Tartalom Hazai: Statisztikák, előrejelzések EU: Világ: Elemzések Pályázat Kutatás agrárinformációs fejlesztéshez

Tartalom Hazai: Hatalmas bírságot kapott a sajthamisító Magyarországon is évről-évre növekszik a pálmazsír importja Olasz lesz az Óvártej tulajdonosa? A magyar tej átfolyt a román szűrőn 90 Ft/kg a Terméktanács új átlagár előrejelzése Befektetésre ösztönöz a hóvihar Ne vedd, ne edd! A válság alatt is emelkedő pályán a Fino-Food Kft. Statisztikák, előrejelzések EU: Repceolajjal zöldítik a teheneket Németország: aflatoxinnal fertőzött takarmány Spanyolország speciális terv a zöldséghulladékok hasznosítására A Fonterra hollandiai közös vállalkozása Olasz vélemény: A tejkvóta rendszer „búcsúztatása” megosztja Európát A Friesland Campina 2012. évi teljesítménye A Dale Farm észak-ír tejipari cég oroszországi üzlete A bolgár tejszektor problémai A Danone Románia biztonsági intézkedései Lengyelország tejtermék exportja Dél-spanyolországi tejtermelők összefogása A német tejtermelés helyzete Lettország szarvasmarha állománya és tejtermelése A szlovákiai tejtermelők féltik a belső piacukat Ausztria: elégedetlen alpesi tejtermelők Az Európai Tejipari Egyesülés konferenciája A Friesland Campina magasabb garantált árat hirdet Világ: Török tejipari vállalat üzletszerzése Makedóniában és Romániában A Fonterra új UHT üzemet épít India korlátozni szeretné az EU-ból származó tejtermék importot A vietnami tejtermelés alakulása Felfelé ívelő uruguayi tejtermék export Ausztrália szénát exportál Kínába Új fehérjeminősítési módszer Albánia: mérgező anyagok hús- és tejtermékekben Ukrajna növeli a tejtermelést Az ukrán tejtermelés helyzete és perspektívái Kína tejtermelése Kína kimerítette az Új-Zélandból behozható tejtermékek ez évi kvótáját Új típusú bizonyítvány az USA kínai tejtermék exportjában Szaúdi-Arábia: gyorsan bővülő tejpiac és import lehetőség Tíz éven belül az USA-ban, 50 százalékban robotok végzik a fejést Fehérorosz agrártermék export lehetőség Indonéziába és Irakba Az USA tejtermék exportja Elemzések a fogyasztói szokásokról Pályázat: A vaj magántárolási támogatása Az intervenciós sovány tejpor tárolása Kutatás agrárinformációs fejlesztéshez

2 2 3 3 3 3 4 5 7 11 11 12 12 13 14 14 15 15 16 16 17 18 18 19 20 20 21 21 22 22 22 23 23 24 24 24 25 26 26 27 27 27 28 29 32 38 40

SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY

II. évfolyam - március

Szerkesztői gondolatok A lóhús botrány több nagyon fontos tanulsággal szolgál, több oldalról meg lehet közelíteni. Egyrészt, a drága marhahúst lóhússal helyettesítik, kiterjedten, szervezetten, ki tudja mióta. Másrészt, ezt a már önmagában is bizalom-romboló dolgot a média tovább fokozza. Egy kétes alak, egy kétes csatornán, kétes dolgokat beszél. Nem újdonság. De most élelmiszerbiztonsági kérdéseket feszeget azzal, hogy a hazai húsipar állítólagos termelési gyakorlatát feszegeti (mondván minden vágási hulladékból kolbász lesz, amit a túlfűszerezése fed el). (Szándékosan nem nevezem meg egyik kétes dolgot sem. A lóhús biztos mindenki számára elég eligazító a témában). Az élelmiszer bizalmi cikk. Minden támadást, ami a fogyasztóban kételyeket ébreszthet a hazai élelmiszerekkel szemben, határozottan vissza kell verni. Ha ezt nem tesszük, mint ahogy ebben az esetben sem volt semmilyen reakció a szakma részéről (megjegyzem a lengyel sajtügyben sem) az úgy rögzül, hogy ez a valóság. Ez a valóság? Nem. Vannak ilyen esetek, de az általánosítás hamis és rossz szándékú.

[email protected]

1

[email protected]

HAZAI HÍREK

II. évfolyam - március ténél, az jól irányzott volt, célba talált. Jó piacvédelmi technika. És minden irreális áru sajtot megvizsgálni.

Hatalmas bírságot kapott a sajthamisító

A vajaknál is érdemes lenne kicsit kaparászni.

Több mint 160 millió forint élelmiszerellenőrzési bírságot szabtak ki a Ben Holding Zrt-re, amely Lengyelországból importált, növényi zsírral készült élelmiszerkészítményt dobott a piacra sajtként. A kereskedelmi forgalomból viszszagyűjtött 49 tonna terméket a lengyel beszállító (Abser Sp. z o.o) részére hatósági felügyelet mellett a múlt héten viszszaszállították.

Aflatoxin: az üzemi tej nem veszélyes Ahogy arról a közvélemény a sajtóból is értesülhetett, valóban bebizonyosodott, hogy egyes piacokon értékesített kistermelői tejben találtak aflatoxint – nyilatkozta Pleva György.

A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság az észlelt egyéb (adóügyi) jogszabálysértések miatt tájékoztatta az ügyről a Nemzeti Adó és Vámhivatalt (NAV) illetékes szervezetét is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer- és takarmánybiztonsági országos igazgatója hozzátette: „ezt a tejet a vonatkozó szabályoknak megfelelően egyedi jelölés nélkül, a pultba kihelyezett jelöléssel árusították, amelyen szerepelt a termelő neve és elérhetősége, valamint a tej zsírtartalma.”

Látott tehenet? Az élelmiszerhatóság szakemberei februárban vettek először mintát a sajtnak nem nevezhető lengyel származású termékből. További mintavételek a lengyelországi forgalmazó által szállított további sajttételek esetében is megállapították, hogy azokat zömében növényi zsír felhasználásával készítették.

Az igazgató elmondta: „a nagyobb tejfeldolgozó üzemek minden beérkező nyerstej-szállítmányt ellenőriznek, ezért tejüzemből nem került a polcokra olyan tétel, amely veszélyes lenne. A nyerstejben idehaza egyébként is alacsony arányban fordul elő az aflatoxin, míg Dél-Európában már régóta küzdenek a problémával. A szennyezett nyerstejtételeket azonban a tejüzemek biztonsági rendszere teljesen kiszűri, az ilyen szállítmányokat nem dolgozzák fel a gyárak, hanem visszautasítják azokat” – tette hozzá Pleva György.

A tejtermékek megnevezésének védelméről szóló uniós előírások alapján a sajtok - típustól és megnevezéstől függetlenül - kizárólag állati eredetű tejzsírt tartalmazhatnak, így a növényi zsír jelenléte egyértelműen hamisításra utal. Amennyiben egy termék növényi zsírt tartalmaz, nem nevezhető sajtnak, azaz így a fogyasztókat megtévesztették.

Az idén több gond lesz országban az aflatoxinnal, mert a tavalyi szárazság miatt például a betakarított kukoricatermés penészesebb. A szaktárca ezért segítséget nyújt a gazdálkodóknak abban, hogy az esetlegesen penészes takarmánytételeiket le tudják cserélni – jelentette ki Kardeván Endre, a Vidékfej-

Magyarországon is évről-évre növekszik a pálmazsír importja. 2012-ben - a KSH adatai szerint - már 28 ezer tonna érkezett. Ki és mire használ ennyit? De ha maradunk a lengyelek ese-

[email protected]

2

[email protected]

HAZAI HÍREK

II. évfolyam - március

lesztési Minisztérium élelmiszerláncbiztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a napokban válaszul a hírekre. Az aflatoxint például a kukoricán megtelepedett penész termeli, a gombaméreg a tejen keresztül választódik ki. Kardeván Endre jelezte: amennyiben a tejben az aflatoxin-szennyezettség elér egy határértéket, akkor a tejet az élelmiszerbiztonsági hatóságok elkobozzák, mert az élelmiszerként nem használható fel.

Daniel Constantin román mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy aflatoxinszennyezést mutatott ki a kötelező rutinvizsgálat egy romániai kereskedő által Magyarországról bevitt tejszállítmányban. A riasztás nyomán a szakhatóság országos ellenőrzésbe kezdett. A vizsgálat kimutatta, hogy a magyarországi tejnél az aflatoxin-szennyezés nem lépi át a megengedett határértéket, három romániai farmnál és két tejfeldolgozó üzemnél viszont veszélyes mennyiségben találtak mérgező anyagot.

Nagyon fontos, hogy megértsük, az élelmiszerbiztonság mindennél előbbre való. Pontosabban az, hogy ne keveredjünk botrányba. A gyorsriasztási rendszert a sajtó árgus szemmel figyeli és minden – a valóságban jelentéktelen – ügyből hatalmas lufit fúj. A lóhús ügy miatt kontinens szerte vállalkozások tucatjai mennek tönkre napjainkban. Reméljük ez a sors vár a lengyel sajthamisítóra is. Szóval, egy ilyen botrány napok alatt húzhatja ki a piacot bárki alól.

Romániában ez az első eset, amiről a hatóságok bejelentést tesznek azt követően, hogy február közepén Szerbiában kirobbant az aflatoxinos tejbotrány. Ni csak! Mások is így próbálják védeni a piacukat.

90 Ft/kg a Terméktanács új átlagár előrejelzése

Olasz lesz az Óvártej tulajdonosa? A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – az előző kvótaévhez hasonlóan – az elmúlt időszaki piaci trendeket figyelembe vevő, korábban kialakított szakmai metodika alapján a 2013/2014es kvótaévre (árpilis 1. és a jövő év március 31. között) is meghatározta az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisát. Az áltagra vonatkozó előrejelzés 90 Ft/kg, ami a 3,6 m/m % zsírtartalmú és 3,25 m/m % fehérjetartalmú, extra minőségi kategóriába sorolt nyerstejre vonatkozik. A felek a szerződéses árban a prognózis + 2,5 százalékos eltérési sáv alkalmazásával állapodnak meg, ugyanakkor külön rendelkeznek a beltartalmi, mennyiségi és egyéb felárakról is.

Olasz kézbe kerülhet a mostanra 850 millió forintos beszállítói tartozást felhalmozó, csődközelbe jutott Óvártej Zrt., ha elfogadja a befektetői ajánlatot a társaság közgyűlése - írta szerdai ( március 27.) számában a Kisalföld. A cikk szerint a meg nem nevezett vevő azt ajánlotta: a tartozások felét napokon belül rendezi, a többit pedig - fedezetül bankgaranciát bevonva - oly módon fizeti ki, hogy a következő fél évtizedben az adózott nyereség ötödét erre a célra fordítja.

A magyar tej átfolyt a román szűrőn Nem lépi át a megengedett egészségügyi határértéket a mérgező aflatoxin abban a Magyarországról származó tejben, amit Romániában zároltak.

[email protected]

Befektetésre ösztönöz a hóvihar A március második felét uraló hó-káosz főleg a tejtermelőknek és a baromfifel-

3

[email protected]

HAZAI HÍREK

II. évfolyam - március

dolgozóknak okozott jelentős kárt. A tejet sok helyütt a járhatatlan utak miatt nem lehetett elszállítani, így például Bábolna környékén több ezer litert kellett megsemmisíteni. Az ország északkeleti részén az áramkimaradás okozta a legnagyobb károkat. A sötétben a baromfik a stressz hatására sokkal kevesebbet termelnek, ráadásul napokba telhet, mire visszaállnak a szokásos szintre. Az ilyen esetek elkerülésére most több állattenyésztő telepen automata áramfejlesztők beszerzését tervezik. (haszon.hu)

A joghurtot egészséges termékként tartja számon a közfelfogás, főleg, miután a reklámok szerint kalciumban és fehérjében gazdag, segíti az emésztést, vagy épp a fogyókúrázóknak ajánlott. Tényleg ilyen egészséges, tényleg ilyen jó? A Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztjében összesen 15 gyümölcsjoghurtot vagy „annak látszó élelmiszert" értékelt. A vezető piaci márkák közül 13 gyümölcsjoghurt, egy gyümölcs ízű joghurt („Könnyű és finom") és egy tejtermék (Danonino) került a TVE nagyítója alá. Az Egyesület három bio minősítésű és négy fogyókúrázóknak szánt terméket vont be a vizsgálatba.

Ne vedd, ne edd! A Tudatos Vásárlók Egyesületének vizsgálata (részlet)

A termékeket a TVE összesen 11 (környezetvédelmi, táplálkozástani és fogyasztóvédelmi) szempont alapján értékelte. A szempontok között szerepelt többek között, hogy a termék tartalmaze aromát, édesítőszert, élőflórát, mekkora a cukortartalma, feltüntették-e rajta a tápértéket, milyen messziről szállítják, milyen a csomagolása.

Egészséges, könnyű és finom. Így kínálják azokat a magyar boltokban kapható gyümölcsjoghurtokat a hazai piacon, amelyekről megdöbbentő megállapításokat tett a napokban a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Ezeknek a termékeknek egy jelentős részében állításuk szerint ló- és marhacsontból, illetve állati kötőszövetekből származó zselatint, továbbá egy élősködő tetűfaj nőstényének porítmányából kivont színezéket találtak a környezetvédők. A diétás joghurtként árult finomságok pedig a zöldek vizsgálata szerint tele vannak cukorral. Az egyik forgalmazó által felkért Tej Terméktanács későbbre ígért választ a kritikákra.

A Tudatos Vásárlók szempontjai alapján első helyen a Zöldfarm biojoghurt, második helyen a Cserpes Műhely joghurtja, harmadik helyen pedig a német Andechser Natur biojoghurt végzett. A vizsgált termékek közül a TVE szerint a legkevésbé szerencsés választás a Jogobella light és a Müller 0,1%-os joghurtja, illetve a Seraph 0,1% gyümölcsjoghurt és a Danonino tejtermék.

Egészséges gyümölcsjoghurtok? Lerántották a leplet!

Mivel a joghurt a fogyókúrázók kedvelt terméke, a termékek szénhidráttartalmát laboratóriumi vizsgálattal mérette be a TVE. Különösebb szabálytalanságot nem találtak, s bár négy terméken nem feltüntették fel a szénhidráttartalmat, a többi esetében a mért eredmények a csomagoláson feltüntetettnél alacsonyabbak voltak.

Gyümölcsjoghurtokat vizsgált a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Nem mindegyik az, aminek látszik! A hazai boltokban kapható gyümölcsjoghurtokat és gyártóikat egyaránt mérlegre tette a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) legutóbbi vizsgálatában.

[email protected]

4

[email protected]

HAZAI HÍREK

II. évfolyam - március

Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy 100g, tehát nem egész egy pohár termékben átlagosan másfél teáskanál cukornak megfelelő szénhidrát található. Különösen szemet szúró a Müller 0,1% „diétás" joghurt, amely 2,1 teáskanálnyi cukrot tartalmaz.

így azok aroma- és vitamintartalma lecsökken. - a sok gyümölcsjoghurtban megtalálható zselatin a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, a szarvasmarha és a ló csontjából, illetve kötőszövetéből előállított anyag.

Mindezek alapján ezek a termékek inkább az édességek közé illenek, s kevésbé az egészséges élelmiszerek közé. Emellett a reklámokban azt sem szeretik felsorolni, hányféle vitatott hatású élelmiszer-adalékanyag (így több esetben kármin vagy aszpartám) kerül még a joghurtos pohárba az alapanyagokkal együtt. Érdemes tehát tanulmányozni kedvenc joghurtjaink címkéit.

A teszt részletes eredményei A Tudatos Vásárlók szempontjai alapján a legjobb, legetikusabb márka a Varga bio, a Zöldfarm bio és a Virágoskút lett. Az etikus, felelős gyümölcsjoghurtgyártók rangsorában a legkevesebb pontot a Friesland (Milli, Oké!), a Danone és a Zott (Jogobella, Früchtegut) kapta. Az interneten szélsebesen terjednek az ilyen hírek, amit a közösségi oldalak hamar meg is tudnak hatványozni. Ehhez a témához kapcsolódva a Foodwatch német fogyasztóvédelmi szervezet vizsgálataira hivatkozva még sokkal durvább megállapítások is vannak e témában.

