„Tizenöt éven alul mindenki tehetségesebb, mint azon felül. Másképp énekel a felnőtt is, ha magával hozza a gyermekkori ének rajongó lelkesedésének emlékét. És jól látja, megjegyzi magának a gyermek: lelkiismeretes munka nélkül nincs eredmény.˝ /Kodály Zoltán/ 3.
NEVELÉSI PROGRAM
3. 1.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Iskolánk szellemét alapvetően a gyermekközpontúság határozza meg, aminek legfőképpen a tanulókkal szemben tanúsított humánus, empatikus, egyéni bánásmódban kell megnyilvánulnia. Vezérelvünk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, amely megőrzi az emberi tisztességet. Meghatározó a humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Célok, feladatok -
Törekszünk magas szintű alapműveltség átadására.
-
A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez.
-
A tanuláshoz, a munkához való helyes viszony kialakítása tanulni vágyó és tanulni tudó, önmaguk iránt is igényes gyermekek nevelése.
oktatásra,
szilárd,
továbbépíthető
1
-
Az önálló ismeretszerzés – feldolgozás technikáinak megtanításával az önálló tanulás és önművelés felé irányítjuk tanulóinkat. A tantárgyi tartalmak feldolgozása során alkalmazzuk a kooperatív – interaktív ( együttműködésre építő ) tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.
-
A tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása intenzív differenciálással; az otthonról hozott hiányok megkülönböztetett pótlása; a tehetségek felfedezése, kibontakoztatása; a tanulásban elmaradók segítése; a hátrányos helyzetből jövőkkel való külön foglalkozás.
-
Az ismeretek megalapozása a motivált tanulók tevékenykedtetésével, a felfedezés lehetőségének megteremtésével és a tanulói kreativitás fejlesztésével történjék.
-
Szükségesnek tartjuk, hogy a tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra.
-
Testileg, lelkileg és szellemileg egészséges személyiséget nevelünk. Ennek érdekében pozitív értékrend kialakítására és megszilárdítására törekszünk.
-
Fontos feladatunknak tekintjük, hogy diákjainkat nyitott, megfelelő önismerettel és reális önértékeléssel rendelkező fiatalokká neveljük.
-
Törekszünk arra, hogy szeretetteljes légkörben az emberi értékek közvetítésével toleranciára, segítőkészségre és szolidaritásra neveljük tanulóinkat, segítve ezzel őket a közösségben való aktív beilleszkedésre illetve együttélésre.
-
Szükségesnek tartjuk az emberi együttlét és érintkezéskultúra /viselkedési szokások/ alapvető normáinak megismertetését és megtartását.
-
A szocializációs nehézségekkel küzdő tanulók beilleszkedésének segítése érdekében kiemelten együttműködünk a szülőkkel. Ha szükséges, külső szakember véleményét, munkáját is igényeljük.
-
Célunk diákjainkban kialakítani az olyan életmód iránti igényt, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket.
2
-
Fontos feladatnak tekintjük a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését felvilágosító előadásokkal, külső szakemberek bevonásával, tanórán kívüli rendezvényekkel, akciókkal.
-
Kiemelt célként kezeljük a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartási formák kialakítását, s ezzel növeljük tanulóink személyes biztonságát.
-
Célunk, hogy fejlődjön tanulóink felelősségérzete önmaguk, szűkebb környezetük, nemzetünk és hazánk iránt.
-
Nevelési célunk, hogy a tanulók ismerjék és ápolják lakókörnyezetük, lakóhelyük ( Szabadhegy, Győr, Kisalföld ) történelmét, hagyományait, kulturális örökségét.
-
Különös hangsúlyt fektetünk a gyermekeinkkel való foglalkozások során a környezetkímélő magatartás kialakítására.
-
A tanulókban alakuljon ki a környezettudatos magatartás, életvitel.
-
Feladatunk, hogy minden tanulónk egyenlő bánásmódban részesüljön mindenkinek azonos jogokat biztosítsunk és mindenkivel szemben azonos követelményeket támasszunk.
-
Intézményünkben tilos a tanuló hátrányos megkülönböztetése, vagy valamiféle különbségtétel a tanulók között.
-
Az iskolai közösség demokratikus működésének tudatosításával megalapozzuk tanulóink felkészülését a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.
-
Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, amit leginkább a hagyományok ápolásán keresztül látunk megvalósíthatónak (- kiemelt névadónk munkásságának megismertetése). Ezáltal is fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot.
-
Erősítjük az Európához tartozás tudatát azáltal, hogy tanulóinkat nyitottá tesszük az európai kultúra, életmód, szokások és hagyományok iránt.
-
Céljaink elérésében számítunk a szülők aktív közreműködésére is.
3
Eljárások, módszerek Pedagógiai programunkban kitűzött nevelési céljainkat és feladatainkat a tevékenységközpontú tanulásszervezés előtérbe helyezésével kívánjuk elérni. Alapmódszerek -
Tanári magyarázat ( frontális tanítás) : beszélgetés, kérdezve - kifejtés, előadás, szemléltetés. Munkáltatás ( egyéni, de nem önálló ) : variációs módszer, házi feladat. Individuális ( egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
Motiváló módszerek -
csoportmunka, pármunka játék szerepjáték ( drámapedagógia ) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer az informatikai és elektronikus oktatási segédanyagok használata külső szakember bevonása a tanítási-tanulási folyamatba
4
3.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő, valamint önfejlesztő magatartás – és tevékenységformáinak ösztönzésére, megerősítésére, ezzel párhuzamosan pedig a bomlasztó, romboló megnyilvánulásaik leépítésére. Ennek eredménye az egyén tevékenységrepertoárjának megszilárdulása.
építő
magatartásának
és
A személyiségfejlesztés kiemelt feladata a pozitív énkép, az önismeret fejlesztése életközeli helyzetekben, szituációkban. A személyiség fejlődéséhez szükséges követelmények az életkori sajátosságok alapján négy szakaszra bonthatók Bevezető szakasz : Kezdő szakasz : Alapozó szakasz: Fejlesztő szakasz:
1-2. osztály 3-4. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály
A bevezető szakasz pedagógiai és pszichológiai feladatai
iskolai szokások megtanulása
kíváncsiság, érdeklődés felébresztése
érzelemvilág gazdagítása
önismeret, önértékelés, önbizalom erősítése
akaraterő, fegyelmezettség
humánus magatartási módok megerősítése / tisztelettudó, tolerálja a másságot /
konkrét gondolkodás kialakítása
együttműködési képesség megalapozása
társas kapcsolatok iránti igény felkeltése
5
Kezdő szakasz pedagógiai és pszichológiai feladatai
reális énkép kialakítása
az erkölcsi normák iránti fogékonyság fejlesztése
emlékezet fejlesztése
logikus gondolkodás fejlesztése
környezetvédelem fontosságának tudatosítása
test és lélek harmonikus fejlesztése : mozgásigény, mozgáskultúra, játék, hallás, ritmusérzék fejlesztése
helyzethez illő viselkedés, a társas kapcsolatok magatartás módjainak, szokásainak megismerése, elsajátítása
a kudarcok elfogadása, okainak megszüntetésére való törekvés kialakítása
a tolerancia fejlesztése
a kooperáció továbbfejlesztése
Az alapozó szakasz pedagógiai és pszichológiai feladatai
a szociális készségek, képességek beépítése a mindennapi tevékenységbe
társadalomba való beilleszkedés előkészítése
a közösségben, csoportban való együttműködési képesség továbbfejlesztése
önismeret, önértékelés, a társak értékelési képességének bővítése
konfliktusok rugalmas kezelése
másokért, önmagáért való felelősségérzet megerősítése
dönteni tudás képességének kialakítása
aktív részvétel az ismeretszerzésben
A fejlesztő szakasz pedagógiai és pszichológiai feladatai
önképzés igényének kialakítása
véleménynyilvánítási formák alkalmazása
6
káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése
a kooperatív tevékenységmódok alkalmazása
környezetvédelmi tevékenységekbe való bekapcsolódás
nemzeti hagyományok ápolása, nemzeti azonosságtudat fejlesztése
más népek megismerése, megbecsülése, Európához való tartozás tudatának erősítése.
továbbtanulásra való felkészítés
A pedagógusoknak e munkájához szükségesek
a tanulási folyamat konstruktív felépítése
továbbképzések- tanfolyamok
előadások
konfliktuskezelési technikák ismerete
konzultáció szakemberekkel / pszichológus, logopédus, védőnő, orvos /
önképzés, sajtó és szakirodalom figyelemmel kísérése
új mérési módszerek, eljárások átvétele
egyénre szabott foglalkozások ( megfigyelés, beszélgetés, kérdőív )
családdal való együttműködés
versenyeken való részvétel
személyes példamutatás nevelő ereje
szakmai tudás
hatékony osztályfőnöki munka
osztályban tanítókkal való együttműködés.
7
3.3.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok •
Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a :
tanórák
-
szaktárgyi órák osztályfőnöki órák
tanórán kívüli foglalkozások
-
napközi séta, kirándulás, szakkörök énekkar
diákönkormányzati munka,
szabadidős tevékenységek.
A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, a másság elfogadását. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a :
közösségi érdek,
közös cél, közös értékrend és a tudat
tartja össze
Mivel az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet – és munkaközössége, ezért legfontosabb célunk ebből a leginkább nem
8
nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes : -
a közös cél ( normarendszer ) elfogadására,
-
a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein ( tanórák ) belül ennek megfelelő viselkedésre, munkálkodásra.
Mindezek megvalósításához több esztendő kitartó, türelmes munkájára van szükségünk. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására kell törekednünk:
a tanulás támogatása : kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a munkaerkölcs erősítésével
a tanulók kezdeményezéseinek segítése
a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással ; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével ; )
a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének kifejlesztése
a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés
olyan nevelőkollektíva kialakítása ( megtartása ) mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja
különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny…) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
A tanórán feladataink
kívüli
foglalkozásokon
megvalósítható
közösségfejlesztési
9
A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladatunk
neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,
átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsuk, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,
ismertessük meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,
a sokoldalú és változatos foglalkozások megtartásával ( irodalmi, zenei, képzőművészeti.. ) járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,
a sétákon, kirándulásokon mélyítsük el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését.
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval ( vagy pedagógus közösséggel ) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Feladata
olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,
a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,
régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,
10
olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,
a közösség iránti felelősségérzet ( felelősségtudat ) kialakítása, fejlesztése,
a közösség érdekeit szolgáló, tevékenységek szervezése,
olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.
cselekvésre
késztető
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építenünk. Feladatunk
jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal , szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,
olyan közösségek létrehozása, pl.: énekkar, ünnepélyeken való szereplések, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,
a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,
a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása / fejlesztése,
a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre , aktivitásra való építés ( - versenyek- ) ,
11
az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintű alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód,
a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,
olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,
olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.
Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak : -
az egyén ( tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,
-
véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
-
a közösségi szokások, normák elfogadásához ( etikai értékrend),
-
a másság elfogadásához,
-
az együtt érző magatartás kialakulásához,
-
a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
Mivel valamennyi terület feladata azonos, és az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen - egymást erősítve – kiemelten fontos megjelölni azokat a feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés nemcsak a pedagógusok feladata, hanem az iskola valamennyi dolgozójáé, hiszen megjelenésével,
viselkedésével,
beszédstílusával,
12
társas kapcsolatával
az intézmény valamennyi dolgozója
példaként áll a diákok előtt. 3.4.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A felnövekvő nemzedékre a XXI. században komoly lehetőségek és kihívások várnak. Lépést kell tartania a technikai, az információs forradalom rohanó fejlődésével, ugyanakkor meg kell birkóznia a társadalom kisebbnagyobb közösségeinek kapcsolatrendszereivel, a mássággal, önmaga és mások érzelmeivel, a tömeghatásokban születendő indulatokkal. Az elmúlt évek gyors változásai arra hívták fel a figyelmünket, hogy tanítványaink nevelésében új feladatok várnak ránk. Már nem csak tudásban kell gyarapodniuk, hanem alkalmazkodniuk kell a környezetükhöz, annak feladataihoz, elvárásaihoz, és alkotó módon együtt kell működniük az adott közösség tagjaival. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A közoktatásból tehát az emberi értékekre igényes, alkalmazkodóképes, érzelmi életében stabil, jól gondolkodó, kreatív, értékes embereknek kell kikerülniük. A tanulók egy jelentős csoportjánál az alulteljesítések, a kudarcok hátterében gyakran nem értelmi, hanem
magatartási, beilleszkedési,
13
érzelmi képességek hiánya szerepel.
A magatartási, beilleszkedési, érzelmi képességek hiánya a kisgyermeknél már alsó tagozatban megmutatkozik
a gyermekközösségekbe való rossz beilleszkedésben,
a gyermek-felnőtt közötti kapcsolatokban,
a foglakozásokon való passzivitásban,
az önkifejezés sikertelenségében,
abban, hogy nem tudnak társaikkal együttműködni,
képtelenek az eredményekért kitartóan küzdeni,
nem tudnak az új környezethez alkalmazkodni,
nem tudják a másságot elfogadni,
nem tudják vagy nem akarják a szabályokat betartani.
E tényezők a tanulóknál behozhatatlan lemaradást, hamis énképet, sőt személyiségtorzulást okozhatnak. Ezek a hátrányok egy életre elzárhatják őket a tanulástól, a sikeres életfeltételektől. Ezért fontos olyan képességeknek a fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a másokkal való együttműködésre, erősítik a környezettudatos életvitel erkölcsi alapjait, segítik a társas szokások és beállítódások elemeinek megalapozását, a másokra figyelés képességét, a mások elfogadását, a közös cselekvés koordinálásának képességét. Fontos szerepe van az iskolai közösségeknek a kisgyerek fejlődésében. A közösségekben bontakozik ki az ÉN , a szubjektum világa, amely megismeri önmagát, az őt befolyásoló és meghatározó mikro – és makrokörnyezetet. Megismerhet itt sokféle szituációt, reagálást, magatartást. A közösségben kialakuló gazdag viselkedésrepertoárja segítségére lesz majd a konfliktuskezelésben, az önvédelemben és ellenálló képességének növelésében. E képességek birtokában érezhetik magukat jól mindannyian az iskolában, az osztályban, a tanórákon. Pedagógiai tevékenységek, melyek elősegítik az előzőekben felsoroltak elérésé -
Előzmények felderítése Fontos a gyermeki viselkedés okát és célját megismerni. Érdeklődés a gyermek felől az óvónőktől, szülőktől, osztályfőnöktől. Beszélgetés a gyermekkel.
14
-
A gyermek számára először egy védő időszak biztosítása A nevelőnek el kell érnie, hogy szétoszlassa a gyermekben a magával hozott bizalmatlanságot, és pedig belátó, türelmes és jóindulatú vezetéssel. Legyenek ismeretei a gyermek lelki fejlődéséről, annak zavarairól, ne ragadjon le külsődleges jelenségeknél.
-
A gyermek számára osztálytisztség kijelölése Az osztálytisztség fontos feladatokat tölthet be. Eszköz lehet arra, hogy az osztály „ magányosait ˝ és „kívülállóit ˝ , akik nem nagyon törődnek másokkal és a közösséggel rávegye a közösségben való részvételre és annak megtapasztalására, hogy ezzel saját maguk is jól érezhetik magukat. Lehetőleg mindenkinek azt a feladatot adjuk, ami lehetővé teszi, elősegíti a saját nehézségeinek megoldását. ( Pl.: Rendetlent a szekrények rendben tartásával megbízni.)
-
A gyermek érdeklődésének ébrentartása az osztálytisztség tekintetében Ahhoz, hogy a gyermekek egy dolgot komolyan vegyenek, előbb látniuk kell, hogy azt mi is komolyan vesszük. Nem elég tehát kiadni a tisztséget, melegen kell tartanunk a gyermeki érdeklődést a dolog iránt.
-
A gyermek jó oldalainak tudatos ápolása Minden gyermeknek van legalább egy ún. „ jó oldala ˝ . Feladatunk ennek megtalálása, majd a megtalált jó oldalak ápolása. A pozitív tapasztalatok, amiket a pedagógus ezáltal biztosít kisugároznak a gyermek egész lényére és erősítik az egész embert.
15
-
A gyermek előrehaladásában az osztály érdekeltté tétele, együttműködésének biztosítása Fontos az emberi kötődések létrehozását elősegíteni, bevonni ebbe a segítőkész gyermekeket. Az osztállyal megértetni, hogy :
nem kell rögtön elutasítással, kizárással reagálni,
keresni kell a nehézségek megértését,
a háttérokokat meg kell ismerni,
meg kell próbálni tevékenyen segíteni.
- A szülők megnyerése Nagyon fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, hisz meg kell állapítanunk, hogy a gyermek családi környezete – igényszintje és értékrendszere függvényében – észleli-e a viselkedési és teljesítményzavarokat, elismeri-e a lemaradásokat, problémának éli-e meg azokat, változtatni szeretne –e rajtuk. Meg kell nyerni a szülőt az együttműködésre. Fontosak a problémákat finoman feltáró, segítő szándékú beszélgetések fogadóórán, családlátogatások során, spontán helyzetekben.
