2010-12-27
TARTALOM BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 3 AZ INTÉZMÉNY ADATAI ................................................................................................................................. 4 HELYZETKÉP ..................................................................................................................................................... 5 NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................................... 7 AZ ISKOLA NEVELİ-OKTATÓ CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................ 7 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................................................... 10 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK................................................................................... 11 A BEILLESZKEDÉSI MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ....................... 12 A TEHETSÉG KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG .............................................................. 13 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................. 14 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM ....................................... 15 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG ......................................................................... 16 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................................................................................................................ 17 A SZÜLİ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI ...... 17 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .................................................................................................................... 19 AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ARCULATA .................................................................................................. 19 TANTÁRGY- ÉS ÓRATERV .................................................................................................................................. 20 TANTÁRGYI, MŐVELTSÉGTERÜLETI TANTERVEK ............................................................................................... 23 HELYI ISMERETEK A TANTERVBEN: ................................................................................................................... 24 NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON .................................................................................... 24 KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS......................................................................................................................... 26 INTEGRÁCIÓS NEVELÉS ...................................................................................................................................... 27 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................. 29 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI................................................................................ 30 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ..................... 37 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................... 40 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ........................................................ 42 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE SÚLYA ................................................................................................... 43 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTJAI......................................................................................................................................................... 44 KÖTELEZİ GYERMEK/TANULÓ FELVÉTEL, ISKOLAVÁLTÁS, ÁTVÉTEL ................................................................ 45 ZÁRÓ GONDOLAT ........................................................................................................................................... 46 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................... 47 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................ 48 TANTÁRGYI TANTERVEK; .................................................................................................................................. 48 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM; ............................................................................ 48 A KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ ÉS INTEGRÁCIÓS KÉPZÉS PROGRAMJA, ............................................................ 48 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK PROGRAMJA; ................................................ 48 AZ 1-4. ÉVFOLYAMOS TANULÓK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSÉNEK HELYI RENDSZERE; ............................................. 48 A FOGYASZTÓI KULTÚRA FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ISKOLA FELADATOK; .............................................. 48 A FIZIKAI ÁLLAPOTMÉRÉS FELADATAI, ÉRTÉKELÉSE, A MÉRÉSI EREDMÉNYEK SZÁMÍTÁSA; .............................. 48 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI EGYES TANTÁRGYCSOPORTOK VONATKOZÁSÁBAN; .............. 48 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE; ............................................................................................................................... 48 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSÉVEL, ELFOGADÁSÁVAL, JÓVÁHAGYÁSÁVAL KAPCSOLATOS JEGYZİKÖNYVEK; ............................................................................................................................................. 48
2
BEVEZETÉS Az iskolában a nevelı-oktató munka pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú, illetve középtávra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó eleme az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat tartalmazó munkaterve és annak következetes megvalósítása. A pedagógiai program tartalmát 1993. évi többször módosított LXXIX. közoktatásról szóló törvény határozza meg. Iskolánk 2004-ben elkészült pedagógiai programját az elıírt módosítások és a helyi pedagógiai tapasztalatok alapján többször módosítottuk. A pedagógiai programja a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának elıírása szerint, valamint a helyi pedagógiai rendszer alapján magában foglalja: A nevelési programot; A helyi tantervet; A tantárgyi tanterveket; Az egészségnevelési és környezetnevelési programot; A képesség-kibontakoztató és integrációs képzés programját A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának programját; A tanulók értékelésének helyi szabályait az egyes tantárgycsoportok vonatkozásában; A fizikai állapotmérés feladatait, értékelését, a mérési eredmények számítását; A fogyasztói kultúra fejlesztésével kapcsolatos iskola feladatokat; A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét; 2009 tavaszán az iskola sikeresen szerepelt a „Kompetencia alapú oktatás – innovatív intézményekben” címő TÁMOP 3.1.4/08/2 pályázaton. A pályázat alapján a 2009-2010. tanévben elindult a kompetencia alapú oktatás és pedagógiai rendszer kiépítése. Az átfogó intézményfejlesztés a pedagógiai dokumentumok módosítását teszi szükségessé, oly módon, hogy biztosított legyen a kompetencia alapú oktatás sikeres megvalósítása, valamint a pedagógiai innováció folyamatos fenntartása. A pedagógiai program jelenlegi módosítása különösen érinti a nevelı-oktató munka céljait, feladatait, módszereit és eszközeit, a pedagógiai munka szervezési kérdéseit. Módosulnak a helyi tantárgyi tantervek. A kompetenciafejlesztés programcsomagjai új követelményeket és tartalmi elemeket foglalnak magukba. A pedagógiai program tapasztalataira épül.
és
a
helyi
tanterv
módosítása
az
implementáció
3
AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve:
Pilinszky János Általános Iskola OM azonosító: 030602 Cím: 9082 Nyúl Jókai u. 21. Telefon: 96/364-046 Honlap: http//iskola.nyulnet.hu E-mail:
[email protected] Intézménytípus: 8 évfolyamos általános iskola Fenntartó:
Nyúl Község Önkormányzata 9082 Nyúl Kossuth u. 46.
Felügyeleti szerve: Nyúl Község Képviselı-testülete Beiskolázási körzete: Nyúl község közigazgatási területe Ellátott feladat
Általános iskolai nevelés, oktatás;
SNI gyermekek általános iskolai nevelése, oktatása; Általános iskolai napközi otthonos ellátás, SNI gyermekek napközi otthonos ellátása, Általános iskolai tanulószobai ellátás, SNI gyermekek tanulószobai ellátása; Iskolai diáksport tevékenység, Logopédiai ellátás; Gyógy-pedagógiai ellátás; Intézményi étkeztetés, Közétkeztetés;
4
HELYZETKÉP Nyúl község Gyır várostól 12 km-re, a 82-es számú fıút mellett fekszik. A település infrastrukturális és közmőellátottsága jó. A dinamikusan fejlıdı község vonzó a betelepülık számára. A lakosságszám meghaladja a 4000 fıt. Az utóbbi években a letelepedésnek köszönhetıen a lakosságszám növekedése figyelemre méltó. A népmozgalmi adatok megyei viszonylatban is kedvezıek. A munkanélküliség aránya a megyei átlagot tükrözi. Az aktív népesség jelentıs része gyıri munkahelyre jár. A térség gazdasági életében Gyır meghatározó szerepő. A település jelentıs természeti értékekkel rendelkezik. Itt található Közép-KeletEurópa egyik legnagyobb természetes vízmosása, országos szinten is ritkaságnak számítanak a vízmosta löszmélyutak a földbevájt pincesorokkal. A turisták számára fogadók, egyéni szállásadók, éttermek és boros pincék (borút) kínálnak pihenési és szórakozási lehetıséget. Nyúl község iskoláival kapcsolatos elsı feljegyzések az 1700-as évekre esnek. Ezt követıen a falu fejlıdésével egyidejőleg a mőködı elemi iskoláról egyre több adat található. Az 1900-as évek elején már két iskola mőködött a községben, majd késıbb újabb iskola létesült. A jelenlegi iskolát 1971-ben avatták fel. Akkoriban a megye egyik legkorszerőbb közoktatási intézményeként tartották számon. 1983-ban készült el a tornacsarnok. Az elmúlt évtizedekben – és jelenleg is – az iskola fejlesztése, korszerősítése napirenden van. Nagyobb felújításokra pályázati forrásokból adódik lehetıség. Az iskola nevelıtestülete a közoktatási irányelveket és folyamatok a múltban is és jelenleg is követte/követi. Ennek eredményeképpen az iskola nevelı- oktató munkája folyamatosan megújul. Az eltelt idıszak alatt új programok kerültek bevezetésére. Bıvült az idegen nyelvi oktatás, elindult a zenei és mővészeti képzés. Pedagógiai együttmőködéssel bevezettük a Comenius I. minıségfejlesztési programot. Kidolgoztuk a LEXIA programot. Megalapoztuk a partnerközpontúságot, szolgáltató iskolaként kívánunk mőködni. A község egészséges fejlıdése alapján a 8 évfolyamos általános iskola hosszú távú mőködtetése megalapozott. Az iskolához kötıdı családok anyagi-szociális helyzete átlagos. A szülık nagy többsége szakmunkás vagy érettségizett, a diplomások száma kevés. Az iskola beiskolázási adatai kedvezı képet mutatnak: minden tanuló valamilyen középfokú intézményben folytatja tanulmányait. Az iskolában a gyermeklétszám nagyobb ingadozást nem mutat. A közeli Gyır városba jelentıs számú tanuló jár be. Ugyanakkor más településrıl is járnak az iskolába tanulók. Feladatunknak tekintjük az iskolánk vonzóvá tételét, a tanulók lakóhelyi kötıdésének erısítését. Tanulóink szocio-kulturális összetétele differenciált. Az iskolában figyelemre méltó arányban jelen vannak, illetve a belépı gyermekekkel együtt érkeznek HH, HHH és
5
SNI tanulók. A különleges gondozást igénylı gyermekek integrált oktatásban részesülnek. Egyéni program szerinti fejlesztésüket speciális képesítéső szakemberek segítik. Az iskolai osztályok átlaglétszáma a törvény által meghatározott átlaglétszámnak megfelel. A férıhely kihasználtság nem teljes. Az iskola további tanulók befogadására alkalmas. Az iskola jelenlegi nevelıtestülete dinamikus és kreatív. Képes a folyamatos innovációra, a korszerő szemlélető nevelı-oktató munka megvalósítására. Helyi körülményeink között fejlesztési kapacitásnak tekintjük:
A humánerı pedagógiai elkötelezettségét; Jó szakmai légkört a tantestületben, Közösségi szintre emelt változási igényt a tantestületben; A pedagógusok többirányú speciális szakképzettségét; A továbbképzések iránti érdeklıdést; Az iskola vezetıségének szakmai felkészültségét; Az iskolát övezı támogató partneri kört, a helyi társadalom szereplıivel közösen szervezett programokban tanúsított támogatást; A fenntartóval kialakított segítı- támogató kapcsolatot; A szolgáltatásokat igénybe vevık pozitív viszonyulását az iskolai oktató-nevelı munkához,
A fenntartó önkormányzat a következı elvárásokat fogalmazta meg az iskolával szemben:
A tanulók magas színvonalú alapképzésben részesüljenek;
Az idegen nyelvek, a számítástechnika, a magyar nyelv és a matematika a kornak megfelelı színvonalú legyen;
8. osztály végére minél több tanuló szerezze meg az alapfokú nyelvvizsgát és a számítástechnikai alapvizsgát;
Az iskola nevelımunkában kiemelt szerepet kapjon hazafias nevelés, a hagyományırzés, és a lakóhelyi iránti identitás erısítése;
Az iskola tanulói és nevelıi aktívan vegyenek részvétel a falu kulturális életében (énekkar, zenekar, néptánc, színjátszó kör stb.);
A pedagógiai szakma fejlesztése, a pedagógusok felkészültsége tartson lépést a közoktatási elvárásokkal;
Az iskola a törvényi elıírások szerint mőködjön,
A gazdálkodás költség-hatékony és takarékos legyen,
6
NEVELÉSI PROGRAM Az iskola nevelı-oktató céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A közoktatásról szóló törvény 26.§-ának (5) bekezdése értelmében az általános iskola felkészíti tanulóit – érdeklıdésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelıen – a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A törvényi elıírás értelmében, iskolánkban átfogó célként jelöljük meg, hogy
Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevı tanulók személyes adottságai és lehetıségei - pedagógiai irányítással - mind teljesebben kibontakozzon.
