Tartalomjegyzék 1. Nevelési programunk

Tartalomjegyzék 1. Nevelési programunk

4

1.1. Intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

4

1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink

23

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

27

1.4. A személyiségfejlesztési és közösségfejlesztési feladataink megvalósulása

30

1.5. Személyiség- és közösségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényeink 1.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

33 35

1.7. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje 1.8.1. Esélyegyenlőség biztosítása

40 49 49

1.8.1.1. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége

50

1.8.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink

53

1.8.1.3. Integrált nevelés

57

1.8.1.4. Képesség-kibontakoztató felkészítés

62

1.8.2. Különleges bánásmódban részesülő tanulóink

64

1.8.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók

64

1.8.2.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók

76

1.8.2.3. Kiemelten tehetséges tanulók

88

1.8.3. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

94

1.9. Egészségnevelési elveink, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Egészségnevelési programunk

97

1.10. Környezeti nevelési elveink, feladataink Környezeti nevelési programunk

120

1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

133

1.12. A tanulók felvételének és átvételének (Nkt. keretei között) helyi szabályai

134

2

2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve 2.1. Képzési rendünk

136 136

2.1.1. Heti időkeretünk

136

2.1.2. Tantárgyi struktúránk

136

2.1.3. A pedagógiai képzésünk belső szakaszai

152

2.1.4. Képzési specialitások, irányok

153

3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi tanterve 158 3.1. Képzési rendünk

158

3.1.1. Heti időkeretünk

158

3.1.2. Tantárgyi struktúránk

158

3.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai

166

3.1.4. Képzési specialitások, irányok

167

4. Értékelési rendszerünk 4.1. Tanulmányi munka értékelése

170 171

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok meghatározásának elvei, korlátjai A magasabb évfolyamra lépés feltételei 4.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése

178

4.3. Kompetencia-alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat céljainak és feladatainak intézményi implementációja 4.4. Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez

181 190

4.5. Referencia-intézményként való működés, pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtása 4.6. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszközfejlesztés

5.

197 199

4.6.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei

199

4.6.2. Taneszközfejlesztésünk

200

Pedagógiai programunk érvényességével, módosításával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladataink

201

Mellékletek

3

1. Nevelési programunk 1.1.

Intézményünkben folyó nevelő – oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

„ Te és én olyan kapcsolatban vagyunk, amit nagyon értékelek és meg akarok tartani. De mi két személy vagyunk, saját igényekkel, amiket jogunk van kielégíteni. Így egészséges kapcsolat alakul ki köztünk, amiben mindketten megvalósíthatjuk önmagunkat, és amit kölcsönös tiszteletben, szeretetben és békében folytathatunk.” (Dr. Thomas Gordon) „A szeretet az élet” (Móra Ferenc)

Alapelveink megfogalmazásakor abból az emberképből indulunk ki, amely az európai gondolkodásnak több ezer éve sajátja. Ennek az embereszménynek alapvető vonása, hogy az ember individuum és kollektív lény egyszerre. Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és a megbecsülés. Az ember biológiai és szellemi lény. Szellemisége individualitásában és abban gyökerezik, hogy szabadságra hivatott.

4

A Nemzeti Köznevelési törvény szellemében az alábbi értékeket valljuk: Elősegítjük a ránk bízott gyermekek harmonikus lelki, testi és érzelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztését, ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelünk. 

További kiemelt célunk a társadalmi leszakadás megakadályozása (a nevelés, oktatás eszközeivel) és a tehetséggondozás.



Intézményünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, a tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

A törvények, a jogszabályok, amelyek a módosítást szükségessé tették: a Nemzeti Köznevelési törvény és az EMMI 20/2012. végrehajtási rendeletei, valamint a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet.

5

Helyzetkép 2011. augusztus 1-jétől a Petőfi Sándor Általános Iskola a Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola tagintézménye lett. Arra törekszünk, hogy egységes intézményként mindketten megtartsuk sajátos arculatunkat. A Móra Ferenc Általános Iskola helye, története Az egykori 21. Sz. Általános Iskola – ma Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola – Nyíregyházán, a Fazekas János tér 8. szám alatt található. Iskolánk Örökösföld lakótelepének 1984-ben megépült intézménye, mely egyidős a városrésszel, és annak szerves része. 1984. szeptember 1-jén 318 diák és 31 nevelő kezdte meg az első tanévet. Az épületben 24 tanterem, 7 napközis terem, 2 technikaterem, könyvtár, ebédlő, befejezőkonyha, tornacsarnok szabvány méretű kézilabdapályával és 1100 m2-es sportudvar szolgálja a gyermekek szellemi és testi fejlődését. Az 1984-85-ös tanévben iskolánk adott otthont az átépítésre szoruló 4. Sz. általános Iskola felső tagozatos tanulóinak, valamint a tantestületük egy részének. Két évig óvodai csoporttal is együtt dolgoztunk az épületben. A lakótelep folyamatos bővülésével a gyerekek száma közel négyszeresére nőtt. Ezért 19871990 között a 3. és 4. évfolyam tanulói a belvárosi 3. Sz. Általános Iskolában folytatták tanulmányaikat. A tanulólétszám fokozatos növekedésének enyhítésére 1990-ben átadták a 23. Sz. (később Hunyadi Mátyás) Általános Iskolát, ahol 530 tanulónk tanulhatott tovább. 2004/2005-ös tanévig két általános iskola működött Örökösföldön, a 2005/2006-os tanévtől a Hunyadi Mátyás Általános Iskola intézményünk tagiskolájaként működött tovább a Semmelweis utcai telephelyen. A 2009/2010-es tanévtől a Hunyadi Tagiskola megszűnése miatt a tagiskola hetedikes, nyolcadikos diákjai iskolánkban folytatták tovább tanulmányaikat. 2013. január 1-jétől iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A nevelő-oktató munkát 66 pedagógus végzi és 3 nem pedagógus dolgozó segíti. Iskolánk működtetését az Alapfokú Intézményeket Működtető Központ látja el 12 fővel. Jelenlegi tanulólétszámunk 852 fő.

6

Jelenlegi tevékenysége, működése Iskolánk hagyományos 8 osztályos általános iskola. Évfolyamonként 4 tanulócsoportban folyik az oktatás. Az 1-4. évfolyamon egész napos iskolaként működik. Az emelt szintű testnevelés osztály 1. évfolyamtól, a speciális angol nyelvi, informatikai osztályok 3. évfolyamtól szerveződnek. A 7-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából sávos oktatási forma keretében segítjük diákjainkat a tehetséggondozás és felzárkóztatás terén. Iskolaotthonos

osztályaink

saját

osztályteremmel

rendelkeznek,

az

5-8.

évfolyam

szaktantermi rendszerben tanul. A 32 tanulócsoport elhelyezését tudjuk biztosítani. Intézményünkben az utóbbi években felújításra kerültek a vizesblokkok, a világításrendszer, az aulák, folyosók burkolatának javítása. A tánc és dráma modul tanításához tánctermet alakítottunk ki, és az iskolai sportudvaron felújításra került a futópálya, kézilabdapálya. A tárgyi

eszközfejlesztésünk

a

pedagógiai

programunkhoz

kapcsolódik.

A

képzési

specialitásunknak megfelelően előtérbe került az idegen nyelvi tárgyi eszközök fejlesztése, valamint a számítástechnika-informatikai hardver és szoftver állomány bővítése. Jelenleg tizenkilenc digitális táblával és 29 tanulói laptoppal rendelkezünk. Az iskolai bútorok cseréje folyamatos. Tantestületünk szakos ellátottsága 100%-os. Az oktató-nevelő munkát egy mentálhigiénés szakember, egy iskolapszichológus, két gyógypedagógus, két inkluzív pedagógus, hat fejlesztő pedagógus és egy drámapedagógus segíti. Nevelőtestületünk tagjai jól képzett, gyakorlott pedagógusok, akiknek színvonalas munkavégzése komoly vonzerőt jelent az iskolaválasztók számára. Az alapkészségek differenciált fejlesztésében, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésében is jelentős szerepet vállalunk. Élünk a személyiségfejlesztés minden lehetőségével, ezért gazdag, színes szabadidős programokat tervezünk. A korszerű általános műveltség megalapozásában, az intézményi specialitásaink fejlesztésében, megerősítésében és a továbbtanulásra való felkészítésben élen járunk, növeljük iskolánk elismertségét, sikerességét. Az itt folyó eredményes nevelő-oktató munka elismeréseként 2007-ben a Szabolcs- SzatmárBereg Megyei Közoktatási Közalapítvány az „Oktatás-Nevelés Eredményességéért Díj”-at adományozta iskolánknak. Intézményünk csatlakozott a HEFOP 3.1.4. projekthez, amely iskolánk belső megújulását segíti, és lehetővé teszi, hogy a mindennapi munkánkba egyre fokozottabban beépítsük a korszerű pedagógiai módszereket, eszközöket. 7

Intézményünk 2009 júniusában hét nyíregyházi oktatási intézménnyel együtt megkezdte a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia-alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán című projekt megvalósítását. Négy alsó és négy felső tagozatos tanulócsoportban nyolc bevont pedagógus részvételével indítottuk el a projektet magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv és természetismeret tantárgyak keretében. A projektbe való bekapcsolódásunk célja, hogy a kompetencia alapú tanítás módszertanát és eszközeit minél szélesebb körben elterjesszük, a tanulók képességeit és kulcskompetenciáit egyénre szabottan, új, eddig még kevésbé ismert taneszközök segítségével fejlesszük és megerősítsük. Pedagógusaink nyitottak és felkészültek arra, hogy tudásukat átadják más intézményeknek is, készek vagyunk a disszeminációra, a projekt eredményeinek terjesztésére. Hat jó gyakorlatot töltöttünk fel az Educatio országos rendszerébe, az „iskolataska.kosar.educatio.hu” honlapra: Óvoda-iskola átmenetet segítő „Aranykapu - program”, „Halloween” projekt, „Power point alkalmazása a betűtanításban, a szövegértés –szövegalkotás fejlesztésében.”, „Tömbösített természetismeret tanmenet”, „Éljünk egészségesen! – témahét”, „ÖKO-játszóház karácsonyi projekt”. Referencia-intézményi előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott iskolánk. „A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely” referencia-területen. A TÁMOP 3.1.7. Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése pályázatot 2012-ben megnyertük. Ezzel lehetőségünk nyílt arra, hogy pedagógiai szolgáltatást biztosítsunk „jó gyakorlataink” átadásával a kompetenciaalapú nevelés-oktatás mindennapi pedagógiai gyakorlatához más intézmények számára. 2011.

decemberében

iskolánk

tehetséggondozó

tevékenysége

alapján

a

Nemzeti

Tehetségsegítő Tanács jóváhagyásával elnyerte a Regisztrált Tehetségpont címet. 2013. márciusában Ökoiskolai pályázatot nyújtottunk be az eddigi környezeti nevelési eredményeink alapján. Sikerünkhöz hozzájárul a szülők támogató együttműködése, az, hogy elismerik nevelő-oktató munkánk eredményeit, és annak ők is részesei. A jövőnknek is van egy útja, melyet végig kell járnunk. Ezt úgy kell végigjárnunk, hogy mindannyian bátran mondhassuk: „Szeretném, ha ember lenne belőled, gyermekem.” (Móra Ferenc)

8

A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Nyíregyháza déli részén, Borbányán található. Tanulóink kertvárosi övezetben élnek Borbányán, Nyírjesen, Nagyszálláson, beiskolázási körzetünk is ez a terület. Tagintézményünk helye, története A település első népiskolája 1911-ben kezdte meg működését a Kállói úton egyetlen tanteremben. Ezt az oktatási formát 1948-ban váltotta fel a nyolc osztályos általános iskola. 1955/56-tól önálló, osztott iskolaként 10. Számú Általános Iskola néven működött tovább. Folyamatos fejlődéssel 1986-ra 14 tanterem, 1 technika terem, 1 tornaszoba szolgálta az oktatást. 1987. szeptember 1-jén átadásra került az Alma úti nyolc tantermes épület. 1997-től az intézmény neve: Petőfi Sándor Általános Iskola. 2005. augusztus 1-jétől közgyűlési határozat alapján, a Kistelekiszőlőben lévő, csak alsó tagozattal működő iskola a tagintézményünk lett. 6 év közös munka után megszűnt ez a szervezeti forma, a tagiskola bezárásra került. Az oktatási rendszer racionalizálásának eredményeképpen 2011. augusztus 1-jétől a Móra Ferenc Általános Iskola tagintézménye lettünk. Nevünk: Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény. Hosszú várakozás után, ,,Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak Alföldi Operatív Program Oktatási-nevelési Intézmények Fejlesztése’’ című pályázat keretében iskolánk épülete teljes megújuláson és bővítésen ment keresztül. Az épület akadálymentesített lett, valamint 3 tanteremmel bővült. Ezzel megteremtődött annak a lehetősége, hogy huszonöt év után, a 2012/2013-as tanévben egy épületben kezdhettük meg a munkát. A projekt révén tagintézményünk tanulói egy modern, gazdagon felszerelt, színvonalas oktató- és nevelőmunkát garantáló, a 8 évfolyamot kielégítő infrastrukturális iskolai környezetben folytathatják tanulmányaikat, ahol kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermek szükségleteire is. Kialakításra került két fejlesztő szoba, ahol speciális eszközök és berendezések segítik az integrálást. Az iskolai nevelő-oktató munka fejlesztésének egyik alapvető feltétele, hogy a pedagógusok képesek legyenek az új tartalmak, ismeretanyagok hatékony átadására, módszertani kultúrájuk korszerűsítésére. Ehhez szükséges volt a módszertani felkészültség szélesítése, amelynek eleget téve a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében tantestületünk 98 tanúsítványt szerzett. A TÁMOP 3.1.4. pályázattal felvállaltuk a komoly pedagógiai feladatot jelentő kompetencia alapú oktatást, emellett intézményünk az iskolai kudarcok csökkentését és a minőségi oktatás megvalósítását kezeli prioritásként.

9

Jelenlegi tevékenysége, működése Az Alma úti épületben 15 tanterem, egy számítástechnika terem, egy tornaterem, egy könyvtár és két sportpálya biztosítja a színvonalas oktatást. Az épület megjelenését lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél vonzóbbá tenni. Az iskolai

alapítványunk

segítségével,

szülői

támogatással

és

a

gazdálkodási

keret

felhasználásával törekszünk a fejlesztésekre. Intézményünk belső képén, esztétikáján tükröződik iskolánk szellemisége, a gyermekközpontúság. Az iskolába betérőket nyugodt légkör fogadja. Tárgyi feltételeink az elmúlt tanév során jelentősen fejlődtek. A TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján a tartalmi, módszertani fejlesztés mellett igen jelentős lett az előrelépés a tárgyi feltételek terén is, hozzájárulva az oktatás minőségének javulásához. Ez a fejlesztés "A Petőfi Sándor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése, bővítése" c. pályázat során még tovább bővült. Kiépült az iskolai számítógépes hálózat, klíma került a számítástechnika terembe, megtörtént az internet hálózat kiépítése.

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

részeként megvalósuló fejlesztéssel iskolánk is csatlakozott az Intelligens iskola programhoz, melynek eredményeképpen a XXI. sz. követelményeinek megfelelő technikai hátteret tudjuk biztosítani tanulóink számára. (Interaktív táblák, digitális tananyagok, tanulói laptopok, szoftverek.) A tárgyi fejlesztések mellett törekszünk arra, hogy a városban és szakmai körökben mind ismertebbé váljunk. Ennek érdekében évről évre a Petőfi-napok keretében megrendezzük a nagy érdeklődésre számot tartó megyei szintű versenyeket: 

angol nyelvi,



versmondó,



matematika feladatmegoldó,



rajzverseny.

Az országos és megyei szaknapok, konferenciák, nyitott iskolai napok, bemutató tanítások tapasztalatát igyekszünk kamatoztatni iskolánkban is. Tanulóink között sok a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. A szülők megváltozott életmódja, a kereső foglalkozás kényszere, vagy éppen a munkanélküliség nyomasztó szorítása az iskolai személyiségformálást felruházta a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs, korrekciós feladatokkal is. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.

10

A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Támogatjuk a gyermeki, tanulói személyiség képességeit megismerő, hatékonyan fejlesztő tehetséggondozó kezdeményezéseket. A tehetséges gyermekek tehetségét ismerve és arra odafigyelve alakítjuk pedagógiai munkánkat. Iskolánk alapvető célkitűzése, hogy az oktatás és nevelés valamennyi területén és szintjén a kor követelményeinek megfelelő, konvertálható általános ismereteket nyújtson, melyeket tanulóink – a középfokú oktatásban továbbfejlesztve – leendő munkájukban hasznosítani tudjanak. Az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be az oktatás terén, ezzel is elősegítjük az új tanulási kultúra kialakítását. A nevelés területén célunk, hogy nyitott, kapcsolatteremtésre alkalmas, káros szenvedélyektől mentes, kiegyensúlyozott, testben és lélekben ép, a munka értékét ismerő és elismerő, az emberi értékekre igényes, aktív, öntudatos, toleráns ifjúságot neveljünk. Meghatározó szerepe van napjaink nevelőmunkájában az értékrend és a szokások kialakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében. Az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívása a környezeti válság. A környezettudatosabb életvitel kialakítása nekünk is célunk. Ennek a célnak az eléréséhez csatlakozni szeretnénk az Öko-iskolai programhoz. A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelői szakmailag felkészültek, pedagógiai megújulásra törekszenek, fejlesztő légkörben végzik munkájukat. Nem a család helyett, hanem a szülőkkel szövetségben akarják megoldani az adódó napi problémákat. Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt nap, közös sportrendezvény, ünnepi műsoraink, közös kirándulások segítik a kapcsolatépítést, valamint a szülők önkéntes anyagi támogatása megvalósul a „Tettrekész alapítvány a gyermekekért” civil szervezeten keresztül. Nevelőmunkánk partnere a városrészen működő két óvoda is. Részt veszünk egymás rendezvényén, szülői értekezletén, nyílt napokon. A leendő első osztályosoknak és szüleiknek nyílt nap keretében biztosítunk lehetőséget munkánk megismerésére. A kapcsolat erősítésére hagyományosan ünnepségeket és rendezvényeket is szervezünk, ahol a családok velünk együtt örülhetnek a gyerekek sikereinek. Hitvallásunk segítségével, az elért sikerek örömével merítünk erőt ahhoz, hogy hagyományainkat, erősségeinket megőrizzük és megújítsuk, emberséget és tudást adjunk a Borbányán élő gyermekeknek: ,, Tiétek lesz a végtelen jövő! ’’ (Petőfi Sándor)

11

Alapelveink: Olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, melyek a nevelés minden területére, formájára, érvényes törvényszerűségekre és a nevelési tapasztalatokra alapozódva biztosítják a nevelés hatékonyságát. Iránymutatóul szolgálnak a nevelésnek, illetve a nevelés komplex folyamatának. Céljaink: Azok az önmagunkkal szemben megfogalmazott elvárások, melyekben kitűzzük, hogy mit szeretnénk elérni a folyamat során, illetve a végére. A cél elérése a tevékenység „jutalma”. Feladataink: Azok a konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével elérhetővé válnak a célok, illetve érvényesülnek az alapelvek. Eljárásaink: Azon folyamatok, módszerek, melyeket alkalmazunk annak érdekében, hogy a vállalt feladatok elvégzése sikerrel járjon. Eszközeink: Olyan tényezők, eljárások vagy tárgyi technikai kellékek, melyek felhasználásával nevelő hatást fejtünk ki.

12

Alapelveink I. A komplexitás elve. Annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk. A különbözőséget természetes állapotnak tartjuk. Figyelembe vesszük, hogy az iskolában mindenki és minden esemény, történés, tárgy, eszköz, épület stb. nevel.

II. Munkánkat a feltétel nélküli gyermekszeretet hatja át. Intézményünk minden dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi jogait, méltóságát, a sajátjától eltérő nézeteket. A gyermek és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a nevelésioktatási folyamatban.

Céljaink A tanítási-tanulási folyamat közvetítsen strukturált tudást: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és a magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával. Alakítsuk ki azokat a szociális készségeket, melyek képessé teszik tanulóinkat arra, hogy szociálisan elfogadhatóak legyenek, és érdekeiket érvényesítsék, s az ne mások kárára történjék.

Feladataink Iskolánkba lépő kisgyermekekben óvjuk és fejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Eljárásaink Fokozatosan átvezetjük gyermekeinket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe iskolaotthonos és egész napos szervezeti formában.

Megtervezzük iskolánkban a „látens” hatásokat, őszinte, harmonikus emberi kapcsolatokat, példaértékű életviteli és viselkedési szokásokat alakítunk ki.

Minden gyermek számára biztosítjuk a megfelelő szociális és tanulási környezetet. Megismerjük az egyes gyerekek személyiségét, s ennek megfelelően alkalmazzuk a pedagógiai módszereket a személyiség egészének fejlesztése érdekében.

Fejlesszük tanulóink fogékonyságát az emberi kapcsolatokra: találják meg egyéni boldogságukat, boldogulásukat, szolgálják szűkebb és tágabb közösségük javát a tanulási tevékenységek közben.

Olyan intellektuális és erkölcsi értékek kialakítása, melyek képessé teszik gyermekeinket saját sorsuk irányítására, felelősségvállalásra, helytállásra közösségeikben.

A szocializációs folyamatok segítése. Az alkotó pedagógiai klíma megteremtése. Igényesség, a tanuló jogainak tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, méltányosság, titoktartás.

Eszközeink Minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Olyan oktatási környezetet teremtünk, amelyben módjukban áll, hogy képességeik és tehetségük alapján fontoljanak meg választási lehetőségeket és hozzanak döntéseket.

13

Alapelveink III. A közösségek biztosítanak terepet tanulóink önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

IV. A harmonikus személyiség kibontakoztatása érdekében fejlesztjük a gondolkodási képességeket, az érzelmiakarati tényezőket, a lelki és testi egészséget. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és az egészséges életmód készségét, a családi életre nevelést. Szoros együttműködés a családdal a gyermek széles körű személyiségfejlesztése során.

Céljaink Célunk, hogy tanulóink szabad felnőttekké, autonóm személyiségekké váljanak. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. A segítő magatartás megalapozása, gyakoroltatása. Minden egyes gyermekben lássuk meg és láttassuk meg, valamint fejlesszük tovább személyiségének értékeit. Alakítsuk ki tanulóinkban a reális önértékelés képességét, az egészséges teljesítményés sikerorientált beállítódást, az egészséges önbizalom és kockázatvállalás bátorságát.

Feladataink Be kell vonnunk a gyerekeket saját életük megszervezésébe. Segítenünk kell a szocializációs folyamatok fejlesztését, a pályaorientációt.

Eljárásaink A gyerekek, fiatalok és csoportjaik összekapcsolása. Problematikus élethelyzetek megelőzését, javítását szolgáló helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása.

A kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált munka során ki kell fejlesztenünk a felelősségtudatot, a kitartás képességét, érzelemviláguk gazdagodását. Adjunk teret a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának, segítve természetes fejlődésüket, érésüket. Olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra és technikákra vonatkozó – ismeretekeket közöljünk,

A megszerzett tudás alkalmazása valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében. A döntésképesség érvényesítése szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben.

Eszközeink Nevelési célzatú csoportfoglalkozások a problémák kezelésére. Demokratikus fórumok a szabad véleménynyilvánításra. A diákönkormányzat önszerveződésének segítése. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, a konfliktusok kezelésére, gyakorlás és tréningek beiktatásával. Témahetek, témanapok, osztályfőnöki órák, heti értékelések, diákönkormányzat, kirándulások, erdei iskola, táborok.

14

Alapelveink

Céljaink

V. Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási/pályaválasz tási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést.

Pozitív életkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdöket), motívumokat.

VI. Erkölcsi nevelés. Korunk követelményeinek megfelelő erkölcsi és emberi tulajdonságok kialakítása szabad, otthonos légkörben.

Tudatosítsuk gyermekeinkben a környezetből megismerhető erkölcsi értékeket /humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat/. Alakítsunk ki szeretetteljes emberi kapcsolatokat a tanulók, nevelők és szülők között.

Feladataink melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A pedagógusok elsajátítják és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket. Kialakítjuk tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll, az önmagunkért vállalt felelősség, önállóság, az önfejlesztés igényét és képességét. Fogékonnyá tesszük tanulóinkat saját környezetük, a természet, társas kapcsolataik, a tágabb társadalom értékei iránt. Ezen értékek: - a biológiai lét értékei, - a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek, - a tudással, a műveltséggel kapcsolatos értékek, - az „én” harmóniájára vonatkozó értékek, - a társas kapcsolatok értékei,

Eljárásaink

Eszközeink

A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzési tervnek megfelelően.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásában szükséges professzionális tudás megszerzése.

Alakítjuk tanítványaink önismeretét, fejlesztjük önértékelési képességeiket, tudatosítjuk az együttműködés értékét a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Megláttatjuk a bensőséges emberi viszonyok: a barátság, a szeretet értékeit. Kialakítjuk a társakról való gondoskodás igényét. Erősítjük a család szerepének fontosságát az esetleges negatív példák ellenére is.

Pozitív szokások, minták közvetítése különböző élethelyzetekben, irodalmi művekben, filmekben, történelmi eseményekben. Értékvizsgálatok. Mérések. A 20. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatása a 8. évfolyamon.

15

Alapelveink

Céljaink -

VII. Méltányos oktatási környezet biztosítása minden tanuló számára. Felkészítjük tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét. Olyan oktatásszervezési keret létrehozása, amely tudatosan építi ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet, szolidaritást, integrációt. Támogatást adunk a tanulási kudarc és a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélylehetőség megteremtéséhez, az egyéni bánásmódhoz. A kiemelkedő tanulóknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A nevelő készítse fel tanulóinkat képességüknek, tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba történő majdani beilleszkedésre. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. Váljon elérhetővé minden tanuló számára a tanulás tanulása, és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása.

Feladataink humanizált társadalom értékei (a szűkebb és tágabb hazára, a nemzetre, a világra vonatkozó értékek).

Segítenünk kell, hogy megfelelő mennyiségű tananyagot megfelelő időben sajátíthassanak el diákjaink. Meg kell ismertetnünk a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várhatunk el tőlük. Fel kell vérteznünk őket olyan tudással, ami használható, előhívható Együttműködünk velük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napköziotthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással. A tehetséges gyerekeket valós szükségleteik szerint segítjük a saját önfejlesztő stratégiáinak kialakításában és megvalósításában. Elsajátíttatjuk a tanulási stratégiákat és módszereket.

Eljárásaink Tanulóink számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életük egyéb problémáiban. Titoktartás. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az egyéni képességek figyelembevétele, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, az érési folyamatok követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát. Heurisztikus tanulási helyzeteket is kínálunk tanulóinknak, eljuttatva őket a megismerés, a tudás öröméhez.

Eszközeink

Emberléptékű követelménytámasztás, az önmegvalósítás lehetőségeinek biztosítása. Az indulási hátrányok feltérképezése és csökkentése. Egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése. Felzárkóztató foglalkozások. Tehetséggondozó munka. A szülők, a családok életvezetési gondjainak segítése. Egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és mérőrendszerek alkalmazása.

16

Alapelveink

Céljaink

Feladataink A mérések a képességfejlesztés alapelemei, nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. A tanulók folyamatos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről.

VIII. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait. A személyiség kibontakoztatása érdekében fejlesztjük a kialakítandó, megerősítendő kulcskompetenciákat. Azokat, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - az anyanyelvi kommunikáció, - az idegen nyelvi kommunikáció, - a matematikai-logikai, - a természettudományos, - a digitális, - a hatékony, önálló tanulási, - a szociális (állampolgári) életviteli és környezeti, - a kezdeményezőképesség és vállalkozói,

Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat, ismereteket, önfejlesztő tevékenységeket, képességeket és attitűdöket.

Eljárásaink A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket, differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás-tanítási technikákat és módszereket a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. A modern személyiségközpontú interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében és szervezésében a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.

Eszközeink

Az egyes kompetenciaterületekre készült tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, programcsomagok.

17

Alapelveink Céljaink társadalmi beilleszkedéshez, gazdálkodói, az esztétikaia munkához. művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákat. IX. Az anyanyelvi A beszédfejlesztés fő céljai: interakció és az összefüggő kulcskompetencia beszéd. Ennek érdekében fejlesztése. Kiemelten fontosnak tartjuk fejlesszük tanulóink tudatos a produktív nyelvi nyelvhasználatát, tevékenységek: a beszéd, a beszédbátorságát. beszéd- és szövegértés, az Dramatikus tevékenységek olvasás és az írásbeli alkalmazásával segítsük szövegalkotás fejlesztését. tanulóink kommunikációs és metakommunikációs készségeinek kialakulását. Legyenek képesek a köznyelvi beszéd megértésére, a legfontosabb információk kiszűrésére, részletesebb instrukciók követésére. Növeljük tanulóink kreatív íráskészségét. X. Az idegen nyelvi Keltsük fel az idegen nyelvek tanulása iránti igényt kulcskompetencia fejlesztése. Iskolánk segíti a tanulóinkban. világban való eligazodást az Fejlesszük interkulturális idegen nyelvek oktatásával. kompetenciájukat. Alakítsuk ki kommunikatív nyelvhasználati képességüket.

Feladataink

Eljárásaink

Eszközeink

A tanulók tudjanak egyszerű közléseket, tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Írjanak a tantervi követelményeknek megfelelő szövegműfajokat. Szövegeket hallva, olvasva információkat keressenek és értsenek meg.

Betanult szerepek eljátszása. Csoportos, páros felkészülés után interakcióban való részvétel. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása. Nyelvi tevékenységek végzése. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása, gyakorlás, differenciálás, kooperatív technikák.

A tanulók idegen nyelv – használati képességének fejlesztése: - a beszéd, a beszédértés, az írásbeli szövegalkotás, a szövegértés fejlesztése.

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiákkal, a programokkal /taneszközökkel segítjük az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Saját és más kultúrák megismerése, összevetése.

A modern nyelvoktatási kooperatív technikák, módszerek (projekt és témahét) alkalmazása, az IKTeszközök használata. Portfóliók készítése. Autentikus nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. Szerepjátékok.

18

Alapelveink

Céljaink

Feladataink

Biztosítsuk az alkalmazható Az egyéni fejlesztési szint tudást. felmérése, személyre Juttassuk el tanulóinkat a szabott tanulási mindennapi életben módszerek keresése. előforduló szituációkban Az alapvető matematikai való alkalmazás ismeretek, készségek képességéhez. alkalmazásának fejlesztése az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában, a mindennapokban. A matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása. fenntarthatóság, a XII. A Tanulóink gondolkodjanak A globálisan és cselekedjenek természettudományos és természettudományos lokálisan a fenntartható műszaki műveltség, kulcskompetencia fejlődés feltételeinek megalapozása. fejlesztése. Az ember és természeti – biztosítása érdekében. Környezettudatos társadalmi környezete A természettudományos magatartás fejlesztése, viszonyának megalapozása. gondolkodás empirikus úton ökoiskolai szellemiség alapuló fejlesztése, a velünk megalapozása. élő környezet megismerése. A természettudományos Be kell engednünk gondolkodásnak tanórán tanulóinkat a jelen kívüli környezetben történő kutatásainak kérdéseibe, komplex fejlesztése. azok világába. XI. A matematikai kulcskompetencia fejlesztése. A kompetenciaközpontú matematikatanítás alapja a matematikai műveltség, a matematika-specifikus készségek, képességek és attitűdök fejlesztése.

Eljárásaink Értékeik megláttatása, tisztelete. Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. Hatékony tanulási módszerek megismertetése. A matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén.

Eszközeink

Összehangoljuk a tantárgyi, valamint az osztályfőnöki órák tematikáját. Bekapcsolódunk környezetünk értékeinek megőrzésébe (témanapok, témahét).

Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenykedtető kooperatív módszerekkel dolgozunk. Alkalmazzuk a programcsomagok elemeit, felhasználjuk a tantárgytömbösítés adta lehetőségeket (epochák).

Mérőlapok, feladatlapok, kooperatív technikák, differenciálás. A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása, szituációs játékok.

19

Alapelveink XIII. A digitális kulcskompetencia fejlesztése. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal.

XIV. A hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciájának fejlesztése. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

XV. A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztése, a hagyományok ápolása, tisztelete.

Céljaink Az informatika alkalmazása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához. A tanuló értse és alaposan ismerje meg az információs társadalom technológiájának szerepét és lehetőségét személyes és társadalmi életében. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére. Minden kollega helyezzen hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére! Alakítsuk ki a tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat.

Feladataink Adaptív tanulásszervezéssel hasznosítjuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat. A főbb számítógépes alkalmazások használata a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás és a kutatás terén.

Eljárásaink Az információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása; kritikus alkalmazása, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Eszközeink Infokommunikációs technológia alkalmazása. Székhelyünkön 3. osztálytól iskolánk profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk. A tagiskolában 1 és 2. évfolyamon szakköri formában történik.

Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni tanulási stratégia és haladási ütem kialakítására.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez (múzeumés színházlátogatás; egyéb kiállítások).

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre felkészítő – tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Tanulásmódszertani programunk beépítése tantárgyi struktúránkba (pl. portfóliók készítése).

A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs

Az értelmi intelligencia A helyes mellett az érzelmi magatartásformák intelligencia mélyítése, elsajátíttatása, gazdagítása. gyakoroltatása.

társas Személyes példamutatás, a mentális képességek tudatos fejlesztése. Osztályfőnöki órák, szakkörök, 20

Alapelveink A kommunikációsés viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Diákjainkat a haza szeretetére, elődeink és kortársaink munkájának, hűségének megbecsülésére és követésére neveljük. A hazánkban élő kisebbségek, nemzetiségek, valamint más nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása: multikulturális nevelés biztosítása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. A szolidaritás és a tolerancia értékei a tanítási-tanulási folyamatokban. Nevelésünk során értékként fogadjuk el gyermekeink világnézeti, lelkiismereti, vallási hovatartozását.

Céljaink képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják. Fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel és egymással való harmonikus, konstruktív kapcsolatukhoz szükségesek. Ismerjék meg tanulóink a világ és európai kultúra, szűkebb és tágabb szülőföldünk értékeit, névadóink, Móra Ferenc, Petőfi Sándor életét, munkásságát, emberi példáját. Neveljük arra diákjainkat, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek részt a közügyekben.

Feladataink A kommunikációs kultúra gyakorlatainak elsajátíttatására tréningek, terepgyakorlatok végzése. Az egyetemes kultúra és hazánk, valamint megyénk hagyományainak, nagyjainak, történetének és jelenének városunk múltjának és jelenének, városrészeink, Örökösföld és Borbánya, Nyírjes és Nagyszállás történeti hagyományainak megismertetése. Móra Ferenc és Petőfi Sándor életének, munkásságának megismerése. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Intézményünk minden évfolyamán fontos az életkori sajátosságok figyelembe vételével Magyarország Alaptörvényének megismertetése.

Eljárásaink A szocializációs folyamatok elősegítése. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, anyagrendezés).

Eszközeink sportkörök, diákönkormányzat rendezvényei, témanapok, témahetek.

és

Helytörténeti és helyismereti órák tudatos tervezése a tanmenetekben. Tanórai és tanórán kívüli fejlesztés (pl. érdeklődési körök, szakkörök). Multikulturális tartalmak Más népek és hazánk ünnepei. feldolgozása.

Lelki és egészségvédelem megismertetése.

Előadások, szerepvállalások, testi kirándulások.

