Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Salgótarján, 2011. június 29.
Körmendy Éva, programvezető
Kik vagyunk?
Kik vagyunk? • ILS Nyelviskola / KATEDRA Salgótarján – a 21. tanévét zárta • SEAGULL Szakképző Iskola – a 17. tanévét zárta
KIK VAGYUNK? • 1990 - ILS Nyelviskola • 1994 - J. L. Seagull Alapítvány • 1994 - J. L. Seagull Alapítványi Középiskola • 2004 - J. L. SEAGULL Szakképző Iskola • 2006 – KATEDRA Nyelviskola Salgótarján
Célja: szakképzési, nyelvtanulási lehetőséget biztosítson hátrányos helyzetű fiatalok számára, egy állami feladatokat ellátó, közoktatási intézményben.
Alapítva: 1994-ben
Kik vagyunk? • ILS – 21 év, közel 21.000 nyelvtanuló • SEAGULL – 17 év, közel 5.000 tanuló az iskolarendszerű képzésben • SEAGULL felnőttképzés – 17 év, közel 6.000 felnőtt tanuló
• 21 év – közel 32.000 tanuló képzése
Iskola – munkaerőpiac Mire való az iskola?
Merre megyünk?
Terveink tévútra visznek, mert nincsen céljuk. Ha az ember nem tudja, melyik kikötőbe indul, mindegy, merről fúj a szél.” „
(Seneca)
„Az események nem fognak a kedvünkért lelassulni, csakhogy mi is megértsük, hogy mi történik. Nem készül a kedvünkért pillanatfelvétel.”
Vajon miben különböznek a fejlődő szervezetek, fejlődő városok, térségek az éppen eltűnőben lévőktől?
A TUDÁS az országok, a vállalatok és az egyének új hadszíntere.
Iskola – munkaerőpiac Mit tanítson az iskola?
Azt kell tanítani, amire a munkaerőpiacnak szüksége van.
Változó oktatási koncepciók Hányan kerüljenek a felsőoktatásba?
A jelenlegi 18 évesek 75-80%-a
A jövőbeli 18 évesek 35-40%-a
Változó oktatási koncepciók Milyen iskolatípusban hányan tanuljanak? Szakiskola - 35%
Gimnázium - 25%
Szakközépiskola - 40%
Változó oktatási koncepciók Mit / kit / meddig finanszírozzon az állam?
Kell-e a változás? • Jó-e a magyar oktatás? • Talál-e a munkaerőpiac képzett munkaerőt? • Elégedettek-e az iskola partnerei, a szülők, a fenntartók, a finanszírozó állam? • Kell-e és kinek a felnőttképzés? • Ki finanszírozza a felnőttképzést: a munkáltató, az állam, az egyén? • ……….
Munkaerőpiac – foglalkoztathatóság Kompetenciahiányok a leendő munkavállalók körében
Kompetenciahiányok A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok:
• Hazánk tanulói digitális szövegértésüket tekintve elmaradnak az OECD-átlagtól. • A digitális szövegértés nem egyszerűen a digitalizált szöveg megértését méri, hanem a digitális világban való eligazodást, a számítógépes szöveghasználatot. • Okok: a családi háttér, az internethez való hozzáférés hiánya. (Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkár)
Mik az akadályok? A munkaerő-piacon és a képzésben is egyik fő akadály: A DIGITÁLIS ANALFABÉTIZMUS
Digitális esélyegyenlőség az alkotmányban A kormány bejelentette, hogy 2013-ra Magyarország teljes területén elérhetővé teszi a gyors, szélessávú interneteléréslehetőségét. A kormány nemzeti üggyé emeli az infokommunikációt. A kormányzat megalkotta a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet.
Az EU-tagállamok átlagához képest alacsony a szélessávú penetráció (19,7 %) és az internethasználat, illetve még régiós viszonylatban is jelentősen alacsonyabb az e-ügyintézés, az online kereskedelem, az e-fizetés és e-számlázás. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat közel 1 millióan használják, a magyarorszag.hu oldalnak naponta 60-70 ezer látogatója van, akik napi 2 millió oldalt néznek meg.
Legfontosabb kereslet és kínálat oldali kihívások A digitális készségek alacsony szintje
• A digitális írástudás olyan mértékben vált kiemelt elvárássá a munkaerőpiacon, hogy hiánya vagy hiányosságai korlátozott foglalkoztathatóságot eredményeznek, ami alapvetően visszaveti az egész ország versenyképességét.
• Az IKT felhasználói ismeretek szintjének elmaradása az adott munkakör által igényelt ismeretszinttől pénz- és időveszteséggel jár a gazdaság és a közszféra számára is.
