Tartalomjegyzék. 1.Törvényi vonatkozások A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése...5

OM:027924

Tartalomjegyzék 1.Törvényi vonatkozások ....................................................................................................................... 4 2. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése ........................... 5 3. Az intézmény bemutatása .................................................................................................................. 5 5. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei ............................................................ 9 6. Iskolai intézményegységre vonatkozó minőségirányítási program................................................. 10

6.1 . A minőségpolitika..........................................................................................................10 6.1.1. A fenntartó elvárásai ................................................................................................10 6.1.2. Minőségpolitikai nyilatkozat ....................................................................................11 6.1.3. Az intézmény saját minőségcéljai.............................................................................12 6.2. A minőségfejlesztési rendszer .........................................................................................13 6.2.1. A minőségfejlesztés célja .........................................................................................13 6.2.2. A minőségfejlesztés eszközei ...................................................................................13 6.2.3. A partnerkapcsolatok irányítása................................................................................13 6.2.4. A partnerek azonosítása............................................................................................14 6.2.5. A partnerek igényeinek nyomon követése ................................................................15 6.2.7. Kommunikáció a partnerekkel..................................................................................18 6.2.8. Intézkedési terv ........................................................................................................20 6.2.9. Az intézmény honlapja.............................................................................................20 6.3. Az intézmény működési folyamata..................................................................................21 6.3.1. Vezetési feladatok....................................................................................................21 6.3.2. Tervezési feladatok ..................................................................................................22 6.3.3. Ellenőrzési feladatok ................................................................................................23 6.3.4. Mérési feladatok.......................................................................................................23 6.3.5. Értékelési feladatok..................................................................................................26 6.4. Teljesítményértékelés......................................................................................................31 6.4.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja .......................................................31 6.4.2. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése .................................................32 6.4.4. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai........................................35 6.4.5. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok ...............35 6.5. A teljes körű intézményi önértékelés...............................................................................35 6.5.1. Az intézményi önértékelés célja ...............................................................................36 6.5.2. Az intézményi önértékelés periódusa........................................................................36 6.5.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei ......................................................36 6.5.4. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat.......................................38 6.6. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok ...........................................................39 6.6.1. Értékelés ..................................................................................................................39 6.6.2. Intézkedések ............................................................................................................39 7. Az óvodai intézményegységre vonatkozó minőségirányítási program ........................................... 41

7.1.Bevezetés.........................................................................................................................41 7.1.1.Az óvodai intézményegység tagóvodáinak bemutatása. .............................................41 7.1.2. Fenntartó Tanács Minőségirányítási Program intézményegységre vonatkozó elemei 45 7. 2. Az óvodai intézményegység minőségpolitikája ..............................................................54 2

7.2.1. Az intézményegység minőségirányítási programjának célja......................................54 7.2.2. Az intézményegység minőségpolitikája ....................................................................54 7.2.3. A minőségpolitika elérését támogató tagóvodai feladatok.........................................55 7.2.4. A minőségfejlesztési rendszer működésének sikerkritériumai...................................56 7.2.5. Minőségpolitikai nyilatkozat ....................................................................................58 7.3. Az óvodai intézményegység minőségfejlesztési rendszere...............................................59 7.3.1 A vezetés elkötelezettsége és felelőssége...................................................................59 7.3.2. A humán erőforrás biztosítása és fejlesztése .................................................................61 7.3.3. A tervezés folyamata................................................................................................65 7.3.4. Az ellenőrzés és értékelés folyamata, rendszere.......................................................76 7.3.5. Partnerkapcsolatok működtetése.............................................................................93 8. Integrált pedagógiai rendszer az intézményben.............................................................................. 97

8.1. Részcélok .......................................................................................................................97 9. A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata............................ 98 10. A minőségirányítási program nyilvánossága................................................................................. 98 11. Érvényességi rendelkezés ............................................................................................................... 99 13. Mellékletek ................................................................................................................................... 101

3

1.TÖRVÉNYI VONATKOZÁSOK

A 3/2000 (II.15) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és a minőségfejlesztésről, valamint a többször módosított közoktatási törvény 2003. évi módosításának 40.§(10) és (11) bekezdése, az IMIP tartalmáról, - „az intézmény működési folyamatai; vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok”, (12) pedig az IMIP nyilvánosságáról rendelkezett.

A Kt. 1993. évi LXXIX. Tv. Módosításáról szóló 2003. évi LXI. Tv. 40.§10-11. bekezdése és a 2006. évi LXXI. Tv. Meghatározza, hogy az IMIP-nek tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.

A Kt 40. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az Intézményi Minőségirányítási Program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az Intézményi Minőségirányítási Programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az Intézményi Minőségirányítási Programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A Minőségirányítási Programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

A Minőségirányítási Program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a Szülő Szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a Szülői Szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az intézményvezető az 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10)-(11) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az Intézmény Minőségirányítási Programját. 4

2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG, ÉS A PROGRAM KÉSZÍTÉSE

A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése értelmében az Intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az Intézmény minőségirányítási programját a fenti felelősségi szabály figyelembevételével az Intézmény vezetője készítette. A program elfogadása előtt megtörtént az (Szülői Munkaközösség, Iskolaszék, Közalkalmazotti Tanács) érdekelt szervek véleményének kikérése.

A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 2007.július 31-én alapította Lakitelek Nagyközség, Nyárlőrinc és Tiszaug községek önkormányzata intézményfenntartó társulás keretében.

Az intézmény tagintézményei: Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Lakiteleki Általános Iskolai Tagintézménye 6065 Lakitelek, Kiss János u. 1. Telephelye: Lakitelek, Széchenyi krt. 72 8 évfolyamon 2 illetve 3 párhuzamos osztály 5 napközis csoport 1 tanulószobai csoport Alapfokú művészetoktatás zeneművészet és képzőművészet Eötvös Iskola Buzás János Általános Iskolai Tagintézménye Nyárlőrinc, Iskola u. 2-4. sz. 8 évfolyamon 1 illetve 2 párhuzamos osztály 2 napközis csoport 1 tanulószobai csoport Alapfokú művészetoktatás zeneművészet és képzőművészet Eötvös Iskola Szivárvány Napközi Otthonos Óvodai Tagintézménye Lakitelek, Kiss János utca 1./a 6 óvodai csoport Eötvös Iskola Nyárlőrinci Óvodai Tagintézménye Nyárlőrinc, Dózsa Gy. út 13-15. sz. 3 óvodai csoport Eötvös Iskola Tiszaugi Óvodai, Óvoda - Bölcsődei Tagintézménye 5

Tiszaug, Móra F. u. 2. sz. 1 óvodai csoport

Az intézmény beiskolázási, működési területe: Lakitelek Nagyközség külterülete és belterülete Nyárlőrinc község külterülete és belterülete Tiszaug község külterülete és belterülete

Alaptevékenység: 1. Óvodai nevelés 2. Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatás

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenységi körök: Alapfeladatok o A jóváhagyott helyi óvodai nevelési program szerinti óvodai és egységes óvodabölcsődei nevelés, o A jóváhagyott pedagógiai program alapján: · Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. · Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás. · Alapfokú művészetoktatás Alapfokú zeneoktatás: · Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, · Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita · Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár · Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora · Vonós tanszak tantárgyai: hegedű · Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelezõ, Alapfokú népzeneoktatás · Pengetős tanszak tantárgyai: citera Képző– és iparművészeti ág · Grafika és festészet Táncművészeti ág · Alapfokú néptáncoktatás · Alapfokú moderntáncoktatás · Alapfokú társastáncoktatás Színművészeti és bábművészeti ág 6

o Különleges helyzetben lévő gyerekek/tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint. o Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fejlesztő foglalkoztatása. · Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő – BTM – gyermekek/tanulók fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus igénybevételével. · Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, - SNI/a - érzékszervi, beszéd, értelmi és testi fogyatékos gyerekek/ tanulók közül - az enyhe fokban hallássérült, - beszédfogyatékos, - enyhe értelmi fogyatékos, - mozgáskorlátozott gyerekek/tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. · Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő - SNI/b – gyerekek/tanulók fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus igénybevételével. o Diáksport tevékenység o Iskolai könyvtári tevékenység Kulturális programok szervezése Kiegészítő feladatok: · intézményi vagyon működtetése · diáksport · iskolai intézményi közétkeztetés · óvodai intézményi közétkeztetés Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként a Tisza-menti Intézményfenntartó Társulási Tanács által elfogadott költségvetési előirányzatai feletti rendelkezési jogosultságot illetően teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási jogkört az intézmény igazgatója gyakorolja. Pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási feladatait az intézmény gazdasági szervezete látja el.

7

4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ______________________________________________________________________________ ____

Buzás János Általános Iskolai Tagintézmény tagintézmény vezető általános igazgatóhelyettes

Nyárlőrinci Óvodai Tagintézmény tagintézményveze tő

Szivárvány Napközi Otthonos Óvodai Tagintézmény tagintézményveze tő

Tiszaugi Bölcsőde-Óvodai Tagintézmény tagintézményveze tő

Eötvös Iskola székhely intézmény intézményvezető

___________________

___________

__________________________________________________

igazgatóhelyettes

tagintézmény munkaközösség vezetői

iskolatitkár

tagintézmény pedagógusai

takarító személyzet Buzás János Iskolai Tagintézmény

vezető helyettes

tagintézmény óvoda pedagógusai

iskolatitkár

igazgatóhelyettes

tagintézmény dajkái


igazgatóhelyettes

tagintézmény munkaközösség vezetői


gazdasági vezető

tagintézmény pedagógusai



_________________________________________

pénztáros

Németh Lászlóné óvodai adminisztrátor

Kökény Gyuláné adminisztrátor

takarító személyzet Eötvös Iskola

5. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM CÉLJA, TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A minőségirányítási program - Közoktatási törvény 40. § (11) bekezdés figyelembevételével meghatározott - célja, hogy rögzítse, szabályozza: -

az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit

-

a hosszú távú elvek szerinti működés megvalósítását szolgáló elképzeléseket

-

az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési,ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását

-

a teljesítményértékelés szempontjait és az értékelés rendjét a vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában

-

a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

9

6. ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGRE VONATKOZÓ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM.

6.1 . A minőségpolitika

Az intézmény a minőségpolitikáját a Közoktatásról szóló 1993. évi törvény 40. § (10) bekezdése értelmében a feladatai hatékony, törvényes, és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg.

6.1.1. A fenntartó elvárásai

Az

intézmény,

saját

minőségpolitikáját

a

Fenntartó

minőségirányítási

programjában

meghatározott minőségpolitika és minőségi elvárásokra alapozva határozza meg. A fenntartó általános elvárásai az intézménnyel szemben az alábbiak szerint foglalhatóak össze: - az intézmény a jogszabályoknak, különösen a közoktatási terület jogszabályainak megfelelően működjön, a jogszabályokra gyorsan reagáljon - az intézmény működése a település, az intézmény ellátási körzet igényeihez alkalmazkodjon - az intézményrendszer minőségének fejlesztése részeként az intézmény tárgyi eszközeinek fejlesztései megvalósuljanak - javuljon az intézmény szakmai teljesítménye - a minőségi célkitűzések megvalósuljanak - az intézményi szabályozottság megvalósuljon, az mindig a szervezetéhez igazodó, hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen

A fenntartó intézménnyel szembeni konkrét elvárásai összefoglalva a következők: 1. A

közoktatási

szolgáltatást

nyújtó

szervezet

jogszerűen,

törvényszerűen,

költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjön; erősödjön a tervezés szerepe. 2. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését, folyamatosan segítő nevelést, oktatást. 10

3. Közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését,

az átjárhatóság és a folytathatóság-

továbbépíthetőség elvének érvényesítését. 4. Teljes körű óvodai tevékenységet, nevelő tevékenységet. 5. A közoktatási rendszerbe kerüléstől – óvoda, iskola – a közoktatási rendszerből kikerülésig nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. 6. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva sokszínűségét. 7. Az intézményekben stabil –innovatív nevelő – oktató tantestületek működjenek. 8. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségbe n biztosított. 9. A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott Pedagóiai Program alapján) legyenek. 10. Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. 11. Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzéshez való bekapcsolódáshoz. 12. Hatékony gyermek - és ifjúságvédelem, hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.

6.1.2. Minőségpolitikai nyilatkozat Az intézmény egyszerre törekszik arra, hogy -

megfeleljen az elvárásoknak, a környezetéből érkező kihívásoknak, speciális képzési, és oktatási igényeknek

-

ellássa az általános műveltség megalapozását és megteremetését biztosító oktatási, nevelési feladatokat

-

folytassa az alapvető erkölcsi, etikai normák szerinti nevelést, és ápolja a hagyományokat.

11

Az intézmény -

a tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít jó hírének megtartására és növelésére, aktív marketingtevékenység folytatására

-

törekszik arra, hogy megfelelő, naprakész, a működési, a szakmai és a gazdálkodási tevékenységét támogató szabályzatokkal rendelkezzen, s az azokban foglaltak betartásra kerüljenek

-

széles nyilvánosságot kíván biztosítani partnerei számára

Az intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósításában, ennek érdekében -

a dolgozók elkötelezettek a minőségi munka iránt

-

a pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti oktatást, nevelést

-

a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak saját területükön, illetve az oktatási nevelési tevékenységet támogatva végzik feladatukat a minőségpolitikai célok figyelembevételével

-

az intézmény pedagógusai úgy végzik munkájukat, hogy a tanulókkal nem csak a tananyagot ismertetik, hanem érzelmi oldalról is fejlesztik őket

6.1.3. Az intézmény saját minőségcéljai

Az intézmény saját minőségcéljait a következő szerkezetben, összefüggésben határozza meg: - minőségcél - minőségcélhoz kapcsolódó sikerkritérium - indikátor - minőségcél megvalósításához ellátandó feladat - a megvalósítás időpontja

Az intézmény minőségcéljait az 1. számú melléklet tartalmazza.

12

6.2. A minőségfejlesztési rendszer

Az intézmény a Közoktatásról szóló törvény 40. § (10) bekezdése alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki, és működtet.

6.2.1. A minőségfejlesztés célja

A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja.

6.2.2. A minőségfejlesztés eszközei

Az intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az intézmény - azonosítja partnereit - folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit - folyamatosan méri a partnerek elégedettségét

6.2.3. A partnerkapcsolatok irányítása

A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata. Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően további személyek is részt vesznek az irányításban. A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja: - a fenntartó és az intézmény - az alkalmazottak és az intézmény vonatkozásában Az intézmény szülőkkel, tanulókkal való partnerkapcsolatának irányításában jelentős szerepet vállal a pedagógus munkaközösség, valamint a pedagógus. 13

Az intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is. A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: - a partnerek azonosítási folyamatát - a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét - a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását - a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését - a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését - az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését

6.2.4. A partnerek azonosítása

Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van. Az intézmény partnerei a következők - a fenntartó - az intézmény alkalmazottjai - az intézmény tanulói - az intézmény tanulóinak szülei - az intézmények, melyekből kikerülnek a leendő tanulók További intézmények, szervezetek: - Megyei Pedagógiai Intézet - Pedagógiai Szakszolgálat - Családsegítő Szolgálat - Gyermekjóléti Szolgálat - iskolaorvos - Népfőiskola Lakitelek - Nagycsaládosok Egyesülete - Idősek Klubja - Iskolarendőr 14

- polgárőrség - védőnői szolgálat - Lakiteleki Iskoláért Alapítvány - Móricz Zsigmond Gimnázium Tiszakécske - Katona József Gimnázium Kecskemét

6.2.5. A partnerek igényeinek nyomon követése

A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények - megismeréséről - a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről - összesítéséről, elemzéséről Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik:

Partnercsoport (partner) Fenntartó

Igény megismerés eszköze, formája Fenntartó minőségirányítási programja.

Rendszeresség A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint.

Az intézmény

Értekezleten felszólalási lehetőség.

Szervezett formában évente

alkalmazottjai

Írásbeli javaslattétel.

legalább 2 alkalom.

Intézményi alkalmazotti közösség

(Igény szerint több

javaslatai, kérései.

alkalommal is).

Szóbeli vélemény és igény kikérés. Kérdőíves igényfelmérés. Az intézmény tanulói

Tanulóközösségekben, iskolai


diákfórumokon elhangzott igények.

legalább 2 alkalommal.

Egyéni igénybejelentések.


Szóbeli vélemény és igény kikérés.

alkalommal is).

Kérdőíves igényfelmérés. Az

intézmény

tanulóinak Szülői szervezet által közölt igények.

szülei

Azok

az

intézmények,


Egyéni szülői igénybejelentések.

legalább 2 alkalommal.

Szóbeli vélemény és igény kikérés.


Kérdőíves igényfelmérés.

alkalommal is)

A gyermeket átadó intézmény

Állandó kapcsolat.

15

melyekből jönnek a leendő vezetőjének igényei. tanulók Azok

az

intézmények,

melyekbe továbblépnek

A gyermeket tovább oktató intézmény

Alkalmanként.

a vezetőjének, valamint tantestületének

végzős tanulók

igényei.

További intézmények

Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli

Alkalmanként.

igények.

A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell, az igénylők csoportja és az igény tartalma szerint. Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, szakkör igény stb.). A kérdőív annak jellegétől, céljától függően lehet anonim és nem anonim. A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell -

a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés

és összeállítás általános szabályait) -

a kérdőívek begyűjtéséről

-

a kérdőívek kiértékeléséről

-

a kiértékelést követően az összesítésről.

Vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: -

hogyan viszonyulnak az önkormányzat minőségirányítási programjához

-

hogyan illeszkednek az intézmény minőség céljaihoz

-

mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon,

-

milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek,

-

teljesítése milyen költségvonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet.

Az igények összesítéséről, értékeléséről tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamennyi további érdekeltet. Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni.

16

6.2.6. A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény működésével. A partnerek elégedettsége különböző módon mérhető: Partnercsoport (partner)

A partner elégedettségének mérése

Fenntartó

Fenntartó

Rendszeresség

minőségirányítási Évente.

programjában foglaltak teljesítése érdekében

történő

elemzések,

mérések. Az intézmény alkalmazottjai

Kérdőíves elégedettség mérés,

Észrevételek,

Szóbeli vélemény kérés,

vélemények

A tantestület által megfogalmazott értékelése évente 2 elégedettség,

alkalommal,

Dolgozói fluktuáció.

Fluktuáció mutatójának mérése évente 1-szer.

Az intézmény tanulói

Szóbeli vélemény kikérés,

Szervezett

Kérdőíves elégedettség mérés,

formában

évente

Továbbtanulási szándék és felvételt legalább nyert tanulók arányának mérése. Az intézmény tanulóinak szülei

Szóbeli

vélemény

1

alkalommal.

kikérés. Szervezett

Kérdőíves elégedettség felmérés.

formában

évente

legalább

1

alkalommal. Azok

az

intézmények,

melyekből jönnek

a

A

gyermeket

átadó

intézmény Alkalmanként.

leendő vezetőjének észrevételei.

tanulók Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a végzős tanulók

A

gyermeket

intézmény

tovább

vezetőjének,

oktató Évente

1

valamint alkalommal.

tantestületének észrevétele, -

A

gyermekek

tanulmányi

eredményei. További intézmények

- Intézmények által jelzett szóbeli,

Alkalmanként.

írásbeli észrevételek. 17

6.2.7. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: - belső kommunikációt - külső kommunikációt

A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: - a hatékony napi működését - az információszükségletet és az informálandók körét - a kommunikációs kapcsolatokat - a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét A belső kommunikációra vonatkozó előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. Az intézmény külső kommunikációval kapcsolatos tevékenységét meghatározó előírásokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a Házirend is.

A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele

szemben

megfogalmazott

igényekről,

valamint

a

tevékenységével

kapcsolatos

elégedettségről, másrészt a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről. A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek.

A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: -

Szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció az intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata.

-

A költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére.

-

A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek. 18

-

A fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az

intézmény

minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára.

A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: -

a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az osztályfőnökök, pedagógusok biztosítják

-

az intézményvezető rendelheti el az iskola tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedő szóbeli felméréseket, írásbeli kérdőív kitöltéseket

-

az osztályfőnökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt

-

a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében

-

a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi

-

a pedagógusok segítik az iskolaszék működését, hogy az elláthassa a feladatait

A tanuló szüleivel való kommunikáció sajátosságai: -

A szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata .

-

A szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők: · a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek · a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja · a szülők a fogadóórákon, szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal · a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a tanulóközösséggel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek · nyílt napokon, illetve az iskola rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra · a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek 19

életkörülményeit, s ezzel a szakmai pedagógiai feladatukat adott gyermek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni

A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekben a gyermekek továbbtanulnak a következő sajátosságokat mutatják: -

folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól

-

gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

6.2.8. Intézkedési terv

Az intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: - szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait - a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet - az intézkedési tervek megvalósulását értékeli - az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez

6.2.9. Az intézmény honlapja

Az intézmény a partnerkapcsolatai során kihasználja az internet adta lehetőséget. Honlapját rendszeresen aktualizálja. A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését. Az intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelöl ki. Az intézmény e-mail címei révén kapcsolatot tart partnereivel, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkező javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat az intézmény megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi. Honlap: www.eotvosiskola.atw.hu 20

6.3. Az intézmény működési folyamata

Az intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre: vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok.

