TARTALOMJEGYZÉK. Elıszó 2 A pedagógiai program jogszabályi alapjai 2

TARTALOMJEGYZÉK

Elıszó A pedagógiai program jogszabályi alapjai

2 2

1. Bevezetı 2. Iskolánkról 3. Pedagógiai alapelveink 4. Pedagógiai hitvallásunk 5. Az iskola legfontosabb céljai 6. Várható eredmények

4 4 7 8 8 13

I. rész Mővészeti iskolai intézményegység – Nevelési program II. rész Mővészeti iskolai intézményegység – Helyi tanterv – Módosítások III. rész Mővészeti alap,- és záróvizsga

15 50 50 106

Mellékletek

135

A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

141

ELİSZÓ

A Pedagógiai program 2005. augusztusi korrekciójának eredıje Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselı-testületének 195/2005. (V. 31.) számú határozata, mely a Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és a Városi Mővészeti Iskola 2005. augusztus 1-jei integrációját rendelte el. Az integrációt követıen a közös intézmény a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 33. § értelmében egy szerkesztett programmal mőködik. A módosított tartalmú és szerkezető program: –

garantálja az eltérı profilú tagintézmények szakmai autonómiáját;

–

érvényre kívánja juttatni az általános iskolai és a mővészeti nevelés koordináló elemeit és elısegíteni a lehetséges gyakorlatot.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI •

a többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 31. § (1)-(3), és a 48. § (8)

•

a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

•

a 32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998 (VI.10.) MKM rendelet „ Az alapfokú mővészetoktatásról, a mővészetoktatás követelményei és tantervi programja”

•

a 11/1994 MKM rendelet 7.sz. melléklete: Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl

•

az intézmény érvényes Szervezeti és Mőködési Szabályzat

1. BEVEZETİ 2 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2005-tıl a mővészeti oktatás révén új elemmel gazdagodik. A 2005/2006-os tanévtıl a zenemővészet és a képzı- és iparmővészet területén is lehetıséget kínál a százhalombattai gyerekek és fiatalok tehetséggondozására az általános és alapfokú mővészeti oktatás intézményében. Az iskola a Gazdasági Ellátó Intézmény gazdálkodási egységéhez tartozó

közös

igazgatású / többcélú közoktatási intézmény. (Intézményegységei: általános iskola, alapfokú mővészeti oktatási intézmény) Az iskola nevelı-oktató munkájának alapelvei megfelelnek a közoktatásról szóló törvény és a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény elıírásainak. Az iskolai nevelıoktató munkának fontos alapelve az egyéni bánásmód, az egyéni fejlesztés elve. Ennek alkalmazása a mindennapok gyakorlatában biztosítja, hogy minden gyerek a „neki megfelelı”, számára leghatékonyabb nevelésben, oktatásban részesüljön. Kiemelt

feladatának

tekinti

az

intézmény,

hogy

valamennyi

tanítványának

esélyegyenlıségét a lehetséges mértékig javítsa. Ennek érdekében mind az általános, mind a mővészeti oktatás során folyamatosan diagnosztizálja a tanulók fejlıdését. Eltérı fejlıdés, problémák esetén a korai szőrést és egyéni fejlesztést tekinti megoldásnak.

2. ISKOLÁNKRÓL A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskolát 1991-ben alapította Százhalombatta Város Önkormányzata. A város negyedik általános iskolájaként alapították, azzal a szándékkal, hogy fogadja a másik három iskola már kialakult osztályközösségeit. Ezzel Százhalombatta iskoláiban megszőnt a zsúfoltság, az általános iskolai nevelés-oktatás feltételei ideálisabbak lettek. Lehetıvé vált az oktatás színvonalának emelése, a minıségi munkavégzés. Az új iskolában az elsı évek nagy kihívást jelentettek:

3 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

–

a

többszörösen

szelektált

osztályok

tanulóiból

egy

új

iskolában

osztályközösséget kellett fejleszteni; –

az igen alacsony teljesítményeket, jól megválasztott pedagógiai módszerek alkalmazásával elfogadható szintre kellett emelni;

–

a több intézménybıl érkezı pedagógusokat nevelıtestületté kellett kovácsolni;

–

el kellett kezdeni az iskolai hagyományok kiépítését.

Ebben a munkában alakult és formálódott a nevelıtestület, a közösség pedagógiai hitvallása, fejlıdött ki a profilja. Pedagógiai programunkban a hátránnyal indulók segítését, a felzárkóztatást, az esélyegyenlıség biztosítását tőztük ki célul és feladatul. A tehetséges tanulók egyéni fejlesztését kívántuk biztosítani tanórákon a tehetséggondozó sávok lehetıségével. Kiemelt területünk lett az idegen nyelv, az informatika,

melynek

területén

elért

eredményeink

kimagaslóak.

E

tárgyak

tanulásának lehetıségét már az elsı osztály második félévétıl biztosítjuk tanulóink számára. A sportban az úszás, és a labdarúgás élvez elsıbbséget, de betekintést kapnak tanulóink a többi sportág területeire is. A mővészeti nevelést erısíti a rajzszakkör, bábszakkör, énekkar, a néptánc. A kézmőves szakkör biztosít lehetıséget a képességek kibontakoztatására, a kreativitás fejlesztésére. Versenyek, hagyományaink, rendezvényeink színesítik iskolánk tanulóinak életét. Százhalombattán 1970-ben kezdıdött a hangszeres zeneoktatás. A város egyik általános iskolájában kapott helyet a zeneiskola, mint az Érdi Körzeti Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata. 1986-ban kapta meg az iskola a Városi Tanács régi épületének egyik szárnyát, így 1987-ben lehetıség nyílt arra, hogy az intézmény önállóvá váljon. Körzeti Állami Zeneiskolaként mőködött 1990-ig budakeszi, budaörsi és zsámbéki kihelyezett tagozatokkal. Ekkor a helyi önkormányzatok szorgalmazták az önálló zeneiskolák létrehozását, így folyamatosan önállósultak a tagozatok. Többek között ez is lehetıvé tette, hogy 1992-ben új mővészeti ágakkal – képzımővészettel és néptánccal – bıvülve Mővészeti Iskolává alakuljon az 4 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

intézmény. A központi épület ad otthont a hangszeres oktatásnak, a többi mővészeti ágnak a BMK biztosít helyet. Hangversenyeinket általában a Városháza „B” épületében tartjuk. Tanszakok folyamatosan bıvültek, fejlıdtek. Kezdetben elıkészítı, szolfézs, zongora, hegedő és furulya tanszakok mőködtek. 1987-tıl oboa és fuvola, 1989-tıl gordonka és gitár, 1991-tıl rézfúvó, 1992-tıl klarinét tanszakokkal bıvült az iskola szolgáltatása. Az ütıhangszerek oktatása 1995-ben kezdıdött el. Jelenleg öt együttesben muzsikálhatnak a növendékek; a vonós-, a két gitár-, a fuvola- és a fúvószenekarban. 2003. szeptemberéig folyt mindhárom mővészeti ágban az oktatás, ekkor a néptánctagozat kiválásával létrejött Százhalombattán a Pesovár Ferenc Alapfokú Mővészeti Iskola, így azóta csak két tagozat mőködik. 2005. augusztus 1-jétıl a fenntartó döntése értelmében a Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény mővészeti intézményegységében folyik tovább a mővészeti alapoktatás. A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény általános iskolai intézményegységébe elsısorban a körzetben lakó tanulókat fogadja, mivel azonban programunk a körzethatáron kívül élı családok és a szomszéd települések érdeklıdését is felkeltette, iskolánk nyitva áll elıttük is.

A mővészeti alapoktatás lehetıséget kínál zenei és képzımővészeti téren a város valamennyi tehetségígérető 6-22 éves növendékének oktatására, fejlesztésére, folyamatos nevelésére, alkotói készségük megalapozására.

Iskolánk 14 éves múltra tekint vissza. Ez idı alatt megalapoztuk az intézmény arculatát, hagyományait. Sikereink, eredményeink vannak, melyekre büszkék vagyunk. A Városi Mővészeti Iskola hagyományai, szakmai sikerei, a pedagógusok nevelı-oktató munkájának eredményei megerısítik, kiegészítik a „kırösis” értékeket, és a komplex szolgáltatás irányába hatnak. 5 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Célunk megegyezik a társadalom és a szülık érdekeivel: tanulóinkból mővelt, jól képzett,

kiegyensúlyozott

embereket

kell

nevelni.

Olyan

polgárokat,

akik

harmóniában élnek a természettel, társaikkal, akik ırzik, és magukénak tudják nemzetünk értékeit, hagyományait. Valljuk, hogy ezt a célt csak nevelı-oktató munkánk segítıivel – elsısorban a szülıkkel – együtt érhetjük el.

3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket kívánják érvényre juttatni.

Valljuk, hogy:

-

Iskolánk világnézetileg semleges, elfogadó és a világnézeti tolerancia elvét követi.

-

Szocializációs

munkánk

a

pedagógusok,

szülık,

tanulók

együttmőködésére épül.

-

A nevelıtestület gyermekközpontú pedagógiát képvisel, munkánkat a gyermekek mindenek feletti érdeke határozza meg.

-

Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat és következetesen elvárjuk a kötelességek teljesítését.

-

Középiskolában továbbfejleszthetı elemi mőveltségbeli alapokat teremtünk.


-

A tanulási stratégiák megválasztásában, a taneszközök használatának kiválasztásában az életkori jellemzıket tartjuk szem elıtt.

-

Alapvetıen a differenciálás, a felzárkóztatás és a képességfejlesztés dominanciája határozza meg a nevelı-oktató munkánkat.

4. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK

Intézményünk

komplex

szolgáltatásai

keretében

a

tanulók

teljes

személyiségének fejlesztésére, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bıvítésére törekszik. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges, a mővészeti értékek befogadására és alkotó alkalmazására alkalmas nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekbıl, növendékekbıl. Minden tanítvány számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére úgy a tanulmányi munkája, mint az egyéb problémáinak megoldásában.

5. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB CÉLJAI Alapkészségek

differenciált

fejlesztésével,

életkori

sajátosságaiknak

megfelelıen fejlıdjenek a gyerekek képességei, alakuljon ki helyes ön- és világképük.

a) Gyermeki kíváncsiságukra alapozva fejlıdjön kreativitásuk, mozgáskultúrájuk, manuális, koordinációs képességeik, vizuális befogadó készségük, kifejezı- és beszédkészségük, logikus gondolkodásuk, helyesírás és olvasáskészségük.


b) Az önálló ismeretszerzés, önálló tanulás igényének megalapozása, az önálló tanulás technikáinak elsajátíttatása kiemelt feladat. Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell kialakítani a tanulási stratégiákat. c) Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyermekek érzelmi nevelésére, a biztonságos, nyugodt munkalégkör kialakítására, a munkafegyelem javítására. d) A részképesség-zavarokkal rendelkezı tanulók esetében szakszerő terápiával, egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással igyekszünk elérni, hogy tanulóink az adott évfolyam minimumkövetelményeinek megfeleljenek. Sikerhez kívánjuk juttatni ıket azokon a területeken, amelyeken tehetségesek.

e) Alakuljon ki tanulóinkban az önmegvalósítás, önkifejezés iránti igény, valamint a pozitív szemléletre való törekvés.

Váljanak tanulóink az erkölcsi normákat elfogadó, azokat betartó kulturált magatartású egyénekké

a) az alapvetı magatartási szabályok elsajátításával és betartásával; b) a felnıttek és kortársaik személyiségi jogai, ill. a személyes és közösségi tulajdon tiszteletével; c) az emberi méltóság, modellek, példaképek állításával; d) az egészséges én-tudatuk kialakításával, fejlesztésével, a társadalomért, családjukért, közösségükért érzett felelısségtudat kialakításával; e) egészséges nemzeti identitásuk, hazaszeretetük kialakításával.

Tehetséggondozás: - a tanulók képességeinek kiemelt fejlesztésével. Mővelt, olvasott, a tudásukat folyamatosan gyarapítani kívánó emberré neveléssel. Differenciált, az adott csoportra, személyre szabott feladatokkal irányítva a tehetséges tanulók fejlıdését.


a) rendelkezzenek korszerő ismeretekkel, a mindennapok során alkalmazható, konvertálható tudással; b) tanulják meg és alkalmazzák az önálló tanulási technikákkal hasznosítva a könyvtár-, informatika és médiaismereteiket is; c) sajátítsák el az iskola által közvetített alapmőveltségi elemeket, ezek között az iskola

profiljának

megfelelıen

mélyebb

tudásszinttel

az

anyanyelvi

kommunikációt, az adott idegen nyelvek országainak ismeretét, az informatikai mőveltséget, a modern információhordozók alkalmazását, a hagyományokat, a legfontosabb mővészeti ágakkal, irányzatokkal kapcsolatos ismereteket. d) készüljenek fel a továbbtanulásra, a középiskolai követelmények teljesítésére, a zökkenımentes átlépésre.

A mővészetoktatásba bekapcsolódó 6-22 éves növendékek számára iskolánk biztosítja az egyetemes és nemzeti kultúra mővészeti értékeinek megismerését, segíti

az

önálló

mővészeti

ismeretszerzés,

önkifejezés

technikáinak,

módszereinek elsajátítását. a) Elérendı részcél, hogy a növendékek elérjék adottságaik, képességeik differenciált fejlesztése során a mővészeti, intellektuális és erkölcsi értékek, normák azon szintjét, amely elısegíti egyéni boldogulásukat. b) Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel

való

harmonikus,

konstruktív

kapcsolathoz

szükségesek.

Sikeresnek mondható e részcél teljesülése abban az esetben, ha a mővészeti oktatásban résztvevı tanulók, növendékek viszonya tágabb környezetükkel, szőkebb életterükkel kiegyensúlyozottá, konstruktívvá válik. c) Tudatosítsa a gyermekekben a mővészeti értékeket, erısítse meg az alkotó magatartást, fejlessze a tanulók alkotókészségét és kreativitását. Tegye alkalmassá a növendékek döntı többségét arra, hogy képes legyen egy, vagy több mő elıadására, önálló alkotásra.


Az iskola a mővészeti nevelésben közvetíti az egyetemes és magyar mőveltséganyagot. Célunk a tanulóinkat megismertetni a különbözı mővészeti ágakkal, vizuális kultúrával, zenével, tánccal, mozgókép kultúrával, dramatikus játékokkal (színjátszás). -

a régió népmővészeti értékeinek megismerése;

-

településünk mővészeti értékeinek ápolása;

-

a népi hagyományok, jeles napok ápolása.

A rendszeres testedzés feltételeinek megvalósításával az egészséges életmód megalapozását, a gyerekek edzettségének, állóképességének javítását tőztük ki célul az iskoláztatás teljes intervallumára.

a) A mentálhigiénés szokások megszilárdításával alakuljon ki a játék, sport-, testnevelés foglalkozásokat követı tisztálkodás igénye.

b) Szabadidıben játékkal, természetes mozgásokkal (futás, ugrás, gyaloglás, stb.) téli sportokkal, túrákkal, kirándulásokkal, népi gyermekjátékokkal, a néptánc és társastánc elemeinek elsajátításával érjük el a szervezett testnevelésen kívül is a rendszeres testmozgást a gyengébb adottságú gyerekek körében is. c) Legyen továbbra is megoldott a gyógytestnevelésre, gyógyúszásra kötelezett és a részlegesen felmentett tanulók rekreációja. d) Tanulóink tudatosan készüljenek a káros szenvedélyektıl mentes egészséges életre. e) A gyerekek idıjárási – és terepviszonyokhoz történı alkalmazkodása kapjon szerepet a testi nevelés, a szabadidıs tevékenységek körében: kirándulások, túrák hegyi túrák alkalmával minden évszakban. f) Kapjon

megkülönböztetett

figyelmet

a

gyenge

adottságú,

rossz

mozgáskoordinációval rendelkezı gyermek. Az akceleráció következtében ügyetlenné vált, sikertelen teljesítményt nyújtó gyerekeket segítsük át a kudarcokon. 10 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Váljanak tanulóinkból a társadalomba beilleszkedı, a demokrácia szabályait, közösségi szerepek gyakorlása közben elsajátító emberek.

Ismerjék meg a

család, Százhalombatta város, az ország mőködését, készüljenek fel a rájuk váró állampolgári szerepekre.

a) Az iskolába lépı, közösséget váltó gyermek életében meghatározó a zavarmentes beilleszkedés, az új környezet, a változó szabályok és a szociokontaktusok

kialakítása.

Az

óvoda-iskola,

alsó-felsı

„tagozat”,

ill.

az

iskolafokozatok közötti átmenetek pedagógiai kezelését, az érintett felnıttek (nevelık-szülık) megkülönböztetett figyelemmel kezelik. b) A társadalom, a gazdaság mőködését, változásait nyitottan, a tanulók életkorának

megfelelı

oktatással,

orientálással,

a

nemzedékek

közötti

társadalmi szereposztás értelmezésével tudatosítjuk. c) Törekszünk arra, hogy tanítványainkban kialakuljon közösségük, társaik, a vállalt feladatok, megbízások iránti felelısség. d) Segítünk a családi élet szabályainak elfogadásában és abban, hogy a gyermek vállaljon részt a család munkájában, becsülje, tisztelje szüleit és azok munkáját.

e) A szocializáció elısegítése érdekében tanulóinkat megismertetjük a helyi település önkormányzatának munkájával, tevékenységével. f) Célunk olyan személyiségjegyek erısítése, alakítása, melyek lehetıvé teszik a kritikus alkalmazkodást, az együttélést, együttmőködést a nemzedéki és kortársakkal: a toleranciát, a kooperációs készséget és képességet, a kommunikáció képességét. Iskolánk tanulói váljanak az épített és természeti környezet megbecsülıivé, a természet értékeinek gondozóivá, az ökológiai egyensúly védelmezıivé. Életük, munkájuk, mindennapi tevékenységük során alkalmazzanak természetbarát technológiákat, eszközöket, anyagokat és eljárásokat. Alakuljon ki bennük a környezettudatos magatartás. 11 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

a) Tartsák tisztán, ápolják, védjék környezetüket, gondozzák az ıket körülvevı parkot, udvart, települési környezetet. b) Ha lehet, válasszanak a természetben fellelhetı alapanyagokat tárgyaik elkészítéséhez. A keletkezett hulladékokat a háztartásban, iskolában, játékaik, alkotásaik során győjtsék szelektív módon. c) Legyenek érzékenyek a földünket érintı globális problémák egyensúlya iránt, figyeljék e tendenciákat.

Tanulóink ismerjék meg a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi tájainak legjellegzetesebb, néphagyományait, szokásait.

a) Feladat

a

város

földrajzi

adottságainak,

természeti

környezetének,

történelmének, a népi hagyományoknak megismerése, ápolása. b) A megye és a régió földrajzi tájainak, történelmének megismerése. c) Országjáró

túrákon

Magyarország

tájainak,

történelmi

emlékeinek

megismerése.

6. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK a) Az alapkészségek fejlesztésével a tanulók évfolyamvesztés nélkül haladnak tovább, munkájukat fegyelmezetten, kitartóan végzik. Kialakul helyes ön és világképük. b) Az alapvetı magatartási szabályok elsajátításával, az erkölcsi normákat elfogadó, azokat betartó, kulturált magatartású egyénekké válnak. c) A tehetséges tanulók képességének kiemelt fejlesztésével nı az érettségit adó intézményekben továbbtanulók, sikeres nyelvvizsgát tevık, valamint felsıoktatási intézményekben tanulmányaikat folytatók száma. d) A higiénés szokások megszilárdításával kialakul tanulóink többségében a tisztálkodás fokozott igénye, tudatosan készülnek az egészséges életmódra. A 12 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

gyermekkorban kialakított mozgásigény, sportszeretet edzett, egészségesebb felnıtté teszi az egyéneket. e) A mővészetoktatásban részt vevı tanulók döntı többsége eljut az alapvizsgáig és a legtehetségesebb növendékek tanulási életútja lehetıvé teszi a mővészeti tehetségük gondozását, fejlesztését. f) A tanulókból a társadalomba beilleszkedı, a demokrácia szabályait – közösségi szerepek gyakorlása közben – elsajátító, családjukat szeretı emberek válnak. g) Igényükké válik lakásuk tisztántartása, ápolják, védik környezetüket, gondozzák az ıket körülvevı környezetet. A szemeteléstıl, szennyezéstıl óvják a város köztereit, utcáit. Tanulóink

ismerik

a

magyar

nyelvterület

földrajzi,

néprajzi

tájainak

legjellegzetesebb néphagyományait, ápolják, gondozzák, magukénak érzik szőkebb és tágabb környezetük tradícióit. h) A tanulóink ismerik a különbözı mővészeti ágakat a vizuális kultúra, zene, tánc, színjátszás területén.


