A Földtulajdonosok és Gazdálkodók Egyesületének kiadványa l 2008. augusztus
Megvalósult a pályázati programunk! Egyesületünknek, mint közhasznú szakmai civil szervezetnek a kezdetektõl fogva kiemelten fontos célja az agrárium szereplõinek aktuális információkkal való ellátása, a partnereikkel való együttmûködés elõsegítése. Programunk, melyet 2006 õszén fogalmaztunk meg, „Az agrárium, a civil szektor és az önkormányzatok szakmai együttmûködésének elõsegítése a Sárréti Kistérségben” címet viselte és a LEADER keretében valósult meg. A projekt kitûzött céljai három lépcsõben teljesültek. Elsõ körben tíz szakmai elõadásból álló sorozatot szerveztünk szakavatott, neves elõadók közremûködésével a Sárréti Kistérség hat településére. Voltak elõadások Biharnagybajomban, Nádudvaron, Bárándon, Földesen, Sárrétudvariban és Püspökladányban. Napirendre tûzött témakörök: A természetvédelem és az agrárgazdálkodás a NATURA 2000 tükrében A környezetbarát energiatermelés lehetõségei a Sárréti Kistérségben Tájékoztató a LIFE élõhely védelmi programról valamint a NATURA2000 programról Tájékoztató az egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) bevezetésével kapcsolatos tudnivalókról Agrár- és vidékfejlesztési támogatások és pályázati lehetõségek 2008. évben Az elõadások váltakozó érdeklõdés mellett zajlottak, a jelenlévõk ezzel együtt mindig eredményesnek és sikeresnek minõsítették. Napi munkájukhoz szükséges, aktuális információkhoz juthattak. A tájékoztatók után megfogalmazódtak kérdések, vélemények, javaslatok is, ezeket több esetben továbbítottuk szakhatóságok, felettes szervek felé, a
kapott válaszokat pedig eljuttattuk a kérdezõkhöz. Második körben a Földtulajdonosok és Gazdálkodók Egyesülete és a rendezõ önkormányzatok közös szervezésében (Tetétlen, Kaba, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Püspökladány) Agrár- és Vidékfejlesztési fórumsorozatra került sor a Sárréti Kistérség említett településein. A fórumok célja konzultációs lehetõség biztosítása volt azok számára, akik együtt kívánnak gondolkodni és mûködni szûkebb-tágabb lakóhelyünk, térségünk jövõje, gazdaságának fejlesztése érdekében. Az összességében hasznos és eredményes beszélgetések során részletes helyzetértékelésekre került sor. A hozzászólók hosszasan taglalták nehézségeinket, napi életünket nehezítõ problémákat. Szóba kerültek egyebek mellett a vidék elszegényedése, gazdaságunk fejletlensége, tõkehiány, munkanélküliség, bürokrácia és túlszabályozottság, összefogás hiánya, a támogatási rendszer és a hazai piac védelmének hiányosságai és más, a napi életünket nehezítõ egyéb körülmények. A hozzászólók javaslatként több helyen szorgalmazták a helyi és kistérségi szintû, az élet minden területére kiterjedõ összefogást, párbeszédet, közös gondolkodást és cselekvést. Szorgalmazták kistérségünk egységes fejlesztéspolitikájának kialakítását, a vidékfejlesztés területén adódó hazai és uniós pályázati és egyéb lehetõségek fokozott kihasználását. Fontosnak tartották térségünk jó adottságainak eddigieknél eredményesebb kihasználását az agrárium, ehhez kapcsolódóan a bioenergetika, a megújuló erõforrások hasznosítása, a turisztika területein. Javasolták a gazda-
ságfejlesztést és a gazdasági potenciál növelését, oktatás és humán erõforrások összehangolt fejlesztését. Többen felvetették átpolitizált világunkban a civil szervezetek eddigiekhez képest fokozott szerepvállalásának szükségességét. Megfogalmazódott kistérségi szintû egységes agrár- és vidékfejlesztési koncepció kidolgozásának igénye is. Az elhangzottak ehhez megfelelõ szakmai kiindulási alapot nyújtanak. A program harmadik elemeként szerveztük ez évben a VII. Sárréti Gazdanapot Püspökladányban. Az augusztus 16.-án tartott szakmai rendezvény minden eddiginél több érdeklõdõt vonzott. Külön kiemelendõ, hogy a Sárréti Kistérség mind a 13 településérõl érkeztek látogatók, több olyan szervezetet is vendégül láthattunk, melyekkel ez évben vettük fel a kapcsolatot. A megszokott programokon túl aktuális témájú szakmai elõadások elismert elõadókkal, alapanyagok, termékek, gépek bemutatója számos, új közönségcsalogató látványosság is színesítette a napot. Sajnos, a délután érkezett esõ miatt többen a befejezés elõtt távoztak, ezzel