Az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai folyamatban minden tanuló szerezze meg azokat a kompetenciákat, amelyek segítségével: -
-
-
Elsajátíthatja a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket, készségeket, képességeket, Képessé válik önálló ismeretszerzésre, tanulásra, önmaga folyamatos fejlesztésére, kibontakoztatására, Érdeklıdés, illetve szándék alakul ki benne a hosszú távú (egész életen át tartó) tanulásra; Képessé válik a különbözı közösségekben való beilleszkedésre, együttmunkálkodásra, Alkalmassá válik a társadalmi értékek közötti eligazodásra, kedvezı döntésekre, célszerő válaszokat képes adni környezetének aktuális kihívásaira, Képessé válik személyes boldogulásához szükséges információk befogadására, Megalapozza az egészséges testi-lelki szokásainak kialakulását, fenntartását, Képessé válik a mővészei élmény befogadására és kifejezésére Felismeri, hogy mindenkinek hozzá kell járulnia környezetünk természetes folyamatainak biztosításához, harmóniában kell élnie a természettel. Elmélyíti a lakóhely szellemi, kulturális értékeit.
A pedagógiai programban meghatározott átfogó pedagógiai célok és feladatok az intézmény éves munkatervbe épülnek be. Az intézmény éves munkatervében határozzuk meg a pedagógiai célokhoz rendelet aktuális feladatokat, a pedagógiai tevékenység fı irányait, a célok idıarányos teljesítésének kritériumait. A pedagógiai program átfogó céljai és az éves iskolai munkaterv iránymutatása alapján a különbözı közösségekhez rendelt - évfolyamos közösségek, osztályközösségek, szakmai munkaközösségek, napközis közösségek, sportközösségek, mővészeti csoportok, egyéb kisebb közösségek – speciális célokra 7
és feladatokra való lebontással valósulnak meg. A speciális célok és feladatok a különbözı közösségek fejlesztési programjaiban (tantervek, tanmenetek, képzési programok, foglalkozási tervek, projekt tervek, munkatervek, stb.) jelennek meg. Feladatok Az átfogó célokra épülı alapvetı pedagógiai feladatunk:
A kompetencia alapú oktatás és pedagógiai rendszerrel kapcsolatos új tudásbázis megalapozását segítı minıségi oktatási, nevelési kultúra és gyakorlat kialakítása;
A korszerő tanulásszervezés, a modern pedagógiai módszerek alkalmazása az iskolában, terjesztése a kistérségben;
A tanulási folyamatban a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, megerısítése az esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítése,
Az SDT használatára alkalmas pedagógiai környezet létrehozása;
Modellértékő intézményi szerep kialakítása;
A célok megvalósítása érdekében folyamatosságának gyakorlattá tétele;
Tanulmányi kirándulások, erdei iskola, kulturális programok szervezése, amely a tananyag elsajátítását interaktív módon segíti,
Az oktatási intézmények közötti horizontális tanulás elısegítése, a már kifejlesztett és kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások adaptálása (Jó gyakorlatok átvétele, átadása);
Átfogó mérési-értékelési minıségbiztosítási rendszer mőködtetése;
a
helyi
fejlesztések,
innovációk
Módszerek, eszközök, eljárások Nevelési céljaink megvalósítását eszközökkel segítik
pedagógusaink
sajátos
módszerekkel
és
Alapelvünk, hogy • Nevelı-oktató munkánk eljárásai, eszközei igazodjanak a gyermekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, • Képességfejlesztı munkánk során széles körben támaszkodjunk a digitális pedagógiai módszereire, eszközeire, az IKT eszközökre használatára,
8
A leggyakrabban alkalmazott módszereink: o A meggyızés módszerei: oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás; o A tevékenység megszervezésének korszerő módszerei és eljárásai: projektmódszer, kooperatív módszer, drámapedagógia, témahét, tantárgytömbösített oktatás, moduláris oktatás, IKT-val támogatott tanulás, mőveltségterületen szervezett oktatás, csoportmunka, egyénre szabott tanulás, differenciált metodikák, integrációs felkészítés, szerepjáték, prezentáció, értékelı esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, stb. o Az oktatás, nevelés sikerességét elısegítı módszerek (felügyelet, ellenırzés, elismerés, befogadást segítı módszerek, dicséret, jutalmazás, büntetés, figyelmeztetés, elmarasztalás, stb.). Nevelıtestület képzése (pályázati forrásból), és folyamatos önképzés, új módszerek iránti nyitottság. A tanult ismeretek átadása, alkalmazása. Szakmai elkötelezettség. Intézmény szintő adatbank létrehozása. Nevelési céljaink megvalósításának sikerkritériumai a 8. évfolyam végén: Pedagógiai munkánkat sikeresnek tartjuk, ha
Új tudáselemekkel gazdagított, legalább 90%-ban további tanulásra, mővelıdésre motivált tanulók kerülnek ki iskolánkból;
Rendelkeznek olyan bıvíthetı ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal. amelyekre a középiskolákban sikeresen támaszkodhatnak.
A kompetenciaméréseken matematikából és szövegértésbıl képességpontjaik az országos átlagot elérik, vagy túlhaladják;
A középiskolai beiskolázás legalább 100%-ban sikeres,
Elsajátították az alapvetı viselkedés- és magatartásformákat,
A rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé váik,
Van elképzelésük közelebbi jövıjüket illetıen,
A végzısök legalább 50%-a érettségit adó iskolában tanul tovább,
A végzettek középiskolai visszajelzése pozitív (minimum 66%-ban sikeresen helytálltak),
A végzett tanítványaink néhány év eltelte után a visszajelzések alapján legalább 60 %-ban sikeresnek tartják magukat,
9
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség értelmezése A személyiség a különbözı szintő és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. A személyiségfejlesztés (nevelés) színterei - tanórai nevelés, - tanórán kívüli nevelés, - iskolán kívüli nevelés. Alapelvünk a személyiségközpontúság és a differenciálás elvének biztosítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt feladataink: A kognitív kompetencia területén A megismerési és felfedezési vágy fejlesztése; Az alkotási vágy fejlesztése; A beszéd és beszédértés fejlesztése; Tanulási sikervágy növelése, A szociális kompetencia területén A szociális képességrendszer fejlesztése, A szociális szokások kialakítása, A pozitív magatartási normák példaképpé formálása, A nyugodt légkör biztosítása, A segítıképesség és együttmőködési képesség fejlesztése, Közösségi programok együtt-cselekvési szituációk szervezése, A személyes kompetencia területén Az önértékelı képesség fejlesztése; A reális önértékelés és önbecsülés kialakítása, Az önmegismerı képesség kialakítása, A környezettudatos magatartásra nevelés, A speciális kompetencia területén Az alkotóképesség és kreativitás fejlesztése, A megfelelı motivációs bázis kialakítása, Az önmegvalósítás képességének biztosítása, A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai az iskolai foglalkozások, a tanórák a napközi otthon, a zenei és mővészeti képzés, a szakköri a sportköri és egyéb foglalkozások programjaiban a fejlesztés jellegéhez illeszkedve konkrétan megjelennek. A személyiségfejlesztés eredményeit mérı módszerek, eszközök iskolánkban rendszerbe illeszkednek, hagyománnyá váltak. Az eredmények visszacsatolására az egészséges fejlesztési folyamat biztosítása érdekében különös gondot fordítunk.
10
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség értelmezése „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze.” A közösségi nevelés színterei A tanítási foglalkozások (szaktárgyi órák, osztályfınöki órák); A szabad idıs foglalkozások (napközi otthonos foglalkozások, diákönkormányzati összejövetelek, szakkörök, sportkör, versenyek, vetélkedık, erdei iskola tanulmányi kirándulások, iskolai könyvtár, stb.); Alapelvünk annak elfogadása, hogy a közösségi tevékenység keretei között az egyén pozitív hatásai megsokszorozódnak, az egészséges szocializációja megvalósulása érdekében. Hisszük és valljuk, hogy a gyermek közösségi magatartását az alapvetı szociális kötıdéseket, a közösségbe való beilleszkedést alapvetıen a család határozza meg. A közösségnevelés szempontjából a család a legalapvetıbb közösség.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt feladataink:
Az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakítása, Élményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlesztése; A közösségi szokások, normák elfogadtatása; Az együtt érzı magatartás, a közösség iránti felelısségtudat kialakítása; A harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztése; A szabad idı hasznos, kulturált eltöltésére való nevelés;
A közösségfejlesztés (nevelés) céljaival, kiemelt feladataival összhangban az aktuális feladatokat és tevékenységeket a nevelıtestület a szülık közösségével, a diákönkormányzattal és az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozóval egyeztetve – kötelezı feladatként – határozza meg. Az aktuális feladatok és a kapcsolódó elvárások az évenként elkészített munkatervekben, közösségfejlesztési programokban, egyéni fejlesztési tervekben jelennek meg. A teljesítmények értékelését a munkaközösségek koordinálják.
