Abony
1
Az intézmény adatai Az intézmény neve: OM azonosítója: Az intézmény székhelye:
Abonyi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 032793 2740 Abony, Tószegi u. 58/a Telefon: 06/ 53- 360-825 E-mail:
[email protected] Az intézmény típusa: közös igazgatóságú közoktatási intézmény Az intézményt alapította: Abony Város Önkormányzata 1996-ban Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Jogelőd intézmények: A fenntartó és felügyeleti szerv: Abony Város Önkormányzata 2740 Abony, Kossuth tér 1.
I.
PROGRAMUNK KÜLDETÉSE
Óvodai pedagógiai programunk filozófiája a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, esélyegyenlőség megteremtésével fejlődésük elősegítése, a neveléshez szükséges optimális feltételek (személyi, tárgyi) biztosítása. Nevelésünk tartalma minden, - ami a gyermek környezetéből származó élmény, tapasztalat, ismeret annak érdekében, hogy a gyermekek eljussanak a sikeres iskolakezdéshez.
III. GYERMEKKÉP, INTÉZMÉNYKÉP A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde alapító okirata szerint közös igazgatású közoktatási intézmény. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő funkció. A bölcsőde a gyermekjóléti ellátás része, a családban nevelkedő 20 hetes -3 éves korú– gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény.
GYERMEKKÉPÜNK
Szemléletünk abból a tényből indul ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, 2
biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Célunk, hogy gyermekeink szeretetben, biztonságban érezve magukat legyenek képesek bízni önmagukban és másokban, ismerjék meg értékeiket, szeressenek tanulni, aktívan érdeklődjenek a világ dolgai iránt. Törekedjenek az önállóságra és kezdeményezésre. Személyiségük oly mértékben fejlődjön az intézményben töltött évek alatt, hogy óvodáskor végére kiegyensúlyozott, boldog gyermekek legyenek, akik képesek megfelelni az iskolai elvárásoknak. Egy olyan életmód szemléletet igyekszünk átadni, amely az egészséges, sok mozgáson alapuló életmódot ugyanolyan fontosnak tartja, mint szellemi fejlődésüket.
INTÉZMÉNYKÉPÜNK
Intézményünk két épületben működik, de nevelési- gondozási céljaink, feladataink egymásra épülnek, egy intézményen belül folyamatot alkotnak, s teszik egyedivé. A tudatosan, tervszerűen végzett óvónői/gondozói munka, a kötetlen, spontán gyermeki tevékenység, a játék, a jó hangulatú ritmikus mozgás jellemzi napjainkat, ahol a gyermekeknek igazi gyermekkoruk van. Egy élményben gazdag óvodát/bölcsődét igyekszünk kialakítani, ahol a gyerekeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek fejlődő személyiségét valamint életkoronként és egyénenként változó testi, lelki szükségleteit figyelembe véve, a szülő nevelőpartnereként egy boldog gyermekkor biztosításával teremtjük meg a személyiség szabad kibontakoztatásának feltételeit. A családi nevelést kiegészítve, szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelem gazdag légkört teremtünk a gyermekek számára. Biztosítjuk számukra a legfontosabb tevékenységi formát, a játékot, a játékon keresztül pedig az ismeretszerzés lehetőségét.
Célunk: •
olyan, a családi nevelést esetenként hátránycsökkentő, a szülőkkel együttműködő, együtt gondolkodó, életkor-specifikusan az emberi kultúra átörökítésére törekvő, értékeket közvetítő, szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemben gazdag, toleráns óvodai/ bölcsődei élet megteremtése, melyben kiemelt hangsúlyt fektetünk a gyermekközpontúságra
•
a gyermek fizikai- és érzelmi, mentális biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatok szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést
•
a környezetvédelmi tevékenységek gyakorlása: a környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének megóvására, a környezet esztétikájára nevelés
3
Szeretnénk, ha a hozzánk járó gyermekek szeretetteljes, biztonságos, érzelmekben gazdag, boldog környezetben nőnének fel, és életükben a bölcsődés/óvodáskor olyan időszak lenne, amire jó visszaemlékezni. A velük foglalkozó felnőtteknek alapelve kell, hogy legyen a gyermek személyiségének tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése.
IV. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI
IV/1 Személyi feltételek Óvodánk rendelkezik a törvény által ajánlott személyi ellátottsággal. A gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése érdekében olyan személyi és tárgyi feltételeket igyekszünk biztosítani, amelyek garanciát jelentenek az óvodahasználók számára, hogy együttműködve a családdal, kiegészítve a családi nevelést, a gyermekek biztonságban, nyugodt, szeretetteljes légkörben, esztétikus környezetben tevékenykedhessenek. Óvodapedagógus: 15 fő Szakképzett dajka: 4 fő Érettségizett dajka: 3 fő Óvodatitkár : 1 fő Pedagógiai asszisztens: 2 fő Óvodapedagógusaink felsőfokú illetve főiskolai végzettséggel rendelkeznek, s az évek folyamán olyan továbbképzéseken vettek részt, amelyben megszerezték és újították mindazokat az ismereteket, amelyek nevelési programunk cél és feladatrendszerének megfelelőek. Szakvizsgázott pedagógusaink: Zeneterapeuta: 1 fő Preventív-korrektív pedagógiai pszichológia: 2 fő Közoktatás vezető: 1 fő Mentálhigiéné végzettségű: 1 fő Továbbképzési irányultságok: PEK- torna, Tartásjavító torna, Drámapedagógia, Minőségirányítás, Mérésértékelés, A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában az óvónő végzi. Személye minta a nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre, éppen ezért nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetít, azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran előfordulnak érdekellentétek szülők és az óvoda között. Az óvónőnek fel kell vállalni a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. A fejlesztéshez egyéni módszereket alkalmaz úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma megfelelően alakulhasson. Az egyes gyermekcsoportok életét két óvónő irányítja. Az óvónői párok tudnak együtt tervezni, tudnak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Ehhez szükséges az átfedési idő. Az óvónői párok kialakításában alapvető szempont, hogy egy 4
csoportot ugyanaz az óvónői pár vigyen végig, kiscsoporttól nagycsoportig. Ezt a feltételt nem mindig lehet teljesíteni (tartós hiányzás, GYES-ről visszatérés, nyugdíjazás). Ugyancsak általános szempont, hogy az óvónői párba egy tapasztaltabb és egy fiatalabb óvodapedagógus kerüljön. Az óvónők be kell, hogy vonják a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak elsajátíttatásába, értékelésébe. A közösség tagjaiként valamennyien felelősek a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért. Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájával szemben ugyanúgy elvárás a nevelés eredményessége érdekében a tolerancia, érzékenység, nyitottság, gyermekszeretet, a belső indíttatású gondoskodási vágy, ahol természetes jelenség a gyermeki kíváncsiság. Tudatában vannak, hogy magatartásukkal, megnyilvánulásaikkal minden helyzetben megbízható, hiteles példaképeknek kell lenniük. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatalok előtt őszinte, nyílt véleménnyel kell, hogy segítse mindenki a legjobb megoldás kialakítását. Mindezt a vezető óvónő koordinálja, irányítja - a vezető helyettes nélkülözhetetlen, pozitív irányú együttműködésével - a pedagógiai, tanügy-igazgatási, gazdálkodási, munkáltatói, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása során. Pedagógiai munkánkat megbízásos viszonyban 1 fő logopédus segíti heti 12 órában, esetenként gyógypedagógus segíti. A logopédus végzi a gyerekek szűrését és a rászorulók beszédének javítását. Lehetőséget adunk a szülőknek, óvónőknek a kapcsolattartásra, együttműködésre. Az intézmény adminisztrációs feladatait közgazdasági végzettségű óvodatitkár látja el az intézmény vezetőjének irányításával. Az új munkaerő kiválasztásakor figyelünk arra, hogy olyan személy kerüljön a közösségbe, aki az óvoda szellemiségét, célkitűzéseit, helyi nevelési programját fel tudja vállalni.
IV/2 Tárgyi feltételek A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak. A meglévők karbantartására, bővítésére folyamatosan szükség van. A sajátos nevelési igényű gyermekek részére szükségessé válik speciális segédeszközök beszerzése, folyamatos pótlása. Központi épületünk 1981-ben került átadásra, s négy csoport számára nyújt elégséges körülményeket. A foglalkoztatók világosak, barátságosak. Minden csoportnak külön öltözője és mosdóhelyisége van. A bútorzat korosztályuknak megfelelő méretű (szék, asztal), harmóniát árasztó színekkel, anyagokkal, formákkal rendelkeznek. A konyhára vezető közlekedő folyosón ebédlőt alakítottunk ki, amit a csoportok időeltolással használnak. A hosszú folyosóról nyílnak az egyéb kiszolgáló helyiségek, mint felnőtt öltöző, óvónői szoba, iroda, szertár, mosó-vasaló szoba. A szülők, vendégek fogadására az óvónői szoba és az intézményvezető irodája áll rendelkezésre. Intézményünk a balesetmentes, biztonságos működéshez megfelelő. Három óvodai csoportunk közvetlenül mellettünk (azonos helyrajzi szám alatt), az eredetileg Bölcsödének kialakított épületben működik. Itt a csoportszobák kis alapterületűek, az öltözők távolabb esnek a termektől. A mosdók, WC-k elrendezése a szükségmegoldást tükrözik. A közlekedő folyosón itt is kialakítottuk az ebédlőt. Kis alapterületű, PVC aljzatú, bordásfalakkal ellátott tornaszoba áll az idejáró gyerekek rendelkezésére. Új mozgásfejlesztő eszközöket vásároltunk a régi játékok mellé, és ebben az épületrészben egy 5
speciálisan felszerelt logopédiai szoba segíti a beszédtanulást. A gyermekek mindennapi tevékenységéhez szükséges eszközök a csoportszobákban, a gyermekek számára is elérhető magasságban, polcokon, kosarakban, egyéb tárolókban kerülnek elhelyezésre. Mindkét játszóudvarunk tágas, fákkal, bokrokkal övezett területű. Az udvari játékeszközök pótlása jelenleg önerőből nem megoldható, így az udvaron kisebb, mozgatható eszközökkel törekszünk a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. Betonozott területünk esős, sáros időben is biztosítja a szabad levegőn tartózkodást. A közeli zöld területek kitűnő lehetőséget nyújtanak a közvetlen környezet tevékeny megismerésére. Szponzori segítséggel alakítottunk ki a kicsik számára a központi óvodarészen külön játszóudvart, ahol a korosztálynak megfelelő méretű eszközök segítik a mozgásfejlesztést. Az óvodába lépés kezdetén és az alapvető viselkedési szabályok elsajátíttatásánál nagy segítséget jelent ez a védett, biztonságos terület. A mindennapos játéktevékenység alapvető kellékei (babák, építőjátékok, társasjátékok) minimális mennyiségben állnak a rendelkezésünkre. Az óvónők és a gyerekek fantáziája pedig nagyon sok szabályés szerepjáték kellékeit teremti meg. Az óvónők a maguk is készítenek a gyerekek életkorának megfelelő készségeket, képességeket fejlesztő játékeszközöket. Különlegességüket az adja, hogy ezekkel csak az óvodában lehet játszani, kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. A bábjátékhoz megfelelő mennyiségű és minőségű ujjbábok, fakanálbábok és kesztyűbábok állnak rendelkezésünkre. Zenei eszköztárunk mára már megfelelőnek mondható. Óvónőink saját hangszerüket (általában furulya) használják a foglalkozásokon. Egyéb kellékeket (ritmusdob, énekes játékok eszközei, stb.) az óvónői fantázia és kézügyesség is megteremt. A mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő eszközök ellátottságán és fejlesztésén folyamatosan dolgozunk. Mesekönyv, szakkönyv készletünket folyamatosan. A költségvetési keretből kevés szakmai jellegű könyvet tudunk vásárolni, többnyire saját könyveinket használjuk. Audiovizuális eszköztárunk: CD-s magnó, diavetítő.
IV/3 Az óvodai élet megszervezése
IV/3/1 Csoportszervezés
Az óvoda hagyományait, adottságait, a szülői elvárásokat, igényeket figyelembe véve homogén és részben osztott életkorú csoportokat is szervezünk, melyet minden évben a beiratkozók életkora is befolyásol. A nevelés hatékonyságát az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése, azaz egész személyisége határozza meg. A csoportokat szándékaink szerint végigviszi az iskolába lépésig mindkét óvónő. 6
Felvételkor a vezető feladata koordinálni a gyermekek érdekeit, figyelembe venni a különböző életkorú gyermekek csoporton belüli arányát, a nemek arányát, a gyermekközösségek szociális összetételét. IV/3/2 Napi rend
Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A napirend a naponta ismétlődő tevékenységeket szabályozza komplex módon (pl.: mozgás, zene, mesevers, kézművesség napja stb.) és ezt egy héten belül rugalmasan kezeljük. Egyetlen tevékenység kötelező a gyermek számára: a testnevelés, valamint 4 éves kor után az ének, énekes játékok a játékterület igénye miatt. Rugalmas, egész napos tevékenykedés lehetőségét biztosító napirendet alakítunk ki. A napirend értelme, hogy egyszerre nyújtsa a rendszeresség biztonságát és az új ötletekre való nyitottságot. Igazodunk az aktuális lehetőségekhez, pl.: az első tavaszi napsütéses időszakban a lehető legtöbbet tartózkodunk az udvaron. Ilyenkor előtérbe kerülnek a szabadon végezhető tevékenységek, séták, kirándulások. A pihenőidőt, az étkezéseket, a tisztálkodást a csoport korösszetétele szerint alakítjuk. A központi épületben az ebédlő használata befolyásolja a napirendben szabályozottaktól való eltérést. Mivel az önkéntesség lényeges eleme a módszernek, minden csoportban a naposság és a többi napi teendő ellátása a gyermekek részéről vállalás vagy megtiszteltetés kérdése, nagycsoportban kötelező. A szeptember 1-től május 31-ig terjedő időszak napirendjét a gyermek biológiai (életkor, alvás-, mozgásigény, étkezés rendszeres időpontja), társas szükségleteit szem előtt tartva alakítja ki az óvodapedagógus. A nyári időszakra (június 1-től augusztus 31-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett legyen. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítson változatos tevékenységet, lehetőséget a fejlődésre.
Napirendi javaslat
600 730
730 1145
időtartama
vége
kezdete
A tevékenységek
130 415
A tevékenység megnevezése Összevont gyülekezés, játék Gyülekezés, JÁTÉK, egyéb szabadon választott tevékenység, mindennapos testnevelés Étkezés előkészítése, reggeli Játék, tervezett tevékenység, testápolás, öltözés, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység
7
1145
1445
1445
1700
300 215
Öltözés, étkezés előkészítése, ebéd Testápolás, előkészület a pihenéshez, pihenés Testápolás, étkezés előkészítése, uzsonna JÁTÉK, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység
IV/3/3 Heti rend A heti rend kialakítása az óvodapedagógusok feladata, a pedagógiai szabadság adta lehetőségével. A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A heti rend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A tevékenységek tervezésénél kiindulópontnak tekintjük a gyermekek természeti és társadalmi környezetből szerzett tapasztalatait. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatjuk el a gyermekeket, egyéni és életkori fejlődési ütemüket figyelembe véve, magasabb szintre. Az óvodai nevelés témaköreit főként a külső világ tevékeny megismerésére nevelés köré csoportosítjuk. Az ismeretek átadása akkor a leghatékonyabb, ha minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adunk lehetőséget – a téma sajátosságait figyelembe véve. A komplexitás lehetőségeit kihasználva, az adott témát több oldalról megközelítjük egy-egy héten belül. Inkább kevesebb ismeretet nyújtunk a gyermekeknek, de az váljon maradandó élménnyé számukra, amely egy életen át elkísérheti őket. Az óvodapedagógus a tervezőmunka során tudatosan vegye figyelembe a nevelési területek egymásra építhetőségét, ezt kihasználva tervezze meg az ismeretszerzés folyamatát és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: • szokás- és szabályrendszer tervezése három havonta, értékelés • gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése évi két alkalommal • a nevelőmunka éves értékelése • csoportnapló vezetése • felvételi és mulasztási napló vezetése • tanulási tevékenységet szolgálja az éves anyagkigyűjtés
IV/3/4 Óvodába kerülés Az első találkozás az óvodával, annak emberi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Lényegesnek tartjuk – életkortól függetlenül az egyénre szóló eljárásokat. Ebben az időszakban mindenfajta érzelmi megnyilvánulást természetesnek kell tartani. A család és az óvoda együttműködésének első próbája, ahogyan együttesen segítenek, hogy a gyerek megtalálja helyét 8
az óvodában. A rendszeres óvodába járás megkezdése előtt óráról-órára, napról-napra szoktatják be gyermeküket a szülők. Ez az átmeneti időszak a szülő jelenlétében mindaddig tart, amíg a gyereknek erre szüksége van. Tapasztalatunk, hogy az a szülő, aki részt vesz gyermeke beszoktatásában, belülről is látja az óvoda életét, jobban megbecsüli az óvónő nevelőmunkáját. A közös indulás jó alapot teremthet a folyamatos, őszinte együttműködéshez.
A szülők felkészítése A szülő legfontosabb feladata, hogy elősegítse a gyermek számára az óvodára való felkészülést. A szülők felkészítése már a jelentkezéskor megkezdődik. Lehetőséget biztosítunk az óvodai életbe való betekintésre, megtekintésre. Bemutatkozó levelet adunk át, amely minden fontos információt tartalmaz az óvodába lépésről. Szülői értekezletet szervezünk, melynek során a várható nehézségeket és az azokon való átsegítés módját is feltárjuk előttük. A nyílt hét során az érdeklődő szülők és gyermekek részére betekintést nyújtunk óvodánk életébe. Az új óvodások szüleikkel (apával vagy anyával) együtt töltik az óvodába lépés első napjait. Együtt élik át a napi tevékenységek menetét. A biztonság megtapasztalását követően az elválás ideje fokozatosan hosszabbodik. Az óvodába érkezés első fázisa általában egy-két hét, az egyéni eltéréseket figyelembe véve hosszabbodhat. Az óvónő ráhangolódása Az óvónők feladata, hogy kellő empátiával kezeljék az óvodába fogadást. Tervszerűen, kellő időt hagyva, az egyéni bánásmódot alkalmazva, a nevelést segítőket is bevonva könnyítsék meg a gyermekek számára az óvodába kerülést. Az óvónő legyen a szülők segítségére, hiszen sok szülő számára gyermeke óvodába kerülése - főként a családból bekerülő gyermekek esetén - nehézséget okoz. Az óvónők döntsék el, hány gyerek kezdheti meg egyszerre óvodai életét, illetve hány szülőt tudnak fogadni egyszerre a csoportban. A kezdeti 1-2 hetes időszakban ajánlott, hogy a csoport mindkét óvónője együtt legyen a gyerekekkel. A csoportba beilleszkedett gyerekeket is készítsék fel az óvónők az újak fogadására.
V. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE
V/1 A Program célja, feladata
A program célja – a 3-7 éves, óvodáskorú gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával: • az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi, mentális és szociális érettség kialakítása • az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével
9
• a környezeti, ill. esztétikai kulturáltság beépítése a nevelő-oktató munkába oly módon, mely eredményezi, hogy a gyermek óvja és védje környezetét, s hogy harmóniában tudjon együtt élni az őt körülvevő világgal • esélyegyenlőség biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésével • a fejlesztés a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakozásához biztosít nyugodt légkört, szociális és tárgyi környezetet • testi-lelki szükségletek kielégítése • a gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelése • a szabad játék biztosítása, feltételeinek megteremtése • speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve • az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése • különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés • a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása • a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, a hátrányok csökkentésére való törekvés • Szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét • A környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének megóvására, a környezet esztétikájára nevelés
V/2. Óvodai nevelésünk kiemelt feladatai V/2/1 Az egészséges életmód kialakítása Célunk: Testileg, lelkileg, mentálisan egészséges gyermekek nevelése. • A gyermek érezze magát biztonságban a felnőtt, és a gyerektársaságban egyaránt. • A szeretetteljes légkör, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a gondoskodás, a gondozás, a szabadban való mozgás mind biztosítéka az egészséges testi-lelki fejlődésüknek. • Az egészséges életmód kialakításában sokat segít a gyermek azonosulási, utánzási törekvése. Igen fontos a felnőtt példaértékű magatartása. • A rugalmas napirend lehetőséget biztosít a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére. • Az integráció kapcsán mód nyílik kialakítani az igényt önmagukról és másokról való gondoskodás iránt. Feladatunk: • A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásuk elősegítése. • A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, testi fejlődésének elősegítése. • A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, balesetmentes környezet biztosítása. • Az egészséges táplálkozás megkedveltetése.
