PÁLYÁZAT
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által 2015-06-19 azonosító számon meghirdetett iskola igazgatói állásra a Gorsium Általános Iskolában
2015.
TARTALOMJEGYZÉK I. Vezetői program (1-23. oldal) Bevezetés Helyzetelemzés, erőforrások bemutatása
1.
2.1. Mi történt az előző vezetési ciklusban? 2.2. Jelenlegi folyamatok 2.3. Kiindulási bázis 3.
A célmeghatározásból eredő feladatok
3.1. Hosszútávon megoldandó feladatok (5 év) 3.2. Középtávon megoldandó feladatok (2-3 év) 3.3. Rövidtávon megoldandó feladatok 4.
A szervezeti felépítés és indoklása
5.
Egyéb külső szervezési tényezők szerepe
5.1. Szülői háttér 5.2
Oktatásirányítás, jogszabályok
5.3. Társadalmi környezet, partnerkapcsolatok Összegzés II. Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5.
Szakmai önéletrajz (24-26. oldal) Nyilatkozatok (27-28. oldal) Erkölcsi bizonyítvány (29. oldal) Diplomamásolatok (30-33. oldal) Munkáltatói igazolás (34. oldal)
2
Bevezetés Intézményvezetői
pályázatom
elkészítéséhez
azzal
a
jó
értelemben
vett
önbizalommal fogok hozzá, miszerint úgy vélem, hogy a mögöttem álló 24 éves vezetői munka minden résztvevő épülését, gyarapodását és megelégedését szolgálta. A 2005-ben benyújtott pályázatom preambuluma az alábbi mondatot tartalmazta: „Képesnek és felkészültnek érzem magam (az Önök támogatásával) az alacsony gyermeklétszám miatt előállt krízishelyzet megoldására, a XXI. század kihívásainak megfelelő oktatási körülmények megteremtésével.” 10 év távlatából bizonyítva látszik, hogy ennek a feladatnak megfeleltem, hiszen mindkét településen megvan még az iskola, az épületek megújultak, kibővültek, új szakmai tartalmakkal, innovációkkal telítődtek és én ismét pályázhatok a feladatra, hogy az elkezdett munkát folytathassam. Vezetési programomat a nevelőtestületünk által összeállított pedagógiai programunk alapján fogalmaztam meg, hiszen a közösen megalkotott célok jelentik az együtt végzett munka sikerének zálogát. Megköszönöm biztatásukat és a programhoz nyújtott hozzájárulásukat. Eddigi munkám során is mindig ügyeltem arra, hogy szem előtt tartsam a közösség véleményét, érdekeit, nyitott legyek az új ötletekre az oktatás minden résztvevőjével kapcsolatban, ami jelenti a pedagógust, gyermeket, szülőt, fenntartót, szakmai és oktatásirányítást egyaránt. A mögöttem álló öt vezetői ciklus mindegyike tartogatott új kihívásokat. Ám a legutóbbi öt év mindenképpen kiemelkedik a többi közül a kihívások számának és súlyának tekintetében. Az elvégzett munkát három fő gondolat köré csoportosítanám: 1. Az első, a már elfogadott és bejáratott intézményfenntartói társulás életben tartása, a tantestület és a gyereksereg igazi közösséggé kovácsolása volt, ami főként a humánmenedzsment munkakörhöz köthető. 2. A második feladat szorosan kapcsolódik az elsőhöz: az oktatás résztvevői számára
megfelelő
munkakörülményeket,
eszközöket,
tanulási
környezetet
varázsolni. A tantestület számára biztosítani a pedagógiai megújulás lehetőségét, kollégáimat új kihívások elé állítani. Diákjaink számára pedig szélesre nyitni a világot,
3
megmutatva annak szépségeit, buktatóit, elhelyezve önmagukat a lehetőségek gazdag palettáján. 3. Végül pedig a fenntartóváltás okozta kihívásoknak, új feladatoknak megfelelni és a dolgozók számára az átmenetet észrevétlenné tenni. Úgy hiszem, ezek bármelyike önmagában is fajsúlyos feladat, így együtt pedig egy nagyszerű csapatmunka körívét írják le. Mindez olyan menedzser típusú vezetőt követelt, aki nyitott az innovációra, megfelelő jogi,
gazdasági
és
IKT
ismeretekkel
rendelkezik,
ugyanakkor
jártas
a
humánmenedzsment területén is, hiszen a feladatokat emberekkel kell, és lehet elvégezni. A közoktatás vezetői képzés széles körű elméleti ismereteket biztosít mindehhez, de minden a gyakorlatban dől el. Bízom benne, hogy sikerült korszerű, de humánus vezetőként működnöm. 1. CÉLMEGHATÁROZÁS A megkezdett úton haladva szeretném tovább folytatni munkámat, melynek most már jól ismerem buktatóit. Olyan példaértékű iskolát szeretnék, ahol mindenki jól érzi magát. Őszinte, barátságos légkört a kollégák, szülők, gyerekek körében. A mi iskolánk sokszínű. Mindenkinek helyet adtunk benne, aki az ajtónkon kopogtatott. Az elmúlt években sokat tanultunk toleranciából, de bőven van még mit tanulni, hiszen köztünk élnek sajátos nevelési igényű embertársaink, befogadtuk az autista gyerekeket, akik hálásak ugyan ezért, de néha még nem tudjuk pontosan, mit is kezdjünk furcsaságaikkal. Jelenleg is zajlik a minősítési folyamat, melynek keretében referencia intézményi státuszra pályázunk a sajátos nevelési igényű tanulók, különös tekintettel az autista gyermekek integrációja területen. Az „Iskolatáská”-ba feltöltöttünk négy jó gyakorlatunkat, melyek közül hármat tovább is adtunk más oktatási intézményeknek. Az IPR program és a TÁMOP-3.3.8 Esélyegyenlőségi programok biztosítása halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik számára pályázat sikeres megvalósításával a szociálisan rászoruló gyerekek hátrányait próbáltuk csökkenteni, esélyeiket az életben növelni. A törvényi szabályozók következtében csökkent ugyan a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink száma, a valóságban azonban jóval több gyermek
szorul
szociális
és
tanulmányi
tagintézményben. 4
segítségre,
különösen
a
csőszi
Szeretném, ha minden tőlünk kikerülő diák a kompetenciáinak a legmagasabb fokát elérve, megfelelő munícióval indulna a következő iskolájába, hogy képes legyen céljai elérésére, álmai megvalósítására. A tárgyi tudáson kívül rendkívül fontosnak tartom a lelki tartalmakat, mint a hazaszeretet, a szülőföld és a nemzeti-kulturális értékeink iránti tisztelet. Az elmúlt öt évben –köszönhetően a Határtalanul program anyagi támogatásának- sikerült az erdélyi testvériskolánkkal szorosabbra fűzni a kapcsolatot és igazi barátságok szövődtek a gyerekek között. Vallom, hogy egymás kölcsönös szeretete, tisztelete, megbecsülése kell, hogy áthassa a mindennapjainkat. Nagyot léptünk előre, de még több tennivalónk van az agresszió visszaszorítása, a környezet és egészségvédelem területén. Az említett TÁMOP-pályázat keretén belül adoptáltuk az Életrevaló7szokás programot, melynek következetes megvalósításához nagy reményeket fűzünk, hiszen az alkalmazás során már jelentkeztek kedvező hatásának első jelei. A gyerekek képesek jobban odafigyelni társaikra és csökkent a durva cselekedetek száma is. A nyugodt, eredményes munkához megfelelő személyi és tárgyi feltételekre van szükség. Előbbi, úgy érzem, biztosított, utóbbiról