Tartalom. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei... 1

Rátkai Német Nemzetiségi, Kéttannyelvű Általános Iskola

Pedagógiai Program

„Ha a gyerekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni. Ha a gyermekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtanulni a szeretetet a világban.”

2015. 09. 01.

Tartalom I. Az iskola nevelési programja ........................................................................ 1 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei ............. 1 1.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei: ........................................................................ 1 1.1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: ........................................................................... 2 1.1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: ..................................................................... 3 1.1.5 Az iskola nemzetiségi jellegéből adódó feladatok ........................................................................ 4 1.1.6 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: ...................................................... 5

1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 5 1.2.1 A személyiségfejlesztés színterei, tevékenységformák ................................................................ 7

1.3 Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................... 8 1.3.1 A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: ........................................................................................... 8 1.3.2 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................... 9

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......................................................................................................................... 11 1.4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................11 1.4.2 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ....................................................12 1.4.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: .................................................................12 1.4.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ......................................................16 1.4.5 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: .............................................................16

1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ....................................................................................................... 16 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ............................16 1.5.2 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai ................................................................................18 1.5.3 Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői ...........................................19

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje............................................................................................................................... 19 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................19 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................................20

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ................................21 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ........................................................................................23 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................24

1.7 A tanulók döntési folyamatban való részvételének, a jogok gyakorlásának rendje ........ 26 1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái ... 26 1.8.1 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................................26 1.8.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ................................................................27 1.8.3 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:.................................................................28 1.8.4 Külső kapcsolatrendszerünk .......................................................................................................28

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ....................................................................... 29 1.9.1 Tanulmányi idő alatti vizsgák......................................................................................................29 1.9.2 Vizsgaformák, vizsgarészek ........................................................................................................31 1.9.3 A vizsgák követelményrendszere ...............................................................................................32 1.9.4 Beiskolázás..................................................................................................................................33

1.10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............. 34

II. Az intézmény helyi tanterve ....................................................................... 37 2.1. A választott kerettantervek megnevezése ..................................................................... 37 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 38 2.3 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai .......................................................................................... 38 2.3.1 Óraszám táblázatok ....................................................................................................................38

2. 4 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai ..... 39 2. 5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................ 40 2.6 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ..................................... 41 2.7 Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei ............................................................ 41 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................... 42

III. A tanulók előmenetele .............................................................................. 44 3.1. A folyamatos továbbhaladás feltételei és követelményei .............................................. 44 3.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....... 44 3.2.1 Az értékelés fajtái .......................................................................................................................45

3.2.2 Érdemjeggyel történő értékelés .................................................................................................46 3.2.3 A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei ..................................47 3.2.4 A tantárgyak szöveges és osztályzattal történő értékelése .......................................................47 3.2.5 A szorgalom és magatartás értékelésének kritériumai ..............................................................48

3.3. A tanulók jutalmazásának elvei, formái...................................................................... 48 3.4. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ........................................... 48 3.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei .. 49 3.6. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai ....................... 49 3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................... 49

IV. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedésekHiba! A könyvjelző nem léte

I. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 1.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei: A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. -

-

-

-

-

A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a gyermek személyes szabadságát kell szolgálni. Segítjük a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, figyelembe vesszük egyéni képességeiket. Törekszünk arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. A diákokkal előre megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket, így pontosan tudják a velük szembeni elvárásokat. Tanítványainkat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre neveljük. Az értelem fejlesztésével együtt fontosnak tartjuk az érzelmi és akarati élet formálását. Meg kívánjuk tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. Tudatosítjuk a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülését, az élet és a természet szeretetére, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejlesztjük a tanulók alapkészségeit. Erősítjük a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört szeretnénk megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat tanítványaink. Iskolánkban olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket közlünk, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni. Fontosnak tartjuk a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlását. A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, ezért tudatosítani akarjuk bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. Törekszünk a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Fontos számunkra a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.

1.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei: Iskolánk: -értékrendjében emberközpontú, humanista; 1

-tanulóinknak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; -értékként preferáljuk az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. -tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Fontos, hogy intézményünk belső önértékelési rendszere segítségével folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolában történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok, a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a kerületi oktatásügyben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: -

nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrend, az emberiség közös értékei, a demokrácia értékei, európai, humán, illetve transzcendentális értékek.

A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes, szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot (szülői munkaközösséggel kooperatív kapcsolat, szülők iskolája előadás sorozat stb.).

1.1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: - Iskolánkban tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokkal támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. - Gondoskodunk: 2

     

-

-

az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megelőzéséről, a sikeres beilleszkedés elősegítéséről, a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról, az önismeret fejlesztéséről, az önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.),  a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg,  a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről,  arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. Fontosnak tartjuk:  a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelést  az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatását, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítását  Magyarország megismerését, szeretetét és a nemzeti identitás kialakítását  a nemzeti kultúra ápolását, a hazaszeretetre nevelést, hagyományaink, ünnepeink megismertetését, átörökítését  a német nemzetiségi hagyományok megismerését és ápolását, a nemzetiségi identitástudat erősítését, a jeles napok megismertetését és átörökítését A tanulók legyenek képesek:  az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani,  saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket.

1.1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai:  A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása.  A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása.  A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe. - idegen nyelvi kompetenciafejlesztés, nyelvvizsga előkészítő - digitális kompetenciafejlesztés, ECDL szakkör - kulcskompetenciák bővítése minden tanórai és tanórán kívüli tevékenységbe ágyazva - kiemelt feladat a matematikai, logikai kompetenciafejlesztés, a szövegértő kompetencia fejlesztése - szociális, életviteli kompetenciafejlesztés tanórán és tanórán kívüli tevékenységek során is - környezeti kompetenciafejlesztés 3

- sikeres tanulási stratégiák kialakításával megalapozni az élethosszig tartó tanulás feltételeit - az IKT-val támogatott órák arányát folyamatosan emeljük - emelt szintű, heti 5 órás nyelvoktatás (nemzetiségi oktatás) - személyiségfejlesztés – énkép, önismeret segítése - pályaorientáció osztályfőnöki óra keretében, életpálya építési kompetenciafejlesztés - a képességek alapján felzárkóztató foglalkozás indítása - tehetséggondozás, iskolai tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése - iskolai sportkör működtetése a délutáni időszakban - tanulószobai foglalkozás biztosítása

