Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra)
Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra)
Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között
Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között
- jól táplált állapotban
- jól táplált állapotban
- a korai éhezés állapotában
- a korai éhezés állapotában
- az éhezés állapotában
- az éhezés állapotában
Metabolikus mechanizmusok kapcsolatai és szabályzásai májban jól táplált és éhezési állapotokban
Matabolikus mechanizmusok kapcsolatai és szabályzásai májban jól táplált és éhezési állapotokban
A diabetes
A diabetes
A vér glükóz forrása: a glükóz homeosztázis öt fázisa
Metabolikus válaszok különböző táplálkozási és hormonális állapotokban Metabolitok áramlá ramlása kü különfé nféle tá táplá plálkozá lkozási állapotokban. A tá táblá blázat összefoglalja a tá táplá plálékok és hormonok szintjé szintjét a vé vérben a né négy táplá plálkozá lkozási állapotban. Inzulin: jóllakott állapotban magas cc.-ja, glikogén, zsír és fehérje szintézisét támogatja. Izulin/glükagon arány: a postabszorptív állapotban csökken, alacsonnyá válik a „böjt-ben” . Zsírsavak: a post-abszorptív állapotban növekszik, majd tovább emelkedik éhezésben.
I fázis: jóllakott állapot IV fázis: éhezési állapot
II fázis: Post-absorptive állapot, V fázis: hosszantartó éhezés
III fázis: böjt
Metabolikus válaszok különböző táplálkozási és hormonális állapotokban
A főbb szervek közötti metabolikus kapcsolat jóllakott állpotban Inzulin szekréció:
Ketontestek: szintézisük emelkedik kismértékben postabszorptív állapotban, majd tovább emelkedik „böjt-ben” és éhezés/éhínségben Alanin: csökkent, különösen hosszú távú éhezésben, éhínség alatt.
glikolízis (FFK2/fruktóz biszfoszfatáz 2 és piruvát kináz defoszforilálva, aktiválva van) zsírsav szintézishez vezet (a glikolizis szolgálja a gliceról-3-foszfátot, acetilCoA karboxiláz defoszforilálva, aktiválva van); VLDL szintézis és szekrécióhoz vezet, és zsírszövetekben zsírszintézis
A glükagon és inzulin relatív koncentrációja határozza meg a metabolikus változásokat a négy táplálkozási állapotban A májban és a zsírszövetben a cAMP szint változása közvetíti legnagyobb részben ezeket a hatásokat.
A főbb szervek közötti metabolikus kapcsolat jóllakott állpotban
Magas inzulin és az alacsony glükagon koncentráció elősegíti a glikogén raktározás (a glikogén szintetáz aktiválásával és a glikogén foszforiláz gátlásával ).
Fehérje szintézis intenzív a szövetkben. Zsírsav szintézis fokozott a májban és a zsírszövetben. A glikogén szintézis a májban és izomban történik. A máj által felvett izom és vvt. eredetű laktát először acetil-CoA-va alakul, majd zsírrá. Nincs glükoneogenezis!!! Megjegyezni, hogy az agy és az vörösvértestek metabolizmusa teljesen glükóz függő .
(lipoprotein lipáz hatására emelkedett zsírsav felvétel, a fokozott glikolízis lehetővé teszi a glicerol-3-foszfát szintézist).
Így, zsír formában energiát raktározunk. Az inzulin irányít. Glükagon szint alacsony.
A főbb szervek közötti metabolikus kapcsolat a 12 órai postabszorptiv szakaszban (azaz, a kezdeti éhezési állapot) A táplálkozási helyzet következménye a glükagon inzulin arány. 12 órával a post-abszorptiv szakaszban a glükagon mennyisége nő, az inzuliné csökken. A magas glükagon/inzulin arány a tartalékokat mobilizálja. A zsír lebomlik a zsírszövetekben (foszforilált hormon-szenzitív lipáz hatására), glicerol kiáramlás. A májba jutva támogatja glükoneogenezist. További glükoneogenezis prekurzol: alanin (izomból) és laktát (izomból és a vvt.-ből) Az agy használja a keringésben levő glükóz 50% -át.
