Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai Alapelvek, célok, feladatok, eljárások
Alapelvek: Elsődleges alapelv, hogy a gyermekek személyiségének középpontba állítása. Ehhez elengedhetetlen a gyermekek eltérő érési szintjének, eltérő manuális képességének, egyéni érdeklődésüknek, effektív életük másságának figyelembe vétele. Második fontos alapelv, a non-direktív alapelv pedagógiai stílus, amelynek alapján a gyermekek megtanulnak egymásra figyelni, érzékennyé válnak egymás problémái iránt. Önállóan tudják megoldani személyes konfliktusaikat, és csak akkor kérjenek pedagógus segítséget, ha ez már meghaladja saját problémamegoldó készségüket.
Célok: Fontos, hogy képesek legyenek közös szabályok kialakítására, és együtt tudjanak dönteni napirendjükről. Az intézményben folyó alternatív program az iskola és a szülők közötti nyitott, és szoros kapcsolatra épít. A szülők részt vehetnek a foglalkozásokon, mellyel az a cél, hogy aktív, tevékeny tagjává váljanak a nevelési tevékenységnek. A rendszeres szülői beszélgetésekre a gyermekek is eljöhetnek, ahol lehetőség van fejlődési ütemük értékelésére. Ezen alkalmakkor elmondhatják véleményüket saját munkájukról, és az őket tanító pedagógusokról is, ezzel megvalósítva azt a célt, hogy képesek legyenek véleményük kulturált megformálására, igényeik megfogalmazására. Cél a gyermekek megtanítása arra, hogyan kell valamit megtanulni ahhoz, hogy megfelelő alapot kapjanak az egész életen át tartó tanuláshoz. Ezért olyan gondolkodás- és viselkedésmódot kell a pedagógusoknak átadni, amely főként problémalátásra /- megoldásra, konfliktus-megértésre / - megoldásra irányul a szükséges ismeretanyag átadása mellett. 1
Legfontosabb cél, hogy a nyolcéves oktató-nevelő munkafolyamat eredményeképpen a tanulók alkalmasak legyenek különböző középfokú intézményekben való sikeres helytállásra.
Feladatok, eljárások: A fenti célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat szükséges elvégezni: Az iskolába lépő kisgyermekekben ki kell alakítani és továbbfejleszteni a megismerést, a megértést és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. El kell érni, hogy a gyakorlatközpontú tanulás-megismerés folyamaton keresztül számukra a tanulás örömteli legyen. Az iskola családias légköre, tisztasága, a tantermek speciális felszereltsége fogékonnyá teszi a tanulókat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok és az őket körülvevő tágabb társadalom értékei iránt. Csökkenteni kell azokat a hátrányokat, melyek a gyerekek szociális-kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből adódnak. Tehát a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll, amelynek nélkülözhetetlen feltétele a pedagógus mintaértékű gyermekszerető személyisége. A nevelő és oktató munka második szakaszában, az alapozó és fejlesztő pedagógiai szakaszban figyelembe kell venni, hogy a 10-12 éves tanulók főként érzékelés útján szerzik tapasztalataikat. Ehhez igazodik az 5-6. évfolyamon interaktív képi gondolkodásra alapozott tananyag. A 7-8. tananyaga pedig már az elvont fogalmi, és az elemző gondolkodásra épül. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően kell őket felkészíteni és továbbtanulásra.
A
feladat
elvégzéséhez
a
pszichológus
a
végzős
tanulókkal
pályaalkalmassági vizsgálatokat végez. Fontos feladat még a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, mások értékeinek felismertetése és megbecsültetése. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismertetésével erősíteni kell nyitottságukat, a másság iránti elfogadó-képességüket.
2
A fejlesztés kiemelt területei: A
mozgásigény
kielégítésével
és
a
mozgáskultúra
megalapozásával,
a
mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások kialakításával, az érzelmi élet gazdagításával, az önismeret és a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényeinek erősítésével elő kell segíteni a test és a lélek harmonikus fejlődését. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával, helyes magatartásformák megismerésével és gyakorlásával, a kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával erősíteni kell a szocializációs folyamatokat. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával lehetővé kell tenni az elemi műveltségbeli alapok elsajátítását. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák. Döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés – és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. Az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük kitüntetett szempont. Növekszik az együttműködésre építő (kooperatív, interaktív) tanulási technikák és tanulás szervezési módok szerepe, a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, 3
kísérlet, anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szerzett tanulási folyamat közel juttatja őket a megismerés, a tudás öröméhez és megerősíti önbizalmukat is. Az ilyen tanulási folyamatban megértik a tanulók a követelmények lényegét, és megismerik önmaguk teljesítményének
értékét.
