Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

I. NEVELÉSI PROGRAM

Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM............................................................................................................................. 1 Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................. 3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................... 5 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................... 7 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............ 11 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................................................. 14 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............. 16 1. Sajátos nevelési igényű tanulók................................................................................................. 17 2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanuló .................................... 22 3. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ....................................................... 25 A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb céljai: ...................................................................... 28 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........ 30 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .................. 31 Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei............................................................................................ 34 1. Osztályozó vizsga ...................................................................................................................... 34 2. Javítóvizsga ............................................................................................................................... 34 3. Különbözeti vizsga .................................................................................................................... 34 A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései............ 35 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.................................. 36

Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. 1. A helyi pedagógiai programunkban a kerettantervre épülő tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzuk meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzuk a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. 2. Az iskolánkban alkalmazott kerettantervre épülő tantervek, a meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az előzőek alapján iskolánknak az alábbi feladatoknak következetesen és tartósan meg kell felelnie:  

Már a beiskolázás előkészítésénél figyelembe kell vennünk a város, a megye, tágabb értelemben a régió képzési koncepciójában megfogalmazottakat. A beiskolázási terv elkészítésekor törekednünk kell a munkaadói, fenntartói igények, elvárások közötti összhang regionális szintű megteremtődésének megvalósulására.



Pedagógiai tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítunk és kellően differenciálunk a különböző képzési szintek szakmai és nevelési elvárásai között.



Az oktató- nevelőmunka során vegyük alapul a tanulók eltérő egyéni képességeit. Legyünk figyelemmel a számon kérhető ismeretanyag mélységére, a beilleszkedési nehézségekre, az általános iskolából hozott hiányosságokra, valamint a családokon belül közvetlenül vagy közvetve jelentkező szociális hátrányokra, az azokból eredő megnyilvánulásokra és azok kezelésére.



Iskolánk nevelő-oktató munkája – tekintettel arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók életkezdéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatásától a technikusképzésig szinte minden szintű képzést tartalmaz - nehezen összeegyeztethető és megvalósítható feladatot jelent.

Az iskolánkkal szembeni elvárások teljesülése érdekében ki kell dolgozni és érvényesíteni kell egy az adott képzési szintnek megfelelő, minimum szintű követelményrendszert, ami a tanulók továbbhaladását, is biztosítja. 

A kidolgozott követelményrendszer érvényesülését a célok megvalósulása érdekében iskolavezetői és munkaközösség-vezetői szinten rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell.



A feladatellátás eszközeinek fejlesztése a fenntartó mindenkori szándékától és a pályázati lehetőségek eredményességének kihasználtsági fokától függ. Ezt a folyamatot segíti, hogy az intézmény szakképzési támogatásban részesülhet (ezt ki is használja), de meghatározó tényezőként nem tervezhető. Törekednünk kell a pályázatok eredményes felhasználására, de ezek révén általában nem nyílik lehetőség az iskola állagának megőrzésére, esztétikai megjelenítésének szinten tartására, a környezeti nevelésre, az erkölcsi nevelésre, a környezet megóvására, helyreállítására. Amennyiben ez irányú pályázatok is kiírásra kerülnek, azt az intézményünknek határozottan ki kell használnia, hiszen átadása óta felújításra fordítható támogatásban nem részesült.



Szakképző intézményről – és igen összetett intézményről – lévén szó, az eljárások rendje egyrészt a nevelési program, másrészt a képzési program részeként különböző helyeken és különböző irányultsággal jelenik meg, a képzés zavartalanságát és eredményességének elérését szolgálva.

A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Tanulóinkban az iskolai tevékenységük során alakuljon ki az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjön az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Tekintsék sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válva a különböző kultúrák iránt. Tanulóink váljanak alkalmassá az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési-szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Alakuljon ki tanulóinkban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődjék fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. Fejlődjön ki bennük a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, alakuljon ki a tevékenységükkel kapcsolatos felelősségérzet.

Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai oktató-nevelő munkánk logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra nevelje őket, ezáltal legyenek képesek arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze - a szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyamatában – a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai munkánk során a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe vesszük azt, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezt a folyamatot a képzés minden elemében gondozzuk, de a legfontosabb lehetőség az osztályfőnöki órán kínálkozik. 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:



A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Fontos nevelési eszköz: A tanári példamutatás a magatartástól az öltözködésig, a tanulói teljesítmény igazságos értékeléséig.



A tanulók értelmi nevelése.

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, közösségi együttműködési készség erősítése. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása. Az iskola meglévő és fejlesztendő hagyományainak erősítése, tudatos továbbfejlesztése az eddig, eredményesen szereplő, országos sikereket elérő, majd sikeressé vált tanulóink népszerűsítése által. Az osztályfőnöki órák tudatos tervezése révén az iskola hagyományainak tiszteletére és követésére történő nevelés



A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.



A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.



A tanulók nemzeti nevelése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Példaképek állítása (a történelem nagy magyarjai cselekedeteinek és élő kiemelkedő személyiségeinek jelenlegi értékelése révén)



A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.



A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.



A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Fentiek fokozott és folyamatos figyelemmel kísérése fontos azért is, mert egy-egy nevelési módszer pedagógiai értéke önmagában sohasem ítélhető meg. A nevelésben valóban „minden a helytől, az időtől és a körülményektől függ”. A nevelési módszer hatékonyságát döntő módon meghatározza a nevelő és a diák közötti személyes, főként érzelmi viszony. Ennek hiánya esetén a jutalmazás és a büntetés mégoly megfontolt alkalmazása is hatástalan vagy az ellenkezőjére fordul. Mivel a nevelés főleg közösségben folyik, a nevelési módszerek hatása nagymértékben függ a közösségtől, ami iskolánkban igen széles skálán van jelen. Az igazi közösségnek pozitív hatása van, de nevelési módszereinkkel kezelnünk kell az antiszociális csoportok negatív hatásait is. A példakövetésben, az utánzásban és a szokások elterjesztésében egészen nyilvánvaló az osztályközösségek szerepe. Az osztálynak gyakran közös eszményképe van, ami nem mindenkor építő jellegű, de hatással lehet a személyiség fejlődésére. A tanár tekintélye és értékelése a tanulók szemében az osztály közvéleményén alapszik. Komoly előrehaladást az osztály egészével lehet elérni (amelyen belül egy-egy egyén külön foglalkozást igényelhet).A pedagógus a neveléssel nemcsak egy jó közösséget, hanem egy személyiséget is formálhat. Az ilyen kollektív hatások rendkívül erősek, mert előbb-utóbb belső motiváltságúvá válnak a társak számára. A személyiség fejlődése és fejlesztése cselekvések, tevékenységek folyamatában megy végbe. Ezért a nevelés egésze is alapvetően a fejlődő ember cselekvésének, tevékenységének a befolyásolására törekszik. Elemi szinten ezt a tanuló gyakran mint tapasztalást éli át, részben saját, részben mások cselekedeteinek észlelésével. Az igazi feladatmegoldás öntevékenységre, a tanulók aktív együttműködésére épül. Ezért kell a tanulóknál elérni a belső motiváltságot. A kényszer alapján végzett munka nem fejleszti az egyén személyiségét. Építeni kell a tanulók természetes igényeire, érdeklődésére. Ha ez az adott területen hiányzik, közvetett érdeklődést kell teremteni. Általában a tanulók igénylik a közösségi munkát, örömüket lelik benne. A probléma inkább az, hogy hogyan keltsünk bennük olyan dolgok iránt is érdeklődést, amelyekkel maguktól nem foglalkoznának. Ez annál inkább is fontos, hiszen a tanulók maguk keresnek elfoglaltságot, de gyakran olyat, amelyek károsan hatnak személyiségük fejlődésére. A pedagógusnak nemcsak ismernie kell a gyerekeket, hanem példamutatásával segítenie kell egyéniségük kibontakozását. Rendkívül fontos az egész nevelési folyamat során az egyéni és csoportos kiemelkedő teljesítményeknek az egész iskolai közösség előtti elismerése.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Törvényi háttér: 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 128§ - 130§ Célunk: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészségfejlesztésével kapcsolatosan. Célunk, hogy minden tanuló részesüljön a testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő rendszeresen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.(20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 128 § 1 bekezdés) Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Valljuk, hogy az iskolai egészségfejlesztés az iskola életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul o a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, o a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, o az oktatói – nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, o a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítására. Elsősorban szemléletváltásra és a prevencióra helyezve a hangsúlyt, célunk: egészséges életmód iránti igény kialakítása, a beállítódások és a magatartás pozitív mintákhoz való fokozatos formálása, a tanulók kommunikációs, cselekvési képességeinek javítása, az egészségvédelem, a mentálhigiénia kérdéseivel kapcsolatos ismeretek közlése, pontosítása, o a szükséges környezeti változtatások (fizikai, szociális) végrehajtása. o o o o

A mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. Az egészségnevelési program megvalósításától azt várjuk, hogy tanulóink képesek legyenek:

    

viselkedésük, életvezetésük helyes alakítására; az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére; a betegségek megelőzésére a rendszeres, szűréseken való részvétellel; sajátos étrendet, mozgásformát kialakítani egészségük megőrzése érdekében; a társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztésére.

Programunk megvalósítását akkor tartjuk sikeresnek, ha: o az évente ismétlődő felmérések eredményei javuló tendenciát mutatnak a káros szenvedélyek csökkenésében: dohányzás, szeszes ital fogyasztása; (kérdőív) o ha folyamatosan működtetni tudjuk a diákjainkból álló kortárs-segítő csoport; o ha meg tudjuk valósítani a prevenciós foglalkozásokat; (megelőző, felvilágosító órákat) o ha évente megrendezzük az egészségfejlesztéssel kapcsolatos vetélkedőt, o és a véradó napot. Az egészségfejlesztési stratégia Egészségfejlesztési csoport működtetése Az egészségnevelési program megvalósítását az egészségfejlesztési csoport irányítja, koordinálja. Tagjai:- igazgató vagy megbízottja - iskolaorvos, védőnő - egészségfejlesztési felelős - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogügyi koordinátor - diákönkormányzatot segítő pedagógus - osztályfőnöki munkaközösség vezetője - szabadidő szervező - földrajz-biológia szakos tanár, testnevelő tanár A munkaterv alapján a nevelőtestület bármely tagja bevonható. A csoport vezetőjét a csoport tagjai választják és az iskola igazgatója bízza meg. Az egészségfejlesztési csoportnak, a tantestület vállalkozó tagjainak, valamint a diákok közül kikerülő ún. kortárssegítőknek alkalmanként képzéseket szervezünk. Helyzetfelmérés A felmérés kiterjed az állapotfelmérésre. A felmérést és annak értékelését az adott tanév szeptember 30-ig (illetve egyes esetekben a tanév végéig) kell elvégezni.

Felelősök: iskolaorvos, gyógypedagógus, testnevelők, ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök. Az állapotfelmérés függően kiterjed: a mentálisan veszélyeztetettek körére (magatartászavarok, beilleszkedési nehézségek), a krónikus betegek, súlyosan vagy kismértékben fogyatékosok körére (pl. cukorbetegek, allergiások, intoleranciák), - egészséget károsító, kialakult vagy kialakulóban lévő szokásokra (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás) - az egészséget várhatóan veszélyeztető tényezőkre (túlsúly, tartáshiba, mozgásszegény életmód, családi halmozódó betegségek). - a veszélyeztetett tanulók felmérésére Az állapotfelmérés módszerei: teszt, interjú. -

Adott tanévre vonatkozó egészségnevelési program kidolgozása A helyzetfelmérés eredményére támaszkodva, a feltételrendszer elemzése alapján az egészségfejlesztő csoport elkészíti a programot, melynek részei: Felvilágosító, megelőző tevékenység Tematika összeállítása: előadások, adott témában csoportfoglalkozások, iskolai egészség nap, versenyek szervezése, felvilágosító anyagok kézbeadása. Diáksegítők képzése -

A tanulók képzésük után vállalják, hogy közvetítik az egészségfejlesztés üzenetét kortársaik felé, és arra próbálják megtanítani őket, hogy képessé váljanak nemet mondani a káros szenvedélyekre. Az iskolai környezet változtatása -

A költségvetés tervezésekor az iskolai komfortérzet növelése és az egészséges környezet kialakítása érdekében javaslattétel a változtatásra. (pl. büfé választéka, az udvar rendbetétele, átalakítása, az stb.) A program megvalósításához szükséges humánerőforrás szükséglet és pénzügyi tervezés elemei -

-

Az éves továbbképzési tervben az egészségneveléshez szükséges képzések beépítése. Kapcsolatok kiépítése és ápolása az egészségügyi szervekkel, a gyermekjóléti szolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal, családsegítőkkel. Pályázati lehetőségek figyelése, pályázatok elkészítése.

Adott tanévre vonatkozó egészségnevelési program megvalósítása Formái: -

Tanórai foglalkozások – a helyi tantervben az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó témák feldolgozása. Tanórán kívüli foglalkozások – kirándulások, vetélkedők, iskolai egészségnap, csoportfoglalkozások.

-

Tájékoztató fórumok – szülők számára Iskolán kívüli rendezvények – kapcsolódás programjaihoz.

más

szervezetek

intézmények

Adott tanévre vonatkozó egészségnevelési program értékelése Az egészségnevelési program megvalósításának, hatékonyságának értékelését minden tanév végén elvégezzük, az eredményeket a következő év tervezéséhez beépítjük. Az értékelés módszerei: kérdőív – trendvizsgálat, dokumentumelemzés.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola oktató-nevelő tevékenységében fontos helyet foglal el a közösségi nevelés, a közösségfejlesztés. A közösségnek az élet bármely területén igen jelentős a nevelő, ösztönző és személyiségformáló hatása. A közösségben az élmények felerősödnek, az egyén hatékonysága megnő. Ezeket a tartalmakat kell a pedagógusnak okosan felhasználnia a tanulókkal való foglalkozása során. Az iskola sajátos nevelő közösség, amely a személyiség gyakorlótere, saját programmal rendelkezik, meghatározott keretek között működik. Biztosítja a tanulók és felnőttek közösségi tevékenységét, erősíti pozitív viszonyaikat, és a személyiség mindenoldalú fejlesztését – önfejlesztését egységes pedagógiai rendszerben érvényesíti. A nevelőközösség arra törekszik, hogy optimális feltételeket teremtsen a tanulói személyiség kibontakozásához, s az önnevelő – önfejlesztő gyakorlat megalapozásához. Ennek szellemében a közösség és a személyiség kölcsönhatásának megalapozását az iskola társadalmi funkciójaként értelmezhetjük. Napjainkban az iskola ismeretközlő szerepe mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a nevelő funkció. Ez utóbbinak hatással kell lennie a teljes tanulói személyiségre, s ki kell terjednie a személyiségfejlesztés minden lényeges problémájára. Az iskola hivatott formálni a tanulók viszonyulásait, kapcsolatait, értékválasztását, az öntevékeny közösségi magatartás és jellem kibontakozását, igényüket a folyamatos önképzésre, önfejlesztésre. Az iskolai közösségi élet meghatározó eleme a Diákönkormányzat, amely az iskola tanulóiból áll. A DÖK a tanulók érdekeit hivatott képviselni, véleményezési, javaslattételi, döntési és egyetértési jogkörrel bír. Évente legalább egyszer diákközgyűlést kell tartani. Ez az a demokratikus fórum, ahol az iskola tanulói áttekinthetik az önkormányzat működését és a diákjogok érvényesülését, itt lehetőség van az iskolában felmerült diákjogi problémák nyilvános felvetésére, az iskolavezetéssel közösen elfogadható megoldások kezdeményezésére. Nap mint nap igen sok szó esik a diákok jogairól. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulókat megtanítsuk arra, hogy a kialakuló társadalmi és iskolai demokráciában hogyan élhetnek, illetve hogyan éljenek – és ne visszaéljenek! – jogaikkal. Például: kultúrált problémafelvetés, más véleményének, nézeteinek tolerálása és elfogadása stb.

