Ha Magyarország a történelme során mindig is a külföld hiteleire szorult, hogyan lehetne most a magyar bankrendszert megvalósítani?

[origo] nyomtatható verzió

1/3

http://vallalkozoi.negyed.hu/print/vnegyed/20120928-butasag-nem-adn...

Nyomtatás Butaság nem adni pénzt a cégeknek 2012. szeptember 28., péntek, 10:54

Magyar bankrendszert kell létrehozni, és ehhez meg kell változtatni a magyar viselkedéskultúrát - mondta az [origo]-nak adott interjúban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte az uniós pénzek elosztása egy fekete doboz, amibe a politikusok sem látnak bele.

A jelenleg is zajló Közgazdász Vándorgyűlésen csütörtökön tartott előadásában arról beszélt, hogy "kínlódásba és szenvedésbe" fog kerülni, mire Magyarország áttér az új pénzügyi modellre. Miből állna ez az új modell? Két lehetőség van arra, hogy újra legyen pénz a bankrendszerben: vagy visszaédesgetjük a külföldi bankokra építő szisztémát, amely az elmúlt tizenöt évben a devizahitelezéshez és eladósodáshoz vezetett, vagy azt mondjuk, hogy megpróbálunk teremteni egy saját tulajdonú bankrendszert. Ha Magyarország a történelme során mindig is a külföld hiteleire szorult, hogyan lehetne most a magyar bankrendszert megvalósítani? Úgy, hogy saját megtakarításokat hozunk létre, és csak annyit fogyasztunk, amennyit megtermeltünk. Az ezzel kapcsolatos viselkedéskultúra megváltoztatása a politikai elit felelőssége, még akkor is, ha ez a nehezebb út. Milyen eszközökkel érhető el a bankrendszer magyarosítása? Például garanciaalapokat hoz létre, vagy a már meglévőket kiterjeszti. A Széchenyi-kártyánál működik ez a modell. De az is segítene, ha az állam azt mondaná a megtakarítóknak, hogy ha nem elköltöd vagy a párnacihába teszed a pénzed, akkor adok rá valamilyen kedvezményt. Ha magyar banki részvényt veszel, úgy azt adókedvezménnyel jutalmazom. Úgy, mint az államkötvénynél például, ahol az extra kamat már most jelentős állampolgári vásárlásnövekedést generált. Ez egy láthatóan sikeres program még akkor is, ha a bankrendszertől szívja el a lakossági forrásokat, s ennek vannak veszélyei. A politikai akarat látszólag megvan, a miniszterelnök legalábbis beszélt az 50 százalékban magyar tulajdonú vagy irányítású bankrendszerről. Igen, de ez egy nagyon hosszú folyamat. A magyar cégeket hogyan terelné a magyar bankok felé? A gond ott kezdődik, hogy az állam az önkormányzatokkal együtt eladósodott, szeretne olcsó forrásokhoz jutni. A lakosság is eladósodott, de ott megindult egy gondolkodásmód-váltás: a hitelállomány csökkent, a megtakarításállomány viszont nőtt, persze vagyoni helyzettől függően más mértékben. A középréteg megtakarításait lehet becsatornázni a bankokba, de ez nem működik varázsütésre, hosszú évekbe telik majd.