A legtöbb hulladékot termelő csomagolása a Danonino tejkészítménynek volt. Azon túl, hogy 50 grammonként külön dínómintás dombornyomású pohárban árulják a terméket, még a gyerekeket célzó, fogyasztásösztönző állatfigurás (sorozat!) műanyag jégkrémes pálcika is található a csomaghoz ragasztva. Külön műanyagba csomagolva.

Ez is jó példa arra, hogy mennyire kiemelten kell kezelni a fogyasztóvédelmi, élelmiszerbiztonsági kérdéseket.

Fogyasztóvédelmi szempontból egy csomagolás volt félrevezető: a Jogobella light joghurt fél centis talpazaton áll, így a polcon nagyobbnak tűnik a pohár térfogata, mint amekkora valójában.

A válság alatt is emelkedő pályán a Fino-Food Kft.

A teszt során fény derült még arra is, hogy

A kaposvári tejfeldolgozó cég, a FinoFood Kft. néhány év alatt megsokszorozta árbevételét. A sikert egy 2008-as EU-s támogatás elnyerése alapozta meg, mellyel speciális hőkezelésű tejjel jelentek meg a piacon.

- számos pirosas színű gyümölcsjoghurtban (pl. Müller 0,1%, Kyr, Milli, Activia, Könnyű és Finom) előfordul az E120-szal jelölt kármin nevű színezék. Ez az anyag, amelyet a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki, allergiás reakciókat válthat ki.

A cég alapítója, Strausz Antal 1889-ben kezdte meg a sajt és vaj gyártását Tamásiban. Kaposvári telephelyükön jelenleg 162 fő dolgozik, a naponta beérkező tej mennyisége 180 ezer liter. Az alapanyagot teljes egészében a Dél-dunántúli ré-

- a gyümölcsjoghurtokban található gyümölcsöket hozzáadás előtt hőkezelik,

[email protected]

5

[email protected]

HAZAI HÍREK

II. évfolyam - március

gióból szerzik be, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően 2013 nyarán már a beérkező alapanyag felét saját telepekről fogják biztosítani. 2005-ben 427,1 millió forintos támogatást kaptak a kaposvári tejfeldolgozó üzem EU-s előírásoknak megfelelő felújítására. A piaci igényekre reagálva viszont úgy döntött a cég, hogy bővíti termékválasztékát, újabb pályázatot ad be, így 2008-ban közel 1 milliárd forintot ruháztak be az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásával. Ezzel a legmodernebb technológia mellett tudták a tejgyártást nagyobb mértékben is beindítani, a speciális hőkezelés miatt a friss tej szavatossági idejét sikerült megemelni 30 napra. A gyártókapacitás fokozatosan emelkedett a cégnél, amely a válság kitörése ellenére is az árbevétel jelentős emelkedését hozta el. Míg 2005-ben az éves árbevétel 1,5 milliárd forint volt, addig 2012-ben már 10,2 milliárdos árbevételről számolt be a társaság. A magyar termékek iránt a kereskedelmi láncok és a nagykereskedők részéről fokozott érdeklődés tapasztalható, ráadásul az exportértékesítés is felpörgőben van, a balkáni országokból növekvő érdeklődésre van kilátás. (portfolio.hu)

[email protected]

6

[email protected]

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK Statisztikák, előrejelzések

Ennek részleteiről az alábbi címen tájékozódhatnak: http://www.nav.gov.hu/nav/szabalyzo k/uzemanyag_20130101.html?query= %C3%BCzemanyag

Ahogy az előző számban előre jeleztük, márciusban ismét gyengülésbe fordult a forint. A hónap végén 304-306 forint között áll az euró árfolyam. Sem ez, sem az új nemzeti banki szervezet felállása nem jelentett akadályt abban, hogy folytatódjon a jegybanki alapkamat csökkentés. Március végétől újabb történelmi mélyponton, 5 százalékon áll a kamat, és ezzel bizonyosan nem ér véget a leértékelési folyamat. Az év végére akár 4,5 százalék alá is lemehet. A magas kamatok évtizedek óta lassítják a magyarországi vállalkozások növekedését. Ez a mérséklési politika persze kockázatos, hiszen csökken vele az állampapírjaink iránti érdeklődés. Ez a kamatszint azonban még mindig vonzó. 35 0,00

Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulása havi átlag, 2010 január - 2013 február

500

A gázolajár alakulása, Ft/l 2006 január - 2013 április

450

400

439

350

300

250

jan

szept

jan

máj

szept

jan

máj

szept

jan

máj

szept

jan

máj

szept

jan

máj

szept

jan

máj

szept

jan

máj

200

Forrás: NAV

Eközben a világpiacon az olajár december közepe óta tartó emelkedése megtörni látszik. Jelenleg (27-én) 96 dollár a hordónkénti ár. A sorozatos üzemanyagár-emelkedések inkább a forint gyengélkedésével függnek össze (mármint az államkassza bevételeinek növelési kényszere mellett).

292,73

30 0,00

25 0,00

20 0,00

219,04

Euró/ECU

15 0,00

II. évfolyam - március

A világpiaci olajár alakulása az elmúlt egy évben, USD/hordó

US dollár

2013.

2012.

2011.

2010.

2009.

2008.

2007.

2006.

2005.

2004.

10 0,00

30,00%

25,00%

A jegybanki alapkamat alakulása 1990-2013, %

20,00%

15,00%

10,00%

5,0%

5,00%

2012.10.15

2011.10.15

2010.10.15

2009.10.15

2008.10.15

2007.10.15

2006.10.15

2005.10.15

2004.10.15

2003.10.15

2002.10.15

2001.10.15

2000.10.15

1999.10.15

1998.10.15

1997.10.15

1996.10.15

1995.10.15

1994.10.15

1993.10.15

1992.10.15

1991.10.15

1990.10.15

0,00%

Forrás: plusz500.hu

Forrás: MNB

Elérte a statisztikát a rezsicsökkentés. Egy egyéves periódust megtörve, az áramár 2013 februárjában 10 százalékkal csökkent. Ugyanez a vezetékes gázról is elmondható.

A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint áprilisban 439 forinton számolható el a gázolaj litere. Legyünk figyelemmel arra, hogy január elsejétől egyszerűsödött a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadóvisszatérítés! [email protected]

7

[email protected]

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK

II. évfolyam - március

500

100,0

480

95,0 90,0

460

A tehéntej termelői átlagára, Ft/kg 2004 január - 2013 február KSH - AKI

96,5 94,2

94,0 január

92,22 február

85,0

440

437

420

80,0 75,0

400

70,0

380

Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2013 február

360 340

65,0 60,0 55,0

300

50,0 jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb

FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D FJ

320

2007

2008

2009

2010

2011

2004.

2012

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012. 2013.

140 135

Megvannak a külkereskedelem tavalyi számai

130 125

122

120

A KSH adatai szerint Magyarországon a tej és tejtermékek kivitelének árbevétele 2 százalékkal nőtt, míg az import értéke 14 százalékkal csökkent 2012ben az előző évihez viszonyítva. A behozatal értéke 17 százalékkal volt magasabb a kivitel árbevételénél. A külkereskedelmi egyenleg továbbra is negatív volt, azonban értékben már a második évben javult (56 %-kal) az előző évihez képest.

115 110

Vezetékes gáz ár, 1 m3 2007 január - 2013 február

105 100

90

jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb

95

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH

Az év első hónapjaiban folytatódik, bár erősen lelassult a tejár emelkedése. Az AKI adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 92,22 forint/kg volt 2013 februárjában, 1 százalékkal nőtt az előző havihoz képest. A KSH januári tejára 94 forint/kg, tavalyi éves átlaga pedig 88 forint/kg, ami csaknem megegyezik az egy évvel korábbival, mindössze 0,6 százalékkal haladja azt meg.

A nyerstej alapanyagként történő importja továbbra sem jellemző, ellenben a nyerstej kivitele (349 ezer tonna) 47 százalékos részarányt képvisel a tej és tejtermékek exportjának árbevételéből. A nyerstej exportjának 77 százalékát a teljes, 16 százalékát a fölözött, 7 százalékát a félzsíros tej tette ki. A teljes nyerstej külpiaci értékesítése 12 százalékkal, a fölözötté 7 százalékkal nőtt, míg a félzsírosé 46 százalékkal csökkent. A teljes nyerstej 33 százaléka Olaszországba, 22 százaléka Szlovákiába, 14 százaléka Romániába, 11 százaléka Szlovéniába, 9 százaléka Horvátországba került. A fölözött tej 90 százalékát Olaszországba szállítottuk.

A nyerstej kiviteli árának 2012. június óta tartó emelkedése februárban megállt. A nyerstej kiviteli ára 104,33 forint/kg volt februárban. Nem változott egy hónap alatt, és 13 százalékkal volt magasabb, mint a belpiaci ár.

A sajt és túró importja 42 ezer tonna volt 2012-ben, ez csaknem két és félszerese az exportnak. A tej és tejtermékek import értékének 47 százalékát, az export árbevételének 27 százalékát a

[email protected]

8

[email protected]

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK sajt és túró adta. Az import fele Németországból származott.

5 százalékkal, az export 35 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. Az import 31 százaléka Németországból, 17 százaléka Szlovéniából, 15 százaléka Hollandiából, 13 százaléka Lengyelországból érkezett.

E termékcsoport kivitele 23 százalékkal nőtt, míg behozatala 8 százalékkal csökkent. Az export 21 százaléka Libanonba, 20 százaléka Romániába, 16 százaléka Olaszországba, 10 százaléka Szaúd-Arábiába irányult.

Tejtermékek külkereskedelme Import 0401 Tej és tejszín nem sûrítve, nem édesítve 0402 Tej és tejszín sûrítve vagy édesítve 0403 Savanyított készítmények 0404 Tejsavó 0405 Vaj, vajkrém 0406 Sajt és túró Export 0401 Tej és tejszín nem sûrítve, nem édesítve 0402 Tej és tejszín sûrítve vagy édesítve 0403 Savanyított készítmények 0404 Tejsavó 0405 Vaj, vajkrém 0406 Sajt és túró

A sajtgyártás melléktermékeként keletkező tejsavó kivitele hatszorosa volt a behozatalnak. Az import 15 százalékkal, az export 6 százalékkal nőtt 2012ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az export 30 százaléka Koszovóba, 23 százaléka Romániába, 19 százaléka Bosznia-Hercegovinába irányult.

tonna 2011 2012

millió forint 2011 2012

189 230 132 737

tonna forint 2012/ 2011 %

28 031

18 973

70,15

67,69

14 437 35 904 4 592 5 708 41 848

6 083 10 641 1 282 6 638 40 218

6 116 10 375 1 707 5 438 37 125

88,97 91,25 114,94 95,24 91,54

100,54 97,50 133,15 81,92 92,31

480 248 442 394

45 925

42 583

92,12

92,72

246 2 985 3 539 1 146 12 986

372 2 223 4 058 699 18 443

183,83 68,94 106,26 65,42 123,27

151,22 74,47 114,67 60,99 142,02

16 226 39 345 3 995 5 993 45 716

371 10 788 26 268 1 232 13 750

682 7 437 27 912 806 16 949

Forrás: KSH

A dobozos tej importja 88 ezer tonna volt, ami kétszerese az exportnak. A dobozos tej 88 százalékát félzsíros, 11 százalékát teljes tejként hozták hazánkba. A félzsíros dobozos tej beszállítása 38 százalékkal, a teljesé 16 százalékkal csökkent egy év alatt. A félzsíros tej 32 százaléka Ausztriából, 27 százaléka Szlovéniából, 22 százaléka Csehországból, 19 százaléka Németországból származott. A dobozos tej kivitele 2009-től emelkedett meg számottevően. Az export 65 százalékát a félzsíros, 24 százalékát a fölözött, 11 százalékát a teljes tej adta. A félzsíros dobozos tej kivitele 30 százalékkal nőtt, míg a fölözötté 11 százalékkal, a teljesé 18 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. A félzsíros tej 96 százalékát Romániába szállítottuk.

2012-ben a tehéntartó gazdaságok száma 5 százalékkal csökkent. A 15263 gazdaság 94 százaléka egyéni gazdaság, a többi gazdasági szervezet. A tehenet tartó gazdaságok száma (2012. december elsején) egyed 2001 Összesen Gazdasági szervezet Egyéni gazdaság

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

31 268 28 230 24 425 27 578 18 334 15 612 14 059 14 213 14 151 13 333 15 992 15 263 743

740

783

764

764

804

799

780

769

780

817

843

30 525 27 490 23 642 26 814 17 570 14 808 13 260 13 433 13 382 12 553 15 175 14 420

Megjegyzés: Az adatok 2004-ig tehénre és üszőre, 2005-tól tehénre vonatkoznak Forrás: KSH

Az átlagos állomány nem változott tavaly, 20 egyed maradt. A szerkezete azonban igen. Az egyéni gazdaságok átlaga tovább emelkedett, 9-re, míg a gazdasági szervezeteké valamelyest csökkent, 253-ra.

A savanyított tejtermékek importja csaknem ötszöröse volt az exportnak. A behozatal 9 százalékkal, a kivitel 31 százalékkal csökkent egy év alatt. Az import csaknem fele Németországból, 28 százaléka Lengyelországból származott. A kivitel kétharmada Romániába irányult. A vaj és vajkrém behozatala hétszerese volt a kivitelnek. Az import

[email protected]

II. évfolyam - március

Az egy tartóra jutó tehenek száma Magyarországon (2012. december elsején) (egyed/tartó) Összesen Gazdasági szervezet Egyéni gazdaság

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 13 14 16 14 18 21 23 23 22 23 20 22 362

366

337

330

295

279

282

283

277

260

256

253

4

5

5

5

6

7

7

8

7

8

8

9

Megjegyzés: Az adatok 2004-ig tehénre és üszőre, 2005-tól tehénre vonatkoznak

9

[email protected]

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK Forrás: KSH

II. évfolyam - március 25

A búza és a kukorica árának különbsége, Ft/kg 20

A búza és a kukorica termelői ára 2013. januárjában még az emelkedő trendet mutatta. A KSH adatai szerint a kukorica ára 63,9 Ft/kg, a búzáé 67,5 Ft/kg volt. Eközben a világpiaci árak már hónapok óta mérséklődnek. A hazai árak időszakos a nemzetközi piacoktól való elszakadásának oka, hogy a honi piac gyakorlatilag áll. Leginkább a malmok kistételű kényszerbeszerzései tartják magasan az árat. Azóta azonban itthon is elindult az árak lassú lecsorgása, csökkenése. Az AKI PÁIR adatai alapján az étkezési búza termelői ára 63 ezer forint/tonna volt március közepén, 13 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A takarmánykukoricát tonnánként 60 ezer forintért kínálták a fizikai piacokon, 23 százalékkal drágábban, mint egy évvel korábban.

15 10 5

20 12 .

20 11 .

20 10 .

-5

20 09 .

20 08 .

0

-10 -15

Forrás: KSH adatok alapján Agrár Európa Kft. számítása

80 70 60

67,5

Búza

50

63,9

40

Kukorica

30 20

A búza és a kukorica termelői havi átlagára, Ft/kg 2008 január - 2013 január

0

J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jul Au Sz O N D J

10

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Forrás: KSH

Ami a két termény árának együtt mozgását, illetve eltérését illeti, az elmúlt év a különbség erős csökkenését hozta. Míg 2011 tavaszán még 20 fontos volt a különbség, már ez 3-4 forintra apadt, kilogrammonként. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkezőkben is inkább az együttmozgás és a kis különbség lesz jellemző a búza és a kukorica áraira.

[email protected]

10

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március

ta a fogyasztókat, miszerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a mérgező anyag átkerül az emberi fogyasztásba szánt termékekbe (hús, tej), legfeljebb a fertőzött takarmánnyal etetett állatok szenvedhetnek kisebb-nagyobb mértékű egészségi károsodást. Bár a tejfeldolgozó üzemekben folyamatosan mérik a tej esetleges szennyezettségét, és megfelelő hígítás segítségével teljes biztonsággal semlegesíteni tudják azt, a német hatóságok átmenetileg (március közepéig) több száz tejtermelőnek megtiltották a tej leadását, attól tartva, hogy az aflatoxin a fertőzött takarmányon keresztül mégis a tejbe juthat, amit nem lehetett teljes biztonsággal kizárni.