Mővészeti iskolai Intézményegység Nevelési programja


TARTALOMJEGYZÉK

1. A MŐVÉSZETI OKTATÁS STRATÉGIAI CÉLJAI

15

2. SZEREPÜNK A VÁROS ÉLETÉBEN

18

3. HELYZETELEMZÉS

19

3.1. Személyi feltételek

19

3.2. A tanulók összetétele, létszáma

19

3.3. Tárgyi feltételek

20

3.4. Szülık szerepe

21

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ – OKTATÓ MUNKA FİBB JELLEMZİI 4.1. Pedagógiai alapelvünk

22

4.2. Pedagógiai célok

23

4.3. Pedagógiai feladatok

25

4.4. Pedagógiai eljárások

26

4.5. Pedagógiai eszközök

27

5. AZ EGYES MŐVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK OKTATÁSÁNAK CÉL ÉS FELADATRENDSZERE 5.1.Zenemővészet

28

5.1.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

28

5.1.2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei és feladatai

28

5.2. Képzımővészet

29

5.2.1. Az alapfokú képzımővészeti oktatás célrendszere és funkciói

29

5.2.2. A képzımővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei és feladatai30 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

32

7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

33

8. TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK

34

8.1. Zenemővészet

34 15

KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

8.2. Képzımővészet

38

9. A TELJESÍTMÉNYEK ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, A BESZÁMOLTATÁS FORMÁI

39

10. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, FORMÁI

40

11. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

42

12. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG

42

13. A MŐVÉSZETI INTÉZMÉNYEGYSÉG HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI 44 14. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KAPCSOLATAI

44

15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

46

16. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓNK A MŐVÉSZETOKTATÁSBAN (5 ÉVES IDİTARTAMRA)

47

17. ISKOLÁNK MŐVÉSZETOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSAI48


1. A MŐVÉSZETI OKTATÁS STRATÉGIAI CÉLJAI Intézményegységünk a mővészeti oktatás eszközeivel nevel a kulturális értékek befogadására, egy-egy mővészeti tevékenység mővelésére. Alapvetı célunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, melyek során elsıdleges a tudás iránti vágy felkeltése, a humán értékrend kialakítása. Feladatunk a mővészetek szeretetére,

értésére,

amatır

mővelésére

való

nevelés.

Legtehetségesebb

növendékeinket a mővészeti, illetve más kulturális pályára irányítjuk. Foglalkoztatásunk során az oktatás szeretetteljes, gyermekközpontú. Rendezvényeinken igyekszünk minél több tanulónkat a sikeres szereplés örömével megajándékozni, melynek elengedhetetlen feltétele a munkás hétköznapok nyugodt alkotói légköre.

2. SZEREPÜNK A VÁROS ÉLETÉBEN A mővészeti iskola a város ünnepségeinek és kulturális programjainak állandó résztvevıje volt és szeretne az is maradni. Szerepe azonban ezen messze túlmutató. Az ezredéves európai kultúra megırzése és továbbadása a fiatal nemzedéknek most fontosabb feladat, mint valaha is volt. Megtanítjuk növendékeinket az igazi kulturális értékek felismerésére és arra, hogyan leljék örömüket bennük. Tanuljanak meg különbséget tenni a hamis és az igazi mővészet között. Ismerjék meg, szeressék és adják tovább gyermekeiknek azt a kulturális örökséget, amit mi is megıriztünk és átadtuk növendékeinknek. Az intézmény hatása kiterjed az iskola köré tömörült egyesületekre is (Pl. Szike, Zeneiskolát Támogatók Köre), ahol a városban élı mővészetet kedvelı felnıttek mővésztanáraink irányításával tevékenykednek.


3. HELYZETELEMZÉS

3.1. Személyi feltételek Pedagógusok

A pedagógiai munka elvégzésére 2004. szeptember 1-tıl 12 pedagógus álláshely áll rendelkezésünkre: A pedagógusok 90%-a felsıfokú végzettséggel rendelkezik. Az intézményegység személyi ellátottsága a jelenlegi növendéklétszámhoz megfelelı.

Technikai dolgozók

Az intézményegységben alkalmazott technikai dolgozók száma a 2005/2006-ös tanévtıl 2 fı az alábbiak szerint: 1 fı ügyviteli dolgozó 1 fı takarító (6 órában)

3.2. A tanulók összetétele, létszáma A tanulók létszáma 2003/2004. tanévben 187 fı volt, ebbıl 147 zenei tanulmányokat folytatott és 40 fı járt a képzımővészeti tagozatra. Tanszakonkénti megoszlás a 2003/2004-es tanévben: • Elıképzı:

6 fı

• Zongora:

37 fı

• Vonós:

29 fı

• Gitár :

15 fı

• Fafúvó:

37 fı 18


• Rézfúvó:

12 fı

• Ütı:

11 fı

Növendékeink 90%-a százhalombattai lakos, a fennmaradó 10%-ot érdi, ercsi, tárnoki, sóskúti és ráckeresztúri gyerekek teszik ki.

3.3. Tárgyi feltételek Épület 1986-ban kapta meg az iskola a Gesztenyés utcai épületrészt. Az évek során kisebb átalakításokkal elértük, hogy most két iroda, egy tanári, egy dohányzó tanári, egy raktárhelyiség és tizenegy tanterem áll rendelkezésünkre. Kisebb felújítási és karbantartási munkára az elmúlt években lehetıség volt, így az épület állaga elfogadható. Szakmai szempontból a legnagyobb probléma egyes termekben a hangszigetelés hiánya.

Hangszerállomány A Pedagógiai programban meghatározott feladatok ellátásához megfelelı számú hangszerrel rendelkezünk. Saját hangszer vásárlása több tanulónál nagy terhet ró a szülıkre, ezért legtöbb növendékünk a zeneiskolai hangszereket használja. Sajnos, ezek állapota nem minden esetben kielégítı, folyamatos karbantartásra szorulnak.

Zenetanításhoz szükséges egyéb használati tárgyak: Kottaállványok: jó minıségőek, nagyrészük 2002 -ben lett beszerezve Zongoraszékek: 3 db zongorapad és minden teremben jó minıségő, forgó zongoraszék áll rendelkezésre. Metronómok: minden teremben van Kották: iskolánk ezen a téren közepes ellátottságú


Bár lehetıségünk nyílt az elmúlt tanévben egy pályázat útján nyert nagyobb összeget erre a célra fordítani, nagyon sok alapmő kottája még mindig nem található meg intézményünkben. Szolfézs terem berendezése: megfelelı

Képzımővész tagozat eszköz ellátottsága: megfelelı, bár az anyagok minısége sok esetben erısen kifogásolható. (pl. papír, festékek stb.)

Számítástechnikai eszközök A gazdasági és ügyviteli munkák zavartalan lebonyolításához megfelelı a számítógép-állományunk. Rendelkezünk iskolai nyilvántartó rendszerrel, zenei szerkesztı és stúdió szoftverrel, valamint a képzımővész-tagozat számára grafikai programcsomag áll rendelkezésre. Hangtechnikai berendezéseink Megfelelıek. Bútorzat: A központi épület bútorai esztétikusak, modernek, megfelelıek egy mővészeti tárgyakat oktató iskola számára. Az integrációt és az átköltözést követıen, a tárgyi-technikai feltételek a 6.számú mellékletben foglaltak szerint alakultak.

3.4. A szülık szerepe A szülık szerepe szervezeti formában a szülıi munkaközösségben, illetve az Iskolaszékben mutatkozik meg. Mindkét szülıi szervezet aktívan közremőködik az iskola életében. Rendezvényeinken, a gyermekek szereplésein, kirándulásokon vesznek részt, segítve ezzel a pedagógusok munkáját. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet minden olyan kérdésben, amelyben a Közoktatási Tv. szerint erre jogosult. 20 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Az oktatás jellegébıl adódik – mivel nálunk az oktatás a délutáni órákban folyik –, hogy sok szülıvel napi kapcsolatban vagyunk, hiszen a szülık gyakran elkísérik gyermekeiket a hangszeres és egyéb órákra, és meg is várják ıket. A tanárok és az intézményegység vezetı fogadóóráinak rendjét a Szervezeti és Mőködési szabályzat tartalmazza.

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS - OKTATÁS FİBB JELLEMZİI 4.1. Pedagógiai alapelvünk •

mővészetoktatási intézményünk nevelı-oktató munkáját az egyetemes és nemzeti kultúra mővészeti értékeinek megismerése, az európai humanista értékrend hatja át

•

a komplexitás elve: azaz annak álladó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerőségek hatásával kell számolnunk

•

hogy a nevelésnek két alapvetı „tényezıje” a növendék és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van

•

a vezetésirányító, kezdeményezı szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében

•

a

közösségek

biztosítanak

terepet

a

növendékek

önállóságának,

öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásában. •

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát

•

minden mővészetoktatási tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén - a gyermekek okos szeretet hatja át


•

iskolánk segíti a tanulókat felkészülni az önálló mővészeti ismeretszerzésre és önmővelésre,

ennek

feltétele

az

adott

mővészeti

terület

tanulási

képességeinek és szilárd alapkészségeinek kialakítása •

alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében

•

minden tanulónak biztosítjuk egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetıségét

•

megfelelı feltételeket nyújtunk a tanulási esélyegyenlıség megteremtéséhez

•

hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szocio-kultúrális hátrányok leküzdéséhez

•

az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a választott mővészeti területen a teljesítményorientált beállítódást

•

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelı mővészeti területen a továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását

•

alapvetı értéknek tekintjük a szőkebb és tágabb hazához való kötıdés érzésének kifejlesztését, valamint mővészeti környezetük megismerésének és megóvásának igényét

4.2. Pedagógiai célok Iskolánk tevékenységének célja mindazoknak a mővészeti, intellektuális, és emberi erkölcsi értékeknek kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szőkebb és tágabb környezet javát is szolgálja. Ennek érdekében az alapfokú mővészetoktatás kezdı szakaszában célunk, hogy •

a mővészeti iskola a beiratkozott kisgyermekben alakítsa ki, óvja és fejlessze a tevékenység, a megismerés, a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot

•

tegye fogékonnyá a tanulót a választott mővészi terület értékei iránt

•

az

iskola

nyújtson

motivációt

és

adjon

teret

a

gyermek

mővészeti

tevékenységéhez •

az iskola segítse a gyermek speciális képességeinek fejlıdését 22


•

a mővészetoktatási intézmény gazdag tevékenységrepertoárja fejlessze a növendékek speciális mővészi képességeit

Az alapfokú mővészetoktatási intézményben folyó nevelés-oktatás második szakaszára célunk, hogy •

folytassa a kezdı szakasz mővészeti nevelı- oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését

•

vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülıkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában elıtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemzı gondolkodás

•

a különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, képességő, motivációjú,

mővészeti

teljesítményő

gyerekeket

–

érdeklıdésüknek,

képességüknek és tehetségüknek megfelelıen – készítse fel a továbbtanulásra •

magas színvonalú és sokrétő mővészeti tevékenységgel fejlessze a tanulók alkotókészségét és kreativitását

•

tudatosítsa a gyermekben a mővészi értékeket, erısítse meg az alkotó magatartási mintákat, pozitív szokásokat és a gyermek jellemét formálva szolgálja az akarati tulajdonságokat

•

a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a kitartó mővészi tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, a nyelvi-kommunikációs, az esztétikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása

•

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek

•

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze

a

tanulók

önismeretét,

együttmőködési

készségét,

akaratát,

segítıkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját •

jellemezze munkánkat egyfelıl a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság 23


•

a mővészeti tevékenység középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon

•

a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttmőködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják

•

a tanulóinkban alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény - és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága

•

segítsük

ıket

abban,

hogy

minden

növendék

kialakíthassa

önfejlesztı

stratégiáját, és hogy perspektivikus jövıképe legyen

4.3. Pedagógiai feladatok Feladatok a nevelés-oktatás kezdı szakaszára •

a pedagógiai munka középpontjában a speciális mővészi képességek személyre szóló fejlesztése álljon

•

a tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített és ezáltal motivált munkában alakítsa ki a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartás képességét és mozdítsa elı érzelemvilágának gazdagodását

•

adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat – és problémamegoldáshoz

•

alapozza meg a speciális képességek elsajátítását, a tanulási szokásokat

•

támogassa az egyéni mővészi képességek kibontakoztatását

•

törıdjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális – kulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő érésébıl adódnak

•

tudatosítsa a gyermekben a szőkebb és a tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket

•

erısítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat

•

a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését


Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára •

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a mővészeti tevékenység harmonikus, konstruktív gyakorlásához szükségesek

•

mővészeti

tevékenységek

közben

fejlessze

a

tanulók

önismeretét,

együttmőködési készségét, akaratát, segítıkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját •

a választott mővészeti szakterületen értékteremtés és értékalkotás

•

tegye a növendéket fogékonnyá és aktívvá a speciális mővészeti területen

•

a speciális tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása

•

a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést mővészeti tevékenységük eredményességérıl, teljesítményérıl és alkotó munkájuk minıségérıl

4.4. Pedagógiai eljárások •

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú mővészeti jellegő cselekvéseibıl az iskolai tanulás tevékenységeibe

•

mintákat adunk a mővészeti területek feladat- és problémamegoldásához

•

megalapozzuk a tanulók egyéni szakági tanulási módszereit és szokásait

•

megtanítjuk a speciális mővészi képességek fejlesztésének egyéni és csoportos módszereit

•

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését speciális pedagógiai eljárásokkal mindkét mővészeti területen kiemelt feladatnak tekintjük

•

a reális énkép és önismeret alakításával az önértékelés képességének fejlesztésével,

az

együttmőködés

értékének

tudatosításával

kívánjuk

kialakítani az egyéni (szóló) és társas (csoportos) produkciók során keletkezı sikerek és kudarcok elviselésének képességét •

az egyéni és csoportos tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: - az életkori jellemzık figyelembevétele 25


- a reálisan elvárható teljesítmény megalapozása •

a kreatív képességek fejlesztése; a tanulók egészséges terhelése; személyre szóló, fejlesztı értékelésük

•

a mővészeti tevékenységek csoportos gyakorlása, a személyiség erkölcsi arculatát, értelmi és érzelmi fejlıdését a helyes magatartásformák kialakulását is szolgálja

•

tanulóink megszerzett mővészeti tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, szereplésben, produkciókban közkinccsé teszik

•

mővészetoktatási tevékenységünk során elsısorban a formatív jellegő visszajelzéseket preferáljuk, de minısítı alkalmakat is teremtünk az egyének és a mővészeti csoportok mővészeti produkcióinak megítélésére

4.5. Pedagógiai eszközök •

a jelentkezı gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklıdésének illetve távolabbi céljainak megfelelı programokat, tevékenységi formákat

•

az

egyéni

tanulási

stratégiák

megválasztásában

és

a

taneszközök

használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzık figyelembe vétele •

a sokoldalú tevékenységrendszer adjon lehetıséget az egyéni képességek tudatos fejlesztésére, az önálló tanulás és az önmővelés gyakoroltatására

•

nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetıvé tétele

•

ösztönzı eszközök: megerısítés, biztatás, dicséret, szereplési lehetıség, munkák kiállítása és jutalmazás


5. AZ EGYES MŐVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK OKTATÁSÁNAK CÉLÉS FELADATRENDSZERE

5.1. Zenemővészet 5.1.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek képességének fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetıséget ad az egyetemes kultúra az európai mőveltség, a nemzeti – népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. A program lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különbözı zenei mőfajok sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

5.1.2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai •

A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése.

•

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). 27


•

A zenei írás és olvasás készségeinek megalapozása és kifejlesztése.

•

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, kreativitás kialakítása.

•

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei mőveltség átadása.

•

A fıbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk

zenéjének,

a

zene

történetének

és

a

zeneirodalom

nagy

egyéniségeinek megismertetése. •

A kortárs zene befogadására nevelés.

•

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

•

A növendék zenei ízlésének formálása.

•

A tanulók aktív társas - muzsikálásra nevelése.

•

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

•

A növendék rendszeres, céltudatos, igényes, hatékony munkára nevelése.

5.2. Képzımővészet 5.2.1. Az alapfokú képzımővészeti oktatás célrendszere és funkciói

Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek, gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzımővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók 28 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és a szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képzımővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészeti kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy

a

múlt

értékeit

megszerettesse

és

tovább

éltesse,

segítsen

a

hagyománytisztelet megteremtésében, és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában.

A képzımővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai •

Irányítsa a

tanuló figyelmét

az emberi

és

a

természeti

környezet

esztétikumára, szépségére. •

Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit.

•

Ismertesse meg a kommunikáció mővészeti formáit, a képzımővészet mőfaji sajátosságait.

•

Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult mővészi kifejezı eszközök alkalmazására

Készítse fel a tanulót: •

a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére

•

a vizuális információk, közlemények megértése

•

a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra

•

a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra

•

a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismertetése 29


•

a kifejezési eljárások használatára

•

az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére

•

a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására

•

a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére

•

a vizuális önkifejezésre, alkotásra

•

a tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére

•

tervezésre, konstruálásra

•

a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére

•

eszközhasználatra, anyagalakításra

•

tárgykészítésre, környezetformálásra

•

a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére

•

a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggésének felfedezésére

•

a

mindennapok,

a

természet

szépségének,

a

mővészetek,

a

mőalkotások befogadására •

a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére

•

a mőelemzési eljárások alkalmazására.

Alakítsa ki a tanulóban:

-

az esztétikum iránti igényt

-

az esztétikai élményképességet

-

az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget.


6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK „A személyiségfejlesztés az önfejlıdés elısegítése, a belsı lehetıségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetıségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztı munkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” (Bagdy Emıke) A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettıl eltérı, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a mővészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk ıket az elfogulatlan, nyitott, rácsodálkozó attitődre, valódi „gyermeki” vonások megnyilvánulására.

Iskolánkba egyéni vagy szülıi motiváció alapján jelentkeznek a gyermekek, ami azért lényeges, mert a mővészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, ezért az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínő egyén képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítı tanári hozzáállásnak, az együttalkotásnak pszichológiai

és

a

kutatások

gyakori

rendezvényeknek

bizonyítják,

hogy

a

köszönhetı,

kreatív

tanulók

ugyanakkor esetenként

fegyelmezetlenebbek, impulzívabbak, nonkonformista attitődöt mutathatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú mővészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülıi konzultációkkal, egyéni teljesítmény-ütemezéssel, a személyiséghez illı téma – és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekbıl adódó problémákat ebben az iskolatípusban is kezelni kell.

Tanulási kudarc a feladat és a képzés alapján nem jellemzı. Fontos azonban kiemelni, hogy az alapfokú mővészetoktatási intézmények mővészeti ágain – így a 31 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

zenemővészeti és a képzımővészeti ágon is – határozottan megfigyelhetı az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jó teljesítményre képesek. A jelenség hátterében a mővészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A Hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a zene, annak mővelése és a képzımővészet fejlesztı hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezıképesség, a lényeglátás kifinomulhat, és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A mővészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kimuzsikálják, kialkossák” magukból, ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú mővészetoktatás – különösen a zene és a képzımővészet oktatás – komoly segítség lehet a tanulási kudarcokkal küzdık kezelésében.

7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk csoportos órái (különösen a kamarazene, a zenekar, vagy az év végi mővészeti tábor) lehetıséget biztosítanak arra, hogy a tanulók a csoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együttalkotás, együttmuzsikálás segíti kialakítani és fejlıdni az alkalmazkodóképességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelısnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítıkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlıdik az együttgondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálatok, a jó megoldások megerısítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakításához, az értékítélet objektivitásához.

