TARTALOMJEGYZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 5 AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE ÉS STRUKTÚRÁJA... 6 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE... 8 JÖVŐKÉP... 10

TARTALOMJEGYZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT............................................................................................................................ 5 AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE ÉS STRUKTÚRÁJA ..................................................................... 6 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE .............................................................................................................................. 8 JÖVŐKÉP .......................................................................................................................................................... 10 1. AZ ISKOLA PROGRAMJA ...................................................................................................................... 11 1. 1. Az iskola nevelési programja ...........................................................................11 1. 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................... 11 1. 1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatai ...................................... 14 1. 1. 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................ 16 1. 1. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együtt-működésével kapcsolatos feladatok ................................................................................................................................................... 18 1. 1. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................................................................................................... 20 1. 1. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ......................................................................................................................................................... 23 1. 1. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................................................................... 26 1. 1. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........................................................................................................................................................ 28 1. 1. 9. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei ................................................................. 32 1. 1. 10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai ............................... 32 1. 1. 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv . 33 1. 1. 12. Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja ...................................................... 34 1. 2. Az iskola helyi tantervei .................................................................................42 1. 2. 1. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ....................................................................................................................... 47 1. 2. 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................ 47 1. 2. 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................................................................................. 48 1. 2. 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg ............................ 50 1. 2. 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait .......................................................................................................... 50 1. 2. 6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ........................................................................................... 52 1. 2. 7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit ........................ 57 1. 2. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................. 57 1. 2. 9. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .......................................................... 57 1. 2. 10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................... 62 1. 2. 11. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ........................................................................... 64 1. 3. Az általános iskola egész napos programja ......................................................68 1. 3. 1. Egész napos oktatás az alsó tagozaton ............................................................................ 68 1. 3. 2. Az egész napos oktatás működésének alapelvei ........................................................... 68

2

1. 3. 3. Egész napos rendszerben működő osztályok esetében .............................................. 68 1. 4. Iskolaváltás, valamint tanuló átvételének szabályai .......................................69 1. 5. Alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek .....................................................69 1. 5. 1. Projektmódszer ........................................................................................................................ 69 1. 5. 2. Témahét ..................................................................................................................................... 71 1. 5. 3. Az iskolai intézményegységben folyó oktatásban alkalmazott tanulásirányítási módszerek ................................................................................................................................................ 72 1. 6. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátai .......................................................72 1. 7. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatásához igazodó fejlesztő program .......................................................................................74 1. 7. 1. Helyzetkép ................................................................................................................................. 74 1. 7. 2. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztő programja irányelvei, céljai, feladatai.............................................................................................. 75 1. 7. 3. A tanórai és a tanórán kívüli fejlesztés kiemelt területei ........................................... 79 1. 7. 4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság SNI gyermekek, tanulók esetében ..................... 81 1. 7. 5. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok ................... 81 1. 7. 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók értékelése és minősítése .............. 84 1. 7. 7. A gyógypedagógiai oktatás-nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja ................................................................................................................................ 85 1. 7. 8. Dokumentáció vezetése......................................................................................................... 93 1. 7. 9. A fejlesztés eredményességének értékelése .................................................................... 93 1. 8. A művészeti iskola helyi tanterve ...................................................................94 1. 8. 1. Óratervek a 2026/2027. tanév végéig .............................................................................. 94 1. 8. 2. Óratervek a 2011/2012. tanévtől, a képzés struktúrája ........................................... 96 1. 8. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei ............................. 104 1. 8. 4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ........................................................ 105 1. 8. 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................................................................................................................................................... 106 1. 8. 6. Az alkalmazható kották (könyvek), egyéb taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei .......................................................................................................................... 109 2. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................................................. 111 2. 1. Bevezetés .....................................................................................................111 2. 2. A kollégiumi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ...................................112 2. 3. A tanulók értékrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .............................................................................................................................115 2. 4. A tanulók fejlődése, tehetséggondozása, felzárkóztatása, pályaválasztása, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei .....................................................116 2. 5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................118 2. 6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ......................................................119 2. 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ...........................121 2. 8. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ..............................121 2. 9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ........122 2. 10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek: ...........................................122 2. 11. A kollégium működése, a pedagógiai tevékenység rendszere ......................124 3. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................................................................ 125

3

Az iskolai könyvtár .................................................................................................................................... 127 Részletesen:................................................................................................................................................... 130 1. 2. 3. 4.

Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása .................................................................. 130 Dokumentumismeret,- és használat ...................................................................................... 130 A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata .......................... 130 Önművelés, a szellemi munka technikája ........................................................................... 131

Spirális szerkezetű ismeretek: .............................................................................................................. 133 Lineáris szerkezetű ismeretek: ............................................................................................................. 133 Taneszközök: ................................................................................................................................................ 134 Tevékenységi formák, eljárások, módszerek: ................................................................................. 134 Tanulói tevékenységtípusok: ................................................................................................................. 134 Ellenőrzés, értékelés, továbbhaladás feltételei: ............................................................................ 134 Szakórák ................................................................................................................ 135 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................................... 136

4

KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Jálics Ernő Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium nevelési – tanulási – tanítási folyamata teret ad a színes, sokoldalú és iskolai életnek: tanulásnak, játéknak, sportnak, művészeti nevelésnek, munkának; fejlesztve a gyerekek önismeretét, együttműködési készségüket, akaratukat. A nevelés – tanulás folyamatában kiemelt szerepet tulajdonítunk a biztos alapkészségek és az alkalmazásképes tudás kialakításának; az egyenlő hozzáférés

biztosításának,

felzárkóztatásának,

a

hátrányos

integrálásának;

az

helyzetű

élethossziglani

gyerekek

tanulásra

való

felkészítésnek, az idegen nyelv és informatikai ismeretek elsajátíttatásának. A művészeti tagozat lehetőséget nyújt hangszeres képzésre; tánc, illetve képzőművészet oktatására. Olyan oldott, stressz - mentes, gyermekközpontú intézmény kívánunk lenni, ahová jó járni, ahol jó a légkör, ahol a pozitív megerősítés dominál, ahol önbizalommal, pozitív egyéniséggel gazdagodik gyermek és pedagógus. Minderre garancia az esztétikus és motiváló környezet, a családias légkörű kollégium, a minőséget támogató vezetői szemlélet, valamint szakmailag és módszertanilag

felkészült,

önmagát

nevelőtestület.

5

folyamatosan

fejlesztő,

aktív

AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE ÉS STRUKTÚRÁJA Az iskola feladata és tevékenysége az Alapító Okirat alapján 

általános iskolai nevelés-oktatás



kollégiumi ellátás



alapfokú művészetoktatás



többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása



azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt

Intézményegységei 

Általános Iskola



Alapfokú Művészeti Iskola



Kollégium

Székhelye: 7530 Kadarkút, Fő u. 1. Telephelyei Mikei Tagiskola: 7512 Mike, Zrínyi u. 2/a.

Az általános iskola struktúrája 

1-8. évfolyam (a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása),



1-8. évfolyam (a többi tanulóval nem együtt foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az oktatása)



Mikei tagiskola 1-4. évfolyam



Alapfokú művészetoktatás 1-12. évfolyam

6

Tárgyi feltételek A tanítás az 1-8. évfolyamon az iskola főépületében, illetve a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható tanulók számára a Rákóczi u. 10. sz. épületében történik. 2010 szeptemberétől a DDOP „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” c. pályázathoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés kapcsán 2010 szeptemberétől iskolánk összesen 7 tanteremmel, illetve szertárral és irodahelyiséggel bővült. Az alsó tagozatnak 8 tanterem áll rendelkezésére, az 5-8. évfolyam oktatása pedig szaktantermi rendszerben folyik. A tantermek jól felszereltek - egyre több terem digitális eszközökkel is rendelkezik. A testnevelés órák megtartásához rendelkezésre áll egy tornaterem, amely a tanulócsoportok számának növekedése miatt már kevésnek bizonyul. Az öltözők kis mérete problémát okoz a tanórák előkészítése és megtartása során. A kulturált étkezés feltételei biztosítottak az iskola épületében lévő ebédlőben. A főépületben található kollégiumi rész felújítása a DDOP pályázat kapcsán megvalósult. 2010 szeptemberétől modern, szállodai színvonalú, kétszintes kollégiumban kerültek elhelyezésre diákjaink. A művészeti képzés az iskola területén található. A tárgyi eszközök megléte a többi hasonló intézmény átlagához képest nagyon jónak mondható, de azért további fejlesztésre van szükség. Az elmúlt években az intézmény fokozatosan fejlődött, tárgyi-technikai ellátottsága növekedett, így eszközellátottsága megfelelőnek mondható. Problémát jelent viszont az iskola területének „nyitottsága”, a kerítések rossz állapota, illetve egyes területeken annak hiánya.

7

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Az oktatás 1820-ban indult a településen a katolikus egyház által megbízott iskolamester

segítségével.

1868-tól

református

iskola,

majd

1870-től

katolikus iskola működött 1-1 tanerővel. Az 1848-as államosítás után a 8 osztályos iskolába Hencse, Hedrehely, Visnye, Visnyeszéplak, Gige, Kőkút és Rinyakovácsi településekről is jártak gyerekek. A körzetesítés megindulása után, az 1961/62-es tanévtől az iskola folyamatosan bővült: új tantermek, új iskolaszárny, konyha, sportpályák, diákotthon lett kialakítva, majd 1990-ben elkészült a tornaterem is. A 8 évfolyamos

képzés

mellett

1978-tól

gyógypedagógiai

osztály

kezdett

szakiskolai

képzés

működni. Az

1992/93-as

tanévben

(gazdasszonyképző),

majd

az

indult

a

1993/94-es

kétéves tanévtől

a

2

és

3

éves

vendéglátóipari szakmunkásképző szakács és felszolgáló osztályokkal, amely a

későbbiek

során

a

cukrász

szakmával

bővült.

2001-től

pedig

megteremtődtek a feltételek az érettségit adó 4 éves szakközépiskolai képzés megindítására is. 2001-ben iskolánk felvette Jálics Ernő kadarkúti születésű szobrászművész nevét. A 2003/2004-es tanévben indult az első osztályban az egész napos oktatás a Lépésről-lépésre program adaptálásával. Az általános és középiskolai képzéssel párhuzamosan 2000-ben megindult a zeneiskolai képzés is, először a Mikrokozmosz Művészeti Iskola kihelyezett tagozataként, majd 2005-től önálló művészeti tagozatként, ugyanakkor a zenei képzés képzőművészeti tagozattal is bővült. 2002/2003-as tanévtől a Pannon Középiskola és Szakiskola Kadarkúti Tagintézményeként adtunk helyet a felnőttképzésnek. 2007 szeptemberétől mindezt a Művelt Szakemberekért Alapítvány keretei között végezte az intézmény,

majd

a

2008-2012-ig

tagintézményeként.

8

a

budapesti

Leonardo

Középiskola

2005 szeptemberében indult az Egységes Gyógypedagógiai Szakszolgálat működése, korai fejlesztés, logopédia szakágakban. A 2006/07-es tanévtől bővült a tevékenységi kör: az értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi sérült) gyermekek képzése integrált oktatás keretében történik. Ezen kívül a tagozat kibővült a speciális szakiskola indításával 9 - 10. évfolyamon, valamint szakszolgálati feladatok ellátásával. Szakiskolai képzésünk a 2006/2007-es tanévtől az SZFP (Szakiskolai Fejlesztési Program) II. program alapján zajlott. 2008. január 1-től a Kadarkúti – Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül elindult a szakmai szolgáltatás gyógytestnevelés, logopédia és nevelési tanácsadás terén. Intézményünk utazó gyógypedagógusai 437 tanulót/gyermeket láttak el ebben a tanévben a térség 11 iskolájában, illetve óvodájában. A Nevelési Tanácsadó a 2008/2009-es tanév szeptemberétől kezdte meg munkáját. Hosszú évek kitartó munkájával sikerült az iskolának vezető szerepet kivívni a térségben mind az oktatás-nevelés, mind a pedagógiai szakszolgálat terén. 2010. július 1-től kezdte meg működését az integrált oktatási központ, mely az óvoda intézményegységgel bővülve végezte munkáját. 2013. január 1-vel az óvoda kivált a közoktatási intézményből. 2013. január 1-től intézményünket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítja és működteti. 2013. szeptember 1-vel a Pedagógiai Szakszolgálat intézményegység átkerült a Megyei Szakszolgálathoz. 2015. július 1-től a középiskola (szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) kivált az intézményből és a Kaposvári Szakképzési Centrum Jálics Ernő Szakképző Iskolájaként működik tovább.

9

JÖVŐKÉP A Jálics Ernő Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium liberális szemléletű, valamennyi érték iránt nyitott, humánus intézmény. A felmenő rendszerben kiépült létesítmény biztosítja a folyamatosságot a nevelésben és az oktatásban, a szabad művelődésben, a testi- és mentálhigiénés fejlődésben. Képzett, széles módszertani kultúrával rendelkező nevelőközösségünk a jövőben is fontosnak tartja a Pedagógiai Program folyamatos és sikeres megvalósítását. Optimális csoport- és osztálylétszámmal, esztétikus környezettel, az infrastruktúra fejlesztésével és a demokratikus légkör megteremtésével olyan munkakörülményeket kívánunk teremteni, mely testi-lelki biztonságot nyújt felnőtt és gyerek számára egyaránt. Iskolánkban olyan tanítási-tanulási folyamatot kívánunk biztosítani, melyben az átlagos, a tehetséges, a tanulási kudarcnak kitett, a sajátos nevelést igénylő és a tanulásban akadályozott diákok is képesek az egyéni haladási ütemüknek megfelelő ismeretszerzésre. Az általános iskolában célunk a biztos alapkészségek elsajátíttatása. Ehhez nyújtanak segítséget a szakszolgálatban dolgozó speciálisan képzett szakemberek is (logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, pszichológus). Eleget téve a kor követelményeinek, az iskolai oktatásban a jövőben is kiemelten kezeljük az idegen nyelv és az informatikai tantárgyak oktatását. Hátrányos helyzetű és nehezen kezelhető gyerekeink problémáinak megoldását jól működő gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer segíti, biztosítva az esélyegyenlőséget az egyenlő hozzáférést. A kollégiumban a jövőben is meg kívánjuk teremteni a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Megőrizzük, s lehetőségeink szerint fejlesztjük művészeti nevelésünket. A jövőben is ki fogjuk használni a pályázat adta lehetőségeket tárgyi feltételeink javításához, sajátos arculatunk kialakításához és megőrzéséhez. Az intézmény hosszú távú működése érdekében segítjük az intézmény és a fenntartó közötti együttműködés fejlesztését.

10

1. AZ ISKOLA PROGRAMJA 1. 1. Az iskola nevelési programja 1. 1. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek                

megfelelő motiváltság, kudarcélmény kerülése, egészséges életmód igényének egész életre szóló kialakítása, egyéni sajátosságok, szociális helyzet figyelembevétele, közösségi életre alkalmas erkölcsi normák megismertetése, kialakítása, nemzeti és közösségi hagyományok ápolása, a kor gazdasági, társadalmi, technikai és kulturális változásaihoz való igazodás, szűkebb és tágabb környezetünk megóvása, munkakultúra és felelősségtudat kialakítása, hazafiság és európaiság tudatosítása, világnézeti semlegesség biztosítása, törvényesség (törvények, jogszabályok, rendeletek beillesztése az iskolai életbe), esélyegyenlősséggel kapcsolatos problémák feltárása, megszüntetése, pedagógusok folyamatos szakmai megújulása, tevékenységközpontúság a tanítás-tanulás folyamatában, a tudáshoz való egyenlő hozzáférés elve, a tudás- és képességfejlesztés helyes aránya,

Értékek     

az oktatás- nevelés folyamatának központja a gyerek, pedagógiai szabadság, pedagógiai sokszínűség, partnerek igényeinek figyelembevétele, HH/HHH gyerekek feltérképezése, fejlesztésük, felzárkóztatásuk, egyéni fejlesztési terv alapján, együttnevelés, integráció, inklúzió.

Célok Stratégiai célok        

általános iskolai képzés 1-8. évfolyamon, gyógypedagógia 1-8. évfolyamon (részleges integrációban), művészeti tagozat tánc, zene, dráma és képzőművészeti területeken, esélyegyenlőség biztosítása, minőségbiztosítási rendszer tapasztalatainak felhasználása, személyiségfejlesztés, képességfejlesztés, hátrányos helyzetűek segítése, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. 4.

11

Intézményi célok és sikerkritériumok, ehhez kapcsolódó feladatok, eszközök: Cél: A tanulók személyiségének, képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése. Sikerkritérium: Ha az osztálytermi folyamatokban, a pedagógusok tervezőmunkájában megjelennek az egyéni fejlesztést segítő újszerű oktatási módszerek, tanulásszervezési eljárások a kompetencia alapú oktatásba bevont tanulócsoportokra vonatkozóan. Feladat: Az újszerű oktatási módszereknek, tanulásszervezési eljárásoknak a csoporthoz, illetve az egyén képességeihez való igazítása. Eszköz: Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás, pedagógiai projekt, témahét, erdei iskola, IKT alkalmazása, IPR elemek alkalmazása, saját innovációk. Cél: A tanulók motiváltságának növelése, pozitív tanulási attitűd kialakítása és fenntartása. Sikerkritérium: Ha a tanulók szorgalmának átlagértéke iskolai szinten minimum 3,0. Feladat: Életközeli tanulási környezet megteremtése, új típusú tanári attitűd kialakítása, individuális tanulás biztosítása. Eszköz: Sokszínű tanítási-tanulási tevékenységformák, motiváló módszerek alkalmazása (kooperatív technikák), tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, drámapedagógia (játék, szerepjáték). Cél: A digitális eszközök használatának elterjesztése. Sikerkritérium: Ha az IKT eszközök használata minden kompetencia alapú oktatási területen a bevont tanórák legalább 30%-ban megjelenik. Feladat: A pedagógiai feladatok igényinek megfelelő IKT eszközök használata a pedagógusok és a tanulók körében. Eszköz: Digitális oktatási tartalmak integrálása. Cél: Az SNI-s és a BTM-es gyerekek részére szakemberek foglalkoztatásával megfelelő szakmai segítség biztosítása a felzárkózáshoz, továbbhaladáshoz. Sikerkritérium: Ha az SNI-s és a BTM-es gyerekek 100%-ának tudjuk biztosítani a szakmai ellátást. Feladat: SNI-s és BTM-es gyerekek kiszűrése, felülvizsgálatának biztosítása, szakmai segítségnyújtás. Eszköz: szakemberek és szakmai programjaik. Cél: Használható nyelvtudás megszerzésének biztosítása. Sikerkritérium: Ha az idegen nyelv tantárgyi átlaga iskolai szinten eléri a 3,2 értéket. Feladat: Csoportbontások alkalmazása, idegen nyelvi programok, versenyek szervezése, tehetséggondozó szakkörök működtetése. Eszköz: Emelt óraszám, nyelvi labor, könyvtár szakmai segédanyagai, filmek, tanulmányi kirándulások, külföldi szakmai gyakorlat.

12

Cél: Korszerű informatikai ismeretek megszerzésének biztosítása. Sikerkritérium: Ha az informatika tantárgy átlaga iskolai szinten eléri a 3,8 értéket. Feladat: Csoportbontások alkalmazása, tanórai és tanórán kívüli tanulás és gyakorlás biztosítása, internet használat tanórán kívüli lehetőségének biztosítása, informatikai eszközök korszerűsítése. Eszköz: Szaktantermek, szükséges eszközök. Cél: A tehetség kibontakoztatásának lehetősége. Sikerkritérium művészeti ágon: Ha megvalósul évente két alkalomra tervezett kiállítás, bemutató vagy fellépés. Sikerkritérium a művészeti ágon kívül: Ha minden tagozaton működik tehetséggondozó foglalkozás. Feladat: Tehetség kibontakoztatása művészeti területen, tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekben. Eszköz: Szakkörök, versenyekre való felkészítés, könyvtár. Cél: A társadalmi szempontból hátrányos helyzetű diákok oktatási integrációja. Sikerkritérium: Ha minden integrációs felzárkóztatásra jogosult tanuló számára biztosított a hátrányok kompenzálása. Feladat: Integrációs program működtetése minden évfolyamon. Eszköz: 1-4. évfolyamon a „Lépésről-lépésre program” adaptációjával, valamint a „Délután az iskolában” program folytatásával. Cél: Végzős tanulók pályaválasztásának segítése, a továbbtanulók arányának növelése. Sikerkritérium: Ha a 8. évfolyamon az első helyre felvettek aránya eléri a 80%-ot. Feladat: Pályaorientáció, tanulók bevonása a továbbtanulást segítő programokba, továbbtanulási lehetőségek megismertetése osztályfőnöki órákon, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulókra. Eszköz: Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó szakemberei, nyílt napok. Cél: Egészségtudatos magatartás és életvitel kialakítása. Sikerkritérium: Ha minden tanévben megvalósul az Egészségnevelési program. Feladat: Egészségnevelési program alkalmazása. Eszköz: Helyi tanterv részét képező Egészségnevelési program. Cél: Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. Sikerkritérium: Ha minden tanévben megvalósul a Környezeti nevelési program és megrendezésre kerül a Föld Napjához kapcsolódó környezetvédelmi projekthét. Feladat: Környezeti nevelési program alkalmazása, projekthét megszervezése. Eszköz: Helyi tanterv részét képező Környezeti nevelési program.

13

Cél: A multikulturalitás jegyében a hazánkban élő kisebbségek kultúrájának, hagyományainak megismerése. Sikerkritérium: Ha minden évfolyamon minden osztályban sor kerül a kisebbség kultúrájának megismertetésére. Feladat: Más népek, nemzetiségek kultúrájának megismertetése és ezzel kapcsolatosan toleranciára nevelés. Eszköz: Rendezvények, osztályfőnöki órák. Cél: Ideális szülő-iskola kapcsolat kialakítása. Sikerkritérium: Ha a szülői értekezleten megjelentek aránya legalább 60%os. Feladat: Szülők folyamatos tájékoztatása az iskolai és szabadidős programokról, valamint a tanulók teljesítményéről. Közös programok szervezése. Eszköz: Szülői értekezletek, fogadóórák, SZM gyűlések, tájékoztató füzet, ellenőrző. Cél: Önképzés igényének kialakítása, módszertani kultúra gazdagítása. Sikerkritérium: Ha minden érintett pedagógus részt vesz módszertani továbbképzésen. Feladat: Helyi továbbképzések, tanfolyamok szervezése és a helyi könyvtár módszertani kiadványainak gyarapítása. Eszköz: Iskolai könyvtár, szakértők igénybevétele. Cél: Az egymástól való tanulás gyakorlata. Sikerkritérium: Ha tanévenként minden pedagógus időt fordít hospitálásra. Feladat: Tapasztalatszerzés érdekében hospitálások megszervezése, lebonyolítása. Eszköz: Munkamegbeszélés.

1. 1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatai A személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Az intézmény valamennyi egysége a maga sajátos eszközrendszerével hozzájárul az intézményben nevelődő gyerekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez. Törekszünk a teljes személyiségfejlesztésre, melyben segítségünkre vannak a kompetenciaoktatással kapcsolatos új oktatásszervezési eljárások. A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása során lehetőség van minden gyerek megszólítására, aktivizálására, az egyéni haladás biztosítására. Szorosan összefüggő tanulásszervezési eljárás - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés.

Személyes és szociális kulcskompetenciák az egyénnek az a képessége, hogy az egyén:

14

       

tudja azonosítani, értékelni és megvédeni forrásait, jogainak korlátait és szükségleteit, projekteket alkosson és vezessen, ehhez stratégiákat fejlesszen ki, rendszerszerűen helyzeteket, relációkat és erőviszonyokat tudjon elemezni, együttműködjön, demokratikus szervezeteket, cselekvési rendszereket építsen ki és ilyenekben működjön, konfliktusokat menedzseljen és oldjon meg, szabályoknak megfelelően játsszon, használja és értelmezze e szabályokat, a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet alkosson.

A komplexitás kezelésére való képesség (pl. a nyitott és bizonytalan helyzetek kezelésének képessége). Perceptív kompetencia (pl. a releváns és a nem releváns dolgok közötti különbség észlelése). Normatív kompetencia (pl. a szabályoknak megfelelő és nem megfelelő dolgok megkülönböztetésének és az elfogadható mértékű eltérések megítélésének képessége). Kooperatív kompetencia (pl. a bizalom és a gyanakvás közötti mozgás képessége). Narratív kompetencia (például a dolgok közlésének, visszaadásának képessége). Ennek érdekében feladataink     

    

A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása, figyelembe véve az adott életkori szakaszok jellegzetességeit. Oktatás és nevelés egységes feladatellátása. A gyermekek sokoldalú megismerése, a személyiség fejleszthető képességeinek minél előbbi felismerése. Sajátos, sokszínű szakmai lehetőségeinkkel a differenciált képességfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkentése, tehetségfejlesztés, alkotó-képesség fejlesztése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, az együttműködési készség kialakítása, valamint a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása kooperatív technikák, a csoportmunka, pármunka stb. alkalmazásával. A helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása. A gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. Önismeret, önértékelés képességének fejlesztése. Egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatok, következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés. Egészséges és kulturált életmódra nevelés.

15

  

A szülőhely és a haza múltjának s jelenének bemutatása; a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.

