Tartalomjegyzék A plázastop ellenére is lehetne építeni?... 42

2011 47. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Drágább lesz a végtörlesztés ........................................... 5 Ingatlant vásárolt? Itt a rossz hír ........................................ 6 Végtörlesztés: százmilliárdot buknak a bankok .............................. 7 A GVH eljárást indított a hitelkamatok emelése miatt ......................... 8 A végtörlesztés bukására készül a kormány a büntetőadóval? ................. 10 Már januárban akcióba lép a nemzeti eszközkezelő ......................... 11 Betörőkért kiáltanak az üres nyaralók ................................... 12 Rossz a sora a távhősnek ............................................. 13 Irodapiaci hírek .................................................... 16 Gázprom leányvállalata a RiverParkba költözött ............................ 17 A C&W új kizárólagos megbízása ....................................... 19 A forint gyengülése miatt 20 %-kal nőttek a cégek irodaköltségei .............. 20 Logisztikai hírek ................................................... 21 Töretlen az Airport City népszerűsége ................................... 22 A Prologis húszszázalékos növekedésről számolt be a régióban ................ 23 Kevesebb és egyen színű taxikat akar Tarlós .............................. 25 Magyarország lehet Közép-Európa kapuja az indiai cégek számára is ............ 26 Európában csak a BKV használ elavult eszközöket .......................... 27 Újabb állami mamutvállalat jön létre .................................... 28 Budapest kikötőjében terjeszkedik az Iron Mountain és a Lekkerland ............ 29 Profitorientált vasúti céget alapít az állam ................................ 30 Jövőre megszűnhet a négynapos autópálya matrica ......................... 31 Cséfalvay: 114 intézkedés csökkenti a vállalkozók adminisztrációs terheit ........ 32 Magyar tanácsadó cég a nemzetközi zöld logisztikai csoportban ............... 33 A Goodman a Stanley Black & Deckernek fejleszt új központot ................. 34 Új, korszerű egészségügyi központot épített a BorsodChem ................... 36 Egymilliárdért fejlesztik a pécsi dohánygyárat ............................. 37 Retail hírek ....................................................... 38 Továbbra is New Yorkban a legdrágább üzletet bérelni ....................... 39 Property Management, ahogy a STRABAG Property and Facility Services Zrt. szolgáltatja .. 41 A plázastop ellenére is lehetne építeni? .................................. 42 Gazdasági hírek ................................................... 43 Összeomlott az állampapírpiac- közel az államcsőd ......................... 44 Mood'ys: Magyarország bóvli .......................................... 45 Új jegybanktörvényt ír a kormány ....................................... 50 Megspórolható a jövő évi kgfb-ben a baleseti adó .......................... 51 Decemberben átalakíthatja kormányát Orbán Viktor ........................ 52 Már most bukás az új cafeteria-rendszer ................................. 53 Új adóval váltják fel az evát ........................................... 54 A bankadó csökkentését kérheti az IMF .................................. 55 Mi lesz veletek magyar kistigrisek? ...................................... 57

2/73

KSH: Már a lakosság közel negyede tartozik közüzemi díjjal ................... Végtörlesztés: Tíz hetet kap a magyar kormány az EU-tól ..................... 15 milliárdot vonzott haza az offshore adóamnesztia ........................ Így drágul az élet jövőre .............................................. Matolcsy: Már elindultunk a siker útján, csak sokan nem látják ................. 4 milliárd euró hitelt kérnénk az IMF-től ..................................

Property News ..................................................... New York Retains Position as World’s Most Expensive Retail Destination ......... Prologis Leases 26,000 Square Metres in Hungary .......................... New exclusive leasing mandate for C&W .................................

3/73

60 61 62 63 67 68 69 70 72 73

Lakáspiaci hírek 2011 47. hét

4/73

Drágább lesz a végtörlesztés 2011. November 25. Péntek Két újabb takarék is kiszállt a devizahitelek kiváltására szolgáló kölcsönöket kínálók táborából, másutt egyelőre csak a saját körzetükből fogadnak be kérelmeket, a Volksbank pedig mától jelentősen drágított - írja az azenpenzem.hu pénzügyi portál.

A végtörlesztéshez a legolcsóbban forintkölcsönt kínáló Bakonyvidéke Takarékszövetkezet leállította a hitelezést. Így tett az Érd és Vidéke takarék is. A devizahitelüktől fix árfolyamon forintkölcsönnel szabadulni vágyók így a legolcsóbban a Répcelak takaréknál juthatnának pénzhez. Ott azonban a jelentős érdeklődés miatt úgy döntöttek: december 15-ig csak a szorosan vett körzetükbe tartozóktól fogadnak be kérelmeket. Az ezen kívülről – körülbelül 100 kilométeres területről – folyamodóknak meg kell várniuk ezt az időpontot, azután vagy lesz számukra lehetőség innen kölcsönhöz jutni, vagy nem - számolt be a pénzügyi portál. A takarékoknak ugyanis - főként az olyan kisebbeknek, mint a Répcelak - általában nincs lehetőségük arra, hogy tömeges hiteligényt elégítsenek ki. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a TakarékBank is egyre hangsúlyozza, óvatosan adjanak végtörlesztési hiteleket a tagok. A Volksbankot nyilvánvalóan nem akadályozhatja forráshiány - írta a portál. Ez a pénzintézet kínált a nagybankok közül a legkedvezőbb feltételekkel kölcsönt a devizahitel kiváltásához. Mától azonban jelentősen, 1,5 százalékpontos mértékben drágított, a mintegy 8,38-8,78 százalékig alkalmazott kamatot egységesen 9,92 százalékban szabja meg. A változást úgy oldotta meg, hogy a korábbi (a mostaninál sokkal több féle lehetőséget tartalmazó) hitelpalettáját egyszerűen a már nem forgalmazott termékek köré sorolta, és újként vezetett be a korábbiaknál sokkal többe kerülő kölcsönt. Tény azonban, hogy a nagybanki ajánlatok közül még mindig kifejezetten jónak számít a volksbanki lehetőség - állapítja meg az azenpenzem.hu.

Forrás: IngatlanHírek.hu

5/73

Ingatlant vásárolt? Itt a rossz hír 2011. November 24. Csütörtök A külföldiek eltűntek a lakásbérleti piacról, az itt jelen lévő cégek száma nem szaporodik, inkább csökken, a magyar bérlőkből soha nem térül meg az ingatlanba fektetett tőke, áremelkedésre pedig öt éven belül nem érdemes számítani − foglalják össze szakértők az ingatlanpiaci helyzetet.

Magyarországon ma az ingatlan a legrosszabb befektetés, s az ilyen típusú vásárlások visszaesése is mutatja, hogy ezzel a befektetők is tisztában vannak − válaszolta a Napi Gazdaság Online lap kérdésére Kala Imréné, a Kala és társa iroda társtulajdonosa. A bérleti piacon jelen lévő magyarok jellemzően 50-60 ezer, maximum százezer forintért bérelnek, ebből pedig belátható időn belül nincs megtérülés, ráadásul a kínálat nagyságrendekkel meghaladja a keresletet. Az exkluzívabb szegmensben érdekelt külföldi cégek száma folyamatosan csökken − tette hozzá a szakember −, a még jelen lévők pedig a korábbi bérleti díjak felét hajlandóak csak megfizetni. A lakásárak emelkedésére, legalábbis öt éven belül, szintén nem érdemes spekulálni − véli Kaláné. Az általános elbizonytalanodás miatt senki nem mer elköteleződni, ráadásul a túlkínálat közepette sincs keresett lakástípus a piacon. A hihetetlenül felduzzadt kínálat és a kereslet szerinte csak mintegy 20 százalékban fedi egymást, így a vevők sem találnak a mai alapigényeknek − egyedi fűtés, utcai fekvés, magas emelet, lift, erkély vagy terasz − megfelelőt. Tapasztalatai szerint az érdeklődők 3-4 százaléka vadászik mélyen ár alatti ingatlanokra, ám ilyeneket csak a bedőltek, a bank által kínáltak között találni, amelyek szintén nem jelennek meg a piacon, és nem is érhetőek el az átlagos vásárlók számára. Az euróválság mellett Magyarország negatív nemzetközi sajtója is távol tartja a külföldi vevőket.

Forrás: Napi.hu

6/73

Végtörlesztés: százmilliárdot buknak a bankok 2011. November 24. Csütörtök Csaknem három éve nem látott veszteséget könyvelt el az idei harmadik negyedévben a magyar bankszektor – írja a Portfolio.hu. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ma közzétett adatai szerint 84 milliárd forintos adózott veszteség keletkezett három hónap alatt a részvénytársasági hitelintézeteknél, amihez közel 100 milliárd forinttal járult hozzá a végtörlesztés miatt elszámolt veszteség.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már szeptember utolsó napjaiban ekkora lett volna a tényleges veszteség, hiszen az október végéig is csak 44 milliárd volt. Ez az érték úgy jött ki, hogy több pénzintézet – például az Erste vagy a K&H – a 20 százalékos becsült végtörlesztési arányra jutó veszteségüket már a harmadik negyedévben elkönyvelték (viszont például az OTP csak a szeptember 30-án ismert végtörlesztési igényeket vette figyelembe).  

Szélsőséges eredmények   Az eredmény eloszlása továbbra is szélsőséges, 35 bankból 18 volt nyereséges. Legutóbb a válság első sokkhullámában, 2008 utolsó negyedévében volt ennél nagyobb a bankok teljes vesztesége, a mostani negatív eredményt elsősorban az előre elkönyvelt végtörlesztés okozza. A lap becslései szerint az OTP, a CIB és az UniCredit nyereséges volt a harmadik negyedévben, csakúgy, mint a viszonylag kevés deviza alapú jelzáloghitel-állománnyal rendelkező és részben kevesebb bankadót fizető kis- és középbankok közel fele. A Budapest Bank adatai nem ismertek, a Raiffeisen, pontosabban anyabankja pedig csütörtökön teszi közzé jelentését.  

Sokan nem fizetnek   Jó eséllyel kijelenthető, hogy minden korábbinál magasabb volt a magyar bankok hitelezési vesztesége, ugyanis a végtörlesztés miatti, közel 100 milliárd forintnyi, harmadik negyedévre elszámolt veszteség nagy részét nem is az értékvesztés és kockázati céltartalék változása soron, hanem az egyéb eredmények között számolták el a bankok a PSZÁF gyorselemzése szerint. Ami a nem teljesítő hitelek állományi arányát illeti, a PSZÁF adatai szerint 10,4 százalék volt szeptember végén a részvénytársasági hitelintézeteknél, ami a teljes, 19 147 milliárd forintos hitelállományon belül 1984 milliárd forintnyi 90 napon túli késedelembe esett hitelt jelent. Ez a szám soha nem volt még ilyen magas, ami döntően két okkal magyarázható: 1. a teljesítő hitelekkel együtt a nem teljesítők állománya is automatikusan nő a forint gyengülése hatására, 2. a nem teljesítő hitelek aránya is nő az ügyfelek fizetőképességének (és talán hajlandóságának) romlása miatt. A magyar bankok hitelezési aktivitása mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban továbbra is alacsony.

Forrás: Portfolio.hu

7/73

A GVH eljárást indított a hitelkamatok emelése miatt 2011. November 23. Szerda Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal a CIB, az Erste, az MKB, az OTP, a Raiffeisen és az Unicredit bankok, valamint a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. ellen kartellgyanú miatt, közölte a GVH szerdán. A versenyhivatal a vizsgálat első lépéseként ma előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a cégeknél.

A GVH közleménye szerint az érintett pénzintézeterk idén szeptember 22-e után „egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben (50-200 bázisponttal, azaz 0,5-2 százalékponttal)” emelték meg a lakossági jelzáloghiteleik kamatát, illetve a korábbinál magasabb kamatozásúak voltak az újonnan piacra dobott hiteltermékeik. A GVH közölte: a tudomására jutott információk szerint a bankok egy időben végrehajtott emeléseinek „valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás”. A versenyhivatal azt feltételezi, hogy a bankok lépése a devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódik; az arról szóló törvényt szeptember 19-én fogadta el a parlament, és már abban a hónapban hatályba is lépett. Ennek kapcsán döntöttek úgy a bankok, hogy „magasabb kamatozású termékeket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét” – gyanítja a versenyhivatal.   Október elején, a végtörlesztésről szóló jogszabály hatályba lépése után megírtuk: nem lesz nagy a verseny a lakossági bankok között, hogy elcsábítsák egymástól azokat az ügyfeleket, akik forinthitelből teljesítenék a kedvezményes végtörlesztést. A bankok többségénél a hitelek masszívan drágultak, amit egy banki ügyekben jártas szakértő már akkor úgy kommentált: "úgy tűnik, a bankok összezártak, hogy senki ne akarjon törleszteni forinthitelből". Az Index cikke megjelenése után Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke vizsgálatot kezdeményezett a pénzügyi felügyeletnél és a versenyhivatalnál, elképzelhetőnek nevezve, hogy összehangolt, és törvénybe ütköző akcióról van szó.   A fentiekkel szemben olyan kereskedelmi banki forrásaink is voltak, akik szerint a bankok részben okkal drágítottak a forinthiteleiken. A kamatemelések mögött az az egyszerű megfontolás lehet, hogy a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam mellett (később egészen 317 forintig ment az árfolyam), de egyéb inflációs hatások miatt is, egyre többen számítanak kamatemelésre. Az azóta tovább emelkedő állampapírpiaci hozamok – melyek az esetleges leminősítés veszélye, illetve az IMFvisszahívása mögött is elsődleges okként említhetőek – már akkor is aggasztóan alakultak, ugyancsak kamatemelést vetítve elő. Egy névtelenséget kérő versenyjogi szakértő mindezt úgy kommentálta, hogy amennyiben nincs írásos bizonyíték a piaci tevékenység összehangolására, úgy lényegében esélytelen sikerrel fellépni egy ilyen ügyben. Ráadásul a hitelkamatok az emelés után is meglehetősen nagy szórást mutatnak ahhoz, hogy egyáltalán a gyanú komolyan felmerülhessen.   A bankok közötti megállapodást sejtő GVH szerint a gyanított banki kartellhez kapcsolódóan „valószínűsíthető egy, a termékek elérhetőségét korlátozó megállapodás a Fundamenta-Lakáskassza Zrt és a kereskedelmi bankok között is” – közölte most a GVH. Ennek következtében „az ügyfelek magasabb árat kényszerülnek fizetni a hiteltermékekért, illetve bizonyos ügyfelek számára korlátozódik az elérhető termékek köre”. Ha ez így történt, akkor az eljárás alá vont bankok „feltételezhetően megsértették” a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, közölte a GVH. Megjegyezte ugyanakkor azt is:

8/73

az eljárás megindítása „nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették”. A vizsgálat elvileg hat hónapig tarthat, ez az időszak azonban – az ügy bonyolultságától függően – kétszer hat-hat hónappal meghosszabbítható.

Forrás: Index

9/73

A végtörlesztés bukására készül a kormány a büntetőadóval? 2011. November 23. Szerda Megemelheti a kormány a bankadót, ha egy bírósági döntés következtében az államnak kell megtérítenie a bankok végtörlesztésből származó veszteségeit – nyilatkozta egy meg nem nevezett bennfentes a Reutersnek kedden, írja a Portfolio.hu.

Egy Lázár János fideszes és Harrrach Péter KDNP-s politikusok által jegyzett tervezet értelmében – erről részleteket itt olvashat – ha az Alkotmánybíróság vagy az EU Bíróságának döntése miatt a kormánynak fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor arra hozzájárulásnak nevezett különadót lehet megállapítani. Hogy milyen konkrét helyzetre szeretné ezzel bebiztosítani magát a kormány, egyelőre nem lehet pontosan tudni. AReuters értesüléséből arra lehet következtetni: ha Brüsszel a végtörlesztés miatt kártérítést kötelezné a kormányt, akkor a kabinet a bankadó megemeléséből teremtheti elő a a veszteség finanszírozásához szükséges fedezetet. Hogy mennyi pénzről lehet szó? Számításaink szerint az összeg – minden vitatott tételt figyelembe véve – akár 900-1000 milliárd forint is lehet, amiből a végtörlesztés kára százmilliárdos nagyságrendet jelent. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője viszont azt mondta a javaslatról: a ha-val kezdődő mondatok sportban és politikában nem sokat érnek, várjuk meg, amíg a parlament elfogadja ezt a törvényt, „amíg nem történik ilyesmi, addig ne találgassunk” – tudósít az Infó rádió. A névtelen bennfentesre hivatkozó hírügynökségi jelentésből nem derül ki, hogy az információt megerősítették-e bármilyen hivatalos forrásból (feltehetően nem), ezért a hírt nyilván távolságtartással érdemes csak kezelni, főként, mert a különadóztatásra lehetőséget adó alkotmánymódosítás és a végtörlesztés közötti kapcsolatot Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője cáfolta kedden reggel a TV2 Mokka című műsorában. Lázár azt mondta, nincs köze a törvénymódosításnak a végtörlesztéshez.

Forrás: Portfolio.hu

10/73

Már januárban akcióba lép a nemzeti eszközkezelő 2011. November 22. Kedd Az eredetileg tervezettnél korábban, már 2012. január 1-től működne a nemzeti eszközkezelő - mondta Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke hétfőn az MTI-nek a testület ülését követően.