11
A beilleszkedési magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Fogalomértelmezés Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küszködı tanulók közé olyan tanulók tartoznak, akik nem rendelkeznek a megfelelı életvezetési készségekkel, nehezen viselik a közösség szabályait, kötöttségeit, a közösségi hierarchiát. A célcsoport valamennyi tagja egyéni bánásmódot igényel. A beilleszkedési, magatartási zavarral rendelkezı gyermekek nevelésével kapcsolatos alapelveink -A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködı gyermekeket az okok feltárása alapján különleges egyéni jellegő bánásmódban részesítjük. -Nevelésfilozófiánkban a befogadó nevelés elvét, individuális bánásmódot, az integrációs nevelés gyakorlatát, inklúzív nevelési módszereket alkalmazzuk. -Nevelési határrendszerünkben prioritásként kezeljük az egészséges énkép kialakítását, a kudarctőrı képesség növelését, az önbizalom és önállóság erısítését. A célterülethez kapcsolódó pedagógiai tevékenység • A viselkedésbeli rendellenesség tüneteinek megfigyelése, azonosítása; • Kapcsolatfelvétel a szülıkkel, a problémával összefüggı egyeztetés; • Szürıvizsgálat elvégzése, diagnosztizálás speciális szakemberek közremőködésével, • Terápiák meghatározása, a fejlesztés elindítása, folyamatszervezés, • Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, alkalmazása, differenciált foglalkozások szervezése; • A felülvizsgálat megszervezése, • Személyiségfejlesztı módszerek beépítése az osztályfınöki munkába, • Problémamegoldó technikák alkalmazása a fejlesztési folyamatban, • A nevelési helyzetek elemzése, • Az önismeret, önbecsülés, önbizalom, ambíció fejlesztését segítı technikák alkalmazása, • Az integrált nevelés alkalmazása, • Az egyenlı esélyeket biztosító pedagógiai tevékenység kiterjesztése az iskolában, • Az indulási hátrányok csökkentésére szolgáló programok ( pl. észkapcsoló – szakkör ); • Élı kapcsolat a szülıi házzal, családlátogatások szükség szerint, • Szülıi fórumok szervezése, találkozás speciális képzettségő szakemberekkel; • Szoros együttmőködés a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal; A beilleszkedési zavarral küzdı gyermekek fejlesztését speciális képzettséggel rendelkezı szakemberek segítik. A fejlıdési folyamatot rendszeres feljegyzés rögzíti.
12
A tehetség képesség kibontakoztatását segítı tevékenység Fogalomértelmezés A képesség valamely tevékenységre, cselekvésre való alkalmasság és annak mértéke. A tehetség az a képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagost meghaladó teljesítményt hoz létre. A képesség- és tehetségfejlesztéssel kapcsolatos alapelveink -Pedagógiai munkánkban a gyermekek adottságait és lehetıségeit figyelembe véve a differenciált fejlesztést alkalmazzuk. -Valljuk, hogy a gyermekek nagy többsége valamilyen területen tehetséges, fejlıdését ebben a meggyızıdésben szervezzük, irányítjuk. -Új szemlélető képességfejlesztés kívánunk megvalósítani, kompetenciafejlesztı programcsomagok alkalmazásával, korszerő tanulásszervezéssel, IKT alapú eszközök alkalmazásával. A képesség- és tehetségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek • A gyermekek képesség-fejlettségének vizsgálata, megállapítása (Difer teszt alapján képességmérések, tehetségazonosítás). • A képességfejlesztés szervezeti formáinak meghatározása. • A képesség-együttes fejlesztési folyamatának szervezése, korszerő pedagógiai tartalommal, kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával, IKT eszközök felhasználásával, új szemlélető nevelési rendszerben. • Képességkibontakoztató és integrációs képzés szervezése (IPR) • A képességfejlesztés folyamatában folyamatos eredménymérés, visszacsatolás. • Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése, értékelése, szükség esetén intézkedés. • A tehetségesek célcsoportjának fejlesztése, irányítása, a fejlesztés sokszínő lehetıségének feltárása, megszervezése. • A fejlıdés eredményeinek követése, visszacsatolás. • A hiányosságok okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás, szakmai irányítás; • Az esélyegyenlıség megteremtése, a hátrányban szenvedı diákok képességeinek fejlesztése; • A tehetségesek nyilvántartása. A képesség- és tehetségfejlesztést segítı foglalkozások Tanórai differenciálás, CED program, Dalton program, képességkibontakoztató program (IPR), szakkörök, sportkör, pályaválasztási tanácsadás, tehetségfejlesztı foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, napközi otthonos ellátás, könyvtár, zeneiskola, táncoktatás, ÖKO program, erdei iskola, versenyek, vetélkedık, stb. A képesség- és tehetségfejlesztés folyamatát, eredményességét, a szakmai munkaközösségek koordinálják.
13
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermekvédelem célja •
•
A hátrányos, a halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényő gyermekek felderítése, nyilvántartásba vétele a hátrányosságot okozó körülmények megállapítása és a következmények pedagógiai eszközökkel történı enyhítése. A gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttmőködés a szakemberekkel.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: o A gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, o Az okok feltárására, o Az okok mérséklésére, esetleg megszüntetésére. A gyermekvédelem feladata
A gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztı foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétıl függıen, A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenırzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, A tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, Családlátogatáson való részvétel a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése, Tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról, Együttmőködés a szabadidıt szervezı kollégákkal, a gyermekvédelmi felelıssel, az iskolai diákönkormányzattal. a diákönkormányzatot segítı tanárral. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos iskola feladatokat az ifjúságvédelmi felelıs koordinálja.
14
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Fogalomértelmezés Tanulási kudarcnak kitett tanulónak azokat tekintjük, akik képességeik fejlettségének hiányában, vagy szociális hátrányuk miatt társaiktól lemaradnak, folyamatos sikertelenség kíséri tanulásukat, aminek következtében egyre kevesebb lesz önbizalmuk, önbecsülésük, és motiváltságuk. A tanulási kudarcban szerepet játszó tényezık Képességbeli, alapismeretbeli hiányosság (szókics, íráskészség, beszédkészség, felfogóképesség, logikai készség fejletlensége, háttértudás hiánya); Magatartás zavar (akaraterı, kitartás hiánya, alacsony igényszint); Tanulási motiváció hiánya (beszőkült érdeklıdés, alacsony igényszint, otthoni környezet, negatív társhatások); Az egyes tantárgyakkal szembeni attitőd alacsony foka (pl. matematika, nyelvtan, stb.); Hiperaktivitás, mozgáskoordináció zavar, antiszociális cselekedetek, stb. A tanulási kudarc megszőntetésével kapcsolatos alapelvek Nevelı-oktató munkánkban elıtérbe helyezzük az aktív, cselekedtetı tanulásszervezési eljárásokat, A tanulás folyamatába beépítjük a projektrendszerő tanulást; Korszerő, hatékony képességfejlesztı, motiváló módszereket, tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk; Megalapozzuk az élethosszon át tartó tanulás képességeit, a “tudásátadó” szerep helyett a “tudásfelépítı” szerepet erısítjük, Tanulásszervezési tevékenység a tanulási kudarc megszőntetése érdekében Az egyéni képességek fejlettségéhez igazodó tanórai tanulás megszervezés; Motiváló tanulási környezet létrehozása; Egyéni korrekció, egyéni segítség; Felzárkóztató programok mőködtetése; Egyéni foglalkozások szervezése, korrepetálás; Differenciálás a tanulás tartalmában, ütemében; A szóbeliség nagyobb aránya a tanítási órákon; A hiányzó ismeretek pótlása, Az intézményben alkalmazott képességfejlesztı programok (A programok a tanulási kudarcok okainak felismerése szerint változnak) CED program (holland differenciáló program) Dalton program IPR program SNI speciális program A segítı programok meghatározását, alkalmazását, értékelését a munkaközösségek koordinálják.
15
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Fogalomértelmezés Hátrányos helyzető az a gyermek, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. Jogosultságát a trlrpülés jegyzıje megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje önkéntesen nyilatkozott alacsony iskolai végzettségérıl (a szülı legfeljebb a 8. osztályt fejezte be). A szociális hátrányban szerepet játszó tényezık
Családi mikrokörnyezet: munkanélküliség, csonka család, alacsony értékrend, alacsony kulturális igény, családi deviáns jelenségek; Utcai környezet negatív hatása; Tartós betegség; Különbözı okok miatt átmenetileg hátrányos helyzet,
A hátrányosság segítését szolgáló pedagógiai tevékenység célja
Az iskola környezetbe, tanulócsoportokba, való beillleszkedés segítése, Az egyéni képességek, kompetenciák kibontakoztatásának segítése; Az egyéni ütemő fejlıdés biztosítása;
A szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai tevékenység
A célszemély azonosítása, a hátrány okainak feltárása; Az okokhoz illeszkedı hátránykompenzáló pedagógiai tevékenység megszervezése: egészséges tanulási környezet biztosítása, speciális fejlesztı programokba való részvétel, egyéni beszélgetés, szakköri, könyvtári programokba, zenei és sport foglalkozásokba való bevonás, érzelmiközösségi nevelés erısítése, stb.; Szabad idıs programok szervezése a szülık bevonásával; Szociális juttatások: tankönyvtámogatás, étkezési támogatás; Család és iskola kapcsolatok erısítése, családgondozó tevékenység megszervezésének segítése; Külsı kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (gyermekjóléti
A szociális hátrányok felismerésében kiemelkedı szerepe van az osztályfınököknek és a napközi otthon vezetıjének a gyermek környezetével kapcsolatos információk feltárásában, elemzésében, az okok meghatározásában, a segítı pedagógiai tevékenység szervezésében. A célcsoport fejlesztését iskolai szinten a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs koordinálja.
16
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges alapfelszerelések jegyzékét 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg. Az eszközök beszerzése, az iskolában ütemterv szerint folyik. Az elhasználódott eszközökrıl évente jelentést készítünk, eljuttatjuk a fenntartóhoz. Az új, korszerő eszközök beszerzésére figyelmet fordítunk, folyamatosan élünk a pályázati lehetıségekkel. A nevelı-oktató munkát segítı eszközigényeket évenként összegyőjtjük, prioritási sort határozunk meg, beszerzési tervet készítünk. Elıtérbe helyezzük a kompetenciaalapú nevelés, oktatás megvalósítását, a programcsomagok alkalmazást segítı eszközök beszerzését, az IKT infrastruktúra kialakítását. Az eszközök tartalmazza.