Repceolajjal zöldítik a teheneket A Bécsi Egyetem kutatói eddig ismeretlen mikroorganizmusokat azonosítottak tehenek bendőjében, amelyek növekedését repceolajjal lehet gátolni, hogy ezáltal mintegy 15 százalékkal csökkenjen a tehenek metánkibocsátása. A Bécsi Egyetem (UniWien) kutatói a dán Aarhus Egyetemen dolgozó kollegáikkal közösen metanogén mikroorganizmusok új csoportját írták le, amelyek az eddig ismert bendőbaktériumoktól teljesen eltérő módon nyerik az energiájukat. A vizsgált mikroorganizmusok metilamint használnak biomasszájuk felépítéséhez. Ez a vegyület nagy menynyiségben van jelen a tehenek takarmányában, különösen a cukorrépában. Némi repceolaj hozzáadásával ugyanakkor sikeresen visszaszorították a kutatók a mikroorganizmusok szaporodását, amivel a tehenek metánkibocsátása mintegy 15 százalékkal csökkent.

A német hatóságoknak március közepére sikerült a fertőzést teljesen lokalizálniuk, és a mérgező anyagnak a tejbe jutását megakadályozni. Ugyanakkor azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy az ország takarmányimportra való utaltsága komoly veszélyt rejt magában, ezért „nem eléggé megbízható forrásokból” takarmányt importálni csak alapos kivizsgálás után szabad.

Németország: aflatoxinnal fertőzött takarmány

Elégedetlen ír tejtermelők

Különböző német hírportálok tudósítása szerint az illetékes német hatóságok megállapították, hogy ez év februárjában az országba szerb, illetve holland (sőt esetleg bolgár) importból aflatoxinnal fertőzött kukorica került. A 10 ezer tonnás fertőzöttnek nyilvánított tételből legalább 3.500 alsó-szászországi gazda vásárolt különböző haszonállatok takarmányozására, sőt kisebb tételek más tartományokba is eljuthattak. Megállapítást nyert, hogy az eredetileg 45 ezer tonnás szerbiai szállítmány szennyezettsége a kilónkénti 0,02 milligrammos megengedett küszöbértéket több mint tízszeresen túllépte, ezért a hatóságok a tételből 35 ezer tonnát zároltak. Mindemellett, Udo Paschedag, tartományi mezőgazdasági államtitkár megnyugtat-

[email protected]

A Farming News Daily hírportál március elején közölt elemzése szerint a nyerstej értékesítésre berendezkedett ír tejtermelők (akiknek a száma országosan 1.800-ra tehető) évente átlagosan 250 ezer liter tejet állítanak elő, és azon átlagban 17.500 euró veszteségük keletkezik. Ezek a termelők általában nem rendelkeznek megfelelő nagyságú és minőségű földterülettel ahhoz, hogy a növénytermesztésből (tejtermelés nélkül) megéljenek, tehát ha a tejtermelés nem biztosít elegendő jövedelmet, akkor egyetlen alternatívaként a föld eladása és a mezőgazdaság elhagyása marad számukra. Mivel ez a helyzet hosszabb távon teljesen tarthatatlan, a termelői

11

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március

szervezetek a kormánytól várnak sürgős és hathatós segítséget annak érdekében, hogy a tej felvásárlási árat legalább 8 százalékkal (literenként 40 centre) felemeljék. Szerintük a tejfeldolgozók és elosztók nyereségéből ez könnyen megoldható lenne. Erre igyekeznek felhívni a kormány és a közvélemény figyelmét. Ha ugyanis a szóban forgó termelők tömegesen felhagynak a termeléssel, az veszélybe sodorhatja az írországi települések friss-tej ellátását.

Ennél mi sokkal jobbat tudunk. E zöldhulladék is fontos eleme ugyanis az e lapban már sokszor emlegetett trágya komplettálási módszernek. Ráadásul nem is hőkezelt, így a hasznos összetevők nagyobb hányada kerül vissza a földbe. Ahogy írtuk, e technológia stabilabb, kiszámíthatóbb és nagyobb jövedelmet hozhat, mint a tejtermelés. Egyszer csak megérik rá a helyzet, hogy éljünk a lehetőséggel!

Szóval ők azok, akik az egekbe akarják növelni a termelésüket a kvóta megszűnése után? Az aránytalan jövedelemosztozkodás ott is akut probléma. a megoldás pedig csak unortodox lehet.

A Fonterra hollandiai közös vállalkozása Az Alimentaonline hírportál március 5én arról számolt be, hogy a Fonterra újzélandi óriáscég a holland A-Ware holland csoporttal közös vállalkozásban egy sajtüzemet szándékozik felépíteni a hollandiai Heerenveen település mellett. A zöldmezős beruházás bekerülési költségét egyelőre nem közölték, csak annyit lehet tudni, hogy az üzem várhatóan 2014 végén kezdi meg működését, és évente mintegy 60-80 ezer tonna sajtot bocsát ki.

Spanyolország speciális terv a zöldséghulladékok hasznosítására Spanyol lapok arról számolnak be, hogy baszkföldi kutatók egy speciális technológiát dolgoztak ki a gyümölcs- és zöldséghulladékok (burgonyahéj, zöldséglevelek, almapép, stb.) takarmányozási hasznosítására. Egyedül a Spanyolország területének nem egészen 2 százalékát és népességének mintegy 5 százalékát kitevő Baszkföldön évente 25 ezer tonna ilyen hulladék keletkezik, amelynek legalább 75 százaléka a szeméttelepeken köt ki. A baszk kormány és az EU által közösen finanszírozott Clean Feed program keretében kidolgozott új technológia szerint ezek a hulladékok porrá őrölve és megfelelő hőkezelés után bekeverhetők a haszonállatok takarmányaiba. Az ilyen takarmánykomponensek alkalmazhatóságát a Baszk Keveréktakarmány-gyártók Egyesülésével közösen folytatott etetési kísérletekben sikeresen kipróbálták. A technológia országos elterjesztése jelentős devizakíméléssel járhat együtt Spanyolország számára, amely az abraktakarmány alapanyagok tekintélyes részét (gabona, szója) importból kénytelen beszerezni.

[email protected]

Az előállítandó sajtot a holland cég értékesíti, a melléktermékként keletkező savót és laktózt pedig a Fonterra dolgozza fel. A Fonterra részéről Theo Spierings elmondta, hogy már régóta kerestek egy olyan együttműködő partnert, amely első osztályú minőségű savót képes előállítani, és rendelkezésükre bocsátani. A Fonterra speciálisan kidolgozott és szabadalmazott technológiával rendelkezik a savóprotein hasznosítására, és az ebből készült termékeket széles körben – főleg a dél-kelet ázsiai országokban értékesíti. A korábban alig hasznosított savóból így értékes termékek állíthatók elő, amelyek elsősorban a gyermektápszerek alapanyagául szolgálnak.

12

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március

Dübörög a globalizáció. Nehogy lemaradjunk!

letterméket az orosz és az észak-afrikai piacokon szándékoznak elhelyezni.

Olasz vélemény: A tejkvóta rendszer „búcsúztatása” megosztja Európát

Franciaország már nem örül a kvótarendszer felszámolásának, sőt annak megszavazását már tíz évvel ezelőtt ellenezte, mivel szerinte a piac teljes liberalizálása azzal a veszéllyel jár együtt, hogy az olcsóbban termelő országok elhódíthatják a francia piac egy részét. Thierry Roquefueil, a Francia Tejtermelők Egyesületének (FNPL) elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy az FNPL az ország egész területén folytatni kívánja a tejtermelést, még az olyan körzetekben is, ahol annak jövedelmezősége nem a legjobb. Franciaországban ugyanis a tejtermelés az egész mezőgazdaság kulcsfontosságú alágazata, amely biztosítja a vidéki táj megőrzését, és nagyon pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatásra. Emellett az FNPL szeretné, ha fennmaradna az a piacszervezési eszköz, amely válság idején korlátozza a termelést. Roquefueil ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2009. évi tejválság idején Franciaország segített csökkenteni az uniós készleteket, nevezetesen 510 millió literrel csökkentette éves termelését, miközben Németország 770 millió literrel többet állított elő.

Az Attualitá olasz hírportál a fenti címmel közölt részletes elemzést az európai tejtermelésnek és forgalmazásnak az EU tejkvóta rendszer kifutása után várható alakulásáról. Olasz és nemzetközi elemzők nehezen tudják eldönteni, hogy a kvótarendszer felszámolása tulajdonképpen lehetőséget vagy fenyegetést jelent-e az európai termelők számára. A 2015-2020 közötti időszakban a világ tejtermelése várhatóan 2,9 százalékkal, az Európai Unióé pedig – a tagországok közötti nagy különbségek mellett – 5,4 százalékkal növekszik. Az északi országok a kvótaeltörlés nagy nyertesi lehetnek: Hollandia és Dánia tejtermelői 2015. április első napját máris a szabadság napjaként (amerikai szóhasználat szerint „Liberation Day”) kezdik emlegetni. Ezeket az országokat, valamint Írországot a kvótarendszer megakadályozta abban, hogy a világkereslet gyors növekedését kihasználva felvegyék a versenyt a tengerentúli nagy exportőrökkel, és jelentős többletbevételre tegyenek szert. Bíznak abban, hogy erős szövetkezeteik, valamint a régi hagyományokra támaszkodó, magas színvonalú tejtermelésük révén képesek lesznek állni a nemzetközi versenyt.

Spanyolország álláspontja szerint a kvótarendszer felszámolása megbontja az egyensúlyt az európai kereslet és kínálat között. A termelés 2015 utáni növekedését a tagországok fogyasztása nem lesz képes felszívni, mivel az jelenleg csökkenő tendenciát mutat. Ezért a termelőknek fizetett ár tovább csökkenhet, ami nagyon súlyos következményekkel járhat. Nevezetesen strukturális tejhiány léphet fel, mivel a termelés az EU bizonyos körzeteire koncentrálódik, a kevésbé versenyképes régiókban pedig leépül vagy felszámolódik. Így Spanyolország kénytelen lesz tejet importálni.

Németország – a maga 4,19 milliós fejőstehén állományával és jórészt több mint 100 fős tejtermelő gazdaságaival – szintén bizakodva tekint a kvótarendszer megszüntetése elé. Udo Folgart, a Német Parasztszövetség alelnöke azonban elmondta, hogy a belső fogyasztás már gyakorlatilag nem növelhető, ezért a termelés bővítéséből származó több-

[email protected]

13

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március

Olaszországban a tanulmány szerzője különböző egyetemek tejipari szakértőit szólaltatta meg, akik – a spanyolokhoz hasonlóan – a kvótarendszer felszámolásának negatív hatásait emelték ki. Becslésük szerint az olasz tejtermelés 2020-ig a jelenlegi szinthez képest mintegy 0,8 százalékkal csökken, ezen belül azonban a sajtgyártás 29, a vajtermelés pedig 13 százalékkal nőhet, miközben az EU termelése vajból 4,6 százalékkal viszszaesik, sajtokból pedig 20 százalékkal növekszik.

gyermektápszerek) irányába. Ezen túlmenően a Fülöp-szigeteken működő Alaska Milk Corporation és az of IDB Belgium cég beszerzése mintegy 237 millió euróval járult hozzá az anyavállalt árbevételéhez. A Friesland Campina évek óta 400-500 millió eurót ruház be a tejfeldolgozás fejlesztésébe a „2020-ig vezető út” stratégiai célok elérése érdekében, amelyhez a 2012. év várakozáson felüli mértékben járult hozzá. Az árbevétel és a nyereség tekintélyes része azonban az Európán kívüli régiókból (KeletÁzsiából, Afrikából és Dél-Amerikából) származik, mivel Európában az értékesítési árak a 2010. évi szint alatt maradtak, és általában csökkent a tejporok, illetve a vaj értékesítési ára (a tejporok esetében mintegy 10 százalékkal). A cég vezetése bizalommal tekint a 2013. év elé, és reméli, hogy sikerül kielégítenie a rohamosan növekvő keresletet, különösen Oroszország, valamint az ázsiai és az afrikai régiók országai részéről.

A szerkesztő véleménye pedig az, hogy bár az általánosítás mindig sántít, minden tagállamban lesznek vesztesei a kvóta eltörlésének, mint ahogy nyertesei is. Az egyes tagállamok ebbéli egyenlege attól függ, mennyire erősek az exportpiacaik. A nagy lelkesedők egyértelműen a világpiacra szánják többleteiket. A belső piac növekedése is igényli a tejtermelés és feldolgozás bővítését, de több tagállamban a termelés-növelési tervek ezt az ütemet meghaladják.

Ugyanakkor, a Friesland Campina úgy ítéli meg, hogy a nyugat-európai országok tejkibocsátása 2013. első félévében várhatóan elmarad az egy évvel korábbitól. Az EU tejtermelése már 2012 novemberében is enyhe (1,5 százalékos) visszaesést mutatott éves viszonylatban, ezen belül azonban az Egyesült Királyságban 5,9, Franciaországban 3,7 százalékkal csökkent. Mindez a fejőstehén állomány apadására, valamint bizonyos körzetekben a takarmányellátás nehézségeire és a termelési költségek emelkedésére vezethető vissza. A holland cég megítélése szerint egyelőre az európai kereslet is az elmúlt évi szinten, vagy az alatt alakul.

A Friesland Campina 2012. évi teljesítménye Az Agrimoney hírportál március közepén közölt beszámolója szerint a Royal Friesland Campina holland tejipari óriáscég 2012-ben – 10,3 milliárd eurós nettó árbevétel mellett – 274 millió eurós nyereséget ért el, ami 7,1, illetve 26,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel a Friesland Campina a Glanbia, a Frutarom és a Symrise után a negyedik, 2012-ben rekordnyereséget elérő céggé lépett elő. A vállalat egyik vezetője, Cees’t Hart a sikert – az árfolyamok kedvező alakulása mellett – annak tulajdonítja, hogy a Friesland Campina termékszerkezete jelentős mértékben eltolódott a magasabb nyereséget biztosító termékek (ivólevek és márkás sajtok, különösképpen pedig a

[email protected]

A Dale Farm észak-ír tejipari cég oroszországi üzlete A Dale Farm, Észak-Írország legnagyobb, az United Dairy Farmers tulajdonában lévő, szövetkezeti alapon működő, első-

14

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március

sorban nyerstejet, vajat és tejport kibocsátó tejfeldolgozó vállalkozása a közelmúltban egy egymillió eurós orosz tendert nyert el. Ennek értelmében a Dale Farm szállíthatja a különböző lágy sajtokat Szent-Pétervár ellátására. A cég ezt megelőzően kínai savópor szállítási tendert is nyert. Dr. David Dobbin, az északír vállalat ügyvezetője elmondta, hogy nagyon örülnek a tender elnyerésének, amely szerintük a cég többéves marketing munkájának eredménye. A vállalat az orosz piacot – a kínaival, valamint a közel-keleti térséggel együtt – a jövőben is kiemelt fontosságúnak fogja tekinteni, és termékkibocsátásának fejlesztését – az Invest Northern Ireland hathatós támogatásával – ezekre a piacokra kívánja építeni.

megváltoztatja az ország tejpiacát, továbbá mélyreható gazdasági és társadalmi változásokat idéz elő, még akkor is, ha a szóban forgó gazdaságok nagy része csupán házi fogyasztásra termel. A 2013. január 2-án végzett felmérés szerint a fejőstehén állomány 35 százaléka és a bolgár tejkvóta mennyiség 50 százaléka felelt meg teljes mértékben az uniós előírásoknak. Ez év végéig megvan a lehetőség a felzárkózásra, ez azonban az 1-2 fejőstehenet tartó gazdáknak sokkal nehezebben sikerülhet, mint a nagyobbaknak, mert bolgár szakminisztérium becslése szerint a feltételek teljesítéséhez tehenenként 1.400 eurót kellene beruházni, amit a legkisebbek csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak előteremteni. Márpedig 2011ben az országban működő 74.834 tejtermelő gazda közül 58.629 csak egy vagy két tehenet tartott.

A bolgár tejszektor problémai A The Dairy Site hírportál március közepén a bolgár tejipar helyzetéről részletes értékelést közölt, amelyben megállapítja, hogy az ország tejszektora 2013-ban sorsdöntő változások elé néz. Ez év végén lejár az a kétszer meghosszabbított határidő, amely után a bolgár tejüzemeknek szigorúan teljesíteniük kell az uniós minőségi, higiéniai és állategészségügyi (betegségmegelőzésre, hulladékok és elhullott állatok kezelésére vonatkozó) előírásokat. Ennek következtében, az országban mintegy 27 ezer kisméretű tejtermelő gazdaság szüntetheti be működését, amelyek még mindig nem felelnek meg az EU normáinak, viszont az ország tejtermeléséből 34 százalékkal részesednek. Amint arról korábban beszámoltunk, ez év januárjában a bolgár Parlament elfogadott egy törvényt a tejalapú, illetve a növényi zsiradékokból készült termékek gyártásának szigorú szétválasztásáról. Maga ez az intézkedés 60 kisebb tejtermelő üzem bezárásával járt együtt. Tehát ha a fent említett 27 ezer gazdaságnak akárcsak egynegyede lesz kénytelen bezárni, az alapvetően

[email protected]

Bolgár szakértők becslése szerint az év végére mintegy 15 ezer tejtermelő gazdaság és 280-300 ezer fejőstehén marad az országban. A helyzet összefügg a kereskedelmi láncok vidéki terjeszkedésével is. Ennek ellenére az egy-két tehenes gazdák száma nem fog drasztikusan csökkeni. Az önellátás a gazdasági válság ott is jelentős hatása miatt felértékelődik. Tovább erősödik majd a háztól való értékesítés.

