TARTALOM HÍREK
1
LEGKIEMELKEDİBB ÜZLETI ADOMÁNYOZÓ Konferencia és díjátadó gála
5
CSR KICSIT MÁSKÉPP, AVAGY KÖZÖS CÉGES ÖNKÉNTES NAP
7
AKI TEHETI MOST MÉG TÖBBET AD
9
A KPMG NEMZETKÖZI FELMÉRÉSE A CSR TRENDEKRİL ____________ 10 Bevált gyakorlattá vált a társadalmi felelısségvállalási, fenntarthatósági jelentések készítése GONDOSKODÓ MAGYAROK _____________ 12 Önkéntes munkában szorgosabbak vagyunk szomszédainknál TAPASZTALATOK A NORVÉG CIVIL ALAP KAPCSÁN
_____________ 13
KIBİVÜLT A CSR MÉDIA PÁLYÁZAT
_____________ 15
MÉDIA A TÁRSADALOMÉRT – PÁLYÁZATI KIÍRÁS
______________ 16
RENDEZVÉNYEK
______________ 17
HÍREK Cipısdoboz akció! - 10.000 gyermek karácsonya
A Baptista Szeretetszolgálat idén ötödik alkalommal rendezi meg a 10.000 gyermek karácsonya, vagy ismertebb nevén a Cipısdoboz akciót. A fıvárosban öt, vidéken közel negyven helyen adhatják le az adakozni vágyók az ajándékaikkal megtöltött cipısdobozukat egészen december 19-tıl. Minden, az ajándék elkészítéséhez szükséges info, és a győjtıhelyek pontos címe megtekinthetı az akció hivatalos oldalán: www.ciposdoboz.hu Forrás: www.adhat.hu
Már mőködik az Önkormányzati Minisztérium honlapján a Civil Tár
Már mőködik az Önkormányzati Minisztérium honlapján a Civil Tár, mely egyebek mellett a civil szervezetek nyilvánosságát, közigazgatási szervekkel történı együttmőködését erısítheti a jövıben. A biztonságos, egyszerően kezelhetı, önkéntes alapú adattár, mely on-line rendszerő és könnyen hozzáférhetı eszköz minden civil szervezet és érdeklıdı számára rendelkezésre áll. http://www.bm.hu/web/portal.nsf/index Forrás: www. nonprofit.hu
Megalakult az Elsı Magyar Vállalati Felelısségvállalás Egyesület (EMVFE)
Ha Ön is szeretne az elsık között aktívan részt venni egy új szakmai terület kialakításában, akkor csatlakozzon hozzájuk! Miért csatlakozzon az Egyesülethez? Mert: • költséghatékonyan naprakész szakmai anyagokhoz jut • hazai és nemzetközi csr/cr networkhöz és közösséghez csatlakozhat • hatékony technikai támogatásokat kap a mindennapokra • évszakonként zártkörő üzleti reggeli vagy vacsora a vállalati felelısségvállalásban érintett prominens személyiségekkel • zárt, kizárólag a tagok számára elérhetı információs rendszer Az Egyesület fı célja a szakmai érdekképviselet és érdekérvényesítés, valamint, hogy szakmai támogatást nyújtson a vállalati felelısség vállalásban érintett érdekcsoportoknak. Az Egyesület szakmai célja többek között, hogy tevékenységével népszerősítse a vállalati felelısségvállalás témaköréhez tartozó részterületeket a szélesebb közönség felé is.
1
Az Egyesület alapelve szakmai tevékenysége során, hogy objektív maradjon, és pártatlanul foglaljon állást szakmai kérdésekben. Az Egyesület kizárólag olyan szakmai programok megvalósításában vesz részt, amelyek közelebb viszik céljai eléréséhez. Forrás: Atlantis Press
Telekom Adományvonal a kórházban fekvı betegekért és önkéntes segítıikért
2008. novemberben és decemberben a Kórházi Önkéntes Segítı Szolgálat Alapítványt támogatják azok, akik a Telekom Adományvonalat hívják a 1788-as számon. A szervezet a befolyt összegbıl további programokat kíván indítani kórházakban és szociális intézményekben, hogy önkéntesei közremőködésével még több betegnek nyújthasson támaszt és segítséget. Forrás: www.nonprofit.hu
K&H gyógyvarázs: a jubileumi évben 50 milliós támogatás a kórházaknak a gyermekek gyógyulásáért 7 egészségügyi intézmény kapja a biztosított mőszereket
2008. november 12-én hirdette ki a K&H Csoport a K&H gyógyvarázs pályázatának idei nyerteseit. A jubileumi évben 87 pályázat érkezett. A döntést követıen idén a K&H gyógyvarázs gyermek-egészségügyi program 6 kórházi osztálynak és 1 mentıállomásnak adományoz eszközöket összesen 25 millió forint értékben. A jubileumi év ajándékaként a K&H megduplázza az eszköztámogatás értékét, hiszen a K&H Biztosító 1 évre szóló mőszerbiztosítást köt minden elnyert mőszerre, összesen szintén 25 millió forint értékben. A K&H Csoport ezzel is azt bizonyítja, hogy dinamikus mőködése során úgy hozza meg döntéseit, hogy közben a jelen és a jövı társadalma számára felelısségteljesen bitosítja a teljes élet megvalósítását. Társadalmi felelısségvállalási politikájában kiemelt figyelmet fordít arra, - legyen szó a környezetvédelemrıl, a sportról, a vonzó munkahely kialakításáról vagy jelen esetben a gyermek-egészségügyrıl - hogy a jelen és a jövı társadalmának tagjai teljes életet élhessenek. Forrás: K&H
Karitatív csapatépítés a Pannonnál
A Pannon csapatépítı tréningjeit 2007-tıl nem szórakozással, hanem karitatív önkéntes munkával teszi színesebbé. A Pannon társadalmi felelısségvállalási programjának része, hogy a dolgozók a csapatépítı tréningeket egy kisközösséget szolgáló vagy rászorulók egy csoportjának életminıségét javító munkával töltik.