A főbb szervek közötti metabolikus kapcsolat a 12 órai postabszorptiv szakaszban (azaz, a kezdeti éhezési állapot) A vércukorszint fenntartás: Forrásai: - glikogén lebontás ( a keringésben levő glükóz 75%-át adja);
75% 25%
és - glükoneogenezis laktátból, alaninból, glicerinből és más aminonsavakból adják a keringésben levő glükóz további 25%-át.
Megjegyzés:A glükóz szükséglet 50 %-át az agy igényli. METABOLIKUS ADAPTÁCIÓ HOSSZANTARTÓ ÉHEZÉSBEN A hosszantartó éhezés alatt (1 hét táplálék nélkül) jelentékeny adaptáció történik. Nincs táplálék a belekben. Máj glikogén raktárok kiürültek. A glükóz igényes szövetek a máj glükoneogenezisétől függnek, (így alanintól, glicerintől és laktáttól). A glükóz szintézishez az izomfehérjék szolgálják a szénvázat. Nagy mennyiségben csak alanin és glutamin kiáramlás van. Más aminosavak olyan intermedierekké metabolizálódnak, amelyek alapvetően alaninná és glutaminná alakulhatnak.
A Cori és glükóz - alanin ciklus A Cori kör írja le a máj és izom kapcsolatát a glükoneogenezissel összefüggésben. A májban szintetizált glükóz felhasználódik az izomban, laktáttá metabolizálódik, ami visszatér a májba és glükózzá alakul.
A glükóz-alanin ciklus az alanin szolgáltatja a 3 szénatomos prekurzort, visszatérve a májba és glükózzá alakul a „glükoneogenezisben” glükóz
piruvát
alanin
Az aminocsoport más aminosavak lebontásából származik, amely transzamináz katalizált reakcióban glutamát felhasználásával a piruvátra kerül, alanint eredményezve.
Inzulin szint alacsony, emiatt a lipolízis a zsírszövetben emelkedett. A zsírsavak és a ketontestek mennyiségének emelkedése a vérben számos szövetnek szolgál energiát, a glükózt helyettesítve. A zsírsavak oxidációjával előállított acetil-CoA a májban ketontestekké alakul, majd a perifériás szövetekben és az agyban az energia forrásává, acetil-CoA-vá alakul. Ketontestek felhasználásával a test takarékoskodik a fehérjékkel. A ketontestek gátolják a fehérjék lebontását, aminosavak oxidálását és az ezt követő alanin kiáramlást Ennek eredményeként csökken a fehérjebontás az izomban, és a glükóz szintézis a májban.
A táplálékból származó metabolitok változása az idő függényében.
Hosszantartó éhezésben az agy glükóz igényét a ketontestek nem helyettesíthetik teljesen. Összességében: 1) a máj szintetizálja a glükózt 2) az izom és a belek szolgáltatják a „glükogenikus” szubsztrátokat 3) a zsírszövet adja az energiát, támogatva ATP termeléssel a máj glükoneogenezist, ami a β-oxidáciból származik Ebben az állapotban a glükagon túlsúlyban van, így stimulálja a glükoneogenezist. Egyedülálló és fontos adaptációja az agynak ebben a helyzetben, hogy ketontestet hasznosít.
A táblázat összegzi a táplálék metabolizmusát éhezés alatt. Az izomproteineket „nyirbálni” kell a glükoneogenzis támogatásáért . Átállás a ketontestek használatára. Körülbelül 60 nap éhínség után a kritikus izom fehérjék, mint szívizom, felhasználódnak és a halál bekövetkezik.
