TARTALOM NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE GAZDASÁGI HELYZETKÉP: FŐBB ASPEKTUSOK AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A VÁRHATÓ

PONTOSÍTOTT !

TARTALOM

BEVEZETÉS

3. old.

A GAZDASÁGI PROGRAM ALAPJAI

4. old.

HELYZETKÉP

5. old.

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

6. old.

OKTATÁS

15. old.

KULTÚRA

25. old.

SPORT

26. old.

CIVIL ÉLET

27. old.

KÖZBIZTONSÁG

28. old.

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE

30. old.

GAZDASÁGI HELYZETKÉP: FŐBB ASPEKTUSOK

33. old.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

36. old.

PROJEKTEK ÉS PÁLYÁZATI ELKÉPZELÉSEK

45. old.

VÁROSFEJLESZTÉS-VÁROSÜZEMELTETÉS

53. old.

INTÉZMÉNYI FELÚJÍTÁS

61. old.

VAGYONGAZDÁLKODÁS

62. old.

ÖSSZEGZÉS

73. old.

-2-

BEVEZETÉS A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései szabályozzák a gazdasági program megalkotásának részleteit. A törvény, következőképpen rendelkezik a gazdasági program tartalmáról: A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. Nyíregyháza Megyei Jogú Város jelenlegi helyzetében kiemelkedően fontos, hogy a ciklusra szóló gazdasági program, valós kiindulási pontokra stabilan épüljön, a benne megfogalmazott prioritások pedig összhangban legyenek, a város gazdasági teljesítő képességével, a fejlesztési elképzelések pedig az itt élők valós igényeivel. Az előző négy évre szóló gazdasági program a „Harmónia és racionalitás” címet viselte és kiindulási pontja az a Bencs Terv volt, amelynek elképzelései ma már túlzónak és megalapozatlannak bizonyulnak. Ezért a gazdasági program megalkotásán túl szükség van egy olyan hosszú távú városfejlesztési stratégia megalkotására is amely, alkalmas arra, hogy az önkormányzat gazdasági programjában megfogalmazott célok, az adott évek költségvetéseiben a mindenkori financiális lehetőségek figyelembe vételével megvalósulhassanak. Az előterjesztett gazdasági program részletesen mutatja be azt a kiindulási pontot, amely alapja volt a program tervezésének, és a mai ismereteink szerint határozza meg a program végrehajtásának feltételrendszerét. A programban megfogalmazott célok, és fejlesztési elképzelések illeszkednek a Széll Kálmán Terv kitűzött céljaihoz, az Új Széchenyi Terv, valamint az Észak-Alföldi Operatív Program prioritásaihoz, valós társadalmi igényre épülnek, és egyben a város kitörési lehetőségeit is jelentik egyben a súlyos pénzügyi örökség préséből. Nyíregyháza, 2011. április 4.

Dr. Kovács Ferenc polgármester

-3-

A GAZDASÁGI PROGRAM ALAPJAI Jogszabályi háttér Nyíregyháza Megyei Jogú város Gazdasági Programjának megalkotására, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (6) bekezdése alapján kerül sor. A gazdasági program célja, feladata Az előző négyéves ciklus gazdasági programját 2007 márciusában fogadta el Nyíregyháza közgyűlése. Az előző városvezetés által meghatározott program kiinduló pontja a Bencs terv volt, amelyről mára megállapítható, hogy több területen olyan fejlesztési elképzeléseket fogalmazott meg, amely nem volt összhangban sem a lakosság valódi igényeivel, sem a város gazdasági érdekeivel. Több pontján diszharmóniát mutatott, mind az Európai Uniós pályázati, mind a hazai forrásoldali finanszírozási rendszerekkel. Fentiek miatt Nyíregyháza 2011-2014 között érvényes gazdasági programjának célja nem csak a négyéves ciklusra szóló programalkotás, hanem kiindulópontja is kíván lenni, egy komplex stratégiai program megalkotásának is. A gazdasági program céljai fentieken kívül a következők: -

-

Nyíregyháza város gazdasági, pénzügyi egyensúlyának megteremtése, a város és polgárai gazdasági növekedésének elősegítése, A nyíregyházi polgárok életminőségének, életszínvonalának növekedéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése és fenntartásának elősegítése, Nyíregyháza város történelmi hagyományaira, értékeire, természeti adottságaira, geopolitikai helyzetére építkezve meghatározzon egy olyan jövőképet, amely képes a mindenkori költségvetési helyzetekhez alkalmazkodva érvényre juttatni a település fejlesztési célkitűzéseit, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális eszközök, pénzügyi, adó és hitelpolitikai, intézményi feltételrendszerét megteremteni és fenntartani, Összefoglalja a város fejlesztéspolitikájának fő irányait, és meghatározza azokat a feladatokat, amely a kitűzött célok eléréséhez szükségesek, és hosszú távon meghatározzák az önkormányzat döntéseit A program összefoglalja Magyarország fejlesztéspolitikájának rendszerét, ezen belül azon pályázati területeket, amelyek meghatározzák a városfejlesztés irányát, megalapozva ezzel az egyes ágazati koncepciók összehangoltságát.

A gazdasági program a 2014-ig tartó időszakra határozza meg Nyíregyháza legfontosabb gazdaságpolitikai, fejlesztési célkitűzéseit, az egyes ágazatok fejlődési irányát. A program végrehajtása során, folyamatosan tekintettel kell lenni a makrogazdaság változásaira, különös tekintettel, az adott évi költségvetésekre, valamint az Európai Unió 2013 utáni fejlesztéspolitikai irányaira. A program figyelembe vette a város korábbi stratégiai terveit így különös tekintettel az Integrált Városfejlesztési Stratégiában, a Közlekedés Fejlesztési Tervben megfogalmazott irányelveket, a KSH adatszolgáltatásait, valamint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke által készített, Háztartáspanel kutatás eredményeit. -4-

HELYZETKÉP Nyíregyháza az ország hetedik legnagyobb városa, 1990 óta megyei jogú város. Lakossága 2010 elején 117 357 fő. Területe 274 km². Lakosságához képest nagy a város kiterjedése. Nyíregyháza jelentős vonzáskörzettel rendelkezik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyeként számos regionális és megyei szintű közigazgatási és közszolgáltatási funkciót lát el. Geopolitikai helyzetéből fakadóan a város intenzíven működő külkapcsolati (többek között testvér és partnervárosi) hálózatot épített ki. Nyíregyháza egy nemzetközi és egy regionális jelentőségű közlekedési tengely találkozásánál elhelyezkedő fejlesztési pont. Az ország 6. legnépesebb vidéki városaként – kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően – Nyíregyháza jelentős gazdasági, közlekedési és logisztikai funkciókat lát el országos és nemzetközi szinten egyaránt. A város – részben a képzett lakónépesség és a munkavállalási céllal ingázók nagy száma, részben a gazdaság koncentrációja miatt – növekedési pólusként funkcionál, és domináns szerepet tölt be a megye gazdasági és társadalmi folyamataiban. Mindemellett Nyíregyháza egy olyan dinamikusan fejlődő nagyváros, amely szerves egységet alkot a városkörnyéki településekkel a gazdaság és a társadalom minden területén. Nyíregyháza mikroregionális és megyei szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt: gyakorlatilag az összes vizsgált területen – gazdaság, közlekedés, államigazgatás, humán szolgáltatások, turizmus, rekreáció stb. – széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál a megye lakosságának, vállalkozásainak. /Forrás: Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája/ Az állandó népesség 2001-ben 118 795 fő volt Nyíregyházán, 2010-es adatok alapján az állandó népesség száma 119 179 főre emelkedett. A népesség 14,9 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezer gyermek. A népesség összetételében lezajló demográfiai változások városunkban is szembetűnőek. Az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendőben meghaladta a 3 %-ot a megyében, és 6 %-ot a városban. Nyíregyháza 2010 Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2008 (- / +) Állandó népességből a 18-59 évesek száma Állandó népességből a 60-x évesek száma Állandó népességből a 18-54 éves nők száma Állandó népességből az 55-x éves nők száma Állandó népességből a 18-59 éves férfiak száma Állandó népességből a 60-x éves férfiak száma

fő 117 357 119 179 3 561 3 527 10 710 5 660 5 880 74 711 22 479 33 890 18 678 35 917 8 705

A vándorlási különbség több éven át tartó folyamatos negatív tendencia (2002-ben -312, 2005-ben -211) után pozitívba fordult: 2006-ban 112 fővel több ember költözött a városba, mint ahány elhagyta azt. 2010-re ez a szám 376-ra emelkedett. -5-

Odavándorlások száma 2010 (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 3881 fő Elvándorlások száma 2010 (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 3505 fő A város lakosságának korstruktúrája sajnos öregedő. A születésszám országosan megfigyelhető csökkenése követhető Nyíregyházán is a gyerekek számának tendenciózus fogyásában (a 0-14 évesek száma 2001-ben 20 262 fő, 2006-ban 18 303 fő, 2010-ben 17 798 fő), az elöregedés pedig a 60 év feletti lakosság számának növekedésében (2001-ben 18 697 fő, 2006-ban 20 424 fő 2010-ben 22 479 fő) figyelhető meg. Az országos adatokhoz képest Nyíregyházán még mindig közel 4 százalékponttal nagyobb a fiatalok és 4 százalékponttal alacsonyabb az idősek aránya az országos átlaghoz viszonyítva. A középkorúak aránya pedig az országos átlaggal megegyező. 2006-ban 100 0-14 éves korú gyerekre átlagosan 111 60 év feletti lakos, 1000 újszülöttre pedig 1 019 haláleset jutott. Élve születések és halálozások száma Nyíregyházán 2009-ben Élve születések száma Halálozások száma

1187 fő 1191 fő

A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a város 15 évnél idősebb lakosságának 93%-a rendelkezik általános iskolai végzettséggel, a 18 évesnél idősebbeknek pedig 48,9%-a érettségizett. A 25 év felettiek 18,1%-a diplomás, ami a hazai átlaghoz (12,6%) képest magas, és meghaladja a megyei jogú városok átlagát is (17,2%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 19,8%. A demográfiai trendek ismeretében egyik legfontosabb kihívás a fiatalok megtartása, az öregedő korstruktúra lehetőségekhez mérteni megfordítása. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK A demográfiai jellemzők és a társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolják a szociális és gyermekjóléti ellátások rendszerét. A Nyíregyházán megjelenő főbb társadalmi problémák között az idős korosztály népességarány növekedése, a munkanélküliség, és ennek következményeként az elszegényedett vagy elszegényedéssel fenyegetett lakosság számarányának növekedése jelenik meg. A népesség összetételében lezajló demográfiai változások a megyei és a városi statisztikai adatokat elemezve szembetűnők (lsd. előző fejezet). Közismert tény, hogy a népesség egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. Az idős korosztály népességarány növekedése a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot. A regionális és az országos adatokkal összehasonlítva azonban a megye és a város is fiatalosabb korstruktúrát mutat.

-6-

I. ábra: A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%) Korcsoport 1980 Megye 33,4 0-19 20-39 28,5 40-59 23,7 14,3 60+

Város 35,2 32,3 21 11,5

1990 Megye 32,2 29 22,3 16,5

Város 31,9 32,6 22,2 13,3

2000 Megye 28,3 28,9 25,6 17,2

Város 26,7 30 28,1 15,2

2005 Megye 26 29,4 26,8 17,8

Város 22,8 32,1 27,7 17,4

2010 Megye 24,00 30,16 27,37 18,47

Város 20,65 31,65 28,23 19,47

(Forrás: KSH évkönyvek) 2. ábra: Öregedési index1 alakulása 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Országos Budapest Észak - Alföld Szabolcs - Szatmár - Bereg Nyíregyháza öregedési index 2005

(Forrás: KSH Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Kirendeltsége 2005.) A növekvő kor több betegséget, elmagányosodást, kapcsolatok csökkenését jelenti, amelynek következménye a gondozásra szorulás,- végleges intézeti elhelyezés, ápolás. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős emberek egyedül élnek, azaz egyszemélyes háztartást tartanak fenn. Utóbbi évek tapasztalatai szerint a megözvegyültek sem költöznek össze gyermekükkel, unokáikkal, hanem ameddig lehet egyedül élnek. Ez alapján a saját környezetben történő gondozás (alapszolgáltatások) erősítése a feladat. A gazdasági aktivitás, a munkanélküliség, a háztartás felnőtt tagjainak munkaerő-piaci helyzete közvetve mind hatást gyakorolnak a szociális ellátások és támogatások iránti igényekre, illetve a segélyezési lehetőségekre. A statisztikai adatok alapján a munkanélküliség mértéke növekvő tendenciát mutat Nyíregyházán. Városunkban az aktív korúak ellátásában részesülők száma 2000 óta folyamatosan növekedett, s 2010-ben már meghaladta a 2200 főt.

1

Öregedési index: az idős népesség a gyermeknépesség százalékában

-7-

2. ábra: A rendelkezésre állási támogatásban és rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása Nyíregyházán2 2 500 2 000

Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma(fő)

1 500

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma(fő)

1 000 500

2011. m árcius

2010.szeptember

2010.július

2010.augusztus

2010.június

2010.m ájus

2010.április

2010.m árcius

2010.január

2010.február

2009.június

2009.január

0

A munkanélküliség, a jövedelemhiány egyes társadalmi csoportokat mélyebben érint(ett), így különösen az alacsony iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező roma lakosságot. A hátrányos helyzetű roma lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek javítása prioritást kell, hogy élvezzen, hiszen az Európai Unió is kiemelt figyelmet fordít e célcsoport társadalmi, kulturális és szociális integrációjára. Különös hangsúlyt kell fektetni a telepszerű körülmények között élők helyzetének javítására, mivel a probléma koncentráltan jelenik meg. A négy legfontosabb terület a foglalkoztatás, lakáskörülmények és egészségügyi helyzet javítása, felnőttek szocializációja és a gyermekek megfelelő szocializációja, amelyen változtatni szükséges. A foglalkoztatás rendkívül nehéz a jelenlegi gazdasági körülmények között. Az alacsony iskolai végzettség (vagy iskolai végzettség hiánya) miatt elsősorban a közfoglalkoztatás keretében végeznek munkát a romák. A főállású alkalmazás illetve az alkalmi munkavállalási formák nem jellemzőek. A rossz lakáskörülmények (nedves, dohos, kicsi alapterületű, zsúfolt) az egészségi állapotot is jelentősen befolyásolják. A fenti tényezők pedig együttesen a gyermekek nem megfelelő szocializációját, a szegénység tovább örökítését okozzák. A társadalmi, gazdasági változások hatása az egyén és a társadalom mentális állapotát is jelentősen befolyásolják. A szociális szolgáltatások rendszerében egyre növekvő igény mutatkozik a pszichiátriai és a szenvedélybetegek részére ellátást nyújtó alapszolgáltatások biztosítása iránt. Célok és eszközök A helyzetkép alapján az önkormányzatnak egyszerre több problémával kell szembesülnie. A szociális ellátórendszernek egy időben kell kezelnie az alacsony foglalkoztatásból, a munkanélküliségből, a folyamatos elöregedésből és elszegényedésből, valamint a szociális rászorultak számának növekedéséből adódó feladatokat.

2

2011.01.01-től az ellátás neve bérpótló juttatás

-8-

A szociális és gyermekjóléti ellátások szervezése során - a szolgáltatástervezési koncepcióval összhangban - az önkormányzat stratégiai célkitűzései a következők: • megfelelő jövedelemszint biztosítása azok számára, akik nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel, • a szükségleteknek megfelelő, minőségi, komplex ellátások biztosítása, • a szolgáltatások minél közelebb legyenek az ellátottakhoz, • a szolgáltatásoknak megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása, igazodva a változó feltételekhez, • a partnerség elve alapján az együttműködés erősítése az állami, nem állami és egyházi szervezetek között. A célok megvalósításának eszközei • a jogszabály által előírt pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása, • az Önkormányzat által önként biztosított ellátások az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően, • a szociális szolgáltató rendszer működtetése részben állami, részben ellátási szerződés keretében nem állami és egyházi szervezetekkel, • pályázati források igénybevétele. Pénzbeli és természetbeni ellátások A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat az önkormányzat biztosítja a szociálisan rászoruló egyének és családok számára. A statisztikai adatok alapján a segélyekben részesülők száma és a segélyezésre fordított összegek folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. Különösen a munkanélküliek ellátásához kapcsolódó segélyek növekedése, az átmeneti nehézségek esetén és a lakásfenntartáshoz nyújtott támogatás esetében mutatható erőteljesebb növekedés. A Háztartáspanel kutatás 3 ezeket a statisztikai adatokat egyértelműen alátámasztja. Arra a kérdésre, hogy „kinek a segítségére számíthat a problémák megoldásában”, a hivatal (önkormányzat) és a szociális szolgáltatók szerepének növekedése mutatható ki. A statisztikai adatok és a helyi kutatás alapján előre vetíthető a támogatást igénylők számának növekedése.

3

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008-ban indította el azt a városi kutatássorozatot, melynek célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása. A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az ún. háztartáspanel módszertanát követi. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokról gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. Sajátossága, hogy azonos lakossági mintán, azonos kérdőívvel próbálja feltárni a változásokat, úgy, hogy a kérdezők ugyanazokat a háztartásokat keresik fel meghatározott időközönként.

-9-

3. ábra: A rendszeres pénzellátásban részesülők száma Nyíregyházán 2005-2010. között fő A támogatás 2005 2006 2007 2008 2009 2010 megnevezése 1 Jövedelempótló támogatás 622 808 1018 1203 19 223 Rendszeres szociális segély 1397 2217 Rendelkezésre állási támogatás 82 80 75 81 44 45 Időskorúak járadéka 571 647 737 957 791 864 Ápolási díj Rendszeres 6669 555 gyermekvédelmi támogatás 4434 4488 4650 5338 6871 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

4. ábra: Eseti pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma Nyíregyházán 2005-2010. között fő A támogatás 2005 2006 2007 2008 2009 2010 megnevezése 2307 3358 3282 4233 4169 3853 Lakásfenntartási támogatás 4224 3552 4746 4883 5046 6120 Átmeneti segély 876 871 603 570 586 630 Temetési segély 51 62 28 39 83 82 Köztemetés, hamvasztás 1603 1324 1527 1531 1704 2342 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

- 10 -

A szociális szolgáltatások adatait vizsgálva jellemzően az idősellátás területén mutatható ki számszerű növekedés. Az alapszolgáltatások biztosításában jelentős szerepet vállaló Szociális Gondozási Központ étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását nyújt. A szociális szolgáltatások rendszerén túl az igények alapján otthonápolási szolgálatot, otthoni hospice ellátást (mindkettő OEP finanszírozott) és gyógyászati segéd eszközkölcsönzőt működtet. Az idősek bentlakásos elhelyezését az önkormányzat a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működő Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthonában biztosítja, összesen 325 férőhelyen. Mindkét integrált intézmény az idősek bentlakásos elhelyezésén túl egyéb szolgáltatásokat is ellát. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona nappali elhelyezést biztosít idősek és demens betegek részére, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek részére bentlakásos elhelyezést nyújt. Ezen kívül a hospice ellátást elsőként szervezte meg az intézményben. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság az idősotthoni ellátáson túl az egészségügyi alapellátás szervezéséért és az önkormányzati fenntartású bölcsődék működtetésért felelős. A Mentálhigiénés Központ a mentális betegségekkel élők, családjaik szociális, életviteli, lelki, egészségi, illetve (re)habilitációs, (re)integrációs társadalmi beilleszkedési nehézségei kezelését, sikeres megküzdésének támogatását, elősegítését biztosítja. Az intézmény közösségi alapellátást nyújt, amelynek során a pszichiátriai betegeket a családi környezetükben való minél sikeresebb életvitelükben segítik a gyógykezelési ismeretek közvetítésével, folyamatkövetéssel, valamint a természetes életközösség konfliktusaival való küzdési képességeknek a javításával. A fogyatékkal élő személyek részére támogató szolgáltatást, nappali ellátást és lakóotthoni ellátást biztosít, és szociális foglalkoztatást végez. A Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait látja el 3 központ munkája révén. A Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot működtet. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosításában ellátási szerződés alapján több nem állami és egyházi fenntartó vesz részt.

- 11 -

5. ábra: Ellátási szerződés keretében nyújtott szolgáltatások szolgáltatás megnevezése étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás, tanyagondnoki szolgáltatás családsegítés, tanyagondnoki szolgáltatás családsegítés közösségi ellátás utcai szociális munka támogató szolgáltatás, nappali ellátás, lakóotthoni ellátás támogató szolgáltatás nappali ellátás szenvedélybetegek átmeneti otthona

szolgáltató, intézmény megnevezése Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény (fenntartó: Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház) Human-Net Alapítvány Szocio-East Egyesület Talentum Európai Fejlődésért Alapítvány Periféria Egyesület Szent Kamill Rehabilitációs Intézmény (fenntartó: Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány) ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete Mozgáskorlátozottak Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Egyesülete Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona (fenntartó: Kék Nefelejcs Alapítvány) Oltalom Szeretetszolgálat (fenntartó: Magyarországi Evangélikus Egyház)

étkeztetés (népkonyha), nappali ellátás hajléktalanok és szenvedélybetegek részére, átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, hajléktalanok otthona bölcsődei ellátás Hétszínvirág Bölcsőde (fenntartó: Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft) 0-6 éves gyermekek átmeneti gondozása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gyermekvédelmi szakellátás Lakásotthonok (fenntartó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat) „Kiléptető Ház” működtetése Magyar Vöröskereszt Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Szervezete Lehetséges fejlesztési irányvonalak

A demográfiai változások egyértelművé teszik az idősellátás rendszerének folyamatos fejlesztését. Egyrészt a szolgáltatások körének bővítése, a szolgáltatások színvonalának javítása, másrészt az infrastrukturális feltételek biztosítása oldaláról. Egyértelmű igény mutatkozik az alapszolgáltatások fejlesztésére. Prioritást kell élvezzenek a házi segítségnyújtás és az étkeztetés megszervezéséhez, lebonyolításához szükséges infrastrukturális fejlesztések. Jelenleg folyamatban van a 7/2011. (III. 9.) BM rendelet alapján meghirdetett pályázat, amelynek keretében a Nyíregyháza, Csaló köz 11-13. szám alatt található 3. számú Idősek Klubja felújítását kívánjuk megvalósítani.