A konstruktív életvezetés szociálisan értékes, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetés, egyénileg eredményes nevelési értékének elsajátíttatása. Az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása.

21

Alapelveink Vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, semlegesek maradunk.

Céljaink Tanulóink legyenek tudatában saját értékeiknek. A közös munka során tanulják meg a toleranciát, mások tiszteletét, szeretetét. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

XVI. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, gazdálkodói kulcskompetencia fejlesztése; gazdasági és pénzügyi nevelés; fogyasztóvédelem.

Tanulóink ismerjék meg tágabb környezetüket, és legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ismerjék meg a fogyasztással kapcsolatos jogaikat.

XVII. Az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciájának fejlesztése, médiatudatosság.

Fejlesszük tanulóink esztétikai érzékenységét, kifejezőképességét, egyetemes és európai kulturális örökségeink iránti fogékonyságát.

Feladataink Biztosítanunk kell az ismeretek, a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, melytől idegen minden nacionalizmus. Nemzeti összetartozásunk ápolására irányuló nevelésünk nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. a zsidóság) diszkriminációjára. A kezdeményezőképesség fejlesztése, az újításra való beállítódás megalapozása, a fenntarthatóság és a megújuló erőforrások fontosságának hangsúlyozása. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzésének fejlesztése, saját nézőpont összevetése mások véleményével.

Eljárásaink A vallások erkölcsi és művészettörténeti tartalmának tárgyszerű, elfogulatlan ismertetése.

Eszközeink Minden tanuló számára – aki kéri – biztosítjuk a szabad vallásgyakorlást, a hitoktatáson való részvételt. A szociális képességek működtetése: együttműködés, segítés, versengés, vezetés, vita, érvelés, meggyőzés, kommunikáció.

Kooperatív technikák révén a Páros-, csoportés Egyéni tervezés, szervezés, projektmunka. feladatvállalás. irányítás, kockázatfelmérés; a tapasztalatok értékelése, reflexió és önreflexió.

Műelemzési gyakorlatok. A Színházlátogatás, képtárak, művészetek nyelvének kiállítások, könyvtár, média. megismerése. Identitástudatunk erősítése.

Nevelő – oktató munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek, ha végzős diákjaink az általános iskolai tanulmányaik befejezésekor a kerettanterveinkben megfogalmazott követelményeknek megfelelnek, s értéknek tekintik az általunk képviselt értékeket. 22

1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink - érvényesülés a közösségben a közösséggel Iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata, hogy megismerjük minden egyes tanulónk legfontosabb személyiségjegyeit, értékeit, családját, szociokulturális hátterét. A tanulók hozott értékeire építve, a szülőkkel együttműködve szervezzük meg a különböző tanórai

és

tanórán

kívüli

tevékenységeket,

egyéb

(érdeklődési

körüket

érintő)

tevékenységeket. Válasszunk olyan, az esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott, hatékony, differenciált pedagógiai módszereket, melyekkel hozzájárulunk ahhoz, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Mindezt az ismeretek több szintű elsajátíttatásával, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag – kiválasztással, elrendezéssel, a tanulói képességek mind magasabb szintre való fejlesztésével, a megtanultakhoz való viszony formálásával segítjük. E munkánk során a konstruktív életvezetés megalapozására törekszünk, mely olyan életvitelt jelent, amely szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes. Felkészítjük tanulóinkat magasrendű szociális funkciók ellátására, meghatározott minőségű társadalmi aktivitásra. A konstruktív életvezetés megalapozásához képessé kell tennünk tanulóinkat arra, hogy a konstruktív magatartás- és tevékenységformák beépüljenek személyiségükbe. Ezért igyekszünk megismerni tanítványaink személyiségszerkezetét, igényeit, motivációs bázisát.



Kognitív kompetencia

Kompetencia-alapú nevelés-oktatásunk alapja a képességek, készségek fejlesztése, az alkalmazásképes tudás középpontba helyezése, a tanulás megszerettetése, az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása. Tanulóinkat igyekszünk nyitottá tenni a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránt, hogy majd fejlett ismeretrendszerükre támaszkodva sikeresen tudják megoldani a folyton változó élethelyzetekből adódó feladatokat és problémákat. Ezt a célt, a nevelés-oktatási folyamat megfelelő szervezésével érjük el: problémaközpontú tanítással, a cselekvésből kiinduló logikus gondolkodásra neveléssel, a felfedeztető tanítás – tanulással, a megértésen és a tevékenységen alapuló fejlesztéssel. Változatos feladatokkal fejlesztjük a tanulók összehasonlítási, megkülönböztetési, észlelési képességét. Kialakítjuk

23

tanulóinkban az információkezelés képességét, mely magába foglalja az információk összegyűjtésének, rendszerezésének és feldolgozásának a képességét. Fejlesztjük tanulóink problémakezelési képességét, és képessé tesszük tanulóinkat a hatékony problémamegoldásra a különböző helyzetekben. Kialakítjuk tanulóinkban a kreativitás, rugalmasság és a nyitottság képességét. Kreatív az az egyén, aki létrehoz a társadalom számára hasznos, újszerű és hiteles produktumot. Rugalmas az, aki jól alkalmazkodik az új helyzetekhez kognitív téren és a szociális viselkedés szempontjából is. Tanulóink akkor lesznek nyitottak, ha képesek az újszerű gondolatokra, ötletekre, érzésekre és értékekre válaszolni. Tudatosítjuk az órák, foglalkozások elérendő célját, csoport, pár és egyéni munkaformákat alkalmazunk, kiaknázzuk a projektmunka kínálta motivációs lehetőségeket, gyakran alkalmazunk differenciált tevékenységi formákat. Fontos tényezője nevelésünknek a megalapozott sikervisszajelzés az egyes kompetenciák részösszetevőinek fejlődéséről. A tanulás megszerettetése, a kíváncsiság felkeltése, majd megőrzése kisiskolás kortól kezdve kiemelt feladatunk. Gyermekeink nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas kíváncsisággal, érdeklődéssel, ami számukra egy új motivációs rendszert jelent. Alaptevékenységükké a játék mellett a tanulás válik. A legtöbb újat a rendszeres tanulás hozza a gyermekek személyiségfejlődésében.



Szociális kompetencia

A

társas

kölcsönhatások

szervezője,

megvalósítója,

melyet

feladathelyzetekben

gyakoroltatunk tanulóinkkal. Kiemelt szerepet kap a kommunikáció a kapcsolatteremtés, a konfliktuskezelés, a tolerancia és az empátia kialakítása és gyakorlása során. A szociális érdekérvényesítés, azaz a segítés, együttműködés, vezetés, versengés gyakorlásával lehetőséget nyújtunk tanulóinknak gondolataik differenciált kifejezésére, a logikus érvelésre és következtetésre, valamint a vitakultúra erősítésére is. Kialakítjuk tanulóinkban a szabálykövető, alkalmazkodó képességet. Megtanítjuk őket, hogy a szabályokat segítségként, és ne kényszerként éljék meg. A szabályok kialakításába bevonjuk tanulóinkat, hiszen a szabály követésének képessége könnyebben alakul ki, ha az egyén aktív résztvevője kialakításának. Fontos, hogy diákjaink a közösen létrehozott szabályokat nélkülözhetetlen együttélési normaként interiorizálják, tegyék belsővé.

24

Drámatechnikákkal, szerepjátékokkal, kooperatív tanulási formákkal, modellnyújtással és pozitív

megerősítéssel

tudatosan

fejlesztjük

tanítványaink

társas

hatékonyságát,

együttműködési képességét. Tanulóinkkal megismertetjük és elsajátíttatjuk a szociális viselkedés alapvető szabályait, kialakítjuk bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját, a társak iránti kompromisszumkészségüket. Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek fejlett képzelőerővel, esztétikai érzékenységgel, megértsék és elfogadják a különböző értékeket valló embereket.



Személyes kompetencia

A személy testi, lelki egészsége, a szervezet optimális működése, az egészség védelme, az életkörülmények javítása. A személyes tudat kialakítását és fejlődését szolgáljuk az önállóság, önkiszolgálás, önvédelem, érdekérvényesítés, önismeret, önfejlesztés képességeinek gyakoroltatásával. Fejlesztjük tanulóink testi képességeit, felkeltjük a testmozgás iránti igényüket. Tudatosítjuk az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát, kialakítjuk az egészséges életmód iránti igényüket, az ember önmagáért való felelősségvállalását. Meg akarjuk láttatni tanulóinkkal, hogy a fizikai erőnlét, a test egészsége elválaszthatatlan a lélek egészségétől. A Mozgástanulást a komplex intézményi mozgásprogram végrehajtása is segíti. Megismertetjük tanulóinkat a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek, nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód). Felébresztjük tanulóinkban az igényt az önismeretre, saját személyiségük kibontakoztatására. Kitartásra, szorgalomra, céltudatosságra, elkötelezettségre nevelünk. Megtanítjuk tanulóinkat az érzelmek – sikerek, kudarcok – helyes kezelésére. Önismereti feladatokkal, kérdőívekkel segítjük tanulóinkat a reális önértékelés, az egészséges önbizalom kialakításában. Megismertetjük tanulóinkat a szülőhely, a haza múltjával és jelenével, nemzeti hagyományainkkal, a nemzet kultúrájával. Annak tiszteletére, ápolására, megbecsülésére neveljük őket. Kialakítjuk, erősítjük a hazaszeretet érzését. Megismertetjük tanulóinkat alapvető állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel. Felkeltjük érdeklődésüket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Kialakítjuk igényüket a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 25



Speciális kompetencia

Sajátos tevékenységek eredményes hatékony ellátása, az alkotóképesség fejlesztése, a tehetséggondozás. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságuk, képességük és tehetségük felismerésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítjük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását. Iskolánkban tanulóink érdeklődésük és képességük szerint angol, számítástechnika informatika és speciális testnevelés osztályokban tanulhatnak. E területek valamelyikén gyermekeink

megtalálhatják

azt

a

lehetőséget,

ahol

képességüket

legjobban

kibontakoztathatják, ezáltal is fejlődik személyiségük. Sajátos nevelési igényű tanulóinkat különleges bánásmódnak megfelelően fejlesztjük. Szakköreink, sportköreink, iskolánkban működő alapfokú művészeti iskolák foglalkozásai alkalmat biztosítanak tanulóinknak a zenei, vizuális, esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, az önkifejezésre. Gyermekeinket szellemi, kulturális és természeti értékeink védelmére neveljük. Manuális és intellektuális foglalkozásainkon, szakköreinken orientáljuk tanulóinkat az alkotó tevékenység, az értékteremtés irányába, megelőzvén ezzel az értékromboló beállítódás kialakulását. Ezáltal lehetővé tesszük az alkotás örömének átélését, és ennek az élménynek a folyamatos keresésére ösztönözzük őket. A környezeti esztétikum megteremtése nélkülözhetetlen elem nevelési folyamatunkban. Az esztétikus

környezetnek

modellközvetítő

funkciója

van,

ezért

olyan

esztétikus

megoldásmódok alternatíváit ismertetjük meg tanulóinkkal, amelyeket saját életükben és környezetükben ők is alkalmazhatnak. Az esztétikus, rendezett környezetnek pozitív hatása van a gyermekek magatartására, gátolja az oda nem illő, nemkívánatos viselkedésformákat. Gyermekeink tapasztalatot szerezhetnek a közvetlen iskolai környezet szépítésében, az esztétikus környezet élvezetének élményében. Az osztályközösségek együtt díszítik saját termeiket, felügyelnek tisztaságára, ízlésességére. Az osztályok között tisztasági versenyt szervezünk. Közvetlen környezetünket, iskolánk környékét is tisztán tartjuk, szépítjük, rendezzük. 26

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Közösségi nevelésünk fő feladata, hogy iskolánkban jól funkcionáló közösségek alakuljanak, és azokban eredményesen tevékenykedő, közösségi tulajdonságokkal rendelkező, jól szocializált személyiségek nevelkedjenek. A közösségfejlesztésünk magában foglalja mind az egyénnel, mind a csoporttal való foglalkozást, mely során gazdagítjuk gyermekeinket olyan tulajdonságokkal, értékekkel képességekkel, melyek személyiségük kiteljesedését biztosítják, ugyanakkor gazdagítjuk a közösséget is. Gyermekeink személyisége döntően az iskolai közösségeinkben formálódik. E közösségek közvetítésével veszik át tanulóink a társadalmi értékrendet, és követik az elfogadott viselkedésmintákat. Az iskolai közösségek között a tanulók alapközösségének elsősorban osztályközösségeinket tartjuk. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szerveződésének színtere, tagjai sokrétű kapcsolatot alakíthatnak ki. Székhelyünkön a 3. évfolyamtól, tagintézményünkben 1. évfolyamtól kezdve a szülőkkel egyeztetve emelt szintű osztályokat hozunk létre. E közösségekben a –személyiségfejlesztés mellett- a közös érdeklődésnek, feladatoknak, programoknak, versenyhelyzeteknek még nagyobb közösségformáló, kohéziós erejük van. A közösségfejlesztő munkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az osztályban vagy más tanulóközösségben kisebb csoportok, informális közösségek alakulnak. Ezek fontos szerepet játszanak a személyiség fejlődésében, lehetnek rá pozitív, de negatív hatással is. Törekszünk arra, hogy az osztályban tanító nevelők munkájukat összehangolva segítsék e csoportokat, a felmerülő problémákat közösen oldják meg. Különös figyelmet fordítunk a nehezen kötődő gyermekeink csoportintegrálására, kezeljük az esetleges egyéniségvesztési jelenségeket. A szülőkkel jó kapcsolatot tartunk, ami segít az iskolai csoportok kezelésében. Nevelésünk során arra törekszünk, hogy e csoportok fejlődése a közösséggé válás irányába haladjon. Ennek érdekében gazdagítjuk a közös tevékenységi formákat: tanítási órán kívüli

27

foglalkozásokat, klubdélutánokat, kirándulásokat, üzemlátogatásokat szervezünk. Kialakítjuk gyermekeinkben a tudatos empátiát, fejlesztjük szociabilitásukat. Mindennapi tevékenységünk szerves eleme az iskolai közösségeink alakítása és működtetésének gyakorlata. A közösségi tevékenység megszervezését, valamint a közösségen belüli kölcsönhatásokat indirekt nevelési módszerekkel irányítjuk. A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei Irányítjuk:  a tanulmányi feladatok megszervezését,  az önkormányzati feladatok megszervezését;  a fizikai munkafeladatok megszervezését. Mindhárom formában a tanulókat kooperációs és interaktív feladatok szervezésével, valamint a közös cél, feladat, norma alapján folyó tevékenység szervezésével kapcsoljuk be a közösség- és önfejlesztő tevékenységbe. A közösség tevékenységét olyan módon irányítjuk, hogy az alkalmas legyen a követelmények közvetítésére minden tanuló számára. Világosan érzékelhetővé tesszük magatartásuk pozitív és negatív következményeit, valamint társaikkal szembeni kölcsönös függőségüket és felelősségüket. Mindezt a tanulók közötti szoros munka- és tevékenységbeli kapcsolatok létesítésével biztosítjuk. A kölcsönhatásrendszer irányításának módszerei Irányítjuk:  a perspektívák megszervezését,  a hagyományok kialakítását,  az egymással szemben támasztott követelést,  az egymás ösztönzését, ellenőrzését,  az információ kölcsönös áramlását. Részt veszünk személyesen is a közösségi tevékenységben. Kiemeljük a pozitív egyéni és csoportos mintákat. Segítjük a kommunikációs kultúra képességének kialakítását–véleménynyilvánítás, -formálás, mások meggyőzése, megnyerése, érvek kifejtése, kihívás vitára.

28

A személyiség- és közösségfejlesztő munkánk során olyan gyermeket kívánunk nevelni, aki -

szuverén

egyéniség,

életkorának

megfelelő

önálló

gondolkodással,

véleményalkotással, ítélőképességgel rendelkezik; - szociális személyiség, a társas kapcsolatok igényével és kialakításának képességével rendelkezik, személyiségét nem mások elnyomásával érvényesíti, adottságait és képességeit a közösség javára kamatoztatja. A különböző életkori szakaszokban a személyiségfejlesztés részletezett feladatait és a közösségfejlesztés korcsoportokra lebontott, a műveltségi területek közös követelményeire épülő feladatait a 1.4-es táblázat tartalmazza.

29

1.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósulása a különböző tartalmi és szerkezeti szakaszokban A TARTALMI SZAKASZOK FELADATAI A SZERKEZETI SZAKASZOK FELADATAI  Az erre a korra legjellemzőbb természetes  A kommunikációs képességek fejlesztése: I. kíváncsiság megőrzése, fejlesztése. olvasás, írás, beszédművelés. 6 –9. év  A szokásrendszerük kialakítása, fejlesztése.  A tudatos nyelvhasználat képességének kialakítása.  Gyermekeink aktivitására való tudatos támaszkodás.  Ismeretszerzés közvetlen tapasztalatszerzés útján.  Tanulóink irányítása a helyes énkép kialakításában, önértékelésükben, erkölcsi ítéletalkotásukban  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges (A tanító mint modell). kíváncsiság és érdeklődés ébrentartása.  Egészséges lelki, testi, szellemi fejlődésük 1 –4. évfolyam  A matematikai gondolkodás alapelemeinek biztosítása (mozgásigényük kielégítése a játékosság megszerzése. megőrzésével).  Kompenzálása, felzárkóztatás, a korai szelekció elkerülése.  Iskolai hagyományaink, szokásaink megismertetése és ápolása.  Iskolai értékrendünk fokozatos elfogadtatása az életkorra jellemző tanítóhoz való erős kötődés  Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása. segítségével.  Taneszközeinken kívüli más ismeretforrások beépítése a tanulásba (IKT eszközök, könyvtár  A fegyelem fejlesztése a közösségi aktivitás ösztönzésével. stb.).  Az együttérzésen alapuló segítést a közösségi  A konkréttól az absztrakt gondolkodás felé II. szemlélet tudatosításával fejlesztjük. haladás.  A formális és informális csoportképzés, -képződés  A tankönyvön kívüli olvasás szorgalmazása. 9-12. év irányítása, támogatása.  A természettudományos ismeretek bővítése.  A szűkebb környezethez, az osztályközösséghez való  Az idegennyelv tanulása iránti érdeklődés alkalmazkodás képességének kialakítása, az felkeltése, a kisiskoláskori idegennyelv-tanulás osztálytársak közötti bizalom, a támogató légkör differenciált bevezetése, szerepjátékon alapuló, az megerősítése. A szocializálódást segítő készségek emlékezőképesség fejlesztését elősegítő fejlesztése. nyelvtanulás.  Az alapvető viselkedési normák, szokások kialakítása,  Tehetségfelismerés, -azonosítás, -gondozás megtartása. (tanórán és tanórán kívül). 30

III. 13-14. év

 Tanulóink személyiségének megismerésén keresztül érzelmi életük egyensúlyban tartása.  Sikereik, kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése. Önbecsülésre, tisztességes becsvágyra nevelés.  A reális énkép megerősítése.  Egészségük, teljes lelki, testi és szociális harmóniájuk 5 – 8. évfolyam megalapozása.  A legfontosabb egészségmegőrző szokások megalapozása.  A rendszeres mozgás iránti igényük kiépítése, a megnövekedett mozgásigény kielégítése.  Tanulóinkat a természetes és az épített környezettel való tudatos, harmonikus együttélésre neveljük. Felkeltjük igényüket a tiszta, egészséges környezet kialakítására, megóvására.  Nyitottá tesszük tanulóinkat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Fogadják el a másságot. A beteg, sérült embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.  Elősegítjük azoknak a közösségi összetartó erőknek a kialakulását és növekedését, melyek erősítik tanulóink kötődését a nemzethez, a hazához.  Feladatunk, hogy helyes mederbe tereljük a felnőttektől egyre függetlenedő erkölcsi felfogásukat, kételkedéseiket, vélemény-nyilvánításaikat.  A serdülők érzelmi hangulati labilitásából adódó nehézségek kezelése, problémáik megoldásában segítségnyújtás.  Annak felismertetése, hogy a stresszhelyzetek kezelése megtanulható. Konfliktuskezelési és

 Szóbeli feleletek szorgalmazása.  Felzárkóztatás.  Kreatív gondolkodásra, problémaérzékenységre, alkotókészségre, szellemi igényességre, az értelmes munka örömére, kötelességtudatra, kitartásra nevelés.  A szaktárgyi ismeretekre, sikerélményre épülő tudatos, alkotó tevékenység biztosítása.  Fejlesztjük tanulóink érdeklődését a világ dolgai iránt.  Kialakítjuk az önművelés igényét, megszerettetjük az olvasást, fejlesztjük kommunikációs készségüket.  Az 1-4. évfolyamon felismert kiemelkedő egyéni adottságok és képességek gondozása.  A különböző tantárgyakban az informatika által nyújtott lehetőségek kiaknázása.  Környezeti nevelés és tudatformálás, a környezettel és környezetben való harmonikus együttélésért.  Reális önismeret és önértékelés a pályaválasztásban.  Életpálya-építés.  A választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.  A pályaalkalmasság egészségügyi feltételeinek megismertetése.

31

   

 

stresszfeloldó technikák megismertetése, alkalmazása. A családról való leválásból adódó problémák kezelése, a tanulók önállósodásának irányítása. A kortársak pozitív befolyásoló szerepének hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása. Az egyéniséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismertetése, a visszautasítási készség fejlesztése. A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló egyéni és közösségi befolyásoló tényezők felismertetése. A szervezett segítségnyújtás lehetőségeinek igénybevétele. A nemi szerepek, a másik nemhez való viszonyulás életkori sajátosságainak és e viszony változásainak megismertetése. A családi életre nevelésben felkészítjük tanulóinkat a felelősségteljes döntés képességére, amely később a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladatvállaláshoz szükséges.

32

1.5. Közösség- és személyiségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényeink 

Iskolánk egész életét átfogják és hozzájárulnak gyermekeink személyiségének formálásához,



az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.

Rendezvényeink Névadóinkra emlékezünk tavasszal, a Móra-hét és a Petőfi-napok rendezvénysorozattal. Ezek programjai: a székhelyen

a tagintézményben

A Móra dombormű koszorúzása (4-8. évfolyam)

„Kitárul a világ” megyei angol nyelvi verseny

Kincskereső megyei prózamondó verseny (óvoda, 1-8. évfolyam)

Petőfi - szavalóverseny (1-8. évfolyam)

Móra Matek megyei matematika verseny (1-4. évfolyam)

Petőfi - matematikaverseny (4-6. évfolyam)

Gyémántcserép rajzverseny (óvoda, 1-4. évfolyam)

Petőfi - rajzverseny (1-8. évfolyam)

Cinegekirály megyei természetismereti verseny (2-5. évfolyam)

Petőfi labdarúgó kupa (felső tagozat)

Móra-kupa megyei meghívásos sakkverseny

Petőfi megyei kémia verseny

Móra-kupa kispályás labdarúgó torna meghívással

Petőfi témahét (tortanap, kokárdavarró nap, kézműves foglalkozás)

Megyei angol nyelvi akadályverseny (7-8.évfolyam) Megyei német nyelvi akadályverseny (7-8. évfolyam) Regionális Gyermek Szóló Néptánc Találkozó Egyéb iskolai rendezvények „Tisztítsuk meg a Földet” akció

33

Egészségmegőrző hét

Egészség nap

A kémia napja Körtemuzsika énekverseny

Ki mit tud?

Megyei anyanyelvi verseny 7-8. évfolyam

Játékvár

Alapműveleti Matematika Verseny 4-8. évfolyam

Ügyesség-bátorság verseny 1-4. évfolyam Aprók meséi

Télapójárás, diszkó Halloween, Christmas party Karácsonyi játszóház

Karácsonyi forgatag Karácsonyi ünnepi műsor Farsang Színházlátogatás

Móra és kora irodalmi vetélkedő

Egészséges életmód vetélkedő Föld napja Víz világnapja

Madarak és fák napja

Madarak, fák és méhek napja Gyermeknap DÖK nap Húsvéti kézműves foglalkozás

Kulturális gála tervezetten

Olvasni jó- irodalmi vetélkedő

Keresztrejtvény vetélkedő

Házirend vetélkedő Csibeavató Öko-hét Filharmónia hangverseny Tantárgyi háziversenyek Fordított nap Papír-és hulladékgyűjtési akció Kirándulások, táborok, erdei iskola

Ünnepeink, megemlékezéseink Tanévnyitó ünnepség Az aradi vértanúkra emlékezés 34

Október 23. Március 15. iskolai ünnepségek Megemlékezéseink  zenei világnap,  a magyar kultúra,  a költészet napjáról,  a nemzeti összetartozás napjáról. Pedagógusnap Ballagás Tanévzáró ünnepély

1.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulók kötelességei  Vegyen

részt

az

iskolai

foglalkozásokon,

és

fegyelmezett

magatartással,

képességeinek megfelelően tanuljon.  Tartsa be az iskola szabályzatainak előírásait.  Óvja saját és társai testi épségét, környezetét.  Tartsa tiszteletben az intézmény dolgozóinak és tanulóinak emberi méltóságát és jogait.  Segítse rászoruló tanulótársait. A tanulók jogai  Megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön egészséges környezetben.  Tartsák tiszteletben személyiségi jogát, cselekvési szabadságát, vallási világnézeti meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát.  Anyagi kedvezményeket vehet igénybe jogszabályi keretek között.  Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül.  Igénybe veheti az iskolai szolgáltatásokat.  Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz.  Kérheti a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.  Kérheti az átvételét másik intézménybe.

35

A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai  Feladataik alapját munkaköri leírásuk adják.  Intézményünk gyerekeinek, tanulóinak nevelése oktatása.  A tanulók erkölcsi fejlődésének előmozdítása, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása, betartatása, a tanulók személyiségének fejlesztése, tehetségének kibontakoztatása.  Részvétel a tehetséggondozásban.  A kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való egyéni foglalkozás, hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatását elősegítse.  Egymás szeretetére és tiszteletére neveli tanulóit, a családi élet értékeinek megismerésére, megbecsülésére; együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre.  A gyermekek lelki-testi egészségének fejlesztése.  A gyermek, szülő, munkatárs emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása.  Az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú és változatos módszerű közvetítése, tervezett oktatómunka végzése.  A kerettanterv, helyi tanterv és pedagógiai programunk szerinti értékelés.  Tájékoztatása a szülőnek/törvényes képviselőnek a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról.  Folyamatos önképzés.  A pályaorientáció irányítása.  Adminisztratív feladatok teljesítése.  Aktív részvétel az intézmény partneri kapcsolataiban pl. versenyek, rendezvények, fogadóórák, szülői értekezletek.  A kötelező minősítések határidőre történő megszerzése.  A hivatali titoktartás szabályainak betartása.  Méltó magatartás tanúsítása.  Együttműködés munkatársaival, más intézményekkel.  Az iskolai éves munkatervben rábízott vagy önként vállalt feladatokat ellátja. 36

Az osztályfőnöki munka általános jellemzői Az osztályfőnöknek különleges pedagógiai felelőssége van. Személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó – értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályba járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat.

Munkája: -

Komplex, átfogó: a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége.

-

Differenciált: a közösség és a személyiség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt.

-

Rugalmas: ellátása spontaneitást, reflektivitást is igényel.

Irányítja, koordinálja, neveli, szervezi: -

az osztály tanulóinak közösségét,

-

az osztályban tanító tanárok közösségét,

-

az osztályba járó tanulók szüleinek, gondviselőinek közösségét.

Az osztályfőnök feladata  a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtése: − a tanulók megismerése, fejlődésük értő követése, fejlesztő értékelése, − preventív és korrekciós tevékenység, − a kiemelt figyelmet igénylő tanulók megsegítése, és a hozzákapcsolódó IPR-es feladatok elvégzése,  az osztályközösség minőségének fejlesztése: − az osztályfőnök erősíti a „mi” tudatot, − megismeri és feltérképezi az osztályközösség struktúráját, − szervezi és alakítja az osztályközösség életét, − tudatosítja a házirendet, kialakítja az együttműködés szabályrendszerét, − koordinálja a felelősi, a hetesi, ügyeleti rendszert, − kezeli az esetleges osztályon belüli konfliktusokat, − támogatja a DÖK munkáját, − osztálykirándulást szervez az előző tanév végén, − ápolja és tevékenységével segíti az iskola hagyományait (tanévnyitó, ünnepségek, ballagás, tanévzáró),

37

 az osztályfőnöki munka tervezése, szervezése: − az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének fóruma, az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja az osztályfőnöki órák foglalkozási tervét, − megbeszéli az osztály aktuális problémáit, − megvitatja a gyerekeket érdeklő és érintő kérdéseket, − havonta értékeli a magatartás és szorgalomjegyeket, − tájékoztatja a tanulókat az iskola életét érintő eseményekről, feladatokról, programokról, 

a tanulást segítő feladatok: − a Tanulás tanítása moduláris tanári program osztályfőnöki részének beépítése, megvalósítása az 5. évfolyamon, − figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, osztálya fegyelmi helyzetét, − segíti a lemaradók felzárkóztatását, tehetséggondozását, − kapcsolatot tart a napköziotthonos foglalkozást, tanszobát vezető tanárokkal, − esetmegbeszéléseket kezdeményez, és aktívan részt vesz azokon, − munkája során alkalmazza a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való foglalkozás pedagógiai módszereit, eszközeit, − esetenként látogatja osztálya tanítási óráit és a tanórán kívüli foglalkozásait,

 a kapcsolattartás különböző formáiban végzett teendők: − kapcsolatot tart a szülőkkel, melynek színterei a szülői értekezletek és a fogadóórák rendszeresen konzultál az osztályban tanító tanárokkal, − képviseli a tanulók érdekeit a tantestület előtt /nevelőtestületi dicséretet, figyelmeztetést kezdeményez/, − szülői elfogadás esetén családlátogatást végezhet és környezettanulmányt készíthet, − kapcsolatot tart az iskola pszichológusával, gyógypedagógusával, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, védőnővel, szakszolgálatokkal, 

az adminisztratív feladatok elvégzése.

A pedagógus jogai  Személyét megbecsüljék meg, emberi méltóságát és személyiségi jogait tartsák tiszteletben, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.  Megválaszthassa a nevelés-oktatás módszereit, taneszközeit. 38

 Hozzájuthasson a munkájához szükséges információkhoz.  Gyakorolhass a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  Részt vehessen a továbbképzéseken. A szülő kötelessége:  Gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, működjön együtt az intézménnyel.  Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.  Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését.  Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.  Gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és fejlesztő foglalkozáson való részvételt, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A szülő joga, hogy:  szabadon választhatja iskolánkat,  a HHH-s gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy a törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon,  megismerje intézményünk pedagógiai programját, házirendjét,  érdemi rendszeres tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,  az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,  kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását és közreműködjön annak tevékenységében,  személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

39

1.7. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei "A gyereknek joga van demokratikus szervezetet létrehozni jogai tiszteletben tartása és érdekei védelme céljából." (A gyerekek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája) Az iskolai önkormányzati munka az iskola fejlettségének, közösségi állapotának kifejezője. Jelenti az állampolgári jogok gyakorlását, valamennyi pedagógus és tanuló érdekeinek kifejeződését, s az iskola különböző közösségeinek szervező, önszervező, egyénre irányuló, átfogó tevékenységét. A tanulói "jogosítványokat" a tanulók és a nevelőtestület megegyezése alapján, a tanulók és a nevelők közös testülete, az önkormányzati tanács gyakorolja. Az önkormányzat szervezeti felépítése Tagjai:  az iskola tanulói, tanulóközösségei,  az iskola nevelői,  a patronáló szülők. Területei:  ügyelet,  kulturális tevékenység,  a szabadidő szervezése,  tanulmányi versenyek. Diáktanács:  az osztályokat képviselő tanulók,  a szakági vezetők,  segítő tanárok. A diákönkormányzatot pedagógus segíti székhelyünkön és tagintézményünkben is. Az önkormányzati tevékenységért az igazgató, az iskolavezetés és a nevelőtestület egyaránt felelős.

40

A diákönkormányzat  Ellátja a tanulói érdekképviseletet. Segíti, hogy a gyerekek jogaikat a közösségi fórumokon gyakorolhassák.  Lehetőséget ad egy sokszínű tevékenységi struktúra megteremtésére.  Megszervezi az évfolyam és iskolai szintű rendezvényeket.  Segíti a testvérosztály-kapcsolatok létrejöttét.  Önálló szerepeket biztosít a közösség tagjainak.  Kidolgozza a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek kapcsolatainak tartalmát, eljárásait és módszereit.  Módot ad arra is, hogy vezetői feladatokat gyakorolhassanak tanulóink. A tanulók jogai az intézmény döntési folyamatában. Részvételük és jogaik gyakorlása (DÖK)

Jogaik:  az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről,  személyesen vagy képviselői útján (a jogszabályban meghatározottak szerint) részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában,  közösségi akciók, iskolai versenyek, szemlék, pályázatok meghirdetése, szervezésének segítése,  iskolai szabadidős tevékenységek kialakítása, művészeti, sportkörök létrehozásának kezdeményezése,  a tanítás nélküli munkanapok felhasználása, a Móra-hét, Petőfi-napok, és a DÖK-nap programjainak kialakítása,  iskolai kirándulások, az iskolai ügyelet szervezése,  jutalmazás, kitüntetés,  iskolarádió, iskolaújság működési elvének meghatározása, a végzett munka értékelése,  a tanulói szabályzatok kialakítása,  az önkormányzati tanács hatáskörének, működési elvének megfogalmazása,  tisztségviselők választása, beszámoltatása,  az osztályközösségek és az önkormányzati szervek összekapcsolása,

41

 igények, kívánságok megfogalmazása az iskola belső életével, a tanítással, a tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatban,  javaslattétel a hibás eljárások korrigálására,  dicséretek és elmarasztalások véleményezése. Véleményezi:  a Szervezeti és Működési Szabályzatot,  az iskolai házirendet,  a szociális juttatások elosztási elveit annak meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását. Az önkormányzati tanács rendszeresen, meghatározott időközönként beszámol a végzett munkáról.

A szülők részvétele az iskola életében A legfontosabb nevelőtárs a szülő. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. A pedagógusok és a szülők viszonya legyen az egyenrangú nevelőtársak felelős kapcsolata. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremtenünk a közös cél érdekében. Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülők időben informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket iskolánk nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor mindezekről összegyűjtjük a szülők véleményét, és ezekkel összhangban tervezzük a további feladatokat. Alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. Szülői részvételi és képviseleti fórumaink: 

a szülői munkaközösségek,



alapítványaink kuratóriumai.

42

Szülői munkaközösség Iskolánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Ez a fórum jár el az iskola valamennyi szülőjének képviseletében. A szülői munkaközösség kezdeményezési, javaslattevő és véleményezési jogköre által részesévé válik az iskolánkban folyó munkának. E fórum intézményünk megalakulása óta működik, és hatékonyan segíti a pedagógusok tevékenységét. Az osztályok szülőközösségei rendszeresen részt vesznek, segítséget nyújtanak a gyermekközösség szervezett életének programjaiban. Élettapasztalatuk és szakirányú szakmai műveltségük még értékesebbé teszi a tanítási órán kívüli tevékenységeket. Évről évre segítséget nyújtanak az osztálykirándulások, nyári táborozások szervezésében. A közös iskolai ünnepi előkészületek alkalmával a szülők és a nevelők jobban megismerhetik egymást, iskolánkat. A szülők segítenek a társadalmi munkákban, az iskola felszerelésének kiegészítésében, az iskola szebbé, otthonosabbá tételében. Az Örökösföld Tanulóiért Alapítvány és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért Céljaikat az alapító okiratokban rögzítették. Az alapítványok tőkéjét a kuratóriumok kezelik. A közvetlen információcsere formái a szülők és az iskola között Az iskolai nevelés csak a családdal együtt teljes, ezért a szülőkkel maximális együttműködésre törekszünk, megpróbálunk minden segítséget megadni a gyermekük helyes neveléséhez. A pedagógus kötelessége a szülőkkel való kapcsolattartásban  a szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztassa az őket érintő kérdésekről, figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,  érdemi választ adjon a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire,  együttgondolkodjon a gyermekek nevelésében (az otthoni tanulás irányítása, ellenőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés stb.). A szülők és nevelők együttműködésének hagyományos szóbeli formái iskolánkban:

43

A szülői értekezlet lehetőséget ad arra, hogy a szülő információt kapjon iskolánk életéről és/vagy beleszóljon abba. Leggyakoribb formái: -

tájékoztató, információs jellegű,

-

vitajellegű.