A Danone Románia biztonsági intézkedései A Hot News román hírportál szerint a Danone Románia bizonyos tejtermékeket visszavont a román piacról, további, mintegy 75 tonnányi terméket pedig zárolt, mivel felmerült annak gyanúja, hogy a termékek esetleg aflatoxinnal fertőződtek. A mérgező anyag a Danone 80 romániai beszállítójának egyikétől vásárolt friss tejből került a termékekbe,

15

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március Januárban a cikkcsoport lengyel exportja 118,5 millió euróra rúgott, ami több mint 20 százalékkal túlszárnyalta az egy évvel korábbi értéket. Ennél is nagyobb mértékben (mintegy 27 százalékkal) növekedett a lengyel sajtexport értéke, amely január hónapban elérte az 50,4 millió eurót, ezzel a sajtexport részaránya a cikkcsoporton belül 40 százalékról 42 százalékra emelkedett. Újdonságnak tekinthető, hogy a lengyel tejipar tulajdonképpen ebben a szezonban először lépett ki a nemzetközi piacra nagyobb mennyiségű tejpor exporttal.

feltehetően fertőzött takarmányok révén. Egyelőre a szennyezettség pontos mértéke nem ismert, a Danone viszont azonnali hatállyal felbontotta a szerződést az érintett termelővel. Ugyanakkor, a fogyasztók biztonsága érdekében betiltotta a fertőzésgyanús termékek forgalmazását, és szigorítja a felvásárlandó tételek ellenőrzését, sőt felszólítja a beszállítóit a szigorúbb önkontroll alkalmazására. A laboratóriumi vizsgálat lezárása után a fertőzött termékeket Giurgiu városában megsemmisítik. A Danon-termékek visszavonásának, illetve az aflatoxin-fertőzésnek a híre meglehetősen nagy riadalmat váltott ki a romániai fogyasztók körében. Annak ellenére, hogy a hatóságok különböző hirdetményekben garantálták az áruházakban kapható tejtermékek ártalmatlanságát, a lakosság a hír megjelenését követő hetekben a szokásos mennyiség felénél is kevesebb tejterméket vásárolt. A romániai tejtermelők viszont amiatt panaszkodnak, hogy a fogyasztók a fertőzés miatt még inkább az import tejtermékeket fogják vásárolni. Miközben a holland hatóságok a kukorica Romániából történő importjának betiltását szorgalmazzák, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a fertőzött tej részben Magyarországról származott.

Ebben az évben a lengyel sajtexport elsőszámú felvevő piacává várhatóan Oroszország lép elő, amely egy évvel korábban még csak az ötödik helyen állt a vásárló országok sorában, az idén januárban viszont a tavalyihoz képest több mint kétszeresére (7 millió euróra) növelte vásárlásait. Bár a lengyel tejtermék export túlnyomó része továbbra is az EU tagországokba és Oroszországba irányul, a lengyel exportőröknek fokozatosan új piacokat is sikerül bekapcsolniuk. Ilyen új piacnak számít Algéria, amely az állami tenderek révén biztosan fizet. Az afrikai ország ez év januárjában 85 százalékkal több lengyel tejterméket vásárolt, mint egy évvel korábban. A kereslet a lengyel tejtermékek vásárlói részéről továbbra is növekvő tendenciát mutat, a zloty felértékelődése azonban (különösen az euróval szemben) fékezheti a lengyel export növekedését.

(i) Figyeljük a fogyasztó igen erős reakcióját egy olyan helyzetben, ahol a tényleges veszély jelentéktelen. (ii) A magyar kártya minden pakliban benne van.

Reméljük, az oroszoknak nem hamis sajtokat adnak el, mert akkor igen hamar ki fogják őket ismét tiltani! Akkor pedig megint jöhet dömping erre felé is.

Lengyelország tejtermék exportja

Dél-spanyolországi összefogása

Az élelmiszeriparral foglalkozó Portal Spożiwczy lengyel nyelvű hírportál március 19-i tudósítása szerint a 2013. év kezdete kimondottan kedvezően alakult a lengyel tejtermék exportőrök számára.

[email protected]

tejtermelők

A tejtermeléssel foglalkozó Portal lechero spanyol hírportál tudósítása

16

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március előzetes számítások szerint lehetővé tette, hogy a német termelés a 2012/13. évi szezonban – erős szezonális ingadozást mutatva – meghaladja a 30 millió tonnát, az új szezont pedig kisöpört raktárakkal kezdje. A német kvótakihasználás a jelenlegi szezon első 11 hónapjában 99,9 százalékon állt, és Németország Európa legnagyobb tejtermelő országa maradt.

szerint Dél-Spanyolország (Andalúzia, Extremadura és Kasztília la Mancha tartományok) tejtermelői – közük szövetkezetek is – egy termelői egyesülés (OPL) létrehozását határozták el. Az országban eddig létrejött, mintegy egy tucatnyi hasonló egyesülés között ez lesz a legnagyobb, évente 520 millió kg nyerstejet állít elő, ami az ország termelésének mintegy 8 százalékát teszi ki, termelési értéke pedig eléri a 175 millió eurót.

A németországi felvásárlási árak – a 2012. évi mélypont után – ez év első két hónapjában meghaladták az elmúlt évi átlagot. Az áremelkedésre azért is nagy szükség volt, mert – amint Udo Folgart, a DBV alelnöke megállapította – a tejtermelés költségei (takarmány, energia, műtrágya) az elmúlt két évben 45 százalékkal emelkedtek az országban. Folgart hangsúlyozta, hogy a megfelelő árat csak akkor lehet kialakítani, ha a nemzetközi piacokra való kijutás biztosítása mellett a belső piac védve van. A német tejtermelés több mint 25 százaléka ugyanis a külföldi piacokon kerül értékesítésre. Az előzetes kalkulációk alapján a cikkcsoport német exportjának értéke 2012ben – elsősorban a sajtexport növekedésének hatására – első ízben meghaladta az 1,1 milliárd eurót. Karl-Hainz Engel, a MIV elnöke ugyancsak a nemzetközi piacok fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a német tejtermékek kiváló minősége garanciát jelent azok külpiacokon való értékesítési lehetőségére. Ezért is érthetetlennek, és tarthatatlannak tartják az orosz hatóságok közelmúltban hozott döntését bizonyos német tejüzemeknek az orosz importból való kizárásáról.

Az eddigi legnagyobb, észak-spanyol egyesülés éves kibocsátása kb. 500 millió kg. Az egyesülés elsődleges célja, hogy a tagok a tejfeldolgozókkal szemben közösen fellépve a legkedvezőbb értékesítési árat és feltételeket tudják kialkudni. Emellett az összefogás megállíthatja a jelenleg évi 6,2 millió tonnát kitevő spanyol tejtermelésnek a legutóbbi években megfigyelhető, folyamatos csökkenését. A szóban forgó 520 millió liter tej 60-70 százalékát jelenleg a Lactalis spanyolországi részlege vásárolja fel. A termelést és értékesítést azonban a tagok önállóan végzik, ezen akciók lebonyolítására jogi személyiséggel rendelkező fedőszervezet létrehozását egyelőre nem tervezik, a későbbiekben viszont nem zárják ki annak lehetőségét, sem pedig a feldolgozási tevékenység saját kézbe vételét. Végre cselekvés, nem duma, másokra mutogatás és panasz.

A német tejtermelés helyzete Az Agrarheute hírportál tudósítása szerint a Német Parasztszövetség (DBV) és a Német Tejipari Egyesülés (MIV) által március közepén megrendezett Berlini Tejfórum megállapította, hogy a német tejtermelés 2013. évi kilátásai kedvezőek. Ennek alapját – a 4,19 milliós, enyhén szaporodó fejőstehén állomány és telepek erősödő koncentrációja mellett – a világkereslet növekedése képezi. Ez az

[email protected]

Azért azoknak a joghurtoknak a cukor- és élőflóra tartalmát én firtatnám egy kicsit. Persze csak az irigység beszél belőlem.

17

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március

Lettország szarvasmarha állománya és tejtermelése

A Lactalis megvásárolta a legnagyobb szlovéniai tejipari vállalatot

A The Baltic Course hírportál értékelése szerint, a 2,3 millió lakosú Lettországban 2012 végén kereken 393 ezer szarvasmarhát tartottak, ebből a fejőstehenek száma 164,4 ezer főt tett ki, mindkét létszám 3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ennél valamivel magasabb arányban nőtt a növendékállatok és a nőivarú egyedek száma, ami az állomány további gyarapodását vetíti előre. Ez egyértelműen arra mutat, hogy a lett állattartók készülnek a tejkvóta felszámolása utáni időszakra. Lettország ugyanis az EU csatlakozás előtt 510 millió szarvasmarhát tartott. Ha az azóta leépített állománynak a felét vissza tudják állítani a termelésbe (ami az ország természeti adottságait tekintve könnyen megvalósítható) az nagyon jelentős export árualapot képes termelni, az orosz exportpiac közelsége pedig szinte kínálja a lehetőséget.

Szlovéniai sajtóhírek szerint a francia Lactalis csoport a horvátországi Dukat leányvállalatán keresztül 50,3 százalékos, szótöbbséggel járó tulajdonrészt vásárolt Szlovénia legnagyobb tejfeldolgozó vállalkozásában, a Ljubljanske Mlekarne cégben. A múlt év októberében kezdeményezett tranzakcióhoz a szlovén versenyhivatal a közelmúltban zöld utat biztosított. A Ljubljanske Mlekarne 2011-ben 200 millió liter tej feldolgozásával 154 millió eurós forgalmat bonyolított le, és 548 személyt foglalkoztatott. Négy szlovéniai (Ljubljana, Maribor, Kocsevje és Tuzla) és egy boszniai üzemében a tejtermékek széles skáláját állítja elő, a joghurtoktól a tejszínen keresztül a sajtokig és a jégkrémekig. A szlovéniai cég megvásárlása beleillik a Lactalis stratégiájába, amelynek célja piaci pozícióinak további erősítése a délés kelet európai országokban. A francia cég ennek érdekében kész további beruházásokat eszközölni Szlovéniában, sőt szóba kerülhet a Ljubljanske Mlekarne 100 százalékos tulajdonrészének megszerzése is.

Az egy tehénre jutó tejhozam egy év alatt 3,7 százalékkal nőtt, így 2012-ben 718.400 tonna tejet adtak le feldolgozásra az országban, ez 8,5 százalékkal volt több az előző évi mennyiségnél, miközben a nem-kereskedelmi (házilag felhasznált) tej aránya 11,4 százalékról 7,5 százalékra csökkent. Az átlagos tejfelvásárlási ár a 2012. év átlagában az előző évi 207 lattal szemben 191 latot tett ki (1 lett lat ~ 438,64 Ft) tonnánként, ami 7,9 százalékos csökkenést jelent. A fenti számok azonban egyértelműen a húshasznú szarvasmarha-tartás nagyobb fontosságára utalnak, amely az ország területének 12,5 százalékát kitevő, nagy hozamú rétekre és legelőkre támaszkodva európai viszonylatban is versenyképes termelést tesz lehetővé.

[email protected]

A szlovákiai tejtermelők féltik a belső piacukat A Webnovyny.sk szlovák nyelvű hírportál tudósítása szerint a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) március 21-i ülésén Milan Semancsik elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015 után a szlovákiai tejpiac nagy része külföldi beszállítók kezébe kerülhet. Több nyugati tagország a tejhasznú állomány és a termelés jelentős bővítésére irányuló konkrét intézkedésekkel készül a kvótarendszer felszámolása utáni időszakra, ami komoly fenyegetést jelenthet Szlovákia tejtermelőinek. Az ország tehéntartó gazdái már jelenleg is igen nehéz helyzetben vannak 18

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március munkaalkalmakat, és termelnek jövedelmet az államnak, ennek alapján viszszamenőleg több tízezer eurónyi támogatást követelnek. Ezen túlmenően a gazdák sérelmezik a következő időszakra járó támogatások tervezett megnyirbálását is, ezért is kifejezetten Berlakovich agrárminisztert teszik felelőssé, akárcsak a támogatások elmaradásáért. Kijelentették, hogy amennyiben a hatóságok nem orvosolják sérelmeiket, áprilisban blokád alá veszik a bécsi agrárminisztériumot.

annak ellenére, hogy a tejfelvásárlási árak az utóbbi hetekben enyhén emelkedő tendenciát mutatnak. Az elnök elmondta, hogy ugyanilyen aggodalmak fogalmazódtak meg a visegrádi országok közelmúltban tartott tanácskozásán is, mivel a tejhasznú tehénlétszám csökkenése és a tejtermelők pályaelhagyása, illetve az import növekedése a kelet-európai tagországok csaknem mindegyikében megfigyelhető. Ezért a visegrádi országok – e nemkívánatos tendencia fékezése érdekében – fontosnak tartják a tejpiac áringadozásainak fékezését és a tejtermelők megfelelő jövedelemszintjének biztosítását.

Ezek meg is teszik, és fognak is kapni támogatást.

Az Arla bezárja a svédországi sajtüzemét

Nesze semmi, fogd meg jól! Egyébként a szlovákiai aggodalmak teljesen jogosak, de nem függnek össze a kvótával. Nem attól nő az import, hanem mert a hazai fogyasztó nem elkötelezett.

A The Dairy Site hírportál március 25-i tudósítás szerint dán-svéd székhelyű, multinacionális tejipari óriáscég arról határozott, hogy a közeli jövőben bezárja a svédországi Falkenbergben működő sajtüzemét. A 130 dolgozó elbocsátásával járó üzembezárást a vállalat 2011ben elfogadott restrukturálási és ésszerűsítési programjának keretében hajtják végre, a sajtgyártást pedig – az egyre erősödő konkurencia ellensúlyozása érdekében – dániai üzemekbe koncentrálják. A szövetkezeti alapon működő és adózás utáni nyereségét 2012-ben 15 százalékkal (1,9 milliárd dán koronára) bővítő Arla Foods jelenleg a világ 12 országában működtet termelő egységeket, további 30-ban pedig saját irodával rendelkezik, és összesen több mint 18 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Az Arhus-i székhelyű vállalkozás 2000 áprilisában a svéd Arla és a dán MD Foods cégek egyesülése alapján jött létre.

Ausztria: elégedetlen alpesi tejtermelők A DLZ Agrarmagazin tudósítása szerint öt ausztriai tartomány hegyvidéki tejtermelői tüntetésekkel és blokádokkal fenyegetőznek, amennyiben visszamenőleg nem kapják meg az alpesi legelők távméréssel történő számbavételének nehézségei miatt egy éve visszatartott támogatásokat. Brüsszel ugyanis eltéréseket állapított meg a beadott támogatási igényekben feltüntetett és az EU szakértők által ténylegesen mért legelőterületek között. Az érintett gazdák válaszul elmondták, hogy „az alpesi legelő nem golfpálya, az előbbinek a területe állandóan változik, sőt az egyforma zöldet mutató légi-felvételeken egyáltalán nem lehet megkülönböztetni a legeltetésre alkalmatlan növényeket a legjobb takarmányfüvektől”. A 8 ezer alpesi termelő hangsúlyozza, hogy ők egyébként kihasználatlan területeken teremtenek

[email protected]

Ezek azért már méretek.