Inzulin
GG +
véráram
Glükagon
VLDL
cAMP PKA(a)↓
FPFaze(a)↑
Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) GL
Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között
+
LG
+
- jól táplált állapotban - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában Matabolikus mechanizmusok kapcsolatai és szabályzásai májban jól táplált és éhezési állapotokban A diabetes
1. glikogén foszforiláz(i) 2. glikogén szintáz (a) 3. 6-foszfofruktó-2-kináz(a)/ 3. fruktóz-2,6-biszfoszfatáz(i) 4. pirivát kináz 5. piruvát dehidrogenáz 5. acil-CoA-karboxiláz
Máj metabolikus szabályzása kovalens módosítással jóllakott állapotban
GGL +
Glükagon véráram
cAMP
Inzulin
PKA(a) ↑ FPFaze(i)↓ FPF-Inhibitor-P
GNG
LL
+
+
glikogén foszforiláz foszforiláz kináz fruktóz-2,6-foszfoszfatáz
1. glikogén foszforiláz(a) 2. glikogén szintáz (i) 3. 6-foszfofruktó-2-kináz (i)/ 3. fruktóz-2,6-biszfoszfatáz(a) 4. pirivát kináz 5. piruvát dehidrogenáz 5. acil-CoA-karboxiláz
Máj metabolikus szabályzása kovalens módosítással éhezés állapotában
véráram Glükagon Inzulin
cAMP
PKA(a) ↑ FPFaze(i)↓ FPF-Inhibitor-P
PFU +
véráram
Glükagon
GL
+
LG
+
GLIKOLÍZIS és LIPOGENÉZIS ENZIMEI 1. glükokináz 2. glükóz-6-foszfát DH 3. 6-foszfoglükonát DH 4. 6-foszfofruktó-1-kináz 5. piruvát kináz 6. malát enzim 7. citrát liáz 8. acetil-CoA karboxiláz 9. zsírsav szintáz 10. Δ9-deszaturáz 11. glicerol-3-foszfáz aciltranszferáz 12. HMG-CoA reduktáz (citoplazmában)
GLÜKONEOGENÉZIS ENZIMJEI foszfo-enolpiruvát karboxikináz piruvát DH kináz fruktóz-1,6-biszfoszfatáz glükóz-6 foszfatáz
LIPOLÍZIS Zsirsav (β-)oxidáxidáció
Indukált enzimek a májban jóllakott állapotban
GLÜKONEOGENÉZIS ENZIMJEI
Az inzulin és glükagon génexpressziós hatása.
1. glükóz-6-foszfatáz 2. fruktóz-1,6-biszfoszfatáz 3. foszfo-enolpiruvát karboxikináz 4. piruvát karboxiláz 5. piruvát DH kináz 6. Aminotranszferáz
7. mitokondriás HMG-CoA szintáz 8. CPT I.
+ GLIKOLÍZIS és LIPOGENÉZIS ENZIMEI
Inzulin receptor
Ketontest szintézis LL zsírsav
+
Indukált enzimek a májban éhezés állapotában
+
cAMP PKA(a)↓
FPFaze(a)↑
KETOGENÉZIS
GNG
1. glükokináz 2. glükóz-6-foszfát DH 3. 6-foszfoglükonát DH 4. 6-foszfofruktó-1-kináz 5. piruvát kináz 6. malát enzim 7. citrát liáz 8. acetil-CoA karboxiláz 9. zsírsav szintáz 10. Δ9-deszaturáz 11. glicerol-3-foszfáz aciltranszferáz 12. HMG-CoA reduktáz
Inzulin
↓ Foszforilálása a Inzulin Receptror Szubsztrát (IRS)-nak ↓ PI3K aktiválása ↓ Protein Kináz B aktiválás ↓ Forkhead Transzkripciós Faktor foszforilálása ↓ Forkhead Transzkripciós Faktor citoszplazmában glükóz-6-foszfatáz, foszfo-enolpiruvát karboxikináz ↓
Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra)
The Miracle of Insulin
Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között - jól táplált állapotban - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában Matabolikus mechanizmusok kapcsolatai és szabályzásai májban jól táplált és éhezési állapotokban Patient J.L., December 15, 1922
February 15, 1923
A diabetes SANT P. SINGH MD
-A glikogén szintetáz és foszforiláz az előzőekben említett hormonális hatásra lecsökkenti a glikogén szintézist és fokozza a glikogén lebontást.
