Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE... 11

KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM

Szervezeti és működési szabályzat

Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI................................................................................................... 9 2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................... 10 2.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ..................................... 10 2.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE .......... 10 2.3 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA ................................. 10

3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE .......................................................................... 11 3.1 NYITVA TARTÁS ÉS BENNTARTÓZKODÁS ........................................................................................ 11 3.2 TANÍTÁSI ÓRÁK ÉS SZÜNETEK ......................................................................................................... 11 3.3 TANÁRI ÜGYELET ............................................................................................................................ 12 3.4 HELYISÉGEK HASZNÁLATA.............................................................................................................. 12

4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE................................ 12 4.1 AZ ISKOLAI BELSŐ ELLENŐRZÉS FELADATAI ................................................................................... 12 4.2 A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ....................................... 12 4.3 AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ............................................................ 13 4.4 A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ DOLGOZÓ FELADATAI .................................................................... 13 4.5 A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT DOLGOZÓK ÉS KIEMELT ELLENŐRZÉSI FELADATAIK .............. 13 4.5.1 AZ IGAZGATÓ .......................................................................................................................................... 13 4.5.2 AZ IGAZGATÓHELYETTESEK .................................................................................................................... 14 4.5.3. A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK ............................................................................................................... 14 4.5.4. AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK ............................................................................................................................ 14

5. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA .............................................. 14 5.1 AZ INTÉZMÉNY FELELŐS VEZETŐJE ................................................................................................. 14 5.2 AZ IGAZGATÓ KÖZVETLEN – VEZETŐ BEOSZTÁSÚ – MUNKATÁRSAI ............................................... 15 5.3 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE........................................................................................................... 15 5.4. AZ ISKOLA DOLGOZÓI ..................................................................................................................... 15 5.5. A NEVELŐK KÖZÖSSÉGE, A NEVELŐTESTÜLET .............................................................................. 16 5.5.1. A NEVELŐTESTÜLET ÉS JOGKÖREI........................................................................................................... 16 5.5.2. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI........................................................................................................ 16 5.5.3. A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI, HATÁROZATAI ....................................................................................... 16

5.6. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ...................................................................................................... 17 5.6.1. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK FELADATAI.......................................................................................... 17 5.6.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ FELADATAI ÉS JOGAI .................................................................. 17

5.7. KAPCSOLATTARTÁS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTT................................................................. 18 5.7.1. ISKOLAVEZETÉS...................................................................................................................................... 18 5.7.2. ISKOLAVEZETÉS – MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK ...................................................................................... 18 5.7.3. ISKOLAVEZETÉS – NEVELŐTESTÜLET ...................................................................................................... 18 5.7.4. MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK – MUNKAKÖZÖSSÉGI TAGOK...................................................................... 18 5.7.5. NEVELŐTESTÜKET TAGJAI ...................................................................................................................... 19 5.7.6. ISKOLAVEZETÉS – PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK ....................................................... 19 5.7.7. MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK, NEVELŐTESTÜLET – PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK ...... 19 5.7.6. ISKOLAVEZETÉS – AZ ÉPÜLET ÜZEMELTETÉSÉT VÉGZŐ SZERVEZET DOLGOZÓI ....................................... 19

6. AZ INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS, ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE ........ 20 7. KAPCSOLATTARTÁS A PARTNEREK KÖZÖTT.......................................................... 20 8. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI .......... 21

9. ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ............................................................................................. 21 9.1. ISKOLA-ZÁSZLÓ .............................................................................................................................. 21 9.2. ISKOLA-CÍMER ................................................................................................................................ 21 9.3. ISKOLAI FORMARUHA ..................................................................................................................... 22 9.4. ISKOLAI ÉVKÖNYV .......................................................................................................................... 22 9.5. ISKOLAÚJSÁG .................................................................................................................................. 22 9.6. A NÉVADÓ EMLÉKÉNEK ÁPOLÁSA .................................................................................................. 22 9.7. ISKOLAI ÜNNEPSÉGEK, RENDEZVÉNYEK ........................................................................................ 22 9.8. MEGEMLÉKEZÉSEK......................................................................................................................... 22 9.9. ISKOLARÁDIÓ.................................................................................................................................. 23 9.10. ISKOLATÖRTÉNETI EMLÉKEK GYŰJTÉSE ....................................................................................... 23 9.11. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ........................................................................................................ 23

10. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .... 23 11. FELADATOK A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK .................................................................. 24 12. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ................................................................................................ 26 13. NYOMTATVÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK KEZELÉSE......................................... 29 13.1 A KIADMÁNYOZÁS SZABÁLYAI...................................................................................................... 29 13.2 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE ........................................................................................................................................... 29

14. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS ELJÁRÁSRENDJE ............................................................................... 30 15. FEJLESZTÉSEK BONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSREND ................ 30 16. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, VALAMINT A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK ÁTRUHÁZÁSA ............................................................................. 30 17. VEGYES RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 30 17.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ................................................................................ 30 17.2. VÉLEMÉNYEZÉSI JOGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................. 30 17.3. AZ INTÉZMÉNYBEN SZERVEZETT FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI .. 31 17.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK ................................................................................................................................... 31 17.5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE ...................................................................................................................... 31 17.6. EGYÉB SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK ....................................................................................... 31

ZÁRADÉKOK ......................................................................................................................... 32 MELLÉKLETEK...................................................................................................................... 33 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK .................................................................................... 33 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA................. 56 3. SZ. MELLÉKLET: A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ..................... 77

4. SZ. MELLÉKLET: AZ ISKOLAI DIÁKSPORTKÖR MŰKÖDÉSI RENDJE..................................................... 81 5. SZ. MELLÉKLET: TANKÖNYV TÁMOGATÁSI ÉS TANKÖNYV ELLÁTÁSI SZABÁLYZAT ......................... 83 6. SZ. MELLÉKLET: ADATVÉDELMI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI VÉDELMI SZABÁLYZAT ........................... 85 7. SZ. MELLÉKLET: EGYEDI IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .................................................................... 102 8. SZ. MELLÉKLET: LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT .................................................................................. 119 9. SZ. MELLÉKLET: SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT .................................................................................... 134 10. SZ. MELLÉKLET: KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT ..................................................................... 153 11. SZ. MELLÉKLET: KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS ...................................................................................... 162 12. SZ. MELLÉKLET: TŰZRIADÓ TERV .................................................................................................. 190 13. SZ. MELLÉKLET: TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT ................................................................................. 194

17. TŰZVÉDELMI OKTATÁS, KÉPESÍTÉS: ..................................................................... 210 17.1. ELŐZETES OKTATÁS: .................................................................................................................. 210 ISMÉTLŐDŐ OKTATÁS:......................................................................................................................... 211

ENGEDÉLY TŰZVESZÉLYES MUNKA VÉGZÉSÉHEZ ................................................. 212 14. SZ. MELLÉKLET: MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT........................................................................... 213

I. FEJEZET ........................................................................................................................... 214 II. FEJEZET ........................................................................................................................... 215 MUNKAVÉDELMI ÜGYREND ................................................................................................................ 215

III.

FEJEZET ....................................................................................................................... 218

AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI ................................................................................. 218

IV. FEJEZET ....................................................................................................................... 223 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE .................................................................................................... 223

V. FEJEZET ........................................................................................................................... 224 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS ...................................................................................... 230 ÁTADÁS – ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY .................................................................................................... 230

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS ...................................................................................... 232 ÁTADÁS – ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY .................................................................................................... 232

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS ...................................................................................... 234 ÁTADÁS – ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY .................................................................................................... 234

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS ...................................................................................... 236 ÁTADÁS – ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY .................................................................................................... 236

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS ...................................................................................... 238 ÁTADÁS – ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY .................................................................................................... 238

VI. FEJEZET ....................................................................................................................... 240 HÁTSÉRÜLÉS KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ KÉZI TEHERMOZGATÁS KÖVETELMÉNYEI ................................. 240

VII. FEJEZET...................................................................................................................... 241 VIII.

FEJEZET..................................................................................................................... 243

IX. FEJEZET ....................................................................................................................... 244

KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI .................................................................................. 244

 HA SZEMÉSZETI SZAKVIZSGÁLAT EREDMÉNYEKÉNT INDOKOLT, ILLETVE A MUNKAVÁLLALÓ ÁLTAL HASZNÁLT SZEMÜVEG VAGY KONTAKTLENCSE A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉSHEZ NEM MEGFELELŐ A MUNKÁLTATÓ A MUNKAVÁLLALÓT ELLÁTJA A MINIMÁLISAN SZÜKSÉGES, A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉSHEZ ÉLESLÁTÁST BIZTOSÍTÓ SZEMÜVEGGEL. .............................................................. 244 X. FEJEZET ........................................................................................................................... 246 XI. FEJEZET ....................................................................................................................... 247 XII. FEJEZET...................................................................................................................... 247 NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME ................................................................................................................ 247

XIII.

FEJEZET..................................................................................................................... 248

XIV. FEJEZET .................................................................................................................... 251 HATÓSÁGI ÉS BELSŐ FELÜLVIZSGÁLATOK ............................................................... 252 3.1. A VESZÉLYESNEK NEM MINŐSÜLŐ MUNKAESZKÖZ ESETÉBEN - HA ANNAK BIZTONSÁGA FÜGGHET A SZERELÉS KÖRÜLMÉNYEITŐL - A SZERELÉST KÖVETŐEN ÉS AZ ÜZEMELTETÉS MEGKEZDÉSÉT MEGELŐZŐEN, VALAMINT - HA A MUNKAESZKÖZÖN AZ ÚJ MUNKAHELYEN TÖRTÉNŐ FELÁLLÍTÁSÁT MEGELŐZŐEN VÉGEZTEK SZERELÉSI MUNKÁT - A HASZNÁLATBA VÉTEL ELŐTT A BIZTONSÁGOS SZERELÉSRŐL, AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉS FELTÉTELEIRŐL ÉS KÖRÜLMÉNYEIRŐL A MEGBÍZOTT SZEMÉLY ELLENŐRZŐ FELÜLVIZSGÁLAT KERETÉBEN MEGGYŐZŐDIK. ..... 252 3.2. A MUNKAESZKÖZT AZ ÜZEMELTETŐ MUNKÁLTATÓNAK SORON KÍVÜL ELLENŐRIZNIE KELL, HA AZ A RENDELTETÉSSZERŰ ALKALMAZÁS SORÁN KÖZVETLENÜL VESZÉLYEZTETTE A MUNKAVÁLLALÓ EGÉSZSÉGÉT ÉS BIZTONSÁGÁT, VAGY EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN MUNKABALESET KÖVETKEZETT BE. AZ ELLENŐRZÉS ELVÉGZÉSÉIG ANNAK ÜZEMELTETÉSÉT, ILLETVE HASZNÁLATÁT MEG KELL TILTANI..................... 252 3.3. AZ ELLENŐRZÉS ELVÉGZÉSE - A VESZÉLYEZTETÉS JELLEGÉTŐL FÜGGŐEN - MUNKABIZTONSÁGI, ILLETVE MUNKA-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉGNEK MINŐSÜL. ........................................................................ 253 3.4. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAIT, A MEGTETT INTÉZKEDÉSEKET JEGYZŐKÖNYVBEN KELL RÖGZÍTENI. A JEGYZŐKÖNYVET A KÖVETKEZŐ ELLENŐRZŐ VIZSGÁLAT IDŐPONTJÁIG MEG KELL ŐRIZNI............................... 253 3.5. HA A MUNKAESZKÖZT A TELEPHELYEN KÍVÜL HASZNÁLJÁK A LEGUTÓBBI IDŐSZAKOS ELLENŐRZŐ FELÜLVIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉRŐL A MUNKÁLTATÓ TÁRGYI ESZKÖZ ALKALMAZÁSÁVAL (PL. A

MUNKAESZKÖZÖN ELHELYEZETT, JÓL LÁTHATÓ JELZÉSSEL) TÁJÉKOZTATÁST NYÚJT. ............................................................................................ 253 XV. FEJEZET...................................................................................................................... 255 15. SZ. MELLÉKLET: KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZAT................................................................ 261

1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név:

Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium

Intézmény fenntartó:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

KLIK azonosító:

139008

Székhely:

7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 48.

Alapítás módja:

jogelőd nélküli alakulás

Alapítás dátuma:

1918

2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:      

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

2.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat véleményezi. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

2.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 3.1 Nyitva tartás és benntartózkodás Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6 órától 20 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával és az iskolaépület üzemeltetését végző szervezettel történő előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig 730 és 16 óra, pénteken 730 és 14 óra között az iskola igazgatója vagy egyik helyettese az iskolában tartózkodik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni távozását követően a portai szolgálat felel az iskola működésének rendjéért. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt sem az igazgató, sem a helyettesek nem tudnak az iskolában tartózkodni, az esetlegesen szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagja kap megbízást, amelyet a dolgozók tudomására kell hozni. A tanulók a tanítási időben csak indokoltan, engedéllyel, a házirendben szabályozott módon hagyhatják el az iskola területét. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az igazgatói, igazgató-helyettesi, iskolatitkári irodákban történik 800 - 1600 között. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyben eljáró személyek, az iskolai rendezvényekre meghívott vendégek, valamint az iskola helyiségeit bérlő szervezetek által meghirdetett programok résztvevői tartózkodhatnak. Az iskola a tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt nyilvánosságra hozza.

3.2 Tanítási órák és szünetek Az iskolában a tanítási órák és óraközi szünetek rendje a következő:

1. óra:

755 – 840

2. óra:

850– 935

3. óra:

945 – 1030

4. óra:

1050 – 1135

5. óra:

1145 – 1230

6. óra:

1240 – 1320

7. óra:

1330 – 1410

8. óra:

1420 – 1500

A tanórán kívüli foglalkozások a tanórákat követően 19 óráig szervezhetők. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet.

3.3 Tanári ügyelet Az iskolában reggel 735-től 755-ig és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrzi. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: bejárat, földszint, emelet, menza.

3.4 Helyiségek használata Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskolai SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató, a működtető vagy a tankerület vezetője engedélyével lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a tanítási időn túl és a tanítási szünetekben lehet külső igénylőknek külön megállapodás alapján a működtető hozzájárulásával átengedni. A külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti helyiségekben tartózkodhatnak, a megszabott időtartamban.

4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 4.1 Az iskolai belső ellenőrzés feladatai    

Az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában, és egyéb belső szabályzataiban előírt) működésének biztosítása Az iskolai nevelő és oktató munka eredményességének, hatékonyságának elősegítése A szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérések feltárása, illetve megelőzése Az intézmény működésével kapcsolatos értékelések elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás.

4.2 A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:   

az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:    

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

4.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  

az ellenőrzés megállapításait megismerni az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles  

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat haladéktalanul megszüntetni.

4.4 A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai     

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést az iskola szabályzataiban, a munkaköri leírásában előírtak szerint a tanév során folyamatosan végzi. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatja. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba foglalja. Hiányosság feltárása esetén felhívja a figyelmet annak megszüntetésére. A hiányosság megszüntetését ismételten ellenőrzi.

4.5 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik 4.5.1 Az igazgató     

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek ellenőrzi az iskola valamennyi dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát felügyeli a belső ellenőrzés egész rendszerét és működését.

4.5.2 Az igazgatóhelyettesek     

folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató munkáját, munkafegyelmét ellenőrzik a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét ellenőrzik a pedagógusok adminisztrációs munkáját értékelik a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét figyelemmel kísérik a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

4.5.3. A munkaközösség-vezetők   

folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját ellenőrzik a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket értékelik a nevelő és oktató munka eredményességét.

4.5.4. Az osztályfőnökök 

folyamatosan nyomon követik az osztályban tanító pedagógusok pedagógiai és adminisztrációs munkáját Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését külön eljárásrend tartalmazza.

5. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 5.1 Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. A közoktatási intézmény vezetője, mint magasabb beosztású pedagógus vezető a felelős – a köznevelési törvény 69. §-a alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért [Nkt. 74. § (4) - (6a)], és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések, tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgatót távollétében (fegyelmi jogkör kivételével) teljes joggal az ügyeletes igazgatóhelyettes helyettesíti. A vezető feladata:    

a nevelőtestület vezetése; a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a fenntartó tájékoztatása a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében;



a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés;

5.2 Az igazgató közvetlen – vezető beosztású – munkatársai Az igazgató közvetlen vezető beosztású munkatársai az igazgatóhelyettesek.    

A vezető beosztású munkatársak megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja, mely határozatlan időre szól. A vezető beosztású pedagógusok feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet a munkakörük tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető beosztású dolgozók az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

5.3 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai az igazgató és az igazgatóhelyettesek. A 2007. évi CLII. tv. előírásainak megfelelően ezekben a beosztásokban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség áll fenn.   



Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. Konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Együttműködik a Közalkalmazotti Tanáccsal a Kjt. 16. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott területeken, valamint a reprezentatívnak nyilvánított szakszervezettel a MT. 18-22., a Kjt. 4. §-a által érintett kérdésekben. E testületek választott képviselői a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet titkára – meghívás útján – tanácskozási joggal részt vesznek a vezetőség döntés előkészítő munkájában. Az iskola vezetősége együttműködik az említetteken kívül a Nkt. 48. §-ban rögzített módon és kérdésekben a diákönkormányzattal, valamint a szülők képviselőivel.

5.4. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai alapján, az igazgató javaslatára a fenntartó engedélye mellett kerülnek alkalmazásra. Az iskola dolgozói munkájukat a Nkt. 61. és 62. §-ban, a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzik munkájukat az éves tantárgyfelosztás szerint. Az iskola nem pedagógus munkakört betöltő dolgozói az iskolatitkárok. Ők munkájukat a Munka Törvénykönyve, Kjt., valamint az iskolai kollektív szerződés szerint végzik.

5.5. A nevelők közössége, a nevelőtestület 5.5.1. A nevelőtestület és jogkörei A nevelőtestület (a Köznevelési törvény 70. §-a alapján) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus-végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben. A magasabb jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az iskola működését érintő valamennyi kérdésben. 5.5.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, a beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat működési rendjének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet aláír az intézményvezető, a jegyzőkönyvet vezető pedagógus és két hitelesítő pedagógus. A rendes munkaértekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézmény vezetője hívja össze az alábbiak szerint:    

tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet, melyen az igazgató beszámol az éves munkáról félévi és év végi osztályozó értekezlet, melyen egy-egy osztály tanulmányi munkájának, magatartásának elemzését, értékelését mikró értekezlet formájában végzi az adott osztályban tanító pedagógusok közössége, munkaértekezlet az időszerű feladatokról.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény egészét érintő lényeges problémák megoldására, ha ezt a nevelőtestület tagjainak 20%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy a közalkalmazotti tanács ezt indokoltnak tartja. 5.5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezleten hozott döntésekről, határozatokról jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt a nevelőtestületnek csak egy része vesz részt az értekezleten. A nevelőtestület a 20/2012. EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdés alapján jogosult egyes jogkörinek átruházására.

5.6. Szakmai munkaközösségek Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre legalább 5 fővel. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. (Nkt. 71.§.) A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó oktató-nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek tagjai javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére, akit az intézményvezető bíz meg. Munkaközösség-vezető abban a szakmai közösségben bízható meg, melynek legalább öt tagja van. Ennél kevesebb tag esetén tantárgyfelelős látja el a feladatokat. A munkaközösség-vezető megbízása visszavonásig érvényes. A szakmai munkaközösségek az intézményvezető kérésére vagy önállóan résztevékenységek vonatkozásában szükség esetén konzultálnak. 5.6.1. A szakmai munkaközösségek feladatai           

Törekszenek az intézményben folyó oktató munka színvonalának emelésére, koordinálják a szakterületükön folyó munkát Kialakítják az egységes követelményrendszert, és az osztályozás, értékelés egységes gyakorlatát Felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét Fejlesztik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a közösségbe való beilleszkedésüket Végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat Összeállítják az intézmény számára a felvételi-, érettségi-, osztályozó-, javítóvizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik Végzik a tantárgyakkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, az azokra való jelentkeztetést, elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését A munkaközösségben dolgozók munkáját adott esetben véleményezik Javaslatot tesznek a munkaközösség tagjainak továbbképzésére Javaslatot tesznek a foglalkozási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztására

5.6.2. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai és jogai

 Összeállítja, és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény     

pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős annak szakmai munkájáért, a szaktárgy oktatásáért Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit Segíti az iskolavezetést a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményeknek való megfelelés felügyeletében a szakterületén Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket hív össze Igény szerint összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestület és az iskolavezetés részére a munkaközösség tevékenységéről

 Figyelemmel

kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét  Képviseli a munkaközösséget az iskolavezetés előtt és az iskolán kívül  Tájékoztatja a munkaközösséget a vezetői értekezletekről  Állásfoglalása, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait.

5.7. Kapcsolattartás a szervezeti egységek között 5.7.1. Iskolavezetés Az iskolavezetés tagjai folyamatosan egyeztetnek az intézmény működését érintő minden kérdésben személyesen, telefonon, elektronikus levélben. 5.7.2. Iskolavezetés – munkaközösség vezetők Az intézmény vezetője havonta beszámolót kért a munkaközösség-vezetőktől a szakmai munkaközösségeikben elvégzett munkáról és a felmerülő problémákról. A szakmai munkát érintő kérdésekben, feladatok végrehajtásának megbeszélésekor és egyéb szükséges esetben az igazgató megbeszélés összehívását kezdeményezi a munkaközösség-vezetőkkel. Az igazgatóhelyettesek folyamatosan egyeztetnek a felügyeletük alá tartozó munkaközösségek vezetőivel az aktuális feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Mind az intézményvezető, mind az intézményvezető-helyettesek a munkaközösségvezetőkkel való kapcsolattartásban használnak egyéb kommunikációs csatornákat is (elektronikus levél, telefon, papír alapú üzenet, hirdetőtábla, stb.) 5.7.3. Iskolavezetés – nevelőtestület Az intézmény vezetője, illetve az intézményvezető-helyettesek az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben több fórumon folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestület tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról:  személyes megkeresés, beszélgetés  tanári faliújságok  elektronikus levél az iskolai címekre (…@mail.mmgsz.sulinet.hu)  tematikus mappák az iskolai hálózat „Iskolai” meghajtóján  munkaértekezletek (az éves munkaterv és a havi program alapján havonta egyszer, illetve feladatoktól függően többször)  papír alapú üzenetek a tanári asztalon  szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken 5.7.4. Munkaközösség-vezetők – munkaközösségi tagok A szakmai munkaközösségek vezetői az adott munkaközösség működésével kapcsolatos kérdésekben több fórumon folyamatosan tájékoztatja a munkaközösség tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról:

 személyes megkeresés, beszélgetés  tanári faliújságok  elektronikus levél az iskolai címekre (…@mail.mmgsz.sulinet.hu)  munkaközösségi megbeszélések (az éves munkaterv alapján havonta egyszer, illetve feladatoktól függően többször)  papír alapú üzenetek a tanári asztalon  szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken 5.7.5. Nevelőtestüket tagjai A nevelőtestület tagjai a napi munkájukkal kapcsolatos kérdésekben folyamatosan egyeztetnek egymással, tájékoztatják egymást az oktatási és nevelési tevékenységgel összefüggő információkról a következő módokon:  személyes megkeresés, beszélgetés  tanári faliújságok  elektronikus levél az iskolai címekre (…@mail.mmgsz.sulinet.hu)  papír alapú üzenetek a tanári asztalon  szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken 5.7.6. Iskolavezetés – pedagógiai munkát segítő alkalmazottak Az iskolavezetés tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak napi feladatait a munkaköri leírásuk és az aktuális teendők alapján meghatározzák. A kommunikációs csatornák megegyeznek az 5.7.5 pontban felsoroltakkal. 5.7.7. Munkaközösség-vezetők, nevelőtestület – pedagógiai munkát segítő alkalmazottak A munkaközösség-vezetők és a nevelőtestület tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat az iskolai munkával kapcsolatos ügyekben, az iskolavezetés tagjainak jóváhagyásával munkaköri leírásukkal kapcsolatos feladatokkal bízhatják meg (pl. levél elküldése, fénymásolás). A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak az iskolavezetés jóváhagyásával a munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokat kérhetnek a nevelőtestület tagjaitól. A kommunikációs csatornák megegyeznek az 5.7.5 pontban felsoroltakkal. 5.7.6. Iskolavezetés – az épület üzemeltetését végző szervezet dolgozói Az intézmény vezetője és az épület üzemeltetését végző szervezet vezetője, illetve annak az iskolában tartózkodó képviselője folyamatosan egyeztetnek az épület műszaki állapotának változásában beállt problémákról, és az épület helyiségeinek használatával kapcsolatos (külső és belső) igényekről. Az épület üzemeltetését végző szervezet vezetője az intézmény igazgatójának szakmai jóváhagyásával adja használatba az épület helyiségeit. A nevelőtestület tagjai az iskolavezetés tagjain keresztül érvényesítsék az iskola helyiségeinek munkaidőn kívüli használatával kapcsolatos igényeiket.

6. AZ INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS, ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE Az intézmény nem önállóan gazdálkodó szervezet. A gazdasági vonatkozású ügyeket a fenntartó és a működtető intézi. Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakmai feladatok finanszírozását a fenntartó végzi, az épület működtetésével kapcsolatos feladatok finanszírozása a működtetőhöz tartozik. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokat a fenntartó kötelezettségvállalási szabályzata tartalmazza (KIK 1/2013. (I.17.) szabályzata a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről). Szakmai teljesítés igazolására jogosultak névsora Név Gyallai Katalin Hegedüs Beáta Kiss István Varga Bálint

Beosztás igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes

A fenntartó jóváhagyásával az intézménynél szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére megbízási-, vagy szolgáltatási szerződéssel, külső személy vagy szervezet vehető igénybe. A szerződést írásban kell megkötni. Szerződés feltétele, hogy  A költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy  eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátásához szükséges és a költségvetési szerven belül a feladatellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy nem áll rendelkezésre. Bélyegző használat: a bélyegzőket levelezésnél az iskolatitkárok kezelik, akik kötelesek azokat oly módon tárolni, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. A kiadott bélyegzőkről az átvétel igazolását tartalmazó nyilvántartást kell vezetni. Bármely bélyegző elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az igazgatónak, aki az érvénytelenítésről azonnal köteles gondoskodni.

7. KAPCSOLATTARTÁS A PARTNEREK KÖZÖTT Az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről az intézmény igazgatója rendszeresen, évente legalább két alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket. Az iskolavezetés a szülők kérésére tájékoztatja a szülői szervezetet a tanulókat érintő bármely kérdésben. Az e körbe tartozó ügyekben a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az osztályok szülői közösségei az osztályfőnök közvetítésével tartják a kapcsolatot az iskolavezetéssel. Az iskolaszéket, a szülői szervezetet és közösségeket az iskolavezetés elektronikus úton folyamatosan tájékoztatja az iskola életét érintő eseményekről.

8. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az igazgatóság állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel:         

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az intézmény fenntartója Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Somogy Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály Oktatási Hivatal Kaposvár általános és középfokú iskolái Nevelési Tanácsadó Somogy Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága KMJV Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Igazgatóság Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Kaposvári és Somogy Megyei Rendőrkapitányság

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős. A Nkt. 24 .§ (39) bekezdése alapján az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

9. ISKOLAI HAGYOMÁNYOK Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai hagyományok legfontosabb tárgyi és tartalmi elemei:

9.1. Iskola-zászló Kék-fehér selyem alapon az iskola címerével díszítve. Az iskolai és városi ünnepségek során a helynek és az eseménynek megfelelően kihelyezve szimbolizálja az intézményt.

9.2. Iskola-címer Pajzs formájú, a felső mezőben az iskola hivatalos neve, az alsó mezőben nyitott könyv, tollszárral, alul „Kaposvár” felirat. Iskolai oklevelek, kiadványok, iskolai rendezvények plakátjainak állandó díszítő eleme.

9.3. Iskolai formaruha Sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz vagy ing, formamellény és az iskola címerével díszített nyakkendő. Iskolai rendezvényeken, ünnepségeken a tanulók számára előírt viselet.

9.4. Iskolai évkönyv Évfordulók alkalmával jelenik meg. Tartalmazza a tanévek legfontosabb eseményeit, kiemelkedő eredményeit a tanulók írásaiba és képekbe foglalva.

9.5. Iskolaújság A Munkácsy Krónika című diáklapban az iskolai élet főbb eseményeiről szóló írások jelennek meg az intézmény tanulóinak tollából elektronikus formában.

9.6. A névadó emlékének ápolása   

Születésnapi megemlékezés az iskolarádióban és a Munkácsy dombormű előtt minden év februárjában Munkácsy képzőművészeti pályázat meghirdetése, kiállítás szervezése Munkácsy-est (zenés irodalmi műsor a tanulók közreműködésével)

9.7. Iskolai ünnepségek, rendezvények                 

Fecsketábor Tanévnyitó Fecskeavató Bográcsparti Diákhét Beiskolázási Fórum Természettudományos varázslat Halloween parti Karácsonyi muzsika Szalagavató Munkácsy-est Szülők-nevelők bálja Évfolyam kirándulások Ballagás Művészeti nap Egészségnap Tanévzáró

9.8. Megemlékezések Zenei világnap (október 1.)

zenés műsor az aulában

Aradi vértanúk napja (október 6.)

iskolarádió

Az ’56-os forradalom és szabadságharc (október 23.)

iskolai ünnepség

A Magyar Nyelv Napja (november 13.)

iskolarádió

A magyar kultúra napja (január 22)

iskolarádió

A kommunizmus áldozatainak napja (február 25.)

iskolarádió

Az 1848-as forradalom és szabadságharc (március 15.)

iskolai ünnepség

A költészet napja (április 11.)

iskolarádió

Megemlékezés a holocaust áldozatairól (április 16.)

iskolarádió

Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.)

iskolarádió

9.9. Iskolarádió Feladata megemlékezések, műsoros összeállítások sugárzása, közlemények, az iskolai élettel kapcsolatos hirdetések továbbítása.

9.10. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése Folyamatos feladat, felelőse az iskolai könyvtáros.

9.11. Nemzetközi kapcsolatok Folyamatos kapcsolatkeresés az európai projektek segítségével. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendők a pedagógiai programban, illetve az éves munkatervben kerülnek rögzítésre.

10. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az Általános Iskolai, Óvodai és Egészségügyi Gondnokság alkalmazásában álló védőnő és iskolaorvos egészségügyi szolgálatot lát el az intézményben az alábbiak szerint:  

az iskolaorvos heti egy alkalommal, az iskolavédőnő heti 5 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban) a tanulók egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

fogászat évente 2 alkalommal hallásvizsgálat évente 1 alkalommal belgyógyászati vizsgálat évente 1 alkalommal vérnyomás mérés évente 1 alkalommal szemészet évente 1 alkalommal fizikai állapot mérése évente 1 alkalommal higiéniai - tisztasági szűrővizsgálat évente 1 alkalommal. A vizsgálatok az iskola orvosi szobájában, a fogászati vizsgálatok az Iskolafogászati Hálózat körzeti rendelőjében történnek. A szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít.

Az egészséges életmódra nevelés iskolai feladatait a pedagógiai program tartalmazza. A feladatok megvalósításában az iskola minden pedagógusa részt vesz, az iskolavédőnő az Egész-ségnevelési Munkacsoport együttműködésével. Az utazó iskolapszichológus a fenntartó által meghatározott időkeretben segítő, tanácsadó feladatokat lát el. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti (Nkt. 18. §) Ha a tanulónak, vagy a dolgozónak az iskolában tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra van szüksége, az ügyeletes vezető kísérettel szakorvosi rendelésre irányítja, orvost, vagy mentőt hív. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi LXII. törvény alapján az intézmény területén tilos a dohányzás.

11. FELADATOK A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK Az iskola valamennyi dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedések haladéktalan megtétele mindenki számára előírás. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan   



Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnök a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán a tanulókkal ismerteti az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

  

 



Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után az aktuális tudnivalókról az osztályfőnök ismét tájékoztatja a tanulókat. A tanév végén az osztályfőnök a nyári idénybalesetek veszélyeire hívja fel a tanulók figyelmét. A szaktanárok kioktatják a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a viselkedés kötelező szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény során követendő magatartásra. A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az iskola igazgatója gondoskodik az évenkénti munkavédelmi oktatás megszervezéséről. Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi a munkabiztonsági szabályzat szerint. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedéseket a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Az épület biztonságos kiürítése érdekében tanévenként legalább egy alkalommal tűzriadó szervezésére kerül sor.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén. 

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, szükség esetén orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. 

Az elsősegélynyújtást végző dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Bizonytalanság esetén feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  Az iskola igazgatója az intézményben történt valamennyi balesetet, sérülést kivizsgálja. A vizsgálat során tisztázza a balesetet kiváltó okokat. A vizsgálat eredményeképpen megállapítja, mi a teendő a hasonló balesetek megelőzése érdekében. A szükséges intézkedéseket végrehajtja.  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetekről szóló jegyzőkönyvet a http://db.nefmi.gov.hu/baleseti címen elérhető tanügyi baleseti nyilvántartó elektronikus kitöltő felületén készíti el az intézmény munkavédelmi felelőse. Ennek egy kinyomtatott példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló gondviselőjének). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.



Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályok a munkabiztonsági szabályzatban találhatók. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény esetén a szükséges teendőkről az iskola igazgatója, távollétében helyettesei rendelkeznek. Az épület elhagyását a riasztás után a foglalkozást tartó pedagógusok koordinálják. Az épület elhagyásának lehetőségei (levonulási irányok) a tantermekben kifüggesztve láthatók.

12. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható (20/2012. EMMI rendelet 53-61.§). A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató értesíti a kötelességszegő tanulót (a szülőt), az iskolai szülői szervezetet, a diákönkormányzatot. Az értesítésben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás igénybe vételének lehetőségére (feltéve, hogy ehhez a sértett hozzájárult). Az egyeztető eljárás: 

célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében



lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért



lefolytatását kérő tanuló (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) az értesítés kézhezvételéhez számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha él az egyeztető eljárás lehetőségével

Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre (de legfeljebb 3 hónapra) felfüggesztjük. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást megszüntetjük. Az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében akkor lehet megvitatni, ha azt írásbeli megállapodásban a felek kikötik. Ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, vagy ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást lefolytatjuk. A fegyelmi eljárás lefolytatása

A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója, megállapítja a kizárási ok fennállását. 1.

Értesítés az eljárás megindításáról 

Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét,



tájékoztatni kell az érintetteket, hogy az eljárás a valamelyik fél távol maradása esetén is lefolytatható.



Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

2.

A tárgyalás menete A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 

A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le.



A tárgyalás megkezdésekor fel kell hívni a tanuló figyelmét jogaira.



A tanulóval ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.



A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza: o o o



a tárgyalás helyét és idejét a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

Ha a határozathozatalhoz a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója folytat le, amiről jegyzőkönyv készül. Bizonyítási eszközök: o o o o

 3.

a tanuló és a szülő nyilatkozata, a tanúvallomás a szemle a szakértői vélemény

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. A fegyelmi határozat

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha     

a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi büntetés lehet (Nkt. 58. § (4))      

megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és a kizárás csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi határozat tartalma, formai követelményei:  a rendelkező rész tartalmazza: o a határozatot hozó szerv megjelölését o a határozat számát és tárgyát o a tanuló személyi adatait o a fegyelmi büntetést és a büntetés időtartamát o az esetleges felfüggesztést o az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást  az indoklás tartalmazza: o a kötelességszegés rövid leírását o a bizonyítékok ismertetését o a rendelkező részben foglalt döntés indokát o elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát  a záró rész tartalmazza: o a határozat meghozatalának helyét és idejét o a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését A határozat kihirdetése:  A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek  A megrovás és a szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 4.

Fellebbezés a fegyelmi határozat ellen

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (Nkt. 59. §). A szándékos károkozás az iskolai házirend értelmében a súlyos kötelességszegésnek minősül, ezért a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

13. NYOMTATVÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK KEZELÉSE 13.1 A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás szabályait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15) utasítás tartalmazza.

13.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A külső szervezethez, személyhez küldendő irat akkor hiteles kiadmány, ha szerepel  az illetékes kiadmányozó saját kezű aláírása  a hitelesítéssel meghatalmazott személy az aláírásával igazolja  a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel A nyomdai sokszorosítás esetén az irat akkor hiteles kiadmány, ha azon a kiadmányozó alakhű aláírás-mintája és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata szerepel. Dokumentumok hitelesítésére jogosult személyek:  intézményvezető (KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15) utasítás 13. § szerint)  intézményvezető helyettesek (KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15) utasítás 15. § (3) szerint) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény csak papír alapon tárol hitelesített, iktatott dokumentumokat.

14. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS ELJÁRÁSRENDJE A kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, teljesítésigazolás, ellenjegyzés eljárásrendjét a KLIK 2/2013 (II.11.) szabályzata, valamint az ennek módosításáról szóló 4/2013. (IV.19.) szabályzat tartalmazza.

15. FEJLESZTÉSEK BONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSREND Az intézményi fejlesztések bonyolításával kapcsolatos eljárásrend tekintetében a KLIK elnökének 3/2013. (I.18.) utasítása az irányadó.

16. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, VALAMINT A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK ÁTRUHÁZÁSA Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladatokat és hatásköröket a munkaköri leírások tartalmazzák (ld. 1. sz. melléklet). A munkáltatói jogkör átruházásával kapcsolatban a KLIK elnökének 5/2013. (V.31.) utasítása az irányadó.

17. VEGYES RENDELKEZÉSEK 17.1. A Pedagógiai Program nyilvánossága Az iskolai pedagógia programot az intézmény honlapján, egy nyomtatott példányát az iskolai könyvtárban helyezzük el a szülők és a tanulók számára hozzáférhető módon.

17.2. Véleményezési jogra vonatkozó rendelkezések Az iskolaszék véleményezési jogkörrel rendelkezik:  a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. 20/2012. EMMI rendelet 122. § (8)  a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elfogadása, ). 20/2012. EMMI rendelet 122. § (9)  vezetői program véleményezésének módja (20/2012. EMMI rendelet 191. § (2) A szülői szervezet véleményezési jogkörrel rendelkezik:

 adatkezelési szabályzat elkészítésében, módosításában Nkt. 43. § (1)

17.3. Az intézményben szervezett foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az iskolában szervezett foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei az intézmény pedagógiai programjában vannak meghatározva.

17.4. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény vezetője évente legalább egy alkalommal a diákközgyűlésen, ezen kívül minden szükséges esetben találkozik a diákok képviselőivel. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselője a tárgyalásra meghívást kap. (20/2012. EMMI rendelet 120.§ (6)) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését 20/2012. EMMI rendelet 120. § (7) ).

17.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje Tanévenként egyszer az iskolában diáksportköri gyűlésre kerül sor, amelyen részt vesz az iskolavezetés egy tagja. Ezen kívül a DSK vezetője rendszeres tájékoztatást ad az iskolai sportkör munkájáról.

17.6. Egyéb szabályozó dokumentumok -

Pedagógiai Program Házirend Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata (2. sz melléklet) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata (3. sz. melléklet) Az iskolai diáksportkör működési rendje (4. sz. melléklet) Tankönyv-támogatási és tankönyv-ellátási szabályzat (5. sz. melléklet) Adatvédelmi és számítástechnikai védelmi szabályzat (6. sz. melléklet) Egyedi iratkezelési szabályzat (7. sz. melléklet) Leltározási szabályzat (8. sz. melléklet) Selejtezési szabályzat (9. sz. melléklet) Közalkalmazotti szabályzat (10. sz. melléklet) Kollektív szerződés (11. sz. melléklet) Tűzriadó terv (12. sz. melléklet) Tűzvédelmi szabályzat (13. sz. melléklet) Munkavédelmi szabályzat (14. sz. melléklet) Katasztrófavédelmi szabályzat (15. sz. melléklet)

ZÁRADÉKOK 1. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a 2013. december 11-én megtartott értekezlet jegyzőkönyve szerint elfogadta. 2. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát az Iskolaszék véleményezte. 3. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát a Diákönkormányzat véleményezte. 4. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó jóváhagyta.

Kaposvár, 2013. december 11.

……………………………. Gyallai Katalin intézményvezető

……………………………. Stickel Péter tankerületi igazgató

………….…………………. Szücs Zoltán a diákönkormányzat képviselője

……………………………. Faragó Gabriella az iskolaszék elnöke

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Munkaköri leírások IGAZGATÓHELYETTES I. Intézmény: Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáigazgatóhelyettes pedagógia program szerint a törvényi előírások szerint igazgatói döntés szerint igazgató igazgató pedagógusok, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: Az oktatás irányításának területén: - A helyi program és az érvényben levő központi elvárások (NAT, kerettantervek) koordinálása. - Az iskolai osztályok, tanulócsoportok, tanárok munkájának figyelemmel kísérése (óralátogatások). - Az új tanárok (kiemelten a pályakezdők) tájékoztatása az iskolai szokásokról, hagyományokról. - A tehetséggondozás keretében versenyekre való ösztönzés (OKTV-k, OÁTV-k, szaktárgyi versenyek) tájékoztatás, jelentkeztetés, versenynaptár készítése, versenyek lebonyolítás, eredmények regisztrálása. - Pályázati lehetőségek kutatása, pályázatok elkészítése és nyomon követésük. - Különbözeti vizsgák lebonyolítása (a vizsgák anyagának hozzáférhetősége, jelentkezések regisztrálása, a vizsgák előkészítése). - Osztályozó- és pótvizsgák tartalmi előkészítése, törvényességének felügyelete (pl. magántanulók regisztrálása), vizsgák irányítása (év végi záróvizsgák, kisérettségi). - Évfolyamdolgozatokra való jelentkeztetés, az elkészült dolgozatok regisztrálása. - Érettségi vizsgák előkészítése és lebonyolítása. - Felvételi vizsga törvényességének ismertetése, a vizsgára való jelentkeztetés, a vizsga lebonyolítása, az eredmények kihirdetése. - Pályaorientáció, pályaválasztás segítése (információk közvetítése, előadók meghívása, az osztályfőnökök munkájának segítése). - Fakultációs igények felmérése, fakultációk tervezése, indítása. - Szakkörökben folyó munka irányítása (igények, lehetőségek). - A helyettesítések (lehetőleg szakszerű helyettesítés) megszervezése. - Vezetői ügyelet ellátása. A nevelőmunka irányításának területén:

- A továbbképzések nyomon követése (tájékoztatás, ösztönzés). - Fegyelmi ügyek törvényességi felügyelete. - Belső tanfolyamok szervezése (előadók). - Szakirodalom hozzáférhetőségének biztosítása (könyvtár, könyvek, folyóiratok). - Osztályozó értekezletek szervezése, irányítása. - Szülői tájékozódás biztosítása (esti fogadó órák, szülői értekezletek, nyílt napok, hírlevél stb.). A tanterv- és taneszköz-fejlesztés területén: - A helyi programon való szükséges változtatások irányítása. - A kiemelt területek fejlesztésének ellenőrzése, ütemezése. - Taneszköz-lista összeállítása a munkacsoport-vezetők bevonásával. A pedagógiai innováció és a pedagógusok továbbképzésének területén: - Vezetőtanárok munkájának segítése (adminisztráció, információk, vizsgatanítás). - Továbbképzések (tanfolyamok, beiskolázási terv, szerződések, bizonyítványok, tanfolyami végzettségek). A munkacsoport-vezetők munkájának irányításának területén: - A munkacsoportok éves munkatervében megfogalmazott feladatok ellenőrzése, a munka koordinálása. - a szervezett továbbképzések nyomon követése, az ott elhangzott ismeretanyag összegzése. A tanórán kívüli foglalkozások területén: - A havi program elkészítése. - Szakkörök, tanfolyamok, sportkörök szervezése. - Diák rendezvények segítése. - Ünnepélyek, rendezvények segítése (pl. évnyitó, szalagavató stb.). -

Kapcsolattartás a gazdasági iroda dolgozóival. Helyettesítések, túlórák elszámolása. Beszámolás munkájáról félévente a tantestületi értekezleten.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom ………………….

igazgató VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Kaposvár, ................................. …………………. aláírás

MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimná......................... munkaközösségvezető pedagógiai program szerint a törvényi előírások szerint igazgató igazgató igazgatóhelyettes a munkacsoport tagjai

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: - A munkacsoport tagjaival történő megbeszélés alapján javaslatot tesz, majd véleményezi a tantárgyfelosztást. - Véleményezi a pedagógusok külön megbízásainak elosztását. - Mint a belső ellenőrzésre jogosultak egyike, javaslatot tehet a pedagógusok jutalmazásának szempontjaira, illetve a kialakított szempontrendszer alapján a munkacsoport tagjainak értékelésére. Feladatai: - Segítséget kell nyújtania a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkacsoport szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában. - Képviseli a munkacsoportot szakmai megbeszéléseken, értekezleteken és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkacsoport tagjait. - Segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új kollegákra. - Összeállítja - és a munkacsoport elé terjeszti elfogadásra - a munkacsoport éves munkaprogramját, valamint a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést. - Folyamatosan segítséget nyújt a munkacsoport tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez, ellenőrzi azokat. - Felelős a tankönyvek és taneszközök rendeléséért. - Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz. - Az igazgatóhelyettessel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét. - Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket. - Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkacsoport tagjait, nyomon követi a pályázás menetét. IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának.