Iskolánk arculatának megfelelıen olyan közösségi programokat igyekszünk szervezni növendékeinknek, amelyek a tanórákon túl is erısítik bennük az 32 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

iskolánkhoz való tartozást (közös koncert- és kiállítás látogatások, farsang, szakmai témájú kirándulások).

8. TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK 8.1. Zenemővészet Az óraterv az Alapfokú Mővészetoktatás Követelményei és Tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM rendelettel módosított 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet alapján készült.

Oktatott tanszakok

Fıtárgy

Kötelezı vagy kötelezıen

Választható tárgyak

választható tárgyak Elıképzı

Zongora

Zongora

Zongora

Szolfézs

Szolfézs

Hegedő

Kamarazene

Kamarazene

Gordonka

Zeneirodalom –

Zeneirodalom –

Furulya

Zenetörténet

Zenetörténet

Fuvola

Zenekar

Zenekar

- fúvós

- fúvós

Oboa

- gitár

- gitár

Klarinét, szaxofon

- vonós

- vonós

Trombita Kürt Harsona Tuba Gitár Ütı Szolfézs Kamarazene 33 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A zenei tagozat óraterve

Évfolyamok Tantárgy

Elıképzı

Fıtárgy

Alapfok

Továbbképzı

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6 2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Kötelezı vagy kötelezıen választható tárgy Választható tárgy Összesen

Fıtárgyi képzési idı

Képzési idı (év) Egyéni oktatás Zongora

12

Hegedő

12

Gordonka

12

Gitár

12

Furulya

12

Fuvola

12

Trombita

12

Hosszú tanszakok 2+6+4


Ütı

12

Rövid tanszakok

Oboa, klarinét

10

2+4+4

Kürt

10

harsona, tuba

10

Szaxofon

8

2+4+2 Csoportos oktatás Kamarazene

4 továbbképzı

Szolfézs

2+6+4

A tanítási órák idıtartama

Fıtárgy Elıképzı

heti 2 x 45 perc (csoportos)

„A” tagozat

heti 2 x 30 perc

„B” tagozat

heti 2 x 45 perc heti 3 x 30 perc

Kötelezı és választható tárgyak

Elmélet:

heti 2 x 45 perc (csoportos) heti 1 x 45 perc (csoportos)

Zongora:

heti 1 x 30 perc

Hangszeres elıkészítı Egyéni:

heti 2 x 30 perc 35


Kamarazene:

heti 1 x 45 perc

Zenekar:

heti 2 x 45 perc heti 4 x 45 perc

Korrepetíciós óraszámok

Hosszú tanszak: (hegedő, gordonka, furulya, fuvola, trombita, ütı)

„A” tagozat 1 évfolyamig

5 perc

2-3. évfolyam

10 perc

4. évfolyamtól

15 perc

„B” tagozat 1-2. évfolyamon

10 perc

3-4. évfolyamon

15 perc

5. évfolyamtól

20 perc

Rövid tanszak: (klarinét, szaxofon, oboa, kürt, harsona, tuba)

„A” tagozat 1. évfolyamig

5 perc

2. évfolyam

10 perc

3. évfolyamtól

15 perc

„B” tagozat 1. évfolyamon

10 perc

2. évfolyamon

15 perc

3. évfolyamon

20 perc


Csoportlétszámok

Elıképzı:

8 – 15 fı

Szolfézs:

8 – 15 fı

Zenekar:

12 fıtıl

Kamarazene:

2 – 12 fı

8.2. Képzımővészet Mőhely

Fıtárgy

Választható tantárgy

Vizuális alapismeretek

Mővészettörténet

Rajz- festés- mintázás

Mővészettörténet

Évfolyamok Tantárgy

Elıképzı 1.

Vizuális alapismeretek Rajz-festésmintázás Mőhelyelıkészítı

2.

Alapfok

Továbbképzı

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

2-4 2-4

Mőhelygyakorlat Szabadon választható

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

tantárgy Szabad sáv Összesen

2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

4-6 37


9.

A

TELJESÍTMÉNYEK

ELLENİRZÉSE,

ÉRTÉKELÉSE,

A

BESZÁMOLTATÁS FORMÁI Követelménye: az adott évfolyamban a tantervi program követelményeinek megfelelıen. Célja: visszajelzés a növendék, a szülı részére. Módja: a tanuló teljesítményét a pedagógus tanév közben szóban és írásban értékeli. Az év során érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal minısíti. A féléves eredményeket a tanuló ellenırzı-könyvébe írja be a szaktanár, a tanév végén pedig bizonyítványt kapnak a tanulók.

Adható érdemjegyek: Az elıképzı 1 – 2. évfolyamára adható szöveges értékelés:

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg

Az alapfok 1 – 6., illetve a továbbképzı évfolyam:

jeles /5/ jó /4/ közepes /3/ elégséges /2/

Szorgalom osztályzása:

példás /5/ jó /4/ változó /3/ hanyag /2/

A szorgalom osztályzatokat a tanulmányi átlag kiszámításakor nem vesszük figyelembe. 38 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Az ismeretek számonkérésének formái:

-

beszámoló

-

nyilvános- és zártkörő vizsga

-

elıadás, koncert

-

vizsgaelıadás, vizsgakoncert

-

képzı- és iparmővészeti kiállítás

-

mővészeti alapvizsga (a hat alapévfolyam végén)

-

mővészeti záróvizsga (a négy továbbképzı évfolyam végén)

A vizsgák rendje: Az alapfokú mővészetoktatási intézményekben a szorgalmi idı utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga idıpontját az igazgató határozza meg.

10. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, FORMÁI

A mővészeti iskola felsıbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelızı osztályt sikeresen elvégezte és arról bizonyítványt kapott. Az a tanuló, aki osztályának tanulmányi anyagát betegség, vagy egyéb okok miatt nem tudta elvégezni, a tantestület döntése alapján egy alkalommal osztályát folytathatja. Az a

tanuló, aki tanulmányait

elégtelen

eredménnyel

zárja,

a

Mőködési

Szabályzatban meghatározott pótvizsga sikeres letétele után léphet felsıbb osztályba. Az a növendék, akinél az igazolatlan mulasztás a kötelezı órák egyharmadát meghaladja, magasabb osztályba nem léphet. Engedély alapján a megkezdett osztályt egy alkalommal folytathatja. 39 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. A mővészeti alapvizsga jogosít a továbbképzı évfolyamokon való továbbtanulásra. ( A 11/1994 M.K.M. rendelet 51§ (3) bekezdés szerint: Mővészeti alapvizsgát elsı alkalommal azok tehetnek, akik tanulmányaikat az elsı alapfokú évfolyamon a 2000/2001-es tanévben kezdték el.)

Javítóvizsga

Fıtárgyból és kötelezı tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló szeptember elsı két hetében javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg. A javítóvizsga idejérıl és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhetı meg.

Összevont beszámoló

Rendkívüli haladás esetén a szaktanár javaslata és a tanszakvezetı véleménye alapján az igazgató engedélyezheti, kettı vagy több osztályból. A beszámoló anyaga 2/3 részben a magasabb osztály anyagából álljon.


11. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A tanterv részletes listákat tartalmaz a választható tankönyvekrıl (kottákról), tanulmányi

segédletekrıl.

A

pedagógusok

ebbıl

saját

belátásuk

szerint

választhatnak, a következı elveknek a betartásával.

Elınyben kell részesíteni azokat a kottákat,

-

melyeket több évig lehet használni,

-

melyek felmenı rendszerben épülnek fel,

-

melyeket alacsony ár, jó minıség jellemez.

Figyelembe kell venni, hogy

-

a szülıket csak a szükséges mértékig lehet anyagilag terhelni. A kottákat úgy kell kiválogatni, hogy az mindenki számára elérhetı legyen.

-

Az iskola az arra rászorultaknak lehetıségeihez mérten könyvtári példányokat kölcsönöz.

12. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG Tehetséggondozás

Az iskolatípus alapvetıen a tehetséggondozás feladatára jött létre, mely minden növendékbıl a benne rejlı mővészi értékeket próbálja felszínre hozni. 41 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A tehetségfejlesztésnek háromféle gyakorlati módjára van lehetıség az alapfokú mővészetoktatási intézményben: - az elkülönítés (speciális oktatási módszerek alkalmazása, kiemelt csoportok létrehozása) - gyorsítás (a kiemelkedıen tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése) - dúsítás (egy-egy anyag vagy téma mélyebb feldolgozása) Mindhárom,

elıbb

említett

módot

a

gyermek

egyéni

képességeinek

figyelembevételével alkalmazzuk.

Zenetagozaton minden lehetıséget megadunk a tanulmányi versenyeken való részvételre, helyi bemutatókon, kulturális eseményeken való szereplésre. Zenei táborokban, mesterkurzusokon, külföldi szereplések alkalmával ismerkedhetnek a szakma rejtelmeivel. „B” tagozatos oktatás keretében foglalkozunk a kiemelten tehetséges, pályára készülı növendékekkel.

Képzı- és iparmővészeti tagozaton országos- és nemzetközi pályázatokon és kiállításokon mutatjuk be a kiemelkedı munkákat. Olyan múzeumok és kiállítások látogatásán vesznek részt a növendékek, amelyek még inkább inspirálják az alkotómunkát. Alkotótáborokban ismerkedhetnek új technikákkal.

A mővészeti iskolai oktatás segíti a pályára készülı növendékek továbbtanulását -

biztosítja megfelelı, szakszerő képzésüket

-

fokozott figyelemmel kíséri fejlıdésüket

-

biztosítja a felvételi elıtt szükséges meghallgatásokon, szakmai konzultációkon való részvételt, szaktanárral együtt.


13.

A

MŐVÉSZETI

INTÉZMÉNYEGYSÉG

HAGYOMÁNYOS

RENDEZVÉNYEI •

Zenei Világnap (október 1.)

•

Novemberben iskolai növendékhangverseny

•

Karácsonyi hangverseny

•

Karácsonyi képzımővészeti kiállítás

•

Márciusban növendékhangverseny

•

Áprilisban

a

Magyar

Hangszerkóstolgató

–

Mővészetoktatás Festékpróbálgató

és

Napján Tanári

hangverseny •

Tanév végén a tagozatok koncertje - kiállítása

•

Nyári mővészeti tábor Balatonalmádiban

14. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI Zeneiskolát Támogatók Köre

A Zeneiskolát Támogatók Köre célkitőzése iskolánk zenei életének fellendítése, belés külföldi hangversenyek lebonyolítása, szervezése, iskolánk tevékenységének anyagi támogatása. A társintézményekkel való kapcsolatunk az iskola jellegébıl fakad, részt veszünk az óvodák, iskolák kisebb és nagyobb ünnepségein, valamint a városi rendezvényeken. Minden felkérést örömmel fogadunk és szívesen teljesítünk. A BMK – val is szoros a kapcsolatunk, hiszen képzımővészeti tagozatunk mőködésének helyet biztosít, alkalmanként fogadnak minket nagyobb rendezvényeiken is.


Szike A Szike több mint tíz éve mőködı önálló egyesület, melynek tagjai között sokan vannak olyanok, akik a képzımővészettel hobbyként foglalkoznak, pályára készülnek. Kapcsolata a Mővészeti Iskolával: a legfiatalabbak a képzımővészetet a Mővészeti Iskolában tanulják a Szike – Nyitott mőhely helyiségében, ezen kívül lehetıséget nyújt,

hogy

programjaiba:

az

iskola

videó-klub,

növendékei színjátszás,

bekapcsolódjanak

az

mővészettörténeti

egyesület

elıadások,

egyéb szabad

programok.

Szakmai szervezetekkel, intézményekkel való együttmőködés:

A szakmai programok, továbbképzések, pályára irányítás, versenyek, stb. olyan feladataink, melyek kapcsán megyei és országos szintő kapcsolataink alakultak ki:

-

Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szövetsége

-

Mővészeti Szakközépiskolák és Fıiskolák

-

Zenetanárok Szövetsége

-

Fuvolás Társaság

-

Pest Megyei Szimfonikus Zenekar

-

Magyar Alkotómővészek Alapítványa

-

Magyar Képzı- és Iparmővészek Szövetsége – Grafikus Szövetség

-

GYIK Mőhely Budapest

Nemzetközi kapcsolatok:

A Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szövetségének nemzetközi kapcsolatai:

-

EMU – Európai Zeneiskolák Szövetsége 44


-

ESTA – Európai Vonóstanárok Szövetsége

-

EPTA – Európai Zongoratanárok Szövetsége

15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK 1./

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok, és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési és oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7.sz.melléklete tartalmazza. A jegyzék alapján három évre ütemezve a beszerzés megtörtént.

2./

A

tananyag

feldolgozását

segítı

szemléltetést,

valamint

a

tanulói

tevékenységeket az osztálytermekben, és a szaktermekben az alábbi alapfelszerelések

és

eszközök

szolgálják:

írásvetítı,

diavetítı,

fali

vetítıvászon, televízió, és a szükséges helyeken videomagnó, CD lejátszó, és kazettás magnetofon.

3./

A tanórai oktató és nevelı munkát segítı taneszközök (különféle tárgyak, eszközök, és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „funkcionális taneszközjegyzék” alapján megtalálhatók az iskola helyi tantervében a megfelelı tantárgynál felsorolva.


16. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓNK

A MŐVÉSZETOKTATÁSBAN (5

ÉVES IDİTARTAMRA) A késıbbi tanévekre – amennyiben a fenntartó anyagi lehetıségei engedik – az alábbi fejlesztési tervet kívánjuk megvalósítani:

Zenemővészeti ágban:

-

két hangszer hiányzik még a nagyzenekari összeállításból, a fagott és a nagybıgı, e hangszerek tanítása 0,5 státusz létesítésével, ill. óraadóként

-

a városban felmerült igények kiszolgálásaképpen ének oktatás bevezetése 0,5 státuszban

-

termeink hiányzó hangszigetelésének megoldása

-

megfelelı hangversenyterem biztosítása növendékeink számára (a kötelezı feladatellátás része)

Képzımővészeti ágban:

-

a jelenlegi rajz, festés, mintázás oktatását kellene specializálni önálló rajz, grafika, szobrászat stb. létrehozásával

A 187/2004. (IV.29.) Ök.sz. határozattal elfogadott „Módosított Ütemterv (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132. § (11) és a 11/1994. (XII.20.) MKM rend. 7. sz. mellékletében elıírt kötelezı (minimális) eszköz-.és felszerelési jegyzékben foglaltak Százhalombatta városban történı végrehajtásához) az alapfokú mővészetoktatásra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza:


megnevezés

a beszerzés tervezett ideje

1 db karmesteri dobogó (30 eFt) 2008. 1 db zenekari próbaterem

2008.

1 db hangversenyterem csatlakozó helyiségekkel

2008.

Fúvós és ütıs termek

16.

hangszigetelése

2008.

1 db elsısegélyszoba

2008.

ISKOLÁNK

MŐVÉSZETOKTATÁSHOZ

KAPCSOLÓDÓ

SZOLGÁLTATÁSAI Az intézmény sokoldalúan kívánja a növendékek mővészeti tanulmányait elısegíteni. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 53. § (5) bekezdés értelmében az alapfokú mővészetoktatási intézményekben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhetı. Az évi 66 foglalkozás körébe tartoznak a meghallgatások, közös órák, tanszaki és egyéb hangversenyek szereplései. Tehetséggondozásra (versenyekre, fesztiválokra, beiskolázásra felkészítés) a követelmények magas szintő teljesítése érdekében tehetséggondozó foglalkozás tartható, arra órakeret biztosítható, amely komoly tényezıje lehet a minıség fejlesztésének. A hangversenyek, a balatonalmádi nyári mővészeti tábor a növendékek szakmai továbbfejlıdését szolgálják.


Egyéb szolgáltatások

-

a szociálisan rászoruló tanulóknak térítési díj fizetési kedvezmény vagy részletfizetés engedélyezése,

-

vonós és fúvós hangszerek, hangszertartozékok kölcsönzése,

-

kották, tankönyvek kölcsönzése (tanáron keresztül),

A közös feladatokat ellátó iskolai könyvtár (zenemőtár) a zenei oktató-nevelı munka hatékonyságát is szolgálja. A kottatár szerepe napjainkra különösen felértékelıdött, mivel a kották árai a családok számára egyre kevésbé megfizethetıek. Iskolánk kotta- és könyvtára az elmúlt évek alatt csak lassan fejlıdött, sok a pótolni való hangzó anyagban is. Intézményünk a mővészeti oktatás alapján jogviszonyban nem állóknak is biztosít hangszerkölcsönzési lehetıséget, a vezetıség által megállapított térítési díj fejében.


Mővészeti intézményegység helyi tanterve és módosításai


II. rész Helyi tantervek

A Városi Mővészeti Iskola tanárai egyetértenek és jónak, iskolánkra alkalmazhatónak tartják a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által kiadott Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja címő dokumentumokat. E tantervi programok tartalmazzák az alapfokú mővészetoktatásról szóló 27/1998. (VI. 10) MKM rendelettel kiadott kötelezı követelményeket és tantervi programokat, kiegészítve a részletes, évfolyamonként meghatározott javasolt tananyaggal, továbbá a kötelezı minimális eszköz- és felszerelési jegyzéket meghaladó, az optimális feladatellátást szolgáló tárgyi feltételeket. Változtatás nélkül elfogadtuk a zenemővészeti ágban a következı kiegészítéssel: a zenemővészeti ágban az összes tanszakon a szakmai munkaközösségek bıvíthetik az alkalmazható kották listáját.

Szintén változtatás nélkül elfogadtuk a tantervet a képzımővészeti ágban.

……………………………………………………. Adorjánné Visontai Katalin mb. igazgató

Százhalombatta, 2004. július 01.


Módosítás Helyi tantervek

A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény mővészeti intézményegységének pedagógusai szükségesnek látták a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által kiadott Alapfokú Mővészetoktatás követelményei és tantervi programjában foglaltakat felülvizsgálni és új, a helyi viszonyokra szabályozott változtatásokat kialakítani, a következık szerint.

Legitimációs záradék

A pedagógiai Programban – azon belül a helyi tantervben - megfogalmazott változások 2007. szeptember 1-tıl lépnek érvénybe. A program módosítása testületi döntés alapján történik, jogszabályváltozás esetén aktualizálni kell. A módosítással foglalkozó fórumot az igazgató és az intézményegység vezetı hívja össze. (A fenntartó, az iskolavezetés vagy a tantestület javaslatára) A Pedagógiai Programban megfogalmazott változásokat, vagyis az újonnan elkészült tantervi módosításokat a tantestület 2007. március 1-én egyhangúlag elfogadta. (Jegyzıkönyv és jelenléti ív a 7. számú mellékletben.) A Pedagógiai Programban megfogalmazott változásokról (a helyi tantervek módosításáról) szóló vezetıi beszámolót az iskolaszék március 8-án véleményezte és elfogadta. (Az értekezlet jegyzıkönyve és a jelenléti ív a 8. számú mellékletben.)

Pálfi Annamária iskolaszék elnöke

Adorjánné Visontai Katalin intézményegység vezetı

Tamás Emília Igazgató 51 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Zongora tanszak

A zongora tanszak elfogadja az Oktatási Minisztérium által kiadott tanterv követelményeit az alábbi módosításokkal:

HEK 1 – 2. osztály Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 2 népdal vagy gyermekdal váltott kézzel vagy két kézzel Év végi vizsga: 3 vagy 4 darab eljátszása váltott kézzel vagy két kézzel A tagozat 1. osztály Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 2 különbözı karakterő népdal vagy gyermekdal elıadása két kézzel, kotta nélkül. Év végi vizsga: 4 darab, ebbıl 1 tánc, 1 Bartók

2. osztály Minimális követelmény: Stílusonként minimum 3 darab megtanulása: 3 magyar népdalfeldolgozás, 3 barokk vagy klasszikus tánc, 3 karakterdarab, 3 etőd, 3 Bartók mő Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 2 különbözı stílusú mő elıadása kotta nélkül Év végi vizsga: 4 különbözı stílusú mő, ebbıl 1 Bartók

3. – 4. – 5. – 6. osztály Minimális követelmény: Stílusonként minimum 2 mő megtanulása: 2 barokk tánc, 2 szonatina tétel, 2 romantikus, 2 XX. Századi mő, 2 etőd


Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 1 vagy 2 különbözı stílusú mő elıadása kotta nélkül Év végi vizsga: 3 vagy 4 különbözı stílusú mő, ebbıl 1 Bach, 1 Bartók Továbbképzı Minimális követelmény: Stílusonként 1 mő: 1 Bach invenció, 1 teljes szonáta vagy szonatina, 1 romantikus, 1 XX. Századi mő, 1 etőd

Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 1 mő elıadása kotta nélkül Év végi vizsga: 3 különbözı stílusú mő.

