Tartalom KÖSZÖNTÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1. HOGY AZONOS ESÉLYEKKEL INDULJANAK AZ ÉLETBE… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM A KEMENESALJÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. A MANIKÛR HELYETT A TRAKTORT VÁLASZTOTTA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. PÓKASZEPETK: GONDOZÓHÁZ IDÔSEKNEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. ÉRTÉKESEBB EMBERRÉ VÁLHATNAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. SEGÍTENEK, HOGY MEGTALÁLJÁK A HELYÜKET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. AUTISTA MAJOR – SEGÍTSÉG ÉLETHOSSZIG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. KOMPLEX SZOLGÁLTATÁS FOGYATÉKKAL ÉLÔKNEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. ÖNÁLLÓ MÁSSÁG – MÁS ÖNÁLLÓSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. „PORTAMENEDZSEREKET” KÉPEZNEK SOMOGYBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. HAJLÉK ÉS MUNKA A VASI HAJLÉKTALANOKNAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
1
TISZTELT OLVASÓ! A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen több mint 1700 magyar városban és községben valósul meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés. Minden második településen készül, vagy már el is készült olyan program, beruházás, amely az Európai Unió és a magyar adófizetôk támogatásával hozzájárul jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Több mint 14 ezren nyertek március végéig az I. Nemzeti Fejlesztési Terv különféle pályázatain. Ezek európai mércével mérve is sikeres, példaértékû fejlesztési programok! Pályázóink érdeklôdésének, tehetségének és kitartó munkájának köszönhetôen 630 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás már a tagság elsô két évében gazdára talált. Ez pedig a 2006 végéig elosztható, teljes keret több mint kilenctizede! Hatezer sikeres pályázó bankszámlájára pedig márciusig megérkezett összesen 160 milliárd forint fejlesztési célú támogatás. Eddig 40 ezer új munkahely létrejöttéhez és 110 ezer munkahely megtartásához, vagyis 150 ezer család biztos megélhetéséhez járultak hozzá az Európai Unió támogatásával a magyar vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek programjai. Utak, iskolák épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink. Az európai uniós társfinanszírozású fejlesztések az esélyegyenlôség terén is éreztetik hatásukat – jól mutatják ezt azok a nagyszerû és példaértékû programok, amelyek e kiadványban helyet kaptak. Fogyatékkal élô vagy valamilyen okból hátrányos helyzetû honfitársaink életkörülményeinek javítása, lehetôségeinek megteremtése terén sokat léptünk és lépünk elôre ezekben az években az Európai Unió támogatásával. Több uniós tagországot megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! Elért eredményeink biztatást jelentenek, hogy képesek leszünk a 2007-tôl a mostani háromszorosára növekvô uniós támogatások hatékony felhasználására. Magyarország mára sikeres, teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Budapest, 2006. április Dr. Szaló Péter a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke
3
Hogy azonos esélyekkel induljanak az életbe… Szekszárdtól délre, a Mohács felé vezetô út mentén található a Sárköz „tündérkertje”, Báta. A Tolna megyei kistelepülés vezetôi mindent megtesznek azért, hogy a falubeliek ne keressenek maguknak máshol lakhelyet. Az eltelt években jelentôs forrásokat fordítottak a község egyre komfortosabbá tételére, valamint értékeinek megôrzésére. Az általános iskola pedagógusai pedig fontos feladatuknak tartják, hogy a helyi gyerekek egyenlô eséllyel induljanak a városon élôkkel. Az elmúlt esztendôkben számos pályázaton vettek részt, és számottevô forrásokat nyertek el a fejlesztésekhez; legutóbb a Regionális Fejlesztés Operatív Programból (ROP) jutottak nagyobb összegû európai uniós támogatáshoz.
– A tanulási lehetôségek fejlesztésével nemcsak az iskola berendezései újultak meg mûszakilag, hanem a település megtartó ereje is nôtt – mondta el B. Tóth Józsefné, a projekt vezetôje. – Más pályázatokon is sikerrel szerepeltünk. A Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programból – amelyre az
„A pályázaton elnyert támogatással megvalósult fejlesztések kiemelkedô jelentôségûek az oktatás feltételeinek és lehetôségeinek javításában.”
B. TÓTH JÓZSEFNÉ
4
iskola nyújtott be pályázatot – elnyert források felhasználásával tantermi berendezéseket és felszereléseket szereztünk be. Ennek folytatásaként valósult meg a ROP pályázatán elnyert támogatás igénybevételével az intézmény számítógépparkjának bôvítése, valamint az oktatást segítô technikai eszközök
számának növelése, a régiek újakra történô cseréje. Többek között tíz új számítógépet, valamint szkennert, nyomtatót és projektort vásároltak. A gyerekek most már azonos eséllyel indulhatnak a középiskolai felvételiken a városi iskolákban tanulókkal. Ezzel lehetôvé vált, hogy minden egyes tanteremben legyen számítógép. Emellett a pályázati úton elnyert számítógépek közösségi célokat is szolgálnak, reggel fél nyolctól este hat óráig felügyelet mellett használhatják a diákok, valamint csoportos foglalkozás keretében a település lakosai. – A gyerekek nagy részének esélye sincs arra, hogy saját számítógépe legyen, ezért jelentôs hátrányba kerülnének a nagyobb településeken élô kortársaikkal szemben – folytatta B. Tóth Józsefné. – Ma már az elektronikus írásbeliség is fontos részévé vált az életünknek, egyre több mindent lehet ilyen módon elintézni, ezenkívül a számítógép az ismeretszerzés egyik forrása is lett. Az elnyert források felhasználásával az iskola épülete kívül-belül megújult. Az épület teljes szigetelése és a nyílászárók, a vízvezeték-hálózat cseréje, a fûtésrendszer felújítása mellett teljesen felújították a villamos hálózatot, valamint kiépítették az internethasználatához szükséges ISDN-rendszert. A 80 millió forintos fejlesztés az önkormányzatnak mindösszesen egymillió forintjába került, a többit a Belügyminisztérium önerô-pályázatán elnyert 3 millió forint, valamint a Regionális Fejlesztés Operatív Program 76 millió forintos támogatása fedezte. A munkálatok és a gépek közbeszerzési eljárása 2005 áprilisában indult, s a gyerekek már szeptemberben birtokukba vehették a megújult iskolát és az új számítógépeket.