1. 1. 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségbarát iskola Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. A fenti cél elérése érdekében az egészséges iskola eléri az egészségügyi, oktatási szakembereket, tanárokat, diákokat, szülőket és a közösség vezetőit is az egészségbarát iskolai környezet kialakítása, valamint egészségnevelési, egészségfejlesztési programok és szolgáltatások megvalósítása érdekében. Az egészségfejlesztő iskola feladatai   





Minden rendelkezésére álló módszerrel segítse elő az iskolai közösség egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és biztosítson egészséges környezetet az eredményes tanuláshoz. Alakítson ki együttműködést a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szolgálatokkal, szakemberekkel, a szülőkkel annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Biztosítson egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat, ezekkel párhuzamosan működjön együtt a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival. Kiemelt jelentőséget tulajdonítson az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, adjon teret a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytasson, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekedjen arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; működjön együtt a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az iskolai egészségfejlesztés módszerei Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, hiszen egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre Hagyományos egészségnevelés

16

Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelési program tehát arra való, hogy kellő ismeretek átadásával hozzásegítse a tanulókat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent. A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. A másodlagos prevenciónál a kiindulópont a megbetegedés korai jegyeinek azonosításán múlik, tehát nem az egészség fenntartása a cél, hanem a betegség vagy a hajlamosító tényezők korai észlelése, majd az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások. Színtérprogramok Az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. Ilyen kitüntetett színtér az iskola, mely az egészségfejlesztési programok megvalósításának legkitűnőbb terepe lehet. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A jövőre irányuló és stratégiai célokat szolgáló egészségnevelés komplexen közelít a feladathoz. A jövőt szem előtt tartó egészségfejlesztés a felnövekvő korosztályok életminőségében gondolkodik. A teljes személyiség formálására irányuló egészségnevelés hosszú távon a korrekcióra szorulók arányát csökkentheti. Az iskola egészségfejlesztés várható hatásai A teljes körű egészségfejlesztés az alábbi részterületeken is hatékony:       

tanulási eredményesség javítása, iskolai lemorzsolódás csökkenése, társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése, dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás megelőzése, bűnmegelőzés, társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, pedagógusokkal, önismeret és önbizalom javulása,

17

elsődleges szülőkkel,

   

alkalmazkodó készség, stressz-kezelés, problémamegoldás javulása, érett, autonóm személyiség kialakulása, krónikus, nem fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése, társadalmi tőke növelése.

Az iskolai egészségfejlesztés célkitűzései Hosszú távú célok:    

az iskolába járók egészségmagatartásnak javítása, az elhízott gyermekek számának csökkenése, az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudatosság fejlődése, az egészség, mint érték hangsúlyos megjelenése az iskolai életben és tanulóink életében, valamint az intézmény fejlesztése, működtetése során, a saját és a közösség egészségéért érzett felelősség és aktivitás növekedése.

Rövid távú célok:    

az egészségtudatos életmódot népszerűsítő közösségi aktivitás erősödése, a gyermek kortársközösségek kialakulása, az egészséges minták elterjedése, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, tudásanyag fejlődése, a pedagógusok intézmény iránti elkötelezettségének és elégedettségének növekedése.

1. 1. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Legalapvetőbb feladatunk ezen a téren, hogy a gyermekekben, életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakuljon, hogy az iskola közösségéhez tartoznak. A közösségfejlesztés kialakítja az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:     

tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, szakkörök, sportköri foglalkozások, projekt, témahét, erdei iskola, diák-önkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület tevékenyen hozzájárul:   

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), véleményalkotó, vélemény-nyilvánító képességének fejlődéséhez, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez,

18



a másság elfogadásához.

A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, az iskolát segítő szervezetek képviselőinek is, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként állnak a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők A pedagógusok nevelő-oktató munkájuk során törekedjenek arra, hogy minden tanuló:     

 



ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek, legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, váljon érzékennyé környezete állapota iránt, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés legyen meghatározó, szociális kompetenciáinak fejlesztésével erősítse a közösséghez való kötődést, az empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, szervezőkészség, alkalmazkodó képesség fejlesztésével segítse a beilleszkedést, a közösségben az SNI tanulók elfogadása, segítése természetessé váljon.

Kiemelkedő fontosságú az iskolai diákönkormányzat tevékenysége. Az iskolában működő diákönkormányzat az egyik legfontosabb autonóm szervezet, amelyet a tanulók érdekeik érvényesítésére hozhatnak létre. Jelentősége meghatározó, mert a társadalmi szerepekre készít fel:  véleménynyilvánítás,  érdekképviselet,  érdekérvényesítés. Jól szervezett munkájával az iskolai szabadidős tevékenységének organizátora lehet, kialakítja az összetartozás igényét, elősegíti a közösséghez tartozás élményét. Az autonómián belül mindenki választ és választható. A diákönkormányzat hozza létre, fogadja el saját szervezeti és működési szabályzatát, amit a nevelőtestület hagy jóvá. Egyetértési joga van:

19

   

az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; a házirend elfogadásakor és módosításakor.

Vélemény nyilvánítási joga van: 

az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben: o szakkörök, sportkör működése, o a létesítmények használata.

A diákönkormányzat szervezeti felépítése: 2 fő osztályonként A diákönkormányzat fórumai:   

Iskolai DÖK – havonta; diákfórumok – évente; diákparlament – az országos rendezvényekhez igazodik.

Véleményével fölkeresheti az iskola igazgatóját, nevelőtestületét, amely fórumok a felvetett kérdésekre 30 napon belül választ adni kötelesek. Munkáját a diákönkormányzatot segítő tanár támogatja, elősegíti, inspirálja a diákkezdeményezések méltó színvonalú megvalósítását. Az iskolai közösségfejlesztés fontos bázisát képezik (vetélkedők, előadások, rendhagyó órák, sportrendezvények, klubdélutánok, diákkiállítások, iskolarádió működtetése) Meggyőződésünk, hogy a demokratikus jogaival okosan élő, mások jogait tiszteletben tartó diákból válik jogtisztelő, jogkövető polgár, aki mások jogait nem sértve rendezi be életét. Az iskolai diákönkormányzati tevékenységet részletesen szabályozó szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program 2. sz. melléklete.

1.

1. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

az

A pedagógusok feladatai        

gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről; a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon; segítse a tehetségek kiteljesedését; előmozdítsa a gyermek, magatartási szabályainak elsajátítását, és betartatását; egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveljen; a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről; a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása; a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa;

20

         

az ismereteket, közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét; a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját; részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát; tanítványai szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa; a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse; pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken; határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket; megőrizze a hivatali titkot; hivatásához méltó magatartást tanúsítson; együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel;

Az osztályfőnöki munka tartalma Tervező   

Osztályfőnöki tanmenet megtervezése. Osztályfőnöki óra tervezése. Szülői értekezlet megtervezése, célok megfogalmazása.

Szervező       

fejlesztők, szakkörök, tömegsport, múzeum, színház, kirándulás, szabadidős programok.

Helyzetelemző   

a tanulók otthoni körülményeinek, egyéni problémáinak megismerése; HH és HHH tanulók száma – aránya; bejárók, étkezők, kollégisták, idegen nyelv.

Irányító      

közösségi élet kialakításának elősegítése; fegyelem biztosítása; osztály - tanárok közötti viszony koordinálása; rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal; kapcsolat a szülőkkel; házirend ismertetése.

21

Segítő, patronáló    

a tanulók személyiségének alakítója, differenciált tanulmányi előmenetelének segítése; az osztály érdekeinek képviselete az iskola előtt; tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről; értékorientáció.

fejlesztés,

Ellenőrző  

az ellenőrző és a napló folyamatos egybevetése, ellenőrzése; a tanulók tanulmányi eredményének nyomon követése.

Értékelő  

jutalmazás, büntetés; magatartás, szorgalom értékelése,

Dokumentáló 

adminisztráció ellátása (Napló, Ellenőrző, Bizonyítványok, Törzslapok)

Az osztályfőnök feladatai     

  

  

Alaposan megismerje a tanítványai személyiségét. Tanév elején elkészíti osztályfőnöki éves nevelési tervét, és így biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító szerepet tölt be, együttműködve az osztály-diákbizottsággal Lehetőség szerint látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal és az illetékes napközis nevelőkkel. A fogadóórákat, szülői értekezleteket és lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek /érdemjegyek, hiányzások, fegyelmik, meghívók, értesítő/. Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról. Mind a félévi, mind az év végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához elemzi feljegyzéseit, kikéri az osztályban tanító tanárok, tanulók véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről. Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására. Határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket /mulasztás, anyakönyv, stb./, havonta ellenőrzi, szükség szerint kiegészíti az ellenőrzőbe írt jegyeket. Figyelemmel kíséri, kezdeményezi és koordinálja osztálya tanulóinak a tanórán kívüli és - a meghatározott esetben - iskolán kívüli elfoglaltságait. A szülő kérésére egy-egy - de évente összesen három - napra távolmaradást engedélyezhet tanulóinak.

22

 

Évente tanévkezdéskor megismerteti tanulóival az iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat és a Házirendet. A Működési Szabályzatban meghatározott módon jutalmazhatja, büntetheti tanulóit.

1. 1. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2011. évi CXC. „Törvény a nemzeti köznevelésről” értelmező rendelkezéseinek 4.§ szerint: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:   

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az (a 1997. évi XXXI. „Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 67/A § értelmében), aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendsze23

res gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje Intézményünkben az Alapító Okirat alapján integráltan a testi fogyatékos (enyhébb fokban mozgáskorlátozottak), érzékszervi fogyatékos (gyengénlátók, enyhefokban nagyothallók) beszédfogyatékos, értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott), a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók, fiatalok integrált nevelése/oktatása történik. Valamint intézményünkben 1-8. osztályig gyógypedagógiai oktatás is folyik a tanulásban akadályozott gyermekek/tanulók/fiatalok számára, az értelmileg akadályozott gyermekek/tanulók/fiatalok oktatása pedig integrált keretek között történik. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének színterei Tanórán belül törekszünk: az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, egyéni fejlesztés, értékelés, csoportos fejlesztés, tanórai differenciálás, kooperatív munkaformák alkalmazására. Tanórán kívül működik: iskolaotthonos oktatás, tanórán kívüli foglalkozás, tanulószoba, múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás, tanulmányi kirándulások, csoportos pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, felzárkóztatás. Habilitációs, rehabilitációs, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások:

24

Intézményünkben az integrált sajátos nevelési igényű tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásait és a beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkozásait az intézményegységében dolgozó szakemberek látják el. A tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek/tanulók/fiatalok felzárkóztató és rehabilitációs foglalkozásait, a tanórákat is tartó gyógypedagógusok látják el. Az enyhe fokban nagyothalló, gyengénlátó és testi fogyatékos tanulók ellátását utazótanár segítségével valósítjuk meg. Ezeket a foglalkozásokat a tanulók kötelező óraszámán felül délutáni időpontban szervezzük meg, kötelező jelleggel. Az iskolaotthonos oktatásban a foglalkozások az önálló órák keretén belül valósulnak meg. A gyógypedagógiai osztályokban ezeknek a foglalkozásoknak a megtartása délelőtti órák keretén belül valósul meg az órarendbe beépítve. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógusi végzettséggel rendelkező szakember végzi. A terápiák és fejlesztő foglalkozások heti időkerete a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklete szerint kerül megszervezésre, az előírt csoportlétszámok betartásával, egyéni fejlesztési terv alapján. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján történik, amit a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus készít, a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye, valamint saját diagnosztikus mérései alapján. Javasolt, hogy a fejlesztési tervet a befogadó pedagógusok is ismerjék meg. Ez alapja lehet a tanórákon történő egyéni megsegítéseknek és a differenciálás megtervezésének. Számos esetben azonban épp a befogadó pedagógus nyújthat segítséget észrevételeivel, tanácsaival a gyógypedagógusnak a habilitációsrehabilitációs tevékenységben és tervezésben. Bemeneti mérések lehetnek: 1-2. évfolyam: DIFER mérés egyéni értékelővel 3-4-5-6. évfolyam: Komplex mérés 7-8. évfolyam: Pályaorientáció 5. évfolyam: EQ mérés pszichológus segítségével Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje Intézményünk a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók érdeklődési igénye szerint nem kötelező tanórán kívüli foglalkozásokat szervez tehetséggondozás céljából, melynek heti időkeretét a 2011. évi CXC. törvény 27. § rendelkezései szerint szervez meg. A tehetséggondozás alapja a tanuló, a szülő és különböző szakemberek együttes munkája. A tehetséges gyermekek kiválasztásában a tantestület (szaktanárok, pszichológus) együttesen vesz részt, hiszen a gyermekeket több oldalról kell megismerni, ezáltal lehetőséget teremteni a gyermek igényeinek megfelelő tehetséggondozásra.

25

Hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje A tanulóknak a hátrányos helyzetüket igazoló dokumentumot minden tanév október 1-ig kell leadniuk az intézmény részére, melyről a kijelölt kolléga nyilvántartást vezet. Intézményünk kidolgozta a hátrányos helyzettel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszereket és eszközöket, melyet az Esélyegyenlőségi terv rögzít. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulókat mentorálással is segítjük. Ezen tanulók megsegítésében a gyermek és ifjúságvédelmi felelős is közreműködik. A hátrányos helyzetű gyermekek támogatására pályázatok keretén belül igyekszünk megteremteni az alapokat.

1. 1. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Kiemelkedő fontosságú az iskolai diákönkormányzat tevékenysége. Az iskolában működő diákönkormányzat az egyik legfontosabb autonóm szervezet, amelyet a tanulók érdekeik érvényesítésére hozhatnak létre. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete. Az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás, a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. Jelentősége meghatározó, mert a társadalmi szerepekre készít fel:   

véleménynyilvánítás, érdekképviselet, érdekérvényesítés.

Jól szervezett munkájával az iskolai szabadidős tevékenységének organizátora lehet, kialakítja az összetartozás igényét, elősegíti a közösséghez tartozás élményét. Az autonómián belül mindenki választ és választható. A diákönkormányzat hozza létre, fogadja el saját szervezeti és működési szabályzatát, amit a nevelőtestület hagy jóvá. Bizonyos tárgykörökben törvényes és érvényes döntés nem hozható a Diákönkormányzat egyetértése nélkül. Ilyen kérdésekben a Diákönkormányzat köteles állásfoglalását indoklással együtt a döntéshozó szervnek eljuttatni. Ha a Diákönkormányzat nyilatkozata nemleges vagy álláspontja eltér a döntéshozóétól, akkor az egyeztető tárgyalásokon a Diákönkormányzat köteles képviseltetni magát. Ilyen esetekben a Diákönkormányzat képviseletét az Elnök látja el. A Diákönkormányzatnak egyetértési joga van az alábbi tárgykörökben  

az iskolai házirend elfogadása és módosítása; az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatban. Ezek a következők: ünnepélyek rendje,

26

  

hagyományok ápolása, kapcsolattartás rendje az iskolavezetéssel, tanulók rendszeres tájékoztatási rendje. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; a szociális juttatások elveinek meghatározás ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásakor; egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása esetében.

Bizonyos kérdésekben a Diákönkormányzatnak joga van kialakítani, és nyilvánosságra hozni a saját véleményét. A Diákönkormányzatnak tárgykörökben:           

véleményezési

joga

van

az

alábbi

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál; a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyekben; hasznos munkák elvégzésében, iskolai vetélkedők, versenyek meghirdetésében; az iskolai munkaterv tanulóifjúságra vonatkozó pontjaival kapcsolatban; az iskolai SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben; a házirend elfogadása előtt; a tanév rendjében; az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásánál; az iskolai diákélettel kapcsolatos minden kérdésben; könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításában; a tanulók ellen induló és lezajló fegyelmi eljárásban.

Bizonyos tárgykörökben egyedül a Diákönkormányzatnak van joga határozatot, döntést hozni. Ezen döntések tartalmáért, betartásáért, ill. a döntés elmulasztásáért szintén egyedül a Diákönkormányzat felel. Ezekben a kérdésekben a nevelőtestületnek véleményezési joga van, amit a DÖK belátása szerint figyelembe vehet, vagy figyelmen kívül hagyhat. A Diákönkormányzat döntési joga az alábbi tárgykörökre terjed ki       

saját működésének és munkájának kérdéseiben; meglévő hatáskörei gyakorlásában; saját SZMSZ elkészítésében; tisztségviselőinek megválasztásában; egy tanítás nélküli munkanap programjában; saját bevételeinek felhasználásában; saját tájékoztatási rendszerének működésében.

Javaslattételi jog    

a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyekben; önálló versenyek, vetélkedők meghirdetésében; a tantestület által alapított díjak odaítélésében; az iskolai diákélettel kapcsolatos kérdésekben. 27

Átruházott jogok A Diákönkormányzat elláthat olyan jogköröket is, amelyeket a törvény nem biztosít számára, de azok átruházhatóak rá. Arról, hogy egy jogkör átruházását a Diákönkormányzat elfogadja-e, a DÖK vezetősége köteles dönteni, mérlegelve a jogkör gyakorlásához szükséges feltételek meglétét. A diákönkormányzat szervezeti felépítése: 2 fő osztályonként A diák önkormányzat fórumai   

iskolai DÖK – havonta; diákfórumok – évente; diákparlament – az országos rendezvényekhez igazodik.

Véleményével fölkeresheti az iskola igazgatóját, nevelőtestületét, amely fórumok a felvetett kérdésekre 30 napon belül választ adni kötelesek. Munkáját a diákönkormányzatot segítő tanár támogatja, elősegíti, inspirálja a diákkezdeményezések méltó színvonalú megvalósítását. Az iskolai közösségfejlesztés fontos bázisát képezik (vetélkedők, előadások, rendhagyó órák, sportrendezvények, klubdélutánok, diákkiállítások, iskolarádió működtetése). Meggyőződésünk, hogy a demokratikus jogaival okosan élő, mások jogait tiszteletben tartó diákból válik jogtisztelő, jogkövető polgár, aki mások jogait nem sértve rendezi be életét.

1. 1. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Szülő, tanuló, pedagógus együttműködése Az iskola, mint oktató, nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít; és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés alábbi formái jellemzik intézményünket A tanulókat az iskola életéről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, munkaközösség-vezetők és valamennyi nevelő tájékoztatják:   

Az iskola igazgatója évente egyszer a diákközgyűlésen és ugyancsak évente egyszer az osztálytitkárokkal folytatott személyes megbeszélések alkalmával. A diákönkormányzat tagozatonkénti vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 28



A szaktanárok, szakoktatók és napközis nevelők folyamatosan a szaktárgyi órákon, illetve a napköziben.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulót és a szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok, valamint a napközis nevelők (fogadóórákon szóban, illetve a tájékoztató füzeten és ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  

az iskola igazgatója évente egy alkalommal a Szülői Munkaközösség választmányi ülésén; az osztályfőnökök a szülői értekezleteken (évente két alkalommal) vagy eseti megbeszélések alkalmával.

A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, a szülői ház és a pedagógus közösség összehangolt, aktív együttműködése. Ennek feltétele a kölcsönös bizalom és az őszinte tájékoztatás. A szülőktől az alábbiakat várjuk el, illetve a szülök kötelessége:    

őszinte véleménynyilvánítás; nevelési problémák megbeszélése és közös megoldás keresése; érdeklődő, segítő hozzáállás, folyamatos kapcsolattartás; az intézményi pedagógiai elvekkel, a házirenddel összhangban a gyermekeik nevelése.

Továbbá, lehetőségük van: 

 

részt venni az iskola rendezvényein; bekapcsolódni a projektek, témahetek szervezésébe, megvalósításába; szponzori segítségnyújtásra

Iskolánk a következőket biztosítja A szülők és a pedagógusok együttműködésének alábbi lehetőségeit biztosítja az iskola:  

    

Nyílt napok szervezése, nemcsak a beiskolázandó, hanem a már nálunk tanuló diákok szüleinek. Rendszeres tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról – ellenőrző könyvön keresztül, illetve szükség esetén más, gyorsabb módszerrel (telefon, Internet). Félévente 1-1 alkalommal szülői értekezletek tartása. SNI-s, BTM-es és HHH-s tanulók szüleivel rendszeres kapcsolattartás. Ha szükséges, rendkívüli szülői értekezletek összehívása. Tájékoztató értekezletek: projektek, témahetek megkezdése előtt. Fogadóórák tartása. 29

   

 

Családlátogatás Ismeretterjesztő előadás igény szerinti szervez Iskolai ünnepélyek látogathatósága Közös programok, rendezvények szervezése (kiállítás, kirándulás, vetélkedők, szalagavató stb.). Évenkénti PIEE mérés (partneri elégedettség mérése). Iskola honlapja (www.jalics.hu)

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Egyéb partnerekkel történő együttműködés A tanítási-tanulási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (tanuló és pedagógus), valamint a közoktatási szolgáltatást igénybe vevő szülők mellett léteznek az intézménynek egyéb azonosított partnerei is, akik az intézmény működésével vagy annak eredményével szemben elvárásokat fogalmaznak meg. A szakszolgálati ellátást és a nevelési tanácsadást a Somogy Megyei Szakszolgálat Kadarkúti Telephelye látja el intézményünkben. Az iskola részéről az igazgatóhelyettes a felelős kapcsolattartó. Az együttműködés színterei:      

BTM vizsgálatok elvégzése Kontroll vizsgálatok végzése Gyógytestnevelés ellátása Nevelési tanácsadás Pedagógusokkal történő konzultáció Adminisztratív munka segítése

Leginkább az alsó tagozaton dolgozó pedagógusok állnak kapcsolatban a helyi óvodával, ahonnan a legtöbb tanuló érkezik iskolánkba. Az iskola részéről az alsó tagozatos munkaközösség-vezető a felelős kapcsolattartó. Az együttműködés színterei:        

óvodai szülői értekezletek a pedagógusok közreműködésével; pedagógusok látogatása az óvodai foglalkozásokon, ünnepélyeken; óvónők látogatása az első osztályokban; nagycsoportosok látogatása az iskolában; nyílt nap az iskolába lépő gyerekek szülei részére; közös szervezésű programok óvodások és alsó tagozatosok részvételével (idegen nyelvi műsorok, kézműves foglalkozások, Mekk Elek tábor, Mihály napi vásár…); közös szakmai megbeszélés óvónők és tanítók között; Óvoda-iskola átmenet segítése a TÁMOP 3.3.8. programja szerint, kiemelten a HHH-s tanulók vonatkozásában.

30

A pedagógusok mellett a technikai dolgozókra is fontos szerep hárul a nyugodt munkafeltételek megteremtésében és a zökkenőmentes működtetésben. Az iskola részéről a személyzeti ügyintéző a felelős kapcsolattartó. Az együttműködés színterei:  

napi személyes kapcsolat; közös karácsonyi vacsora;

Az iskola magasabb szintű irányítását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kaposvári Tankerülete végzi. Az iskola részéről az igazgató a felelős kapcsolattartó. Az egész iskolát érintő ünnepélyeinknek (okt. 23., karácsony, Jálics est, márc. 15, ballagás) az Id. Kapoli Antal Művelődési Ház biztosít helyszínt. Az iskola részéről az igazgató a felelős kapcsolattartó. Az együttműködés színterei:  

ünnepélyek; városi szervezésű kulturális műsorok;

A tanulók életkorhoz kötött orvosi, egészségügyi vizsgálatát és ellátását a kadarkúti Iskolaorvos, Fogorvos és a Védőnői Szolgálat szakemberei végzik. Az iskola részéről az igazgatóhelyettes a felelős kapcsolattartó. Az együttműködés formái:    

szűrővizsgálatok; alkalmassági vizsgálatok; védőoltások; közösen szervezett egészségügyi témahét;

A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget a helyi Szociális Alapszolgáltatási Központ szakemberei. Az iskola részéről a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a kapcsolattartó. Az együttműködés formái:  

esetmegbeszélések; írásbeli tájékoztatás;

A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal történő kapcsolattartás során a HHH-s tanulók beilleszkedésének segítése, a családi nevelés problémáinak felismerése, a roma hagyományápolás fontosságának tudatosítása kerül előtérbe. Az együttműködés formái:

31

 Közös családlátogatások  rendezvényeken, programokon való részvétel  kölcsönös tájékoztatás egymás munkájával kapcsolatban A Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával megvalósuló TÁMOP-5.2.3A-12/1 „Összefogás a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérség gyerekeinek jövőjéért” c. pályázat keretében a Biztos Kezdet Gyermekház munkatársaival történik együttműködés a HHH-s gyermekek fejlesztése érdekében. Az együttműködés formái:   

Kapcsolattartás a szakemberek között Esetmegbeszéléseken való részvétel Szakmai találkozók, közös programok szervezése

A fent említett, azonosított partnereken kívül további csoportok (Gyermekeink a jövő Alapítvány, Mike gyermekeiért Alapítvány, Vöröskereszt), intézmények (helyi rendőrség, helyi tűzoltóság, Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, gyermekpszichiátria, egyházak, ÁNTSZ, pedagógiai intézetek, nevelési tanácsadók, a térség iskolái, média) is segítik iskolánkat céljai elérésében.

1. 1. 9. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Tanulmányok alatti vizsgák: az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a pótló és javítóvizsga. A tanulmányok alatti vizsgák szervezését a 20/2012. EMMI rendelet 64.§72.§ szabályozza. A tanulmányok alatti vizsgák (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) követelményei: az adott vizsgatárgy az adott évfolyamra vonatkozó, a helyi tantervben meghatározott követelménye. A tanulmányok alatti vizsgák értékelési szabályai megegyeznek a Pedagógiai Program 1. 2. 9. pontjában „A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja” leírtakkal.

1. 1. 10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai Az általános iskolába felvételt nyernek azok a tanulók, akiknek lakóhelye, illetve tartózkodási helye az iskola körzetében található. Ha az iskola további felvételi kérelmet is teljesíteni tud, a 2011. évi CXC törvény 51.§ alapján előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos tanulókat. További felvételt akkor nyerhetnek tanulók, ha a törvény által engedélyezett osztálylétszámot nem lépi túl az iskola. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre.

32

1. 1. 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély- nyújtási alapismeretek oktatásának célja Hosszú távú cél 

Olyan szellem kialakítása, amely tudatos elemi elsősegély nyújtási ismeretek kialakítására törekszik.