Rogán Antal közölte: módosító csomagot nyújtanak be a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról (NET) szóló törvényjavaslathoz. Jelezte: három érdemi változtatást tartalmaz a bizottsági indítvány. Az egyik szerint a NET korábban kezd működni az eredetileg tervezettnél, mert az eredeti javaslat a kihirdetést követő 60. napon léptette volna hatályba a törvényt, azaz hozzávetőleg februártól működött volt az eszközkezelő, a bizottsági módosító indítvány ezt előbbre hozza 2012. január 1-re. Egy másik indítvány - fűzte hozzá - szigorítja azt a törvényjavaslatot, amely szerint nem ajánlhat fel ingatlant megvételre a NET-nek az, akinek a nevén másik ingatlan is van, és nem teheti ezt majd meg az sem, akinek a nevén haszonélvezeti jog van. Ezzel a szűkítéssel nem "bújhat ki a hiteladósság" alól az, aki két ingatlannal rendelkezik, de például egyiket átíratja a gyerekek nevére és csak a haszonélvezeti jogot tartja meg. Az eszközkezelő célja a valóban rászorultak megsegítése - hangsúlyozta.   Rogán Antal elmondta még: a bizottság azt is indítványozta, hogy az eszközkezelő csak állami és önkormányzati cégekkel működhessen együtt közbeszerzés nélkül. Erre azért van szükség, mert az ingatlanok vagyonkezelését célszerűbb lenne az önkormányzati vagyonkezelőkkel elvégeztetni, nincs szükség arra, hogy kiépüljön az egész országban egy vagyonkezelő szervezet - tette hozzá. A gazdasági bizottság az ülésén döntött arról is, hogy nem támogat egy, a NET-ről szóló törvényhez benyújtott ellenzéki módosító indítványt sem. A NET-ről szóló, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítása címet viselő törvényjavaslatot november 5-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a nemzetgazdasági miniszter; hétfőn a részletes vitáját folytatja le a parlament.   Az előterjesztés a NET működésének eljárási, pénzügyi szabályait, a NET-nek felajánlott ingatlanokra vonatkozó és a felajánlás jogszerűségéhez szükséges szabályokat fekteti le, és azt is, hogy az adós miként vásárolhatja vissza anyagi helyzetének rendeződése után az ingatlant. Az indítvány szerint a hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként, s ha konszolidálódik a helyzete, visszavásárolhatja a lakást vagy az érintett ingatlant. A NET-et augusztus 30-án az otthonvédelmi program keretében alapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, 100 millió forintos jegyezett tőkével és 1,9 milliárd forintos tőketartalékkal. A NET célja a szociálisan leginkább rászorult, jelzáloghitellel rendelkező, a hitel miatt lakhatási problémákkal küzdő természetes személyek megsegítése azért, hogy lakhatásuk továbbra is biztosítva legyen.

Forrás: MTI

11/73

Betörőkért kiáltanak az üres nyaralók 2011. November 21. Hétfő Ősszel a hétvégiház-tulajdonosok bő fél évre magára hagyják második otthonukat. Ilyen hosszú távollétre érdemes felkészülni, mert a lakatlan nyaralót sokféle kár érheti. Áttekintjük, hogy milyen veszélyek fenyegetik a nyaralókat, és hogyan lehet ezek ellen védekezni. Egy biztos, nem érdemes kihagyni a biztosítást sem: a K&H Biztosító online felmérése szerint minden ötödik hazai nyaralót feltörték már.

Az őszi-téli hónapokban elvétve látogatják nyaralóikat a tulajdonosok, értelemszerűen nem fűtik azokat egész évben. A fűtetlen épület egyes részeit sokféle kár érheti, ezért a legtöbben a téli szezonra lezárják a hétvégi házat. Ilyenkor pár elengedhetetlen dolgot meg kell tennünk, hogy ne fájjon a fejünk tavasszal, amikor újra megnyitjuk az ingatlant. A nyaralótulajdonosok is számítanak veszélyekre, a biztosító online kutatása alapján a megkérdezettek 63%-a tart betöréstől és lopástól, 21%-a fagykároktól. A betörés rendkívül gyakori a nyaralókban:  rendőrségi statisztika szerint tavaly több mint 3000 alkalommal törtek be üdülőkbe, víkendházakba, és ezzel 380 millió forintos kárt okoztak a tulajdonosoknak. A K&H khdirektbiztositas.hu portál és a GfK Hungária közös, ”Biztosítási trendek II.” elnevezésű online kutatásának felmérése szerint minden tizedik lakástulajdonosnak van nyaralója, és minden ötödik nyaralót fel is törték már.   A tulajdonosok többféle módon is védekezhetnek, hogy csökkentsék a betörések esélyét, és az azokból fakadó károk értékét.  Az erős nyílászárók és jól védett üvegfelületek megnehezítik a betörők dolgát, és sokszor ez elég ahhoz, hogy odébb is álljanak. Ha nem látnak értékesebb ingóságot a nyaralóban, inkább keresnek egy könnyebb, és nagyobb haszonnal kecsegtető célpontot. A legbiztosabb az, ha valóban nem hagynak mozdítható értéktárgyat, berendezést vagy kerti gépet a nyaralóban, mindent az állandó lakcímre szállítanak télre a tulajdonosok.   „A nem vagy csak nehezen mozdítható értékre pedig érdemes kiegészítő biztosítást kötni. A K&H Biztosító lakásbiztosításai kiterjeszthetők például fűnyíróra és más nagy kerti gépekre is. Ugyanígy kiegészítő biztosítással gondoskodhatnak a különleges üvegfelületek, például a tükrök, a bútorok üvegezése vagy az üvegtéglák védelméről is.” – mondta el Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. „Ha sikerül kivédeni a betörést, akkor is számtalan kár történhet egy üresen álló házban. Az egyik leggyakoribb kár a csőtörés, ami különösen nagy rongálás okoz, ha hosszú hetekig felfedezetlen marad. Ez szakszerű víztelenítéssel előzhető meg. Aki nem járatos a vízvezeték szerelésben, lehetőleg keressen szakembert a feladatra. A nem megfelelően karbantartott villamos hálózat is milliós károkat okozhat, de rendszeres karbantartással szintén minimalizálni lehet a veszélyeket. Egymást erősítő veszélyforrások a nem megfelelő zárlatvédelem, a bizonytalan érintkezésű vezetékkötés vagy a túl sok villamos berendezésből adódó túlterhelés. Télen mindenképp áramtalanítsák a tulajdonosok a hétvégi házakat, hogy a villamos tüzeket elkerüljék. A lakásbiztosítás a károk rendkívül széles skálájában nyújt segítséget az ügyfeleinek, de csak abban az esetben, ha az előírt óvintézkedéseket előzetesen megtették. Ilyen az ajtószerkezetek, zárak és falak által nyújtott mechanikai védelem biztosítása és a víztelenítés is. A károk megelőzésében ezek egyébként is döntő fontosságúak.”

Forrás: IngatlanHírek.hu

12/73

Rossz a sora a távhősnek 2011. November 21. Hétfő A pazarlásra ösztönző technológia, a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági gázárak, az önkormányzati mutyik, a rossz állami szabályozás, és a nyerészkedő erőművek is okolhatóak azért, hogy Magyarországon megutáltuk a távfűtést, pedig az eredendően az egyik legkorszerűbb fűtési mód, világszerte kedvelt, és versenyképes.

A távhőt rendszerint a panellakások fűtési rendszereként emlegetik, drágasága miatt a legtöbb lakásvásárló kerüli. Gyakran gondolunk rá úgy, mint a szocializmusból örökölt, eredendően rossz technológiára, amitől jobb lenne szabadulni. A helyzet azonban az, hogy a távhő kimondottan korszerű megoldás a városi fűtés ellátására, több nyugati országban szívesen használják: Izlandon, Dániában, Svédországban és Finnországban kimondottan népszerű, de elterjedt Ausztriában, az Egyesült Államokban és Japánban is. Annak, hogy nálunk miért nem versenyképes, leginkább technikai, szabályozási és politikai okai vannak.   A távhőrendszerben a háztartásokhoz, közintézményekhez és vállalatokhoz a távhőszolgáltató juttatja el csővezetéken a hőerőmű vagy fűtőmű által megtermelt hőt, gőz vagy meleg víz formájában. Mivel szállítás közben nagy a hőveszteség, minél kevesebbet kell szállítani, annál jobb: a hatékony távhőrendszerekben kis, helyi erőművek vesznek részt. Viszonylag kis, sűrűn lakott területen működik hatékonyan, nem éri meg például kilométerekről elvinni a hőt egy tanyára, vagy egy néhány fős faluba. A távhő annál olcsóbb, minél többen osztoznak az előállított melegen. A hőt az erőművek leggyakrabban gáz égetésével állítják elő, de egyre elterjedtebb a biomassza és a geotermikus hővel működő rendszerek is. Magyarországon az állami támogatásoknak köszönhetően nagy hangsúlyt kapnak a távhőszolgáltatásban az úgynevezett kapcsolt erőművek. Ezek olyan, áramot előállító erőművek, amelyek a hőt a villamos energia melléktermékeként állítják elő, a hulladékhőt pedig továbbértékesítik távhőnek.   A távhőrendszerek helyi jellegüknek köszönhetően nem alkotnak országosan integrált hálózatot a gázhoz vagy a villamos energiához hasonlóan – a több száz különálló rendszer eltérő adottságokkal bír. A távfűtő központokból az energia nagy hőmérsékletű és nyomású forró vízként jön ki, jellemzően 140 fokos az előremenő, és 70 fokos a visszatérő ágban a víz. A forró víz először a lakóépületeknél levő hőközpontba kerül, ahol egy hőcserélő rendszer állítja elő a csapból folyó meleg vizet, és egy másik azt a fűtési meleg vizet, amely már a lakások radiátoraiba kerül. Itt általában már csak 70 fokos víz megy be, és 50 fokos jön ki. Egy ilyen hőközpont minimum egy háztömböt szolgál ki, de általában több tömböt is ellát. Mivel a távhőrendszerben a hálózat kiépítése meglehetősen drága, nem éri meg párhuzamos rendszereket fenntartani. A többnyire önkormányzati tulajdonban lévő vezetékrendszerhez egy – jellemzően szintén önkormányzati kézben lévő – szolgáltató tartozik, mindössze néhány olyan város van, ahol részben vagy egészben magánkézben van a szolgáltató. A leggyakoribb eset, hogy a szolgáltató egyetlen, környékbeli erőműtől veszi a hőt, ami vagy magánkézben, vagy önkormányzati tulajdonban van. Mivel a rendszeren belül a verseny lehetősége nem igazán adott, a fogyasztás pedig kimondottan rugalmatlan, a távhő ára az előállítás költségein kívül leginkább attól függ, hogy milyen az egymásra utalt szolgáltató és termelő cég viszonya, miben állapodnak meg egymással. (Bár a rendszerek, a hálózatok többsége elavult, vagy legalábbis nem tekinthetőek korszerűnek,  az ebből fakadó – például csöveknél mérhető hőveszteségből származó – ártöbblet nem igazán jelentős.)  

13/73

A bonyolult keresztfinanszírozások, állami támogatások, önkormányzati holdingok nehezen átlátható világában az erőművek és a politika is előszeretettel halásznak a zavarosban. A távhő árának változása sok helyen éppúgy múlt az önkormányzatok korruptságán, a termelővel kötött különalkukon, mint a gáz világpiaci árának változásán. Az ország különböző részein rendkívül eltérően alakultak a távhőárak. A rendszerhez ugyanakkor nagyon nehéz hozzányúlni, több kormánynak sem sikerült, a különböző helyzeti adottságok, technológia, és tulajdonviszonyok miatt egységes ár semmiképp nem határozható meg. A Fidesz-kormány jobb ötlet híján tavaly óta befagyasztva tartja a távhőárat, jelentős veszteséget okozva ezzel egyes cégeknek. Később hatósági áras lesz a távhő. Magyarországon az 1950-es évek eleje óta van távhőellátás. A hálózat bővülését elsősorban az 1960 és 1990 között meghirdetett két tizenöt éves lakásépítési program pörgette. A programok során 1,2 millió lakás megépítését tervezték, végül kevesebb valósult meg, ma nagyságrendileg 600 ezer távfűtéses panellakás van. A rendszerváltás előtt azonban az olcsó energiahordozóknak köszönhetően az energiaárak, és az ezekhez való hozzáállás is más volt, a kiépítés során az energiahatékonysági szempontok kevésbé voltak előtérben.   Az energiahordozók drágulásával és az ipari célú távhőhasználat csökkenése miatt azonban mára kapacitástöbblet alakult ki a magyar távhőrendszerben. A távhőhálózat elbírna több fogyasztót is, ezzel pedig az állandó költségek szintje is csökkenni tudna. A fogyasztók azonban inkább csak fogynak – ha tehetik, menekülnek a távhőtől. Nincs ugyanis kiszolgáltatottabb a távhősnél: a lakások hővezetékei többnyire alkalmatlanok az egyedi szabályozásra, megy a fűtés, ha kell, ha nem. A távhőrendszer kiépítésekor ugyanis a tömbházakat egycsöves fűtési rendszerrel szerelték fel. Ez azt jelenti, hogy a különböző emeletek radiátorai sorba vannak kötve, ha valamelyik radiátort lezárnánk, a keringés leállna. (Ezeken a radiátorokon persze jellemzően nincs szabályozó.) Nem mindegy az sem, hogy az egyes lakások hol helyezkednek el a rendszerben, a betápláláshoz közel a hőmérséklet még magasabb, majd fokozatosan csökken. A sor végén a lakásokban 5-10 fokkal hidegebb van, mint a sor elején lévőkben. Hogy a tízemeletes házban egyik lakó se fagyjon meg, ha már fizet a fűtésért, a fűtővíz hőmérsékletét sok helyen annyira megemelték, hogy egyes lakásokban 26-28 fokos hőség lett, amit a nyitott ablakokon át kiengedtek.   Jellemző tapasztalat, hogy a lakók, akik korábban, az egycsöves rendszerben hozzászoktak egy adott hőmérséklethez, a kétcsöves rendszer bevezetése után is tartották a korábbi meleget: a fenti lakók az ablakot nyitva tartva fűtöttek, a lentiek pedig letekerték a radiátort. Szerencsésebbek azok a társasházak, ahol kétcsöves fűtési rendszer van, itt fűtővíz folyamatosan kering a bemenő és a visszatérő csőágban, és minden egyes radiátor párhuzamosan van rákötve ezekre, mindenki magának szabályozhatja a hőmérsékletet. Csakhogy hiába a szabályozhatóság, ha a lakások fűtéséért a lakók légköbméter szerinti átalánydíjat fizetnek, a lakó nem érdekelt abban, hogy letekerje a fűtést. Ha a ház teljes fogyasztása mérhető is, az egyéneké nem, kollektívan pedig nehezebben megy a spórolás. A lakók gyakran nem érzik eléggé át, hogy ha mindenki takarékoskodik, akkor a kiadása egyénileg is csökkeni fog. A legjobb, ha a fűtési energia a távhőnél is lakásonként elkülönítve mérhető és elszámolható. Ennek a költségmegosztó berendezés a fapadosabb formája, ezek az egyedi hőmennyiség mérésére nem alkalmasak, de különbséget tesznek a radiátorok között a hőleadás arányában, így elosztható a lakások között a teljes költség. Mivel ezzel sok a csalási lehetőség, szerencsésebb megoldás a közösségi fűtésrendszer szétbontása lakásonként, és a valóban egyéni mérés megvalósítása. Ennek a költsége akár többszázezer forintba is kerülhet lakásonként.   Ennek bevezetésében nem érdekeltek azok, akik rossz állapotú lakásban laknak, egyéni mérés nélkül ugyanis ezek energiapazarlását is szétosztják a többiek között. De nem jár jól rövidtávon a szolgáltató és a termelő cég sem, hiszen kevesebb hőt tud eladni. A befektetés ugyanakkor hosszú

14/73

távon mindenkinek jól: javul az energiafelhasználás hatékonysága és az energiatudatosság, csökken a szén-dioxid-kibocsátás és a lakók kiszolgáltatottsága. Ráadásul ha mindezek hatására többen váltanak távhőre, javul a rendszer kihasználtsága, csökken az ár. A távhő tehát olcsóbb lenne, ha többen használnák, és széles körűen elterjesztenék az egyéni szabályozás lehetőségét – erre egyébként az új energiastratégia szerint a kormány is hajlana –, csakhogy még az olcsóbb távhő sem jelent feltétlenül versenyképes fűtést. A kormányok politikai okokból évek óta mesterségesen alacsonyan tartják a lakossági gáz árát, a jelenlegi vezetés egyenesen befagyasztotta az árakat az egyetemes szolgáltatásban. Bár az átlagos havi jövedelemhez képest még így is sokat költünk energiára – vagyis még az alacsonyan tartott árat is drágálljuk – mindaddig, amíg nem közelítik a világpiaci árhoz a lakosságnak adott gáz árát, a távfűtés labdába sem rúghat.

Forrás: Index

15/73

Irodapiaci hírek 2011 47. hét

16/73

Gázprom leányvállalata a RiverParkba költözött 2011. November 23. Szerda A RiverPark irodaházba költözik a Gazprom Neft leányvállalata, a Pannon Naftagas Kft. és az innovatív információs megoldásokat kínáló svéd Sigma Kudos. A két vállalat közösen több mint 650 négyzetméter irodaterületet vesz bérbe az „A” kategóriás irodaház komplexumban.

A Gazprom Neft augusztusban döntött arról, hogy legfontosabb piacain, így Romániában, Bulgáriában, Boszniában és Magyarországon egyaránt saját leányvállalatokat állít fel, hogy ezzel is elősegítse a vállalatcsoport üzletpolitikájának érvényesülését, üzleti terveinek minél sikeresebb megvalósítását. Mint Slavko Pecanac, a Pannon Neftagas Kft. ügyvezetője elmondta: „Fontos volt számunkra, hogy olyan irodát találjunk Budapesten, amely központi elhelyezkedésével, felszereltségével és presztízsével is megfelelő támogatást nyújthat majd számunkra.” Az új bérlő a szükséges átalakítások után, december 16-án veheti birtokba a bérleményt.   Nem a Pannon Naftagas Kft. az egyetlen új bérlő a RiverPark irodaházban. A dinamikusan fejlődő svéd Sigma Kudos immár nem csak Finnországban, Kínában, vagy Ukrajnában működtet reprezentatív irodát, hanem Budapesten is. Az információ menedzsmenttel, technológiai tanácsadással és szoftver fejlesztéssel foglalkozó vállalat világszerte jelen van Svédországtól Kínáig és Finnországtól Malajziáig. A magyarországi képviselet, amely a cég leggyorsabban növekvő csapatát jelenti, olyan új, reprezentatív irodát keresett Budapesten, amely egyben központi elhelyezkedésű és közel van a fő vevőkörhöz.   A választás okairól Nagy György ügyvezető elmondta: „A tanácsadói iparágban nélkülözhetetlen, hogy közel legyünk a fogyasztóinkhoz és olyan irodával rendelkezzünk, amely könnyen elérhető a dolgozók és partnerek számára. A RiverPark irodaház kiváló helyszínt biztosított számunkra, az épület üzemeltetőinek rugalmasságát pedig az általuk felkínált praktikus berendezési lehetőségek bizonyítják. 2011 rendkívül sikeres év volt számunkra, a RiverPark irodaházban működő új székhelyünk remek alap ahhoz, hogy 2012-ben is hasonló teljesítményt érjünk el.” A Sigma Kudos 2012 márciusában veszi majd át a kész irodaterületet a RiverPark K32 épületének negyedik emeletén.   "Nagyon örülünk,  a Sigma Kudos döntésének, hiszen már  több éves az együttműködésünk. Velünk költöztek a jelenlegi irodájukba, majd a mi segítségünkkel adták albérletbe a nem használt területeiket, aztán ismét minket választottak az irodaválasztással kapcsolatos támogatásra. Külön öröm, hogy egy általunk képviselt épület lett a nyertes. A döntés a RiverPark egyedi elhelyezkedése és a bérlőknek nyújtott különleges munkakörnyezet alapján nem meglepő egy a Sigmához hasonló innovatív vállalat esetében." fűzte hozzá Papp Róbert,  a RiverPark kizárólagos bérbeadásáért felelős GVA Robertson irodai részlegének vezetője.   A RiverPark irodaház két épületből álló „A“ kategóriás irodaház komplexum, amely közel 10.000 m2 bérelhető területet kínál a Közraktár utca 30. és 32. számok alatt. A Duna-parti ingatlan lenyűgöző panorámával, exkluzív belső kerttel, tetőteraszokkal és igényes műszaki megoldásokkal teremt

17/73

magas színvonalú irodai környezetet és munkakörülményeket az itt dolgozóknak.

