Az intézmény általános adatai

-1-

Szervezeti és Működési Szabályzat

Az intézmény általános adatai Neve: Kiskunhalasi Bóbita Óvoda Címe: 6400 Kiskunhalas, Kuruc vitézek tere 17. Az intézmény alap és speciális feladatai: 

az intézmény alapfeladata biztosítani az óvodai nevelést-oktatást, ennek keretében felkészíteni a gyermekeket az általános iskolára,



sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése,



német nemzetiségi óvodai nevelés,



cigány/roma nemzetiségi óvodai nevelés



Óvodai integrációs fejlesztő felkészítő



személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató oktatás,



óvodai intézményi gyermekétkeztetés



munkahelyi vendéglátás,



közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenység



intézményi vagyon működtetése.

Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény alapítójának neve: Kiskunhalas Város Önkormányzata Az

intézmény

fenntartója

és

felügyeleti

szerve:

Kiskunhalas

Város

Önkormányzati Képviselő-testülete. Az intézmény gazdálkodási formája: önálló működő költségvetési szerv. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Ktv. 40. §. (1) az SzMSz-t az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. -2-

Az SZMSZ tartalmát meghatározó magasabb szintű jogszabályok 

3/2002. (II.15.) OM rendelet minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről



1999. évi LXVIII. tv. A közoktatásról



1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról.



1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról



A 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.



11/1994.(VI. 8.) MKM. rendelet módosítása a 30/2004. (10.8.) OM rendelettel a nevelési-oktatási intézmények működéséről



Országos Óvodai Nevelési Alapprogram (OAP) 137/1996. (VII.28.) kormányrendelet



37/2001. (X. 12.) OM rendelet



A gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. Törvény



1/2000.(I.7.) SzCSM. rendelet 5/B.§.

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az óvoda más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. 

Alapító okirat



Pedagógiai Program

- 3 -

Hatálybalépés, kiterjedés köre

Az SzMSz a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

Az SzMSz kiterjed 

Óvodába járó gyermekek közösségére



a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire



a nevelőtestületre



az intézményvezetőre, általános helyettesre, vezető-helyettesekre, tagintézmény vezetőre, intézményegység vezetőre, bölcsőde szakmai vezetőjére.



a nevelő-oktató munkát segítőkre



egyéb munkakörben dolgozókra

-4-

1. Az intézmény működésének szabályai 1.1

Általános szabályok

A 178/2009. Kth. számú Alapító okirat tartalmazza az intézmény nevét, feladatait, a feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a székhelyet. Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását. Ezt az összeget a költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt nem lehet az intézménytől elvonni. Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A

működésével

kapcsolatos

döntések

előkészítésében,

végrehajtásában,

ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők illetőleg a képviselők – a jogszabályban meghatározottak szerint. Az intézményben dolgozó alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. sz. melléklete szerint kell meghatározni.

-5-

Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni. 

alkalmazottak adatai



gyermekek adatai

Az adatok továbbíthatók a fenntartó (önkormányzat), bíróság, rendőrség, ügyészség részére. Az intézményben a nevelő és oktató munka PedagógiaiProgram, szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni. A dokumentum elérhető a nevelői szobában, és a csoportvezető óvodapedagógusoknál. Kérdéseiket feltehetik a szülők a szülői értekezleteken, nyíltnapokon vagy az erre a célra összehívott fórumokon. Programok tartalmazzák: 

azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását



nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében a kisebbségi kultúrának és nyelvének ápolását (a szülők igénye alapján)

1.2. Az intézmény munkarendje 1.2.1 A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az intézmény a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülők az adott év február 15-ig írásban értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt a szülők kérésére a gyermekeket az erre kijelölt másik intézményben kell elhelyezni. 1.2.2. A

nevelési

év

rendjében

kell

meghatározni

a

nevelésnélküli

munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, az ünnepek megünneplésének időpontját, nevelőtestületi értekezletek időpontját. A nevelésnélküli munkanapok egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatják meg.

-6-

A nevelésnélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermek felügyeletéről. 1.2.3. Az intézmény 5 napos /hétfőtől-péntekig/ munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 6-tól 18 óráig, lépcsőzetes munkakezdéssel illetőleg Befejezéssel. A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. 1.2.4. Az intézmény alkalmazottainak munkarendjét az éves

pedagógiai

munkaterv melléklete tartalmazza.