• Az alacsony digitális írástudásra vezethető vissza, hogy az online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatások is csak lassan terjednek, ami elodázza a költséghatékony, a milliárdokban mérhető megtakarítást eredményező online szolgáltatások alkalmazását.
• Az alacsony digitális írástudás szintje megakadályozza az online oktatási, képzési formák tömeges elterjedését, ezáltal meggátolja a tömeges részvételt a felnőttképzési programokban, ami szintén visszahat az alacsony munkaerő-piaci versenyképességre, az alacsony foglalkoztathatóságra.
Milyen helyzetképből indult a Támop 5.3.1. program? • Társadalmi integráció – munkaerő-piaci integráció egymástól elválaszthatatlan • A munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem a társadalom életében való részvétel egyik fontos eleme is. • A személyiségében kiegyensúlyozott, ismeretek és készségek terén megfelelően felkészült, támogató családi és társadalmi környezetben élő személyek nagyobb eséllyel képesek megállni helyüket a munkaerőpiacon.
Milyen problémákra keres választ a TÁMOP 5.3.1 program? 1. • Alacsony foglalkoztatási ráta Magyarországon • Munkanélküliségi mutatók a válság következtében tovább romlottak • Magas az inaktívak aránya • Magas a tartós munkanélküliek aránya • Az alacsony iskolai végzettségűek nem jutnak be a munkaerő-piacra
Milyen problémákra keres választ a TÁMOP 5.3.1 program? 2. • A munkaerő-piacra való belépéshez hiányoznak a kulcskompetenciák • Az alacsony iskolai végzettségűek az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben élnek, ahol a munkalehetőségek korlátozottak • A tartós munkanélküliek, inaktívak kapcsolati hálója esetleges, hiányos
Milyen problémákra keres választ a TÁMOP 5.3.1 program? 3. A tartós munkanélküliek, inaktívak •halmozott hátrányokkal küzdenek, •nincs kapcsolatuk segítő intézményekkel A munkanélküli lét sokszor generációkon átnyúló jelenség.
Mi lehet a megoldás a program célcsoportja számára? • A célcsoport tagjai egyénre szabott, többirányú, összehangolt segítség nélkül nem képesek ebből a helyzetből kilépni. • Esetükben az „első lépést” a foglalkoztatás felé az önálló életvitelre képessé tevő, és a munkaerőpiacra való belépést előkészítő és arra motiváló programok, támogató szolgáltatások jelenthetik. • Ezek a programok lehetővé teszik, hogy később sikeresen kapcsolódhassanak a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba, munkaerő-piaci szolgáltatásokba, és ezáltal társadalmi befogadásuk és foglalkoztatási esélyeik javuljanak.
TÁMOP 5.3.1-C-09/2-2010 program célja Az alacsony foglalkoztatási eséllyel bíró inaktív emberek számára olyan, az öngondoskodási képességet és kulcskompetenciákat erősítő programok, tréningek, képzések, támogató szolgáltatások biztosítása, • amelyek erősítik társadalmi integrációjuk esélyét, • lehetővé teszik, hogy minél előbb álláskeresővé váljanak, • a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel kapcsolódhassanak be. A hátrányokat okozó problémáikat összefüggésükben, egyénre szabott problémakezelési módszerek alkalmazásával, egymásra épülő, összehangolt szolgáltatási háló kiépítésével kell kezelni.
TÁMOP 5.3.1-C program forrásai • Cél: országosan minimum 3.000 fő bevonása a projektekbe, közülük minimum 2.400 fő esetében kerüljön sor az egyéni fejlesztési terv sikeres megvalósítására. • A fenti célok megvalósítására 3.132.000.000 forint kerülhet felhasználásra.
A „Tanulás – Esély Nógrádban!” program célja A Salgótarján, Bátonyterenye, Pásztó, Szécsény kistérségekben 54 fő álláskereső önálló életvitelre való képességeinek javítása érdekében a munkaerő-piacra való belépést előkészítő, arra motiváló programok megvalósítása egyéni esetkezeléssel, utókövetéssel, valamint 48 fő számára államilag elismert szakma megszerzésére való felkészítéssel.
A „Tanulás – Esély Nógrádban!” program megvalósítása • A program
megvalósítója a J. L. SEAGULL Szakképző Iskola és Felnőttképzési Központ stábja és az egyes programokhoz felkért szakértők. • A program megvalósítását szakmai együttműködési hálózat működtetése is segíti.
• Stratégiai együttműködő szervezet a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és annak kirendeltségei, mely már a pályázat benyújtása előtt együttműködési megállapodást kötött a sikeres megvalósítás érdekében.
Legyen Ön is partnerünk a program megvalósításában!