1.1.5 Az iskola nemzetiségi jellegéből adódó feladatok Intézményünk „nyitott” iskola, ahova nem csak nemzetiségi származású tanulókat várunk, hanem mindenkit, aki érdeklődik programunk iránt és azonosulni tud azzal. Felvételkor, túljelentkezés esetén azonos képességű és felkészültségű tanulóknál a nemzetiségi származásúak előnyt élveznek. A szülők a képzés kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy ismerik és vállalják programunkat. A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie a képzés minden területét, meg kell jelennie a tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben is. A német népcsoporttal kapcsolatos ismereteket önálló tantárgyként (nemzetiségi hon-és népismeret) közvetítjük. Iskolánkban törekszünk az ún. „nyitott” oktatási formák alkalmazására (Werkstatt, Freiarbeit, projektek); ezek keretében sort kerítünk népismereti tartalmak feldolgozására is. Évente rendezünk nemzetiségi projektet, amely az egész iskolára kiterjed. A projekt témáját és kivitelezésének módját a német munkaközösség dönti el. Szabadidős tevékenységi formák: • iskolai kórus, énekkar (német dalok az énekkar repertoárjában) • német irodalmi színpad (alkalmi előadásokra készülés) • tánccsoportok • kirándulások és anyaggyűjtés térségünk nemzetiségi településein, németség lakta vidékeken • évente svábbál rendezése igény szerint • részvétel a környező nemzetiségi iskolák rendezvényein • színházlátogatás a Deutsche Bühne előadásain • a pécsi körzeti stúdió Unser Bildschirm adásainak figyelemmel kísérése • kapcsolattartás a Neue Zeitung szerkesztőségével, más fórumokkal • állandó és időszaki kiállítások szervezése iskolánkban tanulóink által gyűjtött fotókból • a Zentrum pályázati kiírásain részt veszünk • együttműködünk közös projektekben és rendezvényeken a térség német nemzetiségi iskoláival 4

• •

tanulóink részt vesznek, a nemzetiséggel és német nyelvvel kapcsolatos versenyen tanári kollektívánk lehetőség szerint részt vesz hazai és külföldi módszertani továbbképzéseken, az ott szerzett ismereteiket megosztják kollégáikkal, bemutató tanítást tartanak akár a környező iskolák nemzetiségi tanítói számára is. Törekszünk arra, hogy a térség nemzetiségi iskolái között fontos szerepet lássunk el, mintegy referencia iskolaként funkcionáljunk. Ehhez el kell érnünk a kitűzött nemzetiségi és nevelésioktatási céljainkat. 1.1.6 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Törekszünk arra, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük. Ennek fontos eszközei intézményünkben: -

-

-

Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az eljárások, eszközök igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzásegítjük tanulóinkat az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelés a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint történik. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret – az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása. Fontos:  a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása,  az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. Módszereink:  a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.),  a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.),  a magatartásra ható, ösztönző módszerek (biztatás, elismerés, dicséret, stb.).

1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók erkölcsi, állampolgári, életpályaépítési, szociális és életviteli kompetenciáit. 5

Intézményünkben az iskolai életet színesen, sokoldalúan szervezzük, ahol a játéknak és a munkának is megvan a helye.  változatos pedagógiai módszereket alkalmazunk, széles tevékenységkínálatot biztosítunk, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. - Fejlesztjük a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét, eddzük az akaratukat. - Figyelmet fordítunk:  a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására,  az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában),  az egészséges, edzett személyiség kialakítására, (a tanórákon, a település lehetőségeinek kihasználásával programok szervezésével, úszásoktatás megszervezésével),  az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. - Hozzájárulunk az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez:  a környezet jelenségeire, a környezettudatosságra,  a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására,  a nemzeti, nemzetiségi hagyományok, a nemzeti, nemzetiségi kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére,  az alapvető állampolgári, nemzetiségi jogok megismertetésére,  a szociális kompetencia fejlesztése: a szociális viselkedés szabályainak megismertetése, elsajátítása, a szabálytudat megértése, döntési szabadság, felelősség szerepe, együttérzés segítőkészség előnyei. - A pedagógus, mint modellközvetítő, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszköze. - Pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, az egész személyiség fejlődése és fejlesztése áll. - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladatnak tartjuk a differenciálást, vagyis, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. - Tehetséggondozás: a tehetség felismerése, fejlesztése, kibontakoztatása. - Versenyeken, pályázatokon való részvétel – a résztvevők felkészítése. - A nyilvánosság előtti szereplés gyakorlása:  minden tanuló szereplési lehetőséget kap többször évente (önbizalom építés, közösségépítés): társadalmi ünnepek, karácsony, Mikulás, Martin nap, farsang, anyák napja, ballagás - Az esztétikus mozgás és a művészetek komplex személyiségfejlesztő hatása érvényesül. - Táborozás. - Alakuljon ki reális pályaelképzelésük, amely figyelembe veszi adottságaikat, érdeklődési körüket. -

6

1.2.1 A személyiségfejlesztés színterei, tevékenységformák Színterei: tanórai nevelés tanórán kívüli nevelés Tanítási óra: -

A korszerű oktatási módszerek alkalmazásával, a tanulók sokirányú tevékenykedtetésével, munkáltatással, problémáik megbeszélésével fejleszti képességeik kibontakoztatását, önállóságukat, felelősségérzetüket, egyéni vonásaik alakulását.

-

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják: a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

-

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk.

-

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

Osztályfőnöki óra: - a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés fontos színtere, - helyet ad a tapasztalásnak, a tudatosításnak, a helyes magatartás kialakításának, - segíti az önismeret, önértékelés kialakítását, - arra törekszik: – hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek; – akik számára fontosak az erkölcsi értékek, – életigenlők és a konfliktusok feloldására is képesek; – akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; – akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, s a másik ember személyiségét elfogadni képesek; – akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, – szeretik családjukat és hazájukat. Tanórán kívüli tevékenységek: Alkalmat adnak az egyéni értékek, sajátos képességek fejlesztésére, tehetségük kipróbálására és fejlesztésére, érdeklődésük kielégítésére és kiterjesztésére. Itt kapnak helyet a felüdülést, kikapcsolódást eredményező programok. 7

Tanulószobai tevékenység: -

a délutáni tanulás során a tanulók képességeikhez mérten önállóan tudják alkalmazni a tanórán elsajátított tanulási technikákat,

-

a tanulószoba – az iskola pedagógiai programjával összhangban – biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását (felügyeletét),

-

a család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját.

1.3 Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A 6 – 14 éves gyermekek életének legfontosabb színtere az iskola, hiszen idejük jelentős részét itt töltik, és ezért meghatározó szerepet tölt be személyiségük alakulásában. Mivel e korosztály nyitott minden új befogadására ezért fontos az iskolai egészségnevelés során kialakítanunk a tanulókban azt a szemléletet illetve képességet, amellyel alkalmassá válnak egészségük felügyeletére és fejlesztésére. Tehát az iskola a tanulás mellett az egészségnevelés kitüntetett színtere is kell, hogy legyen. Az elsődleges cél tehát nem csupán ismeretek átadása, hanem folyamatos és komplex tevékenység megvalósítása, amely beépül az iskola egészének életébe, felhasználva a belső erőforrásokat valamint a külső segítő kapcsolatokat. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi egészségfejlesztési alapfeladatok rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelésioktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: 1. egészséges táplálkozás megvalósítása 2. test- és száj higiéne 3. ivóvíz 4. mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); 5. a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); 6. számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztés hatékony oktatása. 1.3.1 A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését:  a tanulási eredményesség javítása;  az iskolai lemorzsolódás csökkenése; 8



a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;



a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodó készség, a stressz kezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése;

     

1.3.2 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A testi és lelki egészségre neveléssel ösztönözzük a tanulókat: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására, lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozásához, a konfliktusok kezeléséhez, a családdal együttműködve az önállóságra, a betegségmegelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségnevelés fő területei: 1. 2. 3. 4.