Ügyelni kell arra, hogy a diákjogok ne formálisak, hanem rendeltetésszerűek legyenek. Az iskolavezetés a törvényes előírásoknak megfelelően vonja be a diákok képviselőit a döntésekbe. A közösségi joggyakorlás feltétele még, hogy a pedagógusok külön tudják választani a tanulót és a közösség megbízásából eljáró diákképviselőt. Egy közösség ritkán alakul, fejlődik magától, a pedagógusoknak nagy szerepe van az iskolai közösség formálásában. A feltétlen nevelői követelések, illetve a pozitív mag kialakítása után erősíteni kell a közösség önmagával szembeni követeléseit. Javítani kell továbbá a tanulmányi fegyelmet, a tanulás munka jellegének és a fizikai munka megbecsülésének tendenciáit. Egységesen küzdeni kell az általános neveltségi hiányosságok, a közömbösség, a lezserség ellen. Figyelmet kell fordítani a városi élettel járó negatív jelenségek ellensúlyozására, illetve lehetőség szerinti megszüntetésére. El kell érni, hogy a diákvezetők mellett a felsőbb évfolyamosoknak az alsóbb évfolyamokra gyakorolt pozitív hatása érvényesüljön. Gyakorlattá kell fejleszteni a diák – diák által történő nevelését, pozitív ráhatását. A magatartási fegyelem egységes megítélése érdekében az általánosan elfogadott egyéni és közösségi normákat tudatosítani kell és a nevelőtestülettel egyetértésben, a gyakorlatban meg is kell követelni azokat. Mindezek alapján megfogalmazhatók iskolánk közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: a.) A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulókat tevékenyen be kell vonni közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és gyarapításába. Érezzék, hogy az iskola rendjének, tisztaságának, eszközeinek, berendezéseinek megóvásában fontos szerepük van. b.) A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek megfelelő irányításával jussunk el az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – közösséggé válásig. Olyan iskolát kell teremteni, amelyben a tanuló - és pedagógus egyaránt jól érzi magát, mert az meghatározza az iskola belső világának emberformáló erejét. c.) Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. d.) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség

által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Harmonikus kapcsolatot kell kialakítani a természeti és társadalmi környezettel. Az osztálykirándulások megfelelő alkalmat nyújtanak arra, hogy a tanulók megismerjék hazánk távolabbi tájait és az ott élő embereket. A tanulókat nyitottá kell tenni a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt; ki kell alakítani bennük ezek elfogadását, megbecsülését. Napjainkban rengeteg új hatás, információ ér bennünket. A tanulókat arra kell nevelni, hogy el tudjanak igazodni ebben az információáradatban, és kritikai módon tudják azt használni. Erre jó alkalom lehet egy közös osztály- vagy iskolaszintű mozi-, színház vagy múzeumlátogatás. Ilyen rendezvények során fejleszthető a tanulók viselkedés- és kommunikációs kultúrája is. e.) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az eddig elért eredményekre építve ki kell dolgozni hagyományteremtésünk és hagyományápolásunk rendszerét a nevelőtestület és a diákközösség együttműködésével. Mindebből eredően az iskolaközösség nemcsak a tanulók, hanem a tanulók és pedagógusok együttes közösségéből áll, ami a közös célok elérése érdekében – beleértve a szülőket is – együtt kell, hogy tevékenykedjen a folyamatos szakmai fejlődés érdekében. A közös tevékenységet, a közös célt úgy kell kitűzni és megvalósíttatni, hogy egyrészt teljesíthető legyen, másrészt találkozzon az érdekeltek érdeklődésével. Iskolánk szakmai jellegéből eredően nem nehéz megtalálni azt a közösséget, azokat a szakmai közösségeket, amelyek eddig elért iskolai eredményeinket nemcsak gazdagítani kívánják, hanem önálló sikerekre is vágynak. Az iskola minden pedagógusának kötelessége, hogy kellő segítséget nyújtva, tanulóinkat a legszélesebb skálán segítse hozzá a siker eléréséhez, az elért eredmény népszerűsítéséhez, az iskola alkotó közösségének fejlesztéséhez. Az iskolai közösségfejlesztésben fontos teendő a nevelőtestület hosszú távú stabilitásának biztosítása. Ehhez erősíteni kell az érkező (fiatal) pedagógusoknak a közösséghez való kötődését. A nevelőtestület közössége példaként hat a diákokra. Csak az a pedagógus tud igazán közösségi életre nevelni, aki maga is aktív tagja közösségének. Aki fontosnak tartja saját közösségén belül a feladatvállalást és az együtt töltött szabadidőt is élményként éli meg, az tudja hitelesen továbbadni ezt a hozzáállást a diákoknak.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok iskolai feladatai Az Nkt. 62. § (5) bekezdése alapján 2013. szeptember 1-től: A pedagógus heti teljes munkaidejének 80 %-át (kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti ki, a munkaidő fennmaradó részében feladatait maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65 %-ában tanórai és egyéb foglalkozásokat tart. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, a nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést lát el. A pedagógus alapvető feladata a tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. Mindezekkel összefüggésben feladata különösen: a) A teljes rendes munkaidőben: Tanítási órákkal (a mindenkori heti kötelező óraszámnak megfelelően) kitöltött részben:- a tanulók személyiségfejlesztése, tehetségének kibontakoztatása, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, - a tehetségek felismerése, a tehetséges tanulók nyilvántartása, - a tanuló erkölcsi fejlődésének előmozdítása, - a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása, betartatása, - egymás szeretetére, tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés, - a tanuló testi, lelki egészségének fejlesztése, megóvása felvilágosítással, munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő, illetve szakemberek bevonásával, - az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú és változatos módszerekkel történő közvetítése, a tanmenet szerint haladva, az éves tantervi tananyagot a tanulókkal mindenképpen elsajátíttatva, az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítve, - a tanulók tanórai tevékenységének irányítása, - a tanulók munkájának értékelése a helyi tantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint, érdemjegyekkel, - differenciált, a tanuló komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő optimális fejlesztést biztosító pedagógiai módszerek alkalmazása. b) Teljes rendes munkaidejének tanítási órákkal le nem kötött részében a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat lát el, így különösen: - a szülő (törvényes képviselő) rendszeres tájékoztatása a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatos problémákról, az iskola döntéseiről,

- tantárgyanként a helyi tantervekre épülő tanmenetet készít, - felkészül a tanítási órákra, - előkészíti azokat, - elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat, - részt vesz a nevelőtestület munkájában (értekezletek, rendezvények, stb.), - segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, - végzi a tanulók felkészítését versenyekre, vetélkedőkre, modulvizsgákra, szakmai- és érettségi vizsgákra, kompetenciamérésre (az éves tantárgyfelosztásban rögzítetteknek megfelelően), - segíti a fenti vizsgák előkészítését, - részt vesz az iskola kulturális életének megszervezésében, kulturális rendezvényein, - bekapcsolódik az iskola sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésébe, - részt vesz a tanulók felügyeletének ellátásában, - segíti a diákönkormányzat munkáját, - végzi a tanulóbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, - részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, - ellátja pótlékkal díjazott feladatait (pl.: osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzativezetői stb.), - folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel (pl.: fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatás), - megbízás esetén ellátja vizsgáztatási kötelezettségeit,

Az osztályfőnök feladatai: - Aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. - Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. - Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. - Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. - Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket.

- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban az ellenőrzőn keresztül értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. - Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. - Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. - Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. - Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. - A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. - Az osztályfőnök joga és kötelessége – a Házirendben foglaltak szerint – a tanulók mulasztásának igazolása. - Szülői kérésre saját hatáskörében – indokolt esetben – 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulóinak. - Tanítási időben indokolt kérésre kilépőt ad osztálya tanulóinak. - Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az elektronikus naplóban. - A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. - Vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Ennek a tevékenységnek a szükségszerűségét munkánk minden elemében tapasztaljuk. Tudjuk, hogy a tanuló csak akkor képes megfelelni tökéletesen mások és önmaga elvárásainak, ha nem éri olyan hatás, amely zavart idéz elő magatartásában. A mai egyre nagyobb követelményeket támasztó, de biztonságot nem sugalló világunkban megnövekedtek a beilleszkedési, viselkedési és magatartásbeli problémák. Az iskolánkba járó korcsoport jelentős része egyébként is mély ellentmondásokkal terhelt: ingadoznak a családtól való függőség és függetlenség, a kezdeményezéstől való félelem és a saját specifikus létezési mód kialakítása között. Ezen ellentmondásos helyzetet fokozzák a tanulók családi hátteréből magukkal hozott problémák, átlagosan tanulóink legalább egyharmada halmozottan hátrányos helyzetű családban él, amihez általában komoly életmódbeli nehézségek társulnak. Ha segíteni szeretnénk a tanulóknak, akkor a legfontosabb számunkra, hogy tekintsük őket partnernek. Csak olyan mértékben tudjuk segítő tevékenységünket megvalósítani, amilyen mértékben megértettük a tanulót, a konfliktust okozó viselkedést, magatartást, az azt kiváltó okot vagy okokat.

Tevékenységünk eredményességéhez elsődleges a problémát kiváltó okok feltárása: Meghatározó lépésként fel kell tárnunk a kiváltó okokat. Alkalmi viselkedési problémáknál, egyedi konfliktusoknál az adott kollega feladata és felelőssége ezek feltárása és rendezése. Természetesen, ha mégsem boldogul, ugyanolyan lehetőségei vannak, mint amilyeneket – a későbbiekben - a magatartásbeli gondoknál említünk.  Sajátos nevelési igényű tanuló „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” 2011. évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ (25) pont

 Beilleszkedési, tanulási, és magatartási nehézséggel küzdő tanuló „beilleszkedési , tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.” 2011. évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 4.§(3) pont  Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség” 2011. évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ (13) pont

1. Sajátos nevelési igényű tanulók

Speciális szakiskola Célkitűzés A speciális képzésünk célja, hogy a gyógypedagógiai alapfokú nevelőoktató munka eredményeire támaszkodva differenciált segítséget nyújtson mindazoknak, akik a többségi középfokú iskolában fogyatékosságuk miatt együtt haladásra normál pedagógiai módszerek mellett nem lennének képesek. A gyermekek sérült állapotából kiindulva, egyéni és csoportos fejlesztési tervek alapján, a tanulók gyógypedagógiai szükségleteit igyekszünk biztosítani és a normalizációs elv alapján, a lehetőségekhez képest az épek társadalmába való integrálását előkészíteni

A szakiskolánk a központi idegrendszert ért károsodás következtében eltérő fejlődésű – az érvényben lévő jogszabályok alapján az alapfokon már áthelyezett és az alapfokú iskolát elvégzett – fiatalokat nevelő középfokú nevelési-oktatási intézmény. Speciális módszerek és eljárások - Biztosítja, hogy a nevelés minden egyes fiatal esetében szerves folytatása legyen a megelőző intézményes és családi nevelésnek. Szükség szerint differenciált fejlesztéssel és egyéni korrekcióval segítse az eltérő egyéni sajátosságokból eredő hátrányok kiegyenlítését /habilitáció-rehabilitáció/. - Figyelembe veszi, hogy a károsodás következményei a tanulók személyiségében a sokoldalú szakmai és korrekciós fejlesztéssel jelentősen ellensúlyozhatók. Figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését a szakmai nevelés egész ideje alatt. - A rendelkezésre álló eszközökkel segítse elő, hogy a tanulók a szakmai képzés ideje alatt eredményesen fejezze be az iskolát - Valósítson meg konkrét gyógypedagógiai tevékenységet: a közismereti tantárgyak gyógypedagógus által történő tanításával, az egyéni korrekció gyógypedagógus által történő végeztetésével. - Az épen maradt és sérült funkciók fejlesztése. - A terápiás személyiségfejlesztés. - Csoportbontás - Egyéni foglalkozási forma

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei, tartalma Pedagógiai célok    

A sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, Az elvárások igazodjanak a fejlődésük üteméhez, Sérülés-specifikus eljárások alkalmazásával fejlesszük a tanulók társas kapcsolatát, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, a szabálytudat erősítését.  Az egyéni szükségletek mentén építkezve erősödjön az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése.  A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejlesszük a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a testápolás, egészséges táplálkozás, a ruházat tisztántartásának folyamatait. Feladatok  Erősíteni a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést.  Biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül.  Tudatosítani az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresni a közvetlen környezet humán értékeit.  Tapasztalatok gyűjtése a serdülőkor testi-lelki változásairól, megvitatni a saját élményeket, véleményeket.

    

  

Lehetőséget adni az önellátás – testápolás – ruházat, felszerelés, a saját környezet rend, tisztaság munkafolyamatainak megtapasztaltatása, megismertetése. Kialakítani riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával, saját élmény eseti bekapcsolásával, pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. A tanulók felkészítése a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Tapasztalatok gyűjtése a munka világáról, a szakmáról. A vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően– a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. Szakértői javaslat alapján speciális tantervű osztályok szervezése. Gyógypedagógiai és fejlesztő pedagógiai ellátás biztosítása. Egyéni habilitáció és rehabilitáció szervezése és biztosítása minden érintett tanuló számára.

A teljesítés kritériuma:  

Eredményes beiskolázás magasabb iskolafokra. Integráció lehetősége.

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanuló állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanuló számára a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása, b) indokolt esetben speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes, e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az iskolai dolgozók és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

Integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többiekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű tanulóknak, mint részvételt és védettséget. Az integrált fejlesztésben különös figyelemmel kell lenni a következőkre: a) Figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének speciális igényeit, b) külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott tanuló fejlesztési stratégiájának kialakításakor igénybe kell venni a szakirányú végzettségű, integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus közreműködését. Fokozottan szükséges a szülők, az iskola együttműködése. Az integráltan fejlesztett tanuló számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, foglalkozásokat, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak biztosítják: Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet, és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A tanulók integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai – mint elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki :  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, képes az individuális módszerek, technikák alkalmazására,  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,  együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár – az együttműködés során: – segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, – javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, – figyelemmel kíséri a tanuló haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, – együttműködik a pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi az észrevételeket, javaslatokat.

Habilitációs, rehabilitációs ellátás Az integrált együttnevelés minden esetben egyéni döntést – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével –, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes tanuló vagy csoport igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, fejlesztés kötelezően biztosítandó feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok foglalják össze. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni. A tanuló habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztéséhez a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltakat kell alapul venni. Az iskolai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy:  a sérült tanuló harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti;  a tanuló iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolja. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia, az egyéni fejlesztési tervhez pedig szakirányú végzettségű gyógypedagógus közreműködése biztosított. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai –orvosi –pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára építeni.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők  A fogyatékosság típusa, súlyossága.  A fogyatékosság kialakulásának ideje (veleszületett, később kialakult).  A tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni.