BÁTA
EU- és hazai támogatás: 76 millió forint Projekt összköltsége: 80 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. október 25. Fejlesztés helyszíne: Báta 5
Foglalkoztatási paktum a Kemenesalján Önkormányzatok, vállalkozások, oktatási intézmények, érdekképviseletek mûködnek együtt a Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktumban, amelynek alapvetô célja a térségben a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése.
– A Celldömölköt és környékét magában foglaló Kemenesalja a hátrányos helyzetû kistérségek közé tartozik. A városban, illetve vonzáskörzetében viszonylag kevés a jelentôs számú alkalmazottat foglalkoztató munkáltató, ezért sokan kénytelenek másutt munkát vállalni, ám nagy számban vannak olyanok, akik lakóhelyüktôl távol sem tudnak elhelyez-
„Esélyt kívánunk teremteni a Kemenesalján élôknek arra, hogy a ma még hátrányos helyzetû térségben tanulhassanak, dolgozhassanak.”
FÓDI KÁROLY
6
kedni. A Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum ezen a helyzeten kíván komplex módon változtatni – fogalmazta meg Fódi Károly térségfejlesztési megbízott. Elmondta, hogy az EU gyakorlatát követve Magyarországon az elsô foglalkoztatási paktum Celldömölkön, illetve környékén jött létre 2002-ben. A keretmegállapodást csaknem hatvanan írták alá, köztük 28 önkormányzat, számos vállalkozás, valamint több megyei és regionális szervezet. A létszám azóta újabb vállalkozásokkal bôvült. A paktum szervezeti keretet ad a térség foglalkoztatáspolitikában érdekelt szereplôinek, s megteremti közöttük az információcsere feltételeit. Az elsô eredmények máris érzékelhetôk. A nagyarányú munkanélküliséggel küszködô Jánosházán a Vas Megyei Munkaügyi Központ és a Savaria Nett-Pack Kft. közös finanszírozásában megváltozott munkaképességû emberek számára húszfôs rehabilitációs foglalkoztató jött létre. A térség egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Mávépcell Kft. igényeire reagálva a Vas Megyei Munkaügyi Központ támogatásával OKJ-s képzést szerveztek Celldömölkön. Ennek eredményeként tizenegyen szerezték meg az útépítôi szakmai bizonyítványt. Közülük öten munkanélküliek voltak. Terveznek vasútépítô-képzést is, amelyen húsz-húsz munkanélküli, illetve már foglalkoztatott vehet részt. A celldömölki Antók Nyomda felkérésére nyomdaipari szakképzést is indítottak. – A paktum kiemelt célja a térségben összhangba hozni a humánerôforrás-fejlesztést és a gazdaságfejlesztési törekvése-
ket – mondta el Fódi Károly. Ezzel lehetôséget akarnak teremteni az itt élô fiataloknak a tanuláshoz, valamint a térség lakosai számára a helyi munkavállaláshoz. A paktum részt kíván vállalni egy olyan gazdasági környezet kialakításában is, amely vonzóvá teheti a térséget a befektetôk számára, s maradásra készteti a már ott lévô cégeket. Ennek részleteit dolgozzák ki abban a tanulmányban, amelynek elkészítését 50 millió forinttal támogatja a Regionális Fejlesztés Operatív Program. A Kemenesalja Területfejlesztési Társulás projektjében elsôként felmérik az adott helyzetet, majd erre alapozva meghatározzák a térség gazdaságának felzárkóztatásához szükséges teendôket. Ebben a munkában részt vesz a celldömölki önkormányzat, az ipartestület, a mozgássérült-egyesület, a kereskedelmi és iparkamara, továbbá a szombathelyi regionális munkaerô-fejlesztô és -képzô központ. A tanulmány fontos eleme az esélyegyenlôség javítása mind az oktatásban, mind a munkához jutásban. Ennek jegyé-
ben a szakmai képzésben kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a térségben letelepedett cégek szakember-utánpótlására. Már folynak a tárgyalások az autókárpitot gyártó, jánosházi Eybl Kft. oktatási igényeinek teljesítésérôl. A térségben ma kevés az olyan munkáltató, amelyik megváltozott munkaképességû embereket foglalkoztatna, s nagy gondokat okoz a romák munkanélkülisége is. Ezért arra is keresik a választ, hogy miképpen lehetne bôvíteni a hátrányos helyzetûek foglalkoztatását. Mivel a térség adottságai inkább a kisvállalkozások mûködésének kedveznek, igyekeznek feltárni az ezek fejlôdését gátló körülményeket és olyan feltételrendszert kialakítani, amelyik kedvez a helyi vállalkozásoknak.
CELLDÖMÖLK
EU- és hazai támogatás: 50 millió forint Projekt összköltsége: 50 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. augusztus Fejlesztés helyszíne: Celldömölk és környéke 7
A manikûr helyett a traktort választotta Mire futja szûk 6,5 millió forintból? Egy 82 lóerôs MTZ traktorra, egy 600 literes tartályú szántóföldi permetezôgépre, egy tárcsára, egy háromfejes ekére, egy fél köbméter ûrtartalmú mûtrágyaszóróra, no és egy magágykészítôre. Bánszky Józsefnének ugyanis éppen ezekre volt szüksége, hogy mezôgazdasági vállalkozóként gazdálkodhasson.
– A sógornômmel együtt jártunk az aranykalászos gazdatanfolyamra, s ott hallottunk arról a pályázati lehetôségrôl, hogy támogatják a fiatal gazdálkodókat. Sikerrel pályáztam.
„Ha lesznek újabb pályázati kiírások, s a feltételeket is teljesíteni tudom, akkor biztosan megpróbálok újra pályázattal fejlesztési forráshoz jutni.”