2012.09.28. 11:23


2/3


Nyáron Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendezvényén arról beszélt, hogy 30 százalékos előleget adnának minden uniós pályázatnál. Aztán kiderült, hogy nem minden pályázatnál, csak azoknál, ahol állami pályázó van. E miatt a váltás miatt csalódott? Őszintén szólva ezt nem hallottam. Viszont az NFÜ-ről és az intézményrendszerről rendkívül markáns a véleményem. Önjáró mechanizmussá vált saját nyelvezettel, saját intézményekkel, saját szabályokkal. Még a politika számára is fekete doboz, ők sem látnak bele. Szerintem az onnan nyert információk is kétségesek. El fog jönni az a pillanat, amikor a kormányzat szembesül azzal, hogy sokkal drasztikusabban kellett volna ezt az intézményrendszert átalakítani. Az intézményrendszer nem lett jobb. A támogatásintenzitás szinte minden esetben kisebb, mint amennyi lehetne (vagyis a pályázati projekt értékéből nagyobb rész lehetne a támogatás - a szerk.). Ha egy önkormányzatnak adnak 95 százalékos támogatást, azt nem vitatja senki. De ha egy cégnek adnak 70 százalékosat, akkor azt már támadják azzal, hogy klientúrát épít a politika. Ez egy nagyon buta és rövidlátó szemlélet, mégis minden politikus féli. Az új kamarai törvény kötelező regisztrációt ír elő, a befizetett ötezer forintért viszont szolgáltatások járnak. Működnek már a szolgáltatások? Működnek. Bárki felmehet a területi kamarák honlapjára, ott vannak az elérhetőségek. Van szolgáltatás, amelyik még próbaüzemben fut. Az egyik a közbeszerzésekről szóló hírlevél, a feliratkozók a térség közbeszerzéseiről kapnak automatikusan tájékoztatást. Hasonló működik a képzésekkel is. Erősítünk a vegyes kamarákkal is, például a Kárpát-medencében, a FÁK-országok területén. Óriási az érdeklődés Kína felé, ez a kereskedelmi forgalom adataiban is látszik. A vállalkozások közül hányan regisztráltak, és hányan nem fizettek díjat? Nagyságrendileg 600 ezren regisztráltak, és közel 500 ezer vállalkozás fizette be a díjat. Mi nagyjából erre számítottunk: hogy 500 és 800 ezer közötti számban fognak regisztrálni. Most az a feladatunk, hogy ezeket az adatokat elemezzük. Ez sajnos nem sok, mert a regisztrálóknak kevés adatot kellett megadniuk, de sokan önkéntesen is adtak meg információkat, és ez segít. A másik feladat, hogy azokat, akik kimaradtak, betereljük a rendszerbe, de ne agresszív eszközökkel. Például úgy, hogy nem fog Széchenyi-kártyához hozzáférni, ha nincs rendben a regisztrációja, vagy közbeszerzésen nem fog tudni elindulni. Külföldről is segítséget kapunk, például a Benelux-államokban vagy Ausztriában be kell jelentkezniük, ha üzletet akarnak, de ott szóba se állnak velük, ha nincs rendben a regisztrációjuk. Ezek a pozitív és negatív ösztönzők már működnek? Az építési regisztrációnál már bevezettük, ott jól működik. Egyébként ahhoz képest, hogy milyen pesszimista, negatív várakozások voltak a regisztrációs folyamattal kapcsolatban azt megelőzően, az egész feszültségmentesen és normálisan zajlott le. A vállalkozások nyilván azt szeretnék látni, hogy milyen szolgáltatásokat kapnak cserébe a kötelező regisztrációért. Mekkora az érdeklődés ezek iránt? Azt gondolom, hogy a vállalkozások egy része sokkal többet kap, mint amennyit befizet. Ötezer forint az néhány levélváltás költsége. A legtöbb vállalkozás olyan kicsi, hogy nem is

2012.09.28. 11:23


3/3


veszi észre a szolgáltatásokat, mint lehetőséget. Az érdeklődők köre folyamatosan bővülni fog. Tudna festeni egy pillanatképet arról, hogy mekkora az érdeklődés? Azt gondolom, hogy ha a vállalkozók tíz százaléka megfordul nálunk, akkor nem tévedek nagyot. Ezeknek egy része kamarai tag, tehát eleve aktív. Akik igénybe veszik a szolgáltatást, azoknak az ötezer forint nem sok, egy üzleti találkozón a szendvics költségét sem fedezi, és a terembérlésről, hangosításról nem beszéltünk. De nem gondolom, hogy ezt úgy kell felfogni, mint egy kólaautomatát, hogy bedobom a pénzt, és kijön a szolgáltatás. Egy erős kamara jó gazdasági környezetet tud teremteni. Ha a szakképzést át tudjuk venni, és olyan rendszert kialakítani, ami gazdaságközeli, akkor az a vállalkozásoknak jó, hiszen jobb lesz a munkaerőpiac. Vagy ha a kamara el tudja érni, hogy az uniós források nagyobb része menjen a gazdaságba, akkor az a vállalkozásoknak megint csak jó, és aki nyer, az nem ötezer forinttal gyarapszik. De ha egy rossz adózási szabályt át tudunk alakíttatni vagy elérjük egyes vállalkozói terhek csökkentését, az is sokat jelenthet a vállalkozásoknak. Szerintem ebben az összefüggésben érdemes értelmezni az ötezer forintos regisztrációs díjat.

A cikket az alábbi címen találja: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120928-butasag-nem-adni-penzt-a-cegeknek-interjuparragh-laszlo.html

2012.09.28. 11:23


1/2

http://vallalkozoi.negyed.hu/print/vnegyed/20120927-parragh-a-multik...

Nyomtatás A multik nagy kaszálásának vége 2012. szeptember 27., csütörtök, 17:57

Parragh László kamaraelnök szerint folyamatosan csökken a Magyarországra érkező külföldi tőke mértéke, miközben egyre több tőkét vonnak ki az országból. Az elnök viszont nem szeretné, ha újra a régi modellre állna vissza Magyarország, inkább egy magyar cégekre építő új modellt támogatna.