6.3.1. Vezetési feladatok

A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek van. A minőségfejlesztési rendszer működtetésében kiemelt szerepe van az intézmény vezetőjének. Az intézményvezető feladata, hogy:

- kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítási, fejlesztési tevékenységet - példát mutasson a minőségfejlesztési tevékenység során - tudatosítsa az intézmény valamennyi dolgozójával a minőségirányítás célját - az intézménnyel kapcsolatban lévők közös érdeke az egyes működési folyamatok javítása - tájékoztassa a dolgozókat arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata.

Az intézmény vezetése a minőségirányítási programjának elfogadásával elkötelezi magát az intézmény működésének javítására, az intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére. Az intézmény vezetése a fentiek érdekében: · kiemelten kezeli az intézmény jogszerű, törvényes működtetésével kapcsolatos tevékenységeit, megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal · megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében · minőségirányítási csoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az Intézmény minőségi céljai elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése,

21

· minőségirányítási vezetőt bíz meg, a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint bonyolítása, végrehajtása érdekében · gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról · értékeli az intézmény helyzetét a minőségirányítási célok alapján · különböző eszközök bevonásával (fenntartói hozzájárulás kérés, pályázatok, stb.) biztosítja a minőségirányítási célok megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi fedezetét. Az intézmény a vezetési feladatokat az intézmény, különböző dokumentumaiban is rögzíti. Vezetési feladatok konkrétan - az egyes feladatok ellátásáért való felelősséget, valamint a feladatok határidejét - az 5. számú melléklet tartalmazza.

6.3.2. Tervezési feladatok

A vezetési feladatok és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: - a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat - a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során.

A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek.

A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni.

Az intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: - szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése) - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése - gazdálkodással kapcsolatos tervezés - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés

A részletes tervezési folyamatokat a 6. számú melléklet tartalmazza. 22

6.3.3. Ellenőrzési feladatok

Az ellenőrzési feladatok több ponton összefüggnek: - a vezetési - a tervezési - a mérési - az értékelési feladatokkal

Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozhatjuk meg: - szakmai ellenőrzés - törvényességi ellenőrzés - pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés

6.3.4. Mérési feladatok

A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az iskolai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának.

Az iskolai nevelő-oktató munka mérése: - a pedagógiai program szerinti nevelési-oktatási célok elérését szolgálja - a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével - végső soron a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység számára ad információt.

A mérési feladatok kiterjednek - az intézmény egészére - az intézmény fontosabb partnereire 23

- intézmény foglalkoztatottjaira - az intézmény tanulóira - a tanulóközösségek tevékenységére - a pedagógus közösségre - az intézmény rendezvényeire, programjaira

Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok

Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről - az oktató és nevelő munka színvonalának méréséről - a szakmai tevékenység méréséről - az 1 tanulóra jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadásról - az 1 tanulóra jutó saját tervezett és tényleges bevételről

Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok

Az intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét - tanulók által elért központi és helyi felmérők segítségével - a tanulmányi versenyeken való részvétel eredményével - a bukások számával - a pedagógus tanórákon nyújtott teljesítményének színvonalát - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját - az alkalmazott oktatási módszert - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását - a tanár-diák kapcsolat milyenségét - a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel milyenségét és mennyiségét

A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek.

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok 24

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: - a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát.

Az intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok

Az intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladat - a tanulói létszám mérése - az 1. osztályosok szintfelmérése (alapkészségek, fizikai adottságok) - a tanulmányi eredmény mérése ·

tanulmányi átlagokkal:

·

személyi tanulmányi átlag

·

osztályonkénti tanulmányi átlag

·

iskolai tanulmányi átlag

·

témazáró dolgozatokkal

·

teljesítménymérő évfolyamfelmérésekkel

·

nemzeti alaptanterv követelményei szerint (országos képesség és készség

felmérés) ·

további képesség és készség felmérésekkel

·

az integrációs pedagógiai rendszer bevezetésével a három havonkénti értékeléssel (2010/2011. tanévtől)

A tanulóközösségek tevékenységének mérése

A tanulóközösségek tevékenységének mérése során adatokat kell gyűjteni: - a működő tanulóközösségek számáról - az önszerveződő közösségek működési területéről és létszámáról - a közösségek által szervezett tevékenységekről. A pedagógus közösség tevékenységének mérése

A pedagógus közösség tevékenysége mérése során mérni kell különösen - a pedagógusok által kezdeményezett programokat - a megvalósított programokat - a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát - a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát 25

- a felvetett jelentősebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat.

Az intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése

Az intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell: - az intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával - az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával - az egyes programokkal kapcsolatos költségeket - a programokkal elért pozitív hatást, az iskola hírneve növelésének mértékét.

6.3.5. Értékelési feladatok

Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését.

Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön - a költségvetési terv és beszámolók adatai - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok - az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése - a nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése - a tanulóközösségek tevékenysége - a pedagógusok közösségének tevékenysége - az iskola rendezvényei alapján.

Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg.

A költségvetési terv és beszámoló értékelése

26

A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendő szempontok: - a költségvetési tervet - csak a megelőző költségvetési terv, módosított költségvetési terv adatok figyelembe vételével - a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben - a fenntartó elképzelései ismeretében lehet értékelni. - a költségvetési beszámolót - az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével, - a megvalósított feladatokkal összefüggésben lehet értékelni.

A költségvetési terv értékelésének ajánlott mutatói: - a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, (eredeti terv és módosított terv adatokkal) - a főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása - a legnagyobb arányt képviselő kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya.

A költségvetési beszámoló értékelésének ajánlott mutatói: - a teljesített költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása - a teljesített költségvetési főösszegek eredeti terv és módosított terv adatokkal való összehasonlítása (adott évben, illetve évek között) - a terv és a teljesítés adatok közötti eltérések aránya - a teljesített főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása - a legnagyobb arányt képviselő teljesített kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya. Az értékelésnél figyelembe kell venni a költségvetés és annak teljesítése és a szakmai feladatellátás kapcsolatát, oda-vissza hatását. Az értékelés fontosabb szempontjai: - gazdaságosság szempontjából: - a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél - megfelelő szállítók kiválasztása - gazdaságos üzemeltetés - gazdaságos üzemeltetési technológiák és technikák - munkaerő gazdálkodás szempontjából: - állományi létszám mennyisége - 1 fő pedagógusra jutó tanulók száma 27

- a szakmai tervek megvalósítása szempontjából - szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e - szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások.

A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése

A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott mutatók, és értékelési szempontok alapján kell végezni.

A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen: - adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma - a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása - a szakos ellátottság alakulása - a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma - a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve.

Az értékelés szempontjai: - a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az intézmény minőségcéljainak elérését - a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az intézmény költségvetése számára - a képzés hozzá járul-e új pedagógiai módszerek alkalmazásához.

Az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése

Az oktató és nevelő munka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése - amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján - amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik.

Az alkalmazandó mutatószámok különösen: - a pedagógusok képzettségi szint mutatója - a tanulók központi, körzeti, és helyi felmérései eredményeinek változása - tanulók tanulmányi átlagai - továbbtanulásra jelentkezők száma és aránya - a továbbtanulásra jelentkezők között a felvételt nyertek száma és aránya - a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkező - pozitív - észrevételek száma - a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett - negatív - észrevételek száma Az értékelés szempontjai 28

A pedagógusok pedagógiai nevelési munkája során figyelembe kell venni: - a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét - a nevelő-oktató munkájának minőségét - az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát - a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét - a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát - a tanulmányi versenyre történő felkészítő munkát - a korrepetálási tevékenységet - a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel mennyiségét és minőségét - a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget. A tanulókkal való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: - a gyermekekkel való bánásmódját - a gyermekekkel való együttműködő készségét - segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét - a gyermekek szabályok betartatására irányuló magatartását - konfliktushelyzet kezelési tevékenységét. A pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: - a pozitív hozzáállást az oktatáshoz, a gyermekekhez, munkatársaihoz - pontosság, határidők, házirend betartását - adminisztrációs feladatok ellátását - konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel - terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (osztályfőnökség,speciális feladatok, szervezés stb). A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése

A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóra jutó nem oktató munkát végző dolgozó - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2), - 1 pedagógusra jutó nem oktató munkát végző személy Az értékelési szempontok: - a saját szakmai tevékenységének milyensége - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás) - együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel) 29

- pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége.

A tanulóközösségek tevékenységének értékelése

A tanulóközösségek tevékenységének értékelése részben mutatószámok alapján történik. Alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóközösségben résztvevő tanulók száma - a tanulóközösségek átlaglétszáma. A tanulóközösség értékelési szempontjai: - a tanulóközösség tanulási teljesítménye - a társas kapcsolatok milyensége - a közösségi tevékenység milyensége - a csoport szociális összetétele.

A pedagógus közösség tevékenységének értékelése

A pedagógus közösség tevékenysége értékelése során a következő mutatószámokat kell alkalmazni: - az 1 pedagógusra jutó rendezvények száma - az 1 pedagógusra jutó problémafelvetések és megoldások száma.

Az értékelés kiemelt szempontjai: - a pedagógus közösség összetartásának milyensége - a kezdő pedagógusok támogatottságának, segítésének milyensége - az aktivitás, ötlet felvetések, a problémamegoldásban való részvétel.

Az intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése

Az intézmény rendezvényeit - programjai vonatkozásában – azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek.

Az értékelés szempontjai pedig a következők: - megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkező rendezvények - a rendezvények látogatottsága - a rendezvény előkészítés folyamata megfelelő volt-e - a rendezvény lebonyolítása 30

- a rendezvény elérte-e a célját - a résztvevők elégedettek voltak-e - a költség-haszon mérleg.

6.4. Teljesítményértékelés 6.4.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja

A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed - a munka eredményének - a szervezeti magatartásnak, valamint a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek - meghatározott célrendszeren kell alapulnia - fejlesztő értékelésnek kell lennie - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket.

A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére - a fejlődési törekvések támogatására - a munkavállalók önértékelésére - a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására - a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására - a feladatellátási terv, a munkaidő-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére

A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az intézményt azáltal, hogy

31

- teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben - összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg - biztosítja a dolgozók fejlődését.

A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerződéses foglalkoztatásnál).

6.4.2. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása

A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezetők - a fenntartó önkormányzatok – közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával.

A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek - tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek.

A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre: A teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak Tartalmazniuk kell: - a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait - a teljesítménykövetelmények részletes leírását.

32

A teljesítményértékelés

A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a munkaközösség vezetők - a fenntartó - a nem vezető pedagógusok.

A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetők tevékenységét. A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek.

A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: · kiemelkedő teljesítmény · átlag feletti teljesítmény · átlagos teljesítmény · átalag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény · nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következőket: Részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: -

az érintett személyes adatait

-

a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést

-

az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint.

Az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő.

33

6.4.3. A nem vezetői feladatokat ellátó – pedagógusok teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása

A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetők végzik. A

meghatározott

teljesítménykövetelményeknek

olyanoknak

kell

lenniük,

melyek

a

minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg.

A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében.

A teljesítményértékelés

A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők - a nem vezető pedagógusok (munkaközösség vezetők, igazgató helyettesek, tagintézmény vezető, stb).

A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét. A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében.

34

6.4.4. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai

A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: - az oktatás minőségéhez - a pedagógusokhoz - az intézmények általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok.

A teljesítménykövetelmények meghatározásának és a teljesítményértékelés végrehajtásának mintáját a 7. melléklet tartalmazza.

6.4.5. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok

Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az intézményben keletkezett, illetve az intézményben meglévő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatokat.

Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információkat, az információ beszerzés, készítés módját, valamint az információ rendelkezésre állásáért való felelőst, határidőket a minőségirányítási programhoz, mellékletként kell csatolni. A szabályozás mintáját 4. számú melléklet határozza meg. A vonatkozó mellékletet a teljesítménykövetelmények konkrét ismerete után kell elkészíteni, változása estén szükség szerint módosítani kell.

6.5. A teljes körű intézményi önértékelés A közoktatási törvény minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés - periódusát - módszereit - a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 35

6.5.1. Az intézményi önértékelés célja

Az önértékelés célja az intézmény adottságainak, eredményeinek, felmérése, a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

6.5.2. Az intézményi önértékelés periódusa Az intézmény teljes önértékelését ötéves periódusokban készíti el. A kétéves periódust az indokolja, hogy az éves periódusban ellátott teljes önértékelés túlzott terhet jelentene az intézményre, a hosszabb periódus pedig az egyes értékelési elemek elvégzésének időtartama miatt nem mutatna egységes összképet.

6.5.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben kell végezni az értékelést: - értékelni kell az adottságokságokat - értékelni kell az eredményeket - az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlődés érdekében Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: - a vezetés - a dolgozók szakmai irányítása - az intézmény erőforrása - az intézmény folyamatai - az intézmény stratégiája tekintetében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, a meghatározó, kiemelt eredményeket, a partnereknél elért eredményeket. Így: -

a fenntartó elégedettségét

-

a gyermekek és a szüleik elégedettségét

-

a pedagógusok elégedettségét

-

a gyermeket fogadó intézmény elégedettségét 36

Az önértékelés során meg kell határozni -

az erősségeket

-

a lehetőségeket

-

a gyengeségeket

-

a veszélyeket

Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az intézménynek is. Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: - gazdálkodás - tanügyigazgatás - az intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek - a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység - a pedagógus munkájának megszervezése - a szakmai munka értékelése a tanulás eredményei alapján - a pedagógiai program megvalósítása - az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények. b) az intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: -

gazdálkodás

-

tanügyigazgatás

-

az intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek

-

az intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata

-

az oktatás, nevelés, képzés milyensége

-

az intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.)

-

az intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei

A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különböző adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az intézmény, illetve az intézmény fenntartón kívüli partnerei.

37

6.5.4. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: - az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, melyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni - az intézmény minőségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintetnie a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben. A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az Intézmény, mind pedig a fenntartó. A fenntartó közzé teszi honlapján az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási programot. A fenntartó honlapja: www.lakitelek.hu A fenntartó intézkedéseket köteles tenni – és minőségirányítási programján is változtatnia szükséges – ha az Intézmény országos mérési és értékelési eredményei nem megfelelőek, azaz nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot.

38

6.6. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok 6.6.1. Értékelés A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli - az intézményi minőségirányítási program végrehajtását - az országos mérés, értékelés eredményeit

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit is. Az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni a tanulók egyéni fejlődését, valamint az egyes osztályok teljesítményét.

6.6.2. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz.

Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak.

A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.

Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére hívja fel a figyelmet azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján az intézmény nem érte el a jogszabályi minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészíti.

Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezető helyzetet kiváltó okokat, tényezőket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait.

39

Az intézkedési terv részei: -

az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények

-

a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések

-

az intézkedés végrehajtását segítő iskolafejlesztési program akkor, ha az intézkedési terv készítésére azért került sor, mivel az országos mérési, értékelési rendszerben az intézmény eredményei nem érték el a jogszabályban meghatározott minimum értéket.

40

7. AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGRE VONATKOZÓ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 7.1.Bevezetés Az óvodai intézményegység Helyi Óvodai Nevelési Programunkban megfogalmazott c é l u n k, hogy a ránk bízott gyermekek, - egészséges, sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség teljes kibontakozását elősegítsük, egyéni kompetenciáit megalapozzuk, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi, verbális, szociális és értelmi érettségüket kialakítsuk, - ha valamilyen okból lassabban fejlődik, valamilyen zavarral küzd, vagy hátrányos helyzetű akkor növekedését megfelelő, befogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású gyermekbarát környezetben biztosítsuk, - az óvodai élet befejezése után, az iskolába kerüléskor zökkenőmentesen tudja megkezdeni a tanulmányait a neki megfelelő oktatási intézményben, képességei maximális kibontakoztatásával. A tagóvodákban a 2009-2010-es nevelési év kezdetétől két projekt került bevezetésre. Egyik a kompetencia alapú óvodai nevelési- oktatási programcsomag a TÁMOP 3.1.4/08/2-2009-0281-es pályázat „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben” című projekt keretében. A pályázat célja az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kompetencia alapú nevelés- oktatás elterjesztése. Másik a TÁMOP 3.3.2/08/2-es pályázat „Esélyegyenlőség- az igazságosabb Magyarországért a mi községeinkben is” című projekt keretén belül az Integrált Pedagógiai Rendszer bevezetése és alkalmazása. Ennek célja a gyermekek közti esélyegyenlőség megteremtése a közoktatási intézményekben. Mindkét pályázat 5 éves fenntartását biztosítjuk a tagóvodák összes csoportjában.

7.1.1.Az óvodai intézményegység tagóvodáinak bemutatása. Lakitelek Óvodánk a térség legszebb településén található. Szépségét a Tisza folyó és annak holtága, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park területén turisztikai szempontból kiemelkedő Tőserdő adja. A Holt-Tisza mintegy hét kilométer hosszú, mely a kirándulni, horgászni, pihenni vágyókat várja.

41

Településünkön a szolgáltatást nyújtó munkahelyeken kívül, főként a mezőgazdaságban dolgoznak az emberek, mint őstermelők, valamint mezőgazdasági vállalkozók. Jelentős az idegenforgalomban résztvevők aránya, mely a nyári időszakban nyújt munkalehetőségeket. Ipari tevékenységet csekély számban, egyéni vagy közös vállalkozásban végeznek az itt élők. Óvodánkba járó gyerekek családi helyzete igen változó képet mutat. A családoknál megfigyelhető a bizonytalan anyagi helyzet, küzdelem az életszínvonal megtartásáért, de fellelhetők az elszegényedés jelei is. Felemelkedőben egy szűk réteg látható, szintén egy küzdelmes élethelyzettel. A szülők iskolai végzettsége zömében általános iskola, szakmunkás végzettség, kisebb része érettségizett és elenyésző a felsőfokú végzettség. Az óvodába járó gyerekek közel 40%-a nagycsaládban él, közel 30% hátrányos, 4-5%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. A szülők érdeklődnek az óvodai nevelés iránt, kérik segítségünket, elégedettek az óvoda tárgyi felszereltségével, nevelési elveivel, a módszerekkel és megfelelőnek tartják kapcsolatukat az óvónőkkel. Nevelési programunkat 13 óvónővel, 6 dajkával, 1 kisegítő munkatárssal, óvodai adminisztrátorral valósítjuk meg. Intézményünk két épületben, összesen hat csoportban látja el a községünkben élő 3-6-7 éves korú gyerekek óvodai nevelését. Az épületek jól karbantartottak, hozzájuk tartozó tágas, jól ápolt udvarral és kerttel. A nevelő, oktató munkánkhoz szükséges tárgyi feltételek jó színvonalon biztosítottak. Nevelőtestületünk a Helyi Óvodai Nevelési Program bevezetése óta ( 1999. ) foglalkozik a minőségbiztosítás kérdésével.