BÁNSZKY JÓZSEFNÉ
8
Ôstermelô voltam, majd úgy döntöttem, hogy vállalkozó leszek. Kényszervállalkozó, mert nincs más lehetôségem. Bár több mint harmincezer forint járulékot kell fizetnem havonta, ami bizony nem könnyû dolog, de csak fontos, hogy az ember kapjon valamennyi nyugdíjat, ha már nem bír dolgozni – mondta Bánszky Józsefné. A földterülete valamivel nagyobb hét hektárnál. Legutóbb szántóföldi növények voltak benne – például csemegekukorica, napraforgó –, egy kevéske eper, málna, a kukorica után meg másodvetésként káposztafélék. Olyan növények, amikkel maga is elboldogul. Merthogy az egészet egyedül csinálja, a férje ugyanis nagyon sokat dolgozik, keveset van otthon. Termelni is, értékesíteni is az árut – valóban embert próbáló munka. Ennek ellenére szeretne még földet bérelni a saját területei mellé. A napraforgó az elsô vállalkozói évében, 2005-ben nagyon rosszul sikerült. Fekete földbe, nem partos részre került, és kevés volt a termés. A csemegekukoricának meg nagyon alacsony volt az ára. Meg permetezést is igényelt volna, s háti permetezôvel – mert akkor még nem volt meg a nagy permetezôgépe – egymagában ezt nagyon nehéz lett volna megoldani. A földiepret meg a málnát zöldségpiaci értékesítésre szánja, s azon még gondolkodik, hogy csináljon-e földieper-ültetvényt, mert ahhoz nagyobb beruházás kellene. – Most öt évig mindenképpen ezt kell csinálnom, mert a
támogatás kapcsán is vállaltam. És ehhez értek. Másba fogni? Ahhoz sok pénz kellene – meg újabb ismeretek. Igaz, kereskedelmi szakközépiskolai végzettségem van. Meg manikûröspedikûrös és középfokú számítógép-üzemeltetôi, meg pénzügyi asszisztensi. Csakhogy nem megyek velük semmire, mert az elhelyezkedés nagyon nehéz – mondta Bánszky Józsefné. – Most szerencsém van, hogy magam irányíthatom az életemet. Nem kell megkérnem egy másik vállalkozót, hogy szánt-
sa fel a földem. Nem kell arra várnom, hogy mikor ér rá, aki permetezni tud. Így jobban tudom szervezni a munkám, jobban tudom beosztani az idômet. Bánszky Józsefné tudja, hogy a nagyobb gazdálkodókkal akkor lenne igazán versenyképes, ha munkaigényes növényeket termelne, ami több bevételt hoz. Ehhez azonban megfelelô öntözôberendezés kellene, beruházás, vagyis rengeteg pénz. Ha lesznek újabb pályázati kiírások, s a feltételeket is teljesíteni tudja, akkor biztosan megpróbál újra pályázattal fejlesztési forráshoz jutni.
NYÍREGYHÁZA
EU- és hazai támogatás: 6 millió 375 ezer forint Projekt összköltsége: 6 millió 423 ezer forint Projekt befejezésének dátuma: 2005. december 10. Fejlesztés helyszíne: Nyíregyháza 9
Pókaszepetk: gondozóház idôseknek A zalai kistelepüléseken legalább akkora gond az egyedülálló idôs emberek gondozása, napi ellátása, mint a városokban. A nyugat-dunántúli falvakban még ritkaságszámba megy a Zalaegerszeg közelében fekvô, ezerlakosú Pókaszepetk település kezdeményezése: idôsek gondozóházának építésére nyertek támogatást az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program pályázatán.
– Sajnos az elöregedés elég régi problémánk. A falu lakosságának egyre nagyobb hányada nyugdíjaskorú, akik közül sokan ellátásra szorulnak, mert vagy egyedül élnek, vagy napközben dolgozik a család többi tagja. Az elsô lépéseket né-
„Így hatékonyabban láthatjuk el a falu idôseinek gondozását.”
TÓTH ANDRÁS
10
hány éve már megtettük értük, felvettünk egy gondozónôt, aki kijárt az idôsekhez. Az önkormányzat kötelezô feladatai közé tartozik a házi segítségnyújtás megszervezése – mondta el Tóth András polgármester. A házaknál történô idôsgondozás már nem fért bele egy ember munkaidejébe, s felvetôdött a gondolat, hogy egy helyen könnyebben és szélesebb körû ellátással lehetne megoldani a feladatot. A terv annak is köszönhetô, hogy a faluban egy félbemaradt építkezésbôl szerkezetkészen állt egy funkció nélküli épület. Valamikor tekepályát akartak a falai között berendezni.
– Döntött az idôsek gyarapodó száma, és az a lehetôség, hogy így hatékonyabban láthatjuk el a gondozásukat. Két éve, 2004 elején elvégeztettük a ház funkciónak megfelelô tervezését, majd még az év szeptemberében beadtuk a pályázatunkat az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programra. 2005 elején kaptuk meg az értesítést a támogatás kedvezô elbírálásáról. A közbeszerzési eljárás után megindult az építkezés, a kivitelezô 2005. december 16-án adta át a gondozási központ épületét – sorolta a polgármester az eseményeket. A 240 négyzetméter alapterületû létesítményben a lakószobák mellett melegítôkonyhát, szociális helyiségeket, társalgót, étkezôt, mozgássérültek számára is alkalmas vizesblokkot alakítottak ki, és egy 38 négyzetméteres terasszal is megtoldották az épületet. A több mint 50 millió forint összberuházású létesítményt az operatív program 39 millió forintos támogatásával valósították meg Pókaszepetken. Bár az épületet 2006 januárjában üzembe helyezték, még jócskán maradt tennivaló ahhoz, hogy komplex funkciója szerint mûködjön. A feladatok közé tartozott a berendezés megvásárlása és a dolgozók kiválasztása. A gondozóház ugyanis nemcsak az idôseknek ad jó lehetôséget, hanem négy-öt környékbelinek munkaalkalmat is nyújt. A fiatal intézményvezetô, az Apáczai Csere János Fôiskola szociálpedagógus és mûvelôdésszervezô szakán végzett Takács Ferenc lendülettel látott neki a mûködés megszervezésének. – Az épületben az idôsek klubja már január elejétôl aktív, ezenkívül a feladatok közé tartozik a házi segítségnyújtás és a szakosított ellátás a bentlakásos intézményi részben. Eddig
idôsek klubja sem volt Pókaszepetken. Itt naponta reggel nyolctól délután négyig huszonöt idôs ember töltheti el az idejét. Délelôtt és délután szervezett programokon vehetnek részt, s napi egyszeri meleg étkeztetésben részesülnek. A bentlakásos intézményi részben tíz ember számára van hely, de az igény ennél jóval nagyobb. Itt 24 órás ellátást kapnak az emberek, nôvér felügyel, s orvosi ellátás is van. Sajnos olyanok jelentkezését nem fogadhatjuk el, akik rendszeres gyógyintézeti ellátásra szorulnak, vagy valamilyen mentális rendellenességük van. Az idôsek klubja mellett 2006 tavaszán kezdhette meg mûködését a bentlakásos intézmény.