A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes

…………………. igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Kaposvár, ................................. …………………. aláírás

OSZTÁLYFŐNÖK I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáosztályfőnök pedagógiai program szerint a törvényi előírások szerint igazgató igazgató igazgatóhelyettes -

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: - Megítélheti a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. - Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére. - Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását. - Felkérhet pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására. - Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát. - Szakmai szervezet (munkacsoport) tagja lehet. Feladatai: - A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. - A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. - A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri. - Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri. - A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. - Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. - Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. - Évenként részt vesz legalább egy, az iskola épületében tartandó osztály-összejövetelen. - A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi. - Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. - Félévente egyszer – az éves munkatervben meghatározott időpontban – esti fogadóórát, illetve szülői értekezletet tart.

-

Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes

…………………. igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Kaposvár, .................................

…………………. aláírás

PEDAGÓGUS I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakör megnevezése: 4. Munkakör kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatóság: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáa(z) ............................ szaktárgyat tanító pedagógus pedagógiai program szerint a törvényi előírások szerint igazgató igazgató igazgatóhelyettes -

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: - a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; - a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; - a gimnázium világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat; - irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; - minősítse a tanulók teljesítményét; - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; - a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; - szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; - személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; - hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt. Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: - a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; - a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz;

-

-

-

a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: - nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; - ismerje a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; - az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:  az iskola éves munkarendjében vagy a heti eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,  az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten),  szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógiai képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: - a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre (ezt legalább havi bontásban, elektronikus formában az iskola hálózatának megfelelő helyén kell elhelyezni); - a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; - szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, - közművelődési tevékenység szervezése; - az évfolyam dolgozati és vizsgarendszer működtetése; - a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; - a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; - az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; - az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. A bezárt tantermek kulcsát a portán lehet elkérni. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkezésben való közreműködés. IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának.

A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes

…………………. igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Kaposvár, ................................. …………………… aláírás

ISKOLATITKÁR I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáiskolatitkár iskolatitkári teendők ellátására a törvényi előírások szerint igazgató igazgató igazgató -

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: - köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban, valamint a Gazdasági hivatal ügyrendjében meghatározottakat, - közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket, - gépeli a hivatali iratokat, - vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével, - elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat, - az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket, - munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat, - a béremeléseket előkészíti, egyezteti, az átsorolásokat legépeli - pl. a TÁH felé -; ezeket nyilvántartja, egyezteti, illetve végzi az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat, - feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy:  minden hónap 28-a és 31-e között elkészítse a túlóra-jelentést,  megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról,  kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.),  intézze az évi SZJA-elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat,  folyamatosan vezesse a személyi bérnyilvántartó lapokat. - a TB felé jelentéseket készít, - vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást, - tisztító, egyéb anyagokat rendel, kezeli a kézi raktárt, - a telefonüzeneteket - szóban vagy írásban -átadja, - részt vesz az év végi iskolai leltározásnál ( a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint) - kiadja, elszámolja az étkezési utalványokat és ajándékutalványokat, - érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat, - részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

Jogai: - jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, - jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgató VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Kaposvár, ................................. …………………. aláírás

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnágyermek- és ifjúságvédelmi felelős a vonatkozó előírások szerint a törvényi előírások szerint igazgató igazgató igazgatóhelyettes -

III. Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai: -

-

-

-

-

-

Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Feltárja a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít azok megelőzésében, megszüntetésében. Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében. Észre kell vennie az osztályban tanító pedagógusokkal közösen, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Rendszeres óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, tanórai, tanórán kívüli viselkedését. Biztosítania kell a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (indokolt esetben javasolni kell a tanuló számára a tanulószobán, korrepetáláson való részvételt). Fel kell figyelnie az osztályfőnökkel közösen a családban jelentkező gondokra, problémákra (például a szülők gazdasági helyzetének romlására vagy a családi élet megromlására). Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot (a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen). A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefon, Gyermekek Átmeneti Otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Gondot fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltató intézményekkel (Védőnői Szolgálat, háziorvos, iskolaorvos, ÁNTSZ Egészségvédelmi Főosztály Gyermek és Ifjúsági Egészségügyi Osztály).

-

-

Jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amennyiben az iskolában iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani. Gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben tanácsot ad a tanulóknak, a szülőknek és a pedagógusoknak. Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. Számba veszi a felhasználható szociális ellátásokat (ingyenes étkeztetést, tankönyv-vásárlási támogatást, segélyeket, stb.). Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését. Fontos feladata a diákönkormányzattal való kapcsolattartás. Felkutatja a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltságokat (táborok, művelődési házak által kínált lehetőségeket; a diákmunka-lehetőségeket). Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban különösen feladata, hogy:  Felmérje a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket az osztályfőnökök közreműködésével.  Nyilvántartásba vegye őket, mérlegelje a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet típusát és súlyosságát, ez alapján javaslatot tegyen a további teendőkre; egyeztessen a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.  Figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét, és adott esetben javaslatot tegyen a változtatásra.  A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosítson hasznos szünidei elfoglaltságot (táborok, iskolai programok, művelődési házak, stb. révén).

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes

…………………. igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Kaposvár, ................................. …………………. aláírás

RENDSZERGAZDA I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnárendszergazda rendszergazdai teendők ellátására a törvényi előírások szerint igazgató igazgató igazgatóhelyettes -

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: - A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium informatikai rendszerének működtetése oly módon, hogy az megfeleljen a magyar jogi szabályozásnak, illetve a gimnázium belső információs igényeinek. - A munka folyamatosságának biztosítása. - A gimnázium számítógépein vírusellenőrzés. - A végzett munka szakmai felügyelete. - Az oktatás alapját képező alkalmazói programok működőképességének ellenőrzése. - Új szoftverek beszerzése. - Bármilyen meglévő/új szoftver installálását a rendszer egységes, átlátható működése érdekében csak ő teheti meg. Saját belátása, felelőssége alapján egyes esetekben ezt a jogát/kötelességét átruházhatja külső/belső személynek/szervezetnek (külső személy/szervezet esetén köteles a szoftvert alkalmazásba venni). - Amennyiben a szoftverek installálásával kapcsolatos visszaélést, beavatkozást észlel, arról köteles tájékoztatni feletteseit. - A jogtisztaság ellenőrzése és biztosítása a gimnáziumban használt szoftverek esetén. - A gimnáziumban keletkezett adatállományok biztonságos kezelése, az illetéktelen hozzáférések megakadályozása, a rendszeres adatmentések megszervezése. - A keletkezett adatok tárolásáért, archiválásáért kizárólagos felelősséggel bír. - A munkafájlokat és az oktatáshoz szükségtelen fájlokat saját belátása alapján törli. - Rendkívüli esetekben (vírusfertőzés, hálózat sérülése, rendszerösszeomlás, 3 vagy több gép egyidejű leállása) az értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. - A gimnázium számítógépeinek átépítése, a hálózat bővítése, új hardverek beszerzése. - A hardverek beszerzésének forrását saját belátása szerint, a gimnázium érdekeinek megfelelően választja ki, a lehetőségekről, választásáról köteles tájékoztatni felettesét, aki a választást elfogadja, illetve felülbírálja és új beszerzési források keresésére kötelezi a rendszergazdát. - A hálózati felhasználók jogainak beállítása, felhasználók felvétele, törlése. - Visszaélések esetén jogában áll valamely felhasználó jogait csökkenteni. - Elkészíteni a gimnázium számítógépes hálózati rendszerének adat- és titokvédelmi tervét. - Gondoskodik a szoftverek és licenszerződések megfelelő tárolásáról. Felelős: - A törvények, jogszabályok, belső utasítások betartásáért, betartatásáért adott határidőre.

-

A kapott feladat szakszerű, pontos, egyértelmű végrehajtásáért. A feladatok végrehajtása során felmerülő objektív és szubjektív akadályokról jelentés tételéért felettesének. A munkavégzés folyamatosságának biztosításáért. A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért. A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért. A tűzvédelmi szabályzat betartásáért, betartatásáért.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes

…………………. igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Kaposvár, .................................

…………………. aláírás

KÖNYVTÁROS I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnákönyvtáros a pedagógiai program szerint a törvényi előírások szerint igazgató igazgató igazgatóhelyettes -

III. Jogai, kötelezettségei és feladatai: -

Az iskolai könyvtáros tanár, az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó kapcsolatban áll a szaktárgyi munkacsoportokkal, osztályfőnökökkel. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Munkaideje heti 40 óra, ami a következőképpen alakul:  22 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat megtartani,  10 óra könyvtári feldolgozó munka, melyet a könyvtár zárva tartása mellett végez,  8 óra iskolán kívüli felkészülési munka, beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés.

A feladatkör egyes területei: -

-

-

A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok:  Megteremti a működéshez szükséges feltételeket.  Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését.  Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait.  Részt vesz a könyvtár átadásában, az időszakos vagy soros leltározásban.  Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat.  Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem:  Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről.  Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet. Megrendeli a folyóiratokat.  Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti.  Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat.  Naprakészen építi a könyvtár katalógusait.  Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, évente egy alkalommal elvégzi ezek törlését a szabályzatnak megfelelően.  Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.  Végzi a letétek nyilvántartását, ezeket rendszeresen ellenőrzi.  Állományellenőrzést tart a könyvtár nagyságától függő időközönként. A leltárt a kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, ezt a munkát nem végezheti a egyedül. Olvasószolgálat, tájékoztatás:  Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát.



-

Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést.  Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít.  Megtartja a könyvtári órákat, segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz.  Tájékoztatja témafigyeléssel a pedagógusokat. Egyéb feladatok:  Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában.  Önmaga szakmai továbbképzése.  A könyvtáros tanár az esetleges óráit (szaktárgyi, szakköri) rendes munkaidején felül látja el.

IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes

…………………. igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Kaposvár, .................................

…………………. aláírás

LABORÁNS I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: zium 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaköre kiterjed: 5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 9. Közvetlen felettese: 10. Közvetlen beosztottja:

................................... Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnálaboráns a pedagógiai program szerint a törvényi előírások szerint igazgató igazgató igazgatóhelyettes -

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: -

Karban tartja az iskola fizika, kémia, biológia és földrajz szertárának kísérleti eszközeit, és a stúdióban és az aulában levő technikai eszközöket.

-

A fent említett eszközök felhasználásával segítséget nyújt délutáni programok, iskolai rendezvények (szakkör, előadás, pályaválasztási rendezvény, természettudományos délután, stb.) lebonyolításában, és előkészítésében (pl. meghívók elkészítése).

-

Segít a természettudományos tanórák előkészítésében (kísérleti eszközök, interaktív tananyagok, elektronikus és oktatástechnikai eszközök beállításai, fénymásolás, anyaggyűjtés, stb.)

-

Fotó és videó dokumentációt készít az említett rendezvényekről, kísérletekről.

-

Informatikai támogatást nyújt az említett tevékenységekhez felhasználva a rendelkezésre álló irodai, grafikai, hang- és képtechnikai, kartográfiai, és labor-analitikai szoftvereket.

-

Kapcsolatot tart az iskolavezetéssel, a nevelőtestület tagjaival, a pedagógiai munkát segítő dolgozókkal, valamint az épület üzemeltetését végző szervezet dolgozóival.

-

Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.

-

udvari eszközök ellenőrzésére utaló feladat ?????????????

Jogai: - jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, - jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre. IV. Általános rendelkezések:

A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes

…………………. igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Kaposvár, .................................

…………………. aláírás

ISKOLAPSZICHOLÓGUS I. Intézmény: KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: ................................... 2. Munkahelye (munkavégzés helye): Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium 3. Munkakörének megnevezése: iskolapszichológus 4. Munkaköre kiterjed: a pedagógiai program szerint 5. Munkaidő tartama: .................................... 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: a törvényi előírások szerint 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: igazgató 8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: igazgató 9. Közvetlen felettese: igazgatóhelyettes 10. Közvetlen beosztottja: 11. A munkáltatói jogkör gyakorlója: Gyallai Katalin, igazgató 12. Munkáltató (szervezet) megnevezése: Klebersberg Intézményfenntartó Központ 13. Munkaidő beosztása: - heti törvényes munkaideje: - heti kötelező óraszáma:

Heti törvényes munkaideje a kötelező óraszámból, valamint a közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívüli nevelő-oktató munkával kapcsolatos egyéb tennivalókból tevődik össze. III. Jogok, kötelezettségek és feladatok:

Feladata, alapvető célja, hogy szaktudásával az iskola oktató-nevelő munkáját segítse, hatékonyságát növelje. Pszichológiai ellátás biztosítása gyermekek, szülők, pedagógusok számára és szükség esetén egyéb szakemberek bevonása. Szakmai tevékenységek: a) -

Célzott preventív szűrő-munka és másodlagos prevenció Tanulási nehézségek azonosítása a fejlesztő pedagógussal együttműködve Beilleszkedési és magatartási zavarok feltárása, elemzése Konzultációs lehetőség biztosítása gyermekek, szülők és pedagógusok számára. Esetmegbeszélési lehetőség biztosítása pedagógusok számára. Személyiség és készségfejlesztő tréningek tartása gyermekcsoportokban és pedagógusok számára. - Iskolai szűrővizsgálatok végzése. (pl. osztályklíma vizsgálat) - Intézményekkel és más szakemberekkel való kapcsolattartás - Pályaválasztási tanácsadás - Prevenció és szemléletformálás céljából előadások tartása nevelési vagy szülői értekezleteken, ill. tematikus csoport formájában. b) Adminisztrációs feladatai: - Szakmai munkáját dokumentálja: forgalmi naplót, munkanaplót és nyilvántartási lapot vezet c) Egyéb feladata - Statisztika összeállításához szükséges pontos adatszolgáltatás az adminisztrációban

résztvevő munkatársak részére. - A munkavégzéshez használt tárgyak és felszerelések beszerzésében való részvétel, illetve állapotuk figyelemmel kísérése. Munkavégzése során kötelezően alkalmazza és betartja: - A Szervezeti és Működési Szabályzatot - A tevékenységére vonatkozó folyamatszabályozásokat - Pszichológus Etika Szabályait Az iskolapszichológus felelősségi köre: - Személyesen felelős a rábízott gyermekek testi, érzelmi és morális épségéért - A szakmai etikai normák betartásáért Felelősségre vonható: -

Az SZMSZ-ben foglaltak be nem tartása miatt Munkaköri feladatainak elmulasztásáért, vagy a határidők be nem tartásáért

Jogai: - jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, - jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre. IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Kaposvár, ................................. Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes

…………………. igazgató

VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Kaposvár, .................................

…………………. aláírás

2. számú melléklet: Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata

Az SzMSz alapjául szolgáló jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

I. A könyvtárra vonatkozó adatok

Neve: Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium könyvtára Címe: 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 48. Létesítésének éve: 1918.

Elhelyezése: az iskola épületében önálló helyiségekben Helyiségek száma: 2 Alapterülete: 120 m2 -

olvasóterem: 80 m2

-

kölcsönző tér:40 m2

A könyvtár rendelkezik állománybélyegzővel. Formája: ovális alakú 20 x 40 mm Szövege: Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Könyvtára

Kaposvár

II. A könyvtár működtetése

A könyvtár fenntartásáról az intézmény fenntartója, működésének személyi és tárgyi feltételeiről az iskola igazgatója gondoskodik. Biztosítja a megfelelő munkakörülményeket és az állományvédelem feltételeit. Kinevezi a könyvtárost és meghatározza munkaköri feladatait.

A könyvtár éves munkaterv szerint működik. Vezetését az igazgató irányításával főfoglalkozású könyvtárostanár látja el.

A könyvtár nyitva tartási idejét az összesített órarendben és a könyvtár ajtaján fel kell tünteni. A nyitva tartási időt úgy kell meghatározni, hogy tanítási időben és a tanítás után is lehetőséget adjon a kölcsönzésre és a helyben használatra. A nyitva tartási idő az 1. sz. mellékletben található.

A könyvtár az iskolai könyvtárhálózat tagkönyvtáraként működik. Koordinációs központja az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Hálózati központja a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára. A könyvtár kapcsolatot tart a többi, iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. Szaktanácsadói tevékenységet az iskolakönyvtári szaktanácsadó végez.

III. A könyvtár feladatai és szolgáltatásai

Feladatok  Az iskola nevelői és tanulói részére egyaránt biztosítja az oktató-nevelő munkához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges ismerethordozókat és információkat.  Bázisa az intézményben folyó olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységnek.  Sajátos eszközeivel segít megalapozni a tanulók olvasóvá, rendszeres könyvtárhasználóvá nevelését. Elősegíti a kívánt olvasói szokások kifejlesztését.  Hozzájárul az önálló ismeretszerzés igényének és képességének kialakításához.  Gondoskodik a pedagógusok szakirodalmi és információs igényeinek kielégítéséről.

Szolgáltatások  A könyvtári dokumentumokat, beleértve a tartós tankönyveket, az olvasók részére kikölcsönzi.  Közkönyvtári kölcsönzéssel biztosítja azokat a dokumentumokat, amelyek az állományban nem találhatók meg.  Biztosítja egyének és csoportok számára a könyvtár helybenhasználatát.  Tájékoztatást nyújt a könyvtári dokumentumokról és a szolgáltatásokról, bibliográfiai és adatszolgáltatást végez.  Tájékoztatást nyújt az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagóiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.  A kezdő évfolyamok tanulóinak bemutatja az iskolai könyvtárat, ismerteti a könyvtár használatának feltételeit és a könyvtári szolgáltatásokat.  A NAT követelményrendszeréhez alkalmazkodva könyvtárhasználati órákat tart a helyi tanterv szerint.  Előkészíti a különböző tantárgyak könyv- és könyvtárhasználatára épülő tanítási óráit.  Igény szerint könyvtári szakkört vezet, felkészíti a tanulókat a könyvtárhasználati versenyre.  Könyvtári rendezvényeket szervez, részt vesz az iskola kulturális életében.  Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentumok- és információcseréjében.  Lehetőséget ad a könyvtári dokumentumokról másolat készítésére, új ismerethordozó létrehozására.  Számítógépes informatikai szolgáltatást biztosít.

IV. A könyvtár használatára jogosultak köre

Az iskola nappali tagozatos hallgatói, a nevelőtestület tagjai, valamint az adminisztratív és technikai dolgozók vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Feltétel, hogy hallgatói, illetve közalkalmazotti viszonyban álljanak az intézménnyel.

A könyvtárhasználati szabályzatot mindenki köteles betartani. Ezt a könyvtár helyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni. A szabályzat a 2. sz. mellékletben található.

V. Az olvasók és a kölcsönzések nyilvántartása

Az iskola hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulóit az osztályfőnök által kitöltött anyakönyv alapján kerülnek beírásra. A diák olvasók személyi adatait és az általuk kölcsönzött dokumentumokat a könyvtárostanár az iskolai könyvtári nyilvántartásban vezeti. Az osztályfőnök feladata bejelenteni, ha a diák megszakítja tanulmányait és hallgatói jogviszonya megszűnik vagy osztályt/évfolyamot ismétel. A nevelőtestület tagjai és egyéb dolgozók könyvtári nyilvántartása külön dossziéban történik a személyi igazolvány adatai alapján. A dokumentumok kölcsönzése csak a kölcsönző aláírásával történhet meg, a kölcsönző aláírásával felelősséget vállal a könyvtári dokumentumok épségéért és visszahozataláért.

VI. A könyvtár állományának alakítása  A könyvtárostanár az iskolai könyvtár állományát a gyűjtőköri szabályzat alapelvei szerint az intézmény feladataihoz és szükségleteihez igazodva folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti.  Az állomány rendszeres és szakszerű gyarapításával és apasztásával kell elérni, hogy a gyűjtemény tartalmi összetételében és mennyiségi szempontból egyaránt megfeleljen a korszerű oktatási követelményeknek.  A könyvtár vétel, csere és ajándék útján gyarapszik.  Állományába csak a gyűjtőkörének megfelelő dokumentumok kerülhetnek. Az ide nem tartozó anyagok még ajándék címén sem leltározhatók be.  Az állománygyarapítás egész évben folyamatosan történik. A gyarapításra fordított összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni.  A beszerzésre fordítható összeg felhasználásáért az iskolai könyvtár vezetője a felelős. Tudtán kívül a könyvtár számára senki nem vásárolhat dokumentumokat.  A könyvtár vezetője az állomány fejlesztésekor figyelembe veszi az iskola vezetőinek utasításait, a munkaközösség-vezetők, a nevelőtestület és a diákképviselet azon szükségleteit és javaslatait, amelyek a gyűjtőköri alapelvekkel összhangban állnak.  Az elhasználódott, tartalmilag elavult, valamint az elveszett, de az olvasók által megtérített dokumentumokat rendszeresen törli az állományból. A törlést az iskola igazgatója engedélyezi.

VII. Az állomány nyilvántartása  A könyvtár köteles minden beérkezett dokumentumot nyilvántartásba venni oly módon, hogy az állomány egészének darabszáma és értéke bármikor ellenőrizhető és megállapítható legyen.  A könyvtári állomány nyilvántartása a Szikla Integrált Könyvtári Rendszerrel történik.

 A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba kell venni.  Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb 3 évre) szerez be.  A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített nyilvántartás vezethető.  Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: o

brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok;

o

tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek ;

o

tervezési, oktatási segédletek ;

o

tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok ;

o

kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok;

o

kötéstől függően ajánlott és háziolvasmányok, egyéb dokumentumok, melyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított.

VIII. Állományapasztás

Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: 

tervszerű állományapasztás;



természetes elhasználódás;



hiány.

Tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat.

Elavult dokumentum kivonása A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi.

Fölösleges dokumentumok kivonása Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári - tanulói igény az alábbiak miatt: 

megváltozik a tanterv;



változik az ajánlott és háziolvasmányok jegyzéke;



módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete;



a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket;



csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

Természetes elhasználódás

Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni. Hiány Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: 

elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény);



A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés);



állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli).

A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtárostanár javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: hetilapok 1-2 évente; szaktudományi folyóiratok 5 évente; pedagógiai szaklapok 10 évente.

IX. A könyvtári állomány védelme

A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról.

Az állomány ellenőrzése (leltározása) 

Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést.



Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek.



A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell.



A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel.

Az állományellenőrzés típusai 

jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli;



módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi;



mértéke szerint: teljes körű vagy részleges.

A leltározás lebonyolítása

Az állományellenőrzés számítógépes program segítségével történik, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése.

Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre át kell adni az igazgatónak. A zárójegyzőkönyv mellékletei: 

a leltározás kezdeményezése;



a jóváhagyott leltározási ütemterv;



a hiányzó dokumentumok jegyzéke.

X: Az állomány jogi védelme 

A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat.



Állományba vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok)együttes megléte alapján történhet.



A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért.



A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a Nkt. 59. § (1) alapján a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.



A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős.



A könyvtár zárainak a kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben (vis maior, betegség) adhatók át az iskola igazgatójának. A könyvtáros távollétében senki sem használhatja a könyvtárat. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

XI. Az állomány fizikai védelme 

A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás!



A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés).

XII. Az állomány elhelyezése, tagolódása

A dokumentumok a könyvtár helységeiben szabadpolcon, illetve zárt szekrényben vannak elhelyezve. A szakirodalom ETO szerinti szakrendben, a szépirodalom a szerző illetve antológiák esetében a cím betűrendjében. A tankönyvek tantárgyak szerint.

Kölcsönözhető állományrészek – szabadpolcon 

kötelező olvasmányok, szépirodalom



szakirodalom, pedagógiai szakirodalom



helytörténeti gyűjtemény



tankönyvek



folyóiratok régebbi számai

Nem kölcsönözhető állományrészek 

kézi- és segédkönyvtár – szabadpolcon



folyóiratok legfrissebb számai – tárlókon



muzeális gyűjtemény – szabadpolcon



iskolatörténeti gyűjtemény – szabadpolcon és zárt szekrényben



audiovizuális és számítógépes dokumentumok – zárt szekrényben

Letéti állományok 

biológia-kémia szertár



matematika-fizika szertár



földrajz szertár



magyar-történelem szertár



idegen nyelvi szertár

A letétek tartósan vannak kihelyezve, nem kölcsönözhetők. A gyűjtemény állományvédelméért az átvevő pedagógus felel.

XIII. Az állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állományát feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. iskolánkban a megkezdett alapkatalógusok a következők: 

Leíró (betűrendes) katalógus A szerző, cím, egyéb szellemi közreműködő és a tárgyi melléktétel szerint tárja fel az állomány keresztkatalógus formájában.



Szakkatalógus ETO szerinti csoportképzéses témák szerint tárja fel. Betűrendes tárgymutatóval együtt készült.



Kiegészítő katalógus Tanulmánygyűjtemények analitikus katalógusa.

A hagyományos katalógusok továbbépítése nem folytatódik, helyette a könyvtári állomány elektronikus formában való feldolgozása történik. A számítógépes nyilvántartásban az állomány szerző, cím, melléktételek, analitika és tárgyszó alapján kereshető vissza.

Kaposvár,…………………………………

……………………………………… igazgató

……………………………………… könyvtárostanár

1. sz. melléklet

A könyvtár nyitva tartási rendje

óra 1.

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

nyitva

7:55-8:40 8:40-8:50

nyitva

2.

zárva

8:50-9:35 9:35-9:45

nyitva

3.

zárva

9:45-10:30 10:30-10:50

4. 10:50-11:35

nyitva

11:35-11:45

5.

ebédszünet

11:45-12:30 12:30-12:40

6. 12:40-13:20

nyitva

13:20-13:30

7. 13:30-14:10 14:10-14:20

8. 14:20-15:00

Hétfőtől csütörtökig 15:00 óráig, pénteken 14:00 óráig tart nyitva a könyvtár. Amennyiben a könyvtárban tanóra folyik, a könyvtár nem látogatható.

zárva

2. sz. melléklet

Könyvtárhasználati szabályzat

1. A könyvár használói köre 

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják.



Az iskolai könyvtárba a beiratkozás és a szolgáltatások igénybe vétele díjtalan. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni.



A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet.

2. Az iskolai könyvtárban az alábbi szolgáltatások ingyenesek a könyvtár tagjai számára. 

Dokumentumok kölcsönzése



Kézikönyveknek, folyóiratoknak, az iskola dokumentumainak, multimédiás dokumentumok helyben használata, tanórára kölcsönzése

3.



Helyben olvasás



Számítógép használata információszerzésre



Könyvtári foglalkozások



Tájékoztatás

A könyvtárat a könyvtáros jelenlétében lehet használni, a meghatáro-

zott nyitva tartási időben, illetve a könyvtárossal előre egyeztetett időpontban. A könyvtáros távollétében senki sem használhatja a könyvtárat, nem kölcsönözhet, nem vihet ki dokumentumokat a könyvtárból! 4. A könyvtárhasználat módjai 4.1 Helybenhasználat 

Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A helybenhasználat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, személyi feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítani. A könyvtárostanár szakmai segítséget ad: az infor-

mációhordozók közötti eligazodáshoz, az információk kezeléséhez, a szellemi munka technikájának alkalmazásához, a technikai eszközök használatához. 

A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:



o

olvasótermi, kézikönyvtári állományrész;

o

különgyűjtemények (folyóiratok, AV dokumentumok, stb.).

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre tanulók is kikölcsönözhetik.

4.2 Kölcsönzés 

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával, a dokumentum visszaadását pedig a kölcsönző és a könyvtárostanár aláírásával (szignójával) kell hitelesíteni.



Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők.



Az elvesztett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni.



A nem teljesíthető igények esetében más (közművelődési) könyvtárba kell irányítani az olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni.



A napi nyitvatartási időt (az éves munkaterv mellékleteként) külön-külön lehet meghatározni a kölcsönzésre és a helybenhasználatra.



A nyitvatartási idő mértékét az érvényes jogszabály szerint kell meghatározni, és fel kell tüntetni az iskola órarendjében.

4.3 Csoportos használat 

Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.



Bár a könyvtári szakórát a szaktanár vezeti, a könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások előkészítéséhez, lebonyolításához.

5. Az iskolai könyvtárban a könyvtárlátogatóktól elvárt magatartás 

Mivel a könyvtár munkahely, és elmélyülésre, ismeretszerzésre, kikapcsolódásra szolgáló helyiség, ezért a könyvtárlátogatóktól elvárja, hogy csendben dolgozzanak, magatartásukkal ne zavarják a könyvtár olvasóit.



A könyvtár dokumentumainak védelme (tisztaságának, épségének megőrzése) minden könyvtárhasználó kötelessége, hiszen pótlásuk nem minden esetben lehetséges, a rongálásokból eredő kárt az olvasónak kell pénzben megtérítenie vagy a dokumentumot pótolnia.



A könyvtár informatikai eszközeinek épségére, szabályos működtetésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a használó anyagi felelősséggel tartozik, s a kárt megtéríteni köteles.



A könyvtár berendezésére, bútoraira mindenki köteles vigyázni. Ezek szándékos rongálása esetén a kár megtérítésére köteles az, aki azt elkövette.



A könyvtárban tilos enni, inni!



A könyvtárban a nyílt láng használata tilos!

6. A kölcsönzés szabályai: 

A könyvtárból dokumentumot kölcsönözni csak a könyvtáros engedélyével és tudtával lehet!



A könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat az olvasó köteles az előre meghatározott időpontig hibátlanul visszaszolgáltatni. Az olvasó egy alkalommal maximum 5 dokumentumot kölcsönözhet 4 hét időtartamra. Szükség esetén hosszabbítást lehet kérni.



Kötelező olvasmányok esetében, illetve tanulmányi versenyekre való felkészüléskor az egyidejűleg fellépő igények miatt a könyvtárosnak joga van a kölcsönzési időt lerövidíteni.



A tanév vége előtt minden olvasó (diák és dolgozó) köteles a kikölcsönzött dokumentumokat a könyvtárban leadni.



Végzős diákok addig nem kezdhetik meg a szóbeli érettségi vizsgát, míg könyvtári tartozásuk van.



A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség.

7. A számítógép használata 

Az olvasó a gépeknél addig nem használhat saját meghajtót, amíg a könyvtáros nem ellenőrizte, hogy vírusmentes-e.



A gépekre nem menthet senki semmit, és nem telepíthet semmilyen programot!



Amennyiben szabálytalanul használja valaki a gépet, úgy a számítógépek használatából kizárható.

A könyvtárhasználati szabályzat minden használóra kötelező érvényű!

3. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők A könyvtár gyűjtőkörét úgy kell megállapítani, hogy meg tudjon felelni mindazon elvárásoknak, amelyek az intézmény típusából, fokozatából adódnak, az állomány összetétele az iskola képzési szerkezetének megfelelő összetételű legyen. Iskolánkban gimnáziumi képzés folyik 

hat évfolyamos tagozaton



öt évfolyamos tagozaton



o

angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban

o

élsportolók osztályban

négy évfolyamos tagozaton o

természettudományos osztályban (matematika-fizika és biológia-kémia)

o

drámapedagógia osztályban

o

kommunikáció osztályban (kiemelt idegen nyelv és informatika oktatás)

o

általános tehetséggondozó osztályban (matematika-történelem-angol emelt óraszámmal)

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár funkciója szerint Az iskolai könyvtárnak a rendelkezésre álló dokumentumok közül a fentiek figyelembevételével költségvetési keretén belül aszerint kell válogatnia, hogy eleget tehessen a könyvtár alap- és kiegészítő funkciójából eredő követelményeknek.

1.1 Főgyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: 

írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi- és segédkönyvek;



a helyi tantervekben meghatározott háziolvasmányok;



az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek;



a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom;



periodikumok;



a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók;



az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai.

1.2 Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel is biztosítja a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat, valamint épít a különböző szakmai szolgáltató intézmények, báziskönyvtárak számítógépen elérhető információs forrásainak, adatbázisainak használatára is.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról 

Írásos-nyomtatott dokumentumok 

könyvek



időszaki kiadványok



kisnyomtatványok



kották



Kéziratok



Audio-vizuális dokumentumok hangzó dokumentumok:

hangos- képes dokumentumok:

- hangkazetta/ hanglemez

- CD-ROM

- zenei CD

- számítógépes multimédiás program - oktatócsomag - videokazetta/dvd - interaktív táblákhoz dokumentumok

3. A gyűjtés szintje és mélysége A gyűjtés mélységéről, irányáról folyamatos egyeztetés történik a munkaközösség-vezetőkkel. Fejlesztjük a kézikönyvtári és a segédkönyvtári állományt, gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket. Még ajándékba sem fogadhatunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát.

3.1 Kézikönyvtári állomány A műveltségterületek alapdokumentumai közül a középiskolai életkornak (12-19 év) megfelelően: Teljességgel gyűjteni kell: általános és szaklexikonokat, általános és szakenciklopédiákat, szótárakat, fogalomgyűjteményeket, kézikönyveket, összefoglalókat. Válogatással:

adattárakat, atlaszokat, tankönyveket, periodikákat, a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat. 3.2 Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni: 

a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők műveit, gyűjteményes kötetei, teljes életművét,



a tanagyag által meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat,



átfogó lírai, prózai és drámai antológiákat a világ- és a magyar irodalomból,



a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat.

Válogatással : 

a nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiákat,



a tananyag által megemlített klasszikus és kortárs szerzők műveit,



a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit,



tematikus antológiákat,



életrajzi regényeket,



történelmi, társadalmi regényeket.

Idegen nyelvű szépirodalom: 

a tanított nyelvek oktatásához és a nyelvtudás szintjének – erősen válogatva – megfelelő olvasmányos (könnyített jellegű) irodalom.

3.3 Szakirodalmi állomány

3.3.1. Általános rész 





Általános lexikonok, enciklopédiák o

alapszintű

válogatva

o

középszintű

teljességgel

o

felsőszintű

bő válogatással

Hazai és egyetemes művelődéstörténet elméleti és történeti összefoglalói o

alapszintű

válogatva

o

középszintű

teljességgel

o

felsőszintű

erős válogatással

A tananyagoz (tantárgyakhoz) közvetlenül kapcsolódó tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató kézikönyvek o

alapszintű

válogatva

o

középszintű

teljességgel

o

felsőszintű

erős válogatással



Szaklexikonok, szakenciklopédiák, szótárak – a tantárgyaknak (szaktudományoknak) megfelelően







o

alapszintű

válogatva

o

középszintű

teljességgel

o

felsőszintű

erős válogatással

A tantárgyak (szaktudományok) elméleti és történeti összefoglalói o

alapszintű

válogatva

o

középszintű

teljességgel

o

felsőszintű

erős válogatással

A tantárgyak (szaktudományok) ismeretközlő irodalma o

alapszintű

válogatva

o

középszintű

bő válogatással

o

felsőszintű

erős válogatással

Munkáltató eszközként használatos művek a tantárgyaknak megfelelően kiemelten



Feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, szótárak, olvasókönyvek teljességgel



Az intézmény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, oktatási segédletei kiemelten, teljességgel



Tartós tankönyvek



Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek

kiemelten, teljességgel

erősen válogatva 

A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó, illetve a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű irodalom bő válogatással



Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelmények és feladatokat tartalmazó kiadványok

teljességre törekvően

3.3.2. Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését elősegítő szakirodalom teljességre törekvően gyűjtendő. 

pedagógia lexikonok



egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, neveléstörténeti dokumentumgyűjtemények



a pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek, a legfontosabb magyar pedagógiatörténeti munkák



a nevelés és oktatás általános elméletével foglalkozó kézikönyvek



művelődés- és közoktatáspolitikával kapcsolatos művek, a köznevelés kérdésével, a nevelésügy és a közélet kapcsolatával foglalkozó összefoglalók, dokumentumgyűjtemények



a családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek, a szülőknek ajánlható pedagógiai munkák az iskola tanulói korcsoportjának nevelésével kapcsolatban



az értelmi neveléssel és a személyiség formálásával, illetve a tehetséggondozással kapcsolatos alapvető művek



tanári kézikönyvek, az iskolában tanított valamennyi tantárgy módszertani könyvei

A pedagógia társ- és határtudományai közül válogatva gyűjtendők azok a művek, amelyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal. 

általános pszichológiai lexikonok, kézikönyvek



az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a gyermek és az ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia és a személyiséglélektan alapművei



az alkalmazott lélektan köréből a neveléslélektan és az olvasás lélektani kérdéseivel foglalkozó művek



a pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló alapvető módszertani könyvek, összefoglalások



a szociológia és a szociológiai módszertan alapművei, az ifjúságszociológiával kapcsolatos kötetek



a jog köréből a család, a gyermek, illetve a diákok jogait tartalmazó művek



oktatási jogszabálygyűjtemények



a családgondozással, gyermek- és ifjúsággondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tanulmánykötetek



általános nemzetközi, hazai és megyei statisztikai kiadványok, oktatásügyi statisztika

3.3.3. Könyvtári szakirodalom A könyvtári munka módszertani segédletei teljességgel gyűjtendők: 

az iskolai könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani kiadványok,



a könyvtárakat érintő jogszabálygyűjtemények, irányelvek,



az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok,



az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzések, bibliográfiák, tantárgyi bibliográfiák,



könyv- és könyvtárhasználati órák tartásához szükséges oktatási segédletek, tanmenetek, feladatgyűjtemények,



az OPKM és a megyei pedagógiai intézet módszertani kiadványai

A tájékoztató munkához válogatva gyűjtendők az általános szakbibliográfiák, sajtórepertóriumok.

3.4. Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat.

3.5. Periodika gyűjtemény Gyűjtendő időszaki kiadványok 

a helyi napilap



pedagógiai hetilapok, folyóiratok



tantárgyak módszertani folyóiratai



könyvtárszakmai folyóiratok



a tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható tudományos ismeretterjesztő és művészeti folyóiratok



közlönyök



amennyiben az interneten nem hozzáférhetőek, internetes elérhetőség esetén az elektronikus változat részesítendő előnyben a nyomtatott dokumentummal szemben.

3.6. Kotta gyűjtemény Az ének-zene oktatáshoz kapcsolódóan a különböző zenei műfajok, illetve az énekes és igény szerint a hangszeres zeneművek kottái.

3.7. Kéziratok 

az iskola pedagógiai dokumentációit: o

Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint összes mellékleteit

o

az iskola pedagógiai programját

o

helyi tanterveket

o

az iskola működésére vonatkozó összegző elemzéseket, értékeléseket, jelentéseket

o

éves munkaterveket

o

a diákönkormányzat főbb dokumentumait



pályázati munkákat;



iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit;



kísérleti dokumentációkat;



iskolaújság és -rádió dokumentációit.

3.8. Audiovizuális gyűjtemény A tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD,CD-multimédia, DVD, stb.) közül:

Teljesség igényével gyűjti a könyvtár: 

a tantervi követelményekhez igazodó zenei CD-ket;



kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit;



a média műveltségi területén felsorolt műveket.

Válogatva: 

értékes szépirodalmi műveket;



egyes tantárgyak, műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat.

3.9. Különgyűjtemények

3.9.1. Iskolatörténeti gyűjtemény 

az iskola történetéről vagy annak egy szakaszáról megjelent könyvek, tanulmányok és egyéb nyomtatott közlemények, illetve kéziratos dolgozatok



az iskola múltjáról és jelenéről a folyóiratokban, újságokban megjelent cikkek lapkivágat vagy fénymásolat formájában



az iskoláról, egykori és mai tanárairól, hajdani tanulóiról és mai diákjairól készült könyvek, cikkek, versek, képes- és hangos dokumentumok



az iskolai rendezvényekről (ballagás, évnyitó, évzáró, szalagavató, hangverseny, műsoros est, stb.) vagy az iskolai élet egyéb eseményeiről készült állóképek, videofelvételek, a helyi televízióban, illetve rádióban sugárzott műsorok kép- és hangrögzítéses másolatai



az iskola egykori és mai tanárainak, tanítványainak munkái: könyvek, cikkek, képek, filmek, kották, hangfelvételek és egyéb dokumentumok



az iskola saját kiadványai: évkönyvek, aprónyomtatványok (meghívók, műsorok, plakátok, prospektusok, tájékoztatók), az iskola diáklapja



az iskolarádió műsorainak rögzítése



kisebb tárgyi emlékek (ballagási tarisznya, szalag, jelvény, plakett)



az iskola névadójáról szóló könyvek, tanulmányok, filmek, a névadó munkáinak reprodukciói

3.9.2. Helytörténeti gyűjtemény 

a város történetéről, természeti viszonyairól, gazdasági és kulturális életéről, jelenéről szóló alapvető információkat tartalmazó kiadványok:



o monográfiák o helytörténeti szintézisek o útikönyvek o adattárak, bibliográfiák o térképek, képes albumok o multimédiák a megye egészéről szóló és a környező tájegységekről megjelent átfogó igényű munkák:

  

o történelmi, tájföldrajzi dokumentumok o helytörténeti, honismereti olvasókönyvek o néprajzi összefoglalások o műemléki leírások a városról, megyéről írt szépirodalmi alkotások antológiái, a helyi folklórkincsekből merítő gyűjtemények a településen, illetve megyében élő vagy ahhoz szorosan kötődő, kiemelkedő jelentőségű írók, tudósok, művészek összegyűjtött munkái, antológiák a megyében, városban megjelenő legfontosabb periodikumok: napilapok, folyóiratok, múzeumi és levéltári évkönyvek, honismereti írások.

Kaposvár,…………………………….

……………………………………… igazgató

……………………………………… könyvtárostanár

3. sz. melléklet: A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium) I. A Diákönkormányzat jogi háttere A Diákönkormányzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény és 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120.§ alapján működik. Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a fent megnevezett iskola tanulói, tanulóközössége által létrehozott DÖK szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozza.

II. A DÖK szervezeti és működési szabályzatának személyi és területi hatálya, érvényessége, módosítása 1. Személyi hatálya: minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák. 2. Területi hatálya: az iskola székhelye. 3. Érvényessége: DÖK szervezeti és működési szabályzatát a DÖK a munkáját segítő pedagógus közreműködésével készíti elő, majd a választó tanulók közösségének elfogadása után az intézmény vezetője hagyja jóvá. 4. Módosítása: évente egyszer az SZMSZ-t felül kell vizsgálni, indokolt (például jogszabályi változás, az iskola belső jogi normáinak változása) esetben évente többször is. A rendkívüli eseteknél a módosításhoz a DÖK-gyűlés 2/3-os többsége szükséges. 5. Az SZMSZ módosítására a személyi hatályban meghatározott körből bárki nyújthat be javaslatot, ehhez azonban az osztályképviselők 2/3-os többsége szükséges.

III. A DÖK főbb feladatai, hatásköre, felépítése A DÖK feladat- és hatáskörét alapvetően a közoktatási törvény határozza meg. Jogszabályi előírások alapján a DÖK feladat- és hatásköre a következő: 1. A Diákönkormányzat feladatai:  a diákjogok védelme  a diákok érdekeinek képviselete  a szervezett véleménynyilvánítás biztosítása  a hagyományok őrzése és újak teremtése  a tartalmas diákélet feltételeinek megteremtése  figyelemmel kísérje az ifjúsági, tanulói jogok érvényesülését,  éljen a jogszabályban meghatározott jogaival,  megállapításairól, tevékenységéről tájékoztassa a diákokat,  a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is: -- Diákközgyűlés -- Diáknap -- Fecsketábor  a területen belüli jogérvényesítés, illetve kötelességteljesítés

2. A Diákönkormányzat hatásköre

2/1. Döntési jog A DÖK döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A DÖK joga, hogy döntsön:  saját működéséről,  hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  munkatervének elfogadásáról,  tisztségviselőinek megválasztásáról. 2/2. Vélelmezési jog A DÖK véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, melyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A DÖK vélemény-nyilvánítási jogköre kiterjed a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre. 2/3. Javaslattételi jog A DÖK javaslattételi jogköre kiterjed azokra a területekre, melyekre vonatkozóan véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik.

