1
TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODA ADATAI..................................................................................................................................... 5 BEVEZETŐ.................................................................................................................................................... 8 AZ EGYES TAGÓVODÁK NEVELÉSI GYAKORLATA ............................................................................................ 9 ALAPELVEINK:............................................................................................................................................ 10 NEVELÉSI CÉLUNK: ..................................................................................................................................... 10 GYERMEKKÉPÜNK: ..................................................................................................................................... 11 PEDAGÓGUSKÉPÜNK: .................................................................................................................................. 11 DAJKAKÉPÜNK: .......................................................................................................................................... 11 GYERMEKKÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, HAGYOMÁNYŐRZŐ FELADATOK ........ 12 AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI..................................................................................................... 13 AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI ......................................................................................................... 13 KÁLVIN ÚTI ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA .......................................................................................... 15 NEVELÉSI GYAKORLATUNK RENDSZERÁBRÁJA ........................................................................................ 17 BEMUTATKOZÁS .................................................................................................................................... 18 ALAPELVEINK, NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA ....................................................................................... 23 NEVELÉSÜNK SZÍNTERE: A KÖRNYEZET, AMELYBEN EGÉSZSÉGESEN ÉLÜNK .............................................. 25 A GYERMEK LEGTERMÉSZETESEBB MEGNYILVÁNULÁSAI ......................................................................... 33 FEJLESZTŐPROGRAMUNK „ÖSSZEKÖTŐ HÍDJA” AZ ANYANYELVI NEVELÉS................................................. 38 A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI ......................................................................................................... 39 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A CSALÁDDAL, ÉS MÁS, NEVELÉST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEKKEL, SZAKEMBEREKKEL .................. 46 KINIZSI ÚTI ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................................... 47 ÓVODATÖRTÉNET – HELYZETKÉP ............................................................................................................ 49 ÓVODÁNKRÓL, PROGRAMUNKRÓL RÖVIDEN SZÜLŐKNEK, ÓVODAHASZNÁLÓKNAK, SZAKEMBEREKNEK ..... 52 GONDOLATAINK AZ ÓVODÁRÓL, A GYEREKRŐL, A SZÜLŐRŐL ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSRÓL ..................... 55 FREINET-MOZAIK ................................................................................................................................... 58 A FREINET-PEDAGÓGIA RENDSZERÉNEK VÁZLATOS ÖSSZEFOGLALÁSA ..................................................... 60 FREINET SZELLEMISÉGE AZ ÓVODÁBAN ................................................................................................... 61 A TEVÉKENYSÉGEK, A KÉSZSÉGEK-KÉPESSÉGEK ÉS AZ ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS ÁTTEKINTÉSE ........................... 73 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A CSALÁDDAL, ÉS MÁS, NEVELÉST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEKKEL, SZAKEMBEREKKEL .................. 81 INKLUZÍV PEDAGÓGIA ............................................................................................................................ 82 KODÁLY ÚTI ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA ......................................................................................... 85 BEVEZETŐ ............................................................................................................................................. 87 BEMUTATKOZÁS .................................................................................................................................... 87 NEVELÉSI KONCEPCIÓNK RENDSZERÁBRÁJA ............................................................................................ 90 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .......................................................................................................... 91 ÓVODÁNK CÉLJA .................................................................................................................................... 95 ALAPFELADATOK ................................................................................................................................... 96 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ................................................................................................ 102 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A CSALÁDDAL, ÉS MÁS, NEVELÉST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEKKEL, SZAKEMBEREKKEL ................ 110 ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................................................... 111 MÁTYÁS KIRÁLY ÚTI ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA .......................................................................... 113 BEVEZETŐ A PROGRAMHOZ................................................................................................................... 115 A PROGRAM KIVÁLASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÓJA ............................................................................... 116 A GYERMEKI MOZGÁST FEJLESZTŐ PROGRAM TARTALMI FELÉPÍTÉSE ...................................................... 117 A PROGRAM SZERKEZETI EGYSÉGE ........................................................................................................ 118 A GYERMEKI MOZGÁST FEJLESZTŐ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ................................................................... 118 A NEVELÉS FELADATRENDSZERE ........................................................................................................... 118 MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE...................................................................................................... 121 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 133
3
BÉLMEGYERI EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE NEVELÉSI PROGRAMJA................................................... 141 I. HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL............................................................................................... 143 II. AZ ÓVODA ............................................................................................................................... 144 III. AZ ÓVODA ÉS EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE SZEMÉLYI FELTÉTELEI: .................. 145 IV. AZ ÓVODA-BÖLCSŐDE TÁRGYI FELTÉTELEI .................................................................... 147 V. ÓVODÁNK SAJÁTOS CÉLJA: ................................................................................................. 148 VI. NEVELÉSI GYAKORLATUNK RENDSZERÁBRÁJA ............................................................. 150 VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: .................................................................................. 151 VIII. A FELADATOK KERETEI ................................................................................................... 153 IX. TEVÉKENYSÉGFORMÁK ....................................................................................................... 161 X. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE: ................................................................................. 173 MURONYI ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................................... 175 I. HELYZETELEMZÉS....................................................................................................................... 177 1.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZERE .................................................................................... 177 2. AZ ÓVODA PROFILJA................................................................................................................... 179 3. HELYI NEVELÉSI PROGRAM A TEVÉKENYSÉGEK TÜKRÉBEN............................................. 182 4. AZ ÓVODA STRUKTÚRÁJA ......................................................................................................... 196 5. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE........................................................................................ 197 6. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI, MEGEMLÉKEZÉSEI................................................. 199 7. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE AZ ÓVODÁBAN ........................ 202 AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE............................................................... 203 KÖZVETLEN BELSŐ PARTNEREINK ............................................................................................................. 203 KÖZVETLEN KÜLSŐ PARTNEREINK ............................................................................................................. 204 KÖZVETETT KÜLSŐ PARTNEREINK ............................................................................................................. 207 SAJÁTOS FELADATAINK....................................................................................................................... 211 GYERMEKVÉDELEM .................................................................................................................................. 211 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK ........................................... 213 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.................................................................................. 214 CIGÁNY GYERMEKEK FELZÁRKÓZTATÓ NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................... 214 INTÉZMÉNYÜNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI ............................................................................................ 214 A PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA....................................... 215 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI / KOMPETENCIÁI/ AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN ................................................................ 215 A PROGRAM MŰKÖDÉSÉT TERVEZŐ, ELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ DOKUMENTUMOK .............................................. 218 A NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSE ............................................................................................................... 218 A NEVELŐMUNKA ÉRTÉKELÉSE.................................................................................................................. 219 A PROGRAM EGY-EGY RÉSZTERÜLETÉNEK FEJLESZTŐ, INNOVATÍV ÉRTÉKELÉSE ÉVENKÉNTI CIKLUSBAN ...... 219 A NEVELŐMUNKA MINŐSÉGFEJLESZTÉSE ................................................................................................... 221 AZ ÓVODÁBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA MÉRÉSE .......................................................................................... 222 FELHASZNÁLT IRODALOM.................................................................................................................. 223 ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT.......................................................................................................... 225 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK....................................................................................................................... 226 HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM .................................................................................................... 228 MEZŐBERÉNYI ÓVODÁK CIGÁNY NEVELÉSI PROGRAMJA.......................................................... 239 A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL ............. 246
4
AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda neve: Mezőberényi Kistérségi Óvoda Cím: 5650 Mezőberény, Kálvin u. 2-4. Levelezési cím: 5650 Mezőberény, Munkácsy u. 10. Telefon/Fax száma: 06/66/421-870 E-mail címe ovoda@mezobereny. hu Az óvoda fenntartója: Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Cím: 5650 Mezőberény 5650 Kossuth tér 1. Telefonszám: 06/66/515-515 Az óvoda fenntartója: Bélmegyer Község Önkormányzati Képviselő-testülete Cím: 5643 Bélmegyer, Petőfi u. 2. Telefonszám: 06/66/420-011 Az óvoda fenntartója: Murony Község Önkormányzati Képviselő-testülete Cím: 5672 Murony, Földvári u. 1. Telefonszám: 06/66/427-159 Tagintézmények neve, címe: 1. Kálvin úti tagóvoda, székhely 5650 Mezőberény, Kálvin út 2-4. Telefon: 06/66/352-900 2. Kinizsi úti tagóvoda 5650 Mezőberény, Kinizsi út 13. Telefon: 06/66/352-577 3. Kodály úti tagóvoda 5650 Mezőberény, Kodály Z. út 8. Telefon: 06/66/352-555 4. Mátyás király úti tagóvoda 5650 Mezőberény, Mátyás Király út 2. Telefon: 06/66/352-266 5. Bélmegyeri Egységes Óvoda-Bölcsőde Intézményegység 5643 Bélmegyer, Szabadság tér 1. Telefon: 06/66/420-011 /16 mellék 6. Muronyi tagóvoda 5672 Murony, Arany J. u. 3. Telefon: 06/66/427-159 Az óvoda vezetője: Gubis Andrásné Alapító okirat száma: 322/2011.(VI.27)
5
Nevelési Programunk módosítása a következők miatt vált szükségessé. – 253/2011./V.16./ sz. önkormányzati határozat SZINN óvoda fenntartói jogának megszüntetése és átengedése a Magyar Evangélikus Egyháznak, –
Murony csatlakozása
– A 255/2009. (XI. 20.) számú Kormányrendelettel módosított Óvodai nevelés országos alapprogramja – Integrációs óvodai fejlesztő program (IPR) – Kompetencia alapú óvodai programcsomag elemeinek felhasználása a nevelő munka során. Nevelési programunk jogszabályi háttere: 1991. évi LXIV. Törvény a Gyermekek jogairól 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az „Óvodai Nevelés országos alapprogramja” kiadásáról és annak módosítása 255/2009. (XI.20.) Kr. 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai •
95. §-a (1) bekezdésének j) – Óvodai integrációs program
2003 évi CXXV. törvény az „Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” 1997. évi XXXI. törvény a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997 (IX.10.) Kormányrendelet a „gyámhatóságok valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról” 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a „Nevelési-oktatási intézmények működéséről” és módosításai •
20/B. § a) gyermek fejlődésének nyomon követése b) ennek dokumentálása, fejlesztési terv készítése, szülők tájékoztatása
•
Vegyes rendelkezések: 39/D, 39/E képesség-kibontakoztató felkészítés, óvodai személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program
2/2005. (III.01.) OM rendelet a „Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve” kiadásáról 32/ 1997 (XI.5. / MKM rendelet a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve” kiadásáról
6
A programot benyújtja az óvoda nevelőtestülete nevében Gubis Andrásné óvodavezető. - Az óvodai nevelési program csak a fenntartó által jóváhagyott „Helyi Nevelési Program” által történhet. - Az óvodai nevelést a teljes nyitva tartás idejében óvodapedagógus irányítja, szolgáltatások ideje alatt is biztosítunk óvónői részvételt, vagy szülői felügyeletet pl.: néptánc, hittan, úszás, délutáni mozgásfejlesztés, stb… - Az SNI és HHH gyermekekre minden területen az óvoda összes dolgozója kiemelten figyel. Olyan óvodák vagyunk, ahol az inkluzív, integrált, migráns, multikulturális, vagy ahogy, Európában nevezik interkulturális gyermekek nevelését támogató szemlélettel rendelkezünk. Az esély egyenlőséget a hátránycsökkentő pedagógiai attitűd, valamint a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását segítő elveink vannak. - A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknek az önazonosság megőrzését nyelvük, hagyományaik ápolását, gyakorlását biztosítjuk. - A kompetencia alapú óvodai programcsomag elemeit az óvodák helyi programjának megfelelően felhasználjuk.
7
„A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg, amit az óvoda nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést. Amit a gyermek az óvodában kap, az egyúttal a közéletnek lesz az alkotóeleme. - Az egész ország közízlésére kihat.” /Kodály Zoltán/
BEVEZETŐ
Mezőberény három nemzetiség (magyar, német, szlovák) lakta település, amelynek története 1723. éveitől íródik. A három nemzetiség az együttélés során a fegyver helyett a békét, a különbözőség elfogadását és megőrző szeretetét választotta. Mindhárom nemzetiségnek az 1890-es években óvodát építettek, az akkori elöljárók. A 100 évesnél is idősebb óvodai épületekben (Kálvin, Kodály, Luther), még ma is óvodai nevelés folyik, ahol a nemzetiségi hagyományok felelevenítése és ápolása fontos cél. A gyermeklétszám növekedése miatt 1951-ben a Kinizsi úti óvoda, 1953-ban a Gorkij úti óvoda, 1960-ban a Liget téri óvoda, és 1979-ben a Mátyás király úti óvoda épületeivel bővült az óvodai hálózat. 2011. szeptember 1-től a Széchenyi István Német Nemzetiségi óvoda fenntartói joga a Magyar Evangélikus Egyházhoz kerül. Intézményünk négy mezőberényi óvodával rendelkezik, melyek területileg a város szélein helyezkednek el, ezáltal nehezebben tudjuk arányosan biztosítani a mezőberényi óvodáskorú gyermekek ellátását, (mivel a központban lévő óvodánk egyházi fenntartóság alá került). Ezen kívül, egy Bélmegyeri Egységes Óvoda-Bölcsőde és egy Muronyi tagóvoda tartozik az intézményünkhöz. A csoportok száma 16, melyek osztott részben osztott és vegyes csoportszerkezetűek. Minden óvoda gázfűtéses, megfelelő komfortfokozatú. Két tornateremmel, s a csoportleépítések miatt 1 tornaszobával rendelkezünk. Óvodáink jól felszereltek, tiszták, vonzóak. Esztétikus belső és külső környezetben tudjuk fogadni a mezőberényi, bélmegyeri és muronyi családok óvodás korú gyermekeit. Az óvodák évek óta igyekeznek az odajáró gyermekek fejlettségének, a szülők igényeinek megfelelő, egyéni arculatú célokat megfogalmazni.
8
Az egyes tagóvodák nevelési gyakorlata Programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a néphagyományra, a szlovák nyelv hagyományápolására épít. Kálvin úti óvoda:
A pedagógiai programunkban kiemelt szerepet kap az egészséges környezet, amelyben élünk, a harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, és értelmi érettség kialakítása. A fejlesztést a gyermekek alapvető megnyilvánulási módjára a MOZGÁSRA, és fő tevékenységi formájára a JÁTÉKRA alapozva valósítja meg.
Kinizsi úti óvoda:
Pedagógiai programunk legfontosabb alapelemei: Természetközeliség-Életközeliség-Tevékenységközpontúság Pedagógiai programunk a személyiség egészének fejlesztését állítja a középpontba. Figyelembe veszi a gyermekek eltérő fejlettségét és ennek megfelelően differenciált eljárásokat alkalmaz. Freinet pedagógiája egy tevékenységközpontú, öröm és sikerorientált, a gyakorlatból építkező és általa fejlődő pedagógia.
Kodály úti óvoda: A szlovák nemzetiségi nyelv megőrzésével, a néphagyományőrzés szellemiségének éltetésével, valamennyi nevelési területet hangsúlyozva, történik, a gyermekek képességének fejlesztése, az iskolai életre való felkészítés. Mátyás király úti óvoda: A mozgásfejlesztésre épülő óvodai program a gyermekek nevelésében kiemelten foglalkozik a testmozgással, a mozgás szeretetére épülő életvitellel, a mozgásos életmód megalapozásával. A program a kultúra átadását az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel valósítja meg. Bélmegyeri Egységes Óvoda-Bölcsőde: Programunk a családdal szorosan együttműködve, az egyéni fejlődési tempó figyelembe vételével, öntevékenységgel és játékkal a teljes személyiség fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására is alkalmas az óvoda. Muronyi óvoda Pedagógiai programunk „madárbarát” program melyben a környezeti nevelés kiemelt feladatként szerepel. A gyermekek fejlesztése az egyéni és az életkori jellemzők ismeretében a teljes személyiség kibontakozásának elősegítésével történik.
9
Alapelveink: • • • • • • • • • • • • • • •
• • • • •
Lelki nevelés, nyugodt, szeretetteljes, biztonságos, érzelem gazdag óvodai környezetben, amelyben a gyerekeket szeretet, és megbecsülés övezi. A nevelésünk lehetővé teszi és segíti, a gyermekek személyiség fejlődését, a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását. A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. Olyan gyermekeket nevelünk, akik képesek dönteni és önállóan véleményt alkotni. A szabad játék kiemelt szerepének előtérbe helyezése, a szabad játék lehetőségének biztosítása. Saját és mások elismerésére nevelés. Az óvónőink és dajkáink azonosulási mintaként szolgálnak óvodásaink számára Kulcsszerepük van óvodapedagógusainknak elfogadó, segítő, támogató attitűdjük által, különösen az SNI, HHH gyermekekre fókuszálva. Az óvoda a gyermekek által használt tárgyi felszereléseket hozzáférhető és biztonságos módon helyezi el. (egyenlő hozzáférés biztosítása) Környezettudatos magatartás, szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, környezetüket Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedést, a rugalmas beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A gyermekeket megillető jogok biztosítása (1991. évi LXIV. tv. a gyermekek jogairól). Életkorhoz és egyéni képességekhez igazodó műveltség tartalmakat közvetítünk Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A tudatos beszélő környezet kialakításával és biztosításával ösztönözzük és fenntartjuk a gyermekek beszélő kedvét. Különös figyelmet fordítunk az SNI és HHH- gyermekekre. A gyermeki igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, esztétikai élmények befogadására, külön figyelmet fordítva az SNI, HHH gyermekek számára. Gondoskodunk a gyermeki szükségletek életkorának megfelelő kielégítéséről. Törekszünk a természetes társas szükségletek kielégítésére, Biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. (kultúrák egyenrangú kezelése) Tiszteletben tartjuk a családok hitéletét.
Nevelési célunk: •
A gyermekek egyénre szabott fejlesztése: a kulcskompetenciák hangsúlyozásával, élményen és mozgáson alapuló tapasztalatszerzéssel, a felfedezés örömét biztosítva, ami áthat minden tevékenységet, mely derűs otthonos érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkörben történik, a különbözőség tiszteletben tartása mellett
10
Gyermekképünk: • • • • • •
Gyermekeink legyenek őszinték, derűsek. Forduljanak bizalommal a felnőttekhez, és szeretettel a társaik felé. A tevékenységekben örömmel és önként vegyenek részt, és élvezetes játéknak tekintsék azt. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat. Óvják, védjék, alakítsák környezetüket. Legyenek nyitottak, érdeklődők, önállóak, magukat kellőképpen értékelni tudó, toleráns gyermekek.
Pedagógusképünk: • • • • • • •
Az óvodapedagógus a nevelőmunka kulcsszereplője Gyermekszerető, a gyermekek érdekeit maximálisan szem előtt tartó, türelmes, empátiás készséggel rendelkező óvodapedagógusok. Akik tetteikkel sugározzák a gyermekek felé, hogy: „tisztellek TÉGED, fontos vagy NEKEM, csakis RÁD figyelek, és segítek NEKED, ha szükséged van a segítségemre. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára Képes a pedagógiai megújulásra, innovatív, alkalmazza a modern információs és kommunikációs technikákat. A szülők felé a tiszteleten, bizalmon és jó szándékon alapuló, kölcsönös partnerkapcsolat-teremtő képesség.
Dajkaképünk: • • • • •
gyermeki jogokat, minden esetben, tiszteletben tartja derűs, otthonos, szeretetteljes légkör kialakításával, érzelmi biztonságot nyújt a gyermekek számára segítőkész, elfogadó, támogató a gyermekekkel viselkedése, beszéde példamutató, rendelkezik munka végzéséhez szükséges kompetenciákkal. bizalmasan kezeli a rábízott információkat
Az óvodák alapelve, célja, nevelési tartalma jól tükrözi, hogy mennyire fontos számunkra a GYERMEK. • Az egyénre szabott fejlesztés, • az élményen, mozgáson alapuló tapasztalatszerzés, • a felfedezés öröme, • a derűs, otthonos, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör, • a különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. Nevelőtestületünk jól felkészült óvodapedagógusokból áll, akik alkalmasak a pedagógiai munka magas szintű végrehajtására, a pedagógiai megújulásra. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szakmai tudásuk fejlesztése, hogy az új kihívásoknak minél jobban megfeleljenek.
11
Óvónő és dajka együttműködése, gyermek és dajka kapcsolata Programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. Egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával hatást gyakorol a gyermekekre. A program szellemében eddig is tájékoztattuk elképzeléseinkről, módszereinkről, hogy hogyan kívánjuk a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Megbecsülésünket, bizalmunkat a dajkák iránt folyamatosan építjük, erősítjük, egyenrangú partnerként bevonva őket nevelési folyamatainkba. Dajkáink egy kivételével dajkaképző bizonyítvánnyal rendelkeznek, amely segít, az új kihívásoknak való megfelelésnek.
Gyermekközösséggel kapcsolatos ünnepek, megemlékezések, hagyományőrző feladatok •
az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, a hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, a türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak.
•
A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, felelősöket az óvodai nevelőtestület a munkatervében határozza meg.
•
Az óvoda hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: o
Március 15, augusztus 20 és október 23
o
Köszöntések (Anyák napja, gyermeknap, évzáró vidám nap)
o
Gyermekközösségi hagyományok (mikulás, karácsony, télbúcsúztató, farsang, tavaszköszöntők, húsvét, pünkösd, madarak, fák napja, Föld napja, majális)
o
Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név és születésnapjáról.
o
Ajándékkészítés különböző alkalmakra (bölcsődés gyermekeknek, óvodától búcsúzóknak, hosszabb ideig hiányzóknak, nő és anyák napjára, karácsonyra, húsvétra, stb.)
o
Népi hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, és a népi kézműves technikákkal való ismerkedés.
o
Színház és mozi látogatás, kirándulások, sport napok szervezése stb.
Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel. A helyi nevelési programban nem szereplő kirándulásokkal, mozi-, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges.
12
AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI Óvodánkban összesen 54 fő dolgozik. Az óvoda dolgozói
Jelenleg
Óvodapedagógus Dajka Technikai kisegítő (Murony) Ügyintéző Karbantartó
32 16 1 1 1
1999. szeptember 01-től szükséges létszám 32* 16*
•
Törvény által számítható létszám (1993. LXXIX. tv. 1-es; 3-as melléklet)
•
A dolgozói létszám a törvényi minimumnak megfelel.
1 1
A pedagógusok képesítése. -
közoktatás vezető szakvizsgát tett.........................................................................3.fő szakértői szakvizsgát tett .....................................................................................1 fő fejlesztő pedagógusi szakvizsgát tett ....................................................................3 fő mentálhigiénés szakvizsgát szerzett......................................................................2 fő beszédfejlesztő szakvizsgát tett ............................................................................1.fő gyógypedagógiai végzettséggel rendelkezik ........................................................1 fő gyógytestnevelési képesítéssel és szakvizsgával rendelkezik ...............................3 fő tanügyigazgatás korszerű nevelési ismeretek szakvizsga ......................................1.fő speciális torna, képesítést szerzett ........................................................................1 fő szlovák nemzetiségi óvodapedagógusi diplomát szerzett .....................................4 fő drámapedagógus ..................................................................................................1 fő 2 éves kortól az óvodában ....................................................................................2 fő beszédfejlesztő képesítéssel rendelkezik ..............................................................1 fő 120 órás fejlesztőpedagógus képesítést szerzett ...................................................3 fő 120 órás képzési kötelezettségét teljesítette több továbbképzés keretében...........14 fő
AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI Óvodáink rendelkeznek azokkal a feltételekkel, eszközrendszerrel, amely biztosítja a nevelési programunk megvalósítását, azonban folyamatosan szükség lesz karbantartásukra, bővítésükre./ Részletesebben a részprogramokban / „Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere”, a 2 számú mellékletben található, ahol az intézményre vonatkozóan részletesen van felsorolva, a közoktatási – oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereltségéről szóló jegyzékben.
13
„Aki fát ültet, annak türelemre van szüksége, Nem húzhatja ki mindennap a földből, hogy megnézze, Nőtt-e már a gyökere?” /görög bölcsesség/
Nevelésünk színtere a környezet, amelyben egészségesen élünk, a játékra és mozgásra alapozva. 15
Nevelési gyakorlatunk rendszerábrája NEVELÉS CÉLJA
FELADATA
NEVELÉSÜNK SZÍNTERE A KÖRNYEZET, AMELYBEN EGÉSZSÉGESEN ÉLÜNK
LEGTERMÉSZETESEBB GYERMEKI MEGNYILVÁNULÁSOK JÁTÉK
MOZGÁS
„ÖSSZEKÖTŐ HÍD” ANYANYELVI NEVELÉS
A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI • MESE – VERS • ÉNEK – ZENE – ÉNEKES JÁTÉK • RAJZOLÁS – MINTÁZÁS – KÉZIMUNKÁZÁS • KÖRNYEZET TÉRI-FORMAI MENNYISÉGI MEGISMERÉSE • MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK • TANULÁS
ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE
CSALÁD
INTÉZMÉNYEK
A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 17
„A társadalom újjászervezésének döntő eszköze a nevelés.” John Dewey
Bemutatkozás Helyzetképünk Óvodánk az 1800-as évek végén épült, a Magyargát út és a Vakaró utca sarkán, az akkori szabályoknak megfelelően. 1895. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit: „Árpád kisdedóvoda” néven. Téglafalú, cserepezett, deszkával padozott, nyitott folyosós épület, óvodai típusterv alapján készült. Takarékosságból az előszobát és a nyugvószobát kihagyták, melynek hiányát mind a nevelők, mid a gyerekek évtizedeken keresztül érezték. Az épület az átadást követő 80 évig nem szorult nagyobb felújításra. A szűkös csoportszobában kevés játék és szegényes bútorzat volt. A gyakran 100 fő feletti csoportot feltételezhetően jól képzett nevelők irányították. A módszert abban az időben az óvónő jelentette és az őt segítő dajka néni, aki nem csak a gondozási, de a nevelési faladatokból is kivette részét. Alapvető feladataik közé tartozott a gyermekek érzelemvilágának gazdagítása, testük ápolása, edzése, értelmük tervszerű gyarapítása. Többféle tevékenységben vehettek részt a gyermekek, mint: kézimunkázás, mese, ima, beszéd és értelemgyakorlatok, magyar nyelv ismerete, ének, munkaszerű foglalkozások. 1924-26-ig iskolai oktatás is folyt, ezekben az években, az óvodások a munkateremben tartózkodtak. Az elmúlt több mint 100 év alatt többször megkísérelték, - különböző rendelkezésekkel elérni - hogy minden óvodás korú gyermek járjon óvodába. E törekvésnek a szegénység, ruhátlanság vetett gátat, mely leginkább a két világháború közötti időkben volt jellemző. A későbbi évtizedekben, - az anyák magasabb számú munkába állása idején – az óvoda megőrző funkciójára egyre nagyobb szükség lett. A kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében az 1970-es években korszerűsítésre és bővítésre került sor, újabb férőhelyek kerültek kialakításra. Növekedett a csoportok és a nevelők száma, azonban a bejáró gyerekek és az óvodába beíratottak száma is nőtt. Szakképzett óvónőkkel, tudatos nevelői magatartással, változatos, bővülő tevékenységformákkal az óvodák egyre színvonalasabb munkát láttak el. További célul az óvodás korú gyermekek megfelelő körülmények közötti nevelését tűzték ki, mely napjainkra megvalósulni látszik. Évszázados örökségünk magán az épületen túl a nevünk, melyet városunk lakossága a mai napig „magyar óvoda” néven ismer. Óvodánk városi viszonylatban nagy vonzáskörzettel rendelkezik. A gyerekek többsége kertes családi házakból érkezik hozzánk, néhányan emeltes házban élnek. Körzetünkbe tartozik az ún. „London”, ahol a mezőberényi cigány lakosság egy része él, óvodásaink közel húsz százaléka kerül hozzánk ebből a városrészből. Ennél több a hátrányos helyzetű, és tizenöt százalék körüli a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ezek a hátrányok több okra vezethetők vissza: jelentős a munkanélküli szülők és a munkahelyek száma, esetenként alacsony az iskolázottság, a bizonytalan szűkös anyagi lehetőség miatt gyakran csak élelemre jut, vagy arra sem. Sokan egyik napról a másikra élnek. Ebben a helyzetben a szülők egyre nehezebben tudják biztosítani gyermekeik egészséges fejlődését. Ezeken a nehézségeken is szeretnénk segíteni saját lehetőségeink és eszközeink keretein belül. 18
Felmérésünk eredményének adatai: • •
Az egyedül nevelő szülők száma tíz százalék alatti. A szülők 7 %-a felsőfokú végzettségű; 27,25%-a érettségizett; 48,25 %-a szakmunkás; 17,5 %-a nyolc, vagy kevesebb osztályt végzett.
•
Van munkahelye a szülők 61 %-nak, 17 % munkanélküli, vagy alkalmi munkás, 17 % gyesen lévő anya, 5 % főállású anya.
A szülők foglalkozás szerinti m egoszlása
nincs munka
főállású a.
van munka
gyes
•
Megítélésük szerint nevelési stílusuk elsősorban féltő, következetes, szigorú, de gyakran engedékeny.
•
Minden szülő jutalmazza gyermekét. Mentalitásuk és anyagi lehetőségük szerint, vagy afelett. Többen bevallják, hogy nagyon ritkán testileg is fenyítik gyermeküket, ha megérdemlik. Legtöbbször szereplő büntetés a TV nézés, számítógépezés megvonása.
19
•
Családi légkörüket van, aki nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak tartja, szeretetteljesnek érzi, de gyakran szerepel a feszült, problémákkal, anyagi gondokkal küszködő megjelölés is.
•
A szülők fele sokszor játszik együtt gyermekével, mesél esténként, a többiek alkalmanként, ritkán, mert nincs idejük, türelmük. Rendszeresen szerveznek maguknak hétvégi programokat.
•
A legtöbb szülő úgy ítéli, hogy gyermeke legkedveltebb otthoni tevékenysége a Tv nézés. Ezt követi a rajzolás, együtt játszás más gyerekekkel, közös munka, segítés, mesekönyv-nézegetés. Néhányan megemlítették a családi társasjátékot is.
•
Fontos volt, hogy megtudjuk azt is, hogy miért választották a szülők a mi óvodánkat. Legtöbben azért, mert már járt ide gyermekük, vagy ismerősük ajánlotta. Elégedettek voltak munkánkkal, tetszett nekik az itt folyó munka. Néhányan azért, mert közel laknak, így kényelmes.
•
A szülők legfőbb elvárása az óvodával szemben: érezze magát jól a gyermek az óvodában, valamint az iskolai életre való felkészítés. Ezen belül fontosnak tartják, hogy az óvónő tanítsa sok versre, dalra gyermeküket, segítse kibontakoztatni képességeiket. A gondozás és a nevelés csak kevesek elvárásai közt szerepel.
•
Minden szülő biztosított arról, hogy továbbra is számíthatunk segítségükre.
Eddigi benyomásaink a szül ői igényekkel és sajátosságokkal kapcsolatban, a felmérések eredménye és a helyi nevelési programunk alkalmazásának tapasztalata megerősít bennünket abban, hogy a megkezdett úton kell tovább mennünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a család felelősségét és szerepét nem vállalhatjuk át. A helyi programot – a törvényi változások kívánta kis változtatással– kell tovább folytatnunk, ami prevenciót, speciális fejlesztést biztosít. Arra támaszkodik, ami a gyermekek számára a legtermészetesebb: m o z g á s é s a j á t é k . Az óvoda a családdal együtt felelős a gyermek személyiségének fejlődéséért, mely optimális esetben kiegyensúlyozott kapcsolatot feltételez a család és az intézmény között, a hátrányos szociális háttérből érkező gyermekeknél az óvoda hangsúlyozottabb szerepet kap. Feladatunk kiegészül azzal, hogy a családban felébresszük a felelősségérzetet, példát mutassunk, nevelési értékeket közvetítsünk. Tehát a szülőkkel való kapcsolattartás fontos feladatunk a hatékony együttműködés érdekében. A gyerekek idejük jelentős részét az óvodában töltik. A nevelői munka során a problémás esetekben az okokat feltárva kezdődik a hátrányok megoldásának keresése. (A koragyermekkori intervenció, az egyes családok sajátosságainak figyelembevétele, a partneri kapcsolat alapja, a család és az intézmény együttnevelésének feltétele, mely azokra a családokra különösen vonatkozik, akik a legnehezebb szociális körülmények között élnek, függetlenül attól, hogy a szülők járnak e dolgozni vagy sem.) Szükség esetén a gyermekvédelmi felelős jelzi a problémát a gyermekjóléti szolgálat felé, mely minden esetben egyeztetést, a probléma fennállásáig folyamatos együttműködést jelent, tehát gyermekvédelmi felelős közvetít és koordinál a szakmai szervezetekkel. Segítséget ajánl és nyújt - lehetőségekhez mérten - a rászorulóknak.
20
Gyermekképünk Olyan gyereket szeretnénk nevelni, aki elfogadja önmagát és másokat. El tudja látni maga körül a feladatokat, megoldja apróbb gondjait, kielégíti szükségleteit, elrendezi kisebb konfliktusait, nem támad, de meg tudja védeni magát. Van önálló véleménye, képes egyszerű döntések meghozatalára, biztonsággal tájékozódik környezetében, szereti szülőhelyét és védi közvetlen környezetét, megbízhatóan közlekedik az utcán. Jó szokásokkal rendelkezik, vidám, barátságos, toleráns, türelmes, segítőkész, fegyelmezett, udvarias, edzett, egészséges. Ismer praktikus eljárásokat, biztonsággal használja a tevékenységeihez szükséges eszközöket. Ezen tulajdonságok birtokában képessé válik arra, hogy az iskolai közösségbe zökkenőmentesen beilleszkedjen.
Óvodakép Olyan óvoda vagyunk; ahol szakmailag jól felkészült, emberileg értékes felnőttek várják szeretetteljes, érzelmileg biztonságos, nyugodt, nyitott, családias légkörben a gyerekeket és szüleiket. Elsődlegesnek tartjuk a gyermeki jogok érvényesülését, a társas igényeik és szükségleteik kielégítését. A gyermekeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom veszi körül. Biztosítjuk a ránk bízott gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Ennek érdekében az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus irányítja a tevékenységeket. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek nemétől függetlenül részt vehessen bármely tevékenységben, ugyan akkor erősítjük a nemek közötti illemszabályokat. Egyenlő feltételeket biztosítunk minden gyermek számára, tág lehetőséget nyújtunk a differenciált fejlesztésre, a képességek – kompetenciák – sokoldalú kibontakoztatására, az integrált nevelésre, ezen belül a sajátos nevelésű igényű és halmozottan hátrányos gyermekek szükségleteinek kielégítésére, a különbözőségek, a másság elfogadására, tiszteletére. Ez nemcsak külső jegyekben mutatkozik meg, hanem belső tulajdonságokban, valamint a szocializáltság fokában is. A megváltozott külső társadalmi környezet kihívásaira reagálva, a családokban és a gyermekekben végbemenő változásokhoz alkalmazkodva folytatjuk munkánkat. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésben szerzett tapasztalatok által felkészültünk a migráns gyermekek fogadására is, alkalmazzuk a multikultúrális és interkultúrális nevelés elveit. Nevelőmunkánk tudatos, tervszerű rendszeres és következetes. Egyszerű dolgokat gyakorolunk „hangyaszorgalommal”, sok-sok szeretettel, természetes módon, amit a gyerekek jó játéknak, kellemes időtöltésnek élnek meg. Követésre méltó mintát mutatunk, kulcsszereplői vagyunk a folyamatoknak elfogadó, segítő, támogató attitűdünkkel. Mi felnőttek magatartásunkban olyanok vagyunk, amilyet a gyerekektől is elvárunk, úgy a felnőttekkel egymás közt, mint a gyerekekkel szemben. Emberi beállítódásunk (attitűd), nevelési gyakorlatunk következtében a gyerekek jól érzik magukat, szeretnek óvodába járni. Ez a tény megnyugtatja a szülőket, és bizalommal fordulnak felénk. Láthatják, hogy nincsenek előítéleteink, nem teszünk különbséget a gyerekek között, tapasztalatunk, hogy a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakulásához a gyerekek boldogságán, az óvodához való szoros kötődésén keresztül vezet az út. 21
Hitvallásunk: „Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. A felnőtt szakembernek kell ismernie a módját, és vállalni azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a gyermek az új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, s eközben boldog gyermekkorát megőrizhesse!” (Porkolábné Dr. Balogh Katalin)
Személyi feltételeink Óvodánk három csoportjában jelenleg 9 nevelő dolgozik. Óvónők száma Szakképzett dajkák száma
6 fő 3 fő
A tagóvoda vezetője mentálhigiénés szakvizsgával rendelkezik. Egy óvónő mozgásfejlesztő óvodapedagógusi képesítéssel és óvodai szakértői szakvizsgával rendelkezik. Egy óvónő gyógytestnevelési szakvizsgával rendelkezik. Egy óvónő Sindelar tanfolyamot végzett, jelenleg óvodai-fejlesztőpedagógus szakvizsgás képzésen vesz részt. Egy óvónő fejlesztőpedagógiával kapcsolatos speciális ismereteket szerzett tanfolyami keretek között. Nevelőközösségünk tagjai szakmailag jól képzett, felkészült, megújulásra törekvő nevelők, akik tisztelik egymást, képesek az együttműködésre. Említésre méltó a közösségben az önképzésre, a továbbképzésre, a szaktudás megújítására való törekvés.
Tárgyi feltételeink Az óvoda épülete több mint 100 éves. Az elmúlt évben elvégzett külső és belső festéssel, meszeléssel, állaga jól megőrizhető, azonban az ablakok cseréje sürgetővé vált. A főépültben 3 csoportszoba, 1 gyógytorna szoba, pályázati pénz függvényében üzemelő sószoba, 2 felújított gyermekmosdó és wc, felújított mosókonyha, tálaló konyha, iroda és öltöző található. A melléképület is megújult, ahol raktárak és egy szín található. Belső berendezésünket folyamatosan gyarapítottuk. Ma már minden csoportszobában új natúr színű szekrények, polcok – amin a gyermekek által használt eszközök jól elérhető helyen biztonságosan vannak tárolva – új gyermek asztalok, gyermek székek találhatók. Az egyik csoportban galériát, egy másik csoportban bővítéssel mozgásfejlesztő területet alakítottunk ki. Sok korszerű fejlesztő eszközünk és játékunk van, amit pályázatok útján szereztünk be. Tudatosan vásároltunk olyan jó minőségű játékokat és eszközöket, amelyek a programunk megvalósítását segítik. A csoportszobákban jelentős helyet foglalnak el a mozgásfejlesztő eszközök. Minden csoportszobában nagyméretű tükröt szereltünk fel. Pedagógiai munkánkat fénymásoló, számítógépek, nyomtató, fényképezőgép, videokamera segíti. Mesés és verses könyveink számát növeljük, a szakirodalmat folyamatosan bővítjük, hogy ismereteink naprakészek legyenek. Tevékenységekhez szükséges fogyóeszközöket /festék, ceruza, zsírkréta, ragasztó, gyurma, papírok stb./ állandóan pótolni kell, de kínálathoz képest egyre szűkebb mértékben tudjuk megtenni. Óvodánk udvara tágas, füves. Napos és árnyas részekből áll. Az évek folyamán igyekeztünk változatos módon berendezni. Nagyméretű fa játékokat szereztünk be, melyek összhangban állnak a környezettel, harmonikus látványt nyújtanak, anyagukból adódóan folyamatos karbantartást igényelnek. 22
Alapelveink, nevelésünk célja, feladata Alapelveink • A gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek megfelelő, ahhoz messze-menően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. • Ebben meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága: - az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. • A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermek alapvető joga. • A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése; mely a gyermeki kíváncsiságából, felfedezési vágyából kiinduló cselekvéses tanulás, ami áthat minden tevékenységet és élethelyzetet.
Nevelésünk célja • A 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával, • Az egészséges harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, • Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével.
Nevelésünk legfőbb feladatai A 3-7 éves gyermekek természetes megnyilvánulási módjaira – a mozgásra és játékra alapozva -, természetes közegében – az egészséges környezetben - a következő feladatokat kell megvalósítanunk. Testi nevelés Ezeket a feladatokat elsősorban a gondozás és mozgás által valósítjuk meg. - A gyermekek komfortérzetének biztosítása folyamatos odafigyeléssel sokirányú gondozási tevékenység gyakorlásával. - Egészséges, balesetmentes környezet megteremtése, a természetes mozgásigény kielégítésére. - Az egészség védelme, óvása, megőrzése a rendszeres só-szobában való tartózkodással is. - Az egészséges életvitel kialakulásának elősegítése, rendszeres gyümölcs és nyers zöldségfélék fogyasztásának beiktatásával, valamint a szabadban szervezett rendszeres mozgástevékenységek által, a fizikai erőnlét és testi képességek fejlesztése. - Az előforduló tartáshibák, lábstatikai rendellenességek megelőzése, javítása.
23
Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása -
Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias óvodai légkör megteremtése, amelyben a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek, felnőtt-felnőtt kapcsolat pozitív, sokféle érzelmi kifejezést biztosít. Az óvodai élet mindennapjai segítsék a szocializálódást, az én tudat alakulását, a gyermek társas szükségleteit, a saját, a másság, a különbözőség és egymás tiszteletének elfogadását. A rendszeresen végzett mozgásos feladatok növeljék a hatékonyság érzését, erősítsék az én kontroll funkcióit. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás, fokozza a figyelemkoncentrációt, kitartást és az erőfeszítésekre való törekvést.
Értelmi fejlesztés és nevelés -
A mozgásos játékok lehetőségének rendszeres biztosítása: mely által az alap kulturtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításához szükséges részfunkciók fejlődnek. A játék és mesehallgatás összetett képességfejlesztési lehetőségeinek kihasználása: az anyanyelvi és kommunikációs fejlesztésben, a tapasztalatszerzésben, természeti és társadalmi környezet megismerésében. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak és ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése: a kultúraátadással, és az óvodai nevelés hagyományos, bevált módszereinek és új eljárásainak segítségével. Fejlődjön, és egyre pontosabbá váljon a gyermekek valósághű észlelése, figyelemösszpontosításra való képessége, a valósághoz közelítő képzeleti működése, reproduktív emlékezete, problémamegoldó kreatív gondolkodása.
24
Nevelésünk színtere: a környezet, amelyben egészségesen élünk „A környezeti nevelés nemcsak a környezeti ismeretek, a környezeti problémák megoldásához szükséges készségek, nemcsak a környezethez fűződő érzelmi viszonyulások és értékek pedagógiai eszközökkel történő formálása, hanem mindez az egész személyiségre, a teljes emberre ható nevelési folyamat.” /Havas Péter/
A A gyermek és környezete A gyermek beleszületik egy környezetbe, egy családba, amelynek hatásait mintakövetéssel szokássá alakítja. Ezek a szokások később bővülnek, különösen az óvodába kerüléskor. Programunkban is kiemelt helyen szerepel, hiszen a környezeti nevelés maga az óvodai élet. Ahogy játszunk, mozgunk, étkezünk, ahogy alakítjuk emberi kapcsolatainkat, amilyen anyagból vannak a játékaink és bútoraink, ahogy vigyázunk a vízre, az energiára, egymásra. A környezeti nevelés elsősorban a szokásokon, a környezettel való kapcsolattartás hétköznapi apró történésein keresztül érvényesül. Tudatos munka és irányítás mellett a gyerekek tapasztalataira, élményeire, érdeklődésére, kíváncsiságára támaszkodva nyújtunk új ismereteket. A környezeti nevelés az emberi kapcsolatok világára is kiterjed: a szeretet, a tolerancia, a békés, kiegyensúlyozott magatartás, amely kirekeszti az agressziót, a gyengébbek, a kisebbségben lévők bántalmazását. Fontos a szavak tisztasága, a szándékok, cselekedetek szépsége. Tudjon a környezetéért tevékenykedni, de ehhez fontos, hogy minél gyakrabban éljék át a gyerekek az „én is tudok valamit tenni a környezet épségéért” élményét. Megmutatjuk a felelősség érzését. Ebbe beletartozik a felnőttek munkájának megbecsülése, óvása. A gyerekek érezzék az ember munkájának szépségét, tervező és alkotó szorgalmát A környezeti nevelés kicsalogat az épületből. Jó alkalom ehhez a sok kirándulás, melyhez óvodánk elhelyezkedése megfelelő lehetőségeket nyújt (rét, kiserdő, szántóföld; a szülők is mindig nagy segítségünkre vannak: pl. háziállatok megtekintése stb.) A tapasztalatszerzést, közös élményt gyarapítják a városunktól távolabbra szervezett kirándulások. A szavak és képek helyett a közvetlen tapasztalatok nyújtanak gazdag élményt a valóságról. A gyerekek észrevehetik a mások vandalizmusa által okozott kárt, a hanyagul szétszórt szemetet, a pusztuló fákat. A környezetben szerzett valóságos tapasztalatok érzelmeket, attitűdöket formálnak, befolyásolnak, alakítanak. Az óvodás is tud vigyázni a katicabogarakra, a békákra, a növényekre. Minél korábban megtanulják a gyerekek a környezetre figyelő magatartást, annál természetesebb lesz számukra. Talán a legfontosabb az élet védelme és tisztelete. Minden, ami életet olt ki, a környezetet fenyegeti. A helyes, biztonságos közlekedésre nevelés is nagy hangsúlyt kap mindennapjainkban. Az óvodás korban az életkornak megfelelő tartalommal és módon végzett közlekedésre nevelés a gyermekek biztonságát és életét jelenti. A gyerekek ilyen irányú nevelése és képességfejlesztése révén nemcsak a helyes utcai magatartás és pontosság, fegyelmezettség rögzül, hanem fejlődik, megbízhatóbbá válik a téri tájékozódó képesség, helyzetfelismerő készség is. 25
Néphagyomány ápolás, helyi népszokások, jeles napjaink „Járnak, kelnek sokan zöld erdőben; Vagyon a nap épen lemenőben. Rózsákat fest utósó sugára Dombtetőre, lombok sudarára….” Petőfi Sándor: Járnak, kelnek sokan zöld erdőben... (részlet) Mezőberény, 1842. szeptember-október Három nemzetiség lakta településünk közel 300 éve él egymás mellett. A betelepítés, idején a telepítésszervezők ügyeltek arra, hogy a különböző nyelvű, vallású lakosok egymástól elkülönítve települjenek le, egyazon faluban. A református vallású magyarság a déli részeken telepedett meg, amelynek akkori központjában helyezkedik el óvodánk. A három nemzetiség több vonatkozásban is sokáig megőrizte önállóságát. Az 1930as évekig meglehetősen zárt közösséget alkotott, sokáig idegenkedtek egymástól. A „magyarvégen” élő magyarok nagyfokú önérzettel rendelkeznek. Szeretik falujukat, azt tekintik legfőbb otthonuknak. A fejlődéssel csak mérsékelten tartják a lépést. A férfiak mindennél fontosabbnak és felsőbbrendűnek tartják magukat. Az asszonyok a főztjükről híresek. A legények egész héten át dolgoznak, és csak vasárnap szórakoznak. A leányok otthon nevelkednek és a mindennapi háztartási munkában vesznek részt. Szabadidejükben kézimunkáznak. Az azonos táji környezet és a közös történelmi sors sok területen hasonló műveltség kialakulásához vezetett, ami különösen a gazdálkodásban, építkezésben és öltözködésben figyelhető meg. Szándékunk a ránk örökített az értékeket, hagyományokat megismertetni a gyerekekkel és ezen értékek őrzőivé válni. A három népcsoporton kívül akadt még néhány cigány család, házakban laktak és magukat - a kóborló cigányoktól megkülönböztetve - „újmagyaroknak” hívták. Napszámból, kovácsmunkából éltek és hétvégéken kocsmákban, lakodalmakban zenéltek. Mezőberény lakossága: - nemzetiségek (magyar, német, szlovák, cigány) - rétegződés (birtokosok, földesurak, jobbágyok, cselédek, szolgák, mezei munkások, pásztorok) Szokások: - születés, keresztelő, kisgyermekek játéka (bigézés, tekézés), lányok – legények szórakozása (fosztóka, kenderdörzsölés, fonóka), esküvő, lakodalom, szomszédolás, névnapozás - Farsang, Húsvét, Karácsony és újévi kántálás Táplálkozási szokások: - disznótoros szokások, - tészták (fánk, csörögefánk, rétes, pogácsa) - kenyérsütés, kalács, lángos, - ünnepi étkezés. Néphit: - boszorkányok, ember-feletti erejű személyek. Népi mesterségek, ipar: - bundakészítés (szűcs, szűrszabó), kenyérsütés, szappanfőzés, bútorkészítés, vályogvetés, tégla-, cserépgyártás, fazekasság. 26
szövés,
Növénytermesztés: - búza, kukorica, burgonya, szőlő, kender, dinnye, tök. Állattenyésztés: - halászat a Körösben, méhészet, juh, disznó, bivaly, szarvasmarha tenyésztés. Építkezés: - 800-as évek elején épült Wenckheim - Fejérváry kastély, Városháza, 1804-ben elkészült magyar református templom, Orlai festmény az evangélikus templomban és a többi épített örökségünk: templomok, régi lakóházak (pl.: Deák F. u. 68. épült: 1868-ban), Ókert tanyavilág, szobrok, a helytörténeti gyűjtemény kiállított tárgyai. Környezeti, természeti értékek: - vasút melletti védett tölgyfa, védett tulipánfaj, Ókerti iskola, Tehénnyomási legelő, Medvefejes-tó, Hosszú tó, madármegfigyelő állomás, liget, Kettős-körös. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a mezőberényi emberek emlékezetében a mai napig elsősorban Petőfi Sándor nevéhez kötődik. A költő többször járt városunkban, rokoni és baráti szálak fűzték Orlai Petrics Soma festőművészhez, településünk másik híres szülöttéhez. Gyermekkorában Szendrey Júlia - Petőfi felesége - is töltött néhány évet városunk hajdani leánynevelő-intézetében. A központban álló szobraikat minden év márciusában meglátogatjuk, megemlékezünk róluk. Több érdekes történet, legenda fűződik itt tartózkodásukhoz, a költő néhány versében találunk helyi vonatkozást. (Pl.: Hej Büngözsdi Bandi…) Múltunk értékeinek ápolása hozzájárul hagyományaink, nemzeti, nemzetiségi öntudatunk őrzéséhez, a szülőföldhöz, lakóhelyhez való erősebb kötődéshez, népi kultúránk megismeréséhez. „Jeles napjaink” az öröklött hagyományok mentén, a keresztény egyházi ünnepekhez kapcsolódó hagyományok őrzése, ápolása. (a már fent említett ünnepek mellett Mikulás várás, Anyák napja, évzáró, valamint a név és születésnapok megünneplése.)
Egészséges életmód szokásainak alakítása, egészségmegőrzés Az egészség mind a társadalom, mind az egyén számára érték, befektetés a jövőbe. Az egészség védelme és megerősítése így válik társadalmunk alapvető feladatává. A figyelem mindinkább a megelőzés felé fordul, mégpedig gyermekkorban, amikor a személyiség formálódik. E feladat megvalósításának első színtere az óvoda, ahol a készségek, képességek fejlesztésével, ismeretek átadásával segíti elő az egészséges életmód, életforma kialakítását lelki egészség megőrzését. Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, az egészséges életmódnak szokássá nevelése, a gyermek testi - lelki egészségének védelme az óvoda teljes személyi állományának feladata. Lelki egészségvédelem Az óvoda, jelentős hatással bíró mentálhigiénés intézmény, mert gyermek – szülő – nevelő napi kapcsolatban van és mert a gyermekkor fogékony évei rendkívül alkalmasak a személyiség formálására. Fontos, hogy e hármas egység kapcsolatai hatékonyan alakuljanak, benne mindenki jól érezze magát. A gyermek a család problémáit átviszi a nevelő-oktató intézménybe és ott a pedagógus akarva-akaratlanul is érintkezik azzal. Számára a családból eredő, gyermek körüli probléma leginkább, mint az nevelési szituáció zavara jelentkezik, de ugyanakkor azt is meg kell élnie, hogy senki nem tud neki segíteni, nem lehet minden problémás gyereket továbbküldeni. 27
A mentálhigiénés szemléletű pedagógus az óvodában nem mást csinál, mint ami a szakmai funkciója, csak másként. Saját eddigi módszer- és eszközrendszerét használja, de a mentálhigiénés többlettudás következtében megnövekedett szakmai kompetenciával. Időben és pontosabban felismeri a bajt, ami mentális zavart okozhat, alkalmas a problémák felismerésére, elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, előítélet-mentesen az inter,- és multikulturális nevelésre, a családokkal való együttműködésre. A legkülönbözőbb történésekben, problémákban segítik őt ismeretei, készségei, képességei: holisztikus gondolkodás, egészségközpontúság, prevenció, szeretet-kapcsolat, altruizmus, kreativitás, önértékelés, stressz-kezelés, belső egyensúly, együttműködés, segítségadás- és elfogadás, döntési képesség, problémamegoldás, kreatív gondolkodás, hatékony kommunikáció, önismeret, empátia, érzelmek kifejezése. Mindezekkel hozzáértően tud segítségére lenni a gyereknek, szülőnek, kollégának, ha kell önmagának is, hogy a leselkedő veszélyeket még azelőtt elháríthassa, mielőtt azok zavart okozhatnának. Mentálhigiénés program 1. Pedagógusok számára: Mentálhigiénés konzultáció, esetmegbeszélés - egymás közti, interaktív tapasztalatcsere. 2. Gyerekek számára: Önismereti játékok, szociális készségfejlesztő játékok, drámajátékok. 3. Szülők számára: Mentálhigiénés konzultáció, esetmegbeszélés, tanácsadás. A mentálhigiénés szemlélet és többlettudás erősíti a nevelői tevékenység alkotó jellegét, a pedagógusi szabadságot, az óvoda alapfunkcióinak minőségi érvényesülését. Megalapozása fontos lépés, ugyanis megtanulható szakmai elemeket kínál, lényeges gyermekszeretet, a humanista bánásmód. Hatékonyabbá teheti a szülők nevelőkultúrájának befolyásolását, a családok segítését, a valódi nevelőpartneri kapcsolat kialakítását. Gondozási feladatok: A gyermekek szükségleteinek kielégítése, komfort-érzetének megteremtése alapvető feltétele a testi, lelki, szellemi egészség kialakulásának, hosszú távú megtartásának. Az óvodai nevelés kiemelkedő tevékenysége a gondozás. Az óvónő és a dajka gondozási tevékenysége olyan nevelői tevékenység, amely a gyermek számára biztosítja a fejlődéshez szükséges feltételeket. Segítséget nyújt az egészséges életmód korai megalapozásában, mely elsősorban a gyermekek testi fejlődését és egészségének megőrzését szolgálja. Az óvónő és a dajka olyan élettani igényeket, szükségleteket elégít ki, amelyek az egészséges életmód kialakításához, tudatosításhoz is hozzájárulnak. Ez a tevékenység intim, bensőséges kapcsolatot feltétel nélküli bizalmat feltételez, a gyermekekkel való kapcsolatépítés szempontjából nagy jelentőségű. A dajka az óvodapedagógus munkáját segítő nem-pedagógus alkalmazott, aki az óvónő pedagógiai irányítása mellett működik, segítőtársaként végzi feladatát, munkájával hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Képzett munkatárs, aki kellő nevelési és fejlődés-lélektani ismeretek birtokában végzi gyermekgondozási feladatait. Az intézmény környezetének higiénés biztosításával az ott folyó nevelési történésekben, a napirend feladataiban közvetlenül hozzájárul a nevelőmunka feltételeinek megteremtéséhez. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, 28
kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Munkáját az óvoda napirendjéhez igazodva szervezi és végzi. Mivel rendszeres kapcsolatban állnak a gyermekekkel, - gondozó, szoktató tevékenységük során - részvételük az óvodások szocializációjában jelentős, hiszen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű. A dajkai feladatokban mutatkozó technikai-kiszolgáló feladatkör mellett egyre hangsúlyosabbá válik az egészségnevelésre való felkészültség: szolgálja a gyermekek biztonságát és a kényelmét, az elemi higiénés viselkedésre szoktatás, az egészséges életmód igénnyé alakítása, a szabad, kellemes mozgás, játék-segítés, a kulturált étkezés biztosítása, pozitív mintaadás. Az egészségügyi szokások kialakulása feltételes reflexeken alapul. Fontos mozzanata a tudatosítás, mely nagy türelmet, céltudatosságot és következetességet kíván meg a gyermekekkel foglalkozó személyektől. Kialakításában a személyes példa, a bemutatás szerepe igen fontos tényező, mivel rendkívül nagy a gyermek azonosulási, utánzási törekvése. Eredményes végrehajtást a tájékozottság (a család életvitele, szokásai), az egységes, következetes gyakoroltatás, a fokozatos bővítés teszi lehetővé. Több terület és tevékenység harmonikus összehangolását kell megoldani. Testápolási szokások kialakítása Alapos kéz- és arcmosás, törülközés, papír zsebkendő használat, fogápolás, WC használat rendszeres, szükséglet szerinti helyes gyakoroltatása, a betegségek megelőzése, az egészség megóvása, a csinos külső megjelenés érdekében. Ezek a tevékenységek páros jellegűek és intimek, a nevelő és a gyermek között. Eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, majd a tevékenységek elsajátíttatására szolgálnak. Kulturált étkezési szokások elsajátítása Megfelelő méretű, könnyen kezelhető, tiszta eszközök biztosításával személyes példamutatással esztétikus terítési szokások elsajátítása. Helyes testtartással, nyugodt ülésre szoktatás. A csöndes evés, az alapos rágás szorgalmazása. Az életkortól és fejlettségtől függő, étkezésekhez szükséges eszközök önálló és helyes használata. Korszerű, egészséges táplálkozás Az eddig ismeretlen ételek megkedveltetése, elfogadtatása a gyermekekkel. Gyümölcsnapok tartása, nyers gyümölcsök és zöldségfélék elfogyasztása. Az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása a szülők számára. A mindenkori folyadékigény kielégítése. Délutáni pihenés Félhomályos, nyugodt légkör megteremtése. A gyermekek egyéni alvásszükséglet megfelelő figyelembe vételével a pihenés idejének biztosítása. Igény szerinti csöndes tevékenység felkínálása a nem alvó gyermekek számára úgy, hogy az alvókat ne zavarják.
29
Test edzése Rendszeres nap- és légfürdővel, mozgással. A gyermekek a napi tevékenységek során a lehető legtöbb időt a szabadban töltsék. Sáros időben is legyen lehetőség a szabadtéri játékra és levegőzésre. A téli időszakban megfelelő öltözékben, a tél adta játéklehetőségek kihasználása (szánkózás, csúszkálás, hóemberépítés, hógolyózás). Melegben pancsolási lehetőség biztosítása. Balesetmentes mezítláb járás feltételeinek megteremtése. Rendszeres, egyre távolabbi kirándulások szervezése. Öltözködés A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk a szülőknek. A megfelelő méretű, kényelmes ruhadarabok használatának szorgalmazása, a szülők bevonásával. Olyan ruhát hordjanak a gyerekek, amit kis segítséggel, vagy önállóan is le tudnak venni, fel tudnak húzni. Fontos a csinos, rendezett külső igényének kialakítása. Az óvodáskor végén vegyék észre, ha melegük van, időben /leizzadás előtt/ vegyék le a felesleges pulóvert. Az egészséges életritmus kialakítása A rendszeres és tervszerű ráhatás pontossága az időbeosztáson múlik. Óvodánkban ez rövidebb és hosszabb intervallumokban történik. A nyugodt, kapkodásmentes biztonságot nyújtó légkör alapja a gyermekek igényéhez és életkorához alkalmazkodó, rugalmas napirend. Az ismétlődő események támpontot adnak a gyerekeknek az időben való eligazodásra. Napirend: 6,oo – 8,oo 8,oo – 12,oo 12,oo – 13,oo 13,oo – 15,oo 15,oo – 17,3o
Gyülekező, kötetlen játék a csoportszobában vagy az udvaron. Játék, napi tevékenységek megszervezése, megtartása, tízórai, levegőzés, szabad mozgás. Félnapos óvodások hazabocsátása, készülődés az ebédhez, tisztálkodás, ebédeltetés, fogmosás, készülődés a pihenéshez. Pihenő, alvás, délutáni csendes tevékenységek. Csoportszoba rendezés, tisztálkodás, testmozgás, uzsonna, játék, szabadon választott tevékenység a csoportszobában vagy az udvaron.