2. Az intézmény működésével kapcsolatos általános tudnivalók Az óvoda 2,5 éves kortól az iskolai beváláshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. Az óvodába a gyermek a 2,5 életévének betöltése után nevelési év folyamán a gyermek bármikor felvehető. Az óvodalátogatásra kötelezett 5. életévüket adott év aug. 31-ig betöltött gyermekek esetében, a kötelező felvételt biztosító intézmény vezetője a fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján, értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, ha gyermeket az óvodába nem íratták be. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését integráltan biztosítja az intézmény.

2.1

A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok



A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni



Nevelési év alatt az óvodába járásra kötelezett gyermek hiányzását az óvodavezető engedélyezheti.

-7-



Megszűnik az óvodai elhelyezés (óvodába járásra kötelezett kivételével), ha gyermek igazolatlanul 10-nél több napot van távol,



feltéve, hogy az óvoda a szülőt 2 alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményére.

2. 2. Térítési díjak befizetése, visszafizetése 

A befizetés minden hónap első felében történik.



A befizetés pontos dátumát az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni.



Pótbefizetés nincs.



Aki gyermeknevelési támogatást kap, 3 gyermeket vagy tartósan beteg gyermeket nevel, ingyenes étkezésben részesül.



Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig, telefonon vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá.



Be

nem

jelentett

hiányzás

esetén

a

szülő

a

térítési

díj

visszafizetésére nem tarthat igényt.

2.3. Vezetői feladatok ellátása 

Az intézményvezető az SzMSz-ben foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének, tagintézmény, intézményegység vezetőjének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák.



Az intézményben a mindenkori, megbízott óvodapedagógus köteles ellátni a helyettesítést.



A vezetők benn tartózkodási rendjét az éves munkatervben kell meghatározni.

-8-

2.4. Az intézmény feladata a gyermek tanköteles életkorba lépésekor



Igazolja, hogy az óvodás gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.



Javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét.



Javasolja a gyermek szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét, annak megállapítása céljából, hogy sajátos iskolai nevelésben és oktatásban kell részt vennie, illetve elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.



Javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a Nevelési Tanácsadóba.



A szülő kérésére fejlesztési javaslatot ad ki az óvodapedagógus.. 11/1994 MKM rend 206B § (1) bekezdésének módosítása alapján.

2.5. Az intézmény egészségvédelmi szabálya 2.5.1..Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb.). 

Az intézményben megbetegedő gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított

legrövidebb

időn

belül

haza

kell

vinnie.

Az

óvodapedagógusnak, gondozónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. 

Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az intézményt teljes gyógyulásáig nem látogathatja.

-9-



A gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet az intézménybe.



Fertőző gyermekbetegség esetén a szülőnek az intézményt azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.



Az intézmény konyhájában egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy tartózkodhat.



Az intézményen belül szeszesitalt fogyasztani és dohányozni tilos

2.5.2. Az intézmény épületében a dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a szülők és a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az intézmény helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és a külső igénylőknek külön megállapodás

alapján

át

lehet

engedni,

ha

ez

az

óvodai

foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. Az intézmény dolgozói, továbbá ügynökök, üzletkötők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (Kivéve az intézmény által szervezett vásár alkalmával.) Reklám tevékenységről MKM 2008.évi 95 sz.(06.28.) 2008 évi XLVIII törvény rendelkezik. 2.5.3. Intézményi védő, óvó előírások 

A balesetek megelőzése érdekében a gyermekek a mindennapi nevelő oktató munka során kapnak tájékoztatást életkoruknak megfelelően a balesetveszélyes helyzetekről.



Az intézmény épülete, tárgyai balesetmentesek legyenek.

- 10 -



A tornaeszközök használata csak óvodapedagógus felügyelete mellett történhet.



Az udvari játékeszközök mérete, kiképzése mindenkor feleljen meg a gyermekek testi fejlettségének (mászókák, csúszdamagasság, stb.). Felügyelet nélkül a mozgó udvari játékokat a gyermekek nem használhatják (forgóhinta, hinta, mókuskerék, stb.).



Az intézmény belső takarítása során a dajkák ügyeljenek a takarítási eszközök gondos elrakására, tárolásuk a gyermekek számára nem elérhető helyen történjen.



Az udvar folyamatos, rendszeres feltakarítása során csökkenjen a balesetveszély (ágak, gallyak eltakarítása, gödrök feltöltése, stb.).

Baleset esetén a törvényben előírt formanyomtatványt ki kell tölteni. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet ki kell vizsgálni, szükség esetén a Szülői Közösség bevonásával fel kell tárni a baleset okát. Balesetről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a szülőnek és a fenntartónak. 2.5.4. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. 

Akadályoztatása esetén az SzMSz-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.



