Tartalomjegyzék I. ISKOLÁNKRÓL ..................................................................................................................................................................... 4 II. A NAGYATÁDI ADY ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE ............................. 5 1. Gimnáziumi képzés .......................................................................................................................................................... 5 2. Szakközépiskolai képzés .................................................................................................................................................. 5 3. Szakképzés ....................................................................................................................................................................... 5 4. Felnőttoktatás ................................................................................................................................................................... 5 III. NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................................................... 6 1. Célok, feladatok ............................................................................................................................................................... 6 2. Fejlesztési területek – nevelési célok – személyiség fejlesztéssel kapcsolatos céljaink .................................................. 8 3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................................................................................... 13 4. Egységesség és differenciálás ........................................................................................................................................ 17 5. Pedagógiai értékeink ...................................................................................................................................................... 18 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................................................. 19 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai .................................................................................................................... 21 8. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ......................................................................................... 24 9. A köznevelési közösségi szolgálat ................................................................................................................................. 25 9.1. A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: ............................................. 26 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .......................................... 27 11. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának fejlesztő programja ............................................. 30 12. Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................................................. 33 13. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...................................... 35 14. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................................................... 36 15. Iskolai egészségnevelési program .................................................................................................................................. 42 IV. HELYI TANTERV ............................................................................................................................................................. 53 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai az előírt tananyag és követelmények. ................................................................................................................................................................. 53 2. Belépő helyi tantervek ................................................................................................................................................... 57 2.1. Emelt nyelvi óraszámú gimnáziumi osztály ............................................................................................................... 57 2.2. Általános gimnáziumi osztály .................................................................................................................................... 58 2.3. Köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatás ................................................................................................. 59 2.4. Általános gimnáziumi osztály szabadon választható keretben/egészségügyi szakmai alapozó tantárgyak bevezetésével .................................................................................................................................................................... 60 2.5. Hatévfolyamos gimnázium ........................................................................................................................................ 61 2.6. Szakközépiskola ......................................................................................................................................................... 62 2.7. Informatika ................................................................................................................................................................. 63 2.8. Gépészet ..................................................................................................................................................................... 63 3. Szakképzési Óratervi háló .............................................................................................................................................. 69 3.1. Informatikai rendszergazda ...................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2. CAD-CAM informatikus............................................................................................................................................ 70 3.3. Gépgyártástechnológiai technikus .............................................................................................................................. 73 4. Kifutó tantervek ............................................................................................................................................................. 87 4.1. Gimnázium ................................................................................................................................................................. 87 4.1.1. Ötévfolyamos gimnáziumi tagozat ...................................................................................................................... 87 4.1.2. Ötévfolyamos gimnáziumi tagozat (2011/2012-ben belépő)............................................................................... 88 4.1.3. Négyosztályos gimnáziumi képzés: Általános és sportiskolai tagozat ................................................................ 89 4.1.4. Hatévfolyamos gimnáziumi tagozat .................................................................................................................... 90 4.2. Szakközépiskola ......................................................................................................................................................... 91 4.2.1. Szakmacsoportos orientáció és alapozó oktatás .................................................................................................. 92 4.2.2. Informatika .......................................................................................................................................................... 92 4.2.3. Gépészet .............................................................................................................................................................. 93 4.3. Szakképzés ............................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.3.1. Gépgyártástechnológiai technikus ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.3.2. Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének ütemterve .................................................................................................... 94 6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a kifutó évfolyamokon a 2003-as kerettantervnek megfelelően ....................... 96 7. Közép-és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak ............................................................................................. 96 8. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ........................................................................................ 97 9. A tanulók felvétele, átvétele .............................................................................................................................................. 98 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei .................................................. 98
11. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei ........................................................................................................... 100 12. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................................................................... 101 13. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése .................................. 102 14. A tanulók értékelésének alapelvei ................................................................................................................................. 103 15. Értékelés, számonkérés ................................................................................................................................................. 105 15.1. Irodalom ................................................................................................................................................................. 105 15.2. Magyar nyelv ......................................................................................................................................................... 106 15.3. Földrajz .................................................................................................................................................................. 106 15.4. Biológia .................................................................................................................................................................. 106 15.5. Kémia ..................................................................................................................................................................... 107 15.6. Informatika: ............................................................................................................................................................ 107 15.7. Matematika, fizika:................................................................................................................................................. 107 15.8. Gépészeti szakmai tantárgyak értékelése ............................................................................................................... 109 15.9. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ................................................................................................. 141 15.10.Idegen nyelv .......................................................................................................................................................... 143 16. A tankönyvek kiválasztásának elvei .................................................................................................................................. 146 17. Érettségi témakörök .......................................................................................................................................................... 147 1. Irodalom ....................................................................................................................................................................... 147 2. Magyar nyelvtan .......................................................................................................................................................... 150 3. Történelem ................................................................................................................................................................... 152 4. Középszintű szóbeli érettségi témakörök: .................................................................................................................... 155 5. Matematika .................................................................................................................................................................. 155 6. Idegen nyelv ................................................................................................................................................................. 159 7. Biológia........................................................................................................................................................................ 162 8. Informatika................................................................................................................................................................... 165 9. Földrajz ........................................................................................................................................................................ 166 10. Testnevelés................................................................................................................................................................... 167 V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ...................................................................... 169
I. ISKOLÁNKRÓL A nagyatádi Ady Endre Gimnázium 1953-ban azzal a céllal létesült, hogy gimnáziumi érettségire készítse fel a nagyatádi, és a környező kistelepülésen élő fiatalokat. A gimnáziumi képzés egészségügyi szakközépiskolai képzéssel egészült ki 1973–tól, válaszolva arra a szakember-utánpótlást biztosító igényre, amit a 600 ágyas nagyatádi kórház beindítása jelentett. Iskolánk tanulóinak tanulmányi versenyeken elért jó eredményei, és a főiskolai, egyetemi felvételiken bizonyított sikerei méltán emelték intézményünket a megye, olykor az ország legjobb intézményei közé. A Nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola 1999 óta kialakította a szülők, tanulók, és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő új képzési szerkezetet. Ennek megfelelően intézményünk különös gondot fordít a tehetséggondozásra. A hatosztályos gimnázium széles alapokat biztosít a tudományos ismeretek megalapozásához. A nyelvi előkészítő évfolyam és az emelt szintű nyelvi képzés célja a középiskolai tanulmányok során a B2 idegennyelvi szint elérése, a közép és emeltszintű érettségire való felkészítéssel a felsőfokú tanulmányok széleskörű megalapozása. A közoktatási típusú sportiskolai osztály célja az utánpótlás nevelése, és az iskolai sportélet sokoldalú gazdagítása. A katonai alapismeretek opcionális bevezetése a KatonaSuli program keretében hozzájárul a tanulóink hazafias honvédelmi neveléséhez, valamint kedvet teremt a műszaki, orvosi, közigazgatási területen a katonai pályák iránt. A szakképzés területén olyan szakmai képzéseket vezettünk be, melyek a munkaerőpiacon keresett szakmák, melyeket a 2/3 arányban duális képzés keretében oktatjuk. Ezzel a képzési móddal tanulóink már szakközépiskolai tanulmányaik során közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a munka világával, munkahelyi környezetben szocializálódnak a gyakorlati képzés során. Az iskola fél évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakorlására. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű növendékeink fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: tanulóink felkészítése az érettségire, a felvételire, a szakmai tanulmányok folytatására és az egész életen át tartó tanulásra. Tanulóinkból művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.
II. A NAGYATÁDI ADY ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE o Gimnáziumi képzés
-
Négyévfolyamos osztály
Emelt szintű idegennyelvi képzés (német, angol 1. idegen nyelv)
Általános gimnáziumi képzés- Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv- KatonaSuli program
-
Ötévfolyamos osztály (nyelvi, informatikai előkészítő évfolyam)
-
Hatévfolyamos gimnáziumi osztály
-
Évfolyamonként KatonaSuli választható kerettanterv a szabadon felhasználható órák terhére
1. Szakközépiskolai képzés Négyévfolyamos képzés: -
Humán szakmacsoport (egészségügy)
-
Műszaki szakmacsoport (informatika, gépész)
-
ágazati képzések: o I. Egészségügy o IX. Gépészet o XIII. Informatika o XXIV. Közgazdaság
-
2. Szakképzés -
CAD-CAM informatikus
-
Gépgyártástechnológiai technikus
3. Felnőttoktatás -
Ápoló
-
ECDL
III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A hat évfolyamos gimnázium első két évfolyama épít a felső tagozatos szakasz 5–6. évfolyamon folyó nevelő-oktató munkájára, amelynek során az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. A 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. A 9–12. évfolyamon az iskola nevelési-oktatási tevékenységével tovább fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a, tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A sportiskola feladata az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása, versenyzők kinevelése, kiválasztása, foglalkoztatása, versenyeztetése. A 14-18 éves, nemzetközi színvonalat elérő tehetséges sportolók felkarolása, tervszerű képzésének megvalósítása, a külső egyesületekben sportoló tanulók számára lehetővé téve a tankötelezettség teljesítését, miközben maximálisan támogatja a sportolói életformát. Ehhez szükséges az egyesületi élet megszerettetése, a klubhűségre való nevelés. A hazaszeretet, a hazafiság érzése meghatározó szerepet játszott népünk történelmében. Minden korban találkozhatunk a haza megvédésének hősies példáival, illetve a szülőföldhöz való ragaszkodás különböző megnyilvánulásaival. A magyarság fennmaradása annak is köszönhető, hogy a felnőtt
nemzedék minden korban át tudta adni azt a gazdag történeti hagyományt, amely példát és lelkesítő ösztönzést adott az újabb nemzedék számára is. Belenőve egy élő nemzeti közösségbe, a szűkebb és tágabb szülőföld természeti szépsége, a magyar kultúra különlegessége és a közösség megtartó ereje olyan értékekké válhattak a fiatalok szemében, amely együtt megteremtette az érzelmi hátteret a hazához való hűséghez, a hazáért való tenni akaráshoz és önfeláldozáshoz. A hazaszeretet és a hazafiság fogalmának minden történelmi korban megvolt a maga jelentése és jelentősége, és nincs ez másként ma sem. Ma is képesnek kell lennünk arra, hogy a fiatalok példát és hitet kapjanak tőlünk a hazához való ragaszkodáshoz és hűséghez. Ahhoz, hogy ezt eredményesen megtehessük, figyelembe kell vennünk a mai körülményeket. Egy mai fiatal számára a modern, globalizációtól áthatott világ és az Európai Unió az élet természetes közegét jelenti. Könnyedén megismerkedhet más kultúrákkal, zavartalanul utazhat, munkát vállalhat és le is telepedhet Európa országainak többségében. Szerencsére az elmúlt évtizedek békében teltek, a mai iskolás gyermekek szülei is már háborúktól mentes világban nőttek fel. Már csak a nagyszülők rendelkeznek személyes élményekkel arról, amikor a haza szolgálata fegyveres harcot is megkövetelt, és az élet feláldozását is jelentette sokak számára. Ezekhez a körülményekhez alkalmazkodva kell élményszerű és hiteles hazafias nevelést adnunk a mai fiataloknak. Hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy megértsék, mi adhat értelmes tartalmat ma a hazafiság fogalmának, miként válhatnak értékesebb személyiséggé azon élmények által, amelyeket a cselekvő hazaszeretet adhat a számukra, és felismerjék, milyen kötelezettségekkel is jár magyar állampolgárnak és jó hazafinak lenni. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
2. Fejlesztési területek – nevelési célok – személyiség fejlesztéssel kapcsolatos céljaink Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek megoldás-keresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. A tanuló tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A családi életre nevelés A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud
információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha környezetében, szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.
Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.
Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló meg tanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. A tanuló tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.
3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Felismeri és tudja értelmezni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített üzenetrétegeket. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Képes a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetésére az általános nyelvészeti ismereteinek felhasználásával. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet, és törekszik a célnyelvi kultúra megismerésére. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni, képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Törekszik arra, hogy egy második idegen nyelven is képes legyen az alapszintű kommunikációra, így teljesíti a többnyelvűség igényét. Valós élethelyzetekben is tudja használni a nyelvet a produktív készségek (írás és beszéd) alkalmazásával is. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismeretei birtokában megérti a természettudományos-technikai eredmények alkalmazásának szerepét a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Bővülő ismeretei segítségével, illetve a megfelelő módszerek, algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait, felismeri a folyamatok közötti összefüggéseket. Természettudományos tanulmányai végére a tanuló képessé válik arra is, hogy bizonyos feltételek mellett megfogalmazza a természeti-környezeti folyamatok várható kimenetelét. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar is cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A gimnáziumban a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének megfelelő együttműködő hálózatokban a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket, a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában.
Kialakul a tanulóban az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja és betartja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Innen folyt. A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. A tanuló képes képi, plasztikai, zenei és dramatikus megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKTeszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
4. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók
számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. 4. Pedagógiai értékeink Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Melyek ezek az értékek? -
A magyar nyelv ismerete és ápolása
-
becsületesség, őszinteség, megbízhatóság; felelősségvállalás, önálló munkavégzés
-
kíváncsiság és tudásvágy; értékteremtő munka
-
tolerancia
-
megtanulni szeretni
-
kötődés a családhoz és az iskolához;
-
tartós kapcsolatra nevelés, szülők, idős emberek tisztelete
-
magyarság- és európaiság-tudat;
-
értékek megőrzése
-
önfegyelem és a másokra figyelés képessége;
-
szorgalom és türelem a munkában;
-
törekvés széles körű műveltségre;
-
reális önismeret és erre alapozott döntésképesség;
-
ápolt, tiszta megjelenés
-
vitakészség és kifejezőkészség;
-
megalapozott érvelés
-
innovatív készség, kreativitás;
-
az egészség védelme és megőrzése
-
közösségi életben való aktív részvétel
-
a különbözőség elfogadása és tiszteletben tartása
-
emberi szabadság védelme és megtartása
-
környezettudatosság, a javakkal való ésszerű gazdálkodás
-
az emberi élet védelme.
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemi, erkölcsi és fizikai állóképesség szempontjából egészséges nemzedéket kívánnak felnevelni a ránk bízott gyermekekből. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1. A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, tanári irányítása. Feladat: a tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, azok tudatos tervszerű pedagógiai fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösség fejlesztésében. Feladat: Az ifjúkorból a felnőtt korba lépő, és a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségek támogatása. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: tanár segítségével közös célkitűzések megfogalmazása, a munka jelvégzése, és az elvégzett munka értékelése. Diáknap, diákigazgató választás, választási kampány 4. A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Feladat: A közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési minták tapasztalatok összegyűjtése. Az összetartozást erősítő erkölcsi normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, az iskolai hagyományok ápolása. Az iskolai hagyományok ápolásának, az adys identitástudat erősítésének formái: -
Témahét (évente történik a meghatározása a tanulóifjúság és a tantestület javaslata alapján)
-
Három hetet meghaladó projekt (éves programban történik a meghatározása)
-
Adventi időszak programja
-
Nagyhét szimbólumai
-
Szalagavató és bál
-
Farsangi program, táncház
-
Ady napok és jubileumok
-
Bolond ballagás, szerenád a tanároknak
-
Ballagás
-
Batyusbál
-
Tanulócsoportok által rendezett rendezvény
-
Karácsonyi ünnepség, sportrendezvény
5. A kooperatív együttműködésből adódó feladatok , elvárások: olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, amelyek a kortársi, tanulói együttműködésen alapulva a tanulást társas tevékenységgé teszik. Színtere: -
tanítási órákon a kooperatív módszer használata
-
drámapedagógiai játékok alkalmazása
-
kortárs mediáció alkalmazása a viták rendszerezése
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai
1.
A pedagógusok alapvető feladatai -
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
-
A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása.
-
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában
2.
-
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
-
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
-
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők elő
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -
Tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra.
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
3.
A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
A tehetséges tanulók gondozása -
Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
-
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
-
Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
5.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
6.
Munkafegyelem, a munkához való viszony -
A munkaköri kötelességek teljesítése.
-
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
-
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
-
Félév és tanév vége előtt egy hónappal a szaktanár jelzi az osztályfőnöknek a bukásra álló tanulók nevét.
7.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
-
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
-
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
-
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
8.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
9.
Az iskolai munka feltételeinek javítása.
10.
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
11.
Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes
feladatvállalások
a
nevelőtestület
közösségi
életének;
rendezvényeinek
szervezésében, a szervezés segítése. 12.
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.
Az iskola képviselete -
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
-
Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
-
Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
13.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
-
A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
A vezetői feladatok ellátása -
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
-
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
14.
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
-
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnök feladatai
-
Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
-
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
-
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
-
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
-
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
-
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
-
Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
-
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
-
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
-
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt a szaktanár jelzése alapján legalább egy hónappal írásban értesíti a tanuló ellenőrzőjén keresztül
-
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
-
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. (pl. Útravaló program)
-
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
-
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
-
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
-
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
-
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
-
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
-
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
-
A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
-
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
-
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
-
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
-
Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
-
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
-
Tanév elején kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
-
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
8. A köznevelési közösségi szolgálat
A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.) bekezdés) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk.
9.1. A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) polgári és katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. (3) A (2) bekezdés a) pontban meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania a tanulót fogadó intézménynek.