Nyárlőrinc Községünkben az Árpád-kori templom rom és temetkezési hely bizonyítják, hogy a terület régóta lakott. Az 1870-es évektől Gróf Koháry István, gazdag, katolikus főúr kecskeméti birtokaként eredeti neve Koháryszentlőrinc volt. Az államosítás idején, 1950 körül vált szükségessé a jelenlegi névmódosítás. Lőrinc vértanú - a falu védőszentje – a környék fotóhomokját lekötő nagy nyárfaerdők után kapta a Nyár előtagot. Jó

levegőjű,

gyümölcsösökkel,

erdőkkel

körülvett

településünk

Kecskemét

vonzáskörzetében, a várostól 17 km-re, a 44-es főút mentén, helyezkedik el. A főút közelségének, valamint a jó vasúti és autóbusz közlekedésnek köszönhetően a környező települések (Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaalpár, Kikunfélegyháza) és a megyeszékhely könnyen elérhetők. 42

Nyárlőrinc kb.: 2300 lelkek számláló község. A lakosság egy része, mint őstermelő, még mindig mezőgazdasággal, szőlő - gyümölcstermesztéssel és állattartással foglalkozik. Korábban a helyi Állami Gazdaság és a Termelőszövetkezet biztosította a foglalkoztatottságot és jelentős hatást gyakorolt a falu fejlődésére. Mostanra a nagyüzemek, - amelyek sok ember megélhetését biztosították, - megszűntek, illetve az emberi munkaerőt gépsorokkal helyettesítik. Sokan kényszerültek távolabbi munkahelyekre, felvállalva a napi ingázás nehézségeit. Napjainkban már nem meglepő, hogy több fiatal édesapa vállal munkát külföldön. A jobb megélhetés reményében, felvállalják a családtól való elszakadást. Az óvodás gyermekek családi és szociális helyzete igen változó képet mutat, a problémák eltérő módon jelentkeznek. Vannak családok, akikre jellemző az életszínvonal folyamatos romlása, a tartalékok felélése, a családi kötelék széthullása a szülők válása miatt. Ebben a körben a munkanélküli vagy közcélú alkalmazott felnőttek, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek száma jelentős. A szülők iskolai végzettsége leginkább általános vagy szakmunkás iskolai, kisebb részben érettségizett vagy főiskolai, egyetemi végzettség. A fiatalok - 15-25 éves korosztály - tanulmányaikat befejezve nem mindig térnek vissza szülőfalujukba, de ezt ellensúlyozza, hogy minden évben költöznek ide családos fiatalok a városból, abban bízva, hogy a falusi életmód nagyobb nyugalmat, szabadabb gyermekkort nyújt családjaiknak. Óvodánk 1975-ben nyitotta meg kapuit 2 csoporttal a falu központjában, kellemes környezetben. Korábban egyáltalán nem volt óvoda a községben, így az első vezető: Bajzák Tiborné feladata volt az óvoda szerepének, funkciójának, megismertetése a lakossággal, a szülőkkel, az általános iskola és az akkori fenntartó vezetőivel. 1979-ben az intézményt négy csoport befogadására bővítették. Óvodánk egyesíti magában a vidéki óvodák valamennyi jó tulajdonságát. Árnyas fák alatt, vidám szökőkút, esztétikus park teszi szebbé, vonzóbbá óvodánk bejáratát. A szülők és gyermekek többsége ismeri egymást már az óvodába kerülés előtt. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a

fejlődéshez,

fejlesztéshez

szükséges

tárgyi

környezetről,

az

esélyegyenlőség

megteremtéséről. A közeli iskolával jó a kapcsolatunk, a nagycsoportból kikerült gyermekek többsége itt kezdi az első osztályt. Emiatt különösen fontosnak tartjuk a tartalmas munkakapcsolat kialakítását az iskolai nevelőkkel. A Szülők Óvodai Szervezete és a nevelőtestület kapcsolata közvetlen és gyümölcsöző. 43

A gyermekek nevelését jelenleg 6 felsőfokú végzettségű óvónő végzi. 5 fő helybeli 1 pedagógus kecskeméti. A nevelőmunkát segítő dajkák (3 fő) szakképzettek, 2 fő érettségivel rendelkező. Munkánkat gyógytestnevelő és logopédus, mint külső szakemberek segítik. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a nyárlőrinci iskola gyógypedagógusa, illetve szükség esetén utazó gyógypedagógus végzi. Az óvoda rendjét zavartalan működését a fentieken túl óvodatitkár segíti. Óvodánkban jelenleg három vegyes életkorú csoport működik. A megüresedett negyedik csoportszobánk mozgásfejlesztő eszközökkel jól felszerelt tornaszobaként működik, a hozzá tartozó gyermeköltözőt, pedig fejlesztőszobaként használjuk. A szakmai eszközökkel való ellátottságunk jó. Az óvoda épületéhez tágas játszóudvar tartozik, ahol árnyas, napos és széltől, esőtől védett terület egyaránt található

Tiszaug Tiszaug napjainkban az 1000 alatti lélekszámú településekhez tartozik. Az őslakosság száma egyre csökken. A Tisza vonzása miatt sokan vásárolnak itt belterületen is hétvégi házat. A gyönyörű természeti környezet számos lehetőséget nyújt a pihenni vágyóknak. Munkalehetőséget a helyi szociális intézmények biztosítanak korlátozott számban. Gyermekeink eltérő szociális háttérből érkeznek, érezhető az életszínvonal romlása. Az itt élők főleg a mezőgazdaságból próbálják biztosítani a család megélhetését, őstermelői munka és egyéni vállalkozás formájában. Ipari tevékenység nem jellemző. A lakosság többi része a 30 km-re fekvő Kecskeméten próbál munkát vállalni. Településünkön a szülők többsége szakmunkást végzett, kevesebben 8 általánost. Az életszínvonal csökkenése és a nagymértékű munkanélküliség következtében egyre több a hátrányos helyzetű gyermek. Megnőtt az igény a gyermekek napközbeni ellátásának kibővítésére, ezért a 2010-2011-es nevelési évtől megnyílt a lehetősége egy egységes óvoda- bölcsődei csoport kialakítására is. Ez nagymértékben segíti a szülők munkavállalásának esélyeit, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek korai óvodai-bölcsődei nevelését, gondozását. A szülők élnek a szabad óvodaválasztás lehetőségével, a környező településről is fogadunk gyermekeket. Intézményünkben 2 óvodapedagógus, egy főállású és egy félállású dajka dolgozik. Fontosnak tartjuk a kellemes és biztonságos környezetet a gyermekek és a felnőtt személyzet vonatkozásában is. A nevelési-gondozási idő egészében biztosítjuk az óvodapedagógusok modellt adó jelenlétét és a nyugodt óvodai, bölcsődei légkört segítő technikai személyzetet.

44

A település egyedüli oktató- nevelő intézményeként arra törekszünk, hogy utat találjunk a gyermekek megfelelő képességeinek fejlesztéséhez, a szocializáció kibontakoztatásához a családi neveléssel együtt.

7.1.2. Fenntartó Tanács Minőségirányítási Program intézményegységre vonatkozó elemei Lakitelek önkormányzati elvárások a helyi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet: Ø jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan - hatékonyan, eredményesen működjön, erősödjön a tervezés szerepe. Ø garantálja a minőségi - a gyerekek, tanulók fejlődését folyamatosan segítő - nevelést, oktatást. Ø a településen élő gyerekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és a folytathatóság, továbbépíthetőség elvének érvényesítését. Ø nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen idősávban, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított.

Teljes körű óvodai nevelőtevékenység biztosítása

A közoktatási rendszerbe kerüléstől, a közoktatási rendszerből kikerülésig nyomon követhető legyen a gyermek előmenetele, egyéni „tanulási” útja

A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az óvoda kultúra közvetítő szerepe.

Az intézményekben stabil innovatív nevelő- oktató testületek működjenek.

A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók / jóváhagyott nevelési program szerint/ legyenek.

Minőségelvű,

partnerközpontú

működés

legyen

jellemző,

melynek

alapja

az

intézmények

minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja.

Minden rászoruló gyereknek segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez. 45

Hatékony gyermek és ifjúság védelem: hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között, mind a hátránykompenzáció, mind a prevenciós munkában. IDŐRENDI ÚTMUTATÓ Az óvoda fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Intézményi minőség irányítási program felülvizsgálata, módosítás benyújtása

Az elkészült program alapján működik az intézmény minőség fejlesztési rendszere

Dokumentum elemzés, helyzetértékelés, fejlesztési terv, partneri elégedettség értékelése

Helyi Óvodai Nevelési Program felülvizsgálata.

A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi munka. Az eredmény regisztrálható.

óvodavezető, 2016. Eddigi eredmények elle alkalmazotti június 30. őrzése, közösség értékelése. Hatékonyság vizsgálat, módosítás.

Házirend felülvizsgálata.

Egységes követelmény, kötelező betartása mindenkire nézve

Ellenőrzés, értéke- óvodavezető, Minden év március lés, módosítás alkalmazotti 31. közösség

Humánerő Továbbképzési Program és Beiskolázási minőségközpontú fejlesztése terv elkészítése

Felelősök, Megvalósítás közreműködőkidőszaka, gyakorisága, határidő óvodavezető 2011. július 30.

Óvónők óvodavezető jelentkezése alapján a testület elfog dásával

A helyi igényekből fakadó, a szakmai sokszínűség további megőrzése, megvalósítása

Sokszínű programok alkaÖnállóan óvónők készített vagy dajkák mazásával, működtetésével adaptált készség és képe megalapozzuk és ség fejlesztő programok elősegítjük a gyerekek fejlődését

Kiemelt nevelési célok megvalósítása

Differenciált Biztosított az egészséges életmód bánásmód, egyéni fejlesztés, magalapozása, speciális fejlesztő az érzelmi és értelmi nevelés csoportok a testi, lelki fejlődés, működtetése a tanulási zavarok megelőz se, egyenlő esélyek az iskola kezdéshez

óvodavezető óvónők dajkák

277/1997 (XII.22.) Kormányrend. alapján folyamatos

folyamatos

46

Megvalósul az esélyKülönleges gondozást egyenlőség igénylő gyermekekkel való (integrált) foglalkozás, szakemberek biztosítása.

Differenciált fejlesztés. Kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás

óvodavezető, óvónők, dajkák

folyamatos

Az iskolakészültség elérése érdekében 3-5 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése

A gyerekek az óvodáskor végére elérik az iskolai tanuláshoz szükséges fejlettséget: szűrés teljes körű

Az öt évesek teljes körű „beóvodáztatása”

óvodavezető, óvónők

folyamatos

Iskolakészültség vizsgálata

Megállapításra kerül a gyermek iskola készültségi szintje, a gyerekek időbe kerülnek a szakszolgálatok vizsgálatára

Megfigyelés, képességvizsgálat

óvodavezető, óvónők szakszolgálatok

folyamatosan, iskolakezdés előtt

Az alapfeladatok Funkcionális ellátásához szükséges fejlesztéssel a teljes ellátás megközelítése. eszköz ellátás áttekintése, bi Az intézkedési terv tosítása időarányos teljesítése.

Költségvetési és óvodavezető, pályázati óvónők erőforrások útján gazdasági vezető fejlesztő eszközök, fenntartó játékok, eszközök, berendezések vásárlása, cseréje. Az udvari eszközök fe lesztése.

Intézkedési terv szerint, időarányosan

folyamatosan Az etnikai Etnikai speciális progr Csökkennek a óvodavezető, kisebbséghez tartozó szociokulturális óvónők mok gyerekek körében a gyermekv. felelős kidolgozása, hátrányok. A gyerekek ren „beóvodáztatási” arány növel szeresen járnak adaptálása. Egyéni b gyermekjóléti szolgálat munkase, óvodába. násmód és társa esélyegyenlőségük megtereA fejlesztésekkel fejlesztés. A gyermekv egyenlő esélyek tése, a delmi biztosítottak. feladatok hatékony gyerekek szükségleteihez, fe lettségéhez igazított működtetése. egyéni fejlesztés Hátrányos és A gyerekek ingyenes étkezt Statisztikai halmozottan hátrányos tése nyilvántartások helyzetű elemzése, gyerekek óvodai elhelyezés családok szociokukturális nek hátterének biztosítása, vizsgálata rendszeres étkeztetésük megoldása

gyermekv. felelős folyamatosan óvodavezető, óvónők gyermekjóléti szolgálat munkatársa

47

Baleseti források felülvizsgálata. Hibák javítása, megszüntetése Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között

Biztonságos környezet, Munkavédelmi szemle helyiségek, udvar, játékok, felszerelések

A csoportok száma, a csoport létszámok normalizálása.

óvodavezető, A gyerek megfelelő Demográfiai óvónők létszámú csoportokba kerü tényadatok és várható alakulásuk fenntartó nek elhelyezésre, fejlődésük megfelelően biztosított elemzése. Kihasználtság elemzés

Költség hatékony gazdálkodás

Pénzügyi adatok Kialakul a pénzügyi lehetős elemzése, gek hatékony és gazdaságos beszámoló felhasználása

Kialakul az óvoda és az Információk kölcsönös átadása iskola közötti nevelő partneri kapcsolat. A gyerek számára az óvoda és az iskola közötti átmenet nem okoz nehézséget.

óvodavezető, Évente április karbantartó és augusztus ill. munkavéd. felelős hiba bejelentés esetén azonnal Éves működési óvodavezető, terv szerint, iskola igazgató, rendszeresen óvónők, tanítónők

óvodavezető, gazdasági vezető óvónők fenntartó

Évenkénti gyakorisággal, rendszerességgel

Negyed évente ill. évente

Nyárlőrinc Község közoktatási rendszerére vonatkozó elvárások és azok megvalósítására vonatkozó intézményi feladatok: Az óvoda minőségpolitikájának alapja Nyárlőrinc Község Önkormányzatának minőségpolitikai programja, mely az Oktatási minisztérium kiemelt középtávú céljaira épül, figyelembe véve a helyi közoktatási rendszer sajátosságait, az önkormányzat intézkedési tervében meghatározottakat és a jogszabályi előírásokat.

Fenntartói elvárások

A megvalósítást szolgáló intézményi feladatok

Terület: élethosszig tartó tanulás megalapozása a./ Az óvodai nevelés őrizze meg sajátos

Az óvodai nevelési programunk, az abban

arculatát: a környezeti és egészségnevelés

megfogalmazott célok és feladatok adnak

prioritásának megtartásával és fejlesztésével

alapot ennek megvalósítására. Felelős: óvodavezető, óvodapedagógusok Határidő: folyamatos

b./ Az óvodai nevelési programban kiemelt

Megfelelő személyi, tárgyi feltételek 48

„hosszú távú feladatok” megvalósítása:

biztosítása, csoportlétszámok betartása Felelős: óvodavezető, óv. vez. helyettes Határidő: folyamatos

- derűs, nyugodt, családias légkör

-Rugalmas heti- és napirend, szokásrendszer

- helyes életritmus, egészséges életmód

kialakítása, HOP-ban megfogalmazva

kialakítása

Felelős: óvodapedagógusok Határidő: folyamatos

- egyéni bánásmód megvalósítása

Fejlődési napló vezetése az óvodai évek alatt minden gyermekről Felelős: óvodapedagógusok Határidő: folyamatos

- differenciált eljárásmódok /felzárkóztatás,

Fejlesztőpedagógusi, logopédusi megsegítés,

tehetséggondozás/

egyéni képességhez mért feladatadás, HOPban megfogalmaztuk Felelős: óvodavezető, óvodapedagógusok Határidő: folyamatos

- a játékból indított ismeretszerzési

Az Országos Óvodai Alapprogramból

lehetőségek kihasználása

kiindulva saját HOP-ban is megfogalmazva Felelős: óvodapedagógusok Határidő: folyamatos

Oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése Teljes körű óvodáztatás biztosítása

Hátrányos helyzetűek feltérképezése

szociálisan hátrányos és veszélyeztetett

Felelős: óvodavezető, gyermekvédelmi

gyermek 3 éves kortól óvodai nevelésben

felelős

részesüljön

Határidő: folyamatos

Az óvodai foglalkozások garantálják

Önálló tervezés, helyi nevelési program

- a gyermek szükségleteihez igazodó nevelést alapján végzett nevelő-fejlesztő tevékenység, mikro csoportos foglalkoztatás,Az emelt normatíva felhasználásával szakemberek - a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését

segítségének biztosítása, eszközök vásárlása a sajátos nevelési igényhez 49

Felelős: óvodavezető, óvodapedagógusok Határidő: folyamatos A nevelő munka minőségi, minőségelvű fejlesztése Az óvoda működése garantálja a gyermekek

Kialakított és hatékonyan működtetett

fejlődését, szakszerű, színvonalas, humánus

ellenőrzési, mérési, értékelési és

feladatellátást

minőségfejlesztési rendszer Felelős: óvodavezető, óvodapedagógusok Határidő: folyamatos

Kapcsolattartás mélyítése a szülőkkel,

Óvoda-család kapcsolata kidolgozva a HOP-

fenntartóval, egyéb partnerekkel, folyamatos

ban, partneri elégedettség mérések, IMIP-

kommunikáció, igényeik, elvárásaik

ben, mérési területnél szabályozottak szerint

elemzése

Felelős: óvodavezető, min. team Határidő: IMIP leszabályozása szerint

Jogszerű működést biztosító helyi

Hatályos törvények és rendeletek ismerete és

szabályozók felülvizsgálata, önellenőrzés

betartása, törvényváltozások figyelembe

/SZMSZ, Házirend/

vétele Felelős: óvodavezető, óvodavezetőh. Határidő: folyamatos

IMIP-ben kerüljön kidolgozásra a vezetői

Saját minőségpolitika meghatározása,

ellenőrzés, intézményi önellenőrzés, mérés,

ellenőrzés, mérés, értékelés, önértékelés

önértékelés rendszer

kidolgozása Felelős: óvodavezető, minőségfejl. team Határidő: 2004. jún. 30. Működtetése: IMIP-ben leszabályozva

Legyen biztosítva a minőségfejlesztési

Minőségfejlesztési team működtetése és

munka személyi és tárgyi feltétele

finanszírozása Felelős: óvodavezető Határidő: folyamatos

Az óvodából kilépő gyermekek jó eséllyel

Egyéni képességekhez mért fejlesztő munka,

kapcsolódjanak be az iskolai tanulás

felzárkóztatás

folyamatába

Felelős: óvodavezető, óvodapedagógusok Határidő: iskolai élet megkezdéséig

50

A pedagógusi szakma fejlesztése Az óvodapedagógusi továbbképzési terv,

Humán erőforrás fejlesztése, IMIP-ben a

beiskolázási terv felülvizsgálata, elkészítése

hosszú távú stratégiai tervben szerepel Felelős: óvodavezető Határidő: továbbképzési terv 5 évenként Beiskolázási terv minden év március 15-ig

Kerüljön kidolgozásra intézményi szinten a

IMIP-ben a mérési értékelésnél

pedagógusok munkájának értékelési

meghatározva és leszabályozva

rendszere

Felelős: óvodavezető, minőségfejl. team Határidő: éves munkaterv szerint

Információs és kommunikációs technológiák fejlesztése Az óvodavezető, pedagógusok informatikai

Továbbképzés megszervezése

ismereteinek bővítése

Felelős: óvodavezető Határidő: beiskolázási terv

A nevelés tárgyi feltételeinek javítása Költséghatékony, takarékos gazdálkodás,

Megalapozott költségvetési előirányzat

épületek felújítása, rekonstrukciója,

tervezése, betartása, kapcsolat a fenntartóval

eszközrendszer fejlesztése

Felelős: óvodavezető Határidő: költségvetési terv

A nevelőmunka költséghatékonyságának és a közoktatás-irányítás eredményességének javítása Szakmai célok és a pénzügyi források

Éves költségvetés és a pályázati bevételek

összhangjának közelítése

figyelemmel kísérése Felelős: óvodavezető Határidő: folyamatos a tanév folyamán

A férőhely kihasználtság optimalizálása

A törvényes létszámnak megfelelően, és a sajátos nevelési igényből fakadó létszámszámítás szerint Felelős: óvodavezető Határidő: minden tanév beiratkozásakor

A humán erőforrás fejlesztés és hasznosítás

Beiskolázási terv és a felvállalt ingyenes szolgáltatásnak megfelelően 51

Felelős: óvodavezető Határidő: folyamatos PR tevékenység fokozása

Az intézmény-image, hagyományai, követelményei, ezek érvényre juttatásának módja, nyíltnapok, rendezvények Felelős: óvodavezető, alkalmazotti kör Határidő: folyamatos

Intézményvezetői elkötelezettség a

IMIP-ben meghatározva, szabályozva ennek

minőségirányítási rendszer működtetése

módja

érdekében 2004. szept. 1-től

Felelős: óvodavezető Határidő: folyamatos

Tiszaug Község közoktatási rendszerére vonatkozó minőségi célok, elvárások és azok megvalósítására vonatkozó intézményi feladatok: Általános minőségi célok: -

Biztosítsa az intézmény a törvényes, az adott feltételek mellett lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátását.

-

Törekedjen a partnerek által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére.

-

Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlessze humán erőforrásit.

-

Kutassa fel és aknázza ki a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése a feladatellátás színvonalának emelése érdekében.

Célok a minőségirányítás terén: -

az intézmény vezetői legyenek elkötelezettek a minőségirányítás rendszerének kiépítésében és folyamatos működtetése iránt.

-

2004. április 30.-ig e dokumentumban kinyilvánított fenntartói minőségpolitika, minőségi célok és meghatározott minőségfejlesztési rendszerben foglaltakhoz igazodva:

1. határozzák meg a saját minőségpolitikájukat 2. dolgozzák ki az intézmény saját minőségfejlesztési rendszerét 3. az elkészített minőségirányítási programot terjesszék be a fenntartóhoz. -

2004 szeptember 1-től működtessék hatásosan és hatékonyan az intézmény minőségfejlesztési rendszerét.

Az óvodai intézményegységre vonatkozó minőségi célok 52

-

Biztosítsák a működési körzetből érkező gyermekek felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságainak megfelelő nevelést

-

Biztosítsák a működési körzetből érkező valamennyi, a Kt. 24. § (3) bek. hatálya alá tartozó gyermek felvételét és életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelését

-

Érjék el, hogy a működési körzetben minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást

-

Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat, ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket

-

Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására

-

Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek és gyermekek kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt

-

Fordítsanak kiemelt figyelmet a csoportszobák, illetve az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére

-

Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére

-

Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a gyermekek szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek fejlődéséről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a gyermek neveléséhez

-

Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében

-

Érjék el, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába

-

2004. június 30-ig vizsgálják felül és nyújtsák be a fenntartónak jóváhagyásra a nevelőtestület által elfogadott óvodai nevelési programjukat

-

2004. november 30-ig vizsgálják felül és nyújtsák be a fenntartónak jóváhagyásra – a Kt. 40. § (9) bek. szerinti egyetértési nyilatkozatokkal együtt – a nevelőtestület által elfogadott házirendjüket

53

7. 2. Az óvodai intézményegység minőségpolitikája 7.2.1. Az intézményegység minőségirányítási programjának célja

A kormányzati oktatáspolitikával valamint az önkormányzatok minőségpolitikájával összhangban meghatározni óvodai intézményegység: -

minőségpolitikáját,

-

minőségfejlesztési céljait és feladatait

-

minőségfejlesztési rendszerét.

A minőségirányítási program működtetésével kiszámíthatóvá, eredményessé és hatékonnyá tenni óvodákban folyó nevelőmunkát.

7.2.2. Az intézményegység minőségpolitikája Óvodánk, elkötelezi magát, hogy minden tevékenységében a partnerei igényét minél teljesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményt érintő kihívásokhoz, változásokhoz.

Óvodánk elsősorban a ránk bízott gyermekek igényeinek kíván megfelelni, esztétikus, biztonságos környezetével, mindenkit elfogadó, és befogadó, családias légkörével. A játék és a mozgás sajátos eszközeivel inkluzív neveléssel készíti fel a gyermekeket az iskolai életre.

Óvodánk, mint másodlagos szocializációs színhely a gyermek személyiségének komplex, fejlesztésére, nevelésére törekszik. Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben, érdeklődőek, kreatívak.

Tudatosan támogatjuk a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus fejlődését, fontosnak tartjuk az átlagon felüli képességek kibontakoztatását.

Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek fogadására az integrált nevelés, inkluzív integráció lehetőségeit és feltételeit is biztosítva.

Biztosítjuk a nevelés magas színvonalához és hatékonyságához a szükséges anyagi forrásokat.

54

Elősegítjük pedagógusaink önképzését, továbbképzését, megteremtve ezzel az alkotó, innovatív pedagógiai munka feltételeit.

Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás közben is megőrizzük értékeinket.

Szervezeti kultúránk részévé válik a folyamatos fejlesztés, munkánk rendszeres értékelésével képessé válunk módosítani, fejleszteni tevékenységeinket, alkalmazott módszereinket, képessé válunk egyre jobban végezni feladatainkat.

Folyamatosan figyelünk közvetlen és közvetett partnereink igényeire, s a partnerközpontúság szellemében alakítjuk ki fejlesztési stratégiánkat.

7.2.3. A minőségpolitika elérését támogató tagóvodai feladatok A Helyi Óvodai Nevelési Programjának szakszerű, célszerű, eredményes és hatékony megvalósítása, különösen: v A gyermekek személyiségének komplex fejlesztése, a szabad gyermeki tevékenységek lehetőségeinek megteremtésével, a játék és a mozgás elsődleges szerepének figyelembe vételével. v Tanulási zavarok megelőzése érdekében részképesség hiány, logopédiai problémák, beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség kiszűrése, a probléma

megoldásában

együttműködés

speciális

végzettségű

óvodapedagógusainkkal és külső szakemberekkel. Az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges képességek kialakítása, hogy az óvodánkból kikerülő gyerekek „Kudarc nélkül” kezdhessék iskolai életüket. v Óvodai integrációs program adaptálása, megvalósítása a fenntarthatóság biztosítása 2012-2017 között a szocio-kulturális hátrányok mérséklésére. v A

Kompetencia

alapú

óvodai

nevelés

adaptálása,

megvalósítása,

fenntarthatóság biztosítása 2010-2015 között v Az integrált nevelés megvalósítása érdekében speciális szakképzettségű óvodapedagógusok, megfelelő külső szakemberek biztosítása, lehetőség szerint a tárgyi eszközök megteremtése. v Szülői igényeknek megfelelő többletszolgáltatás biztosítása önköltséges térítési díj ellenében. 55

v A családok szociális helyzetének feltárása, támogatása, esélyegyenlőség biztosítása a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Családok bevonása óvodai programokba.

Partnerközpontú működés biztosítása: v Kikérni partnereink véleményét, igényét v Megismerni elégedettségüket v Beépíteni azt, az intézményi tervezés, fejlesztés folyamatába.

Az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése: v A minőségi szemlélet alkalmazása a mindennapokban, teljes alkalmazotti körben. v Minden pedagógus számára biztosítani a minőségügyi ismeretekhez való hozzájutás lehetőségét, a szakmai munka javításához szükséges továbbképzések elvégzését. v Az intézményben folyó pedagógia munka fejlesztése érdekében megfogalmazódó vélemények őszinte, nyílt, építő jellegű kifejezése, elfogadása. v Harmonikus együttműködés kialakítása a fenntartói és a helyi oktatásirányítással. v A minőségfejlesztés, a folyamatos fejlesztőmunka honorálása belső ösztönző és elismerő rendszerrel.

7.2.4. A minőségfejlesztési rendszer működésének sikerkritériumai v A Helyi óvodai nevelési program megvalósulása megfelel a célszerűség, szakszerűség, eredményesség, és hatékonyság követelményeinek. Ezen belül ·

A gyerekek személyisége harmonikusan, egyéni adottságainak megfelelően és folyamatosan fejlődik.

56

·

A gyermekek szívesen vesznek részt a gyermeki tevékenységekben, melyek sokoldalú tapasztalatszerzést biztosítanak számukra.

·

A kimeneti mérések visszaigazolják a gyermekek iskolai tanuláshoz szükséges képességeinek fejlettségét.

·

A

részképesség

lemaradással,

beilleszkedési

zavarral,

magatartási

rendellenességgel küzdő gyermekek időben felismerésre kerülnek és szakemberhez jutnak. ·

Az integrált nevelés jótékony hatású a sajátos nevelési igényű gyermekek számára, nem csak a fejlesztésük, hanem a szocializációjuk szempontjából is.

·

A hátrányos helyzetű családok időben megkapják a lehetséges támogatást.

·

A szülők szívesen vesznek részt az óvoda rendezvényein.

·

A többletszolgáltatással elégedettek a szülők.

·

Biztosítottak lesznek a Helyi nevelési program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek.

v

Az óvoda kivívja partnerei elégedettségét

v

Az intézményi intézkedési – fejlesztési tervek között hangsúlyosan jelenik meg a pedagógiai munka fejlesztése, korszerű módszerek alkalmazása.

v

Az információk mindenkihez időben és pontosan eljutnak.

v

A vélemények és érdekek kifejezése, közvetítése építő jelleggel történnek.

v

Az óvodavezető figyel az önértékelés eredményeire, azokat beépíti az intézményfejlesztés folyamatába, a fejlesztő munkát elismeri, honorálja és ösztönzi.

v

A pedagógusok a stratégiai célok függvényében veszik igénybe a központi továbbképzési lehetőségeket.

57

7.2.5. Minőségpolitikai nyilatkozat

Óvodánk elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél szélesebb körben törekszik kielégíteni, megőrizi az intézmény alapvető értékeit és rugalmasan alkalmazkodik az új kihívásokhoz, és növeli az óvoda jó hírnevét.

Intézményünkben valamennyi dolgozó elsősorban a gyerekek igényeinek kíván megfelelni és érdekeiket, gyermeki jogaikat szolgálni.

Azért dolgozunk, hogy testileg, érzelmileg és értelmileg gazdag gyermekeket neveljünk, akik jól érzik magukat a közösségben, képesek lesznek a további fejlődésre s ez által egészséges, kreatív felnőttekké válnak.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat, míg szüleik dolgoznak.

Arra törekszünk, hogy a gyerekek megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi higiéné fontosságával.

Céljaink elérése érdekében a játék és a mozgás személyiség fejlesztő hatására építve, tudatosan támogatjuk a tanulási képességek fejlődését. Ápoljuk az átlagon felüli képességek kibontakozását, egyidejűleg segítjük a tanulásban akadályozott gyerekeket, megteremtjük a feltételeit az integrációs nevelésnek.

A szülőkkel közös felelősséggel vezetjük az iskola küszöbéig a gyerekeket, hogy alkalmasak legyenek az új feladatok vállalására úgy, hogy közben boldog gyermekkorukat megőrizzék. Fontosnak tartjuk a szülők folyamatos tájékoztatását a gyermekeik fejlődését, magatartását és viselkedését illetően.

Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végén örömmel és felkészülten induljanak a gyerekek az iskolába.

58

Nevelésünk során törekszünk az óvodánk környezeti adottságait kihasználni, kiemelve a környezet szépségét és védelmét.

Felelősséget érzünk a szociálisan rászoruló hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekekért és családjukért.

A nevelés magas színvonalának megvalósítása érdekében dolgozóink folyamatosan önképzéssel és továbbképzéssel javítják munkájukat.

Intézmény vezetésünk elkötelezett a minőségirányítási rendszer működtetésében és biztosítja a hatékony működéshez szükséges feltételeket.

7.3. Az óvodai intézményegység minőségfejlesztési rendszere 7.3.1 A vezetés elkötelezettsége és felelőssége

A tagintézmény vezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. A vezetés összetétele és kompetenciája megtalálható az Eötvös Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában.

A tag óvodavezető minőségirányítási feladatai és felelőssége.

A tagóvoda vezető kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség irányítási program működtetése mellett. A minőségpolitikai célkitűzések érdekében: Ø megteremti a minőség irányítási program alkalmazásának személyi és tárgyi feltételeit. Ø Az oktatási miniszter 3/2002. (II.15.) OM rendelete alapján biztosítja a minőségfejlesztési team munkájához szükséges feltételeket. Ø Egyértelmű követelményállítással, következetes és rendszeres ellenőrzéssel, segítő értékeléssel támogatja a program végrehajtását. Ø Elkötelezett az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztésében. Ø Támogatja a munkatársak folyamatos tanulásának igényét. Ø Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítása érdekébe összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. 59

Az eddigi vezetési funkciók kiegészülnek a rendszerek javításával.

A megvalósítás során a tagóvoda vezetőnek: Ø el kell érnie, hogy minden kolléga őszintén elkötelezze magát az óvoda célkitűzése, jövőképe, üzletpolitikája iránt. Ø biztosítania kell, hogy mindenki saját teljesítőképességének, készségének, és tudásának megfelelően dolgozhasson és képezhesse magát. Ø a fenntartóval közösen meg kell teremtenie a munkavégzéshez szükséges feltételek és az információk elérhetőségét. Ø a munkakapcsolatoknak a kölcsönös bizalom elvén kell alapulnia, erősítenie kell, hogy minden egyes munkatárs munkájára szükség van. Biztosítani kell mindenkit, hogy bízik bennük és ők is megbízhatnak benne.

A minőségirányítási team feladatai

A minőségfejlesztés egyik munkaformája a team munka, mely az együttdolgozás képességével és élményével, a konszenzusra törekvés légkörével szervezett munkacsoport.

A minőségfejlesztési team feladata: Az intézményben folyó minőségirányítási programból adódó feladatok koordinálása, lebonyolítása. A team vezetője a minőségfejlesztési vezető. A team összetétele a feladatokból adódik: Ø Partneri igény, elégedettség felmérését végző Ø A HOP beválását vizsgáló Ø Az intézményi önértékelést végző, szervezetfejlesztést elősegítő

A team az intézkedési tervek végrehajtására minőségi köröket szervezhet. A team tagok munkájukat határozott idejű megbízás alapján végzik, melyet a tagóvoda vezető készít elő. Munkájuk elismerése az oktatási miniszter 3/2002. (II.15.) OM rendelete 9 § alapján történik.

60

A minőségfejlesztési vezető feladatai és felelőssége

A minőségirányítási vezető feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka irányítása, szervezése, végrehajtásának ellenőrzése. Ezen belül, kiemelt feladatai: Ø Elkészíti a minőségirányítási program adott évre vonatkozó éves munkatervét. Ø Folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását. Ø Szervezi a minőségirányítási team munkáját, folyamatosan ellenőrzi azt. Ø Véleményével segíti a döntés előkészítését, a tervezés folyamatát. Ø Tájékoztatja a nevelőtestületet az éves munkáról. Felelőssége kiterjed a határidők betartására, az elvégzett munka szakszerűségére, a tájékoztatás megvalósítására, és a keletkezett dokumentumok tárolására. Munkájának elismerése az oktatási miniszter 3/2002.(II.15.) OM rendelete 9. § alapján történik.

7.3.2. A humán erőforrás biztosítása és fejlesztése A pedagógus továbbképzés eljárásrendje, folyamata

Cél: - az élethosszig tartó tanulás igényének kielégítése, - a rendelkezésre álló lehetőségeket figyelembe véve megteremteni a szervezeti és egyéni célok összhangját, - végső soron a szakmailag felkészült nevelői közösség folyamatos biztosítása. A pedagógus továbbképzés intézményegység szintű eljárásrendjét az öt évre szóló Továbbképzési Program tartalmazza. Az éves továbbképzések tagóvodai szinten a Beiskolázási tervben találhatók.

61

Továbbképzési jegyzék

A jegyzék közzététele

Továbbképzés kiválasztása

Kérelem

Kérelem átadása a vezető óvónőnek

Továbbképzési Program

Az igények elemzése

Kiválasztás

Előterjesztési javaslat

Előterjesztés

Véleményezés

62

Nevelőtestületi döntés a képzésen való részt vételről

Jegyzőkönyv

Jelentkezés a választott továbbképzésre

Felvétel

Beiskolázási Terv

Visszaigazolás

Beiskolázási terv elkészítése

Számlák Költségek kifizetése

Oklevél, tanúsítvány Képzés elvégzésének igazolása

Ösztönző rendszer működtetése Cél: A kiemelkedő teljesítmény elismerése és további erőfeszítésre motiválás. Anyagi, erkölcsi elismerés. Az intézmény alapelveire és jogszabályokra épülve működjön és ösztönözze alkalmazottait. 63

Formája

Véleményez

1 Minőségi munkáért járó -------

Dönt

Kritérium

Ideje

Vezető

3/2002 (II.15.)

Minden év

OM

szeptember

rendelet

01.

Kollektív

Pedagógus

Szerződésben

nap

kereset kiegészítés

2 Minőségi munkáért adható kereset

Vezető Vezetés

kiegészítés

fogalmazottak szerint

3 Óvodavezetői dicséret

Vezetés

Vezető

Adott nevelési

Pedagógus

évben

nap

kiemelkedő teljesítmény 4 Önképzés elismerése

Vezetés

Vezető

Szakvizsgát

Szakvizsgát

igazoló oklevél követően 5 Községi elismerések

Nevelőtestület Vezető

Kiírás

Márc.15./

szerint

települési rendelet szerint

6 Jutalom

Vezetés

Vezető

Kollektív

Karácsony

Szerződés szerint 7 Címpótlékok

Nevelőtestület Vezető

Kollektív

Pedagógus

Szerződés

nap

szerint 8. Ne Nevelőtestületi dicséret Nevelőtestület Nevelőtestület Szavazás alapján Tanévzáró alkalmazotti értekezlet 9. Jó szó mindig akad

Alkalmazott

Alkalmazott

Szavazás alapján Tanévzáró alkalmazotti értekezlet 64

7.3.3. A tervezés folyamata

A tervezés célja:

Olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes nevelőmunkában. A tervezési dokumentumok egységes tartalmának, koherenciájának biztosítása, az átfedések elkerülése.

A tervezés kiterjed:

Stratégiai tervezés

Operatív tervezés

1. A működés törvényessége Ø Gazdálkodás:

Éves költségvetési terv

Ø Tanügyigazgatás:

Iratkezelés és adatvédelem

Ø Belső szabályzók

SZMSZ, Tűz és munkavédelem

2. Működési feltételek Ø Tárgyi feltételek

Helyi nevelési program

Ø Fizikai környezet


Éves munkaterv

Beiskolázási terv

Karbantartási ütemterv

Ø Személyi feltételek

Munkaerő-gazdálkodási terv

3. Nevelési folyamatok Ø Nevelési feladatok

Helyi nevelés program

Munkaközösségek tervei

Ø Gyermeki tevékenységek

Éves munkaterv

Ø Személyiség fejlesztés

Csoportok nevelési tervei

65

4. Szolgáltatások Ø Alapszolgáltatások


Ø Önköltséges szolgáltatások

SZMSZ

5. A szervezet működése

Éves munkaterv

Éves munkaterv és

Ø Vezetés


mellékletei.

Ø Alkalmazottak munkája

SZMSZ

Munkacsoportok éves

Ø Külső, belső kapcsolatok

tervei.

66

A tervezés eljárásrendje

Tartalma

Mire épül

Módosítás,

Készíti.

-Törvényi

- nevelés feltételei

Alapító okirat

jogszabályváltozás - óvodai intézményegység vezető

- gyermeki tevékenységek

OAP

Elfogadja.

- Fenntartói

- gyermekvédelmi munka

Óvoda értékei

-nevelőtestület

feladatváltozás

- szervezési és időkeretek

Egyetért:

- Minőségfejlesztés

- szolgáltatások

-szülői szervezet

eredményei

- kapcsolatok

Jóváhagyja:

- érvényesség, nyilvánosságra hozatal,

- fenntartó

legitimáció - Integrált pedagógiai rendszer feladatainak megvalósulása Program

Helyi Óvodai Nevelési

STRATÉGIAI TERVEZÉS

- nevelés célja, nevelési feladatok, alapelvek Közoktatási törvény

Legitimációja

- Kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósulása

Felülvizsgálat: 2016.08.31.-ig

Óvodai intézményegységre vonatkozó

Továbbképzési Program Intézményi Minőség Irányítási Program

Az óvoda minőségpolitikája

Közoktatási törvény

Készíti.

Minőségfejlesztési rendszere

Alapító okirat

- óvodai intézményegység vezető változás

- vezetés

ÖMIP

Elfogadja:

- Fenntartói feladat

- tervezés

HOP

-alkalmazotti közösség

változás

- ellenőrzés, értékelés

OAP

- Minőségfejlesztés

-partneri igény és elégedettség

SZMSZ

eredményei

mérés

-Törvényi jogszabály

- vezető váltás

- önértékelési rendszer Érvényesség, nyilvánosságra hozatal,

Felülvizsgálat:

legitimáció

2017. 08.31-ig

- Szakvizsgára vonatkozó alprogram

Készíti.

- Fenntartói feladat változás

- Továbbképzésre vonatkozó alprogram

óvodai intézményegység

- Személyi feltételekben történt

- Finanszírozási alprogram

vezető

változás

- Helyettesítésre vonatkozó alprogram

Elfogadja:

- Pályázatok

- Int. egys. nevelő testület

Felülvizsgálat: 2013 08. 31-ig

-

HOP

68

Az óvoda jogi és gazdálkodási jellemzői.


Készíti.

Szervezeti felépítés.

Alapító okirat

- óvodai intézményegység vezető változás

Az óvoda vezetése.

Elfogadja:

Az óvoda közösségei.

- nevelőtestület

Az óvoda működési rendje.

Véleményezi:

Óvodán kívüli tevékenységek.

-szülői szervezet

- Fenntartói feladat változás - Minőségfejlesztés eredményei - vezető váltás

vonatkozó rendelkezések. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. Térítési díjak befizetése, jóváírása. Ünnepek megemlékezések, hagyományok.

vonatkozó része

SZMSZ óvodai intézményegységre

A gyerekek távolmaradására, mulasztására

- Törvényi jogszabály

Rendkívüli események, Bombariadó. Intézményi védő, óvó előírások.

felülvizsgálat:

Óvodával nem jogviszonyban állók

- jogszabályi változás

benntartózkodása.

esetén

69

VEZETŐIPÁLYÁZAT

- Törvényi jogszabály

Az eltelt vezetői ciklus


Készíti a pályázó vezető

értékelése

Fenntartói intézkedési

Véleményezi a

Helyzetkép

terv

-nevelő testület

Következő öt évre szóló

ÖMIP

- szülői szervezet

vezetési és szakmai koncepció

IMIP

. alkalmazottak

Önéletrajz

HOP

Elfogadja:

eredményei

- fenntartó

- vezető váltás

Ajánlás

változás - Fenntartói feladat változás - Minőségfejlesztés

70

HOP Mire épül

Készíti: Legitimáció

Feladatok havi bontásban A nevelésiütemezése év személyi és tárgyi feltételei

IMIP HOP

Minőségfejlesztési feladatok A nevelési év kiemelt feladatai / nevelési, gyermeki

Előző nevelési év IMIP

- munkaközösség vezető A tárgyi Készíti: tervakadályai személyi és Véleményezi és elfogadja: - óvodavezető esetén

éves terve

Munkaközösségszemélyiségfejlesztés, óvodai és óvodán kívüli értékelései, programszervezései Előző nevelési év tevékenységek, tanulási zavarok Munkaközösség vezetői ellenőrzési terv megelőzése, integrált nevelés/óvodai integrált nevelés

minőségfejlesztés értékelései,

megvalósítása

eredményei minőségfejlesztés

Feladatok ütemezése havi bontásban

Éves munkaterv eredményei

Minőségfejlesztési feladatok

nevelési tervei

Munkaközösségek Éves munkaterv Óvodai csoportok éves

OPERATIV TERVEZÉS TERVEZÉS

OPERATIV

A nevelési év kiemelt feladatai Tartalma

A nevelési év kiemelt nevelési feladatainak lebontása: Gyermekvédelmi feladatok

HOP

- személyiségfejlesztés, egyéni fejlesztés folyamata Kapcsolattartás éves ütemezése

IMIP

- tanulásiellenőrzési zavarok megelőzése Vezetői terv

Előző nevelési év

- integrációs nevelés, hátránykompenzáció Nevelési év rendje

csoport

- gyermeki tevékenységek Munkaközösségek éves terve

értékelései,

- csoport kapcsolatai

minőségfejlesztés

- szolgáltatások a csoportban

eredményei

Tartalom

Éves munkaterv Mire épül

A terv személyi és Módosítás

tárgyi akadályai esetén a

munkaközösségvezető -- amunkaközösség -Tájékoztatást helyettesek kap:

a munkaközösség nevelőtestület

- nevelőtestület Véleményezi: - szülői szervezet - nevelést segítők Elfogadja. Készítik és elfogadják: -nevelő testület - csoportvezető óvónők Tájékoztatást kap Tájékoztatást kap: - nevelést segítők - csoport szülői szervezet - szülői szervezet - csoport nevelését segítők - fenntartó

Legitimáció

A csoport fejlődési mutatóinak megfelelően az Óvónők

Módosítás

71

terv

ÖMIP Önkormányzat éves

Minőség ellenőrzés és értékelés ütemezése Kiadások

IMIP költségvetési rendelete -minőségfejlesztési - óvoda vezető

változása tárgyi feltételek

-Minőségi személyikörök kifizetések indításának ütemezése

Előző évi értékelések

vezető Véleményezi:

- fejlesztési hiánya esetén a

-Határidők járulékok

minőségfejlesztési

Véleményezi: - érdekképviselet

lehetőségek minőségfejlesztési

Felelősök - dologi kiadások

eredménynek

-minőségirányítási - Közalkalmazotti team team - pályázatok

Dokumentumok

Készíti:

- működési Személyi ésfeltételek

Tanács Jóváhagyja: Jóváhagyja: - nevelőtestület

munkaterve

Minőségirányítás Éves költségvetési éves

Kiemelt éves minőségirányítási feladatok Bevételek

-Tájékoztatást fenntartó kap: Tájékoztatót kap: - szülői szervezet közösség - alkalmazotti fenntartó

terv

Beiskolázási

-szülői szervezet

Pedagógus neve, iskolai végzettsége, adatai

-HOP

Készíti: óvoda vezető

- képzés elmarad

Továbbképzés helye, témája

-Továbbképzési

Véleményezi:

- az óvónő nem tudja

Távolmaradás időtartama, helyettesítő pedagógus neve

Program

- Közalk. Tanács

megkezdeni a képzést

Továbbképzés költsége

-Előző évi beiskolázási Jóváhagyja: terv

- nevelőtestület

- a helyettesítés valamilyen okból

- továbbképzési

nem oldható meg

jegyzék

- pályázat

72

73

Gyermekvédelmi

Tartalma

Mire épül

Legitimáció

Módosítás

A nevelési év kiemelt feladatai

HOP

Készíti:

- személyi és

Kimutatások

IMIP

- gyerm.v.felelős

tárgyi feltételek

Feladatok ütemezése havi bontásban Célok, feladatok, felelősök havi bontásban Minőségfejlesztési feladatok

Gyógy-

A nevelési év kiemelt fejlesztési feladatai

HOP

testnevelés

Kimutatások, órarendek, csoportbontások

IMIP

Fejlesztő

Feladatok ütemezése havi bontásban

Előző nevelési év

pedagógia

Minőségfejlesztési feladatok, mérések

csoport

Kapcsolatok, programok

értékelései,

Jóváhagyja: Készíti. -nevelőtestület - Tagóvoda vezető Tájékoztatást kap: - IPR menedzsment - szülői szervezet - IPR munkacsoport Készítik: Vezetők - foglalkozást vezető Jóváhagyja pedagógusok - a nevelőtestület Tájékoztatást kap: - munkacsoport - szülő

hiánya esetén a Évközben: nevelőtestület - Nevelőtestület

Kapcsolatok, programok

Előző évi gyermek HOP védelmi értékelések Előző évi értékelések Éves munkaterv

minőségfejlesztés

- gyermek óvónője

terv

IPR éves tervei: - IPR éves munkaterv - IPR menedzsment éves cselekvési terve

szolgáltatás

Logopédia Beszéd fejl.ped Nev.Tan

- Munkacsoport

- személyi és tárgyi feltételek hiánya esetén a foglalkozás vezető

eredményei

Úszás

szolgáltatások

Éves munkaterv

Önköltséges

OPERATÍV TERVEZÉS

Szolgáltatások

Alap

- Munkacsoportok éves terve

- Menedzsment

Pl.