Mit tehetünk ?
bátorítás ( Nem fékezni, nem javítani állandóan. ),
pozitív megerősítés,
bizalom ( Gyakorolunk, idővel tudni fogod ! ) ,
elfogadás,
türelem,
személyes odafordulás,
a sikert észrevenni,
választási lehetőséget adni, a tilalom helyett,
16
helyes viselkedésminták nyújtása,
örülni a sikernek,
veszélyeket megjelölni,
bizalmat felépíteni,
a fejlődést elősegíteni ( Fokozatosan a feladatokat, felelősséget átadni. ),
szabadságot adni a világos határokon belül,
alapvető szabályok elsajátíttatása,
nyugodt légkör biztosítása,
átérzés, együttérzés,
hozzáférés, részesedés,
odafigyelés, megértés
a verseny és az együttműködés ellentétének feloldása.
Ha az előzőekben felsorolt pedagógiai tevékenységeink nem hoznak pozitív eredményt ez esetben feltétlenül fel kell venni a kapcsolatot a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség iskolánkba kihelyezett pszichológusával. A pozitív elvárás kifejezésre juttatása nem csupán az érintett gyermek önbizalmát, önértékelését formálja, hanem alakítja társai róla alkotott képét és az osztályban elfoglalt társas helyzetét.
17
3.5.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „ A tehetség fejlődése mindig sok fáradság és nagy erőfeszítés eredménye.˝ / Paul Michel/
Lehetőséget kell teremteni a tehetséges tanulóknak képességeik kibontakoztatására. Az iskolai tehetségnevelés nemcsak iskolai – pedagógiai -, hanem fontos társadalmi és ezen belül kultúrpolitikai kérdés is. A társadalom „tehetségszemlélete˝ és a tehetségekkel való bánásmódja mindig erősen befolyásolja az iskolai – pedagógiai - lehetőségeket. Intézményünkben lehetőséget biztosítunk a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására. Az általános iskolai tehetséggondozás leghatékonyabb formája az emelt szintű képzés. Iskolánk arculatát az ének-zene emelt szintű, és a francia nyelv 2. idegennyelvként történő oktatása, valamint speciális teniszoktatás határozza meg. Mindhárom területen jelentős eredmények dicsérik jelenlegi, és volt tanítványaink rátermettségét, szorgalmát. Pedagógiai programunkban fontos célként szerepel a tanórán kívüli kreativitásfejlesztés, a tehetséggondozás. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatásokkal gondoskodunk azokról az alkalmakról, amikor a tanuló érdeklődését felkeltjük, kifejlesztjük és kielégítjük. Mindezen szituációk hozzájárulnak a tehetség kibontakoztatásához. Tehetségen kimagasló értelmi képességet, kreativitást értünk, megfelelő szorgalommal párosulva. A magas értelmi szintű tanulók az átlagos fejlődési ütemnél gyorsabban haladnak, érzékenységükkel átélésre és átérzésre való képességükkel kiemelkednek társaik közül. Ezt a tehetséget a tanár felismeri és sajátos módon az átlagtól eltérően gondozza, képezi. Széles teret, tág és sokféle tevékenységi kört kell az iskolának nyújtania ahhoz, hogy a tehetség megnyilatkozzék. A tanárok kialakítják ezeket a helyzeteket, így lehetővé válik a képességek optimális kibontakozása, azok magas fokú fejlesztése. Mindez a tanulók által végzett, tanár által irányított, de mégis önálló, alkotó, produktív tevékenység, melyben elengedhetetlen a gondolkodás fejlesztése. Ez a közös tevékenység kialakít a tanulóban olyan
18
tulajdonságokat, amelyek pályaválasztásának sikeréhez.
hozzájárulnak
továbbtanulásának
és
Olyan képességeket fejlesztünk, amelyek szoros kapcsolatot teremtenek ember és környezete közt, kötődést családhoz, baráthoz, társadalmi és természeti környezetéhez egyaránt. Mindezeket tudatosítjuk tanítványainkban, hisz ezt kívánja tőlünk a középiskolai képzés és a társadalmi fejlődés is. A nálunk szerzett ismeretek, kifejlesztett képességek későbbi tanulmányaik során is mérhetőek. A tudásbeli, képességbeli és magatartásbeli összetevők hatékony megalapozásával és fejlesztésével - a 8 év alatt - hozzájárulunk ahhoz, hogy az értékes ember személyiségvonásai kialakuljanak. Felkészítünk a sokoldalú társadalmi életre, kulturálódásra, megőrizve értékeinket, hagyományainkat, sőt azokat az évek során továbbfejlesztjük. A fentiekkel nevelésünk, oktatásunk tanórán és tanórán kívüli területein a tehetségek fellelését, támogatását, segítését és fejlesztését valósítjuk meg. Ezek a növendékeink jól veszik a rájuk váró későbbi akadályokat, a helyes gondolkodás, magatartás, kommunikációs helyzetek alkalmazásával, mindig jobb munkára, s eredményekre sarkallva magukat. A 6. és 8. évfolyamokon kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését, az országos kompetenciamérés eredményeinek feladat-és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a nevelési-oktatási folyamatba. Negyedik évfolyamon a tanév végén történő országos kompetenciamérés eredményeinek figyelembevételével tervezzük meg a nem szakrendszerű oktatásban a készség-és képességfejlesztést.
A tehetséggondozó munkához a következő tevékenységi köröket biztosítjuk: -
Tanórákon differenciált munkával sarkalljuk a diákokat az intenzív munkavégzésre. Előtérbe helyezzük a kooperatív tanulási technikákat.
-
Ösztönözzük a tanulókat az önálló, problémafelvető gondolkodásra, önkéntes gyűjtőmunka, kutatómunka elvégzésére.
-
Lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, az informatikát, a technika és életvitelt így a tehetségesebb tanulók szélesebb körű ismeretekhez jutnak.
19
-
Szaktanári segítséget biztosítva felkészítjük a diákokat tanulmányi és egyéb versenyekre, vetélkedőkre, végezzük a pályamunkák, pályázatok gondozását.
-
Kiegészítő, ill. speciális ismeretek átadása céljából „ rendhagyó órákat ˝ tartunk, művész- tudós előadókat hívunk, a zenei ismeretek bővítésére diákhangversenyeket szervezünk.
- Lehetőség és igény szerint szakköröket indítunk, melyek a képességek optimális fejlesztéséhez nyújtanak segítséget. Az 1-4. évfolyamon a tehetséggondozásra fordítható kevés óraszám miatt a tehetségekkel való foglalkozás a tanórákon differenciált foglalkozásokkal, csoportmunkával, szorgalmi feladatokkal és gyűjtőmunkával történik. A napközi szabadidejében kell lehetőséget biztosítani azokra a foglalkozásokra, melyek a tanulók képességeinek kibontakoztatásához, jellemüknek fejlődéséhez segítséget adnak. A foglalkozások sport, manuális és művészeti jellegűek, színterük különösen a gyermekek által nagyon kedvelt klubnapközi. Lehetőséget biztosítunk színház - és bábszínház bérlet vásárlására alsó és felső tagozatos tanulóink számára egyaránt. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék városunk nevezetességeit, múzeumait. Figyelemmel kísérjük, és alkalmanként igénybe vesszük a Városi Művészeti Múzeum nyújtotta szolgáltatásokat is.
20
3.6.
A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok
A nevelési és oktatási intézmények gyermek – és ifjúságvédelmi feladatait az alábbi jogszabályok határozzák meg:
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény
A nevelési – oktatási intézmények működését szabályozó - többször módosított - 11/1994. ( VI.8.) MKM rendelet 6. §.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló- többször módosított - 1997. évi XXXI. törvény
Az általános iskolai gyermekvédelem célja
A prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszűntetésében együttműködés a különböző szakemberekkel.
Segítségnyújtás abban, hogy a gyermek a saját családjában nevelkedjen mindaddig, amíg biztosítottak számára a fejlődéséhez szükséges erkölcsi, érzelmi, értelmi és anyagi feltételek.
A tanulási esélyegyenlőség segítése, hogy mindenki a számára megfelelő oktatásban részesüljön.
Feladatok Az iskola gyermekvédelmi felelőse minden tanév szeptemberében felmérést készít a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámáról, és a környezetükre jellemző tényezőkről. A veszélyeztetett helyzetű tanulókat jelenti a Gyermekjóléti Központnak.
21
Az újonnan kérelmező halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gondviselője által önkéntesen kitöltött nyilatkozatokat jelenti a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Osztályának. A veszélyeztetett – és hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartást készít, amelyet évközben az osztályfőnökkel folyamatosan kiegészítenek. Szeptemberben elkészíti a Gyermekvédelmi munkatervet. A nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz a gyermekvédelmi munkában. Tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket -
A gyermekvédelmi felelős személyéről, fogadóóráinak időpontjairól, helyéről. / Ellenőrző útján , hirdetőtáblán, családlátogatáson, szülői értekezleten, fogadóórákon /.
-
A tanulók jogairól, kötelességeiről /osztályfőnöki órán, Házirendben, diákköri faliújságon / .
-
A szociális támogatások lehetőségeiről, módjáról, / fogadóórákon, hirdetőtáblán , családlátogatáson / .
-
A tankönyvtámogatás a többször módosított 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről alapján történik.
-
Az intézményben jól látható helyre kifüggesztjük a Gyermekjóléti Központ, a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Központ Győri Kistérség, Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztály, telefonszámát, címét.
-
A 11/1994. ( VI. 8. ) MKM rendelet 6/A. § ( 1 ) szerint a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint ( pl. kirándulás) ismertetjük. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentáljuk.
helyéről
Családlátogatást rendszeresen végzünk A tanulókkal és a szüleikkel őszinte, és diszkrét kapcsolatot alakítunk ki. Figyelemmel kísérjük a tanulók -
elemi szükségleteinek ( élelem, ruházat, tanszer ) meglétét
22
-
az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakítását családon belül és családon kívül
-
hiányzását Igazolatlan hiányzás esetén értesítjük a szülőt és a Gyermekjóléti Központot, továbbá a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjét, Gyámügyi Osztályát
-
magatartási helyzetét Elbeszélgetéssel, meggyőzéssel, tanácsadással segítjük a tanulókat.
-
szabadidős tevékenységét A tanulók érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságot, szórakozást, sportolási lehetőséget ajánlunk.
-
tanulmányi előmenetelét Fokozott figyelemmel kísérjük a bukásra álló felzárkóztatásuk érdekében korrepetálásokat tartunk.
tanulókat,
Tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk. Ismertetjük a tehetséges, nyolcadik osztályos hátrányos helyzetű tanulókkal az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel lehetőségét. A tehetséges, de anyagilag hátrányos helyzetű tanulóknak kifizetjük a versenyekre való nevezési díját a Diákjóléti alapból. Törekszünk arra, hogy tanulóink a képességeiknek megfelelő eredményeket érjék el. Segítjük őket a pályaválasztásban. A családi életre nevelés elsősorban osztályfőnöki órákon, napközis foglalkozásokon történik. A tanítási órákon a tananyaghoz kapcsolódó feladatokon keresztül beszélgetünk a jó családi közösség fontosságáról. Családlátogatáskor tapintatosan felhívjuk a figyelmet a megfelelő családi légkör kialakításának szükségességére. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezésére. A védőnő egészségügyi felvilágosító tájékoztatásokat tart. Az egészségügyi asszisztens fokozottan figyel a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók egészségi állapotára és mentálhigiénés helyzetére.
23
Iskolánkban működik a „ DADA˝ program. A bűncselekmények és a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében előadót hívunk a Rendőrség Bűnmegelőzési Osztályától. Szorgalmazzuk a napközis foglalkozásokon és az iskolai étkeztetésben való részvételt, mert vannak esetek, hogy csak így biztosított a meleg étkezés a tanuló számára.
Kapcsolatok A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködünk a Gyermekjóléti Központtal Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Központtal ( Győri Kistérség ) Családsegítő Központtal Győr – Moson – Sopron Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Szakszolgálatával Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával Gyámügyi Osztállyal Rendőrséggel Bírósággal Városi Vöröskereszttel Máltai Szeretetszolgálattal
Területi
A gyermekvédelmi felelős szervezi, segíti és összehangolja az iskolán belüli és iskolán kívüli gyermekvédelmi munkát. Rendszeresen kapcsolatot tart a helyi iskola – egészségügyi szakszolgálattal is. Félévkor és év végén beszámolót készít a nevelőtestület számára. Közösen értékeljük munkánkat, eredményeinket, ill. keressük az eredménytelenség okait. Módszereinket fejlesztjük, arra törekszünk, hogy a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókon hatékonyabban tudjunk segíteni.
24
3.7.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok
Gondolatok a tanulási kudarcról Minden kor, minden társadalom a maga jellegzetes eszközeivel próbálja átadni a felhalmozódott tudást, tapasztalatot a következő nemzedéknek . A „rossz tanulóval ˝ , mint pedagógiai, pszichológiai problémával sok jobbító szándékú kísérlet foglalkozott és foglalkozik mind a mai napig, hiszen a „ rossz tanuló ˝ a nevelők kudarcának élő bizonyítéka. Az utóbbi években a tanulási zavart mutató gyermekek növekvő száma miatt a jelenség egyre inkább a figyelem középpontjába került. A tanulási kudarccal küzdő gyermekek az iskolába lépés pillanatáig többnyire problémamentesnek látszanak. A tulajdonképpeni problémák a beiskolázással kezdődnek, amikor az egyébként jó intelligenciájú gyerek csak nehezen, vagy egyáltalán nem tud eleget tenni az iskolai követelményeknek, erősen frusztrálódik, látván, hogy a többiek megbirkóznak a tananyaggal. A tanulással szemben támasztott kezdeti pozitív belső motivációkat a kudarcok kioltják. A kudarcok elkerülésére védekezési és kitérési stratégiákat alkalmaz, mint pl. iskolakerülés, hazugság, lopás, munkamegtagadás, agresszivitás, bohóckodás, szorongás, félelem, kapcsolatfelvételek kerülése. Szomatikus tünetek is felléphetnek, mint pl.: a hányás, evési-alvási zavarok, dadogás, tikk, stb. A tanulási zavarok kialakulásának lehetséges okai
25
Organikus tényezők : -
Pszichés vagy emocionális tényezők : -
örökletes beszédhiba szülési sérülés betegségek
érzelmi elhanyagoltság motiválatlanság antiszociális családi háttér
Környezeti tényezők : -
családok szegényes beszédpéldája beszélgetések elmaradása zaklatott, felgyorsult életritmus sivár miliő
Az iskolai munkát nehezítő problémák jelei megmutatkoznak
a percepció zavarában : vagyis a látás, hallás, tapintás és mozgásérzékelésen keresztül a formák, arányok, dimenziók, irányok, konstanciák észlelési nehézségében.
a beszédszerveződés, a nyelvi készség zavarában, vagyis a beszédészlelés, a beszédmegértés, a szerialitás, szimbólumképzés, szó és jelentés asszociáció, artikuláció, motoros programozás, beszéd és nyelvi integráció, szókincs akadályozottságában.
az emlékezet gyengeségében, vagyis a memória különféle fajtáinak sérülésében ( pl.: az emlékezet működésének egyenetlensége, vagy a verbális megőrzés és felidézési folyamatok disszonanciája )
a lateralitás, és /vagy a saját testen és térben tájékozódás akadályozottságában ( megjegyzés: a tanulás folyamatát nehezíti a keresztezett illetve kevert laterális dominancia. Fontos, hogy iskolakezdés előtt legalább egy évvel kialakuljon a domináns kéz. )
a mozgáskoordináció a finommozgás zavarában: vagyis ha a gyermeknek görcsös a testtartása, nehezen öltözködik, nehézséget jelent számára a ruha gombolása, a cipő megkötése, vagy ha a labdajátéknál ügyetlen, biciklizni nem, vagy nehezen tud.