Hetirend: Csoportonként változó. Kötött időpontja csak a testnevelés foglalkozásnak van a tornaszoba zökkenőmentes használata miatt. A tevékenységek témáit heti illetve kétheti tervben rögzítjük. A megvalósítás időpontja rugalmasan változhat a kínálkozó helyzetnek megfelelően. (A gyermekek önkéntes kezdeményezése, spontán adódó lehetőség.) Ezeknek a spontán helyzeteknek a többségét mi óvónők tudatos tervszerű munkával teremtjük meg. Ezek a jól átgondolt helyzetek nem mindig valósulnak meg, mert a gyerekek teljesen mást gondoltak ki, s azt nagy élvezettel átéléssel játsszák. Fájó szívvel, de lemondunk a jól kigondolt fejlesztő lehetőségről. Tiszteletben tartjuk a legmesszebbmenőkig a gyermek belső indíttatású, önmaguk által szervezett tevékenységét, szabad játékát. Azt soha nem kívánjuk korlátozni. A kínálatunkkal orientálni szeretnénk őket. Így nem csorbul a spontán tevékenység aktivitása. 30
Célunk: v v v v v v
Környezetbarát magatartási szokások kialakítása, környezeti értékek felismerése és biztonságos eligazodás a környezetben. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.” gondolkodási mód alapjainak elültetése. Érezzék meg a gyerekek, hogy vigyázni kell arra, amink van, takarékos beosztó magatartás kialakítása Az életkornak megfelelő szintű közlekedési szokások és szabályok elsajátíttatása. Hagyományaink ápolásával együvé tartozásunk és a nemzeti önazonosságunk erősítése. Egészséges, edzett, betegségekkel szemben ellenálló, testileg, szellemileg harmóniában élő gyermekek nevelése.
Feladatunk: v Valósághű, az életből merített témák választása, rendszerezése, lehetőleg a közvetlen tapasztalásra építve. v Az aktuális témák feldolgozása helyi sajátosságainkhoz mérten. v Lehetőség, hely, tér és idő a játékhelyzetekhez, tájékozódó megbeszélésekhez, megfigyelésekhez, gyűjtőmunkához. v Saját egészségünkhöz való viszonyunk kiépítése, az életviteli szokások (higiéné, étkezés, öltözködés, mozgás, betegségmegelőzés) megalapozása, gyakorlása. Fontos, hogy minden gyermek érezze és tudja; az egészség az élet, a létezés öröme, a boldogság lehetősége.
B Környezet téri – formai – mennyiségi megismerése A környezet megismerése közben matematikai ismeretek, tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. Matematikai fogalmakkal állandóan találkozik, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, majd valamennyi beépül beszédükbe. A matematika tartalmú tevékenység rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, a felfedeztetés az ötletes megoldások keresésére nevel. Az óvodai életben a matematikai tartalom mindent átfog, áthat, és állandóan jelen van. Minden tevékenység segítője, közvetítője lehet a matematikai tartalmú ismeretek átadásának. Sok érdekes problémahelyzetet hoznunk létre, ami aktivizálja a gyermekek logikus gondolkodását. A fejlesztés a szabadon választott vagy kötelező sokszínű tevékenységi rendszerben, önállóan, vagy közösséggel együttműködve történik. A csoport heti rendjébe beépítve a gyermekek vagy a felnőtt kezdeményezésére a nap bármely szakában lehetséges. Az élethelyzetek, az élmények és bizonyos témakörök mindig természetes komplexségükben kínálják az óvónő számára a tennivalókat. Lehetőséget adnunk a gyermekeknek a sokoldalú megtapasztalásra, érzékelésre, a probléma önálló megoldására, amely segíti a gyermekek megbízható tartós ismeretét. A témák összefűzése, egymás mellé illesztése nem igényel szigorú és merev rendszert, de tudatos tervezést kíván. A tervezésünk a gyermek sajátos fejlődési üteméhez, egyéni képességeinek fejlődéséhez igazodik.
31
A fejlesztés tartalma: ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─
Tárgyak, személyek összehasonlítása, válogatások, rendezések. Halmazalkotások. Tárgyak, személyek tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Tárgyak, személyek összehasonlítása felismert tulajdonságok szerint. Kiválogatás, általános kiemelt tulajdonságok szerint. Szétválogatás (osztályozás) meghatározott tulajdonságok szerint. Rendezés meghatározott elv, szempont, tulajdonság alapján. Irányított összehasonlítások. Szavakban történő összehasonlítások. Számfogalom előkészítése, alapozása. Mennyiségek összemérése. Halmazok összehasonlítása, összemérése (párosítások) több-kevesebb-ugyanannyi. A mennyiségek mérhető nagysága: mérések. A halmazok számlálható tulajdonsága: darabszám. Tapasztalatok a geometria körében. Építések, alkotások szabadon és másolással. Tevékenységek tükörrel. Tájékozódás térben, síkban.
Célunk: v A gyermeket körülölelő világ téri-formai- mennyiségi összefüggéseinek felfedezése, megtapasztaltatása. v A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése és pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. v A számfogalom és a számkép kialakulása életkorának megfelelően. Feladatunk: v Az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. v Lehetővé tenni a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását. v Olyan helyzetek teremtése, amelyekben a gyerekeknek alkalmuk nyílik különböző szempontok felfedezésére, többféle megoldás közötti választásra. v Minél több érzékszervvel való tapasztalás által a számfogalom és számkép kialakulásának elősegítése.
32
A gyermek legtermészetesebb megnyilvánulásai „A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Örömforrás maga a ténykedés, a manipuláció, az elképzelés szerzi a gyermeknek az örömet.” /Mérei Ferenc/
Játék „A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a két legfontosabb a játék és a mozgás látszik óriási dominanciával uralni a gyermek kisgyermekkori fejlődését. A gyermek 0-8 éves élettörténete egy egységes fejlődési láncolat, ahol a fejlődés folyamatossága jól követhető. A korai fejlődési tényezők nagymértékben meghatározzák az idegrendszer számos működési sajátosságát, amelyek a későbbiekben (pl. az óvodáskorban) nemcsak a korai tanulás, hanem a szándékos iskolai tanulási-elsajátítási folyamatok sikerességét is befolyásolja. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. Akár a játék pedagógiai szemléletében, akár a pszichikus funkciók fejlődésének szemléletében gondolkodunk, a játék által követhetővé válik a fejlődés szenzomotoros, művelet előtti, műveleti szakaszainak minden lépése. A szakaszok ismeretén túl a játék teszi megfigyelhetővé azokat a minőségi ugrásokat, amelyek ugyan nem a szakaszok határai, hanem inkább egy bizonyos fejlődési folyamat lassú átmintázódásának elemei. A játék saját útja más szempontot követ, de mind a szocializációt, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. Az egyszerű gyakorló, majd utánzó játékoktól vezet a szimbolikus játékokon keresztül a szabályok világába. Ez az út csak elvi hierarchia, mivel a gyakorló játék soha nem hal el, továbbá a szimbolikus játékok nagy időszakában megtalálhatók már az egyszerűbb szabályjátékok is. „Az egyidejűségben rejlik a játék színességének titka, lehet valami nagymozgásos, tűnhet gyakorlónak, de ugyanakkor szimbolikus és szabály által vezérelt is egyszerre.” /Páli Judit/ E szerző játékról alkotott nézete, a mi szemléletünket is tükrözi. A fejlesztő programunk gyakorlati megvalósulását is döntően befolyásolja. A nyugodt légkör, elegendő idő és hely biztosítása a tevékenységek számára természetes és magától értetődő követelmény. Az udvaron ez semmilyen akadályba nem ütközik. A csoportszobában viszont a hely biztosítása már nagyobb gondot jelent számunkra, de ötlettel, fantáziával varázslatos helyet teremthetünk a szűk csoportszobában is. Ahol a magas csoportlétszám ellenére minden gyermek megtalálhatja a számára legkedvesebb tevékenységet. Kiélheti vágyait, élményeit újra játszhatja, ahányszor jól esik. Nyugodtan rakosgathat, építhet, összedolgozhat barátaival, esetleg szemlélődhet. Jót mozoghat a tornaszereken. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére kuckósítottuk a csoportszobákat. Tehettük ezt azért is, mert ott a tornaszoba, ha tágabb térre van szükségünk. A jó játékhoz nélkülözhetetlen a jó minőségű eszköz. Vásárláskor gyakran a kicsit drágább, de jó minőségű játékok mellett döntünk. Programunk beindításával párhuzamosan több „okos” játékot is beszereztünk, amelyek a részképességek fejlesztését célozzák. Közös használattal vezettük be a gyerekeket a rejtelmekbe, hogy önállóan is tudjanak velük játszani. A jól megalkotott eszközök nem szoríthatják háttérbe az óvónő és gyermek közös eszköz nélküli játékát. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Ezeket a tapasztalatokat a játék során a gyerekek újra átélik. A játékban a gyermek az óvodán kívüli negatív tapasztalatai is megjelenhetnek, ami agresszióban, durvaságban, vagy szorongásban ölt testet. A gyerekeknek a játék során legyen lehetőségük arra, hogy feszültségeiket, belső problémáikat felszínre hozzák, kifejezzék és feldolgozzák. 33
Játék-felfogásunkban kitüntetett szerep jut a szabad játéknak. A szabad játék lehet a gyermek részéről spontán, önkéntelen tevékenység, vagy az óvodapedagógus részéről szándékos, de ez sem didaktikai céllal történő. A játék célja a szabad játékban a spontán tanulás, míg a kezdeményezett játék egy szándékosan előidézett spontán tanulás, mely a szabad játék kibontakoztatásához nyitja meg az utat. A játékos tanulás másik fajtája a kezdeményezett játék, mely az óvónő részéről szándékos. Az alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermekek személyiségéhez kell alkalmazkodniuk. A játékot nem rendeljük alá a tanulásnak, mert akkor fejlesztő hatású, ha csorbítatlan marad. A játék folyamatában kitüntetett szerep jut az óvónőnek, tudatos jelenlétével mindig rendelkezésre áll, együttműködésre és segítségre kész, akihez bármilyen problémával szívesen fordulnak a gyerekek. Indirekt eljárásai, segítsége akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek, vagy gyermekcsoportnak szüksége van. Az együttjátszás nem beavatkozást jelent, hanem segítő támogatást, mintát. Az óvodában megjelenő játékfajták: •
•
•
•
•
Gyakorló vagy funkciójáték E játék során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a gyermeket. Ezek az újraismétlések nagy örömöt jelentenek számára. A gyakorló játék lehet mozgásos, manipulációs és verbális. A mozgásos gyakorlójáték során bizonyos mozgásokat begyakorol a gyermek a gyakori ismételgetéssel (bújik, mászik, ugrik). A gyermek szem-kéz koordinációjának fejlődése szempontjából a manipulációs gyakorlójátéknak van jelentősége (egymásra rakosgatás, fűzés, tépés, húzás, tologatás). A tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlásával a testséma fejlődése várható. A verbális gyakorlójátéknak szociális hatása van. Építő-konstruáló játék Kedvelt építési játék a homokozás. Az építés konstruálás közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Tanulja és tapasztalja a rész-egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni. A modellről való építés konstruálás elősegíti a szemkéz koordináció fejlődését. A kisebb, bonyolultabb összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését. Percepciófejlesztésre nagyon jó lehetőség nyílik. Szerepjáték A szerepjáték tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. Nagy jelentősége van a gyerekek személyiségfejlődésében, elsősorban szociális területeken. A gyermekek szociális tanulással, a felnőtt mintáról sajátítják el, tanulják meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttlét szabályait. Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőkészsége a játék megszervezésével, empátiája társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásának megértetésével. Szabályjáték Fontos, hogy sok mozgásos szabályjátékkal ismertessük meg a gyerekeket (bújócska, labdajátékok, szembekötősdi, csere-bere stb.). Az értelemfejlesztő szabályjátékok, társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai stratégia játékok, a gyerekek közösségi fejlesztését is szolgálják. Barkácsolás Fontos, hogy a barkácsolás ne legyen öncélú. Az elkészített eszközzel játszhassanak a gyerekek, legyen azoknak funkciójuk. A folyamatos gyűjtő munka, az eszközök 34
•
megfelelő elhelyezése, fontos előfeltétele a barkácsolás színvonalának, gyakoriságának. Bármikor férjenek hozzá a gyerekek, ha éppen valamire szükségük van. Bábozás – dramatizálás A rendszeres, többször ismétlődő meseélményből dramatizálás, bábozás alakulhat ki. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyünk mi óvónők is résztvevők, adjunk modellt egy-egy szereplő megformálásához. A bábozás először az óvónő előadásában jelenik meg. A gyermekek bábozzák, dramatizálják a meséket, ez a meseélmény többoldalú örömszerzését jelentheti számukra. A gyerekek beszédfejlesztésére a játékban is vissza kell térnünk a fentebb már említett körülmények miatt. A verbális fejlesztés a játékban úgy valósulhat meg, ha az óvónő vagy a gyermekek játékát beszéddel kíséri. Beszédünknek, kifejezéseinknek nagy jelentősége van, hiszen ezeket tanulják meg a gyerekek, és ezek épülnek be szókincsükbe.
Célunk: v Gondtalan, felhőtlen, boldog óvodáskor biztosítása. v A szabad játék kitüntetett szerepének biztosítása. v A játék váljék a pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. v Fejlesztési feladatok játékban történő alkalmazásával naponta és folyamatosan sok-sok lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek arra, hogy a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek aktuális fejlődésüket elősegítik. v Gyermek – felnőtt és gyermek – gyermek társas kapcsolatának alakítása és erősítése. v A játékban rejlő diagnosztikus és terápiás hatások kihasználása Feladatunk: Nyugodt légkör, elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. Az egyéni és közös élményekből szerzett benyomások feldolgozásának biztosítása. Az óvodában megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. v A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. v Esetenként bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel.
v v v v
Mozgás „Ahogy elengedhetetlenül szükség van a gyermek egészséges fejlődése érdekében a kötetlen, játékos szabad mozgásokra, éppen annyira fontos, hogy a megfelelő korban fogjunk hozzá a tudatos mozgás, a mozgáskultúra megalapozásához. Tudományosan bebizonyított, hogy 3-6 éves korig a legkedvezőbbek a biológiai adottságok a testformáláshoz, valamint az ehhez szükséges készségek kifejlesztéséhez. Viszont nagyon lényeges kérdés, hogy ebben a zsenge korban mit és hogyan tanítunk a gyermekeknek. A jó alapokra biztosan lehet építkezni, de az elrontott alapot, mozgást kijavítani majdnem lehetetlen, akárcsak a félrenevelt ízlést. a nevelés egyik fontos célja korunkban, hogy a gyermek testileg, szellemileg egészséges, 35
fegyelmezett, harmonikusan képzett, kifinomult ízlésű emberré váljék. a harmonikus személyiség kialakítását a fizikai és szellemi nevelés minősége és aránya, a kulturális és művészi ismeretek összessége teszi. Természetesen a nevelés első fázisát az egészségi és esztétikai szempontok összehangolásával kell kezdeni.” Berczik Sára A mozgás a játékkal együtt a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Ez a két tevékenység nem is válik szét a gyermek életében a legtöbb esetben. A mozgásfejlesztést tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgástól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelemi és szociális képességek alakulását is. Fontosnak tartjuk a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követését, regisztrálását. (Éppen úgy, mint ahogyan azt az előző életszakaszban a szülő, az orvos és védőnő tette.) Gyermekeink mozgásának fejlettsége képet ad az általános fejlettségi szintről, a fejlődés tempójáról. A reális kép megléte nélkülözhetetlen, mert a fejlődést segíteni csak a meglévő szinthez igazodva lehet. A mi óvodánk esetében a gyermekek sokrétű mozgástapasztalattal rendelkeznek a szabadban való mozgás terén. Legtöbben bátrak és ügyesek. Gyakran a bátorság a vakmerőséget súrolja. Az általános életkori sajátosságok mellett ezek a tények is befolyásoltak bennünket céljaink és feladataink meghatározásában. Hol és mikor mozogjanak a gyermekek? Költői kérdés, a válasz egyszerű: mindig és mindenütt ahol másokat nem zavarnak, ahol saját és társaik testi épségét nem veszélyeztetik. Ez nálunk nem külön napirendi pont. A nap legnagyobb részében lehet mozogni. Természetesen vannak kivételek, amikor a nagymozgások gyakorlását célszerű mellőzni. Mozgásunk, tartásunk árulkodik jellemünkről, hangulatunkról. Mi igyekszünk a mozgás személyiségformáló hatását a lehető legjobban kihasználni. Olyan környezetet és lehetőségeket teremtettünk a gyermekek számára, ami lehetővé teszi a mozgástevékenységek akadálymentes gyakorlását. Betartva azokat az egyszerű, de „komoly” szabályokat, amelyek baleseti lehetőségek megelőzését szolgálják, valamint nem zavarják mások nyugalmát. A fejlesztés lehetőségei: ─ A játékidőben történő mozgásfejlesztés. ─ A mindennapos szervezett mozgás. ─ A testnevelés foglalkozás. Elsőként a játékidőben végzett mozgástevékenységeket említjük, mert időben és térben ez a legtágabb lehetőséget biztosítja. Óvodánk udvarát úgy rendeztük be évekkel ezelőtt, s bővítettük, hogy változatos lehetőséget biztosítson a játék és mozgás számára. A gyerekek szívesebben játszanak, szaladgálnak az udvaron. A természetes környezet tárgyai és eszközei növelik a gyermekek által kezdeményezett játékok varázsát. A tágas tér minden tekintetben pozitív hatású. Rajtunk múlik, hogyan alakítjuk a rendelkezésre álló teret, hogy az előbb említett varázs létrejöhessen. A megfelelő hely és elegendő idő a gyakorlásra a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítését feltételezi. Az óvónő felelőssége, hogy melyek azok a tudatosan és tervszerűen összeválogatott gyakorlatok, ráhatások, amelyek a meglévő élettani sajátosságokat erősítik, gazdagítják. Fontos az is, hogy az óvónő hogyan érezteti meg a gyerekekkel az együttmozgás szépségét, más tevékenységek által át nem élhető kellemes hangulatot. A jól „adagolt” mozgásanyag természetes következménye a motoros képességek fejlődése, készségszintűvé válása.. 36
A mesterségesen kialakított lehetőségek mellett, a legkedveltebb játékhelyek – ami magas szintű mozgást feltételez – a jól és biztonságosan mászható fák voltak. Jelenleg nincsenek meg ennek az objektív feltételei, helyettük az újonnan beszerzett nagyméretű fajátékokon mozgásfejlesztő lehetőség van felmászásra létrán, a kötél rácson és lecsúszni a csúszdán, valamint hintázni, tányérhintázni kötélpályán. Kirándulások alkalmával is jó lehetőségek nyílnak a természetes mozgásokra. Például: a gátra fölszaladni, onnan legurulni, nagy futások a mezőn, kisebb árkot átugrani, bokrok alatt bujkálni, faágon csimpaszkodni stb. Bármennyire is szeretnénk, nem lehetünk mindig a szabadban. Az óvodánk belső helyiségeit úgy alakítottuk ki, hogy barátságos, kellemes hangulatot árasszon. Minden gyermek megtalálja a számára legkedvesebb tevékenységet. Így a mozgás is szabadon választható legyen. Minden csoportszobában Tini-kondi mozgásfejlesztő játékot szereltünk föl. Vannak Body-roll hengerek, labdák, lépegetők, egyensúlyozó hinta, Ayres hálós hinta, csepp hinta, csúszdák, trambulinok, bordásfal, szőnyegek is. A kialakított szokások, és szabályok segítségével sok időt tölthetnek el a gyerekek ezekkel a mozgásfejlesztő eszközök használatával. Mindennapos szervezett torna A mindennap ismétlődő frissítő torna természetes része a napnak. Az együttmozgás élvezetét, a szervezet karbantartását és a mozgás finomítását szolgálja. Sok játékkal és egyre pontosabban végrehajtott gimnasztikával. Testnevelés foglalkozás Mozgásanyaga a hagyományos óvodai testnevelés anyaga. Az atlétika, torna és játékvonatkozású főgyakorlatok. Ezen mozgásélményeknek a lehető legváltozatosabb módon történő gyakoroltatása, az élettani hatásokat is erősíti. Tudatosan figyelünk a fejlesztő programunk sarkalatos pontjaira, a nagymozgások, egyensúlyérzék, szem – kéz – láb koordináció, téri tájékozódó képesség alakulására. Jelentősége miatt hangsúlyosan kiemeljük az előkészítő gyakorlatok fontosságát. Ebben a korosztályban kifejezetten fontos szerepet töltenek be, hiszen általuk sajátítják el a gyermekek azokat a mozgáselemeket, amelyek az összetettebb cselekvéssorok megtanulásához szükségesek lesznek. Hangsúlyozottan szem előtt tartandó a helyes testtartás kialakításában betöltött szerepük is. Minden foglalkozáson igen lényegesnek tartjuk a rávezető eljárásokat. Ezek a főgyakorlat játékos mozgásanyagát biológiai és készségfejlesztési szempontból készítik elő. A főgyakorlatok éves elrendezését a helyi körülményekhez igazítva, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően készítjük. Figyelve arra, hogy minden gyakorlat legalább háromszor ismétlődjön. a játékok is jelentős helyet foglalnak el a foglalkozások alkalmával. Alkalmanként több játékot is játszunk. A foglalkozások elején, közepén és végén. Szerves része a „téma feldolgozásnak” – hiszen a játékok különböző főgyakorlatokból merítik mozgásanyagukat –, továbbá ez az éltető eleme is. Már nemcsak funkció örömöt jelent, hanem izgalmat, versenyt is. A játékban a gyermekek rendszerint közös erőfeszítéssel, kölcsönös együttműködéssel, változó helyzetekből adódó lehetőségek kihasználásával vesznek részt. Nagyon jelentős az akarati tényezők szempontjából is. A siker és kudarc elviselésének módját itt a legkézenfekvőbb elsajátítani. A közeli városok strandjain óvodásoknak is megfelelő tanmedencék készültek. Ezt kihasználva, amikor pályázati pénzforráshoz jutunk, vízhez szoktató foglalkozásokat szervezünk.
37
Célunk: v A gyermekek mozgásigényének kielégítése, természetes és mesterséges körülmények között. v A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, harmonikus, szép mozgássá alakítása v Idegélettani funkciók fejlődésének biztosítása. v A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása. v A testileg, lelkileg és szociálisan harmóniában élő gyermek nevelése. v A mozgásból fakadó balesetek elkerülése. Feladatunk: v A szervezet edzése, a rendszeres mozgásban rejlő lehetőségek kihasználása. v A motoros képességek fejlesztése (erő, gyorsaság, állóképesség, egyensúlyérzék, téri tájékozódó képesség, kinesztetikus differenciáló képesség, reagálási képesség, izületi mozgékonyság, hajlékonyság). v A nagymozgások, finommotorika, szem – kéz – láb koordináció fejlesztése. v A nem veleszületett tartáshibák és deformitások megelőzése, előforduló rendellenességek korrekciója. v A személyiség akarati tényezőinek formálása. v A társas kapcsolatok formálása, megerősítése. v Körültekintő szervezés a baleseti lehetőségek elkerülése érdekében
Fejlesztőprogramunk „összekötő hídja” az anyanyelvi nevelés „Anyanyelvünk leghűségesebb társunk: elkísér bennünket a bölcsőtől a koporsóig. Zamatát még valódi tudatos létre ébredésünk előtt kezdjük ízlelgetni, általa ismerjük meg nemcsak a bennünket körülvevő, hanem távolabbi világot is, segítségével hódíthatjuk meg a születésünket megelőző múltat és tervezhetjük el a lehetséges vagy éppen vágyott jövőt. Egyszóval: az anyanyelvnek köszönhetően válunk emberré.” /A. Jászó Anna/ Anyanyelvünk sokárnyalatú jelrendszer, amelyet a gyermek sokszínű tevékenysége közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának alakulása során sajátít el. A beszéd az önkifejezés legfőbb eszköze, mely által növekszik a gyermek tájékozottsága, biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei. Általános probléma a gyerekeknél: nehezen fejezik ki magukat, több egyszerű szónak nem ismerik a jelentését, grammatikailag helytelenül beszélnek, beszédhibákkal küszködnek. Ezek a gondok nemcsak életkori sajátosságokból adódnak, hanem az ingerszegény beszédkörnyezetből, a negatív minták követéséből. Már említettük, de itt külön is ki kell emelni, hogy a gyerekek döntő részének a televízió nézés és számítógépezés a fő tevékenysége. Ezekből az „elektromos szörnyetegekből” sem a választékos, szép magyar anyanyelv árad, hanem gyakran a trágárság, a durvaság, az erőszak, a rossz hanglejtés, artikulátlan halandzsa stb. A gyerekek szivacsként szívják magukba a televízió által közvetített „kultúrát”. A műsorokat – válogatás nélkül gyakran egyedül nézik, az interneten egyedül kalandoznak, a számukra érthetetlen dolgokra nem kapnak választ. 38
Óvodai társas kapcsolatainkban a beszéd (felnőtt-felnőtt, felnőtt-gyermek) mindig „mol” hangnemű. Kiemelten fontos a szókincs gyarapítása. Ezt a mindennapi beszéd választékosságával és élvezetes irodalmi élményekkel érhetjük el. Olyan játékokat alkalmazunk, amelyek a kommunikációs és metakommunikációs képességeket fejlesztik. Célunk: v v v v v
Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése, helyes nyelv-használattal a biztonságos önkifejezés megalapozása. Helyes mintaadással az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció integrált alkalmazása minden fejlesztési területen. Elegendő idő biztosítása a meghitt „beszélő környezet” megteremtésére.
Feladatunk: v v v v v
Az óvoda minden dolgozójának követésre méltó személyes példája szolgáljon mintaként. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció integrált alkalmazása minden fejlesztési területen. A meglévő élettani beszédhibák enyhítése érdekében a hallás- és hallásészlelés fejlesztése és a beszédizmok erősítése. A beszédkedv felkeltése, a szókincs gyarapítása, a helyes mondatalkotásra és folyamatos beszédre nevelése. A helyes kiejtésre szoktatás, a helyzethez illő beszédfordulatok, mimika és gesztusok alkalmazására serkentés.
A fejlesztés tartalmi eszközei A fejlesztés tartalmi eszközeinek szervezését legtöbb esetben nem elkülönülten, hanem egymásba fonódva, komplexen alkalmazzuk. E tevékenységek természetes módon egymással párhuzamosan végezhetők, ez csak az óvodapedagógus tudatos tervezésén, szervezésén differenciált irányításán múlik. Mindig a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építünk, ami további új élményszerzést idéz elő. Minden tevékenységben biztosítjuk a lehetőséget az alkotásra, az önkifejezésre, az esztétikai élmények befogadására, mely később igényként jelenik meg a gyerekeinkben.
Mese – vers Mai rohanó világunkban egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az irodalmi nevelésre. Míg szüleink, nagyszüleink a „nagycsaládban” odafigyelő, beszélgető, mesélő, megbeszélő környezetben nőttek fel, addig a ma felcseperedő gyermekeknek nem marad más, mint a sietve oda-odavetett szavak, rövidített kifejezések, utasítások, beszélgetés, mese helyett a televízió, videomagnó, számítógép „bűvölete”. Ez utóbbi esetekben elmarad a tevékeny és egymást gazdagító kapcsolat a közlő és befogadó között. A gyermekek passzívvá, kiszolgáltatottá válnak a szelekciót mellőző, vibráló információkkal szemben. Mivel az otthon 39
töltött időben ezek a domináló ingerek, félő, hogy ezek válnak a gyerekeknek természetessé, értékközlővé. Az óvoda minden lehetséges eszközzel próbálja a gyermekekkel felfedeztetni az élőbeszéd emberközeliségét, tartalmasságát, mert ez nyújt maradandó élményt. Ez az élmény nem szűkíthető le a gyönyörködtetésre. Élményforrás lehet ugyanúgy a szép, harmonikus, fenséges, humoros jelenség is – általában jóval, igazságossal összekapcsolva –, mint a rút, torz, rémületes, groteszk – az erkölcsileg rosszal, elítélendővel azonosítva. Az esztétikai élménynyújtáson kívül fontos feladata irodalmi nevelésünknek a gyermek anyanyelvi nevelése: az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása. Az irodalmi nevelés feladatai a következő területeken valósulnak meg. - mese – vershallgatás, mondókázás - bábozás - dramatizálás - történetek elbeszélések hallgatása, előadása. - a gyermek saját vers és mese alkotása, mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása Ahhoz, hogy mind az öt terület működni tudjon, alapfeltétel a nyugodt, szeretetteljes légkör, amelyben a gyermek spontán megnyilvánulásai is teret kapnak. Ez azt jelenti, hogy nem válasszuk szét az egyes foglalkozási területeket. Például, ha ősszel a dióról beszélgetünk és megkopogtatjuk, vajon „Ki lakik a dióhéjban?” – akkor máris elmondhatjuk Sarkady Sándor: Dióbél bácsi című versét. Miután felbontottuk a diót és megettük, vígan táncra is perdülhetünk a diófa körül, a „Kiszáradt a diófa” kezdetű dalra. A mese és sok esetben a versek világa is gazdag képzeleti elemekben. Éppen ezért a gyermekeknek lehetősége nyílik arra, hogy az adott szereplő szituáció a képzeletével felruházva jelenjék meg előtte. A bábjáték is egyfajta „más létet” biztosít. A gyermekeknek megmutatjuk, hogy változhat át egy kendő vagy egy kispárna, kislánnyá illetve babává; s hogy elevenedik meg mozgatása, megszólaltatása következtében. Ezen törekvések eredményeképpen, már a kicsik is kézbe veszik kis szőrmeállatukat, és elváltoztatott hangon beszélgetnek társaikkal, vagy óvónőjükkel. A „másik bőrébe való belebújás” nagy teret nyit a gyermekeknek, sok esetben a saját, nem éppen pozitív magatartási formából való kilépést jelentheti. Ugyanez a hatás figyelhető meg dramatizáláskor is, mikor a gyerekek már egész megjelenésükkel hasonulnak a kívánt szereplőhöz. a „beöltözős ruhák” a nap bármely szakában hozzáférhetőek a játszók számára. Történeteik, elbeszéléseik hallgatása közben erősítjük a gyermekekben a beszédfegyelmet, a megtisztelő odafigyelést a másik közlése iránt. A kreatív, gazdag fantáziával rendelkező gyermekek gyakran találnak ki maguk és társaik szórakoztatására szövegeket, ami előszeretettel meg is mutatnak társaiknak és a körülöttük lévő felnőtteknek. Erre mindig szánunk időt, teret és lehetőséget. Az irodalmi nevelés anyagának fő forrása a magyar és cigány mese- és mondavilág, valamint a magyar népköltészet jeles alkotásai. Ezt kiegészítik magyar költők, írók művei, más népek mese-vers anyagának klasszikusai a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. A szervezeti forma és keret a gyermekek életkorától, fejlettségi szintjétől, spontán megnyilvánulásaitól, az irodalmi anyag sajátosságától függ. Teljes módszertani szabadsága van az óvónőnek.
40
Célunk: v Irodalmi élménynyújtás, gyönyörködtetés v Érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiség jegyek megalapozása. v Gyermekek fantáziájának, kreativitásának kiteljesítése. v A humorban rejlő erő megéreztetése. Feladatunk: Az irodalmi anyag tudatos, igényes megválasztása. Nyugodt, szeretetteljes, bensőséges légkör megteremtése. Bábozás, dramatizálás, kommunikációs helyzetek megteremtése. A játékosság elvének érvényesítése, támaszkodva a gyermek spontán kíváncsiságára, önállóságára és sajátos világképére. v Az empátia és tolerancia fejlesztése az irodalmi anyag segítségével.
v v v v
Ének - zene, énekes játék Kodály Zoltán hite – miszerint „A zene mindenkié.” – a kiindulópontja zenei nevelésünknek. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, már az óvodában el kell kezdeni a zenét értő és szerető ember formálását, nevelését. Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek egyik természetes megnyilvánulási formája az énekelve beszélés, érzelmeik emeltebb tónuson való közlése. Erre építünk mi magunk is, mikor a gyermekek mindennapi mozgása, játéka közben dallal gazdagítjuk, mélyítjük élményét, például hintáztatás közben énekeljük a „Hinta, palinta” kezdetű dalt. A „Tente baba, tente” kezdetű dalt pedig babaaltatás közben énekelgethetjük. A gyerekek egy idő után maguk is kitalálnak az adott helyzetnek megfelelő énekeket, rigmusokat, csak úgy maguk szórakoztatására. Az éneklésnek szinte nincs megadott helye és ideje. (Kivétel az étkezés, futás, zsúfolt utcán való közlekedés.) Zenei nevelésünk anyagát a magyar nép hagyományaiból sarjadó mondókák, magyar népi gyermekjátékdalok alkotják. Ezt kiegészítik a szövegében és dallamában egyszerű műzenei gyermekdalok és egy kis ízelítő más népek dallamaiból. (Ez utóbbiak inkább zenehallgatásként szerepelnek.) A foglalkozások anyagát a következő szempontok alapján választhatjuk ki: - Dallamfordulatok szerint. - Az anyaghoz kapcsolódó, a korcsoport, fejlettségi szint számára legmegfelelőbb játékforma alapján. - A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek szempontjait is. Kiscsoportban az óvónő játszik – énekel, és a gyermekek hallgatják illetve bebekapcsolódnak. Középső csoportban egyszerű körjáték, bonyolultabb mozgásokkal bővülhet (visszafordulás, páros körbejárás). 41
Nagycsoportban több szereplővel, komplikáltabb mozgással, nagy térben mozgó játékokat is választhatunk. A szervezeti forma és keret meghatározója az életkor, fejlettségi szint, zenei célkitűzés, a foglalkozások anyaga. A fejlesztés területei: ─ ─
─
─
─ ─
Tiszta éneklésre törekvés: a gyermekek hangjának ápolása, fejlesztése. Zenei hallás fejlesztése: - magas – mély közötti különbség megéreztetése - halk – hangos közötti különbség megéreztetése - hangszínek felismerése - belső hallás fejlesztése - dallam felismerés Ritmusérzék fejlesztése: - egyenletes lüktetés megéreztetése - mondókák, dalok ritmusának kiemelése - mozgáskultúra, tánc fejlesztése - gyermekhangszerekkel való megismerkedés Zenei formaérzék fejlesztése: - motívumhangsúly kiemelése - dallammotívum alkotása - ritmusmotívum alkotása Zenei alkotókészség, fejlesztése Zenehallgatásra nevelés
Célunk: v A gyerekek szívesen fakadjanak dalra, örömmel vegyenek részt a dalos játékokban. v Élvezettel hallgassák a dalt, a zenét. v Népdalkincsünk, zenei anyanyelvünk ápolása. Feladataink: v Megfelelő zenei élmény nyújtása (művészi értékű zene, az óvónő énekkedve, tiszta éneklése). v A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, fenntartása, spontán megnyilvánulásainak kiemelése. v A gyermekek bátorítása az éneklésre. v Zenei ízlés, esztétikum iránti fogékonyság formálása. v Néphagyományaink ápolása, a népi gyermekjátékdalokon, mondókákon keresztül.
Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyermekek nagy része már az óvodába lépés előtt firkál, gyurkál. a szülők egy része ezt a fejlődési szakaszt értéktelennek véli, hisz „csak” céltalanul összefirkál mindent a gyermeke, és semmiképp sem akar házat, napocskát, virágot rajzolni. Fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy ez a szakasz, döntő a gyermek további ábrázoló tevékenysége szempontjából. Amennyiben ezt valamilyen formában gátolják, úgy lemarad a korának megfelelő szinttől. Hiszen ilyenkor ismerkedik meg tevékenységei közben az egyes 42
anyagokkal, technikákkal. Ilyenkor még nem az alkotásvágy, hanem a funkcióöröm dominál. Később a környezet által nyújtott esztétikai élmény képeződik le az alkotásaiban. Az ábrázoló tevékenység beépül az óvodás gyerekek mindennapjaiba, játékába, mely kezdetben kísérletezés az anyagokkal, eszközökkel, ezekből különböző jelek, formák alakulnak, melyekből kompozíciókat alkot. A mindennapi ábrázolás zömében spontán tevékenység, mely teljes szabadsággal épül be a többi játéktevékenység közé. A gyermeki rajz témája legtöbbször nem egy konkrét élmény, hanem sok élményből összeálló tapasztalat. A lelkes belső izgalom a legnagyobb kincs, amit a gyermekekben meg kell őriznünk. Heti rendszerességgel egy-egy ötletadó alkalmat iktatunk be kezdeményezés jelleggel. A gyermekek között ülve mindenkit jól látunk. Az együttlét a fontos, az együtt alkotás és így már a gyereké a főszerep nem az alkotásé. Ekkor az egész alkotó folyamatról mutathatunk utánozható mintát. Általában alapötleteket adunk és közben annak tovább fejlesztésére ösztönzünk. Felkínálunk egy-egy érdekes új eszközt, témát, technikát – amit a gyerekek átvehetnek, kapcsolódhatnak hozzá, továbbfejleszthetik. A megismert eszközök – ha használatukat biztonságosan elsajátították - elérhető magasságba, nyitott polcra kerülnek, ezután bármikor elvehetők. A fejlesztés tartalma: -
-
-
Látásnevelés. Képalakítás: Rajzolás, festés, nyomat, karcolás, vágás, ragasztás, varrás, fűzés, fonás, szövés segítségével. Plasztikai munkák: Gyurma, környezetünk tárgyainak és természeti formáinak felhasználásával. Mindezek megvalósítása történhet emlékezet után (közösen átélt élmény alapján), közvetlen megfigyelés alapján, vagy elképzelés szerint (pl. mesei epizódok lerajzolása). Az egyes technikákkal való ismerkedés kötetlenül, kis csoportban, felnőtt segítséggel történik, hogy a gyermekeknek megfelelő ideje, módja legyen a kipróbálásra. Környezetalakítás. Építés: Előre gyártott elemekből, vagy saját készítésű alkotókból. Személyes példánkkal serkenthetjük a gyermekeket arra, hogy ha játékukhoz szükséges valamilyen kiegészítő, azt próbálják meg maguk elkészíteni. Találják ki, milyen anyagból, milyen eljárással célszerű kivitelezni. Ebben a folyamatban, ha szükséges, mi is segíthetünk. Megmutatjuk a gyermekeknek, hogy mi-mindent lehet készíteni az udvaron, a réten fellelhető egy-egy kis növényi részből, ágacskából (pl. bogáncsból ágyat, széket, gyermekláncfűből koszorút, gyűrűt, trombitát is készíthetünk) Műalkotásokkal való találkozás. Annak érdekében, hogy a gyermekek széleskörű vizuális élményt kapjanak, sokat kirándulunk a környező természetbe, illetve látogatjuk az éppen aktuális művészeti kiállítást (festészet, grafika, fafaragás, bőrművesség, fazekasság, stb.)
43
Célunk: v A gyermek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. v A gyermekek tér-, forma és szín képzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. v Nem a rajztanítás, hanem a belső igény kiteljesítése, mely minden gyermeknél más és más. v Elősegítsük a gyermek látásának, észlelésének, finommotorikájának, szem-kéz koordinációjának fejlesztését. v A kreativitás, az alkotóképesség kibontakoztatása. Feladataink: v Annak érdekében, hogy teljes legyen a vizuális befogadás, a gyermekeket meg kell tanítanunk a környező világban való gyönyörködésre, a szép észrevételére. v Látáskultúra fejlesztése (megfigyelések, tapasztalatszerzési lehetőségek, élmények biztosítása) v Az alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése (Megfelelő mennyiségű, és minőségű eszköz és anyag álljon rendelkezésre folyamatosan). v A képi illetve tárgyi megvalósításhoz sokféle technika, anyag, eszköz megismertetése a gyerekekkel. v Az eszközök használatának és gondozásának megtanítása a gyerekeknek. v Egyéni bánásmód, bensőséges kapcsolat kialakítása, mely a felszabadult, őszinte gyermeki megnyilatkozások feltétele. v A környezet esztétikai jelenségeinek biztosítása. v Elősegíteni, hogy a szülők otthon is megteremtsék az alkotáshoz szükséges feltételeket is.
Munka jellegű tevékenységek Fontos szempont, amire már a gyermek képes, ne végezzük el helyette. Az óvodánkba járó gyerekek szülei közül csak kevesen vallják ezt. Sokkal gyorsabb, ha ők végzik és nem várnak, míg gyermekük lassan elszöszmötöl. Egyre önállótlanabb gyermekek érkeznek három évesen. Amikor cseperednek, sem bíznak túlzottan gyermekükben. Természetesen vannak kivételek. A munkára nevelés is az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, ami áthatja a gyermekek mindennapi tevékenységének egészét. A gyerekek számára gyakran nem is válik szét a játéktól és cselekvő tanulástól. Főbb területei: önkiszolgálás, naposság, a csoport érdekében végzett tevékenységek, kerti munka, alkalmi megbízatások. Minden munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, ami testi erejüket nem haladja meg, testi épségüket nem veszélyezteti. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és soha sem a gyermekekre rákényszerített feladat. -
Önkiszolgálás: a gyermek saját személyének kiszolgálása, öltözés, tisztálkodás, étkezés, stb. - az egészséges életmód kialakítását segíti elő. A gyakorlás során olyan „praktikus” technikákat sajátítanak el a gyerekek, amivel gyorsabbá és pontosabbá válik a tevékenység. 44
-
-
-
Naposság: Ennek konkrét tartalmi meghatározása a gyermekcsoport sajátosságától függ. Ide tartozhat a terítés, teremrendezési feladatok, udvari környezet rendben tartásában a segítség a felnőtteknek, a társaknak. A 3-5 éveseknél választható tevékenységi forma. Az 5-7 éveseknél már kötelező.(A naposi megbízatások rendje, ismétlődése a csoportban kialakított elvek alapján történik) A csoport érdekében végzett tevékenységek: Vannak helyzetek, amikor a napi tevékenységek gördülékeny folytatására nem elegendő a naposok munkája. Legtöbb feladatot a környezet rendben tartása adja. (Öltöző és mosdó rendjének megőrzése, játékelrakás, csoportszoba átrendezés, eszközök kiosztása, összeszedése.) A nagyobbak segítsenek a kicsik öltöztetésében. A kerti munka előfeltétele a megfelelő méretű szerszám és megfelelő hely. Az a tapasztalatunk, hogy ez az a tevékenység, amire leghamarabb ráunnak a gyerekek a munkajellegű tevékenységek közül. Az ültetésnél még nagyon aktívak, de a gyomlálás már nem igazán érdekes. Sokkal izgalmasabb a csoportszobában a hajtatás, csíráztatás, a madarak etetése, a falevelek, a levágott fű összeseprése, a hó lapátolása.
Célunk: v A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. Feladatunk: v A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételeinek biztosítása.
Tanulás Programunk tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését. Ezek az észleléses, és finommotoros struktúrákat érintik. A tanulás a játék motivációs bázisára támaszkodik. A 3-7 éves gyermekek tanulnak, míg játszanak, és játszva tanulnak. A tevékenység = tanulás, mint folyamat, a gyerekek egész napi óvodai életében nyomon követhető. A tanulás jellege megköveteli az alkalmazott módszerek játékos alkalmazását. Fontos szempont, hogy a gyermekek érdeklődési körébe tartozó dolgokról, tevékenységének spontaneitásából indulunk ki. A tanulási, tanulásirányítási módszerek között a játék fontos szerepet kap, ha az óvodapedagógus által kezdeményezett játékról esik szó. Ez szervezhető önálló programként és más módszerekkel kombinálva. Beszélünk még játékos tanulásszervezésről, amikor játékokat, vagy játékelemeket illesztünk be a tanulás folyamatába, tanulási céllal. Célunk: v A kudarc nélküli, sikeres iskolai tanuláshoz szükséges képességek (kompetenciák), részképességek és készségek kialakítása. v Az iskolai élethez szükséges szocializáció. v Az iskolai élethez szükséges fizikai teherbíró-képesség megszerzése. v Az iskolai élethez szükséges mentális, emocionális képességek kibontakoztatása. 45
Feladatunk: v Kifejleszteni a gyermekekben a tanulás motívumait. v A tanulást támogató környezet megteremtése, mely a gyermekek előzetes tapasztalataira és ismereteire épít. v A gyerekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése. v Kialakítani az ismeretek és készségek elsajátításának igényét. v A tanulás, mint tevékenység kialakítása. v Személyre szabott pozitív, konkrét, egyéni fejlesztő értékelés. Az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása az óvodás gyermekek tanulásában egyre inkább előtérbe lép az óvodáskor vége felé. /Az egyéni fejlődési ütemnek, adottságoknak, hajlamoknak megfelelően./ A tanulás, az óvodáskor végére, az óvodai élet sokszínű tevékenységeinek segítségével válik teljesen elkülönült önálló tevékenységi formává általában.
Az óvoda kapcsolatai a családdal, és más, nevelést segítő intézményekkel, szakemberekkel Óvoda - család Óvoda – iskola Egyéb kapcsolatok • Orlai Petrics Soma Kulturális Központ • Bölcsőde • Védőnő, orvos • Családsegítő és Szociális Szolgálat • Református egyház • Cigány Kisebbségi Önkormányzat • Pedagógiai Intézet • Képző Intézetek • Ipszilon Pedagógiai Szolgáltató Kft.
Hisszük és valljuk az ókori görögökkel: „Az amfora, mely illatot felvesz, egész életen át hordoz!” /Görög mondás/
46
Hitvallásunk:
„Meggyőződésem, hogy a legjobb amit másnak adhatok, ha lehetőséget biztosítok számára saját képességeinek fejlesztéséhez és gyakorlásához.”
L. B. Swift
Pedagógiai programunk a „Hétköznapi varázslatok Freinet elemekkel” című óvodai program adaptációja
47
Óvodatörténet – helyzetkép Óvodánk iskolának épült, mely az 50-es éveket megelőzően „népi elemi iskola”-ként működött. 1951-től 1972-ig az épületben 1 óvodai csoport és szolgálati lakás volt. Óvodánk épületét 1972-ben hozzáépítéssel bővítették, így 1972-től 1986-ig 2 óvodai csoportban folyt a gyermekek nevelése. 1986-ban került sor az újabb fejlesztésre, mikor is a szolgálati lakás átalakításával bővült óvodánk, és váltunk három csoportossá. Óvodánk épülete a város szélén található. Mezőberényben a 60-as éveket megelőzően a roma lakosság nagy része a vasút melletti telepen élt, többnyire viskókban, putrikban. 1964től elkezdték felszámolni a nem megfelelő lakásokból álló telepet. A helyi tanács állami program segítségével új telepet építtetett a roma lakosságnak, mely jelenleg is két utcából áll, a Rózsa ill. a Gárdonyi utcákból. Az itt élő gyermekek nagy része a mi óvodánk körzetébe tartozik, és jár óvodába. Az 1970-71-es nevelési évtől foglalkozunk kiemelten a roma gyermekek beóvodázásával. Emiatt a problémák sorozatával kellett szembenéznünk. A demográfiai hullám időszakában 40-50 között ingadozó csoportlétszámmal dolgoztunk. Gondjainkon enyhített az óvoda épületének bővítése, fejlesztése. Óvodánk 70 férőhelyes, csoportjaink átlagos létszáma 26 fő, ami a demográfiai hullám csökkenésének eredménye. Az óvodánkba járó gyermekek nagy része ép családban él, több helyen előfordul a több generációs együttélés. A családokban a gyermeklétszám átlagban 2-3 gyermek. A családok nevelési stílusára leginkább jellemző a ráhagyó és a féltő nevelés. A szülők iskolai végzettségét tekintve 80 %-uk 8 általános iskolával, vagy kevesebbel, illetve szakiskolával rendelkezik. Kb. 13 %-uk érettségizett, 7 % főiskolát, egyetemet végzett. Munkahellyel a szülők kb. 45 %-a rendelkezik. Ők egyszerű, minimálbéren dolgozó munkásemberek, betanított munkások. A többi szülő vagy munkanélküli, vagy GYES-en lévő anyuka, vagy alkalmi munkából él. Több édesanya főállású anyaként van otthon. Gyermekeink 40 %-a roma származású. Hátrányos helyzetű családjaink száma az elmúlt években meghaladta az 50 %-ot. A családon belüli feszült hangulat, melyet a létbizonytalanság okoz, egyre érzékelhetőbb a gyermeknevelésben is. A munkanélküliség a pénztelenség, a családok egyre kilátástalanabb helyzete tapasztalataink szerint azt eredményezi, hogy a szülők egyre nehezebben tudják biztosítani gyermekeik egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését. Hátrányuk ezeknek a gyermekeknek, családoknak egyre nagyobb lesz. Ezeken a hátrányokon, nehézségeken szeretnénk könnyíteni, a saját eszközeinkkel és lehetőségeinkkel.
A szülők elvárása az óvodával szemben: a gyermek jól érezze magát az óvodában, ne legyen kiközösítve, ugyanúgy foglalkozzanak vele, mint a többivel, megfelelően legyen felkészítve az iskolára, a gyermeknek nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítson, életkorának megfelelő fejlesztő tevékenységekbe vonja be, − biztonságos, szép és esztétikus környezet vegye körül, − ilyenek maradjanak a dolgozói, mint eddig, gyermekcentrikusak, megértők, okosan szeretők és kedvesek,
− − − −
49
− az óvónők és dajkák szakértelemmel forduljanak a gyermekekhez, és személyre szabottan a legtöbbet tudják belőle kihozni, − a gyermek szeressen óvodába járni, tanítsák meg fegyelemre, önállóságra, arra, hogy közösségben hogyan kell viselkedni, − legyen sok jó program, sok jó játék, − a lehetőségekhez képest kellő tudatossággal és odafigyeléssel segítsék a gyermeket abban, hogy iskolaérett legyen.
Az óvoda személyi feltételei A három csoportban 6 képesített óvodapedagógus és 3 képesített dajka dolgozik. Óvodánkban a munkahelyi légkör nyugodt és kiegyensúlyozott. Tiszteletben tartjuk egymás személyiségét, megbecsüljük és értékeljük a másik munkáját, érvényesül az egymás iránti tolerancia. Közösen tervezünk és beszéljük meg a felmerült problémákat, hiszen közös a célunk, az, hogy a gyermekek szeressenek óvodába járni, jól érezzék itt magukat és harmonikusan fejlődjenek. Mindannyiunkra jellemző a gyermek és hivatásszeretet, a nyitottság és fogékonyság az új pedagógiai módszerek iránt, a kreativitás, az innovációs készség, az egységes pedagógiai szemlélet. Közel azonos korúak vagyunk, sok mindenről hasonló a véleményünk, az értékítéletünk, ízlésünk és gondolkodásmódunk. A csoportokban 2-2 óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. Az óvónő-párok együttműködése a rájuk bízott csoport fejlesztésében, nevelésében példamutató. Nevelőmunkánk tevékeny és aktív részesei a dajka nénik. Sokszor nagy szükségünk van az ő segítségükre, ötleteikre, hozzáértésükre. Munkájuk nélkülözhetetlen pedagógiai célkitűzéseink megvalósításához. Mi is hisszük és valljuk, hogy a pedagógus legfontosabb tulajdonsága a tolerancia, a különbségek tisztelete a konfliktushelyzetek kezelni tudása, és nem utolsó sorban a tiszteletet érdemlő szakmai tudás, a jó együttműködési készség, az empátia. Szakmai tudásunk, kompetenciánk fejlesztésére mindig nagy hangsúlyt fektettünk. Ennek érdekében az elmúlt években az alábbi szakmai képzéseken vettünk részt: 1 óvodapedagógusunk 3 diplomával rendelkezik (óvónői – tanítói-gyógytestnevelői). Minden óvodapedagógusunk részt vett személyiségfejlesztő tréningen, Gordon TET. tanfolyamon és edukinesztétikai (tanulási képességek javítása mozgásterápiával) tanfolyamon. Célul tűztük ki, hogy minden óvodapedagógusunk valamilyen szakirányban fejlessze, képezze magát tovább. Egy óvodapedagógusunk felsőfokú drámapedagógiát, egy a Körös Főiskola által szervezett számítástechnikai tanfolyamot, egy mentálhigiénés tanfolyamot, egy, a Körös Főiskola által szervezett nyelv és beszédfejlesztés szakot végzett. 2009. szeptember 1-től vezettük be óvodánkba a kompetencia alapú komplex óvodai programot egy óvodai csoportba. A felkészítés során a következő akkreditált képzéseken vettek részt óvodapedagógusaink: − Projektmenedzsment, változásmenedzsment, - 1 fő; − Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés – 1 fő; − IKT alkalmazása az óvodában – 1 fő ; − IPR továbbképzés – Felkészítés a hatékony együttnevelésre – 6 fő; − Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében – 6 fő;
50
− Kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – óvodai programcsomag – 2 fő; − A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének gyakorlati feladatai – 1 fő. Minden óvodapedagógusunk tagja a Magyarországi Freinet egyesületnek. A Freinet pedagógusok speciális képzésén aktívan részt veszünk szervezőként is. Az akkreditált képzés fontos célja és feladata, az együtt-, és egymástól való tanulás cselekvésen, megtapasztaláson, alkotáson keresztül, kooperatív technikák alkalmazásával. Óvodapedagógusaink részt vesznek a város óvodáival közösen megalakított munkaközösségek munkájában, azok megszervezésében, vezetésében, szakmai programjának összeállításában. Óvodánkban biztosított az óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamára.
Tárgyi feltételek Óvodánk nagy füves udvarral rendelkezik, mely kiválóan alkalmas arra, hogy a gyermekeket napfényhez, levegőhöz szoktassuk. Amikor csak lehet, kint tartózkodunk. Az udvar egyik részén fémből készült játékok, a másik részében fa játékokkal felszerelt játszótér található, ahol kis faházak, mászókák, kötelek, csúszdák, homokozó gödör teszi lehetővé, hogy a gyermekek mozgásigényüket legteljesebben kielégíthessék. Két babaházunk is van, itt különböző szerepjátékokat játszhatnak a gyerekek. A gyermekek kedvelt udvari játszóhelye a homokozó. Két homokozó áll rendelkezésükre, az egyik napos, a másik árnyékos helyen. Az udvari játékokat, szabad játék lehetőségét is, igyekszünk mindig bővíteni, felújítani. Az óvoda helyiségei: Előszoba: ahol a gyermekek jellel ellátott öltözőszekrényei vannak. Az előszobát ugyanúgy, ahogyan az óvoda összes helyiségét a gyermekek munkái, és sok-sok virág díszíti. Három csoportszobánk hangulatos, esztétikus és praktikusan berendezett. Kialakításuknál figyelembe vesszük a gyermekek életkorát (a nagycsoportosok terme több tevékenység sarokra van osztva). Minden csoportszobában kiemelt helye és szerepe van a beszélgető saroknak, az étkező saroknak. Az étkező sarok berendezéséhez tartoznak különböző főző-, sütőedények, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyermekekkel alkalomszerűen süssünk. Tevékenység és játéksarkaink: minden csoportszobában a galérián helyet foglaló babaszoba, babakonyha; olvasó sarok, informatika sarok, az ábrázoló sarok, barkács sarok, társasjáték sarok. A játékhoz, különböző tevékenységekhez szükséges eszközök nyitott polcokon, szekrényekben vannak elhelyezve, hogy minden a gyermekek szeme előtt legyen, könnyen elérhesse, és elővehesse, bármit – bármikor. Minden csoportszobánkban megtalálható a nagyméretű fali tükör, vizuáltábla, CD-s magnó, mesés és verseskönyvek, és a nagycsoportban egy televízió videoval, és DVD lejátszóval. Az elmúlt évek során sikeres pályázataink lehetővé tették, hogy tárgyi feltételeinken javítsunk. Fejlesztések hosszú évek óta csak ilyen forrásból oldhatók meg. Óvodánk csoportszobái jól felszereltek, ahol biztosítva van minden, nevelési programunk megvalósításához.
51
Fejlesztő szoba: Az új igényekhez alkalmazkodva, nagyobb helyiséget biztosítottunk a fejlesztő szobának. A város szakemberei (fejlesztő pedagógus, logopédus) itt végzik a gyermekek fejlesztését. Mosdók: Két mosdó áll a gyermekek rendelkezésére. Az egyik a kis középső, a másik a nagycsoportosok részére. A mosdókban jellel ellátott törölköző tartók, fogmosó felszerelés tárolására alkalmas polcok vannak elhelyezve. Egyéb helyiségek: Melegítő és tálaló konyha, felnőtt WC-mosdó, szertár, felnőtt öltöző, óvónői dolgozószoba – iroda. Az óvoda helyiségei, tárgyi környezet, megfelelő munkakörülményeket biztosít nemcsak a gyermekek számára, hanem az óvodában dolgozó dajkák, óvodapedagógusok számára is. Tárgyi feltételeink biztosítják pedagógiai programunk színvonalas működését, megvalósítását. Külső és belső tárgyi környezetünk kialakításánál mindig figyelembe vettük, hogy azok szolgálják a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. Természetes anyagok, esztétikum, praktikum, mellyel indirekt módon is kívánunk hatni, értéket közvetíteni. Az óvoda meséskönyv, ismeretterjesztő könyv valamint szakkönyvi ellátottsága jó.
Óvodánkról, programunkról röviden szülőknek, óvodahasználóknak, szakembereknek Lásd a következő lapon.
52
„ Az élet lényege az adás. Adni egy másik lénynek magunkból, az életünkből.” /Kormos Ferenc/
Óvodánkban 6 szakképzett óvodapedagógus és 3 szakképzett dajka dolgozik. Óvodapedagógusainkra jellemző: a hivatás-, és gyermekszeretet, a nyitottság, a tolerancia és az empátia készség.
Csoportszobáink hangulatosak, esztétikusan és praktikusan berendezettek. A különböző műhely-, és tevékenységsarkokban biztosított a gyermekek önfeledt, szabad játéka, a sokirányú differenciált fejlesztés lehetősége.
0011011
Mezőberény egy kisváros Békés megyében. Óvodánk, az Összevont Óvodák egyik tagóvodájaként működik. Óvodánk épületéhez tartozik egy hatalmas füves udvar, mely sok lehetőséget biztosít gyermekeink számára a szabad mozgásra, játékra.
Amit óvodánkról tudni kell
− munkálkodás, − alkotás, − önkifejezés.
Természetközeliség Életközeliség Tevékenységközpontúság
53
Freinet pedagógiája egy tevékenység-központú, öröm és sikerorientált, a gyakorlatból építkező és általa fejlődő pedagógia.
−
−
−
A Freinet pedagógia legfontosabb alaplevei:
A Freinet pedagógia lényege: „meghatározott pedagógiai alapelveknek, technikákon, speciális Freinet technikákon keresztül való érvényesülése.”
„Élet által életre nevelni munkával!”
Óvodánkban 1992. óta Freinet szellemű nevelés folyik.
Óvodai nevelésünket meghatározó elveink
Élmények feldolgozásának lehetősége szabad alkotásokban.
Egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő önálló tevékenységválasztást biztosító képességfejlesztés
5.
6.
Tevékenységközpontú, sikerorientált. Tapasztalat és ismeretnyújtás a kísérletező tapogatózás módszerével
4.
– a pedagógiai rendszer nyitottsága – helyi lehetőségekhez való alkalmazkodás – az óvoda és csoportélet nyitottsága – a nevelésben résztvevők belső nyitottsága – a felnőtt és a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, partnerkapcsolat – a közösség segítő erejére való támaszkodás
Nyitottság
Természet és életközeliség
2. 3.
A gyermek jogainak tiszteletben tartása
1.
Óvodai nevelésünk kiemelt fogalmai
dolgozunk,
melyet
/Freinet/
„A gyerek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül tudja maximálisan kifejleszteni, melyet ő maga szolgál és amely őt magát szolgálja.”
Célunk, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve, olyan kooperáló közösség alakuljon ki, amelynek minden tagja színes, autonóm személyiség, aki saját akaratából működik együtt a többiekkel, vállal felelősséget önmagáért, a többiekért.
Az óvodában ért közös élményekről szól az ÉLETÜNK KÖNYVE.
Fontosnak tartjuk a gyermekek szabadságát, önkéntességét, mellyel a különböző tevékenységekben részt vesz.
A napi beszélgetőkörben történik feladataink megtervezése, értékelése, élmények, szabad szövegek és alkotások bemutatása.
Folyamatos napirenddel rugalmasan kezelünk.