- 12 -

A beruházás összköltségvetése 15.249.521 Ft, amely 80 %-os mértékben támogatott a pályázat által. Terveink szerint a Nyíregyháza, Szent István utcán található épületbe (volt „Kis SZTK”) hat házi gondozói körzet kerülhet bérelt ingatlanból áthelyezésre. Jelenleg a felmérési szakasz tart (átalakítás költségbecslése, körzetek meghatározása). A kihasználtság lehetővé tenné a védőnői szolgáltatás elhelyezését, valamint az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság központjának kialakítása is itt történhet. Ez utóbbi esetben a Nyíregyháza Pacsirta utcán található idősek otthona férőhelyeinek bővítésére, hiányzó tárgyi feltételek biztosítására kerülhet sor. Az idősek bentlakásos elhelyezési lehetőségeinek bővítése szükséges. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működő Oros, Rozsnyai u. 8. szám alatt található idősek otthona bővítése indokolt, akár a piaci alapon működő nyugdíjasház formában is. Nyugdíjasház kialakítása más helyszínen is történhet. Az alapszolgáltatások rendszerében a pszichiátriai és fogyatékos személyek ellátást biztosító Mentálhigiénés Központ más helyszínen történő kialakítása esetén nyugdíjasházzá alakítható az épület. A Human-Net Alapítvány évek óta a családsegítés feladatait ellátási szerződés keretében látja el. Számos sikeres pályázat írója és lebonyolítója az Alapítvány. Az ÉAOP-2010.-5.1.3. „A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése” című pályázat keretében 48.350.565 Ft támogatást nyertek el (a beruházás összköltsége 53.722.850 Ft). A projekt célja az önkormányzati tulajdonú, Nyíregyháza, Semmelweis utcán található 22200/149 hrsz. ingatlanon az Örökösföldi Közösségi Ház megépítése. A Közösségi Házban helyet kap a családsegítés, valamint a megvalósulandó programok a civil, egyházi és magánszektor összefogásával járulnak hozzá a lakótelepen élők társadalmi, gazdasági integrációjához, szabadidejük hasznos eltöltéséhez, a családtudat erősítéséhez a közösség összetartó erejének növelésével. Jelenleg a támogatási szerződés megkötésének előkészítése történik. Feladatunk az Alapítvánnyal történő szerződés előkészítése az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatára vonatkozóan. A gyermekvédelem rendszerében a nappali ellátást biztosító bölcsődék kihasználtsága a gondozott gyermekekhez viszonyítva 95,74 %, a beíratott gyermekekhez viszonyítva 138,58% volt 2010-ben. Figyelembe véve az évek óta növekvő ellátási szükségletet és a hatályos rendeleteket, indokolt lenne a meglévő intézményi kapacitások bővítése. Bár 2010ben a jogszabályi feltételek következtében összesen az engedélyezett férőhelyek száma 150-el növekedett, a valóságban két bölcsőde kapacitásbővítése történt összesen 54 férőhellyel. Ezen intézményeknek a működési engedélyezési eljárása folyamatban van. A további fejlesztéseknek két lehetséges útja van; új bölcsőde létesítése vagy a korábban bölcsődeként működő épületek visszaalakítása, ekkor azonban a jelenleg ott működő szolgáltatások (védőnői szolgáltatás, idősek klubjai) más helyen történő kialakítását is meg kell szervezni. A családok a mai nehéz társadalmi és gazdasági környezetben egyre több esetben szorulnak arra, hogy együttesen vagy külön a gyermek átmeneti elhelyezését igényeljék. Évek óta tervezett a Gyermekjóléti Központ keretében működő Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) új helyszínen történő kialakítását. A TIOP-3.4.2. pályázat keretében a Szőlőskerti Általános-, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona keretében működő gyermekek átmeneti otthona felújítása és bővítése forráshiány miatt került elutasításra.

- 13 -

Különösen indokolt lenne ez utóbbi felújítás, hiszen az intézmény ellátási területe a kistérség és a megyében csak egy további ilyen típusú intézmény működik. A város szociális és gyermekvédelmi területeken mutatott erőfeszítései ellenére, több területen (gyermekvédelmi szakellátás, pszichiátriai betegek nappali intézménye, szenvedély betegek átmeneti otthona) sem tudja biztosítani a megfelelő ellátást, ezért az önkormányzatnak a kistérséggel, a megyével, az egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen keresniük kell a megoldást a szociális és gyermekjóléti feladatok minél magasabb szintű biztosítása érdekében. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős emberek egyedül élnek, azaz egyszemélyes háztartást tartanak fenn. A saját környezetben történő gondozás (alapszolgáltatások) erősítése a feladat. A gazdasági aktivitás, a munkanélküliség, a háztartás felnőtt tagjainak munkaerő-piaci helyzete közvetve mind hatást gyakorolnak a szociális ellátások és támogatások iránti igényekre, illetve a segélyezési lehetőségekre. Statisztikai adatok alapján a munkanélküliség mértéke növekvő tendenciát mutat Nyíregyházán. Városunkban az aktív korúak ellátásában részesülők száma 2000 óta folyamatosan növekedett, s 2010-ben már meghaladta a 2200 főt. A szociális ellátórendszer működésének átvilágítása eredményétől függően a gazdasági programban megfogalmazott fejlesztési irányvonalakat szükség szerint módosítjuk.

- 14 -

OKTATÁS Óvodai ellátás Nyíregyháza város fenntartásában 18 önkormányzati fenntartású óvoda működik. Ebből 3 önállóan működő és gazdálkodó, 15 pedig önállóan működő óvodaként látja el a feladatait. Integráltan működik a 18 óvodából 14, összesen 17 tagintézménnyel, így elmondhatjuk, hogy összesen 35 helyen működik önkormányzati óvodánk, amelyek mind kizárólagosan óvodai feladatot ellátó intézmények. Óvodai gyermeklétszám változása 2007-2010 között 400

350

300

250 2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008

200

150

100

50

ar ga ré ta N ap su gá r N yi tn ik ék Vi rá g U tc Sz ai áz sz or sz ép Tü nd ér ke rt N ef el ej cs

Li ge ti

M

Ki ke le Ki t nc sk er es ő

Bó bi ta Bú za sz em Es zt G er ye lá rm nc ek ek H áz G a ye rm ek ke rt Ke Ke re rtv ke ár rd os ő iC si cs er gő

Ar an yk ör te

0

A születési számokból arra következtethetünk, hogy a következő években az óvodai létszámokban jelentős változás nem várható. Elmondható, hogy városunkban teljes a gyermekek óvodáztatása, amely a szociális szolgáltatókkal való szoros együttműködésnek, és az óvodáztatási támogatásnak köszönhető.

fő

- 15 -

Gyermekek száma a 2010/2011 évben

Gyermekek száma a 2009/2010. évben

Gyermekek száma a 2008/2009. évben

Aranykörte

223

232

214

216

Bóbita

184

183

167

166

Búzaszem

224

215

232

217

Eszterlánc

278

288

280

274

Gyermekek Háza

204

201

199

204

Gyermekkert

308

321

300

294

Kerekerdő

366

349

341

346

Kertvárosi Csicsergő

201

199

211

210

Kikelet

245

246

241

231

Kincskereső

190

185

183

187

Ligeti

242

228

230

231

Margaréta

200

199

206

194

Napsugár

285

293

281

255

Nyitnikék

160

149

140

142

Virág Utcai

283

262

271

284

Százszorszép

239

227

228

247

Tündérkert

298

294

289

284

Nefelejcs

115

122

111

121

Összesen

4 245

4 193

4 124

4 103

Óvoda neve

- 16 -

Gyermekek száma a 2007/2008. évben

A 2010/2011. évben jelenleg 162,5 csoportban 4245 gyermeket nevelnek. A csoportonkénti átlagos létszám 26,1 fő / csoport, a számított létszám, pedig 26,8 fő / csoport. A csoportok szervezési formája osztott és osztatlan. Óvodai alapadatok

Óvoda neve

Aranykörte Bóbita Búzaszem Eszterlánc Gyermekek Háza Gyermekkert Kerekerdő Kertvárosi Csicsergő Kikelet Kincskereső Ligeti Margaréta Napsugár Nyitnikék Virág Utcai Százszorszép Tündérkert Nefelejcs Összesen

Működő Csoportba Ebből Egy ÓvodaEgy csoportok járó hátrányos csoportra ped. óv.ped. száma a gyermekek helyzetűek jutó száma jutó 2010/2011 száma száma átlaggyerm. évben létszám száma 8 7 9 10 8 11,5 14 8

223 184 224 278 204 308 366 201

59 58 29 70 30 59 52 61

27,9 26,3 24,9 27,8 25,5 26,8 26,1 25,1

17 16 19 21 17 24 29 17

13,1 11,5 11,8 13,2 12,0 12,8 12,6 11,8

9,5 8 9 8 10 6 11 9,5 11 5 162,5

245 190 242 200 285 160 283 239 298 115 4245

84 146 36 68 56 33 78 49 99 25 1092

25,8 23,8 26,9 25,0 28,5 26,7 25,7 25,2 27,1 23,0 26,1

20 17 19 17 22 13 23 20 23 11 345

12,3 11,2 12,7 11,8 13,0 12,3 12,3 12,0 13,0 10,5 12,3

Óvodáink nevelési programja egyéni arculatukat tükrözi. A szakképzett óvodapedagógusok szeretetteljes környezetben biztosítják a játék szabadságát, megteremtik a játékon belüli fejlődés lehetőségét, a differenciálást és tehetséggondozást. A nevelési programokba épített esélyegyenlőségi programok a halmozottan hátrányos helyzetű, speciális szükségletű, és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált, tudatos nevelését és fejlesztését szolgálják. Kimagasló a hátrányos helyzetű gyermekek száma a Kincskereső Óvodában (76,8 %), a Kikelet Óvodában (34,3 %), a Margaréta Óvodában (34 %). Jelentős a hátrányos helyzetű gyermekek száma, a Tündérkert Óvodában (33,2 %), a Bóbita Óvodában (31,5 %) a Kertvárosi Csicsergő Óvodában (30,3 %), a Virág Utcai Óvodában (27,6 %), az Aranykörte Óvodában (26,5 %), az Eszterlánc Óvodában (25,2 %).

- 17 -

A korai fejlesztésre szoruló gyermekek problémáinak minél korábbi felismerése és a szakszerű fejlesztés lehetőségének biztosítása változatlanul kiemelt feladat. A szakszolgálati feladatellátás helyben az alábbi területeken biztosított: - nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés. A legnagyobb igény a logopédiai ellátás és nevelési tanácsadás terén jelentkezik. A teljes körű ellátás érdekében a speciális ellátást nyújtó szakemberek számát az elkövetkezőkben az igényeknek megfelelően szeretnénk biztosítani. Az elmúlt évek alatt több óvodában is megvalósult fejlesztés és korszerűsítés, mely az ellátás színvonalát emelte (Búzaszem Óvoda, Kerekerdő Óvoda, Tündérkert Óvoda). A további infrastrukturális fejlesztések az igényekkel és lehetőségekkel összehangoltan, az intézményrendszerünk átvilágítása és helyzetelemzés eredményei alapján tervezhetők. Óvodáink kihasználtságának elemzése mellett a peremterületeken lévő településrészek lakossági adatainak elemzése is fontos feladatunk, abból a szempontból, hogy hol várható nagyobb arányú változás, amely az óvodáskorú gyermekek számának csökkenését vonhatja maga után. A fenntarthatóság biztosítása érdekében, vizsgálandó a jelenleginél egységesebb intézményi szerkezet megteremtésének lehetősége, az általános iskolákkal szoros összefüggésben. Az intézményi nagyságrendek kialakításakor a helyi lakossági igények kielégítése mellett a működőképesség biztosíthatósága is kiemelt szempont. Alapfokú nevelés-oktatás Nyíregyháza város általános iskolai hálózata gazdag, sokszínű mind az iskolafenntartók, mind pedig az iskolatípusok tekintetében. Városunk önkormányzata 14 önálló, változó típusú, saját fenntartású általános iskolában biztosítja az alapfokú nevelés-oktatáshoz való hozzáférést a település iskolahasználói számára. Az általános iskolák ez évtől beiskolázási körzetcsoportokban elégítik ki a szülői igényeket. A kötelező beiskolázás biztosítására az iskolák kötelesek minden körzetcsoportban lakó és oda jelentkező tanulót felvenni. Körzetcsoporton kívüli tanulót is felvehetnek az iskolák, pedagógiai arculatuk sokszínűségének megfelelően, ha a jelentkezések száma és az engedélyezett osztálylétszám azt lehetővé teszi. Nyíregyháza általános iskoláiban az előző négy évben közel 600 gyermekkel csökkent a tanulólétszám, és a demográfiai adatok alapján további csökkenés várható a következő években, ami lassan egyenletes szintre fog beállni. A tanulói létszámok alakulásának vizsgálatakor fontos feladatunk prognosztizálni, hogy az egyes körzetcsoportokban, iskolákban mekkora mértékű tanulócsoport csökkenés következhet be, és ez a csökkenés hol, milyen arányban várható (a belső kerületek és a kül- és peremkerületi iskolák között), valamint hogyan változik a tanulók számának megoszlása a nem önkormányzati és az önkormányzati iskolák között. A tanulólétszám csökkenése a demográfiai okok mellett a nem önkormányzati iskolák széles kínálatának is köszönhető. Feladatunk a nem önkormányzati intézményekkel való folyamatos konzultáció bővítése és a problémás területek közös felvállalásában való előrelépés lehetőségeinek kialakítása.

- 18 -

Általános iskolai tanulólétszám változás 2007-2010 között 1000 900 800 700 600

2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008

500 400 300 200 100

G öl le sz

M ór a

G ár do ny i

Ze lk

Ka zi nc zy

ór ic z Sz ől ős ke rti

M

Vé cs ey

Pe tő fi

Ar an y

Ke rtv ár os i

Ko dá ly

Be m

Be nc zú r

0

Tanulói létszám változás az elmúlt 4 évben

Iskola neve Benczúr Gy. Ált.Isk. Bem J.Ált.Isk. Kodály Z.Ált.Isk. Kertvárosi Ált.Isk. Arany J.Gimn.és Ált.Isk. Petőfi S.Ált.Isk. Vécsey K.Ált.Isk. Móricz Zs.Ált.Isk. Szőlőskerti Ált.Isk. Kazinczy F.Ált.Isk. Zelk Z.Ált.Isk. Gárdonyi G.Ált.Isk. Móra F.Ált.Isk. Göllesz V.Spec Szi.és Ált.Isk. Összesen:

fő Tanulók Tanulók Tanulók Tanulók száma a száma a száma a száma a 2010/2011. 2009/2010. 2008/2009. 2007/2008. évben évben évben évben 451 580 404 340 750 437 555 602 215 531 418 351 868 108

483 612 402 340 767 461 569 643 221 531 442 342 904 111

499 636 414 350 756 488 589 680 254 558 426 328 892 109

538 660 427 343 752 486 629 681 283 588 448 304 947 113

6610

6828

6979

7199

- 19 -

Az önkormányzati alapfokú oktatásban 6610 tanuló 286 osztályban kezdte meg a tanévet. Az egy osztályra jutó tanulók száma 23,1 fő, az egy pedagógusra jutó tanulók száma 11,7 tanuló, a környező településekről bejáró tanulók aránya 8 %. Iskola

Alapfokú oktatás-nevelési alapadatok iskolánként HHH Tanulólétszám Osztályok Egy osztályra száma jutó tanulók tanulólétszám száma

Benczúr Gy. Ált.Isk. Bem J.Ált.Isk. Kodály Z.Ált.Isk. Kertvárosi Ált.Isk. Arany J.Gimn.és Ált.Isk. Petőfi S.Ált.Isk. Vécsey K.Ált.Isk. Móricz Zs.Ált.Isk. Szőlőskerti Ált.Isk. Kazinczy F.Ált.Isk. Zelk Z.Ált.Isk. Gárdonyi G.Ált.Isk. Móra F.Ált.Isk. Göllesz V.Spec Szi.és Ált.Isk. Összesen:

HHH tanulók aránya %

451 580 404 340

24

18,8

94

20,8

21

27,6

14

2,4

16

25,3

5

1,2

16

21,3

26

7,6

750 437 555 602 215 531 418 351 868 108

29

25,9

51

6,8

21

20,8

57

13,0

25

22,2

91

16,4

22

27,4

26

4,3

14

15,4

50

23,3

25

21,2

27

5,1

16

26,1

22

5,3

16

21,9

26

7,4

32

27,1

65

7,5

9

12

38

35,2

286

23,1

592

9,0

6610

Megvalósítandó cél, hogy az általános iskolák a közszolgáltatási jellegükből következően egységes színvonalon lássák el feladataikat, és a specialitások elsősorban a tanórán kívüli tevékenységek sokféleségében érvényesüljenek. Fontos feladatunk az emelt szintű oktatás és a tagozatok lehetőségének vizsgálata, és a specializációs lehetőségeknek a korábbinál egyenletesebb megteremtése az egyes városrészekben, hogy a szülők iskolaválasztása során jelentkező igényeknek megfelelően a kínálatot kiegyenlíthessük. Iskoláink a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatására, a személyre szóló fejlesztés biztosítására a kötelező tanórai foglalkozások mellett a következő években is a közoktatási törvényben biztosított keretek között szervezhetnek különböző tehetséggondozó, felzárkóztató, egyéni fejlesztő foglalkozásokat, melyeket a tanulók képességüknek és szorgalmuknak megfelelően részt vehetnek. Ezen kívül arra törekszünk, hogy a tehetséggondozás, a sajátos nevelési igényűek integrált nevelése-oktatása magas színvonalon történjen, a szakszerű fejlesztés személyi és tárgyi feltételeit biztosítsuk, a szervezeti feltételeket koordináljuk. Ez utóbbi feladatban a Gyógypedagógiai Módszertani Intézményünkre támaszkodunk továbbra is. Fontosnak tartjuk, hogy a korábbinál nagyobb súlyt kapjon iskoláinkban a pályaorientáció, hogy a tanulók pályaválasztási döntése megalapozottabb lehessen. A következő években kiemelt feladatunk az önkormányzati iskolák gyermekmegtartó szerepének erősítése, a pedagógiai kínálat sokszínűségének és értékeinek megőrzésével és - 20 -

továbbfejlesztésével, amely során a pedagógiai-módszertani korszerűséget és hatékonyságot, a szülői igényeket és az önkormányzati, pályázati lehetőségeket együttesen tartjuk szem előtt. A tanulólétszám folyamatos csökkenése és az iskoláink fenntarthatóságának biztosítása érdekében az intézményi átvilágítás után meg kell vizsgálnunk a jelenleginél egységesebb intézményi kialakítás szakmai lehetőségét. A fenntarthatóság érdekében meg kell teremtenünk egy egységes feladatfinanszírozási rendszert, hogy a működtetés során a stabilitás és kiszámíthatóság jellemezze a rendszert. Középfokú oktatás és szakképzés Nyíregyháza önkormányzata jelenleg 16 középfokú intézményt és 8 kollégiumot tart fenn. A 2010/2011. tanévi nyitó adatai szerint összesen 391 osztályban 11249 tanuló folytat tanulmányokat nappali tagozaton, valamint 34 osztályban 995 tanuló vesz részt felnőttoktatásban, nappali, esti vagy levelező tagozaton. Kollégiumi elhelyezést kapott 1634 tanuló. A középfokú intézmények közül 7 feladat ellátási helyen valósul meg gimnáziumi nevelésoktatás, melyek között többcélú intézmények is vannak. (Általános iskola és gimnázium, gimnázium és szakközépiskola, és egy-egy intézményben van 6 osztályos és 8 osztályos gimnáziumi oktatás is.) A gimnáziumok közül 4 intézmény képvisel homogén gimnáziumi profilt, szakközépiskolával 2, általános iskolával 1, míg kollégiummal 1 alkot közös igazgatású közoktatási intézményt. A gimnáziumi osztályok tanulói összetételét illetően fontos jellemző, hogy a 3131 tanuló 23 %-a (721 fő) naponta más településről jár be iskolájába, míg 15,3 %-a (479 fő) kollégiumi ellátásban részesül.

- 21 -

A 2010/2011. tanév indításakor a gimnáziumi átlaglétszámok alakulását az alábbi táblázat rögzíti: Intézmény neve Arany János Gimnázium és Általános Iskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Krúdy Gyula Gimnázium Művészeti Középiskola és Kollégium Vasvári Pál Gimnázium Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium

Átlaglétszám 4 évf. osztályonként 30,7

31,8

34,6

34,6

34,3

34,4

30,3

30,3

34,1

34,1

28

28

31,7

31,7

6 évf.

8 évf.

Arany.J. tehets. gond

26

fő

Nyelvi előkészítő 31

34

32,2

31

A középiskoláink között van kéttannyelvű (Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium), és változó, hogy reál, természettudományi, illetve humán tantárgyakat oktatnak-e magasabb óraszámban. A tanórán kívüli foglalkozások feltételei és azok gyakorlati megvalósítása (célcsoportok, heti óraszám, stb.,) terén lényeges különbségek mutatkoznak az egyes intézmények között a közoktatási intézkedési terv adatai alapján, amelynek okait fel kell tárnunk. A hatályos Országos Képzési Jegyzék szerinti 4 szakterületen, 10 intézmény biztosít szakközépiskolai kínálatot. A szakiskolák 13 szakmacsoportban oktatnak OKJ-s képzéseket.

- 22 -

A főbb mutatókat az alábbi táblázat tartalmazza:

Intézmény neve Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Művészeti Középiskola és Kollégium Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium Összesen

TISZK megnevezése

9-13. évfolyam Tanulói létszám

Nyírvidék TISZK Nyírvidék TISZK Nyírvidék TISZK Nyírség TISZK Nyírség TISZK

Ebből NYEK Osztályok száma

Osztályok száma

Szakképző évfolyamok Tanulói Osztályok létszám száma

141

7

162

9

613

20

302

10

688

23

512

19

336

12

134

7

395

14

Nyírvidék TISZK

682

20

482

17

Nyírség TISZK

544

17

1

61

3

Nyírség TISZK

478

15

1

74

2

Nyírvidék TISZK

785

28

472

19

Nyírvidék TISZK

429

16

204

8

Nyírség TISZK

341

11

81

4

5432

183

2484

98

1

3

Kizárólag szakközépiskolai, tehát homogén képzési profilú intézmény 3 (Bánki D., Széchenyi I., és Vásárhelyi P.), míg 6 intézmény (Bencs, Inczédy Gy., Lippai J., Sipkay B., Wesselényi M. és Westsik V.) szakiskolai, és 2 (Művészeti, Zay A.) gimnáziumi, 2 pedig általános iskolai feladatokat is ellát. Az iskolai oktató-nevelő-képző tevékenység mellett kollégiumi funkciók érvényesülnek 9 intézmény (Bánki D., Inczédy Gy., Sipkay B., Széchenyi I., Wesselényi M. és Zay A., Művészeti, Szőlőskert, Zrinyi) esetében. A sajátos alapfeladatokat (felzárkóztató oktatás, speciális szakiskola) ellátó két intézmény (Bencs L., Göllesz V.) mutatói megfelelnek az országos helyzetképnek. A középfokú intézmények fenntarthatóságának biztosítása érdekében az intézményi átvilágítás után szintén meg kell vizsgálnunk a jelenleginél egységesebb és hatékonyabb intézményrendszer kialakításának lehetőségét, a kihasználtság érdekében. - 23 -

A fenntarthatóság érdekében ezen a szinten is meg kell teremtenünk az egységes feladatfinanszírozási rendszert, hogy a működtetés során a stabilitás és kiszámíthatóság jellemezze a középfokú oktatási-képzési intézményeinket. A szakképzés terén elsődleges feladatunk a fenntartható, a demográfiai adottságokhoz és munkaerő-piaci igényekhez jól igazodó szakképzési kínálat biztosítása, amely lehetővé teszi a korszerű tudás megszerzését, és a tanulók és felnőttképzési résztvevők számára egyaránt vonzó kínálatot, széles választási lehetőséget nyújt. A szakképzési intézményhálózatra jellemző, hogy az előző ciklusban az országos fejlesztési lehetőségek és uniós pályázati programok segítségével létrejött a TISZK. A Nyírvidék TISZK létrehozása Nagykálló és Tiszavasvári önkormányzatával közösen történt, míg a Nyírségi TISZK alapítói között önkormányzatok, alapítvány, felsőfokú intézmények is találhatók. (Balkány Város Önkormányzata, Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány, Debreceni Egyetem, Nagykálló Város Önkormányzata, Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza MJV Önkormányzata, Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft, Tiszavasvári Város Önkormányzata). Mára lezárult a TISZK létrehozásának II. üteme is. A Központi Képzőhely a képzési funkcióknak megfelelő korszerű technológiával berendezett tanműhelyekben és laboratóriumokban képes a munkaerő-piac igényei szerinti oktatásra, a nagysebességű hálózat kiépítésével képes a modulrendszerű oktatásban a csúcstechnológiai szimulációkra. A Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft. a tanműhelyi képzéseken túl, a pályaorientációval kombinált pályaválasztási tanácsadó rendszerrel valódi tanulási utakat ajánl a tanulóknak. A TISZK támogatja a vállalati gyakorlati képzés módszertani fejlesztését és illeszkedését az iskolák által végzett oktatáshoz. A pedagógusok és oktatók továbbképzésével, az új oktatási, minőségbiztosítási és szervezetfejlesztési módszerek bevezetésével és folyamatos alkalmazásával hozzájárul a magas színvonalú oktató munkához. A jövőben kiemelt feladatunk, hogy a működtetés során megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyek az iskolai rendszerű szakképzés és a felnőttképzés terén az önkormányzati érdekeknek megfelelő kihasználtságot, jobb finanszírozhatóságot biztosítják. Célunk a felnőttképzési bevétel, a piaci részesedés és a működés biztonságának további növelése, a tulajdonosi támogatás csökkentése. A Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft.-nek a Nyírszakképzés Nonprofit Kft.-vel szoros együttműködésben szolgáltató központként a térség felnőttképzési piacának meghatározó tényezőjévé kell válnia. Célszerű az önkormányzati fenntartású intézményeknek és a TISZK-nek nemcsak a nappali rendszerű szakképzését, de a felnőttképzési tevékenységét is integrálni. A felnőttképzés területén jelentősen erősíteni kívánjuk a szakmai képzések terén elért pozíciónkat, és új, elsősorban magánszemélyek számára értékesített, kevésbé költségigényes szakképzések piacára kívánunk betörni, és megőrizni erős pozíciónkat a pedagógus akkreditált képzések terén. Fokozott gondot kell fordítanunk arra, hogy a – most már négy éve működő - Központi Képzőhely épületét és tanműhelyi felszereltségének színvonalát megőrizzük. Ennek érdekében szükséges a szakképzési fejlesztési források mellett további infrastrukturális és pályázati források keresése is.