26
A tanulási kudarcok tünetei az iskolai teljesítményben
Az olvasás- írás terén : - betűk és számjegyek tévesztése - betűkihagyások, toldások - szótagkihagyások - reverziók - rossz kombinációk - szóroncsok - betűk összeolvasásának megkésése - olvasási tempó lelassulása - szövegmegértési nehézségek - betű és íráskép kusza, rendezetlen - sor és vonalközben való eligazodás nehezített
A számolás terén :
-
kialakulatlan vagy gyenge téri tájékozódás kialakulatlan vagy keresztezett dominancia mozgás, - beszédkoordináció zavara globális mennyiség felismerésének hiánya relációs jel helytelen alkalmazása helyi érték fogalmának kialakulatlansága
A beszéd terén :
-
fejletlen nyelviség gyenge szókincs kevés aktívan használt szókészlet szótanulás gyengesége gyenge szövegemlékezet rövid, egyszerű mondatok
A magatartás terén :
-
dekoncentráltság ingadozó teljesítmény fáradékonyság
Célkitűzéseink „ Eszményeim és világképem kialakulására befolyással volt minden jó könyv, de módosítani segített minden rossz ember. ˝
27
/ Ráth – Végh István / A viselkedési zavar, megromlott társas kapcsolatok ( felnőtt és iskolatárssal ), a labilis önértékelés és ennek ellensúlyozásaként kialakult torz, kompenzáló magatartási formák : a hiperaktivitás, feszültség, szorongás, agresszió megléte és nem utolsósorban a család nehéz szociális helyzetéből adódó szegénységet, elesettséget alapjaiban megváltoztatni nem tudjuk, de önismeret, önbecsülés, önbizalom, önértékelés erősítésével segíthetünk az e tényezőből adódó hátrányok leküzdésében, lehetséges mértékű csökkentésében, a továbbhaladás elősegítésében, tudatos fejlesztő tevékenységek alkalmazásával. A személyiségfejlesztés kiemelt feladata tehát a pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése életközeli helyzetekben, szituációkban. A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe kell helyeznünk a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív iskola megteremtését, a másság elfogadását. Fontos feladatunk a tanulási esélyegyenlőség segítése. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a fenntartókkal, családokkal, civil szervezetekkel együttműködve biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, tanulási nehézségek feltárása, tanulók személyiségének a megismerése – az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények alkalmazása. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységeket órarendbe illesztve differenciált foglalkozás keretében, illetve tanítási órán kívüli foglalkozásokon, pl. napköziotthon tanulmányi ideje alatt, tanulószobai foglalkozások keretében valósítjuk meg. Kapcsolat Kistérséggel
a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri
Az általános iskolában a problematikus diák fejlesztésének szándéka szükségszerűen növeli a tanár igényét a tanácsadás iránt. A Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség „kihelyezett tanácsadással˝ segíti munkánkat. Pszichológusuk havi rendszerességgel látogatva intézményünket a problémás esetekről tudomást szerez, majd adott esetben vizsgálatot végez és terápiát alkalmaz.
28
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek A tanulók fejlesztése diagnosztizálással, ok-feltárással kezdődik és a segítés módjának megtervezésével folytatódik. A vizsgált területek és eljárások a következők :
A gyerekek viselkedése - megfigyelés
Általános tájékozottság - beszélgetés
Beszédkészség, beszédhibák - a pedagógus jelzésére az iskolánkba kijáró logopédus fejleszti tanulóinkat
Számolási készség, számfogalom - feladatlap
Téri orientáció, testséma - feladatlap, megfigyelés
Vizuális, verbális emlékezet - teszt
Rajzkészség, emberalak ábrázolás - Goodenaugh – féle értékelés
A gondolkodás fejlettsége - teszt
A figyelem vizsgálata - teszt
Az eredményesség záloga a tervezett fejlesztő eljárások módszeres véghezvitele. Amikor a pedagógus fejlesztő tevékenységet végez a tanulókkal, akkor nem a konkrét tananyagot tanítja meg. Nem korrepetál, hanem, olyan alapkészségeket fejleszt, amelyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A fejlesztő tevékenység területei az iskolában : Mozgásfejlesztés Testséma-fejlesztés Percepciófejlesztés Verbális fejlesztés Mozgásfejlesztés A mozgásfejlesztési gyakorlatok, a nagy és finommozgásos tevékenységek fejlesztik :
-
a fizikális állapotot a testsémát a téri tájékozódást az egyensúlyérzéket
29
segítik :
-
a ritmusérzéket
-
az állóképességet a kezdeményezőképesség növekedését a reális önértékelést
a) A nagymozgások fejlesztése A fejlesztésben célzottan kerül sor az alapmozgások különböző formáinak gyakoroltatására a fokozatosság elvének betartásával. Pl.: • testnevelésórán : -
dobások különböző labdafajtákkal ugrókötél gyakorlatok utánzó járások futás hullámvonalban, ingafutás nyuszi ugrás, békaügetés, indián szökdelés mászás, kúszás padon, karikán keresztül
b) A finommozgások fejlesztése Az írás elsajátításához a kéz izomzatának fejlettsége mellett szükség van a sík lapon való téri tájékozottságra is. Ennek megfelelően kézlazító és síkban való tájékozódást fejlesztő gyakorlatokat is be kell iktatni a programba. A motoros fejlesztést célszerű a nagymozgások finomításával kezdeni s csak ezek kellő fejlettsége után javíthatjuk a finommozgásokat. Pl.: • rajzórán :
• technikaórán :
-
színezés körülrajzolás labirintus játék
-
gyurmázás dróthajlítás képek nyírása, illesztése gyöngyfűzés bábkészítés
Testséma-fejlesztés – téri tájékozódás a) Testséma- fejlesztés A fejlesztő munka minden mozzanatában szerepet kap a térészlelés, a téri orientáció kialakítása, tudatosítása. A gyermekekben csak hosszú tanulási,
30
tapasztalási, gyakorlási folyamatokban válik tudatossá, hogy ők maguk hogyan töltik be a teret s csak saját magukhoz viszonyítva képesek érzékelni a rajtuk kívüli világot. A fejlesztés lehetőségei a különböző tantárgyakban a következők : Pl.:
• anyanyelvórán :
- mondóka a testrészekről - szerepjáték
• környezetismeret-órán: -
testrészek megnevezése saját testen és másén érzékszervek funkciói
• testnevelésórán:
-
rendgyakorlatok gimnasztika páros gyakorlatok
• technikaórán:
-
az emberi test kialakítása plasztikus anyagból
• rajzórán :
-
hiányos rajzon az emberi test részeinek kiegészítése
b) Téri tájékozódás A téri tájékozódás biztonságát célszerű minél előbb gyakoroltatni a síkban is. Ez elengedhetetlen a könyvben, füzetben való eligazodáshoz. A fejlesztési területek tantárgyanként a következők : Pl:
• környezetismeret-órán : • testnevelésórán :
-
egyszerű vaktérkép kiegészítése -
labdavezetés, labdasétáltatás - személyek, tárgyak helyének meghatározása bekötött szemmel
Percepciófejlesztés
31
A tanulási kudarcokkal küzdő gyerekek jelentős részének percepciós (észlelési ) zavaraik vannak. Ahhoz, hogy a tanulási nehézségeket feloldjuk, meg kell erősítenünk az érzékelési apparátust. Vizuális percepció fejlesztésének területei : Pl.: • anyanyelvórán :
-
nyomtatott betűk átírása, vonalkövetés - szótagokból szóalkotás - betűk azonossága, különbsége
• matematikaórán:
- szimmetria felismerése - iránykövetés „ két nyíl helyett egy ˝
• rajzórán :
-
színismeret alak- háttér felismerése
• testnevelésórán :
-
ugróiskola
-
hangkeresés , hangfelismerés, hangösszevonás zöngés, zöngétlen hangok felismertetése
Auditív percepció fejlesztési területei : Pl.: • anyanyelvórán:
-
• énekórán :
-
magánhangzók és mássalhangzók felismerése szótagismétlés időtartam-gyakorlat
-
zörejek felismerése hangutánzások hangszerek hangjának felismerése ritmizálás
Taktilis percepció fejlesztésének lehetőségei :
32
Pl.: • matematikaórán :
-
mértani formák tulajdonságai tapintással
• technikaórán :
-
plasztikus anyagok formázása
Kinesztetikus percepció fejlesztésének területei Pl.: • anyanyelvórán:
-
„ Milyen betűt rajzoltam a hátadra? Írd le ! ˝
• matematikaórán
-
„ Milyen formát rajzoltam a hátadra ? Rajzold le ! ˝
-
szógyűjtő, mondatalkotási gyakorlat szómagyarázatok dramatikus önkifejezés mesealkotás képről
Verbális fejlesztési területek : Pl.: • anyanyelvórán:
• környezetismeret-órán -
fogalomalkotás élménybeszámoló
A tanulási kudarcok enyhítését szolgáló tényezők • Személyes, közvetlen kapcsolat. • Barátságos , megnyugtató nevelői magatartás. • Törődés, odafigyelés. • Minél kisebb létszám. • Elterelő ingerek csökkentése. • A tanulási tér redukálása. • Jól tagolt, strukturált tevékenységek. • Egyéni haladási tempó, egyéni motiválás. • Sikerélmény biztosítása.
33
• Szorongás csökkentése. • Differenciált órai munka. • Helyes tanulási technikák kialakítása.
Kapcsolat a szülőkkel -
A szülőket különböző megközelítési módokkal informáljuk. Tájékoztatjuk őket a fejlesztési tevékenységekről.
-
Rendszeres megfigyelést végzünk a gyermekek körében, ezek összegzését megosztjuk a szülőkkel. Családlátogatáson, szülői értekezleten vagy fogadóórán egyénenként ismertetjük a fejlesztő munka eredményeit.
A fejlesztési tevékenységek eredményessége A tanulási kudarcok leküzdése minden osztályfőnök, szaktanár, napközis nevelő közös feladata. Iskolánknak javára válna, ha szakképzett fejlesztő pedagógus végezhetné el ezeket a feladatokat. A fejlesztő tevékenységek végén, amikor tantárgyi teljesítménymérést végzünk, nem biztos, hogy azonnal pontokban, százalékokban is kimutatható az eredmény. Mégis egyértelműen megfigyelhető, hogy megváltozik a gyerekek feladathelyzethez való viszonya, javul a figyelmük. Ez biztatást ad arra nézve, hogy majd bizonyos idő elteltével a teljesítményjavulás mérhetővé válik tantárgyi szinten is. Sajátos nevelési igényű gyerekek A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását, jogait, gondozását, értékelését-minősítését, stb. a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 30. §-a határozza meg. Intézményünk ennek megfelelően jár el. Az oktatási miniszter 2/2005. ( III.1.) OM rendelete alapján tantervi kiegészítést készítettünk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez. ( A nevelőtestület ezt 2007. május 22-én fogadta el. )
34
3.8.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az utóbbi években megnőtt a szociális hátrányokkal küszködő családok, tanulók száma. Ennek előidéző okai különbözőek és összetettek ( gazdasági – társadalmi változások, munkanélküliség, stb.). A család hagyományos nevelő funkciói arányaiban és minőségükben megváltoztak. Az iskolának egyre több nevelő feladatot kell átvennie a családtól; a pedagógustól rendkívül nagy odafigyelést, empátiát igényel a hátrányos helyzetű gyermek kezelése. Ezért is indokolt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét és biztosítsa a tanulóknak az esélyegyenlőséget és az őket megillető jogok érvényesülését. A szociális hátrányban nevelkedő gyerekeken szembetűnően észrevehetők a következők: -
alultápláltság kialvatlanság felszerelések, házi feladatok hiánya rendezetlen külső hullámzó, romló tanulmányi teljesítmény
A szociális hátrány felismerése után a felderítés legfontosabb eszköze a családlátogatás. A szülőknek és a pedagógusoknak együtt kell törekedniük arra, hogy a hátránykompenzáláshoz minden eszközt megragadjanak. A segítségnyújtásban aktívan közreműködik a gyermekvédelmi felelős, és az
35
osztályfőnök, szükség esetén ( Gyermekjóléti Központ ).
külső
segítséget
is
igénybe
veszünk
A szociális hátrányokkal küzdő tanulók kiemelt figyelmet igényelnek valamennyi, az osztályban tanító pedagógustól, akik folyamatos megbeszéléseken keresik a segítségnyújtás lehetőségeit. Veszélyeztetettség A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. ( továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) 5. §.-a szerint a veszélyeztetettség „olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”. Veszélyeztetett
az alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata, krónikusan beteg szülő gyermeke, a felbomlott és azáltal talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke, a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott gyermek és serdülő, a tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek, a galerikhez csapódó, csavargó, iskolakerülő fiatal.
Hátrányos helyzet A közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének módosított 14. pontja szerint
hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;
e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű -
-
az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint- óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.
36
Kiemelten figyelünk a gyermekjóléti gondozásban részesülő gyerekek anyagi helyzetének alakulására. Odafigyelünk arra is, hogy rendszeresen étkeznek-e ezek a tanulók. Az iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítése érdekében. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk · Tanórán belül differenciált foglalkozást végzünk, melyen a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása folyamatosan történik. · Tanórán kívül korrepetálásokat és egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. A kábítószerek és szenvedélybetegségek elleni küzdelem és bűnmegelőzés · Kapcsolatban állunk a Rendőrség Bűnmegelőzési Osztályával, ahonnan előadókat hívunk osztályfőnöki órákra, akik filmvetítéssel egybekötött előadást tartanak, és válaszolnak a tanulók kérdéseire. · Osztályfőnöki órák anyagaként is szerepeltetjük a drogprevenciót. · Iskolánkban működik a DADA mentálhigiéniás program. Helyi, regionális, országos támogatás megszervezésének ösztönzése A rászoruló tanulóknak a Diákjóléti Alapból biztosítjuk a versenyek nevezési díját és a versenyekre való utazás költségeit. Motiválás arra, hogy a gyerekek napközis ellátásban részesüljenek Szülői értekezleten, családlátogatás alkalmával ösztönözzük a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók szüleit arra, hogy vegyék igénybe a tanulószobai és napközis foglalkozásokat, mert így biztosított az állandó felügyelet és a szakszerű segítség. Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel az áthelyező bizottsággal A gyermekvédelmi felelős állandó kapcsolatban áll a Gyámügyi Osztállyal, a Gyermekvédelmi Központtal, amennyiben nem biztosítottak a tanuló fejlődéséhez szükséges erkölcsi, értelmi, érzelmi és anyagi feltételek, azonnal jelzi a Gyermekjóléti Központnak ahol a szükséges intézkedéseket megteszik.
37
A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Egyedi esetekben a nagyon nehéz anyagi körülmények között élő tanulóknak a könyvtár biztosítja az ingyenes tankönyvellátást.
A pályaorientációs tevékenység Az osztályfőnökök és a pályaválasztási felelős feladata, akik együttműködnek a gyermekvédelmi felelőssel. Fontosnak tartjuk a pályaismeret, és a társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítését. A szülők és tanulók szakszerű tájékoztatása érdekében meghívjuk a középfokú iskolák pályaválasztási felelőseit, akik tájékoztatják a szülőket, és a tanulókat a feltételekről, lehetőségekről.
Táborozási hozzájárulások Amennyiben az önkormányzat tudja biztosítani az ingyenes táboroztatást, akkor létszámtól függően az iskolánkból néhány tanulót részesítünk ebből a keretből. Ösztöndíjak, pályázatok Folyamatosan figyelemmel kísérjük az ösztöndíjakkal kapcsolatos pályázatokat, felhívjuk a tanulók figyelmét a lehetőségekre és segítjük őket a pályázatok elkészítésében.
38
3.9.
Egészségnevelési és környezetnevelési program 1. Helyzetelemzés a) Lakókörnyezet Iskolánk Győr város szabadhegyi részén, a József Attila - lakótelep és a családi házas övezet határán található. A lakótelep szellős beépítésű: a négyemeletes tömbök közt számtalan parkosított rész, játszótér, tározótavak találhatók. A családi házak igényes kivitelűek, tehát iskolánk környezete kimondottan színvonalasnak mondható. Az utcák szilárd burkolatúak, parkosítottak, rendben tartottak. A rendezett, esztétikus környezet ezáltal tanulóinknak természetes, a szülők részéről pedig igényként jelentkezik. A szabadhegyi régió az elsők közt volt a városban, ahol kísérleti jelleggel bevezették a szelektív hulladékgyűjtést számtalan hulladéksziget kialakításával ; így külön gyűjthető a fehér - és színes üveg, a műanyag palack, a papír. A kezdeti zökkenők után az itt lakók számára ezek használata egyre természetesebbé válik. A városrész legnagyobb problémája a közlekedés. A lakótelep határán a MÁV által fejleszteni kívánt veszprémi vasútvonal húzódik, aminek közvetlen hatása iskolánkra nincs, legfeljebb a gyakoribb sorompólezárások miatt megközelíthetőségét nehezíti.
39
Sokkal nagyobb gond a József Attila út és mellékutcáinak óriásira növekedett forgalma. Igaz, nem közvetlenül a József Attila út mentén helyezkedik el iskolánk, de a megnövekedett zaj - és légszennyezés észlelhető. Ezt egy kissé ellensúlyozza, hogy az iskola előtti szakaszon a Venyige és Kisdiófa út közt a Tárogató úton gépjárműforgalom nincs - lezárt szakasz - csak gyalogosforgalom. Így jónak mondható iskolánk biztonsága, biztonságos megközelíthetősége. b) Az iskola Iskolánk 1983-ban épült, az akkori szabványoknak megfelelően. ÉKDNY tájolású, így a déli oldalon reggeltől estig besüt a nap a termekbe, a másik oldalra pedig egyáltalán nem érkezik direkt napfény. Az udvar jó részét a sportpálya és a két teniszpálya foglalja el, az épület előtt viszont nagyobb szabad tér található. Nagy tornaterem öltözőkkel, konyha tágas ebédlővel, orvosi szoba is megtalálható. A tantermek tágasak, a zeneoktatáshoz, kiscsoportos tanításhoz kisebb helyiségek is rendelkezésre állnak.