-
Évfolyamok:
A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg, vagy biztosít időkeretet a legalább ötvenórás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. -
Időkeret felosztása:
A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre történő utazási idő nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítségével alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás időkeretben végezhető a tevékenység. -
A közösségi szolgálat dokumentálása:
A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei: - a tanuló által kitöltött Bejelentő lap, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő egyetértő nyilatkozatát,
- az osztálynaplóban és a törzslapon dokumentálni kell a közösségi szolgálat teljesítését, - az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, - az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iskola iratkezelési szabályzatában rögzíti, - az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködésről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.
-
Térbeli korlátozás:
A közösségi szolgálat a tanulók lakókörnyezetében, legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül szervezhető meg.
9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük -
a sajátos nevelési igényű;
-
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;
-
a kiemelten tehetséges;
-
a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók -
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
-
Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai
szakszolgálati,
illetve
pedagógiai-szakmai
szolgáltatást
nyújtó
intézmények
szolgáltatásait. -
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
képességfejlesztő játékok, eszközök,
számítógépek fejlesztő programokkal.
2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -
szoros kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal és gyermekjóléti szolgálattal,
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
-
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
-
egyéni foglalkozások;
-
képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
-
iskolai sportkör, szakkörök;
-
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
-
a szülőkkel való együttműködés;
-
családlátogatások;
-
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
-
a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
-
iskolai sportkör
-
tantárgyfelosztásban jelölt tehetséggondozó egyéni és kiscsoportos foglalkozások
-
Szakkörök, önképzőkörök
-
Tanulmányi versenyek- házi versenyek Az EMMI, országos szakmai egyesületek és alapítványok által meghirdetett országos, regionális versenyeken való részvételre való felkészítés, és a részvétel biztosítása diák és felkészítő tanára számára
4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
-
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
-
egyéni foglalkozások;
-
a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;
-
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
-
iskolai sportkör, szakkörök;
-
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
-
a szülőkkel való együttműködés;
-
családlátogatás
-
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
10. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának fejlesztő programja PEDAGÓGIAI ALAPELVEK:
-
A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg.
-
Egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.
-
Befogadó környezet kialakítása
Cél: -
A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával.
Feladatok -
A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése. Differenciált, egyéniesített fejlesztés az eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Megfelelő tanulási környezetet kialakítása a készség és képességfejlesztésre.
-
A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat
-
A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat.
-
A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel.
Eszközrendszer -
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási
stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. Személyiségfejlesztés -
A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.
Közösségfejlesztés -
A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.
Osztályfőnök feladata: -
Segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, nyomon követi a szakértői véleményének érvényességét, figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát.
-
Együttműködik a gyermek/tanuló fejlesztésével foglalkozó szakemberrel.
Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű: -
Látássérült,
-
Hallássérült,
-
Mozgássérült,
-
Beszédfogyatékos,
-
Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, valamint
-
Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek, tanulók ellátást.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. Mozgássérültek esetén: -
akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet,
-
személyre szabott (segéd) eszközök és egyéb, az oktatást megkönnyítő speciális eszközök, pl. számítógép használata
Látássérült tanuló esetén:
-
akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet,
-
személyre szabott eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök, pl. számítógép, megdönthető pad, megfelelő megvilágítás, nagyobb betűméretű nyomtatványok
-
Utazó gyógypedagógus- Tiflopedagógus biztosítása az EGYMI-től
Hallássérült tanuló esetén: -
a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi szintjét, a grammatikai hibákat és kiejtési problémákat
-
Utazó gyógypedagógus - szurdopedagógus biztosítása az EGYMI-től
Beszédfogyatékos tanuló esetén: -
a
pedagógus
figyelembe
veszi
a
beszédfogyatékosság
következményeként
kialakult
kommunikációs nehézségeket -
a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet
-
Gyógypedagógus-logopédus, illetve utazó logopédus ellátás az EGYMI-től
Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanuló esetén: -
A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől
-
Speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat
-
Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből- az értékelés és minősítés alól mentesítés.
Autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló esetén: -
a NAT szakaszaihoz rendelt célok elérésére szükség esetén hosszabb időtartam biztosítása, a tananyag mennyiségi és minőségi módosítása, redukálása a tanulók speciális szükségletei szerint
-
Utazópedagógus biztosítása az EGYMI-től
Az értékelés rendje
-
Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el.
11. Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a DÖK, az osztályfőnökök adnak tájékoztatást. A diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat ülésein, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban vagy írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel. A szülőket, az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább félévente az iskolaszéken keresztül, az osztályfőnökök a szülői értekezleteken. A DÖK vezetése, illetve a DÖK segítőtanár az igazgató felé közvetítik a diákság közösségi programokkal kapcsolatos kéréseit, javaslatait. Az igazgató és a tantestület hasonló módon javaslatot tesz az ifjúság felé a közösségi programokra vonatkozóan (projektek, táborozások, szabadidő, állampolgári ismeretek stb.) Az együttműködés színterei: -
DÖK vezetőségi ülés, közgyűlés
-
Az iskola honlapján
-
Iskolarádió
-
Hirdetőtáblák
-
Szaktanárok, osztályfőnökök közvetítésével órákon
Iskolaszék Szülői értekezlet célja: az osztályfőnökök tájékoztatást adnak az iskola, az osztály életéről, tevékenységéről, eredményekről, tennivalókról évente 2 alkalommal. Iskolai Szülői Választmány testülete: Az osztály szülői munkaközösségek képviselői alkotják- osztályonként 2 fő. 4. A szülők és pedagógusok együttműködésének fórumai:
-
Családlátogatás
-
Szülői értekezlet.
-
Fogadóóra
-
Nyílt tanítási nap
-
Írásbeli tájékoztatás
-
Pályázatok segítése (Útravaló)
5. Tudatos szervezett együttműködés kialakítása a kollégiumi nevelőkkel. Az iskola, mint oktató - nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, Megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenység, Feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Elvárt eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Közös értékelő megbeszélések:
-
pedagógus – pedagógus
-
pedagógus – gyermek – szülő
-
pedagógus – gyerek
-
pedagógus – szülő
12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárj 3. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -
az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
-
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
-
a házirend elfogadása előtt.
4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -
a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
-
diáknap
-
sportélet;
-
túrák, kirándulások szervezése;
-
kulturális, szabadidős programok szervezése;
-
a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).
-
A diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét, az iskola éves munkatervének jóváhagyása előtt, az igazgató kikéri.
5. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel
való
kapcsolattartásban
(a
tanulók
véleményének
továbbításában)
a
diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
13. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályai A vizsgák megszervezése és lebonyolítása a hatályos rendeletek szerint történik. A tantárgyak vizsgakövetelményei az iskola helyi tantervére épülnek. A vizsgák értékelése a tantervben, valamint a pedagógiai programban foglaltak szerint történik. Az érettségi, szakmai és egyéb minősítő állami vizsgák eljárási rendjét a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések tartalmazzák, időpontjait pedig a szakmai felügyeleti szervek határozzák meg. a) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
felmentették a tanórán való részvétel alól;
-
írásbeli kérelemre az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tananyagát az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
-
a jogszabályokban meghatározottaknál többet mulasztott és a tantestület a vizsgát engedélyezte.
Az iskola ettől eltérően osztályozó vizsgát a tanév során bármikor szervezhet. b) A tanuló tanulmányait javítóvizsgával folytathatja, ha: -
sikertelen vizsgát tett,
-
vagy arról igazolatlanul távol maradt,
-
vagy azt nem fejezte be,
-
vagy azt az előírt időpontig nem tette le.
c) A tanuló az iskola- vagy osztályváltás miatt nem tanult tantárgy(ak)ból az igazgató által meghatározott időpontban (legkésőbb a tanév végéig) különbözeti vizsgát tesz. A fogadó osztály által már nem tanult tantárgyból a különbözeti vizsgát egyéni felzárkóztatási program szerinti időpontban (legkésőbb a tanév végéig) kell letennie. d) Az osztályozó- és javítóvizsgát a tanuló 3 tagú bizottság előtt teszi le e) .Döntéshozatal után a vizsgabizottság elnöke tájékoztatja az iskola igazgatóját az eredményről. f) Az osztályozó-, pótló- és javítóvizsga nem nyilvános. Eredményét a szaktanár hirdeti ki, az osztályfőnök végzi el az adminisztrációt. g) Az a tanuló, aki önhibáján kívül nem tud a megadott időpontban az osztályozó, vagy javító vizsgán megjelenni, pótló vizsgát tehet.
h) Amennyiben a tanuló féléves osztályozó vizsgát tett és ennek eredménye elégtelen, akkor köteles a 2. félévben az egész tanév tananyagából vizsgázni. 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -
osztályozó vizsga,
-
pótló vizsga,
-
javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
-
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, a szakképesítésre felkészítő szakaszban az elméleti órák 20 %-át meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben. 6. Amennyiben a tanuló a félévi osztályozó vizsgán valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, az adott tantárgyból a tanév végén az egész éves tanagyagból kell vizsgát tennie. Az év végi érdemjegy a félévi osztályozó vizsga, és az év végi osztályozó vizsga eredményéből tevődik össze. Beszámításra kerül az első félévben szerzett érdemjegy. 7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
Vizsgarészek tantárgyanként Vizsga az adott évfolyam tantárgyi követelményei alapján. Tantárgy
Írásbeli
Szóbeli
Gyakorlati
Magyar nyelv
x
x
Irodalom
x
x
Anyanyelv és kommunikáció
x
Történelem
x
x
Angol, német , francia nyelvek
x
x
Matematika
x
x
Informatika
x
Fizika
x
x*
Biológia
x
x*
Kémia
x
x*
Földrajz
x
x*
Testnevelés
x
Sporttörténet
x
Sportági ismeretek
x
Sportismeretek I-IV
x
Sportpszichológia
x
Sportetika
x
Emberismeret és etika
x
Bevezetés a filozófiába
x
Mozgókép- és médiaismeret
x
Művészetek
x
Dráma és tánc
x
Rajz és vizuális kultúra
x
*
Abban az esetben, ha az írásbeli nem éri el a 25%-ot,de meghaladja a 12%-ot
Ének-zene
x
Művelődéstörténet
x
Társadalomismeret
x
Anyag és eszközismeret
x
Számítástechnikai gyakorlatok
x
x
Számítógép-programozás
x
Számítógép-programozási
x
gyakorlatok Kép-
és
hangfeldolgozás,
x
multimédiás alkalmazások Adatbázis-kezelés Munkahelyi
egészség
x és
x
x
biztonság Foglakoztatás II
x
Foglalkoztatás I.
x
Gépészeti alapozó feladatok
x
x
Gépészeti alapozó gyakorlatok
x
feladat Műszaki mérés
x
Műszaki mérés gyakorlat
x
Alkalmazott számítástechnika
x
Gépelemek
x
x
Elektrotechnika
x
x
Forgácsolási gyakorlatok
x
Szerelési alapgyakorlatok
x
OKJ képzés Informatikai alapismeretek
x
Munkatervezés és –szervezés
x
Projektirányítás
x
Szoftvermenedzsment
x
Vállalkozásmenedzsment
x
x
x
Hardvertechnológia
x
Szoftverismeretek
x
Hálózati alapok
x
LAN technológiák
x
Forgalomirányítók
x
x
Kapcsolók
x
x
WAN technológiák
x
x
Speciális hálózati technológiák
x
x
x
Hálózat-menedzsment
x
Munkahelyi egészség és biztonság
x
Foglakoztatás II
x
Foglalkoztatás I.
x
Gépészeti alapozó feladatok
x
Gépészeti
alapozó
x
feladatok
x
gyakorlat Műszaki mérés
x
Műszaki mérés gyakorlat
x
Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási
x
x
alapismeretek
x
gyakorlat Gyártástervezés
és
x
x
gyártásirányítás Gyártástervezés
és
x
gyártásirányítás gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek
x
karbantartása
gyakorlat Gyakorlati órákon kötelező a részvétel vagy pótolni kell
x x
A javító vizsgákon a továbbhaladás feltétele az adott tantárgyi követelmény 25 százalékának teljesítése a 9-12. évfolyamon, technikusi évfolyamon 50%.
14. Iskolai egészségnevelési program Cél: Az egészségre káros szerek kerülése. A sportolás, a mozgás, a jó fizikai erőnlét fontosságának hangsúlyozása. A serdülők kapcsolati kultúrájának emelése. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -
a táplálkozás,
-
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
-
a családi és kortárskapcsolatok,
-
a környezet védelme,
-
az aktív életmód, a sport,
-
a személyes higiénia,
-
az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
-
a szexuális fejlődés
területén.
9. 10. évfolyam Helyes táplálkozás
Szeptember
Biológia tanár
Biológia óra
Energia italok
Október
Belgyógyász szakorvos
Osztályfőnöki óra
Mentálhigiéniás orvos
Osztályfőnöki óra
Biológia tanár
Biológia óra
Alkohol,
dohányzás November
függőség Fogamzásgátlás
Január
Iskolai védőnő Szülész, nőgyógyász Nemi betegségek
Február
Szülész nőgyógyász
Osztályfőnöki óra
Játékszenvedély
Március
Pszichológus
Osztályfőnöki óra
Ki vagyok én?
április
Pszichológus
Osztályfőnöki óra
Drámapedagógus
Kommunikációs óra
Magyartanár
Magyar óra
Kommunikációs tanár
Kommunikációs óra
Rajztanár
Rajz óra
Biológia tanár
Biológia óra
Magyar tanár
Magyar óra
Történelem tanár
Történelem óra
Etika tanár
Etika óra
Egészségügyi
Osztályfőnöki óra
Mit üzen a média?
Május
11.-12. évfolyamon Eltérő
a
szokásostól Szeptember
(reformétkezés) Film: Életben maradtunk Párkapcsolati minták Családi élet
Október
November
szakoktató, osztályfőnök Nemi
betegségek Január
+AIDS
Biológia tanár
Biológia óra
Osztályfőnök
Osztályfőnöki óra
Egészségügyi szakoktató Szülész, nőgyógyász Deviancia (magatartási)
Február
Mentálhigiéniás orvos
Osztályfőnöki óra
Ön és társismeret
Március
Pszichológus
Osztályfőnöki óra
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
-
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
-
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
-
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -
rovarcsípések
-
légúti akadály
-
artériás és ütőeres vérzés
-
komplex újraélesztés
-
mérgezések
-
vegyszer okozta sérülések
-
savmarás
-
szénmonoxid mérgezés
-
égési sérülések
-
forrázás
testnevelés
-
mechanikus sérülések
Osztályfőnöki óra
-
mentőhívás
biológia
kémia
fizika
OMSZ - automata defibrillátor alkalmazása - eszméletlen állapot
Intézményünk környezeti nevelése
Programjának célja, hogy tanulóink felismerjék a természetben zajló összefüggéseket, valamint kialakuljon bennük egy környezet- és természettudatos szemlélet. Hogyan bánunk a Föld erőforrásaival? Erre a kérdésre keressük a választ a különböző tantárgyi órákon, témanapok, projektek, a környezeti neveléssel összefüggő tanulmányi versenyek, vetélkedők, a tanulmányi kirándulások keretében. 1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -
A fenntartható fejlődés
-
a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések
-
a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései
-
alapvető emberi szükségletek
-
emberi jogok
-
demokrácia
-
elővigyázatosság
-
biológiai és társadalmi sokféleség
-
az ökológiai lábnyom
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -
a környezettudatos magatartási életvitelt
-
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitelt
-
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást,
-
annak megőrzésének igényét és akaratát
-
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését a rendszerszemléletet
-
és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését
-
az egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: -
alternatív, problémamegoldó gondolkodás
-
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód
-
szintetizálás és analizálás
-
problémaérzékenység, integrált megközelítés
-
kreativitás
-
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód
-
vitakészség, kritikus véleményalkotás
-
kommunikáció, médiahasználat
-
konfliktuskezelés és megoldás
-
állampolgári részvétel és cselekvés
-
értékelés és mérlegelés készsége
2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánkban biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra alkalmas, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink nem elszigetelt
ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz, a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán és tanórán kívüli programjainkban megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
3. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek -
iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára
-
fordítóverseny szervezése
-
a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához
-
tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása
-
új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap
-
a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése
-
osztályfőnöki témák környezetvédelmi témákban
-
az egészségnevelési program elkészítése
Hagyományok ápolása -
tantúra
-
erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása
-
ismerkedő tábor megszervezése és lebonyolítása
-
drog-prevenciós program folytatása
-
„csámborgó” kör
-
vadgazdálkodási/erdőművelési szakkör
Szaktárgyi célok -
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának, mérési módszerei)
-
a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik)
-
a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre)
-
interaktív
módszerek
kipróbálása,
alkalmazása
(csoportmunka,
önálló
kísérlet,
problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) -
tanórán kívüli szakórák szervezése
-
természetvédelmi versenyekre felkészítés
-
multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon
-
a számítógép felhasználása a tanórákon
4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: -
terepi
munka
során:
terepgyakorlatok,
táborok,
tanulmányi
kirándulások,
akadályversenyek, városismereti játékok, stb. -
kézműves foglalkozások: tábori időben, stb.
-
„akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés
-
„látogatás”: múzeum, nemzeti park, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, vízmű, erdészet, stb.
-
versenyek
-
szakkörök
-
„jeles napok”
-
moduloktatás az erdei iskolában
-
erdei iskolában (a Helyzetkép c. alfejezetben részletezve)
-
néhány jeles nap megünneplése
-
iskolai, nemzetközi projektek. Bemutatjuk szűkebb környezetünk természeti és kulturális értékeit.
5. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért tanárképzésre van szükségünk.
6. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő-és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
7. Kommunikáció A környezeti nevelésben-jellegénél, összetettségénél fogva-nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt-ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció
-
kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel
-
házi dolgozat készítése
-
poszterek készítése és bemutatása
-
iskolarádió felhasználása híradásra
-
drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal
-
faliújságon közölt információk készítése
-
szórólapok készítése
Iskolán kívüli kommunikáció formái
-
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból
-
környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása
-
környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése
-
a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel
-
a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal
IV. HELYI TANTERV
1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai az előírt tananyag és követelmények.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:
TANÉV
20132014 20142015 20152016 20162017
7.
8.
9.
10.
11.
12.
2013 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2013 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013
1. Iskolánk helyi tantervei az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatásához
2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében
megegyeznek a NEFMI rendeletben
kiadott
kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben
szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 3. A NEFMI rendeletben kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
Melyik tantárgy óraszáma lett ÉVFOLYAM
megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Emeltszintű nyelvi osztály
9.
Magyar irodalom
1
9., 10., 11., 12.
1. idegen nyelv
2
9., 10., 12.
Matematika
1
10., 12.
Történelem
1
9., 10.
Informatika
1
Általános gimnáziumi osztály + közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv
9.
Magyar irodalom
1
9., 10., 11., 12.
1. idegen nyelv
2
9., 12.
Matematika
1
10., 12.
Történelem
1
9., 10.
Informatika
1
Köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatás
9.
Magyar irodalom
1
9., 10., 11., 12.
1. idegen nyelv
2
9., 12.
Matematika
1
10.,12.
Történelem
1
9., 10.
Informatika
1
Hatévfolyamos gimnázium
9.
Magyar irodalom
1
7.
Magyar nyelv
1
7., 8., 9., 10.
1. idegen nyelv
1
11., 12.
1. idegen nyelv
2
9., 10., 11.,12.
2. idegen nyelv
1
7, 8, 9, 10 11.,12.
Matematika
1
10., 12.
Történelem
1
8.
Biológia
1
8.
Fizika
1
7.
Kémia
1
7.
Földrajz
1
8., 9., 10.
Informatika
1
9.
Magyar irodalom
1
9., 10., 11.,12.
Idegen nyelvek
1
9., 10., 11.,12.
Matematika
1
10., 12.
Történelem
1
11.
Fizika
1
10.
Kémia
1
10.
Földrajz
1
9.
Informatika
1
Szakközépiskola
4. Iskolánk a 9. évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak közül a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
ÉVFOLYAM 7-8. évfolyam 9-12 évfolyam
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Biológia A Biológia B
7-12. évfolyam
Fizika B
7-10. évfolyam
Kémia B
2. Belépő helyi tantervek
2.1. Emelt nyelvi óraszámú gimnáziumi osztály Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv
10. évf. 11. évf.
12. évf.
2
1
1
1
Irodalom
2+1
3
3
3
I. idegen nyelv
3+2
3+2
3+2
3+2
II. idegen nyelv
3
3
3
3
3+1
3+1
3+1
3+1
2
2+1
3
3+1
Matematika Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 2
Fizika
2
2
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Dráma és tánc
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika
2 1+1
2
2
1+1
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
6
6
35
36
35
35
Katonai alapismeretek Érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret
2.2. Általános gimnáziumi osztály Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2
1
1
1
Irodalom
2+1
3
3
3
I. idegen nyelv
3+2
3+2
3+2
3+2
II. idegen nyelv
3
3
3
3
3+1
3
3
3+1
2
3
3
4
Matematika Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 2
Fizika
2
2
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Dráma és tánc
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika
2 1+1
2
2
1+1
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
2
6
6
35
36
35
35
Katonai alapismeretek Etikus vállalkozói ismeretek Pénzügyi, gazdasági ismeretek Szakmacsop.alapozó (egészségügy) Érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret
2.3. Köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatás Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Tanulásmódszertan Sporttörténet Sportági ismeretek Testnevelés-elmélet Sportegészségtan Edzéselmélet Sport és szervezetei Sportpszichológia Sportetika Katonai alapismeretek Etikus vállalkozói ismeretek Pénzügyi, gazdasági ismeretek Érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2+1 3+2 3 3+1
1 3 3+2 3 3
1 3 3+2 3 3
1 3 3+2 3 3+1
2
2+1
3
3+1
1 2 2
2
2
2
3 1
1 3 1
2 2 2 1 1
1+1 3 1 1 1
2 2 2 2 1 1 1 1+1 3 1
1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1
35
36
3
4
35
35
2.4. Általános gimnáziumi osztály szabadon választható keretben/egészségügyi szakmai alapozó tantárgyak bevezetésével Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv
2
1
1
1
Irodalom
2+1
3
3
3
I. idegen nyelv
3+2
3+2
3+2
3+2
II. idegen nyelv
3
3
3
3
3+1
3
3
3+1
2
2+1
3
3+1
Matematika Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 2
Fizika
2
2
Kémia
2
2
Földrajz
2
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Dráma és tánc
2
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika
2 1+1
2
1+1
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
2
1
5
6
35
36
35
35
Katonai alapismeretek Etikus vállalkozói ismeretek Pénzügyi, gazdasági ismeretek Érettségi előkészítő Egészségügyi
szakmai
alapozó
tantárgyak Rendelkezésre álló órakeret
2.5. Hatévfolyamos gimnázium Tantárgyak
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv
1+1
2
2
1
1
1
2
2
2+1
3
3
3
3+1
3+1
3+1
3+1
3+2
3+2
3+1
3+1
3+1
3+1
Irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan
3+1
3+1
3+1
3+1
3+1
3+1
2
2
2
2+1
3
3+1
1
1
Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2
Fizika
2
2
Kémia
1+1
Földrajz
2
2
2
2
2
2
2
2
1+1
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Dráma és tánc Mozgóképkultúra
2
1 és
2
médiaismeret* Informatika
1
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés
3
3
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
0
0
1
1
4
5
31
31
35
36
35
35
Érettségi előkészítő válaszható Rendelkezésre álló órakeret
1+1
1+1
2
1+1 1
2.6. Szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv
2
1
1
1
Irodalom
2+1
3
3
3
Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
4
4
4
4
2
2+1
3
3+1
Matematika Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 1+1
Fizika
2
2
Kémia
2
1+1
Földrajz
2
1+1
Mozgóképkultúra
és
1
1
médiaismeret* Informatika
1+1
0+2
Testnevelés
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szakmai tárgyak órakerete,
6
7
8
11
2
0
3
2
35
36
35
35
Érettségi előkészítő választható Rendelkezésre álló órakeret
2.7. Informatika
9.
Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I Hálózati ismeretek I. gyakorlat
Összes óra Összes óra E: Elmélet GY: Gyakorlat ÖGY: Összevont szakmai Gyakorlat
2.8. Gépészet
Heti óraszám E GY 0,5 1+0,5 2
10. ögy E
Heti óraszám GY
11. ögy E
Heti óraszám GY
12. ögy
Heti óraszám GY
E
70
1 2 0,5+0,5
1
2
1
2+1
3 6
70
2
50
1 2+1
1
2 4+1
2 7
2 2+1 4+1
55
105
2
70
1 3 8
2+1 6+1
70
140
4 11
Ágazati szakképzés a közismereti szakképzéssel párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
Heti óraszám e. gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
ögy
Heti óraszám e. gy
12.
11.
ögy
Heti óraszám e. gy
ögy
Heti óraszám e. gy
0,5
Munkavédelem
1
Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
10.
1 3,5
5
0+1
1
0,5
Gépészeti alapmérések
1
Anyagismeret
1
Anyagvizsgálat
1
Anyagjelölések
5
1+1
Műszaki rajz Géprajzi ismeretek
4
1
Gépészeti szerelés
1
CAD alkalmazás Kézi forgácsolás
1+1 1
Gépi forgácsolás I
0,5
Gépi forgácsolás II.
0,5
Műszaki mechanika
1+1
Gépelemek
1
Hajtások
1
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki dokumentációk gyakorlat
2
70
3
105
10172-12 Mérőtermi feladatok
Gépészeti alapmérések gyakorlat Anyagismeret gyakorlat
0,5
Anyagvizsgálat gyakorlat
0,5
140
1
30
1
30
20
15
30
Kézi forgácsolás gyakorlat
1
35
1
40
Gépi forgácsolás gyakorlat
1
35
1
45
1
35
Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Összesen Összesen
E: Elmélet GY: Gyakorlat ÖGY: Összefüggő szakmai Gyakorlat
2.9. Közgazdaságtan
3
2
4 6
2 70
4 7
3 105
5 8
3 140
13 11
2 3
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
ögy gy
heti óraszám e
11. ögy
gy
heti óraszám e
12. heti óraszám
gy
e
gy
0,5
Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok
11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
10.
Általános statisztika
2+0,5
3,5+ 0,5
2,5+ 0,5
2,5+ 0,5
1
1
Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat
1
1
2+1
1
2
1
Adózási alapismeretek
1
Adózás gyakorlat
1
Számviteli alapismeretek
2
2
Számvitel gyakorlat
1+1 3,5+,0,5
2,5+ 0,5
összes óra
2,5+,0,5 2,5+,0,5
5+1
2
6
4+1
összes óra
5
6
7
Szabad sáv
1
1
1
1
Heti óraszám szabadsávval
6
7
8
11
10
2.10. Egészségügy Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. Szakmai követelménymodulok
heti óraszám Tantárgyak
e
gy
ögy
10.
11.
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
12. heti óraszám ögy
e
gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12
0,5
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás I. Egészségügyi alapismeretek
0,5+ 0,5
Egészségügyi alapismeretek
Szakmai kommunikáció
1,5
11221-12
Ápolástangondozástan
1,5 + 0,5
Alapápolás
Ápolástangondozástan gyakorlat
11222-12
Klinikumi ismeretek
Klinikumi ismeretek
Klinikumi gyakorlat
összes óra összes óra
1
1
1,5
0,5+ 0,5
2,5+ 0,5
70
1
0 5
6+1 70
0,5+ 0,5
2
4
105
2,5+ 0,5
5+1
0,5+ 0,5
0 6
3,5+ 0,5 3,5+ 0,5
3,5+ 0,5 105
7
140
3,5 3,5
6,5+ 1 140
10
Szabad sáv
1
1
1
1
Heti óraszám szabadsávval
6
7
8
11
Szakképzési óratervi háló az 54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítéshez 3.
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret utolsó évf. nélkül 1/13 5/13 és 2/14. Heti heti óraszám óraszám ögy e gy e gy 0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, Munkaszervezés gyakorlat munkahelyi kommunikáció Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és 10817-12 Hálózatok, programozás és szoftverfejlesztés gyakorlat adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I Hálózati ismeretek I. gyakorlat
1,5 2+1
50
1 2 4+1 8
60
8
50
4+1
Műszaki ábrázolás és gépelemek 10820 -12 CAD alapok
2,5
Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat
2+1 4
CAD gyakorlat
10819 -12 CAM alapok
Technológiai ismeretek
4
Műszaki ismeretek
3 3+1
CAD-CAM gyakorlat 4
Számítógépes gyártás 10818 -12 CNC gépkezelés, Technológia gyakorlat programozás CNC gépek gyakorlat
3 3+1
Osztályfőnöki óra
összes óra összes óra
1 11+2 2
20+2 160 35
1 16
15+4 35
3.2. CAD-CAM informatikus A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati Ágazati szakképzés a közismereti oktatással
szakképzés
párhuzamosan
közismeret
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9.
10.
heti
11.
heti
heti
óraszám ögy óraszám ögy óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és
0,5
gy
e
gy
12.
e
gy
ögy
1/13
heti
heti
óraszám
óraszám
e
gy
e
gy
5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
0,5
biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
gy
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
10.
11.
heti heti óraszám ögy e Információ10815-12Információ-
technológiai alapok
technológiai alapok
Információ-
gy
óraszám e
gy
óraszám e
gy
Szakképesítés-
szakképzés
specifikus
közismeret nélkül
utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
12.
heti ögy
Ágazati
ögy
heti
heti
óraszám
óraszám
e
e
gy
1+0,5
ögy
gy
e
1,5
2
2+1
50
technológiai gyakorlat 10826-12 Szakmai
Munkaszervezési
életpálya-építés,
ismeretek
1
1
munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezés
2
gyakorlat Adatbázis- és
10817-12 Hálózatok,
2
0,5+0,5
1
2
1
4+1
szoftverfejlesztés
programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1
2+1
2
2
8
heti óraszám
60
gy
gyakorlat 1
Hálózati ismeretek I.
1
Hálózati ismeretek és
2
2
4+1
2+1
2+1
8
50
eszközök I. gyakorlat Műszaki ábrázolás és
2,5
gépelemek 10820 -12 CAD alapok Műszaki ábrázolás és
2+1
gépelemek gyakorlat CAD gyakorlat
4
Technológiai
4
ismeretek 10819 -12 CAM alapok
3
Műszaki ismeretek
3+1
CAD-CAM gyakorlat
10818 -12 CNC gépkezelés, programozás
Számítógépes gyártás
4
Technológia gyakorlat
3
CNC gépek gyakorlat
3+1 1
Osztályfőnöki óra összes óra
2+1
3
összes óra
5
összes óra szabad sávval
6
2 70
4+1 6 7
3 105
4+1 7 8
4 140
6+1
1
11+2 20+2
10
31
11
35
16 160
15+4 31 35
3.3. Szakképzési óratervi háló az 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítéshez
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés specifikus utolsó évf.
1./13
5./13 és 2./14
Tantárgyak
e. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12 Foglakoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
gy
gy
0,5
Foglalkoztatás II
0,5
Foglakoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Műszaki rajz Géprajzi ismeretek Gépészeti alapmérések Anyagismeret Anyagvizsgálat Anyagjelölések Gépészeti szerelés CAD alkalmazás
e.
2 1 1 11,5 1+1 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1
0,5
Kézi forgácsolás Gépi forgácsolás I Gépi forgácsolás II. Műszaki mechanika Gépelemek Hajtások Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Anyagismeret gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat Műszaki mérés 10172-12 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés gyakorlat Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási alapismeretek Forgácsoló alapeljárások tervezése CNC alapismeretek 10169-12 Forgácsoló technológia Anyagválasztás hagyományos és CNC Forgácsolási alapismeretek szerszámgépeken gyakorlat Forgácsolási alapismeretek CNC programozás CNC gyártás Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés Szereléstechnológia Képlékenyalakítás 10170-12 Gyártástervezés CAD rajzolás és gyártásirányítás Gyártócella Gyártásirányítás Korszerű szerszámgépek Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat
1 1 0,5 1+1 1 1 7 1 1 0,5+0,5
160 30 30 30
1 3,5+0,5 4
35 35
2 2 4 1 1 1 1 8 3 2 3 8 1+1 1 1 0,5+0,5 1 1 1 3
Gyártástervezés CAD rajzolás Szereléstechnika
1 0,5+0,5 0,5+0,5
Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek 10171-12 Karbantartás és Szerszámgépek karbantartása üzemvitel gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek Osztályfőnöki Összesen Összesen
4 1 1 1 1 4 1 1 1 1 1 17+3
14+1 35
160
1 17+3 35
16+1
3.4 Gépgyártástechnológiai technikus A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Munkavédelem
0,5
0,5
1 Elsősegélynyújtás gyakorlat
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
10172-12
Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
1
1 2,5+1
3+1
4+1
70 2
4+1
105 3
1 13,5+2
0+0,5
140
160
3
11+1
Műszaki mérés 2
2
Mérőtermi feladatok Műszaki mérés gyakorlat 2 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken
2
Forgácsolási alapismeretek 4 Forgácsolási alapismeretek gyakorlat 8
10170-12
Gyártástervezés és gyártásirányítás 6,5+1,5
Gyártástervezés és gyártásirányítás
Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat 2 +1
10171-12
Szerszámgépek karbantartása 4
Karbantartás és üzemvitel
Szerszámgépek karbantartása gyakorlat 4
Osztályfőnöki összes óra összes óra
3+1
2 6
70
3+1
3 7
105
4+1
3
140
8
7+1
3 11
1 17+3
14 +1 35
160
3.5. Szakképzési óratervi háló az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1./13.
5/13 és 2/14.
heti óraszám e
ögy gy
heti óraszám e
gy
1 17+3
14+1 35
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv
0,5 2
Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek
2 5,5+1
Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika
6+1 2
Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
Pénzügyi alapismeretek
2 4
Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek
1+1 1,5
Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen
Gazdálkodási ismeretek
1 4,5 1 3,5+1
Könyvelés számítógépen
4
10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
6 Vállalkozás-finanszírozás
2
Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat
1+1
Adózás
3
Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11501-12 Projektfinanszírozás
2
Projekt-finanszírozás
2
Projekt-finanszírozás gyakorlata 11502-12 Projektfolyamatok követése
2
Projektfolyamatokkövetése
2
Projekttervezés gyakorlata
1+1
Osztályfőnöki
1
összes óra
1
20+2
összes óra
11+2
21+2
31
10+2 31
Szabad sáv
4
4
Heti óraszám szabadsávval
35
35
3.6 Pénzügyi-számviteli ügyintéző A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf.
heti ögy óraszám gy
0,5
10.
e
gy
11.
12.
heti ögy óraszám
heti óraszám
e
gy
e
1./13. heti óraszám gy
e
heti ögy óraszám gy
0,5
5/13 és 2/14.
e
gy
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás II.