Freinet elveinek megfelelően mi is azon dolgozunk, hogy közel vigyük a gyermekeket a természethez, az élethez. Sokat sétálunk, kirándulunk, sütünk, főzünk.
szülői értekezletek nyílt napok kirándulások közös ünnepek, szervezése. rendezvények
54
„Lásd meg gyermekedben a szellemi ajándékot, Adj neki biztonságot és szeretetet. Hidd el neki a törpét és a tündért, Rossz szóval, gondolattal ne vétkezz ellene.” /Kokas Klára/
− − − −
Várjuk és elvárjuk a szülőktől, hogy aktív, tevékeny részesei legyenek óvodai életünknek.
Óvodánk nyitott a szülők, a családok felé is. A szülőket naprakészen tájékoztatjuk az óvodában történtekről.
A család és óvoda kapcsolatáról
Tel: 66/352-577
5650 Mezőberény Kinizsi út 13.
Freinet szellemű óvodai nevelés
/Galilei/
„Az embert nem lehet megtanítani valamire, csak hozzá lehet segíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg.”
Gondolataink az óvodáról, a gyerekről, a szülőről és az óvodapedagógusról Az óvodáról Az óvoda, mint a társadalmi és helyi szükségleteket közvetítő színtér Az óvoda, mint nevelési intézmény, nem függetleníthető a környezeti hatásoktól, hiszen a nevelés mindenkor társadalomtól, embertől függő, kollektív tevékenység. A mindenkori társadalom kultúrájával, szokásaival, értékrendjével mindig meghatározza a nevelés célkitűzéseit. A mai magyar társadalom jellemzője azonban, hogy folyamatos változáson megy keresztül. Változik a társadalom struktúrája. Egyre erősebb a polarizáció, a társadalmi rétegek erőteljes szétcsúszása, a hátrányok halmozódása Kialakulóban van az interkultúrális (értékvilágok közötti átjárhatóság, kulturális interakció) és a multikultúrális szemléletmód elterjedése. Átalakulóban van az értékrendszer. A természeti és ökológiai környezettel való harmonikus együttélés kialakítása, alapvető természetvédelmi ismeretek közvetítése, környezettudatosság. A változások hatására több terület fejlesztése is előtérbe kerül. Az interkultúrális és multikultúrális szemléletmód megalapozása. A társadalmi elvárások mellett a helyi lehetőségekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodás, a kettős legitimáció két meghatározójának (nemzeti, társadalmi-helyi) harmóniájának kialakítása. A társadalmi struktúraváltozásból adódó egyenlőtlenségek szociális és pedagógiai kompenzálása, hiszen minden gyereknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki legmegfelelőbb gondoskodást, nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez. Ezeket a feladatokat csak egy természeti és társadalmi környezettel szoros kapcsolatban működő óvoda tudja felvállalni, amely a kultúrát nem csak közvetíti, hanem annak teremtésére is vállalkozik. Az óvoda, mint a közösségalakítás és az önmegvalósítás színtere A közösségi lét az ember számára életszükséglet. A közösség erőssebbé tesz, védettséget biztosít, és örömöt nyújt. Együttműködésre és konfliktuskezelésre készíti fel. Az óvoda kiemelt feladatköre, hogy segítse a különböző közösségek kialakulását, fejlődését és biztosítsa az önmegvalósítás feltételeit. Az óvodán belül működnek kisebb és nagyobb közösségek. Kialakításuknál fontos célunk, és feladatunk, a különböző érdekeket összehangolni, a csoportok között valódi egymást segítő partnerkapcsolatot kialakítani. Közös értékrendet felállítani, a jogokat és kötelességeket mindenkire érvényesen megfogalmazni, mely alkotórésze az óvoda egyéni arculatának. A jól működő közösségek segítik az óvoda fejlődését, és elengedhetetlen feltétele annak is, hogy az egyén kiteljesíthesse önmagát. Hiszen a nevelés nem más, mint a belső erőből irányított ösztönös önkibontakoztatási folyamat fejlődésének elősegítése. Az eredményes fejlődést az biztosítja, ha mindenki saját maga lépésről-lépésre találja meg a maga számára a legmegfelelőbb utat. Mindenkinek magának kell megismernie, megtapasztalnia belső lehetőségeit, és kidolgoznia saját programját önmagához, mely összhangot teremt belső igényei és a külvilág elvárásai között. 55
Ezeknek a feladatoknak csak egy demokratikus, humanisztikus, toleráns légkörű óvoda tud eleget tenni, ahol maximálisan biztosítva van a szükségletek és jogok tisztelete és minden lehetőségével ezen elvek gyakorlati megvalósítását szolgálja.
Az óvoda, mint a gyermeki személyiség fejlesztésének színtere A gyerek kibontakozásának feltétele egy olyan bizalmat, biztonságot, segítségnyújtó megértést és toleranciát sugárzó közeg, ahol maximálisan érvényesítheti szükségleteit és jogait. Ennek a feladatnak csak egy tevékenységközpontú, öröm és sikerorientált, készség és képességfejlesztő, értékközvetítő óvoda felelhet meg, mely tiszteletben tartja a gyermek egyéni sajátosságait, jogait, tudatosan épít a gyermeki aktivitásra és alkotásra.
A gyerekről “Örökmozgó”, akinek lételeme a mozgás Alapvető szükséglete a –fizikai és érzelmi – biztonság A felnőttektől függ, kiszolgáltatott, Önállóságra és egyben elismerésre vágyik, Elfogadásra, bizalomra és szeretetre vágyó, önző lény. Aktív, autonóm, társas és társadalmi lény, akinek jogai vannak. Önálló vágyakkal, álmokkal, képességekkel és ismeretekkel rendelkező, állandó változásban, fejlődésben lévő ember, A világ dolgai iránt érdeklődő, Alkotó, világokat teremtő lény, Érzékeny, érzékelő, tevékeny ember, Szeretetet, feltétlen bizalmat sugároz, Minden gyerek egyszeri és megismételhetetlen csoda, a hozzá elvezető útnak is annak kell lennie.
A szülőről A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda csak kiegészítő szerepet játszhat. A szülőnek joga van elvárni, hogy gyermekét bármiféle megkülönböztetés (faji, etnikai, vallási, gazdasági) nélkül neveljék. Éreznie és tudnia kell, hogy gyermeke fejlesztése és képességeinek kibontakoztatása teljes mértékben egyéni sajátosságainak figyelembevételével történik. Ki kell alakítani azokat a kapcsolattartási formákat, melyek segítik, hogy bekapcsolódhasson az intézmény életébe, és ötleteivel alakíthassa azt.
56
Ennek érdekében írtuk meg pedagógiai innovációs programunkat, melynek címe: Gyöngyház- lánc-projekt
Célja: A szülők is váljanak egy olyan közösséggé, amelyben függetlenül hátterük sokféleségétől, elfogadják, és áthidalják különbözőségeiket. Ezáltal lehetőségük nyílik őszinte és hatékony kommunikációra, és arra, hogy együtt dolgozzanak olyan célokért, melyeket mindannyiunk közös hasznára érhetnek el. Az év során minden hónapban legalább egy közös programot tervezünk a szülőkkel, családokkal. A tervezésbe és a megvalósításba is egyaránt szeretnénk őket bevonni. Építünk a szülők igényeire, elvárásaira, javaslataira és aktív részvételükre. Mindenkor figyelembe vesszük a helyi lehetőségeket, az aktualitásokat, ennek megfelelően, ezekhez rugalmasan alkalmazkodunk. A szülőnek minden segítséget meg kell kapnia tőlünk, pedagógusoktól, ahhoz, hogy a gyerekét lehetőségeihez képest a legjobb fizikai és pszichikai környezetben nevelhesse.
Az óvodapedagógusról Igazán jó pedagógus csak autonóm és tudatos személyiség lehet, aki a felé áramló ingereket képes egyénisége szerint értékelni. Tudatában kell lenni, hogy kiemelkedően fontos attitűd az elfogadás, az empátia, a hitelesség és az, hogy ezeket kifejezésre is tudja juttatni. Elengedhetetlen tulajdonság az önismeret, hogy elfogadja önmagát. Jól alátámasztott jövőképpel kell rendelkeznie, valamint stabil szakmai tudással, melyet folyamatosan frissen tart, megújít. Munkánk egyik legfontosabb kihívása, hogy minden gyerek számára megtaláljuk azt az utat, mely számára a legmegfelelőbb. Ebben a munkában segítőtársaink a dajka nénik. Az összehangolt, jó és eredményes munka feltétele, hogy ők is ismerjék nevelési céljainkat, feladatainkat, ezek megvalósításában aktívan vegyenek részt. Az ő viselkedésük, beszédük is legyen példamutató, rendelkezzenek munkájuk végzéséhez megfelelő kompetenciákkal. Hisszük, hogy az óvoda egyik legfontosabb feladata, hogy olyan hellyé váljon, ahol a nevelésben résztvevők és az ehhez kapcsolódó segítők segítséget kapnak ahhoz, hogy kiteljesíthessék önmagukat.
57
Freinet-mozaik A Freinet szellemiségről Óvodánkban 1992. óta dolgozunk Freinet szellemű pedagógiával mindhárom csoportban. Választásunkat az tette indokolttá, hogy az óvodánkba járó gyermekek nagy része hátrányos helyzetű, roma származású gyermek. A hagyományos módszerekkel, szervezeti keretekkel velük nem értük el a kívánt eredményeket Freinet pedagógiája egy tevékenységközpontú, öröm- és sikerorientált, a gyakorlatból építkező és általa fejlődő szintézis-pedagógia Az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatását állítja a középpontba, melynek feltétele a demokratikus, bizalmat, biztonságot, segítségnyújtó megértést és toleranciát sugárzó légkör, ahol tudatosan építenek a gyerek önállóságára. Elősegítik a benne szunnyadó képességek maximális kibontakozását. Segítenek választ kapni a kérdéseire és föloldják a szorongásait. Egy gyerekekből és felnőttekből álló közösség tagja lehet, ahol joga van a kezdeményezésre, az érdeklődésétől függő szabad tevékenységválasztásra és lehetősége nyílik a kutatásra, kísérletezésre, az egyéni felfedezésre. Természetes érdeklődése, lelkesedése megerősítést kap, ébren tartják a vele született ösztönző erőt, a kíváncsiságot, mely a megismerés alapfeltétele. Figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütem eltolódásait, képességeket, irányultságokat és mégis képes kialakítani az együttműködést, egymás különbözőségének elfogadását és a toleranciát. Tiszteli a gyerek sajátosságait, megfogalmazza és biztosítja a gyerek jogait. Humanista, természetes, harmóniát és egyensúlyt sugárzó rendszer, melynek központi kategóriája maga az élet. Freinet jelmondata: “Az élet által életre nevelni…” A Freinet pedagógia alapgondolata, hogy nem kell minden gyereknek ugyanazt az utat bejárnia a világ megismerése folyamán, hanem szabad választással sokféle irányba indulhat el, hiszen mindenki saját énjén keresztül, saját tapasztalatai alapján érzékeli, észleli és értékeli a világot. A már meglévő, átélt élményekre, sikeres és sikertelen próbálkozásokra építve dolgozza ki a fejlesztés folyamatát, melyben minimálisra csökkenti a passzív befogadásra hagyatkozó módszereket. Előtérbe helyezi a gyermeki szabad alkotásokat, a természetes, kísérletező tapogatózást és a játékos munkát. Tudatosan épít a gyermeki alkotásokra a szabad önkifejezéssel, amely a Freinet pedagógia egyik fő szervezési - működési elve. A szabad kifejezés azt erősíti meg a gyerekben, hogy a számukra fontos dolgokon keresztül a világ kinyithatóvá válik, hogy alkotásaikon keresztül kommunikálni tudnak a világgal és egymással… A természetes módszer alapja, hogy a kisgyermek dialektikus kapcsolatban él környezetével, a saját bőrén keresztül szerzi lényeges tapasztalatait, kipróbálja erejét, „megízleli”, kitapintja a távoli világot. A természetes módszer fejlődésorientált, a felfedezőkedvre, a munka okozta öröm érzésére épít, amely segít abban, hogy a gyerekek saját képességeik határáig juthassanak és akár túl is jussanak azon. Mindez egy sajátos felfedező tanulás, a “tapogatózva keresés” alkalmazását jelenti. A természetes módszer lényege, hogy mindennapos helyzetekben cselekedve, próbálkozva, egymást meghallgatva, a környezetet megfigyelve, felfedezve, szinte észrevétlen módon jussanak új információkhoz, tapasztalatokhoz a gyerekek. A játékos munka segít abban, hogy a gyerekek meg tudják oldani a mindennapokból adódó problémákat, átéljék, hogy környezetük megváltoztatható és maguk is képesek 58
legyenek értéket teremteni. A munka jellegű feladatokat azonban úgy kell kiválasztani, hogy az az adott gyerekre, csoportra szabott legyen, hogy erőkifejtést kívánjon, ugyanakkor a gyerek képes legyen a végrehajtására. A Freinet által kidolgozott 29 technikát öt nagy csoportra bonthatjuk: 1. Szabad önkifejezés technikái 2. Kommunikációs technikák 3. Technikák a környezet tanulmányozására 4. Technikák a tanulás individualizálására 5. Szervezési és a szövetkezeti élet technikái Az, hogy ezen technikák által nyújtott lehetőségekkel hogyan tudunk élni, függ az adott szituációtól, a pedagógus felkészültségétől, a gyermekcsoport érdeklődésétől. Éppen ezért, ezek a technikák rugalmasan alakíthatók. Számításba jöhet minden olyan ötlet, eljárás, módszertani megoldás, mely elősegíti a gyermek adottságainak, képességeinek, szükségleteinek szabad kibontakoztatását.
59
A Freinet-pedagógia rendszerének vázlatos összefoglalása Cél: az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása
testi lelki szellemi
szükségleteket
az egyéni különbségeket figyelembe véve és ezekkel összhangban
élő természeti ingerekben gazdag nyitott toleráns alkalmazkodó harmonikus környezetben
kéz nyelv fantázia segítségével érzelmek kapcsolatok önkifejezés formájában
mozgásos manuális intellektuális területeken művészi
felfedező ismeretszerzés, kísérletezés próbálkozás, tevékenykedés szabad alkotás,
A fejlődés, fejlesztés a szabadon választott, sokszínű tevékenységek (játék, munka, tanulás) egyénileg vagy együttműködve, a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére, tevékenységvágyára, az önmegvalósítás szükségletére építve, a technikák kreatív felhasználásával, komplex módon történik
A megvalósulásért felelős a pedagógus, a szülőkkel és a segítőkkel együtt. (Zsámboky-Eperjessy “Itt és most” c. műve alapján)
60
Freinet szellemisége az óvodában Nevelési célunk • •
• • •
A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése. A gyermeki személyiség adottságainak, képességeinek, és szükségleteinek szabad kibontakoztatása az egyéni és életkori sajátosságok, az etnikai hovatartozás, a család gazdasági-társadalmi helyzetéből adódó hátrányok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is. Kreatív személyiség kialakulásának megalapozása. Különböző kompetenciák megalapozása. Minden gyereket el kell juttatni – saját belső erőit aktivizálva és jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett – képességeinek maximumára.
Nevelési feladataink Feladatunk a gyerek fejlődés iránti igényét ébren tartani, testi, lelki, szellemi szükségleteit kielégíteni. Elő kell segíteni az önkibontakoztatás folyamatát. A különbözőségek tisztelete és elfogadása. Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmód szokásainak megalapozását, a természet erőinek, a közvetlen környezet lehetőségeinek maximális felhasználásával kell kialakítani: o az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakításával, o a harmonikus, összerendezett mozgás, ill. a gyermek testi képességei fejlődésének elősegítésével, o a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosításával. o A gyermek egészségének védelme edzése, óvása, megőrzése. Érzelmi nevelés és szocializáció Kiemelten hangsúlyos a természeti és társadalmi környezet megismertetése, a szoros érzelmi kapcsolatok kialakítása, az emberi együttélés szokásainak és szabályainak elsajátíttatása. A helyi lehetőségekre támaszkodva és az életkori sajátosságokhoz igazodva biztosítani kell az értékközvetítés körülményeit. A szociális tanulás feltételeit személyes tapasztalatokból kiindulva kell biztosítani. A tevékenységközpontú, sikerorientált, komplex tapasztalat- és ismeretnyújtást, a felfedező ismeretszerzés módszerével kell biztosítani. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés Az anyanyelvi nevelés megvalósítása jelenjen meg minden tevékenységi formában. Nevelőtevékenységünk egészében legyen jelen az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés, annak feladatai – mintaadás.
61
A gyerek egyéni sajátosságait megismerve, ebből kiindulva kell képességeit fejleszteni, viselkedésének önszabályozását kialakítani, szabadságát megadva erősíteni önbizalmát. Az óvónő feladata a különböző típusú helyzetteremtés és a fejlesztő környezet biztosítása. Életszerű körülmények között, változatos tevékenységeket kell számára biztosítani. Lehetőséget kell adni, hogy hely, idő, élmény és eszköz álljon rendelkezésre a szabad alkotások létrehozásához. Meg kell teremteni a fejlesztő hatású, természetes és mesterséges környezetet. Az óvodai nevelés célját és feladatait csak úgy lehet megvalósítani, ha elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk: az óvodáskorú gyerek alapvető tevékenysége a játék. A gyerek önként, szabadon, belső késztetésből, kíváncsiságból belefog valamibe: játszik. Közben ismeretekre, tapasztalatokra tesz szert, új információkhoz jut: tanul. Tevékenységeinek „eredménye” lesz: dolgozik. A tanulás és a munka is, mint tevékenység a játékból indul ki, és a játékban fejlődik. Ha jól szervezzük meg az örömteli játékot, akkor az óvodáskor végére kialakul a tudatos munkavégzés és tanulás iránti vágy, a feladat és felelősségvállalás képessége. Ezért az óvoda életét, mindennapjait úgy kell megszervezni, hogy a gyerek annak minden percét játékként élhesse meg, hiszen Ő “csak” játszani akar, szabadon, hosszú időn keresztül és zavartalanul.
Nevelésünk kiemelt fogalmairól
1. A gyermek jogainak tiszteletben tartásáról A jogok tényleges gyakorlása közben fejlődik érzelmi élete, alakulnak erkölcsi, érzelmi és értelmi képességei. Fejlődik empátiás képessége, toleranciája, önuralma. Képessé válik arra, hogy elfogadja mások irányító szerepét, de ha úgy alakul, ő is vállalja mások vezetését. Nem ijed meg az újszerű, váratlan helyzetektől. Kreatív problémamegoldásra válik képessé, meg tudja valósítani elképzeléseit. Tapasztalatokat szerez az együttműködésről, megtanulja elfogadni önmagát és másokat. Feladatunk, egy fejlesztő, ingerekben, élményekben gazdag, érzelmi biztonságot, elfogadást sugárzó környezet kialakítása. Közös programok, élményszerzési lehetőségek, önálló tevékenységválasztás és végzés biztosítása, közös szabály és szokásrendszer kialakítása. 2. A természet- és életközeliségről Az élet legősibb, legigazibb foglalata a természet, mely minden megismerni való közül a legközelebb áll az emberhez. Megfelelő alapot és feltételeket teremt a fejlődéshez. A nevelés alapvető eszköze, módszere, gyökere és táptalaja. Naponta változó csodái, gazdagsága, változatos lehetőségeket biztosít a játékhoz, munkához, tanuláshoz és alkotáshoz. Amikor az ezzel kapcsolatos kérdések fölmerülnek, akkor lehet a gyerek ötleteit, hozott témáit is figyelembe venni, beépíteni. 62
Pedagógiai innovációként kívánjuk megvalósítani a „Zöldellő” – projektet.
A projekt célja a környezettudatos magatartás, életmód kialakítása. Olyan értékrend, szokások attitűd kialakítása, amelyek elősegítik a környezettel való harmonikus kapcsolatot. A projekt témái négy nagy téma köré csoportosíthatók: Levegő, Tűz, Víz, Föld. A projekt során kívánjuk megismertetni a gyermekekkel szűkebb és tágabb környezetünk természeti és épített értékeit. Szülővárosuk, hazájuk szépségét, kincseit, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A megvalósítás során mindig építeni kívánunk a családra, a szülőkre, hiszen a természetvédő, természetszerető ember személyiségjegyeinek kialakítása már születéskor a családban elkezdődik. Feladatunk, hogy mindent olyan témán keresztül fejlesszünk, amire ténylegesen kíváncsi, ami iránt érdeklődik, hiszen ez a fejlesztés legfőbb motivációja. A szerzett tapasztalatok, élmények sokszínű feldolgozásának biztosítása. 3. A nyitottságról a) A pedagógiai rendszer nyitottságáról és a helyi lehetőségekhez való alkalmazkodásról Freinet pedagógiájának egyik fontos jellemzője, hogy folyamatosan bővíthető, nyitott és rugalmas rendszer, melyben a megvalósítás módja minden esetben más és más. Mindig a helyi adottságokhoz, lehetőségekhez, igényekhez, a pedagógus személyiségéhez, a gyerekcsoporthoz és az egyes gyerekekhez kell igazítanunk. Minden gyerekcsoport más és más, valamint a csoporton belül is mindenki külön világ, ezért nincsenek és nem is lehetnek olyan biztos eljárások, melyek a körülményektől függetlenül, eredményesek, ezért van szükség arra, hogy újabb és újabb eljárásokkal bővíthető legyen. Ettől válhat maga a pedagógia folyamatosan korszerűvé, a társadalmi és a helyi igényeket kiszolgálóvá, hiszen leegyszerűsítve a nevelés nem más, mint szolgáltatás a gyerek, a szülő és a társadalom felé. Feladatunk, olyan eljárások felkínálása, melyek biztosítják a természet és életközeliséget, a gyerek, szülő és óvónő személyiségének és jogainak tiszteletét, külső kényszer nélküli, tevékenységben történő fejlesztést és a szabad önkifejezést. b) Az óvoda és csoportélet nyitottságáról A pedagógiai rendszer nyitottságából, a természet és életközeliségből adódik, hogy nem működhet az óvoda és az óvodán belüli csoportok egyike sem különböző külső és belső kapcsolatok nélkül. Minél több szállal kapcsolódik környezetéhez, magához az élethez, annál jobban teljesítheti feladatait. Ennek érdekében feladatunk, hogy a csoportok között jó kapcsolatrendszert működtessünk. Találjuk meg a módszerét, szervezeti kereteit a hatékony együttműködésnek. A szülőkkel való partnerkapcsolat kialakítása, és az általuk felkínált
63
lehetőségek kiaknázása minden óvodapedagógus részéről nagy felelősséget, sok szervezést, türelmet, odafigyelést kívánó feladat. Az óvoda azonban nem működhet külső kapcsolatok nélkül sem, hiszen általuk fejlődhet tovább, újulhat meg időről időre. Igyekszünk mindenkor jó kapcsolatot kialakítani a fenntartóval, bölcsődével, iskolával, a nevelést segítő egyéb intézményekkel, szakemberekkel, kisebbségi önkormányzattal, helyi és egyéb civil szervezetekkel. Segítheti a munkánkat, ha teljes mértékben kiaknázzuk a közvetlen és tágabb környezet adta lehetőségeket c) A nevelésben részt vevők belső nyitottságáról A pedagógus belső nyitottsága elengedhetetlen feltétele annak, hogy képes legyen fejleszteni, nevelni, irányban tartani, segíteni, és támaszt nyújtani. Rendkívül fontos az emberekhez való viszonyulása. Egyenértékű partnerként kell kezelnie a munkatársait, a szülőket és a gyerekeket. Folyamatosan bővítse ismereteit, módszertani eszköztárát. Minden újdonság iránt nyitott legyen, merjen vállalkozni, saját élményein, tapasztalatain keresztül legyen képes dönteni arról, hogy az újonnan megismert eljárás segíti, vagy esetleg gátolja munkáját. A gyermeki nyitottság veleszületett képesség. A kisgyerek még félelmektől, előítéletektől mentes, fogékony, minden iránt érdeklődő. Egyik legfontosabb feladatunk az, hogy ezt a belső nyitottságot minél tovább ébren tartsuk, élményekkel, tapasztalatokkal, egyre bővülő és mélyülő információkkal továbbfejlesszük. Ez az alapja mindazon értékeknek, melyek a közösségi lét elengedhetetlen velejárói. 4. A felnőtt és a gyerek személyiségének tiszteletben tartásáról és a partnerkapcsolatról A személyiség tiszteletben tartása, a partnerkapcsolat és együttműködés a feltétele annak, hogy a nevelési folyamatban részt vevő személyek mindegyike (gyerek, szülő, pedagógus, nevelést segítő szakemberek, meghívottak, előadók) elérhesse célját, megvalósíthassa elképzeléseit, közös stratégiát kidolgozva segíthesse a továbbfejlődést. Ez a folyamat nagyfokú tapintatot, toleranciát, rugalmasságot és egymás céljainak elfogadását feltételezi. Segítőtárssá, partnerré kell válni ahhoz, hogy egymás valódi érdekeit figyelembe vevő kapcsolat alakulhasson ki. Feladatunk, őszinte, biztonságot és elfogadást sugárzó légkör kialakítása, mely segítheti, hogy mindenki bátran véleményt nyilvánítson. 5. A közösség segítő erejére való támaszkodásról Az egyén és a közösség egymáshoz nagyon szorosan kapcsolódó fogalmak. Közösség nélkül nem lehet önmegvalósításról beszélni. A család után az óvoda az a közeg, mely befolyásolja a szociális kompetencia fejlődését. Segíti a mikroszociális képességek (verbális és nonverbális), valamint a makroszociális stratégiák (pl. empátia, kooperáció, konfliktusmegoldó képesség, segítő magatartás) fejlődését, melyek egy-egy adott helyzetre vonatkoznak. Célunk az, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve, olyan kooperáló közösséget alakítsunk ki, amelynek minden tagja színes, autonóm személyiség, aki saját akaratából működik együtt a többiekkel, vállal felelősséget önmagáért és a többiekért.
64
Feladatunk: elősegíteni egy intenzív szocializációs folyamatot, és biztosítani a csoport megértő és biztonságot nyújtó magatartását, a másikat, különbözőséget toleráló szemléletet, és az együttműködéshez szükséges szociális képességeket.
“A gyerek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül tudja maximálisan kifejleszteni, melyet ő maga szolgál, és amely őt magát szolgálja” (Freinet: Máté mondásai)
6. Tevékenységközpontú, sikerorientált tapasztalat és ismeretszerzés, a kísérletező tapogatózás módszerével
ismeretnyújtás
a
felfedező
“Kisgyermekkorban a világ még egy és oszthatatlan, műfajok nélküli szépség. Egybefolyik a játék, tanulás, művészet és munka, álom és valóság.” (Zsámboky-Eperjessy) Ez az idézet magában foglalja az egyik legfontosabb információt: a gyerek életkori sajátosságai miatt a gyakorlatban nem kell és nem is lehet teljesen szétválasztani a különböző tevékenységformákat, hiszen minden tevékenységben más és más módon és arányban ugyan, de jelen vannak bizonyos játék, munka és tanulás mozzanatok. Ebből, a ma is érvényes gondolatból következik feladatunk: hogy a fejlődés elősegítése érdekében olyan tevékenységeket, motiváló helyzeteket kell teremtenünk, ahol a gyerekek nem kész tényekkel, ismeretekkel találják magukat szemben, hanem az egyéni tapasztalatszerzéssel, felfedezéssel, kutatással. A felfedező ismeretszerzés, kísérletező tapogatózás, mint módszer, a tág értelemben vett tanulási stratégia fejlődését segíti elő. A gyereket kíváncsisága, megismerési vágya arra ösztönzi, hogy próbálkozzon, kísérletezzen. A felfedező, kutató ismeretszerzés biztosítása a pedagógustól tudatos és tervszerű munkát igényel, hiszen figyelembe kell vennie a gyerek adott érdeklődését, pillanatnyi fejlettségi szintjét. Segítenie kell az önálló próbálkozásokat, miközben maga is szeretné elérni az általa kitűzött célokat. Ez nem lehetséges az érdekek ütköztetése és egyeztetése, viták és beszélgetések, élő, odafigyelő együttműködést biztosító kapcsolatok nélkül. 7. Az egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő, önálló tevékenységválasztást biztosító képességfejlesztés Az egyéni, szabad tevékenységválasztás biztosítja, hogy a gyerekek maguk választhassák ki a közösen megtervezett tevékenységek közül azt, mely iránt az adott helyzetben leginkább érdeklődnek. A feladatot saját ritmusukban, a számukra leginkább megfelelő időben végezhessék el. Az önkéntes feladatvállalás, - ha jó hangulatú és elfogadó a légkör - egy idő után arra ösztönzi őket, hogy vállalják az erőfeszítést igénylő feladatokat, a
65
számukra kihívást jelentő helyzeteket. A pozitív érzelmeket sugárzó környezet segíti, hogy ne legyen bennük félelem és a másoknak való megfelelés kényszere. Feladatunk elősegíteni, hogy a tapasztalatok hatására képessé váljanak a feladatok önálló megoldására, és ne ijedjenek meg az újszerű helyzetektől, kíváncsian és érdeklődve fogadják, és megoldásukra törekedjenek. Ez a hozzáállás az újszerű, ismeretlen helyzetekhez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a nevelés végső célját – a kreatív személyiség kialakulását – megalapozzuk. 8. Az élmények feldolgozásának lehetősége szabad alkotásokban A szabad kifejezés egyrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerek érezze, milyen fontos egyéni tapasztalatai, élményei, véleménye, hogy a többiek és a felnőttek érdeklődnek iránta. Minden érzelmet a neki legkedvezőbb módon adhat ki magából. Szabadon alkothat, a számára legmegfelelőbb formában: szavakkal, hangokkal, zenével, mozgással, képekkel, konstrukciókkal.
A Freinet technikák értelmezése Az eddig megfogalmazott jogok, alapelvek és kiemelt fogalmak érvényesítését a különböző Freinet technikák alkalmazásával segíthetjük elő. Ezek különböző típusú, komplex tevékenységek, melyek színesítik, változatosabbá teszik az óvoda, a csoport életét. A technikák egyszerre módszerek és eszközök. Segítik megvalósítani a gyermeki személyiség kibontakoztatását, az egyéni képességfejlesztést, a több irányból kiinduló értékközvetítést, és a különböző kompetenciák megalapozását. 1.
A szabad önkifejezés technikái
a) Szabad rajz, és vizuális alkotások A szabadrajz gyerekkorban az egyik legjelentősebb önkifejezési forma, hiszen az óvodás kor elején a gyerekek szókincse, fogalmazási készsége, a gondolatok logikus összerendezettségének képessége még fejletlen. Az ábrázolás eszközeivel, színekkel, vonalakkal, formákkal azonban sok mindent elárul önmagáról, belső világáról. Ha megkötöttség nélkül alkothatnak, mindig azok a dolgok tükröződnek vissza az alkotásaikban, melyek foglalkoztatják, ami iránt éppen érdeklődnek. Felaldatunk: a gyerekek megismerése, fejlettségi szintjének felmérése melyhez a legegyszerűbb és legtermészetesebb út, ha hagyjuk szabadon alkotni, és alkotásairól szabadon megnyilatkozni. b) Szabad beszélgetés és vita A szabad beszélgetés lényege, hogy a gyerekeket arra ösztönözzük, hogy a hozzájuk közel álló, őket foglalkoztató témákról, egyénileg és közösen átélt élményekről saját szintjüknek, ismeretüknek, nyelvi kifejező készségüknek megfelelően meséljenek. Annak érdekében, hogy gyermekeink bátran kibontakozhassanak, önmagukról beszélni tudjanak, feladatunk: biztonságos, meghitt, egymást elfogadó és megbecsülő légkör kialakítása, mely elősegíti a felszabadult kommunikációt. Az óvónőnek elsődleges feladata ebben a helyzetben a meghallgatás és a segítségnyújtás.
66
A spontán kialakult beszélgetések mellett állandó helyet és időt biztosítunk a beszélgető-körnek, ahol: - mindenki szabadon véleményt nyilváníthat - nyugodt, meghitt körülmények között, bármiről lehet beszélgetni, ami csak érdekli a gyereket vagy a gyerekeket. - meg lehet vitatni, hova menjünk kirándulni, sétálni, - megtervezhetjük a következő nap, napok, hetek programját - kiválaszthatjuk azokat a fogalmakat, melyeket szeretnénk körbejárni, összeállíthatjuk a projekteket, melyek egy-egy tervidőszak témáját, fogalmait, kérdéseit, eseményeit és tevékenységeit tartalmazza - elhangozhatnak az egyénileg, kisebb csoportokban vagy csoportban kitalált és megírt mesék, történetek, versek - bemutathatók az elkészült alkotások, zeneművek, táncok, jelenetek - bárki előadást tarthat egy-egy őt foglalkoztató témáról, számára fontos kérdésről, fogalomról - véleményt mondhatunk egymás munkájáról - kitalálhatjuk, hogy egy-egy ünnepre, alkalomra mivel és hogyan készüljünk - közös, jó hangulatú játékokat, képzeletjátékokat játszhatunk - nyugodt körülmények között hallgathatunk mesét, zenét, álmodozhatunk, képzelődhetünk….. és így tovább. Tervező, értékelő, ismeret- és értékközvetítő funkciója van. Segíti egymás megismerését és elfogadását, a csoportalakítást, hiszen általa a gyerekek megtanulják a csoportba való beilleszkedés szabályait, a saját és csoportérdekek összeegyeztetését, mások meghallgatásának és az érvelésnek a technikáit, a kommunikációs és metakommunikációs eszközök változatos használatát, az eredményes vitatkozás lehetséges stratégiáit, stb. A vita nem más, mint közös alkotótevékenység, szellemi küzdelem, melynek középpontjában valamilyen probléma, eldöntendő kérdés áll. Célja a legoptimálisabb megoldás közös keresése, felkutatása. A vitatkozásnak azonban megvannak a maga alapfeltételei. Ilyen a nyílt légkör, az aktív, belülről indíttatott részvétel, közösen kialakított együttléti szokások, szabályok. c) A szabad fogalmazásról A szó varázslatos eszköz a gyerek számára. A szabad fogalmazás lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a teremtő képzelet játékait a szavakon keresztül formába önthesse, kivetíthesse. Ezeket az improvizatív alkotásokat lejegyezzük, illusztráljuk, saját mesekönyvek készülnek belőlük, melyek újra és újra elővehetők, elmesélhetők, átélhetők és, ha akarjuk szabadon tovább is szőhetők. Ezáltal az egyéni alkotások közösségi alkotásokká válnak, melyek közös rítusok, hagyományok kialakulásához vezetnek. Egy-egy alkotás azáltal, hogy megörökítjük, és változatos formában beépítjük a csoport életébe az egyénnek, mint kitalálónak sikerélményt, az alkotás örömének érzését biztosítja és önbizalmat ad. A közösségnek körbejárható fogalmakat, megoldandó problémákat, változatos tevékenységeket biztosít. Az óvónő feladata, hogy olyan téma körbejárásával fejlessze a gyerekek képességeit, melyek ténylegesen belőlük, érdeklődésükből indul ki, és ez biztosítja, hogy a gyerekek motiválttá váljanak a különböző, közösen kitalált tevékenységek elvégzésére. d) A zenei alkotásokról A zenei alkotások, improvizációk segítik a gyereket ahhoz, hogy felfedezze, az ember szavakon, mondatokon kívül is kifejezheti magát zörejek, hangok, ritmusok és dallamok
67
segítségével. Ezek által is lehet kommunikálni, alkalmasak az önkifejezésre és egymásra figyelő tevékenységekre. A szabad zenei önkifejezés azonban nem csak a ritmikus mozgásban nyilvánulhat meg. Kitalálhatnak a gyerekek rövidebb-hosszabb zenei improvizációt, ismert zenére új szöveget költhetnek és fordítva, valamint ismert játékra, táncra új mozgásokat. Az egyéni és csoportos zenélés élménye, az egyszerű zeneszerszámok készítése, megszólaltatása, saját testük, mint ritmushangszert használva, megalapozza a zene iránti érdeklődést és fogékonyságot. Teremteni, alkotni csak a már meglévő ismeretek, készségek, képességek újszerű összekapcsolásával lehet. Feladatunk tehát, hogy jól kiválasztott zenei és mozgásanyaggal kerüljön élő, közeli kapcsolatba a gyerek nap, mint nap. Fontos szempont a gyerekek életkori sajátosságai, az egyéni képességek és azok fejlettsége, az érdeklődési területeik ismerete. Természetes, hogy a magyarság tudat megalapozását a magyar szokásokon, hagyományokon, népművészeti és művészeti alkotásokon keresztül lehet a legtermészetesebb úton megvalósítani. Csak úgy, mint a különböző nemzetiségek kultúráját saját hagyományainak megőrzésével, alkotásainak közvetítésével. Az anyagkiválasztással segíthetjük az interkultúrális és a multikultúrális szemlélet megalapozását is. A szabad zenei alkotás és a zenehallgatás szorosan kapcsolódhat például a szabad szöveghez, ha a gyerek elmondja a zene által keltett érzéseit, a hozzá kapcsolódó kitalált történeteit. Kapcsolódhat a szabadrajzhoz, ha a képzeletében megjelent képeket valamilyen módon kivetítheti, a valóságban megalkothatja. A színpadi kifejezéshez, ha eljátszhatja, elbábozhatja, vagy a szabad mozgáshoz, ha eltáncolhatja. A matematikai alkotásokhoz, ha a ritmust kirakhatja egy síkban és térben, és így tovább. e) A szabad mozgásról Az óvodás korú gyerek lételeme a mozgás, nincs szüksége külön motivációra, hiszen képtelen nem mozogni. A fejlődésnek ez, az az időszaka, mikor a legintenzívebben, minden külső kényszer nélkül fejleszthető a mozgáskultúra. Ez nem csak a testi nevelés szempontjából fontos. Azért is, mert a mozgás, a beszéd és a gondolkodás fejlődésének, az önismeretnek, a reális énkép kialakulásának az alapja. A természetes környezetben történő szabad mozgás szinte semmivel sem pótolható. A természetes környezet által biztosított lehetőségek felhasználása mellett szükség van arra is, hogy a gyerekek a csoportszobában és az udvaron a különböző mozgásformákat balesetmentes körülmények között, kedvük szerint gyakorolhassák, kipróbálhassák önmagukat, felfedezhessék testük összes lehetőségét. Elsődleges feladatunk az önálló tapasztalatok, a mozgásos élmények biztosítása. A szükséges feltételek megteremtése hosszú időt, átgondolt tervezést és következetes végrehajtást igényel az óvónőtől, óvodától. f) A színpadi kifejezésről A Freinet technikák közül az egyik legösszetettebb önkifejezési forma, mely magában foglalja vagy foglalhatja az összes szabad önkifejezési formát és egyéb technikákat is. Igazi alkotó munka, amely a tervezéstől a kivitelezésig tarthat. Az óvodában ez a technika szorosan kapcsolódik a szerepjátékhoz, hiszen célja nem a szerepeltetés, hanem maga a játék, az alkotás és a sokféle, jó hangulatú együttlét, mely a kivitelezés során valósul meg. Feladatunk: a feltételek megteremtése és biztosítása a tervezéstől a kivitelezésig.
68
2. A kommunikációs technikákról Alkalmazásuk több szempontból is fontos, hiszen lehetővé teszik a zárt csoportkeret feloldását, segítik az óvoda, csoport és a család kapcsolatának fejlődését, az információ áramlását. A pedagógus munkáját azzal, hogy általuk segítőkre, társakra találhat. Kapcsolatba kerülhet távolabb élő emberekkel. Bevezetésükkel megvalósítható az életközeliség, általuk a gyerek megismerheti más emberek élményeit, örömeit, problémáit. Feladatunk: a helyi adottságok, lehetőségek felkutatása, kapcsolattartási formák kialakítása, a látogatások megszervezése. A mai világunk, életünk szerves részei a különböző infokommunikációs eszközök. (TV, DVD, video, számítógép, internet… stb.). Ezekkel az eszközökkel és használatukkal már kisgyermek korban, a családban találkoznak a gyermekek. Feladatunk: tudásunk, felhasználói ismereteink bővítése mellett használni az IKT eszközöket, nevelőmunkánkban, a felkészülésben, dokumentálásban. A gyermekek körében használatát körültekintően, megfontoltan, ott, és annyit, aminek helye van a nevelés folyamatában. (képek, saját készítésű fotóalbum, Power Point-os prezentációk, filmek, fejlesztő játékok, stb.) A technika által nyújtott lehetőségek kihasználása a szülők felé, távolabbi óvodákkal levelezés, szakmai kapcsolat, interneten és saját weboldalon keresztül. A szülők segítése ezen eszközök „okos” használatára. 3.
Technikák a környezet tanulmányozására A környezeti nevelés kiindulópontja minden esetben a szűkebb természeti és társadalmi környezet, ahol a gyermek él, ahonnan tapasztalatait, információit szerzi, ahonnan élményeit gyűjti, valamint a különböző magatartási és kommunikációs formákat, szokásokat, szabályokat megtanulja. A világ felfedezése, meghódítása motiválja fejlődését. A pedagógus feladata, hogy segítse a gyereket a világ felfedezésében és engedje, hogy élményeit szabadon kinyilváníthassa. Mivel az óvodás korú gyereket az érzelmei irányítják, a természet megszerettetése, szépségének felfedeztetése, élő és élettelen csodáinak észrevétetése is az érzelmein keresztül kell, hogy történjen. 4.
Az ismeretátadás és ismeretszerzés individualizálása A dokumentációról A csoport életének megszervezése, az egyes gyerekek fejlődésének figyelemmel kísérése és a tudatos, tervszerű, egyéni fejlesztés elengedhetetlen feltétele, hogy a terveket, az ebből megvalósult történeteket és azok hatását valamilyen formában rögzítsük. Dokumentációnk három különböző, egymással összefüggő, de más és más funkciót magában foglaló területe a tervezés, a megvalósult eredmények rögzítése, valamint az egyéni fejlődési ütem figyelemmel kísérése és a fejlesztés lehetőségei. Az első dokumentum valójában a csoportnapló, amely tartalmaz minden olyan információt, amely a csoport életszervezésével, fejlesztésével kapcsolatos. Hagyományos csoportnaplót nem vezetünk. A gyerekek adataira, a hetirendre, és a napirendre vonatkozó lapokat azonban ugyanúgy vezetjük, mint mindenki más. A negyedéves projektet, amit a gyermekekkel készítettünk, mi óvónők egyhetes egységekre bontjuk, s külön erre a célra készült lapon tervezünk. Ebben a tervben rögzítjük, hogy a technikák segítségével mely területen milyen feladatot kell megoldanunk, milyen kompetenciát kívánunk fejleszteni, megalapozni az elkövetkezendő héten.
69
Terveinket rugalmasan kezeljük. A megvalósult napi tevékenységünkről az „Ez történt a héten?” című lapon számolunk be. Ezek a lapok a folyosóra is ki vannak téve a szülők tájékoztatása céljából. Kiscsoport év elején beszoktatási tervet, középső és nagycsoport elején felmérő tervet készítünk, meghatározott megfigyelési szempontok alapján. Ezek értékelése után, az egyéni és a csoport fejlettségi szintjét megállapítva határozzuk meg az éves fejlesztési feladatainkat. A nevelési év végén értékelést készítünk a csoport fejlődését, hiányosságait, a csoport éves munkáját, élményeit, kapcsolatait áttekintve, melyek szintén a csoportnapló szerves részét képezik. A második dokumentum az „Életünk képekben” címet viseli, melyben megtalálhatók a mindennapjainkat bemutató fényképek. E dokumentum kiegészítőjeként egy „Mese-versmondóka-dalgyűjtemény” is készül, melyből nyomon követhető az egyes csoportok éves anyaga. Ebbe a gyűjteménybe illusztrációként a gyermekek munkái is belekerülhetnek. A harmadik dokumentum az egyéni fejlődés figyelemmel kísérését segíti. A gyermekek mérése-értékelése öt nagy területre oszlik: I. Mozgásos terület II. Nyelvi készségek III. Gondolkodás IV. Feladatvégzés V. Egyéb terület Mind az öt terület vizsgálata két típusra bomlik: • az óvónő tapasztalatai, megfigyelései • cselekedtetés, feladatok, beszélgetés, szervezett helyzetekben
kérdések,
spontán
és
A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentáció a „Fejlődésem lépései óvodától - iskoláig”, mely tartalmazza: • anamnézis • határozat a halmozottan hátrányos helyzetről • beszoktatás tapasztalatai – a gyermek megfigyelésének értékelése – • mérés-értékelés (felmérőlapok) • egyéni fejlesztési tervek • szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről, fejlesztésének lehetőségeiről (Szülői nyilatkozat) • vizsgálati kérelmek • szakértői vélemények 5. A szervezés és a szövetkezeti élet technikái a) A tevékenységek helyének megszervezése A csoportok megszervezésénél, csoportszobák kialakításánál, igyekszünk figyelembe venni a gyermekek életkorát (a nagycsoportosok terme osztható a legtöbb tevékenység sarokra). Csoportszobáink műhelyszerűen vannak berendezve. Ez azt jelenti, hogy minden típusú tevékenységhez külön kisebb-nagyobb kuckókat, zugokat, meghitt sarkokat 70
biztosítunk, ahol minden szükséges alapanyag, szerszám, eszköz, motiváló, esztétikus elrendezésben, elérhető helyen van. A csoportok szerkezete: A csoportok szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, a szülők igényeit, a csoportszobák férőhely szerinti megosztottságát a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát. Napirend: 6,00 – 8,00
Gyülekezés, kötetlen játék az udvaron vagy a teremben
8,00 – 10,30
Reggeli beszélgetőkör, napi tevékenységek megbeszélése Folyamatos tízórai, szabad játék és egyéb szabadon választott tevékenységek
10,30 – 12,00
Beszélgetőkör Séta, levegőzés, szabad mozgás. (időjárástól függően szabadban vagy teremben
12,00 – 13,00
Félnaposok hazabocsátása Készülődés az ebédhez, tisztálkodás Ebéd Készülődés a lefekvéshez – fogmosás, tisztálkodás.
13,00 – 15,00
Csendes-pihenő, alvás, délutáni csendes tevékenységek
15,00 – 17,30
Teremrendezés, tisztálkodás. Délutáni uzsonna elfogyasztása. Szabad tevékenységek – időjárástól függően – udvaron és teremben. A gyerekek folyamatos hazabocsátása.
Napirendünk folyamatos. A folyamatosság azonban nem célja, hanem eszköze óvodai életünknek. Eszköz ahhoz, hogy felszabadultabb, őszintébb, vidámabb gyermekeket nevelhessünk, tiszteletben tartva a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, egyéniségét.
Hetirend: A hetirendek összeállítása a csoportok között összehangoltan történik. Mivel a tevékenységeket komplexen kezeljük és alkalmazzuk, ezért minden nap többféle tevékenység gyakorlására van lehetőség, illetve minden nap más-más tevékenység kap kiemelt szerepet, jelentőséget. A kiemelt tevékenységekhez tervezzük a szabadon választható játékok, tevékenységek körét.
71
b) A tervezés A tervezés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyerekek fejlődését, önfejlődését tudatosan segíthessük, életüket úgy szervezhessük, hogy az optimális körülmények biztosítva legyenek az önálló tevékenykedéshez, a felfedezéshez és az alkotáshoz. Célja, hogy segítse a csoport életének megszervezését, a nevelési folyamatban résztvevők és a közöttük levő kapcsolatok fejlődését, harmóniát teremtsen a különböző fejlesztési területek között, és biztosítsa az egyensúlyt a pedagógus céljai, a szülő elvárásai és a gyerek vágyai között. A tervezés négy szintje egymást kiegészítve és erősítve elősegítheti, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek igényei, ötletei valóra válhassanak. 1. Az általános éves terv, tartalmazza a kiemelt feladatokat, az alapvető szokásokat, szabályokat, kompetenciákat, képesség és részképesség fejlesztés területeit, a feltételrendszer fejlesztésének ütemezését. Tartalmaz minden olyan információt, amely segíti, a csoport közös munkáját, az általuk kitűzött célok elérését. 2. Negyedéves munkatervüknek, a projekt jellegű tervezés felel meg, mivel lehetőséget biztosít ahhoz, hogy minden gyerek eredményes legyen valamiben, sikerélményhez juthasson. Elősegíti, hogy egy fogalmat több irányból megközelítve, komplex megismerése, feldolgozása közben jöhessen létre az értékközvetítés, ismeretnyújtás és szerzés, a különböző készségek, képességek és a szokások fejlesztése. Egyensúlyt teremt a gyerekek és a pedagógus céljai, elképzelései, ötletei között. A projekt sajátos életszervezési, tanulási egység, élménykör, tevékenységkör, melynek középpontjában egy-egy életből fakadó probléma, megismerésre, felfedezésre váró terület áll. A projekt tartalmazza az alapvető kérdést, vagy azt a témát, amit különböző irányokból, különféle tevékenységeken keresztül szeretnénk megismerni. Magában foglalja a hozzákapcsolódó fogalmakat és azoknak a tevékenységeknek a felsorolását, melyek által elmélyítjük az ismereteket. A projektek feldolgozása általában 1-4 hetes időtartamban történik. A tématervekben megjelennek a kompetencia alapú óvodai programcsomag négy őselemhez kapcsolódó javaslatai (levegő, tűz, víz, föld). 3. A heti terv, amely a projektekből közösen kiválasztott téma, és az ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, fejlesztési területek felsorolása. 4. A napiterv a következő nap megtervezhető eseményeit, a szabadon választható tevékenységek körét tartalmazza. A tervezésnek ez a része a gyermekekkel közösen, szóban történik. c) Az értékelés A hatékony és tudatos fejlesztő tevékenység elengedhetetlen feltétele a folyamatos és rendszeres időközönként történő értékelés. Ez elképzelhetetlen ellenőrzés nélkül. A két fogalom egymástól elválaszthatatlan, komplex tevékenységet jelent, magában foglalja az óvónő önellenőrző és önértékelő tevékenységét, valamint az egyes gyerekek fejlődésének, a közösség alakulásának megfigyelését, magának a pedagógiai programnak vagy egy részterületének ellenőrzését, értékelését. A folyamatos önellenőrzés és önértékelés mellett szükség van arra, hogy meghatározott időnként végiggondoljuk, mit is értünk el valójában egy-egy gyerek, illetve a 72
közösség fejlődésében. Ezeket a tényeket írásban kell rögzíteni, hiszen csak ennek alapján lehet a következő tervidőszak reális fejlesztési tervét elkészíteni. Az egyes gyerekek erőfeszítéseinek értékelése mellett, a közösség fejlődésével egyre fontosabbá válik a közösségi magatartás és együttműködés értékelése is. Mind a gyerekek, mind a csoport értékelésénél két fő szabály van. Az egyik, hogy mindig mindenkit csak önmagával hasonlíthatunk össze. A másik, hogy minden helyzetben próbáljuk meg a pozitív elemeket kiemelni és értékelni, hiszen ezzel észrevétlenül segíthetjük az empátia és tolerancia képességének fejlődését. Az értékelés alapja mindig a reális helyzetfelmérés legyen, melyhez a dokumentáció ismerete mellett magát a fejlődési és fejlesztési folyamatot kell megfigyelni, elemezni és kiértékelni.
A tevékenységek, a készségek-képességek és az értékközvetítés áttekintése Az óvodai nevelés legfőbb feladata, hogy minden gyereket hozzásegítsünk önnön képességeinek kibontakoztatásához. Vívódásokkal, kudarcokkal, örömökkel, sikerélményekkel átszőtt folyamat ez, mely minden egyes gyerek életében más módon és ütemben történik Nehéz a konkrét helyzeteket, lehetőségeket nem ismerve segítséget nyújtani ahhoz, hogy hogyan is történhet meg az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe vevő, önerőket aktivizáló fejlesztés oly módon, hogy a gyerek örömteli, teljes, gyerekhez méltó életet éljen.
A tevékenység-körről A tevékenység-kör magában foglalja a játékot, munkát, a különböző Freinet technikákat és a tanulást. A 3-7 éves korú gyermek életkori adottságaiból következik, hogy személyisége leginkább a tevékenységek komplex rendszerén keresztül fejlődik. A több érzékszervet is mozgósító, valódi tapasztalatok és változatos cselekvések hatása semmivel sem pótolható. Ebben az életkorban játszani, dolgozni, tanulni, a világot megismerni, felfedezni belső szükséglet és örömforrás. Élete minden percében tanul és minden élvezhető percet játékként él meg, ezért a gyakorlatban nem választhatók szét a különböző tevékenységek. A fejlesztés szempontjából az a fontos, hogy minden tevékenység szabadon választható legyen, és elvégzése örömöt, sikerélményt, újabb tapasztalatokat jelentsen a gyerek számára. Az így szerzett tudás segít eligazodni a gyermeknek saját környezetében, aminél nincs fontosabb cél ebben az életkorban. Alapelvünk, hogy minden saját munka, saját tapasztalás, fáradozás útján jusson a gyermek birtokába. Mindezt figyelembe véve szervezzük meg életünket, és változatos tevékenységeinket. Minden napunk beszélgetőkörrel kezdődik, amely az egész csoport számára kínál megszólalási lehetőséget: - projektek, heti-, napi tervek közös összeállítása, - önálló tevékenység választás, - a gyermek elmondhatja kívánságait, ötleteit, - egyéni élmények, problémák megbeszélése. A délelőtt egy újabb beszélgetőkörrel zárul, amelyben: - sor kerül a csoport és az egyéni alkotások bemutatására, értékelésére, - ki-ki elmondhatja, hogy reggel vállalt feladatából mit valósított meg. 73
A játékról A játék a 3-7 éves gyerek “lélekmegnyilvánulása”, életforma, életmód és viselkedésforma, a fizikai és szellemi fejlődés előfeltétele. A játék kísérletezés. A játék emberalakító, komplex tevékenység, melyben a gyermeki képzelet szabadon, kötetlenül szárnyalhat. Élményforrás, és egyben lehetőséget biztosít az élmények feldolgozására. Segíti az éntudat fejlődését és a szocializációt. Önismeretet fejleszt, tanulási lehetőséget biztosít. A játék kicsiben maga az élet. A játék életszükséglet, mely az összes lehetőség közül a leginkább biztosítja a 3-7 éves korú gyerek harmonikus fejlődését. A játékban az a legfontosabb, hogy a gyerek élvezi, és ezen keresztül éli meg magát az életet. Ezért a cél az, hogy a gyerek minden tevékenységet játékként élhessen meg. Feladatunk: A szabad játék feltételeinek biztosítása: - a rugalmas, folyamatos napirenddel - meghitt kuckók, sarkok kialakításával, melyek egy-egy játékra motiválnak (babakonyha, babaszoba, iroda) - csoportszoba átrendezhetőségével (térelválasztók használata) - érdeklődést felkeltő, variálható játékszerekkel - változatos alapanyagok biztosításával - a gyerekek gyűjteményeivel, kincseivel - a közvetlen környezet élménynyújtási lehetőségeinek kiaknázásával - nyitott csoportélet vendégek meghívásával, - jelmezek, bábok, kiegészítők gyűjtésével, készítésével - játék-tár készítésével, mely a különböző képességek célirányos fejlesztését segíti - társasjátékok készítése a gyerekekkel adott témakörhöz vagy fogalomhoz kapcsolva, (jógyakorlat beépítése) stb. biztosítása. A munkáról A munka – Freinet pedagógiai rendszerében – az az önként és szabadon választott tevékenység, melynek kézzelfogható, valódi eredménye van. Ez az eredmény vagy a gyerek, vagy a csoport számára fontos, mivel segíti a különböző feltételek megteremtését, illetve továbbfejleszti a már meglévő feltételrendszert. Ehhez adnak segítséget a munka jellegű feladatok. Az óvodában már hagyományosnak számító munkák mellett (önkiszolgálás, naposság, állat- és növénygondozás, stb.) a sütés, befőzés, gyümölcsaszalás, sokszorosítás, feladatlapok, munkakártyák, játékeszközök használati és díszítő tárgyak készítése. A napirendet vagy hetirendet is összeállíthatjuk úgy, hogy állandó ideje, napja legyen például a nagytakarításnak. A legfontosabb, hogy ezek a tevékenységek is szabadon választhatók legyenek, kielégítsék a gyerek valamilyen szükségletét, gondolkodni és együttműködni tanítsanak. Tapasztalatszerzésen és a környezet megismerésén keresztül fejlődjenek olyan képességek és készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, a munkavégzéshez szükséges attitűdök.
74
Feladatunk: biztosítani a biztonságos, balesetmentes helyet, jó minőségű szerszámokat, eszközöket, alapanyagokat. A gyermekeket megismertetni különböző munkafolyamatokkal, munkahelyekkel; kiállítások során ipari és népművészeti alkotásokkal. Rendszeresen hívjunk, és fogadjunk vendégeket is óvodánkban. A tanulásról A tanulás óvodás korban nem szándékos, nem tudatos tevékenységet jelent, hanem pszichikus funkciót. A 3-7 éves gyereket a természetes kíváncsiságból kiinduló, spontán tanulási vágy jellemzi. Az érzelmi megközelítésű, saját élményű tanulás színtere, közege, alapvető formája maga a játék, hiszen mindkettőnek ugyanaz a célja: az alkalmazkodás. Feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése. Lehetséges formái az óvodában: • utánzásos minta, modellkövetés, szokások kialakítása • spontán játékos tapasztalatszerzés • cselekvéses tanulás • gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés • óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés • gyakorlati probléma megoldás Feladatunk: olyan helyzetet teremteni, ahol a gyermek spontán, természetes kíváncsiságból tanul. A készség, képesség körről A testi, lelki, szellemi és érzelmi készségek és képességek harmonikus fejlődése elősegíti a környezethez való alkalmazkodást, amely az életben maradás feltétele. Ezek megalapozása és fejlesztése ebben az életkorban, az életkori sajátosságok miatt kiemelkedően fontos. Többek között tartalmazza az esztétikai, erkölcsi, magatartási, gondolkodási vagy a kommunikációs képességeket is. Az óvodai élet során mindig más és más készség és képesség fejlesztése kerül előtérbe, azt azonban mindig figyelembe kell venni, hogy a képességek csak tevékenységben, tevékenységek által fejleszthetők hatékonyan. Ezzel az alábbi kompetenciákat kívánjuk megalapozni: Pozitív életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák: • hatékony kommunikáció és kifejező képesség • a versenyszellem és az együttműködés egyensúlya • önértékelés, önbecsülés • társas alkalmazkodás • kapcsolatok építésének készsége • érzelmek alkotó jellegű feldolgozása • magabiztosság fejlesztése • kritikus gondolkodás kialakítása • döntéshozás képessége
75
• •
rövid és hosszú távú célkitűzések megfogalmazása probléma megoldás
A fent említetteket a következőképpen valósítjuk meg: - kommunikációs, önismereti és versenyjátékok - együttműködést kívánó helyzetteremtés, kooperáció kiscsoportos tevékenykedés - szabad alkotások feltételeinek biztosítása - az eredmények pozitív értékelése - közös projekt, napirend összeállítás - ünnepek megtartása (születés és névnapok, hagyományos ünnepek) - rugalmas, nyugodt feltételeket teremtő napirend, stb. A környezettel és önmagukkal való kapcsolat kialakításához szükséges képességek A külső világ tevékeny megismerése 1. A környezeti nevelés legfontosabb célja a cselekvőképesség fejlesztése. Elsődleges feladata, hogy a gyerek megtanulja tisztelni az élet minden formáját, felkeltsük az érdeklődését a természetes és mesterséges környezet iránt és megalapozzuk a környezettudatos magatartás, természetvédelmi szemlélet kialakulását. 2. Egy másik területe a társadalmi környezettel való kapcsolat, melynek során megismerkednek az emberi alkotásokkal, különböző technológiákkal, munkafolyamatokkal, az emberi együttélés szabályaival és a hagyományőrzéssel. 3. A harmadik nagy egység az énre irányuló környezeti nevelés, mely kialakítja a saját testképet, a táplálkozási ismereteket, az életmóddal, mozgással, életvitellel kapcsolatos tudnivalókat. Ismeretet nyújt a betegségmegelőzéshez, önmaga elfogadására, harmóniára, bizalomra nevel, fejleszti az erkölcsi hozzáállás minőségét. Szűkebb és tágabb tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyainak bemutatatása. Megismertetni a gyermekeket a szülőföld, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeivel, az ott élő emberekkel. Ezen értékek szeretetére, védelmére nevelés. Feladatunk: -
felfedező ismeretszerzés biztosítása élmények, megfigyelések, kísérletek feltételeinek biztosítása kirándulások, látogatások megszervezése könyvek, képek, videók, diák, fényképek gyűjtése tablók, könyvek, szabad szövegek, összeállítása egy témakörhöz feladatlapok, munkakártyák készítése kiselőadások önismereti, kapcsolatteremtő és fantázia játékok változatos témakörök, fogalmak a feldolgozása, stb.