B tagozat 3. – 4. – 5. – 6. osztály és Továbbképzı Minimális követelmény: 4 barokk tánc, prelúdium vagy invenció (ebbıl 2 J. S. Bach- tól), 2 teljes szonatina vagy szonáta, 4 romantikus, 4 XX. Századi mő, 6 etőd Beszámoló: Félévi vizsgakoncert: 2 különbözı stílusú mő elıadása kotta nélkül Év végi vizsga: 4 vagy 5 darab kotta nélkül, ebbıl 1 Bartók, 1 etőd


HEGEDŐ TANSZAK Helyi tantervi kiegészítés A Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által kiadott Alapfokú Mővészetoktatás követelményei és tantervi programjában foglaltakat tanszakunkra nézve elfogadjuk az alábbi helyi változtatásokkal: 1. A félévi beszámoló anyaga: Minden évfolyamban A és B tagozaton a félévi beszámoló tanszaki hangverseny keretében történik, a HEK. és 1-6. osztályban az évfolyamnak megfelelı szinten egy zongorakíséretes darab elıadásával. A 7-10 évfolyamban a zongorakíséretes darab helyett lehetséges duó, vagy bármilyen kamarazenei produkció, vagy mindkettı. 2. Az év végi beszámoló anyaga HEK: 1 etőd, 1 zongorakíséretes darab 1-4.évfolyamig: 2 etőd vagy 1 skála és 1 etőd 2 zong. kíséretes darab / lehetıleg kotta nélkül/, vagy 1 zong. kíséretes és 1 kamara mő. 5-6. osztály: 1 etőd 1 zong. kíséretes darab /lehetıleg kotta nélkül/ 1 kamara mő 7-10. osztály: 1 etőd 1 zong. kíséretes, vagy 1 kamaradarab 3. B-tagozatos növendékeknek évközben külön meghallgatást tartunk. Anyaga megbeszélés szerint. Ajánlott: 1 skála 1 etőd 1-2 elıadási darab /minden kotta nélkül/ B-tagozaton a félévi –és év végi beszámolón is, minden kotta nélkül játszandó.


GORDONKA TANSZAK

Helyi tantervi kiegészítés A Mővelıdési és Oktatási Minisztérium által kiadott „Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programját” a gordonka tanszakunkra nézve elfogadjuk az alábbi helyi változtatásokkal: 1. A félévi beszámoló anyaga: Minden évfolyamban „A” és „B” tagozaton a félévi beszámoló tanszaki hangverseny keretében történik, A HEK és 1-6. osztályban az évfolyamnak megfelelı szinten egy zongorakíséretes darab elıadásával, A 7-10 évfolyamban a zongorakíséretes darab helyett lehetséges duó, vagy bármilyen kamarazenei produkció, vagy mindkettı. 2. Az év végi beszámoló anyaga, zártkörő vizsga: HEK: 1 etőd, 1 zongorakíséretes darab; 1-4. évfolyam: 2 etőd vagy 1 skála és 1 etőd 2 zongorakíséretes darab /lehetıleg kotta nélkül/ Vagy 1 zongorakíséretes darab és 1 kamaradarab 5-6.évfolyam: 1 etőd 1 zongorakíséretes darab/lehetıleg kotta nélkül/ 1 kamaradarab 7-10. évfolyam: 1 etőd 1 zongorakíséretes darab/lehetıleg kotta nélkül/ kamaradarab

vagy

1

3. A „B” tagozatos növendékeknek évközben külön meghallgatást tartunk. Anyaga megbeszélés szerint. Ajánlott: 1 skála 1 etőd 1-2 elıadási darab /kotta nélkül/ „B” tagozatban a félévi és az év végi beszámolón is minden darab kotta nélkül játszandó.


GITÁR TANSZAK

Helyi tantervi kiegészítés A Mővelıdési és Oktatási Minisztérium által kiadott „Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programját” a gitár tanszakunkra nézve elfogadjuk az alábbi helyi változtatásokkal: 1. A félévi beszámoló anyaga:

Minden évfolyamban „A” és „B” tagozaton a félévi beszámoló tanszaki hangverseny keretében történik, A HEK és 1-6. osztályban az évfolyamnak megfelelı szinten egy elıadási darab bemutatásával, A 7-10 évfolyamban egy elıadási darab helyett lehetséges duó, vagy bármilyen kamarazenei produkció, vagy mindkettı.

2. Az év végi beszámoló anyaga, zártkörő vizsga: HEK: 2 népdal vagy gyermekdal 1 könnyő etőd; 1-4. évfolyam: 2 etőd vagy 1 skála és 1 etőd 2 elıadási darab /lehetıleg kotta nélkül/ vagy 1 elıadási darab és 1 kamaradarab 5-6. évfolyam: 1 etőd 1 elıadási darab/lehetıleg kotta nélkül/ 1 kamaradarab 7-10. évfolyam: 1 etőd 1 elıadási darab/lehetıleg kotta nélkül/ vagy 1 kamaradarab 3. A „B” tagozatos növendékeknek évközben külön meghallgatást tartunk. Anyaga megbeszélés szerint. Ajánlott: 1 skála 1 etőd 1-2 elıadási darab /kotta nélkül/ „B” tagozatban a félévi és az év végi beszámolón is minden darab kotta nélkül játszandó.


Fuvola tanterv - kiegészítés, módosítás -

Félévi és év végi beszámolók anyaga: Hangszeres elıképzı osztályokban és 1-10.-ig évfolyamon a növendék évente két alkalommal köteles tudásáról számot adni. I. félév vége: koncertvizsgán való szereplés Követelmény: egy szóló vagy egy zongorakíséretes mő elıadása II. félév vége: beszámoló az éves anyagból, tanárokból álló bizottság elıtt Követelmény: lásd a minisztériumi tantervben, mely általunk továbbra is elfogadott egy változtatással, mely a következı: - egy mő kotta nélkül játszandó Tananyag: A fuvola tanszak a Jeney: Fuvolaiskola kötetei helyett a Bántai-Kovács: Válogatott etődök fuvolára I., II., III: kötetet oktatja. A beszámolók etődre vonatkozó részei is ehhez a kottához igazodnak.

Minimális követelmény: Hangszeres elıképzı évfolyamon: - havonta egy lecke a Bántai- Sípos: Fuvola ABC- bıl. 1.,2.,3.,4., évfolyamokon: - havonta 2 etőd és egy elıadási darab 5., 6., 7., 8., 9., 10. évfolyamokon: - havonta egy etőd és 2 havonta 1 elıadási darab Skálázás: A minisztériumi tanterv követelményei szerint, de azzal a kiegészítéssel, hogy a dúrmoll párok összetartozó sorrendjét be kell tartani. Az összefüggés így rögzüljön a tanulóban.


Furulya tanterv - kiegészítés -

Iskolánkban fúvós tanszakon a furulya hangszer tanítása a zenei és hangszeres alapismeretek elsajátítását szolgálja. Elıtanulmány a késıbbi fa- és rézfúvós hangszerek oktatásához. Általában 1- 2 éves képzést jelent.

Minimális követelmény: 1. A fúvós tanárok elsı osztálytól kezdjék el oktatni a levegı-visszatartást, a késıbbi fúvós légzés alapját. 2. A növendék rendszeresen skálázzon. Sajátítsa el az egyenletes skálázás alapjait : - külön indítva - legato - hármashangzatfutam rendszeres gyakorlásával. 3. A Lırincz- Paragi: Furulya ABC- bıl vagy a Béres: Furulyaiskola köteteibıl havonta minimum 5 mő elsajátítása.

Beszámolók: Félévi beszámoló anyaga: 1 szóló vagy 1 zongorakíséretes mő elıadása közönség elıtt, koncerten. Év végi beszámoló: 4 elıadási darab, amely lehetıleg tartalmaz 1 zongorakíséretes mővet és egy magyar népdalt. - a négy darabból egy kötelezıen kotta nélkül játszandó.


Klarinét tanszak – Helyi tanterv módosítás -

A klarinét tanszak elfogadja a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által kiadott tantervi programot, az alábbi módosításokkal. I. Elsı évfolyam vizsgakövetelményei: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: két népdal elıadása kotta nélkül - Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: skála 1kereszt – 1bé -ig kotta nélkül, négy rövid gyakorlat vagy népdal kottából, zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül II. Második évfolyam vizsgakövetelményei: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül - Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: skála 1kereszt – 1bé -ig kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák) négy etőd kottából, zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül III. Harmadik évfolyam vizsgakövetelményei: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül - Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: skála 2kereszt – 2bé -ig kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák), négy etőd kottából, zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül


IV. Negyedik évfolyam vizsgakövetelményei: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül - Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: skála 3kereszt – 3bé -ig kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák), két hosszabb vagy négy rövidebb etőd kottából, zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül V. Továbbképzı tagozat vizsgakövetelményei 5 – 8. évfolyamon: - Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül - Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: skála 4kereszt – 4bé -ig kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák, domináns vagy szőkített szeptim), két különbözı stílusú hosszabb etőd kottából, zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül

Év végén egy koncert megtartása javasolt a vizsgaanyag darabjaiból. B tagozaton minden évben egy meghallgatás tartása kötelezı, melynek anyaga: - skála kotta nélkül (alapskála, hármashangzat, tercek, szekvenciák), - két hosszabb etőd kottából, - zongorakíséretes elıadási darab, esetleg kamaradarab.


Saxofon tanszak – Helyi tanterv Módosítás A saxofon tanszakon elfogadjuk a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által kiadott tantervi programot az alábbi módosításokkal Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: Egy elıadási darab, kotta nélkül Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: - egy szabadon választott hangsor kotta nélkül, - két különbözı karakterő gyakorlat, - egy elıadási darab zongorakísérettel, lehetıleg kotta nélkül 2. évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: : Egy elıadási darab, kotta nélkül

Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: - egy szabadon választott hangsor kotta nélkül, - két különbözı karakterő gyakorlat, - egy elıadási darab zongorakísérettel, lehetıleg kotta nélkül 3. évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: : Egy elıadási darab, kotta nélkül

Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: - egy szabadon választott hangsor kotta nélkül, - két különbözı karakterő gyakorlat, - egy elıadási darab zongorakísérettel, lehetıleg kotta nélkül


4. évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: Egy elıadási darab, kotta nélkül Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: - egy szabadon választott hangsor kotta nélkül, - két különbözı karakterő gyakorlat, - egy elıadási darab zongorakísérettel, lehetıleg kotta nélkül

Továbbképzı „A” tagozat 5., 6. évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: Egy elıadási darab, kotta nélkül Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: 1 szabadon választott hangsor kotta nélkül Két különbözı karakterő gyakorlat 1 elıadási darab zongorakísérettel, vagy 1 kamaramő

Alapfok „B” tagozat 2. évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: Egy elıadási darab, kotta nélkül

Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: - egy szabadon választott hangsor kotta nélkül, 2#2b-ig - két különbözı karakterő gyakorlat, - egy elıadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül - egy kamaramő 3.évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: Egy elıadási darab, kotta nélkül 62 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: - egy szabadon választott hangsor kotta nélkül, 3#3b-ig - két különbözı karakterő gyakorlat, - egy elıadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül - egy kamaramő 4. Évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: Egy elıadási darab, kotta nélkül Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: - egy szabadon választott hangsor kotta nélkül, 4#4b-ig - két különbözı karakterő gyakorlat, - egy elıadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül - egy kamaramő

Továbbképzı „B” tagozat 5.-6. évfolyam vizsgakövetelményei Félévkor: Vizsgakoncert Anyaga: Egy elıadási darab, kotta nélkül Év végén: Zártkörő vizsga Anyaga: - egy szabadon választott hangsor kotta nélkül, 6#6b-ig - két különbözı karakterő gyakorlat, - egy elıadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül - egy kamaramő

A szaxofon tanszak növendékei alapfokon a Perényi Éva és Perényi Péter által 2001-ben kiadott Szaxofon ABC köteteibıl tanulnak, továbbképzı évfolyamokon pedig a minisztériumi tantervi programban ajánlott anyagokból.


A kürt tanszak helyi tanterve - Módosítás Hangszeres elıképzı 1-2. évfolyam (évi 66 óra) Helyesen mőködı funkciók kialakítása: Helyes légzés, szájtartás A fúvóka helye az ajkakon Testtartás Hangszertartás Hangterjedelem: a – C- ig. Kifejezı szép kürthang kialakítása. Beszámoló: Félévi koncertanyag közönség elıtt, melyet tanszaki koncert megelızhet. Egy kantiléna Két különbözı hangnemő gyermekdal Egy elıadási darab. Év végi beszámoló zártkörő fıtárgy vizsga.

Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam A félévi meghallgatás anyaga: C-dúr skála negyed és nyolcad értékekben, staccato és legato elıadásmódban. Kantiléna kotta nélkül Két különbözı stílusú és hangnemő gyakorlat. Elıadási darab zongorakísérettel kotta nélkül. A meghallgatás koncert keretében történik, amit egy tanszaki koncert elızhet meg. Az év végi vizsga anyaga: C - dúr és B – dúr skálák negyed és nyolcad értékekben staccato és legato elıadásmódban. Kantiléna kotta nélkül Két különbözı és hangnemő gyakorlat. Elıadási darab zongorakísérettel kotta nélkül 64 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Kamarazenei darab (tanári segédlettel) – Duó A vizsga zártkörő, melyet megelız egy tanszaki koncert.

2. évfolyam A félévi meghallgatás anyaga: B- dúr és D- dúr skála különbözı képletekkel Kantiléna kotta nélkül Három különbözı karakterő és hangnemő gyakorlat Elıadási darab zongorakísérettel kotta nélkül. A beszámoló koncert keretében történik és megelızi egy tanszaki koncert. Az év végi beszámoló anyaga: D- dúr, h-moll és A-dúr skála különbözı skálaképletekkel. Kantiléna kotta nélkül Három különbözı karakterő és hangnemő szemelvény. Két különbözı karakterő darab zongorakísérettel kotta nélkül Kamarazene két növendék együttese vagy tanári segítség. A vizsga zártkörő és megelızi egy tanszaki koncert.

3. évfolyam A félévi meghallgatás anyaga: Esz- dúr és c- moll skála, különbözı képletekkel. Kantiléna kotta nélkül Három gyakorlat, különbözı hangnemekben és karakterekben. Két különbözı darab zongorakísérettel kotta nélkül. Kamarazene A meghallgatás koncert keretében történik, melyet megelız egy tanszaki koncert. Az év végi beszámoló anyaga: E-dúr és cisz-moll skála, különbözı képletekkel Kantiléna kotta nélkül Három különbözı hangnemő és karakterő darab Két különbözı karakterő darab zongorakísérettel kotta nélkül. Kamarazene 65 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

4. évfolyam

A félévi beszámoló anyaga: F- dúr d- moll és Asz dúr skálák különbözı skálaképletekkel Kantiléna kotta nélkül Három különbözı karakterő és hangnemő gyakorlat Két elıadási darab kotta nélkül zongorakísérettel. Kamarazene A beszámoló koncert keretében történik melyet egy tanszaki koncert elız meg. Az év végi beszámoló anyaga:

A négy év alatt tanult skálák különbözı képletekkel Kantiléna kotta nélkül Három különbözı karakterő és hangnemő gyakorlat Két különbözı karakterő darab zongorakísérettel kotta nélkül Kamarazene A vizsga zártkörő melyet egy tanszaki koncert elız meg.

Alapfok B tagozat Az Alapfok B tagozat tanterve elfogadásra került minden évfolyamra vonatkozóan.

Továbbképzı A és B tagozat A továbbképzı A és B tagozat tanterve elfogadásra került minden évfolyamra vonatkozóan.


TROMBITA TANSZAK HELYI TANTERV - MÓDOSÍTÁS /Készült a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium tantervi programja alapján/

ELİKÉPZİ

A hangszer felépítése, részei. A kottaolvasás alapfogalmai. A helyes testtartás, hangszertartás kialakítása. A helyes légzés alapjainak elsajátítása. A helyes szájtartás megalapozása, a fúvóka helyének kialakítása. Az elıforduló hangok fogásai. Minimális követelmény: Az egészséges trombitahang kialakítása. Hangterjedelem a kis h-tól az egyvonalas a-ig. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola I. 1.-50. Beszámoló: Félévi meghallgatás /koncert/: Kétféle ritmusértéket tartalmazó gyermekdal. Év végi vizsga: 1 gyakorlat, 1 elıadási darab.

ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM

Az elıképzı anyaga és az egész, fél,negyed, nyolcad hangjegyérték és a megfelelı szünetjelek. Nyújtópont a fél érték mellett. Módosító jelek. A 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es ütem. A rekeszlégzés alapjainak elsajátítása, a levegıvezetés megalapozása. A hangindítás megalapozása. A legato játékmód alapjainak elsajátítása, szekundkötések ajakrezgéssel, fúvókával is.


Minimális követelmény: Egy oktáv hangterjedelmen belül a tanult ritmusértékeket tartalmazó gyakorlat szép hangon való eljátszása. Hangterjedelem a kis a-tól a kétvonalas c-ig. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola 1. 1.-99. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 gyakorlat, 1 elıadási darab.

2. ÉVFOLYAM "A"

A dúr és a moll hangsor hangközei, hármashangzatai. A tizenhatod érték és szünetjele. Nyújtópont a negyed és a nyolcad érték mellett, valamint a szinkópa. A rekeszlégzés gyakorlása. A nyolcad-, tizenhatod játék kialakítása. A természetes kötések, a dinamikus játék kialakítása. Minimális követelmény: Hangterjedelem a kis g-tıl a kétvonalas d-ig. Nyolcadokat, tizenhatodokat, kvart- és kvintkötéseket tartalmazó gyakorlat eljátszása. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola 1. 100.-180. Hangsorok 1#, 2b elıjegyzésig. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála elsı képlete 1 gyakorlat 1 elıadási darab

2. ÉVFOLYAM "B" Lásd az "A" tagozatnál. Minimális követelmény: az "A" tagozat követelményén felül: - hangterjedelem a kis g-tıl a kétvonalas e-ig 68 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

- hangsorok 2#, 2b elıjegyzésig Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála elsı három képlete 1 gyakorlat 2 különbözı karakterő elıadási darab.

3. ÉVFOLYAM "A" A 3/8-os, a 6/8-os és a változó ütem, különbözı ritmusképletek, a triola. A társas zenélés megismertetése duókon keresztül. A dinamikai skála szélesítése /crescendo, diminuendo/. Minimális követelmény: A növendék legyen képes a tanult ritmusokra épülı gyorsabb technikai gyakorlat eljátszására. Hangterjedelem a kis g-tıl a kétvonalas e-ig. Hangsorok, terclépések, hármashangzatok egy oktávon keresztül, 3#, 3b elıjegyzésig. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola I. / 181-2o4 Trombitaiskola II. /1-5o./ Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála elsı képlet 1 gyakorlat 1 elıadási darab 3. ÉVFOLYAM "B"

Lásd az "A" tagozatnál Minimális követelmény:Az "A" tagozat követelményén felül: kvint-és kvartkötések valamint összekapcsolásuk és nagyterc- kötések hangterjedelem a kis g-tıl a kétvonalas f-ig 69 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

hangsorok, terclépések, hármas hangzatok egy oktávon keresztül, 4# 4b elıjegyzésig. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála elsı három képlete / a, b, c/, 1 gyakorlat, 2 elıadási darab.

4. ÉVFOLYAM "A"

A dúr és a moll hangsor szerkezete és összehasonlításuk. A meglévı hangterjedelmen belül a teljes hangkészlet ismerete, az eddig tanult ritmusképletek átfogó, rendszerezett ismerete. A zenei anyagban szereplı darabok stílusjegyeinek és tempójelzéseinek ismerete. A társas zenélés mővelése különbözı összeállítású együttesekben, vagy zenekarokban. A teljes légzés elsajátítása, a kiegyenlített hanganyag és a tiszta intonáció kialakítása, a könnyed fúvástechnika megalapozása. A nyelv-és ujjtechnika továbbfejlesztése, a manuális készség kialakítása a technikai jellegő gyakorlatok segítségével. A legato játékmód gyakorlása a természetes kvint-, kvart- és nagy terc-kötésekkel. A dinamikai határok tágítása /p-mf-f/.