10
A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. A gyerekek már bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, ezt tovább erősítve vagy kioltva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét. A gyerekek befogadásakor tájékozódunk a gyermek lehetséges betegségeiről, betegségre való hajlamáról (pl. allergiák). Ezért már az óvodába lépés előtt, a családlátogatások alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amennyiben a szülő szóbeli beleegyezését adja. Mindez alapja a további folyamatos megfigyelésnek, az egyéni sajátosságok feltárásának. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Minél kisebb egy gyermek, annál nagyobb szüksége van a testápolásban az óvónő, dajka közreműködésére. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve próbáljuk meg kialakítani. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében különös gondot fordítunk a gondozással kapcsolatos feladatok elsajátíttatására. Az egészségügyi szokások úgy alakulnak ki helyesen, ha azt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyermekekkel. Ezért az egy csoportban dolgozó óvónők, dajkák, meg kell, hogy állapodjanak a szokások kialakításához szükséges tevékenységek végzésének pontos menetében. Már a beszoktatás idejének kezdetétől együtt végzik a gyermekekkel a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások rendjét. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének alakítását szolgálja. Ezen a téren is nagy különbözőségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Kézmosást, fogmosást, fésülködést, orrtörlést, mosdóhasználatot szükségleteiknek megfelelően önállóan végezhetik a gyermekek. Természetesen ezen a területen is ügyelünk a fokozatosság betartására. Az egészséges életmód kialakításához nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek edzettek legyenek. Ezért naponta, ha lehet kétszer is a friss levegőn tartózkodunk, ahol a gyermekek futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Edzési lehetőség a téli időszakban is adódik, ami öröm, élmény is egyben: a közös szánkózás, csúszkálás, hógolyózás. A napi hosszabb-rövidebb séták is hozzájárulnak a mozgásigény kielégítéséhez, a mozgáskoordináció fejlődéséhez. Nyári hőségben az udvaron lehetőségük van a gyermekeknek a párakapu alatt felfrissülni. A nyári délelőtti udvari játék után a gyerekeket megmosdatjuk, lezuhanyoztatjuk.
Mozgás A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. Ezért az óvodapedagógus szervezzen napi kocogó-futó lehetőségeket. A rövid ideig tartó, szervezett csoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. Az egészséges életmód kialakításához nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek edzettek legyenek. Ezért naponta, ha lehet kétszer is a friss levegőn tartózkodunk, ahol a gyermekek futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Edzési lehetőség a téli időszakban is adódik, ami öröm, élmény is egyben: a közös szánkózás, csúszkálás, hógolyózás. A napi hosszabb-rövidebb séták is hozzájárulnak a mozgásigény 11
kielégítéséhez, a mozgáskoordináció fejlődéséhez. A gyermekek egészségének megőrzéséhez hozzátartozik a megelőző tartásjavító (gerinc-, láb-) gyakorlatok végzése. Adottságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikus, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. Az óvoda udvarai sokféle lehetőséget nyújtanak a változatos játéktevékenységhez. Az udvarok nagyobb része füves terület, ami főként a mozgásos játékok színtere, de található szilárd burkolatú rész is. A fák a meleg, napsütéses idő esetén csak részben biztosítják az árnyékot, ezért napernyők, sátrak felállításával törekszünk az árnyékos területeket növelni. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét a természetes anyagból készült, nagyméretű, több funkciós játékok, s a szabadban is használható kisebb mozgásfejlesztő eszközök kivitelével biztosítjuk. Az épületek fedett teraszain, a csoportokból kikerült bútorokkal pótoljuk a berendezést. Így biztosítunk lehetőséget az asztalnál végezhető változatos tevékenységekhez (rajzolás, festés, építőjáték, szabályjáték). A központi épület udvarán nagyobb alapterületű, fedett, árnyékos ház biztosítja a „kuckó” lehetőségét. A mindennapi mozgás után a gyermekeknek szükségük van pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (tiszta levegő, csend). Az elalvás előtti mesélésnek, az altatódalok halk éneklésének, dúdolásának hatására a gyermekek megnyugszanak, elszenderednek.
Egészséges táplálkozás A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. Napi háromszori étkezést biztosítunk a gyermekeknek az óvodában, ami tápanyagszükségletük 3/4 részét teszi ki. Óvodánkban tálalókonyha működik, az ételeket a központi konyhán készítik, helyileg az óvoda épületében. Az étlap összeállításában csak közvetett véleményezési lehetőségünk van. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást, a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk kiküszöbölni. Az étkezések időpontjai és időtartamai az ebédlő használat miatt kötöttek, de figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit. A gyermekek számára napközben a csoportszobában és az udvaron is fedett kancsókban biztosítjuk az egészséges ivóvizet. Az óvoda és a pedagógus feladatai:
• •
• • •
•
Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. Szervezzenek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldségnapot lehetőség szerint a megfelelő higiénés szabályok betartásával. Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsoljanak be a napi programba alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), teremtsenek játékos alkalmat arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. savanyúság készítés) megfelelő higiénés szabályok betartásával, felnőtt felügyelete mellett. A tevékenységek során kerüljön lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. 12
•
Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből.
A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Igyekszünk ezt tudatosítani a szülőkkel, hangsúlyozzuk a réteges öltözködés előnyeit. Felhívjuk a figyelmet a gyermekek számára praktikus ruházatra. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Minden óvónő a saját korcsoportjában a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően folyamatosan és alkalomszerűen szoktatja és neveli a gyermekeket az elvárt magatartásformákra, a veszélyforrások elkerülésére, az eszközök megfelelő használatára. Az óvodapedagógus állandó jelenlétével neveli a gyermekeket az önmaguk és társaik testi épségének megóvására (konfliktuskezelés, tolerancia). A balesetet előidézhető okokat lehetőség szerint megszüntetjük. A gyermekek a teremben, az udvaron és a kirándulásokon elvárható viselkedési szabályokról, eszközhasználatról oktatásban részesülnek, melyek tartalma, időpontja a csoportnaplókban kerül rögzítésre. Az óvodában előforduló kisebb baleset esetén ellátjuk, nagyobb sérülés esetén a gyermeket orvoshoz visszük és ezzel egy időben értesítjük a szülőt. A játékeszközök, udvari játékok beszerzésénél fő szabályként alkalmazzuk az Uniós szabványnak való megfelelősséget, az egészségre ártalmatlan anyagok és eszközök használatát, a gyermekek testméretének megfelelő bútorzatot, és használati eszközöket. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. Csakis a szeretetteljes bánásmód, a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg a főként pszichés eredetű okokat. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, ha lehet, azonnal elkülönítjük, értesítjük a szülőt. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel igyekszünk elkerülni. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • •
A testápolási teendőket, az öltözködést önállóan végzik. A tisztálkodási eszközöket helyesen használják, az egészségügyi szokásokat betartják, ügyelnek az ápolt külsőre. Személyes holmijukat rendben tartják és biztonsággal kezelik megváltozott helyszíneken is. Igénylik a kulturált étkezést, megtartják és alkalmazzák a kialakított szokásokat, biztonsággal használják az evőeszközöket. Képesek az egészséges környezet kialakítására, rendjének megtartására, ismerik az újrahasznosítás folyamatát és a fenntartható fejlődés alapszabályait. Ismerik és alkalmazzák az egészséges életvitel szokásait. Igénylik a tartalmas, rendszeres mozgást, a szabadban való tartózkodást. Megfelelő fizikumú, teherbírású, kiegyensúlyozott gyermekek kerülnek ki intézményünkből, akik érettek az iskolai életre. Mozgásigénye váljék életvitelszerű tevékenységgé.
13
V/2/2 Az érzelmi és erkölcsi nevelés és társas kapcsolatok Célja: • •
Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig. az erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség formálása.
Feladata: Pozitív érzelmi töltésű gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek, dajka- gyermek kapcsolat kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.
Mai világunkban különösen fontos, hogy szülőként és nevelőként is megbízható értéket közvetítsünk gyermekeink felé. Megérett az idő az értékek közvetítésének újragondolására. A gyermeknek szüksége van világos és kötelező korlátokra, ezzel egyidejűleg szabadságra. Az óvodás gyermekek különösen fogékonyak a látott példák befogadására, utánzására. Az, amit 2 éves korukig látnak, meghatározóan hat a későbbi életükre.
Öt erkölcsi alapértéket határozunk meg: • igazság • helyes viselkedés • békés együttélés • szeretet • erőszakmentesség Az öt érték erkölcsi szükséglet, mely gyermekre, felnőttre egyaránt vonatkozik. A gyermekek az értéket nem beszédben, hanem szituációban ismerik meg, és ez által válik életük részévé. Ezért az értékek átadása naponta történik, közösen éljük meg azokat, a gyermekélet korát figyelembe véve játékos formában, tevékenyen.
Az értékek tudatos feldolgozásának alapja, hogy a gyermekek • észleljék és utat engedjenek érzéseiknek, • megértsék és alkalmazzák a szabályokat. A helyes viselkedés alapja az udvarias magatartás. A család erősítheti vagy gyengítheti az általunk kialakítandó viselkedési szabályokat. Komoly problémát jelent a gyermekek számára, ha ellentmondást tapasztalnak a kommunikáció és a viselkedés között. A viselkedésformák kialakítása során fontos, hogy mindenki kijavíthatja a hibáit. A gyermek helytelen viselkedésének oka, ha a felnőtt nem él tekintélyével. Minden gyermek hatalmi játékot játszik, kitapasztalja határait. Az óvodában tiszta és állandó értékrendet állítunk fel. A gyermekek akkor érzik biztonságban magukat, ha a felnőttek vezetik őket, akikben megbízhatnak, tiszteletet tanúsítanak. Világos, egyértelmű elvárásokat kell közvetíteni. A gyermeket a szabályokkal védjük, egyben biztonságot is teremtünk a számukra. A gyermekek világhoz való viszonyukat a későbbiekben meghatározza az anyagi javakhoz való viszonyulásuk. Tudatosítjuk, hogy az élelmiszert meg kell becsülni, hiszen mások 14
sok munkával állítják elő. A tárgyak tiszteletét a játékok javításával, valamilyen tárgy létrehozásával segítjük elő. Rámutatunk a pazarlás következményeire is. Az értékek közül a legfontosabb a szeretet. Azok a gyerekek, akik szeretet nélkül nőnek fel, testileg és szellemileg is beteggé válnak. A szeretet kifejezésének formái: figyelem, ölelés, nevetés, lágy hangnem, érintés, szemkontaktus. A rossz gondolatok negatívan befolyásolják a szeretet képességét. A kritika, a lekicsinylés elősegíti a negatív önkép kialakulását. A pedagógus feladata, hogy pozitív megerősítéssel járuljon hozzá a gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez. A szeretet megnyilvánulása a természettel és az állatokkal való bánásmódban is megfigyelhető.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • •
pozitív érzelmeket tápláljanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez, ezt érzelmeikben, szavaikban, tetteikben is kifejezésre tudják juttatni figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén kérés nélkül segítenek egymásnak és a kisebbeknek szeretettel fogadják a csoportba érkező vendéget a megkezdett tevékenységeket türelmesen képesek befejezni képesek nyugodtan ülni, meghallgatni egymást és a felnőtteket szívesen dolgoznak a közösségért értékelik saját tetteiket, elismerik saját hibájukat konfliktusos helyzetben tudnak kompromisszumot kötni elfogadja az elválás tényét a szeretett személytől szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre viselkedésükben megmutatkozik az önfegyelem és az udvariasság saját igényeit tudatosan háttérbe tudja szorítani a feladat érdekében
V/2/3 Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés és nevelés Célja: • •
az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a gyermekek – érdeklődésére, kíváncsiságára építve, adottságaikat, fejlettségi szintjüket figyelembe véve – személyiségfejlődésük differenciált segítése.
Feladatok: • képessé tenni őket, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat szóban, pontosan, hatásosan ki tudják fejezni • sajátos nyelvi formák elsajátíttatásával a gyermekek szókincsének, beszédkészségének fejlesztése, beszédkedv fenntartása • a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése 15
• az anyanyelvi nevelés szerves része a nevelési folyamatnak, nem szigetelhető el a nevelés egyetlen területétől sem • az óvodás gyermekek folyamatosan szerzett ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, az óvodai nevelés sajátos módszereivel • a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek bővítése során fejleszteni a gyermekek értelmi képességeit, - érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, megértés kreativitás - alkalmazva az egyéni bánásmódot • a gyermekek önálló gondolkodásra nevelése, valamint hogy a megszerzett ismereteiket majd a gyakorlatban is tudják alkalmazni.
A beszédfejlődés legoptimálisabb színterének a játékot tekintjük, mert a játék során kialakult oldott légkör feloldja a gyermekekben a beszédgátlást, ezáltal kommunikatív kapcsolatba kerülnek egymással és a felnőttekkel. A jókedvű játékszituációkban újabb és újabb szavakkal és kifejezésekkel gazdagodik szókincsük, fokozódik beszédkedvük, jelentősen javul beszédértésük. A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, hangsúly, hanglejtés, hangerő, hangszín, mimika, gesztus tekintetében. A nyelvi képességek fejlesztése megvalósítandó feladat a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok alkalmával. Az óvoda tartalommal gazdag élete, a szóbeli közlést kiváltó derűs, nyugodt légköre (ami megteremti a nyugodt mesehallgatást) alapja az anyanyelvi nevelésnek. A versen, mesén keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes hangzóejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket, a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A feladatok megvalósítása folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, gondolkodásának, önkifejezésének legfőbb eszközévé válik. A beszéd által gazdagodnak ismeretei, növekszik tájékozottsága, biztonságérzete, bátorsága. A helyes és szép beszéd előkészíti a gyermeket irodalmi élmények befogadására, fejleszti esztétikai érzékét, mélyíti érzelmeit, kulturált magatartásának elemévé válik. A sok közös élmény, tapasztalatszerzés is lehetőséget ad a gyermek - óvónő közötti személyes beszélgetésekre. Az óvónő figyel a gyermek minden mondanivalójára, hogy tudjon válaszolni a feltett kérdésekre. A kérdés-felelet helyzetekben fejlődik a gyermekek kifejezőkészsége, beszédfegyelme, beszéd megértése. Ennek fontos szempontja, hogy a gyermekek beszéde megfelelően tükrözze a valóságot, és hogy mondanivalójukat pontosan fogalmazzák meg. A gyermekek minden megnyilatkozását, a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatát, az óvoda egész napi életét végigkíséri az anyanyelv használata. A szép, beszédpéldát adó, jól artikuláló, választékos szóhasználatú, a gyermekre odafigyelő felnőtt eredményesen tudja befolyásolni a gyermekek nyelvi fejlődését. Felkeltjük érdeklődésüket, az őket körülvevő világ iránt, felébresztjük bennük a felismerés, megismerés vágyát, a gondolkodás örömét. A gyermekek kíváncsiságára, érzelmeire, érdeklődésére, felismerési, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzéssel tesszük lehetővé, hogy minél több ismeretet szerezzenek az őket körülvevő szűkebb16
tágabb környezetükről. A környezet megismerése segíti őket abban, hogy jól tájékozódjanak, biztonsággal mozogjanak a körülöttük lévő világban.
A megszerzett ismeretek, tapasztalatok átélése, feldolgozása, problémahelyzet elé állítja a gyermekeket. A problémák megoldása segíti az egyszerű gondolkodási műveletek kibontakoztatását, a logikus gondolkodás, problémamegoldó képesség fejlődését. Így az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, valamint a kreativitás szintjét minden gyermek a tőle telhető legmagasabb fokon sajátítja el. Az „önmegvalósításhoz” szükséges eszközök állandó biztosításával segítjük a gyermekeket, hogy gondolataikat, érzelmeiket az általuk választott módon megjeleníthessék. A tehetséges gyermekek egyéni fejlesztését a terhelés fokozatos emelésével, továbbá azoknak a lehetőségeknek a megteremtésével végezzük, amelyben a gyermek tehetsége kibontakozhat és fejlődhet. Az óvodába lépéstől folyamatosan megfigyeljük, és feljegyzést készítünk a gyermekek képességeiről, fejlettségi szintjéről. Az így szerzett adatokra támaszkodva határozzuk meg azokat a támogató- segítő eljárásokat, képességfejlesztő módszereket, melyek segíteni tudják a gyermekek differenciált személyiségfejlesztését. Az értelmi képességek alakításának folyamatában a gyermekcsoportok összetételei, körülményei, az egyes közösségek változásai, a fejlődés tendenciája csoportonként más és más megfontolásokat és eljárásokat tesznek szükségessé.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni • kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd • minden szófajt használnak a beszédben, változatos mondatszerkezeteket és mondatfajtákat alkotnak • kialakul beszédfegyelmük • az életkoruknak megfelelő feladatokat megértik • feladatai végrehajtásában kitartó • szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő • örömmel végzi a tapasztalatszerző tevékenységeket, él benne a tanulás iránti vágy • a részképesség –zavar jeleit mutató gyermek időben megfelelő szakemberhez kerül • az ismereteket emlékezetben tartja, felidézi • a tehetséges gyermek megtalálja kiemelkedő képességének megfelelő tevékenységet • az érzékelés, észlelés egyre pontosabbá, valósághűvé válik • kialakul a szándékos figyelem • megjelenik a reproduktív emlékezet • jellemzővé válik a logikus problémamegoldó és kreatív gondolkodás VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI VI/1 Játék Célja:
17
• • • • •
A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. A pozitív érzelmek, a közlési vágy felerősítésével a helyes magatartás gyakorlása elfogadható viselkedési szabályok kialakítása Legyen örömük a játékban, bontakozzanak ki egyéni vágyaik és ötleteik, szabadon és kreatívan használják a rendelkezésre álló eszközöket Szabad játékon keresztül képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, élményhez juttatás, s ez által a személyiség sokoldalú fejlesztése Társas kapcsolatok kialakítása, fejlesztése
Feladatok: • A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: légkör, idő, hely, folyamatos játékidő, eszköz, játékélmény biztosítása, mozgásos játékok beiktatása • a 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével • Az óvónő játéksegítő módszerei A légkör biztosítása Alkotókedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ, és mennyi ideig tart a játéka. Az óvónő feladata, hogy mindezekhez megteremtse a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet, a kellő időben adott segítség, megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül, önfeledten tudnak önállóan, vagy társaikkal játszani. Az óvónő kezdeményezésére a gyermekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermekek szabadon választhatnak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvónő az együttjátszás során megteremti a kezdeményezett játékhoz szükséges eszközöket, szabályokat, helyet. A szabad légkör kialakításában nagyon fontos szerepe van az óvónő és az óvodások közötti meghitt, közvetlen kapcsolatnak, a gyermekek biztonságérzetének az óvodában. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvónő segítségével alakítják ki játékuk számára a megfelelő helyet. A csoportszobákban többféle állandó és variálható, vagy új játéktípusnak (pl. mesesarok) és ábrázoló tevékenységnek van helye. Az ehhez szükséges eszközök játékidőben a gyermekek rendelkezésére állnak. A játéktér lényegesen megnövekszik az udvaron, téren, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. A szabadban töltött idő alatt az évszakoknak és az időjárásnak megfelelően játszhatnak a gyermekek. Célunk, hogy a különböző fajta játékok szervezésében, akár a szabadban (udvar, játszótér, kirándulások helye), akár a csoportszobában, a gyermekek ne akadályozzák, ne zavarják egymást, képesek legyenek elmélyülten és tartósan játszani. A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda reggeli nyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A tevékenység folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. 18
A 3-4 éves gyermekek az étkezés, a tisztálkodás és az alvás kivételével szinte az egész napot így játékra fordítják. Az 5-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához már több időre van szükség, mint kisebbeknél. Ezért az óvónő figyelemmel kíséri a játékot, és arra törekszik, hogy csak akkor ajánljon más tevékenységet, ha már az elmélyült játék felbomlóban van, és azt a körülmények miatt szükségesnek látja. A napi életszervezésben az óvónő ügyel arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. Akár a teremben, akár a szabadban játszanak a gyermekek (gyakorló, szerep, konstrukciós, vagy szabályjátékot) a lehetőséget megteremtjük arra, hogy más hasznos tevékenységgel is foglalkozhassanak, (rajzolás, mintázás stb.) ezzel is fokozva a játék szabad választásának örömét.