2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanuló Pedagógiai tevékenység Ennek a tevékenységnek a szükségszerűségét munkánk minden elemében tapasztaljuk. Tudjuk, hogy a tanuló csak akkor képes megfelelni tökéletesen mások és önmaga elvárásainak, ha nem éri olyan hatás, amely zavart idéz elő magatartásában. A mai világunkban megnövekedtek a beilleszkedési, viselkedési és magatartásbeli problémák. (A magatartászavar szocializációs zavar, ami a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselkedések és velük kapcsolatos ösztönzések, ismeretek és képességek elsajátításának és alkalmazásának anomáliája, a szociális tanulás gyengesége, vagy hibái miatt a társas kapcsolatokban és együtt működésekben fellépő önszabályozási nehézség és zavar megnyilvánulása. A magatartászavar olyan másodlagos és harmadlagos személyiségfejlődési anomália, amely időleges, nem szükségszerű, korrekciós neveléssel leküzdhető.) Az iskolánkban tanuló diákjaink jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű családban él, amihez általában komoly életmódbeli nehézségek társulnak. Fontos számunkra, hogy a tanulót partnerként kezeljük a mindennapokban. Csak olyan mértékben tudjuk segítő tevékenységünket megvalósítani, amilyen mértékben megértettük a tanulót, a konfliktust okozó viselkedést, magatartást, az azt kiváltó okot vagy okokat. A beilleszkedési zavarral küszködő diák nem találja helyét az osztályközösségben:  

Elutasítja osztálytársait, vagy tanárait, vagy ezek bizonyos csoportjait, egyéneit. Esetleg fordítva: kiközösítik osztálytársai, vagy egyes tanárai nem találják meg a megfelelő hangot vele. Mindenképpen az osztályfőnök és az érdekelt felek közös erőfeszítésének, okfeltáró és azt megszüntető tevékenységének kell meghoznia a megoldást.

Minden megnyilvánulásunkban egész személyiségünkkel veszünk részt. A legkisebb konfliktus is lényegesen befolyásolhatja megnyilvánulásainkat. A fiataloknál fokozott mértékben jelentkeznek a pszichoszociális tényezők, valamint az emberi kapcsolatokkal összefüggő konfliktusok és ezek kölcsönhatásai. A konfliktusos magatartású tanuló fogalma nehezen határozható meg, mert minden személyiség más-más, és ahány konfliktust okozó magatartású személyiség létezik, annyiféle jelleget ölthet a magatartás is. 

A konfliktust okozó magatartású tanulóra jellemző:  A szüleivel, szűkebb környezetével, tanáraival, nevelőivel, társaival nem megfelelő a kapcsolata.  A közösséghez nehezen tud alkalmazkodni, vagy egyáltalán nem alkalmazkodik, állandóan foglalkozni kell vele valakinek. Másik esetben teljesen „eltűnik a tömegben”, mintha nem is lenne jelen, általában ellenáll a nevelő hatásoknak, aktív vagy passzív módon.

Több ok is kiválthatja a konfliktusos magatartást egy időben, és ezek az okok legtöbbször nehezen választhatók el egymástól. Összetetten jelentkezhetnek, és a tanulónál akár cinikus viselkedésformát (cinikus: semmit sem tisztelő) válthatnak ki. Ilyen okok például:     

a szülők válása, szeretetigény túlzása, az érzelmi éhség nem megfelelő otthoni légkör, a gyerek meg nem értése, otthoni és iskolai kudarcok, teljesíthetetlen elvárások túlzott szigorúság a családban és az iskolában, vagy éppen túlzott engedékenység előfordulhat, hogy amíg az iskolában nehezen nevelhetőnek mutatja magát, addig otthon a családban semmi probléma sincs a magatartásával, de mindez fordítva is igaz lehet A rossz tanulás következményeként alkalmazott szülői szeretetmegvonás, tanári hátrányos megkülönböztetés deviáns viselkedéshez vezethet. Az öröklött hajlamok, adottságok, potenciális lehetőségek mellett döntő fontosságúak a rendellenes magatartás kialakulásánál a pszichoszociális tényezők:  nem megfelelő anya-gyermek kapcsolat  ennek nem megfelelő tartalma vagy hiánya  az apával és testvérekkel való negatív viszony  a családból való kitaszítottság, az intézeti nevelés

Az osztályfőnök törekszik arra, hogy az együttműködésre alkalmas szülő közreműködésével megismerje a tanuló lemaradásának, eltérő magatartásának okait, utána elkezdheti olyan irányú tevékenységét, amelynek keretében megvalósíthatja a vitatható magatartás kijavítását. Az egyéni ráhatás közben felismert és megismert képességekre, adottságokra való támaszkodás útján, a tanuló egész személyiségére igyekezünk harmonikusan hatni. Pedagógiai feladatok: 

Problémás gyerek megfelelő helyre ültetése



Figyelmet felkeltő, fenntartó módszerek előnyben részesítése



Követelmények optimális aranyának megtalálása



Személyre szabott feladatokat biztosítása, folyamatos differenciálási lehetőséget adása a tanítási órákon.



Új, hatékony módszereket változatos alkalmazása az oktatási folyamatban.



Az alkalmazkodás segítése a társakhoz, helyzetekhez.



Közös szabályokat kialakítása, melyek segítik az elfogadást, kompetenssé teszik a szereplőket.



A családdal történő minél hatékonyabb együttműködésre törekvés



Törekedni kell más szakemberekkel az együttműködésre a probléma megoldásához vezető út kidolgozásában.



Segíteni kell a reális énkép kialakítását. A viselkedési zavart mutató gyermek mind társaitól, mind a felnőttektől sok negatív visszajelzést kap.



A lehető legjobb tanár-diák kapcsolatot kell kialakítani.

Fejlesztő foglalkozások: Azoknak a tanulóknak, akik beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdenek, a nevelési tanácsadó javaslata alapján, a szakértői véleményben megfogalmazottakat figyelembe véve, fejlesztő foglalkozáson való részvételre van lehetőségük heti egy vagy két alaklommal. A fejlesztő foglalkozások célja:  Az ismeretelsajátítás folyamatát gátló, gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése.  Az ismeretanyag hatékony beépüléséhez szükséges jártasságok, készségek kialakítása illetve megerősítése.  A motiváció növelése A foglalkozásokat gyógypedagógus tartja. Felzárkóztató foglalkozások A gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása külön foglalkozások keretében történik:   

A 9. évfolyamon a különböző iskolákból jövő diákok tudásszintjének egységesítését szolgáló fejlesztő foglalkozás A 10- 11. évfolyamokon, a korrepetálásokon a bukások megelőzése a cél A 12. évfolyamon az érettségire és a szakmai vizsgára készít fel a fejlesztő foglalkozás

A felzárkóztató foglalkoztatások didaktikai módszerei közül a direkt tanári irányítás jut nagyobb szerephez, de itt is fontos az egyéni és kiscsoportos munkáltatás. Ezeket a feltételeket tudomásul véve és erre építve tervezzük meg a nevelőtestület ez irányú tevékenységét is.

Ezek tudatában végezzük már a tanév kezdetén a tudásszint felméréseket és annak tapasztalataira alapozva szervezzük meg a tantárgyi korrepetálásokat, amelyek egyrészt felzárkóztató, másrészt a továbbtanulásra történő felkészítést célozzák. Ennek eredményeként érjük el, hogy az iskolánkba gyenge tanulmányi eredménnyel érkező tanulók az utolsó évfolyam végére olyan tudásszinttel rendelkezzenek, ami megbízható alapul szolgálhat az országos szakmai, tanulmányi versenyeken történő eredményes megmérettetéshez.

3. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység 1./ A tehetséggondozás iskolánkban kétirányú tevékenység: a valamivel jobb képességű tanulók továbbfejlesztése, és a gyenge képességű tanulók felzárkóztatása. Az iskolánkban oktatott szakmák a jelenlegi gazdasági helyzetben alulfizetettek, és nehéz elhelyezkedni velük. Ebből következik, hogy általában nem a „legjobb tanulók” kerülnek az iskola padsoraiba. A tárgyi feltételek a társadalom, az állam részéről biztosított anyagi javak, amelyek jól mutatják a társadalom felelősségvállalását a felnövekvő nemzedék iránt. Az oktatási eszközök minősége és mennyisége jelentős mértékben hat a tanárok lehetőségeire és felelősségére az iskolai környezet kialakításában mind szakmai, mind pedagógiai szempontból. 