A helyes szokások, napirend kialakítása. Korszerű, egészséges táplálkozás. Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes tartás kialakítása. Mentálhigiéné. Stressz-kezelés.

Helyes szokások, napirend kialakítása Személyi higiéné, tisztaság Az egészség fő feltétele a test és a környezet tisztasága: tisztálkodás, haj, bőr, körömápolás, fülápolás, fogápolás, vécéhasználat, zsebkendőhasználat, napjában többszöri kézmosás. Az említett tevékenységeken kívül fontos az erre a célra szolgáló helyiségek (vécé, mosdó) tisztántartása, rendeltetésszerű használata. 

9

Tanulás - pihenés helyes aránya A gyerekek fő tevékenységformája a tanulás, ezért az órarend összeállításnál és a tanórák felépítésénél figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait és terhelhetőségüket. Az alvásigényük nagy ebben a korban, 8-10 óra, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre van szükségük. 

Az aktív pihenés legfontosabb feladata a szabadidő helyes eltöltésének megszervezése. A tanulásnál, ill. a napi tevékenységeknél figyelni kell arra, hogy a használati tárgyak (székek, asztalok, vécécsészék,) az életkornak és magasságnak megfelelőek legyenek. Egészséges öltözködés: Ismertetjük velük, hogy öltözetük: 

1. 2. 3. 4. 5. 6.

az időjáráshoz alkalmazkodjon, a gyermek komfort érzetének megfeleljen, biztosítsa a bőr szellőzését, mozgásban ne akadályozza, réteges, ízléses, a tevékenységnek megfelelő és az alkalomhoz illő legyen.

Korszerű, egészséges táplálkozás A tanórákon nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókra:     

Napi ötszöri étkezés. Változatos, az évszaknak és napszaknak megfelelő táplálkozás. Megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagbevitel. Az életkornak megfelelő ételek (mennyiség, elkészítési mód, fűszerezés). A helyes és helytelen táplálkozási szokások ismérvei, összehasonlítása, következményei.

. Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása A helyes testtartás kialakítása érdekében a mozgás mellett figyelnünk kell az ülésrendre, annak változtatására, a gerinc és a szem terhelése miatt, továbbá a testmagassághoz igazodó székek, asztalok meglétére.  A szabadban, jó levegőn való tartózkodás és az ott végzett mozgás még jobban elősegíti a fent említett alkalmazkodási tényezők megvalósítását, a szervezet ellenálló képességének növelését. Cél: a mozgás, sportolás öntevékenységi igényének kialakítása, mely önmagunk iránti felelősségünk egyik ismérve. 

Mentálhigiéné - lelki egészség 10

A lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzésére szolgál. Helyes minták, példaképek mutatása. Élvezeti cikkek használata, káros szenvedélyek kialakulásának folyamata. Függőségek: cigaretta, alkohol, drog, kábítószerek, gyógyszerek, dopping. 



Életvezetési problémák o A családmodell szerkezete. o Helyes életvezetési stratégiák (tanulás - munka - teljes élet). o Erkölcsi normák megállapítása.

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (tanulószoba, kirándulás, tábor, szakkörök) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. A társadalom által elvárt norma- és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladatunk. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak elfogadása, alkalmazása, az egyéni és a közösségi érdekérvényesítés, az én és mások elfogadása. Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakorlásának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk a túráknak, kirándulásoknak, a közös sport- és kulturális rendezvényeknek. -

Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása. A diákönkormányzat érdemi működtetése. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. A kommunikációs – és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítjuk ki a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét! Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását. Folyamatos, ismeretekbe ágyazott kompetenciafejlesztést kell megvalósítani! Életpálya építési kompetencia-fejlesztés beépítése a tananyagba.

11

1.4.2 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Feladataink: -

A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.

-

A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni.

-

Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás.

-

Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására.

-

Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse.

-

Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben.

-

Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában.

-

Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is.

-

Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

-

Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.

-

Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

-

Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a személyes felelősségen alapuló normakövető értékrend legyen meghatározó erkölcsi alapelv.

A közösségfejlesztés területei: Tanórák – szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák

1.4.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: a) Tanórán kívüli foglalkozások: 1. Tanulószoba A köznevelési törvény előírásainak megfelelően - amennyiben a szülők igénylik - , az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon tanulószoba működik. 12

2. Iskolai sportkör igény szerint Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 3. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 4. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

b) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes.

c) Iskolai hagyományok Nevelő-oktató munkánk eredményessége szempontjából nem közömbös számunkra, hogy tanulóink kötődnek-e az iskolához, vonzó-e számukra az iskolai élet, vagy nem. A pozitív viszonyulás – közvetve, vagy közvetlenül – hat a tanulói teljesítményre, kedvezően befolyásolja a személyiség fejlődését. Az iskola felelősen alakítja sajátos, a helyi körülményeket figyelembevevő programját, amelyben fontos szerepet kap a hagyomány. Ennek segítségével értelmileg és érzelmileg is közelebb kerülnek tanulóink múltunk és jelenünk megismeréséhez. Olyanná tesszük rendezvényeinket, akcióinkat, hogy felkeltsék gyermekeink érdeklődését, és lehetőséget kínáljanak feladatok vállalásához. Ragaszkodunk azokhoz a hagyományokhoz is, melyek által megszépül a diákélet. Az osztály illetve iskolaközösség teremtő erejével hatékonyan szolgálja a nevelés-oktatás célkitűzéseit. Célunk: eddigi hagyományok rendszerének működtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely jól megkülönbözteti intézményünket más iskoláktól. A hagyományok ápolásával az iskolához való kötődést kívánjuk erősíteni, s arra törekszünk, hogy az évenként rendszeresen ismétlődő ünnepségek, rendezvények vonzóvá tegyék az iskolai életet. A tanulók átélhetik a készülődés izgalmait, a várakozás örömét is. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy színvonalas szervezéssel, rendezéssel tegyük emlékezetessé számukra ezeket az eseményeket. 13

A rendezvények alkalmat adnak az iskolai közösség előtti bemutatkozásra, szereplésre, sikerélmény szerzésére, a tanórán szerzett ismeretek bemutatására. Lehetővé teszik a tanulók számára is a szervezésben, a lebonyolításban való aktív közreműködést. Az ünnepségek külsőségei hatnak a tanulók ízlésvilágára, tartalmuk az érzelmi, esztétikai nevelést szolgálja.

