Tartalomjegyzék. I. Történeti, szociológiai és politikai háttér...3. Segélyezési stratégia és módszertan...5

Tartalomjegyzék I.

Történeti, szociológiai és politikai háttér......................................................3

II.

Segélyezési stratégia és módszertan.............................................................5

II.1.

Stratégiai tervezés........................................................................................5 Országstratégiák, regionális stratégiák........................................................6 „Cross-cutting issues”..................................................................................7

II.2.

Projektvezetési módszerek: PCM, RBA, GEA.............................................7 PCM............................................................................................................7 „Right-Based Approach” (RBA)..................................................................8 „Gender Empowerment Assessment” (GEA)...............................................8

II.3.

Helyi partnerek............................................................................................9

II.4.

Donorok.....................................................................................................10

II.5.

Szervezetfejlesztés....................................................................................10

III.

A segélyezés dinamikája: átmenet az azonnali humanitárius segítségnyújtástól a fenntartható fejlesztés felé..........................................12

III.1.

Asegélyezési munka fogalmi meghatározása.............................................12

III.2.

Asegélyezési tevékenység időbeli dinamikája...........................................12 Humanitárius segélyezés...........................................................................12 Újjáépítés...................................................................................................13 Fejlesztési segélyezés................................................................................13

IV.

Humanitárius segítségnyújtás....................................................................15

V.

Átmeneti programok..................................................................................15

VI.

Fejlesztési segélyezési programok.............................................................16

VII.

Kivonulási stratégia - Jövőbeni tervek........................................................19

VII.1.

Kivonulási stratégia...................................................................................19

VII.2.

Jövőbeli terveink Szandzsákban................................................................20 Szociális téren............................................................................................20 Gazdaságfejlesztés terén............................................................................20

Az 1991-ben alapított Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kiemelkedően közhasznú szervezetként működik. Célja a rászorulók segítése nemre, nemzetiségre és vallási hovatartozásra való megkülönböztetés nélkül. Aszervezet két fő tevékenységi területen dolgozik: 1. Hazai szociális tevékenység 18 önálló szociális intézmény működtetése 2. Humanitárius és fejlesztési programok Magyarországon és külföldön A Segélyszervezet az alábbi országokban végzett, illetve végez humanitárius és nemzetközi fejlesztési munkát: Magyarország, Románia, Szerbia és Montenegró, Horvátország (1991), Koszovó (1997-1999), Macedónia (1999), Bosznia Hercegovina (1992), Ukrajna (1991-), Afganisztán (2001-), Oroszország (ÉszakKaukázus) (1995-), Üzbegisztán (2001-), India (2004-), Srí Lanka (2004-), Thaiföld (2004-), Irak (2003-2004), Szlovákia (2002-2003), Csehország (2002-2003), Lengyelország (1997), Palesztina (2004-), Szudán (2004), Irán (2004), Pakisztán (1995), Ruanda (1996), Bulgária (1991),Albánia (1999).

I. Történeti, szociológiai és politikai háttér Szerbia-Montenegró államon belül a program célterületét jelentő térség (Szandzsák régió) különösen hátrányos helyzetben van, ha összehasonlítjuk az ország többi területével. Ennek egyrészt történelmi, másrészt gazdaságpolitikai okai vannak. Az oszmán terjeszkedés során a kora középkori ősszerb államalakulat központjától (Stari Ras) alig 10 km-re, az észak-déli és kelet-nyugati irányú hadiutak kereszteződésénél, a korabeli Bosznia kapujában építette fel a Török Birodalom egyik legnyugatibb kereskedelmi állomását és katonai erődítményét, Novi Pazar néven. A városba csak mohamedán vallásúaknak adtak letelepedési jogot, ezért főként bosnyák, kisebb részben török lakossággal népesült be. A környékbeli szerb falvak viszont az egész korszakon át fennmaradtak. Szandzsák tartomány nyugatabbra eső területe etnikailag vegyes összetételű, de tartományi szinten máig a mohamedán vallású bosnyákok alkotnak többséget. A területről a török csapatok csak a 20. század elején vonultak ki, akkor Szandzsákot a Szerb Királysághoz csatolták. A jugoszláv korszakban a tartomány lakossága jómódúnak számított, mert bár kevés a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület, az állattartás, különösen is a juhászat, jövedelmező üzletág volt. Etnikai okok miatt a Tito-korszak elmúltával a központi kormányzat elzárta a Szandzsákra fordítható erőforrásokat, ennek következtében a délszláv háborúk idején a helyi gazdaság összeomlott. Az aktív nemzetközi segélyezés, a szállítmányozás-kereskedelem, és sajnos bizonyos mértékig a Novi Pazarba koncentrálódó szervezett bűnözés nyomán a gazdasági fejlődés az utóbbi öt évben látványosan meglódult. Ez a vidéki területeken is érezhető, de a falusi népesség elvándorlási folyamata napjainkban is tart. A gazdasági fellendüléssel a hulladék/szennyvízkezelés infrastruk-túrája nem tart lépést, amely egyre súlyosbodó környezetkárosítást okoz. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint 85.534 Novi Pazar lakossága, ebből 55.000 élnek a városban. Novi Pazar városi tanácsa által közreadott adatok szerint ezzel szemben 2002-ben a város lakosainak száma 97.664. Nem hivatalosan: 100 - 120.000 fő (sokan az év egy időszakában külföldön élnek) a lakosok száma. Novi Pazar többnemzetiségű város, ahol a szerbek aránya 21,36%, a muszlimok (bosnyákok) aránya 75,37%, más nemzetiségek aránya pedig 2,7%. A térségben nagy gondot jelent a munkanélküliség. A tragikus gazdasági helyzet miatt a munkanélküliség a helyi önkormányzat adatai szerint meghaladja az 50%-ot. Ebbe a számban az ideiglenes munkanélküliek is beletartoznak. Sokan, akik magáncégeknél dolgoznak abba a helyzetbe kerülnek, hogy évente akár többször is kényszerszabadságra küldik őket, mivel a kisebb üzemek nem termelnek folyamatosan. A még állami tulajdonban lévő gyárak folyamatosan bocsátják el az embereket.

3

Csak az állami intézmények jelentenek alacsony fizetésű, de biztos állást. A hivatalos adatokat színezi, hogy az utóbbi évek fellendülése a feketegazdaságban hat, a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek egy része be nem jelentett munkát végez. Mint említettük, Szandzsák régió földrajzi adottságai (összefüggő hegyvidék) nem kedveznek a nagyüzemi növénytermesztésnek, a mezőgazdaság területén kisebb összefüggő földterületek művelhetőek. Az állattenyésztés elsősorban juh és marha tradicionális tevékenység ezen a vidéken. Ehhez a környezeti adottságok elsőrendűek, azonban az elmúlt időszak háborús eseményei, a gazdaság teljes összeomlása azzal a következménnyel járt, hogy nagyon sok állattenyésztéssel foglalkozó gazda kénytelen volt felhagyni ezzel a tevékenységével. Jelenleg több ezer olyan család él Szandzsák területén, akik korábban már foglakoztak állattenyésztéssel, illetve jelenleg is foglalkoznak, csak nem tudják fenntartani magukat az ebből származó jövedelemből. A családi vállalkozások, családi gazdaságok közvetlen támogatásának igénye mellett a releváns mezőgazdasági ismeretek hiánya, illetve a kis- és középvállalk-ozások, kisebb mezőgazdasági szövet-kezetek esetében az EU integrációs ismeretek hiánya okoz forrásszerzési problémákat.

4

II. Segélyezési stratégia és módszertan II.1. Stratégiai tervezés Tevékenységi köre alapján a Segélyszervezet stratégiája humanitárius és fejlesztési területre osztható. Bár a humanitárius krízisek váratlan helyzetek sokaságával járnak, az ezekre adott válaszok közös elemei „humanitárius stratégiává” rendszerezhetők: Személyzeti oldalról ez azt jelenti, hogy a Segélyszervezet munkatársai készen állnak bevetésre humanitárius krízis esetén. Együttműködő partnereink személyzetét, és helyi önkéntesek segítségét is igénybe vesszük. Szervezeti oldalról a humanitárius stratégiai tervezés beavatkozási algoritmusok kidolgozását, és tartós együttműködések fenntartását jelenti. A beavatkozási algoritmusok előre kidolgozott cselekvéssorok, melyeket csekély helyszíni adaptációval mindig nagyjából ugyanúgy hajtunk végre. Tartós együttműködési megállapodásaink pedig lehetővé teszik, hogy - már akkor elkezdhessünk dolgozni a célterületen, mikor saját munkatársaink még nem érkeztek oda - kis összegű, de azonnal mozgósítható segélyalapokhoz férhessünk hozzá - helyi környezetet, nyelvet, szokásokat jól ismerő vezetőkhöz jussunk az első napokban - támogatást kapjunk a rendkívüli adminisztratív ügyintézéshez (vízum, vámkezelés, területi iroda felállítása stb.) Forrás oldalról egyrészt a Segélyszervezet saját maga is fenntart egy krízis-alapot, másrészt lehetőségünk van rövid határidővel hozzáférni az ACT International közös gyorssegély-alapjához. Ezen kívül a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma esetenként szintén bíz ránk azonnali segítségnyújtásra szánt alapokat. Bár Szandzsák tartomány területén az elmúlt négy évben nem volt szükség humanitárius beavatkozásra, az ismertetett stratégia ott is érvényben van. A fejlesztési munka megköveteli a viszonylag állandó, több évre előretekintő, és a szervezet működésének egészét átfogó stratégiai tervezést. E tervezés súlypontja a Segélyszervezetnél a fejlesztési stratégia. Fejlesztési stratégia kidolgozása során a célterületek tartós szükségleteiből indulunk ki. A Segélyszervezet a boszniai háború óta jelen van Szandzsák tartományban. Külszolgálatos munkatársaink helyi partnereinkkel együtt folyamatosan figyelemmel kísérik a térség fejlődési dinamikáját, és ezzel összefüggésben a tartós szükségletek alakulását. Ezeket az értesüléseket más forrásokból (a helyszínt ismerő más kollegák, partner segélyszervezetek, nemzetközi intézmények, a célországba akkreditált magyar diplomaták, szakirodalom) ellenőrizzük, szükség esetén külön felmérő csapat utazik a helyszínre. 5

A szükségletek hierarchiája, és saját szervezeti kapacitásunk korlátai döntik el végül, melyek válnak prioritássá. Az így megfogalmazott fejlesztési prioritásokat egyeztetjük a térségben működő legfontosabb donor szervezetek saját prioritásaival. A reálisan kielégíthetőnek ítélt szükségletek kielégítésére célhierarchiát határozunk meg, melyből már egyenesen levezethetők a megvalósításhoz szükséges tennivalók, eszközök és források, bevonandó harmadik felek ugyanakkor a legfontosabb várható nehézségek, buktatók is világossá válnak: - hosszú távú, alapvető célok meghatározása - konkrét célkitűzések kialakítása - a fejlesztési programok szakaszolása projektekre - cselekvési tervek - források és eszközök - irányítás - emberi erőforrások személyzeti és továbbképzési szempontból - információ-áramlás/jelentési rend - ellenőrzés/monitoring - kapcsolatok/koordináció Szakterületi szempontból a legutóbbi 10 év során az alábbi prioritások kristályosodtak ki: - szociális ellátás (jelenleg csak belföldön) - oktatás/szakképzés - egészségügy/higiénia - vidékfejlesztés/mezőgazdaság - foglalkoztatottság növelése - környezetgazdálkodás Évek óta minden projektünk e témakörök valamelyikében zajlik, partneri körünk is így tart minket számon. Országstratégiák, regionális stratégiák A nemzetközi donor- és segélyszervezetek az ágazati valamint a tevékenységi stratégiáikat földrajzi területenként is rendszerezik. Országonként, de legalábbis hasonló sajátosságokkal rendelkező ország-csoportonként külön-külön megállapítják tartós szakterületi prioritásaikat, ottani szervezeti és működési rendjüket, alapvető kapcsolati rendszerüket a célcsoportokkal, más érdekelt helyi erőkkel, illetve területileg illetékes partner-szervezeteikkel. A MÖSZ saját ország-stratégia-alkotó munkáját a Külügyminisztériummal egyeztetve, két évvel ezelőtt kezdte meg. Eddig Afganisz-tánra készült el stratégiánk, a nyugat-balkáni régióra pedig előkészület alatt áll. 6

Az országstratégiát úgy állítjuk össze, hogy abban a fejlesztési célok, az azok eléréséhez szükséges eszközök és erőforrások évről-évre egymásra épülő, hierarchikus rendbe szerveződnek. A szektor szerinti prioritásoktól nem térünk el, viszont azokon belül igyekszünk több szektort is átfogó, egymást támogató programokat tervezni. „Cross-cutting issues” Egyre gyakoribb, hogy egyes élenjáró segélyszervezetek (pl. Norwegian Church Aid) stratégiai szinten kezelnek bizonyos, szektorokon átnyúló témaköröket. A női jogok és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése és a kisebbségvédelem jellegzetes képviselői ennek a kategóriának. Jelenleg a MÖSZ ezeket a kivonulási stratégiához hasonló módon, projektszinten kezeli. II.2. Projektvezetési módszerek: PCM, RBA, GEA Az azonnali humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési támogatás teljesen eltérő módszertant követel meg, azonban vannak átfedések. Klasszikus humanitárius segélyprojektünk már évek óta nincs Szandzsák tartományban. Krízishelyzet esetére azonban készen áll a szükséges beavatkozási algoritmus. PCM Fejlesztési munkánk majdnem kizárólag projekt-módszerrel folyik. A legmodernebb változatában „Project Cycle Management” néven ismertté váló tervezési és végrehajtási modellt az Európai Unió a legutóbbi 2-3 évben tette kötelezővé az általa finanszírozott szervezetek számára, de elemeit a felkészültebb segélyszervezetek már régóta használják. A PCM lényege, hogy egy program végrehajtásának lépéseibe már eleve beépítjük az abból szervesen következő új projekt kidolgozását. Így mire a futó program lezárul, már indítható az annak eredményei által megalapozott következő projekt.

7

APCM általában a következő fázisokat foglalja magába: - szükségletek felmérése, elemzése - a projekt átfogó és konkrét céljainak meghatározása - metodológia összeállítása - források biztosítása - a tevékenységek végrehajtása - beszerzési eljárások - a végrehajtás során folyamatos monitoring - jelentések összeállítása - kiértékelés Amodell ciklikus, mert a futó program - monitoringjába már bele van építve a szükségletfelmérés lehetséges ráépülő új projektekhez, - a kiértékelés ugyanígy már a következő projektet előkészítő szükségletelemzést is tartalmaz, és - a program eredményei kiindulópontot biztosítanak a leendő új projekt végrehajtásához (akár új, magasabb szükségleteket generálva). „Right-Based Approach” (RBA) A magyarra talán „jogosultság-alapú megközelítésnek” fordítható ez a kifejezés. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, Menekültügyi Főbiztossága és a UNICEF kezdte el alig több, mint tíz évvel ezelőtt alkalmazni eleinte szemléletmódként, hogy projektjeik alanyai szolgáltatásra jogosultakra és teljesítésre kötelezettekre csoportosíthatók. A megközelítés napjainkra már egy konkrét projekt-tervezési módszercsomaggá nőtte ki magát, alkalmazási köre pedig az emberi jogi szféráról mára már kiterjedt a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési támogatás egyre szélesedő körére. Kísérleti szinten az RBAa nemzetek feletti szervezetektől kiindulva mostanra már utat talált magának a non-profit segélyezési szektorba. A Szerb Köztársaságban egyre jobban kiépülő jogállamiság már lehetővé teszi, hogy új projektjeinkbe felvegyük az RBAegyes elemeit. „Gender Empowerment Assessment” (GEA) „Nemek közötti erőviszonyok felmérése”, valójában csak körülírni tudjuk a fogalmat magyarul. Szintén emberi jogi indíttatású módszercsomagról van szó, mely eredetileg abból indult ki, hogy a segélyprogramok keretében a nemek közötti társadalmi szerepmegosztást ki kell egyensúlyozni. A mohamedán többségű Szandzsák tartományban a nőkre a társadalmi munkamegosztásban vagy aránytalanul nagy terhelés hárul, vagy a végzett munkájuk elismerése a férfiakénál alacsonyabb.

