TARTALOM Ténykép Ha szembe tûz, azonnal jelezz! ........................................................................ 4 1996. 3. évf. 3. szám
Fókuszban
Szerkesztõbizottság: Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Dr. Németh Iván Soltész Tamás Tarnavári Zoltán
Védeleminformatika ......................................................................................... 5 Tûzjelzõ berendezés létesítése és üzemeltetése .............................................. 6 A tûzjelzõ központok csoportosítása ................................................................ 9 A szükséges védelem meghatározása ........................................................... 11 Hová, milyen érzékelõt válasszunk? .............................................................. 14 Az érzékelõk elhelyezési kritériumai I. .......................................................... 16 A fényelnyelõdés mérésén alapuló pontszerû füstérzékelõ ........................... 21
Szerkesztõ: Heizler György
Névjegy Tûzjelzõberendezések tervezése, telepítése, karbantartása .......................... 23
Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01 Telefon és telefax.: (82) 410-333 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly
Fórum Algoritmusokkal mûködõ interaktív tûzjelzõ rendszer .................................... 24 Gázzal oltó rendszerek ................................................................................... 27
Tanulmány A rendszerszemléletû tûzvédelem .................................................................. 29
Kiadja és terjeszti: BM Kiadó Budapest 1363 Bp. Pf. 19. Tel.:3312-166, 3313-700/14-948 Fax: 1339-199 MNB 10023002-01451038 Felelõs kiadó: BM Tûzoltóság Országos Parancsnoksága Dr. Bleszity János országos parancsnok Nyomtatta: a Kaposvári Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Mike Ferenc Megjelenik kéthavonta Nyilvántartási szám: 1218-2959 Elõfizetési díj: egy évre 594 Ft + ÁFA (665)
Taktika KUTAS: vasúti baleset .................................................................................. 33 Tûzoltás feszültség alatti felsõ vezeték közelében ........................................ 37
Módszer Beavatkozás mélyépítési baleseteknél I. ....................................................... 40 Életmentés a baleseteknél .............................................................................. 44 Égési elsõsegély ............................................................................................. 45
Technika Új füstelszívó ventillátorok ............................................................................. 47 Az ajtócsukás technológiájának forradalma .................................................. 48 Csúcstechnológia az RB. mérésben .............................................................. 49
Szakirodalom Az európai elõírásokra való áttérés ............................................................... 50 Patikatûz ......................................................................................................... 50
MELLÉKLET Tûzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. tv.)
TÉNYKÉP Ha
-be tûz, azonnal jelezz!
A címben jelzett igény teremtette meg azokat az automatikus tûzjelzõberendezéseket, amelyek mára az építészeti tûzvédelem (épületgépészet) fontos tényezõivé váltak.
Gyors fejlõdés Az érzékelés fejlõdésével a tüzek észlelése és jelzése korábban nem képzelt mértékben növeli a gyors beavatkozás esélyeit. Mára a szakemberek és a laikusok ellenérzései is elpárologtak, mivel az érzékelõk egyre újabb típusai és a számítástechnika kombinációja, a sokat szidott téves riasztásokat is leredukálta, s egyidejûleg számos más funkció ellátására is lehetõséget adott. Ezt a folyamatot erõsítette az elmúlt 5 év fejlõdése, hisz ma már a hazai piacon a világ élvonalába tartozó berendezéseket kínálják. (1. ábra) Napjainkra szinte valamennyi jelentõs gyártó típusai átestek az engedélyezési eljáráson. Az engedélyezett tûzjelzõberendezések számának növekedésével ugrásszerûen (5 év alatt 300 %-al) nõtt a létesítményekbe tervezett és használatbavett tûzjelzõközpontok száma, s ez a növekedés döntõen az elmúlt 3 év eredménye. (2. ábra) 1995-ben – a tûzoltóság nyilvántartásai szerint – 742 tûzjelzõ berendezés tervezését kezdték meg, s 559 berendezést azévben használatba is vettek. Ezek területi megoszlásából a gazdasági fejlõdés jelenlegi helyzetére és a lehetséges fejlesztési területekre is következtethetünk. (3.sz. ábra) Az automatikus tûzjelzõ rendszerek elterjedése egyfajta kihívást jelent az engedélyezõk, a tervezõk és a megrendelõk számára. Valamennyi szereplõ közös érdeke a magas és egységes szakmai követelményrendszer kialakítása. Ebbõl az igénybõl született lapszámunk vezetõ témája, amely nem elõzmények nélküli (lásd: Védelem 96/1 – engedélyezés, ellenõrzés, telepítés-, 96/2 – érzékelõ kiválasztás, lángérzékelõk) s szervesen kapcsolódik az építmények tûzvédelme (Védelem 96/2) témakörében. 4
VÉDELEM 1996/3
FÓKUSZBAN FODOR MIHÁLY
Védeleminformatika Napjaink számítógéppel támogatott rendszerei új fejezetet nyitnak a biztonságtechnikában.
A védekezés szakaszai A kár elleni védekezés az alábbi szakaszokra bontható: – a kár megelõzése (intézkedések) – a káresemény észlelése és jelzése – a kár elhárítása A fenti csoportosítást szándékosan nem egyszerûsítettük le a tûz elleni védekezésre, ugyanis ezzel is fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a védeleminformatikai fejlesztési eredmények nem csak a tûzjelzéstechnikában, hanem a technológiai felügyelõ rendszerekben is alkalmazhatók. A biztonsági jelzõrendszer, esetünkben a tûzjelzõ a felügyelt objektum valamely pontosan meghatározott fizikai jellemzõjének (pl. a füstkoncentráció) megváltozására a felügyeleti helyen optikai és akusztikus jelzést ad, továbbá vezérléseket mûködtethet a káresemény mérséklése céljából. A technika fejlõdésével a tûzjelzõ berendezések jelzési komfortja növekedett, amíg a határértékjelzõknél mindössze egy LED segíti a helyszín azonosítását, a címezhetõ berendezéseknél már megjelenik riasztáskor az érzékelõ helyének egyedi kódja is, a korszerû jelzõberendezéseknél 40-240 karakternyi szöveges információ tájékoztat az eseményrõl. A kárhely pontos azonosítását, megközelítési útvonal megkeresését, a kárelhárításhoz szükséges tennivalók meghatározását általában a biztonsági jelzõrendszer közvetlenül nem támogatja. Ez a felismerés és felhasználói igény alapozta meg az észlelésen és jelzésen túlmenõen a beavatkozást hatékonyan támogató grafikus információs rendszer, a védeleminformatikai rendszer létrehozását. A multimédia alapú automatikus védeleminformatikai jelzõrendszer szerepét nem korlátozzuk a káresemény észlelésére és jelzésére, hanem a kár elhárításához is jelentõs informatív támogatást biztosítunk a beavatkozó, mentési feladatot ellátó egység vezetõjének.
Az információs rendszer A védelemtechnikai grafikus információs rendszer két alapvetõ összetevõbõl áll, egy intelligens tûzjelzõ berendezésbõl és egy azzal összekapcsolt számítógépbõl. Az ilyen és ehhez hasonló összeállításnál elengedhetetlen követelmény, hogy a biztonsági jelzõközpont rendelkezzen olyan VÉDELEM 1996/3
A grafikus információs rendszer blokkvázlata output felülettel, amely a további kommunikációt biztosítja a számítógéppel. A számítógép a tûzjelzõ központ riasztás jelzésére megvizsgálja valamennyi tûzjelzõ áramkör státuszát. Az aktív, riasztásban levõ áramkörök által meghatározott terület értékelhetõ léptékû alaprajzát megjeleníti a több jelzés esetén lapozható display-n, a printeren pedig a tûzoltás vezetõje részére információs lapot nyomtat. Ezáltal a tûzoltás hatékonysága javul, mivel a felderítési idõ csökken, a tûzoltásvezetõ a vonulás befejezésével azonnal megkapja a beavatkozáshoz szükséges valamennyi információt. Speciális beavatkozást, védõöltözetet és egyéni védõfelszerelést igénylõ beavatkozás esetén a védeleminformatikai rendszer által biztosított információ hiánya katasztrofális következményekkel járhat. Az épületben tartózkodók riasztására, tájékoztatására verbális információs rendszer kiépítésére is van lehetõség, amikor is digitálisan rögzített üzenet adatbázisból az eseménynek megfelelõ tájékoztatás adható, ami beszédszintetizátor segítségével emberi közremûködés nélkül, de normál emberi hangon valósítható meg.
Fodor Mihály osztályvezetõ Munkavédelmi Kutatási Közalalpítvány Budapest 5
FÓKUSZBAN
FODOR MIHÁLY
Tûzjelzõ berendezés létesítése és üzemeltetése A követelmények A tûzjelzõ berendezés olyan önmûködõ jelzõ és riasztó rendszer, amely a megfelelõ tûzvédelmi intézkedések foganatosítása érdekében a tüzet kifejlõdésének lehetõ legkorábbi szakaszában jelzi és tûzriadó formájában megjeleníti. Folyamatosan ellenõrzi a jelzésadó áramkörök jelzéseit. Tûzjelzés vagy áramköri hibák szakadás, zárlat, földzárlat - esetén fény és hangjelzést valamint szöveges információt ad. A fényjelzéseket világító diódák és folyadékkristályos kijelzõk biztosítják. Automatikus tûzjelzõ berendezést ott kell létesíteni, ahol szabvány, jogszabály vagy a tûzvédelmi hatóság elõírja, ezen kívül abban az esetben, ha a védett érték, a létesítmény jellege, a benne folytatott tevékenység vagy tárolt anyag értéke ezt indokolja. Napjaink tûzjelzõ berendezése rendelkezik olyan mûszaki megoldással, amely a tûzoltóság automatikus értesítését biztosítja. Ez vagy közvetlen átjelzés útján történik, vagy üzenetátadó segítségével. A tûzjelzõ berendezésrõl az érvényes tervezõi szakvizsgával rendelkezõ védelemtechnikai rendszertervezõ létesítési és használatbavételi tervet készít, és azt a kivitelezés megkezdése elõtt jóvá hagyatja az I. fokú tûzvédelmi hatósággal.