A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvónő a játékhoz olyan eszközöket biztosít, amelyek ezt a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják, és az elmélyült játék kialakítását, a gyermek aktivitását segítik. A 3-4 éves gyermek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékokhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek (papás-mamás, fodrászos, orvosos stb.), mely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra. Az óvónő később bővíti az eszközválasztékot, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, értelem- és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikro csoportban óvónővel játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, van mód kirakni különböző játékeszközöket, és ott is megteremteni a nyugodt kreatív játékot (rajzolás, festés, mintázás stb.). Fontos, hogy a különböző szereket a gyermekek a játékban felmerült szükségleteknek megfelelően, sokoldalúan, sokféleképpen használhassák fel. Az eszközöket becsüljék meg, a tudatos rongálást kerüljék el. A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvónő lehetővé teszi, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, és azok tartalmának, minőségének alakítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Módjuk van a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés is társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez. Az óvónő biztosítja a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, és játékával mintát ad az eszközök helyes használatához, a játékok elrakásához. A gyakorló játék jól fejleszti a szem - kéz koordinációt, kezesség - szemesség kialakulását. Az udvaron is biztosítjuk e játékfajta lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, és olyan kisebb-nagyobb tárgyak, melyeket a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Az óvónő segíti a gyermek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Ötéves kortól kezdve a játék már erősen társas jellegű. Az addig egyedül, majd egymás mellett játszó gyermekek most már egymással játszanak, egymás közt osztják ki a szerepeket. A szerepjáték legfőbb mozgatója a gyermek vágya a felnőttségre: azt teszi, úgy viselkedik, mint a „nagyok”. 19
Éppen ezért a szerepjáték ebben a korban már komoly erkölcsnevelő tényező. A gyermek nem csak az utánzott személyek magatartásába éli bele magát, hanem a játékszerep a benne való kitartásra, helytállásra is kötelezi. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében résztvevő az óvónő, modellt adva egy-egy szereplő megformálásához. A bábozás először az óvónő előadásával jelenik meg, aki a dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket, kellékeket, feltételeket megteremti. A konstrukciós játékokhoz kapcsolva jelenik meg a barkácsolás. A gyermek e tevékenységére jellemző kell, hogy legyen a formagazdagság, miközben átéli az „én készítettem” alkotás örömét. (A játék sokfélesége az eszközök és az anyagok változatosságát is igényli.) A gyermekek olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat játszanak, amelyek könnyen betarthatók. Az óvónők olyan szabályjátékokat is terveznek, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégítik. A nagyobb gyermekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták, de dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, melyhez különösen erős képzelőerő társul. Az óvónő segíti a gyermekeket abban, hogy minél többféle szerepet megformálhassanak. A gyermekek játékelgondolása fejlődik, megjelenik a többféle ötvözetből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a kommunikációs képességet, szabálytanulási készséget, társakhoz való viszonyt, az együttes cselekvő képességet. Legyenek a játék vezetői, irányítói maguk a gyermekek is. Az óvónő játéksegítő módszerei Nyugodt játéktevékenység esetén, vagy ha a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő játékirányítása követő, szemlélő, hagyva a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - az óvónő játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a helyzetben is támogató, engedő és elfogadó. Segít azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. A játék irányítása a játék alapfeltételeinek biztosításán kívül azt jelenti, hogy az óvónő segít a játék során a valóság minél gazdagabb újraalkotásában, valós élethelyzetek, kapcsolatok minél többoldalú vagy elmélyültebb megteremtésében, érzelmeik kibontakoztatásában, gondolataik kifejtésében, tapasztalataik érvényre juttatásában. Minderre azért van szükség, hogy ez által a játszó gyermek személyiségét, vonásainak alakulását kedvezően befolyásoljuk. Az óvónő akkor avatkozik be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • •
Képesek bonyolult építményeket kreálni Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által támasztott viselkedési szabályok Képesek megérteni és elfogadni játszótársaik elgondolását Játékuk kreatív, tudnak kitartóan, elmélyülten konstrukciós és társas játékkal játszani Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről Társaikkal a játék során cselekvéseiket összehangolják Jellemzővé válik a derűs, félelemmentes, kiegyensúlyozott, szívesen végzett közösségi játék megjelenése tevékenységükben Önfegyelmük, figyelmük megerősödik 20
•
Egészséges versenyszellemük kialakul
VI/1/1 Játékba integrált tanulás A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, és ez által szociális és értelmi képességeik fejlődnek. Ennek elsődleges terepe a játék. A játékban felállított cél ösztönzi a gyermeket a menet közben spontán felmerülő problémák megoldására, azok önálló végiggondolásra. A megoldás fontos feltétele a társas együttműködés, a játszótársak közti összhang. A játékban létrejövő társas kapcsolatok így a gondolkodási színvonal fejlődésének előmozdítójává válnak. Az óvodás gyermek értelmi képessége - érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása - leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan tervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. A játékba integrált tanulás lehetőséget biztosít arra, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben úgy történjenek, hogy közben nincs játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek, kivétel ez alól, amikor az óvónő szervezett mozgástevékenységet tart.
VI/1/2 A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvónők egyéniségéből adódóan a tanulási folyamat menete - tevékenységek levezetése - más és más, hiszen a módszertani szabadság lehetősége minden óvónő számára biztosított. Az óvónő az eljárásait mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó elemzés, rendszerezés gyakran jelenik meg a tevékenységekben. Az élmények elmondása, az otthoni és az óvodai megbízások adása, a szülők, nagyszülők bevonása a tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés mind hasznos módszerek. Az óvónők folyamatosan törekednek módszertani kultúrájuk karbantartására.
VI/1/3 Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért minden óvónő arra törekszik, hogy a gyermekek mindennap pozitív megerősítéshez jussanak. Kiemelik a gyermekek jó cselekedetét, tettét, alkalmazzák a differenciált, árnyalt értékelést. Élnek a jutalmazás sokféle módszerével: testközelség, gesztus, simítás, pillantás, szóbeli közlés egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. A büntetést teljes mértékben kerüljük a tanulási folyamatban, mert a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Az óvónő a tanulási szokásokat úgy alakítja, hogy egy gesztus, egy tekintet segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.
21
VI/2 Mese, vers A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvnek, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A magyar gyermekköltészet és a népi dajkai hagyományok gazdag tára sok alkalmat, jó alapot kínál a mindennapos mondókázásra, verselésre. A magyar irodalmi művek mellett, korosztálynak megfelelően a világirodalmi alkotások közül is válogatunk munkánk során. A mese és a vers a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlesztésének egyik legfőbb eszköze és segítője. Célja: Az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása, a nyelv szépségének, kifejező erejének megismerésével, a helyes nyelvhasználattal, a nyelv hangzásával, dallamosságával, mondatszerkezetével a biztonságos önkifejezés megalapozása.
Feladata: A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával, és irodalmi érdeklődés felkeltésével, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenység formákkal, spontán beszédhelyzetekkel a beszédaktivitások fokozása a nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása az óvodáskor végére elérhető átlagos fejlettségi szint elérése. Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért a mű választásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság. Szélesíti a gyermekek látókörét, fejleszti értelmi képességeiket, különösen az emlékezetüket, képzeletüket, erkölcsi ítéleteiket. Az óvónő felkelti és elmélyíti a gyermekek irodalom iránti érdeklődését, megalapozza az irodalomhoz, a könyvhöz fűződő érzelmi kapcsolatukat. Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kapcsolódnak. A versanyagot egyrészt a különféle magyar népi mondókák alkotják. Ilyenek a kisgyermek életével kapcsolatos altatók, hintáztatók, állathívogatók, járni tanító, hangutánzó szövegek, a természet változásait kifejező mondókák, kiolvasók. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. Többszöri meghallgatás után élvezői és aktív résztvevői a mese dramatikus feldolgozásának. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával ismerik meg a gyermekek a bábokat. Az óvónő párbeszéd formájában ad elő rövid, ötletes jeleneteket. A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak olyan kellékeket használ, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, a meséhez való erős kötődés kialakulását. A kiscsoportos korú gyermekeknek 5 új mondókát, 5 új verset, és 10 új mesét kívánunk megtanítani. A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete - igénylik, izgatottan várják. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkező áhítat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, a bábozás és az ismert mondókák, kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódnak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az óvónő segítségével jelenítik meg a meséket, az együttes élményeket, rögtönöznek bábjátékot. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Szerepelnek a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. A 4-5 éves gyermekeknek 5 új mondókát, 8 új rövid verset, 14 új mesét kívánunk megtanítani. 22
Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. A gyermekek mesetárába az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken kívül beépülnek a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. Minden adandó alkalmat kihasználunk a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. A versanyag gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismerkednek olyan közmondásokkal, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. A kiválasztott versek, mesék erősítik a környezet megszerettetését, az évszakok szépségét. 4-5 kiolvasóval gazdagítjuk a nagycsoportosok mondókatárát. A gyermekek játszanak a rímes találós kérdésekkel, ismételgetik az előző években tanult verseket. A 15 új vers kapcsolódik a gyermekek élményeihez. Az óvónő ügyel a szavak gondos, tiszta ejtésére, az érzelemszerű hangsúlyozásra. A délutáni pihenés ideje alatt folyamatos meséket is olvas fel a gyermekeknek, melyet megpróbálnak önállóan befejezni, vagy új mesét kitalálni. Az óvónő a meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján keres és mond el olyan közmondásokat, amelyekkel meg tudja erősíteni a mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját. A nagyobb gyermekek 20 új mesét hallanak a nevelési év folyamán. E tevékenység mindennap megjelenik az óvodában. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére • • • • • • • • • • • • •
Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek megteremtésében A magyar népmesei szófordulatok passzív szókincsükbe beépülnek A metakommunikatív jelzéseket használják, a környezetükben élőkkel jól kommunikálnak Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik A dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, a szerepeket önállóan osztják fel maguk között, a történeteket játékukba is beleszövik Szívesen mesélnek, báboznak kisebb társaikkal és maguk szórakoztatására A bábok, eszközök, díszletek elkészítésében aktívan vesznek részt A dramatikus, szituációs játékokban önálló kreatív ötleteiket alkalmazzák Önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása Képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő Képesek megkezdett történet, mese folytatására; saját fantáziájukkal kiegészítve azt Ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen a napi élet részeként használják, forgatják Tudnak meséket, történeteket kitalálni, azt mozgással megjeleníteni, kifejezni
VI/3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célja: • a zene megszerettetése, az éneklés, zenélés iránti igény felébresztése, befogadására való képesség megalapozása • a népi hagyományok, gyermektáncok megismerésével, ápolásával a nemzeti identitás-tudat kialakítása • a gyermekek ízlésének, esztétikai fogékonyságának kialakítása, fejlesztése, zenei anyanyelvük megalapozása • a gyermekek zenei képességeinek, ritmus- és hallásfejlesztés kialakítása, fejlesztése 23
Feladata: • ismertesse meg a gyermekeket népi mondókákkal, dalokkal, énekes játékokkal, ébresszen bennük éneklési-zenélési kedvet, az énekes játékok mozdulataik révén segítsék mozgásuk összerendezettségét, dallamuk révén hallásuk és ritmusérzékük fejlődését. • a dalos játékok megszerettetése, a közös éneklés, tánc örömének felfedeztetése • a népdalok, népi énekes játékos és a mondókák, a néptánc elemeinek megismertetésével hagyományápolás A 3-4 éves korú gyermekek elsősorban olyan ölbeli játékokat ismernek meg, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Ezek között van arc-, kéz-, ujj-, és lovagoltató játék is. A szeretet-kapcsolat a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme, a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat ismernek meg, amelyek játéka álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszható. A gyermekek mindössze egy-két komponált gyermekdalt tanulnak meg az ünnepek köszöntésére. Megtanulnak 6 mondókát, ölbeli játékot, 10 énekes, dalos játékot, legalább 2 gyermekdalt. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek. A gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, és ismerik meg az alapfogalmakat. A magas és mély hangot hallás után különböztetjük meg beszéden, mondókán, éneken keresztül. A halk és hangos beszédet, zörejt, éneklést felismertetjük és megneveztetjük. Megfigyeltetjük a csendet, a környezet hangjait. Kifejeztetjük az egyenletes lüktetést éneklés, mondóka vagy dal hallgatása közben tapssal és más játékos mozdulattal. Az óvónő igyekszik felkelteni a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, zenei élmény közvetítésével, elsősorban énekes előadással. A 4-5 éves gyermekek számára az óvónő még mindig örömet szerez azzal, hogy az ölébe, vagy a térdére ülteti őket, és tanítgatja a játékos mozdulatokat. Ők már képesek arra, hogy olyan énekes játékokat énekeljenek, amelyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Megismerkednek a csigavonal, hullámvonal, és a szerepcserére épülő játékokkal. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet már a szinkópa is. Az óvónő az alkalmi dalokat úgy választja ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. Megtanulnak négy-nyolc motívumból álló énekes játékokat, műdalokat énekelni. A 4 új kiszámoló a 12 új dalos játék és 4 gyermekdal megtanulása mellett ismételgetik a korábban tanult mondókákat, dalokat is. A körjátékok közül már nehezebbeket is játszhatnak (párválasztó, szerepcserés, sorgyarapító stb.). A tiszta éneklés érdekében a gyermekek gyakran énekelnek önállóan is. Felismerik a halk és hangos közötti különbséget, és tudják azt énekkel, beszéddel, járással, tapssal kifejezni. Az óvónő által megkezdett dallamot képesek folytatni. Játszanak kérdés-felelet játékokat változatos szövegekkel, ritmusmotívumokkal. Érzik az egyenletes lüktetést, a mondókák, dalok ritmusát. Tudnak alapvető mozgásokat, táncmozdulatokat egyöntetűen, szépen végezni, mozdulataik ritmikusak, esztétikusak. A zenei élmény mindennapos lehetőség az óvodában, többféle tevékenységhez kapcsolódik. Az 5-6-7 éves gyermekek óvónői minta alapján „anyáskodóak”. A vegyes életkorú csoportokban a nagyobbak is játsszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel. Az idősebb korosztály tevékenysége itt is, mint minden más tevékenységi formában, példaértékű fiatalabb társaik számára. A zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjt az óvónő, amit maga tud előadni, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt. Énekel népdalokat, de megjelennek zenei anyagában más népek dalai, magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene is. Megtanulnak 5 új kiszámolót, 15 új énekes, dalos játékot, 4 gyermekdalt és 3 alkalomhoz illő műdalt. Az óvónő olyan dalokból válogat, melyben már szünet, szinkópa is előfordul. A legidősebb 24
korosztály szabálytartó képessége már megengedi, hogy az óvónő bonyolultabb párválasztó, kapus-, hidas-, sorgyarapító fogyó játékokat is tervezzen, ami e korosztály néptáncának is tekinthető. Az óvónő a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. A hallásfejlesztést segítő fogalom párokat pl. a halkabbhangosabb éneklést összekapcsolják a tempó változtatásával, vagy dallambújtatással. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést a dalok ritmusát, és a kettes lüktetést is. Az óvónő fejleszti a gyermekek alkotókészségét, megteremti a lehetőséget arra, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehessen megoldani. Egyszerű ritmushangszerek alkalmazásával - dob, cintányér, triangulum – kísérik a csoportos éneklést. A tevékenységet mindig az előző évek követelményeinek elmélyítésével, a régi dalok ismétlésével indítja el az óvónő kötetlen, majd kötött jellegű formában, szem előtt tartva, hogy a gyermekek részére minél nagyobb aktivitást, az önálló kezdeményezés lehetőségét tudja biztosítani. Kötetlenül is sokat énekelgetnek, játsszanak a gyermekek önmaguk kezdeményezésére. Igazi esztétikai örömet csak az éneklés, tánc, játék ad, amit könnyedén, jól elsajátított készségekkel végeznek a gyermekek. A dalanyagot tervszerűen, mindig a zenei céloknak, alkalmaknak (más tevékenységi forma témájához kapcsolva) megfelelően választja meg az óvónő. Az ünnepek, ünnepélyek sajátos hangulatát igazán a gyermeki dallal, dalos játékkal lehet megteremteni. A legfontosabb azonban az, hogy az óvodás gyermek saját képessége szintjén tudjon, merjen és szeressen énekelni.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • • • •
• • • • • • • • • • •
A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat Gátlások nélkül, egyedül is tudnak énekelni Élvezettel figyelik a zenehallgatás anyagát Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat halk - hangos lassú - gyors mély - magas Tudnak ritmust, mozgást, dallamokat rögtönözni Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát Képessé vállnak a zenei élmények befogadására Kialakul a belső motiváció az éneklésre, zenélésre Képességeikhez mérten tisztán megfelelő hangmagasságban, tempótartással énekelnek Ismernek hangszereket, azok hangját tudják azonosítani (furulya, xilofon stb.) Ritmusérzékük kialakul, az egyenletes lüktetés automatizálttá válik, amelyet tapssal, járással és ezek kombinációjával is ki tudnak fejezni Ismernek egyszerű ritmusokat; képesek azokat visszaadni (negyed, nyolcad, szünet, szinkópa) Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni Zenére történő mozgásuk összerendezett, esztétikus Kialakul a belső hallás és a zenei kreativitás
25
VI/4 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A képi, térben történő ábrázolás az önkifejezés egyik formája, ezért alkalmas a gyermekek jobb megismerésére. Az írni - olvasni még nem tudó, de érdeklődő óvodás számára a rajzolás, festés, formázás azt a lehetőséget is nyújtja, hogy firkákon, majd egyre tökéletesedő formákon keresztül mondhassa el az észrevett és látott dolgok lényegét - szavak nélkül. A gyermek rajzi kifejezőképességének fejlődésével fejlődnek értelmi képességei is, de az értelmi képességek fejlődése megmutatkozik a rajzokban is. A vizuális tevékenység fejlettségét nem csak azon mérhetjük le, hogy a lerajzolt (festett, mintázott) tárgy mennyire hasonlít az igazihoz, hanem, hogy mennyire gazdag a gyermek által ábrázolt témavilág. A gyermek által alkotott minden építmény, tárgy vagy rajz információkat kordoz a gyermek belső világáról. Ezt úgy fogjuk fel, mint személyiségük egy-egy kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, örömeik fantázia és élményvilágaik, képzeteik, fogalmaik fejlődnek ki, s amelyekből jelzéseket kapunk személyiségük irányultságáról, népi megjelenítő alkotó képességük fokáról.
Célja: •
a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése, tér-, forma- és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása, finommotorikájuk kialakítása és fejlesztése
Feladatok: • A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése • A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése • A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség, az esztétikum dominál. Nagyon fontos a jó hangulat, az oldott légkör megteremtése, a gyermekek kényelmes munkavégzéséhez szükséges tér biztosítása. Elegendő lehetőséget, időt biztosítunk arra, hogy a gyermekek addig „alkothassanak”, amíg kedvük tartja. Az eszközöknek, anyagoknak az első naptól kezdve megszokott helye van a csoportszobában és a szabadban is, melyeknek biztonságos kezelését (ceruza, olló stb.) meg kell tanítani a gyermekeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz (anyagformáláshoz), hajtogatáshoz, műalkotással való ismerkedéshez a feltételek a mindennapi szabadjátékban is biztosítottak. Az óvodába kerülő 3-4 éveseknek lehetőségük van arra, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Az óvónő buzdításával és figyelmétől kísérve kötetlenül tevékenykedhetnek a gyermekek. A firkálgatás, gyurkálás időszakában kezdi meg az óvónő az ábrázolás tudatának és szándékának kialakítását. Az ábrázoló tevékenységek során elősegíti a gyermekek készségeinek, önálló kifejező képességeinek fejlődését. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz önfegyelemre, önuralomra, kitartásra, határozottságra és önállóságra egyaránt szükség van, ezeket fokozatosan erősítjük. 26
A gyermekek tetszés szerint vehetnek részt a plasztikai alakításban. Megismerkednek az anyagok alakíthatóságával (gömbölyítés, sodrás, mélyítés, tépés stb.). Firkálgatnak, rajzolgatnak pálcával homokban, krétával táblára, vagy kifeszített nagy papírokra zsírkrétával. Ecsettel mázolnak nagyobb felületeket, ecsetnyomokkal festenek elképzeléseik vagy emlékképeik alapján témákat. Arra szoktatjuk Őket, hogy az eszközöket és munkájukat becsüljék meg, hogy tudjanak beszélni az alkotásukról és örüljenek a létrehozott produktumnak. A 4-5 éves gyermekek vizuális tevékenységét bővítjük. Az ebben a korban megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segíti az óvónő élményeikhez kapcsolódó témákkal, azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. Rajzolnak, festenek, mintáznak emlékezet után, közvetlen megfigyelés alapján, elképzelés szerint. Munkáikban megjelenik az emberábrázolás, a környezet, tárgyak, cselekmények ábrázolása. Gyönyörködnek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Rajzolással, festéssel, mintázással készítnek díszítő munkákat - körökkel, pöttyökkel, csíkokkal, keresztekkel, hullámvonalakkal. Használnak ceruzát, krétát, filctollat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket. A gyermekek képeket alakítanak ki spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. Készítenek kézimunkát papírtépéssel, ragasztással, kivágott szabályos vagy szabálytalan formákkal. Hajtogatnak, nyírnak, összerakó munkával készítenek játékszereket (barkácsolás). Szüleiknek örömmel mutatják meg a kiállított műveket. Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó - együttműködési készségét figyelembe véve segíti az óvónő a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakítás során már többször alkotnak közös kompozíciót. Az óvónő gazdagítja a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelennek a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat használnak, egyéni módon jelenítik meg a formákat, színeket. Rajzolnak, festenek, mintáznak közvetlen megfigyelés alapján tagolt, jellegzetes, változatos színű, formájú tárgyakat, jelenségeket. Az óvónő segít a gyermekeknek a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. A gyermekek is gyűjtik az alkotó munkához szükséges anyagokat. Saját maguk a megtervezői a környezetalakító, díszítő munkának. Az óvónő biztosítja a lehetőséget a több napon át tartó építés, egyéb alkotó tevékenység végzéséhez. A vizuális nevelés (alkotó - alakító tevékenységek) leginkább mikro csoportos formában jelenik meg. Az egyéni segítségnyújtás, fejlesztés érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vesz részt a tevékenységben. Az óvónő teremti meg annak a lehetőségét, hogy minden gyermek ilyenformán megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi - plasztikai elképzeléseit. A gyermekek személyiségük kivetített darabját jelenítik meg, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • • • •
A rajzolás, a mintázás, a kézimunka számunkra kedves, örömteli tevékenységgé, fantáziájuk, kreativitásuk kifejezési eszközévé válik Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre precízebb, apróbb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését Ismerik az ábrázolás anyagait, eszközeit és azokat biztonsággal, önállóan választják és használják Esztétikai érzékük alakul, képesek a szép meglátására, természetben és tárgyi környezetben egyaránt 27
• • • • • • •
Eligazodnak a színek világában, képesek vezetéssel észrevenni a környezet és saját munkáik színhangulatát Formaábrázolásuk változatos, alkotásaikban törekednek a valóságnak megfelelő méretek és arányok használatára Vonalvezetésük balról jobbra halad Emberábrázolásokban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is Önállóan és csoportmunkában is készítenek alkotásokat, egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket Késztetést éreznek arra, hogy figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat aktivizálják Finom-motorikus képességük nem görcsös, vonalvezetésük biztos
VI/5 Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás fejlődését a születéstől a kisgyermekkorig figyelemmel kísérjük, fontosnak tartjuk, hiszen a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad az általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. Az óvodai testnevelés foglalkozásokon és a nap folyamán végezhető mozgásos játékok nagymértékben hozzájárulnak a gyermekek testi és szellemi fejlődéséhez. A mozgásos játék során alakul és fejlődik a gyermekek képzelete, gondolkodása, erősödik akaratuk, tudatosodik önmagukhoz és társaikhoz való viszonyuk, fejlődik személyiségük. A mozgásos játék a gyermek számára az aktív pihenés egyik formája, miközben fejlődik izomzata, csontozata, idegrendszere. Célja: • az óvodáskorú gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi és szellemi képességeinek fejlesztése játékos formában úgy, hogy megmaradjon a szabad mozgás iránti kedv, igény.