Középtávú cél  

Iskolánk olyan gondoskodó közösséggé fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára az elemi elsősegély nyújtási ismeretek megszerzését, elsajátítását. Korszerű ismeretek közvetítésével, a gyerekek személyes részvételén keresztül attitűd - és szemléletformálás vészhelyzetben megvalósítható helyes viselkedési forma kialakítása.

Rövid távú célok   

Az elemi elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása/felfrissítése pedagógusok részére a tanév kezdete előtt (aug. 20 és szept. 01. között). A pedagógusok által megszerzett tudás átadása a tanulóknak (tanórai és tanórán- kívüli foglalkozások keretében). A bázisiskolai státus megszerzése

Az iskola elsősegély-nyújtási alapismeretek programja A) Iskolai tanórán Ember és természet – 7-8. évfolyam Biológia   

Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek.

Fizika 

Az elektromos áram hatása érintésvédelmi ismeretek.

az

élő

szervezetre.

Veszélyek,

Kémia 

Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.

B) Iskolai- tanórán kívüli foglalkozások   

Szakköri foglalkozások. Versenyek, vetélkedők, rendezvények szervezése (elsősegély nyújtási verseny, katasztrófa védelmi verseny). Témahét.

33

    

Bemutatók szervezése pl. katasztrófa védelmi bemutató. Gyakorlóhelyek látogatása pl. területi - mentőállomás, - tűzoltóság, katasztrófavédelem. Elsősegély - nyújtással kapcsolatos rajzpályázat hirdetése. Elsősegély - nyújtás világnapjáról, Véradók világnapjáról való megemlékezés (pl. rajzpályázat, feladatlap, faliújság készítése stb…). Előadások szervezése, szakemberek meghívásával.

A megvalósításhoz szükséges feltételek Az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapvető berendezések, adottak. A szakirodalom rendelkezésünkre áll (pl. iskolai könyvtár).

eszközök

Alkalmazott módszerek        

Csoportos témafeldolgozás. Esettanulmányok, problémamegoldás. Videofilm, történetek feldolgozása. Értéktisztázó beszélgetések. Elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Bemutatók. Versenyek, vetélkedők. Előadások, információközlés.

Monitorozás, dokumentálás  

Kérdőíves módszerek (tanulói, szülői). Fotókból, rajzokból, gyerekek fogalmazásaiból FALIÚJSÁG készítése.

Partnerek, segítők      

Szülők Iskolaorvos Védőnők Magyar Vöröskereszt illetékes szervei Városi tűzoltóság Rendőrség

1. 1. 12. Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja A művészetoktatás tartalmi szabályozása A gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. Az 34

alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv - művészeti áganként – az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programjára épül. A követelmény a tanulók differenciált tevékenységére épül. A részletes szakmai követelményrendszer CD mellékleten található. Irányelvek Az alapfokú művészeti iskolánk a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a szín-és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum mely segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás, az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Meghatározza a kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra épül az alapfokú művészetoktatási intézményünk pedagógiai programja és helyi tanterve, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmaztunk meg. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógia, amely a követelmények teljesítésével képességfejlesztő hatású. A tananyag tartalmak szükségesek a művészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. Az alapfokú művészeti fejlesztésében

nevelés

szerepe

a

tanulók

személyiség-

A művészeti tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. Biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját, élményszerűséget. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza: esztétikai szemléletet, kommunikációs képességet, az értékes alkotások iránti igényt, pozitív élmények átélését, az alkotó típusú tevékenységek megismertetését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti, hogy megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Lehetőséget van a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez. Az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően vannak meghatározva a követelményszintek. Célja az, 35

hogy a különböző intézményekben azonosan érvényesüljenek az elvárások. A szintek eléréséhez a helyi tantervben a rugalmasság és differenciálás elve érvényesül. Az ellenőrzés, értékelés folyamatának alapjait is a két szakasz (alapfok 1-6, továbbképző 9-12) végére elérendő követelmények határozzák meg. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység Alapvető funkció: a művészeti alapműveltségre nevelés, valamint a tehetségek gondozása, a veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen szakmailag is elmélyülten és eredményesen haladhatnak, és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséggondozás módszerei A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. A művészeti képességek korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentőgátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség. A módszereket befolyásoló tényezők Az érintett növendékek életkora, milyen szinten állnak, mit tudnak, milyen motivációk inspirálják, mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására. Mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani, milyen feltételrendszer mellett dolgozik, mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába, milyen elismerés, és kik részéről várható a nevelő extra teljesítményéért. Mindezek tisztázása után a növendékek részére lehetséges: Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a tanuló.  Gazdagítás, dúsítás: hogy a tanévi anyagot az idő 2/3-a alatt sikerül feldolgozni és a fennmaradó 1/3-nyi időben a növendékek egyéni fejlesztő programokkal dolgoznak.  Tehetséggondozás: heti plusz egy óra időtartamban. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák:  versenyeken való részvétel (házi, helyi városi, kistérségi, regionális, országos, nemzetközi) – minden tanszak; külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi, testvérvárosi) való szereplés – minden tanszak;  gálaesteken, tanévzárókon történő fellépések – minden tanszak; helyi tárlatokon való szereplés – minden tanszak;  művészeti táborokon való részvétel – minden tanszak. A tehetségek oktatását olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. 

A tehetséggondozás feltétele: a tehetségek kutatása, felismerése, megfelelő tárgyi-technikai feltételek biztosítása (jó hangszerek),napi kapcsolattartás az

36

azonos növendéket oktatók-nevelők között, olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.) tehetséges pedagógusok, akik nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni-oktatni. A pedagógus szerepe a tehetséggondozásban: a művészeti tanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitől sokan alkotó művészetnek is tekintik – a pedagógus személyisége adja hozzá. Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott minden növendék egyedi és megismételhetetlen. Ezért az e szakmát művelők személyisége az erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a tananyagba beépítve, másrészt az oktatók, a művészek és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, illetve a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban. A közösségfejlesztés területén kiemelt feladataink    

az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása; a közösség hagyományainak megismertetése; a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása; a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése. A fejlesztés eszközei: o produkciók létrehozása, bemutatása; o a szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása, ünnepteremtés; o iskolai hagyományok teremtése, megőrzése (ballagás, diáknap, fesztiválok, versenyek, alkotótáborok); o tanórán kívüli foglalkozások biztosítása; o a tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások biztosítása.

Az iskolai közösség részvételével.

kialakítása,

fejlesztése:

a

tanulók

aktív

A szülők, a növendékek és a pedagógusok együttműködésének formái, és továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókkal kapcsolatos feladatok 

szaktanári, tanulói, szülői közös tevékenységet igénylő feladatok, programok, szervezése (bemutatók, nyílt napok, táborok, tanulmányi

37



kirándulások); a tanulók bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe.

A szülőkkel kapcsolatos feladatok összhangban vannak a többi oktatási egységgel Szülő és a pedagógusok együttműködésének formái A székhelyen tartott szülői értekezletet, melyeket elsősorban növendékhangversenyekhez, táncbemutatóhoz és képzőművészeti kiállításhoz kapcsolódóan, valamint kiemelt rendezvények, külföldi utak, művészeti táborok, versenyek esetén és szükség szerint tartunk. Ezen kívül fogadóóra, nyílt tanítási napok, versenyekre, fellépésekre való szülői kíséret, alkalmi beszélgetések. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói A zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja jártasságok megszerzését és gyakorlását figyelembe véve az életkori sajátosságokat, az érdeklődést tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására, az esztétikai érzékenység alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önkifejezés eszköztárnak gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készít fel. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó

38

növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel. Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói A tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztése, gazdagítása. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja készségét.

a

tanulók

kreativitását,

improvizációs

képességét,

Alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. Neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, táncművészetet értő közönséget, táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel a szakirányú továbbtanulásra.

Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok,

39

érzések, elképzelések, tapasztalatok megjelenítésének gyakorlatára.

vizuális

eszközökkel

való

A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményi, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót:  a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére,  a vizuális információk, közlemények megértésére,  a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra,  a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra,  a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére,  a kifejezési eljárások használatára,  élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére,  a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására,  a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére,  a vizuális önkifejezésre, alkotásra,  tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra,  a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére,  eszközhasználatra, anyagalakításra,  a baleset- és munkavédelmi előírások betartására,  tárgykészítésre, környezetformálásra,

40

     

a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására.

Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

41

1. 2. Az iskola helyi tantervei A választott kerettanterv megnevezése Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 2. évf. 7+1 7+1

3. évf. 6+1

4. évf. 6+1

+1

2+1

Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika

4+1

4+1

4+1

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5

5

5

5

2

2

3

3

25

25

25

27

Alsó tagozaton a „Magyar nyelv és irodalom” tantárgy értékelése „Magyar nyelv” és „Irodalom” néven, külön jeggyel, illetve szövegesen történik - kivéve a mikei tagiskolát -, mely a Helyi tantervben megjelenítésre kerül.

42

Heti óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1. és 4. évfolyamai számára a 2016-17-es tanévben 1. évfolyam Közvetlen Magyar nyelv és irodalom Matematika

4. évfolyam

Önálló

4/144

4/144

3/108

2/72

Közvetlen

Német nyelv

Önálló

4/144

3/108

2/72

2/72

3/108 közös/közvetlen

Hit- és Erkölcstan Környezetismeret

1/36 1/36

1/36

Technika

1/36

Rajz

2/72

Ének – zene

2/72

Testnevelés

5/180

1/36

Heti kötelező óraszám összesen

19+6=25óra

21+6=27óra

Évi óraszám összesen

900 óra

972 óra

Heti óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2. és 3. évfolyamai számára a 2016-17-es tanévben 2. évfolyam Közvetlen Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika

3. évfolyam Önálló

4/144

Közvetlen

4/144

3/108

----------------------------------------2/72

Önálló

3/108

4/144

1/36

--------

3/108

2/72

közös/közvetlen Környezetismeret

1/36

Ének-zene

2/72

Hit- és Erkölcstan

1/36

Technika

1/36

Rajz

2/72

Testnevelés

5/180

1/3

Heti kötelező óraszám összesen

18+7=25 óra

18+7=25

Évi óraszám összesen

900 óra

900 óra

43

Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 4 Magyar nyelv és irodalom 2 Magyar nyelv 2 Irodalom 3+1 Idegen nyelvek 4 Matematika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek 1 Erkölcstan 2 Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz 1 Ének-zene 1 Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és 1 népismeret* +1 Informatika Technika, életvitel és 1 gyakorlat 5 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető 2 órakeret 28 Rendelkezésre álló órakeret

6. évf. 4 2 2 3+1 3+1

7. évf. 3+1

8. évf. 4

3+1 3+1

3+1 3+1

2

2

2

1 2

1

1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1

1

1

1

1

+1

5 1

5 1

5 1

3

3

3

28

31

31

1 1 +1

Felső tagozaton a „Magyar nyelv és irodalom” tantárgy értékelése „Magyar nyelv” és „Irodalom” néven, külön jeggyel történik, mely a Helyi tantervben megjelenítésre kerül.

44

Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (Német) Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évfolyam 7+2 4 1 2 2 1 -

2. évfolyam 7+2 4 1 2 1 2 -

3. évfolyam 6+1 3+1 1 2 2 2 1

4. évfolyam 7+2 4 1 2 2 2 1

1

1

1

1

5

5

5

5

2

2

2

2

25

25

25

27

5. évfolyam 4+2 4 1

6. évfolyam 4+2 4 1

7. évfolyam 4+1 2 4+1 1

8. évfolyam 4+1 2 4+1 1

2

2

2

2

1 2 2 2 1

2 1 2 2 1

4 1 1 1 1

4 2 1 1 1

1

1

2

1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

2

2

2

28

28

31

31

A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma a 2011.évi CXC törvény 6. melléklete alapján kerül meghatározásra. Az 5. évfolyamon a Hon- és népismeret tantárgy a Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyba építve kerül oktatásra.

45

Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára A nevelés – oktatás – fejlesztés területei

Anyanyelv és kommunikáció

Társadalmi környezet

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció

4

4

4

4

4

4

5

5

Olvasás-írás

2+1

2+1

3

3+1

4

4

2+2

2+2

Számolás-mérés

2+1

2+1

2+1

2+1

3+1

3+1

3+1

3+1

Játékra nevelés

2

2

2

2 1

1

2

2

2+2

2+2

3+1

3+1

1+1

1+1

2

2

Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat Természeti környezet

Önkiszolgálás

Informatika

2+1

Életvitel és gyakorlat Környezetismeret Ének-zene

Művészetek

2+1

Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés

2+1

2+1

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

2+1

2+1

2

2

2

2

1

1

5

5

5

5

5

5

5

5

Testi nevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret

3

3

3

4

4

4

4

4

Összesen

25

25

25

26

28

28

31

31

46

1. 2. 1. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti foglalkozások tervét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

nem

kötelező

1. 2. 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

tanórai

tanulmányi

Az iskola a nevelőtestület, a munkaközösségek véleményének kikérésével minden évben meghatározza a tankönyveket, taneszközöket, és segédleteket, ruházati és egyéb felszereléseket. A taneszközök kiválasztásánál a pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe:     

   

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének A pedagógus csak a munkaközösség, ennek hiányában az azonos tantárgyat tanítók közös megegyezése alapján választott tankönyvet, taneszközöket kérheti Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan tankönyveket, nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amely hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, illetve engedélyezett. A tankönyvek közül, amennyiben a tankönyvjegyzéken van ilyen, tartós tankönyvet kell választani A nyomtatott taneszközökön kívül egyéb, hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tanulmányi segédletek pl. elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó és a digitális tananyag nyilvánítható is használható A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév május 31-ig az intézmény honlapján és a hirdetőfalakon tájékoztatjuk. Taneszközök kiválasztásánál kötelezővé csak a munkába való bekapcsolódáshoz szükséges minimális taneszköz írható elő. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Ruházati és egyéb felszerelések vonatkozásában az iskola egyenruhája és a testnevelés órákhoz szükséges SZMSZ–ben lefektetett ruházat beszerzése várható el.

47

Ingyenes tankönyvellátás biztosítása A térítésmentes tankönyvellátást a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulóknak, majd ezt követően felmenő rendszerben az állam biztosítja. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a vonatkozó törvényeknek megfelelően az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulóknak   

az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján, ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).

A tankönyvcsomagokat – lehetőség szerint- úgy állítjuk össze, hogy évfolyamonként - szükség szerint osztályonként -, minden tanuló azonos tankönyvet kap kölcsön, és a támogatásból készpénzért megvásárolt tankönyv is minden tanulónál azonos legyen. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, pedagógus kézikönyveket a könyvtár nyitva tartási idejében kikölcsönözhetik. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

1. 2. 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A köznevelés kiemelt feladatai 1. a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék kialakítása, szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. 2. a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.

48

3. a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre nevelés az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztése 4. Járuljon hozzá, hogy a felnövekvő nemzedék         

a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

Az együttműködés a szülőkkel  

az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között.

Fejlesztési területek – nevelési célok  

A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

A nevelési célok kiemelt területei            

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

49

A nevelési célok megvalósításának lehetséges módjai:   

beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válnak, önálló tantárgyként jelenhetnek meg (helyi tanterv).

A nevelési célok érvényesülése a tartalmi szabályozás különböző szintjein   

alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát; a felsőbb évfolyamokon elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak.

1. 2. 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg A mindennapos testnevelést a NKT. 27.§ (11) bekezdés a) és b) pontja szerint szervezzük meg.

1. 2. 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait Választható tantárgyakra vonatkozó szabályok Iskolánk helyi tantervében a tanulók számára nagyrészt kötelező óraszámok jelennek meg. A 2013/2014-es tanévtől a Hit – és erkölcstan oktatás a tanulók választása alapján történik. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Az „Idegen nyelv” mint kötelező tantárgy iskolánkban lehet angol vagy német nyelv. A nyelv-választás szabályai: Az „Idegen nyelv” tantárgy oktatása a 2. évfolyamon, illetve a 2014/2015-ös tanévtől a 3. évfolyamon kezdődik, megközelítőleg azonos létszámú csoportokkal. Az angol vagy német nyelvi csoportba jelentkezés az előző tanévben, május 20-ig történik. Az idegen nyelvi órákat a tantárgyfelosztásban meghatározott pedagógusok tartják. A jelentkezés formája: szülői kérvény. Az elbírálás módja: elsősorban a szülői kérések alapján történik, de amennyiben nagy aránytalanság tapasztalható a csoportok létszámában, akkor az idegen nyelvi munkaközösség pedagógusai és az évfolyamon tanítók közösen alakítják ki a végleges csoportokat.

50

A tanórán kívüli foglalkozások formái Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:        

csoportfoglalkozás, szakkörök, diákkörök, diáksportkör, felzárkóztató foglalkoztatások, tehetséggondozó foglalkoztatások, SNI, BTM fejlesztő foglalkozások. Egyéni, kiscsoportos felkészítő foglalkozás Egyéb szabadidős foglalkozás

Az tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkózató foglalkozások, SNI, BTM fejlesztő foglalkozások kivételével - önkéntes.  

    



A napközis foglalkozásokra való felvételnél előnyben részesülnek a HH, HHH, SNI, BTM és bejáró tanulók. Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanórán kívüli foglalkozáson, illetve a 2015/16-os tanév végéig melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan foglalkozáson kíván részt venni. Az adott tanév május 20. után beiratkozott tanulók a következő tanév szeptember 5-ig élhetnek a tanórán kívüli foglalkozás választásának jogával. A tanuló a tanév során egy alkalommal, az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanórán kívüli foglalkozásra, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a pedagógus engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az intézményegység vezető, vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A szabadon választott tanórán kívüli foglalkozást a mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások órakeretét minden tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

tanév elején az iskola

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését az igazgatóhelyettes végzi. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

51

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tanítási időben akkor szervezhető, ha azon az osztály legalább 80%-a részt vesz. A kirándulás tervezett helyét, idejét, kísérőtanárok személyét az osztályfőnököknek egyeztetni kell az igazgatóhelyettessel két héttel a tervezett időpont előtt. Az iskola pedagógusai, és a szülők az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az SZMSZ tartalmazza.

1. 2. 6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatások írásbeli, szóbeli, gyakorlati formái 

    

felelet (1-2 lecke számonkérése) o szóbeli – elméleti tantárgyak esetében egy tanévben legalább egyszer kerüljön sor minden egyes tanuló szóbeli feleltetésére o írásbeli témazáró dolgozat (1 témakör számonkérése) o írásbeli kiselőadás o szóbeli házi dolgozat o írásbeli o gyakorlati osztályozó vizsga – az iskola házirendjében meghatározott módon javítóvizsga – az iskola házirendjében meghatározott módon

Minden tanárra vonatkozó egységes elvek iskolánkban az értékeléshez Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tanuló, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindazt alkalmazni is képes. Szóban és írásban szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is visszaadja a szabályt, az összefüggéseket. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz. Nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre szorul többször is. Ismeretei

52

felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, gyakorlati tevékenységében kissé bizonytalan, feleleteiben rövid mondatokat alkalmaz. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek csak nevelői útbaigazításokkal, hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Csak egyszavas, vagy tőmondatos válaszokat ad, gyakorlati tevékenysége bizonytalan, képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeket nevelői útbaigazítással sem teljesíti. A minimum követelményeket nem tudja, gyakorlati tevékenysége segítséggel is eredménytelen. Tantárgyi értékelés alóli felmentés a Szakértői bizottság javaslatára, az igazgató engedélyével lehetséges. Iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai; a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulók tudását, ismereteik mennyiségét és minőségét folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzés egyik fajtája az írásbeli beszámoltatás, mely:   

visszajelzés tanulónak, szülőnek, nevelőnek; segít a differenciálás, egyéni bánásmód meghatározásában; viszonyítás regionális, illetve országos szinten.

irányának,

módjának

Az írásbeli beszámoltatás formái:  



Év eleji, illetve évközi diagnosztizáló mérés (felmérő feladatlappal), melynek célja a helyzetfeltárás, ill. az ismétlő időszak feladatainak megtervezése. Évközi formatív mérések egy-egy tematikus egység feldolgozása után (ellenőrző feladatlappal, tudáspróba feladatlappal, témazáró feladatlappal), melynek célja a tanuló tudásának objektív értékelése a tantervi követelményekhez viszonyítva. A pedagógus az eredmények ismeretében informálódik a tematikus egység elsajátítási szintjéről az adott osztályban, csoportban és ennek alapján módja van a következő tanévben (vagy az ismétlések során) az alacsony színvonalon elsajátított anyagrészekre nagyobb gondot fordítani. Folyamatos korrekciós lehetőséget biztosít mind a tanuló, mind a pedagógus számára. Ezek az osztályzatok piros tintával kerülnek az osztálynaplóba, értékük súlya nagyobb. Ha a tanuló félévkor, ill. év végén kétesre áll az érdemjegy meghatározásakor, akkor e jegyek döntő szereppel bírnak a „piros” jegyek javára. Év végét lezáró, szummatív mérések (felmérőlapokkal, tesztlapokkal), melynek célja a tanuló tudásának megállapítása és minősítése.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes, szummatív mérésének értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

53

TELJESÍTMÉNY 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Ettől az értékelési aránytól bizonyos tantárgyak, feladattípusok esetében el lehet térni, s ezt az adott tantárgy helyi tantervében meg kell jelentetni. Írásbeli beszámoltatás korlátai Az írásbeli felmérők, dolgozatok megírásának ideje a tanmenetekben rögzítettek. A tanulókkal legalább egy héttel előbb ismertetni kell ezeket az időpontokat, hogy biztosítva legyen számukra az alapos felkészülés lehetősége (kivétel az év eleji mérés). A tanulók egy nap maximum 2 nagyobb volumenű írásbeli dolgozatot írhatnak (röpdolgozat nem számít ilyennek). A dolgozatok javítása legkésőbb a mérést követő két héten belül történjen meg. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, teljesítmény értékelésének követelményei és formái 





 

a

tanulói

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés célja, hogy a tanár, a tanuló és a szülők láthatják a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Mindez diagnosztikus visszajelzés, ezért előremutató, folyamatos, nem lezárható, nem megbélyegző. Az értékelés feladata a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges tanulói teljesítmények minősítése, önmagához viszonyított fejlődésének kimutatása. Szerepet kap az önértékelés, illetve a társak értékelése. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Írásbeli értékelés: feladatlapok, tesztlapok, önálló írásbeli dolgozatok alapján, előre közölve az elérhető eredmények ponthatárait. Gyakorlati értékelés: a gyakorlottság mérése azokban a tantárgyakban, ill. témakörökben, ahol a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlati ismeretek megszerzésére. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének értékelését az iskola helyi tantervében előírt követelmények alapján végzik. Az értékelés súlypontjai: a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése, az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. Az első évfolyamon, második évfolyam félévkor szöveges értékelés történik. A 2. évfolyam év végétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel minősítjük. A félévi és év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 54

  

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében egy félévben minden tantárgyból a heti óraszámnak megfelelő mennyiségű, de legalább három érdemjegyet kell szereznie. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesíti az iskola. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, az elmaradt érdemjegyek beírásáról gondoskodik.

Az ellenőrzés, értékelés követelményei         

Legyen sokoldalú (tudás, neveltség, emlékezet, ismeretek alkalmazása, stb.). Legyen objektív, tükrözze híven az eredményeket és fogyatékosságokat. Formailag legyen változatos (szóbeli, írásbeli ellenőrzés, tanuló megfigyelés, stb.). Ügyeljünk az írásbeli és szóbeli ellenőrzés helyes arányának megtartására. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében egy tanítási napon két dolgozatnál többet ne írassunk. Az írásbeli munkát 8 napon belül ki kell javítani, vissza kell adni a tanulóknak, meg kell beszélni tartalmukat, és ha a tanuló erre igényt tart, meg kell indokolni az osztályzatokat. Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. Az osztályzás ne legyen ítélkező jellegű, megtorló eszköz. A tanulók szaktárgyi teljesítményét folyamatosan értékeljük szóban, írásban osztályzatokkal. Egy-egy gyengébb eredmény kijavítására biztosítsunk lehetőséget. Egy-egy félévben annyi érdemjegye legyen egy tanulónak, hogy tárgyilagosan meg lehessen állapítani félévi, illetve év végi osztályzatát

Az értékelés formái A tantárgyi értékelés hivatalos formája az érdemjegyekkel történő minősítés. A tanulók tantárgyi előmenetelükről félévkor értesítés, év végén bizonyítványt kapnak. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A tanulók értékelésének más formája: a rendszeres félévi és tanév végi tantárgyi felmérések. Az 1. évfolyam év végi bizonyítványhoz értékelő lapot csatolunk, mely a tanulók munkájával kapcsolatos értékelést – a helyi tanterv tantárgyi követelményei alapján – tartalmazza. A szöveges értékelés rendszere A szöveges értékelés leírást ad a tanuló fejlődéséről, kiemelkedő vagy sikeres teljesítményéről, illetve rámutat a lemaradásokra, hibákra, de úgy, hogy ösztönzést adjon a teljesítmény javulásához. Szövege segítséget ad a helyes énkép kialakulásához, tehát nem a személyiségre utal vissza, hanem szorosan a produktumok, teljesítmények jellemzőire, minőségére mutat rá.

55

A szöveges értékelés módja és gyakorisága Szóbeli: értékelést ad a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, teljesítményéről a tanórákon és más iskolai foglalkozásokon.

tanulmányi

Az első évfolyamon, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkájáról az egyes tantárgyak követelményei alapján írásban megfogalmazott részletesebb értékelést is csatolunk. Félévkor a tájékoztató füzetben, év végén a bizonyítványban értékeljük teljesítményüket. A fentieken kívül a tanulót 1. évfolyamon és 2. évfolyam 1. félévében folyamatosan százalékos értékkel vagy szövegesen is értékeljük. Az értékelés megjelenik az osztálynaplóban és a tanulók tájékoztató füzetében is. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul A szöveges értékelés alapelvei       

Személyre szóló legyen! Fejlesztő, ösztönző legyen! (Adjon pozitív megerősítést, segítse a különböző képességek kibontakozását.) Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű! (A dicséretet, a jutalmazást helyezzük mindig előtérbe!) Folyamatos és rendszeres legyen! Az iskolai, tantárgyi követelményrendszerre épüljön! Vegye figyelembe a tanuló önmagához mért fejlődését! Legyen tárgyszerű! (Erősségek, gyengeségek, lehetséges javítási módok számbavétele.)

Továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés feltételei 







A kudarcokkal kapcsolatban (bukások) preventív stratégiát folytat az iskola. Az évismétlést a szülővel egyetértésben, általánosan gyenge tanulmányi teljesítmény esetén alkalmazza, amennyiben a tanuló érdekében ez látszik a legmegfelelőbb megoldásnak. A 1-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. Az értékelésben az egyéni teljesítmények és értékek világos megjelenítésére törekszik, figyelembe véve a tantervi követelményeket. A nevelők a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz a tanulóknak legalább „elégséges” év végi osztályzatot kell szerezniük. A nevelőtestület engedélyezheti, hogy a tanuló felkészültségéről osztályozó/javítóvizsgán adjon számot,

56

o

o

amennyiben a tanuló év közben betegsége miatti hiányzás vagy egyéb tantestület által méltányolható okból nem tudta teljesíteni tanulmányi kötelezettségeit, ha az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

1. 2. 7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit Csoportbontás: Tanult idegen nyelv szerint: angol, német nyelv szerinti bontás. (Képesség szerint – ha több csoport is kialakítható az idegen nyelv tanulása során az adott évfolyamon az adott nyelvből.) Nemek szerint: technika tantárgy esetében. A terem befogadó képessége szerint: informatika tantárgy esetében. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A foglalkozások időpontjainak kialakításakor az órarenden kívül a bejáró tanulók hazautazását is szem előtt kell tartani. Az egyéb foglalkozások szervezésénél a napközis, tanulószobai és az egésznapos tanórák elsőbbséget élveznek. Nagy hangsúlyt kell fektetni az SNI –BTM fejlesztésekre.

1. 2. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az 5-8. évfolyamon a tanulók felmérését a fizikai fittség mérési rendszer a NETFIT = Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rendszerrel végezzük. A mérés 4 fittségi területen 9 mérés segítségével történik, mely jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A tanulók mérési eredményeit a testnevelést tanító pedagógusok az előírt mérési időszakon belül rögzítik a NETFIT informatikai rendszer pedagógus felhasználói felületén. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. Mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása: a tanórai testneveléssel és a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal valósul meg. Ezeket a lehetőségeket a mindenkori tanévre vonatkozó munkaterv tartalmazza.

1. 2. 9. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. 2. 9. 1. Iskolai egészségnevelési elvek Az iskola minden tevékenységének szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi feltételeivel segítjük: a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak alakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészségi állapotát javítják. Célok 

A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása.

57

   

A helyes magatartások, szokások kialakítása, továbbfejlesztése. Az egészséges életvitel önálló kialakítására váljanak alkalmassá. A beteg és fogyatékkal élő (sérült) embertársaikkal szembeni elfogadó magatartás kialakítása. Az egészséget károsító tényezők, függőségek, szokások elutasítása, elkerülése.

Feladatok Az iskola egységes nevelő- oktató munkájának szerves részeként egészségnevelés feladata megismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén:     

az

a testi- lelki harmónia összefüggéseit, az egészséges életmód, stressztől mentes életvezetés jellemzőit, a helyes táplálkozás és testmozgás jelentőségét, az egészségre ártalmas hatásokat, a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját.

Az egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és Iskola- Egészségügyi Szolgálat megállapodása alapján az iskola egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki:      

a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése; a kötelező védőoltások beadása; a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése; színlátás és látásélesség vizsgálata; fogászati szűrés; egészségügyi felvilágosítás tartása.

Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. A megvalósítás színterei Egészségnevelés a tanórákon Törekednünk kell arra, hogy       

az egészség, saját értékrendjükben kiemelt helyen szerepeljen; ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, az ellenálló képesség és edzettség fejlesztésének, az ortopéd elváltozások ellensúlyozásának módját; a Hungaro-fitt próba felmérésével évente kétszer, ősszel és tavasszal, kísérjék figyelemmel teljesítményeik változását; az öltözködés és tisztálkodás higiéniája legyen fontos szempont mindennapjaikban; a tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének megismerése; ismerjék meg a helyes táplálkozás hatását a szervezetre;

58

      

a tanulók alvási, pihenési lehetőségeinek, szokásainak figyelemmel kísérése, ismerjék ezek élettani hatásait, a helyes szokásrendet; törekedjenek arra, hogy az otthoni tanulás körülményei (íróasztal, lámpa, természetes megvilágítás, szobahőmérséklet) megfelelőek legyenek; ismerjék a tanulók a dohányzás és alkohol káros hatásait, egészségügyi felvilágosítások, előadások szervezése, az egészséges fejlődés és a megelőzés érdekében; ismerjék a tanulók a testi és lelki egészség megőrzésének lehetőségeit; az iskola épületében és környezetében a testnevelés és sport helyszínein a higiénés állapot ellenőrzése, javítása, korszerűsítése, az öltözők rendje és az órák utáni tisztálkodás feltételei legyenek biztosítva.

Egészségnevelés a tanórán kívül    

a tanulók mindennapos testedzésének biztosítása; iskolai sportkör működtetése; a könnyített- és gyógytestnevelés biztosítása a rászorulóknak; a szabadidős programokban egészségfejlesztő tevékenységek szervezése, túrák, táborozások, sportversenyek.

Ha a feltételeink adottak, részt veszünk:  

Kollégiumi Napok (Nagyatád, Balatonboglár), Kistérségi sportrendezvények;

Iskolán kívüli szervezetekkel való kapcsolat:     

Városi és Megyei Önkormányzat, Magyar Diáksport Szövetség, Iskolaorvosi, Iskolafogászati és Védőnői Szolgálat, Megyei Labdarúgó Szövetség, Megyei Kézilabda Szövetség.

1. 2. 9. 2. Környezeti nevelési elvek A környezeti nevelés elősegíti a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy segítse a környezeti válság elmélyülésének megakadályozását, az élő természet fennmaradását, a társadalmak fenntarthatóságát. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, változásainak megismerésére, értékelésére, a természet és ember alkotta értékek felismerésére, megőrzésére, környezettel kapcsolatos állampolgári kötelezettségeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó alapelv. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Életmódjukban a természet tisztelete, felelősség a környezeti károk megelőzésére való törekvés domináljon.

59

Ismerjék fel az egészség és a környezet összefüggéseit. Alakuljon ki bennük, az egészséges életmód igénye. Feladatunk megismertetni a bolygónkon környezeti válságjelenséget okozó folyamatokat, a társadalmi és gazdasági modernizáció pozitív és negatív hatásait, következményeit. Felkelteni a globális összefüggések megértése iránti igényt. Erősíteni a problémák megoldásában az együttműködést. Tudományos megalapozottságot nyújtani az összefüggések megértéséhez. Célok     

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását. Kialakítani a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, mely egyéni és közösségi szinten egyaránt váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Környezeti érzékenység kialakítása. Elősegíteni, hogy életmódjukban legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség vállalása és a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása.

Feladatok A környezeti nevelés nem csak a természettudományos órák feladata, tantárgyköziségénél fogva átszövi az egész iskola nevelési-oktatási rendszerét.  

 

A természeti és társadalmi környezetről tények, problémák közvetítése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Elismertetni, hogy minden egyes ember feladata, hogy hozzájáruljon a környezet védelméhez. Fontos a környezet minőségének megtartása és javítása, az ökológiai egyensúly fenntartása és a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása. Bekapcsolódni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Együttműködni a környezeti konfliktusok közös kezelésében és megoldásában.

A megvalósítás színterei Környezeti nevelés a tanórákon Törekednünk kell arra, hogy diákjaink     

igényesen alakítsák ki, tegyék barátságossá, széppé, otthonossá környezetüket; a szakmai nyelvet színesen, pontosan használják írásban és szóban egyaránt, kerüljék a nyelvi környezet szennyezést; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében;

60

        

ismerjék meg más országok környezeti problémáit és a környezetvédelemmel foglalkozó tevékenységeit; ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; legyenek tisztában a környezet – egészségügyi problémákkal; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés stb.) egészségromboló következményeit; fedezzék fel, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alapján; ismerjék a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat; sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat.

Környezeti nevelés tanórán kívül    



Terepgyakorlatok, Föld napi programok, Témanapok, Tanulmányi kirándulásokon, o múzeumok, o nemzeti parkok, o természetvédelmi területek, o természeti és történelmi emlékek felkeresése és megismerése, Pályázatok figyelése.

Környezetvédelmi jeles napok:          

Március 22. Április 22. Május 10. Június 5. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 4. Október utolsó munkanapja November 17.

A Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja Környezetvédelmi Világnap Ózon Világnap Autómentes Nap Takarítási Világnap Állatok Világnapja Takarékossági Világnap Füstmentes Nap

Iskolán kívüli szervezetekkel való kapcsolat   

Városi-, Megyei Önkormányzat, Környezetvédelmi hivatalok, felügyelőségek, ÁNTSZ.

61

1. 2. 10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, őt semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje. Helyzetelemzés (BTM, SNI, HH, HHH tanulók) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása intézményünkben teljes integrációban valósul meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése oktatása részleges integrációban, az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók oktatása teljes integrációban valósul meg. Az SNI-s tanulók jelentős része hátrányos helyzetű. Halmozottan hátrányos helyzetű, általános iskolai tanulók száma magas. Fontos, hogy a gyerek minél előbb óvodai nevelésben részesüljön, mert így a szociális okokra visszavezethető retardáció könnyebben kiszűrhető. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében, az óvodával való együttműködés szervezeti kereteinek kiépítése megtörtént. Csoportok alakultak, az esetmegbeszélések rendszeresek. Az iskola érettség vizsgálatára a DIFER mérést alkalmazzuk. A teljesítményeket elemezzük, értékeljük. Az egyéni fejlesztési terveket a feltárt hiányosságok, lemaradások tekintetében készítjük el. A tanulók fejlesztését gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok végzik. A HHH tanulók iskolai sikeressége érdekében külső szakmai szervezetekkel (Gyermekjóléti szolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság), tartunk fenn kapcsolatot. Rendszeresek az egyedi esetmegbeszélések, fórumok. Az esélyegyenlőség növelése érdekében további társadalmi partnerek bevonása szükséges. Törekszünk a lemorzsolódás és a bukások számának minimálisra csökkentésére. Ennek érdekében egyéni fejlesztési tervek alapján segítjük elő tanulóink felzárkóztatását. A Macika - Útravaló program keretében anyagi juttatást kapnak diákjaink, amely motiváló hatással van rájuk. Fontosnak tartjuk, hogy minél több tanuló kapcsolódjon be a továbbtanulást segítő programokba, ösztöndíjakba valamint a közösségformálást, személyiségfejlesztést szolgáló táborokba, kirándulásokba. Mindezekhez a fejlesztésekhez, programokhoz rendelkezésre állnak a tárgyi és személyi feltételek. A programok költségeit pályázatokkal, szponzori támogatásokkal, segítséggel, illetve fenntartói támogatással oldja meg az intézmény.

62

szülői

Célok és feladatrendszer Halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban biztosítottak az óvodáztatás és iskoláztatás feltételei        

HHH)

gyermekek

számára

családlátogatások szervezése, az óvodáztatási szándék megismerésére, a beíratást akadályozó tényezők elhárítására; szociokulturális környezetből adódó hátrányok leküzdése, felzárkóztatás; egyéni képességfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás egészséges életmódra nevelés; az óvodával való együttműködés szervezeti kereteinek kiépítése; óvoda-iskola átmenet megkönnyítése; beiskolázás előkészítése; alsó tagozat – felső tagozat átmenet segítése, középiskolai továbbtanulást támogató tevékenységek

Lemorzsolódással, továbbtanulással kapcsolatos feladatok     

személyközpontú, egyéni fejlesztési terv alkalmazása; lemorzsolódott tanulók mentorálása; napközi, tanulószobai foglalkozás maximális igénybevétele; pályaválasztási tanácsadás; HHH tanulók segítése, hogy minél többen szerezzenek bizonyítványt;

érettségi

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását elősegítő tényezők     

gyógypedagógiai ellátás kiterjesztése; tanulói differenciálás, hatékony tanuló-megismerési technikák; SNI-s tanulók rendszeres felterjesztése felülvizsgálatra; a szociális okokra visszavezethető retardáció kiszűrése; szoros kapcsolattartás a családgondozókkal.

Kompetencia-mérések eredményével kapcsolatos feladatok     

alkalmi munkacsoportok szervezése; folyamatos továbbképzések; kompetencia-mérések elemzése, okok feltárása, készítése, az egész tantestület bevonásával; fejlesztési programok megvalósítása; pedagógiai szemlélet megújítása.

fejlesztési

programok

Akadálymentesítés Az épített környezet akadálymentes, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított.

63

Az esélyegyenlőségi feltételek teljesülésének taneszköz és létesítmény igénye      

szaktanterem, széleskörű, korszerű számítástechnikai eszközök, internet hozzáférés biztosítása, tornaterem, XXI. század iskolájának megfelelő, korszerű szemléltető eszközök (interaktív tábla, modellek), digitális tananyagok alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában,

A programok, fejlesztések költségeit pályázatokkal, szponzori támogatásokkal, szülői segítséggel, illetve fenntartói támogatással oldja meg az intézmény. A részletes esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet a Kadarkút Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja és a Jálics Ernő Közoktatási Intézmény Esélyegyenlőségi Terve tartalmazza.

1. 2. 11. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Magatartás érdemjegy Kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat, valamint az osztályban tanítók, a napközis nevelő, kollégiumi nevelő, és a gyakorlati munkahely véleményét. Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2) Aktivitás, átlagosnál jobb átlagos gyenge negatív, vagy példamutatás romboló A közösségi célok igen ellene nem vét ingadozó szemben áll érdekeinek figyelembevétele – aktívan részt vesz munkában való élen jár közömbös érdektelen részvétel Hatása a pozitív pozitív befolyást nem árt negatív közösségre nem gyakorol Törődés társaival gondos, segítőkész ingadozó közömbös, segítőkész gátló Házirend betartja, arra betartja részben sokat vét betartása ösztönöz tartja be ellene Viselkedés, kifogástalan kívánnivalót hagy udvariatlan, durva, hangnem maga után nyegle goromba Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen

1. 2.

3. 4. 5. 6. 7.

Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki(nek)   

közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi; szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne; a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, 64

   

nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias; fegyelmezett, megbízható, pontos segítőkész; nincs beírása; nincs igazolatlan hiányzása.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki(nek)      

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás; a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja; nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias; fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos; legfeljebb szaktanári figyelmeztetése van; nincs igazolatlan hiányzása.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki(nek)       

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, aktivitására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni; a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be; nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít; fegyelme ingadozó, munkája pontatlan; legfeljebb osztályfőnöki büntetése van; igazolatlan óráinak száma 1-5.

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki(nek)       

munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be; közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek; a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem; nevelőivel, társaival, felnőttel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle; fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik; igazgatói fokozatú büntetése van; igazolatlan óráinak száma 5-nél több.

65

Szorgalom érdemjegy Kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat, valamint az osztályban tanítók, a napközis nevelő, kollégiumi nevelő, gyakorlati munkahely véleményét. Szorgalom

Példás (5) Jó (4) Változó (3) igényes, javít, figyelmes, ingadozó, vagy szinten javít, vagy rontott tart. szinten tart kitartó, pontos, rendszeresen rendszertelen megbízható

Hanyag (2)

1.

Tanulmányi munka

2.

Munkavégzés

3.

Általános tantárgyi munkavégzés Önálló munkavégzés

mindent elvégez

ösztönzésre dolgozik

önállótlan

feladatait nem végzi el

4.

Többféle feladatot vállal – e?

igen

keveset

ritkán

nem

igen jó

jó

közepes

gyenge vagy nincs

gyakori

előfordul

előfordul

egyáltalán nem

Munkabeosztás: - önellenőrzés - önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk felhasználása

5.

6.

hanyag, nagyon rontott, bukik megbízhatatlan

A szorgalom jegy megállapításakor figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: életkörülményeit, helyzetét, képességeit Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki     

Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Önállóság szintje: önálló a munkában, önellenőrzése rendes. Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki   

Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie. Általában felkészül, érdeklődése megmarad az iskolai tananyag területein belül.

66

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki   

Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Szétszórtság jellemzi.

Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki    

Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményeket ér el, vagy az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A jutalmazás formái: 



tanév közben elismerésként adható dicséretek: o szaktanári dicséret o napközis nevelői, diákotthoni nevelői dicséret o osztályfőnöki dicséret o igazgatói dicséret egész évben példamutató magatartást, szorgalmat tanúsító és kiemelkedő szakmai, illetve közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén nevelőtestületi dicséretben részesíthetők, melyet a bizonyítványba be kell vezetni.

A felsorolt dicséretek adására bármely pedagógus javaslatot tehet, a jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület) dönt. A dicséretet írásban kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni, illetve a napló megjegyzése rovatba be kell jegyezni. A jutalmazási és fegyelmezési intézkedéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

67

1. 3. Az általános iskola egész napos programja 1. 3. 1. Egész napos oktatás az alsó tagozaton Intézményünk első-negyedik évfolyamán két osztályt szervezünk, melyből az egyik egész napos nevelés-oktatási keretben, a másik hagyományos rendszerben működik. Ezzel biztosítjuk a lehetőséget azon szülőknek, akik nem kívánják igénybe venni az egész napos oktatási formát. Az osztályok közötti választás joga az iskolába lépéskor a szülőt illeti meg. Azonban ha a két osztály összetételében nagyobb létszám-aránytalanság, vagy egyéb pedagógiai, törvényi vagy az iskola működésével kapcsolatosan (pl.: IPR) összeférhetetlenség alakul ki, az intézményvezető a szülővel egyeztetve az osztály összetételét megváltoztathatja. A fentiekről a szülőt gyermekének beíratása előtt tájékoztatjuk.

1. 3. 2. Az egész napos oktatás működésének alapelvei     

Nyitottság az egész életen át tartó információszerzésre, folyamatos tanulásra, az önálló és csoportos, kooperatív, a projektben folyó, aktív tanulás eszközeivel. Egyéni fejlődés biztosítása, egyéni szükségleteknek megfelelő optimális követelmények és elérésük érdekében megfelelő pedagógiai fejlesztés, értékelés. Korszerű anyanyelvi, matematikai, természet- és társadalomtudományi, esztétikai, etikai tudás, amelyben az elméleti és gyakorlati tudás aránya az életkoroknak és sikeres életút biztosításának megfelelő. Tanulás-, tanulóbarát környezet, harmónia a tárgyi feltételek és a humán szükségletek között, amelyek a kölcsönös megbecsülést, demokratikus szemléletet is hangsúlyozzák. A családok bevonása az iskolai életbe, a szülővel, mint partnerrel való együttműködés.

1. 3. 3. Egész napos rendszerben működő osztályok esetében    

Minden osztályban két tanító dolgozik délelőtti és délutáni munkabeosztással. A nevelés-oktatás 08.00-16.00 óráig tart. A kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg. A tanórák közötti időben szabadidős tevékenységeket biztosítunk a „foglalkozások” keretében: o a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, (otthoni házi feladat csak a hét végére adható); o a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek; o a lemaradók felzárkóztatását, fejlesztését; o tehetséggondozást tématervek, projektek megvalósítását;

68

o választható foglalkozáson, a művészeti tagozat, a sport és egyéb, az iskolában működő szakköri foglalkozásokon való részvételt, amennyiben erre a tanuló a tanév elején beiratkozik. A tanuló szabadon választott foglalkozásának ideje nem eshet egybe a kötelező tanóráival.

1.3. 4. „Délután az iskolában” A TÁMOP 3.3.8-B-12 pályázat keretein belül kidolgozásra került az alsó tagozatban már bevált és „Jó gyakorlatként” működő „Egész nap az iskolában” továbbfejlesztett változata – a 6-10 éves korosztálynál már bevált elemek adaptálása a 10-14 éves korosztályra. A kidolgozott programok szerint a tanórák utáni idősávban a tanulás, házi feladat készítése mellett beszélgető körök működnek, valamint szabadidős foglalkozások szervezésére kerül sor. A programok „tanulóbarát tantermekben” zajlanak, az alsó tagozatos és a napközis tantermek függönnyel, szőnyeggel, puffokkal, polcokkal, fejlesztő eszközökkel felszereltek. A pályázat során beszerzett eszközök a céloknak megfelelően kerülnek felhasználásra.

1. 4. Iskolaváltás, valamint tanuló átvételének szabályai Az általános iskolába felvételt nyernek azok a tanulók, akiknek lakóhelye, illetve tartózkodási helye az iskola körzetében található. Ha az iskola további felvételi kérelmet is teljesíteni tud, a 2011. évi CXC törvény 51.§ alapján előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos tanulókat. További felvételt akkor nyerhetnek tanulók, ha a törvény által engedélyezett osztálylétszámot nem lépi túl az iskola. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre.

1. 5. Alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 1. 5. 1. Projektmódszer A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet       

tárgy, játék, társasjáték, modell, makett, előadás, színdarab, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, diagram, fényképalbum, rendezvény, projektzáró – ünnepély, egyéb (pl.: ételkészítés). 69

A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret-felhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: ÁTÉLÉS – ISMERETSZERZÉS – MEGÉRTÉS. A projektmódszer nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanároktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot. Fő feladata az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás. A projektoktatás metodikai lépései Tervezés, témaválasztás      

Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése. További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása. Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása. Választás a megfogalmazott problémákból. Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása. Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében.

Kivitelezés  



Feladatelosztás megszervezése. Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás. Differenciált segítség adása szükség szerint.

Felülvizsgálat   

A produktum bemutatása a csoportok előtt A projekt értékelése A szükséges javítások elvégzése

A projekt közzététele 

Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása ( a termék bemutatása, beszámolók, viták, bemutatók, kiállítások, előadás stb.)

70



a felvetődő kérdések megbeszélése, esetleg új projektek tervének megfogalmazása

Intézményünkben alkalmazott projekt típusok Alsó tagozatos projektek: minden évfolyam „b” osztályai a Lépésről- lépésre program szerint végzik munkájukat, melynek kötelező eleme a projektoktatás. A program az osztályban tanítóknak évi 2-3 projekt feldolgozását írja elő. A téma szabadon választható. Osztályfőnöki órákon alkalmazható projektek Felső tagozaton óraszámban)

osztályfőnöki

órák

keretében

(tetszőleges

témákban

és

1. 5. 2. Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amelyben az adott tárgykört, témakört a diákok 3-5 tanítási napon, tanórán és tanórán kívül, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos és sokszínű módszerek segítségével dolgozzák fel. Iskolai szintű témahetek Intézményünkben az alábbi programok megvalósítása témahetek keretében történik, az egyes osztályok életkorának a figyelembevételével, a hozzájuk rendelt módszerekkel, a tanévi programokban (tanévi munkaprogramban, illetve az érintett munkaközösségek éves munkatervében) rögzített módon. Egészségfejlesztés         

Helyes tisztálkodási szokások (védőnői előadások). Egészséges táplálkozás. Káros szenvedélyek (előadások, plakátkészítés). Vetélkedők szervezése (délutáni program a DÖK bevonásával). Rajzpályázat. Elsősegélynyújtó szakkör bemutatója (kortárs csoportok). A kamaszkor biológiája (film). Szexuális felvilágosítás (védőnői előadások, filmek). A mozgás, sport szerepe (játékos versenyek).

Környezetvédelem      

Környezetvédelmi jeles napok (vetélkedők szervezése, felhívások, faliújság, iskolarádió, egyéb) Tudományos diákköri konferencia (pályamunkák készítése, előadása) Természet és ember alkotta értékeink (túra, kirándulás, film, fotópályázat) Energiatakarékosság és háztartásban használt anyagok helyes kezelése (csoportfoglalkozások) Egészségre káros környezeti hatások (gyűjtőmunka) Hulladékgyűjtés 71



Környezetvédő tevékenység az iskolai környezetért (osztálymunka)

Társadalmi bűnmegelőzés  

Rendőrségi előadások, bemutatók. Esettanulmányok elemzése (pl. Erőszak az iskolában).