A tûzjelzõ berendezés részei Tûzjelzõ központ Intelligensnek nevezhetõ az a tûzjelzõ központ, amely az MSZ 9785 számú szabványban elõírt követelmények maradéktalan teljesítése mellett rendelkezik valós tûz felismerõ képességgel, a vezérelt vonalakat nyugalmi állapotban is ellenõrzi, rendelkezik nappali és éjszakai üzemmóddal, jelenlét ellenõrzéssel, 6
A jogszabályi követelmények A korszerû automatikus gyengeáramú tûzjelzõ berendezés megfelel a hatályos jogszabályokban, elõírásokban foglalt követelményeknek, nevezetesen: 1. A 4/1980 (XI.25.)BM.sz. rendelettel hatályba léptetett Országos Tûzvédelmi szabályzat 2. MSz 9785 Tûzjelzõ berendezés 3. MSz 1600 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem magasabb feszültségû erõsáramú villamos berendezések részére 4. 1980 évi I.tv. az atomenergiáról 5. 12/1980 (IV.5.) MT rendelet az 1980 évi I.tv. végrehajtásáról 6. 7/1988 (VII.20.) SZEM. rend. a 12/1980 (IV.5) MT rend. végrehajtásáról
hierarchikus hozzáférési jogosultságra ad módot, biztosítja az egy személyes revízió lehetõségét, legalább jelzõáramkörönként az elsõ tûzjelzés helyét képes érzékelõ szinten azonosítani. A korszerû tûzjelzõ központ a helyszínen, segédeszköz igénybevétele nélkül programozható, és rendelkezik az alábbi szolgáltatásokkal: Hierarchikus hozzáférés: ügyeletes, csak nyugtázni tud; biztonsági vezetõ, nyugtázni és törölni, valamint ki/be kapcsolások elvégzését tudja; karbantartó, a készülék hardware-hez férhet hozzá, de ki/be kapcsolásra nem jogosult; supervisor, valamennyi felsorolt funkcióra és programozásra is jogosult. Az érzékelõk kétszeres lekérdezése Riasztás koincidencia Kettõs függésû jelzések Egy emberes, távolsági revízió Jelenlét ellenõrzés A rendszer közösített riasztáson, ill.
hibajelzésen kívül, szelektív beavatkozásra is alkalmas, szelektív kimeneteken keresztül, a másolórelék ill. címezhetõ vezérlõk megfelelõ beiktatásával. Ezáltal válik a központ alkalmassá beépített tûz-oltóberendezés, füstelszívó vagy túlnyomást biztosító ventillátor indítására, tûz-szakaszhatároló ajtók bezárására, szellõzõ berendezés vezérlésére, klíma leállítására tûz esetén. Tûz esetén – a tûzoltóság és az ügyeletet ellátó személyzeten kívül – automatikusan riasztani kell az épületben tartózkodó személyeket. A riasztás hangjelzéssel és élõbeszéddel történõ felszólítás útján valósuljon meg. A riasztó készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy egy esetleges tûzriadót az egész épületben jól hallhatóan lehessen észlelni. Ezen kívül az épületgépészeti berendezések felé az alábbi jelzéseket kell kiadni: – tûzszakasz-határoló ajtók zárása – füstmentesítõ nyílászárók nyitása – tûzcsappantyúk zárása – klíma és szellõzõ berendezés leállítása, kivéve a füstmentesítést szolgáló berendezéseket. Az automatikus beavatkozást létrehoVÉDELEM 1996/3
FÓKUSZBAN
zó kábel és eszköz hibáját a tûzjelzõ központ jelezze.
Érzékelõk Az érzékelõket a tevékenység, a védendõ objektum jellegének megfelelõen kell kiválasztani, szem elõtt tartva a gazdaságos beszerzés és üzemeltetés szempontjait is. A tûzjelzõ érzékelõk elhelyezésénél gyakran elkövetett hiba, hogy közvetlenül csak a megvédendõ területet látják el érzékelõvel. Tipikusnak tekinthetõ az a hiba, amikor pl. egy bankban az értéktárat ellátják érzékelõvel, de a környezetét már nem. Elsõsorban a vagyonvédelmi berendezést tervezõk azon a területen vélhetõen nem aggályos felfogása érvényesül, miszerint az esemény észlelése a célterület határán történik. A tûz érdektelen területrõl is átterjedhet a megvédendõ célterületre, ezért az észlelést ki kell terjeszteni a célterület környezetére is.
Riasztásjelzés és továbbítás A leghatékonyabb védelmi koncepció megvalósítása sem sokat ér, ha az elektronikus jelzõrendszer riasztás-jelzésére nem történik intézkedés, vagy késve történik intézkedés. Az épület homlokzatára szerelt, saját áramforrással is rendelkezõ hangfény jelzõ készülékek, szirénák bizonyos esetekben hatékonyak lehetnek, azonban csak az intézkedni képes ügyeletre továbbított jelzéstõl lehet várni hatásos beavatkozást. A riasztástovábbítás lehetséges módozatai: vagyonvédelmi rádióháló direkt, végpont-végpont összeköttetéssel kábelen átlagos kockázattal bíró (nem pénzintézeti) objektumok esetén telefon-üzenetátadó.
Szerelési irányelvek A tûzjelzõ hálózat szerelését, a tartószerkezetek elkészítését, felszerelését, villanyszerelõ vállalkozóval kell elvégeztetni. A tûzjelzõ hálózat szerelése csak vörösréz erû kábellel, ill vezetékkel történhet. Az intelligens tûzjelzõ berendezést, kihasználva annak maximális flexibilitását, célszerû strukturált kábelhálózattal telepíteni. Az azonosíthatóság szempontjait a telepítési és használatbavételi tervben kell rögzíteni. VÉDELEM 1996/3
Minden villamos csatlakozás érzékelõ aljzatban vagy kapcsoló-szekrényben vagy dobozban történjen. A hurokszámot, egyszínû vezeték esetén a polaritást, minden csatlakozási helyen fel kell tüntetni. A hálózat pontos nyomvonalát szereléskor, a helyszíni adottságoknak megfelelõen kell kijelölni. Azokon a helyeken, ahol a mechanikai sérülés veszélye fennáll, a kábelek, vezetékek védelmérõl gondoskodni kell. Oldalfalra történõ szerelés esetén a kábeleket mûanyag vezeték-csatornába kell fektetni. Valamennyi fal- és födémáttörést a szerelési munkák befejezése után tûzálló anyaggal légmentesen le kell zárni. Erõsáramú- és tûzjelzõ vezetékek párhuzamosan fektetett védõcsövei és azok tartozékai egymástól mért távolsága legalább 2 cm, keresztezõdésük esetén legalább 1 cm legyen. Falra szerelt tûzjelzõ vezetékek, készülékek az erõsáramú elosztódobozoktól, tokozott szerelvényektõl legalább 10 cm-re legyenek. A kábelek védõcsöveit és a borítóelemeket piros sávozással jelölni kell, min. 2 méterenként. A jelölés festéssel vagy mûanyag szalag felragasztásával történhet. A kábeleken, ill. vezeték ereken a bekötési rajz szerinti sorozatkapocs számot, jelzésadóhoz történõ csatlakozásoknál a polaritást fel kell tüntetni. A fal-, ill. födémáttörések mindkét oldalán fel kell tüntetni a kábelek jelölését. Az érzékelõk foglalatain és a jelzésadókon idõtálló kivitelben fel kell tüntetni a hozzátartozó hurokáramkör számát, a készülék sorszámát, az érzékelõ címét összefüggési rajz alapján. Ugyanez érvényes a különféle vezérlõ modulokra és minden más kapcsolódó eszközre. A kábeleket IP34-es védettségi fokozatú, vagy legalább azzal egyenértékûen tömített szorítós végkifejtéssel kell lezárni. A jelzõhálózat megengedett legkisebb szigetelési ellenállása egymás között és a föld felé 2 Mohm, 500 V egyenfeszültséggel mérve. Ezt a mérést az aljzatok bekötése elõtt kell elvégezni. Az aljzatok bekötése után már csak 4,5 V egyenfeszültségû áramforrás alkalmazható pl. póluskeresésre. A szerelés befejezésekor a mérési eredményeket jegyzõkönyvben kell rögzíteni és az üzemeltetõ rendelkezésére kell bocsátani, az átadási dokumentációval együtt. A szerelés során a jelen mûszaki elõírásokon túlmenõen a következõ elõírásokat is be kell tartani:
MSZ 172/1 Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségû erõsáramú villamos berendezések számára. MSZ 1600 Létesítési és biztonsági szabályzat 1000V-nál nem nagyobb feszültségû erõsáramú villamos berendezések számára. MSZ 9785 Tûzjelzõ berendezés
Üzembehelyezés A berendezés üzembehelyezését lehetõleg a központ gyártója, vagy forgalmazója végezze, aki egyben kioktatja a kijelölt személyzetet a berendezés kezelésére is. Az átadás-átvételi eljáráson részt vesz az illetékes I. fokú tûzvédelmi hatóság képviselõje. A szabvány szerinti átvétel során szúrópróba szerûen kell kipróbálni az önmûködõ jelzésadókat, az összes jelzõáramkör 10 %-ának megfelelõ mennyiségben, de legalább 2 esetben. A jelzõhálózat vizsgálatakor minden áramkört (hurkot) mûszeres méréssel ellenõrizni kell. A mérési érték a központ mûszaki paraméterei által meghatározott értéken belül legyen. A központ vizsgálatakor, annak minden jelzését és áramköri mûködését ki kell próbálni a névleges üzemi feszültségen, valamint az üzemi feszültség alsó és felsõ határán. A tûzjelzõ berendezésnek a próbák során hiba nélkül kell mûködnie. Amennyiben hiba fordul elõ - annak kijavítása után - a teljes próbát meg kell ismételni. A tûzjelzõ rendszer tervét a központnál kell megõrizni. A kezelési utasítást és a jelzõhelyek számozás szerinti jelölését, mennyiségét feltüntetõ “Mûszaki adatlap”ot a központ mellett ki kell függeszteni.
Üzemeltetés A tûzjelzõ berendezés kezelése az üzemeltetõ feladata. A tûzjelzésrõl, valamint az egyéb jelzéseket követõ tennivalókról az üzemeltetõ határoz az illetékes tûzvédelmi hatósággal egyetértésben. A berendezés kezelésére munkarendet kell készíteni. A munkarendet jóváhagyás után a berendezés közelében jól látható helyen ki kell függeszteni. A tûzjelzést a központban minden jelzõáramkörben naponta ki kell próbálni. 7
FÓKUSZBAN
A próba ideje alatt a távmûködtetést vezérlõ kapcsolót “KI” állásba kell kapcsolni, és ezzel megakadályozni a központ által vezérelt automatikus intézkedések megtételét. A berendezést csak indokolt esetben szabad üzemen kívül helyezni. A kikapcsolásról az I. fokú tûzvédelmi hatóságot, valamint az érintett dolgozókat értesíteni kell. A berendezés mûködésérõl naplót kell vezetni. Ebbe naponta be kell jegyezni a berendezés állapotára, ellenõrzésére vonatkozó megjegyzéseket, az esetleges jelzések pontos idõpontját. A hibák kijavítására azonnal intézkedni kell. A nem üzemelõ kézi jelzésadókat „NEM MÛKÖDIK” felirattal kell ellátni. A véglegesen kikapcsolt jelzésadókat le kell szerelni. A jelzõcsatorna esetleges ki- és bekapcsolásának okát és idejét az üzemviteli naplóban rögzíteni kell.