8

Ezért „cross-cutting issue” formájában a 2005 óta indított fejlesztési projektekben kísérleti jelleggel alkalmazzuk a GEAmódszert, melynek alapelemei: - fel kell mérni a helyi társadalom nemi szerepeit, - a programot úgy kell tervezni, hogy a szerepek kiegyensúlyozása irányában hasson - a kivitelezés során az előzetes állapotfelmérést rendszeresen frissíteni kell - a végállapotot a program lezárása után hosszabb idő elteltével, utólagos hatásvizsgálattal kell hitelesíteni. II.3. Helyi partnerek A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet minden célterületen együttműködik helyi partnerekkel. Szandzsák tartományban kezdettől fogva stratégiai partnerünk az „MHD MERHAMET” mohamedán segélyszervezet, mely minden eddig végrehajtott projektünkben részt vett.Az együttműködés több szinten valósul meg: - közös szükséglet-felméréseket végzünk, - bevonjuk a helyi partnert az egyes projektek megtervezésébe, - a projekteket magyar projektigazgató vezetése alatt közös személyzettel hajtjuk végre, - Capacity Building program keretében szervezeti és szakmai továbbképzést biztosítunk a MERHAMET vezetőinek és szakszemélyzetének, - segítettünk partnerünk szervezeti rendszerének modernizálásában, - szandzsáki programjaink keretében közösen álltunk át a humanitárius tevékenységről a fejlesztésre, - képessé tettük partnerünket arra, hogy önállóan szerezzen nemzetközi fejlesztési forrásokat. Egyes szakterületeken alkalmanként más helyi szervezetekkel, az ENSZ szakosított szervezeteivel, és a területileg illetékes államigazgatási szervekkel is együttműködünk: A felsoroltakon kívül szandzsáki munkánkat koordináljuk a területileg illetékes hatósági szervekkel, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával, Önkormányzati Minisztériumával és nemzetközi donor-szervezetekkel (USAID projekt irodái, HEKS, Luxembourg Development Agency, SDA, OSCE) akkor is, ha konkrét együttműködés nem alakul ki velük. 9

Együttműködő fél Novi Pazar Város Menekültügyi osztály

Szakterület Koszovói roma menekülteket támogató projektek

UNDP PRO, Novi Pazar és UNHCR, Kraljevo

Koszovói roma menekülteket támogató projektek

Szerb Vöröskereszt helyi irodái (Novi Pazar, Tutin) Blazevo Általános Iskola

Koszovói roma menekülteket támogató projektek

Novi Pazar város Urbanisztikai osztály Tutin város Urbanisztikai osztály FAO, Sjenica „Evropa-Pester” MgTSz, Delimedje „Evropa-Pester” MgTSz, Delimedje Novi Pazar Járási Kórház és Rendelőintézet „Duga” Gyermekvédelmi Egyesület Állami Szociális Foglalkoztatási Központ Szerbiai Teleház Szövetség, Backa Topola

Delimedje szennyvízkezelési tervezés Delimedje szennyvízkezelési tervezés Pesteri állattenyésztési program Pesteri állattenyésztési program Növényházi zöldségtermesztési program Drog-megelőzési program Drog-megelőzési program Szociális térkép összeállítása Teleház-fejlesztési program Novi Pazar és Tutin városokban Teleház-fejlesztési program Novi Pazar és Tutin városokban Felnőttképzési programok Drog-megelőzési program MERHAMET stratégiai tervezés MERHAMET szervezetfejlesztési program

Magyar Teleház Szövetség Novi Pazar városi gimnázium és textilipari szakközépiskola Civic Initiatives, Beograd EHO, Novi Sad

Koszovói roma menekülteket támogató projektek

II.4. Donorok Szandzsáki jelenlétünknek abban az időszakában, amikor a humanitárius segélyezés dominált, saját forrásainkon kívül az alábbi donorok adományait juttattuk el Szandzsák tartományba: Magyarország Külügyminisztériuma, Norvég Kormány Külügyminisztériuma, Finn Kormány Külügyminisztériuma, FINIDA, FinnChurchAid, Norwegian Church Aid, és azACT International egyéb tagszervezetei. Fejlesztési programjainkat az utóbbi négy évben Norwegian Church Aid és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatta pénzforrásokkal, az ENSZ szakosított szervezetei közül a FAO szaktanácsadással, képzéssel és állatorvosi vizsgálatok végzésével, a UNDP és a UNHCR pedig szakmai konzultációkkal, felmérési eredmények megosztásával, illetve a Segélyszervezet programjával összehangoltan segélyáruk osztásával. II.5. Szervezetfejlesztés A humanitáriusról a fejlesztési segélyezésre átálláskor amellett, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jelentős átalakuláson ment keresztül, felmerült az igény helyi partnerünk, a MERHAMET szervezeti fejlesztésére. Erre 2004-ben külön programot szerveztünk. 10

A program keretében átvilágítottuk a MERHAMET szervezetét, majd a szandzsáki kollégákkal közösen meghatároztuk a fejlesztés fő irányelveit. A távlati cél, hogy a Segélyszervezet tapasztalatai alapján a MERHAMET olyan szintre fejlődjön, ahol képes EU forrásokat önállóan mobilizálni, a projektet önállóan végrehajtani, és a jelentési/elszámolási kötelezettségeknek eleget tenni. A jelenleg is tartó program keretében a szandzsáki munkatársak elsajátították a PCM lépéseit, a pályázatírási technikákat, megfigyelhették az auditálható pénzügyi rendszer működését. Külön tematikus tréningeket szerveztünk a teleház-működtetés, a drog-megelőzés, a korszerű mezőgazdasági technikák és a hátrányos helyzetű csoportokkal végzett szociális munka szakterületein. A tréningek helyszíni előadásokból, - magyarországi és vajdasági tanulmányutakból, magyar szakemberekkel folytatott közös műhely-munkából állnak. A MERHAMET szervezetépítési programját a jövőben is folytatjuk, esetleg még további helyi partnereket is bevonunk.

11

III. A segélyezés dinamikája: átmenet az azonnali humanitárius segítségnyújtástól a fenntartható fejlesztés felé III.1. Asegélyezési munka fogalmi meghatározása A nemzetközi segélyezés humanitárius, fejlesztési, illetve katonai célú lehet. Ez utóbbi nem tartozik a Segélyszervezet tevékenységi körébe. Az előző kettőt, eltérő jellegük miatt az OECD különbözőképpen definiálja: - „A humanitárius segélyezés olyan tevékenység, melynek feladata a civil lakosság és az ellenségeskedésben részt nem vevők védelme, számukra élelem, víz, menedék és megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása, megszokott életükhöz és megélhetésükhöz való visszatérés elősegítése.” - „A nemzetközi fejlesztési segély olyan külső forrástranszfer, amely fejlesztési vagy szegénységcsökkentési célokat szolgál, és legalább 25% adományelemet tartalmaz.” (Paragi-Szentiványi-Vári: „Nemzetközi fejlesztési segélyezés” KÜM-Corvinus, Budapest 2007.) Közös elem hogy mindkét szakterület külső forrástranszferrel jár, melynek bizonyos hányada (alkalmasint 100%-a) vissza nem térítendő adomány. Időben, és az adomány-arány tekintetében minden segélyezési munka három szakaszra bontható: - azonnali humanitárius segítségnyújtás - újjáépítés - fejlesztés. Ezek a szorosan összefüggő szakaszok egymásra épülnek, egymást feltételezik, időben nem ritkán átfednek. Viszont végrehajtásuk eltérő módszerekkel, eltérő személyi állománnyal, és nem utolsósorban eltérő anyagi forrásokkal történik. III.2. Asegélyezési tevékenység időbeli dinamikája Humanitárius segélyezés Az azonnali segítségnyújtás a természeti vagy fegyveres csapást elszenvedett civil lakosság szenvedéseit hivatott enyhíteni. Ez a periódus a Szandzsákban nagyon elhúzódott, mert - időben eltolódva, több hullámban érkeztek a területre a menekültek - torlódtak a területen: nehezen tudtak Szerbia belseje, illetve más országok irányába szétszóródni - az elhúzódó harci cselekmények és etnikai tisztogatás miatt csak egy részük és csak évekkel később tudott származási helyére visszatérni - a nyugat-európai befogadó országokból sok menekültnek közvetlenül a harci cselekmények elmúltával vissza kellett térnie az összezsugorodott Jugoszláviába (nem is feltétlenül a származási területükre) 12

- Koszovóban az ENSZ adminisztráció nem tudott gátat vetni a megfordult irányú, csendes etnikai tisztogatásnak, melynek áldozatai főleg a romák lettek. - a tartomány gazdasága a 90-es években összeomlott, emiatt a helyi lakosság a menekültkérdéstől függetlenül is elszegényedett. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet projektjei a fentiek miatt egészen 2003-ig humanitárius segélyezésre irányultak, kiterjesztve a célcsoportot a menekültek mellett a leszakadó társadalmi csoportokra is. Újjáépítés Szandzsák tartomány földrajzi elhelyezkedésénél és etnikai összetételénél fogva köztes terület volt a néhai Jugoszláviában, talán ennek köszönhető, hogy elszórt fegyveres incidenseken (pl. Sjenica repülőtér NATO bombázása) kívül harci cselekmények nem sújtották. Újjáépítési feladatok sokkal inkább abból adódtak a térségben, hogy a Milosevic-rezsim alatt az épített infrastruktúra fenntartását az állam elhanyagolta, így az addig meglévő utak, iskolaépületek, vízvezetékek állaga leromlott. Ezeknek a rendbehozatalát a nagy nemzetközi donor szervezetek az állami struktúrákon keresztül hajtották végre. Mivel az ilyen jellegű projektek mérete meghaladja anyagi és humán erőforrásainkat, és kívül áll támogatási profilunkon, klasszikus újjáépítési feladatban a Segélyszervezet Szandzsák tartományban nem vett részt. Fejlesztési segélyezés Más célterületekhez hasonlóan Szandzsák tartományban is, a humanitárius segélyezés során munkatársaink hosszú ideig a helyszínen tartózkodtak, megismerték a célterület földrajzi és gaz-dasági körülményeit, a cél-csoport kulturális, etnikai, vallási, demográfiai sajá-tosságait, a közigazgatást, a hatalmi- és érdekcsopor-tokat, a közösségi vezetőket. Helyi munkatársakat válasz-tottak és képeztek ki, kap-csolatba kerültek az ott dol-gozó nemzetközi hivatalos szervekkel és nem-állami segélyszervezetekkel. Beszállítói kört alakítottak ki segélyáruk beszerzésére, feladataik ellátásához működő infrastruktúrát hoztak létre. Ezek a feltételek lehetővé tették a humanitáriusról a fejlesztési tevékenységre váltást. Első fejlesztési projektjeink a megelőző időszak népjóléti/szociális irányvonalából nőttek ki. 1996-tól az volt a célunk, hogy a korábbi célcsoportot fokozatosan képessé tegyük az önellátásra, ezzel átmeneti idő után kiváltva a napi segélyezést. 2004 óta a trend felerősödött, fejlesztési tevékenységünk kibontakozott az öt nagy stratégiai szakterületre (ld. II.1. Stratégiai tervezés).

13

Programjainak célcsoportja módosult, segélyezési módszereink szintén a fejlesztési munka sajátosságaihoz igazodtak. Egy jól elkülöníthető célcsoport, a koszovói roma menekültek körében azonban még mindig átmeneti típusú projekteket szervezünk, mivel ők egyszerre szorulnak rá humanitárius és fejlesztési komponensekre. A nyugat-európai bevándorlási hatóságok jelenleg is folyamatosan telepítik „haza” Szerbiába az egy évtizeddel ezelőtt (az akkor még Szerbiához tartozott) Koszovóból elmenekült romákat. Ugyanakkor a szerb állam egyelőre még képtelen őket emberhez méltó körülmények között fogadni és integrálni. A Segélyszervezet humanitárius segélyprogramjai Szandzsákban Év 1995

Donor ACT/MÖSZ

1996

ACT/MÖSZ

ACT/MÖSZ 1997

ACT/MÖSZ

ACT/MÖSZ

MÖSZ 1998

ACT/MÖSZ

1999

ACT/MÖSZ

2000

ACT/MÖSZ ACT/MÖSZ ACT/MÖSZ

2001 2002 2003

14

ACT/MÖSZ ACT/MÖSZ FRY ACT/MÖSZ NCA/MÖSZ

Téma Humanitárius segélynyújtás Szandzsákban (95013) Humanitárius segélynyújtás Szandzsákban (96010) Ingyenkonyha Novi Pazarban (96023) Humanitárius segélynyújtás Koszovóban és Szandzsákban (ACT Appeal EUYU62) Humanitárius segélynyújtás (ACT Appeal EUYU62) Mezőgazdasági támogatás Szandzsákban (97005) Humanitárius segélynyújtás koszovói menekülteknek Szandzsákban (ACT Appeal EUKA81) Azonnali humanitárius segélynyújtás Szandzsákban (ACT Appeal EUBK91) Szandzsák (ACT Appeal EUBK91) Szandzsák (ACT Appeal EUBK01) Humanitárius segélynyújtás koszovói menekülteknek Szerbiában (ACT Appeal EUBK01) Szandzsák (ACT Appeal EUSM11) Téli segélynyújtás (ACT Appeal EUSM11) Szandzsák (ACT Appeal) Ingyenkonyha, növényházak

Költségvetés DEM 108.099,76 DEM 209.573,98 DEM 59.998,40 USD 264.738,04

USD 182.461,51 USD 106.400 USD 101.407,06

USD 688.553,27 USD 216.309,95 USD 416.523,03 USD 183.403,04

USD 650.000 USD 120.000 USD 497.933 EUR 93.557,89

IV. Humanitárius segítségnyújtás A MERHAMET-tel közösen klasszikus humanitárius segélyként 1992 óta élelmiszert, ruhaneműt és tüzelőanyagot osztottunk, ingyenkonyhát üzemeltettünk. Szerbiai társadalombiztosítással nem rendelkező rászorulók részére gyógyszertárat tartottunk fenn. Rokon családoknál befogadott menekülteknek vetőmagot és kéziszerszámokat osztottunk, hogy saját ellátásukat legalább részben meg tudják oldani. V. Átmeneti programok A koszovói konfliktus óta az ottani albán többség a legtöbb városból elüldözte a roma lakosságot. A családok szerbiai belépési pontja Novi Pazar volt, ahol évekig a lezárt Batnik hulladéklerakón táboroztak. Innen a városvezetés 2006 elején áttelepítette őket a déli ipari zónában található nagybani piachoz. A UNHCR kezdeményezésére a városközponttól mintegy 15 km-re levő, régóta letelepült romák lakta Blazevo faluban kezdődött el egy konténerlakásokból álló menekülttábor létesítése. Tulajdonjogi viták miatt azonban az építkezés csak részlegesen valósult meg. Ennek ellenére 2008 tavaszán 30 betonplatóra az önkormányzat átköltöztette a családokat. Miután Koszovó különböző városaiból származnak, és etnikai összetételük is vegyes, nem alakult még ki lakóközösség. Így kölcsönös segítségnyújtásra csak a rokon családok számíthatnak. Emellett a helyi roma közösség ellenezte a menekültek betelepítését, mindez idáig nem fogadták be őket. A menekülttelepen hiányozzanak a közművek, csak egy ipari víz minőségű kút található. Jogi státuszuk többéves huzavona után megoldódott, de szakképesítés híján a lakók nem tudnak munkához jutni. Mivel fürdőkonténert nem telepített a UNHCR, a gyermekek gyakran nem tudnak tisztálkodni, ezért nem járnak iskolába. A helyzet enyhítésére több lépcsős segélyprogramot terveztünk. Ennek hamarosan lejáró első szakaszában a családok építőanyagot kapnak, és kőműves mester tanítja őket az építkezés különböző műveleteire. A családok higiéniás tréningen vettek részt, ennek végeztével tisztasági egységcsomagot kaptak. Mivel a higiéniás tréning kapcsán felmerült az igény írás-olvasás tanfolyamra, azt a következő szakaszban megszervezzük. Ugyanakkor a lakók közösségépítő foglalkozásokon is részt vesznek. A használhatatlan kutat kitisztítjuk, kiépítjük, és víztisztító berendezést szerelünk fel, így a tábor ivóvíz ellátása megoldódik. A telep legalizációja a közeljövőben megvalósul. Így a Segélyszervezet részéről további infrastruktúrális fejlesztésre ezen a telepen már nem lesz szükség, azt az ENSZ szervei a legalizáció után már el tudják majd végezni.

