NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Alapelvek a. Iskolánkban olyan belső iskolai légkör megteremtését szeretnénk, amelyben tanár, diák egyaránt jól érzi magát, ahol a tanuló is alkotó részese a tanítási-tanulási és nevelési folyamatnak. Az alábbi értékeket tartjuk a legfontosabbnak: 1. Egymás tiszteletben tartása, megbecsülése 2. A gyermekek bevonása az iskolai élet szervezésébe 3. Az egyéni érdeklődés, a képességek tiszteletben tartása 4. Optimális követelmények a diákokkal szemben 5. A pedagógus segítő támogatása a gyermekek a tanulmányi munkájában és a magánéletükben egyaránt b. Az egyének fejlesztését, képességeik, készségeik kibontását, továbbfejlődését a pedagógia eszközeivel a következőképpen biztosítjuk: 1. Tervszerű oktató-nevelő munkával biztosítjuk az alapkészségek fejlesztését. 2. Általános, jól hasznosítható alapműveltséget nyújtunk. 3. A gyermekek világszemléletének megalapozását magas színvonalú természeti és társadalmi ismeretek nyújtásával segítjük. 4. Az emberi humánum, az egyén és a közösség tisztelete áthatja tevékenységeinket. 5. Nemzeti kultúránk, történelmünk, népi hagyományaink megismertetésével egészséges hazaszeretetre nevelünk. c. A személyiségfejlesztés által szeretnénk elérni, hogy tanulóink nemes erkölcsi és egészséges testi, lelki tulajdonságokkal rendelkezzenek. Ezek a következők: 1. Humánus, erkölcsös, művelt, kötelességtudó, szüleit és nevelőit tisztelő, érdeklődő, nyitott a másság iránt is, kreatív, viselkedésében kulturált, udvarias, hazaszerető. 2. Egészségesen él, sportol, környezete tiszta; megjelenése ápolt, az alkalomhoz illő. 3. Becsüli a munkát és az alkotó embert, ismeri a tanulás és az önképzés hatékony módszereit. 4. Életkorának megfelelő szinten ismeri nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket. Tiszteli más népek értékeit, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.

1170

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM 5. Ismeri és betartja a társadalom által elfogadott viselkedési normákat. Képes a közösségben egyéniségének és a közösségi élet szabályainak egyaránt megfelelni. 6. Beszéde, viselkedése kulturált. Ez utóbbi tulajdonságok kialakítása érdekében törekedni kell a leghatékonyabb személyiségfejlesztésre.

1.2 Célok: A tudás közvetítése, az alapkészségek elsajátíttatása Célunk olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelynek segítségével képesek bekapcsolódni az őket körülvevő környezet, a valós élet gyakorlatába. Megalapozzuk a tanulók értelmi-érzelmi nevelését, mind magasabb szintű tudását. Iskolánkban olyan nyitott, fogékony gyerekeket szeretnénk nevelni, akik igényes alapismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű ismeret megszerzéséhez. Nagy súlyt fektetünk a logikus gondolkodási műveletek elsajátíttatására, amelynek segítségével önállóan is képesek lesznek önmaguk tudásának bővítésére, akár az élethosszig tartó tanulásra is. Célunk, hogy tanulóink ismereteik, kommunikációs készségeik birtokában /írás, olvasás, számolás, beszéd-kommunikáció, viselkedési kultúra/ igényesen élő, feladatokat vállaló, egymást segítő fiatalok legyenek.

Célunk az általános emberi értékek megismertetése és elfogadtatása, modellálása: 1. Humánus gondolkodás és viselkedés 2. Egymásra figyelés, empátia, nyitottság 3. Nyíltság, bizalom, elfogadás 4. Értelmes rend és szabadság harmóniája 5. Egyénben, személyiségben gondolkodás - nevelésben és oktatásban egyaránt - ugyanakkor a közösség, a „közös ügy” felelősségének vállalása 6. Ismeretszerzés és képességfejlesztés helyes aránya 7. Tudás, szakmai hozzáértés, a teljesítmény, az aktivitás elismerése 8. Pozitív gondolkodás, szeretet 9. Sikerorientáltság diák és pedagógus számára egyaránt 10. Szűkebb és tágabb környezetünk védelme 11. Ezen értékek hiteles képviselése 1171


Speciális célok: Hagyományainknak megfelelően továbbra is kiemelten fejlesztjük a tanulók mozgáskultúráját, többféle lehetőséget biztosítunk a mozgásformák iránti igények kielégítésére. /Néptáncoktatás az alsó tagozaton, aerobic-, úszásoktatás, tanórán kívüli lehetőségként néptánc, mozgásművészet, különböző sportok kipróbálásának lehetősége a DSK-n belül/. Egészségesen fejlett személyiségek kialakításában jelentős szerepet szánunk az osztályfőnököknek, osztálytanítóknak. Tervszerű egészséges életmódra, életvitelre neveléssel, célszerű szokásrend kialakításával érhetik el a kitűzött célokat. A környezet és a természet szeretetére, védelmére sokrétű megközelítéssel kell nevelnünk. Mindennapi munkánkat át kell hatnia ennek a gondolatnak, a személyes példamutatás pedig a legfőbb nevelő erő. A néphagyományok ápolása áthatja egész iskolai oktató és nevelő tevékenységünket. Tanórákon és tanórán kívül szervezett programokon hívjuk fel a városi gyermekek figyelmét már elfeledett vagy tőlünk távoli szokásokra, játszóházat szervezünk, hogy közvetlen átéléssel ismerhessék meg a tanulók a néphagyományokat. Külön lehetőséget biztosítunk a kézműves foglalkozásokra. Gondoskodnunk kell a különböző képességű, illetve az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. Az integráltan nevelkedő tanítványaink beilleszkedését, tanulmányi munkáját folyamatosan segítjük.

1.3 Feladataink a nevelés terén: Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia. Az iskola feladata, hogy szilárd alapokat teremtsen, a fiatalokat tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására és kreatívvá a megszerzett képességek birtokában. Minden tevékenységet a szemléletesség, a cselekedtetés, önálló munkáltatás és a differenciáltság hasson át. Feladatunk feltárni azokat a belső lehetőségeket, ösztönző erőket, amelyek minden gyermekközösségben benne vannak. Kiindulni csakis jól motivált alapból lehet. A felfedezés öröme, a sikerélményhez jutás pozitív érzelmei megerősítik a tanulókat. Ki kell használni, hogy ma már nemcsak az iskolában juthatunk ismeretekhez. Nagyobb szerepet kell kapni az önálló olvasásnak, a szakkönyvek, az internet és egyéb információhordozók által megszerezhető tudásnak. 1172


A nevelési feladatainkat át kell hatnia a következő elveknek: 

iskolai és szabadidős tevékenységek összegződésének elve



kötelező és szabadon választható tevékenységek egységének elve



fizikai-szellemi és az erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve



az esélyegyenlőségre való törekvés elve.