A diabetes állapota Az inzulin/glükagon arány szabályozza a metabolitok áramlását. A diabetesben ez az arány láthatatlanul kicsi az inzulin hiánya miatt. A glükagon hatása dominál. Az elsődleges tünet a hiperglikémia, ami a következőkből származik:
A nettó hatás, hogy a vércukorszint emelkedik!!
inzulin hiány
(glükagon bőség) növekedett növekedett csökkent növekedett glükózfelvétel glükóz szintézis fehérjelebontás lipolízis
- a glükóz csökkent transzportja a sejtekbe - csökkent glükóz hasznosítás a szövetekben (glikolízis lecsökkent, emlékezzünk arra, hogy az inzulin megemeli a glükokináznak, FFK1, és a piruvát kináznak a mennyiségét és az aktivitását, ezek a diabetesben lecsökkentek)
hiperglikémia glükózurea fokozott vizeletkiválasztás elektrolit vesztés
fokozott plazma aminosav, nitrogénvesztés a vizelettel
fokozott plazma zsírsav ketogenezis ketonémia ketonurea
dehidratáció acidozis
- Megnövekedett glükoneogenezis a májban (emlékezzünk arra, hogy az inzulin lecsökkenti a glükóz-6-foszfatáz és a PEP karboxikináz szintjét; így a diabetesben ezek szintjei megnőnek)
Lipogenezis lecsökken: Normálisan az inzulin stimulálja a lipogenezist az adipocitákban azáltal, hogy - ellátja acetil-CoA-val és NADPH-val, amelyek szükségesek a zsírsav szintézishez (stimulálva a glikolízist és PDH-komplexet, így az acetil-CoA termelést; utóbbi szolgál elegendő energiát a malát enzimnek; a glikolízis termel glükóz-6-foszfátot a pentóz-foszfát útvonal számára, mindkettő NADPH-t eredményez) - fenntartja az aktív acetil-CoA karboxiláz aktivitását - a megemelkedett a glikolízis biztosítja a gliceol-3-foszfátot a triacilglicerol szintézishez a zsírszövetekben . Diabetes-ben az összes leírt folyamat lecsökkent következésképpen a lipogenezis is lecsökkent.
Diabetesben a lipolízis és a ketontestek szintézise megemelkedik: Normálisan az inzulin gátolja a lipolízist (a zsírszövetben), lecsökkentve a cAMP szintet és ez által gátolja a hormon-szenzitív lipáz (HSL) aktivitását. Diabetesben a HSL aktivitás megemelkedett lipolízist és zsírsav szintet eredményez a vérben, és alapvetően a májban. Ezt követi a β-oxidáció a májban, az acetil-CoA egy része metabolizálva van a TKC.-ban, de annak a kapacitása gyorsan túlhaladott, így a többlet acetil-CoA ketontest szintézisre fordítódik . Diabetesben a fehérjelebontás megemelkedett. Az inzulin stimulálja a fehérje szintézist és gátolja lebontást. Ennélfogva a diabetesben a fordítottja történik Megjegyzés: a diabetes-indukált csökkent fehérjeszintézis részben az aminosavak csökkent izmokba történő transzportjának a következménye.
Szövetek matabolikus kapcsolatai különböző tápláltsági, hormonális és betegségi állapotban. Diabates mellitus, type 1
Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal Koleszterin bioszintézise A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szövetek matabolikus kapcsolatai különböző tápláltsági, hormonális és betegségi állapotban. Diabates mellitus, type 2
Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid – orvosi vonatkozások)
Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal Koleszterin bioszintézise A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Minden szénatom szénatom a koleszterolban acetátból származik.
Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid – orvosi vonatkozások)
CH3
CH3 H3C
C
CH
CH2
CH2
C
CH3 CH
CH2
CH2 C
O CH
CH2
O
P O−
farnesyl pyrophosphate
O O
P
O−
O−
Farnezil-pirofoszfát a koleszterol szintézis intermediere, és számos izoprenoid származék szintézishez prekurzor is.
Izoprenoid metabolizmusának elágazásai emlős sejtekben.
