Tartalom Bevezető ................................................................................................................................2 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói ....................................3 A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításához kapcsolódó változásokról ......................................... 3 Tájékoztatás a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2012. január 1. napjától hatályos rendelkezéseiről............................................................................................................................................... 7 Tájékoztató a területfejlesztési intézményrendszer változásáról a kistérségi fejlesztési tanácsok megszűnéséről21 Tájékoztató az államháztartás új szabályairól ................................................................................................. 24 Tájékoztató a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényről és a hozzá kapcsolódó 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletről............................................................................................................. 31 Az önkormányzatok díj megállapítási és rendeletalkotási jogkörének változása egyes közszolgáltatásokkal, valamint a személyszállítási szolgáltatással összefüggésben 2012. évben ..................................................... 35 Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2012. január 1. napjától hatályos módosításáról .................................................................................................................................. 39 Tájékoztató az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról .................................................... 42
Hatósági Főosztály tájékoztatói ........................................................................................53 Az elektronikus ügyintézés és az ügyfélkapu .................................................................................................. 53
Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói ........................................................60 A Koordinációs és Szervezési Főosztály tevékenységéről .............................................................................. 60 Nemdohányzók védelme – jelentős változásokat hoz a törvény módosítása 2012. január 1-jétől .................... 62 A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról ........... 64 Az „új adatvédelmi” törvény ............................................................................................................................ 67 Tájékoztató a bíróságok szervezetét érintő változásokról ............................................................................... 72
Oktatási Főosztály tájékoztatói .........................................................................................75 Általános tájékoztató az érettségi vizsgára történő jelentkezésről ................................................................... 75
Belső Ellenőrzési Osztály tájékoztatói ..............................................................................76 Tájékoztató a vezetői ellenőrzés rendszerét érintő változásokról .................................................................... 76
Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ tájékoztatói ..........................................79 Bemutatkozik a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ ...................................................................... 79 H
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói...................81 Állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági tájékoztató .................................................................................. 81
H
Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói ............................................................................83 Tájékoztató a személygépkocsi gépjárművezetői vizsga követelményeinek változásáról ................................ 83
Kulturális Örökségvédelmi Iroda tájékoztatói ..................................................................85 Kulturális Örökségvédelmi Iroda ..................................................................................................................... 85
Munkaügyi Központ tájékoztatói .......................................................................................91 Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye – 2011. december) .................................................................. 91
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv tájékoztatói ......................................................94 Nemdohányzók védelme ................................................................................................................................ 94
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tájékoztatói .....................................................................96 A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjrendszer átalakulása .................................................................... 96
H
Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói ..............................................................................98 Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei ................................................................................ 98 A Szociális és Gyámhivatal tájékoztatója jogszabályváltozásokról .................................................................. 99 Szociális tárgyú jogszabályváltozások 2012. január 1. napjától..................................................................... 109 Mi mennyi 2012. január 1. napjától? ............................................................................................................. 117
Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is kiemelt témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót készítettünk az Alaptörvény hatálybalépésével összefüggő egyes jogszabály-módosításokról, az új Ötv. szabályairól, valamint a területfejlesztési intézményrendszer átalakításáról. Bemutatjuk az elektronikus ügyintézés lehetőségeit az ügyfélkapun keresztül. Felhívjuk a figyelmet a nemdohányzók védelme érdekében bevezetett új szabályozásra, az „új adatvédelmi” törvény tartalmára, és a bírósági szervezetrendszert érintő változásokra. Folytatjuk azon sorozatunkat, melyben bemutatjuk a Kormányhivatal törzshivatalának egy belső szervezeti egységét, valamint két szakigazgatási szervét. Jelen számunkban az Koordinációs és Szervezési Főosztály, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Iroda mutatkozik be. Bemutatkozik továbbá a január 1-jével megalakult Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ is. Közzéteszünk egy általános tájékoztatót az érettségi vizsgára történő jelentkezésről, valamint a vezetői ellenőrzés rendszerét érintő változásokról. Felhívjuk a figyelmet a személygépkocsi gépjárművezetői vizsga követelményeinek változásáról. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerő-piac 2011. december havi fontosabb adatait. Ismertetjük a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának új szabályait. A szociális tárgykörben tájékoztatást teszünk közzé a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel, illetve egyéb jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, valamint készítettünk egy tájékoztatót a 2012. évben aktuális bérekről, illetményekről, juttatásokról, ellátásokról, támogatásokról, nyugdíjakról és közterhekről. Remélem, hogy a tevékenységét.
Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segítik
S z e g e d, 2012. január 31. B. Nagy László kormánymegbízott 2
A
HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL KAPCSOLÓDÓ VÁLTOZÁSOKRÓL
SZÓLÓ
TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSÁHOZ
Készítette: Dr. Csongrádi Helga
A Magyar Közlöny 2011. évi 161. számában jelent meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.). A törvény átfogó szabályozást tartalmaz a helyi önkormányzatok jogszabályi hátterét érintően, a megfelelő átmenet biztosítása érdekében azonban a hatályba lépés csak lépcsőzetesen érvényesül, mellyel párhuzamosan a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: régi Ötv.) rendelkezései fokozatosan hatályukat vesztik. Jelen tájékoztatóban a 2012. január 1., illetve 2012. április 15. napjától hatályos jogszabályváltozásokra hívjuk fel a figyelmet. I. 1./ Az új Ötv. 2012. január 1. napjától három fő területen alakítja át a helyi önkormányzati rendszer működését. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény értelmében 2012. január 1. napjától hatályukat vesztették a régi Ötv. 69.-70. §-ai, amelyek a megyei önkormányzat által ellátott feladatokat tartalmazták. Az önkormányzati feladatellátás átalakításához kapcsolódóan az új Ötv. 27. § (1) bekezdése megállapítja a megyei önkormányzat jogállását, egyben delegálja részére a területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladat ellátását. A megyei önkormányzat szervezete tekintetében 2013. január 1. napjáig hatályban marad a régi Ötv. 71.-76. §-aiban rögzített szabályozás. 2./ Módosulnak a helyi önkormányzatok vagyonára vonatkozó törvényi előírások, amelyeket részben az új Ötv., részben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) állapít meg. A régi Ötv. 78.-80/B. §-ai ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerültek. Az alábbiakban a nemzeti vagyonról szóló törvény új Ötv.-hez kapcsolódó néhány rendelkezését emeljük ki. Az Nvtv. 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A helyi önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik, a vagyonnal kapcsolatos egyes jogosítványok (például a birtoklás, használat, fenntartás) más részére történő átengedésének feltételeit és módját az Nvtv. állapítja meg. A helyi önkormányzat vagyona a törvény alapján két kategóriába sorolható: a már korábban is létező törzsvagyon, illetőleg az üzleti vagyon körébe. A törzsvagyon 3
közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, minden más vagyonelem az üzleti vagyon része. Az Nvtv. a törzsvagyonon belül új kategóriaként bevezeti a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon fogalmát. Eszerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak: a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. (5. § (3) bekezdés). A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonelemek mellett az önkormányzati törzsvagyon részét képezik azon vagyonelemek, amelyeket törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (önkormányzati tulajdonban álló) vagyonná, valamint korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánít. Az önkormányzatoknak tehát lehetőségük van arra, hogy az önkormányzati törzsvagyon törvényben felsorolt elemeit helyi rendeletben bővítsék. Az önkormányzati vagyon körének meghatározása szempontjából fontos határidőt állapít meg az Nvtv. 18. § (1) bekezdése: „18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából – az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül – rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.” A hivatkozott rendelkezés értelmében valamennyi helyi önkormányzatnak felül kell vizsgálnia a helyi rendeletben forgalomképtelenné nyilvánított vagyonelemek körét. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyer, hogy bármely vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítése indokolt, úgy a tárgykörben az érintett önkormányzatnak a törvényben megjelölt határidőig – 2012. február 29. napjáig – rendeletet kell alkotnia. A vízi közművek a hatályos jogszabályok alapján a továbbiakban is az önkormányzati törzsvagyon részét kell képezzék (Nvtv. 5. § (2) bekezdés c) pontja), nem sorolhatóak azonban a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek körébe. (A vízi közművekkel kapcsolatosan a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szabályairól külön tájékoztató anyag kerül kiadásra.) A tulajdonosi joggyakorlás szempontjából lényeges feltételt rögzít az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, amelynek értelmében a nemzeti vagyon – így az önkormányzati vagyon – tulajdonjogának ingyenesen történő átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. A vagyonelemek ingyenes átruházásáról szóló szabályozás tehát helyi önkormányzati rendeletben nem szerepelhet, így szükséges 4
a helyi rendeletekben az ingyenes átruházásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése. Az Nvtv. 9. § (1) bekezdése előírja a helyi önkormányzatok számára, hogy vagyongazdálkodásuknak az Alaptörvényben, valamint az Nvtv.-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet kötelesek készíteni. A vagyongazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályozásáról egyelőre nem áll rendelkezésre további információ. Az új Ötv. 110. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a jegyző nyilvántartást vezet. A vagyonelemek nyilvántartásának szabályait az új Ötv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet fogja szabályozni. A korábbi szabályozáshoz hasonlóan az új Ötv. is biztosítja annak lehetőségét, hogy a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra – az Nvtv. rendelkezései szerint, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva – vagyonkezelői jogot létesítsen (109. §). A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelési jog létesítése vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az új Ötv. 143. § (4) bekezdésének i) pontja alapján a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg „azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait”. Fontos megemlíteni, hogy bár az önkormányzati vagyon szabályai 2012. január 1. napjától megváltoztak, nem módosult viszont a régi Ötv.-nek az önkormányzat bevételeire vonatkozó fejezete, és csak részben változott az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályozás. Hatályát vesztette a régi Ötv. 88. § (1) bekezdésének b) pontja, és a 88. § (2)-(4) bekezdései, amelyek a helyi önkormányzatok adósságkeletkeztető kötelezettségvállalásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazták, ezen kérdéskör tekintetében a továbbiakban a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény előírásai irányadóak. 3./ 2012. január 1. napjától megszűnt a régi Ötv. szerinti törvényességi ellenőrzési jogkör, a kormányhivatal a helyi önkormányzatok felett a továbbiakban törvényességi felügyeletet gyakorol, melynek részletes szabályait – várhatólag a közeljövőben megjelenő – kormányrendelet állapítja meg. A törvényességi felügyelet eszközei a törvényességi ellenőrzéshez képest szélesebb skálán mozognak, a két jogintézmény eszköztárában azonban átfedések is mutatkoznak. Jogszabálysértés esetén a kormányhivatal törvényességi felhívással él, amely körvonalaiban megfeleltethető az eddigi törvényességi észrevételnek. Az önkormányzati rendelet vizsgálata során tapasztalt jogsértés tekintetében – amennyiben a törvényességi felhívás nem vezet eredményre – Alaptörvénybe ütközés esetén alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére, más jogszabállyal való ütközés esetében pedig a Kúria előtti bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére van lehetőség.
5
Új elem a törvényességi felügyeletben a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása esetén irányadó eljárás (ún. aktuspótlás), illetőleg a határozathozatali kötelezettség és a feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági (törvényszéki) eljárás kezdeményezésének joga. A kormányhivatal a törvényességi felügyelet keretében bírságot is megállapíthat, a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. A képviselő-testületi, bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek készítése tekintetében 2012. január 1. napját követően is hatályban van a régi Ötv. 17. §-a, amely előírja, hogy a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a kormányhivatalnak. A jegyzőkönyvek kormányhivatalnak történő megküldése rendjét az új Ötv.-ben kapott felhatalmazás alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben szabályozza (az erről szóló végrehajtási rendelet egyelőre nem jelent meg). Kérjük a Tisztelt Jegyző Kollégákat, hogy a jogszabály megjelenéséig a jegyzőkönyveket a törvényben megállapított határidőben, az eddigi gyakorlatnak megfelelően szíveskedjenek felterjeszteni.
II. 2012. április 15. napján lép hatályba az új Ötv. 51. § (4) bekezdése, valamint a 143. § (4) bekezdés e) pontja, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület rendeletében kirívóan közösségellenes magatartásokat állapítson meg, és ezek elkövetőjével szemben pénzbírság kiszabásáról rendelkezzen. Hangsúlyozni szükséges, hogy ezen rendelkezés alapján a magatartások közösségellenességét állapíthatja meg a helyi rendelet: a felhatalmazás nem terjed ki arra, hogy a képviselő-testület a kirívóan közösségellenes magatartásokat szabálysértéssé nyilvánítsa, mivel a szintén 2012. április 15. napján hatályba lépő, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében valamely magatartást kizárólag törvény nyilváníthat szabálysértéssé, más jogszabály – így önkormányzati rendelet – nem. Ennek megfelelően a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság sem azonosítható a 2012. évi II. törvényben szabálysértési szankcióként nevesített pénzbírsággal. Az új Ötv. 51. § (4) bekezdésében szereplő pénzbírság anyagi jogi bírságnak minősül. Ezen körbe tartozó bírságok kiszabása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 94/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket, amely 2012. február 1. napján lép hatályba. A pénzbírság kiszabásának rendeleti úton történő szabályozása tehát a Ket. említett szakaszában rögzített keretszabályok figyelembevételével történhet.
III. Az új Ötv. mellett 2012. január 1. napjától több más törvény is módosította a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 240. §-a hatályon kívül helyezte a régi Ötv. 12. § (7) bekezdését, amely a települési kisebbségi önkormányzat elnökének mint a kisebbség szószólójának a képviselő-testületi ülésen való részvételét szabályozta. Az Njtv. módosította emellett a régi Ötv. 22. § (2) bekezdését, az új szabályozás a következőképpen szól: 6
„(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságba indokolt beválasztani a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete tagját.” Nem változott viszont a régi Ötv. 24. § (1) bekezdése, amelynek értelmében a kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzat elnöke nem lehet a helyi önkormányzat bizottságának elnöke vagy tagja. Ezen rendelkezést a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottság tekintetében is alkalmazni kell. A 2011. évi CXLI. törvény – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról – pontosította a régi Ötv. polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozását (33/A. §), így a polgármester (alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseivel összhangban nem lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 35. §-a módosította a régi Ötv. 45. § (1) bekezdését. A törvény a továbbiakban már nem tartalmazza a helyi népszavazásban való részvételre jogosultak körére vonatkozó rendelkezést. Ennek oka, hogy a jogalkotó következetesen érvényesíteni kívánja azt a kodifikációs-jogelvi megoldást, hogy az Alaptörvényben szereplő rendelkezéseket a törvények ne ismételjék meg. Az elv mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy az Alaptörvényt mint a jogrendszer alapvető forrását az Alaptörvény alapján kibocsátott jogszabályokkal együtt kell értelmezni minden esetben, ezért bármely alaptörvényi rendelkezés más törvényben való megismétlése felesleges. A helyi népszavazáson való részvétel Ötv.-beli szabályozása ezért – tekintettel arra, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése rendelkezik a kérdésről – hatályon kívül helyezésre került.
TÁJÉKOZTATÁS A NEMZETISÉGEK JOGAIRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CLXXIX. TÖRVÉNY 2012. JANUÁR 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS RENDELKEZÉSEIRŐL Készítette: Dr. Pintér Anita
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megkeresése nyomán 2012. január 3. napján kiküldött körlevelünkben már röviden tájékoztatást adtunk a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésére vonatkozó jogszabályi háttér változásáról, valamint a 2012. évi feladatarányos működési támogatás megállapításával kapcsolatos teendőkről. A Magyar Közlöny 2011. évi 154. számában kihirdetésre került a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.), amelynek egyes rendelkezései 2012. január 1. napján hatályba léptek. Ezzel egyidejűleg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.) teljes egészében hatályát vesztette. Az Njtv. hatályba lépése kapcsán most részletesebb 7
tájékoztatással kívánunk szolgálni a megváltozott jogszabályi előírásokról. Jelen tájékoztatásunkban a 2012. január 1. napjától hatályos egyes rendelkezésekre kívánjuk felhívni a figyelmet. 1./ Az önkormányzatok elnevezése: Az Njtv. értelmében a korábban létrejött kisebbségi önkormányzatok elnevezése a törvény erejénél fogva megváltozott, az új elnevezés a nemzetiségi önkormányzat. Az önkormányzat elnevezésének változását valamennyi, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos fórumon, illetőleg okiraton át kell vezetni. 2./ A nemzetiségi önkormányzat, a megbízatásának keletkezése és megszűnése:
képviselő-testület/közgyűlés
Az Njtv. 76. § (3) bekezdése értelmében a települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. Az Njtv. 73. §-a kimondja, hogy „a nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megbízatása a képviselő-testület, közgyűlés megalakulásával kezdődik”. Különbséget tesz azonban a jogszabály a nemzetiségi önkormányzat megszűnése (74. §) és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete/közgyűlése megbízatásának megszűnése (75. §) között. A nemzetiségi önkormányzat megszűnésének esetei a 74. § alapján az általános, illetve az időközi választáshoz kapcsolódóan következhetnek be (a választást nem lehet kitűzni, nincs elég jelölt, az időközi választás eredménytelen, az időközi választást követően nem kerül sor határidőben az alakuló ülés megtartására). A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása a 75. § értelmében megszűnik a) ha a testület megbízatása lejárt, b) a nemzetiségi önkormányzat megszűnése napján, c) a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása vagy a képviselők számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése miatti időközi választás napján. A fentiekből következik, hogy az Njtv. 74. § (1) bekezdésében felsorolt esetek bekövetkezése esetén nemcsak a nemzetiségi önkormányzat szűnik meg, hanem ezzel egyidejűleg a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása is megszűnik (Njtv. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján). Abban az esetben viszont, ha a képviselő-testületet feloszlatták, a testület maga kimondta a feloszlását vagy a képviselők száma a testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor a képviselő-testület, közgyűlés megbízatása későbbi időpontban, az időközi választás napján szűnik meg (Njtv. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerint), de maga a nemzetiségi önkormányzat fennmarad. 3./ Kezdeményezési jog:
8
Az Njtv. által hatályon kívül helyezett Nektv. is tartalmazta az ún. kezdeményezési jog intézményét. Az Njtv. 79. §-a a korábbi szabályozást alapul véve, de néhány módosítással rendezi a kezdeményezési jogra vonatkozó előírásokat. Változást jelent, hogy a kezdeményezés joga magában foglalja nemcsak a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését, hanem a felsorolás kibővült a nemzetiségek jogait sértő jogszabály megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezési lehetőségével. Az eljárási szabályok vonatkozásában az Njtv. 79. § (2) bekezdése új határidőket rögzít: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője a 79. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc – jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt – napon belül érdemben nyilatkozni. Az Njtv. 79. § (4) bekezdése pedig az eljárási szabályokat rögzíti abban az esetben, ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges. 4./ Együttműködés a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között: Az Njtv. hatályba lépésével módosultak a helyi és a nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés szabályai. A Nektv. által tartalmazott szabályozáshoz képest (Nektv. 27. §) az Njtv. konkrétabb előírásokat rögzít az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok tekintetében, amelyektől eltérni jogszerűen nem lehetséges. Az Njtv. 80. § (1) bekezdése értelmében: „80. § (1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és
9
f) az a)–e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – a viselése.” Az Njtv. 159. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. Az Njtv. 80. § (2)-(4) bekezdései a megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák Korábban ezeket az előírásokat az államháztartásról szóló törvény rögzítette. A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a gazdálkodási feladatok ellátásról a helyi önkormányzatnak és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv. 80. §-ában foglaltaknak megfelelően megállapodást kell kötnie. Az Njtv. 159. § (3) bekezdése az átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy a 2012. január 1. napját megelőzően megkötött megállapodások hatályban maradnak, azonban az új jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat 2012. június 1. napjáig valamennyi önkormányzatnak meg kell kötnie, tekintettel arra, hogy a 2013. évi költségvetési tervezést már az új megállapodás alapján kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak. 2013. évtől kezdődően a megállapodások felülvizsgálatának határideje minden év január 31. napja. Általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kell a felülvizsgálatot elvégezni. Amennyiben a megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést kezdeményez a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat. A bíróság a szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja, továbbá dönt a nemzetiségi önkormányzat kártérítési igényéről. (Njtv. 83. § (3) bekezdése). Az Njtv. 80. § (2) bekezdése utolsó mondata kimondja, hogy „a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.” Ez az előírás a helyi önkormányzat részére rendeletmódosítási kötelezettséget (SzMSz) jelent, míg a nemzetiségi önkormányzat a határozattal elfogadott szervezeti és működési szabályzatát köteles a megállapodásban foglaltak szerint módosítani. A határidő mindkét önkormányzat számára 30 napban került megállapításra. A megállapodás kötelező tartalmi elemei tekintetében az Njtv. 80. § (3) bekezdése irányadó. A megállapodásban rögzíteni kell a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,
10
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket, d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket. Szintén a megállapodás tartalmával összefüggésben ad szabályozást a törvény 80. § (4) bekezdése. Eszerint a megállapodásban kell rögzíteni, hogy „a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.” 5./ Egyetértési, véleményezési jog: Módosultak az egyetértési jogra vonatkozó előírások is. A Nektv. korábbi szabályozása bővült, a jelenleg hatályos rendelkezéseket a Njtv. 81-83. §-ai tartalmazzák. 5.1. Egyetértési jog határozathozatal során: Az Njtv. 81. §-a szerint az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. 5.2. Egyetértési jog rendeletalkotás során: Amennyiben a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú (Njtv. 83. § (1) bekezdés). Ha jogszabály az Njtv.-ben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi szervezet az előírt egyetértés, vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú (Njtv. 83. § (2) bekezdés).
11
Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történő tudomására jutástól számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell. Az Njtv. 83. § (4) bekezdésének utolsó mondata tehát az előterjesztő részére ír elő tájékoztatási kötelezettséget az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozata, illetve annak elmulasztása tekintetében. A tájékoztatás formáját illetően a törvény nem tartalmaz előírást, így mind az írásos, mind a szóbeli tájékoztatás elfogadható, a tájékoztatás tényének azonban a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvből ki kell tűnnie. 6./ A nemzetiségi önkormányzat működése: 6.1. Alakuló ülés: Az Njtv. a Nektv.-hez képest részletesebben szabályozza az alakuló ülést érintő előírásokat. Főszabály szerint a nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási bizottság elnöke továbbra is a választást követő tizenöt napon belüli időpontra hívja össze (Njtv. 87. § (1) bekezdés). Az új törvény azonban további szabályokat is megállapít az alakuló ülés összehívásával kapcsolatban. Eszerint az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két ízben, a választás napjától számított harminc napon belüli időpontra kerülhet sor (pl. abban az esetben, ha a tizenöt napon belüli időpontra összehívott alakuló ülés nem volt határozatképes). Ha az alakuló ülés határidőben nem kerül megtartásra, időközi választást kell kitűzni (Njtv. 87. § (2)-(3) bekezdései). Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti a képviselő-testület, közgyűlés elnökének megválasztásáig. Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor került (Njtv. 88. § (2) bekezdés). Az Njtv. 88. § (1) bekezdése értelmében „az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről.” Megjegyzendő, hogy az SzMSz megalkotásával összefüggésben az Njtv. szóhasználatában mind a „szervezeti és működési szabályzat”, mind a „szervezete és működése részletes szabályai” kifejezés előfordul. Mindkét esetben az SzMSz-ről van szó. Az Njtv. – hivatkozott – 88. § (1) bekezdése kötelezően előírja a szervezeti és működési szabályzat alakuló ülésen való megalkotását. A 113. § a) pontja szerint az alakuló ülést követő három hónapon belül kell az SzMSz részletes szabályait meghatározni. Tehát a törvény két alkalommal is utal az SzMSz szabályozására, továbbá módot ad szükség esetén is az SzMSz módosítására, amelynek határidejét 30 napban állapította meg (Njtv. 113. § a) pont). Az új törvény a tiszteletdíjakat érintő, az alakuló ülésen történő döntéshozatalt a 88. § (1) bekezdésében kijelentő módban szabályozza. A törvény 109. § (1) bekezdése lehetséges döntésként említi a tiszteletdíjat megállapító határozatot. A szóban forgó két rendelkezés összevetéséből megállapítható, hogy a tiszteletdíj fizetése nem 12
kötelező, csak egy lehetőség. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete akkor tesz eleget maradéktalanul az Njtv. előírásainak, ha az alakuló ülésen napirendjére tűzi a tiszteletdíjról szóló kérdést, és amennyiben nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor a nemleges döntését is határozatba foglalja. 6.2. Ülésvezetés: A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart (Njtv. 89. §). Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. A 90. § értelmében az elnök akadályoztatása vagy a tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén az ülések összehívásának és vezetésének rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Kötelező szabályozási tárgykör tehát annak a rögzítése a nemzetiségi önkormányzatok SzMSz-ében, hogy az elnök távollétében vagy betöltött elnöki tisztség esetén ki jogosult az ülést összehívni és vezetni. 6.3. Az ülések nyilvánossága: Módosultak az ülések nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések. Főszabály továbbra is a nemzetiségi önkormányzati ülések nyilvánossága. Az Njtv. 91. § (2) bekezdése a zárt ülés tartásának kötelező eseteit tartalmazza (összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy tárgyalása, vagyonnyilatkozati eljárás, fegyelmi büntetés kiszabása). A 91. § (3) bekezdése szerinti esetekben (választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor) az érintett kezdeményezése alapján tartható zárt ülés. A Nektv. korábbi szabályozása szerint akkor volt tartható zárt ülés ezekben a témakörökben, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele. A jelenleg hatályos szabályozás szerint viszont az érintettnek kezdeményeznie (kérnie) kell a zárt ülés tartását, ha nem kívánja az ügy nyilvános tárgyalását. Amennyiben az érintett ilyen kezdeményezéssel nem él, nyilvános ülés keretében kell tárgyalni és dönteni az ügyében. Szintén tarthat a képviselő-testület zárt ülést, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (Njtv. 91. § (4) bekezdés). A testület zárt ülést tart, ha a Njtv.-ben meghatározott eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, települési szint esetén a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt (Njtv. 91. § (6) bekezdése alapján). 6.4. Döntéshozatal: A Nektv.-hez hasonlóan került szabályozásra a határozatképesség, valamint az egyszerű és a minősített többség kérdésköre (92. § (1) bekezdés). Új rendelkezést rögzít az Njtv. 92. § (2) bekezdése, amely kimondja, hogy „az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő.” Ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben célszerű szerepeltetni a szavazati arány feltüntetésével.