2/4. Egyetértési jog A DÖK egyetértési jogot gyakorolhat az alábbi esetekben akkor, ha az érinti a tanulókat is:  a házirend elfogadásakor és módosításakor  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt 3. A Diákönkormányzat felépítése  rendkívüli esetben a DÖK bármikor összehívható  tagja minden osztálytitkár, illetve helyettese  a DÖK vezetőségét 5 fő és a diákelnök alkotja  vezetője a diákelnök, illetve helyettese, aki a diákelnök távollétében annak feladatai ellátja a diákelnök megválasztása:  jelölt bármely nem 9. évfolyamos DÖK-tag lehet  új diákelnököt kell választani, ha az előző távozott az iskolából  az új diákelnököt az év eleji alakuló ülésen választják meg, 2/3-os többséggel  az aktuális diákelnököt az év eleji alakuló ülésen újraválasztják, ill. új jelölt esetén a DÖKtagjai szavaznak a diákelnök személyéről a diákelnök feladata:  iskolai, (városi) szinten képviseli a diákönkormányzatot  rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval  a teljes diákönkormányzati munka összehangolása  a diákönkormányzat tagjainak koordinálása, az iskola diákjainak képviselete, a diákközgyűlés összehívása  a diákközgyűlés levezetője  a diákközgyűlésen beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról  megválaszolja a gyűlésen az iskola életével kapcsolatban felmerülő kérdéseket  jogosult a DÖK képviseletére a tantestület előtt 

A diákközgyűlés üléseinek rendje  évente legalább egyszeri alkalommal ülésezik  az ülés határozatképes, ha az osztályok delegáltjainak legalább 2/3-a jelen van

IV. A DÖK működési rendje 1. A DÖK munkaterve  A DÖK éves munkaterv alapján dolgozik, mely az adott tanévre vonatkozik.

    

A DÖK a munkatervét a DMSP-vel, valamint az Intézményvezetővel történő egyeztetést követően határozza meg. A munkatervet a DÖK határozattal hagyja jóvá. A munkatervet minden tanévben legkésőbb október 15-ig kell elfogadni. A munkatervben nem szereplő ülések (ún. rendkívüli ülések) összehívásának szükségességéről a vezetőség dönt. Rendkívüli ülések összehívását bármely DÖK tag, az Intézményvezető, ill. a DMSP kezdeményezheti.

2. Az ülések  A DÖK szükség szerint és a munkatervi programokhoz igazodóan, ill. félévente minimum egyszer ülést tart.  A DÖK ülését fő szabályként az Intézmény székhelyére kell összehívni.  Az ülés összehívása a DMSP-vel való egyeztetést követően szóban, e-mailben, közösségi oldalon történik. A megbeszélés előtt a pontos időpontot „hangosbemondón” keresztül jelzi a DÖK vezetősége.  A DÖK üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.  A jegyzőkönyv elkészíttetéséről az elnök gondoskodik. Az ülésen jegyzőkönyvvezetőt választanak .  A jegyzőkönyvet a DMSP-nek kell leadni.

IV. A DÖK pénzügyei 

A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre álló pénzügyi forrás felhasználásával kapcsolatban a diákönkormányzatnak döntési joga van.

V. A Diákönkormányzatot segítő pedagógus (DMSP)      

A Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a DÖK javaslatára az iskola igazgatója jelöli ki, akinek a feladata a Diákönkormányzat munkájának segítése, valamint a tanulók és a tantestület közötti kapcsolat fenntartása. A DMSP szavazati joggal nem rendelkezik, az üléseken tanácskozási joggal vesz részt. Véleményét, javaslatait szóban és írásban adhatja elő a DÖK-nek, illetve annak vezetőségénél. A DÖK vezetősége és a DMSP rendszeresen konzultálnak az iskola, illetve a DÖK ügyeiről, a felmerülő problémákról, javaslatokról. Tisztségéről a DMSP indokolt esetben lemondhat, ha erről a DÖK-öt tájékoztatta. A DMSP felmentését a DÖK is kezdeményezheti írásban az intézmény vezetőjénél A DMSP felmentését az intézmény vezetője hagyja jóvá.

A jelen szabályzat az aláírással egyidejűleg lép hatályba.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. igazgató

............................................. DÖK munkáját segítő felnőtt

............................................. DÖK vezetője

4. sz. melléklet: Az iskolai diáksportkör működési rendje

Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Diáksportkörének Működési Szabályzata Személyi felépítés: Iskolaigazgató: Gyallai Katalin DSK-ért felelős igazgatóhelyettes: Varga Bálint DSK gazdasági vezető: Balassa Ferencné DSK vezető: Simnonné Kutas Zita Testnevelő tanárok: Simonné Kutas Zita, Mártonné Pálvölgyi Dóra, Bundics Katalin, Maljusin Mihail, Fekete Ádám Diákképviselők: Az osztályok DSK képviselői Tagság: Az iskola tanulói. A tanulói jogviszony keletkezésével automatikusan a sportkör tagjai lesznek. A tagok tagdíjat fizetnek, melynek összege 2000 Ft. DSK tisztségviselők feladatai: Iskolaigazgató: Ellenőrzi a szakmai és gazdasági munkát. Igazgatóhelyettes: - Irányítja, ellenőrzi a DSK működését. - Összehívja a közgyűlést, javaslatot tesz a DSK működési szabályzat módosítására. - Pályázati lehetőségeket keres és részt vesz sportpályázatok írásában. Gazdasági vezető: - Irányítja a DSK gazdasági feladatait. - Intézi a költségvetési kapcsolatokat. - Évente elkészíti a pénzügyi beszámolót. DSK vezető: - Megtervezi, irányítja, ellenőrzi a szakmai munkát. - Segítséget nyújt a gazdasági vezető pénzügyi feladatainak elvégzéséhez, kisebb tételű pénzügyekben dönt. - Részt vesz sportpályázat írásában. - Értékeli a munkát és beszámol az eredményekről. Testnevelő tanárok: - Vállalják, hogy az éves sportprogram tervezésében, szervezésében, lebonyolításában részt vesznek. - Támogatják a diákok kezdeményezéseit, felelős vezetői lesznek a programjaiknak.

-

Irányítják a sportszakmai munkát, ellátják edzői feladataikat. Tájékoztatják a diákokat a versenyekről, a verseny előtti teendőkről. Beszámolnak a DSK vezetőnek.

A Diáksportköri tevékenységet az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére szervezi meg. Lehetőséget biztosít a testnevelés órák mellett a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás a sport megszerettetésére. Biztosítja a tanulók felkészítését és versenyeztetését a diákolimpiai versenyeken. Tagok jogai: Edzéseken, versenyeken vehetnek részt. A tanulók sportköri hozzájárulás ellenében, a hét munkanapjain az iskola nyitvatartási idejében, a tanítási órákon kívüli időben, tanári felügyelettel használhatják az iskola sportlétesítményeit és eszközeit. Tagok kötelessége: Az eszközök megóvása, rendeltetésszerű használata. Balesetmegelőzési szabályok maximális betartása. Az iskola sportlétesítményei: - szabadtéri bitumenes teniszpálya - szabadtéri bitumenes kosárlabdapálya - szabadtéri labdarúgó pálya - tornaterem - kondícionáló terem A DSK költségvetését a sportköri hozzájárulások, a pályázatokon nyert összegek és a fenntartó által biztosított támogatás adja. A befolyt pénzből: - Fedezi a DSK a versenyeken való részvételeket (utazás, nevezés, étkezés), - Házi versenyek, sportprogramok, sportnap lebonyolítása, díjazását A DSK működési szabályzatát a tagokkal ismertetni kell. Kaposvár, 2013.12.11.

…………………………… DSK vezető

…………………………. Iskolaigazgató

……………………………………….

…………………………………..

DSK-ért felelős igazgatóhelyettes

DSK gazdasági vezető

5. sz. melléklet: Tankönyv támogatási és tankönyv ellátási szabályzat Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásával és megrendelésével kapcsolatos szabályok a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban A kiválasztás elvei 

A munkaközösségeken belül a szaktanárok az egyes tantárgyakhoz szükséges tankönyvek és taneszközök közül egy-egy képzési ciklusra, osztálytípusra, érettségi szintre tekintettel lehetőség szerint egyfélét választanak.



Figyelembe kell venni a tankönyv ár-minőség arányát, és e tekintetben a szakmailag elfogadható legkedvezőbb árfekvésű tankönyvet kell választani.



A tankönyvek kiválasztásának egyik szempontja, hogy a tanuló a képzése során lehetőleg egy tankönyvcsaládból tanuljon, annak cseréjére csak indokolt szakmai szempontok alapján kerül sor.

Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata (a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján) 

Az iskola igazgatója minden év január 10-éig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján. E felmérés során tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig végezzük el.



Az igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani és ezzel egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.

A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: o a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (elfogadható a bérjegyzék, a pénzintézeti számlakivonat vagy postai igazolószelvény). o tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, hatósági igazolvány; o a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. 

A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyv-támogatás rendjének meghatározásához.



A hatályban levő szabályoknak megfelelően a tanulók és szülők rendelkezésére bocsátjuk a következő tanévre megrendelendő tankönyvek listáját, a tankönyvek várható vételárának megjelölésével.



A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola lehetővé teszi, hogy azt a szülők megismerjék. A szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.



A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy a tankönyvek biztosítását könyvtári kölcsönzéssel kívánja megoldani. A nyilatkozat kitöltésével, lehetőség van arra, hogy a tankönyvcsomagot a támogatás összegének 75 %-kal csökkentett áron megvásárolják. Így a tankönyvek a tanuló tulajdonát fogják képezni.



A tankönyvek megrendelése a Tankönyvellátó internetes felületén, diákonként, személyre szabottan történik.



A tanuló/szülő köteles a megrendelt tankönyvet átvenni s annak vételárát (amennyiben nem könyvtári kölcsönzést vesz igénybe) megtéríteni. Ezt a Tankönyvellátó által postai úton elküldött csekk befizetésével vagy adott számlaszámra történő banki átutalással tudja kiegyenlíteni.



Az egyéb szükséges taneszközökről (matematika, testnevelés stb.) a szaktanárok beiratkozáskor, illetve a tanév elején tájékoztatják a tanulókat, szülőket. Ezek beszerzése, használata a tanórákon a tájékoztatásnak megfelelően kötelező.



A tankönyvek átadását a tankönyvfelelős végzi, azok átvételének helyéről és időpontjáról a tanulókat / szülőket előzetesen tájékoztatja.



A szülőnek a tankönyvek átvételekor a befizetési csekk igazoló szelvényével, vagy a banki átutalást igazoló banszámlakivonattal igazolnia kell, hogy a tankönyvek vételárát a Tankönyvellátó felé kifizette. A tankönyvcsomag csak ez esetben bontható fel és adható át.



A csomag felbontáskor ellenőrizni kell, hogy hiánytalan és sérülésmentes- e a tartalma, ha bármilyen eltérés tapasztalható, azt a Tankönyvellétó felé reklamáció formájában jelezni kell.



A tankönyvek átadásának tényét a Tankönyvellátó internetes felületén a tankönyvfelelős/ osztályfőnökök rögzítik, a Kello ennek alapján az iskolának megküldi a diákok nevére kiállított számlát, melyet az osztályfőnökök osztanak ki.



Az intézménybe év közben, a rendelési időszak lejártával érkező tanulóknak pótrendelési időszakban (szeptember elejéig) illetve ez után a Tankönyvellátó Webshop szolgáltatásán keresztül évközi rendelés formájában lehet a tankönyveket beszerezni.

Kaposvár, 2013. …………………………

…..………….…………….. Gyallai Katalin igazgató

6. sz. melléklet: Adatvédelmi és számítástechnikai védelmi szabályzat

KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 48. OM 034148

ADATVÉDELMI ÉS

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI VÉDELMI

SZABÁLYZAT

Készült: 2013. január 01. Hatálya: 2013. január 01-tól visszavonásig

Iratkezelés felügyelete: Gyallai Katalin igazgató

I. ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A köznevelési intézmény jelen szabályzatban határozza meg az intézményi adatkezelés és adatvédelem helyi szabályait. A szabályzat meghatározásakor figyelembe vételre kerültek: - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény.

1. A szabályzat célja és hatálya A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy:  - meghatározza az Intézményben a gyermekekkel, tanulókkal, illetve a foglalkoztatottakkal kapcsolatban vezetett nyilvántartások működésének törvényes rendjét, valamint biztosítsa az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát,  rendelkezzen a gyermekekkel, tanulókkal, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő adatok titokvédelméről,  meghatározza az adatvédelemi és a titokvédelemi kötelezettségek teljesítésének helyi követelményeit, szabályait. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed:  a közoktatási intézményben folytatott valamennyi, a tanulókat, illetve gyermekeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére,  a közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére,  a személyes adatokat feladatköre miatt ismerő személyre, függetlenül attól, hogy az Intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy állt-e.

2. Az adatvédelem alapfogalmai és elvei 2.1. A személyes adat és különleges adat fogalmi meghatározása Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az érintett alatt bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személyt kell érteni. Különleges adat: a) faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,

b) az egészségügyi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi előéletre vonatkozó személyes adat. 2.2. Adatkezelés Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például azok:  gyűjtése,  felvétele,  rögzítése,  rendszerezése,  tárolása,  megváltoztatása,  felhasználása,  lekérdezése,  továbbítása (ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik),  nyilvánosságra hozatala (ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik),  összehangolása vagy összekapcsolása,  zárolása (az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele),  törlése (az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreálltásuk többé nem lehetséges),  megsemmisítése (az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése), valamint  az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személyes azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. 2.3. Adatkezelő Adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely:  az adatok kezelésének célját meghatározza,  az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza  az adatkezelést végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Az intézmény:  a tanulók, gyermekek adataival,  a foglalkoztatottak adataival, kapcsolatban adatkezelői minőséget tölt be. 2.4. A köznevelési intézmény adatkezelése A köznevelési intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 41. § (1) bekezdése alapján köteles:  a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat vezetni,  a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni,

 az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatok szolgáltatni. A köznevelési intézmény adatkezelése alapvetően két területre tagozódik:  gyermekekkel, tanulókkal összefüggő adatkezelés, valamint  a foglalkoztatottakkal összefüggő adatkezelés.

3. Általános adatkezelési szabályok 3.1. Az adatok nyilvánosságra hozatala Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. 3.2. Az adatfeldolgozás Az Intézménynek, mint a gyermekek és tanulók adatait feldolgozónak, valamint az intézményalkalmazottjainak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit jogszabályok, valamint jelen szabályzat rendelkezései határozzák meg. 3.3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból,  jog gyakorlása és  kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely:  az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, illetve  a cél elérésére alkalmas. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait, valamint az alkalmazottak adatkezelésének célját a törvények határozzák meg. 3.4. Az adatfelvételre vonatkozó szabályok Az érintettel az adat(ok) felvétele előtt közölni kell a következőket:  az adatszolgáltatás jellegét, azaz azt, hogy az adatszolgáltatás: - kötelező (és ha kötelező, akkor mely jogszabály alapján kötelező) vagy - önkéntes, illetve az adatkezelés célját és jogalapját,  ki az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult,  az adatkezelés időtartamát,  az adatok megismerésére jogosultakat,  az adatkezeléssel kapcsolatos jogait és jogorvoslati lehetőségeit. Kötelező adatkezelés A kötelező adatkezelés a tájékoztatás történhet a kötelező adatszolgáltatást előíró jogszabályi helyre való hivatkozással, ha az tartalmazza az előbb felsorolt valamennyi információt. Önkéntes adatszolgáltatással összefüggő adatkezelés Önkéntes adatszolgáltatás esetén:  a tanulót,  kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettnek olyan hozzájárulást kel adnia, melyből egyértelműen megállapítható, az érintett akaratának önkéntes és határozott hozzájárulási szándéka, valamint beleegyezése a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez. 3.5. Az adatkezeléssel szembeni követelmények

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:  felvételük és kezelésük megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek, valamint a nemzeti köznevelésről szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek,  a kezelt adatok legyenek pontosak, teljesek és - ha szükséges - időszerűek,  az adatok tárolási módja alkalmas legyen arra, hogy az érintett személyt csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. 3.6. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása A személyes adatok akkor továbbíthatóak, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatóak össze, ha:  az érintett hozzájárult, vagy  törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Az adatkezelés és adattovábbítás szabályait a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg. 3.7. Az adatbiztonság Az Intézmény, mint adatkezelő köteles:  gondoskodni az adatok biztonságáról,  megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen: a jogosulatlan hozzáférés,  megváltoztatás,  továbbítás,  nyilvánosságra hozatal,  törlés vagy megsemmisítés, valamint  a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. 3.8. Az adatok statisztikai célú felhasználása A szabályzatban meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatóak, és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatóak. 3.9. A KIR részére történő adatszolgáltatás módja A köznevelési intézmény nevében az intézmény képviseletére jogosult személy, mint adatszolgáltató:  elsősorban a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással köteles az adatszolgáltatásokat megküldeni,  amennyiben az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatlapokat postai úton kell megküldeni.

4. A tanulók, gyermekek adatkezelésével kapcsolatos szabályok 4.1. A köznevelési intézmény által kezelt adatok A tanulók, gyermekek személyes adata a közoktatási intézményben, a köznevelési törvényben meghatározott adatkörben kezelhető.

E kötelező adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg. A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló adatai:  neve,  születési helye és ideje,  neme,  állampolgársága,  lakóhelyének, tartózkodási helyének címe,  társadalombiztosítási azonosító jele,  nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő adatai:  szülő neve,  lakóhelye,  tartózkodási helye,  telefonszáma; c) tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a felvételivel kapcsolatos adatok,  a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  a jogviszony szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos adatok,  a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító, d) a tanuló jogviszonyával kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  felnőttoktatás esetén az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,  a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  az évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,  a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,  az országos mérés-értékelés adatai. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4.2. A KIR-ben nyilvántartott gyermek és tanuló adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes gyermek és tanuló adatokat. A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a tanuló:  nevét,

 nemét,  születési helyét és idejét,  társadalombiztosítási azonosító jelét,  oktatási azonosító számát,  anyja nevét,  lakóhelyét (tartózkodási helyét),  állampolgárságát,  sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,  diákigazolványának számát,  jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy  magántanuló-e,  tanköteles-e,  a jogviszonyának szüneteltetése mikor kezdődött és fejeződött be,  jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,  a nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,  a jogviszonyát megalapozó köznevelési feladatot,  a nevelésének, oktatásának helyét,  felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,  tanulmányai várható befejezésének idejét,  évfolyamát. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A köznevelési törvényben meghatározottakon túlmenően a köznevelési intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

5. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos szabályok 5.1. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos adatkezelési szabályok A köznevelési intézményekben a foglalkoztatottak adatkezelése kiterjed:  a közalkalmazotti alapnyilvántartásra, valamint  az óraadó tanárok nyilvántartására. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja:  a pedagógus oktatási azonosító számát,  a pedagógusigazolványának számát,  a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. Közalkalmazotti alapnyilvántartás A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény VIII. fejezete rendeli el a közalkalmazottak személyes adatainak kezelését a közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében. E kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül

 a munkáltató megnevezése,  a közalkalmazott neve, továbbá  a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató közalkalmazotti alap-nyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. Óraadók nyilvántartása A köznevelési intézmény az óraadó tanárok tekintetében nyilvántartja:  a nevét,  a születési helyét, idejét,  a nemét,  a lakóhelyét, tartózkodási helyét,  végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,  oktatási azonosító száma. Az adatkezelés szabályai Az Intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 5.2. A KIR-ben nyilvántartott alkalmazotti nyilvántartás adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes alkalmazotti adatokat. A KIR tartalmazza az alkalmazotti nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott:  nevét, anyja nevét,  születési helyét és idejét,  oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét,  munkaköre megnevezését,  munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,  munkavégzésének helyét,  jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,  vezet_i beosztását,  besorolását,  jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,  munkaidejének mértékét,  tartós távollétének időtartamát. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.

6. Az adatkezeléssel érintettek adatkezeléssel kapcsolat jogai és a jogok érvényesítése

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok megilletik:  a kiskorú tanuló és gyermek esetében a gyermeket és szülőt,  nagykorú tanuló esetében a tanulót,  a foglalkoztatottat. Az érintettek adatkezeléssel összefügg_ jogai különösen a következők:  tájékoztatáskérési jog,  adathelyesbítés és  adattörlés vagy adatzárolás kérési jog. 6.1. A tájékoztatás kérés A tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő), illetve a foglalkoztatott kérésére az Intézmény tájékoztatást ad:  az általa kezelt adatokról, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról,  az adatkezelés céljáról,  az adatkezelés jogalapjáról,  az adatkezelés időtartamáról,  az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről,  arról, hogy az adatokat kik és milyen célból kapják vagy kapták meg. A tájékoztatás kérhető:  szóban vagy  írásban. Az Intézmény köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt – legfeljebb azonban 30 napon belül – írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás az intézményi jogviszonyhoz, foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó, a köznevelési, valamint a közalkalmazotti törvény alapján kötelezően nyilvántartott adatok tekintetében nem tagadható meg. 6.2. Adathelyesbítés Az érintett tanuló (illetve kiskorú gyermek esetében a szül_), valamint az intézmény foglalkoztatottja kérheti a nyilvántartott adatainak helyesbítését. A helyesbítést az Intézmény köteles elvégezni akkor, ha a valóságnak nem megfelelő adatot tartott nyilván. 6.3. Az adat törlése, zárolása 6.3.1. Az adat törlése Az érintett, illetve képviselője kérheti a személyes adatai törlését. Törölni kell a személyes adatot, ha:  a kezelése jogellenes,  az érintett a nem kötelezően nyilvántartott, kezelt adatainak törlését kéri,  a hiányos vagy téves - és az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,  az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,  azt bíróság vagy arra jogosult szerv elrendelte. 6.3.2. Az adatok zárolása Az intézmény, mint adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha:

 az érintett ezt kéri, vagy  feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekét. A zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely miatt az adat nem került törlésre. 6.4. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha:  a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelés kötelező adatkezelés,  a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,  a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.

7. A titokvédelmi szabályok 7.1. Titoktartási kötelezettség A titoktartási kötelezettség azt jelenti, hogy a titoktartásra kötelezett személy hivatásánál fogva harmadik személyeknek nem árulhat el meghatározott információkat. 7.2. A titoktartási kötelezettséggel érintett személyek Titoktartási kötelezettség terheli:  a pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt,  aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában (a továbbiakban 8.pont alkalmazásában együtt: pedagógus),  részt vesznek a nevel_testületi értekezleten, és ott a tanulókkal, gyermekekkel kapcsolatos  információkhoz jutnak. A titoktartásra kötelezett személyek kötelezettsége független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. 7.3. A titoktartási kötelezettség tartalma A titoktartási kötelezettség kiterjed a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

Kivételek a titoktartási kötelezettség alól A titoktartási kötelezettség alól kivételt képez:  a szülők részére, illetve  a nevelőtestületi értekezleten nyújtott információ, valamint  a gyermekvédelmi szolgálat értesítése. A szülők tájékoztatására vonatkozó szabályok:  A titoktartási kötelezettség általában nem terjed ki a gyermek, tanuló szülőjének adott információkra, így a gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető.  Nem közölhet_ a szülővel sem a gyermek, illetve kiskorú tanulóra vonatkozó olyan adat, melynek közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szül_i magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.  A nagykorú tanuló szülőjével, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a következő információt kell közölni:  a tanulói, kollégiumi jogviszony megszűnésével,  a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos információkat, illetve  a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntéseket. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok:  A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésére A gyermekszolgálat értesítése: A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott a köznevelési intézmény vezetője útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglaltakra tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. (Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.) A titoktartási kötelezettséggel nem érintett adatok: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a köznevelési törvényben meghatározott adatnyilvántartásra és továbbítására. 7.4. Felmentés a titoktartási kötelezettség alól A titoktartási kötelezettség alól:  kiskorú esetén a szülő,  nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat.

8. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint 8.1 A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A szabályzatban meghatározott adatok nyilvántartása csak akkor történik hagyományos módon papír alapon, ha a számítógépes feldolgozás nem lehetséges.

Az adatok védelme érdekében gondoskodni kell a számítógépes rendszerek adatvédelméről is. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani:  Gondoskodni kell a papír alapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani.  Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok a közalkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. Az intézményvezető a kiadott kulcsokról nyilvántartást vezet. Amennyiben a kulcs elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről.  Amikor az adatkezelés folyik az adatkezelő helyiségbe csak olyan személy léphet be, aki adatkezelésre jogosult.  A nem rutinszerű, nem szokványos adatkezelésről, az adatkezelést megelőzően értesíteni kell az intézményvezetőt vagy megbízottját.  Az adatkezelésekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy ki, milyen jogcímen, milyen iratot kezelt. Az intézményvezető, illetve a személyzeti szerv vezetője ellenőrzi a nyilvántartás vezetése naprakészségét, valamint az adatkezelők körét, és adatkezelésük jogszerűségét.

II. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI VÉDELMI SZABÁLYOK 1. Adatok és programok védelme Az iskola számítógépes adat-feldolgozási folyamatába kerülő információkat és programokat fokozott biztonsági szabályok szerint kell kezelni. Ennek oka, hogy a számítógépen titoknak minősített adatokat nem tárolnak, illetve a feldolgozás során keletkező adatok sem minősülnek titkosnak. Ezen fokozatba sorolás független az adatok megjelenési formájától. Ettől eltérő esetben a titkos ügykezelés szabályai szerint kell eljárni. Az iskolában működő számítógépeken csak előzetesen ellenőrzött programot szabad futtatni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a vásárolt vagy átvett program tesztelésére, esetleges működést akadályozó hibák felderítésére. A feltárt hiányosságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a programot szállító szervhez haladéktalanul el kell juttatni. Hibás programot üzembe helyezni tilos. Tilos vírusellenőrzés nélkül floppyt vagy más adathordozót a számítógépbe helyezni, arról programot vagy adatot a rendszerbe tölteni! A tesztelést a felhasználóval közösen az informatikai feladatot ellátó rendszergazda végzi.

Vásárolt, vagy átvett floppy lemezen tárolt program esetén minden esetben biztonsági másolatot kell készíteni, majd az eredeti lemezt írásvédetté kell tenni. A programok felhasználói dokumentációját a felhasználás helyén kell elhelyezni.

Feldolgozásra kerülő adatok előkészítése a) Számítástechnikai feldolgozásra csak tartalmilag és formailag ellenőrzött adatok kerülhetnek. b) Az ellenőrzésért az adatfelelősség elve szerint adatlapos rögzítés esetén az adatlapot kiállító, adatlap nélküli rögzítés esetén feldolgozást végző kijelölt közalkalmazott felelős. Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy az adatok a keletkezés helyén kerüljenek rögzítésre. Feldolgozás folyamata c) Az adatállományok módosítását kizárólag csak a feldolgozásra készült programmal lehet elvégezni. a) Az adatfeldolgozás során a számítógép- vagy programhibából adódó adatvesztés fordulhat elő. Ilyenkor az adatrögzítést azonnal be kell fejezni és a további adatvesztés elkerülésére az informatikai felelőst haladéktalanul értesíteni kell. Mentés a) A számítógépeken tárolt információk biztonságos megőrzése céljából az adatokat szükséges rendszerességgel legalább két egyező példányban menteni kell. b) Naponta szükséges menteni az iktatási adatállományokat a hálózati rendszerbe is. c) Hetente mentést kell végezni a hálózati működést biztosító központi gépen történt adatváltozásokról. d) Egyedi gépek vagy programok esetén a mentés gyakoriságát az adott adatfeldolgozási tevékenységet felügyelő illetékes vezető határozza meg. Másolás A számítógépes programok a szerzői jog szerint védelmet élveznek, ezért másolásuk, harmadik fél számára történő továbbadásuk tilos.

2. Számítógépek, eszközök és dokumentációk védelme A számítógépek és eszközök rendeltetésszerű használatáért a leltár szerinti használó a felelős. A hálózati működő számítógépeken kizárólag az erre kiképzett szakemberek dolgozhatnak. Meghibásodás megelőzéséről folyamatos karbantartással kell gondoskodni, üzemzavar esetén a javítást csak arra kiképzett szakember végezheti.

Fizikai sérülések megelőzésére (pl.: hálózati vezetékszakadás) a számítógépet telepítési helyéről elmozdítani, vagy áthelyezni nem szabad. Elektromos érintésvédelmi szempontból a számítástechnikai eszközöket csak védőföldeléses, minden számítógéphez leltár szerint tartozó biztonsági kapcsolóval ellátott dugaszoló aljzatba lehet csatlakoztatni. Annak sérülését minden esetben jelezni kell. A berendezéseket vízzel oltani vagy tisztítani tilos! A tűz elleni védekezés rendjét és elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket az iskola Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza.

3. Oktatási célú használat szabályozása Az informatika teremben lévő számítógépeket a tanulók az informatikát tanító tanár jelenlétében használhatják.

4. Hálózathasználati szabályzat Jelen utasítás mindenkire nézve kötelező, aki használja az Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium számítógép hálózatát, annak berendezéseit (későbbiekben felhasználók). Az előbbieknek megfelelően a szabályzat személyi hatálya kiterjed a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium összes tanulójára és dolgozójára, aki oktatási vagy az intézmény adminisztrációs feladataihoz a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium számítógép-hálózatát használja. Ha az intézmény harmadik félnek is lehetőséget biztosít hálózatának használatára, akkor harmadik félre nézve is kötelező a szabályzatban foglaltakat betartani. 4.1 A hálózat használatának szabályai A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium hálózata nem használható az alábbi tevékenységekre:  a mindenkor hatályos magyar jogszabályokba ütköző cselekmények előkészítése vagy végrehajtása, így különösen mások személyiségi jogainak megsértése (pl. rágalmazás), tiltott haszonszerzésre irányuló tevékenység (pl. piramisjáték), szerzői jogok megsértése (pl. szoftver nem jogszerű terjesztése);  profitszerzést célzó, direkt üzleti célú tevékenység és reklám;  a hálózat, a kapcsolódó hálózatok, illetve ezek erőforrásainak rendeltetésszerű működését és biztonságát megzavaró, veszélyeztető tevékenység, ilyen információknak és programoknak a terjesztése;  a hálózatot, a kapcsolódó hálózatokat, illetve erőforrásaikat indokolatlanul, túlzott mértékben, pazarló módon igénybevevő tevékenység (pl. levélbombák, hálózati játékok, kéretlen reklámok);  a hálózat erőforrásaihoz, a hálózaton elérhető adatokhoz történő illetéktelen hozzáférés, azok illetéktelen használata, gépek/szolgáltatások - akár tesztelés céljából történő túlzott mértékben való szisztematikus próbálgatása (pl. TCP port scan);  a hálózat erőforrásainak, a hálózaton elérhető adatoknak illetéktelen módosítására, megrongálására, megsemmisítésére vagy bármely károkozásra irányuló tevékenység;  másokra nézve sértő, vallási, etnikai, politikai vagy más jellegű érzékenységét bántó, zaklató tevékenység (pl. pornográf/pedofil anyagok közzététele);  hálózati üzenetek, hálózati eszközök hamisítása: olyan látszat keltése, mintha egy üzenet más gépről vagy más felhasználótól származna (spoofing). 4.2 A felhasználók kötelességei A felhasználók kötelessége a szabályzat megismerése és az abban foglaltak betartása, valamint együttműködni a hálózat üzemeltetőivel a szabályzat betartatása érdekében. A felhasználó viseli a felelősséget minden műveletért, amely az adott felhasználó azonosítóval kerül végrehajtásra. 4.3 A felhasználók jogai 

Minden gimnáziumi diáknak joga van saját felhasználói fiókhoz

   

A felhasználónak joga van a felhasználói fiókhoz való hozzáféréshez. A gimnázium ezt a számítógép-termeiben illetve könyvtárban teszi lehetővé. A felhasználó személyiségi jogait és a hálózat üzemeltetői tiszteletben tartják, ettől eltérni csak a törvény által meghatározott esetekben lehet. A rendszer technikai problémáiról (tervezett vagy rendkívüli eseményekről) tájékoztatni kell a felhasználókat. A felhasználók számára elérhető módon közzé kell tenni a felhasználókra vonatkozó szabályok érvényes változatát.

4.4 Szankciók A Szabályzat megsértésének gyanúja esetén az esetet ki kell vizsgálni, és a kijelölt felelősnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, amelyre a következők az irányadók:  A Szabályzat előírásainak nem ismerete nem mentesít a következmények vállalásának kötelességétől.  A Szabályzat gondatlan megszegése esetén az elkövetőt figyelmeztetésben kell részesíteni.  A Szabályzatnak egy figyelmeztetést követő ismételt megsértése szándékos elkövetésnek minősül.  A Szabályzat szándékos megsértése esetén az elkövető a hálózat használatából ideiglenesen vagy véglegesen kizárható, és az eset súlyosságától függően fegyelmi eljárás folytatható le ellene.  A szándékos elkövető köteles megtéríteni az általa okozott károkat a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint.  Ha az elkövetett cselekedet kimeríti valamely hatályos magyar törvény tényállását, akkor a felelősnek kötelessége megtenni a megfelelő törvényi lépéseket. 4.5 Internet használat Az Internet használatára a számítástechnika szaktantermekben illetve a könyvtárban van lehetőség. A felhasználók elfogadják, hogy az Intézmény bizonyos oktatáshoz nem kapcsolódó internetes tartalmakat az Intézményben korlátozhatja. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Ez a szabályzat 2013. január 01. napján lép hatályba, visszavonásig érvényes. Kaposvár, 2013. január 01.

………………………. Gyallai Katalin igazgató

7. sz. melléklet: Egyedi iratkezelési szabályzat KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 48. OM 034148

EGYEDI IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Készült: 2012. november 27. Hatálya: 2013. január 1-től visszavonásig Iratkezelés felügyelete: Gyallai Katalin igazgató

Tartalomjegyzék

1. Az iratok kezelésének általános követelményei 1.1. Az iratok rendszerezése 1.2. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása 1.3. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme

2. Az iratkezelés folyamata 2.1. A küldemények átvétele 2.2. A küldemények felbontása 2.3. A küldemények érkeztetése 2.4. Az ügyintéző kijelölése 2.5. Az iktatás 2.6. Az iktatószám 2.7. Iktatókönyv 2.8. Kiadmányozás (aláírás, hitelesítés) 2.9. Expediálás és az iratok továbbítása

3. A nevelési oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok

1. AZ IRATOK KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1.1. Az iratok rendszerezése - Az intézmény feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egyedi tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek. - A papíralapú ügyirat fizikai együttkezelése külön iratgyűjtőben történik. Az iratgyűjtőben a kezdőirat a legalsó, a legnagyobb alszámú irat vagy a kiadmány-tervezet a legfelső.

- Az elektronikus ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok nyilvántartását számítógépes mappák segítségével az elektronikus rendszer biztosítja. - Az ügyiratokat, és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irategyütteseket, valamint az intézmény irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári terv alapján kell az irattári tételekbe sorolni, és irattári tételszámmal ellátni. - Az ügyvitelhez már nem szükséges, irattározási utasítással ellátott ügyiratokat az irattárban, az irattári tételszám szerinti rendszerben kell elhelyezni. 1.2. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása - Az intézményhez érkező, ott keletkező, illetve az onnan kimenő iratokat az azonosításhoz szükséges, és az ügy intézésére vonatkozó legfontosabb adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített papíralapú nyilvántartókönyvben kell nyilvántartani. - Az érdemi ügyintézést igénylő iratokat iktatással kell nyilvántartásba venni. Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy a papíralapú iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. - Az iratforgalom keretében az iratok átadását-átvételét minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen az átadó, átvevő személye, az átadás időpontja és módja. - Az iratok nyilvántartásba vételével, iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. 1.3. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme - Az iktatás helye az iskolatitkári iroda, melyet csak az iskolatitkár munkaidejében tartunk nyitva. A munkaidő lejártával az iskolatitkár a helyiséget kulcsra zárja. - Az intézmény irattári anyaga használható belső ügyviteli célból és külső szerv, vagy személy megkeresésére. A használat módjai: betekintés, másolat készítése külön igazgatói engedéllyel. - Az intézmény dolgozói csak azokhoz az iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. - Az irat munkahelyen kívüli tanulmányozásáról az igazgató írásban rendelkezik. Ennek keretében – figyelemmel az irat védelmének követelményeire – kell meghatározni:  a munkahelyről kivihető iratok körét,  a kivitel engedélyezésének módját,  az irat munkahelyen kívüli tanulmányozásának időtartamát,  az irat vissza-hozatalának időpontját. - Az ügyintézők és ügykezelők fegyelmi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott iratokért.

- Az ügyfélnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintést és a másolatkészítést úgy kell biztosítani, hogy azzal mások személyiségi jogai ne sérüljenek. Ennek rendjét a vezetők az irányadó és hatályos jogszabályok figyelembevételével határozzák meg. - A papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolatkészítés során a másolatkészítő biztosítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, és azt, hogy minden az aláírás elhelyezését követően az elektronikus másolaton tett módosítás érzékelhető legyen. - A betekintéseket, másolatok készítését utólagosan is ellenőrizhető módon, papíralapon és az dokumentálni kell. - Azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek az Ltv. 22.§ (1) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is az intézmény őrizetében maradnak, a közlevéltárakban lévő anyagra vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani. - Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók:  „Saját kezű felbontásra!”,  „Más szervnek nem adható át!”,  „Nem másolható!”,  „Kivonat nem készíthető!”,  „Elolvasás után visszaküldendő!”,  „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével),  valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás. A kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését. - Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről. - Biztosítani kell az elektronikus tárolás védelmét a vírusokkal és más rosszindulatú programokkal szemben, valamint a kéretlen elektronikus üzenetek ellen. - Az elektronikus dokumentumokat oly módon kell megőrizni, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan biztosítja a jogosultak részére a hozzáférést, a dokumentum létrehozójának és archiválójának egyértelmű azonosíthatóságát, valamint az elektronikus dokumentumok értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus dokumentumokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen. - Gondoskodni kell az iratkezelési rendszer valamennyi eseményének naplózásáról.

2. AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA 2.1. A küldemények átvétele

- Az Iratkezelési Szabályzat határozza meg az intézményhez érkezett küldemények átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos teendőket, a küldemény érkezésének módja szerint:  a Magyar Posta Rt. útján érkező küldemények átvétele a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik;  külön kézbesítés, futárszolgálat, útján érkező küldemények átvételére az iskolatitkár, az igazgatóhelyettesek és az igazgató jogosult.  személyesen kézbesített küldemények átvétele esetén a megbízott az átvételi igazolás kiadására is jogosult;  munkaidőn túl érkezett küldemények átvételére a portaszolgálat jogosult.  elektronikus úton érkezett küldemények átvételére központi postafiókat kell az elektronikus rendszerben üzemeltetni, - A küldemény átvételére vonatkozó jogosultságokat az igazgató határozza meg, és gondoskodik a naprakész nyilvántartásról, a szükséges változtatásokról. - Az átvevő, papíralapú iratok esetében az érkezés módjának megfelelő, rendszeresített kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az átvételt. Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtja be, kérésére az átvételt – átvételi elismervénnyel; az átvétel tényének az ügyiraton vagy a másodpéldányon aláírással való igazolással – igazolni kell. - Elektronikus küldemények esetében az átvevő automatikusan elküldi a feladónak a küldemény átvételét igazoló és az érkezés sorszámát is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát). - Elektronikus iratot gépi adathordozón (hajlékony lemez, CD ROM stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. - Az átvétel időpontját rögzíteni kell a küldeményen. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű hatósági küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. A küldeményt azonnal az érintettnek, vagy a postabontásért felelős szervezeti egységnek kell továbbítani. - Az átvétel során ellenőrizni kell:  a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságot,  a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosító jel megegyezőségét,  az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét. - Az elektronikusan érkezett irat átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent az intézmény számítástechnikai rendszerére.

A küldemény a számítástechnikai rendszerre biztonsági kockázatot jelent, ha  a hatóság informatikai rendszeréhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy  az informatikai rendszer üzemelésének vagy más személyek hozzáférésének akadályozására irányul,  az informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. - A postaátvevő az illetékes vezető döntése szerint naponként többször, míg a táviratokat, elsőbbségi küldeményeket „azonnal”, vagy „sürgős” vagy más hasonló jelzésű küldeményeket soron kívül továbbítja a postabontónak. - Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. (Az átirányított iratokról jegyzéket kell felvenni.) Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt irattározni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. - Az intézmény a feldolgozás elmaradásának tényéről és annak okáról értesíti a küldőt. Nem köteles a fogadó szerv értesíteni a feladót, ha korábban már érkezett azonos jellegű biztonsági kockázatot tartalmazó beadvány az adott küldőtől. Az ismétlődés értelmezésére vonatkozó szabályokat az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. Ismétlődés: Az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak alkalmazásában ismétlődésnek tekinthető ugyanazon feladó, ugyanazon tartalmú, terjedelmű beadványa. Sérült küldemény esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. 2.2. A küldemények felbontása - Az intézményhez érkezett küldeményeket az iskolatitkár bontja fel. - Felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani a névre címzett küldeményeket. - A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét jegyzőkönyvben vagy az iraton rögzíteni kell. - Amennyiben az érkezett elektronikus küldemény a rendelkezésre álló eszközzel nem nyitható meg, úgy a küldőt az érkezéstől számított három napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről, és az intézmény által használt elektronikus úton történő fogadás szabályairól. Ilyen esetben az érkezés időpontjának az intézmény által is értelmezhető küldemény megérkezését kell tekinteni. - Az elektronikus iratot aláíró azonosítása az elektronikus aláírás ellenőrzésének keretében, a hitelesítés-szolgáltató útján történik. Amennyiben az elektronikus aláírás nem

érvényes, abban az esetben az elektronikus iratot nem lehet az aláíróként megnevezett személyhez rendeltnek tekinteni, az iktatást ennek megfelelően módosítani kell. - Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. - Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik vagy fűződhet, gondoskodni kell arról, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával is biztosítható. Elektronikus úton érkezett irat esetében az elektronikus rendszer által automatikusan generált, az elektronikus visszaigazolásban meghatározott időpont az irányadó. - A küldemények téves felbontásakor, valamint, ha később derül ki, hogy a küldeményben minősített irat van, a borítékot újból le kell ragasztani, rá kell vezetni a felbontó nevét, majd a küldeményt a felvett jegyzőkönyvvel együtt sürgősen el kell juttatni a címzetthez, illetve a minősített iratokat az illetékes iratkezelőhöz, és a minősítőt – mivel az iratot az annak megismerésére nem jogosult látta – értesíteni kell a betekintésről. (A felbontó a kézbesítőkönyvben az átvétel és a felbontás tényét köteles rögzíteni az átvétel dátumának megjelölésével.) - A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha  az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik,  a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani,  a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg,  bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel,  az „ajánlott” vagy „ajánlott-tértivevény” posta jelzettel ellátott boríték. 2.3. A küldemények érkeztetése - Az érkeztetés nyilvántartása – függetlenül az irat adathordozójától – központi adatbázisban történik. Az érkeztetési sorszám évente eggyel kezdődően folyamatos.

2.4. Az ügyintéző kijelölése (szignálás) -

Az intézkedést igénylő beadványokat az iskola igazgatója osztja ki az ügyintézést végző személyeknek.

2.5. Az iktatás - Az intézményhez érkező, illetve ott keletkező iratokat iktatással kell nyilvántartani. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen:  az irat beérkezésének pontos ideje,

  

az irat tárgya, a kezelési feljegyzések, az irat holléte.