1. 5. 3. Az iskolai intézményegységben folyó oktatásban alkalmazott tanulásirányítási módszerek A frontális osztálymunka mellett egyre jobban előtérbe kerülnek azok a módszertani lehetőségek is, amelyeket az osztálytermek berendezése, a padok és asztalok mobilitása, átrendezhetőségének módjai kínálnak. Ezeken, de más típusú órákon is aktívan használják a kollegák azokat az eszközöket, melyeket a különböző pályázatok segítségével sikerült beszerezni. Így a projektorok, interaktív táblák további módszertani színesítést jelentenek. Az osztályszervezésnél a kooperatív technikák alkalmazása jelentősen növeli az együttes munka felelősségét, a közös munka erejét. Az egymás iránt segítő készség és a tudatos, célirányos munkavégzés iránti igény is kialakul és fejlődik e módszerrel. A differenciált oktatás alkalmazása szintén nagy pedagógusi felkészülést jelent és ehhez is folyamatosak a tanári továbbképzések, tapasztalatcserék. Ennél az oktatási formánál a tanuló saját személyiségstruktúrájának megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosított. Az újszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek között egyre kiemeltebb szerepet kap az IKT (Információs, kommunikációs technológiák) alkalmazása is. A tanulókhoz közel álló technikák órai alkalmazása (csak tanórák egy részében) növeli az ismeretszerzés hatékonyságát. Az egyéni fejlesztésre, differenciálásra alkalmas méltányos oktatási környezetben, korszerű módszerekkel végzett kompetenciafejlesztéssel megvalósul a hatékony felzárkóztatás és tehetséggondozás. Ennek következtében nő a tanulási motiváció, csökken a lemorzsolódás, nő a továbbtanulók között az érettségit adó középiskolában való továbbtanulás. A méltányos nevelési-oktatási környezetben minőségi nevelő-oktató munka valósul meg, amely segíti a szakmai munka eredményének javulását. A módszertani kultúra fejlesztéséhez társuló humánerőforrás – fejlesztés megalapozza a hosszú távú fenntarthatóságot, a kapcsolatok kiépítését az intézmények között kistérségi és régiós szinten egyaránt

1. 6. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátai Minden szaktanár csak olyan anyagból adhat házi feladatot, amelyet órán feldolgoztak, ezért a házi feladat nem lehet az órán elmulasztottak pótlása. A házi feladat meghatározását a szaktanár a következők szerint végzi

72

A házi feladat elkészítéséhez szükséges eszközök: o taneszközök, o iskolai könyvtár (könyvállomány, internet).  A házi feladat ne legyen öncélú, kerüljön sor annak ellenőrzésére.  Annyi írásbeli házi feladat adható, amennyi a következő tanórán 5-10 perc alatt ellenőrizhető.  Annyi házi feladat adható, hogy alsó tagozaton 15-20 perc, felső tagozaton 20-25 perc és középiskolában 25-30 perc elegendő legyen tantárgyanként a felkészülésre.  A házi feladat olyan legyen, hogy azt segítség nélkül meg tudják a tanulók oldani.  Ha a tanulók a tanítási óra kezdetén jelzik, hogy nem tudták megoldani a feladatot, ismétléssel kezdjük a tanórát.  A szóbeli felkészülés segítéséhez vázlatot készítünk.  A memoriterek számonkérésének üteme legyen differenciált.  Hétvégékre, szünetekre csak annyi házi feladat adható, mint az egyes tanítási napokra.  Nyári szünetekre feladható(k) a következő évfolyam kötelező olvasmánya(i).  Nyári szünetekre egy hétnyi fejlesztő, gyakorló feladat adható. 

73

1. 7. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatásához igazodó fejlesztő program A fejlesztő program elkészítésénél figyelembe vett törvények, rendeletek     

20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 15/2013 EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről törvény; 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve; 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve.

Pedagógiai megfogalmazások Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Fejlesztés: Fejlesztő hatású tevékenységek tudatos pedagógiai tervezése és irányítása, ami kiterjed az egész személyiségre, figyelembe veszi a tanuló jellemzőit, képességek kiesését, hiányát, azok módosulását. A fejlesztés mindig a meglévő pozitív értékekre épít. Megvalósítása fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztési terv: a szakértői véleményben feltüntetett elmaradást mutató részképesség területek fejlesztésére irányuló, és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében megfogalmazott, tanulók fejlesztési feladataira épülő ütemterv. A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók felzárkóztatására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló fejlesztésére és pedagógiai célú rehabilitációs ellátására nagy hangsúlyt fektetünk. Fejlesztő programunk a játékosságon, a tapasztalatszerzésen, életkori sajátosságokon, pozitív érzelmeket keltő tevékenységeken alapul, megvalósítását pedagógus, gyógypedagógus, iskolapszichológus látja el.

1. 7. 1. Helyzetkép Az intézmény alapdokumentumában meghatározott működés területei: 

Testi fogyatékos (enyhébb fokban mozgáskorlátozottak), látássérült (gyengénlátók), hallássérült (nagyothalló), beszédfogyatékos, és a pszichés

74







fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása. Tanulásban akadályozott, sajátos nevelésű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) Értelmileg akadályozott és látás fogyatékos sajátos nevelési igényű tanuló integrált oktatása. Tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) Autisztikus tüneteket mutató, tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű tanuló integrált oktatása. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése - oktatása.

1. 7. 2. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztő programja irányelvei, céljai, feladatai Irányelvünk: Az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a sajátos nevelési igény fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian „különbözőek vagyunk”, s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a „másság” értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. Szeretnénk olyan iskolai légkört teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Céljaink     

a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek terápiás jellegű korrekciójával, az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása, a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a rehabilitációs eljárásokkal, az általános műveltség megalapozása, az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával.

75

Feladataink                

 

Az együttnevelés során fontos feladatunknak tekintjük az iskola pedagógusainak, a szülők és a tanulók közösségének felkészítését a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. A kiscsoportok/osztályközösségek együttműködésének megszervezése, személyiségformálása (önzetlenség, segítségnyújtás, tolerancia) Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a rehabilitációs szemlélet kialakítása. Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés, önértékelés. Fejlesztő-nevelő munkában a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésére vonatkozó irányelvek figyelembevétele. Az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével. Az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyénnek megfelelően. A tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása. A módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően. Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítani a tantervi minimum teljesítését. A tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában. Az alapkészségek mindennapos fejlesztése. A speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén. Támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban. Egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele. Törekvés az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozhasson, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel: egészséges/reális énkép és önbizalom kialakítása, kudarctűrő-képesség növelése, önállóságra nevelés. Speciálisan kiscsoportos vagy egyéni rehabilitációs foglalkozások szervezése.

A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat, a tanításon kívüli órákat és a fejlesztő/pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokat. Tanórán belül törekszünk:  

az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, egyéni fejlesztés, értékelés,

76

  

csoportos fejlesztés, tanórai differenciálás, kooperatív munkaformák alkalmazására.

Tanórán kívül működik:       

iskolaotthonos oktatás, napköziotthon, tanulószoba, múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás, tanulmányi kirándulások, csoportos pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások, felzárkóztatás.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködés megvalósítására törekszünk:      

az érintett gyermekek, tanulók diagnózisát felállító szakértői bizottsággal, az iskolánkban a gyermek fejlesztését végző, fejlesztésében közreműködő gyógypedagógussal, a pedagógusok munkáját segítő iskolapszichológussal, az osztálytanítókkal, a napközis nevelőkkel, és a szülőkkel.

Az integrált nevelést megvalósító pedagógusok/szakemberek feladatai A tanító, a szaktanár a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - az egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve egyéni tantárgyi fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Az oktatás során individuális módszereket, technikákat (differenciált foglalkoztatás, kooperatív csoport és páros munka, fejlesztő programok, speciális tankönyvek, feladatlapok, eszközök) alkalmaz. Feladatának tekinti a fokozott segítségnyújtást, az egyéni bánásmódot. A közösségépítés során személyes példájával segíti a sajátos nevelési igényű gyermek osztályközösségbe való befogadását. Az értékelés során figyelembe veszi az érintett tanulók képességeit, illetve a Szakértő véleményben javasolt értékelés és minősítés alóli mentesítéseket a különböző tantárgyak, tantárgyrészek esetében. Az iskolapszichológus segíti a pedagógusok munkáját, a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedését. Kiemelt feladata a prevenció, a beilleszkedési, magatartási problémák korai felismerése és szakszerű korrigálása. Az érintett gyermekeknek, tanulóknak pszichológiai támogatást, fejlesztést nyújt a pedagógus és a szülők bevonásával. Segíti az osztályokon/tanulócsoportokon belül, a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadását. Kapcsolatot tart a szülőkkel, tanácsot ad, segíti a családdal való kapcsolattartást.

77

A gyógypedagógus a szakértői bizottság véleménye/javaslata és az általa készített Egyéni fejlesztése terv alapján végzi rehabilitációs - reedukációs munkáját. Segítséget nyújt az érintett gyermekek, tanulók tanítóinak, tanárainak a Szakértői vélemények értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Figyelemmel kíséri a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók haladását. Segíti a pedagógusok munkáját, a gyermekek beilleszkedését. A szülők számára segítséget nyújt a Szakértői vélemények értelmezéséhez, konzultál a szülőkkel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szülőket a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában. Minden tanulónknak szükségleteihez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak megfelelően, biztosítjuk a rehabilitációs időkeretet. A pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások fajtáit és óraszámát - az éves órakeret függvényében, a rászoruló tanulók szükségleteinek ismeretében - tanévenként munkatervben rögzítjük, a konkrét fejlesztési órarendeket is a tanév elején állítjuk össze. A rehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. A foglalkozás a sajátos nevelési igényű tanulók képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezésével kezdődik. A fentiek ismeretében Egyéni fejlesztési terv és jellemzés készül a tanulókról. A foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan történik. Lényeges elem az évenkénti pedagógiai szintfelmérés, amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus, és a pszichológus. Az intézmény minden év végén jelzi az illetékes Szakértői Bizottság felé azoknak a tanulóknak az adatait, akinek a következő tanévben kötelező felülvizsgálatuk lesz. A gyógypedagógus a rehabilitációs foglalkozásokról Egyéni Fejlődési Lapot és haladási naplót vezet, mely a feldolgozott anyagot tartalmazza foglalkozásonkénti bontásban. A szakember a gyermek/tanuló állapotában végbement nagyobb változásokat is rögzíti, egy-egy terápiás periódus lezárását követően. Az Egyéni fejlesztési terv a tanév rendjéhez igazodó rehabilitációs munka főbb célkitűzéseit tartalmazza, a teljes tanévre vonatkozóan. A fejlesztés szervezeti keretei A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásainak időbeosztását a gyógypedagógus az osztálytanítókkal, osztályfőnökökkel konzultálva, a törvényi időkeretet figyelembe véve határozza meg. A pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások lehetnek a) Egyéni rehabilitáció, foglalkozás Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédiai ellátás, pszichológiai foglalkozások. b) Csoportos fejlesztés 78

A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédiai ellátás, pszichológiai foglalkozások.

1. 7. 3. A tanórai és a tanórán kívüli fejlesztés kiemelt területei Az anyanyelvi fejlesztésben különös hangsúlyt kap                          

a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása; az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a munkamemória erősítése; a figyelem, az emlékezet és a gondolkodási funkciók kiemelt, intenzív fejlesztése; a testséma biztonságának kialakítása; a térbeli-, síkbeli- és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten; a balról-jobbra való haladási irány rögzítése; grafomotoros fejlesztés; a vizuomotoros koordináció fejlesztése; a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése; a helyes ejtés, a fonéma hallás fejlesztése; a hallási észlelés: az auditív differenciáló készség fejlesztése, hangok-betűk differenciálása; beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése; a kommunikációs készség, a nyelvi kifejezőkészség és a beszéd fejlesztése; szókincsbővítés (a passzív és az aktív szókincs bővítése); a fogalomalkotás fejlesztése, szóbeli szövegalkotás; készségfejlesztés; a diszlexia prevenció; hang- és betűegyeztetési gyakorlatok; az auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése; az olvasási, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel; az olvasástechnika fejlesztése; az olvasás, írás-helyesírás készségének folyamatos fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt; nyelvtani-helysírási szabályok alkalmazásának gyakoroltatása; az értő olvasás, lényegkiemelés, szövegértés fejlesztése, mélyítése változatos módszerekkel; a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során; tanulást segítő eszközök használatának megtanítása (szótár, idegenszavak szótára, értelmező kéziszótár, helyesírási szabályok kézikönyve).

Minden részterületen hosszabb begyakorlási, érési időszakot biztosítunk. Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén központi szerepet kap.

79

A matematika fejlesztésében különös hangsúlyt kap            

az alapvető matematikai képességek/készségek fejlesztése; a testséma kialakítása; a téri relációk biztonsága; a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása; matematikai szimbólum-és jelrendszer megerősítése; a szerialitás erősítése; számfogalmak kialakítása és bővítése; az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a munkamemória erősítése; segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése; az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben; a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása; megfelelő számolási technika kiépítése, begyakoroltatása, algoritmusok bevésése.

A matematika tanítása a hagyományos matematika-tanítási módszerek felhasználása mellett a diszkalkulia terápiából átvett elvek, eszközök és feladatlapok segítségével, apró lépésekben, a konkrét segédeszközökkel történő manipuláció idejét megnyújtva történik. A művészetek területen kiemelt szerepet kap     

az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd; a téri orientáció; a mozgás – ritmus - beszéd koordináció; a finom - motorika, grafomotoros készség; a szenzomotoros készség/képesség fejlesztése.

A mozgásfejlesztés során kiemelt szerepet kap        

a nagy-mozgások fejlesztése; az egyensúlyérzék fejlesztése; testséma, téri orientáció fejlesztése; ritmusérzék fejlesztése; mozgásutánzás; esetenként izomlazító/erősítő feladatok; a finom - motorika fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése.

Az idegen nyelv tanítása során kiemelt szerepet kap    

a játékosság, cselekvésekre épülő tanítás; mondókák, énekek tanítása; az adott nyelvet beszélő népek hagyományainak megismerése; szótárak használatának megtanítása.

80

Az idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, interaktív megközelítéssel, történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a számonkérések során vagy a szóbeliség, vagy az írásbeliség kerül előtérbe. A személyiségfejlesztés során kiemelt szerepet kap        

reális önértékelés, és énkép kialakítása/erősítése, az önbizalom erősítése, a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs eszköztárának növelése, a hibás-hiányos helyzetfelismerés kompenzálása, a tudatos önirányítás, önkontroll kifejlesztése, az empátia fokozása, a másság elfogadtatása, a kompenzáló és védekező mechanizmusok (extrém magatartás, beilleszkedési zavar, agresszió) csökkentése, illetve megszüntetése, Hatékony konfliktus kezelési stratégiák elsajátíttatása.

1. 7. 4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság SNI gyermekek, tanulók esetében A beiratkozás módja, folyamata Iskolánk nyitott az Alapító Okiratban meghatározott, tanköteles korát elért, integráltan nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók - befogadására, akiket hozzánk irányítanak a Szakértői Bizottságok. Széleskörű tájékoztatást adunk a fejlesztési lehetőségekről, szükség esetén segítő tanácsokkal látjuk el a szülőket, akiknek ismertetjük programunkat, napirendünket. Egyeztetjük nevelési elvárásainkat és elveinket. A beiratkozás folyamatos, de év közben csak a már működő osztályok struktúráját, létszámát, a biztosítható pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások/fejlesztési órák keretét szem előtt tartva tudunk gyermeket fogadni. A beiratkozás a szakértői bizottság kijelölése alapján, minden esetben a szülők kérésére történik.

1. 7. 5. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei Diszlexia, diszgráfia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok Iskolás korban az olvasás- és írászavarok javításának feladata kialakítani a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás,

81

és írás-helyesírás készséget, fejleszteni a nyelvi kifejező készségét, segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A gyermekeknél az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel történik. Nagy hangsúlyt fektetünk a szókincs, a beszédkészség, az olvasástechnika, a szövegértés, a helyesírási készség fejlesztésére. Önálló tanulás elősegítése, hatékony tanulási stratégiák kialakítása. Rendszeres gyakorlásra szoktatás, melynek célja a megszerzett ismeretek elmélyítése. Diszkalkulia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A matematika tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztésére, a matematikai nyelv tudatosítására, a szerialitás erősítésére, a testséma, a téri relációk biztonságára. A számolási zavarral küzdő gyermekek esetében a tananyag elsajátítása során lassabb haladási tempót, hosszabb bevésési szakaszt, és több gyakorlási lehetőséget biztosítunk. A szám- és műveletfogalmak kialakításakor, a számolási készség fejlesztése során a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében segítőkompenzáló matematikai eszközök (kis tárgyak, korongok-korongképek, számolótáblák, egyéb segítő szimbólumok, ujjak) használata megengedett. Törekszünk arra, hogy a fokozott mennyiségű gyakorlás során a gyermekek megtalálják, és megtanulják alkalmazni az egyéni sajátosságokhoz igazított, a bevésést/megjegyzést segítő technikákat, eljárásokat. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének kiemelt fejlesztési célok, feladatok A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Az anyanyelvi tárgyak tanítása során igyekszünk sok mondókát, gyermekverset tanítani, mozgással, ritmizálással kisérve. Hatékony óravezetési, és tanulásszervezési eljárásaink, módszereink a beszédfogyatékos tanulók esetében: a megértés érdekében törekszünk arra, hogy a pedagógusok gesztusait, mimikáját, szájmozgását a tanuló jól láthassa. Fontosnak tartjuk a vizuális szemléltetést. A hosszabb tanári magyarázatokat táblai vázlattal egészítjük ki. Az elsajátítandó tananyag kapcsán a tartalmilag összetartozó egységeket kiemeljük, a házi feladatot írásban rögzítjük, a gyermekek egyéni haladási tempóját, nyelvi fejlettségét figyelembe vesszük. Az érzékszervi fogyatékos, hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének kiemelt fejlesztési célok, feladatok

82

A nagyothalló tanulók gyógypedagógiai szurdopedagógus bevonásával történik.

rehabilitációja,

reedukációja

utazó

Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a beszédhallás fejlesztése, beszéd észlelés és megértés, szókincs fejlesztése, beszéd érthetőségének fejlesztése. Fontos, hogy a hallássérült gyermek padjának elhelyezése az osztályteremben olyan módon történjen, hogy a frontális munka során a pedagógushoz minél közelebb legyen, azaz elől üljön. A pedagógus győződjön meg róla, hogy a hallássérült gyermek megértette a csoportnak szóló utasítást, ha kell, ismételje meg a gyermek számára. Differenciált foglalkoztatás, csoportos és páros munka során is segítse a gyermek munkáját, üljön mellé, álljon mellette. Mindig közelről, szemkontaktust felvéve, érhetően, helyesen artikulálva beszéljen hozzá. Az érzékszervi fogyatékos, látássérült tanulók iskolai fejlesztésének kiemelt fejlesztési célok, feladatok A látássérült tanulók gyógypedagógiai tiflopedagógus bevonásával történik.

rehabilitációja,

reedukációja

utazó

Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a megfelelő módszerek kiválasztása, mely során figyelembe kell venni, hogy a látás csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más - haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és hallási - beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. Hatékony óravezetési, és tanulásszervezési eljárásaink, módszereink: a táblaképet felolvassuk számukra, szükség esetén nagyított fénymásolatot készítünk a táblaképről, tankönyvlapról. A mozgásszervi fogyatékos tanulók fejlesztésének iskolai fejlesztésének kiemelt fejlesztési célok, feladatok A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni tudja. Kiemelt feladat a mozgásnevelés, mint komplex rehabilitációs hatásrendszer, melynek célja a sérült mozgásfunkciók helyreállítása, illetve csökkentése. Mindig szem előtt kell tartani az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl.: lejtő, kapaszkodó, lift). Fontos feladatunk a tanulótársak, azok szülei, az iskolai dolgozói részére a befogadást segítő ismeretek átadása is. A mozgássérült tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezései jelentik. Amely befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni, ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.

83

A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti: a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A gyermek nevelése – fejlesztése - tanítása során nagyon fontos a szoros kapcsolat a pedagógus, a pszichológus, és a gyógypedagógus (pszichopedagógus) és a szülői ház között. A gyermek képességeinek, terhelhetőségének és érdeklődésének megismerésével a pedagógus ki tudja alakítani az egyénre szabott követelményrendszert, mind a gyermek viselkedését, mind a tantárgyi tananyagot illetően, segíteni tudja a kortárs csoportba való beilleszkedését. A gyakoroltatás, a számonkérés során a feladatok összeállításánál figyelembe vesszük, a tanuló gyengébb monotónia-tűrését, fáradékonyságát. Pszichés funkcióinak fejlődését gyakori pozitív visszajelzésekkel segítjük. Az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek tanulási zavarához gyakran társul beilleszkedési és magatartási probléma, melyek másodlagosan keletkeznek, a részképesség-gyengeségek talaján létrejövő tanulási zavarokra épülve. Gyakran tapasztalni, hogy az érintett gyermekek problémáinak gyökerét nem ismerik fel időben, ezért sorozatos kudarcok érik az iskolában, otthonában, ami nehezíti beilleszkedését ez súlyos esetben devianciához is vezethet. Kiemelkedően fontos a szerepe tehát a korai felismerésnek és pszichológusi segítségnyújtásnak.

1. 7. 6. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók értékelése és minősítése A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében biztosítjuk a folyamatos továbbhaladáshoz az egyéni bánásmódot, a könnyítéseket. Amennyiben a gyermek nem érte el a következő osztályfokba lépéshez szükséges szintet és a gyermek első osztályos, akkor az első osztályban töltött tanulmánya előkészítő jellegűnek számíthat. Részére biztosított, hogy két év alatt végezze el az első osztályt. A szülőkkel való konzultáció során mindig feltárjuk a gyermek további fejlődésének véleményünk szerint leghatékonyabb útját. A szülők - írásban benyújtott kérelme alapján - közös döntéssel biztosítjuk az osztályismétlés lehetőségét is. A tantárgyrészek, és tantárgyak értékelése és minősítése alóli mentesítés lehetőségét a mindenkori érvényben levő törvény értelmében biztosítjuk. A szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük a gyermek önmagához képest nyújtott teljesítményét, a tanuláshoz való viszonyát, a foglalkozásokon tanúsított aktivitását, önkéntes feladatvállalásait és azok teljesítését. A gyermekek számára apró lépésekre lebontva teljesíthető szabályokat állítunk fel az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelően és ezek alapján értékeljük magatartásukat.

84

Az iskolai beszámoltatások formái sajátos nevelési igényű tanulók esetében A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség-zavaraikhoz igazítjuk. Biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, kiegészítése illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérések, hanem a gyakorlások során is. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait a gyermek számára. A részképesség-zavarokkal küzdő, s emiatt szorongó gyermeknek lehetőséget nyújtunk az egyéni helyzetben, nem az osztályközösség előtt történő számonkérésekre is. A fejlesztés eredményességét szolgáló személyi és tárgyi feltételek A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, valamint az iskola szakembereinek a feladata. Sajátos nevelési igényű gyermekekkel/tanulókkal foglalkozók között vannak főállású és óraadó munkatársak.       

gyógypedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, konduktor, gyógypedagógus, gyógypedagógus, gyógypedagógus,

logopédia szakos tanár, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár, szurdopedagógia szakos tanár, tiflopedagógia szakos tanár, oligofrénpedagógia szakos tanár.

Tárgyi feltételek Intézményünk törekszik a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához, a jogszabályok által előírt, szükséges tárgyi feltételek megteremtésére. Az eszközök folyamatos frissítését, a hiányzó eszközök beszerzését pályázati úton próbáljuk megteremteni.

1. 7. 7. A gyógypedagógiai oktatás-nevelésben részesülő nevelési igényű tanulók fejlesztő programja

sajátos

Intézményünk tagozatának elsődleges célja a gyermekek egyénre szabott képzése, fejlesztése. Mottó: „Minden gyermeket elfogadunk olyannak amilyen, azzá neveljük, amivé válni képes, annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.” A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók részére tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.

85

A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. Megszervezésének heti időkeretét a 2011. évi CXC. Törvény 6. melléklete, valamin t a 20/2012. EMMI rendelet 138.§ (1) bekezdése szabályozza. Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás kötelező jellegű. Fejlesztési alapelvek     

a fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességének figyelembe vételével történjen; a teljesítményről pontos, érthető és konkrét visszajelzést adjunk minden esetben; komplexitás elvének betartása (a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul); úgy juttassuk sikerélményhez és segítsük a kreativitását megnyilvánulni, hogy helyzetbe hozva, a fantáziáját megmozgatva sikeresen hajtsa végre a feladatot; az egész személyiséget vegyük figyelembe, találjuk meg azt az egyéni utat, amely a gyerek képességeihez és személyiségéhez igazodik; o a fejlesztés során egy időben legyen jelen az érzéki tapasztalat, a tárgyi cselekvéses megismerés és a jól megválasztott tevékenység; o következetesség elvének a betartása; o a tanulót mindig tegyük motiválttá; o a légkör jó hangulatú, játékos és kreatív legyen; o minden alkalommal vegyük figyelembe a gyerek „éppen” aktuális állapotát; o fontos a rendszeresség; o elfogadó magatartást kell tanúsítani, fontos a személyes kapcsolat kialakítása; o nem a gyereket értékeljük, hanem a hibát javítjuk; o a feladatadás kis lépésekben történjen, legyen elegendő idő a megoldásra; o a teljesítményről pontos, érthető és konkrét visszajelzést adjunk.

A fejlesztés célja minden esetben a működési zavar kezelése. A mi feladatunk korrigálni és kompenzálni, a sérült funkciókat fejleszteni. A fejlesztés alatt sohasem hiánypótlást és korrepetálást értünk, hanem a gyerek tanulási és viselkedési problémájához próbáljuk megtalálni azt a leghatékonyabb utat, ami végül is elvezet a fejlődéséhez. A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok    

az értelmi, testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása; a sérült részképességek fejlesztése; egyéni szükségletek figyelembe vétele; társadalmi beillesztés.

86

A gyógypedagógus tevékenységének területei Diagnosztizálás A fejlesztő munkához igen fontos az oki hátteret feltáró diagnosztika, a lemaradás helyének és mértékének konkrét feltárása. Ebben nagy segítséget jelent a tanulót intézményünkbe irányító Szakértői Bizottság szakvéleménye, valamint a rendszeres családlátogatás, a szülővel kiépített jó kapcsolat. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása A fejlesztőpedagógus minden tanulót egyéni fejlesztési terv alapján fejleszt, amit a Szakértői Bizottság diagnózisa alapján a fejlesztési javaslatoknak megfelelően készít el. A fejlesztési terv négy fő területre épül: beszédfejlesztés, mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, percepciófejlesztés. A tanuló/fiatal fejlettségi szintje határozza meg, hogy melyik területet milyen mértékben fejlesszük. A fejlesztő tevékenység során figyelembe kell venni a komplexitás, a rugalmasság és a rendszeresség elvét. Mentális fejlesztés E fejlesztésen értjük a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított, az életkori sajátosságaihoz illeszkedő eljárásokkal történő támasznyújtást, amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakorlásához biztosít megfelelő környezetet. A gyógypedagógus feladatai         



a helyzetelemzés a gyermekkel foglalkozók bevonásával /a tagozaton tanító pedagógusok/; megoldási terv kidolgozása; egyéni és/vagy kiscsoportos felzárkóztatás, fejlesztés, habilitáció, rehabilitáció; differenciált tanulásszervezés; egyéni fejlesztési terv készítése az általa fejlesztett tanulóhoz/fiatalhoz; speciális gyógypedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása; tanácsadás a szülőknek; együttműködés, konzultáció szakemberekkel, pedagógusokkal, szülőkkel; feljegyzések készítése a tanulók fejlődéséről, haladásáról; a tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése.