Ezzel
képessé
válnak
megválasztására.
4
a
különböző
tanulási
stratégiák
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges személyiség kialakítása érdekében a pedagógusok munkáját szakemberek segítik, akiknek feladatuk a pontos diagnózis felállítása a viselkedés elemzése alapján. A foglalkozásoknak fokozottan kell szolgálnia a harmonikus személyiség kialakulását. Olyan terápiákat kell biztosítani a tanulók számára, ahol gyakorolhatják az önfegyelmet, a konfliktuskezelő magatartást. Ezzel el kell érni a kortárscsoportba való problémamentes beilleszkedést, megfelelő kötődéseket, viszonyulásukat, az önfegyelem kialakulását.
Feladatok a személyiségfejlesztés megvalósításához: A pedagógusok rendszeres tanári tréningen vesznek részt. az egyéni fejlődést folyamatosan figyelemmel kísérik. a vizsgálatok, megfigyelések eredményeit rendszeresen rögzítik, a tapasztalatokat megbeszélik stratégiákat dolgoznak ki a fejlesztés további lépéseire. folyamatosan javítják a hibákat. Ahhoz, hogy a tanulás, az ismeretlen megismerése élményt nyújtson, meg kell tanítani a gyerekeket tanulni, ezért cél, hogy:
A tanulók: igényévé, személyiségük részévé váljon a tanulás, mint megismerési folyamat. számára a megismerés örömteli tevékenység legyen kudarcok és rossz élmény nélkül. bármikor, bármilyen helyzetben képesek legyenek tanulni. 5
bármikor, bármilyen helyzetben képesek legyenek a megszerzett tudást a gyakorlatban alkalmazni. az ismeretszerzés során olyan jártasságra, készségre tegyenek szert, hogy képesekké váljanak saját tevékenységük ellenőrzésére, javítására. a konfliktushárítás helyett tanulják meg a konfliktusokat kezelni. ismerjék meg és fogadják el társaik másságát. képesek legyenek úgy megfogalmazni véleményüket, hogy azzal ne sértsenek másokat. képesek legyenek meghallgatni és elfogadni mások véleményét. éljenek környezetükkel harmóniában, védjék és szeressék azt. igényévé váljon az egészséges életmód.
6
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola családias légköréből adódóan a tanulók, a nevelő és a dolgozók szoros közösséget alkotnak. A közösségi élet fontos része a rendszeres iskolagyűlés, ahol a tanulók elmondhatják, megfogalmazhatják problémáikat, igényeiket, véleményüket, melyet a diákönkormányzat vezetője képvisel a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A tanulóközösség az iskola tanuló létszámára való tekintettel egy diákközösséget alkot, így a diákönkormányzatnak az intézmény speciális voltára tekintettel valamennyi diák alanyi jogon tagja.
Hangsúlyos feladatok:
A tanulók
segítsék, és legyenek elfogadóak tanulási és magatartási zavarokkal küzdő társaikkal szemben. kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe és gyarapításába. legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallásik, a másság iránt, becsüljék is meg ezeket. vegyenek részt versenyeken, nyelvi vetélkedőkön, az erdei iskolákban és a nyári táborokban. az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokká váljanak. váljanak egymást szerető, megértő közösséggé.
7
A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A nevelési feltételek alakítása csak differenciált, egyénre szabott formában lehetséges. A figyelem felkeltésének, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái a tanórákon a képesség szerinti kis csoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történhet. A kudarcok kezelésére párhuzamos tanítási modellt kell szervezni. Ebben a tevékenységben az adott csoport pedagógusa mellett a logopédus, a fejlesztő pedagógus, esetenként pedig a pszichológus is segíti a munkát. Amennyiben a tanuló állapota szükségessé teszi a kudarcok és lemaradás okairól az együttműködési megállapodásunk keretében a Budai Gyermekkorház gyermekorvosaival is konzultálunk. Az alapozó és fejlesztő pedagógiai szakasz kiegészítő foglalkozásai: kiscsoportos felzárkóztató, továbbtanulásra kiegészítő ismeretet nyújtó, a leszakadók számára begyakorlást biztosító foglalkozások. Ez a tevékenység a személyiségkorrekciós feladatokra is kiterjed. Az értékelés a tanuló vagy a tanulócsoport bevonásával történik, a reális önértékelés, az énkép fejlesztése, a társak objektív megítélése céljából. Kritériumait a program értékelési koncepciója tartalmazza.