A mozgással kapcsolatos képességek A testi nevelés célja a mozgás megszerettetése, a testkultúra, az egészséges életmód és életvitel megalapozása.
76
Fejlesztendő képességek köre: a) Motoros képességek b) Érzékletek fejlesztése c) A fejlesztés egyéb területei Feladataink: -
szabad mozgás feltételeinek megteremtése a csoportszobában és az udvaron ügyességi és versenyjátékok lehetőségének biztosítása biztonságos hely kialakítása aktív mozgás megszervezése játékos formában heti egy vagy két alkalommal a testnevelés foglalkozások feltételeinek megteremtése, az időjárástól és a lehetőségektől függően a szabadban, amikor pedig erre nincsen mód, akkor az erre alkalmas, berendezett teremben - változatos eszközök biztosítása, mind a szabadban, mind a kötött mozgáshoz, stb. Célunk elérése érdekében az egyéni szükségletet és képességet figyelembe véve minden gyermeknek biztosítanunk kell a mindennapos játékos mozgást, tornát. Az anyanyelvi képességek fejlesztése Vers-mese A beszéd, a kommunikáció a környezettel való kapcsolat kialakításának, fejlesztésének, az emberekkel való érintkezésnek, az önkifejezésnek, a gondolkodásnak az eszköze. Fejlesztendő képességek: • érzékszervek (nonverbális kommunikáció alapja) • látási, hallási és motoros információk nyelvi és grafikus feldolgozása • hanglejtés, ritmus és mondathangsúly • beszédhang, szókincs, mondatalkotás • összefüggő beszéd és párbeszéd • beszédértés Olyan terület ez, mely a nap minden percében, pillanatában, természetes úton fejleszthető. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyairól megfelelő viselkedésformáiról. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés az óvodás gyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Feladatunk: - kommunikációs és metakommunikációs játékokkal - beszédhelyzetek teremtésével - nyelvtörők, szólások, mondókák, találós kérdések, művészi értékű versek, mesék gyűjtésével egy témakörhöz, fogalomhoz - magyar népmesék, gyermekköltészet, népi dajkai hagyományok - nemzeti, etnikai néphagyományok, cigány mesék - bábozás, dramatizálás, színház, árnyjáték, stb. feltételeinek megteremtésével - szabad szövegek, mesék, versek írásával, lejegyzésével 77
-
feladatlapok készítésével például képolvasáshoz, mese folytatásához, stb. színház, mozi látogatással biztosítani a gyermekek anyanyelvi fejlődését.
A zenei képességek fejlesztése Ének, zene, énekes játék Ez a terület is igen sokféle tevékenységet foglal magában. A dalok éneklésétől, a dalos játékok eljátszásán, a hangszerekkel való improvizációkon, a rögtönzött zaj és ritmust keltő eszközök használatán és a hangszerkészítésen keresztül a zenehallgatásig. A fejlesztendő képességek köre: hallásfejlesztés: légzéstechnika tiszta, egyöntetű éneklési készség önálló éneklési készség zenei memória magas-mély, hangos-halk relációk ritmusérzék fejlesztés: egyenletes lüktetés ritmus, ritmuszenekar tempó tartás gyors, lassú hallás és ritmus összekapcsolása komplex feladatok szabad improvizációk vizihang belső arány forma arány esztétikus mozgás néptánc egyszerű elemei beszédkészség fejlesztése dialógus szóritmus hangzásritmus hangutánzás artikuláció levegő beosztás Feladatunk: -
mondóka, dal és zenehallgatás anyagának témakörhöz való válogatása hangszerkészítéshez alapanyagok gyűjtése, hangszerkészítés hagyományok gyűjtése, megismertetése, vendégművészek fogadása, a szabad mozgáshoz zenetár összeállítása, stb. környezet hangjainak megfigyeltetése közös ének-zenei tevékenységek szervezése énekes népi játékok és kortárs művészeti alkotások gyűjtése zenehallgatásra való anyag gyűjtése, mely tartalmazza a nemzetiségi, és etnikai hagyományok, népek zenéjét is
78
A vizuális képességek fejlesztése Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyermek az őt, környezetéből érő spontán vizuális ingerek és szervezett tapasztalatszerzési alkalmak hatására fejlődik, gazdagodik. A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, mely magában foglalja: • a vizuális megismerés képességének • a vizuális élmény befogadásának • az alkotó fantáziának • a vizuális információ közlésének és értelmezésének • az esztétikus tárgy és környezet átalakítás képességének fejlesztését. Feladatunk biztosítani: - az alkotó munkához szükséges állandó műhelyt - vizuális technikák, népi kézműves mesterségek megismerését - jó minőségű eszközöket, szerszámokat, változatos alapanyagokat - albumok összeállítását egy témakörhöz, - múzeum, színház, kiállítás látogatását, stb. Az értékközvetítés körről Az értékközvetítés körbe tartoznak az élő és élettelen természeti és mesterséges környezet által biztosított lehetőségek, szabályok, szokások, hagyományok és ünnepek, Az ünnepelni tudás tanulása csak valóságos, az életkornak megfelelő élmények útján lehetséges. Az élmények és érzelmek teljessége nélkül nem lehet megtanulni az ünnep örömét. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei: § Alapítványi műsoros délután § Mikulás § Karácsony § Farsangi hét § Farsangi bál § Óvónők mesejátéka § Anyák napja § Családi majális § Kerti party szülőknek § Gyermeknap § Kerti party gyermekeknek – nagycsoportosok búcsúztatója § Óvodai évzáró, ballagási ünnepély § a gyermekek születés- és névnapjának megünneplése. Ünnepeinket csoportonként, illetve a három csoport közösen tartja, szervezi és készül rá. A nevelési év folyamán 2 alkalommal tartunk nyílt óvodai ünnepet a szülők igényei alapján. Nyílt óvodai ünnepeinkre a szülői munkaközösséggel közösen készülünk.
79
Szakmai látogatások, hospitálások Hosszú évek óta tartó kimagasló szakmai munkánk elismeréseképpen 1998-ban elnyertük a Modellintézmény címet, gyermek és személyiségközpontú pedagógiai programunk megvalósításáért. Óvodánk kollektívája rendszeresen szervez olyan látogatásokat, szakmai napokat, melyeken az érdeklődő pedagógusok, szülők betekintést nyerhetnek gyakorlati munkánkba. Óvodapedagógusaink feladatuknak tekintik a rendszeres önképzésüket, továbbképzésüket. Ennek érdekében részt veszünk különböző szakmai konferenciákon, tapasztalatcseréken, találkozókon, és ezek megszervezésében. Óvodapedagógusaink a gyermekek számára rendszeresen szerveznek sétákat, kirándulásokat, melyek célja a szűkebb és tágabb környezetünk megismerése. 2009. szeptembertől ismerkedtünk meg a kompetencia alapú komplex óvodai programmal. A programcsomag alapelveit, tématervjavaslatait kiegészítő segédleteit felhasználjuk nevelőmunkánk során.
80
Az óvoda kapcsolatai a családdal, és más, nevelést segítő intézményekkel, szakemberekkel
§ § § § §
§ § § § § § § § §
Család Bölcsőde A városban működő tagóvodák MBKÁI – alsó tagozatos munkaközössége Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai - logopédus - gyógytornász - fejlesztő pedagógus - pszichológus Humán Segítő Szakszolgálat munkatársai - családsegítők Békéscsabai Képességvizsgáló szakemberei Pedagógiai Intézet Óvodai szaktanácsadó Magyarországi Freinet Egyesület Kisebbségi Önkormányzat Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Városi Gyermekkönyvtár védőnők, gyermekorvosok
81
Inkluzív pedagógia Integrációs nevelés, differenciálás „Azt hiszed, ha megértetted az egyet, meg kell értened a kettőt is, mert egy meg egy, az kettő. De meg kell értened, a meget is.” /Ősi szufi tanítás/ Az inklúzió emberközpontú megközelítés, mely hangsúlyt fektet az érzelmi élet fejlesztésére, a szocializációra, a kognitív eredményekre. Az inkluzív pedagógia a sokféleség pedagógiája, pedagógia mindenki számára, melynek elengedhetetlen feltétele, a vezetői és testületi elkötelezettség, a szülőkkel, szakemberekkel való együttműködés. Nevelési programunk alapelvei az inkluzív pedagógia alapvetéseire épülnek. Óvodapedagógusaink rendelkeznek olyan attitűddel, szemléletmóddal, kompetenciákkal, mely ezen pedagógiai célok megvalósításához szükségesek. IPR óvodai fejlesztő programunk részletesen tartalmazza a célokat, feladatokat. A sikeres megvalósítás érdekében kapcsolatainkat, közös tevékenységeink tartalmát, melyeket az együttműködési megállapodások tartalmaznak. A szülőkkel való kapcsolattartás új formáiról a közösségépítésről, közösségi programokról szól a két innovációs programunk, a GYÖNGYHÁZ-LÁNC és a ZÖLDELLŐ projekt. Mindezekkel kívánjuk elérni, a szélesebb körű társadalmi összefogást, az esélyegyenlőség, és az egyenlő hozzáférés érdekében. Fejleszteni óvodás gyermekeink készségeit, képességeit, megalapozni különböző kompetenciákat, hogy óvodáskor végére olyan fejlettségi szinten legyenek, hogy sikeresen kezdhessék meg iskolai életüket. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésének útja a differenciálás, amiben benne van a különbözőség jelenlétének természetessége, annak kezelni tudása, az egyénhez igazított fejlesztés. Az átmenet megkönnyítése érdekében a csoportban végzett munkánk mellett nagyobb hangsúlyt fektetünk az iskolával való kapcsolattartásra, közös programokra, tapasztalatcserékre, szakmai konzultációkra. Az óvoda-iskola átmenet segítését szolgáló munkatervünk ezek célját, feladatát, tevékenységeit részletesen tartalmazza.
„Különbözöm, tehát vagyok” /Ignótus/
82
„Én leraktam kövemet” „Leraktam egy követ, mint iránymutatót, és útjelzőt (…) ez a kő segíteni és vezetni fogja azokat, akik utánunk jönnek és tovább építik az utat.” Freinet: Máté mondásai
Gyermekképünk: Kiegyensúlyozott, boldog és vidám gyermekek, akik képesek kreatív módon alkotó tevékenységet végezni. Színes, autonóm személyiségek, kik a közösségben együttműködnek, felelősséget vállalnak önmagukért és a többiekért.
83
„ A hagyomány a múltunk, mely része jelenünknek, s meghatározza jövőnket.”
MÚLT, JELEN, JÖVŐ Fedezzük fel együtt a világot óvodai program 85
Bevezető Az óvodák a nehéz gazdasági helyzet ellenére is képesek egy bensőséges óvó – védő – segítő, nevelő – személyiségfejlesztő funkciót nyújtani a gyermekeknek és a családoknak. Az óvodai nevelés országos alapprogramja dokumentum, valamint az óvoda – család kapcsolatra építve, az utóbbi helyzetéhez és igényeihez is igazodva próbálunk óvodai életet kialakítani. Óvodai nevelési gyakorlatunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Óvodai nevelési programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vesszük: a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is. Helyi nevelési programunk alapjául olyan életmódszervezést választunk, amit kialakult szokásainkra, értékeinkre építünk. Egy sokszínű, változatos élményt biztosító, tevékeny, gazdag óvodai életet igyekszünk teremteni gyermekeink számára. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egészségesek, érdeklődéssel és szeretettel fordulnak a környezetük és embertársaik felé, kreatívak, fogékonyak az őket körülvevő szépségek meglátására, formálására. Önértékelésük pozitív, nyitottak az ismeretek befogadására, hagyományőrzők és tisztelők. Megismertetjük a gyermekekkel a város kulturális értékeit. Tesszük ezt azért, mert nevelői közösségünk úgy érzi, hogy szükség van a gyökerek tudatosítására, az identitás erősítésére. Fontos az élmény szerepe, mely ebben az életkorban a legmeghatározóbb. Hagyományaink éltetése annyi élményhez juttatja a gyermekeket, felnőtteket egyaránt, hogy ezt mindenképp művelnünk kell.
Bemutatkozás Mezőberény többnemzetiségű kisváros Békés megyében. Az 1723-tól folyamatosan érkező szlovákok a város északi részén telepedtek le. Utódaik még ma is ezen a területen élnek. Ebben a városrészben működik óvodánk is, amely régi, több mint száz éves épület. 1894. április 1-én nyílt meg, neve Zrínyi óvoda volt. Már a dédszülők is idejártak óvodába, akkor még természetes volt a szlovák nyelvhasználat a szülők, a gyermekek és a pedagógusok körében is. Sajnos a városban az 1970-es évek elején a szlovák nyelv oktatását megszüntették az iskolában és az óvodában. A városrész lakói azonban nem feledkeztek meg származásukról, ezt bizonyítja az az örvendetes tény, hogy az 1997-98-as tanévben, harminc szülő kérte a szlovák nyelv tanítását az óvodában. Így ebben a tanévben szlovák nyelvszoktató program bevezetését kezdtük el a középső és nagycsoportos gyermekek körében.
87
A néphagyományok felelevenítését, a hagyományőrzést eddig is igyekeztünk munkánkba beépíteni, mert valljuk: „A múlt tisztelete az a vallás, mely az új nemzedék köteléke. Ne veszítsünk el semmit a múltból, mert csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt.” /Anatole France/ Át kell sugároznunk gyermekeinkre azt, hogy a hagyomány az a tudás és tapasztalat, amelyet elődeink felhalmoztak. A népi tevékenységek tudatos beépítésével, a nevelőmunkában érzelmi, esztétikai, erkölcsi nevelés valósulhat meg. Nem külön témaként értelmezzük a hagyományőrzést, hanem az óvodai nevelés komplex részeként beépítjük ünnepeinkbe, hétköznapjainkba, mese–vers kezdeményezésekbe. Egyformán fontosnak érezzük valamennyi nevelési – oktatási területen történő hatékony képességfejlesztést. Már az elmúlt évek során is egy élménygazdag óvodát igyekeztünk kialakítani, ahol a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvoda belső tere hangulatos, esztétikus, folyamatosan alakítjuk a gyermekekkel, s büszkék vagyunk tágas, sok-sok élményt keltő- és adó udvarunkra, amelynek kialakításában mi óvónők és a szülők is részt vettek, vesznek. A fentiek értelmében fogalmazzuk meg alapelveinket, nevelési koncepciónkat. •
•
•
•
•
•
A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. A nevelés segítse az egészséges, kiegyensúlyozott személyiség fejlődését, az egyéni képességek kibontakozását. Nevelőmunkánkat tudatosan tervezzük és szervezzük, és programunk a gyermekek legalapvetőbb tevékenységére, a játékra, a játékosságra, a mozgásra épít. E tevékenységeken keresztül gondoskodunk az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a gyerekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Továbbá a szlovák nyelv és a néphagyományok őrzésével, s az ezekhez kapcsolódó tevékenységekre helyezi a hangsúlyt. a tevékenységformák keretébe ágyazzuk a néphagyományok, a népszokások ápolását. Természetesen nagy hangsúlyt fektetünk a sokoldalú képességfejlesztésre, a környezet tevékeny megismerésére és védelmére, a kommunikációra. A tapasztalatszerzést, s a különböző tevékenységeket a gyerekek igényeihez és életkori sajátosságaihoz igazítjuk. Munkánk során az évszakokhoz, az ünnepekhez csoportosítva tervezzük a feladatokat. Hangsúlyozzuk a nyelvhez, a környezethez, a tájhoz, az emberekhez, a társakhoz való érzelmi viszony megalapozását, a családokkal való együttműködést.
88
•
Az óvodánkba érkező gyermekek életkörülményei heterogének, s ez természetes módon megváltoztatja, befolyásolja fejlődésüket, (élményforrások csökkentése, korlátozott lehetőségek a családon belül, a család szerkezetének változása, munkanélküliség) Az óvodánkba járó gyermekek 30 % - a hátrányos szociális környezetből érkezik. Az óvodai nevelés gyermekközpontú és befogadó. Az ember gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait vesszük alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, hogy nemétől függetlenül, bármilyen tevékenységben részt vehessen, ugyanakkor erősítjük a nemek közötti illemszabályokat. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermek személyiségéhez igazítjuk. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét .
89
Nevelési koncepciónk rendszerábrája A NEVELÉS CÉLJA
A NEVELÉS FELADATA
ALAPFELADATOK AZ ÉRZELMI NEVELÉS HELYE A PROGRAMBAN AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS A SZOCIALIZÁLÓDÁST SEGÍTŐ NEVELÉS ÉRTELMI NEVELÉS, TANULÁS ANYANYELVI NEVELÉS
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI
JÁTÉK MOZGÁS ESZTÉTIKAI NEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK Vers, mese Szlovák hagyományápoló program Ének, zene, énekes játék Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS Környezeti nevelés a néphagyomány-ápolás Környezetvédelem Matematikai nevelés Munkajellegű tevékenységek
ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE
A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
90
Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyerekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.
Az óvoda személyi feltételei Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus irányítja a gyerekek óvodai életét. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyerekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekek esetében közös feladatunk, hogy megvalósítsuk a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Óvodánkban 9 felnőtt dolgozik jelenleg. Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónő Pedagógiai munkát segítő főállású, szakképzett dajkák száma
6 fő 3 fő
A személyi ellátottságot tekintve a személyi feltételek megfelelőek. Folyamatosan rendelünk, vásárolunk szakkönyveket, játékgyűjteményeket. A következő tanfolyamokon, továbbképzéseken vettünk részt: •
Baloghné Kovács Erika: „ÉRTED”- tanulási képességeket fejlesztő Feladatrendszerek megnevezésű pedagógus továbbképző program (1999). Vizuális nevelés lehetőségei (2002) – továbbképzés. Ének, zene, énekes játékok, néptánc az óvodában (1999) – tanfolyam. Óvodai nevelési program és gyakorlat összevetése (2003) – továbbképzés. Ábrázoló tevékenységek az óvodában (2007) – tanfolyam. Romológia az óvodában (2008 Békéscsaba, Pécs) – akkreditált továbbképzés A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – óvodai programcsomag (2008) – akkreditált pedagógus- továbbképzési program A zene szeretetére nevelés, tehetséggondozás (2008) – továbbképzés 91
•
Forróné Hajdu Katalin: Speciális pedagógiai szükséglet (1996) – intenzív továbbképzés Vizsgáló és terápiás eljárások a speciális pedagógiai ellátásban (1997) – továbbképzés Helyi óvodai program (1997) – szakmai felkészítő tanfolyam Komplex prevenciós óvodai program (1998) – tanfolyam. Óvodai nevelési program és a gyakorlat összevetése (2003) – tanfolyam Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karán a pedagógus- szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés keretében: Differenciáló, fejlesztő pedagógiai ismeretek- kiemelt tanulmányi terület (2008) „Kéz a kézben” – óvodapedagógusok és szülők a sajátos nevelési igényű gyermekekért és „Az okos(koc)ka eszközcsalád fejlesztő pedagógiai alkalmazása” című 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzési program. (Békéscsaba 2009)
•
Ollé Mária: Komplex prevenciós óvodai program (1998) – tanfolyam. Nemzetiségi óvodapedagógus (1999) – főiskolai oklevél. Népismeret – nyelvgyakorlási kurzussal, szlovák nyelvi környezetben (1999) – tanfolyam A család és az óvoda együttműködési formáinak újszerű elemei, különös tekintettel a HH-s, HHH-s SNI-s gyerekek családjaira szakmai program. (2008 Békéscsaba Ipszilon Pedagógiai Intézet) Közlekedésre nevelés az óvodában című konferencia (Békéscsaba 2008) Szlovák nyelvi továbbképzés (2008 Békéscsaba) Számítógépes alapismeretek (2008 Mezőberény) – akkreditált továbbképzés
•
Szikes Éva: Komplex prevenciós óvodai program (1998) – tanfolyam. Ének, zene, énekes játékok, néptánc az óvodában (1999) – tanfolyam. Népismeret – nyelvgyakorlási kurzussal, szlovák nyelvi környezetben (2000) tanfolyam. Számítógépes alapismeretek (2005 Békéscsaba) – akkreditált képzés IV. Békés Megyei Óvodapedagógiai Fórum (2006, Sarkad) – továbbképzés Szlovák nyelvi továbbképzés (2008 Békéscsaba) Nemzetiségi óvodapedagógus (2009, Szarvas Szent István Egyetem) – főiskolai oklevél
•
Tóth Zsuzsanna:, népi játszóházi foglalkozásvezető(1997) – szakképesítés. Nemzetiségi óvodapedagógus (1999). Népismeret – nyelvgyakorlási kurzussal, szlovák nyelvi környezetben (1999) - tanfolyam. IV. Békés Megyei Óvodapedagógiai Fórum (2006, Sarkad) Bartók hét keretében megrendezésre kerülő szakmai napok (2009, Vésztő) Szlovák nyelvi továbbképzés (2008 Békéscsaba) Bevezetés az euritmiába (2009-2010 Budapest) – tanfolyam
§
Zöldhegyi Józsefné: Fejlesztőpedagógia (2000 Békéscsaba Ipszilon Ped. Int.) – akkreditált továbbképzés Népi gyermekjátékok (2003, Békéscsaba) – akkreditált továbbképzés Nemzetiségi óvodapedagógus (2009, Szarvas Szent István Egyetem) – főiskolai oklevél 92
A fentiek értelmében biztosítjuk ismereteink frissen tartását, bővítését a további tapasztalatszerzés reményében. Készek vagyunk az új dolgokat is megismerni és alkalmazni, ha az megfelel elképzeléseinknek. Jó óvodai közösségben tevékenykedünk. Az óvónő attitűdje, stílusa •
Mindenkor nagy felelősséggel és szeretettel fordulunk a gyermekek felé.
•
Hirdetjük a családias, szeretetteljes óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük.
•
Természetes viselkedésünkkel védelmet, biztonságot jelentünk a gyermekek számára.
•
Magatartásunkban az elfogadás és a tolerancia domináns, az egyéni, egyedi, más fajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek esetében.
•
Egymás megértését, elfogadását, a segítőkészséget helyezzük előtérbe.
•
Szükség esetén bemutatjuk a konfliktusok megoldásának módozatait és figyelünk arra, hogy senkit se érjen lelki sérülés.
•
Nagyon fontosnak érezzük, hogy a gyerekek oldottak, felszabadultak legyenek, merjenek megnyilatkozni társaik, s a felnőttek felé is, vidáman és hasznosan teljenek az óvodában eltöltött napjaik.
•
Követjük és tiszteletben tartjuk az egyes gyermekek és a család haladási irányát, ütemét, mert fontos, hogy megteremtődjön a család – óvoda összhangja.
•
A nevelés szempontjából a barátságos, megértő, elfogadó, együttérző és a támogató attitűdöt tartjuk a legkedvezőbbnek.
Egy egészséges, nyitott, jó hangulatú nevelő-közösség vagyunk, amelybe a gyermekszerető dajka nénik is beleérendők, s akik az óvónőkkel összhangban végzik munkájukat. Mint vezető, kedvező légkört teremtek a problémák, az ötletek felvetéséhez, serkentem és értékelem a fejlesztő javaslatokat, irányítom a megoldások közös keresését. Alkotószellemű munkával a legcélszerűbb, élménygazdag óvodai életet igyekszünk megteremteni, s az óvoda egyedi arculatát kialakítani.
Az óvoda tárgyi feltételei Nevelői közösségünk nem kis fáradozással próbálkozik megteremteni a hiányzó anyagiakat, hogy lépést tudjunk tartani a változó világ kihívásaival. A szülők lehetőségeikhez képest nagyon sokat segítettek és segítenek óvodánk rendezvényein, a szervezőmunkában, óvodánk szépítésén, a tárgyi feltételek biztosításában. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak. Az óvoda épülete felújított, komfort-fokozata jó. A termek, a kiszolgálóhelyiségek, a berendezés, megfelel az adott gyermeklétszámnak. 93
Udvari lehetőségeink jónak mondhatóak. Az udvari játékok fémből és természetes anyagokból egyaránt készültek, ügyességet és mozgást-fejlesztők. Az udvar teret ad a játék, az egészséges életmód, a hagyományápolás, a környezet megismeréséhez, a környezetvédelem tevékenységeihez. Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk, hogy az szolgálja a gyerekek biztonságát, kényelmét, megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyerekek használnak számukra hozzáférhető módon és a gyerekek biztonságára ügyelve helyezzük el. Megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremtünk a szülők fogadására.
Napirendünk
6,00 – 9,15
Játék A játékhoz kapcsolható tevékenységek a gyermekek igényei és érdeklődése alapján Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek Kötetlen és kötelező foglalkozások
9,15 – 10,00
Frissítő mozgás, testápolási teendők, tízórai, fogápolás, környezetük rendbetétele
10,00 – 12,00
Kötelező és kötetlen tevékenységek Játékos mozgás Irodalmi nevelés Zenei nevelés Matematikai nevelés Vizuális nevelés Környezet megismerésére nevelés Szlovák nyelvhez szoktató kezdeményezés Séta, szabad mozgás, játék az udvaron
12,00 – 13,00
Ebéd Testápolás, fogápolási teendők.
13,00 – 15,00
Pihenés mesével, altató dalokkal Folyamatos ébredés – felkelés, csendes játék
15,00 – 15,30
Frissítő mozgás, testápolási teendők Uzsonna
15,30 – 17,30
Játék a csoportszobában vagy az udvaron
94
Heti rendünk Kiscsoport A foglalkozások rendszere
Kötelező foglalkozás
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök
Játékos mozgás
Péntek
Kötetlen foglalkozás Vizuális nevelés Mese-vers Környezet megismerésére nevelés Mese-vers Matematikai nevelés Mese-vers Zenei nevelés Mese-vers Vizuális nevelés Mese-vers
A kiscsoportosok részére kötetlen jellegű kezdeményezések folynak a mindennapok során Középső – nagycsoport A foglalkozások rendszere
Kötelező foglalkozás
Hétfő Kedd Szerda
Játékos mozgás
Csütörtök Péntek
Játékos mozgás
Kötetlen foglalkozás Környezet megismerésére nevelés Vizuális nevelés Mese-vers Matematikai nevelés Mese-vers Vizuális nevelés Mese-vers Környezet megismerésére nevelés Zenei nevelés Mese-vers Mese-vers
Szlovák nyelvi nevelés folyamatosan jelen van az óvodai életben.
Óvodánk célja Az egyéni képességek figyelembe vételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával, a sokoldalú képességfejlesztéssel, környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. A szlovák nemzetiségi nyelv megőrzésével, a néphagyományőrzés szellemiségének éltetésével a gyermekek érzelmi életvitelének megerősítése. Biztosítjuk az óvodás korú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó- védő, szociális, nevelő- személyiség fejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 95
Alapfeladatok Az érzelmi nevelés helye a programban A megismerési folyamatot érzelmek kísérik – az érzelmek jelzik a gyermekeket ért hatások mikéntjét, egyben a további érzelmi aktivitásnak motiváló erejévé válnak. Az érzelemkifejezés egy része veleszületett. Később a gyermek utánzás útján megtanulja az érzelmeit kifejezni, és kezelni. Ezért is nagy a környezetben élők, az őt nevelők felelőssége. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása már az óvodába lépéskor elengedhetetlen, ezért fontos, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: • Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket; • Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; • Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. A családi háttér ismeretében igyekszünk megismerni, megérteni a gyerekek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat és lehetőséget teremtünk a gyermekek pozitív érzelmeinek kiváltására: a testi szükségletek kielégítésével, a derűs, biztonságos környezet létrehozásával, megerősítő, elfogadó magatartásunkkal, az értékek és élmények nyújtásával. Tudjuk, hogy a gyermek akkor fejlődik (fejleszthető), ha szeretjük, elfogadjuk olyannak, amilyen. Számára fontos az állandó, megbízható, személyes kapcsolat. Ez a légkör egyszerre segíti a szocializáció fejlődését, az éntudat alakulását, a gyermek természetes társas szükségleteit, a különbözőségek elfogadását és tiszteletét. Továbbá biztosítja a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. A néphagyományőrzés szellemisége az érzelmi nevelés hatékony eszközeként vonul végig a gyermekek nevelése – oktatása során. A hagyományőrző tevékenységek, cselekvések gyakorlása a gyermeket érzelmi életvitelében megerősíti, érzelmeit vállalóvá neveli.
A egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A fejlődést befolyásoló fontosabb tényezők: A veleszületett adottságok, a biológiai érés sajátosságai, a környezet hatásai. A gyermek érésének alapja a családban megszerzett biztonságérzet, amely a bölcsődében, majd az óvodában szerzett biztonságérzettel bővül. A testi – lelki – szellemi egészség alapvető feltétele a jó komfortérzet biztosítása, és a gondozási feladatok teljesítéséhez szükséges bensőséges gyermek – felnőtt kapcsolat. A nevelő funkción belül a gondozás, a gondoskodás a gyermekekről mindvégig jelenlévő sajátossága az óvodának. 96
A gyerekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése kiterjed az óvodai környezet egészére. Biztosítjuk a balesetmentes, egészséges környezetet, a fejlesztő életmódot. A helyes napirend az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Benne: sok-sok játék, változatos, élményt nyújtó tevékenységek, étkezés, testápolás, alvás, öltözködés, szabad levegőn való tartózkodás, betegségmegelőzés, az egészség megőrzés szokásait alakítják. Az egészséges fejlődés feltételeit fokozott figyelemmel tervezzük és teremtjük meg, kevés, de fontos szabállyal tesszük rugalmassá. A környezethez való helyes viszony kialakításánál a következőket tarjuk szem előtt: alkalmazkodás a természeti környezet változásaihoz, a természet megszerettetése, a szabad levegőn tartózkodás igényének kialakítása, a helyes étkezés, tisztálkodás, szokások alakítása, testápolás igénye, gondozási, és nevelési feladatok. Mindezek azonban csak megfelelő óvónői magatartás mellett és a dajkák közreműködésével valósulhatnak meg. A tevékenységek gyakorlása során nemcsak szokásokat alakítunk ki, hanem újfajta igényeket is megpróbálunk felébreszteni a gyermekekben. Így például az egészséges táplálkozáshoz szükséges ételek megszerettetése, az időjáráshoz alkalmazkodó öltözködés, a rendszeres tisztálkodás igénye, a veszélyekhez való tudatos igazodás. Természetesen figyelemmel kísérjük a gyerekek egészségi állapotát (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli – nyári érzékenység, étvágyuk). Együttműködünk a szülőkkel, az egészségügyi szakemberekkel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából, a prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása érdekében.
A szocializálódást segítő nevelés A szocializálódás alapja a gyerek biológiai fejlődését elősegítő, gondoskodó környezet kommunikációs kapcsolatrendszere. A programunk nyújtotta tevékenységek megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét, sajátos teret nyújtanak a gyerekek szocializálódásához. A tevékenységek közben gyakorolhatják az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit. A szocializálódás alakulásának színtere A befogadás időszaka. Együttlét a mindennapokban. Óvodai ünnepnapok. A befogadás időszaka A befogadási időszakot tekintjük a családdal való együttnevelés kiindulópontjának. Az óvodakezdés első benyomásai életre szóló élményeket adnak, meghatározzák a gyermeknek, szülőnek egyaránt az óvodához való viszonyát és aAlétrejövő programban kapcsolat ez minőségét. a közismert tény válik a szocializációs nevelés mozgatóerejévé. A beszoktatás célja: A gyerekek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzenek olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésük alakulását. 97
Együttlét a mindennapokban A befogadás időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermekeket a szociális tanulás folyamatában. A szociális viselkedési készségszintet befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyerekek a játékban, a különböző tevékenységek során kommunikálnak, tapasztalatokat gyűjtenek, viselkedést gyakorolnak, alakul szociális A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban, s készségük. hogy megtanulja értékelni saját és társai cselekedeteit, megtalálja helyét a Az óvónő hangneme, szeretetteljes, kapcsolatteremtő stílusa, minta a gyermek, a csoportban. szülő számára, a gyermeket utánzásra ösztönzi. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy segítsük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás – és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve segítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való gyermeki A kötődés alapja. magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható lassabban fejlődő alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus ) közreműködésével. Óvodai ünnepnapok Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei: Évek óta hagyomány a gyerekek név és születésnapi köszöntése. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt „ünneplik”, megajándékozzák. A szülőkkel közösen elfogadott ünneplési mód, a köszöntés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja. A gyermek számára fontos ünnep az Anyák napja. Az Édesanyák köszöntését nagy-nagy készülődés, érzelmi aktivitás előzi meg. A gyermekek ajándékkal, ünnepi műsorral, közösen készített süteménnyel, teával kedveskednek. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza, az ünnepre való készülődés folyamán. Az óvodában megjelenő felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyermekekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg.
98
Március 15-e felvonulós, zászlós ünnep, közösen verselünk, énekelünk, koszorúzunk, kokárdát készítünk – mély élményeket, emlékeket hagynak a gyermekekben. Évzáró ünnepély: az egész évben tanultakból adunk rövid ízelítőt, vidám örömteli hangulat jellemzi. Jeles napok, ünnepnapok Népszokás-őrző jeles napok Szüret (alkalmanként családoknál) Advent Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Pünkösdölés Az évről évre visszatérő hagyományok biztonságos, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében.
Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyerekek intenzívebben részesülnek az anyanyelv élményében. Az anyanyelvi nevelés célja -
A gyerekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermekek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.
A gyermekek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a családok anyanyelvi kulturáltságának ismerete. Az óvónő, ha indokolt, meggyőzi a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról. Az óvónő tudatosan törekszik saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására. Nyitott légkört teremt, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet. Kulturált, rövid, pontos megfogalmazással segíti a beszédértés alakulását. A beszéd a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincs-gyarapításának az állandó cselekvés fenntartása. Programunk sajátossága, hogy a sok-sok élményen, tevékenységen keresztül gazdagítja a gyermekek szókincsét, s a tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyerekek differenciált fejlesztésére is. 99
Beszélgetés közben alakul a gyermekek beszédfegyelme, önuralma. Beszédzavarok esetén együttműködik a szülővel, és az érintett szakemberekkel. Az óvónő részéről a kompenzálás mindig egyénre szabott.
Értelmi nevelés, tanulás Az óvodai életben – az életkori adottságok figyelembevételével – egy komplex személyiségfejlesztés kezdődik, melyben a gyermekek megismeréséből fakadó képességfejlesztés dominál. Ezt a folyamatot az óvodai struktúra is segíti, mert lehetőséget kínál a különböző nevelési területek által közvetített ismeretek egységben való megjelenítésére. Az értelmi nevelés célja A gyermekek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermekeket a szimbolikus gondolkodástól, a szemléletes, a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: • Az utánzásos, minta- és modellkövetése, magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása); • A spontán játékos tapasztalatszerzés; • A cselekvéses tanulás; • A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; • A gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermekek személyiségének kibontakozását. Az óvodás gyermek tanulásának igazi terepe a játék. A spontán, szabad játékban önálló tapasztalatszerzésre, a belső és külső világ megismerésére van lehetőség. A játék egy olyan közvetítő terep, ahol a gyermek belső világa és a normákkal, szabályokkal teli külvilág találkozhat egymással, anélkül, hogy konfliktusba bonyolódnának. A spontán játék mellett beléphet a felnőttek által kezdeményezett vezérelt játék, mely intenzívebben viseli magán a tanulás jegyeit, de a későbbiekben a gyermekek önálló játékformájává is válhat. 100
A játék elemei a gyermeki műveltség szerves alkotórészei, élettechnikák kipróbálása is, tanulási módok kidolgozása. Ilyen értelemben készítenek elő a későbbi rendszeres ismeretszerzésre. Az óvónő feladata, hogy megteremtse a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. A játéktevékenységeken keresztül megismeri a gyermekek egyéni sajátosságait. Követi, fejleszti képzeteiket, lehetőséget teremt az utánzásos, minta és modellkövetésre, gyakoroltatja a megismerési funkciókat. Élményeket nyújt, s olyan érzelmi hatásokat, amelyek megerősítik a cselekvésen keresztül szerzett ismereteket. Olyan helyzetek is adódnak, amikor a gyermekek maguk vizsgálódhatnak. Az óvónő kérdezésre, magyarázatkeresésre, elgondolkodtatásra indítja őket. Az óvónő megfigyeli, és tapasztalatokat gyűjt arról, hogy az értelmi funkciók milyen fokon állnak az egyes gyermekeknél, milyen élmények jelennek meg játékukban, a mozgásfejlettség, a térészlelés, a testismeret minőségéről. A megfigyelések az egyéni fejlesztés kiinduló alapjául szolgálnak. Az óvónő a megfigyelés során, számon tartja azokat a gyerekeket, akiknél nem tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, a társas kapcsolatokban nem kezdeményezők. A családdal együttműködve alakítja ki az egyes gyermekhez igazodó módszereket, amellyel az érintett gyermeket elindítja a fejlődés útján. Az érzelmi stabilitás, a felnőtt mintája, a motivációs helyzetek, a gyermeket cselekvésre késztetik. A programunk olyan óvodai életet kínál, amelyben aktív cselekedtetéssel fejlesztjük a gyermekek értelmi képességeit.
101
Az óvodai élet tevékenységformái Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék a gyermek olyan tevékenységi formája, amelyet magáért a tevékenységért folytat, s amelyet örömérzés kísér. A játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, azok tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. E közben tapasztalatokat szerezhetnek – érzékeléssel, mozgással, cselekvéssel – a közösséghez fűződő kapcsolatában érzelmileg és értelmileg. A játék feltételrendszere A nyugodt és biztonságérzetet keltő légkör, melyben a gyerekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása, a toleráns óvónőminta példaértékű. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus- szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék színtere többnyire a csoportszoba, de felnőtt felügyelet mellet használható az öltöző, folyosó, mosdó is. Az óvónő a gyermekkel közösen állandó és ideiglenes játszóhelyeket alakít ki – mese – zene – ábrázoló sarok. A játékok további helye az udvar. Az udvar alkalmas a mindennapi játékok mellett a népi játékok játszására, kismesterségek gyakorlására. Az óvoda területén kívül is adódhat hely a játékra. Játszótereken, családi kertekben, másik óvodában, kirándulások alakalmával. A játékeszközök megválasztásában fontos kritérium, hogy segítsék elő sokoldalú fejlődésüket, késztessék a gyermekeket fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.
102
Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. A mozgás a fejlődő gyermek természetes szükséglete, amely jelen van az óvodai élet minden területén. Célunk a fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül, a szellemi aktivitás előkészítése, a mozgásos feladatok sikeres megoldása eredményeként az önértékelés és az önbizalom növelése. A pozitív megerősítés, az óvónői mozgásminta, a jókedvű mozgás dominál.
Az esztétikai neveléshez kapcsolódó tevékenységek Az esztétikum és a néphagyományőrzés Az esztétikai nevelésben fontos szerepet kap a tárgyi és a szellemi népművészet. egyes területei áthatják a gyermeki tevékenységformákat, gazdagítják a cselekvési lehetőségeket: ♦ a népköltészet: mondóka, népmese, szólások, közmondások, találós kérdések, ♦ a népi díszítőművészet: fonás, szövés, tojásfestés, ♦ a népzene, népi gyermekjátékdalok, ♦ a népi színjátszás. Az esztétikai nevelés feladatai • • • •
A szép, a harmonikus átérzéséhez szükséges képességek alapozása. Megláttatni a szépet a környezetben, a természetben, a művészetben. Problémamegoldó készség fejlesztése, különbözőség elfogadása. Ízlésformálás, önálló alkotásra késztetés, tehetségfejlesztés.
Az óvodai esztétikai nevelés területei -
A vers, mese. Az ének, zene, énekes játék. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka. A környezet esztétikája. 103
Vers, mese Az irodalmi anyag tartalma Az érzelmi biztonság megadásának az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki- érzelmi élményeket adnak. Az irodalmi anyag összeállításánál elsősorban a magyar gyermekirodalom gazdag tárházából válogatunk, továbbá programunkban a természettel, az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti alkotások is jelen vannak, amelyek a gyermekek érzelmein át beépülnek ízlésvilágukba, megalapozzák kulturális anyanyelvüket. A mondókák nagy része mozgással is kísérhető, lejátszható, ezért nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék fejlesztéséhez, a térérzékeléshez, érzékszerveik megismeréséhez, a ritmusérzék alakításához. Fontos szerepük van az óvónő – gyermek, gyermek – gyermek közötti érzelmi kötődés megalapozásában. A gyerekek minden nap hallgathatnak mesét. (állatmesék, novellamesék, tündérmesék). A mese lelki szükséglet számukra, amelyek mesebeli és reális gondolatokat egyaránt közölnek, ezáltal érzelmi- értelmi és erkölcsi fejlődésük és fejlesztésük egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát és a játéktevékenységhez hasonlóan, a mesehallgatás belső képi világot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A versek, elbeszélések is helyet kapnak, főként a gyermekek számára is kedvelt ritmikus, szójátékos, gyermekekről, állatokról szóló költői képeket tartalmazó, vidám hangvételű alkotások. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és /vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Irodalmi nevelésünkben helyet kap a mindennapi élet hagyományaihoz, szokásaihoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természet jelenségeihez, változásaihoz kapcsolódó mondókák, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások, a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.
104
SZLOVÁK HAGYOMÁNYÁPOLÓ PROGRAM A nevelés célja: A gyermekek nyelvismeretének, életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének figyelembevételével a szlovák nyelv és kultúra megismertetése, a hagyományok átörökítése. A nevelés fő feladatai: 1. 2. 3. 4.
Pozitív attitűd kialakítása a szlovák nyelvvel. Sokoldalú tapasztalatszerzés, érdeklődés felkeltése. A gyermekek felkészítése a szlovák nyelv tanulására. A nyelvi arányokat mindig a gyermekek otthonról hozott nyelvismeretéhez igazítva tervezzük. 5. Hagyományok és szokások ápolása. Tevékenységformák: •
• •
•
•
A rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel az utánzáson alapuló nyelvtanulás biztosítása. Az adott beszédmodellek elsajátítását elősegítő játékos szituációk létrehozása. Környezetük megismerésével kapcsolatos témakörök feldolgozásánál (érdeklődésüknek) motiváltságuknak megfelelő szókincsbővítés. A szlovák kultúrkincsből (irodalom, zene, népi játékok) merített alkotások megismertetése. A mindennapi élet során előforduló lehetőségek megragadásával ismerkedés a számokkal.
A nyelvi fejlődés jellemzői óvodáskor végére: v Alakuljon ki bennük olyan pozitív viszony a szlovák nyelvvel és kultúrával szemben, amely kedvet ébreszt bennük a további nyelvtanuláshoz az iskolában. v Ismerjenek néhány, a mindennapok során használt kifejezést, rövid mondatot. v Sajátítsanak el a szlovák kultúrából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat, népi játékokat. v Ismerjék meg a helyi szlovák kultúra és hagyomány értékeit, tanulják meg azok tiszteletét.
Ének, zene, énekes játék A zenei nevelés célja: Az ének, a játék öröme – a zene megszerettetése, a szépre, a „tiszta forrásra” való rácsodálkozás. A gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. Játékos zenei alkotókedvük ösztönzése. Az esztétikai, zenei ízlés és a mozgáskultúra formálása.
105
A zenei nevelés tartalma A mondókák játékuk szerint: ölbevevők, cirógatók, tapsoltatók, ujj- és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók. A dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, játékra hívogatók, leánykérők, kifordulós játékok, kapus játékok, küzdő játékok, sorjátékok, csúfolók. A hangszerekkel való ismerkedés élményt jelent a gyermekek számára. Lehetőség nyílik a népi hangszerek megismerésére. A zenehallgatás anyaga az óvónő igényes válogatását tükrözi. Az anyagot népdalok és műdalok alkotják, élő előadásmódban. Az óvodában játszható énekes népszokások Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Komatálazás: népszokásból lett gyermekjáték. A „Komatálban” finom falatok vannak, kóstolót visznek a többi csoportnak, akik viszonozzák a kedves figyelmességet. Farsang: télcsúfoló dalok, tréfás mondókák, dalok, mondogatása, énekelgetése. A gyerekek jelmezbe öltöznek, „mulatnak”. Lakodalmas: bármikor játszható. A gyerekek az igazi lakodalom eseményeit utánozzák. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.
106
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A vizuális tevékenységek tartalma Az ábrázolás megszerettetésére a vizuális látásmód fejlesztésére, az önkifejezési mód megtalálására naponta nyílik lehetőség. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A manuális tevékenységek – rajzolás, festés, gyurmázás, tépés, vágás, hajtogatás, barkácsolás – maga is játék. Amit elkészítünk, általában játékeszközként él tovább. A természetes anyagok adta lehetőségeket is igyekszünk kihasználni alkalmanként. A kézimunka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások, szövések. Az agyagozásra ösztönzően hat, ha az elkészült alkotások a gyermekek kedvenc játékeszközei lesznek. A jeles napi készülődések során a gyerekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek közös készítésében, pl.: Adventi koszorúkészítés, mézes sütemény gyúrása, húsvéti, farsangi-maszk készítések, húsvéti tojásfa díszítése. Az esztétikus környezet ízlésformáló, ösztönző hatását, továbbá észrevetetjük környezetünk szépségeit, hibáit – vegyenek részt lelkesen a tennivalókban, ha általuk is megoldható a szebbé varázsolás. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán teret és lehetőséget biztosítunk. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
A külső világ tevékeny megismerésére nevelés A külső világ megismerésére nevelés célja •
•
•
A természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való érzelmi viszonyulás alapozása. Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése. A gyermekekben alapozódjanak meg a környezet-harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok. Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel.
A külső világ megismerésének tartalma • • • •
környezeti nevelés, környezetvédelem, környezet-alakítás, közösségért végzett munkajellegű tevékenységek.
107
Környezeti nevelés a néphagyomány-ápolás Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a következő tevékenységek őrzik, erősítik: • az évszakok változásából fakadó időjárás-megfigyelő tapasztaltszerzések, • a termések gyűjtése, szüretelések családoknál, befőzések, • télen gondoskodás a madarakról, • jeles napok előtti készülődések, • környezetmegismerő séták, tájmegismerő kirándulások szervezése. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Lehetővé tesszük a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését. Elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítunk a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Környezetvédelem Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó-védő tevékenység eredményeként a gyermekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. A különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kulturált viselkedést eredményezi. Személyiségüket gazdagítva a természet szeretet szükségletként jelentkezik. Környezetalakítás Az óvoda, környezetalakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. Tartalma: • a csoportszoba rendjének helyreállítása, átrendezése, • ünnepek előtti dekorálás, díszítés, • közös munka az udvaron, a kertben, • tevékenykedés az élősarokban – az akvárium tisztántartása, a halak gondozása, etetése, dugványozás, hajtatás, • a természetsarokban történő ismeretszerzés – termések, száraz ágak, levelek, csigaházak, kövek kagylók – nézegetése, válogatása, manipulálása.
Matematikai nevelés A matematikai nevelés célja:
A gyermekek környezetükben fedezzék fel, tapasztalják meg játékos formában a mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseket.
108
A matematikai nevelés feladata: A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi összefüggések felismertetése, megtapasztalása, a logikus gondolkodás megalapozása. A matematikai nevelés tartalma: A gyermekek matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, ezért törekednünk kell arra, hogy a tapasztalatszerzésbe minden érzékszervünket vonjuk be, ténylegesen cselekvő tapasztalatgyűjtést szervezzünk. A gyermekek érdeklődését ébren tartjuk, minél több problémahelyzetet teremtünk, így aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. A gyermekek játék közben felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképességük, fejlődik tér- sík- és mennyiségszemléletük. Hozzásegítjük a gyermekeket, hogy környezetük megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jussanak és azokat tevékenységeikben alkalmazzák.
Munkajellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység: az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növényés állatgondozás. Ez a fajta cselekvés, ha rendszerességgel tér vissza, és a gyermek, a környezet, a közösség javát szolgálja, munkajellegű tevékenységgé válik. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. Célok, feladatok A gyermek munkajellegű tevékenysége: ♦ Önként-, azaz örömmel és szívesen- végzett aktív tevékenység; ♦ A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége; ♦ A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája; ♦ A tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés. ♦ A felelősségérzet megalapozása, kitartásra nevelés. A gyermeki kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményezőkészségük formálása. Munkajellegű tevékenységek tartalma -
önkiszolgálás, közösségért végzett tevékenységek.
109
Munkajellegű, közösségért végzett tevékenységformák: A naposi munka, a mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák, növény- és állatgondozás. A naposság vállalásában az önkéntesség dominál. A jelkép – kötény, karszalag – nemcsak a megbízást és a feladatvállalást jelzi, hanem a tevékenységet is vonzóvá teszi, amelyet örömmel teljesít. A naposi munka tartalma: terítés étkezések előtt, majd az asztalok leszedése, a terem, mosdó, öltöző rendjének ellenőrzése, az udvar, udvari szertár rendjének biztosítása, eszközök előkészítése, szétosztása. A mindennapi élettel kapcsolatos állandó – és alkalomszerű munkákhoz tartoznak: az udvar- és teremrendezés, a játékjavítás, tisztítás, készítés, az egyéni megbízatások, az ünnepi készülődés. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
Az óvoda kapcsolatai a családdal, és más, nevelést segítő intézményekkel, szakemberekkel Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családokkal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt meg. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt és az óvodai élet során ( pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi, illetve közművelődésügyi intézmények, gyermekotthonok ) és óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és kezdeményezőek vagyunk. Kapcsolatot tartunk az érintett kisebbségi szervezetekkel és kisebbségi önkormányzatokkal. Az óvoda – család Tagóvodák Óvoda – bölcsőde Óvoda – iskola Óvodánk egyéb kapcsolatai Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Egészségügyi szervek Szakmai szervezetek Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Mezőberényi Szlovákok Szervezete A kapcsolattartás formái: közös programok, kirándulások szervezése, segítségnyújtás a helyi hagyományok felkutatásában, felelevenítésében. Közös szervezésű programjaink – Szlovák Kulturális Nap, Télapó ünnepély, disznótor, fosztóka. 110
Összegzés Együtt alakítottuk ki tervszerűen és tudatosan sok információ és tapasztalat birtokában úgy az óvoda életét, hogy élményeket nyújtson a gyermekek számára. A gyermekek igényéhez igazított tevékenységi alkalmak, a manuális és szellemi tevékenységek különböző variációja, a vidámság, a meghittség, a nyugalom és a nyüzsgés biztosítja az óvoda hangulatát, az egész nap élményszerűségét. Megteremtettük a csoportszobákban, az udvaron azokat a feltételeket, amelyek között a gyermekek élnek, hogy megfelelő lehetőséget biztosítsunk a játékhoz, a mozgáshoz, a tanuláshoz. Tájékozódunk a gyermekek egyéni élményeiről, de megtervezzük és megszervezzük a közös élményszerzést és megfogalmazzuk magunk számára az irányítás elveit. Óvodai életünket megismertetjük az iskolával, hogy kapcsolatunk harmonikus legyen, és az átmenet ne okozzon gondot. A feladatok sikeres megoldásának alapja az őszinte szeretet és bizalom, a szülő és pedagógus részéről egyaránt. Az élménygazdag óvodai tevékenységrendszer megteremtésével tág teret nyújtunk a gyermeki kezdeményezésnek, felfedezésnek, és aktív együttműködésnek, a múlt értékeinek átörökítéséhez. Mindezek birtokában felkészülten, boldogan léphetik át gyermekink az óvoda kapuját, és bátran folytathatják a megismerés útjait az iskolában.
111
„Ha befelé megtettük a magunkét, az kifelé magától megmutatkozik.” /Goethe/
Mozgásfejlesztésre épülő óvodai nevelési program
113
Bevezető a programhoz
Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. (Ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is.) Tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.
Az óvodai nevelésben alapelv: • •
a gyermeki személyiség tisztelete, szeretete, megbecsülése, bizalma az egyéni képességek kibontakoztatása.
Az alapelvek megvalósítása érdekében az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről a testi-, a szociális-, az értelmi képességek alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető különféle tevékenységről, a játékról és az életkornak megfelelő a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. A nemzeti, etnikai kissebséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelése biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Az óvoda hármas funkciója közül a nevelő – személyiségfejlesztő funkció és a műveltségtartalmak közvetítése a gyermeki mozgás felhasználásával történik. A gyermek biológiai fejlődése, mozgásfejlődése elsősorban rendszeres testmozgással, testedzéssel biztosítható. A 3-7 éves korosztály lételeme a mozgás. Miközben mozog, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik izom-, és csontrendszere, alakulnak mozgáskoordinációi, testi képességei. a gyermek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus és összerendezett mozgásfejlesztése, ezen keresztül értelmi képességének fejlesztése különösen lényeges feladat a mozgásfejlesztésre épülő óvodában.
115
A program kiválasztásának meghatározója
Óvodánk nevelőtestülete 1993-ban ismerkedett meg a Porkolábné Dr. Balogh Katalin „Kudarc nélkül az iskolában” fejlesztő programjával. A program a prevencióra, a korai fejlődés tudatos támogatására épült. Kiemelte, hogy a gyermek fejlődésének alapja a mozgás és a játék. A program a kultúra átadását az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel valósította meg. A megfogalmazott célkitűzésekkel azonosultunk, helyi körülményeinkhez, egyéni sajátosságainkhoz igazítva, mindennapos nevelőmunkánk során igyekeztünk alkalmazni a program módszereit. Kiemelten foglalkoztunk a mozgásfejlesztés különféle feladataival: - nagymozgások fejlesztésével, - egyensúlygyakorlatokkal, - szem – kéz, szem – láb koordinációs gyakorlatokkal, - testséma fejlesztésével, - testnevelési játékokkal. A gyermekek nevelésében fontos szerepet kapott a rendszeres testmozgás, a mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása. A környezeti feltétel – a három kisméretű csoportszoba – nem tette lehetővé a tartalmas, a minden igényt kielégítő mozgásra épülő nevelőmunkánk megvalósítását. Célunk elérése érdekében 1993-ban elhatároztuk, hogy az óvoda udvarán közadakozás segítségével felépíttetünk egy 80 m2-es óvodai tornatermet. Elképzelésünk 1996-ban megvalósult. Az 1996/97-es tanévet korszerűen felszerelt, minden igényt kielégítő tornateremben kezdhettük. Szakmai munkánk alapjául továbbra is a korszerűsített ONEP, Melléklet 137/ 1996 (VIII. 28. ) Korm. rendelethez és a fejlesztő program szolgált. Az Alapprogramra épülő helyi programunkat a Komplex Prevenciós Óvodai Program és a Mozgásműveltség Fejlesztő Óvodai Nevelési Program segítségével készítettük el. A programunkat a két nevelési program szerkezete, tartalma ötvözi.
116
A gyermeki mozgást fejlesztő program tartalmi felépítése NEVELÉS CÉLJA A NEVELÉS FELADATRENDSZERE
Egészséges életmódra nevelés, egészség óvása
Szocializáció, érzelmi biztonság segítségével
Értelmi nevelés, anyanyelv ápolása az óvoda mindennapjaiban
MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE
Környezet - Tárgyi feltétel (épület, udvar) - Személyi feltétel - Óvodán kívüli környezet
Tervezés - Nevelés feladatrendszere - Tevékenységek - Hetirend - Napirend
Tevékenységek - Játék - Tanulás - Munka jellegű tevékenységek - Mozgás; testnevelés, kiegészítő mozgástevékenységek - Mese – vers - Rajzolás – festés kézimunka - mintázás - Ének – zene - Környezet megismerése védelme - Környezet téri – formai mennyiségi megismerése
A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN
117
A program szerkezeti egysége -
a mozgást fejlesztő óvodai nevelés célja a nevelés feladatrendszere a megvalósítás eszközrendszere a gyermekek fejlettségi szintjének mutatói óvodáskor végére
A gyermeki mozgást fejlesztő óvodai nevelés célja § A gyermeki személyiség kibontakoztatásával elősegítése, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. § A tervszerű rendszeres mozgással a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének fejlesztése életkorilag /3-7 év/ legmegfelelőbb tevékenységi forma segítségével. § A mozgás szeretetére épülő életvitel, életmód megalapozása.
A nevelés feladatrendszere § § §
Egészséges életmódra nevelés, egészség óvása Szocializáció, érzelmi biztonság segítségével Értelmi nevelés, anyanyelv ápolása az óvoda mindennapjaiban
A gyermeki mozgást fejlesztő óvodai nevelés feladta: § § § § §
a motoros képességek és mozgáskészségek kibontakoztatása, a mozgásos feladatok és tapasztalatok során az én – képének és tudatának kialakítása, a mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül a testséma, testdimenziók, térpercepció kialakítása, testi, akarati, erkölcsi tulajdonságok fejlődése, szociális érettség, értelmi képességek fejlesztése.
A nevelési célok és feladatok az óvodai csoportokra mérve azonosak. A csoportok arculatát a gyermekek és az óvónő személyisége alakítja, formálja sajátossá. A nevelés céljának megvalósítása, a megvalósításból adódó feladatok a nevelés feladatrendszerének pontos meghatározását szükségesnek tartja.
Egészséges életmód alakítása Legfontosabb feladat a gyermeki szükségletek kielégítése, a testi, lelki szükségletek összehangolása. Gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítása.
118
A szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve lelki nevelési feladatok ellátása. A heti és napi életritmus kialakítása A hetirend a kötelező és szabadon választható tevékenységek meghatározott ciklikussága, ritmusa. A napirend keretében az étkezések, a pihenés, a mozgás, a játék és egyéb tevékenységek valósulnak meg. Kiemelt feladat a gyermekek fejlődésének elősegítése, a helyes higiéniai szokások kialakítása a fokozatosság elve alapján. A gyermekek fejlődését segítik: A kultúrált étkezés szokásaira nevelés - helyes testtartás kialakítása, - esztétikus terítésre szoktatás, megfelelő teríték biztosításával, - az étkezéshez szükséges eszközök önálló és helyes használata (életkortól és fejlettségtől függően) Délutáni pihenés - nyugodt légkör megteremtése - a pihenés idejének biztosítása a gyermekek egyéni alvásigényének figyelembe vételével, - a nem alvó gyermekek számára különféle tevékenységek felkínálása úgy, hogy a pihenni vágyókat ne zavarják Test edzése - nap-, légfürdő, mozgás, - a napi tevékenységek során minél több idő eltöltése a szabadban, - a víz edző hatásának biztosítása, a nyári óvodai fürdőzések megszervezése, a helyi strandfürdőben A gyermekek testi fejlődésének mérése - a gyermekek testi fejlődését a védőnő által elvégzett testsúly és testmagasság mérései mutatják Higiéniai szokások kialakítása - rendszeres tisztálkodásra való szoktatás, - WC használat szabályainak kialakítása.
Szocializáció, érzelmi biztonság segítségével Az óvoda elfogadtatása – beszoktatás – nagy gondosságot, odafigyelést igényel. Lehetőséget kell adni a gyermek fokozatos beszoktatásához, meg kell teremteni a feltételeket a fokozatos elszakadáshoz. Biztosítani kell, hogy a gyermek az óvodában eltöltött ideje alatt érezze az érzelmi biztonságot, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört az óvodapedagógus ás a dajka elfogadó, gondoskodó, segítő személyét. A gyermekeknek az óvodában végzett sokmozgásos tevékenysége lehetőséget biztosít a különbözőségek elfogadására, tiszteletére önmagának és képességeinek 119
megismerésére. Fejleszti a gyermek pozitív emberi magatartását, társaihoz való viszonyulását, versenyszellemet, kudarctűrést, figyelmet, kitartást, egymás iránti figyelmességet, segítőkészséget. A gyermek az óvodai élet tevékenységeinek segítségével megtanul alkalmazkodni, elfogadni, tolerálni, szükségleteit késleltetni, önmagát megvalósítani. Óvodai csoportok szervezése A gyermekcsoportok kialakítását a személyi feltételek, valamint a gyermekek korösszetétele határozza meg. Az óvodába járó etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára speciális fejlesztési terv készül. Az értelmi és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel.
Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermekek anyanyelvi nevelése érvényesül a különféle óvodai tevékenységek során, átszövi az egész óvodai életet. Kiemelt jelentőséggel bír a kommunikáció fejlesztése, a felnőtt személyek példamutatása. Időt és helyet kell biztosítani a felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek egymás közötti beszélgetéseire. A gyermekek saját gondolataikat bártan fejezzék ki, hallgassák meg mások közléseit. A kifejezés és a meghallgatás fejleszti a verbális kommunikációt, és a másik tiszteletére nevel. Az anyanyelv ápolása során felmerülő feladatcsoportok és tevékenységek során átadásra kerülő ismeretek tervezése életkor és egyéni képességek figyelembevételével történjen. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvoda a gyermek tapasztalataira, élményeire, és ismereteire építve biztosítson további élményeket az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés feladatai közül kiemelkedő a gyermekek ismeretinek rendezése, bővítése különböző tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása, és az értelmi képességek fejlesztése.
120
Megvalósítás eszközrendszere A nevelés feladatainak megvalósításához megfelelő környezet, tervezőmunka és tevékenység szükséges.
Környezet: Az óvodai nevelés céljait a kitűzött feladatokat megfelelő környezeti hatás megléte realizálja. -
Tárgyi környezet (épület, udvar, tornaterem) Személyi környezet Óvodán kívüli környezet Tevékenységeket segítő eszközök
Tárgyi feltételek: Az óvoda épülete korszerűen felszerelt. Külső, belső állaga megfelelő. A csoportszobák és az egyéb járulékos helyiségek bútorai, tárgyai a gyermekek méreteinek megfelelőek, szolgálják a gyermekek biztonságát, egészségük megőrzését. A bútorok mozgathatósága lehetővé teszi a mozgástér és a játékigény kielégítését. Udvar: Az óvoda udvara a gyermekek szabadban végzett tevékenységének helye. Szükséges az árnyékos és napos udvarrészek biztosítása. Homokozó, mászókák, hinták, mérleghinták teszik lehetővé a gyermekek játék és mozgástevékenységét. A kisméretű udvar nem teszi lehetővé a testnevelés foglalkozások udvaron történő megtartását, ezért igénybe kell venni az óvodával szemben levő játszótér egyenletes, füves területének megfelelő részét. Tornaterem: A mozgástevékenység kielégítésére a frissítő torna és a kötelező testnevelés megtartására rendelkezésre álla 80 m2-es óvodai tornaterem. Személyi feltétel: A személyi feltételek adottak, óvodapedagógusok és technikai dolgozók alkotják. A nevelőmunka eredményességét befolyásolja az óvodapedagógusok elméleti felkészültsége, belső emberi tulajdonságaik, kapcsolatkészségük, nyitottságuk, empátiás érzékenységük és kooperációs képességük. Az óvodapedagógusok elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Megvalósítják a nemzetiségi és etnikai nevelés célkitűzéseit. Kiegyensúlyozott szeretetteljes légkörhöz szükséges a pozitív kapcsolat kialakítása gyermek és dajka között.
121
Óvodán kívüli környezet Egyéb intézményekkel való kapcsolat • Család • Iskola • Bölcsőde • Humánsegítő Szolgálat • Pedagógiai Szakszolgálat (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) • Egészségügyi Szolgálat (orvos, védőnő) • Gyermek és Ifjúságvédelem intézményei • Közművelődési intézmények • Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, és a szükségletekhez. Az óvoda hagyományai ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
Őszi kirándulás Télapó ünnepség Fenyőünnepély Farsang Húsvét Sportdélutánok Csoportonkénti tornabemutatók Anyák napja Tavaszi kirándulás Évzáró ünnepély Nyári kirándulások
Tervezés Az iskolai életmódra való felkészítés érdekében tudatos tervezőmunkára van szükség. A tervezőmunka érdekében ismerni kell a gyermekek fejlettségi szintjét, és érvényesülnie kell a fokozatosság és tervszerűség elvének. Éves szinten át kell gondolni, melyek azok a szokások, képességek, ismeretek, amelyekkel fejleszthetők a gyermekek. A nevelés feladatrendszere A tervezést a szervezőmunka követi. A nevelési év elején gyermekenként helyzetkép, negyedévenkénti nevelőmunka tervezése, a nevelési év végén a gyermekenkénti felmérési szint készül. Csoportonként az óvodapedagógusok a csoportra lebontva félévenként szervezési feladatokat tűznek ki maguk elé.
122
Tevékenységek Szeptember 1-jétől május 31-ig a tevékenységek tervezése heti szinten történik. A környezet megismerése – védelme, rajzolás – festés – kézimunka, ének-zenei tevékenység, környezet téri – formai – mennyiségi megismerése köré csoportosuló témakör feldolgozása a helyi adottságoktól, az óvodapedagógus személyiségétől és az aktualitástól függ. A munka esetében a konkrét témák a hozzáfűződő tevékenységek meghatározása szükséges. A mozgásanyag heti időegységre lebontva kerül tervezésre. A tanulás, mint tevékenység külön nem kerül tervezésre, beépül, jelen van az óvodai élet mindennapjaiban. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítást, a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Június 1-jétől augusztus 31-ig a tevékenységek tervezése egy időegységben készül. Figyelembe kell venni a nyári időszakra jellemző csoportösszevonásokat. Hetirend A nevelési évben két részre bontott: szeptember 1 .– május 31-ig; és június 1. – augusztus 31-ig Szeptember 1. – május 31-ig Kötelező tevékenység: - Mozgás: heti két alkalommal (idő: 40 - 45 perc) - Kiegészítő mozgástevékenység: heti 1 alkalom Frissítő mozgás: azokon a napokon, amikor nincs más mozgástevékenység - Ének – zenei tevékenység: heti 1 – 2 alkalommal Kötetlen tevékenység: - Környezet megismerése – védelme - Környezet téri – formai – mennyiségi megismerése (matematika) - Rajzolás – festés – kézimunka – mintázás Szabadon választható: a hét minden napján - Játék - Munkajellegű tevékenységek - Ábrázoló tevékenységek - Mese – vershallgatás
123
Hetirend szeptember 1-től május 31-ig Tevékenység formája
Kötelező
Kötetlen
Szabadon választható
Tevékenység megnevezése - mozgás - frissítő mozgás - ének – zenei tevékenység
- környezet megismerése- védelme - környezet téri – formai – mennyiségi megismerése (matematika) - rajzolás – festés – mintázás – kézimunka jellegű tevékenységek
- játék - munkajellegű tevékenységek - ábrázoló tevékenységek - mese – vers hallgatás
Tevékenység ideje heti 2 alkalom azokon a napokon, amikor nincs más mozgástevékenység heti 1 – 2 alkalommal
heti 1 alkalommal nincs meghatározott napja
a hét minden napján
Június 1-től augusztus 31-ig A különféle tevékenységek szervezése a különböző korcsoportú gyermekek érdeklődéséhez és a napi időkerethez igazodik. Az eddig megismert és megszerzett ismeretek gyakorlása, gazdagítása.
124
Hetirend
Június 1 – augusztus 31-ig Szabadon választható tevékenységek -
Tevékenységek megnevezése játék munka mese – vers környezet megismerése – védelme ábrázoló tevékenység ének – zenei tevékenység környezet téri – formai – mennyiségi megismerése mozgás
Tevékenységek ideje
a hét minden napján
Napirend A napirend kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a gyermek egész napot vagy félnapot tartózkodik az óvodában. A napirend keretein belül a gyermeki szükségletek kielégítése és a gyermek életritmusának kialakítása történik. A napirend részei: délelőtt: óvoda nyitása, szabadon választható, kötetlen, kötelező tevékenységek megszervezése, délelőtti étkezés; közös étkezőben, kötött formában, csoportok váltakozásával, dél:
kötött étkezés, készülődés a pihenésre,
délután: a délutáni pihenés a gyermek alvásigényének megfelelő időtartamban, kötött délutáni étkezés, szabadon választható tevékenységek. Az óvoda zárásával fejeződik be a napirend.
A gyermek fejlődési szakaszaira jellemző tevékenységi formák Játék A legfőbb tevékenységi forma. A játék váljék a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé. Az óvodapedagógus feladata a játékhoz biztosítani a megfelelő légkört, helyet, időt és eszközöket. A felnőtt jelenléte hat a játékra, segítheti a gyermekek játékát. 125
Játékfajták v Szabadjáték: A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesítése. v Gyakorló vagy funkciójáték: játékszerekkel, különféle anyagokkal végzett manipulációk. v Építőjáték: spontán építmények, játékelemek biztos kezelése.
bonyolultabb
alkotások
létrehozása,
v Szerepjáték (utánzásos): A felvállalt (utánzott) szerepen keresztül ábrázolják a valóságból számukra lényeges mozzanatot. E játék segíti leginkább az emberek közötti társas kapcsolatok fejlődését, az alá-, és fölérendelt szerepek elfogadását. v Dramatikus játék: A mesék hőseinek vagy a szerepben ábrázolt személynek a tipikus vonásai reprodukálódnak. a dramatikus játék segíthet az emberi kapcsolatok formálásában, helyes viselkedési minták elsajátításában, negatív élmények feldolgozásában. Ezek elsősorban óvónői kezdeményezésre történnek. v Mozgásos játék: Domináns eleme az aktív mozgás. A mozgásos játék során a gyermekek rendszerint közös erőfeszítéssel, kölcsönös együttműködéssel vesznek részt. A különféle eszközökkel egyedül vagy társakkal végzett játékok a gyermekek mozgásfejlődését, téri tájékozódását segítik elő. v Szellemi játékok: A szellemi játékok az alkotó játékok fejlődése kapcsán alakulnak ki. Tartalmunkban a legfontosabb elem a feladat és a szabály. A játéktevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul. A szabályok betartása morális magatartási körülményeket visz be a gyermekek tevékenységébe. A feladatok megoldása közben jelentkezik először a gyermekeknél az önértékelés mozzanata. v Népi játékok: Játékanyaga visszatükrözi az adott nép, termelés- és életmódját, gondolat- és érzésvilágát. A népi játékok az óvodai élet tevékenységi formáiban is jelen vannak. Az óvodapedagógusoknak az adott gyermek és gyermekcsoport fejlettségének megfelelően kell a játékot fejleszteni. A játéktevékenység a hét minden napján jelen van, tartalmi formája az óvodapedagógusok tervező munkáján keresztül biztosított. Tanulás A tanulás – mint folyamat – a gyermek egésznapi óvodai életében nyomon követhető. Az óvodai nevelés feladata, hogy kifejlessze a gyermekekben a tanulás motívumait, kialakítsa a tanulást, mint tevékenységet, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.
126
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az ismeretek, jártasságok, készségek cselekvéses elsajátítása az óvodás gyermek tanulásában – a személyre szabott pozitív értékelés – egyre inkább előtérbe lép. A tanulás az óvodáskor végére – óvodából iskolába való átmenet – az óvodai élet sokszínű tevékenységeinek segítségével válik általában teljesen elkülönült önálló tevékenységi formává.
Munka jellegű tevékenységek v Önkiszolgálás: A gyermek saját személyiségének kiszolgálása, és az egészséges életmód kialakítása. v Óvodai közösségért végzett munkajellegű tevékenységek: Felnőtt munkájában való segítés, a környezet rendben tartásához kapcsolódó tevékenységek. Saját és mások elismerésére nevelés. v Naposi munka: Ennek konkrét tartalmi meghatározása a gyermekcsoport sajátosságától függ. Óvodán belül a naposi megbízatások formáját és tartalmát azonos elvek alkotják. A gyermekekre bízott feladatok elvégzéséhez, figyelemmel kíséréséhez következetességet kíván az óvodapedagógustól. v A gyermeki munka: Aktív tevékenység, mely az óvodapedagógustól konkrét, reális értékelést igényel. Mozgás Rendszeres mozgásra szoktatás elvei: § § § §
a mozgásról szerzett pozitív élmények megerősítése, a gyermekek adottságának, képességeinek figyelembevételével a fokozatosság érvényesítése, a foglalkozásokon kötelező a részvétel, de nem kényszerítő, a türelem, társra figyelés és a pozitív érzelmi megerősítés.
A rendszeres mozgásra szoktatás körültekintő, kitartó, türelmes, következetes munkát kíván az óvodapedagógustól. A gyermek mindvégig játéknak és ne kényszernek érezze. Mozgás A frissítő mozgás feladata: A szervezet felfrissítése, megmozgatása. Anyaga lehet a már megismert gimnasztikai gyakorlatok, mozgásos játékok, kettő kombinációja, zenés gimnasztika.
127
A testnevelés döntő feladata: A gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása, a mozgásigény kielégítése. A testnevelés foglalkozás keretei között olyan tervszerű, rendszeres ráhatásra kell törekedni, hogy a testgyakorlatok tudatos alkalmazásával, a személyiség sokoldalú képzésével, a motoros képességek és a mozgáskészségek kibontakozását, a mozgásműveltség fejlesztését szolgálja. A sajátos feladtok részfeladatokra történő bontással oldhatók meg. Testi fejlődés biztosítása: tulajdonságainak javítása.
Összes
szervek,
szervrendszerek
funkcionális
Motoros képességek fejlesztése: Állóképességek, téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség, mozgékonyság, hajlékonyság. Mozgásműveltség kialakítása jártasság, készség szintjén: Mozgásos cselekvések szép kivitelezése, elméleti ismeretek elsajátítása. Játék: A versenyigény felkeltése, kielégítése, szórakoztató, élményekben gazdag testnevelési játékok szervezése. Az óvodai testnevelés mozgásanyaga Az óvodapedagógus a testgyakorlatok végrehajtásának fokozatait, fajtáit a gyermekek képességeihez igazodva állítja össze: -
-
Kondicionáló képességek fejlesztése. (erő, állóképesség, gyorsaság) Koordinációs képességek fejlesztése (téri tájékozódási képesség, mozgásérzékelés, reakcióképesség, egyensúlyozási képesség, ritmusképesség) Mozgékonyság, hajlékonyság.
A test deformitásának megelőzése, annak ellensúlyozása. A lábboltozat és a talpboltozat süllyedése a hanyag testtartás megakadályozása a gyermekek izomzatának sokoldalú megerősítésével történhet. Vers – mese A mese és vers a gyermekek anyanyelvi nevelésének és érzelmi biztonságának eszköze, és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik segítője. •
•
Vers A 3 – 4 éves gyermeket a vers ritmusa, zeneisége ragadja meg. A 4 – 5 éves kortól a vers hangulati színezete már hat rájuk, de nem a tartalom vált ki érzelmeket, hanem a zeneiség, a ritmus, a rím. Mese A mese sokféle helyzetet kínál, amelyben a gyermek áttételesen követheti vágyait. 4 – 5 éves kortól a gyermek már viszonylag könnyen különbséget tesz saját valósága és a csodavilág között. 128
A mese és a vers előadásmódja az óvodapedagógus részéről megfelelő felkészültséget követel. Mese, vers hallgatásakor a kellő ráhangolást és nyugalmat az óvodapedagógusnak kell megteremtenie. A mese, vers kiválasztása körültekintő, átgondolt munkát igényel. Mindenkor a gyermekek érdeklődése, fejlettsége a meghatározó. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Tartalmát tekintve legyen: - évszak hangulatát kifejező, - ünnepek köszöntését szolgáló, népi játékok - állatokról szóló, - tréfás, humoros hangulatú, - tündérvilágot megjelenítő, - a mai életet ábrázoló. - klasszikus és kortárs irodalmi művek A kedvenc mesék dramatikus formában is kerüljenek feldolgozásra. A mesehallgatást és a versmondást a hét minden napján is biztosítani kell a gyermekek számára. Az irodalom eszközeivel fejlődnek a gyermekek nyelvi képességei: - helyes hanglejtés, beszédhallás elsajátítás, - nyelvtanilag elfogadott beszéd alkalmazása, - magán és mássalhangzók megfelelő artikulációja, - szabad önkifejező képesség, - társalgási kedv fokozása.
Rajzolás – mintázás – kézimunka Rajzolás – festés: különféle eszközökkel és technikai megoldásokkal Kézimunka jellegű tevékenységek: agyagozás, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, varrás, térplasztika, építmények készítése. A rajzolás, festés és kézimunka jellegű tevékenységek biztosítása és megvalósítása során az óvodapedagógus fejlessze a gyermekek: - képi, plasztikai kifejezőképességét, - komponáló, rendező, térbeli tájékozódó képességét, - élmény- és fantáziavilágát, belső képi formában történő gazdagítását, - téri formai színképét, - esztétikai érzékenységét, - igényességét, - képi gondolkodását.
129
A fejlesztéshez nélkülözhetetlen a közösen átélt élmények biztosítása. Tárlatlátogatások (Múzeum, képtárak), a művészeti tárgyú albumok, könyvek nézegetése a gyermekeknek esztétikai élményt nyújtanak. Megismerik ezáltal az ember alkotó tudásának, képzelőerejének, érzésvilágának téri megjelenítését. A rajzolás - festés – kézimunka jellegű tevékenységek megvalósítására a hét minden napján biztosítani kell a helyet, az időt, az eszközt. E tevékenyég a gyermek vagy felnőtt kezdeményezésére kötetlen formában történik. Ének, zene, énekes játék Fontos a tiszta éneklési készség fejlesztése – ezt segíti minél több természetes énekhang hallása – a gyermekeket körülvevő világban a zenei hangok felfedeztetése. Az ének – zenei tevékenység fejleszti a gyermek ritmus, hallás, és komplex zenei képességeit. Ritmusfejlesztés: • egyenletes lüktetés megismertetése, • dalok, mondókák ritmusának megismertetése, • tempóérzék fejlesztése, az ettől eltérő különbségek felismerése, • ütemérzék fejlesztése különféle mozgások összekapcsolásával, • ismerkedés táncos lépésekkel. Hallásfejlesztés: • hangmagasság iránti érzék, • hangszínérzék, • dinamikai érzék, • éneklési készség, • hangápolás, hangképzés fejlesztése. Komplex képességfejlesztés: • formaérzék, • emlékezőképesség dalfelismeréssel, visszhangjátékkal, • improvizációs készség, kreativitás, • belső hallás fejlesztése. Dalos játékok illetve dalok kiválasztásának szempontjai: - kapcsolódjanak az adott évszakhoz, ünnephez, - könnyen elsajátítható legyen, - hangkészlete alkalmazkodjék a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, - pozitív érzelmeket közvetítsen, - érzelmileg is rá tudjanak hangolódni a gyermekek. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeiknek és zenei kreativitásuknak alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztása vegye figyelembe az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek hovatartozását. 130
Külső világ tevékeny megismerése Környezet megismerése – védelme A környezet megismerése és védelme nem határolható el előre meghatározott tevékenységekre, időkeretekre. Állandóan és mindenkori folytonossággal jelenlevő tevékenységi forma az óvodában. Legfontosabb elvek a gyermekek számára § § § § § § § §
megismertetni a szülőföldhöz való kötődés alapjait, mindent a természetes környezetben megfigyeltetni, összefüggéseket, változásokat megérttetni, megfelelő ismeretekhez juttatni, személyes tapasztalatokat szerezni, szerepek, magatartási módok megtanulása, viselkedési és életviteli stratégiák kialakítása és gyakorlása, környezeti értékek felismertetése, fogalmak tisztázása, a környezet védelme érdekében a tudatos, felelősségteljes cselekvés kialakítása.
Környezet megismerése – védelme tevékenységi forma keretei § § §
Természeti változások megfigyelése. Társadalmi változások megfigyelése. Természet védelme.
Ismeretnyújtáshoz szükséges feltételrendszer Az óvodai élet mindennapjaiban valósulhat meg gyermek vagy felnőtt kezdeményezésére alapozva. A gyermek számára mindvégig játék legyen, de érződjön a tevékenység fontossága. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Megvalósítása: A csoport hetirendjébe építve, a napirendi időkereten belül bármikor.
Környezet téri – formai – mennyiségi megismerése A matematikai tartalmi tevékenység rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, a felfedeztetésre, az ötletes megoldások keresésére nevel. A tevékenység keretei között a gyermekek, az őket körülvevő valóságos világ – matematikájának – összefüggéseit ismerik meg. Az óvodába lépés pillanatától fontos a gyermek érdeklődésén alapuló a tér, a mennyiség és a formai azonosságainak, különbözőségeinek és egymás közötti összefüggéseinek megfigyeltetése, megértetése.
131
A matematikai tartalmú ismeretek átadásának területei § § § § § § § § § § § § §
névutók használata a térben és síkban ábrázolt világban, jó ítélőképesség, szabályok és szempontok önálló kialakítása, tapasztalatok a rövidebb – hosszabb, keskenyebb – szélesebb, ugyanolyan kifejezések használatára, testek és síkmértani formák felismerése, megkülönböztetése a közvetlen környezetében, szabad építés a különféle elemekből, síkbeli alkotások, mozaikok, képkirakás, síkbeli viszonyok felismerése, tükrözés hajtások mentén, utánzó mozgásokkal, mennyiségek létrehozása, tárgyak, személyek osztályozása megadott szempontok szerint, halmazok képzése, párfogalma, mennyiségek összehasonlítása, relációk, becslések gyakorlása, mennyiségek becslése, összkép alapján felismerés, párok, ellentétpárok keresése, összehasonlítása, megismerése, számlálás, megszámlálás.
Megvalósítás: Szabadon választott vagy kötelező sokszínű tevékenységi rendszerben önállóan vagy közösséggel együttműködve történik. A csoport hetirendjébe a gyermek vagy felnőtt kezdeményezésére alapozva a napi időkereten belül bármikor. A témák összefűzése egymás mellé illesztése nem igényel szigorú és merev rendszert, de tudatos tervezést kíván. A tervezés a gyermek sajátos fejlődési üteméhez, e területen megnyilvánuló egyéni képességeinek fejlődéséhez igazodjon.
132
Mellékletek
1. számú melléklet
A gyermekek (3 – 7 év) motoros képességének fejlesztését segítő, a testnevelési foglalkozások alapvető mozgásanyaga /Dr. Bondár Zsuzsa főiskolai docens segédanyaga alapján/ I. Kondicionális képességek fejlesztése 1. Erő a.) Gyorserő szökdelések távol– és magasugrás helyből és nekifutásból fel- és leugrások szerekre, szerekről b.) A test általános ereje kúszások, csúszások, mászások, nyusziugrás dobások medicinlabda gyakorlatok minden kéziszer gyakorlat magas ismétlésszámmal 2. Állóképesség a.) Alapállóképesség hosszantartó, lassú, és közepes iramú futások minden hosszú ideig tartó futást tartalmazó játék b.) Globális állóképesség hosszú ideig végzett kúszások, csúszások, mászások, nyusziugrás 3. Gyorsaság a.) Mozgásgyorsaság gyors futások élénk tempójú kúszások, csúszások, mászások, nyusziugrás b.) Reakciógyorsaság futójátékok feladattal járásból, fugásból (akusztikai jelre) irányváltoztatások, megállások, különböző testhelyzetek felvétele
133
II. Koordinációs képességek fejlesztése 1. Téri tájékozódási képesség - átbújások - minden természetes támaszgyakorlat irányváltoztatással - járások, futások irányváltoztatással - célba dobások - labdagyakorlatok 2. Mozgásérzékelés (kinesztétikus képesség) - minden kéziszer gyakorlat 3. Reakcióképesség - futójátékok 4. Egyensúlyozási képesség - keskeny felületen végzett járások, támaszgyakorlatos, nyusziugrás - gurulóátfordulás előre, hátra
futások,
természetes
5. Ritmusképesség - egyszerű ciklikus mozgások – akusztikai jelre – ritmusának tartásával
III. Mozgékonyság, hajlékonyság -
Valamennyi izületben közepes és élénk tempójú, nyújtó hatású gyakorlatok
134
2. számú melléklet
A mozgástevékenységek testgyakorlatainak anyaga •
Atlétika jellegű gyakorlatok Járások Természetes járás, kartartásokkal.
járás
ütemtartással,
irányváltoztatással,
Futások Lassú, közepes iramú, belegyorsuló futás, tempóváltoztatással, irányváltoztatással, térd és versenyszerűen.
különböző
gyors futás, sarokemeléssel,
futás futás
Ugrások (távolugrás, magasugrás) Helyből, nekifutásból (valamennyi homokgödörbe!) Dobások (kislabdával vagy babzsákkal) Vízszintes és függőleges célba
•
Torna jellegű gyakorlatok Szabadgyakorlatok Különböző állások, ülések, térdelések, kéz és lábtámaszok szolgálhatnak kiinduló helyzetként. - karmozgások, lábmozgások, törzsmozgások - járások, testsúly áthelyezések, szökdelések, ugrások, fordulatok, forgások, - kéziszer gyakorlatok: kötél, szalag, bot, labda, karika-gyakorlatok - koordinációs gyakorlatok: olyan gyakorlatok, amelyek a testrészek elmozdulásának időbeli, térbeli összehangolását teszik szükségessé Talajgyakorlatok kézállásba fellendülés próbálgatása gurulások, hossztengely körüli gurulás, gurulóátfordulás előre, hátra, tarkóállás talajon Természetes támaszgyakorlatok kúszások, csúszások, mászások talajon, padon függések érintő magas szereken Egyensúlyozó járások talajon, padon, gerendán, eszköz nélkül, eszközzel
135
Szekrényugrások felugrások függőleges repülés zsugorkanyarlati átugrás (először padon)
•
Labdás gyakorlatok labdagurítások talajon, padon labdavezetések, átadások kézzel, lábbal labda feldobások, elkapások, falhoz pattintások
•
Testnevelési játékok futó, fogó, küzdő játékok egyéni versengések sorversenyek váltóversenyek (egyszerű, majd egyre bonyolultabb szabályokkal, különféle eszközök vagy szerek segítségével)
136
3. számú melléklet
Az óvodai tevékenységekhez szükséges (mennyisége a tevékenységtől és a gyermeklétszámtól függ)
Tevékenység megnevezése
Eszközök • • • • • •
Testnevelés
• • • • • • •
Játék
óvodai tornaterem tornapad (nagy, kicsi), zsámoly, ugrószekrény bordásfal, tornaszőnyeg Greiswald készlet kiegészítőkkel tornakarika (nagy, kicsi) tornabot kézi súlyzó babzsák, kendő, szalag mini kosárlabda, maroklabda Bady-Roll Polifom matracok különféle nagyságú, felületű és súlyú labdák magasugró készlet, húzókötél kosárlabda palánk, futballkapu
Szabadjáték: • a létszámhoz megfelelő számú játékeszköz Mozgásos játék: • labda, ugráló kötél, hinta, mérleghinta • mászóka Dramatikus játék: • bábok, különféle ruhák, kellékek Szerep (utánzásos) játék: • a valóság tárgyainak, jelenségeinek kicsinyített eszközei, Pl. babák, edények, babakocsi, orvosi és fodrász eszközök, közlekedési eszközök, állatfigurák Építő játék: • különféle méretű hasábok, konstrukciós játékok, építőelemek, homokozó játékok… Szellemi játékok: • kirakók, társasjátékok, mesekártyák, különféle logikai játékok… Népi játékok: • a játék jellegéből adódó eszközök, kalap, kendő, bot, szalag, labda…
137
Mese- vers
•
•
Rajzolás, festés kézimunka
• • • •
•
Ének – zene
• •
Környezet megismerése, védelme Környezet téri, mennyiségi, formai megismerése
Munka jellegű tevékenységek
• •
•
•
mesekönyvek, leporellók, bábok kifestők, színezők jó minőségű ecsetek festékek, gyurmák, agyag ceruzák, zsírkréták, ollók különféle méretű, színű, és anyagú papírok fonalak, textíliák…
zenei hangszerek dalos játékokhoz kellékek a gyermekeket körülvevő tárgyak… természet élővilága, környezet valóságos tárgyai… kerti szerszámok (gyermekek méreteihez igazítva) a gyermekek tevékenységében használt minden eszköz, és közvetlen környezete…
a gyermekek méreteihez igazodó eszközök (seprű, lapát, törlőkendők, étkezéshez szükséges eszközök
138
4. sz. melléklet Az óvodapedagógusok kötelező dokumentumai § § § § §
csoportnapló hiányzási napló cigánygyermekek fejlesztési naplója gyermekek fejlettségi mutatóiról vezetett személyiséglap halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztési terve, fejlődési mutató DIFER méréssel
139
Természetesen cselekedve
141
I.
HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL
Községünk Bélmegyer, Békés megyében helyezkedik el. A környező településekről/Vésztő, Tarhos, Békés/ bekötőútról közelíthető meg. A mezőberényi út megépültével a területi elzártság csökkent. Folyamatosan elöregedő falu. A lakosok többsége önálló, saját családi házban él, nem jellemző a generációs együttélés. Gyermekeink családjainak többsége nemzedékek óta itt él, de mára a betelepülés is jellemzővé vált. A lakosság magyar nemzetiségű. A nagyobb ünnepeket a család keretein belül tartják, nincs a községben élő néphagyomány. A vallásos lelkű emberek hitéletüket a családon belül és a katolikus, református és baptista gyülekezetben gyakorolják. A település megélhetési formája a növénytermesztés és állattenyésztés, ennek ellenére az emberek inkább alkalmazottként keresik kenyerüket a fafeldolgozásban, az önkormányzatnál és a környező településeken. A családok anyagi hátterét jól jelképezi, hogy gyermekvédelmi kedvezményben mintegy 80% részesül. Ennek egyik oka a munkanélküliség és a nem megfelelő életvitel. Ez is tükrözi, hogy sokszínű háttérrel érkeznek hozzánk a gyerekek. Rohanó világunkban a megélhetésért való küzdelemben, a megváltozott életkörülmények között az intézményünknek a nyugalom szigetének kell lennie. Itt kell biztosítanunk a családi nevelés kiegészítőjeként a gyermek személyiségfejlődésének optimális feltételeit, az egyénileg és életkoronként változó testi, lelki szükségleteket a szülők nevelőpartnereként. Közös célunk a boldog gyermekkor biztosítása. Az élő természettel való kapcsolatunkban ideális feltételeket biztosít a lakóhelyünket körülvevő természetvédelmi terület, az erdők, mezők, szántók. Ezek minden évszakban kedves és gazdag élmény-, és tapasztalatgyűjtő programokat jelentenek, melyek nagyban segítik a környezethez és lakóhelyhez fűződő pozitív érzelmek kialakulását és mélyítését. A község üzemeivel, intézményeivel is élő kapcsolatot tart fenn az óvoda. Óvodánk több mint 60 éves múltra tekint vissza, majdnem egyidős az 1946-ban önállóvá lett községgel. 1948-ban a Népjóléti Minisztérium támogatásával és a község társadalmi összefogásával készült el az akkor egycsoportos, 30 férőhelyes Napközi Otthon és Óvoda, a Községháza építésével egyidőben. 1960-ban egy foglalkoztató terem és szolgálati lakás hozzátoldásával két csoportos lett az intézmény. 1973-ban a konyha új épületbe költözött. A szociálpolitikai intézkedések hatására megnövekedett gyermeklétszám szükségessé tette a bővítést. 1988-ban a szolgálati lakás óvodába olvasztásával kialakulhatott a harmadik csoportszoba, mely lehetővé tette a korosztálynak megfelelő csoportbontást. A személyi feltételek is fokozatosan javultak napjainkig, a törvényi minimum eléréséig. A fogyó gyermeklétszám miatt 2000-ben a község képviselőtestülete racionalizálni kényszerült, azóta 2 csoporttal működhetünk, a hozzárendelt személyi feltétellel. 2010 szeptemberétől Önkormányzatunk a törvényi lehetőséggel élve egységes óvodabölcsőde intézményegységet hozott létre.
143
II.
AZ ÓVODA
A programot az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja, valamint a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve alapján készítette a nevelőtestület. Óvodakép Óvodánk szakmailag önálló nevelési intézmény. A családi nevelés kiegészítője, a gyermek iskolába lépéséig. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, konkrét reális fejlesztő értékelését. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Célunk: - A szabad játék, mint legfontosabb tevékenység biztosítása elsődleges feladat - Az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, a gyermeki szükségletek kielégítése. - A testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása, fejlesztése a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítésével. - Sokoldalú programok biztosításával az óvodai élet színesebbé tétele. - Közvetetten segíteni az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. - A pedagógiai tevékenységrendszer és a tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. - A sajátos nevelést igénylő gyermekek inkluzív óvodai nevelése, fejlesztése. Arra törekszünk, hogy a sajátos nevelést igénylő gyermekek megkapják a sérülésnek megfelelő segítséget szakemberek bevonásával. - A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - Migráns gyermekek nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 144
Egységes óvoda-bölcsődekép Az egységes óvoda-bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző intézmény. Azoknak a 2 éven felüli gyermekeknek a nevelését-gondozását vállaljuk, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi ellátásuk. Elfogadjuk az Országos Bölcsődei Alapprogram által meghatározott elveket, miszerint minden gyermek külön személyiség: individuum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, akinek, sajátos, életkori és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Személyiségének szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A bölcsődéseknél a nevelést-gondozást mindenben ehhez igazítjuk.
III. AZ ÓVODA ÉS EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE SZEMÉLYI FELTÉTELEI: A nevelőtestület a törvényi minimumnak megfelelően 4 óvodapedagógus 1 gondozónő és 2 dajka részvételével biztosítja a 2 csoport működését. Ez lehetővé teszi, hogy a nyitvatartási idő teljes hosszában óvodapedagógus foglalkozzék a gyermekekkel, az átfedési idő biztosított. A diplomamegújító továbbképzések eredményeként nevelőtestületünk szakmai tudása megsokszorozódott. Baracskainé Szekeres Éva
óvónő+ gyógypedagógiai tanár (oligofrénped.- pszichopedagógia szakos) + közoktatási vezető szakvizsga + csecsemő-gyermekgondozónő
Domokosné Stefán Olga
óvónő+ óvodai gyógytestnevelő (szakvizsga) + 2 éves kortól az óvodában tanúsítvány (OKM-4/213/2009)
Nagyné Mikó Magdolna
óvónő + szakvizsga
Szodorai Ágnes
tanító+ óvodapedagógus + mentálhigiénés szakember (szakvizsga) + 2 éves kortól az óvodában tanúsítvány (OKM-4/213/2009)
Az óvónői párok kialakításában a gyermekek érdekében figyelembe vesszük a személyiségbeli és együttműködési tulajdonságokat. Lehetőség szerint a gyermekcsoportokat felmenő rendszerben ugyanaz a felnőtt csoport kíséri végig. A nevelőtestület hetenként team-ülésen aktuális információcserével, szakmai megbeszéléssel, közösen kidolgozott szempont szerinti önértékeléssel, értékeléssel hangolja össze a 145
nevelőmunkát. Alkalmanként külső munkaközösségi, szupervizor segítségét is felhasználjuk az önképzés és továbbképzés érdekében. A Megyei Művelődési Központ által szervezett tanfolyamon a népi kézművesség különböző területeinek megismerésére adódó lehetőséget is felhasználjuk nevelőmunkánk színesítésére. (Itt szerezte tudását „C” kategóriás néptánc oktató pedagógusunk is.) A nevelői attitűdünk: A program megvalósításának színvonalát, minőségét, eredményességét a nevelők személyisége, a nevelőtestület légköre dönti el, mely jó hangulatú, kellő információval és önálló térrel biztosítja a csoportok munkáját. Az óvónővel kapcsolatos elvárások: §
Nyitottság, kreativitás, érzékenység, a jelenségek komplex megközelítése, sokszínű, árnyalt érzelmi élet, az érzelmi megnyilvánulások hitelessége, segítő, támogató attitűd és szakmai hozzáértés, mert az összehangolt munka kulcsszereplője.
Nevelési stílusát jellemzi: § § §
Barátságos, megengedő (de nem szabados) Megértő (és nem bíráskodó) Elfogadó (de nem mindent elfogadó)
A gondozónővel kapcsolatos elvárásaink: - Nagyfokú empatikus készséggel rendelkezzen. - Szeressen játszani. - Adjon mintát a gyerekeknek a játékban. - Adja meg a játék feltételeit (tér, eszköz, mozgás). - Segítse a játékban adódó konfliktus helyzetek megoldását Fontos része a nevelőtestületnek az iskolázott, gyermekszerető dajka, aki az óvónővel, gondozónővel összhangban és a gyermek iránti tisztelettel teszi a dolgát. Természetes viselkedésünkkel védelmet, biztonságot jelentünk a gyermek számára. Magatartásunkban az elfogadás és a tolerancia dominál, az egyéni, egyedi értékek, különbözőség pozitív irányú megközelítése érvényesül. Önmagunk és gyengéink vállalásával megmutatjuk értékeinket. Erősítjük magunkban a segítőkészséget és a pozitív megítélést és megerősítést. A gyermek önérzetét sohasem sérthetjük meg! Az egymás közötti kommunikációban (gyermek- felnőtt, felnőtt- felnőtt) példát mutatunk az egyezkedésre, a konfliktusok megoldására úgy, hogy senkit se érjen fizikai és lelki sérülés.
146
IV. AZ ÓVODA-BÖLCSŐDE TÁRGYI FELTÉTELEI Intézményünk a község parkosított központjában, a forgalomtól távol helyezkedik el. Az épület folyamatos karbantartást és felújítást igényel, mivel az elmúlt hatvan év nem múlt el nyomtalanul. Szűkösen van mindennek helye. A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása megfelelő, az elektromos hálózat és a fűtés elfogadható. Az épület vízhálózatának felújítása, a vízmelegítő berendezések felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges, a balesetek megelőzése és a gyermekek egészségvédelme (fogzománc, torok…) érdekében. Büszkeségünk tágas, árnyékos udvarunk, mely szépségével, jó levegőjével rabul ejti látogatóinkat. Karbantartása nem kis feladat, külön személyzetet igényelne. A bokrok folyamatos nyírása, az elöregedett fák cseréje, a fű nyírása, a lehullott lomb elszállítása, a járdák takarítása, a homokozó és a medence valamint az udvari játékszerek karbantartása minden évszakban ad elegendő munkát. Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten áldoz az óvodai környezetre, de szülői, támogatói, alapítványi és pályázati segítségre is folyamatosan szükségünk van. A Jegyzék (1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez a 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) a nevelési- oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről, eszerint óvodánk: Jól ellátott: ü Mozgáskultúrát fejlesztő eszközök ü Az anyanyelv és kommunikációs képességek fejlesztéséhez szükséges eszközök ü Az értelmi képességek, a természeti- emberi- tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök és anyagok, ü Az ének- zene eszközei, ü Az évenkénti karácsonyi és gyermeknapi „ajándék” játékokkal a különféle játékformák eszközei terén. Pótlás szükséges: C Munka jellegű tevékenységek eszközei terén. C Udvar szabványnak megfelelő felszereltsége érdekében. A helyi nevelési programhoz szükséges tárgyi feltételeink rendelkezésre állnak. 2009. nyarán pályázati, alapítványi, önkormányzati és dolgozói támogatással megvalósult a legfontosabb hiányosságok kijavítása, pótlása. Ezáltal a gyerekek terei harmonikusak, esztétikusak, biztonságosak és barátságosak lettek. Így a helyiségek funkciói kiszélesedtek. Bölcsődés gyermekeket fogadó csoportunk tárgyi feltételei elősegítik a gyermekek nevelését, gondozását, megfelelnek a biztonságos szakmai munkához szükséges előírásoknak. Gyermekszoba: • Gyermekek életkorának megfelelő bútorok, nyitott polcok, gyermekkuckó. • Kisebb puha szőnyegek, játszó sarkok, puha párnák, • Étkezéshez megfelelő méretű edények.
147
• Gyermekfektetők ágyneművel. • Minden gyermeknek fiók, zsebes tároló. Gyermeköltöző: Gyermekek öltözködési igényeinek megfelelő ruha és cipőtároló. Fürdőszoba: A gyermekek gondozását segítő berendezési tárgyak, eszközök, életkoruknak megfelelő méretben. Pólyázó asztal, eszköztároló szekrény. Mosdó, gyermek WC, zuhanyzó, fésűtároló, törülköző, tükör, gyógyszerszekrény. Játszókert: • Füves, betonos udvarrészek, • Homokozási lehetőség biztosítása, • Udvari mozgáslehetőséget biztosító játékok, • A bölcsődések nyugodt játékát biztosító, elválasztó kiskerítés.
V. ÓVODÁNK SAJÁTOS CÉLJA: •
A családdal szorosan együttműködve és azt kiegészítve szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés.
•
Az egyéni fejlődési tempó figyelembe vételével természetes környezetben öntevékenyen képességfejlesztés, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető bensőből fakadó játékra.
•
A környezet tiszteletének, a különbözőség elfogadásának, a természet szeretetének kialakítása.
•
A helyi társadalom életébe való bekapcsolódással a gyerekek kötődésének formálása és erősítése.
•
Az iskolai életre, testi- lelki- értelmi- szociális téren alkalmassá váló, színesen kommunikáló gyerekek nevelése. A fejlettség szerint rugalmas beiskolázás.
Bölcsődei nevelés – gondozás célja A kisgyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A bölcsődei nevelés – gondozás a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. A bölcsődei nevelés – gondozás elveinek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor - specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető JÁTÉKRA és MESÉRE és e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről.
148
A fejlődés jellemzői a bölcsődéskor végére A gyermek belső érése a családi nevelés és a bölcsődei nevelési – gondozási folyamat, eredményeként a kisgyermekek többsége a bölcsődéskor végére eléri, az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. -
Ruhadarabjaikat megnevezik, kis segítséggel le és felveszik.
-
Segítséggel kezet mosnak, szobatiszták.
-
Önállóan étkeznek.
-
Ismerik testrészeiket, megnevezik azokat.
-
Biztonsággal járnak, futnak, szívesen mozognak, guggolnak, ugrálnak, tornáznak.
-
Finom mozgásaik folyamatosan fejlődnek, képesek apróbb játékokkal játszani.
-
Próbálkoznak a ceruzafogással, rajzolással, festéssel, szívesen gyurmáznak.
-
Beszédfejlődésük eltérő szinten van, de képesek kommunikálni a felnőttekkel és társaikkal.
-
Ismerik a legfontosabb megszólítási szabályokat, köszönnek, helyesen alkalmazzák, a kérem – köszönöm kifejezéseket.
149
VI. NEVELÉSI GYAKORLATUNK RENDSZERÁBRÁJA A NEVELÉS FELADATA
A NEVELÉS CÉLJA
A NEVELÉS KERETEI
GONDOZÁS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ
ÉRTELMI NEVELÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ANYANYELVI NEVELÉS
TEVÉKENYSÉGI FORMÁK
Játék Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás
ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE
CSALÁD
I. INTÉZMÉNYEK
A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁS KOR VÉGÉN
150
VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: Az óvoda csoportszerkezete: Óvodánk 2 csoportjában 5 korcsoport van jelen. Az egységes óvoda-bölcsődei csoportba a 2. életévüket betöltött gyerekeket is fogadjuk. A csoportok beosztásánál törekszünk a létszámok arányos elosztására. A korcsoport aránytalansága esetén is törekszünk arra, hogy az együtt iskolát kezdő gyerekek középsős és nagycsoportos korban, azonos felnőtt kíséréssel együtt legyenek az óvodában. Célunk, hogy összeforrott közösség kerüljön a minden évfolyamon egy tanulócsoporttal működő iskolába. A csoportok napirendje: 630- 800 800- 900 900- 1000 1000- 1200 1200- 1300 1300- 1500 1500- 1600 1600- 1630
Gyülekezés a csoportokban, szülőkkel információ csere, játék, kezdeményezés. Kupaktanács, csoportonkénti játék, kezdeményezés, mozgásos percek Előkészületek a tízóraihoz, tízórai, fogmosás, tisztálkodás, teremrendezés. Játék, kötetlen és kötött foglalkozás, séta, udvari tevékenységek. Teremrendezés, előkészületek ebédhez, ebéd, fogmosás, tisztálkodás. Előkészületek pihenéshez, elalvás előtti mese, pihenés. Felkelés, felöltözés, testápolás, teremrendezés, mozgásos percek, uzsonna. Játék, folyamatos hazabocsátás, szülőkkel információcsere.
Egységes óvoda-bölcsőde napirendje: 630 800 830 935 950 1100 1130 1200 1500 1530
-
-
-
800 830 935 950 1100 1130 1200 1500 1530 1630
A gyermek érkezése, gondozási feladatok, játék. Reggelizés, játék. Gondozás, szájápolás, játék a csoportszobában. Tízórai, játék a csoportszobában. Játék a szabadban, vagy a csoportszobában. Gondozás, folyamatos készülődés az ebédhez. Ebédelés, gondozás. Alvás, ébredés szerinti gondozás, játék. Uzsonnázás, játék. Játék, hazamenetel.
151
A csoportok hetirendje:
TERVEZETT TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ÉLETKOR
3- 4 ÉV
KÖTETLEN
KÖTÖTT
RENDSZERES
ALKALOMSZERŰ
RENDSZERES
ALKALOMSZERŰ
Zenei nevelés
Szabad mozgás
Testi nevelés
Irodalmi nevelés
(heti 2)
(naponta)
(heti 1)
Vizuális nevelés
Mozgásos percek
(heti 2)
(napi 2)
Irodalmi nevelés (naponta) Környezet (naponta)
4- 5 ÉV
Zenei nevelés
Szabad mozgás
Testi nevelés
Irodalmi nevelés
(heti 2)
(naponta)
(heti 1)
Környezet
Vizuális nevelés
Mozgásos percek
(heti 2)
(napi 2)
Irodalmi nevelés (naponta) Környezet (naponta)
5-7 ÉV
Zenei nevelés
Szabad mozgás
Testi nevelés
Irodalmi nevelés
(heti 2)
(naponta)
(heti 1)
Környezet
Vizuális nevelés
Mozgásos percek
(heti 2)
(napi 2)
Irodalmi nevelés (naponta) Környezet (naponta)
152
VIII.
A FELADATOK KERETEI
Egészséges életmód és alakítása Célja: § A gyerekek testi- lelki egészségének biztosítása, komfortérzetük kielégítése. § Pozitív kapcsolat kiépítése a természeti és társadalmi környezettel. Feladatai: § Az életkornak megfelelő életritmus kialakítása, gyermeki szükségletek kielégítése. § A gyermekek gondozása, szokásrendszer kialakítása, biztonságérzet teremtése. § A testi nevelés feltételeinek biztosítása, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgásigény kielégítése, edzettség kialakítása. § Szellemi fejlődés segítése, az egészséges életvitel igényének alakítása. § Egészségvédelem: a gyermek egészségének edzése, óvása, megőrzése. Óvodaorvos- védőnő kapcsolatrendszer működtetése, rendszeres egészségügyi szűrés. § Egészséges és biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. § A testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. § A megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermek biztonságérzete elengedhetetlen alapköve az óvodai életnek. Ennek kialakításában nagy jelentősége van az elfogadó, barátságos szeretetteljes légkör hívogatása mellett a szülőkkel való együttműködésnek, hiszen nekik is érezniük kell a biztonságot, hogy ezt sugározzák gyermekeik felé. A folyamatos kapcsolattartás lehetővé teszi, hogy a napirend kialakításában a családi szokásokat is figyelembe vehessük. A folyamatos beérkezés után az étkezések és a délutáni pihenő tájékozódási és keretpontot ad a gyermeknek. Az étkezések egyszerre történnek a napirend szerint (azonos időben, arányosan osztva, a gyermek egyéni tempójához alkalmazkodva), mivel külső konyháról szállítják az ételt. A délutáni pihenőt a nagyobbaknál már rugalmasabban kezeljük, de fontos követelmény, hogy nem zavarhatják egymást. A gyermek óvodába-bölcsődébe lépésekor anamnézist készítünk, melynek alapján elindulhatunk az egyéni bánásmód tervezésével. A folyamatos megfigyelés és kísérés lehetővé teszi a különböző fejlettségi szintű gyermek felzárkózását, a szokásrendszer kialakítását is. A tisztálkodási szokások alakításához saját mosdó és WC. helyiséget használnak a csoportok, mely nagyobb csoportlétszám esetén szűkös, így nagyobb együttműködést és alkalmazkodást 153
kíván minden gyermektől. Ez különösen a tízórai és ebéd utáni fogmosás alkalmával domborodik ki. A tevékenységek utáni ill. közbeni kézmosásokat a nagyok már önállóan végzik. A WC-ben az intimitást, elválasztó függönyökkel, térelválasztókkal biztosítjuk. A gyermekeket ösztönözzük ezek használatára, és a másik gyermek ilyen irányú igényének tiszteletben tartására. Törekszünk a fokozatos önellátásra, de az igényelt és szükséges segítséget mindenkor megkapja a gyermek. A szükséges eszközök (szappan, WC papír, törölköző, fogmosó felszerelés, papírtörölköző, papírtörlő, fésű, körömkefe, papírzsebkendő) mindenkinek elérhetően a rendelkezésére állnak. A helyes technika és az alaposság megtanulása mellett fontos az alkalmazkodás és a pazarlás elkerülésére nevelés. Mindehhez alapvető feltétel a megértő viszony, a tapintat, az elfogadás és a szeretet. Tervezésünkben figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit, az esztétikus megjelenésre és a higiénikus gondozásra fordítható időszükségletet. A csoportok élete a csoportszobákban zajlik. Teremrendezéssel oldjuk meg benti tevékenységeinket. Az étkezések kultúrált feltételeihez tartozik a terítő (asztalonként 3 váltás), a különböző evőeszközök, porcelán étkészlet és a szalvéta, melyeket minden étkezés alkalmával biztosítunk gyermekeinknek. Az evőeszközök használatában törekszünk a fokozatosságra, de itt is szem előtt tartjuk a családból hozott tapasztalatokat. Az önkiszolgálástól fokozatosan jutunk el a naposok felelősségteljes munkájához. A háromszori / négyszeri étkezés menüjét észrevételeink jelzésével próbáljuk a gyermekek számára változatossá és megfelelő összetételűvé tenni. Az udvarunkon termett gyümölcsök, az ezekből közösen készített kompótok, otthonról hozott zöldségek, lekvárok, együtt készített sütemények felhasználásával mi is próbáljuk kiegészíteni és egészségesebbé tenni az étrendet. Személyes példamutatással ösztönözzük a gyerekeket az ételek elfogyasztására, hogy az ismeretlenség és a válogatósság ne befolyásolja őket. A szülők bevonásával ismerkedünk az egészséges étkezés szokásaival. A benti játék és a nevelés feltételeinek megteremtését különböző kuckók, szőnyeg és mozgatható bútorok teszik lehetővé. Arra szoktatjuk a gyerekeket, hogy kialakuljon egymás elfogadása, segítése, tisztelete és szeretete. Mindez szükséges feltétele a jó közérzet megteremtésének. A hőmérséklethez való alkalmazkodásra, a szellőztetés igényének kialakítására jó példával nevelünk. A szülőket ösztönözzük arra, hogy gyermekeik ruhái praktikusak és kényelmesek legyenek, ügyeljenek a réteges öltözködésre. A személyes higiéniához tartozik a papírzsebkendő használata. A helyes technika elsajátítása fokozatosan történik. Környezetünk rendjéhez tartozik és egészségvédelmi szempontból is fontos, hogy a fedeles szeméttároló használatát az óvodába kerüléstől megköveteljük. Időjárástól függően mozgásos tevékenységeink egy részét a csoportszobában és a tornaszobában végezzük. Ezeket az életkori sajátosságok figyelembe vételével szervezzük, törekedve az alaposságra, az élménynyújtásra, a mozgás iránti szeretet kialakítására. Alkalom nyílik az öltözködésben való önállóság kialakítására is.
154
Időjárástól függően (de a különböző viszonyokat megtapasztalva) rendszeresen használjuk, füves, fás udvarunkat. Játékainkat már jól ismerik a gyerekek, hiszen sokat használják. A tiszta levegő mellett a melegebb hónapokban kihasználjuk a pancsolás lehetőségét a medencében, fokozottan figyelve a higiéniára. A szabadban töltött tevékenységekhez tartoznak a séták, barangolások a községben és környékén, lehetőleg a gyermek szabad mozgásának biztosításával (termések gyűjtése, „szeretet virág” szedése, megfigyelések növényekről, állatokról és évszakokról). Ezeket az alkalmakat is megragadjuk az élő és élettelen környezet tiszteletének kialakítására. Kerékpártúráinkon, kirándulásainkon, sportnapjainkon a szülők is részt vesznek, így alkalmuk van közös megfigyelésre, megbeszélésre. Ezek az alkalmak is részei a rendszeres, örömmel végzett mozgásnak és az egészséges életvitel igényének. A pihenés és az alvás az óvodás – bölcsődés korú gyermek életkori szükségleteiben nagy szerepet kap. A nyugodt légkör megteremtésének fontos része a tapintat, az intimitás, személyesség, testközelség biztosítása. A gyerekek igényeinek megfelelően és pedagógiai szempontokhoz igazodva rendszeres az elalvás előtti mese, vers vagy ének. Az egészséges életvitel kialakításának feltétele az egészség megléte, megőrzése, visszaszerzése. Rendszeres egészségügyi szűréseken a védőnővel és az orvossal együttműködve figyelemmel kísérjük a testi fejlődést, az esetleges elváltozásokat és ezek megoldásában lehetőség szerint segítünk a családnak (mezítláb mozgás és más tevékenységek közben…). A váratlanul megbetegedett gyermek elkülönítéséről a szülő megérkezéséig gondoskodunk. A gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérjük „rendelkezésükre állunk”. A balesetek elkerülése végett biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket, a használt eszközöket rendszeresen ellenőrizzük, erre szoktatjuk a gyerekeinket is. Arra törekszünk, hogy nevelési munkánk színterei megfeleljenek az egészséges, esztétikus környezet elvárásainak (dohányzásmentes környezet, gondozott épület, udvar stb.), tág teret és lehetőséget adjanak az önfeledt játékra, tevékenységre, tapasztalásra. Személyiségünkkel, környezeti attitűdjeinkkel, értékrendünkkel követendő példát tudjunk mutatni, a mindennapok cselekedetei így válhatnak szokásalakító gyakorlattá. A gyermekek fejlődését a csoport mindkét pedagógusa figyelemmel kíséri és a szokásrendszer táblázatban negyedévenként, rögzíti tapasztalatait, ezzel is segítve az egyéni fejlesztés tartalmának tervezését és nyomon követését. A bölcsődés gyermek belső érése a családi nevelés és a bölcsődei nevelési – gondozási folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége a bölcsődéskor végére eléri az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. - Ruhadarabjaikat megnevezik, kis segítséggel le és felveszik. - Segítséggel kezet mosnak, szobatiszták. - Önállóan étkeznek. - Ismerik testrészeiket, megnevezik azokat. - Biztonsággal járnak, futnak, szívesen mozognak, guggolnak, ugrálnak, tornáznak. - Finom mozgásaik folyamatosan fejlődnek, képesek apróbb játékokkal játszani. - Próbálkoznak a ceruzafogással, rajzolással, festéssel, szívesen gyurmáznak. - Beszédfejlődésük eltérő szinten van, de képesek kommunikálni a felnőttekkel és társaikkal. 155
-
Ismerik a legfontosabb megszólítási szabályokat, köszönnek, helyesen alkalmazzák, a kérem – köszönöm kifejezéseket. Rövid verseket, mondókákat, dalokat felidéznek. Rövid mesét végig hallgatnak. Ismerik a nevüket. Könyvnézegetés közben felismerik a látottakat. Játéktevékenységekben képesek együttműködésre társaikkal és a felnőttekkel. Megjelenik az aktív társas viselkedés első formája az összedolgozás. Az összedolgozás során kialakulhat a munkamegosztás, így lehetőségük lesz kisebb szerepjátékok eljátszására. Ez jó alap az óvodai szerepjátékok kibontakozásához.
Érzelmi nevelés és szocializáció: Célja: §
Gyermekeink egyéni sajátosságait szem előtt tartva, olyan érzelmi biztonságérzet kialakítása, melyben nyitottakká válnak, és tiszteletben tartják az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetet.
§
Konfliktus megoldásaikban érzelmeik hangsúlyozása mellett a tolerancia is megjelenjen.
§
Legyenek képesek érzelmeik kifejezésére
§
Fokozatosan ismerjék meg és fogadják el önmagukat, találják meg helyüket a környezetükben.
§
Életkornak megfelelő identitástudat alakuljon ki, kerülve a nemi sztereotípiákat.
Feladatai: §
Elfogadó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs, otthonos és bizalmas légkör biztosítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig.
§
A felnőttek toleráns, megértő viselkedéssel, kommunikációval és bánásmóddal pozitív példát, megoldási módot nyújtsanak a különbözőség elfogadására, és tiszteletben tartására.
§
Kapcsolatteremtő és a természetes társas szükségletek kielégítése, a kapcsolatmegoldó képességek kialakítása és formálása pozitív attitűddel.
§
A gyermekek érdeklődésére és nyitottságára építve segítsük elő, hogy tudjon rácsodálkozni a környezetében megmutatkozó jóra és szépre, de lássa meg ezek ellentétjét is. Tanulja meg az ezekhez az élményekhez kapcsolódó érzelmek szocializált kifejezését, teret engedve a gyermek önérvényesítő törekvéseinek.
§
A közös tevékenységek, együttlétek alkalmával, folyamatos példaadással, a csoportnormákhoz való alkalmazkodással segítjük a gyerekek erkölcsi tulajdonságainak pozitív formálódását, a megfelelő identitás alakulását.
§
Az óvónői - gondozónői kompetencia határát túllépő helyzetekben, problémák felmerülése esetén megfelelő szakemberek közreműködésével segítünk a gyermeknek (nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb szinten álló, érzékszervi 156
értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, a gyermekvédelmi alapgondozásban részesülő, valamint kiemelkedő képességű gyermek). §
A szűkebb és tágabb környezet ismeretével erősödjön a szülőföldhöz való kötődés.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek első élménye vonzó legyen az óvodáról, ezért lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek szüleivel is megismerkedhessen új környezetével. Így a szülő is megismerkedhet a gyermekét befogadó új csoporttal, támogató attitűdjével elősegítheti gyermeke zökkenőmentes beilleszkedését. Folyamatosan megismerkedünk a családokkal, szokásaikkal, így kezdettől fogva a becenevén szólítjuk a gyermeket, ezzel is hangsúlyozva a család elsődlegességét. Kedvenc tárgyai, azok behozása elősegíti a biztonságérzet kialakulását. A szülő közreműködésével anamnézist veszünk fel a gyermekről, aktuális helyzetének megismerése és a fejlesztés tervezése érdekében. A bizalmas légkör kialakításának fontos eleme, hogy a gyermeknek saját „birodalma” legyen az óvodában is (jellel ellátott öltözőszekrény, tisztasági felszerelés, ülőhely, kincsei tárolására szolgáló hely). Figyelünk, hogy érdeklődése, szükséglete szerint fedezze fel az őt körülvevő új világot barátságos támogatásunkkal. Az új helyzetben a bizalom felépítését fontosnak tartjuk, melyben nagy szerepet kap a gyermek igényéhez alkalmazkodó türelmes, kiváró, „anyáskodó” magatartásunk. Ez a tapasztalat lesz az alapja a gyermek- felnőtt kapcsolatnak és példája az alakuló gyerekgyerek kapcsolatnak. Mindehhez szükséges a feltétel nélküli szeretet korlátokkal együtt, a mindenki irányába megnyilvánuló empátia és tolerancia - így a felnőttek egymás közötti kapcsolata (dolgozó- szülő, dolgozó- dolgozó) pozitív példaértéke. A biztonságérzet alakításának fontos feltétele a tárgyi környezet. A csoportszoba hangulata nyugalmat sugároz. Elérhető közelségben vannak a kedvelt a gyermek tevékenységeihez szükséges eszközök, hogy az önmegismeréshez és önkifejezéshez minden lehetőséget megkapjon. A használt eszközök a gyermek testméreteihez igazodnak, ezzel is biztatva az önállóságra, a pozitív önértékelésre. Az egymásba nyíló csoportszobák kedveznek a különböző korosztályok közötti kapcsolatteremtésnek, a kapcsolatok ápolásának. A közös élmények színhelye a jó levegőjű, tágas udvar is. Az együttjátszás öröme fejleszti az alkalmazkodást, kooperálást, egymás segítését, elfogadását, türelmet. A közös élményszerzés erősíti a kapcsolatok elmélyülését, az óvodai közösséghez tartozás érzését. Ennek jelentős szerepe van a belső kapcsolatokon kívül a család és az óvoda kapcsolatában is (nyílt ünnepségek, kirándulások, színház, piknik, túrák). A fejlesztés legfontosabb színtere mégiscsak a csoport, mely saját szokásokat, hagyományokat épít fel életében, és ez kiegészíti az óvodai életet, és hovatartozásukat erősíti. A gyermek csoportban elfoglalt helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése érdekében negyedévenként szociometriát készítünk, melynek értékelését a csoportnaplóban rögzítjük. A névnapok, születésnapok megünneplése a gyermekben a fontosság érzését, a megbecsülést, az én- tudatot erősíti. A nőnap, a húsvét alkalmat ad a nemi identitás alakítására, az udvariassági szokások alapozására, a hagyományok ápolására. A hangulatteremtés, a megfelelő ismeretnyújtás fontos része az érzelmek alakulásának. A mindennapi élet megszervezésében is saját szokásokat alakít ki minden csoport. Ennek legfőbb eleme a napirend, melynek állandósága fontos eleme a biztonságérzetnek és rugalmassága az alkalmazkodásnak. 157
Életünk megszervezésében arra törekszünk, hogy minél több élményhez jussanak gyermekeink, ezzel is felkeltve érdeklődésüket szűkebb és tágabb környezetük iránt. Fontosnak tartjuk, hogy a megjelenő érzelmek kifejeződésre jussanak a csoportban is, ezzel is fejlesztve az alakuló erkölcsi értékrendszert. A közösségen belül az egyéni bánásmód nyújt lehetőséget arra, hogy a gyermek egyéni igényét, fejlődési menetét ismerve elejét vegyük a bezárkózásnak, elutasításnak, frusztrációnak. Ennek tervezésében a folyamatos megfigyelés van segítségünkre, melynek tapasztalatait minden gyermekkel foglalkozó pedagógus gondozónő folyamatosan rögzíti.