15

VI. Fejlesztési segélyezési programok Fejlesztési munkánkat lehetőség szerint több éves, egymással is összefüggő programokba szervezzük.ASzandzsákban - agrár-fejlesztési - drog-megelőzési - oktatási - teleház-fejlesztési - non-profit szervezetfejlesztési - koszovói roma menekültek számára közösségfejlesztési programokat indítottunk. A mezőgazdasági program előzményei 1996-ig nyúlnak vissza, amikortól termőterület biztosításával, vetőmaggal, műtrágyával, növényvédőszerrel és eszközökkel támogattunk az illegális táborokban élő boszniai menekülteket, hogy önálló élelmiszerellátást tudjanak biztosítani maguknak. Ezt az elemet magasabb technológiai szintre emelve 2003-2004-ben 1200 m2 felületű növényházi blokkot létesítettünk, melynek célja az volt, hogy az ingyenkonyhát friss zöldséggel lássa el. A növényházi blokk üzemeltetését a működés első három évében palántákkal, műtrágyával, növényvédő szerekkel, műszaki berendezésekkel és szaktanácsadással támogattuk, azóta önellátó módon működik. A növényházi tapasztalatok alapján a következő lépés 2007-ben már családi farmok támogatása volt 120 m2-es fóliasátrakkal. Ennek célja a fóliás zöldséghajtatási technológia bevezetése volt olyan távol eső falvakban, ahol az addig ismeretlen volt. Ezek a bemutató fóliasátrak csak az első évben kaptak működési támogatást, viszont a farmereknek intenzív szakképzést biztosítottunk. A növénytermesztéssel párhuzamosan kezdtük meg az állattartás fejlesztését is. Szandzsák tartományban természeti adottságainál fogva évszázadokon át a juh-tartás volt a fő megélhetési forrás. A boszniai háború nyomán azonban a korábbi állatállomány több mint 90%-a megsemmisült, farmercsaládok tömegét hagyva megélhetés nélkül. A 2004-ben elkezdett program keretében elszegényedett juhászcsaládoknak osztunk ki 30 egyedes mini-nyájakat, a szaporulatból 2-3 év elteltével a kapott egyedszámot tovább kell adniuk új kedvezményezettnek. Az indulást takarmánnyal, állatorvosi vizsgálattal, szaktanácsadással, korszerű szakismereteket nyújtó továbbképzéssel, valamint az EU felkészülést segítő szemináriumsorozattal támogattuk. A rendszer fenntartható-ságának és önálló tovább-fejlődésének biztosítására 2005ben a kedvez-ményezettek részvételével termelőszövetkezetet hoz-tunk létre. A szövetkezet két éven keresztül kapott induló működési támogatást, eközben képessé vált szerb állami források, valamint nemzetközi donorforrások bevonására.

16

(A szövetkezetet szántóföldi gépekkel is elláttuk, a növénytermesztési alprogram kiegészítésére.) 2008 során a visszaszolgáltatott juhok újraosztásán túl hasonló alprogramot indítottunk a kecsketartás fejlesztésére. A drog-megelőzési program válaszként született a szandzsáki kábítószer-fogyasztás rohamos terjedése által okozott problémákra. Tanácsadó irodát hoztunk létre, ahol a kérdéskörrel kapcsolatos szakterületek specialistáihoz (neuro-pszichiáter, iskola-pszichológus, szociális munkás, pedagógus) fordulhatnak az érintettek, vagy családtagjaik akár személyesen, akár az anonim telefonvonalon. A szandzsáki szakembereknek magyarországi tanulmányutat, valamint magyar szakértő által Novi Pazarban tartott továbbképzéseket biztosítottunk. A város összes általános és középiskolájában tartottunk felvilágosító osztály-foglalkozásokat és egész évfolyamos előadásokat. Az érintettek és hozzátartozóik pszichoszociális ellátására heti csoportfoglalkozásokat szerveztünk. A 12-22 éves korosztály számára hétvégi tematikus foglalkozásokat rendeztünk, a drog-megelőzés egy-egy aspektusát feldolgozva. Ezeket a személyes részvétellel zajló eseményeket aktív médiakampánnyal támogattuk, és az első év elteltével utcai demonstrációt rendeztünk. Az iskolán kívüli oktatási program célja, hogy munkanélküliek, vagy elbocsátás szélén állók munkaerőpiaci versenyképességét növelje. 2004 óta különböző szintű számítógép-kezelői tanfolyamokat és angol nyelvtanfolyamokat tartunk. A teleház-fejlesztési program a számítógépes kurzusokból nőtt ki skandináv, magyarországi, illetve vajdasági minták alapján. 2005 óta Novi Pazarban és Tutinban létesítettünk teleházat melyek egyrészt iroda-informatikai, másrészt közösségi szolgáltatásokat (pl. állásközvetítés, pályázati tanácsadás) nyújtanak. Jelenleg a Szerb Köztársaság még nem bíz államigazgatási részfeladatokat civil szervezetekre, de a jogrendszer fejlődésével a közeljövőben várható, hogy Magyarországhoz hasonlóan a szerbiai teleházak is jogosultak lesznek állami közfeladatok átvállalására (pl. akkreditált képzések tartása). Non-profit szervezetfejlesztési programunk célcsoportja az elmúlt öt év során együttműködő partnerünk, a MERHAMET volt. Képzéseinken azonban részt vettek más szervezetek képviselői is, akik valamilyen kapcsolatban voltak szandzsáki projektjeinkkel.

17

Másfél éves előkészítő munka után 2008-ban közösség-fejlesztési programot indítottunk a Koszovóból érkezett roma menekültek számára. Ennek egyik célja, hogy közvetlen közösséget nyújtson az egyes családok számára. Ennél is fontosabb, hogy segítse ennek a perifériára vetett csoportnak beilleszkedni a szerb társadalomba. A célcsoport számára higiéniás tréninget tartunk, fejlesztjük a számukra kijelölt telep épített infrastruktúráját, és közvetlenül segélycsomagok kiosztásával is támogatjuk őket. A Segélyszervezet fejlesztési programjai Szandzsákban Év 2004

Donor NCA/MÖSZ

200520062007

NCA/MÖSZ

KÜM NCA/MÖSZ

NCA/MÖSZ

2008

NCA/MÖSZ KÜM

NCA/MÖSZ

18

Téma Juhtartás, növényházak, számítógépes tanfolyamok, szervezetépítés Termőterület növelés, juhtartás, szervezetfejlesztés, teleház program Szegénységcsökkentés és a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok támogatása Vajdaságban és Szandzsákban, komplex mezőgazdasági program (1) Szegénységcsökkentéssel egybekötött agrárkörnyezetvédelmi program, (2) Pályakezdő munkanélküliség csökkentése iskolán kívüli oktatással és kábítószerbűnözést megelőző program, (3) Fenntartható közösségek: teleház-info center szolgáltatások, agrár-környezetvédelmi program, drogmegelőzési oktatás, állami és civil szervezetek együttműködése Fenntartható mezőgazdasági fejlesztés: juhtartás és szövetkezeti gazdálkodás; megélhetés javítása számítógépkezelői és angol tanfolyamokkal Novi Pazarban és Pribojban; Roma gyermekek és fiatalok életkörülményeinek javítása higiéniás és szocializációs tréningje, valamint pszichoszociális tevékenységgel; Helyi partner megerősítése célzott szervezetfejlesztéssel Gazdasági, nemi és etnikai igazságosság a fenntartható demokráciáért Mezőgazdasági-fejlesztés Szandzsákban: kecsketenyésztés fejlesztése, szandzsáki agrárszakemberek magyarországi szakképzése, gazdaképzés és szaktanácsadás Szandzsákban Koszovói roma menekültek támogatása Blazevoban

Költségvetés 159.553,79 EUR 182.000 EUR 68.63 HUF 190.078 EUR

140.000 EUR

134.000 EUR

20.000 EUR

VII. Kivonulási stratégia - Jövőbeni tervek VII.1. Kivonulási stratégia A nemzetközi szervezetek országstratégiáikban tudatosan megtervezik saját működésük majdani befejezését az általuk gondozott földrajzi térségekből. Ez kapcsolódhat - céljaik eléréséhez, - az általuk kielégíthető szükségletek megszűnéséhez, - munkájuk fokozatos átadásához helyi szervezeteknek, vagy - legfontosabb donoraik irányvonalának módosulásához. A Segélyszervezet nemzetközi tevékenységét jelenleg kénytelen formális projektrendszerben végezni. Mivel projektszinten megtervezzük az egyes tevékenységek lezárását, Szandzsák tartományra külön kivonulási stratégiát a korábbi években nem kellett alkotnunk. A terület gazdasági és szociális viszonyainak alakulása megváltoztatta a nemzetközi donorközösség prioritásait az utóbbi két évben. - Egyrészt a jogállamiság fokozatos kiépülésével a szerb államigazgatás egyre inkább képes szociális kötelezettségeinek teljesítésére, és a belföldi civil szervezetek is gyors ütemben fejlődnek. Így a szegénység csökkentése és a kapcsolódó társadalmi problémák kezelésében a nemzetközi segélyszervezetekre egyre kevesebb feladat hárul. - Másrészt Szerbia, azon belül Szandzsák tartomány is látványos gazdasági fejlődést él át. Az EU és a USAID nagy összegű fejlesztési alapokat nyitott meg Szerbia számára, melyek részben az állami szférán, részben a piaci szférán keresztül hasznosulnak. Ennek köszönhetően a nemzetközi segélyszervezeteknek gazdaságfejlesztési téren is csökken a szerepe. Az utóbbi 3 évben fokozatos földrajzi súlyponteltolódás figyelhető meg: a nemzetközi szer-vezetek egy részének figyelme a Szandzsákot két oldalról határoló Koszovóra és Boszniára terelődött. A Szandzsákban kiépített struktúrát és megszerzett tapasztalatot bázisul használva, új projektjeiket már az új célterületeken indítják (Pl. FAO agrár-egyesülési programja).

19

VII.2. Jövőbeli terveink Szandzsákban A nemzetközi segélyezési trendhez képest a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szandzsáki munkájára azonban továbbra is szükség mutatkozik bizonyos speciális szakterületeken mind a szociális, mind a gazdasági szférában. Ezért középtávon nem várható, hogy kivonulunk a tartományból. Ugyanakkor szükségletfelmérést fogunk végezni a két szomszédos területen, és indokolt esetben ott is indítunk segélyprogramot. Szociális téren Adrog-megelőzési program folytatásaként az idei évben projektet indítunk a családon belüli erőszak tárgykörében. Az áldozatokat segítő tanácsadó irodán kívül a tudatformáló-felvilágosító tevékenység lesz a projekt fókuszpontja. A drog-megelőzési programot az állami szervekkel közösen terápiás irányba kívánjuk tovább vinni, mihelyt az állami és civil szféra együttműködésnek Szerbiában is kialakul a jogi háttere. A 2005-ben indított teleház-fejlesztés következő tervezett lépése kisvárosi teleházak összefogása együttműködési hálózatba. Ide sorolható a roma közösségfejlesztési program. Ennek keretében még az év során írás-olvasás tanfolyam és közösségépítő pszichoszociális foglalkozások indulnak. Lehetőség szerint 2009 során a UNDP-vel közösen gondoskodni kívánunk a Blazevo menekülttábor egészséges helyi vízellátásáról, valamint roma fiatalok szakképzéséről. Gazdaságfejlesztés terén A mezőgazdasági program keretében továbbra is segítjük szandzsáki gazdák, illetve szövetkezetek EU felkészülését. Középtávon segélyszervezeti támogatás szükséges tájjellegű helyi termékek EU-konform piacosításához, ezt a perspektivikus területet a helyi piacgazdasági szereplők még évekig nem lesznek képesek saját erőből kibontakoztatni. Még a 2008. év során elkezdjük az első tájtermék pályájának kiépítését (részben összekapcsolva a roma közösségfejlesztési programmal). A Segélyszervezet munkamódszerének mind a szociális, mind a gazdaságfejlesztési területeken fontos része a helyi partnerekkel való együttműködés. A szandzsáki civil szféra lassabb fejlődése szükségessé teszi, hogy az ottani partnerek célzott szervezetfejlesztési programban vegyenek részt, míg középtávon elérik a nemzetközi auditálhatóság szintjét. Hasonlóan a 2003-2004 között kialakult helyzethez, a nemzetközi szervezetek segélyezési trendje miatt előreláthatólag ismét módosítanunk kell donoraink összetételét. Egyrészt helyi partnerünk már alkalmas rá, hogy kisebb összegű nemzetközi forrást önállóan mozgósítson (USAID).

20

Másrészt viszont a Segélyszervezet EU finanszírozást eddig még nem igényelt szandzsáki programokra, noha más földrajzi területeken ez nem ritka. Mivel a EuropeAid évről évre növekvő támogatási keretet nyit Szerbia számára, nő az esélye, hogy a közeljövőben erre a célterületre a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának forrásain kívül uniós támogatást is tudunk vinni. Donoraink összetételét azonban a II.1. „Stratégiai tervezés” alatt ismertetetteken (donor prioritásai, célcsoport fejlesztési igényei, segélyszervezeti és helyi emberi erőforrások) kívül jelentősen befolyásolják egyéb körülmények is, többek között a Szerb Köztársaság nemzetközi, valamint belpolitikai helyzete, és országon belül a szervezett bűnözés elleni fellépés hathatóssága. Például ha más célterületekhez hasonlóan a Segélyszervezet a jövőben a Nyugat-Balkánon is kezdeményez közigazgatás-fejlesztéssel összefüggő projektet, annak kapcsán a szakterületen érdekelt további donorok, pl. a magyar Önkormányzati Minisztérium is számításba veendők.

21

Table of contents I.

Historic, sociological and political background..........................................27

II.

Aid strategy and methodology....................................................................29

II.1.

Strategic planning......................................................................................29 Country strategies, regional strategies........................................................30 Cross-cutting issues...................................................................................31

II.2.