Feladata:  a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatójának. Témái lehetnek:  tanulmányi kérdések,  az osztály magatartása,  az iskola házirendjének megbeszélése,  közös programok szervezése,  osztálykirándulások előkészítése,  tájékoztatás

a

pályaválasztásról,

diákkörökről,

szakkörökről,

táborozási

lehetőségekről,  kapcsolatteremtés iskola – szülő, szülő – szülő között. Fajtái lehetnek:  az iskola munkatervében ütemezett szülői értekezletek, évente kétszer,  "réteg" szülői értekezletek (a leendő első osztályosok, a nyolcadikosok, a táborozó gyerekek stb. szüleinek). A fogadóóra célja, hogy a szülők közvetlen információt kapjanak gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásának alakulásáról. Lehetőség a tanárok számára, hogy egyénileg párbeszédet, konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra. A nyílt óra/nap lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelő munka tényleges támogatására megnyerjük. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egésznapi terhelésével,

44

ezért érdemes nyílt nap/órákat tartani a napközis, illetve az iskolaotthonos foglalkozásokon is. Így bepillantást nyerhetnek iskolánk nevelő-oktató munkájába, a tanítási órákba, tájékozódhatnak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Különösen fontos ez az első osztályos gyermekek szüleinek. A szülők tájékoztatásának iskolánkban kialakult írásbeli formái:  üzenő, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv,  iskolai hirdetőtábla,  tájékoztató szórólapok,  iskolai kiadványok,  média,  levél (ajánlott),  székhelyi és tagiskolai honlap. Nevelésünk és oktatásunk során a szülő és az iskola kapcsolatában elsődleges célunk a gyermek lelki-testi fejlesztése, jelene és jövője. Közösen valljuk, hogy a gyermek érdeke megelőz minden más érdeket. Hogyan segíthetünk a szülőknek az iskolaválasztásban?  Eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványainkat az iskola vonzáskörzetében működő óvodákba.  Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket nevelő - oktató munkánk sokszínűségéről.  Bemutatjuk nyílt tanítási napon azokat a pedagógusokat, akikre a szülők gyerekeiket bízzák.  A

leendő

elsősök

látogatást

tesznek

iskolánkban,

tagintézményünkben,

s

itt

megismerkedhetnek majdani környezetükkel, tanítójukkal. Székhelyünkön az Aranykapuprogram, a tagiskolában Játékvár program segíti a választást.  Óvodásoknak szervezett vetélkedőkön, játékos foglalkozásokon ismertetjük meg iskolánkat, tagintézményünket. Hogyan segíthetjük a szülőket gyermekük helyes pályaválasztásában?  Pályaválasztási tanácsok szülői értekezleteken.  A 8. évfolyamosok pályaválasztási szülői értekezletén.

45

 Érdeklődés-, irányultságvizsgálat a 7. évfolyam tanulói körében, és ennek közös értékelése a szülőkkel.  Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon.  Kiadványok, szórólapok eljuttatása a szülőknek. Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe? A szülő mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:  az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét székhelyünkön,  az idegen nyelv megválasztását lehetőségeinken belül,  a képesség-kibontakoztató felkészítést,  a logopédus, mentálhigiénés szakember, iskolapszichológus segítségét,  a napköziotthoni ellátást, a tanulószobai lehetőségeket,  az étkezési térítési díj csökkentését,  a nem kötelező tanítási órán kívüli foglalkozások szervezését. A szülő az alábbi módon segítheti nevelési – oktatási folyamatunkat  alapítványaink támogatásában,  az iskola eszközparkjának gazdagításában,  az iskola esztétikai arculatának kialakításában,  a diákönkormányzat, a DSE segítésében,  a turisztikai feltételek javításában (pl. kirándulás). Formái:  pénzadomány,  tárgyi támogatás,  szellemi és társadalmi munka. Az iskola belső kommunikációs rendszere Nevelőtestületünk szervezetei  Azok az iskolánkban működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét a Nemzeti köznevelési törvény és az iskolai SZMSZ határozza meg.  Az iskolánkban működő ideiglenes közösségek eseti feladatok megoldására.  a nagyszabású versenyeket előkészítő, szervező közösségek, 46

 (Kincskereső prózamondó verseny, Móra-kupa, Móra-matek verseny, Aprók meséi és a Petőfi-napok rendezvényei, stb.),  műsorok szervezését vállaló közösségek,  - a Föld napja, az egészségvédelmi hét és az Öko-hét rendezvényeit vállaló közösség,  a pedagógiai program megírására és a helyi tantervek adaptálására létrejött közösségek. Szóbeli információ-áramlás  Iskolavezetői értekezletek és kibővített vezetői értekezletek.  Munkaközösség-vezetői megbeszélések.  Szakmai munkaközösségi értekezletek.  Nevelőtestületi munkaértekezletek.  Szakmai csoportok megbeszélései.  Osztályozó értekezletek.  Félévi és év végi osztályozó értekezletek.  Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek. Írásbeli információ-áramlás  Iskolai éves munkaterv és munkaközösségi munkatervek.  Az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatos írásos előterjesztések.  Információs faliújság.  Évfolyamfüzetek.  Honlap és e-mail. A felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolattartás  Az aulában elhelyezett falitáblák, melyeken a gyerekeknek szánt felhívások, hirdetések, pályázatok, programok, versenyek eredményei jelennek meg.  Az osztályokban elhelyezett faliújságok az osztályközösségek mindennapi életével foglalkoznak, aktualitásokat tartalmaznak.  Iskolarádió  Honlap, e-mail  Petőfi Hírmondó.

47

A település és iskolánk kapcsolata Rendszeres és aktív résztvevői vagyunk a városi és városkörnyéki kulturális és sportversenyeknek, tanulmányi versenyeknek.  A város iskolái által meghirdetett, a névadókhoz kapcsolódó rendezvénysorozatok. 

Megyei magyar és angol nyelvű drámafesztiválok.



Városi és megyei szervezésű sportversenyek.



Rendhagyó történelemóra a Polgármesteri Hivatalban

 Városi és megyei szervezésű tanulmányi, tantárgyi versenyek.  Iskolánk megrendezi évenként a Móra-hét és a Petőfi-napok versenyeit a város és a megye tanulói számára. 

A székhelyiskola és a tagintézmény diákszervezeteinek kapcsolattartása.

 Osztályaink, irodalmi szakköröseink, néptáncosaink műsort adnak gyermekotthonban, szociális otthonban, a környék óvodáiban, a borbányai művelődési házban.  Iskolánk sok tanulója rendelkezik színház- és hangversenybérlettel. Az iskolánk külső kapcsolatai Iskolánk tevékenységét, nevelő - oktató munkáját sokoldalúan támogatják a közművelődési és közoktatási intézmények, szervezetek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ segíti pedagógiai, szakmai munkánkat. A tanulók beiskolázását, továbbtanulását segítő kapcsolatok:  Nyíregyháza óvodái, alap- és középfokú oktatási intézményei,  Gyermekjóléti Központ,  Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai és Képzési Intézete 1. Sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok:  Nyíregyházi Főiskola,  Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Pedagógiai és Képzési Intézete, szakmai előadások felkérése, továbbképzések, előadások szervezése, együttműködés a szaktanácsadókkal, vetélkedők, tanulmányi versenyek szervezése,

48

pályázatok.  Nyíregyháza város általános iskoláival, óvodáival kialakított kapcsolatok: szakmai, nyílt tanítási napok szervezése, módszertani előadások, tanulmányi, sport, kulturális versenyek szervezése, lebonyolítása.  A közművelődést segítő kapcsolatok: Garabonciás Művészeti Iskola, Mandala Dalszínház, Muzsika Zeneiskola, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Móricz Zsigmond Színház, Jósa András Múzeum és Sóstói Falumúzeum, Váci Mihály Megyei Városi Művelődési Központ, Vikár Sándor Zeneiskola Borbánya Művelődési Ház. Ezen kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségei – a minőségbiztosítás garanciájaként – a két évente elvégzett elégedettségi vizsgálataink lesznek közvetlen és közvetett partnereink körében.

1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje 1.8.1. Esélyegyenlőség biztosítása A tanulóink érdekeinek, a társadalmi szolidaritás alapelvének megfelelően, továbbá a közösségek minőségi fejlődésének érdekében minden gyermek számára biztosítjuk azt a nevelési-oktatási formát, amely legmegfelelőbben szolgálja személyes fejlődését. A társadalomban meglévő egyenlőtlenségek enyhítésének, a különböző képességű és eltérő szociális helyzettel rendelkező tanulóink esélylehetőségeinek növelése érdekében a következő alapelveket tartjuk kiemelten fontosnak: 

megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elvét,



az emberi méltóság tiszteletben tartását,



a szolidaritás erősítését,



méltányosságot, rugalmasságot.

49

Esélyegyenlőség biztosításának célcsoportjai Az esélyegyelőség biztosítása – különös tekintettel – a következő célcsoportokra terjed ki: 

a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, akik sajátos tulajdonságuk, helyzetük, állapotuk miatt az átlagostól eltérő foglalkozást, figyelmet, speciális szakértelmet, eszközöket igényelnek:

-

-

a különleges bánásmódot igénylő tanulókra, akik 

a sajátos nevelési igényűek,



a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők,



s a kiemelten tehetségesek.

továbbá a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

A célcsoportok között átfedések is előfordulhatnak, ezért körültekintően járunk el esélyteremtésük és fejlődésük érdekében. Az esélyteremtést az alábbi területeken valósítjuk meg: 1. a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünkben, 2. a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeinkkel, 3. az integrált neveléssel, 4. az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítéssel/programmal. E tevékenységek megvalósítását intézményünk Esélyegyenlőséget biztosító intézkedésével összhangban végezzük. 1.8.1.1. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Intézményünk speciális gyermekvédelmi feladatokat lát el. A gyermekvédelem területén preventív és korrekciós tevékenységet végzünk. Ebben a munkában részt vesz valamennyi nevelő, különösen kiemelt feladatot lát el az osztályfőnök, koordináló tevékenységet pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végez. A preventív és korrekciós tevékenységünk kiterjed a  tanulási nehézséggel,  magatartási zavarokkal küzdő,  hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

50

Valamennyi nevelő feladata:  ha a tanórán vagy tanórán túl bármilyen rendellenességet, zavart tapasztal tanítványainál, jelzi az osztályfőnöknek,  a sajátos nevelési igényű tanulókat egyéni foglalkozással, differenciált óravezetéssel vagy egyéb módon segíti,  a fejlődési folyamatot nyomon követi,  ha szükséges, kapcsolatba lép az iskolánk logopédusával, pszichológusával, gyógypedagógusával,  a megszerzett információkat bizalmasan megőrzi a törvényi előírásoknak megfelelően (titoktartás). Az osztályfőnök feladata:  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felmérése,  családlátogatás, a mikrokörnyezet felmérése, konzultáció a szülőkkel/gondozóval,  környezettanulmány készítése,  az ártalmak forrásainak feltárása,  kapcsolattartás az osztályát tanító valamennyi nevelővel,  a problémák megbeszélése osztályával ill. az egyes tanulókkal,  preventív és korrekciós tevékenység,  kapcsolattartás a gyermekjólét és szociális intézményekkel,  habilitációs, rehabilitációs lap vezetése.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata:  ismerje a szükséges jogszabályokat,  tájékoztassa a szülőket, pedagógusokat és tanulókat azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  dolgozzon ki a nevelők, osztályfőnökök észrevételei, tapasztalatai alapján stratégiát,  döntsön a szülőkkel és az osztályfőnökkel közösen a tennivalókról: − a gyerekre, − a tanuló kortársaira, − a családjára, − a családi környezetére vonatkozóan, 51

 tartson kapcsolatot: − a kormányhivatallal, − a polgármesteri hivatallal, − a gyermekjóléti szolgálattal, − a családsegítő központtal, − a szakszolgálatokkal, − a gyermekorvossal, a védőnővel − az iskolai pszichológussal, logopédussal, − a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal,  szervezzen előadásokat,  tartsa nyilván a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket,  értesítse

a

Gyermekjóléti

Szolgálatot,

ha

a

szülő

elmulasztja

teljesíteni

gyermeknevelési kötelességét, s ezáltal veszélyezteti gyermeke fejlődését. Preventív, megelőző tevékenységünk Alapelveinkkel összhangban elfogadjuk a másságot, ami elengedhetetlen feltétele megelőző, segítő munkánknak. Gyermekvédelmi stratégiánk, mely valamennyiünkre nézve kötelező:  ismerjük meg tanulóinkat, a rájuk ható környezeti hatásokat, tényezőket,  adjunk konstruktív életvezetési mintát tanítványainknak,  előzzük meg segítő magatartásunkkal a konfliktusok, lelki sérülések tartóssá válását,  csökkentsük a tanulók indulási hátrányait differenciált oktatás és képességfejlesztés biztosításával,  segítsük tanulóinkat továbbtanulásukban, a pályaválasztásban,  szervezzünk egészségvédelmi, mentálhigiénés illetve a szenvedélybetegség kialakulását megelőző programokat,  tartsuk fontosnak a családi életre való felkészítést,  járjunk el a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében. Preventív tevékenységünk során figyelemmel kísérjük, és pozitív irányba befolyásoljuk tanulóinkat.

52

Fontosnak tartjuk:  a szülőkkel való együttműködést,  a tanulóinkkal a kapcsolattartást,  a kortárs-csoportok figyelemmel kísérését,  a gyermekek és a felnőttek viszonyának követését. Korrekciós tevékenységünk A preventív gyermekvédelmen túl intézményünk keretein belül a következő korrekciós tevékenységeket végezzük:  gondozó nevelés Ez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre és családjukra terjed ki. Munkánk a szülői magatartás befolyásolását is célozza.  pótló nevelés A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatás következményeként a gyerekek szocializációja, személyiségfejlődése lelassul. Ezért valamennyi nevelő feladata a társadalmi együttéléshez szükséges ismeretek, szokások elsajátíttatása. Ez természetesen csak közösségben valósítható meg. Legfontosabb teendőnk a gyereket megnyerni, s csak utána formálni.  korrigáló nevelés Pozitív

mintával

szembesítjük

a

gyermek

viselkedését,

megtapasztaltatjuk

a

viselkedésmódok következményeit. Játékban, szituációs gyakorlatokban, sajátíttatjuk el a kívánt magatartásformákat, gyakoroltatjuk a szabályok betartását.  helyettesítő nevelés Ennek során a sérült gyermek számára vonzó, társadalmilag értékelt modellt nyújtunk. Sikerként könyveljük el, ha a prevenciós és korrekciós munkánk eredményeként javul a gyermekek eddigi életfelfogása, viselkedése, kinyílnak, érzelmileg fejlődnek. Nem alakul ki bennük függőség (játék, számítógépes, káros szenvedélyek). 1.8.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink A családi életfeltételek jelentős mértékben befolyásolják a felnövekvő gyermek biológiai fejlődését. 53

A család a gyermek érzelmi és értelmi szocializációjának kiindulópontja. Itt alakulnak ki a gyermek későbbi magatartásának alapvető meghatározói, amelyek őt a felnőtté válás útján vezetik. A családi szocializáció alakítja ki a gyermek belső világát, képességét, tudását, iskolakészültségét, iskolához való viszonyát és alapvető beállítottságát mindahhoz, amit az iskola képvisel és amit az iskolázás révén el lehet érni. A család kulturális szintje, légköre a domináns tényező a gyermek iskolai tanulmányi eredményessége szempontjából. A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve vagy felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját. Az adottság és a szűkebb környezet adta egyenlőtlenségek korrigálására, enyhítésére a következő feltételeket kell biztosítanunk: 

olyan tartalmi szabályozást – a helyi tantervben -, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítményi kritériumok eléréséhez eltérő utak álljanak rendelkezésre,



a sokoldalú, nyitott, speciális feladatokat ellátó nevelők képzését,



az iskolai esélyteremtő differenciálási eljárásokat a gyermekekre szabottan kell alkalmaznunk,



méltányos oktatási környezet biztosításával csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.

Céljaink: 

Előzzük meg az iskolában jelentkező / kialakuló hátrányos helyzetet.



Biztosítsuk a kulcskompetenciák fejlődését, kiemelten a szociális és életvitel kompetenciát.



Csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.



Kövessük nyomon a HHH-s tanulók középiskolai továbbtanulását.

Feladataink:  A gyermeki személyiség árnyaltabb megismerése. A hátrányt kiváltó okok felderítése.  Az individuális és általános hátrányok csökkentésére egyéni bánásmód biztosítása. A változó viszonyokhoz, egyedi helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése. 54

 Konkrét problémákhoz konkrét segítség nyújtása. 

Kedvező iskolai körülmények biztosítása tanulóink számára. Az 1-4. évfolyamos gyermekeknek a tanítást és a tanulást egyesítő egész napos szervezeti forma, az 5-8. évfolyamon a napköziotthon, illetve a tanulószoba biztosítása.



A tananyag differenciálására épülő tanulás – szervezési eljárások biztosítása.



Mentálhigiénikussal

illetve

az

iskolapszichológussal

egyéni

illetve

csoportos

foglalkozások tartása. 

A szociális kompetenciák fejlesztése drámapedagógussal.

A szociális hátrányok csökkentését szolgálják Iskolai kapcsolattartási formáink: Szülői értekezletek során a szülők általános tájékoztatást kapnak -

-

a szociális juttatásokról: -

diákétkeztetésről,

-

tankönyvtámogatás lehetőségeiről, igénylésének módjairól, feltételeiről,

a térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokról: -

fejlesztő foglalkozásokról,

-

felzárkóztató órákról,

-

napköziotthonról,

-

tanulószobáról,

-

iskolai könyvtárról,

-

az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatáról,

-

a szakszolgálatok munkájáról.

A családlátogatás teszi lehetővé a szociokulturális környezet, a család művelődési lehetőségeinek felmérését; az egyéni, sajátos problémák feltárását, orvoslásának módjait és lehetőségeit is. Fogadóórákon lehetőség nyílik a szülők és nevelők együttes gondolkodására. Segítséget nyújtó szervezetek Esélyteremtő programokban – ösztöndíj programban – való részvétel.

55

Az SZMK javaslattevő és véleményezési jogköre által nyújt segítséget az iskola keretein belül, pl.: meghatározhatja a nem ingyenes szolgáltatásokhoz kérhető legmagasabb összeget, a differenciálás elveit. Az Örökösföld Tanulóiért Alapítványunk és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért évek óta segíti a rászoruló gyermekeket. A Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Központ – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot e szolgálat munkatársaival annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A hátrányok enyhítését szolgáló szervezeti formák és tevékenységek iskolánk szocializációs folyamatában 

A tanítási órák a differenciált tanulásszervezéssel az egyéni képességek fejlesztését szolgálják.



Iskolánk tantárgyi hagyományrendszerével az esélylehetőségek javulását szolgálja. Szűkebb, tágabb környezetünk kultúráját közvetíti és a szabadidő eltöltésének, mintaadásának lehetőségeit, módját is hordozza.



Azok a tanulók, akik lassabban haladnak a tanulásban vagy lemaradnak valamilyen ok miatt, korrekciós foglalkozásokon vesznek részt. E foglalkozások léte elsősorban eszköztudás - jellegű, tehát a tanulást segítő kultúrtechnikák és a kommunikációs képességek körében indokolt (fejlesztő foglalkozások, logopédiai foglalkozások, tantárgyi korrepetálások). A kompenzálás során a hátrányos helyzetnek a tanulás-szempontú feloldása, javítása történik. Mindezek egyszerre szolgálják a szociális, illetve kulturális eredetű hátrányos helyzet javítását.



Kompenzáló munkánkban iskolai könyvtárunk, napközi otthonos és tanulószobai foglalkozásaink fontos szerepet töltenek be.



Különös gondot fordítunk arra, hogy hátrányos helyzetű tanulóinkat bevonjuk szakköri foglalkozásainkba,

ahol

az

érdeklődésnek,

képességnek

megfelelően

a

tehetséggondozást végezzük. E kompenzáló programjainkkal a tanulás iránti motiváció kialakítását, a tanulás fontosságának felismertetését, tanulási szokásaik kialakítását segítjük.

56



Segítjük őket abban, hogy részt vehessenek a nem ingyenes kirándulásainkon, nyári táborozásainkon. Alapítványaink lehetőség szerint a táborozási költségek egy részét átvállalják a szülőktől. A szaktáboraink az évközi szakköri tevékenységet folytatva a képesség- és tehetséggondozást nyáron is biztosítják.

Prevenciós munkánk a tanulók körében 

Az egészséges életmódra nevelés, a családi életre felkészítés az osztályfőnöki és biológiaórákon történik. Célunk, hogy az így szerzett ismeretek, az így megismert értékek követendő példaként épüljenek be tanulóink személyiségébe.



A drog- és bűnmegelőzési programjaink is a megelőzést szolgálják (a rendkívüli osztályfőnöki órákon meghívott előadókkal illetve külső helyszínen).

A pályaválasztás előkészítése A pályaorientáció valamennyi nevelő feladata. Az osztálytanítók és osztályfőnökök figyelemmel kísérik tanítványaik kíváncsiságát, érdeklődését. Az egyéni képességek, helyzetek figyelembevételével – a szülőkkel együttműködve – javaslatot tesznek a gyermek fejlesztését szolgáló foglalkozásokra (fejlesztő csoportok,

tehetséggondozó

szakkörök).

Nevelőink

a

pályaismeret

és

önismeret

kibontakoztatására nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő továbbtanulás és pályaválasztás érdekében. Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha eljárásaink, szolgáltatásaink, az iskolai környezet, segítő szervezeteink biztosítják tanulóink részére, hogy megkapjanak minden segítséget szociális hátrányaik leküzdéséhez, ha szociális helyzetük miatt nem kerülnek ki a családból, ha szociális hátrányuk miatt nem sodródnak ki a többségi oktatásból. 1.8.1.3. Integrált nevelés Az esélyegyenlőségek enyhítését szolgálja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja. A tanulás nemcsak a társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem interakciókban megtapasztalt biztonság, kölcsönösség, az elfogadás és elfogadottság élményének megtanulása, a sokféle ember sokféle módon történő együttélése.

57

A különbözőség az emberi lét megnyilvánulásának természetes állapota. A tanulók eltérő szociális környezete, családi háttere, a különféle kultúrák, vallások, értékrendek, a más-más szintű képességek, kompetenciák vagy ezek hiánya, a különleges nevelési, gondozási igények teremtik meg a tapasztalati tanulás és az egymástól tanulás alapját. Az integrált nevelés kompetenciaorientált szemléletet helyezi előtérbe, a sokféleség pedagógiája, vagyis pedagógia mindenki számára. Az integráció egyben eszköze is a másság elfogadtatásának, az előítéletektől mentes gondoskodás, segítségnyújtás, az önellátás, öntevékenység, függetlenség megtapasztalásának. Az ép gyermekek megtanulják megérteni, hogy mit jelent előítéleteknek kitéve, akadályozottan élni. A sérült, más kultúrán nevelkedett gyermek megtanul másságával együtt élni anélkül, hogy megbélyegezetté válna. Az integráció a különleges bánásmódot igénylő gyermeket figyelembevevő nevelési-oktatási környezetet feltételez. Az elfogadás csak az alapja annak, hogy másságukat ismerve egyenrangú társként éljünk. Az eredményes együttneveléshez iskolánknak át kell alakulnia, inkluzívvá, befogadóvá kell válnia. Igazodnunk kell minden egyes gyermek nevelési szükségletéhez, szociális, nevelési és oktatási szempontból. Céljaink:  Csökkenjenek a tanulóink sajátos helyzetéből eredő hátrányok.  Akadályozzuk meg az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének megfelelően társadalmi leszakadásukat a nevelés-oktatás eszközeivel.

Feladataink:  Támogatjuk a sajátos nevelési igényű tanulók beiskolázását.  Ügyelünk az sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekhez viszonyított arányának, létszámának megállapítására.  Figyelembe vesszük a tanulók speciális igényeit optimális fejlődésük biztosításához.  Olyan pedagógiai környezetet teremtünk, mely figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat, differenciákat. Teret ad a gyermekek aktivitásának, kooperációra, csoportmunkára épít. Továbbá az építő, fejlesztő értékelésre törekszünk.

58

 A szakértői bizottság véleményében foglalt fejlesztési javaslatokból kiinduló fejlesztési tervet készítünk.  Egyéni illetve csoportos fejlesztő habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásban részesítjük a sajátos nevelési igényű gyermekeket.  Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal további együttműködést tartunk fenn.  Az

intézményünkben

működő

speciális

munkacsoportok

–

(R)Ész-elem

munkaközösség, IPR munkacsoport – tovább működtetjük, az együttműködésüket fenntartjuk. Integrációs stratégiánk Beiskolázási terv 

Folyamatos, élő kapcsolatot tartunk a környékbeli óvodákkal, óvodapedagógusokkal, akik tájékoztatnak a különleges gondozási igényű gyermekekről. Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozáson, nyílt napokon megismerkedünk ezekkel az óvodásokkal.



A

beiratkozás

előtti

szülői

értekezleten

tájékoztatjuk

a

szülőket

integrációs

célkitűzéseinkről, lehetőségeinkről. 

Nyílt napokat tartunk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskolában folyó munkába.



Beiratkozás után felvesszük a kapcsolatot a gyermek családjával, a gyermek fejlesztését addig irányító szakemberrel.



Körültekintően járunk el az osztályba sorolásuk terén.



Folyamatosan figyelemmel kísérjük lakókörzetünk demográfiai adatainak tendenciáját, a beiskolázási körzethatárok módosulását, integrációs feltételeink fejlődését. Ezek ismeretében évente felülvizsgáljuk iskolai integrációs lehetőségeinket, felkészülünk a körzetünkben élő különleges gondozást igénylő gyermekek fogadására.

Szervezetfejlesztési terv Csoport- vagy osztálytársak, iskolaközösség Az integrálandó gyermek személyisége könnyítheti, illetve nehezítheti az integráció összetett folyamatát. Könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb személyiség, a másokkal könnyebben kapcsolatot teremtő gyermek.

59

A fogyatékkal élő gyermekek esetében nincs feltétlen kapcsolat a fogyatékosság mértéke és az együttnevelhetőség között. A mozgás és érzékszervi és pszichés fejlődési zavarral küzdő fogyatékkal élők együttnevelése esetén meg kell ismertetni a tanulókkal a fogyatékosság mibenlétét. Minél fiatalabbak a gyermekek, annál természetesebben fogadják a tőlük valamiben különböző társakat. Idősebb tanulóknál sem jelent gondot a másság elfogadása különösen, ha pedagógusaiktól, szüleiktől kellő információt kapnak. A csoport- és osztálytársak személyisége gazdagodik, ha fogyatékkal élő társuk van. Megismerik erősségeit, amit korábban nem is feltételeztek. Megtanulják a segítségnyújtás lehetőségeit, azok helyes mértékét. A fogadó pedagógus feladata: - egyéni képességekhez igazodó módszerek széles körű ismerete, - együttműködés a szülőkkel, gyermekcsoportokkal, szakszolgálatokkal, - az iskolában jelenlévő kultúrák megismerése, elfogadása, - információnyújtás a következő iskolafokon tanító nevelők számára, - a tanuló életének nyomon követése. A gyógypedagógus feladata: - tájékozódás az iskola anyagi lehetőségeiről, személyi ellátottságáról, arról, hogy adott esetben mire tudja/kívánja fordítani a megemelt normatív támogatást, - megismerkedik a fogadó pedagógussal, gyermekcsoporttal, szülőkkel, - tájékoztat a gyermek erős és gyenge oldalairól, a szülőktől várható segítségről, a maga segítő szerepéről, - felhívja a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra, - tájékoztatást ad az iskola többi pedagógusának, - rendszeresen hospitál az adott osztályban, - folyamatosan konzultál a pedagógussal, a szülővel, nyomon követi a gyermek fejlődését, - közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, - koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját. Az iskolapszichológus feladata: - pszichometriai tevékenység, 60

- gyerekekkel vagy gyerekcsoporttal való közvetlen foglalkozás, azaz korrekciós, tanácsadási vagy terápiás tevékenység, - hospitálás: a pedagógusok és a diákok közös munkájának, együttműködésének megfigyelése, - csoportfoglalkozások tartása, - az iskolánk szervezetpszichológiai szempontú segítése. A pszichoterápiás tevékenységhez a szupervíziót az Egységes Pedagógiai Szolgálat biztosítja. Együttműködés – partnerségi kapcsolatok kiépítése 

Kapcsolataink alapját legfontosabb partnereink, a tanulók képezik. Megsegítésüknek sokszínű helyzetleíráshoz kell illeszkednie, mindenkinél külön – külön mérlegelve az eljárásokat, mert egyénenként mást-mást jelent az azonos eredmény/eredménytelenség.



Kapcsolataink a szülői házzal: Iskolán kívüli kapcsolataink közül legfontosabb a szülői háttér, a család megismerése,

-

megnyerése az együttnevelés érdekében. Rendkívül fontos szerepet játszik a szülő a beilleszkedési folyamat sikerességében: ha

-

napi kapcsolatot tart a nevelőkkel, információt nyújt a pedagógusoknak, segít megoldani a problémákat, a gyermeket önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzi, szoktatja. 

Sajátos

igényekhez

illeszkedő,

egyéni

képességek

kibontakoztatását

segítő

együttműködési terveket készítünk a Gyermekjóléti Központtal és a szakszolgálatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal. Elvárható eredmények Iskolánktól Integrációnk akkor sikeres, ha -

iskolánkra a nyitott, kooperatív vezetés/szemlélet jellemző,

-

az érintettek feladatának meghatározása világos, elfogadott,

-

együttműködési formáink a közös tervezés, közös elemzés, szupervízió, 61

-

egész nevelőtestületünk támogatja az integrációt,

-

részletesen és rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az integrált nevelést megelőzően és az egész folyamat során,

-

az integrált nevelést vállaló pedagógusaink szervezett formában készülnek fel a változásra, munkájukhoz folyamatos segítséget kapnak,

-

pedagógiai teljesítményeinket értékeljük, díjazzuk, elkerüljük a túlterhelést.

Az integrált nevelésben részesülő tanulóktól: -

beilleszkedik közösségébe, kapcsolatokat alakít ki,

-

motivált a tanulásban, együttműködésben,

-

tapasztalatait, ismereteit megosztja társaival,

-

elfogadja, igényli a segítségnyújtást,

-

ismeri erősségeit, gyengeségeit,

-

önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem vesznek el,

-

a számára meghatározott időszak alatt képes elsajátítani az adott tananyagot, magasabb iskolafokra lép,

-

iskolái elvégzése után beilleszkedik a társadalomba.

1.8.1.4. Képesség-kibontakoztató felkészítés Intézményünkben működik az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének kiegyenlítésére. A képesség-kibontakoztató felkészítés célja hogy: 

a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása,



egyéni képességek fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása,



a tanulási és továbbtanulási esélyeik kiegyenlítése,



csökkenjen az évfolyamvesztés és lemorzsolódás a HHH-s tanulók körében,



a 250 órán túli hiányzás visszaszorítása,



a HHH-s tanulók kompetencia -felmérésének eredményei javuljanak,



a HHH-s tanulók nagyobb arányban tanuljanak az érettségit adó középiskolákban,



a HHH-s tanulók minél magasabb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon, szakkörökön, művészeti iskolák foglalkozásain.

62

Feladataink: 

A HHH-s tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztő nevelő-oktató környezet biztosítása.



Azoknak a lehetőségeknek a felkutatása, feltárása, amelyek igénybe vétele segíti a gyermekeket és szüleiket hátrányos helyzetük csökkentésében/felszámolásában.

Az érintettek köre: A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevők körét a Köznevelési tv. valamint a hatályos Miniszteri rendelet határozza meg. A képesség-kibontakoztató felkészítés tartalma A felkészítés tartalmi részét a Nat és a ráépülő kerettanterv, az individualizált helyi tanterv valamint a pedagógiai programban rögzített értékelő rendszer biztosítja. Olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek igazodnak a tanulók egyéni képességeihez, a tananyag tapasztalaton alapuló elsajátításához. Nevelőmunkánk során kiemelten törekszünk a pedagógiai

programunkban

megfogalmazott

személyiség-

és

közösségfejlesztéssel

kapcsolatos céljaink megvalósítására, a tanulók szüleivel való hatékony együttműködésre. A képesség-kibontakoztató felkészítés rendje 

Tanévenként felmérjük a HHH-s tanulóinkat



Tájékoztatjuk a szülőket a képességfejlesztés rendjéről.



Diagnosztizáló

eljárással,

környezettanulmánnyal

megkeressük

a

támogatási

lehetőségeket. 

A tanulók képesség-kibontakoztatásához egyéni tanulói portfóliót készítünk, mely tartalmazza:



-

a legfontosabb megfigyeléseket,

-

rövid pedagógiai véleményt,

-

a tanuló osztályközösségbe való beilleszkedését segítő eljárásokat,

-

a fejlesztendő kompetencia-területeket,

-

az értékelő konzultációk gyakoriságát, eredményét.

A tanulóinkat segítjük abban, hogy részt vegyenek tanórán kívüli foglalkozásokon, ahol a tanulók

megismerhetik

a

közösségi

értékeket,

gyakorolhatják

az

alapvető

kultúrtechnikákat, fejlesztjük a kognitív és szociális kompetenciákat.

63

Értékelés A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulókat – a pedagógiai programban rögzített értékelő rendszerünknek megfelelően rendszeresen értékeljük. Értékelő esetmegbeszélést tartunk az osztályfőnökkel, a tanuló felkészítésében résztvevő nevelőkkel, akik írásban is elkészítik egyéni értékelésüket. Szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szakszolgálatok szakemberei közös értékelésre, konzultációra hívják a tanuló szüleit. Az értékelés célja: - a tényfeltárás, - a tanuló haladásának biztosítása, - a fejlődést akadályozó okok, körülmények tisztázása, - a továbblépési lehetőségek megkeresése, - az iskolai és otthoni tanulást segítő eszközök, módszerek megismertetése, biztosítása, - a gyermek interperszonális kapcsolatainak segítése és az, hogy a tanulók és szüleik megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy nevelési kötelezettségeiket teljesíteni tudják. 1.8.2. Különleges bánásmódot igénylő tanulók 1.8.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján  mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,  több fogyatékosság fennállása esetén halmozottan fogyatékos,  autista sprektum zavarral,  vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Iskolánk speciális feladata, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását biztosító integrált nevelés. Pedagógiai programunkban alapul vesszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a

64

kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért egészséges személyiségfejlődésük megalapozásához, fejlesztéséhez, biztosítjuk a nevelésükhöz, oktatásukhoz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket. Különös hangsúlyt fektetünk az elsajátítható tudás, a kialakítandó képességek alapozására, az egyéni képességeikhez igazodó fejlesztésükre. Készek vagyunk fogadni enyhén érzékszervi fogyatékos: látás-, halláscsökkenés, enyhén magatartászavaros, és egyéb részképességzavaros tanulókat. Intézményünkben biztosítottak a sajátos nevelési igényű tanulók integrálásához, különleges gondozásához szükséges feltételek. Személyi feltételeink kedvezőek. Rendelkezünk:  főállású gyógypedagógussal,  tanító-gyógypedagógussal,  pszichológussal,  mentálhigiénikussal,  tehetségfejlesztés szakvizsgával rendelkező szakemberrel,  szakvizsgázott fejlesztő pedagógusokkal,  inkluzív nevelés tanáraival,  védőnővel. Továbbá

az

Egységes

Pedagógiai

Szakszolgálat

biztosít

számunkra

logopédust,

szurdopedagógust és további fejlesztő pedagógust. Tárgyi feltételeink:  Törekszünk a foglalkoztató helyiségek optimális kialakítására.  Rendelkezünk − speciális tankönyvekkel, eszközökkel, − a munkánkat segítő szakirodalommal, − számítástechnikai és irodaeszközökkel. Céljaink:  Bontakoztassuk

ki

képességeiket

a

sajátos

helyzetükből

eredő

hátrányok

megelőzésére, csökkentésére, kompenzálására.