akkor mondhatjuk, hogy igen, ha Csőszön megépül a tornaterem, az új tanári szoba és egy kis közösségi tér, Tácon pedig sikerül továbbfolytatni az építkezést és a toldozott-foldozott, szépítgetett tantermek helyett minden osztály korszerű, XXI. századi körülmények között tud dolgozni. Ehhez természetesen szükségünk van a fenntartó segítségére. Amit mi megtehetünk, azt megtesszük: pályázunk az új eszközökre, képzésekre, közösségi programokra, hogy egyre magasabb színvonalú munkát végezhessünk. E munka során továbbra is fontosnak tartom a bizalomteljes légkört; a fegyelmezett, megalapozott, rendszeres pedagógiai munkát; a megfelelő szakmai felkészültséget, a partnerkapcsolatokat. A következő időszakra a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István szavai szolgáljanak mottóul: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat stb. teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s erő az emberi agyvelőnél nincs. Ennek több vagy kevesebb volta a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje.” (Hitel 1830)
5
2. HELYZETELEMZÉS, ERŐFORRÁSOK BEMUTATÁSA 2.1. Mi történt az előző vezetési ciklusban? Kiindulópontként tekintsük az előző pályázatomat, melynek főbb célkitűzéseit megvalósítottam, pontosabban megvalósítottuk, mert soha nem tekintek az elért eredményekre, mint saját dicsőségem példáira, hiszen nélkületek kedves kollégák, gyerekek, szülők, képviselők, soha nem sikerült volna. A legfőbb erőforrásunk az összefogásban rejlett. Leküzdve a társulás miatti kezdeti ellenérzéseket, együtt tudtunk dolgozni, mert akartunk. A financiális nehézségekre, napjaink társadalmi kihívásaira mindig újabb és újabb választ tudtunk adni és fent maradtunk! Tudom, néha komoly feladat elé állítottam a tantestületet az ötleteimmel, de szerencsére a kollégákat mindig sikerült magammal ragadnom, hittek bennem és az idő engem igazolt, a sok képzésnek, késő estébe nyúló tervezési munkának meglett az eredménye. A közösen végrehajtott innovációk: a kompetencia alapú oktatás bevezetése, a jó gyakorlatok elkészítése, a referencia intézményi státuszra felkészülés, az Életrevaló-7szokás program bevezetése mind-mind rengeteg munkát, belső dokumentumaink sokszori átdolgozását követelte, de megérte, mert a környékben úgy emlegetik a mi intézményünket, mint az újdonságokra nyitott, sokoldalú, kitűnően felszerelt iskolát. A legnagyobb erőfeszítéseket a közösségi kapcsolatokért tettem: A tantestületünkből eddigi vezetői munkám alatt sikerült igazi csapatot építeni. Ám ahogyan ez egy házasságban is történik, ahhoz, hogy jól működjön, mindig tenni kell. Ezt szolgálták a jó hangulatú belső képzések, a közös programok, kirándulások, a közösen elfogyasztott finom étkek, a három napos hajdúszoboszlói tantestületi tréning és még sorolhatnám. Nem csak a munkahelyen, de szabadidőnkben is sok időt töltünk együtt, mert szeretjük egymást. A táci intézményegységben évek óta ugyanaz a gárda dolgozik együtt. A csőszi tagintézményben azonban igen nagy a mozgás, az elvándorlás. Ennek oka a fogyatkozó gyermeklétszám miatt érzett bizonytalanságban, valamint a nehéz sorsú gyerekek okozta nyomásban keresendő. A két tantestület összekovácsolódását ez nagyon megnehezíti. A gyerekek számára már természetes, hogy mi egy iskola vagyunk. Remélem, nem tévedek, amikor azt mondom, hogy megszokták már, sőt megszerették az átjárást, várják, hogy találkozzanak a másik falubeli osztálytársaikkal. Sokat dolgoztunk azért, 6
hogy a csőszi gyerekek is magukénak érezzék a táci iskolát, és jól érezzék magukat az itt töltött idő alatt. A fogadásukra kialakított tantermen kívül természetesen ehhez is kellettek az együtt megvalósított programok: vetélkedők, sportversenyek, kirándulások, táborozások stb. A közös élményeket követték a közös sportsikerek, és boldogan ölelkeztek össze a játék hevében a csősziek a táciakkal, hogy eredményeikkel öregbítsék iskolánk hírnevét. Nehéz volt a szülőket is meggyőzni, hogy ez a legjobb, ami az előállt helyzetben történhet velünk, különben mindkét iskola napjai meg vannak számlálva. Különösen az átjárás okozott komoly feszültséget, ami mára megszelídült. A gyerekek között felmerülő problémák, konfliktusok nem feltétlenül a társulásból adódnak, hanem egyszerűen a gyermeki mivoltukból. A szülők is le tudtak ülni egymással, közös gyermeknapot és pedagógusnapot szerveztek nekünk. Megalkották közös SZMSZüket, melyben deklarálták együttműködési készségüket. A két intézmény összekovácsolásában és megújításában sokat segített a TÁMOP3.3.8 pályázat, melynek segítségével az egész tantestület különféle képzéseken vehetett részt és jelentős mennyiségű eszköz került mindkét iskolába. Az első dolog, amiben tökéletesen egyetértettünk: szükség van erre a szakmát megújító pályázatra, mert ez jelentheti számunkra a jövőben a fennmaradást. A pályázat komoly hatással volt a szakmai-módszertani gyakorlatunkra, belső kapcsolatainkra, valamint a gyerekek viselkedéskultúrájára. Az általunk alkalmazott munkaformák átalakultak, előkerültek a tarsolyunkból jól ismert, de esetleg háttérbe szorított módszerek és óriási élményekhez jutottunk a projektek során végzett közös munka és a végeredmény („projekttermék”) bemutatása során. A pályázatok jelentősen hozzájárultak szakmai fejlődésünkhöz, programjaink színesítéséhez, valamint eszközeink fejlesztéséhez. A Határtalanul pályázatok segítségével pedig olyan kulturális és lelki munícióhoz jutottak tanítványaink, ami egy életre szóló élményhez juttatta őket. Sokan talán a falu határát sem lépték volna át e program nélkül. Pályázatok, melyeken sikerrel vettünk részt: -
TIOP-1.1.1-07-2011 (IKT eszközbeszerzés)
-
TÁMOP-3.1.7/2011 (referencia intézményi előminősítés)
-
KEOP-6.1.0/A/2011(Fenntarthatósági témájú rendezvények) 7
10.72 M Ft 3 M Ft 5,062 M Ft
-
TÁMOP-3.4.2/A/2011 (SNI gyermekek integrációja)
3,779 M Ft
-
TÁMOP 3.3.8-12/2012 (HHH gyermekek felzárkóztatása)
27,946 M Ft
-
IPR (1) 1,16 M+ IPR (2) 1,45 M Ft
2,610 M Ft
-
Határtalanul ( 2012, 2013, 2014)
2,204 M Ft
-
FSZK pályázatai autizmus témakörben
2 M Ft
-
Ö.T.V.E.N projekt
1 M Ft ÖSSZESEN: 44,601 M Ft
Nem forintosítható pályázatok: - SIÓ iskolatáska program (évente benyújtva) - Erzsébet tábor (négy alkalommal) - almaprogram: minden nap egy alma minden gyereknek - iskolatej program - TÁMOP 3.2.11/10/1 „A birodalom visszavár” Gorsium Múzeummal közös pályázat gyermekprogramok lebonyolítására - „Óperencián innen és túl” kulturális programok, táncház sorozat egy éven keresztül a FMMK–tal közösen Jelenleg elbírálás alatt lévő pályázataink: -
