TARTALOM FÓKUSZBAN TECHNIKA SZAKIRODALOM. Securex Tisztítótûzben a tûzoltókészülék piac... 7

KIÁLLÍTÁS

TARTALOM

Securex ’98 ................................................................................................................... 6

FÓKUSZBAN

1998. 5. évf. 1. szám Szerkesztõbizottság: Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Szerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01 Telefon és telefax.: (82) 429-938 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Duna Palota és Kiadó 1363 Bp. Pf. 19. Tel.:3312-166, 3313-700/14-948 Fax: 1339-199 MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Bleszity János országos parancsnok

TÉNYKÉP Hazai gyártók és forgalmazók ................................................................................... 20 Tûzoltókészülék választék ......................................................................................... 22 Tûzoltókészülék javító mûhelyek .............................................................................. 25

NÉVJEGY Halon-helyettesítõ készülékek ................................................................................... 26 Werner ABC porraloltók ........................................................................................... 27 Milyen tûzoltókészüléket válasszunk? ...................................................................... 28 Victoria készülék-család ............................................................................................ 31 Regal: új hazai készülék ............................................................................................ 32 Glória: hagyomány és újítás ...................................................................................... 34 Kodreta tûzoltókészülék-család ................................................................................. 36

FÓRUM Legyen hazai és korszerû ........................................................................................... 38 Tûzoltókészülékek vonalkódos azonosítása .............................................................. 39

TÛZMEGELÕZÉS ARITECH FP2000 tûzjelzõ központok III. .............................................................. 40 Hûtõház veszélyességének megítélése ...................................................................... 42

TÛZ- ÉS KÁRESETEK Égett a Dunaház teteje ............................................................................................... 44

SZABÁLYOZÁS

Nyomtatta: a Kaposvári Nyomda Kft.

A tûzvédelmi szervezetek és mûködési problémáik I. .............................................. 46

Felelõs vezetõ: Mike Ferenc

Baleseti gyorsbeavatkozó .......................................................................................... 49 METZ gépezetes tolólétra ......................................................................................... 50 Új mûszaki mentõszer az ûrtechnikából .................................................................... 51

Megjelenik kéthavonta Nyilvántartási szám: 1218-2959 Elõfizetési díj: egy évre 594 Ft + ÁFA (665)

VÉDELEM

Tisztítótûzben a tûzoltókészülék piac ......................................................................... 7 A tûzoltó készülékek készenlétben tartásának általános elõírásai .............................. 8 A tûzoltó készülékek készenlétben tartásának speciális elõírásai .............................. 9 Szabályozási elvek ..................................................................................................... 13 Ellenõrzés, javítás ...................................................................................................... 13 A készülékek kiválasztása a speciális elõírások alapján ........................................... 14 A készülék kiválasztása az általános elõírások alapján ............................................ 17

1998/1

TECHNIKA

SZAKIRODALOM Szakvizsga jegyzet ..................................................................................................... 52 Szabványok 1997-ben ................................................................................................ 52

5

KIÁLLÍTÁS Securex ’98 Nagy érdeklõdés elõzi meg az 1998. március 11-15 között a Budapest Vásárközpont „C” pavilonjában megrendezendõ biztonságvédelmi szakkiállítást.

A védelem biztosítéka Az érdeklõdés nem lehet véletlen, hiszen a biztonságvédelmi szakma 1990 óta tartó dinamikus növekedése az új védelmi megoldások és gyártmányok megjelenésével párhuzamosan zajlik, miközben a biztonsággal kapcsolatos fogalmaink is alaposan megváltoztak. Ennek a többoldalú kihívásnak csak a tájékozott szakemberek képesek megfelelni. A tájékozódásnak teremtett fórumot – többéves szünetelés után – az elmúlt évben a Hungexpo Rt.

6

Az ezévben 2. alkalommal megrendezendõ – megújult és tematikailag kibõvült – kiállításon a biztonságvédelmi szakma ágazatai – munkavédelem, – tûzvédelem, – biztonságtechnika, – vagyonvédelem, kapnak lehetõséget a bemutatkozásra. A szakkiállítás átfogó tematikájának része a nemzetbiztonság, a védelmi eszközök és berendezések, a komplex biztonságtechnikai rendszerek, a tûz elleni védelem, a bankbiztonság, a pénz- és értékszállítás, a munkavédelem, a balesetelhárítás és biztosítás. Mindezek együttes megjelenése a tûzés katasztrófavédelem területén dolgozók számára is fontos információforrás.

Az esemény védnökei A rendezvény jelentõségét mutatja, hogy Kiss Péter munkaügyi miniszter, Forgács László rendõr vezérõrnagy országos fõkapitány, és Dr. Bleszity János tûzoltó vezérõrnagy országos parancsnok vállalt védnökséget. A magyar Biztonságvédelmi Egyesület, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség pedig szakmai támogatásával segítette a szervezõk munkáját. Az új idõpontban (március 11-15 között) és új helyszínen (a C pavilonban) látható Securex kiállítással azonos idõben további szakkiállításokat (Agro + Mashexpo, Szépség és Egészség, Karát, Art Budapest) rendez a Hungexpo Rt.

VÉDELEM

1998/1

FÓKUSZBAN Tisztítótûzben a tûzoltókészülék piac A tûzoltókészülékek körül nagy horderejû – pozitív és negatív elõjelû – változások történtek. Modern és hatékony készülékek, széles választék, bizonytalanság és bizalmatlanság, hamisítási botrányok egyszerre jellemzik a helyzetet. Mindez nem hagyta érintetlenül a szakembereket.

Mit? H o g y a n ? P R OB L É M A Szétszórt szabályozás

Szabványváltozás

A régi és új elõírások együttélése

A halon kiváltás A tûzoltókészülék piacon hatásaiban az elsõ és kétségkívül legnagyobb változás elindítója a halon forgalombahozatalának tilalma. Az eddig kitüntetett szerepet játszó, 700 ezer darabos készülékkel a tûzoltókészülékek között az egyik legjelentõsebb oltóanyag fokozatos eltûnése látványos változást indított el. A gyártókat, kutatókat és a felhasználókat is új oltóanyagok kutatására illetve a hagyományos oltóanyagok újrafelfedezésére ösztönözte. Ez a választási kényszer valamint a meglévõ készletekkel való gazdálkodás kérdései a felhasználók körében egyfajta bizonytalanságot okoztak.

Szabványváltozás A tûzoltókészülékeknél is az európai követelmények teljesítése lehet a cél. Ezt célozta az 1993-as szabványmódosítás is. A tûzoltókészülékek vizsgálati egységtüzeit szabályozó MSZ 1040-3:1993. szinte teljesen azonos az európai elõírással. Ebben a korábbi „B” egységtüzek vizsgálata hasonló, jelölése azonban teljesen eltér a korábbi szabványban leírtaktól. Az „A” egységtüzek viszont jelölésükben és tartalmukban is teljesen újak. A következõ lépésként az MSZ 1040-2:1993. kiadására került sor. Ennél elsõsorban az egységtûz oltási képesség követelmény jelöléseit változtatták meg. A töltettömeg választékban pedig az addig érvényes méretsort kiegészítették az európai elõírásokban megtalálható értékekkel. A vizsgálati egységtüzekbõl eredõ új fogalmak azonban a napi gyakorlatban még nem rögzültek megfelelõen. Ezt a folyamatot kissé gátolja a régi és az új elõírások együttélése, amely miatt az értelmezés és a konvertálhatóság nehézkes. A régi elõírások merev, betû szerinti értelmezése (pl. 6 kgVÉDELEM

1998/1

Hogyan válasszunk?

V ÁL AS Z Témakörönként bemutatjuk a teljes hazai szabályozást

Az új fogalmak és alkalmazásuk bemutatása Fogódzókat és megoldási módokat mutatunk be a konvertálásra A tûzoltókészülékek kiválasztásának fõbb elvei

A halon forgalmazás tilalma

A kiváltás és alkalmazás lehetõségei, alternatív megoldások, új oltóanyagok

A bõség zavara

Bemutatjuk az engedélyezett tûzoltókészülék típusokat

Kivel javíthatunk?

Teret biztosítunk az engedéllyel rendelkezõ készülék javítóknak

Mi lesz az EN szabványnak nem megfelelõ készülék sorsa?

1999. január 1-tõl gyártásuk megszûnik! A régi készülékek élettartamuk végéig készenlétben tarthatók.

Felügyelet

önkéntes jogkövetés, tulajdonosi szemlélet stb.) a piaci szereplõk számának ugrásszerû és kontrollálatlan növekedése a készülékhamisításban kicsúcsosodó folyamatot eredményezett. Az ebbõl eredõen megingott bizalom mellett további bizonytalanságot okozott, hogy a megmaradt kevés üzemi tûzvédelmi szakember sem volt képes mindig dönteni. A tûzoltókészülékek korábbi két-három típusa mellett ugyanis 20-30 különbözõ oltásteljesítményû, árú és oltóanyagú készülék közül lehetett választani. Ezekrõl azonban átfogó tájékoztatás a választást segítõ, eligazodást könnyítõ információk csak töredékesen jelentek meg. A jogszabályalkotók és a hatóságok – az elmúlt idõszakban – érzékelve a problémákat, a tûzvédelmi jogszabályokban és a tûzoltókészülékekre vonatkozó szabványokban igyekeztek ezekre a problémákra megoldást találni. S egyúttal kiépítették a piacgazdaság körülményeihez igazodó hatósági engedélyezés és felügyelet szervezeti feltételeit is.

A tûzvédelmi jogszabályok változásai (készülék gyártók, javítók, ellenõrök engedélyezés, nyilvántartás, vizsgáztatás, felügyelet) és a tûzmegelõzéssel kapcsolatos viták (hatósági ellenõrzés, tûzvédelmi szervezetek

Mindezekre a kérdésekre, problémákra igyekszünk válaszokat adni ebben a kiadványban.

os porral oltó van elõírva) nem ösztönzi a cégek tûzvédelmi szakembereit a modernebb, nagyobb oltóképességû készülékek beszerzésére. Ez az értelmezés képes egy elavult helyzet idõleges konzerválására.

Az ABC por megjelenése Már ma is érzékelhetõen nõ az ABC oltóporral töltött tûzoltókészülékek készenlétben tartása. S megjelenése a használatban várhatóan további jelentõs átrendezõdést okoz, mert a jelenleg nagy számban készenlétben tartott „B-C” jelû tûzoltókészülékek nem alkalmasak szilárd éghetõ anyagok tüzeinek oltására. Mivel ma még nagy számban tartanak készenlétben „B-C” oltóporral töltött készüléket, ott is, ahol szilárd anyag tüzére kell számítani, így ezeken a helyeken a „B-C” oltóporral töltött készülékek lecserélése feltétlenül indokolt.

7

FÓKUSZBAN

A tûzoltó készülékek készenlétben tartásának általános elõírásai A tûzoltókészülékek készenlétben tartásának általános követelményeit az OTSz a tûzveszélyességi osztály és a veszélyességi övezet alapterületének figyelembe vételével állapítja meg.

OTSz 56 § (1-2) bekezdés Az OTSz nagy szabadságot biztosít a szakmai mérlegeléshez a tûzoltókészülék kiválasztásában, hiszen elõírása értelmében: A létesítményekben az ott keletkezõ tûz oltására alkalmas, a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítõ tûzoltó készüléket kell elhelyezni. A tételes elõírások az alábbiak szerint összegezhetõk:(Lsd. táblázat.) Az OTSz keretjellegû szabályozása mellett a megnövekedett tûzoltókészülék választék is lehetõvé teszi a védendõ területre a leginkább megfelelõ tûzoltókészülék kiválasztását. A táblázatból is kitûnik, hogy a 35/1996 (XII. 29) BM rendelettel hatályba léptetett új OTSz-ben a tûzoltókészülékek készenlétben tartásának kötelezettsége szigorodott. Ugyanis az „A”, „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek és veszélyességi övezetek alapterületével csökkenteni kell a „C”-”E” tûzveszélyességi osztályba tartozó építmények és szabadterületek alapterületét és

8

az így kapott értékek alapján kell a készülékeket elhelyezni. Ez adott esetben több készülék rendszeresítését jelenti. A „D” tûzveszélyességi osztályban a korábbi 800 m2 helyett minden megkezdett 600 m2 után kell legalább 1 db tûzoltó készüléket készenlétben tartani. Ez szintén szigorítást jelent a korábbiakhoz képest.

Lakóépületben A lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken – ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – nem kell tûzoltó készüléket elhelyezni, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésû (pl. kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó, illetve rendeltetési egységenként – a táblázatban foglaltakat kell alkalmazni.

Ez a szabályozás korszerûnek tekinthetõ, hiszen típusban, oltóanyagban, oltási teljesítményben, súlyban tág teret ad a szakmai mérlegelésnek. Ez egyben megfelelõ információt és szakmai ismereteket feltételez.

Tûzv e s zé ly e s s é g i O s ztá ly

H e ly e

Az é pítmé ny, ille tv e s za ba dté r a la pte rüle té t cs ö k k e ntõ té ny e zõ

„A-B ”

helyiségben, illetve veszélyességi övezetben

—

minden megkezdett 50 m2 alapterület után 1-1 db

„A-B ”

építményben, illetve szabadtéren

„A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével

a „C ”-„E” tûzveszélyességi osztályba tartozó építmény, szabadtér elõírásai szerint

„C”

építményben, illetve szabadtéren

„A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével

az alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként 1-1 db

„D ”

építményben, illetve szabadtéren

„A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével

az alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként 1-1 db

„E”

építményben, illetve szabadtéren

„A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével

szükség szerint

K ö v e te lmé ny

VÉDELEM

1998/1

FÓKUSZBAN

A tûzoltó készülékek készenlétben tartásának speciális elõírásai Az OTSz általános elõírásain túl számos jogszabály, szabvány fogalmaz meg követelményeket a tûzoltó készülékek készenlétben tartására. Ezek csokorba szedésével kívánunk segítséget nyújtani a gyakorló szakembereknek.

I. Tûzveszélyes tevékenység A tûzveszélyes tevékenységet az OTSz kiemeli, amikor elõírja, hogy „A tûzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelõ az ott keletkezhetõ tûz oltására alkalmas tûzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.” (OTSz 11 § (9). bek) (A kiválasztás elveire a késõbbiekben visszatérünk.)

II. Jármûvek, szállítás 1. Az OTSz 60. § (3) bekezdése általános követelményként rögzíti, hogy a a. a jármû forgalomba hozója illetõleg üzemeltetõje, b. külön jogszabályban meghatározott jármûveket, c. meghatározott típusú, nagyságú és számú tûzoltó készülékkel köteles ellátni. Ez a szabályozás (a 6/1990 (IV. 12.) KÖHÉM rendelet) meglehetõsen porraloltó centrikusan jelent meg, kizárva az egyéb oltóanyagú készülékeket. Ezt az ellentmondást kívánta feloldani a BM TOP 1992-es állásfoglalása, amely az akkori szabvány-

elõírások és oltástechnikai ismeretek figyelembevételével meghatározta a porral oltók helyettesíthetõségét. 2. A jármûveken a tûzoltókészülék elhelyezésének általános szabálya, hogy a készülék a jármû és a szállítmány védelmére egyaránt felhasználható legyen. (OTSz 60. § (4) bekezdés.) 3. Közúti jármûvek (6/l990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet, illetve BM TOP Tûzmegelõzési Fõosztály 39-l9/l992. számú állásfoglalás.) Lsd. 1. és 2. táblázat. 4. Gáz szállítása közúton (GOMBSZ) Lsd. 3. táblázat. 5. Veszélyes anyagok szállítása (ADR) Minden veszélyes anyagot szállító szállítóegységet fel kell szerelni: a) legalább egy, legalább 2 kg por (vagy más, azonos hatékonyságú alkalmas tûzoltószer) kapacitású hordozható tûzoltó készülékkel, mely alkalmas a szállítóegység motorjában vagy a vezetõfülkéjében keletkezett tûz oltására , és amely ha a rakományban keletkezõ tûz oltására használják, a tüzet nem súlyosbítja, hanem ha csak lehet, leküzdi; ha azonban a jármû a motorban keletkezõ tûz leküzdésére önmûködõ vagy könnyen mûködésbe hozató, rögzített készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy e hordozható tûzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezõ tûz leküzdésére; b) az elõzõ a) pontban leírtakon kívül legalább egy olyan hordozható tûzoltó készüléket, melynek kapacitása legalább 6 kg

Te he rg é pk o cs i, me zõ g a zda s á g i v o nta tó , la s s ú já rmû Engedélyezett össztömeg (kg)

Porraloltó

3500-12000 12000-24000 24000-

1 db, 6 k g 1 db, 12 k g 2 db, 12 k g

Helyettesíthetõség Halonnal (gázzal) oltó

Habbaloltó, oltási teljesítmény

1 db, 5 k g 1 db, 10 k g 2 db, 10 k g

1 db, B 14 1 db, B 20 2 db, B 20

1. táblázat A ut ó bus z Helyettesíthetõség

Befogadó képesség (fõ)

Porraloltó

30-ig

1 db, 3 k g

1 db, 2 k g

30-100

1 db, 6 k g

1 db, 5 k g

100 felett

1 db, 12 kg vagy 2 db, 6 k g

1 db, 10 kg vagy 2 db, 5 k g

Halonnal (gázzal) oltó

Habbaloltó, oltási teljesítmény 1 db, B 10 1 db, B 14 1 db, B 20 vagy 2 db, B 14

2. táblázat J á rmû típus a személygépkocsi tehergépkocsi

M e g e ng e de tt te rhe lhe tõ s é g

Po rra lo ltó 1 db, 1 k g

3500 kg-ig

1 db, 3 k g

3500 kg felett

2 db, 6 k g

3. táblázat VÉDELEM

1998/1

9

FÓKUSZBAN

H a jó t e s t ho s s za ( m)

T ûzo ltó k é s zülé k 0,5 kg porral vagy habbal oltó

0 -5

5 -7

7 -9

9 -11

1

1

1

1

4 kg-os porral vagy habbal oltó

11 -1 3

1 3 -1 5

1 5 -1 7

1 7 -2 0

1

1

2

2

4. táblázat

por (vagy más, azonos hatékonyságú alkalmas tûzoltószer) és amely alkalmas a gumiabroncs vagy a fék tüzének vagy a rakományban keletkezett tûznek a leküzdésére és amely, ha a szállítóegység motorjában vagy a vezetõfülkéjében keletkezett tûz oltására használják, a tüzet nem súlyosbítja. A 3,5 tonnánál kisebb legnagyobb megengedett össztömegû gépjármûvekben elegendõ egy, legalább 2 kg port tartalmazó hordozható tûzoltó készülék. A szállítóegység tûzoltó készülékében lévõ tûzoltó szereknek olyanoknak kell lenniük, hogy sem a vezetõfülkében, sem a tûz okozta hõ hatására ne fejleszthessenek mérgezõ gázokat. Abban az esetben, ha a szállító egységben pótkocsi van, és a rakott pótkocsit a vontató jármûtõl távol, a közúton lekapcsolják, a pótkocsit legalább egy olyan tûzoltó készülékkel kell felszerelni, amely a b) pontban foglalt elõírásoknak megfelel. 6. Ipari robbanóanyag szállítása (Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat) A jármûvet 2 db l2 kg-os porraloltóval kell felszerelni. 7. Aeroszol készítmények szállítása közúton (MSZ 20599l:1975, nem kötelezõ szabvány) A jármûvön 2 db 6 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 8. Mezõgazdasági erõ- és munkagép (OTSZ 68 § (1) bek.) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban részt vevõ erõ- és munkagépet, valamint egyéb jármûvet legalább egy 13A és 89B vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készülékkel kell ellátni. 9. Kisgéphajók (Közlekedési Fõfelügyelet Hajózási Felügyelet Hajóbiztonsági és Regiszteri Osztály elõírásai alapján) Lsd. 4. táblázat.

III. Tárolás

1. Éghetõ folyadéktároló kamra (MSZ 9942:1983) A kamra bejárata közelében – kívül – 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további kamrákhoz l-l db l2 kg töltetû porraloltót kell készenlétben tartani. 2. Éghetõ folyadék tárolása tárolótelepen (MSZ l5633-l:1992) Hordós és ballonos tárolóban, üzemanyagkanna konténeres tárolása esetén hordó-, ballon-, illetve konténercsoportonként l db, legalább B 20 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készülékeket, kell készenlétben tartani. Ezen felül a legfeljebb 500 m2-nél nagyobbra két db, legalább B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Konténeres tárolónál konténercsoportonként 2 db legfeljebb B 20 jelû és 2 db, legalább B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 3. Gumigyártmányok, kaucsuk és kaucsukoldatok raktározása (MSZ l3587:1985, nem kötelezõ szabvány) A raktárhelyiségben 200 m2-enként l db l2 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 4. Polgári felhasználású pirotechnikai termékek raktározása (MSZ l576l:1994) 10

A raktárépület helyiségeinek bejáratánál egy-egy db 2l A, a raktárépület bejáratánál egy 34 A vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani A raktárhelyiségben, illetve annak bejáratánál és az átmeneti tárolóhely közvetlen közelében legalább egy-egy db 2l A, illetve 113 B vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 5. Polgári felhasználású lõszerek raktározása (MSZ l577l:1984) Minden tárolóhelyiség, raktárhelyiség, valamint a központi lõszerraktár helyiségeinek bejárata közelében (elõtérben) legalább l db 6 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 6. Kistartályos gázellátás (MSZ 7050-5:1985) A gáztárolók környezetében legalább 2 db 6 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 7. Veszélyes árukkal rakott közúti szállítóegységek átmeneti tárolása (MSZ 9935:1993, nem kötelezõ szabvány) A 200 m2 vagy annál kisebb alapterületû átmeneti tárolóban 2 db, minden további vagy megkezdett 200 m2-re 1-1db, legalább 34A és 144B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétbe tartani. Ezen felül a legfeljebb 1000 m2 alapterületû átmeneti tárolóban 1 db, az 1000 m2nél nagyobban pedig 2 db, legalább 55A és 233B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétbe tartani. 8. Veszélyes áruk átmeneti-ideiglenes tárolása (MSZ 9936) Az 50 m2 vagy annál kisebb alapterületû tárolóban 2 db, minden további vagy megkezdett 100 m2-re 1-1db, legalább 34A és 144B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétbe tartani. Ezen felül az 500 m2-nél nagyobbra 2 db, legalább 55A és 233B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétbe tartani.