Feladatok: • A 3-7 éves gyermekek mozgásigénye váljék természetes és életvitelszerű tevékenységgé • A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében A mozgásos játékok megválasztása során az óvónő elsősorban az életkort, az életkori sajátosságokat, az egyéni képességeket, illetve a fennálló körülményeket tartja szem előtt. A gyermekek nagymozgása - járás, futás, kúszás, mászás - jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőségeket ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A gyakorlatcsoportok a könnyebbtől a nehezebbig, az egyszerűbbtől az összetettebb felé haladnak, és fokról fokra újabb megterhelést jelentenek a fejlődő szervezet számára. Az óvónő a 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt: Megismernek többféle futásgyakorlatot: - futás, különböző irányban, - futás feladattal, - különböző futásformák gyakorlása. Játszanak ugrásgyakorlatokat: - szökdelés, 28
- sorozatugrások, - rövid nekifutásból fellépés, majd leugrás. Ismerkednek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal: - hajítás helyből távolba, célba, - labda feldobás, elkapás, - labda leütés, elkapás. A mozgásos játékok lehetőséget adnak a támaszgyakorlatok mélyítésére is - csúszások, kúszások, mászások. A talajtorna eleme is megjelenik a játékokban - gurulás a test hossztengelye körül. A gyermekek több egyensúlyozó játékot is játszanak. Az óvónő többféle kézi szert is alkalmaz a különböző típusú mozgásfajtákhoz. Figyelünk arra, hogy a feladatok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek. Késztesse a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvónő rendszerint megmutatja a helyes mintát és igényli a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A feladatok megmagyarázása, irányok megnevezése segít rögzíteni a gyermekekben a testrészek neveit, a jobb és a bal, előre, hátra stb. fogalmát. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerül a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban megjelennek a futásgyakorlatok - fussanak három- négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással stb.. A gyermekek különböző ugrásgyakorlatokat végeznek - egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, valamint felugrás és leugrás két lábra, helyből távolugró verseny. A dobásgyakorlatok során próbálgatják a célba dobást egykezes felsődobással, babzsák távolba hajításával, harántterpeszállásból.
Gyakran játszanak különféle labdagyakorlatokat, hogy a labda feldobása és elkapása, gurítása különböző testhelyzetekben készséggé váljon. Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat - csúszás, kúszás, mászás talajon és szereken. A talajtorna anyagaként jelenik meg a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata. Kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálódása. A gyermekek játszanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvónő vezetésével lábboltozat erősítő speciális járásés gimnasztikai gyakorlatokat végeznek. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, a formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Használnak különböző kézi szereket - szalag, bot, karika, különböző méretű labda, kendő, babzsák stb. A különböző típusú futásgyakorlatokat - sorverseny, váltóverseny - versenyfutás közben gyakorolják. Ismerik a futás különböző formáit: fokozódó iramú, gyors, lassú futás. Végeznek ugrásgyakorlatokat, szökdelnek páros és egy lábon, haladással. Végeznek sorozatugrásokat különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépéses nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. Játszanak dobásgyakorlatokat. Dobnak egykezes, kétkezes, alsó- és felsődobással célba. A gyermekek játszanak labdagyakorlatokat, vezetik a labdát járás, futás közben, tudnak párokban labdázni. Végeznek támaszgyakorlatokat (pók-, rákjárás, talicskázás). Ismétlik a már korábban elsajátított talajtorna elemeket - gurulóátfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézre állást. Egyensúlyoznak padon járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve. Mindhárom korosztály számára beiktattuk a mezítlábas, finommozgásos gyakorlatokat, ahol a lábak ujjaival papírt téphetnek, lapos formájú tárgyakat a talajról felemelhetnek, foghatnak, a lábujjak segítségével, ceruzával papírra rajzolhatnak.
29
Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is, amelyet minden csoportban naponta egyszer, 5-15 perces időtartammal szervezünk. E tevékenység napirendbe illesztését minden csoport maga dönti el. Ha lehetőség van rá, ezt a szabadban, a jó levegőn végezzük. Anyaga elsősorban mozgásos játékokból áll, nagyobb korcsoportokban gimnasztikai gyakorlatokkal egészül ki és tartalmazhat tartásjavító elemeket is. Igazodik a kötelező foglalkozásokhoz és korosztályokhoz. Ha rendszeresen, szívesen és örömmel végzik a gyakorlatokat, a gyermek igényévé, szokásává válik a mindennapos mozgás. E tevékenység lehetőséget nyújt a nagymozgások és a térészlelés fejlesztésére. A labdajátékokkal a szemkéz, szem-láb koordináció és finommotorika, a játékok, térformák felidézésével vizuális, verbális memóriájukat fejlesztjük. Ezek által gyarapszik és gazdagodik a gyermek szókincse is. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • • • •
A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke, összerendezett mozgása kialakult Ismerik az irányokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor is Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni Szeretnek futni, szaladgálni a szabadban Tudnak helyben labdát leütögetni, társsal, labdával játszani (dobás, elkapás Tudnak a térben tájékozódni, ismerik az irányokat helyesen alkalmazzák a jobb- bal kifejezéseket, értik a testnevelésben használatos speciális elnevezéseket Önállóan is kezdeményeznek a szabad játék idején szabályhoz kötött mozgásos játékokat
VI/6 A külső világ tevékeny megismerése
VI/6/1 A környezettudatos szemlélet megalapozása A környezet megismerésére nevelés az egész személyiségre ható nevelési folyamat. A gyermekek testi fejlesztését, a közösségi érzés, magatartás és tevékenység kialakítását, a környező valósághoz fűződő pozitív viszony kifejlesztését egyaránt szolgálja. A gyermekek kíváncsiságára alapozva, az élménynyújtásra, a közvetlen tapasztalatszerzésre épül. A megismerő tevékenység meghatározó eleme a környezet tevékeny megismertetése, mely szervesen összekapcsolódik az óvodai élet egészével, a tanítási-tanulási folyamatban alapjául szolgál a többi tevékenységforma témájának: • vizuális nevelés, • mese, vers, anyanyelvi nevelés, • ének-zene (zenehallgatás). Célja: •
a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása - a természeti, emberi, tárgyi világ (szelektív, PET palackok gyűjtése, hasznosítása) értékei iránt, amely környezettudatos magatartásban, környezetbarát életvitelben valósul majd meg, valamint a gyermekek kommunikációs készségének kialakítása a közvetlen tapasztalatszerzés során. 30
• •
az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak közvetítése, mely által átadjuk mindazt a tudást, tapasztalatot, melyet elődeink ránk hagytak a környezettudatos életforma megalapozása
Feladatok: • a 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak témaközpontú biztosítása. • a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. • a környezetvédő, természetszerető ember személyiségének kialakítása A gyermekek közvetlen környezetükben érzékelik a környezet esztétikumait, az élet ritmikusságát. Ezért már óvodáskorban meg kell kezdenünk a környezetvédő, természetszerető ember személyiségének kialakítását. Ebben az életkorban teremtjük meg az érzelmi vonzódást a természet iránt, és ekkor alakítjuk ki azoknak a szokásoknak a körét, amelyek szilárd alapot adhatnak a további életkorokra. A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszeretése után ismerkednek az óvoda közvetlen környezetével tapasztalat-és élményszerző séták alkalmával. Megismertetjük a gyermekekkel az óvoda utcáját, az óvoda közvetlen környezetében található nevezetesebb épületeket, intézményeket. Megfigyelik az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását. Gyűjtenek terméseket, kavicsokat, leveleket, évszakokra jellemző képeket. Különösen ügyelünk arra, hogy a megfigyelések mellett a gyűjtőmunkák gazdagítására (termények, termések, csigaházak stb.) közös, „felejthetetlen” élmények szerzésére is kerüljön sor. A felfedezési vágyra építve, cselekvéses formában ismerkednek a gyermekek testrészeikkel, végtagjaikkal, azok funkcióival, a fejen lévő érzékszerveikkel azok ápolásával, tisztántartásával. Megismertetjük a gyermekekkel az orvos gyógyító munkáját, hangsúlyozva annak fontosságát. A pozitív érzelmi viszonyok kialakulásának elősegítése érdekében, élmények, emlékek felidézésével beszélünk a gyermekekkel a családról, családjaikról, azok tagjairól. Megismertetjük az alapszíneket, a környezetükben látható formákat, azok egyszerű jellemzőit. Saját tapasztalatszerzésen keresztül érzékeltetjük a különbözőséget az élő-élettelen dolgok között. Közösen végezzük a magvak csíráztatását, hajtatást, rügyeztetést. Közös séták alkalmával megfigyelik a gyermekek az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat. Gyermekeink olyan gépesített világban nőnek fel, melyet képtelenség minden részletében felfogniuk, ezért arra törekszünk, hogy sokoldalú tapasztalatot és alapos tudást szerezzenek a közlekedés területén. Ismerjék a személy és teherszállító eszközöket, ismerjék az óvoda közvetlen környezetében a gyalogos közlekedés szabályait. A közvetlen környezetben fel nem lelhető állatokról, madarakról, bogarakról, közlekedési eszközökről könyvek és magyarázatok segítségével szerezhetnek tudomást a gyermekek. A könyv, ha igényes, sokat segíthet. Az 5-6-7 éves gyermekek már az óvoda tágabb környezetét is felfedezik. Megfigyelik az évszakok jellemzőit, színeit, árnyalatait, hangjait; a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld). A megismerési vágyra építve, cselekvéses formában ismerkednek a gyermekek főbb testrészeikkel, azok funkcióival, érzékszerveikkel és azok funkcióival, testük ápolásával, környezetük rendben tartásával. Megismertetjük a gyermekekkel az orvosok gyógyító munkáját, hangsúlyozva annak fontosságát. Megismertetjük a gyermekeket a családhoz tartozó közeli rokon fogalmával. A gyermekek közösen csíráztatnak, figyelik a növény fejlődését, gondozzák a növényeket. Meg tudják különböztetni a kerti és mezei virágokat. 31
Meglátogatják környezetük háziállatait, megfigyelik, hogy hol élnek. Egyszerű megfigyeléseket végeznek állatokkal, növényekkel, vízzel, talajjal kapcsolatosan. Mindig biztosított számukra az állatokról szóló, azokat ábrázoló természettudományos könyvek megtekintése. Az óvónő magyarázatával ismereteket, megerősítést kapnak a vadon élő állatok megnevezéséről, életmódjáról. Megfelelő ismereteket nyújtunk számukra a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Közösen látogatnak el középületekbe, (múzeum, színház, könyvtár stb.) miközben gyakorolják a helyes közlekedés szabályait. Igyekszünk a lehetőséget megteremteni arra, hogy a gyermekeket elsősorban olyan közvetlen hatások, tapasztaltok, személyes benyomások érjék, melyek környezetük további kutatására és felfedezésére ösztönzi őket. A téma feldolgozására fordított idő a gyermekek életkorához, fejlettségéhez igazodik. Ősszel, vagy tavasszal, egy alkalommal kirándulás megszervezésére kerülhet sor. A gyermeki személyiség válogat abból, ami számára fontos, ezekből egyszerűsít, lényeget emel ki, a neki fontosat. Mindezt érzelmi alapon teszi. Éppen ezért nem mindegy, mit kínálunk számukra. Az évszakok változása ezer szépséget kínál, amit a gyermek szubjektív élményként él meg. Az élmény elsősorban érzelem, amit mi óvónők az óvodai élet (foglalkozások) más területein is kamatoztathatunk.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • •
A gyermekek ismerik nevüket, tudják lakcímüket; szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét Tudják saját születési idejüket, helyüket Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak a természet szépségében, óvják azt Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket Megnevezik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, ismerik a róluk való gondoskodást. Ismerik környezetük növényeit, gondozásukat Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályokban, azok betartásában, felismerik a közlekedési eszközöket Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd Ismerik testüket, annak tisztántartását, ápolását, fel tudják sorolni testrészeiket, érzékszerveiket Megnevezik, felismerik az alapszíneket, azok árnyalatait El tudnak igazodni az évszakok, napok, napszakok rendszerében Kialakulóban vannak azok a magatartásformái, szokásai, amelyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek Kialakult fogalomkörük az emberek, állatok, növények világáról; életkoruknak elvárható szinten
VI/6/2 A környezetünk mennyiségi és formai összefüggései Célja:
• •
a minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggésének felfedeztetése, az elemi ok-okozati összefüggések, felismertetések megtapasztalása játékos formában, pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. 32
A gyermekek a különböző tevékenységi formákban játékos módon szereznek ismereteket matematikai tényekről, viszonyokról, műveletekről. Kialakulásukhoz tapasztalatokra van szükség. A tapasztalatszerzés legfőbb módja a tények, összefüggések manipuláció közbeni megismerése. A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. A matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először aktív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. Az óvodapedagógusaink feladata az, hogy figyeljék a gyermekeket, megismerve érdeklődéseiket, képességeiket, előkészítsék és megtervezzék az egyénekre szabott fejlesztési területeket. Aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra, problémahelyzetek létrehozásával. Ha a felvetett probléma érdekli őket, belső késztetés hatására igyekeznek ezt megoldani. Hagyjuk a gyermekeket saját logikájuk szerint gondolkodni. Ha a kínálkozó lehetőségek közül nem fedezik fel mindegyiket, próbáljuk rávezetni, több oldalról megközelíteni, de semmiképpen ne oldjuk meg a feladatot helyettük, hanem tartsuk ébren érdeklődésüket, még rá nem jön minden variációs lehetőségre. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. A funkcióöröm és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban.
Feladatok: • • • • •
Értelmi képességek fejlesztése, a tartós figyelem megalapozása Emlékezet, képzelet fejlesztése A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, intenzív fejlesztése A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása ok-okozati összefüggések megláttatása
A gyermekek értelmi képessége a cselekvés, a megismerés, megfigyeltetés folyamatában fejlődik. Eljárásaink megválasztásában és alkalmazásában arra törekszünk, hogy a gyermekek értelmi tevékenységének minden összetevőjét mozgósítsuk. Az érzékelés, észlelés segítségével vesznek észre tárgyak közötti azonosságokat, különbözőségeket. Pontos megfigyelést igényel, egyúttal a megfigyelőképesség fejlődését segíti az olyan feladat, melynek megoldásához az szükséges, hogy a gyermekek a feladatot egészében és részleteiben is tekintsék át. A figyelem tartósságának fejlődését segítjük módszereinknek és eszközeinknek a foglalkozás menetében való rugalmas változtatásával. És azzal is, ha a már megszerzett ismeretekhez újakat kapcsolunk, az ismert megoldásokat új tartalommal töltjük meg. A szándékos figyelem fejlődéséhez járulnak hozzá az olyan feladatok, amelyek komoly akarati tevékenységet igényelnek: • ugyanannak a feladatnak újabb megoldása • tárgyak, személyek összehasonlítása egy-egy kiemelt, megnevezett tulajdonság szerint, szétválogatása saját szempont szerint (alak, szín, forma, nagyság stb.) • tárgyak, személyek, halmazok sorba rendezése mennyiségi tulajdonságaik szerint • tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, megállapítások egyszerű megfogalmazása szavakban • megállapítások igazságának eldöntése • változások megismerése, felismerése, megmutatása, megnevezése Tárgyak összemérése magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, tömeg és kiterjedés szerint. Az összemérés eredményének szóbeli kifejezése különbözőség és egyenlőség esetén - magasabb, alacsonyabb, ugyanolyan magas; hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú; vastagabb, vékonyabb, ugyanolyan vastag; nehezebb, könnyebb, ugyanolyan nehéz; több fér bele, kevesebb fér bele, ugyanannyi fér bele; nagyobb, kisebb, ugyanakkora. 33
Halmazok összemérése, elemeinek párosítása az egyéni fejlettségétől függően 10-20-ig. A több, kevesebb ugyanannyi fogalmának mélyítése párosítás segítségével. A több, kevesebb, ugyanannyi kapcsolatok függetlenedése a halmaz elemeinek különféle tulajdonságaitól, elrendezésétől. Ugyanannyi előállítása, ugyanannyivá tevés, az ugyanannyi érzékelése sokféle bontott alakban. Párosítás közvetítéssel is - a közvetítő elemek egyforma tárgyak vagy rajzjelek. Sorszámok - sorba rendezett elemek helye a sorban. A sorszám változása a sorba rendezés szerint. Mérések különböző egységekkel - hosszúság kirakása, tömeg mérése. Tapasztalják meg a gyermekek, hogy a nagyobb mennyiséget több egység teszi ki, a kisebbet pedig kevesebb. Tapasztalatok a darabszám változásairól - darabszámmal kapcsolatos történetek eljátszása, kirakása tárgyakkal. Építés szabadon különféle elemekből. Kettő-nyolc elemből álló építmények lemásolása. Síkbeli alkotások szabadon mozaiklapokból (puzzle). Építőelemek és építmények összehasonlítása különféle geometriai tulajdonságaik szerint. Az emlékezet fejlődését úgy segítjük, ha arra késztetjük a gyermekeket, hogy a korábbi ismereteket és megoldásokat felidézzék, vagy arra, hogy ne felejtsék el, mi volt a feladat. Az emlékezetben tartást fokozza a feladatok érdekes, játékos jellege és az is, ha a gyermekek világosan értik az összefüggéseket: • tájékozódás térben és síkban ábrázolt világban; • irányok azonosítása és megkülönböztetése az - alá, fölé, jobbra, balra, közé, alatt, fölött, mellett - kifejezés felidézése, megjelenítése síkban is. A képzelet működését igényli, egyúttal fejleszti a feladatmegoldás azzal, hogy benne szükség van a gyermek ötleteire, sokoldalú próbálkozásaira, igényli különböző variációk kitalálását, megoldási terv kidolgozását vagy az elképzelés előzetes gondolati kipróbálását: • labirintus, útkereső játék • megkezdett (szimmetrikus alakzat) befejezése • sorminta több elem váltakoztatásával A matematikai ismeretszerzésben az értelmi folyamatok mindegyike megtalálható, de hangsúlyozni kell a gondolkodás szerepét, mert ebben összegződik a folyamatok működése. A gyermekek gondolkodása a cselekvésben való gondolkodás. A fejlődésben a tárgyakkal végzett manipulálásokról belső, szemléletes képek alakulnak ki - így a cselekvésbe ágyazott gondolkodás szemléletessé válik. A műveletek egyre jobban segítik a feladat célszerű megoldását, egyre sokoldalúbbak lesznek. Az óvónő feladata, hogy a gyermekek körültekintő irányítással jussanak matematikai ismeretekhez. Az önálló ismeretszerzésben a kreatív, a problémamegoldó gondolkodás kerül előtérbe. Ennek intenzív fejlesztéséhez problémaszituációkat hozunk létre. Problémahelyzet akkor keletkezik, ha a gyermekek a matematikai feladat megoldásához vezető utat nem ismerik, csak a célt. Az értelmes műveletekhez úgy jutunk el, ha a tényeket, viszonyokat úgy csoportosítjuk, hogy a gyermekek gyakorlati munkája elvezessen a megoldáshoz. Az egymást követő feladatok egymásra épülnek, mindig a könnyebbtől haladunk a nehezebben megoldható felé, így biztosíthatjuk a sikeres megoldás lehetőségét és az ebből fakadó örömöt. A gondolkodásfejlesztés hatékony módja lehet a gondolkodási műveletek gyakoroltatása. Az óvónő olyan feladatokat tervez, amelyek a gyermekek életkorától, egyéni adottságától függően biztosítják a műveletek funkcionalitását, sokoldalú kapcsolatuk kialakulását. A feladatok végig vezetik a gyermekeket a konkrét cselekvéstől a szóbeli megfogalmazásig.