TÁMOP 3.4.2.C
Innovatív iskolák
-
Kisiskolák tehetséggondozó programjai
12 M Ft 0,64 M Ft ÖSSZESEN: 12,64 M Ft
A fenntartóváltás kapcsán átalakult kapcsolatunk a helyi önkormányzatokkal, de ez szerencsére nem azt jelentette, hogy levették a kezüket rólunk és eltávolodtunk egymástól. Továbbra is számíthatunk segítségükre a kisebb javítási munkákban, támogatásukra a tordaszentlászlói testvériskolai kapcsolatunk ápolásában. Ugyanígy mi is arra törekszünk, hogy továbbra is a falu részei maradjunk és a községi ünnepeken együtt örülünk a gyerekek szép műsorainak, a versenyeken elért sikereiknek. Az óvodával hagyományosan kiváló kapcsolatunk szintén példaértékű lehet más települések számára, akik sokszor irigykedve figyelik a mi közös munkánkat. 8
Természetes dolog a számunkra, ha olyan jellegű programunk van, melyen az ovisok is részt tudnak venni –legyen az bábszínház vagy éppen a tavaszi népszokások projekt zárását képező kiszebábu égetése- meghívjuk őket. Bizonyára ezek a nálunk szerzett közös élmények és a leendő elsősök számára szervezett Iskolanyitogatók is hozzájárultak ahhoz, hogy mind többen választják intézményünket az újonnan betelepülők közül is. Itt kell megemlítenem a Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítványhoz fűződő kapcsolatunkat, hiszen a velük megkötött megállapodás keretében tudunk az autista gyermekek szakszerű ellátásáról gondoskodni. Az autizmus terén kifejtett magas színvonalú oktató-nevelő munkáról szakmai körökben is rendkívül elismerően nyilatkoznak. Messzire repítették hírünket a hozzánk látogató kollégák, akik Budapestről,
Csíkszeredából,
Olaszországból,
Lettországból,
Németországból
érkeztek, hogy tanulmányozzák a táci modellt, ami mára már az interneten is elérhető, mint jó gyakorlat. Köszönöm minden kollégámnak, akik vállalják az autista és a többi sajátos nevelési igényű tanulóhoz fűződő plusz munkát, odafigyelést, képzéseket. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában segítségünkre van még az Érted vagyunk Speciális Szakiskola szakembergárdája (gyógypedagógusok, logopédus, szomatopedagógus). Konzorciumi partnerek vagyunk további öt óvodával, általános – és középiskolával egy az SNI tanulók integrációját elősegítő pályázatban. A táci és csőszi Nyugdíjas Klubbal is szorosabbra fűződött a kapcsolat a közös karácsonyok, idősek napi ünnepélyek nyomán. A civil szervezetek (Csőszi Haditorna Egyesület, táci Iringó Néptánc Egyesület) szintén állandó segítői munkánknak. A falusi rendezvényeket közösen próbáljuk szebbé, meghittebbé varázsolni. Említésre méltó még a Gorsium Múzeummal kiépült kapcsolatunk, melynek minden évben a Florália ünnepeken történő közreműködésünk a pregnáns példája. A mi gyerekeink korhű jelmezekben római játékokat tanítanak az idelátogatóknak, részt vesznek statisztaként a stilizált császárlátogatáson, valamint kalauzolják a vendégeket. Már ez a harmadik tanév, hogy A birodalom visszavár! pályázat 9
keretében félévente öt alkalommal
10-10 gyermek vehet részt múzeumi
foglalkozásokon. Programjainkat sokszor segítette a Táci Gyermekekért Alapítvány, melynek támogatása nélkül lemaradtak volna tanulóink olyan pénzdíjas versenyekről, kirándulásokról, kulturális programokról, melyeknek költségeit nem minden gyermek szülei engedhették volna meg maguknak. Intézményeinkben katolikus és református hitoktatás folyik. A községeinkben működő egyházak képviselőivel jó kapcsolatot sikerült kialakítani. Jómagam lehettem a református lelkésznőnk hospitációs szakmai gyakorlatának vezetője, mivel ő is etika szakon tanult. Személyesen is bepillantást nyerhetett a nálunk folyó hazafias és erkölcsi nevelés folyamataiba. Csakúgy, mint Spányi Antal rk. püspök úr is, amikor hírül véve a nálunk folyó befogadó pedagógiai gyakorlatot, meglátogatott minket az adventi készülődés alkalmával. Az utóbbi időben mind meghatározóbb szerepet tölt be a Gyermekjóléti Szakszolgálat munkatársaival kialakított kapcsolatunk, mivel a hátrányos helyzetű, otthoni problémákkal küzdő gyerekek létszáma (különösen Csőszön) egyre növekszik. Utoljára,
de
nem
kapcsolatunkat.
A
utolsó
sorban
Székesfehérvári
említem
a
Tankerület
fenntartó az
KLIK-hez
egyike
a
fűződő
legnagyobb
tankerületeknek az országban. Ennek természetesen van jó és rossz oldala is. A jó dolog, hogy egy-egy értekezleten sok általános és középiskola vezető találkozik és vitatjuk meg a problémákat. Megismerkedhettünk, új kapcsolatokat építhettünk ki több kollégával is. Ugyanakkor mindez óriási szakmai –technikai apparátust igényel, ami nem mindig szerencsés. A Székesfehérvár Környéki Általános Iskola Igazgatók Munkaközösségének vezetőjeként egyike voltam azoknak az igazgatóknak, akik segítették az első tankerület igazgatót a szervezetalakításban és azon fáradozom, hogy a rendszer lehetőleg minél jobban, mindenki megelégedésére működjön. Munkatársaimmal
együtt
igyekeztem
jó
kapcsolatot
kiépíteni
a
tankerületi
munkatársakkal és reményeim szerint ők is ezen a véleményen vannak velem kapcsolatban. 10
2.2. Jelenlegi folyamatok A táci tantestület állományában évek óta nem történt változás, ám ebben a tanévben az egyik testnevelő kolléganő elbúcsúzott tőlünk, hiszen néhány háztömbnyire lakhelyétől kapott állást. A testnevelés tantárgy óraszámának ötre emelkedése igen megnehezítette szakszerű pótlását. Jelenleg belső helyettesítéssel oldjuk meg. A csőszi tantestületben a már említett okok miatt elég nagy a vándorlás. A távozó kollégákat nem mindig sikerült a megfelelő emberrel pótolni és ez komoly gondokat okozott. Szintén hiányszakma az angol nyelvtanáré, akit szintén hosszas keresgélés, többszöri
tanárváltás után sikerült megtalálni és remélhetőleg,
megtartani. Jelenleg a legnagyobb kihívást, az autista gyermekek integrált oktatása és az életrevaló program következetes bevezetése mellett, a referencia intézményi státusz megszerzése jelenti. Minden alapdokumentumunkat e három kihívásnak megfelelően átdolgoztuk. Az intézmény dekorációját is részben ennek rendeltük alá. A fenntartóváltással változás következet be a gazdasági besorolásunkban is: önálló gazdálkodói státuszunkat elvesztettük. Gazdaságvezető helyett gazdasági előadó és iskolatitkár segíti a munkámat. Nekik köszönhető az intézmény, a tanulók és
a
dolgozók
ügyeinek
zökkenőmentes,
szakszerű
ügyintézése,
a
KLIK
munkatársaival történő folyamatos kapcsolattartás. A technikai személyzet Csőszön két takarító, Tácon egy gondnok és 3 takarító. Ők segítik a mi munkánkat. gondoskodnak arról, hogy tiszta, rendezett környezetben taníthassunk.