A prenilált fehérjéknek kovalansen kapcsolt geranil-geranil vagy farnezil csoportjai vannak, amelyek a membránhoz horgonyozzák őket. Számos fehérjének, így a szignalizációban résztvevőknek, van ilyen „horgonya”, pl.Ras.
protein
lipid anchor membrane
CH3 H
CH2
C
CH3 CH
CH2
CH2
O
CH
CH2
CH2
O
O
P
O
O−
16-19
P
O−
O−
O CH3
CH3O
dolichol pyrophosphate
CH3 CH3O
(CH2 CH O
További izoprenoidok: Dolikol-pirofoszfát glikoproteinek oligoszacharid szintézisében vesz részt.
C
CH2)nH
coenzyme Q
A koenzim Q (ubikinon) az elekrontranszferben vesz részt, izoprenoid oldalláccal rendelkezik.
További szerepe lehet sejetk membránjaiban.
CH3 CH2 CH3
CH2
CH
C
CH2
3
H
OH
HC
Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal
O
N
HC N −
OOC
Fe
CH2 CH2
N CH
N
CH2 CH2 COO−
Koleszterol bioszintézise
CH3 CH2
A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450
CH3
Heme a
A Hema a a légzési lánc vagy terminális oxidáció alkotója, farnezil-oldallánca van.
Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid – orvosi vonatkozások)
A HMG-CoA acetil-CoA-ból és acetoacetil-CoA-ból keletkezik HMG-CoA szintáz hatására.
mevalonát
5-pirofoszfo-mevalonátot
farnezil-pirofoszfát
geranil-pirofoszfát
3,3-dimetil-allil-pirofoszfát
HMG-CoA reduktáz az endoplazmás retikulum integráns fehérjéje, amely a mevalonát szintézisét katalizálja HMG-CoA-ból, amely a sebességmegatározó reakció a koleszterol szintézisben.
3-izopentenil-pirofoszfát
A mevalonát két, egymást követő foszforilálása ATP terminális foszfát felhasználásával 5-pirofoszfo-mevalonátot eredményez. ATP-függő dekarboxilálással, dehidratálással keletkezik a 3-izopentenil-pirofoszfát.
CH3 O
C
CH3 H2C
C
C H2
H2C
H2 C
O O
P
CH3
O O
O−
isopentenyl pyrophosphate
P O−
O−
H2C
C
C
CH2
CH2 CH2
isopentenyl pyrophosphate
P
O
P
O−
O−
O
O
O−
CH3
H
isoprene
C H3C
CH
CH2
dimethylallyl pyrophosphate
Izopentenil-pirofoszfát az első izoprenoid a mevalonát útvonal számos vegyülete közül, amelyeket úgy neveznek, hogy izoprenoidok, utalva az izoprén vegyületre.
O
O
O
P O−
O
P
O−
O−
Izopentenil-pirofoszfát izomeráz katalizálja az egymás közötti átalakulást az izopentenil-pirofoszfát és a 3,3-dimetil-allil-pirofoszfát között. Mechanizmus: protonálás, amit deprotonálás követ.
O
CH3 H3C
C
CH
CH2
O
O
P O
O
O−
P
−
O
dimethylallyl pyrophosphate
H2C
C
CH2
CH3
H3C
C
CH
CH2
CH2
C
CH2
O
P
C
CH3
H3C
C
CH
CH2
CH2
farnesyl pyrophosphate
C
CH2
O−
O− O CH2
CH2 O
CH3 CH
P O−
O
P
O
O−
P
O−
O−
O
O
isopentenyl pyrophosphate
PPi CH3
O O
O−
P
CH3 H2C
P
O O
O−
geranyl pyrophosphate
O
isopentenyl pyrophosphate O
CH
CH2
O−
PPi CH3
O
CH3
−
CH2 C
CH
CH2
O
P O
O −
O−
P O
Szkvalén szintáz: 2 fernazil-pirofoszfát „head-to-head” kondenzációval és NADPH redukcióval szkvalént ad.
−
Kondenzációs reakció: 3,3-dimetil-allil-pirofoszfát és az izopentenil-pirofoszfát geranil-pirofoszfáttá kondenzálódik. Újabb izopentenil-pirofoszfáttal kapcsolódva fernazil-pirofoszfát keletkezik.