34
Ugyanannak a feladatnak egyszerűbb és nehezebb variációját is kidolgozva lehetővé válik, hogy a gyermekeket - fejlettségük figyelembe vételével - az optimális terhelés elve alapján differenciáltan foglalkoztatjuk. Egy-egy matematikai fejlesztési-nevelési feladat konkrét megvalósulása, tartalma függ a kézbe adható eszközöktől. Ezek megválasztásához a matematikai tartalmat és a gyermekek érdeklődési körét szükséges szem előtt tartani. Fontos, hogy kellő változatosságban szerezzenek a gyermekek tapasztalatokat, de sohase legyen túl sok, vagy öncélúan érdekes az eszköz, mert az már elvonhatja a figyelmet a lényegtől, akadályozhatja az elmélyülést. Óvodánk mindegyikében megtalálható a MINI-MAT eszköztára, ami kiválóan alkalmas a matematikai ismeretnyújtásra, alkalmat, lehetőséget ad a cselekvésen-manipuláláson keresztül a szemléletes gondolkodásra. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • • • •
Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása szabadon és egy-egy kiemelt, megnevezett vagy felismert tulajdonság szerint Tárgyak, személyek, halmazok szétválogatása: saját szempont szerint, ismert, megnevezett tulajdonság szerint Tárgyak, személyek halmazok sorba rendezése, megnevezett mennyiségi tulajdonságok és elrendezett elemek sorrendjében felismert “szabályosság” szerint Sorozatok készítése mennyiségi tulajdonságok szerint Tárgyak összemérése, magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom, terület szerint Összemérés eredményének szóbeli kifejezése különbözőség és egyenlőség esetén is Halmazok összemérése elemeik párosítása az egyéni fejlettségétől függően 10-ig Ismerje a sorba rendezett elemek helyét a sorban, sorszámokat Tapasztalatok szerzése a darabszám változásairól, műveletek előkészítése Építsenek szabadon különféle elemekből, 2-8 elemből álló építmények alkotása és azok másolása Készítsenek síkbeli alkotásokat szabadon, mozaiklapokból Hasonlítsák össze az építőelemeket, építményeket különféle geometriai tulajdonságok szerint, az óvónő által kezdeményezett szempont alapján Végezzenek tevékenységeket tükör előtt, majd a nélkül párosával Tájékozódjanak térben és a síkban ábrázolt világban: térirányok Matematikai ismereteiket, felfedezéseiket, összefüggéseket fogalmazzák meg és bátran közöljék
VI/6/3 Munka jellegű tevékenység
A nevelés folyamatában a gyermekek munkáját olyan tevékenységnek tekintjük, amelynek fejlesztése hozzájárul személyiségük alakításához. A gyermekek önként jelentkező munkakedvét és az óvodáskorra jellemző aktivitását tudatosan használjuk fel nevelési céljaink elérésében. Célja: 35
• • •
készségek, ismeretek kialakítása, gyarapítása, mely hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez. a gyermekek közti társas kapcsolatok segítése, megszilárdítása, a kitartás, a szociális – társas tulajdonságaik közül a felelősségérzet, a kötelességteljesítés, a feladattudat, feladattartás megalapozása. érzelmi - akarati tulajdonságaik közül önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, fejlesztése. A gyermekek mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak, az őket körülvevő tárgyi világról, speciális ismereteket szereznek környezetükről is.
Feladatok: • A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása • Az eszközök helyes és célszerű használatának elsajátíttatása • A differenciálás elvének érvényesítése a munkafajták mennyiségének fokozatos bevezetésével • Spontán tevékenységekben, beszédszituációkban a gyermek anyanyelvi nevelése • fejlődjön kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük, természetes módon alakuljon szociális magatartásuk, társas kapcsolataik Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, az óvodáskor végéig játékos jellegű is marad. Más a munka, más a játék, de mindkettőt szívesen, örömmel végzik. A gyermekeket megtanítjuk a munkafeladatok elvégzésére, kialakítjuk a munkakészséget és szokásokat. Az óvónő közvetlen segítése a gyermekek önállóságának kialakításában és a munka elvégzéséhez szükséges ismeretek, készségek fejlesztésében nyilvánul meg. Biztosítjuk az önálló, tartalmas munkavégzés állandóságát, folyamatosságát, a többszöri, közös tevékenykedés örömét. A felnőtt figyelembe veszi a közösségen belül az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, értékelése buzdító, megerősítő. A felnőtt biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott munkavégzéshez szükséges légkört. A gyermekek érzik, hogy munkájukat igénylik, számon tartják, számítanak az eredményeikre. A munka az életre nevelés fontos része. A gyermeki munkát a jártasság és készség fokára kell emelni. Akkor nevelő értékű, amikor a gyermek felismeri az indíték és az esemény közötti összefüggést. A munkára nevelés a szocializáció része, mert minden formája közösségért végzett tevékenység. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3-4 éves gyermekek az óvónőt figyelve vesznek részt a növények, állatok etetésében (téli madáretető stb.). A kerti munka során megfigyelik a növények ápolását, gondozását. Segítsenek a termések, falevelek összegyűjtésében, az udvar rendben tartásában. Az óvónő a legfiatalabb óvodásokat is bevonja az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenység (az önkiszolgálás, játékok elrakása, mosása, tisztítása, a terem díszítésében segítségnyújtás). A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. (Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti.) Programunk megerősíti a naposi munka fontosságát, amit az étkezési feladatok elvégzéséhez csoportosít. Alkalomszerű, ismétlődő munka a játékok helyére rakása, a csoportszoba átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése. Ezeket a munkákat a gyermekek együtt végezik a felnőttek átgondolt, konstruktív vezetésével. 36
Az óvónő előre tervezi az egyéni megbízások lehetőségeit: • • •
kisebbek segítése az öltözködésben ajándékkészítés a kicsiknek, az óvoda dolgozóinak a jeles napok, ünnepek előkészítése stb.
Csoportonként élő sarkokat gondoznak a gyermekek, és a környező világ megismerésének részeként ismerkednek a növények fejlődésével gondozásával. Kertünkben elsősorban a növények fejlődésének védelme, a kert rendezettségének fenntartása nevelésünk célja. Állatgondozásra közvetlen lehetőségünk nincs, de télen rendszeres a madáretetők elkészítése és folyamatos feltöltése a kertben. Az 5-6-7 éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Ízlésesen, esztétikusan terítenek. Étkezés után a szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalás alapján végezik. A gyakori dicséret, elismerés hatásával éri el, hogy a gyermekek szívesen vesznek részt a munkában. Végeznek környezetszépítő tevékenységet - játékok tisztítását, mosását, egyszerű javításokat. Az óvónő úgy alakítja a növénygondozást, hogy a gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. Általános feltételként ki kell emelni a nyugodt légkört, a feladatok elvégzéséhez a megfelelő gyakorlási lehetőséget, és játékosságot.
Közvetlen feltételek: • megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása • elegendő munkalehetőség • elegendő idő a munka elvégzésére • megfelelő hely a munka elvégzésére • biztonsági feltételek megteremtése, baleset, sérülés megelőzésére • a tevékenység folyamatának ismertetése, segítségadás • a tevékenység folyamatos értékelése Kiemelt nevelési cél az elvégzett munka megbecsülésére nevelés, mely a saját és társak, valamint a felnőttek viszonylatában is értendő. A munkára nevelés kapcsán, elsősorban az önállóság és a feladattudat alakulása miatt igen fontos a szülők tájékoztatása és megnyerése is.
Munka jellegű tevékenységek az óvodában • • • • •
önkiszolgálás környezet rendjének megőrzése alkalomszerű munka naposi munka növény gondozása
Önkiszolgálás 37
Mindazon gyermeki tevékenység, amely a személy körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás folyamataival, sorrendjével. Az önkiszolgálás területei: • testápolás: a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, tisztasági igényük kialakulását szolgálja • étkezés: az étkezés megszervezésének és a kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja • öltözködés: a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartására, óvására való nevelést szolgálja
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • •
A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örömmel végzik a tevékenységeket Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére Szívesen közreműködnek a növények gondozásában és az állatok védelmében Örömmel segítenek a kisebbeknek Szeretnek meglepetést készíteni fiatalabb társaiknak, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak és az óvodát segítő felnőtteknek Az önkiszolgáló tevékenységre fordított idő fejlettségük növekedésével folyamatosan csökken Pontosan megértik mit várnak el tőlük, és azt önállóan teljesítik Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületeket igényelnek Bonyolultabb feladatok szervezésében önállóan vesznek részt A környezet rendjének megőrzése érdekében ügyelnek és segítenek annak tisztán tartásában Munkajellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemző
VI/6/4 A tevékenységekben megvalósuló tanulás Kiindulópontnak tekintjük a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat, hiszen a környezet a fejlődés forrása. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatjuk el a gyermeket, egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve, magasabb szintre. A családdal való együttnevelés során tekintettel vagyunk a családban kialakult kulturális, világnézeti, etnikai hagyományokra, figyelemmel kísérjük és elősegítjük ezek spontán gyermekei megnyilvánulásait, egymásra való hatását.
Az óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által szervezett tevékenységekben, és időkeretekben valósul meg. Célja: •
gyermekeink készségének és képességének kialakítása, melyek révén érzelmileg motivált cselekvő gondolkodási szintjéről a gyermek eljut a fogalmi gondolkodás szintjére.
Feladataink: • a gyermekek ismereteinek tapasztalati megalapozása 38
• • •
jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakítása és fejlesztése a kultúraátadás hatásrendszerében – a nevelési módszerek segítségével – a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak és ismereteinek a gyermekek ismereteinek tapasztalati megalapozása rendszerezése, célirányos bővítése, oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő kognitív képességei Ezen belül: - egyre pontosabb valósághű észlelés - figyelem összpontosításra való képesség - valósághoz közelítő képzeleti működés - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - rövid-és hosszú távú memória
Az óvodai tanulás feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.
Az óvodánkban lehetséges tanulási formák: • • • • • •
az utánzásos minta és a modellkövetéses magatartás is viselkedéstanulás (szokások alakítása) a spontán játékos tapasztalatszerzés gyermeki kérdésekre-válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás
A tanulás lehetséges típusai óvodánkban: Kötetlen foglalkozás: a legalkalmasabb tevékenységi forma, melyben az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermekek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerét. Ez a tevékenykedtetési forma óvodapedagógusainktól megkívánja, hogy ismereteit folyamatosan bővítse, s tudatosságot, önállóságot, nagyobb szervezési képességet és nagyfokú kreativitást kíván. Kötetlen foglalkozások alkalmával a kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermek fejlődési ütemének figyelembe vételére. A gyermek érdeklődése szerint az elkezdett tevékenységet másnap is folytathatja. Kiscsoporttól kezdve nagy hangsúlyt fektetünk játékidőben a kisebb csoportokban való tevékenykedtetésre – mint például ábrázoló tevékenység egyes munkafogásainak begyakorlása – annak érdekében, hogy középső csoport évvégére, nagycsoportra kialakuljon a mikro csoportos (vizuális és a megismerő tevékenységekben) munkaformához szükséges munkafegyelem, az önálló feladatvégzés képessége, s hogy megszokják a halk beszédet, és szükség szerint a türelmes várakozást. A kötött foglalkozások alapelve: (ének-zene, testnevelés) a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. Öt-hét évesek esetében követelménynek tartjuk a csoporthelyzetben kialakult önfegyelmet, szándékos figyelmet, kitartást, feladattudatot, feladattartást, az iskola megkezdéséhez szükséges magatartás erősítését. Amennyiben észrevesszük, hogy egy gyermek valamilyen funkcióban lemaradt, úgy visszatérünk arra a szintre, amelyben még biztonságosan mozog, és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat juttatjuk el 39
a következő szintre. Ezért kötetlen mikro-csoportos, egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szervezünk számukra, azonos anyaggal egyénre szabott feladatokkal, módszerekkel (mozgásos, logikai, fejlesztőjátékok segítségével). A lemaradásokat korrigálni tudjuk úgy, hogy azok természetes módon fejlesszék a gyermekek képességeit. Erre szolgálnak az óvodánkba meglévő fejlesztőjátékok, amit folyamatosan bővítünk. Kötött foglalkozás a testnevelés minden korcsoportban, ének-zene középső és nagycsoportban. Foglalkozások és maximális időtartamuk - hetenként
3-4 évesek külső világ tevékeny megismerése vizuális nevelés zenei nevelés irodalmi nevelés mindennapi testnevelés (7-10 perc) testnevelés
kötetlen
kötött
kötött vagy kötetlen
időtartam foglalkozásonként
3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek
10-15 perc
4-5 évesek irodalmi nevelés 2
5-6-7 évesek irodalmi nevelés 2
mindennapi testnevelés (10 perc) testnevelés külső világ tevékeny megismerése környezetünk mennyiségi és formai összefüggése vizuális nevelés zenei nevelés 20-25 perc
mindennapi testnevelés (10 perc) testnevelés külső világ tevékeny megismerése környezetünk mennyiségi és formai összefüggései vizuális nevelés zenei nevelés 30-35 perc
A foglalkozások szervezése a nevelési év folyamán november 1-től – május 31-ig október 1-től – május 31-ig szeptember 15-től – május 31-ig
A tanulás módszerei Óvodánkban alkalmazott módszerek: megtapasztaltatás, érzékeltetés, megfigyeltetés, bemutatás, szemléltetés, magyarázat, beszélgetés, elbeszélés, játék, gyakorlás, ellenőrzés, ismétlés, értékelés, mérés • • •
Kiscsoportban dominál a sokoldalú érzékeltetés, megfigyeltetés, tapasztaltatás, bemutatás, ismétlés, gyakorlás, értékelés-mérés. Középső csoportban bővülnek a módszerek a bemutatással, magyarázattal, didaktikus játékkal. Nagycsoportban elbeszéléssel, leírással bővülnek módszereink.
Alapelvek a tanulási folyamat értékeléséhez Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása; ehhez adekváltan szervezzük a tanulási folyamatot, amelynek értékelésénél alapelv: 40
1. 2. 3. 4. 5.
Differenciált értékelés Pozitív megerősítés (verbális és nonverbális) Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés Kompenzálás A gyermek önmagához mért, fejlesztő értékelése
VII. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYRENDSZERE
Az ünnepek jelentős alkalmak a gyermekek és az óvoda életében. A közös élmény erejével megteremtjük a hagyományokat, és közel hozzuk a szűkebb és tágabb környezetünk eseményeit. Az ünnepekkel közvetítjük egyetemes és nemzeti kultúránk értékeit, a jeles napok kapcsán felidézzük a népi hagyományokat. Szüksége van gyermeknek, felnőttnek egyaránt arra, hogy az ünnep és a mindennapok elváljanak egymástól. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünneplőbe öltözött gyerekek és felnőttek, a meglepetések, és az ajándékozás öröme. Az érzelmi ráhangolódást biztosítjuk az aktuális mesékkel, versekkel, dalokkal, játékokkal. Óvodai ünnepeink: • Mikulásvárás, készülődés, várakozás, s a felnőttek meglepetéssel kedveskednek a gyermekeknek. • Karácsonyi készülődés: Az adventi koszorút közösen készítjük el. A néphagyományok felelevenítésére helyezzük a hangsúlyt. Mézeskalácsot sütünk, ajándékot készítünk. Közösen karácsonyfát állítunk, s a felnőttek dramatizálással, bábozással, zenés műsorral ajándékozzák meg a gyerekeket • Farsang: vidám mulatozás, álarcok készítése, tréfás egyéni és sorversenyek, farsangi fánk és tánc sem marad el a télbúcsúztató ünnepünkön • Március 15-ről megemlékezünk. Kokárdát készítünk, amit a gyermekek felsőruházatára tűzünk, zászlót festünk • Anyák napja: ajándékot készítünk, verset, dalt tanulunk, teadélutánon vendégeljük meg az édesanyákat • Évzáró ünnepélyünkön búcsúztatjuk az iskolába menőket. A délelőtt folyamán kisebb társaiktól és a felnőttektől, az intézmény összes dolgozójától elbúcsúznak. Délután a családias hangulatú csoportszobában fogadjuk a családokat azok vendégeit • A gyermeknap vidám, játékos vetélkedős nap óvodánkban Sajátos hagyományaink: • őszi napok • Egyedi igény szerint köszöntjük fel a gyermekeket születésnapjukon, névnapjukon. Versekkel, dalokkal, kedvenc meséjével és ajándékkal kedveskedünk az ünnepeltnek 41
• • •
Adventi Játszóházon együtt barkácsol szülő- gyermek-óvónő regionális oviolimpia Bábos Találkozót szervezünk több mint tizenöt éve
VIII. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Gyermekintézmény lévén természetes, hogy az egyéni sorsokkal való törődés, az elesettek segítése kiemelt feladatként jelenik meg programunkban. Kötelez erre még egyrészt ennek a munkának hosszú hagyománya, szükségessége, másrészt az a társadalmi közeg, amelyben az idejáró gyermekek élnek. Ezen körülmények be is határolják gyermekvédelmi munkánk célját és feladatát is. A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el.
Célunk, hogy feltárjuk mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják. • A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése • A gyermeki jogok védelme, tiszteletben tartása • Az esélyegyenlőség biztosítása • A hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesítése • A tehetségek felismerése és fejlesztése Feladatunk: hogy az óvodai kereteknek megfelelően megadjunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez, és kompenzáljuk lehetőségeink szerint azokat pedagógiai módszerekkel. • A gyermeki jogok, érdekek érvényesülésének segítése • A szülői kötelezettségek megtartásának figyelemmel kísérése • Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosításával • Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése Óvodán belül: • • • •
A feladatellátás csapatmunkában való megszervezése Feltárás, családi háttér megismerése A balesetvédelemmel kapcsolatos teendők ellátása, az óvó-védő funkció teljes körű feladatellátása Az adatkezelés szabályainak és a titoktartási kötelezettségnek a megtartása
Óvodán kívül: • Jelzési- együttműködési kötelezettség a szakemberekkel, szakmai hálózattal • A veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás a családoknak, együttműködés a különböző szakemberekkel Elveink: 42
• • •
a család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése, és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása, tapintatos személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak, a titoktartási kötelezettség minden családokat érintő kérdésben érvényesül.
A gyermekvédelmi munkában résztvevő partnereink: • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat • Szociális Iroda • Óvoda védőnője Hatóságok • Gyámhatóság • Rendőrség • Bíróság Gyakorlatunkban a gyermek családi körülményeinek figyelemmel kisérése, fejlődésének követésével együttesen történik. Az elakadás feltárásának folyamatában megjelenik a családi nevelés feltérképezése is. A megfelelő kommunikatív viszony kialakítása a szülővel ebben a szakaszban a későbbi megoldások alapvető feltétele. A szülő nyitottsága, vagy zártsága határozza meg a probléma közös megoldását. Amennyiben a közvetlen viszony kialakulását valamilyen körülmény akadályozza, úgy az óvodán belül kiemelt személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. Amennyiben a szülői együttműködést sikerül elnyernünk, úgy az óvodán belüli törődés kiegészül a családi, vagy külső nevelési tanácsadó segítséggel.
Feladata: • a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, a feladatok koordinálása (egyéni esetmegbeszélések révén), a gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése, ezekről az illetékeseknek adatszolgáltatás, környezettanulmányok készítése hatóság felkérésére, • kapcsolattartás az önkormányzat szociális osztályával, nevelési tanácsadóval, családsegítő központtal, • pedagógiai munka koordinálása a gyermekvédelmi esetekben valamennyi csoportban. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai felé működtetjük a jelzőrendszert, amely évek óta segíti munkánkat és a szolgálat munkáját egyaránt. A nevelőszülői hálózat munkatársaival is szoros együttműködésben segíti a gyermekek érdekeinek képviseletét. A gyermekvédelmi felelős munkáját minden évben egy alkalommal értékeli, az ügyek intézéséről az óvoda vezetőjének folyamatosan beszámol. A legsúlyosabb esetekben történik meg a veszélyeztetett nyilvántartásba vétel, melynek során a Gyermekjóléti Szolgálattal szorosan együttműködünk. A nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatni kell a védelembe vett gyermekek problémájáról, az intézkedések módjáról! Nyilvántartásba vétel szempontjai: • elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi-lelki bántalmazás, érzelmi elhanyagolás 43
•
súlyos érzékszervi károsodás, illetve tartós betegség
A helyi programban kitűzött feladatokat minden pedagógus folyamatosan végzi a gyermekvédelmi felelős irányításával.
Az óvodavezető feladatai: • • • • • • •
•
Gondoskodik a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséről, ellátásáról, irányításáról Megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről Gondoskodik a gyermekbalesetek megelőzéséről Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásait, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását Az óvodába járó gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor (a csoportos szülői értekezleteken) tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel A faliújságokon közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét és telefonszámát
Az óvodavezető kapcsolatot tart fenn: • • •
Gyámhivatallal, a fenntartó Humán és Munkaügyi Osztályával. Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó, az EGYMI munkatársaival. Az óvodához kapcsolódó szociális és egészségügyi hálózattal.