8
Karbantartási, ellenõrzési irányelvek Naponta ellenõrizni kell minden jelzõáramkör jelzését. Félévenként ellenõrizni kell a központ minden jelzésének mûködését, jelzõ-áramkörönként (hurkonként) legalább 1 jelzésadó, vagy érzékelõ mûködését. Célszerû megkövetelni valamennyi érzékelõ és jelzésadó ellenõrzését, ha ez nem történik meg, akkor minden ellenõrzéskor más - más jelzésadót vagy érzékelõt kell ellenõrizni. A karbantartást csak tûzvédelmi szakvizsgával rendelkezõ, szakképzett, és a berendezés mûködését ismerõ karbantartó végezheti. A karbantartás során ellenõrizni kell a központ minden jelzésének mûködését, a jelzõáramkörök nyugalmi áramát és a készülék állapotát. A karbantartás eredményét az üzemi naplóba be kell jegyezni, az összes fennálló és kijavított hibát
fel kell tüntetni. A helyszínen tartandó legfontosabb tartalék anyagokat a berendezés karbantartója határozza meg. Ionizációs füstérzékelõ a helyszínen csak az ÁNTSZ engedélyével tárolható. A karbantartó - javító szolgáltatást végzõknek írásos nyilatkozattal kell igazolni, hogy a berendezés rendeltetésszerû használatra alkalmas, érintésvédelme megfelelõ és javítás után a szükséges vizsgálatokat elvégezték.
Fodor Mihály osztályvezetõ Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Budapest
VÉDELEM 1996/3
FÓKUSZBAN
CZIVA OSZKÁR
A tûzjelzõ központok csoportosítása Az elektronika fejlõdése a tûzjelzõ rendszerekben is nagy változást hozott. Az 1980-as évek közepéig gyakorlatilag egyeduralmat képviselõ hagyományos tûzjelzõ központok mellett megjelentek az ún. intelligens tûzjelzõ rendszerek.
Hagyományos tûzjelzõ központ A központcsatornákra (jelzõhurkokra) kapcsolt érzékelõk kizárólag hurkonként címezhetõk. A jelzésbõl – a hurkok számától függõen – csak a tûzeset közeli helyére lehet információt kapni. (Pld. II. emeleti folyosó, valamilyen különálló épület, stb.) Pontos hely beazonosításra nincs mód. A központ rendszerkezelési és biztonságtechnikai komfortokat nem tartalmaz. Rendszerkezelési és biztonságtechnikai komfort: tesztautomatika teszteredmény összegzõ távvezérelhetõ tesztelés egygomb-vezérelt nyugtázás mintavételes valós-tûz felismerés soroló automatika stb. A hagyományos és az intelligens rendszerek között a legnagyobb küllönbséget a nagy mennyiségû korai információ birtoklása képezi. A hagyományos rendszerekben az érzékelés, annak kiértékelése és döntés a jelzésrõl az érzékelõben történik. A központ e tekintetben csak végrehajtó szerepet tölt be. Az érzékelõtõl kapott utasítást továbbítja a megadott címre, illetve elvégzi a jelzéssel kapcsolatos további feladatokat. Pld.:másodkijelzés, riasztás, stb. Az érzékelõ ebben az esetben kétféle alapállásban mûködik, „még nem ég”, illetve „már ég”.
Intelligens tûzjelzõ rendszerek Az elektronika és a technológia fejlõdése tette lehetõvé az új megoldások létrejöttét. Az egyik legfontosabb változás, hogy az érzékelõbõl a döntés joga átkerült a tûzjelzõ központba. Az érzékelõ csak egy mérési értéket továbbít a központ felé, az érték kiértékelése a központ feladata. Mivel a tûzjelzést az érzékelõk és a központ közötti folyamatos információcserék elõzik meg, a tûzjelzõ központban lehetõség van a jelzés szintjének folyamatos állítására, akár minden hozzákapcsolt érzékelõ esetében is. Igy a korábbi egyetlen jelzési szint helyett több is kezelhetõ, megteremtve ezzel az ún.„korai elõriasztás” lehetõségét is. Ennek köszönhetõen a rendszer akár több lépcsõben is képes figyelmeztetni a rendszer kezelõit a növekvõ hõmérséklet, vagy füst mennyiség szintjére, illetve ezek jellegére (periódikus ismétlõdéssel, vagy folyamatos emelkedéssel, esetleg alkalomszerû pillanatnyi gyors növekedéssel, stb.) A szerzett információk a tûzjelzést megelõzõen lehetõséget adnak a kezelõknek vagy a központ önmaga végzi - a valós tûz felismerésére. A legfejlettebb intelligens tûzjelzõ központok hosszú idõ adatmennyiségét tárolják és ún. „trendvizsgálatot” képesek végreVÉDELEM 1996/3
ID 1000 Tûzjelzõ rendszer hajtani, hiszen a keletkezõ tûzet jelzõ hõmérséklet vagy füstszint változásnak olyan jellegzetességei vannak, amik lehetõséget adnak „jóslásra”, az elõzmények alapján. Ez az adatcsomag lehetõséget ad többek között az átmeneti jelenségek kiszûrésére, az elporosodott érzékelõk kiszûrésére, a karbantartási szint elérésére, stb. Mindez már természetesen számítógép fejlettségû elektronikát sejtet a központban. Mivel a legkorszerûbb tûzjelzõ központok egyike sem képzelhetõ el PC, vagy PC tulajdonságok nélkül, az elõttünk álló lehetõségek száma szinte korlátlan. Nem csak a nagy mennyiségû adat feldolgozására van lehetõség, hanem ezen adatok kiegészítésére, telepítési és egyéb adatok bevitelére és kezelésére is. Jelzés esetén ezek mint szöveges üzenetek jelennek meg, akár térképpel, pontos helyszínrajzzal kiegészítve. Nagyobb rendszereknél további adatok bevitelére van lehetõség pld.: intézkedési utasítások, térképek, alaprajzok, cselekvési alternatívák, tárolt anyag- jegyzék/mennyiség táblák, stb. Jelzés esetén ezek az adatok megjelenhetnek grafikus kijelzõn vagy nyomtatott formában. Mindez nagy segítséget jelent a tûzeset felszámolásakor, illetve a tûzvizsgálat lefolytatásakor. Cziva Oszkár tû. õrgy. osztályvezetõ, BM TOP 9
FÓKUSZBAN
SZÛTS JENÕ
A szükséges védelem meghatározása Sok esetben már a tûzjelzõ rendszer tervezésének elsõ fázisában nehézségekbe ütközünk, mivel nem állnak rendelkezésre olyan konkrét, egyértelmû elõírások, melyek alapján pontosan eldönthetõ lenne, hogy egy adott épületben, területen mit, és milyen módon védjünk. Támpontot ad az épület és egyes helyiségeinek tûzvédelmi osztályba sorolása és annak megismerése, hogy az adott helyen milyen jellegû tevékenységet folytatnak, esetleg milyen anyagokat tárolnak. A tervezõnek mindenekelõtt a helyi tûzoltóság, a beruházó, az üzemeltetõ és a telepítõ cég képviselõivel kell konzultálnia.
Kategóriába sorolás Talán nem lenne haszontalan – a külföldi példáknak megfelelõen – a tûzjelzõ rendszerek osztályozása oly módon, amely elõírná, hogy az adott kategóriába tartozó tûzjelzõ rendszernek milyen védelmi követelményeket kell teljesítenie. A kategóriákba sorolás révén egyrészt könnyen ellenõrizhetõ lenne, hogy az adott tûzjelzõ rendszer teljesíti-e a kategóriájára vonatkozó elõírásokat, másrészt – a külföldi gyakorlatnak megfelelõen – talán a hazai biztosító társaságokat is könnyebben rá lehetne venni arra, hogy az adott kategória elõírásainak megfelelõen tervezett és telepített tûzjelzõ rendszer esetén díjkedvezményt biztosítsanak. Manapság általában sajnos a helyzet az, hogy egy új tûzjelzõ rendszer sokszor költséges beruházás, ezért az üzemeltetõ vagy a beruházó – néha a telepítõ cég is – a védelem, sõt esetenként a minõség rovására próbálja a költségeket leszorítani. Egy egyértelmû kategóriába sorolás, osztályozás és a remélt biztosítási díjkedvezmény talán javíthatna a helyzeten és lehetõvé tenné,
Ionizációs füstérzékelõ A rádióaktív sugárforrás ionizálja a levegõt, s amikor füst hatol az érzékelõ kamrába ez felborítja a két kamra közötti elektromos egyensúlyt. Ez már a „láthatatlan füstöt” is jelzi. VÉDELEM 1996/3
hogy minden új telepítésû vagy módosított tûzjelzõ rendszer a valóban szükséges védelmet biztosíthassa, költségnövekedés nélkül is. Az angol szabvány például a tûzjelzõ rendszereket – a védelmi célokat alapul véve – két nagy kategóriába sorolja: Vagyonvédelmet szolgáló tûzjelzõ rendszer (P típusú: Property protection) Elsõdlegesen az épület, a terület, illetve az ott levõ berendezések, tárgyak védelmére szolgál. Életvédelmet szolgáló tûzjelzõ rendszer (L típusú: Life protection) Elsõdlegesen az épületben, a területen tartózkodók biztonságát, menekülését biztosító rendszer. A két fõ kategórián belül még további besorolások találhatók, melyek egyértelmûen elõírják az egyes kategóriákhoz tartozó védelmet.
