TARTALOMJEGYZÉK Elıszó a magyar kiadáshoz Elıszó az angol kiadásokhoz Rövidítések
13 15 18
1. Bevezetés 2. Az Ószövetség ihletettsége
21 29
ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS 3. A héber kéziratok és a korai fordítások 4. Ószövetségi szövegkritika 5. Az ószövetségi kánon 6. A Pentateuchos forráselméletének története 7. A Pentateuchos forráskritikai megközelítése a 20. században 8. A Pentateuchos szerzısége 9. Szövegváltozatok és duplikátumok mint a forrásfelosztás kritériumai 10. Kései szavak és aramaizmusok mint a forrásfelosztás kritériumai 11. A próféták elıtti és a próféták korabeli zsidó történelem wellhauseni rekonstrukciója 12. A papság korabeli zsidó történelem wellhauseni rekonstrukciója 13. A Pentateuchos régiségét bizonyító régészeti leletek MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES BEVEZETÉS 14. Genesis 15. Genesis (folytatás) 16. Exodus 17. Leviticus és Numeri 18. Deuteronomium 19. Józsué, Bírák és Ruth könyve 20. Sámuel 1. és 2. könyve, Királyok 1. és 2. könyve 21. Bevezetés a prófétai könyvekbe: Abdiás, Jóel és Jónás 22. Ámósz, Hóseás és Mikeás 23. Ézsaiás 24. Ézsaiás (folytatás) 25. Náhum, Zofóniás és Habakuk 26. Jeremiás és Jeremiás siralmai 27. Ezékiel
51 71 87 103 115 131 147 165 173 191 199
219 241 265 287 301 315 341 359 385 399 417 427 435 445
28. Dániel 29. Dániel (folytatás) 30. Fogság utáni történeti könyvek: Krónikák 1. és 2. könyve, Ezsdrás, Nehémiás és Eszter könyve 31. A fogság utáni próféták: Haggeus, Zakariás, Malakiás 32. Bevezetés a héber költészetbe 33. A Zsoltárok könyve 34. A bölcsességirodalom könyvei: Jób és a Példabeszédek könyve 35. Prédikátor könyve és Énekek éneke
457 475 487 509 521 527 543 567
FÜGGELÉK Az Ószövetség kronológiája Anakronizmusok és történelmi pontatlanságok a Koránban Anakronizmusok és történelmi pontatlanságok a Mormon könyvében A Holt-tengeri barlangokból származó bibliai kéziratok jegyzéke
591 595 601 605
EXKURZUS A beteljesedett prófécia mint az isteni ihletettség bizonyítéka Az eblai leletek Liberális tudomány a 20. században
613 621 623
MUTATÓK Válogatott irodalomjegyzék Tárgymutató Névmutató Bibliai részek mutatója
639 643 649 653
KÉPEK Korai szövegváltozatok Qumrán A Rosetta-kı Cin pusztája Tutanhamon fáraó trónusa Történelmi áldozóhalom A szarvas oltár Babiloni határkı Az egyiptomi Halotti könyv Merneptah Izráel-sztéléje Az úri nagy zikkurat III. Szeszósztrisz A héliopoliszi obeliszk A hikszoszok A Karnaknál talált Hatsepszut-sztélé III. Tutmózesz obeliszkje
57 104 140 142 173 174 176 200 205 208 251 255 256 258 263 269
IV. Tutmózesz szfinxe A Sínai-hegy Kánaáni áldozati oltár A „Gibeon tava” Jezréel völgye Sikem A tel-dáni áldozóhalom A régi jebúszi fal helye Tábór hegye A filiszteusok II. Szargon A Szanhérib-henger Az Uzzijjá-tábla A Silóah-alagút felirata Elizeus forrása A petrai áldozóhalom A Círus-henger Nabukadneccar téglái A Mésa-kı Baalnak szentelt maccébót vagy kıoszlopok Judea Capta A Szolgára található utalások Ézsaiás könyvében Nebukadneccar Istár-kapuja A nagy szfinx A hetedik századi Ninive Ezüst tetradrachma I. Ptolemaiosz képmásával Lákis Ezüst tetradrachma I. Ptolemaiosz képmásával Ezüst sztatér Tíruszból Tírusz romjai Középmérető bronz pénzérme Nagy Dárius ezüst sziglosza Nagy Dárius Tetradrachma a Szeleukida Birodalom idejébıl Xerxész vagy Ahasuérus képmása Tetradrachma Lüszimakhosz idejébıl Ezüstdénár Nagy Pompeius arcképével Salamon kapuja, a Hácórnál levı fal Sekel az elsı felkelés idejébıl A Nehémiás által épített fal Arany sztatér Apollón képmásával Tetradrachma az elefántbırbıl készült fejdíszt viselı Nagy Sándorral Lüszimakhosz által veretett tetradrachma Nagy Sándor arcképével Eszter palotája