A nevelési feladatok főbb területei: 

az élet tisztelete és védelme,



a színvonalas alapműveltség, sokoldalúság, - egymás tisztelete, mások értékeinek megbecsülése,



a másság elfogadása, tolerancia, pozitív gondolkodás,



a szellemi és fizikai munka igénye, értéke,



becsületesség, őszinteség, humanitás,



a haza szeretete, múltunk, hagyományaink tisztelete,



az etikus, életkornak megfelelő értékrend,



a szép és értékes iránti igény,



a természeti környezet megóvása,



a reális énkép, helyes önismeret kialakítása,



az alkotás örömének felfedeztetése, a sikerélmény motiváló hatásának felismertetése,



a család szeretete, megbecsülése,

1.4 Eszközök, eljárások A nevelési célok megvalósításában a pedagógusok a személyiségfejlesztésre irányuló eljárásokat és módszereket közvetlen vagy közvetett formában alkalmazzák. A nevelés területei

Közvetlen módszerek

Szokások kialakítása

A követelmény felállítá- Közös célok kitűzése sa

Közvetett módszerek

Hagyományok kialakítása

Gyakoroltatás segítség- Követelés adással Ellenőrzés Folyamatos ellenőrzés Ösztönzés

1173

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM Értékelés Magatartási modellek Elbeszélés bemutatása

A követendő egyéni és csoportos

Tények, jelenségek be- minták kiemelése mutatása

Irodalomból, művészetből

Személyes példamutatás hozott példa ismertetése Tudatosítás

Magyarázat

Vita

(a meggyőződés ki- Beszélgetés alakítása)

A tanulók önálló elemző munkája

Az oktatási célok megvalósításában a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszerei fontos szerepet kapnak.

1.5 Sikerkritériumok Nyolcadikosaink év végi vizsgaeredményeit minimum szinten a tanulók 90-%-a teljesíti; A nyolcadikosok beiskolázása akkor sikeres, ha a tanulók 60 %-a az első helyen megjelölt iskolában folytathatja tanulmányait; Idegen nyelvtanításunk akkor sikeres, ha a tagozatos nyolcadikosok B1 vizsgaszintet elérik és közülük a 60% B2-es vizsgaszintet is tudja teljesíteni. A természettudományi tagozat munkáját akkor tekintjük sikeresnek, ha a tanulók 60%-nak pályaorientációját meghatározza. A felderített tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek felzárkóztatása eredményeket, pozitív elmozdulást hoz; Az évismétlők száma a tanulólétszám 2 %-át nem haladja meg; A problémás gyermekek közösségbe való beilleszkedése elfogadható szinten sikerül; A pedagógusok közötti elvándorlás, pályaelhagyás négyéves átlagban az 2 %-ot nem haladja meg.

1174


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola szerepe a gyermeki személyiség formálásában az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át. Miközben az oktatásban az átadandó ismeretek megsokszorozódtak, kitágult az iskola, mint másodlagos szocializációs színtér feladatköre. A családok hagyományos nevelő funkciói arányaiban és minőségében is megváltoztak, a megalapozó érzelmi nevelés egyre kiegyensúlyozatlanabb, és a szülőmodellek szilárdsága is fellazult. Az iskolai személyiségfejlesztésnek ezért sokszor a családi nevelés hiányosságait is pótolni kell, és a gyermeket érő külső hatások (negatív közösségi életminták, a tömegkommunikáció és a kortárscsoportok befolyása, a tárgyi értékek preferálása a humanisztikus értékekkel szemben) személyiségromboló, olykor veszélyeztető hatásait is kompenzálni kell.

Célunk: hogy az iskolai nevelés hatására sokoldalú, kreatív, reális önismerettel, önbizalommal rendelkező, a közösséget alakítani, építeni tudó, öntevékeny, nyitott, kiegyensúlyozott, alkotó személyiség bontakozzon ki. A cél eléréséhez elengedhetetlen a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek szükségesek az egyénnek a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalomba való beilleszkedéshez és a munkához.

Feladataink: 

A gyermek ismerje és tartsa tiszteletben az emberi együttélés alapvető szabályait, az emberi jogokat és az emberi méltóságot, legyen képes a családi, közösségi konfliktusok hatékony kezelésére, a pozitív döntéshozásra.



Rendelkezzék a tudatos állampolgári léttel, az aktív állampolgársággal összefüggő társadalmi ismeretekkel. Értékrendjében fogalmazódjon meg a magyarság, az anyanyelv, a nemzeti történelem és kultúra hagyományainak tisztelete és megőrzésének szándéka.



Alapvető attitűdje legyen a tolerancia, az empátia, más népek, nemzetiségek és kultúrák elfogadása.



A gyermek személyiségének fejlesztése egyéni, személyre szabott bánásmódot igényel, amely minden gyermeknek joga és szükséglete is egyben. A kompetencia alapú oktatás keretei között az egyén szükségleteinek megfelelő egyéni fejlesztés, képességek szerinti differenciálás érvényesül a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon is. 1175


Eszközeink: (a személyiségfejlesztés a célokból adódóan minden nevelési területet áthatja) 

A pedagógus személyisége a legfőbb modell, így minden tanóra lehetőséget teremt a személyiségfejlesztésre.



Az alsó tagozat 1-4. osztályában az erkölcstanórák, felső tagozatban az osztályfőnöki és az erkölcstanórák adnak lehetőséget a gyermeki személyiség pozitív irányú alakítására, az életvezetési ismeretek és készségek gyakoroltatására.



Alsó tagozatban a beépített drámapedagógia módszer a maga speciális eszköztárával hatékonyan fejleszti a gyerekeket.



Az 5. és 6. évfolyamon az osztályfőnöki óra ad lehetőséget az önismeret tudatos alakítására.



Az erkölcstan tantárgy keretén belül nyílik mód a morális kérdések megvitatására, a vitakészség fejlesztésére az életkori sajátosságok figyelembe vételével.



A személyiségfejlesztés sikere abban mérhető, hogy a kamaszkori vagy az esetleges későbbi életproblémák elkerülhetőek, ily módon prevenciónak is tekinthető.

A nevelőmunka főbb területei: a. Értelmi nevelés: Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A világ megismerésére való igény kialakítása. A tudás tisztelete. b. Erkölcsi nevelés: Az alapvető erkölcsi értékek meggyőződéssé alakítása, morális kérdésekben pozitív döntéshozás, nyitottság a vitára. c. Közösségi nevelés: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készég kialakítása. Az önismeret és a konfliktusmegoldó-készség fejlesztése. Mások véleményére való kíváncsiság a kommunikáció és a kulturált viselkedés képességeinek fejlesztése. d. Érzelmi nevelés: A természeti és társadalmi környezet jelenségeire, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A pozitív és negatív irányok megkülönböztetése a tanulói közösségekben. Az érzelmek hiteles képviselete, reális önismeret. e. Munkára nevelés: Az alkotások elismerésének, a munka fontosságának tudatosítása. Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek gyakoroltatása. Az akarati tényező kibontakoztatása, mely szorgalommal és céltudatossággal párosul. 1176

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM f. Nemzeti nevelés: A hazaszeretet érzésének felébresztése, az anyanyelv tisztelete, a szülőhaza múltjának és jelenének megismertetése, a népi hagyományok, a nemzeti kultúra megbecsülése. g. Állampolgári nevelés: A tanulók megismertetése az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek iránt. A gyerekek fokozatos bevonása az iskolai és közösségi életbe, a demokrácia módszereinek megismertetése. h. Testi nevelés: A testmozgás iránti igény felkeltése, a testi képességek fejlesztése. Az egészséges életmódra, az egészségvédelemre való igény tudatos kialakítása és a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése. i.

Művészeti nevelés: Különböző művészeti ágak, művészeti alkotások bemutatása által. Az igény felkeltése, hogy a tanulók saját maguk alkossanak, vegyenek részt közös művészeti munkában.

j.

Környezetvédelemre nevelés: A természet szeretetére, megismerésére való nevelés. A környezet tisztaságára, védelmére nevelés. Felelősségteljes magatartás kialakítása szűkebb és tágabb környezetünk iránt.

k. Fogyasztóvédelemre nevelés: A környezet szempontjait is figyelembe vevő, ökológiailag tudatos fogyasztók nevelése. Kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, amely figyelembe veszi a minőséget, a gazdaságosságot és a takarékosságot. l.