A bombariadóról és a hozott intézkedésekről rendkívüli jelentésben értesíti a vezető a fenntartót.



Bombariadó esetén a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyni az épületet és a gyermekeket az időjárástól függően szabadban vagy védett helyen kell elhelyezni.

-

11 -

Az intézményvezetés szerkezete, helyettesítés rendje

3.

Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el . 

Intézményvezető-helyettesek, intézményegység vezető, tagintézmény Vezető, bölcsőde szakmai vezetője..



A

nevelőtestület

különböző

közösségeinek

kapcsolattartása

az

intézményvezető segítségével valósul meg.(11/1994 MKM rend.(VI.(.) 4. (1) bekezdés d pontja alapján. 

Kapcsolattartás formái: az intézményvezetőség ülései különböző értekezletek, megbeszélések



Gazdasági vezető



Ügyintéző

Az intézmény vezetősége, tanácskozó és határozathozó szerve 

Intézményvezető



Intézményegység vezető



Tagintézmény-vezető



Intézményvezető-helyettesek



Bölcsőde szakmai vezetője



Munkaközösség vezetők



Közalkalmazotti Tanács



Nevelőtestület

- 12 -

3.1. Az intézményvezető Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki egyszemélyi felelős. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Feladatai: 

a nevelőtestület vezetése



a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése



a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés



felelős a jogszabályok, rendeletek betartásáért



a felettes szervek valamint a Közalkalmazotti Tanács, Szülői Közösség informálása.



a Közalkalmazotti Szabályzat és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan betartása és betartatása.

Feladatainak csoportosítása 

pedagógiai



munkaügyi



gazdálkodási



tanügy-igazgatási

Koordináló tevékenysége: 

Polgármesteri Hivatallal



Gazdálkodást segítő intézménnyel (KIGSZ)



Nevelési Tanácsadóval, szakértői bizottságokkal



Szakmai szervezetekkel



Halasi Többcélú Kistérségi Társulással

- 13 –

3.2.A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése :

az intézményvezetőt szabadsága és

betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén mindenkori általános vezető helyettes helyettesíti . Az intézményvezető hosszantartó távolléte esetén (1 év ) a teljes vezetői jogkör gyakorlására kap felhatalmazást, amelyet a fenntartó név szerint határoz meg.

Az intézmény vezető rövid távollét esetén ( l évnél rövidebb időszak) - teljes anyagi felelősséggel tartozik a gazdálkodásért, - fegyelmi eljárást nem indíthat - munkáltatói jogkört nem gyakorolhat Az általános vezető helyette akadályoztatása esetén a következő sorrend áll fenn, a rövid távollét esetén ( 1 évnél rövidebb időszak): 1./ Kuruc v. téri intézmény helyettese 2./ Bajza u. tagintézmény vezetője A fent felsorolt sorrendben a tagóvoda vezetőket a következő intézkedési jogkörök gyakorlására jogosult: -teljes anyagi felelősséggel tartozik a gazdálkodásért -fegyelmi eljárást nem indíthat -munkáltatói jogkört nem gyakorolhat A tagintézmény vezetők helyettese: a tagintézmény vezetőt óvodapedagógusi beosztású munkatárs helyettesíti rövid távollét esetén (l évnél rövidebb időszak ) Az intézményigazgatóság rendszeresen kéthavonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézmény igazgatóság megbeszéléseit az intézményvezető vezeti - 14 -

3.3 Szakmai munkaközösségek  munkaközösségek a tervező, szervező, elemző, értékelő  tevékenységben vesznek részt. 

A munkaközösségek egyeztetik, összehangolják éves terveiket



Házi bemutatókat szerveznek



Kutatásokban, kísérletekben segítési, megvalósítási, értékelési feladatot látnak el.



Munkaközösségi tagok ön- és továbbképzésén vesznek részt.

A nevelőtestület jogai és kötelezettségei

3.4

A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelési oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a

nevelési

és

oktatási

ügyekben,

valamint

a

törvényekben

és

más

jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, intézmény vezetői

pályázathoz

kérdésekben,

készített

vezetési

programmal

összefüggő

szakmai

egyéb ügyekben pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel

rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: 

a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása



Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása



a nevelési – oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése



a nevelési – oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása



a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása



a házirend elfogadása



jogszabályban meghatározott más ügyek.

- 15 -

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott

jogkör gyakorlója

a nevelőtestületet

tájékoztatni köteles

– a

nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásánál.