Minimális követelmény: A növendék legyen képes melodikus jellegő és igényes ritmikájú gyakorlatok eljátszására. A hangterjedelem kibıvítése a kis fisz-tıl a kétvonalas f-ig. Hangsorok 4#, 4b elıjegyzésig. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. /51-116/. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála elsı képlete 1 gyakorlat 1 elıadási darab


4. ÉVFOLYAM "B"

Minimális követelmény: az "A" tagozat követelményen felül ujjgyakorlatok, a díszítés és a trilla megalapozása hangterjedelem a kis fisz-tıl a kétvonalas g-ig hangsorok, terclépések, hármashangzatok 1 oktávon keresztül 7#, 7b elıjegyzésig a teljes kvintkör ismerete Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála elsı három képlete 1 gyakorlat 2 elıadási darab

5. ÉVFOLYAM "A"

Az 5/8-os, 7/8-os, 9/8-os ütemfajták és különbözı ritmusképletek ismerete. Az elıforduló tempójelzések ismerete. Az ujj-és nyelvtechnika tökéletesít Kvint-, kvart-, és nagyterc kötések gyakorlása. Törekvés a teljes dinamikai skála megvalósítására /pp-ff/. Minimális követelmény: A növendék legyen képes zeneileg és ritmikailag igényesebb, differenciáltabb technikát kívánó gyakorlat eljátszására. A hangterjedelem kialakítása a kis fisz-tıl a kétvonalas g-ig. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 2# 2b elıjegyzésig, terclépések, hármashangzat-felbontások /I, IV, V/ hangköztanulmányok. Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III. /1-65/ Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála elsı képlete 1 gyakorlat 1 elıadási darab


5. ÉVFOLYAM "B"

Minimális követelmény az "A" tagozat követelményén felül: a növendék legyen képes egy barokk szonáta-tételpár /lassú-gyors/ és két különbözı karakterő elıadási darab stílusos eljátszására. egyszerő díszítések és trillák kvint-, kvart- és terckötések összekapcsolása, oktávkötések a hangterjedelem kialakítása a kis fisz-tıl a kétvonalas a-ig dúr és a moll hangsorok egy oktávon keresztül, 3#, 3b elıjegyzésig terclépések, hármashangzat-felbontások /I,IV,V/ hangköztanulmányok. Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála négy képlete 1 gyakorlat 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele 1 más stílusú elıadási darab

6. ÉVFOLYAM "A"

Egy oktávos skála, tercskála, a fıhármasok és a dominánsszeptim akkord hangjainak ismerete. A tonika, szubdomináns, domináns funkciók ismerete. A légzés és a levegıvétel terén eddig tanultak következetes alkalmazása a gyakorlatban. Az elıirt hangterjedelmen belül szép, kiegyenlített hanganyag és a tiszta intonáció kialakítása. A technikai jellegő gyakorlatok és nehezebb fordulatok megoldása, az elıirt tempójelzések betartása.

Minimális követelmény: a növendék legyen képes egy nagyobb terjedelmő, zeneileg és technikailag igényesebb darab eljátszására . A hangterjedelem kibıvítése a kétvonalas a-ig. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 4#, 4b elıjegyzésig . Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. /1-53/ 72 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Beszámoló: Év végi vizsga: 1 skála elsı képlete 1 gyakorlat 1 elıadási darab

6. ÉVFOLYAM "B"

Minimális követelmény az "A" tagozat követelményén felül: Az ajakizomzat rugalmasságának és erejének fokozása a pedálhangoktól a természetes kis terc-kötésekig, fokozott figyelemmel a helyes funkciókra, szép hangra a hangterjedelem kibıvítése a kétvonalas b-ig dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 7#, 7b elıjegyzésig. a más fél oktávos, ötképletes skála tanulmányokból egy dúr és egy moll hangsor Év végi vizsga: 1 skála négy képlete 1 gyakorlat 1 barokkszonáta lassú és gyors tétele 1 másstílusú elıadási darab

Az összes évfolyam, "A" és "B" félévi meghallgatása nyilvános tanszaki koncerten történik, az elıadási darabokat és a skálákat lehetıleg kotta nélkül kell játszani. Felsıbb évfolyamba bocsátható az a tanuló, aki megfelel évfolyama minimális követelményeinek, valamint fıtárgyból eredményes vizsgát tett. Ha bármilyen elfogadható ok miatt a növendék a beszámolón nem vett részt, osztályzatát évi munkája alapján a hangszeres tanár állapítja meg.


Továbbképzı "A" 7-10 osztályos évfolyam:

A hangterjedelem további fejlesztése fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A további hangszeres fejlıdés mellett a zenei mőveltség elmélyítése, a zenélési kedv ébrentartása. A kamarazenélés és a zenekari játék elıtérbe helyezése. A hangszeres készséget fejlesztı anyagot a zeneiskolai anyagra építve, az ott elmaradottakat pótolva kell végezni. Minimális követelmény az alapfokon tanultakon kívül: díszítések rövid elıke, dupla elıke trilla elıkével, utókával, triplanyelv, duplanyelv,

Arban: Trombitaiskola Colodomir: Etüdök /I-VI/ Év végi vizsga: 1 skála elsı képlete 1 gyakorlat 1 elıadási darab

Továbbképzı "B" 7-l0 osztályos évfolyam:

A továbbképzı "B" tagozat növendékei számára a zenemővészeti szakközépiskolai tantervben megfogalmazott követelmények az irányadók.


A tenor, bariton és a harsona tanszak Helyi tanterv - Módosítás

Hangszeres elıkészítı

Helyesen mőködı funkciók kialakítása A helyes test és hangszertartás kialakítása. A helyes légzés alapjainak kialakítása. A helyes szájtartás és fúvókatartás kialakítása. A hangszer felépítése,kottaolvasás alapfogalmai.

Minimális követelmény: Az egészséges,szép hang kialakítása,hangterjedelem: G - f - ig(hangzó)

A tanszaki meghallgatás anyaga: kétféle hangnemő és ritmusértéket tartalmazó gyermekdal vagy népdal Az év végi beszámoló anyaga: két gyakorlat. egy elıadási darab.

Tenor, Bariton alapfok ,,A'' és ,,B'' tagozat évi 66 óra

1. évfolyam A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat, egy elıadási darab kotta nélkül. Az év végi beszámoló anyaga: két gyakorlat. egy elıadási darab kotta nélkül skála A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 75 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

2. évfolyam,, A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat, egy elıadási darab koncerten történı eljátszása skála Az év végi beszámoló: egy skála, variációkkal két gyakorlat, egy elıadási darab kotta nélkül. A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 2. évfolyam,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat, két elıadási darab, skála és felbontásai Az év végi beszámoló anyaga: skála és variációik, két gyakorlat, két darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszak koncert elız meg. 3. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat két elıadási darab skála Az év végi beszámoló anyaga két skála, két gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 3. évfolyam ,,B''

A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül két skála variációkkal 76 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Az év végi beszámoló anyaga: két skála variációkkal három gyakorlat két elıadási darab A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 4. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála két darab Az év végi beszámoló anyaga: három gyakorlat három skála variációkkal két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg 4. évfolyam,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála két darab Az év végi meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála variációkkal két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

Továbbképzı ,,A'' és ,, B'' tagozat 5. évfolyam,,A''

A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála két darab


Az év végi meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála variációkkal két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 5. évfolyam ,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála két darab Az év végi beszámoló anyaga: három skála variációkkal egy barokk szonáta lassú és gyors tétele. két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 6. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála két darab Az év végi meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála variációkkal két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 6. évfolyam,, B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála két darab Az év végi beszámoló anyaga: három skála variációkkal egy barokk szonáta lassú és gyors tétele. két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.


7- 8. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat három skála két darab Az év végi meghallgatás anyaga: négy skála variációkkal három gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 7 - 8. évfolyam ,,B'' A tenor hangszer továbbképzı ,,B'' tagozat 7 - 8. évfolyamára a zenemővészeti szakközépiskolai tantervben foglaltak vonatkoznak.

Harsona alapfok ,,A'' és ,,B'' tagozat A tanszaki meghallgatás anyaga: egy gyakorlat egy elıadási darab egy skála Az év végi meghallgatás anyaga: egy gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül egy skála A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 2. évfolyam,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: egy gyakorlat egy elıadási darab egy skála Az év végi beszámoló anyaga: két gyakorlat egy darab kotta nélkül egy skála A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg 79 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

2. évfolyam ,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: egy gyakorlat egy elıadási darab egy skála Az év végi beszámoló anyaga: egy skála hármashangzat - felbontással két különbözı darab kotta nélkül két gyakorlat A beszámoló zártkörő,melyet egy tanszaki koncert elız meg. 3. évfolyam,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab egy skála Az év végi beszámoló anyaga: két gyakorlat t skála A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg 3. évfolyam ,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat két elıadási darab két skála Az év végi beszámoló anyaga: két skála hármashangzat - felbontással két különbözı darab kotta nélkül két gyakorlat A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 4. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat két elıadási darab három skála


Az év végi beszámoló anyaga: három gyakorlat három skála két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg

4. évfolyam ,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat két elıadási darab két skála Az év végi beszámoló anyaga: három skála hármashangzat - felbontással két különbözı darab kotta nélkül négy gyakorlat A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

Továbbképzı ,,A'' és ,,B'' 5 - 8. évfolyam,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: három gyakorlat két elıadási darab két skála Az év végi beszámoló anyaga: három skála hármashangzat - felbontással két különbözı darab kotta nélkül négy gyakorlat A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

5 - 8.évfolyam,,B'' A továbbképzı évfolyamok ,,B'' tagozatos növendékeknek a szakközépiskolai tanterv az iránymutató,ha a zenei pályaválasztás lehetısége fennáll.


A tuba tanszak helyi tanterve - Módosítás Alapfok ,,A'' és ,,B'' tagozat 1. évfolyam ,, A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: egy elıadási darab egy gyakorlat Az év végi beszámoló anyaga: egy skála egy gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül

2. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül Az év végi beszámoló anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

2. évfolyam ,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül Az év végi beszámoló anyaga: két gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

3. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül 82 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Az év végi beszámoló anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála variációkkal A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

3. évfolyam ,,B''

A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül két skála Az év végi beszámoló anyaga: két gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül három skála variációkkal A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg

4. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála Az év végi beszámoló anyaga: három gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül három skála variációkkal A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

4. évfolyam ,,B''

A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála


Az év végi beszámoló anyaga: három gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül három skála variációkkal A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

Továbbképzı ,,A'' és ,,B'' tagozat 5. évfolyam ,,A''

A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála Az év végi beszámoló anyaga: Az év végi beszámoló anyaga: három gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül három skála variációkkal A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

5. évfolyam ,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála Az év végi beszámoló anyaga: három gyakorlat két elıadási darab kotta nélkül négy skála variációkkal A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

6. évfolyam ,,A'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála 84 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Az év végi beszámoló anyaga: Az év végi beszámoló anyaga: három gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül három skála variációkkal A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

6. évfolyam ,,B'' A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála variációkkal Az év végi beszámoló anyaga: két skála két gyakorlat egy szonáta két különbözı stílusú darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg. 7. évfolyam ,,A''




7. évfolyam ,,B''

A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála variációkkal Az év végi beszámoló anyaga: két skála két gyakorlat egy szonáta két különbözı stílusú darab kotta nélkül A beszámoló zártkörő, melyet egy tanszaki koncert elız meg.

8. évfolyam ,,A''



8. évfolyam ,,B''

A tanszaki meghallgatás anyaga: két gyakorlat egy elıadási darab kotta nélkül két skála variációkkal Az év végi beszámoló anyaga: A zenemővészeti szakközépiskolai felvételi vizsga anyaga. 86 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

ÜTİ TANSZAK KIEGÉSZÍTÉS A HELYI TANTERVHEZ A képzés struktúrájára, óratervére és tantárgyaira nézve az „Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja” címő, a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által kiadott füzetben foglaltakat az ütı tanszakon továbbra is elfogadjuk, az alábbi változtatásokkal: Elıképzı 1. évfolyam, 2. évfolyam A beszámoló formája: összefoglaló óra. Minimális követelmény: egy dobos, egy dallamhangszeres darab megszólaltatása kottából, vagy kívülrıl. Félévente növendékhangverseny megrendezése ajánlott.

Alapfok, 1-6. évfolyam, „a” tagozat

A beszámoló formája: 1. Félévi meghallgatás (hangverseny keretében) 2. Év végi vizsga (bizottság elıtt). Minimális követelmény: 1 dobos darab kottából és 1 kotta nélkül, 1 dallamhangszeres elıadási darab zongorakísérettel, 1 dallamhangszeres etőd vagy skála, az egyik kotta nélkül. Az év végi beszámoló 4 darabját a tanár beírja a naplóba. A növendékek egy hónappal a vizsga idıpontja elıtt megkapják a vizsgaanyagot. Nyilvános, év végi hangverseny megrendezése ajánlott. Az év végi osztályzatot az egész éves órai munka és a színpadi teljesítmény együttesen alkotja. A nyilvános szereplések arra is jó alkalmat adnak, hogy a bizonyítványba írt puszta osztályzatokon túl a növendékek szüleit bıvebben, szövegesen is tájékoztassuk, esetleges kérdéseikre válaszoljunk.

Továbbképzı évfolyam Az alapfokon tanultak elmélyítése, igényes kamarajáték, részvétel az iskola zenekaraiban, gyakori szereplés. A beszámoló formája ugyanaz, mint az alapfokon. „B” tagozat Felkészítés a zenei pályára. 87 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A beszámoló formája: 1. Félévi meghallgatás (hangverseny keretében) é 2. Év végi vizsga (bizottság elıtt)

Minimális követelmény: 1-1 magasabb szintő dobos darab, legalább az egyik kotta nélkül, pergetés. 1 magasabb szintő dallamhangszeres elıadási darab zongorakísérettel, 1 dallamhangszeres etőd, valamint skálák, hármashangzatfelbontások, legalább az egyik kívülrıl. Nyilvános, év végi hangverseny megrendezése ajánlott. Ezen felül: „B” tagozatos meghallgatás félévente, bizottság elıtt.


KÉPZİMŐVÉSZET ELİSZÓ A HELYI TANTERVHEZ

Egy kisváros mővészeti iskolájának kezdetektıl szembe kellett néznie azzal, hogy az a tanterv, ami általánosságban jó, de elsısorban mégis nagyvárosi körülményekhez mért, egy az egyben nem valósítható meg. Százhalombattán nagy erıfeszítéssel évenként 50-60 fıs tanszakot sikerül összetoborozni a legkülönbféle korosztályból. Tekintettel „bizonyos” gazdasági megfontolásokra, ez maximum négy csoportot jelent. Az oktatást így elegendıen két félállású szaktanár látja el. (Erısen végiggondolandó, mi szól a csoportos oktatás „hagyománya” mellett? Tapasztalatunk az, hogy maximum 8 fı mellett jut idı az egyéni foglalkozásra, és ekkora létszám mellett valóban pozitív tapasztalatokat szerezhetnek a növendékek az egymással való összehasonlításból, közös munkából. Ennél nagyobb létszám a tanár-diák személyes kapcsolat hatványozott romlását hozza.) A tanuló csoportokban óhatatlanul különbözı korú, évfolyamú gyermek jár. A problémát a régi iskolai szokásból vett „részben osztott osztály” rendszerében tudjuk megoldani: igyekszünk az életkornak megfelelı, de vegyes csoportokat létrehozni. 14. évfolyamot és 5-8 évfolyamot, illetve 7-8 évfolyamban tehetséggondozó, felvételi elıkészítı csoportot. A különbözı életkor együtt tanítását a tanterv spirális szerkezete szolgálja, mely lényegében nem tér el a központi tanterv szerkezetétıl. Ugyanazokra a problémákra magasabb és magasabb szinten térünk vissza (pl. a csendélet játékos értelmezésétıl, átfogalmazásától a pontos leképezésig.) A tapasztalat: a játékosság megmarad a nagyobb korban is, a nagyok példája pedig vonzza a kisebbeket. A helyi tanterv másik lényeges eltérése a központi tantervtıl, hogy a kezdetektıl nem festészetet, szobrászatot stb. tanítunk, hanem képzımővészetet. Felfogásunk szerint az egész alapfokú mővészetoktatás „elıkészítınek” fogható fel, ezért nem is indítunk külön elıkészítı évfolyamot. Nincs szükség, hogy ilyen korban a növendékek eldöntsék, hogy melyik mővészeti ágban kívánnak majd továbbtanulni, a felvételi követelmények sem tesznek különbséget, ezért rajzolás-festés-mintázás egyenlı arányban van jelen, a mőhelyprogramokkal pedig lehetıséget biztosítunk egy-egy terület mélyebb megismerésére. A „szakosodás” egyébként sem életszerő, hiszen a „felnıtt” mővészetben is egyre inkább az átmeneti mőfajok élnek pl. vegyes technika, installáció, performance, intermédia stb.

A képzı- és iparmővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a tanulókkal a vizuális kommunikáció mővészi formáit, a képzı- és iparmővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezési eszközök 89 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

tárházának gazdagítására, és készítse fel a mővészi kifejezıeszközök alkalmazására. Ezek a következık - a látvány megfigyelése, értelmezése, analízise - a vizuális információk, közlemények megértése - a képi gondolkodás - vizuális absztrakció - a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolása - legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismertetése - kifejezési eljárások használata - képi nyelv megválasztása a kifejezési szándék szerint - média által közvetített üzenetek értelmezése, befogadása - vizuális önkifejezés, alkotás - tanulmányok késztése - vázlatok, makettek késztése - tervezés, konstruálás - eszközhasználat, anyagalakítás - jel, jelentés, esztétikum felismerése - tevékenységek elvégzése a baleset- és munkavédelmi elıírások betartásával - a tartalom és a forma összefüggései - mőelemzési eljárások alkalmazása Alakítsa ki a tanulókba az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartással kapcsolatos pozitív beállítódásokat, szokásokat. A képzés ideje 8 év Rajzolás festés 2 óra Mőhelygyakorlat (grafikai mőhely) 2 óra Szabadon választható (mővészettörténet) 1 óra A rajzolás festés tantárgy biztosítja a képzı- és iparmővészeti alapozást. A mőhely elıkészítı foglalkozások során a tanulók a képzés többi területével ismerkednek meg, szakirányú tevékenységet tesznek lehetıvé. Értékelés A pedagógus a tanuló teljesítményét elımenetelét év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli (havonta egyszer). A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon való részvétel is értékelendı. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenırzıben, év végén bizonyítványban kell minısíteni.