272 279 307 313 314 320 323 326 328 330 349 350 351 351 356 365 399 404 406 410 416 418 421 424 425 427 436 437 447 448 451 460 461 473 476 477 478 489 490 494 495 498 498 500
Bronz lepton a júdai királyságból Tetradrachma I. Szeleukosz idejébıl Tetradrachma III. Antiokhosz Szeleukida Birodalmából Tíruszi ezüst sekel
509 510 511 579
TÁBLÁZATOK Héber szavak átírása 20 A sémi nyelvek osztályozása 25 Biblián kívüli történetírók 35 Egyéb ókori iratok összehasonlítása 36 Mit tegyünk, ha a Bibliában szembetaláljuk magunkat egy problémával? 45 A legkorábbi kéziratok 53 A 12 leggyakoribb másolási hiba 72 A szövegkritika kánonjai 76 Korai zsidó iratok 80 A kanonicitás feltétele 98 A liberális kritika ismertetıjelei 130 Ritka szavak 164 A kiejtések összehasonlítása 169 Világbirodalmak a Bibliában 196 Nagyobb régészeti korok 207 Az Ószövetséget igazoló régészeti bizonyítékok 212 A teremtés napjaival kapcsolatban felállított elméletek 222 A lévita-törvények alapgondolatai 285 A hét ünnep 286 A véresáldozat hat fajtája 289 A Deuteronomium alapgondolatai 299 Vallási szertartások 309 Izráel bírái 325 Rokon-Megváltó, mint a Messiás elıképe 334 Asszíria királyai 346 Csodák az Ószövetségben 358 A próféták világa 376-377 Jónás és a Zsoltárok könyve összehasonlítása 378 Ámósz és a Tóra viszonya 385 Kulcsfontosságú Messiás-próféciák az Ószövetségben 417 Babilónia/Káldea királyai 433 A birodalmak története 475 A Krónikák kanonikus könyveken kívüli forrásai 486 A Méd-Perzsa Birodalom királyai 496 Fogság utáni ünnepek 503 A Zsoltárok könyvének felosztása 523 A Zsoltárok könyvében szereplı szakkifejezések 534 A Messiás-zsoltárok 536
A bölcsességre használt kifejezések Az Énekek éneke értelmezésének elméletei
554 578
TÉRKÉPEK A patriarchák kora Az egyesült Zsidó Királyság Dávid és Salamon alatt Az 1983-ig feltárt régészeti lelıhelyek elhelyezkedése Józsué honfoglalása után a tizenkét törzsnek kiosztott területek határai A királyság elıtti Izráel Izráel korai királysága A kettıs királyság Kr. e. 931 után. Az északi és a déli királyság Izráel a 9. században Jeruzsálem Izráel és Júda fogságba vitele A babiloni, méd és líd királyságok
260 267 275 317 327 342 353 362 393 443 443
1
BEVEZETÉS
A SZENT BIBLIA MÁS, mint a világ összes többi könyve. Ez az egyetlen könyv, mely úgy mutatkozik be, mint az egyetlen igaz Istennek az embert az üdvösségre segítı írott kijelentése, és amely számos, tévedhetetlen bizonyítékkal igazolja isteni ihletettségét. Jóllehet több más vallási irat is, mint pl. a muzulmánok Koránja állítja, hogy Isten saját szavait tartalmazza, valójában azonban sehol nem találunk bennük olyan önigazoló bizonyítékokat, mint a Bibliában (pl. a beteljesedett próféciák). Mivel a Biblia Istennek az emberre vonatkozó szent akaratát tartalmazza, nagyon fontos, hogy pontosan megértsük a benne található kijelentéseket. Semmiképpen sem célravezetı úgy magyarázni a Szentírás szavait, mintha olyan, ma élı és mai nyelveket beszélı embereknek írták volna, akiknek huszadik századi problémákkal kell szembenézniük. Természetesen a Biblia ma is Isten üzenetét közvetíti, és ugyanolyan fontos napjainkban is, mint amilyen volt a zsidók számára az ókorban. Az üzenet azonban óhéberül íródott le, és mindenekelıtt egy régmúlt kor embereihez szólt, akiknek saját koruk eseményeivel és kihívásaival kellett szembenézniük. Nem értelmezhetjük helyesen az ısi isteni kijelentésekben fellelhetı, változhatatlan alapelveket, ha elıször nem vesszük számba azokat a gondokat és problémákat, melyek Isten népe elıtt tornyosultak abban az idıben, amikor Isten szólt hozzájuk. A Szent Biblia – mint egy rendelkezés-győjtemény – közvetlenül attól az Alkotótól származik, aki elıször kigondolta, majd létrehozta az emberi nemzetséget. Ha valaki valamilyen gépet, szerkezetet vásárol, elıször gondosan tanulmányoznia kell a használati