Az óvodapedagógusok feladatai: Valamennyi óvodapedagógusnak kötelessége a rábízott gyermekek családi életének, valamint egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, regisztrálása! • • • • • • • • • •
Minden év elején felméri a csoportba járó gyermekek családi és szociális helyzetét A gyermek életében bekövetkező kedvezőtlen változásokat jelentenie kell az óvoda gyermekvédelmi felelőseinek! A gyermekvédelmi feladatok, ill. a differenciált foglalkozások szükségességét, módját jelölni kell minden csoportos óvodapedagógusnak a csoportnaplóban és a gyermekek személyiséglapján Kiemelkedő történéseket jegyzőkönyvbe kell foglalni, írásban kell rögzíteni. A nevelési év elején szükséges minden gyermek családi állapotában felmérése, a változások nyomon követése A hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermek környezetének, fejlődésének nyomon követése A sajátos nevelési igényű gyermekek figyelemmel kisérése, szakemberekkel való kapcsolattartás Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő, óvó intézkedéseket tesz Az intézményvezető tájékoztatása, ha a gyermek jogának megvédésére és fejlődésének elősegítésére intézkedés válik szükségessé A gyermekbalesetek megelőzése, baleseti forrásoktól mentes környezet megteremtése a csoportszobában és a szabadban 44
•
Az 5. életévüket betöltött gyermek óvodába járásának figyelemmel kísérése, mulasztás esetén jelzés az intézmény vezetője felé (lásd SZMSZ, Házirend)
IX. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK IX/1 Hátrányos helyzetben lévő, veszélyeztetett gyermekek felzárkóztatása Míg a hátrányos helyzetű gyermek személyiségfejlődéséhez alapvetően szükséges anyagi, érzelmi, erkölcsi, testi és értelmi szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak, a veszélyeztetett gyermek esetében mindezek gátolva vannak, illetve akadályozottak. A veszélyeztető tényezők egy része azonos a hátrányos helyzet jellemzőivel, mértékük azonban meghaladja a veszélyküszöböt. Ha a család védelmező, támogató funkciót tölt be a gyermek érdekében, ha csak anyagi okok gátolják a gyermeknevelési funkció betöltésében, a legritkább esetben van veszélyeztetve a gyermek. Ha a kedvezőtlen szociális helyzet a szülők felelőtlen életvitelével párosul, abban az esetben a gyermek veszélyeztetett.
Célunk: • kompenzálni a családi nevelés hiányosságait, segíteni őket szociális beilleszkedésük során, hogy biztonságérzetet nyújtsunk számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását.
Pedagógiai feladataink: • • • • •
Feltáró munka elvégzése. Veszélyeztetett, illetve nehezen nevelhető gyermekek kiszűrése. A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált, felzárkóztató fejlesztése. A szakmai hálózattal a kapcsolattartás fenntartása. Szülői értekezleten a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos elméleti ismeretének bővítése, viták indítása szakirodalom ajánlása, szakember meghívása.
IX/2 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Cél: • az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az integrált nevelés során a sérült illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztése mellett a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése, melynek eredménye a saját magát elfogadó teljes életet élő, boldog gyermek. 45
Feladat: • Óvodába kerülés során a sajátos nevelési igényű gyermekekről a szakszolgálatoktól (gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai) szakvélemény kérése, beszerzése. • Együttműködés a 2. sz. Szakértői Bizottsággal (kontroll vizsgálat kérése, kompenzációs lehetőségek bővítése). • Integrált nevelés rendszerének fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenység megszervezése az óvodai nevelés időkeretein belül szakember irányításával. • Empatikus magatartás, a különbözőség elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel és gyermekekkel, a másságot elfogadó környezet megteremtése. • Szoros együttműködés a családdal (segítségnyújtás – tanácsadás). Társadalmi igénnyé vált az a tény, hogy fel kell készülni a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására, ellátására. Ehhez olyan körülményeket kell teremteni, amelyek hatékony eszközei lehetnek annak, hogy elősegítsék majd a társadalomba való beilleszkedést. Szemléletváltozásra van szükség. A sajátos nevelési igényű gyermekeket és környezetüket hozzá kell szoktatni, rá kell nevelni az összetartozás, az értékek megkülönböztetése nélküli kölcsönös segítség természetességéhez. Ennek a folyamatnak az első lépcsőfoka lehet az integrált óvodai nevelés. Igen fontos, hogy a gyermekek, és környezetük egyaránt szokják meg, hogy a sajátos nevelési szükségletű gyermekek igénye, kötelessége és lehetősége is ugyanaz, mint a társadalom többi tagjának.
A sikeres integráció feltétele, hogy nevelési programunkat úgy tervezzük meg, hogy a sajátos nevelési szükségletű gyermekek számára is megfelelő legyen. Csak azoknak a gyermekeknek tudjuk biztosítani az óvodai ellátást, akiket a Szakértői és rehabilitációs bizottság integrálható nevelésre javasolt.
A 3-5-7 éves korú gyermekek sajátossága, hogy a megtapasztalt események, egyéni és közösségi élmények kihatnak későbbi szemléletük alakulására. Az integrációs nevelés a gyermekek számára lehetőséget ad az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására. Az a kisgyermek, aki már az óvodában megéli, hogy egyik társa halláskészüléket, másik szemüveget visel, nehezebben jár, nehezen formálja a hangokat, természetesen fog viszonyulni később, felnőttként is a mássághoz. Ezért nagyon fontos, hogy már ebben a korai életszakaszban megtapasztalják egymás különbözőségeit.
A sajátos nevelés igényű gyermek sérülés-specifikus okai lehetnek: • Mozgáskorlátozottság, testi fogyatékosság • Látási fogyatékosság • Autizmus spektrum zavarral küzdő • Enyhe értelmi fogyatékosság • Beszédfogyatékosság-súlyos, akadályozott beszédfejlődés Az integrációs nevelés megvalósításának alapvető feltétele a jogszabály által előírt, szakmai-pedagógiai, tárgyi feltételek egységes biztosítása. A Közoktatási Törvény módosításainak szellemében a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, mint alapfeladat-ellátás megfogalmazásra került alapító okiratunkban a fenntartó önkormányzat döntése alapján. Érvényesítésével kapcsolatban óvodánk feladata, teret biztosítani a gyermekek fejlődéséhez állapotukhoz mérten, különleges gondozás keretében, az óvodai nevelésbe illesztve. 46
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthatja el. Szakmai – pedagógiai feltételek biztosításához a sikeres együttnevelés érdekében azonban nélkülözhetetlen a személyes elkötelezettség, pedagógiai, szakmai felkészültség, az óvónők és a gyógypedagógus(ok) munkájának egyeztetése. Elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás a nyitott nevelőközösség, a gyermek centrikus technikai dolgozók és a gyógypedagógus(ok) között. A tárgyi, anyagi finanszírozási feltételek megteremtéséhez a normatív támogatáson felül, pályázati lehetőségek kihasználásával kívánunk hozzájárulni.
A fejlesztés alapelvei • • • • • • •
A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthatja el. A fejlesztés feladatait integráltan, csoporton belül az óvónők minden esetben a megfelelő szakember útmutatásai alapján végezhetik. A fejlesztés játékos formában történik. A meglévő jó képességekre alapozzuk a sérült funkciók fejlesztését. Arra törekszünk, hogy a gyermeket minél több sikerélményhez juttassuk. Az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására a sérülés mértékének megfelelően törekszünk. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget adunk a gyermek számára, hogy önállóan tudjon tevékenykedni.
A fejlesztés formái és lehetőségei Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, az integráció sikerességéhez szükséges bizonyos fokú szegregáció. A szegregáció ebben az esetben azt jelenti, hogy a sérült gyermekeknek szükségük van a csoportból kiemelt egyéni fejlesztésre - amit kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthat el - ahhoz, hogy később zavartalanul beilleszkedjenek a csoportba. A különböző fejlesztési formáknak szervesen be kell illeszkedniük az óvoda napirendjébe, ezért ajánlatos a délelőtti órákban sort keríteni erre. Egyéni fejlesztés A fejlesztést végző szakember gyógypedagógus, terapeuta, logopédus külön helyiségben foglalkozik a gyermekkel, főként abban az esetben, ha a gyermek nem képes kis csoportban sem együtt dolgozni társaival, figyelme nagyon csapongó, fejlődési üteme nagyon eltérő. Az egyéni fejlesztés során azokat a funkciókat, képességeket fejleszti, illetve erősíti a gyógypedagógus az egyéni fejlesztési terv alapján, amelyek elmaradást vagy zavart mutatnak. Mikro csoportos fejlesztés A fejlesztést végző szakember foglalkozásain 3-4 gyermek vesz részt, akik hasonló problémákkal küzdenek. Helye az erre a célra kialakított külön helyiség, udvar, tornaterem. Ebben a tevékenységformában dolgozó gyermekek már képesek együtt dolgozni, figyelmesek egymás iránt, örülnek a másik sikerének. Egészséges versenyszellem alakul ki. A mikro csoportos foglalkoztatási forma lehetőséget ad arra, hogy megtanulják elviselni az esetleges sikertelenséget. A szakember azokat a képességeket fejleszti, amelyek elmaradnak az adott életkorban elvárható szinttől. Fejlesztés óvodai csoportban A fejlesztést végző óvónő, fejlesztőpedagógussal, gyógypedagógussal együttműködve, azok útmutatásai alapján - fejlődést elősegítő játékos módszerek alkalmazásával - végzi munkáját. Az óvónők minden 47
tevékenységben figyelembe veszik a gyermek életkori sajátosságait és egyéni fejlődési ütemét. Az óvónők elsődleges feladata, hogy elfogadtassák a sérült gyermekeket az épekkel. Kialakítsanak egy olyan segítő légkört, amely motiváló hatással van a sérült gyermekekre. Kiemeljék a pozitívumokat és a pozitívumokra támaszkodva fejlesszék a gyermek személyiségét.
Fejlesztés otthon A fejlesztés fontos részét képezi a szülőkkel való együttműködés. Fel kell tárnunk a szülők előtt a gyermek állapotát. Minden kérdésükre őszintén kell válaszolni. Éreztetni kell a szülőkkel, hogy a gyermek optimális fejlődése érdekében nekik is van tennivalójuk. Ötletekkel segíthetjük az otthoni fejlesztést. Rendszeresen adunk olyan feladatokat a szülő és a gyermek számára, amit otthon kell elvégeznie. A fejlődés eredménye óvodáskor végére • • • • •
A fogyatékosság típusának és mértékének figyelembevételével önmagához képest fejlődjön. A sérülés arányában legyen alkalmazkodó képes. Törekedjen önállóságra, együttműködésre. Legyen képes önmagát elfogadó beilleszkedésre. A fejlesztés hatására a nevelés általános célkitűzéseit figyelembe véve személyisége oly mértékben fejlődjön, hogy képes legyen az iskolai tanulás megkezdésére.
IX/3 Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése. A kiemelten tehetséges gyermek nevelésében mikro csoportos tevékenységszervezés közben differenciáltan foglalkozik az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus feladata: • a tehetséges gyermek felismerése, differenciált foglalkoztatása, • szülő tájékoztatás és lehetőség szerinti szakirányú intézménybe irányítása • dokumentálja a gyermek fejlettségmérő lapján • a tehetséges gyermek kevésbé fejlett képességeinek erősítése • kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése számukra • feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása
IX/4 Logopédiai ellátás Cél:
•
az óvodáskor végére, a problémától függően megszüntetni a fennálló zavarokat.
Feladat: • Szűréssel, személyre szabott diagnosztikus eljárások folytatásával, megfelelő terápiás metódusok alkalmazásával a probléma megoldása. • A beszédfogyatékos / súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek ellátása.
48
A logopédus folyamatos kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, a szülőkkel, az óvoda vezetőjével. Szükség esetén szakvéleményt készít az iskolaérettségi vagy egyéb, más vizsgálatra küldött gyermekek beszédállapotáról.
IX/5 Óvodába visszamaradó, korcsoportjukat ismétlő, tanköteles korú gyermekek ellátása Cél:
Feladat:
•
a visszamaradó gyermekek fejleszthetőségük felső határát érjék el, váljanak alkalmassá az iskolai élet megkezdésére.
• Szociális éretlenség esetén a visszamaradt gyermekek folyamatos fejlesztésének biztosítása az óvodai nevelés keretein belül, differenciáltan egyénre szabottan. • A Nevelési Tanácsadó által megállapított rész-képesség zavarral küzdő gyermek fejlesztésének támogatása, kiegészítése a fejlesztő pedagógus útmutatásai alapján. • A 6-7 évesen óvodában maradt gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése, egyénre szabott feladatok kitűzése, a szülők meggyőzése arról, hogy a szakemberek (fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus stb.) által felkínált fejlesztési lehetőségeket vegyék igénybe gyermekük számára.
Programunk szellemisége és a törvényi szabályozás módosítása lehetőséget ad arra, hogy a tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdő vagy szociálisan éretlen gyermekek korcsoportjukat ismételve még egy évet óvodai nevelésben részesüljenek. Ez minden esetben fejlődés lélektanilag indokolt, a Nevelési Tanácsadó és esetenként a Szakértői bizottság javaslata alapján történik. A visszamaradás okai a következők lehetnek: • Szociális éretlenség • Értelmi képességek gyengesége • Testi fejletlenség • Súlyos beszédhiba • Mozgás koordinálatlanság Az egy évre visszamaradt gyermekek folyamatos fejlesztése megoldott, beépíthető a mindennapokba. A nagyobb lemaradásoknál mindenféleképpen igénybe kell venni a külső segítséget, hiszen az óvónők nem kompetensek az alapképességek elmaradásával küzdő gyermekek egyéni fejlesztésében. Az alapozó részképességfejlesztés nem egyenlő az egyénre szabott differenciált segítségnyújtással. A rész-képesség zavarokkal küzdő gyermekek esetében külső segítség igénybevételével (fejlesztőpedagógus) oldjuk meg a fejlesztést. A Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait a szülő igénybe veheti. Óvónőink kapcsolatot tartva a tanácsadó munkatársaival segítik csoporton belül az ott folyó fejlesztő munkát. Természetesen a fejlesztés előtérbe kerülése mellett továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a gondozásra, a szokások kialakítására, a szeretetteljes légkörre.
49
IX/6 Speciális szolgáltatásaink Az intézménybe járó gyermekek által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: • az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata • óvodai foglalkozás, • logopédiai foglakozás, • hittan, • sajátos nevelési igényű gyermeknek felzárkóztató foglalkozás, • rendszeres egészségügyi felügyelet: • ovi angol
X. A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK TERVEZÉSE, MEGFIGYELÉSE, MÉRÉSE, ELEMZÉSE A gyermek és környezete sokoldalú megismeréséhez elengedhetetlenül szükség van a családdal való rendszeres kapcsolattartásra. Az óvodapedagógusnak ismernie kell a gyermek szociális hátterét, mivel az nagyban befolyásolhatja a gyermek fejlettségi szintjét. Ezért óvodáskor végéig jellemző intézményünkre a családdal való rendszeres kapcsolattartás (szükséges esetben visszatérő családlátogatás).
A gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés Az ismeretadás a tapasztalatszerzés során nem az életkor határozza meg a tervezés tartalmát, hanem az egyedi érési, fejlődési ütem. A legjellemzőbb foglalkozási forma a kötetlenség, amelyben az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez az óvodapedagógustól nagyfokú szervezőkészséget, áttekintő képességet, kreativitást igényel. Kötetlen foglalkozás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és összetételű kis csoporttal foglalkozik egyszerre az óvodapedagógus. Figyelünk a kezdeményezésektől távol maradó gyermekekre, hogy játékuk zavartalan legyen, illetve ők se zavarják a foglalkozásokon résztvevő társaikat. Ahhoz, hogy a gyermek érdeklődése szerint az elkezdett tevékenységet délután, esetleg napokon keresztül folytathassa, a két óvodapedagógus összehangolt munkájára van szükség. Ügyelünk arra, hogy a témakörökhöz kapcsolódó tevékenységekből sorozatosan ne maradjon ki egy gyermek sem. Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy csoportja ismeretében, adott témakörben és szituációban a kötött, vagy kötetlen foglalkozás lehetőségét választja-e. Kötött foglalkozások esetében is kerüljük a merev keretek alkalmazását. Mindkét foglalkoztatási formában a játékosságra, az élményt adó cselekedtetésre törekszünk. 50
Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek bizonyos funkciókban lemarad, vagy stagnál, az óvodapedagógus visszatér arra a szintre, ahol a gyermek még biztonságosan mozog, cselekszik. Ezután fokozatosan terheli a gyermeket, időt, lehetőséget biztosítva számára, hogy a következő szintre jusson.
Az óvodapedagógus feladata: • differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása • az óvodapedagógus folyamatos felkészülése a speciális képességek támogatásához • megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a differenciált kibontakoztatáshoz • a szülő figyelmének felhívása a gyermek képességeire A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója A gyermek fejlődését a fejlettségmérő lapon nyomon követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Fontosnak tartjuk, hogy a rögzített információkat folyamatosan felhasználjuk munkánk során. Elsősorban a megfigyeléseinkre alapozunk. A gyermek tudatos megfigyelése mellett az óvodapedagógus a saját munkájának eredményét is nyomon követi, a gyermek folyamatos fejlődését elsősorban önmagához, de saját társaihoz, korosztályához képest is tudja viszonyítani. Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre.
Megfigyelési szempontsor • • • • • • • • •
Az óvodába érkezés (bemenet) tapasztalatai Testi fejlettségének mutatói A gyermek mozgásfejlettségének jellemzői Érzelmi, akarati életének fejlettsége A gyermek társas kapcsolatai Értelmi fejlettségének jellemzői A gyermek látásának jellemzői Hallásvizsgálat eredményei A fejlődés eredménye óvodáskor végére
A gyermek megfigyelése félévente van dokumentálva (Fejlődési napló) de a gyermek fejlődését állandóan nyomon követjük, fejlesztési tervet készítünk és a szükséges fejlesztést azonnal jelöljük és elvégezzük. A gyermek fejlődésének tervezéséhez, megfigyeléséhez, elemzéséhez az alábbi pedagógiai dokumentumokat készítjük el • • • • •
Az óvoda munkaterve, amely az aktuális szervezési feladatokat, tanügy-igazgatási feladatokat tartalmazza A csoportok éves terve (tevékenységi területek éves anyaga) A csoportok éves szokás-szabályrendszere Egyéni, gyermekenkénti fejlesztési terv, meghatározott megfigyelési szempontok segítségével A gyermekek fejlettségét mutató egyéb munkák (rajzok stb.) gyűjtése 51
A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése, melyet helyi programunk összegez. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt a bemenet az óvodába lépés, és a kimenet iskolába lépés szorosabb ellenőrzése és értékelése. X/1 Az iskolába lépés feltételei Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, ez különböző életkorokban alakulhat ki. Pedagógiailag mindazon mutatók összegzését értjük az iskolába lépés feltételeinek, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőiként jelennek meg programunkban. Az egészséges életmód szokásainak kialakulását tekintve: • • •
önállóan végezzék a (személyük körüli) tisztálkodási, öltözködési teendőket, szükséges szerinti segítségadással erősödő egészségük, mozgáskészségük testi képességeik fejlődését eredményezze; tapasztalataik révén alakuljon ki igényük az egészséges életmódra, a testápolásra és az egészségmegőrzés szokásai iránt.
Testi fejlődést tekintve: •
eljutnak az első alakváltáshoz, mozgásuk összerendezett; képesek azt valamint viselkedésüket, testi szükségleteiket szándékosan irányítani.
A szocializációt és érzelmi fejlődést tekintve: • • •
önállóságuk kibontakozása mellett önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek, akaratuk és kitartásuk erősödik, tapasztalatokat szereznek a különbözőség iránti tolerancia érzéséről. Készen állnak az iskolai élet elfogadására. Képesek kapcsolatot teremteni gyermek – gyermek, gyermek és felnőtt viszonylatában is. Tudnak szabályokhoz alkalmazkodni. Kudarctűrő képességük és toleranciájuk életkoruknak megfelelő szintre jutott
Értelmi fejlesztés-nevelés tekintetében: •
Anyanyelvi készültségük révén képesek gondolataik, érzelmeik kifejezésére, a folyamatos beszédre, értve és használva a kommunikatív jeleket. Végig tudják hallgatni egymást és megérti mások beszédét. • Tapasztalataik megalapozzák fogalmi struktúráik kialakulását. Észlelésük-érzékelésük differenciálódik. • Kialakul képességük a részekre bontásra és az általánosításra, fogalmi szinten. Megjelenik a szándékos figyelem és az emlékezés. Kreativitásuk érvényesül minden kifejezési formában. Kialakul feladattudat és feladattartás.
XI. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE
52
XI/1 Kapcsolat a szülőkkel Cél:
• •
Korrekt, partneri együttműködés kialakítása és fenntartása a gyermekek harmonikus fejlődése, fejlesztése érdekében. Az óvodakezdéstől az óvoda befejezéséig különböző szintű kapcsolattartási, tájékoztatási formák működtetése, melyeken keresztül a szülők betekintést nyerhetnek, tapasztalatot szerezhetnek és meggyőződhetnek az óvoda környezeti jellemzőiről, pedagógiai tevékenységéről, a gyermekcsoportok életéről és gyermekeik fejlődéséről.