Minden helyiség állapota megfelel az oktatás követelményeinek. Az anyagi lehetőségek függvényében folyamatosan szükséges az ergonómiailag megfelelőbb iskolabútorok vásárlása, a vizesblokkok felújítása. A világítás korszerűsítése néhány éve készült el. A tanulói összetétel heterogén ; vannak nagyon jó anyagi helyzetű és nagyon rossz anyagi helyzetű családok. Ugyanúgy nagy különbségeket tapasztalhatunk ha a szülők iskolázottságát, ( társadalmi helyzetét ) szocioökonómiai helyzetét, igényeit vizsgáljuk. Szerencsére kevés a veszélyeztetett tanuló, viszont a csonka családok aránya emelkedik.
c) Iskolaegészségügy A többi iskolához hasonlóan folyamatos orvosi felügyelet nincs iskolánkban. Heti két alkalommal egészségügyi asszisztens, egy alkalommal iskolaorvos, védőnő áll a tanulók rendelkezésére.
Asszisztens:
kedd - csütörtök
7 30 – 15
30
Iskolaorvos :
kedd
9 00 - 1100
40
A különböző mentálhigiénés problémáik megoldásában diákjaink bátran kérhetik bármelyik nevelőjük, a gyermekvédelmi felelős segítségét. Aki mégis jobban bízik egy idegen szakemberben, havi 1 alkalommal szakképzett pszichológussal beszélheti meg problémáit. d) Iskolai étkeztetés, konyha A konyha a vonatkozó szabályoknak eleget téve működik. Vezetője nagy figyelmet fordít a higiéniai követelmények maximális betartására. Az ebédlő tágas, tiszta, korszerű, jól megvilágított, barátságos környezetet biztosít a kulturált étkezéshez. Az egészséges étkezés érdekében több a főzelék, a gyümölcs, kevesebb a sütemény. A kisalföldi jódhiányos víz okozta káros hatások kiküszöbölése érdekében jódozott sót használnak.
e) Büfé Iskolánk területén bérleti rendszerben működik a büfé. Mivel működését külön jogszabályok határozzák meg, üzemeltetésébe nincs beleszólásunk. Választéka átalakult, a péksütemények mellett megjelentek a gyümölcsök , a müzliszelet, rostos üdítő. Kínálatát az iskola vezetősége és az egészségügyi asszisztens folyamatosan figyeli, javaslatokat tesz a változtatásra. f) Iskolához fűződő viszony Bármilyen egészségvédelemmel, környezeti neveléssel kapcsolatos téma merül fel, a gyermekek és a szülők is legtöbbször partnereink. Mindig vannak, akik bevonhatók a különböző programokba, akciókba, akik szívesen segítenek. Ez a kisebb, alsó tagozatos gyerekek szüleire jellemző inkább; ők örömmel vesznek részt pl. papírgyűjtésben, kirándulások lebonyolításában. Sajnos, mindig vannak azonban olyanok is, akik nem hogy nem segítenek, nem partnerek, de például nem veszik komolyan a különböző szűrővizsgálatok eredményeit, és az egészségügyi szolgálat többszöri figyelmeztetése ellenére sem viszik gyermeküket szakorvoshoz.
41
A gyermekek bevonásának titka, hogy megértsék az egyes akciók, programok lényegét. Ha megértik, érzelmileg is megérinti őket, szívesen hajlandók tevékenykedni. g) Egészségi állapot Ma az egészség szempontjából a legnagyobb kihívások : a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer - fogyasztás, a fizikai erőnlét hiánya, a nem kielégítő táplálkozás, felelőtlen párkapcsolatok, a környezetért felelősséget vállalás hiánya, a problémamegoldó képesség hiánya. Ezek közül érzékeljük, hogy a dohányzás és az alkohol kipróbálása alacsonyabb életkorra csúszott át. A drog és a felelőtlen párkapcsolatok egyelőre nem fordulnak elő. A táplálkozási problémák részben a családok anyagi helyzetére vezethetők vissza, részben a helytelen fogyasztási szokásokra: a reklámok által sugallt életérzéshez az ott látott áruk fogyasztásával próbálnak eljutni a fiatalokhoz. A negatív egészségszemlélet helyett – ami az egészséget a betegség hiányával definiálta – régóta próbáljuk az egészség pozitív definícióját - amely jóléti, közérzeti állapotot jelent- elfogadtatni. Felismertük, amennyiben a felnőttkori egészségi állapotban szeretnénk változást elérni, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a legintenzívebb szocializációs időszakban lehet igazán érdemben tenni valamit. Így a célcsoport és az ideális életkor adott: az általános iskolás korosztály. Az egészségi helyzetet az iskolaegészségügyi – hálózat segítségével tudjuk felmérni, változását nyomon követni. Rendszeresek az orvosi vizsgálatok (általános vizsgálat 1.,3.,5.,7. évfolyamon): pulzus-vérnyomás, testsúly-testmagasság mérése, látás- és hallásvizsgálat, mozgásszervi vizsgálat, fogászati ellenőrzés. A tanulók fizikai állapotának mérése testnevelésórákon történik, amelyhez a Dr. Mérey Ildikó féle „ MINI HUNGAROFIT ” módszer alapján összeállított tesztet alkalmazzák a testnevelő kollégák. Ezzel az aerob kapacitást, valamint a mindennapi tevékenységeink során legtöbbet használt izomcsoportok erő-állóképességét lehet mérni. Sajnos az iskolaegészségügyi szolgálat és testnevelő tanárok adatai összecsengenek: a tanulók edzettségi állapota romlik. Erről egyértelműen az erőnléti felmérés valamint az orvosi vizsgálatok adatai tanúskodnak : növekedett a túlsúlyos gyerekek aránya, egyre több a mozgásszervi probléma. Valószínű, a látásproblémák növekedésének is életmódváltozás az oka ; valamint a fogászati betegségek növekedése is a helytelen étkezési szokásokra vezethető vissza. A megnövekedett gépkocsiforgalom, levegőszennyezés, és az allergiás-asztmás betegségek közti közvetlen kapcsolat nem igazolható.
42
h) A környezet – egészségnevelés eddigi színterei Tanórákon
valamilyen formában a tananyagba minden órán beépítettük, direkt vagy indirekt módon. Direkt módon természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, testnevelés, technika, osztályfőnöki órákon valósult meg.
Napközis és tanulószobai foglalkozások
a játék, a levegőzés keretében, a helyes napirend kialakítása kapcsán ; és ide tartoznak a klubnapközi foglalkozásai is.
Szakkör
a háztartástan és képzőművészeti szakkör, valamint a sportkörök keretén belül van jelenleg lehetőség egészségnevelésre és környezeti nevelésre.
Iskolaegészséügyi szolgálat
az állapot felméréssel az aktuális egészségi helyzetét mérte fel a tanulóknak. A szűrővizsgálatokkal a még panaszt nem okozó kóros elváltozásokra sikerült fényt deríteni. A kötelező oltásokkal a súlyos fertőző betegségek terjedésének lehet gátat szabni. Rendszeresen részt vesz a védőnő és az egészségügyi asszisztens az egészséges táplálkozás, a higiénia, a nemi felvilágosítás, a családi életre nevelés, a felelős párkapcsolat kialakításának kérdéseivel foglalkozó órákon, gyakran ők tartják ezeket.
Nyári tábor
az alsósok számára Győrújbarátra, a felsősök számára változó helyszínnel a Balaton mellé szervezünk( ha a lehetőségek engedik). Ezekben elsősorban a pihenésé, a regenerálódásé a fő szerep, de az aktív pihenésre nagy figyelmet fordítunk. Szinte minden évben
43
indul a Balaton partján röplabdatábor is, ahol a napi többszöri edzés képezi a tábor alapját. Különös figyelmet fordítunk a napirendre: a négyszeri étkezés, a csendes pihenő, a szobák-faházak tisztasági szemléje is hozzátartoznak a tábor programjához. Kirándulások
mind az alsó mind a felső tagozatban a tanulmányi kirándulásokat úgy szervezzük meg, hogy a lehető legsokoldalúbb ismeretszerzésre adjanak lehetőséget. Először természetesen a környék adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni, de mindvégig szorgalmazzuk a szűkebb pátria értékeinek megismerését. o 1. évfolyam
Győr belvárosa, a folyópartok, Püspökerdő, állatkert
o 2. évfolyam
Győr és környéke – Pannonhalma, Szigetköz, Hédervár, Gyirmót-tanösvény
o 3. évfolyam
Tata, Bakony, Zirc, Komárom
o 4. évfolyam
Fertő – Hanság Nemzeti Park, Sopron – Nagycenk
o Felső tagozat
Észak – és Közép Dunántúl, Budapest, Dunakanyar, Balaton-felvidék, Kőszeg és környéke, Szombathely, Sárvár, Velencei –tó, Székesfehérvár, Sümeg és környéke. A tanév folyamán többször szervezünk az érdeklődők számára kirándulást, gyalogtúrát.
Versenyek
alsó és felső tagozatban számtalan egyéni és csapatverseny indul minden évben a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, egészséges életmód, káros szenvedélyek elleni küzdelem témakörében ; emellett a sportversenyek, képzőművészeti és irodalmi pályázatok száma is szinte felsorolhatatlan. Szép eredményekkel veszünk részt ezeken a megmérettetéseken. A teljesség igénye nélkül néhány verseny : Kaán Károly természetismereti, Herman Ottó biológiai, Teleki Pál földrajzi, Hevessy György kémiai, ÁNTSZ – és WHO által szervezett vetélkedők; Föld Napja tiszteletére szervezett versenyek; atlétikai versenyek, röplabdakupa, teniszversenyek, ügyességi versenyek, stb.
44
Évről évre több levelezős feladatmegoldó versenyre, drogprevenciós és káros szenvedélyek elleni rajzversenyekre is neveznek tanulóink. Úszásoktatás
alsó tagozatban minden gyereknek lehetősége van arra, hogy a szerevezett úszásoktatás keretében megismerkedjen az úszás alapjaival.
Akciók, programok
évek óta részt vesz iskolánk a rendőrség által szervezett DADA programban. Ennek keretén belül a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drog és az AIDS veszélyeivel ismerkednek meg, valamint az ezen veszélyek kikerüléséhez szükséges technikákat sajátíthatják el rendőrségi szakember irányításával. Emellett évente 1-2 tanulónak lehetősége van nyári DADA – tábori részvételre is. A védőnő segítségével, irányításával órákon a dohányzás, drog, alkoholfogyasztás és az AIDS veszélyeivel ismerkednek meg a tanulók, valamint elsajátíthatnak néhány, ezen veszélyek kikerüléséhez szükséges technikát.
Családi életre nevelés
a család, mint a társadalom legkisebb működő közössége szerepének, fontosságának megértetése nemcsak osztályfőnöki órák, hanem szintén minden óra keretében folyik. Hisz egy biztos, szerető, elfogadó, támogató családi háttér nélkül bármilyen nevelés szinte elképzelhetetlen. Az iskolaegészségügyi szolgálat és a gyermekvédelmi felelős segítségével próbáljuk megerősíteni a gyerekekben a család szerepét, fontosságát. Ebben például a történelmi, etikai, irodalmi, művészeti tárgyak is nagy segítségre vannak. Másrészt, mivel érzékelhető, hogy egyre több a felbomlott család, az egyedülálló szülő, második-harmadik-többedik párkapcsolat, a gyerekek sokszor nem is érzékelik a teljes család nyújtotta biztonságot, nincs erről saját élményük. Ennek ellensúlyozására minden tanórai és tanórán kívüli lehetőséget megragadva folyamatosan hangsúlyozzuk a család szerepét.
Diákkör
számos akció szervezésében és lebonyolításában játszik kulcsszerepet. Évek óta szervezi a papírgyűjtést, az elemgyűjtést, illetve a Kommunális Szolgáltató segítségével a környezet takarítását, szemétgyűjtést; különböző virágosítási akciókat.
45
2. Alapelvek
A környezettudatos magatartás ki kell, hogy terjedjen az emberi kapcsolatokra és az ember-környezet kapcsolatára.
A tanítási órákon és azokon kívül is érvényesüljön az intézmény ökológiai kultúrája, társas harmóniája.
A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása.
Egyik legfontosabb a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása, valamint az ehhez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása. A környezetkímélő intézményműködés.
3. A környezeti – és egészségnevelésben érvényesülő kulcskompetenciák Az EU országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek alkalmassá teszik az embereket a változó világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodáshoz, másrészt e változások befolyásolásához. Ezekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához, fejlődéséhez. -
Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk az ember és a természeti világ közt lezajló folyamatokban. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés fenntartásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Ezen kompetenciák birtokában képes cselekedni mind lokálisan, mind globális vonatkozásokban. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja.
-
Szociális kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális kompetenciák a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén, ha szükséges konfliktusokat is meg tud oldani. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel. Megértse, hogy az egészséges életvitelnek ebben mekkora szerepe van. E kompetencia alapja az a képesség, hogy hatékonyan tudjunk kommunikálni, empatikusak vagyunk. Idetartozik a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság.
46
A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai
Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadóalkotó tevékenysége során alakulnak ki. Ennek a viszonynak alakításában alapvető az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagunkért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek.
Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók olyan magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amely révén olyan tájékozott, tevékeny, kreatívan gondolkodó állampolgárok nevelődnek, akik eligazodnak a természet, a környezet területén, és felelősséget vállalnak tetteikért. Mindez akkor valósítható meg, ha a természettudományos gondolkodásmód fejlesztése különös figyelmet kap. Ha a tanulók érzékennyé válnak a környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet értékeinek felismerésére, megőrzésére, a környezettel kapcsolatos jogaik és kötelességeik gyakorlására. A környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie. Alakuljanak ki tudatos fogyasztói szokásaik. A környezeti nevelés során ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következtében a környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét példákon ismerjék fel a modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait. Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.
Testi és lelki egészség Az iskolának minden tevékenységével a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését kell szolgálni. Személyi és tárgyi környezetével elő kell segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek az egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletet és magatartást fejlesztik. Nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészség, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy egészséges életvitelt alakítsanak ki, a konfliktusokat legyenek képesek megoldani. Alakuljon ki elfogadó
47
magatartásuk a beteg, a sérült, fogyatékos emberek iránt. Ismerjék meg a háztartás, a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek megelőzésére. Kapjanak támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében (dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás). Foglalkozni kell a szexuális kultúra kérdéseivel, a családi életre és a harmonikus párkapcsolatra történő felkészítéssel. 4.
Kulcsproblémák
Az életmód változása miatt kevés az aktív testmozgás, ennek következtében a fizikai aktivitás, a teljesítőképesség csökkent, nőtt egyes betegségek aránya.
A káros fogyasztói szokások miatt nőtt a táplálkozási problémák aránya: nem megfelelő minőségű és összetételű táplálék ; ennek következménye akár hiánybetegségek kialakulása lehet.
A felgyorsult élettempó a stressz növekedését vonta maga után. Nőtt az agresszivitás, csökkent a tolerancia, a problémákat nehezen tudják megoldani a gyerekek. Többször nem tudnak mit kezdeni szabadidejükkel, nem ismerik az aktív pihenés fogalmát.
5. Stratégiai célok
A mozgásszervi betegségek visszaszorítása érdekében a mindennapos testmozgás lehetőségének megteremtése.
A súlyosabb problémával küzdő, gyógytestnevelésre szoruló tanulók gondjait nem tudjuk önerőből megoldani, ehhez a városnak kell egységes koncepciót kidolgozni, megteremteni a gyógytestnevelői hálózatot.
A jódhiányos táplálkozás okozta struma elkerülése érdekében a jódozott só használatát az iskolai étkeztetésben fenntartani, az otthoni étkezésben szorgalmazni.
A fogbetegségek megelőzése érdekében nagy hangsúlyt fektetni a fluoridok szerepének megismertetésére.
A tartós zajártalom halláscsökkenésben játszott szerepét alaposabban megismertetni.
48
A szűrővizsgálatok segítségével minél hamarabb felfedni az egyenlőre még panaszt nem okozó kóros állapotokat.
Hosszú távon minden tantermet megfelelő árnyékolással ellátni. Rövid távú feladat a déli oldalon lévő helyiségek árnyékolásának megoldása.
A lakókörnyezet már működő környezetvédelmi programjaiba, akcióiba aktívabban bekapcsolódni. A szelektív hulladékgyűjtés első lépéseként a műanyagflakonok szelektív gyűjtését megvalósítani. Távlati cél a Kommunális Szolgáltatóval történő egyeztetés után az iskola egész területén szelektíven gyűjteni a hulladékot.
A nem megfelelően táplálkozó gyerekek egészségvédelme érdekében a konyha étrendjének további változtatása, még egészségesebbé tétele.