együtt igen sikeresnek értékelték kiállítóink, látogatóink és vendégeink a rendezvényt. Összességében a teljes pályázati programot értékelve megállapíthatjuk, hogy a három lépcsõben megvalósított projekt teljesítette az eredeti célkitûzésekben megfogalmazott elvárásokat. Kézzelfogható szakmai eredményein túl eredményesen ráirányította a figyelmet az agrárium, a civil szektor és az önkormányzatok együttmûködésének fontosságára, lépéseket tett ennek kiteljesítése irányába. Természetesen csak megkezdett és nem befejezett folyamatról van szó, feltétlenül szükség van a megjelölt irányokban való határozott továbblépésre. Ezúton mondunk köszönetet egyesületünk nevében mindazon magánszemélyeknek, szervezeteknek, önkormányzatoknak, akik részt vállaltak és segítettek a program megvalósításában. A pályázati program az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében valósult meg. FöGE vezetõsége
2 Gondolatok egy LEADER pályázat kapcsán… A LEADER programról elõször 2004-ben hallottam egy elõadáson. Akkor még csak a filozófiáját ismertették, ami engem nagyon megfogott. Végre egy pályázati lehetõség, amit helyben, a térségben azok az emberek írnak ki és osztanak el gondoltam-, akik valóban ismerik az adott körülményeket, a pályázó szervezet múltját, hagyományát, tevékenységét. Próbáltam alaposabb ismereteket szerezni. A mûködési mechanizmusa, a lebonyolítás módja nem derült ki számomra egészen 2006-ig, amikor elõször írták ki Sárréten a pályázatokat. Az elsõ körben kiírt pályázatot idõ hiányában, egyéb elfoglaltságok miatt nem készítettük el. Amikor újabb lehetõség nyílt, 2006. november 24-ig beadni a projekteket, nagyon örültem. A pályázati adatlap, a mellékletek, a költségvetés készítése új gondolkodásmódot igényelt azoktól, akiknek még nem volt dolga EU-s forrású pályázatokkal. Nekem már volt szerencsém néhányhoz, de ennek a pályázatnak a megírása is feladta a leckét. Intenzív 3 hetet vett igénybe és csapatmunkát igényelt. Nem könnyítette meg a dolgunkat az sem, hogy tudtuk, utófinanszírozású (25% elõleg ugyan igényelhetõ) a pályázat. Egy civil szervezet esetében igen nagy nehézséget okoz, hogy 1- 2 millió Ft-ot honnan elõlegezzen meg? Mindezek ellenére belevágtunk… Apályázati programunkról: Az alapgondolatnál mindenképpen az vezérelt bennünket, hogy a program a nonprofit szervezetek számára fontos civilséget és szakmaiságot képviselje, valamint hozzuk közelebb egymáshoz a különbözõ szektorokot. A gazdasági, vállalkozói szektort - szervezetünk alaptevékenységébõl eredõen - leszûkítettük az agrárium szereplõire. Az önkormányzati szektort a sárréti kistérség partner önkormányzatai jelentik, a civil szektort pedig azok a sárréti szervezetek képviselik, melyek hasonló tevékenységekkel (vidékfejlesztés, környezetvédelem, agrárium, stb.) foglalkoznak, mint a FöGE. Így lett a pályázat címe és tartalma a kiírás hálózatfejlesztési pontjával összhangban: Az agrárium, az önkormányzatok és a civil szervezetek
szakmai együttmûködésének elõsegítése a Sárréti kistérségben. A támogatás mértéke: 95%, Szükséges önerõ: 5% A pályázaton igényelt összeg: 1.140.000.-Ft, önerõ: 60.000.-Ft A pályázaton elnyert összeg: 1.140.000.-Ft, önerõ: 60.000.-Ft. Boldogok voltunk, amikor megkaptuk az értesítést 2007 tavaszán, hogy a januári hiánypótlás teljesítése után a maximális támogatásban részesülünk a pályázati program megvalósításához. Akkor már lehetett sejteni, hogy nem lesz egyszerû az út a támogatási szerzõdés megkötéséig, a pályázati program maradéktalan és a programban leírt, azzal pontosan megegyezõ megvalósításáig, majd az elszámolásig. A pályázati program eredetileg tervezett tartalmi elemei a következõk voltak: - 2007. február - március: 10 szakmai elõadás lebonyolítása a Sárrét 7 településén aktuális agrár és vidékfejlesztési témákban, szakavatott, neves elõadókkal; - 2007. május - június: 5 településen 5 vidékfejlesztési fórum, ahol a szektorok képviselõi leülhetnek és megvitathatják egymással problémáikat és megbeszélhetik az együttmûködés lehetõségeit; - 2007. augusztus: Sárréti Gazdanap megrendezése, ahol a térség minden települése képviselteti magát kiállítóként, résztvevõként, látogatóként; - majd egy Hírlevélben összegzésre kerülnek a programok eredményei, tapasztalatai, illetve néhány aktuális információ közzétételére is sor kerülhet. A fentiekben leírt programrészek meg is valósultak, de egy év késéssel… Mindez 2008. február augusztus között valósulhatott meg. Ennek oka, hogy támogatási szerzõdésünk aláírására Nyíregyházán, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal régiós irodájában - különbözõ itt nem taglalandó okok miatt- csak 2007. december 6-án kerülhetett sor. Ettõl az idõponttól kezdve tudtuk a projekt megvalósítását elkezdeni, újratervezni, bizonyos dolgokat módosítani. Többek között az idõpontok módosultak, és ami a leglényegesebb egyben a legnehezebb is volt -, úgy kellett a pályázat pénzügyi megvalósítását végrehajtani, hogy a 2006