IV. Létesítmények, helyiségek l. Olajtüzeléshez tartozó tároló és kiszolgáló létesítmények (MSZ 990l-5:1982) A helyiséghez kötött 600 l névleges ûrtartalom feletti tárolók közelében tárolóhelyiségenként két-két l2 kg töltetû porraloltó tûzoltó készülék legyen elhelyezve. A tüzelõberendezés helyiségében porraloltó tûzoltó készülék is legyen készenlétben tartva. A készülékek száma és nagysága az olajfogyasztástól függõen az 5. táblázat szerint van meghatározva. 2. Benzinkút (MSZ 9943:1994) Lsd. 6. táblázat. 3. Autógáz töltõállomás (6/1993. (V. 12.) IKM rendelet) A tûzoltó készülékek ABC egységtüzek oltására legyenek alkalmasak. Lsd. 7. táblázat. 4. Gázüzemû gépjármû javító helyiség (1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet) A gázüzemû gépjármû javító helyiséget el kell látni helyiséVÉDELEM

1998/1

FÓKUSZBAN

2 -tõ l 3 -ig

3 fe le tt 5 -ig

5 fe le tt 5 0 -ig

5 0 fe le tt 1 0 0 -ig

1 0 0 fe le tt 5 0 0 ig

Porraloltó készülék száma (db)

1

2

2

3

4

1

4

N agysága (kg)

6

6

12

12

12

50

12

O la jfo g y a s ztá s (k g /ó )

5 0 0 fe le tt

5. táblázat Vé de ndõ te rüle t TÖ LTÕ Á LLO M Á S – 3 kútoszlopig – további megkezdett kútoszlop után – töltõakna Ö N K IS ZO LG ÁLÓ TÖ LTÕ ÁLLO M ÁS – minden kútoszlopához PB C S E R E T E L E P TAR TÁLYO K (fö ldfe le tti) – I-II. tv. fok folyadék – III. tv. fok minden megkezdett 2 db után

K é s zülé k s zá ma (db)

O ltá s te lje s ítmé ny e

2 1 1

3 4 A és 1 4 4 B 3 4 A és 1 4 4 B 3 4 A és 1 4 4 B

1 1

3 4 A és 1 4 4 B 34 A, 144 B és C

1 1

5 5 A és 2 3 3 B 5 5 A és 2 3 3 B

6. táblázat Vé de ndõ te rüle t Földdel nem takart tartály Földdel takart tartály dómaknája Kimérõhely Sûrített földgáz töltõállomás Egyedi sûrített földgáz töltõberendezés

K é s zülé k s zá ma (db) 1 1 1 1 2 1

Tö lte ts úly a (k g ) 50 12 12 50 12 6

7. táblázat

genként egy-egy db, 12 kg-os töltõsúlyú porral oltó tûzoltó készülékkel. 5. Éghetõ folyadéktároló kiszolgáló létesítményei ( MSZ 15633-1:1992) – Vasúti tartálykocsi, továbbá közúti tartályos jármû töltõ- és lefejtõhelyén 1db, legalább B 20 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. – Tartályhajó lefejtõ- és töltõ kikötõjében lefejtõ - illetve töltõhelyenként l-l db, legalább B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas, a kikötõ központi telephelyén l db, legalább B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. – Töltõhelyiségben mérleghelyenként, illetve töltõhelyenként l db , legalább B 20 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. – Szivattyúházba és szabadba telepített szivattyúcsoport esetén minden megkezdett 5 szivattyúnként egy db legalább B 20 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül 500 m2-nél nagyobb alapterületû töltõhelyiségenként, illetve szivattyúcsoportonként legalább 2 db B 50 jelû vizsgálati tûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 6. Acetilén termelõ berendezés (MSZ l5664:1982) Helyiségenként, illetve minden megkezdett 50 m2 alapterület után legalább l db 12 kg-os porraloltót kell elhelyezni. 7. Mozi (MSZ 02-101:1968, nem kötelezõ szabvány) – Az elõcsarnokban és a nézõtéri résznél szintenként minden megkezdett 400 m2 alapterületen l db tûzoltó készüléket kell elhelyezni. – Az alapterület nagyságától függetlenül a gépházakban és a központi kapcsolóhelyiségben l-l db tûzoltó készülék elhelyezése szükséges. VÉDELEM

1998/1

8. Színház, mûvelõdési létesítmény (MSZ 02-103:1968, nem kötelezõ szabvány.) – A nézõtéri részen és az elõcsarnokban szintenként minden megkezdett 400 m2 alapterület után l db, a színpadon és a raktárban minden megkezdett 200 m2 alapterület után l db tûzoltó készüléket kell elhelyezni. – Függetlenül az alapterület nagyságától a szivattyúházban, a központi kapcsolóhelyiségben, a faipari megmunkáló mûhelyekben, a parókamosó helyiségben l-l db tûzoltó készüléket kell elhelyezni. – A színpadi részt kiszolgáló folyosóknál legalább 15 méterenként kell l-l db tûzoltó készüléket elhelyezni. 9. Villamos üzemû felvonó helyiség (MSZ-04-ll-l:1985) A helyiség bejáratának közelében a villamostûz oltására alkalmas gázzaloltót — legalább 2 kg töltetû — kell elhelyezni. 10. Gázüzemû berendezés, elgõzölögtetõ berendezése (MSZ 7050-l:1986) Az épület helyiségeiben, közvetlenül a bejárati ajtók mellett, továbbá a szekrényen kívül a berendezés helyiségének ajtaja mellett, valamint a pébé gázpalack készlet tároló helyiségeiben l-l porraloltó kell. 11. Pébé gázzal mûködõ fogyasztói berendezésû lakókocsi (MSZ 7050-3:1986) A lakókocsi bejárati ajtajának környezetében – turista lakókocsi esetén legalább l db 3 kg töltetû – nem turisztikai célú lakókocsi esetén l db 6 kg-os porraloltó tûzoltó készüléket kell elhelyezni. 12. Felépítményes ponton pébé gázfogyasztói berendezés (MSZ 7050-4:1978) A lakótér legfeljebb 5 m-es körzetében legalább l2 kg-os porraloltót kell elhelyezni. l3. Turista gázpalack töltõberendezés (MSZ 7050-2:1977) 11

FÓKUSZBAN

LÉTES ÍTM ÉN YR ÉS Z Lé te s ítmé ny

K e ze lõ é püle tné l

Gázátadó állomás 5000 m3/h-ig Gázátadó állomás 10000 m3/h-ig Gázátadó állomás 20-40 em3/h között

1 db P 6 1 db P 6 1 db P 6

Te le me chanik ai, vagy villk onté ne re nk é nt 1 db P 6 vagy G 5 1 db P 6 vagy G 5 1 db P 6 vagy G 5

G á zs za g o s ító a ny a g tá ro ló ná l

Te chno ló g ia i k e ze lõ té rné l

K o nde nzá to r tá ro ló ná l é tö ltõ né l

Cs õgöré ny indítónál vagy fogadónál

1 db P 12

4 db P 12

1 db P 12

1 db P 50

1 db P 12

4 db P 12

1 db P 12

1 db P 50

1 db P 12

4 db P 12

1 db P 12

1 db P 50

G á zme le g ítõ né l

1 db P 12

8. táblázat Ö s s zte lje s ítmé ny (k W )

P o rra lo lt ó S zá ma (db)

S úly a (k g )

— 1 2 4 1 4

— 12 12 12 50 12

233-ig 233-580 580-1160 1160-5800 5800 felett

9. táblázat Cs e re te le p k a te g ó ria

Tá ro lha tó g á z (k g )

1 2 3

1104 1105-3000 3001-8000

4

8001-25000

Kategórián felül

25000-100000

Po rra lo ltó S zá ma (db) 1 2 4 4 1 4 1 1

S úly a (k g ) 12 12 12 12 50 12 50 250

10. táblázat

A töltõberendezés épületben, helyiségben közvetlenül a bejárati ajtó mellett, illetve a szekrénynél l db 12 kg-os töltetû porraloltó kell. 14. Párhuzamosan kapcsolt, állópalackos rendszerû, pébégáz ellátó rendszer (MSZ 09-96.0161:1990) Az állópalackos rendszer közvetlen közelében tûzoltó készüléket kell elhelyezni, amely legalább: – 6 palackig l db 6 kg töltetû MSZ l040-2 szerinti porraloltó, – ezen felül l db 12 kg töltetû MSZ l040-2 szerinti porraloltó legyen. 15. Gázátadó állomás (GOMBSZ) Készenlétben tartandó tûzoltó készülékek a 8. táblázat szerint. 16. Hõtermelõ gázfogyasztó berendezés (GOMBSZ) A tüzelõberendezés helyiségénél – a helyiségbõl és kívülrõl a helyiség érintése nélkül egyaránt jól megközelíthetõ helyen – porraloltó tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A szükséges tûzoltó készülékek száma és nagysága (Lsd. 9. táblázat.) l7. Pébé gáz cseretelep (GOMBSZ) A cseretelepeket kategóriától függõen az alábbi porraloltó tûzoltó készülékkel kell ellátni. Lsd. 10. táblázat. 18. Transzformátor állomás (MSZ 15688:1991) A 120 kV névleges feszültség feletti transzformátorállomás legalább 4 db 50 kg- os porraloltó vagy azzal oltóhatásában legalább egyenértékû, bármilyen más tûzoltó készülék legyen elhelyezve. Kivéve: – Az atom- és hõerõmûvek (200 MW névleges teljesítmény 12

felett) szabadtéri transzformátorainak területét. Itt tûzoltóvízvezetékhálózatot kell létesíteni, mely 5 bar kifolyási nyomást biztosít. – A 400 kV-os és az annál nagyobb feszültségû, valamint – a feszültségtõl függetlenül – a 250 MVA és az annál nagyobb névleges egységteljesítményû transzformátorok területét, ha ott beépített oltóberendezést létesítettek. A 120 kV névleges feszültségû transzformátorállomások területén legalább 2 db 50 kg-os porraloltó vagy azzal legalább egyenértékû, bármilyen más tûzoltó készülék legyen elhelyezve. A 120 kV alatti névleges feszültségû és a l0 MVA-nál nagyobb névleges teljesítményû transzformátorállomások területén legalább l db 50 kg-os porraloltó vagy azzal legalább egyenértékû bármilyen más tûzoltó készülék legyen elhelyezve. A transzformátorállomások belsõtéri kapcsolóhelyiségeiben: – 120 kV névleges feszültségû berendezések esetén l db 50 kg-os halonnaloltó vagy 4 db 12 kg-os porraloltó vagy 4 db 20 kg-os széndioxiddal oltó, – 3-35 kV névleges feszültségû berendezések esetén 4 db 5 kg-os halonnaloltó vagy 2 db l2 kg-os porraloltó vagy 2 db 20 kg-os széndioxiddaloltó legyen elhelyezve. A transzformátorállomások egyéb helyiségeiben: – a kondenzátortelepek tûzoltásához 2 db l2 kg-os porraloltó, – a relétermekben 2 db 5 kg-os halonnaloltó vagy ezzel egyenértékû szédioxiddaloltó, – a vezérlõtermekben 2 db 5 kg-os halonnaloltó vagy ezzel egyenértékû széndioxiddaloltó legyen elhelyezve. VÉDELEM

1998/1

FÓKUSZBAN

Szabályozási elvek Ha a szabályozás erdejében megpróbálunk eligazodni, alapvetõen három szabályozási elvet figyelhetünk meg. Ezek mindegyike szabályozási korszakokhoz kötõdik, s együttélése a gyakorló szakember számára nem problémamentes.

Általános A tûzoltókészülékek készenlétben tartását általánosan szabályozó Országos Tûzvédelmi Szabályzat mindennemû kötöttségektõl mentesen fogalmaz: a készülék az ott keletkezhetõ tûz oltására alkalmas legyen. Így típusban, oltóanyagban, oltási teljesítményben, súlyban tág teret ad a szakmai megítélésnek. Ennek megítéléséhez azonban a szakmai közvéleménynek szilárd szakmai fogódzókra és az engedélyezett készüléktípusok teljesítményére vonatkozó információkra van szüksége. Erre teszünk kísérletet a késõbbiekben.

Speciális

■ A korábbi – 1992 elõtti – jogszabályi és szabványelõírások alapvetõen a kézi tûzoltókészülékek súlya alapján tartalmaznak kötelezettségeket a felhasználókra. Ezen belül is döntõen a porral oltókra. Ez a régi szabályozás így két szempontból is problematikus. 1. A túlságosan porraloltó-centrikussága akadályozza ezeken a területeken az egyéb oltóanyagú készülékek elterjedését. Ez a hiányosság különösen akkor szembeötlõ, ha figyelembe vesszük, hogy a közelmúltig csak „BC” oltóporok voltak forgalomban. 2. A tûzoltókészülékek súlya alapján történõ szabályozási elv nem veszi figyelembe a forgalomban lévõ tûzoltókészülékek eltérõ oltásteljesítményét, így nem ösztönöz korszerûbb, nagyobb

oltásteljesítményû készülékek készenlétben tartására, hisz a követelmények csak „kilóban” és darabszámban fogalmazódtak meg. ■ A merev súlyközpontú szabályozás után a régi és az új szemlélet közötti átmenetet képezõ szabályozás (pl. MSZ 15688) a készülék súlyát veszi ugyan figyelembe, de már választási lehetõséget biztosít az oltóanyagok között. Ide sorolható még a 6/1993. (V. 12.) IKM rendelettel szabályozott autógáz-töltõállomás tûzvédelme. ■ A korszerû a tûzosztály és az oltásteljesítmény szerinti szabályozási elv csak a legújabb elõírásokban jelent meg. pl.: OTSZ - mezõgazdasági erõ- és munkagép (68 § (1) bek.) MSZ 15633-1:92 – éghetõ folyadék tárolása MSZ 15761:94 – pirotechnikai termékek raktározása MSZ 9935:93 – veszélyes áruk átmeneti tárolása MSZ 9936:93 – veszélyes áruk átmeneti tárolása MSZ 9943:94 – benzinkút MSZ 15633:92 – éghetõ folyadéktároló kiszolgáló lét. Természetesen ez a korszerû szabályozás sem old meg egycsapásra valamennyi problémát, sõt, több nehezítõ tényezõt is említhetünk. Az elsõ és talán a legfontosabb, hogy a szakemberek hozzá voltak szokva a kész receptekhez. A 6 kg-os porraloltó mindenki számára egyértelmû meghatározást adott. Ezzel szemben a 34A és 144B oltásteljesítményû készülék behatárolása már csak a szakembereknek ad útbaigazítást, s tekintve, hogy az oltásteljesítmény fogalom még nem kellõen rögzült, még a gyakorló szakemberek számára is gondot okoz néha az eligazodás. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a vizsgálati egységtüzekben is nagy változások voltak, s a régi készülékek még a régi vizsgálati egységtüzek szerint lettek minõsítve. Ezek gyártása változatlanul folyik.

Ellenõrzés, javítás Hosszú elõkészítés után elkészült a hordozható tûzoltó készülékek ellenõrzését és javítását szabályozó új (MSZ 1040-6) szabvány. (Lapzártánkig nem jelent meg.)

Új szabvány A szabvány újrafogalmazza és pontosan rögzíti a készenlétben tartó, az ellenõrzõ és javító gyakorlati és írásbeli teendõit. Részletesen szabályozza az ellenõrzési feladatokat és idõpontokat, valamint nyilvántartásuk módját, illetve a forgalomból való kivonás feltételeit. Újdonság, hogy a tûzoltókészülékek újratöltésének idõpontját is jelölni kell a készüléken. Az eddigi félévenkénti ellenõrzést a gazdálkodó szervek számára kedvezõbb évenkénti alapellenõrzés és javítás váltja fel, de a készenlétben tartó köteles lesz negyedévenként vizsgálni a készüléket. Ez újfajta kötelezettséget és nyilvántartással járó feladatot jelent a létesítményi tûzvédelmi szakembereknek. VÉDELEM

1998/1

Ellenõrzés, javítási feladatok Készenlétben tartó A készülék típusa Vízzel és habbal oltó Porral oltó Porral oltó törõszeges, állandó nyom. Halonnal oltó Széndioxiddal oltó

Javító szolgáltató

A készülékek élettartama

Vizsgálat

Alap ell. és javítás

Közép ell. és javítás

Teljes körû ell. és javítás

3 hó ± 2 hét

1 év

5 és 1 5 év

1 0 év

2 0 év

3 hó ± 2 hét

1 év

5 é s 1 5 év

1 0 év

2 0 év

3 hó ± 2 hét

1 év

1 5 év

1 0 év

2 0 év

3 hó ± 2 hét

1 év

—

1 0 év

2 0 év

3 hó ± 2 hét

1 év

—

1 0 év

Minden ellenõrzési és javítási ciklusidõ tûrési ideje ± 2 hónap, s a ciklusidõket a készenlétbe állítástól, de legfeljebb a készüléken feltüntetett gyártási idõpontot követõ 1 év elteltével kell számításba venni. A halonnal oltók 10 évenkénti teljeskörû ellenõrzése és javítása során a halont visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerû eljárással kell leengedni. 13

FÓKUSZBAN

A készülékek kiválasztása a speciális elõírások alapján A gyakorló szakembereknek nyilván még hosszú ideig együtt kell élni a régebbi elõírásokban megjelenõ szabályozási elvvel, de megfelelõ értelmezéssel ezek az ellentmondások feloldhatók, s így mindenütt korszerû, az adott helyre megfelelõ oltóanyagú és oltásteljesítményû készülékek készenlétben tartása érhetõ el.

A tisztázandó kérdések Milyen elvek mentén hozhatjuk közös nevezõre a régi elõírásokat a korszerû elvekkel? Ez a kérdés csak elsõ ránézésre tûnik nehéznek. Tisztáznunk kell, hogy – melyik oltóanyaggal milyen tûzosztályú tüzek olthatók el (1.a. és b. ábra), – ismernünk kell a tûzoltókészülék típusok szabvány által elõírt minimális teljesítményadatait, és – ismernünk kell a védendõ létesítményben lévõ anyagok összetételét és a keletkezhetõ tûz feltételezett nagyságát.

Oltóanyag és tûzosztály A készülék oltóanyagát megismerve kiválaszthatjuk az optimális készüléktípust, majd a készülék méretének (töltettömeg) meghatározásához megvizsgáljuk a szabvány által elõírt minimális teljesítményadatokat s összehasonlítjuk a piacon beszerezhetõ készülékek teljesítményadataival.

Szilárd anyagok tüzei (lángolás, izzás kíséretében égnek)

Folyékony anyagok tüzei

Gázok tüzei

Fémek tüzei

1/a ábra. A tûzosztályok jelképei Az adott létesítmény anyagainak ismeretében az 1/b. táblázat alapján kiválaszthatjuk a felhasználni kívánt oltóanyagot. A készülékek méretének meghatározásához ismernünk kell a szabvány által a töltettömeg függvényében meghatározott minimumkövetelményeket. Ahol szilárd és folyékony anyagok égésére is számítani lehet, s a szabvány 6 kg-os porral oltót ír elõ, ott választhatunk

1. számú táblázat. A tûzoltókészülékek szabvány által elõírt teljesítményadatai O ltó a ny a g

P or

Víz

Hab

Halon

Széndioxid 14

tö lte ttö me g (k g )

mûk ö dé s i idõ (s )

ha tá s o s s ug á rtá v o ls á g (m)

1 2 3 4 6 9 12 6 9 10 6 9 10 1 2 4 5 6 2 5

6 6 9 9 9 12 15 9 12 12 9 12 12 6 6 9 9 9 6 9

1 2 2 3 3 3 3 4 4 4

a v izs g á la ti e g y s é g tûzje le 3A 5A 5A 8A 13A 21A 34A

13B 21B 34B 55B 89B 113B 144B 5A 8A 8A

5A 8A 8A 1 1 ,5 1 ,5 2 2 0 ,5 1 ,0

21B 34B 34B 13B 21B 34B 34B 55B 13B 34B VÉDELEM

1998/1

FÓKUSZBAN

O LTÓ AN Y AG

A

TÛ ZO S ZTÁLY B C

D

víz HAB Light water Halo n Halo tro n I.

Gazdaságossági szempontok Ezek az értékek a szabvány szerinti minimális tûzoltóképességi követelmények. Egyes tûzoltókészülékek ezeknél jóval nagyobb egységtüzek oltására is képesek. Itt már a gazdaságossági megfontolásoknak is szerepük lehet, ugyanis nagyobb oltóképességû készülékek kiválasztásakor. a, azonos súly esetén nagyobb védelmet biztosítunk, b, az elõírt védelem (vizsgálati egységtûz) választása esetén kisebb súlyú készüléket választva olcsóbb védelmet kaphatunk.

N AFP III

A készülékek matricáin azok az egységtûz értékek vannak feltüntetve, amelyek tûzoltására a hazai minõsítés megtörtént. Az engedélyezett készülékek vizsgált teljesítményadatai alapján ez a döntés meghozható. (A hazai forgalomban engedélyezett készülékek teljesítményadatait táblázatban közöljük.)

O ltó po r B-C O ltó po r A-B-C CO 2

A KIVÁLASZTÁS LÉPÉSEI

Fémtûzo ltó po r Ho mo k S zürkeö ntványfo rgács

1/b. ábra. Oltóanyag és oltóhatás – habbal oltót, – halotronnal oltót, – NAF P III. oltókészüléket és – ABC porral oltót, ha a készülékek képesek a 13A és 89B vizsgálati egységtûz eloltására. (Az oltóanyagfajta kiválasztását egyéb tényezõk (pl. elektromos áram jelenléte, visszamaradó oltóanyag kizárása stb.) is befolyásolhatják. Ezekre késõbb visszatérünk.) A 3. számú táblázatban példálózó jelleggel összefoglaljuk a vizsgálati egységtûz és a szabvány minimumkövetelménye alapján kiválasztható készüléktípusokat.

éghetõ anyagok – oltóanyag – készülék mérete – készülék típusa

tûzosztály

oltóanyag kiválasztása

3. számú táblázat Vizsgálati egységtûz típusa 3A 5A 8A 13A 21A 34A 13B 21B 34B 55B 89B 113B 144B VÉDELEM

1998/1

a tûz eloltására alkalmazható tûzoltókészülék típusa 1kg por, 2 kg halon, 2 kg halotron 3 kg por, 6 kg víz, 4 kg halon 4 kg por, 9 kg víz, 9 kg hab 6 kg por 9 kg por 12 kg por 1 kg por, 2 kg halon 2 kg por, 6 kg hab, 4 kg halon 3 kg por, 9-10 kg hab 4 kg por 6 kg por 9 kg por 12 kg por

elõírt készülék súly

minimális teljesítményadata a vizsgálati egységtûz meghatározása

a piaci készülék választék vizsgálata

a készülék típus és méret kiválasztása

15

FÓKUSZBAN

A készülék kiválasztása az általános elõírások alapján A speciális elõírásokban rögzített tûzoltókészülékek mai elvek szerinti kiválasztásának, az elõbbiekben rögzített módját egyszerûbbnek tûnik megfogalmazni, mint az általános elõírásban rögzítettek konkrét meghatározását. Itt ugyanis sokkal több tényezõt kell figyelembe vennünk.

Mit kell meghatároznunk? 1. Az elhelyezendõ készülékek számát: – a tûzveszélyességi osztály és – az alapterület figyelembevételével. 2. Az elhelyezendõ készülékek típusát, amelynek kiválasztásához ismernünk kell: ❑ A védendõ területen lévõ anyagok tûzosztályát, vagyis, hogy milyen (ABCD) anyag oltására kell számítani. ❑ A feltételezett tûz nagyságát, amely függ – az éghetõ anyagoktól, – a tûzterheléstõl, – a felügyelettõl (állandó vagy idõszakos) – a terjedési lehetõségektõl. ❑ A védett területen lévõ anyagok, berendezések, oltóanyagok iránti érzékenységét, a járulékos károk megakadályozása ill. minimalizálása érdekében.

Széles választékból kell a megfelelõt kiválasztani ❑ A védett területen dolgozókat, amely elsõsorban a készülékek súlyát befolyásolhatja. (pl. túlnyomóan nõi munkaerõ) ❑ A készülék alkalmazásának meghatározó körülményeit: – kültéren vagy beltéren, – villamos feszültség alatti környezetben. 3. A konkrét készüléktípus kiválasztását – az elõbbiek tisztázása után – még további tényezõk befolyásolhatják: – A készülék oltóképessége, azaz, hogy mekkora egységtûz oltására alkalmas. – Az oltási hatékonyság és a tömeg viszonya. – Az oltóképesség és az ár viszonya. – A beszerzési, javítási, ellenõrzési költségek, feltételek. – A készenlétben tartott készüléktípusok egységesítésének igénye.

Oltóanyag és tûzosztály

Készülék egy hotel folyosón, utánvilágító táblával jelölve VÉDELEM

1998/1

A tûzvédelmi szakembernek körültekintõen kell meghatároznia az éghetõ anyagokat, amelybõl következõen döntenie kell a készülék oltóanyagáról. A 15. oldalon az oltóanyag és az oltóhatás fõ összefüggéseit bemutató 1/b ábra mellett további muníciót ad az O. Wiedetscheh nyomán készült 1. számú táblázat. A fentiek alapján a döntés talán már

könnyebb, bár több helyen olyan készülék elhelyezésére van szükség, amely egyaránt alkalmas szilárd éghetõ anyagok, éghetõ folyadékok és gáztüzek oltására is. Erre több készüléktípus alkalmas.