A fejlesztő jellegű habilitációs, rehabilitációs órák céljai, feladatai A rehabilitációs foglalkozások célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, az észlelés, folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

87

Tágabb értelemben egy olyan oktató-nevelő tevékenység, amely az akadályozott gyermeket alkalmassá teszi a társadalomba való beilleszkedésre. A gyógypedagógiai rehabilitáció – veleszületett módon és/vagy később elszenvedett – elsősorban a központi idegrendszeri károsodás eredményeképpen fogyatékossá vált emberek segítése és támogatása társadalmi beilleszkedésükben. Ez történhet fejlesztéssel, képzéssel, átképzéssel. A rehabilitáció alatt általában visszahelyezést is értünk, tehát a jelenlegi helyzethez viszonyított, egy megelőzően volt jobb helyzetbe való visszahelyezést jelent. Mivel veleszületett, vagy éppen kora gyermekkorban elszenvedett károsodás eredményeképpen fogyatékossá vált gyermekek esetében jobb helyzetről beszélni nem lehet, ezért ezekben az esetekben a jobbításukat célzó törekvések során habilitációról van szó. A habilitációs és rehabilitációs órák konkrét tevékenységi területei Nagy hangsúlyt helyezünk a kiemelt fejlesztési feladatokra: énkép, önismeret, honés népismeret, kultúra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, valamint az alapvető kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális tudás, hatékony önálló tanulás, kezdeményezőképesség, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) fejlesztésére, melyek nagymértékben meghatározzák a tanuló egész életvitelét, s az élethosszig tartó tanulást. 1-4. évfolyam Az alsó tagozatban a habilitáció célja azoknak a pszichés funkcióknak a fejlesztésére irányul, amelyek közvetlenül megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. A fejlesztés tartalma a különböző tevékenységek, cselekvések végzésekor lezajló pszichikus folyamat valamennyi összetevőjére irányul, azaz biztosítja a pontos észlelés, az összerendezett, koordinált mozgás, az emlékezet, a szándékos figyelem integrált fejlődését. A fejlesztés színterei Figyelem    

Vizuális Auditív Taktilis Mozgásos

Percepció Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása cselekvéseken keresztül: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása, ezáltal az észlelésen keresztül a környezet megismerése és leképezése.

88

Tárgyak, tárgyképek, tulajdonságok szerinti összehasonlítás (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonságok alapján, a hasonló és megkülönböztető jegyek több szempontú összehasonlítása. Emlékezet Az emlékezet személyek, tárgyak, megjegyzése, felsorolása, egymás utánisága, visszaemlékezés tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése. Motoros képességek Fejlesztésének célja és feladata, a testvázak kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok, tempó és ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség kialakítása, testséma fejlesztése. Térbeli hely- és helyzet felismerése, megnevezése. Térbeli helyzetek megfogalmazása, relációs szókincs fejlesztése. Téri pozíciók, irányok viszonyítása, megnevezése önmagához képest. Testrészek megnevezése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont, időköz, az időritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonéma hallás fejlesztése, a beszédhelyzetekhez alkalmazkodó hangejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával.

hangerő,

A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betű-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása, a viselkedés elemzése nyomán. Viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.

89

5-8. osztály Az előzőben felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. Itt a habilitáció, rehabilitáció célja a tantárgyi korrekción túlmutatva, a tanulás során jelentkező esetleges eltérő magatartások korrekciója, a pályaválasztást segítő, életre való felkészítés. Fontos a korábbi pedagógiai szakaszokban elért eredmények szinten tartása, alkalmazása és hasznosítása a mindennapi életben. A tanulás az idegrendszerben létrejövő tartós változás, ami tudásban, teljesítményben, viselkedésben nyilvánul meg. Ez aktivitást feltételez, ami megfelelő figyelemben, tanulási kompetenciaigényben, tanulási kedvben jut kifejezésre. A teljesítmény-öröm fokozza, míg a kudarcélmény csökkenti azt. A tanulókban a tanulási sikertelenségekkel szemben sajátos önvédekező technikák alakulnak ki, pl. a belső motiváltság hiánya, segítség elvárások, magas elvárás. A fejlesztés célja a tanulási kompetencia kialakítása, amely arra törekszik, hogy a tanulót képessé tegye arra, hogy leküzdje saját tanulási nehézségeit, saját hibáit feltárja, kijavítsa, illetve saját lehetőségeit felhasználja. Az én-erősítő nevelési koncepció során megtanítjuk a tanulókat arra, hogy mit tegyenek a feladatmegoldások tervezésénél, szervezésénél, megoldásnál, önellenőrzésnél. Fontos az önálló megismerési módok alakítása, az emlékezeti technikák elsajátítása, az önellenőrzési technikák feldolgozása. Gondolkodási képességek fejlesztése Az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás). Tanulási képességek fejlesztése A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, koncentráció a tanulás idején - zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladata az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása, konkrét tanulási folyamatban, nyelvi megnyilatkozások tartalmi, formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok a helyesírási hibák elemzése, ok-feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer. A fejlesztésnek

90

szolgálnia kell a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. Idegen nyelv Az élő idegen nyelv oktatása 7. osztálytól van. A számonkérés során vagy a szóbeliség, vagy az írásbeliség kerül előtérbe. Kiemelt fejlesztés: az idegen nyelvvel párhuzamosan a magyar nyelvtani fogalmak erősítése, grammatika /alany, állítmány, szórend/. Olvasás, kiejtésgyakorlás. Fejlesztő nevelés-oktatás Az érintettek köre: súlyos, és halmozottan fogyatékos tanulók A súlyos, és halmozottan fogyatékos tanuló sajátosságai:  egész életen át fennmaradó állapot  testi struktúrák károsodása  a humán funkciók területén fennálló súlyos zavar A fejlesztő nevelés-oktatás célja:  szükségleteinek kielégítése  egészsége megtartása  önállóság elérése  a társadalmi életben való részvétel lehetőségének megteremtése  az emberi és dologi világhoz való viszony kialakítása A fejlesztő nevelés-oktatás alapelvei:  a kommunikáció és az interakció elve  a normalizáció és a participáció elve  a kooperáció és a tudatosság elve  a differenciálás és az individualizálás elve Módszertani, tanulásszervezési alapelvek:  cselekvéses tanulás  kommunikációs beágyazottság  kis lépésekben történő haladás  folyamatos motiváció  optimális mértékű segítségnyújtás  differenciálás  ismétlés, állandóság  megfelelő testhelyzet kialakítása, megfelelő segédeszközök használata A fejlesztő nevelés-oktatás sajátossága A fejlesztési feladatok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségesek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. A fejlesztés nem hagyományos módon történik, hanem a tanuló és a pedagógus közös tanulási folyamatában, a partneri kapcsolatfokozatos kialakítása mellett jön létre. Ennek során a felek egymás jelzésein keresztül tevékenykednek.

91

 Alapvető megnyilvánulásokat közvetítenek, értelmeznek.  Fokozatosan alakítják ki a kapcsolatot és következetesen működnek együtt.  Tevékenységeikben a mindennapi cselekvésre alapoznak, mely elsődlegesen a szükségletek kielégítésére irányul. A fejlesztés területei:      

kommunikáció mozgásnevelés az emberi és dologi világ jelenségeinek megértése, kognitív fejlesztés kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés érzelmi és szociális nevelés önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés

A fejlesztő nevelés –oktatás során alkalmazott oktatásszervezési formák A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását a sajátos nevelési igényeikből és terápiás szükségleteikből adódóan sem a tananyag struktúrája, sem tér és időbeli elrendezése szempontjából nem lehet egységesen kialakított szerkezetbe rendezni. Ebből fakadóan a differenciált tervezőmunka fontos eleme a pedagógiai munka folyamatának szakaszolása, ami az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálást, valamint a koncentrikus bővítést jelenti. A fejlesztő nevelésoktatásban részesülő tanulókat csoportos foglakozások, egyéni fejlesztések keretében látjuk el. Az egyéni fejlesztést az iskola falai között, illetve szükség szerint házi tanítás keretében biztosítjuk. Egyéni foglalkozás során nyílik lehetőség az egyéni képességek és készségek speciális módszertannal történő fejlesztésére, a speciális terápiák alkalmazására. Az egyéni fejlesztés során ügyelni kell arra, hogy a tanuló az egyénileg elsajátított képességeket, készségeket közösségi helyzetben is kipróbálhassa, gyakorolhassa.  A fejlesztés formáját, módját, annak arányát a szakértői bizottság szakvéleménye, a szakorvos javaslata, a gyógypedagógus tapasztalata és a szülő véleménye alapján határozzuk meg.  A fejlesztő nevelés-oktatás során a pedagógiai munkánkat a tanév rendjéhez igazodva, de nem a tanítási évfolyamokra előírt tartalmi követelmények szerint végezzük.  A rehabilitációs célú tevékenységeket az egyéni fejlesztési tervek alapján, az egyéni fejlődési ütemhez igazodva végezzük. A továbbhaladás és a fejlődés nyomon követése A tanulók fejlesztése a programban rögzített témakörök szerint történik. Az ismeretek évről évre koncentrikusan vagy spirálisan bővülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni tempójuk szerint haladnak. A tanulók értékelése a megismerésük és megértésük eszközeként szolgál, ebben az értelemben nincs minimum követelmény, a csoportok közötti átmenethez nincs szükség megadott teljesítmények elérésére. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért teljesítménynövekedése. Az eredményes fejlesztő munkához 92

elengedhetetlen a folyamatdiagnosztika alkalmazása, mely elősegíti a tanulók állapotához legmegfelelőbb ellátási forma, terápiás eljárás megválasztását, ugyanakkor lehetővé teszi az ellátottak folyamatos nyomon követését. A fejlesztő nevelés –oktatás dokumentációs rendszere     

helyi tanterv vizsgálati feljegyzések (szakorvos által kiállított) egyéni fejlesztési terv Mulasztási és haladási napló év végi jellemzések, értékelés

1. 7. 8. Dokumentáció vezetése A gyógypedagógus a rehabilitációs foglalkozásokat az osztálynaplóba vezeti. A napló haladási része a heti kötelező óraszámba betervezett rehabilitációs órák feldolgozott anyagát tartalmazza, heti bontásban. A fejlesztési terv a gyermek/tanuló állapotában végbement nagyobb változásokat rögzíti, egy-egy terápiás periódus lezárását tartalmazza.

1. 7. 9. A fejlesztés eredményességének értékelése A tanulók/fiatalok a saját egyéni fejlesztési terveik alapján kapják éves szinten a komplex fejlesztésüket. Az év eleji felmérés és megfigyelés után állítjuk össze az egyéni fejlesztési terveket a pedagógiai program figyelembe vételével. A fejlődést mindig önmagukhoz mérten értékeljük. Követelmény nincs, hiszen a hibák kijavítása jobbító szándékkal történik közösen. Az évközi értékelés szóban történik folyamatosan a tanuló és a szülők felé. Nem minősít, hanem fejlődési állapotot tartalmaz.

93

1. 8. A művészeti iskola helyi tanterve 1. 8. 1. Óratervek a 2026/2027. tanév végéig 1.8.1.1. A zene tanszak óraterve A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Tantárgy Főtárgy Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

Előképző 1. 2. (2) (2)

1. 2

2. 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2

7. 2

Továbbképző 8. 9. 10. 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. A tanszak tantárgyai Főtárgy: hangszeres (zongora furulya, fuvola, klarinét, trombita, vadászkürt, tenor, harsona, tuba tanszak (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos). Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). Kötelezően választható tárgy: elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténetzeneirodalom, (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus

94

1.8.1.2. Néptánc tanszak óraterve A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Tantárgy Népi játék, Néptánc Folklórismeret Tánctörténet Köt. választ. Szab. vál. tant. Összesen

Előképző 1. 2. 2

1.

2.

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6.

7.

Továbbképző 8. 9. 10.

2 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 1

1

1

3-4

1 1

1

1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

1 1 4-6

A tanszak tantárgyai Főtárgy: népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: folklórismeret, tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak: népi ének, folklórismeret, tánctörténet, kinetográfia Szabadon választható tantárgyak A tanszak sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.

bármely,

az

életkori

1.8.1.3.Társastánc tanszak óraterve A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Óraterv Évfolyamok Tantárgy Társastánc Gyermektánc Klasszikus balett Történelmi társas Viselkedéskultúra Tánctörténet Szab. vál. tant. Összesen

Előképző 1 2 2

Alapfok 1 2 3 4 3 3

4 5 3 2-3

6 3

1

1

Továbbképző 7 8 9 10 2-3 2-3 3 3

2 1

1

1

1

1

1

1

1 1 1 1 2 4-6 4-6 4-6

2 4-6

1 2

2 2 2 2 1 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

A tanszak tantárgyai Kötelező tantárgyak: társastánc, gyermektánc, klasszikus balett, történelmi társastánc, viselkedéskultúra, tánctörténet Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgya.

95

1.8.1.4. A képzőművészeti képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Óraterv Tantárgy Vizuális alapismeretek

Előképző 1. 2. 2-4

1.

Évfolyamok Alapfok 2. 3. 4. 5. 6.

2-4

Rajz – festés - mintázás

2

2

Műhely-előkészítő

2

2

Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Szabad sáv Összesen:

1 2-4

Továbbképző 7. 8. 9. 10.

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

A képzés tanszakai, tantárgyai Vizuális alapismeretek az előképző komplex művészeti tantárgya. Kötelező tantárgyak Rajz – festés - mintázás, Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: Képzőművészet: grafika; Média: fotó- video; Iparművészet: kerámia, kézművesség. Szabadon választható tantárgyak: művészettörténet, népművészet. A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz- festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat.

1. 8. 2. Óratervek a 2011/2012. tanévtől, a képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona – tenorkürt - baritonkürt, tuba Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zenetörténetzeneirodalom, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus

96

1.8.2.1. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus Választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora,)tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy

(1) (2) (2)

Előképző (2) 1 (2) 2 (2)

2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6 2 2 2 2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

(0-2) (0-2) 0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

0-2

(4-6) (4-6) 4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsonatenorkürt- baritonkürt, tuba, zongora, A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz-zene, elektroakusztikus-zene) valamint más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig

97

Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2-8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2-8 fő) Korrepetíció ideje Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1-2. és 1. évfolyam 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc 1.8.2.2. Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténetzeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy Választható tantárgy: második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, Óraterv

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

(1-2) (1-2)

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

(2-4) (2-4)

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Előképző (1) (2) (2) (2)

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A zenetörténet-zeneirodalom tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható.

98

A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+4 évfolyam (előképző 1-2) + alapfok 1-4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható, zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2-8 fő Korrepetíció (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1-2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve zongora, tantárgy) 1.8.2.3. A néptánc tanszak képzés struktúrája Tantárgyak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret, Tánctörténet Választható tantárgyak: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Táncleírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon) Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tant Választható tantárgy Összes óra:

Előképző 1. 2. 2

2

1.

2

3–4 3–4

Évfolyamok Alapfok 3 4. 5. 6. 3 1

1

3 1

3

3

1

1

3–4

3–4

3

3

1

1

1

1

1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

2

2

1

7.

Továbbképző 8. 9. 10.

99

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam). Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: 45 perc 1.8.2.4. A társastánc tanszak képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Főtárgy: Gyermektánc (1–2. előképző évfolyamon) Társastánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgyak: Viselkedéskultúra (3. alapfokú évfolyamon) Társastánctörténet (5–6. alapfokú évfolyamon, 9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy – az összevont osztályokban: Viselkedéskultúra, Társastánctörténet Választható tantárgyak: Társastánc gimnasztika (1–2. előképző évfolyamon,1–3. alapfokú évfolyamon) Történelmi társastánc (6. alapfokú évfolyamon, 7–8. továbbképző évfolyamon) Társastánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 2 2 3–4 3–4 2–3 3–4 3 3 1 1 1 1 2

2

1

1

1

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 3–4 3–4 3 3 1 1 1

1

1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2

2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam). Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc

100

1.8.2.5. Képző– és iparművészeti ág képzési struktúrája Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Környezet– és kézműves kultúra tanszak – Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak – Grafika és festészet műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző– és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását.

101

Óraterv

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy

Előképző (1.) (2.) (2 (2

1. 2

2. 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 2 2 2

2

2

2

Kötelezően választható tant Választható tantárgy

(2)

Összes óra:

(2–4)

(2)

6. 2

Továbbképző 7. 8. 9. 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2

(2–4) 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú+4 továbbképző évfolyam: Környezet– és kézműves műhelygyakorlat. Grafika és festészet tanszak – Grafika és festészet műhelygyakorlat A tanítási órák ideje: 45 perc 1.8.2.6.

kultúra

Dráma és színjáték

SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI ÁG II. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya

102

Óraterv Színjáték tanszak Tantárgy

Főtárgy Kötelezően választható tantárgyak Választható tantárgyak Összes óra

Évfolyamok Előképző 1 1. 2. 2 2 2

2 2 2 2–4 2–4 2

Alapfok 2 1. 2 3

Továbbképző

1

1 2. 3 3 1 1

2 3. 3 3 1 1

3 4. 3 3 1 1

4 5. 3 3 1 1

5 6. 3 3 1 1

6 7. 3 3 1 1

7 8. 3 3 1 1

8 9. 3 3 1 1

9 1 10. 3 3 3 1 1 1

2 2 2 4–6

2 2 4 4–6

2 2 4 4–6

2 2 4 4–6

2 2 4 4–6

2 2 4 4–6

2 2 4 4–6

2 2 4 4–6

2 2 4 4–6

2 2 2 4 4 4–6

A fenti táblázatok Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A tanszak kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. Ha az intézmény az ajánlott minimális heti összes óraszámot biztosítja, akkor az ezen felül tanított választható tantárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja. A dráma és színjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: 45 perc A dráma és színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet – ezen belül is elsősorban a színjáték – iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a drámán és színjátékon keresztül történő önkifejezésre, közösségi alkotásra, a kommunikációs és előadói képességeik fejlődésére, a színházi alkotófolyamaton keresztül a színpadi munka alapjainak elsajátítására, a színházon keresztül önmagukra és a világra vonatkozó kérdések megfogalmazására és a válaszok keresésére. A tantárgy oktatása során a célokat a közösségben végzett dramatikus tevékenység élményén, a játék örömén keresztül érjük el. A tantárgy feladata, hogy a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül, tanulótársaival együtt, drámai és színházi produktumok létrehozatalára.

103

1.8.2.7. A színművészeti–bábművészeti követelményei

oktatás

általános

fejlesztési

Kiemelt kompetenciák a színművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák:  színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása,  drámai/színházi konvenciók alkalmazása,  meghatározó történeti és kortárs színházi stílusok felismerése,  a színházi műfajok felismerése,  a szöveg– és előadás-elemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinak megismerése, alkalmazása,  drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása,  különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása,  színházi improvizáció,  karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel  előadásban (játékban) szerepek megformálása, a rendezői instrukciók mentén végzett munka,  más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során,  színházi előadások elemzése, értékelése Személyes kompetenciák: önállóság, döntésképesség, érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, mozgáskoordináció, fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák kapcsolatteremtő készség, kezdeményezőkészség, empatikus készség, Tolerancia, kommunikációs rugalmasság, adekvát metakommunikáció, konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák: kreativitás, ötletgazdagság, problémamegoldás, figyelem összpontosítás Helyzetfelismerés, kritikus gondolkodás.

1. 8. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga meghatározásának módja

és

záróvizsga

követelményei,

feladatai

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga

104

feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti és bábművészeti ág valamelyik tanszakán beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön – külön osztályzattal kell minősíteni. Azokban a tantárgyakban, ahol a tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, ott a tantárgy osztályzatát a vizsgarészek osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

1. 8. 4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Felvétel az iskola évfolyamaira Az iskola 1. előképző és 1. alapfokú évfolyamára jelentkezés életkori feltételei:  az előképző 1. évfolyamára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében töltik be 6. vagy 7. életévüket;  az alapfok 1. évfolyamára azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében töltik be 8. vagy 9. életévüket.  Az alapfok 1. évfolyamát azok is megkezdhetik, akik az előképzőt sikeresen elvégezték. Az iskolába jelentkezőt felvételi bizottság hallgatja meg, amely javaslatot tesz a gyermek felvételére, vagy felvételi kérelmének elutasítására, illetve a tanuló csoportbesorolására. Ha a tanuló az iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt az iskola helyi tantervében az adott évfolyamra meghatározott követelmények 105

figyelembevételével, majd javaslatot készít az igazgatónak, tagintézmény vezetőnek a tanuló évfolyam- és csoportbesorolását illetően. A meghallgatás és a különbözeti vizsga feladatait tanévenként a tanszakvezetők a szaktanárokkal egyetértésben állítják össze A tanulók felvételéről az igazgató, tagozat vezető dönt. Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján soroljuk be a megfelelő évfolyamba, illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra meghatározott követelmények alapján. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha tanév végén a tanuló teljesítményére – legfeljebb két tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha elégtelen osztályzatainak száma meghaladja a kettőt, a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével. Az iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet, aki – a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. Az iskola magasabb évfolyamára lépés egyik alapfeltétele a foglalkozások rendszeres látogatása. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulók mulasztásainak igazolásával kapcsolatos szabályozásokat az iskola szervezeti és működési szabályzata és házirendje tartalmazza. Egyéb esetekben az idevonatkozó hatályos jogszabályok a meghatározók.

1. 8. 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei: A követelményeket „Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak szakirányú feladatai, követelményeit, a helyi tanterv részletesen tartalmazza minden egyes tantárgyra vonatkozóan. Évközi beszámoltatás „A” tagozat vizsgarendje: Minden tanév májusában szervezzük. A vizsga anyagát a szakonként meghatározott követelményszint tartalmazza. A vizsga zártkörű, az adott tanszak tanárai hallgatják meg a tanulókat, a beosztás szerint. Művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga

106

A törvényi előírásnak megfelelően a tanév végén, május hónapban rendezzük meg a vizsgákat azon növendékek részére, akik az alapfok, illetve továbbképző utolsó évfolyamát végzik, valamint szándékukban áll ezeket a vizsgákat letenni. A vizsga anyagát a szakonként meghatározott követelményszint tartalmazza. Növendékhangversenyek Mindegyik tanuló minimum egy alkalommal növendékhangversenyen, zongorakísérettel, vagy kamaracsoportban ad számot képességeiről. Táncbemutatók Mindegyik tanuló minimum csoportjával, vagy szóló tánccal.

egy

alkalommal

táncbemutatón

vesz

részt

Képzőművészeti kiállítás Mindegyik tanuló minimum egy alkalommal kiállításon mutatja be munkáját. Színpadi előadás: minimum egy alkalommal. A beszámoltatási formák alkalmazásának szabályai: törvényi háttér alapján. Vizsga szabályai     

Valamennyi tantárgyból, minden évfolyamon kötelező. Kérésre több évfolyamból összevont vizsga tehető. A vizsga anyaga a szakok követelményszintjében meghatározottak szerint. A tanszak tanárai egyenként, illetve csoportokban hallgatják meg a diákokat. A vizsgán hallottakat, látottakat érdemjeggyel értékelik.

Művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga       

Törvényi háttér alapján Vizsgabizottság: o A vizsga elnöke tantestületből megbízott vizsgaelnök o Tagjai: a tanszak tanárai Vizsga anyaga: o A pedagógiai programban meghatározottak szerint Értékelés: o A vizsgabizottság érdemjeggyel értékeli az előadást, melyet bevezetnek a bizonyítványba is. A vizsgára jelentkezés feltétele: o Nem kötelező a részvétel. Az alapfokról a továbbképzőbe lépés feltétele a művészeti alapvizsga letétele. A művészeti záróvizsga az alapfokú művészetoktatási intézményben folytatott tanulmányok sikeres befejezését jelenti.

A tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésnek, minősítésének formái A tanulók értékelésének alapja a folyamatos teljesítmény, figyelembe véve a tanuló fejlődési ütemét. 107

fejlődési ütemét. A tanulók évközi értékelése kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásos) formában történik. jól megfelelt megfelelt nem felelt meg A félévi és a tanév végi minősítést kifejtett szöveges szóbeli értékelés kíséri. Az 1–10. évfolyamon minden főtárgy kötelezőtárgy. Tanév közben havonta érdemjeggyel értékelünk. Az érdemjeggyel történő értékelés mellett a tanár a tanév során folyamatosan alkalmazza a kifejtett szóbeli, esetenként írásbeli értékelési formát is. Egy tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár egy érdemjeggyel értékeli. Több tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár(ok) tantárgyanként külön érdemjeggyel értékeli(k). Félévkor és év végén a tanuló teljesítményét főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanár osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatokat az év közben szerzett érdemjegyek alapján, az év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek és a vizsga érdemjegye(i) alapján kell megállapítani. Az egyes tanulók osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és az osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok.

jeles jó közepes elégséges elégtelen

(5) (4) (3) (2) (1)

Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, tájékoztató füzet, törzslap, bizonyítványkönyv, jegyzőkönyv (vizsgák, osztályozói értekezletek). Az itt nem szabályozott kérdésekben az egyéb, idevonatkozó jogszabályok a meghatározók. Egyéb, választható tárgyak értékelése Egyéb tárgyak: kötelezően választható és választható tárgy értékelése félévkor és évvégén szöveges értékelés, mely a tanulmányi átlagot nem befolyásolja. Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt

108

A magasabb évfolyamokba lépés az eredményes művészeti alapvizsga és záróvizsga feltételei a szöveges, illetve a számjegyes értékelés alapján:    

Előképző: Főtárgy: Kötelező tárgy Szabadon választható tantárgyak

legalább megfelelt, 2 (elégséges) 2 (elégséges) legalább megfelelt

Szorgalom értékelése, minősítése példás jó változó hanyag

(5) (4) (3) (2)

A tanuló szorgalmát félévkor és év végén egy osztályzattal kell minősíteni. A tanuló szorgalmának értékelését és minősítését félévkor és tanév végén a főtárgy tanár – a csoportban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, tájékoztató füzet, törzslap, bizonyítványkönyv.