- 16 –

3.5 Az intézményi alkalmazottak feladatait a melléklet tartalmazza 

óvodapedagógus

38 fő



fejlesztő pedagógus

1 fő



úszó oktató

1 fő



gyógypedagógus

1 fő



dajka

17 fő



ügyintéző

1 fő



egyéb munkakör

1 fő

4. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje Az intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményegység vezető a helyettesek, és a bölcsőde szakmai vezetője az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az éves munkatervben jelenik meg. Az ellenőrzés kiterjed: 

a munkakörökkel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, és minőségére



a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre

Az ellenőrzés fajtái: 

tervszerű, előre meghatározott szempont szerinti ellenőrzés



spontán, alkalomszerű ellenőrzés: (a napi problémák feltárása, megoldása érdekében a napi felkészültség felmérése érdekében)

- 17 -



Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni, az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell.

5. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés elbírálási szempontjai 5.1. Általános szempontok 

Pedagógus nevelő munkáját a gyermekekre irányította-e, tudatos tevékenységét kimagaslóan végzi-e?



Hivatástudattal rendelkezik-e, s azt kiemelkedően lehet-e érzékelni viselkedésében, munkához való viszonyában?



Pályázatok írásában aktívan folyamatosan részt vesz-e?



Differenciált egyéni bánásmód alkalmazását kimagaslóan érvényesíti-e? Úgy, mint tehetséggondozásban, mint felzárkóztatásban?



Az új pedagógiai irányzatok és programok iránt fogékony, új elfogadására képes-e?



Szülőkkel olyan kapcsolatot alakít-e ki, amely elősegíti a pozitív együttműködést intézményi közösségen belül?

5.2.

Szakmai és magatartásbeli szempontok: Az pedagógus minőségi munkájának alapvető tényezői:



gyermekközpontú pedagógiai szemléletmód,



kiegyensúlyozott,

harmonikus

kapcsolat

a

gyerekekkel,

szülőkkel,

munkatársakkal (beleértve a technikai dolgozókat és az óvodavezetőt is), 

magas fokú tolerancia és empátiakészség,



szakmai igényesség, folyamatos önképzés, tájékozottság a különféle szakirodalmakban, rendszeres részvétel továbbképzéseken,

-18 –



emberi és szakmai segítségnyújtás az arra rászoruló munkatársak és szülők részére.

5.3.

A minőségi munkának szerves kiegészítő eleme a többletmunka vállalása is, így pl.



a nehezen kezelhető, magatartászavaros, enyhén fogyatékos (testi és szellemi) gyermekekkel kapcsolatos nevelési feladatok önkéntes vállalása



aktív közreműködés különféle pályázatok kidolgozásában,



külső felkérésre bemutató foglalkozások vállalása,



a gyermekek intézményen kívüli sporttevékenységében való részvétel (pl. úszás, külön torna).

6.

Az intézményi hagyományok ápolása

6.1

Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok:

Közös ünnepek: 

Őszi vásár, szüreti mulatság, táncház



Télűző, tavaszhívó ünnepünk a farsang



Pünkösd



Gyermeknap

Testvér-csoportok ünnepei: 

Mikulás



Lucázás



Karácsony



Komatál küldés



Búcsúzó

- 19 -

Csoporton belüli ünnepek: 

Március 15.



Húsvét



Anyák napja



Gyerekek születés és névnapjai



Beteg társaiknak rajzok küldése

6.2 Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok 

Nevelési értekezletek



Szakmai napok szervezése



Házi bemutatók szervezése



Továbbképzéseken,

tanfolyamokon

szerzett

ismeretek

átadása,

megvitatása

7.



Dajkák képzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról



Pályakezdők ill. újonnan belépő dolgozók bemutatása, segítése



Távozó, nyugdíjba menő búcsúztatása



Név- és születésnapok összevont megünneplése

A szülők és az intézményi nevelők kapcsolattartásának rendszere A

szülők

az

intézményben

a

KTV-ben

meghatározott

jogaik

és

kötelezettségeik teljesítésének érdekében közösséget hozhatnak létre. A Szülői Közösség működési rendjéről saját maga dönt. A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. Évente egy alkalommal a szülői választmányt az intézményvezető hívja össze és tájékoztatja az intézmény munkájáról és feladatairól.