végén, 2007 elején kért árajánlatok és költségkalkulációk 2008. év folyamán érvényben legyenek, változatlan tartalom mellett is elegendõ legyen a forrás. A támogatási szerzõdés megkötésével egy idõben megkaptuk az elszámoláshoz szükséges útmutatót és a kitöltendõ adatlapokat. Nagyon szigorú elszámolási szabályokat írt elõ a kezelõ szervezet. Igen bonyolult és összetett papírmunkát kell most 2008. augusztus végén elvégeznünk ahhoz, hogy a pályázati támogatást valamikor megkapjuk. Mindezek ismeretében még inkább megfogalmazódott bennünk, hogy egy civil szervezetnek, melynek nincs fõállású foglalkoztatottja, hanem önkéntesen, társadalmi munkában végzi a szférában vállalt feladatait, szabad-e, kell-e uniós forrású pályázatot írni? Az utófinanszírozásból adódó
Jelenleg a pályázati elszámolás szakaszában vagyunk. Mivel elõttünk már néhány ismerõs intézmény és szervezet túlesett ezen a tortúrán, szerencsésnek mondhattuk magunkat, mert segítségünkre vannak abban köszönet nekik érte -, hogy milyen elvárásai vannak az MVH-nak, mire figyeljünk oda, milyen dokumentumokat szerezzünk be. Természetesen van lehetõség hiánypótlásra, no de kinek van kedve újabb 70 - 80 oldalas elszámolási csomagot készíteni? A nyertes pályázók közül néhányan - sajnos információ és tapasztalat hiányábanmég most is ezt az utat járják. Fentiekben egy civil szervezet szemszögébõl írtam a LEADER pályázat nehézségeirõl és szépségeirõl. Nem könnyû feladat ez senkinek, nekünk civileknek azonban ez még nehezebb. Közösen megállapodtunk, hogy
gondjaink 2008 nyarán jelentkeztek. Szervezetünk többirányú bevétellel rendelkezett, ami a program megvalósításának elsõ részéhez szükséges forrást biztosította. De akkor elfogyott a pénz és az igen nagy összeget felemésztõ VII. Sárréti Gazdanap megvalósítása, pénzügyi fedezetének elõteremtése már fejfájást okozott. Két megoldás merült fel: 1. Pénzintézeti hitelt veszünk fel, ennek azonban akadályai voltak (idõhiány, magas banki költségek és egyéb adminisztratív okok). 2. Egyesületünk tagjai közül néhányan tagi kölcsönt nyújtanak- mint ahogyan már máskor is tették - és a finanszírozási probléma megoldódik. Viszont ennek nehézsége az, hogy nem tudjuk megmondani, mikor kapják vissza a pénzüket. Mindenesetre ezt választottuk...
ha õsszel megjelennek az újabb kiírások valószínûleg ismét pályázatot nyújtunk be, de akkor tapasztalataink birtokában, a valóságnak jobban megfelelõ, bátrabb költségvetési kalkulációt készítünk. Összességében a program megvalósítását sikeresnek ítélem meg. Azt a célt, hogy párbeszédet indítsunk el szervezetek, emberek, szektorok között, véleményem szerint elértük. Egyik bizonyítéka ennek, hogy a Sárréti Gazdanapra a térség mind a 13 településérõl érkeztek látogatók, és több kistérségbeli társszervezet látogatta meg rendezvényünket szervezett formában. Újabb pályázatainkkal ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartására és lehetõség szerinti bõvítésére törekszünk. Ráczné Fekete Ilona
3 Új FöGE címer
A szó szoros értelmében igazi meglepetésben volt részünk 2008. május elején Makfalván, amikor is székely barátaink meghívására testvértelepülésünkre érkezett a FöGE népes (37 fõbõl álló) delegációja. A vendégház udvarán tartott fogadáson jelen voltak a település vezetõi, képviselõtestületének több tagja, személyes barátok, ismerõsök. Vendéglátóink a Makfalvi Erdõtulajdonosok Egyesülete invitálására Sándor János hármasfalui fafaragómûvész, korábban nálunk is megfordult kedves ismerõsünk- is megjelent. Tudomásunkra hozta, hogy - egy korábbi püspökladányi beszélgetés alkalmával tett szóbeli ígéretének megfelelõen elkészítette egyesületünk címerét. A míves fafaragást ünnepélyes keretek között adta át egyesületünk vezetõinek. Alkotását részletes magyarázattal, szakmai indoklás mellett nyújtotta át. Nagy tisztelettel köszöntük meg új címerünket, és székhelyünkön - a Mûvelõdési Köz-
pont épületében - helyeztük el mindenki számára látható helyen. Köszönjük, mûvész úr, köszönjük Makfalva!