Az iskola környezetének, belső tereinek esztétikumát fenntartani, illetve fejleszteni.
A lehetőségek függvényében szabadidőprogramot szervezni.
Takarékosságra nevelés.
Szorgalmazzuk a büfé üzemeltetőjénél az egészségesebb táplálkozás igényeinek még nagyobb arányú kielégítését.
A szabadon felhasználható órakeret terhére - amennyiben lehetőség van rá- környezet - és természetvédelemmel, egészségneveléssel kapcsolatos szakkör működtetése.
még
több
kirándulást,
túrát,
6. A céloknak megfelelő tevékenységek
Minden tanórán a tantárgy jellegéből, a tananyag témájából adódóan jelenjen meg a környezeti – és egészségvédelmi jelleg. Tanórán kívüli foglalkozások során o napközis foglalkozások aktív testmozgással való kiegészítése ( ha van rá lehetőség) o szakkörökön az ember és környezet harmonikus kapcsolatának megláttatása, az egészséges táplálkozás, az esztétikus és egészséges lakótér iránti igény kialakítása o kirándulásokon, nyári táborokban, még nagyobb hangsúllyal kerüljön elő az egészséges életmód, az aktív pihenés témaköre
49
o nagyobb mértékben részt vállalni a környezetvédő szervezetek által szervezett akciókban o iskolai szintű rajz- és irodalmi pályázatok, versenyek, vetélkedők szervezése, valamint a más kiírók által szervezett megmérettetéseken való nagyobb arányú részvétel o az energiatakarékosságra az iskola minden tanulója-dolgozója nagy figyelmet fordítson; víztakarékosság, WC-k, mosdók használata során ; szellőztetés; világítás, feleslegesen ne működjenek a gépek o Jeles Napok megünneplése - Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Föld Napja, stb. o több tájékoztató az egészséges étkezéssel, életmóddal, hulladéktermeléssel és kezeléssel kapcsolatban, amire pl. a büfé működtetőjét valamint a konyha dolgozóit is meghívnánk. Anyagi vonatkozások o A tanórák keretében megvalósuló, mindenki számára kötelező programok ingyenesek. o A választható foglalkozásokon – szakkör, erdei iskola, kirándulás, versenyek – nem mindenki számára előírt, kötelező anyagot dolgoznak fel, ezért ezek költségtérítésesek lehetnek. Szponzorok, pályázati lehetőségek, támogatók keresésével, bevonásával a költségek jelentős mértékben csökkenthetők. 7. Módszerek
A tanulók problémamegoldó gondolkodása, vitakészsége, önismerete, konfliktuskezelő képesség folyamatos fejlesztése.
Önálló ismeretszerzés, kooperatív készség fejlesztése. Együttműködésüket kortárscsoportban, de más korosztállyal is sikeresen alkalmazzák. Ennek érdekében a páros-kiscsoportos tanulás, a drámapedagógia, az önálló megfigyelés, kísérletezés, a terepmunka, a könyvtári kutatómunka, erdei iskola, versenyekvetélkedők, különböző akciók adta minden lehetőséget megragadunk.
50
A pedagógusok személyes példamutatását nagyobb mértékben előtérbe helyezni.
8. Kapcsolatok, támogatók, segítők
Szülői szervezet
A szülők egészségére vonatkozó felvilágosító tájékoztatás igényfelmérés : fontosnak tartják-e az egészségkörnyezetnevelési programot; Mik az elvárásaik? A család egészségesen él – e ? – kérdőív.
-
szülők, család
Helyi civil szervezetek
Állatkert
ÁNTSZ
Reflex Környezetvédelmi Szervezet
Kommunális Szolgáltató
Művelődési ház
Tárogató Alapítvány
Pályázatok útján minden kiíró szerv, szervezet
és
9. Információáramlás A tanár-diák, iskola - szülő, iskola - fenntartó, illetve diákok közti információcsere nélkülözhetetlen. Megvalósul : o o o o o o
faliújság, hirdetőtáblák iskolarádió iskolagyűlés helyi újság helyi TV, rádió szórólapok, tájékoztatók, az iskola életéről szóló album keretében
51
10. Ellenőrzés, mérés Ellenőrzési terület
Az intézmény környezetbarát működtetése az iskola bejárása - energiatakarékosság ellenőrzése - víztakarékosság ellenőrzése felelős: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, karbantartó hozott intézkedés : hetesek figyelmének felhívása
A tantermek tisztaságának megőrzése az iskola bejárása felelős : gazdasági ügyintéző, egészségügyi asszisztens, teremfelelősök hozott intézkedés: mindenkitől meg kell követelni a tisztaság fenntartását
Jódhiányos táplálkozás kiküszöbölése konyha számláinak ellenőrzése felelős: konyhavezető hozott intézkedés: jódozott konyhasó vásárlása
Egészséges táplálkozás a heti étlap ellenőrzése felelős: konyhavezető, élelmezési ügyintéző, minőségbiztosítási csoportvezető hozott intézkedés: az étrend változtatása
Mindennapos testmozgás szakköri naplók ellenőrzése felelős : tanítói munkaközösség-vezető, testnevelő tanárok, igazgatóhelyettesek hozott intézkedés: a testmozgás lehetőségeinek megteremtése
Kirándulások, szabadidős programok szervezése, összehasonlítani az előző félévivel felelős : szabadidőszervező, osztályfőnökök hozott intézkedés: változatos programszervezés
Mérési terület
Változnak-e a gyerekek egészség szokásai ? mérés: mérőlapok gyakoriság: évente
52
célcsoport:
11.
4. és 8. évfolyam
Változnak-e a fogyasztói szokások ? mérés: kérdőív gyakoriság: félévente célcsoport: a büfé üzemeltetője, dolgozója
Változnak-e az egészségügyi mutatók mérés: az iskolaegészségügyi összehasonlítása gyakoriság : évente célcsoport : 3. és 7. évfolyam
hálózat
adatainak
Értékelés A tantárgyak tartalmi követelményrendszerei alapján az adott tantárgynak megfelelően. Mérési és értékelési eredmények feldolgozása: a mérés gyakoriságától függően. A tanév zárása után az eredmények feldolgozása, ezek alapján a további feladatok meghatározása elengedhetetlen. Jutalmazás : tanév végén
3.9.1. A mindennapos testedzés feladatai A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény általános rendelkezése között szerepel, hogy a helyi tantervbe be kell építeni a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozásokat, az iskolai sportkör foglalkozásait. Továbbá a NAT kiemelt fejlesztési feladatai között szerepel a testi és lelki egészség fejlesztése, azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Ennek egyik segítő pillére lehet a mindennapos testnevelés. A mindennapos testedzés célja A gyerekeknek igénye és vágya a mozgás, amiről az iskola a maga kötelmeivel mindinkább leszoktatja őket. A mindennapos testedzésnek az a legfontosabb célja, hogy ezt az egészséges, gyermekekben spontán meglévő mozgásvágyat erősítse, és olyan tevékenységet mutasson, amely a gyerekeknek tapasztalatot nyújt az örömszerző mozgásról. A mindennapos testnevelésre azért van szükség, hogy a gyermekek szellemi terhelését testmozgással ellensúlyozzuk, ezáltal hozzásegítsük a tanulmányi sikerekhez.
53
Az 1-4. évfolyam helyi tantervébe legalább heti három testnevelésórát be kell építeni. Minden olyan napon, amikor nincs testnevelésóra, a játékos testmozgást meg kell szervezni. A játékos testmozgás új fogalomként épül be a törvénybe. A törvény a minimális időt legalább harminc percben határozza meg. A játékos egészségfejlesztő mozgás megszervezhető oly módon is, hogy a tanító a tanítási óra közben gondoskodik arról, hogy a gyerekek mozogjanak. Figyelembe kell venni, hogy a gyerekek nincsenek hozzáöltözve a testmozgáshoz, tehát nem kell átöltözniük. A játékos egészségfejlesztő mozgás tartalma nem kötött. Időpontját és helyét a tanító határozza meg. Helye lehet a folyosón, a tornateremben vagy az udvaron. Megfelel az előírásnak az is, ha hagyományos játékkal töltik el ezt az időt, amennyiben ez átmozgatja a tanulókat. A cél az, hogy megszakadjon az egész napos ülés folyamata. A játékos testmozgás megvalósítható a sportköri foglalkozás keretében is. Amikor a mindennapos testnevelés jótékony hatását elemezzük, nem szabad megfeledkezni a feltételekről: az igazgató, a tantestület, a fenntartó, a testnevelő, a szülői környezet, a program és a létesítmények. A program sikere érdekében feltétlen egyetértés és együttműködés szükséges az érintettek részéről.
Tárgyi feltételek
Az iskola tárgyi feltételei minden tekintetben megfelelnek a mindennapos testnevelés bevezetéséhez szükséges feladatoknak. Az iskola rendelkezésére áll:
1 db 18 x 32 m-es függönnyel elválasztható műanyag borítású tornaterem
1 db szabályos méretű betonos szabadtéri kézilabdapálya
2 db szabadtéri salakos teniszpálya
az iskola előtt és mögött betonos udvar
tornaszerek,
melyek
listáját
és
mennyiségét
az
Intézményi
eszköznyilvántartás tartalmazza Az iskola közelében található a Móra park, ami szintén teret adhat a szabadidős tevékenységeknek.
54
Személyi feltételek A mindennapos testnevelés bevezetéséhez szükség van az intézményvezetői elkötelezettség mellett, az egész tantestület bevonására, különös tekintettel az osztályban tanító és a napközis nevelőkre, valamint a testnevelés szakos kollégákra.
A mindennapos testmozgás megvalósítása Iskolánkban a mindennapos testedzés rendszerét a diák-sporttevékenység, a tömegsport foglalkozások, és az öntevékeny testedzés együttesen alkotja. Jelenleg évfolyamonként két osztály működik. A teniszes „b” osztályokban a heti három testnevelésóra mellett két teniszóra van. Így az ő esetükben megvalósul a mindennapos testmozgás. Az osztály másik, nem teniszes fele tanítójukkal játékos egészségfejlesztő feladatokat végez a teniszórák időtartama alatt. Az „a ” osztályokban azokon a napokon, amikor nincs órarend szerinti testnevelésóra, délután játékos sportfoglalkozást tartanak a testnevelők sportköri jelleggel. Tehát a mindennapos testedzés a következőképpen valósul meg :
1- 4. évfolyamon az „a” osztályokban : 3 testnevelésóra + 2 játékos sportfoglalkozás / sportkör ;
1 - 4. évfolyamon a „ b ” ( teniszes ) osztályban : 3 testnevelésóra + 2 tenisz / 2 játékos sportfoglalkozás.
Az 1-4. „a” osztályaiban a játékos sportfoglalkozás 2 óráját azokon a napokon kell megszervezni, amelyeken nincs órarendbe épített testnevelésóra.
További lehetőségek
lehetőség van évente egy sportnap megtartására, melyen sporttevékenységet folytatnak a gyerekek alsós és felsős nevelők irányításával.
A napközis nevelők klubnapközi keretében sportfoglalkozásokat tartanak kéthetente egy órában.
55
Délután a napköziben a tanulási idő előtt játékos sportfoglalkozást tartanak a napközis nevelők szabad levegőn napi fél órában.
Második, harmadik és negyedik évfolyamon úszásoktatás folyik.
A sportköri foglalkozásokba az 1-4. évfolyam tanulóit is bevonják a testnevelő tanárok.
„ Akiben tehetség van köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud. “ /Kodály Zoltán /
4.
AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERE, MŰKÖDÉSE
4. 1.
A tanulói jogviszony
A belépés feltétele: a tanulói jogviszony létesítésekor a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 66. paragrafusa és a 11/1994. ( VI. 8.) MKM rendelet 17. § ( 1) szerint járunk el.
56
Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Az emelt szintű oktatás belépésének feltételeit lásd a 4.3. speciális képzés területei részben. A továbbhaladás feltételeire a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 71. paragrafusa, az irányadó.
4. l. l. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az intézmény magasabb évfolyamába az a tanuló léphet, aki az előző évfolyam helyi tantervében rögzített követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette. Ha az első évfolyamra felvett tanulót szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, akkor az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be.
Az előkészítő jellegű évfolyam jelentését és az egyéni továbbhaladás módját a többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 70. § 7-10. bek. határozza meg. Az 1-4. évfolyamokon a szülő kérésére az igazgatónak engedélyeznie kell az évfolyam megismétlését. Amennyiben 1-3. évfolyamon a tanuló hiányzása meghaladja a 250 tanítási órát, hiányzásai miatt az évfolyamot ezen pedagógiai szakaszban köteles megismételni. ( 1993. évi LXXIX. tv. törvény 71. § . ) Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A 3. évfolyamon bevezetésre kerülő francia nyelvből ( mint 2. idegen nyelv), illetve a 4. évfolyamon bevezetésre kerülő kötelező idegen nyelvből a tanuló csak a 250 tanítási órát meghaladó hiányzásai miatt utasítható javítóvizsgára vagy ismétlésre. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja a többször módosított 11/ 1994. ( VI.8.) MKM
57
rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről 20. § ( 6 ) a, d pontja alapján járunk el. A tanulói jogviszony megszűnésére a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 75. §-a az irányadó.
4.1.2. A tanulói felmentések A tanulói felmentések ügyében a Közoktatási törvény 69. § (2-4), 70.§ ( 7-10) és a 11/1994.( VI. 8. ) MKM rendelet 23. § ( 5 ) alapján járunk el. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát, csatolni kell a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó szakértői véleményét.
4. 2.
A képzés szerkezete , átjárhatóság Az iskola belső szervezeti struktúrája : 8 évfolyamos általános iskola A közoktatási törvény 8. § ( 3 ) szerint : Az alapfokú nevelés – oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Négy részre tagolódik: a) 1 – 2. évfolyam
-
bevezető szakasz
b) 3 – 4. évfolyam
-
kezdő szakasz
c) 5 – 6. évfolyam
-
alapozó szakasz
d) 7 – 8. évfolyam
-
fejlesztő szakasz
Az átjárhatóság érdekében a helyi tantervekben ( lásd 6. fejezet ) részletesen megfogalmazzuk a követelményeket. A belső szakaszok lezárásaként, a ki - és belépés érdekében teljesítménymérést végzünk. A mérés tájékoztatást nyújt
58
tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt a követelmények gyermekenkénti elsajátításáról. A tanulók osztályokba és csoportokba szerveződnek. Az osztályok és csoportok szervezésének elvei tanórán belül és kívül: - életkor szerint - képesség szerint - érdeklődés szerint - kimeneti cél szerint Átvétel más iskolából : A más iskolából érkező tanuló osztályba sorolását a Közoktatási törvény 46.§ (1) és 66. § (5) bekezdés alapján végezzük. Amennyiben a tanuló emelt szintű képzésben kíván részt venni, a szaktanár felméri tudását, beilleszthető-e a speciális tantervű csoportba. A szaktanár véleményének kikérése után az átvételről az igazgató dönt.
4. 3.
A speciális képzés területei
4.3.1. Ének-zene emelt szintű képzés Intézményünkben 1983 óta emelt szintű ének-zene oktatás folyik. Ezt az Alapító okiratunk is rögzíti. Az ének-zene oktatás személyiségformáló szerepe A zenei nevelés speciális, mással nem helyettesíthető feladatot vállal a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelésében. A sokoldalú zenei tevékenység pozitív hatású a többi tantárgyra is. Az iskolai ének-zene tanítás célja a harmonikus személyiség kibontakoztatása a zene sajátos eszközeivel. Az iskoláskorban ért hatások életre szólóan meghatározzák a fiatalok viszonyát a zenéhez is. A zene által közvetített értékek fokozzák örömünket, kiegyensúlyozottabbá,
59
felvértezettebbé tesznek, segítenek elkerülni a téves vágányra vezető pótcselekvéseket. A zene formálja az ízlést ; fogékonnyá tesz más kultúrák értékeinek befogadására ; fejleszti az alkotókészséget. A csoportos muzsikálás az egymásra figyelésre, felelősségre nevel. A ritmuskészség fejlesztése segíti a mozgási és szellemi tevékenységek harmonikus rendezettségének kialakulását, segíti a beszédértést, a kifejező, érthető beszéd készségének létrejöttét. Az oktatás során erős kötődés alakul ki a zenei hagyományokhoz, a népzenéhez ; mindez szolgálja az egészséges magyarságtudat kialakulását. Célja, feladata - A tanulók örömmel és szívesen énekeljék a magyar gyermek- és népdalokat, más népek dalait, történeti énekeket, az európai századok kultúrkincsének legszebb egyházi és világi dallamait, a zeneirodalom értékes, zeneileg igényes, énekelhető műzenei szemelvényeit. -
A tanulók a felfedezés örömével hallgassák meg a magyar és európai népés műzene legértékesebb darabjait, illetve azok részleteit.
-
A tanulók legyenek képesek a zenei anyag sajátos összetevőinek / dallam, ritmus ,tempó, dinamika, hangszín, többszólamúság, szerkezet,.../ felismerésére , felidézésére, reprodukálására.