0,5
Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika
2 2 2+0,5
3,5+ 0,5 2,5+ 0,5
5,5+1 2,5+ 0,5
1 1
Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási Pénzügyi alapismeretek alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat
6+1 1
1 2+1
1 2
10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés
Gazdálkodási ismeretek
4
1
Adózás gyakorlat
Számvitel gyakorlat
2
1
Adózási alapismeretek
Számviteli alapismeretek
2
1+1 1,5
1 2
2
1 4,5
1+1
1
3,5+1
Könyvelés számítógépen
4
6
11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése
Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat
2
Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata
3
Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata
2
Projektfolyamatokkövetése
2
1+1
2
2
Projekttervezés gyakorlata
1+1
Osztályfőnöki
1 3,5+,0,5
2,5+ 0,5
5+1
2
6
4+1
1
összes óra
2,5+,0,5 2,5+,0,5
20+2
11+2
összes óra
5
6
7
10
31
31
Szabad sáv
1
1
1
1
4
4
Heti óraszám szabadsávval
6
7
8
11
35
35
3.7. Szakképzési óratervi háló az 52 723 01 Gyakorló ápoló szakképesítéshez
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó
21+2
10+2
évf. 13.jan
5/13 és 2/14.
heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
heti óraszám ögy
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Egészségügyi alapismeretek
Egészségügyi alapismeretek
Szakmai kommunikáció
2
11221-12
Ápolástan-gondozástan
5 +1
Alapápolás
Ápolástan-gondozástan gyakorlat
11222-12
Klinikumi ismeretek
Klinikumi ismeretek
Klinikumi gyakorlat
4+ 0,5
4 9,5+ 0,5 6+1
160
Diagnosztikus és terápiás szakismeretek
4+1
Diagnosztikus-terápiás beavatkozások
2,5+0,5
Klinikai gyakorlat
16
Egészségnevelés-egészségfejlesztés 11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység Osztályfőnöki összes óra
gy
0,5
11110-12
11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél
e
3,5 +0,5
Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat
2,5 +1 1 21+3
1 10+1
160
12,5+3
18,5+1
összes óra
31
31
Szabad sáv
4
4
Heti óraszám szabadsávval
35
35
3.8 Gyakorló ápoló A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
10. heti óraszám
heti óraszám Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság
e
0,5
gy
ögy
e
gy
11. heti óraszám ögy
e
gy
12. heti óraszám ögy
e
gy
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 13.jan heti óraszám e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám
ögy
e
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
gy
Egészségügyi alapismeretek
0,5+ 0,5
Egészségügyi alapismeretek
Szakmai kommunikáció
1,5
11221-12
Ápolástangondozástan
1,5 + 0,5
Alapápolás
Ápolástangondozástan gyakorlat
11110-12
11222-12
Klinikumi ismeretek
Klinikumi ismeretek
Klinikumi gyakorlat
11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél
1
1
2,5+ 0,5
0,5+ 0,5
70
4+ 0,5
0,5+ 0,5
2
0,5+ 0,5
5 +1
105 2,5+ 0,5
1
1,5
4 2
9,5+ 0,5
4 3,5+ 0,5
140
3,5
6+1
160
Diagnosztikus és terápiás szakismeretek
4+1
Diagnosztikusterápiás beavatkozások
2,5+0,5
Klinikai gyakorlat
16
Egészségnevelésegészségfejlesztés 11152-12 Egészségnevelő és fejlesztő tevékenység
3,5 +0,5
Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat
2,5 +1
Osztályfőnöki összes óra
1 5+1
0
70
6+1
0
105
3,5+ 0,5
3,5+ 0,5
140
6,5+ 1
3,5
21+3 10+1
1 160
12,5+3
18,5+1
összes óra
5
6
7
10
31
31
Szabad sáv
1
1
1
1
4
4
Heti óraszám szabadsávval
6
7
8
11
35
35
3.9 Szakképzési óratervi háló az 52 723 01 Gyakorló ápoló szakképesítéshez Esti oktatás
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés specifikus utolsó évf.
1./13
5./13 és 2./14
Tantárgyak
e. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek
11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás I. Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan Ápolástangondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat
ögy
gy
gy
0,5 0,5
1 2 1 3
1,5 5,5 0
160
Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Diagnosztikusterápiás beavatkozások Klinikai gyakorlat
2 1,5 12,5
Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelés11152-12 Egészségnevelő egészségfejlesztés és -fejlesztő tevékenység gyakorlat Összes Összes óra
e.
2
12 1,5 13,5
1,5 14
7 160
21
Kifutó tantervek
4.
4.1. Gimnázium A testnevelés tantárgy óraszáma a 11. évfolyamon a 2014-2015-ös tanévben, a 12. évfolyamon 20152016-os tanévben, a 13. évfolyamon a 2016-2017-es tanévben 3 órára nő. 4.1.1. Ötévfolyamos gimnáziumi tagozat Anyanyelv és kommunikáció Magyar nyelv Irodalom Történelem Etika Idegen ny.1 Idegen ny.2 Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földrajz
10.
11.
12.
13.
1 3 2
1 3 2
1 3
1 3 3
5 3 3 2
5 3 3
3 1 5 3 3
5 3 4 1
2
2
2 2
2
2 2
2 2 2
Ének
1
1
Rajz Testnev. Oszt.f. Állampolg. Pszichológia Jelenismeret Tánc és dráma Média Művészetek
1 3 1
1 2 1 1
2
2 1
1
1
Gazd. ismeretek Éretts. felk. Összesen
6 31
31
33
0,5 1 1 1 0,5 5 34
A 9. évfolyamon magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett anyanyelv és kommunikáció tantárgy tanítása folyik. A 11. évfolyamon az állampolgári ismeretek tantárgy, a 13. évfolyamon a jelenismeret és a gazdasági ismeret a történelem tantárgyba épül be.
4.1.2. Ötévfolyamos gimnáziumi tagozat (2011/2012-ben belépő)
Anyanyelv és kommunikáció Magyar nyelv Irodalom Történelem Emberismeret és etika Idegen nyelv 1 Idegen nyelv 2 Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Állampolgári ismeretek Pszichológia Jelenismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek
10.
11.
12.
13.
1 3 2
1 3 2
1 3 3
1 3 3
5 3 3 2
5 3 3
1 5 3 3
5 3 4
1 2 2
2 2 2
2 1
2 1
1 3 1
1 2 1
2 2
2
2 1
2 1
1 0,5 1
1
Gazdasági ismeretek Összesen
32
Érettségi felkészítés
31
27 6
0 1 0,5 27 5
A 11. évfolyamon az állampolgári ismeretek tantárgy, a 13. évfolyamon a jelenismeret és a gazdasági ismeret a történelem tantárgyba épül be.
4.1.3. Négyosztályos gimnáziumi képzés: Általános és sportiskolai tagozat Tantárgy
10. ÁLT.
10. SPORT
11. ÁLT.
11. SPORT
12. ÁLT.
12. SPORT
Magyar nyelv Irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Történelem Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Informatika Emberismeret és etika Tánc és dráma Bevezetés a filozófiába Állampolgári ismeretek Jelenismeret Gazdasági ismeretek Művészetek Mozgókép és médiaismeret Osztályfőnöki Sportismeretek Sportági ismeretek Sportpszichológia Sporttörténet
1 3 5 3 3 2 2 2 2 2 1 1 3 1 0
1 3 5 3 3 2 2 2 2 2 1 1 3 1 0
1 3 5 3 3 3 2 2
1 3 5 3 3 3 2 2
1 3 5 3 4 3 2
1 3 5 3 4 3 2
3 1
3 1
3
3
1 1 1
1 1 1
0,5 0,5
0,5 0,5
0 1
0 1 1
Összesen
32
Érettségi előkészítő
1
1 1
1 0
1
1
1 1 1 1
1 1 33
29
31
27
31
5
5
6
6
A 11. évfolyamon az állampolgári ismeretek tantárgy, a 12. évfolyamon a jelenismeret és a gazdasági ismeret a történelem tantárgyba épül be.
4.1.4. Hatévfolyamos gimnáziumi tagozat 8
9
10
11
12
Magyar nyelv
2
1
1
1
1
Irodalom
3
3
3
3
3
Történelem és állampolgári ismeretek
2
3
2
3
4
Emberismeret és etika Idegen nyelv 1.
1 4
Idegen nyelv 2.
4
4
4
4
3
3
4
4
3
4
Matematika
3
3
3
Informatika
1
2
2
Bevezetés a filozófiába
1
Fizika
2
2
2
2
Biológia
2
1
2
2
2
Kémia
2
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
Technika és életvitel
1
Testnevelés és sport
2
3
3
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Állampolgári ismeretek* Jelenismeret* Tánc és dráma
1
Mozgókép és médiaismeret
1
Művészetek
1
Egészségtan Érettségire való felkészítés Összesen
29
32
33
*Az állampolgári ismeret és jelenismeret beépül a történelembe.
5
6
33
32
4.2. Szakközépiskola
Szakközépiskola
Kerettanterv - Informatika
Szakközépiskola
10
11
12
Magyar nyelv
1
1
1
Irodalom
3
3
Történelem
2
3
Etika
Kerettanterv - Gépészet
10
11
12
Magyar nyelv
1
1
1
3
Irodalom
3
3
3
4
Történelem
2
3
4
1
Etika
1
Idegen nyelv
4
4
4
Idegen nyelv
4
4
4
Matematika
3
4
4
Matematika
3
4
4
Ének-zene
1
Ének-zene
1 1
1
Rajz-vizuális kult.
1
1
Rajz-vizuális kult.
Oszt.f.
1
1
1
Oszt.f.
1
1
1
Testnev.
3
2
2
Testnev.
3
2
2
Fizika
2
2
2
Fizika
2
2
2
Földrajz
2
Földrajz
2
Biológia
2
Biológia
2
Kémia
1
Kémia
1
Informatika
2
Informatika
2
Szakmacsop. al.
3
8
8
Szakmacsop al.
5
8
8
Összesen:
30
30
30
Összesen:
32
30
30
4.2.1. Szakmacsoportos orientáció és alapozó oktatás
4.2.2. Informatika
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek
37 óra
Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
37 óra
Elmélet és gyakorlat
74 óra
10. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek
37 óra
Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
74 óra
Elmélet és gyakorlat
111 óra
11. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek
37 óra
Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
148 óra
Elmélet és gyakorlat
185 óra
12. évfolyam Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek
64 óra
Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
96 óra
Elmélet és gyakorlat
160 óra
4.2.3. Gépészet 9. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat
74 óra 111 óra 185 óra
10. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat
74 óra 111 óra 185 óra
11. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat
222 óra 74 óra 296 óra
12. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat
160 óra 96 óra 256 óra
5. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének ütemterve TANÉV
KOMPETENCIA - TERÜLET
BEVONT TANULÓCSOPORT
2009/2010
matematika
10.C, 9.B 9.A
szövegértés-szövegalkotás
7.H, 10.C 10.A
2. idegen nyelv (angol)
10.A, 9.A
életpálya
11.B
Szociális, életviteli és körny.
9.B 11.D
matematika
10.A, 9.B, 10.B
szövegértés-szövegalkotás
7.H, 8.H, 9.A
2. idegen nyelv (angol)
11.A, 9.A, 10.A
életpálya
11.B
Szociális, életviteli és körny.
10.B, 7.H
matematika
9.A, 9.B
szövegértés-szövegalkotás
7.H, 8H, 9.H
2. idegen nyelv (angol)
10.A, 11.A
életpálya
11.B, 7.H, 10.B
matematika
9.A, 10.A, 9.B, 10.B
szövegértés-szövegalkotás
7.H, 8.H, 9.H, 9.A
2. idegen nyelv (angol)
9.A, 10.A
életpálya
7.H, 9.H, 10.B
matematika
9.H, 9.C, 9.B, 10.B
szövegértés-szövegalkotás
7.H, 8.H, 9.H, 9.A
2. idegen nyelv (angol)
9.A, 9.C
életpálya
11.B, 7.H
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
A kompetencia alapú oktatás moduláris szerkezetű. Bevezetése teljes lefedettséggel, illetve a modulok beépítésével valósul meg.
TANÉV
ÚJSZERŰ
TANULÁSSZERVEZÉSI BEVONT TANULÓCSOPORT
ELJÁRÁS 3 hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatás
életpálya, 11.B mechanika
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli
szövegértés-szövegalkotás
oktatásra Tantárgytömbösített oktatás
3 hetet meghaladó projekt: Összetett, komplex, a mindennapi életből származó téma, Egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll, melyhez a tanulói tevékenységek tudatos tervezése szükséges. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein. Témahét: Adott témát a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Moduláris oktatás: A tananyag kisebb, önmagában koherens része a modul, az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem véletlenszerű. A programok a differenciált szervezés érdekében bejárási utakat kínálnak. Tantárgytömbösített oktatás: Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva , hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg.
6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a kifutó évfolyamokon a 2003 ???-as kerettantervnek megfelelően 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tartárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 7-14. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladásról. 3. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból „elégtelen”osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
Az iskola fenntartója engedélyezte a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
-
Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
7. Közép-és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak Közép és emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést intézményünk elsősorban a kötelező érettségi tantárgyakból vállalja. Amennyiben a csoport létszám más tantárgyakból eléri a 8 főt, illetve a felhasználható órák mennyisége megengedi a 8 fő alatti csoportlétszám indítását, intézményünk ebben az esetben is gondoskodik a fentebb felsorolt tantárgyak érettségire való felkészítéséről. Emelt szintű érettségi vizsgára készít föl iskolánkban:
-
angol nyelv
-
kémia
irodalom
-
német nyelv
-
biológia
-
történelem
-
francia nyelv
-
informatika
-
matematika
-
fizika
-
földrajz
-
magyar
nyelv
és
Középszintű érettségi vizsgára készít föl iskolánkban:
-
magyar nyelv és irodalom,
-
történelem,
-
idegen nyelvek (angol, német, francia)
-
matematika,
-
fizika,
-
kémia,
-
biológia
-
földrajz,
-
informatika
-
testnevelés
-
rajz és vizuális kultúra
-
ének
8. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: Az idegen nyelvek eredményesebb elsajátítása érdekében a 10. évfolyamon iskolánkban újjászervezzük az angol és német nyelvi csoportokat. Az új csoportbeosztás alapja az addig elért tudásszint, melyet a 9. évfolyam zárásaként megírt szintfelmérő feladatlappal mérünk. A csoportváltásra a tanév végén van lehetőség a tanuló tanév közben nyújtott teljesítménye és a csoportokat tanító tanárok megbeszélése alapján. A kezdő évfolyamokon (7. és 9. évfolyam) a tanév elején teszttel mérjük a diákok általános iskolában megszerzett tudását. Az elért eredményeket a tanév anyagának tervezésénél (tanmenet) és az esetleges csoportbontásnál vesszük figyelembe.
Testnevelés: nemek szerinti, évfolyam szintű csoportbontás a beosztás fő elve Informatika: tanulócsoport felezése (20 fő felett) Gépészeti gyakorlat: csoportonként lehetőleg a 8 főt ne haladja meg a csoport szakmai gyakorlata Irodalom, történelem, magyar nyelv: nagy létszámú osztály esetén
Matematika: képesség szerinti csoportbontás, -
felzárkóztatás a cél a kis csoportban
-
emelt szintű érettségire felkészítő csoport 11. évfolyamtól heti 5 órában.
9. A tanulók felvétele, átvétele Iskolánkba az általános iskola nyolc illetve hatodik osztályát elvégezve az általános felvételi eljárás keretében lehet bejutni. A felvételi sorrendet a 7. évfolyamon a jelentkezők tanulmányi eredménye, a 9. évfolyamon a jelentkezők 7. osztályos év végi és 8. osztályos félévi tanulmányi eredménye, valamint a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye határozza meg. A közoktatási típusú sportiskolai osztályban figyelembe vesszük az alkalmassági vizsga eredményét is. A felvételről, illetve elutasításról a jelentkezőt írásban értesítjük. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. Más középiskola tanulója írásban kérheti átvételét iskolánkba. Az átvételről az iskola igazgatója dönt, a tantestület véleményének kikérésével, figyelembe véve az aktuális osztálylétszámokat, az átvételt kérő tanuló tanulmányi eredményét, magatartási és szorgalmi minősítését. Az átvételt kérőnek a nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tennie a tanév végéig, illetve teljesítenie kell a fogadó osztálytípus felvételi követelményeit. Iskolánk tanulója írásban kérheti, hogy intézményünkben nem oktatott tantárgyi, idegen nyelvi ismeretek elsajátítása érdekében más iskola tanóráin, foglalkozásain vegyen részt vendégtanulóként, amennyiben ez nem akadályozza tanulói jogviszonyához kapcsolódó kötelességeinek teljesítését. A kérelemről – az érintett osztályfőnök javaslata alapján – az iskola igazgatója dönt. 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A szaktanárok a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli, a tanórán kívül elvégzendő feladatokat adhatnak a diákoknak. A szaktanárok a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően adják fel az órán elvégzett anyagra épülő házi feladatot, illetve-hosszabb időtartamra- önálló gyűjtőmunkát igénylő feladatot, melynek megoldásához segítséget nyújt a könyvtári állomány és szolgáltatás. A házi feladatok mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki számára kötelezően megoldandó feladatokat. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. Az évközi szünetekre (pl. őszi, téli, tavaszi), de hétvégére sem adható több otthoni feladat, mint az egymást követő tanítási napokon.
A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az otthoni felkészülés formái
-
Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.
-
Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).
-
Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).
-
A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldás (ajánlott házi feladat.)
-
A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat.)
-
Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.
-
Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.
A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.
Az otthoni felkészülés iskolai előkészítés, eredményességének segítése
-
Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.
-
Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadás és képességfejlesztés.