Gazdálkodásra nevelés: Az egyén kezdeményezőképességének és vállalkozói kompetenciájának erősítése annak érdekében, hogy mindennapi életében céljai eléréséhez reális terveket tudjon készíteni és végrehajtani.

3. A közösségfejlesztéssel, kapcsolatos feladatok

személyiségfejlesztéssel

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

1177

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM b. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

3.1 Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: 

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.



A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.



Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.



Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.



Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, 1178

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. 

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.



A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Célunk: a tanulók teljes életet éljenek az iskolai közösségben, alkalmazkodva a közösen megfogalmazott és elvárt értékekhez, magatartási szabályokhoz és viselkedésmintákhoz. Célok

Feladatok

A tanulói közösségek és neve- A tanulói közösségek kialakítása, tudatos, tervszerű lői irányításuk megszervezése nevelői fejlesztése. Információs és értékelő fórumok, keretek létrehozása. A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele a tanulóközösségek szervezésében. A tanulóközösségek és a kö- A tanulóközösségek nyolc éven át tartó tudatos fejleszzösségi élet tartalmának fej- tése, érett, önmagát irányítani tudó közösséggé alakítálesztése

sa. A tolerancia gyakoroltatása etnikai, vallási, világnézeti, egészségi, anyagi és érzelmi téren. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára a közösség elfogadó magatartásának kialakítása.

Az önkormányzás képességé- A közösség összehangolt tevékenykedtetése hosszú távú nek alakítása

cél elérése érdekében, munkájuk folyamatos értékelésével.

A közösségek tevékenységé- Tudatos tervezés és szervezés által a tanulói közösség nek szervezése

tevékenységének irányítása. A közösségi tevékenység önállóságának fokozása.

A közösség egyéni arculatá- Az összetartást erősítő formai kereteknek, viselkedési nak, hagyományainak kialakí- formáknak és tevékenységeknek kialakítása, amelyek a közösség által elfogadott szabályok normarendszerébe 1179

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM tása

épülnek és közösségi értékké fejlődnek. A magyarságtudat erősítése, nemzeti és iskolai hagyományok ápolása. Iskolánk névadójának, Bókay Árpád életének, tevékenységének megismertetése. Iskolai ünnepségek: évnyitó, ballagás, évzáró. Iskolai megemlékezések: október 6-a, október 23-a, március 15-e, magyar kultúra -, költészet -, Föld -, madarak, fák napja. Bókay-díj átadása. Iskolai évkönyv kiadása.

A tanulói közösségek fejlődése szempontjából jelentős szerepet kap a diákönkormányzat helyi szervezete. Céljuk főképpen a gyermeki jogok védelme, az érdekérvényesítés figyelemmel kísérése. Sok öntevékeny programot szerveznek, jó ötleteikkel segítik a közös együttlétek szervezését. A diákságot érintő kérdésekben számítunk véleményükre: pl. házirend, iskolai rendezvények. A gyermekek aktívan vesznek részt a diáksportkör munkájában is. A jól működő szakosztályok jelentős eredményeket tudnak felmutatni, osztályközösségen kívüli közösségformálásban is fontos szerepet kapnak. Az összetartozás, a közös cél összekovácsolta a művészeti csoportjaink tagjait is. A szülők nagy örömére ezek a programok elősegítik a gyermekek fejlődését, a szabadidő igényes és hasznos eltöltésére nevelnek.

3.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Célunk: 

Hatékony segítségnyújtás a rászoruló gyermekek részére a gyermekvédelmi feladatokat ellátók, valamint az iskola pedagógusainak közre működésével, komplex családgondozással.



Tanulási esélyegyenlőség biztosítása

Feladatok: A) Prevenció: 1. Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítésének eszközei: Rendszeres és kölcsönös kapcsolattartás a körzeti óvodákkal Ún. szülői kérdőív kitöltése A Nevelési Tanácsadóba került óvodások szakértői véleményének ismerete 1180

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM 2. Az iskolába ill. másik osztályba lépő új tanulók beilleszkedési nehézségeinek könnyítése, különös tekintettel a vidékről származó családoknál Fokozott figyelem és segítés a tanulásban, az osztálytársakkal való kapcsolat és az iskolai hagyományok megismerése terén A tanulók személyiségének megismerése, ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása A tanulók tehetségjegyeinek feltárása A tanulási nehézségek okainak megismerése A segítségnyújtást szükség esetén a családra is ki kell terjeszteni. 3. Megfelelő önértékelés, konfliktuskezelés, kommunikáció kialakítása: Lehetőleg személyre szabott, elfogadó bánásmód az iskola minden tanulójával Személyiségfejlesztés, mentálhigiénés programok, pszicho-dráma, közösségépítő játékok 4. Szülők iskolája Külső szakemberek bevonásával, felvilágosító, vitaindító beszélgetések szervezése a nevelési nehézségekről, örömökről, biztonságos internetezésről, stb. 5. Pedagógusok továbbképzése: Személyiségfejlesztés segítését szolgáló továbbképzések szervezése (pl. Csendes Évaprogram, Gordon, tranzakció-analízis stb.)

B) Korai felismerés és segítségnyújtás: 1. A gyermekek viselkedésének legapróbb módosulásait érzékelni, jelezni kell. Az okok meghatározása (pl. családon belüli érzelmi okok, agresszió, betegség, szociális gondok, drog, iskolai gondok, stb.) 2. Az okok felderítésében és azok megszüntetésében is fontos eszköz lehet a megértést, elfogadást tükröző segítő beszélgetés a gyerekkel és szükség esetén a család többi tagjával is. 3. Az iskolában jelentkező problémákat a segíteni akarás szándékának éreztetésével kell jelezni a szülőknek. 4. Családlátogatás 5. A probléma kezelésének egyéni stratégáját kell kialakítani, melyet rugalmasan, mindig a helyzetnek megfelelően kell módosítani. Szükség esetén az osztály és a szülői közösséget 1181

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM is bevonva. Az egyéni segítségnyújtás érdekében felzárkóztató foglalkozások, napközi otthonos ellátás, tanulószobai foglalkoztatás biztosítása. 6. Fejlesztő foglalkozások: a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, bővítése az egyénhez igazodó módszerekkel 7. Tanulási nehézség esetén a programban leírt módszerek, tanulásszervezési eljárások alkalmazása. 8. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési és értékelési eljárások 9. Szükség esetén külső szakemberek bevonása: 

iskolapszichológus (pszichoterápia), szülőknek, pedagógusoknak nevelési tanácsadás, önismereti csoport szervezése 7. és 8. osztályos tanulóknak.



esetmegbeszélő konferencia



Nevelési Tanácsadó szakszolgáltatásainak igénybe vétele (szakembereket hívunk segítségül)



veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése



anyagi, szociális probléma esetén a Családsegítő Szolgálat, önkormányzati szociális segítségnyújtás igénybevétele



Gyámhivatal bevonása szükség esetén

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetségnek azt tartjuk, aki három tulajdonságot: az átlagon felüli képességeket, a feladatelkötelezettséget és a kreativitást integrálni tudja. Az átlagon felüli képességek megnyilvánulhatnak intellektuális, művészi, pszichomotoros vagy szociális képességekben. A feladatelkötelezettség tisztán személyiségjegyekből áll. Legfontosabb jelei a kíváncsiság, az érdeklődés, a kitartás. A kreativitás eredetiséget, alkotóképességet, másképp gondolkodást, szokatlan, új megoldások keresését, megtalálását jelenti.