Nélkülük
elképzelhetetlenek
a
községi
ünnepélyek,
iskolai
rendezvények, A hozzánk látogatók mindig irigykednek azért, hogy milyen segítőkészek, mennyire bevonhatóak az iskola életébe. Úgy vélem, hogy ez is csak a hangnem, a jó szó kérdése. Munkájukat mindig megköszönöm és hálás vagyok, hogy nyugodt lehetek afelől, hogy minden rendezvény zavartalanul lezajlik. A diákság összetétele: tanulóink túlnyomórészt fizikai dolgozók gyermekei, akiknek többsége Székesfehérváron dolgozik. Sajnálatos módon évről-évre növekszik a
11
hátrányos helyzetű gyermekek száma, akiknek taneszközökkel való ellátása állandóan visszatérő gond. Jelen van egy másik probléma is: a diákság fogyása, ami Tácon Székesfehérvár közelsége, Csőszön a csökkenő gyermeklétszám miatt megállíthatatlannak tűnik. Mindnyájan tudtuk, hogy az óvodában jelentkező létszámproblémák néhány év fáziskéséssel hozzánk is el fognak jutni. A közös gondolkodás eredményeként született meg e társulás a két szomszédos község között. Az új helyzet mindig új feladatok elé állítja a vezetést. Ezek a feladatok azonban nem sokban különböznek az eddigiektől. A továbbiakban is az lesz a legfontosabb, hogy nyugodt légkörben, jó körülmények között dolgozhasson mindenki. Az infrastrukturális feltételek: Tácon az informatika terem, nyelvi laborok, tornaterem kihasználtsága teljes körű. Az átjárásnak köszönhetően a csőszi gyerekek is igénybe vehetik a szaktantermek kínálta lehetőségeket. A szállításukat iskolabusszal oldjuk meg egy vállalkozó segítségével. Pályázati pénzből indítottunk számítástechnika, gazda, szabás-varrás, agyagműves tanfolyamot felnőttek számára. Szeretnénk így is becsalogatni a szülőket az iskolába. Megoldottuk, hogy a csőszi gyerekek délutánonként szervezett formában visszajöhessenek Tácra sportolni a tornaterembe, és tanulni a könyvtárba, valamint az informatika terembe. A tetőtéri terem a csőszi gyermekek fogadásán kívül otthont ad a napközinek és különféle tanóráknak. A könyvtár is egy lehetőség a kiscsoportos foglalkozások (gyógypedagógiai, logopédiai fejlesztés, pszichológus vizsgálata stb.) megtartására. Nagyon hiányzik egy megfelelő méretű zsibongó a szünetek
komfortosabbá
tételéhez,
valamint
a
két
épület
összekötésével
megoldódna a mosdók használata is, ugyanis a régi iskolaépületben egyáltalán nincs mellékhelyiség. Csőszön is két épületben történik az oktatás. A két helyszín meglehetősen távol van egymástól és ez sok szervezést igényel, aminek megvalósításáért elismerésem a csőszi kollégáknak. Pályázatok segítségével minden épületet sikerült az elmúlt 10 év alatt felújítani. A szülők függönyök varrásával, társadalmi munkával segítettek, amiért külön köszönet nekik.
Sajnos itt a számítástechnika terem és egyben könyvtár
feladatát betöltő csöpp helyiségen kívül nem áll rendelkezésre egyéb terem további egyéni, kiscsoportos foglalkozások számára. Ez sokszor komoly gondot jelent, mint hit-és erkölcstan órák esetében. Szertár hiányában szintén gond a meglévő 12
eszközök raktározása. Igen nagy szükség volna kulturált tanári szoba és megfelelő közösségi tér kialakítására. 2.3. Kiindulási bázis Az előttünk álló feladatok elvégzéséhez rendelkezésre áll egy szakmailag sokoldalúan képzett, mozgósítható tantestület, amely Tác estében évek óta állandónak mondható, Csőszön pedig remélhetőleg végre megáll az elvándorlás és állandósul a csapat. A táci intézményegységben 3 német, a csősziben pedig 1 angol tanár tette lehetővé az idegen nyelv alsó tagozatos oktatását valamint a második idegen nyelv fakultatív tanulását a felsőben. A pályázatok során elnyert képzések nyomán egy módszertanilag megújult tantestületről beszélhetünk, amely minden általam felvetett ötletre nyitott volt.
Mivel az oktatási kormányzat egyre nagyobb
hangsúlyt helyez az eltérő képességű tanulók integrált oktatására, ez sok intézményben szakemberhiányt okozhat. Ennek a problémának kívántunk elébe menni, amikor egy tanítónk elvégezte a fejlesztő pedagógusi szakot, félállásban felvettünk egy gyógypedagógust, valamint jelentkezett gyógypedagógia szakra a gyógypedagógiai asszisztens. A pedagógusok számára is fontos a több lábon állás, az állandó szakmai megújulás. A munka zavartalanságának hátterét biztosítja a technikai személyzet, akik minden körülmények között az intézmény és a gyerekek érdekeit tartják szem előtt. Komoly részük
van
épületeink
környezetének
jelenlegi
szép,
virágos
parkosított
kialakításában. Odafigyelnek az állagmegóvásra, figyelmeztetnek az esetleges keletkezett
károkra, meghibásodásokra. Jórészt
nekik köszönhető, hogy a
tornaterem állapotát sikerült ilyen szépen megóvni, illetve az öreg iskolaépületet és bútorzatot - amennyire csak lehetett – használhatóvá, esztétikussá tenni. Az intézmény működésében nem utolsó szempont az sem, hogy a Szülői Munkaközösség szintén ütőképes csapat, akiknek segítségére mindig számíthatunk külön-külön is. Most azonban különösen jó, hogy össze tudnak ők is dolgozni és nem azt keresik, ami a két falut elválasztja, hanem, ami összeköti. Iskolai rendezvényeink lebonyolításában, szervezésében a segítségünkre vannak. Egy-egy nagyobb horderejű döntés előtt (mint pl. a alapdokumentumaink megalkotása volt) kikérjük
13
véleményüket, figyelembe vesszük építő javaslataikat. Támogatásuk fontos a számunkra. Rendkívül sokszínű a gyereksereg, vannak köztük ügyesebbek és kevésbé ügyesek, okosabbak és kevésbé okosak, de abban mindnyájan megegyeznek, hogy arra várnak, hogy mi megtanítsuk őket írni, olvasni, számolni, eljussanak velünk gondolatban távoli korokba és tájakra, idegen nyelvet tanuljanak tőlünk és megismerjék általunk a tudományok eredményeit, a művészeti alkotásokat, elvigyük őket kirándulni, sportolni. Igénylik, hogy ők maguk is részesei legyenek az alkotó- és felfedezőmunkának, sok-sok élménynek, vidám pillanatnak. Vannak köztük olyanok, akiknek a családjában sok a gond és olyanok is, akiknek tanulási nehézségeik vannak, problémáikra tőlünk várják a segítséget. Mi pedig igyekszünk segíteni. Ha nem tudunk saját tudásunkkal, akkor igénybe vesszük utazó szakemberek (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) segítségét. A gyereklétszám sajnos az előző ciklusban csökkenő tendenciát mutatott, de már látszik a fény az alagút végén, ugyanis erre a tanévre Tácon 21, Csőszön 14 elsős iratkozott be. Ha megmarad ez az emelkedő tendencia, megoldódnak a létszámgondjaink. Tárgyi feltételek körében bázisértékű a tornacsarnokunk, a számítástechnika terem és a nyelvi laborok. Az új épületrész (informatika terem, nyelvi laborok) elkészültével további lehetőségek nyíltak meg új nyelv pl. az angol nyelv bevezetéséhez.