19

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

II. évfolyam - március

Az Európai Tejipari Egyesülés konferenciája

A Friesland Campina magasabb garantált árat hirdet

Az Európai Tejipari Egyesülés (EDA) 2013. március 20-án, Brüsszelben „tejpolitikai” konferenciát tartott, amelyre az Egyesülés vezetői mellett az európai tejipari tudományos kutatások jeles képviselői is meghívták. A részvevők megállapították, hogy a kvótarendszer 2015 utáni felszámolása lehetőséget teremt arra, hogy a tagországok fokozzák tejtermelésüket és kihasználják a világkeresletnek a népesség szaporodása által diktált gyors növekedését. Tekintettel azonban arra, hogy Európa továbbra is felesleget termel, a világkereslet pedig egyre jobban eltolódik a fejlődő országok, főleg Ázsia és Afrika irányába, a tagországok termelése csak megfontoltan és egymás között összehangolva (az európai termelők és exportőrök közötti folyamatos kommunikáció alapján) hajtható végre. A termelés nem elég körültekintő bővítése zavarokat válthatna ki az európai tejpiacon, amelyeknek kezeléséért az EU nem vállalhat felelősséget, illetve nem tudja garantálni a közösségi beavatkozások sikerét.

A DLZ Agrarmagazin hírportál március 27-i tudósítása szerint a Friesland Campina szövetkezet a 2013. évre a korábbinál lényegesen magasabb garantált árat helyezett kilátásba beszállítói részére. Ez az ár 4,41 százalékos zsírtartalomra és 3,47 százalékos fehérjetartalomra számítva elérheti a 36,50 eurós átlagot 100 kilónként, ami literenként több mint 2 centtel magasabb az elmúlt évinél. A holland cég tervezett áremelésének hátterében elsősorban az újzélandi tejtermelésnek a szárazság miatti várható visszaesése, valamint az európai tejleadások csökkenése, illetve a világpiaci áraknak ezekre visszavezethető emelkedése áll. Amint Cess’T Hart a Friesland Campina elnökségi tagja elmondta, az előrejelzések világszerte áremelkedést jeleznek előre, erre alapozva a cég ösztönözni kívánja beszállítóit a termelés fokozására. A fizetendő árakat a cég a holland, belga, német és dán referenciaüzemek termelése és átlagára alapján havonta felülvizsgálják, és a piaci helyzettől függően módosítják.

Azt is figyelembe kell venni, hogy más (nálunk kedvezőbb feltételekkel rendelkező) térségek ugyancsak fokozzák kibocsátásukat, ami többek között az áringadozások veszélyét rejti magában. Ezért a konferencián olyan javaslatok is elhangzottak, hogy korlátozni kellene az egyes országok termelésének bővítését, ezeket azonban nem fogadták el.

Én is azt vetítem előre. De ennél még fontosabb, hogy csökkenő takarmányárakat is.

A konferencia másik fő témája a tejnek, mint az egészséges emberi táplálkozás igényeit kompletten kielégítő tápanyagnak a jelentőségével foglalkozott.

[email protected]

20

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

II. évfolyam - március

Török tejipari vállalat üzletszerzése Makedóniában és Romániában

A Fonterra új UHT üzemet épít A Food Navigator hírportál beszámolója szerint a Fonterra Új-Zélandon több mint 100 millió dolláros beruházással (1 új-zélandi dollár ~ 193,26 Ft) egy ultrapasztőrözött (UHT) termékek gyártására szakosodott új tejüzemet szándékozik felépíteni. Ennek célja elsősorban az ázsiai országok rohamosan növekvő keresletének kielégítése. Az új üzem segítségével az új-zélandi óriáscég 100 százalékkal képes megnövelni az ultrapasztőrözött friss tej és feldolgozott termékeinek kibocsátását. Theo Spierings, a Fonterra egyik vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, miszerint különös nehézséget okoz, hogy az UHT termékek előállítása egész éven keresztül egyenletes alapanyag ellátást kíván, ugyanakkor az új-zélandi tejtermelés – a legeltetési lehetőségekhez igazodva – szezonálisan ingadozik.

Helyi sajtóhírek szerint, Törökország egyik legnagyobb tejipari vállalkozása, az évi 650 millió eurós forgalmat bonyolító és 750 millió liter tejet feldolgozó Sütash, miután megvetette a lábát Albániában és Koszovóban, a közelmúltban makedóniai és romániai vállalatok tulajdonjogát is megszerezte. A török vállalat Romániában a Bukaresttől 9 kilométerre fekvő Popesti-Leordeni kisvárosban a 2005 óta az izraeli Tnuva cég tulajdonában lévő tejüzemet vásárolta meg, amely az elmúlt évben csőd miatt bezárt. A Tnuva hét év alatt összesen mintegy 60 millió eurót ruházott be a romániai cég felújításába és korszerűsítésére. 2010ben azonban 16 millió euró nettó veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, mivel – az izraeli sajtóban megjelent hírek szerint – a helyi vállalatoknál 50 százalékkal magasabb költségszinten termelt. A török cég még ebben az évben újra kívánja indítani a termelést a romániai üzemben.

A Fonterra számára jelenleg komoly gondot okoz a tejtermelés növekedésének az országban uralkodó szárazság hatására bekövetkezett erőteljes visszaesése. Bár súlyos aszályról egyelőre még nem lehet beszélni (a talajok nedvességtartaléka általában kielégítőnek tekinthető), a januári csapadék az északi szigeten a szokásos mennyiségnek a felét tette ki, és egyes elemzők a legeltetésre alapozott állattartás nyereségének 50 százalékos csökkenését prognosztizálják. A 2012/13. évi szezon első hónapjaiban a Fonterra az előző év hasonló időszakához képest 6 százalékkal több tejet tudott felvásárolni, ez a többlet a szezon végére várhatóan egy százalékra zsugorodik, és az egész ország tejtermelése is nagyjából hasonló mértékben fékeződik.

Makedóniában a Sütash az elmúlt évben megvásárolta a skopjei, ugyancsak csőd, illetve tulajdonosváltás miatt bezárt Swedmilk tejüzemet, és abban – 10 millió eurós felújítás után – ez év májusában újra indítja a termelést. Az üzem az újraindításkor 50 dolgozót fog alkalmazni, de a feldolgozó kapacitás évi 70 millió literről 170 millió literre történő bővítésével 200 személynek adhat munkát, a beszállító tejtermelők száma pedig akár 20 ezerre emelkedhet. A Sütash elnöke, Muharrem Yilmaz egyben bejelentette, hogy a skopjei üzemet arra is fel akarják használni, hogy fokozatosan belépjenek a szomszédos országok tejpiacára.

[email protected]

21

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

II. évfolyam - március Az persze erős túlzás, hogy el tudnák látni magukat tejtermékkel az indiaiak. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem az EU befolyása a legnagyobb az ország politikájára. Az azokkal kötött megállapodások nem teszik tönkre az indiai gazdákat?

India korlátozni szeretné az EUból származó tejtermék importot Az indiai The Economic Times március 27-i értékelése szerint az Amul, India legnagyobb tejipari egyesülése az ország kormányától az EU-val aláírandó szabadkereskedelmi megállapodás felülvizsgálását kéri, mivel az egyenlőtlen feltételeket rögzít a tejtermékek forgalmában. A megállapodás értelmében az EU nem engedélyezné az indiai tejtermékek behozatalát, mivel európai vélemények szerint az indiai állattartás körülményei nem felelnek meg az EU állategészségügyi és higiéniai előírásainak. Ugyanakkor az EU viszonylag olcsó és támogatott tejtermékei szabadon bevihetők lennének Indiába, ami 3,2 millió ottani családi gazdaság megélhetését fenyegeti, a fogyasztók számára pedig az árszínvonal emelkedésével járhat együtt.

A vietnami tejtermelés alakulása A Vietnam Investment Review, angol nyelvű hírportál március 27-én az ország rohamosan bővülő és terjeszkedő tejiparának újabb jelentős fejlesztéséről adott hírt. Ennek alapján a Vinamilk, vietnami tejipari vállalkozása ez év első felében a Vietnam-Szingapúr ipari zónában két új, korszerűen felszerelt tejüzemet szándékozik felépíteni. Az egyik, 20 hektár területen épülő üzem az első fázisban 400 millió liter tejet fog feldolgozni, a második fázisban pedig megkétszerezi termelését. A második üzem hat hektár területet foglal el, és évente 54 ezer tonna tejport állít elő, ami az ország jelenlegi tejportermelő kapacitásának négyszeresét jelenti.

Az Amul szerint Indiának, mint a világ legnagyobb tejtermelő országának, amely a közelmúltban „tejforradalmat” hajtott végre nincs szüksége az európai importra. Ugyanakkor az indiai termelők továbbra is forgalmazni akarják az országban évtizedek óta gyártott, a védett európai termékekkel megegyező vagy azokhoz hasonló nevű tejtermékeit (pl. az Amul Gouda vagy Amul Emmental sajtokat). Az EU több országában forgalmaznak a helyi etnikai csoportok által előállított, tipikus indiai élelmiszereket (pl. paneer és lassi), ezekre India ugyanolyan joggal földrajzi védelmet kérhetne, mint az európaiak a védett tejtermékekre.

A Vinamilk az elmúlt évben – a számottevő belső forgalom mellett – közel 180 millió dollárnyi exportbevételre tett szert.

Felfelé ívelő uruguayi tejtermék export Az Uruguayi El Diario hírportál március 18-án közzétett értékelése szerint, Uruguay tejtermék exportja ez év első két hónapjában 117 millió dollárt tett ki, ami 6 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszakának eredményét. Az exportérték növekedése elsősorban a termékek átlagárának emelkedésére vezethető vissza. Az exportban a legnagyobb volument (9.958 tonna) a teljes tejpor képviselte, utána a sovány tejpor (4.620 tonna) és a vaj (2.892 tonna) következett. Értékben az első helyen a saj-

A sajtokra jelenleg érvényes, mintegy 30 százalékos indiai behozatali vám eltörlése tehát teljesen egyenlőtlen feltételeket teremtene Indiának az EU tagországokkal folytatandó kereskedelmében, ahol a 2-3 tehenet tartó indiai gazdák eleve esélytelenek a több száz tehenes európai vetélytársaikkal szemben.

[email protected]

22

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

II. évfolyam - március

tok szerepeltek 41,6 millió dollárral, e teljes tejporból 38 millió, a sovány tejporból 16 millió, a vajból 10,5 millió dollár bevétel származott. Az uruguayi tejtermék kivitel nagyobbik része a latinamerikai országokba irányul. Amint arról korábban beszámoltunk, a Magyarországnál közel kétszer nagyobb területű és egyharmadnyi lakosságú Uruguay az egy lakosra jutó szarvasmarha létszámot tekintve a világelsők közé tartozik, valamint nagy kiterjedésű és hozamú legelőire támaszkodva alacsony költséggel képes a tejet megtermelni. Az utóbbi években az ország fokozott erőfeszítéseket tett tejtermék exportjának felfuttatására, amelynek mennyiségét öt év alatt megduplázni tervezi.

rál széna”, bár a gazdák a tonnánkénti 400 dolláros árat szeretnék valamivel lejjebb nyomni.

Új fehérjeminősítési módszer A Dairy Industries hírportál tudósítása szerint a Nemzetközi Tejipari Szövetség (IDF) üdvözölte a FAO-nak az emberi táplálkozásban alkalmazandó fehérjeminősítési módszerre vonatkozó javaslatát, amelynek alapját az emészthető nélkülözhetetlen aminosav pontszámok (DIAAS) képezik. Ezzel a módszerrel gyorsabban és pontosabban lehet mérni az élethez nélkülözhetetlen aminosavak fehérje-összetételét és tápértékét, és egyben kimutatható, hogy a tejtermékek fehérjéi a növényi fehérjéknél magasabb értékűek. Ezáltal a fogyasztók a legmegfelelőbb termékeket tudják összeválogatni étrendjükhöz. A fogyasztói szokások ennek megfelelő módosulása visszahat a tejtermelés és a helyes táplálkozás iránti követelményekre. Ezért Paul J. Moughan professzor, a FAO új-zélandi konzultációs csoportjának elnöke a DIAAS módszernek a lehető legszélesebb körű alkalmazását javasolja, bár a fehérjék és aminosavak táplálkozási értékének pontos feltérképezéséhez még további kutatások szükségesek.

Ausztrália szénát exportál Kínába A HOT Headlines hírportál március elején arról számolt be, hogy ausztrál vállalatok egyre nagyobb mennyiségben exportálnak szénát Kínába. Az egyik exportőr vállalat vezetője szerint a kiindulási alap nagyon egyszerű: Kína fejőstehén állománya – a tejtermékek iránti gyorsan növekvő keresletet követve – folyamatosan nő, a szükséges takarmánymennyiséget viszont nem tudják otthon előállítani (a rendelkezésre álló földterület még a gabonának is kevés). Ugyanakkor Ausztráliában van föld elég, így az utóbbi évektől – Japán, Dél-Korea és Tajvan mellett – Kínába is szállítanak szénát. Az elmúlt évben a Kínába irányuló szénaexportjuk (elsősorban zölden learatott és szárított zabszénából) 18 ezer tonnát tett ki. Ausztrál szempontból az üzletnek nagy előnye, hogy a szükséglet évről-évre ismétlődik, tehát stabilan lehet rá építeni (a kínaiak más forrásból nemigen tudnak szénát importálni). A kínai állattartók meg vannak elégedve az ausztrál széna minőségével, Jing Dehua, a Shanghaj körzeti szarvasmarha-tartók egyesületének elnöke szerint „a kínai teheneknek egyre jobban ízlik az auszt-

[email protected]

Az ausztrál Murray Goulburn cég terjeszkedése a Közel-Keleten Az Arabian Business hírportál tudósítása szerint Ausztrália egyik legnagyobb tejipari vállalkozása, a 100 százalékban szövetkezeti alapon működő és az ország tejfeldolgozásából 30 százalékkal részesedő Murray Goulburn a közeljövőben saját irodát nyit Dubaiban. A Tokióban, Ho Shi Min városban és Szingapúrban már évek óta irodával rendelkező cég számára – Gary Helou, ügyvezető igazgató szerint – az új iroda az export számottevő bővítését eredményezheti ebben a régióban, amely Észak-Afrikát is 23

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

II. évfolyam - március

beleértve évi 1,2 millió tonna tejterméket importál. Az ausztrál vállalat a legfontosabb helyi fogyasztókkal és kereskedelmi láncokkal már több év óta szoros kapcsolatokat épített ki, a 2011/12. évi szezonban 285 millió dollár értékben szállított különböző tejtermékeket a régióba. Ez azonban egyelőre mindössze 10 százalékos piaci részesedést jelent, ennél fogva néhány éven belül a forgalom jelentős bővítésére biztosan lehet számítani. Ehhez nagyban hozzájárulhat az ausztrál cég termékeinek kiváló és az élelmiszerbiztonság követelményeinek mindenben megfelelő minősége, amelyet a térség országaiban mindenütt ismernek, és elismernek. A Murray Goulburn elsősorban tejport, vajat és különböző sajtokat exportál a szóban forgó országokba.

– nagyon sokat ártanak az albán családi gazdaságoknak, és sokat közülük a termeléssel való felhagyásra kényszerítenek.

Ukrajna növeli a tejtermelést 2012-ben két százalékkal több tejet termeltek az országban, mint egy évvel korábban, így az összes előállított tej mennyisége meghaladja a 11,3 millió tonnát. Ebből 960 ezer tonnát exportáltak, 91,5 százalékát belföldön fogyasztották el. Ukrajnában a tej és tejtermékek egy főre jutó fogyasztása eléri a 209 kilogrammot. Ezt 4-4,5 kilogrammal szeretnék növelni a következő években, ezért – az ukrán agrárpolitikai és élelmezési miniszter, Mikola Priszjazsnyuk tájékoztatója szerint – a következő években 66 új szarvasmarhatelep építését tervezik állami támogatással. Ez a tehénállomány 50 ezres növelésével jár együtt. Ezen túl 247 régi szarvasmarhatelepet modernizálnak, amelyeken a következtében nő a tehénállomány, illetve növelik a hozamokat is. A programot a beruházási költségek 50 százalékának átvállalásával segíti az ukrán kormány.

Albánia: mérgező anyagok hús- és tejtermékekben A Balkan Insight hírportál március elején közölt tudósítása szerint, Albániában a szocialista ellenzék azonnali intézkedéseket követel Genc Ruli mezőgazdasági minisztertől az országban forgalmazott tej- és hústermékekben található mérgező anyagok kivizsgálása és felszámolása ügyében. Az illetékes egészségügyi hatóságok kiderítették, hogy a szakminisztérium törvényellenesen engedélyezte bizonyos hormonkészítmények használatát a szarvasmarhák takarmányozásában, ami óriási veszélyt jelenthet a fogyasztók egészségére.