beszerzésének
ütemtervét
a
pedagógiai
program
melléklete
A szülı, tanuló, pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei A partnerközpontú intézmény kialakításnak folyamatában elsıdleges az iskola és a szülıi ház kapcsolata. Az együttmőködés célja, hogy
A szülık tájékozottak legyenek az iskolaiban folyó munkáról, ismerjék törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket, A pedagógusok megismerjék a szülıi elvárásokat; A gyermek nevelése-oktatása érdekében biztosított legyen az egészséges együttmőködés lehetısége;
Az együttmőködés alapja gyermek iránt érzett közös felelısség; A megvalósulás formája a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység; Elıfeltétele a kölcsönös bizalom a tájékoztatás és az ıszinteség, Eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezıen fejlıdı gyermeki személyiség. Az együttmőködés formáit az elızetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi témakör köré rendeztük: A szülık részérıl – a nevelımunka segítéséhez az alábbi közremőködési formákat várjuk el: • Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken; • Ötletnyújtást az elıadások témáihoz,
17
• • • • •
İszinte véleménynyilvánítás; Együttmőködı magatartás, A nevelési problémák ıszinte megbeszélése közös megoldása; A családi nevelésben jelentkezı nehézségek közös legyızése; Szponzori segítségnyújtás;
Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következı segítségnyújtási formákat kínálja: • Nyílt napok, órák szervezése, • Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló elımenetelérıl, magatartásáról, • Változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat is; • Elıre tervezett szülıi értekezletek; • Rendkívüli szülıi értekezletek; • Fogadóórák; • Elıadások szervezése logopédus, gyógypedagógus fejlesztıpedagógus nevelési tanácsadó, pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védını) meghívásával, • Pályaválasztási tanácsadás, • Családlátogatás, • Közös kirándulások, A tanuló-pedagógus-szülı közösségek tájékoztatása Az iskolás tanulókat az intézmény életérıl, a munkatervben meghatározott feladatokról, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják, A tanulók közösségi munkájáról diákrádión, diákújságon keresztül tájékozódhatnak az érdeklıdık, A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az iskolaszékkel; A szülıket az iskola életérıl, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, és az osztályfınökök tájékoztatják; A szülıi ház és az iskola együttmőködésének továbbfejlesztési lehetıségei: • • • • •
Osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve; Szülıi munkahelyen üzemlátogatás; Családi játékos vetélkedık; Közös rendezvények szervezése a szülık és a pedagógusok részvételével; Alapítvány létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére;
18
AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
Az iskola pedagógiai, szakmai arculata Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola. A közoktatásról szóló törvény értelmében az iskola alapfeladata hogy tanulóit érdeklıdésüknek és képességeiknek megfelelıen felkészítse a továbbtanulásra és a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfeladatok megvalósítását az iskola a törvényes órakeretben végzi.
Az iskola a törvény által meghatározott alapfeladatain túl az alábbi nevelési, képzési plusz lehetıségeket biztosít tanulóinak: • • • • • • • • • • • • • • • • • -
Két idegen nyelv közül választhatnak a tanulók (angol-német ); Az informatikát 4. évfolyamtól oktatjuk, Idegen nyelv tanulását már az elsı osztálytól kínáljuk; A mővészeti tevékenység prioritást élvez iskolánkban; Iskolánkban mőködik a Napsugár Mővészeti Iskola.(zene,felsı moderntánc, társastánc, elsı évfolyamtól néptánc ); Az alsó tagozaton alkalmazzuk a CED differenciáló holland programot; A képességfejlesztést Dalton és IPR programmal segítjük; Az SNI gyermekek fejlesztéséhez képesség-kibontakoztató programot alkalmazunk, Sajátos nevelési igényő tanulók oktatását logopédus, fejlesztı pedagógus gyógypedagógus segíti. A hátrányos gyermekek fejlesztését integrált formában oldjuk meg; Környezetünk tisztaságát és esztétikus jellegét ÖKO programmal segítjük, Nevelésünket a személyiségközpontú pedagógia hatja át, A sportolási lehetıségek széles skáláját kínáljuk, (foci, kézilabda, kosárlabda, sakk), „Egyszer mi is felnövünk” képességfejlesztı programot alkalmazunk 5. évfolyamtól felmenı rendszerben; Erdei iskolát szervezünk, Ápoljuk a helyi néphagyományokat, közvetítjük lakóhelyünk népi értékeit; A kompetenciaalapú oktatás megvalósításához, a (TÁMOP 3.1.4 pályázatban elıírtaknak megfelelı) idıkeret figyelembe vétele tantárgytömbösítés 2009/2010-es tanév órakeret 5%-a , majd azt követı években 10%, 15%
19
Tantárgy- és óraterv Tanítási idıkeret A közoktatásról szóló törvény 52.§-a (3) bekezdésében meghatározottak szerint az a kötelezı tanórai foglalkozásokra fordítható idı: Évfolyam
Heti óraszám/osztály
1-3. évfolyam 4-6. évfolyam 7-8. évfolyam
20 óra 22,5 óra 25 óra
Választható tanórai foglalkozásokra fordítható idı: Évfolyam 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Heti óraszám/osztály kötelezı órák 10 % kötelezı órák 10 % kötelezı órák 25 % kötelezı órák 30 %
2 óra 2 - 2,25 óra 5,62 óra 7,5 óra
Az iskola a kötelezı tanórai foglalkozásokat, a nem kötelezı tanórai foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az egyéni foglalkozásokat, a fenntartó által jóváhagyott heti órakeret terhére végzi. A tanórán kívüli foglalkozások képzési tartalma, azok óraszáma – a törvény által elıírt órakereten belül – több tanévre, vagy az adott tanévre vonatkozóan, a helyi igények, és a pedagógiai szükségletek szerint alakul. A fenntartó a törvényes órakereten felül további órákkal támogathatja a nevelı-oktató munkát.
20
Általános óraterv (heti idıkeret) Kötelezı tanórai foglalkozások Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt. 8
8
7,5
7
4
4
3,5
4
2
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
3
3
3
1
1
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Történelem és államp. ism. Idegen nyelv (angol, német) Matematika
4,5
4,5
4,5
Informatika Környezetismeret
1
1
1,5
2
Természetismeret
Ének-zene
1,5
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
0,5
Testnevelés és sport
3
3
3
3
3
3
2,5
2,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Tánc-és dráma
0,5
0,5
Hon- és népismeret
0,5
0,5
Rajz
Osztályfınöki Modulok
Egészségtan
0,5
Etika
0,5 0,5
Mozgókép és média ismeret
0,5
Etika Összes kötelezı óra
0,5 20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
1
0,5
0,5
1
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon választható órák 1
Informatika Osztályfınöki egyéni fejlesztést (képesség-, tehetségfejlesztés) Idegen nyelv (angol német)
2
1,5
1
0,5
1
1
1
Matematika Magyar
0,5
Testnevelés
0,5
0,5
Csoportbontás informatika
1
1
1
1
1
Csoportbontás idegen nyelv
1
1
1
1
1
4
4,5
5
5,5
5,5
Összes választható óra
2,5
2,5
2
21
Az általános óratervvel kapcsolatos megjegyzések
A törvény által meghatározott további szabadon választható órákat az éves munkatervben határozzuk meg.
Egyéni foglalkozásra (tehetséggondozás, felzárkóztatás) felhasználható órák meghatározásánál a Kt 52.§ (11) c) és az 52.§ (7) bekezdése szerint járunk el.
A választható órák köre tanévenként változhat a tanulók igényeitıl, felkészültségétıl a szülıi elvárásoktól függıen.
Csoportbontást idegen nyelv tanításánál azokon az alkalmazunk, ahol az évfolyamon nincs párhuzamos osztály.
Csoportbontást az informatika tantárgyból azon évfolyamokon alkalmazunk, ahol a magas osztálylétszám szükségessé teszi.
évfolyamokon
22
Tantárgyi, mőveltségterületi tantervek Az iskola helyi tantervéhez az alábbi kerettanterveket adaptálta: 1-4. évfolyamon :Apáczai, Dinasztia , Nemzeti, Mozaik Kiadó Tantervei 5-8. évfolyamon Mozaik Kiadó és a Nemzeti Kiadó tantervei; A kompetencia alapú oktatáshoz az Educatio Kht kerettantervei; A tantervekhez rendelkezésre álló segédleteket: Tantárgyi tantervek Tanmenetek Tankönyvek Oktatási anyagok Oktatóprogramok Különbözı taneszközök Segédletek Digitális tananyagok, pedagógiai lapok Módszertani folyóiratok Difer fejlıdésvizsgáló rendszer (az indulási fejlettség és a hozzáadott érték vizsgálatához) A tantárgyi tantervek felépítése. o o o o o o
A tantárgy tanításának célját, feladatait A fejlesztési követelményeket (kulcskompetenciák fejlesztését) Az éves órakeretet A tanítási tartalmat A továbbhaladás feltételeit, A szükséges taneszközöket.
A kompetencia alapú oktatáshoz rendelkezésre álló segédletek: Tanulói feladatlapok, munkatankönyvek eszközmelléklettel Tanári útmutató (modulleírások, tanulásszervezési ajánlás, alternatív eljárások, eszközrendszer) Tanári eszközök (demonstrációs eszközök, digitális eszközök,) Tanulói eszközök Kompetencia alapú értékelési rendszer (diagnosztikus bemeneti és követı mérés, kimeneti mérés) A kompetenciaalapú oktatási programok tanterveinek felépítése o o
o
Szakmai koncepció: a kompetencia meghatározása, leírása, a képességek rendszere és fejlesztésük stratégiája, módszertana, Programtanterv: célok, követelmények, értékelés elvei, a tananyag kijelölése, idıbeli elrendezése, a képességfejlesztés fókuszai és csomópontjai, Tanári eszközök (modulleírások): részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetérıl, a tanulói tevékenységekrıl, az ajánlott
23
o
o
eszközökrıl, módszerekrıl, tanulásszervezési és értékelési eljárásokról stb.), Tanulói eszközök: információhordozók, feladathordozók és a kettı kombinációi, hagyományos és digitális taneszközök (munkafüzetek, munkatankönyvek, digitális szimulációk és animációk), Értékelési eszközök: a diagnosztikus bemeneti. követı és kimeneti mérés eszközrendszere,
Helyi ismeretek a tantervben: Az iskola tantervei a tanulók lakóhelyével kapcsolatos helyi ismereteket tartalmaznak a tantárgyak jellegéhez illıen. A helyi ismeretek témakörei: o Nyúl község története, o A község jeles szülöttei, polgárai, munkásságuk jelentısebb eseményei; o A község és közvetlen környezetének természeti viszonyai, földrajza; o Helyi gazdasági viszonyok (gazdasági földrajza), o A községek intézményei és azok funkciói, o Az iskola, az óvoda rövid története, o Népi mesterségek helyi képviselıi, munkájuk, tevékenységük, technikájuk megismerése, o Helyi néphagyományok, népdalok, játékok, A helyi témakörök között vannak olyan ismeretek, amelyek hosszú távon tananyagunkba kerülhetnek. Mások idıvel változhatnak, ezért ebben a körben biztosítjuk a korrekció lehetıségét.
Nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon Célja o A nem szakrendszerő oktatás alapozó szakaszra való kiterjesztésével az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának növelése; o Nem szakrendszerő tanulásszervezéssel az önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek, fejlesztése; o Azon kompetenciák (kulcskompetenciák, képesség-együttesek) magalapozása, fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó o világban való eligazodást, alkalmazkodást. A korábbi nem szakrendszerő oktatás folytatásaként:
•
•
Az alapozó szakaszban (5-6. évf.) a 2008/2009-es tanévben bevezetett nem szakrendszerő oktatást a 2011/2012-es tanévtıl kezdıdıen nem szervezzük meg. Erre jogi alapot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2010. évi LXXI. törvénnyel történı módosítása biztosít. Az átállás ütemezése:
24
o a 2010/2011. tanévben az 5-6. évfolyamon a rendelkezésre álló idıkeret 20 %-ában illetve az eddigiek szerint o a 2011/2012. tanévben az 6. évfolyamon a pedagógiai programban foglaltak szerint
A nem szakrendszerő oktatás szervezésének módja • A nem szakrendszerő oktatás megszervezésének céljára a közoktatásról szóló törvény által elıírt órakeret áll rendelkezésre. • A törvényes órakereten belül differenciált munkaszervezéssel, a megfelelı képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel folyik az oktatás.
A nem szakrendszerő oktatásba bekapcsolt mőveltségterületek Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Természetismeret Történelem Kiemelt fejlesztési irányok Célzott készség-képességterületek: o Elemi olvasáskészség (gyakorlott olvasástechnika); o Elemi íráskészség (rajzoló és kiírt íráskészség kifejlesztése); o Elemi számolási készség (a négy alapmővelet készségei, mértékegység-váltás); o Elemi rendezı képesség (elemi kombinatív készség), Célzott képesség-együttesek, kompetenciák o Kommunikációs képességek; o Problémamegoldó készség, o Rendszerezı készség, o Információszerzés- és feldolgozás képessége, o Önálló tanulás és jegyzetelés képessége, o Szociális kompetenciák, o Idegen nyelvi kommunikáció, o Matematikai kompetenciák, o Természettudományos kompetenciák, o Digitális kompetencia, o Hatékony és önálló tanulás kompetenciája, o Szociális és állampolgári kompetenciák, o Kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetenciák, o Esztétikai és mővészeti kompetenciák, A kiemelt készségek, képességek, és kompetenciák tantárgyankénti fejlesztésének lebontását a helyi tanterv tartalmazza. A nem szakrendszerő oktatás idıkerete
25
A közoktatásról szóló törvény 8. §-ának (3) bekezdésének d) pontja értelmében, az alapozó szakaszban a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások idıkeretének 25-50%-ában nem szakrendszerő oktatás folyik. 5-6. évfolyamon a nem szakszerő oktatásra felhasználható idıkeret: A törvényes idıkeret Kötelezı: 22,5 óra Választható: 5,6 óra
A nem szakrendszerő oktatás minimális idıkerete
(óra) 7 óra
A nem szakrendszerő oktatás maximális idıkerete
% 25%
(óra) 14 óra
% 50%
Iskolánkban a nem szakrendszerő oktatás idejét – a minimális és maximális idıkeretet figyelembe véve - a tanulók alapkészségeinek fejlettsége függvényében az éves munkatervünkben határozzuk meg.
Kompetenciaalapú oktatás Célja o Az alkalmazásképes tudást középpontba helyezı oktatás megszervezése, amely lehetıvé teszi, hogy a képzési folyamatban fejlesztett képességek, készségek és kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerő keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. o A problémaközpontú tanítás biztosítása, a cselekvésbıl kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztetı tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés megvalósítása. o A versenyképes tudás megalapozása, az esélyegyenlıség biztosítása; o A kompetencia alapú oktatás széles körő alkalmazása az iskolában. A kompetencia alapú oktatásba bekapcsolt mőveltségterületek a „Kompetencia alapú oktatás –innovatív intézményekben” címő TÁMOP 3.1.4/08/2 pályázat alapján Matematika-logika kompetenciaterület Célcsoport: 2. és 7. osztály (2009-2010. indulással); Programcsomag típus: vertikális mőveltségterületi rendszerben, Továbbfejlesztés: az induló célcsoportok továbbhaladása, célcsoportok belépése. Szövegértési-szövegalkotási mőveltségterület Célcsoport: 2. és 7. osztály (2009-2010. indulással), Programcsomag típus: vertikális mőveltségterületi rendszerben, Továbbfejlesztés: az induló célcsoportok továbbhaladása, célcsoportok belépése;
új
új
IKT kompetencia Célcsoport: 5. osztály (2009-2010. indulással), Programcsomag típus: Ember és társadalom mőveltségterület,
26
Továbbfejlesztés: felmenı rendszerben,
Mőveltségterület tantárgyi bontás nélkül Célcsoport: 7. b (2009-2010. indulással); Mőveltségterület : Szövegalkotás-és szövegértés Továbbfejlesztés: felmenı rendszerben, A kompetencia alapú oktatás fenntarthatóságának biztosításával új szemlélető pedagógia gyakorlattá válást kívánjuk kialakítani. Ennek érdekében A kompetencia alapú oktatásba további tanulócsoportokat vonunk be; Az újszerő tanulásszervezési technikák, a modern pedagógiai módszerek alkalmazását szélesítjük az iskolában; Az IKT eszközökkel támogatott tanórák arányát fokozatosan növeljük; Az esélyegyenlıség erısítése érdekében az iskola képzési- és szolgáltatói programkínálatának új elemekkel való folyamatos bıvítését elıtérbe helyezzük (adaptáció illetve önálló fejlesztés révén). A helyi innovációk rendszerszintő fejlesztését célozzuk meg a lehetıségek, a felmerülı igények és szükségletek szerint, A kompetencia alapú oktatás programjába belépı, megfelelı felkészültséggel még nem rendelkezı nevelık részére biztosítjuk a továbbképzéseken belsı képzések való részvételt, A kompetencia alapú oktatás helyi szinten történı kiterjesztésével – újszerő nevelési és oktatási tapasztalatainkkal - térségi, mikrotérségi környezetben szakmai központi szerepet kívánunk betölteni. A kompetencia alapú oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatai közül különösen hozzájárulnak az alábbi tartalmi területeken folyó fejlesztéshez: o énkép, önismeret, o aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, o környezettudatosságra nevelés, o testi és lelki egészség, o felkészülés a felnıtt lét szerepeire,
Integrációs nevelés Az iskola pedagógiai programja a törvényi elıírás szerint külön-külön fejezetben foglalkozik: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködı gyermekek fejlesztésével; A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenységekkel; A szociális hátrányok enyhítését segítı tanulók nevelésével. Az említett fejezetek célcsoportját többségében a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek alkotják.
27
Iskolánkban figyelemre méltó arányban jelen vannak, illetve a belépı gyermekekkel együtt érkeznek HH, HHH és SNI tanulók. Nyilvántartásunkban szereplı HHH és SNI gyermekek integrált oktatásban részesülnek. Befogadó intézményként mőködünk, a sajátos igényő gyermekek oktatását, nevelését integrált keretben valósítjuk meg, biztosítva a célcsoportban szereplı tanulók részére – speciális végzettségő szakemberek közremőködésével - a habilitációs és rehabilitációs fejlesztést. Az integrációs nevelés célja:
Az eltérı családi háttérrel, különbözı képességekkel és fejlettséggel rendelkezı gyermekek együttnevelésének hatékony megvalósítása;
Az esélyegyenlıség érvényesítése: Minden gyermek – függetlenül attól, hogy sérülés vagy egyéb ok következtében fejlıdése akadályozott – megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben;
A fogyatékosság típusához és a fokához illeszkedı fejlesztésüket korszerő módszerek és tanulásszervezési módok alkalmazásával tesszük teljesebbé;
Az integrációs nevelés feltételei
Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal és jogi ismeretekkel rendelkezı pedagógusok; Speciális képesítéssel rendelkezı szakemberek (gyógypedagógus, fejlesztı pedagógus, logopédus, stb.); A befogadó neveléshez szükséges iskolai környezet kialakítása; Tantermek, fejlesztı terem – megfelelı technikai felszereléssel; A hatékony fejlesztéshez segítı programok, tantervek; A fejlesztést, nevelést támogató partnerek;
Az integrációs nevelés feltételeinek javítását, korszerő fejlesztését folyamatosan elıtérbe helyezzük, prioritásként kezeljük. Az integrációs nevelés feladatai
A HHH és SNI tanulók nyilvántartása, évenkénti felmérés (jegyzı, ifjúságvédelmi felelıs); Az óvoda-iskola átmenet segítése (iskola-alkalmassági vizsgálatok, bemenetmérések PREFER, DIFER), Egyéni fejlesztési tervek feljegyzések készítése, a fejlıdést követı naplóvezetés; Egyéni haladást, tanulást segítı fejlesztés alkalmazása (tanulás tanítása, tanulástechnikai elemek kiválasztása, differenciált tanulásszervezés; Korszerő, új módszerek alkalmazása: projektmódszer, kooperatív tanulás, drámapedagógiai, esetmegbeszélés, stb., Multikulturális tartalmak bevezetése (más népek kultúrájával kapcsolatos projektnap, projekthét, stb.); Kulcskompetenciákat fejlesztı képzési rendszer és eszköztár alkalmazása a foglalkozásokon; Kompetencia alapú, árnyalt, személyre szabott tanulóértékelés folyamatosan;
28
Az együttmőködést segíteni tudó partneri kör kialakítása, mőködtetése (gyermekjóléti szolgálat, iskolaorvos, védını, nevelési tanácsadó, szülık, civil szervezetek); Az integrációs nevelés eredményességének átfogó értékelése tanévenként.