utasításban, hogy hogyan kell a gépet összeszerelni és beindítani, mert különben az nem fog mőködni, sıt szerencsétlenséget is okozhat. Ugyanígy az embernek is, aki - az összes szellemi és fizikai adottságával együtt – egy csodálatosan megalkotott teremtmény, szüksége van egy könyvre, melynek tekintélye van, és olyan kérdésekre ad választ, hogy pl. Mi végre vagyunk itt a földön? Mi különböztet meg minket más fajoktól? Mi az emberi lét értelme? Az utóbbi kérdésre alapvetıen két lehetséges válasz adható. Errıl a Genesis 3. fejezetében olvasunk. Ádám és Éva itt még boldog közösségben éltek Istennel, aki a saját gyermekeinek teremtette ıket: odaszánták magukat Isten szolgálatára, elkötelezték magukat az İ dicsıségéért; élvezték a tökéletes biztonságot és bıséget. Életük határozott és világos célja az volt, hogy mindörökké Istent dicsıítsék és benne gyönyörködjenek. Mivel azonban szabad akarattal rendelkezı erkölcsi lények is voltak, szembesülniük kellett egy másik életcéllal is, melyet a Sátán kígyó alakú követe oly meggyız ıen tárt eléjük. Azt sugalmazta nekik, hogy Isten nem ıszintén, nem saját magukért szereti ıket. Azért tiltotta el ıket a jó és gonosz tudásának a fájától, hogy kihasználhassa ıket. Az a vád is elhangzott, hogy az Úr megfosztotta ıket
attól az alapvetı joguktól, hogy azt tegyék, amit saját érdekük megkíván, és azt követeljék, ami jár nekik. A Sátán olyan életet kínált, ahol az ember élhet saját magának, keresheti a saját boldogságát, és felkapaszkodhat a jó és a gonosz isteni tudásának a szintjére. Amikor Éva a saját életére nézve elfogadta ezt az énközpontú alapelvet, sıt Ádámot is rávette, hogy együtt szálljanak szembe Istennel és az İ szent akaratával, akkor – a bőneset után - az Isten és az ember közötti szeretetkapcsolat megszakadt és gyökeresen megváltozott. Ádámot és Évát, akik hiába próbáltak elrejtızni a bokrok között a Teremtı tekintete elıl, Istennek kellett megkeresnie, majd beismerésre és megbánásra segítenie. Ezután következett az Édenbıl való kiőzetés, amikor az ember egy kegyetlen külvilágba került, ahol kemény munka és szenvedés várt rá. A Sátán gyızelmét azonban Isten ellensúlyozni tudta a megváltás meghirdetésével: az 1Móz 3:15-ben jelentette ki – elıször Évának –, hogy eljön a nap, amikor az asszony messiási leszármazottja széttapossa a sátáni kígyó fejét, és tökéletesen eleget tesz az ı bőneikért az áldozati oltáron. A bırök, melyek az elsı emberpár testét takarták, leölt állatoktól származtak, és Ábel késıbbi bárányáldozata is az oltáron világosan utal arra, hogy Ádám családja hitte és várta a megváltást, amit az Úr Jézus vitt véghez értük és hívı leszármazottaikért a Kálvária hegyén. A modern tudományos kutatás elvetheti ugyan a Genesisnek ezt a leírását mint gyerekes mítoszt, de a tény attól még tény marad: az emberi nemzetség minden tagjának választania kell az Éva elé tárt két lehetıség közül. Vagy igaz az, hogy Isten minket, embereket arra teremtett, hogy szeretetközösségben İvele az İ dicsıségére éljünk, vagy nem, és akkor félretéve Istent, a saját énünket helyezzük mindenek fölé mint a legnagyobb értéket. Más logikus választási lehetıségünk nincs. Ezért ha valaki másokért vagy a társadalomért vagy az egész emberiségért szánja is oda magát, ennek az odaszánásnak csak akkor van értéke és értelme, ha úgy tekintünk az emberi fajra mint Isten gyermekeire. Amint elutasítjuk a Biblia tekintélyét és szavahihetıségét, elveszítjük azt a szilárd alapot, amelyre hivatkozva egyáltalán beszélhetünk az emberi lények értékérıl. Azok, akik magukat fölébe helyezik Istennek, és az univerzum legfontosabb személyiségének gondolják magukat, az erkölcsi beszámíthatatlanság bőnébe esnek, és számukra a Szent Biblia, a Rendeletek Könyve teljességgel elveszti jelentıségét.