2
2007-ben az európai uniós szabványoknak megfelelı játszóterek építését határozta meg fı tevékenységi irányként a Pannon, melynek eredményeképpen a nyáron és ısszel megvalósuló tréningek keretében összességében közel negyvenmillió forinttal és több ezer órányi kétkezi munkával segítettek a pannonosok hazánk 19 településén régi játszóterek felújításában, újak kialakításában és egyéb munkálatokban. Hévízgyörk, Csopak, Szomolya, Újszász, Mezıkövesd, Szentlırinckáta, Kutasó, Bonnya, Eger, Balatonkenese, Héreg, Érd, Szomor, Diósjenı, Kalocsa, Sirok, Gyulafirátót, valamint Ivád településeken építettek a Pannon dolgozói játszótereket, Karácsondon pedig az autista major felépítésében segítettek. 2007-ben a vállalat társadalmi célokra – ideértve a sport és kultúra támogatását és az eszközadományok értékét is – több mint 365 millió forintot költött. A Pannon célja idén, hogy abban segítsen, amire a helyi közösségnek leginkább szüksége van – legyen szó játszótér építésérıl, közintézmény felújításáról, területrendezésrıl vagy egyéb, az adott település számára fontos feladatról. Cél továbbá, hogy a helyi közösségekkel karöltve valósuljon meg a karitatív csapatépítés. A Pannon 2008-as csapatépítı tréningjeinek keretében eddig Fajszon, Kunszentmiklóson, Tiszaigaron, Tenken, Magyarkeszin, Jánoshidán, Ozorán és Andocson járt. Forrás: Mecénások klubja
Segíthetek a gyermekgyógyításban?
A Mol Új Európa Alapítványa 2008-ban negyedik alkalommal hirdette meg a Segíthetek? Mol „Gyermekgyógyító” Program pályázati kiírását. A pályázatokat élmény- és mővészetterápiás programok támogatására nyújthatták be olyan nonprofit szervezetek, amelyek krónikusan beteg (onkológiai, emésztırendszeri, mozgásszervi beteg, pszichiátriai kezelésben részesülı) vagy fogyatékkal élı gyerekek rehabilitációjával és fejlesztésével foglalkoznak. Részletes szakmai programok, elképzelések ismertetésével összesen 60 szervezet nyújtott be közel 100 millió forintos támogatási igényre pályázatot. A kuratórium döntése értelmében összesen 32 szervezet kapott támogatást ebben az évben 42,5 millió forint értékben. Támogatott programok tudnak megvalósulni a fıváros mellett Pécsett, Szombathelyen, Kisvárdán, Nyíregyházán és Szegeden. Az immár negyedik éve futó programban sok a visszatérı pályázó, akik eddigi tevékenységükkel bebizonyították, hogy méltóak a további támogatásra. A legtöbb program az egész éven átívelve, pontosan meghatározott betegcsoport számára, utánkövetéssel történik, képzett szakemberek vezetésével. Az éves programokat nyári táborok teszik teljessé. A fogyatékkal élı gyermekek esetében a fejlesztés életprogramjuk részét alkotja. Egyes esetekben az önkifejezés, a kommunikáció segítése, az érzelmek tudatosítása lehet cél, máskor a mozgáskoordináció fejlesztése. A lovas vagy egyéb állat által asszisztált terápiák új élményekkel gazdagítják a gyermekeket, az új környezet inspirálóan hat rájuk, ugyanakkor lehetıséget nyújt a személyre szabott terápiás foglalkozások megtervezésére is. A támogatásban részesülı szervezetekkel az Új Európa Alapítvány szerzıdést köt, a szervezetek a támogatást a program megkezdése elıtt elıfinanszírozás formájában kapják meg. A támogatást a pályázók legnagyobb része terapeuták bérjellegő kiadásaira, eszközvásárlásra fordítják. A Segíthetek? Mol Gyermekgyógyító Program 2005 óta összesen 118 szervezet támogatásával közel 45 000 gyermekhez és családjaikhoz jutott el, a támogatások nagysága megközelíti a165 millió forintot. Forrás: Mecénások klubja
3
Közel 34 millió forintot osztott szét a Vodafone Magyarország Alapítvány Több mint kilencszáz sérült gyermek sport és rekreációs terápiáját támogatják
A Vodafone Magyarország Alapítvány közel 34 millió forintot osztott szét 18 szervezet között fogyatékkal élı gyermekek és fiatalok sport és rekreációs terápiájának támogatására. A támogatással az alapítvány célja a fiatalok állapotának fejlesztése, javítása, társadalmi beilleszkedésük elısegítése és életminıségük javítása. Az alapítvány kuratóriuma kiemelten figyelt arra, hogy a támogatást kapó vidéki és fıvárosi szervezetek aránya nagyjából egyforma legyen, illetve különbözı típusú sport és rekreációs tevékenységgel foglalkozó szervezetek részesüljenek a segítségbıl. Az alapítvány támogatásának köszönhetıen számos autista, gyengénlátó vagy vak, hallássérült, kerekes székes és Williams szindrómás gyermek gyógyulása valósulhat meg, különbözı sport terápiák segítségével. A terápiák köre sokszínő, a lovas terápia mellett