8
A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek A választható tanórai foglalkozások a gyermekek (a szülők) igényére az alábbi területeken szerveződnek: idegen nyelvi képzés informatika művészeti foglalkozások tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozások felkészítés kulturális, sportversenyekre, vetélkedőkre múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése színház-, mozi látogatás természetismeret szakkör
Idegen nyelvi képzés Az optimális oktatásszervezési megoldások az osztálybontás fokozását és a napi minimálisan egy idegen nyelvi órát igénylik. Azonban a jelenlegi iskolai időkereteket figyelembe véve csak a nyelvekkel való ismerkedésről lehet beszélni. Az Európai Unió, a későbbi külföldi munkavállalási lehetőségek, valamint a szülők egyre erősödő elvárása miatt a nyelvoktatás kiemelt feladattá vált.
Feladatok a következők: nyelvi tanulási programok gyűjtése nyelvi versenyeken való aktív részvétel idegen nyelvű levelezés testvériskolával csereüdültetés megszervezése, lebonyolítása 9
Azoknak a kisgyermekeknek, akik tanulási részképesség zavarai vannak írás-, és olvasásmentes csoportokat kell szervezni. A gyorsabban haladó, vagy továbbtanulás előtt álló tanulók magasabb óraszámban vehetnek részt az idegyen nyelvi órákon. A haladást a nyelvtanárok haladási naplóban rögzítik.
Informatika
Az informatikai műveltség új problémamegoldó képességeket, új képzelőerő kialakulását jelenti, melyek segítenek a tanulásban csaknem minden műveltségi területen. Mivel az iskola már rendelkezik az alapvető személyi és tárgyi feltételekkel fontos feladat kidolgozni, beszerezni a gyerekek tanulását segítő programokat. Az informatikai képzésnek a mindennapi élet valamennyi részéhez való kapcsolhatósága miatt fokozottan kiemelt jelentősége van az önálló ismeretszerzés elsajátítása során.
Természetismeret szakkör
A gyerekek az elméletben megszerzett ismereteket terepgyakorlatok során alkalmazzák.
A
csoportmunka
alkalmával
differenciált
foglalkoztatás
történik,
a
legtehetségesebb tanulók kapják azokat a feladatokat, amelyeknek a megoldása a legnagyobb kreativitást és logikus gondolkodást igényli. A tehetséggondozás egyik formája a területi és országos szintű természet és környezetvédelmi versenyekre való felkészülés és az azokon való részvétel. A sajátos nevelési igényű gyerekek számára a terepen gyakorlati úton megvalósuló ismeretszerzés, az ottani tájékozódás lehetőséget ad az elméleti következtetések levonására, így megkönnyítve a tanulási folyamatot.
10
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését.
Legfontosabb feladatok: A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkört kell biztosítani. testi épségét óvni kell családon belül és kívül. elemi szükségleteinek biztosítását a családban figyelemmel kell kísérni. egészségi állapotát fel kell mérni rendszeres iskolaorvosi ellátás, iskolafogászati rendelés, szakorvosi ellátás keretében. intézményes ellátásban részesülnek igényeik szerint. szabadidejének kulturált eltöltését elő kell segíteni. szociális hátrányainak kiküszöbölésére a pszichológusnak rendszeres tevékenységet kell folytatnia. családi struktúrájából és életútjából adódó patológiás mechanizmusok normalizálására rendszeres családi konzultációt kell biztosítani.
A gyermekeket veszélyeztető helyzetekben (drog, alkohol) gyorsan és hatékonyan kell intézkedni. Továbbra is biztosítani kell a tanév végi táborozást, üdültetést.
11
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Kommunikáció, logopédia, dyslexia prevenció A kommunikációs foglalkozások elsősorban a kisiskolás korosztály részére biztosítják a beszédhibák kezelését, a helyes hangképzés elsajátítását, a megfelelő beszédtempó és ritmus kialakulását, a szövegértő képesség fejlődését, a nyelvi kifejezési formák és a jelentésük összefüggésének felismerését, a kulturált nyelvi magatartást, az önkifejezést elősegítő kommunikációt. A fejlesztőprogram egyénre, illetve kis csoportra készül az állapottól függően, így tartalma, követelményei csak az egyén, illetve a csoport képességeinek ismeretében fogalmazódhat meg. A logopédus és a fejlesztő pedagógus az egyéni fejlesztési terv illetve a kialakított csoportok típusa szerint részletes stratégiát dolgoz ki minden évben.