Az
elmúlt években kis lépésekben került sor a táblák, legrosszabb állapotban lévő padok, székek, szekrények cseréjére. Fokozatosan biztosítottuk a testnevelés, gyógytestnevelés, úszás oktatásához a megfelelő eszközállományt. Pályázaton nyert pénzből sikerült mindkét intézménybe laptopokat, projektorokat, interaktív táblákat, számítógépeket, nyomtatókat, fénymásolókat, tanulói asztalokat, székeket, digitális fényképezőgépeket vásárolni. Pedagógusaink elvégeztek mindösszesen több ezer óra továbbképzést, melyek az életrevaló program módszertanára, az IKT eszközök használatára, a felmerülő tanulási és magatartási problémák kezelésére készítettek fel bennünket. Ez tehát a kiindulási bázis, ami garanciát jelent arra, hogy az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott és általam közvetített célokat meg tudjuk valósítani.
14
3. A CÉLMEGHATÁROZÁSBÓL EREDŐ FELADATOK 3.1. Hosszútávon megoldandó feladatok (5 év) Az iskola épületek állagának és elavult eszközállományának folyamatos cseréje, javítása permanens folyamat. Ennek a feladatnak ütemezésére készítettük el az Eszközfejlesztési tervünket, aminek alapján a beszerzéseket végezzük.
Mivel
tisztában vagyunk azzal, hogy ez óriási áldozatokat ró a fenntartóra, igyekszünk minden
lehetséges
forrást
felkutatni,
hogy
önerőből
segítsünk
magunkon.
Rendszeresen veszünk részt pályázatokon és sok olyan plusz forráshoz jutunk, melyek segítenek azoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyekre önerőből képtelenek lennénk. Mivel mind a személyi, mind a tárgyi feltételek biztosítottak a német és angol nyelv oktatásához, különös figyelmet szentelünk e napjainkban oly népszerű témának és tanulóinkat ösztönözzük a második idegen nyelv tanulására is. A fő távlati cél Tácon is és Csőszön is az iskola bővítése, amihez rendelkezésre állnak a tervek, Csőszön már a tégla is az udvaron sorakozik. Mint már említettem referencia intézményi státusz komoly anyagi, de első sorban presztízsnövelő előnyökkel jár az érintett intézmények számára. A minősítési eljárás sok feladattal jár ugyan, de megéri a fáradságot. A következő időszak egyik leghangsúlyosabb feladata az intézmény sorsát tekintve ez lehet. A mi iskolánk arról híres, hogy mindig élen járt az új dolgokban. Ezúttal is így kell, hogy legyen! A kompetencia alapú oktatás minden gyerek számára a neki megfelelő módszert és a képességeihez mért nehézségi fokú feladatokat kínálja, E módszer gondoskodik a gyengébb és a kiváló képességű tanulókról egyaránt. Nyolc évvel ezelőtt egy „különös populációt” céloztunk meg, akiket úgy hívnak autisták. Keveset tudunk róluk, bár igyekszünk megismerni világukat, próbáljuk kellemessé tenni számukra is az iskolás éveket. Országszerte tudnak már rólunk, keresnek bennünket. Ennek a másik ún. jó gyakorlat szerepkörnek is célszerű megfelelni, mert ez is nyithat új távlatokat
az
intézmény
számára.
A
Székesfehérvári
Tankerület
igazgatói
értekezletén magyarországi tulajdonosa bemutatta az Életrevaló programot és elmondta, hogy a megyében a mi iskolánk már alkalmazza. Ezzel kínálkozik a lehetőség, ha a tankerület által támogatott programot több iskola is bevezeti, mi lehetünk a referenciák e folyamathoz. Szeretném, ha minél több hozzánk hasonló intézménnyel vennénk fel a kapcsolatot és alkalmaznánk a horizontális tanulás 15
módszerét. Kapcsolatokat találni határon innen és túl továbbra is fontos cél, hiszen a gyerekek számára egyre szélesebbre kell tárni a világ kapuit, magunk számára pedig minél több lehetőséget találni a kapcsolatok szélesítésére, kapcsolatok szerzésére. 3.2. Középtávon megoldandó feladatok (2-3 év) A fent említett célokhoz elkészíteni a dokumentációt. Feltölteni az internetes rendszerbe a minősítéshez szükséges dokumentumokat. A tantestületet megnyerni ezeknek a szakmai anyagoknak a széles körben való elterjesztéséhez. Újabb képzéseken részt venni az újfajta feladatoknak történő megfelelés érdekében. Tanulóinkat az életrevaló program segítségével olyan készségekkel felvértezni, melyek alkalmassá teszik őket a munkaerő piacon történő versenyképes fellépésre.
3.3. Rövid távon megoldandó feladatok Elsődleges feladatunk a tanulóink közötti óriási különbségek, financiális gondok orvoslása. Ezekre a kihívásokra a fenntartóval együttműködve adhatunk csak megfelelő választ. Kérem, hogy továbbra is józan, megfontolt oktatáspolitikájukkal támogassák működésünket. Másik feladat az aktuálisan folyó pályázatok és folyamatok pontos végig vitele, dokumentáció elkészítése. Az Életrevaló program első évének értékelése, tapasztalatok levonása, új feladatok kijelölése. A program folytatásától a tanulók közötti hátrányok csökkentését reméljük. Meglévő határon túli testvériskolai kapcsolatunk mellé tárgyalásokat folytatunk már a moldvai csángó falu, Dumbravén
iskolájával
testvériskolai
szerződés
megkötésére.
E
kapcsolat
létrejöttétől további a hazaszeretetet, magyarságtudatot elmélyítő szép érzéseket, tartalmas barátságokat remélünk, melyeknek megkoronázását jelentik a kölcsönös látogatások, kulturális és sportprogramok. További kihívást jelent a következő tanév megtervezése, mivel a testnevelés órák minden évfolyamon ötre növekednek és csak egy tornatermünk van. Valamint egyre nő az érdeklődés az egész napos iskola lehetősége iránt, aminek szeretnénk maradéktalanul megfelelni.