A tehetség, képesség kibontakozását az alábbi tevékenységek segítik: Az oktatás legfontosabb színhelye a tanítási óra és a szakmai gyakorlat. A tanár kötelessége, hogy elismerje az adott tantárgyból kimagasló teljesítményt, illetve a gyenge tanulói teljesítményt is. Ebben a differenciáló tevékenységben nagy hangsúlyt kap a tanár pedagógiai felkészültsége és személyisége. A továbbiakban fontos szerep jut a szaktanáron kívül az osztályfőnöknek is, hiszen figyelme, biztatása lényeges lehet a tanuló motiválásában. A differenciált oktatás az órákon nem megoldható a szükséges mértékben, hiszen a közismereti és szakmai elméleti tárgyakból általában kevesebb tanuló tehetséges, több felzárkóztatásra szorul. 2./ Az iskola jellegéből adódóan a szakmai elmélet és gyakorlat különleges hangsúlyt kap a tehetséggondozás területén. A szakma megismertetése, megszerettetése és a diákok jövőjének szempontjából fontos, hogy minél több szakmai versenyen vegyenek részt.



Tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, versenyek szervezése, a továbbtanulás segítése

 A jó képességű tanulók differenciált oktatása megvalósulhat:    

Továbbtanulásra előkészítő korrepetálásokon Szakköri munka keretében Pályázatokra történő felkészítő foglalkozásokon Egyéni foglalkozás formájában

Didaktikai szempontból ezeken az órákon a tanári irányítás indirekt módszerei és a tanulók önálló munkájának módszerei kerülnek előtérbe, kiscsoportos és egyéni foglalkozás keretében. Az egyéni tehetségek felismerését követően, sport-, ének-, zene, tánc-, mozgáskultúra fejlesztése terén – tekintettel arra, hogy ezen a területen iskolánk szakemberrel nem rendelkezik – biztosítjuk tanulóink számára az iskolán kívüli fejlődés lehetőségét, majd figyelemmel kísérjük, hogy iskolai rendezvényeken bemutatkozhassanak, iskolánk minden tanulója és pedagógusa láthassa fejlődésüket. Szakköreinket olyan tartalommal működtetjük, ami a szakmai fejlődés mellett a különböző regionális és országos pályázatokon is sikerélményhez juttatja tanulóinkat és a későbbi sikeresség felé tereli figyelmüket, tevékenységüket. Működtetünk olyan szakköröket is, amely iskolánk profiljától eltérő, mint például a fotó szakkör, aminek munkájába más iskolák érdeklődő és tehetséges tanulói is bekapcsolódhatnak. Így érjük el, hogy egyes területeken szinte teljes egészében iskolánkból kerül ki a város és megye versenysport-utánpótlási kerete, akiket már a tanulóévek alatt országos sikerekhez juttatunk. Iskolánk a tehetségek felfedezését és fejlődésüknek segítését a pedagógiai tevékenység fontos elemének tekinti és a jövőben is folytatni kívánja.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Működési rendszere az utóbbi években bővült és jelentősége érezhetően megnőtt. Ennek oka, hogy a tanulók családi helyzete az utóbbi években romlott, az egy főre eső jövedelem értéke csökkent, a munkanélküli szülők száma emelkedett, szaporodott a csonka családok száma. Így a feladat sokrétűbbé vált, egyre nehezebben átlátható és kezelhető. Eredményesség szempontjából meghatározó a probléma minél előbbi észlelése, a megoldás lehetőségének felismerése. A munka hatékonyságát növeli az iskola ifjúságvédelemért felelős tanára, aki közvetlen és gyakori kapcsolatban állhat a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal. Igénybe veheti szaktanácsadó segítségét is. 

Fontos szerepe van a megelőzésnek és a felvilágosító munkának

Ilyenek:  előadások  filmvetítések  irodalom  osztályfőnöki órák – BM órák  szociológiai felvilágosítás  ismeretterjesztő anyagok

Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek, aki időben észlelve a problémát, a legkorábban és eredményesen hathat a tanulóira. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulóinkra. A fertőzött közösségtől a szülői házzal közösen kell óvnunk tanulóinkat, mert csak így előzhetjük meg a különböző káros szenvedélyek, fertőzések terjedését (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) Fontos feladat a prevenciós tevékenység, lehetőség szerint szakemberek (orvos, pszichológus) előadásának segítségével, speciális osztályfőnöki órákon. Nincs kisebb jelentősége az ifjúságvédelmi felelős és a tevékenységet szakmailag gondozó szervezetek közötti rendszeres és korrekt kapcsolattartásnak, ami biztosítja, hogy adott esetben a szükséges intézkedés gyors és hatékony legyen. Legsúlyosabb esetben, ha intézményen belül ilyen irányú feladat jelentkezik, az iskolaorvos által történő beutalás, annak nem teljesítése esetén a szülővel szembeni feljelentés. 

Mindezek eredményes megvalósulása céljából:



Tanév elején a tanulókat és szüleiket írásban értesíteni kell az iskola ifjúságvédelmi felelősének személyéről, valamint arról, hogy mely időpontokban és hol található meg



Rendhagyó osztályfőnöki órán videofilmek vetítése és megvitatása révén a tanulóifjúságot tájékoztatni kell a drogok káros hatásairól, megelőzésének formáiról



A drogprevenciós tevékenység működtetése és fejlesztése



A gyógyult betegek képviselőiből alkotott legális szervezetek által osztályküldöttek számára szervezett előadássorozatot továbbra is folytatni kell



Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása tilos, amelynek ellenőrzése minden pedagógusnak kötelessége



Az iskola orvosa előadás formájában tájékoztatja a nevelőtestület tagjait azokról a jelekről, amelynek alapján a szenvedélybetegségek felismerhetőek.



Részben az előző bekezdés, másrészt a felkért pszichológusok előadásain elhangzottakra támaszkodva, az iskola pedagógusai fokozott figyelmet fordítsanak a szenvedélybetegségek tudatos megelőzésére, illetve amennyiben mégis előfordulna, a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének segítésére



Az iskola dolgozói csak a tanulóifjúságtól jól elkülönített és kijelölt dohányzó helyiségben dohányozhatnak.



A tanuló iskolai munkájának pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetettsége esetén az iskola igazgatója köteles értesíteni az illetékes gondozó szakszolgálatot, súlyosabb esetben az iskolaorvossal együttműködve, gondoskodik a tanuló beutalásáról



Anyagi veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelős kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában a tartózkodási hely

szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása céljából

A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb céljai: - A diákok és a szülők ismerjék lehetőségeiket, hogy problémáik esetén – vagy annak

megelőzéséhez – hova fordulhatnak segítségért. Plakátok, felhívások, a tájékoztatást szolgáló kiadványok jól látható helyen való elhelyezése. A tanulók és szüleik a tanév folyamán, a folyosón található faliújságon tájékozódhatnak az ifjúságvédelmi felelős személyéről, fogadóórájáról: A gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Drogambulancia stb.) elérhetőségeit is a folyosón található faliújságon tesszük közé. - A veszélyeztetettek, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, védelembe vettek felmérése, folyamatos aktualizálása. - A veszélyeztetett tanulók nyomon követése, segítése. Segítő beszélgetés, illetve a probléma jellegének megfelelő intézményhez való irányítás (pl. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekjogi képviselő, pszichológus stb.) Együttműködési és jelzési kötelezettség a gyermekvédelmi rendszer felé. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményezni (kérelem a Gyermekjóléti Szolgálat felé alapellátásba vételre, javaslat a gyermek védelembe vételére stb.) - A bántalmazás kiszűrése, illetve lehetőség szerinti megelőzése. Osztályfőnökök, szaktanárok, különösen a testnevelők figyelmét felhívni arra, hogy tünetek jelentkezése esetén jelezzenek. Bizalmi viszony kialakítására való törekvés a diákok és nevelőik illetve az ifjúságvédelmi felelős iránt. - Prevenciós órák, rendezvények, tevékenységek

Az egészség értékének felismertetése, tudatosítása. (az Egészségnevelési Csoporttal együttműködve - ENCS ) Osztályfőnöki órák keretében beszélgetés az egészséges életmódról, és a káros szenvedélyek negatív hatásairól. A védőnő a téli légúti betegségekről, a pszichológus a lelki egészségről tart rendkívüli osztályfőnöki órákat. 