Vagyonvédelmet szolgáló tûzjelzõ rendszer Egy automatikus tûzjelzõ rendszer a tûz bekövetkezését nem tudja megakadályozni, de a tûz korai felismerésével és helyének pontos jelzésével jelentõsen lerövidítheti a tûz keletkezése és a beavatkozás (oltás) megkezdése között eltelt idõt, ezzel nagymértékben csökkentheti a vagyoni károkat. A rendszer hatékonysága természetesen függ attól is, hogy a területen tartózkodó személyek megfelelõen ki vannak-e oktatva a tûz esetén megteendõ intézkedésekrõl, valamint függ a rendelkezésre álló helyi oltóeszközöktõl. Vagyonvédelmet szolgáló tûzjelzõ rendszer esetén a tûz keletkezésétõl a beavatkozás megkezdéséig (helyi vagy hivatásos tûzoltóság) eltelt idõ legfeljebb 10-15 perc lehet. Ha csak hosszabb beavatkozási idõ valósítható meg, akkor célszerû automatikus oltást biztosítani. Azokban az esetekben is azonnali oltásra van szükség, amikor a várható tûzterjedés olyan gyors, hogy a legrövidebb beavatkozási idõ esetén is már nehezen fékezhetõ meg a tûz. P1 rendszer (teljes vagyonvédelem): A terület minden helyiségét érzékelõkkel kell védeni (kivéve mosdók és vizes blokkok, valamint a 800mm-nél alacsonyabb területeket, kabinokat, fülkéket, ha ezekben nem keletkezhet és ezeken keresztül nem terjedhet tovább a tûz). P2 rendszer (részleges vagyonvédelem): Csak az épület nagy tûzkockázatú területeit kell érzékelõkkel védeni. Kihagyhatók a védelembõl azok a területek, ahol az esetleges tûzkár nem jelentõs. A nem védett területeknek külön tûzszakaszoknak kell lenniük vagy a védett területtõl a tûzterjedést késleltetõ építészeti megoldásokkal kell legyenek elválasztva, mivel a nem védett részbõl átterjedõ – és így csak késõn detektált – tûz nagyobb károkat okozhat, mint eleve a védett területen keletkezõ – már korán felismert és jelzett – tûz. 11
FÓKUSZBAN
Életvédelmet szolgáló tûzjelzõ rendszerek Az elsõdlegesen életvédelmi célra szolgáló tûzjelzõ rendszernek úgy kell a tüzet jeleznie, hogy a benttartózkodóknak elegendõ idõ álljon a rendelkezésükre az épület vagy terület biztonságos elhagyására. Az életvédelemre szolgáló rendszereket négy alkategóriára osztja a szabvány: M típusú: Kizárólag kézi jelzésadókat használó rendszerek (manual systems). L3 típusú: A menekülési útvonalakat védõ automatikus rendszerek. L2 típusú: Az épületeknek azokat a területeit védõ automatikus rendszerek, ahol a legnagyobb valószínûséggel lehet veszélyes méretû tûz keletkezésére számítani, illetve ahol a benttartózkodók a legveszélyeztettebbek egy tûz kitörésekor. Az L2 típusú rendszereknek ki kell terjedniük a menekülési útvonalak védelmére is (ld. L3 típus). L1 típus: Az épület, illetve a terület teljes védelme automatikus érzékelõkkel. A védelembõl kihagyható területek megegyeznek a P1 típusú, vagyonvédelmi rendszernél leírtakkal.
Kézi jelzésadós rendszerek (M típus) A kizárólag kézi jelzésadókkal mûködõ rendszerek csak az alábbi feltételek teljesülése esetén fogadhatók el: ha a tûzriasztásról értesülõ, illetve a tûz közelében tartózkodó személyzet azonnali beavatkozásra képes, kioktatott személyekbõl áll, ha az épületben tartózkodók külön segítség nélkül, ésszerû idõn belül el tudnak menekülni, ha a menekülési útvonalak szerkezetileg megfelelõen védettek a tûztõl és gátolják az égéstermékek tejedését (füst), vagy alternatív menekülési útvonalak is rendelkezésre állnak. A fenti feltételekhez még egy hozzákívánkozik: ha a tûz várhatóan emberi tevékenységtõl származik, illetve akkor keletkezik, amikor az épületben mindenképpen emberek tartózkodnak a közelben. Kézi jelzésadókat természetesen a többi vagyon- vagy életvédelmet szogáló tûzjelzõ rendszerekben is alkalmazni kell. A kézi jelzésadók elhelyezésére vonatkozóan az alábbi javaslatok irányadók: Kézi jelzésadókat kell elhelyezni a menekülési útvonalakon, emeleti lépcsõfordulóknál, az épület kijáratainál, és lehetõleg tûzveszélyes berendezések, kézi oltóeszközök közelében. Az épület minden pontjáról 30m-en belül elérhetõnek kell lenni egy kézi jelzésadónak. Ha a benttartózkodók várhatóan mozgáskorlátozottak (betegek, öregek) vagy különlegesen veszélyes technológiájú területeken dolgoznak (pl. festékszóró fülke), a távolságot csökkenteni kell. A kézi jelzésadókat a padlószinttõl 1.4m magasságban, jól elérhetõ, jól megvilágított, könnyen megközelíthetõ helyre kell szerelni, lehetõleg úgy, hogy jól elüssön a környeze12
AZ AUTOMATIKUS TÛZJELZÕ RENDSZEREK ÉRZÉKELÕI Az automatikus tûzjelzõ rendszerekben a legnagyobb számban a pontszerû füst- és hõérzékelõket, a vonali füstérzékelõket és a légcsatorna érzékelõket alkalmazzák. Elterjedtségük egyik oka, hogy a legtöbb tûzjelzõ rendszert épületek, épületrészek, azaz belterek felügyeletére építik ki, amelyeknél – speciális esetektõl eltekintve – a fenti érzékelõ típusokkal megfelelõ védelem alakítható ki. A másik ok a viszonylag alacsony ár. A továbbiakban az automatikus tûzjelzõ rendszerek tervezõinek, telepítõinek és karbantartóinak szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az említett eszközökkel minél megbízhatóbb rendszereket hozhassanak létre. A megbízható tûzjelzõ rendszernek olyan korai jelzést kell biztosítania, hogy a keletkezett tûz az emberek életét ne veszélyeztethesse, menekülésüket ne gátolja meg és/vagy a vagyoni károk még elenyészõek legyenek, és a korai beavatkozás révén a tûz továbbterjedése - és így a károk növekedése meggátolható legyen. A megbízhatóság másik kritériuma, hogy a rendszer téves jelzéseket, riasztásokat ne produkáljon. Vegyük sorba azokat a lépéseket, amelyeket a tûzjelzõ rendszer tervezõjének, majd a telepítõnek, karbantartónak figyelembe kell vennie illetve el kell végeznie ahhoz, hogy a tûzjelzõ rendszer hosszú távon megbízhatóan mûködjön. Elõször is meg kell határozni, hogy milyen jellegû védelmet kívánunk megvalósítani, azaz az épület mely részeit és milyen módon vonjuk védelem alá, majd ki kell választani, hogy az adott területen milyen típusú érzékelõvel tudjuk a legkorábbi bejelzést biztosítani, egyben minimalizálva a téves riasztások valószínûségét, majd meg kell határozni a kiválasztott típusú érzékelõ(k) helyét és számát, figyelembe véve a környezeti feltételeket, majd a felszerelt érzékelõk (és a teljes tûzjelzõ rendszer) mûködõképességét és az eszközök érzékenységét rendszeresen ellenõrizni, a füstérzékelõket tisztítani kell (mellyel megint csak a téves riasztások valószínûségét csökkenthetjük), végül az üzemelés során esetleg bekövetkezõ téves jelzéseket elemezni kell és a felderített okok alapján módosítani kell a rendszert. A továbbiakban ezeket a pontokat fogjuk részletesebben áttekinteni, elsõsorban csak a fent említett érzékelõkre összpontosítva. Mivel magyar szabvány vagy elõírás ezeken a területeken nem áll rendelkezésre, így csak külföldi szabványok elõírásaira támaszkodhatunk.
tétõl. Félig süllyesztett szerelés esetén is biztosítani kell, hogy oldalról legalább 750 mm2 felület látszódjon az eszközökbõl. VÉDELEM 1996/3
FÓKUSZBAN
a menekülési útvonalakkal szomszédos helyiségek füst- vagy hõérzékelõkkel (Az érzékelõket célszerû a menekülési útvonal felé levõ ajtók, átjárók közelében elhelyezni.), közvetlenül lépcsõházra nyíló helyiségekben füst- vagy hõérzékelõkkel (kivéve mosdók, vizes blokkok), a lépcsõház tetején és lépcsõfordulókban (a lépcsõház tetejétõl mérve 6-8 m-enként legalább), függõleges aknák tetején (pl. liftakna), minden szinten a függõleges aknák nyílásai, hozzáférési helyeinek közelében 1.5 m-en belül.
A legveszélyeztetettebb személyeket, területeket védõ rendszerek L2 típusú Az L2 típusú rendszerek esetén a menekülési útvonalakon kívül azokat a területeket is automatikus védelemmel kell ellátni, ahol általában olyan személyek tartózkodnak, akik egy tûz esetén különösen veszélyeztetettek (idõsek, betegek, vagy éppen alszanak), egy tûz kialakulására különösen számítani lehet, és ahonnan a továbbterjedõ tûz veszélyeztetheti a benttartózkodókat. Amennyiben a védelem közvetlenül a benttartózkodó személyek védelmére szolgál, akkor füstérzékelõket kell alkalmazni. Az L2 típusú rendszerek esetén az alábbi helyeken kell automatikus védelmet biztosítani:
Lineáris hõsebességérzékelõ RB-s kivitele jól alkalmazható robbanásveszélyes zónákban. (Vegyi üzemek, lakkozók, üzemanyagraktárak, bányák)
Menekülési útvonalakat védõ rendszerek L3 típusú Az emberi életeket a tûz többféle módon veszélyezteti: fulladás, sugárzó hõ, mérgezés, égés. A legtöbb véletlen keletkezõ tûz általában izzással, füstképzõdéssel indul. A kezdeti fázisban az anyagi kár még nem nagy, a fulladás, a mérgezés, a megégés veszélye még nem áll fenn, azonban a füstképzõdés miatti látótávolság csökkenés az (fõleg a menekülési útvonalakon), amely a benttartózkodókat a legjobban veszélyezteti. Kísérletek és tapasztalatok bizonyították, hogy ha a látótávolság 10 m alá csökken, akkor az emberek nagy része már nem mer a füsttel telített szakaszon keresztül elmenekülni, még akkor sem, ha ez számukra különösebb kockázattal még nem járna. Ezért a menekülési útvonalak védelménél azt kell biztosítani, hogy a füst még ne érje el az említett szintet és ne gátolja meg az emberek menekülését. A menekülési útvonalak védelme esetén a következõ helyeket kell automatikus érzékelõkkel védeni: Folyosók, átjárók, közlekedési útvonalak füstérzékelõkkel, VÉDELEM 1996/3
menekülési útvonalak (ld. L3), hálótermek, szállodai szobák füstérzékelõkkel, társalgók, kórházi kórtermek füstérzékelõkkel (minden olyan helyen, ahol a benttartózkodók esetleg napközben is alszanak vagy várhatóan csak késõn tudnak egy keletkezõ tüzet jelezni, illetve arra reagálni), tároló, raktár, villamos elosztó helyiségek, ha számítani lehet a helyiségben keletkezõ tûz továbbterjedésére, konyhák hõérzékelõkkel, szervíz alagutak füstérzékelõkkel.