- 24 -

Felsőoktatás Nyíregyházán három felsőoktatási intézmény rendelkezik székhellyel: Az állami fenntartású, regionális jelentőségű Nyíregyházi Főiskola öt karon kínál különböző - alap és mesterszakon - szintű képzési programokat. A Nyíregyházi Főiskola a megyei K+F tevékenység egyik kiemelkedő bázisa (a megye kutatás-fejlesztési tevékenységének becslések szerint 80%-a Nyíregyházán koncentrálódik). A Nyíregyházi Főiskola törekszik arra, hogy Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az Észak-alföldi régió sajátos kihívásait, illetve problémáit tartva szem előtt képezzen szakembereket, valamint a gazdasági és társadalmi szereplőkkel együttműködve végezzen kutatásokat és fejlesztéseket. Az egyik legfontosabb kihívása Nyíregyháza Megyei Jogú Város vezetésének: a fiatalok Nyíregyházán tartása, lehetőségek és perspektívák nyújtása. A város célja, hogy a továbbiakban is szorosan együttműködjön a Nyíregyházi Főiskolával, nemcsak az oktatás területén, csakúgy a sport, a tudományos munkák, kulturális, művészeti területeken, mint a szakmai együttműködések tekintetében is. A Magyarországi Görög Katolikus Egyház által működtetett Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, amely 25 fős évfolyamokon folytat teológiai képzést magyarországi és határon túli magyar hallgatókkal. Nyíregyházán több, más városban székelő felsőoktatási intézmény is nyújt kihelyezett képzést, amelyek közül a legfontosabb a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara által kínált 5 alapszak. Mindkét felsőoktatási intézménnyel célunk stabil együttműködés kialakítása. KULTÚRA Nyíregyháza kulturális aktivitásával, művészeti-szellemi értékeivel az utóbbi években az ország egyik legjelentősebb szellemi központjává vált. Az önkormányzat mindig törekedett a tradicionális értékek ápolására, megőrzésére, a helyi közművelődés magas szintű biztosítására. Az önkormányzati fenntartású és irányítású kulturális intézményrendszer jelenlegi szervezete 2009 januárjában jött létre, és az alábbiak szerint működik: -

Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum Krúdy Gyula Art Mozi, és Rendezvénycentrum Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyházi Cantemus Kórus

A megyei önkormányzattal közös fenntartású intézményünk a Móricz Zsigmond Színház és a Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet. A működtetés feltételeinek tisztázása, a város érdekeinek megjelenítése elengedhetetlen. A 2011 januárjában elfogadott kulturális koncepció egységes alapelv szerint határozza meg az önkormányzat által támogatott és fejleszteni kívánt tevékenységek körét, a feladatok ellátási módját, feltételeit és szervezeti kereteit. Alapvető célként jelöli meg a hatékonyabb, egységesebb, átláthatóbb, költségkímélőbb feladatellátást, mind a városi intézményhálózat, mind a rendezvényszervezés területén. - 25 -

A Nyíregyháza város önként vállalt közművelődés feladatairól szóló 13/2011. (III.10) KGY rendeletben elfogadottak szerint az önkormányzat a művelődési hagyományokra és a lakossági szükségletre alapozva elsősorban a városi intézményrendszer és a civil szervezetek tevékenységére támaszkodva végzi közművelődési feladatait. A közművelődési feladatellátás új struktúrájának kialakítása az intézményi átvilágítás után valósulhat meg, és elvárás, hogy alkalmazkodjon a kulturális koncepcióban kijelölt új irányelvekhez. A kimagasló értékeket képviselő zenei, táncművészeti és színházi tevékenység támogatása mellett a városvezetés különös figyelmet fordít a városmarketing és idegenforgalom szempontjából is fontos rendezvényekre. Olyan programsorozatok előkészítése zajlik, amelyek jellegükkel illeszkednek a térség arculatához, és nagy hagyományokkal rendelkeznek. A fesztiválok közül kiemelkednek az őszi programsorozat, a VIDOR, a Szabadtéri Színpad tervezett rendezvényei. A városi rendezvények szervezésénél támaszkodunk a támogatott művészeti együttesekre, akiknek éves finanszírozása közgyűlési döntés alapján, illetve a Kulturális Alap terhére meghirdetett pályázati forrásból valósul meg. A rendezvényeken kívül önkormányzati támogatással segítjük a Vörös Postakocsi irodalmi folyóirat megjelentetését, ápoljuk Benczúr Gyula és Váci Mihály szellemi örökségét. Krúdy városaként célunk méltó emlékhely kialakítása Nyíregyházán, szellemi örökségének tiszteletben tartásával. Évente részt veszünk közművelődési érdekeltségnövelő és állománygyarapító pályázatokon, melyhez a szükséges önerőt költségvetési forrásból biztosítjuk. Fentiekben felsorolt kulturális értékeink megfelelő rövid távú országos promócióját segítheti a Magyar Dal Fővárosa cím elnyerése 2011-ben. SPORT A Nyíregyházán élők komfortérzetét számos tényező befolyásolja, ezek között kiemelt helyet foglal el a sport ügye. A sport szerepe fontos a társadalmi integrációban, az egyének együttműködésében, az emberek személyi fejlődésében, egészségi állapotának alakulásában és munkához való viszonyában. Nyíregyháza város 2011-től elfogadott új sportkoncepciója abból indul ki, hogy a felemelkedés pillérei az infrastrukturális beruházások mellett az egyén kreativitása, kitartása és lojalitása egyaránt. A nyíregyházi sportstratégia célja, hogy hosszabb távú koncepciót mutasson fel a következő évekre, irányt és prioritásokat fogalmazzon meg. Az önkormányzatnak a sport tekintetében társadalmi felelősségű közszolgálati feladatai vannak.

- 26 -

A szabadidő felhasználásának tendenciái a mindenkori anyagi helyzet függvényében változhatnak. Nem engedhetjük meg felelős városirányítóként azt, hogy a nyíregyháziak pénzügyi lehetőségei határozzák meg elsődlegesen az egyén egészségi állapotát befolyásoló sportolási szokásokat, támogatási rendszereket. A sportkoncepció kialakításánál az elkövetkezendő időszakra kötendő támogatási szerződések vonatkozásában az új koncepció már a célszerű keresztszabályozásban gondolkodik és a támogatást - szigorú fenntartói, támogatói ellenőrzés és beszámolás mellett- pontosan meghatározott eredményességi mutatókhoz köti. CIVIL ÉLET Napjainkra igen erős, sokrétű civil társadalom alakult ki Nyíregyházán. A hivatalos adatok szerint 763 civil szervezet van városunkban bejegyezve, ebből 285 alapítvány, 478 társadalmi szervezet. Ezek a szervezetek és a bennük tevékenykedő nyíregyháziak a helyi közösség legkülönbözőbb érdekeinek érvényesítését szolgálják. Tevékenységi körüket, feladatukat tekintve a kultúra közvetítésében, az oktatás színvonalának emelésében, a szociális szolgáltatások biztosításában, a környezetvédelemben éppúgy szerepet vállalnak, mint a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a közbiztonság javításában, az élet minden területén. Az önkormányzat a kétirányú, nyitott párbeszéd kiépítésében érdekelt, mely minden aktívan cselekvő szervezet és közösség számára a folyamatos párbeszéd (javaslattétel, véleménynyilvánítás) lehetőségét kínálja. Ahogyan az együttműködésben sem, úgy a kommunikációban sincsenek kivételezett helyzetűek: egyedül a szervezetek aktivitásán, teljesítményén múlik a párbeszéd intenzitása, mélysége. Fontosnak tartjuk, hogy a civil szervezetek javaslatai, kérdései, kérései a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak. A város célja a szoros együttműködés a Nyíregyházi Civil Fórum működését segítő Civil Szolgáltató Központtal (Nyírségi Civil Ház). A Civil Fórum Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által létrehozott bizottságoknak megfelelően civil munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata a közgyűlési munka figyelemmel kisérése, véleményezése, témajavaslatok összeállítása a közgyűlés munkatervéhez. Nyíregyházi Megyei Jogú Város Önkormányzata a civil koncepció értelmében fejleszti, majd működteti a város honlapján található Civil Oldalt, ahol napra kész információkat szolgáltatnak a városban működő civil és társadalmi szervezetekről, biztosítva aktuális eseményeik, rendezvényeik megjelenítését, természetesen mindazok számára, akik élnek a nyújtott lehetőséggel. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve a civil szférával, a nyilvánosság érvényesülése érdekében, lehetőség szerint támogatja, hogy a civil szervezetek közérdekű közleményei, (a pályázati finanszírozású, és a támogatásokból megvalósuló programokat, rendezvényeket kivéve) a Nyíregyházi Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában lévő Nyíregyházi Városkép Kft. által működtetett médiumaiban megjelenjenek. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az együttműködés és partnerség jegyében nyitott valamennyi Nyíregyházán működő civil és társadalmi szervezet irányába, mely szándékát az újonnan elfogadott civil stratégiájában is megerősített. Célunk és kötelességünk a mindenkori anyagi lehetőségeinkhez mérten a civil és társadalmi közösségek építése, támogatása. Az együttgondolkodás ereje, a nyitott városháza koncepció alapja a párbeszéd és konzultáció. A városvezetés hisz és bízik a közösség értékteremtő erejében. - 27 -

Kisebbségek helyzete Nyíregyháza tradicionálisan nyitott a kisebbségek irányába. Ennek elősegítésére, együttműködési megállapodást kötött a Cigány, Szlovák, Német, Örmény, Ruszin, Ukrán, valamint a Lengyel kisebbségi Önkormányzatokkal. A megállapodás tartalmazza többek között azt, hogy az Önkormányzat térítésmentesen biztosít irodahelyiséget a Tüzér u. 2-4. és a Kossuth tér 2. II/17. szám alatt a kisebbségi önkormányzatok részére. Az Önkormányzat – jelen költségvetési helyzetében - 2011-re kisebbségenként 1,5-1,5 millió forint támogatást nyújt a települési kisebbségi önkormányzatok részére. A megállapodást minden év február 15ig kell aktualizálni és amennyiben szükségessé válik, módosítani. A mindenkori költségvetési helyzet függvénye a támogatás összege, nem célunk szükségtelen további pénzforrás csökkentés. Az önkormányzat kisebbségi politikáját, a döntéshozatali előkészítés során a kisebbségi érdekek, törekvések széles körű érvényesülése érdekében a folyamatos párbeszéd és szoros egyeztetés jellemzi. Nyíregyháza testvér– és partnervárosi kapcsolata A Nyíregyháza földrajzi elhelyezkedése indukálta nyitottság kaput jelent a szerteágazó külkapcsolatok irányába. Kölcsönös előnyök elvén tart fenn kapcsolatot kilenc testvérvárossal és számos partnervárossal. A kapcsolatok ápolásában intenzív szerepet játszanak az önkormányzatok intézményei, illetve a város civil szervezetei. Testvérvárosi együttműködés keretében általában évente, vagy két évente egyszer történik hivatalos delegációcsere, többnyire valamilyen kiemelt rendezvényre, jubileumi városi ünnepségre. Célunk a konkrétumokra alapozó kapcsolatok továbbfejlesztése, partnerségre és nem formalitásokra alapozó relációk erősítése. Erősíteni kívánjuk a határmenti együttműködési programokban való részvételünket. A nemzeti összetartozás jegyében különös hangsúllyal figyelünk a határon túli térségekre, együttműködésre törekszünk a határon túli magyar szervezetekkel is. A jövőben élni szeretnénk az Európai Unió új együttműködési struktúrája – az EGTC, azaz Európai Gazdasági Területi Csoportosulás - nyújtotta lehetőségekkel. KÖZBIZTONSÁG A bűnözés jellegét és nagyságrendjét Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi elhelyezkedéséből, gazdasági helyzetéből, valamint Nyíregyházának, mint megyeszékhelynek sajátos jellegéből adódó társadalmi problémák indukálják. A város területén elkövetett bűncselekmények összetétele 2010. évben sem változott, továbbra is a vagyon elleni cselekmények dominálnak (48%), majd a közrend (31%), gazdasági (9%) és személy elleni cselekmények (7%) következnek a rangsorban. Nyíregyháza sajátos településszerkezettel rendelkezik, a tanyabokrok a várost teljes egészében körbe veszik. Legtöbbjük a várostól nyugati irányban fekszik, 1-20 km-es körzetben. Jelenleg több mint 60 külterületi lakott helyet (szállást, tanyabokrot, tanyát) különböztetünk meg. Az itt lakók száma eléri a 9.000 főt. A nagyobb népességű tanyabokrok, Butyka, Felsősima, Mandabokor, Rozsrétszőlő, Vajdabokor, Felsőpázsit, Felsőbadur már belterületek. - 28 -

A tanyákon élő felnőtt lakosság több mint 60 %-a inaktív (nyugdíjas), alig 20 %-a aktív kereső, 10 %-a gyermekét neveli, a regisztrált munkanélküliek aránya nem több a városi átlagnál. A tanyán élők között magas az egyedül élő, szociálisan és fizikálisan egyaránt segítségre szoruló idős emberek aránya. A tanyákon és a bokrokban az állandó rendőri jelenlét szinte megoldhatatlan a jelenlegi létszámmal és technikai felszereléssel. A feladat megoldásában jelentős szerepet töltenek be a mezőőri szolgálatot végzők, akiknek foglalkoztatása csakúgy, mint az eddigiekben is fontos. A polgárőr-szervezet a Magyarországon törvényesen működő, a lakosság által életre hívott, önszerveződésű, bűnmegelőzési, a közrend, a közbiztonság védelmét szolgáló pártsemleges társadalmi szervezet. A polgárőrség szervezetei a mozgalom megalakulásának kezdete óta kiemelt figyelmet fordítanak a közterületek és a nyilvános helyek rendjének megóvására. Az itt elkövetett bűncselekmények mellett ide sorolhatók a közlekedés rendjének, a köztisztaságnak, a közvilágításnak a problémái, az itt megjelenő közösségellenes magatartásformák, a fiatalok különböző antiszociális csoportosulásainak kialakulása. A bűncselekmények megelőzése, megszakítása és felderítése érdekében jelentős erőfeszítéseket tesznek a polgárőr szervezetek, elsősorban közterületi jelenlétükkel. Köszönet tevékenységükért, a közösség érdekében kifejtett munkájukért, támogatásuk a jövőben is kiemelt fontossággal bír. Az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten anyagi, egyébiránt maximális erkölcsi támogatásban kívánja részesíteni a polgárőrségek tevékenységét. A családon belüli erőszak alatt az élet, testi épség, nemi erkölcs vagy személy ellen irányuló olyan támadásokat értjük, melynek áldozata a kiszolgáltatott hozzátartozó (gyermek, házastárs, idős rokon). A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alapszolgáltatásai közé tartozik a családsegítés. Egyéni, családi élethelyzeti – lelki problémák, krízisek megoldásában segít. Az anyagi támogatás folyamatos biztosítása nélkülözhetetlen. Minden eszközzel harcolnunk kell a családon belüli erőszak ellen, együttműködésre kell törekedni rendőri, egyházi, társadalmi és civil szervezetekkel. A kábítószer fogyasztás napjaink egyik legnagyobb problémája. A prevenció, a felvilágosítás és kommunikáció már általános és középiskolás korban támogatandó. A partikuláris akciók helyett, fontos a szakmailag átgondolt és fókuszált, együttműködéseken alapuló tevékenységek támogatása. Nyíregyháza Város területének közlekedés biztonságát befolyásoló tényezőket elsődlegesen a terület sajátosságaiból adódó közúti forgalom, illetve a hazánkba beutazó tranzitforgalom határozza meg. A városlakók közérzete nagymértékben függ attól, hogy milyen közbiztonságban élnek. Nagyon fontos az, hogy az emberek úgy érzik-e, hogy ebben a városban éjszaka is lehet sétálni, ebben a városban nyugodtan lehet-e élni, és ebben a városban, ha rendőri segítségre szorulnak, a legrövidebb időn belül segítséget kapnak-e. Nyíregyháza belvárosában évek óta visszatérő probléma a hajléktalan, kéregető személyek jelenléte. A hajléktalan személyek által kéregetés szempontjából frekventált helyek a városunkban a Zrínyi Ilona utca és Debreceni út kereszteződése, Széna téri útkereszteződés, Szent István utca és Inczédi sor kereszteződése, valamint a Dózsa György utca és Ferenc körút kereszteződése. Bár rendelet szabályozza a belvárosi kéregetés visszaszorítását, az Oltalom szeretetszolgálat tevékenységét kommunikációs eszközökkel szükséges tovább erősíteni. - 29 -

Nyíregyháza városában a prostitúció megjelenése az utóbbi években egyre inkább a nyilvánosság előtt zajlik. Az erkölcsi értékrend alapján, a prostituáltak visszatérő ellenőrzésével folyamatos rendőri jelenléttel fent kell tartani, hogy a közterületen a prostituáltak jelenléte nagyobb mértékben csökkenjen. A közterületek rendjének fenntartásában igen jelentős szerepe van a közterület-felügyeletnek. A közterület-felügyeletről szóló törvény szerint a felügyeletnek többek között feladata a közreműködés a közrend, közbiztonság védelmében. Racionalizált működésük a jövő biztonságának egyik megalapozó tényezője. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE Külső feltételrendszer Nyíregyháza gazdasági programjának összhangban kell állnia Magyarország gazdasági, fejlesztési célkitűzéseivel, és lehetőségeivel. Magyarország kormánya két átfogó tervben rögzítette a kitűzött célokat: a Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása, az Új Széchenyi Terv középpontjában, pedig a foglalkoztatás növelése, a gazdaság belső dinamizálása áll. Természetesen terveink szoros összhangban kell álljanak a 2007-2013-as időszakra szóló Észak-Alföldi Regionális Operatív Program célkitűzéseivel. Széll Kálmán Terv A Széll Kálmán tervvel Magyarország célja az adósságveszély elhárítása, a tervet a kormány 2011. március 1-jén jelentette be. A terv olyan szerkezeti, költségvetési reformokat tartalmaz, amely a következő négy éves ciklusban érinteni fogja az önkormányzatok, így Nyíregyháza gazdálkodását is. A terv akcióprogram keretében határozza meg a következő évek szerkezeti átalakításának ütemét, amely többek között érinti a gyógyszer-finanszírozási rendszert, a rezsiköltségek befagyasztását, a közbeszerzést, a közmunkát, a rokkant és a korengedményes nyugdíjakat, a táppénz-folyósítás rendszerét, a közszolgálati életpálya modellt, a közoktatást, a nyugdíjrendszert, a közösségi közlekedést, az adórendszert, az államadósságot, a vállalkozások adóterheit, stb. A Széll Kálmán terv rögzíti azt is, hogy egyes területek milyen forrásokkal számolhatnak 2014-ig az Új Széchenyi Tervben. A Széll Kálmán terv akciótervének főbb, Nyíregyháza Megyei Jogú Várost is érintő tervezett pontjai: 1. 2011. július 1-ig kidolgozásra kerül a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részletei. 2. 2011. július 1-ig az országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt. 3. 2011. július 1-ig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat 4. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására. 5. 2011. július 1-ig kidolgozásra kerül az új közszolgálati életpálya modell.

- 30 -

6. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat. 7. 2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek. 8. 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének csökkenéséhez vezetnek. 9. 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. 10. 2012. január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét. 11. 2012. január 1-én hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer. Az Új Széchenyi Terv felépítése

Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztést már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások megjelenéséhez vezessen. Mindegyik kitörési pont esetében a fejlesztés további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit. Az állam alapvetően a hazánk rendelkezésére álló uniós támogatásokkal vesz részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol. Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájának célkitűzéseivel. Az Európa 2020 stratégia céljai és a magyar gazdaságpolitika prioritásainak találkozása világosan tükröződik az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiban is.