1182


Célunk: iskolánk tehetséges tanulói amellett, hogy megtalálják helyüket a közösségben, kapjanak arra lehetőséget, hogy különleges képességeiknek megfelelő képzésben, fejlesztésben részesüljenek, és azt kibontakoztathassák.

Feladataink: felismerni a tehetségeket. A pedagógus figyelje a tanulók testi-fizikai, idegrendszeri, intellektuális, emocionális tulajdonságait, biztosítsa a tehetséges tanulók optimális fejlődéséhez szükséges speciális feltételeket.

Eljárások: fejlesztési eljárásainkat minden esetben a tanuló szüleinek egyetértésével kell megszervezni.

A tehetséggondozás módjai a tanítási órákon: 

tanórai csoportos és egyéni differenciálás



önálló tanulás, projektkészítés, egyéni kiselőadás, beszámoló, pályázatírás



emelt szintű, tagozatos csoportok: az idegen nyelvek és a matematika tanulására.

A tanítási órán kívüli tehetséggondozás, képességfejlesztés: 

szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások szervezése



vers- és prózamondó képességek fejlesztése egyéni foglalkozással



tanulmányi versenyekre való időszakos felkészítés



középiskolai előkészítők szervezése



feladatmegoldó, levelező versenyekre való felkészítés



szabadidős tevékenységek: énekkar, néptánc, drámafoglalkozások, tömegsport, diáksportkör, stb.



nyári táborok szervezése (művészeti tábor, természetjáró tábor, stb.)

Lehetőséget biztosítunk egyedi esetekben más tehetséggondozó módokra: 

gyorsítás, léptetés, amelynek során egyszerre több év anyagát sajátíthatja el a tanuló



gazdagítás, dúsítás, amely során mást, többet vagy az érdeklődési körüknek megfelelő anyagot tanulhatnak kiegészítésképpen

Különleges figyelmet kell szentelnünk az alulteljesítő tehetségeknek, akiket bizonyos részképességek zavara vagy magatartási, beilleszkedési problémák akadályoznak tehetségük, képességük kibontakoztatásában. A rejtett képességek felmérésére szakemberek (Nevelési

1183

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM Tanácsadó, Pedagógiai Szolgálat) segítségét vesszük igénybe. A szakvéleményük alapján a gyerekeket tehetséggondozó vagy felzárkóztató csoportba irányítjuk.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gazdasági, társadalmi változások a családi életben felhalmozódó problémák kihatnak a gyermekek nevelésére, gondozására. A veszélyt okozó tényezők sokfélék: a szegénység vagy éppen a jólét, a munkanélküliség, az alkohol vagy az ezekből fakadó feszültség, agresszió, stb., amelyek kihatnak (kihathatnak) a gyermek biológiai-fiziológiai, szociális és pszichés fejlődésére egyaránt.

Célok: Iskolánkban a gyermek- és az ifjúságvédelem célja, hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse a gyerekre ható károsodásokat, amelyek a személyiségfejlődést megzavarják vagy gátolják, másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyerek egyénileg és társadalmilag is értékes képességinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez.

Feladatok: Az iskola gyermekvédelmi munkáját önálló szociális munkás végzi. Az ő feladata, hogy segítse és összehangolja az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektet a családon belüli szemléletre, így a megoldási stratégiákat az egész család bevonásával, gondozásával kell végeznie. Iskolánkban minden pedagógus szerepet kap a gyermekvédelmi munkában.

Eszközök, eljárások: 1. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése és nyilvántartása a pedagógusok, szülők, védőnő, osztálytársak, stb. segítségével. 2. Kapcsolatfelvétel az érintett tanulókkal, családokkal, egyéni beszélgetés, családlátogatás, szülői értekezlet során. 3. A tanulási, beilleszkedési és magatartási problémák okainak pontos felmérése és egyénre szabott megoldási módok kialakítása 4. Szociális okok kezelése, segélyek támogatások ismertetése, intézése. 5. Rendkívül fontos a gyerekekkel kialakított őszinte, érzelmeket kifejező kapcsolat. 1184

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM 6. Az érintett tanulók, családok figyelemmel kísérése (tanulás, napközi, szabadidő, beilleszkedés a közösségbe, életvezetés stb.) 7. Szükség esetén külső szakemberek, intézmények bevonása a munkába (iskolapszichológus, Nevelési Tanácsadó, Mentálhigiénés Központ, védőnő, Családsegítő Szolgálat, Ifjúsági Iroda, Önkormányzat, egyéb alapítványok, civil intézmények stb.) 8. Külön ki kell térni a Gyermekjóléti Szolgálat szerepére. A gyerekek megóvása, védelme adott esetben túlmutathat az iskola lehetőségein. Súlyos veszélyeztetettség esetén jelezni kell a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak. 9. A gyerekek, a szülők, a pedagógusok tájékoztatása az igénybe vehető iskolai és egyéb gyermekvédelmi intézmények feladatairól, elérhetőségükről. gyermekvédelmi faluújság folyamatos aktualizálása. 10. Prevenciós, egészségvédő, mentálhigiénés programok figyelemmel kísérése, új programok felkutatása, ismertetése, bevezetésének szorgalmazása (pl. DADA, Csendes Éva program, Drog stop, Éld az életed, Sziget Dorg információs Alapítvány) 11. Szülők iskolája c. rendezvény szervezése 12. A pedagógusok személyiségfejlesztése 13. Szakirodalom, újabb pedagógiai módszerek, eszközök tanulmányozása, terjesztése, alkalmazása. 14. A nevelési Tanácsadó munkatársaival szorosabb kapcsolat kialakítása. 15. Pályázatok figyelemmel kísérése, közzététele, készítése. 16. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, ill. a speciális intézmények megkeresése. 17. A gyerekek előítélet-mentes gondolkodásának segítése, illetve a már meglévő előítéletek enyhítése. Beszélgetések, előadások a témáról, lehetőleg az adott kisebbségi származású előadó bevonásával. 18. Gyermekjogok érvényesülésének figyelemmel kísérése, kapcsolat a Diákönkormányzattal.

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási zavarokból (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), a tanulási folyamat során felismert részképesség-zavarokból (vizuális és auditív észlelés és differenciálás, a téri tájékozódás, a szerialitás stb.) és a családi, környezeti háttérből fakadó tanulási kudarcok hatékony kezelése, az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Ennek érdekében a frontális munka mellett alkalmazzuk a kooperatív tanulási technikát, ami lehetővé teszi a személyre szabott tanulást, és segíti a 1185

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM beilleszkedést is. A felzárkóztató fejlesztés az 1-8. évfolyamokon történik. Iskolánkban a Nevelési Tanácsadóból kihelyezett fejlesztőpedagógusok alkalmazásával biztosítjuk a szakszerű foglalkozásokat. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása érdekében szoros kapcsolatot alakítunk ki a gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógussal. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre különösen nagy figyelmet fordítunk, a velük kapcsolatos teendőinket az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv tartalmazza. A helyi tantervben szabályozzuk egyedi esetekben az értékelés és minősítés formáit. Célunk: a tanulási problémákkal küzdő tanulók mielőbbi felismerése, számukra a megfelelő fejlesztő eljárás kidolgozása, a sikeres tanuláshoz szükséges kognitív képességek hatékony fejlesztése, ezáltal az esélykülönbségek csökkentése.