PÓKASZEPETK
EU-és hazai támogatás: 39,7 millió forint Projekt összköltsége: 52,9 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. január Fejlesztés helyszíne: Pókaszepetk és négy társközsége 11
Értékesebb emberré válhatnak A Projekt Oktatási és Szolgáltató Bt. a falvak életének alakulását is figyelemmel kíséri, hiszen például ott, ahol a környezet rendezésére nyert pályázati támogatást a település, biztosan szükség lesz képzett parkgondozókra is – ez az egyik szervezési alapelve a támogatott képzési programnak.
A Bereg „fôvárosában”, Vásárosnaményban hat éve tevékenykedô vállalkozás 2005 augusztusában indította el az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program keretében az Európai Unió által támogatott oktatási projektjét. Ennek lényege az, hogy olyan embereket képezzenek, akik még nem rendel-
„Volt már olyan végzett diákunk, akinek én segítettem kitölteni a vállalkozói igazolvány kérelmezéséhez szükséges papírokat...”
PETRÓCZI ISTVÁNNÉ
12
keznek szakképesítéssel, illetve olyanokat képezzenek át, akik így megtarthatják a munkahelyüket, vagy éppen újonnan teremtett állások betöltésére lesznek alkalmasak. Az egyik kiemelt feladat a roma származásúak bevonása az oktatásba, de kiemelten kezelik a hátrányos helyzetû nôk, a gyesen, gyeden lévôk csoportját is. – Az utóbbiakat sajnos általában nem veszik vissza eredeti munkáltatóik, pedig ez törvényi kötelezettségük lenne. Ezért kell az érintetteket más irányba orientálni – mutatott rá Petróczi Istvánné, a bt. irodavezetôje. Mivel a térségben a mezôgazdaság a legjellemzôbb gazda-
sági ágazat, a bt. ehhez kötôdô képzések lebonyolítására pályázott. Így mezôgazdasági vállalkozói, zöldség-gyümölcstermesztôi, virágkötôi, parkgondozói ismereteket oktatnak. Az utóbbi gyakorlatorientált képzés, ami azt jelenti, hogy az oktatásban részt vevôk a saját településükön tevékenykedhetnek, a helyi utcákat, köztereket csinosítják. Szorosan kötôdik a mezei gazdálkodáshoz a növényvédô és méregraktár-kezelôi tanfolyam. Elônyös ilyen képzettséget szerezniük azoknak, akik nagyobb gazdasággal rendelkeznek, hiszen akkor nem kell külön szakembert bevonniuk a növényvédelmi tennivalókba. A bt. egyébként a potenciális hallgatói kör és a munkaadók kívánalmait figyelembe véve állította össze a képzési kínálatot. A virágkötôi ismeretek oktatását, a növényvédelmi tanfolyam beindítását a leendô hallgatók kérték. Az oktatási programba folyamatosan vonják be a célként kitûzött négyszáz résztvevôt. A képzési program keretében Vásárosnaményban, Tuzséron, Tiszaszalkán, Csengerben, Anarcson, Mándokon, Nyírturán és Nyíregyházán indított tanfolyamokat a társaság, s a projekt futamidején belül még több települést szeretnének bevonni ebbe a körbe. Céljuk ugyanis az, hogy ne a hallgatóknak kelljen elutazniuk a tanfolyamokra – esetleg naponta ötven-száz kilométert is –, hanem a tanárok menjenek „házhoz”. Ennek olyan praktikus okai is vannak, hogy ha a hallgatóknak nem kell körülményesen eljutniuk az oktatásra, akkor szívesebben vesznek benne részt, kitartóbban járnak az órákra, kisebb a lemorzsolódás. A tanfolyamok indítása elôtt összehívják az elôzetesen jelentkezôket. E beszélgetések keretében a tanárok megpróbálják motiválni a reménybeli hallgatókat. Próbálják arra ösztönözni az embereket, hogy minél több szakmai tudást szerezzenek, mert annál több esélyük lesz vagy a sikeres önálló gazdálkodásra, vagy a munkaerôpiacon való elhelyezkedésre, a továbblépésre.
– A roma embereket sajnos gyakran nehéz meggyôzni arról, hogy milyen elônyük származik abból, ha beülnek az iskolapadba. Ha viszont ez sikerül, akkor egy csapásra nagyon igyekvôkké válnak, s be akarják bizonyítani, hogy ôk is képesek a változásra – mondta el Petróczi Istvánné. – Tapasztalataim szerint esetükben nem jó motiváció, ha juttatást kapnak azért, amiért tanfolyamra járnak. Ez csak ideig-óráig hatásos. Az önbecsülésüket kell erôsíteni, azt a szándékot, hogy megmutassák: képesek értékesebb, sokoldalúbb emberré válni. S reális lehetôséggé kell tenni számukra azt, hogy ismereteik bôvítése nyomán munkahelyhez, megélhetési forráshoz jutnak. Bármilyen hallgatóról legyen is azonban szó, az a jó, ha azt láthatjuk, hogy az új ismereteiket hasznosítani tudják a mindennapi életben is.
EU- és hazai támogatás: 37,2 millió forint Projekt összköltsége: 40 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. június 30. Fejlesztés helyszíne: Vásárosnamény, Tuzsér, Tiszaszalka, Csenger, Anarcs, Mándok, Nyírtura és Nyíregyháza 13
Segítenek, hogy megtalálják a helyüket A Mobilitás a hazai ifjúsági munka módszertani központja. 1996-ban nyolc emberrel kezdett dolgozni, ma pedig már 97 közalkalmazottat foglalkoztat. Munkája célja az, hogy a fiatalok könnyebben kapcsolódjanak be a társadalmi együttmûködésbe és pontosabban találják meg helyüket a világban. Az ifjúsági munka legelterjedtebb módszere a közösségekkel való együttmûködés, a fiatalok csoportjaival, szervezeteivel való közös munka. A mindenkori kormány kijelölt minisztériumának felügyeletével ezt a munkát koordinálja és fejleszti immár tíz éve az intézmény. Munkája még hatékonyabbá válhat, ha uniós forrással sikerül kiépíteni internet alapú pályázatkezelô rendszerét.
– A Mobilitás az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium által felügyelt, önállóan gazdálko-
„A cél az, hogy a Mobilitás a magyar közigazgatási gyakorlatban példamutató minôségû és színvonalú, internet alapú pályázatkezelô rendszerrel rendelkezzék.”