- 31 -

Az Észak-Alföldi Operatív Program Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3786 számú határozatával fogadta el az Észak-Alföldi Operatív Programot (továbbiakban: ÉAOP), amely az Észak-alföldi régióban 2007-2013 közötti 7 éves időszakban közel 285 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását teszi lehetővé. A források jelentős részét az EU biztosítja a Strukturális Alapokból, míg 15%-át a hazai kormányzati finanszírozás jelenti. Az ÉAOP a helyzetfeltárás alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz illeszkedve az alábbi átfogó célt tűzte ki a 2007-2013-as időszakra: azaz javítani kívánja a regionális versenyképességet és csökkenteni kívánja a régióban lévő területi különbségeket. A cél teljesüléséhez öt prioritást jelöltek ki: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés A prioritás támogatást nyújt kis- és középvállalkozások telephelyfejlesztéséhez. Támogatja a kis- és középvállalkozások együttműködését és a klaszterek kialakítását, valamint a szakképző intézmények és gazdasági szervezetek együttműködését. A prioritás hozzájárul a K+F eredmények gyakorlatba való átültetéséhez és támogat kísérleti jellegű fejlesztéseket. 2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztések Támogatást nyújt az egészségturizmushoz, az öko- és aktív turizmushoz, a kulturális és örökségturizmushoz, rendezvényturizmushoz kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatás fejlesztésekhez, elősegíti a természeti és környezeti értékek bemutatását. Támogatja a turisztikai attrakciókhoz illeszkedő szálláshelyek fejlesztését, szolgáltatási körének bővítését, valamint a régió turizmusát szolgáló helyi és térségi desztináció-menedzsment szervezetek létrehozását. 3. prioritás: Közlekedési feltételek javítása A prioritás keretében a társadalmi mobilitás környezettudatos fejlesztése érdekében támogatni kívánjuk az elsősorban a munkahelyek, térségi központok, közszolgáltatások és turisztikai attrakciók megközelíthetőségét szolgáló 4 és 5 számjegyű közutak, az önkormányzati bel- és külterületi utak, a hivatásforgalmú kerékpárutak fejlesztését, valamint a közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítását. 4. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztések Támogatást nyújt az óvodai, alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek, a helyi szinten biztosítandó egészségügyi alapellátás, szakellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció infrastrukturális fejlesztésére. A prioritás keretében támogatható továbbá elektronikus közigazgatás, az alap és nappali szociális és gyermekjóléti ellátás infrastrukturális fejlesztése. 5. prioritás: Város- és térségfejlesztés Segíti leszakadó településrészek, városközpontok integrált fejlesztését, megvalósítását. A prioritáson belül támogatható 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése, bel- és külterületi belvíz és csapadékvíz elleni védelem. Támogatást nyerhetnek továbbá civil szervezetek működését szolgáló infrastrukturális fejlesztések is. 6. prioritás: Technikai segítségnyújtás A prioritás célja az operatív programok eredményes és hatékony megvalósítása - 32 -

GAZDASÁGI HELYZETKÉP -

főbb aspektusok

Nyíregyháza az Európai Unió Trieszt-Kijev közötti, 5. számú közlekedési útvonalának jelentős csomópontja, kelet felől az első jelentős város az Európai Unió határán belül. Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően a 90-es évek óta folyamatos és növekvő jelentőségű a külföldi tőke jelenléte Nyíregyháza gazdaságában, foglalkoztatásában Nyíregyházán 1997 óta több mint 100 hektáros területen ipari park működik, amelyben a LEGO, illetve az Elektrolux 1000 főnél is többet foglalkoztató üzemei, valamint több hazai és külföldi tulajdonú kis- és középvállalkozás folytatnak termelő tevékenységet. Az ipari park, amelyet a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Nyíregyházi Ipari Park Kft. működtet, közel 4 000 dolgozó számára biztosít munkát. A város gazdaságát is meghatározó jelentős foglalkoztató a MICHELIN Hungária Abroncsgyártó Kft., emellett több nagy kereskedelmi vállalat, valamint élelmiszeripari üzem tölt be fontos szerepet a munkaerőpiacon. A város gazdasági jelentőségére utal az a tény is, hogy a megyei foglalkoztatottak 1/3-ának Nyíregyháza ad munkát, a Nyíregyházán kívül élő, munkahelyükre ingázó közül minden harmadik ember (összesen 12 ezer fő) Nyíregyházára jár dolgozni a 2001. évi népszámlálási adatok alapján. Jövedelem, foglakoztatás A nyíregyházi háztartások havi nettó jövedelmének átlaga két évvel ezelőtti (2008- 177 e forint) mértékről emelkedett 184 047 forintra – ez a volumen azonban nem éri el a két év inflációjának mértékét, emellett a csekély mértékű reáljövedelem-csökkenés mellett a háztartásokban élők egy főre jutó jövedelme a 2008-as 69 552 forintról 2010-re 68 504 forintra csökkent. 2008 és 2010 között a jövedelmi helyzet változása egyfajta polarizálódást mutat. A szélső társadalmi csoportok eltávolodtak a középrétegtől, és nőtt a szegények (különösen a mélyszegénységben élők) és a gazdagok aránya. Az elmúlt két évben a foglalkoztatási mutató 54,9 százalékról 54,5-ra romlott Nyíregyházán. Ez a mutató megegyezik az országos 54,5 százalékkal. Jelentős az eltérés a nők és a férfiak foglalkoztatása között, a városban a férfiak 59 százaléka, a nők 53 százaléka dolgozik. 2008-hoz képest a nők foglalkoztatása javult (2008-52,8%), a férfiaké (2008-60,8%) romlott. A legtöbb nyíregyházi lakos a szolgáltatási ágazatban dolgozik (67,3%), az iparban foglalkoztatottak aránya továbbra is jelentős a (25,6%), a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya pedig a 2008-as mértékhez képest (5,3%) 7 százalékra emelkedett. Személygépkocsival a háztartások 64,7 százaléka rendelkezik. Számítógép az otthonok 73,2 százalékában, vezetékes telefon pedig 64,9 százalékában van. A szélessávú internethozzáféréssel a háztartások 63,3 százaléka rendelkezik.

- 33 -

Turizmus Nyíregyházán fokozatosan változik az idegenforgalmi kereslet, amely jelzi a város turisztikai szerepkörének erősödését. Korábban a szomszédos országokból érkező bevásárló turisták voltak többségben, napjainkra azonban az idegenforgalmi kínálat mennyiségi bővülésével és minőségi javulásával, valamint a belföldi turizmus fellendülésével a város jelentős turisztikai célponttá vált az Észak-Alföldi régióban. A város turizmusfejlesztési koncepciójának megfelelően a fenntartható turizmus kialakításához és Nyíregyháza idegenforgalmi versenyképességének növeléséhez szükséges a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet átfogó megújítása, ami többek között magában foglalja a természeti értékek védelmét, a negatív környezeti hatások csökkentését, a helyi lakosság szemléletformálását, az elvándorlás megállítását, a képzési rendszer modernizációját és a vállalkozások megerősítését. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az idegenforgalmi fejlesztések fő eszközei a következők: -

-

-

-

a meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése és újabb vonzerők kialakítása, hangsúlyt

fektetve az arculatformáló, exkluzív turisztikai termékekre (gyógy-, hivatás-, öko-, kulturális és sportturizmus), az aktív és családi turisztikai termékekre (falusi, lovas-, horgász-, kerékpáros és ifjúsági turizmus), valamint olyan színvonalas részszolgáltatások kifejlesztésére, amelyekkel növelhető a turista forgalom gazdasági hozama, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező városrészek is bekapcsolódhatnak az idegenforgalmi ágazatba (tranzit- és kirándulóturizmus), a vendégfogadási feltételek átfogó javítása (pl. új szálloda férőhelyek létrehozása

különösen a magasabb kategóriában), valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének megújítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása.

A nagyobb volumenű fejlesztéseket helyileg Sóstógyógyfürdő és a belváros területére kell koncentrálni, a vidékfejlesztés eszközeivel lehetőség nyílik a bokortanyák turisztikai fejlesztésére is. A beavatkozások eredményeként erőteljesen csökken a turizmus szezonalitása, növekszik a vendégforgalom, ezáltal pedig erősödik az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége is. A turisztikai szervezetek együttműködésére, Nyíregyháza tágabb és szűkebb vonzáskörzetének összefogására van szükség. A turisztikai cél a turisták régióba való vonzása, így új értelmet kell, hogy nyerjen a TDM szervezet működése, szükséges annak azonnali és átgondolt továbbfejlesztése. Nyíregyháza közösségi közlekedése, fejlesztési lehetőségei Az Autópálya kivételével az országos főutak átmenő forgalma a város belterületén halad át. A városon belüli fejlődés azt is eredményezte, hogy a korábbi „elkerülő” utakra ránőttek a kiszolgáló funkciók, ezáltal lassult a haladási sebesség, nőtt a közlekedési zsúfoltság és a környezetterhelés mértéke. A városrészek közötti forgalom a hagyományos lakó- és szerviz utakra terelődik, amelyek kiépítettsége és nyomvonalvezetése nem felel meg az megnövekedett terhelésnek.

- 34 -

A gépkocsik növekvő száma és az egyéni közlekedés intenzitásának növekedése komoly parkolási problémákat vet fel a sűrű beépítésű területeken és a nagy forgalmú szolgáltató létesítmények környezetében. A kerékpárút-hálózat kiépítése megkezdődött, de még nem alkot rendszert, ezért kihasználtsága relatív alacsony. Hiányoznak továbbá a kerékpározás egyéb feltételei (pl. kerékpártárolók, őrzés). A helyi közösségi közlekedést Nyíregyházán alapvetően autóbuszok biztosítják 36 vonalon. A tömegközlekedési szolgáltatásokat 2006-ban 37 ezer alkalommal vették igénybe, ez a száma azonban lényegesen nagyobb lehetne a járatok ütemezett indításával. A bokortanyás térségek, illetve tömegközlekedés szempontjából nehezen elérhető területeken a lakosok közlekedési igényeihez illeszkedő rugalmas közlekedés-szervezési rendszer biztosítaná a megfelelő szolgáltatást. A városba sugarasan érkező tucatnyi útirány mindegyike képes bevezetni a forgalmat a belvárosba, egészen a belső körúthoz, a személygépkocsi a belső körúton belüli térbe viszonylagos könnyedséggel eljuthat, mely térben az autóbusz közlekedés nem halad át. A helyi közlekedés vonalhálózatának hossza jelenleg 146,8 km, ebből a külterületi szakasz 50,3 km. A város külterületi településrészeinek helyi közlekedésbe való bevonása 1997-től fokozatosan történt. A teljes vonalhálózaton összesen 259 megállóhely van. Ezek kiépítettsége eltérő. A menetrendben 34 autóbusz viszonylat található, melyeknek közel 50 %-ára jellemző a fonódás, azaz közös szakaszok, ezek döntő hányada a nagykörúton és ezen belüli városi utakon található. A helyi járatokon szállított utasszám jelenleg évi 28 millió fő annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent. A helyi közlekedés közszolgáltatás, melynek biztosítása a település önkormányzatának a feladata. Az elégtelen finanszírozás ahogyan évek óta, most is égető problémát jelent a város részére. Évről évre eleget kell tennünk a nullszaldós finanszírozás kötelezettségének, miközben arra kielégítő költségvetési forrás nem áll rendelkezésre. A mindennapi utazásokhoz, egy-egy utazáshoz is a személygépkocsi használatának egyre gyakoribb választása a közösségi közlekedés részarányát folyamatosan csökkenti, egyre gyakoribb forgalmi torlódások adódnak, amelyek a menetrend szerinti közlekedésben is növelik az eljutási időt, mely további utasszámcsökkenést eredményez. A közösségi közlekedésre egyidőben, egymással ellentétes hatást fejt ki, hogy míg a városlakók, utasok és potenciális utasok a kínálat (vonalhálózat, járatsűrűség, üzemidő) bővítését igénylik, korszerű járműpark rendelkezésre állásával, addig a csökkenő utasszám és finanszírozási rendszer csökkenő bevételeket eredményez. Mindezekből következik, hogy a jó minőségű, ugyanakkor fenntartható közösségi közlekedés biztosítása érdekében változtatásokra van szükség. A jelen helyzetben elsődleges a fenntarthatóság biztosítása, nem romló színvonal mellett. A város közlekedésének, azon belül a menetrend szerinti közlekedésnek fejlesztésével a város különböző tervei foglalkoznak. Indokolt lehet ezek aktualitását vizsgálni.

- 35 -

A közösségi közlekedés fejlesztése során indokolt a valós utazási igényekhez igazodó, fenntartható hálózat és menetrend kialakítása, annak szem előtt tartásával, hogy ezen közszolgáltatás a személygépkocsival versenyképes legyen. Egyértelmű, hogy a város számára a közlekedés, azon belül a menetrend szerinti személyszállítás fejlesztése szükséges. A fejlesztés azonban nem azonos a növeléssel, az igénybevétel, a gazdasági racionalitás határokat szabnak a szolgáltatás terjedelmének. A Széchenyi Terv Közlekedési Operatív Programja lehetőséget kínál a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére, a közösségi közlekedés hatékonyságának szolgáltatási színvonalának emelése, az egyéni közlekedéssel szemben előnyben részesítése céljából. Ugyancsak a Széchenyi Terv kínál lehetőséget telephelyek fejlesztésére, amelyek szintén hozzájárulhatnak a közösségi közlekedés hatékonyságának javításához.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK Pénzügyi helyzet Az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzete már több anyagban publikálásra került. A 2010. évi zárszámadás adatai szerint az ez évre áthozott kötvény és hitelállomány (1. sz. melléklet) 18.346.980 e Ft, melyet 2.084.585 e Ft ki nem fizetett szállítói tartozás állomány tetéz. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kifizetetlen szállítói tartozások esetlegesen nyíregyházi kis és középvállalkozásokat, saját cégeinket helyzetét lehetetlenítik el, így a stratégiai időszakon belül célkitűzésünk a mindenkori – határidőn túli - szállítói tartozások állományának minél nagyobb arányú csökkentése. Legnagyobb gondot a 2007, valamint a 2008 évben kibocsátott svájci frank alapú kötvénykibocsátás okoz, nevezetesen a 2010. évben megkezdődött tőketörlesztés nagysága, valamint - a kamatfizetéseket illetően- a kibocsátás óta bekövetkezett árfolyamváltozás miatt. A kötvénykibocsátáson felül 2009. évben további beruházási hitel felvételére kényszerült az önkormányzat, mivel a nagyléptékű fejlesztéseihez csak hitelből tudta a saját erőt előteremteni. A működés finanszírozásához 2007.évben kötött számlavezetési szerződéshez kapcsolódó folyószámlahitel keretösszeget 2.560 e Ft-ról - a működőképesség biztosítása érdekében - ez évtől 500 millió Ft-al kellett megemelnünk. 2010. évben 1.550 e Ft rövid lejáratú forgóeszközhitel felvételre is sor került, melynek visszafizetését 3 év alatt vállalta az önkormányzat. A hitel és kamatfizetési kötelezettség miatt azonban további 700 millió Ft-os hitel felvétel tervezésével tudtuk a 2011. évi költségvetést egyensúlyba hozni. Vitathatatlan, hogy az önkormányzat hitelspirálba került, melyből csak drasztikus – olykor a korábbi szemlélettel ellentétes – döntések meghozatalával lehet kimenekülni. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Ennek érdekében a pénzügyi, költségvetési területen már a 2011. évi koncepcióban körvonalaztuk, a tárgyévi költségvetésben pedig konkrét döntéseket hoztunk az alábbi kérdésekben:

- 36 -

•

Át kell alakítani az Önkormányzat szervezetét költségtakarékosan működő, átlátható intézménnyé.

egy

hatékonyan

és

A Polgármesteri Hivatal átszervezése megtörtént, viszont a döntés értelmében számolunk a teljes intézményhálózat szakmai átvilágításával és ezt követő teljes szerkezet átalakítással. A Polgármesteri Hivatal szervezete modern és rugalmas struktúrát mutat, amelynek részeként működik két kabinet (polgármesteri és jegyzői), valamint főosztályi (azon belül osztályokra bontott) rendszer. Fő célok: egyértelmű felelősségi és feladatpárosítás, párhuzamosságok megszüntetése. A szakmai átszervezés mentén az intézmények gazdasági szervezeteinek átszervezésével is számolunk. •

Egységes és mindenre kiterjedő kontrolling rendszert kell működtetni, az Önkormányzatot és intézményeit, valamint a cégeit közös pénzügyi rendszerbe kell terelni.

Egységes kontrolling elvek mentén mindenre kiterjedő ellenőrzési rendszer kiépítése elengedhetetlen. A cégek átvilágítása folyamatban van. A szolgáltatási szerződéskötésekhez több hatásvizsgálat is elkészült, mely segíti további döntéseinket. Szoros partnerség alakult ki a Polgármesteri Kabineten belül működő portfólió menedzsment referatúra és a cégek menedzsmentjei között, melynek segítségével naprakész, rugalmas együttműködés valósult meg. Intézményi szinten 2011-ben szükséges lefektetni az intézményi kontrolling rendszer alapjait. •

Át kell tekinteni a jelenlegi hitelállományt, és a kedvezőtlen hiteleket lehetőség szerint át kell alakítani jobb kondíciójú hitelekké.

A partner pénzintézetekkel felvettük a kapcsolatot a hitelek átstrukturálása ügyében, a tárgyalások jelenleg is folynak. Célunk a hitelek prolongálása, amellyel a 2011. évi költségvetései deficit „mélységén” kívánunk enyhíteni. •

A kiadások kifejezetten olyan szinten tervezhetők, amelyekre a tárgyévi bevételek döntő részben fedezetet nyújtanak.

A bevételorientált költségvetés elve megkövetelte, hogy valamennyi területen visszalépésre kerüljön sor. Az intézményhálózatot érintően 3-10 %-os, a gazdasági társaságokat érintően 10 %-os előirányzat csökkentés tervezett az előző évhez viszonyítva. A tárgyévben végrehajtandó átszervezések költségvetésre gyakorolt „jótékony” hatása a következő évektől terveink szerint egyre nagyobb mértékben jelentkezik majd. • A nem kötelező feladatok újbóli áttekintése, minimális szinten történő ellátása. Vitathatatlanul csökkent a sportra és közművelődésre fordítható előirányzat 2011-ben, de a feladatok ellátása továbbra is biztosított. A félév alatt tapasztaltak alapján a kontrolling erősítése indokolt. Ezzel elérhető, hogy a közpénzből juttatott támogatások felhasználásának hatékonysága növekedjen, így reményeink szerint sikerül megoldani, hogy a kevesebb juttatás ellenére ne csökkenjen a feladatellátás színvonala.

- 37 -

Fenti azonnali intézkedések eredményét félév, illetve év végén visszacsatoljuk, annak érdekében, hogy a következő évekre vonatkozóan megalapozott döntést tudjuk hozni. Célunk a stabilitás megteremtése, hiszen csak ez teremtheti meg a felelős önkormányzati gazdálkodás alapját. A költségvetés szerkezete és a várható tendenciák Az önkormányzat fontosabb gazdálkodási adatait alábbiakban mutatjuk be. A költségvetés bevételei az előző időszakban az alábbiak szerint teljesültek. e Ft-ban Megnevezés Intézm. működ. bev. Önk. sajátos műk. bev. Felhalm. és tőkejel. bev. Központi költségv. tám. Átvett pénzeszközök Kölcsönök bevételei Finanszírozási bevételek Előző évi pénzm. Átvétele Pénzmaradvány igénybevétele Költségv.bevétel összesen

2006. évi telj. 2 443 539 11 529 158 1 296 760 9 710 845 2 915 791 251 563 2 605 953 676 640 2 655 999 34 086 248

2010.évi telj. 2 827 904 11 124 284 831 816 10 541 778 2 620 077 230 125 2 700 935 813 231 826 127 32 516 277

A táblázat adataiból levonható az a következtetést, hogy az önkormányzatnak az időszak utolsó évében 1,5 milliárd Ft-al kevesebb bevételből kellett gazdálkodnia, mint a bázis évben (2006). Lényeges csökkenés egyrészt a felhalmozási és tőkejellegű bevételeknél, figyelhető meg, mivel csökkent a fizetőképes kereslet az önkormányzati ingatlanok iránt. Másrészt, a sajátos működési bevételeknél tapasztalható, ezen belül is az illetékbevételeknél, valamint a helyi adó bevételeknél. Az illetékbevétel visszaesése a már említett piaci viszonyok változása miatt következett be, de ha az iparűzési adó bevétellel együtt értékeljük, akkor végső soron a gazdasági válság hatására vezethető vissza. Megjegyezzük azonban, hogy az elkövetkezendőkben kiemelt figyelmet fordítunk a be nem fizetett - adófizetési kötelezettségének eleget nem tevő adóalanyok – adótételek akár visszamenőleges hatályú érvényesítésére. A jövőben növekedéssel számolunk ezen a területen amennyiben az előre jelzett gazdasági növekedés beindul, viszont áron alul a továbbiakban sem kívánjuk értékesíteni az értékes önkormányzati (különösen belvárosi) ingatlanokat. Nem csak az értékesítésekkel kell jó gazda módjára bánnunk. Nem lehet célunk a belvárosi üzlethelyiségek áron aluli bérbeadása sem. Ugyanakkor a bérlemények árait fontos a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően rendszeresen aktualizálni, hiszen a felülértékelt bérleményárak esetleges belvárosi üzlethelyiségek megüresedéséhez vezethetnek, amely szintén nem lehet célunk. Megoldást jelenthet jelen helyzetben a rövid távra szóló kötelezettségvállalás.

- 38 -

A két grafikon a bevételek szerkezetét mutatja be:

2006. évi teljesített bevételek Pénzmaradvány igénybevétele 7,79%

Intézm. működ. bev. 7,17%

Finanszírozási bevételek 7,65% Előző évi pénzm. Átvétele 1,99%

Kölcsönök bevételei 0,74%

Önk. sajátos műk. bev. 33,82%

Átvett pénzeszközök 8,55%

Központi költségv. tám. 28,49%

2010. évi teljesített bevételek Pénzmaradvány igénybevétele 2,54% Finanszírozási bevételek 8,31%

Felhalm. és tőkejel. bev. 3,80%

Előző évi pénzm. Átvétele 2,50%

Intézm. működ. bev. 8,70%

Kölcsönök bevételei 0,71%

Önk. sajátos műk. bev. 34,21%

Átvett pénzeszközök 8,06%

Felhalm. és tőkejel. bev. 2,56%

Központi költségv. tám. 32,42%

Az önkormányzat központi forrásokból való részesedésének aránya 4 % ponttal nőtt, de abszolút értékben is több mint 800 millió Ft-os növekedést jelent. Az állami támogatás növekedése a közmunka finanszírozásának változása, valamint a pénzbeli szociális juttatások után visszaigényelhető támogatásnak köszönhető. A feladatmutatók alapján az önkormányzatot megillető állami forrás stagnált a normatívák némi növekedése, valamint a gyermeklétszám csökkenésének együttes hatására.A jövőben a gyermeklétszám további csökkenésével kell számolni, tehát amennyiben az önkormányzatok forrásszabályozása nem változik, az állami támogatás visszaeshet.

- 39 -

A költségvetés kiadásai az előző időszakban az alábbiak szerint teljesültek. e Ft-ban Megnevezés Működési kiadás Felhalmozási kiadás Adósságszolgálat

2006. évi teljesítés 24.137.761 4.598.356 2.761.575 31.497.692

2010. évi teljesítés 26.193.750 4.953.052 1.105.172 32.251.974

2006. évi teljesített kiadások Adósságszolgálat 8,8%

Felhalmozási kiadás 14,6%

Működési kiadás 76,6%

2010. évi teljesített kiadások

Adósságszolgálat 3,4%

Felhalmozási kiadás 15,4%

Működési kiadás 81,2%

A kiadások szerkezetének összehasonlítását követően levonható az a következtetés, mely szerint a működés részaránya tovább nőtt. Ez is alátámasztja az önkormányzat szerkezetátalakításra vonatkozó döntését, mivel a túlfeszített költségvetési keretek miatt az intézményhálózat a jelenlegi rendszerben tovább nem finanszírozható. A működési hitelfelvétel az önkormányzat teherbíró képessége miatt a továbbiakban nem járható út. - 40 -

Aktuális tőke egyenleg Kötelezettségvállalás célja / 2011. jan. 01. megnevezése (Ft)

S.sz.

Esedékes törlesztés a futamidő ideje alatt (Ft-ban !)

2011.

2012.

2013.

2014.

További évek

Éven belüli hitel 1. 2.

Folyószámla hitel Munkabér hitel

2 521 492 858

2 521 492 858

800 000 000

800 000 000

Éven túli hitel 3.

Az éves költségvetésben jóváhagyott felújítások és beruházások saját erő részének biztosítása

392 112 374

196 056 000

196 056 374

4.

"Beruházás a 21. századi iskolába" pályázat keretében történő beruházás

128 569 000

25 713 800

25 713 800

25 713 800

25 713 800

25 713 800

5.