"A partinak vége. A külföldi tőke magyarországi nagy kaszálása 2008 körül véget ért" mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen. Magyarázata szerint a külföldi tőke Magyarországon átlagosan több mint 40 százalékos megtérülésben is bízhatott három év alatt a válság előtt, azután viszont már csak 16 százalékban több szektor átlagát tekintve. A tőkeáramlás mutatói is azt mutatják, hogy a külföldiektől függ Magyarország. A Parragh László által kigyűjtött adatok szerint a külföldi tőke 2007-ben volt csúcson Magyarországon, a beáramló jövedelem és az itt újra befektetett tőke mértéke csökkent, a kiáramló tőke mennyisége viszont nőtt. Kínlódni kell az új modellért Parragh László egy új gazdasági modell felépítését szorgalmazta, amelyben a magyar cégek hangsúlyosabb szerepet kapnak. "Meg lehet csinálni Európa legbankbarátabb kormányzását, de újra neki fogunk futni a falnak, ha a problémákat nem oldjuk meg. A korábbi modellhez nem térhetünk vissza" - reagált Patai Mihály, a Bankszövetség elnökének előadására, aki a bankok számára szeretne kedvezőbb feltételeket, mert anélkül nem lesz erős gazdaság. "Sokba fog kerülni időben, kínlódásban, szenvedésben, hogy új modellt építsünk föl" fogalmazott Parragh László. Elmondta azt is, hogy szerinte a válságban Magyarországot a vállalkozások erőn felüli teljesítménye mentette meg. Ezen belül is főleg az exportálók szerepeltek jól. A vállalati hitelezés szűkülése befagyással ért fel - mondta a hitelszűkéről Parragh. Szerinte a magyarországi bankok döntő többsége (89 százalék) külföldi tulajdonban áll, és egyre nagyobb lett a külföldi menedzsmentek aránya is. Mivel zárt részvénytársaságok, ezért a magyar tulajdonszerzés szinte lehetetlen, még ha lenne is rá forrás. Pedig Parragh szerint növelni kell a hazai, ezen belül is a szövetkezeti hitelintézetek szerepét Magyarországon, és pénzügyi eszközökkel segíteni kell, hogy a hazai cégek zöme magyar hitelintézettől vegyen fel hitelt. Az uniós pénzeket a kamaraelnök a gazdaságfejlesztére fordítaná. "Az uniós pénzek felét legalább a gazdaságfejlesztésre kellene fordítani. A cégek majd termelnek adót, amiből lehet szépészeti beruházásokat tenni" - magyarázta Parragh. Elmondta, hogy katasztrofálisnak tartja az uniós pénzeket elosztó intézményrendszer működését. Szerinte a támogatásintenzitás

2012.09.28. 11:31


2/2

http://vallalkozoi.negyed.hu/print/vnegyed/20120927-parragh-a-multik...

kisebb, mint amit lehetne adni, azaz egy projektben nagyobb arányban lehetne uniós pénz, mint ahogy most van. "Kérjük mi a cégektől azt, amit Brüsszel tőlünk, nem kell nagyobb elvárás" - mondta, és sajnálkozva hozzátette, hogy a cégek fele már csak legyint, és nem indul pályázaton, mert annyira bonyolultnak tartja azt.

A cikket az alábbi címen találja: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120927-parragh-a-multik-nagy-kaszalasanakvege.html

2012.09.28. 11:31

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Kereslet-kínálat Kossuth Rádió - Esti Krónika 2012.09.26 - 17:34 (hossza: 48 mp) Műsorvezető: - Élelmiszer és feldolgozóipar, gyógyszergyártást, energia. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a közép-ázsiai térség számos kiaknázatlan lehetőséget rejt. Összefoglaló Berek Patríciától. Berek Patrícia (riporter): - Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormány következetes politikával igyekszik kiaknázni a közép-ázsiai térségben rejlő gazdasági lehetőségeket. Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - A fejlődő országok, fizetőképes országok, bővül a kereslet náluk jelentős mértékben és több olyan dolog iránt érdeklődnek, amiből nekünk van. Például ilyen az élelmiszergazdasági termékeknek a sora, az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar, gyógyszeripar, tőlük energiát is tudunk vásárolni, így az üzleti lehetőségek tárháza nagyon széles. Riporter: - Parragh László szerint a közép-ázsiai országokban kedvelik a magyar termékeket, így felvevő piacokként is számíthatunk rájuk.

-1-

MTI Megnyílt a Közbeszerzési Expo

Budapest, 2012. szeptember 27., csütörtök (MTI) - A Közbeszerzési Hatóság első ízben rendezi meg csütörtökön Budapesten a Közbeszerzési Expót, amelyen közvetlenül léphetnek kapcsolatba egymással az ajánlatkérők és ajánlattevők - mondta az esemény megnyitóján Gajdos Róbert, a hatóság elnöke.

A tárca nem tervezi az év elejétől hatályos közbeszerzési törvényt újjal felváltani, de a szakmai észrevételek alapján kész a módosítását kezdeményezni - közölte a megnyitón Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára. A közbeszerzést - egyebek mellett - az uniós források olyan elköltési eszközének nevezte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amely visszaszorítja a korrupciót. A kamarai elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a régebbi uniós országok kifinomult eszközökkel védik a saját kis- és közepes méretű vállalkozásaikat a közbeszerzéseken. Külföldi cégeknek nehéz bekerülniük az ottani nemzeti piacokra - hangsúlyozta. Gajdos Róbert az MTI-nek elmondta, hogy a 2010 szeptemberében megalakult új Közbeszerzési Tanács elhatározta, hogy évi egy nagy rendezvényt szervez. Ilyen volt 2011ben a nemzetközi konferencia, idén pedig az Expo. Az expo angolszász indíttatású, és lényege az interaktivitás - tette hozzá az elnök. Ezért a cégek, szervezetek bemutatkozását kerekasztal beszélgetések kísérik. Az expón 14 kiállító vesz részt, köztük a CompLex Kiadó, a Magyar Közbeszerzési Intézet és a Magyar Tisztítás-Technológiai Intézet is. A kerekasztalokon esik az uniós közbeszerzési szabályok várható reformjáról, a közbeszerzések ellenőrzéséről, és a magyar jogalkalmazásról is.