Értelmi és anyanyelvi nevelés, képességfejlesztés: Célja: §
A nevelési folyamat egészét átható, a gyermek cselekvő aktivitására, közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalására és élethelyzetekben való gyakorlásra épített folyamatos ismeretszerzés és tevékenység biztosítása, mely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.
§
A közvetlen környezet folyamatos és komplex módon történő megismertetése.
§
Az önként vállalt részvétellel, az örömmel végzett tevékenységgel a gyermek egyéni teljesítő képességéhez mért feladatokkal sikerélmény biztosítása és a szándékos tanulás a belső motiváltság csíráinak megjelenése.
§
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységformában megvalósítandó feladat
Feladatai: §
A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének feltérképezése, kielégítése.
§
Ingerekben és élményekben gazdag környezet biztosítása, melyben kutatásra, felfedezésre és az egyéni érdeklődésnek megfelelő tevékenységek végzésére van lehetőség.
§
A szerzett tapasztalatok folyamatos rendszerezése, a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.
§
Módszerválasztásunkban érvényesüljön az egyes gyermek szükségleteinek ill. a gyermeki ismeret jellemzőinek figyelembevétele.
§
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása: beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel.
§
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermek meghallgatása, kérdéseinek támogatása, a válaszok igénylése figyelmet érdemel.
158
Az egységes óvoda – bölcsődei csoportban az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása, kiemelt jelentőségű. • • •
Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük, és a kérdéseikre mindig válaszolunk. Beszédértésüket választékos szóhasználattal, sok beszélgetéssel, ritmusos mondókák mondogatásával és meséléssel fejlesztjük. Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk.
Az óvodai értelmi nevelés eszköze a különböző tevékenységben megvalósuló tanulás,melynek célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése Lehetséges formái: Ø Utánzásos, Minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás. Elsődleges modell az óvodapedagógus, gondozónő, akinek személyes példája, a gyermeki tevékenység iránti nagyfokú érdeklődése, a gyermekkel való azonosulása lényeges. A gyermek utánzási próbálkozását segítheti a szó és mozdulat összekapcsolásával. Az óvodábanbölcsődében ez a tanulás a szokások alakításában jelentős. Ø A spontán játékos tapasztalatszerzés; A feltételrendszerben gyakran összekapcsolódik a játék és a tanulás, játékos az ismeretszerzés is. A fejlődéslélektan megállapítása szerint az óvodás-bölcsődés korú gyermek tanulékonysága magasabb fokú, ha természetes helyzetben és játékosan történik. A gyermek fejlődése érdekében lényeges, hogy az óvónő, gondozónő megfelelő szintű feladatok, aktivizáló hatású, érdeklődést biztosító problémahelyzetek elé állítsa a gyermekeket. A különböző játékfajták (tematikus, szerepjáték, szimuláció, szabályjáték) teszi lehetővé a bennünk rejlő külső tevékenység belső szellemi síkon végbemenő folyamatokká alakulását. Ø A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; A gyerekek ismereteik nagy részét intézményen kívül szerzik, melyben a gyermekközpontúság és az élmény elsődlegessége sokszor vezet torz elméletképzésre. Fontos tehát, hogy az óvodapedagógus, gondozónő mindenkor a gyermek értelmi képességeinek megfelelő választ, magyarázatot adjon a felvetett kérdésre, segítse az ismeretek rendszerbe foglalását, a képzetek, fogalmak, szavak értelmének adekvát használatát, a dolgok közötti kapcsolatok és kölcsönös viszonyok felismerését. A gyermek teljes megismerő tevékenységét figyelemmel kíséri és segíti a különböző forrásból származó tapasztalatok elrendezésében. Ø Az óvodapedagógus, gondozónő által irányított megfigyelés; Az óvodában a tapasztalatszerzés miliő- észlelés formájában történik, ha lehetséges. A feldolgozás menetében cselekvéses formában, játékos helyzetekben, célszerűen választott eszközökkel kapcsolódik a rögzítés. Összefoglalásra akkor kerül sor, amikor a gyerekek már birtokolják a magasabb gondolati szinten való feldolgozáshoz szükséges ismereteket. Törekedni kell arra, hogy a konkrét és elvont megismerés, 159
valamint a valóság tudományos jellegű tükröztetése összekapcsolódjon-, mert így ugyanannak a valóságrészletnek a lehető legszínesebb, leggazdagabb megismerését teszi lehetővé. Ø Gyakorlati probléma és feladatmegoldás; A tanulás nagymértékben hozzájárul a gyermek megfigyelőképességének, szándékos emlékezetének, képzeletének, gondolkodási műveletei fejlődéséhez. A problémák felismerésére, önálló megoldására késztetés által produktív gyermeki teljesítmény várható. Fejlődik a feladattudat, a feladat melletti kitartás. A folyamatos és bátorító értékelés mellett kielégül az elismerés igénye, a siker biztosítható és a felesleges kudarc elkerülhető. Az intellektuális- érzelmi- akarati- nyelvi fejlődés szoros egységben jelentkezik. Ø Az óvodapedagógus, gondozónő által kezdeményezett tanulás; Elvei: §
A műveltségtartalmak egymásra építése, hogy kiegészíthessék, teljessé tehessék egymást.
§
A felfedezés, cselekvés, kreativitás lehetőségének biztosítása.
§
A tanulás az óvónő, gondozónő és a gyermek kölcsönösen egymásra ható közös tevékenysége által történik a hetirendben rögzített rendszer szerint a különböző szervezeti formákban.
§
Eszközválasztásunkban törekszünk arra, hogy lehetővé tegyük a szükséges tapasztalatok megszerzését, az alaposabb és sokoldalúbb elemzést és a változatos gyakorlást.
Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a gyermekek eltérő sajátosságait, melyek különböző okból származhatnak. Szükség esetén egyéni fejlesztési terv alapján egyéni vagy mikrocsoportos foglalkoztatási formában gondoskodunk a korrekcióról és kompenzációról.
Tanulás a bölcsődében Az egységes óvoda – bölcsődei csoportban tanulás alatt a tudás, a teljesítmény és a magatartás változását értjük. Ebben az életkorban a tanulás az egész nap folyamán a gondozónő és a gyerekek közös tevékenységei közben történik. Szokásai, készségei, képességei alakulnak, tapasztalatokat szerez környezetéről, megfigyel, feladatokat old meg. Kérdez, és válaszol, mesét, verset, éneket, játékot tanul. Ebben a folyamatban a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére építünk. A játékot töltjük meg a gyermeki műveltséget minél inkább átfogó ismeretekkel, megfelelő tartalommal. (éneklés, rajz, mintázás) Mindezek együttesen szükségesek ahhoz, hogy személyiségük sokoldalúan, harmonikusan fejlődjön.
160
IX. TEVÉKENYSÉGFORMÁK Játék: Cél: Olyan boldog kiegyensúlyozott gyermek nevelése, aki megfelelően kezdeményezi játékait, melyben tapasztalatot szerez, rendszerezi érzelmeit, biztonságos megnyugvást talál. Életkorának megfelelően kezdeményez környezetében és vesz részt a társai által ajánlott játékokban. A szabad játék túlsúlyának érvényesülése fontos, mert így válik a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Feladataink: §
A gyermek számára elérhető közelségben legyenek a különböző játékformák (gyakorló, szimbolikus, konstruáló, szabály játék) eszközei.
§
A felnőtt követhető példát ad a gyermek játékához, jelenléte lehetővé teszi a gyerekek közötti játékkapcsolat kialakulását.
§
Közös élményszerzés segíti a témaválasztást, mely tompítja az „elektromos dajka” növekvő befolyását.
§
A hagyományos játékokkal is elősegítjük a közös élményszerzést, az értelmi fejlődést, az alkalmazkodást.
§
A felnőtt játszótárs marad, tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét (nem irányít, hanem segít). Segíti a játék közbeni kommunikációt és ügyel annak kultúrált megjelenésére.
Az óvodás-bölcsődés korú gyermek legalapvetőbb és legszükségesebb tevékenységének, a játéknak az óvodai- bölcsődei életben a legkiemelkedőbb szerepet kell kapnia. A gyermek belső indítékából fakad, a választás és a vállalás önkéntessége, szabadsága jellemzi. E tevékenység az ismeretszerzés, az önmegismerés (lehetőség és korlát) kiemelkedő, legfontosabb formája. A gyermek fejlettsége határozza meg a játék minőségét, melyet maximálisan tiszteletben tartunk. A zavartalan játékidő biztosításával lehetőséget adunk a gyermeknek, hogy kipróbálhassa önmagát. A napirend szakaszoltságának megismerésével a gyermek megszokja és alkalmazkodik az időkorlátokhoz, és folyamatosan kialakul a játék „tervezése”. A csoportszobák játékainak megválasztásában figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, hogy minden gyermek érdeklődésének megfelelő játékot találjon. Udvari játékok használatában is nagy szükség van az azonos és különböző életkorú gyermekek kooperálására, hiszen itt egymásra találhatnak az azonos érdeklődésű gyermekek. A csoportszoba kialakításánál törekszünk arra, hogy a gyermek játékigényének megfelelő teret tudjon kialakítani. Ezt szolgálják a kuckók, térelválasztó függönyök, gyermek által könnyen mozgatható bútorok, szőnyeg. A megkívánt tevékenységhez szükséges eszközöket a gyermek számára elérhető közelségben, de biztonságos magasságban helyezzük le. Ezek használatát folyamatosan figyelemmel kísérjük a balesetek megelőzésének, higiénés szabályok betartásának, megtanulásának érdekében. 161
Külön figyelmet szentelünk a gyermekek alkotó kedvének ébrentartására, melynek fontos eleme a gyermekek alkotásainak megbecsülése, ezek kiállítása és tárolása. A szülőket is arra buzdítjuk, hogy legyenek büszkék gyermekeikre és ösztönözzék őket újabb alkotásra. Fontos szerepünk van a játékeszközök megismertetésében, technikák bemutatásában, a gyermek igénye szerint társai leszünk tevékenységében. Fontos szerepet kap kezdeményezőkészségünk a visszahúzódó, magányos gyermekek tevékenységbe vonásánál, de a tapintatról, kivárásról, a gyermek igényének tiszteletben tartásáról soha nem felejtkezhetünk el. Partnerek vagyunk, akihez bármilyen problémájával fordulhat a gyermek, de csak annyit segítünk neki, amennyire szüksége van, (dominó, kártya, társasjáték, énekes és mozgásos játékok…). Később, mikor megismerkednek ezekkel a tevékenységekkel, és jártasságra tesznek szert, önállókká válnak ezek kezdeményezésében és lebonyolításában. A közösen ünnepelt eseményekben figyelembe vesszük a gyermek igényeit, érdeklődését és építünk kreativitására, kirándulásaink szervezésénél ügyelünk, hogy természeti és társadalmi környezetünk olyan részeivel is megismerkedhessen, melyekkel szűkebb környezetében nem találkozhat. Ezek a közös élmények is (közös színházlátogatás, az épület hangulata, az előadás) mintát és ötletet adnak a gyermeknek a dramatikus játékhoz. Természetesen ez nem szorítja háttérbe a gyermek ötletein alapuló játékokat. Egymás közötti kommunikációnkkal kulturált mintát közvetítünk a gyermek felé. Fontosnak tartjuk, hogy ez követendő példa legyen előttük és utasítsák el a trágár beszédet, az agresszív megnyilvánulást. Az udvariassági formulákat egymás között is gyakorolják, és mindenkitől elvárják. Az önfeledt játék tevékenységben ismerhetjük meg leginkább gyermekeinket, egymáshoz fűződő kapcsolatukat. Megfigyeléseink segítik az egyéni fejlesztés további tervezését. Ennek eredményeit folyamatosan rögzíti minden gyermekkel foglalkozó pedagógus. Játék az egységes óvoda – bölcsődei csoportban A játék a gyermek önkéntes tevékenysége, mely belső indítékok alapján jön létre. Játékban dolgozzák fel élményeiket, vágyaikat, közben sok tapasztalatot, ismeretet szereznek, személyiségük sokoldalúan fejlődik. A játékokat a gyermekek által elérhető helyen, fajtánként csoportosítva helyezzük el. A játékot a gyermek elsődleges tevékenységének tekintjük. A folyamatos játékot az étkezések ideje, a pihenőidő és a gondozási tevékenységek szakítják meg. Amikor együtt játszunk a gyerekekkel, a játékba ágyazottan megjelennek az évszakok és az ünnepek. Ehhez választunk odaillő ábrázolási technikákat, dal- és mondóka anyagot, mozgásos játékokat és igyekszünk minél több élményhez juttatni a gyerekeket. A játékfejlődés folyamata: A játék alapja, kezdete a csecsemők manipulációja. A bölcsődés korú gyermek fő tevékenysége a gyakorló játék, mely másfél éves kortól alakul ki. Ezt a játékot a funkció öröméért gyakorolja, különböző mozgásokat, műveleteket utánoz. Két éves kor körül megjelenik az én tudat. Az „én akarom”, „én idézem elő” a játékban is megfigyelhető. Három éves korban a gyerekek szeretnének hasonlítani a környezetükben lévő felnőttekhez, utánozzák őket, elkezdenek szerepet játszani. 162
Bölcsődés korú gyerekeinknél a gyakorlójátékot tarjuk a legfontosabbnak, mert változatosan lehet alkalmazni. A hang és beszéd gyakorlása fokozza beszédkedvüket, gyarapítja szókincsüket. Ezt rövid mondókák mondogatásával, kitalált szöveggel, játékos mozdulatok ismétlésével végezzük. A mozgást gyakorló játék során egy – egy mozgás műveletet ismételnek, a sikeres végrehajtás az öröm forrása. Eszközzel való játszás közben rakosgatják, tologatják a tárgyakat, gyakran mozgással kísérve. Ezekből a tevékenységekből alakul ki az építő és konstruáló játék. Alkotó játék során megtapasztalják a különböző anyagok tulajdonságait (víz, papír, gyurma, homok, stb.) fejlődik képzeletük, kreativitásuk, sok ismeretet, tapasztalatot szereznek. Óvoda-bölcsődei csoportunkban a legjobb feltételeket biztosítjuk gyerekeinknek. A bölcsődés korúak számukra a gondozónő személye a legfontosabb. Ő tudja biztosítani a játékhoz szükséges légkört, ha kell ötleteket ad, segítséget nyújt. A 2–3 éves gyermekek játékeszközeit gondosan válogatjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek életkorának, valamint egészségügyi és pedagógiai szempontoknak megfeleljenek. A játékok könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetők legyenek, balesetet ne okozzanak. Játékkészletünket változatosan állítjuk össze, hogy alkalmasak legyenek a gyerekek által különböző tevékenységekhez. Figyelünk arra is, hogy a játékok esztétikusak, igényes kivitelűek legyenek. Vers, mese: Célja: A mesén, versen, dramatikus játékon keresztül a gyermekek jussanak olyan esztétikai élményekhez, amelyekben érdeklődésük, érzelmeik, erkölcsi értékrendjük, szókincsük, beszédkészségük, gondolkodásuk életkoruknak megfelelően fejlődjön. Feladatai: §
Nyugodt feltételek biztosítása a hangulatteremtés, a beleélés, az érdeklődés felkeltésének érdekében.
§
A játékosság megőrzésével motiválni az örömteli tevékenységre, úgy, hogy várva várt színfoltja legyen a napnak.
§
A gyermek saját vers-mesealkotása, annak mozgással, ábrázolással való kombinálása is az önkifejezés egyik módja.
§
Olyan környezet kialakítása, amelyben a gyermek kifejezheti önmagát, kérdezni tud, véleménye van, válaszolni akar és mer.
§
A kifejező előadásmód fontos feltétele az anyanyelv helyes elsajátításának, a nyelvi fordulatok értésének és használatának.
§
Lehetőséget adunk a gyermeknek a belső képalkotásra, a fantázia szárnyalására saját érzelmeitől szabályozva.
§
Fokozatosan bővülő ismeretei által gondolataiban elválik a mese és a valóság.
§
Igényes anyagválasztásunkban alkalmazkodunk az életkori sajátosságokhoz, a gyerekek igényeihez, mind a népi, klasszikus és kortárs irodalmi művekkel.
163
Az óvodai élet egészét átható anyanyelvi nevelés legfontosabb eszköze a mese, vers, dramatikus játék és bábjáték. Hozzájárul a gyermek jó közérzetéhez, színesíti élményvilágát, örömforrást jelent, komplex módon formálja a személyiséget. A hangulatteremtés fontos része, hogy a gyermekek igényének, érdeklődésének megfelelő körülmények teremtésével, ezek biztonság teremtő erejével motiválunk. Ezek folyamatos megjelenése előrevetíti a várható tevékenységet, fokozza a várakozást, beállítja a figyelmet, megfelelő hangulatot és aktivitást biztosít. Az óvodába kerülő 3- 4 éves gyermek első igazi irodalmi élménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapad. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben élhetik át. Az élmény teljessége érdekében a mozgás, a ritmus, a szimuláció teljes jogú része a feldolgozásnak óvodáskor végéig. A dramatizálás a hagyományos ünnepeink színfoltja is. A környezeti feltételek megteremtése után törekszünk arra, hogy minden gyermek kifejezhesse gondolatait, érzelmeit, elmesélhesse élményeit. Az óvónő empátiás odafordulása ad mintát arra, hogyan kell meghallgatni egymást. A feszültség oldására, a megoldások keresésére, a konfliktusok feldolgozására is lehetőséget adnak ezek a beszélgetések az aktuális témához kapcsolódó irodalmi szemelvényekkel együtt. A bemutatásra való felkészülés ugyanolyan hangsúlyos, mint maga a bemutatás. Ezáltal birtokolja az óvónő a bármikor mozgósítható nyelvi és kommunikációs biztonságot, vers és mese készletet és tud rugalmasan alkalmazkodni a gyermekek aktuális igényeihez. Az irodalom a világ realitásának művészi megfogalmazása, amely belső képeinkben a saját ismereteink felhasználásával jelenik meg. A gyermek mágikus gondolkodása és ismereteinek tapasztalati jellege miatt nem korlátozzuk a fantázia szárnyalását konkrét szemléltetéssel. A színes előadásmód eszközeit használjuk fel a belső képalkotás kibontakoztatására. A művek, kiválasztásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és a tradicionális értékek tovább éltetése. A mese rangja kiemelkedő ebben az életkorban, ezért fontos, hogy a mindennapoknak többszörösen része legyen. Kiemelendő, hogy elalvás előtt azonnali megoldást kínáló, tudatosan választott, nyugtató mesét hallgassanak a gyerekek. Az irodalmi élményszerzés fontos részének tekintjük a rendszeres színházlátogatásokat és bábelőadásokat. A közösen átélt társas élmény belső energiákat mozgósít. A tiszta forrásból választott értékes irodalmi anyag a gyermek élményein keresztül eljut a családokhoz és segíti őket az igényesebb szórakozás értékelésében és keresésében. A szocializációban kiemelkedő szerep jut az irodalomnak, mert a pozitív normákkal való azonosulásra késztet és példát ad a negatív normák elutasítására, ugyanakkor feloldást kínál. Az egységes óvoda – bölcsődei csoportban a bölcsődei életet átfogó anyanyelvi nevelés területei a mesélés, verselés, éneklés. A ritmus és a meseigény ebben az életkorban éppolyan természetes megnyilvánulás, mint a játékkedv. A mondókák, versek az érdekes ritmikus hangzásuk miatt, mozgásélménnyel összekapcsolva pedig az érzelmek kiváltása miatt vonzóak. A mesét a képzelődés, a belső képteremtés teszi élménnyé. Mindkettő a hétköznapitól eltérő, jobb hangzású, furcsa beszéd. Dallamát, lejtését, tagolását, dinamikáját tekintve erősebb benyomást tesznek. Képzeletbeli és valóságos játékra serkentenek, vagy csak nyugtatóan hatnak a kicsikre. Mindkettőre szükség van, hiszen a mondókát mondogatni, énekelni, mozgással kísérni jó a kisgyermek számára, míg a mesét hallgatni kell. Az általunk választott mondókák, versek, énekek mindig összhangban vannak a játékkal, témájukban vagy hangulatukban igazodnak hozzá. 164
A mesélés, verselés, éneklés megjelenési formái: • • • • •
közös képeskönyv nézegetés során mondókázás ölbeli játékokkal versek, énekek a hangulat fokozására mondókák mozgásos játékokhoz éneklés ritmus hangszerek használatával
Ének, zene, énekes játék: Cél: A közös éneklés és a játék örömének megéreztetése, ezen keresztül a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának formálása. A gyerekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatai: §
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása.
§
A hagyományos zenei tartalmak és igényesen válogatott kortárs művészi alkotások biztosítása
§
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.
§
A nyelvi és zenei képesség fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, játékokkal.
§
A tiszta éneklés követendő példát ad és részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének, és örömforrás is.
A kisgyermek első zenei élményét a családjában éli át. A fejlesztés tervezésekor figyelembe vesszük ezeket a zenei élményeket. Az óvodai zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket mondókákkal, ölbeli játékokkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal, de a kiválasztásnál elsőbbséget élvez a népzenei hagyomány és mozgáskultúra. Játékokon keresztül, játékosan ismerkedünk a zenei alapfogalmakkal, mint csend- zörejekzenei hangok, halk- hangos beszéd, ének és zörejek, magas- mély hangok, gyors- lassú tempó. Változatos gyakorlással erősítjük meg az egyenletes lüktetéssel a metrum érzékét, majd a dalritmust. A dallamjátékok, mint dallambújtatás, váltakozó éneklés, dalfelismerés, énekes közlések, énekes párbeszédek stb. a készségfejlesztés mellett színesítik napjainkat. Felfedeztetjük a gyermekeinkkel a környezet és egymás hangjának különbségeit. A zenehallgatásban elsőbbséget élvez az óvónő élő előadása, ezt színesíti olykor a hangszeres zene vagy kíséret, a többszólamúság. A technikai eszközök segítségével közvetített zenei élmények nyújtásakor a kifogástalan hangminőség alapkövetelmény. Előnyben részesítjük a mikrocsoportos szervezeti formát a zenei nevelés során az intimitás, a várakozás csökkentése és a többszöri gyakorlás érdekében. A gyerekek is kezdeményezhetik az énekes játékot a nap bármely szakában. 165
Az énekes játék során a szöveg, dallam, ritmus, mozgás egységben jelenik meg. A megfelelő beszédritmus, az artikuláció és légzéstechnika kialakításában a folyamatos ismétléssel jelentős szerepet kap. A szókincsbővítés, a szimbolikus jelentések megismertetése is hozzájárul a kulturális örökség átadásához. Az egységes óvoda – bölcsőde csoportban sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre törekszünk, amely lehetőséget ad a környezet megfigyelésére, a gondozási tevékenységek megkönnyítésére is.
Rajzolás, mintázás, kézi munka: Célja: A gyermek élmény és fantáziavilágának szabad képi önkifejezése. A tér- szín-forma képzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységének, szép iránti nyitottságának, igényességének kialakítása. Feladatai: §
A gyermek zavartalan alkotó- alakító tevékenységéhez feltételek teremtése.
§
Mindennapos lehetőség biztosítása, folyamatos ismerkedés az anyagokkal, technikai alapelemekkel, eljárásokkal.
§
Látni, láttatni, tevékenykedni! A tevékenység öröme és a „MŰ” a fontos, a kivitelezés minőségével szemben.
§
Művészeti alkotásokkal és természeti szépségekkel való találkozás lehetőségének megteremtése.
A tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű, minőségű és mennyiségű eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál a praktikum, a célszerűség és az esztétikum szempontját is érvényesítjük. Minden csoportban állandó helyet kap a tevékenység, a gyerekek számára hozzáférhető helyen annak eszközei, amelyet biztonsággal tudnak önállóan is használni. Az óvónőkgondozónő, és a gyerekek kreativitásától függően az anyagok széles arzenálja indítja meg a képzeletet és alkotókedvet. A szülők bevonásával a gyűjtőmunka is eredményesebb lehet, az otthoni tevékenységekhez is ötleteket adunk. Bevonhatók a szülők az óvoda szépítésébe, az otthonos környezet kialakításába is. A technikai lehetőségek palettája is széles. A természetes anyagok használatát előnyben részesítjük. A higiénés szokások megtanulása mellett fontos, hogy a gyermekek tevékenység közben tanulják meg védeni önmaguk és társuk testi épségét és vigyázni környezetük és ruházatuk tisztaságát, épségét. A mikrocsoportos, páros, egyéni tevékenységek során mód nyílik az egyéni ötletek felhasználására, a technikai és szóbeli segítségadásra, a fejlettségi szint nyomon követésére és a további fejlesztés irányának meghatározására. A gyermek saját szintjén, a saját elgondolásai szerint, saját élményeit alkotja újra. Ezért is egyedi minden alkotás, mással össze nem hasonlítható, de a fejlődés vonala jól nyomon 166
követhető. Ha a gyermekkel éljük át a felfedezés örömét, amikor firkál, gyurkál, „alkot”, s részesei vagyunk a tér, szín, a forma gyönyörűségének, s csak akkor avatkozunk be, ha elakad, dicsérjük és megerősítjük - jó indítást kap az önkifejezés megerősítésére. A képalakítás, plasztikai munka, építés, környezetalakítás eredményét használjuk fel játékukhoz, ajándékozásra, díszítésre vagy egyéb eredeti módon. Védjük és gyűjtjük ezeket a munkákat, kiállításukkal a szülők és egymás számára örömszerzés és ötletadás a célunk. A gyermek örömszerző és ajándékadó szándéka és a befektetett energia már önmagában is tiszteletreméltó. Kerüljük a gyermek alkotásának negatív minősítését, mert az éppen az alkotókedvet lohasztaná le, mely hatékony eszköz lehet a feszültség levezetésére, a szorongás, félelem oldására, az érzelmek, vágyak kivetítésére, a fantázia kiélésére. Olyan légkör teremtése szükséges az alkotáshoz, amelyben tágak az időkorlátok, lehet „büntetlenül” rontani, javítani, újra kezdeni. Reprodukciók, albumok, múzeum látogatás és kirándulás révén igyekszünk tágítani az értékes művészeti élmények körét. A szépség fogalma a sokirányú megvilágítás révén kibővül és ítéletekben is megfogalmazódik. A 2-3 éves korú gyermek számára is nagyon fontos a manuális tevékenykedés. Lehetőséget biztosítunk a térben, valamint a síkban vízszintes és függőleges felületeken történő alkotásra.
Mozgás: Célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermek szabad mozgáskedve. Feladatai: §
A gyermek mindennapi életében legyen jelen komplex és önálló formában is a megfelelően motivált mozgás, hogy legyen lehetőségük élményszerűen, énjükön keresztül átélni örömét.
§
Biztosítsunk alkalmat a testséma, a testrészek mozgáskoordináció, a nagy és finom mozgás fejlesztésére.
§
A gyerekek teherbírásának egyenletes fokozása, a szabad levegőn való tartózkodás megszerettetése, fontosságának realizálása.
§
Sokszínű mozgástapasztalat biztosításával, az objektív (eszköz, tér) és szubjektív (óvónő-gondozónő jelenléte, példamutatása) feltételek megteremtésével a gyermek természetes mozgásigényének kielégítése.
megismerésére,
a
A testnevelés komplexen áthatja az egész óvodai nevelést, emellett a hetirend rögzíti az életkori szükségletnek megfelelő elosztást. A gyermek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan 167
gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgás tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük. A szabad mozgáshoz sokféle tornaszer és eszköz áll a rendelkezésünkre, melyet biztonságosan és balesetmentesen használnak a gyerekek. A játék és játékosság, esetleg zene alapvető eszközként elősegíti, hogy az összeállított néhány percnyi mozgásanyag felfrissülést, edzést, igazi örömöt jelentsen a gyermek számára. Évszakoknak megfelelően kiegészül a mozgás lehetőség szánkózással, csúszkálással, kerékpározással, pancsolással stb. A kötelező foglalkozás nem kényszert jelent, fontosnak tartjuk itt is a fokozatosság elvének betartását. A foglalkozásokon főként a koordinációs képességek, a testséma, az oldaliság, az én- kép fejlesztését segítő mozgásokat, mozgásos játékokat végzünk. Ügyelünk a mozgás megfelelő nehézségű összeállítására, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő gyakorlatot, ugyanakkor képességei teljes bevetését is igényelje, mert így fogják kedvvel végezni és így növeli önbizalmukat. A foglalkozások szervezésénél a legkisebb várakozási idővel és a minél többszöri, egyéni tempóra is figyelő gyakorlási lehetősséggel élünk. A hagyományos mozgásanyagból építjük fel a foglalkozásokat, csak a legszükségesebb mennyiségű rendgyakorlattal és a lehető legtöbb játékkal. Építünk a gyerekek együttműködésére, pozitív értelemben vett versengésére, mely észrevétlen alakítja a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformát, a társas kapcsolatok kialakítását, pozitív fejlődését és problémamegoldó képességét. Lehetőség szerint kihasználjuk az iskola tornaterme, nyújtotta lehetőségeket.
A külső világ tevékeny megismerése: Cél: §
A gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet tapasztalatok általi megismerése életkoruknak megfelelő szinten.
§
Pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt.
§
Az aktivitás és érdeklődés során szerzett tapasztalatok alakítják ki az életkornak megfelelő biztos eligazodást, tájékozódást.
§
Környezettudatos a környezetre figyelő, környezetbarát magatartás, gondolkodás megalapozása.
Feladatai: §
Folyamatos és alkalmi megfigyeléssel, az adódó lehetőségek megragadásával, szimulációs játékkal az élményanyag biztosítása.
§
Az otthonról hozott tapasztalatok, élmények, ismeretek felhasználása és a gyermeki kíváncsiság kielégítése tevékeny részvétel által.
§
Közvetlen találkozás a természetvédelemmel, környezetvédelemmel, szemléletük formálása.
§
Optimális feltételek felfedezéséhez.
biztosítása
168
a
képességfejlesztéshez,
összefüggések
§
A kommunikációs készségek fejlesztése áthatja a folyamatot. Aktivitás: § Tudatformálás § Ismeretszerzés § Készségek alakítása, képességfejlesztés § Attitűdök formálása § Értékelés, értékrend kialakítása.
A tartalmak kiválasztásának szempontjai: Ø A gyermek érdeklődése Ø Az aktív közreműködés lehetősége Ø Fejlesztő hatás (tapasztalatszerzés, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség, problémalátás és megoldás, mennyiség, forma, kiterjedés stb.) Ø Aktualitás, hagyomány, komplexitás Témakörök:
Gyermek és környezete ⇒
Család- óvoda- lakóhely
⇒
Testrészek- egészségvédelem
⇒
Emberek munkája, foglalkozások
⇒
Környezetünk mennyiségi, tér- szín- forma- nagyság viszonyai
⇒
Időjárás, természeti változások, évszakok jellemzői, összefüggések
⇒
Napszakok, hét napjai
⇒
Növény és állatvilág
⇒
Gyalogos és kerékpáros közlekedés elemei, közlekedési eszközök ismerete.
⇒
Szelektív hulladékgyűjtés és újra hasznosítás.
⇒
Az anyagok megismerése / sütemény alapanyagok is /
Az óvónő mindig nyitott a gyermekek élményeire, tapasztalataira. Ajánlott a mikrocsoportos foglalkoztatás, hogy minden gyerek szóhoz, élményhez, tevékenységhez, ismerethez jusson, s a felnőtt készen legyen ezeket rendszerezni. A közvetlen szemlélettől haladjanak a konkrét felfedezésen és cselekvésen át az elvonatkoztatásig beszélgetéssel megerősítve azt. A behozott „tárgyi világ” kapjon szerepet a környezet díszítésében, az alkotó munkában és a játékban.
Jeles napok, hagyományaink: a) ⇒ ⇒
A csoportok évszakonként kirándulást szerveznek a közeli természetvédelmi területre. Nőnapon a nemi szerepeknek megfelelő viselkedés gyakorlása. Az ünnepi hangulatot a környezet és a saját megjelenés is hangsúlyozza. A fiúk virággal, ajándéktárggyal köszöntik az őket megvendégelő lányokat. 169
⇒ ⇒ ⇒
Húsvét előtt felelevenítjük a falusi népszokásokat (tojásfestés, locsolóvers, vizes locsolkodás, népi játékok stb.) A születés és névnapok megünneplése a csoporton belül az ismerős szférában saját rituáléval történik. A nemzeti ünnepek előtt az életkori sajátosságnak megfelelő ismeretet kapnak a gyerekek a nap jelentőségéről zenei és irodalmi illusztráció segítségével és dominál a tárgyi hangulati megjelenítés (kokárda, zászló, májusfa).
b) ⇒
Október 23. A Bélmegyeri Óvodásokért Alapítvány jótékonysági vacsorája és bálja a szülők és támogatók részvételével a Művelődési Házban. Felnőttek kultúrált szórakoztatása, igényes műsorok.
⇒
December 6. a Mikulás látogatása az óvodában. Minden csoport várja, készül a személyes találkozásra. Jelképes ajándékot kapnak a gyerekek.
⇒
Karácsony. A szenteste a családé. Hangulati előkészítése folyamatos egész decemberben. A gyerekek ajándékot készítenek szeretteiknek, fenyődíszeket alkotnak, adventi koszorú és naptár jelzi az ünnep közeledtét. A téli szünet előtti utolsó tanítási napon egy nagy fenyőt díszítenek a felnőttek, melynél összegyűlünk, gyertyafénynél énekelünk, verselünk, és minden csoport játékokat kap ajándékba. A falusi karácsonyi ünnepségen egy csoportunk dramatikus játékkal képviseli az óvodát.
⇒
Farsang. Télbúcsúztató nyilvános rendezvényünkön a maskarába bújással összefüggő dramatikus program sok nézőt vonz a Művelődési Házba évek óta.
⇒
Anyák napja. Május első napjaiban színvonalas, tavaszi hangulatot árasztó műsorral kedveskedünk. Minden édesanya, nagymama, keresztmama és a család többi tagja részese lehet az ünneplésnek, mikor átadásra kerül a virág mellett az apró gyermekkezek alkotása.
⇒
Apák napja. Május utolsó szerdáján a szülőkkel együtt az óvodában vidám, játékos, mozgásos, versengő programot szervezünk.
⇒
Ballagás. Június első hétvégéjén az óvodában búcsúznak az iskolába indulók.
⇒
Piknik az erdőben. Júniusban a szülőkkel közös kirándulás kerékpárral, lovas kocsival stb.
⇒
Országjáró kirándulás. A tanév során ősszel vagy tavasszal, a szülőkkel egyeztetett helyre és programokra önköltséggel és a gyerekeknek alapítványi támogatással kirándulás.
⇒
Az alapítvány jóvoltából a Békés megyei Jókai Színház mesebérletével évente kétszer jutnak el a gyerekeink színházi előadásra. Ezen a napon a városban megismerkedünk a város sajátosságaival (közlekedés, tűzoltóság, rendőrség, üzemek, múzeum, étterem, cukrászda, kórház stb.).
170
Eszközigény: §
Az óvoda nyilvános rendezvényeire a helyi Művelődési Ház térítésmentesen biztosítja helyiségeit és eszközeit.
§
Videó felvételek készítésének lehetőségét (gépkölcsönzés, kazetta, lemez)
§
Rendezvények előkészületeihez, csoportok kirándulásaihoz az önkormányzati gépkocsi rendelkezésre bocsátása.
§
A nevelési területhez kapcsolódó műsoros videó kazetták, lemezek, beszerzése és/vagy kölcsönzése, diafilmek, természet könyvek vásárlása.
Munka jellegű tevékenységek: Célja: A személyiségfejlesztés fontos eszközének tekintett munka és munka jellegű tevékenységek önként és örömmel végzett gyakorlása. Olyan készségek, képességek, tulajdonságok alakítására ad lehetőséget, mint kitartás, önállóság, felelősségvállalás, céltudatosság, együttműködés és kötelesség teljesítése. A cselekvő tapasztalással a munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása és a saját és mások elismerésére nevelés is lehetséges. §
C
Feladatai: A játékos jelleg megőrzésével biztosítani szükséges, hogy a gyermek azonosulhasson a céllal, tartsa természetesnek a munka szükségességét és élvezze eredményét.
§
A pedagógus részéről tudatos tervezéssel és szervezéssel, a munka során együttműködéssel és folyamatos pozitív megerősítéssel kell kísérni a gyermeket. Konkrét, reális, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
§
A munkavégzés által is lehetőséget kell teremteni a környezet megismerésére, tapasztalatszerzésre. Jusson el a saját személyiségével kapcsolatos munkakészség kialakulása után a közösség érdekében végzett munkáig.
§
Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani, ha az a pozitív élmények átélésének forrása. Önkiszolgálás:
Az állandóság és folyamatosság jellemzi. A gyermek kapjon egyéni sajátosságának megfelelő feladatot és végezze el azokat, melyekre képes. Ezáltal növekedjék igényszintje, ösztönözzük önértékelésének alakulását. Lehetőséget, elegendő időt biztosítunk arra, hogy egyéni tempójában dolgozhasson és a gyakorlás által tempója gyorsulhasson. Az óvoda felnőtt dolgozóinak és a szülőknek is legyen türelmük kivárni, érdeklődéssel, a legszükségesebb beavatkozással és a tevékenység értékelésével segíteni.
171
C
Naposi munka:
Középső és nagycsoportban közösségi megbízatás, köténnyel jelzett funkció, mely figyelemösszpontosítást, beállítódást és némi feladattudatot feltételez. A kiválasztás rendszerében asztalonkénti forgás jellemző, így a gyerekek számára is kiszámítható a sorra kerülés. A feladatok az étkezés körüli tennivalókban (terítés, asztalbontás, teremrendezés), a foglalkozási eszközök kiosztásában, összeszedésében, a játék elrakás ellenőrzésében határozhatók meg. C
Alkalomszerű munkák:
Segítés az óvodapedagógusnak- gondozónőnek, társnak, alkalmi megbízatások teljesítése, ajándékkészítés, környezet rendjének biztosítása, ünnepre teremdíszítés, játék javítása, tisztítása, otthoni előkészületekre szóló megbízatások stb. képezik tartalmát. Tervezhető, csoportban végezhető munkánál fontos a munkamegosztás, külön figyelemmel a passzív gyermekre. Az eseti megbízásoknál is sorra kerülhessen mindenki, hogy az önálló feladatteljesítés által sikerhez jusson. Váljon minden gyermek igényévé, hogy rendet hagyjon maga után! A nagycsoportosok vegyék észre, mire van szükség környezetükben, önállóan keressék és szervezzék meg a megoldást. Az udvari játékszereket minden csoport helyre rakja maga után, az udvari raktár és a nyaraló rendjét a nagycsoport felügyeli és biztosítja. A közösség érdekében végzett munkába bevonjuk a szülőket is (süteménysütés, rendezvények előkészítése, környezet rendezés stb.). A munka értékét érzékeltetjük a gyerekekkel, közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatba kerül vele (a gyümölcssaláta elfogyasztásra kerül; a gesztenye ára betétbe kerül, majd közösen költi el a csoport stb.). C
Növény és állatgondozás:
A kertben végzett közös munka váljon közös örömmé. Ősszel és tavasszal segítenek a gyerekek a gereblyézésben, levélszállításban, télen a hó eltakarításában. Minden csoport saját virágoskertet művel, mellyel díszíti a környezetét. A növények életfeltételeinek megteremtéséről, a közreműködésük során létrejövő változásokról tapasztalatokat szereznek. A kert fáinak ajándékát, a gyümölcsöket tisztítás után elfogyasztjuk, a felesleget feldolgozzuk. A csoportszobákban a szobanövények mellett mindig található a gyerekek, által nevelgetett és ajándékul szánt virág. Megismerhetik a különféle növényszaporítási módokat. A gyerekek érdeklődésének megfelelően minden csoport élősarokban gyűjti a magvakat, terméseket, csigákat, kagylókat, ágakat, kavicsokat stb. itt található az akvárium, esetleg terrárium, hogy gyakorolhassák az állatgondozás folyamatosságát, otthon ezt megerősíti a baromfik etetése, és télen a madáretetők kihelyezése, folyamatos feltöltése. Segítjük, hogy óvodán kívüli tapasztalatokat is szerezzenek a szántóföldi, konyhakerti növénytermesztésről, a házi és vadállatok gondozásáról.
172
X.
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE:
Család és óvoda: Iskola és óvoda: Egyéb kapcsolataink: ü A fenntartóval részben hivatalos, részben, pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink, megoldását az együttműködés jellemzi, kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések formájában. ü A közművelődési intézményünket rendszeresen használjuk rendezvényeinken, a könyvtárat, pedig évi egy- két alkalommal. A gyerekeknek szervezett programokra rendszeresen ellátogatunk. ü Egészségügyi szervekkel a védőnő által összefogott kapcsolatban állunk. Ő szervezi orvosi és egészségügyi vizsgálatainkat, a hallásvizsgálatot, tisztasági ellenőrzést tart és szükség szerint esetmegbeszélést kezdeményez. ü A gyermekvédelmi munkában jelzőrendszeri szerepet látunk el. A családok sajátosságai, szokásai figyelembe vétele érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. ü Szakmai kapcsolatainkban az információk naprakész ismerete és az együttműködés formáinak keresése dominál.
Az egységes óvoda-bölcsőde és a család A családi neveléssel együtt, de azt jól kiegészítve szolgálja a bölcsőde a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól az írásos tájékoztatáson át a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az intézmény, illetve a család teremt meg. Formái: • egyéni beszélgetések, • szülői értekezletek, • közös programok, • családlátogatás, • hirdetőtábla, • üzenő füzet. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük. Beszoktatás A fokozatos beszoktatás során a kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötödés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában. Ez jelentősen megkönnyíti beilleszkedését a közösségbe és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket. Ideje kb. 2 hét. Amennyiben igény van rá, lehetőséget biztosítunk az anyukás beszoktatásra. 173
Családlátogatás A családdal való kapcsolatfelvétel még az óvoda-bölcsődei csoportba kerülés előtt történik. Célja, hogy a gyermekeket otthoni környezetükben ismerjük meg. Saját gondozónő rendszer Az a szervezeti rendszer, amely szerint a gondozónő fokozottan felelős az óvodai csoportba járó bölcsődés korú gyermekekért. Több figyelem jut minden gyerekre, jobban számon tarthatóak a gyerek egyéni problémái, szokásai. A „saját” gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, ő vezeti a gyerek dokumentációját, elsősorban ő tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Tudja alkalmazni: - egyéni bánásmód elvét - az állandóság elvét - az aktivitás, az önállóság segítésének elvét - a gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének az elvét - a pozitívumokra támaszkodás elvét - az egységes nevelő hatások elvét - a rendszeresség elvét - a fokozatosság elvét - a tanulás segítésének az elvét.
174
Madárbarát környezeti nevelési program
175
1. HELYZETELEMZÉS Az óvoda a nevelés, fejlesztés, gyermekmegőrzés mellett a szocializáció legfontosabb szintere. Az utóbbi években megnőtt a szociális funkciója. Mint szolgáltató intézmény, többféle elvárás (fenntartói, szülői, társadalmi) között kell megőriznie pedagógiai értékeit, s ez egyre nehezebb feltételek mellett lehetséges. Óvodánk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározottak alapján igyekszik megfelelni az elvárásoknak. A helyi igény nagy az óvodai ellátásra, minden óvodáskorú gyermek rendszeresen jár óvodába (kivéve tartós megbetegedés, orvosi ellenjavallat esetén). 1.1. Az óvoda története
A legelső óvoda a faluban Szűcs Imréné vezetésével alakult 1952-ben 10-12 fővel az iskolai napközi egy termében. A szülők felismerték az óvoda jelentőségét, szívesen hozták ide gyermekeiket, így a létszám rövid időn belül 40 főre gyarapodott. Ekkor az óvoda felszereltsége elég szegényes volt (lócák, fa székek, stb.). 1962-ben épült fel a falu központjában új, 2 csoportos óvodánk, amely már intézményes keretek között működött 2, majd 3 óvónővel és 2 technikai dolgozóval. 1975-ben újabb csoporttal bővült az óvoda és így 75 gyermek befogadására vált alkalmassá az intézmény. Itt már az új, 1971-es ONP szerint dolgoztak az óvónők a legjobb tárgyi és személyi feltételek mellett (5 óvónő, 3 dajka, 1 technikai dolgozó segítette a nevelő munkát). Az 1970-es évek végétől intézményünk közös igazgatású közoktatási intézmény lett (összevonták az általános iskolával), de a személyi feltételek nem változtak. A gyermekek étkeztetését kezdettől fogva az iskola konyhája biztosítja. Az ételt a dajkák szállítják az óvodába.
1.2. Az óvoda személyi feltételrendszere Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma: 3 fő Szakképesített dajkák száma: 2 fő Technikai kisegítő: 1 fő Az apróbb karbantartási munkákat az iskolával közös karbantartó végzi. 1.3. Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda épületében 3 csoport található. Mindhárom 50 m2 alapterületű. A 3. szobát épületbővítéssel, szükségmegoldásként hozták létre. Ez a csoport nem külön folyosóról közelíthető meg, így zavarólag hat a középső csoportra. Az épületben található még: 1 konyha, 1 raktárhelyiség, 1 iroda-öltöző, 1 gyermeköltöző, 1 mosdó, 1 WC. Az intézmény komfortja megfelelő, de a létszámhoz képest szűkösnek bizonyul a WC, mosdó, öltöző. A mosdóban megfelelő méretű eszközök vannak, minden gyereknek van külön 177
törülközője, fogmosó-felszerelése, fésűje. Mivel egy öltözővel rendelkezünk, nagyfokú szervezést igényel a torlódás és a zsúfoltság elkerülése. Óvodai nevelésünk eszközrendszerét az önkormányzat által biztosított összegből, a szülők segítségével, önerőből és pályázatok útján próbáljuk fejleszteni. A helyi általános iskolával létrehoztunk egy alapítványt is, mely hozzájárul az óvodánk eszközállományának fejlesztéséhez. Az óvónők sajátkészítésű eszközökkel folyamatosan bővítik az eszközkészletet. Ebben a munkában és irataink rendezésében is nagy segítséget jelent a fénymásoló. Rendelkezünk még régi, de jól használható eszközökkel (Greiswald kombinálható tornaszer, Állatok, növények, emberek, közlekedés világa készlet, Minimat matematikai készlet). Berendezési tárgyaink eléggé elhasználódottak, cseréjükről folyamatosan gondoskodunk. Az alapellátáson felül szükségünk lesz programunk megvalósításához több eszközre a vizuális és az ének-zenei nevelésünk terén. Szabadidőben, kötetlenül tervezzük használni a komplex tevékenységi formákon belül kialakult témákhoz szükséges tárgyakat, eszközöket. Elengedhetetlen a mesekönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, újságok folyamatos pótlása. Szeretnénk még növelni a mozgás- és képességfejlesztő játékok számát. Udvarunk tágas, jó fekvésű. Nagy zöldterülettel, fákkal, homokozóval, több korszerű és esztétikus, fából készült játékkal áll a gyermekek rendelkezésére. Óvodánkhoz egy KRESZ-park is tartozik, amelyen elég nagy betonozott rész található, ezáltal tudjuk biztosítani egész évben a folyamatos levegőzést, edzést. A gyermekek közlekedésre nevelését oly módon tudjuk sikeresen megvalósítani, hogy egyrészt otthonról hozott saját kerékpárokkal gyakoroltatjuk a közlekedési szabályokat, másrészt a táblák jelentését, és a gyalogos közlekedés szabályait is elmagyarázzuk. Ezen a téren szükséges a fejlesztés, néhány kiskerékpár, kisautó beszerzése célszerű lenne.
1.4. Az önértékelés eredményeinek összegzése A helyi nevelési program óvodai csoportban való gyakorlati alkalmazásának megítélése jó az óvónők körében. A szakmai bizonytalanságával.
közérzetünk
változó,
ez
összefügg
az
intézmény
létének
A pedagógiai munkánk színvonalát jónak értékeljük, a legfontosabb elvekben egyetértünk, és ezek az elvek erkölcsileg, emberileg, szakmailag helyes irányba mutatnak. Ugyanakkor az eredményesség fokozásának érdekében készek vagyunk a folyamatos megújulásra is. Úgy érezzük, hogy óvodánk nyitott és gyermekközpontú, lehetőséget nyújt a fejlődő személyiség teljes kibontakoztatására.
178
2. AZ ÓVODA PROFILJA 2.1. Alapelveink -
Óvodánk legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék, mely az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze Programunkban a gyermeki személyiség fejlesztését tartjuk elsődleges feladatunknak. A személyiségfejlesztést differenciáltan, az egyéni képességek és az életkor figyelembe vételével valósítjuk meg Közösen tevékenykedünk a gyermekekkel, így biztosított az állandó óvónői minta Sokrétű, közös élményszerző lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek, melyek motiválhatják tevékenységüket Fontosnak tartjuk az óvoda-család szoros együttműködését. A kölcsönös kapcsolattartás széles körét biztosítjuk (szülői értekezlet, napi beszélgetések, szülővel történő beszoktatás, nyílt nap, rendezvények) A játékos tevékenységek formáját rugalmas időkeretben határozzuk meg Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, segítjük önkifejezésüket (verbális, vizuális, manipulatív formában egyaránt) Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a másságot A sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel küzdő, hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyerekek fejlesztésére kiemelt hangsúlyt fektetünk
-
2.2. Az óvodai nevelés célja Az egyéni és az életkori jellemzők ismeretében a teljes személyiség kibontakozásának elősegítése. 2.2.1. Egészséges életmód és testi nevelés terén
-
a gyerekek mozgása váljon összerendezetté, harmonikussá alakuljon ki a gyermekekben az egészséges életmódhoz szükséges szokások rendszere, s ebben egyéni képességeikhez mérten jussanak el az önállóság magas fokára
2.2.2. Érzelmi nevelés és szocializáció terén - alakuljon ki a gyermekekben az éntudat és az egymáshoz való alkalmazkodás képessége - pozitívan éljék meg a közösséghez való tartozást, így váljanak képessé a társadalomba való beilleszkedésre 2.2.3. Értelmi nevelés terén - legyenek nyitottak a gyerekek az új ismeretek, környezeti hatások befogadására, összefüggések felismerésére - tapasztalataikat, érzelmeiket, vágyaikat, gondolataikat akarják és tudják szóban megfogalmazni 179
2.3 Az óvodai nevelés feladatai Megfelelő feltételek megteremtése; sajátos, egyénre szabott módszerek, eljárások, eszközök alkalmazása, amelyekkel biztosítjuk minden gyermek számára az egyéni fejlődés lehetőségét. 2.3.1. Az egészséges életmód és testi nevelés terén -
-
egészséges óvodai környezet és eszközrendszer megteremtése, mellyel a gyerekek mozgásigényét elégítjük ki fejlesztjük testi képességeiket, fizikai erőnlétüket (szabad levegőn tartózkodással, változatos, mindennapos benti mozgásos szabályjátékokkal, tornázással) biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket az egészséges életmód kialakításához, lehetőséget adunk a szokások rendszeres gyakorlására, elősegítjük és ösztönözzük az egyéni képességekhez mért önállóság kialakulását (tisztasági szokások, étkezés, öltözködés, pihenés) felvilágosítjuk a szülőket a helyes életritmus fontosságáról tartjuk a kapcsolatot a védőnővel, háziorvossal, fogorvossal szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítjuk a gyermeket
2.3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció terén -
-
-
nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör és az esztétikus környezet megteremtése (napirend, hetirend kialakítása, változatos tevékenységek biztosítása, mindennapos mesélés, az óvodapedagógus modellértékű viselkedése) érzelemdús, élménnyel teli légkör biztosításával a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt közötti pozitív kapcsolat folyamatos elmélyítésére törekszünk, s ezzel a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését is pozitív irányba tereljü a közösségi élményeket mélyítjük el - szokásainkkal (szülővel történő beszoktatás, kedvenc játék behozatala, alvó játék használata, hiányzó gyerekek számon tartása) - hagyományaink ápolásával, ünnepek, megemlékezések, rendezvények szervezésével szükség esetén megfelelő szakember segítségét kérjük (pszichológus, logopédus)
2.3.3.Értelmi nevelés terén -
legfontosabb tevékenységünk a játék, amelyhez biztosítjuk a megfelelő helyet, időt, teret, eszközt, tárgyi feltételeket sok és változatos élményt igyekszünk biztosítani a gyermekek számára a gyermekek spontán és tanulás útján szerzett tapasztalatait különböző módszerek és motivációk segítségével igyekszünk rendszerezni segítünk kibontakoztatni a kommunikatív képességeket változatos tevékenységformák felkínálásával tesszük lehetővé az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztését a vers, a mondóka, a mindennapos mese által fejlesztjük anyanyelvüket, beszédüket, belső képlátásukat, memóriájukat szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítjuk a gyermeket (pszichológus, logopédus, HUFIK 180
2.4. Gyermekkép -
legyen nyitott és érdeklődő testileg és lelkileg egészségesen fejlett, harmonikus, rendezett mozgású alakuljon ki a finommotorikus képessége, testi szükségleteit képes legyen irányítani tudjon jól kommunikálni ismeretei elsajátításában jelenjen meg a szándékosság (beszéd, figyelem, érzelmi és akarati megnyilvánulások szabályozása) a fogalmi gondolkodás előtérbe kerülése jellemezze rendelkezzen elemi ismeretekkel önmagáról, környezetéről váljon szociálisan éretté, ami képessé teszi őt - az iskolai életre - az együttműködésre, kapcsolatteremtésre gyermekkel és felnőttel egyaránt legyen feladat- és szabálytudata
2.5. Pedagóguskép -
a pedagógust jellemezze nagyfokú tolerancia és empátia legyen gyermekszerető és humánus viselkedése, beszédkultúrája legyen modellértékű rendelkezzen magasfokú szakmai tudással, naprakész és széleskörű információkkal a szakterületén túlmenően is legyen igénye a folyamatos önképzésre, megújulásra lelkileg legyen kiegyensúlyozott közvetlen munkatársaival jól tudjon együttműködni esztétikai érzéke, kreativitása, szakmai igényessége legyen magas szintű rendelkezzen kezdeményező és szervező képességgel problémamegoldó és konfliktuskezelő képessége átlagon felüli legyen
2.6. Dajkakép -
gyermeki jogokat, minden esetben, tiszteletben tartja derűs, otthonos, szeretetteljes légkör kialakításával, érzelmi biztonságot nyújt a gyermekek számára segítőkész, elfogadó, támogató a gyermekekkel viselkedése, beszéde példamutató, rendelkezik munka végzéséhez szükséges kompetenciákkal. bizalmasan kezeli a rábízott információkat
181
3. HELYI NEVELÉSI PROGRAM A TEVÉKENYSÉGEK TÜKRÉBEN Óvodapedagógus közösségünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározottakat alapul véve dolgozta ki a tevékenységeket tartalmazó helyi nevelési programot, ötvözve gyakorlati tapasztalataink tanulságaival, figyelembe véve a helyi adottságokat, őrizve a tradíciókat. Úgy véljük, hogy ez biztosítja legjobban pedagógiai munkánk sikerességét.
3.1. JÁTÉK 1. CÉL
2. FELADAT
5. A gyermek belső indíttatásának, élményfeldolgo zásának és kreativitásának kibontakoztatás a A szabad játék kitüntetett szerepének biztosítása.