Az önkormányzat 2005. évi költségvetésében tervezett beruházási célok megvalósítása

422 725 402

88 208 000

88 208 000

88 208 000

88 208 000

69 893 402

6.

Iparosított technológiájú lakóépületek felújítása

397 702 173

38 928 000

38 928 000

38 928 000

38 928 000

241 990 173

7.

A 2006. évi költségvetésben tervezett beruházási feladatok megvalósítása, alapellátási központi ügyelet létrehozása és tárgyi eszk. fejlesztése

60 306 405

17 496 000

17 496 000

17 496 000

7 818 405

8.

Kiskörút - Bocskai u. Szent I. út közötti szakasz tervezése és építése, Hóvirág Bölcsőde felújítása

235 184 110

43 624 000

43 624 000

43 624 000

43 624 000

60 688 110

9.

Iparosított technológiájú lakóépületek felújítása

119 170 988

11 166 664

11 166 664

11 166 664

11 166 664

74 504 332

10.

Iparosított technológiájú lakóépületek felújítása

338 230 745

-

36 480 000

48 640 000

48 640 000

462 468 000

11.

2009-2010-2011. évi költségvetésben tervezett beruházási feladatok megvalósítása

149 436 000

-

61 720 000

123 440 000

123 440 000

1 203 169 000

12.

2009-2010-2011. évi költségvetésben tervezett beruházási feladatok megvalósítása

414 750 265

-

17 900 000

35 800 000

35 800 000

348 731 000

13.

Működési feladatok finanszírozása

1 550 000 000

581 250 000

775 000 000

193 750 000

649 060 176

649 060 176

649 060 176

649 060 176

3 082 724 728

245 125 169

245 125 169

4 412 253 043

Kötvények * 14.

Devizahitel kiváltása, 2007. és 2008. évi költségvetésbe tervezett beruházások

5 678 965 432

15.

Új fejlesztések finanszírozása

4 902 503 381

Víziközmű Társulati hitelek ** 16.

Lászlócsere-dűlő ivóvíz

16 400 000

17.

Csernyikbokor - Mátyásbokor ivóvízhálózat

10 080 000

18.

Borbánya ivóvízhálózat ép. Hitel/kötvény mindöszesen:

16 400 000 10 080 000

9 352 000

364 000

364 000

8 624 000

18 146 981 133

4 989 759 498

1 971 797 014

1 529 575 809

1 317 524 214

9 982 135 588

17 010 000

3 240 000

3 240 000

3 240 000

3 240 000

4 050 000

Kezességvállalás Állatpark Kft. 19.

Kezesség - rinocérosz, elefánt beszerzés Sóstógyógyfürdők Zrt.

20.

Kezesség - kötvénykibocsátás *

2 111 090 000

2 111 090 000

21.

Kezesség - folyószámlahitel

80 000 000

80 000 000

22.

Kezesség - rulírozó hitel

80 000 000

80 000 000

Víziközmű Társulati hitelek 23.

Kezesség - Szennyvíz program Kezességvállalás összesen:

932 022 000 3 220 122 000

163 240 000

* 2010. XII. 31 árfolyamon értékelve ** lakossági befizetéssel fedezett

- 41 -

541 800 000

93 492 000

296 730 000

545 040 000

96 732 000

299 970 000

2 115 140 000

Az Önkormányzat gazdálkodását reprezentáló főbb adatok, mutatószámok

Megnevezés A település állandó lakosainak száma (fő) 2010. január 1-jén A Képviselő-testület tagjainak a száma (fő) (2010. december 31-én) A Képviselő-testület munkáját segítő állandó bizottságok száma (2010. december 31én) A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatottak száma (fő) (2010. december 31-én)

119 179 22 6 339

Az összes vagyon értéke a 2010. december 31-i könyvviteli mérleg szerint (millió Ft) A adósságállomány (hosszú és rövid lejáratú kötelezettség) 2010. december 31-én (millió Ft)

128 322

Az egy lakosra jutó adósságállomány 2010. december 31-én (Ft)

185 289

Az összes 2010. évben teljesített költségvetési bevétel (millió Ft)

31 775

22 083

Ebből: saját bevétel (millió Ft), melyből

14 784

helyi adóbevétel (millió Ft

6 066

Az egy lakosra jutó 2010. évi költségvetési bevétel (Ft)

266 620

Az egy lakosra jutó 2010. évi saját bevétel (Ft)

124 049

Az egy lakosra jutó 2 10. évi helyi adóbevétel (Ft)

50 902

Saját bevétel/Összes költségvetési bevétel aránya a 2010. évben (%)

35,0

Helyi adó bevétel/Összes költségvetési bevétel aránya a 2010. évben (%)

46,5

Az összes teljesített költségvetési kiadás a 2010. évben (millió Ft) Ebből: felhalmozási célú költségvetési kiadás (millió Ft) A 2010. évi költségvetési kiadásból a felhalmozási célú költségvetési kiadás aránya (%) Az egy lakosra jutó 2010. évi költségvetési kiadás (Ft) Az egy lakosra jutó 2010. évben teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadás (Ft) A költségvetési intézmények száma 2010. december 31-én (db)

31 798 4 953 15,6 266 809 41 560 59

Ebből: önállóan működő és gazdálkodó

28

Ebből: önállóan működő

31

A költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma (fő). (2010. december 31-én) Forrás: Nyíregyháza M.J. V. Önkormányzat 2010. évi beszámolója

- 42 -

3 526

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Adópolitikája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdasági programjának költségvetési részéhez tartozó adópolitikai célkitűzések A települési önkormányzatok alapvető törvényi feladata és kötelessége a helyi közszolgáltatások biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása – melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is – teszi lehetővé az önkormányzatok önálló gazdálkodásának megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók bevezetésének és alkalmazásának rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására, alkalmazására. Önkormányzatunk fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitűzések megfogalmazását, mivel az így kijelölt elveink jelentősen befolyásolják a településen keletkező saját bevételeket, illetve hatással vannak a településen élő magánszemélyek, vállalkozók és vállalkozások anyagi terheire, teherbíró képességére. A helyi adók esetében a közgyűlés az adóztatást úgy kívánja kialakítani, alkalmazni, hogy az meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan biztos bevételi forrást jelentsen, illetve megvalósítsa az arányos és közös teherviselést az adóalanyok között. A jelenlegi gazdasági helyzetben az önkormányzat a továbbiakban is arra törekszik, hogy az általa biztosított kedvezményi és mentességi szabályokkal - az egyes adónemek vonatkozásában - segítse egyrészt a kisvállalkozásokat, másrészt a vállalkozónak nem minősülő magánszemélyeket. Ezen szabályok alkalmazásával is erősíteni kívánja a város népességmegtartó képességét, illetőleg vonzóvá tételét, ugyanis e jogszabályban biztosított lehetőségekkel élve áll módunkban a lakosság és a kisvállalkozások segítése, fejlesztése. Kiemelkedően fontos elvárás a helyi adóhatósági tevékenység során, hogy szoros és kölcsönös együttműködés érvényesüljön az adóalanyok és az adóhatóság között, hiszen a feladatellátást, a bevételek realizálását és a hatékonyságot ez jelentős mértékben növeli. Ezen doktrína alapján elsődleges célként kell meghatározni a hatósági munkafolyamatok jogszabályi normákban meghatározott kereteknek megfelelve történő - ügyfélközpontú alkalmazásának erősítését. A megfogalmazott kívánalom mellett biztosítani kell a nyilvánosság, átláthatóság, elszámoltathatóság és elszámolás elveinek maradéktalan érvényesülését is, hiszen ezen garanciális elemek segítik elő a közigazgatás (adóigazgatás) szolgáltató jellegét. A nyilvánosság biztosításával elő kell segíteni, természetszerűen figyelemmel a jogszabályi előírásokra (adótitok intézménye), hogy Önkormányzatunk adóigazgatása minden adóalany és érdeklődő számára megismerhető, világosan meghatározott és átlátható legyen. A nyilvánosság intézményét szolgálják a kihirdetett és elektronikus formában hozzáférhetővé tett helyiadó-rendeletek, az egyes adókra vonatkozó kötelezettségek egyszerűbb és jogszabályszerű teljesítését szolgáló ügyleírások, valamint az ezen jogviszonyokat meghatározó jogszabályi környezet, a letölthető nyomtatványok és kitöltési útmutatók megjelenítése honlapunkon, illetőleg az ügyfélfogadás rendje is. Kiemelkedően fontos, hogy az adózókat érintő minden lényeges kérdés, változás, információ mind a nyomtatott mind pedig az elektronikus médiában megjelenjen, hiszen információs társadalmunk elengedhetetlen követelménye a hiteles és friss adatközlés, tájékoztatás. - 43 -

Ezen elv érvényesülését jelenti azon gyakorlatunk is, amely következtében az adózókat minden évben kétszer levélben tájékoztatjuk az egyéni számlaállásukról, befizetésükről és hátralékukról, ugyanis így személyesen kerülnek megszólításra az adóalanyok, amely gyakorlat egyrészt jelentőséggel bír a bevételek realizálása során, másrészt pedig erősíti a partneri viszonyt is. A 2011-es évben bevezetett „legjobb adófizetők” megbecsülését hangsúlyozó önkormányzati elismerés is a nyilvánosság érvényesítését segíti elő és a „jó példa” pedig az adófizetési kedvet erősíti, amely kezdeményezést a kívánt cél és eredmény érdekében fontos minden egyes adóévben továbbvinni és alkalmazni. Az adópolitikánk kialakításának további kívánalmai az átláthatóság, elszámoltathatóság, elszámolás elvének érvényesülése és érvényesítése, melynek jogszabályi garanciái és azok alapján felépített nyilvántartási rendje, háttere van. Ezt támasztja alá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (mely külön rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy az értesítési, beszámolási, elszámolási kötelezettségeket, amelyeket a jogalkotó az adóhatósághoz telepített, a hatósági eljárás során be kell tartani), valamint a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V.21.) PM rendelet. Ezek a jogszabályi rendelkezések világosan körülhatárolják az adóigazgatási tevékenységről történő adatszolgáltatási kötelezettségeket, amelyeknek köszönhetően sor kerülhet az egységes és átlátható országos adóreformok és elszámolások elkészítésére. Figyelemmel kell lenni a folyamatosan változó jogszabályi-, gazdasági környezetre, amely alapvetően érinti és befolyásolja az adóbevételekből tervezhető és realizálható mértékeket, ugyanis az e jogcímeken teljesített befizetések jelentősen meghatározzák a költségvetési mutatókat, valamint a likviditást. A következő évek vonatkozásában adópolitikánk kialakítása során érvényre kell juttatnunk az egységes és egyenlő köztehervállalás előmozdítását, valamint eredményességünk elősegítése érdekében a meg nem fizetett hátralékok hatékonyabb kezelését, annak eredményesebb beszedését. A végrehajtásra vonatkozó, jogszabályokban biztosított intézkedések teljes tárházával élnünk kell, ugyanis Önkormányzatunknak minden egyes adóforintra szüksége van. Ahogyan azt az előbbiekben is jeleztük, kiemelkedő figyelmet kell fordítani az ellenőrzési és feltárási tevékenységünk további erősítésére is, hiszen az így feltárt, elmulasztott adózói kötelezettségek teljesítése nem csak bevételeket eredményezhet, hanem annak jogkövető magatartást sarkalló, erősítő, prevenciós hatásával is számolnunk kell. A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági hatások következtében a fizetésképtelenné vált cégekkel szemben is érvényre kell juttatni akaratunkat, az egyes felszámolási eljárások során törekedni kell érdekeink hatékony és eredményes érvényesítésére. Az említett kiemelt területek mellett célunk és egyben határozott szándékunk, hogy az adóalanyok teljes körére kiterjedő figyelmünket erősítsük, ugyanis ezen törekvésünk következtében erősödhet azon partneri viszony, amely során az adóalanyok és a hatóság is kölcsönös megelégedettséggel tudja végezni a munkáját.

- 44 -

Meg kell találni azon lehetőségeket, amelyek eredményeként költséghatékonyabbá és takarékosabbá tudjuk tenni az adóigazgatási feladatellátást, ugyanis minden megtakarított forint az önkormányzat költségvetésében nagy jelentőséggel bír. A helyi adó-rendeletek évente történő felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni a jogszabályi változásokra, valamint célszerű a biztosított mentességek, kedvezmények teljes körét, valamint az alkalmazott adómértékeket meghatározni. Törekednünk kell a helyi adók önkormányzati adóhatóságunk által történő kezelésére és beszedésére, valamint az adóforintok saját bevételeinkként történő megtartására, ugyanis a jelenlegi viszonyok is jól példázzák, hogy nagy szükség van ezekre a bevételi forrásokra az önkormányzatnak, amely a helyi adóalanyok által teljesített adókötelezettségek helyben történő felhasználására épül. Erősíteni kell az adóalanyok azon szándékát és tudatát, hogy az általuk megfizetett helyi adók a város költségvetésében jelentős szereppel bírnak, és az a helyi közszolgáltatásoknak, valamint az önkormányzat feladatainak ellátását szolgálják. A megfogalmazott adópolitikánk célkitűzéseit minden körülmény között érvényre kell juttatnunk, ugyanis ez a záloga, biztosítéka önkormányzatunk jövőjének. Amennyiben azt eredményesen tudjuk megvalósítani, gazdálkodásunkhoz biztos alapot és tervezhető jövőt fog biztosítani. PROJEKTEK ÉS PÁLYÁZATI ELKÉPZELÉSEK Kiemelt projektek, tervezett nagyberuházások Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata jelenleg is rendelkezik Ipari Parkkal. Az Ipari Park mára megtelt, jelenleg nincsen lehetőségünk nagyobb területigényű befektetők számára ipari parki területeket fejlesztésre kiajánlani, az ilyen befektetők betelepítése megakadt, miközben az egyik legfontosabb törekvés további munkahelyek teremtése Nyíregyházán. A városvezetés a mindennapokban érzi a probléma súlyát és fontosságát. A városban letelepedni kívánt beruházók olyan területeket kutatnak fel, illetve vizsgálnak meg leendő fejlesztéseik szempontjából, melyek Nyíregyháza központjához, illetve az autópálya csatlakozásokhoz közel helyezkednek el. A Simai út környéke az a városrészi terület, mely a növekvő nagykereskedelmi, logisztikai és ipari fejlesztések terület igényét lehet hivatott kielégíteni. Tekintettel arra, hogy az M3-as autópálya nyugati elkerülő nyomvonalának tervezési munkálatai befejeződtek (a nyomvonal jogerős építési engedéllyel rendelkezik, s az országos autópálya építési ütemterv része) a Simai út környékén lévő nagy kiterjedésű területek lehetnek egy majdani „Rekonstrukciós Ipari Park” kialakításának helyszínei. A város jelenlegi Ipari Parkja betelt, így a városvezetésnek alapvető feladata, hogy egy új, több irányba és jelentős mértékben bővíthető ipari park létrehozását tervbe vegye. A projekt közvetlen célja Nyíregyháza MJV leendő Ipari Parkjának kialakításához szükséges infrastruktúra megteremtése, a terület fejlesztési lehetőségeinek felkutatása, s a terület Ipari Park létesítésére alkalmassá tétele. További közvetlen cél a beruházások, befektetések ösztönzése, a célterültre való „terelése”.

- 45 -

Közvetett cél a térségben élő lakosság életminőségének javítása, GDP növekedés elérése, a munkanélküliségi ráta csökkentése, amely kiemelten fontos egy olyan halmozottan hátrányos helyzetű megyében, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg.A tervezett beruházás összes költség több mint, 600 millió forint, amely 50%-os ÉAOP-s támogatással valósulhat meg, amennyiben annak részleteit a képviselőtestület elfogadja. Fenntartható, komplex szolgáltatásfejlesztés és funkcióbővítés Sóstógyógyfürdőn Nyíregyháza- Sóstófürdő méltán nevezhető Nyíregyháza „gyöngyszemének”, melyet körbeölel a Nyíregyháza Sóstói Parkerdő mintegy 320 ha erdőterületével, méltán lehetünk mi nyíregyháziak ezen üdülőövezetre büszkék. A szezonalitást nem sikerült a fejlesztési területen az elmúlt időszakban legyőzni, a sóstói vállalkozások erejéből megvalósult beruházások (Krúdy Vigadó komplett felújítása, a sóstófürdői állomásépület felújítása, Hotel építése, a sóstói Barbizon Hotel fejlesztései) és az önkormányzati beruházások (Állatpark fejlesztései, Aquarius Élményfürdő), a sóstói vállalkozók kezdeményezései (Krúdy-karácsony, a sóstói tó jegén kezdeményezett korcsolya estek) nem tudtak az üdülőövezet szezonális jellegén változtatni. Mindezen fejlesztési lépések után szükséges egy komplex, fenntartható fejlesztés megvalósítása Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdőn, amely a „Fenntartható, komplex szolgáltatásfejlesztés és funkcióbővítés Sóstó- Gyógyfürdőn” című kiemelt projekt keretében valósul meg. A kiemelt projektjavaslat keretében megvalósításra kerülő különböző elemek a szezonalitás megszüntetését eredményezik, így az üdülőövezet egészének fejlődését szolgálják. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács döntött: 2 milliárd forint európai uniós és hazai forrást támogathatónak tart Sóstógyógyfürdő komplex fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy hamarosan kezdődhet a projektdokumentáció részletes kidolgozása, amelyet egy pozitív kormánydöntést követően, 2011 őszére aláírt támogatási szerződés indíthat el. Természetesen mindkét projekt elképzelés képviselő testületi támogatás mellett indulhat csak útjára. A nyíregyházi érkerti lakótelep komplex rehabilitációja A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton belül helyezkedik el, népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő. Az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a következő: „Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével”. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával - 46 -

4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP-2009-5.1.1/B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi: Beavatkozás típusa

Projektelem neve Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása

Projekt rövid leírása A Nyírségi Civilháznak és az Érkerti Rendőrőrsnek helyet adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása – tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró csere, lapostető hő- és vízszigetelése Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető szigetelése


ROP támogatással





Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének
rendezése





Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület, valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója; Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen; Kosárpálya kialakítása, sportpálya felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása; Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában; - 47 -

Beavatkozás típusa

Projektelem neve

Projekt rövid leírása Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re.
Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése);
Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása. A Toldi utcai tízemeletes, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel, a tető utólagos hő- és vízszigetelése
Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program
Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok
„Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok
„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése
Városmarketing tevékenységek
További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)


A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása

Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” tevékenységek

A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg a célterületen működő és tevékenységüket ott kifejtő civil és társadalmi szervezetek aktív bevonásával. Partnerség keretében fontos az állandó lakossági visszacsatolás, hiszen a projekt alapvető célkitűzése az érkerti életminőség javítása, a projekt tervezett befejezésével egyidejűleg, amelynek időpontja: 2014. június 30. Huszártelep komplex rehabilitációja A program akcióterületi célkitűzése: A Huszártelep társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával. A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve Huszártelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP-2009-5.1.1/B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi:

- 48 -




Lakófunkciót erősítő tevékenységek: -




Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: -




Óvoda, bölcsőde és idősek klubja közös épületének külső felújítása: Az egy épületben működő Kincskereső Óvoda Dália utcai tagóvodája, Napsugár Bölcsőde, Idősek Klubja külső felújítása: homlokzati hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje.

Városi funkciót erősítő tevékenységek: -

-




Nonprofit szolgáltató (védőnői szolgáltatás, rendőrség, jogi tanácsadás) helyiségek kialakítása a Dália u. 9. sz. alatti önkormányzati tulajdonú lakóépület két helyiségében

Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: -




Szociális bérlakások felújítása: A szociális bérlakások felújítása (Huszár tér 2/a. és 7., Dália u. 3.-5.-7.-9.-11.-13. épületek): homlokzati hőszigetelés, zárófödém hőszigetelés, homlokzati nyílászárók cseréje, szükség szerint a magastetők szerkezeti elemeinek javítása, új héjazat beépítése (valamint szükség szerint a kémények átrakása)

Utak felújítása, létesítése: Elkerülő út építése, Viola utca aszfaltozása, Viola u.Orgona u. összekötő út építése Játszóhelyek létesítése: Festett játszóhely, kosárlabda palánk, futball pálya, mászófal, hinta egymás melletti területen zölddel, sétánnyal elválasztva (bolt előtt a volt ruhagyár kerítése mellett)

Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek: -

Tematikus és prevenciós programok a Huszártelepen

-

Közösségépítő, közösségfejlesztő programsorozat

-

„Lépések a biztonságért” – bűnmegelőzési program

-

„Kishuszárok, nagyhuszárok” – A lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok

-

További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap): a módszertani előírásoknak megfelelően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a soft tevékenységekre fordított költségek minimum 50%-át közvetett eljárásrend szerint használja fel (ún. mini-projektek megvalósítására).

Partnerség keretében itt is szerephez kívánjuk juttatni az állandó lakossági visszacsatolást. A projekt várható időtartama: 2012. 01. 01. – 2014. 06. 30. Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása Nyíregyháza MJV térségében Magyarország egyik legnagyobb problémája a rendkívül alacsony munkaerő-piaci aktivitás. A magyar 56 %-os foglalkoztatási ráta a második legalacsonyabb az egész EU-ban. A munkaerő-felmérés alapján a – 15–74 éves népesség körében – 2009-ben Magyarországon számba vett 421 ezer munka nélkül lévő egyötöde az észak-alföldi régióban élt. A munkanélküliségi ráta, vagyis az állástalanok száma a gazdaságilag aktív népességhez – tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számához – viszonyítva országosan - 49 -

10%-os volt, és legkedvezőtlenebb, 14–15 %-os értéket Észak-Alföldön és ÉszakMagyarországon ért el. Ezeken a tényeken kíván javítani Nyíregyháza Megyei Jogú Város projektjavaslata. A projektjavaslat megvalósításának egyik legfontosabb célja, hogy a foglalkoztathatóság fejlesztése és a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése hatékonyabbá váljon, ezáltal a munkába állást segítő szolgáltatások kiterjesztése megtörténjen. A munkába állást segítő szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása, a munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzések, szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások kötése, alkalmazkodóképesség javítása, a képzéshez való hozzáférés segítése a projekt eredményeként megvalósul. Cél a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése, a szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése és egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében s végül a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Közvetlen célcsoport: tartósan munkanélküli és inaktív emberek, mint közvetlen célcsoport helyzete különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra. Ide értve a romák, az idősödők, a fogyatékosok, a megváltozott munkaképességűek, a gyermeket nevelő nők, tartós munkanélküliek. A projekt közvetett célcsoportja a munkaadók, munkaadói szervezetek. A projekt megvalósíthatóságán keresztül csökkenthető a térség munkanélküliségi rátája, meg tudjuk erősíteni a helyi gazdaságot a munkára való ösztönzés által, emelni tudjuk a foglalkoztatottsági szintet. Kultúrsziget- AGORA Valamennyi projekt sikere nagymértékben függ annak előkészítettségétől. A siker pedig nemcsak a pénzügyi lehetőségek, hanem az előre meghatározott lakossági, közösségi igények megvalósításának záloga. Jelen időszak költségvetései helyeztében szükséges jól meghatározni a valós igényeket, a reális lehetőségeket. Különösen igaz ez az AGORA pályázatra. Nem vitatható, hogy szükséges a Váczi Mihály Művelődési Központ felújítása, az már vitatható, hogy milyen áron, mekkora támogatási intenzitással, milyen fenntartási időszakra vonatkozó vállalásokkal. A projekt keretében már kifizetésre került 178 634 millió forint, a folytatás mégis megkérdőjelezhető. Elkészült szakmai átvilágításunk és szakosztályi vélemény alapján a projekt beadott és eredetileg tervezett formában nem valósítható meg. Célunk a lehetőségek feltérképezése, a realisztikus vállalások megtétele – amennyiben ezt a pályázati konstrukció lehetővé teszi. Ennek érdekében már felvettük a kapcsolatot a közreműködő szervezettel, keressük a megoldási lehetőségeket, a végrehajtható értékteremtést.