Az integrációs feladatok összhangban vannak az iskolai és önkormányzati közoktatási esélyegyenlıségi tervben, valamint az ÖMIP-ben és az IMIP-ben megfogalmazott célokkal és feladatokkal. A HHH és SNI gyermekek fejlesztését segítı helyi programok
SNI pedagógiai program és tanterv (Készült 2007-2008. tanévben);
Hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (Készült a 2007-2008. tanévben, a minisztériumi program alapján)
A programok az iskolai pedagógiai program mellékletét képezik. Az integrációs felkészítés sikerkritériumai
A HHH tanulók évfolyamismétlési aránya nem haladja meg az országos átlagot; Az országos kompetenciaméréseken a HHH tanulók teljesítménye megközelíti az országos átlagot; Az iskolai lemorzsolódás minimális; A célcsoporton belül az igazolatlan hiányzás nem jelentıs; A szegregáció-mentesség biztosított az iskolában; A szabadidıs programokban való részvételi arány a többségi tanulók részvételi arányától nem tér el.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásánál alapelvünk, hogy a tantervi anyagot az életkori sajátosságok figyelembe vételével dolgozza fel, ugyanakkor még az érthetıség kedvéért sem tartalmazzon olyan egyszerősítéseket, melyek meghamisítják a tényeket. A bıséges tankönyvkínálatból az alábbi szempontok figyelembe vételével választunk könyvet. Tartalmi megfelelés • A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi-e az adott tantárgy tantervi anyagát? • A kompetencia alapú oktatásnak megfelelı tankönyvlistából való választás a ( 2008. május 16. értelmében
29
• A tartalom mennyire korrekt szaktárgyi szempontból? (Nincsenek-e benne tárgyi tévedések, félreérthetı, - nehezen értelmezhetı tartalmi elemek?) • Mennyire igényes szemléleti anyagot tár a tanulók elé? • Figyelembe veszi-e a korosztály értelmi fejlıdésének, megismerı tevékenységének életkori jellemzıit, fejlıdési, fejlesztési szükségleteit? • Milyen tanítási stratégiát képvisel? (pl. Közöl vagy teret ad-e a felfedezésnek? Feladatrendszere beszabályozó, vagy széleskörő tanulói tevékenységre, kreatív megoldásokra is ad lehetıséget. Jól vezeti-e a tanulót a tanulási folyamatban, vagy esetleges, ötletszerő támogatást ad. A készségfejlesztések mechanikus, sulykoló módját választja, vagy azt összekapcsolja a képességfejlesztéssel.) • Felfedezhetı-e valamilyen pedagógiai logika a tankönyv felépítésében (témák, feladatsorok építkezése?) • Milyen orientációjú a tartalom: ismeret-centrikus, vagy fejlesztésközpontú? A feladatok mennyire változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében? Formai megfelelés • Milyen a tankönyv nyelvi megformáltsága? (pl. milyen az utasítások megfogalmazása, a szövegek nyelvi igényessége, a szövegek rövidítésekor nem csorbul-e gondolati tartalom, az irodalmi érték?) • Milyen a tankönyv esztétikája (ábrák, színek, méret, arányok) A tankönyvek és segédletek konkrét kiválasztása az igazgató és a munkaközösségvezetı együttes kompetenciája. A kiválasztásnál figyelembe vesszük még a helyi tantervek által elıírt segédanyagokat. A tankönyvek és segédletek kiválasztásánál az ár nem döntı tényezı, de szigorúan ügyelünk az ár-érték megfelelı arányaira, s a tankönyvválasztást egyeztetjük a szülıkkel. Az ingyenes tankönyvhöz való jogosultságot a mindenkori költségvetésben rögzített állami normatíván kívül könyvtári kölcsönzéssel biztosítjuk.
Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen – legalább elégségesre - teljesítette. A 2010. szeptember 1-jétıl hatályos közoktatási törvénymódosításnak megfelelıen, az elsı évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor továbbra is szöveges minısítéssel fejezzük ki a tanulók teljesítményét. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon - a közoktatási törvény 70. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a 2010/2011 tanév második félévétıl kezdıdıen a tanulók teljesítményének, elımenetelének értékelésében, minısítésében átváltunk az érdemjegyek, osztályzatok alkalmazására. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás
30
feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott év folyamán a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A továbbhaladással kapcsolatos helyi szintő szabályozás: Javítóvizsga Az évfolyamismétlés lehetısége a 2-4. évfolyamon a 2010/2011-es tanévtıl kezdıdıen a törvénybe (2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 3. §) visszakerült. Ennek megfelelıen, iskolánk is ettıl az idıponttól kezdıdıen alkalmazza azt. A tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – tehet javítóvizsgát, amelyekbıl elégtelen osztályzatot kapott. (A korábbi szabályok szerint, ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladta a kettıt a tanuló csak a nevelıtestület engedélyével tehetett javítóvizsgát). (41/2007. OKM-rendelet, Magyar Közlöny 181. szám, 2007. december 22.) A második -nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt. az elsı évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az évfolyamban nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 251 óránál többet mulasztott. A szülı kérésére a tanuló megismételheti az adott évfolyamot. (törvény a közoktatásról 71§ (7)
.A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: Az elsı, év félévig minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. Az értékelés szövege a naplóban és az értékelı füzetekben jelenik meg. Az második - nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük.
31
Az elsı, évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük.
A második év végi, illetve az harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatot az adott
félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Felsı tagozaton a tantárgyakhoz rendelt modul tantárgyakat (média, tánc-és dráma, honismeret) szöveges minısítést: megfelelt, nem felelt meg
A 1-2. évfolyamon a belépı tantárgyaknál szöveges értékelést végzünk „ részt vett” bejegyzéssel
Az alsó tagozaton a belépı tantárgyaknál (angol, német) 3. évfolyamon már félévkor érdemjeggyel értékelünk
A harmadik évfolyamon az informatika tantárgyat szövegesen, negyedik évfolyamon félévkor érdemjeggyel értékelünk
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık:
jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1).
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltása a következı százalékos arányok alapján ajánlott a szaktárgyat tanító nevelık számára.
Az értékelés az elsı három évfolyamon, negyedik félévkor illetve idegen nyelvbıl még a második évfolyam végén is írásos megfogalmazással történik. Ugyancsak írásos értékelést kapnak a tanulók minden választható tantárgy elsı félévében. ( Az alsó tagozatos szöveges értékelést lásd külön fejezetben.) 5-kiválóan teljesített 4- jól teljesített 3- megfelelıen teljesített 2- felzárkóztatásra szorul
32
Az értékelés a felsı évfolyamon a hagyományos ötjegyő skálán történik. Az értékelésrıl tanév közben a tanár, tanító ellenırzıt, naplót vezet, elsı osztályban üzenı füzetet. Tanév végén az értékelés a bizonyítványba kerül. Tantárgyanként havonta legalább egy jegyet kapjanak a tanulók. A munkaközösségek kompetenciája megállapodni abban, hogy milyen szintő, milyen tudást mérı érdemjegyek mekkora hangsúlyt kapnak a félévi és év végi osztályzatok kialakításában. A Pilinszky János Általános Iskola a követelményeit nyilvánosságra hozza a szülık és tanulók elıtt az évnyitón, a szülıi értekezleteken, írásos dokumentumok megtekinthetıségével (SZMSZ, pedagógiai program, házirend). A tanítványokat idıben tájékoztatja a számonkérés tartalmáról és idejérıl. A diákot elızetesen megismerteti a számonkérés követelményeivel (tanév elején, témakör kezdetekor, számonkérés elıtt 1 héttel). Az írásos számonkérés anyagát kijavított állapotban 2 héten belül a tanulókhoz visszajuttatja, a tanítási órán az értékelésre és a javításra sor kerül. A szülı kérésére az írásos számonkérés anyagát meg kell mutatni. A dokumentumokat tanév végéig ırizzük. A szóbeli számonkérést szóban minısíteni kell, a hiányokra fel kell hívni a tanuló figyelmét. Az érdemjegyet mindig indoklással együtt kapja a tanuló. Értékelés : Matematika A tanulóknak a tananyag elsajátítása során mutatott teljesítményét folyamatosan értékeljük. Tudásukról szóban és írásban informálódunk. Gondosan ügyelünk az alapvetıen fontos és továbbtanuláshoz igényes ismeretek biztonságos alkalmazására. Az információt a szóbeli és írásbeli ellenırzés követi. Ellenırzés - írásbeli Tanév elején felmérést iratunk, de ezeket nem osztályozzuk. Fejlesztı, diagnosztizáló célból értékeljük. Ilyen mérést végezhetünk még egy-egy új anyagrész feldolgozása elıtt is. E mérések eredménye befolyásolja a szabadon felhasználható órák anyagát is. l. osztályban csak az év végén írott dolgozatokat értékeljük minısíthetı jelleggel. El kell döntenünk, hogy kik érték el, s kik nem azt a minimális szintet, amely lehetıvé teszi a 2.osztályos tananyag elsajátítását. Szöveges értékelés. 2-4.osztályban évfolyamonként 5-6 felmérı, osztályzattal értékelt dolgozatot iratunk.( helyi tanterv és tanmenet szerint) 5-8.osztályban évfolyamonként 4 (félévente 2-2) nagyobb egységet átfogó, feladatlapos mérést végzünk. Ezeket az osztályzatokat piros jeggyel írjuk be a naplóba és a tanulók ellenırzıjébe. Értékelési határaink a következık témazárók: 0- 32 % 33-50 % 51-74 % 75-90 % 91-l00 %
l (elégtelen) 2 (elégséges) 3 (közepes) 4 (jó) 5 (jeles)
33
Kisebb egységek lezárása utáni írásbeli feleletek, tudáspróbák visszajelzik a tanulónak a tananyag elsajátítási színvonalát. Ezeket kék jeggyel rögzítjük. Szóbeli ellenırzés Az írásbeli ellenırzések mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szóbeliségre, mivel a tanulók ily módon válnak képessé a már megszerzett ismeretek átgondolásával, rendszerezésével azok alkalmazására, új következtetések levonására. Ezáltal fejıdik kifejezıkészségük, önálló gondolkodásuk. • 1-4.osztályban a gyermekek teljesítménye nem mindig van összhangban a tényleges tudásával, matematika képességeivel, ezért a szóbeli feleletre lehetıleg ne adjunk elmarasztaló osztályzatot. Ugyanakkor ha a gyermek önállóan, összefüggıen beszámol egy-egy megoldási tervrıl, az adatgyőjtés során szerzett tapasztalatairól, a fogalmak között felismert kapcsolatokról, egy-egy alakzat tulajdonságairól, akkor ezeket a teljesítményeket osztályzattal is értékeljük. • Felsıbb évfolyamokon elvárhatjuk, hogy a jobb képességő, középiskolába készülı tanulók szóban is számot tudjanak adni tudásukról. Ez a szóbeli feleltetés semmiképp sem merülhet ki szabályok, definíciók megértés nélküli reprodukálásában. • Magyarázattal kísért táblai munka (pl. következtetéses feladatok, szerkesztések, bizonyítások) • Kiselıadások (érdekes feladatok, matematika történeti vonatkozások, tudomány aktuális eredményei) .Manuális feladatok: modellek, ábrák készítése Az értékelés történhet szóban és írásban. Írásban: • érdemjegyekkel • kisebb részfeladatok megoldását, "kisjegyekkel", pontokkal (egyéb egyéni jelöléssel) amely bizonyos mennyiség esetén jegyre váltható. (3 egyéni jelölés beváltható l zöld jegyre) • írásos tanári dicsérettel vagy elmarasztalással • otthoni munka értékelése: a házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása, a felejtés kompenzálása, a következı órán feldolgozandó anyagrész elıkészítése. Házi feladat el nem készítése: • alsó tagozaton 2-4.o. 5 meg nem írt = l zöld jegy • felsı tagozaton 5-8.o.3 meg nem írt = l zöld jegy l.osztályban piros és fekete ponttal értékeljük a házi feladatot. • a füzetek pontosságának, áttekinthetıségének, tisztaságának állandó ellenırzése. Félévi, év végi jegyek elbírálásánál figyelembe vesszük az évi teljesítményt, tudásszintet, a fejlıdés menetét. /Nem átlagot számítunk/ Az írásbeliség aránya legyen több. Tanév végén felmérést iratunk, amely a követelményekre épül. Ezek eredménye beszámítható az év végi osztályzat elbírálásához. A magasabb évfolyamba lépés javasolt feltételei: az összes írásbeli munkák legalább 33 %-os átlagos teljesítménye, legalább elégséges szóbeli teljesítmény átlag. 34
Humán tantárgyak A ponthatárok kialakítása egységesen o-39 %-ig elégtelen 40-59 %-ig elégséges 60-74 %-ig közepes 75-90 %-ig jó 9l-loo %-ig jeles az osztályzat • a témazáró dolgozatok jegyek színe piros, a többit a nevelık döntik el • a szóbeli-írásbeli jegyek aránya fele-fele, lehetıség szerint törekedni kell arra, hogy minden tanuló kapjon szóbeli bizonyítási lehetıségeket a tanév folyamán többször,hiszen a kommunikációs kultúra fejlesztése alapvetı célkitőzés az iskolánkban • az 1-2.évfolyamon szükséges heti 2-2 óra korrepetálás,a 3-4. évfolyamban heti l, a tehetséges tanulók szakkörökön mélyíthetik tudásukat. • az osztályok közötti objektív mérést szolgáló felmérések anyagát a szaktanárok állítják össze, a párhuzamos osztályokban 3 alkalommal a tanév során (év elején, félévkor, és az év végén).