6. Élményhez juttatni a gyermekeket, melynek konstruktív hatásával az egész személyiséget tudjuk fejleszteni az élmény feldolgozása, eljátszása során
3. MÓDSZER, ELJÁRÁS - ötletadás - mintaadás - szemléltetés - bemutatás - magyarázat - ismertetés - ismétlés - dicséret - buzdítás - segítség-nyújtás
Biztosítjuk a jó légkört, helyet, időt, eszközt, élményt a játék témákhoz A világot globális formában, komplexen tárjuk a gyerekek elé
4. EREDMÉNY
7. Kiegyensúlyozott személyiséggé válnak, eligazodnak az őket körülvevő világban Kitartóan tudnak játszani Képesek egymáshoz alkalmazkodni, társaikkal együttműködni Bonyolult építményeket képesek létrehozni Tudnak szabályhoz alkalmazkodni szabályt tartani Meg tudnak oldani egyszerű problémahelyzeteket
Teret engedünk a gyerekek kreativitásának, önmegvalósításának Az eszközöket a játékszükségletüknek 182
Új magatartásformák, tulajdonságok alakulnak ki személyiségükben Az általuk készített eszközöket használni tudják
megfelelően használhatják Biztosítjuk az óvónői mintát Folyamatosan frissítjük a játékállományt Megteremtjük a benti és kinti játéktevékenységek egyensúlyát 8. Gyakorlójáték 9. CÉL
10. FELADAT
11. A gyermekek mozgásigényének, manipulációs késztetésének, ritmus iránti igényének kielégítése
12. Biztosítjuk számukra a helyet, időt, eszközt a játéktevékenységekhez
13. Építő, konstruáló játék 14. A tudatos alkotás örömének átélése, kreativitás megtapasztalása, önkifejezésük érvényre juttatása
15. Biztosítjuk a helyet, időt, eszközt, élményt a játéktevékenységekhez, szükség esetén segítünk a megvalósításban
16. Szerepjáték 17. Fejlődjön a gyerekek viselkedéskultúrája, alkalmazkodó képessége, aktivitása, segítőkészsége
18. Biztosítjuk számukra a helyet, időt, eszközt a játéktevékenységekhez Rávezetjük a gyerekeket a konfliktusmegoldás verbális formáira, az emberek közötti kommunikáció fontosságára Úgy motiváljuk a gyerekeket, hogy mindenki aktív tagja lehessen a közösségnek
19. Szabályjáték
183
20. Tanulja meg a gyermek a szabályok betartását, az egymáshoz való alkalmazkodást
21. Biztosítjuk számukra a helyet, időt, eszközt a játéktevékenységekhez
A csoport fejlettségének megfelelő Tudjon úrrá lenni indulatain, élje át a kudarc és értelemfejlesztő és mozgásos szabályjátékok a siker élményét szervezése 22. Bábozás 23. Valósítsa meg a gyermek a báb mögé bújva önmagát, oldja fel gátlásait
24. Biztosítjuk számukra a helyet, időt, eszközt a játéktevékenységekhez A gyermekeket érő élményeket, feszültségeket korlátlanul engedjük kifejezésre jutni
25. Barkácsolás 27. Biztosítjuk számukra a helyet, időt, eszközt a játéktevékenységekhez
26. A tudatos alkotás örömének átélése, kreativitás megtapasztalása, önkifejezésük érvényre juttatása
Teret engedünk a gyermeki kezdeményezéseknek
3.2. MUNKA 28. CÉL
29. FELADAT
30. MÓDSZER,
31. EREDMÉNY
ELJÁRÁS
Az önkiszolgálás teendőinek gyakorlását kiscsoporttól kezdve az önállóságra alapozzuk, az egyéni fejlettséghez mérten, A gyermekben ösztönösen jelenlévő differenciáltan nyújtunk segítséget, fokozatosan segítőkészség csökkentve a segítség mértékét felszínre hozása A munkavégzéshez szükséges kitartás megalapozása
Az önállóság kialakulásának elősegítése
Sikerélményhez juttatjuk a gyermekeket, képességeikhez mért feladatokat bízunk rájuk
Tapasztalják meg a
Új munkafajtákat a tanévben 184
-
bemutatás magyarázat gyakorlás ismertetés ismétlés segítségnyújtás dicséret buzdítás felkérés felszólítás
Szívesen vállalkoznak megbízatások teljesítésére Szívesen segítenek egymásnak és a felnőtteknek A munkavégzésben erősödik a kitartásuk, igyekeznek befejezni az
közösségért végzett munka örömét, jelentőségét Saját magukon és környezetükben a rend iránti igényesség megalapozása, annak tudatosítása, hogy ennek érdekében mindenkinek vannak feladatai
arányosan elosztva vezetünk be és kellő időt, türelmet biztosítunk az elsajátításukhoz
elkezdett munkát Átérzik a közösségért végzett munka jelentőségét, szívesen végeznek ilyen munkákat (naposi munka)
A napi életben a munkavégzés lehetőségének széles körét biztosítjuk (önkiszolgálás, öltözködés, étkezés, naposi munka, megbízatások teljesítése, teremrendezés, kerti munka, segítés egymásnak és a felnőtteknek)
Az önkiszolgálás terén eljutnak egyéni képességeikhez mérten az önállóság magas fokára
A teremrendezésben mindenkitől elvárjuk az aktivitást
Értékelik mások munkáját, és meg is becsülik azt
Biztosítjuk a megfelelő méretű, mennyiségű eszközöket Kihasználjuk, és igyekszünk a gyermekekkel is felfedeztetni a spontán adódó lehetőségeket (vegyék észre maguktól mikor, kinek segíthetnek) Ügyelünk arra, hogy a segítőkészség ne váljon túlzottá: - Ne szolgáltassa ki senki magát mással indokolatlanul, - Ne erőszakoskodjon senki segítés címén
3.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, ZENEHALLGATÁS 32. CÉL Az örömteli, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az élmény gazdag közös éneklés, énekes játék, zenehallgatás által a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának formálása A gyermekek zenei
33. FELADAT A zene iránti érdeklődés felkeltése zenehallgatás által A koruknak, hangterjedelmüknek megfelelő zenei anyag igényes válogatása, alapozva a magyar népköltészetre, népzenére, népi 185
-
34. MÓDSZER ELJÁRÁS bemutatás ismertetés magyarázat gyakorlás szemléltetés dicséret buzdítás ismétlés játékosság
35. EREDMÉNY Örömmel, felszabadultan énekelnek, táncolnak együtt, s képesek ezek önálló kezdeményezésére is Törekszenek a tiszta énekelésre egyénileg és közösen is
hallásának, ritmusérzékének fejlesztése
játékdalokra, néphagyományokra
Az együttes énekes játékok által erősödjön az egycsoporthoz tartozásuk érzése
Biztosítjuk a helyet, időt, eszközt a zenei tevékenységekhez
A mozgáskultúra finomítása, a tánckultúra megalapozása - A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek szempontjait is
Alkalmanként dallal, mondókával kísérik tevékenységeiket Érzékelik az egyenletes lüktetést és a dallamritmust
Szókincs-bővítés, a népköltészeti alkotások régies szavaiból
Ritmushangszert tudnak használni
A spontán lehetőségeket kihasználva az óvodai élet egészét szője át a zeneiség
Élvezettel hallgatnak zenét
A zenei anyaghoz kapcsolódó, egyszerű táncmozdulatok, lépések elsajátíttatása A gyermekek szereplési vágyának kielégítése Az óvónő hangszerhasználata A szülők figyelmét felhívjuk az otthoni éneklés, zenélés fontosságára (pl: népdaléneklés 3.4. VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK
36. CÉL A gyermekek vizuális észlelésének, emlékezetének, képzeletének, gondolkodásának fejlesztése Gátlások nélküli önkifejezés elősegítése
37. FELADAT A megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása A különböző anyagok és technikák megismertetése A szín, a forma síkbeli és térbeli ábrázolás-világának megismertetése, gyakorlati alkalmazása
186
38. MÓDSZER, ELJÁRÁS - bemutatás - ismertetés - magyarázat - gyakorlás - szemléltetés - dicséret - buzdítás - ismétlés
39. EREDMÉNY Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázolnak Képesek ajándékokat készíteni a felkínált anyagokból Önállóan képesek választani a
Az igényes esztétikai érzék megalapozása Figyeljenek fel a természet és társadalom szépségeire
A gyerekek kreativitására, önállóságára, eredetiségére helyezzük a hangsúlyt, s nem a végterméket minősítjük, s erről tájékoztatjuk a szülőket is Az otthonról hozott vizuális alkotások pozitív értékelése
A kreativitás kibontakoztatása A megismert eszközök elérhető magasságba, nyitott polcra kerülnek, ahonnan bármikor elvehetők.
A felhasználandó anyagok gyűjtése Élmények és esztétikus környezet biztosítása, s a gyermekek bevonása a környezet szebbé tételébe Komplexitás a többi oktatási területtel
megismert technikák közül Munkáik egyéniek, ötletesek Meglátják környezetükben az esztétikai szépséget Gazdagodik tér-, szín-, formai képzetük Képes a térbeli világ síkbeli leképezésére Egyre finomabb mozgások végzésére is képessé válik
3.5. VERS, MESE 40. CÉL
41. FELADAT
Alakuljon ki a gyermek belső képteremtő ereje
Megfelelő hely, idő, eszköz biztosítása (mesepárna, mesesarok kialakítása)
Szeresse és ismerje meg az életkornak megfelelő gyermekirodalmi alkotásokat Legyen alkalma a gyermeknek az önkifejezésre
Életkornak megfelelő irodalmi anyag megválasztása Lehetőség biztosítása az önálló szöveg-, mese- és versmondásra Helyes óvónői
42. MÓDSZER, ELJÁRÁS bemutatás ismertetés magyarázat gyakorlás szemléltetés dicséret dramatizálás bábozás ismétlés buzdítás játékosság a szöveg, a ritmus összekap-csolása mozdulatok-kal
187
43. EREDMÉNY Szemléltető eszköz nélkül is élvezi az irodalmi alkotásokat Igényli a gyermekirodalmi alkotásokat, kedvenc meséi, versei, mondókái vannak Önállóan képesek versés mesemondásra Szeretik nézni a
mintaadás biztosítása Fejlődjön a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi érzéke, kommunikációs készsége
mesekönyveket, igénnyé válik a használatuk
Az irodalmi anyag komplex kapcsolása a többi tevékenységhez
Az irodalmi alkotások beépülnek a szókincsükbe
A szülők felvilágosítása (életkornak megfelelő Erősödjenek a mese, a TV, video, pozitív személyiségjegyei DVD káros hatásainak kiszűrése) Vigyázzanak a (mese)könyvekre Bővüljön a szókincsük A gyermek saját vers- és mese alkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása
Saját maguk is találnak ki mesét Kíváncsiak, a külső ingerek felkeltik az érdeklődésüket
Az otthonról hozott irodalmi anyagok pozitív értékelése (mesekönyv, szülőtől, testvértől tanult vers)
Használják a metakommunikatív jelzéseket, képesek egymással kommunikálni
Lehetőség biztosítása az irodalmi anyag többszöri meghallgatására Az irodalmi alkotásokban előforduló ismeretlen szavak magyarázata A gyermekek szereplési vágyának kielégítése 3.6. ANYANYELVI NEVELÉS
44. CÉL Beszéljenek tisztán Tudják szükségleteiket, gondolataikat, élményeiket szóban megfogalmazni, s ezt meg tudják a gyermekekkel és a felnőttekkel osztani Alapvető nyelvi szabályoknak
45. FELADAT Természetes beszédhelyzet teremtése Példamutató óvónői beszédstílus Anyanyelvi játékok alkalmazása (metakommunikációs, verbális kommunikációs és beszédszervek működését fejlesztő gyakorlatok) 188
-
46. MÓDSZER, ELJÁRÁS bemutatás ismertetés magyarázat gyakorlás szemléltetés dicséret ismétlés rendszerezés válogatás beszélgetés tapasztalatszerzés szabályjátékok alkalmazásával
47. EREDMÉNY Tudnak egymással, felnőttel kommunikálni, az alapvető nyelvi szabályoknak megfelelően Érthetően, kifejezően beszélnek Életkoruknak megfelelő a
- játékosság
megfelelően kommunikáljanak
szókincsük
Tartsuk szem előtt minden Kerüljék el a vulgáris tevékenységformánál az szavak, kifejezések anyanyelvi nevelés célkitűzéseit alkalmazását
A logopédus segítségével tisztul a beszédük
Alakuljon ki a beszédfegyelmük
Kialakulnak a kifejező beszédkészség alapjai
A gyermekek szókincsének bővítése A helytelenül beszélő gyerekek kiszűrése és logopédushoz irányítása
Kialakul a beszédfegyelmük, nem vágnak egymás és a felnőttek szavába
Rávezetjük őket arra, hogy hallgassák végig egymást és a felnőtteket, és biztosítjuk az időt a meghallgatásukra
3.a.7. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 48. CÉL A környezetünkben élő növények megismerése A természetvédelem alapjainak lerakása
49. FELADAT A szabad levegőn való tartózkodás során kihasználjuk a spontán adódó lehetőségeket (pl. koszorúkészítés pitypangból) Élményszerző sétát, kirándulást szervezünk (kertek, park, utcák, szántóföld, Szarvasi Arborétum, békési piac)
-
50. MÓDSZER, ELJÁRÁS bemutatás ismertetés magyarázat gyakorlás szemléltetés dicséret ismétlés gyűjtőmunka rendszerezés válogatás beszélgetés csoportosítás tapasztalatszerzés
51. EREDMÉNY Különböző szempontok szerint tudják csoportosítani a növényeket Ismerik a környezetükben élő növények nevét és életmódját, bővül a szókincsük Védik, óvják a növényeket
- szabályjátékok szervezése
Élősarokban zöldségek, gyümölcsök, magvak, termések, növényrészek tulajdonságait lehet 189
- tevékenykedtetés
Átélik a növények által keltett pozitív érzelmi hatást
Szívesen részt vesznek a növények körüli tevékenységek elvégzésében, a növényápolásban
megfigyelni Hajtatás, csíráztatás alkalmával a növények növekedését kísérjük figyelemmel Kerti munkák, az udvarunkon élő növények megfigyelése során az élővilág körforgását követhetjük nyomon Zöldségek, gyümölcsök kóstolásával különféle ízekkel ismertetjük meg a gyerekeket Őszi napon a szülőkkel együtt barkácsolunk termésekből, növényekből Őszi jelképeket állítunk az udvaron (pl. kórókúp, tökvitéz) 52. CÉL Az állatvilág megismerése Az állatszeretet elmélyítése, az állatvédelem alapjainak lerakása
53. FELADAT Élményszerző séták szervezése a családokhoz, házi állatok megtekintése. Alkalmanként ellátogatunk kiállításokra, vadasparkba. Bodobács, varangyos béka, varjú, cinke, csiga – jellegzetes állataink – óvodában történő megfigyelése. A szabadban tartózkodva kihasználjuk a spontán lehetőségeket. Madárbarát mozgalom tagja vagyunk (megfigyeléseket végzünk, télen etetjük a 190
-
54. MÓDSZER, ELJÁRÁS bemutatás ismertetés magyarázat gyakorlás szemléltetés dicséret ismétlés képek gyűjtése rendszerezés válogatás beszélgetés csoportosítás tapasztalatszerzés szabályjátékok alkalmazása
55. EREDMÉNY Ismerik a környezetükben élő állatok nevét és életmódját Vigyáznak az állatokra, óvják, védik a természetet Az állatokat – különböző szempont szerint – tudják csoportosítani Bővül az állatok témakörében a szókincsük
madarakat) s közben folyamatosan tartjuk a központi szervezettel a kapcsolatot. Esetenként elő szokott fordulni a csoportokban akvárium, a szülők rendszeresen hoznak be megfigyelésre állatokat (sikló, szarvasbogár). Hernyóbáboztatást is szoktunk végezni. A szomszéd kutyát folyamatosan megfigyeljük . Rendszeresen figyelemmel kísérjük a falu gólyáit. Videón néha természetvédelmi filmeket, vadon élő állatokat nézhetnek. A játékok során spontán ismeretbővítést végzünk. 56. CÉL Az időjárás változásainak, az évszakok váltakozásainak megismerése A napszakok, napok, hetek, hónapok periodikusságának észlelése
57. FELADAT A természet változásainak, periodikusságának megfigyeltetése Napi rendszerességgel, az állat- és növényvilággal komplexitásban szemléltetjük a természet törvényszerűségeit Időjárás- és évszaknaptárt szoktunk készíteni a körforgás érzékeltetésére A napirend, hetirend ismétlődésével, a hét napjainak megnevezésével az 191
-
58. MÓDSZER, ELJÁRÁS bemutatás ismertetés magyarázat gyakorlás szemléltetés dicséret ismétlés képek gyűjtése rendszerezés válogatás beszélgetés csoportosítás tapasztalatszerzés szabályjátékok alkalmazása
59. EREDMÉNY Van ismeretük és alapfokú tájékozottságuk a napszakokról, napokról, hetekről , hónapokról, évszakokról Ismerik az évszakok főbb jellemzőit Szókincsük gyarapodik a természeti jelenségekhez kapcsolódó kifejezésekkel
időkeretek periodikusságát érzékeltetjük Egy hónap időtartamát napokra bontva, szimbolikus jelekkel ábrázolva szemléltetjük (nagycsoportban) Az évszaknak megfelelő öltözködés, időjárással összefüggő természeti jelenségek megfigyeltetése Állandó tapasztalatszerzés a napi szabad levegőn való tartózkodás alkalmával (időjárás szépségeinek megfigyeltetése)
60. CÉL Az ember, a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások megismerése Bevezetés a közlekedéssel kapcsolatos ismeretekbe
61. FELADAT A testséma tudatosítása (pl. öltözködések alkalmával, játékkal) A testrészek és funkciójuk megfigyeltetése Színek megismertetése A testi épség megőrzésének tudatosítása, balesetmentes és egészséges környezet biztosítása
62. MÓDSZER, ELJÁRÁS bemutatás ismertetés magyarázat gyakorlás szemléltetés dicséret ismétlés képek gyűjtése rendszerezés válogatás beszélgetés csoportosítás tapasztalatszerzés szabályjátékok szervezése játékosság
Az ember szűkebb és 192
63. EREDMÉNY Ismerik a fő testrészeket, azok funkcióját A fő irányokat képesek megnevezni, megismerni és alkalmazni Bővül a szókincsük Óvják saját maguk és mások egészségét és testi épségét Átérzik a család jelentőségét, összetartó erejét, fontosságát –
ismerik a család szerkezetét, meg tudják nevezni a közel álló családtagokat – tudják mikor és hol születtek, mi a szüleik foglalkozása
tágabb környezetének megismertetése - család (felépítése, funkciója, viszonyrendszere) - foglalkozások megfigyeltetése élményszerző séták alkalmával
Megtanulják a gyalogos közlekedés alapvető szabályait
Közlekedés eszközeinek, szabályainak megfigyeltetése - szűkebb környezetünkben (falusi gyalogos közlekedés, KRESZparkban életszerű közlekedési szituációk létrehozása) - tágabb környezetünkben (városi közlekedés, tömegközlekedés eszközeinek közvetlen megtapasztalása)
Felismerik a közlekedési eszközöket, a tilos jelzést, szempontok szerint tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket Megismerik és alkalmazzák a közlekedési eszközökön és az utcán való közlekedés alapvető viselkedési formáit
3.8. MOZGÁSFEJLESZTÉS 64. CÉL A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése A harmonikus, összerendezett mozgás kialakulásának elősegítése Az egészséges küzdő- és versenyszellem kialakítása
65. FELADAT A mindennapi – spontán és szervezett mozgáshoz biztosítani a megfelelő helyet, időt, eszközt (benti és szabad levegőn való tartózkodás esetén) A gyermekek kondicionális, koordinációs, motoros képességeinek fejlesztése
-
66. MÓDSZER, ELJÁRÁS bemutatás ismertetés magyarázat gyakorlás szemléltetés dicséret ismétlés beszélgetés tapasztalatszerzés buzdítás játékosság
67. EREDMÉNY Harmonikusan mozognak, tudják mozgásukat irányítani Ismerik a térirányokat, tudnak a térben tájékozódni Kialakul a finom- és nagymozgás, egyensúly-érzékelés, összerendezett mozgás Igyekeznek betartjani a szabályokat, kialakul az
Életkornak megfelelő 193
mozgásanyag tervezése
egészséges küzdő- és versenyszellem
Közösségi magatartás formálásánál feladatunk, hogy sikertelenség esetén ne nevessék, kritizálják egymást, így alakuljon ki a gyerekek gátlás nélküli, örömteli mozgásélménye
Buzdítják egymást, örülnek egymás sikerének Tudnak gyakorlatokat esztétikusan végezni, s tudnak – rendeltetésszerűen – tornaeszközöket használni
A gyermekek értékelésében szempontunk: a gyermek önmagához mért fejlődésének elismerése
Megerősödik az önfegyelmük és figyelmük Kialakul a legkedvesebb mozgásos és szerepjátékuk (önálló kezdeményezéssel, szervezéssel is)
A gyermek kudarc- és sikerélményének kulturált feldolgozását segítjük elő Testi és mozgásszervi gyengeségek felismerése, kiszűrése és szakemberhez küldése Változatos tornaszerek biztosítása 3.9. MATEMATIKA 68. CÉL
69. FELADAT
Ismerje meg környezetének mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyait
Kihasználjuk a napi élet során spontán adódó és a komplex tevékenységek adta lehetőségeket
A matematikai kíváncsiság, érdeklődés kibontakozásának elősegítése, a matematikai beállítódás,
Változatos játékeszközök, oktatási segédeszközök biztosítása
-
70. MÓDSZER, ELJÁRÁS utánzás mintaadás mikrocsoportos foglalkoztatás kérdés–válasz hibajavítás feladatmegoldás tevékenykedtetés játékosság
71. EREDMÉNY Tízes számkörben vannak mennyiségi ismereteik, képesek műveletek végzésére Összehasonlítanak nagyság, forma szerint Megkülönböztetik az irányokat A matematikai ismereteiket komplexen
Matematikai 194
szemlélet megalapozása
szabályjátékok alkalmazása
tudják alkalmazni Ismerik a sorszámokat
Óvónői minta nyújtása a matematikai fogalmak, műveletek elsajátítására
Különbséget tudnak tenni a hosszúság, szélesség, magasság fogalmak között
A gyerekek egyéni ötleteire alapozva, az aktualitásokat figyelembe véve mélyítjük mennyiségi, formai, térbeli ismereteiket
195
4. AZ ÓVODA STRUKTÚRÁJA A Mezőberényi Kistérségi óvoda Muronyi tagóvodájaként. működik 2 csoporttal 4.1. A csoportok struktúrája Az óvodában két vegyes csoport működik, Új gyermekek felvételére évközben is bármikor van lehetőség. 4.2. A dolgozók munkarendjének struktúrája A Vegyes I csoportban heti váltással dolgoznak az óvónők, a Vegyes II. csoportban pedig állandó délelőttös az óvónő. A dajka néni állandó, két évig a csoporttal marad. 4.3. Tervezés A tervezési dokumentációt csoportnaplóban rögzítjük, amelyet készen vásárolunk vagy saját igény szerint elkészítünk. A nevelési feladatokhoz negyedéves tervet készítünk (gondozás, egészséges életmód, játék, munka, érzelmi nevelés és szocializáció). A tevékenységek tartalmának keretét az évszakok adják, tervezésük hetente történik, az aktualitások, spontán helyzetek figyelembevételével (ünnepek, hagyományok). Muronyban fontos megemlíteni, hogy az épület adottságaiból kifolyólag (1 öltöző, 1 WC, 1 mosdó, egymáson átközlekedő csoportok, dajkák) a három csoport heti- és napirendjét összehangoltan kell kialakítanunk úgy, hogy egymás tevékenységét a legkevésbé zavarjuk. 4.4. A nevelés időkeretei 4.4.1. Az óvoda nyitva tartása: 7 – 16.30 óráig. 4.4.2. Napirend A napirend általános időkeretei a 9,5 órás óvodai nyitva tartás esetén: - Játék és szabadidős tevékenység 5, óra - Étkezés, pihenés 3, óra - Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1 óra - Kötött és kötetlen tevékenységek 0,5 óra A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható. 4.4.3. Hetirend A hetirendet az óvodapedagógus saját és a gyerekek igényeinek összehangolásával egyénileg alakíthatja. A spontaneitást, aktualitásokat figyelembe véve rugalmasan változtathatja a tevékenységek helyeit és időkereteit. A mindennapos testnevelésen, mindennapi mesén túl naponta egy komplex tevékenységet tervezünk.
196
5. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 5.1. Közvetlen (fő) kapcsolat: - szülők, család - iskola Közvetett kapcsolat: -
Védőnői Szolgálat (mérések, ellenőrzések, tanácsadás) háziorvos, fogorvos (szűrések, vizsgálatok, iskolaalkalmasság) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (gyermek- és ifjúságvédelem) Polgármesteri Hivatal (fenntartó) A képviselő-testület Kulturális, Szociális és Sport Bizottsága (rendezvényeit látogatjuk, támogató) Gondozási Központ (a mindenkori nagycsoport köszönti az időseket) Napköziotthonos Konyha (élelmezés, támogató) Művelődési Ház (rendezvényeit látogatjuk) logopédus, fejlesztő pedagógus (pályázaton nyert összegtől függően foglalkozik a rászorulókkal) HUFIK (szakértői bizottság, szükség esetén tanulási képességek vizsgálata) Szülői Munkaközösség (támogató) a községben működő civil szervezetek (támogatók) vállalkozók (támogatók)
5.2. Szülők, Család CÉL Összhangban neveljük a gyerekeket Őszinte, nyílt légkör kiépítése, megőrzése
FELADAT A kapcsolattartás formáinak biztosítása (beiratkozás, szülővel történő beszoktatás, szülői értekezlet, családlátogatás, egyéni beszélgetés, nyílt nap, barkács-délután, falusi, óvodai rendezvények, társadalmi munka, közös kirándulás) A szülők felvilágosítása Problémákkal hozzánk forduló szülőknek tanácsot adni Problémák esetén felhívni a szülő figyelmét a bajra, 197
VÁRHATÓ EREDMÉNY A szülők bizalommal fordulnak hozzánk problémájukkal, s megfogadják tanácsunkat Szívesen, aktívan és nagy számban részt vesznek rendezvényeinken A szülők elismerik munkánkat
szakemberhez irányítani őket Szülők igényességének fejlesztése
A továbbfejlesztés lehetőségei: -
gyakrabban végzünk családlátogatást rendezvényeink szervezési munkálataiba jobban bevonjuk a szülőket, önállóságra ösztönözzük őket a segítő szándékot, aktív közreműködést jobban elismerjük (köszönőtábla, oklevél)
5.3. Iskola CÉL Az iskolába való beilleszkedés elősegítése, örömteli iskolavárás megalapozása
FELADAT A gyermekek egyéni képességeinek maximális felszínre hozása, hogy önmagukhoz képest a legjobbat tudják nyújtani
CÉL Az óvodai és iskolai pedagógusok kapcsolatának fenntartása, ápolása, továbbfejlesztése Az iskolai kudarcok elkerülése, a sikeres iskolakezdés megalapozása
FELADAT Az elsős tanítónő és a nagycsoportos óvónő kölcsönös kapcsolattartásának kialakítása A testileg, érzékszervileg, pszichésen sérült, valamint a részképességek zavara miatt tanulásban akadályozott gyermekek kiszűrése, szakemberhez irányítása, fejlesztése
VÁRHATÓ EREDMÉNY A gyermekek örömteli várakozással készülnek az iskolába
VÁRHATÓ EREDMÉNY Jó lesz az együttműködés a két intézmény pedagógusai között Minden gyermek a fejlettségének megfelelő időben kerül az iskolába (iskolaérettség)
A továbbfejlesztés lehetőségei: - közös nevelési értekezletek szervezése 5.4. Gyermek- és Ifjúságvédelmi tevékenység Minden csoportvezető óvónő a saját csoportjában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Állandó kapcsolatban állunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat helyi vezetőjével, jelezzük, ha hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetre utaló jeleket tapasztalunk. 198
A vezető óvónő részt vesz a szolgálat helyi vezetője által időközönként összehívott megbeszélésen. CÉL A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása
FELADAT A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek kiszűrése
VÁRHATÓ EREDMÉNY A szülők szociális problémáikkal szívesen fordulnak az óvónőkhöz
Jelzés adása a Családsegítő és Elfogadják a gyerekek Gyermekjóléti Szolgálat helyi másságot vezetőjének A szülők szakkönyvekkel való ellátása, felvilágosítása, megfelelő fórumokhoz irányítása A gyermekközösség szociális érzékenységének formálása
6. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI, MEGEMLÉKEZÉSEI 6..1. Ünnepeink Mikulás: - az ablakba készített benti cipőkbe este hozza a Mikulás a csomagot - csoportonként dalokkal, versekkel várjuk Télapó érkeztét Óvodai karácsony: - a feldíszített karácsonyfa meglepetés a gyerekeknek, csengőszó után a három csoport együtt csodálhatja, majd köré gyűlve énekkel, verssel köszöntjük az ünnepet - minden csoport ajándékot talál a karácsonyfa alatt Farsang: - csoportonként zajlik - délelőtt vagy délután, szülőkkel vagy anélkül történik - a gyerekek jelmezekben felvonulnak, rövid műsort adnak, majd közösen játszunk versenyjátékokat a szülőkkel - a büfé és tombolavásárlás bevétele a csoportpénzt gazdagítja Anyák napja: - csoportonként zajlik - ünnepi műsorral, ajándékokkal kedveskedünk az anyukáknak és a nagymamáknak 199
Évzáró, ballagás: - csoportonként történik (műsorral vagy közös játékkal) - a nagycsoportosoktól minden csoport elbúcsúzik délelőtt: megnézzük a ballagási műsort és ajándékot adunk át; meghívott vendégként jelen van leendő tanítónőjük is az osztályával - a ballagók tarisznyával a vállukon elbúcsúznak az óvodától, termektől, udvartól - délután meghívott vendégeik körében ballagnak, ezen minden óvodai dolgozó részt vesz Gyermeknap: - délelőttönként zajlik az óvodában - süteményevéssel, versenyjátékokkal, ajándékokkal kedveskedünk a gyerekeknek Születés- és névnapok: - szülinapi játéktortával, énekkel, ajándékkal köszöntjük fel az ünnepelteket - a jókívánságokat sütemény, cukorka, gyümölcs, üdítő kínálásával köszönik meg az ünnepeltek - egyéni kívánságok teljesítésével is kedveskedünk az ünnepelteknek (kívánságmese, -vers, alkalmi megbízatások, stb.) 6.2. Hagyományaink Őszi nap: - közös barkácsdélután a szülőkkel, az ősz terméseiből, zöldségeiből, gyümölcseiből dekorációt készítünk, termésbábokat hozunk létre - őszi jelképek: kórókúp és tökvitéz állítása óvodánk udvarán Csoportfa-ültetés: - minden új kiscsoport ősszel elültet egy tetszés szerint kiválasztott fát vagy bokrot és azt három évig gondozza, figyeli Karácsonyi barkács délután: - Adventre, ünnepre való készülődés, ünnepi ráhangolódás a szülőkkel, testvérekkel közösen - karácsonyfa-díszek, mécses tartók, adventi dekorációk készítése Mézeskalács sütés: - minden csoport a karácsonyi készülődés jegyében délelőttönként mézeskalácsot süt és díszít, melyet az ünnepek alatt közösen elfogyasztunk Falukarácsony-fa díszítés: - a Polgármesteri Hivatalnál lévő fenyőfát az általunk készített díszekkel ékesítjük fel - a gyerekek lerajzolják karácsonyi kívánságaikat, melyeket egy becsomagolt dobozban szintén a fára akasztunk Támogatóink köszöntése: - a falukarácsony-fa díszítés után felkeressük támogatóinkat és általunk készített ajándékokkal és karácsonyi dalokkal, újévi jókívánságokkal köszönjük meg segítségüket
200
Falukarácsony: - az óvoda három csoportja közösen mond verset és énekel a falusi rendezvényen, a sportcsarnokban Ovi-mozi: - havonta egy alkalommal régi mesefilmeket láthatnak a gyerekek Színház: - a szomszéd városok művelődési központjai által felkínált műsorból kiválasztjuk a gyerekek életkorának megfelelőt, s azt megtekintjük Kirándulás: - tetszőleges helyen, időben és résztvevőkkel történik Gondozási Központ: - karácsonykor, húsvétkor, Anyák napján, ballagáskor a nagycsoportosok ajándékot készítenek és műsort adnak az időseknek, s a nyugdíjasok is viszontlátogatják őket Gyermeknapon - minden alkalommal kapnak a gyerekek is ajándékot az idősektől Nyílt napok: - lehetőséget biztosítunk a hozzátartozóknak, a leendő tanítónőnek az óvodai életbe való betekintésre Ismerkedés az iskolával: - a nagycsoportosok ellátogatnak az iskolába - a leendő tanítónő az óvodában tölt egy délelőttöt, játék és tevékenységek közben ismerkedik a nagycsoportosokkal, apró ajándékkal kedveskedik nekik 6.3. Megemlékezések Március 15: - az óvoda zászlódíszbe öltözik, minden gyermek kokárdát kap - a csoportok meghallgatják egymás tavaszváró dalait, verseit, majd két terem összenyitásával teret biztosítunk egy vidám, éneklős, zászlólengetős „menetelésre” - a Polgármesteri Hivatal előtt zászlókat szúrunk le az emlékműnél - a gyerekek a megemlékezést jelképező tárgyat vihetnek haza (papírhuszár, dob, lovacska, stb.) Húsvét: - minden csoport délelőttönként tojást dekorál és locsolóverssel készül - a fiúk játékosan meglocsolják csoportjukban a lányokat - a nagycsoportosok locsolkodnak az időseknél a Gondozási Központban Madarak és fák napja: - csoportonként történik - madarakat, fákat ismertető plakátokat helyezünk el a folyosón - madarakkal, növényekkel kapcsolatos tevékenységeket ajánlunk a gyermekeknek Május 1.: - csoportonként történik, minden gyermek kis májusfát kap, amit hazavihet
201
7. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE AZ ÓVODÁBAN A testileg, érzékszervileg enyhe fokban sérült, valamint a pszichés fejlődés zavara miatt részképesség-zavarral küzdő és ennek következtében fejlődésben, tanulásban tartósan akadályozott (beszédhiba, akadályozott beszédfejlődés, korai hiperaktivitás, figyelemzavar, magatartászavar) sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyerekek ellátása folyik az intézményünkben a többi gyerekkel integráltan. A súlyos fokban sérült (pszichés, testi, érzékszervi fogyatékos) gyermekek nevelését nem látja el az óvoda. Helyzetkép Testi, érzékszervi és pszichés sérült gyermekek mindig vannak a csoportokban. Ezeket a gyerekeket – a sérülés gyanúja esetén – szakemberhez szoktuk irányítani (HUFIK, szakorvos). Az eredmény visszaérkezése után az óvodában elvégezhető fejlesztéseket végrehajtjuk, ha szakember segítségére van szükség, akkor fejlesztő pedagógus és logopédus áll rendelkezésünkre, akik foglalkoztatására pályázati úton szoktunk pénzt nyerni. (Pályázati lehetőség híján a Polgármesteri Hivatal biztosítja a szakemberek finanszírozását.) Célunk, hogy a sérült gyerekek hátrányukat – egészséges társaik között – csökkentsék, s a közösségben egyenlő értékűnek érezhessék magukat társaikkal. Az egészséges gyerekeknek is jó ez az integráció, mert így megtanulják a másságot elfogadni, természetesen kezelni. Feladatunk - elősegíteni, hogy a szülőben reális kép alakuljon ki a gyerekekről -
kiszűrni a sérült gyerekeket, szakemberhez irányítani
-
meggyőzni a szülőt a szakember segítségének fontosságáról
-
meggyőzni a szülőt, hogy a gyermek fejlesztését a leghamarabb kezdjék el
-
fejlesztő játékok, tevékenységek széles körét biztosítani a sérült gyerekek számára
-
a szakemberrel történő kapcsolattartás
-
helyet, időt, eszközt, személyt biztosítani a fejlesztéshez
Eredmény - a csoport elfogadja a sérült gyermekeket -
örömmel jár a sérült gyermek óvodába
-
minden gyermek magához képest fejlődik
202
Az óvodai intézményünk kapcsolatrendszere Intézményünk 2000. 05. 29. és 2002. 04. 02. között a Magyar Gallup Intézet tanácsadói közreműködésével a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési program „Partnerközpontú működés” intézményi modelljét kiépítette. Partnereinket három csoportba soroltuk: 1. Közvetlen belső: ide azok a partnereink kerültek, akikkel közvetlen napi kapcsolatban vagyunk. Kapcsolatunk a legrendszeresebb és a legintenzívebb. 2. Közvetlen külső: a második csoportba azokat a partnereinket jelöltük, akikkel közvetlen kapcsolatot tartunk, de nem olyan szoros, mint az előző. 3. Közvetett külső: a harmadik csoportba azokat a partnereinket soroltuk, akikkel kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Kapcsolattartásunk nem napi kapcsolatot jelent, hanem mindig a kölcsönös igényeknek megfelelően alakul.
Közvetlen belső partnereink Gyermek Célunk: Egyenrangú partneri viszony kialakítása. A gyermeki igények megismerése és kielégítése. Alkalmazottak köre Célunk: A tagóvodák közötti szorosabb emberi és szakmai kapcsolatok kialakítása, folyamatos információ átadás, intézményi tudat erősítése. Tagóvodák egymás közötti kapcsolata Célunk: a szervezeti egység fejlesztése, egymás munkájának megismerése, tiszteletben tartása, Kapcsolattartás formái: • Nevelőtestületi értekezletek • Közös rendezvények szervezése • Szakmai bemutatókon való részvétel • Rendszeres vezetői megbeszélések • Támogató Csoport munkáján keresztül • Minőségi Kör munkáján keresztül • Mérés-értékelési teamen keresztül
203
Közvetlen külső partnereink Család Intézményünkben kiemelt feladat a szülőkkel való együttműködés. Célunk: A személyiségi és szülői jogok tiszteletben tartásával erősíteni a partneri viszonyt. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, a kettő összhangja, együttműködése által, a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése. Az intézmény nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárul a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez. A gyermekek reális megismeréséhez, értékeinek felfedezéséhez, alapszükségleteinek kielégítéséhez. A szülőket segítjük a gyermek óvodai fejlődéséről való rendszeres és korrekt tájékoztatással. Szükség szerint felhívjuk a szülők figyelmét saját jogaikra, szakszerű és kielégítő tájékoztatást adunk a szociális juttatások, az iskolaválasztás és más gondjaik megoldásának lehetőségeiről. A kapcsolattartás formái:
•
Családlátogatás: Célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elvéről, szokásairól. A gyermek érdekében szükség szerint a gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzék ezt.
•
Nyitott óvoda: A szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességeiről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is.
•
Fogadó órák: Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.
•
Szülői értekezletet: évente 3 – 4 alkalommal tartunk, ahol az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg.
•
Közös programok, ünnepek: Lehetőséget teremtenek a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére.
• Szülői szervezet működésének biztosítása.
204
Iskolák Célunk. A harmonikus partnerkapcsolat kiépítése, egymás munkájának szélesebb körű megismerése érdekében. Kapcsolattartás formái: Az óvodák részéről: • Lehetőség biztosítás a tanítók részére, a leendő iskolás gyerekek megismerésére. • Az érintett felek közötti találkozások szervezése egymás igényeinek és elvárásainak jobb megismerése érdekében. • A tanítók meghívása a szakmai nyíltnapokra. Az iskola részéről: • Óvodás csoportok és óvónők látogatásának fogadása. • A tanítók részvétele az óvodai szülői fórumokon. • A leendő elsős tanítók rendszeres látogatása a nagycsoportba. • Az óvónők meghívása az alsó tagozatos osztályok nyíltnapjaira. Pedagógiai Szakszolgálat Célja: • A harmonikus partnerkapcsolat kiépítése, egymás munkájának szélesebb körű megismerése érdekében. • A tanulási nehézségekkel küzdő, eltérő fejlődésű ütemű és magatartási zavarokkal küszködő gyermekek közös fejlesztése. • Az információ áramlás javítása Kapcsolattartás formái: Az óvodák részéről: • Lehetőség biztosítás a logopédus és fejlesztőpedagógus részére, a leendő iskolás gyerekek megismerésére, felmérésére. • A logopédus és fejlesztőpedagógus meghívása az óvodai szülői értekezletekre, a szülők tájékoztatása érdekében. • Az érintett felek közötti találkozások szervezése egymás igényeinek és elvárásainak jobb megismerése érdekében • A logopédus és fejlesztőpedagógus meghívása a szakmai nyíltnapokra. • Vállaljuk a foglalkozásokon való részvétel megszervezését. A Pedagógiai Szakszolgálat részéről: • A nevelési év elején szokásos felmérések lefolytatása, konzultáció a csoportvezető óvónőkkel. • Folyamatos tájékoztatás a fejlesztésben résztvevő gyermekek fejlődéséről. • Szakmai tanácsok az óvónők részére. • Szülői értekezleteken való részvétel, és a szülők tájékoztatása.
205
A gyermekétkeztetést szolgáló Gimnáziumi konyha: Célja: Az óvodáskorú gyermekek egészséges táplálkozásának biztosítása, a korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Az óvodák részéről: • Vállaljuk, a kiküldött edényeket tisztán és hiánytalanul juttatjuk vissza. • Tízórai, ebéd, uzsonna rendelését, lemondását legkésőbb az igénybevételt/lemondást megelőző nap 9 óráig lejelentjük az élelmezési központba. Hétvégén, ünnepek előtt két munkanappal jelezzük a változást. • A leszámlázott étkezési költség ellenértéke fizetési határidőn belül átutalással kerül kiegyenlítésre. • A kapcsolattartó személyeken keresztül tartjuk a kapcsolatot. A Konyha részéről: • Az étrend összeállításánál figyelembe veszi a gyermekek életkorát és az egészséges táplálkozás lehetőségeit /mennyiségi és minőségi paraméterek/. • A szülők tájékoztatása érdekében minden héten biztosítja az óvodák számára az étlapot. • A tízórai kiszállítását 8 órára, az ebéd és az uzsonna kiszállítását 12 órára elvégzi. • Az ebéd minőségéről és az étlap összeállításáról időnként kikéri a tagóvodák véleményét. • Havi rendszerességgel az előzetesen leegyeztetett mennyiségek alapján számlát készít. Bölcsőde Célja: A bölcsődébe járó gyermekek zökkenőmentes beilleszkedésének elősegítése az óvodai közösségekben. Kapcsolattartás formái: Az óvodák részéről: • • • • •
Rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. Kölcsönös tájékoztatás. Az óvónők megismerik a bölcsőde gondozási programját. Az óvónők megismerkednek a leendő óvodásokkal. A bölcsödéből a gondozónők meghívása az óvodai rendezvényekre (nyílt-nap, évzáró, gyermeknap).
A Bölcsőde részéről: • • • •
Rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. Kölcsönös tájékoztatás. A bölcsőde dolgozói tájékozódnak az óvodák helyi nevelési programjairól. A gondozónők figyelemmel kísérik a gyermekek óvodai beilleszkedését.
206
Fenntartó Célja: A fenntartó elvárásainak, igényeinek megismerése, intézményünk munkájának bemutatása A kölcsönös információáramlással, hatékonyabb együttműködés az intézmény működtetése érdekében. Kapcsolattartás formái: • • • • •
Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések Óvodavezető beszámolója Képviselőtestületi ülésekre való meghívás Az óvodavezető által részvétel az Oktatási és Kulturális Bizottság munkájában. Az intézmény felügyeleti főtanácsossal aktuális feladatok alkalmával
Közvetett külső partnereink Kisebbségi Önkormányzatok Cigány kisebbségi önkormányzat Célja: A cigány gyermekek „beóvodázásának”, beilleszkedésének segítése az egyéni fejlesztésük eredményessége érdekében. Kapcsolattartás formái: Az óvodák részéről: • • • • • •
Rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. Kölcsönös tájékoztatás és segítségnyújtás. Igény szerint a szülői értekezleteken való részvétel és tájékoztatás. Segítségnyújtás az óvoda rendezvényeinek sikeres lebonyolítása érdekében (szülők aktivizálása szülői értekezletekre, ismeretterjesztő előadásokra). Segítségnyújtás a cigány szülők szemléletformálásához. Közös pályázatokon való részvétel.
Az önkormányzat részéről: • • •
Igény szerint a szülői értekezleteken való részvétel és tájékoztatás. Segítségnyújtás az óvoda rendezvényeinek sikeres lebonyolítása érdekében (szülők aktivizálása szülői értekezletekre, ismeretterjesztő előadások). Közös pályázatokon való részvétel.
Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Szlovákok Szervezete Célja: A szlovák nyelv és kultúra ápolása, a hagyományok átörökítése, a néphagyományőrzés szellemiségének éltetése. A szlovák hagyományápoló program támogatása, segítése. 207
Az óvoda részéről: • • • •
Közös rendezvények, ünnepek szervezése. Rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. Tájékoztatás és segítségnyújtás. Meghívás az óvoda rendezvényeire.
Az önkormányzat részéről •
Anyagi támogatást biztosít (pályázatok útján is) a szlovák hagyományápoló program megvalósításához.
A Szlovákok Szervezete részéről •
Közös rendezvények, ünnepek szervezése. A szervezet lehetőséget biztosít, hogy az óvodások részt vehessenek rendezvényeiken, programjaikon.
Egyházak Célja: Az óvodás gyermekek erkölcsi neveléséhez való hozzájárulás. Kapcsolattartás formái: Az óvoda részéről: • •
• • •
Az óvodában lehetővé tesszük, hogy a gyermekek az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív, hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Rendszeres és folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás a hittan foglalkozások zökkenőmentes megtartása érdekében. (Az óvoda napirendjéhez rugalmasan alkalmazkodó időpont és helyiség biztosítása megfelelő felszereltséggel.). Lehetőség biztosítása az óvoda ünnepségein való részvételre (karácsony, farsang, évzáró). Az egyház felkérésére az idősek köszöntése. Közvetítés a szülők és az egyház között.
Az egyház részéről: • • •
„Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az 1993. évi LXXIX törvény 17. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.” Az óvoda rendezvényeinek segítése, azokon az alkalmakon, melyeket az óvoda más módon nem tud megoldani. Segítségnyújtás az óvoda ünnepeinek megszervezésében.
Orlai Petrics Soma Kulturális Központ 208
Célja: A folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatok kialakítása ápolása és a kultúra közvetítése a gyermek felé. Kapcsolattartás formái: Az óvodák részéről: • • • • •
Előzetes egyeztetések után az OPSKK által szervezett gyermekműsorokra elviszi az óvodásokat és beszedi a jegyek árát. Egyéb rendezvényeken való részvétel /rajzkiállítás, egyéb kiállítások/, melyek az óvodás korosztály számára megfelelőek. Közös, megbeszéléseken való részvétel. A kapcsolattartó személyen keresztül folyamatos kapcsolattartás. A gyermeknap lebonyolításában való részvétel.
Orlai Petrics Soma Kulturális Központ részéről: • • • •
•
Előzetes egyeztetések után biztosítja az óvodák számára, hogy a különböző rendezvényeiket az OPSKK-ban rendezhessék meg. Éves programterv kialakításakor kikéri a Mezőberényi Kistérségi Óvoda véleményét, javaslatait. Tájékoztatást adnak rendezvényeinkről. Óvodák által szervezett gyermekek szabadidős programjait érintő megbeszéléseken való részvétel. A kapcsolattartó személyen keresztül folyamatos kapcsolattartás.
Egészségügyi szervekkel védőnő, gyermekorvos, fogorvos, fül-orr-gégész orvos, szemészorvos, Családsegítő Szociális Szolgálat. Kapcsolattartás formái: • • • • • •
Rendszeres esetmegbeszélések a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő munkatárs között. Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek. Évente belgyógyászati orvosi vizsgálat minden csoportban. Tanköteles korú gyermekek részére iskola-alkalmassági vizsgálat. Szemészeti, hallás, fogászati vizsgálat évente. Speciális orvosi szűrés évente.
Szakmai szervezetekkel OKÉV, Megyei Pedagógiai Intézetek, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Képző Intézetek, Ipszilon Pedagógiai Szolgáltató Kft, Magyar Freinet Alapítvány. 209
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. A megye óvodáival való kapcsolataink pozitív kisugárzással lehetnek mindennapi nevelőmunkákra.
210
Sajátos feladataink Gyermekvédelem Gyermekvédelmi munkánk szervezésében irányadónak tekintjük. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról alkotott 1997 XXXI. törvényt és az önkormányzat szociális ellátásáról szóló 14/1997. IV. 21. számú MÖK rendeletét. A gyermek és ifjúságvédelemi tevékenység átfogja az óvodai – majd az iskolai évek egészét azzal a céllal, hogy biztosítsuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó, intézkedéseket tegyünk a rászorulók érdekében, őrködjünk a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett Célunk: Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Legfontosabb feladataink: • •
• • • •
•
A családok szociokultúrális helyzetének megismerése. / amely tartalmazza az óvodákba járó gyermekek szociokultúrális hátér felmérését. / Megbizonyosodni arról, hogy a családi minta, a törődés, az érzelmi kötődés mennyire szolgálja a gyermek erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, egészséges énképének kialakulását. A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges környezet és nevelési légkör biztosítása, testi épségük óvása az óvodában és a családban. Egészségi állapotuk figyelemmel kísérése – szükség esetén szakorvosi ellátás javasolása. Kötelességünk intézkedést tenni, a gyermeket veszélyeztető helyzetben. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk, és segítséget kell nyújtani a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a szociális, kulturális, hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok normák megértéséért, elfogadásáért. A gyermekvédelmi munka, a veszélyeztetettség felderítése és figyelemmel kisérése, a prevenció és a Gyermekvédelmi törvény ismerete minden óvónő kiemelt feladata, melyet a gyermekvédelmi felelősök segítenek, az intézményvezető koordinál a megfelelő intézmények és szakemberek igénybevételével.
A gyermekvédelmi felelős /tagóvodánként/ feladatai: • •
Segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Tanév elején tájékoztatják a szülőket, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
211
•
•
• •
•
• •
• • •
A pedagógusok, szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett gyerekeknél – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező meglétekor kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken és a jelzőrendszer működtetésében. A tagóvodában - a szülők által - jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, stb.) címét, illetve telefonszámát. Kapcsolattartás, tájékoztatás és információ közvetítés: o az óvoda dolgozóival, o szülőkkel, családokkal, o a segítő intézményekkel. A gyermekvédelmi naplót - tanévenként - folyamatosan vezeti. Minden tanév elején csoportonként kitölti a "veszélyeztetettség felderítő lapot". Ezen követi nyomon a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, alapellátásban levő és védelembe vett gyermekeket - elősegíti óvodába járásukat. Feltérképezi a problémás eseteket, majd tagóvodai szinten elemzi őket. Nyomon követi a tanköteles korú gyermekek mulasztásait, szükség esetén intézkedést kezdeményez. A veszélyeztetettség megelőzésének érdekében az óvoda nevelési programjának végrehajtását figyelemmel kíséri, szükség esetén intézkedést kezdeményez. Évente gyermekvédelmi beszámolót készít.
Kapcsolattartás formái: • Családlátogatás: Beíratást követően az óvónők felkeresik a gyermeket a családban, megismerkednek a szülővel és a gyermek családi környezetével, amely egyben kölcsönös ismerkedés, információ cserét jelent a gyermekről, az óvodáról, a családok számára alkalmas időpontban. • Szülőértekezlet: a szülők tájékoztatást kapnak, az óvodában folyó pedagógiai munkáról, a házirendről, az ott dolgozó felnőttekről valamint a szülők és gyermekek jogairól és kötelességeiről. • Kerek asztal megbeszélések: rendszeresen esetmegbeszéléseket tartanak a családsegítők, a védőnők, a gyámügy képviselői, a rendőrség, a fejlesztő pedagógus, pszichológus, terapeuta, orvos, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői, és az intézmények gyermekvédelmi felelősei. Általában a család tekinthető a nevelés döntő tényezőjének, a gyermekvédelmi esetekben azonban gyakran az intézményi nevelés válik fontosabbá. Az intézmény így gyermekvédelmi szűrőként működik. A pedagógus személyes tapasztalata, megfigyelésének pontossága, szakértelme, humánus beállítódása semmiféle vizsgálati módszerrel nem pótolható. " A segítő kapcsolatok területe ritkán kényeztet látványos sikerekkel. Számos esetben kudarcot vallunk. Nemcsak a szerény eredményeket, de a nem ritka csalódásokat is el kell viselnünk. Talán kárpótol az a tudat, hogy fáradozásaink nyomán valamivel kevesebb a szenvedés, több a szeretet és az öröm a Földön." Tringer László 212
Sajátos nevelési igényű gyermek nevelésére vonatkozó irányelvek Idézet óvodánk alapító okiratából: „4. A • • • •
s a j á t o s n e ve l é s i i g é n yű g ye r m e k e k ó vo d a i ne v e l é s e s o r á n e l l á t j a : testi fogyatékosok körében a mozgássérültek (gyógytestnevelő által fejleszthető), értelmi fogyatékosok körében a tanulásban és értelmileg akadályozottak, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével rendelkezők, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők ellátása.”
Célunk: -
Komplex személyiségfejlesztés a pozitív tulajdonságok kiemelésével. A fejlődésben akadályozott gyerekek megkülönböztetés nélküli részvétele az óvodai nevelésben. A jobb életminőség biztosítása. A peremhelyzetnek kialakulásának megakadályozása. Az ép gyermekekkel történő együttneveléssel sérült gyermekek fejlődési ütemének gyorsítása. A kóros viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve kezelni tudása (konfliktus leküzdésére törekvés, érzelmi kontroll kialakítása) Szociális kapcsolatok bővülésének támogatása az ép és sérült gyermekek illetve szüleik körében.
Feladatunk: -
A „különbözőség” jegyeit hordozó gyermek elfogadása. Elfogadó környezet kialakítása. A sérült gyermekek fejlesztésében résztvevő szakemberekkel való szoros együttműködés kialakítása. Az egész személyiség pozitív befolyásolása. Az óvoda nyugodt légkörének, toleráns magatartásának biztosítása. Önfegyelemre, türelemre, önállóságra szoktatás. A szocializáció érdekében a problémás gyermekek alkalmazkodó képességének erősítése, társkapcsolati zavarok korrekciója. A szülő-pedagógus konstruktív együttműködésének kialakítása. A betegségtudat kialakulásának megelőzése.
Nevelésük általános elvei: -
Eredményeket, erényeket, sikeres próbálkozásokat értékelő, a különbözőséget elfogadó környezet megteremtése szükséges, A gyermek iránti elvárás, terhelhetőség személyre szabottan, a jó területek megerősítése a kompenzációs lehetőségek fejlesztése által ajánlott. A gyógypedagógiai- orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisa, fejlesztési javaslata alapján készített egyéni fejlesztési terv szerint történik bizottsággal együttműködve a fejlesztés.
213
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének feltételei: A pedagógiai szakszolgálat intézményegységeinek: - - a nevelési tanácsadónak - - a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnak szakértői véleménye alapján belső és külső szakemberek együttműködésével és közvetlen fejlesztésével valósul meg az integrált nevelés (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus logopédiai szakszolgáltatás, ).
Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH) iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Célunk az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott óvodai fejlesztő programja szerinti fejlesztése. Részletes kidolgozása az 1-s számú mellékletben található.
Cigány gyermekek felzárkóztató nevelési programja Az 2-es számú mellékletben található, a mezőberényi óvodák cigány nevelési programja
Intézményünk speciális szolgáltatásai Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások • • •
Logopédia, speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére Speciális fejlesztés tanulási-, és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek részére Gyógytestnevelés (lábtorna, tartásjavító torna) 214
Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatások •
Hitoktatás. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti – vallási meggyőződését. A szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal a gyermekek az egyházi személy által szervezett fakultatív hitoktatásban részt vegyenek.
A program ellenőrzése, értékelése, minőségbiztosítása A program sikerkritériumát „A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem tartalmazza. / Intézményünk egészére vonatkozóan konszenzus alapján megfogalmazott sikerkritériumok./ Ezzel összevetve ellenőrizhető, mérhető, elemezhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje és az óvoda nevelési céljának megfelelő munka.
A fejlődés jellemzői /kompetenciái/ az óvodáskor végén Egészséges életmódra nevelés • • • • • • •
Önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, öltözködnek. Helyesen és önállóan használják a zsebkendőt. Egyéni szükségletüknek megfelelően, önállóan szednek ételt, öntenek folyadékot. Készségszinten használják az evőeszközöket, fokozatosan alakulnak kulturált étkezési szokásaik. Tudnak önállóan öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtogatva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek rendet tartani.
Érzelmi nevelés • • • • • • • •
Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez és óvodájukhoz, mindezt érzelmekben is kifejezik. Fokozatosan igényükké válik a helyes cselekvés és viselkedés szabályainak betartása, egymást is figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. Segítenek egymásnak, érdeklődnek egymás iránt. Szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket. Szívesen dolgoznak a közösségért. Konfliktusaikat lehetőség szerint megoldják. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőttek, gyerekek közléseit. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
Anyanyelvi nevelés • •
A gyerekek oldott, szeretetteljes, elfogadó környezetben anyanyelvüket egész nap szabadon gyakorolják. A hangok észlelése differenciálódik, beszédük egyre tisztább és érthetőbb. 215
• • • •
Kedvező mértékben gyarapszik a gyermekek szókincse, lehetőségük nyílik a választékos beszédre. Szívesen beszélnek gyermektársaikkal, felnőttekkel. Érdeklődőek, megértik mások beszédét, másokat is meghallgatnak, kialakulóban van beszédfegyelmük. Figyelmük, koncentráló készségük fejlődik, gondolkodásuk fogalmi szintre jut.
Játék • • • • • •
A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttjátszani. A játszó csoportok között jó, társas kapcsolat alakul ki egymás játékát kiegészítik, segítik, szerepjáték során képesek szerepet vállalni, megosztani, arról lemondani. Elképzeléseiknek megfelelően játékeszközöket készítenek, azokat játékukban alkalmazzák /dramatizálás, bábozás/. Képesek bonyolult építmények létrehozására. Kedvelik a szabályjátékokat, és törekszenek a normák betartására is. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok.
Mozgás • • • • • • •
Szeretik és igénylik a mozgást. A csoportszobában, az udvaron, a szabadban önállóan is megtalálják azokat a mozgáslehetőségeket, amelyek élvezetet nyújtanak számukra. Betartják a szabályokat, a balesetek elkerülése érdekében, vigyáznak önmagukra, és társaikra. Törekszenek a gyakorlatok pontos, esztétikus végrehajtására. (gimnasztika) Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebb, ügyesebb, megfelelő ritmusúvá válik. Cselekvőképességük egyre gyorsabb, mozgásuk egyre kitartóbb, erősödik akaraterejük. Megismerik saját képességeik lehetőségeit és korlátait.
Külső világ tevékeny megismerése • • • • • • • • • • • •
Meglátják, és élvezik a környezetükben rejlő szépségeket, ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Óvják, védik környezetüket, vigyáznak a rendre, szándékosan nem bántják az élőlényeket. Észreveszik a környezetben és természetben lévő egyszerű ok-okozati összefüggéseket. Aktívan részt vesznek a hagyományok ápolásában. Tudják a személyes adataikat, lakcímüket. Ismerik a környezetükben élő növény és állatvilágot. Gyakorolják az elemi közlekedési szabályok betartását. Szívesen számlálgatnak, méregetnek, ismernek egyszerű matematikai kifejezéseket. Tudnak összehasonlítani mennyiség, méretkiterjedés, forma, és szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyet kifejező névutókat. Az őket érdeklő problémákat belső késztetés hatására igyekszenek megoldani. Törekszenek a pontosságra.
216
Mese- vers- báb dramatikus játék • • • • • •
A gyermekek kérik és várják a mesét, verset. Szívesen mondogatnak rigmusokat, verseket, mondókákat. Szívesen mesélnek, báboznak és jelenítenek meg dramatikus játékkal egyszerűbb meséket. Beszédfegyelmük, szókincsük fejlődik. Fejlődik gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük. Fokozatosan kialakul a mesei kettős tudat.
Ének, zene, énekes játék • • • • • •
Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat. Próbálkoznak egyedül is énekelni. Esztétikus szép mozgásra törekednek. A zenehallgatásra szánt műveket egyre nagyobb figyelemmel hallgatják. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. (mély-magas, gyors-lassú, halk-hangos) Egyre jobban érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
Rajzolás, mintázás, kézimunka • • • • • •
Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. A felkínált eszközöket készségszinten kezelik, élményeiket a vizuális nyelv segítségével is ki tudják fejezni. A megismert technikákat változatosan, kombinálva és egyre nagyobb önállósággal alkalmazzák. Bátran használják és keverik a színeket. Az emberábrázolásban megjelennek a részletek. Tevékenyek, ötletesek a téralakításban.
Munka • • • • • • • • •
Az önmagukkal kapcsolatos minden tevékenységet önállóan végzik. Képessé válnak mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő, önálló kielégítésére. A közös munkákat önként vállalják, pontosan teljesítik. A naposi teendőket önállóan, igényesen végzik. Az egyéni megbízatásokat szívesen teljesítik. Észreveszik, ha a kicsiknek segítségre van szükségük. Megbecsülik saját és mások munkáját. Megtanulják a különböző munkák során használt eszközök helyes, balesetmentes használatát. Részt vesznek környezetük rendjének megtartásában.
Tanulás • •
Személyiségük sérülése nélkül képesek lesznek eleget tenni az iskolai követelményeknek. Kudarc nélkül az iskolában.
217
A program működését tervező, elemző és értékelő dokumentumok •
• • •
Az óvodavezető pedagógiai, működési terve (időkerete: 1 év) Ez a dokumentum hidat képez a program és az óvodapedagógusok gyermekcsoportokra elkészített terve között. A gyermekcsoport nevelési terve Tervezési és értékelési időkeret: félév A gyermekcsoport tevékenységi terve Tervezési és értékelési időkerete: negyedév (évszakonként) 1 hetes Eseményterv, szervezési munka Tervezési és értékelési időkerete: 1 hónap
Ezek a dokumentumok a csoportnaplóban találhatók, melyek tartalmazzák a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységi témaköröket, anyagokat és az eseményekkel járó szervezési munkákat. • Gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentum: Anamnézis felvétele, a gyermekek képességeinek, tulajdonságainak diagnosztikája beszoktatás végére, az egyéni fejlesztési tervek, s azok értékelése évenként történik.
A nevelőmunka ellenőrzése Az óvodapedagógus elsősorban önmagát ellenőrzi, és saját munkáját értékeli. Valamennyi problémás nevelési helyzetben törekszik az óvodapedagógus párjával együtt elemezni a történteket. A szakmai munka és a működés ellenőrzését az óvodavezető végzi a Pedagógiai-működési éves munkaterv mellékletében kidolgozott ellenőrzési terv szerint. A vezető olyan ellenőrzést végez, mely minden dolgozót érint és mozgósít az ellenőrzési folyamatban. Az ellenőrzés nyitott formájú, mely évenként hasonló folyamatszabályozott rendszerrel működik. Az ellenőrzés tárgya: • • •
A dokumentumok. A gyermekek szokás- és szabályrendszere, normák. A programban meghatározott „fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén” sikerkritériumok.
Az ellenőrzés folyamata évenkénti ciklusban •
Az intézményvezető a folyamatos információgyűjtése, valamint a nevelési év értékelései, ellenőrzési dokumentumai alapján eldönti az ellenőrzés témáját, és a munkaterv részeként elkészíti a folyó évre szóló ellenőrzési tervét.
•
Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés témáját, a törvényi hivatkozásokat, a nevelőtestület teljesítési szintjéhez tervezett sikerkritériumokat és az ellenőrzéshez használt dokumentumokat, módszereket és eszközöket.
218
•
Az intézményvezető az évnyitó értekezleten ismerteteti az elkészített ellenőrzési tervét. Az ellenőrzéshez elkészített dokumentumokat, eszközöket bemutatja és értelmezi.