- A tanulókban fokozatosan alakítsuk ki az alapvető zenei készségeket az éneklés zenei írás- olvasás, tudatos zenehallgatás és zenei rögtönzés tevékenységekben. - A tanulókat elindítsa a zenei gondolkodással párhuzamosan a komplex művészi gondolkodás felé, a bemutatott zenei és más művészi alkotások tartalmi és formai összehasonlítása révén. - A tanulók megismerhessék a zenetörténeti korok fő jellegzetességeit és a nagy alkotók példaértékű munkásságát. -
A tanulókban alakuljon ki az igény a zene fizikailag és
szellemileg oldó és
60
frissítő hatásának tanórán kívüli, egyéb iskolai foglalkozásokon és más élethelyzetekben való érvényesítésére is. - A zenei anyag segítségével alakuljon ki a tanulókban a helyes zenei ízlés, tudjanak különbséget tenni az értékes és értéktelen zenei alkotások között. - A zenével való foglalkozás legyen olyan élményt adó, hogy a tanulók tartósan elkötelezetté váljanak az értékes zene befogadására, aktív művelésére, a közös éneklésre, társas zenélésre, hangverseny- és operalátogatásra. - Az iskolai zenei nevelést hassa át Kodály Zoltán / névadónk / zenei örökségének ápolása, emberi és zenei tevékenységének megismertetése. A felvétel módja Előkészítő folyamat Fontosnak tartjuk, hogy az emelt szintű oktatásban folyó munkát minél szélesebb körben megismertessük beiskolázási körzetünkben, illetve betekintési lehetőséget nyújtsunk minden érdeklődő számára. Ennek érdekében nyílt és bemutató tanítási órákat szervezünk, óvodás csoportokat fogadunk játékos foglalkozásra, ovi-koncertet rendezünk, hangversenyeinkre / Kodály-nap, karácsonyi koncert / várjuk a zeneszerető közönséget, és megragadunk minden alkalmat / pl. városi fesztiválok, szereplések / , hogy munkánkat bemutassuk. Iskolánkról a környező óvodákban tájékoztatást tartunk. A leendő elsősök számára március végéig meghallgatást hirdetünk. A jelentkezők zenei képességét vizsgáljuk játékos formában. Az emelt szintű oktatás működése Az emelt szintű ének- zene oktatás 1. évfolyamon indul, a tanulók (ill. szüleik) 8 évfolyamra választják a képzést. Hangszeres oktatást 2. évfolyamtól intézményünkben a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai végeznek, hangszerválasztás a gyerekek számára nem kötelező. A hangszereket - lehetőség szerint- iskolánk kölcsönzi diákjainak. Az oktatáshoz szorosan kapcsolódik a kórusmunka, minden zenetagozatos számára kötelező jelleggel. Kodály a magyar népdalt eljuttatta a színpadig, zenekari illetve vokális műveiben egyaránt. A kórus feladata az is, hogy ezt az utat végigjárva megismertesse a tanulókat a kórusirodalom legszebb darabjaival. Az együtténeklés az érzelmi gazdagodáson túl felelősségérzetre nevel,
61
közösséget formál, sikerélményhez juttat. Neveli az egész iskolai közösséget is, s rendszeres munkával iskolán túl is számottevő értéket képvisel, közvetít. Értékelés Az ének- zene tantárgy a többi tantárggyal azonos formai módon értékel: melyet részletesen 6.4. A tanulói értékelés címszó alatt találjuk. Fontos az egyedi, egyénre szabott ösztönző szóbeli értékelés, mely a zenei készségfejlesztés minden területére kihat. Az értékelés 1 - 4. évfolyam félévéig a szöveges minősítés ( 6.4.1. fejezet) szerint történik. 4. - 8. évfolyamon az érdemjegyek szóbeli és írásbeli feleletek alapján születnek. A jegyeknek a tantervi követelmények elsajátításának mértékét tartalmaznia kell, ezen túl ösztönző erővel is kell rendelkeznie. A tanuló tudásának értékelésekor a tantárgy iránti érdeklődését, önmagához viszonyított előrehaladását, aktivitását is figyelembe vesszük. Az ének-zene emelt szintű képzéssel járó kötelezettségek / pl. énekkar, szereplések, stb./ teljesítése befolyásolja a tanuló szorgalmának minősítését.
Tanszer- és eszközszükséglet Az emelt szintű képzésben résztvevő osztályokban Szabó Helga által írt tankönyveket használunk. Az alapvető készségfejlesztő füzeteket / 333 olvasógyakorlat, Ötfokú zene, Válogatott bicíniumok / szükség esetén a tanulók vásárolják, első illetve második osztályban. Első osztályban kezdődik a furulyatanítás, a hangszert a szülők szerzik be. Az eredményes oktatás érdekében és a zenehallgatáshoz jó minőségű lemezekre /CD és hagyományos / , magnókazettákra, műsoros videokazettákra, kottákra van szükség. A hangzóanyagok az iskolai könyvtár leltárába kerülnek. Elengedhetetlen eszközök a lemezjátszók, magnók, CD-lejátszók; a két szaktanteremben ezeknek folyamatosan, rendszeres karbantartás mellett az oktatás jó színvonalát kell segíteniük, szolgálniuk.
62
A hangszeres oktatáshoz iskolánk kölcsönzi - lehetőség szerint - a hangszereket /hegedű, cselló, fuvola /. A költségvetésünkben meg kell jelennie a hangszerek javíttatására, karbantartására szánt összegnek. Ugyanakkor fontos, hogy újítsuk a hangszerparkot, pótoljuk a hiányokat. Évente kétszer a zongorák hangolása nélkülözhetetlen. Külön gondot jelent a kórusok, kamaraegyüttesek utaztatása, hiszen szereplési lehetőség adódik a megye más városaiban, vagy akár külföldön is. A fenntartónak az utaztatáshoz is szükséges pénzösszeget biztosítania Évente 2-3 alkalommal hangversenyen vesznek részt tanulóink. Ezek keretében megismerkednek a zeneirodalom klasszikus és modern műveivel. Célunk, hogy diákjaink hangversenyre járó, zeneértő fiatalokká, felnőttekké váljanak. Lehetőséget teremtünk operabérlet vásárlására. Megfelelő létszám esetén az iskola biztosítja a tanári kíséretet. Alkalmanként a győri színház gyerek előadásaira is látogatást szervezünk. Az előadásokra hangversenybérletet kell vásárolni, amit az intézményünk szeretne néhány, arra rászoruló tanulójának térítésmentesen biztosítani, hiszen mindez a zenei nevelés fontos része. Szeretnénk evvel is hozzájárulni ahhoz, hogy azok a tanulóink is részesüljenek az átlagosnál magasabb szintű zenei képzésben, akik nem emelt óraszámban tanulják az ének-zene tantárgyat. Ezt iskolánk szelleme, névadónk iránti tiszteletünk is megköveteli.
Az emelt szintű ének-zene oktatás eddig elért eredményei A munka a kívülállók számára az iskolai kórus szereplésein mérhető le. Ennek színvonalát mutatja, hogy többször meghívást kapott a városi Tavaszi Fesztiválra, egyéb városi rendezvényekre. ( Filharmóniai koncert, Halmos emlékkoncert, városházi karácsony, Kultúrával a Nyugat Kapujában… ) Már rádiófelvétel is készült iskolánk énekkarával. A leghosszabb adás 25 perces volt, a műsorokat a Bartók Rádió közvetítette. Az 1999-es és a 2000-es Éneklő Ifjúság városi rendezvényén kórusunk az „arany minősítés diplomával˝ címet nyerte el. 2002-ben az „Év kórusa” minősítéssel gazdagodott az elismerés. 2004 áprilisában újra „arany minősítés diplomával”, 2005-ben arany fokozat dicsérő oklevéllel, 2006-ban arany fokozat, 2007-ben arany fokozat diplomával címet kapott a nagykórus. Nagy sikerrel szerepeltek diákjaink külföldön is : Eisenstadtban, Dunaszerdahelyen, Kuopioban. A dunaszerdahelyi Comenski iskola zenei
63
tagozatának létrehozásában aktív segítséget adott iskolánk. 2003 júniusában Komlón, nemzetközi kórusfesztiválon, majd decemberben a Vigadóban megrendezett Kodály Zoltán III. Magyar Kórusversenyen szerepeltünk eredményesen. Az 1995. évi finnországi koncertutat vállalatok támogatták az iskolai alapítványra befizetett összegekkel. A kuopioi iskola fúvós osztályát 1996-ban egyhetes viszontlátogatáson fogadta iskolánk, ill. a koncertező osztály. A két iskola között kialakult kapcsolat eredményeképpen egyik nevelőnk 1997 nyarán egyhetes meghívásnak tett eleget. Bemutató tanítást és előadást tartott Kuopio énektanárainak a Kodály módszerről. 2001-ben és 2005-ben újabb csoportok cseréjére került sor. Ezt a kapcsolatot folyamatosan ápoljuk. Az 1996-97-es tanévben francia ill. japán pedagógusok vettek részt nagy megelégedéssel ének-zene órákon. A város által elindított furulyafesztiválon tanulóink eredményesen mutatkoztak be. Ezt továbbra is bemutatkozási lehetőségnek tekintjük. Az egyik csoport a Kultúrával a Nyugat Kapujában rendezvénysorozat megyei gálaműsorára is kapott meghívást 2000 őszén, a felsős diákokból alakult kamaracsoport 2003-ban ezüst fokozatot ért el ugyanezen rendezvényen a közös kamaramuzsikájával. A felsős és alsós kórus ( kiegészülve régi tanítványokkal ) 2000 december óta nagy sikerrel lép fel széles közönség elé a Szent Anna - templomban. A karácsonyi koncert hagyománnyá vált, hiszen kiváló alkalom a tagozat munkájának bemutatására lakókörzetünkben ; azontúl a szereplőknek is élmény a helyszín, a zene és a nagyszámú érdeklődő miatt. A helyszín a lehetőségekhez képest változhat. A református Betlehem-templom, a Bencés-templom is örömmel adott helyet az adventi koncertnek. A 2007-es Kodály emlékév programjaival magas színvonalon teljesítettük feladatainkat: részt vettünk versenyeken, iskolánk is hirdetett városi vetélkedőt, a Kovács Margit ÁMK-val közösen koncertet és kiállítást szerveztünk mindkét intézményben, illetve meglátogattuk decemberben a budapesti Zeneakadémia Kodály – maraton koncertfolyamát. A győri Zsinagógában hangversenyt adtunk az emlékév nyitásaként, melyet decemberben zártunk egy újabb hangversennyel. Mindezek mellett a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy tanítványaink örömmel muzsikáljanak a hétköznapokon is. Ennek megvalósítására törekszünk minden nap.
4.3.2. Francianyelv-oktatás
64
Iskolánkban alapítása óta /1983 / magas színvonalon folyik a francia nyelv oktatása, 3-8. évfolyamig. A francia választott, második idegen nyelv ; a kötelező német vagy angol mellett tanulják jó képességű diákjaink. A nyelvtanulás személyiségformáló szerepe A nyelvtanulás folyamata jótékony hatású a személyiségfejlődésre, az értelmi képességek kibontakoztatására. -
A szótanulás, a memoriterek nagy mértékben fejlesztik a memóriát, a nyelvtan megértése - használata pedig a logikus gondolkodást.
-
A megtanult nyelvi elemek más szituációkban való alkalmazása gyerekek kreativitását fokozza.
-
Az értő olvasás gyakorlása megkönnyíti a lényeglátást, egy szöveg lényeges elemeinek felismerését.
-
A hangképzésre, intonációra, mimikára történő tudatos odafigyelés pozitívan hat vissza az anyanyelvi kommunikáció minőségére.
a
Egy másik nép kultúrájával, történelmével való megismerkedés gazdagabb személyiségűvé tesz. Egy szép idegen nyelv ismerete állandó örömforrást jelent a tanulók számára. A nyelvtudás gyakorlati haszna pedig / továbbtanulásnál, állás vállalásánál / szinte felbecsülhetetlen. A NAT által meghatározott fő célkitűzésünk „ A tanuló hétköznapi, turisztikai, egyszerűbb munkákra nézve munkavállalói, fogyasztói helyzetekben a nyelvet használni tudja . ” Elsősorban fontos a nyelv megszerettetése és a gyakorlati nyelvi készségek kimunkálása. 3 - 4. osztály : -
a helyes nyelvtanulási szokások kialakítása az írás- olvasás elsajátítása a szövegértés, mondatalkotás csíráinak kialakítása, az alapvető szókincs és nyelvtani alapelemek elsajátítása.
65
5-8. osztály : -
a NAT által megkövetelt beszédszándékok, fogalomkörök, témakörök megtanulása az alapfokú nyelvtudáshoz szükséges szókincsek és nyelvtani ismereteknek elsajátítása.
A francia nyelvi csoportba történő felvétel módja Nemzetközi kísérletek sora igazolja, hogy az idegen nyelv - tanulás megkezdésének legoptimálisabb időpontja a 8-9. életév. Francianyelv oktatásban tanulóink harmadik osztálytól részesülnek. A nyelv megismertetése megszerettetése érdekében a második osztályosoknak - 2. félévben , heti egy órában - alapozó foglalkozást tartunk. Játékok, dalok, mondókák tanítása során figyeljük a gyerekek anyanyelvi szintjét, kiejtését, terhelhetőségét. A jó bizonyítvánnyal rendelkező, érdeklődő gyermekek felvétele a szülők írásbeli kérelme alapján történik. Eszközszükséglet A taneszközök kiválasztásánál fontos szempontnak tartjuk, hogy ne jelentsenek nagy anyagi terhet a családok számára. Tartalmazzák a NAT által megkövetelt beszédszándékokat, fogalomköröket, illetve a javasolt témaköröket. Fejlesszék mind a négy alapkészséget, különösen a beszédértést és a beszédkészséget. Tárgyi feltételek Az iskolavezetés minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a munkához szükséges tárgyi feltételeket biztosítani tudja. A szaktanteremben írásvetítő, kazettás magnó, az iskolai könyvtárban videolejátszó áll rendelkezésre. Videokamera teszi lehetővé a szerepjátékok, bemutató órák, találkozók megörökítését. Könyvtárunkban megfelelő számú szótár és mintegy 400 francia könyv várja diákjainkat. A könyvek nagy részét Győr testvérvárosának, Colmarnak, illetve a Francia Nagykövetségnek köszönhetjük.
66
Értékelés, osztályozás A francia második, választott idegen nyelv. A 3. osztályban megkezdett nyelv tanulását 8. osztály végéig folytatják a gyerekek. Ha egy diák nem képes a követelményszintet teljesíteni, felmentését a szülő - tanév végén - írásban kérheti a nyelv tanulása alól. Harmadik és negyedik osztályban érdemjegyet még nem adunk, szöveges értékeléssel tájékoztatjuk a szülőket. Az osztályozás bevezetésekor főleg a jegyek motiváló erejére támaszkodunk. Egy nyelv megszerettetésének alapvető feltétele, hogy minél több sikerélményhez juttassuk tanítványainkat. Ez oldott légkörű tanórákon, sok-sok pozitív visszajelzéssel lehetséges. A jó osztályzatok oldják a gátlásokat, segítenek leküzdeni a fel-felbukkanó nehézségeket. Minden évfolyamon pontozólap segítségével történik a gyerekek munkájának állandó, folyamatos értékelése. Így lehetőség van az esetleges hiányosságok azonnali pótlására és hónap végén általában jó érdemjegy kerül a naplóba, ellenőrzőbe. Félévkor és év végén a szülőket osztályzattal értesítjük az eredményről - ellenőrzőn, illetve bizonyítványon keresztül. A csoportok zömének tantárgyi átlaga 4,5 felett van. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a leírt eredmények eléréséhez sem szülői segítségre, sem különórákra nincs szükség. A gyerekek a tanórákon a rendszeres, önálló otthoni munkához minden támogatást megkapnak
Tanórán kívüli lehetőségek -
Azoknak a diákjainknak, akik alapfokú nyelvvizsgát szeretnének tenni, alaposabb felkészítésük érdekében szakköri foglalkozást szervezünk.
-
A Kodály- hét keretében minden decemberben - harmadik osztályos - nyílt órára várjuk a szülőket és az érdeklődő kollégákat.
- Minden tanév végén iskolai versenyt szervezünk a 3-7.évfolyamoknak. Franciaországból igyekszünk beszerezni az érdekes újságokat, könyveket a gyerekek munkájának jutalmazásához. - Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy tanulóink használhassák a francia nyelvet. Elkísérjük őket a város francia nyelvű kulturális rendezvényeire. Találkozókat szervezünk számukra a tanítóképző főiskola anyanyelvi lektoraival és hallgatóival.
67
Jean Desille tanár úr 1993 óta - tanévenként néhány hétig - anyanyelvi lektorként segítette munkánkat. 1999-ben felső tagozatos diákjainknak 5 napos párizsi tanulmányi kirándulást szerveztünk. Ezek a közvetlen kapcsolatok, a bemutatók és a közös ünneplések nagy mértékben fokozzák a gyerekek lelkesedését, tanulási kedvét.