Elérendő célok és feladatok

HOP

-Foci

Programok, versenyek, bemutató foglakozások Foglalkozás vezető

Készítik.

személyi és

- foglakozást

tárgyi feltételek

-Úszás

nevelési, fejlesztési

vezető szakemberek

hiánya esetén a

-Tánc,stb

koncepciója

Tájékoztatást kap:

foglalkozás vezető

-szülők -nevelőtestület

74

75

7.3.4. Az ellenőrzés és értékelés folyamata, rendszere

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Az óvodás gyermek optimális fejlődése érdekében a kellően megalapozott, előrelátó tervezés akkor válik a minőségfejlesztés folyamatában hatékonnyá, ha a munkafolyamatokra készült intézkedési tervek folyamatos ellenőrzése, mérése és értékelése visszaigazolja annak helyességét. Az intézményi célkitűzés elérése érdekében jelentős szerepe van az ellenőrzés mellett az önellenőrzésnek, az értékelés mellett az önértékelésnek. Az ellenőrzés az óvoda működésének vizsgálata. 1. Az óvoda működésének vizsgálata, ellenőrzése az óvoda vezetőjének feladata. 2. A fenntartó meghatározott kritériumok alapján vizsgálja vagy óvodai szakértőkkel vizsgáltatja az óvoda működését. 3. A vizsgálatok és ellenőrzések alapja: a hatályos jogszabályok és a Helyi Óvodai Nevelési Program. Az értékelés az óvoda, a fenntartó és az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása az óvoda pedagógiai tevékenységének eredményeivel. 1. A nevelőtestület dönt abban, hogy az intézményen belül milyen mérési, értékelési rendszerben elemzi, értékeli a nevelőmunka eredményét. 2. Az ágazati irányítás elrendelhet, vagy fenntartót felkérhet országos, térségi szakmai méréseket, elemzéseket, melyet óvodai szakértők végeznek.

Az ellenőrzés és értékelés célja: -

javuljon az egyén és a szervezet teljesítménye,

-

magas színvonalon valósuljanak meg a kiemelt feladatok,

-

legyen rendszeres és minden óvoda használó előtt ismert a teljesítmény mérés és értékelés.

Az ellenőrzés és az értékelés kiterjed: -

az óvoda teljes körű működésére,

-

a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményére,

-

a vezetői feladatot ellátók teljesítményére.

Gyakoriság

Forma

Felelős

Határidő

Évente

Az óvoda működésének éves értékelése az ÖMIP-ben

óvodavezető

Szept. 15-ig

támogató csoport

Július 15-ig

meghatározott szempontok alapján, a fenntartó részére.

vezetője

Az IMIP végrehajtásának értékelése. 3 évente

Pedagógus

munkakörben

foglalkoztatottak

értékelési felelős

teljesítményértékelése, Éves munkaterv alapján

Május 10-ig Május 10-ig

Vezetői feladatot ellátók teljesítményértékelése. 5 évente

Teljes körű intézményi önértékelés

értékelési felelős

Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálata

támogató

Szept. 15-ig

csoport

vezetője

Az ellenőrzés és értékelés alapelvei: A nevelő, fejlesztő munka hatékonyságának ellenőrzésekor, értékelésekor törekszünk az objektivitásra,

tervszerűségre,

folyamatosságra.

Biztosítjuk

az

ellenőrzés,

értékelés

demokratizmusát, nyílt, őszinte légkörben a vita lehetőségének meghagyásával. A pedagógiai önállóságot tiszteletben tartva, feladatunk az önálló nevelői egyéniségek pozitív megerősítése, valamint az elfogadott elvek, célok, feladatok számonkérése. Értékelésünk konkrét, mindig az adott magatartásra, viselkedésre, nem pedig az egyénre irányul, ez által fejlesztő hatású felnőttre, gyermekre egyaránt.

A teljes körű intézményi önértékelés rendszere: szempontjai, az értékelés rendje, periódusai és módszerei.

Az intézmény értékelés az eredmények összevetése az elvárásokkal azért, hogy hozzájáruljon a pedagógiai munka fejlesztéséhez

77

Az intézményi önértékelés célja:

-

az óvoda működésének és eredményességének vizsgálata, a további vizsgálatra kijelölendő területek meghatározása.

-

az óvoda fenntartó tanács és óvodát használó szülők elégedettségének megvalósítása

Az intézményi önértékeléssel szemben támasztott követelmények, alapelvek:

-

a belső fejlesztés támogatása érdekében történjen,

-

a komplex gyermek teljesítmény értékelésén túl az eredmények létrejöttében szerepet játszó folyamatokat is vizsgálja,

-

a jogszabályi keretek között legyen nyilvános,

-

a folyamat minden lépése legyen a nevelőtestület által legitimált

-

legyen objektív, konkrét, összehasonlítható, gyakorlatias, és könnyen adminisztrálható.

Vizsgált területek 1. A működés törvényessége:

4. Szolgáltatások

-

gazdálkodás

-

alap szolgáltatások

-

tanügyigazgatás

-

kiegészítő szolgáltatások

-

belső szabályozók 5. Szervezeti működés

2. Működés feltételei:

-

vezetés

-

tárgyi feltételek

-

alkalmazottak

-

fizikai környezet

-

partner kapcsolatok alakulása

-

személyi feltételek

-

ösztönző rendszer működése

-

továbbképzés, önképzés

3. A nevelési folyamatok -

HOP megvalósítása

-

nevelési feladatok

-

gyerekek fejlettségi szintje

hatékonysága

6. A fejlesztési tervek

78

Ellenőrzés, mérés,

Gyakorisága,

értékelés területe

ideje

Módszere

Résztvevők

Eredmény dokumentáció

Gazdasági vezető

Pénzügyi

Tagóvodavezető

önkormányzatnál

1. A működés törvényessége Gazdálkodás - létszám, bér - működési költségek

¼ évente

Beszámoló

évente Selejtezés

- kihasználtság

Leltározás Évente október és május hónapban

Dokumentum elemzés

Fenntartó: belső ellenőr

Selejtezési jegyzőkönyv Leltározási jegyzőkönyv

Óvónők,

Statisztikai

jelentés,

Vezető-helyettesek

adatszolgáltatás a fenntartónak.

Fenntartó: belső ellenőr

Jegyzőkönyv

Nevelőtestület

HOP módosítás, kiegészítés

Intézményegység

Módosított szabályzatok

Belső szabályozók: - HOP

5 évente, legközelebb 2015-ben

Beválás vizsgálat

- SZMSZ

Évente a vezetői ellenőrzési terv, az éves

Dokumentumelemzés,

vezető

- Házirend

intézményi minőségirányítási terv alapján

felülvizsgálat

Minőségirányítási team

- Kollektív Szerződés

ill. törvényi változás esetén

Áttekintés

Szakszervezeti

Áttekintés

vezető

- Közalkalmazotti Szabályzat

tagóvodavezető

- IMIP

5 évente, legközelebb 2016-ban

az

Óvodatitkár

- energia

Tanügyigazgatás

beszámoló

Felülvizsgálat

Minőségirányítási team Alkalmazotti közösség Óvodavezető

Módosított, kiegészített IMIP

2. Működési feltételek Tárgyi feltételek

Évente

Megfelelőség vizsgálat

Alkalmazotti

Hiány lista

közösség

Beszámoló

Szülői szervezet

fenntartónak

Munkavédelmi

jegyzőkönyv

a

Fizikai környezet - a környezet biztonsága

1/2 évente

Szemle

felelős,

vezető

óvónő, - a környezet esztétikája

- a környezet karbantartottsága

évente

évente

Megfigyelés, pontozás

Szemle

karbantartó

Feljegyzés, karbantartási

Minőségirányítási

ütemterv

team Vezető és vezető helyettesek

Személyi feltételek

évente

Áttekintés

Óvodavezető

Éves beszámoló fenntartónak

3. A nevelési folyamatok

értékelés, a

Helyi Óvodai Nevelési Program

HOP

megvalósításának

megvalósítása

vizsgálati terv szerint, évente

Megfigyelés,

Nevelőtestület

Beválás

dokumentumelemzés,

vizsgálat

munkadokumentum

szakmai konzultációk, önértékelés kérdőív, interjú stb. Nevelési feladatok

Éves

munka

tervben

- éves kiemelt nevelési feladatok

megfogalmazottak

lapján,

megvalósítása

vezetői ellenőrzési terv szerint

Megfigyelés,

Tagóvodavezető,

Értékelő lapok, írásos

dokumentum elemzés,

vezető,helyettesek

feljegyzések, önértékelő

szakmai konzultációk,

Munkaközösség

lapok

önértékelés

vezetők Minőségir.team Óvónők

A gyerekek fejlettségi szintjének mérése, értékelése:

1. Általános fizikai és egészségi állapot:

Évente, iskolakezdés

Orvosi vizsgálat

- Általános orvosi vizsgálat

előtt

Látáspróba

- Látás

Iskolakezdés előtt

Audiméter

- Hallás

Iskolakezdés előtt

Gyermekorvos, védőnő

Egyéni fejlődési napló

81

2. A gyerekek képességei:

Az Egységes mérési és értékelési rendszer szerint, mely a Helyi Óvodai Nevelési Program melléklete.

Gyermeki jogok,

Szükség szerint

Folyamatos megfigyelés,

Óvónő, óvodavezető,

szükségletek,

folyamatosan

interjú, kérdőív,

Gyermekvédelmi felelős

gyermekvédelem

Nyilvántartás

esetmegbeszélés, jelzőrendszer működtetése

4. Szolgáltatások Alapszolgáltatások - Gyógytestnevelés

Éves vezetői ellenőrzési

Megfigyelés,

- Logopédia

terv szerint

dokumentumelemzés,

- Fejlesztőpedagógia

megbeszélés, videó felvétel

Óvodavezető

Értékelő lapok, videó film

fotó

- Beszédfejlesztő pedagógia - Nevelési Tanácsadás - Úszás

82

Önköltséges szolgáltatások

Évente egyszer

Pl. foci, tánc, úszás

Megfigyelés, videó felvétel,

Programvezetők

Videó film, fotó, album

Kérdőív, interjú

Alkalmazotti közösség

A kérdőív elemzése

Óvodavezető

Ellenőrzési feljegyzés

Óvónő, minőségi kör,

Összegzések, elemzések

fényképkészítés

5. Szervezeti működés Vezetés: az óvoda vezető és

Öt évente

az intézményvezetés

Először 2007-ben

hatékonysága Alkalmazottak munkája

Éves vezetői ellenőrzési

Megfigyelés,

- az óvónők

terv szerint

dokumentumelemzés,

- a dajkák

beszélgetés, konzultáció,

- óvodatitkár, karbantartó

vezetői ellenőrzés

Partner kapcsolatok alakulása

Éves minőségirányítási

Dokumentumelemzés,

terv szerint

beszélgetés, konzultáció kérdőív

83

Ösztönző rendszer


Interjú, kérdőív

Minőségi kör

Feljegyzés

működése

terv szerint

Továbbképzés, önképzés


Dokumentum elemzés,


Összegzés és konklúzió

hatékonysága

öt évente, hatékonyság

kérdőív, interjú,

munkacsoport tagja

vizsgálat a HOP

közvélemény kutatás

felülvizsgálatával egy időben

6. Fejlesztési tervek Óvónő, minőségi kör,

A minőségfejlesztés

Intézkedési tervek


Dokumentumelemzés,

megvalósulása

terv szerint

beszélgetés, konzultáció

lezárása, további feladatok

kérdőív

meghatározása

84

Adat és információ gyűjtés

Az adat és információ gyűjtés eszközei:

Interjú

Feljegyzések

Megfigyelés

Kérdőívek

Tesztek

Szerepjáték

Eseménynaplók

Dokumentumelemzés, nyilvántartások elemzése

Megbeszélés Az értékeléskor tilos használni: ·

névtelen forrásból származó információt,

·

nem a szakmai munkával kapcsolatos információt.

Az intézményi önértékelés adatgyűjtő tartalma, szempont rendszere: - az óvodázás és iskolázás mutatói

- a gazdálkodás mutatói

- statisztikai adatok

- szabályozások felülvizsgálata

- emberi erőforrások mutatói

- tárgyi feltételek mutatói,

- intézményi fejlesztések

- a gyerekek fejlettségének vizsgálatai

- szolgáltatások adatai

- alkalmazottak ellenőrzése, értékelése

- külső szakmai értékelések

- partnerkapcsolatok alakulása

- a HOP beválás vizsgálatai

A teljes körű intézményi önértékelés ciklusa: Az intézmény 5 évente végzi el önértékelését. Az értékelési ciklus kettő részből áll. 1. Folyamatos adatgyűjtés a meghatározott területeken, évenkénti összegzéssel, évenkénti elemzéssel, trendvizsgálat, fejlesztési tervek készítése, nevelőtestület, fenntartó és a szülői szervezet tájékoztatása. 2. Az értékelési ciklus végén az adatok összegyűjtése, elemzése összegzése, trendvizsgálat, az Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálata, nevelőtestület, fenntartó és a szülői szervezet tájékoztatása.

Az intézményi önértékelés lebonyolítói, feladatkörük:

Az intézményi önértékelést értékelési csoport végzi. Tagjai: Értékelési felelős: minőség fejlesztési munkacsoport, intézményi önértékeléssel megbízott tagja, akinek feladata az értékelési területeknek megfelelő értékelési terv készítése, adatlapok összeállítása, az értékelés koordinálása, lebonyolítása, folyamatos figyelése, összegzések, elemzések elkészítése, fejlesztési tervek összeállítása, szóbeli és írásbeli tájékoztatók elkészítése, megtartása. Tagok: Minőség fejlesztési munkacsoport tagjai Óvoda titkár. Feladatuk: -

az éves adatgyűjtés a saját értékelési területükön, a cikluszáró értékelés előkészítése, dokumentumok összeállítása, tájékoztatók előkészítése.

A nevelőtestület - az intézményi önértékelési rendszer bevezetése előtt véleményezi, és többségi szavazással dönt annak elfogadásáról, - tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az intézményi összegzésről - javaslataival módosíthatja az értékelési rendszert

A dokumentumok kezelése: ·

Az éves értékelések során keletkezett dokumentumokat az értékelési csoport tagjai gyűjtik, az összegzések, elemzések végén azzal együtt, az évvégén átadják a csoport vezetőjének

·

Az értékelési csoport vezetője felelős az intézményi önértékelés iktatatásáért, melyet az óvoda titkár végez el.

·

A dokumentumokba a nevelőtestület minden tagja betekinthet, az eredményeket senkivel nem közölhetik.

·

A személyes adatokat is tartalmazó dokumentumokat bizalmasan kell kezelni.

·

Az intézményi önértékelés cikluszáró összegzéséről készült dokumentumok nyilvánosak.

86

Óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatottak és az óvodában vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje

A pedagógusértékelési rendszer előzményei és bevezetésének szükségessége

A pedagógusi munka értékelése mindig jelen volt a közoktatásban. Korábban szakfelügyelői látogatások, a különféle vizsgák alapján minősítették a pedagógus munkát. 1985-ben átalakult a szakfelügyeleti rendszer, helyette szaktanácsadás lett. A minőségbiztosítás elterjedése újra előtérbe helyezte a pedagógusmunka értékelésének szükségességét. A módszerek alapvetően megváltoztak, az úgynevezett önértékelések léptek előtérbe. Az értékelési rendszer bevezetésének jogi háttere

Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 40. § (11) bekezdésének megfelelően az Eötvös Iskola óvodai intézményegysége

a ott megfogalmazottakkal összhangban az

intézményi minőségirányítási programját az alábbi ellenőrzési, mérési és értékelési rendszert hozza létre. Az értékelés alapvető célja: az egyéni és az intézményi munka minőségi javítása; 1. A óvodapedagógusra irányuló célok: Az óvónő kapjon átfogó értékelést a munkájáról, amely -

visszajelzést ad erősségeiről és fejlesztendő területeiről,

-

alapja és ösztönzője további fejlődésének,

-

fejleszti önismeretét, önértékelését.

2. A vezetőre irányuló célok: -

Az egyén hatékonyságának növelésével az intézményi működés hatékonyságának növelése.

-

A szervezet teljesítményének javítása.

-

A szakmai kommunikáció javítása a vezető és munkatársai között.

3. Szervezeti célok: -

A rendelkezésre álló emberi erőforrás optimális felhasználása.

-

A belső szakmai kommunikáció javítása az óvodapedagógusok között.

-

A tanulságokat figyelembe véve reagálni a belső eredményekre, és a külső elvárásokra.

-

A szervezeti és egyéni célok közelítése, az önmegvalósítás megteremtése.

Az értékeléssel szemben támasztott követelmények, alapelvek: ·

Legyen az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerű, szakszerű, és tervezett.

·

Legyen mindenki számára világos, jól definiált.

·

Legyen hatékony, és alapvetően a gyermekek érdekében működjön.

·

Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal.

·

Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható.

·

Legyen nyilvános a jogszabályi keretek között.

·

A folyamat minden lépése legyen a nevelőtestület által legitimált.

·

Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen.

Az értékelési rendszer kiterjed: -

Az óvodapedagógus munkakörben alkalmazottakra: továbbiakban óvónőkre

-

Vezetői feladatokat ellátókra: intézményvezető helyettesre és munkaközösség vezetőkre

Továbbiakban együtt: az értékelt pedagógus Vizsgált területek: Óvodapedagógusra vonatkozó: 1. Szakmai felkészültség a Helyi Óvodai Nevelési Program megvalósítása területén. 2. A nevelő-oktató munka színvonala., módszertani felkészültség 3. A gyerekek aktuális fejlettségi szintjének ismerete, tervszerű egyéni fejlesztés, a fejlődés folyamatos nyomon követése 4. A kötelező órán felül végzett tevékenység: az óvodai munka feltételeinek javítása: pályázatok, társadalmi munkák szervezése, az óvoda képviselete. 5. Adminisztráció. 6. Együttműködés, kapcsolatok. 7. Személyes tulajdonságok, pedagógiai attitűd, másság és konfliktus kezelés 8. Az adott nevelési évben meghatározott tevékenységek, feladatok ellátási szintje. ÚJ / Jogszabály szerint/ 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

88

2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 4. A szakmai munkával kapcsolatos felelősség és hivatástudat 5. A szakmai munkával kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet. 6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok. Vezetői feladatokat ellátókra vonatkozóan: 1. Vezetési feladatok teljesítése 2. A szervezeti kultúra fejlesztése 3. Hatékony működés biztosítása 4. Az adott nevelési évben meghatározott tevékenységek, feladatok ellátási szint

Új! 1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala 2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése.

Az információgyűjtés Az információgyűjtés eszközei: -

dokumentumelemzés

-

megfigyelés, ellenőrzés

-

kérdőív, interjú, beszélgetés

-

önértékelő lap, adatgyűjtő lap

89

Az információgyűjtés tiltott eszközei: Az értékeléskor tilos használni: ·

névtelen forrásból származó információt,

·

az értékelt pedagógus tudta nélkül keletkezett információt,

·

nem a szakmai munkával kapcsolatos információt,

·

és amiről az értékelt pedagógus nem kap tájékoztatást az értékelő interjú előtt.