FÜLÖP KRISZTINA
14
dó, teljes jogkörrel rendelkezô központi költségvetési szerv. Az intézmény szakmai-fejlesztési, szolgáltatási és pénzügyi támogatásokat kezelô feladatokat lát el. Gondoskodik a kormány ifjúságpolitikai és a kábítószer-fogyasztás megelôzésével kapcsolatos céljainak végrehajtásáról, kutatási, módszertani tevékenységet végez – mutatta be a szervezetet Fülöp Krisztina pályázati igazgató. Kilenc telephelyen mûködô decentralizált intézményrôl van szó, regionális, illetve területi jellegû feladatait a regionális ifjúsági szolgáltató irodák hálózata látja el. Kilenc ifjúsági célú testület titkársági funkcióját töltik be, ezek a Gyermekés Ifjúsági Alapprogram, a hét regionális ifjúsági tanács, valamint a Nemzetközi Programok Tanácsa. A tavalyi adatok alapján számszerûen alátámasztva: 13 ezer szervezettel, intézménnyel kerültek kapcsolatba, 4 milliárd forint összegû pályázati alapot kezeltek, mintegy 11 ezer pályázat érkezett hozzájuk, weboldaluknak naponta átlagosan
1500-2000 látogatója volt; a munkatársak a pályázat-beadási idôszakban napi 500-600 telefonon, továbbá 150-200 e-mailben feltett kérdésre válaszoltak. A célcsoportok elsôsorban fiatalok közösségei, önkormányzatok és intézményeik, ifjúsági szakemberek, a kkv-k körébôl pályázó for-profit szervezetek és pályázatíró kkv-k. Kiemelt együttmûködô partnerek a fiataloknak információt nyújtó irodák és szervezetek, továbbá az önkormányzatokban ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakemberek. A Mobilitás pályázati igazgatósága öt éve kezdte meg mûködését, ez idô alatt a pályázatkezelési folyamatok hatékonynyá és kiforrottá, az intézményben dolgozó szakembergárda pedig tapasztalttá vált a szakterületen. A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjára benyújtott pályázat célja európai uniós támogatás szerzése ahhoz, hogy 2006-ban a Mobilitás a magyar közigazgatási gyakorlatban példamutató minôségû és színvonalú, az európai elvárásoknak megfelelô nyilvánosságot és gyorsaságot biztosító – egyúttal a jelenleg is mûködô rendszer kialakításának és mûködtetésének tapasztalataira alapozott – internet alapú pályázatkezelô rendszerrel rendelkezzék. – Az internetes pályázatkezelô rendszer támogatására – illetve annak feladatait, funkcióit kiegészítendô, az output adatok kommunikálására – tervezzük létrehozni a belsô intranetes és a publikus internetes tematikus szakmai portált, ame-
lyek a belsô és a külsô felhasználók tájékoztatását, informálását célzottan segíthetik a pályázati folyamatban – mondta Fülöp Krisztina. – Az intranetes rendszer a pályázatkezelô munkatársak közötti gyors és hatékony kommunikációhoz járul hozzá. A publikus internetes szakportál pedig a pályázatírással foglalkozó mintegy 3 ezer kis- és közepes vállalkozás munkáját segíti a különbözô pályázati kiírások feltételrendszerével, követelményeivel kapcsolatos információkkal.
BUDAPEST
EU- és hazai támogatás: 42,5 millió forint Projekt összköltsége: 85 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. október 6. Fejlesztés helyszíne: Budapest 15
Autista major – segítség élethosszig Az autizmus az egész személyiséget átható fejlôdési zavar. Az autizmussal élôk fogyatékossága a kommunikációban, a szociális viselkedésben, a rugalmas, elvont gondolkodás és a tevékenységek tervezésének és kivitelezésének nehézségében mutatkozik meg. Az állapothoz gyakran társulnak más fogyatékosságok, gyakran súlyos érzékelési zavarok.
Az autizmus oka tudományosan még tisztázatlan. A sérülés mértéke a súlyosan megzavart fejlôdéstôl az enyhe viselkedészavarig terjed. Ezer emberbôl négy-hat mutat enyhébb tüneteket, tízezerbôl pedig négy-öt él súlyos autizmussal. Az
„Célunk egy modellértékû intézményrendszer megvalósítása, amely képes hatékonyan segíteni az autizmussal élô felnôttek társadalmi befogadását, otthont és értelmes munkát teremtve számukra.”
ÉBNER GYULA
16
elôfordulás gyakorisága az utóbbi tíz év statisztikái szerint növekszik, s az autisták túlnyomó többsége egész életében jelentôs segítségre szorul. A mai fejlesztések mellett az érintett gyermekek mintegy 5 százalékának van esélye az önálló életre, 25 százaléka némi gondoskodással boldogulhat, 70 százaléka azonban élete végéig állandó felügyeletet kíván. A Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartomány 1999-ben alapította meg az Autista Segítô Központot (ASK), amelynek gyermekotthona az ország elsô autista gyermekek ápolására, gondozására szakosodott bentlakásos intézményeként 2001-ben kapott mûködési engedélyt. Az ASK még abban az évben fogyatékosok nappali intézetével, 2003ban pedig fogyatékosok átmeneti otthonával bôvült. Ébner Gyula, az ASK vezetôje elmondta, hogy a további fejlôdés igen fontos állomása a felnôtt gondozottak foglalkoztatása, integrációja érdekében – pályázati támogatással – autista majorság és képzési központ létrehozása Karácsond községben. A település – az ASK-val 2003-ban kötött együttmûködési szerzôdés révén – 10 hektárnyi belterületi ingatlant ajándékozott a majorság céljaira, és a régi kántoriskola épületét is a központ rendelkezésére bocsátotta. – Többek között a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programjának pályázatán elnyert 162 millió forint, valamint ír és német partnereink tapasztalatainak felhasználásával autista majorságot kívánunk létesíteni. A Károly Róbert Fôiskola közremûködésével képzési központot is
tervezünk, amely segítené az autizmussal élôk rehabilitációját, a foglalkoztatásukhoz szükséges szakemberképzést, a közösségalapú integráció elterjesztését – foglalta össze a vezetô. – Célunk egy modellértékû intézményrendszer megvalósítása, amely képes hatékonyan segíteni az autizmussal élô felnôttek társadalmi befogadását, otthont és értelmes munkát teremtve számukra. A projekt megvalósulása sok szülônek adja vissza a reményt, hogy halála után nem zárják pszichiátriai intézetbe szeretett gyermekét. A külföldi példák és az ASK eddigi története is azt bizonyítja, hogy a társadalom képes az autisták befogadására, ha sikerül az ismeretlenségbôl fakadó félelmeket leküzdeni. – Az autista majorság Gyöngyös környékén egyre több mezôgazdaságban dolgozó embernek fog munkaalkalmat te-
remteni – mutatott rá Ébner Gyula. – Az intézmények elsôsorban a nôk helyi foglalkoztatásában nyújtanak segítséget. Az ASK azonban a legnagyobb társadalmi hatást a családok tehermentesítésével, munkaerô-piaci rehabilitációjával éri el. A major tudatosan törekszik a tájba illesztett, hagyományos, jól átlátható gazdálkodási formák kialakítására. A természeti környezet, a táj és az ember harmóniája a gondozottak számára terápiás eszközzé válik, amely képes hozzájárulni belsô békéjük megteremtéséhez. A majorságban megvalósítandó gazdálkodási módok, a természeti erôforrások egyszerû, átlátható hasznosítása érthetô világot teremt a kommunikációban fogyatékos ember számára.