A legújabb... Az elõzõ évek intenzív pályázatírói hagyományait követve ez évben is több pályázatot nyújtottunk be. A napokban kaptunk értesítést arról, hogy az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által kiírt felhívásra eredményesen pályáztunk. A civil szervezetek határon átnyúló szakmai együttmûködése kategóriában szlovák-magyar civil együttmûködés keretében természeti- és kulturális értékeink kölcsönös megismerésére és megismertetésére 500.000 Ft
Aktív pályázati munka Szerencsésnek volt mondható a 2007-es év pályázatok tekintetében is. Ugyan ma már 2008-at írunk, de a 2007-ben megírt és elnyert pályázatok jelentõs része 2008 évi megvalósítást jelent, ezért írunk most errõl is. A korábbi években még bátortalanabbul, kevesebb alkalommal pályáztunk. Elsõsorban az FVM pályázati kiírásait céloztuk meg, amelyek szakmai rendezvények megvalósítására szolgáltak. Három egymást követõ évben is magasabb összeget nyertünk a Sárréti Gazdanapra. Ez a lehetõség azóta már megszûnt. 2007- ben 6 pályázatot nyújtottunk be és ebbõl 5 pályázatot támogattak. Az FVM-hez benyújtott ágazati civil szervezetek mûködési támogatásaira megírt pályázatunk nem kapott támogatást, a másik öt, amit az alábbiakban felsorolunk nyert: Nemzeti Civil Alapprogram Észak-Alföldi Regionális Kollégiumától civil szervezetek mûködési jellegû kiadásainak támogatására 220.000 Ft Felhasználható: 2007. június 1 2008. május 30. között. Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Kapcsolatok Szakmai Kollégiumához benyújtott pályázat: Szakmai tapasztalatcsere a makfalvi Erdõtulajdonosok Egyesületével 350.000.- Ft A program megvalósítása 2008. május 1.- 4. között zajlott Makfalván 37 fõ püspökladányi részvételével és 2008. augusztus 15 - 18. között Püspökla-
dányban, amikor 14 fõ látogatott el városunkba, akik az Erdõtulajdonosok Egyesületének tagjai.
Püspökladány Város Önkormányzatának Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságától a VI. SÁRRÉTI GAZDANAP támogatásra: 70.000.-Ft Hajdú - Bihar megyei Önkormányzat Közgyûlése Mezõgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságától a VI. SÁRRÉTI GAZDANAP támogatására 80.000.-Ft LEADER program keretében „Az agrárium, a civil szektor és az önkormányzatok szakmai együttmûködésének elõsegítése a Sárréti kistérségben” címû program megvalósítására: 1.140.000.-Ft Ezen program elemei máshol részletesebben fel vannak sorolva Nemzeti Civil Alapprogram Észak-Alföldi Regionális Kollégiumtól civil szervezetek mûködési jellegû kiadásainak támogatására 100.000.- Ft Felhasználható: 2008. június 1 2009. május 30. között. Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Kapcsolatok Szakmai Kollégiumához benyújtott pályázat: Szlovák-magyar civil együttmûködés keretében természeti és kulturális értékeink kölcsönös megismerése 500.000.- Ft
vissza nem térítendõ támogatást ítéltek meg számunkra. A szükséges mértékû önerõvel kiegészítve lehetõség nyílik ez év õszén a felvidéki Bodva Egyesület delegációját városunkban fogadni. A tervezett négy napos program keretében vendégeink megismerkedhetnek településünk és térségünk természeti, épített- és kulturális értékeivel valamint hagyományaival. Mód nyílik természetesen személyes és egyesületek közötti ismerkedésre, kapcsolatépítésre, a civil szféra erõsítésére. Viszonzásként 2009. tavaszán egyesületünk delegációja látogathat hasonló céllal a felvidéki Szepsi térségébe. -h s-
4 Jön az SPS? Várhatóan õsszel folytatja az Országgyûlés az egységes mezõgazdaságtámogatási rendszer bevezetésérõl és mûködtetésérõl szóló törvényjavaslat általános vitáját. A Közös Agrárpolitika 2003 évi luxemburgi reformja hozta létre az összevont (egységes) gazdaságtámogatási rendszert (SPS). A hatályos uniós jogszabály szerint a 2004-ben csatlakozó országok az SPS bevezetését 2011. januárjáig elhalaszthatják, Magyarország azonban már 2009. január 1-tõl szándékozik áttérni arra. Az új támogatási rendszer lényege, hogy a közvetlen kifizetések döntõ többsége termelési kötelezettség nélkül, egy összegben kerül kifizetésre. A most alkalmazott támogatási rendszerhez képest az SPS támogatási jogcímei a következõ-