Az értékelési ciklus Az értékelési ciklus időtartama Egy értékelési ciklus három évből áll. Az értékelési ciklus folyamata: az értékelési ciklus két részből áll. 1. A folyamatos évenkénti adatgyűjtés: ·

vezetői értékelés: az óvodavezetés évente legalább egy alkalommal 2 órát tölt megfigyeléssel, vezetői ellenőrzéssel, és elkészíti az értékelést

·

az értékelt pedagógus által vezetett dokumentáció: az óvoda vezetés évente egy alkalommal ellenőrzi az értékelt pedagógus adminisztrációs munkáját és elkészíti annak értékelést

·

az értékelt pedagógus önértékelése: az ellenőrzött pedagógus a vezetői ellenőrzéssel egy időben elkészíti az önértékelését az ellenőrzött területről

·

intézményi, óvodai csoport és a gyerekek egyéni mérésének éves eredményei

2. Az értékelés hároméves cikluszárása: ·

önértékelés: a ciklus végén (június)

·

értékelő beszélgetés: a ciklus végén (június), minden éves adat ismeretében

·

az óvoda vezető a tanévzáró nevelési értekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet az óvoda egészére vonatkozó eredményekről

Az értékelés lebonyolítói és feladatkörük Értékelési felelős: az óvodavezető Az értékelési felelős feladatai: - Az intézmény pedagógusértékelési terv elékészítése 5 évre, beleértve a vezetők értékelését is. A tervben az óvodavezetőt, mint óvónőt, 3 évenként kell szerepeltetni. ( Mint tagóvoda vezetőt 5 évenként az iskolaigazgató értékeli ) - Az éves pedagógus ellenőrzési és értékelési munka koordinálása, lebonyolítása, folyamatos karbantartása, dokumentálása - Évégi tájékoztató értekezlet lebonyolítása: évi összesített adatok ismertetése,

a tanulságok összegzése. - Bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. - Az értékelt pedagógus értékeléssel kapcsolatos panaszának kivizsgáltatása, az ezzel megbízott kéttagú bizottsággal, kiknek a megbízatása a feladat befejezésig tart. Az értékelt pedagógus: -

minden róla szóló adatot, információt megismerhet, hasznosíthatja a tapasztalatokat

-

ha szükséges, vitás kérdésekben, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait (pl. elbocsátáskor)

-

kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az információkat

-

az óvodavezetőhöz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki köteles segíteni, pl. továbbképzés, mentor kijelölése

Az éves értékelésen: -

fogadja az értékelő óvodavezetőt az előre egyeztetett időpontban,

-

önértékelő lapon ad tájékoztatást a saját tevékenységéről,

-

az értékelő megbeszélésen szakmailag indokolja tevékenységét.

Az éves értékelés után: -

5 munkanapon belül megkapja a kitöltött értékelő lap másolatát

-

tanévzáró értekezleten tájékoztatást kap az óvoda összesített eredményéről

Értékelő ciklus végén: -

önértékelő lapot készít a ciklusban vizsgált eredményeiről, tanulságairól, a fejlődést elősegítő céljairól

-

az értékelő beszélgetésen hangot adhat minden, a vizsgálattal összefüggő véleményének, segítséget, tanácsot kérhet,

-

a jövőbeni fejlődési, fejlesztési feladatok, képzési, önképzési irányok megfogalmazásában aktívan részt vesz

-

aláírja az összesítő lapot

-

panaszt tehet az értékelési felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, de nem tehet panaszt annak tartamára vonatkozólag.

A nevelőtestület: -

a rendszer bevezetése előtt véleményezi, majd többségi szavazással dönt az óvoda értékelési szabályzatának elfogadásáról

-

minden júniusban tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az egész óvodára vonatkozó adatokról

-

az értékelési rendszerrel kapcsolatban módosítási javaslatokat tehet.

91

Dokumentumok kezelése -

Az értékelt pedagógus minden őt érintő dokumentum másolatát megkapja, a következő ciklusig megőrzi

-

Értékelési felelős: felelős az összesítő értékelő lap és mellékleteinek biztonságos őrzéséért.

-

Hozzáférési jog illeti meg az óvodavezetőt, a helyetteseket és az érdekeltet.

-

Az összesítő értékelő lap nem selejtezhető, amíg az óvónő az óvodában dolgozik.

-

Ha munkaviszonya megszűnik, a lapot az óvónő kérésére át kell adni. Ha nem kéri, meg kell semmisíteni, más munkáltatónak nem adható át.

Adatok felhasználása Az óvodavezető a) bármikor mindenki adatához hozzáférhet b) felhasználhatja egy forrásként beosztást érintő döntéseknél, bérezéshez, jutalmazáshoz, a vezetési gyakorlat javítására (munkamegosztás), továbbképzésekkel kapcsolatos döntésnél, az összesített adatokat marketing célokra c) NEM használhatja fegyelmi eljárás vagy elbocsátás kezdeményezésére. Titoktartási kötelezettség a) Minden személyes adat bizalmasan, titokként kezelendő! b) Csak az óvodavezető és helyettes, egymás közti megbeszélésen kap felmentést ez alól. c) Az óvónők saját eredményeiket sem közölhetik senkivel. Az értékelést minden esetben ellenőrzés előzi meg Az ellenőrzés szabályrendszere -

az óvodavezető és/vagy az általa megbízott pedagógus végzi.

-

időpont-egyeztetés az ellenőrzés előtt legalább egy héttel

-

csak az elfogadott szempontok szerint történhet az ellenőrzés

Az önértékelés szabályrendszere -

Önértékelő lap: a ciklus végén az értékelt tölti ki, az értékelő beszélgetés előtt legalább négy héttel, és azt átadja az értékelési felelősnek.

-

Területek: megegyeznek az értékelés szempontjával.

Az értékelő beszélgetés - Az értékelő beszélgetés előkészítése A beszélgetést az óvodavezető készíti elő, elkészíti az értékelés vázlatát, összegyűjti az összes adatot, az éves értékelő lapokat. - Az értékelő beszélgetés résztvevői: az értékelt és az óvodavezető

92

- Az értékelő beszélgetés időtartama: időtartama nem korlátozott, de ideálisan 60 és 120 perc közé esik, beleértve az adminisztráció tevékenységet is. - Az értékelő beszélgetés dokumentumai 1. Az értékelő beszélgetésen résztvevők a beszélgetésre való felkészüléshez a beszélgetés előtt legalább egy héttel fénymásolatban megkapják: az értékeltre vonatkozó összes az értékelési időszakban keletkezett dokumentumot és az előzetesen elkészített vitalapul szolgáló értékelő lapot. 2. Az értékelő beszélgetés végeztével az összes előkészítő dokumentumot meg kell semmisíteni! 3. Az értékelés a beszélgetésen történik: az értékelés vezető és az értékelt véleményeiket egyeztetik (konszenzus), közösen megállapítják a pedagógus erősségeit és a fejlesztendő területeket, kijelölik a jövőbeni fejlődési, fejlesztési feladatokat, képzési, önképzési irányt. 4. Az értékelő lapot a résztvevő felek aláírásukkal hitelesítik. 5. Az értékelő beszélgetésről jegyzőkönyv készül, amely az értékelő lap mellékletét képezi.

7.3.5. Partnerkapcsolatok működtetése

Célja: hogy a partnerek igényeinek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtsunk.

Ennek érdekében dolgoztuk ki eljárásrendünket: Ø az elkészült partnerlista évenkénti frissítése, Ø a partnerek igényeinek, elégedettségének folyamatos mérése, Ø a felmérés eredményei alapján az intézmény működésének folyamatos javítása, az intézményi célkitűzések folyamatos felülvizsgálata.

Partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendje

93

Partner

Mintavételi eljárás

Módszer

Gyakoriság és időpont

Közvetlen Gyerekek

Nagycsoportosok körében Gyermek

partnerek

Évente

elégedettség mérés

Szülők

Kiscsoportos szülők

Befejezetlen

Évente májusban

mondat / igény/

Munkatársak

Szülők közössége

Kérdőív /elégedettség/

3 évente február

Óvónők

Elégedettség a vezetéssel

3 évente

Nevelést közvetlen

Klímateszt

segítők

Óvónők-dajkák együttműködése

Fenntartó

Fenntartói tanács tagjai

Kérdőív

5 évente

Interjú

Bölcsőde

Iskola

Gondozónők

Kérdőív

5 évente

Beszélgetés

Évente

Alsós munkaközösség

Kérdőív

5 évente

iskolavezetés

Beszélgetés

Évente

Közvetett partnereink:

- szociális ellátó rendszer

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat

94

- közoktatás területén:

Népfőiskola, tanuszoda, nevelési tanácsadó, Szakértői bizottság Pedagógiai Intézet, környező települések óvodái. Pedagógiai Szakszolgálat

- a közművelődés területén:

művelődési ház, könyvtár, bábszínház,

- egészségügy területén:

gyermekorvos, védőnő, fogorvos, gyógytornász,

- gyermek étkeztetés:

központi konyha élelmezés vezető

- rendvédelem

rendőrség, polgárőrség

- civil szervezetek

egyesületek és alapítványok

7.3.6. A működés javítása, folyamatos fejlesztése. Célja: A felmerülő problémák időben és megfelelő szinten történő megoldása Módjai: Panaszkezelés Formája: szóbeli és írásbeli Folyamata:

A panasz benyújtása A panasz tudomásul vétele Az érintettek tájékoztatása Tények, információk gyűjtése a panasszal kapcsolatban A tények ismeretében a megoldás feltérképezése A panaszos tájékoztatása a megoldási javaslatról A megoldás elfogadása, illetve kompromisszum keresés

Az intézkedés ideje: a panasztevéstől számított 15 munkanap Intézkedésre jogosult: a tagóvoda vezető

95

Vezetői utasítás Formája: írásos intézkedés Folyamata: A probléma megoldásából adódó célkitűzés ismeretében, Ø Az utasítás érthető és világos megfogalmazása Ø Az utasítás hatálybalépésének meghatározása Ø Az utasítás tudomásulvételének igazolása aláírással. Az intézkedés ideje: az azonnali, egyszerű vezetői utasítással megoldható problémák esetén, a jelzett cél megismerésétől számítva kell meghatározni. Intézkedésre jogosult: a tagóvoda vezető. Az intézkedés érvényességét egyértelműen kell meghatározni Intézkedési terv Formája: írásos Folyamata: A cél eléréséhez vezető cselekvési sor ( feladat ) megtervezése. Felelősök kijelölése Sikerkritérium meghatározása Határidők kitűzése Az ellenőrzést végzők megnevezése Az intézkedés ideje: a célkitűzéstől számított 15 munkanap. Az intézkedési terv lehet rövid, közép és hosszú távra szóló.

96

8. INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZER AZ INTÉZMÉNYBEN

Alapvető célja, hogy -

az intézményben elősegítse az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősítse az iskolarendszer esélyteremtő szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében.

-

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése

-

a körükben kirívóan magas fogyatékossá minősítési arányok visszaszorítása

-

az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése

-

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése

-

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási arányának növelése

-

az oktatási diszkrimináció visszaszorítása.

8.1. Részcélok

-

Részcélja a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek iskolák közötti és iskolán belüli szegregációjának csökkentése, a tanulói arányok kiegyenlítése érdekében tervezett beavatkozások támogatása révén. x Kiemelt cél továbbá, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek minél nagyobb arányban részesüljenek az óvodai nevelésből és a korai fejlesztést támogató szolgáltatásokból, a gyermekek minél korábban kezdődő, és rendszeres óvodáztatása megvalósuljon.

-

További célja, hogy elterjessze a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató módszertanok alkalmazását a közoktatási intézményekben, elősegítse az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) alapú intézmény-fejlesztés megvalósítását.

-

Az IPR keretében ezért az olyan tevékenységek megvalósítása támogatható, melyek révén el lehet érni, hogy az intézményekben az érettségit adó képzési formákban továbbtanuló végzősök aránya a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában ne térjen el egymástól 25%-nál nagyobb mértékben.

97

-

Cél az IPR óvodai és iskolai bevezetésének pedagógiai módszereinek alkalmazása, az érintett tanulók mentorálása, fejlesztése, tehetségkibontakoztatása, pályaválasztásuk megkönnyítése és középiskolai lemorzsolódásuk csökkentése.

9. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK KAPCSOLATA

A minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását.

A minőségirányítási program szempontjából a minőségcélok megvalósítására hatással lévő belső szabályok különösen a következők: - Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata - Közalkalmazotti Szabályzat - Pedagógiai program - munkaköri leírások - éves munkaterv - feladat ellátási terv - költségvetési és beszámolási szabályzat

10. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA

A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni. A minőségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhető módon meg kell őrizni az - intézményvezetőnél, valamint a tagintézmény vezetőknél - az intézmény/iskolák könyvtárában. - a tagóvodákban a nevelői szobában és a szülői információs falon Szerintem a ide kellene még az

98

11. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

Az intézmény minőségirányítási program érvényességi ideje:

2011. szeptember 01-től, visszavonásig.

2011. augusztus 31-én hatályát veszíti az

-

Óvodai Intézményegység és az Általános Iskolai Intézményegység Minőségirányítási Programja 2008.

Jelen minőségirányítási program módosítását az intézmény bármely munkatársa kezdeményezheti. Módosítás esetén a minőségfejlesztési team készít módosítási javaslatot. A javaslatot megismertetik a munkatársakkal, majd minimum 50%+1 fő elfogadása esetén az intézményvezető módosítja a programot. A módosítás indokai lehetnek: Ø Jogszabályban történő változások Ø Fenntartói elvárásoknak megfelelő feladat változás Ø A minőségfejlesztési gyakorlatban felszínre kerülő változtatás igénye. Ø Vezetőváltás

A Minőségirányítási Program kötelező felülvizsgálatának időpontja: 2016. 08. 31.

99

12. ZÁRADÉK Az Intézményi Minőségirányítási Program életbelépésének időpontja 2011. június… . Ezt az Intézményi Minőségirányítási Programot a fenntartó részéről Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás elnöke hitelesíti.

……………………

……………………

Varga Melinda

Gulyásné Varga Edit

Közalkalmazotti Tanács

Pedagógusok Szakszervezetének vezetője

vezetője

ph

………………………………………. Olajos István igazgató

Az Intézményi Minőségirányítási Programot a fenntartó ……………………iktatási szám alatt jóváhagyta.

2011. szeptember 1.

ph

.......................................................... Pap Sándor A Tisza menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás elnöke

13. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet Az intézmény minőségcéljai 2. számú melléklet A belső kommunikációra vonatkozó előírások 3. számú melléklet A külső kommunikációra vonatkozó előírások 4. számú melléklet Vezetési feladatok 5. számú melléklet Tervezési folyamatok 6. számú melléklet Intézményi teljesítményértékelés eljárásrendje 7. számú melléklet Óvodai intézményegység mellékletei

101

1. számú melléklet Az intézmény minőségcéljai

Minőségcél

Sikerkritérium

Indikátor

Feladat

Idő

Oktatás minőségével közvetlen kapcsolatban lévő minőségcélok Helyzetfelmérés

Az

irányú

helyzetfelmérések

alkalmazása.

szervezés során

tantárgyakra,

megszervezése, mely

kedvező alakulása,

Írásbeli felmérések.

-

szakkörökre

megfelel a környezet

elégedettségi szint

Kérdőívek.

elvárások

elvárásainak.

növelése.

előtt tartása

jogszabályban

A

- igényfelmérés a

meghatározott

felméréseken

tanulók, illetve a

határideje.

szereplő igények és

szülők körében stb.

Nagyobb

oktatás

olyan

a

kérdőíveken,

valós

oktatás

Választható

A

Az

a

fenntartói szem

jelentkezés

volumenű

változtatások

helyzet

esetében 3 év.

közeledése. Az oktatás színvonala

Felzárkóztató

emelkedjen.

oktatással

a

gyengébb tanulók

Felzárkóztató

Felzárkóztató

oktatás

oktatás biztosítása.

2 éven belül.

megszerezése.

eredményeinek növelése. alapkészségek

Korszerű

oktatási

Az oktatás során a

A központi és helyi

Az

gyermekek

felmérések

elsajátításához

alapkészségei

eredményei javuló

korszerű

alkalmazása.

javuljanak.

tendenciát

módszerek

A

mutassanak.

megkeresése.

alapkészségű

Az

gyermekekre

új

alapkészségek

2 éven belül.

eszközök

gyengébb

elsajátításában

fokozott

problémás

fordítás.

figyelem

gyermekek kiszűrése. A

nyelvoktatás

színvonalának emelése,

és

a

A tanterv szerint

Igényfelmérés

oktatott

tanulni

nyelvek

a

kívánt

A

nyelvoktatás

megszervezése

számának

nyelvekről.

nyelvválasztás

megtartása.

Igényfelmérés

lehetőségének

A szakkör, illetve

tanórán

biztosítása.

egyéb

foglalkozás

oktatások

keretében

megszervezése.

tanórán

kívüli foglalkozás

képzett a

kívüli

102

pedagógusokkal. A tanórán kívüli

való

Folyamatos.

további

oktatandó

Idegen-nyelv

idegen-nyelv

nyelvekre

tanulmányi

tanulási

vonatkozó

versenyeken

lehetőségének

igényekről.

részvétel.

keretében egy

való

biztosítása. Nyelvismerettel kapcsolatos alapfokú nyelvvizsgán, tanulmányi versenyeken

való

sikeres részvétel. A továbbtanulási

A továbbtanulásra

Továbbtanulásra

Felvételi előkészítő

esélyek növelése.

jelentkezett és

való szándék

oktatások

felvételt nyert

felmérés.

megszervezése

tanulók száma és

Felvételire

igény szerint.

aránya.

előkészítő oktatásra

Folyamatos.

való igény felmérés.

A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minőségcélok Növekvő képzettségű

Teljesített

Szakos ellátottság

Továbbképzési

pedagógus munkaerő

továbbképzési

szinten tartása.

lehetőségek

biztosítása.

program és

A többdiplomások

biztosítása.

beiskolázási terv.

arányának

Folyamatos.

emelkedése. Az oktatásban

- Különféle

Módszertani

Minél több

alkalmazott

módszertan

képzéseken való

pedagógus

módszertanok

hatékony

részvétel.

módszertani

sokszínűsége.

alkalmazása

Módszertannal

képzése.

különösen a

kapcsolatos

A tapasztalatok

nehézséget jelentő

megbeszélésen,

megbeszélése

alapkézségek

tájékoztatón való

szervezett

oktatásánál,

részvétel.

formában.

fejlesztésénél,

103

Folyamatos.

A pedagógusok módszertan választásának változásának ösztönzése. A módszertanról történő beszámolók, ismertetők a kollégák között. A pedagógusok

Több sikeresen

Megfelelő

Pedagógusok

problémakezelő és -

kezelt probléma.

tájékoztatás,

képzése.

megoldó készségének

Kevesebb

információáramlás

Megfelelő

javítása.

gyermekre

és folyamatos

programok

kiszabott fegyelmi

nevelő munka.

szervezése a

Folyamatos.

gyermekek

intézkedés.

számára. A gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése. Az alapvető erkölcsi,

Kevesebb negatív,

A környezet

A nevelők

etikai normák

több pozitív

jelzései,

egységes

közvetítése.

visszajelzés a

pedagógusok

elgondolásának

tanulói

észrevételei az

megteremtése az

viselkedéssel

intézmény

erkölcs, etika

kapcsolatban.

tanulóinak

területén.

Folyamatos.

viselkedésére vonatkozóan. Az intézmény jó

Az intézmény

Sikeres

Népszerűsítést

hírnevének

népszerűségének

rendezvények

szolgáló

megtartása, növelése.

növekedése.

szervezése.

rendezvények

A versenyeken

szervezése.

való eredményes

Versenyeken való

részvétel.

részvétel.

Folyamatos.

Az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok Az intézményi

Az intézmény

A hiányzó

A meglévő

szabályozottság

működése

szabályzatok

szabályok

megteremtése

szabályozottan

pótlása.

felülvizsgálata.

104

Folyamatos.

(működési, szakmai

történik.

A felülvizsgálandó

A hiányzó

és gazdálkodási

Az intézmény

szabályzatok

szabályzatok

területen is).

dolgozói ismerik a

folyamatos

listájának

feladatukat,

figyelemmel

összeállítása.

felelősségüket.

kísérése.

A szabályzatok

A feladatát

elkészítéséhez

pontosan nem

szükséges

ismerő dolgozók

információk

ismereteinek

beszerzése.

szinten tartása.

A szabályzatok megfogalmazása.

Nyitottság a

Több elégedett

Partnerek

A partnerekkel

partnerek felé, széles

partner.

megtartása.

való

nyilvánosság

Az igényekhez

Nyilvános fórumok

kapcsolattartás.

biztosítása.

jobban igazodó

biztosítása.

A

intézményi

partnerkapcsolatok

működés,

bővítése.

Folyamatos.

szervezés. Nemzetközi

Évente

Cserekapcsolatok

A meglévő

kapcsolatok bővítése.

megvalósuló

számának

kapcsolatok

diákcsere

megtartása.

ápolása.

programok.

A nemzetközi

Új nemzetközi

Nemzetközi

programokra

kapcsolatok

kapcsolatokból

jelentkezők

keresése.

származó

számának

eszközökkel való

megtartása.