úszás, tánc, falmászás, subaqualis torna és népi ritmusterápia is megtalálható. „Összesen 118 kérelem érkezett a Vodafone Magyarország Alapítványhoz. Ez a szám is mutatja, hogy óriási szükség van a vállalatok valódi segítségére. Hazánk egyik meghatározó vállalataként célunk, hogy társadalmi felelısségvállalásunkkal példát mutassunk. Ezért döntött úgy alapítványunk kuratóriuma, hogy a nagyszámú pályázatot látva, a szervezetek között kiosztásra tervezett 25 millió forintot megemeli. A közel 34 millió forintos támogatásnak köszönhetıen több száz gyermek vehet majd részt olyan foglalkozásokon, melyek azon túl, hogy a közösséghez tartozás örömét adják, a fejlesztésben is fontos szerepet játszanak.” – mondta el Gothárdi Ibolya, a Vodafone Magyarország Alapítvány elnöke. Forrás: Vodafone Magyarország
4
LEGKIEMELKEDİBB ÜZLETI ADOMÁNYOZÓ 2008
Hamarosan lezárul a Legkiemelkedıbb Üzleti Adományozó 2008 díj alapjául szolgáló felmérés adatainak kiértékelése. Tekintettel egyrészt a megnövekedett érdeklıdésre, másrészt kapacitásaink bıvülésére az idén nem csupán a díjátadó gálát szervezzük meg, hanem egy konferenciát is rendezünk, melynek célja az adományozók közötti párbeszéd erısítése. Mind elıadóinknak, mind a résztvevıknek, mind pedig a támogatóknak ezúton is köszönjük a segítségét. A díjról A Legkiemelkedıbb Üzleti Adományozó az egyetlen hazai díj CSR területen, amely konkrét számadatokon és nem a zsőri megítélésén alapul. A díj átadásának célja, hogy a vállalatok adományozói tevékenységének bemutatásával, elismerésével és a lehetı legszélesebb körő publikálásával hozzájáruljon az üzleti szektor társadalmi szerepvállalásának erısítéséhez. Bármely cég a kitöltött kérdıív megküldésével vált jogosulttá a felmérésben való részvételre, így az adományozói listára kerülésre, továbbá a több kategóriában átadott díj egyikére. Díjátadó gála helyszíne: KOGART Ház, 1062 Budapest, Andrássy út 112. Díjátadó gála idıpontja: 2008. december 9. (kedd) 19.00 A díj odaítélésének alapja: Az egyes cégek által az elmúlt évben adományozásra fordított összegek számszerősítése, továbbá ezen összegeknek a nyilvános üzleti adatokkal való kvantitatív összehasonlítása és arányosítása. Módszertan: A felmérés a Ceenergi hálózat által kidolgozott és a KPMG közremőködésével a magyarországi viszonyokra adaptált standard kérdıív alapján történik. A felmérésben a Magyar Adományozói Fórum együttmőködı partnere a Capital Research Piackutató Intézet. Az adományozói lista összeállítása és a díj odaítélése a Central and Eastern European Network for Responsible Giving (Ceenergi-hálózat) programjának keretein belül valósul meg. A díjat idén a hálózat minden tagországában (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) átadják. A hálózat célja, hogy elısegítse a felelıs vállalati adományozás elterjedését. Magyarországot a Ceenergi-hálózatban a Magyar Adományozói Fórum képviseli. A Ceenergi-hálózat támogatója a Charles Stuart Mott Alapítvány.
5
A konferenciáról
„Adományozók - egymás közt” c. konferencia, valamint a Legkiemelkedıbb Üzleti Adományozó 2008 díjátadó gála PROGRAM 15.30 - 16.00
Regisztráció
16.00 - 16.05
Megnyitó
16.05 - 17.00 beszélgetés • • • • •
„Együttmőködés különbözı típusú adományozók között” – kerekasztal
17.00 - 17.50 • • • •
„Felelısség, fenntarthatóság, adományozás” – kerekasztal beszélgetés Kriza Máté - Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlıdésért Jamniczky Zsolt - E.ON Molnár Bánffy Kata - MOL Sas Erika – Alcoa
17.50 - 18.00
Kávészünet
18.00 - 18.50 • napjáról • Fórum • • •
„Kuriózumok” CSR kicsit másképp - kisfilm a MAF Üzleti Klubjának vállalati önkéntes
•
Bécsy Etelka - Szociális és Munkaügyi Minisztérium Farkas Tamás - Székesfehérvár Önkormányzata Lovassy Tamás - Demján Alapítvány Polgár András - Polgár Alapítvány az Esélyekért Móra Veronika - Ökotárs Alapítvány
Kis szlovák adományozói körkép - Lenka Ilanovska, Szlovák Adományozói Közösségi alapítványok - Lekeny Hajnal, Kárpátok Nemzetközi Alapítvány Venture Philanthropy - Varga Éva, NESsT Ifjúsági szervezetek és cégek - Földi László, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat és Kiss Ákos, Szertelen Egyesület Egy rendhagyó kezdeményezés - Kovács Gábor, KOGART Alapítvány
18.50 - 19.00 Adományozói és problématérkép – a kutatási koncepció bemutatása 19.00 - 20.00 Legkiemelkedıbb Üzleti Adományozói 2008 díjátadó gála és fogadás Regisztráció: 2008. november 28-ig., az
[email protected] e-mail címen, vagy 06-1-237-60-27-es telefonszámon.
