Tartalomjegyzék Irodapiaci hírek Irodaházak figyelem! m2 irodát keres a KEK KH... 13

2010 45. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 A lakáspiac alakulása ................................................. 5 Lakáshitelek! Tisztítótűz kell, vagy kilakoltatási moratórium? Az állam már szavazott . 11 Irodapiaci hírek .................................................... 12 Irodaházak figyelem! - 3000-4000 m2 irodát keres a KEK KH .................. 13 Logisztikai hírek ................................................... 14 Beperelte a BKV-t az Alstom ........................................... 15 Ipar, 2010. szeptember .............................................. 17 A befektetői étvágy és a bérleti díjak is nőnek az ipari ingatlanpiacon ........... 19 Plusz parkolók a Pest megyei vasútállomásokon ............................ 20 Fónagy: Magyarország interkontinentális logisztikai központtá válhat ........... 21 Magyar villamosgyártás? ............................................. 22 A beszerzési árak alakulása 2011-ben ................................... 23 Építési telkek, GKI körkép ............................................. 25 Raktárpiaci körkép .................................................. 27 Az ipari ingatlanok, üzemcsarnokok piaca ................................ 30 Europolis Park Budapest Aerozone ...................................... 32 A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe ...................................... 33 MKFE Arany Emlékérem átadása Torma Imrének, az egyesület korábbi elnökének .. 35 Margit híd: hatósági szemle ........................................... 36 FedEx Trade Networks: megnyílt az új magyarországi iroda ................... 37 Megfelelt a terhelési teszten a Margit híd ................................. 38 Retail hírek ....................................................... 39 Portré Michael Smithing-gel, a Colliers Magyarországtól ...................... 40 Portré - Michael Smithing-gel, a Colliers-től ............................... 43 Lengyelország a legerősebb piac a régióban .............................. 46 Üzlethely-piaci körkép ............................................... 47 Property Investment Forum: csökkenő hozamokat vár a piac 2011-re ............ 50 Magyar termékek részarányának felmérése a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben .. 51 Kárpát-medencei terjeszkedés: TriGránit, Futureal .......................... 52 Szakmai elismerés a főváros új vagyonkezelőjének ......................... 53 Újabb csatát nyert a Zeppelin .......................................... 54 Gazdasági hírek ................................................... 55 Csökkenő ipari teljesítmény ........................................... 56 G20-csúcs: jóváhagyták az IMF reformját és a szigorúbb bankszabályozást ....... 57 Pozitív meglepetés a magyar GDP adatokban .............................. 58 Jövő héten kezdődik a 2011-es büdzsé vitája .............................. 59 Palócz Éva: a válságadó nem veti vissza a gazdaságot ....................... 60 Fogyasztói árak, 2010. október ........................................ 64 Újabb többmilliós adomány Devecsernek ................................. 65 Tétlen fekete-sárga koalíció ........................................... 67 Félmilliárd eurós szufficit ............................................. 68

2/73

Egyéb hírek ....................................................... II. Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál a Műcsarnokban .................... Property News ..................................................... Global investor demand and rents recovering for industrial property ............

3/73

69 70 71 72

Lakáspiaci hírek 2010 45. hét

4/73

A lakáspiac alakulása 2010. November 10. Szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés „hullámvasútra ült”. 2010 októberében a piaci helyzet összesített értékelése éppen javult. A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a fővárosban – a panelek kivételével - és Nyugat-Magyarországon legtöbb szegmensében javuló piaci helyzetre számítanak.

A lakossági várakozások mind a vásárlás és építés, mind a felújítások tekintetében enyhén tovább romlottak.  A GKI előrejelzése szerint 2010-ben mintegy 20 ezer új otthont vesznek használatba, s ez a szám 2011-ben sem igen emelkedhet.       2010-ben a lakásépítés egyértelműen csökkenő pályán halad. Az újonnan használatba vett lakások száma az első három negyedévben 34%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A lakosság lakáshitel-állományának változása a megelőző 12 hónapban, 2007-2010 (milliárd Ft)   Forrás: KSH

  A teljes lakossági lakáshitel-állomány 2010 augusztusának végén - aktuális árfolyamon, (a forint leértékelődését tükrözve) - 440 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az árfolyamhatással korrigált állományok esetében viszont csak minimális növekedés tapasztalható, mégpedig 38 milliárd forintot kitevő.   A teljes devizahitel-állományon belül az euró-hitelek részaránya tovább emelkedett, 2010. augusztusának végén 9,8%-os volt. Egy évvel korábban ez az arány 4,8%-ot tett ki. Mivel devizában denominált hitelre nem lehet jelzálogjogot bejegyeztetni, ezért a jövőben nyilván egyre nőni fog a forinthitelek aránya a teljes állományon belül. (A devizában történő kihelyezés a lakás-lízingpiacra szűkül).   2010 első félévében Magyarországon 21 ezer hitelfelvevő számára összesen 111 milliárd forintot kitevő új lakáshitelt engedélyeztek, ami 40%-kal kevesebb az egy évvel korábbi azonos időszaki adatnál. Az összes engedélyezett hitel 6% volt állami támogatású, míg a fennmaradó 94% piaci

5/73

kamatozású. A hitelcélokon belül visszaesett az építés (16%-ról 10%-ra), az új lakás vásárlása (23%-ról 17%-a), viszont teret nyert a használt lakás vásárlása (54%-ról 62%-ra).   Az MNB hitelezési felmérésének eredményei szerint a kereskedelmi bankok az idei első negyedévben egyértelműen szigorították a hitelezés feltételeit, de a második félévben már nem került sor további szigorításra. A következő félévben a bankok a lakáshitelek iránti kereslet enyhe növekedését valószínűsítik. E várható növekedés két legfontosabb eleme a kamatszínvonal csökkenése illetve a korábbinál vonzóbb kondíciók lehetnek.   A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, majd egyfajta hullámmozgás kezdődött. 2010. áprilisában országos átlagban kissé javult, 2010. júliusában enyhén romlott, majd 2010. októberében ismét javult a helyzetértékelés az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Az októberi összesített helyzetértékelés szinte pontosan megfelel a fél évvel korábbinak, azaz az áprilisinak, viszont lényegesen elmarad a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása előtti időszakétól.   Budapesten az egyes piaci szegmensek megítélése – a panellakások többségének kivételével – jellemzően valamelyest javult.  Különösen a családi házakra vonatkozó helyzetértékelés vált kedvezőbbé. A pesti belváros ugyan még mindig a legkedvezőtlenebbnek tekinthető szegmens, de a megítélése számottevően javult.   Kelet-Magyarországon szinte „megállt az idő”, azaz a helyzetértékelések változatlanok az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Nyugat-Magyarországon viszont minden szegmensben javulás volt értékelhető.   A következő táblázatban foglaltuk össze a megkérdezett ingatlanokkal foglalkozó cégek véleményét az egyes lakáspiaci szegmensekről illetve ezeknek a következő egy évben várható alakulásáról.

A lakáspiac szegmenseinek értékelése és a következő 12 hónapra szóló várakozások*     Budapest Nem panel társasházi lakások Budai zöldövezet Egyéb Buda Pesti belváros Pesti zöldövezet Egyéb Pest Panellakások Észak-Pest

2010. július  

Helyzetértékelés 2010. október  

-42 -44 -58 -52 -46   -54

-35 -40 -48 -46 -40   -42

6/73

Várakozás Változás                  

    -31 -33 -33 -27 -36   -40

Várhat változá                  

Dél-Pest Buda Családi házak Pest Buda Kelet-Magyarország Nem panel társasházi lakások Panellakások Családi házak Nyugat-Magyarország Nem panel társasházi lakások Panellakások Családi házak

-47 -44   -44 -44

-44 -40   -30 -31

             

-40 -36   -28 -23   -36

             

-58

-59

-58 -58

-55 -59 -53

       

-32 -5   -29

       

-62

-60 -62

-41 -53

   

-27 -29

   

  */ egyenleg-mutatók: a túl-keresletet és túlkínálatot jelzők arányának súlyozott különbsége, értéke 0, ha egyensúlyi a piac, negatív, ha túlkínálat és pozitív, ha túl-kereslet érezhető.   A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a maihoz képest a fővárosban – a panelek kivételével - legtöbb szegmensében javuló piaci helyzetre számítanak. Különösen a pesti zöldövezeti társasházi lakásoknál és emellett a pesti belvárosnál várnak jóval kedvezőbb helyzetet. A vidéki körzetekben is szinte minden részpiacon javulás várható ,ami a legtöbb szegmensben jelentős mértékű .   A következő 12 hónapra vonatkozó átlagos árcsökkenési prognózis Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti átlagértékhez képest változatlan. A keleti régióban és a fővárosban enyhültek az árcsökkenési várakozások. Továbbra is igaz, hogy a legnagyobb mértékű árcsökkenés mind a fővárosban, mind vidéken a panellakások esetében valószínűsíthető.  

A használt lakások fajlagos (négyzetméterenkénti) árának a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)   Nem panel társasházi lakások Budai zöldövezet Egyéb Buda Pesti belváros Pesti zöldövezet Egyéb Pest Panellakások - Észak-Pest Panellakások – Dél-Pest Panellakások – Buda Családi házak – Pest

  -1 (-2) -2 (-3) -2 (-4)  -2 (-2) -2 (-3) -4 (-5) -4 (-5) -3 (-4) -2 (-3)

7/73

Családi házak – Buda Budapest összesen Kelet-Magyarország Nem panel társasházi lakások Panellakások Családi házak Nyugat-Magyarország Nem panel társasházi lakások Panellakások Családi házak

0 (-2) -2,2  (-3,3) -4 (-5,7) -3 (-5) -5 (-7) -4 (-5)  -3 (-3) -3 (-3) -3 (-5) -3 (-1)

  Zárójelben az előző – 2010. júliusi felmérés adatai.   Az új építésű társasházi lakások fajlagos (négyzetméterenkénti) árának a követő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)   Budapest Pest megye Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

3,5 (-2) 0 (-1) 1 (0) 0 (0) 1,5 (-0,8)

  Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.   Az új építésű lakások átlagos árai a kapott válaszok alapján, vidéken várhatóan lényegében nem változnak a következő egy évben. A fővárosi agglomerációban a válaszadók – talán a leálló fejlesztések okozta lokális hiányok kialakulásának lehetősége okán – érdemi, nagyjából a várható általános inflációs ütemnek megfelelő, áremelkedésre számítanak.   A piac ár-jellegű alkalmazkodása a megváltozott keresleti-kínálati viszonyokhoz még nem fejeződött be, de már a vége felé jár.   A GKI Gazdaságkutató Zrt. országosan reprezentatív 1000 fős mintán végzi a lakosság gazdasági várakozásainak és beruházási terveinek felmérését az Európai Unió módszertanát követve. Ennek keretében negyedévente kerül sor a lakosság lakásépítési, -vásárlási, illetve -felújítási terveinek felmérésére.   A lakosság lakásépítési, vásárlási és felújítási szándékai (4 negyedéves mozgóátlagolt értékek, ezer háztartás)

8/73

  Negyedév 2002. 2002. 2002. 2002. 2003. 2003. 2003. 2003. 2004. 2004. 2004. 2004. 2005. 2005. 2005. 2005. 2006. 2006. 2006. 2006. 2007. 2007. 2007. 2007. 2008. 2008. 2008. 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010.

01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04. 01. 02. 03. 04.

Lakásépítés, -vásárlás Biztosan Valószínűleg 28 101 39 114 51 123 56 132 58 141 59 140 57 134 54 127 61 103 59 94 55 84 51 79 52 97 50 98 53 99 52 109 49 108 55 116 51 130 53 128 50 122 39 128 36 111 32 100 27 96 26 78 30 83 26 74 27 60 25 46 22 32 22 32 17 34 11 47 5 54 3 53

Lakásfelújítás, -bővítés Biztosan Valószínűleg 147 487 159 523 158 518 172 517 174 503 159 474 152 451 139 430 134 392 120 359 125 355 117 339 123 380 119 402 125 396 123 407 122 413 138 414 116 422 118 413 112 391 97 371 95 344 84 317 71 296 59 247 51 233 45 207 37 164 32 153 37 144 33 147 32 139 30 131 23 123 25 116

  Forrás: a GKI lakossági felmérései   A 2010. októberi felmérés eredményei szerint a lakásépítésre és -vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások az előző negyedévhez képest tovább csökkentek. A jelen felmérés eredményei (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján) mintegy 3 ezer a következő 12 hónapban biztosan és további 53 ezer valószínűleg lakást építő vagy lakást vásárló háztartás jelenlétére utalnak. Ez mind a biztos szándékú körben, mind a valószínű szándékú körben folytatódó csökkenést jelez.  

9/73

A lakásfelújítást és -korszerűsítést biztosan tervezők arányai kis mértékű emelkedést jeleznek az előző negyedévhez képest, az ezt csak valószínűsítőké azonban további csökkenést mutat (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján). 2010 októberében a meglévő lakásokon a háztartások 0,7%-a tervez biztosan jelentős fejlesztéseket egy éven belül, mely enyhe növekedést mutatott júliushoz képest. Ez mintegy 25 ezer háztartás lakás-felújítási szándékát jelenti a következő egy évben. A fentieken túlmenően további 2,7% tartja valószínűnek ilyen kiadásait (116 ezer háztartás).

Forrás: GKI

10/73

Lakáshitelek! Tisztítótűz kell, vagy kilakoltatási moratórium? Az állam már szavazott 2010. November 08. Hétfő A lakáspiaci tranzakciók száma hét évvel ezelőtt még elérte a 270 ezret, tavaly pedig már csak alig 90 ezer új- és használt lakás cserélt gazdát. Mivel az adásvételek száma alapján a harmadára zsugorodott a piac, nagy kérdés, hogy milyen következményekkel járna, ha feloldanák a kilakoltatási moratóriumot és a használt szegmensre ráöntenék a nemfizető adósok fedezetként felajánlott lakásainak tízezreit.

