TARTALOM
I.
A PTE KTK rövid történelme .................................................................................. - 3 -
II.
A Kar oktatási portfoliója...................................................................................... - 5 -
II.1
Hagyományos képzéseink ........................................................................................... - 5 -
II.1.1 II.1.2 II.1.3 II.1.4
Közgazdász gazdálkodási szak, osztatlan egyetemi képzés, nappali tagozat .......................................... - 5 Szakfordító (másod)szak .................................................................................................................................. - 6 Közgazdász gazdálkodási szak, főiskolai képzés, levelező tagozat ........................................................... - 6 Közgazdász gazdálkodási szak, kiegészítő egyetemi képzés, levelező tagozat ....................................... - 7 -
II.2
Bolognai alapképzések ................................................................................................ - 7 -
II.3
Felsőfokú szakképzések .............................................................................................. - 9 -
II.4
Terveink a mesterképzésben ...................................................................................... - 10 -
II.5
Idegen nyelven folyó graduális képzéseink ................................................................ - 11 -
II.2.1 II.2.2
II.5.1 II.5.2
Közgazdasági képzési ág .................................................................................................................................. - 7 Üzleti képzési ág ................................................................................................................................................ - 8 -
Angol nyelvű BA és MSc képzés ..................................................................................................................- 11 A PTE KTK és a Hageni Egyetem közti együttműködés .......................................................................- 11 -
II.6
Doktori Iskolák ........................................................................................................... - 12 -
II.7
Szakirányú továbbképzések: MBA és szakfordító-tolmács-képzés ........................... - 14 -
II.8
Rövid ciklusú képzések .............................................................................................. - 15 -
II.9
A karon folyó egyéb képzések, programok ................................................................ - 16 -
II.6.1 II.6.2 II.6.3
II.9.1 II.9.2 II.9.3
Gazdálkodástani Doktori Iskola ...................................................................................................................- 12 Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola ...................................................................................- 13 A Gazdálkodástudományi Doktori Iskola Nemzetközi PhD Programja .............................................- 13 -
Nyári egyetemek ..............................................................................................................................................- 16 Erasmus kapcsolatok ......................................................................................................................................- 16 DIMETIC ........................................................................................................................................................- 17 -
III.
Hallgatói létszám, a hallgatók összetétele .......................................................... - 17 -
IV.
A hallgatókat segítő egyéb szolgáltatások .......................................................... - 18 -
V.
IV.1
Tudományos Diákkör (TDK) ..................................................................................... - 18 -
IV.2
Ifjú Közgazdászokért Alapítvány Tehetségért Mozgalom (IKA TM) ........................ - 19 -
IV.3
Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) .................................................................... - 19 -
IV.4
PTE KTK Network.................................................................................................... - 20 -
IV.5
Karrier-Tanácsadó Iroda ........................................................................................... - 20 -
A KTK szervezete, az oktatói állomány, kutatási tevékenység .............................. - 22 V.1
A Kar szervezete......................................................................................................... - 22 -
V.2
A Kar oktatói .............................................................................................................. - 23 -
V.3
Az oktatók kutatási tevékenysége.............................................................................. - 24 -
V.3.1 V.3.2 V.3.3
Könyvkiadás, -írás (könyvsorozatok az elmúlt időszakban) ....................................................................- 24 Karon szerkesztett folyóiratok ......................................................................................................................- 25 Tudományos publikációk összefoglaló statisztikái ....................................................................................- 25 -
V.4
K+F jellegű kutatások ............................................................................................... - 26 -
V.4.1 V.4.2
VI.
Gazdaságpolitikai Kutatások Központja.....................................................................................................- 26 Egyéb alkalmazott kutatások .........................................................................................................................- 26 -
A PTE KTK infrastruktúrája .............................................................................. - 27 -
VI.1
Épületek, termek ....................................................................................................... - 27 -
VI.2
Informatikai infrastruktúra, könyvtár ........................................................................ - 28 -
VI.3
Tervek ........................................................................................................................ - 28 -
VII.
A Kar gazdálkodása ............................................................................................ - 29 -
VIII.
Minőségbiztosítás, teljesítménymérés ........................................................... - 32 -
VIII.1
Hallgatói véleményezés......................................................................................... - 33 -
VIII.2
Komplex teljesítménymérés – egycsatornás bérrendszer...................................... - 33 -
VIII.3
ISO minőségbiztosítási rendszer........................................................................... - 34 -
IX.
A Kar stratégiai céljai.......................................................................................... - 34 -
-2-
I. A PTE KTK RÖVID TÖRTÉNELME Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus” a mi szakmánkban különösen fontos gazdaságirányítási változásokon túl egy igen érdekes oktatáspolitikai kérdést is felvetett: az addig egyközpontú, Budapestre koncentrálódott magyar közgazdaságtudományi felsőoktatást is decentralizálni kellett, vagyis létre kellett hozni vidéki bázist is. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem vezetésének a „versengő” vidéki nagyvárosok közül a komoly felsőoktatási hagyományokkal, a közgazdász képzésben pedig már bejáratott kapcsolatokkal rendelkező, a megyei és városi (párt)vezetés által is támogatott Pécsre esett a választása. Ilyen előzményekkel jött létre 1970-ben az MKKE Pécsi Kihelyezett Tagozata, melynek alapító tagozatvezetője Hoóz István professzor lett. A pécsi „karkezdeményt” annak létrehozói egyértelműen vállalat-gazdaságtani (mai szóhasználattal business) orientációjúnak tervezték, ezzel is ellensúlyozandó a budapesti oktatás „makroközpontúságát”. A Tagozat alapításakor, az első, 1970/71-es tanév kezdetén, az oktató-gárda mindössze 10 főt számlált, akik közül hárman a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról, ketten a Pécsi Tanárképző Főiskoláról, hárman az anyaintézményből érkeztek, és mindössze két „pionír” tanársegéd felvételére került sor. (Persze ne feledkezzünk meg arról, hogy ebben a tanévben mindössze egyetlen első évfolyam koptatta a padokat, egyébként a hallgatók közül többeket csak erőteljes rábeszéléssel lehetett eltántorítani az eredetileg megjelölt Marx-tól!) A pécsi képzés sikeresnek bizonyult: az évfolyamokat egyre könnyebb volt „feltölteni”, az évtized közepén elkezdődött az esti tagozatos, majd néhány év múlva a levelező képzés is. 1975-re az oktatók száma meghaladta a 40-et, közülük többen a vállalati gyakorlatból érkeztek. Mindez lehetővé tette, hogy az – Orvoskar 1950-es években történt „kiválása” óta – egykarú Pécsi Tudományegyetem helyzetét megszilárdítva, a kihelyezett tagozat önálló Karrá alakuljon, amely azóta is elismerten a magyar felsőfokú közgazdászképzés egyik fellegvárának számít. A Pécsi (Janus Pannonius) Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara történetének ismertetése nem nélkülözheti az intézmény vezetőinek felsorolását (a név után feltüntetett oktatói kategória a tisztség viselésének idején érvényes besorolás): dr. Hoóz István egyetemi tanár, tagozatvezető dr. Takács Béla egyetemi tanár, dékán dr. Papp László egyetemi docens, dékán dr. Zeller Gyula egyetemi tanár, dékán dr. Vörös József egyetemi docens, dékán dr. Rekettye Gábor egyetemi docens/tanár, dékán dr. Farkas Ferenc egyetemi tanár, dékán dr. Dobay Péter egyetemi tanár, dékán dr. Rappai Gábor egyetemi docens, dékán
-3-
1970-1975 1975-1981 1981-1987 1987-1990 1990-1993 1993-1996 1996-2002 2002-2005 2005-
A hallgatói létszám alakulása a PTE KTK-n (fő) 3000
2500
2000
Költségtérítéses Állami fin.
1500
1000
500
6/ 07
4/ 05
20 0
2/ 03
20 0
0/ 01
20 0
8/ 99
20 0
6/ 97
19 9
4/ 95
19 9
2/ 93
19 9
0/ 91
19 9
8/ 89
19 9
6/ 87
19 8
4/ 85
19 8
2/ 83
19 8
0/ 81
19 8
8/ 79
19 8
6/ 77
19 7
4/ 75
19 7
2/ 73
19 7
19 7
0/ 71
0 19 7
A hallgatói létszám alakulását mutatja a mellékelt ábra, melyből jól látható, hogy a PTE Közgazdaságtudományi Kara az elmúlt közel negyven évben stabil beiskolázási piaccal rendelkezett. Az ábrából az is leolvasható, hogy a felsőoktatási rendszerváltáshoz igazodva a Kar hallgatói létszáma nemcsak 25-szörösére nőtt, de a költségtérítéses képzésben résztvevők részaránya is folyamatosan kedvezően alakul.
A mennyiségi bővülés mellett a Kar stratégiájának mindenkor a legfontosabb eleme volt a minőség-központúság. Mind az oktatói kar, mind a képzési portfolió összetétele ennek megfelelően alakult. A PTE KTK országos megítélését illusztrálandó, álljon itt két eredmény az elmúlt néhány évből: 2002-ben a Figyelő című gazdasági hetilap – Magyarországon elsőként – a gazdasági felsőoktatás intézményeire vonatkozón elkészítette rangsorát. Ebben a megmérettetésben a PTE KTK az üzleti (gazdálkodási) képzési ágban egyedüliként a legmagasabb, aranyérmes minősítést kapta. Az idei tanévre a rangsor-készítés minden szempontból „divatos” lett, mind a rankinget készítő szaklapok köre, mind a megmérettetett képzési területek száma jelentősen bővült. A rangsorolás szempontrendszere folyamatosan bővült, tökéletesedett: a beiskolázandó hallgatók száma és összetétele mellett, az intézmény oktatói állománya, infrastrukturális ellátottsága, a hallgatók tudományos eredményei, sőt a munkaerőpiac véleménye is beépült a rendszerbe. A különböző eljárások nyilván különböző sorrendeket eredményeznek, egy tekintetben azonban nem mutatnak különbséget, az első két helyen a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara áll. A Kar mai helyzetének bemutatása során mindenképpen szólnunk kell arról a sajátos helyzetről, miszerint a PTE KTK az ország legnagyobb hallgatói létszámú, Pécs mellett 4 további megyeszékhelyen „telephellyel” rendelkező egyetemének egyik kara. A 10 karú, integrált Pécsi Tudományegyetem sajátos kettős helyzetet hoz létre a Közgazdaságtudományi Karon is:
egyrészt a társkarok megléte lehetővé teszi, hogy a Kar képzéseit „házon belüli” célpiacon is hirdessük, hogy interdiszciplináris jellegű szakokat, képzéseket is meghirdessünk, hogy egyes alaptárgyakat az Egyetem egésze számára felkínáljunk;
másrészt egy nagy egyetem egyik karának lenni óhatatlanul csökkenti a gazdasági, illetve adminisztratív jellegű önállóságot, nehezíti az önálló tervezést, stratégiaalkotást.
Meggyőződéssel állíthatjuk, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara jól használja ki a vidéki nagy tudományegyetem nyújtotta előnyöket, de emellett sikerrel óvja minőségi céljait és önállóságát mind képzési portfoliójának meghatározása, mind erőforrásainak kihasználása terén.
-4-
II. A KAR OKTATÁSI PORTFOLIÓJA Közismert, hogy a magyar felsőoktatás 2006-tól áttért a lineáris képzési szerkezetre, azaz bevezette az ún. Bologna-típusú képzési rendszert. (A lineáris képzési struktúrát mutatja be a mellékelt ábra.) Nem kivétel ezen transzformáció alól a gazdaságtudományi képzési terület, így Karunk sem. Az idei (2006/07-es) tanévben az osztatlan képzésben részt vevő évfolyamok már „kifutóvá” váltak, és az újonnan felvett első éveseink a Bolognatípusú alapképzésen kezdték meg tanulmányaikat.
2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS
aaaaaaa
A fentiekből adódóan képzési kínálatunkban jelenleg (még) az osztatlan, és (már) a Bolognatípusú képzési formák egyaránt szerepelnek.
II.1 Hagyományos képzéseink II.1.1 Közgazdász gazdálkodási szak, osztatlan egyetemi képzés, nappali tagozat A közgazdász egyetemi képzés a gazdálkodási szakon egységes öt éves (10 féléves) tanulmányokat jelent, de ezt a Kar tanterve – szakmai és didaktikai okokból is – két részre bontja: az első három év az ún. alapozó képzés, amelyet két éves ún. szakirányú képzés követ. Az alapozó képzés funkciója a szakmai alapok megteremtése, amely átfogja a gazdálkodástan (az üzleti élet működésének) módszertani, elméleti és business alapjait. Önmagában ez is kerek és átfogó (alapvető-általános) tudásanyagot nyújt. Ennek egyenes folytatása a szakirányú képzés, amely – az alapozó képzés tudásanyagára építve – lehetővé teszi a specializálódást, az egyes szakterületekben való elmélyedést és a szakmai tudás kiszélesítését, bővítését. Az alapozó képzés tanterve még erősebben kötött, nagyobb mértékben és arányban irányítja, vezeti a hallgatókat. A szakirányú képzés már jóval nagyobb szabadságot kínál: a választható tárgyak köre bővül, amely segíti a hallgatókat abban, hogy megtalálják, kialakítsák saját szakmai egyéniségüket. A hallgatók – természetesen meghatározott keretek között – szabadon, saját szakmai érdeklődési körüknek, elképzelt jövőbeli szakmai profiljuknak megfelelően választhatják meg azt a szakterületet, amelyet mélyebben kívánnak megismerni: ez az ún. specializáció, ezáltal válik szakirányúvá a képzés. A szakirányú képzés keretében egy specializációt kötelesek választani a hallgatók. A specializáció egy-egy tudományterület több tárgyát fogja át, ezek együttese jelenti és biztosítja a hallgatók “specializálódását”. A kari Akkreditációs Bizottság által akkreditált specializációk (szakirányok) közül az elmúlt mintegy 15 évben az alábbiak bizonyultak a legnépszerűbbnek: Az EU és Magyarország regionális politikája Marketing -5-
Menedzsment és üzleti tanácsadás Pénzügyi eszközök és intézmények Vállalat-finanszírozás és számvitel.
A fenti felsorolás jól mutatja, hogy a pécsi képzési struktúra több mint 35 év után is inkább business-orientáltságú, valamint hogy a PTE KTK-n kialakított, hagyományos szakirányok teljes mértékben illeszkednek a bolognai-típusú képzési rendszer keretében akkreditált „új” gazdaságtudományi szakokhoz. II.1.2 Szakfordító (másod)szak Ez a szakképzés az angol, illetve a német nyelvi képzés kiemelkedően magas szintjét biztosítja az ezt választó hallgatók számára. Azon diákok továbbképzését szolgálja, akik stabil nyelvtudással rendelkeznek és a jövőben az adott nyelvterület országaihoz kötődő közgazdasági munkát akarnak végezni. A szakot elvégző hallgatók képesek lesznek közgazdasági szakszövegek magas szintű fordítására és tolmácsolási feladatok ellátására. A képzés ún. másodszak keretében történik, amelyet nem önállóan, hanem – a IV-V. éves szakirányú képzés keretében – a gazdálkodástani szak (a fő szak) egy szakiránya mellett lehet választani. Így célszerűen ötvözni lehet a gazdálkodástani szakmai- és a nyelvi/szakfordítói speciális, elmélyült tudást. Az oktatás egyszerre szolgálja a nyelvtudás, a fordítási és tolmácsolási készségek és a szaknyelvi nyelvhasználat fejlesztését, valamint a gazdasági szakmai képzést. II.1.3 Gazdálkodási szak, főiskolai képzés, levelező tagozat Már a „bolognai” képzési rendszer kialakítása előtt bevezette a Kar azokat a képzéseket, amelyek levelező tagozaton külön-külön is lehetővé teszik az előbb vázolt osztatlan egyetemi képzés két fázisának elvégzését. Az első egy főiskolai szintű képzés, amelyik az alapozó képzést kínálja gyakorlati szakirányokkal kiegészítve és így önmagában is zárttá és piacképessé téve, a másik a már főiskolai diplomával rendelkezők számára kínálja a kiegészítő képzést, amelynek végén megszerezhető az egyetemi diploma. A levelező főiskolai képzési formát egyrészt a külső piaci igények, másrészt a felsőoktatás átalakítására való felkészülésből származó belső indíttatás hozta létre. A hallgatói összetétel ennek megfelelően igen változatos. Ideális megoldás azok részére, akik a munkahelyük mellett vagy esetleg támogatásával tanulmányaikat is folytatni szeretnék. Számukra a képzésen elsajátított ismeretek a munkában azonnal alkalmazható képességek megszerzését is jelentik. A képzés formája és időbeosztása mind ezen szempontoknak van alárendelve. A tematika felépítése teljes mértékben igazodik a jelenlegi osztatlan egyetemi képzés első 6 félévéhez. Az alapozó képzés tananyagának gyakorlatiasabb tárgyalása azonban nemcsak a munka mellett tanulók érdekeit szolgálja, hanem jobban igazodik az új, Bologna rendszerű képzéshez is. Így biztosítja a két szisztéma közötti folyamatos és zökkenőmentes áttérés lehetőségét. Ez kitűnő lehetőséget ad arra is, hogy a főiskolai végzettséget szerzők csatlakozhassanak a majdani kétlépcsős rendszer második lépcsőjéhez. A hallgatóknak a három éves képzés utolsó évében szakirányt kell választaniuk. A menedzsment és számvitel szakirányok közül ki-ki megtalálhatja a céljainak és a szakmai érdeklődésének, illetve karrier-lehetőségeinek leginkább megfelelőt.
-6-
II.1.4 Közgazdász gazdálkodási szak, kiegészítő egyetemi képzés, levelező tagozat Ez az – általunk már évek óta MSc-nek nevezett – képzés „hagyományos” egyetemi szintű diploma megszerzését teszi lehetővé, ugyanakkor szervesen illeszkedik a magyar felsőoktatás megújuló struktúrájához. A Bolognai Elv szerint, az EU elvárásainak megfelelően, az általunk is alkalmazott ún. lineáris modell a képzési szintek egymásra épülő szerkezetét kínálja a már főiskolai diplomával rendelkező közgazdászoknak, kiegészítő, négy féléves, kreditrendszerű képzésben. Célunk, hogy a már elsajátított ismereteiket szintetizálva, azokat elméleti ismeretekkel kibővítve, alkalmassá tegyük hallgatóinkat arra, hogy a gyakorlati problémákra jó érzékkel találják meg a lehetséges válaszokat. Hallgatóink e képzés keretein belül négy szakirány közül választhatnak: Marketing, Menedzsment/Consulting, Pénzügyi eszközök és intézmények, Vállalatfinanszírozás és számvitel.
II.2 Bolognai alapképzések Az új felsőoktatási rendszerben a gazdaságtudományi képzési területen belül két képzési ág létezik: a közgazdasági és az üzleti képzési ág, amely további alapszakokra bomlik. A Közgazdaságtudományi Kar ezek közül azokat az alapszakokat kívánja indítani, amelyek egyrészt – a szakmai megfontolások és a munkaerőpiaci visszajelzések alapján – vélhetően a legszélesebb körű gyakorlati elhelyezkedésre készítenek fel, másrészt ezzel párhuzamosan mindegyik szak folytatásaként biztosítják majd – a Karon belül is – a mester-szintre való továbblépés lehetőségét. Ennek megfelelően a Kar a közgazdasági képzési ágon belül az alkalmazott közgazdaságtan alapszakot, az üzleti képzési ágon belül pedig a gazdálkodási és menedzsment; a kereskedelem és marketing; a pénzügy és számvitel alapszakokat hirdeti meg. Ezeken a szakokon belül igyekszünk kielégíteni sajátos képzési igényeket is. Ezért a gazdálkodási és menedzsment szakot angol nyelven is indítjuk (a hallgatók a magyar diploma mellett a képzést validáló londoni Middlesex University diplomáját is megkapják). Továbbá a pénzügy és számvitel szakot már az elmúlt évben is felkínáltuk részidős (levelező) képzési rendben is. Újdonság, hogy a következő tanévben részidős képzést már a gazdálkodási és menedzsment szakon is indítunk. A kifejezetten gazdaságtudományi képzési terület mellett – építve hagyományainkra, eddigi oktatási eredményeinkre - az informatika képzési területről is kínálunk egy olyan szakot, amelyik illeszkedik a Kar alapvető profiljához: a gazdaságinformatikus szakot. II.2.1 Közgazdasági képzési ág Alkalmazott közgazdaságtan alapszak A munkaerő-piaci igény a szakon végzett hallgatók iránt elsősorban a közszféra országos és regionális jelentőségű hazai és Európai Uniós intézményeiben, a pénzügyi irányítás szervezeteiben, országos és regionális szerepű bankoknál, nagyvállalatokban és non-profit szervezeteknél jelentkezik. Ez a szak erős közgazdasági (elméleti és módszertani) alapozást nyújt, megismerteti a hallgatókat az alapvető makro- és regionális szintű gazdasági folyamatokkal, és ezeket gyakorlati, alkalmazási készségeket biztosító képzéssel egészíti ki.
-7-
A szükséges elméleti, módszertani és gyakorlatias ismeretek birtokában a szakon végzettek képessé válnak arra, hogy rövid időn belül nagyfokú önállósággal és kreatívan vegyenek részt elemző és különböző szintű közgazdasági döntés-előkészítő feladatok megoldásában. A szakon végzett hallgatók – megfelelő szakmai gyakorlat és készségek birtokában – alkalmasak lesznek kisebb egységek irányítására, középvezetői pozíciók betöltésére is. A szak alapvető céljai közé tartozik természetesen az is, hogy a hallgatókat felkészítse a különböző mester szintű gazdaságtudományi (közgazdasági és üzleti) szakokra. II.2.2 Üzleti képzési ág Az üzleti képzési ágon belül a hallgatók minden szakon egységes alapozó képzésen vesznek részt. Ez lehetővé teszi azt, hogy minden hallgatónk azonos elméleti és módszertani alapokkal rendelkezzen, megismerje a vállalati/intézményi működés és irányítás minden alapvető funkcióját, és részt vegyen a készségfejlesztő programokban. Az egységes alapozásra pedig különböző szakspecifikus képzések épülnek: ez különbözteti meg egymástól az egyes szakokat, és kínálnak speciális tudást, elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőséget a hallgatóknak. Gazdálkodási és menedzsment alapszak A fejlett piacgazdaságokban erős igény mutatkozik olyan gazdasági szakemberek iránt, akik közgazdasági-, társadalomelméleti-, alkalmazott gazdaságtudományi- és módszertani ismeretek, valamint szakirányú menedzsment tudásuk birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek és intézmények folyamatainak tervezésére, elemzésére, vezetésére. A szak tanterve által kínált tudáselemek birtokában a végzettek széles spektrumban lesznek alkalmasak gazdasági problémák megoldására; karrierjük további építésével pedig a gazdálkodó szervezetek általános gazdálkodásához és szervezéséhez kapcsolódó munkakörökben vezetői feladatok ellátására is - akár kis- és középvállalatoknál, akár hazai és multinacionális nagyvállalatoknál. A képzés további, kiemelt célja a hallgatók felkészítése az egyetemi szintű mester-képzésben való részvételre. Gazdálkodási és menedzsment alapszak – levelező tagozat Ezt az alapszakot Karunk levelező tagozaton is elindítja. Ezzel lehetőséget kívánunk biztosítani a közgazdász diploma megszerzésére azok számára is, akik munkavégzés, vagy bármilyen más okból nem tudnak bekapcsolódni a nappali tagozatos képzésbe. A megszerezhető képzettség megegyezik az előzővel. Gazdálkodási és menedzsment alapszak – angol nyelven (BA in Business Administration) A képzés – az angol akkreditációs elvárásoknak megfelelően – gyakorlatorientált, mely a szemináriumok során tartott hallgatói prezentációkban, valamint külföldi esettanulmányok elemzésében nyilvánul meg. A külföldi hallgatókkal folytatott interaktív szemináriumok és a team-munka lehetőséget biztosít hallgatóink problémamegoldó készségének fejlesztésére. Neves külföldi egyetemekről érkezett oktatók a fejlett piacgazdaságok értékrendjét közvetítik hallgatóink felé. Programunk értékét jelzi, hogy végzett hallgatóink megtalálhatóak felelős vállalati pozíciókban a világ minden részén, az Egyesült Államoktól Indiáig. Kiváló teljesítményt felmutató hallgatóinknak lehetőséget biztosítunk külföldi csereprogramokban való részvételre. A szakot elvégző hallgatók a tanulmányok sikeres befejezése után a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar alapszakos diplomáján kívül a Middlesex University (London) diplomáját, valamint az állami felsőfokú, szakmaival bővített „C” típusú angol nyelvvizsgának megfelelő nyelvvizsga igazolást szerzik meg.
-8-
Kereskedelem és marketing alapszak A kereskedelem és marketing szak az üzleti szféra, a vállalkozások tevékenységének, szervezeti működésének különböző területeire képez szakembereket. A szak a marketing szakmai funkcióihoz - így a piaci és fogyasztói elemzéshez, az operatív piaci tervezéshez, a termék- és szolgáltatásfejlesztés piacorientáltsága biztosításához, az árképzéshez, az értékesítéshez, kereskedelmi vállalkozások működtetéséhez és a kommunikációs tevékenységhez - tartozó munkakörök betöltésére alkalmas szakembereket bocsát ki. Jellemző munkakörök a marketingszakértő, értékesítési vezető, logisztikai vezető, kereskedelmi vezető, piacelemző, piackutató, kiemelt ügyfél (key account) menedzser, termék- és márkamenedzser, területi képviselő, üzletkötő, vevőszolgálati vezető, reklámszakember, kommunikációs és PR vezető, szóvivő stb. – mindezek a szakmák napjaink álláshirdetéseinek domináns szereplői. Pénzügy és számvitel alapszak Az elmúlt évtized munkaerő-piaci tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a vállalati pénzügyi és számviteli funkciókban, a bankvilágban és más tőkepiaci intézményekben a leghatékonyabban azok a szakemberek foglalkoztathatók, akiknek gyakorlati ismeretei biztos elméleti alapokon nyugszanak. Erre épül a pénzügy és számvitel szak képzési struktúrája. Annak ellenére, hogy pénzügyekben és számvitelben jártas szakembereket több tucat intézmény is képez, a PTE KTK közgazdászképzésének minőségi garanciájával kibocsátott, jól képzett pénzügyi és számviteli közgazdászokra tartósan nagy szüksége lesz a munkaerőpiacnak. Az új szakon végzett hallgatók ezért várhatóan gond nélkül találnak majd munkahelyet, vagy folytathatják tanulmányaikat különböző mesterszakokon. Pénzügy és számvitel alapszak – levelező tagozat Az előbb bemutatott alapszakot levelező tagozaton is elindítjuk azok számára, akiknek nem elérhető a nappali tagozatos képzés. Az oklevél megnevezése, tartalma ugyanaz, mint a nappali tagozaton. Gazdaságinformatikus alapszak A hosszú távú előrejelzések szerint a szolgáltató szektorban az informatikus szakemberek jelenlegi aránya a jövőben megduplázódik. Az informatikai szakmákon belül is a legfiatalabb szakterület, a gazdasági informatika lesz a legdinamikusabb. A gazdaságban a versenyképesség követelménye, az intézményi szférában a szolgáltatás-központú működés egyaránt gyorsan növekvő igényt támaszt az üzleti, irányítási, ügyviteli folyamatok informatikai támogatása iránt. Így ugrásszerű keresletnövekedés várható az üzleti alkalmazásokat fejleszteni és menedzselni képes szakemberek iránt. A szak sajátossága és előnye, hogy ötvözni képes a KTK hagyományosan és országosan is kiváló minősítéssel rendelkező üzleti képzéseit az ugyancsak elismerten magas szintű informatikai képzéssel. Ez utóbbiban a társkarok informatikai oktatói is részt vesznek.
II.3 Felsőfokú szakképzések Az ide tartozó képzések 2 évesek, OKJ-s szakképzettséget kínálnak, és egyúttal a Közgazdaságtudományi Karon továbbtanulni szándékozó hallgatók számára már a képzés során lehetőséget biztosítanak bizonyos számú kredit megszerzésére.
-9-
Kereskedelmi szakmenedzser A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik képesek lesznek kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokban önálló munka végzésére. Elhelyezkedési lehetőségek: kereskedelmi kisszervezet vezetője, kereskedelmi ügyintéző, kereskedelmi szervezet részegységének vezetője. Pénzügyi szakügyintéző Ez a szak konkrét gyakorlati feladatokat ellátni képes pénzügyi szakembereket képez a vállalkozások, a non-profit szféra és az önkormányzatok számára. Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek: pénzügyi ügyintéző, bérelszámoló, pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó, kisszövetkezet vezetője.
II.4 Terveink a mesterképzésben A Bologna-típusú képzések elindulásával egyidejűleg a korábban osztatlan, ötéves egyetemi képzés helyébe a kétfokozatú képzési rendszer lép a pécsi Közgazdaságtudományi Karon is. A már Bologna-típusú alapképzésben részt vevő hallgatóknak az MA (mester-) képzésben való részvételre a harmadik év (és az azt követő szakmai gyakorlat), vagyis az alapszakos diploma megszerzése után lesz lehetőségük. A közgazdasági és üzleti mesterszakok tervezése országosan befejeződött. Eszerint a közgazdasági és üzleti mesterszakokra nem csak az új típusú, osztott képzésben diplomát szerzett hallgatóknak lesz lehetőségük beiratkozni, hanem a korábban főiskolai/egyetemi közgazdasági diplomát szerzetteknek, a közgazdasági szakmacsoportba sorolt diplomával rendelkezőknek, valamint mindenki másnak, aki meghatározott mennyiségű kredittel rendelkezik a módszertani alapismeretek , közgazdasági alapismeretek , üzleti alapismeretek, szakmai ismeretek, társadalomtudományi alapismeretek körében. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, az Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. Látható, hogy a mesterképzés széles körben lesz nyitott azok számára, akik egyetemi szintű diplomát kívánnak szerezni a közgazdaságtan és az üzleti tudományok területén, még akkor is, ha az alapdiplomájuk más képzési területről származik. A Kari tervei szerint első lépésben az üzleti képzési ágon: Marketing, Pénzügy, Vezetés és Szervezés szakokon már 2008 szeptemberében (levelező tagozaton) megindul a mesterképzés. Ezen szakok nappali tagozatos képzési formái várhatóan 2010-től indulnak. A Vezetés és Szervezés szakon angol nyelven is, a Middlesex Egyetem angol diplomájának megtartása mellett. A későbbiekben a Kar tervei szerint a közgazdasági képzési ágon: Közgazdasági elemző, valamint az üzleti képzési ágon Nemzetközi gazdaság és -gazdálkodás, - 10 -
Regionális- és környezet-gazdaságtan, valamint MBA (Master of Business Administration)
szakon kerül sor szakindítási dokumentumok beadására. A Pécsi Közgazdaságtudományi Kar múltja és jelene, az itt dolgozó oktatók szakmai ereje minden biztosítékot megad arra, hogy ezek a célok eredményesen teljesüljenek.
II.5 Idegen nyelven folyó graduális képzéseink A Kar büszke arra, hogy – az országban egyedüliként – angol nyelven is képes, valamennyi Bologna-típusú képzési szinten (BSc, MSc, PhD) hallgatókat fogadni. 2001 óta, a Fernuniversität Hagen-nel kooperálva elértük, hogy az érdeklődő hallgatóink német nyelvű MSc képzésben vegyenek részt, ezen a képzési formán már mintegy 35 közös diplomát adtunk ki. II.5.1 Angol nyelvű BA és MSc képzés A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, piaci igények felmérése alapján, 1996 szeptemberében kezdődött el az angol nyelvű közgazdászképzés azzal a céllal, hogy olyan jól képzett üzletembereket bocsásson ki a Kar, akik mind szakmai, mind nyelvi szempontból az átlagostól eltérő tudással rendelkeznek. A képzés különlegessége, hogy azt a londoni Middlesex University validálta (és értékeli azt folyamatosan is, egy nagyon szigorú folyamatos minőségellenőrzési eljárás keretében), tehát a követelmények sikeres teljesítése esetén a diákok mind a Pécsi Tudományegyetem diplomáját, mind a londoni Middlesex University diplomáját megkapják. 1999-ben indult a Master szintű angol nyelvű program. Mind a Bachelor, mind a Master szint folyamatosan működik és bocsát ki magas szinten képzett, angolul kivételesen jól tudó üzletembereket. A programok sikerét jól mutatja a munkaerőpiaci beválás. Végzett hallgatóink elhelyezkedési százaléka igen magas, multinacionális vállalatoknál, magyar nagyvállalatoknál dolgoznak, de vannak (volt) diákjaink önkormányzatoknál, Európai Uniós projektekért felelős intézményeknél, és sokan dolgoznak külföldön, például Amerikában, Angliában, Kanadában, Kínában. Fontosnak tartjuk a folyamatos fejlesztést, mind az oktatási módszerekben, mind az infrastruktúrában. Innovatív módszereket használva tanítunk, minden óra az előadás és a szeminárium keveréke, ahol a hallgatónak aktívan közre kell működnie, rendszeres az órán kívüli és a csoportmunka. Mindezekkel igyekszünk felkészíteni a diákokat a jövőre, a rendszeres és lelkiismeretes munkára, a folyamatos szellemi készenlétre, és mindezt angol nyelven. Minden évben meghívunk vendégoktatókat Európából és Amerikából, akik hosszabb-rövidebb ideig tanítanak a programokban, és ezzel szélesítik a diákok és a vendégfogadó tanárok látókörét. Rendszeres a vendéghallgatók részvétele, a Kar igen aktív az Erasmus és egyéb csereprogramokban, ezzel is hozzájárulva az oktatás nemzetközivé tételéhez. A programok fejlődési lehetőségei igen jók, különösen az egységes európai felsőoktatási térség létrehozása szempontjából, a külföldi kapcsolatok létrehozásában és fenntartásában, valamint a Kar nemzetközi láthatóságának biztosításában. II.5.2 A PTE KTK és a Hageni Egyetem közti együttműködés 2001 októberében került aláírásra a PTE és a Hageni Egyetem között az a szerződés, amely a Közgazdaságtudományi Kar hallgatói számára lehetővé teszi, hogy pécsi oklevelük mellé a lehető legkedvezőbb feltételekkel magas reputációjú német egyetemi gazdasági diplomát (2007 őszétől
- 11 -
kezdődően immár Bologna-kompatibilis német mesterdiplomát!) szerezzenek, és ezzel munkaerőpiaci esélyeiket még tovább javítsák. A kettős képzésben való részvétel magas szintű nyelvtudást feltételez a hallgatók részéről. Az ezt támogató nyelvoktatási, sőt szakfordítói képzési háttér a Karon hazai viszonyok közt példátlan mélységben áll rendelkezésre. A Hageni Egyetem – Németországban egyedüliként – kizárólag távoktatási formában nyújtja képzését, ami praktikusan azt jelenti, hogy a német diploma megszerzéséhez nem kell Németországban élni, sőt a vizsgák is Magyarországon tehetők le. A pécsi kreditek maximális beszámítása folytán hallgatóink rendkívül nagy szabadság-fokkal választhatják ki a Hagenben elvégezni kívánt tárgyakat, és tanulmányaik időbeli ütemezéséről is szabadon dönthetnek. A hageni tanulmányokat Pécsett a németül jól tudó közgazdász oktatók szakmai háttere is segíti. A felkínált lehetőséggel hallgatóink nagy számban élnek: eddig 30 feletti a német diplomát már elért (volt) pécsi hallgatók száma, és folyamatosan mintegy 60 hallgatónk vesz részt a kettős képzésben.
II.6 Doktori Iskolák II.6.1 Gazdálkodástani Doktori Iskola A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Gazdálkodástani Doktori Iskoláját 1994-ben alapították a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén. E doktori iskolában mind az oktatók, mind a doktorandusz hallgatók rendszeres kutatómunkát végeznek, amelynek középpontjában a vállalati növekedés és a gazdálkodási funkciók vizsgálata áll. Ennek keretében kutatómunka folyik a vállalati termelési-, vezetési-, pénzügyi- és marketing funkciók érvényesülésének megismerésére, a stratégiai szemlélet realizálódásáról, a vállalatkormányzásról és a vállalati működési kultúra összetevőiről. Tág teret kap a vállalati magatartás piacgazdasági átmenet során felhalmozódott tapasztalatainak értékelése. A doktori iskola kutatómunkájában fontos szerepet játszanak az átmenet időszakára vonatkozó empirikus vizsgálatok. Doktori értekezések és oktatói kutatási beszámolók gyakori témái a vállalat mezo- és makro-környezetét kutató elemzések. E munkákban a fejlett gazdaságok vállalati módszerei a követendő gyakorlat példáiként jelennek meg. Az elért kutatási eredmények – a doktori iskola alapítása óta – számos minőségi folyóirat publikációiban, könyvrészletben és szakkönyvben jelentek meg. A doktori iskolában 1994 és 2006 között 52 doktorandusz hallgató szerzett PhD fokozatot, akiknek többsége egyetemi oktatóként, intézeti kutatóként tevékenykedik, néhányan a gyakorlati életben működnek vezetőként, menedzserként és tisztviselőként. A Gazdálkodástani Doktori Iskola hallgatói a 2006/07. tanévben A hallgatók száma Nappali tagozaton
Levelező tagozaton
Összesen
14
63
77
Abszolutóriumot szerzett hallgatók száma 12
Fokozatot szerzett hallgatók száma 15
A hallgatók adatai a képzés kezdete óta (kumulált adatok 1994-2006) A hallgatók száma Nappali tagozaton 81
Levelező tagozaton 299
Egyéni tanrend szerint 40
Összesen
Abszolutóriumot szerzett hallgatók száma
Fokozatot szerzett hallgatók száma
420
90
52
- 12 -
II.6.2 Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézetének és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának együttműködésében a volt szocialista országok között először a Pécsi Tudományegyetemen kezdődött el a regionális közgazdászok posztgraduális (1989), majd graduális (1994) képzése. Ennek szerves folytatását jelentette 1996-ban a „Regionális politika és gazdaságtan” c. doktori program beindítása. A képzés elsősorban a Pécsi Tudományegyetem és az MTA Regionális Kutatások Központja intézményhálózatának szakembereire támaszkodik, de abban további 7 egyetem és akadémiai kutatóintézet, valamint több állami szerv munkatársai vesznek részt. Az oktatóink által írt szakkönyvek képezik a PhD képzéseink alapját. Alapítása óta 306 hallgató iratkozott be a doktori iskolába, ebből 96 szerzett abszolutóriumot és 21 pedig doktori fokozatot. Évente 4-5 hallgató védi meg sikeresen a doktori disszertációját. A nagyon alapos elméleti oktatás mellett hallgatóink gyakorlati felkészítését a Doktori Iskolának a ROP keretében megalapított Oktató, kutató és tanácsadó központja is segíti, ahol a PhD hallgatóink a graduális képzésben résztvevő hallgatók bevonásával önálló területfejlesztési kutatási feladatokat látnak el. Hallgatóink gyakorlati képzését segíti az is, hogy minden évben egyhetes külföldi tanulmányútra visszük őket (pl. sikeres kis- és középvállalatok – Trieszt; főváros-környéki árnyéktérségek fejlesztése – Róma; vidéki turizmus – Ausztria; elmaradott térségek fejlesztése – Erdély, Kárpát-Ukrajna; határon átnyúló együttműködések – Nyugat-Szlovákia, Burgenland stb.). Hallgatóink publikációs tevékenységét minden évben a kutatási eredményeiket összefoglaló tanulmánykötet (Évkönyv) megjelentetésével támogatjuk. Hallgatóink felkészülését segítjük az oktatóink életművének szintézisét jelentő habilitációs és díszdoktori előadások önálló sorozatban történő megjelentetésével is. A Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola hallgatói a 2006/07. tanévben A hallgatók száma Nappali tagozaton
Levelező tagozaton
Összesen
17
44
61
Abszolutóriumot szerzett hallgatók száma 12
Fokozatot szerzett hallgatók száma 6
A hallgatók adatai a képzés kezdete óta (kumulált adatok 1994-2006) A hallgatók száma Nappali tagozaton 43
Levelező tagozaton 257
Egyéni tanrend szerint 6
Összesen
Abszolutóriumot szerzett hallgatók száma
Fokozatot szerzett hallgatók száma
306
96
20
II.6.3 A Gazdálkodástudományi Doktori Iskola Nemzetközi PhD Programja A Nemzetközi Gazdálkodástani PhD Programmal olyan szakembereket célzunk meg, akik sokéves felsőfokú oktatási, üzleti vagy államigazgatási tapasztalattal rendelkeznek. A magyar nyelvű PhD program alapjaira épített képzés előnye az, hogy a kontaktórák és a távoktatás egyedi kombinációját adja, valamint neves hazai és nemzetközi szakembereket tudhat oktatói között. A Program kialakításában az amerikai és az európai iskolák hagyományait ötvözi: az előbbi többéves szervezett oktatást jelent, az utóbbi pedig – néhány modulon túl – az önálló kutatást támogatja. Programunk mindezen tapasztalatokat kiegészíti a távoktatásban használt technikák legújabb vívmányaival: a tananyagot a hallgatók otthon sajátítják el, és az Internet segítségével tartják a kapcsolatot az intézménnyel. - 13 -
A program elsődleges célja az, hogy a hallgatók olyan tudás birtokába jussanak, amely alkalmassá teszi őket az értekezés megírására, ugyanakkor a témavezetők hathatós segítsége mellett kutathatnak, míg a PhD szemináriumok során a szakmai észrevételek által pontos visszacsatolást kapnak előrehaladásukról. A szervezett oktatás három szemesztere során a hallgatók alkalmanként körülbelül 10 napot töltenek az intézményben, előadásokra járnak, szemináriumokon vesznek részt, konzultálnak a témavezetőjükkel, és folytatják kutatásukat a könyvtár forrásainak felhasználásával. A végzés feltétele a disszertáció megírásán és megvédésén túl több nemzetközi publikáció megléte. A Program 2001-ben fogadta az első hallgatói csoportot, azóta 53 (részben végzett, részben még aktív) hallgatója van. A diákok földrajzi eredete rendkívüli változatosságot mutat: Észak Amerikától (USA, Kanada), az EU tagállamain (például Nagy-Britannia, Németország, Görögország) át Ázsia néhány országa (például Izrael, Kína, Indonézia, Irán), de Afrika (Egyiptom) is képviselteti magát hallgatóink révén. Végzetteink száma: 7, abszolutóriumot szereztek: 13-an.
II.7 Szakirányú továbbképzések: MBA és szakfordító-tolmács-képzés Karunk – rugalmasan alkalmazkodva az üzleti és munkaerőpiaci igényekhez – olyan képzéseket is kínál, melyek a life-long-learning, azaz az élethosszig tartó tanulás szemléletétével folyamatosan megújuló, naprakész, átfogó üzleti és gazdasági ismereteket nyújtanak az üzleti szféra, vállalkozások, közintézmények vezetőinek, illetve az új ismeretekre vágyóknak, új beosztást (munkakört) kereső beosztottaknak, az új karriert tervezőknek, s mindenkinek, akit a gazdaság, az üzleti élet valóban érdekel. MBA képzés A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Magyarországon az elsők között, 1992ben indította el a fejlett országokban már jól ismert és népszerű MBA képzést. A Master of Business Administration (MBA) program olyan részidős, egyetemi szintű menedzserképzés, amelynek kimenetét hatékonyan tevékenykedő, modern, piaci szemlélettel, vállalatvezetői képességekkel rendelkező szakemberek jelentik. Az MBA a magyar fogalmak szerint olyan diploma, amelyet az üzleti szaktárgyak és tudományok tanulmányozása és egyetemi szintű elsajátítása után állítanak ki. A program szakirányú továbbképzésnek minősül, amely speciális szakképzettséget nyújt az eredeti diploma után, de nem ad újabb (második) diplomát a programot elvégzők számára. A Kar azt tervezi, hogy a mesterképzési szakok új rendszerének kialakításakor az üzleti ágon létesített MBA szakot üzleti mesterképzési programként fogja akkreditáltatni. Erre az elkövetkező néhány éven belül kerülhet sor. A program arra koncentrál, hogy az oktatás mindkét fázisában (az alapozásban és a gyakorlati készségek fejlesztésében is) a kötelező tárgyak között az üzleti élet minden funkcionális tudományterülete helyet kapjon, így többek között: a termelés- és szolgáltatásmenedzsment, a számvitel, a pénzügy, a marketing, az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás és a stratégiai tervezés. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara által szervezett MBA program lehetővé teszi, hogy a végzettek mindazon ismeretek és terminológia birtokában legyenek, amelyek a globális üzleti életben használatosak, és ezáltal megnyíljon számukra a nemzetközi gazdaságba való integrálódás lehetősége. E cél érdekében a Kar olyan tantárgyi struktúrát állított össze és olyan oktatási módszert alkalmaz, amely biztosítja, hogy az itt végzett szakemberek: gyakorlati ismereteiket szilárd közgazdasági, elméleti alapokra építhessék, rendelkezzenek a problémák elemzésének, áttekintésének képességével,
- 14 -
a problémák megoldása érdekében legyenek képesek gyors, megalapozott döntéseket hozni, a döntéseket mindig stratégiai szemléletben kezeljék, a döntések végrehajtását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony működtetésével tudják a vállalaton belül biztosítani.
A Kar által hirdetett specializációk az alábbiak: Marketing MBA Strategic Management Pénzügy Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmácsképzés A Karnak a társadalomtudományi és gazdasági szakirányú szakfordító és tolmács angol-magyar nyelvből, valamint német-magyar nyelvből elnevezésű szakirányú, részidős továbbképzési programja olyan szakfordítók és tolmácsok képzését vállalja, akik magas szinten képesek ellátni az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés feladatát angol és német nyelvről magyarra és magyarról ezen idegen nyelvekre. Az írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében.
II.8 Rövid ciklusú képzések A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán olyan szellemi potenciál, elméleti, módszertani felkészültség és gyakorlati tapasztalat halmozódott fel, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a Karunkhoz több szálon kötődő vállalkozói kör számára betekintést adjunk az üzleti közgazdaságtan aktuális áramlataiba. A szakma egyik legfontosabb sajátossága a permanens megújulás. Ennek lehetőségét kínáljuk modulrendszerben egymásra épülő rövid ciklusú képzéseinkkel mindazok számára, akik a környezet szakmai kihívásainak folyamatosan meg akarnak felelni. A Kar vállalkozási tevékenységének stratégiánkban is kiemelt pillérét látjuk a kihelyezett és a székhelyen történő, a kurzus végén számonkéréssel végződő, és a résztvevők számára a végzettséget igazoló oklevél átadásával záruló képzéseinkben. A következő képzéseket kínáljuk (4-6 órás szabadon variálható modulokban):
Egészségügyi menedzsment Emberi erőforrások, HRM Európai Unió, Magyarország Felsővezetői ismeretbővítő képzések, konzultációk, tréningek Foglalkoztatás, munkaügyi kapcsolatok Gazdasági elemzések Idegen nyelv, kommunikáció Innovációs menedzsment KKV ismeretek Kommunikáció Marketing Menedzsment Pénzügyi-számviteli információk: képzések, tréningek
- 15 -
Termelési – logisztikai rendszerek Vállalat és informatika
II.9 A karon folyó egyéb képzések, programok II.9.1 Nyári egyetemek A Közgazdaságtudományi Kar és az amerikai Ohio University közötti együttműködés a Kar egyik legrégebben működő aktív kapcsolata, mely 1989-ben kezdődött, és azóta – változatos formákban – folyamatosan létezik. Oktatók cseréje történt, valamint egy-egy kiváló pécsi hallgató minden évben kiutazhatott Ohioba a pécsi Közgazdaságtudományi Kar, az ohioi College of Business és amerikai magyar üzletemberek támogatásával. Az Ohio University oktatási filozófiájában lényeges helyet foglal el a gyakorlati képzés és a nemzetköziség. A két intézmény közötti együttműködés is ennek jegyében szerveződik. Minden évben nyáron 20-25 diák érkezik Ohio-ból Pécsre, és a hallgatók szervezésében együtt dolgoznak magyar diákokkal valós üzleti problémákon. Ez a program, a Joint Student Study Project igen népszerű az óceán mindkét oldalán, nagy sikert szokott aratni mind a magyar és az amerikai hallgatók, mind az érintett cégek körében. A közös munkán kívül a diákok mélyebb ismereteket szereznek egymás országáról, kultúrájáról és olyan élményekben, tapasztalatokban van részük, melyeket egy életen keresztül tudnak hasznosítani. A Pécs-Ohio kapcsolat egy új szakasza kezdődött 2006 nyarán, amikor a Charles Simonyi alapítvány támogatásával egy új innovatív nyári egyetemet indított útjára a két intézmény. Nem üzleti hallgatók, amerikaiak és magyarok vettek részt egy olyan képzésben, ahol üzleti ismereteket szereztek, és valós problémákon dolgoztak együtt pécsi és ohioi oktatók részvételével. A program igen sikeresen zajlott 2007-ben, és a jövőben még nagyobb létszámmal és nagyobb léptékben fog – reményeink szerint évente – ismétlődni. 2007 nyarára egy harmadik programot is tervezünk, az előzőekhez hasonló jelleggel, de indiai MBA hallgatók számára. Siker esetén ez is ismétlődni fog. Mindkét üzleti iskola elkötelezett a nemzetköziség és a nemzetközi együttműködés mellett, fontosnak tartja a jövő szempontjából olyan üzletemberek képzését, akik képesek jól megállni a helyüket a világ bármely országában. II.9.2 Erasmus kapcsolatok A KTK hagyományosan aktív volt már 1990-től a külügyi kapcsolatok terén, a TEMPUS programok idején is részt vett az Európai Unió által támogatott projektekben. Az Erasmus programban indulása óta vesz részt, és a partnerek száma minden évben nőtt. Jelenleg 54 partneregyetemmel tartjuk a kapcsolatot. 2002 óta 206 hallgató utazott külföldre, és 145 hallgatót fogadtunk. 47 oktató tanított európai egyetemeken a Karról és 15 oktatót fogadtunk az angol programokon. Az Erasmus programban való aktivitást a Kar angol nyelvű programjai teszik lehetővé, mivel a szabályzat egyre jobban ragaszkodik a viszonosság elvéhez, kiegyensúlyozott oktatói és hallgatói cseréket kíván. A Kar a jövőben emelni kívánja a kapcsolatok számát. Az Erasmus program a nemzetköziség egyik alapja, és jövendő bázisát képezheti a kutatói kapcsolatok építésének is. A kari stratégia fontos eleme a nemzetközi láthatóság, ennek szintén kiemelt része a program. Nemcsak a hallgatók számára teszi lehetővé látókörük szélesítését, nyelvtudásuk fejlesztését, de az oktatók számára is fontos lehetőség az új oktatási módszerek megismerésére és kifejlesztésükben való nemzetközi részvételre, valamint új kutatási kapcsolatok kiépítésére.
- 16 -
II.9.3 DIMETIC A DIMETIC a DIME EU kiválósági hálózat által gondozott nyári egyetem sorozat, melyet az Európai Bizottság finanszíroz. A DIMETIC célja kettős: 1. speciális képzés nyújtása fiatal kutatóknak (PhD hallgatók és frissen doktoráltak) az innováció és annak gazdasági hatásai témakörében, különös hangsúlyt helyezve a regionális vonatkozásokra; 2. lehetővé tenni azt, hogy fiatal kutatók személyes kapcsolatba kerüljenek szakterületük neves képviselőivel. A nyári egyetem sorozat három részletben, három helyszínen, egyenként kéthetes hosszúsággal szerveződik: március (Strasbourg, BETA), július (Pécs, PTE KTK), október (Maastricht, MERIT). A pécsi első hét az innováció és a gazdasági növekedés térbeli vonatkozásaival kapcsolatos elméleti és empirikus kutatásokkal, míg a második hét a modern tudás-gazdaságok fejlesztésének gazdaságpolitikai eszközrendszerével kapcsolatos legfrissebb ismereteket közli a hallgatósággal, neves szakértők tolmácsolásában.
III. HALLGATÓI LÉTSZÁM, A HALLGATÓK ÖSSZETÉTELE A hallgatók létszámbeli megoszlása a 2006/2007. tanévben a különböző képzési formákban az alábbiak szerint alakult:
Képzés-típus
Hallgatók száma (fő) Államilag fin.
Ktg-térítéses
Összesen
Felsőfokú szakképzés (FSz)
261
3
264
Bologna-i alapképzés
226
287
513
1 055
661
1716
31
107
138
0
106
106
1 573
1 164
2 737
„Kifutó” osztatlan képzés Doktori (PhD) képzés Szakirányú továbbképzés (MBA, szakfordító) Összesen
Látható, hogy a Közgazdaságtudományi Kar hallgatóinak 42,5%-a költségtérítéses képzésben vesz részt, a beiratkozott diákok közül 1036 fő (közel 40%) részmunkaidős (korábbi szóhasználattal levelező) képzésben tanul. A hallgatók összetételét vizsgálva érdemes egy pillantást vetni a graduális képzések 2006-os beiskolázási adataira: Szak / Képzés forma
Áll. finansz.
FSZ (3 szak)
Ktg.térít.
Összesen
143
-
143
Alkalmazott közgazdaságtan
29
18
47
Gazdálkodási és menedzsment (magyar, nappali)
57
32
89
- 17 -
Gazdálkodási és menedzsment (angol, nappali)
-
29
29
Kereskedelem és marketing
57
28
85
Pénzügy és számvitel (magyar, nappali)
59
26
85
-
147
147
Gazdaságinformatikus
24
7
31
Közgazdász gazdálkodási (kiegészítő)
25
-
25
Angol nyelvű MSc
-
32
32
Levelező MSc (régi típusú)
-
238
238
394
557
951
Pénzügy és számvitel (magyar, levelező)
Összesen
A számokra tekintve láthatjuk, hogy „input-oldalról” megnyugtató a kép. Annak ellenére, hogy az országban 43 képzési helyen zajlik gazdaságtudományi jellegű felsőoktatás, a PTE KTK nem küzd beiskolázási gondokkal. Az új típusú szakjainkat kedvezően fogadták, miközben néhány felsőoktatási intézmény még az államilag finanszírozott helyeit sem tudta „feltölteni”, a PTE Közgazdaságtudományi Karán közel hétszeres volt a túljelentkezés, láthatóan a költségtérítéses képzésbe beiratkozók száma meghaladta az államilag finanszírozott új hallgatókét.
IV. A HALLGATÓKAT SEGÍTŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK IV.1 Tudományos Diákkör (TDK) A kari tudományos diákkör tevékenysége nyitott: bármely hallgató, aki érdeklődést és elkötelezettséget érez a tanulmányok által kötelezően előírt penzumokon túl a szakma öntevékeny művelésére, magától értetődően vehet részt a diákköri munkában. A TDK legfontosabb céljait az alábbiak jelentik: Hallgatóink megismertetése a tudományos kutatómunkában rejlő intellektuális szépség élményével, ezen keresztül szakmai elkötelezettségük növelése. A közgazdasági ténykedés hivatásszerű, alkotó, értelmiségi módon való művelésére történő nevelés. Tehetségkutatás, tehetséggondozás, a kutatás iránt érdeklődő hallgatók számának gyarapítása, tudományos tevékenységének ösztönzése, segítése, kreatív energiáik kanalizálása. Az aktív hallgatók kutatói szerepre, tudományos karrierre való előszocializációja, pályára állítása, tevékenységük integrálásának megkezdése a magyar tudományos közéletbe. A legújabb tudományos eredmények megismertetése. A tudományos eredmények gyakorlati hasznosítására való orientáció, szemléletmód fejlesztése. Módszerességre nevelés, a kutatómunka metodológiai fogásainak, könyvtárhasználat, forráskezelés stb., a tudományos párbeszéd szabályainak megismertetése. Mindezek érdekében megfelelő szervezeti-infrastrukturális háttér (szakmai irodalmi bázisokhoz való hozzáférés, konzultációs, tutorálási lehetőségek) kialakítása/biztosítása. Hallgatóinak tudományos munkáját támogatandó Karunk 1982-től rendszeresen szervez kari konferenciákat, amelyeken diákjaink bemutathatják munkájukat. - 18 -
Az országos TDK Konferencia Közgazdaságtudományi Szekcióin Karunk hallgatói évek óta nagy számban és sikeresen vesznek részt. 2003-ban hallgatóink eredményeivel országosan a 3., 2005ben a konferencián versengő karok rangsorában a 3-5. helyezést értük el. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák eredményeit mutatja az alábbi kimutatás: Résztvevő kari dolgozatok száma
1. helyezett (fő)
2. helyezett (fő)
3. helyezett (fő)
Különdíj
2003. Gyöngyös
30
3
2
5
1
2005. Sopron
28
2
5
1
7
Látható, hogy hallgatóink tudományos aktivitása kiemelkedik az országos átlagból.
IV.2 Ifjú Közgazdászokért Alapítvány Tehetségért Mozgalom (IKA TM) A Tehetségért Mozgalom elődeként a FEB, azaz a Felvételi Előkészítő Bizottság 1973-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen jött létre. 1975-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara is csatlakozott a mozgalomhoz. 1990-ig a FEB állami támogatást élvezhetett, szolgáltatásai a résztvevők számára ingyenesek voltak. A rendszerváltás után a szervezet nem működhetett tovább a megszokott módon, de mivel fontossága egyértelmű volt, részben állami költségvetésből, részben a Győrffy István Alapítvány révén Tehetségért Mozgalom néven újjászerveződött. 2004-től IKA Tehetségért Mozgalom (továbbiakban: TM) néven működik a szervezet. Célunk, hogy a velünk kapcsolatban álló végzős és tizenegyedikes diákokat a középiskola partnereként segítsük az érettségire való felkészülés folyamatában, ösztönözve a leendő hallgatókat az emelt szintű érettségi választására. A felkészítés mellett azonban kiemelt feladatunknak tartjuk a kari diákélet bemutatását, a „pécsiközgáz” hírnevének öregbítését, valamint azt, hogy hozzájáruljunk egy hallgatóbarát kari arculat kialakításához. Programok Levelező kurzus: levelező rendszerben középiskolások felkészítése az egyetemi felvételire (emelt szintű érettségire) Educatio egyetemi és főiskolai börze: a szakkiállításon PTE Közgazdaságtudományi Karának képviselete Felvételizők napja: a promóciós anyagok egy részének elkészítése, valamint az érdeklődők megfelelő tájékoztatása Kari nyílt napok: részvétel a kari nyílt napok sikeres lebonyolításában Tavaszi tábor: a középiskolák tavaszi szünetében intenzív felkészítő szervezése Nyári tábor: felkészítő tábor szervezése a nyári szünetben. A TM programjainak sikerességét mutatja, hogy a levelező kurzusokon a tavalyi évben több, mint 150 diák, tavaszi táborunkban közel ugyanennyi középiskolás vett részt. A szervezet munkáját összesen 130 javítótanár („pécsiközgázos” hallgató) segítette.
IV.3 Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) Az Egységes Tanulmányi Rendszer egységes egyetemi informatikai rendszer, feladata a karok tanulmányi adminisztrációjának összekapcsolása és összehangolása, a tanulmányi adminisztráció - 19 -
elektronikus támogatása, a tanulmányi és pénzügyi adatok tárolása a kari és egyetemi szabályzatoknak megfelelően. Az ETR-t kezdetben szinte kizárólag a Tanulmányi Osztály munkáját segítette. A szolgáltatások bővítése miatt az oktatás résztvevői ma már szinte kivétel nélkül használják: a hallgatók elektronikusan iratkoznak, illetve jelentkeznek be, veszik fel a tantárgyaikat és jelentkeznek vizsgáikra. Ezen kívül tanulmányi eredményeiket, átlagaikat és pénzügyi adataikat is megtekinthetik. Az oktatók figyelemmel kísérhetik a tárgyjelentkezést a névsorokon keresztül, fórumokat nyithatnak, félévközi eredményeket tehetnek közzé. A vizsgák meghirdetése és a vizsgaeredmények elektronikus közzététele is az oktatók feladatai közé tartozik. Jelenleg tervben van az ETR egy új verziójának bevezetése, amely számos új funkcióval bővíti majd a jelenlegi szolgáltatások körét.
IV.4 PTE KTK Network A Network az intézmény stakeholderei (a felvételiző hallgatók, a Kar jelenlegi és volt hallgatói, oktatói és a Karral együttműködő cégek, szervezetek) számára nyújt komplex minőségi szolgáltatásokat, mint például pályaválasztási tanácsadás, karrier- és tanulmányi tanácsadás, szakmai gyakorlatok szervezése, alumni tevékenység, teljes életút-követés, kari marketing-tevékenység szervezése. A középiskolás diákok tájékoztatását jelenleg az intézmény különböző egységei végzik. A széles oktatási portfoliónak köszönhetően Karunk ’népszerű ’ intézmény a jelentkezők körében. A karra beiratkozott hallgatók elméleti képzését a különböző oktatási programok biztosítják. Hallgatóink szakmai felkészülését, a munkaerőpiacon történő sikeres érvényesülését pedig a szakmai gyakorlatok szervezése, karrier tanácsadás, a céges környezettel való szoros kapcsolattartás teszi lehetővé. A volt hallgatókkal való kapcsolattartás céljai között szerepel a potenciális hallgatói bázis és a céges kapcsolatok szélesítése, elmélyítése is. Ezen tevékenységeket jelenleg a Karrier-Tanácsadó Iroda látja el.
IV.5 Karrier-Tanácsadó Iroda A Karrier-Tanácsadó Iroda főbb tevékenységei közé tartozik a szakmai gyakorlati helyek felkutatása, közvetítése a hallgatók felé, a jelentkezők előzetes szűrése, szerződés-kötés, szakmai gyakorlati kreditek adminisztrálása, rögzítése, karrier-tanácsadás, marketingtevékenység a felvételiző hallgatók irányában, egyetemi és kari nyílt napokon megjelenés, állásközvetítés, pályázatok hirdetése stb. Szakmai gyakorlati ügyintézés A szakmai gyakorlat keretein belül a hallgatók a gyakorlatban megfigyelhetik egy szervezet/gazdálkodási egység munkáját, betekintést nyernek a munka világába. A gyakorlat célja, hogy a hallgatók tényleges, értékelhető munkát végezzenek, melyről részletesen beszámolnak. Tapasztalataik, a gyakorlat során szerzett kapcsolataik, és a munkájukról szóló referencia mind hozzájárul a későbbi elhelyezkedésük megkönnyítéséhez. A szakmai gyakorlatot a hallgatók a nappali tagozatos kötelezettségeik mellett teljesítik. A szakmai gyakorlati ügyintézés konkrét tevékenységei: szakmai gyakorlati helyek keresése, kapcsolatfelvétel, tárgyalás vállalatokkal (a szakmai gyakorlat feltételeinek rögzítése), szakmai gyakorlati lehetőségek kari hirdetése,
- 20 -
a szakmai gyakorlathoz szükséges dokumentumok kezelése, jelentkezések elbírálása (önéletrajzok, motivációs levelek kiértékelése, kiválasztás), hallgatók szakmai gyakorlatának nyomon követése, hallgatói és vállalati kérdőívek feldolgozása a szakmai gyakorlat előtt és végén, a hallgató szakmai gyakorlatról készített beszámolójának értékelése. Karrier-tanácsadás, állásközvetítés
A Karrier-iroda egyénre szabott, kompetencia alapú, személyes tanácsadással, a hallgatók által készített magyar és idegen nyelven megírt önéletrajzok és motivációs levelek kijavításával segíti a Kar hallgatóinak pályázatait. Minden szakmai gyakorlatos önéletrajza és motivációs levele szükség esetén javított formában kerül továbbításra a cégek felé, így garantálva a Karrier-Tanácsadó Irodán keresztül elküldött anyagok magas színvonalát, ezáltal is biztosítva a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar hírnevét. A Karrier-Tanácsadó Irodát a szakmai gyakorlati helyek felajánlása mellett konkrét állásajánlatokkal is gyakran keresik meg a vállalatok. Ezeket az álláslehetőségeket az Iroda továbbítja az érdeklődők felé, és igény szerint az első előszűréseket is elvégzi (önéletrajzok, motivációs levelek). Rendezvények szervezése és látogatása Igény esetén a Karrier-Tanácsadó Iroda vállalja, hogy az irodát felkereső cégek számára kisebb rendezvényeket szervez, ahol a vállalatok HR és egyéb vezetői bemutathatják az általuk képviselt szervezet működését. Az iroda rendszeresen látogatja a tevékenységéhez kapcsolódó rendezvényeket, folyamatosan részt vesznek karrier-pizzákon, állásbörzéken, illetve a karrier-tanácsadás területén szervezett előadásokon. Utókövetés, Alumni szervezése Az Alumni kiépítésének célja, hogy a Kar végzettjeit egy olyan hálózatba fogjuk össze, amelyből minden résztvevő profitál. Alapja, hogy egy olyan rendszert hozzunk létre, aminek segítségével a végzett hallgatók, öregdiákok ne csak a rendezvényekről, hanem egymásról és az intézményről is információkat szerezhessenek. Az Oktatási Minisztérium új elvárásaira való felkészülést szolgálja, hogy a Karrier-Tanácsadó Iroda fokozatosan építi ki a végzett hallgatók elhelyezkedése utókövetésének eszközrendszerét. Ez magában foglalja a hallgatókkal való kapcsolatfelvételt, az Alumni szervezettel való megismertetésüket, adatbázis elkészítését, illetve a hallgatók által szolgáltatott adatok kiértékelését és publikációját mind a Karon, mind pedig szakmai lapokban. Korábbi hallgatóink számára az Alumni rendszerben való részvétel a következő szolgáltatásokat, kedvezményeket biztosítja korábbi évfolyamtársak, csoporttársak megtalálása, adatbázis létrehozása alumni kedvezmények biztosítása évfolyamtalálkozók szervezése negyedéves kiadvány szerkesztése rendezvényekre meghívó küldése önéletrajz adatbázis építése öregdiák találkozó szervezése e-mailben hírlevél kiküldése képzésekről, találkozókról, könyvekről, álláslehetőségről
- 21 -
A Kar a jelenleginél sokkal jobban kíván támaszkodni korábban végzett hallgatóira, akik közül sokan már felelős beosztásban tevékenykednek. (Nehéz lenne felsorolni mindazokat a pozíciókat, állásokat, melyeket ma volt „pécsiközgázos” tölt be, ezért csak egyet emelünk ki: a Magyar Köztársaság jelenlegi Miniszterelnöke szintén Karunkon szerzett közgazdász diplomát.)
V. A KTK SZERVEZETE, AZ OKTATÓI ÁLLOMÁNY, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG
V.1 A Kar szervezete A Közgazdaságtudományi Kar vezetése mindenkor törekedett arra, hogy a kari szervezet a lehető legrugalmasabb, az oktatás – kutatás – intézmény menedzsment feladathármas elvégzését mindenkor lehetővé tevő legyen. Ennek eredményeképpen fokozatosan jött létre az elmúlt évtizedben a napjainkra jellemző „mátrix-struktúra”, amelyben világosan elkülöníthető az oktatásszervezési hierarchia (intézeti hovatartozás), valamint a kutatási célú együttműködés (intézeti tanszékek). A szervezeti felépítést mutatja az alábbi organigram: Kari Tanács Dékáni vezetés
Alapképzési Ig.
Mesterképzési Ig.
Gazdasági Oszt. Tanulmányi Oszt. Nemzetközi Kapcsolatok Vezetoje
ISZO Pályázati és Külkapcs. Oszt.
Minoségügyi Vezeto
A Kar oktatóinak oktatási tevékenységét – alkalmazkodva a közel négy évtizedes hagyományokhoz, valamint a szakma standardjaihoz – három intézet, a Gazdálkodástudományi (GTI), a Gazdaságmódszertani (GMI), valamint a Közgazdasági- és Regionális Tudományok Intézete (KRTI) szervezi. A Kar vezetése, valamint valamennyi oktatója elkötelezett híve az egyetemi integrációnak, melynek egyik legfontosabb kérdése a tantárgy- és intézet-konszolidáció. A PTE KTK oktatói kapacitásait tekintve készen áll arra, hogy az alapvető közgazdasági diszciplínákat (Közgazdaságtan, Pénzügy, Menedzsment, Marketing, Statisztika), a PTE elfogadott Intézmény Fejlesztési Tervének megfelelően, az Egyetem többi Kara számára is oktassa.
- 22 -
V.2 A Kar oktatói A Kar oktatói-dolgozói állománya – a történeti részben vázolthoz képest – mind létszámában, mind „minősítettségét” tekintve, jelentősen megerősödött. Jelenleg (2007. márciusában) a Közgazdaságtudományi Karon 84 oktató (a részmunkaidősöket figyelembe véve 80,25 fő képzett létszám), valamint 28 adminisztratív beosztású kolléga dolgozik. Oktatóink között 15 egyetemi tanár, 7 habilitált docens, 27 egyetemi docens található. Az 1 oktatóra jutó 34 hallgató, illetve a szintén használt 1 vezető oktatóra (docens és tanár) jutó 32 nappali tagozatos hallgató mutatója, mint az oktatói leterheltség egyik jó mércéje, kiemelkedően magasnak számít, mind a PTE, mind az ország felsőoktatása tekintetében. Kimondható, hogy a KTK oktatóinak leterheltsége nagyon magas, különösen igaz ez az idegen nyelvű képzéseinkben is nagy terheket viselő, vezető oktatókra. A Kar oktatóinak legmagasabb tudományos fokozat szerinti megoszlását az alábbi tábla tartalmazza: Tudományos fokozat Összesen fokozat nélkül dr. univ.
22 8
PhD, CSc
33
habil PhD, CSc
13
DSc, MTA Doktor
7
akadémikus
1
Összesen
84
Látható, hogy a kari oktatók közel kétharmada (64,2%-a) tudományos minősítéssel rendelkezik, ebben a tekintetben – csak az első helyen nyilvántartásba vett oktatókat figyelembe véve – az első helyen áll az ország közgazdász-képző intézményei között. A magas minősítettség okai között meg kell említenünk, hogy a Kar oktatói állományának átlagéletkora 48,2 év, vagyis az oktatók zöme már abban az életkorban van, amikor a tudományos fokozat elvárható! A Közgazdaságtudományi Kar oktatóinak kormegoszlását reprezentálja az alábbi ábra:
- 23 -
A PTE KTK korfája (2006/12/31) 6560-64
Kor (év)
55-60 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 0
5
10
15
20
Oktató (fő)
Noha az előző összefüggésben pozitív értelemben szóltunk az oktatói korösszetételről, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Kar oktatói gárdájának több mint fele (52,4%) 50 évesnél, több mint háromnegyede (76,2%) 40 évesnél idősebb, vagyis a „derékhadat” az alapítók generációja teszi ki. A következő évek egyik legfontosabb feladata lesz a tehetséges fiatalok bevonása az oktatásába, amihez kiváló merítési alapot képeznek a doktori iskolák.
V.3 Az oktatók kutatási tevékenysége A Karon végzett kutatási tevékenység két részre osztható: a „klasszikus”, publikációkon alapuló tudományos kutatás, valamint az „alkalmazott”, a gazdasági környezet számára végzett, piacon eladható kutatási tevékenység. A PTE KTK mindkét területen kiemelkedő eredményeket mondhat magáénak. V.3.1 Könyvkiadás, -írás (könyvsorozatok az elmúlt időszakban) A PTE-KTK jelenlegi, rendszeres könyvkiadási tevékenysége elsősorban a bolognai képzési követelményeknek megfelelő tankönyvkiadásra koncentrál. Ennek jegyében 2006-ban hat jegyzet jelent meg, gazdaságmatematika, gazdasági informatika, üzleti gazdaságtan, statisztika, jog és számviteli ismeretek témakörben. A továbbiakban újabb jegyzetek megjelenése várható, összesen mintegy 20 kötet kiadását tervezzük. Emellett a régebben írt jegyzetek újranyomása is aktuálissá, szükségessé válhat. A PTE-KTK oktatóinak tudományos tevékenysége részeként számos időszaki kiadvánnyal találkozhatunk, amelyek közül a kar 30 és 35 éves fennállását ünneplő és a kar professzor emeritiusai előtt tisztelgő tanulmánykötetek emelhetők ki. Kisebb-nagyobb rendszerességgel jelennek meg a KTK által szervezett jelentős konferenciák tanulmánykötetei, sokszor angol nyelven. A 20052006-os időszakban 3 ilyen kötet jelent meg. 2005-ben kezdte el megjelentetni a Regionális politika és gazdaságtan doktori iskola évkönyveit, amelyekből azóta 4 kiadvány született. 2006-ban indították el a KTK idegen-nyelvi oktatással foglalkozó oktatói a „Folia linguae et communiationis” sorozatot, amelynek első kötete a szakfordítással foglalkozik.
- 24 -
V.3.2 Karon szerkesztett folyóiratok A KTK tudományos közéletben betöltött fontos szerepét jelzi az a három folyóirat, amelynek kiadása részben vagy egészében a karon történik. A Szigma matematikai-közgazdasági szakcikkeket jelentet meg. A Marketing és Menedzsment pedig, mint neve is mutatja, elsősorban marketing és a menedzsment különböző területei, vezetéstudomány, humán erőforrás menedzsment témaköreiben jeleskedik. A 2006-ban indított Vállalkozás és Innováció internetes folyóirat a kisvállalatokkal kapcsolatos cikkeket publikál. V.3.3 Tudományos publikációk összefoglaló statisztikái A Kar oktatói által 2000 óta közölt tudományos publikációk összefoglaló adatait tartalmazza az alábbi idősor (az Egyetemi Könyvtár adatai): Év
Publikációk száma
2000
133
2001
176
2002
148
2003
195
2004
171
2005
135
2006
145
Összesen
1 103
A KTK oktatóinak 2005-ös tudományos publikációs tevékenységéről részletes adatok is rendelkezésre állnak. Ezek szerit a KTK oktatói egyedül, vagy társszerzőként 59 magyar nyelvű referált folyóiratban vagy könyvben jelentettek meg szakcikket. Az idegen nyelvű publikációk száma 12. A tudományos közélet fontos terepe a konferenciákon történő részvétel, és a konferenciakötetben történő megjelenés. 2005-ben 24 külföldi és 24 magyar nyelvű cikket jegyeztek a KTK oktatói konferencia-kiadványokban. Könyvek és egyetemi jegyzetek írásában és szerkesztésében is jeleskedtek karunk oktatói, összesen 11 könyv és 6 egyetemi jegyzeten szerepel a KTK egy vagy több oktatójának neve. A 2005-ben összesen 135 tudományos publikáció megoszlását mutatja az alábbi ábra.
- 25 -
A KTK oktatók tudományos publikációi 2005-ben
23
12 Idegen nyelvű folyóirat, könyvrészlet Magyar nyelvű referált folyóirat, könyvrészlet Könyvírás, szerkesztés
24
Egyetemi jegyzet 59
Magyar nyelvű konferenciakiadvány Idegen nyelvű konferenciakiadvány
6 11
Természetesen a publikációs tevékenységet nem kizárólag a publikációk száma, hanem azok minősége is jellemzi. A publikált tanulmányok közül az elmúlt 7 évben 19 jelent meg „A” kategóriás lapban, az idegen nyelven közölt cikkek, könyvrészletek száma 242 volt.
V.4 K+F jellegű kutatások V.4.1 Gazdaságpolitikai Kutatások Központja A Gazdaságpolitikai Kutatások Központja (GKK) a PTE KTK különböző tanszékein dolgozó oktatóinak kutatói hálózata. A GKK a tudás alapú gazdaságfejlesztéshez kötődő elméleti, empirikus és alkalmazott kutatásokat folytat, különös tekintettel a regionális vonatkozásokra. A GKK 2003 őszén alakult a Karon már sikeresen működő regionális innovációs, vállalkozási és növekedéselméleti kutatások belső, hazai és nemzetközi integrálásának céljával. A Központ által végzett kutatásokat igényes elméleti és módszertani megalapozás, nemzetközi versenyképesség és alapvetően empirikus problémaorientáció jellemzi. A GKK tevékenységébe nemcsak kutatások folytatása, de meghívott hazai és külföldi előadókkal szemináriumok és konferenciák szervezése, illetve műhelytanulmány-sorozat gondozása is beletartozik. Fontosabb kutatási projektek az Alkalmazott kutatások fejezetben részletezetteken kívül: „Tudástranszfer az egyetemek és a gazdaság között Magyarországon”, 2002-2004 „The value of European Patents”, nemzetközi összehasonlító vizsgálat, 2003-2004 V.4.2 Egyéb alkalmazott kutatások Az alkalmazott kutatások terén a Kar folyamatosan építi ki kapcsolatait a gazdasági régióval. Az ilyen típusú partnerségnek, illetve piaci együttműködésnek teljes körű bemutatására nem vállalkozhatunk. Az alábbiakban csak az elmúlt évben is futó legnagyobb (megbízási díját, illetve pályázati forrását tekintve 20 millió forintot meghaladó) alkalmazott kutatási projektjeit soroljuk fel: - 26 -
„Global Entrepreneurship Monitor” (GEM) projekt: nemzetközi vállalkozási kutatás magyarországi vizsgálata, (2001-től folyamatosan) „DIME Network of Excellence” (2005-2008 ) „Versenyképes Integrálódás az Európai Kutatási Térségbe. A közfinanszírozású kutatóhelyek és a gazdaság együttműködésének elősegítése” (2005-2008; NKFP5 Program) „Business potential of R&D activities in the university environment and their transfer to SMEs in the Cross-Border Region (CrosboR&D)” (2005-2008 INTEREG projekt,) „Komplex makro- és regionális gazdasági modell építése és karbantartása a Nemzeti Fejlesztési Hivatal számára fejlesztéspolitikai döntések támogatása céljából” (2005–2008) „Pécs Versenyképességi (Fejlesztési) Pólus” projekt (Az NFT II. kiemelt programjai közé tartozik. Célja, hogy Pécs város fejlesztésén keresztül biztosítsa a dél-dunántúli régió felzárkóztatását az ország fejlettebb részeihez és Európához.) „Biomassza, alternatív energiaforrások a fenntartható fejlődésért” projekt (2004-2007, NKFP, célja egy optimalizált logisztikai modell kidolgozása dokumentumfejlesztő szoftver és kapcsolódó adatbázis kiépítésével, dinamikus kölcsönhatás-elemzés és a kisrégiók önellátó képességének növelése.) „Regionális Oktató Fejlesztő- és Tanácsadó Központ” (2004-2007, ROP, célja: kutatók és oktatók irányításával és PhD hallgatók bevonásával Baranya megye kistérségei számára regionális gazdaságfejlesztő stratégiák kidolgozása)
A kari gazdálkodást bemutató részben láthatjuk, hogy a fenti alkalmazott kutatások jelentős mértékben járulnak hozzá a „hagyományos” oktatási tevékenység által biztosított források kiegészítéséhez.
VI.A PTE KTK INFRASTRUKTÚRÁJA VI.1 Épületek, termek A Kar gondozásában és használatában áll két épületrész a II. sz. létesítménykörzetben. A „B” épület 7 736 m2-éből a Kar 2 579 m2-t használ, a „Z” épület 3 872 m2-éből pedig 788 m2-t. Az épületek állaga kitűnő, hiszen néhány évvel ezelőtt fejeződött be a rekonstrukciós program, melynek eredményeként egy modern, a kor követelményeinek megfelelő fizikai infrastruktúra alakult ki. A mintegy 3 milliárd forintos rekonstrukció nem kis anyagi tehervállalást kívánt a keleti campus karaitól is, 2002 és 2004 között a PTE KTK saját kereteiből közel 350 millió forintot költött az intézmény felújítására. Ilyen körülmények között az épületek fenntartása költségkímélő, évente közel 100 millió Ft-ba kerül. Az épületek által kínált terek a következő funkcionális megoszlást mutatják: KTK
"B" épület m2
"Z" épület
%
m2
%
Összesen m2
%
Irodák
1 376
53,4%
501
63,6%
1 877
55,7%
Előadók
1 061
41,1%
194
24,6%
1 255
37,3%
142
5,5%
93
11,8%
235
7,0%
2 579
100,0%
788
100,0%
3 367
100,0%
Egyéb kiszolgáló helyiségek Összesen
- 27 -
A nappali PhD hallgatókat is bekalkulálva a KTK egy alkalmazottjára átlagosan közel 11 iroda-m2 jut, ami arra utal, hogy munkatársaink elhelyezése kultúrált körülmények között megoldott, illetve, hogy hallgatóink számára az adminisztratív ügyintézésre rendelkezésre álló fizikai infrastruktúra elegendő. Előadótermeink a hét hat napján üzemelnek. Átlagos kihasználtsági fokuk 87%, ami a strukturális egyenetlenségek miatt arra kényszerít bennünket, hogy bizonyos kurzusok lebonyolításához a városban béreljünk előadótermeket. Két nagy előadónk gyakorlatilag 100%-os terheléssel kihasznált, heti 72 órában folyamatos üzemben van. Ilyen hallgatói létszám mellett ez tekinthető szűk keresztmetszetnek.
VI.2 Informatikai infrastruktúra, könyvtár A Közgazdaságtudományi Karon 370 (160 hallgatói, 210 oktatói, adminisztrációs és tantermi) számítógép üzemel. Évente átlagosan 30-40 új gépet vásárolunk, és kb. ugyanennyit selejtezünk le, egy előre elfogadott infrastruktúra-fejlesztési terv szerint. Az informatikai szolgáltatásokat 8 szerver biztosítja. A szerverek többsége a kari intraneten elérhető tűzfal mögött található. Az épület 2003-as felújítását követően mind a telefon, mind pedig a számítógép-hálózat megújult. Korszerű, strukturált hálózati architektúra került kialakításra. A hálózati adatforgalmat Cisco aktív eszközök biztosítják. A felhasználói végpontokig 100 MB/s, a szerverek 1 Gb/s, az épület 10 GB/s elérést kapott. Rendelkezünk egy 60 fős, számítógéppel felszerelt oktatóteremmel. Gyakorlatilag non-stop óraterheléssel. Az összes tanterem (18 db) írásvetítővel, projektorral, fix asztali számítógéppel, DVD lejátszási lehetőséggel, intranet-internet eléréssel, kihangosítási lehetőséggel felszerelt. A nyomtatásokra központi nagyteljesítményű digitális nyomtatókat/fénymásolókat használunk. Az oktatók/adminisztráció részére külön-külön egyedi azonosító és jelszó áll rendelkezésre, amely használható a karon megtalálható minden digitális géphez. A nyomtatás bármely helyiségből az épület bármely másik pontjára megoldott. A hallgatók részére történő fénymásolás/nyomtatási megoldásra kidolgoztuk és beüzemeltük a diákigazolványuk elektronikus feltöltésével igénybe vehető kártyaolvasókkal ellátott digitális berendezések szolgáltatásait. A KTK az Állam- és Jogtudományi Karral közös Kari Könyvtárat üzemeltet. A Kari könyvtár három szinten és egy raktári szinten, összesen 1 445 négyzetméteren, heti 60 óra nyitvatartási időben, 14 alkalmazottal üzemel. A könyvállomány jelenleg 70 000 kötetre tehető, ami évente 4 000 kötettel gyarapszik. A rendelkezésre álló olvasótermek és a könyvtári infrastruktúra megfelel a XXI. századi elvárásoknak. Az elektronikus úton elérhető könyvtári adatbázisok a közgazdaságtudományi és a jogtudományi területen egyaránt lehetővé teszik hallgatóink és oktatóink számára a tudomány fejlődésének nyomon követését. Jelenleg 120 modern számítógép érhető el a hallgatói terekben és olvasótermekben.
VI.3 Tervek Az épületekkel kapcsolatos jövőre vonatkozó terveink az Európai Kulturális Főváros (EKF) és a Pécs Fejlesztési Pólus projektekkel szorosan összefüggnek. Ezen elgondolások folyamatos formá-
- 28 -
lódásán keresztül az infrastruktúra-fejlesztési elgondolásaink is állandóan alkalmazkodnak a kínált lehetőségekhez. Jól látható módon az oktatási infrastruktúránk fejlesztendő 1 nagyobb méretű (250-300 fős) előadóval és néhány 80 fős teremmel, valamint a vállalkozási tevékenység és a szakmai gyakorlatok levezénylésének lehetőségét biztosító fizikai infrastruktúrával. Terveink között szerepel megvalósítani a Wifi teljes lefedést a karon, valamint a biztonsági kamera- és beléptető rendszer telepítését tervezzük a közeli jövőben. A szerveroldali szolgáltatások színvonalának emelése érdekében 4 db komolyabb teljesítményű szerver beszerzését tűztük ki célul. Tervezzük továbbá egy háttértárrendszer beszerzését. A könyvtárral kapcsolatos terveink szintén az EKF projektekhez kapcsolódnak. A mostani elgondolás szerint a Kari Könyvtár az EKF egyik projektjében kapna helyet, így felszabadulna a Rákóczi úti tömbben a Könyvtár helye.
VII. A KAR GAZDÁLKODÁSA A Kar gazdálkodásáról összehasonlító adatok 2001 óta állnak rendelkezésre. A gazdálkodás szempontjából aranykorszaknak nevezhetjük a 2002-2003-as éveket. Az aranykorszak elsősorban az oktatási-tudományos-fenntartási (OTF) norma – mint legfontosabb forráselem – rendkívül erőteljes emelése miatt köszöntött a Karra, így tette lehetővé, hogy a nagyberuházáshoz, az épületrekonstrukcióhoz a Kar jelentős mértékben saját forrásokkal is hozzá tudott járulni. A 2004-es esztendő kritikus évnek tekinthető a Kar gazdálkodásának történetében, mivel a norma újabb rendezése hátrányosan érintette forrásainkat. A normacsökkentés olyan mértékű volt, hogy az abszolút visszaesést eredményezett. A kieső állami források pótlására csak részben került sor, mivel eddigre a költségtérítéses bevételek is elérték piaci határaikat. Az ezt követő időszakban az elfogadott stratégia mentén a legfontosabb célkitűzéssé vált a gazdálkodás stabilitásának megteremtése, a tartalékok felélésének megállítása. A 2005-2006. években a Kar kiegyensúlyozott, stabil gazdálkodást folytatott, amelynek legfőbb jellemzői a következők: A Karon belüli decentralizált forrásgazdálkodás kereteit csökkentettük, átlátható, transzparens elszámolási rendszert alakítottunk ki, melyben éles határvonal húzható a kari rendelkezésű és a nem kari rendelkezésű források között. Konszolidáltuk a gazdálkodást aképpen, hogy a kieső állami finanszírozású forrásokat egyre nagyobb mértékben váltják fel pályázati és vállalkozási tevékenységből származó bevételek. A nem kari rendelkezésű források tekintetében a Kar e forrásokból való részesedésének normatív szabályait alakítottuk ki, illetve ezzel párhuzamosan egy olyan ösztönző rendszert honosítottunk meg, amely a versenyszféra felé történő kapunyitás lehetőségét teremti meg. A gazdálkodás stabilitását költségoldalról szolgáló intézkedéseket tettünk. Ezek közül legfontosabb volt a teljesítmények mérési rendszere, illetve az ehhez kapcsolódó bérrendszer bevezetése. Korlátoztuk és keretek közé szorítottuk az utazási költségeket és a működési költségeket.
- 29 -
Kifejlesztettük a kari szintű kontrolling rendszert, melynek segítségével termékszintű elemzésekre vagyunk képesek. A kontrolling kimutatások segítségével jó belső alkupozíciókat tudtunk elérni az egyetemen belül a források redisztribúciós folyamataiban. A gazdálkodás stabilitását úgy sikerült megteremteni, hogy közben igen jelentős beruházásokat is végrehajtottunk. Intenzív akkumulációs tevékenységünk eredményeképpen közel 100 új munkaállomás létesült, illetve cserélődött modernebb gépekre és perifériákra.
Mindezek következtében a kari rendelkezésű források a 2004-es megtorpanást követően egyenletes ütemben növekedtek a vizsgált időszakban (adatok Ft-ban): A Kar forrásai 2001-2006 (eFt) 1 200 000
1 000 000
800 000 Pályázat, projekt Ktgtérítéses képzés OTF
600 000
400 000
200 000
0 2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
A korábban vázolt gazdálkodási jellemzők következtében a felhasználások növekedési üteme mindvégig valamelyest a források növekedési üteme alatt maradt, így a folyó működési egyenleg 2004 óta pozitív szaldót mutat, ami a gazdálkodás stabilitására utal (adatok eFt-ban): Kari kezelésben lévő keretek működési egyenlegének alakulása 2001-2006 között 40 000 30 000 20 000 10 000 0 -10 000
2001. év
2002. év
2003. év
-20 000 -30 000
- 30 -
2004. év
2005. év
2006. év
Látható, hogy a PTE KTK gazdálkodása stabil, a személyi állomány, illetve az oktatási infrastruktúra finanszírozása megoldott. A 2007-es évre vonatkozóan még csak nagyvonalú „üzleti tervvel” rendelkezünk, hiszen jelen pillanatban sem az OTF-norma pontos összegét, sem pedig a felhasználás oldalt alapvetően determináló bérszabályozást nem ismerjük (az áttekinthetőség kedvéért feltüntettük a 2006-os terv, illetve tényadatokat is; adatok millió Ft-ban):
Terv
Tény
Előrejelzés
2006
2006
2007
Pénzügyi terv
1.
Költségvetési támogatás
580
520
600
2.
Költségtérítéses képzés, pályázat, projekt
340
450
400
3.
Szolgáltatás más intézmények felé
10
0
0
4.
Egyéb bevételek
120
1
0
5. Kari összes bevétel (1+2+3+4)
1 050
971
1 000
6.
Bérköltségek
505
470
530
7.
Járulékok
167
140
175
8.
Számlás bérköltség
90
53
0
9.
Összes bérköltség (6+7+8)
762
663
705
10.
Dologi költségek (számlás oktatási költség nélkül)
206
147
120
11.
Rezsi költség
40
65
60
Felhalmozási kötelezettség
0
Más karok szolgáltatásának igénybevétele
1
18
0
13. Összes költség ∑(9:12)
1 009
893
885
14. Fedezeti összeg (5-13)
41
78
115
15.
61
61
65
-20
17
50
12.
Folyó évi beruházás és felújítás
16. Üzemi eredmény (14-15) 17. Pályázati bevételek
85
18. Pályázatokra elszámolt költségek
90
19. Pályázatok pénzforgalmi egyenlege (17-18)
- 31 -
0
-5
Látható, hogy – amennyiben az OTF-normára vonatkozó várakozásaink helytállóak – a költségtérítéses képzésekből származó bevétel 10 %-os csökkenése mellett is stabil gazdálkodást prognosztizálhatunk a 2007-es évre. Külön kiemelendő, hogy az „egycsatornás” bérrendszer bevezetése azt eredményezi, hogy a személyi költségek alakulásában a korábbinál kisebb a bizonytalanság, a nyugdíjazások, illetve új felvételek béregyenlegén (megtakarítás) túl, szeptembertől mintegy 8 %os bruttó bérnövekedéssel számoltunk. Látható módon a gazdálkodás stabilitásának megteremtésére tett erőfeszítéseink, az e cél által vezérelt metódusok kimerítették a hatékonyság növelésének belső lehetőségeit. A felhasználás oldaláról további megszorítások már annyira megterhelnék a szervezetet, hogy az nem teljesítmény növeléssel, hanem vélhetően erős teljesítmény visszatartással reagálna. Ezért a továbblépés útját nem a felhasználás oldali további szorításokkal képzeljük el, hanem sokkal inkább a forrás oldal expanziójával. Célunk rövid és hosszú távon is a piaci lehetőségekhez való rugalmas alkalmazkodás, a minőség megőrzésével. Ez azt jelenti, hogy a felhasználási oldalon elért hatékonyság megtartásával a forrás oldalon további növekedést tervezünk. Ismerve az elmúlt esztendőben bekövetkezett szigorításokat (számla befogadási lehetőségek korlátozása) és az új felsőoktatási törvény-adta lehetőségeket, a forrásbővítést a következő területeken látjuk megvalósíthatónak: Vállalkozási tevékenység bővítése: a karhoz kötődő vállalkozások direktebb módon történő bevonása, projektek generálásával és szakmai gyakorlati helyek biztosításával. A tanácsadói tevékenység kifejlesztését és a felhalmozott tudás hatékonyabb hasznosulásának lehetőségeit bővítjük: rövid ciklusú képzésekkel, testre szabott kurzuskínálattal, illetve a várossal történő szorosabb együttműködési lehetőségekkel az EKF és a Pólus projektek terén. A pályázatírási tevékenység bővítésének útját abban látjuk, hogy partnereink, illetve partnereinkhez kötődő vállalkozások számára a Nemzeti Fejlesztési Terv által kínált lehetőségekről folyamatosan tájékoztatót adunk és részt veszünk a projektek generálásának folyamatában. Inkubációs tevékenységünket a vállalatok alapítására, az induló vállalkozások támogatására összpontosítjuk. Katalizátorok akarunk lenni a régióban, de legalábbis a városban minden tudástranszfert felmutató vállalkozás létrehozásában. Költségtérítéses bevételeink szinten tartását tekintjük hosszú távú célkitűzésnek. Ezzel belátjuk, hogy piaci és infrastrukturális lehetőségeink határaihoz értünk. Az egyetemi és a kari lobbi erőket mozgósítva arra törekszünk, hogy a Bologna folyamat és az ebből eredő felsőoktatás-finanszírozási rendszer megváltozása Karunk számára gazdasági, de szakmai szempontból is kedvező módosulásokat eredményezzen.
VIII. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, TELJESÍTMÉNYMÉRÉS A Kar büszke az egyetemi szintű képzésben elért eredményeire és továbbra is tartani akarja a képzéseknek ezt a szintjét és rangját. Karunk ezért bevezette a rendszeres hallgatói véleményezés és a komplex teljesítménymérés rendszerét, mely alapot képez a folyamatos alkalmazás és kinevezés megítéléséhez, a munkaköri feladatok előírásához, a felkészültség és a végzett munka rendszeres értékeléséhez, meghatározza a folyamatos alkalmasság követelményeit, és ellenőrzésének módsze-
- 32 -
rét. A karon alkalmazott ISO minőségirányítási rendszer a Kar szervezett, gazdaságos, eredményes, rugalmas működését, a minőségpolitikai célok fenntartását és fejleszthetőségét biztosítja.
VIII.1 Hallgatói véleményezés A Karon a hallgatói elégedettség mérése a Karon elfogadott ügyrend szerint történik. A Kar Hallgatói Véleményezési Bizottságot hozott létre (oktatói és hallgatói képviselőkkel). A véleményezési bizottság az oktatók hallgatói véleményezésére kidolgozott egy értékelési rendszert, ami a szélső értékek kezelését teszi meg (a legrosszabb és a legjobb eredményeket), a köztes eredmények értékelése az intézményvezető hatáskörébe tartoznak. A tanulmányi félévek végén lehetőség szerint az összes oktató értékelésre kerül. A vélemények alapján készülő értékelést ismertetik a Kari Vezetéssel, az egyéni értékelést az oktatók külön-külön megkapják (mindenki a sajátját). Az adott oktató értékelését az oktató közvetlen felettese (eddig a tanszékvezető, 2007-től az intézetvezető) is kézhez kapja. A Kar értékeli a záróvizsga-bizottságok munkáját, a végzett hallgatók véleményét, és a munkatársak véleményét is. A Véleményezési Bizottság munkájának korszerűsítése jelenleg folyik, az adatok rendelkezésre állnak, közzétételük megtörténik, így az folyamatos hatással van az oktatásikutatási tevékenységre.
VIII.2 Komplex teljesítménymérés – egycsatornás bérrendszer Az egységes bérrendszerre történő átállás az oktatók teljesítményének komplex értékelését feltételezi. Az oktatók teljesítményének komplex mérése egy mennyiségi és minőségi paramétereket egyaránt tartalmazó pontszámrendszer, amely a tevékenységek intézményi szintű hasznosságának súlyozásával készült. A modell a teljesítményeket három alapvető tevékenység dimenziójában méri: Oktatási tevékenység Intézmény-management tevékenység Kutatási tevékenység A Kari Tanács 2006. májusi ülésén fogadta el az értékelési rendszert, mely a következő elveken nyugszik: A mérés rendszere tegye lehetővé a Kar elfogadott stratégiájának megvalósítását, különös tekintettel a rendelkezésre álló kapacitások és kompetenciák feltérképezésére és azok Intézeti, illetve Kari szintű (re)allokációjára. A komplex teljesítménymérés rendszere tegye lehetővé, hogy az egyéni sajátosságok, eltérő teljesítmények előzetesen rögzített normatív szabályok alapján objektív mércével mérhetők legyenek. A mérés tegye lehetővé minden oktató számára, hogy esetleges gyenge pontjai erősségeivel részben korrigálhatók legyenek. Az egyes tevékenységek részleges átválthatóságának lehetőségét biztosítsa a komplexitás. A teljesítménymérés mutasson rá az oktatói szabad kapacitásokra. Tegye lehetővé a dékáni vezetés, valamint az intézetek igazgatói számára, hogy a szabad kapacitásokkal rendelkező oktatókkal egyetértésben, a kívánatos kapacitás-kihasználtsági szint elérése érdekében alternatív lehetőségeket vázolhasson fel. A teljesítménymérés oktatói kategóriánként és tevékenységenként fogalmazzon meg mindenki számára egyértelmű, normatívan kezelhető minimálisan elvárt teljesítményt. A teljesítménymérés rendszere egyértelműen összekapcsolható legyen az egységes bér- és ösztönzési rendszerrel. A teljesítménypontok „beárazhatók” legyenek. A többletteljesít-
- 33 -
mények többlet jövedelemszerzésre adjanak lehetőséget. A kívánatost el nem érő teljesítmények retorzióra adjanak lehetőséget. A teljesítménymérés rendszere múltbeli teljesítmények értékelését, valamint várható jövőbeli teljesítmények gördülő tervezését egyaránt tegye lehetővé.
VIII.3 ISO minőségbiztosítási rendszer A PTE Közgazdaságtudományi Kara MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert hozott létre, tart fenn és fejleszt az oktatás és kutatás területén 2004. március 1. óta. A rendszer dokumentációja: minőségpolitika, aktuális minőségcélok, minőségirányítási kézikönyv, dokumentált eljárások, az oktatás és kutatás folyamatával kapcsolatos belső és külső szabályozásokra való hivatkozások és a szabvány által megkövetelt feljegyzések. A minőségirányítási rendszer működtetéséért az elsődleges felelősséget a dékán és a kinevezett minőségügyi vezető viseli, belső felülvizsgálatát kiképzett belső auditorok végzik. A minőségirányítási rendszer megfelelőségének, eredményességének értékelése, és a fejlesztési döntések, intézkedések meghozatala (együtt a minőségpolitikával és minőségcélokkal) évente, vezetőségi átvizsgáláson történik. A partnerek (hallgató, végzős hallgató, végzett hallgató, OKM, MAB, későbbi munkáltató kari munkatárs) követelményeinek meghatározása és elégedettségének mérése folyamatos kapcsolattartással és kommunikációval, illetve (évente) az elégedettségi kérdőívek értékelésével történik. A mérés értékelése és a fejlesztési feladatok meghatározása a vezetőségi átvizsgálás feladata. A Kar tervei között szerepel az ISO 14 001 Környezetirányítási Rendszer bevezetése. A rendszer bevezetésének célja a Karnak a természeti környezetre gyakorolt hatásának minimalizálása, a környezettudatos gondolkodásmód általánossá tétele a Kar mindennapos működése során. A főbb területek: a létesítmény-fenntartási, adminisztratív, valamint a kutatási-oktatási tevékenységek. A Kar a környezettudatos működését fokozatosan alakítja ki. Első lépésben megteremti a rendszer működési feltételeit, majd bevezeti az ISO 14 001-es rendszert. A környezettudatos magatartás- és gazdálkodási mód általában a környezeti erőforrásokkal való takarékoskodással, következésképpen az ezekért fizetendő költségek csökkentésével jár együtt. Az ilyen módon megtakarított pénzeszközökből képződhet olyan alap, amely a további fejlesztéseket finanszírozza, beleértve a kutatási-oktatási tevékenységek környezettudatosabbá tételét, illetve az olyan externális költségek csökkentését, amely jelenleg nem a Kar költségvetését terhelik, de a társadalom által fizetendők. Erre példa a Kar gazdálkodásához szükséges anyagok minél közelebbről való beszerzése, amely a szállítási útvonalak (és költségek) csökkentésével hozzájárulhat a környezet szennyezésének csökkentéséhez.
IX.A KAR STRATÉGIAI CÉLJAI A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara az ország második legrégebben létrehozott, ebből adódóan széles körű tapasztalattal rendelkező, elismerten Magyarország egyik legnagyobb tekintélyű közgazdász-képző helye. A Kar missziója, célja így nem is lehet más, mint ezen vezető pozíció megtartása, megerősítése; a felhalmozott versenyelőnyök minél teljesebb kihasználása. Az EU csatlakozás révén a tudáspiaci versenytér kibővült: az új céloknak, stratégiáknak az ebből adódó lehetőségekkel és fenyegetésekkel is számolniuk kell. A jelenlegi helyzet elemzéséből eredő következtetéseink alapján az alábbi missziót fogalmazhatjuk meg:
- 34 -
A hallgatói létszám alakulása a PTE KTK-n (fő)
3000
2500
2000
Költségtérítéses
1500
/0 7
/0 5
20 06
/0 3
20 04
/0 1
20 02
/9 9
20 00
/9 7
19 98
/9 5
19 96
/9 1
19 92
/8 9
19 90
/8 7
19 88
/8 5
19 86
/8 3
19 84
/8 1
19 82
/7 9
19 80
/7 7
19 78
/7 5
19 76
/7 3
19 74
19 72
/7 1
0
19 94
500
/9 3
Állami fin.
1000
19 70
A PTE Közgazdaságtudományi Kara hagyományait megőrizve kívánja megerősíteni helyét a hazai közgazdász-képzés és kutatás élvonalában; a Bologna-folyamat kínálta lehetőségekkel élve tevékeny részt kíván venni a felsőoktatás nemzetközi vérkeringésében; kutatásaival és képzési struktúrájával a régió és az ország gazdasági fejlődését kívánja szolgálni; törekszik egy hosszú távon is biztonságos költségvetési pozíció kialakítására.
A fentiekben megfogalmazott misszió kiteljesítéséhez részletesebb célok, stratégiák, akciók megfogalmazása szükséges. A legfontosabb célokat és akciókat szemlélteti az alábbi ábra: Hagyomány és minőség
Nemzetközi láthatóság
Üzleti kapcsolatok
Akkreditációs erő megőrzése
Stratégiai szövetségek
Oktatási portfolió bővítése
Etikai Kódex
Idegen nyelvű programok
Alk. kutatások koncentrálása
Komplex teljesítmény-mérés
Kari kiadói tevékenység
Vállalkozási közp. létrehozása
Egyéni fokozatszerzés tám.
Konferenciák
Inkubátor-ház felépítése
Oktatási infrastruktúra fejl.
Tudományos szerv. tagságok
Rugalmas alkalmazkodás Belső piac (PTE-n belüli) hatékonyabb kihasználása Szervezet-átalakítás Egycsatornás bérrendszer Emberi erőforrást érintő akciók
A következő 3-5 évben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, egy erős és integrált Egyetem részeként, együtt kíván működni Pécs és a Dél-Dunántúli régió fejlesztési programjaiban a várossal és a gazdasági környezettel. A Kar fejlődését ezen stratégia mentén fenntarthatónak, gazdasági helyzetét stabilnak ítéljük meg.
- 35 -