Feladat: • Együttműködési, kapcsolattartási formák kialakítása, folyamatos fejlesztése. • Az óvoda tartalmai munkájának szakszerű megismertetése. • A kapcsolattartási formák, lehetőségek tartalmának, céljának, jellemzőinek megismertetése a szülőkkel. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket, A szülőket nevelő partnereknek tekintjük, így elengedhetetlen a korrekt, partneri együttműködés a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A szülő tud a legtöbbet gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és az adott korosztályt érintő nevelési tapasztalata, amely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül. A gyermek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a tapintatot, az előre mutató segítséget. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermekeiket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk. A szülők részéről gyakran ellenállást tapasztalunk, amely nevelőmunkánkat erőteljesen megnehezíti. Az intézményben Szülői Szervezet működik, melynek tagjait a csoportok szülői közössége választja, s feladatait a szülői szervezet működési szabályzata és éves munkaterve alapján végzi.
A kapcsolattartás formái: • beíratás; • családlátogatás: a család nevelési szokásainak megismerése; • csoport szülői értekezletek: ismertetjük óvodai nevelésünk célját, feladatát, nevelői felfogásunkat; • egyéni beszélgetések; • anyás beszoktatás: az óvodai élet szokásainak megismerése; • napi kapcsolattartás: aktuális beszélgetések; • nyílt napok: a szülők részvétele az óvodai életben, az adott gyermekcsoportban megismerhetik gyermekük óvodai életét; • közös ünnepségek, programok: anyák napja, évzáró, játszóházak, kirándulások.
53
A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nem csak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket, s az ezekre való felkészülést is. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda miden napjaiból úgy külsőségeiben, mint belső tartalmukban. Az óvoda nyitottságából adódóan ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban történt fontosabb eseményekről, napi kapcsolattartásra van szükség.
Nyílt napon – héten – a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülő személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Az óvoda lehetőséget nyújthat abban is, hogy a szülők – munkahelyi elfoglaltságukhoz igazodva – betekinthessenek a csoport életébe
A fogadóórák megtartását célszerűnek tartjuk személyre szabottan, igény szerint, időpont-egyeztetés után lebonyolítani. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.
Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Az óvodapedagógus feladta a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele.
XI/2 Kapcsolat a bölcsődével Cél:
•
a zavartalan óvodakezdés elősegítése, a bölcsőde és az óvoda közötti átmenet megkönnyítése.
Feladat: • Tájékozódás a bölcsőde életéről és működéséről • Gyermekek egyéni tulajdonságainak megismerése • Találkozási lehetőségek biztosítása az óvodai élet megkezdése előtt a gyermekekkel és a szülőkkel
Helyzetünk speciális, mert a város bölcsődei csoportjai óvodánkban működnek, így a kapcsolat áthatja a mindennapokat. A bölcsődés korú gyerekek az óvodások mellett nőnek fel. Együtt játszanak az udvaron, találkoznak a mosdóban, öltözőben. Az óvónők figyelemmel kísérik a bölcsődés gyerekek fejlődését, a napi találkozások segítik, a bölcsőde-óvoda átmenetet. Az óvodai csoportba kerülő kisgyerek bizalommal fordul volt gondozónője és a számára már ismerős óvónő felé is.
A kapcsolattartás formái: 54
• kölcsönös látogatások, amelyek során lehetőség adódik a bölcsődei, illetve az óvodai élet (kiscsoport) megismerésére; • szülői értekezleten való részvétel.
XI/3 Kapcsolat az iskolával Cél: A zavartalan iskolakezdés elősegítése, melyet programunk célrendszerében is megfogalmaztunk. Feladat: • Az óvoda nevelési alapelveinek megismertetése • Kölcsönös látogatások lehetőségének biztosítása • Szakmai megbeszélések szervezése • Közös szülői értekezletek szervezése • Közös rendezvényeken való részvétel Az óvoda és az iskola közötti kapcsolattartás tartalma arra épül, hogy elősegítse a zavartalan iskolakezdést. Arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük, fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek. És hogy legyenek képesek életkoruknak megfelelő képességük, tudásuk birtokában az iskolai tanulmányok megkezdésére. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő- mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő és megtartó jó kapcsolatra törekszünk az iskolákkal. A jó kapcsolatok alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.
A kapcsolattartás formái: - látogatások: • egymás munkájának megismerése érdekében a tanító nénik látogatása az óvoda nagycsoportjában, óvónők látogatása az első osztályban • a tanítónő megfigyeli a leendő elsős gyerekeket saját megszokott óvodai környezetükben • nagycsoportosok látogatása az első osztályokhoz - szakmai megbeszélések: • amelyek résztvevői az óvónők és az iskola leendő elsős tanítói, ezzel is segíthetjük az átmenet zökkenő mentesebb megvalósítását, a problémák feltárásával, megoldási lehetőségek keresésével; - szülői értekezletek. Az iskola bemutatkozó szülői értekezletének propagálása a szülők körében - volt óvodások meghívása óvodai ünnepélyekre (karácsony, bábos találkozó)
XI/4 Az óvoda kapcsolata a közművelődési intézményekkel Célja:
•
a közművelődési intézmények sajátos lehetőségeinek tudatos felhasználása, beépítése a nevelőmunkánkba. 55
Feladat: • A közművelődési intézmények épületeinek és funkcióinak megismertetése a különböző foglalkozásokhoz, tevékenységekhez kapcsolódóan. • Esztétikai élményekre építve tapasztalatgyűjtés lehetőségének megteremtése évente néhány alkalommal úgy, hogy a gyermekek napirendjét, nyugodt játékát, pihenését ne zavarja. (bábszínház, kiállítás, gyermekszínház, stb.) • Családok számára meghirdetett programok ajánlása a szülők számára, segítve Őket a hasznos, programok megszervezésében. Igénybe vesszük a közművelődési intézmények (Kultúra Háza/Könyvtár, Művelődési Ház, Zeneiskola/, Színház) által kínált lehetőségeket: • gyermekműsorok, rendezvények; • könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások, gyermekrajz kiállítás. • színielőadások • hangszerbemutatók Az intézmények kínálatából igyekszünk úgy válogatni, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását, s kizárjuk azokat a kezdeményezéseket, melyek az óvoda pedagógiai elveivel, értékközvetítésével, tartalmával nem egyeztethetők össze. A megfelelő programválasztáshoz javaslatot, segítséget adunk a szülőknek.
XI/5 Egyéb kapcsolatok Nevelési Tanácsadó: A fejlődésben lemaradás jeleit mutató gyermekeknél, az egyéni fejlesztéshez ad útmutatót az óvónőnek, fejlesztőpedagógusnak. Az iskolaérettségi vizsgálatokhoz kérjük a segítségüket a magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyermekek esetében. Pedagógiai Intézetek: folyamatosan figyelemmel kísérjük az általuk kínált szakmai képzéseket, programokat, melyeken érdeklődésünknek, illetve lehetőségeinknek megfelelően veszünk részt. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal a gyermekvédelmi felelősön keresztül tartjuk a kapcsolatot. Az esetmegbeszélésekre kéthavonta kerül sor. A Gyermekjóléti szolgálat intézményi kapcsolattartója az óvodai csoportokat is gyakran látogatja, megbeszélve a problémákat a csoportos óvónőkkel. Nevelőszülői hálózatok képviselőivel személyes találkozásokon, írásos dokumentumokon keresztül (a gyermekekről készült pedagógiai jellemzés megírásával) vagyunk kapcsolatban. A városban jelen levő nevelőszülői hálózat munkatársai nem minden esetben igénylik az együttműködést még kezdeményezésre sem. A fenntartóval a kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását maximális együttműködés jellemzi. Kölcsönös a tájékoztatás, az információáramlás. Tartalmasak, segítő szándékúak az egyéni beszélgetések.
56
A gyermekek egészséges életmódra nevelésében segítséget nyújt a Bölcsőde gyermekorvosával és a védőnőkkel fenntartott együttműködés.
XII. A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA XII/1 Bölcsődénk funkciója, ellátási kötelezettsége A bölcsőde, mint gyermekjóléti alapellátás része a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. A bölcsődei gondozás – nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A gyermek elsősorban a családban nevelkedik, a bölcsődés gyermek fejlődését az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. A bölcsőde folytatja, kiegészíti, szükség szerint korrigálja a lemaradásokat, a hiányokat igyekszik pótolni. A családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja gondozó – nevelő szerepét betölteni. XII/2 Személyi feltételek Gondozónők: 4 fő Szakképzett gondozónő: 4 fő Szakképzett dajka: 2 fő A bölcsődei csoportunkban 2 fő rendelkezik csecsemő és gyermek gondozói vizsgával, 1 fő csecsemő és kisgyermek gondozói vizsgával, 1 fő csecsemő és kisgyermek nevelő gondozó vizsgával. A szakképzett gondozónők lehetőségüknek megfelelően szakmai továbbképzéseken vesznek részt. A megyei jellegű továbbképzések mellett fontosnak tartjuk a házi továbbképzéseket is.
XII/3 Szakmai program tartalmi összetevői
XII/3/1 A bölcsődei módszerek alapján Kapcsolattartás a szülőkkel A gyermek elsősorban a családban nevelkedik. A család legfontosabb társadalmi funkciója a gyermeknevelés. A bölcsődei gyermek fejlődését az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. A bölcsőde csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja gondozó – nevelő szerepét betölteni. Fontos a jó partnerkapcsolat, melynek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. A gondozónő ennek érdekében tájékoztatja a szülőket (üzenő füzet, fali újság) arról, hogy mi történik a bölcsődében. A szülő találjon a gondozónőben támaszt és segítőtársat gyermeke fejlesztéséhez. Fontos, hogy a gyermekét elhanyagoló, vagy nem megfelelően nevelő szülő is érezze, hogy a gondozónő vele együtt, egyetértésben próbál segítni. A kapcsolat kialakulásában lényeges, hogy a szülő bízhasson a gondozónő 57
diszkréciójában. A bölcsőde és a család kapcsolatának alakulásában szerepe van a szülői munkaközösségnek. Célunk továbbra is a család és bölcsőde kapcsolatának jó fenntartása, egymás munkájának segítése. A szülővel történő beszoktatás A bölcsődénk módot ad arra, hogy a gyermek ne hirtelen minden átmenet nélkül találja szembe magát egy új nehezen kiismerhető környezettel, hanem fokozatosan barátkozhasson vele. A gondozónő otthonában keresi fel a leendő bölcsődés gyermeket, ahol a szülők jelenlétében ismerkedhetnek egymással. Információt ad a bölcsődei életről és beszélget a beszoktatás menetéről. A szülővel történő fokozatos beszoktatás során a kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket az új környezetének elfogadásában: ez jelentősen megkönnyíti a beilleszkedését és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket: pl. (étvágytalanság, nyugtalanság, sírás, alvászavar). Az anya, apa jelenléte védelmet, biztonságot, fészek meleget jelent a gyermek számára.
A beszoktatás sikerességének feltételei: • • • • • •
„Saját” gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője a szülők felé hitelesen képviseli a beszoktatás előnyeit a gyermek szempontjából a gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerül a beszoktatásra a gondozónő a szülőtől fokozatosan veszi át a gyermek ellátását a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább 2 hét a gyermek bölcsődei életének kialakításánál a szakmai elvek megszabta kereteken belül figyelembe veszi a gondozónő az otthoni szokásokat Családlátogatás
Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerül sor. Célunk a családdal való kapcsolatfelvétel a gyermekek otthoni környezetben való megismerése. Az a gondozónő és társ gondozónő keresi fel a gyermeket és szüleit, aki őt a bölcsődében fogadja, aki a legtöbbet fogja gondozni. Ez a találkozás lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a gyermek eddigi életét, szokásait és elbeszélgetünk a bölcsődei életről és a beszoktatás menetéről. Napirend A napirendünk jól szervezett, folyamatos és rugalmas. A gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítése a nyugodt és folyamatos gondozás feltétele. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg, s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A mi napirendünk vegyes korcsoportú gyerekekre épül, és figyelembe vesszük a különböző gyerekek életkori sajátosságait. Ennek kialakításának feltételei a személyi állandóság, tárgyi feltételek, és a jó munkaszervezés.
58
Téli napirend 600 – 815 815 –830 830 – 850 850 – 940 940 – 1000 1000 – 1010 1010 – 1115
1115– 1140 1140 – 1210 1210 – 1500 1500 – 1515 1515 – 1535 1535 – 1700
ÁTVÉTEL, szabad játék Szükség szerinti fürdőszobai gondozás, WC vagy bili használat, kéz- és arcmosás, fésülködés REGGELI Szabad játék Egyéni fürdőszobai gondozás TÍZÓRAI Csoportszobában vagy a szabadban játék. Időjárástól függően öltözés, udvari játék. A csoportszobában programokon való részvételi lehetőség: mondókázás, mesélés, verselés, éneklés, játékos torna, alkotó tevékenységek. Vetkőzés. Egyéni fürdőszobai gondozás. EBÉDELÉS Alvás, pihenés. Egyéni gondozás, ébredési sorrendben. Csendes játék az ágyban. Öltözés, cipőhúzás UZSONNA Szabad játék, KIADÁS
Nyári napirend 600 – 815 815 – 8,0 830 – 850 850 – 940 940 – 1000 10 00 – 1010 1010 – 1120 1120 – 1140 1140 –1210 1210 -1500 1500 – 1515 1515 – 1535 1535 – 1700
Átvétel, szabad játék Szükség szerinti fürdőszobai gondozás, WC vagy bili használat, kéz- és arcmosás, fésülködés REGGELI Szabad játék, az udvaron Egyéni fürdőszobai gondozás TÍZÓRAI Szabad játék az udvaron Egyéni fürdőszobai gondozás EBÉDELÉS Alvás, pihenés. Egyéni gondozás, ébredési sorrendben. Csendes játék az ágyban. Öltözés, cipőhúzás UZSONNA Szabad játék az udvaron, KIADÁS
XII/4 A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei XII/4/1 A bölcsődei nevelés – gondozásnak a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia A bölcsődében gyermekvédelmi felelős tevékenykedik. Tájékozódunk minden kisgyermek otthoni helyzetéről. Családlátogatás, a Szülővel történő beszélgetések, a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel fenntartott folyamatos és esetenkénti kapcsolat biztosítja a fenti elv érvényesülését. Tiszteletben tartjuk a gyermeki személyiséget.
59
XII/4/2 A gyermeket - mint fejlődő személyiséget – különleges védelmet illeti meg A gyermek önmagában képtelen megvédeni magát és érdekeit. A védtelensége miatt illeti meg a sajátos, különleges védelem. XII/4/3 A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsőde kiegészítő szerepet vállal A szülő napközbeni elfoglaltságának idejére vesszük át az óvó- védő, gondozó-nevelő szerepet. A szülői szerepet nem felülbírálni szeretnénk, hanem azt optimálisan és produktívan kiegészíteni. XII/4/4 A gondozás és nevelés egységének elve Felfogásunkban a kettő, mint szétválaszthatatlan egység létezik. Minden gondozási tevékenység során nevelőfolyamat is lejátszódik. A gondozónői tevékenység mindegyike nevelőértékű. A nevelés gondozási tevékenység nélkül is végbe mehet. XII/4/5 Egyéni bánásmód elve Számunkra kiemelkedően fontos az individuum, a gyermek életkori, egyéni, aktuális állapotának figyelembe vétele. XII/4/6 A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartásának elve Tiszteletben tartjuk a gyermek vallási, etnikai hovatartozását. Segítjük kultúrájának megőrzésében. XII/4/7 Állandóság elve Törekszünk a gyermek számára a csoport, a szoba és a „saját" gondozónő biztosítására. Az állandóság elvéről intézményünkben a felmenőrendszerrel is gondoskodunk. A bölcsődébe kerülés napjától kísérik végig lehetőség szerint ugyanazon gondozónők a kisgyermek fejlődését. XII/4/8 Aktivitás, önállóság segítésének elve Igyekszünk lehetővé tenni a bölcsődés gyermekeink számára már a bölcsődébe kerülés pillanatától az aktivitás, az önállóság gyakorlásának lehetőségét. Ezt elegendő idő biztosításával, a gyermek meghallgatásával, kompetencia gyakorlásának lehetőségével érjük el. XII/4/9 A gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének elve Az elfogadás az odafordulás, személyes érdeklődés kifejezésével érjük el. XII/4/10 Pozitív megerősítés elve 60
A kisgyermek tetteinek értékeléséhez még nem rendelkezik elég tapasztalattal. Segítünk pozitív megerősítéssel személyiségének fejlődését, alakulását. A környezetben látott viselkedési formák mindegyike nevelőértékű a kisgyermek számára. XII/4/11 Egységes nevelő hatások elve Fontosnak tartjuk a gondozási egységek szintjén, az önálló arculat megőrzése mellett, a gondozó- nevelő munka részletekbe menő egyeztetését, mely a kisgyermek számára a létbiztonságot jelenti. XII/4/12 Rendszeresség elve A napi tevékenységek, és hosszabb távú tervezések szintjén is fő szempontunk, hogy a kisgyermek biztonságérzetének az alapja az ismétlődő szokások, tevékenységek sorozata. XII/4/13 Fokozatosság elve A kisgyermek intézménybe kerülésekor igyekszünk meggyőzni a szülőt a beszoktatás fontosságáról, majd a beszoktatástól kezdődően, a fokozatosság elvének érvényesülésével az „új” megismertetésében, elfogadtatásában is. XII/4/14 A tanulás segítésének elve Élményszerzéssel, élmények biztosításával a természetes kíváncsiság felkeltésével, fenntartásával, tapasztalatszerzési lehetőséggel, bátorítással segítjük a kisgyermek tanulási folyamatát. XII/5 A gondozás – nevelés egységéből adódó feladataink A bölcsődei gondozás – nevelés feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. XII/5/1 Az egészséges testi fejlődés elősegítése • • • •
egészséges, biztonságos környezet nyújtása szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése egészségvédelem, egészségnevelés kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése
A fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése nagyon fontos. A bölcsődei csoport gyerekeivel az évszaknak és az időjárásnak megfelelően a szabadban tartózkodunk. Nyáron különösen sokat töltenek a bölcsődések a szabadban. Az a kisgyermek, aki eleget tartózkodik a szabad levegőn, egészségesebb, ellenállóvá válik, mint az állandóan szobában lévő társa. A bölcsőde étrendje az egészséges fejlődést szolgálja. Sok nyers gyümölcsöt, ízletes főzelékeket, megfelelő mennyiségű tejet, húst, tojást tartalmaz. A bölcsőde étrendjét az élelmezésvezető és a gyermekorvos állítja össze. A kisgyermekek gyakrabban betegszenek meg, mert a szervezetük ellenálló képessége még fejletlen. A leggyakoribb megbetegedést a légúti fertőzések okozzák. Ezek a bölcsődében gyakrabban fordulnak elő, mint az otthon gondozott gyermekeknél. Beteg gyermek nem jöhet a bölcsődébe, illetve ha valaki itt 61
betegszik meg a szüleit értesítjük és kérjük, hogy lehetőleg hamar vigyék haza őket. Csak az a kisgyerek járhat bölcsődébe, aki saját maga és a közösség érdekében a védőoltásokat megkapta. A betegségből gyógyultan visszaérkező gyermekeket a gyermekorvos által adott igazolással fogadjuk a csoportba. XII/5/2 Érzelmi fejlődés és szocializáció segítése • • • • •
egyén- csoport harmonikus kapcsolati rendszerének, én- tudat fejlődésének segítése közös, pozitív élményszerzési lehetőségek biztosítása a társakkal, gondozónővel derűs légkör biztosítása a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése a gondozónő – gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulása
Ez adja azt az érzelmi biztonságot, ami feltétele annak, hogy a gyermeknek kedve legyen a reális tárgyi akadályok leküzdéséhez, a nyugodt tevékenységhez, a tárgyi tapasztalatok és ismeretek szerzésében. A gondozónőtől kapott elismerés, dicséret, együtt örülés, a gyermeket saját személyének tudomásul vételében erősíti meg. Tiszteletben tartjuk az aktivitásra való igényüket a felfedezés örömét. A gondozónő engedi az önálló próbálkozásokat, de megértő és segítő, ha a gyermeknek nincs hozzá kedve. A gyermekek választhatnak játékot, és játszótársat, azzal és addig játszanak, ameddig akarnak. A gondozónő nagy figyelmet szentel annak, hogy minden alkalmat megragadjon a gyermekek dicsérésére, ami mindig személyhez szóló és nem általános. Ezáltal a gyermekek meg tanulják értékelni saját és társaik cselekedeteit, meg tanulják tiszteletben tartani mások értékeit. Az elfogadás, a megértés, az érzelmi biztonság jelenti a gyermek számára a legnagyobb segítséget
XII/5/3 Megismerési folyamatok fejlődésének elősegítése • • • • •
gyermek fejlettségének megfelelő tevékenységek biztosítása ismeretnyújtás önálló aktivitás, kreativitás támogatása, erősítése viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása komplexitás érvényesülése a megismerési folyamatokban
A kisgyermek szociális fejlődésének fontos részre a saját és környezete életrendjéhez való alkalmazkodás, a környezetével való együttműködésen keretül az önállósodás alakulása. Az önállósodás alakulása folyamán előfordul, hogy az aktív, együttműködő, örömmel önállósodó kisgyermek nem végzi el önállóan azt, amit korábban már tudott. Ennek több féle oka lehet. Idegen környezetbe, kevésbé ismert személy, új körülmények között nincs kedve együttműködni. Ilyenkor a kisgyermek a felnőttek dédelgető segítését várja. Ebben az esetben a gondozónőnek türelemre, tapintatra, megértésre van szüksége. Ha otthonossá válik az új környezetben, ha meggyőződik ismét a segítő gondoskodásról, ha ismét magabiztossá válik, újból kedve lesz önállónak lenni. Azt a kisgyereket, akit nem gátolnak önállósodásában, s ebben örömét leli, rendszerint később is könnyebb arra nevelni, hogy a munkát ne kínos kötelezettségnek, hanem tevékenységi igénye örömteli és hasznos kielégítésének tekintse. XII/6 A bölcsődei gondozás – nevelés főbb helyzetei 62
• • • • • • • •
gondozás játék mozgás mondóka, ének vers, mese tanulás egyéb tevékenységek környezet megismerése
XII/6/1 Gondozás Bizalmi, meghitt kapcsolatban lehetőségek széles sora, próbálkozás, önállósodás, ismeretszerzés, önbecsülés, saját test elfogadása, megismerése, higiénés szokások rögzülése megy végbe. Viszonyfogalmakkal való ismerkedésre is lehetőség van, elöl– hátul, felül– alul, kicsi– nagy, hosszabb rövidebb, egy pár cipő.