65

 A fejlesztés során valósuljon meg a számukra megfelelő tartalmak közvetítése; segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést.

Feladataink: 

Kialakítjuk a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezetet.



Előtérbe helyezzük a sajátos értelmi képességéhez és személyiség-állapotához igazodó nevelést, oktatást.



Biztosítjuk

a

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

ellátásához

szükséges

többletszolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs pedagógiai ellátást. 

Intézményünk helyi tanterveihez igazodva a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiben foglaltakat figyelembe véve szervezzük nevelő-oktató munkánkat.

Sajátos nevelési igényű tanulóink különleges gondozása, ellátása Érzékszervi, mozgásszervi fogyatékossággal élő tanulók fejlesztése Enyhén látássérült tanulók (gyengénlátók) Azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény. Célunk,

hogy

az

általános,

korszerű

alapműveltséget

elsajátíthassák.

Segítjük

a

gyengénlátásból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a gyermek ismeretszerzésének jellemzői módosulnak. Fontos az ép érzékszervek fejlesztése, a meglévő látás használatának tanítása. A gyengénlátás nemcsak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem a mindennapi élet tevékenységei közben is (tájékozódás, közlekedés, önkiszolgálás). Mindez pszichésen megterhelő, emiatt személyiségés szocializációs zavar is kialakulhat bennük (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, vagy túlzott önérvényesítő magatartás). A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

66

érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamatban azonban biztosítanunk kell a speciális módszerek, technikák és eszközök, a kompenzációs lehetőségek használatát. Enyhén látássérült tanulók fejlesztése  Tanulási és egyéb kognitív képességek, készségek fejlesztése: önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése.  Grafomotoros képességek, vizuális differenciálás fejlesztése.  Mozgás-látás koordinációjának fejlesztése.  Énkép, önismeret, önbizalom fejlesztése.  A virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés használatának megtanítása (láthatóság biztosítása, hallható információk használata).  Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, nagyító) használatának megtanítására, hogy a láthatóság feltételeit önállóan is megteremthessék maguknak.  Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, a látáskímélő előírások betartására. Fel kell készíteni őket arra, hogy miként viszonyuljanak szembetegségükhöz, továbbá a fokozott baleseti veszélyekre, azok megelőzésére.  Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan kell kiépítenünk. A tanulók segítése, hogy tisztában legyenek a pályaválasztási, családalapítási lehetőségeikkel. Enyhén látássérült tanulók támogatása  Fontos ügyelni a bemutatott tárgyak, tárgyképek méretére, a megvilágításra, és arra az időtartamra, míg megfigyelheti azokat. A megfigyeléseket, kísérleteket tanári magyarázattal kísérjük.  Olvasás-írástanuláshoz magasabb óraszámot biztosítunk.  Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű szövegeket választunk ki.  Szükség esetén a tanuló saját adottságainak megfelelő szemléltetést, taneszközöket biztosítunk (megfelelő betűméret, vonalazás, speciális vonalzó).

67

 Fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában, mely a társadalomba való beilleszkedést, a hátránykompenzálást, az esélyegyenlőséget célozza meg.  A mérési, szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tennünk.  Különösen fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a gyengénlátó tanulóra. A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A rajz tanításában a síkbeli ábrázolás mellett a hangsúly a térbeli, plasztikus megjelenítésre helyeződik.  A testnevelés során figyelembe kell vennünk a látásteljesítmény kihatásait a mozgásos tevékenységekre, állapotuknak megfelelő mozgásos fejlesztésre. Egyedül jól ismert térben mozognak biztonságosan. Párban játszva, futva szorongásuk csökken, biztonságérzetük nő.  Az információszerzés hiányossága következtében hiányos fogalmak tartalmi gazdagítására fontos törekednünk. Enyhén látássérült tanulók rehabilitációja  Látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata).  Mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás).  Olvasási készség fejlesztése.  Tájékozódásra nevelés, téri orientáció fejlesztése térben, síkban.  Személyiségkorrekció.  Szükség esetén diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia- terápia, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés. Enyhén hallássérült tanulók Azok a tanulók, akiknél fizikai értelemben közel ép hallás mérhető.

Nyelvi fejlődésük

gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de integrációjukra a pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. A

68

szakszerű pedagógiai munka végzéséhez szükséges a rendszeresen végzett mérési-, speciális pedagógiai szakorvossal

vizsgálati-, történő

megfigyelési folyamatos

eredmények

kapcsolat,

figyelembevétele,

valamint

elemi

az

audiológus

technikai

tudnivalók

(hallókészülék kezelésében való jártasság). A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Enyhén hallássérült tanulók fejlesztése  A beszédhallás folyamatos fejlesztése valamennyi szakasz kiemelt feladata.  A gyermek iskolakészültsége indokolhatja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban szerveződjön.  A bevezető és kezdő szakaszban a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése domináljon. Elemei: a szókincsfejlesztés, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítása, a beszédérthetőség fejlesztése, a nyelvi különbségek kezelése, a nyelviszociális érintkezési formák kialakítása.  Az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét, mely alapja a további tudás megszerzésének.  A fejlesztő szakaszban a nyelvi rendszer további finomítása a fejlesztés feladata: nyelvi-kommunikációs szint emelése, olvasás-írás eszközszintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése.  Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkodásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez.  Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze.  Fejleszteni szükséges az összefüggések felismerésének képességét. A szókincs, fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek.

69

 A beszéd, a ritmus, a mozgás koordinálásának fejlesztése.  Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása.  Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ezáltal gazdagodnak a tanulók információszerzésének lehetőségei.  Életmódjuk,

életvitelük

alakításában

hangsúlyos

szerepe

van

a

komplex

kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás).  Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakorolhatják.  Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket. Enyhén hallássérült tanulók támogatása  Komplex egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, nyelvi korrekció a beszédérthetőség javítására.  A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásakor figyelemmel kell lenni a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére.  Az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése (Ezek a tanulók szívesen használnak ritmushangszereket).  Számukra olyan helyet válasszunk a teremben, mely a tanár diák kommunikációt megkönnyíti.  A tanuláshoz sok vizuálisan érzékelhető élményre van szükségük.  Törekedni kell merev gondolkodásuk rugalmasabbá tételére, absztrakt, fogalmi gondolkodásuk fejlesztésére. Különösen fontos a tér- és időbeli viszonyok érzékelésének fejlesztése, magyarázata.  A drámajátéknak, táncnak kitüntetett szerepe, terápiás hatása lehet valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásában. Észlelési korlátaikból következő

70

hátrányaik látványosan csökkenhetnek, mozgásbiztonságuk fejlődhet, énképük pozitívín alakul, társas kapcsolataik javulhatnak.  Az ismeretszerzés tevékenykedtetéssel segíthető meg. Enyhén hallássérült tanulók rehabilitációja  Mentálhigiénés, pszichológiai gondozás.  Beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója.  Az érintkezés, kapcsolattartás, együttlét formáinak kialakítása, fejlesztése.  Pályairányítás, pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos ismeretek, tevékenységek végzése. Mozgásszservi fogyatékkal élő tanulók Tagintézményünkben az átalakítás során akadálymentesítés történt, így fogadni tudják a mozgásszervezi fogyatékkal élő sajátos nevelési igényű tanulót is. A mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók iskolai fejlesztésének, nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Az iskolai fejlesztés, nevelés, oktatás alapvető célja megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: -

ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat,

-

növelni a kudarctűrő képességüket,

-

önállóságra nevelni őket.

Kiemelt feladatok: A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni.

71

A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: -

a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése,

-

a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet, és ez tanulási problémákat idézhet elő,

-

a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és logopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba,

-

a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni,

-

speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre,

-

az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása,

-

a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel történő kommunikációját és a média segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen élményeket,

-

a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása,

-

alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció,

-

a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.

A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése esetében az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók A tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények 72

eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy ezek halmozott előfordulása áll fenn. Részképességzavar: az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás, az alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításának nehézségei. A tanulóknál intelligenciaszintjüknek ellentmondó teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. Általános jellemzőjük a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, s ez a tanulással kapcsolatos tevékenységek (írás, olvasás, számolás) elutasításában is kifejeződhet. Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a zajokat, a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése Kiemelt feladat az iskolai nevelés-oktatás során:  egészséges énkép és önbizalom kialakítása,  szociális képességek fejlesztése,  a kudarctűrő képesség növelése,  önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Hátterében idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti okok, illetve ezek kombinációi állhatnak. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse, és gyenge az emlékezet. Nehezen alakul ki a beszédhang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

73

Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni, helytelen az íróeszköz fogása is. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Lassú az írás megtanulásának folyamata. A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:  A kérések, kérdések, a feladatadások legyenek számukra rövidek, egyértelműek, kerüljük a halmozott, összetett utasításokat. Az új ismeretek elsajátításában fontos a megfigyelés. 

A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A nehézség

leküzdése

érdekében

sok

manipulációval,

közvetlen

tapasztalatok

nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.  A vizuális közlésnek kiemelt jelentősége van a segítségnyújtásban.  Kooperatív munkába való részvételüket szorgalmazzuk.  Látás, hallás, mozgás koordinálása.  Testséma biztonságának kialakítása.  Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.  Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel.  Az olvasás írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt.  Beszédészlelés, beszédmegértés, olvasásértés, a figyelem, az emlékezet folyamatos fejlesztése.  A beszélgetőkörben, drámajátékban való részvétel számukra különösen fontos.  Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.  Az idegen nyelv tanítása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.  A művészetek területén kiemelt szerepe van a művészeti terápia, a drámapedagógia, akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének.

Diszkalkulia: A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Nehezítetté válik a szimbólumok

74

felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor-és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:  A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A nehézség

leküzdése

érdekében

sok

manipulációval,

közvetlen

tapasztalatok

nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.  Egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása.  Kooperatív munkába való bevonásuk.  Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése.  Testséma kialakítása.  Téri- idői relációk fejlesztése.  A matematikai nyelv tudatosítása.  Segítő, kompenzáló eszközök használata.  A megfigyelés, megértés érdekében a manipuláció előtérbe helyezése, eszközök használata, képi, vizuális megerősítés (fogalmak, szám-és műveletfogalmak kialakításakor).  A művészetek területén belül a művészeti terápia, a drámapedagógia, akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Hyperkinetikus zavarok: Már kisgyermekkorban kialakulnak, tünetei a csapongás, figyelmetlenség, nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal,

75

megfontolatlanság. Gyakori a kognitív működés zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Magatartási zavarok: Jellemzői a disszociális, agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:  A

tanuló

optimális

helyének

megválasztása

az

osztályban

a

pedagógus

kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, a gyermek motivációjának, figyelmének minél további fenntartása érdekében.  Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése.  A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.  Együttműködés a családdal és más szakemberrel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.  Feladattudat kialakítása.  Az önismeret, reális önértékelés kialakítása.  Kommunikáció fejlesztése. A tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók rehabilitációja  gyógypedagógus/pszichológus által vezetett egyéni foglalkozások,  képességfejlesztő programok, korrekció,  reedukáció (újratanítás)

1.8.2.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az, aki  az életkorához viszonyítva jelentősen alulteljesít,  tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd,  közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

76

Viselkedészavaron azt értjük, amikor a viselkedéselvárások és a bizonyos feltételek között megnyilvánuló viselkedések között eltérés van. Ezt nem a gyerek tulajdonságaként, nem a környezet által rásütött stigmaként, hanem az adott szituációra adott reakciójaként értelmezhetjük. Dimenziói:

neurózis,

agresszivitás,

indulati

élet,

önérvényesítési

törekvések,

kapcsolatteremtési és kapcsolatmegtartási nehézségek, kritikátlanság. Az alkalmazkodó képesség zavara speciális folyamatban jön létre. Ezért a kialakulás bármelyik fázisában kompenzálható vagy megállítható. A kedvezőtlen személyiségfejlődés viselkedészavarokat indukálhat, mely nehezíti a közösségbe való beilleszkedést. Kezelésükben az osztályfőnököknek, szülőknek, osztálytársaknak vagy más bármely mikroközösségnek meghatározó szerepe lehet.

Feladataink: (valamennyi osztályfőnök feladata képzett szakembereink vezetésével) 

Meg kell ismernünk a gyermekek kapcsolatait, érzelmi kötődéseit.



Fel kell tárnunk, milyen speciális nevelési igénnyel rendelkeznek a nevelés - oktatás (egészségügyi, mentálhigiénés, szociális stb.) terén.





Tünetleltárt (problémaprofilt) kell készítenünk, amely tartalmazza: -

a szomatikus,

-

az intellektuális állapotot,

-

a klinikai jellegű tüneteket,

-

a családi, környezeti jellegű problémákat,

-

a közösség ellen irányuló viselkedéseket.

Kijelöljük az elsődlegesen fejlesztendő, korrigálandó területeket, a fejlesztések illetékességi körét – szakértő vélemény alapján.



Szükség esetén az illetékes szakszolgálat segítségét kérjük.



Megállapítjuk, hogy  az adott gyermek mely problémája igényel egyéni korrekciót / terápiát,  melyik oldható meg csoportos foglalkozás keretében,

77

 milyen segítő módszereket kell alkalmaznunk a gyermek iskolai osztályában, családjában. 

Ki kell tűznünk a kontroll időpontokat. Legyen az értékelésünk, a diagnosztizálásunk és visszacsatolásunk folyamatos.

A figyelem- és cselekvésszervezési nehézségek esetén is ezeket az eljárásokat követjük. Figyelemzavar tünetei: -

a tanuló nem figyel a részletekre, iskolai feladataiban figyelmetlenségre utaló hibákat vét,

-

nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatainál, mind a játéknál,

-

gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá,

-

gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat,

-

nehézségei vannak feladatainak megszervezésében,

-

nem szereti, kikerüli, megtagadja azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyek tartós szellemi erőfeszítést követelnek,

-

gyakran elveszíti iskolai felszereléseit (pl.: ceruza, füzet stb.),

-

figyelme külső ingerekre könnyen elterelődik,

-

napi tevékenységében gyakran feledékeny.

Hiperaktivitás tünetei: -

a gyermek matat, fészkelődik a székén,

-

gyakran felugrál helyéről,

-

össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak nincs semmi értelme,

-

szabadidejében nem tud csendesen játszani,

-

állandó mozgásban van,

-

sokat beszél.

Impulzivitás tünetei: -

a gyermek hamarabb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzik,

-

nem bírja kivárni sorát,

-

gyakran félbeszakít másokat.

78

Agresszivitás: Az agresszív gyerekek rosszul ismerik fel a különböző szociális helyzeteket, ok-okozati, előzmény-következmény összefüggéseket. Problémamegoldó képességük szegényes. Úgy érzik, hogy a világ összeesküdött ellenük, nem fogadja be őket. Ezért támadólag lépnek fel az őket segíteni kívánókkal szemben is. Az agresszív gyerek nevelésében a következő úton érhetünk el sikereket: -

játékban, munkában olyan cselekvést választunk, melyben elfogadható bizonyos fokú agresszió (pl. küzdősport) ill. annak levezetése,

-

csökkentjük a negatív hatásokat, az okokat, melyek agressziót váltanak ki,

-

fejlesztjük a gyerek egyéb, pozitív készségeit (pl. empátiáját, nagylelkűségét),

-

rajzterápiával, zenével segíthetjük az indulatok feldolgozását,

-

jól megválasztott történetek, mesék eljátszásával erősíthetjük az elfogadás érzését.

Ezek a gyermekek a fejlődés potenciális lehetőségével rendelkeznek, tehát munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha szakszerű foglalkozásaink segítségével lemaradásuk csökken, teljesítményük emelkedik, közösségükben tudnak kapcsolatokat teremteni.

Tanulási kudarc kialakulását megelőző tevékenységünk A tanulásra való képesség, tanult képesség, amelynek kialakulása és működése személyiségbeli előfeltételektől függ, és tanulás közben végzett gyakorlás során, tapasztalatok szerzése és feldolgozása közben jön létre. A tanulási képességnek nincs befejezett állapota, de van minőségi különbsége. A tanulók hátrányos helyzetének, sajátos igényeinek korai felismerését és megsegítését az eredményes iskolai pályafutás, a sikeres életút biztosítása érdekében elengedhetetlennek tartjuk. Ezzel sok gyermeket megóvhatunk a lemorzsolódástól, és olyan kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók kerülhetnek figyelmünk központjába, akiknek fejlődését biztosítanunk kell. Ha a tanulási képesség átmenetileg vagy tartósan megsérül, fejlődésében lelassul, olyan zavarok következnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és iskolai tanulási problémákhoz, teljesítményzavarokhoz vezetnek. A tanulási képesség zavarát részben megfelelő neveléssel, részben a biológiai, pszichológiai, szociális feltételek biztosításával / megváltoztatásával igyekszünk csökkenteni.

79

A tanulási nehézségek típusai:

-

Tanulási gyengeség: Tünetei a kultúrtechnikák nehezített megtanulásában, feltűnő és problémát okozó tanulási

és szociális viselkedésben, az iskolai munka eredménytelenségében mutatkoznak meg. Mindezt preventív intézkedésekkel, kompenzáló neveléssel, fejlesztéssel kedvezően tudjuk befolyásolni. Ezek az eljárások, valamint az osztálytanítók és szülők együttműködése sokat segít, esetenként meg is szünteti a tanulási problémát. -

Tanulási zavar:

Tünetei a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás területén. Egyéb tanulási területeken jó eredmények érhetők el. E zavarok időtartama különböző. Fejlesztő foglalkozások alkalmazása szükséges. A szülővel együttműködő osztálytanító munkáját más szakemberek is segítik (gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő stb.).

-

Tanulási akadályozottság: Tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan

jelentkeznek. Hosszantartó, szakemberek által irányított fejlesztő intézkedésekre van szükség. Fejlesztő munkánk szakaszai Általános tájékozódás a gyermekek iskolakészültségéről:  Kapcsolatot tartunk körzeteink óvodáival, folyamatos a konzultáció. Célunk a két intézménytípus elvárásainak, igényeinek közelítése. Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozásokon, nyílt tanítási órákon veszünk részt. A beiratkozást megelőzően tájékozódunk a leendő első osztályosokról.  Beiratkozás A szülők elképzeléseinek megismerése után a beiskolázás az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményét is figyelembe véve történik.

80

 Pedagógiai megfigyelések Az előkészítő időszakban az osztályban és az évfolyamon tanító nevelők tudatos és spontán megfigyeléseinek összevetése. Területei:

beszédhibák,

oldaliság

(lateritás),

ceruzafogás,

feladatértés,

magatartás,

mozgáskoordináció, társas viszony stb. terén.  Diagnosztizálás Célunk, hogy  sokoldalú ismeretet szerezzünk tanulóink személyiségéről, iskolakészültségéről,  tervezzük meg optimálisan a tanítási – tanulási folyamatot, annak hatékonyságát növeljük. Eszközei: az adott életkorhoz igazodó megfigyelések, mérések. Területei: − beszéd, − hallás, − látás, − emlékezet, − bőrérzékelés (taktilis érzékelés), − egyensúlyozás, − mozgás (nagy és finom), − ritmusérzék, pszichomotoros koordináció.

Feladathelyzetben:  motiválhatóság,  koncentráció,  munkatempó,  kitartás megfigyelése. Végzik: osztálytanítók, logopédus. A fejlesztőcsoportok kialakítása 

Tájékoztatjuk a szülőket a megfigyelések és mérések eredményeiről. Közösen igyekszünk megoldást keresni, szükség szerint megoldásjavaslatot teszünk.

81



Szülői beleegyezéssel szakértők segítségét kérjük (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete 1.Sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, pszichológus stb.).

A kiadott szakvélemény alapján az iskola igazgatója felmentést adhat bizonyos tantárgyak értékelése alól. Meghatározhatja a minősítés, értékelés módját, a fejlesztő felkészítés rendjét. A szülők, a tanácsadó munkatársak és pedagógusaink folyamatosan kapcsolatot tartanak, megbeszélik a teendőket. 

Az azonos képességterületen elmaradó vagy hasonló problémájú tanulókat homogén, kis létszámú csoportokba szervezzük.



Fejlesztési terveket dolgozunk ki az egyedi képességek kibontakoztatására.



Rögzítjük a rövid és hosszabb távon várható eredményeket.



Folyamatosan végezzük a diagnosztizálást, az értékelést és a visszacsatolást az eredeti célhoz.

Szükség esetén más, a tanuló képességeihez, haladásához jobban illeszkedő módszereket, eljárásokat alkalmazunk, egyéni fejlesztési tervet készítünk. Kiemelt figyelemmel kísérjük a teljesítményváltozásokat. Nem vonhatunk le életre szóló következtetéseket. A legkisebb fejlődést is pozitívan értékeljük, megerősítjük.

Alkalmazása: -

tanítási órán differenciálással,

-

képesség szerinti kiscsoportos foglalkozásokon,

-

egyéni foglalkozásokon – melynek időkeretét a törvény biztosítja,

-

párhuzamosan szervezett csoportfoglalkozások keretében.

Feltétele: vizsgálóeszközök, tesztek, feladatlapok, fejlesztő játékok, ez irányú szakmai ismeretek. A tartósan beteg, hosszabb ideig hiányzó tanulók (ha a törvényben meghatározott tanítási óraszámot nem éri el a mulasztás) az osztálytanítók, és szaktanárok által vezetett, egyénre

82

szabott felzárkóztató programok segítségével kerülhetik el a társaiktól való elmaradást, alulteljesítést. Az osztályismétlő tanulók számára egyéni foglalkozásokon biztosítjuk a fejlesztő felkészítésen való részvételt. Méltányos oktatási környezetet biztosítunk, hogy ne tegyük ki tanulóinkat tanulási kudarcnak, ezzel megelőzzük a viselkedési zavarok kialakulását.

A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat megillető többletszolgáltatások A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban, többletszolgáltatásban részesülnek attól kezdve, hogy igényjogosultságukat megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint biztosítjuk. A tankötelezettségük kezdetéről – sajátos nevelési igényű gyerek esetén – a szakértői bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettségük teljesítése iskolába járással illetve magántanulóként teljesíthető. Iskolába járás esetén  A tanulók osztályba sorolásuk során figyelembe vesszük az osztálylétszámok kialakítását és a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekhez viszonyított arányának megállapítását. A nevelő-oktató munkánk során a NAT mellett a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit is szem előtt tartjuk.  Az integrált nevelés-oktatás során törekszünk –minél gyakrabban- olyan tantermi folyamatok biztosítására, melyek nagyobb teret engednek a − differenciálásnak, − kooperációnak, − kreativitásnak, − aktivitásnak, − mozgásnak. 83

 Továbbá a szakértői bizottság véleménye alapján egyéni fejlesztési tervek készítünk a tanulók fejlesztéséhez, melyben az osztályfőnök vezetésével a kijelölt fejlesztési területek valamennyi nevelő feladataként jelenik meg. Ebben meg kell határozni, hogy a tanulónak az évfolyam végére milyen követelményeket kell teljesíteni; mely évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel diagnosztizált tanuló számára, továbbá az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésre szolgáló differenciált felkészítést biztosító 1-3 fős foglalkozásokat tartunk. Ha az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé tesszük, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyenek részt. Ezt alkalmazzuk akkor is, ha a tanuló tanulmányi követelmények teljesítése miatt kettő vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.  Továbbá csoportos habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat biztosítunk a heti foglalkoztatási időkeret alapján. A gyógypedagógus egészségügyi rehabilitációs lapot vezet a foglalkozásokról. A tanuló a következő mentesítésben részesülhet:  Az iskola igazgatója a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak – testnevelés, ének-zene, rajz, technika – tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Amennyiben a tanuló a mentesítést megkapta, ez a beszámolási kötelezettség alóli mentesítést is jelenti.  A szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A mentesítést kapott tanuló egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkoztatásban részesül, amely segíti a felzárkóztatást – a törvényben meghatározott időkeret terhére.  A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé tesz, a szakértői bizottság véleménye

alapján

az

iskola

igazgatója

mentesíti

az

érdemjegyekkel

és

osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. A szöveges értékelés és minősítés alapján a pedagógus útmutatást ad a tanulónak, a szülőnek, esetleg másik pedagógusnak ahhoz, hogy milyen pedagógiai munkára, tevékenységre van szükség a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a meglévő hátrányok csökkentése érdekében.

84

A tanulók a következő felmentésekben részesülnek 

Amennyiben a tanuló tankötelezettségét magántanulóként teljesíti felmentésben részesül a kötelező tanórai foglalkozások alól. Ha a tanuló a szakértői bizottság véleménye alapján magántanuló, akkor felkészítése tanulónként átlag heti 10 órában történik (a tanulók és az egyes hetek között az idő átcsoportosítható). A tanuló felkészültségéről az iskola által meghatározott módon ad számot.



Az iskola igazgatója felmentést adhat a tanulónak az egyéb foglalkozásokon való részvétel alól is. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanuló számára hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányos eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.

Könnyítések – az osztályozó-, javítóvizsgán illetve az intézményszintű mérések során Biztosítjuk:  a hosszabb felkészülési időt,  az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz alkalmazását,  szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbelivel vagy a szóbeli beszámoló írásbelire történő felváltását,  a felkészüléshez vázlat adását/írását. A szülővel való együttműködés során felhívjuk a szülő figyelmét  a nyilatkozattételre abban az esetben, hogy gyermeke fejlesztő foglalkozásait intézményünkben veszi igénybe. Amennyiben az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatnál vesz részt, akkor arról igazolást mutat be intézményünkben.  gyermekének vizsgálata kellő időben megtörténjen,  gyermeke továbbhaladását kövesse: − a fogadóórai – pedagógusi, gyógypedagógusi konzultáción, − az egyéni fejlődési napló aláírása során, 85

 gyermeke tankötelezettségének teljesítésére, a hiányzások elkerülésére. Sajátos

igényekhez

együttműködési

illeszkedő,

terveket

egyéni

készítünk

a

képességek

kibontakoztatását

Gyermekjóléti

Központtal

segítő és

a

szakszolgálatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal. Iskolaváltás esetén  Akkor adható ki a tanulónak az „Értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatvány, ha a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kijelölt iskola fogadja a tanulót.  Akkor fogadhatjuk a tanulót – más településről, intézményből -, ha a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság az intézményünket jelölte ki befogadó iskolának. Felülvizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatások  Felvételi naplót, foglalkozási naplót vezetünk, s egyéni fejlődési lapon tartjuk nyilván tanulóinkat.  A tanulókat a szakbizottság által meghatározott időben felülvizsgálatra küldjük. Valamennyi nevelő feladata:  Adaptálja a szakértői bizottság fejlesztési javaslatait, és alkalmazkodik a bizottság által javasolt, megadott könnyítésekhez, mentesítésekhez, s a tanulók értékeléséhez.  A fejlesztés tervezése során közreműködve a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógussal.  A fejlesztési naplókban (negyedévente) a fejlesztésre vonatkozó célok, feladatok kijelölése. A tapasztalatok, az értékelés megfogalmazása. 

Szükség esetén - a tananyagtartalmak megfelelő átalakításával (individualizálásával), a követelmények kialakításával - igazodni a fejlődés üteméhez. Számba vesszük a tartalmak kijelölésekor az egyes területek módosulásának lehetőségeit: elhagyás, egyszerűsítés, új területek bevonása.



A tantárgyi tartalmak, a feladatok megvalósításához szükség esetén hosszabb idősávot, időkeretet biztosítani.

86



Kompetencia-alapú oktatással,

differenciált,

nyitott, egyéni,

és

kiscsoportos

tanulásszervezéssel segítjük elő, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. 

A személyiség- és közösségfejlesztés segítségével járulunk hozzá a sni tanulók egyéni képességeinek

kibontakoztatásához,

tanulási

és

továbbtanulási

esélyeinek

növeléséhez. 

Esetmegbeszéléseket tartunk a sérült tanuló megfigyelésének, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezésére, a diagnózis értelmezésére, a tanuláshoz szükséges eszközök, módszerek kiválasztására, a részeredmények értékelésére.



A tanulók értékelésének alapja a tanuló önmagához mért fejlődése. Kiemelt hangsúlyt kap a motiváló célú értékelés, mely a megerősítést szolgálja, valamint a fejlesztő értékelés a tanulási folyamatban. Az értékelés során figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit.



Kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel való kapcsolattartásra: szülők bevonásával, tanácsadással, segítségnyújtással a családi neveléshez, a tanuló fejlődésének, eredményeinek meghatározásával.

A gyógypedagógiai tanár feladata:  együttműködik a többségi pedagógussal,  közreműködik az integrált nevelés, az oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációk vezetésében,  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kiválasztásához,  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására,  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulók közvetlen foglalkoztatása során – egyéni fejlesztési terve alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben. Ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra, 

habilitációs és rehabilitációs egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztés.

87

1.8.2.3. Kiemelten tehetséges tanulók A rendkívüli képességekkel bíró, kreatív és motivált, kitartó tanulók közül kerülnek ki a tehetségesek, akik támogató családi, iskolai és kortársközösségekben bontakoztatják ki kiválóságukat. Tehetséges az a gyermek, aki átlag feletti általános, illetve az átlagot meghaladó speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Azokat a gyermekeket tartjuk tehetségesnek a Móra Ferenc Általános Iskolában, akik rendelkeznek valamely területen egy olyan potenciállal, ami nagy szorgalommal, kitartással párosul és képesek ezt a potenciált kimagasló eredményekkel bizonyítani. Intézményünkben az átlagot meghaladó fejlődésre képes gyermekek fejlesztésére is nagy gondot

fordítunk.

Tanulóink

egy

része

valamilyen

területen,

tevékenységben,

tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes. Tehetségfejlesztésünk

személyi

feltételei

kedvezőek.

Főállású

iskolapszichológussal,

tehetségszakvizsgás és mentálhigiénés szakemberrel rendelkezünk. Tárgyi feltételeink: tantermeink alkalmasak a fejlesztésre, IKT eszközökkel jól felszereltek. Iskolai könyvtárunk lehetőséget ad az információkutatásra, feldolgozásra. Intézményünk Regisztrált Móra Tehetségpont lett. Folyamatban van akkreditálásunk, ami lehetőségeink kiszélesítését nyújtja a tehetséggondozásban. Céljaink 

Biztosítsuk számukra – a komplex személyiségfejlesztés részeként – a minél nagyobb teljesítőképesség kialakulását.



Támogassuk

a

tanulók

motivációjának,

kíváncsiságának,

kreativitásának

kibontakozását! 

Segítsük őket képességeik felismerésében, fejlesztésében.



Nyújtsunk segítséget a gyermekek – megismerési, elfogadottsági, alkotási, biztonsági szükségleteinek feltérképezésében és kielégítésében.



Vonjuk be a tanulókat problémáik megoldásába!

88



Érjük el, hogy sikeresen megállják a helyüket a versenyeken!



Segítsük pályaválasztásukat!

Feladataink 

A tehetség időben történő felismerése, azonosítása.



Tehetséges tanulóink nyilvántartása.



Tehetség-munkacsoport

működtetése,

melyet

szakképzett

tehetségkoordináló

pedagógus vezet. 

Tanulói program készítése, mellyel az egyéni előrehaladást biztosítjuk.



A tehetséges gyermek erős oldalának feltérképezése, fejlesztése. Speciális képességük megkeresése. Gyenge oldalának kiegyenlítése.



A tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges háttértényezők kibontakoztatása – aszociális magatartás javítása, motiváció, önismeret moralitás fejlesztése. Szükség esetén iskolapszichológus illetve mentálhigiénikus segítő tevékenységében részesítsük őket.



A már megszerzett ismereteik magasabb szintű feldolgozása, annak gyakorlati alkalmazására való felkészítése.



A tanulók problémaérzékenységének fejlesztése.



Hatékony tanulási stratégiák, technikák kialakítása, fejlesztése.



A tanulók versenyekre való eljutása, a lehetőségek biztosítása.



Nevelőink speciális képzése, belső továbbképzése.



Anyagi források bővítése, pályázatok figyelése.



Speciális tehetséggondozás iskolán kívüli lehetőségének kínálata.



Bekapcsolódás a városi, megyei szintű tehetséggondozó munkába.

Tehetséges tanulóink azonosítása 

Intézményünkben több lépcsőben, folyamatszerűen, több különböző forrásból származó információ alapján választjuk ki tehetséges tanulóinkat.



Szakértői vélemény mellett kemény (tesztek, felmérések, kérdőívek) és lágy (tanári jellemzés, iskola pszichológus véleménye, szülői jellemzés, tanulótársak jellemzése) módszereket egyaránt alkalmazunk.



Fontosnak tartjuk a nem intellektuális (társas szociális, emocionális, motoros) faktorok figyelembe vételét. 89



A többféle identifikációs módszer mellett a fejlesztés folyamatában történő azonosításra törekszünk. Biztosítjuk tanulóink számára már az alsó tagozaton is a szabad választás lehetőségét, érdeklődésüknek teret adva kóstolhatnak bele különböző tevékenységekbe.



Az alulteljesítő, nem iskola centrikusan motivált (többnyire szociokulturálisan hátrányos helyzetű) tehetséges gyermekek azonosítására, fejlesztésére törekszünk.



Figyelembe vesszük a tehetség megjelenésének életkori szakaszait a tehetségazonosítás során.