Teljes életvédelmet biztosító rendszerek L3 típusú Néhány szigorító tényezõvel többet tartalmaz a P1 rendszerrel szemben, például az érzékelõk elhelyezési sûrûsége, hang-, fényjelzõk száma tekintetében. Lényege, hogy az épület minden helyisége védve van, a mosdókat, vizesblokkokat kivéve. Más szabványok nem tesznek különbséget az életvédelmet vagy vagyonvédelmet biztosító tûzjelzõ rendszerek között, hanem pl. teljes, részleges (legalább egy tûzszakaszra kiterjedõ), illetve berendezés védelmet definiálnak.
Szûts Jenõ mérnök Promatt Elektronika Budapest, Nádorfehérvár köz 7. 13
FÓKUSZBAN
Hová, milyen érzékelõt válasszunk? Miután meghatároztuk, hogy az adott helyiséget vagy területet védeni kell, el kell dönteni, hogy milyen érzékelõ használatával érhetõ el a legnagyobb biztonság (a legkorábbi jelzés) és a legkevesebb téves riasztás.
A fõ szempontok A megfelelõ érzékelõ kiválasztásához több paraméter együttes ismeretére van szükség: az eszközök érzékelési elvébõl adódó lehetõségek, illetve korlátok a védendõ területen levõ, illetve az ott tárolt anyagok milyensége, égési tulajdonsága, a kialakulható tûz típusa a védendõ területen folytatott technológia, munkafolyamat jellege a védendõ terület építészeti kialakítása környezeti körülmények (hõmérséklet, páratartalom, légáramlás, fûtés jellege, stb.) Most nem térünk ki részletesen az egyes érzékelõk mûködési elvére, felépítésükre, mégis talán nem haszontalan felidézni, hogy az adott eszközöket milyen körülmények között használhatjuk, illetve hol nem alkalmasak.
Pontszerû hõérzékelõk Felhasználási elõny: olcsó védelem ahol nagy hõnövekedés vagy füst nélküli égés várható korrozív, poros környezetben ahol nagy páratartalom, gõzképzõdés várható nagy biztonságú oltásvezérlés esetén (sprinkler) (gyakran füstérzékelõkkel kiegészítve) alkoholtüzeknél (inkább lángérzékelõ) karbantartási akadályok esetén rendeltetésszerûen 60oC-nál magasabb környezeti hõmérséklet mellett ahol rendeltetésszerûen a környezetben füst van (gk. szervíz, mélygarázs) laboratóriumokban (3m-nél kisebb belmagasság esetén) konyhákban (nem a sütõfelületek felett) 14
éttermekben kazánházakban Felhasználási korlát: személyek védelmére nem, vagy csak kiegészítõ érzékelõvel együtt alkalmazható (pl. szálloda, iroda) ahol kis hõmérséklet növekedés várható (parázsló tûz) nagy belmagasság esetén bejelzéséhez a telepítési magasság 1/3-át elérõ láng szükséges menekülési utak védelménél klímázott terekben ahol az érzékelõket nem lehet mennyezetre szerelni tartós benttartózkodásra szolgáló helyiségek védelménél számítógéptermek kizárólagos védelménél hõsebesség érzékelõ: gyors gõzképzõdés, közvetlen napsugárzás, lánggal mûködõ melegítõ-sütõ berendezések esetén
Ionizációs füstérzékelõ Felhasználási elõny: a teljes füstspektrum észlelése nyílt-, lángfázisú tüzek igen korai észlelése néhány méteren belül menekülési utak védelménél nagy koncentrált értékek védelménél (adatfeldolgozók, telefonközpontok), lehetõleg optikai füstérzékelõkkel kiegészítve ajtó-, ablak- és füstcsappantyú vezérlésre dohányfüstre kevésbé érzékeny, (mint az optikai) Felhasználási korlát: alkoholtüzek esetén kültéren poros környezetben ahol a relatív páratartalom >95% ahol a környezeti hõmérséklet >60oC ha a levegõ áramlási sebessége > 5m/ s (egyes gyártmányoknál 6.5 m/s) PVC tûz induló, nagy szemcséjû szakaszánál ahol a technológiából eredõen rendszeresen lehet füst (pl. dízeltargoncák, benzinmotorok, súrlódó szíjhajtás, sütés-fõzés, mozdonyfüst, stb.) ragasztás, forrasztás, hegesztés, köszörülés, faipari munkák (csiszolás,
fûrészelés) esetén hûtõházakban (a páralecsapódás miatt) kémiai laboratóriumokban (belmagasság < 3m, Bunsen-égõk miatt) olajtüzeléses és szilárd tüzeléses helyiségekben (belmagasság <7.5m)
Optikai füstérzékelõ Felhasználási elõny: parázsló tüzeknél mûanyag tüzeknél (PVC) jól látható füstképzõdés esetén kis szemcséjû zavaró jellemzõk kiszûrése (súrlódás, köszörülés, dízeltargonca), az ionizációs füstérzékelõk helyettesítésére menekülési utak, elektronikus adatfeldolgozók, telefonközpontok védelménél (lehetõleg ionizációs füstérzékelõkkel együtt) légcsatorna füstérzékelõkben elõnyösebb (az összetapadó, koagulálódó füstszemcsék miatt) nagyobb légáramlási sebességek mellett (jobb típusok 18 m/s-ig) Felhasználási korlát: alkoholtüzek esetén poros, korrozív környezetben n kis szemcséjû, nem látható füst esetén fekete füst esetén ahol a relatív páratartalom >95% ahol a környezeti hõmérséklet >60oC levegõ rétegzõdés (hõpárna) esetén nagyfrekvenciás tér jelenlétében gõzképzõdés esetén
Légcsatorna füstérzékelõ Felhasználási elõny: jelzi a csatorna rendszerben keletkezõ tüzet vagy az oda bekerülõ füstöt meggátolja a füst szétterjedését a szellõzõ csatornarendszeren keresztül mind a befúvási, mind az elszívási oldal védhetõ Felhasználási korlát: adott légsebességek között (1.5-25 m/s) csak kiegészítõ védelem (kikapcsolt szellõzés esetén is biztosítani kell a védelmet!) a füst nagyon felhígulhat a csatornában örvénylõ áramlások a beszívási helyeken VÉDELEM 1996/3
FÓKUSZBAN
A helyiség funkciója
Ionizációs
Optikai
Vonali Ok
Folyosó, átjáró, lépcsõház Liftakna, légcsatorna Általános iroda, nappali Konferencia terem, tárgyaló, váróterem Szállodai vendégszoba, kórterem Társalgó. elõcsarnok Áruház, fedett piac Színpad, nézõtér Aluljáró Raktár Iskola, étkezõ Könyvtár Sportcsarnok Színpadi díszlet-, jelmeztár Orvosi rendelõ, kezelõ, nõvérszoba, mûtõ Laboratórium Röntgen szoba Foto stúdió, szépségszalon Sötétszoba, elõhívó-, másolószoba Hang- vagy video stúdió Gépészeti, elektromos kapcsolóterem Gyártócsarnok, mûhely Templom, kápolna Telefonközpont Áruk ki/berakodására szolgáló területek
megf. – j
jav. j j
megf1 – –
j2
j
–
– j2 j j3 – j4 j j j j
j j j j3 j j j j j j
– j1 j j3 j1 j – m1 j –
j – – j
j j j j
– – – –
Bunsen-égõ lehetséges Ionizáló sugárzás
– j
j –
– –
Gáznemû anyagok Lánggal égõ tûz várható
j j4 j m
j
–
j
j
j j
j –
Parázsló tûz várható
–
j
m1
Légáramlás
Légáramlás Légáramlás, parázslás
parázslás várható
Légáramlás
Füstérzékelõ kiválasztás
1. táblázat: A javasolt füstérzékelõk a helyiségek funkciója alapján. Jelmagyarázat: j: javasolt; m: megfelelõ; –: nem javasolt. 1 Megfelelõ belmagasság szükséges, illetve a sugár ne legyen még idõlegesen sem blokkolható. 2 Dohányfüstre az optikai füstérzékelõ kevésbé érzékeny 3 Az elõadásokon esetleg használt színpadi füst gondot okozhat. 4 Nem javasolt dízel- vagy gázüzemû targoncák bejárása esetén
A helyiség funkciója
Hősebess
Kazánterem
–
Magas hőm.
Ok
j
j
Hirtelen hőm. növekedés
Fix. hőm. érzékelők
Szárító
j
–
–
–
Konyha
–
–
j
Ne a sütők fölé szereljük!
mélygarázs
j
–
–
–
j
–
–
–
j
–
–
–
Füstös
környezet
Áru kiberakódására szolgáló fedett területek
2.táblázat: A javasolt hõérzékelõk a helyiségek funkciója alapján.
Vonali füstérzékelõ Felhasználási elõny: magas belsõ terek, osztott mennyezet tágas csarnokok, átriumok mûemlékek, szerelhetetlen mennyezet kábel alagutak, függõleges aknák VÉDELEM 1996/3
a várható levegõ rétegzõdés megfelelõ elhelyezéssel kompenzálható kisebb területek védelme esetén a sugár tükrözhetõ Felhasználási korlát: alkoholtüzek esetén kültéren poros környezetben (védõ-üveg mögé helyezéssel megoldható) nem látható füst esetén instabil felerõsítési lehetõség esetén ahol a relatív páratartalom >95% ahol a környezeti hõmérséklet >60oC közvetlen meleg-levegõ befúvás vagy infra fûtés felett körültekintõen poros, füstös technológia esetén
korrozív, karbantarthatatlan, akadályokkal teli ipari épületek látható füstképzõdés (PVC, gumi, olaj, fa, szénhidrogének, folyadéktüzek) nagyobb légsebességekre kevésbé érzékeny
Figyelembe véve az egyes füstérzékelõk felhasználási elõnyeit és korlátait , valamint az épületek adott célra szolgáló helységeiben szokásosan elõforduló anyagok jellemzõit és a helyiségek egyéb körülményeit, az 1.táblázat megfelelõ eligazítást adhat a megfelelõ füstérzékelõ kiválasztásához. Természetesen a fenti táblázat nem teljes, de tovább finomíthatja a kiválasztást, adott esetben ki is zárhatja a javasolt érzékelõk alkalmazását, ha a felsorolt funkciójú helyiségekben nem szokásos anyagot tárolnak, ha speciális technológiájú munkafolyamatot végeznek vagy, ha a helyiség építészetileg, hõtechnikailag ezt indokolja.