Szakmai partnerek:
6
CSR KICSIT MÁSKÉPP, AVAGY KÖZÖS CÉGES ÖNKÉNTES NAP A Magyar Adományozói Fórum Üzleti Klubjának tagjai, a Generali Biztosító, a Holcim, a Magyar Telekom, a Pannon és a Vodafone közös vállalati önkéntes nap keretében tisztították meg az illegális falfirkáktól a Szent Rókus Kórház és a Szent Rókus templom falait, valamint egy szintén összefirkált buszt. Budapest egyik legforgalmasabb terén – a Blaha Lujza téren - található Szent Rókus kórházra és templomra felfestett illegális graffitik rontják a városképet és a lakosok közérzetét. Mivel egy város arculatához és a róla kialakult benyomáshoz nem pusztán az épületek, hanem a tömegközlekedési eszközök állapota is hozzátartozik, ezért figyelemfelhívásképpen az önkéntesek egy összefirkált buszt is megtisztítottak. Mindazonáltal az Üzleti Klub elismeri, hogy a graffitinek, mint mővészi kifejezı eszköznek helye van a kortárs mővészeti irányzatok között, ha az alkotások nem rontják a városképet, hanem hozzájárulnak annak sokszínőségéhez, és alkotóik a vonatkozó jogi elıírások betartásával készítik el azokat. A Generali Biztosító, a Holcim, a Magyar Telekom, a Pannon és a Vodafone által delegált mintegy 40 önkéntes - a Szeretem Budapestet Mozgalom graffiti-ellenes kampányához kapcsolódva – graffiti mentesítették a kórház és a templom falának felületét és védıbevonattal is ellátták a falakat, így az esetleg újra felkerülı graffitik könnyebben és gyorsabban eltávolíthatók lesznek. Az önkéntes nap folyamán elvégzett munka és a felhasznált anyagok értéke eléri a másfél millió forintot.
7
„Magyarország jelenlegi gazdasági és szociális helyzetében nagy szükség van az aktív társadalmi szerepvállalásra és az összefogásra. Az Üzleti Klub által tömörített öt cég együttmőködése kitőnı példája annak, hogy együttmőködve és felelısen cselekedve mennyi mindent el lehet érni mind szőkebb, mind tágabb természeti és mesterséges környezetünk megóvása érdekében”– mondta el Dr. Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója.
Dr. Göböl Zsolt fıigazgató a kórház nevében köszönetet mondott a Szeretem Budapestet Mozgalomnak, mint a graffiti-ellenes akciót kezdeményezı szervezetnek és a cégeknek, melyek anyagi forrásokkal és önkéntes munkával segítettek Európa második legrégibb kórházának graffiti mentesítésében, valamint a Magyar Adományozói Fórumnak, mely e kreatív együttmőködést életre hívta. Az Üzleti Klub szervezésében megvalósult önkéntes nap jól példázza, hogy az üzleti életben vetélytárs cégek miként tudnak partnerként együttmőködni az adományozás és a társadalmi szerepvállalás területén, miként képesek összefogni egy közérdekő cél elérése érdekében.
8
AKI TEHETI, MOST MÉG TÖBBET AD
Egyelıre nem lehet meghatározni, milyen trendek alakulnak ki Magyarországon az adományozások terén a gazdasági válság okozta megtorpanás idején. A megkérdezett szervezetek korainak tartják még, hogy ezen gondolkodjanak, kérdés, hogy az adakozók beáldozzák-e a megszorítási intézkedések során az általuk korábban támogatott szervezeteket. Az a válságtól független tendencia, hogy egyre kevesebb vállalkozás vesz igénybe adókedvezményt a közcélú adományok nyújtása révén, ám a társasági adó bevallási adataiból az is kiderül, hogy e szőkülı kör egyre nagyobb összegő kedvezményt élvez praktikusan egyre nagyobb összegő adományokat nyújt. (Az is elképzelhetı persze, hogy egyre több az olyan cég, amelyik támogat ugyan, de kedvezményt valamiért nem tud igénybe venni - ez azonban valószínőleg kizárható). Az idei bevallások adatai szerint 534 vállalkozás összesen 510 millió forint összegben vett igénybe adományozáshoz kapcsolódó kedvezményt, ami cégenként 956 ezer forint - ez átlagosan négy-ötmillió forint összegő adományt jelent. Összesen 23,3 milliárd forint összegben kapott valamilyen támogatást a vállalati szférától tavaly 16,4 ezer közhasznú és kiemelten közhasznú szervezet. Négy évvel ezelıtt még több mint húszezer szervezet kapott adományokat, 14,56 milliárd forint összegben. A vállalkozások amellett, hogy csökkenthetik adóalapjukat a nyújtott adomány összegével, plusz adókedvezményt is kapnak: ez az adomány húsz százalékának megfelelı összeg, amellyel csökkenthetik adóalapjukat. Ha a támogatott szervezet kiemelten közhasznú, akkor az adóalapot az adomány összegének másfélszereséig csökkentheti a támogató vállalkozás, ezenfelül még a húszszázalékos kedvezményt is érvényesítheti. Az igénybe vett adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adózás elıtti eredmény húsz százalékát, vagyis az eredmény tetemes részének eltüntetésére ez nem használható. A kétféle támogatás (közhasznú és kiemelten közhasznú) alapján érvényesített adókedvezmény együtt nem lehet több, mint az adózás elıtti eredmény 25 százaléka. Forrás: Napi Online
9
A KPMG NEMZETKÖZI FELMÉRÉSE A CSR TRENDEKRİL