- 50 -

Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. decemberében határozatot hozott arról, hogy pályázatot nyújt be az Európai Unió Kohéziós Alapjához Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának megvalósítására. A támogatásból a program részletes tervezési munkarészei és – a 2007 szeptemberében kiírásra kerülő - KEOP pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok is elkészültek. Ezek dokumentumok alapján vált lehetővé, hogy 2008. október 1-i ülésén a Kormány a programunkat jóváhagyja, majd a szakmai ellenőrzést követően 2009. júniusában 11-én az Európai Bizottság is meghozza támogató határozatát. A 12 772 264 e Ft összköltségű fejlesztéshez 9 891 882 e Ft támogatás megítélésére került sor. A projekt szennyvízelvezetés- és tisztítás tekintetében a nyíregyházi szennyvízelvezetési agglomerációra terjed ki, melyhez a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Megvalósítási Programban (25/2002. Korm. rendelet) meghatározottak szerint Nyíregyházán, mint az agglomeráció központi településén kívül Kótaj, Kálmánháza és Nyírpazony települések tartoznak. A projekt célja a környezet terhelésének csökkentése és az életminőség javítása a fenntartható fejlődés és a szennyező fizet elvének érvényesülése mellett: • a felszíni vizek szennyezésének csökkentése, a vízminőség javítása, • a talajszennyezés csökkentése, • a talajvíz-szennyezés megállítása, • a talajvízszint emelkedésének megállítása • vízbázis védelem • a levegőminőség javítása A program műszaki tartalma: 1. Nyíregyháza belterületi hálózatfejlesztés 2. Nyíregyháza agglomeráció hálózatfejlesztés 3. II. sz. szvtt. nyomóvezeték 4. Főgyűjtők átépítése 5. Hálózatracionalizálás, helyi beavatkozások 6. Szaghatás kezelés 7. II. sz. szvtt. fejlesztése 8. Komposztáló telep építése A szaghatás kezelés, a II. számú szennyvíztisztító telep fejlesztése, valamint a központi komposztáló telep építésének munkái – sikeres közbeszerzési eljárások lefolytatását követően – megkezdődtek. Nyíregyháza lakossága nem arra keresi a választ miért nem lett nyertese a közbeszerzési eljárásnak, hanem arra vár mikorra lesz már realitás a szennyvízberuházás. Ennek érdekében a közbeszerzési és bírósági eljárások egyidejű lezárását követően megindult egy új tenderdokumentáció elkészítése, melynek optimális esetben 2011 nyarára várható eredménye, így ősszel akár megindulhat a várva várt beruházás.

- 51 -

Integrált városfejlesztési stratégia „A Belvárosi terek Integrált Funkcióbővítő Fejlesztése Nyíregyházán” – ÉAOP-5.1.1/B-20090001 azonosító számú projekt már megvalósítás alatt áll, egyes projektelemei már be is fejeződtek. Az EU által finanszírozott kiemelt projekt összköltségvetése 2.482.465.507.- forint, a támogatás nagysága pedig 1.843.554.998.- forint. A támogatási intenzitás 74,26%. Ésszerűtlen pénzügyi megoldásokkal, a Közreműködő Szervezet (KSZ) által indított szabálytalansági ügyekkel kellett szembesülnie a város vezetésének. Több ügyben ésszerű javaslattételt tettünk az Irányító Hatóság (NFÜ) felé, amelynek elbírálása folyamatban van. Javaslatainkat úgy tettük meg, hogy figyelembe vettük a lakossági igényeket, de közben figyeltünk arra, hogy az Európai Unió és a Magyar Állam szigorú forrás felhasználási szabályainak is megfeleljünk. A projekt szabálytalanságai és egyéb akadályok miatt szükségesség vált a támogatási szerződés módosítása – a projekt zárásának időbeli eltolását kezdeményeztük -, amelyet már jeleztünk a Közreműködő Szervezetnek. Kérelmünk pozitív elbírálása esetén a kiemelt projekt 2011. év végére fejeződhet be. Általánosságban leszögezhető, hogy a támogatási intenzitások mértéke igen meghatározó szempont, mégis Nyíregyháza esetében csalóka lehet. Az eddigiek rávilágítottak arra a tényre, hogy a nem megfelelő előkészítettség a mégoly jó projektötletet is kudarcra ítélheti. Hiába magas a támogatás mértéke, ha a projekt lebonyolítása közben – a már nyertes kivitelező rendelkezésre állása mellett – derül ki, hogy a munkaterület nem adható át, a beruházás nem kezdhető el a megrendelő érdekkörében felmerülő okok és problémák miatt. Sajnos számos esetben fény derült arra, hogy a lezárt és megvalósított projekt támogatás/önrész eredeti mértéke sérült, s így jóval többe kerül(t) a költségvetési finanszírozása mint azt korábban tervezték, vagy előre jelezték. Ezen gyakorlaton nemcsak a feszített költségvetés okán, hanem morális kötelességünk változtatni.

- 52 -

„A Belvárosi terek Integrált Funkcióbővítő Fejlesztése Nyíregyházán” című projekt a következő fejlesztési elemekből áll: Alprojekt

Támogatás intenzitása (%)

Ügyfélszolgálati centrum kialakítása 85,00% Református templom környezetének rekonstrukciója Ortodox műemlék épület külső felújítása Zrínyi Ilona- Sétáló utca burkolatcseréje, homlokzati látványelemek elhelyezése Házasságkötő terem és Anyakönyvi Hivatal épületének felújítása, udvarfelújítás Zrínyi Ilona sétálóutca portáljainak megújítása

Támogatás (Ft)

A projekt bruttó összköltsége (Ft)

461 792 904 553 690 712

85,00%

20 057 119

23 840 828

85,00%

8 486 954

10 087 990

85,00%

107 016 416 127 204 707

85,00%

152 739 964 185 230 189

50,00%

7 945 577

85,00%

262 214 842 319 373 379

85,00%

41 502 522

49 331 834

85,00%

34 855 913

41 431 365

85,00%

46 584 329

55 372 308

85,00%

175 575 065 208 696 709

Kerékpárút kialakítás

85,00%

126 616 130 150 501 836

Hősök tere rekonstrukciója

85,00%

132 244 699 157 192 216

Mártírok tere rekonstrukciója

85,00%

3 424 676

4 070 730

Luther tér rekonstrukciója

85,00%

19 678 595

23 390 897

Árok, Búza, Szt. István utcai fasorok 85,00% rendezése

7 853 632

9 335 193

Nyírvíz Palota

41,50%

197 540 199 465 310 508

Skála Áruház homlokzatának felújítása

35,00%

23 999 638

66 805 551

Soft - projektelem

85,00%

13 425 822

15 829 145

0

1 300 000 000

Egyház u. -Síp utca szabályozása Kálvin tér - Bercsényi utca szabályozása Széchenyi u. - Szarvas u. - Iskola u. csomópont építése Luther u.- Szent István u. csomópont építés A Kiskörút - Bocskai u. – Szent István u. közötti új szakaszának kiépítése

Iroda- és üzletház építése (Bocskai u. sarka) MAGÁNERŐS 0,00% BERUHÁZÁS

- 53 -

15 769 410

VÁROSFEJLESZTÉS-VÁROSÜZEMELTETÉS A város rendezési terveinek módosítása jelenleg is folyamatban van, melyet a felmerült befektetői szándékok, lakossági igények, jogszabályváltozások illetve a rendelet alkalmazása során feltárt hibák tettek szükségessé. A beérkezett észrevételek alapján történő rendezési terv módosítás, a következő időszakban kiemelten fontos feladat. A településszerkezeti terv határozza meg a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, ezért fontos, hogy a településszerkezeti terv tervezett terület-felhasználása összhangba kerüljön az Önkormányzat fejlesztési szándékaival. Fontos, hogy a beérkezet kérelmeken és az alkalmazás során feltárt pontatlanságon túl, a szabályozási terv teljes felülvizsgálata megtörténjen. A folyamat során az alábbi témakörökre szükséges fókuszálni: -

parkolás céljára alkalmas területek kijelölése utak szabályozási szélességének felülvizsgálata kötelező szabályozási elemként jelölt lakóutak, magánútként kialakíthatóságának megvizsgálása belvízzel érintett területek szabályozási terven történő megjelenése zöldterületek védelme.

történő

A városfejlesztés másik fontos meghatározó tényezője a közútkezelés, útügyi feladatok ellátása. A közútkezelést, útügyi feladat ellátását szabályozó jogszabályi háttér A helyi közutak, azok hídjai és egyéb műtárgyai, valamint tartozékai jelentős vagyoni értéket képviselnek. A szakmai szabályoknak megfelelően végzett közútkezelés a közlekedés biztonsága mellett a közutak állagának megóvását és használhatóságát is szolgálja, és kíméli környezetünket. A közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény (Kkt.) értelmében a helyi közút tulajdonosa illetve kezelője a települési önkormányzat, azonban a kezelői feladatokkal más szervezetet is megbízhat. A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény (Ötv.) 1.§(5) bekezdése szerint a helyi önkormányzatoknak kötelező feladat- és hatáskört csak törvény állapíthat meg. Ennek megfelelően a települési önkormányzat útügyi feladatai is alapvetően az Ötv.-ből és a Kkt.-ből vezethetők le. Az egyes feladatok végrehajtására, szakmai követelményeire vonatkozó előírások - a Kkt. felhatalmazása alapján – a többször módosított 30/1988. (IV.21.) MT rendeletben, valamint több miniszteri rendeletben találhatók meg. A feladatelhatárolás alapját az 1991. évi XX. tv. (Htv.) képezi, amely 92.§ (10) bekezdése tételesen meghatározza, hogy azon jogszabályhelyeken, ahol a Kkt. a közút kezelője számára helyi közutak tekintetében feladatot állapít meg, a helyi önkormányzatot képviselő testületét vagy a jegyzőt kell érteni. Az Ötv. 8.§ (1) és (4) bekezdésében kötelezően ellátandó önkormányzati feladatait képező helyi közutak, műtárgyai és tartozékai, hidak, egyéb műtárgyak, járdák, kerékpárutak, parkolók, egyéb közterületek kezelő feladatait közszolgáltatási szerződés keretein belül 2011.december 31-ig az önkormányzat gazdasági társasága, a NYIRVV NONPROFIT KFT látja el. - 54 -

A helyi közutak kezelése az alábbi feladatokat foglalja magában: 1. 2. 3. 4.

igazgatási jellegű feladatok üzemeltetés ellenőrzés és vizsgálat (útellenőri szolgálat) fenntartás

E feladatok a helyi közutak kezelési szolgáltatási osztályának megfelelő gyakoriságú közútkezelési műveleteinek elvégzésével teljesíthetők, felhasználva az 5/2004. (I.28) GKM rendeletet, a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól. A Szabályzat azt a célt szolgálja, hogy a helyi közutak kezelői szakmai munkájukat a feladatok ismeretében, egységes szakmai szabályok és eljárások szerint végezzék. Ha közút kezelője a kezelői feladatokkal - vagy azok egy részével – más szervezetet bíz meg, a Szabályzat rendelkezései e szervezetre is vonatkoznak. A Közgyűlés az Ötv. 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tulajdonában lévő helyi közutak, azok műtárgyai és tartozékai kezelésének részletes szabályairól a 60/2005.(XII.22.) sz. KGY. (egységes szerkezetben a 40/2006.(XI.7.) rendelettel jogszabályt alkotott. A Nyíregyháza Megyei jogú Város helyi közútjai kezelésének szakmai szabályait a rendelet 1. számú mellékleteként kiadott SZABÁLYZAT tartalmazza. A város közúthálózatának jellemzése, útkezelés feladatai: Nyíregyháza közúthálózata - igazodva a városszerkezethez- sugaras-gyűrűs rendszerű. A főforgalmi úthálózatát az országos kezelésben lévő főutak alkotják a nagykörúttal együtt. Ezek szolgálják az átmenő tranzitforgalom levezetését. A belváros úthálózata szűk, sűrűn keresztezett rendszerű, így a nagyobb arányú fejlesztések lehetősége továbbra is korlátozott. Nyíregyháza úthálózatának teljes hossza 724 km, amelyből az önkormányzati illetve állami tulajdonú és kezelésű út hossza 610 km és 114 km. Az önkormányzati kezelésű utak közül csupán 262 km szilárd burkolatú, míg 348 km útalap illetve földút. A belterületi és külterületi közutak százalékos eloszlása 55% illetve 45%. Az út, a híd és egyéb műtárgyak valamint úttartozékok üzemeltetési feladatai a következőek: (A közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolásnak megfelelő gyakorisággal) -

útburkolatok tisztántartása, pormentesítése, gépi seprése téli útüzemeltetés során a síkosság elleni védekezés és lehullott hóréteg eltávolítása forgalomirányítási jelzőberendezés üzemviteli hibáinak javítása úthatáron belüli növényzet gondozása és fűkaszálása

Az önkormányzati utak tervszerű és rendszeres, fenti feladatai ellátásának megítélésére hátrányt jelent, hogy az átmenő, jelentős forgalmat lebonyolító állami közutak burkolatának illetve szegélyének tisztántartása és a környezet növényzetének ápolása nem megfelelő számban és minőségben történik. - 55 -

Ez országos probléma, hogy az állam nem teljesíti törvényi kötelezettségeit, nem vállal részt a települések lakói számára az élhetőbb környezet megteremtésében. Az út, a híd és egyéb műtárgyak, valamint az úttartozékok fenntartási feladatai a következőek: -

burkolatok keréknyomvályú mélység mérése, megszűntetéséig jelzőtáblával való jelzése forgalmat zavaró burkolathibák javítása, megszűntetéséig jelzőtáblával való jelzése járdák, gyalogutak, kerékpárutak fenntartási munkáinak éves javítási program szerint történő elvégzése mozgáskorlátozottak lehajtását segítő járdaszegély süllyesztés hídhibák időhatáron belüli kijavítása aluljárók fenntartása, különösképpen a vízelvezetés és megvilágítás biztosítása támfalak, lépcsők, lejtők fenntartása közúti jelzőtáblák hibáinak javítása forgalomirányító jelzőberendezés műszaki állapotának megállapítása gépi festésű útburkolati jelek legalább évente történő felfestése

A biztonságos közlekedésnek az út kezelőjére, üzemeltetőjére vonatkozó legfontosabb tényezői: - az utak állapota - a forgalomtechnika, forgalombiztonság Ezen állapotjelzők a következők: - burkolat állapot - teherbírás - egyenetlenség A szilárd burkolatú utak állapotjelzők szerinti megoszlása (2009.-2010.)

Jó illetve megfelelő minőségű utak

Állapotjelző

hossza

megoszlása

Tűrhető minőségű utak

hossza

megoszlása

Nem megfelelő minőségű utak

hossza

megoszlása

2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2009 2010 Burkolat állapota Teherbírás Egyenetlenség

82

85 33% 32%

65

57 26% 22% 99,8

120 41% 46%

116

119 47% 45% 90,8

89 37% 34%

40

54 16% 21%

82

85 33% 32% 73,8

72 30% 28%

91

105 37% 40%

- 56 -

Az állapotjelzők hűen szemléltetik, hogy az arányában is kevesebb burkolt felületű utak többsége pályaszerkezet megerősítést, felületi felújítást igényel. 2004. évtől az ún. „1+1 Ftos” útfelújítási pályázatok eredményeként a városi utak burkolatának állapotában fokozatosan javulás volt tapasztalható, mely pályázati lehetőség a gazdasági válság következményeként 2010. évben megszűnt. Ebben a konstrukcióban évente átlag 12 km burkolt út felülete újult meg, amely látványosan segített az utak minőségének javításában. Probléma, hogy a pályázati kiírás nem tette lehetővé az út víztelenítését végző csapadékhálózat rendszerének felújítását, illetve a forrás hiány miatt az önkormányzat inkább több km-nyi, csak a felső burkolat cseréjét és nem inkább kevesebb, de megerősített pályaszerkezetű útfelület felújítást valósított meg. Ennek eredményeképpen a felújított, csak a felső kopó rétegben megújuló út felülete - a korábbi évtizedekben meggyengült, elöregedett pályaszerkezete miatt - néhány éven belül újra térhálósan szétrepedezett. Tovább lehetne emelni az utak élettartamát, ha az útalapok aszfalttal történő lezárása sem történne oldaltámasz, szegély kiépítése nélkül. Ezek, a beruházáskor többlet költségként megjelenő, de a meglévő út vagy útalap élettartamát látványosan megnövelő „pótberuházások” hosszabb távon, többszörösen jelentkezni fognak megtakarításként a városüzemeltetés területén. A városüzemeltetési feladat részeként évente 1000-1500 tonna meleg és 200-400 tonna hideg aszfalt kerül bedolgozásra az évenként - a csapadékosabb, nagyobb hőingadozásokkal jelentkező téli hónapok, és az elmaradt 1+1 felújítási program miatt - növekvő számban megjelenő útfelületi hibákba, kátyúkba. A közműépítések miatti útbontások is bizonyos mértékben hozzájárulnak az utak állapotromlásához, amelyek növelik a hibaforrások számát. Célszerű lenne az út illetve járda bontás utáni helyreállítási munkák elvégzését is, a város által évenként megállapított minősített vállalkozói körhöz kötni. Az önkormányzat anyagi terhelhetősége véges, így az alábbi beruházások esetében célszerű beruházói, tulajdonosi „hozzájárulást” kérni: -

-

Hasonlóan a nagyobb kereskedelmi központokkal szemben történő eljáráshoz, más például lakópark, vagy egyéb nagyobb koncentrált beruházást végzőkkel szemben is meg kell követelni a kapcsolódó út, járda kapcsolat értékesítés előtti kiépítését. stb.

A város több pontján találunk olyan nagyforgalmú közlekedési csomópontot, amelynek lehetőleg körforgalomra történő átalakítása, sürgető. Az olcsóbb üzemeltetést, biztonságosabb közlekedést, kevesebb károsanyag kibocsátást, folyamatos forgalomlefolyást biztosító körforgalom pályázati forrás bevonásával történő kiépítése lenne indokolt pl. Vasvári Stadion, a Stadion - Sóstói, a Szarvas - Kígyó, a Kállói – Ady E. csomópontban. Az önkormányzati és állami utak körforgalmába, a városi erdőkből kitermelt, 100 éves tölgyfákból való kompozíciók, városi művészek által elkészített műalkotások kihelyezése az élhetőbb város benyomását keltheti. Tapasztalat, hogy ott ahol a forgalomszámlálási adatok visszaigazolják, és a gyalogátkelőhelyek kiépülnek, ott a lakosok nagyon kedvezően fogadják. Ezek kiépítése közvilágítás, járda kapcsolat létesítésével 1,5-2 mFt/db, amely költség, hatását figyelembe véve elfogadható. A közlekedési szabályok, sebesség korlátozások be nem tartása az egész város területén általános probléma. A lakosság a sebességkorlátozás betartásának elérése érdekében általában fekvőrendőr elhelyezését kéri, de a kezelő szakmai álláspontja szerint ez a megoldás csak a - 57 -

forgalom biztonságát erősítő csomópontokba, esetleg gyermek intézmények környezetében helyezhető el. Célszerű lenne megvizsgálni - esetlegesen önkormányzati használatban lévő traffipax készülék rendszerbe állításának „következményeit”. Az utóbbi néhány évben tervszerűen, de forrás hiányában nem kellő mértékben a kezelő elkezdte a lakótelepek, városrészek járdáinak szakaszos vagy teljes felületi felújítását. Ezek ellenére elmondható, hogy a járdák állapota helyenként kritikus. Pénzügyi lehetőségeink függvényében teret kell biztosítanunk ezen témakör folyamatos rendezésére. A közösségi közlekedés komfortjának növelése érdekében célszerű folytatni az önkormányzat beruházásában, pályázati forrás felhasználásával felújított esőbeállók cseréjét célzó, de a programba be nem férő további megállók amortizált fedett váróinak cseréjét. A vakok és gyengén látók gyalogos vagy kerekesszékkel történő közlekedésének segítésére a kezelő az elmúlt évben az összes általa üzemeltett és fenntartott lámpás csomópont gyalogos átkelőjét ellátta hangosítással. Az IVS programban létesített új csomópontok átkelőit is szándékozik ellátni e tájékoztatást segítő eszközzel. A közutak, járdák, parkolók, kerékpárutak, hidak kezelésének szerves, elválaszthatatlan része a csapadékvíz elvezetésének probléma köre. A kiépített hálózat alapvetően az út víztelenítését szolgálja, annak út állagvédelmi illetve közlekedésbiztonsági követelményének biztosításával. A rendszer kapacitásának tervezésekor természetesen számolnak az érintett területen jelentkező és a burkolt felületek által el nem szikkasztható csapadék mennyiség elvezetésével is. A kiépített hálózat hibaelhárítási feladatokat (útburkolat-beszakadás, víznyelő süllyedés, víznyelőrács pótlása, járdaburkolat helyreállítás) von magával, így évente a város területén 400 -500 helyszínen történik kármegelőző, elhárító beavatkozás. A kezelésben lévő 240 km zárt csapadékcsatorna mosatására, a víznyelők és tisztítóaknák tisztítására, az átemelők üzemeltetésére vállalkozói szolgáltatásként a 24 órás ügyelet áll rendelkezésre. A város több pontján (Kistelekiszőlő, Borbánya, Oros, Rozsrétszőlő, Nyírszőlős, stb.) az ingatlanok megvédése, az utak járhatóságának biztosítása érdekében szivattyúzást, egyes helyeken befogadó hiányában csapadékvíz szippantást és elszállítást kell végezni. A 151 db szikkasztó kútból, a szikkasztó árkokból, magáról az úttestről és több esetben az ingatlanokról évente 12.000 m3 -47.000 m3 vizet szállítunk el. Ezt a költséges szállítási módszert hivatott kiváltani a belvízvédekezés ideje alatt elhelyezett 11 db átemelő szivattyú. Fontos, hogy az önkormányzat folytassa a belvízi védekezés idején elkezdett és a 2011. év tavaszára ígért a felszíni vizek elvezetését, pufferolását, ideiglenes visszatartását célzó tervezői és kivitelezési munkáit. Ahhoz, hogy biztosítva legyen az utak és egyéb más műtárgyak biztonságos használata, állagának védelme, elsődlegesen szükséges, hogy a csapadékvíz befogadását végző gyűjtőcsatornák megfelelő befogadó kapacitással rendelkezzenek. Rendezni szükséges pl. a Bujtosi Városi I-es csatorna bővítését, a Bujtosi városrész, az Alkotás és Palánta utca és környékének zárt csapadékhálózatának kiépítését, a Csemete utcai lakópark és városrész, valamint a Szántó Kovács János utca csapadékának elvezetését. A külterületi városrészek infrastrukturális fejlesztésének középtávon szükséges megteremteni az anyagi fedezetét. Ezek a városrészek vesztesei voltak az elmúlt évek centralizált - 58 -

városfejlesztési, kiemelt projektek, „alkotások” megvalósítását támogató, jelentős önerőt felemésztő önkormányzati stratégiának. Ez alatt az idő alatt komplett városrészek felejtődtek el, sorolódtak hátrébb az „ügyes-bajos problémáik” megoldására vonatkozólag. Azon túl, hogy a belvárosban is található még közművel, szilárd burkolattal ki nem épített út, azonban ezen utak zöme a külterületi városrészekben „terül” el. Az emberek jogosan érzik, hogy lakhelyükön megállt az idő, mert az elmúlt néhány évtizedben elmaradtak azok az életkörülményeket javító beavatkozások, amelyekkel elsősorban a biztonságos közlekedést tudják biztosítani. Természetesen Nyíregyháza városhoz tartozó tanyabokori világa és az ebből adódó szétterülő településszerkezete magában hordozza a más hasonló lélekszámú városokhoz képest hosszabb, nagyobb úthálózatát. Az ott élők lakóhelyének megközelítése mezőgazdasági művelt területeken „áthaladó” önkormányzati úton történik, amelyet többnyire mezőgazdasági gépek is kénytelek használni. Ezeknek az utaknak a járhatóság érdekében történő stabilizálása jelentős forrást igényelnek, így szükséges, hogy fontossági sorrendet állítsunk fel. Minden út, minden időben való járhatósága feltételének biztosítása forrás hiányában és józan realitás alapján is lehetetlen, így ott ahol meghatározott lélekszám alatt élnek, vagy kerülővel, de megközelíthetőek az ingatlanok, nem tervezhető stabilizálás. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy külterületen a mezőgazdasági területtel rendelkező földtulajdonosok - akik elsősorban „felelősök” a nehéz gépeik által okozott taposási kárért – milyen formában tudnak részt vállalni a csapadékos időben, nehezen járhatóvá tett utak karbantartásában. Rövidtávon a NYIRVV NONPROFIT KFT közfoglalkoztatottak bevonásával tervszerű útkarbantartást végez, rendbe teszik a földút határán lévő növényzetet (fasor), az útkezelési ágazat pedig megfelelő útprofilozással, lejtés képzésével, szikkasztó árok kiépítésével biztosítja a földút állagának hosszabb ideig történő fennmaradását. Az utak egyes szakaszainál időszakonként jelentkező járhatatlanság megszüntetéséhez szükséges tört beton vagy bánya kő beszerzésére fordítható forrás az üzleti tervben korlátozottan áll rendelkezésre. Út- és műtárgyellenőrzés, hídvizsgálat feladatai a következőek: Az útellenőri szolgálat az I. –VII. számú közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt utakat, azokhoz tartozó műtárgyait és úttartozékait, valamint közúti – vasúti kereszteződéseket, tömegközlekedési útvonalakat besorolástól függően hetente – kéthetente – havonta – negyedévente ellenőrzik. Évente 800 – 1200 db közúti jelzőtábla kerül lecserélődésre kopás vagy lopás miatt illetve 8000 m2 – 15.000 m2 útburkolati jel kerül felújításra. Az utóbbi néhány évben - elsősorban gyalogátkelőhelyen - tartós, meleg plasztik burkolati jelet használunk, mert ennek tartóssága 5 évig garantált, így annak tartóssága és jobb láthatósága biztonságossá teszi a közlekedést mind a gyalogos, mind a gépjárművezető számára. Terveink között szerepel a lakossági összefogással együtt megvalósítandó útfelújítások támogatása, csakúgy, mint a külterületi utak helyzetének javítása. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzete 2011-ben biztosan nem teszi lehetővé a lakossági társulással történő útépítést. Megjegyezzük, hogy jelen költségvetési helyzetben a