Oltásintenzitás és oltóképesség A feltételezett tûz nagyságát már lényegesen nehezebb dolog megadni, hisz az OTSZ az „ott keletkezhetõ” tûz oltására alkalmas készüléket ír elõ, amelyek értelmezése alapján lehet meghatározni az oltásintenzitást. Erre tájékoztató adatokat az építmények úgynevezett normatív tûzterhelése ad, amelyekre az MSZ 595/7-82. sz. szabvány tartalmaz elõírást. Még nehezebb az idõleges tûzterhelésre számértékeket megadni, mert ez attól függ, hogy mennyi az az éghetõ anyagmennyiség, amelyet a berendezésekkel, illetõleg a technológiával beviszünk. Ezeket az értékeket a KGST SZT 446-77 szabványban találhatjuk meg. Itt kell még megemlíteni a tüzek egyidejûségének a kérdését is, mint feltételt abból a szempontból, hogy mennyi és milyen típusú tûzoltókészülékeket tartsunk készenlétben. 17

FÓKUSZBAN

O ltó a ny a g o k víz kötöttsugár szórtsugár ködsugár hab lángoltó por parázsoltópor fémoltópor széndioxid-gáz széndioxid-hó halonok

A +3 +2 +2/+1 +2 +1/0 +2 0 0 0 +1

B –2 +1/0 +2/+1 +3 +2 +2 0 0 +2 +2

C 0 +1/0 +2/+1 0 +3 +3 0 +3 +1 +2

D –2 –1 +1 –1 0/-1 +1 +2 0 0 –2

E +1 +1 +2/+1 –2 +1 -1 0 +3 +3 +3

me g je g y zé s vízkárok kisebb vízkár leforrázás veszélyes vízkárosítás a környezetben elszennyezõdés, pánik a porfelhõtõl elszennyezõdés, pánik a porfelhõtõl elszennyezõdés fulladásveszély hidegsokk ózonkárosítás

s o k o lda lús á g 1 1 4 2 2 3 1 2 2 3

1. táblázat. Az oltóanyagok és bevetési korlátaik. Jelek: +3 nagyon jó oltóhatás; +2 jó oltóhatás; +1 csak feltételesen alkalmas; 0 nem alkalmas; –1 a felhasználás meggondolandó; –2 a felhasználás veszélyes Mindezeket még a felügyelet jellege is befolyásolja, hisz olyan munkahelyen, ahol a dolgozók állandó és tömeges jelenlétével kell számolnunk a nagyfelületû tûzterjedés kevésbé valószínû. A különbözõ oltóanyagú és töltetnagyságú kézi tûzoltókészülékek minimális oltóképességét (lásd 14. old., táblázat) szabvány határozza meg. Természetesen a gyártók és a forgalmazók arra törekszenek, hogy a szabvány által megkövetelt minimumkövetelményeket az általuk gyártott termékek meghaladják. Így az alkalmazónak további választási lehetõsége van, amelyben meghatározó lehet: – a készülékben lévõ oltóanyag típusa, – a készülék töltetnagysága, – az oltóanyaggal eloltható egységtûz nagysága, valamint – a tûzoltókészülék ára. A 22. és 23. oldalon a különbözõ gyártók/forgalmazók tûzoltókészülékeinek vizsgálati egységtûz tûzoltási képességét tüntettük fel, amely a forgalmazott készülékek közül a választást hivatott segíteni. A táblázatból látható akár a régi jelölésnél betû és szám – akár az új jelölésnél – szám és betû – a számok mindig a minõsítés során eloltott egységtûz nagyságát jelzik. Értelemszerûen következik: minél nagyobb ez a szám a készüléken, annál nagyobb egységtûz oltására alkalmas. Az is kiderül a táblázatból, amennyiben egyéb elõírások és körülmények nem zárják ki a választás lehetõségét, ajánlatos a kisebb töltetnagyságú és nagyobb oltóképességû tûzoltókészülékeket alkalmazni. Itt arra kell figyelni, hogy az egyes gyártók és forgalmazók milyen követelményekre – minimum, illetve maximum – kérték a vizsgálat, illetve a minõsítés lefolytatását. 18

Az alkalmazás körülményei

oltóanyagot. Ezért ilyen esetekben nagyfokú elõvigyázatossággal kell eljárni.

A kültéri alkalmazásnál fagyálló oltóanyagot kell választani – ez ma már a víz és a habbal oltóknál is lehetséges – s gondoskodni kell a készülék idõjárási hatások elleni védelmérõl is. Erre megfelelõ védõdobozok vannak forgalomban, amelyek a nagyértékû készülékek élettartamát jelentõsen megnövelik. A következõ kérdés: Mely készülékekkel lehet feszültség alatti berendezés tüzét eloltatni? A kérdésre ma már egyértelmû válasz adható, hisz hazánkban is az európai szabvány alapján történik ennek minõsítése. Az MSZ EN 3-2 szabvány 3. pontja szerinti szigetelés vizsgálat alapján végzett mérések szerint feszültség alatti tûzoltásra alkalmas: ❑ Valamennyi CO2-oltó készülék ❑ A porraloltók többsége pl. az Elzett Rt. a Habekorn/Werner a Berstal Kft. a Meldetechnik Kft. a Kodreta a Pastor-Tva a Tranding Team Bt. és készülékei. ❑ Valamennyi halonnal oltó készülék ❑ a NAF P III. oltógázú (Fire Technics) készülékek ❑ A habbaloltók többsége pl. az IFEX Kft. a Victoria és a Tranding Team Bt. készülékei A felsorolt készülékek 1000 V feszültségig 1 m sugártávolságból alkamazhatók feszültség alatti tüzek oltására. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a vizsgálatok az oltóanyag sugárra vonatkoznak és nem vizsgálják a padozaton esetleg összegyûlõ és az oltó személy felé folyó

Alapértékelési kritériumok A legfontosabb szempontokat a kutatók táblázatba foglalva próbáltak segítséget adni a gyakorlat számára, az egyes kritériumokat 0-5-ig (rossz, gyenge, közepes, jó, kiváló) osztályozva. (Lásd 2. számú táblázat.)

Számítógépterem védelme Mindezek figyelembe vételével próbáljuk meghatározni egy számítógépterem védelméhez leginkább ajánlható tûzoltókészüléket. Elsõként a kockázati faktorokat kell meghatározni a megjelölt tulajdonságok alapján. Ami nyilvánvalóan a legfontosabb, hogy ■ szilárd anyag ég, ■ elektromos áram van jelen, ■ az oltósugárnak bonyolult térbe kell behatolnia és ■ a járulékos kár magas lehet. A meghatározott faktort megszorozzuk az oltóanyag osztályzatával. (Lsd. 3. táblázat.) Mindebbõl jól látható, hogy a legalkalmasabb a halon, vagy halon helyettesítõ oltógáz használata. Környezetvédelmi okokból azonban csak utóbbi jöhet számításba.

Tulajdonságok és osztályzatok

Az egyes szempontokat közelebbrõl vizsgálva a tulajdonságokra kapott osztályzatok jól indokolhatók. ❑ Éghetõ szilárd anyagoknál, ahol befelé haladó, mélységi égés (pl. cellulóz) tapasztalható, igen fontos szempont az oltási hatékonyság. Itt a legjobbak a vizes készülékek és az ABC oltóporok, míg a CO2vel a leggyengébb hatás érhetõ el. ❑ A folyadéktüzeknél az újragyulladás VÉDELEM

1998/1

FÓKUSZBAN

TULAJ D O N S ÁG O ltó a ny a g

S zilá rd a ny a g o ltá s a

Ég he tõ Ele k tro mo s Az é g õ té rbe Az o ltó s ug á r H a té k o ny s á g fo ly a dé - á ra mma l s ze mbe ni v a ló be ha to lá s i k o he re nciá ja é s s úly k o ltá s a s zig e te lõ k é pe s s é g k é pe s s é g

J á rulé k o s kár

K ö lts é g

H e ly e zé s /ö s s ze s po nt

CO2

1

2

5

5

1

1

5

0

3/20

Halon vagy halon helyettesítõ oltógáz

4

3

5

5

4

5

4

0

1/30

ABC oltópor

5

5

3

1

5

5

0

3

Filmképzõ oltóhab AFFF

5

2

0

0

4

3

1

2

5/17

Vízzel oltó

5

0

0

0

5

1

2

2

7/15

Szórt vízzel oltó

5

1

1

0

3

2

2

2

6/16

Szórt víz + C O 2

5

2

1

5

3

0

2

0

4/18

k o c k á za ti fa k to r

5

0

5

5

2

1

5

3

C O 2 oltó halon vagy halonhelyettesítõ gáz ABC oltópor Filmképzõ oltóhab AFFF vízzel oltó szórt víz + C O 2

5

0

25

25

2

1

25

0

he ly e zé s / po nts zá m 2/83

20

0

25

25

8

5

20

0

1/103

25 25 25 25

0 0 0 0

15 0 0 5

5 0 0 25

10 8 10 6

5 3 1 0

0 5 10 10

9 6 6 0

4/69 6/47 5/52 3/71

2/27

2. táblázat

3. táblázat megakadályozása nem követelmény, itt meg kell különböztetnünk a sík felületû és térbeli folyadéktüzeket. A sík felületû tüzekre a habbal oltó, a „BC” porral oltó, az ABC porral oltó, a CO2 oltó és a halon helyettesítõ gázzal oltók ajánlhatók leginkább. A térbeli tüzek oltására elsõsorban az ABC porral oltók és a gázzal oltók javasolhatók. ❑ Az elektromos vezetõképesség az oltó személy védelme érdekében kitüntetett szempont. A legkevésbé vezetõképes a halon ill. a halon helyettesítõ gáz, és a CO2, a tûzoltópor ebbõl a szempontból közepes, a vízalapú oltóanyagok alacsony minõsítésûek.

❑ Az a képesség, ahogyan az oltóanyag be tud hatolni az égõ anyag felületébe, illetve a lángzónába, szintén döntõen befolyásolja az oltás sikerét. Egy elektromos szekrény belsejében például a gázok könynyebben jutnak be, mint az oltópor vagy az oltóvíz. ❑ Az oltóáram irányíthatósága, koherenciája szempontjából viszont a vízzel oltók kapják a magas, a gázok az alacsony minõsítést. ❑ Az oltási hatékonyság és a tömeg viszonya ott lehet fontos, ahol kisebb készülékkel nagyobb tûzfelületet kívánunk el-

oltani. Ebbõl a szempontból az ABC oltóporok kapják a legjobb minõsítést. ❑ Járulékos kárnak nevezzük az oltóanyaggal okozott kárt. A legjobb minõsítést a gázok, a legrosszabbat az ABC oltóporok kapták. Különösen értékes berendezések védelménél ennek figyelembe vételével kell a készüléktípust kiválasztani. ❑ Költségek. A tipikus hordozható tûzoltókészülékeknél a CO2-os készülék drága a gázpalack miatt. A vizes bázisú készülékek némileg olcsóbbak az ABC töltetû tûzoltóporoknál. Az ODP = 0 gázkészülékek költsége a CO2-hoz hasonló.

VÉDELEM A SZAKMAI FÓRUM! 1997: 6 lapszám, 324 oldal, 163 cikk, tanulmány, 69 kísérõ anyag, 180 fotó, 174 grafikon/táblázat

a szakmáról a szakembereknek.

1998: Ajánlat: Annak, aki holnap jobb akar lenni! Megrendelhetõ: BM Kiadó 1363 Budapest, Pf. 19 vagy Fax: 333-9199 VÉDELEM

1998/1

19

TÉNYKÉP Hazai gyártók és forgalmazók* Rollexco Kft. (Rollexco)

4100 Berettyóújfalu, Széchenyi u. 65.

Bátor Zsolt ig. Jászter Ferenc ker. vez.

54/401-010

Elzett Rt. (Elzett)

1138 Budapest, Bence u. 1-3.

Kuba Róbert ügyv.

149-6619, 140-9730

Tûzkerék Kft. (TKF, por, CO2, Halon, Halotron)

1084 Budapest, Vásár u. 4. (Lev. 1431 Bp. Pf. 181.)

Rátkai János ig., Galambos János ügyv.

313-7401, 334-4569 F: 333-8133

Dombóvári ÁFÉSZ (Pastor)

7200 Dombóvár, Petõfi u. 15.

Kormos László ü. vez.

74/466-719

Fire Technics Kft.

1037 Budapest, Bécsi út 343. Telephely: Toboz u. 34

Juhász Éva

367-2177, 168-7200, 269-7169

Hesztia Kft. (Glória)

2096 Üröm, Görgei u. 27

Szemler József ig.

26/350-459, 350-746

IFEX Hungária Kft. (IFEX, Minimax)

1116 Budapest, Hunyadi János u. 162.

Kisdaróczi János ig.

204-8678, 204-8669

Mikola és Tsa. Bt. (Jockel)

1016 Budapest, Gellérthegy u. 9.

Mikola Zsolt ig.

214-8308

Tûzbiztonság 2000 Kft. (Kodreta)

1143 Budapest, Stefánia út 2. III/325 (Budapest Sportcsarnok) Levélcím: 1158 Bp., Pörge u. 66.

Dr. Héra Attila ig.

252-4112

Meldetechnik (Victoria)

1116 Budapest, Építész u. 8-12

Schreiber Gábor ig.

204-5963,64,67, F: 204-5968

Fire Brake Kft. (Neuruppin) 1138 Budapest, Madarász V. u. 37.

Acsai István ig.

330-2209

Respirator Rt. (Regal)

1097 Budapest, Illatos út 9.

Palásthy Péter

280-5793 280-1831

Rozmaring Kft.

2094 Nagykovácsi, Kossuth u. 1.

Bánkuti Kázmér ig.

138-9753

Periodus Kft. (Total) 088

2851 Környe, Koltói A. u. 9.

Bella Sándor ig.

34/473-718, 34/473-

Trading Team Bt.

1131 Budapest, Faludi u. 6/A

Horányi Ervin ig.

149-0137, 30/417-373

Haberkom Hungária Kft. (Werner)

1087 Budapest, Asztalos S. u. 12.

Belházi Tamás

303-0328, F: 303-0262 *A gyártók, forgalmazók adatai alapján

20

VÉDELEM

1998/1

TÉNYKÉP

Tûzoltókészülék választék Táblázatunkban a Magyarországon gyártott és forgalmazott, engedélyezett hordozható tûzoltó készülék választékot adjuk közre. A készülékek oltóképességi adatainak valamint a

O ltó a ny a g

Tö lte t e gys é g

szabvány által elõírt minimális oltóképességi táblázat összevetésével a tûzvédelmi szakember döntéséhez további információhoz juthat. G YÁRTÓ /FO R G ALM AZÓ

R e s pira to r

R o zma ring

1

S e curita s '8 3 / B a v a ria

To ta l/ Pe rio dus

5A, 21B, C

8A, 55B, C

8A, 70B, C

27A, 183B, C

21A, 144B, C

14B,C 13A, 89B, C

21A, 113B, C

43A, 233B, C

43A, 233B, C

20B, C 34A, 144B, C

43A, 183B, C

5A, 34B, C

3 P or

4 6

Víz

Hab

CO2

FE

Í LH

21A, 133B, C

13A, 89B, C

9

21A, 113B, C

12

34A, 144B, C

6 9 10 2 3 6 9 10 12 1

24A 40A

4 5 2 5

V

ÁS

8A, 34B, C

8A, 55B, C

A20

24A, 7B 40A, 20B

5A, 34B 8A, 55B

20A, 10B 4B, C 3A, 13B 6B, C , 4B, C 5A, 21B 10B, C

2

Halon

H a be rk o rn/ We rne r

Tk . I. S z. 5B, C 3A, 13B, C 7B, C 5A, 34B, C 10B, C 8A, 34B, C

3A, 13B, C

2

Tra ding Te a m

89B

A Belügyminisztérium Tûzoltóság Országos Parancsnoksága 1998. április 6. és 22-e között

tûzvédelmi tanfolyamot, szakvizsgát szervez

BEÉPÍTETT TÛZVÉDELMI BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE címmel.

A beépített tûzvédelmi berendezések tervezése felsõfokú mûszaki képesítéshez és a 35/1996 (XII. 29.) BM rendelet 42§. (3) bekezdése értelmében tûzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység. A BM Tûzoltóság Országos Parancsnokság vizsgabizottsága elõtt tett sikeres vizsga esetén a hallgató a beépített tûzvédelmi berendezések tervezésére jogosító, 5 évig érvényes oklevelet szerez. A tanfolyam pontos helyérõl tematikájáról a jelentkezõk tájékoztatást kapnak. A tanfolyam díja: 45.000.-Ft + 0% ÁFA, amelyet a tanfolyam kezdete elõtt kell kifizetni. A jelentkezéssel együtt kérjük megjelölni a tanfolyam díj fizetõjének nevét és számlacímét. Jelentkezési határidõ 1998. március 31.

Jelentkezni az alábbi címen lehet: BELLUS LÁSZLÓ Telefon 436-15-17 vagy a 436-15-14 BM TOP Mûszaki Engedélyezési és Felügyeleti Fõosztály 1033 Budapest, Laktanya u. 33. 22

VÉDELEM

1998/1

TÉNYKÉP

G YÁR TÓ /FO R G ALM AZÓ O ltó a ny a g

Tö lte t e gys é g 1

B e rs ta hl R o lle c c o

Pa s to r/ D o mbó v á r

ELZETT

Fire Te c hnic s

2 3

G a á l Anta l

G lo ria / H e s ztia 8A, 34B, C

5A, 21B,C

8A, 34B, C

13A, 89B, C

21A, 34A, 27A, 55A,

55B, C 5A, 34B, C

10B, C

4 P or 6

13A, 89B, C 89B, C

13A, 144B, C

89B, C 13A, 89B, C

183B, 233B, 183B, 233B,

C C C C

9 12 Víz

34A, 144B, C 144B, C

6 9 10

144B, C 34A, 144B, C

43A, 233B, C 43A, 233B,C

8A

13A

2

5A, 55B

3 Hab

6

21A, 144B

9 10 12

8A, 34B, C

13A, 144B

1 2 Halon

5 CO 2

O ltó a ny a g

5B

13B, C

21B, C

10B

34B, C 21B, C , 10B

4

34B, C

2

13B, C

5

Tö lte t e gys é g 1 2 3

8A, 34B, C

J o c k e l/ M ik o la 8A, 34B, C

13A, 89B, C

13A, 89B, C

I FE X

1B (acél pal.)

34B

3B (alu. pal.) 34B

89B

G YÁRTÓ /FO R G ALM AZÓ Tûzbizt. M e lde te c hnic 2 0 0 0 /K o dre ta /Vic to ria 3A, 13B, C 5A, 21B, C

Pira n

8A, 34B, C 13A, 89B, C 21A, 114B, C

4 P or

Víz

5A, 21B, C

N e uruppin/ Fire bra k e 5A, 21B, C 13A, 70B, C 8A, 70B, C

6

34A, 233B, C

9

43A, 233B, C

12

55A, 233B, C

27A, 144B, C 27A, 183B, C

21A, 144B, C

21A, 113B, C 34A, 233B, C

34A, 233B, C 27A, 144B, C 43A, 233B, C

27A, 144B, C 55A, 233B, C

43A, 233B, C

43A, 233B, C

6 9

13A, 89B, C

55A, 233B, C 5A 8A

8A

5A, 55B 8A, 70B

8A, 113B, C

10

Hab

Halon

CO 2

VÉDELEM

2 3 6 9 10 12 1 2 4 5 2 5

1998/1

11A, 14B 25A, 20B

13A, 183B, C

50A, 30B

13B, C

34B

34B, C

89B

23

TÉNYKÉP

Tûzoltókészülék javító mûhelyek Tûzvédelem Biztonságtechnikai GMK 1026 BUDAPEST, Torockó u. 4. Tel: 1566-543 – ellenõrzés, karbantartás – Elzett belsõ palackos és Tûzoltókészülék I. Sz. belenyomott gázos porral oltók teljes javítása Mészáros Sándor képviselõ Tempó Loki Tûzoltókészülék Javító Kft. Telephely: 4400 NYÍREGYHÁZA Család u. 69. Tel./Fax: 06-60/353-000, 06-42/408-448 Wermeser Károly ügyvezetõ igazgató, Vajas Károly ügyfélszolgálati vezetõ Kirendeltség: NÁÉV Telep 3100 SALGÓTARJÁN, Budapesti u. 74. Koós Zoltán, 06-30/552-384 Kirendeltség: 2111 SZADA, Székely Bertalan u. 61/b Wermeser Gábor, 06-30/552-391, 06-28/404-245 – Hagyományos készülékfajták – GLORIA – KODRETA – VIKTORIA – VERNER – FIRE TECHNICS – FIRE STOP – POLIFOAM – PASTOR márkaszervíz. Gombos Károly 8600 SIÓFOK, Május 1. u. (84)350-850 – Belsõpalackos és belenyomottgázos tûzoltókészülékek ellenõrzése, javítása. – Tûzoltókészülékek forgalmazása. – Tûzoltó vízforrások és felszereléseik ellenõrzése, javítása. Tûz- és Villamosbiztonságtechnikai Kft. 9200 MOSONMAGYARÓVÁR, Kálnoki u. 13. Telefon: 96/217-578. Fax: 96/217-398. Kovács Gyula ügyvezetõ – Valamennyi hazai készüléktípus ellenõrzése, javítása, – Tûzoltó készülékek forgalmazása – Villamos biztonságtechnikai mérések VÉDELEM Tûz-, vagyon- és polgárvédelmi GMK 2400 DUNAÚJVÁROS, Pf. 10. Tel: 30/566-909 Kovács László képviselõ – Tûzoltókészülék ellenõrzés és javítás Rozmaring Tûzoltókészülék Javító és Szolgáltató Kft. 2096 NAGYKOVÁCSI, Kossuth Lajos u. 1. Tel/Fax: 1/138-9753 Bánkuti Kázmér ügyvezetõ igazgató – Tûzoltókészülék ellenõrzés, javítás, karbantartás. – Önkioltó hulladékgyûjtõ család gyártása – Tûzoltókészülék forgalmazás

VÉDELEM

1998/1

Tisza Volán Rt. Jármûjavító és Ipari Igazgatóság 6724 SZEGED, Bakay Nándor u. 48. Tûzoltó készülék javító mûhely Tel: (62) 421-322/4630. Fax: (62) 421-174 Ügyintézõ: Kudász István – Tûzoltó készülékek, oltótömlõk, tûzivízcsapok ellenõrzése, karbantartása, felújítása. – IFEX, JOCKEL, KODRETTA tûzoltó készülékek értékesítése, újratöltése. PYRO-CONTROLL Tûzvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1057 BUDAPEST, Károly krt. 9. VI. 605 T/F: 268-1123. R.tel: 20/347-550 Varga László ügyvezetõ igazgató – Valamennyi hazai és hazánkban forgalmazott készülék ellenõrzése, javítása, forgalmazása. – Érintésvédelem, lángmentesítés, tûzcsapok, tûzvédelmi dokumentáció. Dombóvár ÁFÉSZ Tûzoltókészülék Javító Üzem 7200 DOMBÓVÁR, Petõfi u. 15. Tel/Fax: 74/466-719 Kormos László üzemvezetõ – Elzett és Tûzoltókészülék ISZ. készülékek javítása – PASTOR tûzoltókészülékek forgalmazása, javítása – FUREX ABC 40 oltópor forgalmazása Tüzes Szolgáltató Ipari és Kereskedelmi Kft. 5000 SZOLNOK, Téglagyári út 13. Tel/Fax: 56/420-201 Valastyán Mihály ügyvezetõ – Tûzoltókészülékek ellenõrzése, javítása, forgalmazása – Tûzvédelmi felszerelések forgalmazása – Tüzivízrendszerek ellenõrzése, karbantartása PERIODUS Kft. 2851 KÖRNYE, Koltói A. u. 9. Tel: 34/473-088, 20/220-654 Bella Sándor igazgató Szervíz: 2851 Környe, Április 4 u. 3. Tel: 34/473-718 – Tûzoltókészülékek vizsgálata, értékesítése – TOTAL tûzoltókészülékek márkaszervíze és forgalmazása Respirátor Rt. 1097 BUDAPEST, Illatos út 9. Tel: 280-1831, 280-5793. Palásthy Péter – Regal, Patrik tûzoltókészülékek forgalmazása, ellenõrzése, javítása Piricoop Bt. 7627 PÉCS, Marx út 78. T/F: 72/327-329. Mobil: 60/392-099 Füles Ferenc cégvezetõ – Tûzoltókészülék forgalmazás, javítás – Lángmentesítés, faanyagvédelem

25

NÉVJEGY Halon-helyettesítõ készülékek A kiváló oltóhatású halonok helyettesítésére a kutatók gázkeverékek alkalmazásával készültek fel. A North American Fire Guardian Technology Inc. dolgozta ki a kézi tûzoltókészülékekben alkalmazható NAF P III. nevû HCFC alapú gázkeveréket.