13
A törvény 92. § (4) bekezdése felsorolja azokat a tárgyköröket, amelyben minősített többséggel kell dönteni. A felsorolás utolsó eleme felhatalmazza a nemzetiségi önkormányzatokat arra, hogy az SzMSz-ben további olyan tárgyköröket határozzanak meg, amelyről minősített többséggel hozható érvényes döntés. Főszabályként a képviselő-testület nyílt szavazással határoz, de lehetőség van a jelenlévő képviselők több, mint felének kezdeményezésére név szerinti és titkos szavazásra is (Njtv. 93. § (1)-(2) bekezdései). Az Njtv. 94. § (1) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül. Fontos változás azonban, hogy ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására (94. § (2) bekezdés). 6.5. A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok: A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen használt tárgyalási nyelven is el kell készíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekintendő. A jegyzőkönyv közokirat (Njtv. 95. § (1) bekezdés). Az Njtv. 95. § (2) bekezdése a Nektv.-hez képest jóval részletesebben határozza meg az ülésről készítendő jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit. Eszerint „a jegyzőkönyv tartalmazza a) a testületi ülés helyét és b) időpontját; c) a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.” A 95. § (4) bekezdése azt is rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése és bizottsága ülésének jegyzőkönyve részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések.” A törvény nem említi a jelenléti ív csatolásának kötelezettségét, a 95. § (2) bekezdés c) 14
pontja azonban a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeként előírja a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevének felsorolását. A nemzetiségi önkormányzat azonban az Njtv. 95. § (2) bekezdés n) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzatában rögzítheti a jelenléti ív vezetésének és jegyzőkönyvhöz csatolásának kötelezettségét. A törvényességi felügyelet szempontjából is javasolható – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – a jelenléti ív vezetése és – a kormányhivatalhoz is felterjesztett – jegyzőkönyvhöz történő csatolása. Az Njtv. 95. § (3) bekezdése rendelkezik a jegyzőkönyv aláírásának szabályairól. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és – amennyiben csak magyar nyelven készült – a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A nemzetiség nyelvén is elkészített jegyzőkönyvet a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá, akinek személye eltér a magyar nyelvű jegyzőkönyvet hitelesítő képviselőtől. Ha a jegyzőkönyv két nyelven készül, a jegyzőkönyv-hitelesítők mindkét változatot kölcsönösen is aláírják. A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek – a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével – megtekinthetőek. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi, közgyűlési határozat nyilvános. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak (Njtv. 96. § (1)-(2) bekezdései). Az Njtv. módosította a jegyzőkönyvek felterjesztésével kapcsolatos szabályozást is. Az ülésről készült jegyzőkönyvet 2012. évtől kezdve a jegyző helyett a nemzetiségi önkormányzat elnöke küldi meg az illetékes kormányhivatalnak, az ülést követő tizenöt napon belül (Njtv. 95. § (3) bekezdés). Ezzel egyidejűleg a jegyzőkönyvet a helyi önkormányzat jegyzője vagy megbízottja részére is meg kell küldeni. 6.6. Közmeghallgatás: A települési nemzetiségi önkormányzat tekintetében – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – az Njtv. is rögzíti az évi egy közmeghallgatás tartására vonatkozó kötelezettséget (97. §). A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a kormányhivatalhoz felterjeszteni. A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése a kormányhivatal számára feladatként állapítja meg a hivatalhoz beérkezett, a nemzetiségi önkormányzat üléseiről készült jegyzőkönyvek Wekerle Sándor Alapkezelőnek és a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetőjének történő megküldését. A felterjesztett jegyzőkönyvek a nemzetiségi önkormányzat 2012. évre vonatkozó költségvetési támogatásának megállapítása szempontjából kiemelkedő fontossággal bírnak, erre tekintettel ismételten kérjük, hogy a jegyzőkönyveket – beleértve a 2011. évben tartott közmeghallgatásokról készült jegyzőkönyveket is – a törvényben előírt alaki feltételekkel és mellékletekkel
15
elkészíteni, továbbá a jogszabályban megadott határidőben a kormányhivatalhoz megküldeni szíveskedjenek. 6.7. A képviselő-testület feloszlásának kimondása: A Nektv.-ben foglaltakhoz hasonlóan a nemzetiségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Új szabály azonban, hogy ebben az esetben – a feloszlás szabályszerűségének egyidejű megállapítása mellett – hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni, amelynek költségét a nemzetiségi önkormányzat viseli. A képviselő-testület, közgyűlés feloszlása nem mondható ki a választást megelőző és azt követő hat hónapon belül. A határidő megállapításkor a feloszlatásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni (Njtv. 98. § (1)-(2) bekezdései). 7./ A nemzetiségi önkormányzati képviselő: A Nektv.-beli szabályozáshoz képest némileg módosulnak a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezések. „102. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik a) a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján, b) választójogának elvesztésével, c) összeférhetetlenségének kimondásával, d) (méltatlanság megállapításával, a 2014. évi választás kitűzésének napjától hatályos) e) lemondással, f) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatásával, g) a képviselő-testület feloszlásával, h) ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselőtestület, közgyűlés ülésén, i) a képviselő halálával.” A felsorolt megszűnési okok közül a c), e) és h) pontok esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését. A határozatot a döntéshozatalt követő munkanapon meg kell küldeni az érintett képviselőnek, a választási bizottságnak és a megyei kormányhivatalnak. Bővítette és pontosította az Njtv. a lemondás szabályait (Njtv. 102. § (4)-(6) bekezdései). Eszerint a képviselő a képviselő-testület, közgyűlés ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A képviselő lemondhat a képviselő-testülethez, közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a képviselő-testület, közgyűlés elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselőtestület, közgyűlés következő ülésén ismertetni kell. Fontos szabály, hogy a lemondás nem vonható vissza. Lemondás esetén a képviselő megbízatása megszűnik: a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában 16
b) a lemondás bejelentésének vagy az írásbeli nyilatkozat átvételének napján. 8./ A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre: 8.1. Át nem ruházható hatáskörök: A nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható azon hatásköreit, amelyben minősített többséggel meghozott döntés szükséges, az Njtv. 113. §-a rögzíti az alábbiak szerint. „113. § A helyi nemzetiségi önkormányzat – jogszabályi keretek között – át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül, b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit, c) vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait, d) a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat, e) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt, f) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást, g) feladat-és hatáskör átvételét más önkormányzattól, h) amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.” A törvényi felsorolás utolsó eleme felhatalmazza a nemzetiségi önkormányzatokat, hogy szervezeti és működési szabályzataikban további olyan tárgyköröket határozhassanak meg, amelyekben a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel dönthet. Ez a felhatalmazás csak lehetőség, nem jelent kötelezettséget a nemzetiségi önkormányzatok számára. A tulajdonost megillető jogosultságokról a nemzetiségi önkormányzat testülete szintén át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz (Njtv. 114. § (2) bekezdése). Az Njtv. 114. § (1) bekezdése további át nem ruházható hatásköröket sorol fel. „114. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt: a) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról, b) bizottság létrehozásáról, c) bírósági ülnökök megválasztásáról, d) költségvetéséről és zárszámadásáról, ellátja továbbá az ezzel kapcsolatos, az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási teendőket, e) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról, f) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról,
17
g) olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik.” Ezen utóbbi felsorolás bővítése is lehetséges megfelelő SzMSz-beli szabályozás révén. 8.2. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatai: „115. § A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata: a) a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás, b) a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást, c) a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása, d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, e) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása, f) a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, helyi egyházi szervezetekkel, g) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése, h) közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében, i) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése.” 8.2. A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai: „116. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat – a rendelkezésére álló források keretei között – önként vállalt közfeladata különösen a) nemzetiségi intézmény alapítása, b) kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása, c) nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása.” Az Njtv. 116. § (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat a 116. § (1) bekezdésben említett feladatokon kívül – hatósági feladatok kivételével – önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. 9./ A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása: Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület/közgyűlés, a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. A nemzetiségi önkormányzat 18
feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása (Njtv. 132. § (1)-(2) bekezdései). Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: új Áht.) 27. § (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait az Njtv. szerinti megállapodásban rendezik, amelyről jelen tájékoztató 4./ pontja alatt olvasható részletes útmutató. 9.1. Önálló pénzforgalmi számla: Az új törvény egyik legfontosabb célja olyan szabályrendszer megteremtése, amely biztosítja, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok – az adminisztráció megkettőződése nélkül – önálló jogi személyüknek, és az önkormányzatiságnak megfelelően önálló szervezetként (törzskönyvi jogi személy) nyilvántartásba kerüljenek, önálló számlával rendelkezzenek és önállóan gazdálkodjanak, az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint. Ezzel összefüggésben a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban új szabályozást állapít meg az Njtv. 133. §-a, amely az alábbiak szerint rendelkezik: „133. § A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény 18. §-a szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása, továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül.” A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben megállapított költségvetési támogatásokat 2012. évben a 2011. december 30. napján hatályos szabályok szerint kell igényelni és folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára. (Az új Áht. 111 § (10) bekezdése a továbbutalás határidejét három munkanapban állapítja meg.) A fenti szabályozásból következően ahhoz, hogy a részére megállapított támogatást megkaphassa, az érintett nemzetiségi önkormányzatnak önálló, a székhely települési önkormányzat számlájától elkülönülő pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az új Áht. 84. § (2) bekezdése értelmében a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi nemzetiségi önkormányzat székhely szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti.
19
9.2. Önálló költségvetés: Az Njtv. 78. § (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik. „78. § (3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat.” A hivatkozott törvényi előírás, valamint a – szintén 2012. január 1. napján hatályba lépett – új Áht. rendelkezései alapján a nemzetiségi önkormányzat költségvetése a 2012. évtől kezdődően már nem kerül beépítésre a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. Megváltozott a helyi önkormányzati költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet előkészítésére vonatkozó szabályozás is, amely szerint a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet előkészítése során az előzetes véleményezésében a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérését az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24-27. §-ai már nem írják elő. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az Njtv. 134. §-a értelmében, amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor. A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében az általános működési támogatás egy települési és egy területi kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzatra jutó éves összegét – 2013. évtől éves átlagösszegét – a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetője közleményként minden év január 31-éig közzéteszi a Magyar Közlönyben. 9./ A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete: A Nektv. által szabályozott törvényességi ellenőrzés helyett 2012. január 1. napjától a kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét látja el. Az Njtv. 146. §-a értelmében amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az e törvényen alapuló feladatellátási kötelezettségét elmulasztja, a megyei kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás bíróság által történő megállapítását, egyidejűleg kezdeményezi, hogy a bíróság határidő tűzésével kötelezze a nemzetiségi önkormányzatot a kötelező feladat ellátására. A megyei kormányhivatal – az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés pótlása (aktuspótlás) kivételével – a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
20
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályozást egyrészt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény tartalmazza, másrészt ezen törvény felhatalmazása alapján kiadásra fog kerülni a törvényességi felügyelet részletes szabályairól szóló kormányrendelet. A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól csak ezt követően adható teljes körű tájékoztatás. Maga az Njtv. is rögzíti a Nektv.-hez hasonlóan azonban azt az előírást, amely szerint a megyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja (Njtv. 147. §). 10./ A nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatása: Az Alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatásának joga az Országgyűlés hatáskörébe tartozik (Njtv. 148. § (1) bekezdése). Erre javaslatot a törvény 150. § d) pontja alapján a Kormány terjeszthet be az Országgyűléshez. A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a megyei kormányhivatal javaslatára jogosult kezdeményezni a Kormánynál, hogy – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően – az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az Országgyűléshez. 11./ Egyéb fontos tudnivalók: Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével (Njtv. 153. § (1) bekezdés). Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára, juttatásaira és a költségátalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak (Njtv. 153. § (2) bekezdés). Fontos kiemelni, hogy az Njtv. 50-72. §-aiban foglaltak 2012. január 1. napjától hatályosak, azonban a törvény 242. §-a értelmében ezeket a rendelkezéseket első alkalommal az Njtv. hatályba lépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választásokon kell alkalmazni.
TÁJÉKOZTATÓ A TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER VÁLTOZÁSÁRÓL A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCSOK MEGSZŰNÉSÉRŐL Készítette: Dr. Balogh Zoltánné
A Magyar Közlöny 164. számában kihirdetésre került a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény, mely alapvetően megváltoztatta a területfejlesztés intézményrendszerét.
21
A 2012. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések szerint megszűnt a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács és megszűntek a kistérségi fejlesztési tanácsok is. A regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat lett. A regionális fejlesztési ügynökségek jogutódja és a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Állam, a kistérségi fejlesztési tanácsok jogutódjai a többcélú kistérségi társulások lettek. A módosító törvény indokolása szerint a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatai (például a kistérségi területfejlesztési koncepció, közös területfejlesztési program kidolgozása) nagymértékben átfedésben álltak a területfejlesztési önkormányzati társulások feladataival. Mindezek mellett a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény is lehetőséget biztosított arra, hogy a többcélú társulások lássák el a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait. A feladatokat párhuzamosan ellátó intézmények kistérségi szinten nehezen áttekinthető rendszert eredményeztek, amelyek indokokolttá tették az átalakítást. Szükségessé vált a kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsok és a kistérségi fejlesztési tanácsok megszüntetése. Ezzel párhuzamosan a helyi önkormányzatokról szóló új sarkalatos törvénnyel (a továbbiakban: új Ötv.) a területfejlesztési és területrendezési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerültek. A kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait a jövőben a többcélú kistérségi társulások látják el. A területfejlesztési feladatokkal kapcsolatos szerződéseket a többcélú kistérségi társulásokkal kötötte meg az állam, így nem volt szükség a kistérségi fejlesztési tanácsokkal kapcsolatos jogutódlás rendezésére, ezért az külön nem jelenik meg. A módosító törvény 39. §-a tartalmazza azokat a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket, amelyek megszüntetik a kistérségi fejlesztési tanácsokat (Tftv. 10/A.-10/G. §-ok), a megyei területfejlesztési tanácsokat (Tftv. 12. § és az azt megelőző alcím), és a regionális fejlesztési tanácsokat (Tftv. 16. § és az azt megelőző alcím). Az új Ötv., mint sarkalatos törvény a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését 2012. január 1-jétől a törvényességi felügyelet szabályaival váltotta fel és rendelkezett az önkormányzatok társulásairól is. A Tftv. módosítása megteremtette az összhangot az új Ötv.-vel, mert kimondja, hogy a területfejlesztési önkormányzati társulások felett a helyi önkormányzatok törvényességéért felelős szerv (kormányhivatal) törvényességi felügyeletet gyakorol. A módosító törvény 10. §-ával részletesen szabályozza a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatait. A feladatok közül fontosnak tartjuk kiemelni a Tftv. módosított 13. § (2) bekezdésének d) pontját, mely szerint „a megyei önkormányzat szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;” továbbá kiemelnénk a (4) bekezdést, mely szerint a megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról és programról szóló rendeletét a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Új intézményként vezeti be a módosító törvény a regionális területfejlesztési fórumot, mely az érintett régiók területét alkotó megyék, illetve főváros képviselőiből áll, önálló szervezettel nem rendelkezik, titkársági teendőit az erre kijelölt megyei önkormányzat hivatala látja el, valamint a megyei területfejlesztési fórumot, 22
amelynek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. A regionális területfejlesztési fórumhoz hasonlóan, a megyei területfejlesztési fórum sem rendelkezik önálló szervezettel, titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti képviselő-testület hivatala látja el. A megyei jogú városoknak jelentős szerepe van a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának kidolgozásában, elfogadásában, a megyei fejlesztési programokban, és az egyes alprogramokban is. Új intézmény a szabad vállalkozási zónák megteremtése, melyet a Kormány hozhat létre és területfejlesztési célok érdekében működnek, a jövőben megjelenő külön törvény által meghatározott módon pénzügyi és más kedvezményekkel. A helyi önkormányzatok és társulásaik ipari parkok és más fejlesztési egységek létrehozására jogosultak. A módosító törvény szabályozza a területrendezési tervek tartalmi követelményeit is. A területrendezési hatósági eljárás ügyintézési határidejét 30 napra csökkenti. Ezzel párhuzamosan megszűnik a megyei önkormányzatok hatósági eljárásba nem illeszkedő, a határidőt jelentősen befolyásoló és megnövelő véleményezési lehetősége. A módosítással bevezetésre kerül egy új típusú területrendezési hatósági eljárás, melyre azért van szükség, mert a párhuzamos területrendezési és településrendezési tervezési eljárások következtében előfordulhat olyan eset, amikor a jogszerű településrendezési döntés nincs összhangban az elfogadott területrendezési tervvel. Ezt az ellentmondó jogi helyzetet tisztázná az új eljárás. Az új 23/E. § a területrendezési tervezés tapasztalatai alapján meghatározza, hogy a területrendezési terveket legalább tízévenként felül kell vizsgálni. A módosító törvény rendelkezik törvénymódosításokról is:
más,
a
területfejlesztéssel
összefüggő
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, így már ettől az időponttól kezdődően oly módon határozza meg az ajánlatkérők körét, hogy ne tartalmazza a megszűnő területfejlesztési szervezeti formákra való utalásokat. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény számos összeférhetetlenségi szabályt állapított meg, és a megszűnő szervezeteket felváltó megyei önkormányzat, annak képviselő-testülete elnöke és tagjai vonatkozásában rendezi, hogy mely tisztségviselők kizártak és melyek nem kizártak a támogatásokkal összefüggő eljárásokban, illetve e tisztségviselők milyen körben járhatnak el. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény módosításával a megszűnő szervezetek helyébe lépő megyei (fővárosi) önkormányzathoz kötődő értelemszerű változások kerültek átvezetésre. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosításra került a megyei (fővárosi) önkormányzatok területfejlesztési hatáskörének kibővülése miatt. 23
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény egyes rendelkezései is módosultak, mely a megszűnő kistérségi fejlesztési tanácsok folytán szükséges volt. A sportról szóló 2004. évi I. törvényben a sportigazgatási szervvel együttműködő szervezetek körét módosították. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a kikötők létesítéséhez szükséges terület kijelölésében való közreműködést illetően tartalmazott fejlesztési tanácsi feladatot, mely beleolvadt a megyei (fővárosi) önkormányzat által ellátott településrendezési feladatok közé. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény egyeztetési kötelezettséget írt elő egyes projektek esetén, mely feladatot 2012. január 1-jétől a megyei (fővárosi) önkormányzatoknak szükséges ellátniuk. Fontosnak tartjuk még kiemelni, hogy a Kormány a 248/2011. (XII. 1.) Korm. rendeletével létrehozta a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt. Feladata többek között, hogy a 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint területfejlesztési stratégiaalkotó tevékenységi körében közreműködik a minisztériumok, a kormányhivatalok és a megyei önkormányzatok, térségek nemzeti területi tervezési feladatainak koordinációjában és a térségi tervezési módszertanok készítésében.
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZABÁLYAIRÓL Készítette: Dr. Semperger Zsolt
2012. január 1-jén hatályba lépett az államháztartás két új alapjogszabálya: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.). Tájékoztatónkban az önkormányzatokat érintő leglényegesebb változásokra szeretnénk felhívni a figyelmet. Hatályát vesztette az említett két jogszabály alapján, többek között: a régi Áht. (1992. évi XXXVIII. törvény), az Ámr. (az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet). Módosult továbbá: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló új törvény, a közbeszerzésekről szóló új törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény, a régi Ötv. (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény),
24
a hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes szabályairól szóló 24/2007. (II. 28.) Korm. rendelet.
25
Az Áht. és Ávr. szabályozási módja Az államháztartás rendszerének átformálását elsősorban az európai uniós csatlakozás miatt megváltozott szabályozási környezet és az új Alaptörvény által támasztott követelmények, valamint a törvény áttekinthetőségének (amelynek a két évtized 124 db módosítása nem kedvezett) igénye tették szükségessé. Az új törvény lényegesen, közel felével rövidebb az elődjénél, mivel egyrészt igyekszik egyszerűbb, egységesebb, kevesebb kivételt tartalmazó előírásokat bevezetni, másrészt pedig nagyobb hangsúlyt kapott benne a végrehajtási rendeleteknek teret engedő, keretjellegű szabályozás. A fő végrehajtási rendelet, az Ávr. hossza azonban ezzel együtt is körülbelül kétharmada az eddigi Ámr. terjedelmének. A törvény szerkezeti egységei az egyes folyamatok alapján különülnek el egymástól, szemben a korábbi, alrendszer szerinti felosztással. Így ahol lehetséges, az adott folyamaton, tevékenységen (pl. költségvetés tervezésén, összeállításán, állami támogatások igénybevételén) belül egymás után szerepelnek a központi és az önkormányzati alrendszerre vonatkozó előírások. Az Áht.-ból kikerült az önkormányzat vagyonára (a hétköznapi értelemben vett, azaz a követeléseken és kötelezettségeken túli vagyonára) vonatkozó szabályozás, ugyanis ezt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106–110. §-ai tartalmazzák. Ugyancsak külön jogszabály, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályozza a gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok közzétételét. Az új törvény – részben a kiskapuk kiküszöbölése, részben az egyszerűsítés céljából – jó néhány kivételszabályt megszüntet. Lényeges például, hogy kötelezettségvállaláshoz minden esetben kell előirányzati fedezet, ezt semmilyen egyedi engedély sem helyettesítheti – a költségvetésben meghatározott beruházásra, beszerzésre jóváhagyott fedezet megléte esetén viszont az lefolytatható további külön engedély nélkül. Szintén fontos példa az egyszerűsítésre az utalvány külön ellenjegyzésének megszüntetése. Az átláthatóságot szolgálja, hogy rendeleti szintre kerültek át olyan, végrehajtási jellegű szabályozási körök, mint például a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményei, az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közti átcsoportosítások esetei, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak felsorolása, az önkormányzatok finanszírozása, felhasználásának ellenőrzése, az alapító, megszüntető okiratok tartalma és a törzskönyvi nyilvántartás. A törvény keretjellegű normáinak legtöbbjéhez az Ávr. állapít meg végrehajtási szabályokat. Az új rendelet szerkezete eltér a hatályon kívül helyezett Ámr.-től: míg az Ámr. szabályozása saját logikai sorrendet épített fel, addig az Ávr. már pontosan, szakaszról szakaszra követi a törvény érintett rendelkezéseit. Néhány, az önkormányzatok számára is fontos területen azonban nem az Ávr., hanem más rendeletek tartalmazzák a végrehajtási normákat. Ilyen terület többek között: 26
a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés, amelyet a (részben az eddigi Ámr. belső kontrollra vonatkozó szabályozását, részben a Ber.-t felváltó) szintén január 1-jén hatályba lépett 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályoz; a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletszabályai (a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet); az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet); a törzskönyvi nyilvántartás, amelynek részletszabályait egyelőre a 25/2009. (XI. 18.) PM rendelet tartalmazza, azonban már előkészítés alatt áll az ezt felváltó NGM rendelet (ennek tervezete a Kormány honlapján olvasható); az állami kezesség és garancia (az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet); az állam és önkormányzat által nyújtott támogatások versenyjogi megfelelőségének garanciái (az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet); a szakfeladatrend (a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet, amely várhatóan hamarosan módosul); a rendezett munkaügyi kapcsolatok egyes kérdései (a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FVM rendelet); továbbá az elemi költségvetés adattartalma, amelyet szabályozó NGM rendelet várhatóan január végén jelenik meg.
Irányító szervek A törvény általános szabályai rendezik, ki minősül az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében irányító szervnek és irányító szerv vezetőjének (2. § (1) bekezdés h)–i) pont), valamint azt is, hogy ez pontosan milyen hatáskörök gyakorlását jelenti, illetve ezek hogyan oszlanak meg az irányító szerv és annak vezetője között (9. §, elsősorban (1) és (6) bekezdés). Az irányító szervek: a helyi önkormányzat vagy helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács (ennek hiányában a kijelölt vagy székhely szerinti képviselő-testület). Költségvetési rendelet, határozat Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetések elfogadását a törvény 23–27. §-a és az Ávr. 24–29. §-a szabályozza. A költségvetési koncepció benyújtásának határideje november 30. (választási évben december 15.) maradt. A költségvetési rendelettervezet benyújtásának határideje változott. Az eddigi kivételszabály általános előírássá lépett elő, így a határidő a központi költségvetési 27
törvény kihirdetését követő 45 nap. Miután a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény kihirdetése 2011. december 28án történt meg, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetét a polgármesternek 2012. február 11-ig kell a képviselő-testület elé terjesztenie (Áht. 24. § (1)–(2) és 26. § (1) bekezdés). A költségvetés elfogadására konkrét határidőt nem ad a törvény, ám a helyi önkormányzat (valamint a nemzetiségi önkormányzat, többcélú társulás, jogi személyiségű társulás, térségi területfejlesztési tanács és ezek valamennyi költségvetési szerve) köteles az elfogadott költségvetési rendelet (határozat) alapján elkészített elemi költségvetésekről a fent említett február 11-ét követő 30 napon belül, azaz 2012. március 12-ig adatot szolgáltatni a Kincstárnak (Áht. 108. § (1) bekezdés és Ávr. 33. § (1) bekezdés). Ha ez nem történik meg, akkor a belügyminiszter felfüggeszti a helyi és a nemzetiségi önkormányzatnak, illetve a többcélú társulásnak a nettó finanszírozás alapján járó összeg folyósítását a határidőt követő hónaptól (Áht. 83. § (6) bekezdés). A költségvetést az idei évben tehát a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú és a jogi személyiségű társulások, valamint ezek költségvetési szervei tekintetében február 11-ig kell beterjeszteni, elfogadni pedig olyan időben kell, hogy március 12-ig már az elemi költségvetésekről lehessen adatot szolgáltatni a Kincstárnak. Így kerülhető el az szja helyben maradó részének, a jövedelemkülönbség-mérséklő támogatásnak, a normatív hozzájárulásoknak, támogatásoknak, egyéb (központi költségvetési törvényben önkormányzatok részére biztosított) támogatásoknak és az önkormányzati egészségügyi intézmények finanszírozásának áprilistól történő felfüggesztése. Költségvetési hiány A költségvetési hiány tervezését az új szabályozás szigorú feltételektől teszi függővé. Igaz ugyan, hogy az új Ötv. működési hiány tervezését tiltó rendelkezése (111. § (4) bekezdés) csak jövőre lép hatályba, azonban a Stabilitási törvény (2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról) már az idei évre is (szűk körű kivételekkel) engedélyeztetési eljáráshoz köti az önkormányzatok hitelfelvételét. Az elfogadott költségvetésben szerepeltetett adósságkeletkezési szándékról is előzetesen tájékoztatni kell a Kormányt, a tényleges végrehajtás pedig az engedélyezéstől függ. Az adósságot keletkeztető ügyletek engedélyeztetésének szabályait a Stabilitási törvény 10. §-a, valamint az ennek végrehajtására kiadott, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet határozza meg. (Ezek részleteit külön tájékoztatóban ismertetjük.) Mindezekkel összhangban a költségvetésben betervezett hiány (belső finanszírozással le nem fedett része) tekintetében meg kell határozni a hiány finanszírozásának módját. Áht. 5. § (3) A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). (…) Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet, költségvetési határozat rendelkezik.
28
Meg kell határozni továbbá a hiány finanszírozására szolgáló pénzügyi műveletek bevételeit, az összegszerűen meghatározott adósságot indokoló fejlesztési célokat, a fennálló adósságokat és az ezekre fordítandó saját bevételeket. Áht. 23. § (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, c) a költségvetési egyenleg összegét, d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, beleértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a c) és d) pont szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és h) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket.
A hiány külső finanszírozására szóba jöhető pénzügyi műveleteket a törvény pontosan meghatározza. Áht. 73. § (1) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) az értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, visszavásárlása, ab) a hitel, kölcsön felvétele és törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként való elhelyezése és visszavonása, (…) (2) A devizában kibocsátott, értékesített, visszavásárolt értékpapírok, felvett és törlesztett hitelek, kölcsönök kibocsátásakor, értékesítésekor, visszavásárlásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni.
Már a költségvetés tervezésekor biztosítani kell továbbá a következő évekre vállalt kötelezettségek fedezetét is. Áht. 36. § (4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra (…) b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival (…) megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.
A költségvetés elfogadása előtt külön határozatban kell meghatározni a saját bevételeknek és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő kötelezettségnek a költségvetési évet követő 3 évre várható összegét. Áht. 29. § (3) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése
29
szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
A helyi és nemzetiségi önkormányzatnak, társulásnak és költségvetési szerveiknek likviditási tervet is készíteniük kell. Áht. 78. § (2) A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.
Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés A kötelezettségvállalási szabályokban jelentős módosítás, hogy bár az önkormányzat nevében továbbra is a polgármester (vagy általa felhatalmazott személy), a hivatal nevében azonban csakis a jegyző (vagy általa felhatalmazott személy) vállalhat kötelezettséget (Ávr. 52. § (1) bekezdés c) pont). A pénzügyi ellenjegyzésre (amely a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének új, pontosított elnevezése) kizárólag a polgármesteri hivatal gazdasági vezetője (ennek hiányában kijelölt köztisztviselője) jogosult (55. § (2) bekezdés). Az egyszerűsítést szolgálja, hogy megszűnik az utalvány ellenjegyzése, miután a jogalkotó az érvényesítést önmagában is megfelelő kontrollnak ítéli. Önkormányzati biztos Változatlanul megmaradt az önkormányzatnak az a rendeletalkotási felhatalmazása, amely az önkormányzati biztos kirendeléséhez a törvényinél (Áht. 71. § (4) bekezdés) szigorúbb szabályozást enged bevezetni (109. § (6) bekezdés). A szervek gazdálkodásának különválasztása Az idei évtől a korábbiaknál sokkal jobban elkülönül egymástól a helyi önkormányzat, társulásai és költségvetési szervei (ezen belül különösen a hivatal), valamint a nemzetiségi önkormányzat költségvetése és gazdálkodása. Az Áht. 23. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján az önkormányzat által irányított költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési rendelet az önkormányzat bevételeitől és kiadásaitól elkülönítve tartalmazza. Az Ávr. 24. § (1)– (2) bekezdése határozza meg részletesen, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal (a törvény szóhasználatával: önkormányzati hivatal) tekintetében mely bevételek és kiadások melyik szervhez tartoznak. Ennek alkalmazásához fontos figyelembe venni, mely feladatokat telepítik az egyéb jogszabályok az önkormányzatokhoz (pl. közútfenntartás, szociális ellátás), és melyek tartoznak szorosan a polgármesteri hivatalhoz (ahol a hatáskör címzettje a képviselő-testület hivatala, illetve a jegyző). Így például az önkormányzat költségvetési szerveként működő szociális ellátó intézmény támogatása bevételként az intézmény költségvetésében, kiadásként az önkormányzatnál (tehát nem a hivatalnál) jelenik meg. Az önkormányzat „belső ügyeinek” (pl. a polgármester és a képviselők tiszteletdíja, a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatainak polgármesteri hivatal általi ellátása), valamint a jegyzőhöz telepített államigazgatási feladatoknak, továbbá a vagyonkezelt
30
(miután tulajdonos továbbra is csak az önkormányzat lehet) vagyon fenntartásának a bevételei-kiadásai a polgármesteri hivatal költségvetésében szerepelnek. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetése külön határozatban jelenik meg, amelyet idén már nem kell beépíteni az önkormányzati rendeletbe. Ebben kell szerepeltetni a nemzetiségi önkormányzat saját (pl. a nemzetiségi képviselő-testület működésével kapcsolatos) bevételeit-kiadásait (Áht. 26. § (1) és Ávr. 29. § (1) bekezdése). A különböző jogalanyok átlátható, egymástól elkülönülő gazdálkodása (a külön költségvetésen túl) önálló elemi költségvetést, könyvvezetést és beszámolást is jelent. E feladatok ellátásáról az Áht. 27. §-a alapján – az eddigiekhez hasonlóan – a helyi és a nemzetiségi önkormányzat (valamint a nem önállóan gazdálkodó költségvetési szervek) tekintetében a polgármesteri hivatal, a társulások esetében pedig (társulási típustól és megállapodástól függően) a munkaszervezet vagy a kijelölt polgármesteri hivatal gondoskodik. Az elkülönítés a bankszámlavezetésben is jelentkezik: a helyi és a nemzetiségi önkormányzat, valamint a költségvetési szervek (azonos számlavezetőnél), a többcélú és a jogi személyiségű társulás, külön-külön számlával kell, hogy rendelkezzenek (Áht. 84. § (1) bekezdés). A számlavezető lehet – díj ellenében – a Kincstár vagy pénzintézet. Ennek határideje: 2012. január 31. Mindezen túl ugyanezek a szervezetek (ha még nem rendelkeznek vele), önálló adószámot kell, hogy kérjenek, a Kincstáron keresztül, a NAV-tól. Különösen fontos, hogy a módosuló adatok gyorsan átvezetésre kerüljenek az alapító okiratokban és belső szabályzatokban, mivel a Kincstár – az olyan, törvény erejénél fogva bekövetkező változások esetében is, mint a nemzetiségi önkormányzatok elnevezése – csakis a szokásos eljárási rendben, okiratokkal alátámasztott bejelentés alapján aktualizálhatja a törzskönyvi nyilvántartást, ez pedig adott esetben támogatások folyósításának is feltétele lehet.
TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI STABILITÁSÁRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXCIV. TÖRVÉNYRŐL ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ 353/2011. (XII. 30.) KORM. RENDELETRŐL Készítette: Dr. Emhő Zsuzsanna
A Magyar Közlöny 164. számában jelent meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási törvény), és az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amelyekkel kapcsolatban az alábbiakra kívánjuk felhívni Tisztelt Jegyző Kollégák figyelmét:
31
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény: A Stabilitási törvény értelmező rendelkezései között meghatározza a fejlesztés és a likvid hitel fogalmát. (1. §) Fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására, vagy meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek javítására irányul. E fogalomhoz kötve felhívjuk a figyelmet, a 10. § (12) bekezdésére, mely szerint az önkormányzat – az Európai Unió kötelező jogi aktusából következő vagy nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve – nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az önkormányzat évi saját bevételeinek 50 %-át. A likvid hitel: a naptári éven belül visszafizetendő hitel, ideértve a pénzforgalmi számlához kapcsolódóan nyújtott hitelt is. Ehhez kapcsolódik a 10. § (4) bekezdése, mely szerint az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. A törvény meghatározza az államadósság fogalmát, számítását, melybe beletartozik az államháztartás önkormányzati alrendszerének adóssága is. (2. § (1)-(3) bekezdés) A törvény meghatározza az adósságcsökkentést és e cél érdekében részletesen szabályozza az adósságot keletkeztető ügylet fogalmát és annak értékét. (3. §) Kógens rendelkezésként rögzíti, hogy az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – néhány kivétellel – érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. (10. § (1) bekezdés) E szabályt a 2012. január 1-je után megkötött ügyletekre kell alkalmazni. Ezek a jövőben megkötendő ügyletek a 2012. évi költségvetési rendeletekben szerepelhetnek, azonban megkötésükre csak a Kormány hozzájárulásának megadását kötően kerülhet sor. A kivételek a következők: A Kormány hozzájárulása nélkül lehetséges: a magyar költségvetést érintő, és az Európai Uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre likvid hitelre vonatkozó, valamint fővárosi önkormányzat és a megyei jogú város esetében a 100 millió forintot országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot egyéb önkormányzat esetében pedig a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötése. A fentieken túl figyelembe kell még venni az önkormányzatnak a saját bevételi korlátot, mely szerint az önkormányzatnak az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 %-át.
32
Szabályozásra került az is, hogy az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. (10. § (4) bekezdés) A likvid hitel a Kormány hozzájárulása nélkül is felvehető. Az önkormányzatnak a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatnia kell a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében. (10. § (7) bekezdés) E formula szerint tehát a költségvetési rendeletben szerepeltetni kell a kormányzati hozzájáruláshoz kötött tervezett ügyletet, azt követően adatszolgáltatási kötelezettsége van az önkormányzatnak, melyet a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet ír elő, továbbá el kell indítania a Kormány felé a hozzájárulás iránti kérelmét. Az ügylet a Kormány hozzájárulása nélkül nem köthető meg. Meghatározásra kerültek azok az együttes feltételek, amelyek alapján az önkormányzat fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletéhez a Kormány hozzájárulását adja. (10. § (8) bekezdés) Továbbá a kérelemhez csatolandó kötelező mellékletek is (10. § (9) bekezdés.) Külön utalnánk arra, hogy a fizetési kötelezettségbe beleszámítandó a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség is (10. § (11) bekezdés). A Stabilitási törvény önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos alkalmazandó szabályt is tartalmaz, miszerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. (29. §) Ez figyelembe veendő a fizetési kötelezettséget előíró valamennyi önkormányzati rendelet tekintetében pl. a helyi adó és helyi bírság tekintetében is. Ehhez társul a 31. §-ban szereplő visszamenőleges hatály tilalma. Továbbá a 32. § szerinti kihirdetés és hatálybalépés közötti 30 nap követelménye. „Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szűntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.„ (31. § (1) bekezdés) „A fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie.” (32. §) A Stabilizációról szóló törvény végrehajtási rendelete Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet A rendelet hatálya kiterjed: helyi önkormányzatokra nemzetiségi önkormányzatokra többcélú kistérségi társulásokra 33
hozzájárulás
részletes
egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulásokra a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi, fejlesztési tanácsokra (a továbbiakban együtt: önkormányzat) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez a Stabilitási törvény szerint a Kormány hozzájárulása szükséges.
A kormányrendelet előír egy határidőhöz kötött adatszolgáltatási kötelezettséget. A tárgyévben várható fejlesztési célú, kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletekről az önkormányzat a költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően, de legkésőbb március 15-éig a Korm. rendelet 1. melléklete szerint adatlapon – a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül – adatot szolgáltat a kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: Igazgatóság). (3. § (1) bekezdés) Ez az adatszolgáltatás nem minősül hozzájárulás iráni kérelemnek, e kérelmet az önkormányzatnak külön eljárás keretében kell benyújtania! A kormányrendelet külön írja elő a kérelem önkormányzat oldaláról nincs határidő kötve.
benyújtását,
amelyhez az
Az önkormányzat az előbb részletezett adatszolgáltatása alapján nyújtja be a Kormány hozzájárulása iránti kérelmét a fejlesztési célú jogügylethez. Kivételesen indokolt esetben az adatszolgáltatás hiányában is benyújtható a kérelem. A hozzájárulás iránti kérelmet a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani az Igazgatóságnak. A Korm. rendelet részletesen meghatározza a kérelem tartalmi és formai szabályait, mellékleteit. (5. § (2)-(3) bekezdés) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és mellékleteit megvizsgálja, véleményezi és a hiánytalan kérelmet és annak mellékleteit a kérelem benyújtását vagy hiánypótlást követő 8 napon belül véleményével együtt elektronikus úton továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal). (6. § (4) bekezdés) A kormányhivatal megvizsgálja azt, hogy az ügyletet alátámasztó dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak és az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e. A kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit az Igazgatóság és saját véleményével együtt a kérelem beérkezését vagy hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a minisztereknek. (7. §) A Kormány a miniszterek által készített együttes előterjesztés alapján a beérkezett kérelmekről a következő hónap utolsó napjáig dönt. (8. §) A Kormány a döntéséről – annak meghozatalát követően haladéktalanul – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján értesíti az önkormányzatot. (9. §) A Korm. rendelet 2012. január 1. napján lépett hatályba. Ehhez a témához kapcsolódva fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: új Áht.) 29. § (3) 34
bekezdése szerint a helyi önkormányzat (nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás) évente, legkésőbb a költségvetési rendelet (határozat) elfogadásáig határozatban állapítja meg a Korm. rendeletben meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. Fentiek összegzéseként felhívjuk a Tisztelt Jegyző Kollégák figyelmét, hogy a Stabilitási törvény és az új Áht. szabályozásának összevetéséből megállapítható, hogy a 2012. évi költségvetés előkészítésekor a költségvetési hiány tervezése szigorú feltételektől függ. Ennek részletezését az államháztartás új szabályairól szóló tájékoztatónk tartalmazza. A Stabilitási törvény összhangban áll Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében szabályozza az önkormányzatok kölcsönfelvételét, kötelezettségvállalását, hogy megakadályozza az önkormányzatok további eladósodottságát, és az államadósság növekedését.
AZ
ÖNKORMÁNYZATOK DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSI ÉS RENDELETALKOTÁSI JOGKÖRÉNEK VÁLTOZÁSA EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁSOKKAL, VALAMINT A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN 2012. ÉVBEN Készítette: Dr. Neparáczki Nándor
Közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2011. december 31-én került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. A Vkt. 65. § (1) bekezdés értelmében: „A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.” Az ármegállapító hatáskör gyakorlója tehát mind az ivóvíz, mind a szennyvízelvezetési közszolgáltatásra vonatkozóan 2011. december 31-e 23.00 órájától a vízgazdálkodásért felelős miniszter. E rendelkezéssel egyidejűleg pedig a Vkt. hatályon kívül helyezte az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv) mellékletének B) pontja Szolgáltatások elnevezésű részéből az önkormányzati tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvíz díja, az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja, és az állami tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja, valamint az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja elnevezésű sorokat, aminek értelmében megszűnt az önkormányzatok díjmegállapító hatásköre a nevezett 35
közszolgáltatásokkal összefüggésben 2011. december 31.-én 23.00 órakor. Mindez azt jelenti, hogy a települési önkormányzatok képviselő-testületei nem jogosultak 2012. évre vonatkozóan helyi rendeletben meghatározni sem az ivóvíz díját, sem a szennyvízelvezetéssel összefüggő közszolgáltatás díját. A miniszter rendeletében meghatározott díjak hatálybalépéséig a Vkt. maga tartalmaz a 2012. évi díjakra vonatkozóan rendelkezéseket az alábbiak szerint: 76. § (1) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, 2011. december 31-én hatályos díjat, b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. A Vkt. idézett 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján tehát mind az ivóvíz, mind a szennyvízszolgáltatással összefüggő közszolgáltatás díját a nem állami tulajdonban levő közművek esetében a szolgáltató maga állapíthatja meg azzal, hogy a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 %-kal megemelt mértékű díj alkalmazható addig, ameddig a miniszter rendeletben nem szabályozza nevezett közszolgáltatások díjait. A szolgáltatók tehát 2012. január 1-jétől már nem az önkormányzatok rendeletei alapján, hanem a törvény erejénél fogva emelhetik meg az ott meghatározott feltételek között az ivóvízszolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetéssel összefüggő közszolgáltatás díjait. A fenti szabályozás alól kivételeket is meghatároz a Vkt., tehát a 76. § (1) bekezdésében meghatározott mértéknél is lehet magasabb összegű díjakat megállapítani a szolgáltatónak, ehhez azonban a szolgáltató részéről kérelmet kell benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. Ebben az esetben a Hivatal határoz arról, hogy milyen mértékű díjakat alkalmazhat a szolgáltató. Az erre vonatkozó szabályozás a Vkt. 76. § (2) –(6) bekezdésében található. Hulladékkezelési közszolgáltatás díja Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 196. § (2) bekezdése a 2012. január 1-jétől kiegészíti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hgt.) az alábbi szakasszal: „57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. (2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el 2011. évre a települési önkormányzat képviselőtestülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjat.”
36
Az idézett rendelkezések tehát meghatározzák azokat a kereteket, melyek között az önkormányzatok élhetnek a Hgt. 23. § f) pontjában kapott a hulladékkezelési közszolgáltatás díjainak meghatározására vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazással. A Hgt. új 57. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzatok képviselő-testületei 2012. évre vonatkozóan a hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékeként nem állapíthatnak meg a helyi rendeleteikben magasabb összegű díjat, mint a 2011. évre a helyi rendeletben szabályozott hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke. A Hgt. új 57. § (2) bekezdése pedig azt az esetet szabályozza, amikor a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint megállapított egységnyi díjtétel és az abból képzett 2011. december 31-én ténylegesen alkalmazott díj nem érte el a helyi rendeletekben 2011. évre meghatározott legmagasabb mértéket. Ebben az esetben a 2011. december 31-én tényleges alkalmazott közszolgáltatási díj mértékét a 2012. évi hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke nem haladhatja meg. Autóbusszal végzett menetrendszerinti személyszállítási, valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatás díjai Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. CCI. törvény 37. § (2) bekezdése az Artv. Mellékletének B) pontja Szolgáltatások elnevezésű rész alatti táblázat első négy sorát hatályon kívül helyezi 2012. április 1jétől. A hatályon kívül helyezendő részek tartalmazzák a települési önkormányzatok ármegállapító jogkörét a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés díjai, valamint a menetrend szerinti személyszállítás (villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti) és helyi érdekű vasút díjai vonatkozásában. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. CCI. törvény szintén 2012. április 1-jei hatállyal módosítja mind az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvényt, mind pedig a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt. Mindkét személyszállítási közszolgáltatás esetében azonosan kerülnek szabályozásra a díjmegállapításra vonatkozó rendelkezések. E szerint a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjakat és a díjalkalmazási feltételeket, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kell meghatározni. Abban az esetben, ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjakat és az díjalkalmazási feltételeket, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket a közszolgáltatási szerződésben és a feladatellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kell meghatározni. A személyszállítási közszolgáltatásokkal összefüggésben, jogszabályban, mégpedig Kormányrendeletben egyedül a kedvezményekkel kapcsolatos szabályozás kerül majd meghatározásra. (autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 5/E-5/F. §; 37
vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/G – 27/H. §) A személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó fent nevezett mindkét törvényben azonban a települési önkormányzatok rendeletalkotási felhatalmazást kapnak ún. közlekedésszervező kijelölésére, mely szervezet részére az önkormányzatok a személyszállítási közszolgáltatással összefüggő a törvényekben szabályozott feladataikat az azokhoz szükséges forrásokkal együtt átadhatják. Közlekedésszervező csak az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervként működő szervezet lehet. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítani kell. Mindkét törvény részletesen szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közlekedésszervezőt kijelölő önkormányzati rendeletnek milyen kötelező tartalmi elemeket kell szabályoznia. Az ezzel kapcsolatos rendelkezések 2012. január 1-jétől hatályosak.(autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 5/A-5/B. §, 17/A. § (2) bek.; vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 5/A – 5/B. §; 88. § (4) bekezdés) Az új szabályozás értelmében tehát 2012. április 1-jétől a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó díjakat a települési önkormányzatok már nem állapíthatják meg rendeletben. A díjakat a közszolgáltatási szerződésben, illetve a feladatellátási szerződésben rögzítik a szerződést kötő felek. Személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításhoz kapcsolódó önkormányzati rendeletalkotási jogkör (taxi) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 19. § (1) – (2) bekezdése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt kiegészíti a 19/A§-al, valamint a törvény 48. §-át pedig (5a) bekezdéssel 2012. január 1. napjától az alábbiak szerint: „19/A. § (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxiszolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető. (2) A helyi önkormányzat – a főváros esetében a fővárosi önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését – ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti. (3) A helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg. (4) A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.
38
(5) Ha a helyi önkormányzat – a fővárosban a fővárosi önkormányzat – a (3) és (4) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését.” „48. § (5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének – a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli – műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeit, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét rendeletben határozza meg.” Az új rendelkezések tehát lehetővé teszik, hogy a települési önkormányzatok amennyiben szeretnék a közigazgatási területükön a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásához – a törvényben meghatározott tárgykörökben – feltételeket határozhatnak meg. A rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás az önkormányzatok számára lehetőséget teremt rendeleti szabályozásra, de annak megalkotása nem kötelező. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdése alapján fennmaradt az önkormányzat díjmegállapító jogköre, a képviselőtestület – a helyi körülmények mérlegelésével – legmagasabb hatósági árként vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg a személytaxi szolgáltatás díjtételeit.
TÁJÉKOZTATÓ SZÓLÓ 1993.
A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÉVI III. TÖRVÉNY 2012. JANUÁR 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. Pintér Anita
Az alábbiakban a 2012. január 1. napján hatályba lépett, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban Szt.) érintő módosításokról kívánjuk tájékoztatni a Tisztelt Jegyző Kollégákat. A Szt. módosításainak ismertetése során elsősorban a helyi önkormányzati rendeletalkotást érintő változásokra térünk ki. 1./ Lakásfenntartási támogatás: A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: költségvetést megalapozó tv.) 34. § (3) bekezdése értelmében az Szt. az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
39
„140/I. § A 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható.” Ezzel a rendelkezéssel párhuzamosan hatályon kívül helyezésre kerültek a törvényből a helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó előírások. A fentiek értelmében 2011. december 31. napjával megszüntetésre került a helyi lakásfenntartási támogatási forma. Mindez azt jelenti, hogy 2012. január 1. napjától az Szt. 38. §-a alapján helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása nem lehetséges. Erre tekintettel indokolt a helyi önkormányzati rendeletek helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit 2011. december 31. napjával hatályon kívül helyezni. A 2012. január 1. napját megelőzően megállapított helyi lakásfenntartási támogatást a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31. napjáig lehet folyósítani. A költségvetést megalapozó törvény mellett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény is módosította 2012. január 1. napjától az Szt.-t az alábbiak szerint. Fontos változás, hogy a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyek részére nyújtott lakásfenntartási támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) 2012. január 1. napjától jegyzői hatáskörbe kerül. A hatásköri változásra tekintettel felmerül azon helyi önkormányzati rendeletek módosításának indokoltsága, amelyek ezen hatáskör bizottság vagy polgármester részére történő átruházásáról rendelkeztek. A lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit főszabály szerint az Szt. határozza meg (Szt. 38. § (2)-(8) bekezdései), a törvény 38. § (9) bekezdése azonban lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak arra, hogy a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként meghatározzanak a lakókörnyezet rendezettségét biztosító további előírásokat. Hangsúlyozni szükséges, hogy az Szt. hivatkozott 38. § (9) bekezdése nem jelent rendeletalkotási kötelezettséget a helyi önkormányzatok számára. Amennyiben azonban a képviselőtestület élni kíván a rendeletalkotás lehetőségével, figyelemmel kell lennie az alábbiakra. Az Szt. 38. § (9) bekezdése meghatározza, hogy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében mire irányuló kötelezettség írható elő („a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség”). A rendeletben meghatározott feltételek teljesítésére a jegyző szólítja fel a kérelmezőt/jogosultat. A felszólításban 5 napnál rövidebb határidő nem határozható meg, viszont a felszólításnak az elvégzendő tevékenységet konkrétan meg kell jelölnie. A rendeletalkotásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a jegyző ezen hivatkozott hatáskörét érintően az önkormányzati rendeletek nem tartalmazhatnak előírást. Önkormányzati rendeletben a jegyző részére hatáskört megállapítani a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. § (1) bekezdése alapján jogszerűen nem lehetséges. A jegyző szóban forgó hatáskörét az Szt., mint magasabb szintű jogszabály rendezi. Ezen rendelkezések rendeletben történő 40
megismétlése amellett hogy szükségtelen, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében jogszerűtlen is. 2./ Aktív korúak ellátása: A hatályos szabályozás alapján az aktív korúak ellátására jogosultak foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy rendszeres szociális segélyt kapnak. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg (Szt. 33. § (6) bekezdés, módosította a 2011. évi CVI. törvény). A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság szabályozásához hasonlóan az Szt. 33. § (7) bekezdése az aktív korúak ellátásánál is felhatalmazza a helyi önkormányzatokat a jogosultság szempontjából a lakókörnyezet rendezettségét biztosító további előírások rendeletben történő meghatározására. A szabályozási elv hasonlóságára tekintettel az. 1./ pont alatt kifejtettek ezen ellátási forma tekintetében is irányadóak. Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, az Szt. 33. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni. Ezt a rendelkezést 2012. január 1. napjától kezdődő hatállyal a 2011. évi CVI. törvény iktatta be. 2012. január 1. napjától változott a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ez az összeg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (Szt. 35. § (4) bekezdése, módosította a költségvetést megalapozó tv.). Szintén módosult a törvény a rendszeres szociális segélyre való jogosultság tekintetében is. A 2011. évi CVI. törvény 22. § (1) bekezdése szerint 2012. január 1. napjától az 55. év betöltése helyett azok a személyek jogosultak a rendszeres szociális segélyre, akik – a többi feltétel mellett – a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik (Szt. 37. § (1) bekezdés b) pont). A változások miatt szükséges felülvizsgálat szabályait az Szt. 140/H. §-a tartalmazza. Az Szt. 47. §-a a természetbeni szociális ellátásként nyújtható ellátási formákat szabályozza. 2012. január 1. napjától hatályos előírások szerint a rendszeres szociális segély mellett a foglalkoztatást helyettesítő támogatás is nyújtható természetben (Szt. 47. § (1) bekezdés). Amennyiben a képviselő-testület élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt az Szt. 47. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával, rendeleti szabályozással teheti meg. Ebben az esetben rendeletben kell szabályozni a természetbeni juttatás szabályait és az eljárási rendelkezéseket. 3./ Adósságkezelési szolgáltatás: Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül.
41
2012. január 1. napjától a költségvetést megalapozó tv. szigorította az adósságcsökkentési támogatás szabályait. Az Szt. 55/B. § (2) bekezdése szerint az eddigi 24 hónap helyett 48 hónapon belül nem állapítható meg ismételten az adósságcsökkentési támogatás, amennyiben támogatott nem vette igénybe az adósságkezelési tanácsadást, vagy 3 hónapig nem tett eleget fizetési kötelezettségének a kapott anyagi segítség ellenére. Sikeres adósságkezelés esetén pedig ugyanaz a személy vagy háztartásának tagja az eddigi 6 hónap helyett 24 hónapig nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban. 4./ Adatkezelés: A lakásfenntartási támogatás és az aktív korúak ellátása szabályainak módosítása miatt 2012. január 1. napjától változtak az Szt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezései is. Az Szt. 18. §-a részletesen meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyet a jegyző által a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából vezetett nyilvántartás tartalmaz. Az Szt. 18. §-a szerinti felsorolást a 2011. évi CXCI. törvény 121. §-a a lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén új elemekkel bővítette (Szt. 18. § l) pont). Ehhez kapcsolódóan iktatta be ugyanezen módosító törvény az Szt. 19. § (4) bekezdését, amely a 18. § szerinti egyes adatoknak a szolgáltatók részére történő átadását szabályozza. A közüzemi szolgáltatóktól történő jegyzői adatkérésére vonatkozó új rendelkezést az Szt. 24. § (4) bekezdése rögzíti. Az adatkezelés tekintetében – törvényi felhatalmazás hiányában – a helyi önkormányzati rendeletekben további szabályok nem állapíthatóak meg.
TÁJÉKOZTATÓ
AZ MÓDOSÍTÁSÁRÓL
EGYES
TÖRVÉNYEK
ALAPTÖRVÉNNYEL
ÖSSZEFÜGGŐ
Készítette: Dr. Szabó Gabriella
A Magyar Közlöny 2011. évi 165. számában megjelent a 2011. évi CCI. törvény, mely az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szól. Ennek önkormányzatokat érintő szabályairól készült az alábbi tájékoztatás. 1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása A törvény a 155/A. §-t követően a következő alcímmel egészült ki: „Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, továbbá a Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt” A 155/C. § szerint a bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti. Kérelemre indult eljárásnál az a fél vagy beavatkozó kezdeményezhet, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba 42
ütközik. A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását végzéssel felfüggeszti. Ezen végzések ellen valamint a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 3. § (1) bekezdés tartalmazza.) 2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása A törvény kiegészült a 19/A. §-sal, mely alapján a személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető és a helyi önkormányzat rendeletében a törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését – ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – meghatározott feltételekhez kötheti az alábbiak szerint: A helyi önkormányzat rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg. A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő. Azonban ha a helyi önkormányzat ezek alapján feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzatnak vagy az általa megbízott közlekedésszervezőnek előzetesen igazolnia kell a feltételek teljesülését. A törvény 48. §-a kiegészült az (5a) bekezdéssel, melyben felhatalmazást kapott a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének – a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli – műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeit, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét rendeletben határozza meg. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 19. § tartalmazza.) 3. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása A törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A helyi népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.” Ezt a módosítást a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 35. § tartalmazza.) 4. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
43
A törvény módosított 19. § (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogathatja az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül. (A rendelkezés 2012. augusztus 15-től hatályos és a 77. § (1) bekezdése tartalmazza.) A törvény 81. § (11) bekezdése szerint, ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, vagy a közoktatási feladatok ellátására nemzetközi szerződés alapján jogosult – a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével –, a fenntartásában működő nevelésioktatási intézmény tekintetében – a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött – egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A települési önkormányzatnak a nyilatkozatot három munkanapon belül a megyei fenntartónak, fővárosi kerület esetén a fővárosi önkormányzat részére kell megküldeni. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 77. § (2) bekezdés tartalmazza.) A törvény 2. számú mellékletének „A közoktatás információs rendszere” alcíme 6. pontjának módosítása alapján a tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – már nem csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, hanem továbbítható a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek. További módosítás, hogy a tanulói nyilvántartásból személyes adat a tankötelezettség megállapítása céljából a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, valamint a megyei kormányhivatalnak is továbbítható. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 77. § (7) bekezdés tartalmazza.) 5. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása A törvény 266. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a bíróság az eljárást abban az esetben is felfüggeszti hivatalból vagy kérelemre, ha az ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmazni, amelynek más jogszabályba ütközését észleli. Ebben az esetben a bíróság a Kúria eljárását kezdeményezi. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 167. § (1) bekezdés tartalmazza.) 6. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása A törvény IV. Fejezete a 40. §-t követően a következő alcímmel egészül ki: „A hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok” A 40/A. § szerint a hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, az egyházak, a civil szervezetek, illetve a jogi és természetes személyek. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 175. § (1) bekezdés tartalmazza.)