-
Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy valamint tanárváltás esetén.
11. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: -
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
-
a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
-
a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;
-
adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;
-
egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
12. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján -
az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti 3 testnevelés óra keretében, heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A törvényi előírásnak eleget téve évi kétszeri alkalommal szeptemberben és májusban mérjük a tanulóink fizikai erőnlétét. A helyi adottságoknak megfelelően 5 próbát mérünk: 1.
4 x 10m-es ingafutás
2.
4 ütemű fekvőtámasz
3.
helyből távolugrás
4.
medicinlabda dobás hátra
5.
szlalom labdavezetés
Értékelés: A mérési útmutató alapján az országos átlaghoz viszonyítjuk tanulóink teljesítményét, melyet 1-5-ig terjedő skálába sorolunk be. Az év végi osztályzatba a javulás-romlás mértékét vesszük figyelembe.
.
13 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése A szaktanár a tanulók tudását a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A) A tanulók tudásának értékelésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5, lehet dicsérettel 5 ), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az osztályfőnök az osztályértekezleten a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítésére javaslatot tesz. Magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának alapelvei 1. A tanulói magatartás minősítésének feltételei: a) példás (5) magatartású, aki a következő szempontok többségének megfelel: -
betartja a Házirendet, és arra is törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák azt;
-
önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti;
-
tevékeny részt vállal az iskola valamelyik művészeti vagy sportcsoportjában;
-
aki nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben.
b) jó (4) magatartású: -
aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul, és legfeljebb 1 osztályfőnöki figyelmeztetése van.
c) változó (3) magatartású: -
akinek osztályfőnöki vagy igazgatói intője van.
d) rossz (2) magatartású: -
aki igazgatói intőnél súlyosabb büntetésben részesült;
-
akinek 6-nál több igazolatlan órája van;
-
aki tantestületi határozattal fegyelmi büntetésben részesült.
A tanulói szorgalom minősítésének feltételei: a) példás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok többségének megfelel: -
aki kötelességeit pontosan teljesíti: hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja;
-
aki tevékenyen részt vesz a diákkörök munkájában, ill. tanulmányi versenyeken és pályázatokon;
-
aki képességei szerint megfelelően teljesít.
b) jó (4) szorgalmú: -
aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul;
c) változó (3) szorgalmú -
aki képességei alatt teljesít; akinek 1 tantárgyból tanulmányi érdemjegye elégtelen;
d) hanyag (2) szorgalmú -
akinek kettő v. több tantárgyból tanulmányi érdemjegye elégtelen.
A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről az osztályozó tantestületi értekezlet dönt. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.
14. A tanulók értékelésének alapelvei Általános alapelvek: I. Az órai munkához szükséges taneszközöket a szaktanár határozza meg. A felszerelés hiányát jelenteni kell. Amennyiben a tanuló a felszerelését nem hozza el, úgy a harmadik alkalommal és minden következő alkalommal bekarikázott elégtelent kap. A szaktanár a második alkalom után az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt. Testnevelés tantárgyból órai munkáért kapott második elégtelen esetén a tanár értesíti a szülőt. A házi feladat elkészítése az órai felkészülés része. Amennyiben a tanuló nem készítette el a házi feladatot abban az esetben is az előzőekhez hasonlóan járunk el.
II. A számonkérés formái: Szóbeli felelet, írásbeli felelet, röpdolgozat, dolgozat, témazáró dolgozat. A dolgozatot, témazáró dolgozatot 2-3 órával előbb be kell jelenteni. Egy osztályban egy napon csak legfeljebb két dolgozatot, témazáró dolgozatot lehet íratni. III. Az érdemjegyek kívánatos száma: A témakörből írt dolgozaton vagy témazáró dolgozaton kívül legalább még egy kisebb anyagrészből szerzett jegy kívánatos. A félévi osztályzat megállapításához a heti óraszámnál legalább eggyel nagyobb számú érdemjegy kell. A félévi, év végi érdemjegyet az évközi jegyek számtani közepe alapján állapítjuk meg. IV. A dolgozatok pótlása: Hiányzás esetén a szaktanár a dolgozatírást követően, amikor a tanuló a tanítási órán megjelenik, egyezteti a pótdolgozat megírását a tanulóval. Aki a félév során már két vagy több dolgozatot, témazáró dolgozatot nem írt meg az az adott témakörökből beszámolásra kötelezhető. Érdemjegyek száma: Heti 1 óra
min. 2 jegy/félév
2 óra
3 jegy/félév
3 óra
4 jegy/félév
4 óra
5 jegy/félév
Félévi/év végi érdemjegyek Az év közben szerzett jegyek súlyozott figyelembe vétele: A témazáró súlyozottan veendő figyelembe, két érdemjegyet ér.
I.
Nem minősítjük osztályzattal a következő tantárgyakat: önismeret, tanulásmódszertan, társadalomismeret, etika, tánc és dráma Ezek minősítése: megfelelt/nem felelt meg. Az érettségi előkészítők tantárgyait osztályzattal minősítjük.
15. Értékelés, számonkérés
15.1. Irodalom
-
Évente 2-4 alkalommal íratunk esszét szövegek értelmezéséből; jelenségek, problémák kifejtéséből adott témakörben 1-2 tanítási óra időtartamban. A dolgozat elvárt terjedelme minimum 2 oldal. Az értékelésnél az írásbeli középszintű érettségi szövegalkotási útmutatója a mérvadó.
-
Témazáró dolgozatot azokból a témakörökből íratunk, amelyekből nem került sor esszére. Irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismeretekről kell ezekben számot adni a tanulóknak az adott korszakkal kapcsolatban. Elvárás, hogy tudjon véleményt alkotni a korral, egy-egy íróval vagy művével kapcsolatban.
-
Születhetnek még érdemjegyek: portfólió, vitaszituációban való részvétel, szituációs játékok (történetek, jelenetek) eljátszása, írásbeli felelet (röpdolgozat), szóbeli felelet, memoriter, házi dolgozat, kiselőadás, projekt, versenyen való részvétel, órai munka, iskolai műsorban való részvétel. Ezek szabályrendszerét a tanár a tané elején közli a tanulókkal.
-
Témazáró és esszé esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-80% - 5 (jeles) 79%-60% - 4 (jó) 59%-40% -3 (közepes) 39%-25% - 2 (elégséges) 24% -
- 1 (elégtelen)
Témazáró íratására abból a témakörből kerül sor, amiből nem születik esszé. A szerzett érdemjegy dupla értékkel számít a teljesítménybe. Esszé íratása abból a témakörből, amiből nem születik témazáró. Az írásra 4 érdemjegyet kapnak: tartalom, stílus, szövegszerkesztés, helyesírás. Utóbbi három a magyar nyelv tantárgyhoz, a tartalom jegy súlyozatlanul az irodalom tantárgyhoz kerül.
15.2. Magyar nyelv - Témakörönként témazáró dolgozatot írnak a tanulók. Ebben kompetenciát és elméleti tudást is mérő feladatok lehetnek.
-
a fenti két írásbeli számonkérésen kívül a következő módon születhetnek még érdemjegyek: írásbeli felelet, szóbeli felelet, házi dolgozat, kiselőadás, projekt, portfólió, versenyen való részvétel, órai munka
-
Témazáró esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-80% - 5 (jeles) 79%-60% - 4 (jó) 59%-40% -3 (közepes) 39%-25% - 2 (elégséges) 24% -
- 1 (elégtelen)
15.3. Földrajz 1./ Rendszeres szóbeli feleletek (Lehetőleg minden osztályban, minden órán) 2./ Havonta egy röpdolgozat (szóbeli felelet jegynek felel meg) 3./ Témazáró dolgozat: minden téma lezárásával (piros jegy-duplán számít) 4./ Topográfia i ismeretek rendszeres mérése kiemelten (10. évf.) 5./ Gyűjtőmunkáért, kiselőadásért, órai munkáért + értékelés 15.4. Biológia Szóbeli felelés: Lehetőleg minden osztályban, minden órán, véletlenszerűen, ha a tananyag és a szűkös órakeret ezt megengedi Írásbeli felelés: Témazáró dolgozatok meghatározóak a félévi-, év végi érdemjegy kialakításánál. Kiselőadások: Lehetőséget nyújt a tanuló önálló ismeretszerzésére – felelet értékű.
15.5. Kémia Szóbeli felelés: a tanórák 70 %-án, ott, ahol azt a tananyag szerkezete, témája lehetővé teszi. Írásbeli felelés: a tanórák 30-40 %-án Röpdolgozat: Kisebb témák lezárásánál Témazáró dolgozat: minden témakör lezárásánál.
15.6. Informatika: A tantárgy speciális jellegénél fogva a szaktanár által megjelölt időben és módon, elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával történik.
15.7. Matematika, fizika: Szóbeli felelet: -
Definíciók, tételek, bizonyítások feladatmegoldás a táblánál.
-
Fizikai törvények, kísérletek ismertetése, kísérletek értékelése, feladatmegoldás.
-
Félévente legalább egy szóbeli felelete minden tanuló legyen.
-
Kiselőadásra kapott jegy a szóbeli felelettel egyenértékű.
Röpdolgozat: -
Az előző 2-3 anyagrészből, feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmaz.
-
Az osztályozás a tananyag nehézségétől függően.
-
Az érdemjegyet zöld színnel jegyezzük be.
Dolgozat: -
összefüggő anyagrészek számonkérése
-
összetett feladatok
-
legalább három nappal előbb bejelentjük
-
egységes értékelés
-
az érdemjegyet kékkel írjuk be.
Témazáró dolgozat: -
a témakör lezárásaként íratjuk
-
a tanmenetben előre jelzett témakörökből
-
tartalmában az érettségi dolgozatnak megfelelő
-
többféle feladattípust tartalmaz (elméleti kérdés, feleletválasztásos és számításos feladat stb.)
-
a 12. évfolyamon kétórás dolgozatot is íratunk
-
időpontját egy héttel előbb bejelentjük
-
Javításánál az érettségi dolgozatok javításának útmutatóját követjük
-
Az érdemjegyet pirossal írjuk be a napló kis négyszögébe.
Az órai munkához szükséges felszerelés: -
Füzet
-
Körző, vonalzó
-
Tankönyv
-
Feladatgyűjtemény
-
Számológép
Értékelés, Biológia, Földrajz, Kémia, Fizika, Informatika, Matematika tantárgyak esetén Értékelés szóbeli felelet esetén: -
Elégtelen: a tanuló tájékozatlan a témát tekintve
-
Elégséges: néhány alapdologgal tisztában van, van fogalma a témáról
-
Közepes: tárgyi tudással rendelkezik, néhány esetben hibázik, nem látja az összefüggéseket
-
Jó: tárgyi tudása megfelelő, de az összefüggéseket nem látja minden esetben, vagy téves következtetéseket von le.
-
Jeles: megalapozott tárgyi tudás, helyes következtetések, jól látja az összefüggéseket
a./ ha az csak elmélet, vagy b./ ha nehezebb (számítási) c./ könnyebb feladatokat
témazáró
dolgozat
(számítási) feladatokat is tartalmaz (ami /osztályozó, javító vizsga: (alapszíntűt) gondolkodtató, (ami problémamegoldó):
tartalmaz begyakorolható) elégtelen
0-34%
elégtelen
0-29 %
elégtelen
0-24 %
elégséges
35-54%
elégséges
30-44 %
elégséges
25-39 %
közepes
55-74%
közepes
45-64 %
közepes
40-59 %
jó
75-89%
jó
65-84 %
jó
60-79 %
jeles
90-100 %
jeles
85-100 %
jeles
80-100 %
15.8. Gépészeti szakmai tantárgyak értékelése Az egyéni értékelés különböző formái: 1. Témazáró dolgozat Témakörönként a tantervben megfogalmazott követelmények alapján A tantárgyak speciális jellegéből adódóan a feladatok a következők lehetnek: összefüggő anyagrészek számonkérése, összetett számításos feladatok, ábrázolási feladatok vagy műszaki rajz kidolgozása, stb. Témazáró dolgozatoknál az értékelés a következő: 9.-12. évfolyamon
80% - 100% - 5 (jeles) 60% - 79% - 4 (jó) 40% - 59% - 3 (közepes) 25% - 39% - 2 (elégséges) 13.- 14. technikusi évfolyamon
81% - 100% - 5 (jeles) 71% - 80% - 4 (jó) 61% - 70% - 3 (közepes) 51% - 60% - 2 (elégséges) Ezek a ponthatárok megegyeznek a technikusi vizsga ponthatáraival 2. A gyakorlati jegyeket a következő tevékenységek összességére kapják a tanulók: - munkadarab elkészítésének pontossága, egyes műveletek esztétikussága - munkanapló kitöltése, vezetése
3. Dolgozatok Rövidebb összefüggő anyagrészekből íratjuk. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: (9.- 12. évfolyamon)
90% - 100% - 5 (jeles) 70% - 89% - 4 (jó) 50% - 69% - 3 (közepes) 30% - 49% - 2 (elégséges) Technikusoknál maradnak a témazáró dolgozatnál meghatározott ponthatárok. 4. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: - szóbeli felelet, - önálló órai munka, - pár- és csoportmunkában való aktív részvétel, - kiselőadás meghatározott témából
Az év végi továbbhaladás feltételei: Az 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus ágazati szakképzés tantárgyainak témaköreit a 9-12 évfolyamon és a 13-14. évfolyamon témakörönként több tanár tanítja. A tantárgyak értékelése a témakörök súlyozásával történik. A tantárgy osztályzata elégségesnek tekintendő, ha a témakörök átlaga eléri a 2,00 egészet. A súlyozást az óraszámok függvényében alakítottuk ki: A tanuló a nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését követően léphet magasabb évfolyamba. 9. osztály
Szakmai követelménymodul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10162-12
Tantárgy
Témakör
Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó
Műszaki dokumentációk
Óraszám
Súlyozás
0,5
1
2
2
Gépészeti alapozó feladatok
feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
Géprajzi ismeretek Anyagjelölések Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat
0,5 1 1 1
0,5 1 1 1
Témakör
Óraszám
Súlyozás
1 1 1 1 0,5 0,5 1 1
1 1 1 1 0,5 0,5 1 1
Témakör
Óraszám
Súlyozás
Műszaki rajz Gépészeti alapmérések Gépi forgácsolás I Gépi forgácsolás II Műszaki mechanika Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat
1 1 0,5 0,5 2 1 1 1
1 1 0,5 0,5 2 1 1 1
Összefüggő nyári gyakorlatok 70 óra
10. osztály
Szakmai követelménymodul
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Tantárgy Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
Műszaki rajz Anyagismeret Anyagvizsgálat Kézi forgácsolás Anyagismeret gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat
Összefüggő nyári gyakorlatok 105 óra 11. osztály
Szakmai követelménymodul
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Tantárgy
Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlatok 140 óra
12. osztály
Szakmai követelménymodul 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Tantárgy
Óraszám
Súlyozás
Munkavédelem
1
1
Elsősegélynyújtás gyakorlat
1
1
1 1 2 1 1
1 1 2 1 1
1
1
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok
10172-12 Mérőtermi feladatok
Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat
Témakör
Gépészeti szerelés CAD alkalmazás Gépelemek Hajtások
1/13. évfolyam
Szakmai követelménymodul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Tantárgy
Óraszám
Súlyozás
0,5
1
1
1
1
1
2 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 2 1 1
2 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 2 1 1
1
1
1
1
1 1 4 4 2
1 1 4 4 2
2
2
Óraszám
Súlyozás
Foglalkoztatás II
0,5
1
Foglalkoztatás I
2
1
0,5
1
1 1
1 1
1
1
1
1
Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat
Gépészeti alapozó feladatok
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
10172-12 Mérőtermi feladatok
Témakör
Műszaki dokumentációk Műszaki rajz Géprajzi ismeretek Gépészeti alapmérések Anyagismeret Anyagvizsgálat Anyagjelölések Gépészeti szerelés CAD alkalmazás Kézi forgácsolás Gépi forgácsolás I Gépi forgácsolás II Műszaki mechanika Gépelemek Hajtások Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Anyagismeret gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat
Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat
Összefüggő nyári gyakorlatok 160 óra 2/14. évfolyam
Szakmai követelménymodul 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12 Foglakoztatás I. 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken
Tantárgy
Gépészeti alapozó feladatok Forgácsolási alapismeretek
Témakör
Műszaki rajz Forgácsolási alapismeretek Anyagválasztás Forgácsoló alapeljárások tervezése CNC alapismeretek
Forgácsolási alapismeretek gyakorlat
10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás
Gyártástervezés és gyártásirányítás
Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat
10171-12 Karbantartás és üzemvitel
Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása gyakorlat
Forgácsolási alapismeretek CNC programozás CNC gyártás Gyártástervezés Szereléstechnológia Képlékenyalakítás CAD rajzolás Gyártócella Gyártásirányítás Korszerű szerszámgépek Gyártástervezés CAD rajzolás Szereléstechnika Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek
3 2 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
3 2 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Továbbhaladás feltételei Fizika 6 évfolyamos gimnázium
-
A tanuló legyen képes megadott célú megfigyelések, egyszerű mérések (hőmérséklet, áramerősség, feszültség) önálló elvégzésére, egyszerű áramkört kapcsolási rajz alapján összeállítani.
-
Legyen képes a tapasztalatok, mérési adatok rögzítésére (vázlatos szövegben, táblázatban, grafikusan).