Feladataink: 1. Jelzőrendszer kiépítése a problémák minél gyorsabb észlelése érdekében Elsősök képességeinek feltérképezése a Difer módszerrel A tanulók Nevelési Tanácsadó beutaló űrlapjának kitöltése a fejlesztő pedagógusok felmérései, az osztályfőnökök és az osztályban tanító egyéb pedagógusok jelzései alapján Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, a tanulók ottani útjának nyomon követése Szakvélemény eljuttatása az érdekelteknek 2. A BTM-es tanulókkal való foglalkozás során követendő eljárások Minden érintett tanulóról dokumentációt állítunk össze, amely kötelezően tartalmazza a szakvéleményt, a fejlesztési tervet, az egyéni haladási tervet, valamint a tanuló egyéni sajátosságai szerint más anyagokat, ide értve a tanuló dolgozatait azokból a tantárgyakból, amelyek esetében egyéni haladási ütemet kell kidolgozni. A szakvélemény elemzése alapján a fejlesztő pedagógus elkészíti a részképesség-zavarok megszüntetésére irányuló fejlesztési tervét, szükség esetén a pszichológus bevonásával A helyi tanterv 5. fejezet 12. pontja (A felzárkóztatásra szoruló tanulók értékelésének módja) szerint a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni haladási terv készül.

1186


7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek „ A gyermek személyisége, viselkedése, illetve valamilyen viselkedészavara kizárólag közvetlen környezete, családja ismeretében érthető meg és javítható.”

A neveléssel kapcsolatos feladatok: 

a gyermekvédelmi problémák feltárása



a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek (önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelő, relaxációs játékok, gyakorlatok, programok)



az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése, tanácsadás



a szülők szemléletformálása, megnyerése, bevonása a tudatos személyiségformálásba, tanácsadás,



a gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása (személyiségfejlesztő foglalkozások, közös sportprogramok, családos kirándulás és táborozás), megnyerésük külső segítő intézmények és szakemberek szolgáltatásainak, támogatásának igénybevételére



speciális szakemberek széleskörű bevonása, foglalkoztatása, együttműködés külső segítő intézményekkel (orvos, védőnő, pszichológus, fejlesztő pedagógus, családgondozó stb.)



egészségvédő programok, pályaválasztás (önismeret, döntéshozatal, stressz-kezelés)



a gyermekek számára hasznos, tartalmas élményt nyújtó szabadidős (délutáni, hétvégi, szünidei) programok biztosítása, ezek figyelemmel kísérése



indulási hátrányok csökkentése (személyiség fejlesztő foglalkozás)



tanulmányi eredményeik figyelemmel kísérése, megbeszélése az osztályfőnökökkel, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának biztosítása (pl. fejlesztő csoport, önismereti csoport szervezése, tanulási technikák megismerése, önálló tanulás szokásainak kialakítása, felzárkóztatás, korrepetálás)



differenciált, egyéni foglalkozás, törődés a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel



a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása



különös odafigyelés a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekekre 1187

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM 

a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetében

Anyagi segítséggel kapcsolatos feladatok: 

az étkezési támogatás elbírálása minden félév elején (a család anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezés biztosítása)



a tankönyv-támogatás mértékének megítélése tanév elején



az iskola által kezelt rendszeres gyermekvédelmi támogatás intézése, tanszervásárlás



javaslat karácsonyi segélyre



segélyek igénylése és intézése az iskola kihelyezett programjaihoz (erdei iskola, táborok)



a táborokba történő jelentkezések elősegítése



a rendkívüli segélyek, illetve a természetbeni juttatás igénylése, folyamatos intézése



pályázatok figyelése, pályázaton való részvétel.

8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 8.1 A pedagógusok alapvető feladatai 

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.



Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.



Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.



Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.



A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.



Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.



Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.



A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. 1188


A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.



Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.



A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.



A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás



Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.



A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).



Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.



A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon



Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon



A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.



A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.



Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.



A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

8.2 A tehetséges tanulók gondozása 

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.



Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.



Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.



A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.



A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

1189


8.3 A hátrányos helyzetű tanulók gondozása, eredményes fejlesztése A hátrányos helyzetű a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése 

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.



A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.



A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.



A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.



Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

8.4 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).



Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).



Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.



A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

8.5 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel 

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

1190


Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.



Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

8.6 Munkafegyelem, a munkához való viszony 

A munkaköri kötelességek teljesítése.



Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.



Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.



Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8.7 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.



Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.



Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.



Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

8.8 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés 

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.



Továbbképzéseken való részvétel.



A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.



Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

8.9 Az iskolai munka feltételeinek javítása 

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.



Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.



Az iskolai alapítvány működésének segítése.



Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).



Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.



Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 1191


8.10 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában 

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.



Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.



Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

8.11 Aktív részvétel a tantestület életében 

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.



Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.



Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

8.12 Az iskola képviselete 

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.



Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.



Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.



Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.



Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.



A település rendezvényein, eseményein való részvétel.



Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

8.13 A vezetői feladatok ellátása 

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.



Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.



A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

8.14 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal 

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

1192


Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.



Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.



Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása.

9. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.



Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.



Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.



Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.



Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.



Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.



Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.



Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.



Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.



Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.



A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.



Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.



Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.



A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.



Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.



A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. 1193


Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.



Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.



Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.



Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.



Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.



Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).



Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.



Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.



Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel, oklevéllel Bókay emléklappal, Bókay éremmel történő elismerésére.



A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.



Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.



A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.



Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.



A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.



Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).



Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. 1194


Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.



Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.



Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.



Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.



Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).



Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

9.1 Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a. A tanév elején összeállított munkaterv 

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.



Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.



Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).



Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.



Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.



Az osztály diákközösségének vezetői.



Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b. Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán 

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.



Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.



Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

9.2 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról 1195


Tanulók száma, ebből leány



Állami nevelt (gondozott)



Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló



Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló



Sajátos nevelési igényű tanuló



Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló



Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul



Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)



Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók



Más településről bejáró tanuló



Nem magyar állampolgár



Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról 

Tanulók száma



Osztályozott tanulók száma és aránya



Osztályozatlan tanulók száma és aránya



Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga



Az osztály tanulmányi átlaga



Kitűnő tanulók száma és aránya



Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén



Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén



Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén



Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya



Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya



Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya



A bukások száma tantárgyanként



A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei



Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)



Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) 1196


Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői o A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) o Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján o A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya o A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya o A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya o Továbbtanulás iskolatípusok szerint o Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya o Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya o Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya o Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén 

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).



Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).



A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).



Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.



Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).



A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).



A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).



Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: 1197


Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?



Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?



A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

9.3 Az osztályfőnöki órák témái a. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin 

A házirend szabályainak megbeszélése.



Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.



Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.



Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.



Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.



Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.



A kerékpáros közlekedés szabályai.

b. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák 

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.



Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.



Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.



Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.



Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.



Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. 1198


Megemlékezés az iskola névadójáról.



Osztálykirándulás előkészítése.

c. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

9.3.1 Osztályfőnöki 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

1199


9.3.2 Osztályfőnöki 6.évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

1200


9.3.3 Osztályfőnöki 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. 1201

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

9.3.4 Osztályfőnöki 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellemlelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felis-

1202

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM merni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

9.3.5 Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően 

A tanulást is tanulni kell



Tanulást segítő tevékenységek



Egészséges életrend



A helyes napirend kialakítása



A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége



Ünnep a családban



Az ünnepek szerepe az emberek életében



Ismerem-e önmagam? 1203


A megismerés forrásai



Baráti kapcsolatok



Részvétel a házi munkában



A nyári szünidő tervezése



A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás



Fiúk és lányok barátsága



A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság



Igazmondás, hazugság



A serdülők biológiai és higiéniai problémái



Fejlesztő játékok tanulása



Tudni illik, hogy mi illik



Illemtan a gyakorlatban



Lakásunk kultúrája



Pályaválasztásra készülünk



Önállóság a tanulásban



Konfliktusok az osztályban



Igaz barátok az osztályban



A kulturált magatartás szabályai



Viselkedés ünnepi alkalmakkor



Bírálat, önbírálat



A család funkciói



Konfliktus a családban



Fizikai és szellemi munka



A pénz szerepe életünkben



Ápolt, divatos megjelenés



Hogyan rendezném be otthonomat?