- Nem kell iktatni, de külön jogszabályban meghatározott módon kell nyilvántartani és kezelni:  a pénzügyi bizonylatokat, számlákat,  a munkaügyi nyilvántartásokat,  a bérszámfejtési iratokat,  az anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat,  a bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat. - Nem kell iktatni és más módon sem kell nyilvántartásba venni:  a meghívókat,  a tananyagokat, tájékoztatókat,  az üdvözlő lapokat,  az előfizetési felhívásokat, reklám anyagokat, árajánlatokat, árjegyzékeket,  a visszaérkezett tértivevényeket,  a közlönyöket, sajtótermékeket. - Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a rövid határidős iratokat, táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Ha az irat munkaidőn kívüli időben érkezik, azt a következő munkanapon iktatni kell, s a tényleges érkezési, átvételi időpontot a megjegyzés rovatban minden esetben jelezni kell. 2.6.Az iktatószám - Az iratokat, az ügyiratra, az ügyirathoz tartozó iratokra, illetve az ügy intézésére vonatkozó legfontosabb adatok rögzítésével, egyedi azonosító számon, iktatószámon kell iktatni. Az iktatást minden tanévben 1-gyes sorszámmal kell kezdeni. - Egy iratnak csak egy iktatószáma lehet. Téves iktatás esetén az iktatószám nem használható fel újra. - Az ugyanazon ügyben, ugyanabban a tanévben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. 2.7. Iktatókönyv - Az intézmény iktatás céljára tanévente megnyitott, vett, folyamatosan oldalszámozott, év végén záradékolt, iktatási hely szerinti vezető által aláírt és a szerv papíralapú iktatókönyvet/ használ. A zárt számítógépes fájlok tárolják.

hitelesített (nyilvántartásba az ügykezelő, és célszerűen az bélyegzőlenyomatával ellátott) hálózaton keletkezett iratokat

- Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat:  iktatószám,  iktatás időpontja,  küldemény érkezésének időpontja, módja, érkeztető száma,  küldemény elküldésének időpontja, módja,

      

küldő megnevezése, azonosító adatai, címzett megnevezése, azonosító adatai, érkezett irat iktatószáma, irat tárgya, elő- és utóiratok iktatószáma, kezelési feljegyzések, irattári tételszám,

- Az iktatást olyan módon kell elvégezni, hogy az iktatókönyvet – papíralapon és elektronikus formában egyaránt – az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalmat minden esetben úgy kell dokumentálni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította, vagy adta át az iratokat. - Téves iktatás esetén a papíralapú iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen (a javítás ténye nyilvánvaló legyen, majd kézjeggyel és a javítás időpontjának feltüntetésével igazolni kell). - Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. - Az iktatókönyvet a tanév utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. Lezárás után az iktatókönyvbe iktatni nem lehet. Az adott ügyhöz a következő évben érkezett válasziratot már új iktatószámra kell iktatni, és az előzményt szerelni kell. - A papíralapú iktatókönyvben az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. Ennek során a lap alját vízszintes vonallal le kell zárni. Ha a lapon fennmaradtak számok, a lezárás átlós vonallal történik. A lapra rá kell vezetni, hogy mely iktatószámmal zárul a könyv, és mikor történt a lezárás. Az iktatókönyv lezárását – úgy mint a megnyitását – az iskolatitkár aláírása és a pecsét hitelesíti. 2.8. Kiadmányozás (aláírás, hitelesítés) - Külső szervhez vagy személyhez csak hiteles kiadmányt lehet továbbítani. - Nem minősül kiadmánynak:  az elektronikus visszaigazolás,  a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint - A kiadmányokat (válaszleveleket és saját kezdeményezésű iratokat egyaránt) az intézmény hivatalos nyomtatványán (levélpapírján) kell elkészíteni. - A kiadmány hitelesítésére az intézmény hivatalos körbélyegzőjét kell használni.

- Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. - A papíralapú irat akkor hiteles kiadmány, ha:  azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja  a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. - Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő  a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” aláírásmintája  a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata.

jelzés,

vagy

a

kiadmányozó

alakhű

- Az elektronikus kiadmány hitelesítésére a kiadmányozás időpontját dokumentáló minősített elektronikus aláírást kell alkalmazni. - Az intézménynél keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője – figyelemmel az iratok másolására, hitelesítésére vonatkozó szabályokra – a jogosult részére hitelesítési záradékkal ellátott papíralapú és elektronikus másolatot is kiadhat. - A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról az érvényességi idő feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni. 2.9. Expediálás és az iratok továbbítása - A kiadmányozott iratokat az érintett címzetthez, címzettekhez továbbítani kell. - Az elintézett, kiadmányozott irat továbbításra történő előkészítéséről az iskolatitkár gondoskodik. - A küldeményeket lehetőleg még az átvétel napján kell továbbítani. - A kimenő iratnak minden esetben tartalmaznia kell:  az intézmény nevét, azonosító adatait (cím, telefon, fax, e-mail),  az ügyintéző nevét,  a kiadmányozó nevét, beosztását,  az irat tárgyát,  az irat iktatószámát,  a mellékletek számát,  a címzett nevét, azonosító adatait,  az ügyet indító beadvány hivatkozási számát. - Az irat elküldése előtt az iskolatitkárnak – ha nem zárt borítékban kapta a küldeményeket – ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e.

- A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell kezelni:

 személyes átvétel esetén elegendő a kézbesítési időpont, és az átvétel aláírással történő igazolása a kiadmány irattári példányán,  postai kézbesítés esetén a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben leírtaknak megfelelően,  külön kézbesítő, futárszolgálat igénybevétele esetén a szerződésben rögzített szabályoknak megfelelően,  elektronikus úton történő kézbesítés esetén a visszaigazolás biztosításával,  elektronikus ügyintézés esetén a rendszer automatikusan tájékoztatja a címzettet a az ügyintézés befejezéséről, a letöltési lehetőségekről, és hitelesen naplózza a letöltést. - Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt – az elektronikus levélcíme megadása mellett – kifejezetten kéri. - Amennyiben az elektronikus levél elküldése meghiúsul, illetve a központi postafiók a letöltést nem regisztrálta, az elektronikus irat papíralapú hiteles változatát hagyományos kézbesítési módszerrel kell megküldeni a címzettnek. - A postai kézbesítésnél használt iktatott tértivevényeket az ügyirathoz csatolva kell tárolni. - Ha a postára adott küldemények valamilyen okból visszaérkeznek, nem lehet az ügyet befejezettnek tekinteni. A visszaérkezett küldeményt az irattal együtt vissza kell adni az ügyintézőnek, aki rendelkezik a visszaérkezett irat további kezeléséről. - Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. - Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. - A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. - Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. - Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik a d) pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást - a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak.

A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok Irattári terv Irattári tételszámÜgykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

nem selejtezhető

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem,

10

5.

Fenntartói irányítás

10

6.

Szakmai ellenőrzés

20

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8.

Belső szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

10.

Munkatervek, jelentések, Statisztikák

5

11.

Panaszügyek

5

Nevelési-oktatási ügyek 12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

18.

Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.

Az érettségi vizsga, szakmai vizsga

1

27.

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5

Gazdasági ügyek 27. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszín- határidő rajzok, használatbavételi engedélyek nélküli 28. Társadalombiztosítás

50

29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

31. A tanműhely üzemeltetése

5

32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

33. Szakértői bizottság szakértői véleménye

20

II. Az iskolák által alkalmazott záradékok Záradék

Dokumentumok

1.

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) Bn., N., TI., B. (iskola címe) .................... iskolába.

2.

A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.

Bn., TI.

3.

Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.

Bn., TI., N.

4.

Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja.

Bn., TI., N.

5

. ..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint vég- N., Tl., B. zi.

6.

Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól

N., Tl., B.

7.

..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: ....

N., Tl., B.

8.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.

N., TI., B.

Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9.

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

N., TI.

10.

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.

N., TI., B.

Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11.

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI.

12.

A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.

13.

N., TI., B.

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.

14.

Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határoza- N., TI. ta értelmében osztályozó vizsgát tehet.

15.

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy

N., TI., B.

A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16.

A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.

N., TI.

17.

A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.

N., TI., B.,

A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osz- TI., B. tályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet. 18.

A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az év- N., TI., B. folyamot meg kell ismételnie.

19.

A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

TI., B.

Évfolyamot ismételni köteles. 20.

A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát N., TI. tett.

21.

Osztályozó vizsgát tett.

TI., B.

22.

A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

TI., B.

23.

A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.

TI., B.

24.

Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga leté- TI., B. telére .............................-ig halasztást kapott.

25.

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

TI., B.

26.

A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

TI., B., N.

27.

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a Bn., TI.

tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. 28.

A tanuló jogviszonya

Bn., TI., B., N.

a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 29.

............................. fegyelmező intézkedésben részesült.

N.

30.

............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.

Tl.

31.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

Bn., TI., N.

a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 32.

Tankötelezettsége megszűnt.

Bn.

33.

A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.

TI., B.

34.

A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytele- B. nítettem.

35.

Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesz- Pót. TI. tett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.

36.

Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) Pót. TI. eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.

37.

A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alap- Tl., B. ján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

38.

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név Pót. B. ......................................................................, anyja neve ................................................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.

39.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemel-

kedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. 40.

Érettségi vizsgát tehet.

TI., B.

41.

Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja.

TI., B., N.

42.

Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

43.

Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

N.

44. 45.

Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. N.

46.

Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra kö- B. zösségi szolgálatot teljesített.

47.

A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szük- TI. séges közösségi szolgálatot

48.

…..(nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte

Beírási napló Bn. Osztálynapló N. Törzslap

TI.

BizonyítványB.

Tl., B.

Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok és azok vezetése

Az intézmény a következő típusú nyomtatványokat használja (20/2012. EMMI rendelet 87. § (1))  nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány  nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány  elektronikus úton előállított, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány Elektronikus okiratot az intézmény iratkezelési rendszerében nem használ. Az iskola által ténylegesen használt nyomtatványok (20/2012. EMMI rendelet 94. §)                  

a beírási napló, a bizonyítvány, az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány, a törzslap külíve, belíve, a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata, az értesítő (ellenőrző), az osztálynapló, a csoportnapló, az egyéb foglalkozási napló, a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok, az órarend, a tantárgyfelosztás, a továbbtanulók nyilvántartása, az étkeztetési nyilvántartás, a közösségi szolgálati jelentkezési lap, a tanulói jogviszony igazoló lapja,

Az ezen nyomtatványok használatával, vezetésével, kezelésével kapcsolatos szabályokat a 20/2012. EMMI rendelet 95-116. §-a tartalmazza.

Kaposvár, 2012. november 27.

Gyallai Katalin igazgató

8. sz. melléklet: Leltározási szabályzat

KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

Érvényes: 2013. január 1-től

Jóváhagyta:

….......……......................

Gyallai Katalin intézményvezető

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium leltározásával összefüggő feladatait a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. tv. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A leltározási szabályzat célja és tartalma A leltározási szabályzat célja, hogy a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumnál a leltározási kötelezettség egységes elvek alapján kerüljön végrehajtásra. A leltározás megkezdése előtt az intézmény vezetője hatáskörébe tartozik a következők meghatározása: * a leltározási munkák előkészítésének módja és ideje, * a leltározásért felelős személy megbízása, * a leltárellenőr kijelölése, * a leltározási bizottság összetételének jóváhagyása. A leltározás során biztosítani kell, hogy valamennyi vagyontárgy felvételre (számbavételre) kerüljön, és ennek eredményeként a mérlegvalódiság érvényesüljön.

2. A leltározás alapfogalmai 2.1. A leltározás célja

A leltározás célja a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium vagyonának számbavétele. A leltárnak lehetővé kell tenni: * az éves beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg valódiságának biztosítását, * a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának, egyezőségének ellenőrzését, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítését, * az eltérések kimutatását, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetének megfelelő rendezését, * a vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását, * a csökkent értékű-, valamint a használaton kívüli eszközök feltárását.

2.2. A leltározás fogalma

A leltározás a költségvetési szerv kezelésébe, vagy tartós használatába adott befektetettés forgóeszközök, valamint azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának (mennyiségének) megállapítása. A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet - hiányok, többletek - megállapítása és rendezése is. A mennyiségi adatok és a számlarendben rögzített értékelési szabályok alapján az eszközök és források értékének megállapítása. 2.3. A leltár fogalma

A leltár olyan tételes kimutatás, amely a költségvetési szerv eszközeinek és forrásainak valóságban is meglévő állományát - mennyiségét és értékét - egy meghatározott időpontra vonatkozóan tartalmazza. A jelen szabályzatban meghatározott esetekben, illetve feltételek mellett leltárnak tekinthető a szabályszerűen ellenőrzött és szükség szerint helyesbített a főkönyvi könyvelés adataival egyező analitikus nyilvántartás is. 2.4. Leltározási ütemterv

Az ütemterv összeállításának a célja a leltározásra kerülő eszközök, illetve a közreműködő szervezeti egységek munkájának összehangolása, a feldolgozás folyamatosságának, zökkenőmentességének biztosítása érdekében. Tartalmazza a leltározáshoz és a leltár elkészítéséhez kapcsolódó feladatok teljes lebonyolítását. A leltározási ütemtervet kétévente kis értékű eszközök, évente nagy értékű eszközök esetében a leltározást megelőzően kell elkészíteni, amelyet az intézmény vezetője hagy jóvá. A leltározási ütemtervnek tartalmazni kell: * mire terjed ki a leltározás, * a leltározási bizottság elnökének, tagjainak megnevezését, * a leltározási körzeteket, a körzetfelelősök nevét, * a leltározás időpontját napra meghatározva, * a leltározók nevét, * a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, * a leltár kiértékelésének határidejét, * a záró-jegyzőkönyvek elkészítésének határidejét, * az eltérések rendezésének határidejét a könyvviteli nyilvántartásokban.

Leltározás előtti feladatok: A leltározást megfelelő módon elő kell készíteni, ennek érdekében

– készletek rendezése, az egyes leltározási egységekben az azonos készleteket egy helyre kell csoportosítani és tárolni, mennyiségi felvételhez biztosítani kell a mérőeszközöket, a selejtes eszközöket a leltározás megkezdése előtt ki kell selejtezni.

A leltározási ütemtervtől csak az intézmény vezetőjének az engedélye, vagy utasítása alapján lehet eltérni. 2.5. Leltározási utasítás

A leltározási ütemtervben megjelölt leltározási körzetekben a leltározást az intézmény vezetője által kiadott leltározási utasításban kell elrendelni. A leltározási utasítást a leltározás megkezdése előtt ki kell adni. A leltározási utasítást meg kell küldeni: * a leltárfelelősnek, * a leltározási körzet leltárfelelőseinek. 2.6 .Leltározási körzet, leltárfelvételi egység

Leltározási körzet a fizikailag elhatárolható, sorszámmal megjelölt és azonosítható terület. Minden leltározási körzetbe leltárfelelőst kell kijelölni, aki köteles gondoskodni a körzetébe tartozó eszközök vagyonvédelméről. Amennyiben a körzetbe kiadott eszközöknél hiányt észlel azt haladéktalanul köteles jelezni a vezetőjének. 2.7. A leltárral szemben támasztott tartalmi és alaki követelmények

A könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez a leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a költségvetési szervnek a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárnak biztosítani kell, hogy az eszközök állománya fajta, méret, minőség, mennyiség és érték szerint a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva megállapítható legyen. A leltárnak biztosítani kell továbbá: * a teljes körűséget, * a valós állapot bemutatását, * az áttekinthetőséget. A teljes körűség azt jelenti, hogy a leltárnak a költségvetési szerv valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell, abból semmi ki nem maradhat. A leltár valódiságát úgy kell biztosítani, hogy a leltározás, egyeztetés során a ténylegesen fellelt mennyiségi- és értékadatokat kell kimutatni.

Az áttekinthetőség érdekében be kell tartani, hogy a leltárral kapcsolatban készült okmányokon javítást csak szabályszerűen a hibás bejegyzés áthúzásával és fölé írással szabad eszközölni, és a javítást végző személynek a „javította” jelzéssel és kézjegyével kell a javítást igazolni. A javítást minden esetben úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adat, feljegyzés is olvasható, utólag ellenőrizhető legyen.

A leltárkészítés során a hitelesség biztosítása érdekében gondoskodni kell a következők betartásáról: * a bizonylatok (leltárfelvételi ívek, stb.) továbbá az egyéb dokumentációk (jegyzőkönyvek, kimutatások) egyértelmű és hiánytalan kitöltéséről, * a szükséges záradékok és aláírások a dokumentációkon rajta legyenek. A leltárnak tartalmaznia kell: * a költségvetési szerv megnevezését, * a „leltár” megjelölését, * a leltározási hely (körzet) megjelölését, * a bizonylatok sorszámát, * a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a leltár fordulónapját, * a leltározott eszközök és források vagy azok csoportjainak egyértelmű meghatározását, * a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, mennyiségi egységeit, egységárát és összértékét, * a leltárkülönbözetnek (hiányok és többletek) kimutatását, * a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását. 2.8. A leltározás módja

A leltározás történhet: a./ mennyiségi felvétellel (megszámlálás, mérés, egyéb módszer) ezen belül lehet: * nyilvántartásoktól függetlenül, * nyilvántartásokkal való utólagos összehasonlítással, * a nyilvántartások alapján a felvétel alkalmával való összehasonlítással b./ egyeztetéssel (rovancs) A leltározásnak ez a módja akkor választható, ha a tényleges állapot megállapítása az analitikus nyilvántartások egyeztetésével is biztosítható. A leltár okmányain a leltározás módját rögzíteni kell. A leltározásnak két munkafolyamatból kell állni: * az eszközök mennyiségének természetes mértékegységben történő megállapításából és * leltározott mennyiségek értékeléséből. 2.9. A leltározás időpontja A leltározás időpontját az intézmény vezetője vagy fenntartója határozza meg. Ajánlott december 31-i fordulónappal. Folyamatos leltározás feltétele * a számviteli törvény előírásainak megfelelő, naprakész, a leltározás időpontjában a könyvvitellel egyező (a felvételt megelőzően egyeztetett) nyilvántartás vezetése, hogy annak alapján a hiányok és többletek azonnal megállapíthatók és rögzíthetők legyenek,

* az azonos eszközök (eszközcsoportok) leltárértékét a költségvetési szerv egész területén, illetőleg egy-egy különálló egységben előre meghatározott azonos időpontban kell végrehajtani. 3. A leltározásban közreműködők feladata és felelőssége 3.1. Az intézményvezető

* * * *

Feladata: a leltározás vezetőjének kijelölése és megbízása, a leltárellenőrök kijelölése és megbízása, a leltározási ütemterv jóváhagyása, a leltározási utasítások kiadása.

Felelős: A leltározás során maradéktalanul érvényesüljön az intézményi tulajdon védelmét szolgáló rendelkezések betartása. 3.2. A leltározás vezetője Feladata:

* * * *

a leltározási ütemterv elkészítése, az intézményvezetővel történő egyeztetése, a leltározó bizottságok kialakítása, tagjainak megbízólevéllel történő ellátása, a leltározásban közreműködők felkészítése, oktatása, a leltározáshoz szükséges tárgyi eszközök biztosítása (nyomtatványok, mérőeszközök), a leltározás szabályszerűségének biztosítása.

3.3. A leltározó (leltárfelelősök) dolgozó(k) Felelős:

A leltári alapbizonylatok szakszerű, valóságnak megfelelő kitöltéséért, valamint a leltárértekezleten elhangzott utasítások pontos betartásáért. Feladatai:

* a leltárfelvétel megkezdésekor átveszi az üres bizonylatokat aláírás ellenében, * a leltározást a megjelölt sorrendben végzi, kihagyás nélkül. 3.4. Az analitikus és főkönyvi nyilvántartást végzők feladata

A tárgyi eszközök és raktári készletek leltározásával kapcsolatosan felelős:

* a leltárelszámolás alapját képező nyilvántartások naprakész állapotáért, az adatok, bizonylatok valódiságáért, * az éves mérlegben beállítandó készletértékek megállapításáért, azok leltárakkal való alátámasztásáért, * a leltárkülönbözetek kimutatásáért és az éves mérlegben való előírás szerinti elszámolásáért, * a leltározási körzetekben felvett jegyzőkönyvben szereplő rendezetlen vagy vitatott tételek rendezéséért, * a leltár szerinti készletértékeket és a könyvszerinti készletértékeket egybeveti és megállapítja azok egyezőségét vagy az eltéréseket, * összeállítja a leltári dokumentációt és azt átadja a leltározás vezetőjének, aki előkészíti a szükséges intézkedések megtételét. 4./ A leltározás végrehajtásának előkészítése 4.1. A leltározás előkészítése

A leltározás megkezdése előtt: * fel kell mérni és meg kell határozni a konkrét feladatokat, * időben gondoskodni kell, hogy a szükséges létszám és munkaeszközök rendelkezésre álljanak. 4.1.1. A leltározás adminisztratív előkészítése

* el kell készíteni a leltározási ütemtervet, * ki kell adni a leltározási körzeteknek a leltárutasítást, * gondoskodni kell a könyvelési és pénzügyi nyilvántartások naprakészségéről, a fordulónapi könyv szerinti készlet megállapítása érdekében. 4.1.2. Személyi feltételek biztosítása

A leltározás megkezdése előtt gondoskodni kell a leltározás vezetőjének kijelöléséről. A leltározás vezetésével megbízott személy köteles elkészíteni a leltározási ütemtervet, s azt jóváhagyásra az intézmény vezetőjének bemutatni. Ki kell alakítani a leltározási bizottságokat, akik az egyes leltározási körzetekben végzik a leltározást. A bizottságnak legalább 3 főből kell állni, akik közül az egyiket a bizottság vezetésével kell megbízni. A bizottságokat úgy kell kialakítani, hogy saját körzetében senki sem lehet a bizottság vezetője. 4.1.3. A leltározás alaki, tartalmi és technikai feltételeinek biztosítása

Minden leltár alkalmával szabályosan kiállított, megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. A leltározás megkezdésekor és befejezésekor jegyzőkönyvet kell felvenni. A leltárfelvételi bizonylatokat az abban foglalt adatok helyességének igazolása céljából a leltározónak, a leltározási körzetfelelősnek és a leltárellenőrnek alá kell írni.

5. A leltározás végrehajtása

Mennyiségi felvétel során: a./ Meg kell állapítani (méréssel, számlálással, stb.) a leltározott eszközök mennyiségét, b./ A leltározás teljességének biztosítása érdekében a leltározott eszközöket erre a célra el kell különíteni. c./ Ellenőrizni kell, hogy a leltározott eszköz teljes értékű-e, nem tekinthető-e elfekvő készletnek. d./ Meg kell állapítani a leltár felvétele és a fordulónapja közötti készletmozgást. A leltározás szabályszerűségéért a leltározó csoport vezetője és a leltárellenőr, a méret és a minőség megállapításáért, valamint a mennyiségi számbavétel helyességéért a leltározók felelősek. A leltározással kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtása: a./ A leltározóknak a leltározott eszköz azonosítási adatait (leltári számát, típusát, méretét, minőségét) mennyiségi egységét és mennyiségét a leltári bizonylaton a számbavétellel egyidejűleg rögzíteni kell, majd a leltárbizonylatot alá kell írniuk. b./ El kell készíteni a leltárösszesítőt és azt egybe kell vetni a tartalmilag és számszakilag ellenőrzött bizonylatokkal. c./ A leltárösszesítőre fel kell vezetni a könyvszerinti készletet, majd ezt követően meg kell állapítani a leltári hiányokat és a többleteket.

6. Leltári hiányok és többletek rendezése

A leltárban szereplő adatokat egyeztetni kell az analitikus nyilvántartások adataival. Az analitikus nyilvántartásban a leltározás időpontját fel kell jegyezni, a leltárfelvételi bizonylatokra pedig az analitikus nyilvántartások azonosító adatait kell feltüntetni. Az egyeztetés során megállapított leltárkülönbözeteket a leltározási bizottság elnöke közli a leltározási körzet leltárfelelősével, aki az értesítést követő 10 napon belül köteles gondoskodni az eltérések okainak kivizsgálásáról. Indokolt esetben felelősségre vonást kell alkalmazni. A kivizsgálást követően jegyzőkönyvet kell felvenni, amiben rögzíteni kell: * a leltárkülönbözet mennyiségét és értékét, * a különbözetet előidéző okokat, * a felelősség megállapítását, * a felelős személy nyilatkozatát. A fentiek megállapításánál jelen kell lenni: * a leltározási körzet leltárfelelősének, * a leltározási bizottság elnökének.

A leltári eltérések esetén a vizsgálatot a gazdasági ügyintéző folyatatja le a leltározás vezetőjének közreműködésével. A vizsgálat eredménye alapján intézkedik az eltérések rendezéséről. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melynek 1 példányát meg kell küldeni a leltározás vezetőjének. A leltározás vezetője a jegyzőkönyv alapján kezdeményezi a felelősségre vonást, a kártérítés megállapítását az intézmény vezetője felé. 7. A leltározási bizonylatok megőrzése

A leltározás lezárását követően a leltárhoz kapcsolódó valamennyi bizonylatot irattárazni kell, és azokat legalább 10 évig meg kell őrizni. 8. Záró rendelkezés 1. A leltározási szabályzat 2013. január 1-vel lép hatályba. 2. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Kaposvár, 2012. december 1. Gyallai Katalin igazgató

4. A leltározási szabályzat az alábbi mellékletekkel rendelkezik: 1. sz. melléklet: leltározási ütemterv 2. sz. melléklet: leltározási utasítás 3. sz. melléklet: megbízólevél 4. sz. melléklet: jegyzőkönyv (leltározás előtt)

1.sz. melléklet ........................ intézmény LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV 20......évre A leltározást 20... év ..... hó ..... napján kell megkezdeni és 20.... év ........ hó ....... napján kell befejezni. A leltározás az intézmény kezelésében lévő valamennyi vagyontárgyra kiterjed. A leltározást a következő leltározási körzetekben és időpontokban kell elvégezni a körzeti leltárfelelősök közreműködésével. Leltározási körzet

Leltározást Időpontja

száma, megnevezése

végzők

neve Leltározási körzetfelelős neve ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap ………………………………

………………………………

20...év..hó...nap A leltár kiértékelésének határideje ......év......hó.....nap.- 2 -

A leltárak kiértékelését 20...év...hó .... napjáig, a záró jegyzőkönyvet 20....év.....hó.....napjáig kell elkészíteni.

A leltározás során jelentkező eltéréseket a könyvelésben legkésőbb 20...év .....hó ....napjáig rendezni kell. Kelt.........20....év....hó....nap Az ütemtervet összeállította:

............................

leltározás vezetője Jóváhagyom: Kelt: ..................20.....év....hó....nap ........................... Gyallai Katalin

intézményvezető

2. sz. melléklet

...................... intézmény

LELTÁROZÁSI UTASÍTÁS

Értesítem, hogy az 20.....évi leltározási ütemtervben foglaltaknak megfelelően .................... egységnél 20..... év ....hó .....naptól 20..... év ....hó ....napjáig leltározást tartunk. A leltározást .............................. leltárfelelős vezeti. Kérem, hogy a leltározás zavartalan lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedést a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban foglalt előírások alapján szíveskedjen elvégezni.

Kelt: ................20.....év ......hó ......nap

........................... Gyallai Katalin

intézményvezető

3.sz. melléklet ....................... intézmény

Szám: ......./20....

MEGBÍZÓLEVÉL

............................................... név ........................ beosztás részére. Megbízom, hogy ......... számú ................. leltározási körzetben 20..... év .......... hó .. napján kezdődő leltározásnál, mint ................................ a leltározással kapcsolatos feladatokat elvégezze. A leltározás során a Leltárkészítési és leltározási szabályzat, valamint a ......sz. leltározási utasítás szerint kell előkészíteni és végrehajtani. A leltározás kezdési időpontja: 20......év ....hó ....nap Tervezett befejezés időpontja : 20..... év ....hó ....nap Kelt: ..............20.......év..........hó......nap .............................

leltározás vezetője

4.sz. melléklet

JEGYZŐKÖNYV (a leltározás megkezdése előtt)

Készült ........ 20..... év .........hó ....nap ....... számú ...................... leltározási körzet leltározásának megkezdése előtt ..................... hivatali helyiségben., Jelen vannak: ........................ név ..................beosztás leltározási körzet leltárfelelőse ....................... név....................beosztás leltározó ....................... név ...................beosztás leltározó A leltárfelvétel ütemterv szerinti kezdete 20........ év ..........hó ......nap A leltárfelvétel tényleges kezdete: 20..........év ...........hó .......nap A leltárfelvétel módja: ................................................. A leltározásban résztvevők kijelentik, hogy a leltározás megkezdése előtt a leltárértekezlet megtartásra került. A leltározáshoz szükséges eszközök, bizonylatok hiánytalanul rendelkezésre állnak. A leltározási körzetben a leltárfelelős a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban, valamint a ......sz. leltározási utasításban foglalt előírásoknak eleget tett (nem tett eleget). Egyéb megállapítások: ..................................................................... ........................................................................................................... ........................................................................................................... ........................................................................................................... ........................................................................................................... ........................................................................................................... ...........................................................

k.m.f.

..................... leltárfelelős

................... leltározó

.................... leltározó 5.sz. melléklet

JEGYZŐKÖNYV (pénzeszközök és értékcikkek leltározásáról)

Készült 20.........év .............hó .... nap során a házipénztárnál megtartott leltározás alkalmával.

Jelen vannak:

........................ pénztáros ........................ leltározó ........................ pénztárellenőr

Jelenlévők megállapítják, hogy a pénztárzárást követően a pénztárban a következő címletű és összegű készpénz és értékcikkek voltak. Készpénz: -----------------------------------------------------------Címlet db címlet x db -----------------------------------------------------------. . . . . . -----------------------------------------------------------Összesen: -----------------------------------------------------------Egyéb megállapítások: ................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................... ........................................ ........... pénztáros kijelenti, hogy a leltározás során talált eltérésekről írásbeli magyarázattal tartozik, és azt a jegyzőkönyv felvételétől számított .... napon belül a leltározás vezetőjének köteles megküldeni. k.m.f. .................... leltározó

................... pénztáros ................... pénztárellenőr

9. sz. melléklet: Selejtezési szabályzat

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

Érvényes: 2013. január 1-től

Jóváhagyta: ................................. Gyallai Katalin intézményvezető

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságiról intézkedő 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, valamint az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló rendelete alapján a következők szerint határozom meg. I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya - amennyiben az önkormányzat vagyongazdálkodásról szóló rendelete eltérően nem rendelkezik - kiterjed a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre. A szabályzat szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartásáról a számlarendben foglaltak szerint az intézmény mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra való tekintet nélkül. A szabályzat hatálya nem terjedhet ki a következőkre: a./ Az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, valamint az építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) hasznosítására és műemlékileg védett vagyontárgyakra. b./ Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére. 2. Felesleges vagyontárgyak fajtái

A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek:  a költségvetési szerv tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek,  a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felel meg,  a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak,  a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják,  rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avultság miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak,  szavatossági idejük lejárt.

Annak érdekében, hogy a selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról. A feltárt felesleges vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni és csak ezt követően lehet selejtezni.

II.

FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA

1. Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése

A feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközök hasznosítására, selejtezésére kezdeményezés történhet:  a szerv vezetője által,  a körzeti leltárfelelősök javaslatára,  a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozó javaslatára,  az analitikus nyilvántartást vezetők jelzése alapján, a meghatározott időszakonként nem mozgó készletek esetében. 2. A kezdeményezés módja

a./ A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosultak, kötelesek a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalni és azt a leltározás megkezdése előtt legalább .30 nappal vagyongazdálkodásért felelős vezető részére megküldeni.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:     

sorszám, nyilvántartási szám, az eszköz megnevezése, mennyiségi egysége, mennyisége,

 a feleslegessé válás oka,  a használatból való kivonás időpontja,  a hasznosítás módjára javaslat, 136

 a jegyzék készítésének időpontja,  az összeállításért felelős személy aláírása. A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz. A hasznosítás módjánál „értékesítés” vagy „selejtezés” megjelölést kell alkalmazni. Az összeállított jegyzéket a vagyongazdálkodásért felelős vezető (dolgozó) összegyűjti és azt felülvizsgálja. A felülvizsgálat során a következőket kell elvégezni:  a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak,  ha szükséges szakértői véleményeket szerez be a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,  gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról, és annak a jegyzéken történő feltüntetéséről,  értékesítés esetén az eladási ár megállapításáról,  javaslatokat tesz a hasznosítás módjára. b./ A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani. III. A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA 1. A hasznosítás módja  magánszemélyek részére térítés ellenében,  térítésmentes átadással.

1.1. Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére

a./ Az intézmény dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélyeknek minősülnek. Az értékesítésnél azonban - külön rendelkezés alapján - előnyben részesíthetők. b./ Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni. 1.2. Térítés nélküli átadás

Feleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 108. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet. 2. Az eladási ár megállapításának joga

Az eladási irányárat a vagyongazdálkodásért felelős vezető javaslata alapján az intézmény vezetője állapítja meg. 3. Az értékesített termékek dokumentálása

Minden értékesített termékről számlát kell készíteni, és a számláknak az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt kellékekkel kell rendelkeznie. 137

A fizetés módját és a teljesítés idejét az intézmény vezetője állapítja meg. (Kivéve magánszemélyek esetében!) Az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a nyilvántartásokon a számlarendben foglalt előírások alapján át kell vezetni. 4. A végrehajtás felelőse

A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályszerű végrehajtásáért a pénzügyi gazdasági részleg vezetője felelős. IV. SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS

1. Selejtezési eljárás lefolytatása

Az értékesítésre nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőző 15 napon belül selejtezni kell. Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható. A vagyontárgyak selejtezését az intézményvezető által kijelölt selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani. 2. Selejtezési bizottság

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kinevezése az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A bizottság tagjainak legalább 3 főből kell állnia. A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak a megbízatása visszavonásig érvényes. A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a vagyongazdálkodási részleg vezetője által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni. 3. A selejtezés végrehajtása 3.1. A selejtezési eljárást megelőző feladatok

A Selejtezési Bizottság a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékekben felsorolt adatokkal. 3.2. Tárgyi eszközök selejtezésének dokumentálása

A tárgyi eszközök selejtezésében a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni:  Sz.ny. 11-90. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve  Sz.ny. 11-91. Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke  Sz.ny. 11-92. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke  Sz.ny. 11-97. Megsemmisítési jegyzőkönyv 3.3. Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése

Mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. 138

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság tagjainak javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek. Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt vagy készletet a bizottság selejtnek minősíti, azt meg kell indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni. A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni a következőkről:  a selejtezett készletet hulladék vagy haszonáron lehet-e értékesíteni,  a hulladék vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket - szükség szerint - esetleg egészség-védelmi előírások miatt meg kell semmisíteni,  a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás, stb.) történjen. A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, kiselejtezés, megsemmisítés) megítélésére csak az intézményvezető engedélye alapján kerülhet sor. A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 2 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvnek 1-1 példányát meg kell küldeni:  könyvelésnek 2 példányban A könyvelésnek megküldött 2 példányból az átvezetések elvégzése után 1 példányt irattárba kell helyezni.

4. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

A selejtezés lezárását követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 15 napon belül köteles átvezetni, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőző 15 munkanapon belül. A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásokba történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani. 5. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése

A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a szerv vezetője felelős. Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot talál, azt köteles azonnal az intézmény vezetőjének jelenteni.

2013. január 1.

139

...............………................ Gyallai Katalin intézményvezető

1. sz. melléklet

KÓDJEGYZÉK a feleslegessé válás okairól

Kódszám Megnevezés  001 eredeti rendeltetésének nem felel meg 002 feladatcsökkenés miatt 003 átszervezés miatt 004 megszűnés miatt 005 normát meghaladó készlet 006 rongálás miatt 007 természetes elhasználódás miatt 008 erkölcsi avulás miatt 009 szavatossága lejárt 010 egyéb ok

140

A tárgyieszközök selejtezési jegyzőkönyvének fejezetei:

141

I.

Selejtezési hatáskör

II.

A selejtezett tárgyieszközök hasznosítása

III.

A selejtezett tárgyieszközök hasznosítása

IV.

A selejtté válás okai

V.

A hasznosítási eljárás eredménye

VI.

Hitelesítés és zárórendelkezések

A jegyzőkönyv a selejtezéssel kapcsolatos tárgyieszköz állományváltozás bizonylata, mely biztosítja az intézményi tulajdon védelme érdekében a könyvviteli elszámoláshoz és ellenőrzéshez szükséges adatokat.

142

143

144

145

146

147

148

149

150

151

Megismerési nyilatkozat A selejtezési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

152

Aláírás

10. sz. melléklet: Közalkalmazotti szabályzat

A KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA

153

I. rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A közalkalmazotti szabályzatot létrehozó felek

A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium közoktatási intézmény vezetője (a továbbiakban munkáltató) és az intézmény közalkalmazotti tanácsa (a továbbiakban KT) – az 1992. XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 17.§-a alapján biztosított jogkörüknél fogva – alkotják meg az alábbi szabályzatot. /A szabályzat tervezetéről a közalkalmazotti tanács köteles kikérni a helyi közalkalmazotti közösség véleményét./ 1. A közalkalmazotti szabályzat célja, tárgyköre Jelen szabályzat rendeltetése, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a közalkalmazottak részvételi jogaival, illetve a kapcsolatrendszerükkel összefüggő legalapvetőbb kérdéseket.

2. A szabályzat személyi és időbeli hatálya A közalkalmazotti szabályzat személyi hatálya a Kjt. 2.§-a (1) bekezdése alapján kiterjed az oktató-nevelő intézmény valamennyi közalkalmazottjára, így az intézmény vezetőjére is. A szabályzat 2004. január 25-én lép hatályba, érvényessége határozatlan ideig, illetve felmondásáig tart. A szabályzat hatályát veszti a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A szabályzatnak csak azon rendelkezései hatályosak, melyek nem ütköznek magasabb rendű jogszabályba.

3. A szabályzat felmondása, módosítása A szabályzatot bármelyik fél 3 hónapos határidővel felmondhatja. A felmondási jogot a szabályzat megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.

154

A módosítást az aláíró felek bármelyike kezdeményezheti. A szabályzat módosításával kapcsolatos vitapontok rendezésére egyeztető bizottságot kell létrehozni, amely a kérdést soron kívül megvitatja, és 8 napon belül javaslatot terjeszt elő az aláírásra jogosult feleknek a megoldásra. II. rész A KÖZALKALMAZOTTAK KÉPVISELETI RENDJE

1. A közalkalmazotti tanács (KT) Az intézményben a közalkalmazottakat – a jogszerűen lefolytatott közalkalmazotti tanácsi választásokon – közvetlenül választott közalkalmazotti tanács (a továbbiakban KT) képviseli. (Jkt. 14-15.§) A közalkalmazotti tanács tagjainak száma: 5 fő. A közalkalmazotti tanács elnöke: Gajdos Katalin. a) A KT működésének részletes szabályait, üléseinek időpontjait saját ügyrendje határozza meg, mely a közalkalmazottak magas színvonalú képviseletét tartja szem előtt. b) A KT jogosítványait, azaz az együttdöntési, a véleményezési és a tájékoztatáshoz való jogokat a közalkalmazotti tanács egésze gyakorolja.

2. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató együttműködése A közalkalmazottak jogainak érvényesítése, valamint kötelességeinek teljesítése során a KT és a munkáltató kötelesek együttműködni. a) Az együttműködés céljai: – a közalkalmazottak munkahelyi jogai és kötelességei közötti összhang megteremtése – az intézményi feladatok magasabb szinten való ellátásának biztosítása – a közalkalmazottak munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítása érdekében a lehetőségek feltárása.

3. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerének formái a) Évente legalább 2 alkalommal tanácskozáson áttekintik az intézmény helyzetét, a feladatok megoldásához szükséges anyagi lehetőségeket és a lehetséges munkáltatói intézkedéseket. b) Soron kívül megbeszélést tartanak az intézmény közalkalmazottait érintő váratlan, de lényeges problémákról.

155

c) Esetenként kölcsönösen informálják egymást a közalkalmazottakat érintő kérdésekben. Így a munkáltató: – eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének mindazon témákban, amelyek a KT együttdöntési és véleményezési jogkörébe tartoznak – ismerteti az intézmény működési terveit, a várható változásokat – tényeket, adatokat közöl az együttműködéshez – biztosítja a KT tagjainak az intézmény vezetőségi értekezletein való részvételt. A közalkalmazotti tanács: – jelzi a munkahelyi konfliktusokat és azok lehetséges feloldási módját – írásos állásfoglalást, javaslatot nyújt be a munkáltatóhoz a közalkalmazottak véleményének megfelelően – a munkáltató tudomására hozza a közalkalmazottak tervezett rendezvényeit (időpont-egyeztetés miatt). d) A munkáltató és a KT között felmerülő vitás kérdésekben egyeztetési eljárást folytatnak le. III. rész A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS JOGOSÍTVÁNYAI

1. A KT együttdöntési joga A Kjt. 16.§ (1) bekezdése alapján együttdöntési jog illeti meg a közalkalmazotti tanácsot a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.

2. A KT véleményezési joga A munkáltató tervezett döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal a következőket véleményezteti: a) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét, b) a következő belső szabályzatok tervezetét: – munkavédelmi szabályzat – pénzkezelési szabályzat – leltározási szabályzat

156

– selejtezési szabályzat

c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét: – a bérintézkedések végrehajtásának elveit, – a jutalmazás elveit, – az iskolai költségvetés összeállításának elveit, – az iskola fejlesztésével, munkájának átszervezésével kapcsolatos terveket, d) a korengedményes nyugdíjazása és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervet (előnyben részesülnek az intézménynél már több éve foglalkoztatott – továbbtanulni szándékozó – közalkalmazottak) f) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet, melyeknél alapelv az intézmény zavartalan működésének biztosítása.

3. A KT tájékoztatáshoz való joga A munkáltató a tervezett intézkedés előtt legalább 15 nappal köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a KT együttdöntési, illetve véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben, valamint az Mt. 65.§ (4) bekezdésében meghatározott fontosabb kérdésekről: a) félévente a bérek, a keresetek alakulásáról, b) a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, c) a foglalkoztatás jellemzőiről, d) a munkaidő felhasználásáról és e) a munkafeltételek jellemzőiről.

157

IV. rész A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS JOGGYAKORLÁSÁNAK, VALAMINT A VITÁS KÉRDÉSEK EGYEZTETÉSÉNEKELJÁRÁSI RENDJE

1. A munkáltató joggyakorlata a) Az Mt. 65.§-a szerint a Kjt. 16.§-a (1) és (2) bekezdésében foglaltakat sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt a KT bírósághoz fordulhat, mely nemperes eljárásban 15 napon belül határoz. b) A munkáltató vállalja, hogy a KT véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekben – az eltérő és indokolt vélemények egyeztető megvitatása után – elutasító döntéseit indoklással közli a közalkalmazotti tanáccsal. c) A munkáltató írásos tájékoztatásait, valamint a KT írásos előterjesztéseit az intézmény hivatalos iratállományába iktatni kell (a tartalom és az időpontok nyomon követhetősége érdekében).

2. A közalkalmazotti tanács joggyakorlata a) A KT köteles jogait az intézkedéstervezetről való értesülést követően 15 napon belül gyakorolni, álláspontjáról a munkáltatót tájékoztatni. Véleménykülönbség esetén a KT – a szükséges egyeztetés érdekében – a munkáltatóval köteles határidőn belül megbeszélést folytatni. b) A KT köteles állásfoglalásának kialakítása előtt – jelzett határidőn belül – a közalkalmazottak érintett közösségének véleményéről tájékozódni és azt képviselni. c) Ha a KT álláspontját határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene.

158

d) A KT jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni (Mt. 68.§). Az erre való igényét és annak célját a Kt elnöke közli a munkáltatóval. A nyilvántartást kezelő közalkalmazottat a munkáltató utasítja a betekintés biztosítására. e) A KT a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket az Mt. 69.§-a szerint kezeli. (Csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.) Ezen túlmenően az intézmény működésére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala előtt a KT köteles a munkáltatóval konzultálni.

3. Az egyeztetési eljárás szabályozása A munkáltató és a közalkalmazotti tanács közötti vitás kérdések rendezésére az egyeztetési eljárás szolgál. Az egyeztetésen a munkáltató és a közalkalmazotti tanács egyeztetéssel megbízott tagja vesz részt, előre megállapított időpontban. Az egyeztetési eljárás jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az alábbiakat: –

az egyeztetés helyét, idejét, a részt vevő személyeket

–

a kifogásolt intézkedést és a munkáltatói észrevétel lényegét

–

az egyeztetési eljárás során elhangzott nyilatkozatokat

–

a megkötött egyezség pontos szövegét, a kifogás visszavonását

–

az eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot

–

az egyeztetésben részt vevő felek jegyzőkönyvi aláírását és bélyegzőjét.