Project management methods: PCM, RBA, GEA.......................................31 PCM..........................................................................................................31 Right-Based Approach (RBA)...................................................................32 Gender Empowerment Assessment (GEA)................................................32

II.3.

Local partners............................................................................................33

II.4.

Donors.......................................................................................................34

II.5.

Organisation development.........................................................................35

III.

Dynamics of aid work: transition from immediate humanitarian assistance work to sustainable development...............................................36

III.1.

Conceptual determination of aid work........................................................36

III.2.

Temporal dynamics of humanitarian assistance activity.............................36 Humanitarian aid.......................................................................................36 Reconstruction...........................................................................................37 Development aid.......................................................................................37

IV.

Humanitarian assistance work...................................................................39

V.

Transition programmes..............................................................................39

VI.

Development assistance programmes.......................................................40

VII.

Exit strategy - Future plans......................................................................43

VII.1.

Exit strategy...............................................................................................43

VII.2.

Ourfuture plans in Sandzak.......................................................................44 Social field.................................................................................................44 Economy development field......................................................................44

The Hungarian Interchurch Aid (HIA) established in 1991 acts as an organisation in the status 'high public utility. Its activity is aimed at serving those in need irrespective to gender, nationality and religion. The organisation is active in two main activity fields: 1. Domestic social activity management of 18 independent social institutions 2. Humanitarian and development programmes in Hungary and abroad HIA HIA has pursued and pursues humanitarian and international development work in the following countries: Hungary, Serbia and Montenegro, Croatia (1991), Kosovo (1997-1999), Macedonia (1999), Bosnia and Herzegovina (1992), Ukraine (1991-), Afghanistan (2001-), Russia (North Caucasian) (1995-), Uzbekistan (2001-), India (2004-), Sri Lanka (2004-), Thailand (2004-), Iraq (2003-2004), Slovakia (20022003), Czech Republic (2002-2003), Poland (1997), Palestine (2004-), Sudan (2004), Iran (2004), Pakistan (1995), Ruanda (1996), Bulgaria (1991),Albania (1999).

I. Historic, sociological and political background Within the state of Serbia-Montenegro the region as a target area of the programme (Sandzak region) is in a very specially disadvantageous situation, when compared to the other areas of the country. This is partly due to historic, partly due to economic political reasons. In the course of Ottoman expansion the Turkish Empire built one of the commercial bases and military fortifications in the far West under the name Novi Pazar only 10 km far from the centre of the ancient Serbian state (Stari Ras) at the crossing of the NorthSouth and East-West war routes. The town gave the right for settlement only for those of MuslimMuslim religion, therefore it got populated mostly by Bosnians, and by Turks in a smaller ratio. On the other hand the Serbian settlements in the surrounding survived over the entire era. The area to the far west of the Sandzak region has a mixed composition in ethnic term, however on regional level the Bosnians with Muslim religion form majority till today. The Turkish troops withdrew from the only early 20th century, at that time Sandzak was annexed to the Kingdom of Serbia. In the Yugoslavian era the population of the region was considered well-off, although the area suitable for agricultural plant growing was limited, husbandry, especially sheep keeping was a profitable sector. Due to ethnic reasons the resources to be spent on Sandzak were cut off by the central government after the Tito age, consequently the local economy collapsed at the time of the South Slav wars. As a consequence of active international aid programmes, of forwarding-trading, and unfortunately to some extent of the organised crime concentrated to Novi Pazar the economic development has shown a remarkable boom over the recent five years. This can be experienced on the country-side as well, but the migration of the population on the country-side is continuing still today. The infrastructure of the waste/sewage treatment cannot keep up with the economic boom, which causes an environment damage becoming more and more serious. According to the census figures of 2002 the population in Novi Pazar counts 85,534, out of which 55,000 lived in the town. According to the figures made public by the town council of Novi Pazar the number of the town citizens ran at 97,664. Unofficially: the number of the citizens is 100 120,000 persons (many of them live abroad during a certain period of the year). Novi Pazar is a multi-nationality town, where the ratio of the Serbs is 21,36 %, the ratio of Muslims (Bosnians) 75,37 %, while the ratio of other nationalities is 2,7 %. Unemployment represents a big problem in the region. Due to the tragic economic situation the unemployment exceeds 50 % as shown in the figures of the local government. This figure includes also those temporarily unemployed. Many working at private companies find themselves in the situation that they are sent on forced annual leave even several times during the year, as the smaller plants do not produce continuously. 27

The still state-owned company keep dismissing workers. Only public establishments represent safe, but low-paid jobs. The official figures are made more colourful that the boom of recent years has an impact in the black economy, some of the officially registered unemployed people do work not reported. As mentioned the geographic features of the Sandzak region (contiguous highlands) are not favourable for plant growing on large scale, smaller contiguous lands can be cultivated in the field of agriculture. Husbandry essentially sheep and cattle represents a traditional activity in the area. To this the environmental features are very suitable, but the war events of the recent period and the complete collapse of the economy led to the consequence, that many of the farmers involved in husbandry had to give up this activity. Presently many thousand families live in the area of Sandzak, who earlier were already involved or who are presently involved in husbandry, but they cannot make their living from this income. In addition to the need for direct support for family enterprises, family farms the lack of the relevant agricultural knowledge and the lack of the EU integration knowledge in case of small- and middlesized enterprises, and smaller agricultural cooperatives cause problems in getting sources.

28

II. Aid strategy and methodology II.1. Strategic planning Based on the scope of the activity HIA strategy can be divided into humanitarian and development area. Although the humanitarian crisis go with the series of unexpected situations, the common elements of the responds to these can be systemized in “humanitarian strategy”. From human resource aspect this means that HIA HIA staff members are ready for immediate action in case of humanitarian crisis. We have resort to staff of our cooperation partners and also to the help of local volunteers. From organisational aspect the humanitarian strategic planning means to elaborate intervention algorithm, and to maintain lasting cooperation. The intervention algorithms cover a pre-elaborated series of actions, which is executed more or less the same way with some adaptation to the local circumstances. Our lasting cooperation agreements make it possible for us to - start working on the target area, when our own staff has not reached the concerned location yet - have access to small amounts of aid funds which can be immediately made liquid - have managers knowing the local area, language, habits in the first days - receive support to extraordinary administrative arrangements (visa, customs clearance, establishment of the regional office, etc.) As to the sources HIA HIA itself runs on one hand a crisis-fund, and on the other hand has access to ACT International's mutual emergency fund within a short timeframe. In addition the Ministry of Foreign Affairs of Hungary occasionally also leaves us funds for immediate aid actions. Although there have not been any need for humanitarian action in Sandzak region in the past four years, nevertheless the described strategy is still effective there. The development activity requires a fairly stable strategic planning looking ahead to a few years and comprising the whole of the activity of the organisation. The focus of this planning at HIA is called development strategy. When elaborating the development strategy the starting point is the constant needs of the target areas. HIA has been present in Sandzak region since the war in Bosnia. Our expatriate staff members- together with our local partners constantly follow the development dynamics of the region, and in this regard the formulation of the long needs. These information are checked from other sources (through other colleagues knowing the area, partner aid organisations, international bodies, Hungarian diplomats accredited to the target country, special literature), in case of necessity special assessment team will visit the area. 29

The hierarchy of the needs and the limits of our own organisational capacity will finally decide which will become a priority. The development priorities defined thereby will be discussed with the priorities of the most important donor organisation functioning in the region. We will determine the target hierarchy to satisfy the needs judged to be realistically satisfied, the to-do-list, means and sources necessary to the accomplishment can be directly drawn and the third parties to be involved and the most important expected difficulties, pitfalls become clear: - to determine long-term, essential goals - to establish precise aims - to devide the development programme into projects - action plans - sources and assets - management - human resources from personnel and further education point of view - information flow/ reporting system - controlling/monitoring - relations/coordination As to the special field the following priorities have taken shape during the past 10 years. - social care provision (presently only inland) - education/special training - health care/hygiene - rural development/agriculture - increase in employment - environment management For years all projects have been accomplished in any of these issues, our partners also associate us with these issues. Country strategies, regional strategies The international donor and humanitarian organisations systemise their sector and activity strategies according to geographic areas. Devived by country, or at least by country-groups with special features they will determine separately their long priorities in the special fields, their on-site organisational and activity orders, their fundamental relationship system with the target groups and with other stakeholder local bodies, and with the regionally competent partner organisations HIA began to establish its own country-strategy two years ago in cooperation with the Ministry of Foreign Affairs. So far the strategy has been elaborated for Afghanistan, while it is under preparation for the region of West Balkan. 30

The country strategy has been drafted so that the development goals, the assets and resources necessary to the accomplishment thereof are organised in hierarchic order built on each other year by year. We do not deviate from the priorities of the sector, but try to plan programmes supporting each other involving even more sectors thereby. Cross-cutting issues It happens more and more often that certain leading aid organisations (e.g. Norwegian Church Aid) take certain issues extending over sectors at strategic level. Women' rights and the enforcement of environment protection aspects and the protection of minorities are characteristic representatives of this category. Presently HIA takes these issues similarly to the way of the exit strategies, at project levels. II.2. Project management methods: PCM, RBA, GEA The immediate humanitarian aid and the development assistance demand a totally different method, nevertheless there is overlapping. We have not had any classic humanitarian assistance project for years in the region of Sandzak. Despite the necessary intervention algorithm is available in case of a crisis. PCM Our development work almost exclusively runs on project-base. The planning and implementation model in its latest version, which became known under the term 'Project Cycle Management' was made mandatory by the European Union in the past 2-3 years for organisations financed by EU, yet its elements have been applied by the better-prepared aid organisations for long. The essence of the PCM is that the elaboration of the new project integrally subsequent to it is incorporated in the steps of the project implementation from the start. By the time the running project is accomplished, the next project built on the result thereof can already be launched.

31

The PCM generally includes the following phases: - assessment and analysis of needs - definition of the overall and precise project goals and objectives - elaboration of methodology - provision of sources - implementation of activities - procurement procedures - continuous monitoring during implementation - reporting - evaluation The model is cyclic, because the running project - 's monitoring already includes a need-assessment regarding the possible subsequent new projects - the evaluation similarly contains the need-assessment preparing the subsequent new project, and - the project results ensure starting points to the implementation of the future new project (even either generating new, higher needs). Right-Based Approach (RBA) The UN Human Rights Council, the Commissioner of Refugees and UNICEF started to use this terminology as an approach first about ten years ago, whereby the project subjects are divided into those entitled to service and those bound to performance. The approach by today has developed itself into a precise project-planning method package, and its scope has been extended from the sphere of human rights to the ever growing circle of humanitarian assistance and development support. At the experimenting level RBA has by now found its way into the non profit humanitarian aid sector starting off from the over-nation organisations. The constitutionality being more and more created in the Republic of Serbia already allows that certain elements of RBAget included in our new projects. Gender Empowerment Assessment (GEA) The term of Gender Empowerment Assessment is also about a methodology package, which initially started off that the social role-division between the genders has to be balanced in the framework of the humanitarian project. In the region of Sandzak with Muslim majority either disproportionately big burden is put on women in the social work division or the remuneration of the work performed by them is lower than that of the men's.

32

Therefore HIA has been applying the GEA method in the form of 'cross-cutting issue' with experimenting nature in the development projects launched since 2005, its basic elements are the followings: - gender roles of the local society have to be assessed - the project is to be planned in such a way that it should have an effect in the direction of balancing the gender roles - during implementation the initial state-of-affair analysis should be regularly updated - the final stage will be validated after some time following the project end through post-impact assessment II.3. Local partners The Hungarian Interchurch Aid cooperates with the local partners in all target areas. In the region of Sandzak our strategic partner is the Muslim humanitarian organisation, called 'MHD MERHAMET' from the very beginning, which has always been involved in all projects implemented so far. The cooperation is accomplished in several levels: - joint need- analysis and assessment are conducted, - the local partner is involved in planning of certain projects - the projects are implemented under the management of HIA's project director by joint staff members - in the framework of the Capacity Building programme, organisational and special further trainings are ensured for the MERHAMET's managers and special staff - we assisted in the modernisation of our partner's organisational system - in the course of our programmes in Sandzak we have jointly switched from humanitarian activities to development work, - we have made our partner capable of individually getting international developmentsources. Occasionally, in other special fields we also cooperate with other local organisations, with the UN special bodies, and also with the regional competent public adminis-trative agencies. Beyond those listed above we coor-dinate our work in Sandzak with the regionally compe-tent public bodies, with the Ministry of Foreign Affairs of Hungary, with the Minis-try of Local Governments of Hungary and with interna-tional donor organisations (USAID project offices, HEKS, Luxembourg Development Agency, SDA, OSCE) even if no given cooperation will be established. 33

Cooperation party Town of Novi Pazar- Department for Refugees UNDP PRO office, Novi Pazar and UNHCR, Kraljevo Local offices of the Serbian Red Cross (Novi Pazar, Tutin) Blazevo Elementary School Town of Novi Pazar- Department for City Planning Town of Tutin: Department for City Planning FAO, Sjenica „Evropa-Pester” Cooperative, Delimedje „Evropa-Pester” Cooperative, Delimedje Novi Pazar Regional Hospital and Polyclinic „Duga” Society for Children Protection Public Social Employment Centre Serbian Telecottage Association, Backa Topola Hungarian Telecottage Federation Secondary Grammar School and Special School of Textile Industry in the Town of Novi Pazar Civic Initiatives, Beograd EHO, Novi Sad

Special area Projects supporting Roma IDPs from Kosovo Projects supporting Roma IDPs from Kosovo Projects supporting Roma IDPs from Kosovo Projects supporting Roma IDPs from Kosovo Delimedje: planning of waste water treatment Delimedje: planning of waste water treatment Livestock breeding programme in Pester Livestock breeding programme in Pester Greenhouse vegetable growing programme Drug-prevention programme Drug-prevention programme Edition of social map Telecottage-development programme in Novi Pazar and Tutin Telecottage-development programme in Novi Pazar and Tutin Educational programmes for adults Drug-prevention programme MERHAMET strategic planning MERHAMET organisational development and capacity building programme

II.4. Donors During the period of our presence in Sandzak when humanitarian assistance activities dominated, we got the donations of the following donors to the region of Sandzak beyond our own sources: Ministry of Foreign Affairs of Hungary, Ministry of Foreign Affairs of Norway, Ministry of ForeignAffairs of Finland, FINIDA, Finn ChurchAid, Norwegian Church Aid and other member organisations ofACT International. Our development programmes have been supported by the Norwegian Church Aid and the Ministry of Foreign Affairs of Hungary with financial assets, out of the UN special bodies FAO with special consultancy, training and conduct of vet examination, UNDP and UNHCR with special consultancy, sharing of analysis results, and aid goods harmonized with HIA's programme. II.5. Organisation development Upon the transition from humanitarian to development aid work besides undergoing a considerable transformation at the Hungarian Interchurch Aid, the need arose for the organisational development and capacity building at our local partner, MERHAMET. With the aim of capacity building a separate programme was organised in 2004.

34

In the course of the programme an organisational audit was conducted at MERHAMET, and the main development areas t were defined together with the local colleagues in Sandzak. The long-term aim - through the experiences of HIA - is to improve MERHAMET to the level on which it can independently mobilise EU sources, independently implement projects and fulfil its donors' reporting and accounting requirements. Under the presently still running capacity building programme the colleagues in Sandzak have acquired the PCM steps, the techniques of writing proposals, could see the operation of an audited financial system. Separate thematic trainings were held in the field of the operation of the telecottage-operation, drug prevention, most up-todate agricultural practises and social work with disadvantaged groups. The trainings consisted of on-site lectures study visits in Hungary and Voivodina (Vajdaság), joint workshops conducted by Hungarian experts. The capacity building programme of MERHAMET will be continued in future as well, eventually additional local partners will also be involved.