- 59 -

stabilitás megteremtése mellett, jelen téma prioritásként szerepel a következő négy év programjában. Égető problémát jelent a belváros parkolási gondja, különösen az Integrált Városfejlesztési Stratégia program lezárását követően. Sajnos a nem teljes mértékben átgondolt városstratégiai fejlesztés egyik árát a parkolási helyzet „szenvedte meg”. Pénzügyi lehetőségeink és pályázati lehetőségek függvényében további parkolóhelyek létesítése elengedhetetlen. Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés Nyíregyháza Város csapadékvíz elvezetése a vízellátáshoz és a szennyvíz csatornázottsághoz képest viszonylag elmaradott szinten áll. A város csapadékvíz hálózatának felülvizsgálatára 2003-ban készült egy átfogó vizsgálat, melyben valamennyi városrész esetén bemutatásra került az akkori viszonyok alapján megvalósításra javasolt alternatíva. Sajnos a csapadékvíz elevezetés megoldására felhasználható pályázati források rendkívül szűkösek voltak eddig, ezért csak igen kevés területen történt meg a csapadékvíz rendezés. A felülvizsgálat készítése óta eltelt idő alatt sok terület beépítettsége vagy úthálózat kialakítása megváltozott, ezért a 2003-ban készült javaslatok sok városi területen már nem megvalósíthatóak. Az 2005. évtől csapadékosra forduló időjárás felkészületlenül érte az önkormányzatok többségét. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a legutóbbi időszakban bekövetkezett vízkárok egy része a rendkívüli hidro-meteorológiai események miatt elkerülhetetlen volt. Az elvezető rendszereket a viszonylag ritka előfordulási valószínűségű csapadékterhelésre más, fejlettebb országokban sem szokták kiépíteni. Emiatt és a karbantartási hiányok miatt következhettek be az évek óta jelentkező ár és belvíz-károk. Az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatás nem tartalmazza a vízfolyásokban, vízi létesítményekben keletkezett károk fedezetét. A problémák megoldását nagymértékben segíti az olyan szemlélet kialakítása, amely felismeri, hogy a vízkárelhárításban meghatározó jelentősége van a megelőzésnek a funkcióképes elvezető rendszer kialakításával, megőrzésével, a védekezési beavatkozások megtervezésével és szakmailag felkészült védekező szervezet létrehozásával, gyakorlatoztatásával. Ezen feltételek megteremtéséig az önkormányzatok a jövőben sem nélkülözhetik a kormányzati szervek, a vízügyi igazgatóságok és a katasztrófavédelmi szervek eddig is megszokott segítségét. Az önkormányzatok gondjait az is súlyosbította, hogy gyakran a korábbi beépítés és hasznosítás jellegét indokolatlanul megváltoztatva mély fekvésű, vízjárta területeket jelöltek ki építési telekként. Az építési fegyelem lazulása, vagy az elmaradt hatósági intézkedések miatt, több helyen visszafordíthatatlan, vagy a megelőzéshez képest aránytalanul nagy anyagi ráfordítással rendezhető műszaki problémák alakultak ki. A jelenlegi tervezési gyakorlat nem veszi figyelembe a lehulló csapadék időbeli intenzitásváltozását. A csapadékvíz elhelyezésével és az azzal való gazdálkodással kapcsolatos problémakör ma már nem csupán a „klasszikus” urbanizációs hatások kompenzálását jelenti. Figyelembe kell venni az éghajlatváltozás ma kikerülhetetlennek látszó tendenciáját. A változások következményeként az időjárási események szélsőségeinek növekedése várható, - 60 -

mely a települési vízgazdálkodás szempontjából a csapadékok intenzitásának, illetve a lehullott mennyiségnek a növekedésében nyilvánul meg. A hosszú távon megbízhatóan működő csatornarendszerek építése érdekében olyan mértékadó (tervezési) csapadék alkalmazására van szükség, melynek segítségével reális kép kapható a természetben előforduló csapadékok által kiváltott hatásokról. A városi lefolyást kedvezőtlenül befolyásoló hatásokkal szemben a mennyiséget és minőséget egyaránt célzó, integrált szemléletű gazdálkodásra van szükség. Nyíregyháza város jelenlegi csapadékvíz elvezetési koncepciója a minél több csatornázott utca fogalmában merül ki, ami értelemszerűen vezet a vízi létesítmények kapacitásának kimerüléséhez. A város belvízelvezető rendszere alapvetően a VIII. számú főfolyás és mellékágainak pillanatnyi elvezető kapacitásától függ. A csapadékvíz lefolyások a szabályozatlan lefolyási körülmények miatt még a mértékadó csapadékvíz időtartama alatt elérik a nagykapacitású elvezető rendszereket ott visszatorlódást, az elvezető zömében kis átmérőjű utcai rendszerekben kiöntéseket okozva. A jövőbeni belvizes pályázatoknak nem csak az egyes utcák csatornaépítésére kell vonatkozniuk, hanem Nyíregyháza Város egységes belvízelvezetési koncepciójának ütemezett megvalósítására, a belvizek ésszerű kormányzására, a lefolyási, elvezetési körülmények esetleges szabályozására. INTÉZMÉNYI FELÚJÍTÁS Az intézményhálózat átlagosan 25-30 éves, hagyományos, panelos, előregyártott, illetve vegyes szerkezetű, melyekről általánosságban elmondható, hogy a korszerű energetikai szabványoknak nem felelnek meg. (Kivétel a KEOP energetikai pályázat útján felújításra került 7 közintézmény, 1 Bölcsőde, 2 Óvoda, 2 Általános Iskola és 2 Középiskola). A fűtési rendszer építéskori, általában közepes állapotú. A lapos tetős épületek csapadékvíz elleni szigetelése a folyamatos javítás ellenére több intézmény esetében átszigetelendő. Az oktatási intézmények padlóburkolatának többsége felújításra, a belső ajtók cserére szorulnak. Az elektromos rendszer állapotáról általánosságban elmondható, hogy építéskori, alumínium vezetékkel szerelt. A megnövekedett igények miatt az elektromos hálózatot, kapcsolószekrényeket és a lekötött teljesítményt felül kellene vizsgálni. Az üzemelést gátló és balesetveszélyes feladatokat kiemelt feladatként kell kezelni. Fentiekre tekintettel az intézmények komplex energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználása okán az Új Széchenyi Terv által nyújtott lehetőségek racionális kiaknázása tervezett. 2011. évben ÉAOP-4.1.1/A jelű pályázati támogatásból bővítésre és felújításra kerül a Petőfi Sándor Általános Iskola (Alma u.70.) A jóváhagyott támogatás összege: 188.485.646 Ft, a teljes bekerülési összeg 209.428.495,-Ft. A megvalósítás során három tanteremmel bővül a meglévő épület, mely akadálymentes lesz, valamint a régi épületszárny felújítása is megtörténik. Ezzel a bővítéssel kiváltjuk a Kállói úti iskola épületét. Négy kollégiumnál KEOP 5.3.0/A pályázat keretében 2011-ben energetikai korszerűsítésre kerül sor, mely szerint az intézmények külső falazatának hőszigetelése, nyílászárók cseréje, valamint kazánház és hőközpont rekonstrukciója kerül megvalósításra. A 75 %-os támogatási intenzitás mellett a projekt önerő igénye 59 millió Ft. A támogatás mértéke 178 millió Ft. - 61 -

Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztés, felújítás kapcsán a 7/2011.(III.9.)BM rendeletben meghirdetett pályázatra a Vasvári Pál Gimnázium Kiss E. u. 8. tornatermének és kiegészítő helyiségeinek felújítására került pályázat benyújtásra. A támogatás mértéke 20 millió Ft, az önerő 5 millió Ft, a teljes bekerülés 25 millió Ft. A pályázati lehetőségeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni, tekintettel az épületek állapotára. Az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzete megkívánja, hogy a felújítási feladatok ellátásához pályázati forrást keressünk. A pályázati programok szigorú program útmutató alapján történő megvalósítása kiemelten fontos feladat. Jelen szabálytalansági eljárások veszélyeztetik a rendszer teljes működését, bizonytalanságot okozva. A jelen mindig a jövő záloga. Jelen önkormányzati vezetés kiemelt figyelmet fordít a projektek pontos és szakszerű lebonyolítására, a későbbi esetleges problémák (támogatás részleges visszavonása, támogatási szerződéstől történő esetleges elállás) elkerülése okán. Szükséges az intézményi épületekre vonatkozó részletes állapot felmérés, amely alapján összeállításra kerül egy középtávú felújítási terv. A felújítási tervben előzetes költségbecslés alapján ütemezhető a felújítási feladatok végrehajtása évekre lebontva. VAGYONGAZDÁLKODÁS Az Önkormányzat vagyona a rendeltetés szerinti törzsvagyonból és az egyéb vagyonból áll. Törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartoznak a forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak. A törzsvagyonon felüli vagyontárgya forgalomképesek. Az önkormányzat ingatlan-vagyon szerkezetét az ingatlan vagyon kataszter 2010. december 31-ei állapota szerinti az alábbi táblázat szemlélteti: Ingatlan száma (db)

Könyv szerinti bruttó értéke (eFt)

4 464

86 475 271

257

24 172 851

Egyéb (forgalomképes) vagyon

1 273

16 173 997

Összesen

5 994

126 822 119

Vagyonelem Forgalomképtelen törzsvagyon Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

A 2011. évi költségvetési koncepció, illetőleg a 2011. évi költségvetés elfogadásakor meghatározásra került, hogy az ingatlanértékesítések során a vagyonnal való eredményes gazdálkodás alapelvét kívánjuk folytatni, figyelemmel a tervezett fejlesztésekre, lakossági igényekre. Az ingatlanpiaci dekonjunktúrára való tekintettel áron aluli értékesítést nem tervezünk. A célszerű és racionális gazdálkodás érdekében át kell tekinteni az Önkormányzat meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot kell kidolgozni az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására (különösen a bérbeadás), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. Törekedni kell arra, hogy hasznosítatlan vagyontárgyak ne legyenek. - 62 -

Az önkormányzat pénzügyi stabilitásának megteremtése után az önkormányzati ingatlanok elértéktelenedésének megakadályozása érdekében az ingatlanhasznosításból származó bevétel jelenleginél jelentősebb hányadát az ingatlanok jó karbantartására, korszerűsítésére célszerű fordítani. A szűkös önkormányzati forrás mellé pályázatok révén többletforrást kell bevonni, hogy ezzel az önkormányzati ingatlanok értékmegőrzését, értéknövelését megvalósíthassuk. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok hasznosításából származó bevétel fontos saját bevételi forrása az önkormányzatnak. Az országosan jelentkező kedvezőtlen gazdasági folyamatok nem teremtettek megfelelő környezetet ezen ingatlanok hasznosítására. A gazdasági fellendülést követően törekedni kell a jelenleg üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására. Az ingatlanok értékmegőrző, értéknövelő felújításához megfelelő feltételek meghatározásával ki kell használni a rendeletünk adta lehetőséget, támogatni kell a bérlő által történő felújítást, alkalmazni a bérbeszámítás intézményét. A használaton kívüli ingatlanok esetében felül kell vizsgálni a felmerülő költségeket, az ingatlanok állapotát, értékét, meg kell vizsgálni az értékesítés lehetőségét. Az esetlegesen felmerülő bérleti díj hátralékok esetében a szükséges lépéseket következetesen alkalmazni kell. Az IVS keretében megújuló NYÍRVÍZ palota önkormányzati tulajdonú helyiségeinek hasznosítására megfelelő programot kell kidolgozni, figyelemmel arra, hogy a hasznosítás a támogatási szerződésben meghatározásra került. A vagyonrendelet átdolgozásával a vagyongazdálkodás minden területére kiterjedően egyértelmű és részletes szabályokat kell meghatározni, amely megfelelő keretet teremt egy korszerű és racionális vagyongazdálkodási rendszer kialakításához. Tekintettel arra, hogy a város tulajdonában 1936 db bérlakás van, így fontos a program keretében azt kiemelten vizsgálni. Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások bérbeadásának feltételeit, illetve kereteit a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 15/2006.(IV.27.) KGY rendelete szabályozza. A rendelet alapján a bérbeadással kapcsolatos feladatokat a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. látja el. Az önkormányzati bérlakások száma 2010. december 31. napján 1936 db, megoszlásuk az alábbiak szerint alakul: Területi elhelyezkedés szerint: -

Belső lakóterület, a nagykörút által határolt terület Érkerti lakótelep Örökösföldi lakótelep: Jósaváros, Stadion környéke Huszár lakótelep Keleti lakótelep Egyéb: Sóstó, Sóstóhegy, Malomkert Bujtos, Oros, külterületi bokrok, Borbánya, Kisteleki szőlő Tokaji u. 3. sz. alatti. lakrészek (Szobabérlők Háza) - 63 -

462 db 172 db 286 db 504 db 299 db 129 db 52 db 32 db

1936db

Komfortfokozat szerint: -

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfortnélküli

1271 db 291 db 173 db 201 db 1936 db

Önkormányzati bérlakás állomány megoszlása lakbér alapján: -

szociális alapon meghatározott lakbér, költségalapon meghatározott lakbér, nem szociális (piaci) alapon meghatározott lakbér,

1.728 db 165 db 43 db

2010. december 31. napján összesen 2270 lakásigénylőt tartottunk nyilván, melyből 1774 első bérlakását igényli, 496 pedig minőségi cserelakást kér. Lakásigénylést - a jelenleg hatályos önkormányzati rendelet szerint - csak az ingatlantulajdonnal nem rendelkező kérelmezők nyújthatnak be, ezért nem tudjuk pontosan meghatározni azoknak a számát, akik bedőlt hiteleik miatt fognak segítséget kérni az önkormányzattól, de feltétlenül számolni kell ezekkel az igénylőkkel.

Portfólió gazdálkodás Az Ötv. 91.§ (6) bekezdése szerint a gazdasági programnak kötelező elemként kell tartalmaznia az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Ennek érdekében szükséges vizsgálni a város többségi tulajdonában lévő, fenti szempontból meghatározó gazdasági társaságainak 2014-ig szóló jövőképét. Bár nem közfeladatot végez, ki kell térnünk a Város egyik fő turisztikai vonzerejét képviselő gazdasági Társaságára, az Állatparkra is. Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. A Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. továbbiakban Nyírtávhő Kft. az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, melynek feladata a tulajdonában álló 3.646.334 e Ft piaci értékű vagyon hatékony kezelésével kapcsolatos feladatok magas színvonalú végzése, valamint költséghatékony és nyereséges gazdálkodással, országosan és nemzetközi szinten is elismert nyíregyházi szolgáltatás nyújtása. A Társaság küldetésének megfogalmazásakor - a városi és Uniós szabályozással, valamint a jelenlegi kormányzati törekvésekkel összhangban is - az energia felhasználás racionalizálását, a szolgáltatás fogyasztók általi szabályozhatóság megteremtését, az elavult és szabályozhatatlan fűtési rendszerek megújulását tűzte ki célul. Ennek érdekében a Társaság az elmúlt években több, mint egymilliárd forint értékben végzett beruházásokat. Ezek részben támogatási forrásokból, nagyrészt viszont saját forrásból, a gazdálkodás nyereségének visszaforgatásával valósulhattak meg. A fejlesztések hatására a fogyasztóknál jelentős megtakarítások indukálódnak, de a lakosságnál megjelenő gazdasági előnyök mellett, városunk számára is jelentős környezetvédelmi előnyökkel járnak együtt. A csökkenő - 64 -

energiahordozó felhasználás hatására kevesebb károsanyag kibocsátás történik, így elősegíti a természet egyensúlyának megőrzését, megakadályozza a város klímájának további romlását. A jövőben saját tulajdonban megvalósítható, társaság által üzemeltetett energiatermelő egységek létesítésével jelentős megtakarítás lenne elérhető az energiaköltségek területén, mely hozzájárulhat a távhőszolgáltatás díjának relatív szinten tartásához, a fogyasztók megelégedettségéhez, hosszabb távon pedig a kintlévőségek alacsonyabb szintjének eléréséhez is. A hátralék mértékének csökkenésével kevesebb pótlólagos finanszírozási forrás bevonása lehetséges, amely ugyancsak a díjak alacsonyabb szinten tartását eredményezi. Elengedhetetlen a társaság számára szükséges energia beszerzés költségének csökkentése, melyhez a tulajdonos minden segítséget megad a menedzsment számára. Pénzügyi forrásoktól függően megvalósulhat a vezetékhálózat bővítése a ciklus folyamán, mely szintén alacsonyabb egységárhoz vezethet. Ennek megvalósításához meg kell vizsgálni a pályázati lehetőségeket. A „Belvárosi terek integrált funkcióbővítése Nyíregyházán” projekthez kapcsolódóan, távvezeték rekonstrukciót hajt végre a cég a Bethlen Gábor út - Síp út térségében. Két gázüzemű intézményben várhatóan 30 mFt értékben megújuló energiaforrások alkalmazását célzó beruházást tervez megvalósítani a Nyírtávhő Kft. A tulajdonosi elvárás a nyereséges gazdálkodás mellett a városi távhőfogyasztók megelégedettségének javítása, az vállalati információs rendszer folyamatos fejlesztése, egyedi vevői igények kielégítésének lehetővé tétele. A fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében ügyfélszolgálati irodát működtet a Társaság, ahol a szükséges adatbázisokat on-line kapcsolattal biztosítja telephelyeik között. A hazánkban működő távhőszolgáltatókat összehasonlítva megállapítható, hogy azok működése és főbb paraméterei, - a szektort érintő folyamatos és napjainkra felerősödő törvényi és működési szabályozottság kiterjesztése ellenére is - a szolgáltatás néhány sajátságos tevékenysége miatt jelentősen differenciált költség,- és tevékenység összetételt mutatnak. A nyíregyházi távhőszolgáltatás az országos átlagot jelentősen meghaladó szolgáltatásokat nyújt mind lakossági, mind pedig közületi fogyasztóinak egyaránt. Több ezek közül csak városunkban jellemző. Ezen tevékenységek költségei terhelik a szolgáltatás díjait, melyek ezen többlet teljesítményekkel kapcsolatban felmerült költségek és ráfordítások elszámolásával is, az országosan alacsonyabb díjtételek közé kerülhettek. Az energetikai szektor árainak tendenciózus növekedése okán egyik legfontosabb tennivalónk a cég működőképességének megőrzése, lehetőségekhez mérten stabilitásra törekvés. NYÍREGYHÁZI VÁROSÜZEMELTETŐ ÉS VAGYONKEZELŐ NONPROFT KFT. A közszolgáltatási szerződés alapján a társaság a következő közfeladatokat látja el Önkormányzati határozat alapján: • Közutak, hidak fenntartása, felújítása • Belvíz és csapadékvíz hálózat fenntartás • Zöldfelület fenntartás • Egyéb városüzemeltetési feladatok • Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás • Közfoglalkoztatatás • Települési vízellátás • Intézményi villamos energia ellátás - 65 -