- 20 -

A szülőket érintő fizetési kötelezettségek esetén a szülők írásos beleegyezése szükséges.(11/1994. MKM rendelet 3. (2) bekezdésének módosítása) A csoportok Szülői Közösségének tevékenységét a csoportban dolgozó gondozónők, óvodapedagógusok segítik. Véleményeiket,

állásfoglalásukat,

javaslataikat

az

SzK

elnök

vagy

óvodapedagógusok közvetítésével juttatják el az intézmény vezetőihez. A szülők, és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség: 

nyíltnapok, játszó- és munkadélutánok



családlátogatások



gyermekvédelmi intézkedések



fogadóórák



szülői értekezletek



nyilvános ünnepélyek



faliújságra kifüggesztett információk (a foglalkozások anyagai, intézményi hírek)



8.

szülők képviseletének részvétele a nevelési értekezleteken

Az intézmény társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a bölcsőde, óvodák

vezetőjével

és

az

általános

iskolák

igazgatóival,

illetőleg

az

érintett

alkalmazottakkal. A német és cigány kisebbségi önkormányzatokkal. A Halasi Többcélú Kistérségi Társulással. Megállapodás alapján az intézmény részt vesz a város éves közművelődési programjának kidolgozásában, az óvodáskorú gyermekek részére szervezendő programajánlattal.

-

21 -

Az intézmény a mindenkori – gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Központtal, Nevelési Tanácsadóval. A csoportvezető óvodapedagógusok az óvoda orvosokkal, védőnőkkel tartják a kapcsolatot, A 26/1997.(ix.3.) NM rendelet alapján. Szükség szerint személyesen vagy írásban történik a megkeresés.

10. Melléklet

1. sz. A nevelőtestület működésére és a szakmai munkaközösségre vonatkozó általános szabályok. 2. sz. Ügyviteli és Iratkezelési Szabályzat 3. sz. Együttműködési megállapodás a Költségvetési Intézmények Gazdasági Szervezetével 4. sz. Munkaköri leírások

Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS ADATAI ............................................................................................... 1 HATÁLYBALÉPÉS, KITERJEDÉS KÖRE ............................................................................................. 2 1.

2.

3.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI ................................................................................ 4 1.1

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ....................................................................................................... 4

1.2.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE.......................................................................................... 5

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK .................................... 6 2.1

A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ..................................................... 6

2.2.

TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE………………………….………………7

2.3

VEZETŐI FELADATOK ELLÁTÁSA …………………………………………………………………. 7

2.4

AZ INTÉZMÉNY FELADATA A GYERMEK TANKÖTELES ÉLETKORBA LÉPÉSEKOR ................. 8

2.5

AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYA ................................................................... 8

AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS SZERKEZETE ……………………………………………………………11 3.1 3.2

AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ…………………………………………………………………….. 12 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTESEK , TAGINTÉZMÉNY- VEZETŐ ÉS INTÉZMÉNYEGYSÉG

VEZETŐ…………………………………………………………………………………………………….12

3.3

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK …………………………………………………………………….14

3.4

A NEVELŐTESTÜLET JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ………………………………………………..14

4. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ………………………………………14 5. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS ELBÍRÁLÁSI SZEMPONTJAI …………………………………………………………………………………………….14 5.1 ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK……………………………………………………………………………... 14 5.2 SZAKMAI ÉS MAGATARTÁS BELI SZEMPONTOK ………………………………………………………..15 5.3. TÖBBLETMUNKA VÁLLALÁSA …………………………………………………………………………..15 6. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA……………………………………………………..16 6.1

GYERMEKKÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK………………………………………18

6.2

NEVELŐKKEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK…………………………………………………..19

7. A SZÜLŐK ÉS AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE……………………………………………………………………………………………………. 17 8. AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI KÖRNYEZETÉVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE..17 9. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZMSZ-E ……………………………………………………………..19 10. MELLÉKLETEK ……………………………………………………………………………………………27

Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el a jelzet közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30 nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti a 2005.12.01. íródott SZMSZ. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: fenntartó, nevelőtestület, intézmény vezetője, szülői szervezet vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, SZMSZ mellékletek, intézmény vezetői urasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatokat utasításokat az intézmény vezetője az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. Külön dokumentumokban található az intézmény tűz- és munkavédelmi szabályzata.

Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok (intézmény vezetői utasítások): 

dolgozók munkaköri leírása



belső ellenőrzési szabályzat



iratkezelési-tárolási szabályzat



házirend



kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés

Az SZMSZ-ben alaptevékenységre vonatkozó, működésre vonatkozó jogszabályok: 1. Alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: 

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX törv.



Az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 20/1997.(febr.13.)korm.r.



A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI törv.



A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11./1994.(június 8.) MKM r.

2. A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen: 

A közoktatásról szóló törv. Végrehajtására kiadott többször módosított 20/1997.(febr.13.)korm.r.



A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. Törv.



Az 1992. évi XXXIII.törv. végrehajtására kiadott 138/1992.(10.08.)korm.r.