35

III. Dynamics of aid work: transition from immediate humanitarian assistance work to sustainable development III.1. Conceptual determination of aid work The international aid work can have humanitarian, development and military goal. This latter does not fall under the scope of activities of HIA . The first two are defined differently by OECD due to their different feature: - “The humanitarian aid means an activity, which has the task to protect the civilian population and those not involved in the hostilities, to provide them with food, water, shelter and adequate health care, to promote them to return to their ordinary routine and subsistence'. - 'The international development means an external source transfer, which is aimed at development or overcoming poverty, and contains at least 25 % aid element.' (ParagiSzentiványi-Vári: 'International development aid work' KÜM-Corvinus, Budapest 2007). Mutual element is that both special fields go with external source transfer, a certain ratio thereof represents non refundable donation (occasionally 100 %). With regard to time and to the donation ratio all aid works can be divided into three phases: - immediate humanitarian assistance work - re-construction - development. These phases in close relation base on each other, assume each other, and often overlap in time. On the other hand their accomplishment is achieved with different methods, different human staff and last but not least with different financial resources. III.2. Temporal dynamics of humanitarian assistance activity Humanitarian aid The immediate assistance work is meant to ease the sufferings of the civilian population suffered through natural or armed disaster. This period lasted very long in Sandzak, as - the refugees arrived to the area later in time, in different waves - they got stuck in the area: it was difficult to go to the centre of Serbia or get broken up in the direction of other countries - due to the lasting war events and ethnic cleansing only a part of them and only years later could return to their original place - many of the refugees had to return to the much smaller area of former Yugoslavia (not necessarily to their original area) from the receiving WestEuropean countries directly after the end of the war events 36

- In Kosovo the UN failed to stop the quiet ethnic cleansing taking the reverse direction, the victims came mainly from the Roma population - the economy of the region collapsed in the 90ies, consequently the local population got poor irrespective to the issue of refugees. The projects of the Hungarian Interchurch Aid were aimed at humanitarian assistance due to the above till 2003, extending the target group to the social groups dropping behind as well in addition to the refugees and IDPs. Reconstruction With regard to its geographic location and ethnic composition the region of Sandzak was an interim area in the former Yugoslavia, maybe it is due to this that no war incidents hit it apart from scattered armed incidents (e.g. NATO bombing of Sjenica airport). Rebuilding tasks in the region rather arose that the government neglected to maintain the infrastructure built during the Milosevic regime, thus the state of the roads, schools, water pipes existing to that time turned poor. The upgrading thereof was performed by big international donor organisations through the public structures. As the scale of such types of projects exceed our material and human resources, and is beyond our support profile, HIA was not involved in the classic reconstruction task in the region of Sandzak. Development aid Similarly to other target areas our staff stayed long time on site in the region of Sandzak in the course of the humanitarian assistance work, they got familiar with the geographic and economic circumstances of the target area, the special cultural, ethnic, religious, demographic features of the target group, the public administration, the governing and interest groups, the community lea-ders. They recruited and trai-ned local colleagues, they got in contact with the inter-national official bodies and nongovernmental aid orga-nisation working there. They established a circle of supp-liers to source aid goods, and an infrastructure in place to perform their tasks. These conditions made it possible to change from humanitari-an to development activities. Our initial development projects grew from the welfare/social direction of the previous period. From 1996 onwards these served the aim to gradually make the previous target group capable of self-sufficiency, thus replacing the daily assistance work after a period of transition. Since 2004 the trend has become stronger, our development activity has gone further to the five big strategic special fields (see II.1 Strategic planning). The target groups of our projects have been modified; our aid methods have been adopted also to the special features of the development work.

37

On the other hand we still keep organising transition type of projects which happened in the case of Roma IDP community arrived from Kosovo, as they are simultaneously dependent on humanitarian and development components. The West-European immigration bodies continuously deploy the Roma people fleeing Kosovo a decade earlier home (at that time it still belonged to Serbia). On the other hand the Serbian state is still unable to receive and integrate them under such environment, which is fair to humans. Humanitarian assistance projects of HIA in Sandzak Year 1995

Donor ACT/HIA

Topic Humanitarian Assistance in Sandzak (95013)

Budget DEM 108.099,76

1996

ACT/HIA

Agricultural Assistance in Sandzak (96010)

DEM 209.573,98

ACT/HIA

Soup kitchen in Novi Pazar (96023) Humanitarian Assistance in Kosovo & Sandzak (ACT Appeal EUYU62)

DEM 59.998,40 USD 264.738,04

ACT/HIA

Humanitarian Assistance (ACT Appeal EUYU62)

USD 182.461,51

HIA

Agricultural Assistance in Sandzak (97005) Relief Assistance to Kosovo IDPs in Sandzak(ACT Appeal EUKA81)

USD 106.400 USD 101.407,06

1997

ACT/HIA

1998

ACT/HIA

1999

ACT/HIA

Immediate Humanitarian Assistance (ACT Appeal EUBK91)

USD 688.553,27

2000

ACT/HIA ACT/HIA ACT/HIA

Sandzak (ACT Appeal EUBK91) Sandzak (ACT Appeal EUBK01) Humanitarian Assistance to IDPs from Kosovo in Serbia (ACT Appeal EUBK01)

USD 216.309,95 USD 416.523,03 USD 183.403,04

ACT/HIA ACT/HIA FRY ACT/HIA NCA/HIA

Sandzak (ACT Appeal EUSM11) Winter Assistance (ACT Appeal EUSM11) Sandzak (ACT Appeal EUBK01) Soup kitchens, greenhouses

USD 650.000 USD 120.000 USD 497.933 EUR 93.557,89

2001 2002 2003

38

IV. Humanitarian assistance work Since 1992, together with MERHAMET, food, clothing and heating materials have been distributed as an aid, soup kitchen has been operated. We have run a pharmacy for those in need without social security insurance in Serbia. We have distributed seeds and manual tools to refugees staying at relative families so that they can provide at least for their own consumption. V. Transition programmes Since the conflict in Kosovo the local Albanian majority drove the Roma population away from the most towns. The families had their entry point to Serbia through Novi Pazar, where they camped for years on the close Batnik waste depot. Early 2006 the town management re-settled them to the wholesale market located in the south industrial zone of the town. At UNHCR initiative it was started to establish a refugees camp consisting of container flats about 15 km far from the town centre in the settlement called Blazevo, which has long been populated by Roma people. However due to disputes about the proprietary rights the construction work was finished only partly. Despite the municipality moved the families to 30 concrete plateau in spring 2008. As they come from different towns of Kosovo, and the ethnic composition is also mixed, no community has been formed yet. Thus mutual assistance can be expected only from families of the relatives. Moreover the local Roma community was much against the settlement of the IDPs, so far they have not accepted them. The refugee camp lacks the public utility supplies and infrastructure, there is only one well with industrial-quality water. Their legal status has been solved after several years of delay, but the residents do not get a job without having any special qualification. As UNHCR has not settle the bath/toilet container either, children often cannot clean , thus do not attend to school. To ease the situation a multi-stage assistance programme was outlined. In the first phase thereof soon coming to the end the families will receive construction material and a bricklayer will teach them the different methods and techniques to be used. The families attended hygienic trainings, at the end thereof they received hygienic packs. As the need for a literacy course was identified in relation to the hygiene training, this can be organised in the next phase. At the same time the residents also participate in psychosocial activities. The well presently unusable will be cleaned, rebuilt and water-cleaning equipment will be installed, thus the water supply to the camp will be solved. The legalisation of the camp will take place in the close future. Thus from the side of HIA there is no more need in the camp for additional infrastructure development, those can be accomplished by the UN bodies after the legalisation.

39

VI. Development assistance programmes As much as it is possible our development assistance work is organised in programmes for several years in correlation to each other. In Sandzak projects for - agriculture-development - drug-prevention - education - telecottage-development - NGO capacity building - community development for Roma IDPs from Kosovo were launched. The precedents of the agricultural programme go back as far as 1996, from this date on we have supported the Bosnian refugees living in illegal camps through ensuring agricultural land, seeds, artificial fertilizer, plant protection chemicals and equipment, so that they can ensure their own food supply. Raising this element to a higher level of technology we established a greenhouse block on 1,200 square metres in 2003-2004, which served the aim to supply the soup kitchen with fresh vegetables. The operation of the greenhouse block was supported in the first three years with plants, artificial fertilizer, plant protection chemicals, technical equipment and consultancy, since then it operates on its own. Based on the greenhouse experiences the next step in 2007 was the support for family farms with 120-square-metre foil tents. This was aimed at introducing the foil vegetable growing technology in such distant settlement, where this was unknown so far. These demonstration foil tents got subsidy to the operation only in the first year, while the farmers receive an intensive special education. The development of husbandry was started simultaneously with plant growing. In the region of Sandzak sheep-breeding ensured the main source of living for several centuries thanks to the natural features in the region of Sandzak. Following the war in Bosnia more than 90 percent of the earlier livestock perished leaving the majority of the farmer families without a source of living. In the programme started in 2004 the poor sheep farming families got a mini-livestock with 30 animals, after 2-3 years they had to provide new beneficiaries with the received number of animals from the progeny. The start was helped with fodder, vet examination, special consultancy, further training giving the most up-to-date special knowledge, and with the series of workshops assisting the preparation for the EU accession. In order to ensure the sustainability of the system and the independent further development an agricultural cooperative was founded in 2005 with the participation of the beneficiaries. The cooperative got funding to the starting operation for two years, during this time it became suitable to receive Serbian public resources, and to involve international donor-sources. (The cooperative was provided with machines for the agricultural land, to complete the plant growing sub-programme.)

40

During 2008 a similar programme was launched for the development of goat breeding in addition to redistributing the returned sheep. The drug-prevention programme was created in response to the problems created by the fast spread of the drug consumption in Sandzak. Counselling office was established, where experts of the different special areas (neuro-psychiatrist, school psychologist, social worker, teacher) were available for those effected, or their family members either personally or through the anonymous phone line. Study tours were organised for professionals from Sandzak to Hungary and further trainings were held by Hungarian specialists in Novi Pazar. We held information classes at all elementary and secondary schools of the town and a series of lectures during the year. Weekly group workshops were organised of those effected and their relatives eith the aim of their psycho social care. We held thematic meetings on weekends in the age group of 12-22 year olds, dealing with certain aspects of drug prevention. These events with personal attendance were promoted with active media campaigns and after one year, demonstration on the streets was organised. The out-of-school programme is aimed at increasing the competitiveness of the unemployed or those close to be dismissed on the labour market. Since 2004 we have conducted computer and English courses on different levels. The telecottage-development programme has been developed from the computer courses based on models from Scandinavia, Hungary and Voivodina. Since 2005 oneone telecottage have been established in Novi Pazar and Tutin, which provide on one hand office-IT, and on the other community services (e.g. job office, tender consultancy). Presently the Republic of Serbia does not contract non-profit organisations for part-tasks in public administration, nevertheless it is expected in future along with the improvement of legislation, that similarly to Hungary telecottages in Serbia will also be entitled to take public tasks over (e.g. to conduct accredited courses). During the past five years the target group of our NGO capacity building programme was our cooperation partner, MERHAMET. However representative of other bodies also attended our workshops, which were in some contact with our Sandzak projects.

41

After one and half years of preparatory work we launched a community-development programme in 2008 for the Roma IDPs arrived from Kosovo. One of the relevant tasks is to build a direct community for the different families. It is however more important to help the groups on the periphery to get adjusted into the Serbian society. We conduct training in hygiene for the target group, develop the built infrastructure of their settlement, and support them with the distribution of direct aids.

Development assistance projects of HIA in Sandzak Year 2004

Donor NCA/HIA

200520062007

NCA/HIA

HMFA

NCA/HIA

NCA/HIA

2008

NCA/HIA HMFA

NCA/HIA

42

Topic Sheep breeding, green houses (5), computer course, capacity building Land enlarging, sheep breeding, capacity building, „telehouse”

Budget 159.553,79 EUR 182.000 EUR

HIA Poverty reduction and support to most vulnerable social groups in Vojvodina and Sandzak, supporting of farmers, complex agriculture 1., Poverty reduction by agro-environmental programme, 2., Reduction of early carrier unemployment by extra-scholar education and prevention of drug-related criminality, 3., Sustainable communities: through the services of the telehouse - info center, agro-environmental programme, Drug Stop education and cooperation of 1 state institute and 2 NGOs Contributed towards sustainable farming through sheep-breeding and agricultural cooperatives; Opportunities for income generation improved through computer training and English courses in Novi Pazar and Tutin; Living conditions for Roma children and youth improved through hygiene training, socialisation and psychosocial activities; Strengthened local implementing partner organisation – Merhamet, through targeted capacity building Economic, Gender and Ethnic Equity for Sustainable Democracy Agricultural development in Sandzak: goat breeding development, professional visit in Hungary for Serbian agricultural experts, farmer training and counselling in Sandzak Support to Roma IDPs in Blazevo

68.63 HUF

190.078 EUR

140.000 EUR

134.000 EUR

20.000 EUR

VII. Exit strategy - Future plans VII.1. Exit strategy The international organisations consciously plan the later end of their own involvement in their country strategies from the geographic regions under their care. This can be connected to - the achievement of their goals - the cease of the needs which can be supplied by them as well - gradually transfer their activities to local organisations or - modify the priorities of their most important donors. Presently HIA has to pursue its international activities in a formal project-system. As the closure of the different activities is planned on project level, there was no need in the earlier years to establish a separate exit strategy for the Sandzak region. In the past two years the economic and social relations of the area modified the priorities of the international donor community. - On one hand the Serbian public administration will be more and more capable of meeting the relevant social obligations through the gradual establishment of the rules of law and the domestic non-profit organisations also develop quickly. Thus less and less tasks are left for the international aid organisations in the management of poverty reduction and the relevant social problems. - On the other hand Serbia and the region of Sandzak, sees a spectacular economic development. The EU and USAID put development funds of high amount available for Serbia, which are utilised partly through the public sector, partly through the business sector. Thanks to this the role of the international aid organisations will also reduce in the field of economic development. In the last 3 years a gradual geographic focus shift can be observed: the attention of some of the international organisations was directed to Kosovo and Bosnia bordering Sandzak on two sides. Using the structure built and the experience obtained in Sandzak as a base their new projects are start launched in the new target areas (e.g. FAO agroassociation programme).