Az egyeztetési eljárás során a kifogásolt jogellenes munkáltatói intézkedés tényállását fel kell tárni. Meg kell kísérelni az egyeztetés során az egyezség létrehozását. A feleknek ennek érdekében együtt kell működniük.

159

V. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A közalkalmazotti tanács tevékenységének támogatása A munkáltató széleskörűen támogatja a közalkalmazottak részvételi jogaihoz kapcsolódó tevékenységet, megteremti a közalkalmazotti tanács működésének feltételeit. Biztosítja: –

a szükséges közlönyöket, szakkönyveket, jogi segédleteket

–

a felhívások, közlemények közzétételének feltételeit

–

a rendszeres működéshez kapcsolódó ügyviteli feltételeket

–

a szükséges helyiségeket

–

a KT tagjainak a törvényes munkaidő-kedvezményt.

2. A szabályzat megismertetése A munkáltató gondoskodik arról, hogy a közalkalmazotti szabályzatot valamennyi közalkalmazott megismerhesse. Ennek érdekében a szabályzat másolati példányát az alábbi, mindenki számára jól hozzáférhető helyen kell elhelyezni: 1. tanári szoba 2. igazgatói iroda 3. könyvtár.

Kaposvár, 2011. február 11.

160

____________ Gyallai Katalin igazgató

____________ Gajdos Katalin közalkalmazotti tanács elnöke

_______________________ _______________________ Kondorayné Németh Szilvia Petőné Stark Ildikó a közalkalmazotti tanács tagjai

161

11. sz. melléklet: Kollektív szerződés

A KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

Érvényes: Kaposvár, 2012. május 15- től

162

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS ENDELKEZÉSEK II. A MUNKÁLTATÓ KAPCSOLATA A SZAKSZERVEZETTEL ÉS A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCCSAL: III. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK IV. A MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI V. MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ VI. FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI VII.A MUNKAÜGYI JOGVITÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK VIII. A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK ÉS A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS SZABÁLYAI IX. MUNKÁLTATÓ EGYÉB JUTTATÁSA X. CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

163

Kollektív szerződés

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A kollektív szerződés /KSZ/ jogszabályi alapja: Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó jogszabályok: - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. /Mt./ - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. /Kjt./ - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtására kiadott 138/1992./X.8./ MKM rendelet /Vhr./

2. A kollektív szerződés célja és tartalma: Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos részletes szabályozás a kollektív szerződés feladata, ez megkötésének célja. A Kollektív szerződés szabályozza: a./ a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjait, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, b./ a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. /Mt.30.§/ A KSZ nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik, semmis. /Kjt. 2.§. /2/ bek./.

3. A szerződő felek A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Kollektív Szerződését megkötő szerződő felek az alábbiak: - munkáltató részéről az intézmény vezetője /igazgató/ - a munkavállalók részéről a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Pedagógus Szakszervezetének titkára. A szerződő felek a kollektív szerződést együttműködésük fontos eszközének és a zavartalan együttműködésük szabályzatának tekintik.

A szerződésben rögzítik - a munkáltatói és munkavállalási jogokat és kötelezettségeket - a szociális juttatások és a költségtérítések szabályait

164

- a munkáltató egyéb juttatásait - adományozása, és minőségi munkát végző pedagógusok elismerése. A KSZ megkötése a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik.

4. A KSZ hatálya, időtartama, érvényessége A KSZ kihirdetésével, azaz 2012. május 15. napjával lép hatályba és határozatlan időre szól. A KSZ hatálya kiterjed a szerződést megkötő felekre, illetve a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állókra, tekintet nélkül arra, hogy a KSZ- t aláíró vagy egyéb más munkavállalói érdekképviseleti szervezet tagja-e vagy sem. /Mt. 36. § /4/ bek./ Nem terjed ki a KSZ hatálya azokra a dolgozókra, akik a KSZ hatálybalépésének időpontjában felmentés alatt állnak, továbbá a megbízási jogviszony és vállalkozás keretében foglalkoztatottakra. Érvényes a KSZ a hatálybalépésétől: - a felmondását kimondó határozat jogerőre emelkedéséig.

5. A kollektív szerződés módosítása, felmondása A KSZ módosítására tett tárgyalási ajánlatot a KSZ aláírói nem utasíthatják el, feltéve hogy az ajánlatot a KSZ kötésére jogosult fél tette. A KSZ módosítása csak konszenzus esetén lehetséges. A KSZ csak a módosításra vonatkozó tárgyalások eredménytelensége esetén mondható fel. A felmondási jogot a megkötésére jogosult bármelyik fél három hónapos határidővel gyakorolhatja. A KSZ a megkötésétől számított fél éven belül nem mondható fel. A KSZ módosítására vonatkozó tárgyalásokra, valamint a KSZ felmondására írásban kell jognyilatkozatot tenni. Az írásbeli előterjesztést írásban kell megválaszolni. A KSZ módosítására a KSZ megkötésére vonatkozó szabályok érvényesek. A szerződő felek vállalják, hogy a KSZ-ben foglaltak teljesítését évente április hónap 30. napjáig közösen értékelik, közös határozatokkal rendszeresen /szükség szerint/ módosítják, ezekről a munkavállalókat írásban tájékoztatják. A szerződő felek megegyeznek abban, hogy a felmondási szándékukról egymást 30 nappal előbb tájékoztatják.

II. A MUNKÁLTATÓ KAPCSOLATA A SZAKSZERVEZETTEL ÉS A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCCSAL: 1. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése a./ A munkáltató az MT. 21. § . értelmében együttműködik a szakszervezettel, tevékenységét támogatja, a működését elősegíti.

165

b./ A szakszervezetek kijelentik, hogy az Mt.-ben biztosított jogosultságaikat azok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják, azaz a dolgozók érdekében kifejtett tevékenységük nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására, hanem csakis érdekérvényesítésre. A szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács képviselteti magát megbízottjával az intézmény vezetőségének értekezletein. c./ A munkáltató és a szakszervezetek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, ill. befolyásolják. d./ A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a KSZ-ben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, tekintetében. /Mt 65.§(1).A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató további kapcsolatát a MT.65 § (3)-(4); 66.§; 67.§; 68.§; 69.§;70.§- a szabályozza. f./ A tantestület elé kerülő fontosabb döntési alternatívákat a vezetőség ismerteti a KT-al és a helyi szakszervezeti vezetővel. g./ A KT-al és a szakszervezettel véleményeztetni kell a KJT 16.§.(2). Bekezdésében felsorolt esetekben, továbbá: - a beiskolázási tervet, - új képzési forma beindítását, - a meglévő képzési forma megszüntetését, - az iskola éves költségvetését.

2. Az együttműködés jogi és szervezeti alapjai a./ A munkáltató maradéktalanul eleget tesz az Mt. 21. §. /1/bekezdésében szabályozott információbiztosítási és a 22. § /1/ bekezdésében rögzített tájékoztatási és ezzel összefüggő indokolási kötelezettségének, az intézkedés megtétele előtt legalább 10 nappal. b./ A munkáltató a szakszervezeti előterjesztésekre álláspontját kifejti és a szakszervezeti előterjesztéstől eltérő álláspontját érdemben megindokolja. c./ A Szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács vállalja, hogy az üzleti titkokat és a személyiségi jogi védelem alá eső adatok tisztaságát megőrzi. d./ A munkavállalók egyéni érdekvédelmi ügyeiben a munkavállaló által megbízott szakszervezeti tisztségviselő egyeztet a munkavállaló irányításával megbízott, intézkedésre jogosult vezetővel. Együttműködésük, illetve egyeztetésük hiánya esetén a munkáltató első számú vezetője egyeztet az illetékes megbízott szakszervezeti és a Közalkalmazotti Tanács tisztségviselőivel.

3. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása A munkáltató biztosítja a szakszervezet működéséhez az alábbi feltételeket: - a tisztségviselők tevékenységéhez és szakszervezeti rendezvények megtartásához bérleti díj és költségtérítés-mentes helyiséget, - a szakszervezeti tájékoztatók, közlemények, felhívások kifüggesztésének lehetőségét és a szokásos tájékoztatás lehetőségét,

166

- a szakszervezeti működéshez szükséges jogszabályok, valamint intézményi belső szabályzatokat, - az érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő távbeszélő használatot, - az érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő számítógép és fénymásoló használatot.

4. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem A szakszervezetek választott tisztségviselőinek munkajogi védelmét illetően a munkáltató kijelenti, hogy a tisztségviselőkkel szemben, e tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz, a szakszervezet pedig kijelenti, hogy az ezzel összefüggő jogosultságaikat a társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják. A felek megállapodnak abban, hogy a tisztségviselői védelemmel kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen együttműködve kísérlik meg rendezni. Vita esetén az egyeztetőbizottság igénybevétele kötelező. A szakszervezet választott tisztségviselőjének közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntetni a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehet. A szakszervezet vállalja, hogy ehhez a tisztségviselők névsorát, megbízatásukat és az azzal kapcsolatos változásokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja.

5. A tisztségviselők munkaidő kedvezménye a./ A szakszervezet választott tisztségviselőit a Mt. 25. §. alapján munkaidő kedvezmény illeti meg. A munkaidő kedvezmény mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. b./ A munkáltató a munkahelyi szakszervezet tisztségviselői részére a munkaidő- kedvezményt a tárgyév június 1-jén igazolt taglétszám alapján adja. A munkaidő kedvezmény szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig érvényes.

6. A szerződő felek titoktartási kötelezettsége a./ A felek vállalják, hogy a másik féltől kapott információkat, tájékoztatást, adatokat, stb. s az egyeztetés során tudomásukra jutott ismereteket bizalmasan kezelik, s a másik fél kifejezett jelzése esetén vállalják a titoktartást. b./ A felek tevékenysége egyébként nem sértheti a másik fél jogos érdekeit, s nem vezethet az általuk képviseltek alkotmányos jogainak sérelmére.

7. Az egyeztetési eljárás A munkáltató vagy a szakszervezet intézkedése ellen benyújtott írásbeli kifogás esetén a másik szerződő fél - ha a kifogással nem ért egyet - köteles ezt három napon belül írásban megindokolva közölni. Egyidejűleg javaslatot kell tennie az egyeztetés helyére és időpontjára. Az egyeztetésben a munkáltató és a szakszervezet által delegált képviselők vesznek részt. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az egyeztetés helyét, idejét, - az egyeztetésben részt vevő személyeket,

167

- a kifogásolt intézkedést és a munkáltatói észrevétel lényegét, - az egyeztetési eljárás során elhangzott nyilatkozatot, - a megkötött egyezség pontos szövegét, a vétő visszavonását, - az eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot, - az egyeztetésben részt vevő felek jegyzőkönyvi aláírását és bélyegzőjét, Az egyeztetési eljárás során a kifogásolt jogellenes intézkedés tényállását fel kell tárni. Meg kell kísérelni az egyeztetés során az egyezség létrehozását, a feleknek ennek érdekében együtt kell működni.

III. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása a./ A közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 21. §. alapján jön létre. b./ Magasabb vezetői beosztásra vonatkozó pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a szakszervezet a vezetési programról véleményt nyilvánítson. /Vhr. 5. §./ c./ A munkáltató dönt a javaslatok figyelembevételével a pályázati kiírásban meghatározott határidőig a pályázó kiválasztásáról. A pályázati kiírás feltételeinek hiányosan megfelelő pályázó csak akkor alkalmazható, ha a feltételeknek megfelelő pályázat nincs. d./ A próbaidő tartama maximálisan 3 hónap, felek ennél rövidebb próbaidőben is megállapodhatnak. Ezt a munkaszerződésben rögzíteni kell. A próbaidőt meghosszabbítani nem lehet. e./ Az intézmény dolgozóinak tevékenységét közvetlenül az adott terület vezetője irányítja. Az igazgató munkáltatói jogkörét a beosztott vezetőkön keresztül gyakorolja.

2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése a./ A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 25. §., Kjt. 30. § pontjai alapján, és a 30/A-30/B.§- ban foglalt korlátozások figyelembevételével felmentéssel teheti meg. b./ Felmentés esetén a felmentési idő legalább 60 nap, maximálisan 8 hónap, ezen belül a felek megállapodásától függ. Szakszervezeti tag felmentéséhez az illetékes szakszervezet véleményét ki kell kérni, ellenkező esetben az intézkedés semmis. c./ A Kjt. 30. §. /1/ bek. c./ pontjában a felmentés indokaként az, hogy a közalkalmazott munkáját nem végzi megfelelően, csak akkor fogadható el, ha a munkáltató a közalkalmazottat nem megfelelő munkavégzésre a fokozatosság elvének megfelelően szóban, ill. írásban már figyelmeztette.

168

d./ A munkavállalót a Mt.95.§. (1) szerint végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés mértékét a Mt. (4) – (5) pontjai szabályozza. e./ Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. (87/A. §. (1) bekezdés)

3./ A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerével kapcsolatos szabályok a./ A Kjt. 60.§.-a biztosítja a közalkalmazott számára közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét. A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség alapján fizetési osztályokba tagozódnak az Kjt. 61. §. pontjai alapján. Kjt. 62. §. A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak. Kjt. 63. §. A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) a Kjt. 61. §. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Nem érinti a 61. §. (1) bekezdése szerinti besorolást ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen túl egyéb más képesítés is szükséges. Kjt. 64. §. (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. (2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. §. (3) , (5) bekezdése alapján előzőleg történt csökkentését is figyelembe kell venni. b./ A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján három évenként egygyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a három éves várakozási idő újra kezdődik. /Kjt.65.§. /A várakozási idő csökkentésének mértéke az 1 évet nem haladhatja meg. A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzés esetén csökkenthető. 66. §. (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. 169

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítése, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5 %-al b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8 %-al növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10 %-ban hasznosítja. (3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett a) egy további szakképesítés esetén legalább 7 % b) kettő vagy további szakképesítés esetén 10 % (4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. (5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni. (6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők: a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés b) közép képzettségi szint a „B”, „C”, és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés c) felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kell megállapítani. A (2) (4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál nagyobb nem lehet. 66/A. §. (1) A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. (2) A vezetői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb mint az előző évi illetményalap. (3) A kinevezett vezetői munkakört a 61. §. (1) bekezdése alá tartozó képzettségi osztályba kell sorolni a megfelelő iskolai végzettség, szakképzettség alapján. Az adható illetménypótlékok jogosultságát a nevelési oktatási intézmény fenntartója engedélyezi, s a Kjt. 69. §- ban megállapított feltételek mellett, a Kjt. 70-75. §. szabályozza. A kötelezően járó illetménypótlékok közül intézményünkben az alábbiakat alkalmazzuk: - vezetői pótlék

170

- osztályfőnöki pótlék - munkaközösség-vezetői pótlék - diák-önkormányzatot segítő pedagógusi pótlék - számítástechnikai pótlék - nyelvpótlék - címpótlék A pótlékok mértékét a 2 sz. melléklet tartalmazza. d./ A minőségi bérpótlék elosztásának szempontjait : Az intézmény az éves normatív támogatást félévkor és tanév végén osztja fel a tehetséggondozásban jól teljesítő munkatársak között. A keretösszeg a tanulmányi, kulturális, és sport versenyeken elért eredmények alapján kerül elosztásra. 4. A túlmunka díjazására vonatkozó szabályok b./ Túlmunkadíj annak a pedagógusnak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, ha a kötelező órájánál többet tanít. A túlmunka felső határa éves szinten 200 óra. Túlmunkadíj megilleti a magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottat is. A túlmunkadíj számításánál a pedagógusnak járó besorolás szerinti illetményét kell figyelembe venni. Helyettesítési díj illeti meg a pedagógust, ha más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja. Összevont csoport esetén a helyettesítési díj egy órára eső összege az óradíj 30 %-a. Szakszerű helyettesítés esetén az óradíj 100 %-át, nem szakszerű helyettesítési díj esetén az óradíj 50%-át kell fizetni. 5. A pedagógus kötelező óraszámon felüli, de a törvényes munkaidőn belüli külön díjazás nélkül teljesítendő feladatai: - dolgozatok javítása, értékelése - óraközi szünetekben való ügyelet - a munkakörből adódó adminisztrációs teendők ellátása - felkészülés a tanórákra - a foglalkozások előkészítésével szorosan összefüggő feladatok ellátása, amelyek pedagógusi szakértelmet igényel - részvétel a pedagógiai program kidolgozásában - szülői értekezletek, fogadóórák - tanulmányi kirándulás előkészítése - értekezleteken, továbbképzéseken való részvétel - leltározás - iskolai rendezvényeken való részvétel

171

6. A törvényes munkaidőn felül, ügyeleti díjazás ellenében ellátandó feladatok - tanulmányi versenyen való ügyelet - érettségi- képesítő vizsgán való ügyelet

IV. A MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A munkavégzésre vonatkozó szabályok közül a Kjt. csak az Mt. 108-109. §-ának alkalmazását zárja ki. 1. A közalkalmazott magatartása és munkára képes állapota a./ A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, a szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően a közérdek figyelembevételével látja el. b./ A Mt. 103. §. /1/ bek. a./ pontban a közalkalmazott munkára képes állapotát különösen szeszes ital fogyasztása, illetve kábító hatású anyag befolyása zárja ki. A munkavállaló köteles úgy munkába állni, hogy szervezetében sem alkohol, sem kábítószer nem lehet. Ezt a munkáltató, vezető köteles ellenőrizni, gyanú esetén a szükséges vizsgálatokat elvégeztetni, a személyiségi jogok figyelembevételével. Az intézményben a munkavállaló munkaképes állapotának megállapítására a közvetlen vezető jogosult. A munkavállaló köteles az erre jogosult vezető kérésére a szükséges vizsgálatoknak magát alávetni. Ha ezt megtagadja, a munkahelyről azonnal eltávolítandó. 2. A közalkalmazott minősítése a./ A Kjt. szerint a közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén a munkáltató köteles minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig fennállt. A minősítés célja az, hogy tárgyilagos képet adjon az érintett közalkalmazott munkájáról, szakmai értékeiről. b./ A minősítés jelentőségét támasztja alá az, hogy annak alapján nyílhat lehetőség az előmenetel felgyorsítására /Kjt.65.§ /3/ bek./, illetőleg vezetői beosztás megbízással történő megszerzésére. A kedvezőtlen minősítés megalapozója lehet a közalkalmazott jogviszonya megszüntetésének is. /Kjt. 30. § /1/ bek. c./pontja / c./ A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősítést a munkáltató készíti el, de előtte meghallgatja a közalkalmazott közvetlen felettesének és a szakszervezet képviselőjének javaslatát. A közalkalmazottal minősítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A minősítés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. 3.sz. melléklet A minősített alkalmasságának megítélése: - kiválóan alkalmas /Kjt.39.§. /3/ bek, 65. §. /3/ bek./ - alkalmas, - kevéssé alkalmas, illetőleg - alkalmatlan. 172

A KSZ szerint pedagógusok esetében a minősítés szempontjai az alábbiak: - pedagógiai szakmai ismeret és jártasság, - ítélőképesség, - pontosság, - hivatástudat, - a tanulókkal és munkatársakkal szembeni kapcsolatteremtő és fenntartó készség, - a minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok. A minősítés szempontjai egyéb dolgozók esetében: - szakmai felkészültség, - feladatellátás színvonala, /pontosság, naprakészség, szakmai igényesség/ - munkahelyi beilleszkedő, kapcsolatteremtő készség, - egyéb lényegesnek tartott szempontok. 3. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok A Kjt. általános tiltó rendelkezést fogalmaz meg minden olyan munkavégzésre, amely a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörrel összeférhetetlen. A KSZ szerint az öszszeférhetetlenség esetei különösen az alábbiak: - az intézményben nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony, ha a közalkalmazott ezáltal közeli hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési illetőleg elszámolási kapcsolatba kerülne, továbbá a Kjt 41-42-43-44. §-ban foglaltak. 4. A munkáltató kötelességei A munkáltatónak /az intézmény felelős vezetőjének/ biztosítania kell a biztonságos és folyamatos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. Ennek megfelelően a munkáltató kötelessége: - a közalkalmazottat a jogszabályokban illetve a kinevezésben /munkaszerződés, megbízás/ foglaltak szerint foglalkoztatni, - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, - a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást, irányítást megadni, - olyan munkaszervezést alkalmazni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból bekövetkező jogait és kötelezettségeit teljesíthesse a közalkalmazott, - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a kinevezésben /megbízásban/ megnevezett illetményt fizetni, - elősegíteni, hogy a közalkalmazott munkakörével kapcsolatos képzésben, továbbképzésben részt vehessen.

173

5. A munkavállaló kötelességei a./ - az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkával tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, - munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, - munkatársaival együttműködni és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét, és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást vagy helytelen megítélését ne idézze elő. /Mt. 103.§./ - köteles a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni a törvényes munkaidőn belül. Ha ez nem végezhető el munkaidőn belül, a túlmunkára vonatkozó rendelkezések szerint ellenérték jár számára, - köteles a munkája során tudomására jutott információkat megőrizni és nem közölhet illetéktelen személlyel semmilyen adatot, amely akár a munkáltatóra, akár más személyre káros, - köteles munkáját személyesen ellátni. b./ Nem köteles a közalkalmazott a munkáltató utasítását teljesíteni, ha: - jogszabályba vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy kárt idézhet elő. Ilyenkor fel kell hívni a munkáltató figyelmét a következményekre. Amennyiben ez megtörtént, végre kell hajtani az utasítást. A közalkalmazott köteles megtagadni a teljesítést akkor, ha a végrehajtás más személy életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti. Ilyen esetben a jogszerű megtagadás miatt kieső átlagkereset illeti meg a közalkalmazottat. c./ A munkahelyen a megjelenés önmagában nem minősül tényleges munkavégzésnek. Köteles a munkavállaló munkaképes állapotban a munkára jelentkezni és a munkát végezni, a munkavégzéshez szükséges munkafelszerelést viselni. Idevágó mulasztás esetén a munkavállalót a munkavégzéstől ideiglenesen el kell tiltani. Ebben az esetben a kieső időre munkabér nem jár. Köteles a munkavállaló a munkahelyen olyan magatartást tanúsítani, amely közvetve vagy közvetlenül a munkavégzésre irányul. A magatartás elbírálása, minősítése a munkahelyi vezető kötelessége, joga. 6. A közalkalmazott képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályok a./ A Kjt. 39. §. /1/ bek. arról rendelkezik, hogy a munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét. b./ A továbbképzést a munkáltató a közalkalmazott erre vonatkozó kérése esetén akkor engedélyezi, ha ez az intézmény rendeltetésszerű működését nem veszélyezteti és a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A munkáltató azokat a képzéseket, továbbképzéseket támogatja, amelyek szükségesek az oktató-nevelő intézmény fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához. g./ A fentiekben nem szereplő szabályokat /minden tanév szeptember 1-ig/ a munkáltató által elkészített továbbképzési terv tartalmazza. /4. sz. melléklet/

174

7. A beosztott közalkalmazottak munkaköre a./ Az intézményben dolgozó nem pedagógus közalkalmazottak munkaköri leírását felelős munkahelyi vezetőjük készíti el. Munkarendjüket a 5.sz. melléklet tartalmazza. Valamennyi közalkalmazott munkaköri leírását a munkáltatói jogokat gyakorló intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógus munkarendjét az SZMSZ tartalmazza. b./ A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkavállaló - különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni saját munkakörének ellátása helyett vagy amellett. Ha a dolgozó munkakörének ellátása helyett végez munkakörébe nem tartozó munkát, az általa ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg, de ez az eredeti munkaköre szerinti átlagkeresetnél kevesebb nem lehet. Ha munkakörének ellátása mellett tartósan távol levő dolgozót / fizetés nélküli szabadság, betegség/ átmenetileg helyettesít , a munkabérén felül külön díjazás /helyettesítési díj/ is megilleti, aminek mértéke a helyettesítő óradíjának 50%-a. Az ezzel kapcsolatos vitás esetekben figyelembe kell venni a szakszervezet véleményét.

V. MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ A munkaidő és pihenőidő magasabb rendű szabályozását a Kjt., valamint a Vhr. tartalmazza. 1. A munkaidő és pihenőidő beosztása a./ Az intézmény heti öt napos munkarend szerint működik. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók heti munkaideje 40 óra. Az intézményben nincs olyan munkakör, ahol a teljes munkaidő 8 óránál hosszabb. b./ A Vhr. 7. §-a értelmében az intézmény vezetője vagy helyettesei az intézmény munkarendje szerint kötelesek munkahelyükön tartózkodni, 700 órától 1500óráig. c./ Az intézmény közalkalmazottainak munkaidő-beosztását közvetlen vezetőjük szabja meg az intézmény zavartalan működését és a feladatellátást szem előtt tartva. A munkaidő beosztás nem lehet jogszabályba ütköző. d./ A pedagógusok teljes munkaideje: a kötelező óraszámból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok munkaidő beosztását jelentősen meghatározza a tanév rendje, az éves munkatervben meghatározott időpontok, az órarend, a helyettesítések és ügyeletek rendje stb. A pedagógusok munkaidő beosztásának felelőse az igazgatóhelyettes. A Vhr. 7. §-a értelmében a pedagógus beosztású közalkalmazott a kizárólag az oktatási intézményben ellátandó feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az oktatási intézményben tartózkodni. e./ Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkaidő beosztását az 5. sz. melléklet tartalmazza. A munkaidő kezdetét és végét úgy kell meghatározni, hogy az alkalmazkodjon az intézmény feladatellátásához. Így ezen időpontok meghatározása a vezetők feladata és joga. 2. A túlmunka elrendelése, díjazása

175

a./ A túlmunka értelmezésével, elrendelésével, díjazásával kapcsolatban a Mt. és a Vhr. részletes szabályozást ad. /Mt.126-129.§ 147-149 §. Vhr. 15-16. § stb./ Ezekkel összhangban az intézmény kollektív szerződése az alábbiakat rendeli el: b./ Túlmunkát az intézmény vezetője rendelhet el, legalább 24 órával a munka megkezdése előtt. Az intézmény igazgatója vagy helyettese - biztonsági szempontból, az intézet folyamatos üzemeltetésének érdekében - túlmunkát rendelhet el szóban, illetve telefonon is. c./ Ha a kirándulás vagy más program nem szerepel a pedagógiai programban, a munkáltató nem köteles a költségeket fizetni, a közalkalmazott nem kötelezhető a kirándulás megszervezésére és lebonyolítására. Pedagógiai programban nem szereplő kirándulás esetén a kiránduláson részt vevő diákok szülei megtéríthetik a pedagógus kiadásait, részvételi, illetve utazási költségét. Az ilyen kirándulások szervezése esetén a feltételeket előre tisztázni kell. d./ Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott dolgozói a túlmunkát szabadidővel válthatják meg, kivéve portás, takarító. 3. Szabadság és a kiadására vonatkozó szabályok a./ A közalkalmazottat a Kjt. 56. §.-a alapján a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi 20 munkanap, b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályban évi 21 munkanap alapszabadság illeti meg. A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. Az oktató-nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg. amelyből /Kjt. 57. 58. §./ c./ A szabadság kiadásánál figyelembe kell venni az iskola rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódó érdekek érvényesülését is. A szabadság kiadásának időpontját - a közalkalmazott előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. d./ A pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ez alól csak a pedagógusnak a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után járó pótszabadsága képez kivételt. Amennyiben a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. A munkáltató a pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre is igénybe veheti. Az igénybevétel időtartama azonban nem haladhatja meg a 15 munkanapot. Az igénybevétel célját jogszabály korlátozza. Ezek körébe tartozik: - a továbbképzést, foglalkoztatást elősegítő képzés -

a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás

176

A nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak szabadságának kiadása ütemezés szerint, a gazdasági ügyintézővel való egyeztetés alapján történik. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló előzetes kérése alapján a munkáltató határozza meg, melyet a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelenteni. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. e./ Naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg a közalkalmazottat a betegség miatti keresőképtelenség idejére. f./ Egyéb munkaidő-kedvezmények: A terhes, illetőleg szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ebből négy hetet lehetőleg a szülés előtt kell kiadni. Fizetés nélküli szabadságot köteles a munkáltató a közalkalmazott kérésére engedélyezni, ha a Mt. 138. §. (5) a) pontja-139. §.-140. §-ban felsorolt eset áll elő.

VI. FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI 1. A közalkalmazotti felelősség A közalkalmazotti felelősségnek két fajtája van: a fegyelmi és a kártérítési felelősség. A fegyelmi felelősséget csak a közalkalmazott kötelezettségszegése alapozza meg. A kártérítési felelősséget maga után vonhatja mind a munkáltató, mind a közalkalmazott kötelezettségszegése, de csak akkor, ha a közalkalmazotti jogviszony másik alanyának kárt okozott. A fegyelmi felelősség csak vétkesség esetén áll fenn, kártérítési felelősség azonban vétkességre tekintet nélkül is fennállhat. Pedagógusok esetében figyelembe kell venni, hogy az illető magatartása milyen hatással van a tanítványaira, a nevelőtestület tagjaira. A fegyelmi felelősség többfajta büntetést, szankciót tartalmaz, míg a kártérítési felelősség csak az okozott kárnak a megtérítését, a jogsértő által. A közalkalmazotti felelősség e két fajtája nem zárja ki egymást. Ugyanazért a jogsértő magatartásért sor kerülhet mindkettő alkalmazására, sőt a közalkalmazotti felelősség mellett helye lehet egyéb, pl. szabálysértési vagy büntető felelősségi alakzatoknak is. 2. A közalkalmazotti kötelezettségszegés és vétkesség

a./ a kötelességszegés esetei: - nem vagy csak későn jelenik meg munkahelyén és nem is tudja távollétét igazolni, - nem munkára képes állapotban jelenik meg, - megszegi a munkájára vonatkozó szabályokat, utasításokat, - nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza azok munkáját, - indokolatlanul tagadja meg a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt, - illetéktelenekkel közöl olyan információkat, amelyek munkája során tudomására jutottak, - megszegi az intézmény belső szabályzatainak rendelkezéseit. b./ vétkesség két formája: - szándékosság és - gondatlanság.

177

Szándékos a magatartás akkor, ha a közalkalmazott előre tudja és látja cselekedetének /mulasztásának/ következményeit. Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a közalkalmazott magatartása következményeit azért nem látja, mert nem a tőle elvárható körültekintéssel cselekszik, illetve tisztában van a következményekkel, de bízik azok elmaradásában. 3. A fegyelmi felelősség

45. §. (1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. A közalkalmazott érdekeinek védelmében a törvény az eljárás megindítását határidőhöz köti, a fegyelmi eljárás részletes szabályait meghatározza, a jogorvoslatot biztosítja. A fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell. Továbbiakban a Kjt. 46-53. §-ai az irányadók.

VII. A MUNKAÜGYI JOGVITÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 1. Kollektív munkaügyi vita A munkáltató és a Szakszervezet vagy a Közalkalmazotti Tanács között felmerült, jogvitának nem minősülő munkaviszonnyal összefüggő vitában az érintett felek között egyeztető tárgyalásnak van helye. Az egyeztetés a tárgyalást kezdeményező fél írásban foglalt álláspontjának a másik fél részére történő átadásával indul. Az egyeztetés időtartama alatt, de legfeljebb hét napig a vita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem lehet, továbbá a feleknek tartózkodni kell minden olyan cselekedettől, ami a megállapodást veszélyezteti. Mt.194. §, 195. § 2. A munkaügyi jogvita A munkavállaló, a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti tanács a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése ellen, valamint a munka-viszonyból származó igényének érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Mt. 199. § A felek a bírósági peres eljárást megelőzően egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, amelyet írásba kell foglalni. Az egyeztetésen – a munkáltató vezetője kivételével – a munkáltatót nem képviselheti az, aki a sérelmezett döntést hozta. Munkaügyi jogvita esetére a felek békéltető személyét köthetik ki.

VIII. A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK ÉS A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS SZABÁLYAI

178

1. Az intézmény költségtérítési és juttatási kötelezettsége A KSZ nem rendelkezik mindazon térítési és juttatási kötelezettségekről, amelyeket a munkáltató köteles biztosítani a Munka Törvénykönyve, a Kjt., valamint a közoktatási törvény előírásai alapján a közalkalmazottak számára. Ezen rendelkezések betartása érdekében a munkáltató fokozottan együttműködik a Szakszervezet képviselőivel. 2. Munkaruha juttatás a./ A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, a kihordási időt, az egyes ruhafajtákat, keretösszegét, valamint a szabályozással kapcsolatos egyéb kérdéseket az 6. sz. melléklet tartalmazza. b./ Nem jogosult a munkaruha juttatásra a dolgozó: - a gyes, - a felmentési időre, ha munkaviszonyának megszüntetését saját maga kérte, - ha ellene fegyelmi eljárás indult, az eljárás megindításának napjától. c./ A dolgozók a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta után szereznek jogosultságot a juttatás igénybevételére, a kihordási idő ezen időponttól kezdődik. d./ A dolgozónak a munkaruha vásárlásáról szabályos készpénzfizetési számlát kell hoznia az intézmény nevére címezve. 3. Étkezési hozzájárulással kapcsolatos szabályok a./ A munkáltató hozzájárul a dolgozók étkeztetéséhez az alábbiak szerint: - közvetlenül fogyasztásra alkalmas élelmiszervásárlásra jogosító havi utalványt biztosít. b./ A szabályozás módját, a hozzájárulás mértékét a 7. sz. melléklet tartalmazza. c./ Nem jár étkezési hozzájárulás: - a gyes, -30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság, 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén - a felmentési idő azon időtartamára, amelyre a dolgozót a munkavégzés alól mentesítették, - ha ellene fegyelmi eljárás indult, az eljárás megindításának napjától - közcélú munkavállalóknak.

4. Munkavállalók fizetési előleg juttatása A munkáltató lehetőséget biztosít a közalkalmazott számára fizetési előleg felvételére. A maximális keret 150.000.-Ft, ill. a munkavállaló egy havi nettó illetményének erejéig. A visszafizetés maximum hat hónap alatt, havonta egyenlő részletekben a munkabérből történő levonással.

179

5. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés Az intézmény munkába járó dolgozóját a jogszabályban meghatározott mértékben utazási költségtérítésben részesíti. Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy ideiglenes vagy állandó lakóhelyéről utazik-e a munkahelyére. A távolsági autóbusz közlekedés igénybevétele esetén az utazási bérlet árának 86%-a kerül megtérítésre. (78/1993. (V.12.) Korm. Rend.) Munkába járási célra a közalkalmazottak 50%-os utazási kedvezménye nem vehető igénybe. 6. Képernyő előtti munkavégzés

Az a munkavállaló aki az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet alapján a napi legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ annak az intézmény meghatározott összegű támogatást nyújt a megfelelő munkaszemüveg biztosításához. 2.§ c) szerint, képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ide értve a képernyő figyelésével végzett munkát is, d) szerint, képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: - a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének

a

rendeltetésszerű használatához szükséges keret. A rendelet 6. §-a értelmében ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg, vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A fentiek figyelembevételével a képernyős munkakörben dolgozó munkavállalóknak az intézmény meghatározott összegű támogatást nyújt. Támogatás összege: maximum 50.000.-Ft. IX. MUNKÁLTATÓ EGYÉB JUTTATÁSA

Eszközök és berendezések kölcsönzése: A kölcsönzés írásbeli engedély alapján lehetséges, amely rögzíti a kölcsönzött eszköz állapotát. A dolgozó a kölcsönzött tárgyért anyagi felelősséggel tartozik.

180

X. CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA A munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés tagjai titkos szavazással döntenek az adott tanévben kimagasló teljesítményt nyújtó pedagógus, illetve nem pedagógus közalkalmazott jutalmazásáról. /A jelölőlistára való felkerüléshez szakmai indoklás után, nyílt többségi szavazat alapján van lehetőség./

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A jelen kollektív szerződésben nem szabályozott kérdésekben az Mt., a Kjt. és a Vhr. vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. 2. Az intézmény kollektív szerződése az egyéb intézményi jogszabályokkal együtt megtekinthetők az - intézmény igazgatói titkárságán, - a tanári szobában, - az igazgatóhelyetteseknél. 3. A kollektív szerződést a munkáltató nevében az első számú vezető, a munkavállalók megbízásából a helyi szakszervezeti vezető megegyező véleményük kinyilvánításával írják alá. Kaposvár, 2012. május 15. Gyallai Katalin

Kondorayné Németh Szilvia

Igazgató

SZB.titkár

181

1.sz. melléklet

A tisztségviselők munkaidő kedvezménye

Az Mt. 25.§. (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő kedvezményt biztosítani. (2) A munkaidő kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve – eltérő megállapodás hiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. A munkaidő kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. (3) A munkaidő kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. Intézményünknél a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Pedagógus Szakszervezete Kaposvár Alapszervezetének tisztségviselőjét (szakszervezeti bizalmi) ….. fő taglétszámot figyelembe véve havi 8 óra munkaidő kedvezmény illeti meg.

182

2.sz. melléklet

Illetménypótlékok mértéke A Kjt. 70-75. §. szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg. A 2007. évi CLXIX. törvény előírásai szerint a pótlékalap összege 20.000.-Ft. 70. §. (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. (2) A pótlék mértéke a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka. (3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg. 71. §. (1) A főmunkatársat címpótlék illeti meg, melynek mértéke a pótlékalap hetvenöt százaléka. 74. §. (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. (2) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék. (3) A pótlék mértéke: felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka. 75. §. (1) Végrehajtási rendelet a 69-74. §. rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. - Osztályfőnöki pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat lát el. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap tizenkettő-negyven százaléka. - Diák-önkormányzatot segítő pedagógus pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki a nevelési-oktatási intézményben működő iskola diák-önkormányzat munkáját segíti. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap tizenkettő-harminc százaléka. - Munkaközösség-vezetői pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki intézményi munkaközösség-vezetői feladatot lát el. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap tizenkettő-harminc százaléka. - Számítástechnikai pótlék jár annak a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki középiskolában a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül a tantervi követelmények átadásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretében való jártasságot legalább „E” fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolnia. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap harminchat-hatvan százaléka.

183

3.sz. melléklet

Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ............................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................... Születési hely, idő: .................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ................................................................................................... A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: .............................................................. A minősítés indoka: .................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: a) a teljesítmény-követelményeknek való megfelelés kiemelkedő-megfelelő-kevéssé megfelelő-nem megfelelő; b) az oktatási tevékenység ellátásának minősége kiemelkedő-megfelelő-kevéssé megfelelő-nem megfelelő; c) a tudományos/művészeti tevékenység színvonala kiemelkedő-megfelelő-kevéssé megfelelő-nem megfelelő; d) a felsőoktatási intézmény közéletében való részvétel kiemelkedő-megfelelő-kevéssé megfelelő-nem megfelelő. Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ............................................................................................................................................................................. . 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ............................................................... A minősítés megállapításait a közalkalmazottal A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet ismertettem. megtettem. ........................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása

........................................................................ a minősített aláírása

184

5. sz. melléklet

Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkaidő beosztása.

Gazdasági dolgozók:

730 – 1600

hétfő – csütörtök Péntek

730 – 1330

Technikai dolgozók: Takarítók:

Portások:

hétfőtől - péntekig délután

1300 – 2100

hétfőtől – péntekig (részmunkaidős) délelőtt 600 – 1300 délután 1400 – 2100 hétfőtől – péntekig (teljes munkaidős) délelőtt 600 – 1400 délután 1300 – 2100

Karbantartó:

hétfőtől – péntekig

185

1100 – 1900

6. sz. melléklet

A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók munka-, védő-, és formaruha juttatása

Kihordási idő

Karbantartó

2 részes munkaruha vagy munkanadrág félcipő ( gumitalpú ) 10.000.-Ft értékben kesztyű

Takarító ( nő )

színes köpeny ( 3 db ) csúszásgátló száras cipő

Takarító ( férfi )

színes köpeny ( 3 db ) csúszásgátló talpú cipő

186

12 hónap 18 hónap Védőruha

Védőruha 18 hónap Védőruha 18 hónap

7. sz. melléklet

Étkezési hozzájárulással kapcsolatos szabályok

Intézményünk közalkalmazottai részére természetbeni étkezés címén 2012-ben havi 3.050.-Ft élelmiszer vásárlásra jogosító utalványt biztosít, a KSz-ben felsorolt kivételeket figyelembe véve. Az utalványok kiosztása a tárgyhónap 5. napjáig történik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK KIEGÉSZÍTÉSE

A Munkácsy Mihály Gimnáziumban 2010. augusztus 16-tól új intézményvezető kinevezésére került sor. Ezen időponttól kezdődően az első számú vezető Gyallai Katalin az aláírásra jogosult személy. A kollektív szerződést a munkáltató nevében az első számú vezető, a munkavállalók megbízásából a helyi szakszervezeti vezető megegyező véleményük kinyilvánításával írják alá.

Kaposvár, 2010. szeptember 1.

Gyallai Katalin igazgató

Kondorayné Németh Szilvia SZB. Titkár

187

7. számú melléklet kiegészítése

AZ ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

Intézményünk közalkalmazottai részére természetben étkezés címén 2011. évben havi 4000.-Ft. élelmiszer vásárlásra jogosító utalványt biztosít a KSZ-ben felsorolt kivételeket figyelembe véve. Az utalványok kiosztása a tárgyhónap 5. napjáig történik.

188

MELLÉKLET A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSHEZ Az a munkavállaló aki az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet alapján a napi legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ annak az intézmény meghatározott összegű támogatást nyújt a megfelelő munkaszemüveg biztosításához.

2.§ c) szerint, képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ide értve a képernyő figyelésével végzett munkát is, d) szerint, képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: - a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének

a

rendeltetésszerű használatához szükséges keret. A rendelet 6. §-a értelmében ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg, vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A fentiek figyelembevételével a képernyős munkakörben dolgozó munkavállalóknak az intézmény meghatározott összegű támogatást nyújt. Támogatás összege: maximum 50.000.-Ft.

Kaposvár, 2010. szeptember 1.

Gyallai Katalin igazgató

189

12. sz. melléklet: Tűzriadó terv Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 48. TTŰ ŰZZR RIIA AD DÓ Ó TTEER RV V

-

10/2011. (III. 28.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról A tűzriadó terv tartalma: Kiürítés számítás I. A tűzjelzés módja, lehetőségei. II. a./ Tűzoltóság riasztása. b./ A iskolában tartózkodók riasztása. c./ Az épület elhagyásának módja. III. A tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói: a./ Technológiai folyamatok leállítása, áramtalanítás, bejárati kapuk nyitása. b./ Mentés, rendfenntartás. c./ Tűzoltás, tűzvédelmi berendezések kezelése.

3. KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS: A létesítményben, a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Intézményben az osztálytermek és az egyéb, a kiszolgálást biztosító termek, illetve azok befogadó képessége az 50 főt nem éri el, (nem haladja meg) ezért ezekre a helyiségekre, termekre külön kiürítés számítást nem végeztünk. 1./ A legnagyobb létszám esetén több mint 200 fő összlétszám esetén, a tornaterem 510 m2 alapterületét figyelembe véve, 1főre, 1m2-nél nagyobb alapterület állapított meg, így az „OTSZ Kiürítés számítás”-a II. táblázata alapján 30m/p kiürítési sebességet lehet figyelembe venni - 10/2011. (III. 28.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet és ………….stb. alapján: A TORNATEREM: III-IV. tűzállósági fokozatú - Megengedett időtartamok: t1meg= 1,5 perc (első szakasz a helyiség kiürítése) t2meg= 6,0 perc (második szakasz a szabadba való kiürítés) Első szakasz az útvonalhossz alapján  a tornateremnél számítva n S 17 m t1a   i1   0,57 min  t1meg 30 m i 1 v i min Első szakasz az ajtó átbocsátóképesség alapján  a tornateremnél számítva t1b=N/k X x; ahol az N=t2a X k X x= 1,5 X 41,7 X 1,5 = 93fő

190

A JENLEGI ÁLLAPOT SZERINT A TORNATEREM MAXIMÁLT BEFOGADÓ KÉPESSÉGE 93 FŐ Ezt a létszámot a rendezvények alkalmával túllépni TILOS! Második szakasz az útvonalhossz alapján  legtávolabbi ponttól számítva t2meg = 6perc n

Si2 12m  1,5 min   1,89 min  t 2 meg  6 perc 30 m i 1 v i min t2c=ty2+N/4x= 0,57+93/(41,7X1,5)62,55=1,96perc Fentiek alapján a tornaterem mind az első, mind a második szakaszban nagy biztonsággal kiüríthető. A számításokból megállapított idő és létszám adatok csak abban az estben vehetők figyelembe, ha az összekötő folyosó kijárati ajtaja nyitott ( nem kulcsra zárt) állapotban van! Ezt a létszámot a rendezvények alkalmával túllépni TILOS! Az iskola személyfelvonóval (lift, tűzjelző központtal, beléptető kapuval forgóvillával nem rendelkezik t 2 a  t1ma  

AZ AULA : 1./ A legnagyobb létszám esetén több mint 150 fő összlétszám esetén, az aula 183,5 m2 alapterületét figyelembe véve, 1főre, 1m2-nél nagyobb alapterület állapított meg, így az „OTSZ Kiürítés számítás”-a II. táblázata alapján 30m/p kiürítési sebességet lehet figyelembe venni Első szakasz az útvonalhossz alapján  az aulanél számítva n S 10m t1a   i1   0,3 min  t1meg 30 m i 1 v i min Első szakasz az ajtó átbocsátóképesség alapján  az aulanél számítva t1b=N/k X x N=t2a X k X x= 1,5 X 41,7 X2,4 = 150fő A JENLEGI ÁLLAPOT SZERINT Az AULA MAXIMÁLT BEFOGADÓ KÉPESSÉGE 150 FŐ Ezt a létszámot a rendezvények alkalmával túllépni TILOS! Második szakasz az útvonalhossz alapján  legtávolabbi pontnál számítva n

t 2 a  t1ma   i 1

Si2 18,2m  1,5 min   2,41 min  t 2 meg vi 20 m min

191

t2c=ty2+N/4x= 0,3+50+50/(41,7X2,41)100,5=1,0perc Fentiek alapján az épület mind az első, mind a második szakaszban nagy biztonsággal kiüríthető.

A számításokból megállapított idő és létszám adatok csak abban az estben vehetők figyelembe, ha az intézménymenekülésre számításba vett kijárati ajtajai nyitott ( nem kulcsra zárt) állapotban vannak! Ezt a létszámot a rendezvények alkalmával túllépni TILOS! Az iskola személyfelvonóval (lift, tűzjelző központtal, beléptető kapuval forgóvillával nem rendelkezik A tűzeset észlelése után az észlelő személy hangos kiáltásokkal - "Tűz van, Tűz van !" - értesíti az épületben tartózkodókat, és a …………………………… található jelző kapcsolóval a tüzet apró rövid, szaggatott, csengetésekkel jelzi, legalább 20 sec. időtartamig. Az önkormányzati hivatásos tűzoltóságot az alábbi helyiségekben található telefonon lehet értesíteni, a jelzést a tüzet észlelő, vagy az épp a telefonok mellett tartózkodók végzik el. - Gazdasági iroda - Igazgatói iroda - Igazgatói helyettesi iroda - tanári szoba II. a./ Tűz esetén a tűzoltóságnak a következőket kell bejelenteni, a 105-ös telefonszámon: 1. A keletkezett tűz pontos helyét, címét, (város, utca, házszám, intézmény neve). 2. Mi ég, mi van veszélyeztetve. 3. Mekkora terjedelmű a tűz /kb. m2-ben és / vagy az égő anyag megnevezése. 4. Sérülés történt-e, van-e életveszély. 5. Azt a telefonszámot, amelyről a jelzés történt, és a jelző személy nevét. 1. Riasztó szolgálat: - gazdasági munkatárs, iskolatitkár, vagy kapus ill. a mindenkori , vagy kapus - gazdasági munkatárs, iskolatitkár, ill. a mindenkori délelőttös takarítónő, - gazdasági munkatárs, iskolatitkár, ill. mindenkori délutános takarítónő. Feladatuk: gyorsan, futva eljutnak az összes tanterembe, és egyéb helyiségekbe (WC-be, és mellékhelyiségekbe is) és felszólítják az ott tartózkodókat, az épület azonnali elhagyására. Amennyiben bennrekedt ( mozgásképtelen személyeket) találnak és a kimentést nem tudják végrehajtani, (segítség igénybevételével sem), a bejárati nagykapuhoz futnak és azonnal tájékoztatják az kiérkező tűzoltásvezetőt, tűzoltókat. c./Az épület elhagyásának módja: A riasztás után azonnal az órát tartó pedagógusok magukhoz veszik az osztálynaplót, felszólítják a diákokat a tanteremből való kivonulásra oly módon, hogy a tanterem bejárati ajtajához legközelebb eső padsor ajtó felöl levő első padok diákjai sorban ( a tolongás ill. beszorulás ill. elesés elkerülése végett a pedagógus az ajtó mellett áll), megkezdik a kivonulást, lehetőleg tempósan, futva. A mozgáskorlátozott személyek segítésére külön gondot kell fordítani. Az erősebb fizikumú diákok segítségét is igénybe lehet venni a sérült diákok elszállításához. A segédeszközök pl. tolókocsik nem minden esetben használhatók, ezért lehet, hogy kézben kell szállítani a mozgássérülteket. Az épület elhagyásának lehetőségei:

192

1. Főbejárati ajtón távoznak:

- Földszintről, tantermekből, és az aulából, - Emeletről tantermekből, irodákból. igazgatói iroda, tanári, 2. Berzsenyi Park felőli / ajtón távoznak: - Földszinten lévő: tantermekből. - Emeletről tantermekből, , 3. Tornateremi kijárati ajtón távoznak: - Tornateremből, 4. Konyhai kijáraton távoznak: - Konyhai dolgozók. Ha a felsorolt kijáratok közül valamelyik nem használható a tűzesetből adódóan, (megközelíthetetlen, egyéb torlasz, omlás stb. ) a legközelebb eső kijáratot kell használni. III. a./ 1. Kijárati ajtó nyitók: 1. ajtó: (Főbejárat) a szolgálatban lévő portás. 2. ajtó: (Berzsenyi Park felöli) az elsőnek érkező személy, 3. ajtó: (Tornatermi hátsó kijárat) az elsőnek érkező személy, testnevelő tanár 4. ajtó: (Konyha) értelemszerűen. Feladatuk: azonnal egy-egy meghatározott kijárati ajtóhoz rohannak, kinyitják, és teljes szélességében kitárják és segítik az átjutást. 1/2. Gyülekezési hely:

-

A gyülekezési helyet a romhatáron, és a tűzoltósági felvonulási területen kívül jelöltük ki, Minden esetben a körülményeket figyelembe véve, az iskolaépülettől min150m-es sávon kívül kell a létszámellenőrzést elvégezni: Berzsenyi Park gyermek játszótér Tornapálya

2. Segítő szolgálat: gazdasági munkatárs, iskolatitkár, takarítónő udvari munkás Feladatuk: a tűz észlelése után ( értesülés után ) azonnal a földszintre rohannak és Karbantartó dolgozó elvégzi a teljes feszültségmentesítést az elektromos főkapcsolónál, Karbantartó dolgozó kirohan az udvarra és elzárja a létesítmény betáplálási gáz főcsapját. 3. Kapunyitó: Hátsó kapu: udvaros Feladata: a nagy hátsó kapuhoz rohan teljes szélességében kinyitja és rögzíti a kapuszárnyakat. Megvárja a kiérkező tűzoltókat. b./Rendfenntartók: Az óraadó pedagógusok, akik a tantermek elhagyását vezényelték. További feladataik: ha kijutottak a szabadba, és biztonságos távolságra az égő épülettől, azonnal, az osztálynapló alapján létszámellenőrzést tartanak. Hiányzó diák esetén azonnal értesítik a segítőszolgálatot, a tűzoltókat. Konyhai dolgozók: a tűzjelzés után azonnal le, ill. kikapcsolják a főző-melegítő berendezéseket, az üstöket lezárják, az edényeket lefedik (forrázás veszély) és elhagyják a konyhát. A gáz főcsap elzárását végzi: konyhavezető, karbantartó, Igazgató, és igazgató helyettesek: az egész tűzriadó lefolyását ellenőrzik, és beszámoltatják az óraadó pedagógusokat a diákok létszámáról, az áramtalanítót ill. a gázfőcsap elzárót (segítő szolgálat) a feladat elvégzéséről. Begyakorlás: évente 1 alkalommal,

193

……………………………

Igazgató

13. sz. melléklet: Tűzvédelmi szabályzat Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 48.

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Készült: 2013. november 26. Készítette: Lukács Róbert Tűz- és Munkavédelmi Szolgáltató BM TOP 5/1972; BM 4/1982. (V.30.); BÁZIS DÉV 14/1988

194

Jóváhagyta: ..................................................

1. A SZABÁLYZAT JOGI ALAPJA: -

-

Az 1996. évi XXXI. törvény a tűzelleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, valamint a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, 10/2011. (III. 28.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) BM. rendelet módosításáról

1.1. A szabályzat hatálya: - A Szabályzat kiterjed a KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUM INTÉZMÉNYÉRE

- egyéb szolgáltatást biztosító egység létesítményére, - a fenti egység minden munkahelyére, munkaeszközére. 1. 2. Személyi vonatkozásban: - az egységgel munkaviszonyban álló valamennyi dolgozóra, - az egység által fenntartott létesítmények valamennyi dolgozójára, - azokra a dolgozókra, akik hivatásszerű foglalkozásukból eredően vagy alkalmilag munkát végeznek, vagy egyéb tevékenységet folytatnak, - egyéb munkaviszony alapján foglalkoztatott személyekre. - az egységet látogató vendégekre. 1. 3. A nem szabályozott kérdésekben a tűzvédelemről szóló egyéb jogszabályok előírásai az irányadóak. 1. 4. A Szabályzatban foglaltak be nem tartása, polgári büntetőjogi eljárást von maga után. 1. 5. Az OTSZ II. fejezet /Építmények és szabadterek használati szabályai/ 2. pontja meghatározásai szerint az egység tűzveszélyességi osztályba sorolása (melléklet): "D" azaz Mérsékelten Tűzveszélyes. 2. ÜZEMELTETÉSI FLADATOK: Az Intézmény tűzvédelmét érintő működési előírásokat a fenntartónak kötelessége betartani. Az OTSZ III. rész VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK, XII. fejezet, Kisfeszültségű Erősáramú Berendezések Időszakos Tűzvédelmi Felülvizsgálata 213.§. (2) bek. szerint: - Villamos Berendezések időszakos felülvizsgálatát a fenntartó végezteti. Az OTSZ I.rész TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK FELSZERELÉSEK, I. fejezet,Tűzoltó készülékek Karbantartása, illetve II. fejetzet Tűzoltóvízforrások és tartozékainak felülvizsgálata: - A tűzoltó készülékek- Tűzcsapok készenlétben tartását - időszakos ellenőrzését a fenntartó, szerződés alapján, erre jogosult szolgáltató közreműködése alapján teljesíti. A tűzoltó készülékek készenlétbetartását - időszakos ellenőrzését, és a helyiségek fűtését az fenntartó végzi. 195

A fűtés: melegvizes-radiátoros központi, vezetékes távfűtéssel történik. -

-

Előadások, rendezvények alkalmával, nyílt lángú világító- látványberendezést, csak a megbízott Tűzvédelmi szolgáltató tájékoztatása után, illetve engedélyével szabad alkalmazni! Pirotechnikai eszközöket csak szakember igénybevételével, a tűzvédelmi hatóság tájékoztatása után, illetve engedélyével szabad alkalmazni!

3. KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS: A létesítményben, a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Intézményben az osztálytermek és az egyéb, a kiszolgálást biztosító termek, illetve azok befogadó képessége az 50 főt nem éri el, (nem haladja meg) ezért ezekre a helyiségekre, termekre külön kiürítés számítást nem végeztünk. 1./ A legnagyobb létszám esetén több mint 200 fő összlétszám esetén, a tornaterem 510 m2 alapterületét figyelembe véve, 1főre, 1m2-nél nagyobb alapterület állapított meg, így az „OTSZ Kiürítés számítás”-a II. táblázata alapján 30m/p kiürítési sebességet lehet figyelembe venni - 10/2011. (III. 28.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet és ………….stb. alapján: A TORNATEREM: III-IV. tűzállósági fokozatú - Megengedett időtartamok: t1meg= 1,5 perc (első szakasz a helyiség kiürítése) t2meg= 6,0 perc (második szakasz a szabadba való kiürítés) Első szakasz az útvonalhossz alapján  a tornateremnél számítva n S 17 m t1a   i1   0,57 min  t1meg 30 m i 1 v i min Első szakasz az ajtó átbocsátóképesség alapján  a tornateremnél számítva t1b=N/k X x; ahol az N=t2a X k X x= 1,5 X 41,7 X 1,5 = 93fő A JENLEGI ÁLLAPOT SZERINT A TORNATEREM MAXIMÁLT BEFOGADÓ KÉPESSÉGE 93 FŐ Ezt a létszámot a rendezvények alkalmával túllépni TILOS! Második szakasz az útvonalhossz alapján  legtávolabbi ponttól számítva t2meg = 6perc n

Si2 12m  1,5 min   1,89 min  t 2 meg  6 perc 30 m i 1 v i min t2c=ty2+N/4x= 0,57+93/(41,7X1,5)62,55=1,96perc Fentiek alapján a tornaterem mind az első, mind a második szakaszban nagy biztonsággal kiüríthető. t 2 a  t1ma  

196

A számításokból megállapított idő és létszám adatok csak abban az estben vehetők figyelembe, ha az összekötő folyosó kijárati ajtaja nyitott ( nem kulcsra zárt) állapotban van! Ezt a létszámot a rendezvények alkalmával túllépni TILOS! Az iskola személyfelvonóval (lift, tűzjelző központtal, beléptető kapuval forgóvillával nem rendelkezik

AZ AULA : 1./ A legnagyobb létszám esetén több mint 150 fő összlétszám esetén, az aula 183,5 m2 alapterületét figyelembe véve, 1főre, 1m2-nél nagyobb alapterület állapított meg, így az „OTSZ Kiürítés számítás”-a II. táblázata alapján 30m/p kiürítési sebességet lehet figyelembe venni Első szakasz az útvonalhossz alapján  az aulánál számítva n S 10m t1a   i1   0,3 min  t1meg 30 m i 1 v i min Első szakasz az ajtó átbocsátóképesség alapján  az aulánáll számítva t1b=N/k X x N=t2a X k X x= 1,5 X 41,7 X2,4 = 150fő A JENLEGI ÁLLAPOT SZERINT Az AULAMAXIMÁLT BEFOGADÓ KÉPESSÉGE 150 FŐ Ezt a létszámot a rendezvények alkalmával túllépni TILOS! Második szakasz az útvonalhossz alapján  legtávolabbi pontnál számítva n

t 2 a  t1ma   i 1

Si2 18,2m  1,5 min   2,41 min  t 2 meg vi 20 m min

t2c=ty2+N/4x= 0,3+50+50/(41,7X2,41)100,5=1,0perc Fentiek alapján az épület mind az első, mind a második szakaszban nagy biztonsággal kiüríthető.

A számításokból megállapított idő és létszám adatok csak abban az estben vehetők figyelembe, ha az aula ajtai nyitott ( nem kulcsra zárt) állapotban vannak!

Az iskola személyfelvonóval (lift, tűzjelző központtal, beléptető kapuval forgóvillával nem rendelkezik

197

4. I. Tűz esetén tanúsítandó magatartás: - lásd: melléklet - TŰZRIADÓ TERV Minden tűzesetet abban az esetben is ha időközben saját erőből eloltották, azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak és a tűzvédelmi szolgáltatónak. Azonnali riasztást kell végrehajtani. Riasztani kell a dolgozókat és az épületben tartózkodókat és az épületet azonnal ki kell üríteni. A tűzoltóság riasztása a 105 telefonszámon történik ! - A tűzesetre vonatkozó adatokat kell jelenteni ( tűzeset pontos helye, mi ég, mi van veszélyeztetve, életveszély fenn áll-e, milyen terjedelmű a tűz,) a jelentő személy neve, és telefonszáma. - A tűzoltóság megérkezéséig minden rendelkezésre álló eszközzel és személyi létszámmal az oltási, mentési munkába be kell avatkozni. - Elsődleges a személyek mentéséről, elsősegélyben részesítéséről való gondoskodás. - A menekülési útvonalakat biztosítani kell, a kijárati ajtókat ki kell támasztani, az esetleges útvonalon lévő torlódásokat meg kell szüntetni. Tűz esetén a tevékenység végrehajtását irányító személy az igazgató, a tűzoltóság helyszínére érkezéséig felelős az épületben tartózkodók riasztásáért, tűzoltóságra a tűzjelzés végrehajtásáért, az épület kiürítéséért. 4. I. a. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Intézmény épületében tartózkodó dolgozók és tanulók riasztása A tűz esetén az igazgató, és helyettese a felelős a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Intézményben tartózkodó tanulók és a dolgozók riasztásáért. A riasztást minden esetben haladéktalanul végre kell hajtani. - Az épületben tartózkodó tanulók és a dolgozók riasztása az iskola hangosító rendszerén át szóban történik (dolgozóké esetleg mobiltelefonon keresztül az igazgató és helyettese által). - Természetesen a tüzet észlelő személy hangos kiabálással, lármázással hívja fel a figyelmet a rendkívüli eseményre. 4. I. b. Az igazgató, az igazgató helyettes, gazdasági munkatárs feladata tűz esetén az épületben tartózkodók riasztása érdekében:  A tantermekben, foglalkoztató helyiségekben leállítatni a tanítást foglalkozásokat.  A tanítás, foglalkozás leállítását követően az iskola hangosító rendszerén keresztül az épületben tartózkodókat fel kell szólítani az épület gyors elhagyására (A felszólítást többször egymásután meg kell ismételni). Pl.: "FELSZÓLÍTUNK MINDEN TANULÓT PEDAGÓGUST, HOGY TŰZ MIATT, A RUHÁZATUKAT, ÉS SZEMÉLYES TÁRGYAIKAT HÁTRAHAGYVA, AZ ÉPÜLETET A LEGKÖZELEBBI KIJÁRATON AZONNAL HAGYJÁK EL"!

198

 Tűz esetén az épület gyors és szervezett kiürítése érdekében az igazgató irányításával a kiürítési irányba haladva segítik a tanulókat a legközelebbi irányfénnyel jelzett menekülési (vészkijárati) ajtók felé irányítani (határozott, felszólítással), majd ők is elhagyják az épületet.

 A karbantartó és az udvaros feladata:  A főbejáratnál, és az udvari kijáratnál, a karbantartó, és az udvaros biztosítja a kijáratok felé a szabad utat, teljes szélességében nyitja a főbejárati ajtókat, majd a bejáratnál elősegíti a távozó tanulók gyors, akadálytalan kijutását és a tűzoltókat kivéve megakadályozzák az épületbe való bejutást.  A tornatermi folyosó kijárati ajtaja az iskola működési ideje alatt állandóan nyitható (a napi, reggeli nyitások alkalmával a karbantartó köteles ellenőrizni), tűz esetén a tornatanár nyitja ki az ajtószárnyakat. - Miután az iskolából mindenki távozott, a karbantartó, udvaros, takarítók is elhagyják az épületet és a bejárattól és kijáratoktól biztonságos távolságra úgy helyezkednek el, hogy azokra rálátva megtudják akadályozni illetéktelenek bejutását az épületbe.  A tűzoltóság kiérkezését követően a tűzoltásvezető utasításait mindenki köteles végrehajtani, az általa kért felvilágosításokat megadni, feladata elvégzéséhez minden segítséget megadni. 4. II. Kiürítés esetén fogyatékos tanulók biztonságos mentése A fogyatékossággal élő emberek számára tűzriadó esetén speciális segítséget kell nyújtani a kiürítési végrehajtása során, úgy hogy a dolgozók közül a kiürítést végzőknek segíteni kell a fogyatékossággal bírókat anélkül, hogy akadályoznák a menekülési útvonalak mások általi használatát. II. a. Segítségnyújtás mozgáskorlátozott emberek részére: A tolókocsihoz kötött személyeknek a vízszintes mozgás nem okoz problémát, de nehézséget okozhat amennyiben a kiürítési útvonalakon való mozgást (vészkijárathoz való eljutást) lépcsők nehezítik. A fogyatékos emberek többsége képes a lépcsőn történő felfelé illetve lefelé történő mozgásra segítség nélkül vagy kis segítséggel, a tolókocsihoz kötött személyeket viszont vinni kell. Az épület kiürítése során a lépcsőknél segítséget kell nyújtani az arra rászoruló fogyatékos embereknek a biztonságos kijutásban. A segítséget a mozgáskorlátozott tanuló esetében mindenestben az osztályfőnöke, az órát tartó pedagógus, és az iskolatitkár köteles teljesíteni. (az adott időben az igazgató megbízza, a karbantartó, vagy az udvarost, vagy takarító személyzetet, a feladat elvégzésére) 4. II. b. Segítségnyújtás csökkent látóképességű emberek részére: A csökkentett látóképességű embereknek az a legjobb segítségnyújtás, ha megfogják a segítségnyújtó karját és követik a kijárathoz. A lépcsőházban a folyosón a közlekedésnél, a segítség nyújtónak kell legelőszőr belépnie a lépcsőházba és a csökkent látóképességű személyeknek kell követni őket úgy, hogy kezüket a segítségnyújtó vállára teszik. A lépcsőn való mozgáskor a segítségnyújtónak kell vezetnie a csökkent látású személyt.

199

A segítséget a csökkentett látóképességű tanuló esetében mindenestben az osztályfőnöke, az órát tartó pedagógus, és az iskolatitkár köteles teljesíteni. (az adott időben az igazgató megbízza, a karbantartót, vagy az udvarost, vagy takarító személyzetet, a feladat elvégzésére) Ha a csökkent látóképességű vakvezető kutyával rendelkezik, meg kell kérdezni arról, hogy hogyan lehet nekik leginkább segítséget nyújtani.

4. II. c. Segítségnyújtás halláskárosult emberek számára A halláskárosult embereknek nehézségeket okozhat a tűzjelzést meghallani, mivel nem érzékelik megfelelően a hangot, ezért az órát tartó pedagógusnak, illetve a dolgozóknak kell riasztani a halláskárosult embereket. 4. II. d. Közlekedési utak, kijáratok: 



Az intézmény területén a közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz- vagy robbanás esetén az ott tartózkodó személyek meghatározott időn belül zavartalanul biztonságos térbe jussanak. Az iskolában a közlekedési utakat, folyosókat, kijáratokat és a hozzájuk vezető utakat teljes szélességben állandóan szabadon kell tartani. Ezeket eltorlaszolni vagy anyagok tárolására igénybe venni még átmenetileg sem szabad. 4. III: Alkalmankénti zenés rendezvény estén: A 30/1994./X.6.) KTM rendelettel kötelezően alkalmazandó MSZ 595/6-80. szabvány előírása alapján a megállapított: az Iskola területén egyidőben - a Tornaterem területén maximum: 93 FŐ tartózkodhat. - az Aulában maximum: 150 FŐ tartózkodhat. A fenti létszám betartása ill. ellenőrzése a rendészeti feladatokkal (meghívó-jegy ellenőrök) megbízott pedagógus, illetve a személyzet feladata. A rendezvény előtt az igazgató személyesen jelöli (megbízza) a rendészeti feladatokat ellátó pedagógust. Minden 100fő személy után 1fő rendészeti feladatokat ellátó személyt kell kijelölni! 4. III. a. Létszámtúllépés megakadályozása: - A kiadható meghívók-belépőjegyek darabszámát az igazgató határozza meg és leellenőrzi. A kiadott jegyeket, sorszámukat, nevesített meghívókat (a listázást, db. – számot) írásban nyomtatottan, fénymásolatban stb. át kell adnia a rendészeti feladatokat ellátó pedagógusnak. A rendezvény ideje alatt: A Meghívók illetve a belépőjegyek sorszámának ellenőrzésével kell a maximált tartózkodási létszámot biztosítani. Az ideiglenesen távozókat (új belépőt nem váltanak), pl. kilépővel kell ellátni, és a rendezőnek feljegyezni az eltávozásukat, ill. visszaérkezésüket. A tartózkodási létszám ellenőrzésére, más adminisztratív módszer is alkalmazható. A rendezvény ideje alatt keletkezett tűzeset esetén a mentésért felelős személy a rendezvény szervezője (más esetben, az igazgató által kijelölt személy). A tanúsítandó magatartás, a fentiekben leírtak szerint történik. 4. IV: A villamos energiaellátás, és gázellátás megszüntetése:

200

Tűz esetén illetve tűzriadó elrendelése esetén a villamos berendezéseket, készülékeket az éppen munkát végzőnek ki kell kapcsolni, A tűzvédelmi főkapcsoló lekapcsolását, a gázellátás elzárását a karbantartó teljesíti.

4. IV. a. Tűz esetén vészhelyzetben történő cselekvés alapszabályai  Tűzeseteknél a leggyakoribb halálok a füst és csak másodsorban a hő. Tűznél a keletkező füst áll egy látható részből, amely megnehezíti a tájékozódást és egy veszélyes mérgező anyagokat tartalmazó láthatatlan részből (CO, CO2, egyéb mérgező gázok).  Az égésgázok forróak, így felfelé szállnak, ezért az emberek a hőségtől és mérgező gázoktól a padozat közelében mozogva nagyobb biztonságban vannak.  A mennyezet alatt összegyűlő forró füst és gázok egyre forróbbá válnak, ha elérik a gyújtási pontjukat robbanásszerű égés következhet be, ezért ha a mennyezet alatt vastag, fekete füst gyűlt össze, gyorsan kell menekülni.  A füst ellen sokat segíthet, ha száj és az orr elé valamilyen bevizezett ruhát tartunk, mely a légutaktól az ingerlő füstrészeket távol tartja.  Ha égő helyiségen kell áthaladni megfelelő védelmet nyújthat a magunkra terített bevizezetett pokróc, kabát vagy törölköző.  Ha helyiség teljesen meg telt füsttel, és az már a padlóig terjedt más menekülési útvonalat kell keresni.  Tűz esetén zárt helyiség ajtaját csak azután nyissuk ki miután kézzel megtapintva az ajtót, az nem meleg, így meggyőződtünk róla, hogy az ajtó túloldalán valószínűleg nincs tűz, ám ekkor sem az ajtónyílásban állva, hanem oldalt a fal takarásába húzódva nyissuk ki az ajtót.  Ha valaki egy helyiségben rekedt, segítségért kell kiáltani, de közben más menekülési utat is kell keresni. Ez lehet az erkélyen, párkányon át más helyiségbe vagy a tetőre való kijutás, illetve a földszintről az ablakon keresztül történő menekülés. Ha a menekülés semmilyen módon nem lehetséges, a mentésre váró akasszon ki valamit az ablakba, vagy más módón jelezze tartózkodási helyét a tűzoltóknak. 5.1. Az iskola igazgatójának tűzvédelmi feladatai: - Tűzvédelmi szabályzatot ad ki, mely tartalmazza a tűzvédelmi feladatokat az intézmény egységeire, és területére vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. - Biztosítja a működéshez szükséges tárgyi-, anyagi feltételeket. - Részt vesz, ill. intézkedésre jogosult személlyel képviselteti magát az intézményben megtartott tűzvédelmi szemléken, ellenőrzéseken. Az e lőrejelzett hatósági szemlékről értesíti Lukács Róbert tűzvédelmi szolgáltatót. - Tűz esetén elősegíti a tűzvizsgálat megtartását. Intézkedik a hasonló tűzesetek megelőzése érdekében. - Gondoskodik a Tűzriadó Tervben előírt feladatok, teendők begyakorlásáról.

201

- Átalakítások, alkalmazott gépi berendezések megváltozása esetén a tűzvédelmi szolgáltató javaslatára intézkedik a tűzvédelmi előírások betartására, és 15 napon belül (szolgáltató igénybevételével) bejelenti az illetékes hivatásos önkormányzati tűzvédelmi hatóságnak. - Gondoskodik az előírt tűzvédelmi-, technikai eszközök, felszerelések beszerzéséhez szükséges pénzösszegek biztosításáról. - Tájékoztatja a tűzoltóságot az intézmény területén keletkezett tűzesetekről. Közvetlen tűzveszély, vagy tűz esetén - amennyiben az esemény helyén tartózkodik - azonnali riasztást rendel el, leállítja a munkát-, működést, intézkedik a létesítmények azonnali elhagyásáról. - Biztosítja az új belépő dolgozók, munkakört váltott dolgozók azonnali, és az éves ismétlődő tűzvédelmi oktatások megtartását, továbbá a szakvizsgához kötött foglalkozási ágakban a dolgozók vizsgára való felkészítését, ill. a vizsga letételét, és a szakvizsgával rendelkezők ismétlődő (5 évente) továbbképzését a szolgáltató igénybevételével. - Meghatározza azon dolgozók személyét, akik engedélyt adhatnak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek elvégzésére, és biztosítják annak tűzvédelmi feltételeit. Ennek megfelelően: - Az Igazgató által megbízott dolgozó, és a tűz- és munkavédelmi szolgáltató bevonásával adhat engedélyt az alkalomszerű, tűzveszélyes tevékenységek elvégzésére. Szükség esetén a szolgáltató igénybevételével. - A tűzvédelmi előírások be nem tartása esetén gyakorolja a fegyelmi jogkört. 5.2. Az igazgató helyettesek tűzvédelmi feladatai: Az igazgató távollétében, ill. tűzvédelmi tevékenységének bármilyen akadályoztatása esetén a fentiekben leírtak alapján az általános igazgatóhelyettes irányítja az intézmény tűzvédelmi tevékenységét. 5.3. Tanárok, oktatók tűzvédelmi feladatai: - Megkapják e Tűzvédelmi Szabályzat egy-egy példányát. A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat kötelesek megismerni és elsajátítani, valamint a diákokra vonatkozó előírásokat ismertetni, betartatni. - Gondoskodnak a tűzvédelmi előírások, használati szabályok és utasítások végrehajtásáról, ill. jelzik az igazgató felé a szükséges módosításokat. - Közvetlen tűzveszély, vagy tűz esetén a tanítást, a munkát azonnal leállítják, intézkednek a termek, a tantermek, helyiségek azonnali elhagyására, ellenőrzik az épület teljes kiürítését. 5.4. Oktatásban nem közvetlenül résztvevő dolgozók feladatai: - A tűzvédelmi szabályokat, előírásokat, használati utasításokat külön felhívás nélkül kötelesek megtartani - végrehajtani, a napi tevékenységüket olyan körültekintéssel végezni, hogy az tüzet ne okozzon. - Kötelesek a rájuk bízott elektromos - irodai - gépi berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően használni, azokat tisztán tartani. Felügyelet nélkül nem üzemeltethetőek az elektromos berendezések. - Munkaterületüket állandóan tisztán tartani, ill. a munkaterületükön csak a napi tevékenységhez szükséges anyagokat tartani. - A kijelölt közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani, eltorlaszolni még ideiglenesen is tilos!

202

- A munka befejezésekor minden dolgozónak kötelessége gondoskodni az irodai és más villamos gépi berendezések áramtalanításáról. - Tűz esetén kötelesek azonnal a tűzjelzést elvégezni és a tűzoltást a rendelkezésre álló eszközökkel megkezdeni, a gáz főcsapokat és a villamos fő, ill. szakaszkapcsolókat elzárni, lekapcsolni. - Kötelesek figyelmeztetni azokat a munkatársaikat, akik a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket, használati szabályokat megszegik. 5.5. Gazdasági ügyintéző tűzvédelmi feladatai: - Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, hiányosság esetén ill. a tűzvédelmet érintő változások esetén jelzéssel él az igazgató felé és a szerződött szolgáltató felé. - Gondoskodik az iskola területén lévő tűzvédelmi berendezések és eszközök üzemképességének fenntartásáról, karbantartásuk és felülvizsgálatuk elvégzéséről. - Szervezi a dolgozók tűzvédelmi oktatását. - Az intézményre vonatkozó tűzvédelmi okmányokat köteles a szabályzatban leírtak szerint naprakész állapotban tartani, megőrizni. Tűzvédelmi dosszié (irattartó) tartalma: - Tűzvédelmi Szabályzat, - Tűzveszélyességi osztálybasorolás, - Oktatási napló (jegyzőkönyvek), - Villamos berendezések érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálata, - Villámvédelmi felülvizsgálat, - Tűzoltó készülékek nyilvántartása, - Kémények - füst elvezetők felülvizsgálata - Tüzelő és fűtőberendezések felülvizsgálata - Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek nyilvántartása, - Egyéb tűzvédelmet érintő okmányok Irányítja és ellenőrzi a gazdasági csoportban dolgozók, alkalmazottak tűzvédelmet érintő munkáját, tevékenységét. 5.6. Tűzvédelmi szolgáltató Lukács Róbert (telefon: 06/20/98 37 339) feladatai: -

- Az iskola igazgatója a 28/2011. (IX. 6.) BM. rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, (57/1997/BM.r. 7. § ill. az 1996. XXXI. tv. 19.§ 3.bek.) alapján megbízási szerződés alapján foglalkoztatja.

Feladata: Az 1996. XXXI. Tűzvédelmi tv. és az ehhez kapcsolódó Kormány és Ágazati rendeletek alapján elkészíti és naprakészen tartja: - A Tűzvédelmi szabályzatot, - A módosított 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, a XXXII: fejezet /HASZNÁLATI SZABÁLYOK/ 217-218. pontjai alapján a Tűzveszélyességi Osztályba sorolást, - Tűzriadó tervet,(mentési terv) - Tűzvédelmi szakvizsgáztatást. - Figyelemmel kíséri az előírt biztonságtechnikai vizsgálatok elvégzését, dokumentálását.

203

- Figyelemmel kíséri a villamos, villámvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatok, fűtő berendezések, füstelvezetők, szellőzők felülvizsgálatát, veszélyes berendezések biztonságtechnikai felülvizsgálatát. - A megbízott állandó kapcsolatot tart a területileg illetékes szakhatóságokkal és intézi a különböző eljárások, gyors és szakszerű lebonyolítását. - A tűzvédelmi szolgáltató megtartja évente egy alkalommal a dolgozók tűzvédelmi oktatását ill. az új dolgozók oktatását. - Oktatási naplót vezet, elkészíti a dolgozók tűzvédelmi oktatásának tematikáját, melynek tartalmaznia kell: - munkahelyi és munkafolyamat tűzveszélyességét, - ezek megelőző tűzvédelmi rendelkezéseit, - a tűzjelzés lehetőségét, módját, - a tűz esetén a teendőket, - a tűzoltó készülékek, felszerelések és eszközök használatát. Évente egy alkalommal átfogó tűzvédelmi ellenőrzést tart, melyről jegyzőkönyvet készít. Részt vesz a létesítményt érintő ellenőrzéseken. 6. Tűzveszélyes tevékenység: / Minta a mellékletben/ - Minden hőfejlődéssel, nyílt lánggal járó tevékenység, mely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó-, túllépő hősmérséklettel, nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár, tűzveszélyes tevékenységnek minősül. - Továbbá tűzveszélyes tevékenységnek minősül az A-B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok alkalmazásával-, feldolgozásával járó tevékenység. Tűzveszélyes tevékenységnek nevezzük: pl. hegesztés, forrasztás, gépi köszörülés, hulladék égetés, A-B tűzveszélyességi osztályú festékkel történő festés-ragasztás, stb. A fenti tevékenységeket tilos az erre kialakított speciális helyen kívül (pl. hegesztőműhely, festőműhely, hulladékégető) bárhol végezni, mindaddig amíg a tűz-, vagy robbanásveszélyt el nem hárították, ill. az intézmény vezetője vagy erre kijelölt személy külön írásban engedélyt nem adott. - Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak előzetes írásbeli engedélye alapján szabad végezni. - Külső idegen egység-vállalkozó által végzett tűzveszélyes tevékenységre az engedély kiállítására a külső egység-vállalkozó vezetőjének a feladata. Az engedélyt azonban az igazgatóval láttamoztatni kell, akik szüksége esetén az engedélyt tűzvédelmi előírásokkal kiegészítik. - Az írásbeli engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját /tól-ig/, helyét, leírását, a munkát végző nevét, és természetesen a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. (Mellékelt formanyomtatvány.) - Tűzveszélyes tevékenység befejezését jelenteni kell az engedélyezőnek. - A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz-, és robbanásveszélyt ne jelentsen. Tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad. A tüzelés helyszínén olyan felszerelést kell tartani ( rakat nagyságától és anyagától függően ), mellyel megakadályozható a tűz tovaterjedése. Minimum 1 db 6 kg-os porral oltó, min. 10 l (vödör) víz, kéziszerszámok, lapát, gereblye, stb. Az ilyen tevékenységet min. 2 fő végezheti. A fentiek nem környezetszennyező hulladék égetésére vonatkoznak. - Az OTSZ alapján a tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

204

7. Dohányzás: - TILOS DOHÁNYOZNI AZ ISKOLA TERÜLETÉN, továbbá "A-B-C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, azok veszélyességi övezetében, továbbá ott, ahol tüzet, vagy robbanást okozhat, továbbá azokban a helyiségekben, szabad tereken ahol a dohányzási tilalmat táblával is jelölik.

8. Gáztüzelő berendezések - Az iskola területén csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelőberendezést szabad használni. Az iskola kezdés előtti bevizsgálásról - karbantartásról gondoskodni kell. - A berendezéseket csak az arra kioktatott tüzelőberendezés kezelői vizsgával rendelkező személy kezelheti. Az említett tüzelő berendezés kezelőjének kötelező tűzvédelmi szakvizsga letétele. - A tüzelőberendezést szilárd alapon rögzítve kell elhelyezni, nem éghető anyagból készült tömören záró padozaton. - Szivárgó, vagy bizonytalanul működő berendezést üzemeltetni tilos. - A bevizsgált és engedélyezett gázüzemű berendezések reteszelő biztonsági szerkezeteiket átalakítani, kiiktatni, bárminemű beavatkozást rajtuk végezni tilos. Reteszelés esetén az üzemzavar megállapítása után indítható a berendezés. - A gázfogyasztó berendezéseket kezelési utasítással kell ellátni, és azt a berendezések mellett, jól látható helyen ki kell tenni. - A gázüzemű berendezéseket csak az összes biztonsági berendezés kifogástalan működésével szabad üzemeltetni. Ha valamelyik biztonsági berendezése meghibásodik, a hiba elhárításáig a kazánt üzemeltetni tilos. - Minden begyújtás vagy újragyújtás előtt a tüzelőberendezés belső terét (égő tér) ill. a helyiséget úgy kell átszellőztetni, hogy abban robbanóképes gáz-levegő- elegy nem lehessen. - A kazánházban az üzemeltetéshez szükséges alkatrészeken kívül más idegen anyagot tárolni, vagy elhelyezni tilos. 9. Raktározás, tárolás: - A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együttesen egy helyiségben nem tárolhatók. Pl. PB-palack, nitrohigítóval, benzinnel együtt nem tárolható. - Az áruféleségeket szakosítottan kell tárolni, úgy, hogy az éghető anyagok egymásra gyújtási veszélyt ne jelenthessenek. - Állványos raktározás esetén az állványok között min. 0,8 m közlekedési utat kell biztosítani. - A raktárhelyiségekben a villamos kapcsolókat, tűzoltó készülékeket eltorlaszolni, közlekedési utakat leszűkíteni, raktározásra felhasználni még átmenetileg sem szabad. - A tűzveszélyes anyagokat nem éghető anyagú polcra, állványra kell elhelyezni, anyagféleségenként elkülönítve a legveszélyesebbeket és törékeny kiszerelésüket lehetőleg az aljzathoz minél közelebb. A sprayket felnyitni, ütögetni, begyújtásra felhasználni, velük hőt fejleszteni szigorúan tilos. - Sérült edényzetű anyagokat azonnal el kell távolítani. - A-B-C tűzveszélyességű anyagot, éghető folyadékot kiszereli (átönteni) csomagolni, csak olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzés a szabadba biztosított. - A fenti anyagokat - folyadékokat csak zárt csomagolásba szabad tárolni, szállítani, és az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, ill. piktogrammal kell jelölni. - A tárolóedényzet - a szükséges használat idejét kivéve - állandóan zárt állapotban és olyan helyen kell tárolni, ahol illetéktelenek, diákok nem jutnak hozzá. - Éghető anyag és elektromos berendezés ill. lámpatest között 0,8 m tűztávolságot kell tartani.

205

- Tetőtérben és aljzatszint alatt "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tárolni tilos. - Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá egymást nem tűrő anyagokat együtt tárolni nem szabad. - Raktárt - melyben tűzveszélyes anyagokat tárolnak - feltűnő felirattal kell ellátni, ajtaját zárva kell tartani, oda a közvetlen alkalmazottakon kívül más nem mehet be. A raktárt lezárás előtt át kell vizsgálni és áramtalanítani kell. - Tűzveszélyes anyagokat tároló edényeket "Tűzveszélyes " felirattal kell ellátni. - A lépcsőházakat, lépcsőket, folyosót, közlekedési utat, anyagok tárolására használni tilos. - A raktárban keletkezett éghető hulladékot szükség szerint, de legalább a munkaidő befejeztével el kell távolítani. 10. Irodahelyiségek: - A helyiségekben lévő villamos berendezések (kapcsolók, dugaljak, stb.) biztonságos előírás szerinti üzemeléséről állandóan gondoskodni kell. - A helyiségekben üzemeltetett villamos irodagépeket és egyéb fogyasztó berendezéseket csak a használati és kezelési utasításnak megfelelő célra és módon szabad használni. - A hamutartót papírkosárba kiüríteni nem szabad. - A munka befejezésekor az iratokat el kell zárni (az asztalokon nem maradhatnak), a helyiség és villamos gépek áramtalanításáról gondoskodni kell. - Használaton kívüli villamos berendezést feszültség mentesíteni kell. 11. Karbantartás: - A keletkezett hulladékot, olajos rongyokat, nem éghető anyagból készült fedővel ellátott edénybe kell tartani. Az edényt műszakonként, de legalább naponként ki kell üríteni. - Amennyiben alkatrész mosáshoz szükséges tűz- és robbanásveszélyes folyadékot használnak, a mosóhely körzetében dohányozni, nyílt lánggal, szikrával járó munkát végezni nem szabad. Erre az ott tartózkodók figyelmét jól látható helyen elhelyezett figyelmeztető táblával kell felhívni. - A mosófolyadékot tartalmazó edénynek nem éghető anyagúnak kell lennie és távolról működtethető, jól záródó fedővel ellátottnak kell lennie. - Mosás után az elcsöppent folyadékot, olajat fel kell takarítani, a mosófolyadékot tartalmazó edényt a helyiségből ki kell vinni és a helyiséget ki kell szellőztetni. - Olyan berendezés javítását, amelyből olajfolyás, csepegés várható, csak felfogó tálcán szabad végezni. - Tűzveszélyes folyadékban történő alkatrészmosás esetén a végzendő mosás 6 m-es körzetében tilos a dohányzás és nyílt láng használata. - A helyiségben keletkezett olajos rongyot jól zárható, fedővel ellátott fényedényben kell gyűjteni, amelyet szükség szerint, de a műszak végén mindenképpen a tároló helyen ki kell üríteni. - Az olajos rongy gyűjtésére szolgáló edényt "olajos rongy" felirattal kell ellátni. - Tűzveszélyes folyadékot vagy azt tartalmazó szennyvizet a közcsatorna hálózatba juttatni tilos. - A helyiségekben tűzveszélyes folyadék az alábbiak szerint tárolható: I-II. tűzveszélyességi fokozatból max. 1 liter, jól zárható üvegedényben, III-IV tűzveszélyességi fokozatból max. 20 liter, jól zárható, fémkannában. - A fémkannát "Tűzveszélyes" felirattal kell ellátni. - Műanyag flakonokban, kannában tűzveszélyes folyadék nem tárolható. 11. 1. Elektromos ívhegesztés: (csak külső, vagy megbízott szolgáltató végezheti) Tűzveszélyes Tevékenységi Engedély kötelező! 206

Érvényes Tűzvédelmi Szakvizsga 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet Melléklet 1. p. szerint) kötelező! Hegesztéssel csak olyan személyt szabad megbízni, aki a 18. életévét betöltötte, hegesztői képesítéssel rendelkezik, és a tűzvédelmi szabályok ismeretéből eredményes vizsgát tett, erről bizonyítványt kapott. - Hegeszteni csak szabványos és időszakos ellenőrzéseken műszakilag megfelelt, kifogástalan állapotban lévő hegesztő berendezéssel szabad. - A hegesztési engedély megadása előtt az engedélyező és a hegesztést végző személy vizsgálja meg a helyszínt, a munkadarabot, amelyen a hegesztést kell végezni. Győződjenek meg arról, hogy : - A hegesztésre kerülő tárgy közelében nincs e robbanást előidéző gáz, por, vagy tűzveszélyes folyadék, ugyanezt vizsgálják meg a szomszédos helyiségekben is. - Többszintes épület esetén, a szomszédos helyiségekben az alsó vagy felső szintekre nem nyílik-e ajtó, ablak, vagy egyéb faláttörés, vizsgálják meg, hogy a csővezetékek mellett a falban nincs-e olyan hézag, hasadás, amelyen a szikra áthullhat, a környező helyiségekre. - Éghető gázt, vagy tűzveszélyes folyadékot szállító csővezeték nincs-e a hegesztőhely közelében. - Az éghető anyagokat legalább 5 m távolságra eltávolították e, vagy vizes ponyvával ill. más módon gondoskodtak-e azok megfelelő védelméről, - Olyan helyiségekben, ahol tűz vagy robbanásveszélyes gőz, gáz, por van a levegőben, a hegesztést elkezdeni nem szabad, mindaddig, amíg a helyiséget teljesen ki nem szellőztették, a robbanásveszélyt nem szüntették meg. - A hegesztést végző személy büntetőjogilag felelős azért, hogy a hegesztés során olyan cselekményt nem követ el, amely tüzet vagy robbanásveszélyt okozhat. - A hegesztő berendezést olvadó szálas biztosítékkal kell ellátni. - A főkapcsolót úgy kell felszerelni, hogy a hegesztőgépet minden sarkán feszültség mentesítse. - A gépek földelését az MSZ 172 előírásai szerint kell elvégezni. - Nedves anyag hegesztésénél csak 24 V feszültséget szabad használni. - A munkakábel csak szigetelt lehet és 8-10 m fesztávolságot nem haladhatja meg. - Az elektródafogó kábelt 3 m távolságon belül toldani, szigetelni nem szabad. - A munkakábel más villany, víz, gáz gőzvezetékkel nem érintkezhet. - A meghibásodott berendezést használni szigorúan tilos. - A kábeleket mechanikai sérülés ellen védelemmel kell ellátni. - Az adott hegesztő berendezéshez annak teljesítményétől függően olyan keresztmetszetű kábelt kell alkalmazni, amelyben a fellépő legnagyobb terhelés esetén sem jön létre túlmelegedés. - Az elektródafogók szigetelését évenként legalább egyszer ellenőrizni kell az elektródafogót vízben hűteni tilos. - A hegesztési munka ideiglenes abbahagyása esetén a hegesztőfogót szigetelő lapra kell helyezni. 11.4. Asztalos munkák: - A helyiségben dohányozni és nyílt lánggal járó munkát végezni tilos. - Az e tilalmakat feltüntető táblákat a helyiség bejárati ajtaján és a helyiségben jól látható helyen és maradandó módon kell elhelyezni. - A helyiség rendjéről és tisztaságáról állandóan gondoskodni kell. - A munka folyamán keletkezett hulladékot naponta többször is, de legalább műszakonként össze kell takarítani, és el kell távolítani.