Szakértők szerint akár jót is tehetne a piacnak egy ilyen jellegű tisztítótűz, bár aggodalomra ad okot, hogy ezzel is csak a több sebből vérző adósok felett köröző keselyűk járnának jól. Nagy érdeklődés fogadta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetőjének előadását a tegnap VI. alkalommal megrendezésre került Portfolio.hu Property Investment Fórumon, aki a kormány otthonteremtési- és lakásprogramját, valamint az új lakáspolitika főbb  irányait ismertette.   Tovább a Pénzcentrum.hu cikkére

Forrás: ReSource

11/73

Irodapiaci hírek 2010 45. hét

12/73

Irodaházak figyelem! - 3000-4000 m2 irodát keres a KEK KH 2010. November 10. Szerda A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megbízásából az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási ZRt.

Olyan érdeklődők jelentkezését várja, akik rendelkeznek kb. 3000-4000m2 alapterületű irodaházzal bérbeadás céljából.   A KEK KH az ingatlan bérletére versenyt kíván lefolytatni. Az OKFON ZRt. a bérbe veendő ingatlannal kapcsolatosan tájékoztató anyagot készített, amelyet a www.okfon.hu honlapon az érdeklődők számára előzetes regisztrációt követően hozzáférhetővé tesz. A hozzáféréssel kapcsolatos további információk megtalálhatók a honlapon.

Kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a jelentkezők közül előszűrés alkalmazása mellett választja ki a versenyen indulók körét.

A Jelentkezési Lapot

2010. november 16. 10.00 óráig az alábbi címre kérjük benyújtani: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási ZRt. 1139 Budapest, Gömb u. 33. Fax: 412-2469

Forrás: Irodahaz.info

13/73

Logisztikai hírek 2010 45. hét

14/73

Beperelte a BKV-t az Alstom 2010. November 12. Péntek Az Index információi szerint a BKV nem tud hozzáférni az Alstom 37 milliárd forintos bankgaranciájához, amit egyébként a metrókocsi-szerződés garantálna a magyar közlekedési cégnek. A francia vállalat ugyanis beperelte a BKV-t, azzal az indokkal, hogy csak pénzt akar szerezni a működéshez. Ez ingatja Kocsis István vezérigazgató székét, nem a keddi kommunikációs baki.

Jött, látott, visszamegy (?)   Az új metrókocsikat gyártó Alstom Transport beperelte a BKV-t egy nantes-i bíróságon, ezért a magyar közlekedési cég nem tud hozzáférni a 37 milliárd forintos bankgaranciához, ami a metrókocsi-szerződés felmondása után járna neki. Úgy tudjuk, hogy az Alstom érvei egyszerűek: a franciák állítása szerint a BKV nem azért mondta fel a szerződést és akarja lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintnyi bankgaranciát, mert gondjai vannak a szerelvényekkel, szerintük az események valódi mozgatórugja az, hogy a magyar cég nehéz pénzügyi helyzetben van, és gyorsan forrásokhoz akar jutni. Az Alstom érvei alátámasztására idézi Tarlós István főpolgármester sajtónyilatkozatait, amelyekben a BKV nehéz anyagi helyzetéről beszél. Úgy tudjuk, Kocsis István BKV-vezérigazgató széke valójában ezért inog, nem a kommunikációs baki miatt, amit a napokban a Nemzeti Közlekedési Hatóság döntése okozott a BKV működési engedélyének felfüggesztéséről. Kocsis december elején utazhat Nantes-ba, ahol 12-én tartják az első tárgyalási fordulót az Alstom kontra BKV ügyben. Tarlós István péntek délelőtti sajtótájékoztatóján utalt arra [2], hogy  vizsgálatot indított az engedélyek felfüggesztésének ügyében a BKV-nál és a Városházán, most pedig felmerült benne a kérdés, hogy Kocsis István vezérigazgató maradjon-e a posztján. Azt mondta, erről napokon belül döntés születik. Mint arról októberben beszámoltunk [3], a BKV igazgatója felmondta az Alstommal kötött metrókocsi-szerződést. Ezzel egy időben előkészületett tett a szerződések alapján már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó  bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállító felé. Október 20-án még úgy volt, új metrókocsitendert írnak ki, és a 4-es metró további 3-5 évet csúszik. Azóta kicsit puhult a Városháza álláspontja, Tarlós István is utalt arra, hogy a főváros tárgyalna az Alstommal egy mindkét félnek optimális megoldás érdekében. Az Alstom is engedékenyebb lett, ugyanis a napokban egy 600 milliós pert veszített el Nagy-Britanniában. Mint arról a Népszabadság [4] a napokban beszámolt, a brit legfelsőbb bíróság elutasította a francia cég keresetét, amellyel a Siemens és a Csalagút személyvasúti forgalmát szolgáltató Eurostar 600 millió eurós szállítási szerződését próbálta megfúrni. Mint megírtuk [5], a BKV Zrt. 2010. október 18-án kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság másodfokon hozott, jogerős határozatát, amelyben helybenhagyta az elsőfokú közlekedési hatóság döntését, miszerint a Budapest Metropolis Konzorcium (Alstom Transport SA) AM5-M2 típusú metrószerelvény végleges típusengedély iránti kérelmét elutasította. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények Magyarországon nem állíthatóak forgalomba. A döntés után a BKV-nak nem

15/73

maradt más választása, mint felmondani a szerződést. A BKV 2006-ban kötött szerződést az Alstommal 22 darab 2-es metróra szánt szerelvény és 15 modernebb, automatizált, 4-es metróra szánt szerelvény legyártására és leszállítására. alstom Mint arról az Index márciusban beszámolt [6], a helyzet akkor mérgesedett el, amikor kiderült, újabb négy hónapot késnek az új metrókocsik a 2-es vonalra: a legutóbbi februári ígérethez képest június végére ígérte az Alstom, hogy megszerzi az új metrókocsikra a végleges típusengedélyt. Demszky Gábor volt polgármester, akárcsak az alagútépítő Vincy cég esetében, bekérette a francia nagykövetet, Kocsis ultimátumot nyújtott be a cégnek. A metrókocsiknak eredetileg már 2008 májusában meg kellett volna érkezniük Budapestre, ehhez képest csak nyolc hónappal később, 2009 január végén érkeztek [7]. Több mint egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött. Többször beszámoltunk [8] róla, aggályok merültek fel az új metrókocsi méretével kapcsolatban is. Megírtuk [9], az új kocsik vizsgáztatásánál szembe kellett nézni azzal a problémával is, hogy ki kell cserélni a metrókocsik elejében és végében a beépített létrákat automatikus menekülőkijáratokra.

Forrás: Index

16/73

Ipar, 2010. szeptember 2010. November 12. Péntek Az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 szeptemberében 10,9%-kal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A termelés az év első kilenc hónapjában 10,2%-kal magasabb volt, mint 2009 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben az előző hónaphoz képest 0,5%-kal emelkedett.

Az ipari kibocsátás szeptemberi, 10,9%-os – az előző havi adathoz képest kisebb mértékű – növekedésében bázishatás érvényesül: 2009 első kilenc hónapja közül szeptemberben volt a legmagasabb a termelés szintje. Az ipari export 2010 első kilenc hónapjában 16,1, szeptemberben 13%-kal bővült 2009 azonos időszakához viszonyítva. Szeptemberben az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta.   Az év kilencedik hónapjában a feldolgozóipari kivitel közel háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene a feldolgozóipari átlag felett, 14,1%-kal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export egynegyedét adó járműgyártás kivitele 13,1%-kal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése január–szeptemberben 2,2%-kal csökkent, szeptemberben 3,9%-kal nőtt 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első kilenc hónapjában 1,2%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól; ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Szeptemberben a magas bázis miatt az augusztusihoz (10,1%) képest mérséklődött a dinamika a feldolgozóipar belföldi értékesítésében, de így is 6,9%-os növekedést mértünk.   Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 szeptemberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 11%-kal nőtt, a csekély súlyú bányászatban 13,4%-os visszaesés figyelhető meg. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 11,8%-kal haladta meg a tavalyi bázis szintjét, elsősorban az előző évinél hűvösebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2010 szeptemberében a 2009. szeptemberi átlagos középhőmérsékletnél 4,3°C-kal kevesebbet mértek). 2010 szeptemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben regisztráltunk termelésbővülést. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása számottevően, 17,9%-kal nőtt. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét a híradás-technikai berendezések, továbbá az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti. A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés közel egyötödét adó járműgyártás 12%-kal emelkedett (a magas bázis mellett is); a tartós növekedést az alág új rendelésmutatói is tükrözik.   A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés majdnem egykilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása – hasonlóan az előző hónaphoz – gyakorlatilag az előző év szintjén maradt. Átlag feletti volumenbővülés figyelhető még meg közepes súlyú alágaknál a vegyi anyag, termék (14%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (12,6%), valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásban (11,1%) is. Idei legnagyobb visszaesését (7,5%) szenvedte el a gyógyszergyártás, nagyrészt a külpiaci eladások igen kedvezőtlen alakulása miatt.

17/73

2010 szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 19,4%-kal nőtt 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 21, az új belföldi rendelések 10,3%-kal emelkedtek; az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt lecsökkent rendelésállomány feltöltésére, így a szeptember végi összes rendelésállomány 2,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.   Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 13,6%-os növekedése – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében, 2010 első kilenc hónapjában – a tavaly ilyenkori 11,7%-os létszámcsökkenést folytató 2,7%-os létszámvisszaesés mellett következett be. 2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első kilenc hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak Magyarországon (18,8%), a legkisebb Közép-Dunántúlon (4%) figyelhető meg.

Forrás: KSH

18/73

A befektetői étvágy és a bérleti díjak is nőnek az ipari ingatlanpiacon 2010. November 11. Csütörtök A világ ipari ingatlanpiacai a fellendülés állapotában vannak, habár annak teljesen különböző szakaszaiban, Ázsiában emelkednek leginkább a bérleti díjak. – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb jelentéséből. A CBRE globális felmérése szerint – amely mind bérlői, mind befektetői szempontból vizsgálja az ipari ingatlanszektort –Tokió vált a világ legdrágább piacává, a japán fővárost London és Sao Paolo követi.

Richard Holberton, a CBRE európai kutatásért felelős igazgatója a kutatást elemezve azt nyilatkozta, hogy „Ahogy a fellendülés az egész európai régióban egyre jelentősebb, az első osztályú ipari és logisztikai ingatlanok iránti kereslet is nőni fog a kontinensen. 2010-ben a bérleti díjak nagyjából 2,2 százalékkal esnek, és csekély, 0,6 százalékos csökkenést várunk 2011-ben is, míg középtávon a fellendülés okán a bérleti díjak 2 százalékkal nőhetnek 2012-re.   A kereslet visszaesése miatt a 2008-as és a 2009-es évek során több mint 10 százalékkal csökkent a globális bérleti díj-index, ami a bérleti díjakat a 2003-2005-ös időszak szintjére csökkentette. Különösen az Egyesült Államokban és az EMEA-régióban estek jelentőset a díjak, 14, illetve 12 százalékkal, míg a csendes-óceáni térségben és Ázsiában mintegy 5 százalékos díjcsökkenés volt tapasztalható.”   Az ipari ingatlanok bérleti díja az EMEA-régióban, az amerikai kontinensen és a csendes-óceáni régióban is csökkentek 2010 második negyedében, míg Ázsiában már drágulás tapasztalható: a díjak 2009 vége óta hat százalékkal nőttek. A CBRE 55 vezető ipari és logisztikai piacot elemzett a világon. A kutatás szerint 2010 második negyedében Tokió volt a legdrágább piac a világon, a japán fővárosban évente 237,77 dollárt kértek egy négyzetméterért, Londonban 210 dollárt, Sao Paolóban 140 dollárt és Szingapúrban 122 dollárt.   A tíz legdrágább piac közül öt az ázsiai és csendes-óceáni régióban található, négy pedig Európában. Az amerikai kontinensről csak Sao Paolo fért be az első tízbe, a legdrágább egyesült államokbeli város, Los Angeles a 18, négyzetméterenként 74 dolláros éves díjjal.   "Magyarország továbbra is vonzó a logisztikai ingatlanok árazását illetően."- nyilatkozta Borbély Gábor, a CBRE közép és kelet európai regionális elemzője. "Ennek a szektornak a teljesítménye reagált legérzékenyebben a recesszióra, meredeken esett a kereslet, és ezt követte a bérleti díjak csökkenése. Ugyanakkor az élénkülés jelei is ezen az ingatlan-részpiacon a legláthatóbbak, a kereslet erősödik, a kihasználatlanság csökken. A bérleti díjak azonban egyelőre továbbra is alacsony szinten maradnak, hiszen a legtöbb fejlesztő rendelkezik fölös kapacitással."

Forrás: CBRE

19/73

Plusz parkolók a Pest megyei vasútállomásokon 2010. November 11. Csütörtök Az Európai Unió támogatásával a sülysápi, a tápiószecsői és az albertirsai vasútállomásokon összesen 181 gépjárműparkolót (P+R) és 100 kerékpártárolót (B+R) alakítanak ki az év végéig – közölte a MÁV Zrt. szerdán a 160 millió forintos beruházások indulása kapcsán.

Tájékoztatásuk szerint a 160 millió forintos beruházás 90 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a Közép-Magyarországi Operatív Programban (KMOP) vissza nem térítendő támogatással, 10 százalékát az érintett települési önkormányzatok finanszírozzák. A beruházás során kialakított parkolóhelyek fenntartását az önkormányzatok 10 éven keresztül vállalták. A parkoló-fejlesztési projekt második ütemében a sülysápi és tápiószecsői vasútállomások mellett a már eddig elkészült 108 parkolóhely és 60 kerékpártároló bővül tovább a Magyar Államvasutak, a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) és a három Pest megyei önkormányzat konzorciumai együttműködésében.