Forrás: IngatlanHírek.hu

18/73

A C&W új kizárólagos megbízása 2011. November 23. Szerda A tulajdonos CA Immo a Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó vállalatot bízta meg, a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér közvetlen közelében található, 65,000 négyzetméteres Europolis Park BUDAPEST AEROZONE raktár és ‘A’ kategóriás irodakomplexum kizárólagos bérbeadásával.

Tarró Emília Főmunkatárs, a C&W budapesti irodájának ipari ingatlan bérbeadási vezetője elmondta: “Megtiszteltetés, hogy a tulajdonos minket választott ezen kiemelkedő minőségű és a folyamatosan fejlődő Liszt Ferenc repülőtér új Skycourt termináljához közel fekvő ipari és iroda komplexum kizárólagos bérbeadására. Biztosak vagyunk benne, hogy a jó lokáció, az épület minősége és a bérbeadó rugalmassága elősegíti a park gyors feltöltését.” Gulyás Ede, a CA Immo Ügyvezető Igazgatója hozzátette: “Örülünk, hogy a C&W dolgozik majd az egyik legjobb épületünk bérbeadásán. Jelentős referenciáik és képzett szakembereik biztosítanak minket afelől, hogy ők a megfelelő ügynökség számunkra.” A Europolis Park BUDAPEST AEROZONE Budapest délkeleti határán, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtértől néhány száz méterre fekszik. A 65,000 m2 területű iroda és raktár komplexum három épületből áll. A magas minőség mellett étterem és a vámiroda szolgálják a bérlők kényelmét. Az épület közvetlen kapcsolattal rendelkezik a reptér utas- és teherszállító termináljaihoz, valamint az M0-ás körgyűrű és az M4-es autópálya csomópontja csak néhány kilométer.

Forrás: Cushman&Wakefield

19/73

A forint gyengülése miatt 20 %-kal nőttek a cégek irodaköltségei 2011. November 21. Hétfő Június óta közel 20%-kal nőttek az irodabérlettel és üzemeltetéssel kapcsolatos költségei azon cégeknek, melyek Euro-ban kötötték meg bérleti szerződéseiket. A piaci folyamatok és árfolyam-változások tükrében a vállalkozások az elkövetkező egy évben nem számíthatnak a forint gyengülése miatt megnövekedett terheik csökkenésére.

„A makrogazdasági kép elég borús mind lokálisan mind globálisan a nagymértékű eladósodottságok és államháztartási hiányok miatt, ami nagyban befolyásolja a forint árfolyamát is”– véli Saághy Pál, az Equilor vezető devizakereskedője. „Egy éven belül nem számítok a forint markáns erősödésére, sőt hazánk esetleges leminősítése esetén 320 Forint - Euro körüli árfolyamszinten stabilizálódhat a magyar fizetőeszköz” – összegez a szakember.   A cégeknek tehát érdemes felkészülniük arra, hogy tartósan viselniük kell a markánsan megnövekedett költségeket, vagy olyan irodamegoldást találniuk, amely forintban is bérelhető irodaterületeket kínál. A budaörsi Terrapark elkötelezett a magyar vállalkozások sikerei iránt így 2012-ben is folytatja akcióját, melynek keretein belül forintban adja bérbe irodáit. A koncepció fő üzenete a kiszámíthatóság, a tervezhető, szinten tartható irodai költségek biztosítása. A Terraparkban a cégek 15 nm-től, akár több évre forintban rögzített szerződéssel, rugalmas kondíciókkal is színvonalas irodához juthatnak. Mindezek mellett további extra szolgáltatásokra (pl.: alkalmanként igénybe vehető tárgyalóhasználat; közös helyiségek takarítása, ellátása) is többletköltségek nélkül jogosultak a forintban fizetők.   „Nyilvánvaló, hogy a hektikusan változó árfolyam óriási kockázatot jelent a cégek számára, az egyik hónapról a másikra 10-20%-kal megemelkedő költségek szinte megoldhatatlan kihívás elé állítják a kis és közepes méretű vállalkozásokat.” – mondja Jürgen Blum a Terrapark tulajdonos-ügyvezetője. „Ezen kockázat elkerülésében szeretnénk továbbra is a cégek partnerei lenni, ezért döntöttünk úgy, hogy a jövő évben is lehetővé tesszük bérlőink számára a forint alapú irodabérletet.”

Forrás: Terrapark

20/73

Logisztikai hírek 2011 47. hét

21/73

Töretlen az Airport City népszerűsége 2011. November 25. Péntek A válság ellenére továbbra is élénk az érdeklődés az ABLON Group logisztikai fejlesztése, az Airport City Logisztikai Park iránt.

Az Airport City Logisztikai Park első fázisának 100%-os bérbeadottsága után a második épületben újabb bérleti szerződést kötött az ABLON. A logisztikai és szállítmányozási szektor újabb kiváló résztvevője, a világszerte több mint 100 országban jelenlévő Agility légi divíziójának raktár- és irodaegysége költözik az Airport City Logisztikai Parkba, üzleti tevékenysége bázisaként. A kuwaiti központú, tekintélyes portfóliójú logisztikai cég globálisan 22.000 alkalmazottat foglalkoztat, és a hazai viszonylatban is az egyik legintenzívebben növekvő piaci résztvevő. A szerződéskötés kapcsán Kovács Gábor, az Agility Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: „Légi operációnk kritikus feltételeinek megfelelő, magas színvonalú, hatékony és gazdaságos megoldást kerestünk, mely szempontokból az Airport City Logisztikai Park ideális megoldásnak tűnik. A fejlesztői csoport tapasztalata és a park eddigi teljesítménye mellett a lokáció és a bérbeadói rugalmasság is meghatározó tényező volt döntésünket illetően.” Az Agility decemberben veszi át új bérleményét a D épületben, mely további, azonnal költözhető iroda- és raktárterületeket kínál az érdeklődőknek.

Forrás: Ablon

22/73

A Prologis húszszázalékos növekedésről számolt be a régióban 2011. November 24. Csütörtök A Prologis közzétette az év első három negyedévének eredményeit. 2011. január elsejétől szeptember 30-ig a vállalat több mint 930 000 négyzetméter területet adott bérbe Közép- és Kelet-Európában, ami éves szinten 20%-os növekedést jelent. Az aláírt megállapodások több mint fele lengyelországi területekről szól.

Az új bérbeadások 350 500 négyzetmétert tesznek ki a teljes eredményből, ami 10%-os növekedést jelent 2010 azonos időszakához képest; az 585 000 négyzetméter terület bérbeadási megállapodásainak megújítása pedig 24%-os növekedést jelent. A Prologis új ügyfelei összesen 250 000 négyzetméter modern disztribúciós- és irodaterületet foglaltak el Lengyelországban, míg a szerződéshosszabbítások 288 000 négyzetmétert tettek ki. Mindkét eredmény a Prologis bérbeadási aktivitásának 6%-os növekedését jelenti 2010 első három negyedévéhez képest. Az első három negyedévben aláírt bérleti megállapodások több mint 30%-kal csökkentették a rendelkezésre álló területek arányát, az átlagos kihasználtság Közép- és Kelet-Európában 89%-os, Lengyelországban 87%-os volt 2011. szeptember 30-án. A 2011. során eddig aláírt legfontosabb új bérleti megállapodások a régióban:   Terület

Ügyfél

Helyszín

35 460 m²

Solid Logistics

Prologis Park Teresin

20 530 m²

HOPI

Prologis Park Budapest-Harbor

20 285 m²

ID Logistics

Prologis Park Chorzów

18 300 m²

Elektronikai szektor

Prologis Park Galanta-Gan

17 220 m²

Rhenus Contract Logistics

Prologis Park Błonie

13 300 m²

Deichmann Logistik

Prologis Park Wrocław III

12 740 m²

Raben

Prologis Park Chorzów

  A 2011. során eddig meghosszabbított legfontosabb bérleti megállapodások a régióban:   Terület

Ügyfél

Helyszín

99 040 m²

DHL

Prologis Park Prague-Jirny

49 740 m²

Procter & Gamble

Prologis Park Sochaczew

48 950 m²

EURO NET

Prologis Park Janki

35 460 m²

Solid Logistics

Prologis Park Teresin

29 140 m²

Geodis

Prologis Park Budaörs

21 210 m²

Carrefour

Prologis Park Piotrków

20 590 m²

ÚTI

Prologis Park Budapest-Sziget

23/73

17 430 m²

Elektronikai szektor

Prologis Park Galanta-Gan

  „Nagy örömet jelentenek számomra ezek az eredmények, és a nemrégiben fellendült bérbeadási aktivitás is bátorító” – mondta Ben Bannatyne, a Prologis közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója. „Megértjük ügyfeleink igényeit, és azonnal elfoglalható létesítményeket tudunk kínálni számukra. Nemrégiben elkészült és fejlesztés alatt álló projektjeink előrehaladásával is elégedettek vagyunk, ezek a régióban található stratégiai földkészletünk előnyeit érvényesítik.” A Prologis, több mint 3,7 millió négyzetméteres, 41 disztribúciós parkból álló portfóliójával, piacvezető a logisztikai és disztribúciós létesítmények közép- és kelet-európai piacán. Lengyelországi, szintén piacvezető portfóliója 25 disztribúciós park 107 épületében 2,1 millió négyzetmétert foglal magában.

Forrás: IngatlanHírek.hu

24/73

Kevesebb és egyen színű taxikat akar Tarlós 2011. November 24. Csütörtök Csökkentheti a taxik számát, valamint ugyanolyan méretű, színű és környezetvédelmi besorolású autókat írhat elő a készülő személyszállítási törvény a fővárosban. Tarlós István főpolgármester a taxisok képviselőivel folytatott megbeszélése után azt is közölte, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni a taxisokat.

Eredményes tárgyalást folytatott Tarlós István főpolgármester a taxisok képviselőivel kedden – közölte a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatósága, a Budapesti Közlekedési Központ, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete és az Országos Taxis Szövetség szerda reggel. A tájékoztatás szerint a taxis érdekképviseletek vezetői a találkozón kifejtették, hogy Budapesten a taxipiac szabályozására, a létszám csökkentésére és fix tarifák bevezetésére van szükség. A főpolgármester egyetértett a “szigorú, rendszerelvű szabályozás szükségességével”, és megjegyezte, hogy Budapest számos javaslatot készített a személyszállítási törvény tervezetéhez. A törvény elfogadásával a főváros indirekt eszközökkel csökkentheti a létszámot, emellett egységes járműméretet, környezetvédelmi besorolást és színezést írhat majd elő – ismertette a városvezető. Fárbás Tibor, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezetének alelnöke és Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke kiemelten fontosnak nevezte a fix tarifák bevezetését. Ettől a városvezetés képviselői nem zárkóztak el, de a főpolgármester szerint “csak egységes színvonalú szolgáltatásért lehet azonos árat kérni”. Tarlós István új feladatként említette a szabályokat be nem tartó taxisok szigorúbb ellenőrzését, ezzel az érdekképviseletek is egyetértettek. A főpolgármester felkérte Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját és Komáromi Endrét, a Taxiállomás Kft. ügyvezetőjét, hogy a személyszállítási törvény elfogadása után készítsék elő a fővárosi új taxiközlekedési rendelet koncepcióját.

Forrás: MTI

25/73

Magyarország lehet Közép-Európa kapuja az indiai cégek számára is 2011. November 24. Csütörtök Magyarország Európa szívében elfoglalt stratégiai pozíciója miatt, Közép-Európa egyik legnagyobb közlekedési csomópontjaként egyre fontosabb regionális elosztó központtá válik – mondta Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára 2011. november 23-án, Budapesten, a Rising India in Central Europe konferencián.

Kovács Tamás Iván szerint hazánk központi fekvése legversenyképesebb adottságainak egyike. Négy fontos közlekedési folyosó fut keresztül Magyarországon, így minden adott ahhoz, hogy Európa kapujaként és a közép-kelet-európai régió logisztikai központjaként működjön akár India, az indiai vállalkozások számára is. „A magyar piacon már jelen vannak a világ legnagyobb logisztikai ellátói és a megbízható, rugalmas, magas színvonalú szolgáltatásokat versenyképes áron nyújtó, magyar tulajdonú vállalatok is” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: korszerű raktározási és ipari adottságai miatt Budapest hagyományosan a logisztikai tevékenységek fókuszában állt, eddig 1,6 millió négyzetméternyi területen több mint 30 modern logisztikai és raktározási parkot létesítettek a főváros 30 kilométeres körzetében. Magyarország stratégiai jelentőségét fokozza, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamok között itt található a legfejlettebb, leghosszabb, több mint 1300 kilométeres gyorsforgalmi úthálózat. „A fő közlekedési folyosók mentén zajló, intenzív építési munkálatok eredményeként az autópályák és a főútvonalak elérték vagy rövidesen elérik a határokat, gyorsabb és biztosabb szállítást lehetővé téve” – emelte ki Kovács Tamás Iván. A „Rising India in Central Europe” konferenciát a CoSignum Eco-Innovation szervezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és az Indiai Nagykövetség támogatásával. A rendezvény célja az volt, hogy hasznos információkkal szolgáljon, és potenciális partnereket mutasson be az indiai piacra törekvő magyar vállalkozások számára, ismertesse a hazai befektetési lehetőségeket indiai cégeknek. A rohamosan fejlődő indiai gazdaságban a 2012-2017 közötti időszakban 9 százalékos növekedés várható.

Forrás: Kormány.hu

26/73

Európában csak a BKV használ elavult eszközöket 2011. November 24. Csütörtök Európában Budapesten járnak a legelavultabb buszok, troli, villamosok - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a városüzemeltetési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes. György István kiemelte, hogy a BKV jövő évi költségvetéséből 22 milliárd forint hiányzik.

Európában a legelavultabb eszközparkkal rendelkező város Budapest és a BKV - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában György István. A városüzemeltetési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes hozzátette: a buszok 17, a villamosok pedig átlagban 25-30 évesek, a HÉV szerelvények akár ötven évesek is lehetnek. György István kiemelte, hogy a cég külső adósságállománya 75 milliárd forintos, amelyet 2003 és 2010 között halmoztak fel, a BKV belső adósságállománya pedig 800 milliárdosra becsült, ami az amortizáció pótlása miatt halmoztak fel.   A főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy a BKV jövő évi költségvetéséből 22 milliárd forint hiányzik, ezt teljesítmény-csökkentésből úgy lehetne pótolni, ha csúcsidőn kívül nem járna se busz, se villamos, ez azonban lehetetlen. A főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a BKV finanszírozása érdekében fontos, hogy a közszolgáltatási szerződést mielőbb megkössék. Ha ez nem történik meg, akkor a többi között veszélybe kerülhet a 4-es metróval kapcsolatban megkötött szerződés is, ekkor pedig elképzelhető, hogy nem tudjuk lehívni az uniós forrásokat - tette hozzá György István. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: Tarlós István főpolgármester hosszabb távon nem pénzt, hanem forrásteremtési lehetőséget kér a főváros a BKV helyzetének rendezéséhez az államtól.

Forrás: Inforádió

27/73

Újabb állami mamutvállalat jön létre 2011. November 23. Szerda Az állami úthálózat kezelésével és fejlesztésével foglalkozó cégek összevonásáról döntött a múlt héten a kabinet. A 1398/2011-es, a Magyar Közlöny november 18-i számában megjelent kormányhatározat szerint a „gyorsforgalmi úthálózat hatékony fejlesztése és működtetése, valamint az egységes úthálózat fejlesztés rendszerének létrehozása céljából” három nagy állami társaságnak kell egyesülnie rövid időn belül, az ezt szolgáló tulajdonosi döntést Fellegi Tamás fejlesztési miniszternek azonnali határidővel meg kell hoznia.