Tehetség terület Időpont azonosítása pszichomotoros óvoda febrmárc. DIFER területei

1.évf. okt-nov. 2.évf. márcápr. 4.évf. ápr-máj.

matematikalogikai idegennyelvi matematikalogikai idegennyelvi művészi, előadói 5-8. évf. pszichomotoros folyamatematikamatos logika idegennyelv tudományos vezetői

Módszer

Eszköz

Résztvevők

Dokumentáció

tan.megfigyelés, tevékenykedtetés óvónői, szülői jell. standardizált teszt felvétel felmérés teszt

értékelő lap

szaktanár óvónő óvódások

névjegyzék összeállítás

DIFER csomag feladatlap

tanítók 1.o tanulók tanítók 2.o tanulók

felmérés, teszt szülői jellemzés tanulótársak vél. fellépés versenyek tesztek vizsga tanári vél. tanuló társak szülői vél.

feladatlap

tanítók szaktanár 4.o tanulók szaktanárok isk.vez. szülők vendégek

adatlap gyűjtő pontérték rangsor felső 20-25% teljesítmény elemzés

kiállítási, fellépési lehetőség bizt. teszt felmérés kérdőív

versenyeredmények összegyűjtése, pontokra váltása díjak

Tehetségfejlesztés-, gondozás Tehetségfejlesztő munkánk megvalósításának színterei Tehetség terület

Megvalósulás formája Testi-kinesztetikus tanórán (foci, néptánc, tanórán kívül atlétika, lövészet) szakkör, versenyek Művészi(zenei, tanórai differenc. képzőművészeti, szakkör,nyári tábor színjátszó,dráma művészeti isk. Matematika-logika tanórai diff.tan.szerv., szakkör,versenyek informatika sávos oktatás sakk nyári tábor

Célcsoport

Forma

Eredményesség

1-8. évf.

csoport kiscsoport egyéni csoport kiscsoport egyéni csoport kiscsoport egyéni kiscsoport

városi I-III. hely megyei I-VIII. hely országos I-X. hely felvétel művészeti középiskolába

1-8. évf. 1-8. évf. 7-8. évf.

városi I-III. hely megyei I-VIII. hely országos I-X. hely ECDL vizsga leh. 90

Idegen nyelvi

tanórán, szakkör, 1-8.évf. versenyek, projekt 5-8.évf. külföldi tanulmányút

Tudományos (természet, társadalom tud.) Vezetői Térbeli-vízuális

diff. tanulásszervez. szakkör kooperatív tech. DÖK diff.tanszerv, szakkör

5-8.évf.

1-8.évf. 1-8. évf.

továbbtan. 90% első helyre bejutása, alapf. nyelvvizsga lehetőség csoport városi I-III. hely egyéni megyei I-VIII. hely országos I-X. hely egyéni sikeres szervezés kiscsoport, kiállítás, egyéni versenyered. kiscsoport kiscsoport emelt

Tehetséggondozásunk módszertani elemei:  gazdagítás  differenciálás tanórán, házi feladatban  kooperatív technikák  infokommunikációs eszközök  projekt módszer Tehetséggondozó módszereink  Mélységben történő gazdagítás, ahol tudásuk és képességeik alkalmazására több lehetőséget kapnak tanulóink  Tartalmi gazdagítás, amikor a tanulási folyamatot érdeklődésük, szükségleteik szerint igyekszünk alakítani  Feldolgozási képességben történő gazdagítás során fejlesztjük kreatív, kritikus gondolkodásukat  Tempóban történő gazdagítás során, a tananyagot gyorsabban feldolgozó tanulók kiegészítő anyagot kapnak A tehetséggondozás folyamata iskolánkban A kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók felismerését, azonosítását szolgálják: 

tanítási óráink,



szakköri, diáksportköri foglalkozásaink, ahol tanulóink egyéni érdeklődésük és nevelőjük javaslata alapján vesznek részt,



iskolánkban működő művészeti iskolák foglalkozásai,



a nyári szünidőben a speciális táborok foglalkozásai, 91



székhelyünkön: az 1. évfolyamtól működő testnevelés osztályaink testnevelés órái, a 3. évfolyamtól működő angol és számítástechnika-informatika emelt szintű osztályok tanítási órái, az 1. évfolyam 2. félévétől bevezetett évfolyamszintű sávos szabadidős foglalkozások. 

tagintézményünkben: az 1. évfolyamtól működő angol nyelv és informatika oktatás órái, a 1-2. és 3-4. évfolyamon bevezetett sávos szabadidős foglalkozások.

A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulóink speciális foglalkoztatást igényelnek. Gondozásuk, fejlesztésük, személyiségük, képességeik, tulajdonságaik, érdeklődésük alapján a következő területeken történik: 

E tanulók fejlesztése tanítási órákon az egyéni különbségeket, képességeket figyelembe vevő differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. A tanítás munkaformái közül a csoportmunka és az egyéni tanulás kínálja a legtöbb és leghatékonyabb lehetőséget.



A legnagyobb esélyt az egyéni fejlesztésre a személyre szabott tanulásirányítás biztosítja.



Székhelyünkön 7-8. osztályos tanulóink magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, a tagintézményben angol nyelvből sávos szervezeti formában csoportokat alkotnak. E homogén összetételű csoportokban folyó fejlesztés a tehetséggondozás részét is képezi. A képességek megfelelő kibontakoztatását, az egyéni fejlesztést szolgálják.



A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és másképpen nyújtunk. A gazdagítás, dúsítás lehetőségét kínáljuk székhelyünkön emelt szintű osztályainkban.



Valamennyi tehetséges tanulónk további fejlesztését szolgálja a többletidőben – heti egy alkalommal – nyújtott tehetséggondozás.



A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szintén sok lehetőséget kínálnak tanulóinknak. Ezek egyik formája a szakkör, mely a képességfejlesztést és a tehetséggondozást szolgálja. Ezek létrejöhetnek az érdeklődés felkeltése, tanulóink sajátos képességeinek a felismertetése céljából, illetve a tehetséges tanulók fejlesztésére. A szakkörök összetétele a tanulók képessége szempontjából homogén, és a fokozatokban való emelkedés ütemében egyre homogénebbé válik. Ugyanakkor életkori szempontból heterogén is lehet.

92

E csoportokon túl érdeklődési körök és diákkörök is szerveződnek iskolánkban. 

A tehetséggondozás iskolán kívül is folytatódik. Külső tanárok, szakemberek is speciális program alapján foglalkoznak nevelőink által javasolt tanítványainkkal.



Az egy - egy tantárgyban kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerekek városi, megyei, országos versenyeken is részt vesznek. E versenyekkel az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása speciális munkánk része. Megmérettetésük terepei a tanulók reális énképének kialakításában is nagy szerepet játszanak. Ugyanakkor az önérvényesítésre, a siker és kudarc elviselésére is nevelnek. Az országos és megyei döntők győztesei továbbtanulási esélykínálatban is részesülnek.



Olyan programok szervezése (KI MIT TUD?, keresztrejtvényfejtő verseny, tantárgyi házi versenyek), melyek alkalmat adnak a különböző területeken felbukkanó tehetségek felismerésére.



Az iskolai tanórákon és tehetséggondozó foglalkozásokon túl esetenként a nyári szünidőben is folytatódik a tehetséggondozás tábori keretek között. Ezekre igyekszünk minél több HHH-s tanulót is eljuttatni.



A tehetséggondozó program része tanulóink pályaválasztásának segítése. Továbbtanulási tanácsadással, karrier-nap szervezésével nyújtunk segítséget gyermeknek, szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez a tanuló adottságainak, képességeinek, irányultságának ismeretében. E tanácsadás egy hosszú közös fejlesztő munka egyik szakaszának lezárását is képezi.



Tehetségnapot szervezünk minden év májusában, ahol ünnepélyes keretek között legeredményesebb tanulóink Tehetség díjat vehetnek át. Alkalmat teremtünk arra, hogy tanuló, szülő, pedagógus együtt örülhessen közös munkája sikerének. Ezen az eseményen a tehetséggondozásban jártas szakember tart előadást.

Tehetséggondozásunk eredményességét az mutatja, ha a tehetséges tanulóink önértékelése fejlődik, az adott területen eredményeket érnek el, helyes önismeret mellett elismerésben részesülnek. Tehetségük kamatoztatása, sikereik öröme hozzájárul harmonikus személyiségük kialakulásához, szociális kapcsolataik gazdagításához.

93

1.8.3. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű  az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek,  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,  s az, akire az alábbi – a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott – négy feltétel bármelyike érvényes: − a szülő alacsony iskolai végzettségű, − alacsony munkaintenzitású háztartásban él, − elégtelen lakáskörülmények között él, − átmeneti vagy tartós védelembe vett gyermek. Halmozottan hátrányos helyzetű a tanuló az előbbi négy feltétel közül legalább kettő egyidejű fennállása esetén. A családlátogatás során szerzett tapasztalatok alapján környezettanulmányt készítünk. A szülőtől kapott nyilatkozat és a környezettanulmány alapján hozott jegyzői határozat szerint a tanulót nyilvántartásba vesszük. Tanulóink integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben részesülnek. Céljaink  Akadályozzuk meg a társadalmi leszakadásukat a nevelés, oktatás eszközeivel,  segítsük el a társadalomba való beilleszkedésüket.

Feladataink:  a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása,  esélyegyenlőségük, esélylehetőségük növelése, biztosítása,  a tanulók szociális helyzetéből, szocializációs hiányából illetve a kognitív képességéből adódó hátrányok csökkentése, kompenzálása.

94

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink hátránykompenzálása intézményünkben  A beiskolázás során a felvételi kötelezettségünk teljesítését követően a további felvételi kérelmek elbírálásakor előnybe részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.  Az osztályok kialakításakor a törvényi előírásoknak megfelelően – a szegregáció elkerülése érdekében – a HH/HHH-s gyermekek többi gyermekhez viszonyított arányának, létszámának megfelelő megállapítása.  Tanulóink megismerése érdekében − együttműködünk a szülőkkel, pozitív szülői együttműködést várunk el, − környezettanulmányt készítünk, − a tanulók képességeinek feltárásához bemeneti mérést végzünk. Az 1. évfolyamon a Difer mérési eredménye alapján felállítjuk a pedagógiai diagnózist.  A tanulók felzárkóztatása, fejlesztése érdekében egyéni fejlesztési tervet készítünk. A gyermekről egyéni portfóliót vezetünk, a kompetencia-alapú fejlesztését negyedévente értékeljük. Fejlődésüket szolgáló értékelő esetmegbeszéléseket tartunk.  Differenciálással, egyéni fejlesztéssel segítjük elő a kognitív hátrányok csökkenését. Tanórán: A hatékony neveléshez, oktatáshoz a kompetenciaalapú oktatást alkalmazzuk. Törekszünk  a

nyitott

tanulási

módok

alkalmazására

(kooperációra,

csoportmunkára,

differenciálásra),  az egyéni sajátosságok figyelembe vételére,  az építő, fejlesztő értékelés alkalmazásaira. A differenciálás megvalósulására történik  a helyes egyéni tanulási utak megláttatása, beépítése,  a tananyag mennyiségi csökkentése elrendezésekor,  a

hatékony

módszerek,

eszközök

megválasztásakor

(kooperatív

technika,

vázlatírás…),  a tapasztalati tanulás előnybe részesítésekor,

95

 a reprodukciós technikák (felelet előtt vázlatírás, vagy csak szóban, vagy csak írásban kérjük számon) során. Tanórán kívül  A törvény által meghatározott többletidőben – heti rendszerességgel – a tanulók felzárkóztatásban részesülnek.  Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű illetve beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő, többletszolgáltatásra is jogosult.  Ha a tanuló kiemelkedő képességekkel is rendelkezik, akkor tehetséggondozásban is részesül.  A tanulmányi eredmények javulása, a tanuló iskolai sikerességének elősegítése, továbbtanulási esélyeik

növelése érdekében támogatjuk az egyéni tanulási

lehetőségekkel, az ösztöndíj programokkal. Egyéb programok, lehetőségek  Szükség szerint biztosítjuk a tanulóink számára a szocializációs hiányosságból adódó hátrányok csökkentésére a pszichológiai és mentálhigiéniai foglalkozásokon való részvételt.  Együttműködünk tanulóink érdekében szükség esetén a gyermekjóléti és a szociális intézmények, civil szervezetek és egyházak munkatársaival. Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink jelentős része az általános iskolai tanulmányait időben és eredményesen fejezi be, továbbá a tanulók továbbtanulási szándéka is megvalósul. Sikerként könyveljük el, ha e tanulóinknál időben azonosítottuk tehetségüket, s a tehetséggondozás során eredményeket érnek el.

96

1.9. Egészségnevelési elveink, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Egészségnevelési programunk Egészségfejlesztési tevékenységünk során lehetőséget kell teremtenünk a gyermekeinknek arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett. Törődjenek többet egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Ezáltal váljanak képessé egészségük javítására, alakítására. A társadalmi elvárásoknak megfelelően a család mellett az iskola vállal kiemelkedő szerepet az egészségnevelés terén. Tanulóink még olyan fejlődési periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel, melyben tükröződik az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége. Az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Iskola-egészségügy

Feladata:  az egészségvédelem és egészségfejlesztés,  őrködjön az oktatási-nevelési intézmény környezetének biztonsága felett, segítse elő, hogy az minél inkább az egészséget támogatóvá váljék. Feltételeink: A rendszeres egészségügyi felügyeletet és annak ellátását  az iskolaorvos,  az iskolai védőnő,  az iskolafogász biztosítja. Tevékenységük elsősorban megelőző jellegű:  betegségek megelőzése (gondozás, oltás),  szűrővizsgálatok (melyek kiterjednek a gyerekek egészségi állapotára, személyi higiéniájára, testi, mozgás, mentális és szociális fejlődésére), 97

 iskolai környezet rendszeres ellenőrzése,  a

testnevelési

csoport-beosztást

megelőző

vizsgálatok

(könnyített,

gyógytestnevelés, felmentett),  a pályaválasztást, üdülést, táborozást megelőző vizsgálatok,  sportolási, versenyzési alkalmasság véleményezése céljából végzett vizsgálatok,  kapcsolattartás pedagógusokkal, szülőkkel. Az iskola-egészségügyi feladatok, tevékenységek ütemezése:  Szűrővizsgálatok az iskolai védőnő munkaterve alapján.  Csoportos fogászati szűrés (évente két alkalommal) az iskolát ellátó fogorvos és az iskolatitkár beosztása alapján.  A további kezelésre, szakorvosi vizsgálatra szoruló tanulók az iskolafogász, a védőnő és a szülőkkel való egyeztetés után kerülnek ellátásra. Az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a szűrővizsgálatok megszervezésében, a szülőkkel való kapcsolattartásban (további szűrővizsgálatokra, szakrendelésekre irányítás, ezek eredményeinek visszajuttatása az iskola védőnőjéhez). Jelzik a védőnőnek, ha a gyermekek testi fejlődésével, teherbíró képességével, magatartásával, látásával kapcsolatos vagy egyéb problémát észlelnek. Céljaink  Egészségtudatosság kialakítása -

Az egészség és az életminőség kapcsolatának felismerése, egyre tudatosabb egészségmegőrző életmód.

-

Az egészség fogalmának sokoldalú értelmezése, a test és a lélek összhangjának felismerése.

-

Az egészségi állapotot befolyásoló hatások ismerete, ezekkel kapcsolatos mindennapi döntések meghozatala.



Egységes, primer prevenciós szemlélet kialakítása.



Testileg, lelkileg és szociálisan egészséges tanulók nevelése.



Az egészséges táplálkozás alapvető szabályainak ismerete.



A testedzés, a mozgásgazdag életmód, a helyes testtartás kialakítása.



A család mellett az iskola váljon az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.

98



Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése.



Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése a mindennapi élet szinterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében.



Tanulóinknak ismernie kell az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és ezek gyakorlati alkalmazását.



A szabadidő hasznos eltöltése.



Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése.



Tanulóink tudatosan hozzanak döntéseket, felelősen éljék meg emberi kapcsolataikat, értékként tiszteljék a testileg, lelkileg harmonikus életet.



Közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés érdekében.



Az egyéni képességek fejlesztése az egyén saját egészsége szempontjából kedvező alternatívák választásának gyakorlásával.



Az egészséges, teljes, hosszú élet igényének kialakítása.



A fogyatékkal élők, a másság elfogadása.



Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.



Megfelelő szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezési ismeretek elsajátíttatása.

1.9.1. Teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

Az egészséges környezet, az egészséget segítő környezeti feltételek, a természethez való megfelelő viszony kialakítása.



Az

egészséges

élet

egyéni

készségeinek,

magatartásmintáinak

kialakítása,

begyakorlása. 

A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját személyiségük tudatos formálói.



Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik, választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye.



Tanulóink érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi környezetükért, legyenek annak aktív alakítói, formálói.



Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása, primer prevenció.



Az elsősegélynyújtás alapvető szabályainak elsajátíttatása.



Az aktív testmozgás minél szélesebb körű elterjesztése, a mindennapos testmozgás biztosítása. 99



Tanulóink tudják, hogy a rendszeres testmozgás és a művészeti tevékenység hozzájárul a lelki-és testi egészségük megőrzéséhez.



Egészséges táplálkozási szokások kialakítása.



A lelki egészségvédelem megerősítése.



Személyi higiéné helyes szokásrendszerének kialakítása.



A mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése.



A dohányzás visszaszorítása. A hozzászokás veszélye, elkerülése akarati tényezők, motiváció, környezetünk iránti felelősség kialakítása.



Alkohol- és drogprevenció.



A szabadidő hasznos eltöltése érdekében minél több tanórán kívüli szabadidős program szervezése.



Stresszmentes munkahely, légkör megteremtése.



A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, új formák és alkalmak keresése.



A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.



Családi életre nevelés, a felelős, örömteli párkapcsolatra való felkészítés.



Tanulóink szociális érzékenységének, toleranciájának, az életkoruknak megfelelő problémák iránti empatikus képességének fejlesztése.

1.9.2. Módszereink Egészségnevelési programunk megvalósítása során élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk, például tagintézményünkben fogápolási program a napköziben. Hagyományos felvilágosítás Felhívjuk tanulóink figyelmét az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire - általában elrettentő üzenetek révén - majd megoldásként kínáljuk a helyesnek vélt egészségmagatartást, magatartásformákat.  Iskolai felvilágosító előadások helyi és külső előadók bevonásával.  Különböző témájú kiadványok, brosúrák eljuttatása a tanulókhoz, szülőkhöz.  Filmvetítések.

100

Rizikócsoportos megelőzés Az

iskolai

szűrések

eredményeként

feltárt

egészségi

problémákkal

és

sajátos

háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében megelőző tevékenységet folytatunk (pl. túlsúlyos gyerekek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei).  Az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység összekapcsolásaként életmód-változtató programokat indítunk ezen tanulók számára.  A másodlagos prevenció keretein belül a gyerekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatok alapján kiszűrjük a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő tanulókat, számukra speciális táplálkozási tanácsadást és differenciált testi nevelést biztosítunk.  A mentális zavarok szűrése után és a tanulók további folyamatos gondozásban részesülhetnek. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást segítő eljárásaink Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért egészségfejlesztési törekvésünkben a társas, érzelmi készségek fejlesztését tűztük ki célul. Az önismeret fejlődésétől reméljük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Tanulóinkat nemcsak arra készítjük fel, hogy tudjanak nemet mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy igent tudjanak mondani az egészséges életre.  Társas kommunikációs készségek fejlesztése.  Önismereti csoportfoglalkozások.  Serdülőkori problémák kezelését szolgáló foglalkozások.  Beszélgetés, vita, élménycsere, kiselőadások.  Élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése.  Kérdőíves felmérések, direkt riportok.  Játékok: szituációs, ráhangolást segítő, kapcsolatteremést segítő stb.  Kamaszpanasz - kérésláda.  Attitűd- vizsgálatok.

101

Kortárssegítők bevonása A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, akinek véleményformáló hatása sokkal erőteljesebb. Főleg a 7-8. évfolyamon képzett kortárssegítők direkt és indirekt módon hathatnak tanulóinkra. Közösségi alapú komplex személyiségfejlesztő programok - felhívások, pályázatok, - akciók, sportrendezvények, - témanapok, témahetek. 1.9.3. Testi nevelés A rendszeres mozgás, és az ehhez tartozó terhelés nemcsak lehetőség, hanem szükséglet a megfelelő növekedés, a szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása, a személyiség értékes vonásainak gyarapítása érdekében. Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Nő a gerincbetegségek száma, a tanulók nagy százaléka tartáshibás. Ezért nagyon fontos, hogy iskolánkban biztosítani tudjuk a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást minden tanuló számára. Olyan körülményeket teremtünk, olyan módszereket alkalmazunk, amelyek képesek befolyásolni, javítani a jövő generációjának életmódját. A testnevelési, testedzési feladatokat a helyi tanterv szerinti testnevelés órák és a komplex intézményi mozgásprogram keretében valósítjuk meg. A szabadidős tevékenységek, a mindennapos testnevelés szervezésére iskolánkban mindkét telephelyünkön diáksport-egyesület (DSE) működik. Az iskola tanulói beiratkozáskor diáksportköri taggá válhatnak. Az évenkénti tagsági díj befizetése kötelező. Az összeg megállapítása az SZMK jóváhagyásával történik. Az iskola tanulói a sportszereket, valamint a tornatermet díjmentesen vehetik igénybe. Gyógytestnevelés Azoknak a tanulóinknak, akiknek egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat alapján gyógytestnevelés foglalkozásokat biztosítunk. A szülő feladata, hogy lehetőség szerint még szeptember hónapban bemutassa az erre irányuló szakorvosi véleményeket. A gyógytestnevelés órákat a KLIK által biztosított szakember végzi intézményeinkben.

102

A testnevelő által elvégzendő feladatok: - Egységes minőségellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanév elején és a tanév végén mérjük a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján elvégezzük az értékelést és a minősítést. - Egységes minőségfejlesztés A mért eredmények alapján feltárjuk az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekszünk azok mielőbbi felszámolására. - Folyamatos visszacsatolás Elemezzük a tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatását. Az elért változás nyomon követésének lehetőségét biztosítjuk a diákok és a szülők számára. Fejlesztjük a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését. A mérések során a kiugró teljesítménnyel rendelkező tanulóinkat - a lehetőségeket figyelembe véve - a versenysport, az élsport felé irányítjuk. A mérési eredményeket nemcsak az országos központba küldjük tovább, hanem adatainkat az iskola-egészségügyhöz is továbbítjuk.

103

Vizsgálati módszerek a fizikai erőnlét mérésére DIMENZIÓ

„MINI HUNGAROFIT”

„HUNGAROFIT”

Személyi adatok

1+4 motorikus próba értékelésével 1-4 évfolyam Név, életkor, nem

1+6 motorikus próba értékelésével 5-8 évfolyam Név, életkor, nem

1. Aerob vagy alap-állóképesség 1. Aerob vagy alap- állóképesség mérése: mérése: - Cooper-teszt - Cooper-teszt Izomerő mérése Dinamikus ugróerő mérése 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - helyből távolugrás páros lábbal. Alapmérések az általános fizikai (a dinamikus dobóerőt nem méri). Dinamikus erő- állóképesség teherbíróképesség 2. A vállövi- és a karizmok erőminősítéséhez állóképességének mérése: - mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig.

Megjegyzés: A dinamikus erőállóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Egyes próbákban a max. pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.

Izomerő mérése Dinamikus ugróerő mérése 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - helyből távolugrás páros lábbal. -

Dinamikus dobóerő

2. A kar-, törzs-, és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése: - kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával

3. A csípőhajlító- és a hasizom erő3. A kar-, törzs-, és a lábizmok állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel együttes dinamikus erejének mérése: - Egykezes labdalökés helyből az folyamatosan, kifáradásig. ügyesebb kézzel, tömött labdával Dinamikus erő- állóképesség 4. A hátizmok erőálló-képességének 4. A vállövi- és a karizmok erőmérése - Hasonfekvésből törzsemelés- és állóképességének mérése: - mellső fekvőtámaszban karhajlítás és leengedés folyamatosan, kifáradásig nyújtás, folyamatosan kifáradásig. 5. A csípőhajlító- és a hasizom erőállóképességének mérése hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig. 6. A hátizmok erőálló-képességének mérése - Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig

104

Iskolánkban a testnevelés szakos kollégák irányítják a tanórán kívüli foglalkozásokat, és versenyeztetik a városi, megyei, országos bajnokságokon tanulóinkat. 1.9.3.1. Komplex intézményi mozgásprogram a székhely intézményben A Nemzeti Népegészségügyi Program a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet javítása érdekében a következő évtized feladatait három alapvető értékben határozta meg: 

az egészség alapvető emberi jog;



az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás;



az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az

egészség fejlesztésében. Komplex

intézményi

mozgásprogramunk

célja

és

feladata

az

élethosszig

tartó,

egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálás, a lelki egészség erősítése és fejlesztése a motoros műveltség eszközeivel. A tanulók legyenek képesek értékelni saját fittségi szintjüket. Alakítsuk ki tanulóinkban azt a szemléletet, hogy a rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, a lelki és szellemi terheléseket. Ismerjék meg, és sajátítsák el a különböző stressz-, és feszültségoldás technikáit. Fő feladataink: - vonzóvá tenni a gyermekek számára a mozgást, - erő, gyorsaság és állóképesség fejlesztése, - a mozgásformák gyakorlásához megfelelő hely és eszközök biztosítása. Tartalmi célok: -

a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása,

-

sok gyermek egyidejű foglalkoztatása,

-

az elvárásokat a gyermekek korához és koordinációs képességeihez alakítása, együvé tartozás,

-

sikerélmény biztosítása,

-

fiúk és lányok közös játéka, mozgása (koedukált esemény),

-

sokszínű mozgásformák biztosítása,

-

a játék- és mozgásformák nehézségi fokának fokozatos növelése,

-

megkönnyíti a gyermekek társadalmi beilleszkedését, alkalmazkodását,

105

-

a közös csapatesemények során megtanulják felismerni és elfogadni egymás különbségeit,

-

siker és kudarctűrés, győzelem és vereség feldolgozás, konfliktuskezelés.

Az éves feladatterv a mindenkori tanév munkatervének szerves része, melyet a következő témák és területek alapján készítjük el az adott tanévre. 1. A minőségi testnevelés programja - nagy intenzitású, megfelelő terhelést biztosító tanórák tervezése és szervezése, - a tanulók aktivitási szintjének növelése megfelelő és egyénre szabott motivációs technikákkal, - a differenciálás módszerének alkalmazása a testi képességek és mozgásügyesség figyelembe vételével, - pozitív mozgásélmény biztosítása a tanulás során, - életmód sportágak megismertetése a tanulókkal: kispályás labdarúgás, lábtenisz, röplabda, kosárlabda, asztali tenisz, floorball, tollaslabda, úszás, korcsolyázás, - szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, a másság elfogadása, kollektív siker és kudarc kezelése, fair play, - stressz- és feszültségoldó technikák megismerése: zene, tánc, karaoke, nevetés, hobbi, kibeszélés, környezetváltozás, egyedüllét, - a személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása.

2.

Közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programelemek -

„Gyalogolni jó!” – gyalogosok közlekedési szabályainak megismerése, sétákkal a gyakorlati megvalósítása,

-

a tanulók kerékpárral való közlekedésének támogatása a lakótelepen és a kertvárosi környezetben,

-

biztonságos kerékpártároló telepítése,

-

„Gurul az osztály!” - kerékpáros, rolleres, görkorcsolyás, gördeszkás ügyességi vetélkedő,

-

kerékpártúrák szervezése a felső tagozaton,

-

BMX ügyességi pálya megtekintése, kipróbálása (felső tagozat),

-

biológia, testnevelés és technika órákon a kerékpározás szervezetre gyakorolt jótékony hatásainak megismerése. 106

3. A mozgás megjelenése tanórákon – tantárgyi koncentráció A különböző tantárgyak óráin sok lehetőség van arra, hogy mozgással aktivizáljuk, motiváljuk, élményszerűvé és változatossá tegyük az oktatást. Jó lehetőséget adnak erre a magyar irodalom, az ének-zene, a környezetismeret, a matematika, a rajz órák. Alsó és felső tagozaton egyaránt széleskörű, sokoldalú a lehetőségek száma. Ez egyfajta pihenést, kikapcsolódást is eredményez a gyerekeknél.

4.

Az egész napos iskola mozgáslehetőségei

Ebben az oktatási rendszerben több mozgásforma van jelen. Kihasználjuk a sportudvarunk által adott, és a környezetünkben lévő mozgáslehetőségeket: játszóterek, kondipark. A mindennapos testnevelés foglalkozásokhoz segítség ehhez az általunk összeállított „Mindennapos testnevelés játékgyűjtemény”. Az óraközi szünetek és az ebéd utáni szabadidő jó lehetőséget ad az aktív mozgásra és levegőzésre. (népi gyermekjátékok, ugróiskola, ugrókötelezés, labdajátékok, játszótéri játékok használata, stb.) Mindennapos testedzés a 2013/2014-es tanévben a 3-4. évfolyamon, a 2014/2015-ös tanévben a 4. évfolyamon A tanulók egészségmegőrzésével kapcsolatos feladataink végrehajtása során egyik legfontosabb feladatunk

a minél

több

testmozgás

lehetőségének

és

feltételeinek

megteremtése. Munkánk során szem előtt tartjuk, hogy a mindennapos testedzés távol tartja vagy csökkenti az egészségkárosító ingereket, szilárdabbá teszi a szervezet funkcionális egyensúlyát fizikai és pszichés vonatkozásban egyaránt (iskolaotthonban kiemelten). A tanórán kívüli testedzéssel kapcsolatos foglalkozások tervezése az alsós munkaközösségek oktatásszervezési és módszertani feladata.

107

Céljaink - Szerettessük meg a mozgást játékkal és versenyfeladatokkal, - Javítsuk mozgáskoordinációs és kondíciós képességeiket (erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség, lazítás, ritmusérzék). - Váljon igénnyé a rendszeres mozgás, az egészséges élet, az optimális testi, lelki és szociális fejlődés szempontjából. - Használjuk fel a mozgás fejlesztő szerepét a tanítástanulás folyamatának hatékonyságában. – Segítsünk a szabadidejüket hasznosan eltölteni.

A

megvalósítás 3-4. évfolyam

színterei Tartalma, tevékenységek

- Testnevelés órák heti 3 órában a délelőtti időszakban (emelt szintű testnevelési osztályban heti 5 óra). - „Mozgás-játék” foglalkozás beépítése a délelőtti napirendbe az iskolaotthon szabadidős időkeretének felhasználásával, 3-4. évfolyamon a délelőtti tanítási időszakban azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra.

A helyi tanterv anyaga, fejlesztési feladatai, testnevelési játékok. Testnevelési és sportjátékok, sorversenyek, gyermekjátékok, szabadidős játékok (tollaszsinórlabda, fejelés, lábtenisz). Külön foglalkozási terv szerint játékgyűjtemény felhasználásával.

- Ebéd utáni szabad levegőn Játék önszerveződő formában. töltött játék a játszótéren, udvaron.

5. A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok -

Együttműködés iskolánk Diáksport Egyesületével, amelynek az iskola minden tanulója tagja,

-

DSE szakosztályok: labdarúgás, atlétika, sakk, kézilabda, kosárlabda,

-

labdarúgó edzések,

-

atlétikaedzések,

-

sakk szakkör,

-

kosárlabdaedzések,

-

kézilabdaedzések,

-

országos programsorozatokban való részvétel: „Dobd a kosárba!” program, Bozsik program,

-

Kihívás napja,

-

versenyeztetés,

-

tömegsport foglalkozások – Kölyökatlétika edzések nagyfelmenő rendszerben,

-

szabadidős foglalkozások alsó tagozatban – séta a szabadban, játszótéri foglalkozások,

-

játékfoglalkozások alsó tagozatban,

-

együttműködés a művészeti iskolával (Garabonciás Művészeti Iskola) – néptánc,

-

társastáncoktatás,

-

távlati tervek: zenés torna, asztalitenisz, lovaglás, kötélmászás. röplabda, 108

-

külső kapcsolataink: FILO SE, Nyírsuli, GKS Egyesület, DE Egészségügyi Kar (Védőnői Módszertani Tanszék, Ápolástudományi Tanszék), ÖTA.

6. Közösségi mozgásprogram elemek (tanulók, szülők, pedagógusok közös részvételével) -

zsetonszerző verseny az Egészségmegőrző hét és Aranykapu programsorozat keretében,

-

Suli – buli Családi nap (ugrálóvár, labdarúgás, asztalitenisz, játszóház, akadálypálya),

-

családi sportdélutánok évfolyamonként,

-

DÖK - Madarak és fák napja,

-

extrém sportágak bemutatása, kipróbálása pl.: falmászás,

-

osztályok közötti bajnokságok pl.: tűzharc, kötélhúzó verseny, labdajátékok,

-

távlati terv: akadály- és terepfutás (Bujtos, erdei tornapálya).

7. Egyéb alkalomszerű programelemek -

osztálykirándulások,

-

erdei iskola,

-

„Takarítsuk meg iskolánk környezetét!” program – kerti munkák az iskola körül,

-

diákolimpiai versenyek,

-

Városi sportnap – mezei futóverseny,

-

korcsolyázás műjégen,

-

szánkózás a bujtosi dombon,

-

labdarúgó házi bajnokság,

-

városi rendezvényeken való részvétel (Mikulás futás, Nyuszi futás stb.),

-

Móra Labdarúgó Kupa,

-

Egészségmegőrző hét programjai (egészséges táplálkozás, evészavarok, személyes higiénia, káros szenvedélyek, életvezetési ismeretek, lelki egészség stb.).

8. Pályázatok adta lehetőségek kimerítése A folyamatos pályázatfigyelés során az intézményi feltételeknek megfelelően bekapcsolódunk pályázati lehetőségekbe. A sikeres pályázatok segítségével több sporteszköz vásárlására és újabb rendezvények megszervezésére nyílik lehetőség. (KIDS Atlétika, táborok, családi nap finanszírozása).

109

1.9.3.2. Komplex intézményi mozgásprogram a tagintézményben 1. A minőségi testnevelés programja -

Nagy intenzitású, megfelelő terhelést biztosító tanórák tervezése és szervezése,

-

a tanulók aktivitási szintjének növelése megfelelő és egyénre szabott motivációs technikákkal,

-

a differenciálás módszerének alkalmazása a testi képességek és mozgásügyesség figyelembe vételével,

-

pozitív mozgásélmény biztosítása a tanulás során,

-

életmód sportágak megismertetése a tanulókkal: kispályás labdarúgás, lábtenisz, röplabda, kosárlabda, asztali tenisz, floorball, tollaslabda, úszás, korcsolyázás,

-

szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, a másság elfogadása, kollektív siker és kudarc kezelése, fair play,

-

stressz- és feszültségoldó technikák megismerése,

-

a személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása,

-

úszásoktatás.

2. A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok -

Együttműködés a Petőfi Sándor Általános Iskola Diáksport Egyesülettel, amelynek az iskola minden tanulója tagja,

-

DSE szakosztályok: labdarúgás, atlétika, sakk, túra szakkör, kerékpározás,

-

labdarúgó edzések,

-

atlétikaedzések,

-

sakk szakkör,

-

kosárlabdaedzések – „Dobd a kosárba!” program,

-

tömegsport foglalkozások – életmód sportágak,

-

szabadidős foglalkozások alsó tagozatban – séta a szabadban, játszótéri foglalkozások,

-

játékfoglalkozások alsó tagozatban, sport játékok.

3. Közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programelemek -

A tanulók kerékpárral való közlekedésének támogatása a kertvárosi környezetben,

-

biztonságos kerékpártároló telepítése,

-

DÖK- és sportnapon kerékpáros ügyességi vetélkedő,

110

-

ÖKO-héten a kerékpáros és tömegközlekedéssel történő utazás jótékony hatásának megismerése a levegő tisztaságára és az egészségmegőrzésre,

-

kerékpártúrák szervezése ősszel és tavasszal,

-

láthatósági mellény vásárlása a kerékpártúrákra,

-

kerékpárversenyző meghívása: élménybeszámoló, versenykerékpár bemutatása,

-

biológia, testnevelés és technika órákon a kerékpározás szervezetre gyakorolt jótékony hatásainak megismerése,

-

Michelin bringafesztivál (városi rendezvény).