1. 8. 6. Az alkalmazható kották (könyvek), egyéb taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A tanulók magas tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlen az igényes tankönyv és kottaanyag kiválasztása. A kottaanyag kiválasztásának szempontja, hogy a zenei anyag maximálisan segítse a növendék hangszerjátékának fejlődését. A játszott anyagnak tartalmaznia kell a gyermek korához igazodó, és a már meglévő tudásszintjére épülő technikai, előadásbeli és stiláris elemeket. A kiválasztás fontos szempontja, hogy a kották elérhető áron beszerezhetőek legyenek. A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott tantervi előírások tartalmazzák az alapfokú művészetoktatási intézményekben javasolt kották és segédeszközök jegyzékét, valamint tanszakokra lebontva a tantervi előírásokat és a követelményszintet. Intézményünk helyi tanterve ezekre az előírások épül. A tanszakok az éves program összeállításakor részletesen megvitatják a javasolt irodalom jegyzéket. Az általános és konkrét pedagógiai céljaink megvalósítása érdekében a hangszeres növendékeknél egyéni tananyagot állapítunk meg (részletesen a főtárgyi naplóban olvasható), s ehhez választjuk a használni kívánt kottákat. A csoportos óráknál a csoport számára legmegfelelőbb tananyagot (kotta, segédeszközök) az adott évfolyam szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tanára határozza meg. A konkrét tananyag a csoportos órák naplóiban kerül rögzítésre. A kamaracsoportoknál, zenekaroknál, kórusnál, az együttesek szakmai képességeinek és személyi feltételeinek megfelelő kottaanyagot használunk, figyelembe véve a tanterv szakmai és zenei javaslatait is. Az oktatásban, képzésben használatos kották, tankönyvek, munkafüzetek kiválasztásakor az évenként megjelenő hivatalos tankönyvjegyzéket vesszük alapul. Elsősorban az iskola könyvtárában megtalálható kottaanyagot – mely egyezik a tantervi előírásokban felsoroltakkal - használják pedagógusaink. Kottatárunkat folyamatosan bővítjük az

109

újonnan megjelenő kiadványokkal, melyek szintén bekerülnek az oktatott anyagok közé. Pedagógusaink rendelkeznek saját kottatárral is, ebből is választanak növendékeik számára anyagokat. Fontos szempont, hogy az évfolyamokra meghatározott követelményszinthez alkalmazkodjon a választott anyag. Az iskola által használt kották, tankönyvek, segédletek jegyzékét és azok árát a jogszabályi előírásoknak megfelelően az érdekeltek tudomására kell hozni.

110

2. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2. 1. Bevezetés A pedagógiai program összeállításának főbb szempontjai A programban az intézmény pedagógiai elveit fogalmazzuk meg. Azokat a differenciált, pedagógiailag megtervezett tevékenységrendszereket, amelyek az elvek megvalósítását szolgálják. A kollégiumban 14 - 23 éves, a kadarkúti iskola szakközépiskolai, szakiskolai képzésébenben résztvevő diákok nyernek elhelyezést, illetve olyan általános iskolai tanulók, akiket a gyermekjóléti szolgálat kollégistának javasolt. A heterogén diákösszetételre való tekintettel intézményen belül szükséges differenciálni; a helyi szükségleteknek, a tanulók fejlettségének, érdeklődésének figyelembevételével kell megfogalmazni a követelményeket. Munkánk alapjául szolgál: a 2011. évi CXC. törvény, 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet, Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, az általános nevelési elveket, a kollégium pedagógiai törvényszerűségeit tartalmazó szakirodalom. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata megteremteni a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs (megfelelő) lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolával, figyelembe véve annak pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló "mikro-társadalomban" a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára - lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül - biztosítja a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. A működés belső feltételrendszerének bemutatása A kollégium az iskola épületében, elkülönített, felújított részben működik. Két emeletén összesen 15 db hat ágyas háló található, melyek mindegyike két háromágyas szobából áll, így összesen 90 férőhelyes a kollégium. A fiúk és a lányok külön szinten vannak elhelyezve. Az iskolába –s így a kollégiumba is – egész Somogy megye területéről, sőt több esetben a szomszédos megyékből is jönnek diákok tanulni.

111

A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, törvényes képviselőkkel. – Szülői értekezlet, fogadóóra, esetleg családlátogatás. Napi kapcsolatot tart az iskola nevelőivel, oktatóival. A szociálisan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek esetében a gyermekjóléti szolgálat segítségét, együttműködését is igénybe vesszük. Problémás esetek megoldásánál a rendőrség, iskolapszichológus segítsége is igénybe vehető. Kapcsolatba kell önkormányzattal.

lépni

a

település

civil

iskolaorvos,

szervezeteivel,

a

valamint

helyi

az

kisebbségi

A kollégiumi nevelőtestület fontos célja, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a régió kollégiumaival, valamint szakmai szervezeteivel. Küldetés, jövőkép Olyan korszerűen felszerelt, karbantartott kollégiumi épületet tartunk fenn, ahol mind a belső, mind a külső környezet szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét és megfelel az otthonosság kritériumainak. A kollégiumi helyiségek megteremtik a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek működésének feltételeit. Az itt élők megbecsülik, óvják környezetüket. Az évtizedek alatt kialakult hagyományainkat tiszteljük és ápoljuk. A kollégiumi élet nyüzsgő, különböző programok és foglalkozások közül választhatnak diákjaink. Olyan kollégiumi légkört szeretnénk, ahol az érdekelt felek partnerként képesek viselkedni és együttműködni céljaik megvalósításában. Szeretnénk elérni, hogy munkánk és eredményeink megbecsülést és rangot jelentsenek intézményünknek. Alapvető célunk, hogy tanulóink az itt töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás szabályait, felkeltsük és fenntartsuk az életre szóló tanulás iránti vágyukat. Fontosnak tartjuk, hogy működésünk során a diákok elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a tolerancia szabályait. A kollégium nevelőtanárai és munkatársai olyan személyek, akik munkájuk során folyamatosan alkalmazkodnak a velük szemben támasztott egyre magasabb követelményekhez, folyamatos önképzéssel kívánnak megfelelni a partneri igényeknek.

2. 2. A kollégiumi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a tanulókat. Célunk: az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése.

112

Nevelőink és tanáraink magukénak vallják azt az értékrendet, amelynek alapján kialakítva nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. Magunk, tanáraink, dolgozóink hisszük és valljuk, kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Pedagógiai programunk alkalmas arra, hogy a pedagógiai közösség fejlődjön, segítve az egyén fejlődését, az egyén fejlődése pedig az egész közösség pozitív átalakulását eredményezze. Minden kollégistának biztosítjuk a lakhatást, az ellátás lehetőségét, az alapellátást, a szociális védőhálót. Minden kollégista élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogaival. Minden kollégista megkapja a szeretetteljes nevelést, a tanuláshoz a nyugalmat és a támogatást, valamint a segítséget gondjainak, ügyes-bajos dolgainak megoldásában. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei        

Az alapvető emberi- és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; Demokratikus, európai és nemzeti nevelési elvek alkalmazása; A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; Az alapvető erkölcsi normák betartása és betartatása; Az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembe vétele; A nemzeti, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; A tanulók öntevékenységére, önszervező képességére alapozás; A szülőkkel és az iskolával építő jellegű együttműködés kialakítása.

A kollégiumi nevelés feladatai A legfontosabb alapfeladat a tanulási kultúra fejlesztése, a helyes tanulási módszerek elsajátítása, megerősítése. Meg kell ismerni a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, szokásait. Erre építve kell kialakítani a legeredményesebb módszert, el kell érni, hogy életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés. Az önismeret és a korszerű világkép kialakításának fejlesztése. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése. A kollégiumi nevelés értékei A diákotthon arculatát alapvetően meghatározza nevelőtestületünk értékrendszere, amelyet a következőkben összegezhetjük: Az érzelmi élet értékei:  

szülők, testvérek, rokonok szeretete, szobatársak, pedagógusok és a diákotthon dolgozóinak tisztelete.

113

Etikai értékek:    

illemtudó viselkedés, tisztesség, tolerancia, igazmondás, a magántulajdon tisztelete és védelme, fegyelmezettség, pontosság, szorgalom.

Egészséges életmód értékei:    

alapvető higiénés szokások, szenvedélybetegségektől való elhatárolódás, sportolás, szabad levegőn tartózkodás, betegségek megelőzése.

Természeti értékek: 

A természet és környezet védelme.

Társadalmi értékek:       

közéleti szerepvállalás, esélyegyenlőség biztosítása, nyilvánosság biztosítása, partnerközpontú működés, gyermek- és ifjúságvédelem, nemzet-, és magyarságtudat erősítése európai integráció eredményeinek ismertetése.

Kollégiumunk értékei:     

családias légkör, diákok érdeklődésének megfelelő programok, versenyek nyugodt körülmények a tanuláshoz, kapcsolattartás a szülőkkel, segítségnyújtás mind tanulási, mind magánéleti síkon.

114

2. 3. A tanulók értékrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók értékrendje                   

kollégista diákunk legyen európai gondolkodású büszke magyar állampolgár; szeresse szülőföldjét, környezetét, hazáját, hazája népeit, legyen tisztában nemzeti sajátosságainkkal, anyanyelvünket tisztán, szépen beszélje, védje, gyarapítsa hagyományainkat, kultúrkincsünket; ismerje a nemzet történelmét, hagyományait, a körülöttünk élő népek és általában az európai nemzetek életétű; tisztelje a másságot, akár nemzetiségi, vallási, származási különbségekről legyen is szó; legyen befogadó, érzékeny Európa és az emberiség globális problémái iránt; legyen jól nevelt, értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes; ismerje fel a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis közötti különbséget- akarjon igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz, de ne legyen elvtelen és megalkuvó, legyen jellemzője az őszinteség, egyenesség, nyíltság és a felelősség vállalása; legyen hűséges az elveihez, hazájához, közösségeihez, barátaihoz; érezze, hogy családja, a kollégium, az iskola a nemzet közösségéhez tartozik legyen büszke a kollégium hagyományaira, értékeire, sikereire legyen intelligens, anyanyelvét és idegen nyelveket is beszélő, művelt; folyamatosan vegyen részt a tanulmányi, önképző, szakmai tudást bővítő tevékenységekben, törekedjen alkotóképességének kibontakoztatására; kulturáltan viselkedjen, ízlésesen öltözködjék; gondozza önmagát, rendszeresen tisztálkodjon, óvja egészségét, fejlessze fizikai képességeit; legyen motivált a tanulásra, ismeretszerzésre, váljon fontossá számára a jó eredmény elérése, tisztességesen végezze munkáját; legyen reális énképe, higgyen saját magában; tűrje jól a konfliktusokat, tudja azokat megoldani; munkájában legyen igényes, szorgalmas, kreatív.

A tanulók tanulásának pedagógiai elvei      

a tanulás a kollégista alapvető kötelessége; a hatékony tanuláshoz szükséges környezeti feltételek biztosítása; egyéni adottságok és igények figyelembe vétele; az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele; a tudástöbblettel rendelkező tanuló segítse az adott tárgyból lemaradó társait; eredményesen tanulni csak megfelelő belső motivációval lehet.

A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei   

törekedni kell szabadidős lehetőségek minél szélesebb körű biztosítására; szabadidős programokat a tanulók igényeinek figyelembevételével kell szervezni; a szabadidejével a tanuló – az előírások betartása mellett – önállóan rendelkezik;

115

A kollégium feladata megismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén     

a testi- lelki harmónia összefüggéseit; az egészséges életmód, stressz mentes életvezetés jellemzőit; a helyes táplálkozás és testmozgás jelentőségét; az egészségre ártalmas hatásokat; a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját.

A kitűzött céljainkat megvalósítottnak      

akkor

tekinthetjük

részben

vagy

teljesen

ha a különböző egészségügyi, vöröskeresztes vetélkedőkön jól szerepelnek tanulóink; ha a különböző intézményi rendezvényeken megmutatják az öntevékenységüket az egészségneveléssel kapcsolatos különböző programok során; a kollégisták közül minél kevesebben éljenek káros szenvedélyekkel; a kollégisták ismerjék a betegségek tüneteit; a kollégisták higiénikus lakókörnyezetet alakítanak ki; az öltözködés és tisztálkodás higiéniája legyen fontos szempont mindennapjaikban.

2. 4. A tanulók fejlődése, tehetséggondozása, felzárkóztatása, pályaválasztása, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, neveltségi különbözőségeket kezelni képes.          

A diákotthon egyik fő feladata a tanulók képességeinek felismerése, kibontakoztatásának segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt diákokat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztásának rendszerét. Rendszeresen részt vesz a kollégiumközi versenyeken, vetélkedőkön Az iskolával együttműködve lehetőségei szerint részt vesz a tantárgyi, műveltségi és szabadidős versenyekre való felkészítésben Egyéni bánásmódot alkalmaz az igényeknek megfelelően. Fejleszti a személyiségjegyeket: belső motiváció, kitartó érdeklődés, önértékelés, tartós munkavégző képesség. A kollégium az iskolával együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Felkészít a „felnőtt lét” szerepére. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes, kulcskompetenciái: rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége. A diákotthon fontos feladata, hogy kialakítsa a tanulókban a reális társadalomképet.

116

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, választását, önálló életkezdését segítő elvek megjelölése

pálya-

Életkezdés, pályaválasztás segítése Cél        

sikeres pályaválasztás segítése, hivatástudat kialakítása, a választott pályára való felkészülés; reális jövőkép kialakítása; a saját elképzelések, törekvések és lehetőségek szembesítése, összehangolása; a pályakorrekcióra való felkészítés; tudatosuljon a folyamatos tanulás jelentősége (a magasabb iskolai végzettség jobb esélyt adhat az elhelyezkedéshez); legyen igénye, kitartása önművelésre, készüljön nyelvvizsgára; munkájára igényes, példamutató legyen.

Követelmény   

ismerje fel lehetőségeit, rendelkezzen önismerettel; tudatosan készüljön hivatására, megfelelően ismerje a választott szakmát; a munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető szabályok, az érdekvédelem lehetőségének ismerete.

Tevékenységformák       

csoportfoglalkozás, irányított beszélgetés, szituációs játékok, munkakörök, munkaterületek bemutatása, munkavállalással kapcsolatos dokumentumok ismertetése, tájékozódás a munkaerő piaci lehetőségekről, volt diákok élménybeszámolói.

A kollégiumnak feladata a családi életre, (családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra stb.) nevelés Cél   

a család szocializációs funkciójának erősítése, a család társadalmi szerepének tudatosítása, felkészítés a családi életre, szülővé válásra.

Fejlesztési követelmény  

ismerje a házasság intézményét, funkcióját, a családi közösség jellemzőit; partner legyen a családi munkamegosztásban, az idősekkel való kapcsolattartásban, segítésükben;

117

életvitele legyen felelősségteljes; legyen ismerete a családi ünnepekről, tervezze, szervezze azokat; képes legyen a háztartással kapcsolatos alapvető ügyek intézésére; rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel; tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért.

    

Tevékenységformák   

kiscsoportos foglalkozások, csoportfoglalkozások, előadások, egyéni beszélgetések.

2. 5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett foglalkozásokat azoknak a diákoknak szervezzük, akik a mindennapos tanulmányaikban szorulnak segítségre, illetve valamilyen okból lemaradnak a tanulásban. Nevelői feladat: a hiányosságok feltárása, a szakirodalom és a tankönyvi ismeretek alapján a tananyag rendszerezése, magyarázata, számonkérése. A tehetséggondozás feladata a valamilyen területen kiemelkedő képességű tanulók felismerése, támogatása, melynek különböző formáit biztosítjuk:  

versenyekre való felkészítés (pl. sportversenyek, műveltségi vetélkedők), foglalkozások (pl. informatikai).

Segítjük diákjainkat abban, hogy képesek legyenek boldog párkapcsolat kialakítására, fenntartására, és sikeresen tudjanak egy tágabb közösség és a társadalom tagjai lenni. A tevékenységet csoportfoglalkozások keretében végezzük. Társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos feladatok Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ehhez szükséges a szülők és a nevelők összehangolt munkája. Legfőbb feladatok közé tartozik    

elsősorban a megelőzés; a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémájuk megoldása érdekében fordulhatnak; szülő, osztályfőnök és nevelőtanár szoros együttműködése a veszélyeztető okok feltárása érdekében; a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni egész évben, de különösen év elején; 118

       

a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felkutatása s nyilvántartásba vétele, beilleszkedési zavarokkal, illetve tanulási nehézségekkel küszködő tanulók problémáinak feltárása, a segítségnyújtás megszervezése; állami gondozott vagy nevelőszülőknél lévő tanulókkal való fokozott törődés; egészségmegőrző és felvilágosító előadások szervezése; szoros együttműködés a fenntartóval, étkezési kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyében; szakemberek bevonásával előadások szervezése a drogról a tanulóknak; a kollégium pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés segítse elő, hogy a tanulókban kialakuljanak az önismeret elméleti, tapasztalati alapjai; a személyiség gazdagítása, a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása; az önálló, saját sorsa alakításának képességével bíró felelős emberré válás képességének kialakítása.

Az alábbi tevékenységek megvalósítását:              

szolgálják

a

társadalmi

beilleszkedés

céljainak

felzárkóztató foglalkozások (egyéni fejlesztés keretében), tehetséggondozó foglalkozások (egyéni törődés keretében), beilleszkedési zavarok csökkentése, személyes egyéni tanácsadás, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre történő nevelés, kollégiumi étkezési lehetőségek, tanulók szabadidejének szervezése, tanulók szociális helyzetének javítása, segély, természetbeni támogatás, szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, együttműködés az iskolaorvossal, iskolapszichológussal és egyéb gyermekvédelemben egyéni, csoportos beszélgetések, önismeret-fejlesztési gyakorlatok, szituációs játékok.

2. 6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei Kollégiumunkban mindig fontos szerepet kapott a közösségi nevelés. A csoportok alakítása, szervezése, egymás segítése, a „mi tudat” kialakítása jellemzője diákotthonunknak. A kollégiumi diákönkormányzat szervezésében művelődési területen is biztosítani kívánjuk diákjaink számára a kulturális tevékenységet, a közösségi életben való részvételt.

119

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, feladatai          

A közösségi értékrend és normarendszer kialakítása és fejlesztése. A alapvető erkölcsi normák elsajátítása és követése. Az együttélés, a tolerancia, empátia és szolidaritás képességeinek kialakítása. Tisztségviselői rendszer kialakítása, kollégiumi önkormányzat működtetése. Az életkori sajátosságoknak megfelelő házirend és napirend kialakítása, betartása. Az egyén találja meg helyét, szerepét, feladatát a közösségben. A tanuló legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Gyakorolja jogait és kötelességeit a szűkebb környezetében. Vegyen részt a hagyományos rendezvényeken (szecskaavató, Mikulás, Karácsony, Farsang, Szalagavató, a végzősök búcsúztatása, gyermeknapi programok, havonta disco, táncest); szervezett sportprogramokon (labdarúgás a csoportok között, erőnléti foglalkozás a kondicionáló teremben, játékos sport); előadásokon, beszélgetéseken az egészséges életmódról, szexuális kultúráról. Kollégiumi pszichológus segítő jelenléte, munkája (alkohollal, dohányzással kapcsolatos problémák, beilleszkedési nehézségek leküzdése) is a közösségi élet fejlesztésének fontos eleme.

A tanulói tevékenységek megszervezésének elvei A diákotthonban - az életkori sajátosságok figyelembe vételével - biztosítani kell a tanulók számára a tanulás, a szórakozás és a pihenés helyes arányát. A gyerekek ideje ne legyen túlszervezett, nyíljon lehetőség az egyéni érdeklődésnek megfelelő foglalatosságra is. Azonban az ötlettelen, unatkozó diákokat segítsük a szabadidő hasznos eltöltésében, szervezzük meg mindennapjaikat. A legfontosabb a tanulás, a tanórák megszervezése.      

A tanóra ne csak a másnapra készülés színtere legyen, hanem ismerje meg a tanuló a hatékony tanulási módszereket, eljárásokat. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Legyen képes szabad idejét önállóan, vagy nevelői segítséggel megszervezni. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. A tanulás fontos színtere a kollégium könyvtára, valamint az iskola informatikai bázisa és könyvtára, vegyék igénybe ezek segítségét! Ismerjék meg a diákok a csoportos és az egyéni tanulás módszereit.

A kollégiumi élet megszervezésében, főleg a szabadidős tevékenységek területén, fontos szerep hárulhat a diákönkormányzatra. A választott tisztségviselőknek biztosítani kell, hogy részt vehessenek a közösségek mindennapi céljainak kijelölésében, a szabadidős programok szervezésében. A kollégiumi foglalkozások legyenek mentesek az osztályszerű, iskolás formáktól. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások legyenek sokrétűek, kapjon szerepet bennük az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a sport, a kirándulás, ezen kívül irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek fejlesztésére is szolgáljon.

120

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésének és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.     

Biztosítani a passzív (befogadó) és az aktív (cselekvő) részvételi lehetőséget. Egyéni és csoportos kezdeményezések felkarolása és támogatása. Programok szervezésénél a csoportfoglalkozások témaköreinek figyelembevétele. A mindennapi testedzés, mozgás feltételeinek biztosítása. A csoportok közötti versenyek rendezése a közösségépítés szolgálatában.

Célja Kapjon kiemelt szerepet a művelődés és a sportolás a kollégiumon belüli tevékenységrendszer szervezésében. Fontos feladat a könyvtár, a média bevonása a művelődési szokások kialakításában. A kollégiumi foglalkozásokon kapjon szerepet a gyerekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése A sport, a testnevelés elsődleges célja az egészségfejlesztés és a testi fejlődés elősegítése. A sportolás edzettséget, testi és lelki alkalmazkodást fejleszt. Szórakozást, örömkeltést és a versenyzési vágy kiélését is biztosítja. Felkészít az élet- és munkanehézségek elviselésére. Sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget.

2. 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység A nevelőtanárok feladata a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenysége terén olyan légkör kialakítása, amely eleve kizárja, hogy bármelyik gyerek bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Pedagógusok számára kötelezettségek

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Biztosítania kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását. A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Az észlelt problémát jelezniük kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, akkor kötelességük a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni.

2. 8. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A diákélet hagyományos eseményei meghatározzák és befolyásolják a kollégium hagyományteremtő tevékenységét. Fontosnak tartjuk, hogy a rendezvények alkalmazkodjanak a kollégisták szokásaihoz, érdeklődési köréhez, de figyelembe kell vennünk az általános iskolások életkori sajátosságait is.

121

Az első hét az ismerkedéssel telik – megismerik leendő otthonukat, társaikat, nevelőiket és a településsel is barátkoznak. Hagyománya van a Mikulás- estnek és a karácsonyi ünnepségnek. Több alkalommal játékos sportvetélkedő megrendezésére is sor kerül. A diákönkormányzat havonta diszkót vagy táncestet tart. A kollégium lehetősége szerint igyekszik a rendelkezésre álló eszközökkel a legjobbakat megjutalmazni. A bevált hagyományok továbbvitele mellett törekedünk ezek bővítésére is, lehetőleg más intézmények bevonásával is. A kollégiumi rendezvényeinket igyekszünk minél szélesebb körrel megismertetni, illetve ezek dokumentációját az iskolai honlapon közzétenni.

2. 9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, törvényes képviselőkkel. A kapcsolattartás és együttműködés formái:    

szülői értekezlet; fogadóóra, szükség esetén családlátogatás, illetve telefonos kapcsolattartás; az intézményi honlap rendszeres frissítése, információk megjelenítése.

Napi kapcsolatot kell tartani az iskola nevelőivel, oktatóival is. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium mindig nyitott és kezdeményező. A diákotthoni nevelésben úgy érhetünk el jó eredményt, ha kapcsolatunk a tanulók tanáraival, oktatóival mindennapos, mindenre kiterjedő és segítő szándékú.

2. 10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek: Egészségnevelési alapelvek A kollégium minden tevékenységének szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi feltételeivel segítjük: a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak alakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészségi állapotát javítják. Fejlessze az életvezetési képességeket, a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésért. Megfelelően készítse fel a tanulókat a káros stressz hatások feldolgozására. Segítse a környezeti-és egészségtudatosság erősödését. Alapelvünk, hogy minden diák számára biztosítsuk az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek átadását, függetlenül a diákok szociális hátterétől, előismereteitől.

122

Célok     

A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása. A helyes magatartások, szokások kialakítása, továbbfejlesztése. Az egészséges életvitel önálló kialakítására váljanak alkalmassá. A beteg és fogyatékkal élő (sérült) embertársaikkal szembeni elfogadó magatartás kialakítása. Az egészséget károsító tényezők, függőségek, szokások elutasítása, elkerülése.

Az egészségnevelés színterei  

a csoportfoglalkozásokon belül; a szabadidős programokban egészségfejlesztő tevékenységek szervezése, túrák, táborozások, sportversenyek.