Hõérzékelõ kiválasztása A gyakorlatban a pontszerû hõérzékelõk 3 fõ típusával találkozhatunk. Az elsõ típus a hõsebesség érzékelõ, melynek fix bejelzési pontja is van, általában 55-60o C környékén. A táblázatban szereplõ másik két típus nem reagál a hõmérséklet idõbeni változására, csak fix bejelzési ponttal rendelkezik. A szokásos fix bejelzési hõmérséklet általában 75-80o C, míg a magas hõmérsékleten jelzõ típusoknál 85-90o C vagy még ennél is magasabb. A megfelelõ hõérzékelõ kiválasztásához is ismernünk kell pontosan a védendõ tér jellemzõit: vannak-e kazánok, kemencék, sütõk, szárítók a területen, és ha igen, akkor hol. A kiválasztott hõérzékelõ bejelzési hõmérséklete legyen mindig 10-30o C-kal nagyobb, mint a védendõ terület szokásos hõmérséklete. A táblázat a helyiségek funkciója alapján ad segítséget a megfelelõ hõérzékelõ kiválasztásához. 15
FÓKUSZBAN
SZÛTS JENÕ
A pontszerû hõ- és füstérzékelõk elhelyezése Az elhelyezés szempontjai A hõ- és füstérzékelõk mûködése az égéstermékek anyagi közvetítésû (szállított hõ, illetve füst), viszonylag lassú, konvektív mozgásán alapul. A tûz során keletkezõ égéstermékek a levegõ közvetítésével felfelé mozognak és általában a mennyezet alatt gyûlnek össze. A függõleges irányú mozgás sebessége a tûz hõmérsékletével, oxigén ellátásával növekszik, míg a környezeti hõmérséklet növekedésével csökken. A felfelé szálló füstoszlop a tiszta levegõvel keveredve hígul, a hígulás következtében hûl, így a függõleges irányú sebessége a magasabb régiókban egyre csökken, miközben vízszintes irányban egyre jobban szétterül, így alakja általában egy csúcsán álló, fordított kúpra emlékeztet. A füstoszlop függõleges irányú mozgása mindaddig fennmarad, míg a füstoszlop hõmérsékletete a környezõ levegõ hõmérsékleténél magasabb. Az érzékelõk bejelzésének a feltétele, hogy a jelzendõ égéstermék (füst, szállított hõ) megfelelõ koncentrációban eljusson a felszerelt érzékelõhöz. Az érzékelõk elhelyezését és számát tehát a – védendõ helyiség mérete, belmagassága, mennyezetének formája, – a benne elhelyezett anyagok típusa és tárolási módja, valamint – a helyiség légáramlási viszonyai határozzák meg. Az érzékelõk elhelyezésének a legfontosabb szempontja, hogy minden várható tûz esetén megfelelõ idõben biztosítsák a jelzést, és téves riasztás lehetõleg ne forduljon elõ.
Elhelyezési magasság Az érzékelõk bejelzési késedelme a felszerelési magassággal (helyiség belmagassága) egyenes arányban nõ, ezért az egyes érzékelõ típusok elhelyezésére vonatkozóan a 1.táblázat magassági korlátait célszerû figyelembe venni. Érdemes megjegyezni, hogy egyes ajánlások ennél enyhébbek, egy magassági kategóriával nagyobb elhelyezést is megengednek. Gyors beavatkozási idõ esetén (<5 perc) még tovább enyhítik a magassági korlátozást. Ha a mennyezet területének nem több, mint 10%-a már a táblázat következõ sorában megadott maximális maggassággal egyenlõ, akkor is alkalmazhatjuk az elõzõ sorhoz tartozó minõsítést (pl., ha a mennyezet 9%a 9m, a többi része 7m, akkor az 1. érzékenységi fokozatú hõérzékelõ még megfelelõnek tekinthetõ). A hõérzékelõk minõsítését (érzékenységi fokozat) érdemes a gyártótól vagy a forgalmazótól megtudakolni, ha az adatlap nem tartalmazza.
A védhetõ terület Egy érzékelõ által maximálisan védhetõ terület a helyiség belmagasságától, az érzékelõ típusától és a mennyezet ferdeségétõl függ. Ferde tetõ, nyeregtetõ vagy fûrészfog kialakítású 16
Belmagasság (m)
Hőérzékelő
Füstérzékelő
Vonali füstérzékelő
1. érz. fokozat
2. érz. fokozat
3. érz. fokozat
<1.5
m
m
m
j
n
1.5-4.5
m
m
m
j
f
4.5-6
m
m
f
j
j
6-7.5
m
f
n
j
j
7.5-9
f
n
n
m
j
9-12
n
n
n
f
j
12-20
n
n
n
f
j
>20
n
n
n
f
m
1.táblázat: Az egyes érzékelõ típusok magassági korlátai j: jó, m: megfelelõ, f: feltételesen megfelelõ (vizsgálattal igazolni kell), n: nem megfelelõ
A védett tér területe (m2)
A legnagyobb védőfelület (A max:m2)az érzékelők közti távolság (m) a tető ferdeségétőlfüggően <20°
20°-45°
> 45°
< 30
30/4.5
30/5
30/5.5
> 30
20/3.5
30/5
40/6.5
2. táblázat: A hõérzékelõk védõfelülete tetõ esetén a tetõ ferdeségétõl függõen növelhetõ az érzékelõk közötti távolság és ennek arányában a védhetõ terület, mivel ezek a tetõk „gyûjtik” a füstöt. Változó meredekségû tetõ esetén mindig a legkisebb hajlásszöget kell figyelembe venni. A kupolák, boltívek átlagmeredekségüknek megfelelõ ferde tetõként kezelhetõk. A 2. és a 3. táblázatok a hõ- illetve füstérzékelõk által maximálisan védhetõ területet adják meg a felszerelési magasság függvényében az osztrák elõírások szerint. A táblázatban a „/” jel utáni értékek valójában a tetõ bármely pontjának és a legközelebbi érzékelõnek vízszintesen mért maximális távolságát adják meg. Az érzékelõk elhelyezésénél mindig a szigorúbb követelményt elõíró terület vagy távolság értéket érdemes használni. Más ajánlásokban a védendõ terület tûzkockázatától és a belmagasságtól függõ maximális lefedési területeket adnak meg és a tetõ meredekségétõl függõen – legfeljebb 25%-kal – engedik az érzékelõk egymáshoz képesti távolságát növelni. A szigorúbb megkötések miatt célszerû a fenti táblázatokat használni.
(folytatás a 19. oldalon) VÉDELEM 1996/3
FÓKUSZBAN
A legnagyobb védőfelület (Amax:m2) az érzékelők közti távolság (m) a tető ferdeségétől függően
A védett tér területe/magassága
<20°
20°-45°
> 45°
< 80m2 / < 12 m
80 / 6.5
80 / 7
80 / 8
> 80m2 / < 6 m
60 / 6
80 / 7
100 / 9
> 80m2 / < 6-12 m
80 / 6.5
100 / 8
120 / 10
Zavaró tárgytól, gerendától vagy pl. szellõzõcsövektõl, ha felsõ peremük a mennyezethez képest 15 cm-en belül van, legalább 0.5m-re helyezzük az érzékelõt. Célszerû ilyenkor az érzékelõket az akadályra merõlegesen sûríteni, az érzékelõk közötti távolságot az akadály belógási mélységének a duplájával csökkenteni. Az érzékelõk 0.5m-es környezetét szabadon kell hagyni!
3. táblázat: A füstérzékelõk védõfelülete
Zavaró tényezõk Ferde tetõk, nyeregtetõk vagy fûrészfog alakú tetõk esetén, ha meredekségük 20o-nál nagyobb, a tetõ csúcsától vízszintesen mért 1m-en belül, a kisebb meredekségû oldalon mindenképpen el kell helyezni egy érzékelõt (érzékelõ sort) minden gerincen. Az érzékelõknek a csúcstól mért „befüggesztési” mélységére a 4. táblázatban találunk eligazítást.
1. ábra: Az érzékelõk helye a tetõk gerincében Faltól, térhatárólótól, berendezésektõl az érzékelõket legalább 0.5m távolságra kell helyezni. Ha az érzékelõ oldalfalra is szerelhetõ (irányérzékenységtõl függ: általában az adatlapokon megtalálható az erre utaló érték), akkor a mennyezettõl 10 cm-re kezdõdõ 20 cm-es sávban kell elhelyezni.
3. ábra: Az érzékelõk elhelyezése zavaró tárgy esetén Gerendákkal tagolt mennyezet esetén a gerendák belógási mélysége és a helyiség belmagassága függvényében a 4. és az 5. ábrák alapján meghatározható, hogy az érzékelõket a gerendára vagy a gerendákkal határolt térrészbe kell-e elhelyezni. (A mennyezet laposnak tekinthetõ, ha a belógatott térelemek – pl. szellõzõcsatorna – felsõ pereme a mennyezettõl több, mint 15 cm távolságra van.) A gerendákkal határolt térrész mérete alapján, ha Ag > 0.4 A max, akkor minden térrészbe kell egy érzékelõ, ha Ag < 0.4 Amax, akkor minden 2. térrészbe kell egy érzékelõ, ha Ag < 0.3 Amax, akkor minden 3. térrészbe kell egy érzékelõ, ha Ag < 0.2 Amax, akkor minden 4. térrészbe kell egy érzékelõ, ha Ag < 0.1 Amax, akkor az érzékelõk helyét célszerû teszt tûzzel meghatározni. Ahol Ag: a gerendákkal határolt térrész területe, Amax: az érzékelõ által max. védhetõ terület
A helyiség belmagassága (m)
Gerenda mélysége
2. ábra A helyiségben levõ polcot vagy térhatárolót falnak kell tekinteni, ha teteje a mennyezettõl kevesebb, mint 30 cm-re van. Külön védendõ térrésznek kell tekinteni a 0.5 m-nél vagy a belmagasság 1/10-énél mélyebben belógó, gerendákkal elválasztott területeket is (ld. bõvebben a „gerendákkal tagolt mennyezet” címszó alatt). VÉDELEM 1996/3
4. ábra: A hõérzékelõk elhelyezése gerendákkal tagolt mennyezet esetén
Hõpárna Levegõ rétegzõdés (ún. „hõpárna”) esetén a felfelé szálló füst nem tudja elérni a mennyezetet, ha a mennyezet alatt a füstnél magasabb hõmérsékletû légréteg alakul ki. Ilyen ese19
FÓKUSZBAN
A helyiség belmagassága (m) A védendő terület belmagassága (m)
A füstérzékelő elem távolsága a mennyezettől (cm), a tető meredekségének függvényében < 15°
15° – 30°
> 30°
min.