A kormány döntése három állami vállalatot érint: az út- és autópálya-építések, valamint uniós támogatással megvalósuló vasúti fejlesztések állami beruházóját, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-t, valamint két útkezelő céget, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-t és az állami közúthálózat kezelését végző Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t (ez utóbbi 2005 elején alakult a korábban önálló tizenkilenc megyei közútkezelő társaság összevonásával). A kormány döntése értelmében előbb a NIF Zrt.-nek kell beolvadnia az ÁAK-ba, majd az így létrejött társaságba fog beolvadni a Magyar Közút NZRt. Az, hogy a három társaságból létrejött utas mamutvállalat milyen néven működik majd, és ki lesz az első embere, a kormányhatározatból nem derül ki. A NIF elnök-vezérigazgatója Orosz Ferenc (az első Orbán-kormány idején a NIF jogelődjénél és az MFB-ben volt igazgatósági tag, illetve a BÁV vezérigazgatója volt 1998-1999-ben), a Magyar Közút első embere Kovács Ákos (korábban a Mahídnál és a Középületépítőnél volt), míg az ÁAK-é Bakó Attila (Betonút, Euroaszfalt). A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy az ÁAK a „szabad pénzeszközeibõl összesen legfeljebb 30 milliárd forintot a folyamatban lévõ és elõkészítés alatt álló infrastruktúra fejlesztési célokra használjon fel”. Arról, hogy milyen fejlesztésekre költhető a pénz, és mire kellett volna eredetileg felhasználni, szintén nem szól a határozat. Az összevonásra ítélt cégek közül a 47 milliárdos tőkéjű NIF-nél a cégnyilvántartás legfrissebb adatai szerint 320-an dolgoznak, a 13,4 milliárdos Magyar Közútnál 6452-en, míg a NIF-fel egy székhelyen működő 34 milliárdos tőkéjű ÁAK-nak 1162 alkalmazottja van. Az összevonással tehát egy csaknem 8000 embert foglalkoztató cég jöhetne létre – bár vélhetően az integráció bizonyos létszámcsökkentéssel jár majd együtt. Hogy mekkorával, azt nem tudtuk meg, erre és az üggyel kapcsolatos további kérdéseinkre várjuk a választ a fejlesztési tárcától.

Forrás: Kormány.hu

28/73

Budapest kikötőjében terjeszkedik az Iron Mountain és a Lekkerland 2011. November 23. Szerda A Prologis két, összesen több mint 26 000 négyzetméter disztribúciós területről szóló bérleti szerződését hosszabbította meg Budapesten. A tranzakciók részletei a következők:

•    14 530 négyzetméteres terület szerződésének megújítása a világ piacvezető információvédelmi és -tárolási szolgáltatójával, az Iron Mountain-nel a Prologis Park Budapest-Gyál területén. A vállalat ezen kívül további 3 060 négyzetméterrel is kibővítette eddig bérelt területét. A Prologis Park Budapest-Gyál kiváló logisztikai helyszín dél-nyugat Budapesten az M5-ös autópálya és az M0-ás körgyűrű kereszteződésénél, amely könnyű elérést biztosít az autópálya hálózathoz és a nemzetközi repülőtérhez.   •    A Prologis Park Budapest-Harbor 8 580 négyzetméteres területe bérleti szerződésének meghosszabbítása a Lekkerland-dal, amely az egyik vezető étel és kényelmi termék nagykereskedő. A korszerű ipari park Budapest déli határánál helyezkedik el, 12 kilométerre a belvárostól. A park szomszédos a Dunával és az M6-os autópályával, amelynek csomópontja az M0-ás körgyűrűvel a parktól kevesebb, mint 2,5 kilométerre található.   „Folyamatos érdeklődést tapasztalunk modern, minőségi ipari portfoliónk iránt Közép- és Kelet-Európában” – mondta Kemenes László, a Prologis magyarországi és romániai képviselője. „Ez a disztribúciós park is nagyszerű helyszínen található, és nagyon népszerű a magyarországi disztribúciós hálózatukat fejlesztő ügyfeleink körében.”   A Prologis magyarországi portfoliója, öt Budapest környéki (Gyál, Harbor Park, Százhalombatta, Szigetszentmiklós, Budaörs) és egy hegyeshalmi parkban több mint 495 000 négyzetméter raktárterületből áll. A Prologis a közép- és kelet-európai régió legnagyobb ipari terület szolgáltatója, portfoliója 41 disztribúciós parkban több mint 3,7 millió négyzetméter területet foglal magában.

Forrás: IngatlanHírek.hu

29/73

Profitorientált vasúti céget alapít az állam 2011. November 23. Szerda Több technikai megoldás verseng a használatarányos útdíj megteremtésére, amennyiben eldől, hogy melyiket építi ki Magyarország, attól kezdve másfél év múlva él a rendszer – mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára a Translog Connect Congress konferencián tartott előadásában kedden Budapesten.

A használatarányos útdíj bevezetése javítja a vasúti szállítás versenyképességét, ehhez az állam profitorientált pályavasúti céget hoz létre – tette hozzá az államtitkár. Az uniós elvárások szerint a városi közlekedésben a hagyományos autókat meg kell felezni 2030-ra, majd 2050-re ezek teljesen kiszorulnak. A 300 kilométeren felüli teherszállításban pedig a vasút részarányát 30 százalékkal kell növelni 2030-ig, és 50 százalékkal 2050-ig – ismertette az adatokat Völner Pál. A villamos vontatású vasút nem csak a széndioxid kibocsátást, hanem Európa olajfüggőséget is csökkenti.

A légi forgalmat a nagy sebességű vasutakkal lehet kiváltani. Ezek mai hossza a háromszorosára nő 2030-ra, és teljesen kiépül az Európai Unióban 2050-re. Magyarország a 2014-től induló új uniós költségvetési ciklusban áll neki a tanulmánytervek elkészítésének – közölte az államtitkár. Az autópályák hosszát tekintve Magyarország jó helyen áll Közép-Európában, de 2014-től csökken az erre fordítható uniós forrás, és a nemzeti sem lesz több. Elmondta az államtitkár, hogy az M5 és M6 autópályák – a finanszírozási konstrukció miatt – idén már 100 milliárd forintjába kerülnek az államnak. Ez ahhoz képest különösen jelentős, hogy a több mint 30 ezer kilométeres teljes magyar úthálózatra 80 milliárd forint jut, a szükséges 180-200 millió forint helyett.

Az unió másik törekvése a közúti közlekedésben a zsúfoltság csökkentése. Ehhez a londoni és párizsi példákat lehetne felhasználni, ahol élnek a várost átszelő folyó adta lehetőséggel. Párizsban például a betongyárak a Szajna partján, uszályokon vannak, és ahova lehet, vízen szállítják a betont.

Forrás: MTI

30/73

Jövőre megszűnhet a négynapos autópálya matrica 2011. November 23. Szerda Megváltozhat jövőre az útdíjfizetési rendszer. A Hír24 információi szerint a kormány radikális változtatásokban gondolkodik. Az egyik szerint a gyorsforgalmi úthálózaton kívül, a főutakra is kiterjesztené az autópályadíjat. A másik, mondhatni még radikálisabb megoldás szerint viszont az is elképzelhető, hogy az eddigi összes díjmentes gyorsforgalmi útszakaszt megszüntetik (pl. az M7-es bevezető szakasza).

A két elképzelésben közös, hogy a négynapos e-matrica mindkét változatnál megszűnik majd, de cserébe az első megoldásnál az éves D1-es matrica ára a felére csökkenne. A Hír24 szerint az elképzelésekről szerdán dönt a Versenyképességi tanács. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára múlt szerdán azt nyilatkozta: több technikai megoldás verseng a használatarányos útdíj megteremtésére, amennyiben eldől, hogy melyiket építi ki Magyarország, attól kezdve másfél év múlva él a rendszer.

Forrás: Mfor.hu

31/73

Cséfalvay: 114 intézkedés csökkenti a vállalkozók adminisztrációs terheit 2011. November 22. Kedd A vállalkozásokat terhelő adminisztráció csökkentésére 114 intézkedést magába foglaló programot fogadott el szerdán a kormány – mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára csütörtökön Zalaegerszegen.

Cséfalvay Zoltán a kormánytagok országjárásának keretében tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a szerdai kormánydöntés által jóváhagyott programnak köszönhetően összesen 500 milliárd forinttal csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe.     A 114 intézkedés közül megemlítette: a vállalkozók számára lehetővé fogják tenni, hogy mindent elektronikus úton lehessen intézni. Példaként hozta, hogy a telephelyek létesítésével kapcsolatban is felgyorsul az ügyintézés, ezért az eljárásokat 30 napra csökkentenék.     Az államtitkár a jövő évi költségvetést érintő kérdések kapcsán kifejtette: a kormány előrejelzése szerint 2,5 százalékos, az Európai Unió prognózisa szerint 2,8 százalékos szinten várható jövőre az államháztartási hiány. Emlékeztetett rá, hogy az ország 2004-es EU-csatlakozása óta még soha nem volt képes tartani egyetlen kormány sem az előírt 3 százalék alatti hiányt.     Beszélt arról, hogy a kormány gazdaságpolitikájának “két nagy tilalomfája van”: az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása mellett a másik az államadósság csökkentése. A 2010-ben átvett, akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva 81,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez folyamatosan csökkenve – az EU előrejelzése szerint – 2011-ben 76 százalékra mérséklődik.     Nemcsak a stabilitás, hanem a versenyképesség erősítése érdekében is minél több lépést kell megtennünk – fogalmazott. A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami az európai folyamatokat nézve nagyon kedvező szám.     A versenyképesség növelése érdekében három pillért jelölt meg: az adócsökkentést, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, és a foglalkoztatási szabályok módosítását. “Reformsorozat közepén vagyunk”, a szakképzéstől a korai nyugdíjaztatás átalakításán át a munka törvénykönyvének módosításáig. Cséfalvay Zoltán kitért arra is: jelentős tartalékokkal rendelkezik a jövő évi költségvetés, amely erre a célra a GDP egy százalékát meghaladó, 300 milliárd forintot különített el. Szükség van erre, “mert látjuk, hogy az eurózónában milyen válság zajlik, és az miként hat a forint árfolyamának változására” – közölte az államtitkár.     A sajtótájékoztatón Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a jövő évi egy országvédelmi költségvetés, hogy összeszedjük magunkat és kilábaljunk a válságból, mert “a görög út járhatatlan”. Kedvezőnek nevezte, hogy a város munkanélküliségét idén 5 százalék alá sikerült szorítani, ami a térség és az ország adataihoz képest is némiképp jobb, köszönhetően az itt már elindult telephely-fejlesztési programnak is.     Rigó Csaba, Zala megyei kormánymegbízott azt fogalmazta meg, hogy a versenyképesség csak “jó állammal” képzelhető el. A zalai kormányhivatal például vállalkozói fórumok keretében is felajánlotta az új munkahelyeket létesítő cégeknek a soron kívüli hatósági ügyintézést.     Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 21 ezer milliárd forint adóssággal és annak kamatterheivel vette át a kormányzást a jelenlegi kabinet, ezért a növekedés érdekében “olyan tabukat kell megdönteni, amelyeket korábban egyetlen kormányzat sem vállalt fel”. Mindennek az a célja, hogy ha a válság véget ér, sokkal erősebbek legyünk majd – jelentette ki.

Forrás: MTI

32/73

Magyar tanácsadó cég a nemzetközi zöld logisztikai csoportban 2011. November 21. Hétfő Az Adversum Kft. képviseletében magyar cég lett tagja a Green Logistics Consultants Group nevű, kimondottan fenntartható logisztikai megoldásokat alkalmazó és fejlesztő nemzetközi csoportosulásnak. Ezzel hazánk még egy lépéssel közelebb került a környezettudatos logisztika gyakorlati alkalmazásához.

A hírt Vida Péter, az Adversum ügyvezetője jelentette be múlt hét csütörtökön a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság idei éves kongresszusán. Az ügyvezető "Fenntarthatóság és profit" című előadásában a bejelentést megelőzően bemutatta a logisztikai fejlesztések "zöld oldalát", majd beszélt a zöld logisztikai tanácsadók csoportjáról is. A Green Logistics Consultants Groupnak 19, többségében európai logisztikai tanácsadó cég a tagja. Közösen dolgoznak azért, hogy felhívják a vállalatok és kormányzati szervek figyelmét a fenntartható logisztikai fontosságára, valamint, hogy konkrét, alkalmazható módszereket dolgozzanak ki a logisztika különböző területeinek környezettudatosabbá tételéhez. Mostanában mi is sokat gondolkoztunk és keresgéltünk ebben a témában, így találtunk rá a csoportra, amelynek rövid időn belül tagjává váltunk – mondta Vida Péter. Előadásában a logisztikai szakember említett egy konkrét módszertant is, amelyet a csoport dolgozott ki egy adott cég szállítási energiahatékonyságának mérésére, költségei csökkentésére. Az ENFORCE nevet viselő villámaudit 13 kategóriába sorolt több mint 100 szempont alapján képes felmérni egy saját flottával rendelkező vállalat energiahatékonyságát és rámutatni a lehetséges megtakarítási pontokra. Vida Péter elmondta, hogy terveik szerint 2012 folyamán több magyarországi vállalatnál elvégzik ezt az auditot, terjesztve ezzel a környezettudatos logisztikát és új szempontrendszer alapján csökkentve a logisztikai költségeket.

Forrás: Adversum

33/73

A Goodman a Stanley Black & Deckernek fejleszt új központot 2011. November 21. Hétfő A Goodman Csoport (“Goodman”, “Csoport”) 64 462 négyzetméteres, kulcsrakész létesítményt épít a Stanley Black & Decker számára Tessenderlo városában, a belgiumi Limburg tartományban. Ez a legnagyobb ipari ingatlanfejlesztés Belgiumban az utóbbi három évben.

A komplexum 61 486 négyzetméter raktárat, 2 398 négyzetméter iroda- és közösségi teret, valamint 578 négyzetméter műszaki helyiséget foglal magában. Az építkezés idén novemberben kezdődik és több ütemben valósul meg. A raktár első felét, valamint a teljes irodaterületet 2012 áprilisában, a fennmaradó részt pedig 2012 novemberében adják át. “Nagy örömünkre szolgál, hogy a Stanley Black & Decker bennünket bízott meg új létesítményének megvalósításával. Idén júniusban kezdtük meg egy másik raktár- és elosztó központ építését Puurs városában, így ez már az idei második fejlesztésünk Belgiumban. A mostani a legnagyobb ipari beruházás az országban 2008 óta, egyben a Goodman piaci erejének újabb példája” – mondta Kim Cornille, a Goodman belgiumi igazgatója.   További bővülés esetén újabb területek állnak a Stanley Black & Decker rendelkezésére a mintegy 150 ezer négyzetméteres tessenderlói telken, így a jövőben akár 15 ezer négyzetméterrel is kiegészülhet a létesítmény. “Öröm újra a Goodmannel dolgozni. Azért szerződtünk ismét velük, mert rendkívül elégedettek vagyunk az általuk kínált rugalmas megoldásokkal, továbbá biztosak lehetünk benne, hogy a megállapodásban szereplő, igen feszes időkereteken belül elkészül az új raktárunk” – mondta Henk Vyncke, a Stanley Black & Decker EMEA régióért felelős alelnöke. A tárgyalások során a Stanley Black & Deckert a Jones Lang LaSalle képviselte.   “Büszkék vagyunk rá, hogy a Goodman és a Stanley Black & Decker partnerei lehettünk e kulcsrakész fejlesztésről szóló tárgyalások során. A sikeres megállapodás révén a Stanley Black & Decker növeli elosztóközpont-hálózatának és folyamatainak hatékonyságát, továbbá összpontosítja a raktározás területén eddig megszerzett szakértelmét. Az épületek elhelyezkedése kiváló, a közelben található a meerhouti konténer terminál, amelynek kiváló összeköttetése van a főbb európai autópályákkal és kikötőkkel” – mondta Walter Goossens, a Jones Jang LaSalle Ipari Ingatlan Ügynökségének vezetője. A terület Tessenderlo városában, a több nagy, multinacionális vállalatnak otthont adó Ravenshout Ipari Zónában fekszik. Stratégiai elhelyezkedéssel bír az Antwerpen – Lummen – Liège logisztikai tengelyen, és közvetlen kapcsolata van a mindössze 3,5 kilométerre húzódó E313 főúttal. Nyolc kilométerre található Meerhout belföldi konténer terminálja, 62 kilométerre Antwerpen kikötője, 70 kilométerre Liège kikötője, valamint 80 kilométerre Brüsszel repülőtere.   A létesítmény adatai:   61 486 négyzetméter raktárterület

34/73

10,5 méteres belmagasság 93 rakodókapu 2, egyenként mintegy 30 ezer négyzetméteres egység gazdaságos léghűtő rendszer (free cooling) a raktárban FM sprinkler rendszer   A létesítmény számos, a fenntarthatóságot szolgáló tulajdonsággal rendelkezik majd a fény- és mozgásérzékelőktől a belső terekben hasznosított természetes fényen át a falak és a mennyezet fényvisszaverő fehér festéséig.

Forrás: Goodman

35/73

Új, korszerű egészségügyi központot épített a BorsodChem 2011. November 21. Hétfő A BorsodChem (BC) Zrt. pénteken felavatta újonnan felépített egészségügyi központját az észak-borsodi Kazincbarcikán – tájékoztatta a vegyipari társaság az MTI-t.

A mintegy 500 négyzetméter területű, kétszintes, korszerű épületben jelenleg 90-100 ember kap naponta egészségügyi ellátást, ám a kapacitáskihasználtság igény szerint tovább bővíthető. A 335 millió forint összértékű beruházást saját forrásból, teljes egészében a BorsodChem finanszírozta.     A központ egészében, így a sürgősségi ambulancián is újonnan beszerzett orvosi műszerek, a betegellátáshoz szükséges korszerű berendezések és bútorok adják az alap- és szakellátás technikai hátterét. A magas színvonalú ellátás személyi feltételeit 11 orvos, 13 ápoló, 2 laboráns, és 4 nem egészségügyi munkavállaló biztosítja, akik közül minden dolgozó a Medi-Prevent Foglalkozás-Egészségügyi és Szaktanácsadó Kft. munkatársa.     Az új intézmény elsősorban a BorsodChem munkavállalói számára nyújt egészségügyi ellátást az év 365 napján napi 24 órában, de a szolgáltatásokat hétköznapokon rendelési időben Kazincbarcika valamennyi lakosa is igénybe veheti. Az alapellátás, valamint az intézményben nyújtott belgyógyászati, szemészeti, nőgyógyászati szakellátás, továbbá ultrahang- és laborszolgáltatás valamennyi költségét a munkáltató finanszírozza.     Bár Kazincbarcikán a helyi kórház megfelelően biztosítja a város és a térség lakosságának járóés fekvőbeteg-ellátását, a BorsodChemben foglalkoztatottak nagy száma az alkalmazott vegyipari technológia, a folyamatos üzemvitel megköveteli, hogy a rászoruló munkavállalók a vállalat területén is folyamatosan magas színvonalú egészségmegőrző ellátást kaphassanak és időnként speciális szakmai ismereteket igénylő orvosi kezelésben részesüljenek.     Vészhelyzet esetén az egészségügyi központ személyzete a BorsodChem gázmentőivel és mentőseivel együttműködve akár a sürgősségi ambulancián, akár a vállalat üzemi területén is képes magas szintű sürgősségi ellátás biztosítására.     Wolfgang Büchele, a BorsodChem vezérigazgatója az új intézmény átadásakor elmondta: “A BorsodChem üzemorvosi ellátását a munkavállalók az 1950-es évek óta a mai napig ugyanabban az épületben vehették igénybe. Nagy öröm és elégedettség, hogy hosszú évek várakozását követően, az elhasználódott régi orvosi rendelő közvetlen szomszédságában most korszerű egészségügyi intézményt adhatunk át a vállalat valamennyi munkavállalója és az egészségügyi szolgáltató számára.”