mfor.hu Parragh: a vállalatok mentették meg Magyarországot 2012.09.28 05:31.28 - [23757478]

Az iparkamara elnöke szerint az mentette meg hazánkat a komolyabb összeomlástól, hogy az elmúlt években a vállalkozások olyan terheket viseltek el, amilyenre sehol máshol nem volt példa. A szakember szerint komoly veszély, hogy az ország visszatér arra az útra, ami a válságba belevitte, ezért nem szabad visszatérni a korábbi gazdasági modellekhez. Mfor.hutudósítás.

Hitviták vannak tele indulattal"Ma a közgazdaság szakmában nem szakmai viták vannak, hanem hitviták. Az érvelések lényege nem az, hogy a végeredmény jó legyen, hanem az, hogy megindokoljuk az előzetesen célként kitűzött megállapításokat" - mondta az 50. Közgazdászvándorgyűlésen csütörtök délután tartott előadásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kiemelte: a magyar társadalom nem térhet vissza arra az útra, ami a válságba belesodorta, ebben pedig a közgazdászoknak segíteni kell. A szakember szerint Magyarországot legalább három komoly sokkhatás érte 2008-ban azokon a sokkokon felül, melyek minden országra hatással voltak. Mindenki megérezte például a külkereskedelmi mérleg visszaesését és a cserearányok romlását, de az állami kiadások összezuhanása leginkább hazánkra volt jellemző. "Mi nem tudtuk növelni a hiányt, sőt csökkenteni kellett. 2008-ban a magyar kormánynak nem volt érdemi mozgástere" - indokolta Parragh. Harmadik sokkhatásként a hitelezés befagyását említette az MKIK első embere. A pénzügyi szektorban sincs visszaút"Magyarországot az elmúlt években a vállalatok erőn felüli teljesítménye mentette meg, a vállalati szféra olyan terheket vállalt fel, amiket Európában nagyon kevés országban lehetett tapasztalni" - hangsúlyozta a kamara elnöke. Szerinte a cégek túlterhelése mellett szinte meglepő, hogy 2008-hoz képest mindössze 4 százalékkal esett vissza a magyar GDP. Részben Patai Mihály korábbi előadására reagálva Parragh László prezentációjában is kiemelt szerepet kapott a magyar bankrendszer. Az MKIK szakembere szerint aggasztó, hogy nem csak a tulajdonosok, hanem a menedzsment körében is egyre nagyobb a külföldiek részaránya a bankoknál. Ezzel szemben szerinte egy olyan új modell kell, mely növeli a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot. "Növelni kell a szövetkezeti hitelintézetek súlyát és szerepét, monetáris eszközökkel is segíteni kell, hogy a cégek Magyarországon bejegyzett bankokban bonyolítsák ügyleteiket. Nem az a megoldás, hogy visszatérünk a régi rossz modellhez, hanem meg kell találni az a középutat, ami könnyen megtalálható" - emelte ki. Parragh hangsúlyozta: meg lehet teremteni Európa legbankbarátabb kormányzását, de akkor újra neki fogunk menni a falnak. "Ha az emberek nem értik meg, hogy nem lehet svájci frankban hitelt felvenni, ha a jövedelmi viszonyaik nem engedik meg, akkor az hosszú távon nem lesz fenntartható" - szögezte le. Teljes megújulás kell az uniós forrásoknál"Elrontottuk az uniós források felhasználását: elrontottuk a célmeghatározást, katasztrofális intézményrendszer épült fel, a támogatási intenzitás rendre alacsonyabb az