Folyamatos.

gazdagodás (pénzügyi támogatás, tárgyi eszközök). A könyvtár

A

Könyvtári könyvek

A könyvtár

fejlesztése.

könyvtárhasználók

folyamatos újítása.

dokumentum

számának

Programok db-

állományának

növekedése.

számának

felmérése.

A könyvtári

megtartása

A könyvtár

dokumentumok

Könyvtárlátogatók

fejlesztésére

oktatási célra való

számának

vonatozó források

105

Folyamatos.

hasznosíthatóságán

növelése.

felkutatása.

ak megtartása.

1

A könyvtár

könyvtárlátogatóra

dokumentumállom

jutó kölcsönzött

ányának bővítése.

könyvek számának

A könyvtár

bővítése.

megismertetése, népszerűsítése.

Az informatikai

Az informatikával

Számítógépes

A számítógép-

háttér fejlesztése.

érintkező,

oktatásban

használat rendjének

foglalkozók

résztvevők

betartása.

arányának

arányának

A számítógép-park

emelkedése

emelkedése.

fejlesztése, az avult

Megfelelő géppark

Számítógép hálózat

gépek cseréje.

rendelkezésre

minőségi és

állása az

mennyiségi szintje.

Folyamatos.

oktatáshoz és a szakköri tevékenységhez. Igényes szabadidős

A partnerektől

Szabadidős

Felmérések

tevékenységek

érkezett

tevékenységgel

megszervezése,

megszervezése,

észrevételekben az

kapcsolatos

kiértékelése.

biztosítása.

elégedettség

felmérések.

Szabadidős

növekedése a

Versenyeken való

tevékenység

szabadidős

részvétel száma.

szervezés.

Folyamatos.

tevékenységekkel kapcsolatban. Az információs

Az intézmény

Megjelenés a

A média eszközök

rendszer folyamatos

megjelenése a

sajtóban,

igénybevétele.

fejlesztése,

nyilvánosság előtt,

plakátokon, egyéb

A gyermekek

hatékonyságának

Széleskörű

médiában.

tájékoztatása

növelése, szélesebb

információ

A gyermekek

szóban és írásban.

hozzáférési lehetőség

biztosítása az

tájékoztatása.

Honlap készítése,

biztosítása.

intézmény

gondozása és a

gyermekei

közérdekű adatok

számára.

nyilvánosságra hozatala.

106

Folyamatos.

2. számú melléklet A belső kommunikációra vonatkozó előírások

A belső kommunikációs folyamatok szabályozása a következő:

Kommunikáció

Ellátandó feladatok,

Kezdeményezőj

Iránya,

Típusa,

e

címzettje

formája

Intézményvezető

Fenntartó

tevékenységek

Gyakoriság

1. Szóbeli


Évente min. 1

egyeztetés

célok.

alkalommal.

Pedagógiai és nevelési program. 2. Írásbeli

A munkatervek

Évente, a költségvetés

emlékeztető

végrehajtására egyeztetés

tervezéskor, illetve

különösen költségvetési

szükség szerint.

vonatkozásban. 3. Beszámoló

A minőségcélok adott évi

Évente.

teljesítésének értékelése.. Intézményvezető

Pedagógus, pedagógus közösség 1. Értekezlet

Éves munkaterv.

Tervben meghatározottak szerint.

2. Szóbeli

Pedagógus

beszámoltatás

beszámoltatása végzett

Szükség szerint.

tevékenységről. 3. Óralátogatási

Óralátogatásról.

Évente két alkalom.

Megadott témában

Pedagógiai Program és

vélemény kikérés,

a minőségcélok

tájékoztatás.

figyelembevételével.

jegyzőkönyv Pedagógus

Tanuló, tanulóközössé g 1. Beszélgetések

107

2. Írásbeli

Központi, helyi felmérők


felmérők

megíratása, értékelése.

a minőségcélok figyelembevételével.

Pedagógus

Szülő, szülői szervezet, szülői közösségek 1. Írásos

Megadott témában


tájékoztatók,

vélemény kikérés,

a minőségcélok

igényfelmérések

tájékoztatás.


2. Szülői

Megadott témákban.


értekezletek

a minőségcélok figyelembevételével.

3.

Az osztályközösség

Intézményvezető

Családlátogatáso

tanulóinak megismerése a

utasítása szerint

k

családi környezetben.

4. Fogadóórák

Intézményi nyilvánosság

Intézményvezető

biztosítása.

utasítása szerint

108

3. számú melléklet

A külső kommunikációra vonatkozó előírások

A külső kommunikációra vonatkozó előírások a következők:

Külső kommunikáció Területébe tartozó esemény

Ellátandó

Iránya,

Típusa,

feladatok,

címzettje

formája

tevékenységek

Gyakoriság

Hagyományos rendezvények Tanulók,

1. Iskolán belül Szóbeli és írásbeli Helyi tanterv

pedagógusok

elhelyezett

tájékoztatás.

szerint.

hirdetmény Tanulók,

2. Sajtó,

Sajtó tájékoztatása.

Rendezvényenként.

Pedagógusok,

Plakátok,

Plakátok készítése.

Szükség szerint.

Megyei szintű Széles

Sajtó


Esetenként.

versenyeken

értesítése,


Esetenként.

Szülők, Egyéb személyek, szervezetek

elért

nyilvánosság

Iskolarádió,

1-3

helyezés

Iskolaújság

Országos

Széles

Sajtó

szintű

nyilvánosság

értesítése,

versenyeken

Iskolarádió,

elért

Iskolaújság

1-10

helyezés

109


Vezetési feladatok

A minőségirányítási programban meghatározottak érvényre jutása érdekében a következő vezetői feladatokat kell ellátni:

Vezetési feladat megnevezése Minőségirányítási

A feladat ellátásáért felelős

Határidő

személy megnevezése

csoport Intézményvezető

Pedagógia

létrehozásának kezdeményezése

szerint.


IMIP szerint.

vezető Intézményvezető

Program

megbízása Intézkedési terv meghatározása Intézményvezető adott évre Az

minőségirányítási vezető

intézmény

szabályainak

belső Intézményvezető,

áttekintése


a minőségirányítási vezető

és Pedagógia szerint. IMIP

és

szerint.

programra

tekintettel Tervezési feladatok ellátásának Intézményvezető

IMIP szerint.

irányítása Mérési

feladatok

ellátásának Intézményvezető

IMIP szerint.

irányítása Mérési rendszer kidolgozása

Intézményvezető,

IMIP szerint.

minőségirányítási vezető Értékelési feladatok ellátásának Intézményvezető

IMIP szerint.

irányítása Értékelési rendszer kidolgozása Intézményvezető, és működtetése

minőségirányítási vezető

110

Program

IMIP szerint.

ŐMIP

5. számú melléklet A tervezési folyamatok Dokumentummal Dokumentum

A dokumentum

A dokumentum

kapcsolatos

Határidők

tartalma

feladatok

viszonya más dokumentumhoz

A/ Szakmai tervezési feladatok A.1. Minőségirányítással kapcsolatos tervezési feladatok Felülvizsgálati

1.

meghatározott tartalmi

időt

következők képezik:

az abban foglaltak

elemek,

határozza

érdekében

figyelembe veszik az

(Annál kevesebb


intézkedések tétele.

intézmény helyzetét.

időt

program,

Minőségirányítás


Jogszabály

i program.

program elkészítése,

szerint

melyek

jogszabály meg,

is

Alapját

a

Önkormányzati

meghatározhat az

Helyzetfelmérések.

intézmény).

2. Alapjául szolgál szinte

valamennyi

más folyamatnak. Minőségnyilatko

A minőségirányítási

Fontos,

hogy

Felülvizsgálati

1.

zat.

program

tartalmában

olyan

időt


részeként

jogszabály

a

Önkormányzati

kerül

legyen, amely valóban

határozza

meghatározásra.

az

(Annál kevesebb


törekvéseit, szándékát

időt

program,

rögzíti.

meghatározhat az

Helyzetfelmérések.

intézmény).

2. Alapjául szolgál

intézmény

meg,

Alapját

is

szinte

valamennyi

más folyamatnak. Intézményi

1.

tartalmaznia kell:

Tanévnyitó


programjában

- a konkrét célokat

értekezlet.

Intézményi

meghatározott célok

-

adott

feladatokat

program, az abban

- felelősöket

meghatározott

- mérési eszközöket

minőségcélok,

(indikátorokat),

Az

-

minőségcélok és az

Éves intézményi

Az

intézmény

minőségcél


meghatározása.

évre

való

konkrét lebontása.

A

dokumentumnak

az

ellátandó

az

elérendő

Alapját

a


előző

évi

eredményeket

elért

(sikerkritériumokat),

értékelése.

- határidőket.

2. Alapjául szolgál az

eredmények

adott


111

évi

tevékenységeknek. A.2. A pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok 1.

Tartalma:

Jogszabály


- jogszabály szerint

szerint,

program

meghatározott.

szükség esetén.

Pedagógiai

Felülvizsgálat

program.

a

illetve

Alapját

a

következők képezik: - Központi előírások - Minőségirányítási


program. 2. Alapját képezi - A helyi tanterv megalkotásának, -

Az

oktatási,

nevelési tevékenységnek. Helyi tanterv.

-

Felülvizsgálat

a

minőségirányítási programmal

való

Tartalma:

Jogszabály

1. Alapját képezik:


szerint,

meghatározott.

szükség szerint.

illetve

-

Nemzeti

Alaptanterv -

harmonizáció szerint.

pedagógiai

program 2. Alapjául szolgál: -

a

tanév

helyi

rendjének megállapításához -

a

tantárgyfelosztásnak. Pedagógiai éves

Elkészíti

munkatervek.

intézményvezető, jóváhagyja

az

a

nevelőtestület.

Tartalma:

Intézményi

1. Alapját képezik:

- feladatok

tanévnyitó

-

- felelősök

értekezleten.

program

a

pedagógiai

- határidő

- a helyi tanterv

- egyéb.

- a MIP - éves minőségcélok. 2. Alapjául szolgál: -

az

intézmény

egyéb szervezeteinek éves munkatervei kialakításához. Intézmény egyéb

A szervezet vezetője.

Tartalma:

A

szervezeteinek

a szervezet működési

működési rendjét

- éves munkaterv.

éves

rendjét

szabályozó

2. Alapjául szolgál:

munkatervei

dokumentumban.

dokumentumban.

- az adott szervezet

szabályozó

(szülői

szervezet


éves működésének.

112

munkaközösség, stb.). A.3. A pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos szakmai feladatok Továbbképzési

Továbbképzési

Tartalma:

7

program.

program


illetve

szükség

elkészítése,

meghatározott

esetén

(ha

felülvizsgálata.

tartalom,

részletes

a

évenként,

módosítani kell).

1. Alapját képezik: - a MIP célkitűzései, -

pedagógiai

program, valamint


- a helyi tanterv.

célok


figyelembevétele.

-

az

éves

beiskolázási tervnek. Éves

A

dokumentum

beiskolázási terv.

évenkénti elkészítése.

Évente.

Tartalma:

1.

Alapját

a



meghatározott

-

tartalom, valamint az

program,

éves

- éves minőségcélok.

minőségcélok

továbbképzési

figyelembevétele. B/ Biztonságos intézményüzemeltetéssel kapcsolatos tervezési feladatok Tűzvédelmi oktatás

és

A dokumentum

Tartalma: tűzvédelmi

Évente, illetve a


szabályzat szerint.

tűzvédelmi

tevékenység

szabályzat

tervezése.

szerint.

Munkavédelmi oktatás

és

A dokumentum

Tartalma:

Évente, illetve a


munkavédelmi

munkavédelmi


szabályzat

munkavédelmi

-

szerint.

tevékenység. Balesetvédelmi oktatás

-

és

A dokumentum

Tartalma:

Évente, illetve a


munkavédelmi

munkavédelmi


szabályzat

tevékenység.

-

szerint. C/ A Gazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatok Költségvetési

Évenként

Tartalma:

Évente,

1. Alapját képezi:

koncepció.

költségvetési

- intézmény várható

októberben.

-

koncepció készítése.

feladatai

és

annak

az

előző

évi

költségvetés,

kiadásai,

- a várható teljesítési

- jelentős változások,

adatok,

és annak hatásai,

-

- várható bevételek,

feladatváltozások,

-

a

MIP

és

113

az

- a MIP.

várható

intézmény

2. Alapjául szolgál a

éves

minőségcéljai

költségvetési

megvalósításához

tervezésnek.

szükséges kiadások. Költségvetési

Évenként

terv.

költségvetési

terv

Tartalma:

Évente,

január-

- jogszabály szerint,

február hónapban.

1. Alapját képezi: -

a

költségvetési

készítése

valamint ezen túl a

koncepció.

szakfeladatonként,

helyi


indoklással.

igények kielégítése.

információs

-

az

előirányzat-

felhasználási ütemtervnek, valamint a likviditási tervnek.

Évente.

Előirányzatfelhasználási ütemterv

és

likviditási terv.

-Valamennyi bevétel

Évente,

és kiadás havi

február.

január-

1. Alapját képezi: -

az

éves

ütemezésben, legalább

költségvetési terv.

főbb bevétel és


kiadásnemek szerinti

- az éves beszerzési

bontásban,

tervnek.

Likviditási terv havi és

halmozott

adatokkal. Éves beszerzési

Évente.

Külön

terv.

szabályzat

Évente, február.

szerint.

1. Alapját képezi -

az

előirányzat-

felhasználási ütemterv. 2. Alapjául szolgál: -

a

gazdálkodási

tevékenységnek. Gazdálkodási

Évenkénti

Évente,

folyamatok

felülvizsgálat.

legkésőbb

tervezése

márciusig.

(gazdálkodási szabályzatok).

D/ Ellenőrzési tevékenység tervezése Hosszú-

és

Ellenőrzési

középtávú

megfelelő

ellenőrzési terv

tartalommal

(a

elkészítése.

pénzügyi-

terv

Jogszabály szerint.

Évente.

1. Alapját képezi - a Belső ellenőrzési

történő

kézikönyv. 1. Alapjául szolgál:

114

gazdálkodási

- az éves ellenőrzési

területre).

tervnek.

Éves ellenőrzési

Ellenőrzési

terv.

elkészítése.

terv

Jogszabály szerit.

Évente.

1. Alapját képezi: - a Belső ellenőrzési kézikönyv, -

a

hosszú-

és

középtávú ellenőrzési terv. 1. Alapjául szolgál: - az éves ellenőrzési tevékenységnek.

115


Intézményi teljesítményértékelés eljárásrendje

Az intézményi teljesítményértékelés célrendszere A teljesítményértékelés elsődleges céljait az alábbiakban határozzuk meg: § Adatok gyűjtése a nevelőtestület humán erőforrás fejlesztéséhez § A helyes pedagógiai gyakorlat megerősítése § A helytelen pedagógiai gyakorlat korrigálása § A szakmai / tartalmi fejlesztés elősegítése § A kapott indikátorok segítségével az intézményi működés leírása § Adatok gyűjtése a Pedagógiai Program beválásának nyomon követéséhez A teljesítményértékelési rendszer céljait az alábbi táblázat foglalja össze. A kiválasztott célok rövid és hosszú távon egyaránt értelmezhetők. Amennyiben az indikátorok alacsony teljesítési szintet mutatnak, a visszacsatolási szakaszban célzott intézkedési tervet készítünk. Sikerkritérium

Indikátor

Cél

1 Elköteleződés a jó teljesítmények Hatékonyabb munkavégzés iránt

Elégedett partnerek

Partneri elégedettség (kérdőíves vizsgálati eredmények)

2 A teljesítményértékelési rendszer Aktívan közreműködő

Dolgozói attitűd

hatékony működése,

dolgozók, javuló belső

(kérdőíves vizsgálat /

rendszerszemlélet javítása

szakmai kommunikáció

interjú eredmények)

A munka

Dolgozói attitűd,

3 A szakmai fejlődésre való nyitottság elérése, a

eredményességének mérhető Továbbképzési adatok,

továbbképzés és önképzés

növekedése

folyamatos megvalósulása

Konferencia részvételek, (Óralátogatások eredménye)

4 A tanulói tudás, iskolai teljesítmény növekedése 5 Jobb partnerkapcsolatok, elégedettebb szülők

Követelmények magasabb

Országos és helyi

szintű teljesítése

mérések eredményei

Javuló elégedettség-mérési

Partneri elégedettség

eredmények

(kérdőíves vizsgálati eredmények)

116

Elégedettebb és képzettebb

Dolgozói attitűd,

hatékonyság további növelése

pedagógusok (pl.:

Tanulói attitűd,

érdekében

számítástechnika - IKT

(óralátogatások

területén)

eredménye)

6 Technikai fejlesztések a

7 A teljesítménnyel kapcsolatos adminisztráció javítása

Mérési adatbázis létrehozása, Dolgozói attitűd több évre visszakereshető adatok, igazságosabb jutalmazási rendszer

117

Erőforrások hozzárendelése

A teljesítményértékelési rendszert az intézményvezető irányítja, ellenőrzi, működteti. Javaslatot tesz a munka szervezését végző munkatársak személyére, amit a nevelőtestület hagy jóvá. A vezető biztosítja a munka elvégzéséhez szükséges időkeretet és kijelöli a határidőket.

A rendszerrel kapcsolatos jogértelmezésben, a munkáltatói és munkavállalói jogok gyakorlásában tájékoztatást ad a dolgozóknak, ismerteti a teljesítménymérés célrendszerét.

A kapott eredményeket, adatokat és dokumentumokat a jogi és etikai normáknak megfelelően kezeli.

Az értékelési feladatok meghatározása

Az értékelési folyamat három szakaszból áll:

Előkészítés

Végrehajtás

Visszacsatolás

Előkészítési szakasz:

1. Jogértelmezés, jogok és kötelességek ismertetése a dolgozókkal 2. Célmeghatározás: az értékelés céljainak megfogalmazása 3. A helyi értékelési rendszer megalkotása, elfogadtatása a nevelőtestülettel és a fenntartóval 4. Ütemterv készítése 5. Az egyes feladatok elvégzéséért felelős dolgozók kijelölése

Végrehajtási szakasz:

6. Az értékelési eszközök és módszerek kidolgozása, ismertetése

118

7. Az értékelési anyagok előkészítése, sokszorosítás, majd számítógépes programok telepítése 8. Adatfelvétel: kérdőívek kitöltése, óralátogatások, interjúk lebonyolítása 9. Adatrögzítés: a géppel feldolgozható adatok számítógépes rögzítése 10. Adatelemzés: statisztikai számítások, grafikonok, egyéb kimutatások elkészítése

Visszacsatolási szakasz:

11. Értékelés, értelmezés: a nevelőtestület tájékoztatása az eredményekről, javaslatok, vélemények rögzítése és szükség esetén intézkedési terv készítése 12. A mérési eredmények és tervek, célmeghatározások dokumentálása

A végrehajtási szakasz ütemterve (Eljárásrend)

Az igazgató és a pedagógusok teljesítmény értékelését évente végezzük. A lebonyolítás módját az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Feladat

Felelős

Eszköz / Módszer

Periódus / Határidő Minden 4. év

A vezető értékelése: A) Vezetői önértékelés

A) Igazgató

A) Önértékelő lap

A) május 15.

B) Dolgozók értékelik a vezetőt

B) Dolgozók

(kérdőív)

B) május 15.

B) Értékelő lap (kérdőív) Minden év

A nevelők / pedagógusok értékelése:

A) Pedagógusok


A) június 25.

A) Pedagógus önértékelés

B) Igazgató

(kérdőív)

B) június 25.

B) Vezető értékeli a

C) Adott

B) Interjú -

C)szeptember 1.

pedagógusokat

szakterület

elbeszélgetés

C) Óralátogatások

képviselői (2 fő)

C) Óra megfigyelési szempontsor és

119

D) június 25.

egyeztető beszélgetés

D) D) Tanulói kérdőív a

Osztályfőnökök,

pedagógusról

szaktanárok

D) Kérdőív

(tanulók bevonásával) A technikai és adminisztratív

A) Intézkedési

dolgozók értékelése:

terv szerint.

A) Dolgozói önértékelés

A) Dolgozók


Minden év

B) Vezető értékeli a dolgozókat

B) Igazgató

(kérdőív)

B)augusztus 1.

B) Interjú elbeszélgetés

Az értékelés módszerei és eszközei

A tanulói és pedagógus (ill. vezetői) értékelések általános szabályai: ·

Méréseinket átgondoltan, rendszerszerűen, objektivitásra törekvően, megfelelő tájékoztatás mellett végezzük.

·

Az országos és helyi tanulói mérések (tantárgyi és nem tantárgyi), ill. adatgyűjtések a jogszabályban meghatározott módon, a vonatkozó etikai normák alapján zajlanak.

·

A mérésekről az igazgatónak és a szaktanárnak min. két héttel korábban értesülnie kell.

·

A mérés célját, főbb tartalmi elemeit és a résztvevők körét pontosan dokumentáljuk.

·

Egy osztályban / csoportban az összes mérés évente 5 lehet. Ebbe mindenfajta mérés és adatgyűjtés beleszámít.

Az intézményi teljesítményértékelés konkrét lebonyolítását az alábbi táblázat mutatja:

120

1.

A

pedagógusok,

igazgató munkaközösség adminisztratív kitöltik

az

2.

3.

igazgató,

Az igazgató

a) Az igazgató személyes beszélgetés

helyettes,

áttekinti

keretében

vezetők,

a leadott

(közösen megállapítják és rögzítik a

önértékelő

pozitívumokat

lapokat.

célokat).

dolgozók önértékelő

értékeli

az

a

dolgozókat,

elvárt

további

lapokat. b)

A

nevelőtestület

értékeli

az

igazgatót.