Forrás: MTI

36/73

Egymilliárdért fejlesztik a pécsi dohánygyárat 2011. November 21. Hétfő Új gyártósorokat helyezett üzembe egymilliárd forintos beruházás eredményeként a pécsi dohánygyárában a British American Tobacco (BAT).

A BAT Hungary két új gyártósora dohányáruk csomagolását végzi. A 800 alkalmazottat foglalkoztató vállalat a 2010-2011-ben összesen 5,4 milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg elsősorban agyártókapacitás növelésére. Ennek köszönhetően 2010-hez képest idén 30 százalékkal növeli a termelést, és év végéig 341-ről 405-re növeli dolgozóinak létszámát a pécsi gyárban. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a berendezések avató ünnepségén azt mondta: a gazdasági növekedés szempontjából a munkahelyteremtés mindenhol, de különösen a termelő szférában és a hátrányosabb helyzetű régiókban fontos. Úgy vélte, a BAT önerőből megvalósított fejlesztése jó példa arra, hogy azon húzóágazatok, amelyek tudnak és akarnak, azok bővülnek és egyben növelik a foglalkoztatást. Ezek a vállalatok jelen vannak és jelen is lesznek Magyarországon.   Czomba Sándor hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz azért, hogy azok a cégek, amelyek Magyarországba helyezték a bizalmukat, tartósan ne csalódjanak. A BAT Hungary 65 százalékban exportra, több mint 30 piacra termel. Magyarországon 14 telephelyet és 12 értékesítési depót tart fenn és 26 ezer kiskereskedelmi egységet lát el dohányárukkal. A BAT-nak két magyarországi leányvállalata van. A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. 2009-ben mintegy 149,3 milliárd forint nettó árbevétel mellett mintegy 1,9 milliárdos nyereséget, 2010-ben 120,3 milliárdos bevételt és 1,9 milliárd veszteséget produkált. A British American Tobacco Magyarország Kft. 2009-ben 166,6 milliárd forint árbevételt és 676 millió forint nyereséget, tavaly 159,7 milliárdos árbevételt és 758 milliós nyereséget ért el.

Forrás: IngatlanHírek.hu

37/73

Retail hírek 2011 47. hét

38/73

Továbbra is New Yorkban a legdrágább üzletet bérelni 2011. November 25. Péntek New York maradt a világ legdrágább kiskereskedelmi célpontja, mert a kereskedők elősorban a divat fővárosaira fókuszálnak. Noha az eurozóna válsága továbbra is jelentős hatással van a fogyasztói bizalomra, 2011 harmadik negyedévében a bérleti díjak lényegében nem változtak az a CBRE legfrissebb jelentése szerint.

Összességében 2011 harmadik negyedévében a bérleti díjak kissé csökkentek negyedéves viszonylatban (-0,6%): az amerikai kontinensen két százalékos esést jegyeztek fel, míg az ázsiai-csendes-óceáni térségben, illetve az EMEA-régióban (Európa, Közel-Kelet és Afrika) a díjak változatlanok maradtak. A változás jelentős lassulást mutat az év korábbi időszakaihoz képest, hiszen a kereskedők jóval nagyobb aggodalommal viszonyulnak bolthálózatuk bővítéshez.   A New York-i Ötödik sugárút maradt a világ legdrágább bevásárló utcája, ahol a bérleti díj változatlanul 15,244 euró/négyzetméter/év szinten áll. A CBRE kutatása szerint a legdrágább városok listáján kevés változás történt 2011 harmadik negyedében az előzőhöz képest: Hong Kong (13,601 euró/négyzetméter/év) megőrizte második helyét, a bérleti díjak 2011-ben 52,8 százalékkal emelkedtek, mivel a kulcspiacnak számító Pedder Streeten további felső-kategóriás bérleti ügyleteket kötöttek.   Sydney (9,823 euró/négyzetméter/év) ismét a harmadik helyezett, míg London (7,134 euró/négyzetméter/év) egy helyezést javítva a negyedik – miután a legjobb lokációnak számító West End üzlethelyiségei utáni verseny következtében a bérleti díjak ebben a negyedévben 5,6 százalékot nőttek.   A gyengülő fogyasztói bizalom ellenére 2011 harmadik negyedében számos városban a kereskedők bővítették hálózatukat, hogy növeljék piaci részesedésüket. Ázsiában különösen szembetűnő az erős bérlői kereslet: főleg Szingapúrban, Kínában és Indiában, míg a kereskedők az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában általánosságban továbbra is óvatosak. Az amerikai gazdaság elakadt 2011 első felében, a növekedés nehezen került egy százalék fölé, míg az európai államadósság gondjai továbbra is lefelé mutató kockázatot jelentenek.   Ray Torto, a CBRE vezető közgazdásza a jelentést kommentálva azt nyilatkozta, hogy „a bizonytalan gazdasági kilátások ellenére a kiskereskedők továbbra is bővítik bolthálózatukat. A feltörekvő piacok, főleg Ázsiában, vonzó növekedési lehetőségeket tartogatnak, mindazonáltal az első osztályú lokációk Európa legnagyobb városaiban továbbra is a bérlői kereslet középpontjában állnak,mert a vásárlók egyre növekvő aránya igényelnagyobb üzlet-választékot. Összességében a kereskedők azonban nagyobb óvatossággal közelíteneka bővítés kérdéséhez, ami nullához közeli bérleti díj-emelkedést eredményezett globálisan 2011 harmadik negyedévében, komoly lassulást mutatva az előző negyedévhez képest.  

39/73

Borbély Gábor, a CBRE budapesti kutatási és tanácsadási vezetője hozzátette: „Budapest továbbra is olcsónak számít Nyugat-Európa városaihoz képest a kiskereskedelmi bérleti díjakat illetően. A legfrekventáltabbnak számító Váci utcában 80-100 euró körül alakul egy m2 bérlemény az átlagos alapterületű üzletekben. A forint gyengülése miatt azonban még ez a tavalyhoz képest változatlan bérleti díj is automatikusan 10-15%-os emelkedést jelent a bérlőknek költségoldalon, hiszen a bevétel forintban, míg a bérleti díj euróban jelentkezik.”

Forrás: CBRE

40/73

Property Management, ahogy a STRABAG Property and Facility Services Zrt. szolgáltatja 2011. November 21. Hétfő A STRABAG Property and Facility Services Zrt. az ingatlanüzemeltetés (facility management) területén kivívott és évek óta megtartott piacvezető pozíciója mellett az ingatlankezelésben (property management - PM) is a piacvezetői szerepre törekszik.

A jelenleg PM által kezelt 170 ezer m2 ingatlanterültet tartalmaz bevásárlóközpontot, parkolóházat és négy csillagos szállodát is, de fő profilunk az irodaház-kezelés. Megbízóink rendszerint ingatlanalapok által tulajdonolt projektcégek, akik kiszervezik ezt a munka intenzív és szakmai professzionalizmust igénylő feladatot.

A PM által kezelt ingatlanportfolió sokszínűsége, eltérő korstruktúrája, árazása és profilja azt jelenti, hogy olyan kiváló szakmai képzettségű, nagy tapasztalattal rendelkező és a kereskedelmi ingatlanok kezelésének minden fortélyát ismerő ingatlankezelőkre van szükség, akik napi kapcsolatban állnak a Bérlőkkel, hogy igényeiket a lehető leghatékonyabban tudják kezelni. Ingatlankezelő csapatunk feladata a rendszeres bérlői kapcsolattartás és menedzsment, műszaki kérdésekben támogatás, az üzemeltetési alvállalkozók és szolgáltatók kiválasztása, azok irányítása, ellenőrzése a maximális költséghatékonyság és minőségi színvonal megtartása mellett.

Az ingatlankezelésben is érvényesül a méretgazdaságosság elve. Minél nagyobb a PM szolgáltató által kezelt portfólió nagysága, annál optimálisabb költségszinten tudja kezelni a tulajdonos ingatlanjait, aki ezáltal alacsonyabb üzemeltetési költséget számlázhat a Bérlőknek és így válik biztosítottá az adott ingatlan versenyképessége. Az ingatlannal kapcsolatos költségvetések, elszámolások, valamint pénzügyi tervek elkészítésére és azok megvalósulásának folyamatos nyomon követésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Saját fejlesztésű webes felületen működő SAP-alapú ingatlankezelő rendszerünk, a REM@on segítségével, teljes körű riportálási szolgáltatást nyújtunk. Jelentős emberi erőforrásaink kihasználásával olyan háttértámogatást tudunk nyújtani, ami egyedülálló az ingatlanpiacon. Energetikusaink, beszerzési osztályunk, széles spektrumú szakembergárdánk és kontrolling részlegünk nap, mint nap Ügyfeleink szolgálatában állnak.

Forrás: STRABAG PFS

41/73

A plázastop ellenére is lehetne építeni? 2011. November 21. Hétfő Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága szerdán döntött arról, hogy bizottsági módosító javaslatot nyújt be a testület a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvényeket módosító törvényjavaslathoz.

A javaslat megtiltaná a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmények, nevezetesen a plázák építését a jövőben. Ezzel párhuzamosan a parlamenti testület a PSZÁF-ról szóló törvényt módosítva megtiltaná a jövő évtől a fogyasztói csoportok szervezését. A plázák építésének tilalmát indítványozó javaslat indoklása szerint az utóbbi időben a kereskedelem koncentrációja jelentősen megnőtt, napjainkra a kiskereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy és közepes kereskedelmi vállalkozások, főleg a plázák működése révén.   Az általános tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter és a vidékfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszter részvételével tevékenykedő bizottság véleménye alapján a kereskedelemért felelős miniszter adhatna felmentést. A tilalom a javaslat szerint 2012. január elsején lép életbe, és 2014. december 31-én veszti hatályát. A számvevőszéki és költségvetési bizottság a Pénzügyi és Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló 2010. évi törvényt úgy akarja kiegészíteni, hogy 2012. január elsejét követően ne lehessen újabb fogyasztói csoportokat létrehozni az országban. A parlamenti bizottság szerint a már működő fogyasztói csoportok tevékenysége igen nagy kockázatot hordoz magában.

Forrás: IngatlanHírek.hu

42/73

Gazdasági hírek 2011 47. hét

43/73

Összeomlott az állampapírpiac- közel az államcsőd 2011. November 25. Péntek A Moody’s felőli leminősítés rendkívül negatív állampapírpiaci reakciókat okozott: az egyik névtelenséget kérő elsődleges forgalmazó azt mondta a Portfolio.hu-nak: a tőzsdén kívüli (OTC) piac lényegében befagyott, csak a tőzsdén zajlik kis forgalom melletti kereskedés, a kötelező árjegyzők ajánlatai alapján látszik csak a piac.

Az államcsőd kockázatát mutató 5 éves magyar cds-felár 620 bázispont körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a történelmi csúcstól alig 20 bázispontnyira jár. A magyar csődkockázat novemberben nagyjából három hét alatt az 512 bázispontos szintről száz pontot, azaz több mint 20 százalékot emelkedett, de az IMF-tárgyalások újrakezdésének hatására múlt csütörtökön 592 pontra esett, és azóta is 600 pont alatt volt.   A 3 éves futamidejű referenciakötvény hozama a jegyzések alapján valahol 9,5 százalék körül, az 5 éves csaknem 10 százaléknál, a 10 éves 9,7 százalék körül mozog jelenleg. Ez tegnaphoz képest 120-150 bázispontos, azaz extrém mértékű hozamemelkedést jelent, és kísértetiesen hasonlít arra a helyzetre, mint ami 2008 októberében mutatkozott a magyar állampapírpiacon. Holott már csütörtökön is aggasztó jelek mutatkoztak, az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción 7 százalék fölötti hozamok alakultak ki, holott a korábbi aukciók gyenge vételi érdeklődése miatt az ÁKK a szokott 40 helyett csak 30 milliárd forintnyi mennyiséget hirdetett meg. Az államkötvényhozamok is durván megugrottak a héten: a szerdán értékesített kötvények átlaghozama futamidőtől függően 8,38-8,68 százalék volt.

Forrás: Portfolio.hu

44/73

Mood'ys: Magyarország bóvli 2011. November 25. Péntek Csütörtök éjjel a Moody's hitelminősítő a befektetésre már nem ajánlott Ba1 kategóriába sorolta le Magyarországot. A Moody's szerint egyre bizonytalanabb, hogy az ország képes-e teljesíteni középtávú céljait, a sok negatív tényező gyengíti a kormány pénzügyi erejét és csökkenti sokktűrő képességét. A forint gyengüléssel reagált az IMF-fel való együttműködési szándék múlt heti bejelentése után némileg meglepő hírre.

Befektetésre már nem ajánlott Ba1 kategóriába sorolta le Magyarország hitelminősítését csütörtökön a Moodys hitelminősítő (a jelentés itt olvasható angolul), amely ráadásul fenntartotta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást. A hír azért váratlan, mert a Standard & Poor's, amely leminősítését a legvalószínűbbnek tartották, épp csütörtökön erősítette meg az eddigi besorolást – igaz, arra hivatkozva, hogy majd 2012 februárjában, az IMF-tárgyalásoktól függően folytatja az országvizsgálatot. A Moody's döntésének idején a csütörtök napközben 310-311 forint környékén mozgó euróárfolyam 314 forint fölé emelkedett. A svájci frank 255 forintnál állt, a dollár kicsivel 235 forint fölött. A forint november elején 317,72 forintos euróárfolyamon történelmi mélypontra zuhant, és bár az IMF-fel való tárgyalás hírére átmenetileg visszaerősödött 305 forintos euró környékére, ott nem tudott stabilizálódni, és a napokban már ismét 310 forint fölött mozgott az euróár a devizapiacokon. A Moody's indoklása szerint egyre bizonytalanabb, hogy az ország képes-e teljesíteni középtávú céljait a költségvetés konszolidációjában és az állami szektor adósságának lefaragásában, különösen úgy, hogy rendre csökkennek az ország növekedési kilátásai. Megnövekedett Magyarország érzékenysége az államadósságból fakadó eseménykockázatokra, és igen zaklatott külpiaci helyzetben függ nagymértékben külföldi befektetőktől, miközben magas a finanszírozási igénye is.  Moody's    

 S&P    

A1

 Fitch  

AA

Csehország (stabil)

 

 

Szlovákia (stabil); A Csehország (stabil)

Szlovákia (pozitív)

A

A2

Lengyelország (stabil)

A

Lengyelország (stabil)

A

Csehország (pozitív); Szlovákia (stabil)  

A3

 

 

A-

 

 

A-

Baa1

 

 

BBB

 

 

BBB

Lengyelorsz ág (sabil)  

Baa2

Bulgária (stabil)

BBB

Bulgária (stabil)

BBB

 

Baa3

Horvátország (stabil);  BBBRománia (stabil)

45/73

Magyarország  BBB(negatív kilátással); Románia (stabil); Horvátország (negatív)

Magyarors zág (negatív kilátással); Horvátorszá g (negatív);Bu lgária (pozitív);

BB

 

 

BB

Ba2

 Magyaror   szág (negatív kilátással)    

Románia (stabil)  

BB

 

 

BB

 

Ba3

 

 

BB-

 

 

BB-

 

B1

 

 

B

 

 

B

 

 Ba1

A leminősítést magyarázó első tényezővel kapcsolatban a Moody’s megjegyzi: kétségek övezik a középtávú célok teljesülését a magasabb finanszírozási költségek, valamint az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt. Magyarország 2010 végén fennálló 81 százalékos adósságrátája magasabb, mint az ugyanilyen Baa3-as minősítéssel rendelkező országok átlaga (mediánértéke). A kormány elkötelezett ugyan, hogy 2018-ig GDP-arányos államadósságot 50 százalékra csökkentse, de a középtávú stratégiája nem világos és az egyszeri tételek, így a nyugdíjvagyon államosítása, nem javítják az adósság fenntarthatóságát hosszú távon – idézi a közleményből a Portfolio.hu.