Fejlesztő foglalkozások Az iskolában tartott rendszeres fejlesztő foglalkozások kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, a pontos érzékelés kialakítása. A tér- és az időbeli tájékozódás és a motoros képességek fejlesztése. A felsoroltakon túl fontos terület a gondolkodási, a tanulási, a kommunikációs képességek fejlesztése.
Tartalmi egységek: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása tárgyak, személyek, mennyiségek csoportosítása személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása új, egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés egyensúly, ügyességi gyakorlatok 12
saját testhez viszonyított irány, és térbeli helyzet felismerése az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése írásmozgások, mozdulatok gyakorlása hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése zavaró ingerek, kudarcok, nehézségek leküzdése
Felzárkóztató foglalkozások Az azonos életkorú, osztályfokú tanulók között is igen nagy tudásbeli eltérések mutatkoznak. A különböző sérülések, a kognitív funkciók működésének hiányosságai, az absztrakciós
képességek
ismeretelsajátítási
alacsony
nehézségekhez.
szintű A
működése
felzárkóztató
mind
hozzájárul
foglalkozások
a
kettős
tanulási, feladattal
szerveződnek. Egyrészt a hiányzó ismeretek megtanulását, elsajátítását segítik apró lépésekben, sok-sok megerősítéssel, gyakorlással. Másrészt a követelményeken túli ismeretbővítést szolgálja a továbbtanulni szándékozók, illetve a jobb, kiemelkedő képességű tanulók esélyeinek növelésében.
Matematikai felzárkóztatás
A matematikai felzárkózatás a hiányok pótlására, megerősítésre, a gyakorlásra koncentrál követve a matematika tantárgy tantervét. Az eredmények regisztrálása félévkor és tanév végén szintfelmérő lapokkal történik.
13
A felzárkóztatásban az alábbiakra kell nagyobb hangsúlyt fektetni:
a helyes tanulási szokások kialakítása a matematikához kapcsoltan, mint pontosság, a feladatmegoldás helyességének ellenőrzése, az eszközök célszerű használata, a tapasztalatszerzés és felhasználás a gyakorlati tevékenységre épülő számfogalom használata biztos műveletfogalom kialakítása az alapműveletek körében a műveletek alkalmazása köznapi szituációkban zsebszámológép használata a matematikai fogalmak, műveletek használata a szöveges feladatok megoldásánál a szövegértő képesség fejlesztése gyakorlati mérések, egyszerű szerkesztések mértékegységek és átváltások ismerete egyszerű geometriai alakzatok felismerése és számítások végzése
Magyar nyelvi felzárkóztatás A tanulási akadályozottságot mutató tanulók nyelvi készségeiben, képességeiben eltérések mutatkoznak. A különféle sérülések, funkciózavarok a nevelhetőség akadályait képezik, és gátat szabnak az intenzív szókincsbővítésnek, a növekvő igényű nyelvhasználatnak, a szóbeli, az írásbeli önkifejezés formáinak, a nyelvi rendszer fogalmi bővítésének, a helyesírási ismeretek használatának. A nyelvi készségek fejlesztése, fejlődése nélkül zavar keletkezik az együttműködésben, az ismeretek megszerzésében, az önálló tanulásban. A felzárkóztatás elsődleges célja a nyelvhasználati tevékenységek megerősítése, majd ezt követően a grammatikai ismeretek, szövegalkotási tevékenységek fejlesztése fokozatosan bővülő, a képességekhez igazított tartalommal. A képességek szerint működő csoportok fejlesztési, felzárkóztatási terve magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeinek alapján készül igazodva a tanulók sajátos fejlesztéséhez, haladási üteméhez. 14
Tartalmi egységek
beszédértés, beszédfelfogás köznapi helyzetekben szövegértés, szövegmegjelenítés irodalmi és ismeretközlő olvasmányokban szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban önkifejezés képessége szövegalkotásban nyelvtani, nyelvhelyességi megnyilatkozásokban
ismeretek
alkalmazása
szóbeli
a tanult nyelvtani és helyesírási ismeretek alkalmazása írásbeli munkában helyesírási és nyelvtani elemzési gyakorlatok
15
A szociális hátrányok enyhítését segítő program A gyerekek reggeltől estig az iskolában tartózkodnak napi négyszeri étkezéssel. A családias légkör, az egész napos foglalkoztatás önmagában is sokat segít a szociális hátrányok enyhítésében. A logopédiai és a fejlesztő foglalkozások megszervezése mellett szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységi formák:
rendszeres szülői tréning pszichológus vezetésével egyéni és csoportterápia szükség szerint reggeli és délutáni ügyelet napi négyszeri étkezés felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése drog- és bűnmegelőzési programok kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal 100 százalékos tankönyvtámogatás táborozási hozzájárulások ösztöndíjak, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon segélyezési lehetőségek biztosítása a kuratórium elbírálása alapján
16
Nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere
1. Az értékelés tárgya és módja
Mit? A gyerekek önmagukhoz mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodása terén szociális képességeiknek, magatartásuknak, viselkedésüknek pozitív változását iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudás, más területen megmutatkozó képességeiket konfliktusmegértő és –megoldó képességük fejlődését, alakulását
Hogyan? Az értékelés segítse a gyerekek személyiségének kialakulását, képességeinek fejlődését
kiteljesedését,
pozitív
énképének
segítse a szocializációs folyamatokat, a hátrányok kiegyenlítődését fejlessze a tanulók önismeretét, önértékelését, mások értékeinek megismerését segítse a pozitív életszemlélet megalapozását
2. Az értékelés rendje Az iskola felmenő rendszerében az alábbi értékelési formák érvényesülnek: A bevezető és kezdő pedagógiai szakaszban (1-4. évfolyam) a Kt. 70. § első három bekezdése a mérvadó. 17
Ennek értemében a 2004/2005-ös tanévtől az első három évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kapnak a tanulók, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól, vagy csak megfeleltek az elvárásoknak esetleg felzárkóztatásra szorulnak. Mivel a törvény csak felmenő rendszerben rendelkezik, meg kell említeni, hogy az iskolában már az eddigi gyakorlat szerint is, az első négy évfolyamon szöveges értékelés egészítette ki. Indoklás: a nagyon heterogén képességű, sajátos nevelési igényű gyermekek teljesítménye az alapozás éveiben nem fejezhető ki objektív formában érdemjegyekkel, ezért kiegészül a rendszeres szóbeli, szöveges értékeléssel. Nevelési szükségletük a sajátos tartalom és a módszer, valamint az egyéni fejlődési ütem megkívánja az értékelés humánusabb formáit. A negyedik évfolyam végéig lehetséges, hogy egy-egy tanuló (a pedagógiai diagnosztizálás és az egyéni elbírálás alapján) adottságai, fogyatékossága és sajátos helyzete szerint, az adott tanév követelményeit hosszabb idő alatt teljesítse. Az alapozó fejlesztő pedagógiai szakaszban (5-8. évfolyam) az osztályzatok mellett, a sajátos nevelési igényű gyermekek értékelése továbbra is szöveges módon történik.
3. Az értékelés rendszeressége és formái A bevezető és kezdő pedagógiai szakaszban (1-4. évfolyam) a szöveges értékelés a nevelő testület által előzetesen elfogadott szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveggel történik, melyet félévi és év végi tájékoztatásban kapnak meg a gyerekek, figyelembe véve a fejlesztő pedagógusok és az iskolapszichológus véleményét is.
18
A társas kapcsolatok értékelése (magatartás): Együttműködés a társakkal és tanárokkal Konfliktuskezelés Szabályok betartása Felelősségtudat Önbizalom Önállóság Kezdeményezőkészség, érdekérvényesítés képessége Empátiakészség, türelem
A tanulás értékelése (tudás, szorgalom): Érdeklődés, kíváncsiság Aktivitás Odafigyelés, összpontosítás Önállóság Segítségkérés és adás Munkatempó, hatékonyság Együttműködés
Az alapozó és fejlesztő pedagógiai szakaszban (5-8. évfolyam) havonta kapnak értékelő tájékoztatást, érdemjegyet, amit kiegészít az előmenetelt minősítő szóbeli értékelés. félévkor és év végén ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba érdemjegyekkel történő értékelést kapnak (a sajátos nevelési igényű gyerekek az érdemjegyeket magyarázó szöveges értékelést is).
19
Szintfelmérés Az első év végén a második és negyedik osztályban egységes készségszint felmérés történik matematika és anyanyelv tantárgyakból. Készségfelmérés: a számolási, a helyesírási, és az értő olvasás szövegfeldolgozás alapján történik. Év végén az első és a negyedik osztályban készségszint felmérés készül. A felmérés tapasztalatait a tantestület értékeli, és beépíti az egyéni fejlesztő, illetve felzárkóztató tervekbe.