Tiszta oltóanyag A halonok rendkívül jól beváltak oltóanyagként. Kiváló oltóhatásuk fizikai és kémiai mechanizmussal egyaránt magyarázható. Pótolhatatlan mûalkotások, levéltárak, múzeumok, számítógéptermek, bankok, elektromos berendezések, telefonközpontok védelmére kiNAF P III gáz fizikai tulajdonságai és környezetvédelmi adatai Molekulatömeg (g/mol) Forráspont @ 1 atm. (°C) Kritikus hõmérséklet (°C) Kritikus nyomás (bar) Kritikus sûrûség (kg/m3) Folyadéksûrûség @ 25 °C (g/ml) Fagyáspont (°C) Folyadék viszkozitása @ 25 °C (cP) ODP (ózonbontó képesség) GWP (globális felmelegítési tényezõ)* ALT (atmoszférikus élettartam) (év)

140,02 1-2 177 45,6 0,5 1,36 –100 0,36 0,017 290 3,3

*viszonyítási alap: CO 2 100 év Az USA Környezetvédelmi Hivatala, mérések és számítások alapján megállapította, hogy 0,2-nél kisebb ODP a környezet számára elviselhetõ terhelést jelent. A NAF P III 12-szer kisebb mértékben gyakorol káros hatást környezetünkre, a gáz 3,3 év alatt elbomlik a légkörben.

A NAF P III gázzal töltött kézi tûzoltó készülékek jellemzõi A készülék típusa FT 2 NAF FT 4 NAF Engedélyszám BM TOP 116/53-1/1996 Oltóanyag töltet NAF P III tûzoltógáz Töltet tömege (kg) 2-0,1 4-0,2 Oltási telj. 3A, 21B, C 5A, 34B, C Hatásos sugártáv. (m) 1,5 2 Hõm. határok (°C) –20 – +60 Külsõ átmérõ (mm) 111 140 Magasság (mm) 350 450 Össztömeg (kg) 4,2 7,5 A tartály anyaga FeP04 Euronorm

terjedten alkalmazták, mivel a keletkezõ tüzet gyorsan elfojtja, nem okoz kárt az oltott tárgyon, nem hagy maradékot és nem vezeti az elektromos áramot. Egyetlen hátránya, hogy káros a környezetre. Ezt a hátrányt hivatott kiküszöbölni a NAF P III. gázkeverék úgy, hogy közben megközelíti a halonok kiváló oltási tulajdonságait. Ezért különösen ott ajánlható alkalmazásuk, ahol nagy vagy pótolhatatlan értékeket oltási maradék (járulékos kár) nélkül kell megvédeni. A belenyomottgázos készülékek rendkívül egyszerûen kezelhetõk, kialakításuk megfelel az EN 3 szabvány elõírásainak. A betöltött NAF P III. gáz mint HCFC vegyület átmeneti halonhelyettesítõként 2030-ig alkalmazható. Hazánkban a Fire Technics Kft. gyárt és forgalmaz NAF P III. gázzal töltött kézi tûzoltókészülékeket. Fire Technics Kft. 1037 Budapest, Toboz u. 34. T/F: 367-2177, 168-7200

NÉVJEGY

Werner ABC porraloltók „Égünk a vágytól, hogy biztonságát javítsuk” – ezzel az ötletes jelmondattal találkozhatunk a több kilónyi átvizsgált prospektus, ajánlat, mûszaki leírás és vizsgálati jegyzõkönyv között. Vizsgáljuk meg közelebbrõl az adott készüléket.

Biztonság A német Werner GmbH tûzoltókészülékeinek hazai forgalmazója a Haberkorn Hungária Kft. mint kizárólagos forgalmazó ígéretét a készülékek biztonsági oldalról egyértelmûen teljesítik. A nitrogén hajtógázzal töltött belenyomott gázos tûzoltókészülékek ugyanis megfelelnek az új EN 3 európai elõírásoknak, s egyidejûleg az ISO 9001 minõségbiztosítási szempontok szerinti gyártásnak köszönhetõen 3 év garanciát adnak a készülékre. További biztonságot növelõ tényezõ, hogy a gyártó – a speciális robotokkal végzett hegesztõeljárásnak köszönhetõen – a 100 bar feletti repesztési nyomást is elérhetõnek tartja, miközben a magyar szabvány 42 bar felrepesztési nyomást követel meg. Mindez akkor lehet biztonságot növelõ tényezõ, ha a tartály tûzbe kerül, vagy kedvezõtlen idõjárási körülmények között tárolva rozsdásodás indul be. Ez utóbbit a tartály speciális foszfátozása és a beégetett lakkozás hivatott minél hosszabb idõre kitolni.

Oltástaktika A készülékeket oltástaktikai szempontból vizsgálva az egyszerû kezelhetõség és az ABC porból adódó széleskörû felhasználhatóság jellemzi. A tervezõk láthatóan törekedtek az egyszerû kezelhetõségre, amit a belenyomott gázos kialakítás is elõsegít. A tartálytestten felül lévõ nyílásnál helyezték el a szeleppel egy beépített nyomásellenõrzõ órát és a vizsgaszelep csatlakozót, rajta a porpisztoly, amelyet egy egyszerû mûanyag biztosító véd a véletlen elsütés ellen. Ebbõl következõen a mûködtetés menete: 1. A biztosítót le kell venni. 2. A porszállító csövet a tûzre irányítani. 3. Az emelõkart le kell nyomni. Ezzel a készülék mûködik, ami az emelõkar felengedésével majd ismételt lenyomásával szakaszossá tehetõ. A sokoldalú felhasználhatóság a betöltött FAVORIT 111 ABC oltópornak tulajdonítható. Ebbõl a szempontból ki kell emelni, hogy a 6 és 12 kg-os készüléktípus egyedi módon 2 m-es megközelítési távolságból villamos berendezések tüzeinek oltására 35 kV-ig alkalmazható. (Az általános gyakorlat szerint a porraloltók többsége 1 kV-ig alkalmazható.)

Teljesítmény A porraloltó készülékek az oltási hatékonyság és a tömeg viszonya szempontjából kedvezõ tulajdonságokkal bírnak, vagyis relatíve kisebb súlyú készülékekkel lehet nagyobb tûzfelületet eloltani. A Werner készüléktípusainál a szabvány által az adott készülék súlyhoz elõírt oltóképességet meghaladó értékeket találhatunk. VÉDELEM

1998/1

PO R R A L O L T Ó 2 kg-os 6 kg-os 12 kg-os

TELJ ES ÍTM ÉN Y s za bv á ny e lõ írá s We rne r-k é s zülé k 5A 21B 8A 34B C 13A 89B 21A 113B C 34A 144B 43A 233B C

Mindez például azt jelenti, hogy a 6 kg-os Werner tûzoltókészülék oltásteljesítménye megfelel a 9 kg-os elõírásának.

A KÉSZÜ LÉKEK MÛ SZAKI ADATAI PU N 2 k g O ltóanyag O ltási osztályok Idõtartam cca. Hõm. tartomány Hordtávolság cca.

2 kg ABC por

PU N 6 k g

PU N 1 2 k g

6 kg ABC por 12 kg ABC por

ABC

ABC

ABC

7+9 sec.

17 sec.

17 sec.

-30 C ÷ +60 °C -30 C ÷ +60 °C -30 C ÷ +60 °C 3m

5÷8m

5÷8m

Magasság cca.

330 mm

470 mm

600 mm

Tartály átmérõ

115 mm

160 mm

190 mm

Súly cca.

3 ,5 k g

9 kg

1 7 ,5 k g

●

●

●

●

●

Felhaszn. 1 kV-ig 1 m-rõl Felhaszn. 35 kV-ig 2 m-rõl

27

NÉVJEGY

Milyen tûzoltókészüléket válasszunk? Sajnos Magyarországon a tûzoltókészülékek kiválasztásának egyik fõ szempontja az, hogy mennyibe kerül, pedig itt is az olcsóbb a drágább. Sokan nem gondolnak arra, hogy a tûzoltókészülékeket egyszer majd esetleg használni is kell. Akkor derül ki, hogy az olcsó és gyenge minõségû termék nem képes a keletkezett tüzet eloltani, sõt, lehet, hogy a tûzosztályi besorolás szerint az adott területen már eleve alkalmatlan lett volna a tûzoltásra.

Kiválasztási szempontok Mivel egy 20 éves élettartamú termékrõl van szó, a felhasználóknak úgy kellene kiválasztaniuk a tûzoltókészüléket, hogy – az alkalmas legyen az adott területen keletkezett tûz oltására – nagy oltásteljesítményû legyen – a termék rendelkezzen országos szervízhálózattal – a forgalmazó adjon garanciát termékeire – az oltóanyag minél kevésbé károsítsa a környezetet.

Instant Habbal oltó tûzoltókészülékek

Az IFEX Tûzvédelmi Kft. az elmúlt 8 évben az IFEX Instant Habbal oltó tûzoltókészülékekkel vált ismertté a magyar piacon, amelyek 3 kg-os háztartási vagy gépjármû, 6 és 12 kg-os általános és 50 kg-os mobil kiszerelésben kaphatók. Az Instant habbal oltó technikának megvalósult az 5003800 kg-os töltettömeggel mûködõ telepített változata is.

Környezet- és emberbarát oltóanyag

A siker titka

Az Instant Hab, egy szabadalommal védett technológia szerint, speciális töltõberendezésben elõállított nagy energiájú oltóhab. A töltõberendezésbõl a nyomás alatti átfejtés módszerével töltik a készülékeket. Az Instant Habban CO2 a hajtógáz, amelynek köszönhetõen a tûzoltókészülékekbõl az oltóhab azonnal oltásra kész állapotban, 78 szoros habkiadóssággal hagyja el a készülék tartályát. A nagyenergiájú oltóhab mûködtetésekor már az elsõ pillanatban igen nagy, 10 m körüli sugártávolságot biztosít, amely bizonyos veszélyhelyzetekben az oltást végzõre nézve igen kedvezõ, biztonságosabb beavatkozást biztosít. Az Instant Hab elõállításához Light Water alkohol álló habképzõanyagot használunk. Ezért az Instant Hab a legszélesebb körben alkalmazható oltóhab, szénhidrogéneken (apoláros folyadékok, benzin, olaj stb.) túlmenõen az alkohol típusú (poláros) tûzveszélyes folyadékok tüzeit is hatékonyan oltja. Kiválóan alkalmas „A” és „B” osztályú tüzek oltására. A hagyományos porral oltó készülékekkel szemben az égõ szilárd anyagokat betakarják, lehûtik és átnedvesítik. Folyadék28

habsugár labdacsokra bomlik. Ebben a szaggatott sugárban az egyes habfoszlányok közötti galvanikus kapcsolat létrejöttének valószínûsége a távolság növekedésével négyzetesen csökken. A VEIKI szabványos mérései alapján az Állami Energia és Energiabiztonsági Felügyelet szakhatósági jóváhagyást adott ki az 1/29684/93. számon, amely szerint a készülékeink lakossági és ipari körben: – 1000 V 50 Hz-es váltó feszültségig 1 m-nél nagyobb, – 3000 V egyenfeszültségig 2 m-nél nagyobb, – 30000 V feszültségig közvetlenül földelt hálózatban 3 m-nél nagyobb sugártávolság betartásával, feszültség alatti tûzoltásra életvédelmileg megfelelõek.

tüzek esetében a habtakaró az égõ folyadék felületén összezár és így megszûnik az oxigén-utánpótlás, az esetleges visszagyulladást (lehulló szikra, égõ szilárd anyag) meggátolja. Mivel az oltóhab sem emberre, sem környezetre nem káros, égõ emberek oltására is használható. A másodlagos szennyezõdés minimális az alacsony nedvességtartalom miatt. És ami habbal oltó tûzoltókészülékeknél egyedülálló: alkalmas feszültség alatti berendezések oltására!

Feszültség alatti berendezések oltása

Az Instant Hab egyik érdekes tulajdonsága, hogy a tûzoltókészülékek szelepének nyitása után a habtömlõn végighaladva folyamatosan expandál a légköri nyomás eléréséig, és a tömlõ végérõl leszakadó

A hagyományos lángoltó hatású anyagok, mint a tûzoltóporok vagy halon típusú oltógázok a parázsló, izzó égést és így a füstképzõdést nem szüntetik meg. A hab viszont az ilyen tüzeket azonnal lehûti a füstképzõdést és a visszagyulladást megakadályozza. A füst megszüntetése különösen fontos, ha például a bútorokban és a szigetelõ anyagokban lévõ hab gyullad meg, akkor ciánhidrogén fejlõdik, amely már igen kis koncentrációban belélegezve halálos lehet. Az oltóhab egészségügyi forgalomba-hozatali engedély száma: OTFH 2310/93/GM. Az oltóhab gyakorlatilag nem mérgezõ, esetleges szembejutás után vízzel való öblítés ajánlott. A hab oltóképességét biztosító speciális adalékok a nemzetközi vizsgáló intézetek tanúsítványai szerint lebomlanak, biológiai derítõ rendszerekben feldolgozhatók.

Ifex-Minimax ABC porral oltó tûzoltókészülékek A magyarországi felhasználók részérõl az utóbbi idõben megjelent az igény a kimagaslóan magas oltásteljesítménnyel rendelkezõ, a legszigorúbb mûszaki, szakmai elõírásoknak megfelelõ, EN-3 minõsítéssel rendelkezõ, ISO 9001 minõségbiztosítási rendszerben gyártott tûzoltókészülékek iránt. Az IFEX Tûzvédelmi Kft. a németországi MINIMAX GmbH. által gyártott tûzoltókészülékeknél és tûzvédelmi termékeknél találta meg ezt a minõséget, VÉDELEM

1998/1

FÓRUM

Mûszaki adatok Oltópor tömege (kg)

Oltásteljesítmény

Oltópor

Üzemi Tartály Hajtógáz próbanyomása nyomás +20 °C/bar (bar)

AUTOMAX

1

1 5A 21B C

Isocomp

nitrogén

20

AUTOMAX

2

8A 55B C

Isocomp

nitrogén

20

Típus

Kiürülési idõ (mp)

Sugártávolság (m)

9

6,8

4

-20... +60

1,34

296×82

188/42/1997

9

13

5

-20... +60

3,46

336×115

188/42/1997

Mûködési hõm. tart. (°C)

Készülék tömege (kg)

Méretek (M x ∅ ) mm

BM TOP engedély száma

IFEX PU

1,3

8A 55B C

MULTITROXIN ultra

nitrogén

30

14

10

4

-20... +60

2,5

290×97

79/56/1996

IFEX PU 2

2

13A 89B C

EUROTROXIN

nitrogén

30

14

10

6

-20... +60

3,5

332×108

79/56/1996

IFEX DU 6e

6

34A 233B C

EUROTROXIN

nitrogén

28

18

15

8

-20... +60

10

525×190

79/56/1996

IFEX DU 9e

9

43A 233B C

EUROTROXIN

nitrogén

28

18

22

8

-20... +60

13,7

525×190

79/56/1996

IFEX DU 12e

12

55A 233B C

EUROTROXIN

nitrogén

28

18

27

8

-20... +60

17

610×190

79/56/1996

Szervízhálózat Az Instant Habbal oltók Magyarországi szervízhálózata, ahol tölteni, javítani is tudják a készülékeket: IFEX Tûzvédelmi Kft. ............................................ 1116 Budapest, Hunyadi János út. 162., Tel: 06-1-204-8669 Hiv. Önk. Tûzoltóság ......................................... 8000 Székesfehérvár, Szent Flórián krt. 2., Tel: 06-22-311-063 Hiv. Önk. Tûzoltóparancsnokság ........................... 2400 Dunaújváros, Tûzoltó u. 1., Tel: 06-25-310-819, 310-022 Fire Info Kft. ................................................................. 3527 Miskolc, Baross Gábor út 17., Tel: 06-46-345-233 Tüzex Kft. .................................................................................. 9026 Gyõr, Bácsay u. 179/c., Tel: 06-96-332-832 Periódus Kft. .............................................................. 2851 Környe, Április 4 u. 3., Tel: 06-34-373-088, 381-262 Tisza Volán Rt. ....................................................... 6724 Szeged, Bakay N. u. 48., Tel: 06-62-421-322, 421-174 ERGO-VÉD Bt. ....................................................... 8200 Veszprém, Hajlat u. 13., Tel: 06-88-325-804, 329-390 Tüszi Kft. ..................................................................... 4400 Nyíregyháza, Derkovics u. 107., Tel: 06-42-342-826

ezért kizárólagos magyarországi forgalmazóként 1997-ben kezdte el a forgalmazást.

Oltási mechanizmus

A készülékekben található oltóporok oltási mechanizmusa teljesen hasonló, A, B és C osztályú (szilárd, folyadék és gáz) tüzeket lehet sikeresen oltani. A kiváló oltóhatás az antikatalízis elvén alapszik, vagyis az égési folyamat a porrészecskékben levõ anyag hatására láncreakciószerûen összeomlik és megszûnik. Ezt a hatást fokozza, hogy az oltópor az izzó anyag felületén olvadékréteget képez, ezáltal elzárja azt a levegõ oxigénjétõl, és megakadályozza a környezet felhevülését. Ennek a hármas hatásnak köszönhetõen az oltás biztos és gyors, a visszagyulladás veszélye csökken.

Automax 1, Automax 2, PU 1,3 és PU 2

Alkalmazási területek: személygépkocsik, tehergépkocsik, 1,5 t megengedett terhelésig, lakókocsik, sportjármûvek, motoros- és vitorláshajók, mezõgazdasági jármûvek stb. A kis méretû készülékek beépítése alig csökkenti a komfortérzetet, de jelentõsen növeli az utazás biztonságát. A tartozékként adott felfüggesztõkkel gyorsan és bizVÉDELEM

1998/1

tonságosan (házilag is) fel lehet szerelni a készülékeket. A PU 1,3 típus a speciális, MULTITROXIN Ultra oltóport tartalmazza, ezért kategóriájában a legmagasabb oltóteljesítménnyel rendelkezik.

DU 6e, DU 9e és DU 12e

Alkalmazási területek: ipar, mezõgazdaság, kórházak, lakóépületek, személyés teherszállítás, benzinkutak, olaj- és gáztárolók. Ezek a készülékek kiemelkedõen nagy oltásteljesítménnyel rendelkeznek. Már a 6 kg töltetû készülék eloltja az EN3 szabvány elõírásai szerinti legnagyobb, 233B minõsítésû szabványtüzeket!

Elektromos feszültség alatti oltás

Az AUTOMAX, a PU és a DU 9e típusú készülékekkel olyan elektromos berendezések tüzét szabad oltani, amelyek legnagyobb feszültsége nem haladja meg az 1000 V-ot. Biztonsági távolság 1 m. A DU 6e és a DU 12e típusú tûzoltókészülékkel a TMB Engedélyezési Felügyelet 358/711233/97. számon kiadott engedélye alapján olyan elektromos berendezések tüzét szabad oltani, amelyek legnagyobb feszültsége nem haladja meg a 35000 V-ot. Biztonsági távolság 1,5 m.

Gázzal oltó tûzoltókészülékek A halonnal oltó tûzoltókészülékek folyamatos kivonása miatt elõtérbe került az a kérdés, hogy ezeket milyen készülékekre lehet lecserélni. Az IFEX Kft. és a nemzetközi tapasztalatok szerint nem minden esetben indokolt a gázzal oltó tûzoltókészülék használata, mert sokszor olyan területeken is halonnal oltókat tartanak, ahol helyettesíteni lehet habbal vagy porral oltókkal. Ha mégis elkerülhetetlen a gázzal oltó használata, akkor csak néhány fajta készüléket tudunk ajánlani: ● széndioxiddal oltók 2 és 5 kg-os kiszerelésben kaphatók, alumínium vagy acélpalackos változatban, elõnye az olcsó utántöltés, hátránya a csekély oltóteljesítmény, és csak B és C tüzek oltására alkalmas. ● NAF P III gázzal oltók 2 és 4 kg-os kiszerelésben kaphatók, alkalmasak A, B és C jelû tüzek oltására, megfelelnek az EN-3 szabvány elõírásainak.

A minõség megtérül

A mindennapi életben sokszor bosszankodunk, hogy olyan terméket vásároltunk, amely olcsó volt, kezdetben ugyanolyannak nézett ki, mint drágább társai és csak a használat közben derül ki, hogy sajnos a látszat csal. Hasonló a helyzet a tûzoltókészülékekkel is. Ha a beszerzéskor nem a készülék ára a legfontosabb szempont, hanem az, hogy milyen oltásteljesítményû, mennyire megbízható és van-e a termék mögött egy országos szervízhálózat, akkor nem kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor a sikertelen tûzoltás után kezdünk el gondolkodni arról, hogy rosszul döntöttünk. Kisdaróczi János igazgató IFEX Tûzvédelmi Kft. Budapest 29

NÉVJEGY

Victoria készülék-család A Meldetechnik Kft. az olasz Victoria készülékekbõl teljes választékot (ABC por, hab, víz, CO 2) kínál, amelynek külön érdekessége a kétféle porraloltó típus.

TOTALIT-ISOGARD Mindkét típus ABC tûzosztályú tüzek oltására alkalmas. A TOTALIT FE 40 oltóporral töltött készülékek hagyományos kivitelûek, s oltásteljesítményük meghaladja a szabvány által elõ-

írtakat. (Pl. 4 kg-os 6 kg-osnak felel meg.) Az ISOGARD a különleges formatervezés mellett extra oltóképességével tûnik ki. A P 1124-es típ. oltóporral 4 kg-os a 9 kg-os, a 6 kg-os pedig a 12 kg-os oltásteljesítményét elégíti ki. A készülékek ISO 9002 minõsítésûek.

TOTALIT FE40 Üzemi nyomás: 14 bar Szifoncsõ: PVC Hajtóanyag: száraz nitrogén Mûszaki adatok

Próbanyomás: 24 bar Mûködési hõfoktart.: – 20..+ 60 °C

PA 1/H

PA 2/H

PA 3/H

PA 4/H

PA 6/H

PA 9/H

Tel j es magasság (mm)

330

420

425

460

500

570

Tartál y átmérõ (mm)

80

100

130

130

160

170

Össztömeg (kg)

2,4

4,2

5,7

7

10

14

N évl eges töl tés (kg)

1± 5%

2± 3%

3± 2%

4± 2%

6± 2%

9± 2%

Mûködési i dõ (sec)

6

8

9

10

11

17

4 100 A3 B 13 C

5 90 A5 B 21 C

6 100 A8 B 34 C

6 80 A 13 B 89 C

7 70 A 21 B 113 C

8 65 A 27 B 144 C

Sugár távol ság (m) Fel hasí tó nyomás (bar) Ol tási tel j esí tmény

ISOGARD

tûzoltóporral oltó, A B C tûzosztályú tüzek oltására.

Mûszaki adatok Tí p us

4 kg

6 kg

9 kg

A FT 440 l

A FT 640 l

A FT 940 l

Magasság (mm)

420

595

765

K ül sõ átmérõ (mm)

220

220

220

B el sõ térfogat (l )

4,9

8,1

11,4

Tel j es súl y (kg)

9,1

12,6

17,3

P 4 096 223 21A / 114B / C

P 4 096 222 34A / 233B / C

P 4 096221 55A / 233B / C

N F certi fi káci ó Ol tástel j esí tmény

Mûszaki adatok

Habbal oltó készülék A, B tûzosztályú tüzek oltására

Vízköddel oltó készülék A tûzosztályú tüzek oltására

CO2 oltógázzal oltó készülék B, C tûzosztályú tüzek oltására

F2G/H

W2G/H

K 2/H

K 5/H

Tel j es magasság (mm)

700

700

480

750

Tartál y átmérõ (mm)

170

170

115

140

15

15

8,5

17

9± 0,5%

9± 0,5%

2

5

40 7 65

Ol tóanyag

50 7 65 A8 B 113 A FFF 3%-os

7 3 > 500 B 21 C C O2

10 4 450 B 55 C C O2

Szi foncsõ

PVC

PVC

PVC

PVC

N2

N2

C O2

C O2

14 24 + 5-+ 60

14 24 + 5-+ 60

60 250 – 20-+ 60

60 250 – 20-+ 60

Össztömeg (kg) N évl eges töl tés (kg) Mûködési i dõ (sec) Sugár távol ság (m) Fel hasí tó nyomás (bar) Ol tási tel j esí tmény

H aj tóanyag Ü zemi nyomás Próbanyomás Ü zemi hõmérsékl et (oC ) VÉDELEM

1998/1

A8 Ví z

31

NÉVJEGY

Regal: új hazai készülék A Respirátor Rt. tevékenységében nem újdonság a tûzvédelmi eszközök gyártása, forgalmazása, hiszen évek óta képviselünk olyan nagy múltú és hírû tûzvédelmi cégeket, mint az INTERSPORO AB (légzõkészülékek), SILVANI S. p .a. (habképzõanyagok, oltóporok), SIDES (gépjármûfecskendõk, mûszaki mentõk) stb.