44
7. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcím kiegészült az 57. §-szal, mely kimondja, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el 2011. évre a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjat. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 196. § (2) bekezdés tartalmazza.) 8. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása A törvény 4. § (1) bekezdése, mely az önkormányzat, illetve a miniszter feladatkörét határozza meg, kiegészült a d) ponttal. Ez alapján önkormányzati feladat az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára – a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között – összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása is. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 256. § (5) bekezdés tartalmazza.) A törvény kiegészült az 5/A–5/D. §-sal. Az 5/A. § szerint az önkormányzat a törvényben meghatározott feladatait az annak ellátásához szükséges forrásokkal együtt – az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló Kft. vagy Rt., vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervként működő – közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja. Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező feladatok-ellátása során hozott döntését megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit. A törvény 17/A. § (2) bekezdése felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy rendeletben a közlekedésszervezőt kijelölje. Az 5/B. § alapján az önkormányzat a közlekedésszervezőt a törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki. A kijelölő rendeletben meg kell határozni az alábbiakat: a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet, b) a közlekedésszervező működésének területi határait, c) a feladatátadás célját, d) az átadott feladatok körét, e) azon feladatokat, amelyeket a közlekedésszervező az átadott feladatokon túl önként elláthat, f) az átadott feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, az azok gyakorlásának módját, valamint az azokhoz kapcsolódó eljárási szabályokat, g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint h) az átadott feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források rendelkezésre bocsátásának módját, 45
i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját, j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint k) az átadott feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket. A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait – a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján – szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani. A kijelölő rendelet a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését. Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező a törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett. A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni. A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el. Közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni és lebonyolítani. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 256. § (6) és (12) bekezdés tartalmazza.) A törvény 14. §-a a (3)–(5) bekezdéssel egészült ki, mely szerint az önkormányzat rendeletében a törvény keretei között az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatatóra vonatkozó járati engedély kiadását – ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – meghatározott feltételekhez kötheti. Az önkormányzat rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett az autóbusz környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésére, a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított megállóhelyek igénybevételére feltételeket állapíthat meg. A törvény 17/A. § (2) bekezdése felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy ezen feltételeket rendeletben határozza meg. A belföldi különcélú menetrend szerinti járatra szóló engedély kiadására helyi személyszállítás esetén a települési önkormányzat jegyzője jogosult. A járati engedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más 46
szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak sérelmével, továbbá működőképességének veszélyeztetésével. Az engedély kiadását a jegyző abban az esetben is megtagadhatja, vagy az általa kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató az önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy azokat nem tartja be. Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek megtartását – ha a településen közlekedésszervező működik – a közlekedésszervező is ellenőrizheti. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 256. § (11) és (12) bekezdés tartalmazza.)
47
9. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása A törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati, önkormányzati társulási önként vállalt feladatok bővülnek és a szakasz új f) ponttal egészül ki, mely alapján az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése is az önkormányzat feladata lehet (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 285. § (5) bekezdés tartalmazza.) A törvénynek „A települési önkormányzatok feladatai” alcíme 5/A. és 5/B. §-szal egészül ki. Az 5/A. § szerint az önkormányzat törvényben szabályozott feladatait a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt – az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló Kft. vagy Rt., vagy irányítása alatt álló költségvetési szervként működő – közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja. (2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező feladatok ellátása során hozott döntését megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit. Az 5/B. § kimondja, hogy az önkormányzat a közlekedésszervezőt a törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki, majd az 5/B. § (2) bekezdése részletezi, a kijelölő rendeletben miket kell meghatározni. A (3) bekezdés szerint a feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait – a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján – szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani. A paragrafus további bekezdései rögzítik, hogy a kijelölő rendelet a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését. Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett. A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni. A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el. A közlekedésszervező a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok 48
elhárítása és rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedéseket meghatározhatja. Ennek kereteit a kijelölő rendelet határozza meg. A közlekedésszervező ezen rendelkezésének végrehajtását a vasúti társaság csak abban az esetben tagadja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 285. § (6) bekezdése tartalmazza.) A törvény 88. §-a egy (4) bekezdéssel egészül ki, melyben felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a közlekedésszervezőt rendeletben jelölje ki, valamint arra, hogy a közlekedésszervező által a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára adható rendelkezései kereteit rendeletben határozza meg. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 285. § (14) bekezdése tartalmazza.) 10. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása A törvény 44. §-t követően kiegészült az „Adatkezelés a vevőeszköz-támogatás érdekében” alcímmel. A 44/A. § alapján a Hatóság a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó közfeladat ellátása során a támogatásra jogosultság megállapítása és a támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából jogosult a támogatási jogosultsággal összefüggő személyes és különleges adatok kezelésére. Az állami támogatásra való jogosultsággal összefüggő adatokat kezelő állami, önkormányzati szerv a Hatóság megkeresésére 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni a Hatóság részére. A megkeresés eljárási szabályait, az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket a Hatóság elnöke rendeletében (a továbbiakban: támogatási rendelet) határozza meg. A Hatóság a támogatást igénylő jogosultakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a kincstártól és a települési önkormányzat jegyzőjétől kérhet adatszolgáltatást, a támogatási jogosultságot megalapozó ellátások szerinti csoportosításban. A települési önkormányzat jegyzőjétől a Hatóság a szociális ellátásokkal összefüggésben természetes személyazonosító adatokat, a lakóhely (tartózkodási hely) adatait, valamint a szociális ellátásra vonatkozó adatokat igényelhet megkeresésében. Az adatkezelés során a Hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyenben az átadó állami, önkormányzati szervnél részesülnek. A Hatóság a támogatási jogosultsággal összefüggő természetes személyazonosító adatokat, a lakóhely (tartózkodási hely) adatait átadhatja a vevőeszköz-támogatás lebonyolítását végző szervezetnek, gazdasági társaságnak, amelynek keretében a Hatóság az átadott adatoknak legalább olyan védelmét biztosítja, mint amilyenben a Hatóságnál, illetve az átadó állami, önkormányzati szervnél részesülnek. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 303. § (2) bekezdése tartalmazza.) 11. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása A törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.” 49
(A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 365. § (1) bekezdése tartalmazza.)
50
12. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása A törvény 5. §-a kiegészülve az (1a) és az (1b) bekezdéssel kimondja, hogy ha a jogszabályalkotásra adott felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselőtestülete, társulás esetén – ha a társulási megállapodásban meghatározott feladatés hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed – az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. Továbbá ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén – ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt – az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 375. § (3) bekezdése tartalmazza.) Változott a jogszabály területi hatályra, így az Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az előző bekezdésben említett 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati rendelet területi hatálya a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselőtestületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki. Módosult a jogszabály személyi hatálya annyiban, hogy a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint az önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 375. § (4) bekezdése tartalmazza.) A törvény 23. §-ának módosításával normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban szabályozhatja a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. E szakasz (4) bekezdése kimondja, hogy normatív utasításban szabályozhatja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 375. § (10) bekezdése tartalmazza.)
51
A törvény 26. § (2) bekezdésének módosítása bővítette a jogszabályok Magyar Közlönyben történő kihirdetése alóli kivételek körét, így nem kell a Magyar Közlönyben kihirdetni a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítását, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozatát, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítását. Módosult a 26. § (6) bekezdése is, mely szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről – az arra jogosult általi aláírását követően – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.” (A rendelkezés 2012. január 1-jétől hatályos és a 375. § (12) és (13) bekezdése tartalmazza.) A törvény 29. §-a 2011. 12.31-én az alábbiak szerint lépett hatályba: „A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény. (2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről.” (A rendelkezés 2011. december 31-től hatályos és a 376. § tartalmazza.)
52
AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS AZ ÜGYFÉLKAPU Készítette: Dr. Csúcs Tünde
A közigazgatási eljárások közül napjainkban egyre népszerűbbé váltak az elektronikus úton intézhető közigazgatási hatósági ügyek. A közigazgatásban nagyobb hangsúlyt kap az ügyfélközpontúság elve, az ügyfelek új igényeinek minél teljesebb körű kiszolgálása. Tekintettel arra, hogy a háztartásokban az internetes hozzáférések száma egyre növekszik, egyre nagyobb lakossági érdeklődés mutatkozik az elektronikus ügyintézésre, bankokkal, állami szervekkel való közvetlen, gyors, hatékony kapcsolat felvételére és kiépítésére, véleménynyilvánításra, információszerzésre, űrlapok letöltésére és beküldésére, stb. Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő ellátása, az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelési munkafolyamatok összessége: az eljárási cselekmények elektronikus adatfeldolgozása, tárolása, illetőleg a továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök útján történő végzése. Legnagyobb előnye, hogy kényelmes, időtől és helytől független. Az ügyfélnek nem kell a különböző hivatalok nyitvatartási és ügyfélfogadási rendjéhez igazodni, s a sikeres ügyintézéshez sem feltétlenül kell személyesen megjelenni, meghatározott ügyek a nap bármely szakában otthonról, egyszerűen elintézhetőek. Jogszabályi háttér, általános szabályok Az ügyfél és a hatóság közötti kapcsolattartás módjára, az elektronikus ügyintézésre vonatkozó általános szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 28/A. §, 28/B. § tartalmazza. Ennek értelmében az ügyfél és a hatóság szóban és írásban tarthat kapcsolatot; az elektronikus kapcsolattartás az írásbeli kapcsolattartás egyik formája. Írásbeli a kapcsolattartás, ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak vagy a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. A több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, továbbá akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. Ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. Azokban az ügyekben tehát, amelyekben megengedett, a hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton
53
nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett. Ha az ügyfél a számára elektronikus úton elküldött irat átvételét nyolc napon belül nem igazolja vissza, a hatóság a továbbiakban más írásbeli formában tart az ügyféllel kapcsolatot. Fentiekből az alábbiak következnek: 1. Fő szabály szerint az ügyfél és az eljárásban részt vevő más személy nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze, hiszen a legtöbb esetben ez csak lehetőség. 2. Meghatározott ügyekben vagy eljárási cselekményeknél azonban jogszabály kötelezővé is teheti az elektronikus ügyintézést. 3. Az ügyfelet az eljárás bármely szakaszában megilleti az a jog, hogy válasszon az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között. 4. Az ügyfél abban az esetben is kérheti, hogy a hatóság a döntését hagyományos úton kézbesítse, ha kérelmét elektronikus úton nyújtotta be. 5. Az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a döntés tényéről csak elektronikus értesítést küldjön, és a hatóság a döntését a központi elektronikus szolgáltató rendszerben biztosított biztonságos, csak az ügyfél számára hozzáférhető, ideiglenes tároló helyre továbbítsa. Mivel a közigazgatási eljárások zöme a jegyző előtt folyik, érdemes tájékozódni előre, hogy az adott önkormányzat milyen típusú ügyben milyen típusú ügyintézést tesz lehetővé, megengedi-e az ügyintézést elektronikus úton. Fontos az is, hogy az elektronikus út több mindent jelent, a számítógépen kívül ide tartozik a telefon, telefax, SMS, e-mail is. A hatóság elektronikus levelezés útján csak azzal az ügyféllel tarthat kapcsolatot, aki e célból a hatóságnak az elektronikus levélcímét átadta, amelynek érvényességéért az ügyfél felelős. Az ügyfél elektronikus elérhetőségi adatait (elektronikus levélcím, telefonszám, mobil-telefonszám, faxszám stb.) a közigazgatási szerv az adat visszavonásáig vagy megszűnéséig kezelheti, más szervnek vagy személynek csak törvény rendelkezése szerint vagy az ügyfél engedélyével adhatja át. Az ügyfélkapu Az ügyfélkapu manapság már elég ismerős, köszönhetően annak, hogy már egyre több hivatali ügy intézését kezelhetjük ezen a felületen. Maga az ügyfélkapu nem csak egy program, nem csak egy felület, hanem egy komplex rendszer, mely az ügyfelek hatékonyabb és egységes alapokon nyugvó kiszolgálása érdekében az igénybe vehető szolgáltatásokat (és az azokra vonatkozó tájékoztató jellegű információt), a regisztrációt, illetve az ügyfelek kellő biztonságú kapcsolattartását a Kormányzati Portálon teszi lehetővé. (www.magyarorszag.hu) Az ügyfélkapu tehát a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az ügyfél rendelkezzen érvényes ügyfélkapuval. A központi elektronikus szolgáltató rendszer látja el a regisztrációt, mint szolgáltatást mindazok számára, akik elektronikusan kívánják ügyeiket intézni, és így számukra szükségtelenné válik minden egyes elektronikus szolgáltatáshoz külön azonosító igénybevétele. A szolgáltatás biztosítja, hogy a felhasználók a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba 54
léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. A rendszer kellő biztonságot nyújt a visszaélésekkel, tévedésekkel, szándékos hamisításokkal szemben. Az ügyfélkapu létrehozása 1) Személyes megjelenés regisztráció céljából A regisztráció bármely okmányirodában vagy integrált ügyfélszolgálati irodában (kormányablak), továbbá a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEKKH), állami adóhatóságnál, külképviseleteken is kezdeményezhető, ahol az azonosítási eljárás és regisztráció lebonyolítása érdekében személyesen kell megjelenni. Meghatalmazással ügyfélkapu regisztrációt nem lehet elvégezni. Ügyfélkapu létrehozását bármely természetes személy kezdeményezheti. A személyes ügyfélkapu létrehozásához azonosítania kell magát. A felhasználó személyazonosságát az alábbi módokon igazolhatja:
Személyazonosító igazolvánnyal, Útlevéllel, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedéllyel.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldiek esetén az azonosítás az útlevél, valamint – ha azzal rendelkezik – a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély alapján történik. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó EGT-tagállamok állampolgárainak azonosítása útlevél vagy más személyazonosításra alkalmas okmány alapján történik. Az ügyintézéshez elengedhetetlen, hogy az ügyfél érvényes e-mail címmel rendelkezzen. Továbbá az ügymenet során az ügyfélnek meg kell adnia egy felhasználói nevet, melyre vonatkozó kritériumok az alábbiak: legyen egyedi legalább 4 karakterből álljon nem lehet benne kötőjel, különleges karakter, az elején és a végén szóköz legalább 3 különböző karakter kell, hogy legyen benne (nem lehet pl. pipi, baba, mama, stb.) nem lehet ugyanaz, mint a jelszó Az ügyfélkapu regisztráció során automatikusan igényelhető az ún. proaktív szolgáltatás, melynek előnye, hogy az ügyfél által megadott e-mail címre bizonyos személyes okmányok (személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél, gépjármű forgalmi engedély) lejárta előtt 6 hónappal, 1 hónappal, illetve a lejárat napján értesítést küld. Az ügyfélkapu regisztrációt követően az ügyfél regisztrációs nyugtát kap, mely a felhasználó nevét és az általa megadott e-mail címet tartalmazza, így ezt érdemes megőriznie. 2) Az ügyfélkapu aktiválása 55
Az ügyfél az általa megadott e-mail címre kap egy e-mailt, amelyben található egyszer használatos aktiváló kóddal ügyfélkapuját aktiválni tudja. Ezt 5 napon belül kell megtennie. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, úgy 60 napon belül a www.magyarorszag.hu oldalon az „elfelejtett jelszó” menüpont segítségével aktiválhatja az ügyfélkapuját. Amennyiben a 60 napos határidő is eredménytelenül telik el, az ügyfélkapu nem aktiválható, a regisztrációt újra kell kezdenie. Az aktiválás során az ügyfél meg kell, hogy adjon egy jelszót, mely a következő kritériumoknak kell, hogy megfeleljen: minimum 8 karakter csak az angol ABC betűiből állhat kell, hogy tartalmazzon kis és nagy betűt és legalább 2 számot is A rendszer alapbeállítása alapján a jelszó 2 évig érvényes, de az ügyfél korábbi lejáratot is választhat. Az aktiválást követően az ügyfélkapu azonnal használható. További hasznos információk
A kormányablakoknál csak cselekvőképes nagykorú személy tud regisztrálni, amennyiben kiskorú személy kíván ügyfélkaput nyitni, úgy azt az okmányirodában teheti meg, törvényes képviselőjével együtt. A 18 év alatti korlátozottan cselekvőképes személy az ügyfélkapun keresztül használható szolgáltatásoknak csak korlátozott körét használhatja. (Pl: felvételi jelentkezés, TAJ-szolgáltatások, okmányirodai időpontfoglalás.) A kormányablakokban kizárólag első ügyfélkapu nyitható. Amennyiben egy személy második ügyfélkaput kíván létesíteni, azt az okmányirodán teheti meg. Az ügyfélkapu regisztrációval kapcsolatos módosításokra az okmányirodák jogosultak. Az ügyfélkapu működéséhez elengedhetetlen a felhasználó név és a jelszó ismerete valamint az érvényes e-mail cím. Minden ügyfélkapuhoz egy e-mail cím tartozik. Amennyiben egy családon belül többen szeretnének ügyfélkaput nyitni, úgy a család minden tagjának külön kell rendelkeznie e-mail címmel. Az e-mail cím érvényességéért az ügyfél felelős. Az e-mail cím változása, megszűnése esetén az e-mail cím az ügyfélkapu beállításain belül az ügyfél által egyszerűen módosítható. Amennyiben az ügyfél a jelszavát elfelejti, a www.magyarorszag.hu oldalon „elfelejtett jelszó” menüpont alatt kért új aktiváló kóddal az ügyfélkapu ismét aktiválható. Amennyiben az ügyfél a felhasználó nevét felejti el, úgy azt az általa megőrzött regisztrációs nyugta tartalmazza. Ha a regisztrációs nyugta sincs meg, akkor személyesen a személyazonosságának igazolása után az okmányirodában vagy a KEKKH-nál tájékoztatják róla. Amennyiben az ügyfél az e-mail címét felejti el, úgy azt az általa megőrzött regisztrációs nyugta tartalmazza. Ha a regisztrációs nyugta sincs meg, akkor személyesen a személyazonosságának igazolása után az okmányirodában vagy a kormányablakban tájékoztatják róla. (Azonban, ha a felhasználó nevét és a
56
jelszavát tudja, akkor be tud lépni és a saját adatainál láthatja, hogy milyen email címet adott meg.) Amennyiben az ügyfél rendelkezik érvényes, meghatározott minősítésű elektronikus aláírással, abban az esetben nem kell személyesen megjelennie a regisztráció céljából, azt interneten is kezdeményezheti. Amennyiben minősített elektronikus aláírás nélkül az interneten indítja regisztrációját, e-mailen azonnal megkapja a belépéshez szükséges egyszeri kódját, ám ezzel csak ideiglenes regisztrálttá válik.
A regisztráció díja Az első ügyfélkapu megnyitása ingyenes. Amennyiben az első ügyfélkapu magáncélú, míg a második „hivatali”, úgy a második ügyfélkapu megnyitása is ingyenes. Amennyiben a második ügyfélkapu nem kapcsolódik az ügyfél munkavégzéséhez, úgy a második és minden további ügyfélkapu megnyitása igazgatási díjköteles (3.000,- Ft). Magáncélra azonban általában egy személynek elég egy ügyfélkaput nyitnia, hiszen azon belül minden elektronikusan intézhető ügyet megtalál. Az ügyfélkapu használata A közigazgatási ügyintézés során rendkívül fontos az egységesített, könnyen áttekinthető ügymenet. A Kormányzati Portálon keresztül különböző közigazgatási szervek elektronikus szolgáltatásait veheti igénybe. Az ügyfélkapus azonosító létrehozása még nem jelenti a portálon elérhető szolgáltatás igénybevételét is, az csupán a "kapu" ezekhez. A közigazgatás internetes szolgáltatói, maguk a szervek szolgáltatásaikkal az "ügyfélkapu mögött" várják – az azon keresztül belépő – internetes ügyfeleiket. Az ügyfélkapun keresztül intézhető ügyek széles skálája megtalálható a www.magyarorszag.hu portálon valamint az ügyfélkapuba belépést követően az elektronikusan intézhető ügyek menüpont alatt. Gyakran alkalmazott szolgáltatásai csak példálózó jelleggel: cégbeszámoló elektronikus beküldése, nyugdíj eügyintézés, erkölcsi bizonyítvány igénylése, adó-és járulékbevallás, adóigazolás kérése, egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyintézés, GYES igénylése, SZJA bevallás, gépjármű ügyintézés, időpontfoglalás az okmányirodára, lakcímkártyával kapcsolatos ügyintézés, a Takarnet24 szolgáltatásainak használata, biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos adatbetekintés, stb. A kitöltött, feladásra előkészített dokumentumok feltöltésének feltétele az ügyfélkapus regisztráció, valamint a saját gépen, az általános nyomtatványkitöltővel (ÁNYK AbevJava) kitöltött űrlap, így ezt a programot telepíteni kell a számítógépre az elektronikus ügyintézés előtt. A tényleges küldés megkezdéséhez be kell lépni az ügyfélkapun. A személyes ügyfélkapu felületen ki kell választani az előkészített dokumentum(ok) küldését biztosító menüpontot (Dokumentumfeltöltés), majd az adott állományokat el kell küldeni a Központi Rendszer számára. A dokumentumküldés az általános dokumentumfeltöltőn keresztül történik. A dokumentumok feltöltéséhez csak egy böngésző program szükséges. Ugyanakkor ajánlott Java kiegészítő telepítése. ahhoz, hogy a feltöltés minden funkcióját el lehessen érni. 57
Az ügyfélkapu regisztráció folyamatának, valamint az ügyfélkapu használatának részletes leírása a http://www.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu internetes lapon található. Valamint az ügyfélbeléptető és azonosító rendszerrel kapcsolatban további tájékoztatás kérhető a Kormányzati Ügyfélvonaltól a 1818-as hívószámon, illetve a
[email protected] e-mail címen is. Az e-felvételi Tekintettel arra, hogy közeleg a felvételire való jelentkezés időpontja, az e-felvételi hasznos lehet mindazok számára, akik a felsőoktatásban kívánnak továbbtanulni. Az e-felvételi internetes felsőoktatási jelentkezés, amelyet a www.felvi.hu (Országos Felsőoktatási Információs Központ – OFIK) oldalon keresztül bárki elérhet, aki úgy dönt, hogy elektronikusan szeretné benyújtani jelentkezését. Az elektronikus formában benyújtott jelentkezés – amennyiben a jelentkező a felhasználási feltételeknek megfelelően járt el – teljes mértékben egyenértékű a "hagyományos" (papír alapú) jelentkezéssel. Az e-felvételizőket a jogszabályok, illetve a felsőoktatási intézmények felvételi szabályzatai alapján ugyanazok a jogok illetik és ugyanazok a kötelezettségek terhelik a felvételi eljárásban, mint a hagyományos módon jelentkezőket. Az e-felvételi menete 1) Regisztráció Az elektronikus felvételi használatának első lépése, hogy regisztrálni kell a www.felvi.hu honlapon. Többek között ekkor rögzíti a jelentkező az általa használt email címet. A regisztrált ügyfelek bejelentkezés után a honlap fejlécében található "Profilom" listát lenyitva, vagy a személyes oldaluk bal menüjéből kiválasztva használhatják a regisztrációhoz kapcsolódó funkciókat, itt jelenik meg az e-felvételi is. 2) Felhasználási feltételek elfogadása A regisztrációt követően az e-felvételi menüpontra történő első kattintáskor a jelentkezőnek el kell fogadnia a felhasználási feltételeket, amelyek pontosan rögzítik az e-felvételihez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Ezek megismerése és tudomásul vétele az elektronikus jelentkezés elengedhetetlen feltétele, az abban foglaltak a megfelelő használathoz kapcsolódóan mérvadóak. 3) Biztonsági kód kiküldése Miután a jelentkező elfogadta a felhasználási feltételeket, a rendszer automatikusan kiküldi regisztrált e-mail címére egyedi biztonsági kódját. Ezt a kódot érdemes megőrizni, mert minden belépés alkalmával szükség van rá. (Ha szükséges, lehetőség van új biztonsági kód kérésére is.) 4) Véglegesítés
58
A kitöltés befejezését követően az adatokat a "véglegesítés" funkcióval jóvá kell hagyni. A megadott adatokat az e-felvételiző "menet közben", a jelentkezési határidő lejártáig korlátlan alkalommal javíthatja, pontosíthatja a "legutóbb elmentett verzióhoz" képest, még akkor is, ha már korábban esetleg véglegesítette azokat. Az OFIK a jelentkezési határidő lejártakor a legutolsó megadott állapotot tekinti véglegesnek. 5) Hitelesítés Az elektronikus úton jelentkezőnek a webes űrlapok kitöltése után hitelesítenie kell jelentkezését (ez ugyanúgy elengedhetetlen, mint a hagyományos formanyomtatványok kitöltése során a szintén hitelesítést szolgáló aláírás). Az elektronikus hitelesítéshez ügyfélkapus regisztráció szükséges. (Amennyiben az e-felvételiző nem elektronikusan hitelesít, akkor ki kell nyomtatni a jelentkezést, és postán adhatja fel.) Ha létrejött az ügyfélkapus regisztráció, a hitelesítési folyamat az alábbiak szerint zajlik le: Be kell lépni az Ügyfélkapun az ügyfélkapus regisztrációjával. A belépés után be kell jelentkezni az Országos Felsőoktatási Információs Központ rendszerébe a felvételiző „felvis” regisztrációjával. Amennyiben már nem kíván változtatni a feltöltött adatain és a dokumentumokon, úgy a bal oldali menüben van lehetőség a véglegesítésre. Amennyiben az e-felvételiző nem töltötte be 18. életévét, úgy valamely szülőnek, vagy törvényes képviselőnek hozzájárulása szükséges a felvételi beküldéséhez, ugyanúgy, mint a postán beküldött felvételi lapok aláírásakor. Az elektronikus felvételinél a papíron történő aláírást a szülő vagy törvényes képviselő ügyfélkapus regisztrációja helyettesíti. Ha a szülő vagy törvényes képviselő rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, akkor az alábbi módon hitelesítheti a jelentkezést: Be kell lépni az Ügyfélkapun a 18 év alatti felvételiző ügyfélkapus regisztrációjával. A belépés után be kell jelentkezni az Országos Felsőoktatási Információs Központ rendszerébe a felvételiző „felvis” regisztrációjával. Az e-felvételi menübe belépve, a baloldalon található Hitelesítés szóra kattintva megjelenik az Ügyfélkapu belépő oldala, ahol a gondviselő ügyfélkapus regisztrációs nevével és jelszavával kell belépni az Ügyfélkapu rendszerébe. Ezzel a belépéssel a gondviselő egyben hozzájárulását adja a 18 év alatti jelentkező felvételijéhez. Az e-felvételi határideje azonos a hagyományos papír alapú jelentkezés határidejével: 2012. február 15. 24.00.
59
A KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL Készítette: Dr. Lőrincsik Péter
A Koordinációs és Szervezési Főosztály a Kormányhivatal törzshivatalának belső szervezeti egysége. A Főosztály a jogelőd közigazgatási hivatalok szervezetének is szerves részét képezte, de jelenlegi formáját a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2011. (III. 4.) KIM utasítás hatályba lépését követően nyerte el. Korábban a Főosztály szervezetén belül működött humánpolitikai feladatokat ellátó apparátus is, akik a kormányhivatali integráció következtében (több mint 1000 fő munkaügyi kezelése) önálló főosztályként alakultak meg 2011. március 5-től. A Koordinációs és Szervezési Főosztály is ettől az időponttól tekinthető véglegesnek. Az integráció következtében a különböző szakigazgatási szerveknél korábban foglalkoztatott, de funkcionális állományba tartozó ügyviteli, adminisztratív dolgozók kerültek be a Főosztály állományába. Így a Főosztály jelenlegi létszáma 30 fő, gyakorlatilag azonban a törzshivatalban 7 fő látja el a főosztályi feladatokat és 3 fő az iktatási, ügyiratkezelési feladatokat. A Főosztály törzshivatali állománya az alábbi személyekből áll: NÉV Szepesiné dr. Hidvégi Julianna dr. Lőrincsik Péter dr. Kovács Gábor dr. Orbán Tamás Révészné Jakus Tünde Szabóné Szűcs Katalin Schmidt Tünde Szőke Ágota Jádyné Tücsök Zsuzsanna Garasné Molnár Edit
FELADATKÖR
TELEFON
főosztályvezető
E-MAIL
562-653
[email protected]
562-656
[email protected]
562-695 562-695
[email protected] [email protected]
562-658
[email protected]
562-650
[email protected]
562-655
schmidt.tunde @csmkh.hu
562-645
[email protected]
ügyiratkezelő
562-619
[email protected]
ügyiratkezelő
562-659
[email protected]
főosztályvezetőhelyettes jogi referens jogi referens Képzési ügyintéző Képzési ügyintéző Képzési ügyintéző ügyiratkezelő
60
A Főosztály feladatai nagyrészt megegyeznek a korábbi években már kialakult tevékenységekkel, azonban volumenük megtöbbszöröződött, tekintettel arra, hogy 2011. január 1-jétől összkormányhivatali szinten értelmezendők. A hagyományosnak tekinthető feladatok mellé már a tavalyi évben is új feladatok kerültek meghatározásra – pl. a Jogi Perképviseleti Osztály irányítása, a minősített adatok összkormányhivatali kezelése, illetve 2012. január 1-jétől tovább bővült a paletta pl. a Megyei Egészségügyi Védelmi Bizottság és a Megyei Védelmi Bizottság működtetésének feladataival. A Főosztály feladatai közül az alábbiak kiemelendők: A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatok ellátása, melynek során a tavalyi évben két ülést szervezett a Főosztály. Titkársági feladatokat lát el a Kollégium bizottságai, továbbá a megyei Egészségügyi Védelmi Bizottság működése során. A Kormányhivatal szakmai rendezvényeinek megszervezése, pl. jegyzői értekezletek, koordinációs értekezletek, valamint kormányhivatali munkaértekezletek is a Főosztály feladatai közé tartozik. A képzési, vizsgaszervezői feladatok tekintetében a közigazgatási szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga és az újonnan visszatérő közigazgatási alapvizsga érdemel kiemelést. Az elmúlt évben a konzultációk és vizsgák alakulása a következő volt: Közigazgatási szakvizsga kötelező tárgyi felkészítőn 4 csoportban 171 fő, választott tárgyi felkészítőn 6 csoportban (3 államigazgatás és 3 önkormányzati igazgatás) 146 fő vett részt. Kötelező tárgyi vizsgát 247 fő, míg Választott tárgyi vizsgát 190 fő tett, akik közül összesen 175 fő kapott bizonyítványt. Közigazgatási alapvizsgára tavaly egy alkalommal, 2011. december 6-án került sor, ahol már az új rendszer szerint vizsgázott 8 fő, akik sikeres vizsgát tettek. Konzultációra igény nem volt. Ügykezelői alapvizsgán az első és második félévben is 1-1 csoport (összesen 25 fő) felkészítésére került sor, akik mindannyian sikeres vizsgát tettek. A képzési tevékenységi körében a fentieken túl az éves továbbképzési terv keretei között felméri az igényeket és igyekszik olyan képzéséket tervezni, mely az önkormányzati, illetve a jegyzői munka ellátásának szakmai színvonalát növelhetik. A Főosztály koordinálja a törzshivatal és a szakigazgatási szervek ügyiratkezelési rendszerét, valamint a kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmére, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok érvényesülésének biztosítását. Elkészíti, illetve összefogja a Kormányhivatal egészét érintő dokumentumok elkészítését, így például a kormányhivatali beszámolókat, munka- és ellenőrzési tervet, szabályzatokat. Koordinálja a Kormányhivatal minőségirányítási rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat. 61
Koordinálja a Kormányhivatal által lefolytatandó komplex ellenőrzések végrehajtását a területi államigazgatási szerveknél, illetve az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint ellenőrzi az ügyiratkezelésről szóló jogszabályok végrehajtását a helyi önkormányzatoknál. A Kormányhivatal Jogi Perképviseleti Osztályának irányítása is a Főosztály feladatkörei között említhető. A Kormányhivatal 2011. év közepén kialakított egy tervezési, jelentési, ellenőrzési és teljesítményértékelési rendszert a szakigazgatási szervek viszonylatában az átlátható és kontrollált működés biztosítására, melynek összefogására a Főosztály került kijelölésre. Előkészíti véleményezésre a kormánymegbízott számára – a rendvédelmi szervek és a NAV kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést, illetve ezen szervek létszámának és költségvetésének megállapítására vonatkozó javaslatot.
NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME – JELENTŐS MÓDOSÍTÁSA 2012. JANUÁR 1-JÉTŐL
VÁLTOZÁSOKAT HOZ A TÖRVÉNY
Készítette: Dr. Orbán Tamás
2012. január 1-jétől kell alkalmazni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Nvt) módosított formájában. A törvénymódosítás alapvető célja a lakosság fokozottabb védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, így a legtöbb változást a dohánytermékek fogyasztásának korlátozása terén hozza. Hol tilos és hol megengedett a dohányzás? Sem zárt*, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely: közoktatási intézményben gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben a pszichiátriai intézeteket kivéve, az egészségügyi szolgáltatónál * zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított; A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni: a közterületnek minősülő gyalogos aluljárókban, zárt légterű közlekedő összekötő terekben, közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, 62
a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló létesítményekben, területeken (pl. peron), a közösségi közlekedési eszközök megállóiban, várakozóhelyeinél (pl. buszmegálló), illetve ezek 5 méteres körzetén belül. Ezen felül a helyi önkormányzat rendeletben egyéb közterületet is nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.
Dohányzási tilalmat vezet be (azaz nem jelölhető ki dohányzóhely) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton. Így 2012. január 1-jétől a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben nyílt téren kijelölt helyen engedhető csak meg a dohányzás. Ezeken a helyeken (beleértve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat is) viszont ki kell jelölni és fenn kell tartani nyílt légterű helyet a dohányzók számára (kivéve, ha az üzemeltető, munkáltató nemdohányzó intézménnyé nyilvánítja a helyet vagy tűzvédelmi, munkabiztonsági előírások nem engedik azt). Ez a dohányzóhely nem lehet az intézmény bejáratától számított 5 méteren belül, kivételek ez alól a szórakoztató, vendéglátóhelyek. Itt kijelölhető 5 méteren belül is abban az esetben, ha annál távolabb nem állnak fenn a dohányzóhely kijelölésének feltételei. Ezzel szemben közforgalmú intézményeknél nyílt helyen is csak úgy jelölhető ki dohányzóhely, ha az az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától elkülönül. Jelentős változás, hogy amennyiben kijelölhető zárt légtérben a dohányzóhely, az nem lehet nemdohányzó helyiségben. A szállodákban továbbra is megengedett dohányzóként kiadott és megjelölt szoba fenntartása, azonban zárt légterű dohányzóhely csak akkor üzemeltethető (szivarszobaként), ha az korábban már megvolt és az üzemeltető a megadott határidőig (2011. július 9.) kérte annak engedélyezését. Dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen, feltéve, hogy a törvény egyéb rendelkezéseibe nem ütközik. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt területet, helyiséget továbbra is megfelelő felirattal vagy piktogrammal kell ellátni. A fenti feltételek biztosításáról a belső szabályzatban rögzített személynek vagy (ennek hiányában) az intézmény vezetőjének, üzemeltetőjének, a rendezvény szervezőjének, üzembentartójának kell gondoskodnia. Az egészségvédelmi bírság A kijelölt dohányzóhelyek a törvényben foglaltaknak való megfelelését, valamint a dohányzási korlátozások betartását, betartatását a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek ellenőrzik. A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegése esetén egészségvédelmi bírság szabható ki. Egészségvédelmi 63
bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik. Az egészségvédelmi bírság összege (Nvt. 7. § (4) bekezdése): a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft; b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén a törvénysértőt 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén az Nvt. 7. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
A
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI MENTOROKRÓL Készítette: Dr. Orbán Tamás
A Magyar Közlöny 2011. évi 160. számában került kihirdetésre a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet, mely 2012. március 1-jén lép hatályba. Az alábbiakban ismertetjük a jogszabály főbb rendelkezéseit. A helyi esélyegyenlőségi program A települési önkormányzat által készített helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll.
helyi
esélyegyenlőségi
program
a) A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A települési önkormányzat a helyzetelemzés elkészítése során felhasználja a kormányhivatalok és szakigazgatási szerveik, a település, a többcélú kistérségi társulás, a megye, illetve szükség szerint a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére álló nyilvántartások hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó aktuális anonimizált adatait.
64
b) Az intézkedési tervben meg kell határozni, hogy a helyzetelemzésben feltárt esélyegyenlőségi problémák felszámolása érdekében milyen beavatkozásokra, intézkedésekre van szükség. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a foglalkoztatási, egészségi és szociális helyzet tekintetében aa) a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére; ab) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezőinek javítására, valamint a diszkrimináció csökkentésére; ac) az egészség előfeltételeinek biztosítása mellett a prevenciós és a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, a kiszűrtek egyéni esetkezelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek és családjuk egészségtelen táplálkozásának vagy alultápláltságának csökkentésére; ad) a pénzbeli és természetbeni ellátásokra, valamint a munkanélküliséghez kapcsolódó támogatásokra; ae) az eladósodottság mértékére; af) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások kiterjedtségére, elérhetőségére; hozzáférhetőségére és kihasználtságára; ag) a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférésre; ah) a helyi lakossági önszerveződésekre; b) a lakhatási szegregáció tekintetében ba) a területi szegregáció mértékére; bb) a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz és a közösségi közlekedéshez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; bc) a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra; bd) a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára. A gyermekek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására, különösen a gyermekjóléti és a védőnői ellátás, valamint az egészségfejlesztési, a szabadidős, szünidős programok tekintetében; b) a színvonalas gyermekétkeztetés biztosítására;
65
c) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében ca) az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére; cb) az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre; cc) a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre; cd) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására; d) a szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek a fentiek tekintetében kiemelt figyelmet élveznek. A nők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a társadalmi problémák nemek szerint eltérő értelmezésére és szükségleteik nemek szerinti eltérésére; b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára; c) a nőket érő erőszakra; d) arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén; e) a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére; f) a nők munkaerő-piaci és családi feladatai összeegyeztethetőségének elősegítésére. Az idősek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) az egészségügyi és szociális ellátások elérhetőségére; b) a közszolgáltatásokhoz, a közösségi közlekedéshez és az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés; c) közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés biztosítására. A fogyatékkal élők esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására; b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére; c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre; d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékkal élők rehabilitációjában; e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére; f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében fa) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére; fb) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére; fc) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában; fd) a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésére. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a) arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e, b) a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére. Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat 66
a) módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy b) új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A felülvizsgálatot a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat munkatársai segítik. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevőkkel szembeni követelmények Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az folytathat, aki a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, b) legalább kétéves, az esélyegyenlőség területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) részt vett a TKKI által a felnőttképzésről szóló törvény szerint szervezett esélyegyenlőségi mentor képzésen, és az ott elsajátított ismeretekről a TKKI által kiállított tanúsítvánnyal igazoltan sikeres vizsgát tett. A települési önkormányzat közigazgatási szervének köztisztviselőjét vagy költségvetési szervének közalkalmazottját jelölheti ki a TKKI mentorhálózata által a felnőttképzésről szóló törvény szerint szervezett, a helyi esélyegyenlőségi programok megírására felkészítő képzésen való részvételre. A képzést esélyegyenlőségi mentorok tartják. A TKKI által tartott képzésben résztvevő köztisztviselő vagy közalkalmazott a képzésen elsajátított ismeretekről a képzés elvégzését követő egy hónapon belül vizsgát tesz. A vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó legalább 75 %-os vizsgaeredményt ér el. A képzés sikeres elvégzéséről a vizsgázóknak a TKKI tanúsítványt állít ki. A helyi esélyegyenlőségi programok kétévente esedékes felülvizsgálatába és az új helyi esélyegyenlőségi program elkészítésébe, valamint a helyi esélyegyenlőségi programok részét képző intézkedési terv végrehajtásának nyomon követésébe a települési önkormányzat bevonhatja a TKKI helyi esélyegyenlőségi programok írására felkészítő képzésének elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező köztisztviselőt vagy közalkalmazottat.
AZ „ÚJ ADATVÉDELMI” TÖRVÉNY Készítette: Dr. Bangha Ágnes
Az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt. Az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg, 2012. január 1-jétől, hatályát vesztette a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó 1992. évi LXIII. törvény, továbbá az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eisz.) néhány rendelkezése. Az Eisz. hatályon kívül helyezett rendelkezései az új törvényben kaptak helyet. Az Alaptörvény VI. cikke mindenki számára biztosítja a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Az új törvény az alapjogok érvényesítése érdekében meghatározza az információs jogok tartalmát és biztosítja e jogok hatékony érvényesülését.
67
Az alábbiakban rövid összefoglalót kívánunk adni a törvény hatálybalépésével életbe lépő lényegesebb változásokról. 1.) Az értelmező rendelkezések körében használt fogalomrendszer követi a korábbi szabályozást, néhány apróbb pontosítással: pl. a személyes adat fogalmából levezethető tartalommal új fogalomként meghatározza az érintett fogalmát; „a közérdekű adat” fogalmának definiálásával egyértelművé teszi, hogy az elsődlegesen a közfeladat ellátásának funkciójához kapcsolódik; az „adatfeldolgozás” új fogalma tisztázza, hogy csak az adatokon végzett technikai feladat minősül adatfeldolgozásnak. Az értelmező rendelkezések között kapott helyet az elektronikus infomációszabadságról szóló törvény „adatfelelős” és „adatközlő” fogalom-meghatározása. 2.) A személyes adatok kezelésére vonatkozó főbb szabályok nem változtak. Az adatkezelésnek továbbra is feltétele a megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulás vagy a törvényi felhatalmazás. Újdonság, hogy a törvény lehetőséget ad arra, hogy az érintett hozzájárulásával felvett adatot jog érvényesítése vagy kötelezettség teljesítése céljából hozzájárulás nélkül is kezelheti az adatkezelő. Az új adatvédelmi törvény jelentősen megkönnyíti az adatkezelők dolgát két rendelkezésével: Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. 3.) Változások történtek a jogérvényesítés körébe tartozó szabályozásban is. A bíróság jogosítványait meghagyta a törvény. A bírósági szervezetrendszer átalakítása miatt az adatvédelmi rendelkezések megsértését orvosolni hivatott perek a törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Az érintett a jogainak megsértése esetén, illetve az adatátvevő bírósághoz fordulhat. A személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő per illetékmentes. Az új törvény megtartotta a fordított bizonyítási terhet, ami azt jelenti, hogy nem az érintett személynek kell bizonyítania, hogy az adatkezelő jogellenesen kezeli az 68
adatait, hanem elegendő ezt állítania, és az adatkezelőnek kell bebizonyítania, hogy az adatkezelést jogszerűen végzi. Újdonság, hogy az érintett pernyertessége érdekében a perbe a Hatóság is beavatkozhat. A bíróság az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására illetve törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, valamint az adatátvevő által kért adat kiadására kötelezheti. A bíróság elrendelheti ítéletének nyilvánosságra hozatalát oly módon, hogy az adatkezelő és az általa elkövetett jogsértés beazonosítható legyen. 4.) Az új adatvédelmi törvény megtartja a belső adatvédelmi felelős intézményét, de nagyobb elismerést ad részükre, erősíti szerepüket. A törvény meghatározza azt az adatkezelői illetve adatfeldolgozói kört, ahol belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni, de a törvényben nem nevesített nagyobb adatkezelőknél, esetleg adatfeldolgozóknál is kívánatos az adatvédelmi felelős kinevezése a jogszerű adatkezelések érdekében. Kötelező belső adatvédelmi felelőst kinevezni vagy megbízni: c) az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő, illetve feldolgozó adatkezelőnél és adatfeldolgozónál; d) pénzügyi szervezetnél; e) az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltatónál. Belső adatvédelmi felelős bárki lehet, aki jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Azon adatkezelőknek, melyeknél belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni, továbbá az állami és önkormányzati adatkezelőknek adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteniük. Az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat egy, az adatkezelő szervezetén belül érvényesülő belső előírás, amely az érintettek jogainak érvényesülését garantálja, részletes eljárási szabályokkal, és a felelősség meghatározásával. 5.) Az információszabadság területén az új törvény egyértelműen rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv mely adata nyilvános. A közérdekű és közérdekből nyilvános adat megismeréséhez való jogot törvény korlátozhatja. A jogszerű korlátozást engedő célok köre kibővül a környezet- vagy természetvédelmi érdekkel, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő joggal. A főbb adatigénylési szabályok nem változtak, de az adatkezelőknek lehetőséget ad arra, hogy a korábbi 15 napos határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható legyen, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik. A törvény nem határozza meg, milyen mennyiségű adat igénylése indokolja a határidő meghosszabbítását, ennek eldöntése az adatkezelő mérlegelésén múlik, nyilvánvaló időhúzásra azonban nem szolgálhat. Újdonság a jogérvényesítés körében, hogy az igénylő adatigénylése elutasításán túl akkor is bírósághoz fordulhat, ha a költségtérítés összegét nem szabályszerűen állapították meg, vagy a másolatkészítés díja túlzott mértékű. Lényeges új szabály, hogy a Hatóság az igénylő által indított perbe beavatkozhat. A közérdekű adatok közzétételét elrendelő, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény egyes rendelkezéseit az új adatvédelmi törvény 69
tartalmazza; az új adatvédelmi törvény mellékletében megtalálható az általános közzétételi lista, amelyben foglalt adatokat külön kérés nélkül is közzé kell tenniük az állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szerveknek. 6.) Ez év elejétől létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), egyben megszűnt az adatvédelmi biztosi intézmény. A NAIH elnöki tisztségét dr. Péterfalvi Attila tölti be. A független, csak a törvénynek alárendelt Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének elősegítése és ellenőrzése. A törvény értelmében a NAIH a korábbi adatvédelmi feladatkörökön túlmenően a bírságolási jogot is magába foglaló hatósági jogkörrel is rendelkezik. Az új hatóság létrehozása az Alaptörvényben rögzített szervezeti változások sorába illeszkedik. A hatóság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre, a miniszterelnök javaslatára. Fontos újítás, hogy a hatóság két hónapos határidőt kap az intézkedések megtételére illetve az adatvédelmi hatósági eljárás megindítására. Az új hatóság új jogosítványa lesz, hogy tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet, akár a jogsérelem bekövetkezését követően, akár ha csak annak veszélye fennáll. A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit nem érhet hátrány, a bejelentő anonim maradhat az eljárás során. A Hatóság eljárása ingyenes. A panaszos választhat, hogy a Hatósághoz vagy bírósághoz fordul. A Hatóság az adatkezelőt a korábbi biztosi gyakorlathoz hasonlóan a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem veszélyének megszüntetésére szólíthatja fel, illetve ajánlással élhet a felügyeleti szerve felé. A Hatóság jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy épp megalkotását is javasolhatja. Az adatkezelő a felszólítás kapcsán megtett intézkedéséről, esetleges egyet nem értéséről és indokairól 30 napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot. Ha a Hatóság intézkedése nem vezetett eredményre, adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. 7.) Amennyiben a Hatóság az ombudsmani eszközök alkalmazását kevésnek tartja, vagy ezen eszközök alkalmazása nem volt eredményes, adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. A Hatóság nem mérlegelhet, hanem köteles megindítani a hatósági eljárást – akár az előzetes vizsgálati eljárás nélkül is –, ha a jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, vagy nagy érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő. Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a következő döntéseket hozhatja: a) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését; 70
b) elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését; c) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását; d) megtilthatja a személyes adatok külföldre továbbítását; e) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg; valamint f) 100.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki. A Hatóság elrendelheti határozatának nyilvánosságra hozatalát, ha ezt szükségesnek tartja. A nyilvánosságra hozott határozatban az adatkezelő adatai nem kerülnek anonimizálásra, így bárki tudomást szerezhet a cég jogsértő tevékenységéről. 8.) Az adatvédelmi nyilvántartás megmaradt, de a törvény előírja, hogy az adatkezelés a nyilvántartásba vételt megelőzően nem kezdhető meg. A bejelentés díjköteles. A 2012. január 1-je előtti szabályozás is bejelentési kötelezettséggel terhelte az adatkezelőket; az adatvédelmi biztos ingyenes eljárásában vette nyilvántartásba az adatkezelők egyes adatkezeléseit. A bejelentés elmulasztása semmilyen következménnyel nem járt. Az új adatvédelmi törvény szerint adatkezelést nyilvántartásba vétel nélkül nem lehet végezni. A Hatóság akár 10.000.000 Ft bírsággal is sújthatja azt az adatkezelőt, aki bejelentési kötelezettségét nem teljesítve kezeli a személyes adatokat. Átmeneti szabályként a törvény kimondja, hogy a 2012. január 1-jét megelőzően megkezdett, de az adatvédelmi nyilvántartásba 2012. január 1-jét megelőzően be nem jelentett adatkezelés nyilvántartásba vételét 2012. június 30-ig kérelmezni kell a Hatóságnál, ennek hiányában az adatkezelés 2012. június 30-át követően nem folytatható. Ezért tehát mindazon adatkezelőknek, amelyek eddig elmulasztották a bejelentést, azt a fenti határidőig pótolniuk kell. Ez évtől a nyilvántartásba vételért díjat kell fizetni, a Hatóság a beérkezéstől számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi az adatkezelést. Ha nem bírálná el időben a bejelentést, az adatkezelő az adatkezelést megkezdheti. A hatóság a nyilvántartásba vételről határozatot hoz, mely tartalmazza a kapott adatkezelési nyilvántartási számot. Minden, eltérő célú adatkezelést önállóan be kell jelenteni, még akkor is, ha a kezelt adatok köre azonos. Az adatvédelmi nyilvántartást 2012-től a NAIH vezeti. A nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül.
71
TÁJÉKOZTATÓ A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOKRÓL Készítette: Dr. Bangha Ágnes
Az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg – 2012. január 1-jével – léptek hatályba az igazságügyi rendszer reformját jelentő bírósági és ügyészségi szervezet átalakítására vonatkozó törvények, melyeket az Országgyűlés 2011. november 28án fogadott el. Az igazságügyi rendszer átalakítását célzó jogszabályok a Magyar Közlöny 2011/143. számában jelentek meg: a) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.), b) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.), c) az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.), d) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üsztv.). Az alábbiakban főleg a bírósági szervezetrendszer átalakítását ismertetjük, érintve a további jogszabályok által meghatározott fontosabb változásokat. Magyarország Alaptörvényének 25-28. cikkei tartalmazzák a bíróságokra vonatkozó új alapvető rendelkezéseket. A bírósági szervezetet érintően az Alaptörvény előírja, hogy a bírósági szervezet többszintű, a legfőbb bírói szerv a Kúria és az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők. A bírói szervezet új feladatokat is kapott, hiszen az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról a bíróságnak kell döntenie. A korábbi igazgatási modellt számos bírálat érte; elsősorban az ítélkezési gyakorlat egységének hiányát és az elhúzódó elbírálást rótták fel. Az új igazgatási rendszer célja a bírói függetlenség biztosítása mellett a bírósági szervezet hatékony működése: a bíróságok az eljárásokat magas szakmai színvonalon folytassák le, és ésszerű időn belül fejezzék is be azokat. 14 év után megszüntetésre került az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT); az OIT elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerültek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg 2/3-os többséggel 9 évre, a legalább 5 éves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül. A hatályos szabályozás kettéosztotta a feladatokat. E szerint a bíróságok központi igazgatását az OBH elnöke látja el, munkáját elnökhelyettesek és a Hivatal segíti. Az OBH elnökének igazgatási munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli, amely 2012. március 1-jén kezdi meg működését. Az OBT a Kúria elnökéből és 14 bíróból – egy ítélőtáblaiból, öt törvényszékiből, hét helyi bíróságiból és egy munkaügyi bíróságiból – áll. Az OBT-nek ellenőrzési, javaslattevői, véleményezési jogai vannak. Az OBT-nek külön hivatali szervezete nincs, működési feltételeit az OBH biztosítja.
72
Az új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek: a Kúria elnöke (a tisztséget dr. Darák Péter tölti be) a szakmai vezetésért felelős, az OBH elnöke (a tisztséget dr. Handó Tünde tölti be) pedig igazgatási kérdésekben dönt. A Legfelsőbb Bíróság Kúria megnevezéssel működik tovább; a hatáskörébe utalt döntéseken túl a bíróságok szakmai irányításáért, a jogegységért felel. Ennek érdekében joggyakorlat-elemzést folytat, vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol. A főbírót továbbra is az Országgyűlés választja – a minimum 5 éves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül – 2/3-os többséggel 9 évre, a köztársasági elnök jelölésére. A bíróság szervezetében megmaradt a négyszintű tagozódás; legfőbb bírói szervként a Kúria jár el, alatta lévő szinten az ítélőtáblák, alattuk a megyei bíróságok helyett törvényszékek működnek. 2013. január 1-jétől a városi és kerületi bíróságok helyén létrejönnek a járásbíróságok, s ugyancsak ettől az időponttól kezdik meg működésüket a munkaügyi bíróságokat fölváltó, különbíróságként eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróságok. 2012. január 1-jétől a négyszintű tagozódásnak megfelelően, az eljáró bíróságok megnevezésében, módosult a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, továbbá a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény. A Kúria feladata igen összetett, az eddigi feladatokhoz az Alaptörvény 2012. január 1-jétől új hatáskört is telepített. A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria eljár az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi önkormányzati törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló, egyfokú eljárásban. Az ügyekben – nemperes eljárásban – a Kúria három bíróból álló önkormányzati tanácsa dönt. Az önkormányzati tanács előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A törvény konkrétan előírja, hogy a Pp. rendelkezési közül melyeket kell megfelelően alkalmazni. Az eljárás során a feleket költségmentesség illeti meg. Az önkormányzati tanács, ha az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba. A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát, de az önkormányzati tanács ettől eltérően is rendelkezhet. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló eljárás első szakaszában az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határidő tűzésével elrendeli a kötelezettség teljesítését. Ha az önkormányzat ennek eleget tesz, az eljárás lezárul. Ha azonban a megadott határidőben mulasztását nem pótolja, az önkormányzati tanács határidő tűzésével elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás 73
orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg. A Bszi. átmeneti rendelkezései körében – a Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával kapcsolatos feladatával összefüggésben – rögzíti, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok által az Alkotmánybíróságra 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottak szerinti kiegészítésére. Az Ítélőtábla hatáskörei tekintetében nincs változás. A közigazgatási bíróságok a munkaügyi bíróságokkal egy szervezeti egységben működnek jövő évtől; a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyben jár el első fokon. Határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a törvényszék bírálja el. Újdonság az új törvényben, hogy a kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működéséről rendelkezik. A regionális kollégium az ítélőtábla illetékességi területén eljáró első és másodfokon ítélkező közigazgatási és munkaügyi bírák speciális, szakmai bírói testülete. Elsődleges szerepe, hogy a különbíróságként működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, illetve a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi perekben ítélkező bírák számára egy külön szakmai fórumot biztosítson. Az ügyészség szervezete Az új ügyészségi törvény a hatályos szabályozás alapjain nem változtat, továbbra is megőrzi az eddigi struktúrát, mely szerint az ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos, független szervezet. Az ügyészség szervezetrendszere szükségszerűen igazodik a bírósági szervezet felépítéséhez (járási ügyészségek, megyei szintű főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek és Legfőbb Ügyészség). A katonai ügyészségek megszűntek, a katonai ügyészek az általános ügyészségi szervezetbe integrálva látják el 2012től feladataikat, és a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek. A legfőbb ügyésznek – az ügyészség vezetése és irányítása mellett – az egységes ítélkezés, joggyakorlat kialakításában is hangsúlyos szerepe lesz. A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat. Változás, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést néhány kivétellel az ügyészek nem maguk végzik majd, hanem az e tevékenységre feljogosított szervezetekkel végeztetik.
74
ÁLTALÁNOS
TÁJÉKOZTATÓ JELENTKEZÉSRŐL
A 2011/2012. tanév jelentkezési határidő:
ÉRETTSÉGI
AZ
május-júniusi
vizsgaidőszak
VIZSGÁRA
érettségi
TÖRTÉNŐ
vizsgára
a
2012. február 15. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik, amelyet személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani a vizsgát szervező intézménynek. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a vizsgát szervező intézménybe igazolási kérelmet lehet benyújtani a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül (az igazolási kérelemmel együtt a jelentkezési lapot és mellékleteit is be kell nyújtani). Az igazolási kérelem benyújtásának határideje jogvesztő. A kérelem elfogadásáról a vizsgát szervező intézmény dönt. Tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók csak a „saját” középiskolájukban jelentkezhetnek. Külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán tanulmányait folytató jelentkező kizárólag a kormányhivatalban, Szegeden a Csongrád Megyei Kormányhivatalban (Szeged, Rákóczi tér 1.) nyújthatja be előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezését, személyesen vagy postai úton. A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók a megyei kormányhivatalokban, Szegeden a Csongrád Megyei Kormányhivatalban (Szeged, Rákóczi tér 1.): személyesen vagy postai úton (jelentkezési lap a www.oh.gov.hu honlapon található) egy vizsgát szervező középiskolában: személyesen jelentkezhetnek. A középiskolák nem kötelesek fogadni a tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését. A vizsgadíjak mértéke a kormányhivatal által szervezett vizsgák esetén:
a több vizsgarészből álló vizsgákra (az idegen nyelv, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsgák kivételével) 17.000 Ft/vizsga, az egy vizsgarészből (pl.: matematika középszinten) álló vizsgákra 12.000 Ft/vizsga, az idegen nyelv, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsgákra 22.000 Ft/vizsga.
75
TÁJÉKOZTATÓ A VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERÉT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOKRÓL Készítette: Juhász Róbert
2012. január 1-jétől módosult a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés szabályozás törvényi és kormányrendeleti szintje.
Törvényi szint Kormányrendeleti szint
Irányelvi szint Útmutatók
Áht. Áht.vhr. /új Ámr. Bkr./ új Ber. Belső kontroll standardok Belső ellenőrzési standardok Belső Kontroll Kézikönyv Belső Ellenőrzési Kézikönyv
2011. évi CXCV. törvény 368/2011 (XII. 31.) Korm. rend. 370/2011 (XII. .31.) Korm. rend. 1/2009. irányelv 2/2009. irányelv
(IX.