A MÁV tájékoztatása szerint az ingyenes, kamerákkal őrzött P R parkolóhelyek tovább erősítik a közösségi közlekedés előnyét az egyéni közlekedéssel szemben, tovább csökkenhet a fővárosba reggelente beáramló személygépkocsik száma. A P R és B R parkolók fejlesztését célzó program részeként, 2010 első félévéig a MÁV, a BKSZ és 13 Pest megyei település önkormányzatából álló konzorcium már összesen 834 parkolóhelyet és 540 kerékpártárolót épített Abonyban, Cegléden, Gyömrőn, Kismaroson, Nagykátán, Pilisen, Sülysápon, Szentmártonkátán, Sződligeten, Tápiószecsőn, Üllőn, Vecsésen és Verőcén.

Forrás: Népszabadság Online

20/73

Fónagy: Magyarország interkontinentális logisztikai központtá válhat 2010. November 11. Csütörtök Fónagy János parlamenti államtitkár előadása nyitotta meg a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság 18. alkalommal megrendezett éves konferenciáját 2010. november 10-én, Balatonalmádiban.

Az államtitkár a kormányzati közlekedési és logisztikai fejlesztéspolitikai elképzeléseket ismertetve kifejtette: a két szektor az Új Széchenyi Terv kiemelt ágazata. Határozott szándék e területeken is a nemzeti érdekek fokozottabb figyelembe vétele, a hazai szolgáltatók helyzetbe hozása. A magyar gazdaságpolitika meghatározó elemeként számon tartott logisztika fontos kitörési pont lehet. Hazánk kedvező földrajzi fekvése miatt a nemzetközi logisztikai szolgáltatások iránti megélénkülő kereslet eredményesen használható ki a GDP növelésére. Lehetőségeink kiaknázásához elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a jelentős kereskedelmi útvonalak mentén és a logisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglévők korszerűsítése. Elsősorban a jármű-, elektronikai és vegyiparhoz, az agráriumhoz kapcsolódva versenyképesebbé kell tenni a magyarországi logisztikai szolgáltatásokat. Számos kormányzati, az Új Széchenyi Terv vitairatában is rögzített cél segíti a logisztikai kínálat színvonalának javítását: ilyenek pl. a közlekedési módok közötti korszerűbb arányok és összehangoltabb együttműködés létrehozása, a vasút fejlesztése – az áruszállítás vasútra terelése, a Duna nemzetközi áruforgalmi szerepének erősítése, a közúti infrastruktúrában a fenntartás nagyobb hangsúlya, a közlekedési fejlesztések ésszerűsítése és a környezetkímélő közlekedési módok támogatása. Fónagy János hangsúlyozta: Magyarország a területén áthaladó szállítási útvonalaknak köszönhetően hosszú távon interkontinentális logisztikai centrummá válhat, az észak-déli irányú forgalomban az Adriai-, Balti- és Fekete-tengeri kikötők hátországaként működhet. Az államtitkár elmondta, hogy komoly előrelépési lehetőséget jelent a hazai vállalkozások számára Záhony térség komplex fejlesztési programja és a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését segítő, év végéig nyitott uniós pályázat. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály

Forrás: LogPortál

21/73

Magyar villamosgyártás? 2010. November 10. Szerda A napokban a miskolci polgármester az Észak-Magyarország napilap hasábjain szorgalmazta a Ganz villamosok gyártását és beszerzését. Mindezt a harmadszorra is meghiúsuló miskolci villamostender apropóján mondta.

Harmadszor is meghiúsult Miskolcon a villamos beszerzésre kiírt közbeszerzési eljárás, az eljárás menete miatt pedig kérdéses, hogy mikor lehet új villamosokat beszerezni. Hasonló a helyzet Debrecenben is, ahol már ötödszörre is kudarcot vallott valamilyen ok miatt a nemzetközi villamos beszerzési tender – emlékeztet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megjelenő napilap cikke. Miskolcon az uniós forrásból megvalósuló mintegy 40 milliárd forintos villamosprojekt zárásának határideje 2013. december 31., addigra a pénzügyi elszámolásnak is meg kell történnie, tehát a villamosok beszerzésének is. A sikertelenül végződött közbeszerzési eljárások miatt kezdeményezi a miskolci városvezető, hogy a villamosközlekedésben érintett városok – Budapest, Szeged, Debrecen és Miskolc – fogjanak össze, és preferálják a magyar járműgyártást. A települések összefogásával 200-220 villamos beszerzése oldódna meg, és munkahely is teremtődne – olvasható az Észak-Magyarországban. A városvezető nem részletezte, milyen hazai gyártásra és beszerzésre gondol, lévén az utolsó hazai gyártású villamostípus a Debrecenben futó KCSV6-os, melynek gyártását 1997-ben befejezték.  

Forrás: Mfor.hu

22/73

A beszerzési árak alakulása 2011-ben 2010. November 10. Szerda Az ingatlanokkal foglalkozó cégek képviselői a beszerzési áraknak a következő 12 hónapban várható alakulását illetően az áremelkedés ütemének némi gyorsulását várják az előző megkérdezéshez képest, a telekárak kivételével. Különösen gyors – a várható infláció feletti - növekedés képzelhető el az építőanyagárak és az ingatlanok üzemeltetési díjai esetében.

Az input-árak alakulása jelentősen befolyásolja az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások gazdálkodását, s az új építésű ingatlanok árszintjének pedig értelemszerűen egyik leglényegesebb meghatározója.   A beszerzési árak a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)   Építőanyag-árak

3,7 (3,1)

Építési-szerelési tevékenység árai

2 (1,2)

Telekárak

0 (-1)

Munkaerő költségek

2,5 (1)

Tervezési árak

1,4 (1)

Projekt menedzseri díjak

1,5 (1)

Ingatlan-üzemeltetési díjak

 5 (4)

    Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.   A következő 12 hónapra vonatkozó prognózisok a beszerzési árak várható emelkedési ütemének némi gyorsulására utalnak. A válaszadók szerint – csakúgy, mint a korábbi felmérések esetében viszonylag gyorsan nőnek az építőanyagok árai, lényegesen gyorsabban, mint az építési-kivitelezési árak. Az ingatlanfejlesztők az építőanyagok esetében csaknem 7%-os potenciális áremelkedést valószínűsítenek.   A telekpiacon már nem várható további áresés.   A tervezési és projekt-menedzsment árak a várakozások szerint csak szerény mértékben nőhetnek a közeljövőben.  

23/73

A leggyorsabb ütemben – csakúgy, mint korábban – várhatóan az ingatlanok üzemeltetési díjai emelkedhetnek.

Forrás: GKI

24/73

Építési telkek, GKI körkép 2010. November 09. Kedd A telekpiacot jellemző helyzetértékelés az egy negyedévvel ezelőttihez képest a fővárosban és környékén nem változott, Kelet-Magyarországon kissé romlott, míg Nyugat-Magyarországon enyhén javult. Az ingatlanos cégek szerint a következő egy évben elsősorban Budapesten várható a kereslet élénkülése, a túlkínálat csökkenése. Ugyanakkor a vállalati prognózisok lényegében változatlan keresletet vetítenek előre.

 Az építési telkek árai a következő 12 hónapban már csak a keleti régióban esnek tovább, de ott is csak jelentéktelen mértékben.   A telekpiac megítélésének országos átlaga 2009 októbere óta csak kisebb kilengéseket mutat. Az összesített megítélés a jelen felmérés során sem változott érdemben. Az országos átlag mögött mindazonáltal a keleti országrész romló és a nyugati térség piacának javuló értékelése húzódik meg. A fővárosban és környékén nem változott a helyzet az egy negyedévvel korábbihoz képest. A budapesti válaszadók 7%-a nagy, 36%-a kisebb túlkínálatról, 57%-uk egyensúlyi piacról számolt be. A fővárosban működő fejlesztő és forgalmazó cégek helyzetértékelései között alig van különbség.   Az építési telkek piaci helyzetének megítélése és a jövőben várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások*    

Várakozás a következő 12 hónapra Budapest -29 -25   4 Kelet-Magyarország -25 -38   -19 Nyugat-Magyarország -40 -25   -25 Összesen -31 -29   -14 */ egyenleg-mutató: értéke 100, ha minden válaszadó pozitív és –100, ha minden válaszadó negatív választ ad 2010. július

Helyzetértékelés 2010. október

Változás

  A telekpiacon a következő egy évben országos átlagban némi elmozdulás várható a kiegyensúlyozott piac irányába, azaz a túl-kínálat mértéke a várakozások szerint csökkenni fog. Nyugat-Magyarországon változatlan, keleten javuló helyzetre lehet számítani. Különösen érdekes a budapesti piacra vonatkozó várakozás, mivel a válaszadók azt prognosztizálják, hogy itt egy éven belül lényegében kiegyensúlyozott piaci viszonyok várhatók.   A keresleti oldal képviselői (azaz a gazdálkodó szféra reprezentánsai) a közeljövőre lényegében stagnáló keresletet jeleznek előre. A fővárosban enyhe élénkülés, nyugaton a kereslet némi megcsappanása valószínű.

25/73

Várhat változá        

 

Az ingatlan-portfoliót változtatni tervező cégek szándékai az építési telkek piacán a következő egy évben (a portfolió változását jelzők százalékában)     Budapest Pest megye Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

Nő 8 (19) 10 (10)  23 (20)  8 (19) 15 (19)

Csökken 4 (19) 10 (10) 21 (20) 18 (22) 17 (20)

  Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.   A telkek iránti kereslet élénkülését a vizsgált ágazatok közül az ipari termelők valószínűsítik. A közép- különösen a nagyvállalatok e téren várhatóan aktívabbak lesznek, mint a kicsik.   Az építési telkek értékesítési árainak a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)   Budapest Pest megye Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

1 (0) 1 (0) -1,5 (-2) 0 (-1,5) 0 (-1)

  Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.   A telekpiacon elcsitulni látszanak a korábbi jelentős ármozgások, a következő egy évben lényegében árstabilitásra lehet számítani. Icipici további csökkenést csak a kelet-magyarországi válaszadók valószínűsítenek.

Forrás: GKI

26/73

Raktárpiaci körkép 2010. November 09. Kedd A raktárpiac értékelése országos átlagban - egy hosszabb romlást tükröző periódus után - a jelen felmérés során javultak. A válaszadó ingatlanos cégek szerint a következő 12 hónapban – a keleti országrész kivételével – várhatóan javuló piaci helyzet valószínű.

A gazdálkodó szféra képviselői nem ennyire optimisták, ők a raktárak iránt összességében stagnáló keresletet valószínűsítenek. A bérleti díjak a következő egy esztendőben valószínűleg alig változnak.   A raktárpiac helyzetének értékelése – országos átlagban - 2009 januárjától 2010 júliusáig folyamatosan romlott. A jelen megkérdezés – e tendenciát figyelembe véve – üdítő kivételt jelent, hiszen hosszú idő óta először javult e piaci szegmens összesített értékelése. Az országos szintű változási irány alól a nyugat-magyarországi régió jelent kivételt, itt nem javult a megítélés. Budapesten és környékén a válaszadók közül 6%-a érzékelt túl-keresletet, 33%-a egyensúlyi piacot, 33%-uk kisebb, 28%-uk nagyobb túlkínálatot.   A logisztikai ingatlanok piaci helyzetének megítélése és a jövőben várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások*     2010. július Budapest Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

Helyzetértékelés 2010. október

-50 -40 -50 -47

-42 -33 -50 -41

Változás        

Várakozás a következő 12 hónapra -28 -33 -30 -30

      */ egyenleg-mutató: értéke 100, ha minden válaszadó pozitív és –100, ha minden válaszadó negatív választ ad   A következő egy évet illető várakozások szerint Kelet-Magyarországon változatlan helyzetre, míg a fővárosban és környékén valamint Nyugat-Magyarországon kedvező irányú változásra, azaz a túlkínálat szintjének csökkenésére lehet számítani. A jelen várakozások az egy negyedévvel ezelőttinél határozottan és érdemben kedvezőbbek.   A gazdálkodó szféra képviselői a saját tulajdonú logisztikai ingatlanok esetében az általuk támasztott kereslet nagyon-nagyon enyhe csökkenését vetítik előre, míg a bérelt szegmensben icipicit erősödő keresletet. Várakozásaik tehát nem állnak messze az ingatlanos cégekéitől, de azoknál kissé

27/73

Várhat változá        

pesszimistábbak.   A saját tulajdonú és a bérelt szegmens esetében is az iparban és az építési szektorban várható a kereslet némi emelkedése.  

Az ingatlan-portfoliót változtatni tervező cégek szándékai a raktárpiacon a következő 12 hónapban (a portfolió változását jelzők százalékában)     Budapest Pest megye Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

A saját raktár területe Nő Csökken 17 (12) 17 (22) 20 (20) 0 (0) 14 (21) 21 (12) 16 (17) 18 (11)   16 (20) 18 (45)

A bérelt raktár területe Nő Csökken 13 (15) 8 (20) 0 (25) 10 (0) 5 (6) 10 (6) 16 (8) 3 (4)  10 (10) 7 (10)

                Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.   Az újonnan épülő raktárak esetében lényegében a mai értékesítési árak fennmaradása a leginkább valószínű a vidéki körzetekben, Budapesten pedig már némi emelkedésre is lehet számítani.   A raktárak értékesítési árainak és bérleti díjainak a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)     Budapest Pest megye Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

Értékesítési árak Új ingatlan Használt ingatlan 2 (0) 0 (-3) 0 (0) -5 (0) 0 (0)  0 (-2) 0 (0)   -5 (-5) 0,8 (0) -2 (-3)

  Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.  

28/73

Bérleti díjak 0,5 (0)  1,5 (0) 1 (0) 0 (0) 0,5 (0)

A használt raktárak eladási áraira vonatkozó várakozások Pest megyében és a nyugati régióban további várható árcsökkenést jeleznek, a fővárosban és keleten stagnálás várható.   2010 harmadik negyedévében a fővárosi agglomerációban a havi bérleti díjak a 3,2-3,8, a városi logisztikai létesítményekben 5-5,8 euró per négyzetméter közötti sávban mozognak. A vidéki körzetekben a havi bérleti díj 2 és 3 euró per négyzetméter között mozog.  A következő egy évben a bérleti díjak várhatóan érdemben nem növekednek – a táblázatban található pici számok a piaci szereplők ezzel kapcsolatos bizonytalanságát jól jelzik.