(a) Extended conformation. Each box contains one isoprene unit. (b) Folded in preparation for cyclization as predicted by Bloch and Woodward. Szkvalén epoxidáz katalizálja a szkvalén 2,3-oxido-szkvalén átalakulást. Ez a kevert funkciós oxidáció NADPH reduktív erőt és O2-t (mint oxidáló) igényel. Egy oxigénatom beépül epoxid formában, a másik vízzé redukálódik.
Szkvalén-epoxid lanoszterol cikláz reakció: a cikláz kettős kötéstelítést, elektronátrendeződést, amelyet az epoxi rész protonállódásával kezdődik, indít el.
Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal Koleszterin bioszintézise A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid – orvosi vonatkozások)
Lanoszterolból történő koleszterol átalakítás 19 reakciót igényel, amelyek enzimjei az ER membránban találhatók. További módosítások különböző szteroid hormonokat vagy vitamin D-t eredményez. Számos reakció, amelyek a lanoszterolból történő koleszterol vagy szteroid hormonok szintéziséihez kell, a citochrom P450 óriás-enzimcsalád katalizál.
Lipids are transported in lipoprotein complexes
Model for plasma triacylglycerol and cholesterol transport in humans.
LDL receptor-mediated endocytosis in mammalian cells.
Control of plasma LDL production and uptake by liver LDL receptors Model for the cholesterol-mediated proteolytic activation of SREBP
Control of plasma LDL production and uptake by liver LDL Long-term high-cholesterol diet.
Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal
HMG-CoA reduktáz kompetitív inhibitorai, amelyeket a hiperkoleszterolémia kezelésére használnak
RH + O2
2e− NADPH
FAD/FMN
P450 ROH + H2O
Koleszterin bioszintézise A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid – orvosi vonatkozások)
A citochrom P450 óriás-enzimcsalád változatos reakciókat katalizál. A sok köztük a kevert funkciójú oxidáció (mono-oxigenálás), amely O2 –t és redukáló ágenst, NADPH-t igényel. Az egyik oxigénatom beépül, a másik oxigén vízzé redukálódik. ER.-ben szteroid hidroxilálására (fent) egy példa, hogyan történik az elektron transzportja. A NADPH 2 elektront transzferál a citochrom P450 –re egy reduktázon át, amelynek FAD és FMN prosztetikus csoportja van.
RH + O2
2e− NADPH
FAD/FMN
P450 ROH + H2O
Az O2 azután hasad, ha a CYP450 redukált hem vasatomjához kapcsolódott. A példa mutatja: egy oxigén vízzé redukálódik és a szubsztrát hidroxilálodott.
Sources of Vitamin D: Photochemical synthesis in skin. Diet. 1. Cutaneous synthesis of Vit. D3 Produced from 7-Dehydrocholesterol, B-ring cleavage (UV light) yields pre-Vit. D3. 2. Conversion to 25(OH)-Vit D3. Occurs in liver. P450c25 enzyme. Predominant metabolite in blood. 3. Conversion to 1,25(OH)2 Vit D3. Occurs in kidney. P450c1 enzyme. Biologically active hormones. P450c24 = 24,25(OH)2 Vit. D3.
EPESAVAK(EPESÓK) • Miért detergensek? • A májban szintetizálódnak • Elsődleges és másodlagos epesav fogalma • „gyanták” (gyógyszerek) a plazma koleszterol szint csökkentésében (cholestipol, cholestiramin)
Platelet-activating factor is a soluble signalling molecule that acts on cells containing a specific 7TM receptor. The presence of an acetyl group at the glycerol C2 instead of a long chain acyl group makes it somewhat water-soluble. It acts at [10-9-10-10] and perhaps as low as [10-12]M. Implicated in a number of allergic and inflammatory responses. Aggregation of blood platelets, smooth muscle contraction, activation of immune cells, reduction in blood pressure, decreased heart output, stimulation of glycogenolysis. Mediator of anaphylactic shock.