1.) A tanév rendjéhez kötődő ünnepélyek: - tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek, - ballagás, 2.) Nemzeti ünnepek, megemlékezések: - október 6. - október 23. - március 15. - jún. 4. az összetartozás napja 3.) Német nemzetiségi létünkkel kapcsolatos rendezvények, megemlékezések - Az elhurcoltak hazatérésének a napja – október 29. - Az elhurcolás napja – január 23. - Martin nap - Nemzetiségi nap – nemzetiségi hét 4.) Hagyományos iskolai rendezvények: - aktív tanulást, művelődést segítik: német-nap, német-hét egészséges életmód hete háziversenyek /tantárgyi/ - aktív művelődést, művészeti nevelést elősegítő programok: adventi kreatív klub művészeti foglalkozások /tánc, színjáték, zene, képzőművészet/ - művészeti versenyek: vers, mese, prózamondó, szépkiejtési, népdaléneklési, rajz, színjátszó - családi, vallási ünnepekhez kapcsolódó rendezvények: Mikulás Karácsonyi ünnepség 14

Mindenki karácsonya Családi nap - kulturális programok: színház, bábszínház, mozi látogatás, múzeumlátogatás, Költészet napja Magyar dal napja Népmese napja - kirándulás, sportolás: kirándulások úszásoktatás erdei iskola lehetőség szerint táborozás - szórakoztató iskolai rendezvények: farsangi mulatság, osztályszintű rendezvények DÖK-nap gyermeknap - környezetvédelmi programok: Őszi vagy tavaszi hulladékgyűjtés, vetélkedők, Állatok világnapja Föld napja Madarak és fák napja

Ünnepségek, elismerések hagyományai: Iskolai ünnepségeken a tanulók és tanárok ünnepi viselete a sötét alj, fehér felső. Kulturális, tanulmányi és sport területén az adott tanévben kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók könyvjutalomban, oklevélben részesülnek.

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások a céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi hozzájárul: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához, 15

- véleményalkotó, - véleménynyilvánító képességének javításához, - a közösségi normák, szokások elfogadásához, - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakításához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

1.4.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat (mely az 1-8. évfolyamok küldötteiből áll) munkáját a megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. - aktívan részt vesz a közösségi programok szervezésében, lebonyolításában, - az osztályban a képviselők feladata az osztályközösség irányítása, működtetése, - a vitakultúra fejlesztése.

1.4.5 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulók ezen alkalmakon való részvételükkel erősíthetik a közösséghez, az osztályukhoz tartozás érzését.

1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: 16

 napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;  a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;  az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli;  az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles kijavítani;  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;  fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;  biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;  feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;  tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;  különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;  a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;  a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;  a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;  a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli;  megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; 17

 az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;  foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló eszközöket;  állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében tájékozódik; 1.5.2 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz a tantermet célszerű átrendezni, de lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet.

18

1.5.3 Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői  

 

  

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

Német nyelvtudással rendelkezőként: Kiemelt feladata a diákokkal a tanórán kívüli német nyelvű kommunikáció.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: -

a korai felismerés, a tehetségek számbavétele, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása,

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül 19

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése.

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tehetséges tanulók érdeklődésének megfelelő szakkörök, kiscsoportos foglalkozások biztosítása, -

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.),

-

a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről,

-

tehetséggondozó szakkörök: ECDL szakkör, német nyelvvizsga előkészítő szakkör, dráma szakkör, néptánc, kézműves foglalkozások, furulya szakkör, angol szakkör,

-

sport foglalkozásokon: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok,

-

szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás),

-

az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok).

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programnak tartalmaznia kell: - a diagnosztizálásra, - az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendjére, - a tanórai differenciálásra és - a program eredményességének értékelési módszereire vonatkozó előírásokat. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történik.

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: -

hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, 20

-

a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya.

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: -

a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás kérése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, továbbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő, melyre iskolánkban külön fejlesztőpedagógusok állnak rendelkezésre mind a délelőtti órákon, mind pedig délutáni foglalkozások keretében.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Feladataink: -

Egyéni segítségnyújtást biztosítunk a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. Iskola- és osztályváltás miatt jelentkező beilleszkedési zavarok okainak felderítése – elfogadó, befogadó légkör kialakítása. Az iskolai követelmények tudatosítása a tanulókkal. A gyermek fokozott megfigyelése, problémáinak korai felfedésére szakemberhez irányítása. Prevenció – megelőzés. Már kialakult probléma esetén: szülő, pedagógus és egyéb szakemberek közötti őszinte kommunikáció. Környezettanulmány, családlátogatás. Egyéni bánásmód.

21

Fejlesztő szakemberek fejlesztő órái: a részképesség zavarok és a tanulási zavarok fejlesztésén keresztül a magatartászavar pozitív fejlesztése. Mindannyian „mások vagyunk” elfogadtatása. -

Fejlesztő foglalkozást biztosítunk az integráltan nevelt tanulók számára. Nevelőink az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: -

a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: - szűrés, diagnosztizálás, - együttműködés a segítő szakemberekkel, - együttműködés a kortárs csoportokkal, - speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos feladatot lát el -

Az iskolavezetés A tantestület Az osztályfőnöki munkaközösség Az osztályban tanítók Az osztályfőnökök A fejlesztő pedagógus, a gyógypedagógus - szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, - fontos:  a helyzetfelismerés és helyzetértékelés,  a magatartási zavar feltárása, 22



-

-

a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel,  az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása,  a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás, együtt kell működni:  a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek,  az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, törekedni kell arra, hogy:  a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során,  törekedni kell a pozitív tulajdonságok felkutatására, továbbfejlesztésére, elismerésére,  fontos a közös, kedvelt tevékenységek szervezése, törekedni kell az öröm, a játék fontosságának kiemelésére,  olyan speciális osztályfőnöki órákat tartunk, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, (amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak a megvalósításhoz)  felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,  minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: - prevenció, - együttműködés külső szervezetekkel, Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: -

a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, együttműködés:  a szabadidőt szervező kollégákkal,  az osztályfőnökkel és a munkaközösségek vezetőivel, 23



az iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral,

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: -

a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: -

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, az okok feltárására, az okok megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: -

az indulási hátrányok csökkentése, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai étkezés lehetősége, a tanulószobai és napközis foglalkozás, az egészségügyi szűrővizsgálat, az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, a családi életre való nevelés, a személyes és egyéni tanácsadás, a szülőkkel való együttműködés, a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, a szenvedélybetegségek megelőzése.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők: 24

   

helyzetfeltárás, a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások) megszervezése, a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok), az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése),

A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében.

Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

a községi könyvtár, az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), továbbtanulás irányítása, segítése, rendezetlen családi helyzet esetén családlátogatás, szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak, amennyiben az anyagi lehetőségeket sikerül megteremteni.

A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: -

-

a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése:  a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,  tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,  pályaorientációs tevékenységek szervezése,  felvilágosító programok szervezése, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, 25

-

kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

1.7 A tanulók döntési folyamatban való részvételének, a jogok gyakorlásának rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját éves munkaterve szabályozza. A diákönkormányzat munkatervét a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van a következő kérdésekben: -

az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása, a házirend kialakításakor, a minden tanulót érintő kérdésekben.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni -

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.

1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 1.8.1 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

26

Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés - tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. (A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a szülői értekezlet.) Az SNI, BTMN tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás.