Forrás: GKI

29/73

Az ipari ingatlanok, üzemcsarnokok piaca 2010. November 09. Kedd Az üzemcsarnok-piac értékelése az egy negyedévvel ezelőttihez képest – Kelet-Magyarország kivételével – határozottan kedvezőbbé vált. A közeljövőt illető várakozások – ismét csak a keleti országrész kivételével – a túlkínálat mértékének csökkenésére utalnak.

A vállalati szektorból érkező jelzések az üzemcsarnokok iránti igényeknek a következő 12 hónapban várható növekedését valószínűsítik a saját tulajdonú és stagnálását a bérleti piacon. A kapott válaszok szerint a használt ingatlanok árai már csak a vidéki körzetekben esnek tovább.   Az üzemcsarnok-piac helyzetének értékelése 2010 áprilisában és júliusában stabilizálódott a korábbi nagy esés után. A jelen felmérés során az előző felméréshez képest javuló megítélésekkel találkoztunk – a keleti országrész kivételével. A központi körzetben a 2010 októberi megkérdezés válaszadóinak 57%-a érzékelt némi túlkínálatot, 43%-uk pedig kiegyensúlyozott keresleti-kínálati viszonyokat. Egy negyedévvel ezelőtt ugyanez a két adat rendre 83 és 17% volt. Kelet-Magyarországon kiugró mértékű a túlkínálat.   Az üzemcsarnok-piaci helyzet megítélése és a jövőben várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások*    

Budapest Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

Helyzetértékelés 2010. július 2010. október -42 -38 -38 -40

-29 -50 -25 -34

Változás        

Várakozás a következő 12 hónapra -15 -50 -8 -22

  */ egyenleg-mutató: értéke 100, ha minden válaszadó pozitív és –100, ha minden válaszadó negatív választ ad   A kapott válaszok alapján az elkövetkező egy évben Kelet-Magyarországon változatlan, míg a fővárosban és környékén valamint Nyugat-Magyarországon érezhetőe javuló piaci helyzetre lehet számítani. A beinduló gazdasági, s ezen belül is az ipari növekedés a keleti országrészt viszonylag kevéssé érinti.   A gazdálkodó szféra képviselői az üzemcsarnokok iránt a közeljövőben élénkülő keresletet

30/73

Várhat változá        

valószínűsítenek a saját tulajdonú szegmensben, míg a bérelt csarnokok iránt várhatóan stagnálnak az igények. E várakozások az egy negyedévvel ezelőttiekhez képest alig változtak.  

Az ingatlan-portfoliót változtatni tervező cégek szándékai az üzemcsarnokok piacán a következő 12 hónapban (a portfolió változását jelzők százalékában)     Budapest Pest megye Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

Saját csarnok területe Nő Csökken 20 (17) 5 (11) 20 (0) 10 (15) 14 (26) 16 (18) 32 (28) 8 (17) 24 (24) 11 (18)

Bérelt csarnok területe Nő Csökken 8 (15) 8 (10) 10 (6) 10 (10) 5 (6) 10 (6) 13 (8) 8 (4) 10 (10) 10 (10)

  Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.   A saját tulajdonú és a bérelt ipari ingatlanok iránti egyaránt növekvő igények valószínűek az ipari szektorban. Az építőipari és a szolgáltató vállalkozások az igények stagnálását vetítik előre, míg a kereskedelmi cégek körében a keresletük növekedését valószínűsítők határozott kisebbségben vannak az ezt csökkenteni szándékozókkal szemben. A közép-és különösen a nagyvállalatok e téren – mondhatni, szokás szerint – most is derűlátóbbak, mint az 50 fő alatt foglalkoztató kisvállalkozások.   Az új átadású üzemcsarnokok esetében a következő egy évben csak jelképesen, azaz 1% körüli mértékben növekvő árak valószínűsíthetőek. A használt ingatlanok értékesítési árai a fővárosban és környékén várhatóan stagnálnak, a vidéki körzetekben 3-4%-kal tovább csökkennek.

Forrás: GKI

31/73

Europolis Park Budapest Aerozone 2010. November 09. Kedd Europolis Park Budapest Aerozone – Mind a 3 legnagyobb ground handling cég az Europolis Park Budapest Aerozone-t választotta.

Az ősz folyamán a Celebi is bérleti szerződést kötött az Aerozone-on és ezzel a 3 legnagyobb ground handling cég az Aerozone-on folytatja tevékenységét. Az Aerozone teljeskörűen kiszolgálja a reptér közelségét igénylő nemzetközi és magyar vállalatokat. A park 98%-os bérbeadottságnak örvend és a jól bevezetett piaci pozícióját évek óta tartja.   Europolis Park Budapest Aerozone- Elégedett az Expeditors az Aerozone-nal Másfélszeresére bővült az Expeditors az Europolis Park Budapest Aerozone-ban. Az Expeditors szinte elsőként választotta az Aerozone-t  2002-ben. Azóta folyamatos bővüléssel és hosszabbítással jelzi elégedettségét a parkban.  „Nagy elismerés számunkra, hogy a park egyik legnagyobb bérlője ilyen régóta elismeri szolgáltatásainkat és hosszútávon az Aerozone-ban gondolkozik.  Bízunk benne, hogy a régi bérlőink elégedettségi szintjét az új bérlőinknél is bizonyítani tudjuk”- jegyezte meg Széll Csaba, az Europolis ügyvezető igazgatója.   Infopark A- Bővülés az Infopark A épületben Az Infopark A épületében tovább bővült az épület legnagyobb bérlője. A nemzetközi IT cég újabb területekre kötelezte el magát az épületben. Az Infopark A épület teljeskörűen kiszolgálja a vállalatot illetve annak, ügyfeleinek igényét. Ezzel az épület telitettsége 80%-osra nőtt, mely igen jó hír ismerve a dél-budai al-piacon versengő épületek telítettségi mutatóit.

Forrás: Europolis

32/73

A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe 2010. November 09. Kedd A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2010 októberében –23,3, ami jelentős javulást jelent a megelőző felmérés eredményéhez képest. A jelenlegi érték mindazonáltal még így is számottevően (6 ponttal) elmarad az évtizedes átlagtól, illetve (13 ponttal) a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása előtt mért értéktől.

A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2010 októberében –23,3, ami jelentős javulást jelent a megelőző felmérés eredményéhez képest. A jelenlegi érték mindazonáltal még így is számottevően (6 ponttal) elmarad az évtizedes átlagtól, illetve (13 ponttal) a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása előtt mért értéktől. A 2010. júliusi felméréshez képest minden részpiacon javultak a kilátások, a legnagyobb mértékben a logisztikai ingatlanok piacán. Továbbra is a lakáspiac mutatja a legkevésbé derűs a képet, és abban sincs változás, hogy az üzleti szegmens „fekete báránya” az irodapiac. Ma még nem ítélhető meg, hogy a mostani mértékű javulás tartósnak tekinthető-e.   A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe egy olyan összefoglaló mutató, amely a részpiacok (lakás, iroda, üzlethelyiség, raktár) várható konjunktúráját egyetlen számmal fejezi ki, s ezzel összefoglaló képet ad a piaci szereplők helyzetértékeléséről és kilátásairól.   Az egyes piaci szegmensekre vonatkozó várakozásokat kifejező indexek 2010 októberében és júliusában, valamint 2009 októberében    

Lakosság/

Ingatlan-forgalmaz Ingatlan-fejleszt ók és –tanácsadók ők

Lakáspiaci index

Vállalatok -65

-34

-31

-41

Irodapiaci index

(-61)[-62] 1

(-47) [-44] -56

(-43) [-33] -46

(-49) [-48 -25

Üzlethelyiség–piaci index

(-9) [-5] -1

(-50) [-50] -43

(-56) [-55] -29

(-31) [-29 -18

Raktárpiaci index

(-9) [-6] 2

(-45) [-41] -40

(-33) [-30] -13

(-23) [-20 -10

(-5) [-6]

(-50) [-9]

(-40) [-42]

(-24) [-18

  Az indexek a pozitív és negatív választ adók súlyozott átlaga, minimális értéke –100, maximális értéke 100 lehet. Kerek zárójelben a 2010. júliusi, szögletes zárójelben a 2009. októberi értékek

33/73

Összese

  Az egyes piaci szegmensekre vonatkozó részindexek tartalma nem más, mint az adott piac tekintetében növekvő és csökkenő keresletről beszámoló cégek arányának súlyozott átlaga. A részindexekből egy súlyrendszer felhasználásával állítható elő a teljes ingatlanpiacot jellemző fővárosi index. E mutató értéke (miként a részindexeké is) a -100 és 100 intervallumban mozoghat. A pozitív értékek derűlátást, növekvő keresletet, míg a negatív érték visszafogottságot, potenciális túlkínálatot, óvatosságot jeleznek.   A fenti táblázat a részindexeket mutatja be a piaci szereplők szerinti dimenzióban. A jelen felmérés adatai mellett közöljük az egy negyedévvel és – a szezonális hatás csökkentése okán – az egy évvel ezelőtt mért értékeket is.   A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2010 októberében -23,3, ami szignifikáns, 8,5 pontos emelkedést jelent az előző megkérdezéshez képest. Az index értéke 11 ponttal nagyobb a 15 hónappal ezelőtti „történelmi” mélypontnál.   A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe, 2002-2010

  A kilátások legmarkánsabb javulása a logisztikai ingatlanpiacon következett be, vélhetően éppen ez az a szegmens, amely elsőként tud kilábalni a válságos időszakból. A kereskedelmi ingatlanok és az irodák piacán is a kilátások javulása regisztrálható, de továbbra is elmondható, hogy az irodapiac zuhanórepülése a legmélyebb és várhatóan a leginkább tartós is. A lakáspiacot illető várakozások is kedvező irányba változtak, de a jelenlegi masszív túlkínálat leépítése egyáltalán nem lesz gyors folyamat.

Forrás: GKI

34/73

MKFE Arany Emlékérem átadása Torma Imrének, az egyesület korábbi elnökének 2010. November 09. Kedd A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tavaszi tisztújító közgyűlésén a szervezet fennállásának 45 éves jubileuma alkalmából, a közúti közlekedésért, a fuvarozásért végzett csaknem fél évszázados tevékenységéért, az egyesület elnöksége Arany Emlékérem kitüntetésben részesítette többek között Torma Imrét, a Hungarocamion egykori vezérigazgatóját, az MKFE volt elnökét, a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSzSz) főtitkárát.

Fotó: Izsák Éva Ám mivel akkor a díjazott éppen külföldön tartózkodott, így az elismerést Vereczkey Zoltán, az MKFE elnöke, és Karmos Gábor, az MKFE főtitkára pénteken adták át az MszSz XI. Szállítmányozói Konferenciájának díszvacsoráján. Torma Imrét (a képen balról az első) a Hungarocamion vezérigazgatójaként választották az MKFE elnökévé. A legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi fuvarozó vállalat vezetőjeként és az egyesület élén is abban az időszakban dolgozott, amikor a legnagyobb változások mentek végbe. 1986-ban, amikor átvette a stafétabotot dr. Mezei Gábortól, még ő maga sem gondolta, hogy hamarosan a legkeményebb piaci feltételek között kell majd irányítania a vállalatát, s hogy az egyesületnek rövid időn belül több száz, majd annál is több tagja lesz. A fuvarozás, a közúti közlekedés mindig is szívügye volt, szenvedélyesen szerette, szereti a szakmáját. Az ő elnöksége alatt vált jelentős, nagy létszámú egyesületté az MKFE. Sokan vannak, akik emlékeznek még azokra a közgyűlésekre, amelyeken a kezdő, új magánvállalkozók gondjai jelentették a legfőbb kérdést. Szakértelemmel, türelemmel, emberséggel kezelte a problémákat, s az ötezres létszámú nagyvállalat irányítása sem fért bele a napi 8 órába, a lehető legtöbb időt és energiát fordította az egyesületi munkára. Tudatosan törekedett a kamionos szakma népszerűsítésére, ennek érdekében jelentetett meg cikkeket, nyilatkozott a sajtóban. „Nem vagyunk megátalkodott környezetszennyezők" – hangoztatta, írta és hitte is. Amikor politikai döntés következtében meg kellett válnia a Hungarocamiontól, az MKFE Alapszabálya értelmében egyesületi elnökségi mandátumáról is lemondott. Rövidesen a szállítmányozók szövetségének főtitkára lett, s a mai napig is ezt a tisztséget tölti be. Látszólag tehát a másik oldalra állt, valójában a mai napig is fontos számára a közlekedés, a fuvarozás.

Forrás: LogPortál

35/73

Margit híd: hatósági szemle 2010. November 09. Kedd A Margit híd felújítását végző vállalkozó november 15-re lejelentette a lebonyolító részére a híd ideiglenes forgalomba helyezését. A vállalkozó e héten befejezi mindazon munkálatokat, amelyek a gépjárműforgalom beindítását lehetővé teszik.

Ezzel párhuzamosan zajlanak a hatósági engedélyezési folyamatok, amelyek keretében a mai nap délelőtt megtörtént a hatósági szemle. Ma délután lesz a közmeghallgatás is, ahol minden (több mint félszáz) érintett fél elmondhatja a szakmai véleményét a forgalomba helyezésről. E héten az összes érintett írásos nyilatkozatát meg kell szerezni arra vonatkozóan, hogy hozzájárulását adja-e, és ha igen, milyen feltételekkel a híd forgalomba történő visszaállításához. Amennyiben mindenki hitelt érdemlően (vélhetően pozitívan) nyilatkozik, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) megadja az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt. Ha valamely szervezet ezt nem teszi meg, vagy ezen a héten a döntéshozók nem érhetők el, úgy az NKH vélhetően november 15-vel nem ad hozzájárulást. A híd e hét közepétől azonban vélhetően alkalmas lesz a forgalom lebonyolítására 2 x 2 sávon, de az engedélyhez a hónap közepéig az összes érintett nyilatkozatára szükség lesz.