Bevált gyakorlattá vált a társadalmi felelısségvállalási, fenntarthatósági jelentések készítése Magyarországon is dinamikus fejlıdés figyelhetı meg
A Global Fortune 250 közé tartozó vállalatok 80 százaléka teszi közzé a társadalmi felelısségvállalási (CSR), fenntarthatósági vagy környezeti teljesítményérıl szóló jelentését különállóan, vagy az éves pénzügyi beszámolókba beépített formában – állapítja meg a KPMG legutóbbi, a 2007-es üzleti évre vonatkozó nemzetközi felmérése. A 2005-ös felmérési adatokhoz képest ez 50 százalékos növekedést jelent. Michael Hastings, a KPMG globális CSR-vezetıje szerint: „Az eredmények alapján egyértelmő, hogy fontos elmozdulás történt, és a CSR-/fenntarthatósági jelentések egyre inkább a normát jelentik, mintsem a kivételt a világ legnagyobb cégei között.” A KPMG nemzetközi felmérése a vállalati felelısségvállalásról az eddigi legátfogóbb tanulmány ebben a témában. A KPMG megvizsgálta a Global Fortune 250 vezetı vállalata mellett minden földrész, összesen 22 ország 100 legnagyobb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát. Ezen vállalatok 45 százaléka bocsát ki CSR-/fenntarthatósági jelentést, de az adatok országonként erısen változóak. Például, Mexikóban és a Cseh Köztársaságban a cégek kevesebb mint 20 százaléka ad ki jelentéseket, de jóval 90 százalék fölött teljesít Japán és az Egyesült Királyság. A felmérésbıl kiderül, hogy míg korábban a kockázatmenedzsment volt a CSR-tevékenység és a jelentések készítésének fı ösztönzıje, 2008-ra az innováció és az etikai szempontok váltak a legfıbb mozgatórugókká. A Global Fortune 250-nek közel fele ismerte fel a fenntarthatósági tényezıkben rejlı üzleti lehetıségeket, és a jelentésekben fel is tüntetik azok üzleti értékét. A felmérés azt is megállapította, hogy az átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében a vállalatok háromnegyede bemutatja jelentésében a CSR/fenntarthatósági stratégiáját és meghatározott céljait is. Ugyanakkor számos lehetıség kínálkozik még a továbbfejlıdésre: a Global Fortune 250 vállalatának 40 százaléka, valamint a 22 ország 100 legnagyobb cégének 55 százaléka egyáltalán nem integrálja az éves jelentéseibe a fenntarthatósági információkat, beleértve olyan témákat is, mint például a klímaváltozás, felelıs vállalatvezetés (corporate governance) és a szállítói lánc (supply chain) menedzsment. „Az eredmény meglepı, hiszen a társaságok többsége látja a társadalmi felelısségvállalásban, a fenntarthatóságban rejlı üzleti értékeket, és bizonyíték van arra, hogy a felelısségteljes üzleti tevékenység hozzájárul a tulajdonosi érték növeléséhez” – mondta Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásait nyújtó nemzetközi hálózatának vezetıje.
10
„Azt gondolhatnánk, hogy a vállalatok tudatosan használják az olyan kommunikációs csatornákat, mint például az éves beszámoló, az éves közgyőlés arra, hogy tájékoztassák részvényeseiket a fenntarthatóság vállalatot érintı hatásairól, de ezek sajnos még nem elterjedt megoldások. Ugyanakkor a részvényesekkel folytatott párbeszéd jelentıs hatással lehet a vállalat pénzügyi és nem pénzügyi célkitőzéseire, valamint a részvényesek fenntartható fejlıdésrıl alkotott képének alakítására egyaránt”. A felmérés ezen kívül bemutatja, hogy milyen eszközökkel lehetséges a fenntarthatósági jelentésekbe foglalt információk és adatok hitelességének és megbízhatóságának igazolása, tanúsítása. Ezen a téren is jelentıs fejlıdés figyelhetı meg. A fenntarthatósági jelentést kiadó globális vállalatok 40 százaléka tanúsíttatja riportját külsı, független fél által, ami 30 százalékos fejlıdést mutat a 2005-ös felmérés eredményeihez képest. A tanúsítási szolgáltatások több mint kétharmadát a nagy könyvvizsgáló cégek nyújtják világszerte. A vállalatok két okból veszik igénybe a tanúsítási szolgáltatásokat, egyrészrıl a jelentésben szereplı információk minıségének javítása, valamint a hitelesség megerısítése céljából a vállalat fı érintettjeinek (pl.: részvényesek, pénzügyi elemzık, ügyfelek, munkatársak, hatóságok, stb.) körében. A KPMG felmérése feltárta, hogy a Global Reporting Initiative (GRI) széles körben alkalmazott nemzetközi standarddá vált a jelentések készítésére vonatkozóan, irányelveit szinte minden jelentést készítı globális vállalat alkalmazza. A jelentések tanúsítása terén az ISAE3000 és a nemrégiben frissített AA1000AS a legelterjedtebb audit standard. Magyarországon a vállalatok társadalmi felelısségvállalása az elmúlt években gyors fejlıdésnek indult. A vizsgált vállalatok több mint fele rendelkezik globális vagy helyi szintő jelentéssel, de azok mélysége, minısége jelenleg nagymértékben különbözik egymástól. Az elmúlt években a legkiemelkedıbb fejlıdést a pénzügyi szektor vállalatai mutatták. Ugyanakkor a gyógyszeripar, a