43

VII.2.Ourfuture plans in Sandzak Compared to the international aid trends the work of the Hungarian Interchurch Aid in Sandzak still seems to be needed in certain special fields, both in the social, and in the economic sector. Therefore it is not expected in the middle term that we will withdraw from the region. On the other hand we will conduct a need-assessment in the two neighbouring areas and in justified case we will launch humanitarian assistance projects as well. Social field As the continuation of the drug prevention programme we will launch a project this year concerning family harming. Beyond having the counselling office helping the victims the project will focus on the change of preconception awareness raising activities. We wish to direct the drug prevention programme into the field of therapy together with public agencies, as soon as the legal background to the cooperation between the public and non-profit sector is established in Serbia. The next planned step in the telecottage development launched in 2005 is to join the telecottages from small town and villages into a cooperation network. The community development programme for Roma people can be listed here. In this framework a literacy training and psycho-social events for community development will be started this year. As far as possible in the cooperation with UNDP we wish to provide healthy water supply to the IDP settlement in Blazevo and special education for Roma youngsters. Economy development field In the agricultural programme we continue to assist the farmers and cooperatives in Sandzak in their preparation for EU membership. In the middle run humanitarian aid assistance is needed in making typical local products marketable to EU standards, the local market economy actors will still not be able to turn this perspective area developing from own force in years to come. Still in 2008 we will start building the route for the first local product (partly connected with the community building programme for the Roma people). An important part of HIA 's working method is the cooperation with local partners both in social and economy development fields. The slow development of the nonprofit sector in Sandzak makes it necessary that the local partners are involved in targeted capacity building programme, till they reach the level of being auditable in the middle run. Similarly to the situation evolved between 2003-2004 the composition of our donors will probably have to be modified due to the trend of aid activity of the international organisations. 44

On one hand our local partner is already capable of independently mobilising international resource of smaller amount (USAID). On the other hand HIA has so far not applied for EU sources to the Sandzak programmes, although this is not rare in other geographic areas. As EuropeAid is having larger accessible funding for Serbia year by year, the chance also gets bigger that even EU support can also be brought to this target area in the near future in addition to the recourse of the Ministry of ForeignAffairs of Hungary. Nevertheless other circumstances have a considerable impact on the composition of our donors beyond those presented under II.1. 'Strategic planning' (priorities of the donors, development needs of the target group, HIA's and local human resources), among others the situation of the international and internal policy of the Republic of Serbia, the efficiency of the action against organised crime within the country. For example if similarly to other target areas HIA will initiate a public administrationdevelopment project on West Balkan also, in this regard additional donors, e.g. the Hungarian Ministry of Local Governments involved in this special field can also be considered.

45

Sadržaj I.

Historijska, sociološka i politička pozadina ...............................................51

II.

Strategija i način pružanja pomoći............................................................. 53

II.1.

II.3.

Strateško planiranje .................................................................................. 53 Državne strategije, regionalne strategije.................................................... 54 „Cross-cutting issues“ ...............................................................................55 Način vođenja projekta: PCM, RBA, GEA................................................55 PCM ..........................................................................................................55 „Right-Based Approach“ (RBA) ...............................................................56 „Gender Empowerment Assessment“ (GEA) ........................................... 56 Lokalni partneri ........................................................................................ 57

II.4.

Donori ......................................................................................................58

II.5.

Razvoj organizacije .................................................................................58

III.

Dinamika pružanja pomoći: prelaz od promtnog pružanja humanitarne pomoći do održavanog razvoja ............................................. 60

III.1.

Pojmovno određivanje posla pružanja pomoći ..........................................60

III.2.

Vremenska dinamika pružanja pomoći ..................................................... 60 Humanitarna pomoć ................................................................................. 60 Obnova ..................................................................................................... 61 Pomoć za razvoj ........................................................................................ 61

IV.

Humanitarna pomoć ................................................................................. 63

V.

Privremeni programi ................................................................................ 63

VI.

Program za razvoj pružanja pomoći .......................................................... 64

VII.

Strategija povlačenja Budući planovi ...................................................... 67

VII.1.

Strategija povlačenja ................................................................................ 67

VII.2.

Budući planovi na području Sandžaka ...................................................... 68 Na socijalnom području ........................................................................... 68 Na području ekonomskog razvoja ............................................................ 68

II.2.

Mađarska Ekumenična Organizacija (MEO) je osnovana 1991. godine i od tada fukcioniše kao izdignuto javna organizacija. Cilj Organizacije je pružanje pomoći svima bez obzira na spol, nacionalnost i veroispovest. Organizacija radi na dva izdignuto važna područja: 1. Domaća socijalna delatnost 18 samostalnih socijalnih institucija, 2. Humanitarni i razvojni programi na području Mađarske i u inostranstvu. Organizacija je u sledećim, navedenim zemljama i mestima obavljala dosada humanitarne zadatke i međunarodne razvojne projekte: Mađarska, Rumunija, Srbija i Crna Gora, Hrvatska (1991), Kosovo (1997 - 1999), Makedonija (1999), Bosna i Hercegovina (1992), Ukrajina (1991 -), Afganistan (2001 -), Rusija (Severni Kavkaz) (1995 -), Uzbegistan (2001 -), Indija (2004 -), Sri Lanka (2004 -), Tajland (2004 -), Irak (2003 - 2004), Slovačka (2002 - 2003), Češka (2002 - 2003), Poljska (1997), Palestina (2004 -), Sudan (2004), Iran (2004), Pakistan (1995), Ruanda (1996), Bugarska (1991) iAlbanija (1999.).

I. Historijska, sociološka i politička pozadina Ciljno područje pružanja pomoći je na području južne Srbije, područje Sandžaka, koje je u veoma teškom položaju, ako usporedimo sa ostalim delovima zemlje. Razlozi su delom historijski, a delom ekonomski. Za vreme širenje Otomanskog carstva, od centra stare srpske države (Stari Raš) nepunih 10 kilometara su se protezali vojni putevi u smeru severa i juga i zapada i istoka. Tadašnje snage su svoj najzapadniji trgovački centar izgradili baš na području vrata današnje Bosne, na mestu Novog Pazara. U gradu su se mogli nastaniti samo muslimani, zbog toga su najvećim delom ovde živeli bosanci, a u manjem broju tursko stanovništvo. Istovremenu su okolna srpska sela opstala. Zapadni deo oblasti Sandžak je po etničkom sastavu veoma raznolik, ali na nivou oblasti još su uvek u većini bosanci, muslimanske vere. Sa ovog područja su se turci povukli tek početkom 20. veka, tada je Sandžak pripojen Kraljevini Srbiji. Za vreme Jugoslavije ova oblast je bila relativno bogata, mada na ovom području nema velikih oranica, ali uzgoj životinja i ovčarstvo je urodilo plodom. Zbog etničkih razloga, nakon Titove ere, centralno rukovodstvo je zatvorilo česme za dalje pružanje pomoći Sandžaku. Na osnovu toga i tokom ratova na području bivše Jugoslavije lokalna ekonomija se u potpunosti raspala. U zadnjih pet godina je počeo nagli porast ekonomije na ovom području, u prvom redu na osnovu međunarodnih pomoći, trgovini i isporukama, ali nažalost velikim delom i zbog organizovanog kriminala, koji je koncentrisan na prostoru Novog Pazara. Ovaj razvoj se oseća i u regiji, ali unatoč tome i dalje traje emigracija mladog sveta. Ekonomski razvoj regije ne prati i razvoj infrastrukture za rukovanje otpada i otpadne vode, što predstavlja sve veću ekološku opasnosnost u oblasti. Prema podacima popisa stanovništva iz 2002. godine u Novom Pazaru živi 85,534 osoba, od toga 55,000 ljudi živi u gradu. Prema objavljenim podacima Skupštine grada Novog Pazara je pak broj stanovnika grada 97,664. Nezvanično je broj stanovnika grada 100 120,000 ljudi, od kojih mnogi žive i rade u inostranstvu. Novi Pazar je višenacionalni grad, gde su 21,36 % stanovnika srbi, 75,37% stanovnika bosanci, odnosno muslimani, dok preostali deo od 2,7% pripada ostalim nacionalnostima. U ovom prostoru predstavlja veliki problem nezaposlenost. Zbog tragičnog ekonomskog stanja, prema podacima gradskog rukovodstva, nezaposlenost dostiže, pa čak i premašuje broj od 50%. U ovu cifru su uračunati i privremeno nezaposleni. Mnogi, koji su zaposleni u privatnim firmama i preduzećima su prisiljeni tokom godine više puta otići na prinudne godišnje odmore, jer manje firme ne rade kontinuirano cele godine. Istovremeno državne firme polako otpuštaju svoje radnike, Jedino državne institucije predstavljaju sigurna radna mesta, ali samo sa jako niskim platama. Zvanične podatke osvežavaju podaci, koji nastaju na prostoru crne ekonomije, jedan deo nezaposlenih neprijavljeno radi u toj sferi. 51

Kao što je već navedeno, geografski položaj oblasti Sandžaka ne odgovara industrijskoj poljoprivredi, na celom području ima samo malo takvih površina gde se može voditi poljoprivredni uzgoj voća, povrća i žitarica. Istovremeno uzgoj životinja ovčarstvo i govedarstvo su tradicionalne kulture na ovom području. Za to su geografske i klimatske okolnosti izvanredne. Međutim ratna događanja u proteklim godinama kao i propast ekonomije ove regije je upropastilo farme gde su se bavili uzgojem životinja. Momentalno više hiljada takvih familija živi na prostoru Sandžaka, koji se i danas bave uzgojem životinja, ali danas već ne mogu sebe izdržavati od toga. Manjak stručnog znanja, nedostatak poljoprivrednih zadruga i nepoznavanje EU integracionih mogućnosti sprečavaju dospeće EU dotacija za poljoprivredu i uzgoj životinja u ovu regiju.

52

II. Način i strategija pružanja pomoći II.1. Planiranje strategije Na osnovu svoje delatnosti strategija pružanja pomoći Organizacije se može podeliti na humanitarno i na razvojno područje. Mada su humanitarne krize isprepletene raznim neočekivanim slučajevima, odgovori na ta pitanja se mogu složiti u takozvanu „humanitarnu strategiju“: Sa kadrovske strane to znači da su saradnici Organizacije spremni na izvršavanje humanitarnih zadataka u slučaju krize. U takvim slučajevima pomažu nam i saradnici stručnih partnera i lokalni dobrovoljci. Sa organizacione strane planiranje humanitarne strategije je izrada algoritma i održavanje konstantne saradnje. Algoritam intervencije je unapred izrađen redosled zbivanja i događanja, koje sa malim lokalnim adaptacijama uvek na isti način treba obavljati. Naše stalne veze za saradnju nam omogućavaju da: - već onda možemo započeti naš posao kada naši saradnici još nisu stigli na mesto krize, - od samog početka imamo na raspolaganju dobre vodiče i lokalne ljude koji se dobro snalaze na datom području, - da što pre dospemo do dobrih izvora pružanja pomoći, odgovarajući fondovi, - da dobijemo podršku za vanrednu administraciju (vize, carina, organizacija lokalnog biroa), U pogledu vlastitih izvora i sama Organizacija raspolaže sa svojim kriznim fondom, a sa druge strane imamo mogućnost brzo dobiti podršku od ACT International organizacije. Osim toga Ministarstvo Spoljnih Poslova Mađraske Republike povremeno oslobađa određene fondove za pružanje pomoći na kriznim područjima. Mada na području Sandžaka u proteklih četiri godine nije bilo potrebno pružati humanitarnu pomoć, predočena strategija važi i za ovo područje. Razvoj stvara potrebnim razvoj strategije na više godina unapred, gde treba isplanirati mogućnosti i potrebe za nekoliko godina unapred. Ovo planiranje kod Humanitarnih Organizacija predstavlja strategiju razvoja. Strategiju razvoja počinjemo izrađivati na osnovu konstatntnih potreba ciljnog područja. Humanitarna Organizacija je od rata u Bosni prisutna na području Sandžaka. Naši saradnici na poziciji, zajedno sa lokalnim partnerima stalno promatraju dinamiku razvoja ovog područja, a stime i stalne potrebe ove oblasti.

53

Dobivene podatke kontrolišu putem drugih izvora (druge humanitarne organizacije, kolege koje poznaju dato područje, međunarodne institucije, akreditirani diplomati u datoj zemlji, stručna literatura), a po potrebi i stručni štab putuje na ciljno područje da izvidi situaciju. Hierarhija potreba te naše mogućnosti odlučuju o tome, šta će dobiti prioritet. Ovako sastavljene prioritete usaglasimo sa prioritetima najvažnijih donorskih organizacija u oblasti. Za potrebe, koje se realno mogu ostvariti sastavljamo ciljnu hierarhiju i od toga već direktno proizlaze stvari koje trebamo obaviti, te potrebna sredstva, izvori i treće osobe i organizacije, koje moramo uključiti u ostvarivanje planova. Istovremeno tu se već pojavljuju i najveće poteškoće, a to su: - određivanje dugoročnih osnovnih ciljeva, - izrada konkretnih ciljeva, - podela razvojnog programa na projekte, - planovi delovanja, - izvori i sredstva, - rukovođenje, - ljudski izvori, kadrovske činjenice i gledišta obuke, - strujanje informacija / način izveštavanja, - kontrola / monitoring, - veze / kordinacija. U pogledu stručnog područja u zadnjih 10 godina su sledeći prioriteti bili rasčišćeni: - socijalno snabdevanje (momentalno samo na domaćem terenu), - obuka / stručno školovanje, - zdravstvo / higijena, - razvoj provincije / poljoprivreda, - povećanje zaposlenosti, - ekonomija zaštite okoline U nekoliko zadnjih godina svi naši projekti se mogu povezati sa navedenim prioritetima. Naši partneri nas tako imaju u evidenciji. Državne i regionalne strategije Međunarodne donorske i humanitarne organizacije svoje strategije delovanja dele i po geografskim regijama. Obično po zemljama, ali puno puta i po grupama zemalja ili regijama, gde na svakoj lokaciji posebno određuju svoje prioritete i lokalnu strategiju, svoje lokalne veze sa lokalnim stručnjacima i tamošnjim, drugim organizacijama. Mađarska Ekumenična Organizacija svoju međunarodnu strategiju izrađuje u saradnji sa Ministarstvom Spoljnih poslova, što su zajednički započeli pre dve godine. Dosada je izrađena strategija za područje Afganistana, a sada je u toku izrade i pripreme strategija za područje zapadnog Balkana. 54

Strategija za datu zemlju se tako sastavlja, da se u projektu sastavljaju potrebna sredstva, ciljevi razvoja i za to svi potrebni izvori, koji se zajednički grade i organizuju u jedan zajednički red hierarhije. U svom redu obično ne odstupamo od izrađenih prioriteta, ali unutar toga pokušavamo izraditi više obuhvatnih sektora i isplanirati takve programe, koji podržavaju druge projekte. „Cross-cutting issues“ Sve češće se dešava da pojedine izdignute humanitarne organizacije (kao npr. Norwegian Church Aid) na nivou strategije rukuju pojedinim temama koji prelaze iz jednog sektora u drugi. U ovu kategoriju spadaju zaštita prava žena i prava i potrebe zaštite okoline te zaštita nacionalnih i drugih manjina. Momentalno Mađarska Ekumenična Organizacija ove stvari rukuje na nivou projekata. II.2. Način vođenja projekta: PCM, RBA, GEA Promtno pružanje pomoći i razvoj pružanja pomoći i dotacija potrebuje potpuno drugačiji pristup i način rada i planiranja, no i na tom području pojedine teme se poklapaju. Naš Klasični projekat humanitarne pomoći je već više godina prisutan na području Sandžaka. Za eventualne krizne situacije smo spremni sa svojim interventnim algoritmom. PCM Naš razvojni posao se skoro isključivo odvija na način pripreme projekata. Najnoviji model projektovanja i planiranja zovemo „Project Cycle management“ . Ovaj način je u zadnjih 2-3 godine propisan od strane Evropske Unije, za sve organizacije koji se finansiraju iz evropskih izvora. Određene elemente ovog projekta već više međunarodnih organizacija koristi u zadnjih nekoliko godina. Bit PCM-a je da u planiranje određenog projekta već odmah ugradimo i izradu projekata koji proizlaze iz datog plana. Na taj način kad se predmetni projekat okonča, odmah možemo započeti sledeći projekat koji proizlazi iz rezultata okončanog plana.