Forrás: Épülettár

36/73

FedEx Trade Networks: megnyílt az új magyarországi iroda 2010. November 08. Hétfő A FedEx Trade Networks, a FedEx Corp. tengeri és légi szállítmányozási leányvállalata ma bejelentette, hogy megnyitotta magyarországi irodáját.

A ferihegyi repülőtér mellett Vecsésen felépő központ szervesen illeszkedik a vállalat hálózatbővítési koncepciójába és politikájába. Az itteni irodával egy időben Prágába, Madridban, Milánóban és Antwerpenben nyitott a nemzetközi szállítmányozási cég irodát. "Magyarország fontos logisztikai központ Közép-Európában, innen könnyen elérhető a legtöbb közép- és kelet-európai, illetve a Balkánon elhelyezkedő, gazdaságilag jelentős város" - mondta Szántó Szabolcs, a FedEx Trade Networks magyarországi cégvezetője. A tervek szerint a bővítés keretében évi 132.000 tonna légi szállítmány fogadására lesz alkalmas a légikikötő. Ezzel Ferihegy a térség egyik legmeghatározóbb logisztikai és elosztó bázisává válik, olvasható a társaság közleményében.

Forrás: Portfolio.hu

37/73

Megfelelt a terhelési teszten a Margit híd 2010. November 08. Hétfő Megfelelő állapotban van a Margit híd a statikus próbaterhelés szerint. A villamosok a hétfői üzemkezdettől ismét áthaladhatnak a hídon, mindezt már a végleges síneken. A gyalogosok az ideiglenes, északi járdán kelhetnek át. A hidat a hét közepén átadhatják ideiglenesen az autósoknak is.

A hétvégén 24 darab harminctonnás teherautóval tesztelték [1] a szerkezetileg már felújított Margit híd terhelés alatti viselkedését. Mivel a középen megtörő Margit híd statikai szempontból két különálló hídnak számít, a vizsgálatot szombaton a pesti, vasárnap a budai hídfélen végezték. Az eredmények azt tükrözik, hogy a híd állapota megfelelő, azt a súlyt és terhet, amelyet el kell bírnia, tökéletesen elbírja, mondta Tóth Kata, az Mh 2009 konzorcium szóvivője. Jönnek a dömperek Tóth Kata emlékeztetett: ezzel nincs vége a Margit híd felújításának, a műemléki rekonstrukció még tart. Az átkelő végleges forgalomba helyezését az úgynevezett dinamikus próbaterhelés előzi majd meg.   Kép és szöveg: Index.hu

Forrás: Index

38/73

Retail hírek 2010 45. hét

39/73

Portré Michael Smithing-gel, a Colliers Magyarországtól 2010. November 12. Péntek Ingatlanhírek.hu portálunk egy személyes hangvételű portrésorozatot indít, melynek keretében a magyar ingatlanszakma prominens képviselőit szólaltatja meg közvetlenebb formában.

Michael Smithinget, a Colliers ingatlantanácsadó cég igazgatóját kérdeztük, munkájáról, életéről, pályájáról. Hol tanult és mit? Az Egyesült Államokban tanultam, a Dartmouth Főiskolán.  Absztrakt algebrát (mert fizikán sosem jött ki a jó végeredmény) és oroszt (kíváncsiságból, és mert nem hittem az amerikai propagandának) tanultam. Ezenkívül a Közép-Európai Egyetemen is szereztem egy posztgraduális oklevelet. Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával? A Colliers ingatlantanácsadó irodánál kezdtem Magyarországon, 1993-ban, mint asszisztens. Most költöztem vissza Magyarországra, miután 2 évet töltöttem Texas-ban egy magyarországi szoftvercég amerikai leányvállalatánál, és épp munkát kerestem, mikor az egyik haverom megemlítette, hogy a Colliers-nél mintha lenne most felvétel.  Vagy tízszer felhívtam az igazgatót – rendszerint 8 előtt vagy 7 után, mikor biztosra vettem, hogy csak ő van bent az irodában.  Végül beadta a derekát és munkát ajánlott, mert úgy vélte, hogy az állhatatosságom majd sikerességet szül. - Mik voltak a fordulópontok a karrierjében? A PWC-s előlízing jelentős áttörést jelentett számomra, és jópár évre meghatározta a jövőmet.  A következő fordulópont az volt, mikor eldöntöttem, hogy felhagyok a brókerkedéssel/menedzserkedéssel, és inkább teljes egészében a Colliers menedzselésére koncentrálok. - Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? leghasznosabbnak benne?

Mit

tart

Ön

a

legérdekesebbnek

és

Fejlesztők nélkül valószínűleg még mindig a saját házunkat építenénk, ami sosem készülne el teljesen.  Legalábbis emlékeim szerint ilyen volt Magyarország a ’80-as években. Nagyra becsülöm a fejlesztőket, akik létrehozzák a termékeket, de amit a legjobban élvezek az az, hogy segíthetek másokon. - Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői? A kötöttségeket tudnám mondani. - Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlantanácsadónak? Elsősorban segítőkészségre és kreativitásra van szükség. Ezenkívül rengeteg műszaki, jogi és

40/73

pénzügyi ismeret is szükséges ahhoz, hogy a lehető legjobb tanácsadók vagy fejlesztők legyünk, de ezeket mind meg lehet tanulni.  De a segítőkészséget és a kreativitást nem lehet tanítani. - Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac? Jelenleg leginkább stagnál. - Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna? A ’80-as évek végén felajánlottak nekem egy matektanári állást Sárospatakon. Ha elfogadom, akkor most valószínűleg egy Trabanttal járnék. - Mik az Ön legfőbb tulajdonságai? Korrektség és tolerancia. - Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban? Korrektség és őszinteség. - Mit tart a legfőbb erényének? A figyelmességem. - Mit tart kellemetlennek, kínosnak? Ha valaki nem felkészült. - Mi az, amit nem tolerál? A tisztességtelenséget. - Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani? Ha valaki azért hibázott, mert csak magára gondolt, és ily módon tanult a saját hibájából. - Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna? Meg fogom reformálni az ingatlanközvetítői piacot. - Mit jelent Ön számára profinak lenni? Az igazi profik jó hallgatóság és soha nem keresnek kifogásokat. - Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett? Túl keveset követeltem meg a beosztottjaimtól. - Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt? Hogy meg fogom reformálni az ingatlanközvetítői piacot. - Mit szeretne csinálni öt év múlva?

41/73

Budapesten élni, Unicumot inni és a Colliers-nél dolgozni.

Forrás: IngatlanHírek.hu

42/73

Portré - Michael Smithing-gel, a Colliers-től 2010. November 11. Csütörtök Ingatlanhírek.hu portálunk egy személyes hangvételű portrésorozatot indít, melynek keretében a magyar ingatlanszakma prominens képviselőit szólaltatja meg közvetlenebb formában.

Michael Smithinget, a Colliers ingatlantanácsadó cég igazgatóját kérdeztük, munkájáról, életéről, pályájáról.

Hol tanult és mit? Az Egyesült Államokban tanultam, a Dartmouth Főiskolán.  Absztrakt algebrát (mert fizikán sosem jött ki a jó végeredmény) és oroszt (kíváncsiságból, és mert nem hittem az amerikai propagandának) tanultam. Ezenkívül a Közép-Európai Egyetemen is szereztem egy posztgraduális oklevelet. Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával? A Colliers ingatlantanácsadó irodánál kezdtem Magyarországon, 1993-ban, mint asszisztens. Most költöztem vissza Magyarországra, miután 2 évet töltöttem Texas-ban egy magyarországi szoftvercég amerikai leányvállalatánál, és épp munkát kerestem, mikor az egyik haverom megemlítette, hogy a Colliers-nél mintha lenne most felvétel.  Vagy tízszer felhívtam az igazgatót – rendszerint 8 előtt vagy 7 után, mikor biztosra vettem, hogy csak ő van bent az irodában.  Végül beadta a derekát és munkát ajánlott, mert úgy vélte, hogy az állhatatosságom majd sikerességet szül. - Mik voltak a fordulópontok a karrierjében? A PWC-s előlízing jelentős áttörést jelentett számomra, és jópár évre meghatározta a jövőmet.  A következő fordulópont az volt, mikor eldöntöttem, hogy felhagyok a brókerkedéssel/menedzserkedéssel, és inkább teljes egészében a Colliers menedzselésére koncentrálok. - Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? leghasznosabbnak benne?

Mit

tart

Ön

a

legérdekesebbnek

és

Fejlesztők nélkül valószínűleg még mindig a saját házunkat építenénk, ami sosem készülne el teljesen.  Legalábbis emlékeim szerint ilyen volt Magyarország a ’80-as években. Nagyra becsülöm a fejlesztőket, akik létrehozzák a termékeket, de amit a legjobban élvezek az az, hogy segíthetek másokon. - Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői? A kötöttségeket tudnám mondani. - Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlantanácsadónak? Elsősorban segítőkészségre és kreativitásra van szükség. Ezenkívül rengeteg műszaki, jogi és pénzügyi ismeret is szükséges ahhoz, hogy a lehető legjobb tanácsadók vagy fejlesztők legyünk, de

43/73

ezeket mind meg lehet tanulni.  De a segítőkészséget és a kreativitást nem lehet tanítani. - Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac? Jelenleg leginkább stagnál. - Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna? A ’80-as évek végén felajánlottak nekem egy matektanári állást Sárospatakon. Ha elfogadom, akkor most valószínűleg egy Trabanttal járnék. - Mik az Ön legfőbb tulajdonságai? Korrektség és tolerancia. - Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban? Korrektség és őszinteség. - Mit tart a legfőbb erényének? A figyelmességem. - Mit tart kellemetlennek, kínosnak? Ha valaki nem felkészült. - Mi az, amit nem tolerál? A tisztességtelenséget. - Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani? Ha valaki azért hibázott, mert csak magára gondolt, és ily módon tanult a saját hibájából. - Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna? Meg fogom reformálni az ingatlanközvetítői piacot. - Mit jelent Ön számára profinak lenni? Az igazi profik jó hallgatóság és soha nem keresnek kifogásokat. - Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett? Túl keveset követeltem meg a beosztottjaimtól. - Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt? Hogy meg fogom reformálni az ingatlanközvetítői piacot. - Mit szeretne csinálni öt év múlva? Budapesten élni, Unicumot inni és a Colliers-nél dolgozni.

44/73

Forrás: IngatlanHírek.hu

45/73

Lengyelország a legerősebb piac a régióban 2010. November 10. Szerda Melyik a legkevésbé kockázatos és melyik a legnagyobb növekedési potenciált magában hordozó ingatlanpiac a közép-európai régióban? Hogyan néz ki Közép-Európa egy londoni hosszú távú intézményi befektető szemével? Milan Khatrival, az Aberdeen Property Investors vezető közgazdászával beszélgettünk a november 4-én hatalmas sikerrel megrendezett Portfolio.hu Property Investment Fórumon.

Portfolio.hu: A nyugat-európai ingatlanbefektetési piacok egyre inkább a fellendülés jeleit mutatják. Önök is ezt tapasztalják? Mely piacokat tartja ma a legattraktívabb befektetési célpontoknak Európában? Milan Khatri: Én is úgy látom, hogy a piacok egyre aktívabbak lettek az elmúlt hónapokban, azonban a kereslet egyelőre szinte kizárólag a hosszú távra bérbe adott prémium termékekre irányul, ami alól csak néhány kulcsfontosságú nyugat-európai piac jelent kivételt, úgy mint London központi része, Párizs és néhány skandináv nagyváros. Véleményünk szerint jelenleg Európában Skandinávia, Németország, Franciaország és a benelux országok a legattraktívabb ingatlanbefektetési célpontok, mert ezek az országok középtávon viszonylag jó makrogazdasági kilátásokkal rendelkeznek, amiben nagy szerepet játszik a versenyképességük és a viszonylag erős fiskális állapotuk.   Tovább a Portfolio.hu riportjára

Forrás: Portfolio.hu

46/73

Üzlethely-piaci körkép 2010. November 09. Kedd Az üzlethelyiség-piacot a válság alapjaiban érintette: nagyon magas a boltok cserélődési rátája, a fejlesztési elképzelések megnyirbálódtak. A kereskedelmi ingatlanpiac értékelése több mint egy éve hullámzó tendenciát mutat, 2010. októberében valamelyest javult. Az ingatlanos cégek a következő egy évben – a keleti régió kivételével - javuló piaci helyzetre számítanak.