-
Legyen képes a tanult jelenségeket természeti jelenségekben, gyakorlati alkalmazásokban vagy leírás, ábra, kép, grafikon stb. alapján felismerni (hőtágulási jelenségek, gázok állapotváltozásai, halmazállapotváltozások, elektromos és mágneses kölcsönhatás, áram, indukciós jelenségek).
-
Tudjon egyszerű szemléltető ábrákat készíteni (mezők ábrázolása erő-, illetve indukcióvonalakkal, kapcsolási rajzok stb.)
-
Tudja alkalmazni a tanult alapvető összefüggéseket egyszerű számításos feladatokban (gáztörvények, kalorimetriai számítások, I. főtétel alkalmazása, Ohm-törvény, elektromos fogyasztók teljesítménye és munkája – váltakozó áramra is effektív értékekkel).
-
Tudja értelmezni kvalitatív módon a gázok nyomását és hőmérsékletét a kinetikus gázmodell alapján; a hőerőgépek működését az I. főtétel alapján; tudja kimondani és értelmezni az I. főtételt, mint az energiamegmaradás törvényét; értse az indukciós jelenségek lényegét.
-
Sematikus ábra vagy modell segítségével tudja magyarázni legalább egy konkrét hőerőgép, illetve elektromágneses indukción alapuló eszköz működését.
-
Tudjon konkrét példákat mondani a tanultakkal kapcsolatban energiagazdálkodási és környezetvédelmi problémákra, ismerjen megoldási módokat.
-
Ismerje és tartsa be az elektromos balesetvédelmi szabályokat.
Fizika gimnázium, szakközépiskola -
Legyen képes felismerni a rezgéseket és hullámokat a természet jelenségeiben.
-
Tudja jellemezni a hangot fizikai tulajdonságai alapján.
-
Ismerje fel az indukció jelentőségét a váltakozó elektromos áram előállításában.
-
Tudja értelmezni a rezgőkörben zajló elektromágneses rezgés során történő energiaátalakulásokat.
-
Tudja felsorolni az elektromágneses spektrum tartományait frekvencia vagy hullámhossz szerinti sorrendben, minden típus esetén tudjon konkrét példát mondani előfordulásra, élettani, környezeti hatásra, gyakorlati-technikai felhasználásra.
-
Ismerje a fény fizikai tulajdonságait.
-
Legyen képes egyszerű optikai eszközök működésének bemutatására.
-
Tudjon az anyag atomos természetét bizonyító jelenségeket ismertetni.
-
Tudja a fényelektromos jelenséget, a fény kettős természetét értelmezni.
-
Ismerje a Bohr-féle atommodellt.
-
Tudja leírni az atommag összetételét, a természetes radioaktív sugárzások során lezajló magátalakulásokat.
-
Tudja leírni a maghasadást és a magfúziót.
-
Tudjon egy-két konkrét példát mondani a nukleáris energia, a radioaktív sugárzás (izotópok) gyakorlati alkalmazására.
-
Sematikus ábra alapján tudja ismertetni az atomreaktor (erőmű) működését.
-
Ismerje a radioaktív sugárzások hatását, legyen tisztában az alapvető sugárvédelmi ismeretekkel.
-
Ismerje a Naprendszert alkotó legfontosabb égitesteket, tudja ezek mozgását magyarázni.
-
Tudjon példákat mondani csillagászati megfigyelési módszerekre, űrkutatási eljárásokra.
-
Tudja, mit jelent az Ősrobbanás-elmélet és a táguló világegyetemről szóló elmélet.
Informatika 6 évfolyamos gimnázium -
Ismerje különböző informatikai környezetek ergonomikus kialakításának szempontjait.
-
Ismerje a számítógép és perifériái működési elveit.
-
Ismerje a számítógép főbb egységeit, azok jellemzőit.
-
Tudjon alapvető szervizműveleteket végrehajtatni.
-
Ismerjen hardveres vagy szoftveres adatvédelmi megoldásokat.
-
Ismerje az összetett dokumentum formázásához szükséges eszközöket.
-
Tudjon dokumentumot stílusokkal formázni.
-
Tudjon körlevelet készíteni.
-
Tudjon multimédiás dokumentumot készíteni.
-
Ismerje a médiaszerkesztő programok fontosabb szolgáltatásait.
-
Legyen képes táblázatkezelővel függvényeket alkalmazni.
-
Tudjon statisztikai számításokat végezni.
-
Tudjon adatokból megfelelő diagramokat készíteni.
-
Tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot.
-
Tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni.
-
Tudja az adatbázisból nyert adatokat esztétikus, használható formába rendezni.
-
Legyen képes a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani.
-
Legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azokat értékelni, tudatosan fejleszteni.
Informatika nyelvi emelt óraszám
-
Ismerje különböző informatikai környezetek ergonomikus kialakításának szempontjait.
-
Ismerje a számítógép és perifériái működési elveit.
-
Ismerje a számítógép főbb egységeit, azok jellemzőit.
-
Tudjon alapvető szervizműveleteket végrehajtatni.
-
Ismerjen hardveres vagy szoftveres adatvédelmi megoldásokat.
-
Ismerje az összetett dokumentum formázásához szükséges eszközöket.
-
Tudjon dokumentumot stílusokkal formázni.
-
Tudjon körlevelet készíteni.
-
Tudjon multimédiás dokumentumot készíteni.
-
Legyen képes táblázatkezelővel függvényeket alkalmazni.
-
Tudjon statisztikai számításokat végezni.
-
Tudjon adatokból megfelelő diagramokat készíteni.
-
Tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot.
-
Tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni.
-
Tudja az adatbázisból nyert adatokat esztétikus, használható formába rendezni.
-
Legyen képes a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani.
-
Legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azokat értékelni, tudatosan fejleszteni.
Informatika általános és sport tagozat -
Legyen képes táblázatkezelővel egyszerű függvényeket alkalmazni.
-
Tudjon egyszerű statisztikai számításokat végezni.
-
Tudjon adatokból megfelelő diagramokat készíteni.
-
Tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot.
-
Tudjon adatbázisokból egyszerű lekérdezéssel információt nyerni.
-
Tudja az adatbázisból nyert adatokat esztétikus, használható formába rendezni.
-
Tudjon egyszerű algoritmusokat készíteni.
-
Legyen képes csoportban tevékenykedni.
-
Ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat.
-
Ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat.
-
Ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat.
-
Ismerje fel az informatikai eszközök használatának a személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait.
-
Legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára.
-
Ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait.
-
Ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában.
-
Legyen képes a tanulmányaihoz kapcsolódó egyszerű feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani.
-
Legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azokat értékelni, tudatosan fejleszteni.
Informatika szakközépiskola -
Legyen képes táblázatkezelővel egyszerű függvényeket alkalmazni.
-
Tudjon egyszerű statisztikai számításokat végezni.
-
Tudjon adatokból megfelelő diagramokat készíteni.
-
Tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot.
-
Tudjon adatbázisokból egyszerű lekérdezéssel információt nyerni.
-
Tudja az adatbázisból nyert adatokat esztétikus, használható formába rendezni.
-
Tudjon egyszerű algoritmusokat készíteni.
-
Legyen képes csoportban tevékenykedni.
-
Ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat.
-
Ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat.
-
Ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat.
-
Ismerje fel az informatikai eszközök használatának a személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait.
-
Legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára.
-
Ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait.
-
Ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában.
-
Legyen képes a tanulmányaihoz kapcsolódó egyszerű feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani.
-
Legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azokat értékelni, tudatosan fejleszteni.
Matematika 6 évfolyamos gimnázium
Ismeri és alkalmazza a tanult halmazműveleteket. -
Képes adott véges halmazok esetén kiszámítani a számosságokat.
-
Tud egyszerű (matematikai) szövegeket értelmezni.
-
Megfelelően alkalmazza az ítélet fogalmát.
-
Egyszerű feladatokban alkalmazza a negáció, konjunkció, diszjunkció műveletét, és ezt össze tudja kapcsolni a halmazműveletekkel.
-
Különbséget tud tenni definíció és tétel között.
-
Használja és alkalmazza feladatokban a szükséges, az elégséges és a szükséges és elégséges feltételt.
-
Tud egyszerű kombinatorikai feladatokat megoldani.
-
Tud konkrét szituációkat szemléltetni gráfok segítségével.
-
Tud prímtényezős felbontás és a tanult oszthatósági szabályok alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani.
-
Ismeri a való számkör felépítését.
-
Ismeri és használja a hatványozás azonosságait.
-
Ismeri és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát és azonosságait.
-
Tud algebrai kifejezésekkel műveleteket végezni.
-
Felismeri az egyenes és fordított arányosságot, jól alkalmazza a százalékszámítást.
-
Algebrai és grafikus módon is tud első- és másodfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket, valamint elsőfokú egyenletrendszereket megoldani.
-
Képes nagyon egyszerű abszolút értékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenleteket megoldani.
-
Tud értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni és adatokat leolvasni a grafikonról.
-
Képes jellemezni grafikonnal megadott egyszerű függvényeket.
-
Ki tudja számítani számtani, illetve mértani sorozat tagjait és részletösszegeit.
-
Helyesen alkalmazza feladatokban a térelemek távolságára és szögére vonatkozó definíciókat.
-
Felismeri és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.
-
Ismeri a háromszög oldalai és szögei közötti összefüggéseit, a háromszög nevezetes vonalait és pontjait.
-
Képes alkalmazni a Thalész- és a Pitagorasz-tételt.
-
Ismeri a négyszögek fajtáit és tulajdonságait.
-
Helyesen alkalmazza a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat-számítási képleteket egyszerű feladatokban.
-
Képes háromszögek hiányzó adatainak kiszámítására szögfüggvények, illetve szinusz- és koszinusztétel segítségével.
-
Érti a vektor koordinátáinak fogalmát.
-
Jól tudja különböző adatokból az egyenes és a kör egyenletét felírni.
-
Képes egyenesek metszéspontját kiszámolni.
-
Képes statisztikai adatokat rendezni, grafikonon ábrázolni, adott diagramról információt kiolvasni.
-
Meg tudja határozni konkrét adatsokaság móduszát, mediánját, aritmetikai átlagát.
Matematika gimnázium emelt szintű nyelvi osztály
-
Ismeri és alkalmazza a tanult halmazműveleteket.
-
Képes adott véges halmazok esetén kiszámítani a számosságokat.
-
Tud egyszerű (matematikai) szövegeket értelmezni.
-
Megfelelően alkalmazza az ítélet fogalmát.
-
Egyszerű feladatokban alkalmazza a negáció, konjunkció, diszjunkció műveletét, és ezt össze tudja kapcsolni a halmazműveletekkel.
-
Különbséget tud tenni definíció és tétel között.
-
Használja és alkalmazza feladatokban a szükséges, az elégséges és a szükséges és elégséges feltételt.
-
Tud egyszerű kombinatorikai feladatokat megoldani.
-
Tud konkrét szituációkat szemléltetni gráfok segítségével.
-
Tud prímtényezős felbontás és a tanult oszthatósági szabályok alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani.
-
Ismeri a való számkör felépítését.
-
Ismeri és használja a hatványozás azonosságait.
-
Ismeri és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát és azonosságait.
-
Tud algebrai kifejezésekkel műveleteket végezni.
-
Felismeri az egyenes és fordított arányosságot, jól alkalmazza a százalékszámítást.
-
Algebrai és grafikus módon is tud első- és másodfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket, valamint elsőfokú egyenletrendszereket megoldani.
-
Képes nagyon egyszerű abszolút értékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenleteket megoldani.
-
Tud értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni és adatokat leolvasni a grafikonról.
-
Képes jellemezni grafikonnal megadott egyszerű függvényeket.
-
Ki tudja számítani számtani, illetve mértani sorozat tagjait és részletösszegeit.
-
Helyesen alkalmazza feladatokban a térelemek távolságára és szögére vonatkozó definíciókat.
-
Felismeri és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.
-
Ismeri a háromszög oldalai és szögei közötti összefüggéseit, a háromszög nevezetes vonalait és pontjait.
-
Képes alkalmazni a Thalész- és a Pitagorasz-tételt.
-
Ismeri a négyszögek fajtáit és tulajdonságait.
-
Helyesen alkalmazza a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat-számítási képleteket egyszerű feladatokban.
-
Képes háromszögek hiányzó adatainak kiszámítására szögfüggvények, illetve szinusz- és koszinusztétel segítségével.
-
Érti a vektor koordinátáinak fogalmát.
-
Jól tudja különböző adatokból az egyenes és a kör egyenletét felírni.
-
Képes egyenesek metszéspontját kiszámolni.
-
Képes statisztikai adatokat rendezni, grafikonon ábrázolni, adott diagramról információt kiolvasni.
-
Meg tudja határozni konkrét adatsokaság móduszát, mediánját, aritmetikai átlagát.
Matematika gimnázium, érettségi előkészítő (emelt szinten) (11-12. évfolyamon heti 5 órában)
-
Ismeri és alkalmazza a tanult halmazműveleteket.
-
Képes adott véges halmazok esetén kiszámítani a számosságokat.
-
Tud egyszerű (matematikai) szövegeket értelmezni.
-
Megfelelően alkalmazza az ítélet fogalmát.
-
Egyszerű feladatokban alkalmazza a negáció, konjunkció, diszjunkció műveletét, és ezt össze tudja kapcsolni a halmazműveletekkel.
-
Különbséget tud tenni definíció és tétel között.
-
Használja és alkalmazza feladatokban a szükséges, az elégséges és a szükséges és elégséges feltételt.
-
Tud kombinatorikai feladatokat megoldani.
-
Tud konkrét szituációkat szemléltetni gráfok segítségével.
-
Tud prímtényezős felbontás és a tanult oszthatósági szabályok alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani.
-
Ismeri a való számkör felépítését.
-
Ismeri és használja a hatványozás azonosságait.
-
Ismeri és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát és azonosságait.
-
Tud algebrai kifejezésekkel műveleteket végezni.
-
Felismeri az egyenes és fordított arányosságot, jól alkalmazza a százalékszámítást.
-
Algebrai és grafikus módon is tud első- és másodfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket, valamint elsőfokú egyenletrendszereket megoldani.
-
Képes nagyon egyszerű abszolút értékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenleteket megoldani.
-
Tud értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni és adatokat leolvasni a grafikonról.
-
Képes jellemezni grafikonnal megadott függvényeket.
-
Ki tudja számítani számtani, illetve mértani sorozat tagjait és részletösszegeit.
-
Ismeri a sorozatok alapvető jellemzőit, képes konvergens sorozatok határértékét meghatározni.
-
Helyesen alkalmazza feladatokban a térelemek távolságára és szögére vonatkozó definíciókat.
-
Felismeri és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.
-
Ismeri a háromszög oldalai és szögei közötti összefüggéseit, a háromszög nevezetes vonalait és pontjait.
-
Képes alkalmazni a Thalész- és a Pitagorasz-tételt.
-
Ismeri a négyszögek fajtáit és tulajdonságait.
-
Helyesen alkalmazza a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat-számítási képleteket, módszereket feladatokban.
-
Képes háromszögek hiányzó adatainak kiszámítására szögfüggvények, illetve szinusz- és koszinusztétel segítségével.
-
Érti a vektor koordinátáinak fogalmát.
-
Jól tudja különböző adatokból az egyenes és a kör egyenletét felírni.
-
Képes egyenesek metszéspontját kiszámolni.
-
Képes statisztikai adatokat rendezni, grafikonon ábrázolni, adott diagramról információt kiolvasni.
-
Meg tudja határozni konkrét adatsokaság móduszát, mediánját, aritmetikai átlagát.
-
Képes adathalmazokat összehasonlítani statisztikai mutatók segítségével.
-
Feladatokban jól alkalmazza a klasszikus és a geometriai valószínűség-számítási modellt.
Matematika gimnázium általános és sport tagozat -
Ismeri és alkalmazza a tanult halmazműveleteket.
-
Képes adott véges halmazok esetén kiszámítani a számosságokat.
-
Tud egyszerű (matematikai) szövegeket értelmezni.
-
Megfelelően alkalmazza az ítélet fogalmát.
-
Egyszerű feladatokban alkalmazza a negáció, konjunkció, diszjunkció műveletét, és ezt össze tudja kapcsolni a halmazműveletekkel.
-
Különbséget tud tenni definíció és tétel között.
-
Használja és alkalmazza feladatokban a szükséges, az elégséges és a szükséges és elégséges feltételt.
-
Tud egyszerű kombinatorikai feladatokat megoldani.
-
Tud konkrét szituációkat szemléltetni gráfok segítségével.
-
Tud prímtényezős felbontás és a tanult oszthatósági szabályok alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani.
-
Ismeri a való számkör felépítését.
-
Ismeri és használja a hatványozás azonosságait.
-
Ismeri és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát és azonosságait.
-
Tud algebrai kifejezésekkel műveleteket végezni.
-
Felismeri az egyenes és fordított arányosságot, jól alkalmazza a százalékszámítást.
-
Algebrai és grafikus módon is tud első- és másodfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket, valamint elsőfokú egyenletrendszereket megoldani.
-
Képes nagyon egyszerű abszolút értékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenleteket megoldani.
-
Tud értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni és adatokat leolvasni a grafikonról.
-
Képes jellemezni grafikonnal megadott egyszerű függvényeket.
-
Ki tudja számítani számtani, illetve mértani sorozat tagjait és részletösszegeit.
-
Helyesen alkalmazza feladatokban a térelemek távolságára és szögére vonatkozó definíciókat.
-
Felismeri és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.
-
Ismeri a háromszög oldalai és szögei közötti összefüggéseit, a háromszög nevezetes vonalait és pontjait.