1.8.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A) Gyermek↔Pedagógus - Tanítási órák – Normál - Rendhagyó (iskolában, iskolán kívül) - Bemutató - Egyéb foglalkozások: szakkörök (tehetséggondozás) versenyek, sportfoglalkozás, nyelvtanfolyamok, felzárkóztató foglalkozás, DÖK napok - Diákfórumok: DÖK gyűlések (iskolai, osztály szinten), iskolagyűlés - Nem tervezett kötetlen együttlétek, beszélgetések B) Gyermek ↔ Gyermek: osztályok közötti kapcsolat (felső-alsó) - hagyományos testvérosztály ajándékozások - iskolai tanulóközösségek (első osztály) – óvodások (évnyitón köszöntés, ajándékozás, meghívás ünnepélyekre, nyílt órákra) C) Szülő → Pedagógus: - Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, sportnap (játékosként, segítőként) D) Pedagógus ↔ Pedagógus: - Rendszeres meghívás tantestületi értekezletekre, rendezvényekre. - Folyamatos szakmai véleménycsere nevelési-oktatási kérdésekben. - Óvónők - őszinte véleménykérés és véleménynyilvánítás. - Az előbb felsoroltakhoz segítségül vehetjük az óralátogatásokat, nyílt, vagy bemutató órákon való részvételt, a szakmai munkaközösségek foglalkozásaiba való esetenkénti betekintést. E) Szülő - pedagógus – osztály - család - Az osztályrendezvényekre a családok bekapcsolódása. 27

-

A kulturális és sportrendezvények szervezésébe bevonás, még aktívabb részvétel. Előadások szervezése szakmai szolgáltatók bevonásával (logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember).

1.8.3 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A) A szülő és az iskola együttműködésének formái: 1. Az együttműködés során a következőket várjuk el a szülőktől: -

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, (Karácsonyi vásár, farsang, Szülői bál, osztálykirándulás, a gyermekek által rendezett ünnepi műsorok, családi gyermeknap)

-

őszinte véleménynyilvánítást,

-

együttműködő magatartást,

-

aktív közreműködést a partneri igények, elégedettség- és elégedetlenség mérésében,

-

nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,

-

a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,

-

érdeklődő-segítő hozzáállást,

-

szponzori segítségnyújtást (karácsonyi vásár, farsang, szülői bál.).

2. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: -

osztály szülői értekezletek (félévente legalább egy), fogadó órák (minden héten 1 óra), családlátogatások, rendkívüli megbeszélések, nyílt napok, nyílt órák szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, pályaválasztási tanácsadás.

1.8.4 Külső kapcsolatrendszerünk -

-

A Szülői Munkaközösség jól működik, a szülők képviselete rendkívül aktív, de ezen a területen is még sok a kihasználatlan lehetőség – próbáljuk bevonni a szülőket mindennapjainkba. Településünk intézményeivel: óvoda, önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, idősek klubja, művelődési ház, civil szervezetek, egyház. A környék középfokú oktatási intézményeivel (pályaválasztás, továbbtanulás, szakmai bemutatók, információk) hatékony az együttműködésünk. 28

-

A pedagógiai szakszolgálatokkal – nevelési tanácsadó, logopédia, gyógytestnevelés – jó napi kapcsolatunk van. Gyermekjóléti Szolgálat. Az iskola-egészségüggyel történő együttműködés zavartalan. Az iskolában rendszeres a védőnői tevékenység, az orvosi-, fogorvosi szűrés. A szakmai együttműködésre, a konzultációkra, a kölcsönös óralátogatásra, a kitekintésre teremt jó lehetőséget a környék általános iskoláival kialakított kapcsolat. A Rendőrség körzeti megbízottja rendszeresen részt vesz az iskola életében partnerként. A település vállalkozói támogatják rendezvényeink lebonyolítását.

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti helyi vizsgák: A tanulmányok alatti vizsgákról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet nyújt tájékoztatást (64.§ - 72.§). Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • • •

osztályozóvizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • • •

aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: •

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.1 Tanulmányi idő alatti vizsgák Osztályozóvizsga Osztályozóvizsgát tesz az a tanuló: 29

• • •

• •

a nevelőtestület döntése alapján, akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 tanítási óra) meghaladja és jegyei alapján nem osztályozható, a nevelőtestület döntése alapján, akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást, aki tanulmányait saját döntése alapján magántanulóként végzi, (beszámoltató vizsgát tehet évente 2 alkalommal, osztályozóvizsgát tehet félévi osztályzat megszerzéséhez igény szerint. a vizsga konkrét időpontját az igazgató jelöli ki, a vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő legalább a vizsga előtt két héttel értesítést kap,

• • • • •

az osztályozóvizsga követelményeiről a tanuló tájékoztatást kap, az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól, az osztályozóvizsga nem ismételhető meg, sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie, az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni - az eredményhirdetésnek legkésőbb az utolsó vizsgát követő harmadik napon meg kell történnie - az osztályozóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá.

•

lehetőség van egy napon ugyanabból vagy több tárgyból két évre vonatkozó vizsga letételére is. Ebben az esetben a különböző tanévekre vonatkozóan ugyanazon napon belül, de külön vizsga keretében tehet eleget a tanuló a tantervi követelményeknek.

Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki: • • • • • •

tanulói jogviszony átvétellel való létesítéshez nem nemzetiségi német iskolatípusból kéri felvételét, magasabb évfolyamra jelentkezik, különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal, a tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki, a különbözeti vizsga konkrét időpontját – türelmi idő biztosításával – az igazgató jelöli ki, a különbözeti vizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és azt az igazgató írja alá.

Javítóvizsga - Javítóvizsgát tesz az a tanuló, aki egy vagy több tantárgyból nem teljesítette a tanév végi követelményeket, - A javítóvizsga időpontját az igazgató határozza meg, augusztus 15-31 között, - A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki, - A tanuló önállóan, a szaktanár iránymutatása alapján készül fel a nyári szünidőben. A tanulmányi idő alatti vizsgákkal kapcsolatos szabályok 30

•

A vizsga eredményéről az osztályzatot, a szükséges záradékot a tanuló osztályfőnöke az osztálynaplóba, a bizonyítványba és a törzskönyvbe bejegyzi.

•

A kijavított, aláírt írásbeli dolgozatot a szaktanárok a tanév végéig őrzik.

A vizsga eredményének beszámítása az év végi bizonyítványba: •

az osztályozóvizsga eredménye egyben a tanuló félévi, illetve év végi osztályzata az adott tárgyból,

•

a javító vizsga eredménye a tanuló év végi osztályzata az adott tárgyból,

•

a különbözeti vizsga sikeres eredménye a feltétele annak, hogy a jelentkező a kívánt csoportban tanulhasson.

A tanulók a vizsga halasztását kérhetik írásban az iskola igazgatójától. Az igazgató a szaktanár és az osztályfőnök véleményének meghallgatásával dönt. A halasztott vizsgákat a javítóvizsgával egy időben kell megszervezni. A halasztott vizsga csak egyedi elbírálás alapján, az igazgató engedélyével javítható. A diák a vizsgák témaköreit a vizsgát szervező szaktanártól írásban kapja meg, javítóvizsga esetén júniusban az osztályozó konferenciát követően, egyéb vizsgák esetén a vizsgára jelentkezéskor. 1.9.2 Vizsgaformák, vizsgarészek • •

szóbeli vizsga, írásbeli vizsga,

A vizsgák rendje Vizsgabizottság • •

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

Jogszabályi előírások a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázók esetén A 20/2012. EMMI rendelet 68.§ (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján • •

a szóbeli vizsga időtartamát legfeljebb 30 perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, zsebszámológép) használja, 31

• •

írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, szóbeli vizsga helyett írásban vizsgázhat.