4. Közösségi mozgásprogram elemek (tanulók, szülők, pedagógusok közös részvételével) -

kerékpártúrák évente 4-5 alkalommal,

-

túrázás a hegyekben évente 2 alkalommal,

-

óvodáscsalogató „Tündérmanó” fesztiválon akadálypálya a tornateremben,

-

„Bemutatkozik iskolánk” programban közös táncház,

-

DÖK- és sportnapon aerobic foglalkozás,

-

Michelin bringafesztivál.

5. Egyéb alkalomszerű programelemek -

osztálykirándulás,

-

túrázás a hegyekben évente 2 alkalommal,

-

kerékpártúrák évente 4-5 alkalommal,

-

„Takarítsuk meg iskolánk környezetét!” program – kerti munkák az iskola körül,

-

diákolimpiai versenyek,

-

Városi sportnap – nagy sportágválasztó,

-

korcsolyázás műjégen,

-

labdarúgó házi bajnokság,

-

tűzharc házi bajnokság,

-

egészségnap,

-

egészséges életmód vetélkedő,

-

Petőfi labdarúgó kupa,

-

diáknap – labdarúgó évfolyambajnokság,

-

nyári táborok - túrázás, úszás, vízi sportok kipróbálása,

-

lovaglás (lehetőség szerint).

111

1.9.4. Mentálhigiénés tevékenységünk Az iskolánkban folyó egészségnevelés része a gyerekek mentális, lelki egészségvédelme, gondozása is. Elsődleges feladatunk a prevenció, azaz a lelki eredetű betegségek kialakulásának megelőzése, elhárítása. Az időben felismert problémák kezelésével komolyabb nehézségektől mentesíthetjük gyerekeinket, a szülőket és saját magunkat is. Fontos területei: az önfejlesztés, a konfliktuskezelés, a megfelelő értékközvetítés, a modellnyújtás a pedagógus részéről. A problémák, zavarok korai felfedezésének kedvező adottságai vannak az iskolában. A gyermekekkel hosszú időn keresztül naponta találkozik a pedagógus, jól megismerheti őket és a

tanuló

viselkedésváltozásait

személyiségfejlődésének,

is

közvetlenül

változásainak

követése

észlelheti.

Éppen

mindannyiunk,

ezért de

a

tanulók

leginkább

az

osztályfőnökök feladata. Munkájukat segíti, kiegészíti a mentálhigiénés szakember. Iskolánkban folyó mentálhigiénés szolgáltatás módszerei elsősorban:  szűrés,  tanácsadás,  készségfejlesztés. A segítségnyújtás formái:  egyéni beszélgetések, csoportos foglalkozások,  lazító, feszültségoldó mozgásgyakorlatok,  előadások, családlátogatás, egy-egy osztályfőnöki óra tartása,  fogadóóra,  szakirodalmak, cikkek ajánlása. Célunk, hogy tanulóink olyan egészséges felnőttekké váljanak, akik a társadalmi normáknak meg tudnak felelni, miközben belső harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel. Ennek érdekében mindent meg kell tennünk, hiszen az iskola jó terep a feladatok elvégzéséhez. 1.9.5. Egészségnevelés a tanórákon Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató

112

jellegének erősítésére. Nevelő-oktató tevékenységünkben törekszünk a személyiségközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. A gyerekek több pedagógustól, több tantárgy keretében, különböző megközelítésben jutnak hozzá az ismeretekhez. Célunk, hogy pozitív eredménye legyen a változatos módszereknek /gyűjtőmunka, IKT eszközök, vizsgálatok, gyakorlatok, tesztek, mérések, érzelmi ráhatás, mintaadás, játékos elemek, viselkedési követelmény/. Helyi tantervünkben az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle egészséggel kapcsolatos vonatkozást tartalmaz: kiemelten a környezetismeret, a természetismeret, biológia, technika, osztályfőnöki és testnevelés órákon. Ezeken az órákon az egészségnevelési tartalom értelmi és érzelmi vonatkozásban is jelen van. Olyan cselekedtető módszereket alkalmazunk, melyek elősegítik a tanulóink együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös együttműködést. Az egészséges magatartásmódok (életmód) kialakítása érdekében az alábbi ismereteket közvetítjük:  humánbiológiai,  személyi higiénés,  az ember és környezete kölcsönhatása,  az egészséges táplálkozás,  a rendszeres testmozgás,  a partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus alakulása,  szexualitás, fogamzásgátlás, fogamzás, terhesség, nemi betegségek,  egészség – betegség fogalma (testi, lelki változások). Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében eljárásaink:  az alkohol, a dohányzás, a bódulatkeltő anyagokkal szemben elutasító magatartás kialakítása,  balesetmegelőző alapvető ápolási ismeretek átadása,  erőszakos magatartásmódok elutasítására való motiválás.

113

1.9.6. Egészségnevelés a tanórán kívül 

Az egészségneveléshez kapcsolódó napok programjai témanapok keretében: − idősek világnapja, dohányzásmentes világnap, AIDS ellenes világnap,  beszélgetés kortárssegítőkkel,  szakemberek előadásai,  filmvetítések.



A témahét programjai, amelynek keretében kiemelt figyelmet kap a mozgás, a sport, a korszerű táplálkozás, személyi higiénia, káros szenvedélyek. Egészséghetünk célja: tudatosítani a gyerekekben, hogy az egészséges táplálkozásban milyen ételfajtákat és alapanyagokat részesítsünk előnyben. Célunk, hogy tisztában legyenek a mozgás élettani hatásaival. Feladatunk: az egészség valamennyi – testi, lelki, szociális – dimenziójával kapcsolatos ismeretek megtanítása.  aktív programok,  rajzkiállítások,  játékos vetélkedők,  egészségnap, egészséges életmód vetélkedő a Petőfiben



Különböző intézmények, vállalatok által meghirdetett egészségügyi pályázatokhoz, akciókhoz való kapcsolódás.



Projektmódszer segítségével felkelthetjük a diákok érdeklődését beindítva vagy éppen fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra őket.



Egészségvédő szokások kialakítása a szülői házzal való együttműködése, előadások szervezése, valamint a méréseink eredményeinek ismertetése szülői értekezleteken, szülői fórumokon.



Az egész napos iskola, napköziotthon: következetes nevelőmunkával, érzelmi ráhatással helyes higiénés és étkezési szokások kialakítása, közösségi szerepek, közösségi magatartás formálása. A környezet szépítése, tisztán tartása. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos foglalkozásoknak („Tiszta, rendes osztály” akció).



Nyári táborok, kirándulások, túrák, erdei iskola, sportnapok.



Pedagógus-kompetenciák

fejlesztése,

részvétel

továbbképzéseken

(életvitel,

mentálhigiénia). 

Szakmai tanácskozások, tréningek.



Kapcsolódás más szervezetek, intézmények egészségnevelési programjaihoz. 114

1.9.7. Stratégiánk a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás megelőzésére A mindennapi pedagógiai munkában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a veszélyeztető hatásokat. A drogprobléma teljes körű kezelésében (felvilágosító, prevenció, kezelés, gondozás, bűnmegelőzés) az eddiginél jóval komolyabb és felelősségteljesebb feladat hárul az iskolákra. Ezért pedagógusainknak ismerniük kell:  tanítványaik családi hátterét, személyiségük sajátosságait,  a gyermeki szükséglet hierarchikus rendszerét, a gyermek tanulékonyságát,  a gyermek különféle szituációkban várható reakcióit,  konfliktuskezelési módszereket,  a gyermek és környezete interakciójának sokféle hatását. Céljaink: 

Munkánk legfontosabb célja nem az elrettentés, hanem a hatékony prevenció. Akadályozzuk meg, hogy a gyermek olyan helyzetbe kerüljön, hogy akár tudatlanságból, akár megoldatlan probléma miatt drogokhoz forduljon.



A tanulók személyiségének a test-, szellem, lélek egysége szemléletében való fejlesztése, a helyes arányok biztosításával.



Alapozzuk meg tanulóink társadalmi felkészültségét, hogy megfelelő ismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy az őket ért hatásokat kellőképpen értelmezni tudják.



Alakítsuk ki azokat a képességeket, amelyekkel megóvják személyiségüket, identitásukat a környezet káros fizikai és szellemi hatásaival szemben.

Feladataink: 

Biztosítjuk továbbképzési lehetőségeket nevelőink számára. Ebbe szükség esetén bevonjuk

szakembereket:

pszichológust,

szociálpedagógust,

családterapeutát,

mentálhigiéniai szakembert. 

Olyan alkalmak szervezése, ahol új, hatékony módszerekkel ismerkedhetünk meg.



A témával kapcsolatos szakirodalom beszerzése, lehetőség biztosítása az önművelésre.



Szemléletformálás,

a

megfelelő

attitűdök

kialakítása,

az

igényesség

saját

egészségünkkel, környezetünkkel szemben. 

A szigorúan vett drogprevenciós tevékenység főleg a felső tagozatos korosztályt érinti. Alapja a lelki egyészség gondozása. Ezért az életkori sajátosságokkal együttjáró

115

problémák figyelembevételével, önismeretfejlesztő, akaraterő növelő, önkifejezési lehetőséget biztosító foglalkozásokat szervezünk. 

Reális ismeretek nyújtása a legális és illegális drogokról, a káros szenvedélyek egészségkárosító, személyiségromboló hatásairól, az élvezeti szerek használata és a drogozás közötti összefüggésről.



A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése.

Tevékenységeink:  A nevelők körében tájékozódás az ismeretekről, érdeklődésről, igényekről.  Tájékozódás a tanulók drogfogyasztással kapcsolatos beállítottságáról, érintettségéről.  Ismeretterjesztő programok megtervezése, kortárssegítők, külső előadók bevonásával.  Szabadidős tevékenységek, kulturális rendezvények szervezése.  Rendkívüli órák, közös filmvetítések. 1.9.8. Munkánkat segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok 

Szülők (család)

A szülő, a család a legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkánkban. A szülők a megfelelő tájékoztatás, információátadás után aktív részvételükkel segítik az iskola egészségfejlesztési programját. 

Szülői munkaközösség

Programunk kidolgozásába bevonjuk a szülői szervezeteket. Így a szülők lehetőségükhöz mérten minden területen segítik iskolai programjaink megvalósítását. 

Egészségügyi szakemberek

Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, iskolafogász, gyógytornász. Közreműködnek

a

közegészség-

járványügyi,

környezet-egészségügyi,

táplálkozás-

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában. 

Az ÁNTSZ megyei intézete és más egészségügyi szervezetek

Ezen intézetek egészségfejlesztési szakemberei konkrét segítséget nyújtanak előadásaikkal, bemutató foglalkozásaikkal, videofilmekkel és egyéb kiadványokkal.

116



Iskolapszichológus, mentálhigiénikus

Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek kezelése speciális szakértelmet igényel. 

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók

A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget (gyermekjóléti szolgálat, az önkormányzat szociális irodája, gyámhatóság). 

Rendvédelmi szervek

A Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési szakemberei rendszeresen előadásokat tartanak a nevelők és a diákok számára ifjúságvédelmi, rendészeti és közlekedési témákban. 

Egyéb iskolai szervezetek

Diákönkormányzat, Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért, iskolai diáksport egyesületek. 1.9.9. A mérés, ellenőrzés területei 

Közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartása.



Nevelési-oktatási tevékenységek egészségügyi normáinak betartása/ tanulók terhelése, szabadidő-igény, mindennapos testmozgás/.



Az iskolaorvos és védőnő jelzései.



A tanulók táplálkozási szokásainak megfigyelése.



Fizikai erőnlétmérés ősszel és tavasszal.



Felmérés a káros szenvedélyekről.



Gyermekviselkedési kérdőív, mentális zavarok szűrése, attitűdvizsgálatok.

Akkor sikeres a munkánk, ha  Az adott tanévben a tavaszi Hungarofitt mérés eredményei javulást mutatnak az őszi méréshez képest.  Iskolaotthonos és napközis tanulóink nagyobb számban veszik igénybe az iskolai étkezést.

117

 A 10-14 éves korosztály tanulóinak többsége visszautasítja a dohányzást, az alkoholt; és mindannyian mondjanak nemet a drogok bármilyen formájára.  Egyre több tanuló veszi igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozásokat és vesz részt az iskolai szervezésű programokon.  Csökken az iskolai balesetek száma.  Nevelőink aktívan részt vesznek az egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzéseken, mérések végzésében.  A tanulók személyiségében pozitív irányú változás következik be.

1.9.10. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat. Az iskolai elsősegélynyújtás célja a baleset, vagy hírtelen egészségkárosodás következményeinek feltartóztatása, további állapotromlás, illetve másodlagos károsodások elkerülése, csökkentése. Tanulóinknak ismernie kell az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és ezek gyakorlati alkalmazásait. 

Ismerjék, hogy milyen teendőket kell ellátni a balesetek helyszínén.



Legyenek tisztában az egyszerű betegvizsgálati módszerekkel.



Legyenek jártasak a csont és ízületi sérülések, vérzések, sebellátás alapvető módszereiben.



Újraélesztés, eszméletlen sérült ellátása.



Rosszullétek, egyéb sérülések (égés, marás, áramütés) ellátására.

Elsősegélynyújtás a tanórákon Környezetismeret, természetismeret  Elsősegély nyújtási alapismeretek.  Az ájult beteg ellátása.  A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.

118

Biológia  Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás.  Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek.  Alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek bőrsérülések és mozgássérülések esetén.

Fizika, technika  Az elektromos áram hatása az élő szervezetre.  Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.  Áramütést szenvedett sérültek ellátása. Kémia  Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.  Égési, marási sérültek ellátása. Elsősegélynyújtás a tanórákon kívül Az egészségnevelési témahét programjainak keretében:  szakemberek előadásai,  gyakorlati bemutatók,  filmvetítések.

119

1.10.Környezeti nevelési elveink, feladataink Környezeti nevelési programunk „Ha a Föld csak néhány méteres lenne, valahol lebegne egy mező felett, az emberek eljönnének, és csodálkozva bámulnának rá… Szeretnék, és életük árán is védelmeznék, valahonnan sejtenék, hogy életük semmivé lenne nélküle.” A környezeti nevelés komplex és integrált nevelési terület. A személyiségformálás olyan összetevőit és folyamatait jelenti, melyek a személyek illetve közösségek környezeti identitásának kialakulását és elmélyülését segítik magatartás- és tevékenységrepertoárjuk ökológiai szemléletű gazdagítása által. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember maga is a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. 1.10.1. Alapelvek „Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni.” (Burke) Napjainkban a nemzetközi és országos szinten megfogalmazott és sürgető igényként jelentkező környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Hisszük és valljuk, hogy a világméretű környezeti problémák megoldásában lehetőségeink korlátozottak, s hogy nem várható el tőlünk, hogy mi magunk oldjuk meg ezeket a problémákat. Hirdetnünk és tudatosítanunk kell azonban, hogy ezeket a problémákat nekünk, embereknek kell megoldanunk, s ennek érdekében a legtöbbet közvetlen környezetünkben kell tennünk. Környezeti nevelésünk ökoiskolai szellemben a személyiség egészére kíván hatni: a tudatra ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, az akaratra célratörő tevékenységekkel. Székhelyi iskolánk ökoiskolai munkatervében is megjelenik, mi szerint meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, környezettudatosabb életvitelének kialakítását, társadalmitermészeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit a személyes és a közös felelősségtudat alapján. 120

Hitvallásunk alapján céljaink eléréséért környezeti nevelésünk: 

a fenntarthatóság pedagógiájára épül,



élményalapú,



holisztikus szemléletet formáló,



problémaközpontú,



ismeret- és tevékenységorientált,



személyiség- és közösségformáló,



attitűdformáló,



értékközvetítő, értékteremtő,



pozitív jövőképet kialakító,



az egész életen át tartó tanulást megalapozó folyamat.

1.10.2. A környezeti nevelés kompetencia-alapú távlati céljai „Környezeti

nevelésünk

átfogó

célja

elősegíteni

a

tanulók

környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását, fenntarthatóságát.” (NAT) Ennek megfelelően: 

Terjessze ki a tanulók környezetét időtávlatban a múlt és jövő felé egyaránt; térben a belső világuktól közvetlen környezetükön át a globális történésekig; méretekben az aprótól az átfogóig. A környezeti tudatosság középpontjában a rövid távú profit- és növekedésközpontú gondolkodás helyett a hosszú távú fenntarthatóság gondolata van. Ennek kialakítását célzó pedagógia középpontjában az ún. TÉT koncepció áll.



Segítse a tanulók számára az ember és természet függőségének megértését. Az ember és természet kölcsönös függőségének megértése annak elfogadását jelenti, hogy az ember nem élhet úgy, mintha a természet erőforrásai korlátlanok lennének, s tettei során – saját maga hosszú távú érdekében is – mindig mérlegelnie kell, miként hatnak tettei a természeti környezetre.



Adjon tényszerű és alkalmazható ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon nyugvó szemléletet a természeti és a létesített környezetre vonatkozó felelős személyes és kollektív döntések meghozatalához.



Alapozza meg a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást. E tudás középpontjában egy ökológiai ismeretrendszer áll, amelynek központi elemei a

121

különböző szervezetek közötti energia- és anyagszállításra, az energia- és anyagcsere folyamataira, valamint az élőhelyekre vonatkozó ismeretek. Ugyancsak alapvető ebből a szempontból annak ismerete, hogy milyen helyet foglal el az ember az ökológiai rendszerben, s milyen hatással van az emberi tevékenység a természetben évezredek alatt kialakult egyensúlyokra. 

Alakítsa ki tevékenykedtetéssel a környezetért felelős magatartásformákat. A környezeti tudatosság cselekvésben megnyilvánuló formája a környezettudatos magatartás, amelynek vezérlő elve a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” ma már széles körben elfogadott gondolata. Az ökoiskola arculatához kapcsolódó programok, akciók jelentős mértékben hozzájárulhatnak olyan apró, de a magatartásba szervesen beépülő, felelősséget kifejező természet és környezetkímélő szokásoknak a kialakításához,

amelyek

döntőek

lehetnek

a

felnőttkori

viselkedést

átható

környezettudatos szemlélet kialakulása szempontjából. 

Tegye képessé és késztesse is a tanulóinkat környezetet jobbító cselekvésre, a szükségtelen környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére és az ezektől való tartózkodásra, a szándékos környezetrontás elutasítására.



Különböző pedagógiai módszerek és tanulásszervezési formák alkalmazásával alakítsa ki a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódját, fejlessze az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az egész életen át tartó tanulást.



Mutassa meg a természet és az épített környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezetének

harmonikus

kapcsolatát,

és

törekedjen

arra,

hogy

mindez

örömforrásként élvezhető is legyen.

1.10.3. A környezeti nevelés rövid távú céljai, feladatai „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” Konkrét céljaink

Feladataink



Biztosítanunk kell az egymásra épülő ismeretszerzést. Fokozatosan kell haladnunk a helyi környezettől a globálisig. Össze kell hangolnunk az analitikus és a holisztikus megismerést.





Tanulóink sajátítsanak el ökológiai ismereteket. Tanulóink értsék meg a kulcsfontosságú fogalmakat. Ismerjék és értsék meg a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségét. Tanulóink legyenek képesek a környezet sajátosságainak, változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére.

Meg kell teremtenünk a természettudományos tantárgyak integrációját, a tantárgyközi témák, környezeti tartalmak feldolgozásával. A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében a környezeti nevelés az alsó tagozatban a személyes tapasztalatszerzésre, tanulási élményekre épüljön. A cselekedtető tanulásuk során kíváncsiságukra, a cselekvési mintákat adó utánzásokra, feladat- és

122











 







szabálytudatukra. kell építenünk. A felső tagozatos gyerekek esetében a személyes és csoportos sikerek iránti igényükből fakadó együttműködésekre, a kooperatív tanulásra kell építenünk. Alakuljon ki tanulóink Mutassuk meg a környezeti értékeket, hogy ismerjék és becsüljék környezettudatos értékrendje, azokat, önmaguk is képesek legyenek azok létrehozására. jöjjön létre bennük késztetés környezetük értékeinek megőrzésére, új környezeti értékek megteremtésére. Alakuljon ki tanulóink Fejlesztenünk kell a tanulók környezeti magatartását, attitűdjét. környezetadekvát szemlélete, vonzó jövőképe. Tanulóink ismerjék és őrizzék meg a Meg kell ismertetnünk tanulóinkat lakóhelyünk, régiónk környezetük természeti és műemlékeivel, az ősi népi mesterségekkel, ápoljuk együtt hagyományainkat. emberalkotta értékeit. Lássák meg a környezet esztétikumát, Kialakítjuk tanulóinkban az érzelmi kötődést lakóhelyükhöz. az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát. Tanulóink váljanak érzékennyé A tanulókat aktívan bevonjuk az életüket meghatározó környezeti környeztük állapota iránt, s váljanak feltételek javításába. képessé a környezetet jobbító Az iskolaudvar, az iskola környezetének óvása, ápolása. A Bujtos és Borbánya, Nyírjes, Nagyszállás természetes élőhely cselekvésre, a természettel való megismerése, élővilágának vizsgálata. gyöngéd bánásmódra. Védnökségi területek kialakítása közvetlen környezetünkben. Ismerjék meg a helyi értékeket és problémákat. Alakuljon ki tanulóinkban a A környezet-harmonikus szokásrendszer, értelmi, érzelmi, természetet, az épített és társadalmi esztétikai, erkölcsi megalapozása. környezetet – s az embert szolgáló Igényes környezeti kultúra kialakítása közvetlen környezetünkben (pl. tisztasági verseny, környezetvédő járőrszolgálat). szokásrendszer. A mindennapos tevékenység során az energia-, anyagtakarékos, környezetkímélő fogyasztás kialakítása. A védnökségi területeken környezetvédő járőrszolgálat. Tanulóink vegyék észre a Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók vizsgálják, környeztükben lezajló kedvező és tanulmányozzák a helyi környezeti problémákat. Segítjük tanulóinkat, hogy bekapcsolódjanak a lakóhely kedvezőtlen folyamatokat. környezetvédelmi programjaiba (pl. szelektív hulladékgyűjtés). Alakuljon ki környezetszempontú szemléletük az egyéni és csoportos cselekvő tanulási folyamatokon keresztül. Tanulóink legyenek felkészülve a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok megoldására, azok kezelésében együtt tudjanak működni, s legyenek képesek környezettudatos döntések meghozatalára.

Döntési helyzetek, a környezeti problémák által kialakult konfliktushelyzetek megoldása. Kialakítjuk és fejlesztjük az ehhez kapcsolódó képességeket, kompetenciákat tanulóinkban: egyéni és szociális képességek, együttműködési és társas képességek, kommunikációs készségek, problémamegoldó készség, konfliktuskezelési készség, tolerancia, alternatív gondolkodás, kreativitás, döntésképesség, megfigyelőképesség, szervezőkészség. 123



Ismerjék meg a létminőséghez szükséges értékeket, és alakuljanak ki annak megfelelő viselkedési normáik.

Az iskolai büfé kínálatának befolyásolása az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vételével. Alakítjuk tanulóink fogyasztói szokásait ennek megfelelően. Az egészséges életmódra nevelést szem előtt tartva bevonjuk tanulóinkat a tömegsport foglalkozásokba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe. A fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.

Az itt megfogalmazott célok és feladatok a mindenkori éves iskolai és munkaközösségi munkatervekben realizálódnak, s a tanulásszervezés különböző színterein konkretizálódnak.

1.10.4. A környezeti nevelés tartalma A környezeti nevelés tartalma arra irányul, hogy tanulóinknak ökológiai ismereteket nyújtsunk,

képességeiket,

készségeiket

fejlesszük,

környezetadekvát

szemléletüket

megalapozzuk, hogy tetteiket, magatartásukat ne csak saját pillanatnyi érdekeik vezéreljék, hanem a fenntartható fejlődés érdekében cselekedjenek.

A környezeti nevelés tartalmának főbb elemei:  Az egyedi és általános természeti fogalmak, tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok, összefüggések bemutatása.  Az ember és környezete kapcsolatának bemutatása tér- és időszemlélettel, a helyitől a globálisig.  A különböző technológiáknak, mindennapi életünk környezetre gyakorolt hatásának, a környezeti problémáknak a feltárása, vizsgálata.  A felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartás, a környezeti erkölcs megalapozása, az ember és környezete viszonyának történetiségében való vizsgálata. 

A természeti és épített környezetünk szépségének, esztétikumának, harmóniájának közvetítése, a környezettel kapcsolatos kommunikációs képességek és az ezekkel kapcsolatos személyes érzelmek és attitűdök fejlesztése.



Természet és környezettudatos szemléletformálás.

A környezeti nevelés tartalma részletesen az intézmény helyi tanterveiben, a tantárgyi tartalmakban, követelményekben jelenik meg.

124

A környezeti nevelés tartalmának megjelenési formái 

A környezetről szóló nevelés-oktatás, mely a környezetre vonatkozó alapvető ismereteket, tudást közvetíti.



A környezetért folyó nevelés-oktatás, a környezet érdekében, annak megóvására, védelmére irányul. Az erre irányuló tevékenységek közben a tanulók magatartása, attitűdje fejlődik.



A környezetben folyó nevelő-oktató munka során eszközként használjuk a környezetet, különös hangsúlyt helyezve a kutatási, vizsgálódási munkára, a tanulók közvetlen tapasztalatszerzésére, környezettudatos tevékenységére.

1.10.5. A környezeti nevelés színterei Hagyományos szervezésű tanórák Ahhoz, hogy tanulóink védeni tudják a környezetet, meg kell ismerniük azt. A környezetről szóló nevelés-oktatás az alsó tagozaton a konkrét, szemléletes, képi gondolkodáshoz igazítottan, a felső tagozaton a tárgyi-cselekvéses, valamint az elvont gondolkodásra építve, az analitikus, tantárgyi ismeretszerzés szintjén valósul meg. Minden tantárgy, modul tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv szerint a tanmenetekben a tantárgyi programokat, a környezeti nevelési tartalmakat, azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A specialitásainkat figyelembe véve törekednünk kell a természettudományos tantárgyak körében, valamint a természet- és társadalomtudományos tantárgyak közötti környezeti nevelési tartalmak összehangolására székhelyünkön és a tagintézményben egyaránt. Nem hagyományos szervezésű tanórai lehetőségek (projektek) A környezetben, a környezetről és a környezetért folyó nevelés és oktatás színterei lehetőséget biztosítanak a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak integrálására, holisztikus megismerésére. Ezen programok során a gyermekek közvetlenül kerülnek kapcsolatba az őket körülvevő környezettel. Biztosítják a tananyag gyakorlatban történő elsajátítását, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. A tanulók érzékelik, megfigyelik, megtapasztalják a természetben végbemenő folyamatokat, megismerik az élővilág életét. A környezettel való ismerkedés egyszerre kínál feladatokat, jelenít meg problémákat és kínál örömforrást, értéket, pl.: a tagintézményben a virágos iskoláért projekt, illetve egy fa, bokor örökbefogadása. 125



Témanap, témahét

Valamilyen valós probléma vagy élethelyzet megoldása köré szervezett tanulás. Ehhez kapcsolódó tevékenységek: előzetes kutatómunkák (könyvtár, internet), vetélkedők, akadályverseny, kiállítás, beszámolók, előadások. Évente egy alkalommal rendezünk játékos formában, melynek során tudatosan ösztönözzük tanulóinkat korszerű, környezetvédelmi szemlélet kialakítására. A témahét aktuális tartalmát az éves munkatervben határozzuk meg. 

Terepgyakorlatok

A terepgyakorlat a környezet valóságában megszerezhető ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Formái lehetnek: -

megfigyelések, növényhatározás, vízmintavételezés, talajvizsgálat a madárbarát udvarokban, a Bujtoson, a Sóstói erdőben, Borbányán, Nyírjesen, Nagyszálláson,

-

tanulmányi séta a lakótelepen, a belvárosban, a Sóstói erdőben, az Állatparkban,

-

az épített és természeti környezet vizsgálata - tájolási, tájékozódási gyakorlatokkal (Múzeumfalu, belváros, túrák, Állatpark, Jósa András Múzeum, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár).



Erdei iskola (témahét)

Az erdei iskolába a 4. és 6. évfolyam tanulói mehetnek az osztályfőnök felelősségvállalása és a szülők fizetési kötelezettségvállalása mellett. Az erdei iskola nevelőmunka fő célja a tanulók szemléletformálása, melynek során közelebb kerülnek szűkebb és tágabb természetes környezetükhöz. A bentlakásos formában működő program során a diákok megismerkednek a tájjellegű növényekkel, állatokkal, természetes élőhelyükön figyelhetik meg azokat. Megtapasztalják a természetközeliség személyiségformáló erejét, az együttlakással közösségi élményeket szereznek, empátiát, toleranciát tanulnak. A környezeti nevelés leghatékonyabb színtere, ahol a tanulók osztálykeretben vesznek részt a tananyaghoz kapcsolódó iskolai programban. A pedagógusok pályázatok beadásával segítik a költségek csökkentését. Célunk, hogy tanulóink az általános iskolában legalább egyszer vegyenek részt erdei iskoláztatásban.

126



Könyvtárhasználat

Ismeretszerzésre szolgál, illetve az ismeretek bővítésére az iskolai, a megyei és azok fiókkönyvtáraiban.

Tanórán kívüli tevékenységek A környezetről és környezetért folyó nevelés-oktatás színterei: 

A napközi, az iskolaotthon szabadidős foglalkozásai

Az életviteli, magatartási döntések színtere, a környezettudatosság, a pozitív életviteli minták gyakorlóterepe. 

A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok (témanapok, témahét)

Iskolarádión keresztül szervezett műsorok, különböző akciók, tevékenységek szervezése, melyek a mindenkori éves rendezvénytervben konkretizálódnak (pl. takarítási világnap, Föld napja, madarak fák és méhek napja, a víz világnapja, kémia nap, zöld nap). 

Hulladékgyűjtés

Évente több alkalommal papírgyűjtési akciót szervezünk. Tájékoztatjuk tanulóinkat a veszélyes hulladék megfelelő kezeléséről, a városban működő hulladékudvarokról, mi magunk is gyűjtjük a veszélyes hulladékot. 

Szelektív hulladékgyűjtés

Bekapcsolódunk

a

városban

működő

szelektív

hulladékgyűjtésbe

Borbányán

és

Örökösföldön. 

Környezetszépítő tevékenységek

Iskolaudvar fásítása, sövények gondozása. Tantermek zöldesítése. Madáretetők kihelyezése a madárbarát udvarokban. 

Tisztasági versenyek

Folyamatosan megszervezzük az évfolyamszintű tisztasági versenyeket.

127



Vetélkedők, versenyek

Tanulóink részt vesznek a különböző szintű, formájú környezetismereti, környezetvédelmi versenyeken. Minden évben megszervezzük a Cinegekirály természetismereti vetélkedőt megyénk tanulói számára a Móra-hét keretében. 

Szakkörök

Alsó és felső tagozatban az érdeklődő tanulók számára különböző típusú szakköröket indítunk, melyek a megszerzett tudást mélyítik, a képességeket fejlesztik, s a tehetséggondozást szolgálják. 

Osztálykirándulások, nyári táborok

Az egy vagy több napos osztálykirándulások, valamint a nyári táborok megyénk, hazánk tájainak természeti és épített környezetének megismerésére, hagyományőrzésre irányulnak.

1.10.6. Módszerek, eljárások A környezeti nevelés során a fenntarthatóság pedagógiáját megvalósító, cselekvésorientált, élményalapú, érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk, amelyek aktivizálják, tevékenységre ösztönzik tanulóinkat. 

Az alsó tagozatban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie az emocionális ráhatásnak, a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.



A felső tagozatban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az érzelmi ráhatás mellett nagyobb hangsúlyt kap az értelmi nevelés.

128

Ismeretelsajátítást segítő módszerek:

Aktív, kreatív munka:



tanulás tanítása,





kooperatív, együttműködő tanulás,



interaktív technikák.

természetvédelmi és fenntartási munkák,

Játékok:



rekonstrukciós munkák,



madárvédelmi feladatok,



szituációs,



szelektív hulladékgyűjtés,



memóriafejlesztő,



rend és tisztasági verseny.



kombinációs,



érzékelést fejlesztő,



ráhangolást segítő,



bizalomerősítő,



döntéstechnikák,



kapcsolatteremtést segítő,



konfliktuskezelő módszerek.



drámapedagógia.

Közösségépítés: 

csoportszervezés

a

környezeti

nevelés érdekében,

Művészi kifejezés:

Modellezés





hatásvizsgálatok,



rendszermodellezés,



előrejelző,



működő

modellek

nevelésben,

készítése,

elemzése. Riport módszer: 

kérdőíves felmérés,



direkt riportok,



fotóriport,



irodalmi alkotások,



zeneművészet,



fotóművészet,



táncművészet,



népművészet,



esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése,



a

tanulók

művészetek

Projekt módszer: 

vizuális művészet a környezeti

önkifejezése

a

nyelvén.

analízis – akció projektek.

Terepgyakorlati módszerek: 

terepgyakorlatok,



táborok,



térképkészítés,



egyszerű megfigyelések,



célzott

megfigyelések,

mérések.

129

1.10.7. Taneszközök  A helyi tantervben

meghatározott

elvek

szerint

kiválasztott

tankönyvek,

segédanyagok. 

Nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.



Játékokhoz szükséges felszerelések.



Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez.



Különböző

színtereken

az

ismeretszerzésre,

vizsgálódásra,

megfigyelésre,

kísérletezésre alkalmas eszközök, melyek listáját a melléklet tartalmazza. 1.10.8. Kommunikáció, kapcsolataink Belső, közvetlen kapcsolatok 

munkaközösségek,



DÖK,



SZMK,



Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,



iskolai könyvtár,



konyha,



iskolabüfé,



technikai, illetve adminisztratív dolgozók.

Külső, közvetett kapcsolataink 

,NYÍRVV Nonprofit Kft.



E-misszió Természet- és Környezetvédő Egyesület,



Nyíregyházi Főiskola,



A város közművelődési intézményei, iskolái,



Megyei Pedagógiai és Képzési Intézet,



Felső-Tisza

vidéki

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Felügyelőség 

Múzeumfalu,



Nyíregyházi Állatpark,



Botanikus kert.

130

A kapcsolattartás formái: 

előadások, megbeszélések,



iskolarádió,



információs fal, faliújságok, szórólapok,



rendezvények, iskolagyűlések



Honlapok.

1.10.9. Minőségfejlesztés Értékelés A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. Az iskolai környezeti nevelés során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra, a gyermek teljes személyiségének fejlesztésére vállalkozunk. A fejlődés folyamatos követése, és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. A tanulók környezeti tudatosságának, neveltségi szintjének és beállítódásának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük. Értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként és dicséretek formájában jelenik meg. Eredményvizsgálatunk értékelési szempontjai egyes tanulók esetében: 

az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,



a szociális képességek alakulása,



a beállítódások és értékorientáció fejlődése,



a csoporthelyzet megismerése,



a konfliktuskezelés módjai,



megtanult, alkalmazásképes ismeret,



csoportos tevékenységben való együttműködő, aktív részvétel,



a produktum eredménye, sikere.

Értékelés az osztályközösségek esetében: 

a csoportviszonyok alakulására,



a közvélemény, a morális gondolkodás változására,

131



az informális kapcsolatrendszer működésére,



és a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszereink: 

folyamatkövető megfigyelés,



célzott megfigyelés,



helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat),



tevékenységelemzés,



egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

Választott módszereink lehetnek: 

a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése,



spontán és irányított személyes beszélgetések,



írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat,



nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése,



a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

Sikerkritériumok Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a környezeti nevelés-oktatás során iskolánk tanulói közelebb kerülnek az őket körülvevő környezethez, képesek lesznek megérteni a környezet sajátos problémáit, értékelni produktumait, és óvó viszonyulásmódot kialakítani az állapotával kapcsolatosan. Ennek eredménye: 

a társas kapcsolatok fejlődése,



részvétel a programokban,



tantervi követelmények teljesítése,



a programban megjelölt feladatok teljesítése,



a morális gondolkodás fejlődése,



a pedagógus-kompetenciák fejlődése, pozitív alakulása.