-
Képes alkalmazni a Thalész- és a Pitagorasz-tételt.
-
Ismeri a négyszögek fajtáit és tulajdonságait.
-
Helyesen alkalmazza a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat-számítási képleteket egyszerű feladatokban.
-
Képes háromszögek hiányzó adatainak kiszámítására szögfüggvények, illetve szinusz- és koszinusztétel segítségével.
-
Érti a vektor koordinátáinak fogalmát.
-
Jól tudja különböző adatokból az egyenes és a kör egyenletét felírni.
-
Képes egyenesek metszéspontját kiszámolni.
-
Képes statisztikai adatokat rendezni, grafikonon ábrázolni, adott diagramról információt kiolvasni.
-
Meg tudja határozni konkrét adatsokaság móduszát, mediánját, aritmetikai átlagát.
-
Képes adathalmazokat összehasonlítani statisztikai mutatók segítségével.
-
Egyszerű feladatokban jól alkalmazza a klasszikus valószínűség-számítási és a geometriai modellt.
A továbbhaladás feltételei földrajzból
7. évf. A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló képeket, ábrákat, adatsorokat elemezni a földrajzi jellegű információk gyűjtéséhez. Ismerje fel segítségükkel az alapvető összefüggéseket: a tananyagban felsorolt kontinensek, tájak természeti és gazdasági jellemzői között, – a földrajzi helyzet – felszín – éghajlat – vizek – természetes növénytakaró – talaj, – a tájak, országok, földrészek társadalmi-gazdasági kölcsönhatásainak példáin. Ismerjen a tanult térségben környezetkárosító folyamatokat. Legyen elképzelése a megelőzés és a környezeti károk elhárításának lehetőségeiről. Ismerje a legfontosabb belső és külső erőket. Tudjon tájékozódni a föltörténeti időben: táblázat elemzésével. Tudja felsorolni a legfontosabb felszínalkotó ásványokat és kőzeteket. Ismerje a piac működési alapelvét: a kereslet és a kínálat szerepét (köznapi gyakorlati példákon keresztül). Ismerje a felelős gazdálkodás alapjait: a családi gazdaság működésének alapjait. Használja a térképet információgyűjtésre, a szemléleti, és tanári segítséggel – az okfejtő térképolvasás szintjén. Tudja megmutatni a tanult topográfiai fogalmakat térképen, kontúrtérképen. Topográfiai fogalmak minimum 25 %-a.
8. évf. Tudja a tanuló bemutatni és jellemezni hazánk földrajzi környezetét, megadott szempontok alapján. Térképi információk felhasználásával ismertesse hazánk tájainak természeti-gazdasági jellemzőit. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását a gazdasági életre és a környezet értékeit az egyes térségekben. Tudjon helyi, regionális és országos példákat említeni környezetvédelmi intézkedésekre. Legyen képes önálló anyaggyűjtésre s az információk feldolgozására megadott szempontok alapján. Tudja elhelyezni a kontúrtérképen a megismert topográfiai fogalmakat, és tudja megfogalmazni földrajzi fekvésüket. Ismerje legfontosabb tartalmi jellemzőiket. Topográfiai fogalmak minimum 25 %-a.
9. évf.
A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudjon tájékozódni a földrajzi térben és időben. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével, ismerje fel a folyamatok közötti kölcsönhatásokat. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismerje a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Nevezzen meg a környezetkárosítás mérséklését elősegítő megoldásokat, lehetőségeket. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Topográfiai fogalmak minimum 25 %-a. 10. évf. Tudjon gazdasági, pénzügyi információkat leolvasni diagramokról, tematikus térképekről. Legyen képes egyszerű számítási feladatok megoldására. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, azok világgazdasági jelentőségét. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében. Tudja bemutatni a fejlődő világ jellemző társadalmi-gazdasági folyamatait. Ismerje a piacgazdaság működésének az egyén életvitelét is befolyásoló sajátosságait, Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Legyen képes a témákhoz kapcsolódóan érveken alapuló önálló vélemény megfogalmazására. Topográfiai fogalmak minimum 25 %-a.
A továbbhaladás feltételei testnevelés tantárgyból
7. évfolyam
Rendgyakorlatokban egyöntetű végrehajtás. A mozgásanyaghoz illeszkedő bemelegítésre alkalmas gyakorlatok ismerete, kiválasztása, alkalmazni képes tudása. Tanult alapvető gimnasztikai anyag ismerete, felismerhető végrehajtása. Képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, alkalmazni képes tudása Atlétika jellegű mozgásokban a végrehajtás technikájának javulása, rendezett végrehajtása. Tornagyakorlatok felismerhető végrehajtása, 3-5 elem folyamatos összekapcsolása. Labdajátékokban a megismert technikai és egyszerűbb taktikai elemek játékban történő kísérletei. Sportszerű küzdelem. Játékban csapattagként való aktív részvétel. Mozgás a szabadban. Szabadban szabadidős tevékenységek igényének megléte. Önvédelmi fogások alkalmazása során a test-test elleni küzdelem vállalása, sportszerű magatartás. A motorikus próbákban a minimum értékek teljesítése. 8. évfolyam
Rendgyakorlatok pontos végrehajtása. Gimnasztikai gyakorlatok hatásainak ismerete, a gyakorlatanyag megfelelő kiválasztása és hatékony végrehajtása. Rendezett atlétikai mozgás. Tornagyakorlatok elemeinek felismerhető végrehajtása, törekvés azok folyamatos összekapcsolására. Testnevelési és sportjátékokban találékonyság a játékhelyzetben. Megtámadás esetén önmagunk megvédési módjának megfelelő kiválasztása. Szabadban történő mozgás igénye. A motorikus próbákban a minimum értékek teljesítése.
9. évfolyam Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhető
atlétikai
teljesítményekben
javulás
főleg
a
technikai
végrehajtás
tökéletesítése
révén.
Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és feladatokban. A motorikus próbákban a minimum értékek teljesítése. 10. évfolyam Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javítása. Javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdő sportokban. Két úszásnem technikájának elsajátítása, folyamatos úszás távolságra törekedve. A motorikus próbákban a minimum értékek teljesítése.
11. évfolyam
Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű, két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. A motorikus próbákban a minimum értékek teljesítése.
12. évfolyam Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. A motorikus próbákban a minimum értékek teljesítése.
13. évfolyam A 13. évfolyamon, a témakörök és a tananyag tartalmak megegyeznek a 12. évfolyamon tanítottakkal. Már nincs szükség új anyagrészek oktatására. Az elmúlt 12 év alatt lehetőség nyílott nagyon sok sportág alapjainak biztos elsajátítására. Megfelelő mértékben bővült a tanulók sportokkal kapcsolatos ismerete is. A már eddig tanultakat alkalmazza mind, szinten tartás, mind kondicionális képzés, mind a sport iránti igények kielégítésében. A motorikus próbákban a minimum értékek teljesítése.
Irodalom
7. osztály Továbbhaladás feltételei: Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás,
képiség)
stíluseszközeinek
felismerése.
Vázlat
készítése
szóbeli
megnyilatkozáshoz,
cselekményvázlat írása. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 4–5 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. Képes felismerni epikus alkotásokban a szereplők motivációit, tudja őket jellemezni, egy-két érvvel ezt alátámasztani. Képes az idő-és térviszonyok azonosítására, meg tudja állapítani az elbeszélés és történet idejét. Ismer több regénytípust, illetve a tanult regény cselekményét, fő pontjait meg tudja nevezni, szereplőit tudja jellemezni. Meg tudja határozni alapvető lírai műfajok sajátosságait, képes felismerni a kulcsfogalmak közt szereplő szóképeket és alakzatokat. A tanult korstílus, a romantika legfontosabb jegyeit meg tudja határozni, vonásait azonosítani, megnevezni, művészeti kapcsolódásokat feltárni. A romantika irodalmából ismer szerzőket, műveiknek jellegzetességeit. A dráma általános jellemzőinek, a műben megjelenített konfliktusokat felismeri. A komikum mint műfajformáló jelenséget értelmezi. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottságot megszerzi. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. Az egyes témaköröknél megjelölt kulcsfogalmak értő használata szóban és írásban
8. osztály Továbbhaladás feltételei: Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.
Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. Az egyes témaköröknél megjelölt kulcsfogalmak értő használata szóban és írásban. 9. osztály Továbbhaladás feltételei: A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció meghatározó elemeinek (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, alapvető versformák ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, fontos részletek fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Elvárt az egyes témáknál megjelölt kulcsfogalmak ismerete, értő használata szóban és írásban.
10. osztály Továbbhaladás feltételei: A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Elvárt az egyes témáknál megjelölt kulcsfogalmak ismerete, értő használata szóban és írásban. 11. osztály Továbbhaladás feltételei: Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához
önálló könyvtári munka, megadott, vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra. Elvárt az egyes témáknál megjelölt kulcsfogalmak ismerete, értő használata szóban és írásban.
12. osztály Továbbhaladás feltételei: A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, feldolgozás, idézés.
Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes
az
irodalmi
művekben
megjelenő
álláspontok
azonosítására,
követésére,
megvitatására,
összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra. Képes definíció, magyarázat, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról.
Írásban és szóban egyaránt bizonyítani tudja alkotói pályaképek ismeretét, az alkotói pálya jelentős tényeinek, a művek tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Ismeri szűkebb régióhoz, településhez, a hazához kapcsolódó hagyományokat, szerzőket, a helyi kultúraközvetítő intézmények működését. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Elvárt az egyes témáknál megjelölt kulcsfogalmak ismerete, értő használata szóban és írásban.
Magyar nyelv 7. osztály Továbbhaladás feltételei: Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. A nyelv szerkezetének felismerése. Szóalkotási lehetőségeket ismer. Az
egyszerű
mondat
részeinek,
szintagmáinak
megnevezése,
elemzése.
A
mondatfajták
biztos
megkülönböztetése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. Képes kulturált véleménynyilvánításra. Képes összefoglalni az olvasott szöveget. A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes összefoglalni az olvasott szöveget, belőle tud információkat visszakeresni. Az egyes témaköröknél megjelölt kulcsfogalmak értő használata szóban és írásban.
8. osztály Továbbhaladás feltételei: A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás.
A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Szóalkotás leggyakoribb módjait ismeri. Képes felismerni a különbséget egyszerű és összetett mondat között, biztonsággal állapítja meg az alárendelő és mellérendelő mondat fajtáját. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére, tud önállóan jegyzetet, vázlatot keresni. Az egyes témaköröknél megjelölt kulcsfogalmak értő használata szóban és írásban.
A fejlesztés várt eredményei Magyar nyelv és irodalom 7-8. Beszédművelés, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló eligazodik a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Törekszik az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni. Az írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Le tudja jegyezni az állításaihoz felhasznált információforrások adatait.
Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri és a szövegalkotásban értelmesen használja a különböző mondatfajtákat. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése, A tanuló bizonyítja a szöveg értő befogadását biztosító olvasási képességét, különféle műfajú és témájú szövegek felolvasásával, elmondásával. Képes különféle műfajú szépirodalmi művek szerkezetének és jelentésének összegző bemutatására, a szerkezeti elemek elkülönítésére, a szereplők és élethelyzetük jellemzésére. Memoriterként tud 3-4 lírai alkotást és kb. 15-20 soros drámarészletet. Íráskép, helyesírás A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az idézés helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, értelmezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, saját véleményével. A különböző művészeti alkotások között meg tud nevezni néhány közös és eltérő vonást. Egy-egy szempontból össze tud hasonlítani egymástól lényegesen különböző esztétikai normákat képviselő műveket
9. osztály Továbbhaladás feltételei: A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban
Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, a tanultakat gyakorlatban is alkalmazza A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Elvárt az egyes témáknál megjelölt kulcsfogalmak ismerete, értő használata szóban és írásban. 10. osztály Továbbhaladás feltételei: A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, felismerése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Elvárt az egyes témáknál megjelölt kulcsfogalmak ismerete, értő használata szóban és írásban
11. osztály Továbbhaladás feltételei: Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek
gyakori műfajaiban. Képes a kulturált vitára. Képes a manipuláció, kommunikációs zavar kiszűrésére vizuális, írásbeli, szóbeli forrásból. Képes érvelő esszét szerkeszteni, betartva a legfontosabb szövegszerkesztési, stilisztikai szabályokat. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Elvárt az egyes témáknál megjelölt kulcsfogalmak ismerete, értő használata szóban és írásban.
12. osztály Továbbhaladás feltételei: A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, feldolgozás, idézés. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Kellő tájékozottsággal rendelkezik a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudását összekapcsolja az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal. Elvárt az egyes témáknál megjelölt kulcsfogalmak ismerete, értő használata szóban és írásban.
15.9. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Az egyéni értékelés különböző formái: 1. Témazáró dolgozat: témakörönként (tankönyv tagolása alapján) a tantervben megfogalmazott követelmények alapján összeállítva. Kérdések: rövid választ igénylő és esszékérdések (minél több feladattípust használva). Témazáró esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-80% - 5 (jeles) 79%-60% - 4 (jó) 59%-40% -3 (közepes) 39%-25% - 2 (elégséges) 24% -
- 1 (elégtelen)
2. Dolgozat: Az osztály képességeitől és a témakör hosszától függően a témakörök felbonthatóak kisebb témakörökre. A hatosztályos gimnáziumi osztályokban az életkori sajátosságokat figyelembe véve, további bontás is előfordulhat. Kérdések:
rövid
választ
igénylő
és
esszékérdések
(minél
több
feladattípust
használva).
Témakörök felosztása esetén iratot dolgozatnál az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: 100%-85% - 5 (jeles) 84%-68% - 4 (jó) 67%-50% -3 (közepes) 49%-33% - 2 (elégséges) 32% -
- 1 (elégtelen)
3. Szóbeli felelet: Ha lehetséges minden órán, 2-3 tananyagból. (előző óra tananyaga+ ismétlő kérdések) 4. Írásbeli felelet: 2-3 tananyagnál nem érint többet. Értéke, súlya ugyanannyi, mint a szóbeli feleleté. Amennyiben az írásbeli felelet pontozásra kerül, az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:
100%-85% - 5 (jeles) 84%-68% - 4 (jó) 67%-50% -3 (közepes) 49%-33% - 2 (elégséges) 32% -
- 1 (elégtelen)
Egyéb tanulói tevékenységek lehetnek:
-
Önálló, produktív írásbeli munka (pl. kompetenciafejlesztő feladatok önálló megoldása, problémamegoldó vagy elemző esszé írása, tétel kifejtése, házi dolgozat, projektmunka, elektronikus anyag, portfolió) készítése.
-
Önálló szóbeli beszámoló (pl. tétel kifejtése, kiselőadás tartása, könyvtári és internetes információkeresés)
-
Pár- és csoportmunkában való részvétel (pl. disputa, vetélkedő, szerepjáték).
-
Projektek (pl. tablók, házi dolgozatok, színielőadások, kiadványok, makettek, filmek, egyéb digitális anyagok) egyéni vagy csoportos elkészítése.
-
Tanórán kívüli információszerzés (pl. kutató- és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása, tanulmányi kirándulásokról, múzeum-látogatásokról készült jegyzőkönyvek, élménybeszámolók tartása).
-
Tantárgyi versenyen nyújtott teljesítmény.
A tanulók értékelésének főbb szempontjai: -
Rendelkezik-e a tantervben meghatározott ismeretekkel (fogalmak, nevek, kronológiai és topográfiaid ismeretek, összefüggések)? Képes-e ismereteit alkalmazni problémamegoldó, komplex feladatok megoldása során? Képes-e tudását tömören, szakszerűen, érthetően esszé formájában közvetíteni?
-
Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során.
-
Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, követhető, logikus gondolatmenetre és árnyalt fogalmazásra való törekvés.
–
Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket, releváns megállapításokat, következtetéseket megfogalmazni?
–
Az általános és adott korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmak szakszerű és helyes használata.
–
Történelmi események, jelenségek, folyamatok, személyek elhelyezése időben és térben, tájékozódás a történelmi térképen.
–
Egyéni és csoportos képességfejlesztő feladatok (pl. szöveges forrás-, kép-, film-, ábra-, grafikon-, diagramelemzés) megoldása.
A tanulók félévi illetve év végi osztályzatának megállapítása: A félévi illetve év végi osztályzatok megállapítása a félév illetve tanév során szerzett érdemjegyek súlyozott átlagának számításával történik. Súlyozás: A témazáró dolgozatok és dolgozatok jegyei kétszeresen számítanak.