előírásnál, ársávos pályázatok kényszere van, 200-400 napos kifizetések vannak a rendszerben, a gazdaság szereplőinek jelentős része kiábrándult az uniós forrásokból" ostorozta a pályázati rendszert Parragh László.Az MKIK elnöke szerint az uniós források legalább felét, de inkább kétharmadát gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ami aztán pénzt termel, abból pedig lesz lehetőség "szépészeti beruházásokra". Hozzátette: kiemelt ágazatokat komplexen kellene támogatni akkor is, ha ebből viták vannak. "Az egész feltétele, hogy az intézményrendszert újragondoljuk, új szerepköröket határozzunk meg. Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel makrogazdasági mutatókhoz kösse a kiutalásokat, hiszen a magyar kisvállalkozások nem tehetnek a gazdaságpolitikai problémákról" - szögezte le a szakember. Chikán: nincs megoldás az IMF nélkülAz utolsó csütörtöki előadásban Chikán Attila volt gazdasági miniszter hazánk versenyképességi problémáiról beszélt. Szerinte semmilyen politikai vagy társadalmi célt nem lehet úgy megvalósítani, hogy a gazdaságot nem hozzuk egészséges állapotba. "A jelenlegi kormány a saját céljait sem lesz képes elérni, mert nem támaszkodhat a gazdasági sikerekre, melyek lehetővé tennék a célok megvalósítását" - véli a Corvinus Egyetem tanára. Chikán szerint versenyképességi szempontból a legnagyobb probléma az, hogy átkerültünk egy másik kategóriába: amíg a 2000-es évek elején a régió éllovasai között voltunk, addig mostanra Bulgária és Románia szintjére kerültünk. "Nincs megoldás ma anélkül, hogy megállapodnánk az EU-val és az IMF-fel. Ez szükséges, de nem elegendő feltétel a továbblépéshez" - hangsúlyozta előadása végén Chikán. Hozzátette: természetesen mindenki jó megállapodást akar kötni, de azt látni kell, hogy ennek feltételeit ma sajnos nem elsősorban mi diktáljuk, hanem a tárgyalópartnerek. Beke Károlymfor.hu

InfoRádió Közbeszerzési Expo 2012.09.27 - 11:34 (hossza: 33 mp) - [4806246]

Kocsonya Zoltán (műsorvezető 1): - Megnyílt a Közbeszerzési Expo Budapesten. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a megnyitón azt mondta: a rendezvényen közvetlenül léphetnek kapcsolatba egymással az ajánlatkérők és az ajánlattevők. Pozsár Róbert (műsorvezető 2): - Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára megerősítette, hogy a tárca nem tervezi az év elejétől hatályos közbeszerzési törvényt újjal felváltani, de a szakmai észrevételek alapján kész módosítást kezdeményezni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az uniós források olyan elköltési eszközének nevezte a közbeszerzést, amely visszaszorítja a korrupciót.

EchoTV - Hiradó

Vándorgyűlés 2012.09.27 - 19:39 (hossza: 2 perc) - [4806947]

Liebmann Katalin (műsorvezető): - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a híresztelések ellenére nemhogy távolodunk, hanem folyamatosan közeledünk az unió elvárásaihoz. Parragh László erről Egerben, az ötvenedik közgazdász vándorgyűlésen beszélt.

Tudósító: - Mindennapi életünk része a gazdasági élet, de a globális gazdaság elég kaotikusnak tűnik, hibáinak forrásait meg kell keresni - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Pálinkás József (elnök, MTA): - A politika, amikor figyelmen kívül hagyja a közgazdaságtan racionalitásait, vagy éppen az emberek figyelmen kívül hagyják a közgazdaságtan racionalitásait, ott van-e a hiba, vagy az emberi természettel és a politikával nem kellően számoló racionalitásban kell keresnünk a hibát azért, mert nem tudjuk a globális gazdaságot és gyakran még a lokális gazdaságot sem megfelelő módon leírni.

Tudósító: - Az elhúzódó gazdasági válság közepette a gazdaságnak meg kell találnia a szabad erőforrásokat, ezek kizárólag az uniós források. Sokan azonban úgy vélik; 2006 óta egyre inkább távolodunk az uniótól.

Parragh László, (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Gazdaságilag én azt gondolom, hogy mi most éppen az unió felé közeledünk, hiszen az államadósság csökkenése, a foglalkoztatás bővülése, a költségvetés stabilitása, az mind-mind uniós elvárás.

Tudósító: - Az IMF csupán feltételeket fogalmaz meg a biztonság érdekében - mondja Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Kovács Árpád (elnök, Költségvetési Tanács): - Az IMF-nek is vannak kockázatai, ezek a kockázatok a mi országunknak a sikerétől, vagy sikertelenségétől is függnek, gondoljunk például Görögországnak a példájára, ahol a pénzt öntik bele, hiába támasztanak feltételeket, nem mozdul igazándiból és egy kényszerpálya alakul ki.

Tudósító: - A szombaton záruló konferencián szó esik az államadósság csökkentéséről és a gazdasági növekedés esélyeiről is.

index.hu Parragh: Az EU gyengítené a kormányt 2012.09.27 17:41.22 - [23755185]

A kamarai elnök szerint ostoba és szakmaiatlan volt, ami 2008-ig történt, és több magyar bank kell.

"Mit akar az IMF, mit akar a kormány? Ugyanazt, egy jól működő államot. Csakhogy különböző módon" - mondta Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a közgazdász vándorgyűlésen. Parragh szerint az egy természetes mechanizmus, hogy a kormány újra akarja magát választatni, így nyilván bizonyos intézkedéseket kevésbé vállal szívesen. A másik oldalról viszont szerinte Brüsszel gyengíteni akarja a magyar kormányt, így rá akarja venni olyan intézkedésekre is, amelyek népszerűtlenek.