Royal-tól a Regal-ig A tûzoltó készülék piac sem új a cég számára, hiszen már a század elsõ felében is gyártott és forgalmazott hab-, por-, és vízzeloltókat ROYAL néven. A REGAL tûzoltókészülék család a mai kor követelményeit és a legújabb kutatásokat és fejlesztéseket figyelembe véve került kialakításra. A készülék családnak létezik egy katonai változata is, a PATRIK, ez a hadsereg követelményeit figyelembe véve készül, s a civil szférában nem kerül forgalmazásra. Maga a Regal egy ABC porral töltött, belenyomottgázos tûzoltó készülék, melyet általános és speciális rendeltetési helyek védelmére fejlesztettünk ki (lakás, iroda, raktárhelyiségek, üzemanyagtöltõ-állomások stb.) A készülék magas gyártási színvonallal és hosszú évek gyártási tapasztalatával rendelkezõ német és luxemburgi cégek alkatrészeibõl Magyarországon kerül összeépítésre. Mûködtetése egyszerû, belenyomottgázos kivitele révén a biztosítószeg eltávolítása után azonnal alkalmas a tûz oltására. A robusztus tartály és a speciális festési eljárás az impozáns megjelenésen túl hosszú élettartamot biztosít, még viszontagságos idõjárási körülmények között is. Az elsütõfej manométerrel és vizsgaszeleppel ellátott, így mind a napi, mind az idõszaki ellenõrzés gyorsan, egyszerûen elvégezhetõ. A tartály speciálisan kezelt, védõgázzal hegesztett kivitelben készül. A talajra állított készülék stabil helyzetét öt kifelé domborodó szem biztosítja. Minden egyes készülék egyedi azonosító számmal van ellátva, a nyomon követés és az azonosítás érdekében. A készülék magas minõségi ki-

Habbaloltó

Poroltó

Vízoltó

vitele lehetõvé teszi, hogy nem csak álló, de fekvõ helyzetben is tárolható, szállítható.

Minõségi tényezõk Minden készülék alaptartozéka egy korróziógátló bevonattal ellátott fali felfüggesztõ. Külön tartozékként a készülékhez gépjármûrögzítõ rendelhetõ, mely biztonságosan rögzíti és védi a készüléket a rázkódásoktól. További tartozékként védõtasak és védõdoboz is rendelhetõ, mely a viszontagságos idõjárási és környezeti hatásoktól védi meg a készüléket. A készülék minõségére garanciát jelent, hogy mind a gyártás, mind az összeszerelés, majd az azt követõ ellenõrzés, szervizelés a vonatkozó európai, illetve magyar szabványoknak (MSZ-EN 3) megfelelõen történik. További garanciát jelent, hogy nem csak a külföldi gyártók, de cégünk is – hivatalosan minõsítve – a legmagasabb minõségbiztosítási rendszer (ISO 9001) szerint dolgozik. További mûszaki információkkal készséggel áll rendelkezésükre cégünk. Palásthy Péter tûzvédelmi mérnök RESPIRÁTOR RT. 1097 Budapest, Illatos út 9. Tel.: (1) 280-1331, (1) 280-5793, Fax: (1) 280-5794, (1) 280-6428

Regal 6 ABC porral töltött, belenyomottgázos hordozható tûzoltókészülék

M Û S Z A K I A D A T OK o lt ó p o r t ö m e g e

6 kg

ol tástel jesí tmény

12A 113B C

ol tópor hajtógáz tartál y próbanyomása l egnagyobb üzemi nyomás ki ürül ési i dõ fol yamatos mûködés esetén

32

PU LVEX ABC EU R O

s u g á rtá v o ls á g a készül ék tömege

ni trogén 25 bar 18.5 bar 1 5 se c

6m

mûködési hõmérsékl ettartomány

– 20 +60-i g 9,85 kg

méretek kül sõ átmérõ

155 mm

l e g n a g yo b b szé l e ssé g

210 mm

magasság

515 mm

VÉDELEM

1998/1

NÉVJEGY

Glória: hagyomány és újítás A világ több, mint 100 országában forgalmazott Glória készülékek, minõségi mutatóik alapján, a hazai piacon is teret nyertek. A nálunk engedélyezett és engedélyezés alatt álló termékek fõ mutatóit adjuk közre.

Glória Werke Az 53 éve alakult Glória Werke a folyamatos fejlesztésnek köszönhetõen ma már napi 8000 db-os tûzoltókészülék gyártással Európa legnagyobb tûzoltókészülék gyára. Ez a mennyiség persze csak minõséggel érhetõ el. Ezért GLORIA elsõként vezette be a teljes körû minõségi management (TQM) és az ISO 9001 szerinti minõségbiztosítási rendszert, amelyrõl nem csak a német RW TÜV ad ki folyamatosan igazolásokat, hanem az ugyancsak igen szigorú egyesült királyságbeli BSI minõségi rendszerház. (Az RW TÜV certifikát regisztrációs száma QA 423, míg a BSIé FM 27122). A minõség mellett a széles választékot kell kiemelnünk, hiszen a gyárban több, mint 50 fajta tûzoltó készülék mellett nagy értékû berendezések védelmét szolgáló beépített oltórendszerek, fali tûzcsapszekrény típusok, habbal oltó eszközök (nehézhabsugárcsövek, középhabfejlesztõk, habbekeverõk 200, 400, 800 l/perc) valamint a 250 kg névleges nettó oltóanyag töltetnek megfelelõ (ABC por, hab CO2) oltókonténerek készülnek. Magyarországon a Glória termékek intenzív értékesítése 1995 õszén kezdõdött meg 5 tûzoltókészülék és 4 tûzcsapszekrény családdal. A Hesztia Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. mint a Glória kizárólagos importõre, vezérképviselete és központi szervize ma már 16 Glória tûzoltó készülék forgalomba hozatali engedélyét szervezte meg.

GLÓRIA ABC porral oltók 35 kV-os engedélyezési vizsgálata Magyarországon

Az engedélyezett típusok A legszélesebb kört az ABC porral oltók jelentik belenyomott gázos, manométeres: oltóanyag típusa 1 kg-os 8A 34B C (GLUTEX) 1 kg-os (autosport) 8A 34B C (GLUTEX) 2 kg-os 8A 34B C (ADEX) 6 kg-os 21A 183B C (ADEX) 6 kg-os 34A 233B C (GLUTEX) 6 kg-os 55A 233B C (GLUTEX-X) 12 kg-os 43A 233B C (ADEX) belsõ hajtóanyagpalackos 6 kg-os 27A 183B C (ADEX) 12 kg-os 55A 233B C (ADEX) külsõ hajtóanyagpalackos 50 kg-os A B C (ADEX) A habbal oltók családja három taggal rendelkezik 2 literes 5A 55B (L.W.) 6 literes 21A 183B (Imprex) 9 literes 13A 144B (L.W.) Porlasztott sugárral mûködik a környezetbarát vízzel oltó 9 literes 13A oltásteljesítménnyel, amely szintén belenyomott gázos, manométeres kivitelben készül, -30 °C-ig beállítva a fagyállósága környezetbarát MgCl2 sóval. 34

GLÓRIA ABC porral oltók magyarországi szervíze A gázzal oltók közül az alumínium palackos kivitelû készülékek kerültek engedélyezésre. 2 kg-os 34B 5 kg-os 89B

A porok minõsége

A GLORIA ABC oltóporok minõségét, és egyben az árát az alábbi fõ fizikai-kémiai jellemzõk határozzák meg: ■ Robbanási nyomás alatti eljárással készül a finom szemcseméretû porfrakció. – A standard oltóporokat a gyár I-IV. kategóriájába sorolja: I. rendkívül magas oltásteljesítmény II. magas oltásteljesítmény III. jó oltásteljesítmény IV. még jó oltásteljesítmény ■ A fõ összetevõk, amelyek meghatározzák a minõséget: Ammóniumfoszfát tartalom 98%, 85%, 82% Ammóniumfoszfát (Ammóniumszulfát) tartalom 45% 40% 30% 28%, kb. 20% VÉDELEM

1998/1

NÉVJEGY

Újdonságok 1998-ban 1998. évben tervezzük egy szintén új design-nek és szabotázsbiztos kivitelnek is tekinthetõ F6-os család engedélyezését, amelyeket az alábbi paraméterek jellemzik: 6 kg-os ABC porral oltó 43A 233B (GLUTEX) 6 literes habbal oltó 21A 144B (Imprex) 6 literes habbal oltó 13A 233B (L.W.) E korszerû kivitelû F6-os szériához tartozó készülékeknél a habanyag koncentrátum egy különleges GLORIA szabadalommal védett függõleges koncentrátum tartályban a víztõl szeparáltan helyezkedik el. Így a vízzel való keveredés csak a mûködtetés után történik meg, ezzel a habanyag cseréjére csak 5-10 évenként van szükség, a habanyag koncentrátum gyártók minõségi elõírásainak megfelelõen.

■ Az oltóporok éghetõ szilárd anyagok izzó, parázsló felületén habosodásra képesek, s szilikonozottak, ezért magasabb a hidrofób tulajdonságuk, mint a hagyományos poroké. ■ Fizikai jellemzõik: – Sûrûség 1,8-1,9 g/cm3 – Folyékonyság 70-100 g/sec. – Maximális szemcseméret 0,5 mm. 40 µm-nél kisebb szemcserészecskék 55-65% I. kat. 55-60% többi kategóriában 60-80% I. kat. 63 µm-nél kisebb szemcserészecskék 55-75% II. kat. 55-65% III-IV. kat. hõállóság –80 - +130C, illetve többségében – 80 - +80 °C.

Portípus és oltásteljesítmény A GLORIA Magyarországon engedélyezett tûzoltó készülékeiben három fajta oltóport használ. A csúcsminõséget a GLUTEXX képviseli (I. kat.), s a GLUTEX és az ADEX pedig magas oltásteljesítményûek (II. kat.) Például a benzinkutak tûzvédelmi szabvány elõírásait is kielégítõ PD6G típusú ABC porral oltó, GLUTEX oltóporral töltve 34A és 233B oltásteljesítménnyel rendelkezik. Természetesen az oltópor árak (kisebb mennyiségek esetében) az oltásteljesítménnyel arányban változnak (ADEX 250 Ft/kg, GLUTEX 390 Ft/kg , míg a GLUTEX-X 590 Ft/kg, ÁFA nélkül). A speciális oltóporral különleges igények is kielégíthetõk. Magyarországon pl. a MÁV Rt. és egyéb nagy ipari felhasználók igényeinek megfelelõen 35 kV-os nagyfeszültségen

Szervízhálózat A rövidesen hatályba lépõ MSZ EN3-as kivitelnek megfelelõ készülék alapellenõrzését évente 1 alkalommal, ill. a tartály víz nyomáspróbájával is járó teljes körû felülvizsgálatot csak 10 évente kell elvégezni, ami a felhasználók, üzemeltetõk részére nem csak a magas minõséget biztosítja, hanem a rendkívül gazdaságos, alacsony szervíz költségeket is. A HESZTIA Kft. az ország egész területén megszervezte saját leányvállalatai, ill. külsõs partnerek segítségével a vevõszolgálatot, ill. a magas szintû szervíz lehetõséget. Ezek: HESZTIA-SZEGED, HESZTIA-PÉCS, HESZTIA-DEBRECEN, HESZTIA-NORD, PIRO MEN Kft. (Gyõr) valamint más független javító partnerek. Az utóbbi évben több jelentõs ipari üzem áttért a belsõ emberekkel való szervízfeladatok ellátására, pl. a meglévõ létesítményi tûzoltó állomány kapacitásának jobb kihasználtságára. Õk szintén megszerezték a GLORIA képviseleti ellenõri tanfolyam képesítést. VÉDELEM

1998/1

is engedélyezettek a GLORIA ABC porral oltó (6 és 12 kg-os ADEX és GLUTEX oltóporral töltve.) A vizsgálatokat a VEIKIVNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. végezte el, 70 kV-os vizsgálati feszültségen. A vizsgálat alapján az ADEX oltóporral töltött PD6GA és PD12GA, valamint GLUTEX oltóporral töltött PD6G és PD12G típusú ABC porral oltó készülékek 35 kVon alkalmasak feszültség alatt lévõ villamos berendezés oltására legkisebb 1,5 m-es (MÁV Rt. esetében 2 m-es) megközelítési távolság betartásával.

Habbal és gázzal oltók

A habbal oltó készülékeknél az ismert Light Water habkoncentrátumon kívül újdonság az F2000 NI típusú design 6 literes habbal oltónál, ill. az F6NI 6 literes habbal oltónál a GLORIA IMPREX habanyag alkalmazása, amely szilárd éghetõ anyagok tüzeinél impregnáló hatásának köszönhetõen rendkívül nagy oltásteljesítményre képes. Ugyanakkor „B” tûzosztályú éghetõ folyadékok esetében a filmképzõ hatás érvényesül. A kisméretû gázzal oltók alternatívájaként ajánlható a 2 literes GLORIA habbal oltó. Esztétikus kivitele, könnyû kezelhetõsége és hatékonysága miatt rövid idõ alatt igen népszerû lett. Irodák, laboratóriumok védelmére ajánlható oltótakaróval kombinált kivitelben is. A habbal oltók tartályai belül nem egy egyszerû festékkel vannak lefestve, hanem egy 1200 °C-on ráégetett belsõ polietilén béléssel vannak ellátva.

poliesztergyanta réteg kötéserõsítõ

alapozás foszfátozás

kívül

PE-vastag (belsõ) réteg

foszfátozás

acél

belül

GLORIA „nedves” oltók víz és hab tartályának korrózióvédelme (megfelelõ ár/érték arány)

Élettartam A GLORIA termékei kedvezõ magyarországi árakon kerülnek immár 2,5 éve változatlan áron forgalomba, itt a legkedvezõbb ár/érték arány érvényesül. A GLORIA típusoknál (a belenyomott gázos készülékeknél elsõsorban) néhány másodperc alatt könnyen és biztonságosan megmérhetõ a nyomás egy külsõ ellenõrzõ manométer segítségével. Azonosításuk egyedi fémbeütött sorszámozással történik. A tûzoltó készülékek magas szintû korrózióvédelemmel készülnek (többszöri foszfátozás, alapozás után, mûanyag alapú porlakkozásos festéssel ellátottak) és a tartós kivitelû fémfogantyúk is ellenállók akár a tengeri sós környezetnek is. A minõségre ügyelve GLORIA tûzoltókészülék újratöltését és „javítását” csak az végezheti, aki a HESZTIA Kft.-nél kiképzésben részesült, elsajátította a technológiát, és a mûhely engedélyét a HESZTIA javaslata alapján a BM TOP Mûszaki Felügyeleti és Engedélyezési Fõosztálytól megkapta. Szemler József igazgató Hesztia Kft. Üröm 35

NÉVJEGY

Kodreta tûzoltókészülék-család „Euro minõség, biztonság, elérhetõ ár” – ezzel a szlogennel találkozhatunk a Kodreta tûzoltókészülékeket forgalmazó Tûzbiztonság 2000 Kft. hirdetésein. Vizsgáljuk meg közelebbrõl a készülékeket.

Vízzeloltók

A 6 és 9 literes vízzeloltókból a belsõ palackban levõ széndioxid hajtóanyag 12 bar üzemi nyomáson porlasztja a vizet a tûzre. Itt a porlasztás különösen fontos, hiszen a szórtvizes készülékek oltási hatékonysága sokkal jobb, mint a kötöttsugaras készülékeké. Nyilván a jó porlasztásnak köszönhetõ, hogy a készülékek mûködési ideje 36 ill. 54 secundum, ami meglepõen jó 8 mes hatásos sugártávolsággal párosul. A vízzeloltók használata kifejezetten ott ajánlott, ahol az elõforduló tüzek „A” tûzosztályba tartoznak (pl. papírboltok, bútoráruházak), vagyis szilárd éghetõ anyagok jelenlétében. Itt viszont a környezetbarátsága miatt a jelenlegi hazai gyakorlatnál lényegesen bátrabb alkalmazás ajánlható.

Habbaloltók Az ugyancsak 6 ill. 9 literes belsõpalackos kivitelben forgalmazott habbaloltóknál tulajdonképpen 4 változatról beszélhetünk, mivel zárt patronos változatban és belekevert oltóanyag vizes oldatának felhasználásával is készül. Ezekkel a habbaloltókkal hatékonyan olthatunk szilárd anyag tüzeket, il-

36

70 B

55B

1,76 m2

2,27 m2

tényleges teljesítmény

szabvány elõírás

21B

34 B

0,65 m2

1,13m2 6 literes készülék

9 literes készülék

6 kg-os ABC-por szabvány elõírás

Kodreta 6 kg-os ABC por

A tûzosztály

13A 0,0728 m3 109,2 kg

fa

21A 0,1176 m3 176,4 kg

fa

B tûzosztály

89B

144B

2,8 m2

4,52 m2

89 l éghetõ folyadék

144 l éghetõ folyadék

letve – a Light Water FC-206-os típusú habképzõanyagnak köszönhetõen – szénhidrogén származású folyadékok tüzeit. A folyadékok tekintetében a szabvány által elõírtnál jóval nagyobb felület eloltására képe-

sek a készülékek. A két változat – bekevert és patronos – közül, bár tûzoltási hatékonyságuk azonos, a patronnal szerelt változatot ajánljuk inkább, mivel a patronban lévõ oltóanyagot a nagyjavítások során nem kell ki-

VÉDELEM

1998/1

NÉVJEGY

Mûszaki adatok 2 kg-os porral ol tó

6 kg-os porral ol tó

6 l -es habbal ol tó

9 l -es habbal ol tó

6 l -es ví zzel ol tó

9 l -es ví zzel ol tó

Tí pusjel

PR 2

P 6T

VPP 6 Pa

VPP 9 Pa

V6 Pa

V9 Pa

Tel jes magasság (mm)

390

568

540

610

540

610

Össztömeg (kg)

3,9

10,4

11,2

15,7

11,2

15,7

Tartál y kül sõ átmérõ (mm)

106

150

150

180

150

180

2 kg A B C por

6 kg A B C por

LW F C 206

LW F C 206

6l H 2O

9l H 2O

H ajtóanyag

N2

N2

C O2

C O2

C O2

C O2

Ü zemi nyomás 20 °C -on (bar)

12

12

12

12

12

12

Al kal mazhatóság (tûzosztál y)

ABC

ABC

AB

AB

A

A

5A , 34B , C

21A 144B , C

5A , 55B

8A , 70B

5A

8A

-20 +60

-20 + 60

+5 +60

+5 +60

+5 +60

+5 +60

H atásos sugártávol ság (m)

2

4

6

6

8

8

Mûködési i dõ (sec)

6

12

30

45

36

54

40-27/ 37/95

40-27/ 27/95

40-27/ 28-3/95

40-27/ 38-3/95

40-27/ 28-1/95

40-27/ 38-1/95

MÛ SZAKI PAR AMÉTER EK

Töl tet

Ol tástel jesí tmény Mûködési hõfoktartomány (°C )

BM TOP engedél y száma

VÉDELEM

1998/1

önteni. A zárt patron újra felhasználható, így ez gazdaságos és egyben környezetbarát megoldás is. A vízzel és a habbaloltók egyetlen hátránya, hogy csak fagymentes környezetben alkalmazhatók.

Porraloltók A porraloltók az elõzõ két típustól eltérõen, nem belsõ palackos, hanem belenyomottgázos kivitelben készülnek. A nitrogén hajtóanyag 2 ill. 6 kg Furex 40 ABC oltóport juttat a tûzfelületre. A szilárd, folyékony és gáztüzek oltására egyaránt alkalmas készülékek a vizsgálatok során figyelemre méltó oltásteljesítményt mutattak. Ez a szabvány elõírással összehasonlítva azt jelenti, hogy a 2 kg-os készülék képes a 3 kg-osra elõírt B tüzet eloltani. A 6 kg-osnál az A tûzosztályban a 9 kg-osra, a B tûzosztályban pedig a 12 kg-osra elõírt oltásteljesítményt igazolták. Ez 50 ill. 100%-kal haladja meg a szabvány által elõírtakat. A hegesztett acélpalackok az európai szabványelõírás szerint készülnek, könnyen kezelhetõk

37

FÓRUM Legyen hazai és korszerû Kovács Gyula, a mosonmagyaróvári Tûzés Villamos Biztonságtechnikai Kft. ügyvezetõje, a TSz VSz elnökségi tagja 16 éve foglalkozik készülék javítással, ezért voltunk kíváncsiak a véleményére. – Mikor és miért döntöttek a készülékjavítás mellett? 1980-ban a városgazdálkodási vállalatnál érzékeltem a hiányt ezen a területen. Az indulásban a tûzoltóság és a nemesgulácsi TSzben dolgozó sógorom, az ottani tapasztalatok átadásával segített. 1981-tõl BC típusú porral oltókat javítottunk. 1990-ben újabb változás: a privatizáció során megvásároltam a mûhelyt. Azóta minden magyar készüléktípusra megszereztük az engedélyt. A Halont zárt rendszerekben fejtjük, regeneráltatjuk és töltjük. Minderrõl bizonylatot adunk. A környezet védelme érdekében veszélyes hulladéktárolót létesítettünk. A CO2 készülékek nyomáspróbáztatását és javítását a LINDE céggel végeztetjük, de a többi mûveletet már mi végezzük. Közel 50 millió forintos árbevételünket saját megyénken kívül Zala, Komárom és Veszprém területén érjük el. – Az ember azt gondolná, hogy Nyugat-Magyarországon a külföldi készülékek a favoritok, Ön viszont csak a hazaiakat említi. Talán patetikusnak tûnik, de én úgy gondolom, hogy nekünk a hazai iparfejlesztést kell szolgálnunk. Ez persze egyáltalán nem jelent igénytelenséget a minõséggel szemben, sõt, az európai minõség a cél. A Rollexco például beindítja az EN szerint tûzoltókészülékgyártást, s mi hivatalos márkaszervíze lettünk. 1997-ben elkészítettük az ISO 9002 szerinti minõség ellenõrzési kézikönyvet, s 1998-ban megkezdjük az akreditálást. – Hogyan fogadták ezt a partnerek? Jó, hogy kérdezi, mert ez a legfurcsább a dologban. Az ISO 9002 szerint dolgozó nagy cégek szinte alig reagáltak. Ennek ellenére úgy vélem, hogy ez a jövõ útja, ugyanis a minõsített cégeknek arra kell törekedni, hogy a beszállítóik is minõsítve legyenek. – Önnek milyen tapasztalatai vannak a készülékjavítás anomáliáiban? 38

Ez bizony nehéz kérdés, mert ebben szerepe volt a privatizáció körüli bizonytalanságnak, a kapzsiságnak és a szabályozatlanságnak is. Az ellenõrzés hiánya ugyanis megbosszulja magát. Ma még az is vitatható, hogy kinek van tûzoltókészülékjavításra engedélye. Volt egy idõszak, amikor a jegyzõ adhatott ki engedélyt. A mi cégünk is ebben az idõszakban kapott engedélyt halon és TKF készülékek ellenõrzésére. Mi most, hogy példát mutassunk, ezt az engedélyünket a BM TOP-on megújíttatjuk. Másrészt sok ellenõr is végzett feketén javítást, s neki nem volt gondja adóra, alkatrészre, mûhelyre, nyomáspróbára, így persze nem beszélhetünk piaci esélyegyenlõségrõl sem. A hamisítást ösztönözte az is, hogy 3 évig nem lehetett tartályt kapni. A privatizáció kezdete körüli idõben kiselejtezett gépekkel gyártott tartályok, porpisztolyok kerültek forgalomba. Nehéz lesz ebbõl a szakmának kikeveredni, de a végére kell járni. Mi 1300 db. 6 kg-os tartályt vettünk és pontos adminisztrációval igazolni tudjuk, hogy hány tartályt adtunk le a MÉH-nek, s ugyanígy járunk el a hollanderrel, zárószelvénnyel, szeleppel. (Bár itt a szabályozást egyértelmûbbé kell tenni.) – Mi a véleménye a beindult szigorú ellenõrzésekrõl?