ÉRTÉKELÉS 15.10.Idegen nyelv 1. A félév során szerzett osztályzatok száma a tantárgy heti óraszámától függ. heti óraszám
jegyek száma
3
4
4
5
5
6
2. Év végi osztályzat megállapítása Az év közben szerzett jegyek alapján történik. Nagyobb súllyal szerepelnek a második félévi jegyek, illetve a jegyek tendenciája. Nagyobb jelentőséget kap a témazáró jegy, mint a szóbeli felelet és a röpdolgozat osztályzata. Az érdemjegy nem egyszerű matematikai átlag, pedagógiai szempontokat is figyelembe veszünk. 3. A számonkérés formái Írásbeli felelet Szóbeli felelet Röpdolgozat (előre nem kell bejelenteni) Házi feladat osztályozása: önálló szövegalkotás/fogalmazási feladat esetén Órai munka Témazáró (előre bejelentett időpontban) 4. A tudásszint értékelése: Az írásbeli számonkérés minden fajtáját tekintve egységes. elégtelen: 0 -24 % elégséges: 25-39% közepes: 40 -59% jó: 60 – 79% jeles : 80- 100%
A dolgozatban mérhető ismeretek, készségek: lexikai és nyelvtani ismeretek, szövegértési és szövegalkotási készség Szóbeli felelet: Célja annak mérése, hogy a tanuló képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándéknak megfelelő beszélgetést folytatni. Értékelési szempontok:
-
kommunikációs cél elérése
-
a témában való jártasság
-
összefüggő előadásmód
-
szókincs és kifejezésmód
-
nyelvhelyesség
-
beszédtempó, kiejtés, hanglejtés
5. Az osztályozó vizsga és a javító vizsga szabályai A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. A vizsga időtartama: - írásbeli: 45 perc - szóbeli: legfeljebb 10 perc Az írásbeli vizsgán számon kérhető kompetenciák: - olvasásértés - nyelvhelyesség - szövegalkotás Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsgán a tanuló tételt húz. A szóbeli tétel feladatai: - önálló témakifejtés és / vagy - társalgás/ szituáció
A vizsga értékelése a középszintű érettségi vizsga értékelési skálája alapján történik, az abban megadott arányok szerint. -
elégtelen: 0 -24 %
-
elégséges: 25-39%
-
közepes: 40 -59%
-
jó: 60 – 79%
-
jeles: 80- 100%
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem éri el az adott pontszám 12 százalékát, nem bocsátható szóbeli vizsgára. Ha a két vizsgarészen elért összteljesítménye 25 százalék alatt marad, vagy. Ha a két vizsgarészen elért összteljesítménye 25 százalék alatt marad, vagy valamely vizsgarészen önhibájából nem jelenik meg, elégtelen osztályzatot kap.
A nem témazáró dolgozatok javasolt ponthatárai: -
100 % - 90 % = 5
-
89 % -75 % = 4
-
74 % - 60 % = 3
-
59 % - 40 % = 2
16. A tankönyvek kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
-
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek megfelelnek a kétszintű érettségi követelményeinek és több tanéven keresztül használhatóak.
-
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
-
A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 6. A kompetencia alapú oktatást bevezető tanulócsoportoknál előtérbe kell helyezni a programcsomag bevezetéséhez ajánlott tankönyveket, taneszközöket.
17. Érettségi témakörök 1. Irodalom Szerzők, művek Tételek száma Életművek
6
Portrék
4
Látásmódok
3
A kortárs irodalomból
1
Világirodalom
2
Színház- és drámatörténet
2
Az irodalom határterületei
1
Interkulturális megközelítések és regionális kultúra
1
Összesen
20
Irodalom tantárgy 1. Életművek
Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila
2. Portrék
A felsoroltak közül három választása lehetséges: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
3. Látásmódok
A felsoroltak közül négy választása lehetséges: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
4. A kortárs irodalomból
Egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének
értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból (például: Orbán Ottó, Szabó Magda, Varró Dániel, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc 5. Világirodalom
Két korszak jellemzőinek, és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása Az antikvitás A Biblia A romantika A századfordulós modernség
6. Színház-és drámatörténet
Egy szerző művének értelmezése az adott korszak színházi hagyományainak összefüggésében, két alkotó választható Szophoklész Shakespeare Moliére Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája
7. Az irodalom határterületei
Az irodalom kulturális határterületei népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Vagy Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei vagy szórakoztató irodalom vonzereje vagy egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása((pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) vagy Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában
8. Interkulturális megközelítések és
A régió, a tájegység, a település kulturális,
regionális kultúra
irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai
kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). Vagy A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.
2. Magyar nyelvtan
A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek: Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről - ide értve a húszon felüli tételszámot is - a szaktanár dönt.
1. Ember és nyelv
Nyelvcsalád, nyelvtípus A nyelv, mint jelrendszer Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés Nyelv, mint egyén, illetve, mint a közösség alkotása Beszéd, mint cselekvés, nyelv és beszéd Nyelv szinkrón és diakrón változásai
2. Kommunikáció
Jel, jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat, mint kommunikáció A kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció
3. A magyar nyelv története
A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fő szakaszai: Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária siralom főbb jellemzői. A nyelvújítás mibenléte, történelmi,
művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. 4. Nyelv és társadalom
Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat
5. A nyelvi szintek
Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezetei A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok a szövegben A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal Szókincs és frazeológia
6. A szöveg
A szöveg és kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szövegtípusok Szöveg a médiában A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás
7. A retorika alapjai
A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai
8. Stílus és jelentés
Szóhasználat és stílus Szójelentés Állandósult nyelvi formák Stílusréteg, stílusváltozat Stíluseszközök
3. Történelem
Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban 1. Az ókor és kultúrája
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ 2. A középkor
A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az Oszmán Birodalom terjeszkedése
A magyar nép őstörténete és vándorlása 3. A középkori magyar
A honfoglalástól az államalapításig
állam megteremtése és
Az Árpád-kor
virágkora
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
5. Magyarország
a
Habsburg
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
Birodalomban
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései
7. A
polgárosodás
kezdetei
és
A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom
kibontakozása
A szabadságharc
Magyarországon
A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8. Az első világháborútól a
kétpólusú
felbomlásáig
világ
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A
nemzetiszocializmus
hatalomra
jutása
és
működési
mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása
9. Magyarország története az első világháborútól a második
világháborús
összeomlásig
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód9.4 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon
A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa
10. Magyarország 1945-től a
A kommunista diktatúra kiépítése és működése
rendszerváltozásig
Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás
A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története
11. A jelenkor
A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai Alapvető állampolgári ismeretek
12. A
mai
magyar
társadalom és életmód
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
Középszintű szóbeli érettségi témakörök: I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra II. Népesség, település, életmód III. Egyén, közösség, társadalom IV. A modern demokráciák működése V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
4. Matematika Témakör
Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelméleti
alapfogalmak.
Halmazműveletek, Halmazelmélet
műveleti
tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Logika A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. Logikai műveletek
A
minden,
Egyszerű
van
olyan
logikai
kvantorok
matematikai
ismerete,
szövegek
alkalmazása. értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
Kombinatorika
Permutáció (ismétlés nélküli, ismétléses). Variáció (ismétlés nélküli, ismétléses). Kombináció. Binomiális együttható. A
Gráfok
gráf
szemléletes
Gráfelméleti alapfogalmak.
fogalma,
egyszerű
alkalmazásai.
2. Számelmélet, algebra A
valós
számkör. A
valós
számok
különböző
alakjai.
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós Számfogalom
számkörben. Az
adatok
és
az
eredmény
pontossága.
Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Az Számelmélet
osztó,
többszörös,
prímszám,
összetett
szám
fogalma.
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös
osztó,
legkisebb közös
többszörös.
Egyszerű oszthatósági feladatok. Algebrai kifejezések, műveletek
Műveletek
egyszerű
algebrai
kifejezésekkel.
Másodfokú
nevezetes
azonosságok alkalmazása. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).
Hatvány, gyök, logaritmus
N.
gyök
fogalma.
Műveletek
gyökös
kifejezésekkel.
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Első-
és
másodfokú
egyenletek
Az
egyenletmegoldás
és
egyenlőtlenségek
alkalmazása
szöveges
megoldása. feladatokban.
Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyenletek, egyenlőtlenségek
A
definíciókra
és
exponenciális, Két
pozitív
az
azonosságok
logaritmusos szám
Kétismeretlenes
és
számtani
lineáris
és
és
egyszerű
alkalmazására
trigonometrikus mértani
egyenletek.
közepének
másodfokú
épülő
viszonya.
egyenletrendszerek.
Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei A Függvények,függvények grafikonjai, függvénytranszformációk
függvény
matematikai
fogalma,
megadásának
módjai.
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus
függvények,
transzformáltjaik: f (x) + c, f (x + c), c f (x), f (c × x)
abszolútérték-függvény)
és
egyszerű
Függvények jellemzése
Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.
Sorozatok
Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok
Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Egybevágósági
transzformációk,
egybevágó
alakzatok.
Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Geometriai transzformációk
Hasonló
alakzatok
tulajdonságai.
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Háromszögek
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra.
Négyszögek
Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.
Sokszögek
Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek.
Kör
A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Térbeli alakzatok
Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Egyszerű
Kerület-,
terület-,
térfogatszámítás
felszín-
és Testek
síkidomok felszínének
és
részeik és
kerülete,
térfogatának
területe. számítása.
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóságarányának viszonya. A
vektor
fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, Vektorok
skaláris
szorzat)
és
tulajdonságaik.
Vektor
koordinátái.
Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények Trigonometria
Egyszerű
összefüggések
fogalma. a
szögfüggvények
Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria
Alakzatok (pont, egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.
között.
Felezőpont koordinátája. Adott arányban osztó pont koordinátája. Súlypont koordinátája Szakasz hossza. 5. Valószínűségszámítás, statisztika Statisztikai
adatok
gyűjtése,
rendszerezése,
(kördiagram, Leíró statisztika
Gyakoriság,
különböző
ábrázolásai
oszlopdiagram). relatív
gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb
érték
(módusz).
Szórás. Valószínűségszámítás
Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
5. Idegen nyelv 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD
-
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
-
Családi élet, családi kapcsolatok
-
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
-
Személyes tervek
2. EMBER ÉS TÁRSADALOM
-
A másik ember külső és belső jellemzése
-
Baráti kör
-
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
-
Női és férfi szerepek
-
Ünnepek, családi ünnepek
-
Öltözködés, divat
-
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
-
Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. KÖRNYEZETÜNK
-
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
-
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
-
A városi és vidéki élet összehasonlítása
-
Növények és állatok a környezetünkben
-
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
-
Időjárás
4. AZ ISKOLA
-
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
-
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
-
A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága
-
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A MUNKA VILÁGA
-
Diákmunka, nyári munkavállalás
-
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. ÉLETMÓD
-
Napirend, időbeosztás
-
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
-
Étkezési szokások a családban
-
Ételek, kedvenc ételek
-
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
-
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
-
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS
-
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
-
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
-
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
-
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
-
Kulturális események
8. UTAZÁS, TURIZMUS
-
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
-
Nyaralás itthon, illetve külföldön
-
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
-
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA
-
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
-
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.
Helyzet
Szerep
Áruházban, üzletben, piacon
vevő
Családban, családnál, baráti körben
vendéglátó, vendég
Étteremben, kávéházban, vendéglőben
vendég, egy társaság tagja
Hivatalokban, rendőrségen
ügyfél, állampolgár
Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában
vendég
Iskolában
tanuló, iskolatárs
Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban
vendég, látogató, egy társaság tagja
Országhatáron
turista
Orvosnál
beteg, kísérő
Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda,
ügyfél
jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész,
ügyfél
gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen
munkavállaló
Tájékozódás az utcán, útközben
helyi lakos, turista
Telefonbeszélgetésben
hívó és hívott fél
Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon,
utas, útitárs
villamoson, taxiban, repülőn, hajón) 6. Biológia 1. A” tétel Egy növényfaj meghatározása és jellemzése 2. „A” tétel Egy növényfaj meghatározása és jellemzése 3. „A” tétel Két növényfaj összehasonlítása 4.”A” tétel Két növényfaj összehasonlítása 5. ”A” tétel Az iskolához közeli élővilág jellemzése 6. ”A tétel Élőhely vizsgálat 7. ”A”tétel Egy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése 8. ”A”tétel A lakóhelyhez közeli élővilág jellemzése 9. ”A” tétel Két állatfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése 10. ”A” tétel Két állatfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése 11. ”A” tétel Az orvosi szén felületi megkötő- képességének vizsgálata 12. ”A” tétel Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel 13. ”A” tétel Az epe szerepének vizsgálata 14. ”A” tétel A keményítő kimutatása 15. ”A”tétel A fehérjék kicsapódása
16. ”A” tétel A pulzus és a vérnyomás mérése 18. ”A” tétel Emberi vér és békavér összehasonlító vizsgálata 19. ”A” tétel Lombosmoha vizsgálata 20. ”A” tétel A csontszövet fénymikroszkópos vizsgálata 1„B” tétel A bőr egészsége és védelme 2„B” tétel A csontrendszer egészségtana 3. „B” tétel Az emberi fog és betegségei 4. „B” tétel A légző szervrendszer egészsége 5. „B” tétel A keringési rendszer egészsége, betegségei 6. „B” tétel Vércsoportok és a véradás 7.”B” tétel A kiválasztó szervrendszer egészsége 8. „B” tétel Immunitás és a védőoltások 9.”B” tétel Családtervezés 10. „B” tétel A hasnyálmirigy egészségtana 11. „B” tétel A szem és a látás egészségtana 12.”B” tétel Vírus által okozott emberi megbetegedés - az AIDS
13. „B” tétel A vérerek és a vérzéscsillapítás 14. „B” tétel Örökléstani alapismeretek 15. „B” tétel A víz és a vízszennyezés 16 „B” tétel A talaj és védelme 17. „B” tétel Levegőszennyezés 18. „B” tétel Energiatermelés és környezet 19. „B” tétel A természetvédelem globális problémái 20. „B” tétel Az életközösségek megváltozása
7. Informatika
Információs társadalom 1. tétel: Az informatika fejlődéstörténete 2. tétel: Szoftverek jogi ismeretei, adatvédelem és adatbiztonság
Informatikai alapismeretek – hardver 3. tétel: Neumann-elvű számítógépek és bemeneti perifériák 4. tétel: Kimeneti perifériák 5. tétel: Háttértárak 6. tétel: Bináris karaktertárolás és logikai algebra 7. tétel: Központi feldolgozó egység és memóriák 8. tétel: Hálózatok
Informatikai alapismeretek – szoftver 9. tétel: Tömörítés, lemezkezelő segédprogramok 10. tétel: Vírusok 11. tétel: Szoftverek és operációs rendszerek 12. tétel: Állomány- és mappakezelés 13. tétel: Szerver-kliens típusú hálózatok
Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 14. tétel: Internet 15. tétel: Elektronikus levelezési rendszer használata 16. tétel: Állományok átvitele és távoli online adatbázisok használata az Interneten 17. tétel: A WWW és az Internet böngésző 18. tétel: Keresés az Interneten
Könyvtárhasználat 19. tétel: Nyomtatott dokumentumok 20. tétel: Elektronikus dokumentumok
8. Földrajz 1. A Naprendszer: fogalma, részei. A bolygók két csoportjának összehasonlítása. 2. A Föld belső szerkezete. A Föld belsejének fizikai jellemzői. 3. A kőzetlemezek mozgása: okai, típusai, következménye 4. Vulkánosság: távolodó és ütköző lemezszegélyek vulkáni működése. Vulkáni utóműködések. 5. A röghegységek és lánchegységek összehasonlítása. 6. A légkör anyaga, szerkezete. Levegőszennyezés. 7. A légnyomás és a szél: a szél keletkezése (rajz készítése!). A szél jellemzése, felszínformálása, gazdasági hasznosítása. 8. Ciklonok és anticiklonok összehasonlítása. (Egyszerű rajz készítése és magyarázata.) Időjárási frontok. 9. Óceánok és tengerek, a tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai. A tengerek gazdasági hasznosítása. 10. A tavak keletkezése és pusztulása, gazdasági hasznosításuk lehetőségei. 11. Az éghajlati övezetesség kialakulása. A szoláris éghajlati övek. (napéjegyenlőségek, napfordulók) Éghajlat módosító tényezők. 12. A forró övezet kiterjedése, övei, az övek élővilága, talaja. Egyenlítői és térítői öv jellemzése! Éghajlati diagramok elemzése. 13. A mérsékelt övezet, ezen belül a valódi mérsékelt öv éghajlati területei. Óceáni és mérsékelten szárazföldi területek jellemzése! Éghajlati diagramok elemzése. 14. A meleg mérsékelt övezet kiterjedése, két éghajlati területének összehasonlítása: Mediterrán és szubtrópusi monszun! (diagramok elemzése) 15. Afrika szerkezeti felépítése. (Magas- és Alacsony Afrika tájainak felsorolása.) A kontinens természeti erőforrásai. A természetes környezetet veszélyeztető folyamatok felsorolása: elsivatagosodás, esőerdők kiirtása, helytelen öntözés következményeként → szikesedés, illegális vadászat → fajok kipusztulása stb. 16. Észak - Amerika általános természeti képe: földrajzi helyzete, tájai, éghajlata, vízrajza természetes növényzete. 17. Magyarország éghajlata az övezetesség rendszerében. Éghajlati elemek hazánkban (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadékviszonyok). Hazánkat érő éghajlati hatások. 18. A Kisalföld kialakulása, résztájainak természetföldrajzi jellemzői, természeti adottságai. (éghajlata, vízrajza, term. növényzete, talaja) 19. A Dunántúli –dombság kialakulása, résztájainak természetföldrajzi jellemzői, természeti adottságai. 20. Magyarország felszín alatti vizei. Fő típusai, jellemzői, előfordulásuk, környezeti vonatkozások (szennyeződés)
9. Testnevelés
1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása.
10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.
V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1.
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
2.
A pedagógiai program egy példánya: -
Az iskola fenntartójánál
-
Az iskola irattárában, valamint elektronikusan
-
Az iskola honlapján (www.ady-nagyatad.sulinet.hu) megtekinthető.
A pedagógiai programot a tantestület 2015. június 26-án elfogadta. Munkaközösség vezetők: Heizler Erika Horváthné Ringenbach Beáta Jeszencsák Edvin Balázs Mesterné Subicz Erika Máté Ildikó Tóth Ágnes Vránicsné Bődi Ildikó
A pedagógiai programot jóváhagyta: Dr. Büttnerné Bódi Ágnes Igazgató