16
4. A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS INDOKLÁSA Az iskola vezetősége az igazgatóból, helyettesből, tagintézmény vezetőből és a négy munkaközösség vezetőből áll. Ez a vezetői teammunka igazi kihívás volt. Meg kellett teremtenünk a két intézményegység között a megfelelő kommunikációs csatornákat, ami többé-kevésbé sikerült is. Ki kellett alakítanunk a felelősségi rendszereket, hatásköröket. A következő időszakban már csak működtetnünk kell ezeket a rendszereket. Helyettesemmel, Kovács Béláné Mártival és a tagintézmény vezető Karácsony Zsuzsával együtt igyekeztünk úgy vezetni az iskolát, hogy minden résztvevő jól érezze magát, szívesen jöjjön be minden nap. Mindkettejükben szakmailag kitűnően felkészült pedagógust, emberileg pedig kiváló kollégát ismerhettem meg. Ez a két alapvető tulajdonság szükséges ahhoz, hogy valaki vezetőként elfogadjanak a munkatársak, a többit meg lehet tanulni, de a szakmát és az emberséget nem. A két tantestületben jelenleg 27 főállású és egy óraadó képesített pedagógus, illetve 2 pedagógiai asszisztens végzi az oktató-nevelő munkát, amihez 2 adminisztratív dolgozó, egy félállású rendszergazda és 6 fős technikai személyzet biztosítja a zavartalan hátteret. A munkaközösségek biztosították a kollégák állandó párbeszédét, szakmai megújulását, illetve segítették a vezetés munkáját is. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak
itt
folyik
teammunka.
A
különféle
feladatok
megoldására
kisebb
munkacsoportokat alakítottunk. Előfordult az is, hogy az értekezleteinket is tematikus formában szerveztük: külön alsós és felsős. Ezt a dolgozói állományt képesítésében, felkészültségében, munkabírásában és lelkiismeretességében teljes mértékben alkalmasnak tartom az itt folyó munka színvonalas elvégzésére ezért (megválasztásom esetén) nem kívánok semmiféle változtatást végrehajtani. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva továbbra is mindkét intézmény dolgozóinak számolniuk kell annak lehetőségével, hogy esetleg a szomszédos iskolában is kell feladatot vállalniuk. Mivel a távolság nem olyan nagy (6 km), hogy ez leküzdhetetlen akadályt jelentene, bízom abban, hogy ezt mindenki a fennmaradásunk, az ésszerű és takarékos gazdálkodás számlájára írja és segítő, pozitív hozzáállásával igyekszik e problémákon úrrá lenni. Szeretném, ha mindenki megtalálná a neki leginkább megfelelő feladatot, örömmel jönne be a munkahelyére dolgozni és nyújtaná a tőle elvárható maximális teljesítményt a gyerekek oktatása17
nevelése terén.
A Tácon megépült új épületrész a már meglévő tornateremmel
együtt továbbra is szolgálhatja a csőszi gyerekek épülését is, hiszen kár lenne kihagyni ezt a lehetőséget. A pályázatok beadására önállóan is ösztönözném a tagintézményt, mivel bizonyos területeken Csőszön van szükség fejlődésre.
5. EGYÉB KÜLSŐ NEVELÉSI TÉNYEZŐK SZEREPE 5.1. Szülői háttér Mint azt már említettem, Tácon és Csőszön egyaránt kiválóan működő Szülői Munkaközösség segíti munkánkat. Dicséretes, hogy a jelenlegi szülőcsapat meglátta a lehetőséget az együttműködésben A szülői szervezet aktivitása jórészt a lelkes vezetőinek köszönhető, akik képesek magukkal ragadni másokat is. Minden körülmények között biztos vagyok abban, hogy a szülőkre számíthatok. Évek óta bizonyítják ezt a farsangi mulatságok, gyermeknapok, különféle rendezvények, diákcsere programok. Problémáikra emberségesen reagálni, gondjaikra megoldást találni mindig kész vagyok. Úgy érzem, szeretnek és megbecsülnek, talán kicsit már tácinak illetve csőszinek is tekintenek. A velük való rendszeres kapcsolattartást hivatottak szolgálni a havi rendszerességgel megtartott fogadóórák, nyílt napok. Odafigyeltünk
a
véleményükre
alapdokumentumaink
elkészítésekor,
jelentős
döntések meghozatalakor is. A szülők azok, akik kiskorú gyermekeiket jog szerint képviselik és érdekeiket védelmezik. Az iskola, amikor velük érintkezik, rajtuk keresztül voltaképpen saját tanítványaival kommunikál. Jó volna, ha a szülők többször keresnék a velünk való kapcsolattartás különféle csatornáit, sokszor maguk a gyerekek igényelnék ezt. Továbbra is lehetőséget kívánok adni a szülők számára, hogy nyílt napokon bepillanthassanak a tanórai, tanórán kívüli munkába is. A két meghatározó nevelési tényezőnek (család és iskola) összhangban, harmóniában kell lennie. Ezért minden lényeges döntés előtt a szülők véleménye meghatározó erővel bír. Bízom abban, hogy mindkét falu szülői társadalma úgy tekint erre a társulásra, mint egy menekülési útvonalra, ami a falu életének, létének is kulcskérdése. Ha a szülők támogató együttműködését is sikerül megnyernünk, illetve megtartanunk, nem hiszem, hogy gondok lehetnének. 18
5.2. Oktatásirányítás, jogszabályok Munkám során ügyeltem arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően vezessem jogi, pénzügyi, tanügy igazgatási és munkaügyi szempontból egyaránt az intézményt. Számos ellenőrzésen vagyunk túl, melyeknek egyike sem tárt fel lényeges hiányosságokat. Túl vagyunk a tanulási képességvizsgáló és a nevelési tanácsadó feltétellenőrzésén is, melyek mindegyike rendkívül pozitív eredményekkel zárult. Mi egy-egy kisközség egyetlen általános iskolája vagyunk, aminek a feladata, hogy a lehetőségek keretein belül a „fogyasztók” (szülők és tanulók) kívánságait, elképzeléseit minél jobban kielégítse. Ezt szolgálta Tácon az az intézkedés is, amikor a szülők kérésére az olvasástanítás számukra elfogadottabb módszerét választottuk. Igyekszünk minden téren megfelelni az elvárásoknak. Sajnos évről-évre gyengülő gyerekanyaggal kell számolnunk, aminek kiküszöbölésére egyre több fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást tervezünk. Az egész napos iskola bevezetésével egyre többen kérték gyermekük felvételét a napközibe, ezért újabb csoport indítása vált szükségessé, amihez a fenntartó is hozzájárult. Az intézmény szerkezetében bekövetkezett változások mind-mind a kormányzati akarat kihívására reagáló intézkedések voltak. Bízunk benne, hogy a jövőben már nem megszorítások, hanem támogató intézkedések várnak ránk. Közös működésünkkel igyekszünk a megyei, járási közoktatási fejlesztési tervbe beépülni, illetve reméljük, hogy az országos szintű vezetés nem fogja a kisiskolák bezárását szorgalmazni, sőt elősegíti fennmaradásunkat. Pedagógusaink számára új kihívást jelent a pedagógus életpálya modell keretében felépíthető szakmai karrier, ill. az ehhez szükséges portfóllió elkészítése, feltöltése. Tantestületünkből eddig hatan éltek ennek lehetőségével. A feladat körüli kezdeti pánikkeltés gyorsan elcsitult és a munka vette át a szerepét. A portfóliójukat feltöltő kollégák megnyugtatták a többieket, hogy nem ördöngős a feladat, csak azt kell csinálni, amit egyébként is csinálunk. 5.3. Társadalmi környezet, partnerkapcsolatok A már említett okok miatt (egyetlen általános iskola státusz) sajátos szerep jut nekünk a falu életében. A falusi tanítóra ma is áll a „nemzet napszámosa” titulus és mi ennek szeretnénk is megfelelni. Pedagógusaink nem egyszerűen oktatnak, 19