Az ukrán tejtermelés helyzete és perspektívái A Kolhoz című, orosz nyelvű hírportál március elején beszámolt a február 19én, Kijevben tartott IV. Össz-ukrajnai Tejkongresszusról. Az ukrán tejszektor vezetői a rendezvényen örömmel állapították meg, hogy a legutóbbi években a fejőstehén állomány hosszú ideje tartó csökkenése megállni látszik, és a tejtermelés (messze elmaradva a 90-es évek szintjétől) lassú növekedésnek indult. Erre azért van nagy szükség, mert a tejtermékek iránti belső kereslet évente 2,7 százalékkal növekszik, és ez a tendencia várhatóan 2017-ig folytatódik. A fejlődés – a tejhozam gyors növekedése (20 év alatti megduplázódása) mellett –

A mérgező anyagok jelenléte miatt az Albán Élelmiszerbiztonsági Hatóság felszólított két helyi tejüzemet termékeiknek a boltokból történő visszahívására, ennek végrehajtása azonban vontatottan halad. A fogyasztók körében a fertőzés nagy riadalmat váltott ki, amiért az ellenzék a kormányt teszi felelőssé, hangsúlyozva, hogy a hasonló esetek – az elégtelen hatósági intézkedések mellett

[email protected]

24

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

II. évfolyam - március

nagyrészt az ukrán állam támogatásának köszönhető, amely 2012-ben többek között 62 millió grivnyát fordított nagy hozamú (főleg külföldi) tenyészállatok vásárlására (1grivnya ~ 28,38 Ft). Vagyim Csagarovszkij, az Ukrán Tejtermelő Vállalatok Egyesülésének elnöke szerint az ország tejipari szakértői által összeállított tejmérleg jelentősen eltér a hivatalos adatoktól, mivel Ukrajnában 2012-ben 11,38 millió tonna tejet állítottak elő, de csak 4,76 millió tonnát adtak le feldolgozásra. A hivatalosan kimutatott, egy főre jutó 155 kg-os fogyasztás is valószínűleg alacsonyabb a ténylegesnél.

állami beruházásokkal tovább gerjesztenek.

Kína tejtermelése A The Dairy Site hírportál március közepén a Board Bia ír szervezetre hivatkozva elemezte a kínai tejtermelés és forgalmazás helyzetét. Megállapította, hogy Kína saját tejtermelése és tejtermék importja hosszabb idő óta egyaránt növekvő tendenciát mutat. Az importra továbbra is nagy szüksége van az országnak, mert annak ellenére, hogy a belső termelés 2012-ben 6 százalékkal (több mint 23 millió tonnára) növekedett, a lakosság ellátásában helyenként és időnként komoly akadályok is jelentkeznek. Részben ennek tudható be, hogy jelenleg Kínában a nyerstej ára kilónként 0,6 USD-t tesz ki, ami Japán, Dél-Korea és Norvégia után a világon a negyedik legmagasabb. A helyi tejfeldolgozók nyeresége viszont éppen ezért, valamint a munkabér költségeknek az utóbbi időben bekövetkezett számottevő növekedése miatt nagyon alacsony. Kína két legnagyobb ilyen vállalkozása, a Yili és a Mengniu azonban sikeresen növelni tudta profitját, éspedig elsősorban a gyermektápszer eladások felfutása révén.

A termelés felfuttatásához megfelelő nyereségtartalmú árat kell biztosítani a termelők számára, ennél sokkal fontosabb azonban az árak stabilitása, a túl magas ár ugyanis az import növekedése irányában hat. Az import egyelőre növekvő tendenciát mutat, az elnök szerint azonban a külföldi vállalatok jelenléte és nyereséges működése éppen azt bizonyítja, hogy az ukrán tejpiac perspektívái biztatóak. Különösen gyors növekedés figyelhető meg a gyümölccsel kombinált tejtermékek fogyasztásában, amely a legutóbbi egy évben több mint kétszeresére nőtt. Az Ukrajnában jelen lévő külföldi tejipari vállalatok közül az 1998-ban alapított Danone-Ukraina nyeresége 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal nőtt, piaci részesedése pedig elérte a 18,9 százalékot. A francia cég 2012ben 73 millió grivnyát fordított termelő kapacitásainak korszerűsítésére, ebben az évben pedig 100 millió grivnyát szándékozik beruházni Ukrajnában.

A kínai vámhivatal adatai szerint az ország 2012-ben 405 ezer tonna teljes tejport és 167 ezer sovány tejport, valamint 91 ezer tonna gyermektápszert importált, az előbbi kettő 20-20 százalékkal, a tápszer importja pedig 16 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Kína savópor importja az előző évi 30 százalékos növekedés után mindöszsze 10 százalékkal (378 ezer tonnára) nőtt.

Szóval két cikk, jelentősen eltérő fogyasztási adattal. Valószínűleg az öszszes többi adat is megbízhatatlan. A növekedés azonban nem az. Mind a termelés, mind a fogyasztás oldalán jelentős a növekedés, amit ráadásul

[email protected]

25

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

II. évfolyam - március amerikai tejtermékek csak ilyen bizonyítvánnyal szállíthatók Kínába. Az USA exportőrei számára ez a megállapodás azt jelenti, hogy a tejtermék export bővítésének nincs akadálya. Ebben a cikkcsoportban Kína értékben az USA harmadik, volumenben pedig (255 ezer tonnás vásárlásával) a második legnagyobb import piacát jelenti, amely 2012ben több mint 400 millió dollár értékben vásárolt onnan ilyen termékeket. A Kínába irányuló, gyorsan növekvő amerikai export legfontosabb termékeit a laktóz és a savóprotein koncentrátum, illetve a savópor jelentette, amelyek együttes értéke meghaladta a 290 millió dollárt. Ezek messze túlszárnyalták a sovány tejpor 42 millió, illetve a sajtok 37 millió dolláros értékét.

Kína kimerítette az Új-Zélandból behozható tejtermékek ez évi kvótáját A CBN Daily hírportál szerint Kína ez év január 28-ig 75.367 tonna szilárd tejterméket (elsősorban tejport) importált Új-Zélandról, kimerítve, sőt valamivel túllépve ezzel a jelen szezonra szóló teljes vámmentes kvótát. Ez azt jelenti, hogy ezt követően a kínai importőröknek behozatali vámot kell fizetniük az Új-Zélandról származó import után (a legnagyobb kedvezmény alapján számított tarifa szerint). 2007 óta Új-Zéland fokozatosan Kína fő tejtermék beszállítójává lépett elő, jelenleg az óceániai szigetországból származik a kínai tejpor import közel 80 százaléka. Néhány kínai vállalkozás legutóbb már saját termelő üzemet igyekszik berendezni ÚjZélandon. A néhány hónappal ezelőtt napvilágra került CDC fertőzés kapcsán pedig a kínaiak szigorítani kívánják az Új-Zélandról érkező tejtermékek ellenőrzését, sőt korlátozni akarják annak mennyiségét.

Japán csatlakozása a Csendesóceáni Partnerséghez növelheti az USA tejtermék exportját Az USA Tejtermék Export Tanács (USDEC) és az USA Tejtermelői Egyesülete (NMPF) üdvözölte Sinzo Abe japán miniszterelnök március 15-i bejelentését, miszerint az ázsiai ország csatlakozni kíván a Csendes-óceáni Partnerségi (TPP) kereskedelmi tárgyalásokhoz. Tom Suber, a Tejtermék Export Tanács elnöke szerint Japán, mint a világ harmadik legerősebb gazdasági hatalma és egyik legnagyobb tejtermék importőre a csatlakozás révén nagyon jelentős akadályokat háríthat el az amerikai tejtermék export útjából. Erre minden lehetőség megvan, hiszen az USA már 2012ben – a meglévő kereskedelmi korlátozások ellenére – az előző évihez képest 13 százalékkal (284 millió dollárra) növelte a Japánba irányuló tejtermék exportját, és ezzel az ázsiai szigetország az USA ötödik legnagyobb tejtermék piacává lépett elő. Ennél fogva, a vámtarifák és egyéb korlátok lényeges csökkentése vagy megszüntetése további, óriási lehetőséget biztosít az USA-ból származó

Új-Zélandot azonban ez különösebben nem zavarja, mivel a NZ Herald értékelése szerint a tejárak a legutóbbi új-zélandi tej aukción az utóbbi két évben tapasztalt legmagasabb szintre emelkedtek, a globális tejtermék kereskedelem súlyozott indexe pedig 14,8 százalékkal feljebb szökött a két évvel korábbihoz képest.

Új típusú bizonyítvány az USA kínai tejtermék exportjában Ez év januárjában – elhúzódó tárgyalások után – az illetékes amerikai és kínai hatóságoknak sikerült megegyezniük az USA Kínába szállítandó tejtermékeit kísérő és azok higiéniai tisztaságát és egészségügyi ártalmatlanságát igazoló új típusú bizonyítvány formáját és tartalmát illetően. Ez év március 20-tól az [email protected]

26

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

II. évfolyam - március

import növelésére. A TPP tárgyalások azonban a jelenlegi fázisban már messze túlmutatnak az egyszerű tarifacsökkentésen, és az egész japán kvótarendszer megváltoztatását eredményezhetik, ami újabb lendületet adhat az USA tejtermék exportjának. Egyes elemzők szerint azonban Japán továbbra is védeni akarja a saját belső piacát, így a végleges csatlakozása nem lesz könnyen keresztülvihető, és legfeljebb csak 2012 augusztusában, a TPP tárgyalások 18. fordulójában képzelhető el.

ezzel egyúttal próbálva visszaszorítani az ország évi 2 millió tonna körüli takarmányimport szükségletét. Így a növekvő fogyasztást a jövőben csak import kiegészítéssel lehet biztosítani. Ezért – a korlátozott belső termelésre való tekintettel – a Bord Bia komoly lehetőséget lát a Szaúdi-Arábiába irányuló ír tejtermék export számottevő növelésére.

Tíz éven belül az USA-ban, 50 százalékban robotok végzik a fejést Az Agriculture Weekly hírportál január végén arról számolt be, hogy az utóbbi időben, az USA-ban és Kanadában gyors ütemben terjed a tehenek robotokkal történő fejése. Jelenleg az USA-ban mintegy 150, Kanadában pedig már 350 tejtermelő üzem van berendezkedve ilyen fejésre. A hírportál azt is megállapítja, hogy a fejő robotok nagy mértékben javíthatják a tej minőségi paramétereit (tisztaság, szomatikus sajtszám). Szakértők szerint viszont a robotokkal való fejés a munkaerő kiváltása révén nem old meg minden problémát, ugyanakkor tehenenként mintegy 3 ezer dollár beruházást igényel, továbbá a fejőházi rendszer gyökeres átalakítását teszi szükségessé, amit a kisebb telepek nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak finanszírozni. Ez a beruházás csak nagyobb telepek esetében és szigorú, tudományosan megalapozott üzemszervezéssel kombinálva térülhet meg. Mindezeket összevetve azonban, a hírportál szerint, tíz éven belül az USA-ban a tehenek fejését 50 százalékban robotok fogják végezni.

Szaúdi-Arábia: gyorsan bővülő tejpiac és import lehetőség A The Dairy Site hírportál a Bord Bia, ír élelmiszerhatóságra hivatkozva közölte, hogy Sazaúdi-Arábia tejfogyasztása a 2012. évben 729.4 millió litert, értékben pedig 685 millió eurót tett ki. Az egy főre jutó tejfogyasztás 2007 óta – az urbanizáció fokozódásának és a hűtőlánc egyre teljesebb kiépítésének következtében – évi 6 százalékkal nőtt az országban, és jelenleg eléri a 24,6 litert, és 2016-ig további 5 százalékos növekedés várható. Egyelőre a forgalmazott nyerstej menynyiség 62 százalékát a tartós, 38 százalékát pedig a friss tej teszi ki, miközben az utóbbinak a részaránya növekszik. A friss tej piacának 46 százalékát az Almarai vállalat, további 21 százalékát az Al Safi Danone tartja a kezében. A tartós tej forgalmazását a Sadafco uralja 47 százalékos részesedéssel, utána az Almarai következik, 21 százalékkal (mindhárom cég helyi tulajdonú). A helyi tejtermelés növelésének azonban gátat szab az országban uralkodó és súlyosbodó vízhiány, ha pedig tengervíz sótalanításával nyert vizet akarnának használni, az nagyon megdrágítja a tejtermelés és feldolgozás minden egyes fázisát. A szaúdi kormány számos intézkedést hozott a víztakarékosság érdekében, többek között korlátozta a tejhasznú szarvasmarha állomány bővítését,

[email protected]

Fehérorosz agrártermék export lehetőség Indonéziába és Irakba Az Interfax orosz nyelvű hírportál március 19-i tudósítása szerint Leonyid Zajac mezőgazdasági miniszter a közelmúltban tett, dzsakartai hivatalos látogatása kapcsán bejelentette, hogy helyi 27

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

II. évfolyam - március

vállalatokkal szándéknyilatkozatot írtak alá, különböző fehérorosz mezőgazdasági termékek Indonéziába történő szállításáról. A szóba jöhető termékek között kiemelt helyen szerepelnek a tejtermékek (elsősorban tejpor és savópor, később esetleg a sajtok is), amelyek nagy részét Indonézia importból kénytelen beszerezni, Fehéroroszország pedig jelentős felesleget termel. A tejtermékekből az éves forgalom elérheti a 150 millió dollárt. A magas szintű tárgyalásokon felvetődött a fehérorosz tejiparba – valamint hús- és tésztaiparba – történő indonéz beruházás lehetősége is, amely megkönnyíthetné a fehérorosz export felfuttatását. Zajac miniszter kijelentette, miszerint tisztában van azzal, hogy az indonéz piac egy részének meghódításáért nagyon kemény konkurenciaharcot kell vívniuk az új-zélandi és ausztrál exportőrökkel. Indonézia azonban egyre nagyobb mennyiségű tejterméket importál, ennélfogva a fehérorosz termelők – az előállítási költségek leszorításával és nem utolsó sorban a termékminőség javításával – képesek felvenni a versenyt az említett országokkal.

Az USA tejtermék exportja A Farm Ranch Guide hírportál március közepén közölt értékelése szerint az USA 2012. évi tejtermék exportja (szárazanyagra számítva) 3,295 milliárd fontot, vagyis kb. 1,5 millió tonnát tett ki, az exportérték pedig első ízben lépte át az 5 milliárd dolláros határt. Az export volumene – főleg a sajtexport növekedésének hatására – a második egymást követő évben 10 százalékon felüli növekedést mutat. 2003 óta az USA tejtermelése 18 százalékkal nőtt, és a növekmény 56 százaléka exportra került. A 2012. év azonban nem volt zökkenőmentes, mivel a szárazság miatt az USA tejtermelése nem tudott lépést tartani a világkereslet növekedésével, így az exportban bizonyos piacvesztést volt kénytelen elszenvedni, főleg a kelet-ázsiai és óceániai régiókban. A szárazság utóhatásaként az amerikai export csökkenése 2013 januárjában is tovább folytatódott, különösen tejporból. Sovány tejporból 2012 első hat hónapja az export gyors felfutását hozta, amit a második félévben egy visszaesés kísért, ez év januárjában pedig a tejpor export Vietnám és Japán kivételével valamennyi relációban csökkent. Így a januári kiszállított mennyiség az egy évvel korábbi 39 ezer tonnáról 31.670 tonnára esett vissza.

A fehérorosz mezőgazdasági miniszter az iraki kollégájával – kevésbé konkrét tartalommal – hasonló szándéknyilatkozatot írt alá, amely szintén előirányozza különböző mezőgazdasági termékek Irakba történő exportját.

[email protected]

28

[email protected]

ELEMZÉSEK

II. évfolyam - március

Gyakrabban vásárolnak a magyarok kenyeret és péksüteményt, tejet és tejterméket, mint az európai átlag

A frissesség és a fenntarthatóság

ígéretébe csomagolt extraköltséget megfizetik a fogyasztók Az Ipsos 26 országban kérdezte meg a fogyasztókat arról, melyek azok a helyzetek, amikor többet fizetnének egy élelmiszerért annak egyedi csomagolása miatt. A két legfontosabb ok, ha a "csomagolás tovább frissen tartja az ételt" (55%) és "környezetbarát" (55%), vagyis a frissesség és környezetünk védelme érdekében hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni a fogyasztók egy újszerűen csomagolt élelmiszer esetében – ez az Ipsos Marketing globális kutatásának legújabb eredménye.