képpen alakulnak: Termeléstõl függetlenített közvetlen támogatások: - Regionalizált SPS (alap komponens) - Üzemsoros SPS (kiegészítõ komponens) Termeléshez kapcsolt támogatások : - Termék specifikus támogatások - Opcionális támogatások -Nemzeti kiegészítõ támogatások Röviden összefoglalva az SPS támogatás földterület után, a termék specifikus támogatás a megtermelt növényi kultúra után, a nemzeti támogatás pedig várhatóan szintén a megtermelt földterület után igényelhetõ. Életben marad továbbá az a szabályozás is, hogy nem a földterület tulajdonosát, hanem annak hasznosítóját illetik meg a támogatási jogosultságok. A jogcímek támogatási borítékon belüli megoszlása: 78,5%-3,5%-0,3%-17,7%: Regionalizált SPS - Üzemsoros
SPS - Termeléshez kapcsolt opciók - Termékspecifikus támogatások Ki kap támogatási jogosultságot? Regionális komponens: Mindenki, aki 2009-ben legalább 1 hektár jogosult földterületet mûvel és az MVH-nál bejelentkezik. Történelmi komponens: Mindenki, aki nemzeti kiegészítõ támogatásra volt jogosult 2006-ban, továbbá 2009-ben legalább 1 hektár jogosult földterületet mûvel és az MVH-nál bejelentkezik. Mindenki, aki az állattartáshoz kapcsolódó bizonyos nemzeti kiegészítõ támogatás(ok)ra jogosult volt 2006-ban, de 2009-ben megmûvelt földterülete nincs, jóllehet, az állattartást legalább 50%-os szinten folytatja és az MVH-nál bejelentkezik (történelmi komponens, speciális eset) Mindenki, aki a történelmi bázisév (bázisévek?) után kezdett vagy kezd mezõgazdasági tevékenységbe, és bizonyos feltéte-
leknek eleget tesz (új belépõ). A támogatási összeg lehívásához a termelõnek a kereszt-megfeleltetés elõírásait be kell tartania (ellenkezõ esetben az MVH szankciókat léptet életbe)! Fentiekbõl kitûnik, hogy a jelenleg ismert tervezet szerinti változtatások egyes területeken érzékeny következményekkel járnak. Egyesületünk érzékelve a téma fontosságát ez év tavaszán három településen is szakmai elõadást és konzultációt tartott a tervezett SPS-sel kapcsolatosan. Általános megállapítás volt, hogy térségünk és gazdálkodóink számára bizonyos negatívumokat hozhat az átállás. E mellett nem igazán értjük a gyorsított bevezetés tényét, annál is inkább, mivel a fokozott elvárásokra (a jó mezõgazdasági és ökológiai állapot fenntartása terén 19 különbözõ gazdálkodási követelmény kell teljesíteni!) a még hátralévõ idõben jobban fel lehetne készülni. Fokozott érdeklõdéssel és figye-
Komposztáljunk! de hogyan?
Talán nem mindenki tudja, hogy a vidéki-kisvárosias jellegû településeken keletkezõ kommunális hulladékokban tömegarányát tekintve körülbelül egyharmadnyi szerves anyag található. Ezen összetevõk külön gyûjtéssel és némi odafigyeléssel igen hasznos termékké alakíthatóak. Az egyre növekvõ hulladékszállítási és elhelyezési költségek korában célszerû nagyobb figyelmet fordítani a kiskerti komposztálásra, mint természetközeli eljárásra. Mi is az a komposztálás? Hétköznapi megfogalmazásban: a szerves anyagokkal, a biomasszával való takarékoskodás és gazdálkodás egyik igen figyelemre méltó és régen ismert eljárása. Iskolában úgy is tanítjuk, hogy emberi tevékenység által szabályozott humuszgyártás, rendszerint kevésbé értékes szerves anyag alkotóelemeire való bomlása során. A folyamat végterméke az úgynevezett KOMPOSZT, egy magas humusztartalmú termék, amely javítja a talaj szerves anyag tartalmát és szerkezetét, pozitívan befolyásolja víz- és levegõgazdálkodását, a talajban zajló rendkívül fontos bio-
lógiai folyamatok aktivitását, ezáltal a talaj termõképességét. A szerves anyagok átalakulása, lebomlása természetes közegben kétféleképpen mehet végbe: • a levegõ oxigénjének kizárásával végbemenõ erjedés (anaerob lebomlás - mocsaras területeken jellemzõ) során biogáz fejlõdik, melyet összegyûjtve energetikai célra jól hasznosítható, egyébként üvegházhatású gázként környezetterhelést okoz • a levegõ jelenlétében lezajló komposztálás (aerob lebontás) A ház körül, a kertben keletkezett szerves hulladékok alkotóelemeire való bontása talajbaktériumok segítségével megy végbe. Számukra biztosított körülmények határozzák meg a folyamat sikerét, eredményességét. Melyek a befolyásoló tényezõk? • a hulladék összetétele (C/N arány) - kevés N tartalmú mûtrágya adagolásával szabályozható • az alapanyag szemcsemérete ezért kell aprítani majd elkeverni az összetevõket • a halmaz nedvességtartalma nyírkos, nedves körülmények