Csak üdvözölni tudjuk, hogy a TOP elkezdte a rendcsinálást. Ez minket is korlátoz, de ezt vállalnunk kell, az ellenõrzésbõl ugyanis kiesett 4-5 év, s elszabadult a kóklerek hada. Már mi is sorra kerültünk az õsszel, s büszkén mondhatom, hogy a váratlanul betoppanó ellenõrök elõtt jól vizsgáztunk. A TSz VSz-en belül is igyekszünk egymás ellenõrzésével javítani a munkát. – Ennek ellenére, úgy tudom, Ön is egyik szorgalmazója a BM rendelet megváltoztatásának. Ha ennyire elégedett a hatásaival, miért akarja, hogy megváltoztassák? Ez tévedés, a rendeletekkel igenis elégedettek vagyunk, pusztán egyetlen passzust sérelmezünk. Azt, amelyik szerint a tûzoltóság készüléket javíthat. Ezzel akarják bevételre ösztönözni a tûzoltóságot, de a hatósági és a szolgálati szerepkör nem fér meg egymással. Ez ugyanis összefonódásra ad lehetõséget, s sajnos már tudunk is ilyen eseteket példaként felhozni. A cégnél délelõtt hatósági ellenõrzést végeztek, s délután küldték a kollégát készüléket ellenõrizni. A szerzõdött szolgáltató pedig csodálkozott, hogy valaki már megelõzte. Reményeim szerint ezen a jogszabályon változtatni fog a miniszter úr. A TSz VSz is azon munkálkodik, hogy legyen megoldás. VÉDELEM

1998/1

FÓRUM

KISDARÓZCI JÁNOS

Tûzoltókészülékek vonalkódos azonosítása

A huszadik század végére egyre inkább elõtérbe kerül Magyarországon is az áruk, termékek pontos azonosításának követelménye. Az azonosítás legegyszerûbb és legmegbízhatóbb, nemzetközileg is elfogadott módszere a vonalkódok alkalmazása. Az IFEX Tûzvédelmi Kft. a nemzetközi vonalkódok használata mellett saját, vonalkódos azonosító-, ellenõrzõ rendszert fejlesztett ki.

Egyedi azonosítás

A két rendszer alapvetõen különbözõ funkciókat lát el. A nemzetközi vonalkód az ország kódjától kezdve a kereskedelembe kerülõ áru egyedi kódját tartalmazza, és így lehetõvé teszi a termék mozgásának figyelését. Az egyszerû beolvasás megkönnyíti a számlázást, a raktárkészlet-ellenõrzést, nyilvántartásokat és a számítógépes kezelést. Az IFEX Tûzvédelmi Kft. belsõ vonalkódrendszere leginkább a vásárlói és saját dolgozói közötti információáramlást kívánja segíteni. Ez utóbbi rendszer a könnyebb azonosítás mellett más elõnyt is tartogat a vásárló számára. Miután minden készülék egyedi, IFEX által ráragasztott belsõ azonosítószámmal van ellátva és ez az azonosító az IFEX adatbankjában a készülék gyártási számát is tartalmazza, a két párhuzamosan kezelt adatból könnyebben kiderülhet, jogosan találták-e azon a helyen a készüléket, ahol volt. Az IFEX adatbankja a készülékekre vonatkozóan azt is ki tudja mutatni a vonalkód alapján, hogy ki volt az eredeti vásárló, mikor történt a vásárlás, milyen számú számlán szerepel és hová került a készülék, a vásárló végfelhasználó-e vagy forgalmazó stb. Ezzel egyértelmûen bizonyítható, ha a készüléket gazdájától eltulajdonították. Természetesen az is elõfordulhat, hogy a készüléken lévõ vonalkód megsérül, vagy olvashatatlanná válik. Rendszerünk erre is kitûnõ megoldást nyújt: nemcsak, hogy biztosítjuk az új vonalkódot a cseréhez, de nyilvántartási technológiánk úgy mûködik, hogy automatikusan jelzi, ha ismeretlen kóddal találkozott, és akár a gyártási szám, akár bármely más, az adatbankban szereplõ adat alapján lehetõséget nyújt az adatmódosításra. Ugyanakkor ha a kódot illetékVÉDELEM

1998/1

telen személy leveszi vagy kicseréli, a kézzel is beüthetõ gyári szám alapján akkor is kiderül, hogy eredetileg ki vásárolta az IFEXtõl a készülékeket.

Felismerõ szoftver

A vonalkód használata abban az esetben a legcélravezetõbb, ha a vásárló nemcsak a puszta kódot látja a készüléken, hanem él az IFEX által felkínált lehetõséggel, és igénybe veszi az e célra kifejlesztett vonalkód felismerõ szoftvert. Ezt akármilyen IBM kompatibilis számítógépre fel lehet telepíteni, csupán a Microsoft Windows program szükséges hozzá. Az adatokat manuálisan is fel lehet vinni a számítógépre, de sokkal hatékonyabb mûködést és szerteágazó alkalmazási területet tesz lehetõvé az IFEX által kínált kézi számítógép vonalkódolvasó szkennerrel és az ehhez tartozó programmal. A teljes rendszer telepítése gyorsítja az ellenõrzést, kiküszöbölhetõvé teszi a készülékek mozgatását, emelgetését, lehetõvé válik pontos helyük meghatározása az üzemen vagy raktáron belül, így nem kell azokat keresgélni, könnyíti a raktárkészlet ellenõrzését és kiváltja a papír-ceruzát, vagy – a meglehetõsen bizonytalan – emberi emlékezetet. Mivel nem kézzel történik az adatlapok (vonalkódok) bevitele, minimálisra csökkennek az elírásokból eredõ hibák. Ugyanakkor a gép egyszerû szövegszerkesztõként is használható, a program helyet biztosít az egyedi megjegyzések beírására. A kézi számítógép energiaigénye minimális: „sétáló” üzemmódban 2 db ceruzaelem vagy -akkumulátor szükséges hozzá, személyi számítógéphez csatlakoztatása esetén pedig hálózati adapterrel a 220 Vos hálózatba egyszerûen beköthetõ. Ezen felül a program úgy készült, hogy amennyiben útközben a gépbe bizonyos ideig nem táplálunk adatokat, automatikusan kikapcsol, hogy kímélje az elemet. Használata rendkívül leegyszerûsíti a nyilvántartásokat, ugyanis a kis gép 1 Mbyte (illetve igény szerint nagyobb) memóriájába összegyûjtött adatok egy átjátszó kábel segítségével a PC-re könnyedén letölthetõk, ahol a program igen sok leválogatási lehetõsége ajánl fel (pl. dátum, szám vagy megnevezés, a hibás készülékek szerint, stb.), Mód van arra is, hogy a kézi

számítógép adatait Excel programra alakítsuk, ahol készíthetünk táblázatot vagy akár grafikont az általunk kívánt adatokból. A felvitt adatok bármilyen nyomtatón kinyomtathatók, a program eleve A4es méretû papírt igényel.

Minden ellenõrizhetõ A vonalkódprogram úgy épül fel, hogy mind az IFEX, mind a vásárló egyértelmûen lássa a vonalkód adataiból, hogy a készüléket mikor ellenõrizték, töltötték vagy javították és mikor esedékes a következõ ellenõrzés, így tehát mindkét fél nyomon tudja követni a hatóságok által elõírt kötelezõ ellenõrzések elvégzését, az esetleges meghibásodásokat és javításokat. Végül, de nem utolsó sorban, remélhetõleg a biztosítók, kárszakértõk, valamint a tûzesetek nyomozati anyagainak készítõi szemében is nemsokára bizonyító erejûvé válik a vonalkódos ellenõrzési rendszer nyújtotta adatbázis: a program ugyanis adott dátumokhoz – sõt, óra-perchez – kapcsolódóan utólag már nem tesz lehetõvé adatmódosításokat – és ez, lehetetlenné téve a hamisításokat, mindegyik fél számára biztonságot jelent.

Összefoglalva

A vonalkódos nyilvántartási-ellenõrzési rendszer elõnyei: ■ könnyebb a készülékek azonosítása, nyomon követése, ■ nyilvántartásuk egyszerûbb, gyorsabb, ■ nem kell õket az ellenõrzéshez mozgatni, emelgetni, ■ helyük pontosan meghatározható, ■ csökken eltulajdonításuk veszélye, ■ az adatbetáplálási hibaszázalék gyakorlatilag nulla, ■ a rendszer nem igényel bonyolult számítógépes hátteret, ■ sokféle alkalmazási és áttekintési módot tesz lehetõvé, ■ fokozza a biztonságot. Kisdaróczi János igazgató IFEX Tûzvédelmi Kft. Budapest 39

TÛZMEGELÕZÉS FÖGLEIN GYÖRGY

ARITECH FP2000 tûzjelzõ központok III. Az elõzõ részben (Védelem 97/6) a központcsalád szolgáltatásait a tervezõ és a telepítõ szemszögébõl közelítettük meg, most a karbantartó és a felhasználó nézõpontjából adunk áttekintést a legfontosabb jellemzõkrõl.

Karbantartás és statisztikák A tûzjelzõ rendszer rendszeres karbantartása és ellenõrzése fontos elõírás. Ennek következõ tervezett idõpontja beprogramozható és ekkor a központ figyelmeztetõ jelzést ad. Az Aritech 2000-es rendszerek önellenõrzõ és tesztelõ funkciói rögtön jelzik a karbantartási igényt, amikor az valahol fellép, pl. érzékelõ elszennyezõdés miatt. Az összes eszköz vagy csak a karbantartást igénylõk adatai lekérdezhetõk és kinyomtathatók. Az automatikus hurok és érzékelõ tesztek napi idõpontja programozható. Ezek a tesztek természetesen manuálisan is elvégezhetõek, csoportosan vagy címenként külön is. Az eredmények automatikusan megjelennek az LCD kijelzõn. Természetesen lehetséges az érzékelõk és jelzésadók tényleges kipróbálása is; lásd lejjebb, a Felhasználói funkcióknál. A karbantartással összekötve vagy attól függetlenül is értékes információkat adnak a táblázatos és grafikus statisztikák. Minden érzékelõre vonatkozóan lekérdezhetõ a pillanatnyi érték (és az annak megfelelõ füst sûrûség illetve hõmérséklet), az utolsó tesztérték, az addigi átlagérték, az addigi legkisebb és legnagyobb értékek (dátummal és idõvel), valamint a füstérzékelõk pillanatnyi kompenzáció értéke (ami az elszennyezõdés mértékére utal). Ezek az adatok természetesen ki is nyomtathatóak. Kétféle grafikus megjelenítés kérhetõ és folyamatosan figyelhetõ az LCD kijelzõn. Egy adott zóna érzékelõinek bármely választható paramétere (pl. pillanatnyi vagy maximum érték) egy oszlopdiagramon jeleníthetõ meg. A kurzorral kiválasztott oszlop (vagyis érzékelõ) összes adata is a kijelzõre kérhetõ. A másik, grafikon jellegû statisztika tulajdonképpen egy Y-t rögzítõ mûszer vagy egy digitális mintavevõ és tároló 40

A karbantartó szoftver emulációs (leutánzó) üzemmódja. A képernyõn a központ elõlapja látható funkcióját valósítja meg. Kiválasztandó egy érzékelõ, a rögzítendõ paraméter (lásd feljebb) és a mintavételi gyakoriság (10sec 1 nap). Ezután a rögzítés elindul és állandóan folyik, akkor is, ha másik menüben vagyunk, vagy akár kilépünk a programozásból. Az utolsó 217 adatot mutató grafikon bármikor, „élõben mozogva” megtekinthetõ. Ezek a szolgáltatások különösen sokat segíthetnek bizonyos rejtélyes, idõszakosan elõforduló problémák utáni „nyomozásban”. Például egyes hurkok vagy címek „elveszésekor” a kijelzett vagy rögzítendõ paraméternek válaszható az adatátviteli minõség. Ez azt takarja, hogy valamely cím összes lekérdezésének mekkora százalékában hibás vagy hiányzik a válasz. Ezen paraméter változása és a változás ideje értékes segítség lehet a hiba okának megtalálásában. Ez persze csak egy példa. A gyakorlati szakemberek egész sor további alkalmazást találnak majd és bizonyára értékelni is fogják ezt a szolgáltatást. A statisztikai értékek szükség esetén (pl. egy érzékelõ cseréje után) nullázhatóak érzékelõnként, zónánként vagy az összes.

A karbantartó szoftvercsomaggal minden említett és nem említett funkció és szolgáltatás számítógéprõl is elérhetõ. Az adatgyûjtõ üzemmódban minden érték áttölthetõ, lemezen tárolható és más programoknak átadható. Az emulációs üzemmód a központ elõlapját jeleníti meg a képernyõn és a folyamatos kétirányú adatátvitel révén mindazt láthatjuk és megtehetjük, amire a központ elõtt állva lehetõségünk lenne. Nem közömbös az sem, hogy ez lehetséges a telepítõ székhelyén levõ PC és az ország másik végében levõ rendszer között is. A szoftver felügyeleti üzemmódjában a központ telefonhívása által a telepítõ rögtön tudomást szerezhet minden hibáról és egyéb eseményrõl, akár elõbb, mint ahogy a felhasználó a helyszíni jelzést észreveszi.

Felhasználói funkciók Az elõforduló riasztásokat és hibajelzéseket a központok jelzõfényei, LCD kijelzõje és belsõ zümmere mindig jelzik. Az esemény adatai az LCD kijelzõre kérhetõk; a megfelelõ érzékelõ szöveges megnevezésével VÉDELEM

1998/1

TÛZMEGELÕZÉS

A grafikus kijelzõ szoftver, amint egy elképzelt helyszinen riasztást jelenít meg együtt. Ha egyszerre több élõ esemény is fennáll, akkor ezek között körbe-körbe lehet léptetni. Az eddig említettek szabadon elvégezhetõek, tehát tényleges tûz esetén a tûzoltók is folyamatos és teljes képet kaphatnak a kialakult helyzetrõl, akár a központnál, akár valamelyik ismétlõegységnél tartózkodnak. A beavatkozásokhoz (zümmer némítás, központ törlés, stb.) már a kulcsos kapcsoló elfordítása szükséges.

Ugyancsak szükséges ez a szirénák és a tûzoltósági átjelzés indításához/törléséhez, a késleltetések ki/be kapcsolásához, stb. Felhasználói szinten lehetõség van különféle tesztelési és letiltási funkciókra is. Az ezekhez való hozzáférést is a kulcsos kapcsoló adja meg, mivel a gyakorlat azt mutatta, hogy a belépési kód használata sokaknak problémát okoz. A legfontosabb teszt fajta az érzékelõk és a kézi jelzés-

Felhívás Az Magyarország Kft. szimpóziumot rendez a magyarországi tûzvédelmi szakemberek számára, amelynek témája az Aritech Europe kínálatában található tûzjelzõ berendezések. A korábbiak mellett szó lesz a Magyarországon újonnan megjelenõ hagyományos (FP 600/700) és intelligens (FP 2000) érzékelõkrõl és központokról. Rendezvényünkre elvárjuk a tûzoltóság és a tûzjelzõ rendszereket használó cégek szakembereit, valamint a tûzvédelmi tervezõket és a rendszertelepítõ cégek képviselõit. Az egynapos esemény tervezett ideje március vége/április eleje (13. vagy 14. hét). A részvétel elõzetes regisztráció után lehetséges és költségekkel nem jár. Kérünk minden érdeklõdõt, hogy mielõbb forduljon hozzánk telefonon vagy írásban. Az idõpontról és a helyszínrõl minden résztvevõnek értesítést fogunk küldeni. Magyarország Kereskedelmi Kft. 1106 Budapest, Jászberényi út 24-36. Tel.: 260-6922, 261-1681 fax: 263-0569 VÉDELEM

1998/1

adók idõnkénti lepróbálása. Ezt egyetlen ember is elvégezheti egyszerre 4 zónán is. A zónák kiválasztása után a teendõ csupán annyi, hogy körbe járva valamilyen módon (pl. dohányfüst) jelzésbe vigye az érzékelõket illetve a kézi jelzésadókba dugja a tesztkulcsot, és megvárja a saját LEDek kigyulladását. A központ elvégzi a többit; az érzékelõket sorra törli és a még kilépéskor is jelzésben levõket kijelzi. A teszt teljes eredménye vagy csak a kimaradtak / nem jelzettek listája megnézhetõ és kinyomtatható. A kezelõ elindíthatja az összes eszköz automatikus tesztjét is, valamint kipróbálhatja a sziréna és átjelzõ kimeneteket és az elõlap jelzõfényeit is. A letiltás lehetõsége is rendelkezésre áll, mivel pl. hurok rongálódás esetén a folyamatos hibajelzés értelmetlen és nagyon zavaró lenne. Lehetséges a zónák, területek és az átjelzés letiltása, valamint az egyes érzékelõké, mégpedig vagy a riasztásban levõk közül, vagy az összesbõl kiválasztva. A letiltottak listája lekérhetõ a kijelzõre vagy a nyomtatóra. Semmilyen letiltás sem marad nyom nélkül: bekerül az eseménynaplóba, fennállását jelzõfények mutatják, sõt speciális vezérléseket is indíthat. A letiltás ellenkezõje, vagyis az újraengedélyezés lehetõsége is megvan. A felhasználó szintjén is a számítógép jelenti a legkényelmesebb és legszemléletesebb kezelési módot. A Windows alapú grafikus kijelzõ/kezelõ program folyamatos, kétirányú kapcsolatban van a központtal vagy a hálózat összes központjával, de a kezelõ számára nem egyes központokat, hanem a teljes objektumot jeleníti meg. Bármilyen esemény bekövetkezésekor az érintett szûkebb rész alaprajza lesz látható, kiemelve a jelzést adó érzékelõt. Az adott eseményhez tartozó további információk (intézkedési utasítás, menekülési útvonalak, stb.) is elõhívhatók. A program helyszínhez igazítása könnyen elvégezhetõ. A belsõ alaprajz készítõ mellett más rajzoló programok képei is átvehetõk. A képernyõn megjelenõ ikonok és piktogramok átrajzolhatóak és újak készíthetõek. Szinte minden elképzelhetõ lehetõség adott ahhoz, hogy ez a szoftver is, akárcsak a teljes Aritech FP 2000 tûzjelzõ rendszer a lehetõ legteljesebb módon szolgálja az életek és értékek védelmét. Föglein György, igazgató ARITECH Magyarország Kereskedelmi Kft. 1106 Budapest, Jászberényi út 24-36. Tel.: 260-6922, 261-1681 fax: 263-0569 41

TÛZMEGELÕZÉS

BÓNUSZ JÁNOS

Hûtõház veszélyességének megítélése

Egy nagy vásártelepen mûködõ hûtõház veszélyességét vizsgáljuk. Szerzõnktõl üzemi, tûzmegelõzési és mentési szempontból is hasznos módszertani útmutatót kapunk.

A vizsgálat tárgya A hûtõrendszer gépészeti elemei részben az épületen belül, részben a szabadtérben üzemelnek. A hûtõközeg ammónia (NH3) gáz, a hûtõkapacitás: 1,08 G.cal/h -30 °C-on. Vizsgáljuk meg, hogy a normál mûködés során kialakulhat-e az épületen belül vagy a szabadtéren - az esetleg kijutó ammónia (továbbiakban: gáz) levegõ elegybõl robbanásveszélyes koncentráció és milyen védelmi módozat tekinthetõ biztonságosnak. Az építmény, amelyben a hûtõház üzemel, ca. 420 m2 alapterületû, 2100 m3 légterû, 5 kisebb és egy nagyobb légterû helyiségbõl áll. Az építmény jellege csarnokszerû, a légtér nem közös. A falak vasbeton szerkezetûek, a födém elõregyártott betonelemekbõl készült. Az ajtók és az ablakok fémlemezbõl készültek, az ablakok részben nyithatóak.

A veszélyességi övezetek Számítással: - Gázfázisú állapora: A kifúvási övezehaár 1,7 m. - Folyadékfázisú állapora: A kifúvási övezehatár 1,66 m. Táblázattal: felfelé: 5 / dr = 5 / 0,59 = 8,47 m lefelé: 5 x dr = 5 x 0,59 = 2,95 m vízszintesen: 15 x dr = 15 x 0,59 = 8,85 m

4. pont szerint: relatív sûrûség: 0,59 (a levegõhöz képest) forráspont: -33 °C robbanási határ: 16 tf%, 115 g/m3 – 7 tf%, 200 g/m3 minimális gyújtási energia: 10-3 J gyulladási hõmérséklet: 650 °C 5. pont szerint: forráspont: -33 °C relatív sûrûség: 0,59 (a levegõhöz képest) robbanási határok: 16-25 tf% gyulladási hõmérséklet: 650 °C gyúlékonysági csoport: G 1 robbanási osztály: II.

Az ammónia adatai

A veszély vizsgálata

1.) A betöltött gáz térfogata nem éri el a gázház térfogatának 1 %-át, azaz a 21 m3-t. 2.) Veszélyes anyagok kézikönyve: a könyv szerinti veszélyszám: 268 (gáz, mérgezõ, maró) 3.) G.Hommel: Veszélyes anyagok gyûjteménye: anyaglapszám: 27-es, veszélyszám: 310 - Egészségi ártalom: nagyon veszélyes, a veszélykörzetben csak teljes védõruházatban és légzõkészülékkel szabad tartózkodni, zárt rendszerrõl lévén szó, közönséges körülmények között nincs veszély. - Tûzveszély: gyulladás csak az anyag forráspont körüli hõmérsékletre való hevítésekor történhet. - Kémiai reakció: robbanás veszélye: közönséges körülmények között nincs veszély. 4.) Veszélyes vegyi anyagok számítógépes programjának alapadatai: - egészségi adatok: nagyon veszélyes, a magas koncentráció azonnali halált okoz (5000 ppm: halálos). A bõrrel való folyadékfázisú érintkezés súlyos fagyást okoz. Méreg osztályok: – méregerõsségi osztály: M-II. – méreg veszélyességi osztály: V-A. 5.) MSZ 1600/8-77 szerint: – tûzveszélyességi osztály: „B”. Tûzveszélyességi adatok a gázról normál körülmények között: 3. pont szerint: relatív gõzsûrûség 0,6 (a levegõhöz képest) lobbanáspont: nincs - éghetõ gáz gyulladásképes elegy tf%: 15-28 között gyulladási hõmérséklet: 630 °C tûzveszélyességi osztály: „B” tûz- és robbanásveszélyes Tûzvédelmi ajánlás: a gáz alakú ammónia csak nagy koncentrációban, magas hõmérsékleten, erõs energiaforrás hatására ég.

Veszélyt növelõ tényezõk: nincsenek. Veszélyt csökkentõ tényezõk: – a hûtõház az építés alkalmával érvényes szabvány elõírásai szerint készült, – a gáz zárt rendszerben cirkulál -30 °C hõmérsékleten, 7-8,5 bar nyomáson, – a hûtõházban nyílt láng vagy más magas hõmérsékletû gyújtóforrás nem található, – gáz csak meghibásodás esetén juthat ki a csõrendszerbõl, feldúsulása csak a hibahely környékén lehetséges, – természetes és mesterséges szellõzés van, állandó felügyelettel, – az OTSZ 3. § (6). bekezdése elõírása szerint, ha az anyagot zárt, nem éghetõ anyagú rendszerben tárolják, a veszélytelenebb osztályra vonatkozó elõírások alkalmazhatók, – az ammónia -30 °C körüli hõmérsékleten csak kis töménységi határok között hajlandó égni és csak magas hõmérsékletû gyújtóforrás hatására.

42

A veszélyességi övezet értelmezése Fentiekben említett adatok közönséges hõmérsékleten és nyomáson adnak útbaigazítást arra, hogyan állapítjuk meg a veszélyességi határokat. A zárt rendszerben nincs övezethatár. Ha a gáz a rendszerbõl kijut – esetleges hiba vagy törés esetén – akkor az MSZ 1600/8-77. F. 7. elõírásai szerint az övezethatár számítással történõ meghatározása a mértékadó (tekintve, hogy nyomás alatt lévõ rendszerrõl van szó): Az elõírások szerint a táblázat és a képlet alapján meghatározott veszélyességi övezethatárok közül a veszélyesebbet tekintjük mértékadónak. VÉDELEM

1998/1

TÛZMEGELÕZÉS

„A veszélyt csökkentõ tényezõk” cím alatt leírtak alapján azonban elégséges a számított értéket, azaz az 1,7 m-es távolságot mértékadónak tekinteni (szellõzés és állandó felügyelet nem teszi lehetõvé a feldúsulást). Az MSZ 11101/1-85. elõírás a „Hûtõberendezések biztonsági elõírásai” 3.5. pontjában elõírja a villamos berendezések követelményeit. Ezek: A hûtött helyiségben alkalmazott villamos berendezésekre az MSZ 1600 sorozat nedves, párás helyiségekre vonatkozó elõírásai a mérvadók (MSZ 1600/4). Azokat a helyiségeket, amelyekben ammónia hûtõközeget tartalmazó szerkezeti elem van felszerelve, az MSZ 1600/8 szerint kell besorolni. A villamos berendezések közül a vész-szellõztetõ ventillátor motorja robbanásbiztos legyen.