Bár világszerte emelkednek az árak, a friss élelmiszerek iránt továbbra is nagy a kereslet. A fogyasztók élelmiszerre és testápolási cikkekre kiadott pénzéből egy-egy országban 30-60 százalék jut húsra, tejre és tejtermékre, zöldségre, gyümölcsre, kenyérre és péksüteményre, csemegeárura, valamint halra. A magyarok legnagyobb része leggyakrabban szupermarketben vásárol csemegeárut, tejet és tejterméket, míg szaküzletben húst és baromfit, kenyeret vagy péksüteményt, zöldséget-gyümölcsöt. Többek között ezt tárta fel az a nemzetközi kutatás, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat végzett.

Több pénzt szánnak továbbá a fogyasztók az újrafelhasználható (42%) és a könnyebben használható csomagolásért (39%) is, viszont kevésbé érdekes számukra az olyan ígéret, amely szerint egy csomagolással elkerülhető az élelmiszer kiömlése, a vele való "maszatolás", hogy az ételt a megfelelő hőmérsékleten tartja, vagy hogy könnyebben fogyasztható belőle az étel jártukban-keltükben (sorrendben 34%, 33% és 31%).

A friss áruk közül kenyeret vagy péksüteményt vásárolnak a magyar fogyasztók leggyakrabban; a megkérdezettek 68 százaléka hetenként legalább négyszer vagy többször. További 28 százaléka pedig hetenként egyszer-háromszor.

"A csomagolás kiemelt szerepet játszik a termékinnovációban, legyen akár szó egy új termék bevezetéséről, akár egy meglévő márka frissítéséről" – mondta Szabó Valéria, az Ipsos piackutatási igazgatója. "A csomagolás hangsúlyos jelentőségű a vásárlási döntések meghozatalakor, egy újszerű csomagolás olyan termékelőny lehet, amely miatt akár magasabb árat is elkérhetnek a gyártók, különösen, ha a frissesség megőrzését és környezetvédelmi szempontokat tartják szem előtt."

Tejet vagy tejterméket legalább négyszer vagy többször a válaszadók 45, egyszer-háromszor pedig 44 százaléka. Régiónk egyes országaiban a megkérdezett fogyasztók milyen gyakran vásárolnak tejet vagy tejterméket. A válaszadók megoszlása, százalékban. Válasz

EU HU AT CZ HR PL RO SK átlag Naponta 11 22 9 7 22 15 11 13 Hetenként négyszer-hatszor 17 23 18 21 24 26 20 23 Hetenként kétszer-háromszor 29 24 34 41 27 34 39 32 Hetenként egyszer 30 20 28 26 20 18 19 20 Havonta kétszer-háromszor 7 6 6 4 4 4 4 8 Havonta egyszer 3 4 2 0 1 1 3 2 Ritkábban vagy soha 3 1 3 1 2 2 4 2 Rövidítések: HU=Magyarország, AT=Ausztria, CZ=Csehország, HR=Horvátország, PL=Lengyelország, RO=Románia, SK=Szlovákia. Forrás: Nielsen

A kutatásban részt vevő 26 ország eredményei között természetesen vannak különbségek. Magyarországon megfordult a sorrend, a környezet védelme nálunk fontosabb, mint a frissesség

[email protected]

29

[email protected]

ELEMZÉSEK

II. évfolyam - március

megőrzése. Honfitársaink kevésbé tartják fontosnak, hogy a csomagolás megakadályozza az étel kiömlését (29%) és könnyen használható legyen (26%). Nagyon kevesen fizetnénk többet egy élelmiszer esetében azért, hogy akár útközben is könnyen elfogyaszthassuk azt a saját csomagolásából (16%).

tottak a legutóbbi időszakban. Bővülő bolthálózatuk is közrejátszik abban, hogy a diszkontokban kiemelkedő szerepet játszanak a saját márkás élelmiszerek: Részarányuk 62-ről 63 százalékra emelkedett a csatorna teljes bevételéből, éves összehasonlításban. A diszkont az egyetlen üzlettípus, amelynek élelmiszer forgalmán belül nőtt a kereskedelmi márkák aránya tavaly. Szupermarketekben ugyanis 25-ről 23 százalékra csökkent, egyik évről a másikra. Hazai láncokban pedig stabilan 17 százalék, és hipermarketekben is változatlanul 14 százalékos ez a mutató.

Élelmiszervásárlásnál a fogyasztók minden negyedik forintjukat kereskedelmi márkás termékre adják ki Diszkontokban a bevétel 63 százaléka jut kereskedelmi márkás élelmiszerekre

Leginkább az állateledel és a mélyhűtött termékek vásárlói részesítik előnyben a kereskedelmi márkákat, amelyekre a két kategória forgalmából 51, illetve 45 százalék jutott múlt évben, értéket tekintve. Legalacsonyabb a kereskedelmi márkák - értékben mért - piaci részesedése alkoholos italoknál 15, valamint édességeknél 19 százalékkal, a tavalyi adatok szerint.

Élelmiszerek közül állateledelnél legmagasabb a kereskedelmi márkák részaránya a bolti forgalomból, háztartási vegyiárukon és kozmetikumokon belül pedig papírárunál Az élelmiszerek teljes hazai kiskereskedelmi forgalmából a kereskedelmi márkás termékek részaránya értékben 25 százalékra nőtt 2012ben, az előző évi 24 százalék után. Mennyiséget tekintve viszont 35 százalékról 34-re csökkent a mutató, tájékoztat a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat.

A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, például a Sparnál Sbudget, a dm-nél Denkmit, stb.

Közel 345 milliárd forintot költöttek a vásárlók a boltláncok saját márkás élelmiszereire tavaly. A növekedés egyik oka, hogy tíz magyar fogyasztóból nyolcan változtattak költési szokásaikon, mert háztartásuk kiadásaikon spórolnak. Közülük kétharmad rész olcsóbb élelmiszerekre váltott, amelyekbe beletartozhatnak a láncok saját márkás árucikkei is.

Egyes élelmiszer termékcsoportok – értékben mért - kiskereskedelmi forgalmából a láncok saját márkás termékeinek részaránya. Százalékban. Termékcsoport Állateledel Mélyhűtött áru Reggelire való termékek Tejtermék és húskészítmény Forró ital

2008 47 31 31 24

2009 49 36 33 26

2010 49 44 34 27

2011 49 44 32 27

2012 52 45 35 27

11

13

16

19

21

Forrás: Nielsen

Másik ok, hogy a modern boltláncok közül új üzletet számottevő mértékben szinte csak a diszkont csatornában nyi-

[email protected]

30

[email protected]

ELEMZÉSEK

II. évfolyam - március Hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltból a Nielsen legutóbbi teljes, országos felmérése során összesen 17 405-öt regisztráltak. Ez 89 százalékot jelent az összesen 19 544 egységből álló magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem hálózatából.

Értékben 4 százalékkal nőtt, mennyiségben 1 százalékkal csökkent az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma az elmúlt 12 hónap során Értékben kétszámjegyú növekedést ért el többek között a margarin, jégkrém és vodka.Stabilan 27 százalékkal részesednek a hagyományos kis üzletek a teljes élelmiszerkiskereskedelem bevételéből – megállt a szektor évek óta tartó koncentrálódása

A teljes bevételből 27 százalékkal részesednek a hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltok, amelyek zöme a lakóhelyek közelében működik, és a vásárlók többsége kényelmesen, gyorsan tudja megközelíteni őket. Főleg milyen árucikkeket szereznek be a fogyasztók a hagyományos kiskereskedelmi egységekben? A Nielsen folyamatosan kilencven élelmiszer kategória kiskereskedelmi eladásait méri. Ebből az értékben legnagyobb forgalmú harminc kategória közül tizenöt piaci részesedése éri el vagy haladja meg a 27 százalékos átlagot. A tizenöt, viszonylag nagy bevételt hozó termékcsoport a következő: feldolgozott hús, sör, szénsavas üdítőital, kávé, gyümölcslé, tejföl, ostyaszelet, cukorka, szeletes csokoládé, vodka, macskaeledel, energia- és sportital, jeges tea, fűszer, valamint bitter.

A kiskereskedelem bevétele 4 százalékkal nőtt, és meghaladja az 1 370 milliárd forintot a Nielsen által folyamatosan mért 90 élelmiszer kategória értékesítéséből, 2012. február2013. január között, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. Mennyiség szempontjából 1 százalékkal kevesebbet adtak el a boltok, mint egy évvel korábban. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat Kiskereskedelmi Indexe. Értéket tekintve az átlagosnál jóval nagyobb mértékű, kétszámjegyű növekedést ért el többek között a margarin, jégkrém, vodka, gabonapehely és szelet, továbbá a kakaópor.

Nőtt a 0-200 négyzetméteres üzletek piaci részesedése, éves összehasonlításban, a legnagyobb forgalmú 30 élelmiszer kategória közül a következőkből: margarin, vodka, praliné, liszt, energiaés sportital, továbbá bitter.

A Nielsen által mért tíz legnagyobb forgalmú kategória közül mennyiségben többet adtak el sajtból, ásványvízből és tejfölből, egyik évről a másikra. Megállt az élelmiszer-kiskereskedelem évek óta tartó koncentrálódása. A 400 négyzetméter feletti üzlettípusok értékben mért piaci részesedése ugyanis a legutóbb felmért tizenkét hónap során ugyanúgy 65 százalék, ahogyan egy évvel korábban is. A 400 négyzetméteres és kisebb üzletekre stabilan 35 százalék jut.

[email protected]

31

[email protected]

ELEMZÉSEK

II. évfolyam - március

A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória – értékben mért – kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok piaci részesedése. Százalékban. Bolttípus

2011. február2012. január 2 500 nm felett 31 401-2 500 nm 34 201-400 nm 8 51-200 nm 18 50 nm és kisebb 9

2012. február2013. január 29 36 8 18 9

Forrás: Nielsen

A Nielsen által mért élelmiszerek - értékben mért - kiskereskedelmi forgalmából a nyolc legnagyobb forgalmú kategória piaci részesedése a 0-200 négyzetméteres üzletekben. Százalékban. Kategória

2011. február2012. január Feldolgozott hús 28 Sör 37 Sajt 14 Szénsavas üdítőital 41 Kávé 27 Ásványvíz 20 Gyümölcslé 30 Tejföl 29

2012. február2013. január 27 37 14 41 26 20 30 29

Forrás: Nielsen

[email protected]

32

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

II. évfolyam - március

Az elmúlt hetekben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) több a tejágazatot érintő közleményt is nyilvánosságra hozott. A következőkben ismertetnénk a vaj magántárolási támogatást (51/2013. (II.27.) MVH Közlemény), az intervenciós vaj tárolásában való részvételről szóló közleményt (50/2013. (II.27.) MVH Közlemény), valamint az intervenciós sovány tejpor tárolásában való részvételről szóló közlemény (49/2013. (II. 27.) MVH Közlemény) legfontosabb részleteit.

3.

A vaj magántárolási támogatás Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó tej- és tejtermékpiaci rendtartás szabályai értelmében a MVH, mint a Közös Agrárpolitika magyarországi végrehajtásáért felelős intézménytől, támogatás igényelhető a Bizottság 2008. augusztus 20-i, egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 826/2008/EK rendelet, valamint a Bizottság 2013. február 22-i, a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2013. évre előre történő megállapításáról szóló 165/2013/EU végrehajtási rendelet és a jelen közleményben meghatározott feltételek szerint.

4.

A kérelem benyújtásának feltételei: 1.

2.

A támogatás feltétele az 51/2013. (II.27.) közlemény szerinti magántárolási támogatási kérelembenyújtása, illetve, hogy a kérelem alapján az MVH magántárolási támogatási kérelemnek helyt adó határozatot adjon ki. Magyarországon előállított vaj esetén magántárolási támogatásra kizárólag az intervenciósfelvásárlásra és magántárolási támogatásra szánt

[email protected]

5.

6.

33

tejtermékek gyártóinak jóváhagyásáról szóló hatályos MVH Közlemény alapján jóváhagyott vállalkozásnál gyártott vaj jogosult. Más tagállamban előállított vaj esetén magántárolási támogatásra kizárólag az adott tagállam illetékes hivatala által a 1272/2009/EU rendelet IV. melléklet III. rész 1. bekezdésének a), b)és c) pontjai szerint engedélyezett vállalkozásnál gyártott vaj jogosult. A magántárolási támogatásra szánt áru gyártója köteles a vaj gyártásának megkezdése előtt 5munkanappal tájékoztatni az MVHt a magántárolási célú termelési szándékáról az 1. Számú melléklet (Értesítés Intervenciós termelési szándékról - I0066) szerinti formanyomtatvány kitöltésével és annak az MVH Központi Hivatal Intervenciós Intézkedések Igazgatósága Feldolgozott Termékek Intervenciós Osztályhoz (továbbiakban: Központi Hivatal) faxon történő eljuttatásával. A magántárolási támogatásra szánt vaj gyártója köteles az áru magántárolás céljára szolgálóraktárba történ_ betárolásának megkezdése előtt 5 munkanappal korábban tájékoztatni az MVH-t a betárolás pontos időpontjáról a 2. számú melléklet (Vaj magántárolási támogatás betárolási szándék bejelentése I0067) szerinti formanyomtatvány kitöltésével és annak a Központi Hivatalhoz faxon történ_ eljuttatásával. Magántárolási támogatási kérelmet benyújtani a közlemény 3. a) és 3. b) számú mellékletei (Főlap I0068 és Betétlap - I0069) szerinti formanyomtatvány(ok) kitöltésévelés annak a Központi Hivatalhoz faxon történő eljuttatásával lehet. Faxszám: (+36-1)/577-1310 Magántárolási támogatási kérelmet benyújtani csak olyan vajtételre lehet, amely az Európai Unió területé-

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

7.

8.

II. évfolyam - március

ről származó tejből, vagy tejszínből készült és 2013. március 1. és augusztus 15. között betárolásra került a kérelmen szereplő raktárba. Kérelmet benyújtani csak olyan termékre lehet, amelyet a magántárolási támogatási kérelem benyújtása napját megelőző 28 napon belül állítottak elő:

4.

a. sózatlan vaj: a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, b. sózott vaj: a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, maximális sótartalma 2 tömegszázalék.

a. az MVH által kiadott – vaj magántárolási támogatásra vonatkozó – intervenciós jóváhagyási számmal rendelkező üzemben, illetve b. más tagállamban történő előállítás esetén, az adott tagállam illetékes kifizető ügynöksége által jóváhagyott üzemben, továbbá c. amely termék radioaktivitása nem haladja meg a közösségi jogszabályokban meghatározott – legnagyobb megengedett szintet. A magántárolási támogatási kérelem a benyújtást követően nem módosítható.

5.

A magántárolási támogatási kérelemnek helyt adó határozat kiadásának feltételei többek között a következőek: 1.

2.

3.

Más EU tagállamban gyártott vaj esetén az ajánlat kézhezvételét követő 35 napon belül a gyártó tagállam illetékes szerve által kiállított tanúsítvány benyújtása szükséges, amely a következőket tartalmazza: a.

az előállító gyárat és tagállamot azonosító szám; b. a gyártás dátuma; c. gyártási tételszám(ok); d. annak megerősítése, hogy a vajat egy engedéllyel rendelkező vállalkozás gyártotta, ahol ellenőrzik, hogy a vajat a 1234/2007/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja értelmében tejszínből vagy tejből gyártották.

A magántárolási időszak első napja a kérelem beérkezését követő nap, utolsó napja a raktárból való kiszállítást megelőző nap, vagy legkésőbb a betárolást követő év februárjának utolsó napja. A kérelmező köteles e Közlemény 4. számú mellékletében szereplő gyártási tételszám összesítőt kitöltve a kérelemmel együtt beküldeni a Közlemény II.5. pontjában meghatározott helyre. A tárolási tétel olyan árumennyiséget jelent, amely legalább egy tonna súlyú, homogén összetételű és minőségű, egyetlen gyárból származik, egyetlen raktárba lett betárolva egy adott napon. A tételt több gyártási

[email protected]

napon is elő lehet állítani, azonban a tételhez tartozó összes árunak azonos tárolási tételszám alatt kell szerepelnie. Magántárolásba csak az alábbiak szerinti vaj vonható be:

6.

34

A magántárolási időszak 90-től 210 napig terjedhet. A tárolás időtartamát a 90 napos minimális tárolást követően a magánraktározó határozza meg. Kitárolás csak teljes tárolási tételenként történhet legkorábban 2013. augusztus 16-án. A magánraktározó köteles kitárolási szándékáról legalább 5 munkanap-

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

II. évfolyam - március

pal korábban értesíteni a Központi Hivatalt jelenközlemény 5. számú melléklete (Vaj elszállítási tájékoztatás és kifizetési kérelem I0070)szerinti formanyomtatványon annak érdekében, hogy a kitárolás előtti helyszíni ellenőrzések elvégezhetőek legyenek. 7.