KARÁCSOND
EU- és hazai támogatás: 162,7 millió forint Projekt összköltsége: 239,7 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. augusztus 30. Fejlesztés helyszíne: Karácsond 17
Komplex szolgáltatás fogyatékkal élôknek Vasváron és környékén a Hegyháti Jóléti Alapítvány 2004 óta foglalkozik intenzíven fogyatékkal élôk ellátásával. Megszervezték számukra a támogató szolgálatot, most pedig a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program pályázatán elnyert európai uniós támogatással egy nappali intézmény létrehozásán munkálkodnak.
A Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány tizenkét éve vesz részt a kistelepülések szociális feladatainak ellátásában – tudtuk meg Rózsás Miklóstól, az alapítvány elnökétôl. A szerve-
„A nappali ellátás lába csak az alapellátással ér földig, azaz nyújt komplex ellátást.”
RÓZSÁS MIKLÓS
18
zet munkatársai látják el a családsegítô és gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatait, emellett mûködtetik az idôsek klubját, a családok átmeneti otthonát és a városi teleházat. Új fejlesztéssel hozták létre a támogató szolgálatot és a közösségi pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátó szolgálatot. A fogyatékkal élôkkel az esélyegyenlôség éve, azaz 2004 óta foglalkoznak intenzíven. Ekkor merült fel bennük a kérdés, hogy miért csak a megyeszékhelyeken alakulnak ki ennek a speciális alapellátásnak az intézményei. A kistelepüléseken ugyanolyan vagy még rosszabb helyzetben vannak a fogyatékkal élô emberek. Ezért azt gondolták, hogy a huszonhárom hegyháti településen támogató szolgálat néven megszervezik számukra az alapellátást. A szolgálat speciális szállítással kiegészítve segítséget nyújt a fogyatékkal élôknek az életvitelükön túl például a hivatalos ügyek intézésében is. A szolgáltatást ma mintegy nyolcvanan veszik rendszeresen igénybe. Az igény ennél nagyobb lenne, ám a kapacitás a személyi feltételek miatt behatárolt. Az öt fôállású munkatárs ennyi emberrel tud megfelelô színvonalon foglalkozni. A becslések szerint csaknem ezer fôre tehetô azok száma, akik a Hegyháton valamilyen fogyatékossággal élnek. Az érintettek problémáit nagyrészt otthoni gondozásban, családon belüli ellátással oldják meg. Ez gyakran rendkívüli áldo-
zatvállalást kíván a családtagoktól. A fogyatékkal élôk nappali ellátását célzó program a támogató szolgálatra épül. – A nappali ellátás lába azonban csak az alapellátással ér földig, azaz nyújt komplex ellátást – fogalmazta meg Rózsás Miklós. Jó lehetôséget kínált a továbblépésre a Humánerôforrásfejlesztési Operatív Program pályázata, amely a társadalmi befogadást segítô szolgáltatás infrastrukturális fejlesztését célozza. Erre az önkormányzattal, valamint a mozgássérültek megyei egyesületével együttmûködve nyújtottak be pályázatot. Az önkormányzat rendelkezésre bocsátott egy, a város központjában lévô mûemlék épületet. A nappali intézmény kialakítása ennek felújításával, illetve bôvítésével történik meg, és ehhez szakmai segítséget ad a mozgássérültek megyei egyesülete. Ez a projekt annyiban más, mint egy hagyományos szociális intézmény, hogy nemcsak a nappali ellátást igénybe vevô fogyatékosoknak biztosítanak foglalkoztatási lehetôséget, hanem a városban élô megváltozott munkaképességûek számára is teremtenek munkahelyet. A nappali intézményben 25 fogyatékkal élô ellátásáról gondoskodnak majd. Ehhez hat-nyolc szakalkalmazott szükséges, s a foglalkoztatóban létrejövô 10-15 munkahellyel együtt már számottevô munkahelyteremtésrôl beszélhetünk a vasi Hegyhát munkaerô-piaci viszonyainak ismeretében. Az alapítvány közszolgáltatásaiban ma összesen 43-an dolgoznak. A konzorciumi partnerek anyagi hozzájárulást nem tudnak
vállalni, ezért az önrészt az alapítványnak kell elôteremtenie. Ezt egyéb bevételekbôl, illetve hitelekbôl igyekeznek megoldani. Az állami normatívákból fenntartandó új integrált intézményben nemcsak teljes ellátást nyújtanak, és szakmai felügyelet alatt lesznek az ellátottak, hanem közösségi programokat is szerveznek számukra. Lesznek egyénre szabott fejlesztô foglalkozások is. A mozgásterápiától és a gyógytornától kezdve a fizikoterápiás szolgáltatásokon át számos terápiát kínálnak az intézmény lakóinak.
VASVÁR
EU- és hazai támogatás: 93,7 millió forint Projekt összköltsége: 100 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. április 30. Fejlesztés helyszíne: Vasvár 19
Önálló másság – más önállóság A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programjának 237 millió forintos támogatásával Miskolc önkormányzata két civil szervezet segítségével fogyatékosok nappali ellátását biztosító központot hív életre.