A helyiség tûzvédelmi besorolása

A helyiség (és szabadtér) besorolását az OTSZ 3. § elõírásai szerint kell elvégezni. A besorolást az anyaggal kell kezdeni. Ezszerint az ammóniagáz a „B” tûz- és robbanásveszélyes tûzveszélyességi osztályba tartozik. Az OTSZ 3. § (2). bekezdést b) pontja szerint: az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben tûz- és robbanásveszélyes anyagot használják és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elõ, tartozik a „B” tûzveszélyességi osztályba. A korábbiakból egyértelmûen kitûnik, hogy normális mûködés közben nem juthat ki gáz a rendszerbõl, így alkalmazható az OTSZ 3. § (8). bekezdés elõírása, mely szerint a hûtõrendszer a „C” tûzveszélyes tûzveszélyességi osztályba sorolható. A hûtõrendszer összalapterülete nem éri el a hûtõház alapterületének 40 %-át, így a hûtõház a „D” mérsékelten tûzveszélyes tûzveszélyességi osztályba sorolható (OTSZ 4. §). Ehhez az új OTSz szerint a tûzvédelmi hatóság engedélye szükséges! Fentiek alapján mind a hûtõház, mind a szabadtéri rész a „D” mérsékelten tûzveszélyes tûzveszélyességi osztályba tartozik.

A villamos veszélyességi fokozat

Az MSZ 1600/8-77. elõírásai szerint az a helyiség vagy veszélyességi övezeten belüli helyiségrész vagy korlátolt átszellõzésû szabadtér, amelynek légterébe „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó gáz csak üzemzavar vagy elõre nem látható meghibásodás következtében juthat veszélyes mértékben, a B-2-es villamos veszélyességi fokozatba tartozik. Az a gépi vezetékes környezetet tehát, amelyben 1,7 m-re megközelíti valamely villamos berendezés (motor, lámpatest, kapcsoló, stb.) a B-2-re vonatkozó követelményeknek megfelelõen kell védeni. A veszélyességi övezeten túl a helyiségben és a szabadtéren a 3.25 elõírásai szerint elégséges a B-5 villamos veszélyességi fokozatra vonatkozó elõírás teljesítése (kivétel: a vészventillátor, a szükség-, vész- és biztonsági létra, ld: MSZ 11101/1. 3.5. pontját). Ha nincs elégséges szellõzés, akkor a veszélyességi övezeten belül a villamos berendezések védettsége feleljen meg legalább VÉDELEM

1998/1

az IP 54, a villamos motorok legalább az IP 44 elõírásainak. Az F1 táblázat szerint feleljenek meg az Rb II. G1 elõírásainak. Normál esetben nincs szivárgás, vagyis a helyiségben csak vészhelyzetben (tömítetlenség vagy törés esetén) lehetséges feltöményedés. Ezen segít a vészszellõztetés! A jól szellõztetett helyiség követelményeit a szabvány 2.7. pontja rögzíti.

A szellõzés értékelése

Olyan ventillátor van beszerelve, melynek a légteljesítménye 9500 m3 óránként. A tényleges légcsere 4,52-szeres (9500 / 2100 = 4,524). (A számításnál nem két, hanem csak egy ventillátort, mégpedig a kisebb légteljesítményût vesszük figyelembe.)

A szellõzés kiszámítása

A helyiség 2100 m3, a betöltött gáz térfogata 21 m3, a kiömlõ mennyiség 180 kg/h (mivel nincs konkrét adat) ARH: 15 %, illetve 15 g/m3 két szellõzõ ventillátor van: a) 9500 m3 /h b) 10400 m3 /h megengedett max. töménység 6 %, illetve 46 g/m3. A helyiség védelme a robbanásveszélyes koncentráció ellen, számítás: V1 = mgg / (Cmeg - Co) n = V1 / VT ahol V1 = a légcsere mennyisége (m3 x h-1) mgg = a gáz, gõz tömege (g x h-1) Cmeg = a megengedett töménység (g x m-3) Co = 0! V1 = a helyiség térfogata n = a légcsere gyakorisága Calsó = ARH mgg = 180 kg x h-1 (180000 g x h-1) Cmeg = 46 g x m-3 VT = 2100 m3 Számítás: V1 = (180000 g x h-1) / 46 g x m-3 = 3913 m3 x h-1 n = (3913 m3 x h-1) / 2100 m3 = 1,86-szoros légcsere szükséges

A valóságban – a katasztrófától eltekintve – nem jöhet ki a rendszerbõl 180 kg gáz vagy gõz, ezért a valóságos szellõztetési méretezés a többszöröse a szükségesnek. (A kutatások szerint a 180 kg-ot tekintjük havária határnak.) A számítás és a gyakorlat egybevetésével kimondható, hogy a helyiség jól szellõztetettnek minõsül. A helyiség tehát B-5 nem veszélyes minõsítésû. A villamos védettség is ennek megfelelõen módosítható a következõkre: A B-5-ös villamos besorolású helyiségben az MSZ 1600/1 elõírásai szerint szabad a világító testeket, vezetékeket, motorokat, stb. szerelni. Egyetlen kivétel van: a vész-szellõztetõ ventillátorok legalább az IP 44 elõírásainak feleljenek meg (MSZ 11101/1. 3. 5. pont). Bónusz János tû. alez. BM TOP Tûzmegelõzési Fõosztály Budapest 43

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ERDEI MIHÁLY

Égett a Dunaház teteje

Az 1997. augusztus 13-án Budapesten, a Boráros tér 1. sz. alatt keletkezett tûzeset azért is figyelemre méltó, mert a tûz nem sokkal az átadás után következett be.

Céhek háza Az épület szabadon álló, vegyes rendeltetésû, középmagas (legfelsõ huzamos tartózkodásra szolgáló szint a hozzá tartozó járda szint felett 27,82 m). A Soroksári út beépített frontjától 55 m távolságra épült. Rendeltetése: lakóház: 100 db lakással a II-VIII. emeleten, iroda: V-VIII. emeleten 122 fõre, üzletház: a fszt-en és az IIV. emeleten 4712 m2 üzlettérrel, valamint gépkocsitárolóval 267 személygépkocsi részére a pincében. A benne folyó tevékenység szerint az épület a „D” tûzveszélyességi osztályba tartozik, az üzlettérben tartózkodók nagy száma, valamint a gépjármûparkoló miatt az épületet I-es tûzállósági fokozatnak megfelelõen építették fel. Az épületet az ún. pesti oldal folyóparti központ szervizútján lehet megközelíteni, természetesen a Boráros tér úthálózatához kapcsolódik ez az útvonal. A megközelítés tulajdonképpen jónak minõsíthetõ, bár a beavatkozást ha nem a Duna felõli oldalon van a fõcsapás iránya, némileg nehezíti a villamos sínpálya. Az épület tûzszakasz beosztása a következõ: 1.) a negyedik pince (lakók parkolója) 2513 m2 2.) a harmadik pince (zömmel az üzletház, iroda parkolója) 2424 m2 3.) a második pince (üzletház, iroda parkolója) 2350 m2 4.) az üzletterület az elsõ pincében, az üzletterület a fszt-en és az I. emelet 5074 m2 5.) az elsõ pince raktár és személyzeti része a személyzeti bejárattal a fszt-en és a teherforgalmi helyiségek 1345 m2 6.) Dunaparti lakószárny 5015 m2 7.) Soroksári úti szárny az udvarkerttõl a IV. emeletig 1744 m2 8.) Garzonlakás-blokk az V. emelettõl felfelé 4145 m2 44

A különbözõ mûszaki leírásokat áttanulmányozva megállapítható, hogy a tervezõk megfelelõen alakították ki a tûzszakaszokat, választották meg az épületszerkezetek tûzállósági határértékét, gondoskodtak a kiürítés biztosításáról, az oltóvíz ellátásáról.

Mi történhetett mégis? A tûzvizsgálat a mûszaki dokumentumok, az események és a szakértõi nyilatkozatok mozaikjainak összeillesztésével zajlott. ● A tûz elsõ jelét az étteremben takarítók észlelték azzal, hogy a földszinti helyiségekben füstszag terjeng. ● Az elektromos szakértõ megállapítása szerint a földszinti helyiségbõl két függõleges aknán keresztül történt a zsírgõzök elszívása. Az aknába tûzvédelmi okból csappantyú lett beépítve. A csappantyúkhoz vezetõ villamosvezetékek a csappantyúkba nem voltak bekötve. ● A klímagép aggregátor oldali vezérlõ értéke, mely eredeti gyártó által szerelt vezeték, toldott volt. ● A villamostervek szabványosak és a kivitelezési munkák a terveknek megfelelõen valósultak meg. Megállapította azonban az elektromos szakértõ, hogy a villa-

mos berendezések tervezésekor a tervezõ nem vette figyelembe a nyári idõszaknál fellépõ magas hõmérsékletet a tetõtérben. Számításai szerint a magasabb környezeti hõmérséklet miatt a meleg helyiségekre vonatkozó szabványt kellett volna alkalmazni. (MSZ 1600-6/1981.) A kábelnek az a része, amelyik a klímagép köré épített hangés hõszigetelt gépházban helyezkedett el, a padlástéri résznél nagyobb mértékben üzemelt túlterhelés alatt. Vagyis a hõakkumulálódásra nem gondolt a tervezõ és nem volt figyelemmel arra sem, hogy a kábelek egymáshoz viszonylag közel voltak, így terhelhetõségük csökkent. ● Az épületben lakók zajhatásának csökkentése érdekében a klímagép, zsírelszívó rendszer és a befúvó rendszer közé hangszigetelt térrész, klímagépház, vagy szellõzõ gépház került kialakításra. Többek között 25 mm vastag Heraklith lemez is beépítésre került, mely faforgácsot is tartalmaz. Ez semmiféleképp sem nevezhetõ nem éghetõ anyagnak. ● Az elektromos szakértõ összegzésképpen megállapította, hogy a klímagépben és a befúvó-rendszerben a villamostûz keletkezésének lehetõsége kizárt, kizárt továbbá a tûz keletkezése a klímagép villamos vezérlõ szekrényében is. Nem tudja VÉDELEM

1998/1

viszont kizárni a padlástérben lévõ „SZ” jelû elosztó szekrényt, aminek környezete (villamos) a legnagyobb tûzkárt szenvedte, mint keletkezési okot, illetve helyet. A vizsgálók minden egyéb okot kizártak, de a kiégés mértéke miatt a keletkezési okot egyértelmûen bizonyítani nem tudták.

helyen kitört. A rajok 3 db. habosított „C” sugárral, és 2 db habosított emelõ vízágyúval a tüzet eloltották. A tûz egy faláttörésen a déli oldalon átterjedt egy 5 m 2-es területre, az oda irányított rajok ezt a tüzet is 1 db „C” sugárral, és 1 db emelõkosárról szerelt sugárral eloltották. A tetõszerkezetet kötél biztosítással több helyen meg kellett bontani. A IX/25-ös gázszagot érzett, de a helyszínen lévõ klímagépész megállapította, hogy a freongáz szabadult fel. A tûzoltásvezetõ utasítására a rajok az utómunkálatokat is egyelõre légzõben végezhetik. A késõbbiek során intézkedés történt a rajok bevonultatására, illetve váltás biztosítására. Az utolsó egység (amelyik már váltásra jött, VIII/1 gépjármûfecskendõ) a helyszínrõl 10.35 órakor vonult be.

Kitörtek a lángok A tüzet a Dunaház diszpécser központjában szolgálatot teljesítõ biztonsági õrök egyike jelezte 1997. augusztus 13-án 04.38 órakor. A jelzés szerint az épület padlásterében füstöt észleltek. A Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság Hírközpontja azonnal végrehajtotta a riasztást, melynek értelmében a IX./1-es gépjármûfecskendõ vonult a helyszínre 6 fõvel. 04.43 órakor a IX/1-es távolsági felderítés alapján a tüzet II-esre emelte. A Hírközpont II-es kiemelt riasztásra az alábbi szereket vonultatta: XI/1 gépjármûfecskendõ XI/Habbaloltó XI/Emelõ V/1 gépjármûfecskendõ I/Bázis X/Emelõ Roham-1 Tûzoltási Csoport-1 IX/2 gépjármûfecskendõ X/1 gépjármûfecskendõ Ha megnézzük a gépjármûfecskendõk számát, akkor megállapítható, hogy a riasztás II-es kiemeltnél nagyobbra sikeredett. Ez annak tudható be, hogy a helyszínre érkezõ Tûzoltási Csoport-1, miután átvette a tûzoltás irányítását, megtartva a II-es fokozatot további fecskendõket kért a helyszínre, mivel a tetõtér megbontása nagyobb erõt (tûzoltói létszámot) igényelt. 05.00 órakor a tûz oltása 2 db „C” sugárral és 1 db emelõkosárról szerelt sugárral folyt. A tetõ 200 m2 területen égett, a lángok több helyen kitörtek. Az állomány légzõkészülékben dolgozott. Mint késõbb kiderült, a 200 m 2 felület rosszul lett „megsaccolva”, az égõ tetõszerkezet mérete lényegesen nagyobb volt.

Tetõbontás A tûzeset helyszínére 05.13 órakor érkeztem. A tûzoltásvezetõvel közösen felderítést végezve megállapítottuk, hogy a vegyes rendeltetésû középmagas épület tetõszerkezete a Duna felõli oldalon mintVÉDELEM

1998/1

egy 400 m2-nyi területen ég, a tûz több helyen kitört. 2 db alapvezetékrõl szerelt „C” sugárral, valamint 2 db emelõsugárral légzõkészülékben a tûz oltása folyamatban van. A tûzoltásvezetõ által tett intézkedéseket jóváhagytam, a tûzoltás irányítását nem vettem át. De megbeszéltem a tûzoltásvezetõvel, hogy vizsgálja meg a tetõn történõ átjárhatóság lehetõségét és „rátartással” el kell végezni a tetõbontást, mert a tûz a szigetelõ anyag és a tetõhéjazat között tovább fog terjedni. A tûzoltásvezetõ idõközben tudomást szerzett arról, hogy a biztonsági õrök közül egy személy hiányzik, nem találják. Megszervezte a felkutatást. 05.50 órakor már a klímaberendezés gépháza és az ott elhelyezett szigetelõanyagok is égtek. A rajok 3 db habosított „C” sugárral és 2 db emelõkosárról szerelt „C” sugárral légzõkészülékben a tüzet körülhatárolták. 05.56 órakor intézkedés történt védõital kirendelésére. A IX/24-es, aki rajával elsõnek érkezett a helyszínre, rosszul lett, leesett a vérnyomása. A tûzoltásvezetõ intézkedett kiváltására, a mentõben a helyszínen ápolták. A kórházba szállítását követõen nemsokára hazaengedték. Ennek ellenére figyelni kell a hasonló jelenségekre. 06.39 órakor a tûzoltásvezetõ már az oltás befejeztérõl adott tájékoztatást, eszerint a bevásárló központ Duna felõli oldalán a kétszintes tetõszerkezet 40-50 m hosszban, valamint a tetõtérben elhelyezett klímagépház és szigetelõanyagok, éghetõ anyagok égtek. A tûz a tetõn több

Tapasztalatok

● A tûzoltásvezetõ helyesen ítélte meg, hogy a tetõtér megbontása miatt nem elegendõ az ún. „sima II-es erõ”. Véleményem szerint azonban nem további fecskendõket kellett volna kérni, hanem bátran meg kellett volna emelni a riasztási fokozatot. Késõbb kiderült a sugarak számából is, hogy ez indokolt lett volna. Közismert, hogy a tetõtéri tûzoltás, amennyiben a megfelelõ biztonsági intézkedések mellett akarunk dolgozni, nagyobb erõigénnyel jár. ● Rosszul lett megsaccolva az elsõ visszajelzésnél az égõ tetõszerkezet mérete, késõbb ezt pontosították. ● A tûzoltásvezetõ azonnal intézkedett a gáz érzékelését követõen a kiáramló gáz eredetének meghatározására, illetve a légzõkészülék használatára még az utómunkálatoknál is. ● Intézkedett az „eltûnt” biztonsági õr keresésére, azonban késõbb kiderült, hogy nem a liftbe volt beszorulva, hanem elhagyta az épületet. Meggondolandó, milyen személyeket vesznek fel a gazdálkodó szervezetek biztonsági õri feladatok ellátására. Nagyobb gondot kellene fordítani a személyek kiválasztására, illetve tûzvédelmi oktatására, helyismeretére.

Erdei Mihály tû. ezredes tûzoltósági tanácsos Tûzoltási és Mûszaki Mentési fõosztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság 45

SZABÁLYOZÁS DR ERDÕS ANTAL

A tûzvédelmi szervezetek és mûködési problémáik I. Hogyan látják el napjainkban a gazdálkodó szervezetek tûzvédelmét? Milyen új követelményeket közvetítenek a jogszabályok? Milyen elõnyök és hátrányok tapasztalhatók a gyakorlatban?

Ezeket a tûzvédelmi feladatokat – minden megkülönböztetés nélkül – valamennyi gazdálkodó tevékenységet folytatónak végre kell hajtania.

Szabályzat és szervezet Gazdálkodói kötelezettség Az épített és természetes környezet alakítására, védelmére vonatkozó elõírásokkal összhangban az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ tüzek megelõzése, valamint a tûzesetek felszámolása érdekében az 1996. évi XXXI. tûzvédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy a gazdálkodó tevékenységet folytatóknak a létesítmények, a technológiai rendszerek létesítésekor gondoskodni kell a jogszabályokban és kötelezõen alkalmazandó szabványokban meghatározott tûzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzet megelõzésének és elhárításának feltételeirõl. Ez a tûzvédelmi kötelezettség nem csak a megvalósításra, hanem az üzemeltetésre is vonatkozik. Ennek során a gazdálkodó szervezetnek gondoskodnia kell például a létesítmény rendeltetésszerû és biztonságos használatáról, a tûzesetek megelõzésének és oltásának feltételeirõl, a tûzoltótechnikai eszközök, felszerelések, készülékek üzemképességérõl, idõszakos ellenõrzésérõl, az oltóanyagok biztosításáról, a munkavállalók tûzvédelmi oktatásáról, illetõleg biztosítani kell a tûzvédelmi ellenõrzés lehetõségét, továbbá köteles közremûködni a tûzoltósági helyszíni gyakorlatokban.

Természetesen a tûzbiztonság, a védelem – jogszabályokban, szabványokban meghatározott – kötelezõ szintjében már vannak különbségek, hiszen a tevékenység, a létesítmény tûzveszélyessége, a rendeltetés jellege alapján létesítési, valamint a használati szabályokat illetõen eltérõek a tûzvédelmi követelmények. Az elõzõeken túlmenõen azonban a tûzvédelmi törvény és a végrehajtási jogszabályok az élet és vagyonbiztonság érdekében néhány tényezõ, mint például a munkavállalók létszáma, a létesítmény tûzveszélyessége, rendeltetése, befogadóképessége alapján többlet követelményeket támaszt egyes gazdálkodó tevékenységet folytatókkal szemben. Ugyanis számukra a tevékenységi körükkel kapcsolatos tûzvédelmi követelmények teljesülései, illetõleg a veszélyhelyzet megelõzése, elhárítása érdekében a munkaszervezetek esetében szabályozási, szervezeti biztosítékokat épített be a jogalkotó. Ezek közé tartozik a tûzvédelmi szabályzat készítése, a létesítmény „üzemszerû” tüzével, vagy a várható legnagyobb veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggõ tûzoltási, mûszaki, mentési feladatok elsõdleges ellátására létrehozott létesítményi tûzoltóság fenntartása, illetõleg a tûzvédelmi szervezet mûködtetése. A tûzvédelmi szervezetek helyét a tûz elleni védekezés rendszerében az alábbi ábra szemlélteti:

A gazdálkodó tevékenységet folytató tûzvédelmi feladatai A tûzvédelmi követelmények megtartása

A tevékenységi körrel kapcsolatos veszélyhelyzet

MEGELÕZÉS

AZ ELHÁRÍTÁS FELTÉTELEI

(OTSZ, szabvány)

A tûzoltás és a mûszaki mentés érdekében

LÉTESÍTÉS

HASZNÁLAT

LÉTESÍTÉS

a létesítmény, az építmény, a technológiai rendszer megvalósítása, fejlesztése: – passzív és aktív tûzvédelmi rendszerekkel. Pl.: – tûzjelzés – a tûz terjedésének korlátozása (tûztávolság, tûzszakaszolás stb.) – a menekülés biztosítása

(az üzemeltetés során a tûzesetek megelõzésére vonatkozó feltételeinek biztosítása) - tûzvédelmi szabályzat - tûzvédelmi szervezet - tûzvédelmi szakvizsga - tûzvédelmi oktatás - a létesítmény, építmény rendeltetésszerû használata (elõállítás, feldolgozás, szállítás)

– a közvetlen tûzvédelmet szolgáló: – tûzvédelmi (tûzjelzõ, oltó) berendezés, készülék felszerelés stb. – oltóvíz, egyéb oltóanyag – létesítményi tûzoltóság

46

HASZNÁLAT – üzemképesség megtartása – idõszakos ellenõrzés – helyszíni gyakorlat biztosítása

VÉDELEM

1998/1

Jogszabályi alapok Az elmúlt években a gazdaság átalakulásával egyidõben a jogszabályi változásokból adódó lehetõségekkel élve, a gazdálkodó szervezetek többsége felszámolta a tûzvédelmi szervezeteket (tûzvédelmi mûszaki tanács, tûzvédelmi bizottság, tûzvédelmi vezetõ, elõadó, megbízotti hálózat stb.). Ennek következtében a gazdálkodó szervezetek jelentõs része a rendszeres belsõ tûzvédelmi kontrollt biztosító szervezet nélkül maradt. Ezen a helyzeten változtatva a tûzvédelmi törvény úgy rendelkezett, hogy a gazdálkodó szervezeteknek az „A-C” tûzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeikben megfelelõ szervezettel, tûzvédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személlyel, illetõleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tûzvédelem biztosításáról (Ttv. 19 § (3) bek.). Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek létesítménye „A-C” tûzveszélyességi osztályba tartozik, tûzvédelmi szervezetet kell létrehozniuk és mûködtetniük. A tûzvédelmi törvény arra is lehetõséget ad, hogy gazdálkodó szervezet tûzvédelmi szolgáltatással (vállalkozás, gazdasági társaság) szerezzen érvényt a tûzvédelmi elõírásoknak. Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, ahol tûzvédelmi szabályzatot kell készíteni, a vonatkozó jogszabály (30/1996. (XII. 6.) BM r.) értelmében annak tartalmaznia kell a tûzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, mûködési és irányítási rendjére, finanszírozására vonatkozó szabályokat is. A tûzvédelmi szervezettel összefüggésben megemlítendõ még az 57/1997 (X. 21.) BM rendelet, amely meghatározza a tûzvédelmi képesítési követelményeket.

A tûzvédelmi szervezet szerepe A gazdálkodó szervezetnél a tûzvédelmi szervezet tevékenységének fõ iránya a tûzmegelõzés, amely a tevékenységi kör biztonságát szolgálja. Ez a tevékenység arra irányul, hogy a tüzek keletkezésének megelõzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetõleg a tûzoltás alapvetõ feltételeinek biztosítására vonatkozó tûzvédelmi jogszabályok, a kötelezõen alkalmazandó szabványok, továbbá az egyedi hatósági határozatok az adott gazdálkodó szervezet létesítményeiben (székhelyén, telephelyein, üzleteiben stb.) érvényesüljenek, végrehajtásra kerüljenek. Vagyis a tûzvédelmi feladatokat is ellátó személyek (vezetõk, irányítók stb.) továbbá az alaptevékenységet végzõ, illetõleg az azt kiegészítõ munkavállalók a tûzvédelmi elõírásokat, használati szabályokat betartsák. Tehát nem a végrehajtás, hanem a végrehajtás munkaszervezeten belüli figyelemmel kísérése, vizsgálata, koordinálása, ellenõrzése, a tûzvédelmi szervezet fõ feladata, amely a gazdasági társaság, az intézmény vezetõjének (tulajdonosnak) ad folyamatos információt a tevékenységi kör tûzbiztonsági feltételeirõl. Végezetül a tûzvédelmi szervezeteknek kiemelt szerep jut abban, hogy az üzemeltetés a használat során a létesítményekben: a tûzjelzés, a menekülés, a tûzszakaszolás és a tûzoltás feltételeinek, mûködõképes biztosítása állandó legyen.