Parragh szerint egy ostoba, szakmaiatlan kormányzás vezetett oda, hogy 2008-ban nem volt érdemi mozgástere. A hitelpiac befagyással felérő szűkülése, a GDP növekedésének csökkenése nehezítette a helyzetet. Magyarországot szerinte a vállalati szféra erőn felüli teljesítménye mentette meg.

2011-ben a magyarországi bankszektorban a közvetlen külföldi tulajdon aránya 89 százalék volt, a vállalati hitelezés jelentős aránya külföldi bankoktól származik. Parragh kifejtette, növelni kell a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot, növelni kell a takarékintézetek súlyát, olyan ösztönzőket kell a rendszerbe építeni, amely ezt segíti. Ez lehet, hogy 30 évig fog tartani.

"Ha valaki mondta, hogy elrontjuk az uniós források felhasználását, azok mi voltunk" mondta Parragh. Szerinte elrontott a célmeghatározás, túl bürokratikus az intézményrendszer, nem nézett soha senki hasznosultságot. Senki nem tudja, hogy mit tett ez hozzá a GDP-hez, mit tett hozzá a foglalkoztatáshoz, a fenntarthatósághoz. Nem segítette eléggé a felzárkózást.

"Okos ember tanul ebből, javítani kell a rendszeren, és az uniós pénzek felét, de inkább kétharmadát gazdaságfejlesztésre kellene fordítani".

inforadio.hu Parragh növelné a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot 2012.09.27 19:22.40 - [23755863]

Növelné a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László Egerben, az 50. közgazdász vándorgyűlésen emellett az uniós pályázati források felhasználásának gyökeres átszervezését, a pénzek gazdaságfejlesztésre fordítását is javasolta. A Napi Gazdaság honlapján közöltek alapján Parragh László úgy fogalmazott: egyetlen út van, növelni kell a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot. Szerinte ennek érdekében növelni kell a kis és közepes vállalkozói szektort ma is jellemzően finanszírozó szövetkezeti hitelintézetek piaci súlyát, illetve szabályozókkal, monetáris eszközökkel kell ösztönözni, hogy a cégek jelentős része magyarországi bankokon keresztül intézze hitel- és pénzügyeit. Az uniós források felhasználásáról azt mondta: a gazdasági szereplők döntő része kiábrándult a pályázatokból, mert rossz az elosztás rendszere, magas az elosztási veszteség, katasztrofális intézményrendszer épült fel, a pénzek 200-400 napos határidővel érkeznek meg. *InfoRádió / MTI

kormany.hu Megnyílt a Közbeszerzési Expo A Közbeszerzési Hatóság első ízben rendezi meg csütörtökön Budapesten a Közbeszerzési Expót, amelyen közvetlenül léphetnek kapcsolatba egymással az ajánlatkérők és ajánlattevők - mondta az esemény megnyitóján Gajdos Róbert, a hatóság elnöke.

A tárca nem tervezi az év elejétől hatályos közbeszerzési törvényt újjal felváltani, de a szakmai észrevételek alapján kész a módosítását kezdeményezni - közölte a megnyitón Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára.

A közbeszerzést - egyebek mellett - az uniós források olyan elköltési eszközének nevezte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amely visszaszorítja a korrupciót. A kamarai elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a régebbi uniós országok kifinomult eszközökkel védik a saját kis- és közepes méretű vállalkozásaikat a közbeszerzéseken. Külföldi cégeknek nehéz bekerülniük az ottani nemzeti piacokra hangsúlyozta.

Gajdos Róbert az MTI-nek elmondta, hogy a 2010 szeptemberében megalakult új Közbeszerzési Tanács elhatározta, hogy évi egy nagy rendezvényt szervez. Ilyen volt 2011ben a nemzetközi konferencia, idén pedig az Expo. Az expo angolszász indíttatású, és lényege az interaktivitás - tette hozzá az elnök. Ezért a cégek, szervezetek bemutatkozását kerekasztal beszélgetések kísérik.

Az expón 14 kiállító vesz részt, köztük a CompLex Kiadó, a Magyar Közbeszerzési Intézet és a Magyar Tisztítás-Technológiai Intézet is. A kerekasztalokon esik az uniós közbeszerzési szabályok várható reformjáról, a közbeszerzések ellenőrzéséről, és a magyar jogalkalmazásról is.

napi.hu Magyarabb bankrendszer az egyetlen út? 2012.09.27 18:01.14 - [23755310]