Természettudományos tantárgyak: 0-40 % - elégtelen 41-55% - elégséges 56-76% - közepes 77-91 % - jó 92-100 % - jeles Alsó tagozatos értékelés: 0-40 % - elégtelen 41-60% - elégséges 61-80% - közepes 81-90 % - jó 91-100 % - jeles
Értékelés elmélet Ellenırzés, értékelés, minısítés célja:
• A tanulók fejlıdésének folyamatos megfigyelése, tanulási folyamathoz való viszonyának, aktivitásának nyomon követése • Értékelésre kerül - az oktatási folyamatban - a tanulók megismerı képessége, az elsajátított ismeretek reprodukálása, alkalmazása. 35
Értékelési szempontok Írásbeli: - szép külalak - a helyesírási szabályok betartása - rendezett, logikus elrendezés Szóbeli: - tárgyi tudás, folyamatosan fejlıdı önálló beszámolás az adott témáról - az adott szaktárgy szaknyelvének használata, helyes magyar beszéddel - a felelet logikai felépítése Értékelési formák (a jegyek színe, súlya) Szóbeli felelet - színe kék, zöld Szóbeli beszámolók - színe kék zöld Írásbeli feleletek: témazáró feladatlapok - színe piros év végi felmérı - színe kék tudáspróba - színe kék ellenırzı dolgozat - színe kék munkafőzet (önálló meg.) - színe kék Írásbeli beszámolók - színe kék Rajzos feladatok
- színe zöld
Gyakorlati feladatok - színe zöld Tanulói tevékenységek (egyéb): önálló győjtımunka - színe zöld vetélkedın elért helyezés - színe kék szaktárgyi, megyei versenyen elért helyezés - színe kék Megjegyzés: a kék-zöld jegy alkalmazása függ a teljesítménytıl (elsı,második...stb. helyezés), valamint a verseny súlyától (helyi, területi, megyei országos). A tanulói tevékenységek ilyen megnyilvánulását minısíthetjük is. Pl. szaktanári dicséret stb. • A szóbeli feleletek gyakorisága félévenként l-2 alkalommal történjen • Tematikus mérés történjen minden témaegység végén (ez a tankönyvekbıl megállapítható. Errıl egyéni (tanulói) és osztályátlag alapján történjen egy kimutatás, illetve összegezés tantárgyanként. • Tematikus mérés természetismeretbıl, biológiából, földrajzból nem indokolt, tehát ne mérjünk félévkor, • a félév értékeléséhez 4-5 jegy szükséges (ennél kevesebb jegy az értékelés realitását nem tükrözi), • nem tartjuk célszerőnek bejelenteni a tudáspróbát
36
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülık számára a tanuló felkészültségének nyomon követését. A tanulói beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének célja • A tanuló egyéni elırehaladásának, figyelemmel kísérése, • a felmerülı problémák idıben való feltárása, • a jól teljesítık megerısítése, • a lemaradó tanulók segítése. • A három hetet meghaladó projekt értékelése: írásbeli beszámoló, kiselıadások, egyéni produktumok..stb •
Témahét: tablók készítése írásbeli számonkérés, egyéni produktum,
Feladata Rendszeres munkára szoktatás, motiválás, felkészítés a továbbtanulásra; Tájékoztatás a készségek, képességek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjérıl, az esetlegesen elıforduló hibákról, hiányosságokról; A tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a tantervi követelményekhez, a korábbi teljesítményéhez; A tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása az általános (standard) értékekhez, illetve az országos eredményekhez, Következtetés a tanítás-tanulás hatékonyságára, A követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése, A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minısítése. Az ellenırzés formái: Szóbeli számonkérés formái Szóbeli felelet, beszélgetés, kiselıadás, önálló beszámoló, stb. Írásbeli számonkérés Témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggı írásbeli ellenırzés, amelybıl évente legalább kettıt kell íratni azokból a tantárgyakból, amely tantárgyakat osztályzattal értékelünk félévkor és év végén. A tantárgyi tantervek megjelölik a megírandó témazárók számát. Számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenırzés, melybıl a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérı írásbeli ellenırzés, melynek
37
gyakorisága a tantárgy természetébıl adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, győjtımunka, sportteljesítmény értékelése. Füzetvezetés, feladatmegoldás, tanórán és otthoni feladatnál. Mindezekbıl kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenırzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
A tanulók értékelése Az értékelés alapelvei Egységes, következetes és kiszámítható legyen; Segítse elı a rendszeres munkavégzést és a felelısségtudat kialakítását, Serkentsen további erıfeszítésre, tartsa életben az egészséges munkakedvet; Legyen konkrét, gyerek és szülı számára egyaránt érthetı, Tárja fel a hibák okait, támaszkodjék a pozitívumokra; Törekedjen objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra SNI- s tanulók értékelésénél a Rehabilitációs Bizottságban megfogalmazottakat figyelembevételével történik.
38
Az értékelés formái Szöveges értékelés; Érdemjeggyel történı értékelés, Komplex értékelı rendszer alkalmazása az egyes kompetenciaterületeken, Szöveges értékelés Célcsoportok 1-3. évfolyamosok valamennyi tantárgyból félévkor és év végén 4. évfolyamosok félévkor Valamennyi évfolyamon a választható tantárgyakból az 1. félévben; A szöveges értékelést tantárgyanként fejlesztı jelleggel folyamatosan végezzük. Félévkor és a tanév végén, az értékelı lapon összegezı értékelés készül. Az összegezést záró minısítési fokozatok: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelıen teljesített felzárkóztatásra szorul Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, az iskolának a szülı bevonásával értékelni kell a teljesítményét, fel kell tárni a fejlıdést, haladást, akadályozó tényezıket, javaslatot kell tenni az intézkedésekre. Az 1-4 évfolyamosok szöveges értékelésének helyi rendszerét a melléklet tartalmazza. Érdemjeggyel történı értékelés Célcsoport A hagyományos tanterv szerint haladó 4-8. osztályos tanulóknál. A tanuló tantárgyi érdemjegyét elsıdlegesen a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka illetve gyakorlati tevékenység figyelembe vételével, félévi és tanév végi osztályzatait pedig évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A továbbhaladásról a nevelıtestület dönt. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), Az egyes tantárgyakra vonatkozóan az értékelési szabályokat a pedagógiai program melléklete valamint a munkaközösségek munkatervei tartalmazzák. A tanuló érdemjegyeirıl a szülıt az ellenırzı könyvön keresztül folyamatosan tájékoztatjuk, félévi és év végi osztályzatairól az ellenırzı könyv illetve bizonyítvány útján adunk értesítést.
39
A kompetenciaalapú oktatás komplex értékelési rendszere A programcsomagokhoz kapcsolódó értékelési útmutatók alapján: bemeneti mérés, értékelés, fejlıdést követı mérés,értékelés, kimeneti mérés, értékelés,
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének célja o Segítse az iskolai nevelés-oktatás egészséges folyamatának mőködését; o Segítse a tanulók önértékelésének fejlıdését; o Járuljon hozzá a tanulók pontosságának, kötelességtudatának kialakulásához, fejlıdéséhez; o Járuljon hozzá a közösségi kedvezı hatások érvényesüléséhez; A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének elvei o A személyre szabottság megvalósítása, o A gyermek fejlıdéséhez való viszonyítás érvényesítése, o A tanulói közösség bevonása az értékelésbe, A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének minısítésének formái o szóbeli o írásbeli o érdemjegy A szóbeli ás írásbeli értékelés formái o o o o
Szaktanári dicséret vagy figyelmeztetés, Osztályfınöki dicséret vagy figyelmeztetés Igazgatói dicséret vagy figyelmeztetés, Nevelıtestületi dicséret vagy figyelmeztetés,
Érdemjeggyel történı minısítés fokozatai Magatartás példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), Szorgalom példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
40
A magatartás értékelésének követelményei Magatartás
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Rossz (2)
1
Aktivitás, példamutatás
igen magas fokú
közepes
gyenge
negatív, vagy romboló
2
ellene nem vét
ingadozó
szemben áll
4
A közösségi célok igen érdekeinek figyelembe vétele Közösségi munkában való élen jár részvétel Hatása a közösségre pozitív
5
Törıdés társaival
6
Házirend betartása
7
Viselkedés, hangnem
gondos, segítıkész betartja, arra ösztönöz kifogástalan
8
Fegyelmezettség
nagyfokú
3
aktívan részt közömbös vesz befolyást nem nem árt gyakorol segítıkész ingadozó betartja
érdektelen negatív
közömbös, gátló részben tartja sokat vét be ellene udvariatlan, durva, nyegle goromba
kívánnivalót hagy maga után megfelelı
gyenge
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Hanyag (2)
1. Tanulmányi munka
Igényes
figyelmes
Ingadozó
hanyag
2. Munkavégzés
kitartó, pontos, megbízható Mindent elvégez
rendszeres
rendszertelen
megbízhatatlan
ösztönzésre dolgozik
önállótlan
feladatait nem végzi el
Igen
keveset
ritkán
nem
igen jó
jó
közepes
igen sokszor, rendszeres nagyfokú
elıfordul
ritkán
gyenge, vagy nincs egyáltalán nem
megfelelı
gyenge
elégtelen
Szorgalom értékelésének követelményei Szorgalom
3. Általános tantárgyi munkavégzés, önálló munkavégzés 4. Többféle feladat vállalása 5. Munkamegosztás, önellenırzés 6. Tanórán kívüli információk felhasználása 7. Fegyelmezettség
elégtelen
41
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban évente két alkalommal, ısszel és tavasszal mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetık az egyes képességeknél felmerülı hiányosságok. A próbákat az Oktatási Minisztérium által megbízott Testnevelési Bizottság „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek felméréshez” címő anyaga alapján végezzük. A motorikus próbákban elért iskolai teljesítményeket a kötelezı országos adatszolgáltatáshoz is biztosítjuk. A mérés célja
Az iskolai testnevelés és sport egészségmegırzı hatásának növelése egészségmegırzı egészségjavító szerepének népszerősítése, tudatosítása az iskoláskorúak körében. A tanulók egészségszempontú fizikai állapotának számszerően is kifejezhetı megbecslése, a mért adatok egészséggel összefüggı értelmezése, elemzése, viszonyítás a követelmény-értékekhez. A tanulók fejlettségének feltárása, a terhelhetıségi szint meghatározása, az esetleges hiányosságokkal kapcsolatos teendık meghatározása. A jól terhelhetı, sportolni vágyó tanulók feltárása, igényeik és helyi lehetıségeik figyelembe vételével az élsport felé irányítása. Mozgósítás a tudatos és rendszeres testedzésre.