11)
PM
(XII.
4.)
PM
A vezetői ellenőrzés rendszere A költségvetési szerv vezetőjének feladat- és hatásköre, felelőssége definiált, ugyanakkor a követelménynek való megfelelésről is nyilatkoznia kell, ez az elem a vezetői elszámoltathatóság témakörébe tartozó nyilatkozat készítésének kötelezettsége. (Bkr. 11. §) A vezetői ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni, a részletes szabályokat az ügyrend és a munkaköri leírások tartalmazzák. A belső irányítási rendszer egyes részei – a tervezési, szervezeti, döntési, az információs és ellenőrzési rendszer – szoros kapcsolatban vannak egymással, az ellenőrzési (kontroll) rendszer megfelelő szervezés esetén átfogja az irányítási rendszer egészét. Belső kontrollnak minősíthető minden olyan folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és apparátusa alakít ki azért, hogy a szervezeti célok eltérését, valamint a megfelelést biztosítsa az alkalmazott törvényeknek, más jogszabályoknak, illetve a szervezet belső szabályzatainak, beleértve bizonyos etikai követelményeket is. A belső kontrolloknak bizonyosságot kell nyújtaniuk arról, hogy az adott szervezetnél (rendszerben) valamennyi nyilvántartandó tranzakció, és egyéb információ ténylegesen nyilvántartásra került, az információk feldolgozása során előforduló hibák vagy rendellenességek felszínre kerültek, így a rendszerben valóban megtörtént tranzakciók és események kerülnek – pontos – rögzítésre. A költségvetési szerven belül olyan ellenőrzési rendszer kialakítására kell törekedni, amely megfelelő időben képes jelezni a szabályoktól, céloktól való eltérést, a
76
hátrányos következményeket, a külső környezetben bekövetkező változásokat, amelyek befolyásolják a tevékenység feltételeit. A vezetői ellenőrzés a vezetők által személyesen gyakorolt irányítási tevékenység része, megvalósulhat folyamatosan is, de szükség lehet egy-egy feladat kiemelt ellenőrzésére is. A költségvetési szerv minden szervezeti egységének vezetője köteles az irányítása alá tartozó munkaterületet vagy tevékenységet ellenőrizni, így a költségvetési szerven belül az ellenőrzést illetően is hierarchia áll fenn. A vezetői ellenőrzés hatékonyságának alapfeltétele, hogy a hatáskörök elhatároltak legyenek, az információáramlás, kommunikáció gyors, pontos és döntés-centrikus legyen. Eredményességét a folyamatosság, rendszeresség, szakszerűség és pontosság biztosítja. A vezetési lépcsőkön lefelé haladva a feladatok szűkebb területre korlátozódnak, a részletek tekintetében mélyülnek. A vezetőnek meg kell győződnie a kiadott intézkedések végrehajtásáról, így ellenőrzési funkciója révén megismeri döntéseinek, utasításainak hatását, helyességét, a végrehajtást befolyásoló körülményeket, a változásokat, és azt is, hogy az irányítása alá rendelt kollektíva mennyiben elégedett a vezetési gyakorlattal, a célok meghatározásával, a munkájuk végzéséhez szükséges feltételek megteremtésével, megszervezésével. A vezetői tájékozódás és tájékoztatás minden vezetési szinten érvényesül, és a tájékoztatás, tájékozódás kölcsönös. Mindezeknek dokumentáltan, utólagosan is ellenőrizhetően kell megtörténnie. Jogkövetkezmények A gazdálkodó szervezet dolgozója (vezetője vagy beosztott munkatársa) az adott munkaköri kötelezettségek jó teljesítéséért visel felelősséget. Amennyiben az elszámoltatás során hiányosságokra derül fény, a mulasztó személy felelősségre vonható, tettei vagy mulasztása következményeiért felelősséggel tartozik. A felelősség mint fogalom azt fejezi ki, hogy bárki, akinek a munkakörébe vagy feladatkörébe tartozó tartós kötelezettségét nem teljesíti, előírt feladatát elmulasztja kellő színvonalon teljesíteni vagy jogszabályba ütköző cselekményével, illetve mulasztásával kárt, anyagi hátrányt okoz, akkor felelősségre vonható. A jogszabályok, a belső szabályzatok, előírások megsértése esetén – annak súlyosságától függően – indokolt és szükséges az elkövető felelősségének felvetése. Ennek megfelelően az ellenőrzött szerv azon vezetőjével vagy dolgozójával szemben kell a személyes felelősséget megállapítani, akinek a cselekménye, mulasztása, magatartása folytán a kötelességszegés (a törvények, rendeletek, más jogszabályok, szabályzatok előírásainak megsértése) bekövetkezett. A felelősségre vonás a vezető feladata, ez az intézkedés a belső ellenőrzés hatáskörébe nem tartozhat. A költségvetési szerv vezetőjének (büntetőjogi) felelőssége A vezető teljes felelősséggel tartozik az általa irányított szervezet, szervezeti egység működéséért. Ez közvetett felelősséget is jelent, azaz a cselekedetei közvetlen következményein túl általánosságban felel az általa irányított szervezet / szervezeti 77
egység tevékenységéért, a tevékenység ellátása közben bekövetkező hibákért, a hibás működés (pl. nem megfelelő belső kontroll rendszer miatt észre nem vett, a szervezet bármely dolgozója által elkövetett szándékos szabálytalanság) következtében jelentkező károkért. Amennyiben a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a BTK.310. §-ban meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, akkor a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűntettét követi el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Belső kontroll továbbképzés A kötelező továbbképzés teljesítésének szabályairól az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletben rendelkezik. A belső ellenőrnek első alkalommal a belső ellenőri tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását követő évben „ÁBPE-továbbképzés I.” képzést kell végeznie, mely vizsgával zárul. Az „ÁBPE-továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően naptári évben számolva kétévente egy választható modulból álló „ÁBPEtovábbképzés II.” képzést kell teljesíteni. Az „ÁBPE-továbbképzés II.” képzésekhez nem kapcsolódik vizsga. A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy – aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője, mivel neki is továbbképzési kötelezettsége van –, továbbá a költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői a belső kontrollrendszer témakörben előírt képzési kötelezettségüket az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” szakmai továbbképzésen való részvétellel teljesítik első ízben. Ezt követően az „ÁBPEtovábbképzés II.” képzés választott moduljának elvégzése a továbbképzésre kötelezettet kétévente (naptári évben számolva) terheli. „Az ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” képzéshez, valamint az „ÁBPE-továbbképzés II.” képzésekhez vizsga nem kapcsolódik. A 2012. évi továbbképzésekre történő jelentkezés határideje február 28! Összegzésként megállapítható, hogy a költségvetési szerv vezetője egyszemélyi felelőse a költségvetési szervnek, ezért mindenképpen érdeke, hogy jól működő belső kontroll rendszert építsen ki a szervezeten belül a szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes működés érdekében.
78
BEMUTATKOZIK A CSONGRÁD MEGYEI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT Készítette: Tápai Péter
Tisztelt Olvasó! Kérem engedje meg, hogy pár szóban ismertessem azt a célt és feladatot, amely életre hívta, és a jövőben meghatározza majd a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) működését. Magyarország és mindannyiunk közös érdeke a gazdasági stabilitás, amelynek megteremtéséhez elengedhetetlen az állami feladatok, a felelősség és a finanszírozás rendszerének teljes újragondolása, a hatékony, gazdaságos közszolgáltatás megteremtése. Ehhez arra volt szükség, hogy az állam átvállalja, átvegye a megyei önkormányzatoktól az oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális feladatokat és garantálja az intézmények biztonságos működését. A cél az, hogy a meglévő értékeket megtartva valamennyi ellátott, illetve dolgozó jövőjét biztosítsa, s tegye mindezt takarékosan, hasznosan, hatékonyan. Az elmúlt évtizedben százmilliárdos nagyságrendben vontak el bevételt a megyei önkormányzatoktól. A Csongrád Megyei Önkormányzat mintegy 11 milliárd forintos adósságállományt halmozott fel, amely az intézmények működését már-már megbénította. A megszorítások következményei máig hatóak. A kormány szándéka az, hogy az ellátás színvonalát hosszú távon biztosítsa, az intézmények működésének feltételeit helyreállítsa. Ezért konszolidálta a feladataik ellátásához az elmúlt években jelentős hitelfelvételre kényszerült önkormányzatokat, az adósság mögé kerülő állami garancia pedig lélegzethez juttatta az átvett intézményeket. Ez volt az első lépés. A következő feladat a közszolgáltatások egységes, magas színvonalú, további adósságot nem halmozó működtetése. Szervezetünk, a 2012. január 1-jén megalakult Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ, a törvény erejénél fogva arra kapott felhatalmazást, hogy fenntartóként viselje gondját a Megyei Önkormányzattól átvett iskoláknak, szociális intézményeknek. A volt önkormányzati vagyon tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt lett. Mostantól nekünk kell működtetnünk a megyei tulajdonú gazdasági társaságokat, felügyelni az üzletrészek, az alapítványok sorsát, kezelni az átvett vagyont. A szentesi, makói és a deszki kórházon, illetve az üdülőkön kívül minden, korábban megyei fenntartású szervezet hozzánk tartozik: az átvett intézmények száma meghaladja a húszat, az ellátottaké a kilencezret közelíti, és munkatársaink is közel háromezren vannak. A feladatunk ellátásához pénzt, paripát, fegyvert kaptunk, ugyanakkor már az induláskor takarékosságra kényszerülünk, hiszen az eddigi működési költségeknek csupán 80 százalékával rendelkezünk.
79
Óhatatlan tehát, hogy első dolgunk a gazdálkodás széleskörű átvilágítása lesz. Meggyőződésünk ugyanis, hogy szervezeti átalakításokkal, egyes intézmények közös működtetésével, pályázatokkal jelentős költségeket takaríthatunk meg és növelhető a hatékonyság, illetve emelhető a színvonal. Óriási munka áll előttünk. Figyelemmel kell kísérni a költségvetést, az üzleti terv végrehajtását, folytatnunk kell a különböző európai uniós vagy más támogatásból megvalósuló programok megvalósulását. Ahhoz, hogy mindezt sikerre vigyük, szükségünk van azokra a szakemberekre, akik a Megyei Önkormányzatnál eddig is ezen a területeken dolgoztak, de mindenképpen szükségünk lesz új munkatársakra, akik ötleteikkel, hozzá tudnak járulni céljaink eléréséhez. Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy mindez nagyon komoly feladat, de hiszünk magunkban, a sok munka eredményességében, és abban is, hogy kellő elszántsággal képesek vagyunk a nehézségeket is megoldani.
80
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI TÁJÉKOZTATÓ 1. Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet értelmében vissza nem térítendő támogatás továbbra is igénybe vehető a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal jegyzékében szereplő állatbetegségekkel kapcsolatos állategészségügyi szolgáltatások költségeihez. A szolgáltatások elvégzéséhez az e tevékenységre engedéllyel rendelkező állatorvost, illetve egyéb engedélyest lehet igénybe venni abban az esetben, ha az állattartó a jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti, és rendelkezik a területileg illetékes Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság hozzájárulásával. A támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága bírálja el és intézkedik a jogosan igényelt támogatási összegek kifizetéséről az engedélyesek részére abban az esetben, ha az Igazgatóság a benyújtott dokumentumok alapján a támogatási kérelmet szakmai szempontból megalapozottnak találta és leigazolta. A támogatás forrásául szolgáló felhasználási keretszámla évente kerül feltöltésre. Az eddigi évek során az Igazgatóság összességében évente mintegy 220-250 millió forintnyi támogatási igény szakmai jogosultságát bírálta el kedvezően. A jóváhagyás a kedvezményezettet csak az adott naptári évben jogosítja fel a szolgáltatás igénybevételére. A 2011-es tárgyévben közel 400 állattartó kérelmezte Igazgatóságunktól a támogatás igénybevételéhez szükséges jóváhagyási igazolás kiállítását. A 2012-es tárgyévben a támogatás igényléséhez az állattartóknak ismét be kell nyújtaniuk a rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú jóváhagyási kérelmet az illetékes Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hivatalhoz, ahol kiállítják az igazolást a hazai és közösségi állategészségügyi és állatjóléti jogszabályok által előírt feltételek teljesüléséről. Az igazolással ellátott jóváhagyási kérelmeket az Igazgatósághoz kell továbbítani. Megfelelés esetén az Igazgatóság 30 napon belül határozatot ad ki a kedvezményezett részére, mely tartalmazza az adott típusú szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot. 2. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága állatvédelmi képzést szervez közúti élőállatszállító járművek vezetői és kísérőszemélyzete részére. A képzési felhívás és a jelentkezési lap letölthető a www.csmkh.hu weboldalról. Az élő halat külföldre szállítók részére a képzésen belül külön szekció indul, az erre vonatkozó képzési felhívás és jelentkezési lap is a weboldalról tölthető le, kérjük, hogy a halasokra vonatkozó külön jelentkezési lapot töltsék ki. 3. A 107/2011 (XI. 10.) VM rendelet alapján gomba szakellenőri tevékenység csak abban az esetben végezhető, ha a gomba szakellenőr regisztráltatja magát az MgSzH Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóságánál. Ez ideig Csongrád megyében az alábbi gomba szakellenőrök kapták meg a nyilvántartási számot:
81
Gomba szakellenőr neve Hajdú Mihály
Nyilvántartási száma
Tevékenységi helye Algyő Gombavizsgáló Állomás Korsó u. 16. Szeged Mars tér „M” Pavilon Szeged Mars tér „M” Pavilon
333-0200-161125-0001
Hullman Bata Éva 333-1000-150420-0007 Gönczöl Sándor 333-1000-160720-0022 Katzenmayer 333-1000-161228-0021 Jánosné
Szeged Mars tér „M” Pavilon
82
TÁJÉKOZTATÓ
A SZEMÉLYGÉPKOCSI KÖVETELMÉNYEINEK VÁLTOZÁSÁRÓL
GÉPJÁRMŰVEZETŐI
VIZSGA
2012. január 1. napjától a 24/2005 GKM rendelet módosítása miatt „B” járműkategóriás járművezető vizsgák tekintetében gyökeres változás lépett be, mivel eltörölték a járműkezelési (u.n. „rutin”) vizsgát, de ezzel egyidejűleg megnövelték 10 perccel a forgalmi vizsga idejét, valamint plusz 2 manőverezési feladat végrehajtásával megemelkedett a követelmény. A forgalmi vezetés vizsga időtartama 60 perc, melyből a vizsgázónak a közúti forgalomban járművet vezetnie 50 percen keresztül kell. A többi idő a járműellenőrzés elindulás előtt illetve a vizsgázó teljesítményének értékelése a vizsga után. A forgalmi vezetés vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a személygépkocsi biztonságos közlekedéséhez szükséges ellenőrzési ismeretekkel a személygépkocsi technikai kezelésében és a manőverezési feladatok végrehajtásában eljutott-e az önálló, biztonságos és környezetkímélő közlekedéshez szükséges jártasság szintjére, gyakorlottsága, helyzetfelismerése, közlekedési látása, manőverezési képessége megfelel-e a közúti forgalomban történő önálló, biztonságos és környezetkímélő közlekedés követelményeinek. A vizsgabiztos a forgalmi vizsgán a különböző forgalmi helyzetekben a vizsgázó jármű feletti uralmát, járművezetői teljesítményét azon a szinten értékeli, ami a kezdő járművezetőtől a saját és a közlekedés többi résztvevőjének biztonsága érdekében elvárható. A forgalmi vezetés vizsga során a vizsgázónak a vizsga elején el kell végeznie a jogszabályban kötelezően előírt, a járművön végrehajtandó ellenőrzéseket, napi első elindulás előtti teendőket (Elindulás előtti teendők), a szakoktató tájékoztatása, útirány meghatározás alapján a forgalmi szabályok betartása mellett önállóan kell a közúti forgalomban járművet vezetnie 50 percen keresztül (Forgalmi vezetés a közúti forgalomban) melynek során o a teljes vizsgaidő alatt a jelen vizsgakövetelményekben meghatározott 9 manőverezési feladat (M1-M9) közül minimálisan 4-et sikeresen végre kell hajtania (Manőverezési feladatok): kettőt a 90º-os parkolási manőverek feladatai közül egyet a Párhuzamos parkolási manőverek feladatai közül egyet a Megfordulási manőverek feladatai közül.
83
Manőverezési feladatok 90º-os parkolási manőverek
Párhuzamos parkolási manőverek
Megfordulási manőverek
84
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI IRODA „A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése…” (2011. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 4. §) 1. Szervezeti felépítés A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája illetékessége 2011. január 1-jétől 4 megyére terjed ki (Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád megye). A központi iroda Szegeden, az Oroszlán u. 6. szám alatt található (műemlék épületben, mely egyben régészeti lelőhely is), telephelyeink Békéscsabán, Szolnokon, Kecskeméten működnek, egy munkatársunk Budapesten dolgozik. A hatósági és örökségvédelmi felügyeleti feladatokat 6 műemléki- és 4 régészeti felügyelő látja el. Három ügykezelő segíti a munkájukat. Az ügyiratkezelés (érkeztetés, iktatás, kiadmányozás) a szegedi irodában zajlik, innen öt felügyelő látja el a munkáját, a többi munkatársunk pedig a kirendeltségekről. A munka a felügyelők között megyénként került felosztásra. Az irodavezető ellátja az iroda hatósági referensi feladatait is. 2. Néhány számadat Az iroda által felügyelt négy megyében 1436 műemlék (az ország műemlékeinek 9 %a) található, a műemlékként védett ingatlanok szám 4362. Nagyságrenddel nagyobb számú a műemléki környezetként védett ingatlanok száma (erre nem áll pontos számadatunk rendelkezésre). A felügyelt régészeti lelőhelyek száma 19178, amely folyamatosan növekszik, és az ország összes lelőhelyállományának 35 %-át adja. (az érintett ingatlanok száma 76 000 felett van!) Az iroda éves iratforgalma főszám szerint évek óta 5000 feletti, alszám szerint 1617000 körül mozog. 3. Kapcsolatok A fővárosi és megyei kormányhivatalokban kilenc kulturális örökségvédelmi iroda működik. Az irodák a székhelyük szerinti kormányhivatal szakigazgatási szerveiként integrálódtak. A kulturális örökségvédelmi irodák szakmai irányító szerve a Budapesten működő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Ez a szerv rendelkezik a másodfokú hatáskörrel a kulturális örökségvédelmi irodák első fokú hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben. A 9 iroda közötti koordinációt, az egységes és integrált örökségvédelmi feladatellátást a Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium segíti elő. A Kollégium tagjai a Hivatal elnöke és a szakigazgatási szervek vezetői. 85
A szakmai feladatellátást segíti a KÖH által működtetett szakértő testületek, az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület, melynek véleményét a rendelet szerint kötelező kikérnie az irodáknak. Ezen testületek véleménye mellett, jogsegély keretében tudományos adatszolgáltatást nyújt a KÖH azon ügyekben, amelyekben az irodák nem rendelkeznek a megfelelő képzettségű szakemberekkel döntésük kialakításához (restaurálás, statikus, faanyagvédelmi szakértő stb.). A KÖH Nyilvántartási Irodája közhiteles nyilvántartást működtet a régészeti és műemléki, valamint műtárgyi örökségéről. Az iroda a kulturális örökség elemeit érintő eljárásaiban a nyilvántartási adatokat köteles felhasználni. Egy terület régészeti vagy műemléki védettségéről a Nyilvántartási Iroda kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. 4. Feladataink A fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerve a kulturális örökségvédelmi iroda, amely ellátja a műemlékvédelemmel, régészeti örökség védelmével kapcsolatos, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. §-ában meghatározott első fokú hatósági és egyéb feladatokat, továbbá a Korm. rendelet 6. §-ában és külön kormányrendeletekben meghatározott szakhatósági feladatokat. A kulturális örökségvédelmi iroda engedélyező hatóságként jár el a műemlékeket érintő építésügyi és örökségvédelmi eljárásokban, valamint a régészeti feltárások engedélyezése ügyében és a régészeti örökséget érintő örökségvédelmi eljárásokban. Más hatóságok műemlékekre, műemléki területekre (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti táj) régészeti lelőhelyekre vagy a régészeti védőövezetekre vonatkozó eljárásaiban a kulturális örökségvédelmi iroda szakhatósági feladatokat lát el. Az ügyfélnek, kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást adható. Az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek vonatkozásában a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, karbantartását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését rendeli el. Műemlékek és régészeti lelőhelyek károsítása, veszélyeztetése esetén az ott folyó tevékenységet hivatalból leállítja, illetve az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérő módon való végzése, valamint védelem alatt álló kulturális örökségi elemek jogellenes megsemmisítése, megrongálása, veszélyeztetése esetén örökségvédelmi bírságot szab ki, melynek mértéke 10 ezertől 250 millió forintig terjedhet (a bírságok összege örökségvédelmi célra fordítandó). Örökségvédelmi felügyeleti feladatok ellátása keretében a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát figyelemmel kíséri; az örökségi elemek fenntartható, integrált szemléletű védelmét elősegíti, ellenőrzi hatósági, szakhatósági döntések, előírások betartását. Elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést. 5. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos ügyek A kultúra magában foglalja egy adott társadalom mindazon ismereteit, értékeit, normáit, melyek a közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kulturális
86
örökség védelmével kapcsolatos közigazgatási eszközök a nemzeti és egyetemes kulturális örökség megóvásának keretében az építészeti örökség (műemlékek, műemléki területek) és régészeti örökség (régészeti lelőhelyek) védelmét biztosítják. A) A műemlékvédelem körébe tartozó ügyek A műemlékvédelem általános szabályait a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 28. – 45. szakaszai tartalmazzák. A műemlékvédelem kiterjed az egyedi védelem alatt álló műemlékekre a műemléki területekre (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti táj), továbbá a védelmet elrendelő rendelet ettől eltérően is rendelkezhet egyes ingatlanok esetében. a) Műemléken vagy műemléki területen végzendő, építési engedélyhez kötött tevékenységek A műemlékeken végzett építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák esetében az iroda építésügyi hatóságként jár el, míg a műemléki területeken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák esetében az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt. A műemlékek és a műemléki területek esetében az általános szabályokhoz viszonyítva bővebb az építési engedélyhez kötött tevékenységek köre. Az érintett további engedély- és bejelentés köteles tevékenységeket az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklete, és a „Bontási engedély, bejelentés” című táblázat 1. sora tartalmazza. b) Műemlék ingatlanon végzett telekalakítás engedélyezése Ez esetben az iroda hatásköre akkor áll fenn, ha a telekalakítást olyan ingatlanon végzik, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve. Az iroda a Korm. rendelet 12. és 13. szakaszában meghatározott eljárási szabályokat alkalmazza. c) Műemléki érték ideiglenes védelem alá helyezése Az iroda hatósági határozattal ideiglenes védelem alá helyezheti azt az ingatlant, illetve műemléki értéket, amely védetté nyilvánítását előkészítik, vagy amelyet megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti. Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra – a Kötv. 31. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. d) Műemlékekkel kapcsolatos örökségvédelmi engedélyezési eljárások A Kötv 63. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekhez az örökségvédelmi engedélye szükséges (pl.: műemléken reklámok elhelyezése, műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása, műemléki ingatlanon fakivágás, telepítés, tereprendezés, műemlék jellegét, megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése). Az engedélyköteles tevékenységek részletes meghatározását és az eljárási
87
szabályokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet tartalmazza. e) Műemlékekkel és műemléki területekkel kapcsolatos szakhatósági eljárások Az iroda a műemlékekkel és a műemléki területekkel (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti táj) kapcsolatos szakhatósági eljárásaiban a Korm. rendelet 2. mellékletének B. részében meghatározott szempontokat vizsgálja. f) Műemlékekre vonatkozó jogügyletek jóváhagyása Az iroda hatósági jóváhagyása szükséges a Kötv. 44. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott jogügyletekhez. B) A régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos örökségvédelmi engedélyezési eljárások A kulturális örökség részét képezi a régészeti örökség, azaz az emberi létnek a föld felszínén, a föld, a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma. A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, kiterjed továbbá a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására, valamint a régészeti örökség megőrzésére. A régészeti örökség elemei a régészeti emlékek, valamint a régészeti leletek. A régészeti emlék a régészeti örökség ingatlan eleme, a régészeti lelet a régészeti örökség felfedezett, feltárt, megkutatott, ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, eredeti összefüggéseiből elmozdult-e, elmozdították-e, vagy sem. a) Régészeti lelőhelyekkel és régészeti védőövezetekkel kapcsolatos szakhatósági eljárások Az iroda a régészeti lelőhelyekkel és a régészeti védőövezetekkel kapcsolatos szakhatósági eljárásában Korm. rendelet 2. mellékletének A. részében meghatározott szempontokat vizsgálja. Ezek a szempontok egyrészt a lelőhely jellegére, jelentőségére, védettségi fokára, állapotára, a lelőhelyen belül a régészeti jelenségek sűrűségére, intenzitására, rétegzettségére másrészt a tervezett munkák jellegére, mértékére, és a lelőhelyre gyakorolt hatására vonatkoznak. b) Régészeti feltárások engedélyezése Régészeti feltárást csak a jogszabályban meghatározott szervek, mégpedig – jogszabályban meghatározott kivétellel – az iroda engedélyével jogosultak végezni. Régészeti feltárás az a tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. Régészeti feltárást kizárólag a területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és más régészeti
88
gyűjtőkörrel rendelkező múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhetnek. Feltárási engedély nélkül végezhető – a fémkereső műszer használatának kivételével – a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, a régészeti megfigyelés és a terepbejárás, mely tevékenységet, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal be kell jelenteni a hatóságnak. c) Védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő változtatás engedélyezése A kulturális örökségvédelmi iroda engedélye szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen végzendő változtatáshoz, ha az 30 cm mélységet meghaladó földmunkával jár, vagy a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja, és ahhoz egyébként építési vagy más hatósági engedély nem szükséges. d) Régészeti lelőhelyeken végzendő tereprendezési munkák engedélyezése A kulturális örökségvédelmi iroda engedélye szükséges a régészeti lelőhelyen végzendő tereprendezési munkához, ha ahhoz egyébként építési vagy más hatósági engedély nem szükséges. Ide tartoznak azok a munkálatok is, amelyek az építéshatóságnál csak bejelentés kötelesek. e) Régészeti lelőhelyek ideiglenesen védetté nyilvánítása A régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetén, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a kulturális örökségvédelmi iroda a területet örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását. 6. Fontos információk Megragadva a lehetőséget, hogy az irodával, és eljárásainkkal szélesebb kört is meg tudunk ismertetni, néhány nagyon fontos információt szeretnénk átadni. Nyilvántartásunk közhiteles, de nem nyilvános. Ingatlanok vásárlásakor gyakran merül fel ügyfeleink részéről a vád, hogy nem tudtak az adásvétel előtt a régészeti, ritkábban műemléki védettségről. A Kötv. 74. §-a kimondja, hogy a védettséget be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásába, de a bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti. Hogy elkerüljük a fent jelzett esetet, ami egyébként akár egy beruházást is meghiúsíthat, ha menet közben derül ki az érintettség ténye, kérjük, hogy ügyfeleiket, a beruházókat tájékoztassák, hogy irodánk előzetesen is ad tájékoztatást a nyilvántartási adatokról. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy szakhatósági eljárásaink illetékkötelesek, 2012. január 1-jétől 3000 Ft illetéket kell bélyegben leróni a kérelmeken.
89
Gyakran találkozunk azzal a téves gyakorlattal, hogy az építéshatóságok a településrendezési terv szabályozási tervlapjai, illetve mellékletei alapján megvizsgálva a régészeti érintettséget építési engedélyt adnak ki. Sem településrendezési terv szabályozási lapjai, sem a mellékletben felsorolt, és helyrajzi számmal azonosított érintett ingatlanok nem tartalmazzák azokat az információkat, amelyet az irodák által elektronikusan kezelt közhiteles nyilvántartása. A régészeti lelőhelyek száma ezen kívül folyamatosan bővül. Ezért a hatályos jogszabályok alapján, amennyiben szakhatóságként való bevonás nélkül kerül sor engedély kiadására, úgy az semmisnek tekintendő. Örökségi elem sérelme, veszélyeztetése esetén ezen kívül bírság kiszabására is sor kerül.