hanem részt vesznek minden községi rendezvény szervezésében, lebonyolításában. Tanulóink életét azután is figyelemmel tudjuk kísérni, amikor már elmentek tőlünk. Fontosnak is tartjuk, hogy ismerjük sorsuk, tanulmányi eredményeik alakulását, hiszen azok visszajelzések a mi munkánkról is. Szívesen látjuk őket nálunk és hallgatjuk meg beszámolóikat életük alakulásáról. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert egészen kicsi koruktól megismerhetjük, illetve nyomon követhetjük tanulóinkat, hiszen többségükben a szomszédos óvodákból érkeznek hozzánk. Fogadásuk előtt mindig tájékozódunk róluk az óvó nénikkel folytatott beszélgetések keretében, meglátogatjuk őket az óvodában. A Gyemekjóléti Szakszolgálat vezetőjével, a védőnővel és az orvos házaspárral szintén jól együtt tudunk működni. Nehéz is lenne ezt a munkát nélkülük végezni. Kölcsönösen
tájékoztatjuk egymást
a
gyermekekkel kapcsolatban felmerülő
problémákról, melyekre közösen igyekszünk megoldásokat keresni és találni. Már az ő személyük is összefűzi a két falut, hiszen praxisuk is erre a területre terjed ki. A rendszerváltás óta újra nyíltan beszélhetünk hitről, egyházakról, vallási és erkölcsi nevelésről, ami a mi esetünkben valóban nem üres frázis, hiszen a helyi egyházak (katolikus, református) képviselői állandó meghívottjai rendezvényeinknek. Nem véletlen az sem, hogy együtt pályáztunk az óvodával, református egyházzal az uniós pályázaton. Együttműködésünk másik szép példája Tácon a közös karácsonyi ünnep, a március 15-ei megemlékezés. Hogy nem felejtjük a szép korúakat sem, azt bizonyítja kapcsolatunk a Nyugdíjas Klubbal, akikkel az utóbbi időben kapcsolatunk különösen megélénkült. Öreg diák találkozónkon az ő közreműködésükkel igen nagy számban tiszteltek meg bennünket az idősek. A diákjainkat igyekszünk önállóságra, felelősségteljes döntések vállalására szoktatni. A diákönkormányzat komolyan vette feladatát és tagjai tényleg a diákság vezéralakjává igyekszenek válni. A legnagyobb „vállalkozásuk” a Rákóczi- és Gorsium-hét, melyeknek megszervezése jórészt az ő dolguk.
Nagyon fontosnak
tartom a hagyományok tiszteletét, ezért a társult tagiskola igénye, hogy megtartsa nevét és hagyományait mindenképpen tiszteletet érdemel. Úgy érzem, a gyerekekkel is sikerült mindig megtalálni a megfelelő hangnemet. Kéréseiket igyekeztem figyelembe venni, gondjaikra megoldást találni. Évek óta kísérem őket nyári táborba, ahol még kötetlenebb az együttlét. Velük együtt tudok játszani, és ha kell, palacsintát 20
sütök egy-egy sportsiker megünneplésére és megvendégelem őket a lakásomon. Csak remélni merem, hogy ők is hasonló szeretettel éreznek irántam, mint én mindnyájuk iránt. Kitűnő a kapcsolatunk a helyi Önkormányzatokkal és Képviselőtestületekkel. Ilyen iskolabarát partnerekkel könnyű volt dolgozni, a Polgármesteri Hivatalok dolgozói is mindig készségesen a rendelkezésünkre állnak, ha gondjainkkal hozzájuk fordulunk. A szoros kapcsolat a kistelepülési lét természetéből is adódik, de nálunk a közösségi
életnek,
a
közintézmények
közötti
együttműködésnek
komoly
hagyományai vannak. Nem udvariatlanságból hagytam utoljára kapcsolatunkat a
fenntartó KLIK
munkatársaival, tankerületünk igazgatójával, oktatási referensünkkel, hanem inkább kiemelve e partnerség fontosságát. Természetesen hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden zökkenőmentesen zajlott, de mindenkor számíthattunk a munkatársak jó szándékára, segítő- és megoldó készségére. Részemről komoly gondot okozott a vezetői hatáskörök csorbulása, bizonyos területeken elvesztése, amihez időbe telt hozzászokni. Bízom abban, hogy a szervezet fejlődése további ésszerűsítési folyamatok irányába mutat majd és sikerül egy gördülékenyebb intézményi protokollt kialakítani. Jómagam arra törekedtem, hogy munkatársaim semmit se vegyenek észre az átmenet nehézségeiből, és inkább a kedvező oktatási folyamatokra (új életpálya modell), oktatáspolitikai kihívásokra (egész napos iskola, hit-és erkölcstan, heti 5 testnevelés óra bevezetése) helyeztem a hangsúlyt. A szülők felé is a változások pozitív oldalát kommunikáltam, kiemelve a testmozgás, az egészség szerepét a jövő generációjának felnövekedésében, valamint az egész napos iskola kínálta szabadidős programokban rejlő lehetőségek kihasználását.
21
ÖSSZEGZÉS A leírtakból kiderül, hogy a munkásságom alatt elindult egy folyamat, melyet szeretnék folytatni és továbbfejleszteni. Ennek tükrében ígérhetek szeretetteljes iskolai környezetet, ahol megfelelő színvonalú oktatásban - nevelésben részesülnek tanulóink. A
szülőknek
nyílt,
őszinte
partnerkapcsolatot
a
gyermekeik
nevelésében,
felkészítésében további tanulmányikra. Kollégáimnak és intézményünk minden dolgozójának nyugodt munkahelyi légkört és megfelelő feltételeket a zavartalan munkavégzéshez. A fenntartónak takarékos, ésszerű gazdálkodást, jogszerű igazgatást, kölcsönös együttműködést. Az oktatás valamennyi érintettjének egy olyan iskolát, amely képes a község egyetlen általános iskolájával szemben támasztott követelményeknek megfelelni; ahol hangsúlyt fektetünk a gyerekek személyiségének fejlesztésére, testi - lelki erkölcsi nevelésére. Ahol a további feladatok megoldásához szükséges képességek készségek kialakítására törekszünk; ahol nem vész el a gyerek, hanem problémáival bátran fordulhat tanáraihoz; ahol a tananyagon kívül olyan fontos dolgokra is neveljük őket, mint az egészség -és környezetvédelem, a másság elfogadása, tolerancia stb.; ahol azon fáradozunk, hogy a nehéz sorsú gyerekek hátrányait leküzdjük és életükön tőlünk telhetően könnyítsünk. Számomra mindennél fontosabb, hogy aki itt tanul és dolgozik, jól érezze magát, hiszen napjának jelentős részét az iskolában tölti. Hatékonyabb az a munka, tanulás, amit szívesen csinál az ember. Őszintén remélem, hogy az általam jelenleg vezetett intézmény ilyen, és mindenki szívesen dolgozik, tanul benne. Magamat képesnek érzem a vezetői feladatok további elvégzésére, az eddigieket kiegészítve az új feladatokkal és kihívásokkal, annál is inkább, mert mostanra (24 év vezetői gyakorlat után) megfelelő mennyiségű tapasztalatra, tudásra tettem szert az intézményvezetés terén. Mögöttem áll egy kitűnő tantestület és a családom, akikre mindig számíthatok. Azon leszek, hogy mindenki megelégedésére végezzem én is és kollégáim is a ránk bízott feladatot. Sok örömünk teljen abban, hogy új távlatokat nyit a közös munkához 22
ez a társulás. És talán az egész társulásban ez a kulcsszó: partnerség és nem aláfölérendeltségi viszony, mint ahogyan azt vezetői munkámban is mindenkor igyekeztem
sugározni
a
munkatársaim
felé,
akiket
sosem
neveztem
a
beosztottjaimnak. Széchényi szavaival kívánok elköszönni, melyek egyben közös munkánk mottójául szolgálhatnak „Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.”