VIZUÁLIS ALAPISMERETEK, RAJZOLÁS-FESTÉS TANTÁRGY A tantárgy célja: - a látás és a látványértelmezı képesség fejlesztése - a látványértelmezés tudatosítása - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése elemzés, elvonatkoztatás, képi gondolkodás, képzettársítás, szintetizálás - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben - anatómiai ismeretekben való jártasság - plasztikus és síkmővészeti technikák készségszintő elsajátítása - egyes festıi és síkmővészeti technikák illetve médiamővészet megismerése, feladatokban való alkalmazása - a mővészettörténet nagy korszakainak ismerete - a vizuális kifejezıkészség fejlesztése Követelmények: - rajz – festés mintázás alapelveinek ismerete - a vizuális nyelv és gondolkodás formáinak és nyelvezetének ismerete - a tervezéstıl az alkotásig tartó kreatív folyamat részeinek ismerete - a plasztikai, festészeti technikák alkalmazásának módjait és leggyakrabban használt eljárásai - a sík és a tér törvényszerőségei a képzımővészetben - a vizuális nyelv kifejezıeszközeinek, jel és jelentésrendszerének ismerete - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeinek ismerete - médiamővészet (film, video, animáció) kifejezıeszközeinek és azok jellemzıinek ismerete - a mővészettörténet nagy korszakainak ismerete Legyen képes a tanuló - a látványt értelmezni - a kompozíciós ismereteket alkalmazni - a síkban és a térben alkotásokat létrehozni - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák feldolgozására - a mővészeti alkotómunka különbözı elemeinek egyidejő alkalmazására - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére - a látvány elemzı értelmezésére, sokrétő feldolgozására (tanári segítséggel) - nagy mővészettörténeti korszakok eredményeinek ismerete és felhasználása saját alkotómunkájában Az 1-2-3-4 évfolyam tanítási céljai: Évi 36 heti 2 óra, összesen 72 óra Ismertesse meg a tanulókkal - a vizuális nyelvrendszer alapjainak megismertetése - a vizuális ábrázolás alapvetı követelményeinek, törvényszerőségeinek ismerete 91 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

-

-

ábrázolási konvenciókkal való ismerkedés a mővészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakának ismerete kép, jel, jelkép, szimbólum vizuális alapelemek (pont, vonal, folt) játék a vonallal a sík és tér határán térábrázolási rendszerek tér és az idı feldolgozása (saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal teljes síkba forgatás, mitologikus terek építése, axonometria statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölérendelés, nagyságrendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmények és illusztrációs feladatok segítségével a vonal, folt és szín formaképzı szerepének vizsgálata szabad témaválasztás alapján színhasználat: a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig szín és tér, színes tér természetes és mesterséges formák szerkezeti és látvány utáni és élményszerő feldolgozása képi, grafikai és plasztikai feldolgozása tér és idı feldolgozása saját élmény, munkafolyamat feldolgozásával

TANANYAG Pont - helye a síkban - pont, mint a legegyszerőbb elem - pontból vonal, folt Vonal - típusai - a kifejezı vonal - leíró vonal - kontúr - a vonal, folt kompozíció alakító szerepe Folt - helye - foltok viszonyai (kisebb, nagyobb, átfedés) faktúrák - sötét-világos, pozitív-negatív foltok Szín - színkör: alapszínek, mellékszínek - kontrasztok - színek szerepe a térérzékelésben - színek szerepe a hangulatok, érzelmek kifejezésében Tér - tér leképezése a sávos elrendezéstıl a centrális perspektíváig - kilépés a térbe: plasztikai feladatok 92 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Kompozíció: a tanév folyamán minden témakörhöz kapcsolódó ismeretek, feladatok: - a kompozíciós ismeretek végigvonulnak a tanagyagban szereplı feladatokon: - statikus és dinamikus egyensúlyok - tanulmány komponálása - személyes élmények megfogalmazása - alkalmazott feladatok: illusztráció, logo, plakát, dekoráció - kapcsolatok a modern médiumokkal (számítógépes grafika, animáció, fotó stb.) A mővészet anyagai: - ceruzától a festékig, a gyurmától a kıig. Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni A síkbeli ábrázolás elemeit Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni különbözı rajzi és festészeti technikákkal (tus, szénrajz, vízfestés, tempera) Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Egyszerő beállítások képi és plasztikai bemutatására Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal és krétával Ismerje a 12 fokú színskálát és ezt tudja alkalmazni képek elkészítésénél Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét Ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómtól a komplementerekig Legyen képes illusztrációs feladatok elvégzésére 5-6-7-8 évfolyam heti 2 óra, összesen 72 óra Ismertesse meg a tanulókkal -

a vizuális nyelvrendszer alapjainak megismertetése a vizuális ábrázolás alapvetı követelményeinek, törvényszerőségeinek ismerete ábrázolási konvenciókkal való ismerkedés a mővészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakának ismerete egyszerő és összetett forgástestestek, nézıpontváltás drapériák, egyszerő csendéletek rajzolása: lokál, valır, reflexek, színredukciók kép, jel, jelkép, szimbólum vizuális alapelemek (pont, vonal, folt) kompozíciós módszerek, a tér illuzionisztikus megjelenítése térábrázolási rendszerek portré készítése élı modellrıl, szerkezeti és arányrend, a fej mozgásban, nézıpontváltozások, tónusos ábrázolás alak ábrázolása, arányai, térbeli elhelyezkedése, mozgásának felismerése és feldolgozása kroki, szerkezeti rajz, résztanulmányok (kéz és láb) 93


-

-

statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölérendelés, nagyságrendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmények és illusztrációs feladatok segítségével a vonal, folt és szín formaképzı szerepének vizsgálata szabad témaválasztás alapján színhasználat: a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig szín és tér, színes tér természetes és mesterséges formák szerkezeti és látvány utáni és élményszerő feldolgozása képi, grafikai és plasztikai feldolgozása önálló mőalkotás létrehozása személyes vagy irodalmi élmény alapján tetszés szerinti technikával

TANANYAG Pont - helye a síkban - pont, mint a legegyszerőbb elem - pontból vonal, folt Vonal - típusai - a kifejezı vonal - leíró vonal - kontúr - a vonal, folt kompozíció alakító szerepe Folt - helye - foltok viszonyai (kisebb, nagyobb, átfedés) faktúrák - sötét-világos, pozitív-negatív foltok Szín - színkör: alapszínek, mellékszínek - kontrasztok - színek szerepe a térérzékelésben - színek szerepe a hangulatok, érzelmek kifejezésében Tér - tér leképezése a sávos elrendezéstıl a centrális perspektíváig - kilépés a térbe: plasztikai feladatok Kompozíció: a tanév folyamán minden témakörhöz kapcsolódó ismeretek, feladatok: - a kompozíciós ismeretek végigvonulnak a tanagyagban szereplı feladatokon: - statikus és dinamikus egyensúlyok - tanulmány komponálása - személyes élmények megfogalmazása - alkalmazott feladatok: illusztráció, logo, plakát, dekoráció 94 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

kapcsolatok a modern médiumokkal (számítógépes grafika, animáció, fotó stb.) A mővészet anyagai: - ceruzától a festékig, a gyurmától a kıig. -

Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni A síkbeli ábrázolás elemeit: vetületi, axonometrikus és perspektívikus ábrázolás alapelemeit, melyek segítségével tudjon egyszerő, vagy bonyolult testcsoportokat ábrázolni Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni különbözı rajzi és festészeti technikákkal, legyen képes színdinamikai ismereteit felhasználni önálló képek készítésénél. Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal és krétával Ismerje a 12 fokú színskálát, és ezt tudja alkalmazni képek elkészítésénél Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét Ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómtól a komplementerekig Legyen képes illusztrációs feladatok elvégzésére Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására Ismerje a mővészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a mőalkotások elemzésében.

MŐHELYPROGRAM GRAFIKA TANSZAK A grafika mőhelyprogram tanítási célja az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fı területének a képgrafikai és az alkalmazott grafikai tevékenységek megismertetése. A grafikai mőhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló - ismerkedjen meg a szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal - sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát - ismerkedjen meg a grafika lehetıségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika…) - tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelı grafikai technikát - ismerje a szaknyelvet - legyen tájékozott a grafikai mővészettörténetben - tevékenységében váljon önállóvá - legyen nyitott az új médiumok megismerésében (számítógép) A grafikai mőhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg - a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok mőködésével, kezelésével 95 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

-

a grafikai mővészet egy-egy kiemelkedı képviselıjével a segédanyagok tulajdonságaival, használatával a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel a szakma rövid történetével a képzımővészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható mővészeti elemekkel (pont, vonal, szín…) a képépítés törvényszerőségeivel a színelmélet alapjaival

a grafikai mőhelygyakorlat feladata, hogy a tanulókban - fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert - alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség - alakuljon ki a készített mő esztétikus megjelenítésének képessége TANANYAG Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra Monotypia Az egyedi rajz és a sokszorosítás kezdetei Pozitív és negatív nyomat Jelhagyás tárgyakkal (ujjakkal, fésővel….) Több szín felhengerelése A vonal és a folt szerepe Ritmus- ösztönösség – automatizmus – szerkesztettség Frottázs Anyagnyomatok – „kopírozás” Különbözı fakturális tárgyak lenyomtatása (gomb, papír zsebkendı, levél) Tárgypecsét,- kedvenc, jellemzı tárgy nyomata – mappákon, füzeteken… Papírmetszet Egyszerő papírmetszet készítése Vágás, tépés kartonból, alakítás, képépítés A grafika A grafika fogalma A rajz szerepe a képzımővészetben Az egyedi rajz A sokszorosított lapok Alkalmazott és képgrafika különbözısége A grafika nagymesterei A grafika anyagai, eszközei A kézi- és a gépi sokszorosítás mőveletei Látogatás grafikai kiállításon és grafikusmővésznél A papírok különbözıségének megismerése 96 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A grafikai technikák különbözısége Az egyedi rajz szerepe a képi világ megismerésében (tanulmányrajz, vázlatrajz) és a képépítésben (festık, szobrászok, építészek rajzai) A rajz egyedisége, mőfaji kritériuma A gesztusrajz Az eszközök mőfajkijelölı szerepe (ceruza, ezüstceruza, szén) Számítógépes grafika – rajzolás egérrel – kinyomtatás A képzımővészet alapfogalmainak szerepe a grafikai munkában Ritmus, felület, vonal, folt, kompozíció, méret, szín Vonal karakterjáték A vonal pszichikai kifejezıereje Nyugodt vonal, emelkedı, zaklatott, kaotikus, zavaros, szögletes, kerek Az egyéniség megjelenítése önarckép vonallal, absztrakcióval Vérmérsékletet mutató vonalhasználat (Összehasonlításul Rubens, Rembrandt, Picasso, Kondor… mővek bemutatása) Különbözı sorsok, különbözı korok, különbözı egyéniségek, különbözı vonalhasználat A kifejezés, alkotás eszközrendszerének megismertetése Lényegkiemelés, figyelemvezetés, elhagyás, leegyszerősítés, sőrítés, elvonatkoztatás, absztrakció Az elemek elrendezése Ritmus, egyensúly, szimmetria, aszimmetria, különbözı kompozíciós lehetıségek és rendek Az alkotás technikája

A nyomtatás fogalma: Természetes nyomatok tanulmányozása (pl. ujjlenyomat, cipıtalp, autógumi) A nyomtatott kép létrehozásának kritériumai: A pozitív-negatív foltok, tömegek, a pont, vonal, folt, ritmus, egyensúly, mint képalkotók, formaképzık, A foltok érzelmi, értelmi hatása A nyomtatott kép térhatásának lehetıségei A különbözı színő és felülető papírra tárgyakkal nyomatok készítése A dúc fogalma – az alakítható anyagok A folt szerepe a vizuális nyelvben Sokszorozás – egy forma több nyomata Ritmus, ismétlés, pozitív-negatív forma, eszközhasználó készségek, tervezıkészség, képességek kialakítása Nyomhagyási kísérletek A természetben, a környezetünkben található nyomtatásra alkalmas tárgyak felfedezése, győjtése A nyomhagyással kapcsolatos elmélet tisztázása, a nyomhagyási lehetıségek bemutatása 97 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Ceruzával frottázs, kopírozás, majd dúcként használva nyomtatás készítése Balesetvédelmi oktatás, gépek, higítók használata Nyomtatás tárggyal Kiválasztott kedvenc tárgy nyomatával pozitív-negatív forma nyomtatása, vaknyomat, dombornyomat, ritmus, harmónia, diszharmónia létrehozása A folt és a foltrendszer, mint rendezettség, rendszer, optikai játék, vízszintes, függıleges, ferde elrendezés, dekorativitás, díszítések Piktogram Természetes forma és azok rajza, majd frottázsa Lenyomtatásával saját jel, jelrendszer kialakítása Textilnyomatok Faktúranyomatok képzése kordbársony vonalaival Geometrikus kép kialakítása (dılés, függıleges, vízszintes, vékony, vastag nyomhagyás alkalmazásával) Krumplinyomat Krumpli, répa, alma faragása, majd nyomtatása ehetı ételfestékkel Terülıdísz, ruhaminta, tapétaminta, házfalminta, csomagoló papírminta tervezése ritmus, szín, tükörkép, megfordítás alkalmazásával. Variációk papírmetszetre A már kész papírmetszet alá színes egylapdúccal szín nyomása Szárítás után a felület gazdagítása S papírmetszet során megmaradt kartonokból, filc maradékokból textilekbıl kompozíció létrehozása Képépítési gyakorlatok kimaradt negatívok pozitívként való felhasználásával Játék a fénymásolóval Fénymásolt képek egymásra nyomtatása Telítettséggel, elmozdítással más-más variációk készítése Számítógépbe scanelve a nyomtatott kép alakítása a felhasználó igénye szerint Magasnyomás Linómetszet Anyag és eszközismeret: Vésıeszközök Festékezı hengerek A festék állaga, minısége, tisztítása Baleseti lehetıségek Ismerkedés a linókészítéssel Történeti áttekintés: pecsételı hengerek ( fönicia, egyiptom) a könyv A linó sajátosságai, mőfaji követelmények 98 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Az eszközhasználat specifikumai Próbalemezek nyomtatása Két különbözı szín megválasztásával (fakturális felületi játékok, a sötét-világos viszonyok, a telítettség-lazaság, a fehérek-feketék egyensúlyának, dinamikájának figyelembevételével) linósakktábla készítése Exlibris A kisgrafika fogalma – magyar kortárs törekvések és eredmények A redukció szükségessége, a hasznosság A bető szerepe (fordítottan s dúcon) mennyisége, aránya A színek szerepe a magasnyomásban A színek felhasználási lehetısége a sokszorosított grafikában A nyomtatótükör alá színes lapdúc nyomtatása „Hamis” színes linómetszet készítése A dúc szétvágásával külön darabok más-más színnel felfestékezve összeállításával színes nyomatok készítése Dekorativitás, egyszerőség, nagyszerőség, tiszta munka A színes sokszorosítás alapja Többdúcos linómetszet készítése Alapszín keveredésének, átfedések, új szín létrehozása, alányomás Sorozatkészítés amorf kerető linódúccal A fém alapú sokszorosított dúcok, lehetıségek megismerése: Alumínium karc, alumarás Anyagok, hordozófelületek, szívópapírok Új nyomtatási technikák, új eszközök, új felrajzolás Hidegtő vagy pusztatő Megdolgozási, felületsebzési, sérülési lehetıségek Felületképzés idegen anyagokkal A mélynyomás alapjai Balesetvédelmi oktatás (a savak hatása) Hidegtő Alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás tővel, a felületek megdolgozása jelet hagyó eszközzel (pl. dörzspapírral) A dúc felnagyításával a vonalkarakter lehetıségeinek kiaknázása Nyomtatási gyakorlatok A technológiai sor betartásának gyakorlása, nyomtatás, kitörlés Szabad asszociációk Különbözı alakúra vágott dúcformák (háromszög, kör, téglalap…) variációival tetszıleges képalakítás 99 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Tudatos komponálás, felületkitöltés, felületkezelés sértéssel A szabadon hagyott és a megdolgozott felület arányának megtervezése, különös alakú nyomatok készítése Színes hidegtő vagy pusztatő A dúc kézzel színezésével (és színhangulatok elérése Variálható színek – játék a kitörléssel

úgy

nyomtatva)

különbözı

színhatások,

A savak szerepe a nyomtatásban Alapozó anyagok felfestésével, rajzolásával, saválló területek kialakításával geometrikus képi séma vagy figurális, dekoratív felületek létrehozása A savak szerepe (vasklorid, salétromsav) A hordozóanyag (puhasága, keménysége) A papírok (szívópapír, dipa, akvarell, rongy- és merített papír) ismerete Vízjelek, papírméretek Aláírás, paszpartuzás, installálás A magas- és a mélynyomás variálásának lehetıségei Felületgazdagítás A saválló folyadékkal felfestett felületek karctővel való fejlesztése A próbanyomattól a kiállítási darabig A tiszta és a kevert technikák megismerése Rézkarckészítés Az anyagok gyakorlati megismerése Kemény, félkemény, lágy Az anyag elıkészítés mőveletei Fazettálás, polírozás Alapozás, kormozás, kitakarás, hátlap Egymaratásos rézkarc készítése Szabadon választott kismérető lemez elıkészítése után kis természeti forma felrajzolása Minimumkövetelmények Ismerje: - a képépítés alapvetı szabályait - tanult grafikai technikákat - az egyedi és a sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínő technikai sajátosságait - a grafika történeti és technikai sajátosságait - a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, linó és fém anyagokat legyen képes: - az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására 100 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

-

-

vázlatkészítésre, motívumgyőjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcradolgozásra az egyedi és a sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínő technikai lehetıségeinek alkalmazására esztétikus megjelenítésére tudjon a gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között ismerje a frottázs és a monotypia fogalmát, ismerje fel technikai különbözıségeiket. Ismerje a papírmetszet és a linómetszés mőfaji szabályait és a dúc fogalmát Tudjon különbséget tenni a magas – és mélynyomás között. Ismerje fel a nyomatokon az erényeket és a hibákat. Tudjon értékelni, mővészettörténetileg meghatározni, technikai kritikákat mondani. Legyen képes munkáját esztétikusan tálalni. Ismerje a hidegtő és a rézkarc közötti különbségeket, ismerje fel ezeket a nyomatokon, tudjon róluk beszélni. Használjon egy-két rézkarcgazdagító eljárást ismerje és tudja alkalmazni a grafikai sorozatok ismétlıdı mőfaji eszközeit: a foltmarási és foltlétrehozási eljárásokat.

Értékelési mód: Évközi korrigálás, munka közbeni javítás. Segíteni kell a szabad megnyilatkozást a véleményalkotásban és a munkavégzésben. Értékelni kell évközben a szóbeli, verbális megnyilatkozásokat, mővészettörténeti elméleti felkészültséget. Határidıre kész munkalapok, feladatcsoportok értékelése a gyakorlati munkában. Tárgyi feltételek: Grafikai mőhely berendezése Sokszorosító grafikához Munkaasztalok Grafikai festékezı asztal 1,5-ös üveglappal, különbözı mérető fotóhengerek spaklik Sokszorosító grafikai prés Kellékek: kormozó gyertyák vagy petróleumlámpa, lemezvágó olló, lemezfogó sikattyú, melegítı rezsó

Alkalmazott grafikához: Diavetítı, írásvetítı episzkóp, vetítıvászon, fotónagyító (negatív-hívó) Televízió, videolejátszó Számítógépes rendszer: 1,2Gb winchesterrel, 200 MB-os meghajtóval, 21”-os 16 millió szín megjelenítéséhez alkalmas monitor, billentyőzet, egér szkenner, fénymásoló, nyomtató munkák archiválása, tárolás archívum rendszerezés tagok, témák, kiállítási anyag szerint szakfolyóíratok hozzáférhetısége 101 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

FESTÉSZET MŐHELY A festészet mőhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg: - azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festıi munka legfontosabb elemei - a színtan egyes alapvetı problémáit s azok alkalmazását a festészetben - a festészeti technikákat, kifejezési (nyelvi) eszközeit - a szín és fény alapvetı összefüggéseit - a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkezı összefüggéseit - a legkorszerőbb festészeti eljárások alapjait - a festészet határát kitágító képzımővészeti eljárásokat A festészeti mőhelymunka feladata, hogy a tanuló: - sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat - szerezzen ismereteket a festészet, mint a képzımővészet egy mőfaja jelentıségérıl, történetérıl A tanuló legyen képes - festészeti ismeretek elsajátításával az adott mőfaj sokféleségében eligazodni - önálló alkotásokat létrehozni Követelmények A tanuló ismerje - a hagyományos festészeti technikákat - a technikák alkalmazásának módozatait - a festészet történetének nagy korszakait - a festészeti technikák határeseteit pl.: montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák stb.) - a fotó, film, video, számítógép színalkotó és –visszaadó szerepét - kompozíció törvényeit legyen képes - a megismert festészeti technikákkal mőveket készíteni - figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni - vázlatokat készíteni - síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni - a festészet határeseteit jelentı mőveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika ) alkotni, - új véleményt alkotni a festészet történetének jelentıs mőveirıl.