Környezeti nevelés A környezeti nevelés a kollégiumban szoros kapcsolatban áll az iskolai környezeti nevelés alapelveivel, azonban kiemelt figyelmet fordítunk a szűkebb lakókörnyezet tisztaságára és higiéniájára, valamint az erőforrásokkal, energiahordozókkal, vízzel való takarékosságra, illetve a hulladék és szemét eltávolítására, megfelelő gyűjtésére. Csoport és kollégiumi szintű programok, kirándulások szervezése lehetőséget biztosit a természeti környezet megismertetésére és megszerettetésére. Hangsúlyozni kell a természetvédelem jelentőségét és kapcsolatát az egészséges életmóddal. A tudatos gondolkodás a háztartásban kezdődik, a szobatakarítás, szemétlevitel, a saját környezet gazdaságos rendben tartása elősegítheti e folyamatot. A személyi higiénia területén fokozott figyelemmel kell kísérni a tanulók öltözködését, tisztálkodását, közvetlen környezetük rendezettségét. Konkrét célok és feladatok Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttműködésre és eredményes konfliktuskezelésre. Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megérzését. Biztosítanunk kell a problémák, megoldásának lehetőségét.

jelenségek

sokoldalú

megközelítésének

és

Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget a környezetkímélő technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére. Részvétel a szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programban (újsággyűjtés). Törekednünk kell arra, hogy az intézményi rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet. 123

2. 11. A kollégium működése, a pedagógiai tevékenység rendszere A kollégium a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Kötelezően biztosítandó foglalkozások Felkészítő foglalkozások: 14 óra / hét Csoportfoglalkozások tematikája és óraszámai TÉMAKÖR Az erkölcsi nevelés

1-8. évfolyam 4 2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

2

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

1

2

2

2

1

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

A családi életre nevelés

1

1

2

2

3

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

2

1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

2

3

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

Összesen

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

A tanulás tanítása

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 3 2 2 2 2 2 2 1

Speciális ismereteket adó foglalkozások: 10 óra / hét Szabadidő eltöltését segítő foglalkozások, Pl.: sportfoglalkozások, foglalkozások, diákközösségek programjai, versenyekre való felkészítés.

művészeti

Egyéni törődést biztosító foglalkozások.

2. 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőoktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke Az intézmény oktatási-nevelési eszközökkel való felszereltsége közelít a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltakhoz. Jelentős, munkavégzést akadályozó hiány nincs. Részletes eszközjegyzék a mellékletek között található.

124

3. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM A könyvtár-pedagógia az a tudomány, amely a könyvtári nevelő hatások alapjaival és módjával foglalkozik. Közvetlen célja a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások sokoldalú, gyakorlatias és élményszerű megismertetése. Hosszú távú célja a könyvtárak, a könyvtári dokumentumok, szolgáltatások és az informálódás szükségletének felkeltése, és ezáltal a könyvtárhasználóvá nevelés. A könyvtár-pedagógia metodikai szintjén három elem alkotja a rendszert: 

a nevelési célrendszer (az adott társadalom, mely célok teljesítését várja el);



a tananyag (mely nem a könyvtártudomány kivonata, kiválasztását gyakorlati szempontok motiválják: hasznosíthatóság, a nevelési és oktatási céloknak való megfelelés)



a nevelési-oktatási folyamatok (tanítási, tanulási képességfejlesztő módszerek, tanulási stratégiák, szervezeti formák, taneszközök). Ez a rendszer biztosítja az oktatás eredményét: az attitűdök kialakulását az adott tárgy felé, és ez a rendszer a képlékeny kapcsolat az elmélet és a gyakorlat között.

A könyvtár-pedagógiai program célja -

-

-

A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Tanulási képességek fejlesztése Felkészíteni és ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok értékeinek megbecsülését, az önművelés iránti igényt. Felkészíteni a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre. Kialakítani és fejleszteni azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek. A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait A tanuló képes legyen az információszerzésre és annak kritikai szelekciójára A könyvtárhasználat azon lehetőségeinek megismertetése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását. Megismertetni a tanulókat azon alapvető információhordozók fajtáival, szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás létrehozását. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása

125

-

A modernkor követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a kreativitás fejlesztése, az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása. Tudásmenedzsment központú szemlélet Kritikai és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Praktikus alkalmazói tudás. Logikus gondolkodás fejlesztése

Információs társadalom, informatika és könyvtár-pedagógia szemléletében nem az eszközök irányítják a tananyag összeállítását, hanem az információs helyzetek, információt igénylő problémák, és ezek keretében jelennek meg az egyes információközlő műfajok és azok hordozói, vagyis a konkrét eszközök, dokumentumtípusok és felhasználási technikák. A hagyományok és a ma már hagyományosnak nevezett eszközök, források hordoznak olyan értékeket, melyekre a társadalomnak és a modern eszközöket használóknak is szükségük van. Ilyen például az értő olvasás, az önálló kritikus gondolkodás, az esélyegyenlőség, a kulturális örökség. Hangsúlyt kell fektetni az információ társadalmának értékviszonyaira és az információban rejlő lehetőségek felhasználásának tanítására. Olyan tanítási-tanulási problémahelyzetek elé kell állítani tanulóinkat, melyek megoldásán keresztül minél többféle tartalmú, műfajú és típusú információforrás felhasználását tudjuk kölcsönhatásukban bemutatni. A problémahelyzetek legtermészetesebb tanulási tere az iskolai könyvtár. Szakmódszertan Cél: a tantárgyak és a szaktudományok közvetítése -

a kutatás és az iskolai valóság kapcsolatának ismerete, átadása

-

a megszerzett tudás és az élethelyzetek megismertetése,

-

a tanár és a tanuló között kapcsolat ápolása, javítása

-

tevékenységek során információk, tények, általánosítások, összefüggések, törvényszerűségek, megoldásmódok, igazolható feltevések, hipotézisek valamint szemléletmódok átadása.

-

Önálló logikai, kritikai, kreatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése ; tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése

Könyvtár-pedagógiai munkát végez: 

család

  

iskolán kívüli könyvtárosok iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok pedagógusok

126

A tantestület felelőssége - szaktárgyi tanárok felelőssége: könyvismeret és könyvhasználat szakórákon (a könyvtárban ismétlődő feladatok szükségesek); - könyvtárostanár felelőssége : könyvtári ismeretek és könyvtárhasználat területe (a könyvtárban osztályfőnöki óra és a gyakorlat érdekében néhány szakóra szükséges); - a teljes tantestület közös felelőssége : olvasási igényesség, írásbeliség szintjének emelése, személyiségfejlesztés, különösen az osztályfőnöké (a könyvtárostanár feladata a kezdeményezés és a tanárok, tanulók munkájának támogatása). Könyvtárostanár felelőssége: -

A könyvtárostanár a felelős azért, hogy az adott iskola évfolyamai részére elkészüljön a könyvtári program, az iskola évfolyamainak megfelelően 1-4, 58., 9-12. évfolyamaira. A könyvtáros tanár a mindennapi gyakorlatban az osztályfőnökkel tud elsődlegesen kapcsolatot tartani.

-

rendszeres tájékoztatásáért, a tanulók tudásának és igényének emeléséért

-

a tanulócsoportok könyvtárhasználati készségének fejlődéséért,

-

a fejlődés-lélektani kérdések figyelemmel kíséréséért.

-

A könyvtáros köteles a szakmai önképzésre, új pedagógiai, könyvtári irodalmak megismerésére és alkalmazására

Az iskolai könyvtár     

Korszerű forrásközpont (szolgálat helyett szolgáltatás, dokumentum helyett – mellett ismeretek) A tanulás-tanítás helyszíne (könyvtárhasználati órák, szakórák színtere) Közösségi tér az iskolában Mindenki számára biztosítja, és tartalommal tölti meg az információhoz, a tanuláshoz, művelődéshez való jogot, esélyegyenlőséget biztosít Az iskola legdemokratikusabb, legintelligensebb, legnyitottabb, legegyénreszabottabb tanulási tere

„A könyvtár legyen információs bázisa az önálló tanulói munkának, szolgáltasson forrásjegyzéket a tanulók számára a különböző témakörökhöz.” „A könyvtárhasználat tanítása lényegében arra irányul, hogy a használó eljusson a különböző dokumentumokban lévő információkhoz, azokat feldolgozza és segítségükkel új ismeretekhez jusson, önálló szellemi terméket hozzon létre, vagyis megtanuljon tanulni.”

127

Infrastrukturális követelmények:   

fogadóképes iskolai könyvtár korszerű kézikönyvtári állomány médiatári számítógépes háttér (internet, adatbázis)

Részletesen:  Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai.  Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök.  Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, internet, multimédia, interaktív tananyag).  Nemzeti alaptanterv.  Az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv.  A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök. Az iskolai könyvtár pedagógiai céljai:  minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd  mindennapi szükségletté váljon az olvasás öröme  személyiségfejlesztés, személyiségformálás  alapkészségek kialakítása (önálló ismeretszerzés, a tanulás készsége)  alapértékek, alapismeretek és összefüggések közvetítése  teljesítményképes tudás megalapozása  egész életen át tartó tanulás és az információs társadalom kihívásaira való felkészítés  a gépek világában egyre fontosabb a személyes kapcsolat  a tanulók ítélőképességének fejlesztése  a tanulók életének természetes részévé tenni az információs műveltséget  az érzelmi nevelés és a szociális kompetenciák fejlesztése  az értelmi fejlesztés,- nevelés megvalósítása  érdeklődésből fakadó aktivitás fenntartása  intellektuális érzelmek motiválása  a gyermekek mentális higiénéjének fejlesztése, a kultúrához való kötődés kialakítása  az anyanyelvi nevelés segítése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása  az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi neveléshez szükséges eszközök biztosítása  a közösségbe való beilleszkedés segítése, a viselkedéskultúra kialakítása  a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozott tevékenységek biztosítása, irodalmi élményekhez való hozzásegítés  az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás, problémamegoldóképesség fejlesztése  kritikai gondolkodás fejlesztése  esélyegyenlőség biztosítása

128

A könyvtár feladatai:           

esztétikai nevelés fejlesztése – a könyvekkel való helyes bánásmód ismertetése az iskola, óvodai nevelői és gyermekei részére az oktatáshoz, neveléshez és a tanuláshoz szükséges információk, ismerethordozók biztosítása tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól az iskola és az óvoda helyi programjának figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát művelődési és egyéb programok, vetélkedők szervezésében való részvétel az iskola és az óvoda munkaközösségi munkájának segítése integrált,- multikulturális nevelés segítése kompetencia alapú nevelés segítése problémamegoldó képesség fejlesztése a hagyományőrző óvodai program megvalósításának segítése az intézmény és a szülők közötti kapcsolat kialakítása, ápolása

A könyvtár szolgáltatásaival az iskolai tevékenység szerves részévé kell válnia, az elérhető információk, dokumentumok használatában a pedagógusoknak kell példát mutatni a diákok felé. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése és az ízlés, olvasói igényesség formálása az egyik legösszetettebb, legtöbb átgondolást igénylő pedagógiai munka. Fontosak a tanulói jelzések, észrevételek. Cél: -

-

a tanuló jól érezze magát a környezetében (jobban kedvelik a technika nyújtotta lehetőségeket; a könyvtárban betartandó szabályok az iskola szigorát idézi elő) érdeklődésük alapján belső igénnyé váljon az ismeretszerzés a diákok jobban megismerjék önmagukat, képességeiket (pályaválasztás)

A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései: -

-

-

-

felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer, a könyvtár „forrásközpontként” történő használatával a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése az iskola és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba

129

-

a forráshasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása a tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait

Részletesen: 1.

Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket.

2.

Dokumentumismeret,- és használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. Az eszköztudás az önálló ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé.

3.

A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával.

130

4.

Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek)

5.

Az eszköztudás Az eszköztudás a teljes tudásnak az a része, amely az ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé.

önálló

Az eszköztudás – tantárgyi értelemben – tantárgyak közötti vagy tantárgyak feletti tudás; ilyen a NAT-ban a könyvtárhasználati ismeretek is, amely 4 témakör köré csoportosítható: általános könyvtárhasználati ismeretek: a könyvtár rendje, használata, a könyvtári rendszer; dokumentumismeret, a dokumentumtípusok tartalmi és formai megismerése, az ezzel kapcsolatos technikák elsajátítása;  a könyvtári tájékoztató eszközök használatának elsajátítása a dokumentumok gyors eléréséhez;  a szellemi munka technikája: a különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának műveletsora.   

Az ismeretanyag legfontosabb területei:  

Az általános könyv- és könyvtárhasználati ismeretek, amelyek segítik a különböző információhordozókban, illetve a könyvtárban való tájékozódást, eligazodást. Ezen ismeretek megszerzését a könyvtárostanár segíti. Az ismeretanyag speciális része az egyes tantárgyakhoz, szakterületekhez kapcsolódó ismeretek, szakmai információk megszerzése, melyben a mindenkori szaktanár nyújt segítséget.

A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők:

131

    

önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék).

A könyvtári ismeret az elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák ismerik, ezeket a képességeket és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt. Óraszámok:  mint befogadó tárgyakban 1. az informatikában (lehetőleg tömbösített könyvtár-használattan órák keretében) 2. a magyar irodalomban  a szaktárgyakban alkalmazás szintjén  az osztályfőnöki órákon Könyvtárhasználat tantervekben, programokban A kerettanterv alapkövetelményeit figyelembe véve épülnek be a könyvtárhasználattani ismeretek és követelmények, a könyvtárhasználatra épülő megoldások és módszerek a szaktárgyakba és az osztályfőnöki órákba. Az alapozás a könyvtárostanár feladata, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjen az önálló ismeretszerzés. Könyvtári informatika A könyvtárak információforrásaikkal és szolgáltatásaikkal a tanulás, tanítás meghatározó tanulási forrásközpontjait, nyitott műhelyeit jelentik. Ennek garanciája a tanulók könyvtárhasználati műveltsége, ide értve a könyvtári információkeresés informatikai lehetőségeinek alkalmazását is. KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1–4. évfolyam o Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. o A könyvtárak alapszolgáltatásai, a használat szabályai.

132

o A dokumentumfajták formai, tartalmi jellemzői, különbségei, azonosító adatai. 5–8. évfolyam o A könyvtártípusok és szolgáltatásaik, szerepük a tanulásban és a közhasznú tájékozódásban. o A raktári rend. o Az iskolai könyvtár eszköztára, kézikönyvtára, katalógusa. o A forrástípusok közlésmódja, információs értéke, használata. o A forráskiválasztás szempontjai. o Forrásfeldolgozás, etikai szabályok, hivatkozás. 9–12. évfolyam o Az önművelés, tájékozottság, olvasottság szerepe a mindennapi életben. o Az információs intézmények funkciói, tájékoztató eszközei (különös tekintettel a települési könyvtárra). o A könyvtári információs rendszer szolgáltatásai. o A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága, esztétikai értéke. o A kritikus forráshasználat követelményei. A tananyag szerkezete: A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfogja, a képességfejlesztésre és a tanulási, önművelési kultúra megalapozására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag – jellegéből adódóan – elsősorban spirális, másodsorban lineáris elrendezésű. Spirális szerkezetű ismeretek: Eszköztudás jellegéből adódóan elsősorban ily módon építkezik a könyvtárhasználati tananyag, s az évek folyamán egyre gazdagabb tartalommal telítődik. Lineáris szerkezetű ismeretek: Súlyponti ismeretkörök évfolyamonkénti fogalmi kifejtése.  Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint  Könyvtárhasználati szabályok. A könyv szerkezete és tartalma  A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok  Könyvtártípusok, lakóhelyi gyermekkönyvtár  Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek.  Kézikönyvtár  Információkereső nyelvek  Katalógus, bibliográfia.  Szakmai tájékozódás (információs központ, adatbank, szakkönyvtár).  Számítógéppel elérhető információs szolgáltatások, adatbázisok, elektronikus információhordozó

133

Taneszközök: A törvény előírásainak megfelelő könyvtár: a szakmai követelményeknek megfelelő összetétel és feltárás, jól fejlesztett kézikönyvtár), applikációs táblák, videofelvételek, kazetták, CD-lemezek, tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, tanári kézikönyv.) Megfelelő példányszámú, gyermekek részére készült segédkönyv, folyóirat. Integrált könyvtári szoftver megfelelő technikai háttérrel, fénymásoló, fénymásolópapír, festék, oktató-programok, adatbázisok, Internet kapcsolat és megfelelő számítógépek, interaktív tananyag Tevékenységi formák, eljárások, módszerek: A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik az adott szaktárgy intézményes, dokumentális forrásait, és megtanulják az információk összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit és módszereit. Mindebből az következik, hogy a könyvtár eszközi felhasználása nemcsak és nem elsősorban a megtanult tantárgyi ismeretek további bővítését, hanem a tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú módszerek, a szellemi munka technikai elsajátítását szolgálja: frontális (előadás), csoportmunka, kooperatív csoportmunka Tanulói tevékenységtípusok:  szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka – egyéni és csoportos  irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához  kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról  egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével  sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról, iskolaújság stb. Ellenőrzés, értékelés, továbbhaladás feltételei:  5-12. évfolyamig gyakorlati feladat megoldása az órai elmélet alapján. A magyar nyelv és irodalom tantárgyból külön érdemjeggyel történik az értékelés.  Szakközépiskolában egy tanult tantárgy témaköréhez készített dolgozat formai követelményei alapján kapnak a tanulók érdemjegyet magyar nyelv és irodalomból, illetve kommunikáció tantárgyból.  Szakiskola 9-10. évfolyamában szintén gyakorlati feladatok megoldásával szerezhet a tanuló érdemjegyet magyar nyelv és irodalomból, illetve kommunikáció, informatika tantárgyakból. Könyv- és könyvtárhasználati órák szintér: iskolai könyvtár (ritkábban szakterem, ha csak bizonyos eszközöket használunk) alkalmazott módszerek:   

tanári magyarázat, frontális munka csoportos munka – csoportfoglalkozás kérdései tanulói kiselőadás 134

egyéni munka tanít: iskolai könyvtáros/könyvtárostanár 

Szakórák Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazása a szakórán szintér: iskolai könyvtár (az iskolai könyvtáros csak a helyszínt és az eszközöket biztosítja) tanít: a szaktanár, aki megfelelően felkészült a könyvtárhasználati ismeretekből alkalmazott módszerek: az előbbiek Az oktatás folyamatában az egyéni és csoportos munka értékelése fontos!

135

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A program hatálya, hatályba lépése Hatályba lépése: 2016. szeptember 1. 2. A felülvizsgálat rendje Módosítása, módosítással kapcsolatos eljárások, felülvizsgálata:  

Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti tantestület, SZMK, Diákönkormányzat, általuk hozott érvényes határozattal. Felülvizsgálatra jogosult: fenntartó

3. Nyilvánosságra hozatal  

Elektronikus formában rendelkezik a Pedagógiai Programmal az iskolai könyvtár, igazgatói iroda. Megtekinthető intézményünk honlapján.

4. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása 4. 1. A Pedagógiai Programot a Jálics Ernő Közoktatási Intézmény nevelőtestülete véleményezte, és javasolt változtatások beépítését követően elfogadásra javasolta. Igazgató

........................................

Közalkalmazotti tanács elnöke

........................................

Szakszervezet titkára

........................................

4. 2. A Pedagógiai Programot a Jálics Ernő Közoktatási Intézmény SZMK iskolai vezetősége elfogadásra javasolja. SZMK elnöke

........................................

SZMK vezetőségi tagja

........................................

4. 3. A Pedagógiai Programot a Jálics Diákönkormányzata elfogadásra javasolta.

Ernő

Közoktatási

Intézmény

A Diákönkormányzat diákvezetője: Általános iskola

........................................

Kollégium

........................................

Kelt, Kadarkút, 2016. szeptember 1. Jóváhagyta: INTÉZMÉNYVEZETŐI ALÁÍRÁS ÉS BÉLYEGZŐ LENYOMAT P.H. ............................................ igazgató

136

1. sz. melléklet A pedagógus önértékelés céljai, területei Pedagógusainktól elvárjuk: 1. A pedagógiai módszertani felkészültsége az elvárásoknak megfelelő legyen. 1.1.

A tanítási órákon és egyéb pedagógiai munkája során a megfelelő módsze-

reket alkalmazzon. Ezért: 1.1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezzen. 1.1.2. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. 1.1.3. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. 1.1.4. Tanítványaiban kialakítja az on-line információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. 1.1.5. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. 1.2.

Ismerje és alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igény-

lőknek megfelelő, változatos módszereket. Ezért: 1.2.1. Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. 1.2.3. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. 1.2.4. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. 1.2.5. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. 1.2.6. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. 1.3. Értékelje az alkalmazott módszerek beválását. Használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Ezért:

137

1.3.1. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. 1.3.2. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA - ciklus. 1.3.3. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segíthetik. 1.4. Az általa alkalmazott módszerek illeszkedjenek a tananyaghoz. Ezért: 1.4.1. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket, az adott szakma eszköz- és felszerelési jegyzékében szereplő eszközöket – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. 1.4.2. Fogalomhasználata pontos, következetes. 1.4.3. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). 1.4.4. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. 1.4.5. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (pl. a gyakorlati képzőhelyeken) megszerzett tudására. 2.

Tervezze meg a pedagógiai folyamatokat és tevékenységeket. 2.1. Pedagógiai tervező munkája legyen nyomon követhető, a tervezési dokumentumai, tervezési módszerei megvalósíthatóak, reálisak legyenek. Ezért: 2.1.1. Pedagógiai munkáját tanmenetében éves szinten, tanulási-tanítási egységekre és órákra bontva is megtervezi. 2.1.2. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. 2.1.3. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. 2.1.4. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. 2.1.5. Az órát/foglalkozást (közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati foglalkozásokat) a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. 2.1.6. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. 2.1.7. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.

138

2.1.8. Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. 2.2. A tervezés során érvényesítse a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, célmeghatározása legyen releváns. Ezért: 2.2.1. A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai és szakmai programját. 2.3. Építsen tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire. Ezért: 2.3.1. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket 2.3.2. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. 2.3.3. Alkalmazza a differenciálás elvét. 3.

Támogassa a tanulást. 3.1. Tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően válassza meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat. Ezért: 3.1.1. Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. 3.2. Motiválja a tanulókat. Keltse fel a tanulók érdeklődését, és kösse le, tartsa fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését. Ezért: 3.2.1. Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.

3.3. Fejlessze a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét. Ezért: 3.3.1. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. 3.3.2. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. 3.4. Megfelelő tanulási teret, tanulási környezetet hozzon létre a tanulási folyamathoz. Ezért:

139

3.4.1. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. 3.4.2. A tanulást, képzést támogató környezetet teremt. 3.5. Alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat. Helyes arányt alakítson ki a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között. 3.5.1. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT- eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. 3.5.2. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára. 4. Fejlessze a tanuló személyiségét, érvényesítse az egyéni bánásmódot, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültséggel rendelkezzen. 4.1. Mérje fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmazzon. Ezért: 4.1.1. A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. 4.2. Jelenjen meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér). Ezért: 4.2.1. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. 4.2.2. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. 4.2.3. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. 4.2.4. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra 4.2.5. segítséget nyújtani esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni.

140

4.2.6. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. 4.3. Differenciáljon, és alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát. Ezért: 4.3.1. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. 4.3.2. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. 4.4. Tervezetten foglalkozzon a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal. Ezért: 4.4.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal vagy tanulócsoporttal való foglalkozás megjelenik a tanmenetében. 4.4.2. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. 5. Segítse, fejlessze a tanulói csoportok, közösségek alakulását, integrációs tevékenysége, osztályfőnöki tevékenysége esélyteremtő, nyitott legyen a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre. 5.1. Megfelelő módszereket, eszközöket alkalmazzon a közösség belső struktúrájának feltárására. Ezért: 5.1.1. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. 5.2. Legyen képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is. Ezért: 5.2.1. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. 5.2.2. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.

141

5.2.3. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. 5.2.4. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. 5.2.5. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. 5.3. Jelenjen meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel). Ezért: 5.3.1. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. 5.3.2. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére törekszik, értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. 5.4. Alkalmazza a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiákat. Ezért: 5.4.1. Az intézményi, osztálytermi, gyakorlati képző-és munkahelyi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. 5.4.2. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. 6.

Folyamatosan értékelje, elemezze a pedagógiai folyamatokat és a tanulók

személyiségfejlődését. 6.1. Különféle ellenőrzési és értékelési formákat alkalmazzon. Ezért: 6.1.1. Jól ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és vizsgakövetelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni.

142

6.1.2. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket, gyakorlati tudást mérő feladatokat) alkalmaz. 6.1.3. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. 6.1.4. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek 6.2. Értékelése legyen támogató, fejlesztő szándékú. Ezért: 6.2.1. A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. 6.2.2. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. 6.2.3. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. 6.3. Visszajelzései támogassák a tanulók önértékelésének fejlődését. Ezért: 6.3.1. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 7.1. Szakmai és nyelvi szempontból legyen igényes a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.). Ezért: 7.1.1. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 7.2. A z osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése legyen megfelelő. Ezért: 7.2.1. A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. 7.2.2. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.

143

7.2.3. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. 7.3. Működjön együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban. Ezért: 7.3.1. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. 7.3.2. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. 7.3.3. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. 7.3.4. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. 7.4. Reális önismerettel rendelkezzen. Jellemző legyen rá a reflektív szemlélet. Képes legyen önreflexióra, önfejlesztésre. Ezért: 7.4.1. Szakmai beszélgetések során képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. 7.4.2. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. 7.4.3. Intézményi tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. 8. Legyen elkötelezett és vállaljon felelősséget a szakmai fejlődésért. 8.1. Érvényesítse saját magára vonatkozóan a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét. Ezért: 8.1.1. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. 8.2.2. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.

144

8.2.3. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. 8.2. Legyen tájékozott pedagógiai kérdésekben, és kövesse a szakmában történteket. Ezért: 8.2.1. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. 8.2.2. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. 8.2.3. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. 8.2.4.Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. 8.3. Nyilvánuljon meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában. Ezért: 8.3.1. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. 8.3.2. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

145