szükségesek, a halmot fedjük le és idõnként öntözzük meg • a baktériumok levegõ/oxigén ellátása az összetevõket rétegesen helyezzük el, a halmot idõnként forgassuk meg, keverjük át • halmaz belsõ hõmérséklete az intenzív lebontás idõszakában érje el az 50-60 0 C-ot • tartsuk távol a le nem bomló és a toxikus anyagokat A szakszerûen kezelt és érlelt komposztálási folyamat végter-
méke a növényi tápanyagokban gazdag, kiskertekben, ház körüli zöldterületeken és szobanövényeink átültetésekor is eredményesen felhasználható friss illatú, magas humusztartalmú anyag. Így lesz a környezetet terhelõ hulladékokból némi odafigyelés és kevés munka árán olcsón igen értékes termék. Éljünk minél többen a komposztálás lehetõségével! -ts-
5 Szakmai tapasztalatcsere erdélyi szervezettel
Szervezetünk a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Szakmai Kollégiumától 350.000.-Ft támogatást nyert a makfalvi Erdõtulajdonosok Egyesületével megvalósítandó szakmai tapasztalatcserére. Püspökladányból 37 fõ tagunk indult autóbusszal a 4 napos útra 2008. május 1-jén a kora reggeli órákban. Az utazásra olyan útvonalat választottunk, amely - természet és környezetvédelmi tevékenységet is folytató szervezet lévén ez irányú tapasztalatokkal és tanulságokkal is szolgálhatott. Utunk az Aranyos folyó völgyén vezetett végig. Megdöbbenve tapasztaltuk a korábbi ismereteket is túlszárnyaló szennyezett állapotot, amely lakossági eredetû hulladék felelõtlen és környezetszennyezõ kihelyezésébõl adódik. Az út során megálltunk Torockón, ahol a falut és a Székelykövet, annak legendáját ismertük meg. Az érkezés estéjén Makfalván az Erdõtulajdonosok Egyesületének tagsága várt bennünket meleg vacsorával és egy meglepetéssel, hisz elkészítette nekünk Sándor János fafaragómûvész egyesületünk címerét. Még ezen az estén bemutattuk egymásnak szervezeteink tevékenységeit. Makfalván 20 fõ tag tartott velünk folyamatosan egyesületükbõl a 4 nap programjai során. Az út második napján látogatásra vittek bennünket a kelementelki
borászati egyesülethez. Ismerkedtünk a térség szõlõtermelõ kultúrájával, adottságaival. Megtekintettük a kelet - nyugati irányú Kis-Küküllõ folyásvidékén elterülõ szõlõültetvényeket. Ismerkedtünk a szõlõmûvelés helyben alkalmazott technológiai módszereivel.
Harmadik napon Makfalva és környezetében elõforduló természetes és telepített erdõtársulásokat tekintettünk meg. A délelõtti túra keretében a településtõl északi irányban elhelyezkedõ Abod és térsége adottságaival, sajátosságaival ismerkedtünk. Segítették az ismeretbõvítést szakavatott túravezetõink. Késõbb látogatást tettünk két állattenyésztési tevékenységet folytató házigazda gazdaságában Délután ellátogattunk Segesvár mellé Fehéregyházára, ahol megtekintettük a Petõfi Múzeumot és koszorút helyeztünk el István kútnál a Petõfi Emlékhelyen, ahol Petõfi Sándor halálának helyét vélik. Kora este fehér asztal mellett értékeltük szervezeteink korábbi, jelenlegi és majdani együttmûködését, az abban rejlõ lehetõségeket.
király szobránál, tekintettel a reneszánsz évére. Ellátogattunk Bonchidára, ahol a Bánffy kastély és parkjának épített és természeti értékeivel ismerkedtünk. A 4 napos út és tapasztalatcsere folytatásaként 2008. augusztus 15. -18. között itt Püspökladányban fogadtuk az együttmûködõ szervezet 14 tagját. Ennek a 4 napnak egyik mozzanata volt a VII. Sárréti Gazdanap, amin részt vett a csoport. A tapasztalatcsere jó alkalom volt arra, hogy civil szerve-zeteink helyzetét is megvitassuk és megállapítottuk, hogy Magyarországon a civilek erõsebbek, lehetõségeink tágasabbak. Mi meglévõ szabályozások mentén mûködünk, ellenben velük. Tájékoztatást adtunk a makfalvi
gazdáknak a civilekre és agráriumra vonatkozó pályázati lehetõségekrõl és elvárásokról, a túlszabályozottság veszélyeirõl, a Magyarországon gazdálkodóknak járó támogatási formákról. Azokat a nehézségeket is ismertettük velük, amiket mi már megtapasztaltunk. Megismertük általuk az erdõgazdálkodás, erdõtelepítés Romániában hatályos szabályait, lehetõségeit, átvettünk szakmai ismereteket. A programnak a szakmai tapasztalatokon túl közösségfejlesztõ szerepe volt több szempontból is. Egyrészt a Püspökladányból utazó 37 fõs közösséget közelebb hozta egymáshoz a program. Másrészt megismerkedtünk, barátságot kötöttünk a Makfalvi Erdõtulajdonosok Egyesületének tagságával.