207

- A helyiségben csak annyi megmunkálásra váró anyagot szabad tartani, amennyi egy folyamatos technológia alatt fel tudnak dolgozni. - A helyiségben tűzveszélyes folyadékot és hasonló üzemi segédanyagot csak a napi szükségletnek megfelelő mennyiségben, zárt edényben szabad tartani. - A famegmunkáló gépeket megfelelő érintésvédelemmel kell ellátni, és a villamos szerelvényezés feleljen meg az MSZ 1600 előírásainak. - A keletkező forgács és por eltávolítására megfelelő kapacitású elszívó berendezést kell alkalmazni, ennek hiányában a keletkezett fűrészport a munka végeztével azonnal el kell távolítani a kijelölt gyűjtőhelyre. - A munka befejezésekor a gépek és a helyiség áramtalanításáról gondoskodni kell. - Az elszívó berendezés gyűjtőtartályában felgyülemlett forgács, fűrészpor műszakonkénti, de legalább naponkénti kiürítéséről gondoskodni kell. 12. Öltözők (fa- és fémszekrényes, akasztós, stb.) "D" azaz Mérsékelten tűzveszélyes ! - Az öltözőket rendeltetésüktől eltérő célra igénybe venni nem szabad (pl. gyúlékony anyag tárolására). - Hőt fejlesztő villamos berendezések (rezsó, hősugárzó) használata tilos. - A rendre és tisztaságra fokozott gondot kell fordítani, a keletkezett hulladékot a műszak befejeztével a kijelölt szeméttároló helyre kell eltávolítani. - Olajos, zsíros munkaruha csak fémszekrényben helyezhető el. - Tűzveszélyes folyadékot, éghető anyagokat az öltözőkben, szekrényekben vagy azok tetején elhelyezni, tárolni tilos. 13. Irattár : "C" azaz Tűzveszélyes ! - A helyiségekben 200 m2-ként 1 db 6 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni, melyeket eredeti helyükről eltávolítani vagy más célra igénybe venni tilos. - A helyiségben dohányzás és nyílt láng használata tilos, amit a helyiség bejárati ajtaján feltűnő módon jelölni kell. - Elektromos berendezés, fűtőtest, fűtéscső, és tárolt anyag között min. 50 cm-es tűztávolságot kell tartani. - A helyiség közlekedési útjait állandóan szabadon kell hagyni, azokat eltorlaszolni vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. - A tárolt anyag és a födém között 50 cm tűztávolságot kell tartani. - A helyiségben papíranyagon kívül más anyagot tárolni tilos. - A közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén az ott tartózkodó személyek akadálytalanul eltávozhassanak. - A helyiségben tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés) végezni csak előzetes írásos engedély alapján és abban meghatározottak szerint szabad végezni. 14. Konyha (jelenleg más vállalkozás működteti) : "D" azaz Mérsékelten tűzveszélyes ! - A helyiség bejáratának körzetében 1 db porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. - Gáztűzhelyek lángrózsáinak 30 cm-es körzetében éghető anyagot elhelyezni nem szabad. - A gáztűzhelyeket - zsámolyokat - sütőket a "lángőr" meghibásodása esetén ill. ezek kiiktatásával üzemeltetni tilos. - Sütés-főzés-melegítés befejezése után a berendezés gáz főcsapját el kell zárni. - A csatlakozó vezetékek- szerelvények gáztömörségét pl. szappanos habbal rendszeresen ellenőrizni kell. 208

- Olajsütők ill. olajos-zsíros ételek főzésekor az edényeket fedővel kell ellátni, és ügyelni kell arra, hogy a forró zsiradék ne érintkezzen nyílt lánggal, ill. az elektromos melegítő-hevítő felületekkel. - A helyiségben található elektromos berendezéseket, fagyasztó készülékeket, működtető készülékek fémburkolatát, a fémburkolati védőcsövek és kábelszerű vezeték fémköpenyét, a lámpatestek fémburkolatait a szabványban előírt érintésvédelemmel kell használni. - A helyiségben lévő elektromos fagyasztó készüléket csak helyhez kötötten szabad üzemeltetni. A fagyasztókészülék csak olyan kivitelű lehet, hogy szerkezete folytán pára és nedvesség gyakorlatilag ne hatolhasson be, vagy a nedvesség ne ártson a szigetelésnek. - A központi konyhában a megvilágításra szolgáló elektromos berendezést az MSZ 1660-3 sz. szabvány (nedves, párás helyiségekre) vonatkozó előírásai szerint kell szerelni és karbantartani. - Fenti helyeken csak tömített kapcsolókat szabad használni. A kapcsolók fogantyúja csak nem nedvességszívó anyagból készülhet. - A központi konyha természetes vagy mesterséges szellőztetését biztosítani kell. - a gáztüzelésű berendezéseket csak a Gázszolgáltató és a Tűzvédelmi Hatóság előírásai szerint szabad üzemeltetni. - A központi konyha területén a rendre és a tisztaságra fokozott gondot kell fordítani. Munka végeztével az összegyűlt éghető hulladékot és szemetet a kijelölt szeméttároló helyre kell elszállítani. 15. Villamos berendezések: - Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően és a névleges teljesítményüknek (méretezésüknek) megfelelően szabad használni. Amelyik használata közben környezetére nézve veszélyes felmelegedést okozhat, nem üzemeltethető. - A villamos berendezéseket (vezetékeket, lámpatestek, motorok, kapcsolószekrények, stb.) rendszeresen meg kell tisztítatni a portól, szennyeződéstől, melyek a berendezések hőleadási viszonyait károsan befolyásolják. - Olvadószálas biztosítékokat javítani (átkötni) vagy nagyobb ellenállású betéteket alkalmazni szigorúan tilos. - Csoportosan elhelyezett elektromos működtető berendezéseket vagy azok tartozékait, megfelelő feliratokkal meg kell jelölni. - Az áramtalanító főkapcsolók, szakaszkapcsolók, megszakítók ki- és bekapcsolt állásait időtállóan meg kell jelölni. - Használaton kívüli villamos berendezéseket teljesen feszültség mentesíteni kell ill. ha a fenntartásukra nincs szükség, le kell szerelni. - Munkalámpákat csak törpefeszültségű, biztonsági transzformátorral ellátott hálózatról szabad üzemeltetni, melynek névleges feszültsége legfeljebb 42 V. A lámpák hőszálas izzóit burával a burát pedig mechanikai sérülés ellen védőkosárral kell ellátni. - Villamos berendezések javítását csak szakképzett, és kioktatott villanyszerelő végezheti. Az alkalmazottak, legfeljebb a világítólámpák - testek izzóit ill. fénycsöveit cserélhetik, valamint a kiolvadt (diazed) biztosítékokat cserélhetik ill. a kismegszakítókat kapcsolhatják vissza. Villamos berendezés: Szerelői ellenőrzés (MSZ 172/86 5.1.1 pont) Villamos berendezés, ill. érintésvédelem: - létesítése, - bővítése, átalakítása, - javítása, után a szerelés befejező műveleteként szerelői ellenőrzést kell tartani. Időszakos ellenőrzések gyakorisága: 209

/ munkavédelmi szempontú/ Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat (MSZ 172-86.5.1.2. pont) - villamos kézi szerszámok és hosszabbító vezetékek: évente - áram védőkapcsolók: havonta - munkahelyeken a szabványossági felülvizsgálat bevezetéseként: 6 évente Szerelői ellenőrzés tényét és a tapasztalatokat jegyzőkönyvezni kell. A szabványossági felülvizsgálat bevezető részeként szerelői ellenőrzést kell tartani. Felülvizsgálatot kell végezni: - új villamos berendezés, érintésvédelmi berendezés használatba vétele előtt, - 10 %-ot meghaladó bővítés, átalakítás után, - hibaelhárítás után, ha szükséges, - az intézményben 6 évenként. -

Szigetelési ellenállás Tűzvédelmi Szabványossági felülvizsgálatok a 28/2011. (IX. 6.) BM. rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint Az intézmény tűzveszélyességi besorolásától függően, az alábbi gyakorisággal kell elvégezni: "D" osztály - 6 évenként Átalakítás, bővítés, felújítás esetén az átalakítás, bővítés mértékét figyelembe véve kell a vizsgálatot elvégezni. - A mozgatható villamos berendezések vezetékét a mechanikai sérülés ellen védeni kell. - Villamos gépet csak felügyelet mellett szabad üzemeltetni. - Kávéfőző használatát csak az e célra kijelölt helyen lehet használni, felügyelet mellett. Az üzemeltetés után a villásdugó kihúzásával a hálózatról le kell választani. - Elektromos áram kimaradása esetén csak zárt világítóeszköz (zseblámpa) használható. A villamos berendezésről lámpatestről a védőburkolatot levenni nem szabad. - A villamos berendezéseket 6 évenként szakvállalattal tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni és az erről szóló jegyzőkönyvet a tűzvédelmi iratokhoz kell csatolni. 16. Tűzoltó készülékek, berendezések: - Tűzoltó készülékek típusára, darab számára és elhelyezési módjára az OTSZ az irányadó. E szerint a létesítményben a Tűzoltó készülék nyilvántartás szerint kell elhelyezni a tűzoltó készülékeket: A tűzoltó készülékek használatát, alkalmazását az éves ismétlődő és az új belépő dolgozók oktatásán ismertetni kell. 17. Tűzvédelmi oktatás, képesítés: 17.1. Előzetes oktatás: - Minden új felvételes, vagy áthelyezett dolgozót munkába állítás előtt a munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. - Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy egyéb módon dokumentálni kell. Fő tárgykörök: - a munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességi jellemzői, - a tűzvédelmi szabályzatban előírt általános szabályok, - a munkakör speciális tűzvédelmi követelményei, - tűzjelzés módja, és rendelkezésre álló lehetőségek, - tűzriadó esetén követendő magatartás általában és személyekre - vonatkoztatva, - készenlétben álló tűzoltó berendezések, felszerelések, készülékek, - stb. használati előírásai, gyakorlati alkalmazása, 210

-

különböző tűzoltóanyagok oltási tulajdonságai, jellemzői (milyen anyagot, milyen oltóanyaggal lehet hatásosan oltani), tűzvédelmi előírások megszegésének következményei, Az oktatási tematikát, segédanyagot az igazgató készíti el, és tartja karban. Az oktatások általános, elméleti részét a szolgáltató tartja meg. Minden új felvételes, vagy áthelyezett dolgozót munkába állítás előtt a munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy egyéb módon dokumentálni kell.

Fő tárgykörök: - a munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességi jellemzői, - a tűzvédelmi szabályzatban előírt általános szabályok, - a munkakör speciális tűzvédelmi követelményei, - tűzjelzés módja, és rendelkezésre álló lehetőségek, - tűzriadó esetén követendő magatartás általában és személyekre - vonatkoztatva, - készenlétben álló tűzoltó berendezések, felszerelések, készülékek, - stb. használati előírásai, gyakorlati alkalmazása, - különböző tűzoltóanyagok oltási tulajdonságai, jellemzői (milyen anyagot, milyen oltóanyaggal lehet hatásosan oltani), - tűzvédelmi előírások megszegésének következményei, - Az oktatási tematikát, segédanyagot az igazgató készíti el, és tartja karban. - Az oktatások általános, elméleti részét a mb. szolgáltató tartja meg. Ismétlődő oktatás: -

-

-

A dolgozókat 3 évente egy alkalommal - illetve indokolt esetben soron kívül is - tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, és arról nyilvántartást kell vezetni.

Fő tárgykörök: a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak, a technológiai tevékenység tűzveszélyessége, az alkalmazott tűzoltó készülékek és eszközök, tűz esetén való magatartás és a tűz oltásának gyakorlása, a soron kívüli elrendelés tárgyköre. Minden megtörtént tűzeset után, illetve új tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, technológia, anyag, stb. bevezetése előtt a dolgozókat - függetlenül attól, hogy azt megelőzősen oktatták - soron kívül oktatni kell. Az oktatásokat a szolgáltató tartja meg.

Diákok – tanulok tűzvédelmi oktatása -

-

A diákokat a tanévkezdés után azonnal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet (pl. az osztálynaplóban) írásban rögzíteni kell. Fő tárgykörök: dohányzási tilalmak tűzjelzés módja, és rendelkezésre álló lehetőségek, tűzriadó esetén követendő magatartás, az épület elhagyásának módja és lehetőségei. készenlétben álló tűzoltó berendezések, felszerelések, készülékek, használati előírásai, gyakorlati alkalmazása,

......................................

211

igazgató Sorszám:

ENGEDÉLY TŰZVESZÉLYES MUNKA VÉGZÉSÉHEZ -

A 201 . hó nap megtartott helyszíni szemle, valamint a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak alapján, az alábbi időpontban és helyen, az alkalomszerű tűzveszélyes munka végzését, a meghatározott tűzvédelmi előírások, fokozott betartása mellett engedélyezem.

A tevékenység időpontja: 201 . ……hó…..nap ……………..órától …………..óráig A tevékenység megnevezése: …………………………………………………………. A munkavégzés helye: ……………………………………………………… telephelyen ……………………………………………………… helyiségben A munkát végző neve: ……………………………………………………………………. Tűzvédelmi Szakvizsga Bizonyítvány Sz.: Tűzvédelmi előírások: ………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Ha a munka, biztonságos elvégzésének feltételei megváltoznak, a kiadott engedély nem érvényes! A munkát folytatni tilos! Tűzoltó felszerelések: ……………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………. A munka befejezésekor, a munkát végző köteles a helyszínt átvizsgálni, és megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat. A munka befejezése után az engedélyt, az engedély adónak vissza kell adni! …………………………………., 201 . …………….hó ………nap

engedélyt adó Az engedélyben foglalt előírásokat tudomásul veszem, azok betartásáért büntetőjogilag felelősséget vállalok.

munkát végző aláírása

212

14. sz. melléklet: Munkavédelmi szabályzat Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium, 7400. Kaposvár, Kossuth L. u. 48.

M MU UN NK KA AH HE EL LY YII M MU UN NK KA AV VÉ ÉD DE EL LM MII SSZ ZA AB BÁ ÁL LY YZ ZA AT T 2013.

Készült: 2013. szeptember 1.

Jóváhagyta: ………………………………………… Gyallai Katalin igazgató

Készítette:

Lukács Róbert Munkabiztonsági szolgáltató OMKT 58-Mvt/1998.

213

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT I. FEJEZET 1. A Kaposvári Munkácsy

Mihály Gimnáziumnál a biztonságos és az egészséget nem

veszélyeztető munkavégzés érdekében a munkavédelemről szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján az alábbi munkavédelmi és foglalkozásegészségügyi rend érvényesül. A Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: MVSZ) tartalmazza mindazokat az általános követelményeket és a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit melyek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei. 2. A 11/2002.(XII.28.) FMM rendelet 3.számú melléklettel módosított, 5/1993 (XII. 26.) MÜM rendelet 2. számú melléklet szerint a munkáltató 85.5 ágazati számjelű II. veszélyességi osztályába tartozik. 3. Területi hatálya: Kiterjed a Kaposvári Munkácsy

Mihály Gimnázium minden

létesítményeire és munkavégzési területére. 4. Személyi hatálya: Kiterjed a Kaposvári Munkácsy

Mihály Gimnázium minden

dolgozójára, a területén, szerződés alapján vagy kirendelés alapján munkát végzőkre. 5. A Munkavédelmi Szabályzatot a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium, Igazgatója adja ki, és egyben elrendeli annak kötelező alkalmazását. 6. Jelen Szabályzat: 2013. szeptember 01-n lép hatályba, és a visszavonásig marad érvényben Kaposvár, 2013. szeptember 01.

Készítette: Lukács Róbert Munkabiztonsági szolgáltató OMKT 58-Mvt/1998.

214

II. FEJEZET Munkavédelmi ügyrend 1. Általános munkavédelmi feladatok:  Minden munkahelyi vezető köteles a jelen Munkavédelmi Szabályzatot megismerni, munkája során betartani és a vonatkozó előírásokat beosztottaival is megismertetni.  Kötelesek biztosítani és ellenőrizni, hogy beosztottjaik a Munkavédelmi Törvényből és az ezzel kapcsolatos rendeletekből, szabványokból, illetve jelen szabályzatból a rájuk háruló feladatokat teljesítsék.  Kötelesek az általuk elrendelt munkavégzés módját úgy meghatározni, feltételeit biztosítani, illetve azok meglétéről meggyőződni, hogy a munkavégzés az egészséget ne veszélyeztesse, és biztonságos legyen.  Kötelesek ellenőrizni, hogy az általuk elrendelt vagy felügyelt munkavégzés során a munkavállalók betartják-e az érvényes munkavédelmi utasításokat.  Kötelesek gondoskodni arról, hogy az irányításuk alá tartozó területen a tudomásukra jutott balesetek kivizsgálásra kerüljenek. A hasonló balesetek megelőzésére az intézkedéseket megtegyék.  Kötelesek gondoskodni a felügyeletük alá tartozó, illetve közvetlen beosztottjaik által használt munkaeszközök, berendezések, szociális helyiségek állapotának rendszeres ellenőrzéséről és, hogy azok megfeleljenek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelményeknek. Közvetlen veszély esetén a munkavégzést, illetve a veszélyes helyeken tartózkodást meg kell tiltani.  Kötelesek a közvetlen beosztott munkavállalóik munkaköri leírásában illetve az egyéb technológiai utasításokban stb. a munkakörükhöz kapcsolódó munkavédelmi feladatokat részletesen szabályozni, azok betartását ellenőrizni és szükség esetén felelősségre vonást alkalmazni.  Kötelesek gondoskodni, hogy a munkafolyamathoz az előírtaknak megfelelő, elegendő mennyiségű és kifogástalan minőségű egyéni védőeszköz és védőfelszerelés álljon a munkavállalók rendelkezésére.  Kötelesek gondoskodni az előírt védőital és kézvédő krém biztosításáról.  Kötelesek ellenőrizni az egyéni valamint kollektív védőeszközök alkalmasságát, használatát.  Kötelesek biztosítani a munkahelyeken az elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeinek meglétét.  Az új gépek, berendezések beszerzésénél köteles minden terület vezetője konzultálni a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium munkavédelmi megbízottjával annak érdekében, hogy a beszerzésre kerülő gépek, berendezések, eszközök a mindenkori hatályos biztonságtechnika előírásoknak megfeleljenek, rendelkezzenek a szükséges magyar nyelvű minősítésekkel, gépkönyvekkel, kezelési leírássokkal.  Kötelesek gondoskodni arról, hogy a külső cégek, munkavállalók a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban történő munkavégzésének megkezdése előtt a helyi munkavédelmi előírásokból oktatást kapjanak 2. Igazgató munkavédelmi feladatai:  Kinevezi a munkavédelmet irányító vezetőt, akit a tevékenységének ellátásához szükséges jog és hatáskörökkel ruház fel.  Gondoskodik a munkavédelmi előírások zavartalan betartásához szükséges anyagi feltételek biztosításáról. 215

2/a munkavédelmi tevékenységet irányító munkavédelmi feladatai:   Köteles gondoskodni a munkavédelmi feladatok zavartalan ellátásához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosításáról.  Köteles gondoskodni a munkavédelmi szabályzat kiadásáról.  A Igazgató megbízása alapján egy személyben irányítja és szervezi a munkavédelmi szolgáltatón keresztül a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium munkavédelmi tevékenységét.  A feladatának ellátásához szükséges illetékessége a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium egészére és valamennyi dolgozójára kiterjed.  Köteles a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban a munkavédelmi előírásokat betartatni.  Köteles gondoskodni, arról hogy az irányítása alá tartozó munkakörök betöltésénél a szakmai és munkavédelmi képesítésre, vizsga kötelezettségre vonatkozó előírásokat betartsák.  Köteles gondoskodni a munkavédelmi továbbképzéshez, oktatáshoz szükséges anyagi fedezet biztosításáról.  Azokban a munkakörökben, ahol munkaköri leírást kell készíteni, meghatározza a beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, jogait, ellenőrzési és egyéb kötelmeit  Köteles a dolgozók anyagi és erkölcsi ösztönzése során figyelembe venni a munkavédelmi feladatok teljesítését a munkavédelmi előírások betartását.  Jogosult gép, berendezés, szerszám anyag és egyéb termelőeszköz használatát megtiltani valamint indokolt esetben a dolgozót a munkavégzéstől eltiltani.  Köteles a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium működéséhez szükséges munkavédelmi szabályzatot elkészítetni annak rendszeres aktualizálását elvégeztetni.  Köteles a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium munkavédelmi kockázatelemzését elkészítetni annak éves felülvizsgálatát elvégeztetni, az abban felmerült hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készíteni.  Köteles az egyes munkaterületekre vonatkozó szabályzatok készítésénél vagy módosításánál a munkavédelmi előírásokat figyelembe venni és azokat érvényre juttatni.  Köteles a munkavédelmi szabályok megsértőivel szemben felelősségre vonást kezdeményezni, alkalmazni.  Köteles gondoskodni a munkavállalók előzetes és időszakos munkavédelmi oktatásának biztosításáról.  Köteles gondoskodni foglakozás egészségügyi szolgálat működéséről.  Köteles gondoskodni a munkabalesetek kivizsgálásáról és bejelentéséről.  Köteles, szervezni a biztonsági berendezések rendszeres ellenőrzését, és a felmerült hiányosságok kijavítására intézkedni.  Beruházási, felújítási, átszervezési munkák befejeztével a szakterületek nyilatkozatai, valamint a meglévő az előírásoknak megfelelő dokumentumok alapján kiadja a gépek, berendezések épületek, építmények, illetve az újonnan kialakított munkahelyek üzembe helyezési, használatbavételi engedélyét.  Köteles gondoskodni a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium műszaki, építészeti, szociális létesítményeinek karbantartásáról.  Köteles gondoskodni a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban lévő veszélyes gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatának elvégzéséről.

216

 Engedélyezi a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium. területén az új vagy felújított gépek, berendezések használatba vételét.  Köteles a munkavédelmi szolgáltató bevonásával gondoskodni az alábbi feladatok ellátásáról: o a munkavállalók előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatra küldésének megszervezéséről o a munkavállaló egészségi alkalmasságáról tájékoztatja az Igazgatót (különös tekintettel, a megkötéssel kiadott alkalmassági eredményről valamint az alkalmatlan minősítésről) o az új valamint hosszabb távollétről munkába álló munkavállalók nyilvántartásáról o munkabaleset esetén a kiesett táppénzes napok nyilvántartásáról o kiadott védőeszközök nyilvántartásáról 3. A fenntartással megbízott személy munkavédelmi feladatai:  Beruházási, felújítási, átszervezési munkák befejeztével a szakterületek nyilatkozatai, valamint a meglévő az előírásoknak megfelelő dokumentumok alapján javasolja a gépek, berendezések épületek, építmények, illetve az újonnan kialakított munkahelyek üzembe helyezési, használatbavételi engedélyének kiadását.  Javaslatot tesz a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium műszaki, építészeti, szociális létesítményeinek karbantartására.  Köteles gondoskodni a a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban lévő veszélyes gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatának megrendeléséről.  Köteles gondoskodni arról, hogy az újonnan beszerzett gépek, berendezések magyar nyelvű gépkönyvvel, illetve kezelési utasítással el legyenek látva.  Köteles megszervezni az új berendezések, karbantartott gépek, berendezések üzembe helyezési eljárását.  Köteles gondoskodni a beruházások létesítésében részt vevő tervezők, kivitelezők írásos nyilatkozatainak beszerzéséről. 4. Foglalkozás egészségügyi szakorvos feladatai (szerződés szerint):  Köteles elvégzi a munkavállalók előzetes, ismétlődő, záró és rendkívüli orvosi alkalmassági vizsgálatát  Köteles ellátni a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat o részt vesz üzembe helyezési eljáráson o közreműködik a védőeszköz juttatási szabályzat kidolgozásában o közreműködik a kockázatelemzés elkészítésében

5. Munkavállalók munkavédelmi feladatai  Kötelesek munkájuk során betartani a Munkavédelmi Szabályzatban foglaltakat  Kötelesek végrehajtani vezetőik munkavédelmi utasításait  Kötelesek részt venni munkavédelmi oktatáson, valamint az előírt vizsgáztatásokon  Kötelesek munkavégzésük folyamán jelentkező mindennemű baleseti veszélyt felettesüknek azonnal jelenteni, arra munkatársukat figyelmeztetni, illetve azt elhárítani

217

   

Kötelesek baleset esetén haladéktalanul megkezdeni a sérült elsősegélynyújtását a legjobb tudásuk szerint Kötelesek a részükre biztosított védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni és a rendszeres karbantartásról és tisztításról gondoskodni Kötelesek a munkájuk befejeztével az elektromos berendezéseket áramtalanítani Kötelesek a munkahelyen rendet, tisztaságot tartani, és megszüntetni minden olyan körülményt, amely balesetet okozhat.

6. Munkavédelmi szolgáltató feladatai: Megbízási szerződés alapján, az abban szereplő feladatok, látja el feladatát  Köteles végrehajtani a biztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat.  Köteles munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása esetén közreműködni  Köteles a tudomására jutott baleset jellegét vizsgálni valamint a vizsgálat eredményéről a munkáltatót tájékoztatni  Köteles a munkabaleseteket kivizsgálni, bejelentési dokumentációkat elkészíteni, a balesetekről nyilvántartást vezetni .  Köteles a Munkavédelmi Szabályzatot elkészíteni és naprakész állapotban tartásáról gondoskodni.  Köteles szakmailag ellenőrizni a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban folyó munkavédelmi tevékenységet  Köteles részt venni a biztonságtechnikai szemléken

III.FEJEZET Az alkalmazás munkavédelmi feltételei A munkaköri orvosi alkalmassági orvosi vizsgálat rendjét a 33/1998 (VI.24.) NM rendelet szabályozza. 1. Az orvosi alkalmassági vizsgálatok típusai  előzetes  időszakos  soron kívüli  záró vizsgálat 2. A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálat 2.1 A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha  annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik;  foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja;  foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent;  mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti,  a munkára alkalmasnak bizonyult.  2.2. A munkavállaló alkalmasságát - mely szerint a munkakör ellátására fizikailag, szellemileg és személyi higiénés szempontból egyaránt alkalmas - orvosi vizsgálat útján kell megállapítani. 2.3. A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló:

218



a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele o egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, o nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, o nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását, o esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;  milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;  foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében;  szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel. 2.4. A munkaköri alkalmasság vizsgálata nem terjed ki a munkaképesség-változás mértékének (a foglalkoztathatóság véleményezésén túl), a rokkantság fokának meghatározására, valamint - az általános orvosi vizsgálattal megállapítható eseteket kivéve - a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére. 2.5. Az a munkavállaló, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan illetve ideiglenesen nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható. 2.6. A munkavállalók munkaköri alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. 3. Az előzetes munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának rendje 3.1. Előzetes munkaköri orvosi vizsgálatot kell végezni:  a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;  a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt. 3.2 A munkavállalóknak munkába állás előtt tüdőszűrő vizsgálaton kell részt venni. 4. Eljárás munkaviszony létesítésekor: 4.1 A munkavállaló nem állítható munkába, amíg nem rendelkezik a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra utalás alapján „Alkalmas” minősítésű eredménnyel. 4.2 A munkáltatót a munkaviszony létesítését megelőző megállapodáskor a munkavállaló részére kiállítja a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványt és megjelöli, hogy a munkakör betöltése során milyen egészségkárosító kockázat merül fel a munkavégzés során. 4.3 Ezt a nyomtatványt a munkavállaló részére átadja. A dolgozónak részt kell venni tüdőszűrő vizsgálaton, melynek eredményét a foglalkozás-egészségügyi orvosnak a munkáltatótól kapott kartonokkal együtt átadja. 4.4 A Foglalkozás egészségügyi orvos a szükséges vizsgálatokat elvégzi vagy elvégezteti, majd ennek eredményét mérlegelve adja meg a minősítést az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” c. nyomtatványon. A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat kiállítja

219

a „Munkavállaló egészségügyi törzslapját”. A dokumentumokat, az alkalmasságot első fokon elbíráló foglalkozás-egészségügyi szakorvos őrzi meg. 4.5 A munkavállaló a kitöltött „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” c. nyomtatványt a munkahelyi vezető részére átadja. 5. Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat rendje 5.1 A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottakat időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatban kell részesíteni a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. 5.2 A vizsgálatra kötelezettek köre és a vizsgálat gyakorisága:  a 18. életévüket be nem töltött munkavállalók évente;  a fokozottan pszichés terhelésnek kitett munkavállalók esetén legalább 2 évenként: o vezető beosztású munkavállalók o képernyős munkahelyen dolgozó munkavállalók o 40 év alatt: 3 évente o 40-50 év között: 2 évente o 50 év felett: évente 6. Az időszakos orvosi vizsgálatra küldés rendje 6.1 A foglalkozás egészségügyi szakorvos által vezetett nyilvántartás alapján értesíti a munkáltatót az esedékes orvosi alkalmassági vizsgálatról, annak időpontjáról. 6.2 A munkáltató köteles a munkavállalót időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatra küldeni a megbeszélt időpontban. 6.3 Az időszakos orvosi vizsgálatra utalást a munkáltatót a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” felhasználásával köteles kezdeményezni a Foglalkozásegészségügyi Szolgálatnál. 6.4 A foglalkozás-egészségügyi szakorvos a leküldött dokumentumokból valamint a dolgozó egészségi állapotából megállapítja az elvégzendő vizsgálatok körét. A kiállított beutalókkal elküldi a beteget a szükséges vizsgálatokra. 6.5 A munkavállaló köteles a legrövidebb időn belül elvégeztetni ezen vizsgálatokat, és a kapott leleteket a foglalkozás-egészségügyi szakorvos részére személyesen átadni. 6.6 A foglalkozás-egészségügyi szakorvos a munkaköri alkalmasságot elbírálja és az Időszakos orvosi vizsgálati lapra rávezeti. 6.7 A vezető az eredménytől függően intézkedik a további munkavégzéssel kapcsolatban, amennyiben a foglalkozás-egészségügyi szakorvos feltételhez köti a további alkalmazást, a munkahelyi vezető köteles a szerint intézkedni. 6.8 Az orvosi vizsgálat idejére a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. 7. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat rendje 220

7.1 Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:  ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következik be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására;  heveny foglalkozási megbetegedés fokozott hatása,  eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;  a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza;  30 napos keresőképtelenséget követően;  ha a munkavállaló előre nem várt esemény során egészségkárosodást szenved;  ha a munkavállaló munkavégzése nem egészségügyi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel. 7.2 Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet:  foglalkozás-egészségügyi orvos;  háziorvos, illetve kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló munkaalkalmasságát befolyásolhatja;  ÁNTSZ városi, illetve fővárosi kerületi intézetének tisztiorvosa;  munkáltató;  munkavállaló. 7.3 Fenti kezdeményezések esetén a munkavállaló köteles munkaköri alkalmasság elbírálása végett a soron kívüli orvosi vizsgálatnak alávetnie magát.

8. Záró vizsgálat 8.1 A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium munkavállalóinál záró vizsgálatot kell végezni az alábbi munkakörökben  idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén a foglalkoztatás megszűnésekor;  zajos munkahelyen foglalkoztatott munkavállalóknál  képernyős munkahelyen munkát végző munkavállalók 9. Zajártalomnak kitett munkavállalók audiológiai (hallásvizsgálat) szűrővizsgálatának rendje 9.1 Jogszabály által meghatározott értéket (85 dBA) meghaladó zajos üzemrészben csak érvényes audiológiai vizsgálaton megfelelt „Alkalmas” igazolással rendelkező munkavállaló foglalkoztatható. 9.2 A hallásvizsgálatot megelőzően kötelező orr-fül-gége szakorvosi vizsgálaton kell részt venni az esetleges korábbi vagy jelenleg is meglévő fülbetegségek kiszűrése érdekében. 9.3 A szűrővizsgálatokat a foglalkozás egészségügyi szakorvos végzi. 9.4 A vizsgálaton kipihent és alkoholmentes állapotban, 16 óra zajmentes helyen eltöltött idő eltelte után kell megjelenni.

221

9.5 A szűrővizsgálat eredménye alapján a foglalkozás-egészségügyi szakorvos küldi el audiológiai vizsgálatra a munkavállalókat. 9.6 A vizsgálat eredményéről az audiológiai vizsgálatot elvégző véleményt ad, melyet a vizsgálaton részt vett munkavállaló részére átad, aki ezt köteles a Foglalkozásegészségügyi Szolgálatnál leadni. 9.7 A Foglalkozás-egészségügyi Szakorvos a vizsgálat eredményének ismeretében adja meg a foglalkoztatásra vonatkozó alkalmassági szakvéleményt. 9.8 A munkavállalóknak időszakos kontrollvizsgálaton kell részt venni. Ennek időpontjáról a Foglalkozás-egészségügyi Szakorvos tájékoztatja a munkavállalót. 9.9 Az időszakos szűrővizsgálatokon kívül is végezhető egyedi hallásvizsgálat:    

a foglalkozás-egészségügyi szakorvos felkérésére, a munkavállaló egészségügyi ellátását végző szakorvos kérésére, a munkahelyi vezető felkérésére; a munkavállaló kérésére, halláspanaszok esetén.

10. Eljárás 6 hónapon túli távollét, munkakörváltozás, vagy áthelyezés esetén. 10.1 Az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya, illetve munkavégzése 6 hónapot meghaladóan szünetel vagy 6 hónapon belül egészségi állapotában változás merült fel a munkavégzést csak az érvényes orvosi vizsgálati eredmény birtokában kezdheti meg. 10.2 Ha munkakörváltozás vagy technológiai változás miatt módosul az eredetileg megállapított orvosi vizsgálatok köre, akkor a foglalkoztatás előtt a munkahelyi vezető köteles a munkavállalót alkalmassági vizsgálatra küldeni. 11. Eljárás, foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálatok elmulasztása, vagy alkalmatlanság esetén 11.1 Az a munkavállaló, illetve munkát végző személy, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli, szakmai alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben, munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

12. Jogorvoslati lehetőségek 12.1 Amennyiben a vizsgálatra kötelezett munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmassági vizsgálat első fokú véleményével nem ért egyet, akkor az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a bizonylat szerinti „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. 12.2 A munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálását a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi. A véleményt a „Másod-

222

fokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény elnevezésű bizonylaton közli a kérelmezővel. 12.3 A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. IV. FEJEZET Munkavédelmi oktatás rendje 1. Elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni minden munkavállalót:  munkába álláskor  munkahely vagy munkakör megváltozása, valamint az  egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor  munkahely vagy munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor  új technológia bevezetésekor 2. A munkavédelmi oktatást a munkába lépés napján kell megkezdeni. 3. Az oktatás befejezése után meg kell győződni, hogy az oktatott dolgozó a részére szükséges munkavédelmi előírásokat kellőképpen elsajátította, ill. biztonságosan tudja-e alkalmazni. 4. A munkavállaló csak eredményes beszámoló után foglalkoztatható önállóan. 5. Ismétlődő munkavédelmi oktatásban évente egy alkalommal kell részesíteni a munkavállalókat. 6. Az oktatást munkaidőben kell megtartani, időtartamára a dolgozóknak átlagkeresetük jár. 7. Aki saját hibájából nem vesz részt az oktatásban a munkavégzéstől el kell tiltani, erre az időre munkabér nem jár. 8. A munkavédelmi oktatást a munkavédelmi megbízott, vagy a szolgáltató végzi. 9. Az oktatás során oktatni kell az oktatási tematika alapján:  munkavédelmi törvény előírásait  a törvényhez kapcsolódó rendeleteket, végrehajtási utasításokat  a tevékenységhez kapcsolódó biztonsági szabályzatokat kezelési utasításokat  helyi sajátosságoknak megfelelő általános biztonsági előírásokat  Munkavédelmi Szabályzat előírásait 10. Az oktatást valamint a beszámoltatás eredményét dokumentálni kell. 11. A munkavédelmi oktatások nyilvántartására munkavédelmi oktatási naplót kell rendszeresíteni. 12. Az oktatás dokumentálása során rögzíteni kell az oktatás idejét, jellegét, tematikáját, az oktató adatait, az oktatatott dolgozók adatait, aláírását, valamint beszámoltatás eredményét.

223

V. FEJEZET Egyéni védőeszközök, védőital, juttatása

Az egyéni védőeszközök rendjét a 65/1999 (XII.22.) EüM rendelet szabályozza.

Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.

Egyéni védőeszközt használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. 1. Az egyéni védőeszköz: 1.1. Fogalma:  minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse 1.2. Nem minősül védőeszköznek:  a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának, egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. 1. A szabályzat hatálya  Kiterjed a munkáltatóra, ha szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat.  Kiterjed, minden munkavállalóra, akit munkáltató szervezett munkavég- zés keretében foglalkoztat, vagy a munkáltató külföldre küldi munkavégzés céljából.  A Szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Megjegyzés: Szervezett munkavégzés (a munkavédelemről szóló mód. 1993. évi XCIII. tv. 87§ 9. pontja.):  Munkaviszony  Tanulói és hallgatói jogviszony a gyakorlati képzés során  A munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. I. 2. Általános rendelkezések  Amennyiben megelőző, műszaki illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató

224

 

 

a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszköz használat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetében szakértőt vesz igénybe. A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. A Szabályozás kidolgozásához ki kell kérni a foglalkozás- egészségügyi orvos véleményét. A Szabályzatot módosítani kell, ha a jogszabályi előírásokban változás van, vagy ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeiben változás következik be.

 A Szabályzat előírásainak betartása kötelező a munkáltatóra és a munkavállalókra egyaránt.

 A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a Szabályzat hatálya alá tartozók megismerjék a jelen Szabályzat rájuk vonatkozó előírásait. A Munkáltató  Elvégezteti az egyéni védőeszközök megállapításához szükséges kockázat- becslést,  Elkészítteti az egyéni védőeszközök juttatása belső rendjének szabályo- zását,  A kockázatbecslésbe bevonja a foglalkozás- egészségügyi szolgáltatást végző orvost,  Folyamatosan ellenőrzi a egyéni védőeszközök juttatásával kapcsolatos szabályok betartatását.  Engedélyezi az egyéni védőeszközök minimális biztonsági készletét.  Hatályba lépteti az egyéni védőeszközök juttatása belső rendjének szabályozását,  Folyamatosan ellenőrzi, az irányítása alá tartozó területeken az egyéni védőeszközök juttatásával kapcsolatos szabályok betartását.  Folyamatosan ellenőrzi a védőeszközök használatát.  Amennyiben az előirt egyéni védőeszközöket a munkavállalók nem használják, ill. többszöri felszólítás ellenére sem használják, meg kell tiltani a munkavégzést.  Folyamatosan ellenőrzi a használatban lévő egyéni védőeszközök megfelelősségét.  Amennyiben annak a gyanúja áll fenn, hogy az egyéni védőeszközök elvesztették védelmi képességüket, úgy a köteles a lecserélésükről gondoskodni  Ellenőrzi az egyéni védőeszközök használati utasításában meghatározott napi karbantartások elvégzését

225

226

A VÉDŐESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI A védőeszközzel szemben támasztott általános követelmények:  Úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt,  Feleljen meg a munkavégzés körülményeinek  Az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen  Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonynak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.

A védőeszköz használata:  A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára  A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás, vagy csere útján gondoskodik arról, hogy védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.  A védőeszközt pénzben megváltani tilos.  Ha védőeszköz védelmi képességét elveszti tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, vagy veszélyes hulladékként kell kezelni.  A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.  Az előírt védőeszköz használata nélkül munkát végezni tilos.  A munkavállaló haladéktalanul köteles tájékoztatni a közvetlen munka-helyi vezetőjét, ha a védőeszköz elvesztette a védelmi képességét.  A munkahelyi vezető köteles folyamatosan ellenőrizni illetve megköve- telni a védőeszközök használatát.  A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben o A munkavégzés hely e változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló részére o A védőeszközök elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.

227

A VÉDŐESZKÖZ JUTTATÁS RENDJE Igénylés  Az igényléseket a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szakember szakmailag ellenőrzi. Beszerzés  Csak minősítő bizonyítvánnyal rendelkező egyéni védőeszközt szabad beszerezni, amelynek rendelkezni kell magyar nyelvű tájékoztatóval és használati utasítással, valamint minőségi jellel.  Amennyiben a beszerzéssel megbízott munkavállaló a meghatározott védelmi képességű védőeszközt nem tudja beszerezni illetőleg a forgalmazó helyette mást ajánl, akkor a javasolt védőeszköz védelmi szintjét össze kell hasonlítani az eredetileg meghatározottéval. Ebben az esetben tájékoztatni kell a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szakembert. Az összehasonlítást a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szakember jogosult elvégezni. A beszerzésért a munkáltató a felelős. Raktározás, tárolás  Az egyéni védőeszközöket csak a használati utasításukban előírt módon szabad tárolni.  A raktárban való szakszerű tárolásért, kiadásért és visszavételezéséért a munkáltató a felelős. Kiadás, oktatás  A kiadás módja a munkáltatói utasítás szerint.  Az új az eddig még nem használt védőeszköz kiadásakor oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló megismerje azokat a kockázatokat, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gyakorlati oktatás keretében meg kell ismertetni a munkavállalót a védőeszköz használatával.  A munkavállaló rendelkezésére kell bocsátani a védőeszköz magyar nyelvű tájékoztatóját és használati utasítását.  Az oktatás megtörténtét írásban kell dokumentálni és azt a munkavállalóval alá kell íratni (1. sz. melléklet).  Az oktatások megtörténtéért a munkáltató a felelős. A védőeszközök használatának ellenőrzése 228

 A védőeszközök használatát a munkáltató köteles megkövetelni és ellenőrizni.  A munkáltató folyamatosan ellenőrzi a védőeszközök használatát.  Amennyiben az előirt egyéni védőeszközöket a munkavállalók nem használják, ill. többszöri felszólítás ellenére sem használják a munkáltató köteles a dolgozót a munkavégzéstől eltiltani!  A védőeszközök munkahelyről való elvitelét csak az Egységvezető engedélyezheti!