  Aggályok minden fronton   A hitelminősítő szerint a jövő évre kitűzött 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesítését meg fogja nehezíteni a magasabb finanszírozási költség és az alacsonyabb növekedés. Az pedig nem látható, hogyan érhető el a 2013-ra tervezett 2,2 százalékos deficit egy alacsony gazdasági növekedéssel jellemezhető környezetben, fogalmazza meg az Európai Bizottságéhoz hasonló véleményét a Moody's. A hitelminősítő lényegesen lerontotta a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését: az idei évre 1,5 százalékos, míg 2012-re 0,5 százalékos GDP-bővülésre számít (korábban 2,7 és 2,6 százalékos növekedést vetített előre). A gazdaság középtávú növekedési potenciálját visszafogják az adósság leépítése miatti gyenge kereslet, valamint a strukturális problémák, így a magas munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatottság. A külső tényezők sem túl biztatóak a magyar növekedési kilátások szempontjából, miután Magyarországot is érinti a főbb kereskedelmi partnerek, elsősorban Németország kilátásainak romlása - magyarázza a Moody's. Emellett a bankok hitelezési képességét visszafogja a nemteljesítő hitelek emelkedése, a kormány legutóbbi, bankok eredményességét befolyásoló intézkedései, valamint az anyabankoktól származó forráslehetőségek csökkenése. A leminősítés másik magyarázó tényezője az ország kiszolgáltatottsága a külső sokkokra, ami az államadósság struktúrájából származik, ami a kormány számára komoly kihívásokat okozhat a finanszírozási költségeket illetően – magyarázza a Moody's. Az államadósság megközelítőleg 64 százalékát külföldiek birtokolják, ezek kétharmada devizában denominált, hívja fel a figyelmet a kockázatokra a hitelminősítő. Emellett a következő három évben jelentős lesz a magyar állam finanszírozási igénye, írja laptársunk. Az ország adósságdinamikáját már most lényegesen befolyásolja a forint gyengülése és a gazdaságpolitika hatékonyságát övező bizonytalanság tovább rombolhatja a piacok bizalmát. Ez utóbbi hatása már jelentkezett az idei évben, miután az állam csak drágábban tudott forrást bevonni a piacról - emeli ki a Moody's, amely megjegyzi: a bankszektor és a magánszektor is tetemes külső adósságot cipel. Ez pedig csak tovább növeli az ország sérülékenységét. A 2011-re várható 131%-os (GDP-arányos) külső adósság nagyon magasnak mondható, a többi Baa3-as osztályzattal rendelkező

46/73

országhoz képest. 15 év a normális országok között

A Moody's éppen 15 éve, 1996 december 19-én döntött arról, hogy Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába lépteti elő. Az S&P-nél már másfél hónappal előbb, októberben kikerültünk a bóvli kategóriából, a Fitchnél viszont egészen 1997 nyaráig várnunk kellett erre. Bő 14 évet töltöttünk úgy, hogy mindhárom minősítőnél ajánlott ország voltunk. Ha érdekli besorolási fokozataink története a rendszerváltás óta, az Államadósság Kezelő Központ oldalán ezt a táblázatot böngéssze.

A hitelminősítésének befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolása kellemetlen, és részben meglepő hír. Nem bombameglepetés, mert hetek óta pletykáltak arról, hogy bóvlivá minősíthetik az országot, a múlt héten huszonnégy órán belül két hitelminősítő is kilátásban helyezte a magyar leminősítést: a Fitch és az S&P hétvégi jelzései óta biztosra vehető volt ez a lépés (az ország felülvizsgálatát októberben kezdték a hitelminősítők és az IMF). Ugyanakkor, piaci pletykák szerint épp egy leminősítéstől való félelem miatt, Matolcsy György múlt csütörtökön bejelentette, hogy hazánk ismét az IMF-hez fordul. Ez a bejelentés, amiről a kormánytagok többsége sem tudott előzetesen, éles ellentétben áll a korábbi kormányzati kommunikációval, Matolcsy még három nappal korábban is az IMF ellen hangolt gazdaságpolitikáról beszélt a parlamentben. Bár a kormány elsősorban a nemzetközi válság elmélyülését láttatná gazdasági nehézségeink mögött, valójában döntően hazai okai vannak, hogy csütörtökön be kellett jelenteni: tárgyalásokat kezdünk az IMF-fel az új együttműködésről, az ide vezető lépésekről bővebben itt olvashat. Eddig mindhárom hitelminősítő a befektetésre ajánlott sáv legalján tartotta Magyarországot. A Standard & Poor's és a Moody's Investors Service már régóta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással látta el az országot. Ehhez csatlakozott a múlt héten az addigi stabil kilátást lerontó Fitch is, amikor a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az  államadósi besorolás kilátását. A hitelminősítő akkor a külső növekedési és finanszírozási környezet meredek romlásával indokolta a döntést.

A jövőt figyelik Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője lapunknak korábban azt mondta: a hitelminősítők nem elsősorban az adósság mértékét, hanem az ország jövőbeli teljesítőképességét figyelik, ami az adósság növekedésével azonban  nyilvánvalóan romlik. A lépésben hangsúlyos szerepe lehetett a végtörlesztéssel kapcsolatos jogszabályoknak, illetve ezek bankrendszerre gyakorolt hatásának.  Moody’s Aaa Aa1 Aa2 Aa3 A1 A2 A3 Baa1 Baa2

 S&P AAA AA AA AAA A ABBB BBB

 Fitch AAA AA AA AAA A ABBB BBB

47/73

 Üzenet Legjobb minősítés Jó minősítés

Jó középminőség

Alacsony középminőség

Baa3  Ba1 Ba2 Ba3

BBB BB BB BB-

BBB BB BB BB-

B1 B2 B3 Caa1 Caa2 Caa3 Ca C -

B B BCCC CCC CCCC CC D

B B BCCC

 Befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli) Erősen spakulatív

Kevés az esély visszafizetésre

a

DDD Fizetésképtelen DD D Az elemzők előzetes várakozásai szerint Magyarország lecsúszása a befektetésre nem ajánlott kategóriába nem feltétlenül hoz azonnali összeomlást. Részben épp azért, mert erre a lépésre lehetett számítani – a napokban már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is reális lehetőségnek mondta –, így a befektetők fokozatosan beárazták az új helyzetet, illetve részben a már említett gazdaságpolitikai váltás miatt, azért, mert az, hogy az IMF-től segítséget kértünk, jelent némi bizakodást a piacokon. Ha a mostani lépés intenzív és tartóssá váló forintgyengülést hoz, az akár ahhoz is vezethet, hogy az MNB-nek hozzá kell nyúlnia a kamathoz. A jegybank monetáris tanácsa már a múlt keddi kamatdöntő ülése után jelezte, hogy ilyen lépés bekövetkezhet. A monetáris tanács jövő kedden tart kamatdöntő ülést – valószínű, hogy addig nem nyúl a kamathoz, vagyis nem lesz rendkívüli kamatemelés (amire legutóbb 2008 októberében volt példa). A magyar államcsőd kockázatát jelző cds-felárak szintén a magyar kilátásokkal kapcsolatos várakozások romlását mutatják: a cds-felár egy hónap alatt 20 százalékkal emelkedett, a 612 bázispont nem sokkal maradt el a 2009 tavaszi, történelmi rekordot jelentő 630 bázisponttól. Ez azonban az IMF-tárgyalások hírére ismét visszatért az 500 bázispontos tartományba. Az Index korábbi cikkében Barcza György, a K&H vezető elemzője azt mondta, a lesorolásnak nem lesznek drámai következményei. A leminősítés öt-tíz forintos forintgyengülést hozna az euróval – és így közvetve a frankkal – szemben, míg az állampapírpiaci hozamok is 0,2-0,3 százalékponttal emelkedhetnek, vagyis ennyivel drágulhat az államadósság finanszírozása, mondta. A Takarékbank elemzői szintén nem sokkoló mértékű forintgyengülést és állampapírhozam-emelkedést vártak a leminősítéstől.

Negatív hatások lesznek Másrészt viszont biztos, hogy a bóvli kategóriába kerülés azonnali hatással lesz az állampapírpiacra; sokan már ennek előszeleként értékelték, hogy az elmúlt hetekben kétszer is kudarcba fulladt egy diszkont kincstárjegy-aukció (illetve a hozamok is jócskán megnőttek). A nagy nemzetközi befektetési alapok ugyanis az üzletszabályzatuk értelmében általában nem tarthatnak befektetésre nem javasolt, spekulatív papírokat a portfoliójukban. Azokat tehát nyomban értékesíteniük kell, ami károsan hat a magyar adósságfinanszírozásra, hozamemelkedéssel növeli annak költségeit, és gyengíti a forintot. Különösen kedvezőtlen ebben a helyzetben, hogy a múlt év vége óta meredeken emelkedett, és nemrég rekordott is döntött a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány.

48/73

Kérdés, hogy ki adhat biztonságot az országnak ebben a helyzetben. A bóvliba tartozó  országok mögött általában tőkeerős nemzetközi intézmények állnak: Románia és Lettország mögött ott van az IMF, akikkel mi még csak ezután tárgyalunk (a jelen helyzetben valószínűleg inkább csak meghallgatjuk az elvárásaikat) míg az eurót használó Görögország, Portugália vagy például Írország bármikor az Európai Központi Bank, illetve az eurósánc, az EFSF segítségét kérheti. Mi ezzel szemben legfeljebb az egymilliárdos kínai állampapír-vásárlási ajánlatban reménykedhetünk, azt Fellegi Tamás nemrég elismerte, hogy ennek keretében Peking már vett magyar kötvényeket.

Forrás: Index

49/73

Új jegybanktörvényt ír a kormány 2011. November 24. Csütörtök Egyetért Matolcsy György az Állami Számvevőszék MNB gazdálkodását érintő megállapításaival és az ÁSZ javaslatainak megfelelően írja meg az új jegybanktörvényt a kormány - derül ki a nemzetgazdasági miniszter válaszleveléből, amit a tegnap megjelent, jegybank 2010-es gazdálkodását vizsgáló ÁSZ-jelentéshez csatoltak.

Az Állami Számvevőszék szerdán tette közzé a Magyar Nemzeti Bank 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentését. A dokumentumban az ÁSZ kemény hangvételű kritikákat fogalmazott meg, ezeket azonban a jegybank pontról pontra visszautasította és megalapozatlannak nevezte a számvevőszéki megállapításokat. Az Állami Számvevőszék szakemberei megállapításaik alapján javaslatokat is megfogalmaztak. A nemzetgazdasági miniszternek azt javasolják, hogy vizsgálja felül a jegybanktörvényt abból a szempontból, hogy "a jegybank veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága tekintetében teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e". "Szükség esetén kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára" - tanácsolja az ÁSZ.   A dokumentumhoz csatolták Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét, aki kifejti véleményét az MNB működéséről szóló véleményéről. Ebből kiderül, hogy a tárcavezető egyetért az ÁSZ megállapításaival és javaslataival. "A kérdéskört a 2012. január 1-jén hatályba lépő új Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény az ÁSZ javaslatának megfelelően fogja szabályozni" - árulta el Matolcsy a november 8-án kelt levelében.   Az MNB egyébként a jegybank eredményével kapcsolatos ÁSZ-megállapításra úgy reagált, hogy "lehetne nyereségorientált gazdálkodást folytatni a jegybanktörvény módosításával, de ennek ára az Európai Unió alapszerződésében is meghatározott elsődleges cél, az árstabilitás feladása, esetenként kétszámjegyű infláció lehetne". Emlékezetes, korábban a kormánypárt arra tett ígéretet, hogy a kormány legkésőbb november végéig befejezi az új jegybanktörvény megalkotásával kapcsolatos munkát. Az Alaptörvény elfogadásával pedig világossá vált, hogy sarkalatos törvény rendelkezik majd a jegybankról: "a Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg" - áll az Alaptörvényben.

Forrás: Portfolio.hu

50/73

Megspórolható a jövő évi kgfb-ben a baleseti adó 2011. November 24. Csütörtök A 40 évesnél fiatalabb, és a nagyvárosban élő idősebb autótulajdonosok azok, aki megspórolhatják a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb) optimális megválasztásával, jövőre a baleseti adót – közölte a netrisk.hu internetes alkusz az MTI-vel.

A netrisk.hu 2 millió díjszámítás után jutott erre a következtetésre. Egy másik internetes alkusz, a kotelezo.hu pedig arról informálta az MTI-t, hogy a díjszámítást nála végzők 51 százaléka talál olyan díjat jövőre, amely a jelenlegi díjához mérten annyival olcsóbb, hogy a különbség elegendő a baleseti adóra. Az előzmények: amikor a biztosítók október végén meghirdették a jövő évi kgfb díjaikat, a parlament előtt volt a népegészségügyi törvény módosítása, amely a kgfb díjakra 30 százalékos baleseti adót készült bevezetni. Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az új adót, így januártól a biztosítók 30 százalékkal megemelik a kgfb díjakat, mivel beszedni nekik kell azt. Ezt a 30 százalékos adót lehet megtakarítani egy elég széles autós rétegnek, a biztosító váltással. A kormány a baleseti adó kulcsának megállapításakor az idei kgfb díjakból indult ki, és így került be a törvényjavaslat indoklásába az abból befolyó 27 milliárd forint. Ha a jövő évi díj – a szélsőséges, 15-30 százalékos szakértői becslések szerint – csökken, akkor a költségvetésbe is kevesebb adó jut.

Forrás: MTI

51/73

Decemberben átalakíthatja kormányát Orbán Viktor 2011. November 24. Csütörtök Orbán Viktor legkorábban az év végén alakíthatja át kormányát - értesült a Népszabadság. Milliárdokat takarított meg a tárca az átszervezéssel - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Magyar Nemzetnek.

Orbán Viktor legkorábban az év végén alakíthatja át kormányát - értesült a Népszabadság. A lap értesülése szerint Réthelyi Miklós és Szőcs Géza távozása biztosnak tűnik, Matolcsy Györgyöt viszont nem meneszti a kormányfő, és felmerült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szétválasztásának gondolata. Harminc százalékos létszámleépítés történt a Honvédelmi Minisztériumnál és intézményeinél, így lényegesen csökkentették a bürokráciát, a november közepéig végrehajtott átszervezés éves szinten sokmilliárdos megtakarítást jelent - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent interjúban. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a csapatokat nem érintette a leépítés, hiszen azokat erősíteni akarják.

Forrás: IngatlanHírek.hu

52/73

Már most bukás az új cafeteria-rendszer 2011. November 24. Csütörtök Jövőre aligha jelentkeznek majd tömegek a kormány kreálta Erzsébet utalványért − legalábbis a Napi Gazdaság Online tapasztalatai alapján a munkáltatók ódzkodnak az ötlettől, sőt az egész béren kívüli juttatási rendszertől.

A hétfőn megszavazott adótörvények szerint januártól a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja majd ki az Erzsébet utalványt, ami béren kívüli juttatásként adható. A részleteket azonban rendeletben határozza meg a kormány, ami csak decemberben fog megjelenni, vagyis a munkaadóknak egy-két hét alatt dűlőre kell jutniuk, hogy a szükséges adminisztratív teendőkre is maradjon idő. Az egyetlen szektor, ahol reális lehet az Erzsébet utalvány bevezetése, a közszféra. Az állami intézmények, vállalatok közbeszerzéssel választják ki, kivel kötnek megállapodást a juttatások nyújtására, s ezeket a szerződéseket többnyire évente újítják meg − persze vannak több évre szólók is. Könnyen meg lehet fogalmazni olyan közbeszerzési kiírást, amely az üdülési alapítványt hozza ki nyertesként − elég, ha kikötik a magyarországi tulajdonosi hátteret. Nyilván a Szép kártya sem maradhat ki az állami cégek juttatásának portfóliójából. A lapnak egy közepes vállalkozás könyvelője egyenesen azt mondta, értelme sincs fenntartani a juttatási rendszert, jobb bérre váltani s beletörődni abba, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló bukik. Legalább lesz mit elkölteni. Ha elfordulnak a munkaadók a juttatások nyújtásától, annak legnagyobb vesztesei a pénztárak lesznek. A rájuk vonatkozó szabályozás ugyanis egy betűt sem változott, vagyis ugyanolyan kiszámítható maradt, mi jár és mennyiért, mint eddig. A bizonytalanság persze épp ennyire szolgálhatja a javukat is. Ha ugyanis a munkavállaló ragaszkodik a juttatásához, a pénztárakra vonatkozó szabályok bizonyossága vonzó is lehet. Az egészségpénztáré biztosan, hiszen itt is lényegében azonnal elkölthető a juttatás, a nyugdíjpénztárak esetében azonban nem biztos, hogy alternatíva a kötelező spájzolás akkor, amikor nettó szinten csökken az elkölthető pénz.

Forrás: Napi.hu

53/73

Új adóval váltják fel az evát 2011. November 23. Szerda 2013-tól fix, 9 százalékos kedvezménnyel kompenzálja a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból az állam azokat a munkáltatókat, akik szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatnak minimálbéren dolgozókat – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Portfolio.hu-nak egy interjúban.

Az új kedvezmény a minimálbéreseknek eddig járó adójóváírás helyébe lép, annak kivezetésére azért volt szükség, mert túl sokan éltek vissza a rendszerrel. „Elismerjük, hogy vannak olyan munkakörök, olyan foglalkozások, amit az adórendszerben célszerű kedvezményezni. Ezt a jövőben célzottan szeretnénk elérni, ezért célcsoportjaink nagyjából a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és az elmaradott régiókban foglalkoztatottak” – mondta az államtitkár.  

A béremelésért is jár kompenzáció   Mint az ismert, 2013-ig azért is jár kompenzáció a vállalatoknak, ha a nettó érték megőrzéséhez szükséges mértékben emelik a dolgozók bérét, itt az emelés 5 százalék fölötti részét kaphatják meg a cégek adókedvezményként. Hogy a kompenzáció helyett miért nem lett volna jobb az adójóváírás fokozatos kivezetése, az államtitkár azt mondta, hogy „a cél az volt, hogy minél gyorsabban át tudjunk állni az új rendszerre, és más szemléletet hozzunk be a munkaerő költségeinek adó- és járulékrendszerben való kedvezményezésére. Miközben kivezettük a magánszemély oldalán a torzító tényezőket, mint az adójóváírás vagy az emelt adókulcs, a munkáltató oldalán számos célzott támogatást tervezünk bevezetni”. Emellett a kormány az államtitkár szerint dolgozik egy olyan rendszeren is, ami közvetlenül a munkavállalókat kompenzálja az esetleg elmaradó béremelésekért, itt azonban a részletek kidolgozása még folyamatban van.  

Eva helyett egyszerűbb adózás   Az államtitkár arról is beszélt az interjúban, hogy egyszerűbb adórendszerre van szükség, ehhez az adminisztrációs terheket szeretné csökkenteni, és egy egyszerűbb, egységes adózási elszámolást szeretne megvalósítani a kormány. Az eva helyett pedig szükség van „egy olyan megoldásra, ami általánosabban a kisvállalkozói szektor minél több szereplője számára lehetőséget ad arra, hogy egyszerűen adózzon”. Ennek a bevezetésére 2013-ban kerülhet sor.