55

PCM obično sadrži sledeće elemente: - pregled potreba, analiza, - određivanje obuhvatnih i konkretnih ciljeva projekta, - sastavljanje metodologije, - obezbeđenje izvora, - izvršavanje delatnosti, - procesi nabavke, - stalni monitoring za vreme izvršavanja projekta, - sastavljanje izveštaja, - ocena Model je cikličan, pošto je:: - u monitoring projekta već ugrađena analiza potreba, koji je potreban za sledeći projekat, - ovakav monitoring već sadrži elemente potrebne za sledeći projekat, - rezultati projekta daju startnu taču za planiranje sledećeg projekta (generacija većih i ozbiljnijih potreba). „Right based Approach“ (RBA): Ovaj izraz se može prevesti kao: Opravdano približavanje predmetu. Komisija UN za ljudska prava, generalna Komisija za Izbjeglice te UNICEF su zajednički započeli koristiti ovo gledište pre nekoliko godina, kako bi se subjekti njihovih projekata mogli podeliti na one kojima su potrebne usluge i na one koji su obavezani na izvršavanje obaveza. Ovaj pristup je danas već konkretan način planiranja i izrade projekata za pružanje humanitarne pomoći. Na pokusnom nivou je RBA već proširen i na područje non-profitnih organizacija. Sve jači pravni sistem u Srpskoj Republici daje mogućnost, da i na tom području ugradimo RBAu naše projekte. „Gender Empowerment Assessment“ (GEA): „Pregled odnosa snage među spolovima“. Zapravo ovaj pojam možemo samo opisati, tačan izraz je teško naći na ovaj naslov. Ovde se opet radi o paketu procesa u vezi ljudskih prava, koji je proizašao iz toga da se u okviru humanitarnih projekata treba izjednačiti razlike između žena i muškaraca. U oblasti Sandžaka, gde većinom žive muslimani, na žene puno veći teret pada u pogledu obavljanja svakodnevnih poslova, a priznavanje tog rada je zanemaren sa strane muškaraca.

56

Zato u obliku „cross-cutting issue“ od 2005. godine u pokusnom obliku koristimo elemente GEA. Osnovni elementi toga su: - treba izvršiti pregled polne podele lokalnog društva, - projekt treba tako planirati, da se uzme u obzir izjednačenje uloga u pogledu polova, - prilikom izvršenja projekta uvek treba osvežavati ispitivanje stanja, - krajnju situaciju, posle završetka projekta treba potvrditi i registrovati sa naknadnim ispitivanjem nastalog stanja. II.3. Lokalni partneri Mađarska Ekumenična Organizacija na svakom prostoru sarađuje sa lokalnim partnerima. U oblasti Sandžak, od samog početka je naš strateški partner MHD MERHAMET, muslimanska humanitarna organizacija, koji su bili naši partneri u svim našim dosadašnjim projektima na tom području. Saradnja se otvaruje na više nivoa: - obavljamo zajedničke preglede potreba, - ugrađujemo lokalnog partnera u izradu i planiranje projekta, - projekt ostvarujemo sa mađarskim rukovodstvom, ali i sa lokalnim saradnicima, - u okviru Capacity Building programa obezbeđujemo stručnu obuku za rukovodstvo i stručne saradnike MERHAMET organizacije, - pomažemo modernizaciju organizacionog sistema lokalnog partnera, - u okviru našeg programa u Sandžaku zajednički smo prešli sa humanitarne pomoći na razvoj, -osposobilismopartneradasamostalnodolazidomeđunarodnihrazvojnihsizvora. Na pojedinim stručnim pod-ručjima u pojediniim sluča-jevima sarađujemo i sa drugim lokalnim organiz-acijama, UN organizacijama te sa regionalnim organima vlasti i državne uprave. Pored navedenih organi-zacija naš posao u Sandžaku kordiniramo i pomoću državnih i lokalnih vlasti i organizacija lokalne uprave, sa Ministarstvom Spoljnih poslova Mađarske, sa dru-gim ministarstvima i sa me-đunarodniom donorskim or-ganizacijama (USAID pro-jekti biroi, H E K S , L u x e m - b u o u rg Development Agen-cy, SDA, OSCE) čak i u tim slučajevima, ako se konkretna saradnja ni ne ostvari sa njima. 57

Organizacija: Novi Pazar - odelenje za izbeglice UNDP, PRO, Novi Pazar i UNHCR Kraljevo Crveni Krst Srbije (Novi Pazar, Tutin) Blažebo Osnovna Škola Novi Pazar – Odelenje Urbanizma Tutin – Odelenje Urbanizma FAO, Sjenica „Evropa-Pester“ PZ Delimedje „Evropa-Pester“ PZ Delimedje Novi Pazar Bolnica i Ambulanta „Duga“ zajednica za zaštitu dece Državni Socijalni Savez Srbija Telekuća Savez, B.Topola Mađarski Savez Telekuća Novi Pazar Gimnazija i tekstilna Srednja škola Civic Intiatives, Beograd EHO, Novi sad organizacije

Stručno područje: Projekt vezan za ciganske izbeglice Projekt vezan za ciganske izbeglice Projekt vezan za ciganske izbeglice Projekt vezan za ciganske izbeglice Projekt otpadne vode Delimedje Projekt otpadne vode Delimedje Pesteri – program uzgoja životinja Pesteri – program uzgoja životinja Program uzgoj biljaka Program prevencije protiv droga Program prevencije protiv droga Sastavljanje socijalne karte Telekuća- razvojni program N.Pazar, Tutin Telekuća razvojnim program N.Pazar, Tutin Program za odgajanje Preventivni program protiv droga MERHAMET strateško planiranje MERHAMET program razvoja organizacije

II.4. Donori Za vreme kada je još dominirala humanitarna pomoć na području Sandžaka, pored naših izvora smo koristili i pomoć drugih donora, a to su: Ministarstvo Spoljnih poslova Mađarske, Ministarstvom Spoljnih poslova Finske, Norveške, FINIDA, Finn Church Aid, Norwegian Church Aid i sa ACT International te ostalim organizacijama. Naše razvojne programe u proteklih četiri godine je donirala Norwegian Churhy Aid i Ministarstvo Spoljnih poslova Mađarske, a od stručnih organizacija UN-a FAO organizacija sa svojim stručnim savetodavanjem, obukama i izvršavanjem veterinarskih pregleda, a UNDP i UNHCR sa stručnim konzultacijama, i davanjem svojih rezultata ispitivanja, kao i sa raspodelom pomoći u okviru Humanitarnih programa. II.5. Razvoj organizacije Prilikom prelaska sa pružanja humanitarne pomoći na razvijanje, Mađarska Ekumenična Organizacija je prešla veliki put preorganizacije, isto tako se sada pojavila potreba da se preorganizuju i naši lokalni partneri, zbog toga je došao red i na MERHAMET organizaciju. U interesu toga smo sastavili poseban program razvoja u 2004. godini. U okviru tog programa smo pregledali celokupnu organizaciju MERHAMET-a i sa kolegama iz Sandžaka smo zajednički odredili glavne smerove razvoja. 58

Daleki ciljevi su da se MERHHAMET razvije u jednu takvu organizaciju, koja već samostalno može mobilizovati EU izvore za svoje potrebe te samostalno izvršavati prihvaćene i izrađene projekte, a istovremeno udovoljiti i obavezama obračunavanja i davanja potrebnih izveštaja. U okviru programa, koji je i momentalno u toku, kolege iz Sandžaka su naučili korake PCM, način priprema konkursa, imali su prilike promatrati rad sa auditorskim finansijskim institucijama. Mi smo za njih organizovali posebne treninge za prevenciju protiv droga, za telekuće te za savremenu poljoprivredu i uzgoj životinja, kao i za područje rada sa grupama koji su u zapostavljenoj situaciji. Ovi treninzi se sastoje od predavanja, te studijskih putovanja u Vojvodinu i Mađarsku, odnosno konzultacija sa stručnjacima. Program dogradnje i razvoja MERHAMET organizacije nastavljamo i dalje i u to želimo uključiti dalje lokalne partnere.

59

III. Dinamika pružanja pomoći: prelaz između promtne humanitarne pomoći i razvoja III.1. Pojmovno određivanje pružanja pomoći Međunarodna pomoć može biti humanitarna, razvojna ili vojna. Vojna pomoć ne spada u krug delatnosti naše organizacije. Prejašnja dva cilja OECD zbog različitog karaktera na poseban način definiše: - Humanitarna pomoć je takva delatnost, kojoj je zadatak zaštita civilnog stanovništva i ljudi, koji ne sudeluju u neprijateljskim konfliktima. Obezbeđivanje hrane, vode i odgovarajuće zdravstvene zaštite i snabdevanja za ove ljude, potpomaganje osiguravanja potrebnog životnog prostora i povratka u njihove domove. - Međunarodna pomoć za razvoj je jedan takav sistem spoljnih izvora sredstava, koji služe ciljeve razvoja ili ciljeve smanjenja siromaštva na datom području, koji treba sadržati barem 25% donacije. (Paragi Szentivani Vari: međunarodna pomoć za razvoj, KUM-Corvinus, Budimpešta 2007.). Zajednički elementi navedenoga su da oba stručna područja se baziraju na spoljne transfere izvora sredstava, od čega su najveći deo, a ponekad i 100% deo nepovratne dotacije. Vremenski i u pogledu mere dotacija, svaka pružena pomoć se može podeliti na tri etape: - promtno pružena humanitarna pomoć, - novoizgradnja - razvoj. Ove, usko povezane etape se nadograđuju jedan na drugi, a ponekad se i prekrivaju. Istovremeno njihovo izvršavanje se obavlja na različite načine i sa različitim osobljem i kadrom, a isto tako i sa različitim izvorima sredstava. III.2. Vremenska dinamika pružanja pomoći Humanitarna pomoć Promtno pružena pomoć ima za cilj ublažiti muke civilnom stanovništvu, koji su preživeli prirodnu katastrofu ili oružani napad. Ovaj period se u Sandžaku jako odužio zato što: - u raznim vremenskim razmacima u više talasa su stizale izbeglice - bilo je gomilanja na području, teško su se raspršili u unutrašnjost Srbije i u druge zemlje, - zbog dugih ratnih delovanja i zbog etničkog čišćenja samo su posle dugo vremena imali prilike da se vrate u svoje domove, - iz zapadnih prihvatnih zemajaj po završetku ratnih zbivanja mnogi su se trebali vratiti u smanjenu Jugoslaviju (puno puta ne na mesta odkuda su otišli), 60

- na području Kosova UN nisu uspeli zaustaviti tendenciju preokrenutog tihog etničkog čišćenja, čije su žrtve bili cigansko stanovništvo, - ekonomija pokrajine je u 90-im godinama dospela do potpunog raspada, zbog toga je lokalno stanovništvo, neovisno od izbeglica u potpunosti osiromašilo. Projekti Mađarske Ekumenične Organizacije zbog gore navedenoga su se usredotočivale samo na pružanje humanitarne pomoći, uzevši u obzir izbeglice i grupacije koji su se odcepljivali od društva. Novoizgradnja Sandžak je u pogledu svog etničkog sastava i geografskog položaja bio međuprostor na području bivše Jugoslavije, zbog toga je moguće, da osim NATO bombardobanja na područje Sjenice nije ni bilo drugih oružanih incidenata na tom prostoru. Novoizgradnja je više potrebna na ovom području zbog toga da se infrastruktura, koja je za vreme Miloševićevog režima bila zanemarena, obnovi i dovede i odgovarajuće stanje. Tu se u prvom redu radi o objektima škola, mreže puteva, vodovodu i slično. Sređivanje navedenoga su izvršili veliki međunarodni donori putem državne strukture. Pošto ovakvi zahvati prevazilaze naše finansijske i humane mogućnosti, naša organizacija u ovakvim oblicima novoizgradnje nije sudelovala. Pomoć za razvoj Slično drugim ciljnim područjima i na prostoru Sandžaka su naši saradnici, za vreme pružanja humanitarne pomoći proveli puno vremena i prilikom toga su upoznali geografske, ekonomske okolnosti područja, kulturni, etnički, verski i demografski sastav ciljnog područja, kao i državne, lokalne, upravne i organizacijske predstavnike i rukovodioce ovog pros-tora.Oni su izabrali lokalne partnere i saradnike, koje su obučili i koje su povezali sa prisutnim međunarodnim organizacijama na ovom prostoru. Izradili su krug do-bavljača za nabavku robe za pružanje pomoći i za to su izgradili i potrebnu infra-strukturu. Ovakvi uslovi su omogućili prelazak sa humanitarne pomoći na pružanje pomoći u pogledu razvoja prostora. Naši prvi projekti razvoja su proizašli iz socijalnih usmerenja prejašnjih projekata. Od 1996 cilj nam je bio da prejašnje zaciljane grupe polako osbosobimo na sopstveno snabdevanje i na taj način možemo prekinuti dnevno pružanje pomoći. Od 2004. je ovaj trend još više ojačao, naša razvojna delatnost se proširila na pet glavnih strateških stručnih područja (vidi poglavlje II.2 Strateško planiranje). Došlo je do promene naših ciljnih grupa u okviru projekata, promenio se i način pružanja pomoći i okrenuli su se prema razvojnim poslovima.

61

No na prostoru imamo još jednu posebnu ciljnu grupu, kojoj je još uvek potrebna humanitarna pomoć, a to su ciganske izbeglice sa Kosova. Međunarodne organizacije se i sada bave sa povratom ovog stanovništva u Srbiju (izbeglice iz Kosova, tada su još bili srpsko stabnovništvo). No momentalno Srbija još nije u stanju ove izbeglice primiti i osigurati im ljudske okolnosti života. Naši projekti u okviru pružene humanitarne pomoći: Godina Donor ACT/MEO 1995

1996

1997

Tema Humanitarna pomoć (95013)

Budžet DEM 108.099,76

ACT/MEO

Poljoprivredna pomoć (96010)

DEM 209.573,98

ACT/MEO

Besplatna kuhinja (96023) Humanitarna pomoć Kosovo & Sandzak (ACT Appeal EUYU62)

DEM 59.998,40 USD 264.738,04

ACT/MEO

Humanitarna pomoć (ACT Appeal EUYU62)

USD 182.461,51

MEO

Poljoprivredna pomoć u Sandzaku (97005) Pomoc interno raseljenim licima (IRL) sa Kosova u Sandzaku (ACT Appeal EUKA81)

USD 106.400 USD 101.407,06

ACT/MEO

1998

ACT/MEO

1999

ACT/MEO

Hitna humanitarna pomoc (ACT Appeal EUBK91)

USD 688.553,27

2000

ACT/MEO ACT/MEO ACT/MEO

Sandzak (ACT Appeal EUBK91) Sandzak (ACT Appeal EUBK01) Humanitarna pomoc za IRL sa Kosova u Srbiji (ACT Appeal EUBK01)

USD 216.309,95 USD 416.523,03 USD 183.403,04

ACT/MEO ACT/MEO FRY ACT/MEO NCA/MEO

Sandzak (ACT Appeal EUSM11) Zimska pomoć(ACT Appeal EUSM11)

USD 650.000 USD 120.000 USD 497.933 EUR 93.557,89

2001 2002 2003

62

Sandzak (ACT Appeal EUBK01) Besplatna kuhinja, plastenik

IV. Humanitarna pomoć U saradnji sa MERHAMET organizacijom pružamo klasičnu humanitarnu pomoć od 1992 godine, gde smo davali hranu, vodu, odeću i zagrevni materijal te smo izgradili besplatnu kuhinju za toplu hranu. Imali smo i apoteku za one stanovnike, koji nisu imali zdravstveno osiguranje u Srbiji. Porodicama koji su prihvatili izbeglice smo delili potrebne alate za rad i semenke kako bi započeli rad na zemlji da se sami snabdeju. V. Privremeni programi Posle Kosovskog konflikta tamošnje albansko stanovništvo je iz gradova i sela proteralo cigansko stanovništvo. Te porodice su kod Novog Pazara ušli u Srbiju, gde su godinama živeli na zatvorenom skladištu otpada u Batniku. Odavde ih je rukovodstvo grada odselilo 2006. godine na prostor piace, na južni industrijski deo grada. Na inicijativu UNHCR 15 kilometara od centra grada, u mestu Blaževo (gde su već živele ciganske porodice) je započela izgradnja kontenerskih stanova za izbeglice. Zbog problema oko vlasničkih pitanja ova izgradnja je samo delom završena. Unatoč tome u proleće 2008. godine na 30 betonskih platoa su postavljeni kontenerski stanovi i lokalna samouprava je uselila ciganske porodice u ove stanove. Pošto izbeglice dolaze iz raznih krajeva i gradova, a i etnički sastav je raznolik još nije došlo do osnivanja stambene zajednice. Zbog toga samo rođaci porodice mogu očekivati međusobnu pomoć. Pored svega lokalna ciganska zajednica je bila protiv useljenja izbeglica na ovo naselje i do danas ih nisu prihvatili. Na ovom prostoru još uvek nije rešena infrastruktura, ljudi imaju samo jedan bunar sa industrijskom vodom. Njihov pravni status se posle dugo godina napokon rešio, ali zbog nedostatka stručnog znanja stanovnici bloka ne mogu dobiti posao. Pošto UNHCR nije postavio konetener za umivanje, deca se ne mogu kupati i zbog toga ne mogu ići ni u školu. Za ublaživanje ove situacije smo isplanirali program pružanja pomoći u nekoliko stepenica. U prvom delu tog programa, koji polako ističe, porodice su dobili građevinski materijal i zidarski majstori ih obučavaju na pojedine zahvate građevinarstva. Porodicama je održan trening o higijeni i posle završetka treninga porodice su dobile pakete za ličnu higijenu. Pošto se za vreme ovog treninga pojavila potreba i za treningom za učenje čitanja i pisanja to ćemo organizovati u sledećoj etapi projekta. Postojeći bunar ćemo očistiti i ugradiće se čistač za vodu, ovako će se rešiti problem pitke vode u taboru. U bliskoj budućnosti želimo rešiti i legalizaciju ovog tabora. Ovako Humanitarne Organizacije više neće trabati izvršavati razvoj infrastrukture jer će to obaviti organizacije UN posle legalizacije.