XII/6/2 Játék Célunk, hogy lehetőség szerint minél nagyobb összefüggő időszakok álljanak a gyermek rendelkezésére játék céljából. A játékeszközök folyamatos bővítéséről, a pótlásokról lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk. A tárgyi feltételek biztosítása mellett alapvető fontossággal bír a hely időtényező biztosítása, az utóbbi szerves egységet képezve a napirenddel. A bölcsődei játékban a „Játék a bölcsődében „módszertani levél” számunkra az irányadó. XII/6/3 Mozgás A kisgyermek lételeme a játék és a mozgás, nem tud nem mozogni. A mozgásigény kielégítésére figyelembe vesszük a csoportszobák látogatását, igyekszünk bővíteni a mozgásfejlesztő játékokat. Az időjárás viszontagságai miatt nem tudunk a gyermekekkel kimenni az udvarra, játékos tornával vagy a tornaterem kihasználásával elégítjük ki mozgásigényüket. Az udvari játékkészlet hiányos, inkább mobil játékokból áll. Célunk az udvar szépítése, játékok bővítése.
XII/6/4 Mondóka, ének, anyanyelvi nevelés Az anyanyelv elsajátításának segítése komplex nevelési folyamat és hatás eredménye, a bölcsődei nevelési folyamat egészében benne van. Meghatározó a felnőtt szerepe. Mit teszünk az anyanyelvi nevelés területén: • • • •
már a legfiatalabb kortól beszélünk a gyermekhez megfelelő érzelmi légkör kialakításával a beszédöröm kialakítása egyéni fejlettségükhöz mérten menjenek, tudjanak kérdezni, kérdéseikre fejlettségükhöz megfelelő szinten kapjanak választ törekszünk a beszédértés, beszédaktivitás, szókincs fejlesztése
A gyermek fejlettségéhez, érzelmi hangulati állapotához igazodó, gyakran ősi forrásból származó mondóka, ének a legjobb közvetítője anyanyelvünknek. Személyes kapcsolatban, játékhelyzetben gyakoroljuk, így kelt örömélményt. 63
Jó alapot biztosítunk a mondókázással, énekléssel a kisgyermek zenei fejlődésének. • • • • •
felhasználjuk a néphagyomány kincseit a mondókákat és dalokat mozgással kötjük össze szem előtt tartjuk, hogy erre a korosztályra nem jellemző a közös együtténeklés igénye hangulatteremtésre a gondozónők bonyolultabb dallamú népdalokat is énekelnek a gépzenét csak hangulatkeltésre használjuk hétköznapokon és ünnepeken.
XII/6/5 Vers, mese A mesélés a közös képnézegetésből, mesekönyv nézegetésből nő ki. A képnézegetéstől a gyermekről szóló hétköznapi meséken keresztül jutunk el az igazi mesékhez, ami a mi korosztályunk számára elsősorban népmese, azon belül is az állatmesék, láncmesék, halmozó mesék. A meséket kérésre többször is elismételjük, bábozva is megjelenítjük.
XII/6/6 Alkotó tevékenységek Játékidőben a feltételeket biztosítjuk, a technikát mutatjuk meg a gyermek számára. Fontosnak tartjuk a pozitív megerősítést, a bátorítást. A döntés a gyermeké, hogy mit és meddig szeretne tevékenykedni. Alkotó tevékenységbe tartozik: papírtépés, ragasztás, festés, gyurmázás, rajzolás. Az elkészült alkotásokat megőrizzük, majd az évbúcsúztatón átadjuk a gyermeknek és a szülőknek. A tevékenységeket a gondozónők előre megtervezik, de a gyermek hangulata időjárás és egyéb tényezőket figyelembe véve meg lehet változtatni. XII/6/7 Tanulás A tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük. Tanulási folyamat minden olyan tapasztalatszerzés, információszerzés, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben, gondolkodásban. A tanulási folyamat tevékenységbe ágyazottan történik. Általunk elfogadott tanulási formák: utánzás, spontán tapasztalatszerzés, a gondozónő- gyermek kapcsolatából fakadó ismeretszerzés. XII/6/8 Egyéb tevékenységek Munka a munka jellegű együttes tevékenységek végzését értjük ezen. Segédkezés a terítésben, viráglocsolásban. A kisgyermek számára becses a felnőtt megelőlegezett bizalma. XII/6/9 A környezet megismerése Környezet megismerésének körébe tartozónak érezzük az önmagunkról és a környező világról szóló ismereteket. Fontosnak tartjuk a természeti környezet megismerését, megszerzését. Mit tehet a gondozónő: • • •
példát mutat a közvetlen környezetünkben megfigyelni az élőlényeket a gondozónő beszélgetést kezdeményezhet a látottakkal kapcsolatban 64
•
csoportszobában megismerteti a gyerekeket a terményekkel, az évszaknak megfelelő gyümölcsökkel, zöldségekkel, virágokkal stb.
Matematikai ismeretek nyújtása: • • •
Gondozási műveletek folyamán: viszonyfogalmak, elől – hátul. felül- alul, kicsi- nagy, hosszabb- rövidebb. Terítés, étkezés: elosztás egyenlő részekre, pohár, tányér, evőeszköz, ki hiányzik, ki van jelen Játéktevékenységben, ha a kisgyermek igényli a felnőtt közreműködést. Reláció - párok helyes használata mellett pl. formákkal, becsléssel ismerkedés.
XII/7 Családi nevelést támogató programok mentén XII/7/1 Szülői értekezlet A gondozónők a gondozási- nevelési évben kétszer tartanak szülői értekezletet, ahol igyekeznek közvetlen, nyílt, meleg hangulatú légkört kialakítani. A szülői értekezlet második felében lehetőség nyílik beszélgetésre, kérdések feltevésére a bölcsődei élettel, a gondozás- nevelés kérdéseivel kapcsolatban. XII/7/2 Faliújság hirdetések, cikkek A bölcsődei átadóban faliújságon tájékoztatjuk a szülőket a legfontosabb tudnivalókról, az ünnepek (anyák napja, húsvét, farsang, karácsony, búcsúzás) tanult versekről, énekekről. A csoportokat érintőm problémákról (pl. dac, harapás, tetvesség stb.) újságcikkeket tűzünk ki, melyet a szülő elolvas. XII/7/3 Szervezett programok Gyermeknap Ezen a napon a gyermekek lovagolhatnak, légváron ugrálhatnak, különböző ügyességi játékokat próbálhatnak ki. A gyermeknap végén ajándékkal kedveskedünk minden kisgyermeknek. Anyák napi teadélután A gyermekek a gondozónők segítségével megvendégelik az anyukájukat és átadják az elkészített ajándékokat. Év végi teadélután Lehetőség van egy év végi közös beszélgetésre, játékra a szülőkkel együtt. Elköszönünk az óvodába készülő gyerekektől és családjuktól. Ezen a délutánon átadjuk a gyermekek egész évben készült munkáit.
XII/8 Dokumentáció Bölcsődénk a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlődési folyamat alakulásáról való tájékozódás céljából a módszertani javaslatokban megfogalmazott módon dokumentációt vezet. A dokumentáció vezetésénél a következő szempontokat követjük: 65
•
tárgyszerűség
•
hitelesség
•
rendszeresség
•
folyamatosság
A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük. A gyermek egyéni dokumentációja •
Bölcsődei gyermek egészségügyi törzslap
•
Üzenő füzet
•
Csoportnapló
XII/9 Továbbképzések, tapasztalatcserék szervezése A bölcsődében dolgozó gondozónők a 8/ 2000. NM rendelet értelmében továbbképzésen kötelesek részt venni. A továbbképzési terv 5 évenként, a beiskolázási tervet évente készítjük el. • • •
gondozónők, szakképzett csecsenő- és kisgyermekgondozók 5 évente felkészítő továbbképzésen vesznek részt (Kreditpont rendszer) évente 2-3 alkalommal, értekezlet formájában a továbbképzéseken szerzett ismereteket átadják a kollégák az itthon maradottaknak.
XII/10 Kapcsolatok, kapcsolatrendszer
XII/10/1 Család –bölcsőde kapcsolata
A gyermek elsősorban a családban nevelkedik. A bölcsődés gyermek fejlődését is az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. A bölcsőde folytatja, kiegészíti szükség szerint korrigálja a lemaradásokat, a hiányokat igyekszik pótolni. A családdal együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tudja gondozó – nevelő szerepét betölteni. A családlátogatás, a szülővel történő fokozatos beszoktatás és a napi találkozások során megismerhetik a bölcsődei nevelést, a gondozónő pedig a szülő révén is megismerheti a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok segíthetik az együttnevelés megvalósulását. Célunk a jó partnerkapcsolat, amelynek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. A gondozónő ennek érdekében a szülőértekezlet és az üzenő – füzet segítségével tájékoztatja a szülőket, hogy mi történik a bölcsődében, és hogyan fejlődik gyermeke. Az anyák napja, közös megünneplésével a család-bölcsőde kapcsolatát erősítjük. Törekszünk arra, hogy a szülő találjon a gondozónőben támaszt és segítőtársat gyermeke fejlesztéséhez. Szükség lehet arra, hogy a gondozónő megpróbálja a szülő nevelői szemléletét tapintatosan befolyásolni. Fontos, hogy a gyermekét elhanyagoló vagy nem megfelelően nevelő szülő és érezne, hogy a gondozónő vele együtt, egyetértésben próbál segíteni. A kapcsolat kialakításában lényeges hogy a szülő bízhasson a gondozónő diszkréciójában. 66
A bölcsőde és a család kapcsolatának alakulásában szerepe van a szülői munkaközösségnek. Célunk továbbra is a család és a bölcsőde együtt működésének fenntartása egymás munkájának segítése.
XII/10/2 Együttműködés a családsegítővel A bölcsőde nyitott és segítséget nyújt a szociálisan rászoruló családoknak azáltal, hogy a rendezetlen körülmények között élő gyerekeknek helyet biztosít. Ezeknek a gyerekeknek életkörülményeit a családgondozó méri fel és jelzi az intézmény felé. A csoportot havi rendszerességgel látogatja a családgondozó és ezzel lehetőség nyílik az újabb felmerülő problémák megbeszélésére. A bölcsőde együttműködik mindazokkal, akik a prevenció és az alapellátás területén a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek: • Védőnői szolgálat • Házi gyermekorvosi szolgálat • Nevelési tanácsadó • Családsegítő központ • Óvoda • Gyermekjóléti szolgálat Egymás kompetencia határainak kölcsönös tiszteletben tartásával. XII/10/3 Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata A bölcsőde az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere, hasznos információkkal szolgál a gyermek óvodáskor előtti fejlődésről. Fontos hogy az átmenet a bölcsödéből óvodába ne okozzon a gyermekeknek érzelmi megrázkódtatást és a változás olyan méretű legyen, amelyet a gyermek el tud fogadni és a fejlődés folyamatát segíti. Az átmenetet könnyíti a két intézmény közötti kapcsolatfelvétel. Ugyanis helyzetünk speciális mert a város egyetlen, bölcsődei csoportja az óvodában működik, ezért a kapcsolat áthatja a mindennapokat. A bölcsődés korú gyerekek az óvodások közelségében nőnek fel. Találkoznak a mosdóban, öltözőben és az udvaron. Az ünnepek alkalmával szívesen látogatunk az óvodába, és együtt ünnepelünk. Az óvodai csoportba kerülő kisgyermek bizalommal fordul volt gondozónője és a számára már ismerős óvónő felé is. Célunk a kapcsolat kölcsönös nyitottsága és e folyamatosság érvényesítése. Az óvónők figyelemmel kísérik a bölcsődés gyermekek fejlődését a napi találkozások segítik a bölcsőde – óvoda átmenetet.
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS 67
A módosított, felülvizsgált program érvényessége:
2013. szeptember 01- visszavonásig Az óvodai Helyi Nevelési program módosításának kötelező indoka: • Törvényi jogszabály változás • Fenntartó által meghatározott feladatváltozás lehetséges indoka : • Sikeres innováció eredményeinek beépítése •
A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzelések elhagyása
A helyi óvodai nevelési program nem kötelező módosítását - a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után 50+1%-os támogatással - kérheti a nevelőtestület. A programmódosítást előterjesztheti: A szülői közösség 80%-a A nevelőtestület kétharmada Az előterjesztést írásban az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.
A program érvényessé válik: A gondozónőkkel kibővített nevelőtestület elfogadásával A szülői közösség véleményezésével A közoktatási szakértő véleményezésével Az önkormányzat jóváhagyásával
68
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Nevelőtestületi határozat A nevelőtestület (gondozónőkkel kibővítve) 100% arányban a 2013. augusztus 29-én kelt 4/2010. határozata alapján az Abonyi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nevelési Programját elfogadta. Dátum:......................................................... ......................................................... Nevelőtestület
Fenntartói jóváhagyás A nevelési programot az intézmény fenntartója jóváhagyta.
Dátum:........................................................ ..................................................... Önkormányzat
69
TARTALOMJEGYZÉK I. Bemutatkozás…………………………………………………………………………………………..…1 II. Programunk küldetése…………………………………………………………………………………...4 III. Gyermekkép, intézménykép…………………………………………………………………….………4 IV. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei……………………………………..………5 IV/1 Személyi feltételek…………………………………………………………………...…………5 IV/2 Tárgyi feltételek…………………………………………………………………………...……7 IV/3 Az óvodai élet megszervezése…………………………………………………………….……8 IV/3/1 Csoportszervezés…………………………………………………………..…….……8 IV/3/2 Napirend…………………………………………………………………..…….…….8 IV/3/3 Hetirend…………………………………………………………………..…….……..9 IV/3/4 Óvodába kerülés…………………………………………………………….….……10 V. A program nevelési feladatrendszere……………………………………………………….…….……11 V/1 A program célja, feladata………………………………………………………………….……11 V/2 Óvodai nevelésünk kiemelt feladatai………………………………………………..…….……12 V/2/1 Az egészséges életmód kialakítása…………………………………………….……..12 V/2/2 Az érzelmi és erkölcsi nevelés és társas kapcsolatok………………………..….……15 V/2/3 Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés és nevelés………………………..….……….17 VI. Az óvodai élet tevékenységformái………………………………………………….…………………19 VI/1 Játék………………………………………………………………………….……..………….19 VI/1/1Játékba integrált tanulás…………………………………………………….………..22 VI/1/2 A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek ………………………23 VI/1/3 Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez……………………..…….…………23 VI/2 Mese, vers………………………………………………………………………..….…………23 VI/3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc………………………………………………..………25 VI/4 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka…………………………………………….….………27 VI/5 Mozgás……………………………………………………………………….………..………29 VI/6 A külső világ tevékeny megismerése………………………………………………….………32 VI/6/1 A környezettudatos szemlélet megalapozása………………………………….…….32 VI/6/2 A környezetünk mennyiségi és formai összefüggései………………………….……34 VI/6/3 Munka jellegű tevékenység…………………………………………….……………37 VI/6/4 A tevékenységekben megvalósuló tanulás………………………………..…………40 VII. Az Óvoda hagyományrendszere……………………………………………………………………42 VIII. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek…………………………….………43 IX. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………………………………..…….…46 IX/1 Hátrányos helyzetben lévő, veszélyeztetett gyermekek felzárkóztatása………………………46 IX/2 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése……………………………………..…47 IX/3 Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés……………………………………………………...……49 IX/4 Logopédiai ellátás……………………………………………………………………..………50 IX/5 Óvodába visszamaradó, korcsoportjukat ismétlő tanköteles korú gyermekek ellátása………………………………………………………………………………………50 IX/6 Speciális szolgáltatásaink……………………………………………………...………………51 X. A gyermekek fejlődésének tervezése, megfigyelése, mérése, elemzése…………………….…………51 X/1Az iskolába lépés feltételei………………………………………………………...……………53 XI. Az óvoda kapcsolatrendszere…………………………………………………………………………54 XI/1 Kapcsolat a szülőkkel…………………………………………………………………………54 XI/2 Kapcsolat a bölcsődével………………………………………………………………………56 XI/3 Kapcsolat az iskolával…………………………………………………………………..…….56 XI/4 Az óvoda kapcsolata a közművelődési intézményekkel…………………………………....…57 70
XI/5 Egyéb kapcsolatok…………………………………………………….…………….…………58 XII. A Bölcsőde szakmai programja……………………………………………………………….……58 XII/1 Bölcsődénk funkciója, ellátási kötelezettsége…………………………………………...……58 XII/2 Személyi feltételek……………………………………………………………………………58 XII/3 Szakmai program tartalmi összetevői…………………………………………...……………59 XII/3/1 A bölcsődei módszerek alapján……………………………………………………59 XII/4 A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei……………………………………….……………61 XII/4/1 A bölcsődei nevelés – gondozásnak a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia………………………………………61 XII/4/2 A gyermeket - mint fejlődő személyiséget – különleges védelmet illeti meg ……………………………………………………………………..………………61 XII/4/3 A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsőde kiegészítő szerepet vállal……………………………….………………………….61 XII/4/4 A gondozás és nevelés egységének elve……………….…………..………………61 XII/4/5 Egyéni bánásmód elve……………………………….…………………….………61 XII/4/6 A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartásának elve………………………………………………………………………..……….61 XII/4/7 Állandóság elve……………………………………………………………………62 XII/4/8 Aktivitás, önállóság segítésének elve………………………………………………62 XII/4/9 A gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének elve…………………………...………………………………………...……….…62. XII/4/10 Pozitív megerősítés elve……………………………………….………………….60 XII/4/11 Egységes nevelő hatások elve………………………………….…………………61 XII/4/12 Rendszeresség elve……………………………………………………………….61 XII/4/13 Fokozatosság elve………………………………………………...………………61 XII/4/14 A tanulás segítésének elve………………………………………………………..61 XII/5 A GONDOZÁS – NEVELÉS EGYSÉGÉBŐL ADÓDÓ FELADATAINK………………………..……...61 XII/5/1 Az egészséges testi fejlődés elősegítése……………………………………………61 XII/5/2 Érzelmi fejlődés és szocializáció segítése………………………………………….62 XII/5/3 Megismerési folyamatok fejlődésének elősegítése………………………………...62 XII/6 A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS – NEVELÉS FŐBB HELYZETEI……………………………………….62 XII/6/1 Gondozás…………………………………………………………………………..63 XII/6/2 Játék………………………………………………………………………………..63 XII/6/3 Mozgás………………………………………………………….………………….63 XII/6/4 Mondóka, ének, anyanyelvi nevelés……………………………………………….63 XII/6/5 Vers, mese………………………………………………….………………………64 XII/6/6 Alkotó tevékenységek……………………………………………………………...64 XII/6/7 Tanulás………………………………………………….………………………….64 XII/6/8 Egyéb tevékenységek………………………………………………………………64 XII/6/9 A környezet megismerése………………………………………………………….64 XII/7 CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ PROGRAMOK MENTÉN……………………………………...65 XII/7/1 Szülői értekezlet……………………………………………………………………65 XII/7/2 Faliújság hirdetések, cikkek………………………………………………………..65 XII/7/3 Szervezett programok………………………………………………………………65 XII/8 DOKUMENTÁCIÓ…………………………………………………………….………………..65 XII/9 TOVÁBBKÉPZÉSEK, TAPASZTALATCSERÉK SZERVEZÉSE……………………………………...66 XII/10 KAPCSOLATOK, KAPCSOLATRENDSZER……………………………………………………..66 XII/10/1 Család –bölcsőde kapcsolata……………………………………………………...66 XII/10/2 Együttműködés a családsegítővel…………………………………………………67 71
XII/10/3 Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata…………………………………………….. 67 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS…………………………………………………………………………..69 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK………………………………………………………………………………70
72