Miskolc önkormányzata már 2003-ban megvalósításra érdemesnek találta az „Önálló másság – más önállóság” nevû regionális szolgáltató- és képzôközpont – mint a fogyatékkal élôk integrált önálló életének elôsegítését szolgáló intézmény – ötletét. – Amikor lehetôség nyílt arra is, hogy európai uniós pályázat segítségével megvalósítsuk az elképzelést, két civil kon-
„Célunk olyan szolgáltatóközpont létrehozása, amely módot ad húsz mozgássérült és húsz középsúlyos fogyatékkal élô nappali ellátására.”
SZÛCS ERIKA
20
zorciális partnerünkkel – a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületével és a Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvánnyal – közösen elkészítettük és be is nyújtottuk a pályázati anyagunkat – tájékoztatott Szûcs Erika szociális ügyekért is felelôs alpolgármester. – A projekt célja olyan szolgáltatóközpont létrehozása, amely módot ad húsz mozgássérült és húsz középsúlyos fogyatékkal élô nappali ellátására. A város fogyatékosügyi programjához szervesen illeszkedô intézmény létrehozását önkormányzatunk egy üresen álló ingatlan (a volt Váltó utcai iskola) átadásával támogatja. Ez képezi a 37 millió forint értékû önerôt.
Mint megtudtuk, a szolgáltatóközpontban olyan fejlesztô-, termelô-, rekreációs foglalkoztatásra nyílik lehetôség, amelynek segítségével elérhetô a fogyatékkal élô munkaképes korú ellátottak társadalmi és munkaerô-piaci integrációja. – A fogyatékosok ellátásának mennyiségi és minôségi feltételeit is lényegesen javító program kidolgozása során figyelembe vettük a civil szféra által szervezett, illetve biztosított szolgáltatásokat is. A projekt nem kevésbé fontos eleme, hogy megvalósulásával pályakezdô fiatalok és 45 év fölötti nôk számára 12 fôállású munkahely is létesül 2007-ben – mutatott rá Szûcs Erika. Mindezeken túl a százesztendôs iskolaépület felújításával párhuzamosan a megközelítését biztosító út- és járdafelület felújításával az önkormányzat a befogadó környezet, az egykori MÁV-lakótelep rehabilitációjához is hozzájárul. Az önkormányzat 2005 májusában kapott értesítést, hogy a projekt 237 forintos támogatásban részesül. A Pályázati Elôkészítô Alap közremûködésével készítették el a kiviteli terveket és a tenderdokumentációt, sôt 2005. december 20-ra a közbeszerzési dokumentáció anyagát is. Az ütemterv szerint az építési munkák – a közbeszerzési eljárást és az alapkôletételt követôen – 2006 májusában kezdôdnek. A nappali ellátó intézmény pedig várhatóan 2007. július 15-én kezdheti meg a munkáját. – A projekt megvalósulásával letesszük a folytatás alapjait is – mondta az alpolgármester. – Városunkban ugyanis behatárolják a szociális ellátó rendszer továbbfejlesztését az intézményellátási háttérben, a szolgáltatások mennyiségében és minôségében lévô különbségek, valamint a rendelkezésre álló
humánerôforrás. A megvalósuló központon belül lehetôség nyílik a fogyatékosok esélyegyenlôségérôl szóló törvény szellemében egy átfogó, mintaértékû szakmai program kidolgozására s annak megvalósításával a fogyatékkal élôk önálló életének és társadalmi integrációjának segítésére – a nemek közötti egyenlôség érvényesítése mellett. A szociális ellátásban az önkormányzat és a civil szféra között eddig is jellemzô együttmûködés és feladatmegosztás a projekt révén még inkább elmélyül. A képzések szakmai anyagai alapot szolgáltatnak az új intézmény személyzetét felkészítô képzési programhoz, s ennek tapasztalatai alapján új OKJ-s szakképzés akkreditálásához is.
MISKOLC
EU- és hazai támogatás: 237 millió forint Projekt összköltsége: 274 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2007. július 15. Fejlesztés helyszíne: Miskolc 21
„Portamenedzsereket” képeznek Somogyban A Bányai Panoráma Egyesület a 45 év fölötti nôk foglalkoztatási gondjainak megoldása érdekében pályázatot nyújtott be a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programra (HEFOP). A 20 millió forintos projekt lebonyolításához 17 millió forint európai uniós támogatást nyertek el, amelynek felhasználásával portamenedzsereket, falufejlesztôket képeznek, akiknek elsôdleges feladatuk a hátrányos helyzetû családok segítése, a fejlesztési pályázatok elkészítése, a falusi turizmushoz kapcsolódó lehetôségek felkutatása.
Az egyesület 1989-ben alakult a Somogy megyei Bánya értékeinek megmentésére, fejlesztésére. Alapítói között számos neves személyiség is található, akik sokat tettek azért, hogy a kis település mára fontos központjává vált a falusi turizmusnak. Az egyesület kezdeményezésére 1996-ban jött lét-
„Elsôdleges célunk az volt, hogy az értelmiségi nôk révén tudást vigyünk a falvakba.”