Füstmentes világnap szervezése

   

„Élj egészségesen” vetélkedő Párválasztás – pár választás Szexuális felvilágosító órák a kilencedik osztályokban Bűnmegelőzés rendhagyó osztályfőnöki órák szervezése a rendőrség bevonásával

- Viselkedési, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek

kirekesztődésének megelőzése. Viselkedési, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek mentális segítése, beilleszkedésük segítése. Egyéni esetkezelés, egyéni elbeszélgetés, szükség szerint tanórán kívüli időpontokban. - A tanuló részképesség zavara ne okozzon „zavart” a tanórán. Tanácsadás, a segítő intézményekkel való kapcsolatfelvétel. A szülő segítése, felvilágosítása Szükség esetén továbbirányítani a tanulót a Városi Pedagógiai Szakszolgálathoz vagy a Szakértői Bizottsághoz. - Bizalmon alapuló kapcsolattartás, az információcsere szabad áramlása a segítségnyújtás érdekében Összekötő szerep az iskola – gyerek – család – segítő intézmények között. - Hatékony problémakezelés. A felmerülő problémák hatékony, több oldalról való megközelítése. A probléma jellegétől függően „esetkonferencia” összehívása. - Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása. Helyzetelemzés: Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek száma: 2010/2011

2011/2012

2012/2013

Iskolánk összlétszáma 760 fő ebből 660 fő ebből 526 fő ebből HH 263fő 34,6%.........................167 fő 25%...........................162 fő 31% HHH 72fő 9,5% 60 fő 9% 53 fő 10% A 9. szakközépiskolások 58 fő ebből

32 fő ebből

57 fő ebből

HH 32fő 55%.............................17 fő 53%............................26 fő 45% HHH

9fő 15,5%

9 fő 28%

4 fő 7%

A 9. szakiskolások létszáma 89 fő ebből

54 fő ebből

62 fő

HH 45fő 50,5%............................25 fő 46%.............................21 fő 34% HHH 14fő 15,7%

9 fő 17%

7 fő 11%

Veszélyeztetett tanulók száma: 2010/2011 Szakközépiskolában: 18 fő Szakiskolában:

2011/2012 31 fő

2012/2013 26 fő

32 fő ……………………….65 fő…………………………..29 fő

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg a következőket: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben: - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. Minden tanulónk egyenlő jogú tagja az iskolaközösségünknek. Véleménynyilvánító, javaslattevő és szavazati joga van, választó és választható az osztály-diákbizottságok megalakulásakor. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.

A diákönkormányzat minden osztályból 1 főt, a DÖK-képviselőt delegálja a gyűlésekre. Itt megválasztják a DÖK elnökét, illetve a helyettesét. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzat a tanulók érdekképviseleti szervezete. A szervezet képviselőinek joga, hogy jelezzenek minden olyan szabálysértést, mely sérti a Házirendben megfogalmazott diákjogokat. Az iskola támogatja a diákjogokat, és biztosítja azok érvényesülését. A diáktanács éves programjában meghatározott éves diákközgyűlésen (küldöttközgyűlés) az igazgatóhelyettes tájékoztatja a diákképviselőket a tanulókat érintő kérdésekről. A Diákközgyűlés osztályonként 2 fő diákképviselőből áll, a DÖK-képviselőből és az osztályképviselőből. Az intézményi DÖK elnökség munkáját a diákmunkát segítő tanár támogatja.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A családdal, a szülői házzal való együttműködés a gyermek sokoldalú, egészséges és harmonikus fejlődése szempontjából alapvető fontosságú. Ennek az együttmunkálkodásnak az alapja a feltétlen és kölcsönös bizalom a szülők és a pedagógusok között. A gyermekekért közös felelősséget kell viselnie a szülőknek és a nevelőknek, vagyis partnerré kell válni a nevelésben, de a kezdeményező szerepet a pedagógusoknak kell vállalniuk és problémás esetben a szülőt azonnal értesíteniük kell. A család és az iskola együttműködésének alapvető tartalmi célja a szülő és a pedagógus nevelési egységének kialakítása. Csak azonos követelmények felállítása esetén mutatkozhat eredmény, pozitív irányú változás a tanulók iskolai munkájában, otthoni magatartásában. Hogy még eredményesebb lehessen az iskola és a család együttműködése, ahhoz az is szükséges, hogy a nevelők szélesebb körben mutassák be az iskola nevelő-oktató munkáját, a pedagógusok és a tanulók együttmunkálkodását, és őszintén tárják fel nehézségeiket, problémáikat. A pedagógusok, a szülők és a tanuló csak összehangolva, egymást segítve végezhetik munkájukat. A családi élet romlása, a szociális hátrányok miatt mind nagyobb szükség van arra, hogy az iskola is részt vegyen a gyermekek egészséges érzelemvilágának a kialakításában. A tanárnak is szeretnie, tisztelnie kell azt a személyt, akit nevelni akar, de legalábbis el kell fogadnia. Ha pedig helytelen dolgot cselekedett, vagy nem tanul, akkor sem a személyét kell elutasítani, hanem a viselkedését. A személyiségfejlesztés tehát az iskola feladata is. Minden szülő és diák az alapvető elvárások között tartja nyilván a tanóra órarend szerinti megtartását, a meghatározott tananyag

megtanítását, a tanítási-tanulási környezetnek a tanulók életkorához alkalmazkodó kialakítását, a tanulók tanulmányi előrehaladásának és általános fejlődésének értékelését. A szülők szervezetten és egyénileg is jogosultak arra, hogy az iskola munkájában aktívan részt vegyenek, a pedagógusokkal együttműködjenek. 1. Szülői szervezet (szülői munkaközösség) Iskolánkban Iskolaszék nem működik, így szerepét a szülői szervezet tölti be, egyetértési jogot gyakorolva minden olyan kérdésben, amelyre az Iskolaszék jogosult (házirend, Pedagógiai Program, SZMSZ bizonyos pontjai) A szülői szervezet diákjaink szüleiből alakult, az iskola előtt álló feladatok megvalósítását segítő felnőtt közösség. Az iskolai munka eredményességéről, a jövőbeni feladatokról a szervezet elnöke és elnökhelyettese negyedévenként vezetői ülésen tájékozódik. Ezáltal közvetlenül részesévé válik az iskolai munkának és esetenként konkrét feladatot old meg. Ilyenek többek között a diákjaink meghatározó részét érintő rendezvények, ünnepségek zavartalanságának, az iskolán túl nyúló versenyek, tudásszint-felmérések nyugalmának biztosítása (szalagavató, ballagás, kirándulás, verseny, vizsga). A szülői szervezet (és a Diákönkormányzat) képviselői figyelemmel kísérik az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását, a vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal vehetnek részt. Konkrét feladatokat hajt végre, ruhagyűjtő akciókat szervez, segélyeket ad át a rászoruló tanulóknak. A különböző tanulmányi versenyek helyezettjeinek díjátadását közvetlenül anyagilag is segíti. A szülői szervezet tagjai törekednek arra, hogy morálisan is legyenek jelen az iskola életében, ezért szerveződését az osztályonkénti delegálás alapján valósítja meg. 2. F e l é p í t é s e Delegált szülők osztályonként:

1-3 fő

Kapcsolatot tartanak:  SzM összekötő tanárral  Iskolavezetéssel  Osztályfőnökökkel  Szabadidő-szervező nevelőtanárral  Tanárokkal – szakoktatókkal