63

VI. Programi razvojne pomoći Naš razvojni posao po mogućnosti organizujemo u višegodišnji program. U Sandžaku su ti programi sledeći: Pokretanje programa za - razvoj poljoprivrede, - prevencije protiv droga, - školovanje, - telekuće, - razvoj non-profitnih organizacija - razvoj zajednice za ciganske izbeglice sa Kosova Prethodna događanja u vezi poljoprivrednog programa se datiraju od 1996. godine, kada smo sa poljoprivrednim dobrima, semenkama, poljoprivrednim alatima i đubrivom podržavali stanovnike ilegalnog tabora, kako bi započeli samostalno obezbeđivati svoje potrebe. Između 2003 2004 godine smo razvili našu pomoć i izgradili smo blok za biljke na površini od 1200 m2. Cilj izgradnje je bio da se besplatna kuhinja snabde sa svežim povrćem. U prve tri godine smo pomagali rad biljnog bloka sa alatima, potrebnim sredstvima, đubrivom i stručnim savetodavanje. Danas ovaj objekat samostalno funkcioniše. Na osnovu ovih iskustva u 2007. godini smo već pomagali izgradnju porodičnih farmi sa po 120m2 za staklenike od folije. Ovime smo imali cilj da osnujemo takve farme povrća u dalekim selima, gde toga još nikada nije bilo.. Ovi šatori su samo u prvoj godini dobili dotiranje, od sledeće godine već funkcionišu samostalno. Pored dotacije ljudi su dobili i odgovarajuću tehnološku i stručnu obuku. Paralelno sa uzgojem povrća, smo započeli i razvoj stočarstva i ovčarstva. Sandžak, na osnovu svojih prirodnih osobina već vekovima daje teren za ovčarstvo, čak je to bio dugo godina jedini izvor prihoda i života. Kao posledica rata u Bosni skoro 90% životinja je pogubljeno, mnogobrojne porodice farmeri su ostali bez svojih životinja. U okviru programa, koji je započet 2004. godine smo raspodelili farmerskim porodicama mala stada od po 30 janjadi. Iz porasta broja životinja posle 2-3 godine jedan deo i oni trebaju predati drugim porodicama kako bi se raz-vio i proširio uzgoj životinja. Organizacija je podržavala porodice sa stručnim save-tima, veterinarskim preg-ledima, početnom količinom stočne hrane kao i EU seminarima za početak vođenja farmerstva. Za održavanje ovog sistema smo 2005. godine osnovali poljoprivrednu zadrugu. Zadruga je u prve dve godine dobila dotaciju i istovremeno je postala spremna za prihvat međunarodnih i domaćih sredstava i donora. (Zadruga je opremljena i mašinama za polje, koji su potrebni za podprogram u vezi ratarstva). 2008. godine smo pokrenuli sličan program za uzgoj koza.

64

Program preventivnog nastupa protiv droga je odgovor na nagli porast i proširenje korištenja droga na području Sandžaka. U interesu toga smo organizovali jedan stručni biro, gde se mogu obratiti ljudi, koji su potrošači droga (neuro psihijatar, školski psiholog, socijalni radnik, pedagozi). Prijave mogu biti i na anonomnim telefonskim linijama. Stručnjacima iz Sandžaka smo organizovali studisjko putovanje u Mađarsku i održali smo nekoliko stručnih predavanja u Novom Pazaru. U svim osnovnim i srednjim školama grada smo održali predavanja u odelenjima. Za dotične osobe smo organizovali grupnu terapiju, gde sami ili sa svojim roditeljima mogu biti na terapiji. Za dotične između 1222 godine starosti smo organizovali tematsku terapiju i klub preko vikenda, sve to u interesu prevencije. Ovakve programe smo podržali i sa aktivnom medijskom kampanjom i posle prve godine funkcionisanja smo organizovali jednu demonstraciju. Cilj programa obuke izvan škola je povećanje konkurentnosti osoba i radnika, koji su na pragu gubljenja svog radnog mesta. Od 2004 godine smo održali obuku na više nivoa u vezi predavanja kompjuterske tehnike te tečajeve engleskog jezika. Razvojni program telekuća je izrastao i iz obuke rukovanja kompjutera, na osnovu skandinavskih, mađarskih i vojvođanskih primera.. Od 2005. godine smo napravili telekuće u Novom Pazaru i u Tutinu, koji pružaju usluge kancelarijske informatike te usluge zajednice (npr. posredovanje radnih mesta, savetodavanje za sastavljanje konkursa). Momentalno još Rebublika Srbija ne daje delove državno upravnih zadataka u ruke civilnih organizacija, ali razvojem pravnog sistema možemo očekivati da će se slično, kao i Mađarskoj, telekuće imati mogućnost da se uključe u izvršavanje državnih obaveza i zadataka. (npr. održavanje akreditovane obuke). Ciljna grupa naše non profitne delatnosti i razvoja je bila organizacija MERHAMET. No na našim obukama su bili i članovi drugih organizacija, koji su u nekoj vezi sa našim projektom na području Sandžaka.

65

Posle pripremnog rada od 18 meseci 2008. godine smo pokrenuli program razvoja zajednice za romsko stanovništvo iz Kosova. Jedan od ciljeva ovog programa je da obezbedi direktnu zajednicu za pojedine familije. Još je važnije, da se pomogne ovoj grupaciji da se uklope u srpsko društvo. Za ovu ciljanu grupu smo održali trening u vezi održavanja higijene, razvili smo infrastrukturu u taboru gde su se nastanili te smo ih pomagali direktnom podelom humanitarne pomoći.

Projekti koji su izvršeni u okviru programa razvoja: Godina Donor 2004 NCA/MEO 200520062007

NCA/MEO

MMIP

NCA/MEO

NCA/MEO

2008

NCA/MEO MMIP

NCA/MEO

66

Tema Ovćarstvo, uzgoj povrća (5), kompjutersko školovanje Povećanje obradivog dobra, ovčarstvo, program teledom

KöltsBudžetégvetés 159.553,79 EUR 182.000 EUR

Smanjenje siromastva i podrska najranjivijim socijalnim grupama u Vojvodini i Sandzaku, podrska farmerima, kompleksni poljoprivredni programi 1. smanjenje siromastva kroz programe agro okruzenja sredine, 2. Smanjenje rane nezaposlenosti kroz dodatnu skolsku educakciju i prevenciju kriminaliteta vezanog za upotrebu droga, 3. Odrzive zajednice: kroz servise teledoma - info centar,programe agro okruzenja, Stop droga edukacija i saradnja 1 drzavne i 2 NVO Doprinos za odrzivu poljoprivredu kroz uzgajanje ovaca i poljoprivredne zadruge. Unapredjene mogucnosti za sticanja dohotka kroz kurseve kompjutera i engleskog jezika u Novom Pazaru i Tutinu; Poboljsani zivotni uslovi za romsku decu i omladinu kroz higijenske treninge, socijalizaciju i psiho-socijalne aktivnosti; Ojacana lokalna organizacija za implementaciju – Merhamet, kroz izbrani capacity building Ekonomska, polna i etnicka jednakost za odrzivu demokratiju Razvoj poljoprivrede u Sandžaku: razvoj ovčarstva, obuka stručnjaka u Mađarskoj, davanje stručnih saveta Podrska Romima IRL u Blazevu

68.63 HUF

190.078 EUR

140.000 EUR

134.000 EUR

20.000 EUR

VII.

Strategija povlačenja Budući planovi

VII.1. Strategija povlačenja Međunarodne organizacije u svojoj strategiji uvek isplaniraju i povlačenje sa područja gde su izvršavali svoj projekat. To može biti povezano sa: - postignutim ciljevima, - nedostatkom potreba kojima trebamo udovoljiti, - postepeno predavanje zadataka lokalnim organizaciijama, - modifikacijom smernica najvažnijih donora. Humanitarne organizacije su momentalno prisiljene da svoj posao obavljaju u sistemu formalnog projekta. Pošto se završetak određenih zadataka planira u okviru projekta, do sada nismo trebali izradili projekat povlačenja sa područja Sandžaka. Ispotavljanje ekonomije i socialni uslovi ove oblasti su promenili prioritete međunarodnih donora u zadnje dve godine. - sa jedne strane, izgradnjom pravne države srpska državna uprava će sve više biti sposobna izvršavati svoje obaveze, a i domaće civilne organizacije se brzo razvijaju, na taj način međunarodne organizacije imaju sve manje zadataka na ovom području, - sa druge strane Srbija, a unutar zemlje Sandžak doživljava vidljivi ekonomski razvoj. EU i USAID su otvorili velike fondove za razvoj pred Srbijom, koji se mogu koristiti preko državne sfere i delom preko tržišne sfere. Zahvaljujući tome međunarodne organizacije imaju manje zadataka i na području razvoja ekonomije. U zadnjih 3 godine se opaža pomak težišta: pažnja pojedinih međunarodnih organizacija se okrenula prema Kosovu i Bosni, koji graniče sa Sandžakom. Iskušene projekte premeštaju na novo područje (npr. FAO agrarni program).

67

VII.2. Budući planovi u Sandžaku U odnosu na međunarodni trend pružanja pomoći smatramo da je pomoć Mađarske Ekumenične Organizacije i dalje potrebna u Sandžaku i to na posebnim specijalnim područjima, kao što su socijalna i ekonomska sfera. Zbog toga u srednjoročnim planovima ne planiramo povlačenje sa područja Sandžaka. Istovremeno moramo izvršiti pregled stvarnih potreba i na dva susedna prostora i po potrebi i tamo ćemo pokrenuti naše projekte. Na socijalnom prostoru Kao nastavak preventivnog nastupa protiv droga ove godine ćemo pokrenuti jedan projekat u predmetu nasilja unutar porodice. Osim savetodavnog biroa radiće se i na savetodavanju i na obukama. Ovaj program želimo vršiti zajedno sa državnim organima i usmeriti projekat prema terapiji, no za to je potrebno da se stvori osnova u pogledu pravne poleđine u Srbiji. Želimo dalje razvijati telekuće koje smo pokrenuli 2005. godine i skupiti postojeće u jednu zajedničku mrežu. Tu možemo spomenuti i program razvoja ciganske zajednice. U okviru toga još ove godine želimo pokrenuti školu za čitanje i pisanje te pokrenuti psiho-socijalne tečajeve. Prema mogućnostima u 2009. godini zajedno sa UNDP se želimo pobrinutu o zdravoj i pitkoj vodi na području tabora u Blaževu, a isto tako želimo i započeti stručno školovanje mladih roma. Na području ekonomskog razvoja U okviru poljoprivrednog programa i dalje želimo pomagati farmere u Sandžaku, kao i opremu i pripremu zadruga uz pomoć EU. U okviru srednjeročnih planova želimo postići da lokalni proizvodi budu EU konformni, za prodaju na evropskom tržištu, ali to lokalna tržišna ekonomija još nekoliko godina neće moći dostići. Još u 2008. godini planiramo izgradnju putanje prvog autoktonog proizvoda sa ovog područja (delom u povezanosti sa razvojem ciganske zajednice). U pogledu socijalnog rada i razvoja ekonomije međunarodne organizacije svakako trebaju sve više sarađivati sa lokalnim partnerima. Sporiji razvoj civilne sfere u sandžaku stvara potrebnim da se tamošnje organizacije i zajednice organizuju u ciljane organizacije i programe sve dok ne postignu nivo za auditaciju na međunarodnom nivou. Isto kao u 2003 2004 godini i sada trebamo modifikovati krug međunarodnih donora. Sa jedne strane naš lokalni partner je već osposobljen da sam mobiliše manje izvore međunarodnih fondova (USAID). Pošto Europe Aid sve veće izvore sredstava otvara za područje Srbije, postoji dobra mogućnost da pored izvora Mađarskog Ministarstva Spoljnih poslova dospeju i sredstva sa područja EU. 68

Sastav naših donora pored opisanoga u poglavlju II.1. „Strateško planiranje“ (prioriteti donora, potrebe razvoja ciljne grupe, izvori snaga lokalnih osoba i humanitarnih organizacija, itd.) u mnogome uslovljavaju i druge okolnosti, među ostalom međunarodna i unutarnjo politička pozicija Srbije, kao nastup državnih organa protiv organizovanog kriminala u zemlji. Naprimer ako će međunarodne organizacije i na području zapadnog Balkana inicirati projekte u vezi sa razvojem državne uprave, onda će se tome verovatno priključiti i takvi donori, koji su zainteresovani na tom području. Tako bi se u projekt mogao ukljčiti i Ministarstvo Lokalnih Samouprava Republike Mađarske.

69

Magyar Ökumenikus Segélyszervezet H-1116 Budapest, Tomaj u. 4 Tel.: (+36-1) 208 49 32 Fax: (+36-1) 208 49 34 web: www.segelyszervezet.hu Hungarian Interchurch Aid H-1116 Budapest, Tomaj u. 4 Tel.: (+36-1) 208 49 32 Fax: (+36-1) 208 49 34 web: www.hia.hu Fotó: MÖSZ Archívum / Photo: HIA archives A kiadványban szereplő fényképek alanyai nem minden esetben hozhatók közvetlen kapcsolatba a szövegkörnyezettel. Person appearing on the photos of the Publication are not always associated with the context. Kiadó: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Budapest, 2008 Publishing: Hungarian Interchurch Aid, Budapest, 2008 Minden jog fenntartva / All rights reserved

71