132

1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai I. Osztályozóvizsga II. Javítóvizsga III. Különbözeti vizsgák IV. Pótló vizsgák I. Osztályozóvizsgát az a tanuló tehet, a, akit az igazgató az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett. E felmentés hátterében állhat: -

sajátos nevelési igény – szakértői vélemény alapján: magántanuló,

-

szülői kérés: magántanuló (ez utóbbi felkészüléséről a szülő köteles gondoskodni),

b, akit mulasztásai miatt nem tudunk osztályozni, mert a tanév során 250 vagy annál több tanítási órát mulasztott, s érdemjegyei alapján nem osztályozható, c, akinek az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy évben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, d, akinek engedélyezték, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen vizsgát. A nevelőtestület dönt ezen esetben a vizsgára bocsátásról, s csak akkor tagadhatja azt meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 20 tanórai foglalkozást. Az osztályozóvizsgák követelményrendszere, a tanuló értékelése megegyezik a tantervben rögzített továbbhaladási követelményekkel és értékelési renddel. II. Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki: a, a tanév végén a továbbhaladás követelményeit a nevelőtestület döntése alapján 1, 2 illetve 3 tantárgyból nem teljesítette, b, az osztályozóvizsgáról vagy különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik (távol marad), a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsgát az adott tanév augusztus 15-étől augusztus 31-éig tehet a tanuló. Továbbhaladási követelménye, értékelése megegyezik az adott tantárgy követelményeivel, s értékelése az iskolánk által is elfogadott, érvényben lévő osztályozási rendjével. III. Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki a, iskolaváltás során iskolatípust is vált, 133

b, emelt szintű osztályba kerül más osztályból, s ennek a tantárgynak az emelt szintű követelményéből tesz vizsgát. IV. Pótló vizsgát tehet az a vizsgázó, aki a neki fel nem róható okból elkésik (távol marad), a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Jegyzőkönyvezni kell a vizsgák eredményét, s záradékát be kell vezetni a törzslap és a bizonyítvány megfelelő rovatába.

1.12.A tanulók felvételének és az átvételének helyi szabályai A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ez felvétel vagy átvétel útján keletkezik. Jelentkezés alapján történik. Jogviszony a beíratás napján jön létre. Az általános iskola köteles felvenni/átvenni azt a tanulót, akinek lakóhelye/tartózkodási helye a körzetében található. Az iskola a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott időszakban írja be. A beiratkozásra meghatározott időpontot közzétesszük. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi/átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, ekkor előnyben kell részesítenünk 1, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, 2, ez követően, aki a körzetéhez tartozik (ha nem tudja az összes felvételi kérelmet teljesíteni, sorsolás útján dönt. Erre az érintetteket meg kell hívni. (Ennek szabályait a Házirendben rögzítjük.) 3, ezt követően a különleges helyzetű tanuló jön, akinek a, szülője/testvére tartósan beteg/fogyatékkal élő, vagy b, testvére az adott intézmény tanulója, vagy c, munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d, az iskola a lakóhelyétől/tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Minden gyermek köteles… tankötelezettségét teljesíteni.

134

Felvétel A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31-napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Szakértői bizottság javaslata alapján további egy évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség a tanuló 16. életévének betöltéséig tart. A tankötelezettség a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető (ha a tanulmányok eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos). A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a Köznevelési intézmények működéséről szóló rendeletben felsorolt iratokat kell mellékelni. Az átvételkor a tanulókra a felvétellel azonos sorrendi szabályzat vonatkozik. Megszűnik a tanulói jogviszony -

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,

-

az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

(Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányát megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folyamán eltiltottak.)

135

2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve 2.1. Képzési rendünk Képzési rendünk kialakításának alapja a Nemzeti köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv, és a kerettanterv. 2.1.1. Heti időkeretünk A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során határozzuk meg, amely a Nkt.2011.évi CXC. törvény 6.sz. mellékletében szabályozott, valamint az EMMI 51/2012. rendelete tartalmazza. 2.1.2. Tantárgyi struktúránk

Az iskola egyes évfolyamain a 2013/2014.tanévtől kezdődően az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás 

H 2004

A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített adaptált Nyíregyházi Tantervcsalád 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv



H2012

A fenti tanterv módosítása, a mindennapos testneveléssel kiegészített helyi tanterv



H2013

Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (amely 2012. december 29-én lépett hatályba) alapján adaptált kerettantervre épülő helyi tanterv

Évfolyam/tanterv

2013/2014

2014/2015

2015/2016

2016/2017

1.évfolyam

H2013

H2013

H2013

H2013

2.évfolyam

H2012

H2013

H2013

H2013

3.évfolyam

H2004

H2012

H2013

H2013

4.évfolyam

H2004

H2004

H2012

H2013

5.évfolyam

H2013

H2013

H2013

H2013

6.évfolyam

H2012

H2013

H2013

H2013

7.évfolyam

H2004

H2012

H2013

H2013

8.évfolyam

H2004

H2004

H2012

H2013

136

Iskolánk a 2013/2014-es tanévtől első évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben bevezeti az idegen nyelv (angol-német) oktatását heti 1 órában. Harmadik évfolyamtól egy osztályunkban magasabb óraszámban csoportbontásban oktatjuk az angol nyelvet, előkészítve az ötödik osztálytól bevezetésre kerülő emelt szintű oktatást angol nyelvből. Intézményünk profiljainak, képzési specialitásainknak megfelelően a szabadon tervezhető tanórai foglalkozások keretéből kívánjuk az emelt szintű angol nyelv oktatását bevezetni, valamint az informatikai osztályainkban a tantárgy magasabb óraszámban történő oktatását. A korábbi évekhez igazodva egyik első osztályunk emelt szintű testnevelés osztály, ami a mindennapos testnevelés bevezetése mellett nem csak az óraszám miatt emelt szintű, hanem ezekbe az osztályokba orvosi alkalmasság alapján válogatás útján kerülnek be a gyerekek. Szakos tanár tanít első osztálytól, valamint a helyi tervükbe a lányoknak kézilabda, a fiúknak a foci oktatása is bekerült. Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Emelt szintű angol nyelv

1

1

2

3,5

5

5

5

5

Informatika osztály

-

-

1

1

2

2

2

2

Emelt szintű testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

A heti időkeretből a kötelező tanórai foglalkozásokon túl az alábbiakat kívánjuk biztosítani: 

Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással.



Informatika tanítása, csoportbontása.



Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 1-8. évfolyamig.



Technika és életvitel tantárgy csoportbontása 5-7. évfolyamig.



Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése.



Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok.



Sávos oktatás.



Mindennapos testnevelés.



Tehetségek kibontakoztatása.



Sakk oktatása.



Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felzárkóztatása.



Következő tanítási napokra való felkészülés, felkészítés.



Kulturális foglalkozások.

137



Művészeti foglalkozások.



Néptánc oktatása.



Sport – foglalkozások.



Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel bíró tanulóknak differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások.

1.



Könnyített/gyógytestnevelés.



Kiemelt figyelmet igénylő többi tanulóval való foglalkozás.

évfolyam

H2013

1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgyak

1.a

1.b

1.c

1.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

7

1

7

1

1

7

1

1

7

1

1

1

4 1 1 2 2

4 1 1 2 2

4 1 1 2 2

4 1 1 2 2

1

1

1

1

5

5

5

5

2

2

2

2

25

25

25

25

138

2.

évfolyam

H2012 A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgy általános tantervű testnevelési osztály nem

kötelező

nem

kötelező

kötelező

kötelező

Magyar nyelv és irodalom

8

8

Matematika

4

4

1,5

1,5

1

1

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

Testnevelés és sport

5

3

2

Összesen

22

20

2

Környezetismeret Ének - zene Rajz

22

22

H2013 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma 2.a

Tantárgyak Magyar nyelv irodalom Idegen nyelvek

köt.

és

2.b

2.c

2.d

szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

7

1

7

1

1

7

1

1

7

1

1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

5

5

5

5

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

2

2

2

2

25

25

25

25

139

3.

évfolyam

H2004 A 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

informatikai testnevelési angol nyelvi általános tantervű osztály osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező 7,5

7,5

7,5

7,5

Idegen nyelv

2

Informatika Matematika

1 4

4

4

4

Környezetismeret

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének - zene

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

2

3

Összesen

20

20

20

2

20

20

1 21

22

2 22

H2012 A 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

informatikai testnevelési angol nyelvi általános tantervű osztály osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező 7,5

7,5

7,5

7,5

Idegen nyelv

2

Informatika Matematika

1 4

4

4

4

Környezetismeret

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének - zene

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

3

2

5

Összesen

22

22

20

2

22

20

1 23

22

2 24

140

H2013 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgyak

3.a

3.b

3.c

3.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 4.

6

1,5

6

1

1 4 1 1 2 2 1 5

6

1,5

1

1

1

4 1 1 2 2 1 5

0,5

6

4 1 1 2 2 1 5

0,5

2 4 1 1 2 2 1 5

1 3

3

3

3

25

25

25

25

évfolyam

H2004

Tantárgy

A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai angol nyelvi általános tantervű osztály testnevelési osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

Idegen nyelv

3

3

3

3

Informatika Matematika

1 3,5

3,5

3,5

3,5

2

2

2

2

Ének - zene

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Összesen

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

3 22,5

3 22,5

3 22,5

Környezetismeret

0,5

22,5

1 23,5

2 2 24,5

3 22,5

0,5 23

141

H2012

Tantárgy

A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai angol nyelvi általános tantervű osztály testnevelési osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

Idegen nyelv

3

3

3

3

Informatika

0,5

1

Matematika

3,5

3,5

3,5

3,5

2

2

2

2

Ének - zene

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Összesen

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

Környezetismeret

3 22,5

2

3 22,5

24,5

2 1

3 22,5

25,5

2 2

3 22,5

24,5

2 0,5 25

H2013 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgyak

4.a

4.b

4.c

4.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

6

1,5

2 4 1 1 2 2 1 5

0,5 1

6

1

2 4 1 1 2 2 1 5

1

6

1,5

2 4 1 1 2 2 1 5

0,5 1

6

1

2 4 1 1 2 2 1 5

1,5

0,5

1 3

3

3

3

27

27

27

27

142

5.

évfolyam

H2013 5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma általános tantervű Tantárgyak

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Ének- zene Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy Hon és népismeret‫٭‬ Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

kötelező

szabadon tervezhető

4

1

3 4

1

informatika osztály kötelező

emelt szintű angol

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2 2

2 2

0,5 0,5

2 2

3

3

szabadon tervezhető

4

0,5

szabadon tervezhető

3

4

1

2

4

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

Informatika Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

emelt szintű testnevelés

1,5 2 28

2 28

2 28

2 28

143

6. évfolyam H2012

Tantárgy

A 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai testnevelési angol nyelvi általános tantervű osztály osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező Kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv

2

0,5

2

0,5

2

0,5

2

0,5

Magyar irodalom Történelem és állampolgári Ismeretek

2

0,5

2

0,5

2

0,5

2

0,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Idegen nyelv

3

3

3

3

2

Matematika

3,5

3,5

1

Informatika Természetismeret

1

3,5

1

3,5

1

1

1

1,5

1

1

2

2

2

2

Ének - zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika és Életvitel Testnevelés és sport Mindennapos testnevelés

1

1

1

1

3

3

2,5

2

2

0,5

0,5

0,5

0,5

Tánc és dráma

0,5

0,5

0,5

0,5

Hon- és népismeret

0,5

0,5

0,5

0,5

Egészségtan

0,5

0,5

0,5

0,5

Összesen

25

Fizika Biológia Kémia Földrajz

Osztályfőnöki

2,5

3 2

Tantárgyi modulok

2

25

3,5

22,5

4,5

25

4

27 28,5 27 29 2012/2013-as tanévtől érvényes. Az informatika, testnevelési és angol nyelvi osztályokban választható tantárgyak: magyar nyelv heti 0,5 óra, magyar irodalom heti 0,5 óra és matematika heti 1 óra

144

H2013 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma általános tantervű Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Ének- zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

informatika osztály

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2

1

emelt szintű testnevelés

emelt szintű angol

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2

2

1

2

2

2

2

2

3

3

3

3

2

3

1

3

1,5

szabadon tervezhető

3

1,5

3

1,5

2

2

2

2

1

1

1

1

2

0,5

2

0,5

2

0,5

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

1

3 28

3 28

szabadon tervezhető

3 28

3 28

145

évfolyam

7.

H2004 A 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai Testnevelési angol nyelvi osztály osztály osztály nem nem Nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező általános tantervű

Tantárgy

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom Történelem és állampolgári Ismeretek

2

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3,5

3,5

3,5

3,5

Informatika

1

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia Földrajz

1

0,5

2

1

0,5

1

0,5

2

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1 2,5

1 2,5

1 2,5

1 2,5

0,5

Technika és Életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

0,5

Tantárgyi modulok Ember és társadalomismeret Etika

1

Összesen

25

0,5

1 1 26

2,5 0,5

1

25

3 28

0,5

1

25

3,5 28,5

25

3 28

146

H2012 A 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai Testnevelési angol nyelvi osztály osztály osztály nem nem Nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező általános tantervű

Tantárgy

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom Történelem és állampolgári Ismeretek

2

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3,5

3,5

3,5

3,5

Informatika

1

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia Földrajz

1

0,5

2

1

0,5

1

0,5

2

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1 5

1 5

1 2,5

1 5

0,5

Technika és Életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantárgyi modulok Ember és társadalomismeret Etika Összesen

0,5

1

0,5

1

27,5

1 28,5

2,5 0,5

1

27,5

3 30,5

0,5

1

25

3,5 28,5

27,5

3 30,5

147

H2013 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma általános tantervű Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika

informatika osztály

emelt szintű testnevelés

emelt szintű angol

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

szabadon tervezhető

1,5 1,5

0,5 0,5

1,5 1,5

0,5 0,5

1,5 1,5

0,5 0,5

1,5 1,5

0,5

3

2

3

0,5

3

3

3

1

3

3

1

3

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan

2

2

2

2

1

1

1

1

Biológiaegészségtan Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

Kémia Földrajz Ének- zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

1,5

0,5

1,5 1,5

0,5

1

3 31

0,5

1,5 0,5

3 31

1,5

1,5

3 31

3 31

148

évfolyam

8.

H2004 A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai testnevelési angol nyelvi osztály osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező általános tantervű

Tantárgy

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3,5

3,5

3,5

3,5

Informatika

1

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia Földrajz

1

0,5

2

1

0,5

1

0,5

2

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika és

1

1

1

1

2,5

2,5

2,5

0,5

Életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

0,5

2,5

0,5

2,5

0,5

0,5

Tantárgyi modulok Mozgókép- és

0,5

0,5

0,5

0,5

médiaismeret Összesen

25

1 26

25

3 28

25

3,5 28,5

25

3 28

149

H2012 A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma informatikai testnevelési angol nyelvi osztály osztály osztály nem nem nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező általános tantervű

Tantárgy

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3,5

3,5

3,5

3,5

Informatika

1

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia Földrajz

1

0,5

2

1

0,5

1

0,5

2

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika és

1

1

1

1

5

5

2,5

0,5

Életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

0,5

2,5

0,5

5

0,5

0,5

Tantárgyi modulok Mozgókép- és

0,5

0,5

0,5

0,5

médiaismeret Összesen

27

1 28

27

3 30

25

3,5 28,5

27

3 30

150

H2013 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma általános tantervű Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének- zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

informatika osztály

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2 2

1

3 3

1

emelt szintű testnevelés

emelt szintű angol

kötelező

szabadon tervezhető

kötelező

2 2

2 2

1

2 2

3

3

szabadon tervezhető

3

1

3

1

3

2

3

0,5

2

2

2

2

1

1

1

1

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5

1,5

0,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

3 31

3 31

0,5

1,5

1,5

1

szabadon tervezhető

3 31

3 31

151

2.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában három, szerkezetében két fő szakaszra tagozódik. * Tartalmi szakaszok I.

kisiskoláskor

6 - 9 év

II.

prepubertás kor

9 - 12 év

III.

serdülőkor

13 - 14 év

* Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai 

1-4. évfolyam

 5-8. évfolyam A szakaszok lineárisan épülnek egymásra. A csoportképzés elvei A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg: * Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése. * A fenntartói igények, elvárások. * Az iskola hagyományai. * Személyi feltételeink. * Tárgyi feltételeink. Az 1. évfolyamon a testnevelési osztály kivételével - ahol a válogatás az óvodában képesség alapján történik -, heterogén csoportok képződnek. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat egyenletesen osztjuk el. A 3-4. évfolyamon homogén és heterogén csoportok képződnek. Ennek alapja az emelt szintű osztályokba történő jelentkezéskor végzett képességvizsgálat és nevelői véleményezés az angol nyelv és matematika tantárgyakban. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. Az 5-6. évfolyamon a már kialakult homogén és heterogén csoportokban folyik tovább az oktatás. Amennyiben a mindenkori tanév időkerete engedi, a 7-8. évfolyamon sávos oktatási formában tanítunk egyes tantárgyakat a választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra való felkészítés céljából (magyar nyelv és irodalom, matematika).

152

Ezen homogén, heterogén osztályok, csoportok, sávok szervezésének személyi feltételei iskolánkban adottak. 2.1.4. Képzési specialitások, irányok Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Nemzeti köznevelési törvény és a pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg. Az emelt szintű angol nyelvi osztályaink Célja: A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen az egyén számára az idegen nyelvi kompetencia birtoklása, amely segíti a gyermek önmegvalósítását, fejlődését, társadalmi beilleszkedését. Tanulóinkban az idegen nyelvi kompetencia olyan szintjének kell kialakulnia, amelyet későbbi tanulmányaik során fejleszteni, frissíteni képesek. Az angol nyelv ismerete arra teremt lehetőséget, hogy a világ és Európa vérkeringésébe nagyobb eséllyel tudjunk bekapcsolódni. Késedelem nélkül kell tanulóinkat az általános iskolában az elérhető legmagasabb tudásra ösztönözni, hiszen pályájukat akadálytalanul ennek a nyelvnek a birtokában kezdhetik el. Megfelelő szintű angol nyelvtudás birtokában a gyerekek számára elérhetővé válik egy teljesebb szakmai előmenetel, szélesebb munkavállalási lehetőség, a lakóhely rugalmasabb megválasztása. Erős önbizalmú felnőtté válhat az a tanuló, aki már gyerekkorában felépítette egy nyelv tartópilléreit. Szélesebb lehetőségek tárulnak majd tanulóink elé a tudomány és a kultúra értékeinek megismerésében, a gazdasági életben, a nemzetközi érintkezésben. Két párhuzamos, azonos szintű csoportot alakítunk ki a harmadik évfolyamon a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből. Ötödik osztályban év végén angol nyelvből szintfelmérést végzünk. Ennek alapján, ahol indokoltnak látjuk, a csoportok újraelosztására kerül sor, a gyerekek képességei szerint. Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a speciális osztályokban tanuló gyermekeink

nagy

része,

a

nyolcadik

évfolyam

végére

(a

szülők

anyagi

hozzájárulásával) megszerzi az alapfokú nyelvvizsgát, eredményesen felvételizik a város angol tagozatos középiskoláiba. Gyermekeink használható és továbbfejleszthető angol

153

nyelvtudással rendelkeznek, vagyis birtokában vannak az alapvető kommunikatív, nyelvi kompetenciáknak. Az európai hatfokú skálán (KER) a A2 szintet elérik. A felvétel feltételei:  a magyar nyelv és irodalom, angol nyelv felmérésének eredménye a 2. évfolyam végén,  az osztálytanító véleménye,  szülői hozzájárulás. A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:  szülő kérése,  szintfelmérés angol nyelvből. A továbbhaladás kritériumai: Az emelt szintű angol nyelvi osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők:  egyéni kérelem,  elégtelen osztályzat bármely tantárgyból,  angol nyelvből elégséges osztályzat év végén. Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló átirányítására kerülhet sor nyelvből lassabban haladó csoportba.

154

Az emelt szintű testnevelési osztályaink Célja: A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséget adunk tanulóinknak, mely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. A felvétel feltételei: Az iskolába lépés előtt előzetes alkalmassági felmérés játékos formában, mely kiterjed:  a mozgáskoordinációra,  a motorikus képességekre,  a labda- és gömbérzékre,  az egyensúlyérzékre,  a helyzetfelismerésre. Szülői hozzájárulás.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon -

a szintfelmérés és a testnevelő tanár véleménye,

-

a szülő igénye alapján.

A testnevelési osztályba nem nyerhet felvételt bármilyen tartós egészségügyi problémával rendelkező gyermek. A testnevelési osztályokban a továbbhaladást kizáró kritériumok:  egészségügyi okok,  szaktanár véleménye. Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló másik osztályba történő átirányítására kerülhet sor. Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha tanítványaink fizikai erőnléte az ősszel mért állapothoz képest tavaszra javulást mutat. A városi, megyei, országos versenyeken folyamatosan és eredményesen képviselik iskolánkat. A legtehetségesebb tanulóink a város sportéletének is résztvevői, aktív tagjai. Amennyiben testnevelés tagozatos középiskolába jelentkeznek, oda felvételt nyernek.

155

Az informatika osztályok Célja: A digitális kompetencia megszerzése, azaz az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. A digitális kompetencia magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a szövegszerkesztést, adattáblázatokat, információtárolást- és kezelést, valamint az Internet által kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt a tanulás, az információ megosztása, a szabadidő számára. E területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanulók informatikai ismeretei folyamatosan megújuljanak. Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt média (interaktív-digitális TV, digitális fényképezés stb.), melyek értő használata informatikai tudást is feltételez. Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk: az egyikben információt közlünk, a másikban kommunikálunk másokkal. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési technikák kidolgozása. A minél szélesebb körű internet elterjedés érdekében minimális feltételként jelentkezik, hogy ezek a tanulók a mindennapi életük során könnyen és megfelelő szinten használni tudják a világhálót. Változik az iskola szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A felvétel feltételei: -

a matematika felmérésének eredménye a 2. évfolyam végén,

-

szülői hozzájárulás,

-

az osztálytanító véleménye,

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon: -

a tanuló megfelelő tanulmányi eredménye,

-

szintfelmérés informatikából.

156

A továbbhaladás kritériumai: Az informatika osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők: -

egyéni kérelem,

-

elégtelen osztályzat,

-

informatika tantárgyból elégséges osztályzat a tanév végén.

Akkor tekintjük sikeresnek informatikai osztályaink működését, ha tanulóink eredményesen vesznek részt a tantárgyi

versenyeken, ha (a szülők anyagi

hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen szerzik meg az ECDL Start bizonyítványt. Eredményesen felvételiznek azokba a középiskolákba, ahol nem alapszinten kezdik az informatika tanulását.

157

3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi tanterve 3.1.

Képzési rendünk

Képzési rendünk kialakításának alapja a Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv. 3.1.1. Heti időkeretünk A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során határozzuk meg, amely a Nkt.2011.évi CXC. törvény 6.sz. mellékletében szabályozott, valamint az EMMI 51/2012. rendelete tartalmazza. 3.1.2. Tantárgyi struktúránk Az iskola egyes évfolyamain a 2013/2014.tanévtől kezdődően az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás H2004

A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített adaptált Nyíregyházi Tantervcsalád 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv

H2012

A fenti tanterv módosítása, a mindennapos testneveléssel kiegészített helyi tanterv

H2013

Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (amely 2012. december 29-én lépett hatályba) alapján adaptált kerettantervre épülő helyi tanterv

Évfolyam/ tanév 1.

2013- 2014

2014- 2015

2015- 2016

2016- 2017

H2013

H2013

H2013

H2013

2.

H2012

H2013

H2013

H2013

3.

H2004

H2012

H2013

H2013

4.

H2004

H2004

H2012

H2013

5.

H2013

H2013

H2013

H2013

6.

H2012

H2013

H2013

H2013

7.

H2004

H2012

H2013

H2013

8.

H2004

H2004

H2012

H2013

158

Tagintézményünk profiljainak, képzési specialitásának megfelelően a nem kötelező tanórai foglalkozások keretéből emelt szintű angol, magasabb óraszámban oktatott matematika, informatika osztályokban az alábbiak szerint alakul a heti óraszám:

tantárgy/ évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Emelt szintű angol nyelv

1,5

1,5

2

4

5

5

5

5

Magasabb óraszámban oktatott informatika - matematika

1/ 4,5

1/ 4,5

1,5/ 4,5

1,5/ 4,5

1,5/ 3,5

1,5/ 4,5

2/ 4

2,5/ 4

A heti időkeretünk nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított órakeretből a kötelező tanórai foglalkozásokon túl az alábbiakat kívánjuk biztosítani: 

Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással



Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 4-8. évfolyamig



Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése



Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok, sávos oktatás



Sávos oktatás



Mindennapos testnevelés



Tehetségek kibontakoztatása



Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felzárkóztatása



Következő tanítási napokra való felkészülés, felkészítés



Kulturális



Művészeti



Sport – foglalkozások



Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel bíró tanulóknak differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások



Kiemelt figyelmet igénylő többi tanulóval való foglalkozás

159

H2004 ( Helyi tanterv 2004 – érvényes 2015. augusztus 31-ig)

Évfolyam

Tantárgy 1.

3.

4.

3

Magyar irodalom Magyar nyelv és irodalom Történelem

Magyar nyelv

2.

7.

8.

3

2

2

4,5

4,5

2

2

7,5

7,5 3

2

2

3

3

Angol / német nyelv

5.

6.

Matematika

4

4

3

3

Informatika

0,5

1,25

1

1,5

Környezetismeret

1,5

1,25

Fizika

1

1,5

Biológia

1

1

1,5

1,5

1

1

Természetismeret

Kémia Földrajz Ének – zene

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1

Technika és életvitel

1

1

1,5

1

Testnevelés és sport

3

3

2,5

2,5

0,5

0,5

Vizuális kultúra

Osztályfőnöki Tánc és dráma (modul) Hon- és népismeret (modul) Mozgókép és média

0,5

ismeret (modul) Kötelező óraszám

20

22,5

25

25

160

H2012 ( Helyi tanterv 2012 – érvényes 2016. augusztus 31-ig)

Évfolyam

Tantárgy 1. Magyar nyelv

2. 4

3. 3

4. 3

Magyar irodalom

4

4,5

Magyar nyelv és irodalom Történelem

8

7,5

6. 2

7. 2

8. 2

4,5

2

2

2

7,5

4 1,5

3

2

2

3

3

3

4

4

3

3

3

0,5

1,25

1

1

1,5

1,5

1,25

1

1,5

1

1

1,5

1,5

1

1

Angol / német nyelv Matematika

4

Informatika Környezetismeret

1,5

5.

Természetismeret

2

Fizika

1

Biológia Kémia Földrajz Ének – zene

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1,5

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

0,5

0,5

0,5

Vizuális kultúra

Osztályfőnöki Tánc és dráma

0,5

(modul) Hon- és népismeret

0,5

(modul) Mozgókép és média

0,5

ismeret (modul) Kötelező óraszám

20

20

22,5

22,5

25

25

161

H2013 (Helyi tanterv 2013 – érvényes 2013. szeptember 1-től) Az 1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

kötelező

szabadon tervezhető

7

0,5

Idegen nyelvek

magasabb óraszámú informatika- matematika szabadon kötelező tervezhető 7

0,5

1,5

Informatika

1

Matematika

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

23

összes óra

2

0,5

23

25

2 25

A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

kötelező

szabadon tervezhető

7

0,5

Idegen nyelvek

magasabb óraszámú informatika- matematika szabadon kötelező tervezhető 7

0,5

1,5

Informatika

1

Matematika

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

összes óra

23

2 25

0,5

23

2 25

162

A 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

kötelező

szabadon tervezhető

6

1

Idegen nyelvek

magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon tervezhető 6

1

2

Informatika

1,5

Matematika

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

22

összes óra

3

0,5

22

25

2 25

A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy

magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon tervezhető

kötelező

szabadon tervezhető

Magyar nyelv és irodalom

6

1

6

Idegen nyelvek

2

2

2

1

Informatika

1,5

Matematika

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

összes óra

24

3 27

0,5

24

3 27

163

Az 5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy

kötelező

magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon tervezhető 4 1

Magyar nyelv és irodalom

4

szabadon tervezhető 1

Idegen nyelvek

3

2

Matematika

3

3

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

1

1

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

Hon- és népismeret

1

1

Vizuális kultúra

1

1

3 0,5

Informatika

1,5

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

Osztályfőnöki

1

1

25

Összesen

3

25

28

3 28

A 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy

kötelező

magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon tervezhető 4 1

Magyar nyelv és irodalom

4

szabadon tervezhető 1

Idegen nyelvek

3

2

Matematika

3

3

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

1

1

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Informatika

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

Testnevelés és sport

5

5

Osztályfőnöki

1

1

Összesen

25

3 28

3 1,5

0,5

25

3 28

164

A 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen

kötelező

szabadon tervezhető 1 2

3 3 3 1

magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon tervezhető 3 1 3 3 1 1

2

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 28

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 28

3 31

1

3 31

A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai emelt angol nyelv Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen

kötelező

szabadon tervezhető 0,5 2 0,5

4 3 3 1

magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon tervezhető 4 0,5 3 3 1 1

2

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 1 28

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 1 28

3 31

1,5

3 31

165

3.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában három, szerkezetében négy fő szakaszra tagozódik.  Tartalmi szakaszok I.

kisiskoláskor

6 - 9 év

II. prepubertás kor

9 - 12 év

III. serdülőkor

13 - 14 év

 Szerkezeti szakaszok 

1-4. évfolyam



5-8. évfolyam

A szakaszok lineárisan épülnek egymásra, részben fedik, részben metszik egymást. A csoportképzés elvei A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg:  Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése.  A fenntartói igények, elvárások.  Az iskola hagyományai.  Személyi feltételeink.  Tárgyi feltételeink. Az 1. évfolyamon heterogén csoportok képződnek. Az iskolahasználói igényektől és a gyermekek érdeklődésétől függően az 1-2. és a 3-4. évfolyamon sávos rendszerű foglalkozásokat biztosítunk a szabadidőben. Ezekben a csoportokban, játékos formában idegen nyelvű drámával, sakkal, népi hagyományok alapjaival, illetve kreativitást fejlesztő játékokkal ismerkednek tanítványaink. Az emelt szintű, illetve a magasabb óraszámban oktatott tantárgyú osztályba történő jelentkezéskor képességvizsgálat nélkül, szülői kérésre kerülnek a tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. A gyermekek érdeklődése alapján hagyományőrző foglalkozásokat is indítunk. Az 5-8. évfolyamon a már kialakult homogén osztályban, csoportbontással folyik tovább az oktatás, melynek személyi feltételei tagintézményünkben adottak.

166

3.1.4. Képzési specialitások, irányok Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Nemzeti Köznevelési Törvény és a pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg. 

Az iskolai profilra épülő speciális osztályok:  emelt szintű angol nyelvi osztály,  magasabb óraszámban oktatott matematika - informatika osztály.



A

nem kötelező

tanórai

foglalkozások

időkeretéből

biztosított

órák,

nem

osztálykeretben történő tevékenységek:  művészeti, zenei csoportok (énekkar, színjátszás, zongora, furulya),  népi hagyományőrző szakkörök (kézműves),  környezetvédelmi foglalkozások,  sportkörök és egyéb diákkörök (sakk, foci, kosárlabda, leánytorna, atlétika),  egyéni foglalkozások és csoportterápia sajátos nevelési igényű tanulók részére szakember segítségével,  tehetség,

képesség

kibontakozását

segítő

tevékenységi

formák

(tanulmányi

versenyekre való felkészítés, pályaorientációt segítő felvételi előkészítő tanfolyamok, szakkörök),

Emelt szintű angol osztály Célja: A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen az egyén számára az idegen nyelvi kompetencia birtoklása, amely segíti a gyermek önmegvalósítását, fejlődését, társadalmi beilleszkedését. Tanulóinkban az idegen nyelvi kompetencia olyan szintjének kell kialakulnia, amelyet későbbi tanulmányaik során fejleszteni, frissíteni képesek. Az angol nyelv ismerete arra teremt lehetőséget, hogy a világ és Európa vérkeringésébe nagyobb eséllyel tudjunk bekapcsolódni. Késedelem nélkül kell tanulóinkat az általános iskolában az elérhető legmagasabb tudásra ösztönözni, hiszen pályájukat akadálytalanul ennek a nyelvnek a birtokában kezdhetik el. Megfelelő szintű angol nyelvtudás birtokában a gyerekek számára elérhetővé válik egy teljesebb szakmai előmenetel, szélesebb munkavállalási lehetőség, a lakóhely rugalmasabb

167

megválasztása. Erős önbizalmú felnőtté válhat az a tanuló, aki már gyerekkorában felépítette egy nyelv tartópilléreit. Szélesebb lehetőségek tárulnak majd tanulóink elé a tudomány és a kultúra értékeinek megismerésében, a gazdasági életben, a nemzetközi érintkezésben. Az első évfolyamtól játékos formában, csoportbontással, magasabb évfolyamokban magasabb óraszámmal a kitűzött célokat kell tanulóinknak elérni. Ötödik osztálytól heti öt órában, szintén csoportbontással érjük el a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a speciális osztályokban tanuló gyermekeink

nagy

része,

a

nyolcadik

évfolyam

végére

(a

szülők

anyagi

hozzájárulásával) megszerzi az alapfokú nyelvvizsgát, eredményesen felvételizik a város angol tagozatos középiskoláiba. Gyermekeink használható és továbbfejleszthető angol nyelvtudással rendelkeznek, vagyis birtokában vannak az alapvető kommunikatív, nyelvi kompetenciáknak. Az európai hatfokú skálán (KER) a A2 szintet elérik. A felvétel feltételei:  Szülői kérelem  Óvodai szakvélemény A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon, illetve más iskolából érkező tanuló esetén:  szülő kérése,  szintfelmérés angol nyelvből.

Magasabb óraszámban oktatott matematika – informatika osztály Célja: A digitális kompetencia megszerzése, azaz az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. A digitális kompetencia magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a szövegszerkesztést, adattáblázatokat, információtárolást- és kezelést, valamint az Internet által kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt a tanulás, az információ megosztása, a szabadidő számára.

168

E területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanulók informatikai ismeretei folyamatosan megújuljanak. Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt média (interaktív-digitális TV, digitális fényképezés stb.), melyek értő használata informatikai tudást is feltételez. Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk: az egyikben információt közlünk, a másikban kommunikálunk másokkal. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési technikák kidolgozása. A minél szélesebb körű internet elterjedés érdekében minimális feltételként jelentkezik, hogy ezek a tanulók a mindennapi életük során könnyen és megfelelő szinten használni tudják a világhálót. Változik az iskola szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. Elsődleges feladatunk a matematikai kompetencia, a matematikai gondolkodás és alkalmazás képességének, a mindennapok problémái megoldásának fejlesztése. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A felvétel feltételei: -

szülői kérelem, óvodai szakvélemény,

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik. A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon, illetve más iskolából érkező tanuló esetén:  szülő kérése,  szintfelmérés informatikából. Akkor tekintjük sikeresnek a speciális matematika- informatikai osztály működését, ha tanulóink eredményesen vesznek részt a tantárgyi versenyeken, ha (a szülők anyagi hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen szerzik meg az ECDL Start bizonyítványt. Eredményesen felvételiznek azokba a középiskolákba, ahol nem alapszinten kezdik az informatika tanulását.