Vizsgaidőszakok A javító- és osztályozóvizsgák a tanév rendje szerint, augusztus 15-31. közötti időszakban zajlanak. Osztályozó vizsga szervezhető továbbá minden tanév április 30-ig.

A vizsgára való jelentkezés módja Javítóvizsgára írásbeli jelentkezés nem szükséges. A tanuló gondviselője az igazgatónak címzett kérvénnyel fordulhat az osztályozó vizsga letételének engedélyezéséért. Az igazgató engedélyezés után továbbítja a kérvényt az igazgatóhelyettes részére, aki gondoskodik a vizsga megszervezéséről. A kérvény elutasítása esetén az igazgató írásban értesíti a tanulót.

A vizsgák előkészítésének módja A javító-, és osztályozóvizsgák beosztását (a tanév folyamán, illetve a tanévzáró értekezleten hozott nevelőtestületi határozatok alapján) az igazgatóhelyettes készíti el. Az igazgatóhelyettes az érintett tanulóknak hivatalos értesítést küld a vizsgák helyéről és időpontjáról. Ezzel egy időben a vizsgabeosztást a tanári szobában közzé teszi. A szaktanárok a vizsga időpontjára összeállítják a feladatlapokat és a tételsorokat. A vizsgabizottságokat az igazgató jelöli ki.

A vizsgák lebonyolítása Egy adott vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagából is tehet osztályozó vizsgát, de minden évfolyam anyagából külön írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát tesz (a vizsgakövetelmény szerint), amely külön adminisztrálandó a vizsgajegyzőkönyvben. A vizsga napján az igazgatóhelyettes előkészíti a vizsgajegyzőkönyveket. A vizsgabizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek szabályos vezetéséért, és a vizsgák szabályszerű lebonyolításáért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a naplóba, anyakönyvbe és a bizonyítványba a megfelelő záradék alkalmazásával. A záradékot az igazgató írja alá. A vizsgák eredményének bejegyzése után a vizsgajegyzőkönyveket az iskola igazgatóhelyettese irattárba helyezi és gondoskodik az irattári terv szerinti megőrzéséről. 1.9.3 A vizsgák követelményrendszere Általános alapelvek 32

A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát, összhangban a helyi tanterv követelményeivel. A vizsgázás módja Az írásbeli vizsga időtartalma maximum 45 perc. A szóbeli vizsga alatt a szaktanár kérdéseket tesz fel a tanulónak. A szaktanár több témakört érintve győződik meg a tanuló tudásáról. Az osztályzatok megállapítása Az osztályzatok megállapítása a követelmények alapján történik. Azoknál a vizsgáknál, amelyeknél szóbeli és írásbeli vizsgarész is van, az összteljesítmény el kell, hogy érje a 30%-ot Értékelés: A két vizsgarész együttesen: 0-29 %

elégtelen (1)

30-49 %

elégséges (2)

50-69 %

közepes (3)

70-84 %

jó (4)

85-100 %

jeles (5)

1.9.4 Beiskolázás Az első osztályba történő beíratás Az iskola első évfolyamára lépés a beiratkozás, a szükséges formai feltételein túl, a körzetéből köteles minden tanköteles, iskolaérett gyermeket fogadni. A beiskolázással kapcsolatos iskolaérettségi vizsgálatot a nevelési tanácsadó végzi. A tanulók felvételének elvei: Minden iskolaérett gyermeknek azonos esélyeket adunk, azonos feltételeket biztosítunk. Kínálatot adunk a szülőknek óvodai szülői értekezleten, valamint a nyílt napokon, ahol bemutatkoznak a leendő első osztályos tanítók. A szülők tájékoztatására nyomtatott iskolai szórólapon ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat. A szülő szabad iskolaválasztási jogát tiszteletben tartjuk, sőt bővítjük a felkínált programok közötti választás lehetőségével. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor szükséges dokumentumok: -

a gyermek személyi azonosítására alkalmas okirat, lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat,

-

a szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája, 33

-

a gyermek felvételét javasló óvodai szakvélemény,

-

a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvélemény,

-

szükség esetén a szakértői bizottság véleménye,

A körzeten kívüli felvételről a „szabad hely” terhére az iskola igazgatója dönt. Felsőbb évfolyamra beiratkozás feltétele A felsőbb évfolyamra érkezők beíratását (fogadását) az iskola igazgatója végzi. A szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom jegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az igazgató dönt a tanuló felvételéről. Az iskolába átvett tanulókat a korábbi iskolájukban megkezdett évfolyamra soroljuk be. A továbbhaladásukról a tanév végén nyújtott teljesítményük alapján döntünk. A tantárgyi haladás különbözőségéből eredő hiányosságok pótlásához segítséget nyújtunk. A követelmények teljesítése érdekében szükség szerint felzárkóztató, egyéni foglalkozásokban részesítjük a más iskolából érkező tanulókat. Amennyiben a szülő kérésére vagy a szakértői bizottság javaslatára magántanulói státuszba kerül egy tanuló, biztosítjuk a gyermek osztályozóvizsgájának megszervezését, felkészítését.

1.10 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmeken, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológiaórákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; 34

– – – –

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás - áramütés testnevelés - magasból esés –

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 35

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó), – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt bevonásával, – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

36

II. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettantervek megnevezése Biológia

MOZAIK Kiadó tanterve A változat

Ének

51/2012 (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1., 2., ill. 3. számú melléklet A változata

Erkölcstan

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.4 EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

Fizika

MOZAIK Kiadó tanterve A változat

Földrajz

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (2. sz. melléklet 2.2.11 EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (3. sz. melléklet 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.15 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.16

Informatika

kémia

MOZAIK Kiadó tanterve A változat

Magyar nyelv és irodalom

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet kerettanterve alapján

Matematika

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (1., 2. és 3. sz. melléklet 3.2.04)

Mozgóképkultúra és médiaismeret

55/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet kerettanterve alapján

Művészetek

55/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet kerettanterve alapján

Német nyelv és irodalom

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet kerettanterve alapján

Vizuális kultúra

55/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet kerettanterve alapján

37

Technika

EMMI kerettanterv 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet alapján

Természetismeret

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, 2.2.07

Testnevelés

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (1., 2. és 3. sz. melléklet 1.2.9; 2.2.17; 3.2.18)

Történelem

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám Minden esetben a tananyag elmélyítésére fordítódnak.

2.3 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázat (óraterv) foglalja össze.