•
Az óvodavezető az ellenőrzést a tervezettnek megfelelően elvégzi. Gondoskodik arról, hogy az egy csoportban dolgozó szakemberek együtt vegyenek részt az ellenőrzés teljes folyamatában. (Ha az ellenőrzés tárgya a dajkára is vonatkozik, ő is részese az ellenőrzés teljes folyamatának.)
•
Az ellenőrző személy az ellenőrzés befejezése után – egy-két napon belül – nyilvánosságra hozza vezetői feljegyzéseit, észrevételeit, és az ellenőrzöttekkel ismerteti.
•
Ha az ellenőrzött személy nem ért egyet az ellenőrzés minősítésével, az ellenőrzést megismétlik a nevelőtestület által meghatározott külső vagy belső szakemberrel.
•
Az ellenőrzés befejezését követően a teljes ellenőrzés anyagát lefűzi, s közösen megbeszélt helyen úgy tárolja, hogy az óvoda dolgozói elolvashassák.
A nevelőmunka értékelése A nevelési program értékelését a következőképpen tervezzük meg: Összegző, irányított önértékelés 4 évenként Elemezzük az óvoda adottságait! • Vezetés • Stratégia (Hosszú távú intézményi tervezés) • Emberi erőforrások • Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások • Folyamatok Elemezzük az óvoda eredményeit! • A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények • A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények • A társadalmi hatással kapcsolatos eredmények • Kulcsfontosságú eredmények Az óvoda tartalmi munkáját elemző helyzetfeltáró értékelések lehetőséget adnak az óvoda önmeghatározására. Az eredményeket és a hiányosságokat segítik összegezni. Irányt mutatnak a további fejlesztéshez.
A program egy-egy részterületének fejlesztő, innovatív értékelése évenkénti ciklusban Célunk: olyan értékelési rendszer kidolgozása, mely mozgósítja és érdekeltté teszi a nevelőtestületet a közös értékelési folyamatba történő bekapcsolódásba. Biztosítja az információk feltárását, és elindítja a javítási folyamatokat. A fejlesztő, innovatív értékelés lebonyolítását belső értékelő munkaközösség végzi. 219
Az értékelés területei • • •
A gyermekek egészséges életre nevelése. A gyermekek érzelmi, szocializációs nevelése. A program bármelyik tevékenysége, s annak, tárgyi, személyi és tartalmi feltétele.
A fejlesztő, innovatív értékelés folyamata •
A vezető az előző nevelési év teljes folyamatának megfigyelése, ellenőrzése alapján hiányosságokat tár fel. A feltárt elemzés alapján vezetői ajánlást készít, melyet a nevelőtestületnek bemutat. A vezetői ajánlás tartalmazza a hiányosságok pontos leírását, a célmeghatározást, a hibajavítást segítő sikerkritériumokat. Javaslatot tesz módszerekre, eszközökre, melyekkel a belső értékelés levezethető és az adatok feldolgozhatók.
•
A vezetői ajánlást átadja a megbízással rendelkező óvodai értékelő munkaközösségnek, akik négy szakaszból álló értékelési tervet készítenek a javaslatok alapján. Ez a terv cselekvési sort, felelősöket, résztvevőket, határidőt és az értékeléshez szükséges feltáró adatlapokat, feljegyzéseket tartalmaz.
•
A belső értékelő munkaközösség /team nevelőtestületi szinten a munkatervet bemutatja, véleményezteti és elfogadtatja. Ha a munkaterv teljesítésével probléma merül fel, akkor a nevelőtestület átdolgozásra is javasolhatja.
•
A munkaterv elfogadása után a feltáró értékelést az értékelési terv alapján a résztvevők és a felelősök elvégzik.
•
A belső értékelő munkaközösség / team a feltáró munka összefoglalását a kitöltött adatlapok szerint elvégzi, s mindezt írásban rögzíti. Az összefoglalóban csoportonként megfogalmazza a javítandó feladatokat.
•
Minden csoport külön-külön saját intézkedési tervet készít, melyet a belső értékelő munkaközösség/team hagy jóvá.
•
Az intézkedési tervben rögzítik a cselekvési lépéseket, a módszereket, eszközöket, a felelősöket, a határidőt és azt, hogy mit, mivel dokumentálnak.
• A belső értékelő team az eredményeket összeveti a rögzített sikerkritériumokkal, elkészíti az eredmények listáját, s azt mindenkinek ismerteti és írásban rögzíti.
220
A nevelőmunka minőségfejlesztése A minőségfejlesztés célja az óvodai pedagógiai tevékenység szakmai minőségének fejlesztése, és az intézmény nevelési hatékonyságának növelése. A COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Program I. „Partnerközpontú működés” modelljét kiépítettük Intézményünkben A „Partnerközpontú működés” folyamatában az alábbi tevékenységeket valósítottuk meg. -
Nyitott önértékelés SWOT analízis módszerével megállapítottuk erősségeinket, fejlesztésre váró területeinket, fenyegetéseinket, és lehetőségeinket.
-
Az érdekelt felek /partnereink azonosítása/ partneri igények megismerése Partnerlistát készítettünk intézményünk közvetlen és közvetett partnereiről.
-
Az érdekelt felek /partnereink/ igényeinek és elégedettségének, elvárásainak mérése Közvetlen partnereinket /szülők, alkalmazottak/ kérdőíves módszerrel kérdeztük meg, közvetett partnereinket pedig kerek asztal megbeszélés keretében.
-
A partneri igény és elégedettség mértékének elemzése Az elemzésekből megállapítható, hogy a szülők elégedettsége intézményünkben 4,3 és 4,9 értékek között mozogtak. Partnereink véleménye is ezt igazolta. Az alkalmazotti elégedettség mérés eredménye 3,97 és 4,69 közötti értéket mutatott. Mi kritikusabbak voltunk magunkkal szemben. Ezeket az eredményeket összevetettük a pedagógiai programmal, mellyel összhangot tapasztaltunk.
-
Célok és prioritások meghatározása Két minőségi kört alakítottunk 1. „Nyitott kapuk” a szülők és tagóvodák kapcsolatának formálására. 2. Szervezeti egységek közötti kapcsolat erősítésére.
-
Intézkedési tervek készítése, és végrehajtása A minőségi körök által megfogalmazott célok elérése érdekében intézkedési terv készült. Ezeket megvalósítottuk, értékeltük, majd korrekciós tervet készítettünk. A partnerközpontú működés folyamatában éltünk a visszacsatolás eszközével, hogy minden partnerünk megfelelő időben és módon tájékoztatást kapjanak az elvégzett feladatokról.
-
Irányított önértékelés Az irányított önértékelés objektív eredményeket adott az intézmény jelenlegi állapotáról, az összegzés és elemzés során egyértelmű bizonyítást nyert melyek az erősségeink és a fejlesztésre váró területeink. Számadatokkal igazolni tudjuk, hogy az eddigi munkánk során erősségeinknek vélt területeink valóban az erősségeink közé tartozik. A fejlesztésre váró területeink konkrétabbá váltak.
A nevelési programunk felülvizsgálatával párhuzamosan elkészítettük intézményünk minőségirányítási programját. Melybe felhasználtuk eddigi dokumentumainkat és tapasztalatainkat. 221
Az óvodában folyó nevelőmunka mérése Az ellenőrzési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerben mérőeszközként a megfigyelési technikákat alkalmazzuk. Ezek lehetnek kódolás nélküli és kódolásos technikák: naplóvezetés, feljegyzés, teljes jegyzőkönyv-készítés, szelektív jegyzőkönyv-készítés, becslési skálák, jelrendszerek és kategóriarendszerek. •
A felnőttek körében mérési eszközünk a vizsgálati módszerek csoportjába tartozó kérdőívek és az interjúk.
•
A gyermekek igényeinek megismeréséhez a Hováth – Dubecz féle nyitott mesét, és képeket alkalmazzuk.
•
A gyermekek ismeretének, képességének, szokásainak megfigyeléséhez felmérő lapokat alkalmazunk.
•
A minőségfejlesztési munkához felhasználjuk azokat a minőségfejlesztési módszereket, eszközöket, amelyekkel információt gyűjthetünk, praktikusan tervezhetünk, elfogulatlanul elemezhetünk, és ok-okozati feltárásokat végezhetünk.
222
Felhasznált irodalom 1. Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek 2. Angela Wilkes: Első természetbúvár könyvem 3. Atkinson: Pszichológia 4. Anyanyelvi, kommunikációs képességfejlesztés 5. Az óvodai nevelés és tanulás tervezése a csoportnaplóban 6. Az óvodai nevelés országos alapprogramja 7. Az óvodai nevelés programja OPI, Budapest 1989. 8. Balogh- Becsei- Dancsóné- Vargáné: Anyanyelvi kommunikációs fejlesztés. 9. Bakonyiné Vincze Ágnes – Nagyné Karza Ilona: Mozgás – öröm a szabadban 10. Bakázsné Szűcs Judit: Miből lett a cserebogár, Az ember, aki óvodás. 11. Berhidai Magdolna – F. Nagy Tibor – Kiss Anna: Máktündérek, csutkanépek 12. Bernáth – Révész: A pszichológia alapjai 13. Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek 14. Bújj, bújj zöld ág… népi gyermekjátékok 15. Dankó Ervinné: Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában, az óvodai irodalmi nevelés kérdésai korunkban 16. Deli Andrásné – Nagy Jenőné: Útmutató a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Óvodák Helyi Nevelésp Programjának elkészítéséhez 17. Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete I. – II. 18. Dömötör Tekla: Magyar népszokások 19. Dr. Bondár Zsuzsanna: Testnevelési Foglalkozások alapvető mozgásanyaga 20. Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája 21. Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában 22. Dr. Juharosné Molnár Piroska: Pedagógiai bábjáték 23. Dr. Tótszöllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában, Mozgásfejlesztés szababdban 24. Dr. W. Mikó Magdolna: Az óvodai nevelés országos alapprogramjának értelmezése 25. Elliot Aronson: Társas lény 26. Fábián Katalin: Helyi program az óvodavezetés oldaláról tekintve 27. Fabóné- Faggyasné: Zöld napok az óvodában 28. Falvay Károly: Ritmikus mozgás – énekes játék 29. Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája 30. Forrai Katalin: Ének az óvodában 31. Gaál Sándorné – Gyarmati Zoltánné: Programterv az óvodai testneveléshez 32. Gaál Sándorné – Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában 33. Gyopáros Zsuzsa: Néphagyományaink óvodásoknak 34. „Hétköznapi varázslatok” óvodai nevelés Freinet elemekkel 35. Kiss Tihamér: A gyermekkor lélektana. 36. Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában 37. Lázár Katalin: Népi játékok 38. Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás - népszokások 39. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan 40. Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés, Óvodai programkészítés, de hogyan? Csak tiszta forrásból. Óvodatükör 41. Pappné Farnadi Tamara: „Tücsök koma hegedül…” /zenei naptár óvodásoknak/ 42. Patócs Béláné: Mozgásműveltség Fejlesztő Óvodai Nevelési Program 223
43. Pereszlényi Éva – Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Játék, mozgás, kommunikáció 44. Porkolábné Dr. Balogh Katalin – Dr. Páli Judit – Pintér Éva – Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program 45. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 46. Thomas Gordon: PET 47. Vargáné Biharvári Gabriella: Játékos természetvédelem 48. Vésztői Négyszínvirág helyi nevelési program 49. Villányi Györgyné: Az óvodai nevelés tartalmi munkájának jellemzői változó világunkban 50. Zilahi Józsefné: Mese az óvodában, Óvodai nevelés játékkal, mesével 51. A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve MKM Bp. 1997. 52. Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból. JNSZM Ped. Intézet 1997. 53. Kondacs Mihályné Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában. Bp. Calibra kiadó 1993. 54. Óvodapedagógia. Szerkesztette: Dr. Kovács György, Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. 55. Michael Cole – Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan, Osiris tankönyvek Budapest, 2003. 56. A bölcsődei nevelés – gondozás országos alapprogramja
224
Érvényességi nyilatkozat A helyi nevelési program érvényességi ideje •
A nevelőtestületi határozat alapján érvényes, a fenntartói jóváhagyástól visszavonásig
A felülvizsgálat ideje: 2015. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: • • • •
hálózatbővítés, leépítés szervezeti átalakítás ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.
Előírás a programmódosítás előterjesztésére: • •
írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten
A nyilvánosságra hozatal módja: •
• •
•
Az intézmény helyi nevelési programjának egy-egy példánya, a tagóvodákban és a központban megtekinthetők. A város honlapján is megtalálható, elérhetőségéről a szülőket tájékoztatjuk. A szülők az óvodavezetőtől, tagóvoda vezetőktől, kérhetnek szóbeli tájékoztatást előzetes megállapodás alapján A dokumentum elhelyezéséről, a tájékoztatás idejéről a szülők az óvoda hirdetőtábláján kifüggesztett értesítés alapján szereznek tudomást.
2011. 06-28. Gubis Andrásné óvodavezető
225
Záró rendelkezések A módosított helyi nevelési program a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba és válik érvényessé, az előző hatályát veszti. Amennyiben a benyújtott helyi nevelési programra válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja.
Jelen helyi-nevelési programot Összevont Óvodák Mezőberény, Luther u. 9. nevelőtestülete 2011-06-28 napján megtartott, határozatképes értekezletén jkv. száma: 6/2011. (VI.28) az alábbiak szerint fogadta el: Jelen volt: Igen szavazat: Nem szavazat: Tartózkodott:
35 fő 35 fő - fő - fő
.................................................... intézményvezető
Jelen helyi-nevelési programot Összevont Óvodák Mezőberény, Luther u. 9. közalkalmazotti tanácsa 2011 év június hó 28 napján megtartott, határozatképes értekezletén jkv száma: 7/2011.(VI. 28) élt egyetértési és véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:
............................................................ közalkalmazotti tanács
226
Jelen helyi-nevelési programot az Összevont Óvodák Mezőberény, Luther u. 9. szülői szervezete 2011 év június hó 28 napján megtartott, határozatképes értekezletén jkv száma: 8/2011.( VI. 28 ) élt véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:
....................................................... szülői szervezet
Jelen helyi-nevelési programot a Szlovák Önkormányzat Mezőberény 2011 év …….hó …. napján megtartott, határozatképes értekezletén (jkv száma:……) élt véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:
............................................................ szlovák önkormányzat Jelen helyi-nevelési programot a Cigány Önkormányzat Mezőberény 2011 év …… hó …. napján megtartott, határozatképes értekezletén (jkv száma:……) élt egyetértési és véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:
............................................................... cigány önkormányzat A Mezőberényi Kistérségi Óvoda, Mezőberény, Kálvin u. 2-4. módosított helyi-nevelési programját Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete, mint fenntartónak 2011-08-12 napján jóváhagyásra terjesztette fel. A Mezőberényi Kistérségi Óvoda, Mezőberény, Kálvin u. 2-4. módosított helyi-nevelési programját Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete, mint fenntartó 2011 év augusztus hó 29 napján ..................................... számú határozatával jóváhagyta/elfogadta.
..................................................... aláírás
227
1.-es számú melléklet
Helyi Óvodai Integrációs Program A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai: •
•
a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. § (9) bekezdésnek megfelelve, mely szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabály meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik. Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR), mely nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.
A Helyi Óvodai Integrációs Program céljai: • Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek beóvodázásra kerüljön. • Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. • Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban, integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat • Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolával, Kisebbségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg. A Helyi Óvodai Integrációs Program hatóköre: Az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes köre, kiknek mindenkori létszáma az óvoda „Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek” nyilvántartásában kerül kimutatásra. A kimutatás fellelhetősége: intézményvezető irodában. A Helyi Óvodai Integrációs Program jellemzői: • gyermekközpontú és családorientált szemlélet, • olyan interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymás kiegészítőnek tartja. A Helyi Óvodai Integrációs Program működtetésének szabályozása Elvárható eredmény: A Helyi Óvodai Program megalkotását és legitimálását követően a fenntarthatóság megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít:
228
A fenntarthatóságot biztosító tevékenység megnevezése
Felelős
IPR team ( menedzsment) megbízása
Intézményvezető
A Helyi Óvodai Integrációs Program cél, feladat és tevékenységrendszerének felülvizsgálata az előző nevelés év önértékelése és az esetlegesen megváltozott jogszabályok alapján A intézmény Óvodai Integrációs Program működtetésének nevelési évre szóló munkatervének elkészítése, megvitatása, elfogadása.
Határidő Minden nevelési év 09.05-ig Miden nevelési év 09.10-ig
Óvodai IPR team Minden nevelési év 09.15-ig
Keletkezett dokumentum IPR Menedzsment Megbízási Szerződése Óvodai IPR Önértékelés(-ek), Jegyzőkönyvek, Feljegyzések, Módosító javaslatok, Határozat(-ok) Helyzetelemzésre épülő, a Helyi Óvodai Integrációs Programra épülő nevelési évre szóló éves munkaterv
A célok elérése érdekében a Helyi Óvodai Nevelési Programunk cél, feladat és tevékenység rendszerébe integráltan beépülve
FELADATAINK 1. Szervezési Feladatok 1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése
Felelős
Határidő
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása A HHH Gyermekek beiratása Kapcsolatfelvétel a védőnővel Kapcsolatfelvétel a fenntartó önkormányzat népesség nyilvántartó rendszerével A védőnő, a Családsegítő Szolgálat és a helyi Cigány Önkormányzat bevonása a „felderítő-meggyőző” munkába Az óvodai előjegyzést követően, azon HHH gyermekek meglátogatása, akik nem jelentkeztek óvodai felvételre
Mindenkori nevelési év Április 30. Mindenkori nevelési év május 01-31. hó
Együttműködési Megállapodás kimutatás
Óvodavezető Együttműködési Megállapodás
IPR team Mindenkori nevelési év 05.15-06.30.
Beszámoló
229
Az óvoda körzetében a HHH gyermekek minden nevelési évben beóvodázása 98%-os
1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése
Felelős
Határidő
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
Minden nevelési év: 07.01-08.31.
Felvételi és Mulasztási naplók, Kimutatás a HHH gyermekekről
Minden nevelési évben megfelelő a HHH gyermekek arányos elosztása a gyermekcsoportokban
Folyamatos
Helyi Óvodai Nevelési Program, IMIP, Partneri elégedettség Felmérések dokumentációja, Csoportos és intézményi értékelések HHH gyermekek csoportos és intézményi nyilvántartása
1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás Csoportalakítás az integrált óvodai nevelésnek megfelelve
Óvodavezető Tagintézmény vezető(-k)
1.3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása Érzelem gazdag, családias óvodai légkör kialakítása Nyitott óvodai működés fenntartása: a szülői házzal való nyitott kapcsolat
A HHH gyermekek körében a Hiányzási Nyilvántartás vezetése, folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges intézkedések megtétele Jelző rendszer működtetése a széles körű intézményi együttműködés keretében: orvos, védőnő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Teljes dolgozói kör
Folyamatos
Csoportok óvodaPedagógusai, IPR team
Folyamatos, Havi zárás: minden hó 05ig
IPR team
Folyamatos
230
Együttműködési Megállapodások
A HHH gyermekek rendszeresen járnak óvodába, igazolatlan hiányzás minimalizálva
3. Pedagógiai munka kiemelt területei
Pedagógiai munka kiemelt területei Tevékenység megnevezése
Felelős
Határidő
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés A gyermek egyéni fejlődését nyomon követő Személyiséglap rendszer „anamnézis” fejezetének elkészítése az óvodába lépő HHH gyermekek teljes körében
Csoportok óvodapedagógusai
Mindenkori nevelési év: 10.31.
Személyiséglap rendszer – HOPban, IMIP-ben szabályozott
Az egyénre szabott fejlesztés, differenciált személyiségfejlesztés valamennyi HHH gyermek körében biztosított
Csoportok óvodapedagógusai
A nevelési év során folyamatos
Helyi Óvodai Nevelési Program Intézményi éves Munkaterv Csoportnaplók Projekt tervei DIFER mérés dokumentációja A Gyermekek Személyiséglap rendszere Együttműködési Megállapodás
A HHH gyermekek szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődése folyamatos. Az iskolába lépéskor a DIFER mérés eredménye e területen valamennyi HHH gyermek körében eléri a „Befejező szint” , legalább 65%- „”
Mindenkori nevelési év 11. 30.
Beszoktatási terv Óvodai IPR éves Munkaterv
Mindenkori nevelési év 11.30.
Szociometriai felmérés dokumentációja
A HHH gyermekek sikeresen beilleszkednek az óvodai életbe, szeretnek óvodába járni, bizalommal fordulnak a velük foglalkozó felnőttekhez, szívesen és örömmel vesznek részt a közös játékokban, tanulásban, programokban és a közösségért végzett munkában.
3.2. Kommunikációs nevelés Helyi Óvodai Nevelési Programunk tevékenységrendszerének megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a mintaadó óvodai környezet, a HHH gyermekek élményhez juttatása folyamatosan, a tárgyi és humán erőforrás fejlesztés
3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció
Az új HHH gyermekek személyre szabott beszoktatása az óvodai életbe
A csoportok szociometriai felmérése
Azon csoportok óvodaPedagógusai, akiknek új HHH gyermekeik vannak Valamennyi óvodaPedagógus
231
Pedagógiai munka kiemelt területei Tevékenység megnevezése
Felelős
Határidő
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
3.4. Egészséges életmódra nevelés
Helyi Óvodai Nevelési Programunk tevékenységrendszerének megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a helyes egészségtudatuk és a táplálkozási szokásaik kialakítása Sikeres pályázatok útján a sokoldalú mozgás igény kielégítése: úszás, , lovaglás, stb.
IPR team
Folyamatos
A HHH gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges óvodai tárgyi és személyi feltételrendszer biztosítása
232
Helyi Óvodai Nevelési Program Éves Munkaterv Csoportok projekttervei Heti tervek A Gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni Fejlesztései terv Együttműködési Megállapodás
A HHH gyermekek teljes körében kialakul az életkorának megfelelő egészségtudatos szokásrendszer
3. Pedagógiai munka kiemelt területei Tevékenység megnevezése
Felelős
Határidő
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése A Helyi Óvodai Nevelési Programunknak megfelelően a multikulturális tartalmak beépülése a csoportok mindennapi életébe A Sajátos Nevelési Igényű gyermekekkel való közös óvodai élet Az Idősek otthonával való kapcsolat fenntartásával az idősek megbecsülésére való nevelés Lokálpatriotizmusra nevelés: részvétel a város rendezvényein, ünnepségein, építészeti értékeink megismerése, megőrzésére nevelés A munkára nevelés során a környezet megóvására, védelmére való nevelés
Csoportok óvodapedagógusai
Folyamatos
Helyi Óvodai Nevelési Program Éves Munkaterv Csoportok projekttervei Heti tervek A Gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni Fejlesztései terv Együttműködési Megállapodás
Az óvodás gyermekek körében az iskoláskor eléréséig kialakul egymás előítélet mentes elfogadása.
Az óvodás gyermekek körében az iskoláskor eléréséig szokásrendszerükbe beépül a tudatos környezetvédelem
3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek Az Óvodai Helyi Nevelési Programunknak megfelelően a gyermekek individualizálva szocializációjának megvalósítása projekt módszerrel, a kooperatív technikák alkalmazásával
Helyi Óvodai Nevelési Program ÓvodaPedagógusok
Éves Munkaterv Csoportok projekttervei Heti tervek
Dyslexia prevenció Drámapedagógia módszerek beépülnek a csoportok mindennapi életébe A HHH gyermekek egyéni fejlesztési naplójában meghatározott feladatok végrehajtása fejlesztőpedagógiai módszerek alkalmazásával
Megfelelő kompetenciával rendelkező óvodapedagógus (-ok)
Folyamatos A Gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni Fejlesztései terv
Együttműködési Megállapodás
233
Az óvoda képes a különböző háttérrel és különböző eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekeke fogadására, együttnevelésére, egyéni, differenciált fejlesztésére.
4. Gyermekvédelemmel, kapcsolatos munka
az
egészségügyi
ellátással,
szociális
segítségnyújtással
Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Tartalma
Formája
Gyakorisága
Felelős
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
Gyermekek testi fejlődésének Mérőlapja
A HHH gyermekek teljes körében az esetleges egészségügyi problémák megállapításra kerülnek, szükség esetén további ellátásuk megvalósul
4.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok A gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia – vizsgálatának kezdeményezése, megszervezése
Gyermekek testi fejlődésének mérése: súly, magasság Védőnő: egészségügyi szűrővizsgálatai
év elején év végén
csoportok óvodaPedagógusai
Együttműködési Megállapodás Együttműködési
Óvoda vezető
Megállapodásnak Szakorvosi szűrővizsgálatok
Megfelelően
4.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás Egészségügyi tartalmú programok a szülők számára A szülők eseti problémáiban segítségnyújtás
szülői tájékoztató
IPR team Pályázat függő
Védőnői munkanapló Együttműködési Megállapodás
A HHH szülők körében végzett felvilágosító, tanácsadó munka hatására a gyermekek otthoni egészséges életmódja javul
HH gyermekek térítési díj kedvezmény kimutatása, Jegyzői határozatok
Egyetlen gyermek se marad ki az óvodából a szülők szegénysége miatt
Védőnői fogadóóra
4.3. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés
A HHH gyermekek óvodai ingyenességének biztosítása
Szülők felvilágosítása a szociális támogatás lehetőségeiről Szociális osztállyal való közvetlen kapcsolat felvétel a szülő érdekében
Nevelési év elején: 09. 30-ig, utána folyamatos
234
Gyermekvédelmi felelős
5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal
Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Tartalma
Formája
Gyakorisága
Felelős
Dokumentálás módja
Eredményessé gi mutató
5.1. Gyermekjóléti, Családsegítő szolgálat Pályázati sikerességtől független:
Helyi Óvodai Nevelési Programunk megvalósításában való aktív részvétel: Családok szociális, mentális támogatása, segítése
folyamatos információ és segítségnyújtás a szülők számára a szociális támogatás lehetőségeiről, családi felkérésre a családok és a szakszolgáltató intézmény közötti közvetítés Jelzőrendszer folyamatos működtetése Közös pályázati munka
A szülők erőforrásainak feltárása
Együttműködés i Megállapodás
Szociális ellátó rendszerrel való közvetlen kapcsolattartás
Helyi Óvodai Nevelési Program ÓvodaFolyamatos
Éves Munkaterv
vezető és IPR team
Csoportok projekttervei Heti tervek
A Gyermekjóléti szolgáltatások által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkennek.
A Gyermekek Személyiséglap rendszere – Egyéni Fejlesztései terv
Folyamatos
5.2. Cigány kisebbségi önkormányzat A gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés A gyermekek hiányzás csökkentésében való együttműködés
Konzultációk Közös családlátogatások
Az óvodai előjegyzés időszakában
Együttműködés i Megállapodás Feljegyzések
Folyamatos Beiskolázás előtti időszakban
235
Óvodavezető és IPR team
Az óvoda egész körzetébe járó HHH óvodáskorú gyermekek teljes köre rendszeresen jár óvodába,
Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Tartalma
Formája
Gyakorisága
A szülői programokkal kapcsolatos együttműködés
Rendezvények együttes lebonyolítása
Éves Munkatervnek megfelelően
Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében
Közös pályázat írása, eredményesség esetén: megvalósítás
Pályáztatás időszakában
Felelős
Dokumentálás módja Éves Munkaterv, Fotók, Programok terve, értékelése Pályázati dokumentáció
Eredményessé gi mutató egyéni differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlősé gük biztosított
6.Óvoda - iskola átmenet támogatása
Óvoda - iskola átmenet támogatása Tartalma
Formája
Gyakorisága
Felelős
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka
Helyi A Helyi Óvodai Nevelési Program eredményes megvalósítása
A mindennapi óvodai élet tevékenységei
Folyamatos
Valamennyi óvodapedagógus
Óvodai Nevelési Program, Éves Munkaterv, Csoportnapló, Gyermekek személyiséglap rendszere, Együttműködési Megállapodáso k
A tanulási képességek megalapozásával, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzésével, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentrá ció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakításával a kudarcmentes iskolakezdés biztosítása
6. 2. Iskolai beíratás támogatása A HHH gyermekek
Játékos fejlesztő foglalkozások
Együttműködési megállapodásnak
236
A HHH gyermekek
Óvoda - iskola átmenet támogatása Tartalma kudarcmentes iskolakezdése érdekében a gyermekek ismerjék meg leendő elsős tanítóikat
Formája
Gyakorisága
Ismerkedés az iskolával: gyermekek együttes részvételével
megfelelően
Tájékoztató megbeszélések
Beiskolázást megelőző időszakban egy alkalom
Felelős IPR team
Dokumentálás módja Helyi Óvodai Nevelési Program, Éves Munkaterv, Csoportnapló, Óvoda – Iskola Együttműködési Megállapodása
Eredményességi mutató kudarcmentesen illeszkednek az iskolai életbe. A HHH gyermekek többsége integrált iskolai környezetben kezdi meg általános iskolai tanulmányait.
6. 3. Az iskolával: közös óvoda-iskola átmenetet segítő programok kidolgozása
A HHH gyermekek óvoda-iskola átmenetének zökkenőmentes biztosítása
DIFER mérés –8 éves korig hospitálások
Közös Programok
Évi rendszerességgel : 11.30-ig és 05.31-ig Évi: min. 2 alkalom
IPR team
Éves Munkaterv szerint
Helyi Óvodai Nevelési Program, Éves Munkaterv, Csoportnapló, Óvoda – Iskola Együttműködési Megállapodása
Az egyéni differenciált fejlesztés eredményeként a HHH gyermekek általános iskolai eredményessége biztosítottá válik
6. 4. A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében A HHH gyermekek sikeres iskolakezdésének biztosítása, kontrolálása
Személyes beszélgetés az elsős tanítókkal
megbeszélés jegyzőkönyve
A nevelési év első felében: 12.31-ig IPR team
237
A HHH gyermekek körében sikeresen valósul meg az iskolai életbe való beilleszkedés: 2. A gyermekek többsége integrált iskolai környezetben tanul
7. A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés
A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés Tartalma Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel
Formája
Gyakorisága
Felelős
Családlátogatás,
Nevelési év elején egyszer igény szerint
Csoportok óvodaPedagógusai
Egyéni beszélgetések Szülői értekezlet,
A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése A gyerekek alkotásainak megmutatása, Gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése A családok szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása Szülői közösségek kialakítása
Közös rendezvények szervezése
Dokumentálás módja Csoportnaplók bejegyzései, Gyermek anamnézise, Jegyzőkönyv
Nevelési év elején egyszer Beszoktatási tervnek való megfelelés
Helyi Óvodai Nevelési Program
félévente
Szervezeti és Működési Szabályzat
Folyamatos Egyéni beszélgetések Egyéni beszélgetések
Csoportos és intézményi SZM megválasztása, működtetése Családi napok az óvodában
Intézményi éves Munkaterv
Igény szerint Nevelési év elején, majd folyamatosan
Csoportok óvodaPedagógusai Az IPR team irányításával
Csoportnaplók bejegyzései, Gyermek személyiséglap rendszere Képek, videó felvételek,
szükség esetén
Program tervek Csoportok és intézményi értékelések
Éves Munkaterv szerint
238
Eredményességi mutató
A Helyi Óvodai Nevelési Programunk nyitott óvodaképének megfelelve a családok bevonásának hatékony megvalósításával a Partnerközpontú működés megvalósul, az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel
2. számú melléklet
MEZŐBERÉNYI ÓVODÁK CIGÁNY NEVELÉSI PROGRAMJA
Bevezetés Mezőberény városban három nemzetiség él, szlovák, német, magyar. Mára már jelentős a cigány származású lakosok száma is. Az 1994-es választásokon a szlovákok és a németek mellett a cigányok is választottak kisebbségi önkormányzatot. Mezőberényi sajátosság, hogy a cigányok által lakott terület a város két szélén van. (Az egyik rész neve „Párizs”, „London”, a másik, amely a 70-es években az akkori Tanács által építtetett telep, pedig „Új Delhi” néven ismert.) Az elmúlt évek tapasztalata szerint a városunkban élő cigány családok egy része “integrálódott”, többen vettek, építettek lakást, házat a város más területein, költöztek el az ún. “cigánytelepről”. Ennek okaként is megváltozott az óvodáink összetétele. Ma elmondhatjuk, hogy az intézményünk 6 tagóvodája közül 4-ben kiemelten foglalkoznak cigány, ill. hátrányos helyzetű gyermekekkel, mivel számuk növekedett. Az állami támogatásnak (ingyenes napközi ellátás) köszönhetően az elmúlt évtől a napközis gyermekek száma igen megnőtt. Hosszú évek óta szeretettel, türelemmel és kitartással végzett pedagógiai munkánk eredménye, hogy elmondhatjuk általában jó kapcsolatot alakítottunk ki a roma lakossággal, családokkal. A szülők igénylik gyermekeik óvodai elhelyezését, egész napos ellátását. Úgy gondoljuk, az is nagy eredmény, hogy a cigány gyermekek szinte 100 %-ban beóvodázásra kerülnek 3 éves korukban városunkban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a differenciált fejlesztés, felzárkóztatás az iskolára való előkészítés érdekében a hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves kortól az óvodában legyenek. A három éves óvodai “előkészítést” semmi sem pótolhatja. Mi is úgy gondoljuk, és óvodapedagógusaink meggyőződéssel vallják, hogy a cigány gyermekeket együtt kell nevelni a környék más gyermekeivel. A vegyes összetételű óvoda igen alkalmas a különbözőség megismerésére. A cigányság különbözősége nemcsak külsőségekben nyilvánul meg. Más a családok szerkezete, az értékrendjük, az igényük. Más az idegrendszerük, nagyobb a mozgásigényük, kevésbé tudják elviselni a szigorú kötöttségeket, a parancsszóra, utasításra történő feladat megoldásokat. Mindezek felismerés, és óvodapedagógusaink felkészültsége, igénye, nyitottsága tette lehetővé, hogy tagóvodánként más-más hangsúlyt kapva ugyan, de a nevelési programban kiemelt szerepe van a differenciált egyéni fejlesztésnek, a mozgásnak, az élmény és tapasztalatszerzésnek, a gyermekközpontúságnak.
239
A CIGÁNY GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE A családból az óvodába átmenet segítése A cigány gyermekek többsége nagycsaládban él, egyes családok viszont igen elszigetelt, zárkózott életmódot folytatnak. Ez utóbbi következménye, hogy gyakran küzdenek szocializációs problémákkal a cigánygyerekek. Nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni a közösségi élet szabályaihoz. Itt a szülőkkel együttműködve kell megoldani ezt a kezdeti problémát. Szerencsére a szülők nagy része felismeri, hogy az óvodában sokkal kedvezőbb, barátságosabb légkörben és feltételek mellett nevelkedhetnek a gyermekek, így szívesen adják, egész napos óvodába őket. A szép környezet, a gazdag játéktár, s a rendszeres étkezés biztonságérzetüket fokozza, s a felismerés, hogy az óvodában jól érezhetik magukat, kedvezően befolyásolja beilleszkedésüket. Elsőként megismertetjük őket csoporttársaikkal, az óvoda felnőtt közösségével, s arra törekszünk, hogy elfogadják, befogadják őket az óvodai közösségbe. Fokozatosan ismertetjük meg a különböző eszközök használatát. Igyekszünk bizalmat kelteni a számukra új, idegen eszközök, tárgyak iránt. Gondot okozhat a családtól eltérő óvodai, kötöttebb napirend. Sok beszélgetéssel, meggyőzéssel, motiváló eszközökkel, a napirendi pontok színes és változatos előrevetítésével, s előzetes érdeklődés felkeltéssel próbáljuk ezt megoldani. A beilleszkedés időszakában lehetőséget teremtünk, hogy a szülők is segítsenek abban, hogy gyermekeik minél hamarabb feloldódjanak, és felszabadultan játszanak, s vegyenek részt a különféle tevékenységekben az óvodában. Ezáltal a szülők is betekintést nyerhetnek az óvodai életbe, s ez pozitívan befolyásolhatja a családi nevelést is; illetve megteremti az együttműködés (család-óvoda) lehetőségét is. Meg kell említeni az óvodai étkezési szokások különbözőségét, eltérését is. Itt is fontos a bemutatás, az elbeszélgetés, a helyes étkezési kultúra bevezetése, megismertetése. A gyermeki személyiség és képességfejlesztés lehetőségei az óvodában A cigány gyermekek heterogén csoportokban nevelkednek, melynek előnyei, hogy kicserélhetik egymás között tapasztalataikat, ötleteiket, új ismeretekhez is juthatnak, erősödnek pozitív szokásaik, s mindezek fejlődésük előmenetelét pozitívan befolyásolják. A cigány gyermekek beszédállapota, korukhoz mérten fejletlen, elmaradott. A heterogén csoportszervezés előnye az is, hogy a gazdag szókinccsel és élményanyaggal, valamint jó kommunikatív készséggel rendelkező társak példaként hatnak, előremutatást nyújtanak a fejlődésben. A családokban felmerülő problémákon, nehézségeken a családsegítő központ munkatársai is segítenek. Igénybe vehetik továbbá a Nevelési Tanácsadó szakembereinek – logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus – segítő, fejlesztő munkáját.
240
Az óvodapedagógusok az egész év folyamán igyekszenek megoldani a felmerülő problémákat, valamint egyéni differenciált fejlesztéssel kompenzáló és preventív pedagógiai munkát folytatnak. Az óvodai játék, munka, tanulás megszervezése A játék, munka és egyéb tevékenység megszervezésénél kiemelt jelentősége van – ezért nagy figyelmet fordítunk az egyéni és csoportos élmény és tapasztalatszerzésre. Az ingerszegény családból érkező cigány gyermekek sok mindent nem tudnak megtapasztalni otthon, így nem, vagy csak később alakulnak ki bizonyos képességeik. A családok anyagi helyzetük miatt nem tudják megtenni, hogy gyermekiket elvigyék kirándulni, nyaralni, alkalmanként esetleg színházba, illetve, hogy számukra életkoruknak megfelelő értelemfejlesztő játékokat vásároljanak. A játék során adódó lehetőségeket használjuk ki, hogy megtanuljanak bizonyos szokásokat, szabályokat. Egy közösséghez való tartozás, az abban való lét feltételei bizonyos normák betartását, betartatását, mely mindenki számára kötelező. Óvodába lépéskor ismerkedjenek meg a különböző játékeszközökkel, azok helyével a csoportszobában, szabályok betartásával. Itt minden közös. Tudják megosztani és átadni egymásnak a játékeszközöket. Tanuljanak meg azokra vigyázni. Közös játék során ismerjék meg és fogadják el egymást. Itt is fontos, hogy a velük foglalkozó óvodapedagógus, dajka és az egész óvodai kollektíva milyen mintát közvetít, mutat. Ez a légkör legyen szeretetteljes és elfogadó mind a cigány gyermekek, mind a szüleik felé. Szülőértekezleteken és egyéni beszélgetések során felhívjuk a szülők figyelmét, illetve javaslatot teszünk, hogy ha módjukban van ilyen játékkal lepjék meg gyermekeiket. A különböző játéktevékenységek – szabály, szerepjáték – jó megfigyelési lehetőséget biztosítanak. Ezeket felhasználva tervezzük meg a gyermekek differenciált egyéni fejlesztését. A munka jellegű feladatok, tevékenységek megszervezése során is fontos a minta, a példa, a fokozatosság. Fokozatosan ismerkedjenek meg a különböző munka jellegű feladatokkal, s ezek köre életkoruknak megfelelően egyre bővüljön – önkiszolgálás, öltözködés, naposi teendők, tisztálkodás, önként vállalt feladatok -. Mindenre legyen elegendő idő, hogy ezt kellően begyakorolhassák, s ezáltal igényeket alakítsunk ki bennük – tiszta, rendes ruházat, fogmosás, esztétikusan megterített asztalt, rend és tisztaság a környezetükben. Éljék át lehetőleg minél többször az önként vállalt munka kötelezettségét és felelősségét. Vállaljanak feladatot – életkoruknak megfelelően egyre többet – csoportszoba egyes területének rendberakása, mosdó felelős, csoportszoba takarítása, udvartakarítás stb. Éljék át a másokért, a közösségért végzett munka örömét. Őszi, tavaszi időben a cigány családokat is megkérjük, hogy segítsenek be az udvar takarításába, fák, növények gondozásában. A szülőket kérjük, hogy otthon is legyen munkájuk, feladatuk a gyerekeknek, amit esetleg rendszeresen nekik kell elvégezni. Anyanyelvi nevelés; mese-vers-báb A mezőberényi cigány lakosság nem beszéli a cigány nyelvet, nagy többségére az alacsony általános műveltség jellemző. Ennek következtében a gyermekek ingerszegény környezetből érkeznek az óvodába. Jellemző rájuk: • ismereteik és tapasztalataik hiányosak, • beszédhibásak, • a verbális kifejező képességük fejletlen, 241
szegényes a szókincsük, gátlásosak, visszahúzódóak, kapcsolatteremtésben akadályozottak. Az óvodának fel kell vállalnia azt a feladatot, hogy a hiányosságokat pótolja, ill. a 3-6-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését elősegítse, a gyermekirodalom sajátos eszközeivel. (Vers, mese, verse mese, gyermekekről és állatokról szóló elbeszélések, bábjáték, film.)
• • •
Az óvónő feladata a gyermek irodalmi érdeklődésének felkeltése, kibontakoztatása, fejlesztése. Az irodalom szeretetének megalapozása. Fejlessze a gyermek beszédét, kifejezőkészségét, helyes és szép kiejtését, helyes hangsúlyozását és beszédritmusát. Bővítse szókincsét. Szélesítse a gyermek látókörét, fejlessze értelmi képességeit. Teremtsen olyan szituációkat, melyekkel segíti a gyermek megnyilatkozásait. (Pl.: egyéni mesemondás, mesedramatizálás, képolvasás, beszélgető kör.) Mert ha a gyermek sokat és jól beszél, értelmi fejlődése is erőteljesebb lesz. Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Az óvónő személyes példamutatásán túl, a gyermek anyanyelvi fejlődését segítik a különböző nyelvi játékok: pl. gyűjtőfogalmak, ellentétpárok, az egyes hangok helyes kiejtésének gyakorlására szolgáló játékok, találós kérdések, rokon értelmű szavak stb. Mivel a cigány gyermekek között igen sok a beszédhibás, fontos logopédus szakember segítségét igénybe venni. Ugyanakkor az óvodában is meg kell találni a módot az egyéni fejlesztésre. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy igen sok gondot okozott a kiszűrt, beszédhibás gyermekek logopédushoz hordása. Okai: a szülők vagy nem, vagy nehezen értették meg ennek létfontosságát, nem hordták el rendszeresen gyermekeiket a fejlesztő foglalkozásokra, így az eredmény sem volt kielégítő. Városunkban csak egy logopédus dolgozik, aki csak nagycsoportban a legsúlyosabb esetekkel tud foglalkozni. E tapasztalatok okaként és az eredményesség reményében több tagóvodában egy-egy óvodapedagógus beszédfejlesztési szakot végzett a főiskolán, így ők az óvodában, helyben tudják végezni a beszédjavítást (nem súlyos esetekben). A problémára megoldást jelentene még, hogy a logopédus kijárjon az óvodákba heti rendszerességgel. Az óvónő feladata az is, hogy megéreztesse a szülőkkel az anyanyelvi és irodalmi nevelés fontosságát. Erre keressen lehetőséget: pl. szülői értekezleteken, egyéni beszélgetések során, családlátogatások alkalmával, könyvárusítás keretén belül. Mozgás, mozgásos játék Tapasztalataink szerint a cigány gyermekeknek otthon nincsenek sporteszközeik (hamarabb vásárolnak a szülők autót, "ál" Barbie babát, mint labdát, tollas ütőt, ugráló kötelet), ha mégis van labdájuk az legtöbbször gyenge minőségű, hamar lelapul, nem pattan, csak rúgni lehet. Legnagyobb örömet a jó labdák okozzák. Ezekkel barátkoznak meg a legszívesebben. Nagy különbséget mutat a lányok és fiúk esetében a magasabb szerre (bordásfal, mászóka) való felmászás. Otthoni indíttatás, egy fiúnak bátornak kell lennie, otthon is engedik fára mászni. Ezért nem okoz nagy gondot a mozgékonyság. A lányokat jobban féltik, így ők otthon nem tanulnak meg mászni, sokkal óvatosabbak, bizonytalanabbak, félénkebbek. Több idő szükséges, hogy tartózkodásukat eloszlassuk. Nincs hagyománya a lányok sportolásának,
242
így nem látnak abban sem perspektívát, hogy testnevelés tagozatos osztályba adják kislányukat. Nem is lehet csak néhány családot meggyőzni arról, hogy tehetséges leánygyermeküket ilyen osztályba adják. Ebbe belejátszik a szemérmesség is. Egy nagylány ne mutogassa magát a pályán, ne ugráljon sok ember előtt levetkőzve. Tornafelszerelésük igen hiányos, nem tartják fontosnak a zoknit és külön atlétát. Néhányuknak tornacipője sincs. Meg kell elégedni, hogy a zárt váltócipőjüket használják a testnevelés foglalkozásokon. Feladat: szülők tapintatos meggyőzése, megnyerése. Komoly feladatot jelent a testnevelés segítségével kialakítható erkölcsi tulajdonságok alapjainak lerakása. Ügyességükre, játékszeretetükre alapozva a terhelés fokozott növelésével az állóképességük növelése, erő fejlesztése játékos gyakorlatokkal, sok futással, kitartást igénylő játékokkal. A szabályok betartása komoly erőfeszítést igényel, mint a gyerek, mint az óvónő részéről. Túlzott merevség elkedvetleníti őket, ezért itt is csak a fokozatosság, tapintatosság hozhat eredményt. Ének-zene, énekes játék Az egyik olyan terület, amely igen közel áll a cigányokhoz, a cigányok zenekedvelők. Jellemző rájuk: • a zene iránti érdeklődés • a jó ritmusérzék • szeretnek énekelni • elég gyorsan elsajátítják a dallamot, és sikeresek a dallamfelismerésben • szeretnek táncolni. Feladat: az éneklési készség területén az önállóság fokozása, az egyenletes lüktetés megtartása a dalritmus érzékelése, az egyenletes lüktetés visszaadásának minél pontosabb elsajátítása. Az énekes játékokkal zeneileg fogékonnyá, boldoggá tegyük a kisgyermekeket, s a további fejlődésüket megalapozzuk. A cigánygyermek hamar megismerkedik a hangszerekkel, hiszen szüleiktől látják, s használhatják (hegedű, gitár, cimbalom), vagy a népies hangszereket (kanna, kanál stb). Az óvodában használatos hangszereket is bátran használják. A hangszerek használata közben azok érintésével tapasztalatot szereznek a különböző anyagok tulajdonságairól, de még a hangrezgést is érzékelhetik pl. a dob, a háromszög stb. megszólaltatása közben. Ezáltal jól fejleszthető a taktilis észlelés. A cigánygyermekek táncára jellemző, hogy sok benne a felnőttek táncára utaló elem. Az otthonról hozott tánclépéseket szívesen adják elő. Az óvodában is szeretnek táncolni, így mozgásos játék, az együttes táncmozdulatok örömteli végzése közben fejlődik fizikai állóképességük, fizikai aktivitásuk előkészíti a szellemi aktivizálódást ill. a sikeres mozgásos feladatmegoldások eredményeként az önértékelés és az önbizalom is növekszik. A térpercepció fejlesztésére is tág lehetőséget biztosít a dobos játék és a tánc. Azt hiszem az óvodának nagy szerepe van a zenei nevelésben. "A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg amit az óvoda nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést. A társas nevelés a zene kezdőfokán hatalmas segítség... . Amit a gyermek az óvodában kap az egyúttal a közéletnek lesz az alkotó eleme. Az egész ország közízlésére kihat." /Kodály Zoltán/ 243
Rajzolás, mintázás, kézimunka Sajnos a szűkös anyagiak mellett, egyre jobban hiányoznak a cigánycsaládoknál a tárgyi feltételek az ábrázoláshoz. A családi környezet nem segíti elő a gyermekek kibontakoztatását e területen. Többen csak az óvodában találkoznak, festékkel, ollóval, színes ceruzával stb. Feladat: a vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Ennek figyelembe vételével határoztuk meg feladatainkat, hogy eljuttassuk gyermekeinket a kép plasztikai ismereteihez, elemi képolvasás, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességekhez. Ezért a nap folyamán biztosítjuk az eszközöket, hogy bármikor használhassák azokat. A cigánygyermekek szívesen festenek, gyurmáznak, varrnak, fonnak, s ezeket a tevékenységeket kitartóan végzik. Jellemző rájuk az élénk színek használata. Nagyon fontos, hogy kézmozgásuk ügyesedjen, és megtanítsuk őket a technikák pontos használatára. Célunk a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele. AZ INTELLEKTUÁLIS LÁTÁS kialakítása. Külső világ tevékeny megismerése a) Matematikai nevelés A cigánygyermekek igen sok hiányossággal érkeznek e területen az óvodába. Feladat: már az óvodába lépésük kezdetén ismerjük meg aktivitásukat, érdeklődésüket, beszédüket, felmérjük képességeiket, igyekszünk azokat majd a legjobb tudásunk szerint fejleszteni. A tényleges matematikai nevelés 4 éves kortól kezdődik a foglalkozásokon, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak innen kapnak a gyerekek matematikai ismeretet. Ahogy bekerülnek az óvodába, indirekt módon játékaikba, a mindennapi tevékenységeikbe ágyazva, már megismertetjük őket a matematikai ismeretekkel. Célunk, hogy a cigánygyermekek is elsajátítsák a koruknak megfelelő matematikai ismereteket. A játékosság nagyon fontos (vásárlás, terítés) matematikai igazságtartalmában rejlő lehetőségeket igyekszünk fölhasználni a gyermekek erkölcsi felfogásának megalapozására. Arra kell törekednünk, hogy önállóságuk, kreativitásuk a megadott lehetőségeken, a matematikai igazságtartalom keretein belül érvényesüljenek. b) A környezet megismerésére nevelés "A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig hevít." /Gerald Durell/ A cigánygyermekek természet közelben nőnek. A cigányok általában szeretik az állatokat, de nem nevelnek tudatosan a természet iránti érdeklődésre.
244
Mivel minden gyermekben él veleszületett kíváncsiság, figyeljünk rá, álljunk meg, vegyük észre, mi történik a közvetlen környezetünkben. Mivel a környezet komplex jellegű, globálisan hat a gyermekekre, sokoldalú felfedezésre és kifejezésre inspirál, ezért tőlünk is megkívántatik a világ, a környezet komplex látásmódja, mert csak így tudunk alkalmazkodni a gyermeki elvárásokhoz. Természetesen nem a gyermekek kiszolgálójává kell válnunk, hanem arra törekedjünk, hogy megteremtsük azt az optimális pedagógiai közeget, amely feltétele a fejlesztés tartalmi megvalósításának. Életkoruknak megfelelően sokat megyünk együtt sétálni, kirándulni, hogy szűkebb és tágabb környezetünkből minél többet tapasztaljanak. - Városunk nevezetességei (mozi, színház, strand, múzeum, szobrok), különböző munkahelyek. Az itt és így szerzett tapasztalatokat játék során újra élhetik, s beépítjük a különböző tanulási tevékenységekbe. A szülőknek igyekszünk segítséget nyújtani, hogy anyagi okok miatt egy cigánygyermek sem maradjon ki a kirándulásokról, színházlátogatásból stb. Az óvoda és a család együttműködése, kapcsolata más intézményekkel A cigánygyermekek óvodai nevelése az óvodába lépés előtt kezdődik. Az első lépésnél nagyfokú toleranciával és segítőkészséggel kell az óvónőnek a családhoz közelednie, hogy jó kapcsolat alakulhasson ki a családdal. Az óvónő teremt jó kapcsolatot a szülőkkel, családdal, aki érdeklődéssel meghallgatja minden panaszukat, kifogásukat, ellenvetésüket, ezeket a szülő részéről jogosnak tekinti, és szép szóval igyekszik meggyőzni, hogy a gyermeknek jó helye lesz az óvodában. Általában az óvónőnek kell kezdenie a közeledést, fogadtassa el, szerettesse meg magát, hogy a család bizalommal legyen az óvoda iránt. A rendszeres életre szoktatás nem megy egyik napról a másikra, ha az óvónő többet követel, mint amire a család képes, elveszti a szülők bizalmát. Az óvodában dolgozó gyermekvédelmi felelős a csoportvezető óvónővel, ha szükséges több alkalommal is látogasson el a családokhoz. A gyermekvédelmi problémák hatékonyabb megoldása érdekében a mezőberényi óvodák gyermekvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatban állnak a városban működő szakszolgálattal – pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, családsegítő – szükség esetén a gyámüggyel. A tagóvodák gyermekvédelmi felelősei havi rendszerességgel vesznek részt a szakszolgálat által szervezett kerekasztal megbeszéléseken. Kapcsolatot tartunk a városban működő Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, alkalmanként részt veszünk rendezvényeiken, esetenként kérjük segítségüket egy-egy problémás eset megoldásában. Nélkülözhetetlen a családsegítőkkel, és a cigányönkormányzattal való rendszeres kapcsolattartás a hatékonyabb intézkedés érdekében.
"A boldogság és a siker kulcsa minden életpályán az őszinte, kiegyensúlyozott és megértő magatartás önmagunkkal és másokkal szemben." /Selye János/
245
3.-es számú melléklet Mezőberényi Kistérségi Óvoda Mezőberény, Kálvin u. 2-4.
Melléklet az 1/1998.(VII.24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994.(VI.8.) JKM rendelethez
JEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről (Mezőberényi Kistérségi Óvoda)
A törvény által előírt minimum Eszközök Felszerelések
Mennyiségi mutató
Az óvodák rendelkeznek-e vagy nem ezekkel az eszközökkel + illetve Kálvin
Kinizsi Kodály Mátyás
Bélmegyer Murony Gondnokság Mennyiség
I. Helyiségek
+ + + Fejlesztő szoba Óvodánként + Játszóudvar Óvodánként + Óvodavez. iroda Óvodánként + Óvodavez.h.iroda Óvodánként Gazd.vez.iroda + Nevelői szoba Óvodánként Orvosi szoba Óvodánként + Gyermeköltöző Csoportonként + Gyermekmosdó wc Csoportonként + Felnőtt öltöző Épületenként + Elkülönítő szoba Óvodánként + Melegítőkonyha Óvodánként + Felnőtt mosdó Épületenként + Felnőtt wc Épületenként + Egyéb raktár Óvodánként + Szertár Óvodánként II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai + Csoportszoba Óvodai fektető Gyermekenként 1 + Gyermekszék Gyermekenként 1 + Gyermekasztal gy.létszm.figy. + Fényvédő függöny ablakonként + Szőnyeg csoportonként + Játéktartó szekrény csoportonként 2 + Fektető tároló szüks.mennyiség + Élősarok állvány csoportonként 1 + Hőmérő csoportonként 1 + Csoportszoba Tornaszoba
Gy.csoportonként Óvodánként
+ + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + +
246
+
+
+
tornaterem
+
+
+ + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + +
tornaterem
+ + +
+
+ +
Ár
A törvény által előírt minimum Eszközök Felszerelések Óvodaped. Asztal Felnőtt szék Eszk-elők.asztal Textiltároló szekr. Szeméttartó Tornaszoba Tornapad Tornaszőnyeg bordásfal Mászókészlet Egyéni fejl.készl. Fejlesztő szoba Tükör Asztal Szék Szőnyeg Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló Óvodavez. iroda Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Iratszekrény Óv.vez.helyettes Gazdasági vezető Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógépasztal, szék Számít.asztal,szék Írógép Telefon Fax Számgép,nyomtató Nevelőtest.szoba Fiókos asztal Szék Könyvt.dokument. Könyvszekrény Tükör
Mennyiségi mutató
Az óvodák rendelkeznek-e vagy nem ezekkel az eszközökkel + illetve Kálvin Kinizsi Kodály
Mátyás Bélmegyer Murony Gondnokság Mennyiség
csoportonként 1 csoportonként 2 csoportonként 1 csoportonként 1 csoportonként 1
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
+
2 1 2
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
1 3 gy.foglalkozt.
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
1 1 2 2
+ + + +
Csoportonként 1 Csoportonként 2 Csoportonként 1 Csoportonként 1 Homokozónként
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
1-1 1 2 1 1
+ + + + +
Létsz.figyelemb. Létsz.figyelemb. 2 1 1-1 1-1 1 1 1 1
+ +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + + +
+ + + +
+ + +
+ + + +
+ + +
+ + + + -
Ped.létsz.szer. 1 Ped.létsz.szer. 2 500 2 1
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
+ + + + +
247
+ + + + + + + + + +
Ár
A törvény által előírt minimum
Az óvodák rendelkeznek-e vagy nem ezekkel az eszközökkel + illetve -
Mennyiségi mutató Eszközök Kálvin Kinizsi Felszerelések Mosdókagyló 1 + + 26/97 NM.rend. Orvosi szoba Gyermeköltöző Öltözőrekesz, fogas Gy.létszám figy. + + Öltözőpad Gy.létszám figy. + + Gy.mosdó, WC Törülközőtartó Gy.létszám figy. + + Falitükör Mosd.kagylónként + + Hőmérő Helyiségenként 1 + + Fogmosótartó Gy.létszám figy. + + III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyéni tiszt.szerek Létszámszerint 1 + + Fésűtartó Csoportonként 1 + + Törülközőtartó Létszámsz. 3-3 + + Abrosz Asztalonként 3 + + Takaróháló Gy.létsz.szerint 1 + + Ágyneműhuzat Gy.létsz. sz. 3-3. + + IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Mosógép Óvodánként + + Centrifuga Óvodánként + + Vasaló Óvodánként + + Vasaló állvány Óvodánként + + Szárítóállvány Épületenként + + Kerti szerszámok Épületenként + + Hűtőgép Épületenként + + Porszívó Épületenként + + V. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. Játékok, eszk. Különféle játékformák Gyermekcsop. A gyerm. eszközei + + 30%-nak megfelelő menny. Gyermekcsoproton-ként Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő a gyermeklétszám + + mozgásigényt kielégítő figyelembevételével eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök
Gy. csoportonként gy.létszám.figy. Gyermekcsoproton-ként a gyermekek 30 %nak megfelelő mennyiségben
Gyermekcsoporton-ként a gyermekek 30%nak megf. menny.
+
+
+
+
+
+
248
Kodály
Mátyás Bélmegyer Murony Gondnokság Mennyiség
+ -
+ -
+ -
+ -
+ +
+ +
+ +
+ +
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ + + + + +
+ + + + + +
+ + + + + +
+ + + + + +
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Ár
+
Kétévenként szükséges pótlás
6 db
300 000
Kétévenként szükséges pótlás
6 db
240 000
Évenként szükséges pótlás
6 db
270 000
+
+
A törvény által előírt minimum Eszközök Felszerelések Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök
Mennyiségi mutató
Gyermekcsoporton-ként a gy.létszám figyelemb. A természeti-emberi- Gyermekcsoporton-ként a gy. létszám tárgyi környezet megismerését elősegítő figyelembevételével. eszközök Munka jellegű tevékenységek Gyermekcsoporton-ként eszközei a gyerm. 30%-
Az óvodák rendelkeznek-e vagy nem ezekkel az eszközökkel + illetve Kálvin Kinizsi Kodály
Mátyás Bélmegyer Murony Gondnokság Mennyiség
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Ár
Évenként szükséges pótlás
6 db
360 000
Kétévenként szükséges pótlás
6 db
180 000
nak megf. mennyiségben 2. Nevelő munkát segítő egyéb eszközök + Videó (lejátszó) Óvodánként 1 + + + + + + Televízió Óvodánként 1 + + + + + + Magnetofon 3.csoportonként 1 + + + + + + Diavetítő Épületenként 1 + + + + + + Vetítővászon Épületenként 1 + + + + + + Hangszer (pedag.) Óvodánként 1 + + + + + Csoportonként 30%-nak + + + + + + Hangszer (gyerm.) megf. VII. Egészség- és munkavédelmi eszközök Étel-mintavétel + + + + + + üvegkészlet Óvodánként 1 + Mentőláda Óvodánként 2 + + + + + + Gyógysz.szekrény Óvodánként 3 + + + + + + Munkaruha A Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993.évi XXXIII.törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint Védőruha
A munkavédelemről szóló 1993.évi CXIII. Törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint
Tűzoltó készülék
Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint.
A Mezőberényi Kistérségi Óvoda fenntartója 2003 december 31.-ig kérte az OKÉV-tól a hiányzó eszközök beszerzésének határidő hosszabbítását évenkénti ütemezéssel.
249