Iskolai franciatanításunk eddigi eredményei Alsó tagozatban legfontosabb feladatunknak a nyelv megszerettetését tartjuk. A „szeresse !”célkitűzés mindvégig megmarad, de felső tagozatban egyre fontosabbá válik a „ tudja!” is. Tanítványaink szorgalmát, lelkesedését dicséri, hogy - 1989 óta minden évben- nyolcadikos diákjaink egy része sikeres alapfokú „A ” típusú nyelvvizsgát tesz. Felkészítésük az általunk összeállított nyelvkönyvekkel történik. Nagy öröm számunkra, hogy volt diákjaink közül mintegy harmincan francia szakos tanárnak készülnek. Közülük többen - az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola hallgatóival együtt - iskolánkban végzik francia nyelvi szakmai gyakorlatukat. Összegzés Magyarországon a francia nyelvtudás iránti igény a rendszerváltozás óta erőteljesen megnövekedett. A külföldi tőkebefektetők között Franciaország a 3. helyen áll, hazánkban mintegy 300 vegyes vállalat működik. Magyarország tagja az Európai Uniónak , melynek egyik munkanyelve a francia. Ismerete tehát az élet minden területén egyre fontosabbá válik. Erre a megnövekedett igényre válaszolva igyekszünk tanítványainkat úgy felkészíteni, hogy nyelvtudásuk segítse továbbtanulásukat, illetve majdani munkába állásukat.
4.3.3. Tenisz Iskolánkban az 1994/95-ös tanévben indult el a teniszoktatás speciális képzésként, a mindennapos testnevelés keretében. Célja
68
A játék - és sporttevékenység, valamint a testedzés lehetőségeinek és eljárásainak a felhasználásával úgy fejleszteni a tanulókat, hogy a játékban / majd később a versenyszintű sportban/ kialakult emberi kapcsolatok és viselkedésformák szokásokká alakulva beépüljenek a gyermek viselkedésrendszerébe.
Feladata Formálja a tanulók mozgás-, játék- és sportkultúráját. Elő kell segítenie a gyermekek egészséges testi fejlődését, fokoznia kell edzettségüket, teherbíró képességüket, alapvető fizikai képességeiket. A labdás ügyesség, a mozgáskészség fejlesztése. Mozgásos feladatokkal kialakítani a legfontosabb jártasságokat és készségeket, amelyek a sportág jellegéből adódnak. Elősegíteni az egészséges testi fejlődést, fokozni a szervezet edzettségét, ellenálló képességét. A sport révén kialakítani olyan tulajdonságokat / bátorság, határozottság, becsületesség /, melyekkel a tanuló a közösségi élet elemi szabályait meg tudja tartani. Felkelteni a tanulókban az érdeklődést, a kedvet a sport, valamint a versenyszerű sportolás iránt. Formálni személyiségüket, hogy kialakuljon igényük a mindennapos testedzésre, a szabadidő hasznos eltöltésére. A tenisz megszerettetésével a sportág népszerűsítése, a tehetségek felkutatása. A felvétel módja A mozgásos tevékenység részben a gyermekek normális testi fejlődését elősegítő tényező, a gyermek megismerő tevékenységének nélkülözhetetlen feltétele. Különösen vonatkozik ez a mozgásos játékokra, sportra. Erre alapozva az általános iskolába való beiratkozás előtt kerül sor az iskolaérett óvodás gyermek - válogató jellegű - ügyességi felmérésére, ismerkedésre. Olyan játékos feladatokra invitáljuk az óvodásokat, amelyekből kiderül, hogy képesek-e a tulajdonságaikban rejlő lehetőségeiket a feladatok megoldásában felhasználni. A teszt alapfeladatai a következő területeket célozzák meg: - labdaérzék - ritmus - mozgáskoordináció
69
- értelmi fejlettség - rátermettség - gyorsaság - rugalmasság - izomzat - kitartás Az egyes feladatok teljesítményszintéjének értékelése után értesíti az iskola a szülőket, hogy gyermekük felvételt nyert-e a tenisz-osztályba, illetve csoportba.
Működése A teniszoktatás működését 2 szintérre lehet felbontani: a) tanórák keretein belüli b) tanórákon kívüli foglalkozások a)
A délelőtti foglalkozások heti 2 óra csoportonkénttantárgyfelosztásban szerepelnek, az órarendbe szervesen illeszkednek..
b)
A tanórán kívüli edzés nem kötelező formában kerül meghirdetésre. A már leírtakon kívül, itt a legfontosabb célkitűzés : -
a tehetségek kiválasztása,
-
a velük való fokozott törődés.
a
Értékelés A teniszoktatás speciális jellemzője, hogy a teljesítményt nem érdemjegyekkel fejezi ki. Egyrészt a félévente elvégzett tesztek megmutatják mind a szakedzőnek , mind a tanulónak, hogy edzettségük, állóképességük, ügyességük, mozgásuk, hogyan változik hónapról hónapra. Másrészt, szintén a félévente rendezett háziverseny következményeként kialakul az úgynevezett „ piramis-modell ”. Mesterségesen kialakított versenyhelyzetekben pontozásos mérkőzést játszik minden tanuló, minden társával. Az eredmények kiértékelése után kialakul egy bizonyos sorrend.
70
A piramis szintjein helyezkednek el a tanulók. A legfelső szinten áll az a tanuló, aki a legjobb eredményeket érte el. Alatta helyezkednek el teljesítmény szerint a többiek. Minden gyerek motiválva van az egyre jobb eredménye elérésére. A legfelső szinten álló érdeke azt diktálja, hogy helyét minél hosszabb ideig megtartsa. A többieknél pedig fontos motiváló tényező az előbbre jutás, ill. a piramis szintjein a minél jobb hely elfoglalása.
1. 2. 4. 7.
8.
3. 5.
6. 9.
10.
Első osztályban az elvégzett tesztek alapján, szóban történik az értékelés. Második osztálytól tanév közben érdemjegyet a testnevelés tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése alapján kapnak a tanulók, a szöveges értékelés negyedévenként tartalmazza a teniszre vonatkozóan is a tanuló teljesítményét. Feltételek Az iskola korszerű tornaterme, az udvaron felépült két salakos teniszpálya maximálisan biztosítja a teniszoktatás folyamatos működését - teniszedző irányításával - az év bármely szakában.
71
4.4.
Általános munkarend Az iskola életével, a munkarenddel és ezek változásaival kapcsolatos döntéseket az iskolavezetőség hozza meg. Az intézmény munkarendjét részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzatának VI. fejezete; és annak kiegészítése tartalmazza. Az iskola tanulóinak jogait és kötelességeit a házirend fogalmazza meg, munkarendjüknek részletes leírásával együtt. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A tanév helyi rendjét mindenkor az oktatási miniszter által kiadott rendelet alapján az iskola vezetősége határozza meg. A tanév rendjét a nevelőtestület hagyja jóvá, ami rögzítésre kerül az iskola éves munkatervében. A tanév folyamán - az éves munkaterv figyelembevételével - részletes havi munkarendet az iskolavezetés készít, a munkaközösség - vezetők bevonásával. / A havirend a tanári szobában kifüggesztésre kerül. / Az oktatás és nevelés az iskola helyi tantervének tantárgy – és óraterve alapján történik. A tanítási órák 45 percesek. Az óraközi szünetek időtartama
72
10, illetve 15 perc. A napköziben és a tanulószobán az egységek időtartama 60 perc. Tanítási órákon való részvétel rendje
A tanulók számára van kötelező és szabadon választott tanóra. A szabadon választott tanóra kötelezően választott lesz: o 1. a 1. b
2 óra 2 óra
ének tenisz
o 2. a 2. b
2 óra 2 óra
ének tenisz
o 3. a 3. a 3. b
2 óra 2 óra 2 óra
ének francia tenisz
o 4. a 4. a 4. b
2 óra 2 óra 2 óra
ének francia tenisz
o 5. a 5. a 5. b
2 óra 2 óra 2 óra
ének francia tenisz
o 6. a 6. a
2 óra 2 óra
ének francia
o 7. a 7. a 7. a 7. a
2 óra 2 óra 0,5 óra 0,5 óra
ének francia irodalom matematika
o 8. a 8. a 8. a 8. a
2 óra 2 óra 0,5 óra 0,5 óra
ének francia irodalom matematika
o 3 – 8. évfolyam 3 óra énekkar / kamarazene
73
A kötelezően választott tanórákon való részvételt a szülők a képzés kezdeti évfolyamán vállalják. Erről írásban nyilatkoznak az oktatás egész időtartamára vonatkozóan.
A kötelezően választott foglalkozást az értékelés, minősítés szempontjából, továbbá a mulasztás és magasabb évfolyamra lépés szempontjából úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Egyéb szabadon választott foglalkozásokra is van lehetőség, ezek tanévre választhatóak ( lehetnek pl. szakkörök, sportkörök). Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Éves eseménynaptár Ünnepek : Tanévnyitó ünnepély Aradi vértanúk ünnepe Az 1956-os forradalom ünnepe Kodály Zoltán születése évfordulójának ünnepe Karácsonyi ünnepély Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe Tanévzáró bizonyítványosztás
Rendezvények : Szaktárgyi versenyek Kodály - heti rendezvények Kodály – Röplabda-kupa, Kosárlabda - kupa Tárogató teniszverseny Diáknap Énektagozatosok évzáró hangversenye A 8. évfolyamosok búcsúztatása A Diákkör rendezvényei, akciói :
74
Papírgyűjtés Karácsonyi vásár Farsang Diákköri nap Környezetvédelmi akció / Tisztítsuk meg környezetünket ! / Kiállítások Kirándulások Értekezletek : Tanévnyitó értekezlet : a tanév céljai, feladatai, programjai Félévzáró értekezlet : az első félév értékelése Tanévzáró értekezlet : a tanév értékelése, összegzés, a következő tanév előkészítése Nevelési értekezlet : pedagógiai, nevelési feladatok, problémák megbeszélése Szülői megbeszélések : Szülői értekezlet évente 3 alkalommal / szeptember, február, május / Fogadóóra általában évente 4 alkalommal / október, november, március, április / Szülői Szervezet értekezletei / általában a szülői értekezletek napján / Szakmai napok : Belső továbbképzések Prevenciós foglalkozások Tanítási szünetek tekintetében a minden tanévben kiadott „ Az oktatási miniszter rendelete a tanév rendjéről” alapján jár el az intézmény. Iskolánk pedagógiai célokra az oktatási miniszter fenti rendeletében meghatározott számú tanítás nélküli munkanapot használ fel. E napok felhasználásáról a nevelőtestület dönt, ami az éves munkatervben rögzítésre kerül. Egy tanítás nélküli nap programját a diákönkormányzat határozhatja meg. A belső kommunikáció rendszere
75
A tantestületet érintő kérdéseket értekezleteken beszélik meg a pedagógusok, ezeken hoznak döntéseket, határozatokat ; az értekezletekről jegyzőkönyv készül. A szakmai problémákat a munkaközösségi megbeszéléseken vitatják meg. Az év folyamán a tájékoztatás egyik eszköze a Körözvények füzete, ebben a tantestület egészét, vagy egy nagyobb csoportját érintő információkat közöl az igazgatóhelyettes. Az egy-egy munkaközösséget érintő információkról a munkaközösség-vezetőktől értesülhetnek a pedagógusok. A havi munkarend és friss tudnivalók az információs táblákon olvasható. A tanulókat érintő információkat a hathetente megrendezett iskolagyűlésen és az iskolarádión keresztül közöljük. Az információk átadása, a tudnivalók közlése elsősorban az osztályfőnök feladata. A szülők tájékoztatásának eszköze az üzenő füzet, tájékoztató füzet /ellenőrző /. Ezekben ismertetjük a szülőkkel az időszerű tudnivalókat, programokat / pl. fogadóórák, szülői értekezletek, ünnepélyek, szünetek, stb. / Alkalmanként előre elkészített tájékoztató lapon értesítjük a szülőket, illetve mérjük fel igényüket. Heti rendszer A tanév folyamán az oktatás ciklus - órarend alapján történik. A tanév elején kialakul a tanórán kívüli délutáni foglalkozások rendje / zeneórák, énekkar, felzárkóztatók, szakkörök, hittanóra /. Ezek időpontját és helyét az igazgatóhelyettesek rögzítik. Napi életrend : 6 00 - tól
Hajnali ügyelet - a szülő írásbeli kérése alapján
7 30 - 7 45 Gyülekező az iskola előtti téren ill. az aulában / időjárástól és évszaktól függően / 7 45 - 8 00 Felkészülés az első tanórára a tantermekben 8 00 - 8 45 Első tanítási óra 8 45 - 8 55 Óraközi szünet /a tanulók a tantermekben vagy a folyosón tartózkodnak / 8 55 - 9 40 Második tanítási óra
76
9 40 - 9 55 Tízórai szünet / a tízórait tanári felügyelettel minden tanuló ott fogyasztja el, ahol a 2. órája volt / 9 55 - 10 40 Harmadik tanítási óra 10 40 - 10 55 Óraközi szünet / az alsó tagozatosok egész évben, a felsősök a tavaszi és őszi hónapokban a szünetet szabadban töltik / 10 55 - 11 40 Negyedik tanítási óra 11 40 - 11 50 Óraközi szünet 11 50 - 12 35 Ötödik tanítási óra 12 35 - 12 45 Óraközi szünet 12 45 - 13 30 Hatodik tanítási óra 13 30 - 14 00 Ebéd az iskola ebédlőjében Az alsó tagozatosok tanítási óráik befejezése után ebédelnek, majd kezdődnek délutáni foglalkozásaik. A napközi otthon rendje / részletesen lásd 4.4.l. fejezet / : Utolsó tanórától - 15 00 Ebédelés, levegőzés, szabadfoglalkozás, uzsonna 15 00 - 16 00 Tanulás 16 00 - 17 00 Szabadfoglalkozás ,összevont ügyelet 14 órától a felső tagozatos tanulók számára az év eleji beosztás szerint énekkar, hittan, szakköri, sportköri foglalkozások működnek. Az iskola élete a szünetekben : Téli és tavaszi szünidő A munkanapokon a szülők írásban jelzett igénye alapján ügyeletet biztosít az iskola.
napközi
77
Nyári szünidő Napközi az iskolában helyben a tanév végéhez ill. a / következő / tanév elejéhez kapcsolódó egy-egy hét . Központi nyári napközis tábor Városi központi tábor minden évben más - más intézményben, központi szervezésben. Győrújbaráti napközis tábor: a nyár folyamán heti turnusokban üdülhetnek a tanulók, a tábort az iskola és a tábor igazgatása közösen szervezi. Egyéb nyári szünidei táborok szervezésére is van lehetőség, ezek megvalósítását a gyerekek igénye és a felkínált lehetőségek szabják meg. Ezeket a táborokat tanáraink szervezik meg, lehetnek nyelvi, sport, szabadidős, stb. jellegűek. A táborokhoz illetve a szünidei ügyeletekhez az iskola pedagógusai biztosítják a felügyeletet.
4.4.1. Napközi, tanulószoba, étkeztetés Napközi A napközi az együttműködés, az együttes tevékenység színtere. Közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét. Nemcsak az iskolai tanulmányok segítése, hanem az egyes gyerekek otthonosság- és komfortérzetének biztosítása is a jól működő napközi feladata éppúgy, mint az étkezési kultúra, az illemtudó viselkedés és a kommunikáció fejlesztése. A napközi otthon lehetővé teszi, kimunkálja egész napjuk, hetük tartalmi és tevékenységi egyensúlyát, s ezáltal elősegíti rendszeres és zavartalan részvételüket az iskolai oktatásban, a tanítási órákon kívüli programokban, nyugodt felkészülésüket a tanórákra. Fontos az egységes és egymásra épülő szokásrendszer kialakítása, az önállóság kifejlesztése.
78
Figyelemmel kell kísérni és megkönnyíteni a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók beilleszkedését, valamint kompenzálni kell a kedvezőtlen családi és környezeti hatásokat. A napközi otthon lényeges feladatai a helyes tanulási technikák elsajátíttatása, az igényes, alkotó munkára nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása. El kell sajátíttatni a tanulókkal a személyi és közösségi higiénia szabályait. Az egészségkultúrában tudjanak tájékozódni, életrendjük, életmódjuk kialakításának egyik vezérmotívuma egészségük fejlesztése legyen. A belépés feltétele A szülők igénye és írásbeli kérése alapján 1-4. évfolyamokon szervez az iskola napközis csoportokat. Igényfelmérés tanév végén, a leendő első osztályosok esetében beíratáskor történik. / A következő évi napközis csoportok kialakítása végett. / A napközibe való beiratkozás a szülők tanév eleji írásbeli kérelmére történik. A napközi otthonba való beiratkozásnak nem feltétele az étkezés befizetése, ha a tanuló a foglalkozásokon részt vesz.