A bankrendszerben a magyar tulajdoni hányad növelését, az uniós pályázati források felhasználásának gyökeres átszervezését, a pénzek gazdaságfejlesztésre fordítását ajánlja Parragh László, az MKIK elnöke. Egyetlen út van, növelni kell a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot - fogalmazta meg gazdaságösztönzési javaslatait Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az 50. közgazdász vándorgyűlésen Egerben. Ennek érdekében növelni kell a kkv-szektort ma is jellemzően finanszírozó szövetkezeti hitelintézetek piaci súlyát, illetve szabályozókkal, monetáris eszközökkel ösztönözni, hogy a cégek zöme magyarországi bankokon keresztül intézze hitel- és pénzügyeit. Az uniós források felhasználása kapcsán kijelentette, hogy a gazdasági szereplők döntő része kiábrándult a pályázatosdiból. Rossz ugyanis az elosztás rendszere, magas az elosztási

veszteség, katasztrofális intézményrendszer épült fel, a támogatásintenzitás rendre alacsonyabb annál, mint amit az EU előír, a pénzek 200-400 napos határidővel érkeznek meg. Magyarország felzárkózásán sem hagytak nyomot az uniós források, hiszen az EU 20 leggyengébb régiójából 4 Magyarországon van, míg a 20 leggazdagabb között egy hazai sincs. Mindebből tanulni kell, azaz a források felét-kétharmadát gazdaságfejlesztésre kell fordítani - az eddigi legfeljebb 30 százalék helyett -, az intézmények átszervezésével és a pénzek minél gyorsabb kihelyezésével együtt. Parragh hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Brüsszel makrogazdasági feltételekhez kösse az uniós források nyújtását.


Magyar Hírlap Saját bankok kellenek 2012.09.28 - 9. oldal - [4807719] *A hitel hiánya megakasztja a mozgást Egyetlen út a sikerhez, ha növeljük a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot - szögezte le tegnap Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a gazdaságfejlesztésbe kell pumpálni az uniós pénzeket. Magyarországon lassú gazdasági növekedésre kell berendezkedni. Növelni kell a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot, ez az egyetlen út - jelentette ki tegnap Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az 50. Közgazdászvándorgyűlésen, Egerben. Kiemelte, ennek érdekében növelni kell a szövetkezeti hitelintézetek piaci súlyát, illetve monetáris eszközökkel ösztönözni, hogy a cégek zöme a hazai bankokon keresztül intézze pénzügyeit. Parragh László szerint gyökeresen át kellene szervezni az uniós pályázati források felhasználását, és a gazdaságfejlesztésre kellene fordítani a pénzeket. "A rendelkezésre álló keretösszeg felét, kétharmadát a gazdaságfejlesztésbe kell pumpálni. A válság kellős közepén a vállalkozók erőn felüli teljesítménye mentette meg Magyarországot" - mondta Parragh László. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke leszögezte, rendkívül gyenge a vállalati hitelezés hazánkban. "A magyar bankrendszer sokkal stabilabb, mint bármelyik európai bankrendszer, a hazai tőkemegfelelési mutató másfélszerese az európai átlagnak. A vállalati hitelezés alakulása kiábrándító. El kell fogadnunk, hogy lassú gazdasági növekedés lesz Magyarországon. A növekedéshez szükség van egy szerény nyereségességű bankszektorra. Be kell fejezni a bankrendszer szapulását. A hitel hiánya megakasztja a gazdaság mindenfajta mozgását" - vélekedett Patai Mihály. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kijelentette, véges rendszerben nem képzelhető el végtelen növekedés, a végéhez közeledünk a materiális növekedéssel való fejlődés korszakának. "A kérdés az, hogy Európában mi lesz a növekedés alapja, mert a kereslet itt már nem nagyon fog növekedni" - fogalmazott Pálinkás József. Az európai gazdasági válság leküzdéséhez, a konszolidációhoz modellváltás, az úgynevezett EU 2.0 szükséges, ugyanis a krízis a kialakított monetáris modell válságát jelenti - jelentette ki Andor László. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa elmondta: felvetődött a bank-, fiskális és politikai unió szükségességének meghirdetése, de a növekvő munkanélküliség és a szegénység leküzdése érdekében szükséges egyfajta szociális unió megteremtése is. *Szarvas Szilveszter