A fizikai erınlét minısítésére szolgáló mérések 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése; 2. A hátizmok dinamikus erı-állóképességének mérése; 3. A hasizom erı-állóképességének mérése; 4. A vállövi és a karizmok erı-állóképességének mérése; A 3-8. osztályokban Cooper teszt alapján mérünk. Az elért eredmények pontszámokká alakításával minısítjük a tanulók teljesítményét. A fizikai állapotmérés feladatait, értékelését, a mérési eredmények átszámítását pontszámmá a pedagógiai program melléklete illetve a szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza.
42
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súlya Célja Visszajelzés a tanulói felkészültségrıl a tanár, a diák és a szülı részére, a tanítási folyamat bizonyos szakaszaiban. Az írásbeli beszámoltatás formái Témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggı írásbeli ellenırzés, amelybıl évente legalább kettıt kell íratni azokból a tantárgyakból, amely tantárgyakat osztályzattal értékelünk félévkor és év végén. A tantárgyi tantervek megjelölik a megírandó témazárók számát. Írásbeli számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenırzés, amelybıl a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Írásbeli felelet: egy-két leckét számon kérı írásbeli ellenırzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetébıl adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az írásbeli beszámoltatás rendje o Az írásbeli beszámoltatás (témazárók) száma az egyes tantárgyak programjaiban szerepelnek, o A témazáró, felmérı dolgozat idıpontját egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal; o Az írásos számonkérés anyagát kijavított állapotban 2 héten belül a tanulókhoz vissza kell juttatni, majd a tanítási órán az értékelésre és a javításra kerül sor; o Fogadóórákon, vagy a szaktanárral egyeztetett idıpontban a szülı az iskolában megtekintheti gyermeke dolgozatát; o Az írásos dolgozatokat tanév végéig megırizzük; o A szakmai munkaközösségek kompetenciája meghatározni azt, hogy milyen szintő, milyen tudást mérı érdemjegyek mekkora hangsúlyt kapnak a félévi és év végi osztályzatok kialakításában; o Az egyes osztályok közötti objektív mérést szolgáló felmérések anyagát a szaktanárok állítják össze, a párhuzamos osztályokban 3 alkalommal a tanév során (év elején, félévkor, és az év végén); Az írásbeli beszámoltatás korlátai o A beszámoltatás írásbeli része nem lehet túlsúlyban. A tantárgyak jellegétıl függıen a szóbeli számonkérés aránya 40%-nál kisebb ne legyen. o Napi kettınél több témazárót íratni egy napon belül nem lehet. o Indokolt esetben a tanuló felmentést kaphat az írásbeli beszámolóról.
43
Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai Az otthoni felkészüléshez meghatározott feladatok rendszerét pedagógiai eljárásaink részének tekintjük. A házi feladatot a tanulók otthon, a napköziben vagy a tanulószobán készítik el. Cél, hogy o az iskolában tanultakat a tanuló elsajátítsa, elmélyítse, megszilárdítsa. o kialakuljon a kötelességtudata, megszokja a rendszeres munkát.
begyakorolja,
Az otthoni felkészülés formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati, egyéb Az otthoni felkészülés elvei o Ellenırizhetı, megfelelıen elıkészített, fejlesztı jellegő legyen; o Vegye figyelembe a tanuló képességeit, felkészültségét, munkatempóját, o Mennyisége alkalmazkodjék a tanuló életkori sajátosságaihoz, napi elfoglaltságaihoz, o Szükség esetén egyénre szabott, a tanulók képességei szerint differenciált legyen, o Csak a szükséges mértékig járuljon hozzá a tanulók terheléséhez, o A szóbeli és írásbeli feladatok arányát a tantárgy és a tananyag jellegétıl függıen határozzuk meg. Az otthoni felkészülés korlátai o Az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), annyi házi feladatot kapnak, amely átlagos képességő tanuló esetében maximum 1 óra alatt elvégezhetı; o Az egy napos szünetek és nemzeti ünnepek idejére a tanulók csak szóbeli házi feladatot kapnak;
o Hosszabb szünetre a tanulók nem kapnak házi feladatot sem szóbelit, sem írásbelit, elsısorban egyéni kutatómunkára, győjtımunkára, alkotó munkára, pályázatok készítésre, kötelezı vagy az ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos tevékenységre ösztönözzük ıket; o az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak írásbeli házi feladatot; o Verstanulásra, házi dolgozatok, olvasónapló elkészítésére, hosszabb határidıt biztosítunk.
44
Kötelezı gyermek/tanuló felvétel, iskolaváltás, átvétel Kötelezı felvétel az intézményben Az iskola kötelezı felvételt biztosít: Nyúl község közigazgatási területén lakó, illetve tartózkodó általános iskolások részére. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérheti gyermeke felvételét az iskolába. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülı személyi igazolványát; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; • szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. Iskolaváltás, tanulóátvétel Más körzetbıl - 2-8. évfolyamba - érkezı tanuló esetében a felvétel helyi szabályai:
Bemutatandó dokumentumok: A tanuló anyakönyvi kivonata, a szülı személyi igazolványa, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítvány, az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lap;
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Ha a körzeten kívüli tanuló az elsı-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az igazgató a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elızıleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfınökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy
45
jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában). A döntésrıl a szülıt írásban értesítjük.
ZÁRÓ GONDOLAT A jövı nemzedékért érzett felelısség körültekintı, elıre jól megfontolt döntéseket kíván az iskolát fenntartó önkormányzatoktól, a pedagógusoktól, a szülıktıl egyaránt. A tudomány és a technika rohamos fejlıdése új, korszerő mőveltség megalapozását, cselekvı szerepvállalás kialakítását várja az iskoláktól. Az alapvetı társadalmi céloknak megfelelı, a munkaerıpiac igényeit kielégítı magas minıségő oktatás nevelés megvalósítására törekszünk. Ennek érdekében helyi pedagógiai rendszerünket az új társadalmi igényekhez való igazodás céljából folyamatosan megújítjuk. Olyan új folyamatokat indítunk el az iskolában, amelyek hatékonyan szolgálják a személyiség gazdagodását, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. Az új elemekkel módosított pedagógia programunk megvalósításához a velünk hatékonyan együttmőködı szülıi ház, a mőködésünket finanszírozó önkormányzat együttes, hathatós segítsége jelenthet garanciát.
A nevelıtestület nevében: igazgató Nyúl, 2010. december 13.
46
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 2009. szeptember 1 - 2014. augusztus 31. A pedagógiai program felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. A munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program minden fejezetére kiterjedı felülvizsgálatára, szükség szerint módosítására - amennyiben arról jogszabály másként nem rendelkezik három évente kerül sor. A módosításra javaslatot tehet o o o o o
Nyúl Község Önkormányzatának Képviselı-testülete; Az iskola nevelıtestülete 50% + 1 fı javaslata esetében; Az iskolavezetés; A munkaközösségek; A szülık szervezete;
A pedagógiai program hozzáférhetı a következı helyeken Az iskola fenntartójánál; Az iskola irattárában; Az iskola igazgatói irodájában, tanári szobájában; Az iskola könyvtárában; A községi könyvtárban, Az óvodában; A pedagógiai programot véleményezi a szülıi munkaközösség, a diákönkormányzat, elfogadja a nevelıtestület, jóváhagyja a fenntartó önkormányzat. A törvényességi eljárások jegyzıkönyveit a melléklet tartalmazza.
47
MELLÉKLETEK
Tantárgyi tantervek; Az egészségnevelési és környezetnevelési program; A képesség-kibontakoztató és integrációs képzés programja, A sajátos nevelési programja;
igényő
tanulók
iskolai
oktatásának
Az 1-4. évfolyamos tanulók szöveges értékelésének helyi rendszere; A fogyasztói feladatok;
kultúra
A fizikai állapotmérés eredmények számítása;
fejlesztésével feladatai,
kapcsolatos
értékelése,
A tanulók értékelésének helyi tantárgycsoportok vonatkozásában;
a
szabályai
iskola mérési egyes
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelıoktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke; A pedagógiai program véleményezésével, elfogadásával, jóváhagyásával kapcsolatos jegyzıkönyvek;
48
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2010. év 12. hó 7 .napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Nyúl, 2010. december 13. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetıje A pedagógiai programot a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége a 2010. év 12 .hó 13. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Nyúl, 2010. december 13. ................................................................ az iskolai szülıi munkaközösség elnöke
A pedagógia programot a nevelıtestület a 2010. év 12. hó 13. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Nyúl, 2010. december 13. ................................................. igazgató
A ……………..Iskola pedagógiai programját a … Önkormányzat Képviselıtestülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Nyúl, 2010. december…… ................................................. polgármester
49