I. Kérdőívek - értékelő lapok

Az értékelés alapvető módszere az objektivitást célzó zárt végű kérdésekre adott pontszám. A kérdőívek, illetve értékelő lapok segítségével legnagyobb részt ilyen szempontokat, kritériumokat értékelünk. A kérdőívek fajtái az alábbiak:

a) Önértékelés

Célja, hogy egyfajta tükörként segítse a vezető és a pedagógusok véleményalkotását saját teljesítményükről. Az önértékelés eredménye összevethető a munkatársak, vezető, szülők, diákok által elkészített értékelés eredményeivel is.

b) Óralátogatás

Ennek az elemnek az objektív értékelése megfelelő pedagógiai kompetenciákkal rendelkező közreműködő bevonásával történik. Az intézményvezető gyakorlati háttere vagy szakmai felkészültsége nem minden esetben teszi lehetővé a pedagógus munkájának ilyen fajta értékelését, ezért az értékeléseink során mindig jelen van egy szaktárgyi szempontból is kompetens személy. c) Tanulói értékelő lap

121

A diákok véleménye a tanárról kevésbé kap helyet a mai magyar közoktatásban, mint az lehetséges és indokolt lenne. Előnyei: a. nagy számú válaszadó, megbízhatóbb eredmény b. olyanok értékelik a tanárt, akik sok órán át figyelhetik meg, így átfogó képük van róla c. azok értékelik a tanár munkáját, akikre irányul, vagyis első számú partnerei. Hátrányai: a. a tanulói véleményalkotás esetenként kevés használható információt tartalmaz - nem releváns, vagy többértelmű b. a diákok gyakran nem jól képviselik saját érdekeiket (pl. a dolgozatok számának csökkentését kérik). A tanári teljesítmény értékelésekor ezeket a tényezőket figyelembe vesszük.

d) Szülői értékelő lap

A szülők megkérdezésével az iskola olyan információt szerezhet, ami nem a szakmai, hanem inkább az emberi és kapcsolati jellemzőkre vonatkozik. A szülőktől nem kérünk pedagógiai kompetenciákkal összefüggő véleményt, akkor sem, ha valamilyen markáns vélemény fogalmazódik meg egyik vagy másik pedagógussal kapcsolatban.

II. A vezető-pedagógus interjú

Az értékelés fontos részét képezi az a záró mozzanat, melynek keretében a vezető elbeszélget minden egyes dolgozóval. Ennek célja a vélemények egyeztetése, és a továbblépés lehetőségeinek megkeresése.

A teljesítményértékelés adatainak végső értelmezése a vezetővel való interakció révén kaphat valódi tartalmat, ezért minden dolgozó számára szükség szerinti időkeretet biztosítunk a rendszerben.

Az értékelés szempontjai Indikátorok

A teljesítményértékelés eredményiből az iskola működésére vonatkozó indikátorokat képzünk. Az indikátorok funkciói az alábbiak:

122

§

Számszerű eredményt adni a legfontosabb területek működéséről.

§

Összehasonlítható adatokat nyerni több évet átfogó trendvizsgálatokhoz.

§

A fenntartó és a partnerek számára is érthető mutatókat képezni az iskola működéséről.

a) Külső indikátorok

A teljesítmény külső indikátorai elsősorban azok az országos mérések, melyekben az intézmény a meghatározott módon törvényi kötelezettségének eleget téve részt vesz.

Korlátozott mértékben építhető be az országos mérés eredménye az intézményi teljesítmény értékelés rendszerébe, hiszen nem feltétlenül mutatják a diákok tudása mögötti tanári munka milyenségét. Emellett az országos mérések csak két terület (olvasás, matematika) értékelését teszik lehetővé. Ezért az országos mérések eredményeit külön kiértékeljük és elsősorban terület specifikus (tantárgyi) szakmai megoldásokat keresünk a felmerülő problémákra.

b) Belső indikátorok

A teljesítmény értékelés belső indikátorai az intézmény (vagy fenntartó) által kezdeményezett mérések. Nem része a teljesítményértékelésnek a tanulók tantárgyi osztályzataiból képzett bármilyen mutató, hiszen ezzel sérülhet az autonóm értékelő tevékenység (jobb jegyeket adhat a pedagógus, ha tudja, hogy ezzel javul a megítélése.)

Intézményünk az alábbi indikátorok alapján végzi a teljesítményértékelést:

Vezetői értékelés:

Pedagógus értékelés:

·

Kommunikációs készség

·

Kommunikációs és együttműködési készség

·

Együttműködési készség

·

Tantervi tudatosság

·

Tervezési készség

·

Tanulásszervezés

·

Szervezőkészség

·

Az osztálytermi és tanulási környezet alakítása

·

Mérési-értékelési ismeretek

·

Szakszerű mérés és visszacsatolás

·

Jogi, törvényi ismeretek

·

A tanítás-tanulási folyamat irányítása

123

·

Problémamegoldó készség

·

Magas követelményszint érvényre juttatása

·

Innovációs készség

·

Egyenlőség, különbségek tisztelete

·

Technológiai menedzsment

·

Szakmai felelősségvállalás

·

Intézményi működés / menedzsment

·

Pénzügyi irányítás / menedzsment

·

Felelős munkavégzés

·

Emberi erőforrás menedzsment

Innovációs készség

· A tanítás-tanulás eredményessége

Adatelemzés

Az intézményértékeléshez, illetve teljesítményértékeléshez szükséges adatok az igazgatói irányítás szintjén gyűlnek össze. E paraméterek értékelése, elemzése az igazgató feladata.

Az adatelemzést számítógépes adatrögzítés és adatelemzés segíti. A kapott mérési adatokat megfelelő formában rögzítjük és tároljuk. Ennek alapján lehetőség van több éves trendek vizsgálatára, ill. a beavatkozás tervezésére és a beavatkozás hatékonyságának ellenőrzésére.

Visszacsatolás

Az értékelési rendszer visszacsatolási szakasza a nevelőtestület minél részletesebb tájékoztatása és a továbblépés lehetőségeinek közös kutatása, kidolgozása. A megbeszélések eredményeit és az erre épülő cselekvési terveket külön dokumentumban rögzítjük.

124

1. számú székhely intézményi melléklet: IMIP intézkedési terv: Eötvös Iskola Lakitelek

épülő kérdőív az intézményre vonatkozóan.

Az igazgató, mint vezető vezetési stratégiája, vezetési módszerei.

Kérdőív az intézmény általános jellemzőiről

4 évente

Objektív alapokra és információkra

Mérési mód

Kérdőív Olajos István intézményvezet őhöz.

4 évente

Kitűzött cél

Gyakoriság

2011. június 1. Elvárt

Eléréshez szükséges feladatok

Határidő

eredmény

Erőforrás -

Felelős

szükséglet

1. Felmérés és helyzetértékelés.

2011.

2 fős

Somodiné

2. Megvalósítás.

június 1.

team

Német Ida Osadebe-Kiss Erzsébet

1. Kérdőív felülvizsgálata.

2011.

2 fős

Szekeres János

2. A kérdőíves helyzetértékelés.

június 1.

team

Zsoltné

3. Megvalósítás.

Boros Józsefné

Munkahelyi önértékelés a tantestületben.

120 „negatív

A 2002-ben

kérdés”

bemért és

kérdőíve a

folyamatosan

tantestülethez.

módosított

sokszorosítása.

2011.

3 fős

Olajos István

június 21.

team

Osadebe-Kiss Erzsébet

2. Megvalósítás. A kollégák

Káré Gáborné

motiválása.

kérdőívek alkalmazása. 5 évente

1. A kérdőív változatlan

Grafikai

3. Értékelés. Az eredmények grafikus megjelenítése.

mutatók 70%nak elérése. A megbecsülés mutatójának (15.4 %) megőrzése.

A bemért

technikai munkatársaink véleményének megkérdezése.

A 2000-ben

mutatók (80%-

bemért kérdőív

os) megtartása.

alkalmazása.

Az alkalmazotti 5 évente

Alkalmazotti kérdőív. Gazdasági és

1. A kérdőív változatlan sokszorosítása.

kapcsolattar-tás

2. Megvalósítás.

javítása(3,27)-

3. Értékelés. Az eredmények

es átlag főlé.

126

grafikus megjelenítése.

2011. június 23.

1 fő

Olajosné Kádár Ilona

(önértékelés, értékelés a kollégák által, igazgatói értékelés)

2009 tavaszán

A bemérendő

kialakított

eredmények

kérdőívek

70%-os

alkalmazása.

mutatóinak

3. Értékelés.

megtartása.

4. Eredmények ismertetése az

folyamatos

Nevelői munka megítélése

Jobb esetben a mutatók emelése.

127

1. Bemérés.

2011.

3 fős

Olajos István

2. Megvalósítás.

június 21.

team

Osadebe-Kiss

adott pedagógussal.

Erzsébet Káré Gáborné

A nevelői munka megítélése a

A bemért

bemért kérdőív

eredmények

alkalmazása.

76%-os

2 évente év végén

nevelők által.

A 2000-ben

1. A kérdőív változatlan alkalmazása.

mutatóinak

2. Megvalósítás.

megtartása.


Az iskolai


2011.

3 fős

Csinger

június 21.

team

Andrea Szekeres János Zsoltné Káré Gáborné

környezet jobbá tétele. A 3,5-es átlag megőrzése, jobb esetben

átdolgozása

A 2000-ben bemért és folyamatosan átdolgozott kérdőívek teljes

Mérhetőség felülvizsgálattal

Alsós kérdőívek teljes körű

egyszeri, folyamatos

emelése.

kidolgozása

Zárt és nyitott kérdőívek érthetővé

2011.

2 fős

Vargáné Subicz

tétele mind a szülők, mind a tanulók

szeptember 15.

team

Beáta

számára.

felülvizsgálata.

128

Gulyásné Dantesz Ágnes

A 2000-ben

A

bemért,

bemért mutatók

átdolgozott kérdőív alkalmazása.

2 évente félévkor

Kérdőív szülőknek 5. osztály

1. A bemért kérdőív

70%-os megtartása.

változatlan alkalmazása.

2012. február 28.

2. Megvalósítás.

2 fős

Szekeres

team

Jánosné Kenderesi


Rozália

szóbeli értékelése. 4. Tantestületi megbeszélés.

Kérdőív gyerekeknek 5.osztály

A 2000-ben bemért és folyamatosan módosított kérdőív

2 évente félévkor

2 fős A bemért

1. A bemért kérdőív változatlan

mutatók

alkalmazása.

70%-os megtartása.

2. Megvalósítás. 3. Értékelés. Az eredmények

alkalmazása.

szóbeli értékelése.

129

2012. február 28.

team

Csinger Andrea Olajosné Kádár Ilona

A 2000-ben

A bemért

bemért és

mutatók

folyamatosan

70%-os

módosított

megtartása.

1. A kérdőív változatlan alkalmazása. 2. Megvalósítás. 3. Értékelés. Az eredmények

kérdőív alkalmazása.

grafikus megjelenítése. 2 évente év végén

Kérdőív szülőknek 8. osztály

4. Tantestületi megbeszélés.

130

2012.május30.

2 fős

Osadebe-Kiss

team

Erzsébet osztályfőnök

A 2000-ben

A bemért

bemért és

mutatók

folyamatosan

70%-os

módosított

megtartása.

1. A kérdőív változatlan alkalmazása. 2. Megvalósítás. 3. Értékelés. Az eredmények

kérdőív alkalmazása.


2évente

Kérdőív gyerekeknek 8. osztály

131

2012.május30.

2 fős

Osadebe-Kiss

team

Erzsébet osztályfőnök

A bemért

Kérdőív a fenntartó számára

mutatók

bemért és

70%-os

folyamatosan

megtartása.

módosított

A nevelési-,

2. Megvalósítás.

kérdőív

oktatási


alkalmazása.

eredmények 4 évente

(Iskolai társulás tanácsa)

A 2000-ben

1. A kérdőív változatlan

elégedettségi mutatójának

alkalmazása.

2011.

2 fős

Olajos

június 30.

team

István Káré Gáborné

grafikus megjelenítése. 4. Tantestületi megbeszélés.

emelése.

A bemért

bemért és

mutatók

folyamatosan

70%-os

Nagyközség Önkormányzata)

módosított

megtartása.

2. Személyes interjú a társulási

kérdőív

tanács elnökével

alkalmazása.

polgármesterrel (Lakitelek

4 évente

A 2000-ben

1. Személyes interjú a

1. Diktafon előkészítése.

2011.

2. Felteendő kérdések

június 30.

1 fő

Beáta

átbeszélése a minőségbiztosítási csoporttal. 3. Megvalósítás. 4. Írásbeli értékelés. 5. Tantestületi megbeszélés.

132

Vargáné Subicz

Olajos

2 fő

István

Az elvárások kezelése

Sorszám

Probléma

Válasz - lépés

1. sz. melléklet

Felelős

Határidő

Megszülető

Ellenőrzés

dokumentum 1.

Az épület

Fenntartó

igazgató

folyamatos

igazgató

állaga

anyagi

tagintézmény-

forrásától

vezető

függő 2.

A tanulók

Mentálhigiénés

neveltségi

tréning

osztályfőnökök folyamatos

foglalkozási

igazgató-

napló

helyettes

fejlesztési

igazgató-

tervek

helyettes

szintje 3.

A tanulók

Fokozott

egyéni

együttműködés

fejlődése

szülőkkel,

szaktanárok

folyamatos

nevelőkkel 4.

igazgató

folyamatos

levél

igazgató

igazgató

folyamatos

pályázat

igazgató

Adminisztráció Az

tagintézmény-

folyamatos

munkaköri

igazgató

mennyisége

vezető

leírás

tagintézmény-

ésszerűsítése

vezetői

vezető

törvényi

utasítás

Az ételek

Az illetékes

minősége,

megkeresése

mennyisége

hivatalos levélben

5.

Kevés udvari

Pályázatok

játék

írása lehetőség szerint

fejlesztőpedagógia 1.

adminisztráció

kereteken belül 2.

Szervezeti keretek

igazgató

folyamatos

munkaköri

igazgató

együttműködés

tagintézmény-

leírás

tagintézmény-

a fogadó

vezető

vezetői

vezető

utasítás

intézményekkel

133

Dokumentumelemzés eredményei

Terület I. Vezetés

2. sz. melléklet

Elemek

Dokumentum

Az iskola alapadatai (Alapító Okirat)

SZMSZ 6. oldal

1. Az intézményvezetés feladatköre:

SZMSZ 20. oldal

a) az intézmény működése

SZMSZ 30. oldal

b) kiemelt feladatai 2. Vezetési feladatok megvalósítása

SZMSZ 8. oldal

a) közvetlen vezető munkatársai

SZMSZ 22. oldal

b) közvetlen vezető munkatársak felelőssége, kötelezettsége 3. Az intézmény vezetősége

SZMSZ 10. oldal

a) középvezetők

SZMSZ 22. oldal

b) beszámolási kötelezettségek

SZMSZ 54. oldal

c) együttműködés más szervekkel 4. Vezetők ellenőrzési kötelezettsége

SZMSZ 8. oldal

a) igazgató

SZMSZ 39. oldal

5. Szakmai fejlesztés, képzés

Továbbképzési

II. Az iskola

1. Alapító okirat

stratégiájának

2. Tagintézmények pedagógiai programja,

meghatározása

nevelési programja

és megvalósítása

3. Éves munkaterv 4. Eseménynaptár 5. Éves munka értékelése 6. Minőségpolitika 7. Jövőkép

III. Meglévő

l. Az iskola képzési rendje

Módosított

folyamatok

a) tanulói jogviszony létesítése,

Törvény/1993.

szabályozottsága

továbbhaladás feltételei, jogviszony megszűnése b) tanulói jogok, kötelességek c) pedagógusok továbbképzésének rendje

134

Közoktatási

2. Tanulók teljesítményének vizsgálata a) tanév elején Pedagógiai Program 123.

tanév végén b) magatartás szorgalom értékelése c) jutalmazás-elmarasztalás formái d) hiányzások igazolása

SZMSZ :38. oldal 3. Az intézmény szolgáltatásai, működési rendje Pedagógiai Program 4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel

60. oldal Gyermek- és ifjúságvédelmi

kapcsolatos feladatok

felelős munkaköri leírása Igazgató, igazgatóhelyettes, 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos

tagintézmény-vezető munkaköri leírása

feladatok - alsó tagozat - felső tagozat

Pedagógiai Program 61. oldal 6. Az iskola ellenőrzési rendszere a) belső ellenőrzés rendje, területei, b) vezetők ellenőrzési kötelezettségei

Éves munkaterv

Pedagógiai Program 61. oldal 7. Szociális hátrányok enyhítése, integráció SZMSZ 57. oldal 8. Tanulók felzárkóztatása, tehetségek Szülői szervezet működési

kibontakoztatása

szabályzata DÖK Szervezeti és Működési

9. Az iskola hagyományai

Szabályzata 10. Iskolahasználók együttműködése

SZMSZ 20. oldal

a) szülők – tanulók - pedagógusok

Az Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata

135

SZMSZ 30. oldal 11. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Munkaköri leírások 12. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

13. Az intézmény munkarendje a) a vezetők intézményben tartózkodásának rendje b) a közalkalmazottak munkaideje

SZMSZ 16-18. o.

c) a pedagógusok munkaideje

Házirend

d) a tanulók munkarendje

14. Az intézmény működési rendje a) tanév rendje b) az intézmény nyitva tartása c) az intézmény ügyeleti rendszabályai

SZMSZ 20-22. o.

d) a tanítási órák valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama 15. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége a) az intézmény nevelőtestülete és jogkörei b) a nevelőtestület értekezletei c) a nevelőtestület döntései, határozatai,

Pedagógiai Program 94.o.

d) a nevelőtestület szakmai munkaközösségei 16. 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és

Pedagógiai Program 114. o.

heti óraszáma

SZMSZ 49. o.

17. Taneszköz kiválasztásának elvei, a tankönyvrendelés szabályai Az Iskolai Könyvtár 18. Az iskolai könyvtár működése

136

Működési Szabályzata

a) a könyvtár adatai b) fenntartás, irányítás c) a könyvtár alapfeladatai d) a könyvtár kiegészítő feladatai e) könyvek és ismerethordózók elhelyezése, állományba vétele, f) az állomány védelme, kezelése, selejtezése, ellenőrzése, gyarapítása IMIP 2007. 19. Minőségbiztosítás Iratkezelési Szabályzat 20. Az iskolai dokumentumok hozzáférhetősége, kezelése Házipénztár Kezelési 21. Az intézmény pénztára

Szabályzat

22. Tűzvédelem, munkavédelem

Munkavédelmi Utasítások szabályzat

23. Tűzriadó Tűzriadó Terv

Hatályos az Önkormányzat

IV. Szabályozási I. Működés feltételeinek alaprendszer

dokumentumai

teljeskörűsége

Alapító Okirat

határozatával.

Eötvös Loránd

Jóváhagyta

Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde,

Város

Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási

testülete.

Berettyóújfalu

Önkormányzatának

Intézmény Szervezeti és


Hatályos. Aláírással tanúsítva.

Mellékletei: 1. Az

intézmény

dolgozóinak

munkaköri leírása

Hatályos.

2. Az intézmény házirendje 3. DÖK

szervezeti

és

működési Hatályos.

szabályzata 4. A könyvtár szervezeti és működési Hatályos. szabályzata 137

5. Iratkezelési szabályzat

Hatályos.

6. Pénzkezelési szabályzat

Hatályos.

7. Munkavédelmi szabályzat

Hatályos.

8. Tűzvédelmi szabályzat.

Hatályos.

9. Szülői

Szervezet

Szervezeti

és Hatályos.

Működési Szabályzata 10. Az

Iskolaszék

Szervezeti

és Hatályos.


II. Pedagógiai munka dokumentumai 1. Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde,

Hatályos visszavonásig.

Pedagógiai Programja 2. Továbbképzési terv

Hatályos.

III. Minőségbiztosítás Intézményi Minőségirányítási Program

2010. 09. 01-től átdolgozása 2011. 07. 31-ig.

V. Erőforrás

SZMSZ 20. oldal

I. Humán erőforrás

figyelembe-

Az intézmény nevelőtestülete

Igazgatói, igazgatóhelyettesi,

vételének módja

a) jogai

tagintézmény-vezetői,

b) végzettségük, megbízatásuk,

munkaközösség-vezetői munkaköri leírások

képzettségek c) egyeztetési mechanizmusok

Továbbképzési terv

d) információs rendszer

Igazgató, iskolatitkár munkaköri leírása IMIP 2007. Munkaköri leírások Éves munkaterv felelősségi rendje

e) továbbképzés rendje f) személyzeti munka

g) munkatársak bevonása

138

Községi Önkormányzatok

Alapító Okirat,

II. Anyagi források a) éves költségvetés

SZMSZ

b) pályázatok

Költségvetés

c) Lakiteleki Iskoláért Alapítvány

III. Technikai források Iskola működésének feltételei

Éves munkaterv

-

épületfenntartás

ÖMIP

-

eszközellátás

IV. Információs források a) képzésekbe való bekapcsolódás b) helyi média c) hagyományos rendezvények d) kapcsolattartás a partnerekkel VI. Partneri

1.Partneri igényfelmérés szabályzata

IMIP 2007.

igények figyelembevétele 2. Szülői részvétel az iskolai munkában

3. Képességek kibontakoztatása, igény szerinti szakkör szervezése

139

SZMSZ 10. oldal

140

Tartalomjegyzék. 1.Törvényi vonatkozások A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése...5

Recommend Documents