3. Az együttműködési formák A) Kötöttebbek A sikeres oktató-nevelő munka feltétele a szülői házzal való szoros együttműködés. Ennek szervezett formái: a. szülői értekezlet Tanévenként három szülői értekezletet tartunk: egyet szeptember első felében az újonnan felvett tanulók szüleinek, novemberben és márciusban pedig fogadóórás szülői értekezletet. Rendkívüli szülői értekezlet összehívását kezdeményezhetik a szülők, az osztályfőnök, a szaktanárok, az iskolavezetés b. elektronikus napló A szülők naprakészen tájékozódhatnak gyermekük tanulmányi eredményéről, hiányzásairól, dicséreteiről és fegyelmezési problémáiról. Ehhez minden tanév elején belépési kódot biztosítunk, melyet a szülő által megadott E-mail címre küldünk el. A tanulóknak és a szüleiknek két hét áll rendelkezésre, hogy jelezzék az esetleges téves bejegyzéseket, s annak javítását kérjék. Vitás esetekben a tanuló az osztályfőnök és az iskolavezetés segítségét kérheti. c. fogadóórák A tanév elején minden szaktanár kijelöl heti egy fogadóórát, amit az osztályfőnök beírat a tanulók ellenőrző könyvébe. Ezen kívül évente két alkalommal a szülői értekezletet követő fogadóórán konzultálhat a szülő a szaktanárokkal d. ellenőrző könyv Az ellenőrző könyvön keresztül tájékozódhat a szülő a tanuló évközi és félév végi tanulmányi eredményéről, magatartásáról és szorgalmáról, valamint a dicséretekről és a fegyelmi büntetésekről e. az iskola honlapja Az intézmény hivatalos honlapján teszi közzé az intézmény működését, munkáját szabályozó dokumentumokat: a Házirendet, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, helyi Pedagógiai Programot és az aktuális információkat. f. Személyes találkozás, behívás: magatartási vagy tanulmányi probléma esetén A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást kiemelt feladatnak tekintjük, szoros kapcsolatot tart velünk az ifjúságvédelmi felelős, szükség esetén családot látogat, illetve felveszi a kapcsolatot a családvédelmi szolgálattal. B) Kötetlenebb formák 

Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás: a szülők is megtekinthetik a kiállítást és szavazhatnak is a nekik legjobban tetsző munkákra



Alapítványi bál: hagyománnyá vált iskolánkban, a szülők örömmel vesznek részt rajta (színvonalas programok, felajánlások, kötetlen beszélgetés  Szakmai-pályaválasztási nyílt nap: a 8. osztályos tanulók megismerkedhetnek az iskolánkban folyó oktatómunkával, tanárokkal

és

szüleik

A fent említett kapcsolattartási formákon kívül lehetőségük van a szülőknek javaslatot tenni, illetve kérdést intézni a pedagógusokhoz, az intézmény vezetőjéhez, s arra 30 napon belül választ kapnak. Iskolánk épít a szülők elvárásaira, így kérdőíves formában is véleményt kérünk tőlük minden lényeges kérdésben.

Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei A vizsgák törvényi háttere a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben került szabályozásra.

1. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja a hiányzása, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozó vizsga tantárgyai: az iskola pedagógiai programja szerint az adott évfolyamon tanított valamennyi tantárgy. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az osztályozó vizsga időpontjáról az intézmény igazgatója tájékoztatja a tanulót.

2. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

3. Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás, intézményen belüli tagozatváltás, vagy külföldi tanulmányok feltételeként írhatja elő az iskola a különbözeti vizsga letételét.

A középiskola a pedagógia programja alapján a tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. Amennyiben az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi követelményeit nem az iskola pedagógiai programjának megfelelően teljesítette, úgy az intézmény az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát ír elő. Amennyiben az átvételre jelentkező tanulónak különbözeti vizsga letételére nincs szüksége (a tanulmányi követelményeket az iskola pedagógiai programjának megfelelően teljesítette egy másik intézményben), akkor különbözeti vizsga nélkül is átvehető. Olyan tantárgyból, vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tenni a tanulónak, amelyet az iskola a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak. Különbözeti vizsgára tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot kell kijelölni. A különbözeti vizsga időpontjáról az intézmény igazgatója írásban tájékoztatja a tanulót. Intézményünkbe szóbeli felvételi vizsga nincs, csak felvételi elbeszélgetés, amelyen egy szakmai és egy közismereti munkaközösség-vezető, a gyógypedagógus, az ifjúságvédelmi felelős és a műszaki igazgatóhelyettes vesz részt, illetve orvosi alkalmassági vizsga is szükséges a felvételhez.

A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

Iskolaváltoztatás, vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az iskola a különbözeti vizsga letételét. A középiskola a pedagógia programja alapján a tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. Amennyiben az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi követelményeit nem az iskola pedagógiai programjának megfelelően teljesítette, úgy az intézmény az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát ír elő. Olyan tantárgyból, vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tenni a tanulónak, amelyet az iskola a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak. Különbözeti vizsgára tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot kell kijelölni. A különbözeti vizsga időpontjáról az intézmény igazgatója írásban tájékoztatja a tanulót. A szakképző évfolyamra átlépésnél, az OKJ-ban meghatározott szakképesítések esetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, központi program szerint történik a felkészülés, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés keretében. A tanuló átvétele már megkezdett szakmai képzésbe csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó központi program minden tantárgyi követelményét a tanuló teljesítette. A tantárgyi pontos követelményeket a tagintézmény vezetője határozza meg a szakmai munkaközösségek és a tantárgyakkal érintett szaktanárok véleményének

megkérdezését követően a tagintézmény gyakorlati oktatásvezetőjének javaslatára. Az adott évfolyamon (szakiskolai osztályban, szakközépiskolai osztályban) az is előírható, hogy a tanulói jogviszony megtartásának feltétele, hogy a különbözeti tananyag folyamatos (hetenkénti) számonkérésével pótolja be a tanuló hiányzó ismereteit, és a sikeres beszámoltatás megvalósítása egyben mint eljárásrend is előírható a tanuló számára. a. Szakiskolából szakközépiskolába való átlépés lehetőségei: i. Kilencedik év félévkor, ha a kötelező érettségi tárgyakból legalább jó osztályzata van ii. Kilencedik év végén, ha a kötelező érettségi tárgyakból legalább jó osztályzata van, és ezekből a tárgyakból különbözeti vizsgát tesz, akkor folytathatja tanulmányait évismétlés nélkül. iii. Tizedik év végén, ha a kötelező érettségi tárgyakból legalább jó osztályzata van, akkor évvesztéssel folytathatja tanulmányait a szakközépiskolában. b. Szakközépiskolából szakképző intézetbe történő átlépésnél a nem tanult tantárgyakból pótolnia kell a tanulónak, illetve, ha a tantestület úgy dönt, a tanuló osztályozó vizsgára kötelezhető. Minden esetben szükséges a szülő írásbeli kérelme. Az osztályfőnök véleménye alapján a tantestület dönt az átlépés engedélyezéséről.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók megismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, illetve az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, felismerjék a vészhelyzeteket, a sérülések élettani hátterét és várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, tudják, hogy mikor és hogyan kell mentőt hívni. A sérülések ellátásához, a megfelelő beavatkozáshoz mind elméleti, mind gyakorlati felkészülés szükséges. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe - osztályfőnöki óra keretében minden évben a 10. évfolyamon október hónapban a mentőszolgálat képviselői tartanak előadásokat, gyakorlati bemutatókat a tanulóknak. - ezen kívül az elsősegély-nyújtási ismereteket a tanulók az iskola-egészségügyi szolgálat illetve a kollégák segítségével testnevelés, kémia, biológia és osztályfőnöki órák keretében sajátítják el. Az alábbi kompetenciák fejlesztését tartjuk fontosnak: 1. Probléma felismerés; 2. Gyors és szakszerű cselekvés 3. Embertársaink iránti érzékenység 4. Bajba jutottakkal szembeni együttérzés.