max.
min.
max.
min.
max
<6
3
20
20
30
30
50
6–8
7
25
25
40
40
60
8 – 10
10
30
30
50
50
70
10 – 12
15
35
35
60
60
80
4. táblázat: A füstérzékelõk megengedett befüggesztési mélysége Gerenda mélysége
5. ábra: A füstérzékelõk elhelyezése gerendákkal tagolt mennyezet esetén 1. terület: Az érzékelõt a gerendákkal határolt térrészbe, a mennyezetre kell szerelni, ha Ag>A max vagy az érzékelõt a gerendára kell szerelni, ha Ag
tekben a füst abban a magasságban terül szét, ahol a magasabb hõmérsékletû réteggel találkozik. Hõpárna kialakulására lehet számítani például rosszul szigetelt tetõk vagy felülvilágító ablaksorral rendelkezõ csarnokok esetén. A helyiség legnagyobb hõmérsékleti gradiense abban a magasságban alakul ki, ahol a meleget betáplálják, azaz a fûtõtestek vagy a meleg levegõ befúvási pontok magasságában. E magasság alatt a levegõ általában hideg, míg felette a befúvott, melegített levegõ hõmérsékletével azonos. Hõpárna tehát legvalószínûbben ebben a magasságban alakulhat ki. Ha a fûtõtestek vagy a meleg levegõ befúvás alacsonyan van, akkor a keletkezõ füst várhatóan még magasabb hõmérsékletû lesz, mint a fûtõtestek körüli levegõ, így el tudja érni a mennyezetet. Minél magasabban van a helyiség fûtése (pl. mennyezeti forró levegõ csövek), annál valószínûbb a hõpárna kialakulása. Ilyen esetekben megengedett az érzékelõk ún. „befüggesztése” is. A hõérzékelõk – az eleve alacsonyabb szerelési magasság miatt is – csak 25-150 mm-es mélységben szerelhetõk a mennyezettõl. (Egyes ajánlások a belmagasság 1/10 részéig is megengedik a hõérzékelõk befüggesztését.) A füstérzékelõk a mennyezet magasságának függvényében a 4. táblázat szerint függeszthetõk fel. Ha a hõpárna kialakulása csak idõszakos jellejû (pl. csak a fûtési szezon idején vagy rosszul szigetelõ tetõ esetén csak napsütéskor alakulhat ki), akkor célszerû az érzékelõket váltakozva - a mennyezetre és befüggesztve - szerelni, a 2. és a 3. táblázatokban megadottakhoz képest kisebb térközökkel. Így elérhetjük, hogy minden esetben megfelelõ jelzést kapjunk. Ha a hõpárna kialakulásával nem csak a mennyezet alatti részen, hanem a helyiség alacsonyabb szintjén is (pl. a magasra telepített fûtés miatt) számítani kell, akkor a legcélszerûbb megoldás a vonali füstérzékelõ használata lehet, melyet a várhatóan kialakuló hõpárna alatti szinten kell elhelyezni.
pontoktól legalább 1m-re helyezzük az érzékelõket. Ha a befúvás perforált mennyezeten keresztül történik, akkor az érzékelõ körül legalább 1m átmérõjû részen a perforációt le kell takarni. Az érzékelõket az elszívási pontok irányában sûríteni kell, de úgy kell elhelyezni õket, hogy a szellõzés kikapcsolása esetén is megfelelõ védelmet biztosítsanak. Ha a védendõ területen az óránkénti légcsere 4-nél nagyobb, akkor az érzékelõket már sûríteni kell, a 2. és a 3. táblázatokban megadott értékekhez képest.
6.ábra: Az érzékelõk elhelyezése szellõztetett helyiségekben Alacsony helyiségekben, 3m-nél kisebb belmagasság esetén, ha a benttartózkodók dohányzásával kell számolni, érdemes a füstérzékelõket esetleg terelõ lemezzel védeni vagy hõérzékelõket használni. Számítógéptermek, klímázott terek védelme 10-nél nagyobb óránkénti légcsere esetén: Óránként 10-nél nagyobb légcsere esetén az érzékelõket sûríteni kell, a kiszámított érzékelõszámot a 5.táblázat „f1” értékével meg kell szorozni. Álpadlók, álmennyezetek esetén, ha azok 1m-nél alacsonyabbak, a 3-6.táblázat „f2” értékével kell megszorozni a kiszámított érzékelõszámot. Érzékelõszám = (Védendõ terület / Amax) x f1 (vagy f2) Az óránkénti légcsere és a belmagasság szorzata
f1
< 40
3
> 40
2
5. táblázat
Terület
f2
szellőztetett
3
szellőztetés nélküli
2
6. táblázat (folytatjuk)
A szellõztetés szempontjai Mesterségesen szellõztetett helyiségekben a befúvott levegõáramba közvetlenül ne helyezzünk érzékelõt ( a friss levegõ a füstöt, hõt elfújná, a füstkoncentrációt csökkentené). A befúvási 20
Szûts Jenõ, mérnök Promatt Elektronika, Budapest, Nándorfehérvár köz 7. VÉDELEM 1996/3
FÓKUSZBAN
BALÁZS GÁBOR
A fényelnyelõdés mérésén alapuló pontszerû füstérzékelõ A szakemberek szerint a svájci SECURITON AG. mérnökei által kifejlesztett füstérzékelõ újabb mérföldkövet jelent az érzékelõk fejlõdésében.
Világújdonság A 25 évvel a fényszóródás elvén mûködõ optikai füstérzékelõk kifejlesztését követõen a SECURITON szakembereinek a legmodernebb technológiák felhasználásával sikerült a mérõkamrát olyan kicsire redukálni, ami lehetõvé tette az új generációs és új mérési elven alapuló pontszerû füstérzékelõ kifejlesztését. Mindez ma már a kutatási fázisból nagyüzemi körülmények között gyártott termékké érett.
Mûködése A fényelnyelõ füstérzékelõben egy fényforrásból (LED) kiinduló fénysugár a mérõkamrában két sugárra oszolva folytatja útját. Az egyik sugár a füstérzékelõ kamrán halad át, ahol a levegõvel beáramló füstrészecskék elhomályosíthatják mielõtt a fényérzékelõhöz érkezne. A másik fénysugár a hermetikusan lezárt referenciakamrán át jut el a másik fényérzékelõhöz. (lásd 1. ábra) Az érzékelõk a két sugár fényességét regisztrálják és juttatják el a logikai egységhez, amelyben a processzor a jelek digitális feldolgozásával négy értéket figyel: – jel középérték – jel növekedési sebesség – gyors jelváltozás – drift korrektúra Ezeket az értékeket a következõ fokozat a Fuzzy-logika alapján dolgozza fel és dönt a riasztásról. A kidolgozott érzékelõ egyesíti a „hagyományos” optikai ionizációs füstérzékelõk pozitív tulajdonságait, így nem meglepõ a szakemberek állítása: a kifejlesztett érzékelõ rendelkezik az összes füstérzékelõ közül a legjobb érzékelési tulajdonságokkal. (2. ábra) VÉDELEM 1996/3
1. ábra A fényelnyelõ füstérzékelõ mûködési vázlata
Kísérleti eredmények A végrehajtott vizsgálatok még a szakemberek számára is meglepõ eredményeket mutattak. A fényelnyelõ optikai érzékelõ érzékenysége ugyanis független a füstrészecskék nagyságától és a füst színétõl, ezért zavartávolsága is jóval nagyobb. A nagy zavartávolság és a beépített Fuzzylogika gondoskodik a téves riasztások elkerülésérõl.
nyezeti feltételek mellett történõ alkalmazáshoz, elsõsorban ipari környezetbe ajánljuk. SSD 530 Az átlagos biztonsági követelményekhez szabott optikai füstérzékelõt irodaházakba, kórházakba, szállodákba ajánljuk. UTD 530 Ezt az univerzális hõsebesség-, ill. hõmérséklet-maximum érzékelõt odaajánljuk, ahol a füstérzékelõk nem alkalmazhatóak.
Kollektív címzésû érzékelõk
Alkalmazásuk Egyedi címzésû intelligens érzékelõk A digitális jelfeldolgozással és a Fuzzylogika alapján mûködõ, rövidzárlat ellen védett SecuriStar® füstérzékelõket közvetlenül csatlakoztathatjuk az egyedi címzésû SecuriLine® érzékelõ gyûrükbe. Integrált öntesztelõ és hibafelismerõ rendszere folytán az érzékelõ rendkívül megbízható és gazdaságos a karbantartása. ESD 530 A fényelnyelõ füstérzékelõ a legmagasabb biztonsági követelmények kielégítésére, valamint a kritikus kör-
Ezek az érzékelõk a MDI 82 típusú modul segítségével csatlakoztathatóak a SecuriLine® hálózatba, valamint a hagyományos tûzjelzõközpontok hurkaiba. SSD 520 Az átlagos biztonsági követelményekhez szabott optikai füstérzékelõ. Irodaházakba, kórházakba, szállodákba ajánljuk. UTD 520 Ezt az univerzális hõsebesség, ill. hõmérséklet-maximum érzékelõt oda ajánljuk, ahol a füstérzékelõk nem alkalmazhatóak. A SecuriStar® füstérzékelõket igazán a SecuriLine® gyûrüs rendszerû multifunkcionális érzékelõhurokba történõ csatla21
FÓKUSZBAN
Érzékenységi teszt eredményei (EN 54 szerint lefolytatott mérés sorozat)
fényelnyelõ érzékelõ Ionizációs érzékelõ Optikai érzékelõ Optikai érzékelõ + T mérés (x)
Teszt 1 lángoló bükkfa
Teszt 2 izzó bükkfa
Teszt 3 gyapot -tûz
Teszt 4 PU -tûz
Teszt 5 n-heptán tûz
kiváló kiváló megfelelõ megfelelõ
kiváló elégtelen kiváló kiváló
kiváló megfelelõ kiváló kiváló
kiváló kiváló megfelelõ megfelelõ
kiváló kiváló megfelelõ megfelelõ
(x) = optikai füstérzékelõ hõmérséklet méréssel kombinálva.
1. táblázat Füstérzékelõk teszteredményei
koztatásukkal használhatjuk ki. Ezek egyik nagy elõnye, hogy rövidzárlat vagy vezetékszakadás esetén sem eshet ki két érzékelõnél több a rendszerbõl.
Az új rendszerû füstérzékelõk kialakításánál a könnyû telepíthetõség mellett láthatóan az igényes formai megjelenésre is törekedtek. Az egységes érzékelõaljzat a gyors és alacsonyabb költségû telepítést, a formatervezett kivitel az igényes környezetben való elhelyezhetõséget szolgálja.