826/2008/EK rendelet I. mellékletének III. pontja szerint: a. az előállító gyárat és tagállamot azonosító szám; b. a gyártás dátuma; c. a betárolás dátuma; d. a tárolási tételszám; e. a gyártó tagállam nemzeti minőségi osztályának megnevezése – magyarországi gyártás esetén a „márkázott vaj” felirat; f. amennyiben sózott vaj, a „sózott” szó; g. a nettó tömeg; h. gyártási tételszám.

Két hónapos magántárolási időszak lejártát követően kérelmező a magántárolásba vont termékmennyiséget részben vagy egészben kivonhatja a raktározásból, feltéve, hogy kérelmezőnként és raktáranként legalább 5 tonna, illetve ha ennél kisebb mennyiség áll rendelkezésre, a raktárban lévő magántárolásba vont teljes mennyiséget kivonják, feltéve, hogy a raktározásból való kivonást követően 60 napon belül teljesül az alábbi feltételek valamelyike: a. a termékek további feldolgozás nélkül elhagyják a Közösség vámterületét; b. a termékek a 612/2009/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett esetekben további feldolgozás nélkül eljutnak rendeltetési helyükre; vagy c. a termékeket további feldolgozás nélkül a 612/2009/EK rendelet 37. cikkének (2) bekezdésének megfelelően jóváhagyott élelmiszerraktárba betárolják.

A betárolás dátumának feltüntetése a csomagoláson nem kötelező, amennyiben a raktározó betárolt tárolási tételenként nyilvántartásba veszi az ebben a pontban szereplő adatokat. 9.

A magántárolási időszak utolsó napja az egyes kivitelre szánt tételek esetében: a. a raktározásból történő kivonás napja; vagy b. amennyiben a terméket nem mozgatják, a kiviteli nyilatkozat elfogadásának napját megelőző nap. 8.

A csomagolásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia a

[email protected]

35

60 napos magántárolás után a támogatásra egyszeri előleg fizetése kérhető. Az előleg összege tételenként 90 napos tárolási időszak alapján kerül meghatározásra. Az MVH az igénybe vehető előleg mértékéről értesítést küld. A kérelmező az értesítés a Központi Hivatalhoz történő visszajuttatásával és az előleg 10%kal növelt összegének megfelelő biztosíték letétbehelyezésével kérheti az összeg kifizetését. A biztosíték a teljes támogatási összeg kifizetését követően kerül feloldásra. Amenynyiben egy tétellel kapcsolatban a kérelmező nem tartja be a 90 napos minimális tárolási időtartamot, vagy egy tétel egy részét a tárolási évben augusztus 16. napja előtt kitárolja és a tételre korábban előleget vett fel, az MVH a vonatkozó biztosítékot felhasználja, az a magánraktározó számára elvész. További feltételek az 51/2013. (II.27.) Közleményben.

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

II. évfolyam - március

A támogatás mértéke

felvásárolt intervenciós készletek menynyiségi és minőségi megőrzése történik. A tárolást az MVH szerződött raktárak útján végzi. A szolgáltatásért cserébe az MVH a jelen közlemény VI. pontjában foglalt díjakat fizeti a raktár üzemeltetője (továbbiakban: Raktározó) részére.

A 2013. évben a magántárolási támogatás összege a Bizottság 2013. február 22i, a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2013. évre előre történő megállapításáról szóló 165/2013/EU rendelete alapján az alábbi: 1. 2.

Jelen közlemény a vaj intervenció keretében történő tárolása intézkedésben való részvétel részletes rendjét határozza meg és a felajánláshoz kapcsolódó, benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti.

14,88 euró/tonna a rögzített tárolási költségekre, továbbá 0,25 euró/tonna/nap a szerződéses tárolás időtartamára.

Az alkalmazott átváltási árfolyam a magántárolási támogatással érintett időszak kezdőnapja szerinti hónap első napját megelőzően az Európai Központi Bank által utoljára közzétett hivatalos forint/euró átváltási árfolyam.

A felajánlás benyújtásának feltételei 1.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 50/2013. (II.27.) számú KÖZLEMÉNYE az intervenciós vaj tárolásában való részvételről

a. az MVH törvény szerinti ügyfélazonosító számmal, vagy legkésőbb a felajánlás benyújtásáig kérelmezte az ügyfél-nyilvántartási rendszerben történő nyilvántartásba vételét; b. az illetékes Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága által kiadott érvényes működési engedéllyel, amely érvényes a tej alapú termékek tárolására is; c. a tej alapú termékek tárolására vonatkozó érvényes állatorvosi EU-ellenőrzési számmal; d. olyan tároló helyiségekkel, amelyekben garantálható, hogy nyolc napon belül a betárolt vaj teljes mennyiségének hőmérséklete eléri a -15°C-ot, vagy ennél alacsonyabb hőmérsékletet.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó tej-, és tejtermékpiaci rendtartás szabályai értelmében a MVH intervenció keretében felvásárolja a számára felajánlott, és a Bizottság 2009. december 11-i, az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő vajat. A vaj intervenció a tejtermékek piacán a túltermelés következtében fellépő zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. A három logikai lépésre – felvásárlás, tárolás, értékesítés – tagolható folyamat második lépéseként a tárolás során az MVH által

[email protected]

Raktárkapacitás felajánlást nyújthat be az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely rendelkezik:

2. A tárolásban való részvételre vonatkozó felajánlásokat telephelyenként külön kell benyújtani.

36

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

II. évfolyam - március

3. A felajánlásnak tartalmaznia kell a biztosított betárolási-, tárolási- és kitárolási kapacitásokat. 3. A szerződött kapacitás két részből tevődik össze: 1.

2.

kötelezően biztosított kapacitás: 50 tonna tárolókapacitás, amelyet a Raktározó az MVH részére minden körülmények között biztosítani köteles; feltételesen biztosított kapacitás: a kötelez_en biztosított tárolókapacitás mellett az a tárolókapacitás, amelyet a Raktározó csak abban az esetben köteles az MVH kérésére rendelkezésre bocsátani, amennyiben rendelkezik az MVH számára szükséges szabadkapacitással, és az MVH faxon küldött tárolókapacitás lefoglalását visszaigazolja.

4.

5.

Az MVH a tárolási díjakat a készletmozgások jegyzőkönyvei alapján vezetett központi nyilvántartás alapján számítja ki. Az MVH a tárolási szerződés keretében az alábbi díjakat fizeti:

Az intervenciós tárolás technikai követelményei 1. Intervenciós tárolásra felajánlás olyan raktár esetében nyújtható be, amely:

Betárolási díj: 4,79 euró/tonna Betárolási díj árumozgatás nélkül: 3,55 euró/tonna Tárolási díj: 12,30 euró/tonna/hónap Kitárolási díj: 5,04 euró/tonna Kitárolási díj árumozgatás nélkül: 3,92 euró/tonna

a. száraz, gondosan karbantartott és kártevőmentes b. idegen szagoktól mentes; c. legalább 400 tonna befogadóképességgel rendelkezik, kivéve azon raktárakat, amelyek közvetlen folyami, vagy vasúti összeköttetéssel rendelkeznek; d. tároló helyiségeiben biztosított a maximálisan -15°C, vagy ennél alacsonyabb tárolási hőmérséklet. 2.

A megadott tárolási díjak az általános forgalmi adót (ÁFA) nem tartalmazzák. Az összeg forintra történő átszámításához a Bizottság az euróval kapcsolatos agro-monetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról szóló 1913/2006/EK rendelet 11. cikk b) pontjának megfelelően az Európai Központi Bank által megállapított, az MVH számviteli nyilvántartásában rögzí-

A vajat a raktárban raklapokra helyezve kell tárolni úgy, hogy az egyes tételek könnyen azonosíthatóak, valamint azonnal hozzáférhetőek legyenek. A tételeket úgy kell tárolni, hogy lehetővé váljon a Bizottság

[email protected]

884/2006/EK rendelet I. melléklet B. pontjában részletezett készletellenőrzés. A Raktározónak biztosítania kell a betárolt áru mennyiségének megőrzését és minőségének szinten tartását a kitárolás befejezéséig. A Raktározónak számítógépes készletnyilvántartással kell rendelkeznie. A vaj kezelése során hitelesített mérőműszerek, illetve olyan hitelesített mérlegek használata szükséges, amelyek képesek elvégezni az áruk dobozonkénti és raklaponkénti tömegének ellenőrzését. Szükséges továbbá a belső hőmérséklet mérésére alkalmas hitelesített hőmérők tároló helyiségekben történő elhelyezése.

37

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

II. évfolyam - március

tett, az adott művelet számviteli éve előtti utolsó átváltási árfolyam szerint jegyzett forint/euró átváltási árfolyamot kell figyelembe venni, amely 284,89 forint/euró.

MVH által felvásárolt intervenciós készletek mennyiségi és minőségi megőrzése történik. A tárolást az MVH szerződött raktárak útján végzi. A szolgáltatásért cserébe az MVH a jelen közlemény VI. pontjában foglalt díjakat fizeti a raktár üzemeltetője (továbbiakban: Raktározó) részére.

A felajánlás benyújtása A felajánlást az MVH Központi Hivatalához faxon kell benyújtani az alábbi faxszámra jelenközlemény 1.a) és 1.b) számú mellékletei (I0064 és I0065) szerinti, magyar nyelven kitöltött formanyomtatványon. (+36-1)/577-1310).

Jelen közlemény az intervenció keretében felvásárolt sovány tejpor tárolása jogcímben való részvétel részletes rendjét határozza meg és a raktárfelajánláshoz kapcsolódó, benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti.

Hiányosan benyújtott kérelem esetén az MVH az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlást a felszólító végzésben megjelölt határid_n belül kell benyújtani a fenti faxszámra.

A felajánlás feltételei 1.

Az intervenciós sovány tejpor tárolása (49/2013. (II. 27.) MVH Közlemény) Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó tej-, és tejtermékpiaci rendtartás szabályai értelmében a MVH intervenció keretében felvásárolja a számára felajánlott, és a Bizottság 2009. december 11-i, az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő sovány tejport.

2.

A sovány tejpor intervenció a tejtermékek piacán a túltermelés következtében fellépő zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. A három logikai lépésre – felvásárlás, tárolás, értékesítés – tagolható folyamat második lépéseként a tárolás során az

[email protected]

3.

Raktárkapacitás felajánlást nyújthat be az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely rendelkezik: a. az MVH törvény szerinti ügyfélazonosító számmal, vagy legkésőbb a felajánlás benyújtásáig kérelmezte az ügyfél-nyilvántartási rendszerben történő nyilvántartásba vételét; b. az illetékes Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága által kiadott érvényes működési engedéllyel, amely érvényes a tej alapú termékek tárolására is; c. a tej alapú termékek tárolására vonatkozó érvényes állatorvosi EU-ellenőrzési számmal. A tárolásban való részvételre vonatkozó felajánlásokat telephelyenként külön kell benyújtani. A felajánlásnak tartalmaznia kell a biztosított betárolási-, tárolási- és kitárolási kapacitásokat. A szerződött kapacitás két részből tevődik össze: a. kötelezően biztosított kapacitás: 50 tonna tárolókapaci-

38

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

II. évfolyam - március

tás, amelyet a Raktározó az MVH részére minden körülmények között biztosítani köteles; b. feltételesen biztosított kapacitás: a kötelezően biztosított tárolókapacitás mellett az a tárolókapacitás, amelyet a Raktározó csak abban az esetben köteles az MVH kérésére rendelkezésre bocsátani, amennyiben rendelkezik az MVH számára szükséges szabad kapacitással, és az MVH faxon küldött tárolókapacitás lefoglalását visszaigazolja.

hitelesített mérlegek használata szükséges, amelyek képesek elvégezni az áruk zsákonkénti és raklaponkénti tömegének ellenőrzését. Az MVH a tárolási díjakat a készletmozgások jegyzőkönyvei alapján vezetett központi nyilvántartás alapján számítja ki. Az MVH a tárolási szerződés keretében az alábbi díjakat fizeti: Betárolási díj: 4,34 euró /tonna Betárolási díj árumozgatás nélkül: 3,43 euró /tonna Tárolási díj: 2,94 euró /tonna/hónap Kitárolási díj: 2,30 euró /tonna Kitárolási díj árumozgatás nélkül: 1,49 euró /tonna

Az intervenciós tárolás technikai követelményei 1. Intervenciós tárolásra felajánlás olyan raktár esetében nyújtható be, amely: a. száraz, gondosan karbantartott és kártevőmentes; b. idegen szagoktól mentes és jól szellőztethető; b. legalább 400 tonna befogadóképességgel rendelkezik, kivéve azon raktárakat, amelyek közvetlen folyami, vagy vasúti összeköttetéssel rendelkeznek. 2. A sovány tejport a raktárban raklapokra helyezve kell tárolni, és az egyes tételeknek könnyen azonosíthatónak, valamint könnyen megközelíthetőnek kell lenniük. A tételeket úgy kell tárolni, hogy lehetővé váljon a Bizottság 884/2006/EK rendelet I. melléklet B. pontjában részletezett készletellenőrzés. 3. A Raktározónak biztosítania kell a betárolt áru mennyiségének megőrzését és minőségének szinten tartását a kitárolás befejezéséig. 4. A Raktározónak számítógépes készletnyilvántartással kell rendelkeznie. 5. A sovány tejpor kezelése során hitelesített mérőműszerek, illetve olyan

[email protected]

A megadott tárolási díjak az általános forgalmi adót (ÁFA) nem tartalmazzák. Az összeg forintra történő átszámításához a Bizottság az euróval kapcsolatos agro-monetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról szóló 1913/2006/EK rendelet 11. cikk b) pontjának megfelelően az Európai Központi Bank által megállapított, az MVH számviteli nyilvántartásában rögzített, az adott művelet számviteli éve előtti utolsó átváltási árfolyam szerint jegyzett forint/euró átváltási árfolyamot kell figyelembe venni, amely 284,89forint/euró. További információkat a www.mvh.gov.hu oldalon a közlemények rovatban olvashat.

39

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

II. évfolyam - március ívek kitöltésre. Minél nagyobb számú válasz feldolgozása eredményezheti csak azt, hogy pontos képet tudjunk kialakítani a gazdálkodók döntési folyamatairól, informatikai felkészültségük megismeréséről.

Kutatás agrárinformációs fejlesztéshez Társaságunk, az Agrár Európa Kft. egy kutatási programban vesz részt, amelyben egyik feladatunk a mezőgazdaságban dolgozók döntési folyamatainak vizsgálata, az informatikai eszközhasználatuk elterjedtsége. A kérdéseinkkel megcélzott csoport elsősorban a szántóföldi egyéves növényeket termesztő gazdálkodók (búza, kukorica, napraforgó, repce).

Kérjük továbbá szíves segítségét, hogy ismerőseit is vonja be a felmérésbe, azaz, hogy küldje tovább a kérdőíveket a növénytermesztésben tevékenykedő ismerőseinek, üzletfeleinek. Elektronikus levélben, a fenti linkeket beillesztve továbbíthatja a kérdőívek kitöltésére vonatkozó kérésünket. A felmérés anonim, kizárólag az adattartam a vizsgálat tárgya.

Összeállítottunk két kérdőívet, az interneten megtalálhatók, ott kitölthetők): gazdálkodói kérdőív: http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/ 633044646/1/)

A kérdőíveket legkésőbb április 12-ig kérjük, legyen szíves kitölteni, akkor zárjuk a lehetőséget.

informatikai kérdőiv: http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/ 636977482/1/

Szíves segítségét előre is köszönjük!

Arra kérjük Önt, hogy legyen szíves rászánni az idejéből pár percet a kérdő-

[email protected]

40

[email protected]

Holstein Monitor

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének a tejszektorra specifikált hírlevele Megjelenik minden hónap végén Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban

Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 1134 Budapest, Lőportár utca Telefon: (1) 412 5050 Telefax: (1) 412 5052 E-mail: [email protected] *** Szerkeszti az Agrár Európa Kft. 1024 Budapest, Fillér utca 10/b. Telefon: (1) 266 5622 Telefax: (1) 266 5629 E-mail: [email protected] Kapcsolat: Fórián Zoltán [email protected]

A cikkekre vonatkozó szerkesztői kommentárok a vonatkozó cikk után elkülönítve olvashatók. ***