Év végi felmérések minden évfolyamon olvasási és szövegértési felmérés 5. évfolyamon magyar, matematika + 1 választott tantárgy 8. évfolyamon magyar, történelem, matematika + 1 választott tantárgy
Az értékelés hagyományos formái az iskolában tantestületi, igazgatói dicséretek az iskolán belül és kívül kiemelkedő egyéni és csoportos teljesítményekért osztályfőnöki és szaktanári szóbeli dicséretek, figyelmeztetések, melyek a magatartás, szorgalom értékelésében jelennek meg magatartás-, szorgalomértékelések az osztálytársak, az osztályban tanító illetve a tanulóval más minőségben találkozó pedagógusok által csoportos megbeszélés, vita, szavazás alapján.
20
4. Az intézmény minőségbiztosítási rendszere
A partnerközpontúság kialakítása, a partnerekkel való folyamatos párbeszéd
Az iskolai nevelés akkor lehet sikeres, ha épít az iskola és a szülő mindennapos kapcsolatára. A tanulók iskolai eredményessége szorosan összefügg a család, valamint a többi fiatalokkal foglalkozó szervezet együttműködésével és hatékonyságával. Meg kell tanítani őket a tudás megszerzésének képességére és fel kell készíteni a diákokat saját sorsuk kézbentartására. Ehhez nélkülözhetetlen a szülőkkel és a gyermekek fejlődését segítő partnerekkel való szoros kapcsolat, mely nemcsak a diákok számára könnyíti meg a tanulás folyamatát, hanem a pedagógusok számára az oktatás és a nevelés munkáját. Fontos feladat még a partnerintézmények visszajelzéseinek tudatos összegyűjtése, rendszeres elemzése. Elégedettségvizsgálat.
Az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása
Helyi szinten egymás óráinak látogatása, melyet szakmai eszmecsere követ. Nyílt napok szervezése más intézmények pedagógusai számára, aminek keretein belül lehetőség nyílik az iskolában dolgozó pedagógusok munkáinak bemutatása, és az iskola pedagógusai megismerkedhetnek
a
látogató
pedagógusok
munkáival
is.
Szakmai
kiállításokon és az ilyen irányú rendezvénysorozatokon való részvétel.
21
bemutatkozó
Az intézményi munka folyamatainak szabályozása, szervezetfejlesztés és a tevékenységek folyamatos fejlesztése
Minőségirányítási rendszer keretében rendszeres önértékelés tartása. A partnerek elégedettségi vizsgálata alapján a pedagógiai munka folyamatos javítása, fejlesztése. Partnerkapcsolatok: Tanulók Szülők Pedagógusok Pedagógusok munkáját segítő alkalmazottak Legújabb Suli alapítvány, mint fenntartó Nevelési Tanácsadó (területileg illetékes) Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok Budai Gyermekkorház Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Budapesti Tanítóképző Főiskola Oktatási Minisztérium Fővárosi Önkormányzat Oktatási Bizottsága Csonka János Szakközépiskola Végzetteket fogadó intézmények Alternatív Iskolák Szövetsége
Folyamatszabályozás képességének kialakítása Az intézményben dolgozó pedagógusok és nem pedagógusok munkája egymásra épül. A nevelő-oktató munkafolyamatának szervezését közösen kell végezni. Speciális helyzetből adódóan a kis létszámú tantestület és a pedagógusok munkáját segítő alkalmazottak csekély létszáma lehetővé teszi a felmerülő problémák heti rendszerességgel történő feltárását, közös 22
megoldások keresését. Ezzel hatékonyabbá és eredményesebbé téve a mindennapi munkát. Tudatos szervezett fejlesztés képességének kialakítása. A saját szervezet és működési rendszer javítása érdekében különösen fontos hangsúlyt kapnak a partnerek változó igényei, melyek maximális figyelembevétele biztosítja a nevelőtestületben a kiegyensúlyozott és ösztönző légkört.
Folyamatos fejlesztési képességek kialakítása Az iskola gyakorlatában, a kis lépésekben történő folyamatos fejlesztés valósítható meg. Fontos feladat az új kollégák segítése, szakmai problémáinak megbeszélése, a kudarcok és a sikerek okainak folyamatos feltárása és visszaépítése a rendszerbe.
23