A napközis csoportok fajtái : / igényfelmérés után alakítható ki /
- homogén csoport / egy osztályból / - összevont csoport / okt. törv. létszámhatárok miatt ! /
A kilépés feltétele Csak nagyon indokolt esetben, szülő írásbeli kérésére történhet, melyet a foglalkoztatási naplóban rögzíteni kell.
A működés rendje
79
A napközi működését az iskola közvetlenül a tanórák befejezése után indítja. A foglalkozások 16 óráig tartanak.16 - 17 óráig összevont napközis ügyelet van. Napközis foglalkozásokról alkalmi eltávozás csak szülő írásbeli kérelmére, a napközis nevelő engedélyével történhet. A napközis csoportok napirendje : étkezés / ebédeltetés /, szabadidős foglalkozás, tanóra , étkezés / uzsonna /, szabadidős foglalkozás. A szabadidős tevékenységek fajtái:
-
manuális készségfejlesztés, ének-zene-tánc, bábkészítés, bábozás, játék- és sportfoglalkozás séták, kirándulások vetélkedők
A szabadidős tevékenységek sorát színesítik a kéthetenként megtartott KLUBNAPKÖZIS foglalkozások, melyeken a tanulók érdeklődési körüknek megfelelő elfoglaltságot találnak. Megfelelő arányban kell alkalmazni az oktató jellegű és a kifejezetten szórakoztató jellegű elfoglaltságokat, valamint az épületben és a szabadban eltöltött időt. A tanítói munkaközösség dolgozza ki munkatervében - minden tanév elején - az éves célkitűzéseket, fő feladataikat és programjaikat.
Tanulószoba A szülők igénye és írásbeli kérése alapján, megfelelő számú jelentkező esetén 5-8. évfolyamon tanulószobai foglalkozásokat szervez az iskola. / A foglalkozás 13 00 - 16 00 – ig tart./ Feladata : -
önálló, rendszeres tanulásra nevelés helyes tanulási technikák elsajátítása tanult ismeretek rögzítése, gyakorlása egyéni foglalkozás, korrepetálás
A tanulószoba felügyelő tanárait az igazgató bízza meg, működési rendjét az iskola vezetősége határozza meg. A felügyelő tanárnak naplót kell vezetnie a foglalkozásokról. A tanulószobai foglalkozást fel kell tüntetni a
80
tantárgyfelosztásban, a működési feltételeit az iskolai költségvetésben biztosítani kell.
Étkeztetés
Az intézmény főzőkonyhát működtet. Minden tanuló és munkatárs igénybe veheti ezt a szolgáltatást, térítés ellenében. A diákok étkezése a tanórák befejezéséhez kapcsolódik, a felügyeletet pedagógus látja el. Feladat: a helyes, kulturált étkezési szokások kialakítása.
4.4.2. Iskolai szolgáltatások Kodály Zoltán Diákkör A Kodály Zoltán Diákkör az iskola gyermekszervezete, melyet a tanulók közös tevékenységük megszervezésére, a házirendben meghatározottak szerint, 1989. november 3-án hoztak létre. A Diákkör a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, évente egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének / faliújság, iskolagyűlés, iskolarádió stb. / létrehozásáról és működtetéséről.
81
A Diákkör működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A Diákkör véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A Diákkör feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Tekintetbe véve az életkor-pedagógiai sajátosságokat, irányított és korlátozott működésű önkormányzat létrehozása történt meg. A 6-14 éves korosztály csak tevékenységeinek egy részét képes öntevékenyen megtervezni és szervezni. Az érdekképviseletet, az érdekvédelmet csak irányítva képes megoldani.
A Kodály Zoltán Diákkör célja -
az iskolával, szülőkkel, más intézményekkel együttműködve, olyan programok, akciók szervezése, létrehozása, melyek során a gyermek önként vállalt feladatokat örömmel végez, teljesít. A szabadidő kulturált eltöltését is segíti.
A Kodály Zoltán Diákkör feladata Tartalmas, folyamatos, az önkéntességre épülő programok, akciók létrehozása, melyek hozzájárulnak a kör tagjai számára a megfelelő diákköri élet megteremtéséhez. A kör mozgósítja tagjait a demokratikus úton megválasztott diáktanács által meghirdetett programokra. A kör védi és képviseli tagjainak érdekeit. A Kodály Zoltán Diákkör tagja lehet -
iskolánk minden olyan tanulója, aki elfogadja a kör célkitűzéseit, működési szabályzatát.
A Kodály Zoltán Diákkör önálló jogi személyként, saját működési szabályzata szerint tevékenykedik. Bejegyzési száma: Pk. I. 60.503/1990.
82
Könyvtár Helyzetelemzés Az iskolában az alapítás éve óta ( 1983/84. ) működik könyvtár. Jelenleg 120m2 - es önálló helyiségben található. 2008-ban a könyvtár állománya 15.856 könyvtári egység /14.770 kötet könyv, segédkönyv, 1086 nem nyomtatott AV-dokumentum /, 25 féle folyóirat jár a könyvtárba, ezek elsősorban pedagógiai szaklapok. A könyvtár gyűjtőkörébe beletartozik minden olyan nem hagyományos dokumentumtípus is / hangkazetta, videokazetta, CD-lemez, hanglemez, dia.../, amelyek segítségével korszerű oktató-nevelő munka valósítható meg.
83
A könyvtári feladatokat főfoglalkozású könyvtáros látja el. A könyvtár minden nap igénybe vehető. Nyitvatartási ideje heti 22 óra. DVD, CD- lejátszó, videomagnó, számítógép és nyomtató segítik a könyvtár működését. Ezekkel a korszerű eszközökkel magas színvonalú szolgáltatások biztosítottak. Minden osztályban könyvtárhasználati órák kerülnek megtartásra, az anyanyelv és informatikaórák keretében. Használói kör Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtár célja, feladata Az iskolai oktató-nevelő munka támogatása, segítése, az ehhez szükséges dokumentumok biztosítása. A tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatra nevelése. Legyen a könyvtár a tanulás fontos eszköze és színtere. A tanulók használják rendszeresen az iskolai könyvtárat, igényeljék szolgáltatásait. Alakuljanak ki könyvtárhasználói szokásaik. Sajátítsák el az önálló ismeretszerzéshez szükséges ismereteket, technikákat, módszereket. Váljon igényükké az önművelés.
A könyvtár működési rendje A könyvtár a 11/1994. MKM rendelet 6/c. §. alapján működik. 1) A beiratkozás és a könyvtári szolgáltatások igénybevétele ingyenes. 2) A könyvek kölcsönzési határideje egy hónap, igény esetén meghosszabbítható. 3) A tanulók egy alkalommal, maximum 6 db könyvet kölcsönözhetnek. 4) Az elveszett vagy megrongált könyv helyett az olvasó köteles új példányt beszerezni, illetve az árát megtéríteni.
84
5) A beiratkozás egy tanévre szól. A tanév végén minden kikölcsönzött dokumentumot vissza kell hozni. 6) A különböző AV-dokumentumok, régebbi folyóiratok, csak a pedagógusok számára kölcsönözhetőek. 7) A kézikönyvtár mindenki számára csak helyben használható rész. 8) A könyvtárban DVD és videovetítéseken, szabadidős foglalkozásokon lehet részt venni. 9) A könyvtáros minden osztálynak könyvtárhasználati tanórákat tart.
rendszeresen
könyv-
és
10) A szaktanárok könyvtárhasználatra épülő szakórákat tarthatnak a könyvtárban. 11) A könyvtár minden tanítási napon az olvasók rendelkezésére áll. Az iskola éves munkatervében kerül rögzítésre a heti nyitvatartás. / Nyitvatartása heti 22 óra. /
Hangszeres zeneoktatás A győri Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai folytatnak intézményünkben hangszeres oktatást zongora, hegedű, cselló, fuvola, ütő tanszakokon. A Liszt Ferenc Zeneiskolával jó az együttműködés, részt veszünk egymás rendezvényein, ünnepségein.
Kulturális rendezvények
85
A tanév folyamán kiemelkedő rendezvénysorozatunk iskolánk névadójának, Kodály Zoltánnak a tiszteletére rendezett megemlékezés. A rendezvénysorozat alkalmával sokszínű programokba ( versenyek, előadások, kiállítások, hangversenyek) vonjuk be iskolánk minden tanulóját - a legkisebbektől a legnagyobbakig, - sőt a szülők számára is többféle lehetőséget kínálunk az intézmény munkájának megismeréséhez. A programok színességével az a célunk, hogy névadónk szellemi örökségéhez méltók legyünk, és megmutassuk az érdeklődőknek az igényesen végzett, magas szintű pedagógiai munkánkat. / Részletesebben lásd 4.6. fejezet /
Hittan Az intézmény vallás tekintetében semleges, ugyanakkor biztosítja, hogy tanulói hitoktatásban részesüljenek. Az iskola az evangélikus, katolikus és református hitoktatásnak ad helyet. A hittanórák óra - és terembeosztását az igazgatóhelyettesek és a hitoktatók év elején közösen végzik el.
4.5.
Pályaválasztás
Nagy felelősség a fiatalok számára utat mutatni és ezzel részt vállalni jövőjük formálásában. Különösen nehéz pályaválasztási tanácsot adni ma, gyorsan változó világunkban. A helyes pályaválasztás előkészítése az általános iskola fontos feladata. Ez az előkészítő folyamat egymással szoros kapcsolatban lévő három mozzanatot foglal magában: A különböző pályák, foglalkozások, szakmák bemutatását a tanulóknak.
86
A diákok sokoldalú, alapos megismerését, személyiségük és a pálya követelményeinek szembesítését, a tanulók fejlesztését a választott foglalkozás szempontjából . Tájékozódást az iskola- és pályaválasztási szándékok alakulásáról, a reális pályaválasztási döntés közvetlen előkészítését. Ezeket a feladatokat az osztályfőnököknek kell elvégezniük a pályaválasztási felelős segítségével, irányításával. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék a különböző pályaköröket, ezeken belül az őket érdeklő pályákat részletesen. Ezeket osztályfőnöki órákon / esetleg meghívott előadók segítségével /, iskolalátogatásokon, videofilmek megtekintésével lehet megvalósítani. A pályaválasztási döntés kialakításakor mindig a teljes személyiséget kell figyelembe venni. 5., 6. osztályban az érdeklődés feltérképezése az egyik fő feladat, az önismeret kialakítása, fejlesztése mellett. 8. osztályra el kell érnünk, hogy a gyerekek képesek legyenek a reális önértékelésre. A döntésnél figyelembe kell venni a tanulók testi jellemzőit, egészségi állapotát. Minden évben folyamatosan az iskolaorvos és a védőnő vizsgálja meg, illetve szűri a tanulók pályaalkalmasságát, esetlegesen szakorvosi vizsgálatra küldi a gyerekeket. A reális döntés előkészítéseként egyéni beszélgetéseket kell folytatni a tanulókkal. A szülőkkel együtt kell kialakítani a megfelelő döntést. A nyolc és hatosztályos gimnáziumok lehetővé teszik a tehetséges tanulóknak, hogy a negyedik, illetve hatodik osztály elvégzése után kilépjenek az általános iskolából.
A pályaválasztási feladatokat a 11/1994. ( VI. 8. ) MKM rendelet 6. § ( 7) és 8. számú melléklete, valamint az oktatási miniszter – adott tanév rendjéről kiadott – rendelete alapján végezzük. A jelentkezéseket az erre rendszeresített jelentkezési lapon továbbítja az iskola. A jelentkezési lapok pontos kitöltését az osztályfőnök végzi.
87
4. 6.
Hagyományok Szervezeti hagyományok Az iskola belső életét a Házirend szabályozza, ennek ismerete és betartása mindenki számára kötelező. Az iskola diákszervezete a Kodály Zoltán Diákkör / működését részletesen lásd 4.4.2. fejezet /. Az iskola és külső kapcsolatai
88
Kiemelkedően jó az iskola és a környező óvodák kapcsolata, elsősorban a Tárogató Úti Óvodával és a Móra Ferenc Óvodával. Az óvónők többször látogatnak tanórákat az első osztályokban, és a leendő elsős tanítónők is megnéznek óvodai foglalkozásokat. Egymás szakmai programján is részt vesznek a kollégák. Tantárgyi hagyományok Első osztályban nyílt bemutatóórákat tartunk : -
az óvónőknek, a szülőknek, a leendő elsős szülőknek.
A 3. osztályos francia nyelvi csoportban is nyílt bemutatóórát tart a szaktanár a szülők részére. A leendő elsősök számára minden évben az iskola arculatát bemutató nyílt napot szervezünk, ekkor megismerkedhetnek intézményünkkel, bepillanthatnak hétköznapjaiba /pl. könyvtár, számítástechnika, teniszfoglalkozás stb. /. Tantárgyi versenyeket a városi, területi versenyek előfordulójaként tartunk. Ezeken kívül megszervezésre kerülnek : -
Alsó tagozatban a matematika évfolyamonként. - Vers- és prózamondó versenyek. - „ Tündérsíp ” mesemondóverseny. - Francia nyelvi verseny.
és
anyanyelvi
versenyek,
A legjobb eredményt elért tanulókkal városi és megyei szervezésű vetélkedőkön, versenyeken veszünk részt. Ezek egyéni illetve csapatversenyek, tantárgyi illetve művészeti versenyek / pl. : Holenda Barnabás matematika, Zrínyi Ilona matematika, anyanyelvi és helyesírási, vers- és prózamondó, Kazinczy szépkiejtési, környezetvédelmi stb./, lehetnek levelezős versenyek vagy pályázatok. Jelentős a sportversenyek száma, elsősorban röplabda, kosárlabda, atlétika és tenisz sportágakban.
A névadó kultusz hagyományai
89
Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójának, Kodály Zoltán születésének évfordulójáról. Egész tanévben fontosnak tartjuk, hogy névadónk szellemi örökségét követve oktassuk és neveljük tanítványainkat. A december 16-i évforduló - Kodály születésnapja - köré szervezzük iskolánk legfontosabb ünnepségsorozatát. Ekkor versenyeket rendezünk / Kodály Zoltán életútja, népdaléneklési, mesemondó, anyanyelvi / , kiállításokat készítünk tanulóink munkáiból, lehetőség szerint előadókat hívunk meg / témái pl.: Kodály Zoltán öröksége, Kodály és a népzene, a Kisalföld népi hagyományai /. A környező óvoda gyerekeit ovikoncerttel szórakoztatjuk. Hangversenyt szervezünk, melyen iskolánk diákjai ill. meghívott vendégművészek lépnek fel. A programsorozatot ünnepi koncert zárja, melyre a szülőket és az iskolával kapcsolatot tartó intézmények vezetőit, munkatársait várjuk. Ünnepek az iskolában Az állami ünnepek közül kiemelten fontos az 1956. október 23-i forradalom és az 1848. március 15-i forradalom és szabadságharc ünnepe. Ezekre a magyar munkaközösség, az ének szakos tanárok a 7. és a 8. évfolyam tanulóinak bevonásával ünnepi műsorral készülnek. A két évfordulón az egész iskola számára ünnepélyes megemlékezést tartunk. Az Aradi vértanuk évfordulójáról is megemlékezünk. Az iskola életéhez kapcsolódóan ünnepélyes tanévnyitót tartunk, ahol köszöntjük új első osztályosainkat ; a tanévzáró bizonyítványosztást osztálykeretben szervezzük. A végzős 8. évfolyamosoktól a hetedikesek vesznek búcsút, ezen a búcsúztatón a diákok, tanárok és a szülők vesznek részt. Bensőséges, családias jellegű ünnep iskolánk életében a karácsony. Erre az alkalomra az alsó tagozatosok kedveskednek a diákoknak műsorral. Osztálykeretben kerül sor a Mikulásünnepre. Rendezvények A Diákkör rendszeresen megszervezi hagyományos rendezvényeit, akcióit. Ilyen: a farsang, diáknap, papírgyűjtés, környezetvédelmi akció, kirándulás. A testnevelő tanárok minden évben Kodály-röplabdatornát és kosárlabdatornát szerveznek. Hagyomány már, hogy májusban városi szintű teniszverseny színhelye iskolánk.
90
Testvériskolai kapcsolat 1989 óta a finnországi Kuopio város Saarijarvi általános iskolájával baráti kapcsolatot ápolunk. Az együttműködés célkitűzései a következők:
Szoros baráti, szakmai kapcsolat kiépítése és elmélyítése a két iskola között.
Az iskolavezetés rendszeres kapcsolattartása, információk nyújtása / szakmai tapasztalatcsere /.
Bővíteni az ismeretséget és barátságot a tanárok között.
Az énektanárok továbbképzés jellegű cseréje.
A tanulói levelezés kibővítése, ennek kapcsán a baráti kapcsolatok erősítése.
Diákcsoport üdültetése, - igény és lehetőség szerint művészeti csoportok cseréje.
Ebben a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítása a két iskola önkéntes együttműködésén alapul, amelyet részleteiben mindkét fél elfogadott.
91