2.3.1 Óraszám táblázatok A nemzetiségi oktatás óraszámai 1-4 évfolyam Tantárgyak Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Népismeret/Honismeret Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Néptánc Képességfejlesztő sakk Számítástechnika Angol nyelv Összesen:

1. o. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 4 1 1

2. o. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 4 1 1

3. o. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 4 1 1

29

28

28

4. o. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 30 38

A nemzetiségi oktatás óraszámai 5-8. évfolyam Tantárgyak Nemzetiségi nyelv és irodalom Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Erkölcstan Honismeret/népismeret Természetismeret Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének Rajz Technika Informatika Testnevelés Mozgás és Tánc Osztályfőnöki Összesen

5. évf. 5 1 4 4 2 1 1 2

1 1 1 2 4 1 1 31

6. évf. 5 1 4 4 2 1 1 2

1 1 1 2 4 1 1 31

7. évf. 5 1 4 4 2 1 1

8. évf. 5 1 4 4 2 1 1

2 1,5 1,5 1,5 1 1

2 1,5 1,5 1,5 1 1

1 4 1 1 33- 34

1 4 1 1 33-34

A 2016/17-es tanévtől az angol nyelvet, mint idegen nyelvet 4. osztálytól felmenő rendszerben vezetjük be.

2. 4 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. 39

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. • •

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

•

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

•

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

•

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

•

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

• • •

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

•

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

• •

önművelés alapozásával;

2. 5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az alsó tagozaton német néptánc, felső tagozaton a heti 5 testnevelés órából 1 mozgás és tánc. 40

2.6 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Hit-és erkölcstan oktatás ill. erkölcstan óra: Egy adott évfolyam (esetleg több évfolyam) diákjaiból a református-, római katolikus, a görög katolikus hittant, illetve erkölcstant tanulók homogén csoportjainak megszervezése a szülők írásbeli nyilatkozata alapján történik. Egyéb foglalkozások szervezése: A Nkt. 6. sz. melléklete alapján felhasználható időkeretet egyéb foglalkozások megszervezésére fordítjuk. Az egyéb foglalkozások megszervezésénél figyelembe vesszük a tanulók, ill. szüleik igényeit, a szülők írásbeli nyilatkozata alapján, a tanulók érdeklődésének megfelelően szervezzük ezeket a foglalkozásokat. A foglalkozások megszervezésénél figyelembe vesszük a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságát is. Fontos szempont a folyamatosság és a felmenő rendszer elve. A foglalkozások megszervezésénél az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg a szakmai munkaközösségek javaslatát figyelembe véve a nevelőtestület dönt. Csoportos foglalkozás esetén már 8 fő csoportnak számít.

2.7 Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei Környezeti nevelés programja: A környezet- és egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet és a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti, környezeti szennyeződések károsan hatnak viszsza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyerekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Céljaink: • • • • • • • • • • •

Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés A környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az egészség és a környezet összefüggéseink feltárása Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát A családi életre nevelés fejlesztése Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Helyi értékek és problémák feltérképezése Szelektív hulladékgyűjtés 41

•

Lakóhelyünk megismerése, értékeink, gondjaink - a megoldás módjai

Tanulásszervezési és tartalmi keretek • • • • • • • • • • • • • • •

Tantárgyba beépítve Erdei iskola Tanulmányi kirándulás Osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák Iskolai átfogó projekt Akciók Tanulmányi kirándulás Zöldesítés Vetélkedő Faluismereti program Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Növényültetés Látogatás állatkertbe, arborétumba, nemzeti parkba, szeméttelepen Előadások: szülők, szakemberek meghívása Szelektív hulladékgyűjtés hulladékgyűjtő sziget alkalmazásával

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük: - a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, - a nevelés/oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, - a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, -

a neveléssel/oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

-

a nevelésben/oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

-

a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, a nevelésben/oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport: - jogellenes elkülönítése egy köznevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, - olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabá42

lyoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon - a megkülönböztetés megszüntetése, - az egyenlő bánásmód, - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás. Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelést igénylő tanulók nevelési/oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során.

A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük -

a településen élők szociális helyzetét, a közszolgáltatások elérhetőségét, a gyermekek/tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az egyes iskolai osztályokban, a gyógypedagógiai nevelést, oktatást, a lemorzsolódás arányát, a továbbtanulási mutatókat, a tanórán kívüli programokon való részvételt, - az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt, - a kompetencia mérések eredményeit, - a humán-erőforrás hiányát, - az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést, - a módszertani képzettséget, - az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek). A köznevelési intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére a köznevelési esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja.

43

III. A tanulók előmenetele 3.1. A folyamatos továbbhaladás feltételei és követelményei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanév végi elégtelen minősítés a javítóvizsgán javítható (augusztus hónap második fele). Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú jegy a tanuló értékeléséhez. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló az évfolyam ismétlésére kötelezett. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga engedélyezhető. Elutasítás esetén megszűnik a tanuló jogviszonya, anélkül, hogy tanulmányait befejezte volna. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló (ha saját kérésére magántanuló) félévkor és a tanév végén a meghatározott tantárgyakból (minden tárgy, a készségtárgyak kivételével), az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A magántanuló az osztályozó vizsgára önállóan készül fel, erről a szülő gondoskodik. Hosszabb külföldi tartózkodás esetén a tanuló jogviszonya szünetel. Amennyiben a később visszatér intézményünkbe és a máshol töltött időszakról bizonyítványt hoz, tanulmányait folytathatja.

3.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Célunk tágabb értelemben, hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Célunk szűkebb értelemben, a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervéhez igazított helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő- oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az • sokoldalú, • objektív, • ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, 44

• • •

igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő), rendszeres.

Az értékelésnél törekszünk: • a pozitív teljesítmény - motiváció elérésére, • az optimális értékelési rendszer kialakítására, • készségtárgyaknál az elméleti és gyakorlati ismeretek összhangjára. Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei: • A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. • Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését. • A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban (kezdő szakasz). • Nemcsak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgájuk, hanem fejlesztjük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is. • Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. • Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. • Fontos, hogy ha az értékelésnek - bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk - minden esetben tükröznie kell e követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás.

3.2.1 Az értékelés fajtái • Diagnosztikus értékelés Célja: előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási-tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor, egyegy új tantervi téma kezdetén, egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.) • Formatív értékelés Célja: folyamatos információgyűjtés, a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyén haladási ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő vagy korrekciós nevelő- oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: a tanítási - tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. • Összegző , lezáró - minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási-tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél a minősítés. Alkalmazása: nagyobb tanulási témák, időegységek végén (félév, tanév vége). 45

• Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten -Az első pedagógiai szakaszban, az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén szöveges értékeléssel minősítünk. A 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig a félévi és év végi teljesítmények értékelése osztályzattal történik. -Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók adott időegység (naponta, hetente) alkalmával. Ez történhet tetszőleges szimbólumok alkalmazásával. A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók. Az értékelés tantárgyi elvei • A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell. • A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt. • Tárja fel az elmaradás, a hibák okait. • Hangsúlyozza a pozitívumokat. • Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést. • Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra. • A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. 3.2.2 Érdemjeggyel történő értékelés • • • • •

témazárók, dolgozatok írásbeli, szóbeli feleletek órai munka memoriterek színvonalas kutatási munkák

Írásbeli felmérések, beszámoltatások formái, rendje • • • • • • •

Tanév elején diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását (csak százalékoljuk). Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatokat (tematikus tudáspróbák) iratunk. Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztő munkához. A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált, minősítő (szummatív) felméréssel győződünk meg. Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk munkaközösségei által meghatározottan jelennek meg a megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal. Témazáró dolgozat naponta legfeljebb kettő iratható az osztályban tanító tanárok előzetes egyeztetésével. Időpontját egy héttel korábban be kell jelenteni. A dolgozatok eredményét öt munkanapon belül közölni kell a tanulókkal. Jelölése a naplóban piros színnel történik. A tanév végi értékelést ezek a jegyek dominánsan befolyásolják. • Felelet értékű dolgozat előzetes bejelentés nélkül is iratható. Bejegyzése a naplóba kék színnel történik. 46

3.2.3 A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb.) pótlására, esetleg javítására akkor, ha a tanuló • egészségügyi okok miatt, • pszichés problémái miatt, • esetleges egyéb nehézségei miatt nem adott számot tudásáról vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár - indokolt esetben - lehetőséget ad a pótlásra, ill. javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell.

3.2.4 A tantárgyak szöveges és osztályzattal történő értékelése Az alsó tagozaton, az első évfolyamon (félévkor és tanév végén) szöveges értékelést alkalmazunk. Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, a tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. Háromfokozatú szöveges értékelést alkalmazunk továbbá a néptánc, mozgás és tánc, képességfejlesztő sakk tantárgyakból (megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt).

Osztályzattal történő értékelés A második évfolyam félévétől osztályzattal értékeljük a tanulókat. A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100%) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. Pedagógiai Programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a tantárgyak és a témák nehézségének függvényében változtathatók. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához: 0-30 %

elégtelen (1)

31-50 %

elégséges (2)

51-75 %

közepes (3)

76-90 %

jó (4)

91-100 %

jeles (5)

47

3.2.5 A szorgalom és magatartás értékelésének kritériumai A szorgalmat a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszony, a munkavégzés színvonala, a tanuló kötelességtudása alapján értékeljük. A felszerelés hiánya elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni. A magatartást a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeljük. Értékeljük a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását- (késések, igazolatlan órák)- saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. A félévi és év végi minősítésről a nevelőtestületi értekezlet dönt.

3.3. A tanulók jutalmazásának elvei, formái Az iskola dicséretben részesíti azt a tanulót, aki: - képességeihez mérten kiemelkedő munkát végez, - példamutató közösségi magatartást tanúsít, - körzeti versenyeken 1-3., - megyei versenyeken 1-5., - országos tanulmányi versenyeken 1-10. helyezést ért el, - kimagasló sportteljesítményt nyújt. A kiemelkedő tanulmányi- és sport teljesítményt nyújtó tanulókat, az iskola érdekében kiemelkedő közösségi munkát végző tanulókat az általános iskolai évzáró alkalmával könyvjutalomban részesítjük. Tanulói közösséget csoportos dicséretben vagy jutalomban lehet részesíteni. Csoportos jutalmazás a jutalomkirándulás, kulturális rendezvények csoportos megtekintése lehet. A jutalmazás formáit az intézmény házirendje tartalmazza. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok javaslatának meghallgatása után - a konferencia dönt. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolarádióban/honlapon ki kell hirdetni.

3.4. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 48

Fegyelmi büntetést kap az a tanuló, aki a Házirendben megfogalmazott vétségeket elköveti. A büntetés formáit szintén az intézmény házirendje tartalmazza. A különösen súlyos vétségek fegyelmi bizottság elé kerülnek. A fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzat képviselője.

3.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Általános alapelvként azt fogalmazzuk meg, hogy a házi feladat gyakorló jellegű legyen, ne tartalmazzon új anyagot. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy időnként az önálló ismeretszerzést vagy az ismeretek bővítését szolgálja pl. kutatómunka formájában. Tanítási szünetekre nem adunk írásbeli házi feladatot - kivéve, ha olyan kutatómunkáról van szó, amelyhez elengedhetetlen az írásbeliség -, szóbeli viszont adható, beleértve a kötelező olvasmányok olvasását. A szünetekre és hét végére nem adható több házi feladat, mint amennyit egyik tanóráról a másikra feladunk.

3.6. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint: -

a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterület-tantárgy tartalmát,

-

azonos feltételek megléte esetén, a kedvezőbb áruk részesülnek előnyben,

-

az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni a Szülői Szervezet véleményét

-

a taneszközöket a tantervben szereplő taneszköz listából a munkaközösség javaslata alapján kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük,

-

nemzetiségi és német tantárgyak esetén kiegészítő taneszközök használata indokolt.

3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A nemzeti egységes tanulói fittségi teszt - NETFIT 49

Az országos iskola fittség mérési kutatás, az egészséggel kapcsolatos fittségi állapotot átfogóan jellemző értékelési, és online visszajelentő rendszer. A program egyedülálló jellemzői közé tartozik, hogy lehetővé teszi a pedagógusok számára a személyre szabott egyéni értékelést, minden tanuló egészségközpontú fittségi állapotáról. A jelenlegi új rendszer értékelési alapja a szükséges minimumteljesítmény, szintelérésének követelménye, amely alapján egyértelmű információ jut el mind a tanulókhoz, mind a szülőkhöz, hogy a tanuló eléri-e az egészség szempontjából meghatározó szinteket. A program lényege: annak a megállapítása, hogy a gyermek egyéni fizikai állapota hogyan viszonyul az „EGÉSZSÉGES” kategóriába tartozáshoz szükséges, motorikus teljesítményhez, mint külső kritériumhoz. Az országos iskolai fittség mérési kutatás egy komplex, egészség központú fittségi tesztrendszer, amely kritérium-orientált standardok alapján értékel. Ezek a standardok nemek és az életkor alapján differenciálnak, és megmutatják, milyen minimum fittségi értékeket kell elérniük a tanulóknak ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, vagy elérjék az egészséges szintet. A program elsődlegesen az egészség elérését, fenntartását és fejlesztését célozza a rendszeres fizikai aktivitás szintjének növelésén keresztül. Az egészséggel kapcsolatos fittségi állapot, fejlesztését az iskolai testnevelésben nemtől, kortól, testi adottságoktól, függetlenül mindenki számára biztosítani kell. Az országos iskolai fittségmérés tesztrendszere 7 motoros tesztet tartalmaz, mellyel jól jellemezhető az egészségközpontú fittségi állapot. - 20 méteres állóképességi ingafutás teszt - ütemezett hasizom teszt - törzsemelés teszt - ütemezett fekvőtámasz teszt - kézi szorítóerő mérése - helyből távolugrás teszt - hajlékonysági teszt

A tanulók részére küldött visszajelzés segít a saját, személyre szabott fittségi program tervezésében. A pedagógusok meghatározzák a tanulók erős és gyenge oldalait, megfelelő információk alapján tervezhetik, alakíthatják a testnevelési órák programját, illetve a tanulók egyéni programját. A szülők figyelmét is felhívja a rendszeres testmozgás jelentőségére. Iskolánkban a NETFIT felmérés az áprilisi és májusi hónapban történik, a felsős tanulók körében. A testnevelés szakos végzi el, kiértékeli, jelentést készít, kitűzi a fejlesztés irányát, módját.

50

51

52