BOSZNAINÉ HORVÁTH MÁRIA
22
re a 32 önkormányzatot magában foglaló Zselica Szövetség. – Már abban az idôben a térségben lévô civil szervezetek, gazdasági szereplôk és önkormányzatok összefogásával folytattuk a munkánkat, ami napjainkban az uniós pályázatok beadásának egyik feltétele – mondta Bosznainé Horváth Mária projektvezetô, a Bányai Panoráma Egyesület képviselôje. – S vállaltuk, hogy elkészítjük a 32 zselici települést felölelô kistérség jövôképét egészen 2025-ig. Annak idején sokan nem is értették, mit akarunk. Az egyesület tevékenysége többrétû, egy közös koncepció alapján szorosan kapcsolódik egymáshoz a falusi turizmus, a foglalkoztatás, a falufejlesztés. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ több programjukat támogatta és támogatja ma is, és karöltve mûhelymunka-sorozatot indítottak útjára. Az egyesület saját módszertant dolgozott ki élményporták létrehozására és mûködtetésük segítésére. A HEFOP-ra beadott „Nôk munkaerô-piaci reintegrációja a Zselicben” elnevezésû pályázatuk vagy éppen az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával a Zselicben élô munka nélküli családok foglalkoztatását elôsegítô projektjük elsôdleges célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási gon-
dok megoldása mellett a falusi turizmus folyamatos fejlesztése, a hátrányos helyzetû emberek segítése, az élményporták népszerûsítése, azok szolgáltatási körének bôvítése. – Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól elnyert támogatással a települések revitalizációja valósul meg, kertészeket, kertépítôket foglalkoztatunk, akikre az élményporták arculatformálása is tartozik – folytatta a projektvezetô. – A HEFOP pályázati forrásait pedig a portamenedzserek, a falufejlesztôk képzésére fordítjuk, akiknek elsôdleges feladatuk az egyesülethez csatlakozott települések önkormányzatainak segítése a pályázatok elkészítésében, valamint a falusi turizmushoz kapcsolódó lehetôségek felkutatásában. A HEFOP pályázatán uniós támogatást nyert projektben – amely 2005. április elsején indult és 2006. szeptember végén zárul – tizennyolc, 45 év fölötti, legalább középiskolai végzettséggel rendelkezô nô vesz részt, akiket a Somogy Megyei Munkaügyi Központ kaposvári kirendeltsége választott ki. – Az elméleti ismereteken túl gyakorlatiakat is kívánunk nyújtani a programban részt vevô hölgyeknek. A számítógépes tananyag összeállításakor elsôdleges szempont volt a levelezéshez, elôadások tartásához szükséges tudás elsajátítása. A szakmai képzés pedig az agroturisztikai, gazdasági, pénzügyi, jogi, marketingismeretektôl a sikeres pályázat írásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekig terjed. Elsôdleges célunk az volt, hogy az értelmiségi nôk révén tudást vigyünk a falvakba. A programban részt vevô 15 hölgy közül hattal foglalkoztatási szerzôdést is kötünk, civil szervezeteknél, önkormányzatoknál helyezzük el ôket. Fél évig a fizetésük 50 százalékát a pályázati forrásból finanszírozzuk. Négyen már a felkészítô tanfolyam ideje alatt munkát találtak, de
folyamatosan érkeznek az állásajánlatok a többiek részére is – fejezte be a beszélgetést Bosznainé Horváth Mária.
EU- és hazai támogatás: 17 millió forint Projekt összköltsége: 20 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. szeptember Fejlesztés helyszíne: Somogy megye, Zselici kistérség 23
Hajlék és munka a vasi hajléktalanoknak A hajléktalanokkal való szélesebb körû foglalkozáshoz, munkaerô-piaci, illetve társadalmi reintegrációjuk elôkészítéséhez teremt feltételeket nappali központjával a szombathelyi Savaria Rehab-Team Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelten Közhasznú Társaság. Mindennek megvalósításához elnyerték a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programjának (HEFOP) 158 millió forintos támogatását.
– Ahogy országosan, úgy Vas megyében is egyre több a segítségre szoruló hajléktalan. Jelentôs részüknek nincs munkája, de esélye sem az elhelyezkedésre – tudtuk meg Horváth Olgától, a Savaria Rehab-Team vezetôjétôl. – Ôket a lehetôségek szerint képessé kell tenni arra, hogy kilépjenek ebbôl a helyzetbôl. Erre pedig csak akkor van igazán esélyük, ha dol-
„Munkára elôkészítô és szabadidôs programokkal járulunk hozzá az egyéni képességek, készségek fejlesztéséhez, az érdeklôdésnek megfelelô szakma választásához.”
HORVÁTH OLGA
24
goznak. Állandó munkát azonban a nagy részük nem talál. Sokan közülük ügyeik önálló intézésére sem képesek. A Savaria Rehab-Team projektje ezeknek a hajléktalanoknak a munkaerô-piaci, illetve a társadalmi beilleszkedéséhez kíván segítséget nyújtani. A HEFOP valamivel több mint 158 millió forintos támogatásában részesülô fejlesztéssel negyven ember befogadására alkalmas nappali központot alakítanak ki Szombathelyen egy meglévô épület felújításával, illetve bôvítésével. Ez megfelelô feltételeket teremt a hajléktalanok számára a napközbeni tartózkodáshoz, a tisztálkodáshoz és az étkezéshez. Az intézményben a hajléktalanok társadalmi befogadását erôsítô szociális és foglalkoztatási rehabilitációs programokat szerveznek, amelyek megvalósításában együttmûködnek a munkaerôpiac szereplôivel. A támogatott képzési és foglalkoztatási projektek elindításával azt vállalta a társaság, hogy tizenöt hónap alatt legalább húsz hajléktalan embert vezet vissza a munkaerôpiacra. A nappali központ a tervek szerint legalább kétszáz esetben szolgáltat információkat, intéz ügyeket, s minimum ötven alkalommal nyújt segítséget jogosultsághoz való hozzájutásban.
A családos hajléktalanok számára gyermekfelügyeletet, gyermekprogramokat szerveznek. Munkára elôkészítô és szabadidôs programokkal járulnak hozzá az egyéni képességek, készségek fejlesztéséhez, az érdeklôdésnek megfelelô szakma választásához. Az intézményben három számítógépet, valamint az internetes kapcsolat segítségével e-pontot mûködtetnek, és számítógépes oktatást is tartanak majd. Horváth Olga elmondta, hogy elsôsorban a nappali melegedô és az éjjeli menedékhely szolgáltatásait igénybe vevôket, valamint az utcán élôket kívánják projektjükkel megszó-
lítani. A rehabilitációs programokba azonban szeretnék bevonni az átmeneti szállás lakóit is, ha egészségi állapotuk és a szociális kompetencia hiánya miatt még nem képesek önálló életvitelre. A kht. vezetôje bízik abban, hogy munkájuk eredményeként jelentôs számú hajléktalannak sikerül elhelyezkednie és beilleszkednie a társadalomba. A nappali központ, azon túl, hogy segít a hajléktalanok rehabilitációjában, munkahelyeket is teremt. A Savaria RehabTeam ugyanis a feladatok ellátásához négy új munkatársat tud alkalmazni, s a projekt lehetôvé teszi két további dolgozó megtartását.
SZOMBATHELY
EU- és hazai támogatás: 158,1 millió forint Projekt összköltsége: 179,6 millió forint Projekt befejezésének dátuma: 2006. június 30. Fejlesztés helyszíne: Szombathely 25
NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Telefon: 06 (1) 237-4400 Információs kék szám: 06 (40) 2004-94 Honlap: www.nfh.hu Nyomdai elôkészítés: PERJÉSI GRAFIKAI STÚDIÓ KFT. www.perjesi.hu Nyomdai munkák: KOMÁROMI NYOMDA ÉS KIADÓ KFT. Felelôs vezetô: KOVÁCS JÁNOS ügyvezetô igazgató Felelôs kiadó: DR. SZALÓ PÉTER a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke
