2011. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI Kar (PTE - KTK) AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS

2011. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI Kar (PTE - KTK)

AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS

1 PTE-KTK - Intézményakkreditációs önértékelés 2011

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK....................................................................................................................... 1 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................................... 3 1.1.

Összegző megállapítások a 2006-2011-es időszakra .................................................... 3

1.2.

Az előző MAB akkreditációs értékelés megjegyzéseire adott Kari válaszok ................. 5

2. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS: HELYZETKÉP ÉS FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE (adatok és trendek bemutatásával) ............................................................................................................................. 9 2.1.

A Kar szervezete, vezetési rendszere ............................................................................ 9

2.1.1. A Kar küldetése, jövőképe, értékrendje .......................................................................9 2.1.2. A kari stratégiaalkotás szervezeti keretei ....................................................................9 2.1.3. A Kar céljainak egymásra épültsége és kiegyensúlyozottsága ...................................10 2.1.4. A kari vezetés minőség és kiválóság melletti elkötelezettségének bizonyítékai .......11 2.1.5. A kari minőségfejlesztés és a működés organikus egysége, a minőségbiztosításra fordított erőforrások ............................................................................................................12 2.1.6. A Kar értékelésének egésze szempontjából a küldetésnek való megfelelés .............13 2.1.7. A konkrét folyamatok fejlesztésének rendszere, eszközei és szabályozási módszerei13 2.1.8. A Kar vezetésének minősége, szubszidiaritása, a szervezet és menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá tételében, a működési mód jellemzői, a szabályozás megvalósulása ...............................................................................15 2.1.9. Az intézményi működés számszerű jellemzésének területei, a működés indikátorainak és mutatóinak kezelése a vezetési folyamatokban......................................16 2.1.10. A folyamatok visszacsatolási módjai, a korrekciós és megelőző tevékenységek megoldásai. Az évenkénti vezetői felülvizsgálatok eredményének felhasználási módja, a fontosabb beavatkozások ismertetése ................................................................................16 2.1.11. A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái ...................................................................................................................................16 2.1.12. A kapcsolatrendszer felhasználása az oktatás és kutatás gyakorlativá tételére, a végzettek támogatására a munkaerőpiaci tájékozódásban és az elhelyezkedésben ..........17 2.1.13. Regionális, országos, nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok és azok hatásai: ..19 2.1.14. A HÖK részvétele a vezetésében ..............................................................................20 2.1.15. A szervezet és a vezetés problémái, gyengeségei, ezek okainak elemzése, a javító fejlesztések tervezése, megvalósítása, visszamérése az előző akkreditáció óta .................21 2.2.

Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítása ............................... 21

2.2.1. Az intézményi képzési szerkezet bemutatása képzési területenként ........................22 2.2.2. Az oktatói, kutatói Kar és alkalmassága a feladatok ellátásához ...............................29


2.2.3. Hallgatói létszámadatok .............................................................................................31 2.2.4. Az infrastruktúra bemutatása ....................................................................................35 2.2.5. A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére. A karok közötti átoktatások rendszere a kompetencia célok szempontjából ......................................................................................................................38 2.3. Az intézmény kulcsfontosságú eredményeinek értékelő bemutatása, különös tekintettel a kutatási, fejlesztési, alkotó/művészeti tevékenység és gazdálkodás eredményeire .......................................................................................................................... 40 2.3.1. Tudományos publikációs és pályázati eredmények ...................................................40 2.3.2. A PTE - KTK gazdálkodása 2006-2011 között .............................................................45 3.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA ......................................................... 50 3.1.

Stratégia és eljárások a minőség biztosítására ........................................................... 51

3.2.

Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése ..................... 53

3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzői ...............................................................................................................................53 3.2.2. Az oktatás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében, az ezirányú folyamatok menedzselése....................................................................................................60 3.2.3. A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről ...................87 3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése ..................................................................................89

4.

3.3.

A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ......................................................... 92

3.4.

Az oktatók minőségének biztosítása ........................................................................... 97

3.5.

Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások .......................................... 101

3.6.

Belső információs rendszer ....................................................................................... 106

3.7.

Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ............................................................. 111

C-SWOT ANALÍZIS – KÖVETKEZTETÉSEK, TENNIVALÓK ..................................................... 117


1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1.1. Összegző megállapítások a 2006-2011-es időszakra A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (továbbiakban: PTE – KTK, Kar) 1970-től képez Pécsett közgazdász hallgatókat. Már a működés kezdetén is az „alapító atyák” legfőbb célkitűzése az volt, hogy olyan minőségi képzés folyjék a Karon, mely méltó versenytársa lehet bármely, az országban működő hasonló profilú oktatási intézménynek. Ezt a nívót és minőséget sikerült elérni, s napjaink fő feladatának is azt tekinti a mindenkori Kari Vezetés, hogy ez a piaci értékítélet ne változzék, sőt ha lehetséges, javuljon. Az oktatás körülményei, mikro- és makrokörnyezete azonban ezen a területen is turbulens módon változnak, így új kihívásokkal is szembe kellett nézni az elmúlt időszakban, melyekre a KTK-nak releváns választ kellett adnia. Mindezek okán került a kari stratégia homlokterébe a kari hagyományok és a minőség megőrzése mellett a rugalmasság és hatékonyság fenntartása (proaktivitás), a fenntarthatóság és környezettudatosság elve (minőségbiztosítás és a Kék gondolat kari meggyökereztetése), vagy éppen a gazdasági stabilitás és biztonság fenntartása (vállalatszerű működés). Az előző akkreditáció óta jelentős változás állt be a Kar képzési szerkezetében, hiszen alkalmazkodnunk kellett a Bolognai folyamat elveihez, így azok mindegyike esetében megtörtént a bolognai rendszerhez történő igazodás a szakalapításokkal és szakindításokkal. Ennek eredményeképpen manapság bátran leírható, hogy a PTE – KTK az egyetlen olyan Kar a Pécsi Tudományegyetemen az Általános Orvostudományi Kar mellett, amely képzési portfoliójával teljes mértékben lefedi egy tudományágon belül az oktatási piacot, hiszen a felsőfokú szakképzéstől a levelező és nappali tanrendű, magyar és angol nyelvű BA és MA képzésen keresztül a magyar és idegennyelvű PhD programok oktatása is aktív a Karon. A Bologna típusú képzésekre való átállás jól sikerült, amit talán az az adat is jól bizonyít, miszerint a Kar hallgatóinak átlagos létszáma rendkívül stabilan 2800 fő körüli (részletesebben lásd a 2.2. fejezetben kifejtve). A 2006-2011 közötti időszakban a KTK oktatói állományának létszáma alapvetően nem változott (84 fő), az azonban egyértelmű, hogy a Karnak folyamatosan szembe kell néznie az oktatói korfa azon kedvezőtlen vonásával, mint az elöregedés. Ezt a tendenciát a Kari hagyományok alapján alapvetően a két doktori iskolából kikerülő doktorjelöltek „leigazolásával” kezeljük annak ellenére is, hogy az egyetemi oktatói szakma anyagi megbecsültsége átlagosan alatta van a végzett közgazdász hallgatóink munkaerőpiacon kiharcolt átlagos bérének.


Az oktatógárda szakmai felkészültsége kiváló, publikációs aktivitása megfelelő, melyhez a Kar a szerény anyagi eszközein kívül pályázati forrásokkal is hozzájárul. Kutatási potenciálunk azonban még nem teljes mértékben kiaknázott, e téren a cél a nemzetközi láthatóság elérése, melyhez kapcsolódó projekt a Kék Gazdaság Innovációs Klaszter létrehozása és működtetése részben a Kar által. Az oktatói munkát segítendő, 28 fő adminisztratív alkalmazottat foglalkoztat a Kar, így az egy oktató/kutatóra eső adminisztratív létszám 2011-ben 28/86= 0,3 fő admin/oktató. A Kar technikai/infrastrukturális felszereltsége világszínvonalú, melyet jelentős részben a KTK által gyűjtött szakképzési hozzájárulásból és más alternatív, pl. pályázati forrásokból finanszíroztunk. Emellett a Kar épülete megfelel a képzési követelményeknek, mivel a KTK – ÁJK által közösen működtetett Benedek Ferenc Könyvtár elköltözésével, az itt felszabaduló terekbe költözött be a Tanulmányi Osztályunk, s került átadásra egy mobil fallal elválasztható tárgyaló és egy kisebb terem (lásd később). Továbbá 2011 őszén kialakítottuk a Senior oktatóink számára az ún. Emeritus traktust is. A Tudásközpont megnyitásával kiváló elhelyezést kapott a könyvtár, illetve képzési helyszínként is igen látogatott az intézmény. Emellett kiemelkedően sikeresnek értékelhető a Kar által (saját forrásaiból) folytatott könyvkiadási tevékenység és a három szakfolyóirat (Marketing&Menedzsment, Szigma, Vállalkozás és Innováció) szerkesztése és gesztorálása is. A Kar gazdasági helyzete stabil, bár a gazdálkodási tevékenység szempontjából negatív, külső behatároló körülményként értékelhetők a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodási nehézségei, amelyek alapvetően az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásával függnek össze. Az ennek okán bekövetkezett egyetemi szintű restriktív gazdálkodási intézkedések a Kar számára feszített költségvetési helyzetet teremtenek, főképpen a központi költségvetés zárolási és forráselvonási intézkedései folytán, illetve a PTE egészének gazdasági problémái okán. A PTE-KTK minőség iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy Közgazdaságtudományi Kar MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert működtet, melyet 2007-től kiegészít egy környezetirányítási rendszer - MSZ EN ISO 14001:2005 -, s melynek érvényességi területe szintén az oktatás és kutatás. A Karon folyó munka eredményei transzparens módon kerülnek a kari közvélemény, a hallgatók és a piaci partnerek elé, oktatóink fejlődését tervezetten segítjük, hallgatóink munkaerőpiaci helyzetének magas szinten tartását kiemelt prioritásként kezeljük. A Kari folyamatok nyomonkövetését két saját fejlesztésű eszközzel (Teljesítmény Értékelési Rendszer - TÉR, illetve Központi Vezetői Információs Rendszer KVIR) támogattuk meg, emellett „az idők szavának” engedve élen járunk az elektronikus kommunikációs eszközök hard és szoft elemeinek bevezetésében és folyamatos fejlesztésében.


1.2. Az előző MAB akkreditációs értékelés megjegyzéseire adott Kari válaszok A fent említett törekvéseket jól példázzák a 2006-os MAB akkreditációs értékelő jegyzőkönyvre adott Kari válaszlépések is, melyek a következőkben foglalhatók össze: A 2007-es Magyar Akkreditációs Bizottság látogatásán (a Látogató Bizottság tagjai: prof. dr. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora, prof. dr. Balaton Károly, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájának vezetője, dr. Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora) megfogalmazott, a PTE Közgazdaságtudományi Karának jövőbeni működését érintő megállapítások öt témakör köré csoportosíthatók. Ezeket a „csomópontokat”, az ezekre vonatkozó konkrét megállapításokat, illetve a PTE KTK elmúlt 4 évben a felvetésekre adott válaszait, illetve válaszkísérleteit az alábbiakban foglaljuk össze: A) Szakportfolió, PTE-n belüli együttműködés MAB LB 2007-es megállapításai:  „Az alapszakok után a mesterszakok indítása, a tananyagok kidolgozása és a hatékony oktatási tevékenység közvetlen feladatként jelentkezik.”  „A KTK a képzés különböző területein együttműködik a PTE különböző karaival.”  „A Kar önkritikusan értékelte a karok közötti oktatási együttműködést, a vezetés is érzékeli e feladat fontosságát, az átoktatással kapcsolatos kérdések rendezését.” Intézkedések, folyamatban levő projektek  A PTE Közgazdaságtudományi Kara a 2008-2009-es időszakban 6 gazdaságtudományi mesterszak (Közgazdasági elemző, Marketing, Master of Business Administration (MBA), Pénzügy, Regionális és környezeti gazdaságtan és Vezetés-szervezés) indítására nyert jogosultságot, ezek közül a Vezetés-szervezés szakot angolul is oktathatjuk. A PTE két társkarával (PMMK, TTK) példás együttműködésben került sor a gazdaságinformatikus mesterszak akkreditációjára.  A KTK az elmúlt néhány évben szoros kapcsolatot alakított ki a Természettudományi és az Egészségtudományi Karokkal, ezen együttműködés eredményeképpen a Sportszervező BSc, a Gazdaságinformatikus BSc, valamint az Egészségügyi menedzsment MSc szakok indításában karunk „támogató” karként vesz részt, az átoktatás finanszírozása a PTE szabályzatai szerint, a kölcsönös előnyök megtartásával történik.  2011 szeptemberétől kezdve – a PTE oktatási stratégiájának megfelelően – a korábban karunkon hirdetett felsőfokú szakképzések a PTE FEEK-en zajlanak, ezzel is elősegítve a KTK profiljának tisztítását, illetve a rendelkezésre álló erőforrások magasabb minőségi szegmensbe koncentrálását. B) Kari szervezet, működés MAB LB 2007-es megállapításai:


  

„A tények alapján kiemelkedően kedvezően kell megítélnünk a kari vezetés irányító és gazdálkodási tevékenységét, munkáját és annak eredményességét.” „Tervezik az ISO 14001 Környezetirányítási Rendszer bevezetését is.” „Célszerű lenne az önértékelési jelentést intézeti fórumokon is megvitatni ezzel is biztosítva a munkatársak részére a célok megfogalmazásában való részvételt és ezekkel való azonosulást.”

Intézkedések, folyamatban levő projektek:  A 2011-ben zökkenőmentesen lezajlott dékánváltás semmilyen törést nem hozott a PTE Közgazdaságtudományi Karának minőségközponti, hatékony gazdálkodást és racionális szervezeti működést szem előtt tartó stratégiájában, karunk továbbra is az egyetem, illetve a magyar gazdaságtudományi képzés egyik véleményvezetője.  A Kar 2007-ben megszerezte az ISO 14001-es Környezetirányítási Rendszer tanúsítványát is. Az idei évben alapítója és témavezetője lett a Kék Gazdaság Innovációs Klaszternek, igyekezett kutatásait is a fenntartható fejlődés és a megújuló energiaforrások (Kék Gazdaság) témakörére összpontosítani.  Az elmúlt időszakban számos olyan fórum vált tradicionálissá, amely a vezetésben részt nem vevő oktatók, dolgozók, illetve a hallgatók számára teszi transzparenssé a Kar működését, ezek közül is kiemelkedik a 2-3 hetente megrendezésre kerülő „DOB-szerda” oktatói fórum. E fórum mellett természetes módon működnek a véleménycsere színtereként a félévente 1-2 alkalommal összehívott összdolgozói – összoktatói értekezlet, az 1-2 havonta megrendezett Intézeti értekezletek és az intézeti tanszékek értekezletei, melyek megfelelő közeget jelentenek egy-egy stratégiailag jelentős kari döntés kiérlelésének. Végül, ilyen fórumként funkcionál a törzskar (korábban Kapcsolati Igazgatóság) által szerkesztett intranet, illetve kari hírlevél. C) Oktatói állomány MAB LB 2007-es megállapításai:  „A 40 év alattiak 25 %-os aránya felhívja a figyelmet a következő évek fő fiatalítási folyamataira, a legtehetségesebb hallgatók oktatásba és kutatásba történő bekapcsolására.” Intézkedések, folyamatban levő projektek:  A 2007-es akkreditációt követően a karra 11 fiatal kolléga került (9 tanársegéd, 2 tudományos segédmunkatárs), valamint az oktatói kör két további rutinos, „érett” (1 egyetemi docens és 1 egyetemi tanár) kollégával bővült. Az időközben bekövetkezett kényszerű nyugdíjazások (és sajnálatos halálesetek) következtében a 40 év alatti oktatók-kutatók aránya kis mértékben emelkedett (eléri a 30%-ot), ám az „alapprobléma”, vagyis az oktatói állomány kedvezőtlen korfája, ilyen rövid időtávon nem volt megváltoztatható. A kari vezetés azonban tisztában van az oktatói korfával kapcsolatos kihívásokkal, melyet a Kar hagyományainak


megfelelően alapvetően belső forrásból, a Kar Doktori iskoláiból kikerülő fiatal tehetségek alkalmazásával kívánja fokozatosan megoldani. D) Hallgatói elégedettség, karrier-kilátások MAB LB 2007-es megállapításai:  „Az oktatók, dolgozók, hallgatók elégedettségi szintje, kulturális és sportlehetőségeinek biztosítása nem egyszerű, de mégis elengedhetetlen követelmény. (Értelemszerűen az anyagi tényezők meghatározó szerepet játszanak e vonatkozásban is.) A Kar önértékelésében mindkét kérdéskör a problematikus, közepesnek minősített területek közé tartozik, fontos elvárás tehát az e területen történő előrelépés, aminek a belső szándékai megvannak.”  „A fentiekhez hasonló fontos jövőbeli követelmény a végzett hallgatók pályakövetése, a munkaerő piaci visszajelzések figyelemmel kísérése, a munkáltatói igények folyamatos megismerése.” Intézkedések, folyamatban levő projektek:  A Közgazdaságtudományi Kar az elmúlt néhány évben nagy erőfeszítéseket tett a hallgatók – már a korábbi akkreditációs jelentésben is magasra értékelt – közösségi szellemének, azonosulásának növelésért. Részben új, hallgatóbarát tereket hoztunk létre (udvari „színpad”, magasföldszinti konzultációs terasz, 3. emeleti közösségi tér), részben pedig olyan programokat élesztettünk fel, indítottunk újra, melyek a hallgatók karhoz kötődését jelentősen javíthatják (megköszönő vacsora, szaknapok, szakestek, „tanulmányi” versenyek, céges prezentációk). A hallgatók, elsősorban a viszonylag rövid ideig, ám akkor „intenzíven” a karon tartózkodó MBA, illetve levelező MSc hallgatók számára kulturális és sport-programokat, közös vacsorákat szerveztünk, melyek fogadtatása igen kedvező volt. Sajnos, az elmúlt időszakban sem sikerült áttörést elérni a vidéki (nem pécsi) alapképzéses hallgatók esetében, akik továbbra is mindent megtesznek a 3-4 napos munkahét (és ugyanilyen időtartamú pécsi hallgatói lét) érdekében.  A hallgatók pályakövetési rendszerét – részben PTE központi forrásokból – kiépítettük, nagy erőfeszítéseket tettünk egy élő alumni-szervezet megteremtése érdekében. Mind az ennek érdekében elkészített website (Alumni portál), mind a 2010 őszén nagy sikerrel megtartott 40 éves jubileumi rendezvény azt mutatja, hogy a fáradozások nem voltak hiábavalók. E) Infrastruktúra MAB LB 2007-es megállapításai:  „Szűk keresztmetszetet a nagy előadótermek szinte 100 %-os kihasználtsága jelent, heti 72 órában folyamatosan üzemben van. A tervek között egy új 250-300 fős előadóterem és néhány 80 fős tanterem szerepel, amelyek megvalósulása sokat segíthetne e területen.”  „Az Állam és Jogtudományi Karral közös új könyvtár üzemel a Karon, három szinten és egy raktári szinten, összesen 1445 négyzetméteren, heti 60 órás nyitva




tartással, 14 alkalmazottal, a 70 ezer kötetes szakkönyvtár évente 4 ezer kötettel gyarapszik.” „Évente átlagosan 30-40 új gépet vásárolnak – és kb. ugyanennyit selejteznek ki.”

Intézkedések, folyamatban levő projektek  A PTE Közgazdaságtudományi Karának hazai viszonylatban is kiemelkedő minőségű infrastruktúrája 2007 óta – elsősorban Pécs Európa Kulturális Fővárosa fejlesztéseknek köszönhetően – tovább javult. A Kar központi épületétől néhány száz méterre megnyílt Tudásközpontban (Dél-Dunántúli Regionális Tudásközpont és Könyvtár) lehetőségünk nyílott egy minden igényt kielégítő, két részre osztható 450 fős előadó, valamint néhány kisebb szemináriumi terem (konferencia-szekció terem) használatára.  Ugyanebbe az intézménybe került a korábban a főépületben található Benedek Ferenc Jogi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár, ám a rövid sétát bőségesen ellensúlyozza, hogy az egyetemi Központi, valamint a Baranya Megyei Könyvtár idetelepítésével a Tudásközpont 13 ezer négyzetméteren, mintegy 300 szabad számítógépes végponttal, közel 300 ezer könyvtári egységgel, a hét 7 napján, napi 12 órás nyitvatartással várja a kutatókat, illetve hallgatókat.  Az informatika folyamatos fejlődését Karunk az elmúlt években is igyekezett követni. Elsősorban a szakképzési hozzájárulásokból képződő források ésszerű felhasználásával sikerült elérni, hogy a kari géppark átlagéletkora 3 év alatt maradt, és a hallgatók oktatását szolgáló programok frissítése is évről-évre megvalósult. A teljes épületben kiépített, valamennyi oktató és hallgató számára elérhető wifi rendszer lehetővé teszi az internethez, illetve Kari szoftverekhez való hozzáférést saját gépről (notebook-ról) is.  A Benedek Ferenc Könyvtár elköltözésével lehetőség nyílott 2010 nyarán a Kar Tanulmányi Osztályának a „Z” épületből a Rákóczi utcai főépületünk 1. emeletén való elhelyezésére, emellett a 3. emeleti volt Olvasóterem 2011 nyarán való átalakítására, melynek eredményeképpen kialakításra került egy 120 fő befogadását biztosító előadó (konferencia terem), és az 1/3–2/3 arányban való oszthatóság miatt egy tárgyaló (20-30 fő befogadóképességgel). Összefoglalva bátran állítható. hogy a PTE–KTK egy „egészséges”, magas piaci presztízzsel rendelkező szervezet, amely hazai viszonylatban élenjáró oktatási és kutatási tevékenységet végez. Pénzügyi helyzete stabil, gazdálkodásának egyensúlyára azonban sötét árnyékként vetül a PTE egészének pénzügyi helyzete. A Kar versenyképes pozíciójának fenntartásáért proaktív szemlélettel napi küzdelmet folytat. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladatnak az új Ftv-hez való gyors alkalmazkodás látszik, melynek következményeképpen megváltozhat a közeljövőben pl. a Kar oktatási portfoliója is. Pécs, 2011.11.25.

Dr. habil Ulbert József a PTE – KTK dékánja


2.

2.1.

SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS: HELYZETKÉP ÉS FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE (adatok és trendek bemutatásával) A Kar szervezete, vezetési rendszere

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara az ország második legrégebben létrehozott, ebből adódóan széles körű tapasztalattal rendelkező, elismerten Magyarország egyik legnagyobb tekintélyű közgazdász képző helye. A Kar missziója, célja így nem is lehet más, mint ezen vezető pozíció megtartása, megerősítése; a felhalmozott versenyelőnyök minél teljesebb kihasználása. Az EU csatlakozás révén a tudáspiaci versenytér kibővült: az új céloknak, stratégiáknak az ebből adódó lehetőségekkel és fenyegetésekkel is számolniuk kell. Például, a tágabb környezetükért felelősséget érző szervezetek egyre inkább törekszenek ésszerű környezetkímélő működésre áttérni, tevékenységüknek, termékeiknek és szolgáltatásaiknak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani, környezeti politikájukkal és céljaikkal összhangban. A jelenlegi helyzet elemzéséből eredő következtetéseink alapján az alábbi missziót fogalmazhatjuk meg. 2.1.1. A Kar küldetése, jövőképe, értékrendje

A PTE Közgazdaságtudományi Kara missziója, hogy hagyományait megőrizve kívánja megerősíteni helyét a hazai közgazdász-képzés és kutatás élvonalában, a Bolognafolyamat kínálta lehetőségekkel élve tevékenyen részt vesz a felsőoktatás nemzetközi vérkeringésében, kutatásaival és képzési struktúrájával a régió és az ország gazdasági fejlődését kívánja szolgálni, s törekszik egy hosszú távon is biztonságos költségvetési pozíció kialakítására. Mindezek teljesítésére a Kar folyamatosan megújuló, versenyképes és rugalmas, a piaci igényekhez alkalmazkodó képzést kínál. Emellett, a PTE KTK alapvető célkitűzése a közvetlen és közvetett partnerei, a tevékenysége által érintettek – a hallgatók, a munkaerőpiaci szereplők, illetve a munkatársak – környezettudatos magatartásának biztosítása, fejlesztése, és ezen keresztül tevékenységének folyamatos felügyelete, környezeti kihatásainak csökkentése. A kari misszióból levezethető legfontosabb működési célok a következő három csoportba foglalhatók: hagyomány és minőség, nemzetközi átláthatóság, üzleti kapcsolatok. 2.1.2. A kari stratégiaalkotás szervezeti keretei

A kari jövőképből származtatva a 2011-ben megválasztott új Dékáni vezetés célkitűzései a következők:  Egyrészről természetesen tovább kell folytatni a vállalatszerű működés modelljének építését, hiszen ez a hatékonyságjavítás egyetlen útja, ami jelen esetben két dolgot jelent egyidejűleg: meglévő, jól működő, elfogadottá vált folyamatoknak a




tapasztalatok birtokában történő további csiszolása, illetve további üzletviteli folyamatok standardizálása, Másrészről a szervezeti teljesítmény fokozásának az emberi erőforrások jobb kihasználásán kell alapulnia, ami csak akkor képzelhető el, ha a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk az Egyénre, mint az érték teremtőjére.

Hangsúlyos vezetői feladatokként tekinthetünk a következőkre:  Értékteremtő emberi erőforrás menedzsment feladatok végzése  Szervezeti kultúra fejlesztése  Munkavállalói elégedettséget növelő és a lojalitás fokozását tevékenységek  A belső kommunikáció erősítése  Értelmiségi – és tudásmunkás lét támogatása  Kari érdekképviselet ellátása.

szolgáló

2.1.3. A Kar céljainak egymásra épültsége és kiegyensúlyozottsága

A PTE KTK missziójára épülő stratégia kompromisszumon alapul. A Kar stratégiáját a Kar vezető oktatói készítik elő a Dékánnal való szoros együttműködés keretében, melyet aztán az Intézeti és Összdolgozói Értekezletek érlelnek tovább, végül a Kari Tanács fogadja el. Minden, a stratégia lebontásaként meghatározott akcióhoz meghatározásra kerül a megvalósítás tervezett időtartama, a várható intézkedések, a becsült költségvonzatok és a felelősök személye, mely ismérvek egyben a monitoring alapját is képezik. Az egymást követő dékánok céljainak egymásra épülése a KTK korábbi, sokéves gyakorlatából következően szinte automatikusan biztosított. Egyrészt rendszeres gyakorlattá vált, hogy a korábbi dékánt a mellette, vele együtt dolgozó dékánhelyettes követi a Kar élén, ami akkor is magával hozza a kontinuitást, ha az új dékán – értelemszerűen – egy új programmal nyeri el a dékáni tisztséget. Másrészt a dékáni pályázat megvitatása, értékelése – ami minden esetben a következő periódus kari stratégiájának alapját is jelenti – évek óta hasonló szervezeti megoldást követ. A dékán a pályázatának/elképzeléseinek megfogalmazásában eleve támaszkodik a korábbi tapasztalatokra, eredményekre, vezető oktatók véleményére. Magát az elképzelést összdolgozói értekezlet vitatja és véleményezi, és a Kari Tanács hagyja jóvá. Ez pedig arra jelent garanciát, hogy a kari célok valóban kiegyensúlyozottak legyenek, térjenek ki a legfontosabb kari kérdésekre, a különböző oktatási, kutatási, szakmai, emberi, infrastrukturális, pénzügyi stb. dimenziókra. Példaképpen, a 2005-2008 közötti időszak vezetői elemei a minőség-elégedettséggyarapodás majd a 2008-2011 közötti ciklus az elismertség-megbecsültség-biztonság fogalom-hármasok megvalósítása alá rendeződtek az alábbi konkrét vezetői célkitűzések megfogalmazásával:


2005-2008:  Magyarország elit közgazdász-képzőhelyének létrehozása  Magas oktatói minősítettség, kiemelkedő elismertség  Szervezet-fejlesztés  Új termékek kidolgozása  Új ösztönző-rendszer  Személyi állomány megújítása  Infrastruktúra-fejlesztés 2008-2011:  Képzési portfolió véglegesítése  Nemzetközi láthatóság megerősítése  A Kar társadalmi kapcsolatainak (alumni szervezet, vállalati kapcsolatok) továbbfejlesztése  A Kar vállalkozási tevékenységének megerősítése  Szervezeti módosítások  Humán erőforrás fejlesztések  Tárgyi eszköz infrastruktúra bővítések. 2.1.4. A kari vezetés minőség és kiválóság melletti elkötelezettségének bizonyítékai

A PTE Közgazdaságtudományi Kara MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert hozott létre, tart fenn és fejleszt. A rendszer bevezetésének időpontja 2004.3.1., érvényességi területe az oktatás és kutatás. A rendszer tanúsításának időpontja: 2004-09-21 Tanúsító szervezet: CERTOP Rendszer- és Terméktanúsító Ház A tanúsító okirat száma: 01-T4247/2004-01661 A Kar minőségpolitikáját (a vezetőség szándékai, törekvései, irányvonala a minőség tekintetében) a minőségirányítási kézikönyv 5-ös számú melléklete tartalmazza. A kari minőségirányítási rendszer felépítése az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerkezetét követi. A Kar minőségpolitikája, az aktuális minőségcélok, a minőségirányítási rendszer dokumentációja elektronikus formában a kari belső hálózatról elérhető. A követelmények érvényesülését három belső, és a független harmadik fél által végzett tanúsító audit igazolta. A minőségirányítási rendszer működtetéséért az elsődleges felelősséget a dékán és a kinevezett minőségügyi vezető viseli, belső felülvizsgálatát kiképzett belső auditorok végzik. A Kar minden munkatársa felelős a minőségirányítási és a belső szabályozásokért, továbbá a jogszabályokban meghatározott feladatok elvégzéséért. A vonatkozó jogszabályok és az oktatást és kutatást meghatározó belső szabályzatok az egyetemi


honlapon (www.pte.hu/adminisztráció/szabályzatok) munkatársak számára.

állnak

rendelkezésre

a

Az MSZ EN ISO 14001:2005-ös szabvány meghatároz egy általánosan követhető környezetközpontú menedzsment rendszert. Ez a nemzetközi szabvány egy olyan környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja elő, amely képessé teszi a Kart a jogszabályi követelményeket és a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat figyelembe vevő környezeti politika és célok meghatározására és bevezetésére. Képessé teszi a Kart arra, hogy olyan környezeti politikát fogalmazzon meg, olyan célokat tűzzön ki, és olyan eljárásokat hozzon létre, amelyekkel teljesíteni tudja a környezeti politikában vállalt kötelezettségeket, megtegye a szükséges intézkedéseket a működésének javítására, és igazolja, hogy a rendszer megfelel e nemzetközi szabvány követelményeinek. A rendszer bevezetésének időpontja 2007.9.1., érvényességi területe oktatás és kutatás. A rendszer tanúsításának időpontja: 2007.11.30. Tanúsító szervezet: CERTOP Rendszer- és Terméktanúsító Ház A tanúsító okirat száma: 01-T8796/2007-04407 Fentiek figyelembe vételével a Kar Környezetpolitikai nyilatkozatot fogalmazott meg a maga számára, melynek lényege, hogy a PTE–KTK nagy figyelmet fordít a környezettudatos magatartás kialakítására, a környezetre kiható tényezők csökkentésére, a hulladékok szelektív gyűjtésére. Ezért alkalmazkodik partnereinek elvárásaihoz és igényeihez, és elvárja, hogy szállítói a saját tevékenységük során környezettudatos magatartást és munkavégzést tanúsítsanak. Hosszú távú együttműködési kapcsolatot alakít ki mindazokkal a beszállítókkal, amelyek azonosulnak a Kar környezeti célkitűzéseivel. Elvárja tőlük, hogy munkájukat a PTE KTK környezeti követelményeinek megfelelően végezzék, és munkafolyamataikat folyamatosan fejlesszék, hiszen a Kar tevékenységi láncolatának szerves részét képezik. A Kar mindent megtesz azért, hogy a vele kapcsolatba kerülő személyeknek és szervezeteknek feltétlen megbízható, korrekt, a környezetre figyelő partnere legyen. 2.1.5. A kari minőségfejlesztés és a működés organikus egysége, a minőségbiztosításra fordított erőforrások

A Kar mérete szükségessé teszi Minőségfejlesztési Bizottság működését. Ezt a feladatot egy (a Dékán által meghatározott időre) kinevezett minőségügyi vezető és két tanúsított minőségügyi auditor látja el a Kar Dékánjával szoros együttműködésben. A Kar MSZ EN ISO 9001:2001 és MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszereket működtet. Rendszeres évenkénti belső oktatás-kutatási auditokat végez, és a vezetőségi átvizsgáláson történik meg az éves értékelés. A kiemelt résztvevő partnerek (hallgatók, dolgozók) értékelését is a minőségügyi vezető, illetve a területhez szorosan kapcsolódó Véleményezési bizottság végzi.


2.1.6. A Kar értékelésének egésze szempontjából a küldetésnek való megfelelés

A Kar vezetését és egészét megítélő külső és belső stakeholder-eink egyaránt azt jelzik vissza számunkra, hogy a Kar működése összességében és alapvetően megfelel a küldetésében és stratégiájában megfogalmazott céloknak. Ezt támasztja alá a kari vezetés belső elfogadottsága (sok éve nincs semmilyen komoly belső vita, feszültség pl. a leköszönő dékán értékelésében és az új dékán megválasztásában); a KTK-nak a PTE egészén belül kivívott rangja, elismert kezdeményező és gyakran pozitív mintaként szolgáló imázsa; vagy azok a ranking-ek, amelyek a közgazdasági felsőoktatási intézmények rangsorában a PTE KTK-t rendszeresen vezető (dobogós) helyekre rangsorolják. 2.1.7. A konkrét folyamatok fejlesztésének rendszere, eszközei és szabályozási módszerei

A) Kontrolling adatok alapján a szakportfólió hatékonyságának javítása: Egy alapjában szűkülő piacon, ahol egyre kevesebb a beiskolázható hallgató, meglévő szakstruktúránknak folyamatosan alkalmazkodnia kell a piaci igényekhez és a kari emberi erőforrás-, infrastrukturális és kompetencia - lehetőségekhez. Mindeközben megszerzett rangsorbeli- és minőségi pozícióinkat meg kell tartanunk. Komoly és egyelőre csak részben kihasznált lehetőségeket látunk a rövid ciklusú képzésekben, illetve a PTE-n belüli piacban, amelyek jobb kiaknázása fontos célkitűzés. B) Felvételi folyamat menedzselése az alap- és mesterképzésen: Az új Ftv. sok tekintetben merev kereteket fogalmaz meg, melyek PTE-szinten is meg kell jelenjenek. E tekintetben felértékelődik a potenciális hallgatói bázisokkal kialakított kapcsolatrendszer, ami lehetővé teszi, hogy a részben már standardizált felvételi folyamatok a mindenkori követelményeknek megfelelően rugalmasan alakíthatók legyenek. C) Tantervek, tanrendek, órarendek karbantartása: Célunk egy olyan Tudástár létrehozása, amely egyben kompetencia térkép is, és amely moduláris rendszerben (CV, sillabuszok, képzési programok, stb.) illeszthető a KVIR fejezeteihez, ezáltal is megkönnyítve az alkalmazkodást az állandóan változó közeghez és feltételekhez. D) Magasabb minőségű képzések felé törekvés célkitűzéseinek megvalósítása: Karunk továbbra is a magasabb minőségű képzési szegmensekbe pozícionálja magát. Ennek megfelelően törekedni fogunk a nemzetközi akkreditáció követelményrendszerének megfelelésére.


E) Oktatási infrastruktúra-fejlesztés: A korábbi évek komoly felhalmozási tevékenysége következtében a Kar oktatási infrastruktúrája világszínvonalú. Az extenzív szakaszt e tekintetben is fel kell, hogy váltsa az intenzív fejlődés szakasza, amikor is a hangsúlyt a jobb kihasználtságra, valamint a jól tervezhető minőségi váltásokra helyezzük. F) Kutatási- és innovációs stratégia kidolgozása: A kari kutatási- és innovációs stratégia illeszkedni fog a 2011 őszétől készülő PTE kutatási stratégiához. A meglévő társadalomtudományi kutatási potenciált néhány főirányhoz kell, hogy illesszük. A fő irányok kijelölése kompromisszumon alapul, de mindenképpen figyelembe kell, hogy vegye a jelenlegi erőviszonyokat és a tudományfejlődés nemzetközi trendjeit. A mi feladatunk a főirányok meghatározásakor a kari kompetenciák elfogadtatása, valamint a kutatóműhelyek fő irányokhoz történő csatlakozásának kimunkálása. Mindez egy olyan transzparens kutatástámogatási rendszeren keresztül történik, amely a hazai láthatóságot (MTA kutató központ) és hosszabb távon a nemzetközi láthatóságot is szolgálja. G) Doktori iskolákkal való kapcsolattartás: A Karon jelenleg két akkreditált doktori iskola működik nagyfokú önállóság mellett. A doktori iskolák működési feltételeinek megteremtésében és fenntartásában természetesen érdekelt a Kar is, ugyanakkor feltett szándékunk, hogy a doktori iskolákkal való együttműködésben a kari érdekeket a korábbiaknál erősebben képviseljük. Ez elsősorban a Kar érdekében végzett PhD-hallgatói tevékenység szervezettebb elvégzésére és arra irányul, hogy az oktatói utánpótlás-nevelés elveinek és gyakorlatának kidolgozása során a kari érdekek érvényre juthassanak. H) Hallgatói célpiacok fejlesztése: A marketingstratégia alapja a célpiacok elemzése és a célcsoportok kijelölése. A hallgatói célközönség esetében fontos lesz megkülönböztetni az alap- és a mesterképzés iránt érdeklődők körét, ez utóbbi esetében további különbségtételt biztosítva az MBA program potenciális hallgatói számára. Fontos törekvésünk kell, hogy legyen az angol és német nyelvű programjaink megjelenítése a marketingstratégiában. A doktori képzések piaci támogatása is részét képezi a fejlesztési terveknek. Az oktatási tevékenység támogatását a PTE belső piacának potenciáljára is alapozzuk. Megkezdett alumni programunk kiterjesztését is célul tűzzük ki, nem csupán az ún. ’brush-up’ kurzusok, képzések kiajánlása miatt, hanem a vállalati kapcsolataink erősítése érdekében is. I) Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: A Kar nemzetközi kapcsolatainak száma és intenzitása egyaránt fejlesztendő és fejleszthető. Meglévő kapcsolataink értékelése és szisztematikus újraértékelése után meg fogjuk vizsgálni az együttműködés további kereteit, illetve új kapcsolatok kiépítésének lehetőségeit. E törekvések fő csapásvonala a kutatási- és innovációs stratégiától nyilvánvaló módon nem függetleníthető. A nemzetközi láthatóság


elsősorban tudományos együttműködés formájában biztosítható. A hálózatokhoz való csatlakozás kari lehetőségeit szeretnénk a korábbiakban megszokottnál jobban kihasználni. Ehhez csatlakozva fejleszteni, újraéleszteni szándékozzuk azon nemzetközi intézményi kapcsolatainkat, melyek kézzel fogható továbbfejlődési lehetőségeket biztosítanak kollégáink és hallgatóink számára egyaránt. J) Vállalati kapcsolatok ápolása, kiterjesztése: A kari bevételek egyik fontos forrása lehet a vállalati projektek, együttműködések kapcsán jelentkező pénzáram. A tapasztaltabb kollégák vezetésével, de fiatal kollégák bevonásával megvalósítható projektek elindítása és sikeres lebonyolítása csak akkor valósítható meg, ha vállalati kapcsolatainkat intenzíven ápoljuk és továbbfejlesztjük. Több, nemzetközi szinten is ismert és elismert nagyvállalat - mint kiemelt partner mellett a helyi és regionális gazdasági szereplőkkel való együttműködésre is számítunk. A korábbi évek gyakorlatát folytatva, a kialakult partnerkörrel a kapcsolatot fenntartva keressük a további együttműködési lehetőségeket, törekszünk új partnerek bevonására, amellett, hogy a regionális szinten jelenlévő kapcsolati hálózatot a hallgatóink számára felajánlott szakmai gyakorlati helyek biztosítására használjuk fel. A vállalati támogatások infrastrukturális fejlesztéseket is lehetővé tesznek, amelyek szintén fontos alakítói a kari imázsnak. K) Pályázati tevékenység támogatása A Karon folyó tudományos munka, szakmai rendezvények pénzügyi támogatására fontos bevételi forrás lehet a koncentrált pályázati tevékenység. Ennek fejlesztése mindenképpen szükséges, a beadott és a sikeresen teljesített pályázatok száma jelentős mértékben növelhető. Természetesen a lehetőségek felkutatásán, kiajánlásán, valamint a formai követelményeknek való megfelelésen túlmenően szükséges az oktatók, kutatók aktív részvétele ebben a tevékenységben a tartalmi irányok meghatározására. A pályázati tevékenység esetében – hasonlóan a vállalati együttműködésekhez – regionális és országos hatókörben megjelenő pályázati források megszerzését egyaránt célul tűzzük ki. 2.1.8. A Kar vezetésének minősége, szubszidiaritása, a szervezet és menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá tételében, a működési mód jellemzői, a szabályozás megvalósulása

A Kar szervezeti felépítése, működése, irányítási mechanizmusa segíti a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célkitűzések megvalósítását. A Kar legmagasabb szintű döntéshozó testülete a Kari Tanács. A Kari Tanács hatáskörébe tartozó ügyeket a Kari SzMSz (egyetemi SzMSz melléklete) szabályozza. A Kar működésének további fontos biztosítékai a Kar különböző bizottságai, melyek beszámoltatása a Kari Tanács ülésén történik. A meghozott határozatok végrehajtásáért az érintett vezetők a felelősek.


A Kar első számú vezetőjének, a dékánnak általános utasítási, intézkedési joga van. Munkáját három dékánhelyettes segíti. A Kari Tanács döntése alapján a Kar oktatómunkáját és az ezzel kapcsolatos igazgatási, szervezési, gazdálkodási feladatokat a szervezeti egységvezetők (intézetigazgatók) valamint a szakvezetők együttesen, az egyes szervezeti egységekkel együtt látják el. A kari adminisztrációt elsősorban a Dékáni Titkárság látja el, (pl. archiválja az ügykezelés szabályai szerint a Kari vezetés és a testületek által hozott határozatok írásos dokumentumait). Az ellenőrzési funkció mellett elsősorban véleménynyilvánításra és javaslattételre ad lehetőséget a szemeszterenként egy alkalommal tartott Összdolgozói értekezlet. 2.1.9. Az intézményi működés számszerű jellemzésének területei, a működés indikátorainak és mutatóinak kezelése a vezetési folyamatokban

A KTK úttörő szerepet vállalt a KVIR létrehozásában, az egyetemi és kari adatbázisokon alapuló gazdasági tervezésben és a gazdasági, működési folyamatok nyomon követésében, a döntések megalapozásához feltétlen szükséges kontrollingrendszer kiépítésében. Megítélésünk szerint ennek köszönhető, hogy a Kar működésében eredményesen sikerült ötvözni a vállalatszerű működés teljesítményorientációját, racionalitását az oktatási intézmény és tudományos műhely működtetési sajátosságaival. A KVIR elveit, rendszerét a későbbi fejezetek részletesen is be fogják mutatni. 2.1.10. A folyamatok visszacsatolási módjai, a korrekciós és megelőző tevékenységek megoldásai. Az évenkénti vezetői felülvizsgálatok eredményének felhasználási módja, a fontosabb beavatkozások ismertetése

A feladat-meghatározás és -értékelés, visszacsatolás rendszerét a Karon a már korábban is említett szervezeti és információs megoldások biztosítják. Egyik oldalról a rendszeresen megtartott intézeti és kari oktatói (összdolgozói) értekezletek jelentenek lehetőséget a párbeszédre, az eredmények és problémák jelzésére, értékelésére, a visszacsatolásra. Másik oldalról egzaktabb módon ezt szolgálja a már említett KVIR és a TÉR, az évenként rendszeresen megtartott értékelő megbeszélésekkel. 2.1.11. A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái

A PTE több karú struktúrában, valódi integrációs formában működik. Ebből adódóan az oktatók egy része több szakon/karon is oktat. Ez kiemelt odafigyelést és együttműködést igényel a karok vezetőitől az oktatási területek és a napi tevékenység egyeztetésében és szervezésében. Az ilyen jellegű koordinációban fontos szerepe van a


szakért felelős karnak és a szakfelelős oktatónak, illetve az egyetemi szintű (szervezeti és pénzügyi) szabályozásnak. A Kar tudatosan törekszik a társ felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre, hiszen a változások követése, az azokra adott válaszok minősége nagyban függ az együttműködések, stratégiai szövetségek megvalósulásától. A külföldi egyetemek közül elsősorban a Middlesex University Business School-lal van régi szoros kapcsolat, mivel az angol nyelvű Bsc és Msc képzésünket ez az angol egyetem validálta, és kíséri figyelemmel mind szakmai, mind minőségbiztosítási szempontból. Az USA-beli University of Ohio-val szintén régi és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki, ahol elérendő célként tűztük ki egy vállalkozássegítő központ kialakítását. Közös képzést folytatunk a Fernuniversität Hagen német távoktatási egyetemmel. A hazai intézmények közül elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetemmel, valamint a hagyományosan magas színvonalú képzést nyújtó Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karával, a Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karával és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel tartunk fenn szoros kapcsolatot. A kétlépcsős rendszer bevezetése előtt folytatott un. kiegészítő MScképzésben legfontosabb partnerünk a Budapesti Gazdasági Főiskola (illetve jogelődjei) voltak. A regionális kapcsolatrendszerben is aktív a Kar; InnoPont hálózati egységet működtetünk, kollégáink dolgozták ki a „Pécs, az Életminőség Városa” című Versenyképességi Pólus-koncepciót, rendszeres résztvevői voltunk a „Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa Projekt” előkészítő tárgyalásainak és rendezvényeinek, továbbá prognosztizált terveink között szerepel Informatikai Inkubátor Központ létrehozása, illetve Tanácsadó Központ kiépítése. A régió vállalataival is szoros a kapcsolat, mind szakképzési, mind oktatási együttműködések sora alakult ki. A régió nagyvállalatai (pl. E.ON, BAT, Pécsi Vízmű) aktuális feladatok megoldására kiírt pályázati rendszere keretében kollégáink, hallgatóink rendszeresen vettek, illetve vesznek részt gyakorlati projektekben. Kari hagyomány, hogy ezeket a gazdálkodó szervezeteket a volt hallgatóink (alumni) révén vonjuk be az oktatásba, kari programokba. A középiskolákkal elsősorban az FSZ képzés kapcsán alakítottunk ki aktív kapcsolatrendszert, amely jó lehetőségeket teremt a Kar beiskolázásának szempontjából is. 2.1.12. A kapcsolatrendszer felhasználása az oktatás és kutatás gyakorlativá tételére, a végzettek támogatására a munkaerőpiaci tájékozódásban és az elhelyezkedésben

A) Együttműködés az oktatás és a tudomány területén: Karunk több oktatója végez a gazdasági életben elismert kutatói, tanácsadói munkát, így lehetőség nyílik a Kar szakértőinek felkérésére, akár hallgatói csoportok bevonásával az alábbi területeken: üzleti tervkészítés, pénzügyi-számviteli tanácsadás, döntéstámogató


és modellező rendszerek fejlesztése, innovációs menedzsmentszolgáltatás, marketing és piackutatás, pályázatírás, projektmenedzselés, szervezeti és vezetési tanácsadás, üzleti tervek és megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Kutatás-fejlesztési együttműködés keretében partnereink igénybe vehetik professzoraink szakmai jártasságát, kreatív gondolatait, széleskörű rálátását a cég életében felmerülő közgazdasági problémák megoldására, új innovatív termék kifejlesztésére, piaci bevezetésére. Az üzleti szféra igényei szerint indítjuk a testre szabott rövid ciklusú képzési programjainkat. Képzéseink a megbízóinkkal szoros együttműködésen alapulnak, és tartalmilag igazodnak az adott vállalat, illetve ágazat sajátosságaihoz, elvárásaihoz. Mindezt a Kar oktatóinak magas színvonalú szakismerete teszi lehetővé, így szinte minden vállalati képzési igényre releváns válasz adható. A programokhoz szervesen illeszkednek a készségfejlesztő és csapatépítő tréningek. B) Együttműködés a hallgatók szakmai rendezvényei területén: Partnereink rendszeresen tartanak szakmai előadásokat bizonyos tantervben foglalt tárgyak keretében. Hallgatóink esettanulmányok feldolgozásával innovatív és mindenekelőtt kreatív koncepciókat nyújtanak egy-egy felvázolt probléma megoldására. Ezek a rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy közvetlenebb, személyesebb találkozások keretében megismerjék a leendő közgazdászok képességét, tudását, kreativitását, rátermettségüket, felkészültségüket. Lehetőség nyílik partnereink számára, hogy támogatóként jelenjek meg az egyes szakmai versenyeken, illetve hallgatóink részére szakmai ösztöndíjat hozzanak létre. A szakmai előadások mellett évente kétszer Karrier Napokat szervezünk, melyeken többek között helyszínt és lehetőséget biztosítunk partnereinknek szakmai előadás, cégprezentáció, interjú megtartására. A Karral hosszútávon együttműködő cégek rendszeresen részt vesznek ezeken, ezzel megkönnyítve a munkaerő kiválasztás feladatát. Segítséget nyújtunk a magas színvonalon képzett hallgatóink és az üzleti, intézményi szféra képviselői közötti kapcsolat megteremtésében azáltal, hogy partnereink állás és szakmai gyakorlati ajánlatait saját kommunikációs csatornáinkon nyilvánossá tesszük hallgatóink számára. Partnereink kérésére előzetes követelményprofil alapján adatbanki, hirdetéses és direkt keresés (fejvadászat) módszerét alkalmazva segítjük leendő munkatársak felkutatását. Üzleti szakos hallgatóink 12 hetes kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt. A Kar a kiemelt partnerei számára lehetőséget nyújt arra, hogy az általa felajánlott gyakorlati helyre jelentkező hallgatók önéletrajzába betekinthessen, illetve interjúra hívja. Amennyiben a gazdálkodó szervezet elégedett a hallgató teljesítményével, akár állást is ajánlhat számára. Terveink között szerepel olyan hallgatói tehetséggondozó program elindítása, amelynek célja a megnövekedett hallgatói létszámból kiszűrni a támogatásra érdemes hallgatókat, akiket a mesterképzési program során egy-egy vállalat segít. Ennek alapját az a hallgatói rangsor adja, amelyet a Kar saját erőforrásból hoz létre és mutat be a hallgatóknak. Kifejezett szándékunk egy olyan hallgatói ösztöndíjprogram


meghirdetése, amely értéket képvisel a hallgatók számára és egyben lehetőséget biztosít a vállalati tehetséggondozás és kiválasztás megvalósítására. C) Együttműködés a kari infrastruktúra fejlesztésében (oktatás-kutatás technikai elősegítése): A PTE Közgazdaságtudományi Karán több évre visszatekintő gyakorlat, hogy a Kart támogatni kívánó, rendszeres jelenléttel megjelenni akaró üzleti vállalkozások tantermeink névszponzorai lesznek. A támogatás ellentételezéseként a Kar vállalja a terem átnevezése során a cég által megadott név és logo folyosón való kihelyezését, a terem nevének órarendben történő feltüntetését. A termen belül a vállalat szabadon dönthet a dekorációról, illetve promóciós anyagok terítését elősegítő berendezési tárgyak elhelyezéséről. A teremszponzoráció mindig egy évre szól, melynek meghosszabbítása igény és közös megegyezés alapján lehetséges. A Kar épületében olyan interaktív infokommunikációs felület kialakítását tervezzük, amelynek segítségével hatékonyabban érhetjük el hallgatóinkat, illetve juttathatjuk el számukra a fontos információkat. Ennek helye a Tanulmányi Osztály előtti folyosó, amely mind nagyságát, mind központi elhelyezkedését tekintve kiemelt jelentőségű. Ezt támogatja a portánál található, illetve a különböző szinteken és hallgatói terekben megjelenő panelek hálózata. Ezek az eszközök egyedülálló módon, összehangoltan tudnák kezelni és képviselni a főbb információs csatornákat, és lehetőséget biztosítanának a több-képernyős hálózati rendszerek tesztelésére. D) A végzett hallgatók támogatása: A PTE Közgazdaságtudományi Kar vezetése egyik kiemelt feladatának tekinti a volt hallgatókkal való kapcsolattartást. 2010-től a laza keretek között létező, ad hoc módon működő Pécsiközgáz Alumni szervezet felélesztésén és megerősítésén dolgozunk. A Kar célja, hogy élő kapcsolatrendszert, széleskörű információs bázist és az egyetemi éveket követően is hasznos szolgáltatásokat biztosítson a tagok számára. Ennek érdekében számos eszközt igénybe véve igyekszik közösséget építeni volt hallgatóival: jelen van az ismert közösségi portálokon (Facebook, iwiw: PTE KTK Alumni), saját, zárt portált hozott létre egyedi lehetőségekkel (alumni.ktk.pte.hu). 2.1.13. Regionális, országos, nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatok és azok hatásai:

Kiterjedt kapcsolatrendszer működik hazai és nemzetközi viszonylatban, mely mind formai, mind tartalmi vonatkozásban igen nagymértékben hozzájárul a Kar sikerességéhez és jövőképének megvalósításához. A külföldi kapcsolatok nagyban növelik a Kar presztízsét, a regionális kapcsolatok a Kar jövedelemszerző képességét, és a regionális kapcsolódás lehetőségét. Oktatóink kiemelkedő jelentőséggel bírnak és sokat tesznek a partnerkapcsolatok területén: több tucat hazai és külföldi felsőoktatási intézménnyel állunk partnerkapcsolatban, intenzív és sikeres pályázati tevékenységet folytatunk, minden jelentős


hazai (néhány esetben határon kívüli) szakmai szervezetben tagként, elnökségi tagként képviseltetjük magunkat, széleskörű publikációs tevékenységet folytatunk, konferenciákat szervezünk ill. azokon részt veszünk, stb. A Kar oktatói országos és nemzetközi szinten is elismert kutatás-fejlesztési és közéleti aktivitást fejtenek ki. A nemzetközi tudományos szervezeti tagságok intézményi szintűek; ez a tapasztalatok szerint jó hatásfokkal biztosítja a nemzetközi szintű együttműködések, tapasztalatcserék eredményeinek minél szélesebb körben történő hasznosítását. A kutatás-fejlesztési eredmények jól hasznosulnak a tantárgyak folyamatos korszerűsítési munkáiban, valamint a szakirányú továbbképzések programjában. A nemzetközi tudományos együttműködés másik jelentős formája a nemzetközi pályázatokban való részvétel, valamint a nemzetközi szintű oktatási kooperáció. A Kar 60 Erasmus és további három tengerentúli (USA, Kanada) mobilitási szerződésben partner, ezzel oktatóink mintegy 70, illetve hallgatóink 176 helyen vehetnek részt egykét szemeszteres részképzésben és oktatásban. A kiterjedt nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően a Kar különböző nemzetközi rangsorokban (pl. Eduniversal) is megjelenik, mely szintén nagy mértékben hozzájárul a nemzetközi beiskolázási eredmények javulásához. 2.1.14. A HÖK részvétele a vezetésében

A kari Hallgatói Önkormányzati Testület (HÖT) az egyetemi önkormányzat része, működését jogszabályok alapján szabályzat rögzíti. A HÖT-nek döntési, véleményezési, javaslattételi jogköre van a hallgatókat érintő kérdésekben. Feladatukat képezi a hallgatói normatíva személyre szóló felosztása, az ösztöndíj, az alaptámogatás, a szociális támogatás megállapítása. Aktívan részt vesznek az oktatók véleményezésében. A hallgatói képviselők a Szenátus szavazati jogú tagjai, a Kari Tanács értekezleteinek aktív résztvevői. Kari vezetésben betöltött szerep: Kari Tanács (KT): az összesen 15 tagból 3 graduális és 1 Ph.D képzésben részt vevő, összesen 4 hallgató tagja van, mely 26,7%-os hallgatói részvételt jelent. Kari Bizottságok (Kari Tanács állandó és ad hoc bizottságai): Tanulmányi és a Kreditátviteli Bizottságnak (TB, KÁB): 3-3 oktató és 3-3 hallgató tagja van (50%-os hallgatói részvétel). A Bizottságok feladata a tanulmányi, kreditátviteli kérelmek szabályszerű elbírálása, valamint saját ügyrendjének kidolgozása. A KÁB havonta egyszer tart informális ülést, amelyen a tagok megvitatják a felmerülő kérdéseket, beosztják a teendőket. Ezen kívül hetente, kérelmek hiányában kéthetente kerülnek összehívásra az operatív ülések, melyek keretében elbírálásra kerülnek a hallgatói kérelmek. Felvételi Bizottság: 3 oktató és 2 hallgató tagja van (40% hallgatói részvétel). A Kar felvételi eljárását koordináló Bizottság, mely évente kétszer (a felvételi eljárások előtt)


tartja rendszeres üléseit. A Felvételi Bizottság feladata a felvételi eljárások időrendjének beosztása, szabályszerű megszervezése és lebonyolítása. Kari Fegyelmi Bizottság: 2 oktató és 1 hallgató tagja van (33% hallgatói részvétel). Rendszeres ülése nincs a Bizottságnak, fegyelmi eljárások esetén kerül összehívásra. Könyvtári Bizottság: 2 oktató és 1 hallgató tagja van (33% hallgatói részvétel), mely a könyvtári állományt érintő kérdésekkel foglalkozik. Hallgatói Véleményezési Bizottság: 3 oktató és 3 hallgató tagja van (50% hallgatói részvétel). Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezését szervezi a Bizottság, valamint javaslatokat tesz a rendszer módosításaira. Legalább félévente egyszer összehívásra kerül. 2.1.15. A szervezet és a vezetés problémái, gyengeségei, ezek okainak elemzése, a javító fejlesztések tervezése, megvalósítása, visszamérése az előző akkreditáció óta

Lásd a jelen Akkreditációs jelentés Vezetői összefoglalóját, melyben a MAB 2006. évi értékelésére történő reflexiók kerülnek kifejtésre.

2.2.

Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítása

A Közgazdaságtudományi Kar (és jogelőde) az 1970-es alapításától kezdve a közgazdász-képzés üzleti orientációját tekintette alapvető küldetésének (ami akkor még nem volt ennyire evidens). Az egyetemi/elméleti képzés és a vállalat-központú szemlélet összhangját abban találta meg, hogy jól kidolgozott szakmai, elméletimódszertani alapokra helyezte a vállalati ismereteket, az alapvető üzleti funkciók elméletének és gyakorlatának megismertetését. Ebből formálódott (és kapott pozitív visszajelzést, megerősítést a felsőoktatás és a vállalati szféra oldaláról egyaránt) a „pécsiközgáz”. A „bolognai folyamat” természetesen alapvető paradigma-váltást jelentett az ezredfordulót követően a hazai felsőoktatás számára. A KTK vezetése ezt kezdettől fogva európai kihívásnak és modernizációs lehetőségnek tekintette. Bár sok szempontból hiányzott egy szélesebb körű felsőoktatási-szakmai megalapozás, kiérlelés, a maga részéről – lehetőségeinek megfelelően – igyekezett azt támogatni. Elegendő itt csak utalni Barakonyi Károly professzor úr munkásságára (egyetem-menedzsment, Bologna „Hungaricum”), a kari vezetés aktív szerepére a Közgazdasági vezetői kollégium munkájában, az alapozó képzés tantervének kialakítására létrehozott bizottság vezetői feladatának ellátásra, az üzleti képzési ág kifejlesztésére létrehozott HEFOP-konzorcium Irányító Testületében, bizottsági, tanterv- és tananyag-fejlesztési munkálataiban vállalt aktív szerepre.


2.2.1. Az intézményi képzési szerkezet bemutatása képzési területenként

A Karon belül a KTK „bolognai” képzési szerkezetét a fentiekből adódóan a „pécsiközgáz” hagyományok és a bolognai kétlépcsős szerkezet követelményeinek való megfelelés igénye alakította. Azokat a szakokat emeltük ki, amelyek jól illeszthetők a Kar profiljához, és egyúttal a piaci igények alapján is a legkeresettebbek lehetnek. Ezért egy viszonylag szélesebb szakmai körben adtunk be szakindítási kérelmet a  közgazdasági képzési ágon: o Gazdaságelemző (GE), o Alkalmazott közgazdaságtan (AK);  az üzleti képzési ágon: o Gazdálkodási és menedzsment (GM), o Kereskedelem és marketing (KM), o Pénzügy és számvitel (PSZ), o Emberi erőforrások (EE), o Turizmus és vendéglátás (TV),  az informatika képzési ágon: o Gazdaságinformatikus (GI) képzési programokra. Ezeket a programterveket a MAB akkreditálta a Kar számára, illetve mindezekkel a Kar igazolta szakmai kompetenciáit. Erőforrásait viszont az előzőek közül azokra koncentrálta, amelyek a leginkább igazíthatók voltak a kari küldetés, a kari erőforrások és a piaci igények hármas követelményrendszeréhez. Ezért a gyakorlatban a Kar nem indította a GE szakot, a KTK szakmai felügyelete alatt társkarok hirdették meg az EE és TV szakokat, ugyanakkor részt vettünk a TTK Sportszervező szakának indításában és megvalósításában. A BA szakindításokat követően fordult a Kar figyelme a felsőfokú szakképzések (FSZ), vagyis a bolognai lépcsős szerkezet első szintje felé. A szak-portfoliót ebben is a kari kompetenciák (erőforrások) és a piaci igények alakították, de közrejátszott benne az a szempont is, hogy a saját szakterületünkön teljessé tegyük a képzési lépcsőkön való előrehaladás lehetőségét, az FSZ – BA – MA – PhD folyamat végigjárását (ld. 2.2.1 tábla). Elindítottuk a Vendéglátó szakmenedzser, Kereskedelmi szakmenedzser, Pénzügyi szakügyintéző, Számviteli szakügyintéző, Idegenforgalmi szakmenedzser képzést (utóbbit karközi együttműködésben), illetve három középiskolába is kihelyeztünk képzéseket, úgymint:  PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola: Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző;  Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Bonyhád) és  Kodolányi János Középiskola és Kollégium (Székesfehérvár): Kereskedelmi szakmenedzser.


2.2.1 tábla: A képzési szintek egymásra épülése a KTK képzési portfoliójában Munkaerőpiac FSZ Pénzügyi szakügyintéző Számviteli szakügyintéző Gazdálkodási menedzser-asszisztens Kereskedelmi szakmenedzser KKV szakmenedzser Gazdálkodási menedzser-asszisztens KKV szakmenedzser

BA Pénzügy és számvitel

MSc Pénzügy

Kereskedelem és marketing

Marketing

Gazdálkodási és menedzsment

Vezetés és szervezés

Alkalmazott közgazdaságtan

Közgazdasági elemző Regionális és környezeti gazdaságtan

PhD Gazdálkodástani Doktori Iskola

Multidiszciplináris társadalomtudományok (Regionális Politika és Gazdaságtan) Doktori Iskola

2011-től megváltozott a Kar részéről az FSZ-képzések megítélése. Annak érdekében, hogy erőforrásainkat a magasabb képzési lépcsők oktatására tudjuk összpontosítani, és csökkentsük a hallgatói „tömeget”, az FSZ-képzéseket a KTK a FEEK-nek adta át, megtartva a „szakmai” felügyeletet (tanterv, tárgyfelelősök megbízása) ezen képzések fölött. A gazdaságtudományi képzési területen tehát a KTK 2006-tól, BA-szinten az Alkalmazott közgazdaságtan (AK), Gazdálkodási és menedzsment (GM, magyar teljes és részmunkaidős, angol nyelven teljes munkaidős), Kereskedelem és marketing (KM), Pénzügy és számvitel (PSZ, magyar teljes és részmunkaidős) képzések működtetésével hozta létre a Kari BA szak-portfolióját. Ez a szakportfolió azóta sem változott. Az egyes szakokon belül 2006-2009 között csak kisebb módosítások történtek. A KM szakon az eredetileg megfogalmazott két szakirányt összeolvasztottuk, aminek alapvető indoka az volt, hogy a szakirányos tárgyak már túlságosan a speciális területek felé vitték volna a képzést, holott megítélésünk szerint annak inkább az MA-szinten lenne meg a helye és indokoltsága. A szakirányokat eleve úgy hirdettük, hogy azok a hallgatói igényekhez igazodnak: a GM szakon volt olyan év, amikor a hallgatói igények egyértelműen az egyik szakirányra koncentrálódtak, ezért a másik szakirányt (teljes egészében) nem indítottuk. 2010-től viszont a BA-szakok teljesen új tantervi struktúráját alakítottuk ki (a következőkben ezért külön választjuk a BA2006 és a BA2010 modelleket). A BA2010 logikai vázát a 2.2.1 ábra mutatja be.


Munkaerőpiac

Szakdolgozat, záróvizsga

Szakmai gyakorlat (üzleti ágon) 7. félév

Szabadon választható tárgyak

5-6. félév Kötelezően választható szak-tárgyak

1-4. félév

A szak kötelező tárgyai

Szak-modul

Szabadon választható tárgyak

Alap-modul

Kötelezően választható módszertani, közgazdasági tárgyak

Alapozó módszertani, közgazdasági és üzleti tárgyak

2.2.1 ábra: A BA2010 képzés logikai váza

Mesterképzés

A változtatás egyrészt azt jelenti, hogy az 1-4. félévek szaktól függetlenül egységes alapozást nyújtanak a hallgatóknak, erre épül az 5-6. félévekben a szakspecifikus képzés. Az alap-modul a szakma három nagy építő-elemére épül: közgazdasági elmélet, módszertan, üzleti ismeretek. A tantervben mind a négy félévben mindhárom nagy elem egyaránt megjelenik alapozó tárggyal (vagy tárgyakkal), azt kísérő, az alap-diszciplína egyes elemeit kibontó kötelezően választható tárgyakkal (ezek közül egyet kell választaniuk a hallgatóknak), emellett van szabadon választható sáv, idegennyelvi sáv (kritérium-követelmény), és egy minimális kötelező kultúra és/vagy sport sávval. Az alapozó képzésnek ezt a felépítését a 2.2.2 tábla mutatja be. Úgy ítéljük meg, hogy ez az új modell jobban strukturálja az alapozó ismereteket, világosabb az a tantervi építkezés is, amelynek során a hallgatót fel tudjuk készíteni a szak-specifikus ismeretek befogadására. Egységes alapozást nyújt, egyszerűbb struktúrában, ami a mobilitást is elősegíti. (Ugyanakkor maguk a tárgyak nagy többségükben – értelemszerűen és szükségszerűen – ugyanazok, mint a BA2006-os modellben voltak: ezt a következőkben, a 3.2.1 fejezetben részletesen is prezentáljuk majd. A BA2010-es tantervek újra-akkreditáltatását ezért nem láttuk szükségesnek.)


2.2.2 tábla: A képzés közös alap-modulja a teljes munkaidős (nappali) képzésben

Tárgycsoport

I. félév

II. félév

III. félév

IV. félév

óra

kredit

óra

kredit

óra

kredit

óra

kredit

(2+2) + 2

8

(2+2) + 2

8

(2+2) + 2

8

(2+2) + 2

8

Közgazdaságtan

(2+2)

5

(2+2)

5

(2+2) + 2

8

(2+2) + 2

8

Üzleti

(2+2)

5

(2+2)

5

2 x (2+2)

2x5

2 x (2+2)

2x5

Társtudományi

2x2

2x3

2x2

2x3

Választható

2x2

2x3

2x2

2x3

2

3

2

3

22

30

22

30

22

29

22

29

Módszertan

Összesen Sport / kultúra

2 kp valamelyik félévben

Mindösszesen

22 + 22 + 22 + 22 + 2 óra = 90 óra; 30 + 30 + 29 + 29 + 2 = 120 kredit

Szakmai nyelv

-

-

-

-

0+4

kredit

0+4

kredit

Az MSc-szint szak-portfoliójának kialakításánál ugyanazokat az elveket követte a Kar, mint amelyeket már a BA-k kapcsán megfogalmaztunk. Azokat a szakokat dolgoztuk ki – és akkreditáltattuk, eredményesen –, amelyek illeszkednek a Kar szakmai erejéhez, hagyományaihoz, a legfontosabb szakterületeket képviselik, biztosítják a szakos képzésben a szakmai építkezés, illetve a hallgatók számára a szakon belüli előrehaladás lehetőségét, és természetesen piacképesek, illeszkednek a munkaerőpiaci elvárásokhoz. Ezért a Kar a  Közgazdasági elemző (továbbiakban: KE),  Marketing (M),  Pénzügy (P),  Vezetés és Szervezés (VSz), magyar és angol nyelven  Regionális és környezetgazdaságtan (REGA), valamint a  Master of Business Administration (MBA) mesterszakokat akkreditáltatta és oktatja. A mester-képzéseket a Kar először a részmunkaidős (levelező) tagozaton indította (mert itt előbb jelent meg a kereslet a korábban főiskolát végzettek körében), míg a nappali tagozaton akkor vezette be a képzést, amikor a BA-lépcsőben végzettek eljutottak a belépés lehetőségéhez. Ebben pedig a KTK akkoriban egyedülálló, úttörő megoldásra vállalkozott az ún. kétkapus modell bevezetésével. Ennek lényege, hogy a nappali tagozaton nemcsak az őszi, hanem a tavaszi félévben is be lehet lépni (illeszkedve a BA üzleti képzési ág 7 féléves képzési idejéhez). A tantervek négy tárgy-csoportot definiálnak:  ismeretbővítő és alapozó tárgyak (minden szakon azonos, kötelező) (továbbiakban: AT),  szakos kötelező szakmai tárgyak (BT),


 

differenciált szakismereti tárgyak (szakirányok) (BD) és szabadon választható tárgyak (C).

Az operatív tanrendek úgy készülnek, hogy a kötelező, alapozó tárgyak mindegyik félévben felvehetők, így akár a tavaszi, akár az őszi félévben lép be a hallgató, elkezdheti a tanulást, és tanterv szerint négy félév alatt be is fejezheti. A gondolatmenetet folytatva, a Karon két doktori iskola működik. A Gazdálkodástani Doktori Iskolát a KTK 1994-ben alapította. Szakmai-tudományos bázisát a KTK elméleti-, módszertani- és gazdálkodástani intézeteinek-tanszékeinek oktatói és meghívott külső előadók képezik. A doktori fokozat megszerzése nappali és levelező tagozaton (évente 3-5 fővel), négy féléves iskolarendszerű oktatási program keretében, valamint egyéni program szerint történik. A doktori iskola fontos része az angol nyelvű alprogram, amelyben eddig 20 jelölt szerzett doktori fokozatot. A Gazdálkodástani Doktori Iskola erősségei között tartjuk számon az iskolarendszerű képzés 4 félévének szervezettségét és működési fegyelmezettségét. A működés másik erőssége a doktorandusz hallgatók nemzetközi mobilitásának hatékony segítése. Az ún. kutatási félévek során tartós lehetőségként kínálkozott átlagosan 3 hónapos ösztöndíjjal külföldi egyetemen, az értekezést megalapozó kutató munkát folytatni. A külföldi tartózkodást a doktori iskola – pályázati forrásokból – hosszú idő óta támogatja. E mobilitási program eredményességét mutatja, hogy az iskola fennállása óta ebben résztvevő mintegy 30 doktorandusz hallgató 90%-a fokozatot szerzett. Erősségként tekinthető a doktori cselekmények lebonyolításának nyitottsága és magas színvonala. Az elkészült értekezések ún. munkahelyi vitájára, majd előopponálására, végső értékelésére, a nyilvános védésre az adott szakterület leginkább értő és igényes szakembereit kérjük fel. Az erősségek között említést érdemel az angol nyelvű alprogram felfejlődése és megerősödése. Ez egyrészt emelte a doktori iskola reputációját, másrészt egyre szélesebb körű nemzetközi ismertséget biztosít. Összességében a Gazdálkodástani Doktori Iskolának az elmúlt 17 évben 481 hallgatója volt, ebből 132 hallgató szerzett abszolutóriumot, közülük 91 hallgató szerzett doktori fokozatot. A Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola 1996-ban jött létre Pécsett. Ezzel a Kar a regionális közgazdasági képzés hazai központjává vált, és etalonként szolgált nemcsak a hazai, de más kelet-közép-európai Egyetemek számára is. A Doktori Iskolát a PTE KTK oktatói és az MTA RKK kutatói alapították, de a képzésben kezdetektől fogva bekapcsolódtak a PTE más Karainak (ÁJK, TTK) és több hazai egyetem (ELTE, SZTE, SZE, BCE) meghívott professzorai is. A képzés két fő jellemzője: nyitottság és az alapos szakmai képzés nyújtása. A nyitottság az jelenti, hogy a hallgatókat minden megfelelő minőségű (legalább jó rendű) egyetemi diplomával fogadni tudjuk a hazai és külföldi egyetemekről egyaránt. A képzés nyitottságának köszönhető a megvédett doktori disszertációk témaválasztásának gazdagsága, amelyek a társadalmi-gazdasági élet minden lényeges területfejlesztéssel kapcsolatos dimenzióját érintik. A részletes képzés nagy oktatási fegyelmet és a végzett munka folyamatos minőségi ellenőrzését követeli meg. Ennek fontos részét képezi a


kötelező óralátogatás, az abszolutóriumi dolgozat megírása, a védés előtti munkahelyi viták lebonyolítása. A doktori iskolába eddig 398 hallgató iratkozott be; ebből 151 fő szerzett abszolutóriumot és 52 fő doktori fokozatot. Képzésünk sikerének tekintjük, hogy már kb. 30 határon túli magyar fiatalnak biztosítottuk ingyenesen a doktori képzés lehetőségét, és ezzel a Székelyföldön és a Vajdaságban regionális kutatási központok kialakulását segítettük elő. Összességében a KTK teljes szaklistáját a következő, 2.2.3 tábla sorolja fel. A MAB akkreditációt támogató határozatának számait az összevont egyetemi táblázat tartalmazza. 2.2.3 tábla: A képzés szak-portfoliója a PTE KTK-n Képzés megnevezése

Képzési szint FSz FSz FSz FSz Alap Alap Alap Alap Alap Alap Alap Alap Mester Mester Mester Mester Mester Mester

Munkarend teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős részidős részidős teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős teljes idős részidős

Képzés nyelve magyar magyar magyar magyar magyar magyar angol magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar angol magyar

Szakfelelős

idegenforgalmi szakmenedzser dr. László Gyula kereskedelmi szakmenedzser dr. László Gyula pénzügyi szakügyintéző dr. László Gyula számviteli szakügyintéző dr. László Gyula alkalmazott közgazdaságtan dr. Varga Attila gazdálkodási és menedzsment dr. Farkas Ferenc gazdálkodási és menedzsment dr. Farkas Ferenc gazdaságinformatikus dr. Borgulya István kereskedelem és marketing dr. Rekettye Gábor pénzügy és számvitel dr. Bélyácz Iván gazdálkodási és menedzsment dr. Farkas Ferenc pénzügy és számvitel dr. Bélyácz Iván közgazdasági elemző dr. Varga Attila marketing dr. Rekettye Gábor pénzügy dr. Bélyácz Iván vezetés és szervezés dr. Farkas Ferenc vezetés és szervezés dr. Farkas Ferenc marketing dr. Rekettye Gábor Master of Business Administration Mester részidős magyar dr. Vörös József (MBA) Mester pénzügy részidős magyar dr. Bélyácz Iván Mester vezetés és szervezés részidős magyar dr. Farkas Ferenc regionális és környezeti Mester részidős magyar dr. Buday-Sántha Attila gazdaságtan Doktori regionális politika és gazdaságtan teljes idős magyar dr. Buday-Sántha Attila Doktori gazdálkodástani teljes idős magyar dr. Bélyácz Iván Doktori regionális politika és gazdaságtan részidős magyar dr. Buday-Sántha Attila Doktori gazdálkodástani részidős magyar dr. Bélyácz Iván Forrás: PTE-KTK-2.2.A Az intézmény képzési szerkezete Melléklet alapján


Fontosnak tartjuk, hogy kitérjünk a Kar nemzetközi együttműködésben szervezett oktatási tevékenységeire is, melynek főbb kooperációs partnerei és képzési színterei a következők:  Üzleti képzések angol nyelven: A Middlesex University London Business Schoolja 1996-ban validálta a karon folyó Business Administration képzést, majd 1999ben az MSc International Business Management mesterképzést. A hat évenként esedékes akkreditációs folyamat során 2005-ben a mesterképzést MSc Applied Management néven validálták újra. Az alap és a mesterképzésen a kizárólag angolul folytatott tanulmányok elvégzésével a hallgatók a magyar diploma mellett a Middlesex University által kibocsátott diplomát is megszerzik. A 2006-2011 közötti időszakban az alapképzésen 137-en, a mesterképzésen pedig 77 hallgató szerzett diplomát.  HAAGEN távoktatási program: 2001-ben indult útjára nemzetközi szerződés keretében a Pécs-Hagen német nyelvű kettős diploma program, mely az első években az osztatlan képzéshez kínálta kiegészítő, távtanulási képzési formában Magyarországról végezhető, ugyanakkor önálló teljes értékű német diploma megszerzésének lehetőségét. A Bologna-rendszerre történő átállást követően a kooperáció két formában fejlődött tovább, és ma már úgy az alapképzések, mind a mesterképzések hallgatói előtt nyitva állnak ugyanezek a perspektívák. Az évtizedes együttműködés sikerét jelzi, és egyúttal a pécsi képzési programok európai színvonalnak való megfelelését is indikálja, hogy eddig több mint 80 Pécsett végzett ifjú közgazdász szerzett német diplomát. Ezzel a KTK a jelenleg legnagyobb hallgatói létszámú német egyetem (az egyébként Magyarországon is működési engedéllyel rendelkező FernUniversität in Hagen) legfontosabb külföldi partnerévé nőtte ki magát. A jelenleg beiratkozott hallgatók száma 102 fő.  Francia nyelvű MBA a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel történő együttműködésben: A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara éppen 15 éve, 1995 óta vesz részt a négy hazai és egy francia egyetem (az Université Jean Moulin Lyon 3 Vállalkozásgazdaságtani Intézete - IAE) együttműködésében és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem koordinálásában megvalósuló Francia-Magyar Mesterdiploma Programban. A program a francia nyelvet bíró hallgatók számára biztosít kiváló lehetőséget a szakmai ismeretek francia nyelven való elsajátítására és a magyar mellett egy francia diploma megszerzésére. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara a képzést a helyi hallgatói toborzás, a helyi felvételi megszervezése, és a hallgatók vizsgáztatása terén támogatja. A jelenlegi képzés aktív pécsi hallgatói létszáma 2 fő, s szinte minden évben ugyanennyien szereznek diplomát.  Simonyi Summer School: Az amerikai Ohio University és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara 2005 óta minden évben megrendezi a Simonyi Nyári Egyetemet Pécsett. A nyári egyetemen 2006-2011 között mintegy 230 külföldi hallgató vett részt, s pl. a 2011-es évben 80 hallgató dolgozott 35- 40 projekten 2-6 héten át a nyári egyetem keretein belül.




CAMIM projekt: az EU és Kanada közötti tudományos-felsőoktatási program keretében a KTK Gazdaságmódszertani Intézete – partnerként – nyert el egy csereprogramot „Trans-Atlantic Network in Information Management CAMIM” néven. A projekt 2010-2013 között lehetőséget nyújt gazdaságinformatikus hallgatók féléves study-abroad külföldi tanulmányaira, oktatók cseréjére, tudományos és felsőoktatási, oktatás-fejlesztési együttműködésre. A 6 nemzetközi egyetemi együttműködő közül 2011 őszétől a PTE – KTK részvétele 7-7 hallgató, illetve 4-4 alkalommal oktatók ki- és beutazására ad lehetőséget, s emellett közös tananyagfejlesztés, web-es kommunikáció, eLearning munkák folyhatnak.

2.2.2. Az oktatói, kutatói Kar és alkalmassága a feladatok ellátásához

A Kar emberi erőforrás állományának nagyságát és változását 2006 és 2011 között a PTE-KTK-2.2.B jelű Mellékletei mutatják be oktatói – kutatói, illetve éves bontásban. A tábla összevontan tartalmazza az egyetemi adjunktusok és adjunktusok, egyetemi tanársegédek és tanársegédek számát. Ezek alapján 2011-ben a Karon 16 egyetemi tanár, 27 docens (11 habilitált), 18 adjunktus, 13 tanársegéd, 2 gyakornok, 2 nyelvtanár és 3 mestertanár dolgozik főállásban, míg részmunkaidőben 3 docens, emellett kutatóként 1 főállású tudományos segédmunkatársat és 1 részmunkaidős tudományos munkatársat foglalkoztatunk. Az oktatói összlétszám – a hallgatói létszám változásától többé-kevésbé függetlenül – nagyfokú stabilitást, mindössze egy-két-három fős növekedést mutat 2006-11 között: a teljes munkaidős oktatói állomány 82 főről 81-re csökkent, a részmunkaidősök száma 2-ről 3 főre emelkedett. (A kutatói létszámmal külön nem foglalkozunk, mert ez jelenleg összesen 2 fő.) A belső összetétel viszont jelentősen átalakult, ami részben a kor összetételből (nyugdíjba vonulás és fiatalok belépése), részben a szakmai előmenetelből (fokozat-szerzés, feljebb-sorolás), részben az egyetemi oktatói követelményrendszer alapján bekövetkezett átsorolásokból (nyelvtanár, egyéb tanár) következett be. Az egyetemi tanárok száma egy fővel nőtt, a docensek száma viszont (elsősorban a nyugdíjazások miatt) csökkent. A Kar – a saját és az oktató lehetőségeinek határán belül – igyekszik a nyugdíjba vonultak tudását még tovább hasznosítani, ezért a teljes munkaidősök csökkenésével párhuzamosan nőtt a nyugdíjas foglalkoztatottak száma. A Kar korösszetételéből szükségszerűen bekövetkezett – és még előttünk álló – generáció-váltást jelzi a tanársegédek és gyakornokok számának növekedése. A nők aránya a 2006-os 33%-ról 2010-re 36%-ra emelkedett, a fiatalok aránya 8%-ról 13%-ra, viszont a nyugdíjasok aránya is 1%-ról 8%-ra emelkedett. Azok aránya, akik nem rendelkeznek nyelvvizsgával, 11%-ról 7%-ra csökkent, a több nyelvvizsgával is rendelkezők aránya viszont 61%-ról 66%-ra emelkedett. Az elmúlt években a Karnak a tudományos minősítettségben is sikerült előre lépnie. Bélyácz Iván professzor úr levelező tagból az MTA rendes tagja lett, 6-ról 7 főre nőtt az MTA-doktorok száma. A tudományok kandidátusa és a PhD fokozattal rendelkezők együttes száma 47 főről 53 főre emelkedett. Így a minősített oktatók aránya a 2006. évi 64%-ról 2010-ben már 71%-ra emelkedett! Mindez megítélésünk szerint egyértelműen


jelzi a KTK oktatói-kutatói állományának alkalmasságát a szakportfolióban feltüntetett szakok megfelelően magas színvonalú oktatására. Ez az alkalmasság nemcsak globálisan igaz, hanem részleteiben, az egyes szakterületek, szakok, szakirányok és tárgyak szintjén is (lásd PTE-KTK-2.2.C jelű Mellékletét). A szakterületi megfelelőséget a Kar már eleve a szak-portfolió kialakításával is biztosítani kívánja. Lehet népszerű egy szak, de ha a Kar úgy látta, hogy nem rendelkezik az oktatáshoz és az oktatás fejlesztéséhez hosszú távon is megfelelő kapacitásokkal, akkor azokat nem indította. Előfordult az is, hogy a szak működtetését átadta más Karnak (pl. Turizmus és vendéglátás BA), vagy a szak indítását a PTE-n belüli, karközi együttműködés keretében támogatta, mint pl. a Sportszervező, vagy a Nemzetközi kapcsolatok szakok esetén (lásd:.PTE-KTK-2.2.F A karok oktatási együttműködései Mellékletet). A saját szakokon belül pedig mindig megtalálta azt a neves szak- vagy szakirány-felelőst, akinek teljes szakmai reputációja megfelelő garanciát jelent a képzés színvonalára vonatkozóan. Ugyanez érvényes az egyes tárgyak felelőseire is. Az intézetigazgatók a megfelelő minősítéssel és szakmai háttérrel (ide értve a szakterület ismeretét, kutatását, adott esetben a gyakorlati ismereteket és kapcsolatokat is) rendelkező oktatókat bízzák meg a tárgyfelelősi munkával. (Mindez jól nyomon követhető az egyes oktatók szakmai önéletrajzaiból is, ahol minden oktatónk megjelölte, hogy mely szak, szakirány vagy tárgy felelőse, és az adott szakterületen melyek a legfontosabb publikációi.) A Kar oktatóinak igen jelentős publikációs aktivitását jelzi – többek között – a tárgyak igen magas arányú lefedettsége saját tankönyvekkel. (Az 1990-es évek elejétőlközepétől napjainkig csak a Kari kiadó gondozásában több, mint száz könyv jelent meg. Rendszeresen jelentet meg a Kar oktatói által írt szakkönyveket az Akadémiai, a Complex Kiadó. A Kar keretei között három szakmai folyóirat szerkesztése történik (Szigma, Marketing  Menedzsment, Vállalkozás és Innováció). Az oktatóknak az oktatási-kutatási feladatok ellátására való alkalmassága, ennek megőrzése és fejlesztése alapvető minőségi garanciát jelent az oktatás külső érintettjeinek, de ugyanúgy érdeke a Karnak is, mert ezáltal tudja megőrizni szakmai presztizsét és versenyképességét kifelé, és szervezeti hatékonyságát belülről. Ahhoz, hogy jól tudja elosztani a feladatokat és kijelölni a fejlesztési irányokat (mind mennyiségi, mind tartalmi, minőségi szempontból), először is ismernie, mérnie és értékelnie kell a munkatársai teljesítményét. Ennek érdekében – a PTE-n belül ebben is úttörő kezdeményezésként – kialakított egy saját teljesítmény-értékelési rendszert (TÉR). A TÉR oktatói kategóriánként és tevékenységenként mindenki számára egyértelmű, normatívan kezelhető minimálisan elvárt teljesítményt fogalmaz meg. Ezt követően a TÉR biztosítja a kari vezetés számára, hogy az egyéni sajátosságok, eltérő teljesítmények előzetesen rögzített normatív szabályok alapján objektív mércével mérhetők legyenek. A teljesítménymérés rendszere a múltbeli teljesítmények értékelését, valamint várható jövőbeli teljesítmények gördülő tervezését egyaránt lehetővé teszi. Az oktatók teljesítményének komplex mérése egy mennyiségi és minőségi paramétereket egyaránt tartalmazó pontszámrendszer, amely a tevékenységek intézményi szintű hasznosságának súlyozásával készült. A modell a teljesítményeket


három alapvető tevékenységi területen méri: Oktatási tevékenység, Intézménymanagement tevékenység, illetve Kutatási tevékenység. A teljesítménymérés rendszere egyértelműen összekapcsolható az egységes bér- és ösztönzési rendszerrel. A teljesítménypontok „beárazhatók”, s így a többletteljesítmények többlet jövedelem-szerzésre adnak lehetőséget. A teljesítmények értékelésére évente egy alkalommal személyes elbeszélgetés formájában kerül sor, melynek keretén belül a múltbeli és a várható jövőbeli teljesítmények ismeretében bérmegállapodás is születik egy tanévre vonatkozóan. A komplex teljesítménymérés rendszere tehát támogatja a Kar elfogadott stratégiájának megvalósítását, különös tekintettel a rendelkezésre álló kapacitások és kompetenciák feltérképezésére és azok Intézeti, illetve Kari szintű (re)allokációjára. A mérés és értékelés adott rendszere azt is lehetővé teszi minden oktató számára, hogy esetleges gyenge pontjai az erősségeivel részben legalább korrigálhatók, ellensúlyozhatók legyenek. Az egyes tevékenységek részleges átválthatóságának lehetőségét biztosítja a komplexitás. A teljesítménymérés rámutat az oktatói szabad kapacitásokra. Lehetővé teszi a dékáni vezetés, valamint az intézetek igazgatói számára, hogy a szabad kapacitásokkal rendelkező oktatókkal egyetértésben, a kívánatos kapacitáskihasználtsági szint elérése érdekében alternatív lehetőségek nyíljanak. Az oktatói készség-fejlesztés, az oktatói-tudományos teljesítmények elérésének elősegítése érdekében a kari vezetés külön programokat is szervez és támogatásokat is biztosít. Ilyenek pl. a félévente több alkalommal szervezett ún. DOB-szerdák, amelynek keretében (egy-egy szerda délután) oktatás-stratégiai, tanterv-fejlesztési kérések megvitatására kerül sor, vagy vendég-előadók tartanak foglalkozásokat oktatásmódszertani, készség-fejlesztési témákban. A kari vezetés – erőforrás-lehetőségei függvényében – rendszeresen ír ki az egyéni kutatási tervek megvalósítását elősegítő belső pályázatokat nemzetközi kapcsolatok keretében történő tanulmányutakra, előadásokra, támogat konferencián való részvételt. Az előzőleg említett TÉR egy rövid átmenetet követően egyértelműen elfogadottá és számon tartottá vált az oktatók körében. Érdeke minden oktatónak, hogy megfelelő teljesítményt tudjon felmutatni, és ennek keretében az elvártaknak megfelelő legyen az oktatási terhelése is. Így ez – önálló oktatói kezdeményezésre és a teljesítményértékelő megbeszélések hatására – jó hatásfokkal biztosítja a PTE Foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározott elvárások teljesítését is. 2.2.3. Hallgatói létszámadatok

A KTK hallgatói létszámának alakulását a 2006/7-es tanévtől a 2010/11-es tanévig a 2.2.4 tábla mutatja be (Lásd: PTE-KTK-2.2.D. Hallgatói létszámadatok Melléklet). A 2.2.4 táblában átfogott 5 év adatainak változása egyrészt azt mutatja, hogy a KTK nagyon stabil pozíciót tölt be a közgazdasági felsőoktatásban. Az összesített hallgatói létszám alakulása egyenletes, stabil: minden évben a 2800 +/- 50 fős sávban található a hallgatók száma, illetve ugyancsak stabil 650-700 fő az I. évfolyamos, miközben másik oldalról, ezen belül alapvető szerkezetváltás következett be.


Folyamatosan léptek ki a korábbi osztatlan egyetemi képzés hallgatói (2006-ban 1452 ide sorolható hallgatónk volt, 2010-ben már csak 82 hallgató maradt); a 410 főiskolai (főleg levelező) hallgatóból 4 fő maradt még. Ehhez magyarázatként az is fontos, hogy a részidős képzést korábban is 3+2-es modellben szervezte a KTK. 3 éves levelező képzés keretében gazdálkodási szakos főiskolai diplomát szerezhettek a hallgatók, és emellett hirdettünk 2 éves kiegészítő egyetemi képzést (a főiskolai diplomával rendelkezők számára). Folyamatában ezt váltotta fel a bolognai 3 éves (7 szemeszteres) BA és 2 éves MSc képzés. Így jelentek meg már 2008-ban az első MSc levelező tagozatos hallgatók, miközben a teljes munkaidős képzésben még nem voltak olyan BA-diplomások, akik a mester-képzésben folytatták volna tanulmányaikat. Az FSZ-képzést csak teljes munkaidős formában indítottuk. A mintegy 200 fős létszám 2009-től futott fel új szakok indításával, de – mint már említettük – 2010 után a Kar már csak kifuttatja a saját FSZ-es hallgatóit, az újakat már a FEEK veszi fel. 2006-tól I. éves alapszakos hallgatót már csak az új bolognai képzésekre veszünk fel. A Kar eredményességét jelzi, hogy minden – a tájékoztatóban meghirdetett – szakot minden évben el tudtunk indítani, a hallgatói érdeklődés magas, beiskolázási gondjaink nem voltak (bár ennek érdekében a Kar erőteljes lépéseket is tett a potenciális felvételizők körében, ezt majd később fejtjük ki részletesebben). A teljes munkaidős BA-képzést 2006-ban 340 fővel kezdtük, ez két év alatt 417 főre emelkedett, de utána lecsökkent a 2010-es 350 főre. Ebben viszont már benne van a szak-struktúra változása is, mivel a gazdaságinformatika szakot ekkor már a TTK hirdette meg. A kereslet – a gazdasági felsőoktatás egészére jellemző többletkapacitások miatti versenyre és demográfiai okokra is visszavezethető – csökkenése inkább a részidős képzésben érződik: a 2007-es 169 fő I. éves hallgató 2009-re 94 főre csökkent, 2010-ben is csak kis mértékben emelkedett száz fő fölé (103 fő). Összességében, 2011-ben a Kar teljes hallgatói létszámának közel kétharmadát (62%) a teljes- és részidős alapszakos hallgatók teszik ki (1769/2854 fő). Mesterképzéseinket a piaci igények látható megnyilvánulása, a felvételi jelentkezések nagyságrendje alapján is sikeresnek kell értékelnünk (elsősorban az üzleti képzési ágon). A részidős képzés hallgatóinak száma 2008 óta szépen emelkedik (167 főről a 2011-es 360 főre). A teljes munkaidős hallgatói létszám ezt csak fáziskéséssel követhette, mert – mint már említettük – itt csak az első bolognai üzleti szakos évfolyamok kilépését követően hirdettük meg az MSc szakokat. A doktori iskolák 2006-ban még 54 fő hallgatót vettek fel, ennek kicsit több mint egynegyede volt teljes munkaidős. Azóta a kereteink és hallgatói létszámunk folyamatosan csökken, 2011-ben már csak 28 I. éves hallgatónk volt, ezek közül a nappali tagozatosok aránya már éppen egynegyed. Ugyanez a csökkenés értelemszerűen megjelenik az összes doktori hallgatói létszámban is. A doktori iskolák működésének külső korlátjaként tarthatjuk számon a jelöltek jelentősnek mondható lemorzsolódását. A Gazdálkodástani Doktori Iskolán pl. az elmúlt 17 év során felvett doktorandusz hallgatók mintegy 25-30%-a szerzett fokozatot és jutott túl az abszolutóriumon. Sajnálatos körülmény, hogy nagy számban nemcsak levelezők hagyják abba doktori tanulmányaikat (munkahelyi elfoglaltságuk és más egyéni okok miatt), hanem a nappalis hallgatók csaknem fele az abszolutóriumig sem jut el. A probléma azáltal is


súlyosbodik, hogy az abszolutóriumot szerzett hallgatók egy része sem jut el a fokozatszerzésig. Ugyanakkor, a jelen akkreditációs időszakban fokozatot szerzett 70 doktorandusz hallgatóink általában munka mellett szereztek doktori fokozatot (lásd. PTE-KTK-3.2.2.B1 Melléklet). A szakirányú továbbképzés keretében 2006-2008-ban még nagyobb létszám tanult a Karon: a legnagyobb létszámot az MBA tette ki (amely azóta a mester-képzések közé került), volt emellett szakfordító és tolmács-képzés, illetve szakközgazdász-képzésünk is. Ez utóbbiak is fokozatosan elkoptak (avagy a Kar az energiáit inkább a bolognai alapszakos képzés megoldására, a mester-képzések megszervezésére fordította).


2.2.4 tábla: A KTK hallgatói létszámának alakulása 2011-2012 2006-2007 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011 Teljes Rész Össz Teljes Rész Össz Teljes Rész Össz Teljes Rész Össz Teljes Rész Össz Teljes Rész Össz Egyetemi (osztatlan) I. évf össz Főiskolai I. évf össz FSZ I. évf össz Alap (BA) I. évf össz Mester (MSc) I. évf össz Doktori I. évf össz Szakirányú I. évf össz Mind I. évf össz

56 1137

184 315

240 1452

29 825

144 315

173 1140

0 547

0 142

0 689

0 274

0 6

0 280

0 82

0 0

0 82

0 0

0 0

0 13

0 54

0 356

0 410

0 25

0 196

0 221

0 3

0 29

0 32

0 3

0 18

0 21

0 0

0 4

0 4

0 0

0 3

0 3

124 204

0 0

124 204

96 224

0 0

96 224

106 206

0 0

106 206

130 261

0 0

130 261

191 348

0 0

191 348

0 154

0 0

0 154

340 340

137 137

477 477

360 695

169 305

529 1000

417 1084

139 410

556 1494

386 1390

94 457

480 1847

350 1411

103 432

453 1843

96 1383

335 386

431 1769

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

12 12

167 167

179 179

17 29

164 306

181 335

136 156

162 324

298 480

202 344

175 360

377 704

10 31

44 107

54 138

11 28

33 107

44 135

7 23

33 78

40 101

8 21

33 67

41 88

6 18

29 65

35 82

7 19

21 62

28 81

15 15

54 120

69 135

12 12

66 122

78 134

0 12

0 55

0 67

0 0

13 13

13 13

0 0

0 12

0 12

0 0

0 0

0 0

545 1809

419 1045

964 2854

508 1887

412 881

920 2768

542 1978

339 867

881 2845

541 2015

304 837

845 2851

683 1900

294 811

977 2724

305 1809

531 1045

836 2854


2.2.4. Az infrastruktúra bemutatása

A Közgazdaságtudományi Kar épülete (Pécs, Rákóczi út 80.) 2002-2003-ban lett felújítva, és azóta az oktatás szolgálatában áll. Ezen a helyszínen bonyolódik a Kar képzési tevékenységének döntő többsége. Emellett 2010-ben elkészült a Tudásközpont épülete a Kartól néhány percnyi távolságra, ahol közös teremhasználatra megkaptuk a több, mint 400 fő befogadására alkalmas termet, mely mind oktatási célra, mind pedig vizsgáztatásra is alkalmas épületkomplexum. A Tudásközpont épületébe költözött át a Könyvtár, melynek helyére (az első emeletre) a Tanulmányi Osztály és az Informatikai Szolgáltató Iroda költözött (lásd. részletesen az első fejezetben). Mindezek mellett Karközi megállapodás alapján, a Közgazdaságtudományi Kar az Állam- és Jogtudományi Karral közös teremhasználatot folytat, mely kiterjed a Tanulmányi Osztályok operatív együttműködésére az oktatási célú, „szabad” termek prompt lefoglalására, pl. vizsgáztatás céljából. A Rákóczi úti épületben található még egy körülbelül 120 fő befogadására képes Aula, illetve egy körülbelül 40 fős tárgyaló terem, amely a Rektor kezelési körébe tartozik. A Kar épületében kapott helyet még az adminisztrációt segítő tömörraktár is (82 m2). 2010-ben, a Könyvtár Tudásközpontba való áthelyezésével egyidőben a KTK kiköltözött a KTK és az ÁJK által közösen használt ún. „Z” épületből. Az itt felszabadult termeket és irodákat az Állam- és Jogtudományi Kar vette használatba, de jelenleg is közös használatban van az ott lévő Jegyzetbolt (35,73 m2), valamint a Pénztár (23,40 m2). Így, a Kar által használt terem portfolió a következőképpen alakult: 2.2.5 tábla: Termek száma és eloszlása (2011) Szint Földszint Földszint Földszint Földszint Földszint Földszint Földszint Földszint 1. emelet 1. emelet 2. emelet 2. emelet 3. emelet 3. emelet 3. emelet 3. emelet 3. emelet

Terem száma B016 B017 B018 B019 B020 B021 B025 Irodák (4 db) - Szervezetek Irodák (16 db) TO-ISZO Irodák (24 db) Tanácskozó (2 db) B310 B311 B312 B313 B314

Befogadó képesség 42 fő 80 fő 44 fő 48 fő 80 fő 64 fő 250 fő 12 fő 32 fő 15 fő 45 fő 20 fő 42 fő 72 fő 42 fő 40 fő 180 fő

Mérete 58,50 m2 83,76 m2 57,15 m2 58,73 m2 74,46 m2 53,97 m2 208,80 m2 75,36 m2 332,02 m2 193 m2 482,81 m2 46,20 m2 63,86 m2 83,16 m2 58,36 m2 59,37 m2 120,01 m2


3. emelet 3. emelet 4. emelet 5. emelet 6. emelet Számítógép termek Szint 1. emelet 3. emelet 4. emelet 4. emelet 4. emelet

B323 Irodák (5 db) Irodák (16 db) Irodák (2 db) Iroda (1 db)

Terem száma B127-B128 B316 B432 B436 B422

Változás 2007-hez képest: Z épület irodái átadásra kerültek: Szint Terem száma Mélyföldszint Irodák (3 db) - Szervezetek Magasföldszint Irodák (7 db) Magasföldszint Z007 3. emelet Z307 3. emelet Z308 3. emelet Z309 3. emelet Z318 3. emelet Irodák (9 db) 3. emelet Z329 Cserében: Szint Terem száma 1. emelet TO-ISZO 3. emelet B323 4. emelet B432

Összesen:

170 m2 90,72 m2 355,91 m2 24,17 m2 13,56 m2 2763,88 m2

Befogadó képesség 30-30 fő 34 fő 50 fő 28 fő 14 fő Összesen:

Mérete 42,3 m2 62,04 m2 250,38 m2 112,75 m2 39,00 m2 506,47 m2

Befogadó képesség 11 fő 11 fő 20 fő 35 fő 14 fő 14 fő 35 fő 19 fő 20 fő

Mérete 52,02 m2 181,77 m2 48,42 m2 48,42 m2 24,70 m2 24,70 m2 48,42 m2 195,40 m2 21 m2

Befogadó képesség 15 fő 60 fő 50 fő

Mérete 193 m2 170 m2 250,38 m2

60 fő 10 fő 23 fő 5-8 fő 2 fő

A) Teremterhelés: A Bologna folyamat teljesen átalakította a Kar képzési szerkezetét. Az alapképzési szakokon az alapozó tárgyakat közösen hallgathatják a hallgatók, ami közel 400 főt jelent. Kezdetben ezt a problémát Karon belül oldottuk meg, a két nagy előadóban (B025 és B314), az utóbbiban kivetítés segítségével. 2008 szeptemberétől az ÁJK-val kötött megállapodás segítségével már az ÁJK 400 fős termébe kerültek az évfolyam előadások. Ehhez a megállapodáshoz össze kellett hangolni az oktatási sávokat és az oktatási időszakot. Ahhoz, hogy az oktatás hatékonyabb lehessen, több dologra is szükség volt. Első lépésben meg kellett vizsgálni, hogy a vizsgakurzusok alacsony teljesítését hogyan lehet javítani. Erre találtuk megoldásként a keresztfélévek bevezetését a főtárgyak


esetén, így a hallgatók minden félévben hallgathatják az előadásokat, konzultálhatnak az oktatókkal. Második lépés volt, hogy a nagy előadások lehetőleg délelőtt legyenek, és lehetőleg 4 napra legyenek széthúzva az évfolyamok kurzusai. Harmadik szempont volt, hogy a szakok/évfolyamok órarendjében lehetőleg legyen ebédidő illetve pihenő. Ahhoz, hogy teremkapacitásaink ezeket az elképzeléseket lehetővé tehessék, az addigi 6 idősávot (90p oktatás + 30p szünet) 8 idősávra (75p oktatás + 15p szünet) kellett bővíteni a 2010-11-es tanévtől kezdődően. Így sikerült elérni a nagyobb termek kihasználtságában, hogy a fő idősávokban elég lett a kapacitásunk, szabad helyeket pedig az esti idősávokban hagytunk. A 8 sáv tette lehetővé, hogy hetente két sávban a Kar oktatói számára ne hirdessünk kurzusokat, így kari értekezleteket, megbeszéléseket lehessen tartani. 2010 szeptemberétől elkészült a Tudásközpont 400 fős előadóterme (kettéosztható) amely kiváltotta az ÁJK nagy termét. A jelenlegi kapacitások elégségesnek bizonyulnak az oktatás színvonalának megtartásához és a kitűzött célok eléréséhez. Példaképpen a Kar nagyobb előadóinak teremterhelése a következőképpen alakul: 2.2.6 tábla: PTE - KTK nagyelőadóinak kihasználtsági mutatói 2006-11

Ciklus 2006-2007-1 2006-2007-2 2007-2008-1 2007-2008-2 2008-2009-1 2008-2009-2 2009-2010-1 2009-2010-2 2010-2011-1 2010-2011-2 2011-2012-1 Átlag:

B025 (250 fő) 86,11% 86,11% 77,78% 88,89% 75,00% 77,78% 75,00% 91,67% 75,00% 66,67% 66,67% 78,79%

B314 (180 fő) 83,33% 88,89% 83,33% 86,11% 83,33% 86,11% 77,78% 91,67% 70,83% 77,08% 66,67% 81,38%

TK (400 fő) 35,42% 33,33% 31,25% 33,33%

ÁJK (400 fő) n.a n.a n.a n.a n.a 19,44% 19,44% 19,44% 0,00% 0,00% 0,00% 19,44%

B) Könyvtár: A Kar (ÁJK-val közös) Benedek Ferenc könyvtára 2010 nyarán költözött át az „Európa Kulturális Fővárosa” c. projekt keretében létrejött Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (a továbbiakban: Tudásközpont) hétszintes, 13 ezer m2-es, rendkívül korszerű és modern technikai felszereltségű épületébe, a PTE Központi Könyvtárával és a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtárral együtt. A Tudásközpontban mintegy 380 számítógép és 630 ülőhely áll az olvasók rendelkezésére, továbbá biztosított mind a csoportos tanulás, mind az önálló kutatás, tanulás lehetősége. Az egész épületben


elérhető a vezeték nélküli hálózat (WiFi). A Kari Könyvtár Tudásközpontba való átköltözésével a heti nyitvatartási idő 60 óráról 84 órára nőtt. Az ÁJK-KTK Könyvtár egy külön szinten helyezkedik el a Tudásközpontban, ahol mintegy 100 ezer dokumentummal van jelen. Minthogy azonban a könyvtárak integrálták szolgáltatásaikat, az olvasók számára a Tudásközpont egésze rendelkezésre áll, valójában egyetlen nagy könyvtárként, 1 millió kötettel. Az elmúlt néhány évben az ÁJK-KTK Könyvtár állománya évente mintegy 5000 kötettel bővült; szak- és tankönyvek, valamint magyar és idegen nyelvű dokumentumok egyaránt beszerzésre kerülnek. A Könyvtár magyar és külföldi szakkönyvkiadókkal együttműködve, a pályázati lehetőségek kihasználásával bővíti állományát. Az ÁJKKTK Könyvtárban a kurrens folyóiratok száma 2007-ben 347 volt, racionalizálási törekvések következtében azonban az előfizetett folyóiratok száma 2010 végére 233-ra csökkent. Az ÁJK-KTK Könyvtárhoz három külön-gyűjtemény is tartozik: a Világbank Gyűjtemény, a Brunner Gyűjtemény és a Terminológiai Dokumentációs Központ. A Könyvtár fizikai jellegű állománya mellett jelentős az elektronikus formában szolgáltatott információ is. Egyrészről több olyan, a PTE által előfizetett adatbázis áll rendelkezésre a hallgatók, oktatók, kutatók számára, amely gazdasági tárgyú efolyóiratokat és e-könyveket tartalmaz; ezek közé tartozik a Business Source Premier (EBSCOhost), a JSTOR, a Regional Business News (EBSCOhost), a ScienceDirect, a Scopus, a Springer Link. Emellett bibliográfiai és citációs index adatbázisok is elérhetőek: EconLit (Proquest), Web of Science (Thomson Reuters). Másrészről, az ÁJK-KTK Könyvtár néhány év óta nagy figyelmet fordít a rendelkezésre álló fizikai állomány digitalizálásra, hogy az olvasók számára könnyebben hozzáférhetővé és kutathatóvá tegyék a dokumentumokat. Elsősorban a tanulmánykötetek és konferenciakötetek tartalomjegyzékeinek, valamint a régi, de értékes köteteknek a digitalizálása történik.

2.2.5. A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére. A karok közötti átoktatások rendszere a kompetencia célok szempontjából

Oktatási együttműködések: A KTK üzleti-közgazdasági képzési profilja meglehetősen univerzális abból a szempontból, hogy a Kar alapvető szakmai kompetenciájába tartozó tárgykörök nagy számban jelennek meg a nem-közgazdasági szakok tantervében is. Ezek értelemszerűen kínálják a karközi együttműködés lehetőségét és – racionális kapacitás-kihasználási, erőforrás-gazdálkodási oldalról nézve – szükségességét is. A Kar mindig is nyitott volt az ilyen együttműködések irányában, és igen nagy számban rendelkezik – kisebb vagy nagyobb volumenű – Karközi oktatási együttműködési kapcsolattal. Már korábban is említettük, hogy vannak olyan üzleti szakok, amelyek egyértelműen a Kar kompetencia-körébe tartoznak, és amelyeket a KTK vagy maga eredményesen akkreditáltatott, de a képzést – a KTK szakmai-minőségbiztosítási felügyelete mellett –


ténylegesen egy másik Kar indította el (Turizmus és vendéglátás szak az Illyés Gyula Karon), vagy annak akkreditáltatásáról egy másik Kar javára lemondott, és támogatta annak szakindítását (Emberi erőforrás szak a FEEK-en). Vannak olyan interdiszciplináris szakok is, amelyek egyik része üzleti, a másik része más képzési területhez tartozik. Így a TTK (és kisebb részben a PMMK) támogatásával akkreditáltatta és indította el a Gazdaságinformatikus szakot, (majd később átadta a TTK-nak) úgy, hogy a szakfelelős változatlanul a KTK oktatója, és az oktatás megoszlik a két kar között. A Sportszervező szakot a TTK akkreditáltatta és indította el, de a tanterv a KTK-val közösen készül (és kerül elfogadásra), és a közgazdasági tárgyak nagyobb részében a sportszervező szakos hallgatók áthallgatnak a KTK előadásaira, kisebb részében a KTK oktatói átoktatnak a TTK-ra. A legújabb szakindítási tervek körében ugyanilyen az Egészségügyi menedzser mesterszak (ETK). Vannak olyan szakok és tárgyak is, amelyekben a KTK részvétele kisebb volumenű, de az oktatási együttműködést egy külön együttműködési megállapodás rögzíti. A 2.2.7 tábla ezeket sorolja fel. 2.2.7 tábla: A KTK együttműködési megállapodásai társkarokkal Az együttműködésben érintett társkar ÁJK

szak neve Üzleti és tranzakciós szakjogász szakirányú továbbképzés Jogi szakokleveles javadalmazási tanácsadó szakirányú továbbképzés Közmenedzsment szakjogász szakirányú továbbképzés

tárgyak száma

óraszám

4

69 óra/képzés

2

30 óra/képzés

7

125 óra/képzés

4

40 óra/képzés

5

48 óra/képzés

ÁJK

Fizetésképtelenségi (csődjogi) szakjogász Csődjogi szakokleveles szakember szakirányú továbbképzés Jogi szakokleveles fogyasztóvédelmi szakember szakirányú továbbképzés

2

20 óra/képzés

BTK

Germanisztika alapszak

1

2 óra/hét

BTK

Intézményi kommunikátor FSz

1

26 óra/félév

BTK

Történelem alapszak

1

2 óra/hét

BTK

Nemzetközi tanulmányok alapszak

5

180 óra/képzés

BTK

Nemzetközi tanulmányok mesterszak

2

60 óra/képzés

ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK

A Karok közötti együttműködésnek egy különleges dimenziója az, amelyet a KTK az ÁJK-val alakított ki az épület-infrastruktúra, oktatási és kiszolgáló helyiségek közös használatára, az oktatás időbeosztásának harmonizálására, közös teremgazdálkodásra. Ezt az infrastruktúra működtetése során már tárgyaltuk.


2.3. Az intézmény kulcsfontosságú eredményeinek értékelő bemutatása, különös tekintettel a kutatási, fejlesztési, alkotó/művészeti tevékenység és gazdálkodás eredményeire 2.3.1. Tudományos publikációs és pályázati eredmények

A) A Kar kutatási eredményei: A PTE Közgazdaságtudományi Karán 4 éve – országosan is innovatív módon – bevezetett komplex oktatói teljesítményértékelési rendszer (TÉR) egyik integráns alkotó eleme a tudományos teljesítmények éves önbevallási rendszere, melyet saját fejlesztésű szoftverháttér támogat. Az oktatók publikációi, előadásai és egyéb tudományos közéleti tevékenysége ennek révén transzparens és normatív módon értékelődik, továbbá az oktatói jövedelmek meghatározása során is markáns jelentőséggel bír. A Kar oktatói elfogadták, és mára talán már igénylik is, hogy kutatói/tudományszervezői törekvéseik és eredményeik e rendszerben motiválódjanak, valamint az adatvédelmi előírások betartásával a kollektíva egésze számára nyilvánossá is váljanak. Valamelyest talán a fentieknek is betudható az a tény, hogy a vezető hazai folyóiratokban a kari szerzők megjelenése rendszeres, aránya pedig más hasonló profilú intézményekkel összevetve kifejezetten magasnak nevezhető. Természetesen a Kar a publikációs adatgyűjtés egyéb országos csatornáin keresztül is folyamatosan igyekszik hangsúlyt fektetni a kutatási eredmények láthatóságának fenntartására és növelésére. Úgy az országos doktori adatbázis, mind az MTMT tekintetében nagyfokú participáció érvényesül. Emellett ugyanakkor azokat a modern és önkéntes csatornákat is kiaknázza a Kar, melyek a modern tudományszervezésben nélkülözhetetlenek. Az intézeti honlapokon, ill. egyes kari kiadású folyóiratok esetében szabad elektronikus hozzáférés biztosított a műhelytanulmányok valamint a megjelent cikkek tekintetében. Az MTMT adatállományát forrásként figyelembe véve a Kar publikációs aktivitása – kisebb zökkenőkkel – növekvő tendenciát mutat, mely talán az egy oktatóra és kutatóra vetített publikációk arányszámával érzékeltethető leginkább (2006: 84+4=88 oktató és kutató/225 publikáció= 2,55 publ/fő, 2010: 84+2=86 oktató és kutató/430 publikáció= 5,00 publ/fő).


2.3.1 tábla: A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar MTMT-ben rögzített műveinek összegzése a 2005. január 1. és 2011. november 10. közötti időszakra vonatkoztatva

IF 3.866

Függő idéző 28

Nem feldolgozott idéző 15

Cikk 64

Könyvfejezet 69

Könyv 21

Egyéb folyóiratban Egyéb 0 55

Kar

Év 2005

Mű 278

Független idéző 480

KTK az MTMTben regisztrált összes szerző adatai alapján

2006

225

488

1.431

26

6

76

50

16

33

0

1

0

47

2007

343

497

4.672

34

13

99

76

35

51

0

1

0

77

2008

313

479

0

29

9

79

60

17

77

0

5

0

68

2009

406

696

5.37

88

7

106

98

33

73

0

1

0

94

2010

430

592

7.726

23

7

109

88

21

110

0

1

0

94

2011

167

305

6.399

7

8

62

21

17

24

0

0

0

38

2005-2011

2162

3537

29.464

235

65

595

462

160

434

0

9

0

473

Absztrakt 66

Szabadalom 0

Disszertáció 0


A Kar önmaga számára is mindinkább felértékelődő jelentőségű nemzetközi láthatóságát mélységi oldalról elsősorban a vezető oktatók magasan jegyzett lapokban elhelyezett külföldi folyóirat-publikációi és a neves kiadóknál megjelenő, világszerte terjesztett idegen nyelvű monográfiák alapozzák meg. Gyakorlatilag nem múlik el év anélkül, hogy ne jelenne meg a Kar szerzőinek tollából nemzetközi „A” kategóriás publikáció, a „B” és „C” kategóriásokat is ideszámítva pedig az évi átlag féltucat körüli. Varga Attila és Vörös József professzorok folyamatosan a külföldön legtöbbet hivatkozott hazai közgazdászok szűk elitjébe tartoznak, a legutóbbi évben Szerb László, korábban Kaposi Zoltán professzorok tollából láttak napvilágot nagy nemzetközi visszhangot kiváltó könyvek. Mellettük Bélyácz Iván, Rekettye Gábor és Farkas Ferenc professzorok is gyakori meghívott előadói külhoni tudományos rendezvényeknek. Hasonlóan fontos megemlíteni, hogy a minőségi kutatási eredményeink szélessége is büszkeségre adhat okot. Oktatóink egy tágabb körben – mintegy 20-25 fő, voltaképp a Kar valamennyi aktív professzora és habilitált docense, ill. az utóbbira a közeljövőben aspiráló fiatalabb kollégái – rendszeresen publikálnak idegen nyelven megjelenő, döntően külföldi kiadású fórumokon, és az elhangzó referátumokat előzetes anonim szelekcióhoz kötő, tipikusan nemzetközi tudományos szervezetek által organizált rendszeres szakmai konferenciákon. A szélesség egy további indikátora lehet, hogy az elsősorban a folyamatban lévő, friss kutatások nemzetközi beágyazódásának növelésére alkalmas RePEc adatbázisban a magyarországi kutatóhelyek rangsorában a Kart csak az MNB, a BCE, CEU és az MTA KTI előzi meg. A Kar és az oktatók tudományszervezési tevékenysége rendkívül kiterjedt. Bélyácz professzor az MTA IX. osztályának elnöke, számos hazai tudományos szervezet választott vezetői dolgoznak itt. A Karon több folyóirat kerül szerkesztésre és kiadásra, a Kar és az itt működő Doktori Iskolák rendszeresen adnak ki gyűjteményes köteteket és szintén tradicionális jelleggel szerveznek nemzetközi tudományos konferenciákat és más szakmai fórumokat. Összességében kijelenthető, hogy a Kar tudományos jelenléte erős és folyamatosan fejlődik. B) Tankönyvírás és -kiadás, folyóiratok szerkesztése: A PTE KTK jelenlegi rendszeres könyvkiadási tevékenysége elsősorban a bolognai képzési követelményeknek megfelelő tankönyvkiadásra, valamint az ún. emlékkönyvek, tisztelgő kötetek kiadására koncentrál. Ennek jegyében mintegy 40 tankönyvet jelentettünk meg 2006-11 között, melyeket a Kar oktatói folyamatosan használnak tárgyaik oktatásában. Folyamatosan készítünk újranyomást és új kiadást régebben írt tankönyvekből és jegyzetekből, s a fentieken kívül megkezdtük a BA és az MSc programok számára az ún. kis példányszámú tananyagok kiadását. Az alapprogram tantervének megváltozása miatt az évfolyamszintű tárgyak neve és struktúrája módosult, ami a legtöbb esetben új tananyag elkészítésének igényét veti föl. E tananyagok többsége megfelelő készültségi fokon van (többnyire a napokban jön ki a nyomdából, mint például Farkas Ferenc és szerzőtársai: A menedzsment alapjai című könyvének újranyomása, vagy Varga József: Gazdaságmatematika című könyve). Más


évfolyamszintű, illetve kispéldányszámú megjelenést igénylő tárgyak tananyagai előkészületben vannak. E pillanatban a kiadói program 6-9 tankönyv nyomdába szánt anyagát várja. A PTE KTK oktatóinak tudományos tevékenysége részeként számos tisztelgő kiadvánnyal találkozhatunk (Barakonyi Károly professzor 70. születésnapja alkalmából, Bélyácz Iván professzor, akadémikus 60. születésnapját üdvözlendő, Buday-Sántha Attila professzor 70. születésnapját köszöntő), amelyek közül a legutolsó 2011-ben jelent meg. Karunk kiadásában jelent meg magyarul először a Római Klub aktuális jelentése, Gunter Pauli munkája, a Kék gazdaság. Folyamatosan kiadjuk a PTE KTK által szervezett jelentős konferenciák tanulmányköteteit (ezek között a legutolsó a Magyar Marketingoktatók Országos Konferenciájának anyag volt 2011 augusztusában), adott esetben angol nyelven. A Karon szerkesztett tudományos folyóiratok: A KTK tudományos közéletben betöltött fontos szerepét jelzi az a három folyóirat, amelynek kiadása és szerkesztése részben vagy egészében a Karon történik. A Szigma matematikai-közgazdasági szakcikkeket jelentet meg (főszerkesztő Bessenyei István, PhD, egyetemi docens). A Marketing & Menedzsment pedig, mint a címe is mutatja, elsősorban marketing és a menedzsment különféle területeivel foglalkozik, a marketing mellett a vezetéstudomány, a humánerőforrás-menedzsment, a szervezetek pénzügyi irányításának témaköreiben közöl tanulmányokat (szerkesztő: Fojtik János, PhD, tanszékvezető). A 2006-ban indított Vállalkozás és Innováció internetes folyóirat a kisvállalatokkal kapcsolatos cikkeket publikál (főszerkesztő: Szerb László, PhD, egyetemi tanár) elektronikus formában. C) Pályázati aktivitás: A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán társadalomtudományi szakterületen folyik az oktatás és a kutatás. Ezen a területen korlátozott számban jelennek meg pályázati kiírások alapkutatásra vonatkozóan, így az MTMI tudományághoz kötődő kutatásokhoz képest jóval szerényebb számú kutatási pályázattal büszkélkedhet a Kar, azonban ezt oktatási, fejlesztési „alkalmazott kutatási” és infrastrukturális pályázatokkal igyekszünk ellensúlyozni. Számos jelentős hazai és nemzetközi pályázatban vett és vesz részt a Kar, főleg gazdaságmodellezés és vállalkozási kutatások területén vannak kiemelkedő jelentőségű pályázati programjaink. Ezek a területek néhány, nemzetközileg is elismert oktatókutatóhoz kötődnek. A Karon dolgozó 84 fős oktatógárda közül kb. 20-25 fő tekinthető aktívnak pályázati területen az elmúlt 5 évben. Célunk, hogy ezen a tendencián változtassunk és minél több kollégát bevonjunk a pályázati projektekbe. A 2.3.2 tábla a KTK pályázati aktivitásának legfontosabb eredményeit mutatja be.


2.3.2 tábla: A KTK pályázati aktivitásának legfontosabb eredményei Pályázati Program, pályázat kiírója 2007 OTKA OTKA Interreg Interreg FP6 FP6 NFH OTKA Pólus Központ FP6 OFA NKTH - Mecenatura Pannon TISZK

Pályázat neve

A hazai vállalkozások alapítására ható tényezők vizsgálata A kötvény- és devizapiacok kölcsönhatásának szerepe … Access CrosboR@D DIME Network of Excellence Dolceta Modul 5 and Modul 6 Makro és regionális szintű hatáselemző modell építése Optimalizálás evolúciós algoritmusokkal Pólus Koncepció STRIKE - European Science Foundation, COST Vállalatok HR gyakorlata Via Futuri

éves összes 2008 PM MPA FP6 FP6 FP7 NKTH - KÖZKUT NKTH – TÉT NKTH - Innotett Pannon TISZK

Gazdálkodásmenedzseri tananyag készítése DD DT 2008 Dolceta Maintenance and Updating Modul 1 and Modul 2 Dolceta National Dissemination Activities IAREG SSH - Intangible Assets and Reg.Econ. Growth Közgazdaságtudományi kutatások Nemzetközi Marketing Konferencia Páylázatíró képzés éves összes

2009 OTKA FP6 EKF TEMPUS MPA Norvég Alap OFA OKM 2010 OKA OTKA Horvát-Magyar IPA FP6 OFA Visegrádi Alap OTKA Laky Teréz Pályázat

Átalakuló emberi erőforrás menedzsment KK-EU-ban Dolceta Modul 8 EKF Grundtvig felnőttoktatás KT FP 2009 MERSZ Paktum kutatás Szakkollégiumi pályázat éves összes A felsőoktatási tehetséggondozó műhelyek támogatása CAMIM, Tengerentúli együttműködés hálózati rendszerek CHEE Dolceta National Dissemination Activities Foglalkoztatási paktumok vizsgálata Green4V4 K-81527 A Globális Vállalkozói Monitor (GEM) Laky Teréz Kutatói Ösztöndíj Pályázat

Pályázott támogatás, eFt 8273 5569 4000 9000 8000 8845 50000 2115 9600 500 5300 3000 15000 5820 143295 500 1700 1073 145 23000 6900 4240 1300 5000 43858 6 800 4640 2000 33000 4700 65447 3900 2000 122487 1100 12375 5775 1395 9000 63294 15366 60

45 PTE-KTK - Intézményakkreditációs önértékelés 2011 Rosztoczy Foundatio GVH 2011 FP7 FP7 Fulbright Scholarship DDOP TAMOP TAMOP OTKA

Rosztoczy Foundation ösztöndíj pályázata Verseny és szabályozás éves összes

2800 5000 116165

FP7 GREENCOH FP7 SEARCH George Mason University, Washington DC, USA Kék Gazdaság Innovációs Klaszter TAMOP 4.2.1. B. TAMOP -422B-10/1-2010-0029 Tudásalapú szolgáltatások – nonprofit szervezetek éves összes

22000 24000 2640 0 84064 24950 6295 163949

Egyértelmű tendencia, hogy koncentrálódik a pályázati aktivitás. Míg korábban (20062009 években) szélesebb körben számos oktató adott be OTKA pályázatot, valamint NKTH által meghirdetett programokra pályázatokat, addig az utóbbi időszakban a TAMOP, illetve az FP7 pályázatokban összpontosulnak a kutatások. Ennek egyértelműen külső okai vannak, hiszen a hazai és nemzetközi pályázati rendszer ebben a szellemben alakult, alakul át. Számos pályázati konstrukció megszűnt, illetve zárolták alapjaikat. A Karon a pályázati munkát egy 2 fős pályázati és projekt-team támogatja, akik a Dékán közvetlen irányítása alá tartozó törzskar tagjai. Kutatásszervezés, forrásszerzés mellett ők végzik a pályázatírási, pályázatfigyelési feladatokat és a pályázati projektadminisztrációt is. Munkájuk során szorosan együttműködnek a Kar oktatóival, és együtt készítik el a pályázati anyagokat. Az iroda közreműködik a pályázati dokumentáció összeállításában és megírásában, mind a hazai, mind az uniós támogatások igénylése során. Feladatuk a gazdasági területen megvalósítandó innovációs folyamatok komplex támogatása: üzleti és társadalmi háttérkutatás, tanácsadás. Emellett a Karon aktívan közreműködik a pályázati folyamatokban a Kutatáshasznosítási Technológia-Transzfer Központ által részben finanszírozott InnoPont hálózat munkatársa, akinek feladata a Kar kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának rendszeres felmérése, adatbázis fejlesztése, karbantartása, illetve projektgenerálás. 2.3.2. A PTE - KTK gazdálkodása 2006-2011 között

A fejezetrészben található táblázatokban szereplő adatok forrását a PTE Gazdasági Főigazgatóság adatai képezik. A Kar éves költségvetési támogatás aránya az összes forráshoz viszonyítva a 20062011* időszakban emelkedő tendenciát mutatott. A saját bevétel aránya az összes forráshoz képest jelentősen nem változott. Ezt szemlélteti a következő tábla:


2.3.3 tábla: Költségvetési támogatás és saját bevételek alakulása, egymáshoz viszonyított aránya

Költségvetési támogatás Saját bevétel aránya az aránya az összes összes forráshoz forráshoz

Ered. előir.

Mód. előir.

Költségvetési támogatás összesen

2006

685 780 713

9 818 174

695 600 893

486 810 279

50 529 752

537 340 031

1 174 226 282

59%

41%

2007

807 708 259

25 871 607

833 581 873

525 517 079

53 852 428

579 369 507

1 369 490 309

61%

38%

2008

973 052 920

38 025 149

1 011 080 077

572 733 338

15 818 698

588 552 036

1 385 769 218

73%

41%

2009

997 285 060

19 454 804

1 016 741 873

465 557 159

7 241 441

472 798 600

1 356 931 214

75%

34%

2010

814 174 519

22 268 709

836 445 238

417 227 233

13 494 992

430 722 225

1 061 768 187

79%

39%

556 564 677

3 193 316

559 757 993

199 305 601

61 794 530

261 100 131

638 916 001

88%

31%

Saját bev.

Tám.ért.bev.

Saját bevétel összesen

Éves forrás

2011* 1-8. hó


A pályázati bevételek alakulását nagymértékben meghatározta a pályázati kiírások és leadási határidők alakulása. A 2011. 1-8. havi adatokból jól látszik, hogy több pályázati kiírást felfüggesztettek, és zárolták az Innovációs Alapból történő kifizetéseket, amely alapja volt több pályázatnak is. 2.3.4 tábla: Pályázati bevételek alakulása 2006-2011*

2006 2007 2008 2009 2010 2011 1-8. hó

Éves Forrás 63 136 073 67 213 886 30 066 236 20 411 700 40 891 073 3 809 696

A kari vezetés politikája az, hogy a felmerülő beruházási igényekre annyit költ, amekkora összeg a szakképzési hozzájárulásokból beérkezik. 2.3.5 tábla: Szakképzési hozzájárulás alakulása 2006-2011*

2006 2007 2008 2009 2010 2011 1-8. hó

Szakképzési hozzájárulás összesen 52 077 000 37 089 000 64 526 500 57 076 933 50 141 108 1 840 000

A Kar és partnerei innovációs járulék felhasználásra vonatkozó szerződéseit minden esetben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvényre hivatkozással kötik meg. A Kar évente átlagosan 1-2 innovációs járulékos megbízást kötött 2006-2011* között. 2.3.6 tábla: Innovációs járulék alakulása 2006-2011* Megbízó

Téma

2007 Országos Takarékpénztár Teljesítményértékelési rendszer és Kereskedelmi Bank Rt. módszertanának kidolgozása 2008 Deloitte Üzletviteli és Távmunkában való foglalkoztatás

Összeg (bruttó, eFt) 2.500

5.000


Vezetési Tanácsadó ZRt. 2009 Magyar Posta ZRt. Hella 91. Kft 2010 Magyar Posta ZRt. 2011 Magyar Posta ZRt.

Nyitrai Csoport

lehetőségeinek kutatása Kézbesítő járások optimális kialakítására vonatkozó módszertani kutatások Turisztikai fejlesztésre vonatkozó marketingkutatás módszertani fejlesztése

2.280

Ügyfél-értékelési módszertan kialakítására vonatkozó kutatások

8.000

Szabályzattól eltérő pénzügyi tevékenységek, folyamatok azonosítása, Outlier-szűrő determinisztikus és sztochasztikus modellek specifikálása Web alapú kulcsszó-keresési eljárás kialakítása

4.930

1.250

800

A költségtérítéses képzések bevételeinek alakulása során nagy változások nem figyelhetőek meg 2006-2010 között. 2010-ben több államilag támogatott hallgató került felvételre MA képzésre, ezáltal csökkent a MA költségtérítéses hallgatók száma, és a költségtérítéses képzések bevétele is. 2.3.7 tábla: Költségtérítéses képzések bevételeinek alakulása

2006 2007 2008 2009 2010 2011 1-8. hó

Költségtérítéses képzések bev. 331 441 281 381 304 905 393 107 631 359 669 609 314 906 851 165 578 706

A Kar éves felhasználáshoz viszonyított dologi kiadásai jelentősebb változást nem mutatnak 2006-2011* időszakban. A személyi kiadások mértéke növekedett meg azáltal, hogy a Kar bevezette az egycsatornás bérezési rendszerét. A 2011. 1-8. havi felhalmozások alacsony értéke a 2011-es megszorítások hatására alakult ki.


2.3.8 tábla: Kiadások alakulása kiemelt jogcímenként [dologi, felhalmozási (beruházási illetve felújítási), személyi, járulék] és az összes kiadáshoz mért arányuk, kiemelt tekintettel a fejlesztésekre vagyis a beruházási kiadásokra

2006 2007 2008 2009 2010 2011 1-8. hó

2006 2007 2008 2009 2010 2011 1-8. hó

Dologi 253 069 211 222 631 221 226 733 625 231 059 947 240 232 821 135 949 140

Dologi / Éves felhaszn. 22% 17% 17% 18% 23% 21%

Személyi 522 477 408 601 667 941 661 601 886 560 561 817 561 354 152 375 488 992

Személyi /Éves felhaszn. 45% 47% 49% 44% 54% 59%

Járulék 156 467 720 181 365 531 205 018 528 163 950 380 137 201 460 98 505 758

Járulék / Éves felhaszn. 14% 14% 15% 13% 13% 15%

Felhalmozás Éves felhaszn. 65 634 952 1 158 783 246 50 064 601 1 273 313 749 34 048 633 1 357 061 064 53 293 255 1 263 030 271 68 462 739 1 032 632 099 14 333 428 639 941 557

Felhalmozás/ Éves felhaszn. 6% 4% 3% 4% 7% 2%

Mint azt már a fejezet korábbi részében említettük a Kar beruházási kiadásaira általában annyit költ, amekkora összeg a szakképzési hozzájárulásból beérkezik. Ez magyarázza az alábbi tábla utolsó oszlopában a kalkulált arány hullámzását. 2.3.9 tábla: Beruházási kiadások összes forráshoz viszonyított arányának alakulása

2006 2007 2008 2009 2010 2011 1-8. hó

Felhalmozás 65 634 952 50 064 601 34 048 633 53 293 255 68 462 739 14 333 428

Éves forrás 1 174 226 282 1 369 490 309 1 385 769 218 1 356 931 214 1 061 768 187 638 916 001

Arány 5,6% 3,7% 2,5% 3,9% 6,4% 2,2%

A gazdálkodással kapcsolatban meghozott főbb kari intézkedések:  Komplex teljesítményértékelési rendszere bevezetése (PTE KTK Kari tanács 2006. május 31. )  Egységes bérrendszer  Dékáni utasítások  Hatékonyságjavító intézkedések (párhuzamosság megszűntetése, bérösztönzés, óratartás kiegyenlítés)  Infrastruktúra fejlesztés (számítógép és szoftver beruházás)


3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (az ESG rendszere, az Ftv. 21§(6) alapján) A PTE KTK fontos célkitűzése a működésének biztosítása a partneri elégedettség folyamatos fenntartásával. A Karnak a honlapján is közzétett minőségpolitikája összhangban van a PTE egészének minőségpolitikájával. Az általunk alkalmazott minőségirányítási rendszer garantálja a minőségi standardoknak megfelelő szolgáltatásokat és azok folyamatos fejlesztését. Ennek is köszönhető partnereink átlagon felüli megelégedettségi szintje. Minőségpolitikai irányelveink a kari stratégiának is szerves részét alkotják. A minőségirányítási rendszerünk célja, hogy partnereinknek nyújtott oktatási és kutatási szolgáltatásunk versenyképességét megőrizzük és növeljük. A minőség fenntartása és fejlesztése érdekében a vezetőség minden szinten támogatja és ösztönzi a folyamatos képzést és önképzést. A minőségirányítási rendszerünk a minőségbiztosítási alapelveken alapul, és az ehhez igazodó szervezetet működtet, létrehozva a megfelelő dokumentációs rendszert. A minőségirányítási alapelveknek megfelelően értékeli a vezetés eredményességét. Az országban az egyetemi karok közül elsőként (2007. szeptember 1-től) Környezetirányítási Rendszert is működtetünk (MSZ EN ISO 14001:2005). Ezzel a Kar felvállalta a jövő iránt érzett felelősségének intézményesített formáját, és állandó új környezeti célokkal segíti elő a Kar környezettudatos tevékenységét. A minőségirányítási rendszer működtetésében és fejlesztésében érvényesítjük az MSZ EN ISO 9001:2009 szabványban megfogalmazott minőségirányítási alapelveket, úgymint  a vevőközpontúság (partnerközpontúság);  a vezetőség felelőssége;  az alkalmazottak (oktatók és nem oktatók) bevonása;  a folyamatszemléletű megközelítés;  a folyamatos fejlesztés;  a rendszerszemlélet a szervezet irányításában,  a tényeken alapuló döntéshozatal;  a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése valamennyi partnerrel. A KTK ehhez igazodó szervezetet működtet, létrehozta a megfelelő dokumentációs rendszert, méri és értékeli a KTK tevékenységének eredményességét, és mindezeket folyamatosan fejleszti. A következőkben ismertetjük a Karon folyó képzési programok minőségbiztosításával kapcsolatos fő tudnivalókat. Bemutatjuk az oktatás eredményességének mérésére, értékelésére, menedzselésére vonatkozó adatokat. Összegezzük a felhasználói partnerek véleményét a Karról és elemezzük a hallgatói elégedettség mérésének módszerét. Bemutatjuk a hallgatói teljesítmények értékelésének rendszerét és az oktatói minőség biztosítására vonatkozó adatokat. Ismertetjük a hallgatók számára biztosított


szolgáltatásokat, a tanulás infrastrukturális feltételeit, a kari vezetés információkezelési gyakorlatát, valamint a kari nyilvánosság biztosításának tereit, módszereit.

3.1.

Stratégia és eljárások a minőség biztosítására

Intézményi és kari szint kapcsolata: A PTE-n a minőségirányítás feladatait a Szenátus által kinevezett Minőségfejlesztési Bizottság vezeti. A Karokon folyó minőségügyi tevékenység, a minőségirányítási rendszer fenntartása és fejlesztése a Karonként működő Minőségfejlesztési Bizottságok felelősségi köre. A Kari Minőségfejlesztési Bizottság vezetője az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság tagja. A Bizottság szorosan együttműködik a Kar vezetésével a kari minőségcélok meghatározásában és rendszeres aktualizálásában. A Pécsi Tudományegyetem Karonként alapelveiben, rendszerében, felépítésének, fenntartásának és fejlesztésének módszereiben egységes, dokumentált minőségirányítási rendszert működtet, ami kielégíti az MSZ EN ISO 9001:2009 (Minőségirányítási rendszerek. Követelmények) szabvány előírásait, és alkalmas harmadik fél általi tanúsításra. A Kar MSZ EN ISO 9001:2009 szabványnak megfelelő működését már hetedik éve, a Kar MSZ EN ISO 14001:2005 rendszerét pedig már negyedik éve a CERTOP tanúsítja. A Karon a Környezetirányítási Rendszerrel kapcsolatos tennivalókat is a Minőségfejlesztési Bizottság látja el. A dékán biztosítja, hogy a Kar szintjén hozott döntések kapcsán a minőségügy és a környezettudatos működés megfelelő módon képviselve legyen; a Minőségfejlesztési Bizottság vezetője felügyeli a minőségirányítással és a környezetirányítással kapcsolatos dokumentációk szabályszerű elfogadását, kezelését, nyilvánosságra hozatalát és gondoskodik azok végrehajtásáról. A minőségirányítási rendszer vezetőinek és Kari képviselőinek névsora a PTE KTK honlapján megtekinthető. Minőségirányítási dokumentumok: A minőségirányítási és környezetirányítási rendszer alábbi dokumentumai a KTK honlapján elérhetők, a tartalomnak megfelelően belső illetve külső hozzáféréssel.  Minőségpolitikai nyilatkozat (külső)  Kari stratégia, fejlesztési terv (belső)  Kari minőségpolitikai nyilatkozat (külső)  Kari minőségcélok az alapelvek szerint (belső)  MSZ EN ISO 9001:2009 kézikönyv (belső)  Kari környezeti célok az alapelvek szerint (belső)  MSZ EN ISO 14001:2005 kézikönyv (belső)  Tanúsítvány, oklevél (ISO – mindkét tanúsítvány) (külső)  Az oktatással-kutatással kapcsolatos szabályzatok (belső)  A Kari Minőségfejlesztési Bizottság összetétele (belső)


Az oktatással és a Kar működésével kapcsolatosan több szintű szabályozórendszerrel rendelkezik a Kar. Az alapvető szabályokat az egyetemi szabályzatok fektetik le, a Karra vonatkozó speciális rendelkezéseket a kari szabályzatok tartalmazzák, a mindennapi életben felmerülő vagy gyakrabban változó szabályokat a dékáni utasítások rendezik. A szabályzatok az egyetemi élet minden területére kiterjedően tartalmaznak rendelkezéseket. A szabályzatok teljessége a honlapokon megtekinthető. Eredmények: A minőségirányítási rendszerünk - MSZ EN ISO 9001:2009 (Minőségirányítási rendszerek. Követelmények) - 2004. március 1-én került bevezetésre, melynek érvényességi területe az oktatás és kutatás. A környezetirányítási rendszerünk - MSZ EN ISO 14001:2005 - 2007. szeptember 1-én került bevezetésre, melynek érvényességi területe szintén az oktatás és kutatás. A tanévenként kitűzött minőségcélok és környezeti célok megvalósításán a Kar az akkreditációs időszakban folyamatosan dolgozott. (A minőségcélok és környezeti célok megvalósításának részletezése, az azokhoz kapcsolódó adatok az önértékelés megfelelő fejezeteinél találhatók meg.) A képzés működési rendszerét megfelelőnek tekintjük. Erről tanúskodnak a felvételi eljárás eredményeiről szóló független, országos sajtóorgánumokban megjelenő értékelések, melyből a KTK országban elfoglalt pozíciójáról kaphatnak az oktatók és a hivatali dolgozók átfogó képet. A tantervek felülvizsgálata, aktualizálása folyamatosan történik. A mesterképzés, a doktori képzés, a szakirányú továbbképzések a felsőoktatási képzési ciklus egészét lefedve, a hallgatóknak helyben biztosítanak mind szélesebb körben továbbképzési lehetőséget. A doktori képzésben a KTK két doktori iskola működtetésével veszi ki a részét. A hallgatói létszám megfelelő a Kar jövője szempontjából; a Kar állandó résztvevője a felvétellel kapcsolatos országos fórumoknak, megjelenik a médiában, nyílt napokat szervez. A hallgatói elégedettség szintjét a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve folyamatosan figyelemmel követjük. Biztosítjuk a kurzusokhoz tartozó sillabuszok elektronikus hozzáférését. Az infrastruktúra és a munkakörülmény a Karon kiemelkedően jónak mondhatók, amelyet bizonyít a felmérések adataiból levonható hallgatói elégedettségi szint is. Az oktatástechnikai eszközök beszerzése, korszerűsítése folyamatos. A Kar határozottan törekszik a kutatási tevékenységének fókuszálására, hogy ezen a területen összehangoltan nagyobb nemzetközi eredményeket érjen el, és ezzel elő is segítse a kutatási eredmények oktatásban történő hasznosulását. A kutatási eredmények az oktatók publikációiban érnek el szélesebb hallgatóságot. A rendszer működésének visszahatása a tevékenységre: Mindkét rendszer visszahat a Kar működésére. Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány alapelveinek érvényesítése szabályozottabb, rendszerezettebb kari működést eredményez, ahol az alapelvek következetes betartása elősegíti azt az oktatási és kutatási hozzáállást, amely egyenletes minőséget garantál mindkét területen. Az MSZ


ISO 14001:2005-ös szabvány visszahatása a Kar környezettudatos működését nagyban felerősítette. Amíg kezdetben csak a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása volt az egyetlen fizikailag megvalósított ilyen irányú eredmény, addig mára már a világítás, áramfelhasználás és a vízfelhasználás területén is komoly eredményeket értünk el; fairtrade és bio kávék és teák fogyasztásával hozzájárulunk a környezeti és társadalmi tudatossághoz is, és éves célkitűzésekkel a rendszert tovább fejlesztjük. A hallgatói és egyéb partneri véleményeztetésekben a Kar élenjáró szerepet tölt be, és jelenleg vizsgálja az oktatók hallgatói értékelésének elektronikus úton történő megvalósíthatóságát. A visszahatások eredményességét az ellenőrzések, auditok és vezetőségi átvizsgálások is megerősítik. Fejlesztési javaslatok: 1. Napi munkánk sokszor „ad hoc” jellegét vissza kell szorítani, s el kell érni, hogy tevékenységeink a kari közép- és hosszú távú stratégiába szervesen beleilleszkedjenek. A folyamatok a minőségfejlesztési programban leírtak szerint működnek, a folyamatosan rendelkezésre álló újabb adatok okán maga a minőségfejlesztési program is folyamatos kiegészítésen (fejlesztésen) megy keresztül. Pl. a 2011-es DPR kutatások és a 2011. szeptemberi Kari Tanács értékelései megjelennek a minőségfejlesztési program legújabb változatában (2011-10-06): idegen nyelvű képzések indítása, a szakirányba történő hallgatói orientálódás elősegítése, illetve a hallgatók beilleszkedésének megkönnyítése stb. 2. A minőségirányítási vezető aktívabb bevonása a kari vezetés munkájába. 3. A minőségpolitika minél átfogóbb megvalósítása érdekében teljes körű intézeti audit lebonyolítása. 4. A tananyag és a tanterv áttekintését operatívabbá lehetne tenni annak érdekében, hogy a releváns és összefüggő minőségcélok (ld. pl. a tanulástámogatásnál és a képzési programoknál) mihamarabb elérhetők legyenek. 5. A tanulmányi információs rendszerek (ETR, CooSpace) felhasználói igényeknek jobban megfelelő fejlesztése.

3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzői

A) Az új képzési programok összhangja az intézményi, kari stratégiával: Az oktatási programok kidolgozásának folyamata, azok nyilvánossá tétele, elérhetősége


A kari stratégia formálása az elmúlt évek/évtizedek (jól bevált) gyakorlata szerint általában egyrészt a dékáni vezetési ciklusok indulásához, a dékánválasztáshoz kötődik, mert ez a folyamat szorosan összekapcsolódik egy elmúlt periódus értékelésével és egy új szakasz elkezdésével. Alapját többnyire a dékáni program-tervek, az azokról lefolytatott kari viták (fórumok, oktatói értekezletek intézeti és kari szinten) jelentik, ebben kristályosodnak ki a stratégiai elvek és irányok, amibe értelemszerűen beletartozik az oktatási programok megőrzésének, kisebb-nagyobb korrekciójának szükségessége, szándéka is. Másrészt, természetesen – mint minden élő szervezetben – a stratégia is folyamatosan alakul a külső (munkaerőpiaci, oktatáspolitikai, szervezeti és finanszírozási) és belső (egyetemi, karközi, működési) feltételek változására reagálva. Az utóbbi évek legnagyobb ilyen jellegű változását is külső kezdeményező erő váltotta ki, a bolognai folyamat elindulása, majd felfutása a mester-képzések szintjére. Az alapszakos képzések tantervének átalakítása, a BA2006 után a BA2010-es tanterv elindítása viszont már kifejezetten belső kezdeményezésre alakult ki. Új oktatási programok kidolgozására irányuló kezdeményezések ebből következően közvetlen már inkább intézet- vagy kari vezetői szintről indulnak el, (ahol jobban érzékelhetők a stratégiai irányok, ide értve az oktatáspolitika és az Egyetem stratégiai elvárásait, illetve a kari fejlesztési irányokat, erőforrásokat, fejlesztési lehetőségeket). A kari vezetés által erre a feladatra felkért team – általában egy, az adott szakterületen megfelelő felkészültséggel és reputációval rendelkező professzor vezetésével – készíti el az első tervezeteket, amely aztán intézeti és összoktatói fórumokon kap nyilvánosságot és kontrollt. Így több iterációs lépésen át formálódik tantervvé az induló elképzelés, fogalmazódnak meg tantárgyi egymásra épülések, tartalmi és módszertani követelmények, tematikai elvárások. Az akkreditációs anyag összeállításának technikája is ezt a sémát követi. A kari vezetés felkéri a Kar egyik professzorát (a leendő szakfelelőst), illetve az ő vezetésével egy ad hoc team-et az akkreditációs anyag összeállítására. Ez a megbízott szakfelelős tartja a kapcsolatot a társ-intézményekkel is (pl. a közös szaklétesítés egyeztetésére, a szakindítás során szükséges és lehetséges együttműködések megbeszélésére). Különleges volt ebből a szempontból a bolognai alapszakok létesítése, amelynek előkészítésére, egyeztetésére (külön is az üzleti alapozó tárgyak struktúrájának, tantervének, képesítési követelményeinek megfogalmazására) a Közgazdasági Vezetői Kollégium egy ad hoc munkabizottságot hozott létre; majd egy HEFOP-pályázat keretében szakonként is kialakultak munkabizottságok a tantervek, tantárgyi tematikák közös elkészítésére, egyes kritikus tantárgyak oktatási anyagának kidolgoztatására. A KTK oktatói ezekben mindenütt aktív szerepet vállaltak. A szakfelelős feladata a tantervi struktúra tervezetének elkészítése, a képzés tárgyköreinek megfogalmazása és elhelyezése a tantervben (az adott szakos KKK alapján), a szakmai-tartalmi kérdésekben természetesen folyamatosan konzultálva az érintett tárgykörök belső vezetőivel, a későbbi tárgyfelelősökkel, a szükséges kapacitások rendelkezésre állására vonatkozóan pedig az intézetigazgatókkal. Ettől függően kerülhet sor külső kapacitások bevonására, elsősorban a társkarok részéről


(átoktatás vagy áthallgatás, támogatott, vagy közös képzés ennek mértékétől függően). A társkarokkal is – az OKB által elfogadott szakindítási kompetencia-térképet is figyelembe véve – a szakfelelős folytatja le az egyeztetést (szükség esetén igénybe véve a dékáni egyeztetési szintet is). Ez egyúttal arra is garancia, hogy szakmailag/tudományterületileg valóban mindig a megfelelő felkészültségű oktató lássa el a tárgyfelelősi feladatokat. Bár nincs vita arról, hogy szükséges lenne, de sajnos még nem tekinthető kialakult gyakorlatnak az, hogy a gazdaság, a munkaerőpiac képviselői is intenzívebben vegyenek részt ebben a folyamatban. A korábban említett kari egyeztető fórumokon – tanácskozási jogú meghívottként – részt vesznek a kari Hallgatói Önkormányzati Testület megbízottjai (általában a tanulmányi felelős) is. Így van lehetőség folyamatában is a párbeszédre, véleménycserére, a hallgatói oldal tapasztalatainak, véleményének figyelembe vételére. Az akkreditációs (szakindítási, tantervi) dokumentáció elfogadásáról a Kari Tanács dönt. Pozitív határozat esetén a dokumentum a megfelelő magasabb fórumok elé kerül kontroll és jóváhagyás, döntés céljából (szakmai kontroll a PTE Oktatási Igazgatósága részéről, vélemény és állásfoglalás, javaslat a szenátus Oktatási és Kredit Bizottsága részéről, végül szenátusi döntés), továbbítás a megfelelő oktatáspolitikai fórumokra (Oktatási Hivatal, MAB) regisztráció, illetve akkreditáció céljából. Az elfogadott tantervek a döntést követően széles körű nyilvánosságot kapnak. Ezek egyrészt elérhetők a kari honlapon keresztül:  Az alapszakos képzés dokumentumai: http://portal.ktk.pte.hu/menu/248/17,  A mesterképzés információi: http://portal.ktk.pte.hu/menu/249/17, illetve http://www.msc.ktk.pte.hu/. Másrészt, a hallgatók rendszeresen kapnak információkat élőszóban is (pl. az I. évfolyam számára az első regisztrációs héten tantervi tájékoztatót, a felsőbb évfolyamoknak külön-külön szak-specifikus tájékoztatókat tartunk, vagy pl. a III. évfolyamnak a szakmai gyakorlatról). A kisebb korrekciókat jelentő módosításokra vonatkozóan az igény általában inkább „alulról” érkezik, és a megfelelő kari fórumokon keresztül jut el a Kari Tanács elé. Ilyen kari fórum lehet egyrészt az intézeti (tanszéki) értekezlet, ahol alkalomadtán megvitatásra kerülnek terhelési, oktatás-szervezési és tartalmi kérdések is. Másrészt hasonló egyeztetési céllal működik a szakvezetők igénytől, a problémák jellegétől és súlyától függő rendszerességgel összehívott informális fóruma és belső, email-es levelezési listája. Harmadrészt a Kar 2010-ben létrehozott egy önálló testületet, a Kari Akkreditációs Bizottságot (KAB), így a módosításra vonatkozó javaslatok, vagy az új szabadon választható tárgyak meghirdetésére irányuló elképzelések a KAB előzetes állásfoglalásával és ajánlásával kerülnek a Kari Tanács elé. A Kari tanácsi előterjesztéseket a programvezető/szakvezető és/vagy az oktatási igazgató/oktatási dékánhelyettes készíti el. A Kari tanácsi előterjesztések és határozatok a Kar munkatársai számára elérhetők a kari honlap intranetes felületén http://portal.ktk.pte.hu/menu/156/20, illetve a korábban is hivatkozott oldalakon rendszeresen frissítjük a tantervre vonatkozó tájékoztatókat.


B) A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája, technikája B1) A képzési és kimeneti követelményekben előirt kompetenciák megszerzésének összefüggése a tárgyakkal, azok oktatási módjával: Az egyes szakok rendeletben meghatározott KKK-i elvileg pontosan és részletesen tartalmazzák azokat a kompetenciákat, amelyek a kimenet (diploma, oklevél) egységes és általános feltételei. Ebből következően a tanterveket – elvileg legalábbis – ezekből kellene egységesen levezetni (hozzáadva természetesen a Kari sajátosságokat). Miközben ezzel, mint alapelvvel maximálisan egyetértünk, azt is rögzítenünk kell – és ebben biztosan nem vagyunk egyedül –, hogy ennek megvalósulása/megvalósítása ma még nem egyértelmű. Egyrészt maga a KKK sem felel meg teljesen ennek az elvárásnak (pl. nem egyenszilárdságú, nem minden esetben veszi figyelembe az adott képzési szint specifikumait, és nem is törekszik operacionalizálhatóságra). Ezt a hazai Képzési és Kimeneti Követelmények, illetve az Európai Képesítési Keretrendszer vizsgálata – a gazdaságtudományi képzési területen, de általában is – elég egyértelműen bizonyította (lásd pl. http://tamop413.ofi.hu/okkr-orszagos-kepesitesi-keretrendszer/2-szintektanulmanyok http://tamop413.ofi.hu/okkr-orszagos-kepesitesi/okkr-4-elemi-projekt). Másrészt, az egyetemek többsége – így a KTK is – törekedett a kompetenciakövetelményeknek való megfelelésre, a viták során gyakran nyúlt vissza annak felidézéséhez, de máig is hiányzik egy – az adott képzési terület vagy képzési ág, esetleg szak szintjén a közgazdasági felsőoktatás egészére kivetíthető – tételes egyeztetés, kongruencia-vizsgálat a kompetenciák és a tárgykörök (tantárgyak) között. Ebben sokat várhatunk/várunk az EKKR /OKKR/ FKKR kidolgozásától, az ezek által indukált felülvizsgálattól, de egyelőre ez is még a jövő feladata. Továbbá igyekszünk volt hallgatóinktól és a gazdaság (munkaerőpiac) szereplőitől, képviselőitől egyre többet megtudni a képzésünk fogadtatásról, hallgatóink munkaerőpiaci beválásáról, de az eddigiek során még nem sikerült ezen külső érintetteinkkel egy kellően intenzív, részletes és rendezett együttműködést, párbeszédet, visszajelzési rendszert kialakítani. B2) A kreditrendszer elemzése, működése. A kredit-tartalmak és a rendszer hatása a képzési időre, a képzési szakaszok egymásra épülése: A kreditrendszer – megítélésünk szerint – az EFT, a Bologna-folyamat szükséges és szerves része, mert ez teremti meg a hallgatói mobilitás alapfeltételét. Úgy látjuk/tapasztaljuk, hogy a hallgatók is egyre nagyobb arányban és mértékben élnek ezzel az eszközzel, például  társkari, társ-egyetemi, vagy éppen külföldi tanulmányok elfogadtatása, vagy  egymásra épülő programok esetén a korábbi képzés során megszerzett kreditek elismertetése (pl. a Kar által akkreditált FSZ-képzések során megszerzett kreditek beszámíttatása),  oktatási intézmény váltása (átjelentkezés, átvétel), vagy  új felvételi esetén (ami egyre gyakoribb, bár sokszor, sok helyen kritizált, de a jelenlegi jogszabályok szerint legitim, törvényes).


A KTK tudatosan is épít erre, pl. a PTE-n belüli, ún. „Campus-kredit” rendszerében való szerepvállalással, az MSc-képzésben a még hiányzó belépési kreditek pótlásának lehetővé tételével, pl. a levelező képzés tárgyainak felvételével, vagy újabban a részismereti képzés lehetőségeinek szabályzatba foglalásával. A képzési szakaszok egymásra épülésében a kreditrendszer összességében igen jól segíti a hallgatói mobilitást. Már említettük az FSZ-képzést, ahol – egyúttal a törvényi elvárásnak is megfelelve – a gesztor egyetemi Kar felügyeli az adott FSZ-szakot, validálja azt, egyúttal ígéretet is tesz arra, hogy az FSZ-tanulmányok során megszerzett kreditekből meghatározott tárgyak kreditjeit, meghatározott kredit-értékkel befogadja az adott BA-alapszak kreditjei közé. Ezzel hatékonyan támogatja az érettségi  FSZ  BA hallgatói karrierpályát. Saját tapasztalataink szerint is minden évben jelentkezik egy elég jelentősnek mondható olyan hallgatói kör, amelyik él ezzel a lehetőséggel, egészen odáig, hogy nemcsak valahány kreditet ismertet el, hanem egy, vagy két szemeszterrel le is rövidíti a BA-tanulmányait, mivel a teljesítendő kreditek egy részét „készen” hozza az FSZ-képzésből. Ugyanígy az a megoldás is eredményesen támogatja a hallgatói mobilitást, hogy az MSc-képzés belépési feltételeit nemcsak a mesterszaknak megfelelő alapszak diplomájával lehet teljesíteni, hanem külön-külön megszerzett kreditekkel is, amelyeket a hallgató esetleg több képzésből, több intézményből gyűjtött össze. Sajnos a kredit-allokációnak megvan az a gyakorlati „szépséghibája” is, hogy a Kari Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság bármilyen gondos munkája mellett is a hazai felsőoktatási intézmények „egyenszilárdsága”, a képzések tartalmi-minőségbeli azonossága ma még nem teljesen biztosított, tehát a beszámítandó kredit tematikai megfelelősége, a kredit beszámítása mellett még eltérő lehet egy adott hallgatói kör felkészültsége is. A kreditrendszer feltétlen pozitívuma a hallgatói szabadság növekedése. Látjuk ugyanakkor a hallgatói teljesítmény-mérésben ennek korlátait is. A döntési szabadság nem mindig párosul tervszerűséggel és felelősséggel, kontrollal és önkontrollal. Így könnyen elmaradnak tárgyfelvételek és vizsgák, az elmaradást egyre nehezebb bepótolni, ezáltal csúszhatnak félévek is. A kredit-rendszer így – bár nem kötelezően és szükségszerűen – hozzájárul a képzési idő megnöveléséhez is. B3) A tárgyfelelősök, szak- és szakirány-felelősök kiválasztása, fejlesztése, alkalmassága: A tanterv egészét (szak és szakirány), majd egyes alkotóelemeit (modulokat, tárgyakat) kibontó és folyamatosan gondozó felelősök kiválasztását az oktatási programok kidolgozásának folyamatában már bemutattuk. Ehhez talán még annyit érdemes itt hozzátenni, hogy a Kar eddigi működése során mindig rendelkezett annyi szakmai erőforrással, hogy megfelelő felkészültségű felelősöket tudjon egy szak, vagy egy tárgy vezetésével megbízni. Váltásra általában vagy egy nagyobb tantervi módosulás, vagy egy-egy kilépés, nyugdíjba vonulás miatt került sor.


B4) A hallgatók beiskolázásának növelésére használt eszközök, módszerek, eredmények ismertetésére bővebben a partner-kapcsolatok tárgyalása (3.7. fejezet) során térünk majd ki. B5) Az oktatás módszertana, a gyakorlati oktatás eszközei es módszerei, a munkaerőpiacon szerezhető tapasztalatok bevonása az oktatásba: Az oktatás módszertana az ezredfordulót követő periódusban két irányban is elég jelentős mértékben változott. Az egyik a képzés tömegessé válása, ami egyszerre volt – nemcsak a KTK-n – oktatáspolitikai szándék és társadalmi igény, illetve a Kar részéről a szervezeti fennmaradás eszköze. Ebből következően olyan létszámú évfolyamok és szakok jelentek meg, amely nem kezelhető másképp, mint nagy létszámú évfolyamelőadásokkal, relatíve nagy csoport-bontásokkal, valamint a korábbinál nagyobb fegyelemmel az oktatás szervezésében, az adminisztrációban, eljárási szabályokban és rendben. Itt tehát szükségszerűen megmaradtak a „klasszikus” nagy-előadások, amelyek az interaktivitást a tömeg-méret miatt eléggé háttérbe szorítják. Ez ugyanakkor mégis túllépett már a hagyományos „az előadó előad a táblánál krétával, a hallgató csendben jegyzetel” stíluson. Megjelentek a korszerűnek mondható eszközök (projektoros előadások, már ábrákkal, képekkel, video-bejátszással színesítve az előadást). A hallgatónak pedig nem feltétlen kell mindent lejegyeznie, az előadás diái (ppt-k) rendelkezésére állnak a tárgy CooSpace felületén. A másik lényeges módszertani változás a kiscsoportos munka, a témakörök esettanulmányokon keresztül való feldolgozása, a hallgatói kiselőadás/prezentáció. Ez az alapozó tárgyak szemináriumain is megjelenik már, de leginkább a kisebb létszámú szakos BA tárgyaknál, valamint a mesterképzésben vált rendszeressé. Ezzel a hallgatói aktivitás kiváltásán túl a lexikális tudás mellett/helyett a készségfejlesztésre, a gyakorlati ismeretek elsajátítására, az alkalmazásra helyeződik a korábbinál jóval nagyobb hangsúly. Az előző kettővel szoros összhangban a harmadik lényeges változás a számonkérés módjában jelenik meg. Sajnos a tömegképzés miatt kevés tárgynál sikerül szóbeli vizsgát tartani, jellemző az írásbeli számonkérés. Ebben viszont – főleg a BA2010-ben – lényeges hangsúly-váltást jelent, hogy a vizsgaidőszakban kevés „nagy” tárgy vizsgájára kell koncentrálniuk a hallgatóknak, a tárgyak egy jelentős része a félévközi teljesítmény alapján határozza meg az érdemjegyet. Ezzel erősítjük a folyamatos készülést, megnő a hagyományos zh-k mellett a házi dolgozatok, kiscsoportos feladatmegoldások, esetfeldolgozások, prezentációk súlya. A hallgatói munkák, a feldolgozandó témák egyúttal a gyakorlati ismereteket, az alkalmazási készséget is erősítik, jó keretet adnak a gyakorlati oldal megismerésére/megismertetésére, bevonására az oktatásba. Ugyanebből az okból preferáljuk a külső (vállalati, gazdasági) vendég-előadók meghívását egy-egy gyakorlati téma, megoldás megismertetésére. B6) A munkaerőpiaci szervezetek megkeresése, mentorok, konzulensek kiválasztása: A Kar különösen nagy súlyt fektet az üzleti szakoknál a KKK-ban is rögzített féléves szakmai gyakorlat megfelelő megoldására, hasznosítására. A Kari Tanács erre külön


szabályzatot alkotott, külön funkció lett a szakmai gyakorlati helyek „beszervezése”, létrejött egy külön, kifejezetten a szakmai gyakorlatot támogató rendszer az oktatók körében (tutorok) és a tanulmányi adminisztrációban, továbbá a Kar saját fejlesztésű informatikai rendszert (Finish) működtet. B7) Oktatásfejlesztési eredmények: A korábbiakban vázolt oktatás-módszertani váltás mellett folyamatos (és a kari vezetés által erőteljesen támogatott) az oktatás- (tananyag-) fejlesztés is. Az egyes szakok egységes sillabusz-séma használatával közvetítik az adott tárgyra vonatkozó legfontosabb információkat, a tárgy célját, tartalmát, kötelező és ajánlott irodalmát, a számonkérés módját. Ezt a sillabuszt kötelező a félév elején (az első foglalkozáson) kihirdetni a hallgatóknak és közzétenni a CooSpace felületén. A sillabuszok a tárgy minden egyes meghirdetésekor (félévente/évente) megújulnak, elsősorban a tartalom (időbeosztás) és a szakirodalom aktualizálásával. Ugyancsak hangsúlyozott és a kari vezetés által alapvető prioritásként kezelt elv, hogy a képzés alapozó tárgyait csak úgy lehet meghirdetni, ha annak van kész, írott tananyaga. Ezen belül az alapszakos képzésen saját jegyzet-sorozat készült, melyet a 2.3. fejezetben részletesen tárgyaltuk. B8) A végzettek kompetenciáinak hasznosulása a gyakorlati életben: Mind a végzett hallgatóink részéről, mind a munkaerőpiaci szereplők (foglalkoztatók) oldaláról többnyire pozitív véleményt kapunk vissza, amelyet a már többször említett rangsorolásokban elfoglalt pozíciónk is megerősít. Emellett 2010-ben egy saját felmérést is készítettünk, ezt a 3.2.3 pontban mutatjuk majd be. C) Az akkreditált programokban az eredeti beadványhoz képest bekövetkezett szerkezeti, tartalmi, személyi és infrastrukturális változások nyomon követésének dokumentálása. C1) Tantervi változások, szak- és tárgyfelelősök változása a BA2006-os akkreditációhoz képest: Már korábban, a 2.2 fejezetben is említettük, hogy a 2006. évi szakindításokat követően a tantervben egyetlen érdemi változás történt (már az első évfolyam felfutása során), amikor a Kereskedelem és marketing szak két szakirányát összevontuk. Ez a módosítás szorosan összekapcsolódott a Marketing MSc-szak tantervének elkészítésével, a két lépcső tanterveinek összehangolásával. A szakirányok megszüntetése/összeolvasztása egyúttal lehetővé tette a BA-szint „túlzsúfoltságának” oldását, a személyi erőforrásokkal való jobb gazdálkodást és egyben az MSc képzéshez erőforrások felszabadítását. Ezen túlmenően a MAB-os szak- és szakirány-felelősök személyében a jelentés beadási időpontjáig nem történt változás (bár a Gazdaság informatikus BA szakfelelősének, Borgulya Istvánnak nyugdíjba vonulása miatt folyamatban van egy új szakfelelős, Kruzslicz Ferenc kinevezésének MAB-nál történő regisztrációja, s ez várható a Regionális gazdaságtan szak esetében is, még 2011-ben), a tárgyfelelősök személye is csak néhány esetben változott meg.


C2) BA2006-2010 tantervi reform Jelentős változás következett be 2010-től, amikor – a 2.2 fejezetben részletesen leírtuk – a BA2006-os modellt egy átstrukturált BA2010-es modellel váltottuk fel. Ugyanakkor akkreditációs szempontból úgy ítéltük meg, hogy ez valóban elsősorban strukturális változás, a korábbi, BA2006-os tantervben szereplő tárgyak alkotják döntő többségükben a BA2010-es tanterv tárgyait is, ezért nincs szükség új akkreditáció lefolytatására. Ehhez a két tantervi változat tételes összevetését is elkészítettük. A mesterképzések 2008-tól indultak, azokban nincs érdemleges változás.

3.2.2. Az oktatás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében, az ezirányú folyamatok menedzselése

A) Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében A1) A vizsga-, záróvizsgaeredmény-változás tendenciák alakulásának elemzése (lásd: PTE-KTK-3.2.2.A1 és A2 jelű Mellékleteket): Ezek mindegyikének részletes elemzésétől most azért tekintünk el, mert az itt átfogott 2006-2011-es periódus nagyon sok olyan változást hozott, amelyek miatt az adatsorok részlegesek, ezért összehasonlításra alkalmatlanok. Az FSZ-képzések többsége pl. időközben megszűnt, vagy épp eközben indult. Ugyanez vonatkozik a kifutó képzésekre is. Ezeknél ugyan van teljes idősorunk, de itt egyrészt a hallgatói sokaság változott meg alapvetően: az osztatlan közgazdász-gazdálkodási szak vizsga-eredményeiben 2006-ban még négy teljes évfolyam szerepel, a periódus végén viszont már csak a halasztók. A gazdálkodási (főiskolai) szak talán azonosabb lehetne a BA alapszakokkal, de itt csak levelező tagozatos hallgatók vannak (ugyancsak kifutó rendszerben), szemben a BA képzésekkel, ahol a létszám nagyobb része nappali tagozatos. 3.2.1 ábra: Az FSZ-képzések vizsgaeredményeinek alakulása 3,00 2,50 2,00 1,50 2006-2007

2007-2008

2008-2009

Kereskedelmi szakmenedzser

2009-2010

2010-2011

Pénzügyi szakügyintéző


Az FSZ-képzések vizsgaeredményei 2006-hoz képest inkább csökkenő tendenciát mutatnak. Ez nagyjából összhangban is van azzal a tapasztalattal, hogy az FSZképzések nem túl népszerűek (beleértve a családi és a gazdasági indokokat is), sokan tekintik parkoló-pályának azért, mert nem sikerült a BA-felvételük (viszont államilag támogatott helyre kerülhetnek). Pontosabban: az FSZ-képzések bár jóval kisebb létszámúak, mint az alapszakos képzések, de épp úgy erőteljesen differenciáltak. A hallgatók egy része nagyon is komolyan veszi a képzést, mert ezen keresztül akar bekerülni majd a BA-szintre, és a kreditek elfogadtatásával még valamit időben is visszanyerni az FSZ-képzés két éves idejéből. A másik csomópontot viszont azok képezik, akik demotiváltak, nincs különösebb céljuk, nem is képesek jobb teljesítményt nyújtani, ami értelemszerűen meglátszik a tanulmányi eredményükben is. 3.2.2 ábra: A BA-képzések vizsgaeredményeinek alakulása 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 2006-2007

2007-2008

2008-2009

2009-2010

2010-2011




Pénzügy és számvitel

Gazdaságinformatikus

A BA-képzések átlag-eredményei összességében inkább javulóak, amiben talán szerepet játszik a feltételek javulása (a képzés kezdeti nehézségeinek megszűnése), de talán az is, hogy a képzések nagy többségében az első szemeszterek, az alapozó tárgyak a nehezebbek (és a hallgatónak sincs még rutinja). Az első egy-két évben még ezek a hallgatók voltak többségben, később, a felsőbb, szakos évfolyamok inkább felfelé húzzák az átlagot. Ez alól – úgy tűnik – a gazdaságinformatika szak jelenti – legalább részben – az alapvető kivételt.


3.2.3 ábra: Az MSc-képzések vizsgaeredményeinek alakulása 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 2006-2007

2007-2008

Közgazdasági elemző

2008-2009 Marketing

2009-2010 Pénzügy

2010-2011


Az MSc vizsgaeredményei egy nagyságrenddel jobbak, mint a BA vizsgaeredmények voltak. Ez minden bizonnyal eleve a képzés jellegéből is következik. Kisebb létszám („jobb” hallgatói kör), erősebb elkötelezettség (akár úgy, hogy a munka mellett vállalja valaki a mester-képzést, akár úgy, hogy a nagy többséggel szemben nem a munkát/jövedelmet választja, hanem a továbbtanulást), több gyakorlati-alkalmazási feladat (kevesebb lexikális követelmény), közvetlenebb kapcsolat az oktatóval és több kiscsoportos feladat, amelyek szintén elősegítik a tanulás (készség- és képességfejlesztés) eredményességét. Érdekes az is, hogy a 2008-ban még nagyobb szakos differenciálódás 2010-re mennyire kisimult, eltűnt. A közgazdasági elemző szak kiemelkedő eredményei alapvetően egy kiscsoportos, teljes idős képzés sajátosságaiból adódnak. 3.2.4 ábra: A BA-képzések záróvizsga-eredményeinek alakulása 4,80 4,60 4,40 4,20 4,00 2009-2010

2010-2011




Pénzügy és számvitel

Gazdaságinformatikus


3.2.5 ábra: Az MSc-képzések záróvizsga-eredményeinek alakulása 4,70 4,60 4,50 4,40 4,30 4,20 4,10 4,00 2009-2010 Közgazdasági elemző

2010-2011 Marketing

Pénzügy

A záróvizsga-eredmények a vizsga jellegéből adódóan törvényszerűen magasak, mivel a KTK gyakorlatában (a gazdaságinformatikus képzést kivéve) a záróvizsga csak a diplomamunka megvédését foglalja magában, így a tanulmányok egészére vonatkozóan nem alkalmas messzemenő következtetések levonására. A diplomamunka az esetek nagy többségében úgy készül, hogy a hallgató menet közben egy, vagy két féléven át közvetlen kontrollt, útmutatást, segítséget kap a konzulenstől. Ez pedig kellő garancia arra, hogy a szakdolgozatok többsége valóban megfelelő, jó színvonalú, alapvető hibáktól és kételyektől mentes legyen. Ezen belül is érdekes, hogy az első évhez képest a második évben csökkentek az eredmények. Ez lehet, hogy egy értékrend „beállásának” kezdete, de az is lehetséges, hogy a diplomázók számának növekedésével csökken az az energia, amelyet az oktatók a dolgozatok támogatására tudnak fordítani. A2) A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése: A hallgatói előrehaladások és a teljesítmények figyelemmel kísérésnek, összehasonlításának több formája is működik a PTE KTK-n. A dékáni vezetés részéről elvárt, és a Tanulmányi Osztály (TO) rutinjába beépült, hogy a hallgatói csoportok, évfolyamok, szakok, szakirányok tanulmányi teljesítményét, átlagait figyelje, és erről folyamatosan tájékoztassa a döntéshozókat. Külön vizsgálati elemként jelenik meg a lemorzsolódó, vagy a mintatantervtől eltérően haladó hallgatók teljesítményének monitorozása és a lehetséges kiváltó okok feltárása, megszűntetése. Alapvető tendencia a mintatantervtől való eltérés mértékének a növekedése, ami pl. az adott évben felvettek száma és a tanterv szerint előírt képzési idő elteltével a végzettek száma közti különbséggel is mérhető (lásd: PTE-KTK-3.2.2.B1 és B2 jelű Mellékleteit). A különböző hallgatói pályázatok, ösztöndíjak rendszere is nagyban épít az előrehaladások jutalmazására. Az Erasmus programra való jelentkezés feltétele a hallgatók tanulmányi és közösségi munkájának és eredményeinek vizsgálata. A köztársasági ösztöndíj program is hasonló elvek alapján működik. A kari vezetés legújabb kezdeményezése az ún. éves hallgatói rangsorok kialakítása, ami jelenleg a megvalósíthatóság elemzésénél tart. Ennek célja kettős, egyrészt a hallgatói teljesítmények láthatóvá és összehasonlíthatóvá tétele, az egyéni fejlődési


irányok meghatározása, valamint a munkáltatók igényeinek érvényesítése, jobb elhelyezkedési esélyek kínálása. A hallgatói teljesítmények sajátos hozadéka lehet az, hogy a költségtérítéses képzésre felvett hallgatók pályázhatnak az időközben megüresedett államilag támogatott hallgatói státuszokra. Erre vonatkozóan a dékán ír ki pályázatot: az üres helyek betöltése a hallgatói átlageredmények rangsorában történik. Az államilag támogatott képzésre átvett hallgatók számát a 3.2.1 tábla mutatja be. 3.2.1 tábla: Államilag támogatott képzésre átvett hallgatók

AK 2008 II.évf.  10fő 2009 I.évf. II. évf. III.évf.  45fő 2010 I.évf II.évf. III.évf.  25 fő 2011 I.évf. II.évf. III.évf.  46 fő

1 2

GM

BA KM

PSZ

2

2

1

2 6 8

2 6

5 9

4 2 4

1 3

5 1

1 5 3

9 6

14 1

BABA

Osztatlan

Mark

Mester Vez

3

1

1

1

Pénz

5

3

1

2

1 3

Ugyanez fordított előjellel is megtörténhet azokkal a hallgatókkal, akiket eredetileg államilag támogatott helyre vettünk fel, de nem megfelelő tanulmányi teljesítménye alapján elveszítette ezt a jogosultságát. Ennek pontos eseteit a TVSZ részletesen rögzíti: ilyen lehet, ha a törvényben meghatározott félévszám alatt, vagy a mintatanterv félévszámának másfélszerese alatt nem tudta befejezni tanulmányait, az előző két aktív félévben (illetve az előző négy félévben) nem szerezte meg a tanterv szerinti (félévente átlagosan 30) kredit-mennyiségnek legalább 50%-át. Ezekben az esetekben a hallgató vagy vállalja a költségtérítéses képzésre való átsorolását, vagy tanulmányi okokból elbocsátja az egyetem. Az államilag támogatott képzésről költségtérítésesre átsorolt hallgatók számát a 3.2.2 tábla mutatja be.


3.2.2 tábla: Az államilag támogatott képzésről költségtérítésesre átsorolt hallgatók száma

Szak Alkalmazott közgazdaságtan Gazdálkodási és menedzsment Gazdaságinformatikus Kereskedelem és marketing Pénzügy és számvitel Marketing Pénzügy Vezetés és szervezés Idegenforgalmi szakmenedzser Kereskedelmi szakmenedzser Pénzügyi szakügyintéző Számviteli szakügyintéző Közgazdász-gazdálkodási

2009/10 I. félév

4 1 1

Az átsorolás féléve 2009/10 2010/11 2010/11 II. félév I. félév II. félév 1 25 1 5 1 5 1 4 19 3 7 3 2 2 2 2

1 1 9

14 14 1 3

2 2 5

2011/12 I. félév 1 14 5 11 3 9 5 8 10 10 3 2

A3) A hallgatói pályakövetés rendszere: Minden felsőoktatási intézménynek ki kell dolgoznia egy – a törvényi szabályozásnak megfelelő – saját rendszert, amely segítségével a későbbiekben nyomon követheti a végzett hallgatókat. A Diplomás Pályakövető Rendszer felmérése (DPR) hidat képez a felsőoktatás és a munka világa között, így az eredményeknek egyrészt összehasonlíthatóknak kell lenniük egymással, másrészt a képzésekkel kapcsolatos stratégiai döntések megalapozását is szolgálják. Ez úgy érhető el, hogy minden évben lekérdezik az 1, 3, a későbbiekben pedig az 5 évvel azelőtt végzett hallgatókat. Általánosan elfogadott állítás, hogy a végzettek munkaerőpiaci helyzete nem változik jelentősen az 1-3 év között, minimum 5 éves periódusokat érdemes lekérdezni, viszont a kezdeti időszakban fontos információt hordozhatnak, és hosszabb távon nagyobb a kitöltési hajlandóság, ha szinte folytonos a kapcsolattartás a végzettekkel. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) 2010-ben csatlakozott a DPR országos kutatási programhoz, 2007-ben és 2009-ben mintegy 8.000 fő legalább abszolutóriumot szerzett végzett hallgatót ért el a kérdőív. A 21,7%-os válaszadási arány felülmúlta a kezdeti várakozásokat, így jó minőségű becslések és megbízható következtetések határozhatóak meg a reprezentatív mintából. A 2011-es adatfelvétel során mintegy 9.000 fő 2008-ban és 2010-ben végzett hallgató töltötte ki a kérdőívet. A 2010-es évben 152 fő válaszadó a KTK hallgatója volt, a legújabb, 2011-es minta nagysága 232 fő, vagyis összesen 384 elemű minta alapján vonhatjuk le következtetéseinket a diplomás pályakövetésről. A kutatásainkból a legfontosabb megállapítás, hogy a végzettek egynegyede Budapesten talált állást, a munkakeresést közepesen nehéznek találták, havi átlagos nettó keresetük kb. 160.000 Ft, a végzett munka tartalmát pozitívan értékelik, de a jövedelmükkel nem elégedettek. A kapcsolati háló pozitív összefüggést mutat a fizetéssel, a többet keresők pedig elégedetlenebbek az egyetemi szolgáltatással. A


végzettek kapcsolatai között kiemelkednek a volt csoporttársak, oktatók és a KarrierTanácsadó Iroda (KTI), és érzékelhető különbség van a kevés, ill. sok kapcsolattal rendelkezők keresetei között. A jövő generációinak a nyelvvizsgák megszerzését és szakmai gyakorlat végzését javasolják leginkább a végzettek, valamint az egyetemi többlet-erőfeszítés szerintük megkönnyíti az elhelyezkedést. Munkájuk során nagyfokú munkabírásra, konfliktuskezelésre és önállóságra van szükségük, míg az innovativitás és kreativitás háttérbe szorul. A Kar hallgatóira jellemző az egyediség, megfelelő személyiség kialakítására való törekvés. Az eredmények alapján úgy gondoljuk, hogy sikeres volt a KTI működése, egy ilyen szolgáltatással fel lehet készíteni a hallgatókat a munkaerőpiac elvárásaira, és ezáltal értékesebbé és versenyképessé válik a diploma. A4) A nem mintatanterv szerinti előrehaladás, nyelvvizsga és minőségbiztosítás: A halasztások oka költségtérítéses képzésen általában az, hogy a hallgató nem tudja a költségtérítést előteremteni. Egyéb okok közt szerepel a szülés, betegség, munka, esetleg másik képzésen, szakon is hallgató. BA nappali képzésen ha valaki két szakot (ugyanazon a képzési szinten) végez egyszerre államilag támogatott képzésen, akkor a két szakon egyszerre kell végezni, mert amint az egyik szakon végez, akkor a másikat már csak költségtérítéses képzésen folytathatja, ezért az aktív és passzív félévek kihasználásával próbálja ezt teljesíteni. Egy évfolyam hallgatóinak 10-15%-a nem fejezi be a képzési idő alatt tanulmányait. Ezek nagy része szándékosan tolja ki a hallgatói jogviszonyát, esetleges erasmus pályázat miatt, egy részüknek pedig nem sikerül minden, az abszolutóriumhoz szükséges kreditet abszolválnia. A BA nappali tagozatos hallgatók nagy része már a felvételikor rendelkezik a kimeneti követelményeknek megfelelő nyelvvizsgával. Akik ezzel nem rendelkeznek, azok a képzési idő alatt igyekeznek ennek eleget tenni, hiszen azon államilag finanszírozott hallgatóknak, akik a hallgatói jogviszonyuk alatt teljesítik a kimeneti követelménynek megfelelő nyelvvizsgájukat, visszatérítjük nyelvvizsgájuk árának jelentős részét. A BA képzésen záróvizsgázó nappali tagozatos hallgatók 80%-a kaphat diplomát, a BA levelező tagozaton záróvizsgázók 50%-a rendelkezik nyelvvizsgával. Az MSc nappali képzésen - az alapképzés nyelvvizsga követelményéből adódóan - a hallgatók 95%-a, levelező MSc-n a hallgatók 75%-a rendelkezik nyelvvizsgával. A hallgatói pályakövetésre vonatkozóan a minőségbiztosítási főtevékenységet az egyetem látja el, mivel a DPR, a diplomások pályakövető rendszere, amellyel a hallgatók pályakövetését biztosítjuk, egyetemi projekt, és a karok a kapcsolódó részfeladatokat látják el benne. A részfeladatok elvégzésének igazodnia kell a projekt egészéhez, mind tartalmában, mind az eljárási folyamatban, amelyek együttesen biztosítják a megfelelő minőséget. B) A hallgatói létszámok alakulása: A 2.2 fejezetben már bemutattuk az I. évesek és a teljes hallgatói kör számát. Most a 3.2.3 tábla a felvettek, majd a 3.2.4 tábla – ugyancsak képzési szintenként és


munkarendenként – az adott tanévben abszolutóriumot, illetve oklevelet szerzők számát ismerteti. Az FSZ-képzésre felvett hallgatói létszám az első években viszonylag stabil 100-150 fős nagyságrendet képviselt (folyamatos belső szerkezeti változásokkal, megszűnő és újként bevezetett szakokkal, változó intenzitású együttműködéssel elsősorban a TTKval). Mint már említettük jelen tanévben már nincs új hallgatónk, a képzést a FEEK vette át (ebből következően az összes hallgatói létszám automatikusan csökkent ezzel a létszámmal). A BA képzésünk 2006-ban 400 főről indult, két év alatt felfutott 600 fő fölé, majd az utóbbi 3 évben 530 hallgató körül stabilizálódott. A 2011-es felvettek nagyságrendileg 70:30 arányban oszlanak meg az államilag támogatottak és a költségtérítésesek között. Ezen belül azért figyelmeztető tendencia, hogy a nappali államilag támogatott hallgatói létszám jelentősen csökkent (a költségtérítéses nőtt). A mesterképzések komolyabb nagyságrendben 2008-tól részidős képzésben indultak 180-190 fős évfolyamokkal, amiben természetesen külön vonzerőt jelentett az, hogy tartósan 100 fő fölötti létszám számára tudtunk államilag támogatott helyet biztosítani. A teljes munkaidős képzés a 2009-2010-es tanévben 130 fővel indult, a következő tanévben már 203 főt vettünk fel, ami jelzi a komoly érdeklődést. Azt is jeleztük már, hogy a nappali mesterszakokon ún. kétkapus – „normál” és „kereszt”-féléves – képzést vezettünk be, vagyis felvételiztetünk az őszi és a tavaszi félévben is.


3.2.3 tábla: A KTK-ra felvett hallgatók száma

2006-2007 Teljes

FSZ AT Ktg Össz Alap (BA) AT Ktg Össz Mester (MSc) AT Ktg Össz Mind AT Ktg Össz

Rész

2007-2008 Össz

Teljes

Rész

2008-2009 Össz

Teljes

Rész

2009-2010 Össz

Teljes

Rész

2010-2011 Össz

Teljes

Rész

2011-2012 Össz

Teljes

143

143

104

104

118

118

149

149

228

228

143

143

104

104

118

118

149

149

228

228

225 90 315

225 170 395

283 65 348

283 177 460

375 68 443

174 174

375 242 617

308 90 398

130 130

308 220 528

302 87 389

147 147

302 234 536

237 140 377

107 86 193

130

259 40 299

196 7 203

154 43 197

350 50 400

53

130

129 40 169

600 328 928

587 90 677

129 170 299

716 260 976

726 94 820

154 190 344

880 284 1164

80 80

112 112

27 27

27 27

32 32

32 32

13 13

107 73 180

368 117 485

368 197 565

387 97 484

387 209 596

493 81 574

107 247 354

80 80

112 112

Rész

Össz

151 151

237 291 528

53

121 57 178

174 57 231

290 140 430

121 208 329

411 348 759


3.2.4 tábla: A KTK-n abszolutóriumot és oklevelet szerzett hallgatók száma

Teljes Egyetemi Abszolutórium Oklevél Főiskolai Abszolutórium Oklevél FSZ Abszolutórium Oklevél Alap (BA) Abszolutórium Oklevél Mester (MSc) Abszolutórium Oklevél Doktori Abszolutórium Oklevél Szakirányú Abszolutórium Oklevél Mind Abszolutórium Oklevél

2006-2007 Rész Össz

Teljes


Teljes


241 207

241 207

274 257

104 86

378 343

255 236

132 75

387 311

33 33

33 33

30 28

116 69

146 97

16 21

147 92

163 113

27 27

65 34

27 27

65 34

Teljes


243 181


166 59

409 240

198 134

34 13

34 13

1 1

1 1

35 35

24 24

24 24

232 152

265 206

87 19

352 225

22 7

12 12

94 85

106 97

2 2

19 19

21 21

502 379

243 134

745 513

35 35 168 132

Teljes

64 20

22 7 8 8

8 8

1 1

7 7

8 8

8 8

10 10

18 18

2 2

13 13

15 15

18 16

98 66

116 82

7 7

66 61

73 68

11 12

66 57

77 69

15 13

68 62

83 75

292 256

106 74

398 330

339 320

293 223

632 543

355 311

355 234

710 545

485 370

345 167

830 537

43 11

241 145


C) A képzés lefedettsége dokumentált tananyaggal: Előre kell bocsátanunk, hogy ebben a témakörben nem tudunk a teljes vizsgálati időszakra vonatkozó, és abszolút pontos adatokat felmutatni. Először is lehetetlen vállalkozásnak tűnik sok száz tárgyat és annak 5 évre visszamenő összes sillabuszát végignézni és mérlegre tenni a megadott szempontok alapján. Ez már csak azért is nehéz lenne, mert egy-egy tárgy lehet, hogy egy, és lehet, hogy több szakon is indul (és ha választható, akkor lehet, hogy egy-egy évben nem is indult). Valamint a vizsgálati időszakra esik a régi osztatlan képzés fokozatos megszüntetése és az új Bologna-szakok bevezetése (a BA szakokon 2006-tól, az MSc-szakokon 2008-2009-től). Egy adott tanévben ezért lehettek „régi” és „új” szakok és tárgyak is, ami tovább bonyolítja a képet. Ezért a vizsgálatunk során egyrészt eltekintettünk a „kifutó” osztatlan képzéstől, mert ezeknek az adatoknak egyébként sem lenne már jelenértékű relevanciája, csak az új alapszakos és mesterképzéseket vizsgáltuk. (A BA-szakoknál pedig csak a BA2006-os képzést, mert a BA2010 még csak most fut fel, nincs még teljes képzési ciklusunk.) Másrészt a sillabuszok tételes áttekintése helyett egy, az alap- és mesterszakos szak- és programvezetőkből álló teamet kértük fel arra, hogy adjon szakértői becslést a képzés kari tananyag-lefedettségének arányaira. Az eredményt részletesen a kari adatbázis, ezen belül kiemelten a magyar nyelvű képzések jelenlegi helyzetére vonatkozóan (a teljes- és részmunkaidős képzésekre együttesen) a következő tábla mutatja be. 3.2.5. tábla: A képzés tananyaggal lefedettsége 2011-ben

Szint

Tananyaggal, tankönyvvel, jegyzettel ellátott kurzusok aránya

Saját fejlesztésű tananyaggal, tankönyvvel, jegyzettel ellátott kurzusok aránya

Elektronikus tananyaggal ellátott kurzusok aránya

BA

100

90

90

BA

100

85

95

BA

100

90

90

MSc

100

45

70

Pénzügy

MSc

100

75

85

Marketing

MSc

100

75

85


MSc

100

75

85

Szak Pénzügy és számvitel Kereskedelem és marketing Gazdálkodási és menedzsment Közgazdasági elemző

Forrás: PTE-KTK-3.2.2.C. A képzés tananyag lefedettsége Melléklet A tananyag-lefedettség értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy az adott tárgynak – a szóbeli előadáson túl – van dokumentált, írott tananyaga. Ez lehet tankönyv vagy szakkönyv, jegyzet, tanulmány, cikk, eset-leírás egyaránt, az adott tárgy jellegétől és


mértékadó irodalmától függően. Esetünkben ez mindenütt 100%, mert a kari írott és íratlan elvárás-rendszerben egyértelmű, hogy tárgyat nem lehet anélkül meghirdetni, hogy annak ne legyen valamilyen tananyaga (bár ez természetesen nem feltétlen tankönyv formában jelenik meg). (A kreditértékkel rendelkező szakdolgozati konzultációt, szakmai gyakorlatot itt nem vesszük számításba.) Saját fejlesztésű tananyagnak tekintjük a saját (kari kiadású) jegyzetek mellett azokat a külső kiadók által megjelentetett munkákat is, amelyet egészében vagy részben (társszerzővel, illetve önálló könyv-fejezet formában) a Kar oktatója írt. Már korábban is említettük, hogy a Kar oktatás-fejlesztési politikájában ugyancsak egyértelmű az a törekvés, hogy az alapszakos kötelező tárgyak esetében teljes körűen, a többi tárgynál is meghatározó arányban legyenek saját tananyagaink. A BA-szakok szak-specifikus tárgyainál is erre törekedtünk, ennek tudható be a saját fejlesztés 85-90%-os aránya. A mesterszakoknál ez a tárgyak mélysége és erősebb specializáltsága miatt kisebb arányú, de ugyancsak növekvő. Az elektronikus tananyag jellemzői nem pontosan meghatározottak. Mi annak tekintjük a CooSpace felületre feltöltött oktatási anyagokat és segédanyagokat (pl. ppt-ket) is, mindent, ami digitális formában letölthető. Az alapképzésen a 90-95%-os szint mögött az áll, hogy ez szinte teljes körű. A mesterszakokon valamivel alacsonyabb, 70-80%-os ez az arány. Ppt-k nélkül ugyanez az arány az alapszakokon 60-70%, a mesterszakokon 25-35% lenne. Az angol nyelvű képzésen – annak sajátosságai miatt – az alapszakon alacsony arányú, a mesterképzésben nincs is saját fejlesztésű tananyag, és ugyancsak alacsony (10% körüli) az elektronikus tananyag aránya. D) Elitképzés, tehetséggondozás D1) TDK-munka: A 2007 tavaszán megrendezett XXVIII. OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában (Miskolcon) Karunk teljesítménye mind a részvétel, mind pedig az eredményesség szempontjából elmaradt a várakozásoktól (az intézmények pontversenyében nem kerültünk az első öt közé). Ezért a 2009-es (debreceni) XXIX. OTDK-ra való felkészülés időszakában igyekeztünk levonni az előző megmérettetés tanulságait, és a diákköri munkára vonatkozó – a szervezeti és érdekeltségi rendszerben, a tehetségkiválasztás és -gondozás terén, valamint a belső PR dimenziójában végrehajtott – reformokkal törekedtünk tevékenységünk hatékonyságát, s így pozícióinkat javítani. Ennek során  Éves rendszerességgel a TDK tevékenységet népszerűsítő rendezvényeket szerveztünk  Kutatás-módszertani gyakorlatokat, illetve a prezentációs technikát fejlesztő előadásokat, kurzusokat szerveztünk kifejezetten a diákköri munka segítésére  Az oktatók témavezetői ajánlásait tartalmazó listát tettünk hozzáférhetővé a hallgatók számára  Bővítettük a kari diákköri mozgalmat koordináló szervezeti egység létszámát


  

Az oktatói érdekeltséget növeltük azzal, hogy a témavezetői tevékenységet, és annak díjakban kifejeződő eredményességét teljesítménypontokkal ismerjük el Sikeres pályázati tevékenységgel bővítettük a diákköri tevékenység logisztikai hátterét finanszírozó pénzügyi keretet A kari diákszervezetek (HÖT, JPKSZ Szakkollégium) bevonásával közvetlen kapcsolatokat, és ennek megfelelően intenzív információcserét hoztunk létre a hallgatók és az oktatók között.

Az itt elért eredményeket jelzik, hogy 2009-ben, a XXIX. OTDK-n 43 pályázott dolgozattal Karunk megháromszorozta az előző konferencián részt vett, intézményünkből kikerülő tanulmányok számát, amely az OTDK-n bemutatott összes mű 10 %-át képviselte, egyúttal közel 30 %-át adva annak a növekménynek, amellyel a debreceni konferencia meghaladta a korábbi OTDK-n bemutatott pályaművek számát. Az OTDK 35 tagozatának 60 %-ában, 21 tagozatban versenyeztek hallgatóink, mintegy megjelenítve a Karon folyó képzés sokrétűségét. Az elért helyezések, díjak alapján pedig az OTDK-n megjelent intézmények közötti pontversenyben 2. helyet értünk el, a konferencia legjobb prezentációjáért járó díjat is küldöttségünk egyik tagja nyerte el, megjegyezve, hogy az erre az elismerésre javasolt első 10 hallgató között 4 ugyancsak a Kar hallgatója volt. A XXX. Jubileumi OTDK-ra való készülés során elért pozícióink megerősítésére, a diákköri tevékenység hallgatói életmódba való további beintegrálására, a kari tehetségkiválasztás és -gondozás intézményesítésére törekedtünk. Célunk volt egyrészt minél több hallgató bevonása a folyamatba (egyfajta szocializációs törekvéseket szolgálva, kitágítva a szakmai értelmiség nevelésének határait), másrészt a diákköri munka minőségének fejlesztése. Törekvéseink nem voltak eredménytelenek, hiszen  a két évvel ezelőtti 43 helyett immár 54 dolgozatot mutattak be hallgatóink, amely továbbra is az OTDK-ra benyújtott összes tanulmány 10 %-át képviselte  a 43 tagozatból 26-ban voltak jelen versenyzőink, amely hozzávetőlegesen a megelőző országos konferencián képviselt pozíciónknak felel meg  az elért helyezések, díjak alapján, az intézmények közötti szoros pontversenyben elért 3. helyünk továbbra is figyelemre méltó  az OTDT „Pro Scientia” aranyéremmel díjazta egyik hallgatónk – és ezen keresztül felkészítő tanárainak – munkásságát  továbbá a „XXX. Jubileumi OTDK Ezüst Emlékérem” kitüntetés adományozásával ismerte el a Kari TDK Bizottság elnökének eddigi, tehetséggondozásban kifejtett tevékenységét (lásd: PTE –KTK-3.2.2.D1. jelű Melléklet).


3.2.6 tábla: A Kari TDK-munka eredményei

Tudományos diákköri munkában résztvevő hallgatók létszáma okt.15 Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) részt vett hallgatók létszáma TDK 1. helyezések száma TDK 2. helyezések száma TDK 3. helyezések száma TDK elismerések/különdíjak száma OTDK 1. helyezések száma OTDK 2. helyezések száma OTDK 3. helyezések száma OTDK elismerések, különdíjak száma

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

37

25

62

21

93

22

22

14 (o)

62 6 6 6

46 (o) +18 (k) 2 2 2

75 6 6 6

56 (o)

6 1 2

2 5 6 3

4

12

6

Pro Scientia díjak száma Hallgatók nemzetközi konferencián való előadásainak száma 4 Hallgatók hazai konferencián való előadásainak száma Az (o) az adott évben OTDK-n részt vevő hallgatók számát jelenti, a (k) a Kari TDK-n.

3 7 5 6 1

2

A jövőre vonatkozóan a KTK vezetésének és oktatói gárdájának kiemelt fontosságú feladata, hogy a tehetséggondozás témakörén belül a szakma iránt mélyebben érdeklődő, kutatásra is affinitást mutató hallgatóknak segítséget nyújtson. A TDK munka egyfajta mester-tanítvány viszonyt feltételez, ennek alapján alakulnak ki a közös munka eredményei. A Kari TDK Bizottság új vezetőséggel dolgozik a 2011/2012-es tanévtől. Új elemként jelenik meg a munkában az, hogy a TDK Bizottság  eljár a Kar vezetésénél, hogy az oktatói teljesítményértékelési rendszerben eltérő módon, de minden végigkövetett és segített dolgozat konzulense megfelelő teljesítménypontot kapjon,  javasolja, hogy néhány éven belül természetes elvárás legyen az oktatók esetében, hogy tanévenként mindenki legalább egy hallgató TDK munkáját segítse,  a TDK-ra való figyelemfelhívást frissített arculattal, széles csatornát nyitva végzi, hogy a hallgatók motiváltságát így is támogassa,  a kari TDK verseny fordulóinak zsűrijébe gyakorló szakemberek, tapasztalt vezetők bevonását is tervezzük, hogy a vélemények kifejtésekor ne csupán elméleti értékelést kapjanak a hallgatók.


D2) Helyi, országos és nemzetközi konferenciák: Ugyancsak intenzív volt a Kar oktatóinak részvétele a különböző nemzetközi konferenciákon. 2006-2011 között a KTK oktatói 74 nemzetközi konferencián voltak jelen, ezekre a konferenciákra a Kar összesen 100 főt delegált. A konferenciák és résztvevők részletes felsorolása a PTE–KTK-3.2.2.D2 és D3. jelű Mellékleteiben található.

3.2.7 tábla: A PTE KTK által szervezett nemzetközi konferenciák 2006-2011 Konferencia címe Nemzetközi innovációs tanácskozás CrossboR&D Projekt Konferencia Via Futuri - Biomassza konferencia Önkormányzatok gazdálkodása nemzetközi konferencia Nemzetközi HRM konferencia International Cultural Week in Pécs conference INCODE Charles Simonyi Ohio; GCP Ohio International Cultural Week in Pécs conference Dimetic Kultúra gazdaságtana a gazdaság kultúrája Via Futuri 2009 Charles Simonyi Ohio GCP Ohio Dimetic Regional Studies Association éves konferenciája Területfejlesztéssel foglalkozó közép-európai doktori iskolák konferenciája Regional Innovation and Growth: Theory, Empirics and Policy Via Futuri 2010 GIKOF-SEFBIS 7. Nemzetközi Gazdaság-informatikai Konferencia: "Az üzleti informatikai alkalmazások jövője; a felsőfokú képzések feladatai" Konferencia a Nyugat Balkáni Országok Regionális átalakulásáról Regional innovation and growth: Theory, empirics and policy analysis Terminológia Konferencia és Workshop

Lásd még: a 3.5. fejezet 3.5.1. tábla.

Rendezvény időpontja (év, hó, nap) 2006. január 18. 2007. június 6. 2007. november 15. 2008. május 16. 2008. június 13. 2008. július 17-27. 2008. október 16-18. 2009. június 25-től 2009. június-július 2009. július 18 - 26. 2009. június 29 - július 10. 2009. október 15-17. 2009. november 12-13 2010. június 25-26 2010. június 25-26 2010. július 5-16. 2010. május 24–27. 2010. október 8-9. 2010. október 21-22 2010. november 18-19. 2010. november 25-26-27. 2011. február 24-25 2011. március 31-április 1. 2011. április


D3) Cserekapcsolatok, Erasmus: A következő, 3.2.8 és 3.2.9 tábla a Kar Erasmus-kapcsolatainak intenzitását mutatja be, külön a kifelé irányuló és a bejövő mobilitást, hallgatói és oktatói oldalról egyaránt. 3.2.8 tábla: Befelé irányuló Erasmus mobilitás

Hallgatói Erasmus tanulmányi összes KARI (Georgia, Capilano, Uvic) Vendéghallgató Egyetemi Simonyi Summer School&GCP Dimetic/Prepare Összesen Oktatói Dimetic/Prepare Összesen

20112012 tervezett

20102011

20092010

20082009

20072008

20062007

20052006

62

42

55

57

39

37

33

4 10 na

4 0 3

5 1 4

1 2 6

4 2 4

na 2 2

na 0 na

40 0 116 5 0 5

37 0 86 5 0 5

35 17 117 4 12 16

34 20 120 5 13 18

32 28 109 11 7 18

27 15 83 7 13 20

23 0 56 3 0 3

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a 2011-2012 tanévben várhatóan 116 külföldi hallgató fog tanulmányokat folytatni csere- vagy vendéghallgatói státuszban. A hallgatók csaknem 55%-a az Erasmus program keretein belül érkezik a Karra. A Kar karközi kapcsolatain keresztül ebben a tanévben 14 hallgató érkezett a Karra. Az elmúlt 5 évben a Karra érkező vendéghallgatók létszáma csaknem megkétszereződött. Míg a 2005-2006 tanévben alig valamivel 50 fölött volt a bejövő külföldi hallgatók száma, folyamatos emelkedéssel a 2007-2008 tanévben már 100 fölé emelkedett, s az idei tanévben várhatóan ismét 110 fölé emelkedik. Karunk kiemelkedően népszerű a franciaországi, spanyolországi, németországi és litvániai partneregyetemeink hallgatóinak körében. Emellett, alacsonyabb létszámban ugyan, de folyamatosan érkeznek hallgatók a finn, holland, norvég és svéd partnereinktől is. A Kar nyári egyeteme pedig nagy létszámban fogad hallgatókat az Amerikai Egyesült Államokból. A Karra érkező külföldi oktatók létszáma a 2006-2007 tanévben volt a legmagasabb. Ebben a tanévben 20 külföldi oktató tartott órát a Karon a reguláris képzés, vagy valamely nyári egyetem keretén belül.


3.2.9 tábla: Kifelé irányuló Erasmus mobilitás

Hallgatói BA MA osztatlan Erasmus tanulmányi össz. KARI (Georgia, Capilano, Uvic) Egyetemközi szerződés Összes tanulmányi angol nyelvű német nyelvű francia nyelvű olasz nyelvű spanyol nyelvű Erasmus szakmai gyakorlat Összes kimenő Oktatói

20112012 tervezett

20102011

20092010

20082009

20072008

20062007

20052006

23 45 0

26 39 3

na na na

na na na

na na na

na na na

na na na

68

68

62

54

57

61

51

4

2

1

0

0

1

0

na

0

0

0

3

4

na

72 54 12 1 2 3

70 52 13 2 2 1

63 na na na na na

54 na na na na na

60 na na na na na

66 na na na na na

51 na na na na na

5 77 19

3 73 17

0 63 8

3 57 9

0 60 8

0 66 10

0 51 11

A kiutazó hallgatók létszáma szintén folyamatosan emelkedik. A 2005-2006 tanévben a Kar 51 hallgatója töltött el legalább egy félévet valamely partnerintézményben, az idei tanévre ez a szám várhatóan 70 fölé emelkedik. A kiutazó hallgatók nagy része (68 fő) az Erasmus tanulmányi mobilitás program keretein belül vállalja a külföldi tanulmányokat. Az Erasmus program a mester szintű hallgatók körében népszerűbb, az idei tanévben csaknem kétszer annyi mester szakos hallgató (45 fő) nyert kiutazási lehetőséget, mint alapképzéses hallgató (23 fő). A kiutazó hallgatók 75%-a angol nyelven folyat tanulmányokat a külföldi partnerintézményeink valamelyikén. A kiutazó hallgatók mintegy 16%-a vállalkozik német nyelvű tanulmányok folytatására, s csupán néhány hallgató tanul spanyol, olasz vagy francia nyelven külföldi tanulmányai során. Legnépszerűbb célországok között Anglia, Hollandia, Németország és Ausztria mellett Szlovéniát és Lengyelországot is megtalálhatjuk. A legtöbb jelentkezés angliai, holland és lengyel partnerintézményeinkbe történt. Elsők között keltek el az angliai, szlovéniai és a lengyelországi helyek az idei pályázati időszakban. Az egyetemközi szerződések kínálta lehetőségek iránt csupán alacsony számban érdeklődnek a hallgatók, míg a 2006-2007 tanévben 4 hallgatónk is vállalkozott arra, hogy Japánban, vagy Koreában folytasson tanulmányokat, az elmúlt 3 tanévben egy


hallgató sem vállalta a kiutazást. Az egyetemközi szerződések nyújtotta lehetőségen keresztül ugyanakkor az elmúlt 5 tanévben folyamatosan érkezett a Karra koreai és japán vendéghallgató. E vendéghallgatók száma azonban az elmúlt 5 tanév során még soha nem haladta meg a 6 főt. A Kar oktatói szintén egyre növekvő létszámban vállalkoznak arra, hogy rövid külföldi oktatói mobilitási programon vegyenek részt. Míg 2008-2009-ben és 2009-2010-ben csak 8-9 oktató utazott kurzust tartani valamely partnerintézményünkbe, addig az idei tanévben az oktatói mobilitásban részt vevő kollegák száma elérheti a 19-et is. D4) Szakkollégium: A Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégiumot (a továbbiakban JPKSZ) 2007. március 13-án alapították Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának diákjai, hogy a szakkollégiumi mozgalom országos hagyományainak megfelelően öntevékenységre épülő szakmai közösséget hozzanak létre, érvényesnek tekintve és elfogadva a Szakkollégiumi Chartát. Céljaik között az egyetemi képzés követelményeinek példamutató teljesítésén túl a kritikus közgazdaság- és tágabban vett társadalomtudományi felkészültség megszerzése szerepel, kiegészítve a nyitott, innovatív értelmiségi szakemberré és a demokrata, autonóm közösségi emberré válás ösztönzésével. A szervezet működésének alapját három pillér: a szakmaiság, a közösség és a társadalmi érzékenység adja. A JPKSZ bejegyzett Tehetségpont, akkreditációja ezekben a hetekben zajlik. Az aktív tagok száma az akadémiai félévek váltakozásával ingadozik: ősszel 30 fő, tavasszal 55 fő körül alakul. Ezt elsősorban a különböző külföldi ösztöndíjak, a BA képzéshez tartozó kötelező szakmai gyakorlat, illetve az őszi félév végére időzített tagfelvétel magyarázza. A Végzett Pécsi Közgazdász Szakkollégisták Egyesülete (VPKSZE) a JPKSZ alumni-szervezete. Természetes mentor-feladatain kívül az aktív tagsággal való kapcsolat intézménye is. A szakmai tevékenység legfőbb szervezeti keretét a heti rendszerességgel megtartott kurzusok és szakkörök, vitaestek stb. adják. A tagok számára legalább egy szakmai kurzus teljesítése szemeszterenként kötelező, a szakkörökön való részvétel ajánlott. A szakkollégiumi pályafutás során legalább egy diákköri dolgozat elkészítése, és konferenciákon való bemutatása szintén kötelező. A Szakkollégium az eddigi viszonylag rövid múltra visszatekintő fennállása során is rendkívül komoly eredményekkel büszkélkedhet. A megalakulás óta a tagok öt kari, valamint két országos diákköri konferencián vettek részt, és kiemelkedő eredményeket értek el 3.2.10 tábla: OTDK Közgazdaságtudományi szekciók KTK helyezettjei

OTDK XXIX. Debrecen, 2009 XXX. Gödöllő, 2011

Szakkoll. résztv. 18 19

1. hely

2. hely

3. hely

Különdíj

4 1

1 2

1 3

6 4


A XXIX. OTDK Közgazdaságtudományi szekciójának legjobb prezentációjáért járó díjat szintén a JPKSZ egyik tagja nyerte el. A Szakkollégium tagjai kiemelkedő sikereket értek el több rangos esettanulmányi versenyen, amelyeken a Kárpát-medence magyar tannyelvű, gazdasági képzést nyújtó intézményeinek hallgatói mérték össze erejüket. Szép eredmény az Országgyűlés Hivatala és a Külügyminisztérium által egyetemi hallgatóknak kiírt pályázaton elnyert 1. díj is. A Szakkollégium több Köztársasági és vállalati ösztöndíjas tagot mondhat magáénak. A General Electric által a közgazdasági és műszaki felsőoktatásban tanuló másodéves hallgatók számára nyújtott ösztöndíjat pl. a JPKSZ fennállása óta minden évben elnyerik tagjai. Külföldi ösztöndíjaik és egyéb pályázatokon elnyert díjaik száma több tucat. Kutatásban, szakmai munkában partnereik a British American Tobacco, BDE Research Közhasznú Nonprofit Kft., Forlong – Szervezeti tanulást fejlesztő Bt (kurzustartás, infrastrukturális fejlesztés) a Procter and Gamble (workshopok, előadások), Deloitte, KPMG (egyéb támogatás), valamint a pécsi és vidéki szakkollégiumok, elsősorban a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium (közös workshopok), Kerényi Károly Szakkollégium (közös szakkör), Szentágothai János Szakkollégium (tanulmányi kirándulás, NYATA-szervezés). Gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Fakultásának Mikó István Szakkollégiumával. A Pécsi Playback Színház lélektani-segítő szakemberekből álló társulatával kialakított együttműködés ugyanakkor a személyiségfejlesztés, a mentális megnyilvánulások dimenziójában való előrehaladás terén jelentős. A JPKSZ nemcsak saját tagjai számára rendez programokat. A vitaestek és meghívott szakemberek (mint pl. Sas István, Chikán Attila, Pukli Péter) előadásai gyakran nyilvánosak, mint ahogyan a Szakkollégium szervezésében évente sorra kerülő, és országos (el)ismertséget élvező Papp László Számviteli Konferencia és Verseny is. A JPKSZ által már két alkalommal (2009 és 2011 tavaszán) is megrendezésre került az Országos Szakkollégiumi Találkozó, amelyek tematikája egyszerre igazolta a közösség szakmaiság és társadalmi érzékenység iránti elkötelezettségét. A JPKSZ által kivívott rangot mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2010-ben ez a szervezet kapta meg a kárpát-medencei szakkollégiumok legjelentősebb fóruma, a NYATA rendezési jogát, amelyen ugyancsak a szakmai és társadalmi aspektusok együttélésével jellemezhető kérdésekről zajlottak műhelyviták. A társadalmi érzékenység jegyében a JPKSZ által két alkalommal is – egyszer a SINOSZ közreműködésével – megszervezett nyitott programok közé tartozott a Fogyatékosok Világnapja tiszteletére a Segítséggel Élők Napja, az Egyetem aulájában. 2011 pünkösdjén pedig a Szent Márton Caritas Alapítvány közreműködésével az ormánsági Gilvánfa roma közösségének szerveztek – a helyiek részéről nagyon jó fogadtatásnak örvendő – játékos vetélkedőket. Az INDIT Alapítvánnyal a drogambulanciák világát ismerték meg, de börtönlátogatáson is részt vett a tagság. A szervezet közösségi élete is eseménydús, a hagyományosan szervezett Karácsony előtti évzáró est, továbbá a néhány napos téli és nyári táborok, filmklubok, kirándulások színesítik a munkával töltött napokat.


E) A rászorulók támogatásának, segítésének módszerei, technikái, résztvevői. Esélyegyenlőség elősegítése, hátránykompenzáció: A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara számára nagyon fontos, hogy a hátrányos helyzetben lévő hallgatók számára is megfelelő oktatási körülményeket, illetve vizsgázási lehetőségeket biztosítson. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy az épület akadálymentesített, ami azt jelenti, hogy a tolószékkel közlekedő hallgatók számára a mélyföldszinten rendelkezésre áll egy bejárat, amelyet az épület portása igény esetén kinyit és bezár, illetve a szintek közötti közlekedéshez két lift áll rendelkezésre. Az oktatás során a Kar oktatói különösen odafigyelnek azokra a hallgatókra, akik bizonyos szempontból rászorulónak minősülnek. Konkrétan három olyan egészségügyi állapot szokott előfordulni, amelyekkel szükséges foglalkozni: 1. Dislexia: Írással és olvasással kapcsolatos nehézség, amely minden egyénnél csak rá jellemző jellegzetességeket takar. Ez jelentős hatást gyakorol az egyén tanulására, előrehaladására. A leggyakrabban előforduló hátrányok lehetnek a következők: nem eléggé hatékony tanulási készségek, önbizalomhiány, önkárosító kompenzációs viselkedés, terminológiai kifejezések megjegyzése nehézkes, írásban nehéz gondolatkifejtés, teljes tananyag végigolvasása nehézségbe ütközik. 2. Disgrafia: Az írás zavara, amely a helyesírási készségek fejlődésében történt sérülés miatt következik be, ugyanakkor az olvasás közben nem jelentkezik probléma. Emellett előfordulhatnak kézírási nehézségek is, viszont a helyesírási hibák fonetikusan általában helyesnek minősíthetőek. 3. Discalculia: Számolási nehézségek, amely feladatok kapcsán jöhet elő, mint például az összeadás, kivonás, szorzás és osztás, az absztraktabb területeket nem érinti. Azokban az esetekben, amikor például a hallgató nem tud megfelelően, folyamatosan nyilvánosan beszélni, a félévközi számonkérés megvalósítása során ennek a hallgatónak írásos anyagot kell leadnia, és ezzel pótolja a többiek számára kötelező munkát. Amennyiben ezekre a segítségekre szükség van, az oktató a többi kollégája számára is jelzi, figyelmüket erre felhívja. További lehetséges szituáció, ha a rászoruló hallgató számára problémát jelent az írás. Ilyenkor írásbeli vizsga esetén az oktató köteles külön szóbeli számonkérést hirdetni a rászoruló hallgató számára, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. Ennek a vizsgának a számonkérési szintje és színvonala hasonló, mint a többiek számára kötelező írásbeli vizsgáé. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a PTE KTK-ra számos olyan hallgató jár, aki valamilyen szempontból rászorulónak minősíthető, ugyanakkor tanulmányaikkal ugyanolyan jól tudnak előrehaladni, mint társaik, és hasonló időszak alatt szereznek diplomát is az intézményben. F) A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban: A Karon 6 ún. kutatóközpont működik. Ezek mindegyike olyan kutatási tevékenységet végez, amelynek eredményei az elméleti fontosság és gyakorlati hasznosulási lehetőség mellett értelemszerűen az oktatási munkában is hasznosulnak.


A legkisebb létszámmal a Gazdaságpolitikai Kutatások Központja (GKK) dolgozik – mindössze 10 munkatársa járul hozzá a legfrissebb eredmények eléréséhez. A GKK azzal a céllal jött létre, hogy a tanszék és intézetközi kutatásoknak egy szervezeti keretet teremtsen. A fő kutatási irányok a regionális politika, a vállalkozás, kis- és középvállalatok és a gazdaságpolitika. Mind a regionális mind a vállalkozási kutatások célja, hogy használható gazdaságpolitikai javaslatok kerüljenek kidolgozásra. A tanulmányok, elemzések hat kutatási terület kérdéseit öleli fel, melyek Szerb László és Varga Attila témavezetésével készülnek. Ebbe a körbe tartoznak a pályázatokból (Országos Tudományos Kutatási Alap - OTKA) finanszírozott kutatások, nemzetközi és EU-s projektek is. A GKK foglalkozik például a Pécsi Tudományegyetem helyi gazdasági kapcsolataival (VERINEKT- NKFP projekt). A Gazdálkodástudományi Kutatócsoport Bélyácz Iván professzor irányítása alatt működik. A 70 fős csoport négy kutatási területen képviselteti magát: a vállalati termelési-, vezetési-, pénzügyiés marketingfunkciók érvényesülésének megismerésében; a stratégiai szemlélet realizálódásában; a vállalatkormányzásban valamint a vállalati működési kultúra összetevőinek vizsgálatában. Karunk honlapján négy „terméket, szolgáltatást” emelnek ki a kutatócsoport tevékenységéhez. Tág teret kap a vállalati magatartás, a piacgazdasági átmenet során felhalmozódott tapasztalatok értékelése. A doktori iskola kutatómunkájában fontos szerepet játszanak az átmenet időszakára vonatkozó empirikus vizsgálatok. Doktori értekezések és oktatói kutatási beszámolók gyakori témái a vállalat mezo- és makro-környezetét kutató elemzések. E munkákban a fejlett gazdaságok vállalati módszerei a követendő gyakorlat példáiként jelennek meg. A Regionális Oktató Fejlesztő és Tanácsadó Központ tevékenységét Buday-Sántha Attila koordinálja. A kutatócsoportot a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola oktatói és hallgatói alkotják, mintegy 97 fő, és a vizsgálatokat a régió intézményeivel, üzemeivel közösen végzik. A kutatás eredménye jelentősen hozzájárulhat a fenntartható gazdasági fejlődés feltételeinek a megteremtéséhez és a térség foglalkoztatási színvonalának a javításához. A csoport három nagyobb témakörben végzi kutatásait: az európai régiók gazdasági versenyképessége, fejlődése; településfejlesztés, valamint vidék- és környezetfejlesztés. A Menedzsment és HR Kutatóközpont a Kar Gazdálkodástudományi Intézetének Vezetés és szervezés tanszékének bázisán működik. Alapítója Poór József egyetemi tanár. Távozása után a központ vezetését Farkas Ferenc egyetemi tanár vette át. A kutatási tevékenység középpontjában az emberi erőforrások menedzsmentjének vizsgálata áll a nemzetközi nagyvállalatok és a hazai KKV-k szervezeti keretei között. Egy korábbi és egy jelenleg befejezés előtt álló OTKA-program biztosította az empirikus eredményeket és azok széleskörű hazai és külföldi publikálásának lehetőségeit. A központ egyik összehasonlító vizsgálata 31 országra terjed ki, egy másik projektben 9 közép- és kelet-európai ország egy-egy egyetemének kutatói dolgoznak azonos kérdőívek alapján, a nemzeti nyelvükön és angolul is közzétéve kutatási tapasztalataikat tudományos közleményekben és nemzetközi konferenciákon. A központban rendszeresen végeznek kutató munkát Ph.D. és mester szakos hallgatók, akik disszertációjuk és szakdolgozatuk elkészítéséhez komoly segítséget kapnak a


tapasztalt kutatóktól. A Visegrádi Alaphoz beadott pályázat további hallgatói közreműködést is megcéloz és biztosít a kutató központban. A központ szolgáltatásai közé tartozik az emberi erőforrás tanácsadás, a válság- és változás tanácsadás, a HR- és menedzsment felmérések és kutatások elkészítése valamint tréning és oktatás biztosítása. A Gazdasági és Vállalati Kommunikáció Intézményközi Szellemi Műhely (GVKM) 2008-ban jött létre, vezetője Borgulya Istvánné, habilitált egyetemi docens. A Műhely struktúráját tekintve network, országos kiterjedéssel. Összefogja a Karunkon és az ország gazdasági képzést folytató felsőoktatási intézményeiben azokat az oktatókat és kutatókat, továbbá azokat a vállalati szakembereket, akik átlátják e kihívás jelentőségét, művelik e területet, lépést akarnak tartani az ismeretek korszerűsödésével, tudásukat megosztva részesei akarnak lenni közös problémamegoldásoknak. Tagjait a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci, a Szegedi, a Pannon, a Szent István, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Gazdasági, a Budapesti Kommunikációs Főiskola, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és Karunk oktatói, továbbá kis- és nagyvállalatok például a BAT, az EGIS, az Ericsson, a Magyar Telekom - szakemberei alkotják. A GVKM együttműködik az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságával, építi kapcsolatait külföldi kutatóhelyekkel. A Terminológiai Dokumentációs Központ tagjai, Muráth Ferencné irányításával az alábbi, a kutatást és fejlesztést segítő, a kutatási eredményeket dokumentáló és a terminológia oktatását menedzselő tevékenységet folytatnak:  magyar és nemzetközi terminológiai témájú publikációk gyűjtése, már meglévő terminológiai gyűjtemények interneten keresztüli közreadása, nemzetközi terminológiai projektek indítása,  a hozzáférhetőség számítógépes hátterének kidolgozása és biztosítása,  már meglévő terminológiai publikációk/terminológiai szótárak bemutatása,  részvétel hazai és nemzetközi konferenciákon előadások tartásával, kapcsolatteremtés, nemzetközi együttműködés: TermNet-tagság, ECQA-tagság (európai felnőttképző és vizsgáztató nemzetközi szervezet), Infoterm Wien, Fachhochschule Köln, TNC Svéd Terminológiai Dok. Központ, Verteidigungsakademie Wien, Német Nyelvű Országok Terminológiai Tanácsa (RaDT), etc..  a kutatási eredmények felhasználása az oktatásban, a terminológiai ismeretek oktatási bázisának kialakítása. A kutatások informatikus, közgazdász és nyelvész oktatók közös oktatói tevékenysége. G) A felnőttképzés szerepe, adatai a Karon: G1) Levelező üzleti BSc képzés A Kar a Bologna-rendszerű képzési alapszakjai közül mindegyik esetében rendelkezik indítási engedéllyel részidős (levelezős) képzési formában is. Jelenleg a Kar a 2004-


2005-ös tanévtől kezdődően az alábbi szakokon (illetve elődjeiken) biztosította folyamatosan a részidős képzéseket hallgatói számára:  Gazdálkodás és menedzsment szak,  Pénzügy és számvitel szak. A program a munkahelyi karrierjüket építő hallgatók igényeit szolgálja ki, ennek köszönhetően a megszerzett tudás azonnal hasznosul, és a munkahelyi visszajelzések is sokkal közvetlenebbek. A levelező BA képzés mintatanterve és minden tantárgya egyértelmű megfeleltetésben áll a megfelelő Bologna-rendszerű nappali alapképzés tárgyaival. Ez az alapelv a korábbi évek során is kiemelt szempont volt, de a kétféle képzési forma kimeneti követelményeinek és a diploma egyenértékűségének ez elemi követelménye. Ennek megfelelően a Kar alapképzéseinek nappali tagozatán végrehajtott BA2010 reform elnevezésű struktúrafejlesztés eredményeit a levelező tagozatra is le kellett képezni. Mindezek következtében az alábbi változásoknak köszönhetően az ekvivalencia még szorosabb lett. Munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények esetében számon tartjuk, hogy egy-egy munkáltatótól milyen arányban érkeznek az új évfolyamokra újabb hallgatók. Ez a bizalom az egyik legfontosabb mérőszáma. Emellett a hallgatói véleményekkel kapcsolatban fontos, hogy a véleményüket és a javaslataikat nemcsak végzés után, hanem a képzés közben folyamatosan is monitorozzuk. Az oktatói állománnyal kapcsolatban kiemelendő, hogy a képzésen külsős oktatók sosem vettek részt. A BA2010 reform során azonban még a társkarokról történő átoktatást is sikerült csökkenteni. A képzésbe bevont oktatók esetében továbbra is az a kari stratégiai elv, miszerint a tárgyakhoz rendelt oktatók számára ez egy pilot lehetőség, vagyis olyan tanuló pálya, ahol a senior tárgyfelelős felügyelete mellett/alatt gyorsan és könnyen elérhetik a kari minőség által elvárt szintet. A Kar többi képzési programjához képest egyedi vonás, hogy a képzésnek saját minőségbiztosítási kézikönyve és eseménynaplója van. Ezekben feljegyzésre kerül az összes hallgatói bejelentés, azok oktatói megerősítése, s ezek felhasználásával egy „gyakori kérdések és válaszok'” lista készül. Ez biztosítja visszamenőleg is a képzésben résztvevők kollektív emlékezetét. Büszkén mondhatjuk, hogy a kezdeti tanulási fázis után, 2008 óta a képzésen lényegében megszűntek a nem egyedi jellegű problémák. A végzett hallgatókkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az eddig abszolutóriumot szerzett és sikeres államvizsgát tett hallgatók közel 50%-a a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta meg a diplomáját. G2) Levelező üzleti MSc képzés A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az üzleti képzési ágon 2008 óta folyik magyar nyelvű Bologna-rendszerű részmunkaidős (levelező) mesterképzés. A Kar – az intézményünkben 1970 óta folytatott szakmai munka, valamint a nappali és a részmunkaidős képzéseink terén a Bologna-rendszerű képzés bevezetéséig felhalmozódott oktatási tapasztalataink alapján – az üzleti képzési ágon az alábbi szakokon folytat mind nappali, mind részmunkaidős formában magyar nyelvű mesterképzést:


 

Marketing mesterképzési szak Pénzügy mesterképzési szak o Befektetés-elemző szakirány o Vállalati pénzügy szakirány  Vezetés és szervezés mesterképzési szak o Emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirány o Üzletviteli tanácsadás szakirány A Kar részmunkaidős üzleti MSc-képzéseinek elindítása – a nappali és a levelező képzés iránti hallgatói kereslet nyilvánvaló eltéréseinek ismeretében – megelőzte a nappali mesterképzések indulását, ugyanakkor a képzési programok részleteinek kidolgozásában és a képzés gyakorlati lebonyolításában számos ponton a Kar részmunkaidős képzések terén eddig felhalmozott tapasztalataira támaszkodhattunk. A Bologna-rendszerű részmunkaidős MSc-képzés előzményei: A PTE KTK gazdálkodási szakon 2008 előtt indított részmunkaidős MSc képzése számos ponton már magán viselte a Bologna-rendszerű képzés fontosabb ismérveit:  a képzési szintek egymásra épülése (lineáris modell)  kreditrendszerű képzés  a hallgatók által választható szakirányok: o Marketing szakirány o Menedzsment/Consulting szakirány o Pénzügyi eszközök és intézmények szakirány o Vállalatfinanszírozás és számvitel szakirány  a pénteki és szombati napokon folyó képzés felépítése o péntek: kötelező tárgyak o szombat: a választott szakirány tárgyai Annak ellenére, hogy a Bologna-rendszerű képzés számos érdemi változtatást követelt meg – a közgazdász-gazdálkodási szak különböző szakirányai helyett önálló szakok bevezetése az üzleti képzési ágon, a képzési és kimeneti követelmények változásai –, a KTK 2008 előtt indított részmunkaidős képzései megfelelő alapot biztosítottak a Bologna-rendszerű részmunkaidős képzés kívánalmainak teljesítéséhez. A nappali és a részmunkaidős képzés szakmai egyenértékűsége, illetve a részmunkaidős képzés sajátosságai miatt különös figyelmet igényel egyes, a képzéssel kapcsolatos feladatok kezelése. A Kar részmunkaidős MSc-képzése – a vonatkozó hallgatói igények és lehetőségek ismeretében – félévente 7 oktatási héten, lehetőség szerint kéthetente, péntek-szombati munkarendben folyik. A félév végi vizsgák lebonyolítására szombati napokon, a vizsgarend hallgatói átláthatósága és a szükséges teremkapacitás biztosítása érdekében Kari szervezésben kerül sor. A 2008 óta Bologna-rendszerben zajló részmunkaidős MSc-képzés üzleti szakjain a felvettek száma az alábbiak szerint alakult:


3.2.11 tábla: Részmunkaidős üzleti MSc-képzések A felvett hallgatók száma 2008-2011 (fő) Szak megnevezése Marketing Pénzügy Vezetés és szervezés Összesen

Képzési szint Mesterképzés Mesterképzés Mesterképzés

Ciklus 2008-2009-1 2008-2009-1 2008-2009-1

ÁT 29 40 38 107

Marketing Pénzügy Vezetés és szervezés Összesen

Mesterképzés Mesterképzés Mesterképzés

2009-2010-1 2009-2010-1 2009-2010-1

37 45 47 129

8 16 16 40

45 61 63 169



2010-2011-1 2010-2011-1 2010-2011-1

26 60 55 141

5 5 4 14

31 65 59 155



2011-2012-1 2011-2012-1 2011-2012-1

28 30 48 106

7 11 14 32

35 41 62 138

KTG Összesen 20 49 37 77 16 54 73 180

A Bologna-rendszerű részmunkaidős MSc-képzés bevezetése óta eltelt idő rövidsége miatt jelenleg még alig rendelkezünk számszerű adatokkal a képzést sikeresen befejező hallgatók számának és teljesítményének megítéléséhez. 3.2.12 tábla: Részmunkaidős üzleti MSc-képzések Az oklevelet szerzett hallgatók száma (fő) Abszolutóriumot Záróvizsgát Oklevelet szerzett tett szerzett Marketing Mesterképzés 2010-2011 26 26 25 Pénzügy Mesterképzés 2010-2011 39 39 33 Vezetés és szervezés Mesterképzés 2010-2011 29 29 27 Összesen 94 94 85 Szak megnevezése

Tanév

G3) Levelező üzleti MBA mesterképzés A PTE-KTK programjai között korábban már létezett MBA képzés, ez azonban nem diplomát adó mesterszakként, hanem szakirányú továbbképzésként működött, így a


jelenlegi mesterszakkal nem összehasonlítható. Az utolsó évfolyam 2009 tavaszán végzett. Jelenlegi formájában a szak 2010 őszétől létezik. A 2010-es évfolyam létszáma 19 fő, a 2011 őszén induló évfolyamé 23 fő. Az MBA mesterszak a PTE-KTK hagyományos mesterszakoktól eltérő stílusú, más oktatási és számonkérési elveket alkalmazó kiemelt programja. Az oktatás esettanulmány-orientált, ahol a hallgatók az előre kiadott tananyagok előzetes áttanulmányozása után csoportmunkában dolgozva oldanak meg konkrét vállalati eseteket, saját szakmai tapasztalataikra is építve. Minden félévben két modult kell teljesíteni, egy modul általában három tantárgyat foglal magában, de vannak olyan átfogó modulok is, melyeken belül nincs tárgyi bontás. A teljesítés (a félévi érdemjegy) minden esetben a modulra szerezhető, a konkrét követelményeket a modulok illetve tantárgyak sillabuszai tartalmazzák. A teljesítendő modulok: 1. félév: „A” modul: Üzleti alapvetések (Marketingmenedzsment, Szervezeti magatartás, Befektetési döntések) „B” modul: A vállalkozások közgazdasági környezete 2. félév: „C” modul: Menedzsment (Emberi erőforrás menedzsment, Tudásintenzív szervezetek vezetése, Változások menedzselése) „D” modul: Marketing (Globális marketing, Marketingpszichológia, Szolgáltatásmarketing) 3. félév: „E” modul: Vállalati teljesítménymérés (Vállalati információrendszerek, Haladó vezetői számvitel, Alkalmazott vállalatértékelés) „F” modul: Funkcionális stratégiák (Haladó termelésmenedzsment, Vállalati stratégia, Stratégiai beruházások és reálopciók) 4. félév: „G” modul: Pénzügyi piacok (Nemzetközi pénzügyi menedzsment, Pénzügyi piacok elemzése, Befektetés-elemzés) „H” modul: Diplomakonzultáció Az oktatás tömbösítve, félévenként 3 hétvégén történik (csütörtök 11:00-től szombat 13:45-ig). A konzultációkon való személyes megjelenés kötelező (ez alól csak a vis major képez kivételt, a mulasztást az érintett oktatóval egyeztetett módon pótolni kell). A modulok teljesítésére (beadandó dolgozatok leadására, szóbeli vizsgák lebonyolítására) a sillabuszokban megadott határidőig van lehetőség. A tanulmányi információk közlésére a félév megkezdése előtt egy kari levelezőlistát hozunk létre, a legfontosabb tudnivalókat tehát e-mailen közöljük. A beiratkozást


követően a hallgatók belépési jogosultságot kapnak az egyetem elektronikus tanulmányi színterébe (CooSpace), ahol tananyagok és egyéb információk érhetők el.

G4) Levelező Regionális gazdaságtan mesterképzés A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a regionális közgazdász képzés az országban egyedülálló múlttal rendelkezik. 1989-ben hazánkban és KeletKözép-Európában elsőként itt indult be a regionális tudományokkal foglalkozó szakemberek másoddiplomát adó posztgraduális egyetemi képzése. Öt évvel később, 1994-ben az egyetemi graduális (EU és Magyarország regionális politikája specializáció), további két év elteltével, 1996-tól a Ph.D képzés (Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola) vette kezdetét a Közgazdaságtudományi Karon. A képzés számára kiváló szakmai alapot jelentett a pécsi igazgatóságú MTA Regionális Kutatások Központja, valamint a nagy múltú Kar, amelyek együttműködése a színvonalas egyetemi oktatás minden feltételét biztosítani tudta. A program kari bázisát az 1988-ban alapított Agrár- és Környezetgazdaságtan Tanszék nyújtotta, amelynek fő oktatási és kutatási területét a vidéki térségek komplex fejlesztése és az agrár- és környezeti politika képezte. Az MTA RKK nemzetközi kapcsolatainak és a Tempus program segítségével több külföldi egyetemmel (Las Palmas, Paris 8, Leeds, Sheffield) együttműködve nemzetközi szintű oktatási programok, tananyagok kerültek kidolgozásra, és lehetőség nyílt a tanárok magas színvonalú szakmai felkészítésére is. A regionális szakemberek így kidolgozott közgazdasági alapú képzésének modelljét számos hazai és külföldi felsőoktatási intézmény adaptálta. A regionális képzés jelentősége és a felkészült szakemberek iránti igény csak fokozódott hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával. A Bologna folyamat során kidolgozott Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak akkreditációját a MAB egyhangúlag támogatta (2008/4/VIII/4/4. (Szakind) Ms684). Az újonnan indított mesterszak egyedülálló módon Területfejlesztési szakirányú végzettséget ad. Az átállás lehetőséget biztosított az elméleti mellett a gyakorlati képzés további erősítésére is; a hallgatók szakmai felkészülését évenkénti tanulmányutak és rendszeres hazai üzemlátogatások segítik elő. Ezen kívül a hallgatók bekapcsolódhatnak az Agrár-, Környezet- és Regionális Gazdaságtan Tanszéken, valamint a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában futó kutatási projektekbe is, amely által gyakorlati tapasztalatra és értékes szakmai kapcsolatokra tehetnek szert. A képzésben közreműködő oktatók többsége szakterületének országosan elismert képviselője, a hazai tudományos közélet meghatározó egyénisége. Könyveik, folyóirat cikkeik a szakterületükön folyó oktatás alapvető tananyagát és kutatások forrását jelentik. Az oktatásban résztvevő intézmények kutatási területei a területfejlesztés és a környezetgazdaságtan szinte minden lényeges területét felölelik; a nemzetközi vizsgálatoktól kezdve a hazai régiós, kistérségi, települési vizsgálatokig, az elméleti alapok tisztázásától kezdve a konkrét fejlesztési koncepciók és tervek kidolgozásáig. A levelező tanrendű REGA mesterképzés először keresztfélévben, 2011 februárjában, összesen 18 fővel indult.


3.2.3. A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről

2010 végén a PTE - KTK-n elindult egy kezdeményezés a BA és MA szakokon végzős hallgatók véleményének felmérésére, illetve a Kar kiemelt partnerei attitűdjének vizsgálatára. A munkáltatói oldal véleményének felmérésére és a megvalósíthatóság eldöntésére mélyinterjúkat folytattunk le 21 cég vezetőivel (Accenture, BAT, DDRFÜ, Deloitte, EON Hungária Zrt., Ernst&Young, Gránit Bank, KPMG, MKB, MOL, Morgan Stanley, Neolit, OTP DDR, PWC, Pannon Volán, RacioNet, Rexell, Szigetvári Takarékszövetkezet Pécs, TATA, Magyar Telekom, Volksbank DDR). Ezek a cégek jellemzően minden évben vesznek fel olyan hallgatót, aki a PTE-KTK-n végzett, ezért rendelkeznek véleménnyel az oktatással, intézménnyel kapcsolatban. A hallgatói oldal attitűdjét, érdeklődését, „fogyasztói magatartását” online megkérdezés segítségével vizsgáltuk. A hallgatók közül 447-en töltötték ki a kérdőívet. A legfontosabb eredmények, amelyek fontos információk a Kar és hallgatóinak megítélése kapcsán is, a következők:  Jók a vélemények a „Pécsi Közgázról” érkezőkről! A Pécsről felvettekkel kapcsolatban azt a véleményt fogalmazták meg a válaszadók, hogy kifejezetten elégedettek munkájukkal - „A pécsi közgázról jó minőségű diákok jönnek”.  A cégek elkötelezettek a KTK irányában. A munkaadók szeretnének több pécsi közgazdász diplomást felvenni, kifejezetten előnyben részesítik a Pécsett végzetteket a többiekkel szemben.  Nyelv- és informatikai tudás a középpontban. A vizsgált szervezeteknél a kiválasztásnál legfontosabb tulajdonságként, jellemzőként a nyelvtudás jelent meg (4,57-es értékkel 1-5 közötti skálán mérve, ahol az 5 jelenti, hogy leginkább fontos), és ennek a szórása volt egyben a legalacsonyabb is, vagyis egyértelműen a nyelvtudás sokat számít a cégek számára (Lásd a 3.2.6 ábrát). Ezen felül az informatikai jártasság is releváns jellemző (3,95).  A tanulás melletti tapasztalatok is fontosak. A szervezetek számára fontos még a diákszervezeti munka, illetve bármilyen olyan tevékenység, ahol a gyakorlati tapasztalatokhoz hozzá lehet jutni (mivel mindezek elősegítik egy következő munkahelyen szükséges szocializáció megkönnyítését). Általában egy jelölt gondolkodásmódját, személyiségét nézik a kiválasztásnál. Releváns tényező még a külföldi tapasztalat, illetve a szakmai gyakorlat is, továbbá az egyetemi tanulmányok alatt készített komolyabb írásbeli munkák (pl. szakdolgozat) témái. A saját, direkt kutatásainkon túl természetesen fontos információforrást jelentenek számunkra a PTE szervezésű Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) eredményei. Erről a 3.2.2 fejezet A3) pontjában már részletesen szóltunk. Érdemes visszautalni még a 3.1 fejezetre, ahol leszögeztük, hogy nagyon is komolyan vesszük és hasznosítjuk az innen származó jelzéseket.


3.2.6 ábra: Készségek, kompetenciák értékelése* 4,57

5,00 4,00

3,69 3,10

3,95

3,52

3,00

3,00 2,00 1,00

1,79 1,13

1,00

1,17

0,93

1,12

0,00

Értékelés Szórás

*1-től 5-ig terjedő skálán mérve, ahol az 5 jelenti, hogy legfontosabb.

A fenti primer kutatásokon túl a felhasználó partnereink véleményének megismerésére kiváló lehetőséget kínálnak aktív gazdasági kapcsolataink. A különböző termelő, szolgáltató, tanácsadó stb. szervezetek vezetőivel, képviselőivel konferenciákon, szakmai testületi üléseken, rendezvényeken találkozva, értelemszerűen szóba kerül a képzés hatékonysága, az egyes szakok „túltermelése”, illetve az esetleges szakember hiánya. Az előzőbe gyakran beleértik a közgazdászképzést is (általában, s nem címzetten a „pécsiközgáz”-ra vonatkoztatva), az utóbbiba általában a természettudományos, műszaki szakok tartoznak. Van, ahol még nem igazán fogadják be, fogadják el a BA szintet elvégzett fiatalokat, mert mintának hallgatólagosan még mindig a régi, osztatlan képzés végzőseinek tudásszintjét tartják. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk – pl. az üzleti szakos hallgatók szakmai gyakorlatának szervezése, lebonyolítása kapcsán – hogy egyre erősebb az alapszak elfogadottsága, számos hallgatónknak kínálnak tényleges munkahelyet a szakmai gyakorlatot követően. Az irányító hatósággal a karnak közvetlen és hivatalos, formalizált kapcsolata nincs (hacsak nem tekintjük ilyennek a felvételi eljárást, a „vonalhúzást”, de ennek sincs hierarchikus tartalma). Az ilyen jellegű kapcsolat a felsőoktatásért felelős tárcával, szervezetekkel inkább az Egyetem szintjén jön létre. A felsőoktatás jogszabályokon keresztül történő irányításának természetesen mi is alanyai vagyunk: a Kar mindig fontosnak tartotta a transzparens és jogkövető magatartást. Informális kapcsolatok természetesen léteznek a hatósággal, törekszünk is ezek ápolására, mert ezen keresztül közvetlenül ismerhetjük meg a felsőoktatásra vonatkozó központi elképzeléseket, törekvéseket. Amennyiben az irányító hatósági kört szélesebben értelmezzük, ide sorolva a MAB-ot vagy a Kredittanácsot is, ezek elvárásait, jelzéseit értelemszerűen mindig is nagyon


fontos igazodási pontnak tartottuk. Amikor módunkban állt, a Kar oktatói személyesen is részt vettek ezen testületek munkájában. 3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése

A hallgatók elégedettségének, véleményének nyomon követése legalább három szinten is fontos feladat. Egyrészt a Pécsi Tudományegyetem SZMSZ-ében szabályozott az ilyen témájú adatok gyűjtése, másrészt a Karok vezetése és a Kari oktatók számára nagyon fontos a visszajelzések megszerzése, hasznosítása, harmadrészt pedig a hallgatóknak is lehetőséget, színteret kell biztosítani ahhoz, hogy elmondhassák, leírhassák a véleményüket a hallgatott kurzusokról és oktatókról. A hallgatói elégedettség mérésének, illetve az oktatói munka hallgatói véleményezésének célja az, hogy a bevezetőben nevesített mindhárom szint képet kapjon a Kar kurzusainak színvonaláról, minőségéről, hallgatói megítéléséről, illetve a Kar egészéről. Az eredmények tükrében tudja pozícionálni magát az oktató, a Kar és az egyetem. A vélemények mentén lehet a változtatás, a minőség javítása céljából hozott intézkedéseket megtervezni, azok hatását értékelni. A cél tehát mindenképpen kettős:  

A hallgatók elégedettségének, véleményének megfelelő formájú, mélységű és rendszerű összegyűjtése, követése. A kapott eredmények értékelésével párhuzamosan a minőség megtartása/javítása érdekében szükséges intézkedések megtervezése és végrehajtása.


3.2.13 tábla: A PTE KTK-ról kialakult hallgatói vélemények Mintavételi arány 2010 16,7%

2011 21,3%

A hallgató véleménye a saját kara és a PTE hírnevéről 2010 4,22 4,60

PTE hírneve KTK hírneve

2011 4,10 4,40

Ajánlanák-e a PTE-t, a saját kart, a saját szakot a hallgatók? (igen válaszok aránya) PTE-t Saját kart Saját szakot

2010 98,39% 95,18% 89,88%

2011 96,60% 96,60% 90,90%

Fontossági sorrend a vizsgált szemopontok között Vizsgált tényezők a diploma munkaerő-piaci értéke az oktatás színvonala az oktatók szakmai tudása az egyetem hírneve, elismertsége az oktatás infrastrukturális és technikai háttere az egyetem nemzetközi megítélése a hallgatók közösségi aktivitása a tanulmányi osztály működése a költségtérítés mértéke a hallgatók megélhetési költségeinek szintje az egyetem lakóhelytől való távolsága

2010 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

2011 1 2 3 4 5 6 8 10 7 8 11

Elégedettségi sorrend a vizsgált szemopontok között Vizsgált tényezők az egyetem hírneve, elismertsége az oktatók szakmai tudása a diploma munkaerő-piaci értéke az oktatás infrastrukturális és technikai háttere az oktatás színvonala az egyetem nemzetközi megítélése a hallgatók közösségi aktivitása a tanulmányi osztály működése az egyetem lakóhelytől való távolsága a hallgatók megélhetési költségeinek szintje a költségtérítés mértéke

2010 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

2011 1 2 3 3 5 7 7 7 6 10 11

Észlelt teljesítmény a fontossági és elégedettségi érékek összehasonlítása alapján (GAP-elemzés) GAP az egyetem lakóhelytől való távolsága a tanulmányi osztály működése a hallgatók közösségi aktivitása a hallgatók megélhetési költségeinek szintje az egyetem hírneve, elismertsége a költségtérítés mértéke az oktatás infrastrukturális és technikai háttere az egyetem nemzetközi megítélése az oktatók szakmai tudása a diploma munkaerő-piaci értéke az oktatás színvonala

2010 0,79 0,15 0,09 -0,05 -0,06 -0,22 -0,24 -0,28 -0,50 -0,65 -0,76

2011 0,80 0,50 0,20 0,00 -0,10 -0,40 0,00 -0,10 -0,40 -0,70 -0,70


Oktatói munka hallgatói véleményezése: Minden félév (szorgalmi időszak) végén az órákat látogató hallgatók véleményezik az aktuális tantárgyakat és az oktatókat egyaránt. Ezt egyrészt törvényi kötelezettség teszi szükségessé, másrészt a kari vezetés számára is jelentős esemény az oktatói munkáról kapott visszajelzések értékelése. A kérdőív tartalma:  A tárgy neve; tartalmi értékek, érdekesség, tananyag értékelése; az órákon való részvételi arány.  A kurzus erősségei és gyengeségei saját szavakkal.  Az oktatók érthetősége, érdekessége, felkészültsége, következetessége, kapcsolata a hallgatókkal, mint szempontok értékelése.  Az oktató(k) erősségei és gyengeségei saját szavakkal. A kérdőíven az értékelés az iskolai osztályzatoknak megfelelően zajlik. Az értékelendő szempontok tartalmát pedig 1-1 mondatban meghatároztuk az egységes értelmezés céljából. Tartalmát és formáját tekintve hosszú ideje változatlan a véleményezéshez felhasznált kérdőív. A kialakítás más intézmények, Karok kérdőíveinek figyelembe vétele mellett történt. 2004-től nem a hallgatói képviselők juttatják el az órákra a kérdőíveket a szorgalmi időszak végén, hanem az oktatók teszik meg mindezt. Az oktatók bevonásával az volt a cél, hogy a kitöltési arányt, hajlandóságot még inkább növeljük, ösztönözzük. Ahhoz, hogy a hallgatók számára is világos legyen az értékelések őszinte kitöltésének fontossága 2007-ben jelent meg a FÉSZEK XV. évfolyam 3. számának mellékleteként (Figyelmes hallgatóság, Innovatív oktatás) egy részletes leírása a folyamatnak, a fontosságnak, és 2 félév eredményeinek bemutatása. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei alapján a következő intézkedési tervet alakította ki a Kar: fontos, hogy a hallgatói véleményeknek legyen súlya, indokolt esetben következménye is. Minden oktató megkapja saját eredményeit, illetve a tanszékvezető is megkapja a hozzá tartozó oktatók értékelését. A legjobb eredmények a kari újságban, a FÉSZEK különszámában kerülnek publikálásra (arany katedra díj). 4 lépcsős folyamat került kidolgozásra, amelynek célja a gyengébb (átlagosan 3,00 alatti) teljesítmények okainak mélyebb feltárása, azok elemzése, ötletek, megoldási javaslatok kidolgozása az oktatás minőségének, színvonalának javítására.  Amikor valaki első alkalommal gyenge átlagos teljesítményt ér el, akkor a következő alkalommal az adott tárgyról és oktatóról részletesebb kérdőívet kell kitöltetni, amelyek a pontosabb elemzést lehetővé teszik.  Második gyenge eredmény esetében a részletesebb kérdőív alapján már konkrét javaslatokat lehet tenni az oktatónak arra vonatkozóan, hogy mire kell jobban odafigyelnie, milyen tényezők tekintetében kell változtatnia, mire fektessen nagyobb hangsúlyt.  Amennyiben harmadjára is gyenge az oktató, illetve a tárgy értékelése, a tanszékvezető feladata egy mélyebb elemzési folyamat lebonyolítása, és a




megfelelő intézkedésekről való gondoskodás. (Ha a 2,00 átlagot sem éri el az első alkalommal kapott értékelés, akkor rögtön a 3. lépés következik az 1. után.) A negyedik alkalommal gyenge osztályzatot kapott oktató esetében már a kari, dékáni szintű vizsgálat következik. Ennek lehetnek már radikálisabb következményei is (kurzus törlése, más oktató megbízása a tárgy vezetésével, stb.).

Az elmúlt 1-2 évben előtérbe került a kérdőívek elektronikus, online kitöltése. Magyarországon is több egyetemen, illetve külföldön is ebbe az irányba próbálnak elmozdulni a vizsgálat lebonyolítása tekintetében. Ennek tapasztalatai azonban nem túl bíztatóak. A kitöltési aránya mindössze néhány százalék, ami a hiteles kép kialakításához kevésnek bizonyul. A kari kísérletek alapján azt kell hangsúlyoznunk, hogy a papír alapú kitöltés a tanteremben sokkal hatékonyabb, és a válaszadási arány sokkal magasabb, összehasonlítva az elektronikus lehetőséggel. Ezért ebben a félévben ismét papír alapú lekérdezést hajtunk végre. Az online kitöltést tehát alaposan „motiválni” kell ahhoz, hogy használható eredményeket kapjunk. Ehhez az ETR-ben történő kitöltés, illetve a kitöltés hiányában bizonyos „szankciók” bevezetése járulhat hozzá a leginkább. (Például a vizsgára jelentkezés előfeltétele lehetne a tárgyról szóló kérdőív kitöltése.) Így a kitöltési arány akár a 100%-ot is elérhetné, vagyis teljes körű kép állhatna rendelkezésre a hallgatói véleményekről.

3.3.

A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere

A hallgatói teljesítmények értékelésének legközvetlenebb és legfontosabb formája a vizsgáztatás, és az ennek során születő eredmények. A hallgatói teljesítmény ugyanakkor egy meglehetősen sok összetevőből álló, számos külső tényezővel összefüggő, időben is változó jelenség. A minőségbiztosítás szempontjából különleges helyzet áll elő, hiszen nem termékekről, még csak nem is szolgáltatásokról van szó, hanem tanulókról, hallgatókról. Éppen ezért a minőség, a teljesítmény mérhetősége és mérése meglehetősen nehéz, és nem feltétlenül ad objektív, felhasználható eredményeket. A számonkérések rendszerét, folyamatát, kereteit a mindenkori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tárgyalja, azonban a konkrét szakok, tárgyak esetében a zárthelyi dolgozatok, beadandó házi-dolgozatok, prezentációk, a szóbeli, illetve írásbeli vizsgák jellege, terjedelme, formája, tartalma meglehetősen sokszínű. Természetesen az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékelés elve közös jellemzője a kurzusoknak. Így tehát egységes „mért” eredménynek a tantárgyból szerzett érdemjegyek, illetve azok bizonyos (többféle szempont szerint is elkészíthető) átlagos értéke tekinthető. Másik jellemzője lehet a hallgatói teljesítménynek az ismételt vizsgák száma, illetve ennek az egy hallgatóra vetített értéke. A Közgazdaságtudományi Kar szakjai szerint összegyűjtött adatokat tartalmazzák a következő táblázatok az elmúlt 4 félévre, melyek forrása az ETR.


3.3.1 tábla: Tanulmányi átlagok a PTE – KTK-n 2009-11 Szak

Szint

Gazdaságinformatikus Alkalmazott közgazdaságtan Gazdálkodási és menedzsment Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing Pénzügy és számvitel Közgazdasági elemző Marketing Vezetés és szervezés Vezetés és szervezés Pénzügy Gazdálkodási és menedzsment Pénzügy és számvitel Master os Business Administration Marketing Pénzügy Vezetés és szervezés Szak

BA BA BA BA BA BA MA MA MA MA MA BA BA MA MA MA MA Szint

Gazdaságinformatikus Alkalmazott közgazdaságtan Gazdálkodási és menedzsment Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing Pénzügy és számvitel Közgazdasági elemző Marketing Vezetés és szervezés Vezetés és szervezés Pénzügy Gazdálkodási és menedzsment Pénzügy és számvitel Master os Business Administration Marketing Pénzügy Vezetés és szervezés

BA BA BA BA BA BA MA MA MA MA MA BA BA MA MA MA MA

Nyelv magyar magyar magyar angol magyar magyar magyar magyar magyar angol magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar Nyelv magyar magyar magyar angol magyar magyar magyar magyar magyar angol magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar

Tanulmányi eredmény átlag (Hagyományos) Tanulmányi eredmény átlag (súlyozott) 2009-2010-1 2009-2010-2 2010-2011-1 2010-2011-2 2009-2010-1 2009-2010-2 2010-2011-1 2010-2011-2 2,73 2,71 2,89 2,63 3,09 3,19 3,31 2,97 2,92 3,18 2,86 2,87 3,32 3,38 3,08 3,36 3,01 2,99 3,2 3,1 3,23 3,17 3,01 3,27 3,02 2,87 3,26 2,99 3,09 3,05 3,39 3,11 3,37 3,12 3,23 3,34 3,56 3,23 3,38 3,47 3,31 3,11 3,28 3,24 3,39 3,23 3,47 3,31 0 3,72 4,31 4,43 0 3,72 4,36 4,58 0 4,13 4,28 3,92 0 4,08 4,39 4,03 0 3,85 4,15 3,93 0 3,84 4,11 3,98 3,05 3,45 4,01 3,46 3,56 3,46 4,19 3,53 0 4,29 4,11 4,11 0 4,25 4,22 4,15 2,23 2,41 2,74 2,33 2,36 2,52 3,01 2,6 2,93 2,61 2,78 2,44 3,18 2,65 3,13 2,58 0 0 4,44 4,41 0 0 4,52 4,47 2,98 3,54 3,33 3,57 3,03 3,53 3,44 3,63 3,63 3,91 3,38 3,58 3,71 4,02 3,47 3,58 3,09 3,47 3,33 3,6 3,06 3,47 3,38 3,58 Tanulmányi eredmény átlag (Kredit index) Tanulmányi eredmény átlag (Korrigált kreditindex) 2009-2010-1 2009-2010-2 2010-2011-1 2010-2011-2 2009-2010-1 2009-2010-2 2010-2011-1 2010-2011-2 2,27 2,68 2,54 2,12 1,95 227 2,15 1,89 2,75 2,89 2,71 2,87 2,46 2,68 2,48 2,6 2,94 3,11 3,32 3,32 2,71 2,9 3,1 3,07 2,91 2,59 3,44 2,92 2,72 2,29 3,26 2,68 3,3 3,18 3,28 3,56 3,12 3,03 3,1 3,37 3,22 3,18 3,34 3,29 3,08 3,02 3,13 3,09 0 4,19 3,86 2,71 0 3,72 3,86 2,63 0 4,35 4,82 4,34 0 4,33 4,69 4,2 0 4,16 4,64 4,64 0 4,09 4,57 4,53 2,83 3,78 4,07 3,21 2,42 3,75 3,94 3,11 0 4,61 4,71 4,5 0 4,59 4,59 4,4 2,08 2,37 2,66 2,22 1,82 2,12 2,41 1,84 3,14 2,45 2,81 2,25 2,95 2,23 2,53 2 0 0 4,87 4,53 0 0 4,83 4,48 2,42 3,04 2,45 3 2,36 2,98 2,32 2,85 2,99 3,54 2,53 3,06 2,92 3,43 2,45 2,99 2,44 3,03 2,71 3,16 2,38 2,95 2,64 3,06

Szak Gazdaságinformatikus Alkalmazott közgazdaságtan Gazdálkodási és menedzsment Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing Pénzügy és számvitel Közgazdasági elemző Marketing Vezetés és szervezés Vezetés és szervezés Pénzügy Gazdálkodási és menedzsment Pénzügy és számvitel Master os Business Administration Marketing Pénzügy Vezetés és szervezés

Szint BA BA BA BA BA BA MA MA MA MA MA BA BA MA MA MA MA

Nyelv magyar magyar magyar angol magyar magyar magyar magyar magyar angol magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar

Egy hallgatóra jutó ismételt vizsgák száma 2009-2010-1 2009-2010-2 2010-2011-1 2010-2011-2 3,2 3,8 4,2 4,4 2,4 2,1 1,9 1,8 2,2 2,2 1,8 2,0 0,8 1,0 1,0 1,1 1,7 1,6 1,8 1,3 2,0 1,7 2,0 2,1 0,1 0,2 0,2 0,2 0,3 1,3 0,4 0,5 0,0 0,0 0,0 6,8 0,5 1,2 1,9 1,8 1,5 1,7 1,9 1,4 1,8 1,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,4

A fenti táblázatok adatai tehát különböző „mérések” eredményei ugyan, de ettől függetlenül nem vonhatóak le belőlük általánosítható következtetések. Talán csak a kiugróan alacsony, illetve magas értékek jelezhetnek valamilyen problémát az adott szak hallgatói teljesítményértékelésében, de ezek is csak az elmélet szintjén. Gyakorlatilag közvetlen intézkedéseket nem lehet eszközölni a fenti adatok alapján. Ennek oka egyrészt a bevezetőben említett probléma, ami a vizsgált jelenség jellegéből adódik. Másrészt azt is látni kell, hogy már önmagában maga a mérce is hordoz olyan érdemi sajátosságokat, amelyek befolyásolják az eredményt. Ha egy hallgató elégtelent kap a vizsgán, a kreditindex számlálójában nem szerepel az egyes, mert a nevezőben


sincs kredit, míg elégséges esetén feltöltődik a számláló és a nevező is, (vagyis lehet több elégtelen vizsga anélkül, hogy a mutató ezt értelmezné, értékelné). A kreditindex osztójában a törvény által meghatározott standard 30-as érték pedig önmagában is ellentétes a kredit-elvvel, azzal, hogy a hallgató maga alakítja ki az előrehaladás ütemét. Tehát, ha egy hallgató egy félévben 30-nál kevesebb tárgyat/kreditet vesz fel, hiába ér el csupa jelest, az indexe gyengébb lesz, mintha egy következő félévben jóval több (pl. választható) tárgyat venne fel, amelyek kreditértéke meghaladja a 30-at. Ezáltal ugyanis a tanulmányi átlaga akár 5,00 feletti is lehet, ami matematikailag valós, logikailag értelmezhetetlen, de versenyez és nyer azokkal a hallgatókkal szemben, akik épp az előző pályán futnak, vagy éppen csak a normál 30 kreditet teljesítették. A hallgatói értékelés figyelemmel kísérésének további eszköze az, hogy a dékán minden félévet követően tájékoztatást kér arról, hogy van-e olyan tárgy, ahol a bukások aránya, vagy az átlagos tanulmányi eredmény kiugróan magas, illetve alacsony. Ilyen esetekben írásos beszámolót kér a tárgy oktatójától a körülményekről, indokolni kell, mi az oka a rossz eredménynek. Ez is egyfajta minőségellenőrzési eszköz. A Kar angol nyelvű képzésében a számonkérés módja, folyamata, annak kapcsolata a kijelölt tananyaggal, az értékelési elvek és szabályok a magyarhoz képest sokkal formalizáltabb képet mutatnak. A vizsga és utóvizsga feladatsorait a megoldásokkal és az értékelési szempontokkal már a szorgalmi időszak közepén le kell adni minden tárgy esetében, hogy azt külső ellenőr(ök) véleményezhessék, esetleges módosításokat javasolhassanak. Ezzel biztosítják, hogy a vizsga lefedje a kijelölt tananyagot (syllabus), illetve többoldalú ellenőrzés valósul meg, ami a számonkérés minőségét javítja, stabilizálja. A magyar nyelvű képzéseken is megfontolandó egy ilyen, vagy ehhez hasonló rendszer bevezetése, ami átláthatóvá, ellenőrzöttebbé tehetné a vizsgák rendszerét, de ehhez természetesen kellene egy független értékelő-központ (oktatókból, kutatókból és gyakorlati szakemberekből), akik meghatározzák és képviselik ezeket a standardokat (az Európai Képesítési Keretrendszer felsőoktatási alkalmazása előbbutóbb talán elvezethet ilyen hazai mintákhoz). A Kar – minőségbiztosítási filozófiájának és önmagával szemben is megkövetelt oktatási és szakmai színvonalának megfelelően – egyértelműen arra törekszik, hogy a hallgatók értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történjen. Egyik oldalról ezt szolgálja a szabályok, elvárások egyértelmű megfogalmazása és közzététele. A TVSZ-ről az első éves hallgatók már a regisztrációs héten tájékoztatást kapnak, a kari belső hálózaton minden hallgató számára elérhető minden szabályzat. Minden tárgy oktatója számára kötelezően írjuk elő, hogy a sillabuszban rögzítse az adott tárgy elvárásait, értékelési szempontjait. Ezt az első oktatási héten közölni kell a hallgatókkal és a tárgy CooSpace színterén is közzé kell tenni. Ezeken félév közben nem lehet változtatni. Egy másik síkon, a követelmények alkalmazásának, érvényesítésének folyamatában ugyanezt az elvet követjük. Bármilyen vitás kérdésben, ami a Tanulmányi Bizottság elé kerül, a sillabusz szövege jelenti a fix pontot. Mivel a Tanulmányi Bizottság paritásos összetételéből következően jelen vannak a hallgatói és oktatói képviselők is, a hallgatókra vonatkozó összes szabályzat összes pontja alkalmazásában biztosított a problémák felszínre hozatalának, megvitatásának és közös értelmezésének,


alkalmazásának lehetősége. (Amikor jelentősen változott a szabályzat és/vagy a Tanulmányi Bizottság összetétele, külön elektronikus „szabályzati könyvtárat” kaptak az új tagok, illetve külön is átbeszéltük a legfontosabb szabályzati pontokat.) Fontos lenne, hogy a folyamat minden résztvevője (nemcsak a kari vagy hallgatói vezetők, hanem minden oktató és minden hallgató is) pontosan tisztában legyen a KKK előírásaival, vagyis azzal, hogy az oktatóknak összességében milyen kompetenciákat kell felépíteniük a hallgatókban, és a hallgatóknak milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük a munkaerőpiacra való biztonságos kilépéshez. Ez sajnos jelenleg alapvetően csak egy fázisban valósul meg, a tanterv összeállításakor, ahol igyekszünk a KKK elvárásait leképezni egy tantervben. Ezt követően az egyes tárgyak sillabuszainak összeállításánál kérjük ugyan az oktatóktól, hogy határozzák meg azt, hogy az adott tárgy mivel járul hozzá a KKK megvalósításához, ez már kevésbé konzekvens és kontrollált. A következő fázisban pedig már a tantárgyi követelményeket kérjük számon a hallgatóktól. Ilyen módon közvetve érvényesül az az elvárás, hogy olyan oktatók és úgy végezzék az oktatást és értékelést, hogy abban megjelenjen az értékelésnek a hallgatói fejlődésben, a KKK szerinti kompetenciák kiépítésében betöltött szerepe. Ezt már eleve igyekeztünk tudatosítani a tanterv összeállítása során, és ezt követően is épp ezért kérjük minden sillabuszban a kompetencia-fejlesztéshez való hozzájárulás leírását, hogy ezt a szerepet folyamatosan nyomatékosítsuk, ébren tartsuk. Azt persze nem állítjuk, hogy ez már teljes egészében jelen van minden oktatónk minden tárgyában és aktivitásában. A karon alkalmazott sillabusz minta megítélésünk szerint kellő garanciát nyújt arra – bár egyedi esetekben biztosan lehetnek eltérések –, hogy minden érintett hallgató minden tárgya minden követelményét megismerje. Ennek értelemszerűen része a mérés és értékelés szempontrendszere. Az írásbeli munkák (zárthelyi dolgozatok) megítélésénél, osztályozásánál a karon egységes pontrendszer működik, amelynek alkalmazása kötelező minden tárgy esetében. (Természetesen ez is szerepel minden sillabuszban.) A szubjektivitás – minden vizsgáztatás, minden értékelés elkerülhetetlen velejárója – hatásának csökkentése érdekében jó lenne, ha minél több vizsga „bizottsági” értékelést kapna, a teljesítményt többen is értékelnék. Ez sajnos a hallgatói létszám növekedésével egyre kevésbé lehetséges. A Karon is meghatározó az írásbeli vizsga, amelyet egy adott oktató értékel, vagy ha az értékelésben többen is részt vesznek, mindenki egy-egy adott kérdéscsoportot értékel. Vagyis döntő többségében, elkerülhetetlenül, az osztályzatok csak egy vizsgáztató értékítéletére támaszkodhatnak. Az intézményesített többes értékelés inkább csak kivételes/ünnepélyes alkalmakkor biztosítható (pl. záróvizsga). Egyedi esetekre a TVSZ nyújt garanciális lehetőséget a hallgatóknak, miszerint ha harmadik esetben is ugyanaz az oktató értékelné a munkáját, a tanszékvezetőtől kérheti új, vagy felülvizsgáló vizsgáztató/értékelő kijelölését. Szóbeli vizsga esetén, két sikertelen vizsgát követően a hallgató kérheti, hogy harmadjára bizottság, vagy más oktató előtt vizsgázzon. A KTK esetében a hallgatók (hallgatói önkormányzat) és az oktatók (kari vezetés, tanulmányi bizottság) közötti szorosnak és együttműködőnek nevezhető kapcsolat jelenthet garanciát arra, hogy az ilyen esetek (hallgatói félelmek) valóban felszínre


kerüljenek, és megnyugtató megoldást nyerjenek. Ebben a kontextusban megnyugtatónak mondhatjuk, hogy ilyen panaszok nagyon ritkán fordulnak elő a Karon. Az előbbiekben említett szakdolgozat, záróvizsga folyamata és követelményei több szempontból is kivételes esetet jelentenek a hallgatói teljesítmények értékelése szempontjából. A szakdolgozat készítését egy féléves intézményesített (kreditértékkel felruházott) konzultáció segíti (a 6. félévben), amelyet az üzleti szakokon általában a 7. félévben is kísér még intenzív konzultáció (elektronikus és személyes úton is), de már nem kreditáltan. A KTK-n ez egy szinte bizalmi kapcsolat: a hallgatónak módja van szakdolgozati témakört és hozzá – adott keretek között – oktatót is választani. Ezt követően az oktató és hallgató szorosan együtt dolgozik egy (vagy két) féléven át. Ez biztosan szubjektív, de személyes és intenzív szakmai kapcsolatot jelent, ami minden bizonnyal megjelenik az értékelés szubjektivizmusában is. (Ugyanakkor talán érthető, hogy amennyiben a hallgató a konzulense tanácsait követi, annak megfelelően dolgozik, készít anyagokat, fejleszti a dolgozatát, kiérdemli a konzulens részéről a jóindulatú, pozitív értékelést.) A záróvizsga viszont ennek egy sajátos ellenpontozását adja. Minden szakdolgozatot (BA-szinten), vagy diplomamunkát (MSc) két bíráló értékel: alapszakon általában a belső konzulens és a vállalati mentor, mester szinten a konzulens és egy másik oktató. A két értékelés már eleve egymásnak is kontrollját adja, elősegíti annak objektivitását. A záróvizsga pedig a KTK-n az alap- és mester szinten egyaránt a szakdolgozat/diplomamunka megvédését jelenti. A záróvizsgán egy bizottság előtt kell prezentálni a dolgozat eredményeit, válaszolni a kérdésekre, vagyis ez már kifejezetten a – részben legalább – független, kollektív értékítélet színtere. A hallgató személyi méltóságának megőrzése megítélésünk szerint kisebb mértékben a szabálykövető, korrekt magatartáson, nagyobb részt a szervezeti kultúrán múlik. Úgy véljük, hogy ebből a szempontból példaértékű a KTK gyakorlata. Figyelünk arra, hogy ne váljanak publikussá olyan adatok, amelyek esetleg egyesek személyes méltóságát érzékenyen érinthetik. Ezt az elvet következetesen érvényesítjük a dolgozat- és vizsgajegyek közlésénél (amelyben segítségünkre van a CooSpace rendszer is). Amikor pedig kritika ért bennünket (a hallgatók szakmai gyakorlati helyre történő besorolásának nyilvánossá tételében), igyekeztünk azt a következőkben már módosítani. A „Pécsiközgáz” feeling-nek egyébként is része – a tömegszerűség növekedése ellenére – a közvetlen kapcsolat a tanár és diák között, a hétköznapokban, vagy a különböző rendezvényeken. Személyesen és elektronikus úton is elérhető minden oktató, közvetlen és kollegiális a kapcsolat, a hangnem (szaktól, évfolyamtól, tagozattól, hallgatói identitástól stb. független). Ettől egy teljesen eltérő, más dimenziót jelenít meg a méltányossági döntések lehetőségének biztosítása. Az egyetemi TVSZ értelmében minden hallgatónak lehetősége van egy – de csak egyetlen – esetben a dékánhoz fordulni méltányossági kérelemmel, olyan szituációban, amelyeket a TVSZ normatív módon már nem tenne lehetővé (pl. max. egy tárgy esetében egy extra vizsgalehetőség engedélyezése). Ezt a lehetőséget a TVSZ megadja, tudomásunk szerint a hallgatók ismerik ezt, és adott esetben élnek is vele. Ugyanakkor az eljárás „helyénvalóságát” jelzi az, hogy ezek a


kérelmek és engedélyek nem jelentős mennyiségűek, vagyis a metódus képes kezelni az egyedi eseteket, de nem válik rendszerré, természetessé, megszokottá, tömegessé. A hallgatói teljesítmények értékelésének ellenőrzését, minőségbiztosítási kontrollját tehát a KTK-n egyrészt a szabályzatok (TVSZ) és annak következetes alkalmazása, szükség esetén a Tanulmányi Bizottság keretei között megoldott közös értékelése, értelmezése jelenti. A TVSZ egyúttal stabil hidat épít a felsőoktatási törvény, az egyetemi szint és kari gyakorlat között, biztosítja azok egymásra épülését, összhangját. Másrészt az oktatók és hallgatók (képviseletek) közötti jó kapcsolat lehetővé teszi az esetlegesen felmerülő értelmezési, alkalmazási viták együttműködésen alapuló feloldását, és ebben a kari oktatási és a hallgatói szempontok együttes mérlegelését, egyeztetését. Mindezeknek pedig támogató keretet ad a kari kultúra, a szakmaiságot és hallgató közeliséget egyaránt jelentő „Pécsiközgáz”.

3.4.

Az oktatók minőségének biztosítása

A Kar oktatói/kutatói állománya hazai szinten kiemelkedő kompetenciákkal rendelkezik, ám a kari vezetés fontos feladatának tekinti az oktatók/kutatók tekintetében ezen minőségi versenyelőny fenntartását, esetleges kiszélesítését. A) A Kar oktatóinak szakmai és pedagógiai felkészültsége és tapasztalatai a tudás átadására, közvetítésére, a kompetenciák fejlesztésére: A Kar MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási és (MSZ EN ISO 14001:2005) Környezetirányítási rendszert működtet. A két szabvány együttes alkalmazása, azok működési elve biztosítják az oktatói állomány megfelelő minőségét. Ezt a következők támasztják alá: Az oktatói gárda nagy része nagy oktatási tapasztalattal rendelkezik, és így elsajátították azokat a megfelelő szakmai és pedagógiai eszközöket, amelyek szükségesek a tudás és tapasztalat átadásához, közvetítéséhez, a hallgatók kompetenciáinak fejlesztéséhez. Mivel többnyire a saját PhD iskoláinkból kerül ki az oktatói utánpótlás is, ezért a fiatal generáció mintegy belenő abba a gyakorlatba, amellyel a megfelelő oktatási készségek átadhatók. B) Az oktatók hozzáférése a saját teljesítményükre vonatkozó visszacsatolásokhoz: A kari teljesítménybérezésnek alapvető eleme, hogy az oktatók a saját teljesítményüket évente nyilvántartásba veszik. Mivel ez az alapja az évenként sorra kerülő bértárgyalásoknak, ezért minden oktató tisztában van a bérezési szintjének a teljesítményén alapuló meghatározó elemeivel. Bizonyos mértékig lehetővé válik, hogy az oktatók esetleges gyenge pontjai az erősségekkel korrigálhatók legyenek. A hallgatói vélemények alapján készülő teljes értékelést ismertetik a kari vezetéssel, az egyéni értékelést az oktatók külön-külön megkapják (mindenki a sajátját). Az adott oktató értékelését az oktató közvetlen felettese (korábban a tanszékvezető, 2007-től az intézetvezető) is kézhez kapja. Az adatok visszamenőleg is rendelkezésre állnak, közzétételük megfelelő formában megtörténik, így az folyamatos hatással van az


oktatási-kutatási tevékenységre. Emellett az oktatói munka hallgatói véleményezésének (OMHV) értékelését az oktatók névtelenül megkapják. További, az értékelésnél használható mutatószámok a Karon:  Felvett/leadott tárgyak aránya: A tárgyfelvétel alatt a hallgatók szabadon vehetnek fel és adhatnak le kurzusokat, ennek elemzését semmi nem indokolja az oktatói értékelés oldaláról. A szorgalmi időszak első hete a korrekciós időszak, amikor a hallgatók számára újra megnyílik az ETR és 5 napig szabadon változtathatják tantárgyaikat. Ezt követően már csak TB kérvénnyel változtathatnak 3 héten keresztül, a TVSZ alapján. Mivel a tárgyfelvétel és leadás tömegesen elektronikusan történik, nincs jelentősége a műveletek számának, ezért nem vizsgáltuk.  Vizsgák, javító-vizsgák, utóvizsgák száma: Az oktatók feladata, hogy biztosítsák a TVSZ-ben meghatározott számú vizsgaalkalmat (azt nem kell vizsgálniuk, hogy hányadik vizsgát teszi a hallgató). Erről a kinyomtatott vizsgalapon pontos információt kap, de nem befolyásolhatja a vizsga eredményét.  Az értékeléssel kapcsolatos panaszok száma: Konkrét panaszok száma elhanyagolható, egy konkrét esetről tudunk a vizsgált időszakban, amikor a harmadik vizsgát a TVSZ 53§ (3) pontja alapján más oktatónál tette le a hallgató.  A követelmények meghatározásának hibátlansága: A sillabuszok átgondolása, aktualizálása folyamatosan történik félévente/évente az oktatók által, a transzparencia pedig biztosított a CooSpace kommunikációs felületén. Mivel a hallgatók ezt figyelemmel kísérik, az esetleges problémákat folyamatosan jelzik az oktatók felé.  Az értékelések megismételhetősége és reprodukálhatósága: A TVSZ rögzíti az érdemjegyekhez szükséges teljesítésarányokat, a félév elején mintavizsga sorokat szoktak az oktatók közzétenni (lásd pl. levelező BA képzés). A hallgatók számára biztosított jog az utólagos betekintés lehetősége a megírt vizsgadolgozatokba az oktató fogadóóráján. A számonkérések döntő többsége írásban történik, így a problémák utólag ellenőrizhetők. C) Kari lehetőségek az oktatók szakmai, didaktikai felkészültségének fejlesztésére: A Kari MSZ EN ISO 9001:2009 szabványnak megfelelően minden évben megfogalmazásra kerül a képzési terv, illetve egyes intézetek rendszeres kutatói műhelyeket szerveznek. Ily módon az oktatók növelik felkészültségi szintjüket, és bátorítást kapnak arra, hogy fejlesszék saját szakmai tudásukat ezeken a szakmai fórumokon a kollégák visszajelzései által. A Kar minősített oktatóinak aránya kiemelkedően magas, ami felerősíti ennek a folyamatnak a hatását. D) Tervszerű humánpolitikai stratégia (rendszeres teljesítményértékelés a munkatársi, illetve vezetői körben, előrelépés ösztönzése, minőségi csere): A PTE KTK az egyetemen egyedülálló kezdeményezéssel három pillérre támaszkodó teljesítménybérezést vezetett be (TÉR). Ennek alapja egy tervszerű, az oktatási, kutatási


és intézménymenedzsment tevékenységet számbavevő nyilvántartás. Ez a rendszeres teljesítményértékelés elősegíti a vezetőknek a dolgozói teljesítményre történő megfelelő rálátást, és a dolgozók számára az előmenetelhez szükséges teljesítési szinteket. Ez a komplex teljesítménymérési rendszer alapot képez a folyamatos alkalmazás és kinevezés megítéléséhez, a munkaköri feladatok előírásához, a felkészültség és a végzett munka rendszeres értékeléséhez. Továbbá meghatározza a folyamatos alkalmasság követelményeit, és ellenőrzésének módszerét, hiszen az egyéni sajátosságok, eltérő teljesítmények előzetesen rögzített normatív szabályok alapján objektív mércével mérhetővé válnak. E) Eszközök a nem megfelelő munkatársak oktatási tevékenység alóli felmentésére: A PTE - KTK kezdeményezte az oktatók hallgatók általi véleményezésének azt az általánosan használt kérdőívét, amely lehetőséget ad az oktatói teljesítmények egyféle szempontból történő értékelésére. Erre a Kar Véleményezési Bizottsága kidolgozott egy eljárást, amely elősegíti az e tekintetben rosszul teljesítő oktatók fejlődését, illetve végső esetben eszközül szolgálhat az oktató esetleges munkáltatói jogviszonyának megszüntetésére, az oktatási tevékenység alóli felmentésére. Erre a lehetőségre mindezidáig nem volt szükség, mivel a hallgatók az egyetemi DPR-kutatás eredményei szerint pozitívan értékelik a hallgatók-oktatók közötti viszonyt; s határozottan úgy érzik, hogy a több tudás megszerzése inkább rajtuk, mint az oktatókon múlik; a képzést egyértelműen nagyon magas színvonalúnak tartják, ahol az oktatók mindent megtesznek a minőségi oktatásért. F) Az emberi erőforrás-tervezése, fejlesztése az oktatók-kutatók körében: A kari teljesítménymérés (TÉR) jól bevált kari eszköz a kompetenciák méréséhez, melyek alapján a Kari vezetés az oktatókat a személyes tárgyalások során orientálhatja az optimálisabb erőforrás-kihasználás érdekében. Emellett, a Kar két Doktori Iskolájában végző hallgatók adják az oktatói állomány utánpótlásának a nagy részét. A Kar elöregedő korfájának következtében különösen tudatos utánpótlás-tervezés szükséges, amit a vezetés meg is tesz, és az intézeteknél határozott és tervezett erőfeszítések folynak a megfelelő utánpótlás biztosítására. Az oktatás, kutatás hátterét adó számítástechnikai infrastruktúrát biztosító, valamint az oktatók és hallgatók közvetlen adminisztrációs ügyeit kiszolgáló személyzet egy olyan kialakult rendszerben működik, amely megfelelően látja el a feladatát. Ezeken a területeken az utánpótlás biztosítása egyszerűbb, mint az oktatás területén, mert megfelelő szakemberből túlkínálat van a régióban. Az újonnan felvettek szervesen illeszkednek a már meglévő rendszerbe, és így biztosított a háttérszervezetek megfelelő működése. További, az értékelésnél értelmezhető mutatószámok a Karon:  Az oktatók képzettségi szintje, oktatási tapasztalat, tudományos fokozatok szerinti, valamint életkor szerinti megoszlása (az oktatói korfa jellemzői, várható következmények): A Kar oktatói között magas, mintegy háromnegyed a minősített oktatók/kutatók aránya (63/86=0,73). Fontos célkitűzés az utánpótlás biztosítása, a fiatal Ph.D. hallgatók és tanársegédek előrehaladásának segítése. A korfából látszik,


hogy a Kar egyetemi tanárai közül néhányan a közeljövőben nyugdíjba mennek, ezért kiemelten támogatjuk a docensek habilitációját, illetve minden tudományos fokozat megszerzésére irányuló tevékenységet célzott kari pályázatok elnyerésével. 3.4.1 ábra: A KTK korfája 2011-ben

67 65 63 61 59 57 tudományos segédmunkatárs

55

tanársegéd

53

nyelvtanár

50

mestertanár

47

adjunktus

45

egyetemi docens

42

egyetemi tanár

39 35 33 31 29 27 0







2

4

6

8

Elvárható/teljesített óraszámok, publikációk, tananyag-, és taneszköz-fejlesztés: A kontrolling rendszer méri az oktatók oktatási és tudományos tevékenységét. Számos könyv és publikáció születik minden tanévben mind a tananyaghoz, mind a kutatási (hazai és nemzetközi folyóiratok) tevékenységhez kapcsolódóan (lásd korábban a kari könyvkiadásról és folyóirat szerkesztésről szóló fejezetet). Az oktatók tudományos továbbképzésének intézményi támogatása, illetve konferenciákon (egyéb szakmai rendezvényeken) való részvételek ösztönzése: A Kar vezetése belső pályázatok formájában tervszerűen segíti az oktatók és az adminisztráció továbbképzését, szakmai és tudományos előmenetelét. A pályázatokat a megfelelő kari bizottság és szakmai grémium értékeli és díjazza évenként, a rendelkezésre álló kari pénzügyi keretek terhére. Az elvégzett egyéni teljesítményértékelések, karriertervek részaránya, előléptetések száma oktatási egységenként: A TÉR-ből származó személyre szóló jelentéseket




3.5.

minden tanév lezárultával értékelő megbeszélések követik a kari vezetés és az egyes oktatók között. Ekkor a „múlt” és a „jövő” tanévekben végzett, illetve tervezetten vállalt kari feladatok megtárgyalása történik, s erre köt megegyezést a két fél. A Karon belüli előléptetések általában kötődnek a fokozatszerzéshez is, tehát a tanársegédi fokozat elnyerése általában PhD abszolutórium után történik, adjunktus PhD fokozat elnyerésével lehet valaki, docens esetében elvárt a habilitáció, míg az egyetemi tanári kinevezés MTA doktori fokozat megszerzését is előrevetíti. Munkatársi elégedettségmérés eredményei: A PTE évente végez ilyen jellegű anonim felméréseket, melyek esetében nem azonosítható be a kari vélemény.

Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások

A Kar kiemelt figyelmet fordít a hallgatói igények minél magasabb szintű kielégítésére, különös tekintettel a tanulástámogatásra. A) Kari tények és eredmények értékeléséhez használható mutatószámok:  Oktatási helyiségek kihasználtsága, oktatástechnikai szolgáltatások száma: A Kari jelentés 2.2. alfejezetében már feltérképezésre kerültek a kari oktatási helyiségek és azok kihasználtsági mutatói. A KTK-n az oktatási helyiségek három kategóriába sorolhatók méretük alapján, ezek darabszámukban a jelenlegi oktatási struktúrának megfelelnek (kis- és közepes termek és ún. nagyelőadók). Minden terem fel van szerelve az oktatáshoz szükséges számítógéppel, projektorral, szárazon törölhető táblával és hangosítással. A külön igények kiszolgálását az ISZO munkatársa végzi munkanapokon 8-20 óráig, szombaton 7:30-16:00-ig.  Könyvtárállomány/hallgató: A 2010-ben átadott Tudásközpont 3. emelete foglalja magában a társadalomtudományi szakterület könyvtári anyagait, melyben több mint 70.000 kötet található, mely évente kb. 5000 kötettel bővül. Az egy hallgatóra jutó könyvállomány indikátor értéke 2011-ben megközelítőleg: 70000/2854=24,5 kötet/fő (hallgatói adatokat lásd: 2.2.3. fejezet).  Számítógépes állomány/hallgató: A Karon minden oktató és adminisztrátor rendelkezik számítógéppel. Amennyiben minden oktatói/dolgozói és hallgatói gépet figyelembe veszünk, akkor a számítógépek száma a következőképpen kalkulálható: o oktatótermekben elhelyezett számítógépek: 12 db, o számítógéptermekben található gépek: 106 db, o hallgatói térben elhelyezettek számítógépek: 70 db, o oktatók által használt számítógépek: 112 db asztali gép + 98 notebook, o PhD iroda gépei: 8 db, o végül a szervergépek száma=7 db. Az összes számítógépet figyelembe véve: 413 db számítógép/2854 fő=0,14 gép/hallgató, vagyis 6,9 hallgatóra jut 1 számítógép a Karon, ám ha csak a hallgatói gépeket nézzük, akkor az arányszám 196 számítógép/2854 hallgató = 0,07








gép/hallgató, vagyis mintegy 14,5 hallgatóra jut egy számítógép. Emellett fontos megemlíteni, hogy a nagyszámú saját hallgatói gépállomány kiszolgálására a teljes épület vezeték nélküli hálózattal lefedett, s ezzel a hallgatók információhoz jutása magas szinten megoldottnak tekinthető. Belső információs rendszer működésének adatai: Kapcsolattartás a hallgatókkal az oktatók kötelezően (heti legalább 2 óra) megtartott fogadóóráiban, illetve a CooSpace kommunikációs felületein történik. Minden kurzusnak saját színtere van, amely segítségével az oktatók hirdethetnek, dokumentumokat tölthetnek fel, akár dolgozatokat is írathatnak. Ez félévenként 700-800 színteret jelent. A kollégiumi, szociális, rekreációs, kulturális infrastruktúra számadatai: A kollégiumok az egyetemi központ kezelésében vannak. 2010 októberében 232 hallgatónk lakott a PTE által fenntartott kollégiumban (ez a szám négy kollégium Boszorkány úti, Damjanich, ETK Laterum és Szalay László kollégium - összesített adatait foglalja magában). A kollégiumok felújítása az elmúlt években történt meg. A hallgatók számára sportolási lehetőséget biztosít az egyetemi sportközpont, ez az alapképzéses hallgatóknak tantervi követelmény is. Kulturális lehetőségek a városban az EKF2010 projekt megvalósulása miatt bőségesen vannak, jelenleg is működik egy egyetemi színház, a koncertközpontban folyamatosan vannak kulturális programok, a városban számos galéria található. A felvett hallgatók számára városnézést, könyvtárlátogatást, vetélkedőket és film klubot szervez a HÖT. A tanácsadások, támogató rendszerek igénybevételének értékei, az oktatók hallgatói elérhetősége: Minden oktatónak hetente legalább 2 óra fogadóórája van kifejezetten a hallgatók számára. Tanulmányi ügyeikkel kapcsolatban a Tanulmányi Osztály munkatársai napi 5 órában adnak tanácsot. Számos problémát lehet már elektronikusan is elintézni, az ETR, a CooSpace felületein. A PTE emellett támogató szolgálatot működtet a hátrányos helyzetűek számára, a Központi Szolgáltató Iroda (KÖSZI) pedig jogsegélyszolgálatot.

B) A képzési programok lebonyolításához szükséges eszközök, hallgatók által elvárt szolgáltatások:  Oktatási infrastruktúra ellátottság és hozzáférhetőség: A CooSpace és az ETR rendszerein keresztül az oktatók minden oktatással kapcsolatos információt elérhetővé tudnak tenni a hallgatók számára elektronikusan. Szükség esetén a Karon található számítógépek illetve a kari Szolgáltató Iroda (SZOLGI) nyújt segítséget.  A termek (előadótermek és szemináriumi termek) technikai felszereltsége, elérhetősége, kihasználtsága, alkalmassága, berendezések, eszközök rendelkezésre állása. Lásd e kérdéskörben a 2.2. fejezetben foglaltakat. C) A fizikai, szellemi- és humán szolgáltatások kari háttere:  A hallgatói tanácsadás szerkezete, tartalma és működése. Támogató szolgálatok












megléte (pl.: tutori rendszer): Tanulmányi tanácsadást a hallgatók a Tanulmányi Osztály 13 munkatársától kaphat a hét minden napján. Szükség esetén a kurzusok előadói mellé a Kar tutorokat rendelhet, a hallgatók kérdéseinek megválaszolására, mint ahogyan az pl. a nappali tanrendű üzleti BA–s képzések szakmai gyakorlati időszakában történik. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás: A már korábban is említett szóbeli tájékoztatók mellett a hallgatók számára a kari weben elérhető az érvényes tanterv és az adott félév beosztása, emellett az ETR a hallgató tantervi előmeneteléről online tájékoztatást ad. Intézményi könyvtári szolgáltatás, a szakirodalmi ellátottság szintje, a szakkönyvtár felszereltsége, ellátottsága: Erre vonatkozóan a jelentés korábbi részei már részletesen beszámoltak. Idegen nyelvi képzés biztosítása, a képzés menete, színvonala: Alapképzésen a tanterv tartalmaz két félév szakmai nyelvoktatást. Ezt a hallgatók heti 4 órában 2025 fős csoportokban tanulják. A Kar emellett közvetett módon lehetőséget teremt a nyelvtanulásra a tanrendi kereteken kívül is, térítés ellenében. Öntevékeny közművelődési, tudományos-ismeretterjesztő, diákközéleti lehetőségek biztosítása: Az intézetek oktatói havonta tartanak nyitott szemináriumokat tudományos területükön belül. A diákélet szervezését a HÖT végzi. A Karon működik a JPKSZ Szakkollégium és ezen kívül a HÖT még 9 különböző diákszervezettel működik együtt (AEGEE Pécs, AIESEC, FÉSZEK, Fiatal Értelmiségi Klub, Kappa Tau Beta diákszövetség, Karton Network, Magyar Közgazdász Társaság Baranya Megye, Sportfolio, Tehetségért Mozgalom) Hallgatói szolgáltatások biztosítása, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások (kollégiumok, szociális-jóléti juttatások, külföldi tanulási lehetőségek, munkalehetőségek, stb.): A PTE több kollégiumot tart fenn, a hallgatók pályázhatnak szociális támogatásra minden félévben. Erasmus keretin belül fogadunk és küldünk is hallgatókat a világ számos egyetemére. Alapképzésen a hallgatóink szakmai gyakorlaton vesznek részt saját szervezésben, vagy a Kar regisztrált partnercégeinél.

D) A hallgatói (vissza)jelzések figyelembevétele: A Kar igyekszik biztosítani minden eszközt és feltételt az oktatóknak a színvonalas oktatás fenntartásához, melyről a hallgatók az OMHV keretein belül tudnak visszajelzést adni. Emellett a HÖT–ön keresztül a Kari vezetés a kéthetente tartott törzskari értekezleteken információt cserél a HÖT elnökkel az aktuális hallgatói ügyekben. E) A hallgatói szolgáltatások minőségének javítására való törekvés (a PTE-KTK HÖT által biztosított hallgatói szolgáltatások):  Érdekképviselet: a KTK HÖT a PTE KTK Rákóczi úti épületi irodáiban minden hétköznap 9 és 16 óra között várja a hallgatókat, ezen kívül minden tisztség-












viselőnek heti rendszerességgel fogadóórája is van. A HÖT a hallgatóknak elektronikus felületeken is több megkeresési lehetőséget biztosít. KözgázSport: 2010 novembere óta a KTK HÖT a Kar hallgatói számára a Hallgatókért MA Kft. közreműködésével kedvezményes sportjegyek vásárlását biztosítja. A KözgázSport keretében az alábbi sportolási lehetőséget biztosítja a hallgatóknak: úszás, fallabda, aerobic, konditerem, spinning, kangoo. A jegyekre igen nagy igény van a Karon: havonta 2-300 jegy fogy. Tömegsportok: a Sportfolio Hallgatói Sport Egyesület közreműködésével a KTK HÖT az alábbi sportágak edzéseit támogatja: labdarúgás, kosárlabda, röplabda, kézilabda. A heti rendszerességgel megtartott edzésekre mintegy 100 hallgató jár. KözgázSzerda: a KTK HÖT a Kar hallgatói számára a szorgalmi időszakban minden héten ingyenesen biztosítja az igényes szórakozási lehetőséget a város legnépszerűbb szórakozóhelyein. Minden héten több száz hallgatónk vesz részt ezeken a rendezvényeken. Rendezvények: a KTK HÖT az alábbi rendezvények szervezéséről gondoskodik minden évben: o gólyatábor: a hallgatói élet legnagyobb rendezvénye, melynek fő feladata az új hallgatók integrálása a hallgatói közösségbe. A négy napos gólyatábor, mely egyaránt nyújt a hallgatók számára sportolási, kulturális és kikapcsolódási lehetőséget, valamint ad tájékoztatást a kari életről, minden év augusztusában kerül megrendezésre. Átlagos létszáma 400 fő. o gólyabál: a patinás, báli hangulatú rendezvény minden év novemberében kerül megrendezésre, elsősorban az első évfolyamos hallgatók számára. Átlagos létszáma 300 fő. o Jogász-Közgazdász Tavaszi Fesztivál: a PTE ÁJK HÖT-tel közösen megszervezett (korábban Pécsi Tavasz elnevezésű) három napos tavaszi rendezvénysorozat egyaránt nyújt sportolási, kikapcsolódási lehetőséget, valamint különféle szakmai előadásokat a hallgatók számára. A J-K Tavaszi Fesztivál a Szakest-tel zárul. Átlagos létszáma (ÁJK hallgatók nélkül): 500 fő. o Szakest: a Tavaszi Fesztivál záróakkordjaként megrendezésre kerülő rendezvény, ahol a különböző évfolyamok és szakok (gyakran oktatók is) színvonalas produkciókat adnak elő, melyet állófogadás követ. A rendezvény átlagos létszáma: 200 fő. o Egyéb rendezvények: búcsúztató estek, felezőbuli, diákszervezeti szintbuli/borkóstoló, városismereti vetélkedő, hallgatói fórumok stb., továbbá a KTK HÖT számos kari rendezvény szervezésében vállal szerepet (diplomaosztó ünnepségek, regisztrációs napok, állásbörze). Információs csatornák: a KTK HÖT elsősorban elektronikus felületeken kommunikál a hallgatókkal. Üzemeltet egy több mint 1000 egyedi címmel rendelkező levelezőlistát, rendszeresen frissít egy több mint 600 rajongóval rendelkező Facebook oldalt, valamint rendelkezik egy napi 100 egyedi látogatással rendelkező saját weboldallal is.




Szolgi Center: a Hallgatókért MA Kft. közreműködésével a hallgatóknak lehetőségük van a Kar területén fénymásolni, nyomtatni, sportjegyeket vásárolni. A KözgázSport keretében a városban garantáltan a legjobb árak mellett sportolhatnak hallgatóink. A KözgázSporton kívül is számos kedvezményes jegyet vásárolhatnak hallgatóink a Szolgi Centerben: többek között wellness, szauna, falmászás és tenisz.

F) A korábbi Kapcsolati Igazgatóság (a 2011–es dékánváltás után a törzskarba integrált szervezet) a következő aktivitásokkal segíti a hallgatókat: 3.5.1 tábla: PTE– KTK rendezvénynaptárának kivonata 2010-2011 év beiskolázás 2010 két BA nyílt nap december/január mesterképzési nyílt nap középiskolák látogatása (10-15 helyszín) Educatio HVG állásbörze PTE állásbörze felvételizők menüpont 2011 két BA nyílt nap december/január mesterképzési nyílt nap középiskolák látogatása (10-15 helyszín) felvételizők menüpont év hallgatói tájékoztató 2010 Erasmus tájékoztatók - 2 alkalom szakmai gyakorlatos tájékoztató - 3 alkalom Kari szervezeti kultúra 2011 Kari szervezeti kultúra folyamatos kapcsolattartás év vállalati kapcsolatok szakmai gyakorlatra szóló keretmegállapodások 2010 megkötése Partnertalálkozó szakképzési hozzájárulásokról szóló szerződések kötése együttműködési megállapodások megkötése 2011 Partnertalálkozó Budapest szakmai gyakorlatra szóló keretmegállapodások megkötése szakképzési hozzájárulásokról szóló szerződések kötése együttműködési megállapodások megkötése év szakmai-tudományos 2010 Regional Studies Association éves konferenciája IV. Pécsi Pénzügyi Napok

Eszköz információs nap, előadás előadások előadás, beszélgetés kiállítás kiállítás kiállítás Kari és egyetemi web információs nap, előadás előadások előadás, beszélgetés Kari és egyetemi web Eszköz előadás, elektronikusan elérhető tart. előadás, elektronikusan elérhető tart. előadás, elektronikusan elérhető tart. előadás, elektronikusan elérhető tart. facebook Eszköz

Eszköz nemzetközi konferencia


Barra Mária: Beszéd, előadás, kommunikáció Nemzetközi nyári egyetemek: 1. Charles Simonyi Ohio; 2. GCP Ohio; 3. International Cultural Week in Pécs conference; 4. Dimetic Területfejlesztéssel foglalkozó közép-európai doktori iskolák konferenciája Regional Innovation and Growth: Theory, Empirics and Policy Nemzetközi kulturális nyári egyetem Számvitel Tudomány-Oktatás-Szakma Konferencia Dr. Papp László Számvitel Verseny Dimetic Konferencia Via Futuri 2010 GIKOF-SEFBIS 7. Nemzetközi Gazdaságinformatikai Konferencia: "Az üzleti informatikai alkalmazások jövője; a felsőfokú képzések feladatai" Konferencia a Nyugat Balkáni Országok 2011 Regionális átalakulásáról V. Pécsi Pénzügyi Napok "Kék Gazdaság Innovációs Klaszter (KGIK) sajtóbemutatóval egybekötött workshop Az MTA VSZB Kommunikáció -menedzsment Albizottsága és a GVKM konferenciája Marketing Oktatók Konferenciája Konferencia IV. Számvitel Tudomány-Szakma-Oktatás Konferencia Dr. Papp László Számvitel Verseny év alumni 2010 3 napos alumni rendezvény alumni portál alumni FB profil 2011 Alumni Nap alumni portál alumni FB profil

3.6.

tréning nyári egyetem

nemzetközi konferencia nemzetközi nyári egyetem hazai konferencia nemzetközi konferencia konferencia hazai konferencia

nemzetközi konferencia

hazai konferencia

Eszköz előadások, találkozók, események, parti web web konferencia találkozók web web

Belső információs rendszer

A) A PTE – KTK Kari Vezetői Irányítási Rendszerének (KVIR) rövid leírása: A Kari Vezetői Irányítási Rendszer (KVIR) kidolgozása 2009-ben kezdődött el az akkori dékán és dékánhelyettes megbízásából. A rendszer kialakításának célja egy Excel-alapú szoftver létrehozása volt, amely egyrészt automatikussá teszi a kari gazdasági tervek elkészítésének folyamatát, másrészt olyan kontrolling-információkat képes szolgáltatni, melyek segítségével a Kar vezetése megalapozottabb döntéseket


hozhat az emberi erőforrással, a képzésekkel, valamint a terem-infrastruktúra kihasználásával kapcsolatban. A projekt lezárására és a működő szoftver átadására 2010 szeptemberében került sor. A KVIR két fő modult tartalmaz, a Tervezés és a Kontrolling modulokat. A1) A Tervezés modul felépítése: A Tervezés modul az éves tervezési tevékenységet segíti elő a folyamat sztenderdizálásával és automatizálásával. A modulban kezelhető felületek (munkalapok) a következők:  Oktatói adatok, hallgatói adatok: A tervezéshez szükséges létszámadatokat tartalmazó inputadatok munkalapjai. Az oktatói munkalapon az importálható részletes oktatói adatbázis alapján meghatározódnak az oktatói státusz kategóriánként (tanár, docens, stb.) és a foglalkoztatás módja (teljes munkaidős, részmunkaidős) szerinti létszámok. A hallgatói munkalapon pedig az egyes képzésekre jellemző hallgatói létszámok megadása történik, államilag támogatott és költségtérítéses, továbbá nappali/levelező bontásban.  Egységnormák: Három munkalap szolgál a tervezéshez szükséges egységnormák bevitelére: a tervezésre vonatkozó szabályokhoz illeszkedő szerkezetben meg kell adni a képzési, a tudományos és a fenntartási normaelemek számításához szükséges egységnormákat.  Saját bevételek: Ezen a munkalapon a bevitt vagy importált alapadatok szerint meghatározásra kerülnek a költségtérítéses képzésekből és az egyéb tevékenységekből származó saját bevételek.  Forrás, felhasználás, egyenleg: Az előbb részletezett munkalapokon megadott kiinduló adatok és mellékszámítások alapján ezeken a munkalapokon összesítve megjelenik maga a gazdasági terv, forrás-felhasználás-egyenleg bontásban. Új év nyitásakor a lezárt év adatai visszakereshető módon archiválásra kerülnek. A2) A Kontrolling modul felépítése: A Kontrolling modul a lezárt évek tényadatainak elemzésére szolgál, az alábbi felületekből tevődik össze:  Inputtáblák: A rendszer inputadatait hét munkalapon kell megadni kézi bevitellel, vagy külső fájlból történő importálással. Ezek a Költség, a Bevétel-egyenleg, a Képzés-terem adatok, valamint az Oktatói adatok nevű munkalapok, valamint az ezekből készített kereszttáblák (Oktatók képzésenkénti óraszámai, Képzések termenkénti óraszámai, Oktatók termenkénti óraszámai).  Terv-tény elemzés, láncindexek: A rendszer az outputok között a tárgyévre kiszámított tényadatokat összeveti a gazdasági tervben megfogalmazott tervszámokkal, és komponensenként jelzi a változás mértékét. Az összehasonlítás másik dimenziója az előző lezárt év tényadataival történő összevetés láncindexek segítségével, melyekből a következő év bevétel- és költségadataira előrejelzés is készül.








Fedezetszámítás: A rendszer a bevitt bevétel- és költségadatokat először felosztható és fel nem osztható részre bontja, majd megfelelő vetítési alap segítségével a felosztható összegeket hozzárendeli képzésekhez, hallgatókhoz, termekhez és oktatókhoz. Mindezek alapján lehetővé válik egy pontos fedezetszámítás az előbbiek mindegyikére, melyből kiderül, hogy mely képzések, termek, hallgatók és oktatók rendelkeznek pozitív és melyek negatív fedezettel. Az így nyert adatok a megfelelő intézkedések, beavatkozások megalapozásához nagymértékben hozzájárulnak. Rangsorok, értékmutatók, minőségi kategóriák számítása: A képzések, termek és oktatók esetében a rendszer soktényezős rangsort készít (a rangsoroló szempontok között többek között a képzésre/teremre/oktatóra jutó bevétel, költség, fedezet stb. szerepel). Az egyes tényezők szerinti rangsorban elfoglalt helyezések alapján egy rangösszeg képződik, melyet a teljes sokasághoz viszonyítva egy százalékos értékmutató kiszámítására kerül sor (az összesített rangsorban első helyen álló képzés/terem/oktató mutatója 100%, az utolsó helyen állóé pedig 0% lesz). Intézeti rangsorok, minősítésenkénti és nemenkénti átlagbérek: A rendszer a Kar intézeteit is rangsorolja az előzőekhez hasonló szempontok szerint. A munkalap emellett információt ad az intézeteken belüli és összesített átlagbérekről oktatói minősítések (tanár, docens, …) és nemek szerinti megoszlásban.

A rendszert különböző jogosultsággal rendelkező felhasználók kezelik. A személyiségi jogokat is érintő adatokra (pl. bérek) tekintettel teljes jogosultsággal csak a Kar dékánja és az általa feljogosított személyek rendelkeznek. Az inputadatok előállításában résztvevő munkatársak egy kizárólag az őket érintő adatokat tartalmazó külső fájlt töltenek fel, melyből ezek után a teljes jogosultsággal rendelkező felhasználók adatimport segítségével tudják beemelni az információkat a KVIR rendszerbe. A Tervezés modulhoz hasonlóan új év nyitásakor a lezárt évek adatai visszakereshető módon archiválásra kerülnek. B) PTE-KTK elektronikus információs rendszere A belső információs informatikai rendszerek egymást kiegészítve működnek, úgymint: B1) Web alapú intranet: A KTK oktatói/adminisztrációs dolgozói saját EHA kóddal belépve egy, csak általuk látható menüstruktúrát látnak a http://portal.ktk.pte.hu weboldal Munkatársak menüpontja alatt. Ezen a weboldalon olyan információk nyernek elhelyezést, melyek elsősorban az információ érvényességi idejét tekintve hosszabb időintervallumra vonatkoznak. Itt találhatók többek között:  egyetemi és Kari szabályzatok/utasítások, Kari Tanács dokumentumok  aktuális és közérdekű kari információk,  kari események összefoglaló táblázata, eseménynaptára,  pályázati információk,  információk a szervezeti egységekről,  órarend, vizsga- és szorgalmi időszaki terembeosztás,


 

érdekképviseleti információk, képek a kari eseményekről stb..

Ezek az információk archiválásra kerülnek és a későbbiekben is kereshetők. Arculati formáját tekintve megfelel a kari és egyetemi elvárásoknak. A tartalmak, hírek feltöltését a kari webmaster végzi, a dékáni törzskar alkalmazásában álló web tartalmi kontroller jóváhagyása után. B2) Levelezési listák: Szintén a kari oktatói/adminisztrációs dolgozóknak olyan információs csatornája, levelezési listája, ahol az információk hozzáférése, olvasása a kari gyakorlat értelmében gyorsabb, mint az intranetes tartalmaké. A levelezési listák tartalmuk vonatkozásában kari és projekt szemléletben kerülnek létrehozásra. A leggyakrabban használt kari levelezési listák:  [email protected] – olyan lista ahol oktatók és adminisztrátorok egymás között osztanak meg hasznosnak ítélt információkat  [email protected] – kari vezetés által használt fontos információk megosztása minden oktató és adminisztrátor számára  [email protected] – oktatóknak szóló levelezési lista  [email protected] – PhD hallgatói levelezési lista  [email protected] – Gazdaságmódszertani Intézet levelezési listája  [email protected] – Gazdálkodástudományi Intézet levelezési listája  [email protected] – Közgazdasági- és Regionális Tudományok Intézet levelezési listája  adminisztrá[email protected] – kari nem oktatói (admin) lista Projekt jellegű levelezési listák (csak néhány a közel 50 db listából)  dekani@ - kari vezetés levelezési listája  dekani-tanacs@ DT levelezési listája  babaokt@ … - angol nyelvű képzés oktatói levelezési listája  habil-l@ - habilitációs levelezési lista  intl-partners@ - nemzetközi kari partnerek  Karitanacs@ - Kari Tanács tagok levelezési listája  kekgazdasag@ A kék gazdasággal foglalkozó oktatók listája  marketing@ - Marketing tanszék levelezési listája  econ@ - Közgazdaságtan Tanszéki levelezési listája  info@ - informatika oktatói levelezési lista  statisztika@ - Statisztika Tanszék oktatóinak listája  szamvitel@ - Számvitel Tanszék oktatóinak listája  vallgazd@ - Vállalatgazdaságtan Tanszék oktatóinak listája  to@ - Tanulmányi Osztály listája  okiteki@ - ISZO informatika levelezési lista


     

mba-okt@ - MBA oktatásban részt vevő oktatók listája, szakszervezet@ - kari érdekképviseletben részt vevő dolgozók listája szakvezetok@ - szakok vezetőinek listája tamop@ - TÁMOP pályázatban részt vevők listája technika@ - kari technikai és IT igények listája terem@ - teremfoglalás igényeinek listája

A levelezési listák egy része archivált. Levelezési lista létrehozását az Informatikai Szolgáltató Osztály (ISZO) végzi. B3) CooSpace tananyagok, segédletek virtuális tere: A CooSpace egy oktatástámogató rendszer. Minden oktató csak a saját meghirdetett tárgyát valamint az azt felvevő hallgatókat látja egy színtéren. A hallgatók, oktatók az EHA kódjukkal belépve jogosultságuknak megfelelően látják az egyes színtereket. Félévente a meghirdetett kurzusok számával megegyező színtér jön létre, melyből annyi lesz aktív, amennyit az oktató aktivál. Az oktatónak az egyes kooperációs tereken lehetősége van dokumentum felöltésre, feladat kiírásra, állománytár, fórum, hirdetőtábla illetve szavazás létrehozására. A félév lezárásával a színtereken található tananyagok, és minden állomány archiválásra kerül és az oktató és hallgató számára is kereshető lesz a későbbiekben. C) További tények a Kar belső információs rendszeréről:  Információ és tudásmenedzselés. Az alkalmazottak információellátottsága a kompetenciáik, a szervezet, a szabályzatok, a belső előírások, az aktuális események vonatkozásában: A Karon feltérképezésre kerültek az oktatók oktatási és tudományos kompetenciái, melyekkel a kari vezetés és az intézetvezetők hatékonyabban oszthatják szét a feladatokat és tervezhetik a tantervek kialakítását. Az alkalmazottak tájékoztatását segíti a félév kezdéskor tartott összdolgozói értekezlet, illetve a Karon hetente két alkalommal fenntartott szabad oktatási sáv, amikor értekezleteket, bizottsági üléseket lehet tartani. A Dékáni utasítások és Kari Tanács határozatai elérhetőek a kari weboldalon.  A hallgatók tájékoztatása a követelményekről, a működésről és a feladatokról, információkkal való ellátottság az intézményi eseményekkel kapcsolatosan, informatikai rendszer kiépítettsége, kihasználtsága: A hallgatók a tanulmányaikkal kapcsolatos hivatalos információikat elérhetik, illetve hivatalos ügyeiket az ETR rendszerben intézhetik. Az oktatási anyagok és kurzusok leírásai a CooSpace felületén keresztül érhető el. Karral kapcsolatos általános információk, oktatók és szervezetek elérhetősége, hivatalos határozatok, szakok ismertetése, leírása és kari rendezvények információi a kari weblapon érhetőek el.  A működési folyamatok informatikai ellátottsága, követhetősége informatikai eszközökkel, az információk és eszközök biztonsága: A kommunikációhoz szükséges rendszerek egy részét a Kar, másik részét az egyetem üzemelteti. Az oktatóknak kari számítógép és email cím biztosított. A hallgatók számára a Kar


számítógép hozzáférést, illetve ingyenes wireless Hotspot kapcsolódási lehetőséget biztosít a Kar teljes területén.

3.7.

Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása

A PTE Közgazdaságtudományi Karán korábban a Kapcsolati Igazgatóság, jelenleg pedig a marketing és üzletfejlesztési dékánhelyettes vezetésével a dékáni törzskar koordinálja a Kar külső és belső kommunikációs tevékenységét. Célunk a közönség tájékoztatása, a nyilvánosság biztosítása, emellett a Kar iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása, a korrekt és folyamatos tájékoztatás, az ismertség növelése, oktatási, tudományos teljesítményének bemutatása, a kialakult image folyamatos építése, karbantartása. Karunk a PTE Marketing Osztálya által kialakított egyetemi marketingkommunikációs munka kereteit (stratégia, főbb arculati és kommunikációs standardok) szem előtt tartva, de a Közgazdaságtudományi Kar sajátosságainak figyelembe vételével és kiemelésével alakította ki saját kommunikációját. Az egyetemi előírásokhoz szervesen illeszkedő egyéni arculatot alakítottunk ki, a Kart egyértelműen beazonosító, egyedi elemekkel mind a nyomtatott, mind pedig az elektronikus eszközök tekintetében (pl. kari logó, elektronikus aláírás, kari kiadványok, kari és alumni portál arculata). A kari kommunikáció egyik legfontosabb eszköze a kari weblap, mely elérhető a PTE honlapjáról (www.pte.hu), illetve közvetlenül a portal.ktk.pte.hu címen. Ennek arculatát, szerkezeti felépítését és tartalmát is oly módon alakítjuk, hogy minden célcsoportunk lehetőség szerint a számára legfontosabb tartalmakat a legegyszerűbb módon tudja elérni. A Karral kapcsolatos alapvető információk (azonosítók, kapcsolatok, minőségbiztosítási dokumentumok, kari éves jelentés, elérhetőségek) a Kar honlapján jól beazonosítható, egyszerűen megtalálható, külön főmenüpontokban érhetők el (Karunkról; Kapcsolat menüpontok alatt). A PTE-KTK portáljai és azok látogatottsága (ahol nincs külön jelölve, ott az elmúlt egy év adata szerepel):  Kari portál: http://portal.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 136 680 Képzések:  Angol nyelvű képzés: http://www.english.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 14 060 (2011. március 26-tól)  Mesterképzés: http://msc.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 6 871 Doktori Iskolák:  Gazdálkodástani Doktori Iskola: http://www.gphd.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 1 577 (2011. február 14-től)  Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola: http://rphd.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 2 530 (2011. február 14-től)




Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola (angol): http://www.rphden.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 58 (2011. március 10-től)  International Ph.D.: http://iphd.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 751 (2011. április 26-tól) Intézetek:  Gazdaságmódszertani Intézet: http://gmi.ktk.pte.hu./ Teljesen egyedi látogatók: 3 734 (2011. február 14-től)  Gazdaságmódszertani Intézet Szakfordító és Terminológia Tanszék: http://gmisztt.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 90 (2011. február 18-tól)  Gazdálkodástudományi Intézete: http://www.gti.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 7 386 (2011. február 14-től)  Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete: http://www.krti.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 5 455 (2011. február 14-től)  Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete (angol): http://www.krtien.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 354 (2011. február 14-től) Szakmai, tudományos  Gazdaságpolitikai Kutatások Központja: http://gkk.ktk.pte.hu./ Teljesen egyedi látogatók: 88 (2011. február 14-től)  Kanadai TEP és TDP programok: http://camim.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 169 (2011. február 14-től)  Gazdasági és Vállalati Kommunikáció Intézményközi Szellemi Műhely: http://www.gvkm.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 224 (2011. február 14-től)  Terminológiai Dokumentációs Központ: http://termdok.ktk.pte.hu Még nem üzemel Szervezetek:  ika Tehetségért Mozgalom: http://ikatm.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 162 (2011. február 14-től)  Magyar Közgazdasági Társaság: http://mkt.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 55 (2011. február 14-től)  Pécsi Tudományegyetem Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete: http://fdsz.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 3 008 (2011. március 8-tól) Konferenciák:  III. Számvitel Konferencia: http://www.szamvitelkonf.ktk.pte.hu/ Teljesen egyedi látogatók: 740 (2011. február 14-től) A) Képzések: A Kar által kínált programokat, képzéseket külön menüpontban tesszük közzé, egyrészt a kari weblapon (Képzések), másrészt az egyetem központi, felvételizőknek szóló honlapjának képzéskeresőjében (PTE-Felvételi/Képzések). A


szakokról, programokról azonosan strukturált információ jelenik meg, amely kiterjed a felvételi követelményekre, képzési jellemzőkre, szakleírásokra, megszerezhető végzettségre, további információk megszerzésére (pl. Tanulmányi Osztály elérhetőségei). A leírásokat minden beiskolázási időszak kezdetén frissítjük (féléves, éves időközönként, a képzés indulásától függően). A Közgazdaságtudományi Kar szakjairól a honlapon kívül az alábbi csatornákon adunk tájékoztatást: 1. Nyomtatott  Megjelenés különböző beiskolázási kiadványokban (egyetemi, országos)  Sajtóhirdetések  Információs szórólapok (Kari)  Prospektusok (Kari, egyetemi)  Középiskolák vezetőinek direkt levélben történő megkeresése 2. Elektronikus  Hvg diploma különszám csomagajánlat: Eduline megjelenés  Hvg Karrier plusz banner  Felvi.hu  Elektronikus hírlevél  Kari/Egyetemi beiskolázási oldal/játék: Facebook 3. Rendezvény  Kari nyílt napok  Középiskolák látogatása  Középiskola Network – középiskolák vezetőinek meghívása kerekasztalbeszélgetésre  Felvételizők Napja  Educatio kiállítás B) Eljárások, szabályozások: A hallgatókat, dolgozókat érintő eljárások, szabályozások, tanrend a Kari honlapon az adott célcsoportnak szóló menüpontban érhetők el. A Kar nagy hangsúlyt fektet a szabályzatok, eljárási rendek személyes tájékoztatók keretében történő közzétételére. Ezen tájékoztatók írásos anyagát a honlapon szintén közzétesszük, hogy mindenki által elérhetőek legyenek. A szabályzatok és tájékoztatók frissítése folyamatos (Hallgatók/Szabályzatok, tájékoztatók és Munkatársak/Szabályzatok). A tantárgyak teljesítésének követelményei a CooSpace rendszerén keresztül minden hallgató számára elérhetők az adott tárgyhoz kapcsolódó sillabuszok formájában. A képzés (szak) teljesítésének követelményrendszerével kapcsolatosan a hallgatók a kari honlap Hallgatók/Alapképzés vagy Mesterképzés/Tanterv menüpontjaiban tájékozódhatnak. A fenti tartalmak változás esetén azonnal frissítésre kerülnek. Korábbi évek ide vonatkozó anyagai a Hallgatók/Syllabuszok menüben találhatók meg. C) Tanulási lehetőségek: A hallgatók számára Karunk számos tanulási lehetőséget biztosít a TDK, a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium, illetve külföldi


tanulmányi és szakmai gyakorlati csereprogramok keretein belül. A gyakorlati tapasztalatszerzést a Kar partnercégeinél tölthető gyakornoki programok, céges prezentációk, pályázatok és versenyek meghirdetésével biztosítja. Mindezekről a lehetőségekről a hallgatók folyamatos tájékoztatást a Hallgatók/Aktuális; /Ösztöndíj, pályázat; /Gyakornoki munka; /Versenyek menüpontokban közzétett felhívások, az Eseménynaptárban rögzített információk és a Hallgatói Önkormányzat segítségével kapnak. A rendszeres programok esetén (nemzetközi csereprogramok, kötelező szakmai gyakorlat) az írásbeli információkon kívül a hallgatók számára tájékoztató rendezvényeket szervezünk. D) Kutatási területek, eredmények, publikációk: Hisszük, hogy Karunk tudományos teljesítményének egyik mértékadó jellemzője oktatóink kutatómunkájának eredményeiben nyilvánul meg. Ennek érdekében a Karon folyó kutatásokról, szakmai műhelyekről, a Kar gondozásában megjelenő folyóiratokról, a megjelent könyvekről, publikációkról, szakmai rendezvényekről külön menüpontban (Tudomány) nyújtunk tájékoztatást. Oktatóink önéletrajza és publikációs tevékenységük közzétételére nagy figyelmet fordítunk. A kari és az intézeti honlapok Munkatársak menüpontjában direkt linkekkel egy kattintásra elérhető egy-egy oktató forma-adatlapja (minden oktatónál ugyanazon típusú információk jelennek meg). A formaoldal az oktató nevén, beosztásán, tudományos fokozatán, elérhetőségein túl letölthető formában a szakmai önéletrajzát és publikációs listáját is tartalmazza, melyek frissítése folyamatos, de évente legalább egy alkalommal kötelező. A Karon belül az egyes tudományterületek intézetekbe, a kutatási közösségek tanszékekbe tömörülnek. Az intézetek külön portálon jelennek meg, a portál tartalmának kezelése intézeti hatáskörbe tartozik. Oktatóink TÉR alapú teljesítményértékelését egy évente összegyűjtött adatbázisban, a Munkatársak menüpont alatt tesszük elérhetővé. E) Célcsoportok, eszközök: A kari kommunikáció számos különböző területet érint: a PTE-KTK nagy hangsúlyt fektet a partnereivel való együttműködésre. A dedikált szervezeti egységek (pl. törzskar) a Kar belső és külső kapcsolatrendszerét hivatottak keretbe foglalni, kiszolgálva a társadalmi környezetből érkező igényeket, és felkészülve a felsőoktatási rendszer változásai jelentette kihívásokra. Feladataink közé tartozik többek között a kari marketingfeladatok koordinációja, a beiskolázással kapcsolatos feladatok, a jelenlegi hallgatóknak nyújtandó szolgáltatások koordinációja és fejlesztése, az alumni (öregdiák) szervezet létrehozása, működtetése, és hangsúlyosan a céges kapcsolatok kiépítése, bővítése. F) Sajtókapcsolatok: A sajtó a Kar kommunikációjában egyrészt célcsoport, másrészt csatorna. A nyilvánosság tájékoztatásában kiemelt szereppel bíró sajtókapcsolatokat helyi és országos szinten is kiemelten kezeljük. Célunk a tájékoztatáson túl a Kar (el)ismertségének növelése és pozitív imázsának erősítése. Külső és belső médiának is tekinthető a Kari honlap, melynek egyik legfontosabb funkciója, hogy a Vezető hírek, Legfrissebb hírek és Aktuális események segítségével folyamatos tájékoztatást nyújtson a szélesebb és a kari közvélemény számára a KTK eseményeiről. Az egyedi


azonosítóval történő belépésnek köszönhetően a megjeleníteni kívánt tartalmak lehetnek publikusak, illetve csak a Kar dolgozói és hallgatói számára elérhetők. A hírek, események folyamatosan frissülnek, a vezető hír, amely a Kar szempontjából adott héten a legfontosabb mondanivalót közvetíti, legalább heti rendszerességgel kerül frissítésre. Az egyetem által készített sajtófigyelés kari vonatkozású információit adatbázisban rögzítjük. Évente két alkalommal az adatokból kimutatást készítünk (megjelenések száma, gyakorisága, leggyakoribb témák, oktatók) és ennek eredményei alapján határozzuk meg a következő időszak tervezett megjelenéseit, tematikáit. Keret-megállapodás alapján a KTK havonta különböző témákkal jelenik meg a legjelentősebb regionális napilapban. Rendszeresen megjelenünk az egyetemi programajánlóban, melynek híreire a saját kapcsolatainkon keresztül külön is felhívjuk a figyelmet. Ugyanilyen módon sajtóanyagot küldünk a Kar jelentősebb híreiről, aktualitásokról. A sajtóval való szoros együttműködés kiépítése érdekében a médiának szóló rendezvényeket szervezünk (Sajtóreggeli, Egy kávé a médiával), melyeken ismertetjük a fontosabb kari eseményeket, projekteket, illetve tájékozódunk a média igényeiről. Országos szinten elsősorban képzéseink megjelentetésével és a Kar oktatóinak szakértőként való megszólalásaival vagyunk jelen. A szakértői bázis megismertetése céljából évente tájékoztató anyagot küldünk a főbb szakmai lapoknak és a jelentősebb hírportáloknak azon kutatások jegyzékével és rövid ismertetésével, melyekről úgy gondoljuk, szélesebb társadalmi érdeklődésre tarthatnak számot. G) Szakmai és partneri kapcsolatok: A Kar piaci versenyelőnyének (pl. a hallgatóink munkaerőpiaci versenyképessége) megteremtése érdekében széles társadalmi együttműködési hálózatot igyekszik kialakítani gazdálkodó cégekkel, vállalatokkal, intézményekkel, szakmai szervezetekkel és civil közösségekkel. A sikeres kapcsolat kialakításához elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, így személyes tárgyalások keretében évente újítunk meg és folyamatosan kötünk együttműködési megállapodásokat. Képzéseinkről, szolgáltatásainkról évente kiajánlókat készítünk, a kari honlapon keresztül folyamatosan információkat, adatokat közlünk. A partnerek tájékoztatása és a kapcsolattartás céljából számos rendezvényt szervezünk (évente Középiskola Network, KTK Liba Lobbi). Partnereink kari kiállításokon, szakmai napok és előadások keretében találkozhatnak munkatársainkkal és hallgatóinkkal. H) Hallgatói csoportok: A leendő hallgatókkal történő kapcsolattartás kiemelt figyelmet kap a Kar kommunikációjában, hiszen a felsőoktatási intézmények között a hallgatókért folyó verseny egyre erősebb, így a beiskolázási tevékenység fontossága és aktivitása is folyamatosan növekszik. A hallgatók toborzásának sikeressége érdekében a középiskolások és az őket leginkább befolyásoló csoportok hatékony elérése a célunk. A kommunikáció során figyelembe kell vennünk a célcsoportok (diákok, szülők, pedagógusok) különböző és megváltozott igényeit. Ebből következően, beiskolázási tevékenységünk hagyományos eszközei (pl. nyomtatott kiadványok, internetes eszközök, személyes találkozási formák, iskolalátogatások, nyílt napok és tájékoztatók,


kiállítások, média megjelenések) mellett egyre jelentősebb szerepet szánunk a „nem hagyományos” eszközöknek, mint a közösségi hálózatok és az on-line játékok. Ezek tekintetében részben kari aktivitást folytatunk, részben az egyetem által szervezett tevékenységekhez csatlakozunk. Aktív hallgatóink informálása, tájékoztatása, igényeik felmérése több csatornán is folyik. Ezek nagy része elektronikus, a megjeleníteni kívánt tartalom szerint a kari/hallgatói weblap, a Karon elhelyezett nagy méretű kijelzők, a CooSpace, az ETR illetve a közösségi hálók. A hallgatókkal való kommunikációnak tekintjük a hallgatói ügyintézést is, mely döntő mértékben személyes és évek óta magas az ezzel kapcsolatos hallgatói elégedettség. Természetesen a különböző rendezvények, tájékoztatók, plakátok is az eszközeink között szerepelnek. Végzett hallgatókkal (alumni) való kapcsolattartást a Kar dékáni vezetése egyik kiemelt feladatának tekinti. Az alumni rendszerek, szervezetek felépítése és működtetése minden oktatási intézmény számára több szempontból is nagy jelentőséggel bír. Az anyaintézményhez kötődő közösség kialakulása kapcsolatrendszert, beiskolázási bázist, szakmai együttműködést és nem utolsósorban anyagi támogatást jelenthet. Az alumni szervezet megerősítésére és a volt hallgatókkal történő kapcsolattartásra vonatkozó kari tevékenységek, melyeknek végső soron a fő célja, hogy olyan plusz információkat, szolgáltatásokat és szakmai tartalmakat nyújtsanak, melyért érdemes kapcsolatban maradni az intézménnyel. A Kar célja, hogy élő kapcsolatrendszert, széleskörű információs bázist és az egyetemi éveket követően is hasznos szolgáltatásokat biztosítson a közösség tagjai számára. A Kar rendszeres felméréseket végez a jelenlegi és végzett hallgatók körében is a képzéssel, a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérésére. A hallgatók minél szélesebb körének eléréséhez több csatornát is igénybe veszünk: elektronikus és papír-alapú megkérdezések, személyes interjúk, on-line kérdőívek használatával igyekszünk tájékozódni. A felmérések során a hallgatói önkormányzat és önkéntes hallgatói csoportok segítségét vesszük igénybe. A megkérdezések eredményeinek közzétételére a kari honlap híreiben, valamint prezentációk keretében kerül sor. A tanulmányok a Kar belső hálózatán elérhetők. I) Munkatársak: A munkatársakkal való kommunikáció szintén a dékáni vezetés egyik prioritásként kezelt területe. A megfelelő információk eljuttatása, a döntéshozatalba való bevonás nem csupán a vezetés által fő értékként kezelt transzparenciát biztosítja, de nagymértékben hozzájárul a kari munka hatékonyságának növekedéséhez, a dolgozók elégedettségéhez, a jó munkahelyi közérzetéhez is. A kari weblap Munkatársak menüpontjában – mely gyakorlatilag intranetként funkcionál – minden, a KTK működésével kapcsolatos információ megtalálható. A belső levelezési listák (lásd korábban) pedig a gyors információ-megosztást, véleménycserét, egy-egy témával kapcsolatos párbeszédet hivatottak elősegíteni. A kari rendezvények egy része szintén az információk megosztását, a döntések több szintű közösségi megvitatását, véleményezését segítik (pl. igazgatósági ülések, Kari Tanács, DOB szerdák). Más részük a dolgozói lojalitás növelését, a közösségépítést célozzák (őszi teadélután, Karácsonyi ünnepség, sport-események).


4. C-SWOT ANALÍZIS – KÖVETKEZTETÉSEK, TENNIVALÓK A Közgazdaságtudományi Kar jelenlegi piaci helyzetét, valamint a lehetséges jövőbeli célokat, korlátokat számba vevő C-SWOT analízis főbb megállapításai az alábbiakban foglalható össze: 4.1 tábla: a PTE – KTK C-SWOT elemei Erősségek KAR  tradíciókra alapozott, tudatos stratégiai építkezés  kiterjedt kapcsolatrendszer  magas szintű érdekképviselet  a mindenkori vezetés megalapozott szakmai kompetenciája  stabil gazdálkodás  rugalmas szervezeti felépítés  folyamatos (szervezeti, folyamat) innovációk  fenntarthatósági törekvések  felújított épület, fejlett IT infrastruktúra  kari teljesítményértékelési rendszer  saját folyóiratok, könyv- és jegyzetkiadó KÉPZÉSEK  teljes vertikum (alapképzéstől a doktori programokig)  magyar és idegen nyelvű (angol, német és francia) képzések  két doktori iskola  társkarokkal kialakított szakok  saját tananyagok magas aránya OKTATÓK  magas minősítettség  lojalitás, elkötelezettség az intézménnyel szemben  kutatócsoportok, műhelyek  alkalmazott kutatások, vállalati projektek tapasztalatai HALLGATÓK  állandósult túljelentkezés  sikeres szakkollégium  eredményes, nagy arányú OTDK részvétel  szofisztikált szakmai gyakorlatos rendszer

Gyengeségek KAR  kevéssé koncentrált kutatási aktivitás  pályázati részvétel  kiaknázatlan alumni rendszer KÉPZÉSEK  nagy létszámú gyakorlati csoportok az alapképzésen  külföldi hallgatók alacsony száma, részaránya OKTATÓK  időszakosan túlterhelt oktatók  oktatás, kutatás, intézmény menedzsment feladatok megosztása  elöregedő korfa HALLGATÓK  alapvetően régiós vonzáskörzet  egyre csökkenő tudásszint  szakmai programok iránt érdektelen csoportok  alacsony nemzetközi mobilitás


Lehetőségek  egyetemi integráció  képzések moduláris felépítése  társkarokkal kialakított szakok  nemzetközi oktatási és kutatási együttműködések, kapcsolatok fejlesztése  nemzetközi programakkreditáció  hazai és nemzetközi konferenciák szervezése, vendégül látása  célzott marketing  büszke hallgatók  kiaknázatlan K+F kompetenciák  rövid ciklusú képzések  belső piac kiaknázása

Veszélyek  egyetemi integráció  makrokörnyezeti hatások, vásárlóerő  demográfiai trendek  külföldi intézmények vonzereje  kormányzati prioritások  központi elvonások, tartósan negatív egyenleggel rendelkező intézmények keresztfinanszírozása  az oktatói életpálya vonzereje csökken

Korlátok: A jövőbeli stratégiai irányvonalak tervezésének egyik legnagyobb gátja a jelenlegi törvényi szabályozás változása, illetve az ebből eredő kiszámíthatatlanság. Miután az új Ftv. egyfajta keretrendszerként nem szabályoz több, fontos részletet, így például a finanszírozás kérdéskörét, a jövőbeli lehetséges forgatókönyvek elkészítése is ellehetetlenül. Mindezt súlyosbítja az egyetem aktuális gazdasági helyzete, amelyet egyrészt a központi irányítás növekvő erőforrás-igénye, másrészt pedig a tartósan veszteséges intézmények működtetése és a keresztfinanszírozás alakít. Az elmúlt évek beruházásai közül több is jelentős terhet ró a Karra hosszabb távon is. Mindennek következtében a piaci versenyképesség csökken, hiszen mind munkaadóként, mind képzési, szolgáltatási intézményként erodálódik az elmúlt négy évtized alatt felépített pozitív megítélés. Feladatok, tennivalók: A finanszírozási rendszer várható változásai, a gazdasági környezet kedvezőtlen állapota miatt a Kar bevételi struktúráját át kell alakítani. Előtérbe kerülnek a saját bevételek, pályázati lehetőségek, amelyekkel a Kollégák jövedelme kiegészíthető. Természetesen az oktatás színvonalát a jelenlegi állapotában meg kell tartani, ha lehetséges tovább kell növelni. Ehhez szükséges az oktatói mobilitás, gyakorlati tapasztalatszerzés, amelyekkel a mindenkori dékáni vezetés kiemelten foglalkozik.

2011. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI Kar (PTE - KTK) AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS

Recommend Documents