169

4. Értékelési rendszerünk Alapelveink Az értékelés első fázisa az objektív tényfeltárás a pedagógiai folyamatról, melynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel objektíven összehasonlíthatóvá válik. Az értékeléshez kapcsolódó méréseinkben betartjuk a mérésmetodika alapelveit: az érvényességet(validitást), a megbízhatóságot(reliabilitást), az objektivitást. Az értékelés második fázisa a szervezett visszajelentés, amelynek során az elért eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal. Az értékelés során „értéket” állapítunk meg, amely minősítheti az elért eredményeket, és így megerősítheti tevékenységünk helyességét. Értékelésünk kiterjed az iskolai élet számos területére, a motiváció egy eszköze. Céljaink 

Értékelésünk legyen:  kompatibilis a közoktatás egészével,  egységes, egyszerű, áttekinthető,  személyre szóló, személyiségfejlesztő,  ösztönző hatású, önértékelési képességet fejlesztő,  szakszerű, következetes,  folyamatos és kiszámítható,  céljaiban és következményiben a tanulók számára előre ismert,  előremutató azzal, hogy jelezze az adott területen elért eredményeket, hiányosságokat, a hiánypótlás módját, eszközeit.



Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát, az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítását.



Ösztönözzön a hibajavításra, segítse elő a tanulás tanulását.



A nevelő kapjon megerősítést a pedagógiai folyamat helyességéről, az esetleges hibákról, hiányosságokról, a tanulás tanításáról.

170

Feladataink 

Visszacsatolási mechanizmusok, visszajelzési körök kiépítése, melyek segítik a célok és eredmények összhangjának megteremtését.



Az iskolában folyó nevelő – oktató munkánk eredményeinek elemzése, összevetése a pedagógiai programunkban megfogalmazott célokkal.



Értékelésünknek be kell töltenie a pedagógiai folyamat helyességét megerősítő, illetve kritikai szerepét.

4.1. A tanulmányi munka értékelése Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje 



Iskolánkban a beszámoltatás és számonkérés alábbi formáit alkalmazzuk: -

év eleji mérés,

-

félévi és év végi mérés,

-

témazáró dolgozatok,

-

írásbeli feleletek,

-

szóbeli feleletek,

-

tantárgyi tesztek, feladatlapok,

-

gyakorlati számonkérések.

A tanulók jogainak figyelembe vételével az alábbi beszámoltatási rendet határoztuk meg: -

Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.

-

A hét első tanítási napján a magasabb óraszámú (kettőnél több) tantárgyak esetében kerüljük a témazáró dolgozat íratását.

-

A témazáró dolgozatok íratásának idejét úgy hozzuk a tanulók tudomására, hogy lehetőségük legyen a megfelelő felkészülésre.

-

Rövidített órák esetén a dolgozat megírását a következő tanítási órára halasztjuk.

-

Tantárgyanként tanulóinkat az első és második félév során az óraszám függvényében legalább 3 érdemjeggyel értékeljük.

-

Az egyes témakörökben íratott témazárók érdemjegye nagyobb súllyal szerepel a félévi és a tanév végi értékeléskor.

171

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok meghatározásának elvei. A heti szorgalmi idő hétfőtől péntekig tart (5 nap). A felkészüléshez adott házi feladatokat

-

e napokra tervezzük. -

A tanítási szünetekben esetleg csak szorgalmi feladatot adhatunk tanulóinknak.

-

Az 1-4. évfolyam tanulói minden tantárgyból az iskolaotthon/egész napos iskola önálló foglalkozásain készülnek fel. Optimális feladatadást alkalmazunk, figyelünk a szóbeli és írásbeli feladatok helyes

-

arányára. Segítjük a házi feladatok adásával a személyre szóló differenciálást. Ezzel is támogatjuk a

-

felzárkóztatást, a tehetséggondozást, tanulóink kognitív kompetenciáinak fejlődését. Az értékelés viszonyítási területei: Nyilvánvalóvá kell tenni a viszonyítási pontokat az értékelésben érintettek számára, ami lehet: -

kritériumorientált (a tanuló teljesítményének a követelményekhez viszonyított értékelése),

-

normaorientált (a tanuló teljesítményének az osztály vagy más vizsgált minta teljesítményéhez viszonyított értékelés), a tanuló fejlődésének viszonyítása önmagához képest.

-

Intézményünkben nagyobb hangsúlyt igyekszünk fektetni a tanuló önmagához viszonyított fejlődését tükröző értékelésre. A tanulók értékelésének fajtái: -

diagnosztizáló,

-

formatív,

-

szummatív.

Iskolánkban az értékelésnek már meglévő hagyományai vannak. Alapját mérési rendszerünk képezi.

Egységes

követelményrendszer

alapján

összeállított

feladatsorral

év

eleji

diagnosztizáló méréseket végzünk. Azt a meglévő tudást állapítjuk meg, amire építhetünk. Azt, hogy tanulóink mennyire rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának megkezdésekor támaszkodhatunk. Ezzel feltárhatjuk tanulási problémáikat, hatékonyabbá tehetjük munkánkat. A tanulási– tanítási folyamat pszichológiai szempontból legfontosabb mozzanata a megerősítés.

172

Ezt a célt szolgálják a tanulást, tanítást segítő formatív méréseink. Ezzel a fejlesztő, megerősítő, korrigáló értékeléssel érhetjük el, hogy pedagógusainknak információjuk legyen arról, hogy a tananyagot mennyire hatékonyan tanították meg. Tanulóinknak pedig arról, hogy azt milyen mértékben sajátították el. Félévkor és év végén szummatív méréseket végzünk. Ekkor globális képet kapunk a tanulókról, arról hogy hogyan tettek eleget a tantárgyi követelményeknek. Így biztosítjuk az iskolák közti átjárhatóságot és az évfolyamok átlépéséhez szükséges megfelelő szint megállapítását. A szummatív mérésekhez igyekszünk külső mérőeszközt alkalmazni. Törekszünk arra, hogy értékelésünkben az életkori sajátosságokra építsünk; hogy a személyiségfejlesztés, az önálló tanulásra való képesség és igény kialakuljon, az önértékelési képesség fejlődjék.

Alapelveink 

Értékelésünk tükrözi az értéket a magatartásban, teljesítményben, a szabályok betartásában, az önértékelés fejlesztésében.



Törekszünk értékelésünk sokoldalúságára, változatos értékelési formákra.

Céljaink 

Legyen a tanulók és szülők számára egyértelműen megfogalmazott értékelési rendszerünk (A tantárgy iránti érdeklődést, tudást tükrözze.).



Értékelési rendszerünk pozitívan befolyásolja a tanuló egész személyiségét.



A pedagógus értékelése legyen a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő, tükrözze képességei, eredményei elmozdulását.



Tárja fel a tanulóban lévő készségeket, képességeket, hogy azt differenciáltan fejleszthesse.



Alakítsa ki az igényt az önértékelésre, fejlessze az önálló tanulásra való képességet.



Segítse a pályaválasztást.

Feladataink 

Tervezetten alkalmazzuk a nevelő – oktató munkában az értékelés három alapfunkcióját: diagnosztizáló, formatív, szummatív értékelést.



Megteremtjük a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát.

173



A tanulók értékelésének formái:

-

Személyes, szóbeli értékelés

A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van; jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. -

A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – minden pillanatban megjelenő szabályozó megnyilvánulások.

-

-

Tudatos, rendszeres.

-

Hosszabb beszélgetés, helyzetfeltárás gyerekkel, szülővel.

Írásbeli szöveges értékelés -

A tanulók mindennapi munkájához részletes megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzünk.

-

Év közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, melyeknek szimbólumokkal, százalékos vagy érdemjeggyel történő értékelését a naplóban és a tájékoztató füzetben rögzítjük. A tagintézményben havonta a haladási naplóba minden tanulóról szöveges értékelések rövidítései kerülnek tantárgyanként (kiváló: k, jól teljesített: j, megfelelően teljesített: m, felzárkóztatásra szorul: fsz).

-

A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanító pedagógusok közös megbeszélést tartanak, melyről tájékoztatják a szülőket.

-

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam félévekor minden tantárgyból szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményéről.

Félévkor értesítőt és év végén bizonyítványt kapnak a gyerekek, amelyek tükrözik a tanulóknak az év folyamán önmagához viszonyított fejlődését és a tantárgyi követelmények teljesítését. Az értesítőbe és bizonyítványba kerülő szöveges értékelés: -

kiválóan teljesített vagy,

-

jól teljesített,

-

megfelelően teljesített,

-

felzárkóztatásra szorul.

Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló teljesítményére érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést alkalmazunk. Olyan 174

rendszert alakítottunk ki, amely a tanévek során használható és továbbfejleszthető munkaeszköz a tanító kezében ahhoz, hogy konstruktív visszajelzést adhasson a gyerek fejlődéséről, önmaguk épüléséhez, szüleik tájékoztatásához. Szöveges értékelés mondatbank mellékletben.

-

Értékelés a 2. évfolyam második félévétől – érdemjegyeink, osztályzataink rendszere

A 2 – 8. évfolyamon az érdemjegyek rendszere: A tanulók teljesítményének értékelése tanév közben 1-től 5-ig terjedő érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), és elégtelen (1) osztályzatokkal történik a minősítés. A tanév során: 

Az érdemjegyekhez szóbeli értékelést társítunk.



A

szóbeli

és

írásbeli

feleletek

értékelésekor

figyelembe

vesszük

a

nyelvi

kifejezőkészséget, a tanítási órai aktivitást is. 

Portfólió típusú értékelésre törekszünk, mely tartalmazza a tanulók otthon végzett munkáját is.



Tantárgyanként, legalább két három érdemjeggyel értékelünk félévente.

A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. Tantárgyi osztályzat beírása az ellenőrzőbe félévkor számmal, év végén a bizonyítványba betűvel történik. Második évfolyam végétől kezdve a hagyományos osztályzattal történő értékelést alkalmazzuk. A belépő új tantárgyak esetén is osztályzatot kapnak tanulóink. A félév és tanév zárása előtt legkevesebb egy hónappal írásban értesítjük a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleit gyermekük előmeneteléről. Iskolaváltás vagy egyéb ok miatt szöveges értékelésre átváltás az alábbiak szerint történik: Osztályzat

Szöveges értékelésre váltás

jeles(5)

kiválóan teljesített

jó(4)

jól teljesített

közepes(3)

megfelelően teljesített

elégséges(2)

felzárkóztatásra szorul

175

Osztályzataink: Jeles: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveinkben megfogalmazott követelményeknek, minderről önállóan képes számot adni. Szerzett ismereteit képes aktívan alkalmazni. Félévi és év végi minősítéskor: ha a tanulónak a csoporthoz képest kiemelkedő a teljesítménye, akkor dicséretes (a naplóban: d).

A bizonyítványban, törzslapon kitűnő a

bejegyzés, ha a gyermek az adott tantárgyból dicséretet kapott. Jó: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveink követelményszintjének. Tanári

rávezető

kérdéssel

képes

önállóan

megnyilvánulni.

Válaszadása

kisebb

pontatlanságokat is tartalmazhat. Közepes: tudása néhány fontos hiányossággal felel meg a követelményeknek. Rávezető kérdések alapján válaszai értékelhetőek, de bizonytalanok. Elégséges:

a

tudás

elegendő

arra,

hogy

a

dokumentumainkban

meghatározott

követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei hiányosak, számottevőek. Befogadási képessége gyenge, érdeklődése nem megfelelő. A követelményeket alig teljesítő tanulóknál figyelmeztető kettes (2f) jelölést alkalmazunk. Elégtelen: Az előírt követelményeket nem teljesíti. Ismeretei alapvetően hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz. Az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan óra választása kötelező. Az erkölcstan tantárgyat nem osztályzattal értékeljük. Értékelése: kiváló, aminek osztályzatra váltása (5, 5d) jó, aminek osztályzatra váltása (4) megfelelő, aminek osztályzatra váltása (3) gyenge, aminek osztályzatra váltása (2) Elégtelen minősítést nem alkalmazunk. Az évközi teljesítmény érdemjeggyel, különböző szimbólumokkal is értékelhető. Érdemjegyeik elbírálásakor figyelembe vesszük a különböző tantárgyak sajátosságait.

176

A modulok értékelése a székhelyiskolában -

A hon- és népismeret (6. évfolyamon), az egészségtan (6. évfolyamon) modulok értékelése osztályzattal történik.

-

A tánc és dráma, a mozgókép- és médiaismeret modulokat szövegesen értékeljük. Értékelési kategóriáink félévkor és év végén: kiválóan teljesített

(5d = kitűnőnek; 5 = jelesnek megfelelően),

megfelelően teljesített

(4 = jónak; 3 = közepesnek megfelelően),

gyengén teljesített

(2 = elégségesnek megfelelően).

A modulok szöveges értékelésének rövidítése a törzslapba, bizonyítványba a következő módon történik: kiváló, megfelelő, gyenge -

A 7. évfolyamon az ember- és társadalomismeret, etika modul a történelem tantárgyba, a 8. évfolyamon az egészségtan modul a biológia tantárgyba integrálódott. A tagiskolában az egészségtan modul a természetismeret tantárgyba integrálódott.

A modulok értékelése a tagintézményben

-

A tagintézményben a modulok értékelése szövegesen történik. -

kiválóan teljesített (kiv.) vagy,

-

jól teljesített, (j.telj.)

-

megfelelően teljesített (megf.telj.)

-

felzárkóztatásra szorul ( f. sz. ).

A magasabb évfolyamra lépés feltételei: 

A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.



A tanuló évismétlésre utasítását meg kell előznie az előírt eljárásoknak. A tanulók javító- vagy osztályozó vizsgát tehetnek a törvényi és a helyi szabályozásoknak megfelelően.

177

4.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése A magatartás és szorgalom havonkénti, félévi és év végi értékelésekor figyelembe vesszük a nevelők értékelését, valamint a tanulók önértékelését. A közös vélemény kialakítása érdekében az osztályfőnök kikéri szóban, vagy írásban, az osztályban tanító nevelők véleményét. Ennek szempontjai a következők: Magatartás Közösségi munkában való részvétel Hatása a közösségre. Kapcsolata a felnőttekkel, társaival Normák, szabályok betartása Viselkedés, hangnem

Szorgalom Tanulmányi munkája Tanuláshoz való hozzáállása Felszerelés Tantárgyi és önálló munkavégzés Önellenőrzés Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam első félévekor: a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor a minősítés mellett szöveges értékelést is adunk. Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló magatartására, szorgalmára érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést alkalmazunk. Tanév során havonta a minősítéseknek megfelelő szimbólumokkal értékeljük tanulóink magatartását, szorgalmát. A 2. évfolyam második félévétől havonta az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk, félévkor és év végén pedig a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéseket használjuk.

178

A tanuló minősítésének fokozatai 1-8. évfolyamon Magatartás: Példás az a tanuló, aki -

a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi,

-

szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,

-

a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

-

fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

Jó az a tanuló, aki -

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,

-

a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

-

fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

Változó az a tanuló, aki -

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,

-

viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,

-

a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem mindig udvarias és nem tisztelettudó,

-

társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,

-

fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz az a tanuló, aki -

munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,

-

közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,

-

a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,

-

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, 179

-

fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik,

-

tíz órát igazolatlanul mulasztott.

Szorgalom Példás: -

igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját,

-

munkavégzése pontos, megbízható,

-

minden tantárgyban elvégzi feladatait,

-

önálló a munkában, önellenőrzése pontos,

-

tudja a kötelességét, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik,

-

érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed,

-

egyes tárgyakban a tananyagon túl is teljesít.

-

figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi,

-

az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik,

-

ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát,

-

általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat a tantárgy iránt,

-

érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Jó:

Változó: -

munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan,

-

önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát,

-

teljesítménye változó,

-

szétszórtság jellemzi.

Hanyag: -

figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el,

-

nem hajlandó munkavégzésre,

-

nem törődik kötelességeivel,

-

érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

180

4.3. Kompetenciaalapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben A TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat céljainak és feladatainak intézményi implementációja A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban, mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen. Az Európai Unió oktatáspolitikai irányelveinek megfelelően nevelő-oktató munkánk legfőbb célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás megalapozásához szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a megfelelő pályaválasztást és munkaerő piaci alkalmazkodást. Célunk: A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia-alapú oktatás bevezetése, meghonosítása iskolánkban. Ennek érdekében a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztését célozzuk meg, valamint a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A kompetencia-alapú oktatás, a pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás). Ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanulásukhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le az

ismeretek

elsajátításáról,

vagyis

az

„ismeretekbe

ágyazott

képességfejlesztés”

megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia-alapú fejlesztésén a készségek, képességek fejlesztését értjük oly módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak.

181

A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése:  A kooperatív tanulási-tanítási technikák alkalmazása, a projektpedagógia és moduláris oktatás bevezetése. A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése:  IKT eszközök, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, mérési-értékelési rendszerek használata, a tanulás tanításáról szerzett ismeretek bővítése, a személyiségfejlesztés, valamint a csoportalakítás módszereinek megismerése. A tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése:  A tanulói képességek felmérése, egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, tanórai differenciálás. Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása:  A heterogén szociokulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában a hátránykompenzáció megvalósítása, saját, kisebbségi kultúrájuk ápolása, bemutatása. Az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség fejlesztése. A motiváció erősítése.

Feladatok: A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése a (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetencia-alapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása). Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás). A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása

182

A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása). A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása. A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása. A programcsomagokat bevezető kollégák részt vesznek a kompetencia alapú és módszertani továbbképzéseken. A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálás. Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése. A „jó tanuló” hagyományos jellemzőit kiegészítő személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése. A tanulók erősségének visszaigazolása a társaik által. A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges – egyénenként különböző hosszúságú – fejlesztő időszak biztosítása. A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása. A kooperatív tanulási technikák és a dráma segítségével a gyerekek közötti információcsere elősegítése. Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése. Fejlesztéseink általános alapelvei: Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.

183

A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességeket fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok adaptálásakor, kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelten fontosnak tartjuk a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a társadalmi érzékenység, a nyitott befogadó és empatikus személyiség kialakítása, a társas aktivitás. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, a korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák az egyéni és csoportosan kialakított véleményüket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alá tudják támasztani és képesek megvédeni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók

személyi

szükségleteinek,

tudásának,

képességeinek,

érdeklődésének

és

érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. 184

Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. Integrációs elv A hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan programokat, modulokat kell alkalmazni, amelyek a műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségterületekkel (az alaptanterv közös követelményeivel) való kapcsolatának megteremtését, erősítését lehetővé teszik. Nemcsak tantárgyi, hanem képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is biztosítanak. Alapelveink és céljaink érvényesítése érdekében a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht, az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht. konzorciumi

együttműködésében

kifejlesztett

kompetencia-alapú

oktatási

programcsomagokat alkalmazzuk. Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a székhelyen A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja: A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia-alapú „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása, legalább három tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két tanulócsoport, felső tagozatban legalább egy tanulócsoport. A tantárgy neve: magyar nyelv és

185

irodalom. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és programtantervét alkalmazza helyi tantervként. A „Matematika” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A” típusú” kompetencia-alapú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása, legalább három tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két tanulócsoport, felső tagozatban legalább egy tanulócsoport. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és programtantervét alkalmazza helyi tantervként. Az „Idegen nyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia-alapú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása angol nyelvből. A modulok felhasználását, az adaptált tanterv tartalmazza, 30%-os lefedettséggel. Célcsoport: legalább egy tanulócsoport a felső tagozatban. Célunk a kompetencia- területek fejlesztését biztosító programcsomagok minél teljesebb körű adaptációja, és felmenő rendszerben való alkalmazása. Lehetőséget biztosítunk a tantárgytömbösített tanulásszervezésre a szakrendszerű oktatásban. A tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórákat a következő műveltségterületeken, tantárgyakban preferáljuk: művészetek, ember a természetben, életvitel és gyakorlati ismeretek, természetismeret. Biztosítjuk a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását, a szövegértés- szövegalkotás kompetenciaterület bevezetésével. Megteremtjük a lehetőséget az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását alapelveinknek, céljainknak megfelelően. A tevékenység közben megvalósítjuk a következő elemeket: 

Projekt: Három hetet meghaladó „Aki nem hiszi, járjon utána! – Móra nyomában” könyvtári projekt megszervezése.



Témahét: „Christmas/Halloween” angol nyelvi témahét, „Egészségmegőrző” témahét, erdei iskola témahét megszervezése. 186



Moduláris oktatási program: Természetismeret műveltségterületen tantárgytömbösítéssel, a matematika „B”. típusú moduláris oktatási program beillesztése, alkalmazása tanórákon. A tanulás tanulása moduláris oktatási program (saját innovációnk) beépítése, alkalmazása tanórákon a felső tagozatban.



IKT eszközök alkalmazása: Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg.



Intézményi innovációs programok működtetése: Együttnevelés – mentorálás program. Mozgás – játék – képességfejlesztés program. Tanulói laptop program egy tanulócsoportban.

Mérés, értékelés A modulok értékelési alapelvei 

Az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési, fejlettségi állapotról számoljon be.



Az értékelés individuumra orientált legyen. Az értékelés jelenítse meg, hogy a tanuló saját lehetőségéhez mérten mennyit fejlődött, s hogy ezekkel, a saját lehetőségekkel mennyire élt (vagy, a tanuló egyéni fejlődésének, fejleszthetőségének jellemzőit)



Az értékelés alapja a viszonyítás – a tanuló korábbi teljesítményéhez – és az értékkeresés legyen. A meglévő teljesítményt, és ne annak hiányát értékeljük.



Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra.



Lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni, hanem a csoport munkájának értékelésére, és az önértékelésre is. A csoportmunka sikerességét meghatározó érzelmi, akarati, erkölcsi tényezők, viszonyulások megfogalmazása is kulcsfontosságú legyen.



A

kerettantervben,

a

modulleírásokban

szereplő

értékelési

szempontokat

(teljesítményszinteket) figyelembe véve adjon információt arról, hogy a tanulóknak a modulokban

megjelölt

célokat

(a

tanulási

folyamatban

elvárható

tanulási

eredményeket) milyen szinten sikerült elérniük. 

Az érékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek.



A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos, a továbblépés belső lépcsőfokai a kompetenciaterület alrendszeriben leírt tevékenységek egymásra épülő,

187

hierarchikus fejlettségi szintjeiben jelennek meg. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. Az értékelés célja 

A tanulási motiváltság fenntartása



A gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása



Folyamatos visszajelzés a tanítási-tanulási folyamatról.



Reális önértékelés, énkép kialakulása.

Az értékelés feladata 

Differenciált visszajelzés.



Megerősítés, folyamatkövetés.



Önreflexióra, korrekcióra késztetés.

Területei 

A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek, tanulási eredmények (ismeret-és készségszintek), produktumok.



A

társas

kapcsolatok

szempontjából:

együttműködés,

feladatmegosztás,

konfliktuskezelés, feladat vállalása, egymás segítése. 

Az önálló tanulás képessége szempontjából: nyitottság az új problémák iránt, megoldás keresése, információk rendszerezése, kognitív funkciók működése, ellenőrzés, hibajavítás, véleményalkotás…



Egyéni-, páros-, csoport-, projektmunka.

Alkalmazott mérőeszközök: 

A programcsomagokhoz készült mérőeszközök.



Saját készítésű kompetencia-alapú mérések.



Az évfolyammérések nem vonatkoznak ezekre a tanulócsoportokra.

188

Az értékelés módja: 

Szöveges értékelés: o Szóbeli és írásbeli szöveges értékelés a tanulási-tanítási folyamatban: egyén, csoport, projekt, produktum értékelésekor. o Írásbeli szöveges értékelés: 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, és 2. évfolyam félévekor.



Értékelés osztályzattal: 2. tanév vége – 8. évfolyam.



A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú oktatásban a tantárgy neve: magyar nyelv és irodalom, az értékelés egy osztályzattal történik 2. évfolyam végétől.

A továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végétől: Azok a kiemelten fontos területek, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbhaladáshoz. Ezeket minden tanuló fejlesztéséhez biztosítanunk kell. Ezen ismereteket, készségeket, képességeket, attitűdöket alapszinten minden tanulótól el kell várnunk. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A programcsomaghoz készült eszközi elemek: Programtanterv. Modulleírások, tanári útmutatók. Tanulói munkafüzetek, feladatlapok, eszközök. Tanulói teljesítmény mérésére szolgáló feladatlapok, mérőlapok. A megvalósítást segítő eszközök: Interaktív tábla, projektor, laptop, számítógépek. Magnók, televízió, DVD lejátszó. Oktatószoftverek, interaktív oktatócsomagok. Internet hozzáférés.

189

4.4. Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges tanulói kompetenciák: 1. anyanyelvi kommunikáció 2. idegen nyelvi kommunikáció 3. matematikai kompetencia 4. természettudományos kompetenciák 5. digitális kompetencia 6. tanulás tanulása (hatékony önálló tanulás) 7. szociális és állampolgári kompetenciák 8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák 9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája. Sok kompetencia fedi egymást, a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg, tartalmazzák a kompetenciák fejlesztését. Az alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért tantárgyanként

többféle

kompetenciaterület

fejlesztése

valósítható

meg.

A

hatás

valószínűségét növeli, ha ugyanazoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése egyszerre több tantárgyban, párhuzamosan folyik. Módszertani ajánlások 1. A pedagógusok attitűdjének, pedagógiai kultúrájának megújulása, fejlesztése, a tanár személyiségét, felkészültségét segítő programok, képzések. 2. Személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása: 

óvoda-iskola átmenet biztosítása,



hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás,



inkluzív nevelés, egyéni különbségek figyelembevétele,



multikulturális tartalmak beépítése,



tanórai és tanórán kívüli differenciálás.

3. A gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítása. 4. Integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet. 5. Tanulói értékelési formák gazdagítása.

190

6. A tanulásszervezési eljárások, módszerek gazdagítása, melyek előmozdítják a tanulás belső motivációját, a tanulók aktivitását, tevékenykedtetését, önállóságát, problémamegoldását, alkotóképességét. Igazodnak a tanulók egyéni sajátosságaihoz:  páros munka  csoportmunka  játék  drámapedagógia módszerei  tevékenységközpontú pedagógiák  kooperatív technikák  projekt módszer  vita, interjú  kutató-felfedező módszer  portfólió készítése  differenciálás  részben és teljesen egyéni, individualizált oktatás  tantárgytömbösítés, epochális oktatás.  műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A megvalósítás lehetséges eszközei Olyan képességfejlesztő programcsomagok alkalmazása, amelyek mind a műveltségterületi, mind a kereszttantervi kompetenciafejlesztési lehetőségeket lefedik. A horizontális és keresztirányú kompetenciamezők alapján elkészített csomagok jól használható támogatást nyújtanak a pedagógusok számára. A pedagógusok választása alapján a kompetencia-alapú oktatási programcsomag teljes vagy egyes moduljainak adaptálása, megvalósítása, beépítése a tematikus tervekbe. 

„A” típus Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő (A1) műveltségterületi programcsomagok, illetve az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet átfogó, részben fedő (A2) programcsomagok.

191



„B” típus Kereszttantervi

programcsomagok,

amelyek

az

adott

kompetenciát

eltérő

műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik. 

„C” típus A tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok.



Az „A.” típusú modulokhoz kapcsolódó „Fejlesztési keresztmodulok a tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára.



Az információs és kommunikációs technika, a számítógép, digitális tananyag felhasználása, gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a Petőfi Sándor Tagintézményben Szövegértés-szövegalkotás A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségek kezelésére, minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében, illetve megelőzhető a lemorzsolódás. „A” típusú oktatási programcsomag: Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot kínál, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. Bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban. „B” típusú oktatási programcsomag: Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. Bevezetése legalább egy tanulócsoportban. Célcsoport: alsó tagozat.

192

Matematika A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”. „A” típusú programcsomag a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a tanulókat

bevonjuk

a

tudás-

és

készségelsajátítási

folyamatba;

azaz

átalakul

a

matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a

tanulók

saját

tanulási

tevékenységüket

felidézzék,

reflektáljanak

rá.

A

matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. Bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban. Célcsoport: alsó tagozat. Életpálya-építés Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. „A” vagy „B” típusú programcsomag Tanórai keretek: a programcsomag alapján. Célcsoport: alsó tagozat. „C” típusú programcsomag Tanórán kívüli keretek: szakkörök Célcsoport: felső tagozat.

193

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül A mindenkori 5. évfolyam nem tanul külön magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat, hanem együtt tanulja ezeket. Magyar irodalomból és nyelvtanból félévkor és a tanév végén egy jegyet kapnak. Ez az oktatási és osztályozási forma megkönnyíti az átmenetet az alsó és a felső tagozat között. Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam. Tanulói laptop program Cél: olyan oktatási környezet kialakítása, amelyben minden tanuló rendelkezésére áll egy hordozható számítógép a célcsoportokban. Célcsoport: két tanuló csoport. A tevékenység közben az alábbi elemeket valósítjuk meg: 

Projekt: Három hetet meghaladó projekt szervezése: A tél hagyományos eseményei és ünnepei



Témahét: Petőfi – hét megszervezése



Moduláris oktatási program: A Petőfi-hét programhoz kapcsolódva Petőfi modul, valamint az Egészségnaphoz kapcsolódva Egészségtan modul. Mindkettő az alsó tagozatban valósul meg.



IKT eszközök alkalmazása: Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg!



Intézményi innovációs programok működtetése: „Olvasni jó” – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai olvasmány feldolgozása, évfolyam vetélkedő a regény és a film alapján a hetedik osztályosoknak.

194

A kompetencia alapú oktatás során bevezetett programok: Szövegértés-szövegalkotás „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy alsó tagozatos tanulócsoportban, évente kiválasztva. A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom. „B” típusú oktatási programcsomag bevezetése legalább egy tanulócsoportban. Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.

Matematika „A” típusú programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban. Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva. Életpálya-építés „A” vagy „B” típusú programcsomag Tanórai keretekben a programcsomag alapján. Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva. „C” típusú programcsomag Tanórán kívüli keretek: saját tematikával rendelkező szakkörök Célcsoport: felső tagozat, tanévenként kiválasztva. Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom Értékelés: A tanuló félévkor és tanév végén egy osztályzatot kap. Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam, évenként kiválasztva. A kompetencia alapú oktatás programcsomagjait a melléklet tartalmazza.

195

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Célok, indikátormutatók

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül Digitális tartalmak, taneszközök használata A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlatok átvétele

Fenntarthatósága

Implementáció éve 2009/2010.

2010/

2011/

2012/

2013/

2014/

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

25%

25%

25%

25%

25%

25%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

196

4.5.Referencia-intézményként való működés, pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtása A 2011-2012-es tanévben elindult referencia-intézménnyé válásunk folyamata. Az előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott iskolánk. „A kompetencia alapú

nevelési,

oktatási

programot

átfogóan,

mintaadóan

alkalmazó

intézmény,

referenciahely” referenciaterületen az előminősítési feltételeknek megfeleltünk. Elkészült az intézményi fejlesztési tervünk, mely a szolgáltatások ellátására való felkészülést tartalmazza. Ez alapján a TÁMOP-3.1.7 pályázattal a 2012-2013-as tanévben felkészültek pedagógusaink a szakmai szolgáltatás nyújtására. A referencia-intézményi működés céljainak meghatározása 

Széleskörű, területi szempontból kiegyenlített szolgáltatásainkkal hozzásegíteni az intézményi hálózat minden szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához, honosításához.



Változatos kínálati rendszert biztosítani az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megerősítésére.



Kidolgozott „jó gyakorlataink” által rendszeresen, differenciált kínálattal mintákat szolgáltatni a hálózati tanulási folyamatokhoz.



Részt venni az intézményi hálózat számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi kínálatának biztosításában és a programok megvalósításában.

Feladatok: -

Felkészülés a végleges minősítésre - minősítés

-

Jó gyakorlatok megismertetése a nevelőtestülettel (belső hospitálási rendszer működtetése, belső képzések szervezése)

-

Szakmai műhelymunkák – újabb jó gyakorlatok készítése

-

Minősített jó gyakorlatok felülvizsgálata, frissítése

-

Referencia-intézményi propaganda, piackutatás (honlap frissítése, iskolánkról készült kiadvány frissítése, terjesztése, pályázatok figyelése)

-

Pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtása (előkészítés, lebonyolítás, értékelés)

-

Részvétel a hálózati munkában: -

TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt által szervezett rendezvények

-

saját szervezésű szakmai műhelyeken, továbbképzéseken

197

Jó gyakorlataink: Óvoda iskola átmenetet segítő ,,Aranykapu program Angol nyelvi projekt-,,Halloween” PowerPoint használata a betűtanításban Tömbösített természetismeret tanmenet Éljünk egészségesen! – témahét ÖKO- játszóház karácsonyi projekt A referencia-intézményi működés szervezeti és működési szabályait a „Referenciaintézményi szolgáltatások kézikönyve”, a „Jó gyakorlatok” átadásának eljárásrendjét a „Referencia-intézményi szolgáltatási portfolió” tartalmazza.

198

4.6. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszköz-fejlesztés 4.6.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;  a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során;  a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;  segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását;  biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra, a változatos, többféle munkaformára;  fejlessze a tanulók kulcskompetenciáit;  alakítsa ki az önellenőrzés igényét, ösztönözze a tanulókat önálló véleményalkotásra;  ábraanyaga, betűmérete, nyelvezete, igazodjon az életkori sajátosságokhoz, segítsék a tananyag elsajátítását;  felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen; – feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció tekintetében, segítse az otthoni tanulást;  a tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek fejlesztésére is,  az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók esetében az egy tanítási napon használt tankönyvek tömege ne haladja meg a három kilogrammot.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:

 amelyek több éven keresztül használhatók;  amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;  amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);

199

 amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;  amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. 4.6.2. Taneszköz - fejlesztésünk Munkánk hatékonyságát, eredményességét a jól megválasztott szemléltető taneszköz növelheti. Törekszünk arra, hogy a tanítási tartalmakat a legmegfelelőbb eszközkészlet segítse. Ezek beszerzésében az anyagai erőforrások hiánya esetenként visszavetett minket. Az elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően azonban egyre korszerűbb eszközök (számítógépek, digitális táblák, digitális taneszközök) állnak rendelkezésünkre. A taneszközök fejlesztése során az informatikai szemlélet megjelenése hatott az oktatás tartalmára, az anyag tervezésére. Az új oktatástechnikai eszközök és anyagok alkalmazásának természetesen nem az a célja, hogy átvegye a pedagógus funkcióinak egy részét, hanem a tanítási-tanulási folyamat hatékonyabbá tétele. Fontos, hogy a Pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok megvalósításáért a taneszköz állomány fejlesztése a munkaközösségek által is tervezett legyen. A taneszköz beszerzési terv készítésekor taneszköz kiválasztásunk elveként törekedtünk arra, hogy az emelt szintű angol nyelv és az emelt szintű informatika – számítástechnika tanítása és az iskola prioritási rendjébe tartozó műveltségi területek a fejlesztéskor elsődlegességet élvezzenek. A Pedagógiai programunk 1. számú melléklete tartalmazza a Nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

200

201

Nyilvánosságra hozatala Pedagógiai programunk minden érdeklődő számára nyilvános, egy-egy példánya az iskola irattárában, könyvtárában, nevelői szobájában van elhelyezve. Ezen kívül megtekinthető az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél is, valamint intézményünk honlapján.

202

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet – A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. számú melléklet – A helyi tanterveink CD melléklete

203