90
MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE – 2011. DECEMBER) Készítette: Fejes Ágnes
Főbb megyei adatok
Fontosabb adatok térségenként – 2011. december
Decemberben, a megyében nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma
91
Csongrád megyében 2011. december végén a nyilvántartott álláskeresők száma 20 ezer fő fölé emelkedett, amely 1 177 fővel, 6,2 %kal volt több mint az előző hónap végén. Az álláskeresők 41 %-a (8 319 fő) a szegedi, 15 %-a (3 096 fő) a makói, 13 %-a (2 594 fő) a hódmezővásárhelyi kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt minden térségben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma: nagyobb mértékben, 12 %-kal Hódmezővásárhelyen, ugyanakkor az előző év végéhez képest ebben a térségben látható a legnagyobb visszaesés, mely meghaladja az ezer főt, mértékében pedig a 30 %-ot. 2011. év végével összevetve a tényadatokat, összességében megyei szinten több mint kettőezer-háromszáz fős (2380) létszám csökkenés látszik. A kirendeltségek közül egy év távlatában Hódmezővásárhelyen 1126 fővel (-30 %), Makón 449, Mórahalmon 303, Szegeden 283 fővel kevesebb most az álláskeresők száma. Kisteleken 73 fővel haladja meg a nyilvántartásban lévők száma az egy évvel korábbit. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) 2011. december végén 10,7 % volt, az egy évvel korábbi szinttől 1,8 %-ponttal alacsonyabb. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (8,9 %) illetve Hódmezővásárhelyen 9,8%, amely 5 %pontot esett egy év alatt. Kistelek térségében a legmagasabb a ráta szintje ebben a hónapban, 16,8 %-kal. Az előző évhez képest még Mórahalmon és Makón látszik nagyobb mértékű csökkenés, ahol 3,5 %-, illetve 3 %-ponttal lett alacsonyabb a ráta szintje. Nemenkénti megoszlás, korcsoportok, pályakezdők, ellátás A megyében az év utolsó hónapjában a nyilvántartásban lévő nők száma 10403 fő volt, arányuk 51,5 % az álláskeresők között. Egy hónap alatt a nők száma 276 fővel, a férfiaké 901 fővel emelkedett. Egy év távlatában a férfiak száma 1560 fővel, a nőké 820 fővel esett vissza. A térségek közül a nők aránya legalacsonyabb Mórahalmon 47 %-kal, Hódmezővásárhelyen a legmagasabb, ahol a nők 58 %-os hányadot képviselnek.
92
Az álláskeresők korszerkezete kisebb mértékben változott egy hónap alatt: a regisztráltak 14,5 %-a (2937 fő) 25 évnél fiatalabb, egynegyede pedig már betöltötte az 50. életévét, mely 5023 főt jelentett a utolsó havi adatok szerint. A decemberben nyilvántartásban szereplő 2136 fő pályakezdő a regisztráltak 10,6 %át képviseli. A fiatalok száma 49 fővel több az előző havinál, illetve 158 fővel, hét százalékkal marad el az egy évvel korábbi pályakezdő zárólétszámtól. Álláskeresőink 57,6 %-a (11 631 fő) kevesebb, mint fél éve; 18,4 %-a 6 hónapnál régebben, de 12 hónapnál rövidebb ideje; 24 %-a (4852 fő) egy éve, vagy annál hosszabb ideje folyamatosan szerepel a nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. E réteg aránya a megyében 17,5 % (Csongrád) és 29,6 % (Hódmezővásárhely) között alakult. A tartósan munka nélkül lévők száma több mint ezerszáz fővel, arányuk az összes álláskereső között 2,4 %-ponttal estt vissza egy év alatt. Álláshelyek December hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 1571 darab volt, mely egyharmadával több az előző havinál, az egy évvel korábbinak pedig kétszerese. A hónap elején meglévő 685 álláshellyel együtt 2256 álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek, 41 %-át (929) Szegeden, 27 %-át (597) Hódmezővásárhelyen. Az új állásbejelentések 58 %-ához támogatási igény is kapcsolódott.
A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma Csongrád megyében – 2011. december
93
NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME Készítette: Dr. Kiss Edit
A környezeti dohányfüstöt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 1993ban, az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége 2002-ben ismert emberi rákkeltő anyagnak minősítette. A dohányfüstben mintegy négyezer olyan ismert vegyi anyag található, amely súlyos légúti, valamint szív- és érrendszeri betegséget vagy daganatos, gyakran halálhoz vezető betegséget okozhat. A WHO 2003. májusban megtartott Közgyűlésén fogadták el a tagországok a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményt. A Keretegyezmény célja, hogy a dohányzást minimális szintre szorítsa vissza, gátat vessen a dohányzás járványszerű terjedésének, mérsékelje az egészségre káros hatásokat, és elfogadható mértékre csökkentse a társadalomra rótt dohányzással összefüggő költségeket. A Keretegyezménynek jelenleg több mint 172 Részes Fele van, köztük Magyarország is. Ez az első egyezmény, amely a WHO pártfogásával született, egyben a leggyorsabban és legszélesebb körben elfogadott egyezmény, amely jelentős népegészségügyi előrelépést jelent. Megerősíti minden ember jogát a legmagasabb szintű egészséghez és új jogi dimenziókat biztosít a dohányzás visszaszorítás területén történő együttműködéshez. Sajnos hazánk a dohányzási szokásokat tekintve az EU 27 országa közül 25. a listában, a nők és a férfiak napi átlag cigaretta fogyasztása az unió átlaga feletti. Felmérés alapján hazánk lakosságának 38 %-a dohányzik, (a felnőtt nők 32 %-a, a felnőtt férfiak 46 %-a), hozzávetőlegesen a tanulók egynegyede is cigarettázik, egyre fiatalabb korban. A 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember rabja ennek a szenvedélynek Szakemberek szerint a felnőttkori dohányzási szokásokat nagymértékben meghatározza a gyermekkori passzív dohányzás, a gyerekeket körülvevő felnőttek dohányzási szokásai. A dohányos szülők gyereke mielőbb kipróbálja a cigarettát. A dohányzás, mint szenvedélybetegség egyértelműen a drogok közé sorolható. Függőséget okoz, megvonása pedig elvonási tüneteket eredményez. A dohányfüggőség krónikus, idővel súlyosbodó, fizikai és pszichés függést okozó állapot, amely egyszerre szükségessé és nehezebbé teszi a leszokást. A dohányzásra visszavezethető betegségek miatt hazánkban évi 30 ezer ember hal meg, nemdohányzó kortársaiknál átlag 15 évvel korábban, jelentős részük 94
munkaképes korban. Az aktív és passzív dohányzás a tüdőrák-halálozás 90 %-ával, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80 %-ával, az összes rosszindulatú daganatos halálozás egyharmadával, a szív és érrendszeri halálozás negyedével hozható összefüggésbe. Felmérések bizonyítják, hogy a passzív dohányosok több meg nem szűrt füstöt és rákkeltő anyagot lélegeznek be, mint az aktív dohányosok. A passzív dohányzás miatt 2.300 fővel fogy évente a lakosság. Az elvesztett életek, túl a személyes és családi tragédiákon, a társadalom és a költségvetés szempontjából évi több százmilliárd forint kárt is jelentenek. Bebizonyosodott, hogy a kijelölt dohányzó helyiségek alkalmazása és a műszaki megoldások (légtechnikai berendezések, szűrők, stb.) nem védenek a dohányfüstexpozíciótól, nem biztosítanak 100 %-ban füstmentes környezetet. Ezen túlmenően a belélegzett levegőbe jutó dohányfüstnek – rákkeltő voltából adódóan – nincs olyan minimális szintje, amely alatt az expozíció biztonságosnak mondható. A dohányzás a világon az első számú megelőzhető halálok, nemzetközi példák egyértelműen mutatják, hogy a dohányzás okozta halálozás és betegségek ellen nem vagyunk tehetetlenek. Csökkenteni kell annak lehetőségét, illetve meg kell előzni, hogy dohányfüstben dolgozzunk, dohányfüstben éljünk. Az Országgyűlés 2011. április 26-án fogadta el a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítását. A hazai szabályozás nem biztosította a lakosság legmagasabb szintű védelmét, ezért népegészségügyi érdekből szigorítást, teljes körű dohányzási tilalom bevezetését rendelték el. A 2012. január 1-jétől bevezetett korlátozás – miszerint valamennyi zárt légterű nyilvános helyen teljes dohányzási tilalom van érvényben – az egész magyar lakosság egészségének védelmét szolgálja, beleértve a dohányzó és a nemdohányzó embereket is. A dohányzási tilalom részletes törvényi szabályairól külön cikk készült. Amennyiben az ellenőrző hatóság azt tapasztalja, hogy magánszemély megsértette a dohányzásra vonatkozó szabályokat (pl. tiltott helyen történő dohányzás), 20.000 – 50.000 Ft-ig terjedő egészségvédelmi birságban részesül. A tulajdonos, fenntartó vagy munkáltató által elkészített szabályzatban megjelölt felelős személlyel szemben – amennyiben pl. ellenőrzési kötelezettségének nem tesz eleget – 100.000 – 250.000 Ft-ig terjedő egészségvédelmi birság szabható ki, illetve amennyiben a tulajdonos, fenntartó vagy munkáltató vét – pl. nem megfelelően jelöli ki a dohányzó helyet – 1.000.000 – 2.500.000 Ft egészségvédelmi birsággal sújtható. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv megyei és kistérségi munkatársai megkezdték az akció ellenőrzéseket, de a módosított 1999. évi XLII. törvény erejénél fogva tényleges bírságolásra három hónap türelmi idő után kerül sor. A törvény szigorításával Magyarország is megfelel az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai, szakmai elvárásainak és egyben jelentős mértékben csökkenthető lesz a dohányzás okozta népegészségügyi és gazdasági kár is.
95
A ROKKANTSÁGI, BALESETI ROKKANTSÁGI NYUGDÍJRENDSZER ÁTALAKULÁSA Készítette: Dr. Bényi Krisztina
A 2012. január hó 1-jén hatályba lépett, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, amely az egészségkárosodáson alapuló korábbi nyugdíj ellátásokat mind elnevezésükben, mind pedig joghatásuk tekintetében alapjaiban alakította át. A törvény rendelkezései szerint: I. A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő – azaz az 1950. január 1jét megelőzően született – személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelve – öregségi nyugdíjként folyósítják a továbbiakban. II. A 2011. december 31-én a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, d) átmeneti járadékban részesülő személy ellátását 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani azzal, hogy az a) és b) pontban nevesített nyugellátások esetében az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. III. A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven túl betöltő, azaz 1954. december 31-ét követően született – személyek ellátását 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítják azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. Ugyanakkor, ez utóbbi csoportba tartozóknál az érintett személyeket a nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-ig levélben tájékoztatja arról, hogy a) az ellátása rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,vagy b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult, illetve c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését, és d) az egészségkárosodás mértékének megállapítására vonatkozó jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
96
Ha ugyanis az érintett személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A nyilatkozatot postai úton vagy személyesen a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához, vagy a kormányablakoknál kell benyújtani. Felhívjuk az ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytatók figyelmét arra, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak. A fentebbi II. pontban említett rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E rendelkezés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelmét kell figyelembe venni.
97
SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEI Készítette: Treplán Anikó
Tájékoztatni szeretnénk ügyfeleinket, hogy a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei kapcsán gépjárműszerzési illetve átalakítási támogatás iránt a kérelmek benyújtási határideje 2012. évben március 31. A hivatal az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszám figyelembevételével 2012. május 31-ig dönt a tárgyévi jogosultságokról. A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2012. évben nem változott, az előző év végi feltételek és szabályok maradtak érvényben. Azon kérelmezők számára, akik 2011. évben keretszám hiányában elutasító döntést kaptak, tájékoztatásul közöljük, hogy 2012. január 1. – március 31. között ismételten beadhatják kérelmüket, mivel esetükben a feltételek maradéktalanul fennálltak, csupán az odaítélhető támogatás keretének kis száma miatt kerültek elutasításra. A kérelem formanyomtatvány (a Kormányhivatal honlápjáról letölthető vagy a Kormányablaknál /Szeged, Rákóczi tér 1./ beszerezhető), melynek kitöltése és határidőn belüli benyújtása jelenti a kérelem újraindítását. Amennyiben a tavalyi évben beadott orvosi szakvéleményből illetve a fogyatékossági támogatást megállapító határozatból az derül ki, hogy azok érvényességi ideje a 2012. évben folyamatos, úgy ezeket a dokumentumok másolatát újra becsatolni nem szükséges. Jelen szabályozás mellett új gépjármű vásárlása esetén a választható gépjármű típusa nem változott, ezért kérjük ügyfeleinket, amennyiben úgy ítélik meg, hogy állapotuk miatt a SUZUKI Swift 1.2 GLX típusú gépjármű igényeiknek nem felel meg, inkább a négy évesnél nem régebben forgalomba helyezett gépjármű lehetőséget válasszák, mert a jogosultság eldöntése után a kategóriák között váltani nem lehet. Újnak nem minősülő, de legfeljebb négy éve forgalomba helyezett gépjármű vásárlása esetén típusbeli megkötések nincsenek. A kérelem beadásával egy időben, a nyomtatvány első oldalán az „1) szerzési támogatást, azon belül:” pont alatt kell bejelölni, hogy melyik lehetőséggel kívánnak élni, a 2) átalakítási támogatást, azon belül:” pont alatt csak akkor kell jelzéssel élni, ha az átalakítási támogatásra szükségük van. A Kérelem formanyomtatvány második oldalán részletesen fel vannak sorolva azok a hivatalos dokumentumok, amelyek másolatát az igénylés mellékleteként csatolni kell. Amennyiben a vonatkozó jogszabály a kérelem beadási határidejének lejárta előtt változna, tájékoztatást teszünk fel a hivatal honlapjára, és minden változásra felhívjuk ügyfeleink figyelmét. A közlekedési támogatásra vonatkozóan, amely a mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása, 2012. évben még a lakóhely szerinti település jegyzője állapít meg jogosultságot azzal, hogy ebben az évben új háziorvosi szakvélemény már nem állítható ki, valamint hogy támogatás csak annak állapítható meg, akik olyan szakvéleménnyel rendelkeznek, amely végleges állapotot,
98
vagy a következő felülvizsgálat időpontjaként a kérelem benyújtása utáni időpontot jelöl meg.
A SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOKRÓL Készítette: Dr. Haraszti Szilvia
1. Asztalosné Zupcsán Erika Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára a következő jogszabályváltozásokról kérte tájékoztatni a kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó jegyzőket és körjegyzőket: 2012. január 1-jétől több ponton módosul a pénzbeli és természetbeni támogatásokra vonatkozó szabályozás. e) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (T1), f) a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény (T2), valamint g) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI.) törvény (T3) több ponton módosítja 2012. január 1-jei hatállyal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) rendelkezéséit. A törvényi változások végrehajtási rendeletekbe történő átültetése, valamint a korábbi évek gyakorlata során felmerült nehézségek kiküszöbölése érdekében módosul h) az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, i) és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet. Az alábbi tájékoztató a legfontosabb változásokat foglalja össze: 1. Az aktív korúak ellátórendszerét érintő változások A. 30 napos tevékenységgel kapcsolatos szabályok Az Szt. 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint (36. § (2) bekezdés e) pont) meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az ellátásra való jogosultság éves felülvizsgálatát megelőző egy évben az ellátásra való jogosultság fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban nem vesz részt közfoglalkoztatásban, nem végez keresőtevékenységet, nem vesz részt munkaerő-piaci programban, vagy a foglalkoztatási törvény szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben. A törvényhely lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a fenti feltételeknek az ügyfél nem tud eleget tenni, a 30 nap számításánál közérdekű önkéntes tevékenységének időtartama is figyelembe vehető legyen.
99
A 30 nap számítása szempontjából az egy éves időtartamot a felülvizsgálat időpontjától kell számítani. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak ellátásra való jogosultságát 2011. április 30-áig kellett felülvizsgálni. A jogszabály módosítás egyértelműsíti, hogy a 2011. január 1. és a felülvizsgálat időpontja között teljesített tevékenységek időtartamát a felülvizsgálatot követően teljesített időtartammal Össze kell számítani (T1. 139. §). A 30 nap időtartamú kötelezettség teljesítése az egyes jogviszonyok esetén az alábbi dokumentumokkal igazolható: * Közérdekű önkéntes tevékenység: A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 6. § (l) bekezdés szerint a közérdekű önkéntes jogviszony a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. Az önkéntes szerződésben – egyebek mellett – meg kell határozni a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt is, A törvény 14. § (1) bekezdés szerint a fogadó szervezet – az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében – az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza – egyebek mellett – a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, határozott időre kötött önkéntes szerződés esetén azt az időpontot, amikor a szerződés hatálya megszűnik. A közérdekű önkéntes tevékenység az önkéntes szerződéssel, vagy a fogadó szervezet által kiállított igazolással igazolható. * Egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrehozott munkaviszony: Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (Eftv.) nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből következően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. A munkában töltött napok száma ezzel a munkáltatói igazolással, vagy a megkötött munkaszerződéssel igazolható. Az Eftv. 3. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni. A törvény melléklete szerint a szerződésben a munkaviszony kezdőnapját és megszűnésének napját is fel kell tüntetni. Amennyiben írásbeli szerződés áll rendelkezésre, a munkaviszony ezzel igazolható. * Háztartási munka: Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 5. §-a szerint a háztartási alkalmazott az Őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. A foglalkoztató által kiadott igazolásnak – egyebek mellett – tartalmaznia kell a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását. Érdemes fokozott figyelemmel kísérni a 30 nap időtartamú tevékenységi kötelezettség teljesítését a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságok éves felülvizsgálatára tekintettel.
100
Egyéb módosítások 2012. január l-jétől a T3. módosítja az Szt-nek az aktív korúak ellátása összege maximumára vonatkozó szabályait. A módosítás szerint, ha a családban csak rendszeres szociális segélyre jogosult személy él, a rendszeres szociális segély összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-a (58.158,Ft.). Azokban a családokban, ahol a rendszeres szociális segélyre jogosult mellett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a két ellátás együttes összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-a (58.158,Ft.) (T3. 22. §). A közfoglalkoztatási bér összegét a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet határozza meg. Az Szt. 140/H. §-a szerint a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó rendelkezéseket a 2012. január l-jén folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell. A 2012. január l-jét megelőzően megállapított rendszeres szociális segély összegét 90 napon belül kell felülvizsgálni, és első alkalommal az április hónapra járó, májusban kifizetett segélyt kell alacsonyabb összegben folyósítani (T3. 30. §). a) A T3. módosítja a rendszeres szociális segélyre jogosító feltételek körét is: a korábbi 55 év helyett a segélyre jogosító életkori határ a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év lesz. Az ezt az életkort be nem töltött személyek foglalkoztatást helyettesítő támogatásra szerezhetnek jogosultságot. A már megállapított ellátásoknál ezt a feltételt is a 90 napon belül lefolytatott felülvizsgálat során kell vizsgálni. (T3. 22. §, 30. §) b) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjminimum 100 %-áról (28.500,- Ft) 80 %-ára csökken (22.800,Ft) (T2. 34. §). A 2012. január l-jét megelőző időponttól megállapított ellátásoknál első alkalommal a január hónapra járó, februárban folyósított támogatást keli alacsonyabb összegben folyósítani. c) Az önkormányzatok 2012. január l-jétől felhatalmazást kapnak arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást — a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan — részben természetben nyújtsák, amennyiben a családban védelembe vett gyermek él (T1. 131. §; 138. §). 2. A lakásfenntartási támogatást érintő változások A normatív lakásfenntartási támogatás tekintetében a jogosultsági feltételként meghatározott jövedelmi értékhatár mértéke 2011 szeptemberétől az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-ára emelkedett, ezért az érintettek jelentős része normatív lakásfenntartási támogatásban részesülhet. A jövőben azonban megszűnik a helyi lakásfenntartási támogatás nyújtására lehetőséget biztosító törvényi felhatalmazás. A T2. 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi az Szt. helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy a 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható (T2. 34. §; 84. § 7. pont).
101
Erről, a törvény erejénél fogva bekövetkező változásról az érintetteket soron kívül tájékoztatni kell. Az Szt. a normatív lakásfenntartási támogatás céljának meghatározásakor a korábbiakban nem tartalmazta felsorolásszerűen, hogy a támogatás keretében mely kiadások viseléséhez nyújtható hozzájárulás. A módosítás pótolja e hiányosságot (T1. 128. §) A lakásfenntartási támogatás természetben nyújtásának gördülékenyebbé tétele érdekében az Szt. kiegészül a szolgáltatók és a jegyző közötti adatcsere tartalmára vonatkozó szabályokkal (T1. 122. §). A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása részletesen tartalmazza az ellátás természetben történő nyújtása során az önkormányzat és a szolgáltató közötti adatcsere formáját, tartalmát, valamint a jóváírás szabályait. A Korm. rendelet szerinti elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség csak a szolgáltatási (egyetemes szolgáltatási), illetve közüzemi szerződés alapján nyújtott szolgáltatások (pl. villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, távhőszolgáltatás, csatornahasználat és szemétszállítás díja, stb.) költségeihez biztosított lakásfenntartási támogatásokra terjed ki. Az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket a 2012. március hónapjában folyósításra kerülő – ide értve a rendelet hatálybalépésekor már fennálló jogosultság alapján folyósított – normatív lakásfenntartási támogatások tekintetében kell először alkalmazni. A Korm. rendelet kiegészítésre kerül továbbá a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó kérelem formanyomtatvánnyal. A nyomtatvány kitöltésével kapcsolatos tájékoztató anyag jelen levél mellékletét képezi. Az ellátásban részesülők együttműködési kötelezettségének erősítése érdekében a lakásfenntartási támogatás esetében is felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy a jogosultság megállapítását, illetve a támogatás folyósítását a lakókörnyezet rendezettségének biztosításához kösse. Amennyiben az önkormányzat ilyen feltétel alkalmazása mellett dönt, az ellátásokat megállapító határozatban a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről is rendelkezni kell (T1. 128. §; T1. 138. §). A feltétel csak a törvény felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazható. A lakásfenntartási támogatás megállapítása 2012. január l-jétől az önkormányzat képviselő-testületének hatásköréből jegyzői hatáskörbe kerül át (T1, 125. §). A rendelkezés a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazandó. Ápolási díjat érintő változások Főszabály szerint – az Szt, 42. § (1) bekezdés b) pontja alapján – nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét. A 2011. december 31-ig hatályos szabályozás alapján e szabály alól kivételt jelent, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint sajátjogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják. Az Szt. 2012. január 1-jétől hatályos módosítása bővíti a kivételek körét és az ápolási díjra való jogosultság azokban az esetekben is fennmarad, ha az ápolási díjban
102
részesülő személy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban; balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011, évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül, és az ápolási díjat a fenti ellátásokra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják (T1. 129. §). Az ellátások elszámolásának szabályai Januárban külön igénylés nélküli előleg biztosítása az önkormányzatok részére Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításával megteremtődik annak lehetősége, hogy a Magyar Államkincstár január elején külön igénylés nélkül, automatikusan folyósítsa az önkormányzatok részére a megelőző év decemberében részükre járó térítés összegét, ezzel biztosítva a januárban kifizetendő pénzbeli szociális ellátások fedezetét. 2012-ben az utalást január második munkanapján tudja teljesíteni a kincstár. A folyósított összeggel a január havi igénylés keretében kell elszámolni. Amennyiben az önkormányzatnak decemberben nem volt kifizetése, akkor a tárgyévi első igényléskor továbbra is kétszeres összegű előleget igényelhet. A szociális ellátásban részesülő személyek részére nyújtható előleg jogintézményének törvényi megszüntetéséből adódó rendelkezések A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) bekezdésének b) pontja 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az Szt. 26/A. §-át, így ezt követően nincs lehetőség arra, hogy a jegyző előleget biztosítson – ellátásuk terhére – a szociális ellátásban részesülő személyek részére. Mivel a 2011 második félévében nyújtott előlegek visszafizetése, illetve az azokkal való elszámolás a 2012. év elején esedékes, az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezései rögzítik. Egyéb A rendszeres pénzellátások felsorolása kiegészült a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján nyújtható közszolgálati járadékkal (T1. 142. §) . TÁJÉKOZTATÓ A NORMATÍV LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ A hiányzó adatokat kell kitölteni. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
103
104
1. Személyi adatok Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. Lakóhely vagy tartózkodási hely; a kérelem benyújtását megelőzően az okmányirodánál bejelentett és a lakcímet igazoló érvényes hatósági igazolványba (lakcímkártyába) bejegyzett lakóhely vagy tartózkodási hely. Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak, a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykoré tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskoré tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskoré tagjának arányszáma tagonként 0,7. Ha a háztartás nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a háztartás kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a ró tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált: vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. Gyermek: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vérszerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, Őrökbe fogadott, illetve nevelt gyermek amennyiben tíz az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek). 2. Jövedelemre vonatkozó adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is. továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló tömény: szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett ősszegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
105
Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ávaI, Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-áriak megfelelő összeggel vagy a bevétel 85 %ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek: így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermek védelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatása a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat» az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. A háztartás tagjainak jövedelmét külön-külön kell feltüntetni, A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj elmén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelmi kiszámításakor a) rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, b) nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőzd tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai: * Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem; különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a NAV, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuld tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. * Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási dij, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
106
* Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi. özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, körhatár előtti ellátás* szolgálati járandóság} az átmeneti bányász járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék* politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék, * Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. * Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel Összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges. III. Nyilatkozatok A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Lakásfenntartási kiadásnak kell tekinteni a távhő-szolgáltatási díjat, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a szemétszállítás költségeit, a közös költséget, a tüzelőanyag költségét, a lakbért vagy albérleti díjat, valamint a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, A lakhatást legnagyobb mértékben veszélyeztető költségnek kell tekinteni különösen a lakásfenntartási költségek legnagyobb hányadát képező költségeket, valamint azon költségeket, amelyek kiegyenlítése tekintetében a kérelmezőnek elmaradása van. 2. A Magyar Közlöny 162. számában kihirdetésre került a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény. A változásokra figyelemmel kell lenni a közgyógyellátásra vonatkozó kérelmek elbírálása során. A 30. § (4) bekezdés b) pontja értelmében 2012. január 1-jétől ba) az I-II. csoportos rokkantsági, beleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. január nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás havi összegével,
107
bb) a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás havi összegével. A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte. A 30. § (8) bekezdés értelmében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. Törvény végrehajtásáról szóló 169/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) szóló határozatot az abban foglalt időponttól kell végrehajtani úgy, hogy amennyiben a határozat alapján a) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani, b) az a) pont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani a határozatban megjelölt összegben. A 31. § értelmében a 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi – 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz döntést. A 32. § (1) bekezdés értelmében a 2011. december 31-én a 30. § (3)–(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó a) I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, d) átmeneti járadékban részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte. A 33. § (1) bekezdés értelmében a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – a 30. § (3)–(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó – személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december
108
hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. (2) Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7–9. §-ban és a 10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet. (3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra, b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult, c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését, d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
SZOCIÁLIS TÁRGYÚ JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 2012. JANUÁR 1. NAPJÁTÓL Készítette: Krnákné dr. Boros Bernadett
2011. év végén több szociális tárgyú jogszabály módosítása is megjelent a Magyar Közlönyben az alábbiak szerint. Magyar Közlöny 139. szám (2011. november 25.) a) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (részletesebben a Hivatali Tájékoztató 2011. évi 8. számában) Magyar Közlöny 162. szám (2011. december 29.) a) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény b) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Nyr.) módosításáról szóló 329/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet c) Egyes kormányrendeletek szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló 330/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet Magyar Közlöny 165. szám (2011. december 30.) a) Egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 78/2011. (XII. 30.) NEFMI rendelet A jogszabályváltozások közül – a teljesség igénye nélkül – az alábbi, fontosabb rendelkezésekre szeretném felhívni a figyelmüket. Finanszírozási rendszerbe történő befogadás
109