Kovács Gáborné
Tác, 2015. március 25.
23
1.sz. melléklet
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Nevem:
Kovács
Székesfehérváron.
Gáborné
/Balogh
Gyermekéveimet
Éva/
1962.
Soponyán
október
töltöttem,
19-én ahol
születtem a
szüleim
pedagógusként dolgoztak az általános iskolában, illetve a Gyermekvárosban. 1981-ben kitűnőre érettségiztem a Teleki Blanka Gimnázium orosz tagozatos osztályában, és rögtön felvettek az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárképző karának orosz-történelem szakára. Pedagógusi munkásságomat itt a Táci Általános Iskolában kezdtem 1985-ben, amit megvallom őszintén csak ideiglenes megoldásnak tekintettem, mert nem a szaktárgyaimat kellett tanítanom és, mert szerettem volna szülőfalumban tanítani, ahol férjemmel szolgálati lakást kaptunk. Az élet azonban jó tervező és nem engedett innen továbblépni, úgy megszerettem a táci gyerekeket, az itt élő embereket és a közösséget, melyben dolgoztam, hogy az akkori mostoha körülmények ellenére is itt maradtam, és ezt soha nem bántam meg. Ma már őszintén remélem, hogy pedagógus pályafutásom itt tölthetem le. Két gyermekem született: Ilona (28 éves), aki Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának befejezése után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, jelenleg pedig Budapest Főpolgármesteri Hivatalának jogi tanácsadója, és Péter (24 éves), aki a Vállalkozók Országos Szövetsége Fejér megyei elnökének tanácsadójaként dolgozik. Mindketten Tácra jártak óvodába majd iskolába. Hálás vagyok kollégáimnak, amiért magas színvonalon készítették fel őket a későbbi tanulmányaikra. Férjem a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett testnevelő tanári diplomát. Jelenleg ő is intézményünk dolgozója. Munkámban állandó támaszom és segítőtársam. Az ő szülőfalujában, Szabadbattyánban lakunk családi házunkban, és onnan járunk dolgozni, ami szerencsére nem nagy távolság (5 km).
24
Mivel az orosz nyelv tanításáról idő közben áttértünk a német nyelv oktatására, két év alatt letettem a középfokú nyelvvizsgát német nyelvből (1994), majd beiratkoztam a Kodolányi János Főiskolára, ahol 1997-ben szereztem német nyelvtanári diplomát. A szakvizsga megszerzéséért 1997. szeptemberétől a Budapesti Műszaki Egyetem Közoktatás-vezetői szakán kezdtem el tanulmányaimat, amit 1999-ben kitűnő minősítésű diplomával zártam. A XXI. század pedagógusa számára nélkülözhetetlen a korszerű információs technológia, ezért 2003-ban 7 modulból álló EU-konform számítógép kezelői ECDL vizsgát tettem, aminek a későbbi informatikai tartalmú pályázatoknál nagy hasznát vettem és a megszerzett ismereteket használom munkám során azóta is nap, mint nap. 2003-ban újabb kihívást jelentett az új NAT, amelyben az etika tantárgy is helyet kapott. Újból beültem az iskolapadba és a Veszprémi Egyetem hallgatója lettem etika-ember és társadalom szakon, ahol 2006-ban diplomáztam. Szakmai sikereim, természetesen, a diákjaimhoz kapcsolódnak. Közülük a német nyelvvel kapcsolatban említeném meg tanítványaimat, akik szép sikereket értek el a megyei versenyeken is. A szakma részéről munkám legnagyobb elismerését jelentette, hogy 2003 szeptemberében munkaközösség vezetőjének választott a Székesfehérvár Környéki Általános Iskola Igazgatók Munkaközössége, kiemelve tájékozottságomat, szakmai felkészültségemet. Ezt a munkát azóta is ellátom. Eközben azért mindig odafigyeltem arra, hogy a tanári munka más területein is képezzem magam. Ezért vettem részt pl. azon a képzésen, melynek a fő célkitűzése az volt, hogy megmutassa a részt vevő pedagógusoknak, hogyan taníthatjuk meg tanítványainkat arra, hogy az EU tudatos polgárai legyenek, ismerve jogaikat, kötelességeiket, lehetőségeiket. Ha csak tehetem, részt veszek a tantárgyaimhoz kapcsolódó képzéseken is: a Goethe Institut továbbképzésein és a Történelem Tanárok Egylete konferenciáin. 25
Az uniós pályázatok újabb kihívás elé állítottak vezetőként és szakmailag egyaránt, ezért én is részt vettem több olyan képzésen, amelyek vezetői és szakmai ismereteket nyújtottak számomra. Ilyenek voltak a pályázatírói, projektmenedzsment és fejlesztésmenedzsment tanfolyamok. Elvégeztem egy olyan pályázatírói képzést is, amely EU-konform pályázatírói diplomát adott. Mindezt, a munkám mellett csak úgy tudtam színvonalasan megoldani, hogy a családom mindenben mellettem áll és segít. Sajnos 2005-ben elvesztettem az édesapámat, ami komoly törést jelentett az életemben, de a hiánya miatt érzett fájdalom csak további erőt adott a munkámhoz. 1992 óta megbízott, 1995 óta kinevezett igazgatója vagyok a táci Gorsium Általános Iskolának, 2005 óta pedig a Gorsium Általános Iskolának és II. Rákóczi Ferenc Tagiskolájának. Őszintén remélem, hogy eddigi munkámat minden érintett megelégedésére végeztem és egészségi állapotom, szakmai felkészültségem alapján alkalmasnak tartom magam, hogy folytassam a vezetői munkát.
Kovács Gáborné
Tác, 2015. március 25.
26
Nyilatkozat
Alulírott, Kovács Gáborné (szül: Balogh Éva, Székesfehérvár, 1962.10.19. an: Sklenársch Éva, lakik: 8151 Szabadbattyán, Bem utca 1/a) jelen irattal nyilatkozom, hogy hozzájárulok a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által a Gorsium Általános Iskola igazgatói állására meghirdetett pályázatára benyújtott pályázati anyagom sokszorosításához, valamint ahhoz, hogy a pályázat elbírálásában illetékesek a pályázati anyagba betekinthessenek.
Kovács Gáborné
Szabadbattyán, 2015. március 25.
27
Nyilatkozat
Alulírott, Kovács Gáborné (szül: Balogh Éva, Székesfehérvár, 1962.10.19. an: Sklenársch Éva, lakik: 8151 Szabadbattyán, Bem utca 1/a) jelen irattal nyilatkozom, hogy hozzájárulok személyes adataimnak a pályázattal kapcsolatos kezeléséhez.
Kovács Gáborné
Szabadbattyán, 2015. március 25.
28