Ezt a derűlátást a keresleti oldal képviselőinek várakozásai nem támasztják alá, ezek ugyanis lényegében változatlan várható keresletre utalnak. Az új építésű üzletek eladási árai a következő 12 hónapban a legtöbb területen stagnálnak, a használtaké tovább esnek. A bérleti díjak várhatóan nem változnak, talán a vidéki körzetekben lehet icipici emelkedésre számítani.   A kiskereskedelmi forgalom júliusban és augusztusban már nem csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakokhoz képest, megállni látszik tehát a 2007 óta tartó folyamatos zsugorodás. Mindazonáltal a piaci lehetőségek hosszan tartó szűkülésének negatív következményeit a szereplők még sokáig érezni fogják. A verseny erőssége az elmúlt időszakban nem csillapodott, sőt. A kiskereskedelmi üzletek cserélődési rátája 2009-ben minden valószínűség szerint elérte a 17%-ot, azaz minden hatodik bolt üzemeltetőjében változás állt be. A lakosság pénzügyi lehetőségeinek beszűkülése kissé megváltoztatta a korábban kialakult értékesítési arányokat: e folyamat nyertesei a diszkont-láncok és a kisebb üzletek, miközben a hipermarketek részesedése némileg csökkent. Az előttünk álló időszakban várható a kiskereskedelmi szektor magához térése, de a beruházások, a fejlesztések üteme már nem lesz a „régi” – a nagyobb láncokra kivetett ideiglenes válságadó minden bizonnyal visszafogja a vállalati tervezők fantáziáját.   A kereskedelmi ingatlanok piaci helyzetének megítélése és a jövőben várható piaci helyzetre vonatkozó várakozások*     2010. július Budapest Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

Helyzetértékelés 2010. október

-50 -43 -60 -51

-42 -44 -43 -43

Változás        

Várakozás a következő 12 hónapra -34 -44 -30 -35

      */ egyenleg-mutató: értéke 100, ha minden válaszadó pozitív és –100, ha minden válaszadó negatív választ ad   Az üzlethelyiségek piacának megítélése 2008. októbere és 2009. júliusa között folyamatosan romlott, majd attól fogva hullámzik. A jelen felmérés során éppen javulás volt érzékelhető az egy

47/73

Várhat változá        

negyedévvel ezelőtti helyzethez képest – a piaci helyzet értékelése országos átlagban visszatért a félévvel ezelőtti szintre. Az országos trendből Kelet-Magyarország kilóg, itt nem következett be javulás. Budapesten a válaszadók 16%-a érzékelt nagy, 53%-a kisebb túlkínálatot, 31%-uk kiegyensúlyozott piacot.   Az ingatlanokkal foglalkozó cégek válaszadó képviselői a következő egy évben – országos átlagban – valamelyest javuló piaci helyzetet jeleznek előre. Ebből a szempontból az egyetlen kivétel ismét csak Kelet-Magyarország: itt stagnálásra lehet számítani. A jövőre vonatkozó várakozások a jelen felmérés során szignifikánsan kedvezőbbek, mint voltak 2010 júliusában.   Az ingatlan-portfoliót változtatni tervező cégek szándékai az üzlethelyiségek piacán a következő egy évben (a portfoliót változását jelzők százalékában)     Budapest Pest megye Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

A saját üzlet területe Nő Csökken 0 (6) 5 (24) 10 (0) 0 (20) 13 (11) 9 (11) 5 (0) 8 (12) 8 (5) 8 (17)

A bérelt üzlet területe Nő Csökken 0 (7) 0 (13) 0 (0) 0 (10) 4 (0) 8 (17) 3 (0) 3 (4) 3 (2) 5 (12)

  Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.   A gazdálkodói szféra reprezentánsai nem ennyire optimisták, hiszen ők – országos átlagban - a tulajdonosi és a bérleti szegmensben is lényegében stagnáló keresletet valószínűsítenek.   Az üzlethelyiségek értékesítési árának a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)     Budapest Pest megye Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Összesen

Értékesítési árak Új ingatlan Használt ingatlan 0 (-2) -1 (-4) 0 (0) -5 (-4) -4 (0)   -5 (-1) 0 (-1)  -4 (-5) -1 (-1) -3 (-4)

  Zárójelben az előző – 2010. júliusi - felmérés adatai.  

48/73

Bérleti díjak 0 (0) 0 (0) 2 (0) 1 (0) 0,5 (0)

Az új építésű ingatlanok esetében lényegében árstabilitásra, a keleti régióban érdemi áresésre lehet számítani. A használt ingatlanok esetében Budapesten 1%-os, vidéken további 4-5%-os árcsökkenés valószínű.   A bérleti díjak a következő egy évben – a válaszadók előrejelzési szerint – a fővárosi agglomerációban várhatóan nem változnak, vidéken azonban elképzelhető egy nagyon enyhe emelkedés.

Forrás: GKI

49/73

Property Investment Forum: csökkenő hozamokat vár a piac 2011-re 2010. November 09. Kedd Visszafogott optimizmus jellemezte a hatodik alkalommal megrendezett Portfolio.hu Property Investment Fórumot. Magyarország első számú ingatlanszakmai eseményén a közönség szavazógépek segítségével fejezte ki tapasztalatait a jelenlegi piaci helyzetről, ill. várakozásait az előttünk álló 1-2 évet illetően.

Bár a finanszírozást illetően a piaci szereplők jelentős része továbbra is borúlátó, ám a befektetési piac kilátásait illetően többségben vannak azok, akik mérsékelt optimizmussal tekintenek a jövőbe és volumennövekedést, valamint hozamcsökkenést várnak. A tavalyi konferenciához hasonlóan az idei Portfolio Property Investment Fórumon is alkama nyílt a szakmai közönségnek arra, hogy szavazógépek segítségével kifejtse álláspontját, várakozását az ingatlanpiac legégetőbb kérdéseivel kapcsolatban. A konferencia plenáris szekciójában közel 400 piaci szereplő élt ezzel a lehetőséggel. A szavazatok alapján egyértelmű képet kaphatunk arról, hogy mire számít a hazai ingatlanos szakma 2011 viszonylatában.   A teljes cikket a Portfolio.hu oldalán olvashatja.  

Forrás: Portfolio.hu

50/73

Magyar termékek részarányának felmérése a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben 2010. November 09. Kedd A Hungarikum Szövetség megbízásából a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszéke felmérést végzett a magyar élelmiszertermékek hazai kiskereskedelemben betöltött arányának becslése érdekében.

A 12 legnagyobb - 3 hazai és 9 nemzetközi tulajdonú – Magyarországon tevékenykedő kereskedelmi lánc egy-egy véletlenszerűen kiválasztott egységében lefolytatott egyszeri állapotfelvétel során 10 termékcsoportot (húskészítmény, tálcás baromfihús, tálcás sertéshús, tojás, joghurt-kefir- tejföl, sajt-sajtkészítmény-túró, tej, zöldség-gyümölcs (szezonális minta), méz, lekvár) mértünk fel. A termékcsoportok kiválasztásánál meghatározó szempont volt, hogy az idetartozó termékek előállíthatók legyenek Magyarországon is (tehát például a déligyümölcsök, illetve nem-szezonális árucikkek nem szerepeltek a felmért termékek között). A felmérés eredményeképpen a különféle termékkategóriákban igen eltérő hazai beszállítói részarányt mértünk. Míg egyes termékcsoportoknál – például a tálcás húsoknál, illetve tojásnál – ez az arány 90% feletti volt, másoknál így pl. a tejtermékek esetében – a friss tej kivételével – a hazai eredetű termékek aránya alig haladta meg az 50%-ot. Szintén szembetűnő, hogy releváns különbség tapasztalható a hazai tulajdonú és a nemzetközi tulajdonú láncok magyartermék-kínálata között. A hazai láncok a vizsgált kategóriákban 82,01%-ban tartottak magyar márkákat, míg a nemzetközi láncoknál ugyanez az arány csaknem 10%-kal alacsonyabb szintet – 72,84%-ot – ért el. A felmérés negatív győztese – a legtöbb külföldi áruval – az Aldi lett, míg a legtöbb hazai árut a Match, illetve a CBA és a Coop áruházaiban találtuk. A részletes kutatási anyagot itt olvashatja.              

Forrás: Szövetség a Hungarikumokért

51/73

Kárpát-medencei terjeszkedés: TriGránit, Futureal 2010. November 08. Hétfő A legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők közé tartozó TriGranit és a Futureal egy nap késéssel adta át új bevásárlóközpontját, méghozzá határainkon túl. Előbbi Zágrábban, utóbbi Nagybányán nyitotta meg legújabb plázáját.

A TriGranit által fejlesztett, és magát a legmodernebb 4. generációs multifunkcionális bevásárló- és szórakoztató központnak hirdető Arena Centar Zágráb délnyugati bejáratánál található. Az üzletkomplexum mintegy 175 ezer négyzetméteren kínál vásárlási és szórakozási élményt, amit 4 nagyobb mágnesbérlő, és több mint 200 közepes és kisebb üzlet elégít ki. Tovább a ReSource cikkére.

Forrás: ReSource

52/73

Szakmai elismerés a főváros új vagyonkezelőjének 2010. November 08. Hétfő Több mint 400 résztvevővel, 4 különböző helyszínen, valamint a teljes hazai ingatlanpiacot lefedő tematikával és előadókkal zajlott le a november 4-ei, hatodik alkalommal megrendezett Portfolio.hu Property Investment Forum. Az esemény fénypontjaként pedig átadtuk a REsource Property Awards 2010 díjakat, az év irodapiaci ügynökségének, az év projektjének, valamint egy életműdíjat.

Miután véget ért az egész napos ingatlanszakmai konferencia az Europa Congress Centerben, ünnepélyes keretek között kerültek átadásra, a hazai ingatlanpiac legpatinásabb magazinjának, a REsource Ingatlaninfónak szakmai díjai. Idén három kategóriában osztottak díjakat. A REsource Property Awards életműdíját, a szakmai körökkel teljes egyetértésben, Baross Pál kapta, aki több évtizedes munkájával, és a hazai ingatlanpiacon kifejetett tanácsadói és fejlesztői sikereivel érdemelte ki a megtiszteltetést.   Tovább a ReSource cikkére.

Forrás: ReSource

53/73

Újabb csatát nyert a Zeppelin 2010. November 08. Hétfő Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a budapesti Street Fashion-nel már hírnevet szerzett Csipak Péter - Elekes András duó által irányított Immobilia Ingatlanfejlesztő Zrt.újabb csatát nyert, és a nagy port kavart belvárosi Zeppelin fantázia névre keresztelt "Új Városközpont a Belvárosban" zöld utat kap az illetékes hatóságtól, értesült az Index.

A lap információ szerint a másodfokú épitésügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala jogerős határozattal adta ki az elvi építési engedélyt a beruházásnak. Ez azt jelenti, ha az építők a még folyamatban lévő adásvételi szerződéseket is befejezik, akkor nincs akadálya, a három, illetve öt épület lebontásával járó beruházás megkezdésének. A döntés értelmében a beépítési paramétert módosiították, az épület legfeljebb harminc méter lehet. Ezzel az építészeti szakmai körökben egyik legtöbbet kritizált probléma, a magasság gyakorlatilag lekerült a napirendről. Az viszont továbbra is kérdés marad, hogy a belvárosi gigaberuházás hogyan illeszkedik a környező épületek közé.   Index.hu nyomán

Forrás: Index

54/73

Gazdasági hírek 2010 45. hét

55/73

Csökkenő ipari teljesítmény 2010. November 12. Péntek Csökkent a várt növekedés helyett az euróövezet szeptemberi ipari termelése - tette közzé pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala. A visszaesés 2009 március óta a legnagyobb.

Havi összevetésben 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés az augusztusi 1,0 százalékos növekedés után. A szakértők 0,3 százalékos növekedésre számítottak szeptemberben. Éves szinten az ipari termelés 5,2 százalékkal bővült az augusztusi 7,9 százalékot követően. Az elemzői várakozásokban 7,3 százalékos növekedés szerepelt. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy az egész euróövezet teljesítményét visszahúzták szeptemberben a súlyos deficitproblémákkal küszködő országok, de meglepetésre Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban is kissé visszaesett az ipari termelés - június óta először - és Franciaországban is alig változott az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor Görögországban 5,4 százalékkal, Portugáliában 4,7 százalékkal, Spanyolországban 1,5 százalékkal esett vissza a termelés augusztushoz képest, miközben érdekes módon az ugyancsak súlyos költségvetési problémákkal, és megszorításokkal küszködő ír gazdaságban volt a legnagyobb a növekedés az egész euróövezetben - de az egész unióban is -, 7,9 százalék.

Forrás: MTI

56/73

G20-csúcs: jóváhagyták az IMF reformját és a szigorúbb bankszabályozást 2010. November 12. Péntek Konkrét eredményként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformja, valamint a Bázel-III néven ismert szigorúbb bankszabályozás jóváhagyásával ért véget pénteken a G20-ak szöuli csúcsértekezlete.

A résztvevők megállapodtak, hogy a vitatott árfolyam- és kereskedelmi kérdések megoldásában együttműködnek. Mint Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter a találkozót követően elmondta: elhárult egy árfolyamháború veszélye, a Fed fenntartható növekedést, nem pedig gyenge dollárt akar.

Forrás: MTI

57/73

Pozitív meglepetés a magyar GDP adatokban 2010. November 12. Péntek A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,6 százalékkal nőtt július és szeptember között az előző év azonos időszakához viszonyítva, kiigazítás nélkül és a naptári hatás kiszűrésével egyaránt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a GDP, ez duplája az április és június között mért értéknek.

Bár – ahogy arra a KSH közleményében felhívta a figyelmet - a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek, az első számok alapvetően kellemes meglepetést okoztak. Az elemzők ugyanis ennél kisebb mértékű növekedésre számítottak: az előző negyedévben mért 1 százalékos éves szintű bővülés után ezúttal 1,2 százalék volt a prognózis. Az adat különösen annak fényében jó hír, hogy mai európai GDP-dömping igen rosszul indult: reggel a német és a francia statisztikai hivatal is a várakozásoktól elmaradó számokat tett közzé. A kontinens legnagyobb gazdasága negyedéves összevetésben 0,7 százalékkal bővült az előző három hónapban mért 2,2 százalékos gyarapodással, s a 0,8 százalékos konszenzussal szemben, míg az eurózóna "ezüstérmese" mindössze 0,4 százalékos javulást tudott felmutatni a várt 0,5 százalék helyett. Ecoline

Forrás: KSH

58/73

Jövő héten kezdődik a 2011-es büdzsé vitája 2010. November 11. Csütörtök A jövő héten négynapos ülést tart a Ház; hétfőtől csütörtökig lezajlik a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslat általános vitája. Kedden döntenek a Lázár János által előterjesztett három, a 98 százalékos különadót érintő törvénymódosításról.

Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke a házbizottság csütörtöki ülése után újságírókkal közölte: a jövő héten négynapos ülést tart a Ház; hétfőtől csütörtökig lezajlik a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslat általános vitája. Hétfőn délután, a napirend előtti felszólalások és az interpellációs időszak után kezdi meg a parlament a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslatokról szóló szavazások hétfőről átkerülnek keddre. Kedden választja meg az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottságának elnökét és tagjait is.