Negyedik napon reggeli és búcsúzkodás után hazaindultunk. Útközben megtekintettük Kolozsvár nevezetességeit, koszorút helyeztünk el Mátyás
Klímaváltozás és következményei
Az idõjárás alakulását, egyes elemeinek konkrét értékeit és változásait valamennyien napi szinten érzékeljük. A hõmérséklet, légmozgás, páratartalom, csapadék alakulása globális szinten a naptevékenységtõl és az adott hely földrajzi viszonyaitól függ. Számunkra, a mérsékelt égövben élõk számára természetes a négy évszak évmilliók alatt kialakult periodikus váltakozása. A kiszámíthatóság mellett mindig voltak tendenciózus és rövid távú változások, átlagostól való eltérések is. Manapság azt tapasztaljuk, hogy a változások intenzitása felgyorsult, a szélsõséges eltérések egyre gyakrabban elõfordulnak.
Mik is ezek a szélsõséges megnyilvánulások? Hosszan tartó aszályos idõszakok, majd pusztító ár- és belvizeket okozó nagy csapadékok; sosem tapasztalt negatív vagy pozitív irányú hõmérsékleti szélsõségek; javainkat romba döntõ szélviharok, stb. Ezeket sajnos nem csak a híradásokban láthatjuk, hanem egyre gyakrabban magunk is megtapasztalhatjuk. A kimutatható gazdasági károkon túl jelentõs negatív hatással vannak a természeti környezetre, a növény- és állatvilágra, és mi magunkra is. Mit tehetünk? Elsõ és legfontosabb a pontos helyzetértékelés, azt követõen
megelõzõ intézkedések megtétele, elõkészületek az esetleges károkozások mérséklésére. Hogyan mérsékelhetjük az agrárium klímaváltozás okozta kockázatait? Figyelembe véve a térségünkben tapasztalható változásokat, azok irányát és mértékét, több lehetõség adódik. Elõször is felül kell vizsgálni alkalmazott termesztés technológiáinkat. A csapadékhiány káros hatásait a talajlazítás általánosabbá tételével mérsékelhetjük, ezáltal jelentõsen nõ a mélyebb talajrétegek vízbefogadó és megtartó képessége. A belvízelvezetõ rendszerek szakszerû karbantartásával a tavaszi károk mérsékelhetõk. Kiegészítve
különbözõ öntözõrendszerekkel, biztosítható növényeink optimális éves vízellátása. Szél- vagy vízeróziónak kitett területeken a helyes mûvelési idõ és irány megválasztásával, a megfelelõ vetésszerkezettel, erdõsávok telepítésével mérsékelhetjük a károkat. A szélsõségeket jobban elviselõ növényfajták alkalmazásával, gépeink jobb megválasztásával, azok helyes beállításával és üzemeltetésével is jelentõsen befolyásolhatjuk gazdálkodásunk eredményességét a megváltozott körülmények között is.
6 Bioenergetikai koncepció Nemrég készült el az Észak-alföldi régió bioenergetikai koncepciója a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. munkatársai által. A koncepció célja, hogy irányt mutasson a régió területén a biomassza termelés és felhasználás növeléséhez, hozzájáruljon az alkalmazásuk terjedéséhez, e technológiák hatékonyságá nak javításához, valamint társadalmi elismertetéséhez, népszerûsítéséhez. Így csökkenhet a fosszilis tüzelõanyagoktól való függõség és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, valamint javulhat a gazdasági tevékenység a vidéki területeken. A koncepciót létrehozó projekt célja, egy olyan regionális elemzés, tanulmány létrehozása, mely feltérképezi a három érintett megye bioenergetikai helyzetét, adottságait, ezáltal utat mutatva a fejlesztési lehetõségeknek. A dokumentum célja, hogy a régió területén ne csak ösztönözze, de a megfelelõ és a legelõnyösebb mederbe terelje a biomasszával kapcsolatos innovációt, innovatív fejlesztések megvalósulását. A kidolgozásra kerülõ anyag a régió helyzetének részletes feltérképezésén alapuló adatokat és megállapításokat tartalmaz, SWOT analízissel, regionális szintû stratégia kidolgozásával. A stratégia célja, hogy reális, de