TANANYAG Krétarajzok (gionconda, pittkréta, olajpasztell) - személyes történetek, kompozíciók vonalakból Pasztell - egyszerő színes tanulmányok - kompozíciók foltokból Akvarell - színkeverés alapjai - szubjektív színskála - vegyes technikák tussal, krétával Tempera (guache) - színkeverés: alapszínek, törtszínek - kontrasztok - forma, folt alakítása - tanulmányfestés - absztrakt és figurális kompozíciók Olaj és akrill festés - (tehetséggondozás) - olajfestés anyagai - alapok: karton, farost, vászon - alapozás technikái - fedı és lazúros technikák Minimumkövetelmények A tanuló ismerje a 24-es színkört, a színek hıfokhatását, a fény-árnyék szín összefüggéseit. Ismerje és alkalmazza a színmodulációkat, színkontrasztokat, lokális és valır színeket. Ismerje és alkalmazza a guache és pasztell technikák alapjait. Legyen képes önállóan nagyobb mérető, több tárgyat magába foglaló színes kompozíció tervezésére és kivitelezésére. Tudjon dekoratív, illusztratív vagy tanulmányszerő festményeket készíteni. Használja tudatosan a színtan általa megismert fogalomköreit (keverések, színdinamika, kontraszthatások). Legyen képes elemezni a festészet történetének a XX. Század közepéig terjedı idıszakát, annak jelentıs alkotásait, a képzımővészet kifejezéseivel megfogalmazni elemzésének tárgyát. Legyenek ismerete az alkotó folyamatok szakmai és lelki tényezıirıl. Tudja és ismerje fel (kritikusan és önkritikusan) saját és társai alkotásainak erényeit és hibáit. Javasolt értékelési mód: a grafikaival azonos.


Tárgyi feltételek: - helyiség - jó megvilágítás - folyóvíz Berendezések - állványok - Asztalok - Bakok Szemléltetı eszközök: - modellek, csontváz, drapériák - olaj és egyéb festészeti eljáráshoz szükséges szellızés, takarítás biztosítása Technikai eszközök - Reflektor, video, fényképezıgép Egyéb eszközök: - színes hátterek, vágóeszközök, festıeszközök


Mővészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei a 27/1998 (VI.10.) MKM rendeletben foglaltak szerint. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát, vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a fıtárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamelyik vizsgarészbıl. Illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A mővészeti alapvizsga részei: Az alapvizsga írásbeli és /vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészbıl áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat szolfézs írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelezı. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak tennie kell. 1. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama Hangszer fıtanszak „A” és „B” tagozat: fıtárgy Idıtartam: 15 – 25 perc Hangszer fıtanszak „B” tagozat: zongora Idıtartama: 10-15 perc 2./a) Szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama Hangszer fıtanszak „A” tagozat: Szolfézs és/vagy zenetörténet, zeneirodalom Idıtartam: 10-20 perc 2./b) Szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama Hangszer fıtanszak „B” tagozat: Szolfézs és/vagy zenetörténet-zeneirodalom Idıtartam: 10-20 perc 105 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

3. Írásbeli vizsga tantárgya és idıtartama Hangszer fıtanszak „A” és „B” tagozat: Szolfézs Idıtartam: 45 perc A mővészeti záróvizsga részei A záróvizsga írásbeli és/vagy gyakorlati vizsgarészbıl áll. A záróvizsgán a kötelezıen választható elméleti tantárgyakból a hangszer fıtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelezı. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tenni. 1. Gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama Hangszer fıtanszak „A” és „B” tagozat: Fıtárgy Idıtartam: 15-25 perc Hangszer fıtanszak „B” tagozat: Zongora Idıtartam: 10-15 perc 2. Írásbeli vizsga tantárgya és idıtartama Hangszer fıtanszak ”A” és „B” tagozat: Szolfézs Idıtartam: 45 perc 3. Szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama Hangszer fıtanszak „A” és „B” tagozat: Szolfézs és/vagy zenetörténet-zeneirodalom Idıtartam: 15-25 perc

Zenemővészet A mővészeti alapvizsga tartalma tanszakok szerint Gyakorlati vizsga Zongora „A” tagozat A 6. osztály anyagából 3 különbözı stílusú darab, amibıl lehet egy kamaramő. A három mő közül lehetıség szerint egy éneklı, egy pedig virtuóz jellegő legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.


„B” tagozat A 6. „B” osztály nehézségi szintjén • Etőd • 1 Bach kétszólamú invenció • Klasszikus szonatina vagy szonáta tétel, vagy variáció • Romantikus mő • XX. Századi mő A vizsgamősorban legyen egy éneklı és egy virtuóz darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

Zongorakötelezı – hangszeres fıtárgyasoknak Az adott osztály anyagából két különbözı stílusú mő elıadása kotta nélkül.

Hegedő „A” tagozat A 6. osztály anyagából • 1 etőd • 2 különbözı karakterő elıadási darab, koncert tétel, vagy szonáta tétel A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.”B” osztály nehézségi szintjén • 2 különbözı technikai feladatot tartalmazó etőd • 1 elıadási darab vagy barokk szonáta tételpár • 1 koncert vagy szonáta tétel A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani.

Gordonka „A” tagozat A 6. osztály anyagából • 1 etőd • 2 különbözı karakterő elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.B osztály nehézségi szintjén • 2 különbözı technikai követelményt támasztó etőd • 2 különbözı karakterő elıadási darab, vagy barokk szonáta tételpár, vagy 1 koncerttétel A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. 107 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Gitár „A” tagozat A 6. osztály anyagából • 1 etőd • három különbözı stílusú mő A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.B osztály nehézségi szintjén • 1 etőd • három különbözı stílusú mő • 1 XX. századi mő A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani.

Furulya „A” tagozat A 6. osztály anyagából • 1 etőd vagy technikai jellegő mő • Elıadási darab két különbözı karakterő tétele, vagy • 2 különbözı karakterő elıadási darab, az egyik lehet kamaradarab A vizsgaanyagot az etőd és a kamara kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.”B” osztály anyagából • Etőd vagy technikai jellegő szólómő • Elıadási darab két különbözı karakterő tétele, vagy • 2 különbözı karakterő elıadási darab, az egyik lehet kamaradarab A vizsgaanyagot az etőd és a kamara kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani.

Fuvola „A” tagozat A 6. osztály anyagából • etőd vagy szólódarab, vagy technikai jellegő mő • barokk szonáta tétel • elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.”B” osztály anyagából • két etőd vagy technikai jellegő darab • barokk szonáta tételpár • 1 karakterdarab vagy kamaramő A vizsgaanyagot az etőd és a kamara kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. 108 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Klarinét „A” tagozat A 4. osztály anyagából • Két különbözı karakterő etőd vagy technikai jellegő mő • Két különbözı stílusú és mőfajú elıadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramő is Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4. „B” osztály anyagából • Két különbözı karakterő etőd vagy technikai jellegő mő • Két különbözı stílusú és mőfajú elıadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramő is Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

Saxofon „A” tagozat A 4. osztály anyagából • 1 etőd, vagy etőd-jellegő egyéb mő, vagy egy hasonló nehézségő egyéb gyakorlat • 2 különbözı stílusú és karakterő, megfelelı nehézségi szintő kíséretes elıadási darab, az egyik kotta nélkül • vagy egy darab kísérettel és 1 szólómő, vagy 1 darab kísérettel és egy kamaramő A kíséretes vagy szólómővet kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4. „B” osztály anyagának megfelelı nehézségi szinten • Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelezı alaphangszere az altszaxofon, egy elıadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható. • Két különbözı karakterő etőd vagy etőd-jellegő egyéb mő, vagy hasonló nehézségő, tetszıleges egyéb gyakorlat: • Két különbözı stílusú és karakterő, megfelelı nehézségi szintő kíséretes elıadási darab, kotta nélkül (pl. egy barokk tételpár esetében még egy más stílusú mővet is választani kell): Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómő, vagy egy kíséretes és egy kamaramő (pl. egy kíséretes elıadási darab és egy szólómő, vagy egy kíséretes darab és egy etőd). Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani.


Trombita „A” tagozat A 6. osztály anyagából • másfél oktávos skála elsı képlete • 1 etőd • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.”B”. osztály anyagának nehézségi szintjén • másfél oktávos skála öt képlete • 1 etőd • 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele • 1 eltérı karakterő elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani.

Kürt „A” tagozat A 4. osztály anyagából • 1 kantiléna • 2 különbözı karakterő etőd • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4.”B” osztály anyagának nehézségi szintjén • Skála, különbözı képletekkel • 1 kantiléna • Két különbözı karakterő etőd • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani.

Tenorkürt „A” tagozat A 4. osztály anyagából • egy másfél oktávos skála elsı képlete • 1 etőd • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4.”B” osztály anyagának nehézségi szintjén • egy másfél oktávos skála 3 képlettel 110 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

• 1 etőd • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani.

Harsona „A” tagozat A 4. osztály anyagából • 1 dúr hangsor másfél oktávon hármashangzat felbontással • 1 etőd • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4.”B” osztály nehézségi szintjén • 1 dúr hangsor és a párhuzamos mollja másfél oktávon különbözı képletekkel • 1 etőd • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani.

Tuba „A” tagozat A 4. osztály anyagából • skála három variációval • 1 gyakorlat • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot a gyakorlat kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4.”B” osztály anyagának nehézségi szintjén • egy skála dúr és moll párja három variációval • 1 gyakorlat • 1 elıadási darab A vizsgaanyagot a gyakorlat kivételével kotta nélkül kell játszani.

Ütıhangszerek „A” tagozat A 6. osztály anyagából • két dobgyakorlat • 1 dallamhangszeres mő • 1 kamaramő • 1 periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása A dallamhangszeres darabot kotta nélkül kell játszani. 111 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

„B” tagozat A 6.”B” osztály nehézségi szintjén • két kisdob gyakorlat • egy skála hármashangzat-felbontással (7#-7b-ig) • 1 dallamhangszeres mő • 1 kamaramő • 1 periódusnyi zenei anyag lapról játszása A dallamhangszeres darabot kotta nélkül kell játszani.

Írásbeli vizsga Szolfézs Hangszeres fıtanszakos „A” tagozat 1. Egy magyar népdal lejegyzése és elemzése (8-10 szótagszám, tempo giusto, izometrikus, tartalmazhat szinkópát, nyújtott és éles ritmust.) A népdal tizenkétszer hangozhat el. 2. Periódus terjedelmő, funkciós basszusú mőzenei idézet felsı szólamának lejegyzése és elemzése. (negyedes lüktetéső, nem moduláló, lehetıleg a-avar. Felépítéső, akkordfelbontást és könnyebb alterációt tartalmazhat.) Az idézet zongorán két szólamban 12-szer hangozhat el. Hangszeres fıtanszakos B” tagozat 1. Hangközmenet lejegyzése (tonális keretben, oktávon belül tiszta, kis és nagy hangközök, bıvített kvart és szőkített kvint) A hangközlánc zongorán hatszor hangozhat el. 2. Egy négysoros, közepesen nehéz magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzés. A népdal 8-szor hangozhat el. 3. Periódus terjedelmő mőzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal. (Ritmusértékek az egész hangtól a tizenhatodig, változatos dallami és ritmikai fordulatok, átkötések elıfordulhatnak) Az idézet zongorán 8-szor hangozhat el.

Szóbeli vizsga Szolfézs Hangszeres fıtanszak „A” tagozat • Hozott anyag: 10 népdal kotta nélkül, elemzéssel


5 mővészeti szemelvény (társas ének, hangszerkíséretes darabok, reneszánsztól-XX.századig) éneklıtársakkal, illetve hangszerkísérettel. Ebbıl kettı kotta nélkül. • A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő, zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános kérdéseket tesz fel. Hangszeres fıtanszak „B” tagozat • Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel. (2/4,3/4,4/4, vagy 6/8, ritmus: egész hangtól tizenhatodig, változatos ritmikai, dallami fordulatok, átkötések, alterált hangok, hangnemi kitérése, moduláció elıfordulhat) • Hozott anyag: 10 népdal kotta nélkül énekelve, ismerje ezek legfıbb jellemzıit, • 4 mőzenei szemelvény énekelve, ebbıl kettı kotta nélkül. • A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő, zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános kérdéseket tesz fel.

Zenetörténet – zeneirodalom Hangszeres fıtanszak „A” tagozat • Teszt: 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladat • A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő, zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános kérdéseket tesz fel.

A mővészeti záróvizsga tartalma tanszakok szerint Gyakorlati vizsga Zongora „A” tagozat A 10. osztály anyagából 3 különbözı stílusú darab, amibıl lehet egy kamaramő. A három mő közül lehetıség szerint egy éneklı, egy pedig virtuóz jellegő legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Öt különbözı stílusú darab a 10.”B” osztály nehézségi szintjén • Etőd • Prelúdium és Fúga a Wohltemperiertes Klavier - ból • Klasszikus szonáta tétel, vagy variáció • Romantikus mő 113 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

• XX. Századi mő A vizsgamősorban legyen egy éneklı és egy virtuóz darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

Zongorakötelezı – hangszeres fıtárgyasoknak Az adott osztály anyagának megfelelı nehézségő 3 különbözı stílusú mő elıadása kotta nélkül.

Hegedő „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén • Két különbözı karakterő zongorakíséretes mő, vagy barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymő két tétele, vagy 1 gyors és egy lassú tempójú elıadási darab. Az egyik lehet kamaramő. A kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén • Háromoktávos hangsortanulmány • Két etőd • Barokk szonáta két tétele • 1 koncerttétel, vagy elıadási darab zongorakísérettel A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

Gordonka „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén • Két különbözı karakterő, zongorakíséretes elıadási darab, vagy barokk tételpár (lassú, gyors), vagy 1 versenymő tétel A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén • 1 tétel Bach szólószvitjeibıl • Preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy 1 elıadási darab • 1 koncert-tétel A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.


Gitár „A” tagozat A 10. osztály anyagából • 1 etőd • Három különbözı stílusú elıadási darab, amibıl az egyik lehet többtételes. Az etőd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén • Két különbözı karakterő etőd • Három különbözı stílusú elıadási darab, melybıl az egyik lehet 1 szvit vagy versenymő több tétele, vagy egy szonáta, a másik kortárs mő Az etőd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani

Furulya „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén • 1 technikai jellegő mő vagy szólódarab • 1 teljes szonáta vagy concerto (kettısverseny) és egy korabarokk, vagy XX. századi mő, vagy tétel A vizsgaanyagot a kamaramő kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén • 1 etőd, vagy szólódarab • 1 teljes szonáta vagy concerto és 1 korabarokk vagy XX. századi mő, vagy tétel, amelybıl 1 lehet kamaramő. A vizsgaanyagot a kamaramő kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani.

Fuvola „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén • 1 etőd vagy szólódarab, vagy technikai jellegő mő • 1 barokk szonáta két tétele, vagy 1 barokk kamaramő • 1 karakterdarab, vagy XX. századi mő, vagy kamaradarab A vizsgaanyagot az etőd és a kamaramő kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén • 1 etőd vagy szólódarab, vagy technikai jellegő mő • 1 barokk szonáta két tétele, vagy 1 barokk kamaramő • 1 XX. századi mő 115 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A vizsgaanyagot az etőd és a kamaramő kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani.

Klarinét „A” tagozat A 8. osztály anyagából • Két etőd, vagy technikai jellegő mő • Két különbözı stílusú és mőfajú zongorakíséretes elıadási darab, vagy kamaramő A vizsgaanyagot az etőd és a kamaramő kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 8.”B” osztály nehézségi szintjén • Egy szabadon választott hangsor kotta nélkül • Két etőd, vagy technikai jellegő mő • Két különbözı stílusú és mőfajú zongorakíséretes elıadási darab, vagy kamaramő A vizsgaanyagot az etőd és a kamaramő kivételével kotta nélkül kell játszani.

Szaxofon „A” tagozat A 6. osztály anyagából A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthetı. • Egy szabadon választott dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála legalább három elıjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, ill. szőkített szeptim-felbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül. • Egy etőd vagy etőd-jellegő egyéb mő, vagy az osztálynak megfelelı nehézségő, tetszıleges egyéb gyakorlat: • Két különbözı stílusú és karakterő, az alábbi példáknak megfelelı nehézségi szintő kíséretes elıadási darab, legalább az egyik kotta nélkül Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómő, vagy egy kíséretes és egy kamaramő. Egy kíséretes vagy szólómővet minden esetben kívülrıl kell játszani. „B” tagozat A 6.”B” osztály nehézségi szintjén Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelezı alaphangszere az altszaxofon, egy elıadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható. • Egy dúr vagy harmonikus/melodikus moll skála, legfeljebb öt elıjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, illetve szőkített szeptim-felbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül. 116 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

•

Két különbözı karakterő, az évfolyam szintjének megfelelı etőd vagy etődjellegő egyéb mő , vagy megfelelı nehézségő, tetszıleges egyéb gyakorlat: • Két különbözı stílusú és karakterő, megfelelı nehézségi színtő kíséretes elıadási darab, kotta nélkül (ajánlott pl. egy barokk szonáta vagy versenymő lassú-gyors tétele, és egy romantikus, impresszionista vagy késıbbi mő) Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómő, vagy egy kíséretes és egy kamaramő. Minden esetben összesen két vizsgadarabot kívülrıl kell játszani: pl. egy kíséretes elıadási darab és egy szólómő, vagy egy kíséretes darab és egy etőd.

Kürt „A” tagozat A 8. osztály nehézségi szintjén • Egy kantiléna transzponálása Esz-kürtben. • Két különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, ill. versenymő, vagy szonáta lassú és gyors tétele kotta nélkül; az egyik elıadási darab helyett kamaramő játszható. Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 8.”B” osztály nehézségi szintjén • Transzponálás Esz-, vagy D-kürtben • Egy etőd • Egy kamaramő • Egy elıadási darab, vagy 2 különbözı karakterő tétel zongorakísérettel Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

Trombita „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén • Egy másfél oktávos skála öt képlettel. • Egy etőd • Két különbözı karakterő elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén • Egy dúr és 1 moll skála másfél oktávon, öt képlettel. • Két etőd, vagy 1 etőd és 1 kamaramő • Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele 117 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

• Egy más stílusú elıadási darab Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

Harsona „A” tagozat A 8. osztály nehézségi szintjén • Egy etőd • Két különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 8.”B” osztály nehézségi szintjén • Két etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) • Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors), és egy más stílusú elıadási darab zongorakísérettel Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

Tenorkürt A” tagozat A 8. osztály anyagából • Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különbözı képletekkel • Két etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) • Két különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymő két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú elıadási darab Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani B” tagozat A 8.”B” osztály anyagából • Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különbözı képletekkel • Két etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) • Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors), és egy más stílusú elıadási darab zongorakísérettel Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.


Tuba „A” tagozat A 8. osztály anyagából • Két etőd • Két elıadási darab Az etőd kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 8. „B” osztály nehézségi szintjén • Két gyakorlat • Két elıadási darab Az etőd kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani.

Ütıhangszerek „A” tagozat A 10. osztály anyagából • Két kisdobgyakorlat, vagy 1 kisdob- és 1 üstdobgyakorlat • Egy dallamhangszeres mő • Egy kamaramő A megszólaltatott gyakorlatok száma változtatható, de a vizsgázó ritmus- és dallamhangszeres mőveket is szólaltasson meg. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramő kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén • Két kisdobgyakorlat vagy 1 kisdob- és 1 üstdobgyakorlat • Egy skála hármashangzat-felbontással (7#/7b-ig). • Egy hosszabb lélegzető mő megszólaltatása dallamhangszeren • Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramő kivételével kotta nélkül kell játszani.

Írásbeli vizsga Szolfézs Hangszeres fıtanszakos „B” tagozat • Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. (változatos dallami és ritmikai fordulatok, hangnemi kitérés vagy moduláció elıfordulhat). Elıre meg kell adni a kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. 119 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

•

Periódus terjedelmő kétszólamú bécsi klasszikus idézet lejegyzése (változatos dallami és ritmikai fordulatok, hangnemi kitérés vagy moduláció elıfordulhat). Elıre meg kell adni a kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

Szóbeli vizsga Szolfézs Hangszeres fıtanszakos „A” tagozat • Periódus terjedelmő dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel. (változatos ritmikai és dallamfordulatok, hangnemi kitérés, esetleg moduláció) • Hozott anyag: 15 népdal, ebbıl öt kotta nélkül, ismerje azok legfontosabb jellemzıit. • 5 mőzenei szemelvény, ebbıl három kotta nélkül, ismerje az énekelt dallam legfontosabb jellemzıit. (társas ének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsz/barokktól a XX. Századig) Hangszeres fıtanszak „B” tagozat • Periódusnyi dallam lapról éneklése, szolmizálva, vagy hangnévvel. (változatos ritmikai és dallami fordulatok, hangnemi kitérés és moduláció is elıfordulhat) • Hozott anyag: 15 népdal, ebbıl 10 kotta nélkül. Ismerje a tanuló ezek legfontosabb jellemzıit. • 6 mőzenei szemelvény, ebbıl három kotta nélkül. Ismerje a tanuló a legfontosabb zenei jellemzıket. (társas ének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsz/barokktól a XX. Századig) • Zeneirodalom- zenetörténet Hangszeres fıtanszakos „A” tagozat • Teszt: 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladat • A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő, zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános kérdéseket tesz fel.