kereskedelem és építıipar vállalatai jelentıs gazdasági teljesítıképességük, továbbá környezeti és társadalmi hatásaik ellenére is nagyfokú elmaradást mutatnak. A 25 magyar vállalatra vonatkozó, az éves pénzügyi jelentéstıl különálló fenntarthatósági jelentések kevesebb, mint a fele készült a GRI iránymutatásai alapján. A jelentésekben közölt adatok és információk hitelességét, megbízhatóságát tanúsító külsı független fél alkalmazása még nem elterjedt gyakorlat, de ezeken a területeken gyors elırelépés várható az elkövetkezendı években Magyarországon. Összességében a felmérés megállapította, hogy a vállalatok egyre inkább stratégiai megközelítést alkalmaznak a CSR/fenntarthatósági menedzsment és a jelentések készítése területén. „Ezt a nemzetközi felmérést háromévente végezzük el, mivel úgy gondoljuk, a CSR/fenntarthatósági jelentéseknek van hozzáadott értéke és létjogosultsága a jövıre nézve” – nyilatkozta Wim Bartels. „A következı hónapok és évek során, amint megpróbálunk majd újraépíteni egy stabilabb globális gazdasági rendszert, bizonyos, hogy a nagyobb átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a vállalatirányítással, üzleti etikával és kulcsfontosságú nem pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos információk még értékesebbek lesznek a befektetık, az ügyfelek és a felsıvezetés számára” – vonta le a következtetést Várnai Éva, a KPMG Tanácsadó Kft. fenntarthatósági szolgáltatásokért is felelıs ügyvezetı igazgatója. Forrás: KPMG
11
GONDOSKODÓ MAGYAROK Önkéntes munkában szorgosabbak vagyunk szomszédainknál
Adakozó a magyar, a kéregetıknek viszont nem szívesen adunk - egyebek mellett ez derül ki egy friss kutatásból. Önkéntes munkában is sokkal aktívabb a hazai népesség, mint a szomszéd országoké. A válaszadók negyven százaléka mondta, hogy van olyan idıs, beteg szomszédja, aki nem rokona, de ı mégis szívesen segít neki. A megkérdezettek fele látogatott már meg magányos, idıs embert, hogy jókedvre derítse, segítsen neki, négyen pedig esetenként nagybevásárlást is vállalnak - egyebek mellett ilyen eredményeket hozott a Reader's Digest legújabb, reprezentatív kutatása. Ami az anyagi jellegő támogatást illeti, tíz megkérdezettbıl nyolc adakozott már jótékony célra, jellemzıen 500 és 5000 forint közötti értékben. A többség nem ad kéregetıknek, aminek egyik oka persze az, hogy a vidéken élık nagy része nem találkozik koldusokkal. A jövedelemadó kétszer egy százalékának felajánlásáról a kutatás szerint az adófizetık 74 százaléka rendelkezik. A magyarok 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy végzett már önkéntes munkát. Ugyanez az adat Lengyelországban 19, Szerbiában 31, Szlovéniában a lakosság 58 százaléka volt. A megkérdezettek 46 százaléka adott valaha vért - ebben elsısorban a férfiak jeleskednek. A nık gondoskodóbbak, mint a férfiak, a megkérdezett nık több mint 58 százaléka beszélgetett olyan emberrel, akirıl azt gondolta, hogy magányos, míg a férfiaknak csak a 49 százaléka. A rászorulókat is inkább ık látogatják. Mi a véleménye a társadalmi gondoskodásról? - a felmérésben ezt a kérdést is feltették. A válaszadók hatvan százaléka azt vallotta, hogy a magyarok most kevésbé gondoskodók, mint 10 éve, aminek fı oka az erkölcs hanyatlása, a világ elanyagiasodása, a család háttérbe szorulása, valamint a szülıi szigor hiánya. A felmérésben részt vevık húsz százaléka érezte az elmúlt év során, hogy magányos, és ötödüknél az is elıfordult, hogy senkivel nem váltott szót egész nap. Leginkább az idısek maradnak egyedül, 30-tól 44 éves korig keveseknek kell egyedül boldogulniuk. A felmérés szerint a magyar emberek ma is elkötelezettek az adakozás és mások segítése mellett, ám csak ésszerő keretek között. Többségük úgy véli: mindenkit arra kell bátorítani, hogy megálljon a saját lábán. Forrás: Népszabadság Online
12
TAPASZTALATOK A NORVÉG CIVIL ALAP KAPCSÁN Kevés az újító szellemő pályázatkiíró, különösen az olyan, aki partnernek tekinti a pályázókat. A gyakorló pályázók nálam sokkal jobban tudják, hogy mostanában az egyre elhatalmasodó bürokrácia viszi el az energiát és persze a pénzt, nemegyszer nehéz helyzetbe hozva a pályázókat. Ezért figyeljük különös gonddal a Norvég Civil Alap mőködését. Már a kiírás során észrevehették az érintettek, hogy a pályázatok beadásával kapcsolatos ügyintézést a lehetı legjobban leegyszerősítették jelezve bizalmukat a leendı aspiránsok felé. Kellemesen csalódhattak azok, akik a beadási határidı elıtti konzultációkon részt vettek. Nem mint pénzosztók, hanem mint segítık jelentek meg, egyetlen fenyegetı szó nélkül magyarázták el a szabályokat, még a legegyszerőbb kérdésre is odafigyelve érdemben válaszoltak. Innen ered a partnerség érzése a pályázókban. Most, hogy már a nyertes pályázati programok a megvalósítás szakaszába