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 58. § (2) bekezdése értelmében a szociális szolgáltatások esetében – a támogató szolgáltatások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások és az utcai szociális munka kivételével – az új szociális szolgáltató, intézmény, házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám, nappali és – külső férőhelyek kivételével – szakosított ellátásnál az új férőhelyek után az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra való jogosultságának további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás (a továbbiakban: befogadás). Új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást, valamint 2012. július 1jétől a nem állami fenntartású házi segítségnyújtás – ide nem értve az egyházi fenntartású házi segítségnyújtást – esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám. A házi segítségnyújtás nem állami fenntartója – ide nem értve az egyházi fenntartót – esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe 2012. július 1-jétől történő befogadásának feltétele, hogy a kérelemhez csatolja az ellátási területe szerinti települési önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát. Az önkormányzat a hozzájárulását különösen akkor adja meg, ha a nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat vagy a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást. Ha az ellátási területen az önkormányzatok társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz, illetve kistérséghez tartozó települések a) több mint felének hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám 60 %-át, vagy b) több mint 60 %-ának hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám felét. Új szolgáltató, intézmény, ellátotti létszám, illetve férőhelyszám esetén – ide nem értve a nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámát – a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé. A Szoctv. ezirányú módosítására tekintettel a működési engedélyezéshez kötelezően alkalmazandó formanyomtatványok adattartalma kiegészül a fenntartó nyilatkozatával, hogy a szolgáltatót, intézményt, ellátotti illetve férőhelyszámot normatív állalmi hozzájárulással kívánja-e működtetni. A kormányzati portálon még nem tették közzé az új adattartalmú formanyomtatványt, ezért annak megjelenéséig fontos, hogy a fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása iránti kérelméhez csatoljon egy fenti tárgyú nyilatkozatot. A Kormány a működési engedély kiadása, módosítása iránti eljárásban szakhatóságként első fokú eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: NRSZH), másodfokon a minisztert jelöli ki, abban az esetben, ha a fenntartó a szolgáltatót, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot
110
normatív állami hozzájárulással kívánja működtetni, illetve ha a módosítás célja befogadás. Ha a fenntartó befogadást kér és az NRSZH előzetes szakhatósági hozzájárulását nem mellékeli, csatolni kell – többek között – a) a nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszáma esetében a Szoctv. 58/A. § (2b)– (2c) bekezdése szerinti nyilatkozatot, b) azon szolgáltató, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amellyel az ellátásra köteles helyi önkormányzat, megyei fenntartó feladatellátási kötelezettségének tesz eleget, a jegyző vagy a megyei fenntartó vezetője feladatellátást igazoló nyilatkozatát, c) azon szolgáltató, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amelyre nézve a fenntartó európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül, a pályázat elnyerését igazoló dokumentumot. A befogadási eljárás során az NRSZH a szakhatósági állásfoglalását, előzetes szakhatósági hozzájárulását a) az adott területre szolgáltatási típusonként, a költségvetési források és a területi lefedettség figyelembevételével meghatározott befogadható kapacitások (a továbbiakban: kapacitás), b) a nem állami fenntartású – ide nem értve az egyházi fenntartót – házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámának 2012. július 1-jétől történő befogadása esetében a Szoctv. 58/A. § (2b)–(2c) szerinti önkormányzati hozzájárulás alapján adja ki. A miniszter közleményben teszi közzé a naptári évre vonatkozó kapacitást minden év január 15-éig, valamint szükség szerint a kapacitásokban év közben bekövetkező változást. A 2012. évben befogadható szociális és gyermekjóléti kapacitások számáról szóló közlemény 2012. január 13. napján jelent meg a www.kormany.hu internetes portálon. Az adott évre még rendelkezésre álló kapacitást az NRSZH minden hónap 5. napjáig közzéteszi a honlapján. A befogadásra a szakhatósági eljárások megindulásának sorrendjében a kapacitás erejéig van lehetőség. A működést engedélyező szerv – amennyiben a kérelemhez előzetes szakhatósági hozzájárulást nem csatoltak – a kérelmek benyújtásának sorrendjében keresi meg a szakhatóságot. Az NRSZH az eljárás megindulásának időpontjától és a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül befogadja a feladatellátási kötelezettségének eleget tevő önkormányzati fenntartót és megyei intézményfenntartó központot, valamint azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül. Az Szmr. 22/C. §-a értelmében a jelen jogszabály-módosítás alapján a) a 2012. január 1-jén folyamatban levő működési engedélyezési eljárásokban a normatív állami hozzájárulással történő működtetésre vonatkozó, finanszírozási rendszerbe történő befogadással kapcsolatos nyilatkozatot – amennyiben szükséges – 2012. január 31-éig, illetve azt követően a hiánypótlási szabályok szerint kell benyújtani, b) a nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszáma esetében a működési engedély befogadás céljából történő módosítása iránti kérelmet 2012. április 1-jéig kell benyújtani, c) azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél
111
fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni. Igénybevevői nyilvántartás A Szoctv. 20/C. §-a értelmében bevezetésre kerülő új, központi, elektronikus nyilvántartás elnevezése „Központi elektronikus nyilvántartás a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevevőiről” (a továbbiakban: KENYSZI). A módosult Nyr. bevezette az igénybevevői nyilvántartást (KENYSZI), mellyel összefüggésben az alábbi fontos határidőkre hívnám fel a figyelmet. a) 2012. január 31. napjáig a 2012. január 01. napján működési engedéllyel rendelkező fenntartók e-képviselője köteles kérni – szükség esetén ügyfélkapu – regisztrációt követően – a nyilvántartásba vételét a NRSZH-nál vagy megyei kirendeltségénél, melynek során személyesen be kell mutatni a kijelölő okiratot és igazolni kell az ügyfélkapu felé megadott személyazonosító adatokat. b) 2012. február 29. napjáig az adatszolgáltatásra jogosultnak rögzítenie kell a nyilvántartásában szereplő igénybe vevők Szoctv. szerinti adatait az igénybevevői nyilvántartásban. c) 2012. március 1. napjától minden engedélyes számára kötelező a napi jelentési kötelezettség teljesítése azzal, hogy a napi jelentés során tett adatszolgáltatásnak 2012. június 30. napjáig jogkövetkezménye nincs. d) 2012. június 15. napjáig az engedélyesnek jeleznie kell az NRSZH felé az adatszolgáltatást érintő hibás, hiányos adatokat azok javítása, pótlása érdekében. Az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatásért a fenntartó felel. Az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség arra az engedélyesre terjed ki, amely bármely általa nyújtott szolgáltatás után az adott időpontban normatív állami hozzájárulásban vagy a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) szerinti finanszírozásban részesül. Nem terjed ki az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség arra az engedélyesre, amely kizárólag családsegítést (amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható), falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatást, népkonyhát, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását, utcai szociális munkát nyújt, vagy kizárólag ilyen szolgáltatás után részesül normatív állami hozzájárulásban, illetve a Korm. rend. szerinti finanszírozásban. Az adatszolgáltatási kötelezettség az engedélyesek által nyújtott valamennyi szolgáltatásra kiterjed családsegítés (amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható), falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka kivételével. A fenntartó az adatszolgáltatás teljesítésére – az NRSZH honlapján közzétett formanyomtatványon – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt jelöl ki (a továbbiakban: e-képviselő). Az egyéni vállalkozó fenntartó és a fenntartó szervezet képviselője saját magát is kijelölheti e-képviselőnek. Az e-képviselő a NRSZH-nál vagy megyei kirendeltségénél – nyilvántartásba vétel céljából – személyesen mutatja be a kijelölő okiratot és igazolja az ügyfélkapu felé megadott
112
személyazonosító adatait. A fenntartó köteles a NRSZH-nak bejelenteni, ha az eképviselő nyilvántartásba vett adatai megváltoztak vagy megbízása megszűnt. Az adatszolgáltatás teljesítésére az e-képviselő a nyilvántartásba vételét követően – az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatszolgáltató munkatárs). Az adatszolgáltató munkatárs megfelelő felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik. Az adatszolgáltató munkatárs az igénybevevői nyilvántartás rendszerében jelölhető ki. A kijelöléshez meg kell adni az adatszolgáltató munkatárs ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait, és meg kell jelölni azokat az engedélyeseket, amelyek tekintetében az adatszolgáltató munkatárs adatszolgáltatásra jogosult. Az e-képviselő köteles az igénybevevői nyilvántartás rendszerében bejelenteni, ha az adatszolgáltató munkatárs nyilvántartásba vett adatai megváltoztak. Az adatszolgáltató munkatárs kijelölése az igénybevevői nyilvántartás rendszerében vonható vissza. Az adatszolgáltatásra jogosult a Szoctv.-ben meghatározott adatokat szociális szolgáltatás esetén legkésőbb az igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. Szociális szolgáltatás esetén az adatok már a Szoctv. 94/C. §-a szerinti megállapodás megkötésétől kezdődően rögzíthetők. Ha az igénybe vevő Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) nem rendelkezik vagy a TAJ nem ismert, az igénybevevői nyilvántartás az igénybe vevőnek – a TAJ rögzítéséig – ideiglenes azonosítót képez. Ha az adott engedélyes által az igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatás formája, a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja vagy a szolgáltatás megszűnésének várható időpontja megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult szociális szolgáltatás esetén legkésőbb a módosított feltételek szerinti igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig módosítja. A szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja visszamenőlegesen csak későbbi időpontra módosítható. Az igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatás formája, a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja, illetve a szolgáltatás megszűnésének várható időpontja visszamenőlegesen nem módosítható. Ha az igénybevevői nyilvántartásban rögzített adat – a TAJ és az igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatás formája, a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja, illetve a szolgáltatás megszűnésének várható időpontja kivételével – megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a tudomásszerzést követő munkanap 24 óráig módosítja. Ezen adatok visszamenőlegesen szociális ellátás esetén nem módosíthatóak. Ha a szolgáltatás igénybevétele megszűnik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a megszűnést követő munkanap 24 óráig rögzíti. Ha az igénybe vevőnek szolgáltatást nyújtó engedélyes az Szoctv. szerinti áthelyezés miatt megváltozik, a) a korábbi engedélyes az áthelyezést megelőző nappal rögzíti az igénybevétel megszűnését, b) az új engedélyes az áthelyezés napjával rögzíti az igénybe vevő Szoctv. szerinti adatait. Az áthelyezés időpontjának a Szoctv. 94/C. §-a szerinti megállapodás módosításában meghatározott időpontot kell tekinteni. Az adatszolgáltatásra jogosult az igénybevevői nyilvántartásban naponta nyilatkozik arról, hogy a fentiek szerint rögzített személy a szolgáltatást az adott napon igénybe
113
vette-e (a továbbiakban: napi jelentés). A napi jelentési kötelezettséget az adott napot követő munkanap 24 óráig kell teljesíteni. Ha az igénybe vevő nem rendelkezik TAJ-jal, és a TAJ igénylésére jogosult szociális szolgáltatás esetén a TAJ-t hatvan napon belül nem szerzi be, az érintett a napi jelentésben nem tüntethető fel igénybe vevőként. A napi jelentésben az igénybevételről szolgáltatott adat egyszer, a napi jelentés szerinti igénybevétel hónapját követő hónap tizenötödik napjáig módosítható (a továbbiakban: önellenőrzés). Önellenőrzés keretében új ellátott rögzítésére nincs lehetőség, a napi igénybevétel tényén túl adatot módosítani csak a Nyr. 13/E. §-ban foglaltak szerint lehet. Az önellenőrzés során meg kell jelölni az igénybevételi napot, a hibás adatot, a helyes adatot és a hiba okát. Az NRSZH az igénybevevői nyilvántartásban rögzített a) természetes személyazonosító és lakcímadatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartásából, b) TAJ-t az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásából való adatigénylés útján ellenőrzi, illetve – ha az adat nem vagy hibásan áll az NRSZH rendelkezésére – kéri meg. Ha a szociális és gyámhivatal vagy a Magyar Államkincstár valamely szerve az igénybevevői nyilvántartásban olyan adatot észlel, amely a működési engedélyben foglaltakkal vagy a hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétes, soron kívül értesíti az NRSZH-t. Az NRSZH a tudomására jutott hibás adatot a tudomására jutástól számított három munkanapon belül – az adatszolgáltatásra jogosultnak az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül történő egyidejű tájékoztatása mellett – kijavítja vagy törli. A javítás nem terjedhet ki a napi jelentésben igénybe vevőként fel nem tüntetett személy igénybe vevőként történő feltüntetésére. Az NRSZH folyamatosan ellenőrzi, hogy az igénybe vevő adott napon nem kerül-e egyidejűleg több olyan szolgáltatással kapcsolatos napi jelentésben is feltüntetésre, amelyek a) esetében a normatív állami hozzájárulás egyidejű igénybevételét a központi költségvetésről szóló törvény kizárja, vagy b) egyidejű nyújtása a jogszabályok alapján kizárt. Ha a jogosulatlan adatrögzítést az NRSZH megállapítja, – az ügyben érintett ügyintézője nevének és elérhetőségének egyidejű közlése mellett – az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül felhívja az érintett adatszolgáltatásra jogosultakat a napi jelentés adatainak módosítására, szükség esetén a szolgáltatás megszüntetésére. Ha az adatszolgáltatásra jogosultak önellenőrzéssel, valamint szükség esetén a jogosulatlanul nyújtott szolgáltatás megszüntetésével a jogosulatlan adatrögzítést a felhívást követő három munkanapon belül nem szüntetik meg, az NRSZH a később rögzített napi jelentésből az érintett igénybe vevőt hivatalból törli. A törlésről a Hivatal értesíti a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságát és az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül az adatszolgáltatásra jogosultakat. A szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyének módosítása iránti eljárásban bekövetkezett változások
114
kiadása,
2012. január 1. napjától a szociális intézmények működési engedélyének kiadása, illetve módosítása iránti első fokú eljárás során – amennyiben azt a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szmr.) előírja – a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése alapján a katasztrófavédelmi kirendeltség. Csongrád megyében így két kirendeltség, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (6728 Szeged, Napos út 4.), valamint Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (6600 Szentes, Kossuth u. 47. Pf.: 36.) jár el első fokon tűzvédelmi szakhatóságként. A szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról szóló 2/2008. (IV.15.) SZMM rendelet módosított 4. § (2) bekezdése értelmében a módszertani intézmény a szociális szolgáltatók, intézmények szakmai programjának – külön jogszabály alapján, szakértőként végzett – véleményezéséért a fenntartó szakértői díjat fizet, amelynek összege működési engedélyenként a) szociális szolgáltató esetén 16. 000 forint, b) szociális intézmény esetén 24. 000 forint, c) szociális szolgáltató és szociális intézmény egy telephelyen történő működése esetén a b) pont szerinti összeg. Az Szmr. 22/D. §-a kimondja, hogy az ideiglenes működési engedély hatálya a fenntartó kérelmére – kizárólag ellátási érdekből – legfeljebb 2014. december 31. napjáig meghosszabbítható. A fenntartó a kérelmet akkor is benyújthatja, ha az ideiglenes működési engedély hatálya 2012. január 1-jét megelőzően járt le. A fenntartónak a kérelméhez csatolnia kell a határozatlan idejű működési engedély kiadásához szükséges feltételek megteremtésére vonatkozó szakmai tervét vagy az európai uniós forrás (TIOP 3.4.2.-11/1.) felhasználására vonatkozó megkötött támogatási szerződés másolatát. A szociális szolgáltatások igénybevételével, adminisztrációjával, a személyi feltételekkel kapcsolatos változások A Szoctv. 68/B. §-a megteremti annak a lehetőségét, hogy idősek otthonában – a férőhelyszám 15 %-áig – gondozási szükséglettel nem rendelkező személyt is ellássanak az intézmények, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a) az ellátott után normatív állami hozzájárulás nem vehető igénybe, b) nem kell alkalmazni a Szoctv. 68/A. § (gondozási szükséglet szabályai), a 114. § (3) bekezdése (ingyenes ellátás szabályai), a 115. § (2) bekezdés második és harmadik mondata (egyes személyi térítési díjra vonatkozó szabályok), és 115. § (6) bekezdése (személyi térítési díj felülvizsgálatára vonatkozó szabályok), a 117. § (személyi térítési díj összegének havi jövedelemhez való viszonyának szabályai), a 117/A. § (1) és (2) bekezdése (költőpénzre vonatkozó szabályok),
115
a 117/B. § (személyi térítési díjat meghaladó összegű térítési díj fizetésének vállalására vonatkozó szabályok), valamint a 119/C. § (jövedelemvizsgálat szabályai) szerinti szabályokat, c) az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt elő házastárs, élettárs, testvér és fogyatékos közeli hozzátartozó az ellátottal együtt akkor helyezhető el, ha szintén vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését, d) térítési díj felülvizsgálatnak a szolgáltatási önköltség megállapításának, illetve év közbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni, e) biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Szr.) 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében nem kell gondozási tervet készíteni gondozási szükséglettel nem rendelkező ellátott esetében. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet 2/A. § (3) bekezdése szerint az ellátást igénylő gondozási szükséglettel nem rendelkező személy vagy a térítési díjat megfizető más személy a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését határozatlan időre vagy határozott idejű megállapodás esetén legalább egy év időtartamra vállalja. Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet a) megállapítása esetén az ellátott után normatív állami hozzájárulás vehető igénybe és térítési díját a Szoctv. V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani, b) hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti. Az Szr. 79. § (2) bekezdése alapján a nappali ellátás esetén vezetett Szr. 10. számú melléklete szerinti nyilvántartásban (látogatási és eseménynapló) az intézményvezető havonta és évente összesíti az ellátottak számát. Ez az összesítés képezi az alapját az állami normatíva felhasználásának és elszámolásának, a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvény figyelembevételével. Az Szr. 2. és 3. számú mellékletének előírásai is változtak 2012. január 01. napjától a lakóotthonok, valamint a hajléktalan ellátás tekintetében. Az így meghatározott létszám- és képesítési előírásoknak 2012. március 15. napjáig kell megfelelni az Szr. 115. §-a értelmében.
116
MI MENNYI 2012. JANUÁR 1. NAPJÁTÓL? Készítette: Krnákné dr. Boros Bernadett Forrás: www.szocionet.hu
1.
Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)
Minimálbér
Havi bér Ft/hó 93.000,- Ft
Heti bér Napi bér Ft/hét Ft/nap 21.400,- Ft 4.280,- Ft
Órabér Ft/óra 535,- Ft
108.000,- Ft
24.850,- Ft 4.970,- Ft
621,- Ft
71.800,- Ft
16.525,- Ft 3.305,- Ft
-
92.000,- Ft
21.175,- Ft 4.235,- Ft
-
298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. 2. § (1) bek.
Garantált bérminimum* 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. 2. § (2) bek.
Közfoglalkoztatási bér 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rend. 1. § (1) bek.
Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rend. 2. § (1) bek.
A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő (közfoglalkoztatottat) illeti meg.
munkakörben
foglalkoztatott
Köztisztviselők illetményalapja
munkavállalót
38.650,- Ft
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. § (1) bek.
Kormánytisztviselők illetményalapja
38.650,- Ft
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (2) 2010. LVIII. tv. (Ktjv.) 18. § (1) bek.
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja
20.000,- Ft
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 57. § (1) bek. b) pontja – 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. §
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat
391.600,- Ft
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (1) – (2) bek. 1997. évi LXVII. tv. 103. § (2) bek. – 1994. évi LXXX. tv. 46/D. § (2) bek.
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj
3.000,- Ft/óra
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek.
A nevelő szülői díj legalacsonyabb gyermekenként, fiatal felnőttenként
összege
–
15.000,- Ft/hó
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek.
A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (2) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/L. § (1) bek.
117
135.000,- Ft/hó
2.
A 2011. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Öregségi nyugdíj legkisebb összege
28.500,- Ft
168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. §
Árvaellátás legkisebb összege
24.250,- Ft
168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §
Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára
76.260,- Ft
168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.
Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30 %-a
27.900,- Ft
2011. évi CXCI. tv. 9. §
Rokkantsági ellátás minimális összege: minimálbér 30 %a
27.900,- Ft
2011. évi CXCI. tv. 12. §
3.
Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás Ellátás összege Álláskeresési Munkaerőpiaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a jogosultság járadék kezdő napján hatályos minimálbér 100 %-a: (folyósítási idő 93.000,- Ft/hó maximum 90 nap) 3.100,- Ft/nap 1991. évi IV. tv. 27. § (3) bek.
Nyugdíj előtti álláskeresési segély
minimálbér 40 %-a: 37.200,- Ft/hó 1.240,- Ft/nap
1991. évi IV. tv. 30. §
Keresetpótló 43.080,- Ft/hó – 71.800-, Ft/hó juttatás 1991. évi IV. Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy tv. 14. § (6) bek. alapján elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való közfoglalkoztatási bér részvétel esetén jár! 60-100 %-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg
4.
Munkaadók által fizetendő közterhek Szociális hozzájárulási adó
Adóalap 27 %-a
2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459. §
Rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi CXCI. tv. 23. § (5) bek.
Szakképzési hozzájárulás 2011. évi CLV. tv. 4. § (1)-(2) bek.
5.
964.500,- Ft/év/fő (kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján) Szociális hozzájárulási adóalap 1,5 %-a
Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni Nyugdíjjárulé járulék és k
10 %
118
magánnyugdíjEgészségbizt pénztári tagdíj osítási és fizetési munkaerőkötelezettsége piaci járulék 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19. § (1)-(2)- (3) bek.
Természetbeni egészségbiztosít ási járulék Pénzbeli egészségbiztosít ási járulék Munkaerő-piaci járulék összesen
mindösszesen A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege
4%
2%
1,5 % 8,5 % 18,5 % 21.700,- Ft/nap
2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) bek. és az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 24. § (2) bek.
6.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
6.390,- Ft/hó (213,- Ft/nap)
Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. (Tbj. 19. § (4) bekezdés, 39. § (2) bekezdés) 7.
Adósávok, adókedvezmények Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. §
Adóalap-kiegészítés Szja. tv. 29. § (3) bek.
Adóalap kedvezmény Szja. tv. 29/A-B. §
Adójóváírás
- az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka - évi 2.424.000,- Ft alatt nem növeli az adóalap összegét az adóalap-kiegészítés - a jövedelem évi 2.424.000,- Ft fölötti része után 27 %-os mértékkel kell az adóalapkiegészítést megállapítani - a bruttósított összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor – o egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 62.500,- Ft-tal, o legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 206.250,Ft-tal csökkenthető 2012. január 1-jétől megszűnik
Szja. tv. 33. §
Kedvezményes adózású - a munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500,természetbeni juttatások Ft/hó, és/vagy (1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) - fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító 71. §) Erzsébet-utalvány max. 5.000,- Ft/hó; - Széchenyi Pihenő Kártya o szálláshely alszámlán maximum Az adó mértéke: 16 % (alapja 119
a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 10 % EHO
Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme
225.000,- Ft; o vendéglátás alszámlán maximum 150.000,- Ft; o szabadidő alszámlán maximum 75.000,- Ft. - iskolakezdési támogatás: 27.900,- Ft/év - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás: 46.500,- Ft/hó - önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás: 27.900,- Ft/hó - csekély értékű ajándék: 3x9.300,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19 szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett. 600.000,- Ft
(1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §)
8.
Szociális ellátások Rendszeres
Jogosult
120
Havi összege
szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37. § (1), (4) bek. 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 17/B. § (2) bek.
Az az aktív korúak ellátására A rendszeres szociális segély havi a családi jövedelemhatár jogosult személy, aki az összege összegének és a jogosult családja ellátásra való jogosultság kezdő havi összjövedelmének különbözete, napján de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér (71.800,-Ft) a) egészségkárosodott mindenkori kötelező legkisebb személynek minősül, vagy összege személyi jövedelemadóval, b) a rá irányadó munkavállalói, egészségbiztosítási nyugdíjkorhatárt öt éven belül és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90 %-át azzal, hogy ha betölti, vagy a rendszeres szociális segélyre c) 14 éven aluli kiskorú jogosult családja tagjának gyermeket nevel – feltéve, hogy foglalkoztatást helyettesítő a családban élő gyermekek támogatásra való jogosultságot valamelyikére tekintettel más állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem személy nem részesül a Cst. haladhatja meg a nettó szerinti gyermekgondozási közfoglalkoztatási bér 90 %-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, támogatás összegének gyermekgondozási díjban, különbözetét.. A családi terhességi gyermekágyi jövedelemhatár összege segélyben – és a gyermek megegyezik a család fogyasztási ellátását napközbeni ellátást egységeihez tartozó arányszámok és az öregségi nyugdíj biztosító intézményben (Gyvt. összegének mindenkori legkisebb összege 90 %41. § (3) bekezdés) nem tudják ának szorzatával. biztosítani, vagy összege: d) a települési önkormányzat Maximum rendeletében foglalt 42.326,- Ft FHT-ban részesülő feltételeknek megfelel. családtag esetén, az RSZS maximum összege 19.526,Ft
Foglalkoztatást Jogosult Havi összege helyettesítő Foglalkoztatást helyettesítő A foglalkoztatást helyettesítő támogatás támogatásra jogosult az a támogatás havi összege az (FHT) személy, akinek az aktív korúak öregségi nyugdíj mindenkori 1993. évi III. tv. ellátására való jogosultságát legkisebb összegének 80 %(Szoc. tv.) 35. § megállapították, kivéve azt, aki a: 22.800,- Ft/hó RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) Időskorúak Jogosult Havi összege járadéka a reá irányadó nyugdíjkorhatárt a) 1993. évi III. tv. betöltött személy, akinek saját az öregségi nyugdíj minimum (Szoc. tv.) 32/B § és vele együtt lakó házastársa, 80 %-a: és 32/C § élettársa jövedelme alapján 22.800,-Ft/hó számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, az egyedülálló, a reá irányadó b) nyugdíjkorhatárt betöltött, de az öregségi nyugdíj minimum 75 évesnél fiatalabb személy, 95 %-a:
121
Ápolási díj 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (8) bek. és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §
akinek havi jövedelme nem 27.075,-Ft/hó haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-át, az egyedülálló, 75. életévét c) betöltött személy, akinek havi az öregségi nyugdíj minimum jövedelme nem haladja meg az 130 %-a: öregségi nyugdíj mindenkori 37.050,-Ft/hó legkisebb összegének 130 %át. Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft. Jogosult Havi összeg Ápolási díjra jogosult – a A súlyosan fogyatékos, vagy jegyes kivételével – a tartósan beteg 18 év alatti hozzátartozó (Ptk. 685. § b) személy gondozása esetén a pontja), ha állandó és tartós Költségvetési tv-ben gondozásra szoruló meghatározott alapösszeg 100 - súlyosan fogyatékos, vagy %-a: 29.500,-Ft - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, A fokozott ápolást igénylő ápolását végzi (Szoc. tv. 41. súlyosan fogyatékos személy §) gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 130 %-a: 38.350,-Ft A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a: 23.600,-Ft
9.
Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi (GYÁS)
A naptári napi átlagkereset 70 %-a segély
1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. §
Gyermekgondozási díj A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb (GYED) havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %1997. évi LXXXIII. tv. a: 130.200,- Ft (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.
Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.
A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb
122
biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteggyógyintézeti ellátás esetén) A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának 30-ad részét. (2011. április 30. napját követően bekövetkező keresőképtelenség esetére vonatkozó rendelkezés a 2011. évi XXXI törvény 6. § (2) bek. alapján.) 2011. július 1. napjától a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz nem jár!!! (Megjegyzés: a passzív jogon járó táppénz jogintézménye 2011. július 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, tehát e naptól táppénzben csak biztosítási jogviszonyban álló személy részesülhet, biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, de, legfeljebb 1 év időtartamban.) Családi pótlék (CSP) Egy gyermekes család esetén 12.200,- Ft/hó 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,11. § (1) bek. Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család Esetén gyermekenként 16.000,- Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 23.300,- Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 25.900,- Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén 20.300,- Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén 14.800,Ft/hó Anyasági támogatás Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: 64.125,- Ft 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) Ikergyermek esetén 300 %-a: 85.500,- Ft 31. § A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhesgondozáson (Cst. 29. és 32. §). Gyermekgondozási Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,- Ft/hó segély (GYES) 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 200 %-a (57.000,- Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300 26. § (1)-(2) bek. %-a (85.500,- Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400 %-a (114.000,- Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500 %-a (142.500,- Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600 %-a (171.000,- Ft/hó) 123
A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §). Gyermeknevelési Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,- Ft/hó támogatás (GYET) A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti 26. § (1)-(2) bek. (Cst. 23. §) 10.
Kis összegű követelés értékhatára
100.000,- Ft
(2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv.) 68. § (2) bekezdés)
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben – az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül – a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 11. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher Egyszerűsített A közteher mértéke (Ft/nap) foglalkoztatási forma 1. mezőgazdasági 500,- Ft idénymunka 2. turisztikai 500,- Ft idénymunka 3. alkalmi munka 1.000,- Ft Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8. § (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér. 12.
Bérgarancia támogatás maximuma
1.013.000,- Ft
(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek., Hivatalos Értesítő 2011/13. szám, valamint Nemzetgazdasági Közlöny 2011/15. szám)
A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7. § (2) bekezdés) 405.200,- Ft.
124