Forrás: HVG

59/73

Palócz Éva: a válságadó nem veti vissza a gazdaságot 2010. November 11. Csütörtök A hagyományos gazdaságpolitikai megoldásokkal szakító Orbán-kormány akár még sikeres is lehet, sok függ a nemzetközi pénzügyi fejleményektől, illetve az ellenérdekelt kormányzati lobbik ellenállásától. Gyurcsányék sokat beszéltek reformokról, nem csinálták, Orbánék ezt a szót ki nem ejtik a szájukon, közben reformértékű lépéseket tesznek – fejtegette többek között Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója a HVG-nek.

hvg.hu: Egyes német vélemények szerint gazdaságpolitikai kísérlet folyik Magyarországon, amelyet ők érdeklődéssel figyelnek. Ön szerint van-e valami speciális a jelenlegi magyar gazdaságpolitikában, ami akár követésre méltó is lehet az EU más országaiban? Palócz Éva: A magyar gazdaság már jó néhány éve olyan lefelé mutató spirálban volt, amelyből kétségtelenül csak paradigmaváltással lehet kitörni. A nemzetközi krízis előtt, a korábbi évek súlyosan elhibázott költségvetési politikája miatt szükségessé vált korrekciókat csak a válság hatására hajtották végre. E korrekciók erősen legyengítették a gazdaságot.

Fotó: epa.oszk.hu A nemzetközi tapasztalatok megmutatták, hogy a fiskális kiigazításnak nem kell feltétlenül gazdasági recesszióval együtt járnia, ha a korrekció elsősorban a kiadások csökkentésével, és kevésbé a bevételek növelésével (adóemeléssel) jár. Magyarországon az első, 2006-os költségvetési kiigazítás nem tartotta be ezeket a szabályokat. Mára mindez lényegében kilátástalan helyzetbe sodorta az országot: egy egyre gyengébb gazdaságból kellett volna egyre több adóbevételt kisajtolni ahhoz, hogy az időközben hatalmasra duzzadt államadósságot csökkenteni tudják, de legalábbis a további növekedését megállíthassák. Mivel egy gyenge gazdaságból nyílván nem lehet több bevételt elérni, az államháztartási hiány lefaragása újabb és újabb megszorításokat tett szükségessé. hvg.hu: És mivel az új kormány mindezt megörökölte, jött a merőben új megoldásokkal: a válságadóval és a nyugdíjpénzek átirányításával? P. É.: Nem tudható, vajon a magyar kormány azáltal került-e a mai helyzetbe, hogy félreértette az IMF-fel való tárgyalások jelentőségét, vagy tudatosan választotta az idei 3,8, és a jövő évi 3 százalék alatti hiány betartásának vállalását. Mindenesetre ehhez két olyan pénzügyi forrást talált – a válságadót és a magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányítását az állami nyugdíjalapba – amelyek enyhén szólva is nem konvencionálisak, de ettől praktikusan még eredményesek lehetnek. Akármit is gondolunk erről a két lépésről, azt mindenképpen be kell látni, hogy alapjában véve egyik sem fékezi a gazdasági növekedést. Nem hiszem, hogy bármelyik bank vagy kereskedelmi lánc elhagyná Magyarországot a válságadó miatt, hiszen azért eddig elég jól jártak az itteni befektetésekkel, és különösen nem hiszem, hogy a válságadó visszavetné a nem oligopolisztikus piacon működő, exportorientált külföldi befektetéseket, hiszen ezeket az adó nem érinti. A magánnyugdíj-pénztári ügy már kockázatosabb, szerteágazó jellege miatt. Két dolgot le kell szögezni. Egyrészt, hogy a pályakezdők esetében az elmúlt mintegy másfél évtizedben a magánnyugdíj-pénztári tagság  nem szabad választás eredménye volt ugyan, de aki most bent akar maradni a magánnyugdíj-rendszerben, az ezt szerintem nyugodtan megteheti. Már csak azért is, mert – és ez a másik fontos szempont – a kormánynak a bennmaradókat mindenképpen kompenzálnia kell a befizetések elmaradt jóváírása miatt. Ez mindenki számára nehéz döntés lesz, mert eltekintve a kormány erőteljes ellenkampányától, nehéz eldönteni, hogy az állami

60/73

nyugdíjrendszer vagy a nemzetközi tőkepiaci helyzettől való függés rejt-e magában nagyobb bizonytalanságot. hvg.hu: Sok a bizonytalanság. Mennyire rizikós ön szerint a jelenlegi gazdaságpolitika? P. É.: Meglehetősen kockázatos. Mint mondtam, a megoldások korántsem konvencionálisak, azt is mondhatnánk, hogy a közgazdasági főáram, a mainstream szerint nem állják meg a helyüket. Sok múlik azon, hogy a nemzetközi pénzpiaci szereplők és a külföldi befektetők végül is megbarátkoznak-e ezekkel a nem-konvencionális megoldásokkal. Ennek egyébként vannak jelei, ahogy ön is utalt rá, a német véleményformálók érdeklődéssel figyelik a magyar kísérlet kimenetelét. Az eredmény részben a szerencsén, részben a kormány gazdaságpolitikáján múlik. Ami a szerencsét illeti, csak remélni lehet, hogy a következő egy-két évben nem következik be újabb nemzetközi pénzpiaci összeomlás, amely először nyilván a legsebezhetőbb országokat találná el, és Magyarország most ilyen. Ami pedig a kormány gazdaságpolitikáját illeti, az alapvető kérdés az, hogy azt a két év haladékot, amelyet most a kormány ezekkel a nem-konvencionális eszközökkel teremtett magának, jól használja-e ki, és megteremti-e a fenntartható fiskális politika feltételeit. hvg.hu: Egyre többen mondogatják, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének megkurtítása a kormány szempontjából pragmatikus lépés, megelőző manőver, amellyel a jövő évi költségvetés összeomlását igyekszik megelőzni. Ön egyetért? P. É.: A jelenlegi gazdaságpolitika szemmel láthatóan a növekedés ösztönzésével, azaz az államadósság „kinövésével” próbálkozik. Az adócsökkentésekkel ösztönzik a fogyasztást és a beruházásokat, és a kormány az ily módon elért beinduló gazdasági növekedéstől reméli, hogy a lefelé mutató spirál felfelé indul. Azaz több adóbevétel folyik be, amely egyre inkább fedezetet nyújt a kiadásokhoz, alacsony deficit mellett. Elvileg lehetett volna más megoldást is választani: elérni, hogy az IMF és az Európai Unió, amely 2008-ban pénzügyi segítséget nyújtott a magyar gazdaságnak, egyezzen bele, hogy az idei és a jövő évi hiány 5-6 százalékot érjen el. Ehhez a magyar kormánynak minden érve meg lett volna, hiszen egyáltalán nem magától értetődő, hogy a sok sebből vérző magyar gazdaságnak kell az Európai Unió egyik legkisebb államháztartási deficitjét produkálni, miközben a régi tagországok 6-8-10 százalékos GDP-arányos hiánnyal él együtt, sőt, ez az arány néhány országban még ennél is kedvezőtlenebb. De ha nem megyünk ilyen messzire, hanem csupán a szomszédos Romániáig, akkor is azt láthatjuk: az idei hiány-előrejelzést folyamatosan emelték, most már 8 százalék felett vannak, amellyel szemben az Unió csak gyenge és formális kifogásokat emel, jobbára elfogadja. hvg.hu: Visszatérve az Alkotmánybírósághoz, ha, mondjuk, elutasítja  a válságadókat és a magánnyugdíj-befizetések átirányítását, ezzel több százmilliárdos lyukat vágott volna a 2011-es költségvetésen. P. É.: Kétségtelen, a 2011. évi költségvetés gyakorlatilag ezen a két tételen alapul. A kormány mintegy 350 milliárd forintot vár el a válságadóktól és 530 milliárd forintot tervez a magánnyugdíj-pénztárból átlépők áthozott portfóliójából. Ez összesen majdnem 900 milliárd forint, amely nélkül a jövő évi költségvetés nem működne. A kormány ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket kivegye az Alkotmánybíróság hatásköréből. Én nem is emiatt aggódom elsősorban. Sokkal inkább aggaszt, hogy mi lesz, amikor már nem lesz sem válságadó, és a magánnyugdíj-pénztári átlépők pénze sem növeli az államháztartás bevételeit. Eközben a kormány további adócsökkentést tervez, a kvázi szuperbruttóról a bruttó bérek adóztatására való áttéréssel. (Már az interjú felvétele után derült ki, hogy a kormány 2012 után konzultációkat kezd az érdekeltekkel újabb extra adók kivetéséről, igaz, ezek a korábbinál szerényebbek lennének. A szerk.)

A nemzetgazdasági miniszter azt várja, hogy 2013-ig 400 ezer új munkahely létesül, és az ebből származó befizetések pótolják majd a kieső egyszeri bevételeket. Kétségeim vannak afelől, hogy ez

61/73

alig három év alatt megvalósulhat. Az irány jó, mert a foglalkoztatást csak a részmunkaidősök arányának a növelésével lehet elérni, és e téren a kormány helyes lépést tett a részmunkaidő járulékterheinek a csökkentésével. Bizonyos, hogy nagyszámú új munkahelyeket csak az atipikus foglalkoztatás növelésével lehet elérni, nemcsak Magyarországon, hanem a világon bárhol. A német foglalkoztatási csoda, a magas foglalkoztatottsági ráta jórészt a részmunkaidősök bevonásán alapul. Ma azonban senki nem tudja megmondani, hogy a várhatóan felgyorsuló gazdasági növekedés és a részmunkaidősök preferálása mennyi új munkahelyet tud teremteni. Nagyon úgy tűnik, hogy ez önmagában nem fogja tudni megoldani a 2013 utáni költségvetési helyzetet. Ennek ugyanis párosulnia kell a kiadások további csökkentésével. A kulcskérdés tehát az, hogy a kormány eredményes lesz-e az állami kiadások csökkentését illetően. Ez elsősorban azon múlik, mennyire képes a gazdaságvezetés ellenállni a kormányzati lobbierőknek. hvg.hu: A költségvetés kiadási oldalán  egyes szakértők nem látnak nagy elmozdulást. És hol maradnak a reformok? P. É.: Pedig kellene látniuk: csak össze kellene hasonlítani a jövőre tervezett államháztartási kiadásokat az idei előzetes számokkal, és akkor látni lehet, hogy a tervek szerint a kiadások az idei 50,46 százalékról a GDP 48,69 százalékára csökkennek. Laikus számára ez kicsiny különbség, annak azonban, aki nyomon követte az elmúlt évek, évtizedek fiskális folyamatait, ez fontos üzenet. Meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság közép- és hosszú távon csak akkor tud tartósan tisztességes növekedést elérni, ha az államháztartási kiadások legalábbis visszatérnek a 2000-es évek eleji 46 százalék körüli, sőt, akár annál valamivel alacsonyabb GDP-arányos szintre. Ha a kormány a következő években folytatja az állami kiadások visszafogásának a politikáját, akkor tartósan kiegyensúlyozott fiskális pozíciót tud elérni. Az elmúlt években a Kopint-Tárki folyamatosan ezt az álláspontot képviselte, és a nemzetközi tapasztalatok is ezt támasztják alá. Ami a reformokat illeti, e téren alapvető különbség tapasztalható a szocialista-szabaddemokrata koalíció és a Fidesz kommunikációja között. Az előző kormány folyamatosan reformokról beszélt, miközben ezeknek csak a töredékét tudta megvalósítani. A Fidesz-kormány határozottan tartózkodik reformok említésétől, de azért szép csendben csökkenti az állami kiadásokat a GDP arányában, azaz „reformértékű” lépéseket tesz, ahogyan ezt az 1998-2002 közötti ciklusban is tette. Ez nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. Végtére is mindegy, hogy egy bizonyos lépést minek nevezünk, a lényeg az, hogy hozzájárul-e a gazdasági növekedés megalapozásához, vagy sem. hvg.hu: A kormányt döntései meghozatalánál eddig kevésbe érdekelte a gazdasági szereplők és az ellenzéki pártok véleménye. Vannak-e olyan jelek, amelyek az eddigi attitűd megváltozására utalnak? P. É.: Válasszuk külön a gazdasági szereplőket és az ellenzéket. Ami az ellenzéki pártokat illeti, nem látok ilyen jeleket, de ezt már megszoktam Magyarországon. Nem emlékszem, hogy az előző kormány bármikor is megkérdezte volna az akkori ellenzéket, hogy az mit gondol, mondjuk, az egészségügyi reformról, vagy a 2006-ban bevezetett extraadókról vagy akár az azt megelőző fiskális politikáról. A kormányzás felelőssége a kormányé, és noha én bizonyára szívesebben élnék egy olyan országban, ahol a kormány és az ellenzék között harmonikusabb a kapcsolat, ezt Magyarországon még jó ideig nem várhatjuk. A gazdasági szereplőkre vonatkozóan nem értek egyet a kérdésben rejlő állítással. Kétségtelen, hogy a kormány nem minden gazdasági szervezettel működik együtt, de számos, a gazdasági szereplőket tömörítő szervezettel jó kapcsolatot ápol. E téren nagyon szűk mezsgyén lehet haladni. Kétségtelen, fenn kell tartani azokat a feltételeket, amelyek ide vonzzák a külföldi tulajdonú vállalatokat. Ugyanakkor osztom azok álláspontját, akik szerint nem lehet eredményes a kizárólag a külföldi cégek jelenlétére alapozó gazdaságpolitika. A gazdaság erősen duális jellegét – nagyon körültekintően – fel kell oldani. Nem lehet cél, hogy a hazai kis- és középvállalati szektorba nyakló nélkül öntsük a pénzt, ám az is igaz, hogy sok olyan jobb sorsra érdemes hazai vállalat van, amely eddig megfelelő támogatás hiányában nem tudott érvényesülni.