•

Állategészségügyi feladatok

Az útkezelési és közlekedési ágazat kötelező feladatként végzi az utak, járdák, kerékpárutak, hidak kezelői feladatait, illetve a város csapadékvíz és belvízelvezető rendszerének üzemeltetését. Mindkét terület vonatkozásában elmondható, hogy a jelenlegi források csak elégséges szintű feladatellátást tesznek lehetővé. A 2014-ig szóló gazdasági program részét kell képezze a nagy forgalmú, balesetveszélyes csomópontok átépítése, a lakótelepi és lakó utak minőségének emelése, új gyalogátkelőhelyek kiépítése- különösen oktatási intézmények környékén, minőségi váltás a földutak esetében az eggyel jobb kategóriájú utak irányába. Új lakó-pihenő és forgalomcsillapított övezeteket kell kialakítani a rendelkezésre álló tanulmányterv alapján. Nagyobb figyelmet kell fordítani a nem megfelelő minőségű járdák felújítására. A lehető legrövidebb határidőn belül Önkormányzati rendeletet kell alkotni. „A csapadékhálózat kiépítéséről és üzemeltetéséről a magántulajdonú ingatlanokon összegyűlő csapadékvíz kezeléséről”, és azt szigorúan betartatni, amivel a Társaság üzemeltetési feladata válik ez által lényegesen könnyebbé. A műszaki ágazat foglalkozik az önkormányzati lakóingatlanok üzemeltetésével, karbantartásával, önkormányzati lakó- és közintézmények energetikai ellátásának (víz, szennyvíz, gáz, elektromos energia) biztosításával, energetikai számlák kezelésével, egyéb önkormányzattól kapott feladatok (pl. tanulmánytervek készítése) végrehajtásával, valamint a Társaság által használt rendszámos-járművek és kisgépek (195db) folyamatos karbantartásával, felújításával. Az önkormányzati lakóingatlanok kapcsán a 100%-ban önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében, indokolt azok felújítása. A Bessenyei tér 3-4. szám alatti lakóépület felújításával kapcsolatban, 2009-ben pályázott az önkormányzat, eredményhirdetés még nem történt. Időszerű lenne továbbá a Csaló köz 11-15, és a Benczúr tér 21/B. szám alatti többlakásos lakóépületek felújítása is. Ezek az ingatlanok több mint 30 éve nem voltak felújítva. Természetesen tekintettel kell lenni a szűk források miatt a pályázati lehetőségekre. A stratégiai koordinációs és fejlesztési ágazat feladatai a közterületi parkolók üzemeltetése, a fizető parkolók ellenőrzése, közterület kezelés, stratégiaalkotás, tervezés, a társaság tevékenységeinek környezetvédelemi szempontú felügyelete, adminisztrációja. Felülvizsgálandó a Közterületek használatát szabályozó rendelet a jogosultságok és a jelenlegi bérleti díjak árszintjére vonatkozóan. Továbbá igény mutatkozott olyan tevékenységekre, amelyet a rendelet korábban nem szabályozott. Pl. nem pontosan definiált a „mozgó bolt” kategóriája, elhelyezhetőségének körülményei. A közterület használatára vonatkozó díjak 3 éve nem változtak. A használattal összefüggésbe hozható költségek sokszor nincsenek arányban a bevételekkel. Elemzésüket követően aktualizálásuk célszerű az elkövetkezendő időszakban. Az idei évtől kezdődően elkezdődhet az olyan jellegű fejlesztési lehetőségek tanulmányszintű előkészítése, amelyek az elmúlt időszakban kialakult neuralgikus forgalmi szituációk felszámolását eredményezhetik, melyek pl. a forgalmi áramlatok átrendeződése miatt, vagy más beruházások kapcsolódó hatásaként jelentkeztek. - 66 -

A gépjárműszám dinamikus növekedése következtében szükség van a kapacitásában kimerült útszakaszok, csomópontok bővítésére, ill. átalakítására, ahol a rendelkezésre álló terület ezt lehetővé teszi. Nagyon fontos lenne az időszakosan túlterhelt, külvárosi forgalmat levezető utak sávbővítése (pl. Korányi út körforgalom-lakott terület határa közötti szakasz 2x2 sávosítása). A csomópontok kapacitásának növelése érdekében minél több helyen ki kell alakítani a jelzőlámpa vezérléstől független jobbra kanyarodó sávokat. Az utóbbi évek csapadékosabb időjárása rávilágított a csapadékvíz hálózat hiányosságaira. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az érintett szakmai szervezetek bevonásával egy hosszú távú koncepció kerüljön kidolgozásra a probléma kezelésére. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Programhoz csatlakozva, rövid időtartamú közfoglalkoztatás keretében 2011. évben Nyíregyházán összesen 1530 fő bérpótló juttatásban részesülő foglalkoztatását tervezi megvalósítani, átlagosan 3 hónapos foglalkoztatási idővel, napi 4 órában. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében 144 fő bérpótló juttatásban részesülő és egyéb regisztrált álláskereső foglalkoztatását tervezi a cég átlag 8 hónapos foglalkoztatási idővel, napi 8 órában. A két közfoglalkoztatási program első pályázati körben február 01-én indult. Folyamatos munkakezdéssel eddig (április 1-ig) 537 fő állt munkába. A programban részt vesznek az önkormányzat által fenntartott intézmények, kisebbségi önkormányzat, önkormányzati részesedéssel működő társaságok, egyház által fenntartott intézmények, civil szervezetek. Második pályázati körben már benyújtásra került a rövid időtartamú 4 órás közfoglalkoztatás keretében 808 főre az igény, elbírálása folyamatban. Szintén folyamatban van hosszabb időtartamú értékteremtő közfoglalkoztatási program keretében a Bujtos Városliget, valamint Sóstó parkerdőben megvalósuló pályázat, melyben május 1-i kezdéssel 8 hónapos foglalkoztatási idővel, 109 főnek biztosít munkát, napi 8 órában. A pályázat keretében 80 millió forint, támogatáshoz jut a város, melyből 12, 5 millió forintot dologi költségre lehet fordítani. Célunk, hogy minél több munkára képes aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítsunk Nyíregyházán munkalehetőséget. Jövőbeni célunk az új közfoglalkoztatási rendszer „Széll Kálmán Tervben” foglalt célkitűzéseknek megfelelően valós értékeket teremtő, meglévő értékeinket megóvó, mérhető eredményeket hozó közfoglalkoztatás megszervezése Nyíregyházán. Ilyen hasznos feladatok lehetnek az önkormányzat, illetve intézményeihez kapcsolódó különböző építő, illetve felújító munkálatok, természeti és lakókörnyezetünk védelme, karbantartása, állagmegóvása, egészségügyi, szociális és lakossági szolgáltatások nyújtása. A cég tevékenységi körébe tartozik a gyepmesteri tevékenység ellátása, továbbá a kártevők elleni védekezés megszervezése és lebonyolítása a közterületeken (szúnyog-, kullancsgyérítés, egyéb rovar- és rágcsálómentesítés). A lakosság általában két tevékenységre reagál érzékenyebben; a szúnyogok elleni védekezésre és a gyepmesteri tevékenységre. Ez utóbbi területen számítunk és építünk az illetékes civil szervezetek további segítő partnerségére. Bár a jogszabályok szerint a gyepmesteri telep nem azonos az állatmenhelyekkel, mégis egyre nagyobb hangsúlyt kap a tevékenységek között az állatok gazdához juttatása.

- 67 -

A korábbi évektől eltérő csapadékos időjárás miatt jelentősen megnőtt a szúnyogok száma, nehéz feladat elé állítva a települések szakembereit az egész országában. A rendelkezésre álló finanszírozás mellett az eddigi formában végzett védekezés nem bizonyul elég hatékonynak. A következő években végig kell gondolni a lárvagyérítés gyakorlatát. Meg kell teremteni a földi gépekkel történő biológiai védekezés tárgyi és személyi feltételeit, melynek következtében nagymértékben csökkenthető a kifejlett imágók száma, ami a légi úton végzett kémiai védekezés hatékonyságát is javítja. A közterületeken végzett védekezés azonban nem vezethet eredményre, ha nem vonjuk be a lakosságot is. Ehhez széleskörű szakmai és társadalmi összefogásra van szükség, melynek hangsúlyos része a lakosság tájékoztatása a gyérítési módokról, ösztönzése, bevonása a védekezésbe. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat A temetkezés terén az önkormányzatoknak egy kötelezően ellátandó feladatuk van, a temető fenntartása és üzemeltetése. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Temetkezési Vállalat Nyíregyháza és másik 23 település közös tulajdonában áll. A nyíregyházi tulajdonrész az összvagyon tekintetében 73 %. A temető fenntartás sok feladattal és tetemes költséggel jár. A fenntartáshoz, üzemeltetéshez szükséges anyagi források az érvényes jogszabályok értelmében a költségvetésből, illetve a temetői díjakból biztosítottak. Terveink között szerepel az Északi temető ravatalozójában működő halottszállítólift cseréje, a borbányai temető bővítése, az ehhez szükséges infrastruktúra, kerítés, út, víz kiépítse, az Északi temető úthálózatának felújítása, illetve az elavult vízvezetékrendszer komplett cseréje. Hosszú távú tervként megfogalmazódott egy hamvasztó építésének igénye, melynek becsült értéke 110 millió forint, finanszírozási hátterének biztosítása függvényében.

Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft. A térségi hulladék-gazdálkodási Kft. 1 012 000 000 Ft törzstőkével, két telephellyel és egy fiókteleppel rendelkező profitorientált gazdasági társaság. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.) meghatározott, települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos kötelezően ellátandó alapfeladatát a 100 %-os tulajdonában lévő TÉRSÉGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI Kft. útján látja el, illetőleg csatlakozási megállapodás alapján további hat település részére biztosítja. A társaság normatív támogatásból nem gazdálkodik, bevételeit az önkormányzat által évente meghatározott közszolgáltatási díjból, valamint a közszolgáltatáson kívül vállalt hulladékgazdálkodási tevékenységéből szerzi. A feladatellátást a Hgt. és végrehajtási rendeletei szigorú keretek közé szorítják mind a begyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás, mind pedig a lakossági díjtartozás behajtása vonatkozásában. Alaptevékenységként jelenleg 140 000 lakos részére végez a társaság közszolgáltatást. Fenti körülmények miatt tulajdonosi elvárás, így a Társaság elsődleges célja, hogy aktív szerepet vállaljon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetésében, és ennek keretében biztosítsa a közszolgáltatás zavartalan ellátását. Célja - 68 -

továbbá a szolgáltatási terület bővítése, hosszú távú szerződések megkötése, kommunális hulladéklerakó, válogatócsarnok üzemeltetési jogának megszerzése. A Társaság jövőképét két tényező befolyásolja lényegesen, mely tulajdonosi kompetencia: 2011. évtől a Társaság gazdasági pozícióját jelentősen gyengíti a nyíregyházi hulladékkezelő üzem bezárása. Emellett hamarosan, 2012. december 31. napján a meglévő közszolgáltatói szerződések is lejárnak. Mindkét kérdésre a szóba jöhető döntési alternatívák megvizsgálását, és elemzését követően lehet megfelelő választ adni. Jelentős hangsúlyt kell fektetnie környezetünk értékeinek megóvására, környezetbarát technológiai eljárások alkalmazására. Biztosítania kell a hulladékok keletkezésük helyéről történő eljutását a végleges ártalmatlanítási-, újrahasznosítható hulladékok esetében felhasználási helyükre, törekedve a költség-hatékony, környezetkímélő megoldások alkalmazására. Műszaki szolgáltatásaink bővítésével, piacra történő kijuttatásával törekednie kell meglévő kapacitások optimális kihasználására, a cég árbevételének növelésére, költségei csökkentésére. Elvárás, hogy a környezetvédelem szempontjaira is egyre fokozottabban ügyeljen a társaság munkája végzése során. Az elkülönített gyűjtési-begyűjtési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek, válogatással elkülöníthetők legyenek, az ingatlantulajdonosnak a lehető legkevesebb gyűjtőedény vagy zsák elhelyezéséről kelljen gondoskodnia, a gyűjtőszigeten történő gyűjtés csak kiegészítő megoldásként legyen alkalmazható, továbbá a lomok és a veszélyes hulladékok begyűjtéséhez szükséges hulladékgyűjtő udvarok kialakítása és a begyűjtés megszervezése biztosított legyen. Továbbra is fejleszteni kell a szelektív hulladékgyűjtés valamennyi szintjét. A ciklus végére a biohulladékgyűjtés teljes közszolgáltatási területünkre való kiterjesztése is az elképzelések között szerepel.

Rendkívül fontosnak tartjuk a környezeti nevelés, szemléletformálás erősítését az oktatás területén. Ezért a THG-val szemben az az elvárás, hogy erősítse a környezeti információkat biztosító rendszerek kialakítását, fejlesztését, az információk hatékony terjesztését. Ösztönözni szeretnénk a lakosságot környezeti programokban való részvételekre, aktív szerepvállalásra. Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. A Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. továbbiakban Nyírségvíz Zrt. legnagyobb, egyben többségi tulajdonosa Nyíregyháza Város a részvények 57,9%-át birtokolja. A Nyírségvíz Zrt. – mint köztulajdonban lévő közszolgáltató szervezet – standard stratégiájának középpontjában a hatékony gazdasági környezetben előállított magas szolgáltatási színvonal szerepel, mely maga után vonja a magas szinten állandósult vevői elégedettséget. A fenti stratégia állandósult elemeinek megtartása mellett stratégiai fókuszképzésre is szükség van ebben az időszakban. Ennek célja az európai uniós csatlakozásból származó előnyök lehető legteljesebb kinyerése. Ezen előnyök gyakorlati elérése egybeesik az önkormányzati

- 69 -

választási ciklussal, így adott időszakban e stratégiai fókusz képezi feladataink gerincét. E célok két vonalon teljesülhetnek: - a Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program területén, - a Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási program keretein belül. a) Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program Korábban a program túlméretezettsége, költség-hatékonytalansága és finanszírozhatatlansága miatt a térség önkormányzatai kiléptek a Nemzeti Ivóvízminőség-javító Programból és annak megvalósítását a Nyírségvíz Zrt. anyagai forrásaira és szakmai potenciáljára alapozottan írták elő. Ennek megfelelően megtörtént a program új kereteinek és a szükséges technológiai beavatkozásoknak a kidolgozása, és elkezdődött a műszaki tervek készítése. E ponton azonban fordulat lehetősége állhat be az ügyben, ugyanis megjelent a KEOP-1.3.0/09-11. kódjelű pályázati felhívás, mely pályázati – ezáltal külső forrásszerzési – lehetőséget biztosít a vízminőség-javításhoz. E program segítségével saját források kikímélésével uniós forrásokra alapozottan, de már költséghatékonyan, pazarlástól mentesen valósítható meg az ivóvíz minőségének javítása. Jelenleg a pályázat beadásához szükséges megalapozó tanulmányok készítése folyik. b) Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási program Az ivóvizesnél lényegesen nagyobb kiterjedtségű és nagyobb költségigényű a szennyvizes programok halmaza, mely a társaság működési területén 6 társulásba integrálódottan, 33 milliárd forint összértékben tervez megvalósítani mintegy 880 km-nyi szennyvízcsatornát és 18 000 m3/nap mértékű szennyvíztisztító kapacitást. E programhalmaz több mint 100 000 ember életkörülményeinek, komfortérzetének és a környezet minőségének jelentős javulását hozza maga után. A program zászlós hajója a nyíregyházi szennyvízelvezetési és –tisztítás program, mely 13 milliárd forint értékben oldja meg a város még csatornázatlan területeinek csatornázását, 10 000 m3/nap szennyvíztisztító kapacitás létrehozását, valamint a két főgyűjtő felújítását. E program megvalósulása hosszú távra biztosítja Nyíregyháza város fejlődéséhez szükséges szennyvíztisztító kapacitást, ami ma a városi infrastruktúra legszűkebb keresztmetszete A programok ugyan az önkormányzatok – illetve azok társulásainak – programjai, azonban annak szakmai előkészítésében, tartalmának meghatározásában és megvalósításának figyelemmel kísérésében, továbbá az önkormányzati önerő jelentős részének előteremtésében a társaságra komoly feladatok várnak. A fenti programok zavarmentes megvalósítása, majd azt követően működésükben a fenntarthatóság megteremtése komoly kihívást jelent, mivel az unió csak a létesítéshez ad támogatást, onnantól viszont megköveteli a létrehozott eszközök működésének fenntartható környezetben történő megvalósítását Város-Kép Nonprofit Kft. A cég 1996. július 1-jén alakult, integrálva az akkor 21 éves Nyíregyházi Városi Televíziót és a Nyíregyházi Naplót, valamint egyéb Nyíregyházához kötődő marketing tevékenységek elvégzését. A Város-Kép Nonprofit Kft. Nyíregyháza önkormányzati tulajdonában lévő cége. - 70 -

Működteti Nyíregyháza Megyei Jogú Város weboldalát, a www.nyiregyhaza.hu internetes portált, megjelenteti a Nyíregyházi Napló című hetilapot, illetve üzemelteti a Nyíregyházi Televíziót, a hozzájuk kacsolódó weboldalakkal együtt. A XVIII. évfolyamát élő ingyenes Nyíregyházi Napló - rendszeresen végzett közvélemény kutatások szerint - a lakosság első számú információs forrása: a megyeszékhelyen élők leginkább ebből a lapból értesülnek a városban történt eseményekről. A 25 éves Nyíregyházi Televízió technikai felszereltségét, munkatársai létszámát, sugárzási körzetét és nézettségét tekintve az ország egyik legnagyobb helyi televíziója. Az elmúlt években, számos neves díjban, elismerésben részesült. Kiváló szakember gárda, és szakmai tapasztalat jellemzi a televíziót, amely napi híradó és tematikus magazin műsorokat gyárt, és rendszeresen készít riportokat országos csatornáknak is. A tömegkommunikáció folyamatos változásának kihívása a társaságtól is megköveteli, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a szektor trendváltásait. Ma világszerte a közösségi médiumok az infokummunikációs csatornák széles körű piaci előtörése zajlik. A hagyományos írott és elektronikus médiumok fokozatosan az internet felé, ezen belül is a mobil elérés irányába tolódnak. A cég stratégiai gondolkodásában is ez az a terület, amely leginkább meghatározza a fejlesztési irányokat. Rövid távú céljai között szerepel a korszerű városmarketing alapjain felépülő, a városlakók számára szolgáltató, közösségi funkciókkal bíró új városi hírportál felépítése. A 25 éves Nyíregyházi Televízió teljes archívumának digitalizálása, és a városlakók számára hozzáférhetővé tétele. Hosszútávra szóló, a gazdasági terv időszakára eső kitűzött célok között szerepel a Nyíregyházi Napló megyei mutációjának újraindítása, a Nyíregyházi Televízió digitális átállásra való felkészítése, valamint az internet, mint tömegkommunikációs kohéziós eszköz szerepének erősítése a városlakók tájékoztatásában. A kft. stratégiai gondolkodását alapvetően az az elérendő cél határozza meg, hogy Nyíregyházán a minőségi tartalmak és a közösségi tájékoztatás terén is piacvezető pozíciókat érjen el a társaság, ezzel fokozatosan növelve saját bevételeit, párhuzamosan pedig csökkentve az önkormányzati nem, vagy csak áttételesen közfeladatokhoz kapcsolódó megrendelés volumenét. Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. A Nyíregyházi Állatpark az Önkormányzat egyik legsikeresebben működő, országosan is ismert és elismert, 100 %-os tulajdonban álló társasága. 2010. meghatározó év volt az Állatpark életében, hiszen ekkorra fejeződött be a közel 2 milliárdos fejlesztési projekt, kiemelt uniós támogatással. Ebből készült el a május 1.-én megnyílt Zöld Piramis és a Tarzan ösvénye, és a fejlesztés eredményeképpen novemberre a látogatók száma elérte a félmilliós számot. 2014-ig nem csak az a feladat, hogy az Állatpark ne jelentsen önkormányzati kiadást Nyíregyháza költségvetésében, ugyanakkor biztosítania kell a töretlen fejlődését. Mint nonprofit kft., a megtermelt jövedelemből a működés mellett biztosítani kell az esetleges pályázati lehetőségek önerejét, és új beruházásokkal a park fenntartható fejlődéséhez is hozzá kell járulnia. A Nyíregyházi Állatparknak továbbra is be kell töltenie és fel kell vállalnia azt a szerepet, hogy Sóstó idegenforgalmát generálja, központi szerepet vállaljon a turisták Nyíregyházára csalogatásában, hozzájáruljon Nyíregyháza város országos népszerűsítéséhez. Az Állatpark a húzónév, ami miatt a vendég Nyíregyházára jön, és a feladat az, hogy az érkező turista itt is - 71 -

maradjon néhány éjszakára. Az Állatpark Magyarország egyik vezető és az Észak – Alföldi Régió második legnagyobb idegenforgalmi célállomása, ki kell használni az ebből fakadó előnyöket, és hozzá kell járulnia Nyíregyháza fejlődéséhez. Ennek megfelelően 2012-től tovább kell bővíteni a Sóstó legnépszerűbb szállodáját, a Hotel Dzsungelt, ahol március- áprilisra már betelik a szezon összes szálláshelye. Az Állatparknak az Ócenárium és a Zöld Piramis adta népszerűsége mellett figyelnie kell arra is, hogy továbbra is szinten tudja tartani, sőt tovább tudja fokozni az érdeklődést. Ezért folyamatosan figyelni kell a pályázati lehetőségeket, és a pénzügyi lehetőségek adta korlátok között esetleges további fejlesztésekről lehet döntéseket hozni. A menedzsment elképzelései között szerepel egy különleges atmoszférájú, és egyedi turisztikai látványosság, amelyet az „ Éjszaka házának „ neveztek el. A több szintes épületben megfordítanák a nappalt és az éjszakát, és az Állatpark vendégei a sötét éjszakai trópusi dzsungelben sétálva találkozhatnának azokkal az állatokkal, amelyek éjjel aktívak, nappal alszanak, sétálhatnának denevérek között, a fákon éji majmok ugrálnának a fejük felett, elhúznának a sötétség ragadozó madarai, láthatnának vadászni szumátrai tigrist, és alámerülhetnének az Amazonasz piranhái közé. Ez az élményház egyedülálló és borzongató élményt nyújtó turisztikai csoda, olyan attrakció, amely jelentősen növelhetné az Állatpark látogatottságát. Az Állatpark turisztikai vonzerejére építve kell átgondolni a Város turizmus stratégiáját, ki kell aknázni a TDM-ben rejlő óriási lehetőségeket. Ezzel pénzügyi forrásokat lehet bevonni a Város fejlesztésébe, és biztosítani lehet, hogy Sóstó adottságai a ciklus végére az eddiginél jobban kihasználtak legyenek. ÖSSZEGZÉS Nyíregyháza Megyei Jogú Város gazdasági programja a 2011-2014 közötti időszakra határozza meg a település legfontosabb gazdaságfejlesztési irányait, a részletekbe menő teljesség igénye nélkül. A város Önkormányzatának különös felelőssége van ezen a területen, hiszen az elmúlt évtizedekben a helyi törekvések, az innovatív fejlesztéspolitika, az alapokat nyújtó oktatás, vagy a mindennapi életet meghatározó szociális, népjóléti ágazatok terén is hagyományosan nagy befolyása volt a helyhatóságnak. Magyarországon jelenleg a nagy rendszerek, ezen belül az önkormányzati struktúra és feladatrendszer, a közigazgatási rendszer változása zajlik. Az állami nagy irányítórendszerek megváltozása, a pénzügyi feltételrendszer, a jogi környezet átalakulása a következő években hatással lesz az önkormányzatok, így Nyíregyháza város önkormányzatának életére is. A gazdasági program adta keret, a változó környezetre figyelemmel teszi lehetővé a város stratégiai döntéseinek megalapozottságát, hozzájárul a jelenleg instabil pénzügyi helyzet stabilizálásához, meghatározza a pályázati stratégiai tervezés főbb irányait, lehetővé teszi a forrásoldal és a saját teherviselés közötti egyensúly megteremtését, és segíti az önkormányzati döntéshozatalt. A program megvalósulásának érdekében, az adott évek költségvetéseinek elkészítése során figyelembe kell venni a programban meghatározott törekvéseket, valamint az adott év pénzügyi lehetőségeit, pályázati forrásait. - 72 -

A gazdasági terv végrehajtásával párhuzamosan elengedhetetlen a város stratégiai elképzeléseinek folyamatos felülvizsgálata, és az önkormányzat pályázati stratégiájának rendszerszerű üzemeltetése, az önkormányzati irányító és végrehajtó rendszerek folyamatos kontrollja.

- 73 -