Képzımővészet A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - mőhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - mővészettörténet, A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a mővészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll. 3. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzıként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képzı- és iparmővészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A mőhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt 121 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

tizedre végzıdik, a vizsgatantárgy végsı eredmény meghatározásában a mőhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

KÖZÖS KÖTELEZİ TANTÁRGY RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgy alkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelı, értelmezı, megjelenítı, elemzı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı, alkotó készségét, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti ágak mőfajairól, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét, a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: a) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. 122 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. b) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: - természetes forma, - mesterséges forma, - forma és mozgás, - forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - kreativitás, - manuális készség. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc, 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelı, értelmezı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgy alkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló mővészeti ismereteit, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti mőfajokról, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, mővészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: a) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. 123 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (idıterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. b) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: - természetes formák, - mesterséges formák, - külsı vagy belsı tér, - térben megjelenı figura, - portré. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - kreativitás, - manuális készség, - mővészeti ismeretek, - esztétikai érzékenység, - tárgyalkotó készség, - a feladatmegoldás egyedisége, minısége, összhatása.

KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ MŐHELYGYAKORLAT A GRAFIKA MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: 124 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Grafika mőhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - grafikakészítés 130 perc 2. A vizsga tartalmaA vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, alkotó képessége. A tervezı feladat tükrözze a tanuló a grafikamővészet anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnikai lehetıségekrıl megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. A grafika mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: a) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult grafikai technikák bármelyikének alkalmazásával megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai vagy tervezıgrafikai feladat (meghívó, bélyeg...), - versillusztráció, - természeti forma tanulmánya, átírása. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. b) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlat alapján megvalósított egyedi rajz vagy sokszorosításra alkalmas technikával elkészített grafikai alkotás, amely lehet: - exlibris, - embléma, - piktogram, - illusztráció, - mintatervezés különbözı felületek, faktúrák alapján. 3. A vizsga értékelése A grafika mőhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, tervezıi készség, - tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - alapvetı anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - egyedi és sokszorosított grafikatechnikai ismeret, - színelméleti alapismeretek, - a kész munka összhatása.


A GRAFIKA MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Grafika mőhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - grafikakészítés 180 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Grafika mőhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, alkotó képessége. A tervezı feladat tükrözze a tanuló látványértelmezı, megjelenítı, a tartalomnak megfelelı elemzı, átíró, képalkotó képességét, a grafika anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását, mővészi igényességét. 2.1. A grafikai mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: a) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - stílustanulmány, - borítóterv hang- és képanyaghordozókra (CD-, DVD-borító...), - könyvborító terv, könyvillusztráció, - naptár. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti záróvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. b) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlatokból álló, bető és szöveg együttes kompozíciójára és szabadon választott technika alkalmazására épülı grafikai alkotás, amely lehet: - plakát, - könyvborító, - vers- vagy prózaillusztráció. 2.2. A grafika mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a grafika anyagai, eszközei, - grafikai technikák és technológiák, - a grafika mőfaji sajátosságai, 126 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

- a grafikamővészet legjelentısebb alkotásai, alkotói, - a grafikamővészet stíluskorszakai, - a magyar grafika jeles képviselıi, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A grafika mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı megjelenítı, átíró, kifejezı készség, - rajzi, tervezı és kivitelezı készség, - a grafikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának (egyedi és sokszorosított grafikák, vegyes technikák) szintje, - eredetiség, egyediség, - a kész munka összhatása. 3.2. A grafika mőhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága

MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTİ TANSZAK A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTİ MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - tárgykészítés 130 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége, tárgy- és környezetkultúra iránti igényessége. A tárgytervezı feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelı konstruáló, formatervezı készségét, kreativitását, igényességét, a makett- és papírtárgy készítés mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat során megszerzett manuális készségét, technikai jártasságát, szakmai tudását. 127 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: a) Rajzi, tervezési dokumentációval és mőhelyrajzokkal együtt benyújtott makett, papírtárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott - tanári irányítással tervezett és kivitelezett - színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott összeállítási és díszítési technikával készített, papír vagy makettezésre alkalmas anyag felhasználásával kialakított tárgy vagy tárgycsoport lehet: - játék vagy szerepjátszást elısegítı tárgy, - használati tárgy, - épületmakett vagy tárgymodell, - mobilszobor. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. b) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített makett vagy papírtárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott technikával (festett, nyomtatott, batikolt anyagból, anyagtársítással...) alakított és (a funkciónak megfelelıen kép és szöveg alkalmazásával...) díszített alkotás (képeslap, boríték...). 3. A vizsga értékelése A makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tervek és mőhelyrajzok igényessége, - tárgy- és formatervezı képesség, - konstruáló készség, kreativitás, - díszítményképzı készség, - anyag- és eszközhasználati ismeret, - a papír kínálta formai, alkalmazási követelmények figyelembevétele, - a vizsgamunka összhatása.

A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTİ MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - tárgyalkotás 180 perc 128 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége, tárgy- és környezetkultúra iránti elkötelezettsége. A tárgytervezı feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelı formatervezı készségét, a makett- és papírtárgy készítés anyagairól, sík- és téralakítási módjairól, felületdíszítési módozatairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló mőhelygyakorlat során megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását, mővészi igényességét. 2.1. A makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: a) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész makett, papírtárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott - tanári irányítással tervezett és kivitelezett - színes rajzi, tervezési munka alapján (vázlat-, szerkezet-, nézet-, mőszaki rajzi dokumentáció), szabadon választott díszítési és összeállítási technikával készített vizsgamunka lehet: - csomagolóanyag, csomagolási eszköz (tasak, zsák, doboz ...), - használati tárgy, - épületmakett, tárgymodell, - könyv, mappa, - térkonstrukció, - relief vagy szobor. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. b) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített makett- vagy papírtárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkezı, a tanuló által készített terv alapján tetszıleges technikával (festett, nyomtatott, batikolt anyagból, agyagtársítással...) alakított és (a funkciónak megfelelıen kép és szöveg alkalmazásával...) díszített alkotás (egyedi mappa, névjegykártya...). 2.2. A makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a makett- és papírtárgy készítés anyagai, az anyagok tulajdonságai, - a papírkészítés folyamata, - a papírmővészet, területei, mőfajai, - a könyv, a betőírás története, - a papírmővészet technológiái, eszközei, - a tervezés ergonómiai szempontjai, - az alkotói folyamat fázisai, - díszítési módok, anyagtársítási lehetıségek, 129 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

- a papír tárolásának, konzerválásának, restaurálásának anyagai, eszközei, mőveletei, - a makett- és papírtárgy készítés egészség- és környezetvédelmi alapismeretei. 3. A vizsga értékelése 3.1. A makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tervek és mőhelyrajzok szintje, - a terv egyedisége, - tárgy- és formatervezı képesség, - konstruáló képesség, - díszítményképzı készség, - anyag- és eszközhasználati ismeret, - a papír kínálta formai, alkalmazási követelmények figyelembevétele, - a mőfaji sajátosságok megfelelı alkalmazása, - a megfelelı mőveletek, munkafolyamatok kiválasztása, - a vizsgamunka összhatása. 3.2. A makett- és papírtárgy készítı mőhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség.

A MŐVÉSZETTÖRTÉNETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl áll. 1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Mővészettörténet max. 45 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Mővészettörténet max. 15 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Mővészettörténet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhetı legyen a tanuló mővészettörténeti ismerete, mőelemzési jártassága, az építészetrıl, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti ágak mőfajairól, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudása, ismeretszerzı igénye, egyéni kutatómunkája. 130 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A mővészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészbıl tevıdik össze: a) Mőalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált mőelemzés, mőleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex mőelemzı, mőleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. b) Az intézmény által összeállított mővészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2.2. Mővészettörténet szóbeli vizsga tartalma: - mővészettörténeti alapfogalmak, - a mővészettörténet helye és szerepe a tudományok között, - a mővészet vizuális nyelve, - a képzı- és iparmővészet ágai, mőfajai, - a képzımővészeti ágak és mőfajok kapcsolata, kölcsönhatása, - a mővészet kezdetei, az ıskori mővészet, - az ókori Egyiptom, Mezopotámia mővészete, - Kína, Japán, India, Afrika mővészete, - a prekolumbiánus mővészet, - Kréta, Mükéné mővészete, a görög mővészet szellemisége, - etruszk és római mővészet, Bizánc mővészete, - a népvándorlás korának mővészete, - a román és gótikus kor mővészete, - a reneszánsz mővészete, - a barokk és rokokó mővészete, - a klasszicizmus, romantika és realizmus mővészete, - az impresszionizmus és posztimpresszionizmus mővészete, - a századforduló építészete és képzımővészete, - a 20. század elsı felének mővészete, - a két világháború közötti és az 1945 utáni mővészet. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekbıl mérhetı legyen, hogy a tanuló milyen szinten: - ismeri az egyes mővészettörténeti korok, korstílusok kifejezési szándékát és módját, - tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában, - tudja kifejezni mővészeti és esztétikai élményeit, - ismeri fel a mővészettörténeti ágak kapcsolatát, - képes a mőalkotások önálló értelmezésére, elemzésére. 3. A vizsga értékelése 3.1. A mővészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - befogadó, megfigyelı, értelmezı, eligazodó készség, - analizáló és szintetizáló készség, - összehasonlító készség, 131 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

- tervezı, feladatmegoldó készség, - mőelemzı készség, - mőfaj- és stílusismeret, - mőtárgyismeret, - fogalomismeret. 3.2. Mővészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága.

A MŐVÉSZETTÖRTÉNETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl áll. 1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Mővészettörténet max. 60 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Mővészettörténet max. 20 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Mővészettörténet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhetı legyen a - tanuló mővészettörténeti ismerete, mőelemzési jártassága, elemzı, összehasonlító képessége, az építészetrıl, grafikáról, festészetrıl, szobrászatról, azok mőfajairól, alkotóiról, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudása, ismeretszerzı igénye, egyéni kutatómunkája. A mővészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészbıl tevıdik össze: a) Mőalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált mőelemzés, mőleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex mőelemzı, mőleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. b) Az intézmény által összeállított mővészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2.2. Mővészettörténet szóbeli vizsga tartalma: - primitív mővészet egykor és ma, - népmővészet, városi folklór, - naiv mővészet, 132 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

- az antikvitás és hatásai a mővészettörténetben, - hiedelemvilág és mővészet, - vallás és mővészet, - ideológiák és mővészet, - hivatalos mővészet és az avantgárd, - mővészet és kommunikáció, - kortárs mővészet. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekbıl mérhetı legyen, hogy a tanuló milyen szinten: - ismeri mővészettörténeti korok lényeges alkotóit és alkotásait, - ismeri a mővészettörténeti korok sajátosságait, - tudja elemezni a megismert mőalkotásokat, - tud összehasonlító elemzéseket végezni, - tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában, - tudja kifejezni mővészeti és esztétikai élményeit. 3. A vizsga értékelése 3.1. A mővészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - befogadó, megfigyelı, értelmezı, eligazodó készség, - analizáló és szintetizáló készség, - összehasonlító készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - mőelemzı készség, - mőfaj- és stílusismeret, - mőtárgyismeret, - fogalomismeret. 3.2. Mővészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség.


6. számú melléklet HELYZETELEMZÉS AZ INTEGRÁCIÓ UTÁN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKRÓL

1.

Személyi feltételek

Pedagógusok A pedagógiai munka elvégzésére változatlanul 12 pedagógus álláshely áll rendelkezésünkre. A pedagógusok 100 %-a felsıfokú végzettséggel rendelkezik, a szakos ellátottság 81 %-os. Az intézményegység személyi ellátottsága a jelenlegi növendéklétszámhoz megfelelı.

Technikai dolgozók Az intézményegységben alkalmazott technikai dolgozók száma 2005/2006-ös tanévtıl

2 fı az alábbiak szerint: 1 fı ügyviteli dolgozó 1 fı takarító (6 órában)

2006/2007-es tanévtıl 3 fı, az alábbiak szerint: 1 fı iskolatitkár – ügyviteli dolgozó 1 fı takarító (4 órában) 1 fı portás (4 órában)


2. A tanulók összetétele, létszáma A tanulók létszáma 2005 – 2006. tanévben 190 fı volt, ebbıl 150 zenei tanulmányokat folytatott és 40 fı járt a képzımővészeti tagozatra. Tanszakonkénti megoszlás a 2005/2006-os tanévben: • Elıképzı:

11 fı

• Zongora:

30 fı

• Vonós:

27 fı

• Gitár :

16 fı

• Fafúvó:

42 fı

• Rézfúvó:

15 fı

• Ütı:

9 fı

Növendékeink 90%-a százhalombattai lakos, a fennmaradó 10%-ot érdi, ercsi, tárnoki, sóskúti és ráckeresztúri gyerekek teszik ki.

1. Tárgyi feltételek Épület 2005. augusztus 1-tıl iskolánk a Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola emeleti szárnyában kapott elhelyezést. A szárny teljes felújítására a százhalombattai Képviselı testület 38 millió forintot fordított. A meglévı iskolai tantermeket kettéválasztották, így kialakításra került 5 egyéni tanításra alkalmas zeneterem, egy irodai helyiség és egy vezetıi iroda, egy tanári szoba, egy tanári fürdıszoba, három tároló, és egy kamaraterem, mely kb. 40 fıs közönség befogadására alkalmas. A mővészeti iskolai szárny alatt, - a földszinten, a tornaterem folyosóján - alakították ki a rézfúvós termet. Az épület másik szárnyában, az étterem mögött helyezkedik el az ütıs terem, melyben a szellıztetést split klíma biztosítja. A termek hangszigetelése a felújítási terv részeként elkészült, de további munkálatokat igényel, mert a falakba beépített hangszigetelı anyag nem elégséges. 135 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

A szolfézs kötelezı tárgy oktatását csak az általános iskola énektermében tudjuk megtartani, mert saját csoportos oktatásra használható termünk nincs.

A képzımővész tagozat továbbra is a Barátság Mővelıdési Központ egy termében mőködik, változatlan körülményekkel. A Kırösi iskola épületében helyhiány miatt nem helyezhetı el a tagozat.

Hangszerállomány Hangszerbeszerzések: A hangversenyeinken használatos Bösendorfer zongoránk teljes felújítást kapott 2005 nyarán polgármesteri keretbıl, melynek értéke 1 millió forint volt. 2005-2006: fejlesztésbıl 5 klarinét és egy fuvola vétel. 2006-2007: fejlesztésbıl 2 dupla kürt vétele.

Zenetanításhoz szükséges egyéb használati tárgyak Kottaállványok: jó minıségőek, nagyrészük 2002 -ben lett beszerezve Zongoraszékek: 3 db zongorapad és minden teremben jó minıségő, forgó zongoraszék áll rendelkezésre. Metronómok: minden teremben van Kották: Kottatárunkat a 2005/2006-os tanévben blockflöte kottákkal, a 2006/2007-es tanévben pedig zongorakották beszerzésével fejlesztettük. A kottatár idei bıvítését fıként a szolfézs kottaanyag beszerzésével tervezzük.

A képzımővész tagozat eszköz ellátottsága Megfelelı.


Számítástechnikai eszközök A gazdasági és ügyviteli munkák zavartalan lebonyolításához megfelelı a számítógép-állományunk. Rendelkezünk iskolai nyilvántartó rendszerrel, zenei szerkesztı és stúdió szoftverrel, valamint a képzımővész-tagozat számára grafikai programcsomag áll rendelkezésre.

Hangtechnikai berendezéseink: megfelelıek.

Bútorzat

Az átköltözés után, a felújítással egyidejőleg új szekrényeket, tároló bútorokat, és a vezetıi szobába teljesen új berendezést kapott az intézményegység, mely a felújítási összeg részét képezte.


7. számú melléklet Jegyzıkönyv

Felvéve:

A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény mővészeti intézményegységének- 2007. március 1-én 11.00 órai kezdettel megtartott a mővészeti intézményegység helyi tanterveinek módosítása és elfogadása értekezletén az intézményegység kamaratermében.

Jelen vannak: Adorjánné Visontai Katalin

intézményegység vezetı

Liptai Szekeres Erika

intézményegység-vezetı helyettes

Barabásné Gagyi Zsuzsa

adminisztrátor-jegyzıkönyvvezetı

Tantestület tagjai 15 fıvel Adorjánné Visonati Katalin köszönti a megjelenteket, és javaslatokat tesz a jegyzıkönyvezetı és hitelesítık személyére.

Jegyzıkönyvvezetı: Barabásné Gagyi Zsuzsa Hitelesítık: Gagyi Katalin Miklós Adalbert

adminisztrátor tanár tanár

Javaslatokat a tantestület egyhangúlag elfogadta.

Napirendi pont: A mővészeti intézményegység helyi tanterv változtatásainak ismertetése és elfogadása.

Napirendi pontokat a tantestület egyhangúlag elfogadta. 138 KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, SZÁZHALOMBATTA PEDAGÓGIA PROGRAM 2005

Adorjánné Visontai Katalin ismerteti a mővészeti intézményegység Pedagógiai Programjában, a helyi tantervek felülvizsgálatával összefüggı változtatásokat tanszakonként. (Pedagógiai Program Helyi tanterv módosítások) Adorjánné Visontai Katalin kéri a nevelıtestület véleményét, hozzászólását az ismertetett változtatásokhoz. Vélemény, hozzászólás nem hangzik el. Adorjánné Visontai Katalin elfogadásra bocsátja a helyi tanterv módosításait. A nevelıtestület kézfeltartással, egyhangúlag elfogadja. Adorjánné Visontai Katalin megköszöni a részvételt, bezárja az értekezletet.

Jegyzıkönyvet készítette:

Barabásné Gagyi Zsuzsa adminisztrátor

Jegyzıkönyvet hitelesítette:

Gagyi Katalin tanár

Miklós Adalbert tanár

Százhalombatta, 2007. 03. 01.


A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I./

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

1./

Az iskola 2005. szeptember 1. napjától szervezi nevelı-oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

2./

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készíti el helyi tantervét.

II./

ÉRTÉKELÉS FELÜLVIZSGÁLAT

1./

Ezen pedagógiai program 2005. szeptember 1. napjától öt tanévre 2010. augusztus 31. napjáig szól. A minıségbiztosítás kiépítése folyamatában módosítás a programon végezhetı.

A módosításra javaslatot tehet –

az iskola igazgatója,

–

a nevelıtestület bármely tagja,

–

a szakmai munkaközösségek,

–

a fenntartó.

A tanulók és a szülık a DÖK segítı tanárán illetve a SZMK elnökén keresztül tehetnek módosító javaslatot.

A módosítást a nevelıtestület hagyja jóvá és a fenntartó jóváhagyásával, válik érvényessé.


A módosítást mindig a következı év szeptember 1. napjától kell bevezetni.

2./

A

programban

megfogalmazott

célok

és

feladatok

megvalósulását

folyamatosan vizsgáljuk –

szakmai munkaközösségek minden tanév végén,

–

2009/2010. tanévben teljes felülvizsgálatot kell végezni.

III./

A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

1./

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı az iskola honlapján.(korosi.battanet.hu)

2./

A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg:

–

az iskola fenntartójánál,

–

az iskola irattárában,

–

az iskola könyvtárában,

–

az iskola nevelıi szobájában,

–

az iskola igazgatójánál,

–

az iskola igazgatóhelyetteseinél,

–

a munkaközösség-vezetıknél.


TARTALOMJEGYZÉK. Elıszó 2 A pedagógiai program jogszabályi alapjai 2

Recommend Documents