léptek, néhány kérdéssel fordultunk Móra Veronikához az Ökotárs Alapítvány igazgatójához, aki a pályázatot bonyolító konzorcium vezetıje. Mennyire elégedettek a pályázatok számával és minıségével? A beérkezett pályázatok (vártál) nagyobb száma visszaigazolta feltételezésünket, hogy az alap igen nagy érdeklıdést fog kiváltani, hiszen a hazai civil szervezetek már több éve vártak erre a lehetıségre... de mennyiség önmagában nem feltétlenül mérvadó. Bár mindvégig hangsúlyoztuk, hogy ebben a pályázatban végre lehetıség van arra, hogy a pályázók megvalósítsák ötleteiket, újító elképzeléseiket – azokat is, amelyekre nemigen találtak forrást –, nagyon sok olyan pályázat érkezett, amely lényegében az adott szervezet mindennapi mőködéséhez kért támogatást. Azt látjuk, hogy az elmúlt években az uniós és állami forrásokhoz kötıdı bürokrácia rányomta bélyegét a civilek gondolkodására is: sokkal inkább megpróbálnak a kiíró vélt-valós elvárásainak megfelelni, mint saját programokat kidolgozni. A nagyprojektek túlsúlya is jelezte, hogy sokan úgymond a pénzre mentek, valódi elképzelés nélkül. Milyen hibákat találtak a szakértık és a bírálók a pályázatok értékelése során? Elsısorban az innováció, a kreativitás hiányát. Nehéz lenne konkrét hibákról beszélni, hiszen a rendszer elég "bolondbiztos" volt ahhoz, hogy pl. nagyon kevés formai hibát lehessen véteni - ilyen alapon egyébként nagyon kevés, huszonegynéhány pályázatot zártunk ki. Sokkal inkább az általános színvonalra, a pályázatok problémaértelmezésére, a javasolt megoldások szokványos voltára volt panasz. Úgy tőnik, sok szervezet még mindig nem tud igazán projektekben gondolkodni. Az uniós és állami források adminisztráció-központú hatása mellett erısen érezhetı volt az intézmény-fenntartási kényszer is (akár a szervezet által fenntartott intézményekrıl, akár a szervezetrıl magáról van szó) - ez meglátszódott a sokszor eltúlzott költségvetéseken is, fıként a személyi költségek kategóriájában. Szintén érzékelhetı volt a szervezetek egyfajta befelé fordulása - nagyon kevesen kívánták projektjeiket partnerségben, együttmőködésben megvalósítani, ezzel szemben jellemzı volt, hogy a hiányzó tudást, készségeket inkább a piacon kívánják beszerezni, ami nyilván a könnyebbik megoldás.
13
Maradt-e pénz az elsı fordulóból? Ha igen mi lesz vele? Igen, kb. 200 ezer €. Ez természetesen a második forduló költségvetését gyarapítja. Rászolgáltak-e a pályázók a bizalomra, hogy a pályázathoz nem kellett semmilyen egyéb pályázatoknál megszokott dokumentumot csatolni? Kizártak-e nyertes pályázókat a szerzıdéskötéskor? Egy ilyen eset volt: egy nyertes szervezet esetében derült ki a dokumentumokból, hogy nem teljesítette az egyik feltételt, mivel a szervezet 1 évesnél fiatalabb volt a beadás idıpontjában. A pályázók egyébként a rendszer egyik fı pozitívumaként említették, hogy nem kellett már a beadáshoz csatolni a dokumentumokat. Ezen nem is kívánunk változtatni. Változik-e valami a 2009-es második fordulóra? A sarokpontok (pl. témakörök) ugyanazok maradnak, de most zajlik a kiírás és az őrlap "finomhangolása" az elsı forduló tapasztalatainak tükrében. Ehhez kérdıívet készítettünk, amelynek kitöltésére kértünk mindenkit, aki regisztrált az oldalon, illetve folyamatban van a beérkezett pályázatok mélyebb kvalitatív és kvantitatív elemzésének elıkészítése, amelynek tapasztalatait szintén hasznosítani fogjuk az új kiírásban. Készítette: Huszerl József Forrás: Pályázat figyelı
14
KIBİVÜLT A CSR MÉDIA PÁLYÁZAT
Kibıvül az újságírók számára kiírt CSR Média pályázat, miután a Magyar Public Relations Szövetség felhívása mellett az Egészséges Településekért Alapítvány a kistelepüléseken mőködı sajtótermékek számára ajánlott fel díjakat. A publikációkat december 15-ig várják. A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) által meghirdetett pályázat célja a vállalatok társadalmi felelısségvállalásáról (CSR) szóló híradások ösztönzése, a CSR médiajelenlétének, a felelısen példamutató vállalati magatartás sajtóvisszhangjának erısítése és a pozitív példák bemutatása mind a sajtó képviselıi, mind a nagyközönség és a vállalkozások számára is. A négy kategóriában (televízió, rádió, online, nyomtatott) meghirdetett, kategóriánként kétszer 200 000 forint értékő pályázatra a magyarországi írott, elektronikus vagy hírügynökségi /online sajtóban 2008. január 1. és december 1. között megjelent publikációval, riporttal illetve cikksorozattal, riport sorozattal, valamint dokumentumfilmmel pályázhat minden Magyarországon mőködı médium. A pályázati kiírás letölthetı a Magyar Public Relations Szövetség honlapjáról. A pályázatoknak a