egyben elõremutató célkitûzést határozzon meg regionális szinten a biomassza termelésére és felhasználásra. Mivel azonban a régió gazdaságilag és energiapolitikailag nem független, így a törekvéseknek szoros összhangban kell lennie az Európai Unió 2007. év januári klímavédelmi és energia „csomagjával” és a nemzeti energiapolitikában megjelölt célokkal. A célok több, egymásnak gyakran ellentmondó elvárás figyelembe vételével kerültek meghatározására. A megújuló energiahordozók hasznosítása egyszerre energiapolitikai, gazdasági, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, mezõgazdasági kérdés. Ennek megfelelõen a felhasználásuk növelésére vonatkozó elképzeléseknek egyidejûleg kell megfelelniük hatékonysági, fenntarthatósági, mûszaki/technológiai, szociálpolitikai szempontoknak. Az Európai Bizottság javaslata alapján 2020-ra megfogalmazott 20%-os megújuló részarányra vonatkozó célkitûzés elérése annak a függvénye, hogy a különféle elvárások milyen súllyal kerülnek érvényesítésre. A széleskörû társadalmi és szakmai vitára bocsátott szakanyag teljes egészében tanulmányozható és akár véleményezhetõ is a w w w. e s z a k a l f o l d . h u c í m û internetes honlapon. TL
Lágyszárú biomassza eromu épülhet térségünkben Az elmúlt idõszakban a fosszilis eredetû energiahordozók (kõolaj; földgáz; szén) robbanásszerû áremelkedése fokozott mértékben irányította rá figyelmünket a megújuló energiaformák szé lesebb körû használatára. A világ nálunk fejlettebb országaiban rohamosan terjednek a nap-, szél-, víz-, geotermikus valamint biomassza energiapotenciálra telepített környezetkímélõ erõmûvek. Mindenki igyekszik saját meglévõ adottságaira alapozottan mérsékelni energiakiadásait és eneriafüggõségét. Az elõbb említett technológiák közös jellemzõje, hogy a fosszilis erõmûvekhez képest lényegesen kisebb környezetterheléssel mûködtethetõk. Hazánk számára adottságainkat mérlegelve elsõsorban a biomassza, a geotermikus és bizonyos esetekben a napenergia hasznosítása nyújthat gazdaságosan kiaknázható lehetõségeket. Ez év elején városunkat is megkereste egy befektetõi csoport azzal az ajánlattal, hogy a szükséges feltételek megléte esetén a város határában lágyszárú biomassza tüzelésû, 19,9 MWe villamos teljesítményû erõmûvet létesítene. A többkörös kétoldalú tárgyalásokat követõen a befektetõ és városunk önkormányzata a beruházás megvalósítása céljából szándéknyilatkozatot tett, majd szeptember elején együttmûködési megállapodás megkötésére is sor kerülhet. Ezen dokumentum keretet ad a további elõkészítõ munkának és mindkét felet biztosítja érdekei védelmérõl. A tervezett erõmû elsõdleges feladata villamos energia termelés, majd annak betáplálása az országos hálózatba a 120 kV-os alállomáson keresztül. Energiaforrásként lágyszárú mezõgazdasági melléktermékek (gabona- és repceszalma, kukorica- vagy napraforgószár, cukorcirok bagasz) vagy e célra termesztett energiafû jöhet szóba. (Félreértések elkerülése végett már itt le kell szögezni, hogy a rendszer mûszakilag is alkalmatlan kommunális vagy ipari hulladék égetésére ez szóba sem jöhet!) A technológiai folyamat során keletkezõ hulladékhõ közeli területeken egyéb célra jól hasznosítható. A rendszer japán technológiára épül, mely világszínvonalú mûszaki és környezetvédelmi megoldást kínál. Többek között Dániában, Franciaországban, Spanyolországban nagyvárosok és világörökségi védelem alatt álló területek közelében is eredményesen mûködnek hasonlóak. Milyen elõnyökkel járhat az erõmû idetelepülése? Közvetlenül mintegy 80, közvetve lényegesen több munkahelyet teremt, kiszámítható hosszú távú árbevételt jelent a mezõgazdasági termelõknek és hozzá kapcsolódó vállalkozásoknak, jelentõs helyi adó bevételt biztosít, tõkevonzó hatása van, stb… Esetleges hátrányai? A közúton történõ alapanyag beszállítás növeli a forgalmat, erõmûvi füstgáz kibocsátás (jelentõsen az érvényes határértékek alatt!)… - a teljesség igénye nélkül. Elõzõekbõl is látható, hogy mindenoldalú, alapos mérlegelésre,
A hírlevél az Európai Unió és a Magyar Köztársaság felelõsségteljes döntésre van szükség a kérdésben. Fontos feladat támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv adottságaink mérlegelésével a legmegfelelõbb helyszín kiválasztása majd további részletek tisztázása. A következõ keretében készült el. hetekben, hónapokban lakossági tájékoztatókra, szakmai fórumokra, majd várhatóan még ez évben helyi népszavazásra kerül sor. A döntés városunk, térségünk fejlõdésére reményein szerint hosszú távon pozitív kihatással lesz. Tóth Lajos okleveles gépészmérnök környezetgazdálkodási szakmérnök
Kiadja: Földtuljdonosok és Gazdálkodók Egyesülete Felelõs: Tóth Lajos elnök Megjelent 5.000 példányban Püspökladányban Nyomda: Hektográf Nyomda, Püspökladány