A vendéglátás illemtana



A határainkon túl élő magyarság



Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban



Az étkezési kultúra



Az iskolaválasztás gondja



A család pályaválasztási elképzelései 1204


Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában



Törekvés a harmonikus életre



Jövőnkre készülünk



Harcban önmagunkkal



Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban



Ügyintézés a mindennapokban



Barátság, szerelem, szexualitás



Házasság és család, a felbomló család



Hétköznapok és ünnepek a családban



Korunk jellemző betegségei



A fiatalkori bűnözés



A hivatalos helyen való viselkedés illemtana



Különféle tanulási módszerek



A jó időbeosztás, a helyes napirend



Közösségfejlesztő játékok



A kulturált viselkedés alapjai, illem



Ismerős, haver, barát



Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása



Árulkodás, becsület, "betyárbecsület"



Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség



Közlekedési szabályok, utazási illemtan



Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények



Megjelenés, öltözködés



A sport szerepe az egészséges fejlődésben



Helyem a családban, szüleink tisztelete



Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás



Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)



Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye



A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása



Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége



Iskolai hagyományok megismerés



Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. 1205

megbeszélése


Szerelem és házasság



Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.



Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése



Családi hagyományok, ünnepek



A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia



Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen



A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése



Megélhetés, gazdálkodás, jólét



Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága



Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink



Helyünk Európában



Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások



Az információszerzés lehetőségei



Családi munkamegosztás, segítés otthon



A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás



Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)



Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása



Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: 

osztályozó vizsga,



pótló vizsga,



javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,



engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

1206


ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,



ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha 

valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha 

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel 

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,



javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

11. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát;



a gyermek lakcímkártyáját;



az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; 1207


a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát;



a tanuló lakcímkártyáját;



a szülő személyi igazolványát;



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

12. Az iskola egészségnevelési programja Mottó: Ép testben ép lélek!

1208


12.1 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Céljaink: Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. 

   

a tanulók egészséges életvitelének, környezettudatos magatartásformáinak kialakítása; az egészségkárosító szokások, anyagok élő szervezetre gyakorolt káros hatásainak megismertetése, azok elutasíttatása a prevenció fontossága, a betegségek megelőzésének módjai tanulóink legyenek toleránsak és segítőkészek az eltérő fejlődésű és fogyatékos emberekkel a tanulók felkészítése arra, hogy az önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni tudatosítani az ifjúságban, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel a stresszmentes, boldog, sikeres élet nélkülözhetetlen feltétele

Feladataink: 

az iskola tárgyi és személyi feltételeinek biztosításával megteremtjük a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit (balesetmentesség, biztonságos, higiénikus környezet)



törekedni a helyes önismeretre; az eredményes tanulási módszerek, a rendezett környezet, a hasznos- és helyes szabadidő eltöltési formák megismertetésére



megtanítani a tanulókat a helyes táplálkozásra, a higiéniai szokásokra, a mindennapi testedzés fontosságára; felkészíteni őket a kamaszkorban bekövetkező változásokra, a nemi szerepekhez kötődő helyes viselkedésformára



megismertetjük a környezetünkben előforduló veszélyforrásait, a baleset-megelőzés lehetőségeit, az elsősegélynyújtás fontosságát, módjait



a tanulók fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartásukat



a tanulókban kialakítani saját fizikai és lelki egészségért való felelősséget.

Kiemelt feladat a prevenció: A prevenciónak több formáját ismerjük. Az elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlására és a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló erőfeszítéseket jelenti. A másodlagos prevenció körébe tartoznak az egészséges emberek között végzett időszakos vizsgálatok, melyeknek célja a betegségek megelőzése.

Módszerek: 1209


biztosítjuk a rendszeres iskolaorvosi és iskolafogászati vizsgálatok és szűrések megszervezését;



felvilágosító előadások, egészségnapok szervezése;



a tananyaghoz kapcsolódó csoportos gyakorlati foglalkozások szervezése;



az ÖKOPROGRAM részeként helyes életvezetési szokások kialakítása;



szoros kapcsolattartás a szülői házzal;



szoros kapcsolattartás a társintézmények képviselőivel (egészségügyi szolgálat, ÁNTSZ )



az iskolai tevékenységi formák mindegyikére kiterjesztjük az egészségfejlesztés feladatait (tanórák, napközis foglalkozások, szakkörök, sportkörök, iskolai alkalmi programok, versenyek)

Eljárások: Az egészségnevelés folyamata: rávezetés, felvilágosítás, meggyőzés, modellépítés, környezetalakítás, visszacsatolás, beépülés. Az életkor adta lehetőségeken alapuló egészségfejlesztés

6-10 éves korban: Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelési, környezetismeret-órán: 

pl. évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés



rendszeres és alapos tisztálkodás



egészséges és kulturált étkezés (az étkező szünetek rendje)

A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön: 

pl. a kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe



az egészséges, szép test fontosságának felismerése



az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése



a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés)

Családi életre nevelés osztályfőnöki, magyar irodalom, idegen nyelv, ének, környezetismeret/természetismeret-órán: 

pl. másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában



empatikus készségek fejlesztése (idősek, kisgyerekek, betegek ápolása, segítése)

1210


11-14 éves korban: A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán, szakkörön stb.: 

pl. az egészséges testápolás fontossága és a felesleges kozmetikumok használata



az egészséges táplálkozás szerepe a pubertás korban (technika, egészségtan, biológia, kémia tantárgy



keretében)

a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása (biológia és kémia órán)

A testi átalakulásra való felkészülés (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és kémia órán): 

pl. mozgáskultúra fejlesztése (tánc, torna, akrobatikus elemek)



fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése (fizikai megterheléssel járó

sport-

tevékenység) 

a szexuális érés okozta változások tudatosítása (osztályfőnöki, biológia órán, felvilágosításon)

Segítségnyújtási képességek fejlesztése (osztályfőnöki, biológiaórán, elsősegélynyújtási foglalkozásokon: 

pl. a rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek

meg-

tanulása, a mentők szakszerű hívása 

az egyszerűbb betegségek felismerése és a laikus gyógyítás alapjai



önismereti feladatok, polgárvédelmi és önmentési képességek fejlesztése

Eszközök: Külső és belső segítők: szülők, SZMK, iskolaorvos, védőnő, pszichológus, pedagógiai intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Rendőrség, egyházak, alapítványok, drogügyi koordinátor, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, egészségnevelő, speciális munkaközösségek stb. Az iskolai programok színterei a tanítási óra, órán kívüli munka, mely megvalósulhat az iskolában és iskolán kívül is. A gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak szervezett programokon kívül az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi feltételei, a közétkeztetés feladatai is az egészségnevelési program része. A feladatok teljesítésében meghatározott feladatköre van az iskola-egészségügyi szolgálat szakembereinek és az iskola pedagógu1211

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM sainak. Az egészségügyi vizsgálatok nagy része pontosan tervezhető, de üdülés, táborozás, iskolai alkalmasság előzetes véleményezésekor is sort kell keríteni orvosi vizsgálatokra. Ezek tervezése, rögzítése azért is szükséges, hogy a pedagógus tudjon segíteni az egészségügyi hálózatnak, hogy a gyermekek részt vegyenek a vizsgálatokon. A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata. 1. Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie: 

egészséges táplálkozás



egészségtudatos testápolási szokások



rendszeres testmozgás



lelki egészség, harmonikus életvitel



függőségre vezető szokások (kávé, cigaretta, alkohol, drog) kerülése



emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció)



átgondolt szexuális magatartás



családi életre nevelés



szándékos és véletlen balesetek megelőzése.

2. Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik 

az - iskolai és iskolán kívüli nevelés



a prevenció



a nemekhez igazított pedagógia



a pozitív énkép kialakítása



az egészséges életstílus-modell megteremtése



a hatékony kommunikáció (empátia, tolerancia)



a demokratikus környezet



az „élni tudás” elvének érvényesítése



a konfliktuskezelési, illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte



a felnőttek példamutatása



a kortárs oktatók bevonása 1212

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM 3. Az iskolai egészségfejlesztés történhet 

osztályfőnöki, környezetismeret, biológia, kémia, ill. testnevelés órán történő egészségnevelés



alkalmi esemény (sportnap, akció, egészségnap, egészséghét)



önfejlesztő tréningek



kiscsoportos megbeszélések



rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny



mindennapos sporttevékenység, testnevelés óra



sportkör, szakkör, klubfoglalkozás vagy



egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés, verseny) keretei között.

4. Tanórán kívüli (óraközi szünetekben vagy tanítás után folyó) egészségnevelő módszerek alkalmazása: 

játéklehetőségek,



fejlesztő eszközök biztosítása,



az érzékszervek működésének finomítása,



lazítási technikák gyakoroltatása,



a helyes légzéstechnika megtanítása,



kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való megismerkedés,



mozgáskoordinációs képességek javítása, életvezetési modellek gyűjtése és utánzása, stb.

5. Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek: felkészülés és előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben az egészségfejlesztéshez, drogmegelőzéshez kapcsolódó témák és szaktárgyak összekapcsolása a kortárssegítés módszereinek elsajátítása és gyakorlása plakátok és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez-vetélkedőkhöz diákműsorok készítése és újságcikkek írása A különböző tantárgyak helyi tanterveibe kell beépíteni a szaktárgyakhoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket. Az iskolapszichológus, iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvé-

1213

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM delmi felelős, balesetvédelmi felelős a program speciális területeinek kidolgozásában működnek közre. Egy-egy területen végzett munka eredményvizsgálatát és a szűrővizsgálatok, alkalmassági vizsgálatok rögzítését is. A gyermekkori szűrővizsgálatoknak rendeletben megszabott menet van, az ezzel kapcsolatos megállapítások, szakmai vélemények fontosak a pedagógusok számára, hogy az egészségnevelő munkájukat pontosabban tudják végezni. Az állapotfelméréshez csak azokat a táblázatokat szükséges használni, amilyen mérések, vizsgálatok, adatok az iskola rendelkezésére állnak. A drogprevenciós munkához közvetlenül és közvetetten is lehet információt gyűjteni. Nagyon fontosak a szülői vélemények, a fogadóórákon, szülői értekezleteken megfogalmazott problémák, melyek pontosabbá teszik, kiegészítik a kérdőíves méréseket.

12.2 A mindennapi testedzés feladatainak programja A testi nevelést fontos feladatnak tekintjük. Ennek érdekében szükség van a testnevelési órákon túl a délutáni sportkörökre. Az iskolai sport magában foglalja az oktatási és nevelési intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, mind az iskolában végzett sporttevékenységet, mind az iskolán kívüli keretekben végzett testgyakorlást, testedzést és játékokat, túrákat, táborokat, mozgásos alkalmakat. Fontos a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a rendszeres sportolás és versenyzés iránti igényük felkeltése.

Célunk: Az iskolai sport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának, vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testmozgást, a módszeres testgyakorlást.

Feladatok: 

a mozgásban rejlő örömforrások kialakítása



a korosztályoknak megfelelő programok szervezése



a másutt rendszeresen nem sportoló tanulók bevonása, számunkra vonzó, kellemes programok biztosítása



a mindennapi testedzés lehetőségei egy részének biztosítását megoldhatja az iskola saját szakköreinek, diákköreinek ilyen irányú tevékenységével, a másik részét a iskolai sportkör sportcsoportjainak működtetésével

1214


lényege a helyi versenyek sokszínűsége, s az, hogy mindenki által űzhető legyen



az iskolai sport tevékenysége azokat is be kell vonni, akik sem társadalmi egyesületben, sem egyéb szakosztályban nem sportolnak. Az egészséges életmódra minél nagyobb tömegeket kell nevelni.

Az iskolai sportkör szakmai programja alapján működik. Az iskolai sportkör célja és feladatai: 

Tagjainak rendszeres helyi- intézményen belüli és intézmények közötti – testedzési és sportolási lehetőségek megteremtése, megszervezése.



A testedzés, a sportolás népszerűsítése, a rendszeresen sportoló tanulók számának növelése.



A testedzés, a sportolás intézményi feltételeinek javítása, az iskola népszerűsítése a különböző versenyeken, bajnokságokon, sporttalálkozókon.



Kapcsolatok kiépítése és ápolása más intézményekkel, iskolai és diáksportszervezetekkel.



Támogatók, segítők szervezése a testedzési, sportolási feltételek javításához, a sportkör célkitűzéseinek megvalósításához.

Az iskolai sportkör tevékenységi területei: 

Sportcsoportok: kosárlabda, röplabda, futball, természetjárás, asztalitenisz, sportlövő, sakk, karate, tömegsport (igény szerint módosíthatóak)



Házi versenyek



Kerületi- és Budapesti Diákolimpiai Versenyek



Az intézményen belüli játékok, vetélkedők, versenyek megszervezése és lebonyolítása.



Turisztikai események (túrák, táborok) szervezése.



A vezetőség által meghatározott egyéb feladatok ellátása (pl. sportszervező diákképzés, önköltséges tanfolyamok szervezése, edzőtáborozások szervezése, stb.)

A sportcsoportok (szakosztályok) feladatai: 

Rendszeres játék, gyakorlási (edzési) és versenyzési lehetőség biztosítása.



A fair play, az olimpiai eszme ápolása.



A sportcsoport (szakosztály) munkájának népszerűsítése, az arra történő mozgósítás. 1215


A sportban tehetséges tanulók kiválasztása, gondozása, illetőleg társadalmi sportegyesületbe vagy tehetséggondozó műhelyekbe történő irányítása.

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás program valamennyi gyermek számára történő megvalósításában az alsó tagozatos nevelők és a testnevelők együttműködnek (órakeretben, délutáni napközis játékfoglalkozásokon, mozgásos játékokkal). Nyitott tornaterem akciót szerveztünk hétvégén röplabda, kosárlabda és fociedzések. Az iskolában a tanulóknak életmód-sportok megismerésére, gyakorlására is módjuk van (görkorcsolyázás, úszás, kerékpározás, síelés, korcsolyázás).

13. Az iskola környezeti nevelési programja Célunk: A természetet, a közvetlen környezetet ismerő gyermekek nevelése, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel és tudatosan cselekszenek minőségének védelmében. A környezeti nevelés nem önmagában a természeti vagy a humán környezetről szól, hanem az ember és a környezetének kapcsolatáról. Az életkori szakaszok által determináltan a legfontosabb a helyes szokásrendszerek, magatartási formák kialakítása, amelyeket elsősorban az érzelmekre, a tudatra és az akaratra ható módszerekben kívánunk megvalósítani. Az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltésével, a megfigyeléssel, a közvetlen tapasztalatszerzéssel, aktív cselekedtetéssel a környezetben kreatív módon élő, környezettudatosan gondolkodó, kulturált magatartást, életvitelt tanúsító gyermeket nevelünk.