62/73

Forrás: HVG

63/73

Fogyasztói árak, 2010. október 2010. November 11. Csütörtök 2010. októberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4% volt, 2009. októberhez viszonyítva az árak 4,2%-kal növekedtek. Az első tíz hónapban átlagosan 5,0%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Egy hónap alatt – 2010. szeptemberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai 1,5%-kal emelkedtek. Növekedett az étolaj (11,3%), a liszt (9,1%), a kenyér (3,2%), a péksütemény (3,0%), a sajt (2,4%), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (2,1%) és a tej (2,0%) ára. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (3,2%), a szezonváltás következtében. Az átlaggal megegyező mértékben emelkedett a háztartási energia ára (0,4%), a tartós fogyasztási cikkek (0,2%) és a szeszes italok, dohányáruk (0,1%) esetében azonban átlag alatti volt a drágulás. A szolgáltatások (0,3%), valamint az egyéb cikkek (0,2%) körében árcsökkenés következett be, ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 0,8%-kal csökkent.   12 hónap alatt, 2009. októberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3%-kal emelkedtek. Ezen belül nőtt az idényáras élelmiszerek (37,3%), a liszt (14,2%), az étolaj (12,5%) és a sajt (10,5%) ára. Árcsökkenés következett be a cukor (5,4%), a sertészsiradék (4,7%), a tojás (4,6%) és a sertéshús (4,1%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,6%-kal növekedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok ára 18,0%-kal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,8%-kal nőtt. Szintén átlag felett emelkedett a háztartási energia (6,2%) és a szeszes italok, dohányáruk (5,3%) ára. A háztartási energiahordozók csoportján belül, a vezetékes gáz ára 13,6%-kal nőtt, a távfűtésé 7,8%-kal csökkent. Átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások körében (3,1%), ezen belül a távolsági utazás 15,5, a szemétszállítás 5,3, a helyi tömegközlekedés 5,0%-kal drágult.  A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,1%-kal, a ruházkodási cikkekért 1,0%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. 

Forrás: KSH

64/73

Újabb többmilliós adomány Devecsernek 2010. November 11. Csütörtök A burgenlandi vállalkozó, Michael Leier folyamatosan figyelemmel kíséri a múlt hónap elején a mérgező vörösiszap-által elöntött Devecsert és térségét. A most átadott, több, mint négy millió forint értékű adomány több raklapnyi, eredeti csomagolású, Ausztriában vásárolt, tisztító- és higiéniai szereket, élelmiszereket és gyógyszereket tartalmazott.

A szerdán megérkezett felajánlás most is Devecser polgármestere, ill. Szente Róbert, az önkormányzat megbízott logisztikai főreferense koordinálásában jut el a kárt szenvedettekhez és a védekezési munkálatokban részt vevőkhöz.   A két teherautónyi adomány nagy része a helyi közétkeztetésnek jelent komoly segítséget, mivel jelenleg is mintegy ezer főnek biztosít a devecseri önkormányzat napi egyszeri meleg étkezést. Az ebédet három helyen főzik a településen az arra rászorulóknak, ill. a kárelhárításban részt vevő civileknek és katonáknak. Az adomány különféle pékárukat és konzerveket tartalmazott, amelyeket a helyi általános iskola konyhájának nevében Eszterhainé Fatalin Ilona iskolaigazgató, valamint Kalló Ferencné közétkeztetési vezető vett át, de jutott belőle a katonai sátorban berendezett mozgókonyhának, valamint egy, a rendkívüli helyzetben a közétkeztetésbe bekapcsolódott helyi vendéglőnek is. A nyugdíjasoknak és a mozgásukban korlátozottaknak a napi 200 adag ételt két kis teherautóval juttatják el.   Az élelmiszereken kívül jelentős mennyiségű tisztítószereket és gyógyszereket is vásárolt a Leier cég a devecseriek részére. Mindezek szétosztásában – a korábbi eljáráshoz hasonlóan - Toldi Tamás, Devecser polgármesterének segítségét kérték. A megbeszéltek szerint a márkás tisztítószereket közintézmények kapják, úgymint az óvoda, az iskola, és a helyi Családsegítő Központ, akinek munkatársai napi, közvetlen kapcsolatban vannak a rászorulókkal. A kárt szenvedett családok közül három még mindig a helyi Zeneiskola épületében kénytelen élni, - az öthetes kényszerállapotok megviselik a családtagokat. A különféle, Magyarországon is ismert és használt gyógyszereket (Aspirin, …) a devecseri háziorvosi ügyelet kapta, Dr. Ferencz Judit háziorvos vette át őket.   Toldi Tamás, Devecser polgármestere méltatta a Leier cég eddigi erőfeszítéseit: „A Leier cég volt az, aki a településkörnyéki vállalkozások közül elsőként - Burgenland tartománnyal együtt segítségére sietett az iszapkatasztrófa károsultjainak. Több ízben gáláns adományokkal segítettek bennünket. Devecser város köszöni mindezt!” – zárta gondolatait Devecser polgármestere.

Michael Leier cégcsoport-tulajdonos hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a térségre, hiszen saját munkatársaik által is érintette őket a katasztrófa, ezért a cégcsoport mindent megtesz azért, hogy állandó segítségnyújtásával hatékonyan járuljon hozzá a településen lakók életének mielőbbi rendezéséhez. A helyi gyárvezetés folyamatosan kapcsolatban van az önkormányzattal, így mindig igyekszünk a lehető legcélirányosabban segíteni a szükséges eszközökkel – tudtuk meg Vraskó Zsolttól, a téglagyár vezetőjétől.

65/73

Devecserben található a Leier Hungária Kft. legnagyobb téglagyára, melynek munkagépei és kollégái a katasztrófa első perceitől kezdve részt vettek a mentési munkálatokban. A cég eddig is már több teherautónyi takarót, tisztítószereket, védőruhákat és a kárenyhítési, valamint kármentesítési munkálatoknál szükséges lapátokat, gumicsizmákat adományozott a vörösiszap-katasztrófa által sújtott Devecsernek.  

66/73

Tétlen fekete-sárga koalíció 2010. November 10. Szerda Egyre inkább úgy tűnik, az Angela Merkel fémjelezte fekete-sárga koalíció egyre inkább vérszegény a németek számára. A német gazdasági növekedés idén várhatóan 3,7 százalék lesz, jövőre 1,8-2,2 közöttre tehető, a munkanélküliség rég látott mélységekbe zuhan, miközben a kormányzat láthatóan nem tudja mit kéne tenni, vagy épp nem akar csinálni semmit.

Vagyis éppenséggel tesz. Megszorít. A növekedés ellenére a kormányzat pesszimistábban számol, így ragaszkodnak a megszorításokhoz jövőre is, miközben csökkenő dinamikájú exporttal és beruházási kedvvel számolnak.   És milyen reformoktól várnak mag csodát a németek? Elsősorban az oktatásitól. Az országban szinte unalomig ismételgetett oktatási reform kapcsán főleg a szaképzett munkaerő továbbképzéséről van szó, a munka és az iskola idő és térbeli sikeres összekapcsolásától, a felnőttoktatás sikeresebbé tételétől várnak sikereket. Emellett az esélyegyenlőség megteremtése, az iskolai előkészítők, az egész napos iskolarendszer rugalmas összekapcsolása, az átjárhatóság biztosítása a fő cél.   Nem maradhat el az oktatás mögött az egészségügyi reform sem, vagy épp annak hiánya. A társadalom öregszik, miközben a megtakarítások és a nagyobb járulékok sem elegendőek, hogy az egészségügy biztos lábakon álljon, és megfontolandó a kötelező és önkéntes betegbiztosítás összevonása is, de a legfontosabb az alapok jogkörének kiszélesítése, hogy az egészségügy többi szereplőjével, orvosokkal, kórházakkal és a szolgáltatókkal a mennyiségről és minőségről is könnyen tárgyalhasson.    A Dei Welt cikke nyomán

Forrás: IngatlanHírek.hu

67/73

Félmilliárd eurós szufficit 2010. November 09. Kedd A KSH adatai szerint a külkereskedelmi termékforgalom előzetes adati szerint szeptemberben euróban mérve 18 százalékkal bővült az export és az import Magyarországon, a külkereskedelmi mérleg többlete pedig 548 millió euró volt.

2010. szeptemberben – első becslés szerint – a kivitel értéke 1859 milliárd forintot (6604 millió eurót), a behozatalé 1703 milliárd forintot (6056 millió eurót) tett ki. Euróban számolva a kivitel és a behozatal egyaránt 18%-kal nőtt 2009 szeptemberéhez viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg az év kilencedik hónapjában 156 milliárd forint (548 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 32 milliárd forintos (89 millió eurós) javulását jelenti az előző év azonos időszakához képest. A szeptemberi kivitel 77, a behozatal 68%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. 2010. január–szeptemberben – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 14 355 milliárd forint (52 140 millió euró), a behozatalé 13 243 milliárd forint (48 100 millió euró) volt. A kivitel euróértéke 22, a behozatalé 19%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 1112 milliárd forint (4041 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 387 milliárd forintos (1502 millió eurós) javulását jelenti a 2009. január–szeptemberi 725 milliárd forint (2538 millió euró) aktívumhoz viszonyítva.

Forrás: KSH

68/73

Egyéb hírek 2010 45. hét

69/73

II. Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál a Műcsarnokban 2010. November 12. Péntek A makettfesztivál témája a tervezői tevékenység és a kultúra, valamint a múzeumok kapcsolata, illetve a tervezés és makettezés újdonságai. A fesztiválon, amelyen egész Európából több mint 70 iroda vesz részt és állítja ki makettjeit, az olyan kiemelkedő épületek mellett, mint Shigeru Ban Metz-i Pompidou múzeuma vagy a Christian Kerez által tervezett varsói MoMA, a legfontosabb hazai múzeumtervek és pályázatok is bemutatásra kerülnek.

(Shigeru Ban, Centre Pompidou-Metz)   A múzeumépítészetről, új intézményekről és innovatív tervezési módszerekről szóló konferenciák mellett többféle tárlatvezetéssel, gyerek- és családi programmal vár mindenkit a Kortárs Építészeti Központ. A pénteki megnyitón múzeumok Pecha Kucha-estjén vehetnek részt az érdeklődők, a szombati Makett Párbajon pedig két kiemelkedő magyar építész, Kis Péter és Zoboki Gábor irodája vív meg egymással az esti buli előtt. ModelingMuseums II. Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál Megnyitó: 2010. november 12. 19.30 Nyitva tartás: 2010. november 13-16., mindennap 10-20 óra. www.kek.org.hu/modelfest2

Kurátorok: Somlyódi Nóra és Szemerey Samu   Partnerek: Nemzeti Kulturális Alap, Műcsarnok, Limes model, Terc Kft, Francia Intézet, Magyarországi Francia Nagykövetség, Lengyel Intézet, Dán Kulturális Intézet, Finnagora, Modelart, Keso, Varinex Informatikai Zrt., Trotec Hungary, Jafholz, Ytong

70/73

Property News 2010 45. hét

71/73

Global investor demand and rents recovering for industrial property 2010. November 11. Csütörtök Industrial markets across the globe are now in recovery mode, albeit at very different stages, with Asia leading the rental recovery according to a new MarketView report from CB Richard Ellis Group, Inc. (CBRE).

CBRE’s first global analysis of both the occupational and investor aspects of the industrial logistics sector, shows that Tokyohas emerged as the most expensive location in the world for distribution/logistics centres, followed by London and Sao Paulo in Brazil.   Richard Holberton, Director of EMEA Research, CBRE, said:  “Once the path to recovery becomes more robust across EMEA, demand for prime industrial and logistics properties will increase throughout Europe. Overall rents across the region are expected to fall by -2.2% in 2010, albeit easing to 0.6% in 2011.  In line with the anticipated constraint on prime flexible accommodation for modern industrial and logistics companies in the medium term, rents could increase up by 2% moving into 2012.   The contraction in demand for industrial and logistics properties in 2008 and 2009 led to a more than 10% decline in our Global Rent Index, bringing rents back to 2003-2005 levels. The US and EMEA had the most significant reduction in rents during the period, with declines of 14% and 12%, respectively, while the Pacific Region and Asia weathered the storm better with rental declines of 5% in both regions.”  

Global GDP, Trade and Industrial Rent Trends, 2000 – 2013 (f) Source: IHS Global Insight, CB Richard Ellis Research   The decline in industrial rents eased throughout EMEA, the Americas and the Pacific region in 2Q 2010. Rent growth is now well underway across Asia, with rents having increased by over 6% since the end of 2009.   CBRE’s analysis covers 55 of the leading industrial and logistics markets across the world. It shows that, as of 2Q 2010, Tokyo was the most expensive industrial market with an average rental of US$237.77/sq m, followed by London (US$210/sq m), Sao Paulo (US$140/sq m) and Singapore (US$122.38/sq ft). Five of the top 10 most expensive markets are in the Asia Pacific region, with four in the EMEA. Only one country in the Americas, Sao Paulo, features in the top 10, with Los Angeles ranking as the most expensive US market at 18th position with a rental of $74/sq m.

72/73

                          Most Expensive Global Industrial & Logistics Rental Locations 2Q 2010 RANKING

MARKET

COUNTRY

US $ PSQM

1

Tokyo

Japan

2

London

UK

3

Sao Paulo/ Campinas Brazil

4

Singapore

Singapore

122,38

5

Amsterdam(Shipol)

Netherlands

111,62

6

Paris

France

107,63

7

Sydney

Australia

104,62

8

Madrid

Spain

99,89

9

Perth

Australia

98,38

10

Brisbane

Australia

95,90

237,77 210 140

“The Hungarian industrial market and especially pricing shall continue to attract investors. The performance of industrial and logistics sector responded the most sensible way to the recession, the demand fell intensely that followed a drop of rental levels. It is, however, this sector where the signs of the recovery are also the most spectacular, the demand is getting stronger and the vacancy rate is decreasing. Rental remains at low level since most of the developers still have spare capacity.” Gábor Borbély, CEE regional analyst commented on the Hungarian market.

Forrás: CBRE

73/73