Képesítési követelmények A tûzvédelmi törvényben meghatározott létesítményekben tûzvédelmi feladatokat önállóan csak megfelelõ képesítéssel rendelkezõ személy láthat el. A tûzvédelmi szervezet tagjainak képesítési követelményeit az 57/1997. (X. 21.) BM rendelet 7. paragrafusa határozza meg. A képesítési szint a munkavállalók létszáma és a létesítmény tûzveszélyességi osztályától függ. VÉDELEM

1998/1

A KÉPESÍTÉS KÖ VETELMÉN Y EI Képesítési követelmény

a létesítmény tûzvédelmi osztálya

a létesítményben dolgozók létszáma

alapfokú

A-C D-E

100 fõ alatt bármennyi lehet

középfokú

A-C

100-200 fõ

felsõfokú

A-C

200 fõ felett

Az „A-C” tûzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben a tûzvédelmi törvény arra is lehetõséget ad, hogy külsõ szolgáltatás igénybevételével gondoskodjon a gazdálkodó szervezet a tûzvédelem biztosításával. Miután a képesítési követelményekrõl szóló BM rendelet errõl kifejezetten nem rendelkezik, mégis nyilvánvaló, hogy a szolgáltató is legalább ugyanolyan szintû tûzvédelmi szakképesítésû személlyel köteles ellátni a tûzvédelem biztosítását az „A-C” tûzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, mint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló és a tûzvédelmi feladatokat önállóan ellátó személy esetében ez a követelmény.

A tûzvédelmi szervezet felépítése A tûzvédelmi törvény az „A-C” tûzveszélyességi osztályba tartozó létesítmények esetén megfelelõ szervezetet, tûzvédelmi képesítéssel rendelkezõ személyt, illetõleg szolgáltatást határoz meg a tûzvédelem biztosítása érdekében. Tehát az elõzõ szabályozástól eltérõen teljes szabadságot élvez a gazdálkodó szervezet a tekintetben, hogy egyrészt hány fõvel, és hogy saját szervezettel, vagy külsõ szolgáltatással teljesíti a tûzvédelmi feladatokat. A tûzvédelmi szervezet létszámának összetételét, felépítését a gazdálkodó szervezet önállóan állapítja meg. Döntésénél figyelembe veheti a tulajdonosi védelmi igényt és kockázatot, a meglévõ aktív és passzív tûzvédelmi rendszereket, a munkavállalók a benttartózkodók létszámát, a tevékenységi kör, a létesítmény tûzveszélyességét, a munkaszervezet nagyságát, területi elhelyezkedését stb. Tehát teljes mértékben a munkáltatótól függ, hogy székhelyén és telephelyein (üzletekben) hány fõ munkavállalót alkalmaz a tûzvédelmi szervezetre háruló feladatok teljesítésére. A nagyobb létszámú szervezetet (tûzvédelmi elõadókat) tûzvédelmi vezetõ irányíthatja. A munkáltató úgy is dönthet, hogy szerzõdés alapján külsõ szolgáltató bíz meg, aki ellátja a tûzvédelmi szervezet feladatát. Ha a munkáltató külsõ tûzvédelmi szolgáltatás mellett dönt, abban az esetben célszerû egyes feladatokat – mivel a szolgáltató szakember nem tartózkodik folyamatosan a létesítmény területén – a telephelyek irányítóira (vezetõre) átruházni (pl.: a munka befejezését követõ ellenõrzés végrehajtása stb.). Napjainkban, amikor ismertté vált a tûzvédelmi szervezetek szakmai képesítési követelménye, elég sok gazdálkodó szervezet kényszerû döntés elõtt áll a tekintetben, hogy saját szervezetet hozzon létre, vagy szolgáltatást vegyen igénybe. Ennek eldöntéséhez a következõ egybevetést célszerû áttekinteni, amely a tûzvédelmi szervezet és a külsõ szolgáltatás elõnyeit és hátrányait taglalja a közelmúlt tapasztalatai alapján. Dr. Erdõs Antal tû. ezds. fõosztályvezetõ Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság Budapest 47

SZABÁLYOZÁS

A TÛZVÉDELMI SZERVEZET ELÕNYE

HÁTRÁNYA

Állandó jelenlét a létesítmény területén

Függõség a munkáltatótól, a vezetõtõl

– az operativitás lehetõsége,

– korlátozott a tûzvédelmi követelmények érvényesítése,

– folyamatos napi információ,

– szakmai vakság a hibák feltárásában,

– tartós szakmai együttmûködés az alaptevékenységet végzõkkel,

– a hiányosságok jelzését aggályosnak, a megoldási javaslatokat túlzott kiadással járónak tekintik,

– a tevékenységi kör tûzvédelmi specialitásainak ismerete, – a tûzvédelmi elõírások betartásának napi ellenõrzése, – az alkalomszerû tûzveszélyes tevékenység végzésének szakmai kontrollja, – az új munkavállalók haladéktalan tûzvédelmi oktatása, – az ipari létesítményekben (vegyipar, gyógyszeripar) nagy befogadó képességû közösségi épületekben.

– az átadás-átvételi eljárásokon a szakmai szempontok érvényesítése a munkáltatói érdek miatt csorbul, – a szakirodalommal való ellátás korlátozott, konferenciákon való részvétel minimális, – bér, adó, tb. vonzat.

A TÛZVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS ELÕNYE

HÁTRÁNYA

Tényfeltáró, független szakmai tevékenység

Nem felügyeli folyamatosan az elõírások érvényesülését

– szélesebb körû szakmai ismeret, tapasztalat,

– nincs alapos helyismeret,

– a létesítmény tûzvédelmi viszonyairól alaposabb tájékozódás,

– az információáramlás lassúbb és nem részletes,

– a megbízó a külsõ független véleményt kedvezõbben fogadja,

– a napi ellenõrzésre nincs mód,

– széleskörû szolgáltatás, problémafelvetés és megoldás egyaránt,

– az intézkedés a megbízón keresztül lehetséges, esetenként késve,

– szakanyagok és információs háttér,

– az új munkavállalók foglalkoztatás elõtti tûzvédelmi oktatása esetenként késik.

– kedvezõbb a díjazás, költségként leírható.

A tûzvédelmis képesítése A tûzvédelmi törvény 19. § szerint: A gazdálkodó tevékenységet folytató – magányszemélyeknek – jogi személyeknek – ezek jogi személyiséggel nem rend. szervezeteinek

- megfelelõ szervezettel, - tûzvédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személlyel vagy - szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodnia a tûzvédelem biztosításáról. ABC tûzveszélyes osztályba tartozó létesítményben

Az értelmezendõ két fogalom: – a gazdálkodó szervezet és – a létesítmény (OTSZ 2 § (3) bek. g. pont) A gazdálkodó szervezet ugyanis rendelkezhet több létesítménnyel, és elõfordul olyan létesítmény, ahol több gazdálkodó szervezet mûködik. Tûzvédelmi szervezetet s így tûzvédelmi képesítéssel rendelkezõ személyt egyértelmûen a létesítményekhez kötötten kell alkalmazni. pl. 1. Ha egy gazdálkodó szervezet 5 létesítményben különkülön 50-50 fõvel „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytat, alapfokú képesítésû tûzvédelmist kell alkalmaznia. 2. Ha ugyanezt egy létesítményben végzi („B” tv. o. 250 48

fõ), azt felsõfokú szakképesítésû tûzvédelmis láthatja el. 3. Ha egy cég 50 „C” tv. o.-ba tartozó létesítménnyel rendelkezik, de a dolgozók száma mindenütt 100 fõ alatt van, elegendõ az alapfokú szakképesítés. 4. Ha egy létesítményben 5 különbözõ gazdálkodó szervezet (pl. 50 fõ C, 25 fõ D, 80 fõ C, 6 fõ B, 9 fõ C) mûködik és a létesítmény „C” tûzveszélyességi osztályba tartozik, akkor a 170 fõs összlétszám alapján a létesítményben középfokú tûzvédelmi képesítéssel rendelkezõ személy láthatja el a feladatot. A tûzvédelmi szervezetek tagjainál elismerhetõ tûzvédelmi képesítéseket az 57/1997 (X. 21) BM. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (megjelent: Magyar Közlöny 1997/ 91. szám) hegy. VÉDELEM

1998/1

TECHNIKA KOZÁK ISTVÁN

Baleseti gyorsbeavatkozó

Székesfehérváron az elmúlt év decemberében állították rendszerbe a Mitsubishi L 2000 típusú hordozó jármûre épített baleseti gyorsbeavatkozó jármûvet, amit gépjármûtüzek oltására is alkalmassá tettek.

Mentési feladat A parancsnokság kivitelezésében készülõ málhaterv és tartószerkezetek összeállításánál az alaprendeltetés minél jobb kielégítésére törekedtek. Ehhez igazodik a megemelt menetteljesítmény és a kiválogatott speciális felszerelések sora. A jármû technikai adatai: - hengerûrtartalom 2,477 cm3 - max. teljesítmény 100 LE / 4000 - max. terhelhetõség 1100 kg - száll. személy 5 fõ - raktér méretei 1500 mm×1470 mm - max. sebesség 142 km/h - összkerékhajtás - differenciálzár

Baleseti gyorsbeavatkozó jármû, 1 db „C”-csatlakozóval, 2700 kg teherbirású, távkezelhetõ elektromos csörlõvel

- szervókormány elõl független kerékfelfüggesztés Szakmai felszerelései:

- Wéber típ. feszítõ-vágó felszerelés 2 db adapterrel (elektromos) - áramforrásként 1 db. GEKO típ. generátor 3×10,4 kW teljesítménnyel - 1 db 220 bár nyomású POWERJET típ. vízköddel oltó készülék - 2 db GLÓRIA (A-B-C) porraloltó 12 kg - 1 db IFEX típusú habbaloltó 12 kg - 1 db gázzaloltó készülék 10 kg - 2 db AUER sûrített levegõs légzõkészülék komplett hordkeretre szerelve, könnyített (kompozit palackkal) - 2 db H4 / 55 W / 12 V-os szúróbajonettes kárhelymegvilágító lámpa - 20 fm 1/3 fázisú elektromos hosszabbító - 1 db 640 W-os áramtalanító (6, 9, 12, 24, 42 Volt) - elöl: 2700 kg teherbírású távkezelhetõ, elektromos csörlõ - hátul: 2000 kg teherbírású vonóhorog egyéb kéziszerszámok.

Vízköddel oltó

A kis helyigény és a nagy oltási hatékonyság szempontjait figyelembe véve a jármûvön újdonságként helyet kapott egy POWERJET típusú nagynyomású vízköddel oltó készülék. Az eredeti változat egybeépített benzinmotoros kivitelû, itt két ponton is lényeges változtatás történt. Egyrészt a jobb helykihasználás érdekében a berendezés egyes részeit széttelepítettük, másrészt a meglévõ generátorra építve elektromos meghajtást alkalmaztunk. A magasnyomású szivattyúból, 7,5 kW-os elektromotorból, oltófúvókából, 110 l-es víztartályból és 30 m-es tömlõbõl álló nagynyomású vízköddel oltó berendezés alkalmas gépjármû, kezdeti lakossági vagy egyéb tüzek oltására. A 220 baros nyomással az oltófúvókából kiáramló víz finom köddé alakul át (lásd Védelem 97/6), ennek tulajdonítható, hogy a hatékony oltás mindössze 16 l/perc vízfelhasználással jár. Így a beépített 110 l-es víztartállyal 7 percig folyamatosan olthatunk, miközben egy „C” kapcson keresztül szükség esetén táplálás szerelhetõ. VÉDELEM

1998/1

A kis térben sok felszerelés elfér A közismert tétel szerint a vízzel oltás hatékonysága, nagymértékben az oltóvíz hûtõhatásától függ. A vízsugár lehetõ legkisebb cseppekre történõ felbontása rendkívül megnöveli a vízfelületet, melynek hatására lényegesen több hõt tud elvonni környezetétõl, és ezáltal az égõ anyagot hatékonyan a gyulladási hõmérséklet alá hûti és a vízköd a tüzet elfojtja. Oltási szempontból külön elõnye, hogy a takart, vagy mélyen lévõ izzó tüzek oltásában is eredményesen alkalmazható. A málhafelszerelések elhelyezése és kialakítása a tûzoltók gyakorlati igényeinek figyelembe vételével és tevékeny közremûködésével történt, így a hátsó és a külön igényeink szerint készített felnyitható oldal ajtó kielégíti a gyors kezelési igényeket. A málhafelszereléseket tartó profilvas keretek oldható kötésekkel készültek. Kozák István tû. szds. technikai szakágvezetõ Tûzoltóparancsnokság Székesfehérvár 49

TECHNIKA

METZ gépezetes tolólétra A hivatásos tûzoltóság gépjármûfecskendõ állománya a jelenlegi futó tender – és az elõzményének tekinthetõ, korábbi tender jóvoltából – mûszaki színvonalát, „hadrafoghatóságát” tekintve várhatóan eléri azt a színvonalat, amelyet joggal várnak el polgáraink. Sajnos ezzel a tûzoltóság mûszaki fejlesztése nem tekinthetõ befejezettnek, hiszen többek között a magasból mentés és a mûszaki mentés területén még további beruházások szükségesek.

A METZ DLK 30 PLC III fõ adatai:

DLK 30 PLC III A magasból mentés végrehajtásához az utóbbi évek során kizárólag emelõkosaras gépjármûveket szereztek be. A tradicionálisnak tekinthetõ eszközök, a gépezetes tolólétrák beszerzése háttérbe szorult, ugyanakkor az elmúlt évek során végrehajtott jelentõs fejlesztések ismételten a létrák felé terelhetik a figyelmet. A mentés ilyen megközelítéséhez kívánt muníciót adni az 1842-ben alapított német METZ cég, amely e célból létrehozta magyarországi képviseletét, valamint az elmúlt évben több városunkban bemutatta a 30 mes mentési magasságú, harmadik generációs, számítógéppel vezérelt kosaras létráját. A bemutatók során – amikor természetesen saját kezelésre is mód nyílott – nagy sikert aratott a kedvezõ utazó méretekkel és tömeggel, nagyon jó dinamikával és stabilitással rendelkezõ, létraüzemben gyorsan, pontosan és egyszerûen mûködtethetõ gép.

A DLK 30 PLC III néhány kiemelendõ sajátossága Talajtámaszok

A nagy stabilitás döntõen a speciális kialakítású talajtámaszoknak köszönhetõ. Ezzel ugyanis oldalanként egyedileg vagy párosával, gyorsan, finoman és fokozatmentesen mûködtethetõk, szûk telepítési körülmények között a rendelkezésre álló terület maximálisan kihasználható, s így az optimális mûködési tartomány biztosítható. A mûködési mezõt nem a legkevésbé kinyújtott, hanem a stabilitást aktuálisan biztosító talajtámasz határozza meg. A támaszok folyamatosan mûködõ talajnyomás 50

Alváztípus: MB 1524

Tengelytáv: 4190 mm Kerékképlet: 4×2, országúti Fordulókör átmérõ kosárral: 17,6 m Motorteljesítmény: 177 kW 240 LE

Teljes hosszúság: 9945 mm Teljes szélesség: 2400 mm Teljes magasság: 3180 mm Kosárterhelhetõség: 270 kg Málhateher DIN szerint: 203 kg Összsúly: 15000 kg

mérõvel rendelkeznek, biztosítják az automatikus szintezést, illetve pótlólagos talajferdeség kiegyenlítésre is használhatók, kb. 7 fokig.

1

Taktikai lehetõségek

A bemutatók során a létrát kipróbáló szakemberek a finom és gyors létramûködtetést méltányolták leginkább, ami a joystickkel szinte gyerekjátéknak tûnt. A taktikai felhasználás szempontjából külön figyelmet érdemel a kosár. A létra ugyanis el van látva szállítási helyzetben a létrakészletre csukható, majd egy gombnyomással munkahelyzetbe állítható, alsó felfüggesztésû kosárral, amely alkalmas mentõhordágy, függesztett kiegészítõ fényszórók (térvilágítás), valamint egy 1600 l/perc teljesítményû vízágyú rögzítésére is. A vízágyú érdekessége, hogy a szórófejen egy „C” kapocs található, amely lehetõvé teszi a kosárból sugár szerelését. A létramû automatikus szintkiegyenlítéssel rendelkezik. A létrafokok és a fõ kezelõ állás akkor is vízszintes, ha a jármû lejtése 8,5 fokos. Ez a talajtámaszokkal végrehajtható 7 fokos pótlólagos kiegyenlítéssel együtt 15 fokos talajferdeség leküzdését biztosítja. A létra a vízszinteshez képes 15 fokos negatív mûködési tartományt is biztosít. A különbözõ létramozgások egyidejû, finom vezérelhetõsége és a negatív mûködési tartomány lehetõvé teszi a talajszinttel párhuzamos kosármozgást (jégrõl mentés!), illetve az épület falával párhuzamos függõleges mozgást, amelynek felsõ állása a X. emelet ablaka fölött van. A létra kiegészítõ lehetõségei tovább szélesítik felhasználhatóságát. A kosárban biztosított 230/400 V-os áramszolgáltatás elektromos kisgépek bevetését

2 3

1 – Mûködési határ kosárral és 3 személlyel (270 kg) 2 – Mûködési határ kosárral és 2 személlyel (180 kg) 3 – Mûködési határ kosárral és 1 személlyel (90 kg) Névleges mentési magasság (23 m) és névleges kinyúlás (12 m) DIN 14 701 szerint maximális talajtámasz szélességnél

teszi lehetõvé magasban, nehezen megközelíthetõ helyen. A daru üzemmód, melynek során a legkedvezõtlenebb szögtartományban is lehetséges 2,1 t teher felemelése forgatása, úgy vélem, nem igényel méltatást. A bemutatókon megjelent szakemberek rendkívül jó benyomásokról számoltak be. Nyilvánvalóan a látottak és a cikkünkben leírtak nem jelenthetik a létra teljeskörû bemutatását. További információt a magyar képviselet szívesen bocsát az érdeklõdõk rendelkezésére. COMP-TRADE GmbH Budapesti iroda 1141 Budapest, Bonyhádi út 90. Tel: 36-1-383-3883, 383-3247 Fax: 36-1-383-3247 VÉDELEM

1998/1

TECHNIKA

Új mûszaki mentõszer az ûrtechnikából Az MSA AUER Hungária Kft. szervezésében a Fõvárosi tûzoltóságon bemutatkozott a svéd Bofors Carl Gustaf AB újdonsága a CG POWER CUTTER patronos erõvágó.

Patronos erõvágó Amerikában a NASA ûrprogram keretében fejlesztettek ki egy olyan készüléket, amit az ûrállomások javításakor külsõ energiától függetlenül akár légüres térben is lehet használni. Svédország 350 éves vezetõ fegyvergyártó cége megvásárolta és továbbfejlesztette az amerikai licencet. A CG POWER CUTTER patronos erõvágó elterjedése leginkább a hidraulikus feszítõvágó készülékeket kiegészítõ berendezésként várható. Legnagyobb elõnye ugyanis, hogy könnyen, gyorsan, külsõ energiaforrás nélkül bevethetõ, használatához egyetlen kiképzett személy elegendõ. A CG POWER CUTTER-t a szögbelövõkhöz hasonlóan lõpatron mûködteti. Különlegességét jelzi, hogy kizárólag a német és svéd légierõ katapult üléseihez használt, 650 mg töltetû elektronikus gyújtású patronnal használható. A patron 90 mm széles vágóélet lök ki az ellentartó pofa felé és 70000 N erõvel vágódik a közé helyezett tárgynak. Robosztus kialakítása ellenére mérete mindössze 660 × 156 × 50 mm és tömege nem éri el a 6 kg-ot. Egyszerû kezelhetõségének köszönhetõen pedig egy vágást 30 másodpercen belül követhet a következõ.

A patron betöltése gyors és egyszerû

Kirobbanó formában A CG POWER CUTTER patronos erõvágót kis mérete, nagy ereje és független energiaforrása számtalan helyen teheti nélkülözhetetlenné. ■ Gépjármû balesetek mûszaki mentésekor a karosszéria oszlopait pillanatok alatt úgy el lehet vágni, hogy a sérült felfelé kiemelhetõ legyen. ■ Pedál alá szorult végtag kiszabadítására kis mérete miatt különösen alkalmas. ■ Tömegbalesetek helyszínén például az égõ autók mellett sokszor nem lehet telepíteni az amúgy is nehéz hidraulikus feszítõket. Itt a CG POWER CUTTER-rel gyalogosan vagy motorkerékpáron is el lehet jutni a káreset helyszínére. ■ Lakótelepi épületekben szintenként vasrácsokat szerelnek fel a lakók, a CG POWER CUTTER ezek bontására is kiválóan

VÉDELEM

1998/1

70 000 N erõvel vág

alkalmas. Itt is kiemelhetõ az az elõnye, hogy egy ember külsõ segítség és energiaforrás nélkül a legnehezebben hozzáférhetõ helyeken is használhatja. ■ Számtalan alkalmazási terület között egész különleges feladatot is elláthat. Tompa pengével felszerelve vegyi üzemben megsérült vezeték lezárására is alkalmazható, megakadályozva esetleg veszélyes anyagok kiszabadulását. Információ: MSA AUER Hungária Kft. Budapest

51

SZAKIRODALOM Szakvizsga jegyzet A kiadványok szaporodó száma jelzi a tûzvédelmi szakvizsgáról szóló rendelet hatását. Egy az üzemanyagtöltõ állomások dolgozói részére készült kiadványt szeretnénk bemutatni.

Felnõttoktatás + szakmaiság Szakvizsga jegyzetet többféleképpen lehet írni. A legelterjedtebb gyakorlat a témához kapcsolódó jogszabályi-, szabvány és technológiai ismeretek összegyûjtése és logikai rendbe szedett megjelentetése. Jegyzetünk szerzõi is elvégezték ezt a munkát, de ekkor valószínûleg még csak a munka felénél tartottak. Az ismeretanyagot lépésrõl lépésre feldolgozták, figyelembe véve, hogy döntõen a szemünkkel tanulunk. Így mindazok, akik kezükbe veszik a jegyzetet, egy logikusan felépített ábrás, grafikus megjelenésû szakanyagot kapnak. A szerzõk tisztában voltak azzal, hogy a tanulásban nem gyakorlott felnõtteket kell bevezetni a tûzvédelem rejtelmeibe, ezért röviden, tömören fogalmaztak, s mindezt jól átgondolt ábrákkal, sémákkal tették szemléletessé. A fejezeteket ellenõrzõ kérdések és megtörtént tûzesetek leírásai teszik még érthetõbbé. Talán a leírtakból az következik, hogy a jegyzetet az üzemanyagtöltõ állomás kezelõk szakvizsgáztatásához ajánljuk, ezzel szemben jó és ötletes felnõttoktatási megoldásai miatt mindazoknak ajánljuk, akik bármilyen tûzvédelmi oktatást végeznek. Szerzõk: Varga Péter Shell Hungary Rt. Molnár Csaba Fire Electric Biztonságtechnika (1/416-5677 37/370-016) Kiadó: Shell Hungary Rt. 1998.

Veszélyességi zóna határai a tartálykocsi körüli lefejtésnél

Szabványok 1997-ben Az elmúlt évben kevés tûzvédelmet érintõ szabvány jelent meg, ezeket tesszük közzé.

– MSZ EN 27201-1:1997 Tûzvédelem. Oltóanyagok. Halogénezett szénhidrogének. 1. rész: A halon 1211 és a halon 1301 követelményei

– MSZ 537:1997 SZIKETHERM hõ-, hangszigetelõ és tûzvédelmi bevonat

– MSZ EN 27201-2:1997 Tûzvédelem. Oltóanyagok. Halogénezett szénhidrogének. 2. rész: Elõírások a halon 1211 és a halon 1301 biztonságos kezelésére és áttöltésére.

– MSZ 6292:1997 Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése (az MSZ 6292:1981 helyett) – MSZ 15633-3:1992/1M:1997 Éghetõ folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgálólétesítményeinek, -berendezéseinek tûzvédelmi elõírásai. Lefejtõ- és töltõállomások (az MSZ 15633-3:1992 módosítása) 52

Nagy Lajos tû. alez. osztályvezetõ BM TOP

VÉDELEM

1998/1