Feladataink: 

A környezeti nevelés során valóságos történéseket, jelenségeket és konfliktusokat ismertetünk meg.



A környezeti jelenségek értelmezése



A természet időbeli, térbeli, számszerű, anyagi és működésbeli változásainak érzékelése, értelmezése, helyi, térségi, majd globális szinten a kulcskompetenciák során



Az ember és a környezet kapcsolatai a helyi és globális problémák tekintetében



A különböző technológiák környezetre gyakorolt hatásai



A környezetkímélő, energiatakarékos technológiák

1216


Törekszünk: a helyes életviteli szokások megismertetésével a harmonikus személyiségformálásra, a pozitív jövőkép kialakítására –és arra nevelünk, hogy az ember és környezet kiegyensúlyozott kapcsolata az életminőséget meghatározó érték legyen.

A környezeti nevelés szakaszai: alapszakasz: 1-6. évfolyam 

a helyes szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítása



érzelmek, érdeklődés, kíváncsiság felkeltése az élővilág, a természetben lezajló folyamatok iránt



környezetbarát aktív magatartás kialakítása spontán és irányított megfigyelésekkel



a

mindennapi

életviteli

szokások

–

vásárlás,

takarékosság,

hulladék-

szemétfelhalmozódás, újrahasznosítás problémáinak megismertetése 

az ivóvíz jelentősége, takarékos vízfelhasználás módszerei



hagyományos (majdnem vegyszermentes) takarítási módszerek, anyagok megismerése



az egészséges környezeti életvitel (szellőztetés, légzéstechnika, egészséges táplálkozás, teljes értékű tápanyagok fogyasztása)

alapszakasz: 7-8. évfolyam 

a kialakított szokásrendszerek működtetése



a környezettudatos gondolkodás és magatartásformák fejlesztése (megfigyelés, megértés, rögzítés, alkalmazás, értékelés, visszacsatolás viszonylatában)



az emberi tevékenység természetre és környezetre gyakorolt hatásainak ismerete, az ökológiai szemléletmód kialakítása



adott témakörök:



a településünk természeti értékei (növények, állatok, környezeti társulások)



településünk környezeti problémái: levegő, zaj, víz (ivóvíz, szennyvíz),



termőhelyek védelme (parkok, közterületek, környezetünk allergén tényezői, növényvédő-szerek)



hulladékkezelés (hulladékhasznosítás, szelektív szemétkezelés);



a velünk élő állatok tartásával kapcsolatos problémák kezelése (állattartási szokások, állatvédelem);



az ember által „felépített” környezetünk problémái (iparosítás, utak, közellátás, stb.)

A környezeti nevelés színterei: 1217


az iskola és követlen környezete (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, környezetvédelmi, túraszakkör)



projekthét vagy projektnapok



az egész éves ÖKOPROGRAM



erdei iskola, tanulmányi kirándulások



jeles napok rendezvényei, hagyományőrzés



iskola versenyek, akciók, pályázatok.

14. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái Az iskola alapvetően két nagy egységének együttműködése meghatározó a kapcsolatrendszerben.

14.1 Szervezeti formák a. Szülői munkaközösség: Minden szülővel, illetve a szülők választott képviselőiből álló munkaközösséggel folyamatos a kapcsolattartás, véleményüket kikérjük a törvény által előírtak szerint és minden nagyobb iskolai döntés előtt. Diákönkormányzat: jelentős szerepe van a diákok érdekérvényesítésében. Szervezetük az osztályközösségek által delegált képviselőkből áll. A segítő tanár tevékenysége jelenti a felnőtt (pedagógus) kontrollt, az információ áramlásának kulcsszereplője. b. Nevelőtestület: az iskola fő döntéshozó szerve. Tagjai mozgatórugói a tanár-diák, szülő– tanár kapcsolatoknak, a belső jó munkatársai kapcsolat pedig az egység alapfeltétele.

14.2 A kapcsolattartás formái A szervezeti egységek között világos, tervszerű együttműködés, állandó információáramlás szükséges. Családlátogatás: célja a gyermekek családi hátterének alaposabb megismerése, tanácsadás a problematikus esetek kezelésére. Szülői értekezlet: a szülők tájékoztatást kapnak az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola értékelő munkájáról, a közösség tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, iskolai magatartásukról, a közösség céljairól, tevékenységéről.

1218

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja NEVELÉSI PROGRAM Fogadó óra: feladata, hogy a szülők és pedagógusok személyesen találkozzanak, a szülő tájékozódhasson gyermeke egyéni tanulmányi előmeneteléről, tanácsot kaphasson az otthoni tanulásról, a szabadidő hasznos eltöltéséről, felzárkóztatásról, tehetséggondozásról, továbbtanulásról, stb. Nyílt órák: lehetőséget adnak a szülők részére, hogy betekintsenek az iskolai nevelő-oktató munkába, személyes tapasztalatokat szerezzenek az osztály tanulmányi munkájáról egy-egy tanítási órán. Írásbeli tájékoztatás: a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról átfogó értékelést félévente kaphatnak a szülők. Rövidebb időszakokról, egyszeri megnyilvánulásokról, eseményekről, programokról rendszeresen is tájékozódhatnak a szülők. Az iskola igazgatója tájékoztatja a tanulókat, az iskola terveiről, az iskola életéről évente egy alkalommal diákközgyűlésen, másrészt a diákönkormányzat ülésein. Az osztályfőnökök feladata, hogy a gyermekekkel az osztályfőnöki órákon beszélgessenek a közösség ügyeiről. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, vezetőségével, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola vezetősége tájékoztatja az iskola egészének életéről, a munkatervekről, az aktuális feladatokról. Az osztályfőnökök pedig a szülői értekezleteken beszámolnak az osztály szülői közösségének az osztály életéről, a közösség fejlődéséről, az osztályfőnöki órák témáiról. Az iskola igazgatója félévente összehívja a szülői választmány tagjait. A pedagógusok és a szülők kapcsolata csak akkor lehet gyümölcsöző, ha rendszeres, kiszámítható, a kölcsönös bizalom elvén alapul. A szülők kérdéseiket, véleményüket és javaslataikat átadhatják szóban vagy írásban személyesen vagy képviselőik által az iskola vezetőinek, a pedagógusoknak, a szülői képviselőknek.

A szülőktől a pedagógusok azt várják, hogy 

objektív magatartásukkal támogassa az iskola pedagógiai munkáját,



ismerjék meg és bízzanak a pedagógus szakmai felkészültségében, munkájában,



otthoni tanulással, tevékenykedtetéssel segítsék gyermekük fejlődését,



pozitív pedagógus-képet alakítsanak ki gyermekükben,



vegyenek részt a szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon, 1219


tekintsék meg az iskolai ünnepeket, nyílt rendezvényeket,



lehetőségeik szerint vegyenek részt az iskola támogatásában.

14.3 Egyéb kapcsolatfelvétel: Uniós tagállamok – elsősorban angol és német nyelvterületen élők – diákjaival, pedagógusaival a nemzetek közötti kulturális kapcsolat, hagyományok, népszokások megismertetése, az európai azonosságtudat kialakítása és a beszélt idegen nyelv alkalmazásának céljából.

1220

NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Recommend Documents