A védőeszközök felülvizsgálata  A munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szakember felkérésre ellenőrzi a használatban lévő egyéni védőeszközök megfelelősségét.  Amennyiben annak a gyanúja áll fenn, hogy az egyéni védőeszközök elvesztették védelmi képességüket, úgy ezt jelezni kell a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szakembernek.  A védőeszközök felülvizsgálata, és döntés a megfelelősségről ill. nem megfelelősségről a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szakember feladata.  Az elhasználódott, védelmi képességét elvesztett védőeszközök cseréjéről a munkáltató a felelős. Veszélyes hulladékként való kezeléséért a munkáltat a felelős. A védőeszközök karbantartása, tisztítása  A munkavállaló köteles a védőeszköz használati utasításában meghatározott napi karbantartásokat elvégezni. A karbantartások megtörténtét munkáltató köteles ellenőrizni.  A tisztításért, karbantartásért, megfelelő higiénés állapotért a munkáltató a felelősek. A védőeszközök visszavétele  Abban az esetben ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnt, vagy más munkakörbe került, a részére kiadott védőeszközöket vissza kell vételezni. A visszavételezést meg kell előzni egy felülvizsgálatnak, melynek eredménye alapján kell dönteni a további megfelelősségről. A felülvizsgálatok végzése és a döntés az Egységvezető és a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó szakember feladata. A VÉDŐESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA Hatályba léptetõ rendelkezések  mód. 1993. évi XCIII. tv. (MVt). a munkavédelemről  65/1999. (XII. 22.) EüM. r. a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.

229

 2/2002.(II.7.) SzCsM. rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

Minta:

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS Átadás – átvételi elismervény Alulírott …………………………………. ……………… (név) …………………………(beosztás) munkavállaló elismerem, hogy a mai napon az alábbi egyéni védőeszközöket kifogástalan, tiszta, használatra alkalmas állapotban munkahelyi vezetőmtől átvettem:

Ssz.

Védőeszköz megnevezése

Kiadott – átvett eszköz jelölése

Típusszám

Veszély megnevezése

1. 2. 3. 4. 5.

Az egyéni védőeszköz használatának szükségességét a munkavégzés során fellépő és oktatás keretében ismertetett munkabiztonsági kockázatok (veszélyek és egészségi ártalmak) alapján megértettem. A rendelkezésemre bocsátott eszközök használatának, karbantartásának módját az elméleti és gyakorlati betanítás során elsajátítottam. Kaposvár, 200…. (év) ………………… (hó) ……. (nap)

230

……………………………….. kiadó (munkahelyi vezető)

……………………………….. átvevő (munkavállaló)

JELMAGYARÁZAT

Mechanikai védelem

Szél elleni védelem

Vágás elleni védelem

Jól láthatóságot biztosító termék

Vegyi hatások elleni védelem

Higiénés eszközök

Hőhatás elleni védelem

Vágásbiztos ruházat

Hőhatás elleni védelem (A,B,C,D,E)

Lezuhanás elleni védelem

Hideg elleni védelem

Zuhanó tárgyak elleni lábvédelem

Mikroorganizmusok elleni védelem

Talpátszúrás elleni védelem

Villamos feszültség elleni védelem

Lábfej védelme

Antisztatikus termékek

Olajálló talpú lábbeli

Csúszás elleni védelem

Energiaelnyelő sarok

Szemvédelem

Elcsúszás elleni védelem

231

Zajhatások elleni védelem

Hőálló talpú lábbeli

Légzésvédelem

Radioaktív ártalmak ellen.

Ívhegesztésnél keletkező sugárzás elleni védelem

elektromos védőkesztyűk kategória jelölése

Eső elleni védelem

védőruhára vonatkozóan fontos információ

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS Átadás – átvételi elismervény

karbantartó

Alulírott …………………………………. ……………… (név) …………………………(beosztás) munkavállaló elismerem, hogy a mai napon az alábbi egyéni védőeszközöket kifogástalan, tiszta, használatra alkalmas állapotban munkahelyi vezetőmtől átvettem:

Ssz.

Védőeszköz megnevezése

Kiadott – átvett eszköz jelölése

Típusszám

Veszély megnevezése

1. 2. 3. 4. 5.

Az egyéni védőeszköz használatának szükségességét a munkavégzés során fellépő és oktatás keretében ismertetett munkabiztonsági kockázatok (veszélyek és egészségi ártalmak) alapján megértettem. A rendelkezésemre bocsátott eszközök használatának, karbantartásának módját az elméleti és gyakorlati betanítás során elsajátítottam. Kaposvár, 200…. (év) ………………… (hó) ……. (nap)

……………………………….. kiadó (munkahelyi vezető)

Munkakör:

……………………………….. átvevő (munkavállaló)

karbantartó 232

Megnevezés

Irányadó típusszám Nem kötelező!

Kategória

Védőszemüveg

3.11.12.00.2

2

Ötujjas védőkesztyű

8.39.11.16.2

2

Védőlábbeli

9.29.13.16.2

2

Gumicsizma

9.45.24.18.2

2

Védelmi képességre utaló piktogram

Munkakör: karbantartó

Mechanikai veszélyek

Fizikai eredetű

leesés magasból ütés, vágás, becsapódás, zúzódás szúrás, vágás, horzsolás rezgés elcsúszás, elesés

x

x x

x x

Hőmérséklet okozta veszélyek láng kontakt és sugárzó hő hideg Elektromosság okozta veszélyek Sugárveszély nem ionizáló ionizáló Zajártalom

Vegyi eredetű

légszennyeződés

Por, rost Füst Gőz Folyadékok Merülés (mosogatószer) Fröccsenés, kilövellés Gázok, gőzök

x x

x x

2-4 csoportba sorolt baktériumok

233

has

parenterális járatok Az egész test

törzs

lábszár (részei)

lábfej, talp

karok (részei)

az egész fej

arc

légutak

szem

fül

koponya

Veszélyek

kéz

Felső Alsó Egyéb testrévégtagok végtagok szek bőr

A fej részei

Biológiai eredetű

2-4 csoportba sorolt vírusok 2-4 csoportba sorolt gombák Egyéb biológiai kóroki tényezők

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS Átadás – átvételi elismervény udvaros

Alulírott …………………………………. ……………… (név) …………………………(beosztás) munkavállaló elismerem, hogy a mai napon az alábbi egyéni védőeszközöket kifogástalan, tiszta, használatra alkalmas állapotban munkahelyi vezetőmtől átvettem:

Ssz.

Védőeszköz megnevezése

Kiadott – átvett eszköz jelölése

Típusszám

Veszély megnevezése

1. 2. 3. 4. 5.

Az egyéni védőeszköz használatának szükségességét a munkavégzés során fellépő és oktatás keretében ismertetett munkabiztonsági kockázatok (veszélyek és egészségi ártalmak) alapján megértettem. A rendelkezésemre bocsátott eszközök használatának, karbantartásának módját az elméleti és gyakorlati betanítás során elsajátítottam. Kaposvár, 200…. (év) ………………… (hó) ……. (nap)

……………………………….. kiadó (munkahelyi vezető)

……………………………….. átvevő (munkavállaló)

234

udvaros

Munkakör: Megnevezés

Irányadó típusszám Nem kötelező!

Kategória

Ötujjas védőkesztyű

8.39.11.16.2

2

Gumicsizma

9.45.24.18.2

2

Védelmi képességre utaló piktogram

Munkakör: udvaros

Mechanikai veszélyek

Fizikai eredetű

leesés magasból ütés, vágás, becsapódás, zúzódás szúrás, vágás, horzsolás rezgés elcsúszás, elesés

x x x

Hőmérséklet okozta veszélyek láng kontakt és sugárzó hő hideg Elektromosság okozta veszélyek Sugárveszély nem ionizáló ionizáló Zajártalom

Vegyi eredetű

légszennyeződés

Por, rost Füst Gőz Folyadékok Merülés (mosogatószer) Fröccsenés, kilövellés Gázok, gőzök

x

235

x

has

parenterális járatok Az egész test

törzs

lábszár (részei)

lábfej, talp

karok (részei)

az egész fej

arc

légutak

szem

fül

koponya

Veszélyek

kéz

Felső Alsó Egyéb testrévégtagok végtagok szek bőr

A fej részei

Biológiai eredetű

2-4 csoportba sorolt baktériumok 2-4 csoportba sorolt vírusok 2-4 csoportba sorolt gombák Egyéb biológiai kóroki tényezők

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS Átadás – átvételi elismervény takarítónő

Alulírott …………………………………. ……………… (név) …………………………(beosztás) munkavállaló elismerem, hogy a mai napon az alábbi egyéni védőeszközöket kifogástalan, tiszta, használatra alkalmas állapotban munkahelyi vezetőmtől átvettem:

Ssz.

Védőeszköz megnevezése

Kiadott – átvett eszköz jelölése

Típusszám

Veszély megnevezése

1. 2. 3. 4. 5.

Az egyéni védőeszköz használatának szükségességét a munkavégzés során fellépő és oktatás keretében ismertetett munkabiztonsági kockázatok (veszélyek és egészségi ártalmak) alapján megértettem. A rendelkezésemre bocsátott eszközök használatának, karbantartásának módját az elméleti és gyakorlati betanítás során elsajátítottam. Kaposvár, 200…. (év) ………………… (hó) ……. (nap)

……………………………….. kiadó (munkahelyi vezető)

……………………………….. átvevő (munkavállaló)

236

takarítónő

Munkakör: Megnevezés

Irányadó típusszám Nem kötelező!

Kategória

Védőlábbeli

9.39.18.22.2 9.45.18.22.2

2

Védőkesztyű

8.35.22.24.2

2

Védelmi képességre utaló piktogram

Munkakör: takarítónő

Mechanikai veszélyek

Vegyi eredetű

Fizikai eredetű

leesés magasból ütés, vágás, becsapódás, zúzódás szúrás, vágás, horzsolás rezgés elcsúszás, elesés

x

Hőmérséklet okozta veszélyek láng kontakt és sugárzó hő hideg Elektromosság okozta veszélyek Sugárveszély nem ionizáló ionizáló Zajártalom

légszennyeződés

Por, rost Füst Gőz Folyadékok Merülés (mosogatószer)

x

237

x

has

parenterális járatok Az egész test

törzs

lábszár (részei)

lábfej, talp

karok (részei)

az egész fej

arc

légutak

szem

fül

koponya

Veszélyek

kéz

Felső Alsó Egyéb testrévégtagok végtagok szek bőr

A fej részei

Biológiai eredetű

Fröccsenés, kilövellés Gázok, gőzök

x

x

2-4 csoportba sorolt baktériumok 2-4 csoportba sorolt vírusok 2-4 csoportba sorolt gombák Egyéb biológiai kóroki tényezők

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ KIADÁS Átadás – átvételi elismervény Hivatalsegéd

Alulírott …………………………………. ……………… (név) …………………………(beosztás) munkavállaló elismerem, hogy a mai napon az alábbi egyéni védőeszközöket kifogástalan, tiszta, használatra alkalmas állapotban munkahelyi vezetőmtől átvettem:

Ssz.

Védőeszköz megnevezése

Kiadott – átvett eszköz jelölése

Típusszám

Veszély megnevezése

1. 2. 3. 4. 5.

Az egyéni védőeszköz használatának szükségességét a munkavégzés során fellépő és oktatás keretében ismertetett munkabiztonsági kockázatok (veszélyek és egészségi ártalmak) alapján megértettem. A rendelkezésemre bocsátott eszközök használatának, karbantartásának módját az elméleti és gyakorlati betanítás során elsajátítottam. Kaposvár, 200…. (év) ………………… (hó) ……. (nap)

……………………………….. kiadó (munkahelyi vezető)

……………………………….. átvevő (munkavállaló)

238

hivatalsegéd

Munkakör: Megnevezés

Irányadó típusszám Nem kötelező!

Kategória

Védőlábbeli

9.39.18.22.2 9.45.18.22.2

2

Védőköpeny

6.76.22.00.2

2

Védelmi képességre utaló piktogram

Munkakör: hivatalsegéd

Mechanikai veszélyek

Vegyi eredetű

Fizikai eredetű

leesés magasból ütés, vágás, becsapódás, zúzódás szúrás, vágás, horzsolás rezgés elcsúszás, elesés

x

Hőmérséklet okozta veszélyek láng kontakt és sugárzó hő hideg Elektromosság okozta veszélyek Sugárveszély nem ionizáló ionizáló Zajártalom

légszennyeződés Por, rost Füst Gőz

239

has

parenterális járatok Az egész test

törzs

lábszár (részei)

lábfej, talp

karok (részei)

az egész fej

arc

légutak

szem

fül

koponya

Veszélyek

kéz

Felső Alsó Egyéb testrévégtagok végtagok szek bőr

A fej részei

Biológiai eredetű

Folyadékok Merülés (mosogatószer) Fröccsenés, kilövellés Gázok, gőzök

x

x

2-4 csoportba sorolt baktériumok 2-4 csoportba sorolt vírusok 2-4 csoportba sorolt gombák Egyéb biológiai kóroki tényezők

2. Védőital juttatás szabálya 2.1. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. 2.2. A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-ot nem éri el. 2.3. A védőital és a tea elfogyasztásához, legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

I. FEJEZET Hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás követelményei Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit a 25/1998. (XII.27.) EüM rendelet szabályozza. 1. Fogalmak: 1.1. Kézi tehermozgatás: olyan 10 kp-nál nagyobb súlyú terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása – beleértve a felemelését, levételét,

240

letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását -, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalók hátsérüléseit okozhatják 1.2. 1.3. Hátsérülés: elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása. 2. A munkáltató feladata: 2.1. kiküszöböli műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel a kézi anyagmozgatást 2.2. a kézi anyagmozgatással járó kockázatot a lehető legkisebbre csökkenti, illetve figyelembe venni:  a teher jellemzőit  a szükséges fizikai erőkifejtést  a munkakörnyezet jellemzőit  a tevékenység követelményeit 2.3. a munkáltatónak a kézi anyagmozgatással kapcsolatos mindennemű információt meg kell adni a munkavégzés megkezdése előtt a munkát végzőnek. 3. A munkáltatónak a hátsérülés megnövekedő kockázatával kell számolni, ha a munkavállaló:  fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére  a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel  nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal

II. FEJEZET A munkáltató kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása

1. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium köteles  a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint:

241

   

 

a szükséges utasításokat kellő időben a munkavállalóknak megadni rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek megfelelnek-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseknek a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő eszközöket biztosítani a munkavállalók részére a tudomására jutott rendellenességet, illetve az egészséget veszélyeztető munka végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni és a közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az előírásoknak megfelelően eljárni biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniás állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, pótlását

242

III. FEJEZET A munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában

1. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. 1.1. Így különösen köteles:  a rendelkezésre bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni  az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni  a munkavégzéshez az egészséget és testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni  munkaterületén a fegyelmet, rendet és a tisztaságot megtartani  a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni  a részére előírt orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni  a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől  a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni 2. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától  az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását  az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását  a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munkaés védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodási lehetőség biztosítását 3. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért 4. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia 5. A 4. bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya.

243

IV. FEJEZET Képernyő előtti munkavégzés szabályai A képernyő előtti munkavégzést az 50/1999 (XI.3.) EüM rendelet szabályozza. 1. Képernyős eszköz, munkahely fogalma:  képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,  képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.  képernyő előtti munkakör: az a munkakör, ahol a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órát képernyős munkahelyen képernyős eszközt használ, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. 2. A képernyős munkahelyeken a foglalkozás egészségügyi orvosnak az időszakos orvosi vizsgálatok alkalmával vizsgálni kell az alábbi kockázatok előfordulását:  látásromlást előidéző tényezők előfordulását  pszichés megterhelést  fizikai állapot romlást előidéző tényezőket 3. A munkáltató szervezési feladatai:  a munkavállalónak óránként 10 perc szünetet kell biztosítani (a szüneteket nem lehet összevonni)  a munkavállaló 6 óránál többet nem dolgozhat egy műszakban képernyő előtt 4. A munkáltató feladata látásromlás esetén:



HA SZEMÉSZETI SZAKVIZSGÁLAT EREDMÉNYEKÉNT INDOKOLT, ILLETVE A MUNKAVÁLLALÓ ÁLTAL HASZNÁLT SZEMÜVEG VAGY KONTAKTLENCSE A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉSHEZ NEM MEGFELELŐ A MUNKÁLTATÓ A MUNKAVÁLLALÓT ELLÁTJA A MINIMÁLISAN SZÜKSÉGES, A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉSHEZ ÉLESLÁTÁST BIZTOSÍTÓ SZEMÜVEGGEL. 244

  

az ebből eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők. a munkáltató meghatározta azon optikusok körét ahol a dolgozók a szükséges szemüveget meg tudják vásárolni a munkáltató az éleslátást biztosító szemüveg költségét (pl.:……. Ft-ban határozta meg)

5. A munkáltatónak a képernyős munkahelyek kialakítása esetén be kell tartani az 50/1999 EüM rendelet mellékletében leírtakat.

245

V. FEJEZET Más gazdálkodó szervezet által végzett munkák irányítása

1. Ha más gazdálkodó szervezet munkavállalói végeznek munkát a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium. területén, akkor a vállalkozási szerződéshez mellékelni kell:  a munkavédelmi oktatás anyagát, illetve a vállalkozóra vonatkozó biztonságtechnikai előírás anyagát. 2. A vállalkozónak a munkavégzésről építési naplót kell vezetni, amelyet a helyszínen kell tartani. 3. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium műszaki ügyintézője a vállalkozó kérésére köteles a munkaterületen található közművekről tájékoztatást adni.

246

VI. FEJEZET Elsősegélynyújtás biztosítása ( a vonatkozó rendelet figyelembe vételével)

1. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium. az elsősegélynyújtással megbízott munkavállalókat, rendszeres elsősegélynyújtó képzésben kell részesíti. 2. Munkahelyenként, műszakonként legalább egy elsősegélynyújtót kell biztosítani a munkahelyi vezetőnek. 3. Az elsősegélynyújtók feladata az elsősegélynyújtás, de szükség esetén minden munkavállalónak kötelessége képességeinek megfelelően a munkatársain segíteni. 4. Az elsősegélynyújtókat a munkahelyi vezetőknek kell kijelölni. Minden munkahelyen az elsősegélynyújtására megfelelő elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. 5. Az elsősegélynyújtó felszerelést rendeltetéstől eltérő célra felhasználni nem szabad. Az elsősegélynyújtó felszerelésért és ezek pótlásáért az Igazgatási Meneager a felelős. 6. Az elsősegélynyújtók képzését a foglakozás egészségügyi szolgálat is végezheti.

VII. FEJEZET Nemdohányzók védelme A KAPOSVÁRI MUNKÁCSI MIHÁLY GIMNÁZIUMBAN TILOS A DOHÁNYZÁS! A dohányzással kapcsolatos szabályokat az 1999 évi XLII. Törvény szabályozza.

1. Azokon a munkahelyeken, amelyeken munkavédelmi és tűzvédelmi előírások nem tiltják a dohányzást, a nem dohányzók egészségvédelméről gondoskodni kell. 2. A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni: 

közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybevevők számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben



zárt térben megtartott rendezvényen



zárt légterű több munkavállaló egyidejű tartózkodására szolgáló munkahelyeken

3. Azokon a munkahelyeken, ahol dohányzási tilalom van elrendelve, külön dohányzó helyeket kell kijelölni.

247

4. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket jól látható módon felirattal kell megjelölni. 5. Dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezettel, vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítottak, és ott más, nemdohányzó személy benntartózkodása a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű. 8. Általános rendelkezések A szabályzatra a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának és forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.XLILtörvény rendelkezései az irányadók, figyelembe véve a munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. törvény ide vonatkozó részét. Nem jelölhető ki dohányzóhely: - Az iskola oktatás céljára használt helyiségeiben - Étkezésre szolgáló helyiségekben, valamint mellékhelyiségben - Ahol a dohányzást tűzvédelmi vagy egyéb előírások tiltják. 9. Eljárás a dohányzásra vonatkozó előírások megszegése esetén. - Az iskolaigazgató, a dohányzásra vonatkozó előírásokat megszegő személyeket, első ízben felszólítja a dohányzás szabályainak betartására. A tilalom ismételt megszegésekor írásbeli figyelmeztetést ad ki, ennek eredménytelensége esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A tilalom ismételt megszegése esetén, az intézmény területén való tartózkodást megtilthatja, vagy korlátozhatja. 10. Jelen szabályzatot az iskola minden közalkalmazottjával meg kell ismertetni és a megismerést az aláírásával igazoltatni.

VIII. FEJEZET Munkavédelmi eljárások rendje

1. Általános követelmények: 1.1. Munkahely, létesítmény, technológiai tervezése, kivitelezése, használatba vétele, és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények, megtartásával történhet. 1.2. Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.

248

1.3. Vizsgálni kell, hogy a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium által vásárolt gépek, berendezések, eszközök rendelkezzenek megfelelő gépminősítéssel. E minősítések (és dokumentumaik) nélkül tilos a beszerzés és az üzembe helyezés.! 1.4. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. végrehajtására kiadott rendelkezés szerint:  Belföldi gyártású munkaeszköz munkavédelmi megfelelősségét a 21/1998 IKIM rendeletben meghatározott szintű minőségtanúsítással kell tanúsítani.  A külföldről behozott munkaeszköz munkavédelmi megfelelősségének tanúsításához az. 1.3. pont első bekezdésében hivatkozott minőségtanúsítással egyenértékű, a Magyar Szabványügyi Testület által elfogadott magyar nyelvű minőségtanúsítást kell biztosítani.  Az 1.3. pont második bekezdésében meghatározott minőségtanúsítással egyenértékű az erre akkreditált vizsgáló laboratórium megfelelőségi tanúsítványa. 2. A létesítés követelményei: 2.1. Létesítés az a folyamat, melynek eredményeként új munkahely jön létre, vagy a meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép, berendezés telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő, vagy nem termelő célra használják. 2.2. Építési engedélyhez kötött építkezés, átalakítás csak építési engedély, és érvényes kiviteli tervek birtokában történhet, ugyanez nem vonatkozik a hatósági engedélyhez kötöttekre. 3. Üzembe helyezési eljárások: 3.1. Egyedi gépek, berendezések telepítésénél az alapozástól az elektromos szerelésig be kell tartani a gépkönyv /műszaki leírás / vonatkozó előírásait. 3.2. Ha gépkönyv (műszaki leírás) nem tartalmazza az elhelyezési feltételeket, a helyszíni szerelés körülményeit, akkor üzembe helyezési utasítást kell a gyártótól beszerezni. 3.3. A helyszíni szerelést irányító vezető köteles nyilatkozatban tanúsítani, hogy a telepítést a már hivatkozott dokumentációban foglaltaknak megfelelően végezték, ennek híján az üzemeltetés nem kezdődhet meg. 3.4. Veszélyes berendezés, gép, munkaeszköz, beszerzését, telepítését, (létesítmény elkészültét) követően, vagy a meglévő teljes szétszereléssel együtt járó áthelyezésével javítási munkafolyamatot, pl. időszakos karbantartást követően, az üzemeltetés elrendelését írásban kell elrendelni. 3.5. A munkahelyi vezető a beüzemelést megelőzően munkabiztonsági szempontú előzetes vizsgálatot köteles végezni a munkavédelmi megbízottal. 3.6. Ha a munkabiztonsági előzetes vizsgálat olyan hiányosságokat tár fel, amelyek megléte az egészséget nem veszélyeztető, és a biztonságos munkavégzést nem teszi lehetővé, akkor annak elhárításáig üzembe helyezés elrendelését megadni tilos! 3.7. Próba vagy kísérleti jelleggel üzemeltethető a létesítmény, gép, berendezés ha a megállapított hiányosságok, szabálytalanságok nem veszélyeztetik az élet és vagyonbiztonságot, munkabalesetet nem okozhat, de a megfelelő munkakörülmények kialakításához a feltárt hiányosságok megszüntetése szükséges. 3.8. Próbaüzemelés egy alkalommal maximum 180 napra engedélyezhető. 3.9. Az üzembe helyezésről készült dokumentációban minden esetben rögzíteni kell, hogy az alkalmazott technológia az újraindítást megelőzően munkavédelmi üzembe helyezéskor hatályos előírásoknak megfelel.

249

3.10. A termelő és üzemelő berendezésnek - az üzemeltetés napjától a selejtezést követő napig - rendelkeznie kell magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációval. 3.11. Az üzemeltetési dokumentáció magyar nyelvű okmányai:  gépkönyv (helyettesítheti műszaki leírás),  kezelési utasítás az MSZ 14399 szerint,  karbantartási utasítás, 3.12. A használatba vétel elengedhetetlen feltétele még  az érintésvédelmi - és szükség esetén szabványossági felülvizsgálatok megfelelőssége,  a tervező, a kivitelező, az üzemeltető, és a munkabiztonsági szakember nyilatkozata,  ha szükséges, hatósági engedély megléte,  egyéb mérések (zaj, klíma, megvilágítás, stb.) megfelelőssége. 3.13. Az üzemeltetés teljes időtartama alatt biztosítani kell a kezelőelemek magyar nyelvű feliratozását, védőeszközök és a biztonsági berendezések előírásszerű állapotát. 3.14. Az üzembe helyezés megszervezése, előkészítése a műszaki ügyintéző feladata. 3.15. Az üzembe helyezés, használatba vétel elrendelése a Műszaki Igazgató feladata. 3.16. Az üzembe helyezésről szóló MSZ 63/1-85 kötelező érvényű szabvány 5.5. pontja értelmében nem adható megfelelő értékelés (üzembe helyezési engedély) a "követelmény jövőbeni teljesítésének reményében", tehát engedélyezés előtt a tapasztalt hiányosságot meg kell szüntetni. Az üzembe helyezés és a felülvizsgálatok során az MSZ 63/1.4 lapjai előírásait alkalmazni kell.

250

IX. FEJEZET Ellenőrzések, felülvizsgálatok

1. Munkavédelmi szemle: 1.1. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek ellenőrzése céljából a napi ellenőrzésen kívül a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium munkahelyein szükség szerint munkavédelmi szemlét kell tartani. 1.2. A megtartandó munkavédelmi szemlék előkészítését, megszervezését a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium Igazgatója által megbízott személy végzi. A szemlén részt vesz: a munkavédelmi megbízott, és a területileg illetékes vezető is. 1.3. A munkavédelmi szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt hiányosságokat, megszüntetésük határidejét és felelősét. 1.4. A szemlék során vizsgálni kell:  az előző szemlén feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések végrehajtását  munkahelyek, gépek, berendezések biztonságtechnikai állapotát  egyéni védőeszközök ellátottságát és azok rendeltetésszerű használatát  munkavédelmi oktatások meglétét, dokumentálását  munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok érvényességét  elsősegélynyújtó felszerelések meglétét  munkabalesetek, sérülések nyilvántartását, kivizsgálás során tett intézkedés végrehajtását  munkahelyi rendet, fegyelmet, tisztaságot 1.5. A szemlejegyzőkönyvnek tartalmazni kell:  szemle pontos helyét és időpontját  szemlén résztvevők nevét, beosztását  szemlén feltárt hiányosságokat, észrevételeket  hiányosságok megszüntetésére megadott határidőt, felelős nevét  egyéb megállapításokat  előző jegyzőkönyvben felmerült hiányosságok kijavítására tett intézkedések  szemlén résztvevők aláírását 1.6. A szemlejegyzőkönyv egy-egy példányát az alábbi helyekre kell megküldeni tájékoztatás, illetve intézkedés céljából:  szemlén résztvevőknek  hiányosságok kiküszöböléséért felelősöknek 2. Időszakos felülvizsgálatok: 2.1. A munkavállalók egészségvédelme és biztonsága szempontjából fontos a munkahelyeken keletkező egészségkárosító hatások vizsgálata és azok megfelelő eszközökkel való csökkentése. 2.2. a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium létesítményeiben, ahol ez szükséges időszakonként zaj, fényerősség, légállapot vizsgálatokat kell végeztetni megfelelő szakvállalattal.

251

2.3. Az elektromos hálózat érintésvédelmi felülvizsgálatát 3 évente valamint javítás vagy megbontás alkalmával kell elvégeztetni, a vizsgálat végzésére engedéllyel rendelkező szakember bízható meg. 2.4. A tűzvédelmi szabványossági és villámvédelmi felülvizsgálatokat a Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott gyakorisággal kell elvégeztetni. 2.5. A gépjárművek időszakos vizsgálatát a KPM előírásai alapján kell elvégeztetni. 2.6. A felülvizsgálatok tényét dokumentálni kell. 2.7. A felülvizsgálatok megszervezése a műszaki ügyintéző feladata.

HATÓSÁGI ÉS BELSŐ FELÜLVIZSGÁLATOK Megnevezés Felvonó műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálat + a karbantartás felülvizsgálata Kazánok, nyomástartó berendezések Gépjárművek Hegesztő berendezés (üzembentartói ellenőrzés) Elektromos hegesztő berendezések Emelőgép, targonca Nem veszélyes gépek, berendezések időszakos ellenőrző felülvizsgálat Elektromos kéziszerszámok, hosszabító elosztók

Vizsgálat gyakorisága 1/2 évente + 1/2 évente 3 évenként 6 évenként 3-2 évenként 3 havonta Évente üzemórától függ, üzemi csoport szám alapján 5 évente Évente

3. Időszakos ellenőrző felülvizsgálatok

3.1. A VESZÉLYESNEK NEM MINŐSÜLŐ MUNKAESZKÖZ ESETÉBEN - HA ANNAK BIZTONSÁGA FÜGGHET A SZERELÉS KÖRÜLMÉNYEITŐL - A SZERELÉST KÖVETŐEN ÉS AZ ÜZEMELTETÉS MEGKEZDÉSÉT MEGELŐZŐEN, VALAMINT - HA A MUNKAESZKÖZÖN AZ ÚJ MUNKAHELYEN TÖRTÉNŐ FELÁLLÍTÁSÁT MEGELŐZŐEN VÉGEZTEK SZERELÉSI MUNKÁT - A HASZNÁLATBA VÉTEL ELŐTT A BIZTONSÁGOS SZERELÉSRŐL, AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉS FELTÉTELEIRŐL ÉS KÖRÜLMÉNYEIRŐL A MEGBÍZOTT SZEMÉLY ELLENŐRZŐ FELÜLVIZSGÁLAT KERETÉBEN MEGGYŐZŐDIK. 3.2. A MUNKAESZKÖZT AZ ÜZEMELTETŐ MUNKÁLTATÓNAK SORON KÍVÜL ELLENŐRIZNIE 252

KELL, HA AZ A RENDELTETÉSSZERŰ ALKALMAZÁS SORÁN KÖZVETLENÜL VESZÉLYEZTETTE A MUNKAVÁLLALÓ EGÉSZSÉGÉT ÉS BIZTONSÁGÁT, VAGY EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN MUNKABALESET KÖVETKEZETT BE. AZ ELLENŐRZÉS ELVÉGZÉSÉIG ANNAK ÜZEMELTETÉSÉT, ILLETVE HASZNÁLATÁT MEG KELL TILTANI. 3.3. AZ ELLENŐRZÉS ELVÉGZÉSE A VESZÉLYEZTETÉS JELLEGÉTŐL FÜGGŐEN MUNKABIZTONSÁGI, ILLETVE MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉGNEK MINŐSÜL. 3.4. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAIT, A MEGTETT INTÉZKEDÉSEKET JEGYZŐKÖNYVBEN KELL RÖGZÍTENI. A JEGYZŐKÖNYVET A KÖVETKEZŐ ELLENŐRZŐ VIZSGÁLAT IDŐPONTJÁIG MEG KELL ŐRIZNI. 3.5. HA A MUNKAESZKÖZT A TELEPHELYEN KÍVÜL HASZNÁLJÁK A LEGUTÓBBI IDŐSZAKOS ELLENŐRZŐ FELÜLVIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉRŐL A MUNKÁLTATÓ TÁRGYI ESZKÖZ ALKALMAZÁSÁVAL (PL. A MUNKAESZKÖZÖN ELHELYEZETT, JÓL LÁTHATÓ JELZÉSSEL) TÁJÉKOZTATÁST NYÚJT. 4. Időszakos biztonsági felülvizsgálatok 4.1. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében, 5 évente időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni az alábbi veszélyes munkaeszközöket és berendezéseket.  gépi meghajtású emelőtargonca  azt a gépet, amelynek gyártásához, vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetőleg felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentációja (a rendeltetésszerű, és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó okmánya) előírja. 4.2. A felülvizsgálatok elvégzéséért (elvégeztetéséért) a műszaki ügyintéző és a munkavédelmi megbízott a felelős. 4.3. A vizsgálat elvégeztetéséért felelős köteles a vizsgálatot a határidő letelte előtt megrendelni, és elvégeztetni. 4.4. Ha a felülvizsgálatról készült dokumentáció az alaki és tartalmi követelményeknek nem felel meg, akkor a felülvizsgálat nem elfogadható. 5. Alkoholszondás ellenőrzés:

253

5.1. Munkaidő alatt az alkohol befolyása alatt álló személyt a munkaterületről, munkahelyről el kell távolítani, és felelősségre vonást kell alkalmazni. Erre az időre az alkoholos állapotban lévő munkavállalónak munkabér nem jár. 5.2. Ha a munkavállaló a szondáztatást megtagadja véralkohol vizsgálatot kell kezdeményezni. 5.3. A véralkohol vizsgálat lebonyolításához gondoskodni kell véralkohol vizsgálati egységcsomag biztosításáról. 5.4. Az alkoholszondás ellenőrzést vagy vérvizsgálatot megtagadó munkavállalót a munkavégzéstől el kell tiltani. 5.5. Alkoholszondás vizsgálatot kell lefolytatni munkabaleset esetén is, ha az alkoholfogyasztás gyanúja a baleset során fenn áll. 5.6. A szondáztatás során körültekintően kell eljárni, kerülve a munkavállalók emberi méltóságának megsértését. 5.7. Az alkoholszondás ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. 5.8. Alkoholszondás ellenőrzést elrendelheti:  …………………………….  …………………………….  ……………………………. 5.9. Alkoholszondás vizsgálatot kezdeményezhet a biztonsági szolgálat vezetője az 5,8. pontban felsorolt vezetőknél, abban az esetben, ha alkoholos befolyásoltságra utaló jeleket észlel a munkavállalón.

254

X. FEJEZET Munkabalesetek, foglakozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje:

1. Munkabaleset meghatározása Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Nem tekinthető munkabalesetnek az a baleset, amely munkába menet, illetve munkából jövet éri a munkavállalót kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik. 2. Súlyos munkabaleset az a baleset, amely  a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását  valamely érzékszerv elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozza  orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést vagy egészség károsodást  súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujj nagyobb részének elvesztését  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott 3. Munkabaleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása 3.1. A munkakieséssel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni, hogy alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére. 3.2. A munkabalesetet szenvedett munkavállaló balesetét haladéktalanul köteles jelenteni vezetőjének, akinek a baleset kivizsgálásához szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A jelentési kötelezettség arra a munkavállalóra is vonatkozik, aki az eseményt látta vagy tudomást szerzett róla. A sérült akadályoztatása esetén a legelső alkalommal köteles teljesíteni a bejelentést. 3.3. A munkahelyi vezető a bejelentett vagy tudomására jutott balesetet, sérültet köteles nyilvántartásba venni az esetről meghallgatási jegyzőkönyvet felvenni. 3.4. A súlyos munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, értesíteni kell az illetékes megyei Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőséget. 3.5. Külső munkavállalót ért munkabaleset esetén értesíteni kell az érintett megbízót. A munkabalesetet ilyen esetben közösen kell kivizsgálni, a balesetet a megbízott külső vállalkozónak kell jegyzőkönyvezni és jelenteni. 3.6. Munkabaleset esetén a helyszínt érintetlenül kell hagyni kivéve akkor, ha ezzel újabb sérülést vagy különösen nagy anyagi kárt előzünk meg. 3.7. A munkabalesetek kivizsgálása és nyilvántartás vezetése a szükséges adminisztráció a munkavédelmi megbízott feladata.

255

3.8. Sérüléssel nem járó balesetet is ki kell vizsgálni és a hasonló balesetek megelőzésére hozott intézkedéseket meg kell tenni. 3.9. Munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a sérült részére „Kárigény felhívást” kell küldeni melyen a sérült anyagi, dologi, eszmei, erkölcsi kárát a munkáltatóval szemben benyújthatja. A kárigény felhívást a balesettől számított 15 napon belül a sérültnek meg kell küldeni a munkabaleseti jegyzőkönyv egy példányával együtt. A dogozó halála esetén a közvetlen hozzátartozónak kell ezen dokumentumokat megküldeni. A kárigény felhívást megküldése a munkáltató feladata. A kárigény jogosságát a Igazgató, a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium jogi képviselője, bírálja el. Ezen javaslatok alapján az ügyvezető igazgató engedélyezi a kárigény kifizetését vagy elutasítását.

256

melléklet A KAPOSVÁRI MUNKÁCSY MIHÁLY GIMNÁZIUMBAN MUNKÁT VÉGZŐ KÜLSŐ KIVITELEZŐKRE, VÁLLALKOZÓKRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium munkaterületein történő munkavégzés során az alábbi előírásokat, szabályokat kötelesek a vállalkozók betartani, illetve a meghatározott dokumentumokat a megbízó részére átadni. 1. A külső kivitelező, vállalkozó a továbbiakban (megbízott) köteles: 1.1. Betartani a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényeket, illetve ezen törvények módosításait valamint a törvényekhez kapcsolódó rendeletekben, végrehajtási utasításokban, biztonsági szabályzatokban, szabványokban leírtakat. 1.2. A megbízó tájékoztatása alapján a munkaterületre vonatkozó veszélyforrásokat, közműveket figyelembe venni. Esetleges változásokról a megbízó köteles értesíteni a megbízottat. 1.3. Az általa foglalkoztatott dolgozókat munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesíteni. Az oktatást a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium. munkavédelmi megbízottja valamint a megbízott munkavédelmi képviselője tartja. 1.4. Az oktatást építési vagy oktatási naplóban rögzíteni. 1.5. A munkavállalói részére a szükséges biztonságtechnikai vizsgákat megszervezni, illetve a dolgozókat levizsgáztatni, az erről készült dokumentumokat a megbízónak a munka megkezdése előtt betekintésre átadni. 1.6. Gondoskodni arról, hogy dolgozói érvényes alkalmassági orvosi vizsgálattal rendelkezzenek, melyet a megbízó kérésére a megbízott köteles bemutatni. 1.7. A dolgozóját ért baleset esetén a megbízót haladéktalanul értesíteni. A baleset kivizsgálása, bejelentése, nyilvántartásba vétele során a munkavédelmi törvényben valamint az 5/1993 (XII.26) MüM. rendeletben leírtakat kell figyelembe venni. 1.8. A munkavégzésre valamint munkaterület elhagyására vonatkozó tilalmakat betartani. 1.9. A megbízónál használt saját vagy bérelt gépeket, berendezéseket az érvényben lévő biztonságtechnikai előírásoknak megfelelően bevizsgáltatni, azokról a szükséges dokumentumokat bemutatni. 1.10. A munkavégzéshez szükséges védőfelszereléseket a dolgozói részére biztosítani, melyeket a megbízó munkavédelmi képviselőjével egyeztetve határoz meg. 1.11. A dolgozóinak a munkavégzéshez szükséges dokumentumokat (tűzgyújtási engedély, beszállási engedély tartályban való munkavégzésnél, stb.) megadni melyeket a megbízónak bemutat aláírás, illetve kiegészítés céljából. Ezen dokumentumokban leírtak betartását folyamatosan ellenőrizni. 1.12. A dolgozójának figyelmét felhívni az alkoholfogyasztásra vonatkozó tilalmak betartására. 1.13. Gondoskodni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. 1.14. A megbízó szerszámainak, gépeinek használata előtt a munkaterület vezetőjének engedélyét kérni.. 1.15. Tudomásul venni, hogy a megbízó munkaterületén csak szabályosan foglalkoztatott munkavállalókat alkalmazhat. A megbízó köteles dolgozójával munkaszerződést kötni és a fizetett munkabér után TB járulékot fizetni.

2. A Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium a továbbiakban, mint (megbízó) jogosult és köteles: 2.1. A munkaterületet írásban meghatározni, lehatárolni, és átadni. 2.2. A megbízott kötelmeit minden előre történő bejelentés nélkül ellenőrizni, hiányosság esetén figyelem felhívással, súlyosabb esetekben a megbízott által foglalkoztatott dolgozót a munkavégzéstől eltiltani. 2.3. A külső munkavállalókat munka, -tűzvédelmi állapotokról tájékoztatni a munkakezdés előtt.

A fent leírtaktól eltérni csak külön szerződés alapján lehet.

Kaposvár,

megbízó A megbízott kijelenti, hogy a fenti előírásokat megismerte és azt magára nézve kötelezőnek tartja. Tudomásul veszi, hogy az előírásban foglaltak megszegésével okozott kárért teljes felelősséggel tartozik.

Kaposvár,

megbízott

258

3. számú melléklet Használatbavételi engedély munkahely létesítmény, építmény műtárgy, épület, szabadtér, helyiség üzemeltetéséhez* Engedély sz:……/200..

1./

Pontos megnevezés :

2./

Telepítés helye, címe :

3./

Építészeti adatok :

4./

Világítás módja :

5./

Fűtés

6./

Villamos vizsgálatok eredménye, jegyzőkönyvek azonosító száma :

- szélesség : - magasság : - hosszúság : - szintek száma : - helyiségek száma : - egyéb :

módja :

érintésvédelmi : szabványossági : villámvédelmi : 7./

Tűzvédelmi besorolás :

8./

*Az érvényesség jellege : Érvényessége :

próbaüzem - kisérleti - végleges

200

naptól

visszavonásig 9./ A fenti adatok és a szakvélemények, nyilatkozatok alapján a vételt engedélyezem.

használatba-

Kaposvár 200 * megfelelőt alá kell húzni ............................................... engedélyező neve, beosztása aláírása 259

Üzembe helyezési engedély új, áthelyezett, felújított, átalakított gép, berendezés, termelőeszköz üzemeltetéséhez* Engedély sz:……/………

A munkavédelmi üzembe helyezésre vonatkozó munkáltatói kötelezettséget az 1993. évi XCIII Mvt. 21 § (1) bekezdése írja elő veszélyes munkaeszköznél. 1./ 2./ 3./ 4./

Pontos megnevezés : Telepítés helye, címe : Gyártási szám : Az eljárásban résztvevők neve:

5./

Munkavédelmi minősítés vagy minőség tanúsítás azonosító száma: eredménye : Üzemeltetési dokumentációk felsorolása és azonosító száma :

6./

………………….

-Magyar nyelvű gépkönyv : -Kezelési utasítás : -Egyéb : 7./ 8./

9./

10./

11./

Érintésvédelmi jegyzőkönyv száma: eredménye : Egyéb mérések eredményei :

- Zaj : - Világítás : -Egyéb :

Az eljárásban résztvevők nyilatkozatai: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Az eljárás során tapasztalt hiányosságok, azok megszüntetésének határideje, felelőse: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… *Az engedély jellege : próbaüzem - ideiglenes - végleges Érvényessége : 200 naptól 200 napig. visszavonásig

12./

A fenti adatok és a szakvélemények, nyilatkozatok alapján a …..………………………………………………….gép, berendezés használatbavételt elrendelem. Kaposvár 20 ……………………………… * megfelelőt alá kell húzni ........................................ elrendelő

260

15. sz. melléklet: Katasztrófavédelmi szabályzat

261