[email protected] címre kell beérkezniük 2008. december 15-ig. A pályamőveket prügynökségek vezetıibıl, illetve az általuk delegált képviselıkbıl szervezett elızsőri értékeli és tesz ajánlást a helyezésekre, majd ezt figyelembe véve, a végsı döntést a bíráló bizottság hozza meg. Kistelepülési pályázat Az Egészséges Településekért Alapítvány 2005-ben alakult, melynek célja, hogy támogassa olyan közösségek kialakulását és mőködését, amelyek odafigyelnek tagjaik testi-lelki egészégségére, valamint elısegítse a kisközösségekben élı emberek életminıségének javulását. Az alapítvány által felajánlott egyenként 70 000 forintos díjakra az 5000 fı alatti településeken megjelenı 2000 példányszám alatti sajtóorgánumban közzétett írásokkal, illetve helyi televízió- és rádiócsatornák által közzétett híradásokkal lehet pályázni. A beadott publikációknak be kell mutatnia a helyi civil kezdeményezést, valamint az azt támogató együttmőködı partnerek (helyi cégek, vállalkozók) hozzájárulását, vagy kapcsolódását a programhoz. A pályázatokat a
[email protected] e-mail címre várják (CD-n vagy DVD-n pedig a 1055 Budapest, Szalay u. 4. postacímre) 2008. december 15-ig. Eredményt február elején hirdetnek. Forrás: Üzleti Etika
15
MÉDIA A TÁRSADALOMÉRT - PÁLYÁZATI KIÍRÁS
A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) hetedik alkalommal hirdeti meg pályázatát, melynek célja: elismerni a társadalmi összefogás és felelısségvállalás példaértékő bemutatását. A pályázatra nevezhetnek újságírók, riporterek, szerkesztık, illetve az ıket jelölı magánszemélyek, vagy szervezetek is, a pályázat nyertese azonban csak a mő szerzıje, készítıje lehet. A nevezés mellékleteként 1 darab pályamővet lehet benyújtani. A pályamő olyan riport, interjú, mősor, vagy mősorrészlet lehet, mely 2007. november 1. és 2008. október 31. között valamely sajtótermékben vagy egyéb médiumban magyar nyelven jelent meg, és a társadalom, a kisebb közösségek szellemi és gazdasági fejlıdését elısegítı, a különbözı szektorok, csoportok, szervezetek és magánszemélyek összefogásával sikeresen megvalósult kezdeményezéseket népszerősít. A pályázatot legkésıbb 2008. november 14-én 12.00 óráig a HBLF postacímére (1139 Budapest, Váci út 99.) vagy a
[email protected] email-címre kell eljuttatni. A nevezésben meg kell jelölni a pályázó és a jelölı (amennyiben eltér a pályázótól) személyét, értesítési címét (cím, telefonszám és email-cím), valamint a pályamő megjelenési idejét és helyét (sajtótermék neve, száma, kiadója). A pályamővet értékelhetı formában – újságcikkek esetében 5 darab A/4-es mérető fénymásolatként, audiovizuális anyagok esetében legfeljebb 30 perc terjedelemben, CD-n, vagy DVD-n, lehetıleg 5 példányban – kell benyújtani. A pályamővek nem tudósíthatnak a HBLF által szervezett rendezvényekrıl, illetve nem szerepelhet bennük a HBLF neve. A „Média a társadalomért" pályázat nyertesei díjban részesülnek: 1. díj: 300.000 Ft , 2. díj: 200.000 Ft, 3. díj: 100.000 Ft. A díjakat a HBLF által kiválasztott bíráló bizottság ítéli oda. A bizottság tagjai: Betlen János (televíziós újságíró), Érdi Sándor (televíziós újságíró, szerkesztı), Faragó András (egyetemi oktató), Simon András (kommunikációs igazgató), Török Marianna (társadalmi kommunikációs tanácsadó). Forrás: Hungarian Business Leaders Forum
16
RENDEZVÉNYEK Átláthatóság és bizalomépítés - Fórum civil szervezeteknek
Idıpont: 2008. december 9. (kedd) 14.00 óra Helyszín: Civil és Turisztikai Szolgáltató Iroda (1033 Budapest, Hídfı utca 18.) Program 14.00 - 16.00 • •
Mitıl átlátható egy civil szervezet? Jó gyakorlatok
Elıadó: Pikó Zsuzsanna (NIOK, Civil Szolgáltató Központ) A fórumon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát jelezze 2008. december 5-ig írásban, vagy telefonon Tófejy Éva csoportvezetı-ifjúsági és civil területért felelıs referensnél a
[email protected] e-mail címen, vagy a 437-8674, 06-30-326-7305-ös telefonszámokon.
Sikeres adományszervezési és érdekérvényesítési technikák a túlélésért
Helyszín: CEU Conference Center Idıpont: 2008. december 10-11
Mi köti össze az Egyesült Államok elnökválasztási kampányát a magyar civil szervezetek életképességével? Mennyit érdemes egy civil szervezetnek egyéni adományszervezésbe fektetni? Hogyan lehet eredményes a mai Magyarországon a profi civil lobbizás? Lesz-e hatása a pénzügyi válságnak szervezetünk bevételeire?
A CTF Alapítvány szakmai partnereivel és külföldi szakértık bevonásával adományszervezés és érdekérvényesítés témakörökben konferenciát szervez, melyen ezekre és sok más kérdésre is választ kaphat.
Részvételi díj*: – adományszervezés (dec 10.) – 24.000 Ft+Áfa* – érdekérvényesítés (dec 11.) – ingyenes nap** *Kizárólag egyesületek, alapítványok, kht-k részére - támogatott ár. Egyéb szervezeteknek 50% felár **Nem civilszervezetek számára 10.000 Ft+20% ÁFA. Részletes program, jelentkezési lap, a részvételi díj és a részvételi feltételek megtalálhatóak a www.ctf.hu honlapon. 17
TAGJAINK:
18