==***==


Napi Gazdaság Mindenki magyar lassulásról beszél 2012.09.28 - 1,2. oldal - [4808223] Tudomásul kell venni, hogy a következő években lassul a magyar gazdaság növekedése - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén Egerben. Idén letértünk az európai felzárkózás pályájáról, sőt a magyar gazdaság aszinkronba került a visegrádi országcsoporttal és a balti államokkal is - ezt már a Pénzügykutató Zrt. állítja, amelynek jelentése élesen kritizálta az unortodox gazdasági döntéseket. A nagyobb GDP-visszaesésért elsősorban a beruházások erőteljes csökkenése, valamint a háztartások gyenge fogyasztása a felelős - áll az MNB inflációs prognózisában. 2. oldal Magyarabb bankrendszer a megoldás? A MULTIK NEM AKARJÁK A MAGYARORSZÁG KOCKÁZATOT FUTNI Több dologgal is meg kell békülnie a politikai és a gazdasági elitnek állapította meg Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén Egerben. Egyrészt tudomásul kell venni, hogy a következő években lassul a magyar gazdaság növekedése, másrészt tény marad az ország európai beágyazottsága, harmadrészt pedig el kell fogadni, hogy egy szerény nyereségű bankrendszerre szükség van. Véleménye szerint a jövőben - a kormányoktól függetlenül - a magyarországi bankszektor vezetőinek kimeríthetetlen türelemre és alkalmazkodásra lesz szükségük. Nincs Európában még egy olyan erős bankrendszer, mint a magyar véli Patai. A válság éveiben ugyanis a tulajdonosok feltőkésítették a bankokat, míg eközben drasztikusan csökkent a magyar gazdaságban lévő hitel reálvolumene. Az extraprofitról szóló állításokkal szemben extra alacsony profitabilitás volt a magyar bankrendszerben: az 1994 és 2012 közötti időszakban az átlagos ROE-mutató (sajáttőke-arányos nyereség) értéke mínusz 3,2 százalék volt - mondta az elnök. Prognózisa szerint a jövőben az üzleti lehetőségek beszűkülnek. Egyrészt a lakossági hitelezés a következő években rosszabb lesz, mint korábban, másrészt az ingatlanfinanszírozás is rossz időket él, harmadrészt az országkockázat megnőtt. Az utóbbi része, hogy az önkormányzatok hitelminősítése megnehezült, nehezebb állami szereplőkkel üzleteket kötni, valamint a multinacionális cégek ma már nem akarják a magyar kockázatot "futni", ezért egyre inkább külföldről finanszírozzák leányaikat. Egyetlen út, ha növelnék a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot - fogalmazta meg gazdaságösztönzési javaslatait Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Ennek érdekében növelni kell a kkv-szektort ma is jellemzően finanszírozó szövetkezeti hitelintézetek piaci súlyát, illetve szabályozókkal, monetáris eszközökkel ösztönözni, hogy a cégek zöme magyarországi bankokon keresztül intézze hitel- és pénzügyeit. Az uniós források felhasználása kapcsán az elnök utalt arra, hogy azok nem javítottak érdemben az ország helyzetén, jelentős veszteségekkel rossz intézményrendszer épült ki. A következő ciklusban a források felét-kétharmadát gazdaságfejlesztésre kell fordítani az eddigi legfeljebb 30 százalék helyett - hangsúlyozta Parragh, aki szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel makrogazdasági feltételekhez kösse az uniós pénzek nyújtását. A bank-, a fiskális és a politikai mellett szociális unióra is szükség volna az EU megújításához - derült ki


Andor Lászlónak, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért felelős biztosának előadásából. A közös valuta és a közös piac fontos az unió számára, de mint közös cél nem elegendő, szükség van arra, hogy az átalakulás határozott pozitív "dolgot" kommunikáljon az európai szociális modell jövőjéről, és ezt az átalakítást valamiféle társadalmi szerződés is alátámassza. A bizottság úgy látja, hogy a foglalkoztatási és szociális szempontoknak meg kell jelenniük a hosszú távú költségvetési javaslatokban is. *ÁDÁM VIKTOR, DOMOKOS LÁSZLÓ

==***==


Vas Népe Gyümölcsöző kooperáció 2012.09.28 - 6. oldal - [4808628] Szombathely (kit) - Új termelőbázist hozott létre a megyeszékhelyen a Sabina Zrt.-vel immár huszonkét éve, s az idő előrehaladtával egyre szorosabb partneri kapcsolatban lévő Vitra cégcsoport. A tegnapi üzemavató kapcsán mindenképpen szólni kell a szombathelyi Sabina Zrt. és az irodák, közintézmények és persze lakások számára is bútorokat fejlesztő, gyártó és forgalmazó, svájci székhelyű Vitra családi cég 1990. óta tartó, s az elmúlt években egyre szorosabbá váló együttműködéséről. A Sabina például 2004. óta már kizárólag csak a Vitra számára termel, s a növekvő megbízásállományra alapozva több jelentős beruházást, gyártócsarnok- építést is végrehajtott. A tegnapi üzemavató is a kooperáció gyümölcse: ennek jövőjére alapozva a Vitra 2011-ben döntött úgy, hogy a Puskás Tivadar utcában megvásárolja a Cinelli telephelyét s ott (a Sabina közreműködésével) gyártóhelyet hoz létre. Az ünnepségen Szabó L. Balázs, a Sabina ügyvezetőjének köszöntője után Manfred Meier, a Vitra csoport ügyvezetője elmondta, a Sabinával való kiváló partneri együttműködés mellett a döntésüket a Szombathelyen rendelkezésre álló szakképzett munkaerő is nagyban befolyásolta. Az utána felszólaló Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára az ország jövője szempontjából előremutatónak mondta, hogy újabb külföldi cég hoz létre (munkahelyeket és adóbevételt jelentő) beruházást, Kovács Ferenc megyei elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy Vas megye továbbra is elkötelezett abban, hogy a szakképzés a lehető legjobban kiszolgálja a vállalkozások igényeit.

==***==

Ha Magyarország a történelme során mindig is a külföld hiteleire szorult, hogyan lehetne most a magyar bankrendszert megvalósítani?

Recommend Documents