Forrás: Portfolio.hu

54/73

A bankadó csökkentését kérheti az IMF 2011. November 22. Kedd A bankok adóterhének csökkentését és a végtörlesztési terhek szélesebb körű megosztását kérheti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon - jósolták hétfői kommentárjukban londoni felzárkózó piaci elemzők, emelve a magyar devizaadósság súlyozási ajánlását, írja az MTI.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlege - amely a hétvégén már összeállított egy értékelést az új típusú megállapodást célzó magyar kezdeményezésről és az IMF várható hozzáállásáról - hétfői újabb, ezúttal átfogó elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar kormány eddig is jelentős lépéseket tett a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése érdekében, és a tartós állami kiadáscsökkentést célzó Széll Kálmán Terv nagy részét már életbe léptette. Ennek alapján a ház megerősítette azt a véleményét, hogy Magyarországnak várhatóan nem lesz sok további teendője a jövő évi költségvetési konszolidáció terén. A JP Morgan londoni elemzői szerint emiatt valószínűtlen, hogy egy IMF-programért "komolyabb politikai árat" kellene fizetni. A cég megerősítette azt a várakozását is, hogy az euróövezeti recesszió kibontakozását is figyelembe véve az IMF valószínűleg "viszonylag kevéssé lesz követelőző a költségvetési fronton".   A ház citybeli szakértői hétfői elemzésükben ugyanakkor azt jósolták, hogy a bankszektorral szembeni kormányzati politikát illetően az IMF-nek "már több mondandója lesz". A JP Morgan londoni elemzői szerint különösen az valószínűsíthető, hogy a valutaalap a pénzügyi szektor adóterhelésének csökkentése melletti kötelezettségvállalásra, valamint a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből eredő veszteségek terheinek szélesebb megosztására kéri majd a kormányt. A ház mindent egybevetve továbbra is 65 százalékos esélyt ad arra, hogy a jövő év elején aláírják a megállapodást egy IMF-programról. A JP Morgan elemzői szerint az új program erősíteni fogja a piaci bizalmat, emellett átláthatóbbá és következetesebbé teszi a gazdaságpolitikai döntéshozatalt. A cég szerint azonban Magyarország 2012-es kilátásait ezzel együtt is kihívások terhelik, főleg az euróövezeti recesszió és a szűkülő hitelkínálat okozta gyenge növekedés miatt. A JP Morgan megerősítette azt a várakozását, hogy a magyar gazdaság jövőre mindössze 0,5 százalékkal növekszik. Ezt az előrejelzést több más londoni pénzügyi elemző is osztja. A UBS bankcsoport londoni befektetési elemzőrészlegének minap összeállított átfogó prognózisa szerint a ház az általa eddig várt 1,0 százalék helyett recessziót ugyan nem, de most már csak 0,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít a jövő év egészére az euróövezetben, és emiatt a cég londoni közgazdászai erősen rontották a közép-európai felzárkózó gazdaságokra szóló prognózisukat is: Magyarországon például az eddig jósolt 1,5 százalék helyett most már csak 0,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsítenek 2012-re.   A régió átalakulásának finanszírozására húsz éve létrehozott londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap kiadott legfrissebb átfogó előrejelzése Magyarországnak 2012-re szintén 0,5 százalékos gazdasági növekedést jósol az előző előrejelzésben szereplő 2,8 százalék helyett. A JP Morgan hétfői értékelése szerint az IMF-tárgyalások bejelentése utáni forinterősödés csökkentette az MNB-re az árfolyamvédelmi célú, agresszív kamatemelés végett nehezedő nyomást. A ház londoni elemzői szerint azonban ha az európai piacokon érvényesülő kockázatkerülés tovább erősödik, még mindig szükségessé válhat a magyar jegybank kamatpolitikájának fokozatos szigorítása. A JP Morgan közölte: alapeseti prognózisa az IMF-hírek után is az, hogy az MNB egyelőre nem lép, de megvan a kockázata egy rövid időn belüli kamatemelésnek. A ház ugyanakkor 2012 második felére elképzelhetőnek tart összesen fél

55/73

százalékpontos kamatcsökkentést, arra a feltételezésére alapozva ezt a várakozást, hogy addig javul a globális kockázatvállalási hajlam és a forint fokozatos erősödésnek indul. A JP Morgan szakértői közölték, hogy a cég által vezetett globális felzárkózó piaci kötvényindex (EMBIG) modellportfolióján belül az eddigi alulsúlyozásról piaci súlyozásúra emelik a magyar devizaadósságra szóló ajánlásukat.

Forrás: MTI

56/73

Mi lesz veletek magyar kistigrisek? 2011. November 22. Kedd A gázolaj árának folyamatos emelkedése, a forint gyengülése, a hitelhez jutási feltételek romlása és a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet csak néhány szempont a sok közül, melyekkel egy mai KKV szektorban működő szállítmányozó és logisztikai szolgáltató cégnek számolnia kell, amikor megtervezi a következő évre vonatkozó stratégiáját. A kérdés az, van-e esélyük ebben a helyzetben ezeknek a „kistigriseknek” a növekedésre, vagy a mostani állapot szinten tartása lehet számukra a legfőbb cél?

A szolnoki régió piacvezető szállítmányozó és logisztikai szolgáltatójának, a BI-KA Logisztika Kft-nek ügyvezető igazgatója, Karmazin György több szakmai konferencián, szemináriumon vett részt az utóbbi hónapokban, hogy minél teljesebb képet kapjon a hazai szállítmányozók jelenlegi helyzetéről és jövőbeni elképzeléseikről. Kérdéseinkre véleményét így foglalta össze: - Mit tapasztalt, amikor régiós szinten piacvezető logisztikai vállalatok képviselőivel beszélgetett? Egy hasonlattal tudnám a legszemléletesebb módon jellemezni a mára kialakult állapotot. A magyar logisztikai piacot egy tortaként érdemes elképzelni, melynek nagyobb szeleteit már rég kiosztották a vezető logisztikai cégek között, a fennmaradó részt pedig a többiek annyira felszeletelték, hogy az újonnan érkezőknek szinte csak morzsák maradtak. Mi következik mindebből? Ha valaki növekedni szeretne, előbb-utóbb kénytelen lesz a másik tortaszeletéből is részt kérni. A válságot követő felfutási időszakban néhány szállítmányozó és logisztikai szolgáltató képes volt 5-10-15, de akár 20%-ot meghaladó árbevétel növekedést is elérni. Most azonban azt tapasztalhatjuk a gazdaságban, hogy az elmúlt három hónapban szűkültek a piacok, ismét recessziós hangulat van, a hazai Beszerzési Menedzser Index (BMI) és az európai országok Purchasing Manager Indexe (PMI) 50 pont alá szállt, csökkentek a megrendelések. A BMI komponensei közül a szállítási átfutási idő értéke is már lassan két éve szűkülést mutat, mely példa nélkülinek mondható. Mindez igen érzékenyen érinti a vidéken és Budapest környékén működő, 2-8 milliárdos forgalmat felmutató szállítmányozó és logisztikai cégeket is. Már csak a német gazdaság várakozáson felüli növekedésében bízhatunk, ami húzza magával a magyar exportot és ezáltal hazánk gazdasági növekedését. - Mi jellemző ezekre a vállalatokra? Hazánk egyes régióinak piacvezető szállítmányozó-logisztika vállalatairól (például a Transped, Bertrans, Eurosped, Ghibli, Eurolog, Alba-Zöchling, BI-KA Logisztika) mind elmondható, hogy elsősorban telephelyükhöz földrajzilag közel elhelyezkedő megrendelőiknek tudnak megfelelő, komplex logisztikai szolgáltatást nyújtani, mely magában foglalja a fuvarozáson, szállítmányozáson túl a raktárlogisztikát és a vámkezelést is. A termelő vállalatok ugyanis folyamatosan csökkenteni kívánják a logisztikai költségeiket és ez csak a helyi vagy régiós, rugalmas megoldásokat nyújtó logisztikai szolgáltató bevonásával lehetséges. Adott gazdasági régió versenyképességéhez nagyban hozzájárulnak a helyi önkormányzatok lobby ereje, előre mutató gondolkodása, erőforrásaik rendelkezésre állása. Az említett szállítmányozó-logisztikai vállalatok számára előny a régiós piacvezetői státusz, hiszen biztos megrendelői bázis veszi körül őket, másrészről ugyanez hátrányt is jelent, mert függőségi és korlátos viszony alakulhat ki, ami akadályozhatja a logisztikai szolgáltatókat növekedésükben. Így a fejlődésük fontos meghatározója az adott régióban működő termelő, gyártó, kis- és nagykereskedő vállalatok száma, nagysága, árukibocsátásuk volumene, logisztikai igényük, termékeik szezonalitása, illetve az a tény, hogy ezek a cégek hogyan vészelték, illetve vészelik át

57/73

ma is a gazdasági válságot. Az újonnan betelepülő nagyvállalatok nem sokat segítenek ezen a helyzeten, mivel ők szinte kivétel nélkül saját szállítmányozó-logisztikai szolgáltatókat hoznak magukkal. Ilyen például a Decathlon logisztikai központja Hatvanban, mely az Oxylane csoporthoz tartozó bolgár, cseh, magyar, román és török Decathlon és Koodza áruházakat látja el. De jó példa még erre a Duvenbeck is, mely a Mercedes új kecskeméti gyárát fogja kiszolgálni. Ezekben az esetekben nagyon valószínű, hogy a hazai szállítmányozó és logisztikai vállalatok kiszorulhatnak az új üzletekből vagy csak másodkörben kapcsolódhatnak az ellátási láncokhoz. Talán pozitív hatással lehet az, ha a válság második hulláma miatt, a multinacionális nagyvállalatok gyártásaik egy részét a low-cost országokba (pl. Magyarország, Románia, Bulgária) helyezik át. Ezáltal új árualapokat képezhetnek a hazai szállítmányozó-logisztikai szolgáltató vállalatok számára. A Budapest környéki szállítmányozó és logisztikai szolgáltatók számára jó megoldás lehet – és ennek már látható jelei is vannak – a különleges és speciális szolgáltatások nyújtása és ezek folyamatos fejlesztése. Ők ázsiai, közel-keleti, FÁK országokbeli gyűjtőjáratokat is működtetnek, elkezdtek nemzetközi hálózatokat kiépíteni – különböző megállapodások keretében -, valamint jelentős a raktáron belüli, egyedi és testre szabott értéknövelt szolgáltatások nyújtása. A vidéki székhelyű szállítmányozó „kistigrisek” még nem olyan nagy arányban alkalmazzák ezeket a megoldásokat, náluk inkább a hagyományos fuvarozás, szállítmányozás, tárolás és vámkezelés a jellemző szolgáltatáscsomag, amit megbízók felé kínálnak. - Mi lesz ezeknek a „kistigriseknek” a sorsa a jövőben? Hogyan tudnának fejlődni? Úgy gondolom, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek felismerték, hogy a komplex vevői kiszolgálás érdekében folyamatosan optimalizálniuk kell a szolgáltatási portfóliójukat, további fejlesztéseket kell tenniük vállalkozásuk piaci részarányának és a kapacitásainak növelése érdekében, illetve azért, hogy hosszú távon a régiós piac meghatározó szereplői tudjanak maradni. Ezeknek a „kistigriseknek” úgy kell kialakítani és allokálni erőforrásaikat, hogy az a legjobban szolgálja a vevői elvárásokat. Ugyanakkor az együttműködés sikerét meghatározza a bizalom is, melyet mindenképpen szükséges tovább erősíteni mind a partnercégek, mind a vállalatnál dolgozó munkatársak között. Ez a tényező minden kapcsolat alapja, mely igaz az üzleti életre is. Ebből kiindulva véleményem szerint érdemes lenne elgondolkozni az egyes szállítmányozó és logisztikai szolgáltató cégek közötti partneri és/vagy stratégiai összefogáson is. A hazai multinacionális vállalatok jó mintát adhatnak arra vonatkozóan, hogyan lehet egy gyártó, termelő, kereskedő vállalat és egy logisztikai cég összefogásával hatékonyabban és eredményesebben működni. De elképzelhető az is, hogy ezek a hazai logisztikai szolgáltató cégek hálózatokba szerveződnek és hub-ként logisztikai együttműködéseket alakítanak ki. Ennek érdekében a jövőben egyre többet kell tenni: szükséges egyfajta szemléletváltás a vezetői szinteken és a vállalati kultúrában. Szintén nem szabad elfeledkezni a fő folyamatokat támogató HR (Humán Resource), PR (Public Relations) és marketing, IT (Information Technology), üzletfejlesztési területekről, a folyamatokat ellenőrző, kontrolling, vevői elégedettséget mérő, a minőségért felelős területekről sem. Természetesen a vállalkozások vezetőinek képességei most ismét megmérettetnek és stratégiai döntéseik jelentősen meg fogják határozni a vállalataik jövőbeli eredményességét. Személy szerint én bízom benne, hogy a megfelelő, cégre szabott intézkedésekkel a hazai „kistigrisek” is megtalálják a legjobb piaci gazdaságossági szintjüket és egyre nagyobb szeletet tudnak kiharapni abból a bizonyos tortából… Forrás: BI-KA

58/73

Forrás: IngatlanHírek.hu

59/73

KSH: Már a lakosság közel negyede tartozik közüzemi díjjal 2011. November 22. Kedd Magyarországon egyre több háztartásnak van közüzemi tartozása a KSH adatai szerint. Az EU-ban a negyedik legmagasabb ez az arány 2010-ben.

Az anyagi nehézségekkel küzdők között gyakoribb a közüzemi tartozások, mint a banki adósságok halmozása. Jelzálogrészletével a lakosság 4 százaléka, közüzemi díjaival közel negyede tartozik – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Fókuszban” rovatában. Az anyagi nehézségek kapcsán a KSH hozzáteszi: az unióban még a válság után is alig haladta meg a 10 százalékot a közüzemi díjjal tartózók aránya. Magyarországon a válságot megelőző években az emberek 15-16 százalékának volt díjhátraléka, 2010-re azonban arányuk 24 százalékra emelkedett, ami az unióban a negyedik legmagasabb arány. A pénzhiány miatt fizetési elmaradással rendelkező személyek aránya 2000-ben 14 százalékon állt. A mutató 2009-re 22 százalékra emelkedett a KSH adatai alapján.  „Romániában az utóbbi 3 évben közel háromszorosára nőtt a tartozók aránya. Azokban az országokban, ahol a legkevesebb anyagi nehézséggel küzdő háztartás van (Luxemburg, Hollandia, Németország, Csehország és Dánia), a válság ebből a szempontból nem éreztette hatását” – írja a statisztikai hivatal. A „hús és hal fogyasztásáról rendszeresen lemondani kényszerülő háztartások” aránya Magyarországon az ezredfordulón 22 százalék volt, amely 2005-ben 31 százalékon is állt. 2009-re 27 százalékra csökkent az arány.

Forrás: Világgazdaság online

60/73

Végtörlesztés: Tíz hetet kap a magyar kormány az EU-tól 2011. November 22. Kedd Az Európai Bizottság tíz hetes határidőt adott Magyarországnak a végtörlesztéssel kapcsolatos gondok tisztázására.

Az Európai Bizottság tíz hetes határidőt adott Magyarországnak, hogy reagáljon a külföldi bankoknak a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos aggályaira - mondta hétfőn Brüsszelben az osztrák APA hírügynökségnek Michel Barnier belső piacért felelős biztos szóvivője.

Forrás: IngatlanHírek.hu

61/73

15 milliárdot vonzott haza az offshore adóamnesztia 2011. November 22. Kedd Szeptember végéig 15 milliárd forintot vonzott haza az év elején életbe lépett offshore adóamnesztia, a Magyarországra visszahozott vagyonok után eddig 1,5 milliárd forint bevételhez jutott az államkassza - írta a Magyar Nemzet kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján.

A lap emlékeztet, hogy az év eleje óta hatályos jogszabály alapján ha egy üzletember hazahozza a külföldről származó, vagy offshore cégben, külföldi bankszámlán tartott vagyonát, akkor 10 százalék adó megfizetése után a pénz eredetét már nem firtatja az adóhatóság. A lehetőséggel 2012 végéig élhetnek az érintettek. A Magyar Nemzet adatai szerint az elmúlt hónapokban egyre több pénz áramlott így vissza az országba, a lapnak nyilatkozó adószakértő azonban úgy véli, még mindig sok üzletember kivár, ezért nagyobb rohamra majd 2012 végén lehet számítani.

Forrás: MTI

62/73

Így drágul az élet jövőre 2011. November 22. Kedd A kormány újabb lépést tett az egykulcsos személyi jövedelemadózás irányába, a költségvetésből kieső pénzt a fogyasztási adók növelésével szedi be. Drágulnak az illetékek, bővül a chips-adót fizetők köre, nő az áfa és az eva kulcsa, adóvá változnak a járulékok, csökkennek a kedvezmények. Az utolsó pillanatban több mint százoldalnyi módosító került a képviselők elé, bevezették az Erzsébet-utalványt, helyi adót kell fizetnie a nemzeti banknak is.

Jóval drágább hétköznapokat vetít előre a hétfőn este 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében elfogadott, 2012-es adózásról szóló törvény. A személyi jövedelemadózás idei változtatása miatt a költségvetésből kieső összeget jövőre ugyanis már nem az államosított nyugdíjpénzekből pótolja a kormány, hanem elsősorban a fogyasztási adók növeléséből. A képviselők elé hétfőn több mint százoldalnyi zárószavazás előtti módosító javaslat érkezett, így borítékolható: a kormánypárti többség olyan változásokat is megszavazott az ellenzéki tiltakozás ellenére – lásd keretes írásunkat –, amik tartalmával a kormánypárti képviselők sincsenek tisztában. Néhány a 2012-es adószabályok közé utolsó pillanatban becsemepésett változások közül:  

Januártól csak a nemzeti üdülési alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalvány lehet fogyasztásra és készétel-vásárlásra adható béren kívüli, kedvezményes közteherrel adható juttatás. Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos szabályokat később rendeletben alkotja meg a kormány. Az evakörből 2012-től kilépő vállalkozások az eddigi szabályok szerint 2013. június 30-ig nem kellett volna társaságiadó-előleget fizetniük, ezt az előírást most módosították. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek legalább 100 kocsival kell rendelkeznie. A cigarettán kívüli dohánytermékek forgalmazói az adójegy lecserélésével „rugalmas, a gyorsan változó piaci igényekhez alakuló árpolitikát” folytathatnak, de az adójegy lecserélésének állami többletköltségeit költségtérítés formájában meg kell fizetniük. Adómentesek maradnak az úgynevezett üzletpolitikai célú, vagyis reklámként kapott juttatások, valamint évi 600 000 forintig az ingó vagyon értékesítése. Az öröklés, ajándékozás és vagyonátruházás vagyonszerzési illetékét a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetékét soron kívüli, sürgős vagy azonnali eljárások esetén igazgatási szolgáltatási pótdíjjal is megfejelik. A helyi iparűzési adó kivételével helyi adó fizetésére köteles lett a Magyar Nemzeti Bank is. Az extradzsem és a különleges minőségű lekvárok mellett az extrazselét és a marmeládot is kivették a chipsadó hatálya alól, és csak az számít egy módosítás szerint energiaitalnak, ami legalább egy ezreléknyi metil-xantint és tíz százaléknyi taurint egyaránt tartalmaz.   Személyi jövedelemadó   Az egykulcsosnak mondott személyi jövedelemadózás, mint ezt már korábban is tudni lehetett, valójában lényegében kétkulcsos lesz: a havi bruttó 202 ezer forint fölötti jövedelemnek a félszuperbuttóval felszorzott része után kell a 16 százalékos szja-t megfizetni. Az adójóváírás

63/73

intézményét azonban megszüntetik. Módosul az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvény. Ezentől a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó bérének értékét a munkaadónak kell megőriznie. Aki ezt nem tartja be, azt a munkaügyi ellenőrzés során nem bírságolhatják, viszont az elvárást nem teljesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen, és nem kaphat állami támogatást. Adókötelessé válik a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása. A juttatás értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli.   Illetékek   Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét.   A szavazás elhalasztását kérték   Az adótörvényekről szóló, hétfői esti parlamenti zárószavazás elhalasztását kérte az ellenzék a számos, szavazás napján benyújtott módosító javaslat miatt. A Ház kormánypárti többsége azonban leszavazta az erre vonatkozó jobbikos ügyrendi kérést, amiért az LMP kivonult az előterjesztés záróvitájáról. Volner János (Jobbik), a záróvita előtti ügyrendi felszólalásában azt kezdeményezte, hogy csak jövő héten szavazzanak az adótörvényekről, mivel szerinte több módosító javaslat még az előterjesztés tárgyalásának kezdetén, este fél kilenckor sem volt megtalálható a parlament honlapján. A jobbikos politikus arra kérte a többi ellenzéki párt képviselőit, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg a kormány "újabb népnyúzó, sanyargató, megszorító intézkedésének" megakadályozására a parlamenterizmus keretében. Az ülést levezető Ujhelyi István tájékoztatásában úgy pontosította Volner Jánost, hogy az általa említett módosító javaslatok este hét órakor felkerültek a Ház honlapjára. Az igazgatási illeték 2200 forintról 3000 forintra nő. A peres eljárás illetéke 10 000 és 1 500 000 forint közé változik. A válóper, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 30 000 forint lesz.   Felgyorsul az ingatlanszerzési illeték kivetése: az ingatlan megszerzéséről az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követő nyolc napon belül értesíti a földhivatal az adóhatóságot.   Chipsadó   A módosítások értelmében bővül a termékkör az ízesített sörrel és az alkoholos frissítőkkel, ezen termékek esetén az adó összege 20 Ft/liter lesz, pontosabbá válik az energiaital fogalma, az üdítőitalok és az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetén nem a hozzáadott cukor, hanem az összes cukortartalom lesz az irányadó abban a tekintetben, hogy a termék adóköteles vagy sem.

64/73

Változnak a meglévő termékkörben az adómértékek. a 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcstartalmú üdítőitalok esetén a mérték 5 Ft/literről 7 Ft/literre emelkedik, a sós snackek és ételízesítők esetén 200 Ft/kg-ról 250 Ft/kg-ra emelkedik az adó mértéke és az extrudált sótartalmú termékek is adókötelesek lesznek. Az alábbi változások következnek be 2012. január 1-jétől a netában a benyújtott törvényjavaslathoz képest az elfogadott módosító indítványok következtében: bővül a termékkör az ún. gyümölcsízzel , melynél az adó összege 500 Ft/kg lesz, a kivonat alapú szörpök nem lesznek adókötelesek. A sós snackek körében csak a 2 százaléknál magasabb sótartalmú előrecsomagolt Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sütőipari termékek lesznek adókötelesek. Változnak a meglévő termékkörben az adómértékek: a 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcstartalmú szörpök, sűrítmények, koncentrátumok esetén 200 Ft/liter lesz az adó mértéke a jelenlegi 5 Ft/literről. Előrecsomagolt cukrozott készítmények esetén 100 Ft/kg-ról 130 Ft/kg-ra nő az adómérték, kivéve a kakaóital-porok esetén, ahol a mérték 100 Ft/kg-ról 70 Ft/kg-ra csökken. Egy zárószavazás előtti módosító a kakaós tejet, a kakaós italt, a túró rudit, a madártejet kiveszi a fizetők köréből.   Jövedéki adó   A kereskedelmi gázolaj adókedvezményét kisebb mértékben növelik: januártól a dízelt üzleti célból tankolók literenként 17 forintot igényelhetnek vissza, holott az eredeti tervben 19,5 forint szerepelt. A törvényjavaslat szerint a magánszemélyek által saját fogyasztásra készített sör, bor és pezsgő előállítása nem minősül jövedéki termék belföldi előállításának, így ez a tevékenység mentesül az adóraktári kötelezettség alól. Évente háztartásonként 1000 liter sört lehet főzni adómentesen, feltéve, hogy azt nem értékesítik. A sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt viszont csak vámhatósági engedéllyel lehet majd birtokolni. A kisüzemi sörfőzdék adminisztrációs terheit enyhítik. Szintén adómentes lesz 1000 liternyi saját fogyasztásra szánt gyümölcsbor és évi 1000 liter pezsgő előállítása. A korábbi visszaélések miatt szűkíti azt a lehetőséget, hogy a bejegyzett kereskedők az adó megfizetése nélkül hozhassanak be a jövedéki biztosíték összegét többszörösen meghaladó mennyiségben jövedéki termékeket. Januártól piacokon, vásárokon is értékesíthetők lesznek az adózott, zárjeggyel ellátott bér- és magánfőzött, gyümölcspárlatnak minősülő tömény italok.   Áfa   Ahogyan már tudni lehetett, az általános forgalmi adó felső kulcsa 25-ről 27 százalékra nő, így a bruttó árban megjelenő áfatartalom 20-ról 21,26 százalékra változik. Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket február 29-ig kell átállítani, az átállításig kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kell a bizonylatadási kötelezettséget teljesíteni.   Társasági adózás  

65/73

A társasági adóról és osztalékadóról szóló szabályozásban megjelenik többek között az adomány és a bejelentett immateriális jószág fogalma. Ez utóbbi az adóhatóságnak a szerzéstől számított hatvan napon belül bejelentett, jogdíjbevételre jogosító javait jelenti, ennek majdani eladása csökkenti majd a társasági adó alapján. Az egyszerűsítés jegyében módosítják a bejelentett részesedés fogalmát, hogy a tulajdonosoknak ne kelljen bejelenteniük, ha egy cégben a százalékos részesedésük nem nő, csak annak az értéke. Újradefiniálják az osztalékot, hogy a meghatározás megfeleljen az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatának.   Eva   A kormány és a frakció hosszas csatározás után döntött az eva kulcsáról is. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

Forrás: Index

66/73

Matolcsy: Már elindultunk a siker útján, csak sokan nem látják 2011. November 21. Hétfő Magyarország már elindult a siker útján, csak ezt még sokan nem látják – ezt mondta egy hétvégi előadásában Matolcsy György.

A nemzetgazdasági miniszter a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola konferenciáján fejtette ki, hogy az újraiparosítás segítheti a fejlődést, ezért új növekedési tervet készít. Ez rendkívül hangsúlyosan épít az újraiparosításra: ezért született a Wekerle Sándor-terv, a Mikó Imre-terv és az Új Széchenyi-terv, ezek integrációjával jön létre a magyar növekedési terv, amelyről e hónap végén tárgyal a kormány – tette hozzá. E szerint elsősorban az ipart, a bányászatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, valamint a turizmust kellene fejleszteni. A kormány ezenkívül új együttműködési formákat dolgoz ki a bankokkal, olyanokat, amelyek a vállalati finanszírozást segítenék. A miniszter hozzátette azt is, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a jelenlegi 19 százalékos beruházási rátát 25 százalék fölé emeli. A miniszter azt mondta, „aki ortodox tankönyvekből akarja megérteni a világot, az el fog bukni”. Matolcsy György a konferencián arról is beszélt, hogy a tét már az Magyarországon, hogy sikerül-e a pozitív tartományban hagyni a gazdaság növekedési ütemét. „Ez az igazi gyengeségünk” - vélekedett a miniszter.

Forrás: Világgazdaság online

67/73

4 milliárd euró hitelt kérnénk az IMF-től 2011. November 21. Hétfő A magyar kormány az IMF új elővigyázatossági hitelvonaláról folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal - erősítették meg a Népszabadságnak. A lap úgy tudja, hogy a hitelkeret várhatóan 4 milliárd euró körüli összeg lehet és Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi azt a hivatalos levelet, melyet a magyar kormány elküld a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és várhatóan az Európai Uniónak is egy új megállapodás megkötéséről.

Az IMF új típusú rugalmas hitelvonalára (Flexible Credit Line, FCL) nem lennénk jogosultak annak szigorú makrogazdasági feltételei miatt. A magyar kormány ezért az IMF másik új hitelvonaláról, az elővigyázatossági hitelvonalról (Precautionary Credit Line, PCL) kezdi meg a tárgyalásokat.  A lap információi szerint azért tartalmazta az IMF-tárgyalásokat bejelentő nemzetgazdasági minisztériumi közlemény a biztosítás típusú megállapodás kifejezést és azért használta ezt Orbán Viktor miniszterelnök is tegnap a közrádióban, mert a PCL-ből rendelkezésre álló pénzt valóban nem kell lehívni, csak szükség esetén. Kissé furcsa, hogy a hitelkeret kérését nem a nemzetgazdasági miniszter és a jegybankelnök közösen aláírt levélben kéri, hanem Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi.   Arra, hogy milyen "nagyságrendről" szólhat az IMF-megállapodás, egy befolyásos kormánypárti politikus azt tartotta a legvalószínűbbnek a lap kérdésére, hogy "az összeg Magyarország éves költségvetési szükségletének a szintjén fog mozogni", azaz a magyar kormányzati elképzelések szerint "nem lesz sokkal magasabb 4 milliárd eurónál". A lap megjegyezte: valószínűbb azonban, hogy az államadósság jövőre esedékes kifizetéseire gondolt a forrás, ennek van ekkora nagyságrendje ugyanis.  A kormányzati forrás fenti, erősen pontatlan megfogalmazása a hitelkeret várható nagyságáról eleve zavaró, ahogy az is, hogy nem világos: ez az IMF-től és az Európai Bizottságtól együttesen, vagy csak az IMF-től kért hitelkeretre vonatkozik. A 4,7 milliárd euró körüli jövő évi devizatörlesztési kötelezettség alapján valószínűbb, hogy ez csak az IMF-től kért hitelkeret lenne, amelyet kisebb mértékben kiegészítene az Európai Bizottság. A forrás a lapnak azt hangsúlyozta: természetesen minden a tárgyalóasztal mellett fog eldőlni (tényleges hitelfajta, feltételek, méret, stb.), és jelezte: arról nincs tudomása, hogy a hitelkeret ellentételezéseként Magyarországnak éves szinten "rendelkezésre állási" díjat kellene fizetnie az IMF-nek. Amint azonban tegnapi anyagunkban rámutattunk: a PCL esetén van ilyen díj, igaz annak mértéke alacsony. A forrás a lapnak a feltételek kapcsán annyit mondott: a magyar kormánynak azt kell elfogadnia, hogy az IMF figyelemmel kíséri Magyarország költségvetési fegyelmének szilárdságát és azt is jelezte: a magyar kormánynak a hitelmegállapodás megkötéséhez nem kell lényegesen módosítania a büdzsé tervezetét, a hiánycélt (2,5% a GDP arányában) természetesen tartani kell.

Forrás: Népszabadság Online

68/73

Property News 2011 47. hét

69/73

New York Retains Position as World’s Most Expensive Retail Destination 2011. November 25. Péntek New York City remains the world’s most expensive shopping destination as retailers focus on the major fashion capitals, but as the eurozone crisis continues to impact consumer confidence, rents have leveled off in all global regions in the third quarter of 2011, according to new research from global property adviser CBRE.

Total retail rents at a global level were broadly flat quarter on quarter (-0.6%)in Q3 2011, with the Americas seeing a fall of 2.0% and rents unchanged in the Asia Pacific and Europe, Middle East, and Africa (EMEA) regions. This represents a significant slowdown from earlier in the year as retailers take a more cautious approach to expansion.   New York’s Fifth Avenue remains the world’s most expensive shopping destination, with rents remaining constant at US$1,900 per square foot per annum. The CBRE survey of the world’s most expensive global retail cities saw little change in Q3 2011 compared to the previous quarter. Hong Kong (US$1,695 sq ft per annum) remained in second position with annual rents in 2011 rising by 52.8% as the number of high-profile leasing deals completed at key locations on Pedder Streetcontinued apace.   Sydney (US$1,224 sq ft per annum) retained third position in the rankings, while London (US$961 sq ft per annum) moved up one position to fourth from Q2 2011 as competition for prime locations in the city’s West End led to an annual rental increase of 5.6% in Q3 2011.   Despite the weakening consumer confidence levels seen in a wide range of global markets, retailers continued to expand their store networks to gain market share in Q3 2011. Asia in particular has seen significant levels of occupier demand in destinations such as Singapore, China and India, while retailers in the US and Western Europe, in general, remain more cautious. The US economy stalled in the first half of 2011, barely growing above 1.0%, while sovereign debt issues in Europe remain the biggest downside risk.   Ray Torto, Global Chief Economist, CBRE, commented: “In spite of the uncertain economicoutlook, retailers continue to expand their store networks. The emerging markets, particularly Asia, provide attractive opportunities for growth, although prime locations in Europe’s biggest cities are also attracting a high level of occupier demand, as consumers increasingly target major destinations with the widest choice of retailers. Overall, however, retailers have been taking a more cautious approach to expansion, resulting in flat rental growth across the globe in the third quarter – a considerable slowdown from earlier in the year.”   Commenting on trends in the EMEA region, Peter Gold, Head of Cross-Border Retail - EMEA, CBRE,

70/73

said: “Across Europe, falling consumer confidence and flat retail sales have resulted in more caution among retailers; however, occupier demand for prime space remains strong. Retailers that survived the recent recession are now well placed to grow their store networks and are doing so in a wide variety of markets, although the focus is firmly on prime space in major cities. Vacancy rates in most of these locations are zero and with little new shopping centre development due over the next two years, the key challenge for retailers is accessing prime space.”   Gábor Borbély, Head of Research and Consultancy at CB Richard Ellis Budapest added: “With regards to retail rents, Budapest is still cheap in comparison with the cities of Western Europe. In the most frequented areas, such as Váci Street rents are around 80-100 EUR/sq m/month in average size stores. Due to the depreciation of the Hungarian Forint even this rent that is unchanged since last year means an automatic 10-15% raise in expenses for tenants, as incomes are in HUF, while rents are paid in Euros.”

Forrás: CBRE

71/73

Prologis Leases 26,000 Square Metres in Hungary 2011. November 23. Szerda Prologis Inc., the leading global owner, operator and developer of industrial real estate, announced today that it has extended lease agreements in Budapest.

The two transactions, totalling more than 26,000 square metres of distribution space, include:   •    14,530-square-metre lease renewal to Iron Mountain, a world leader in information management services, at Prologis Park Budapest-Gyál. The customer has expanded its space by an additional 3,060 square metres. Prologis Park Budapest-Gyál is a prime logistics location on the southwest side of Budapest on the junction of the M5 motorway and the M0 ring, providing easy access to the motorway network and the international airport.   •    8,580-square-metre lease extension to Lekkerland, a leading wholesaler for food and non-food convenience products, at Prologis Park Budapest-Harbor. The state-of-the-art industrial park is located on the southern border of Budapest, 12 kilometres south of the central business district. The park is adjacent to the Danube River and the M6 motorway, which connects with Budapest’s M0 ring road less than 2.5 kilometres from the park.   "We continue to see customer interest in our modern, high-quality industrial portfolio throughout Central and Eastern Europe,” says László Kemenes, market officer for Prologis in Hungary and Romania. "The distribution park is in a prime location and it has been popular with our customers as they streamline their distribution networks in Hungary."   Prologis’ portfolio in Hungary totals more than 495,000 square metres of warehouse space and includes six parks located in the greater Budapest area (Gyál, Harbor Park, Százhalombatta, Szigetszentmiklós, Budaörs) and Hegyeshalom. With a portfolio totaling 3.7 million square metres located at 41 distribution parks, Prologis is the leading provider of industrial facilities in Central and Eastern Europe.

Forrás: IngatlanHírek.hu

72/73

New exclusive leasing mandate for C&W 2011. November 23. Szerda Cushman & Wakefield (C&W) global real estate consultant was appointed by the landlord CA Immo to exclusively market and lease the 65,000 sq m Europolis Park BUDAPEST AEROZONE, ‘A’ category office and warehouse space located in Budapest, close to the Liszt Ferenc International airport.

Emília Tarró Associate, Head of Industrial department at C&W Budapest commented: “We are honoured to have been appointed as exclusive letting agents of such a high profile industrial and office complex at an outstanding location close to the new Skycourt of the continuously developing Liszt Ferenc International Airport. We are confident that the perfect location, the quality of the buildings and the flexibility of the landlord will help the quick lease up process.”   Ede Gulyás, Managing Director at CA Immo added: “We are delighted that C&W will work on the leasing of one of our best buildings in the country. Their strong track record and qualified professionals assure us, that they are the right agency for us. ”   Europolis Park BUDAPEST AEROZONE is located on the south-eastern city border of Budapest, few hundred meters from Liszt Ferenc International Airport. The 65,000 sq m industrial and office complex consists of three buildings; an on-site restaurant and a customs office support the comfort of the tenants. The building complex provides immediate access to the airport cargo and passenger area, and is laying a few kilometres away from the junction of ring road M0 and M4 motorway.

Forrás: Cushman&Wakefield

73/73