2. ábra Különbözõ típusú érzékelõk érzékenységi görbéje A különbözõ füstérzékelõk érzékenységi görbéibõl jól látható, hogy a fényelnyelõ érzékelõ a nagy és a kis füstrészecske tartományban is egyenletesebb
Balázs Gábor igazgató Fittich Rendszertechnika Kft. 1143 Budapest, Stefánia u. 55.
SZAKMAI PROGRAM Egyéni védõeszköz Május 7-én Budapesten a Vektor Szövetkezet tartott szakmai napot az egyéni védõeszközökrõl. Dr. Jiri Polman úr a DUPONT cég fejlesztési vezetõje a NOMEX lángálló védõruházatok fejlesztésérõl, Peter Harte úr a GOLEA Associates munkatárs a GORE-TEX alapanyagok felhasználásáról tartott elõadást. Ezt követõen – nagy érdeklõdéstõl kísérve – bemutatták a Vektor Szövetkezet új termékét az elsõ hazai gyártású tûzoltó védõruhát.
Kipufogógáz elszívás Május 15-én Budapesten az ITB Aero22
clean Kft. a XIII. kerületi tûzoltólaktanyában mutatta be az általa telepített svéd (PlymoVent AB.) gyártmányú speciális tûzoltósági kipufogógáz elszívó rendszerét.
Elõjegyzés Június 11-15. PROFIT-EXPO II. Nemzetközi Munkaruházati és Munkavédelmi Szakkiállítás. Budapest, Budapest Vásárközpont. Június 26-29 T+K,96 Nemzetközi Tûzvédelmi, Katasztrófa-elhárítási és Biztonságtechnikai kiállítás, Budapest, BSE Sportcsarnok
Június 28. TSZVSZ SZAKMAI NAPOK. A Tûzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetsége Dombóváron szakmai napot és fórumot szervez a június 27-30-ig zajló Dombó-expo keretén belül. Július 19-21 JUBILEUMI ORSZÁGOS TÛZOLTÓVERSENY Kaposvár November 12-15 SECURITY & SAFETY, Nemzetközi Biztonságtechnikai Kiállítás. Budapest, Budapest Sportcsarnok VÉDELEM 1996/3
NÉVJEGY Tûzjelzõberendezések tervezése, telepítése, karbantartása AB ART Security Kft. 1054. Budapest, Széchenyi rkp.7. Tel/Fax: 131-2658, 112-5030 Tóth Ferenc igazgató B. Consulting Service 1082. Budapest, Baross u. 11. 1/6. Tel/Fax: 113-0073, 133-0124, 133-6391
Kiss István CERBERUS-Hungária Kft. 1031.Budapest, Nimród u. 3. Tel: 188-9340, 188-9344, Fax: 168-4234
Szirovatka Károly C. Electricbau Rt. 1037. Budapest, Mikoviny u. 2-4. Tel.: 168-7260 60/330-087 Fax: 250-1242 Szilágyi Sándor EMI LABS Kft. Osztrák-Magyar Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Laboratórium 1113. Budapest, Diószegi út 37. Tel/Fax: 186-8123 Szekeres Gyula
Elektrovill Rt. 1064. Budapest, Izabella u. 39/A. Tel: 341-4313, 268-0058, 268-0059 Fax: 322-5894 Kürti Ákos Fajro Kft. 1097 Budapest, Timót u. 6. Tel.: 280-6874, 280-6460 Fax: 280-6807 Õsz Tibor Fittich Rendszertechnika Kft. 1143. Budapest, Stefáni u. 55. Tel: 251-8866 Fax: 267-6735 Balázs Gábor KAPOSELEKTRO Vagyonvédelmi és Elektronikai Szövetkezet
7400 Kaposvár, Mikszáth K. u. 1. Tel.: 82/410-628, 82/414-216 (ügyelet: Debrecen, Kecskemét, Tatabánya, Budapest) Kajtár László VÉDELEM 1996/3
KEMA Kft 1131. Budapest, Futár u. 34. Tel: 173-8013, 173-8386 Fax: (36) 1-129-0680 Kretz Tamás ügyvezetõ Ludikár és Társai Export-Import Kft. 1037. Budapest, Toboz u. 34.
Piraut Védelemtechnika 1021. Budapest, Ötvös János u. 1-3. Tel: 176-1736 Fax: 176-2932 Fodor Mihály Piro-véd Kft 1102. Budapest, Szent László tér 20. Tel/Fax: 260-9163 Hevesi Antal
Tel/Fax: 1 672-306, 1 672-177, 1 687-200
Juhász Éva Tûzoltógázok NAF S III. és NAF P III. (HCFC) forgalmazása
MMG AM 1037. Budapest, Szépvölgyi út 41. Tel: 188-7318, 188-8809 Csermely Géza MICRORAAB Rt. 9023 Gyõr, Corvin u. 32. Tel: 96/318-670 Fax: 96/327-322 Meldetechnik Kft. 1116. Budapest, Építész u. 8-12. Tel: 204-5963, -64, -67. Fax: 204-5968 Schreiber Gábor igazgató Mikrolabor Kft. 6726. Szeged, Fõ fasor 152. Tel: 62/438-495, Fax: 62/437-149 Füle Tibor Fraknói Zsolt (System Senzor, Edwards) Mûszerprofil Kft. RISTOW, GEUTERBRÜCK Képviselet 1113. Budapest, Tarcali u. 4. Tel: 166-5674, Tel/Fax: 186-9728 Patko-Esser Kft 1101. Budapest X. Albertirsai út 10. 38.pav. Tel: 263-6397, 263-6398, Fax: 263-6396
Maruszki János
Promatt Elektronika 1119. Budapest, Nándorfehérvár köz 7. Tel: 204-0496, Fax: 204-0495 Mészáros Imre, Szûts Jenõ RIMI MS Security Kft. 1136. Budapest, Pannónia u. 32. Tel: 270-0402 Fax: 270-0432 Marót László Securexpert Kft. 1084. Budapest, Nagyfuvaros u. 20. Tel/Fax: 113-1729 Pap Zoltán, Völgyi László Schrach Seconet Rt. 1125. Budapest, Szamóca u. 9/B. Tel: 156-0451 Tel/Fax: 156-4593 Farkas Károly TILONAsec Bt. 6724 Szeged, Puskás utca 13. Tel: 62/421-257 Tóth Tibor cégvezetõ Tûz- és munkavédelmi szaküzlet Tûzjelzõ berendezések (és alkatrészeik) forgalmazása TÜVATI Vagyonvédelmi Rt. 1119 Budapest, Major u. 61. Tel./ Fax:203-1070 Moró Lajos mûszaki igazgató Vagyon- és Tûzvédelmi- beléptetõrendszerek tervezése, kivitelezése
TÜVATI Szervíz Kft. 1119 Budapest, Major u. 63. Tel./ Fax:203-1070 Hibaelhárítás, karbantartás
23
FÓRUM SZIROVATKA KÁROLY
Algoritmusokkal mûködõ interaktív tûzjelzõ rendszer Új kihívások A tûzjelzõ rendszerek fejlõdését nyomonkísérve megfigyelhetjük, hogy kezdetben a tûz korai felismerése jelentette az érzékelõgyártók számára a fõ kihívást. Erre válaszolva kifejlesztették a különbözõ teszttûztípusok érzékelésére legalkalmasabb érzékelési elven mûködõ (pl. ionizációs, fényszórásos elven mûködõ optikai, hõmaximum, hõsebesség, optikai lángérzékelés, vonali füstérzékelés stb.) érzékelõket.Ezt követõen a fõ feladat a jelzés pontos helyének behatárolása lett, amelynek nyomán hamarosan megjelentek a címzett – helytelenül intelligensnek nevezett – rendszerek. Napjainkban a fejlesztõk elõtt egy igazán nagy cél lebeg, olyan érzékelõket kifejleszteni, melyek képesek élesen különválasztani a valódi tûz és a tûzhöz hasonló jelenségek sziámi ikreit.
Új válaszok Erre a kihívásra évekkel ezelõtt a különbözõ gyártók különbözõ jelfeldolgozási módszerekkel próbáltak választ adni – de legyünk õszinték, csak kevés sikerrel. Voltak akik azt a módszert választották hogy az egyes érzékelõk a mért értékeket a jelzõközpontnak továbbítják, mely aztán azokat központilag kiértékelve eldönti, hogy riasztásról van-e szó, vagy sem. Ez a kiértékelés nem jelent mást, mint egy – a központ programjában jelzõvonalanként, vagy egyes gyártóknál érzékelõnként beállítható – riasztási küszöbszinttel való összehasonlítást, esetleg integrálási funkcióval kombinálva. Az ilyen rendszerek általában képesek az un. drift (az érzékelõ elszennyezõdésének mértéke) állapot figyelésére, esetleg drift-kompenzálásra is. Ezeket a rendszereket nevezi a szakzsargon un. analóg rendszereknek. Mások meghagyták ezt a kiértékelési funkciót az érzékelõben, mely csak a döntési eredményt továbbítja a központnak. Ezeknél a rendszereknél a riasztási küszöbszintet – az érzékelõ érzékenységét–, az integrálási idõt és a füstbeömlõ nyílás méretét vagy egyáltalán nem, vagy magán az érzékelõn lehet fokozatokban állítani (CERBERUS MS 9l.) A szakma ezeket az érzékelõket határérték érzékelõnek nevezi. Ezek a rendszerek már ritkábban rendelkeztek drift-figyelési és drift-kompenzálási funkcióval. Ez alól kivétel pl. a Cerberus MS 9 PLUS rendszere, mely képes mindezen szolgáltatások ellátására. Amint az a fentiekbõl kitûnik, a két rendszertípus – az analóg és a határérték között a különbség csak annyi, hogy hol történik a küszöbszinttel való komparálás. A végeredmény mindkét rendszernél ugyanaz. A mért érték egyszerû összehasonlítása egy küszöbértékkel. Az új kihívásra, a riasztás és a téves jelzés megkülönböztetésére tehát egyik rendszertípus sem tudott megoldást adni. 24
PolyRex ® neurális érzékelõ
Nincs több téves riasztás Erre a kérdésre kerestek választ a svájci CERBERUS AG. mérnökei is, amikor kifejlesztették azt az új, un. interaktív tûzjelzõ rendszer generációt, mely a harmadik évezred küszöbén új korszakot nyitott a tûzjelzéstechnika fejlõdésében. Az új rendszer neve futótûzként járta be a világot: AlgoRex® Az AlgoRex® kifejlesztését a 90-es évek modern adatkommunikációja, a redukált helyigényû, megnövelt adatfeldolgozási teljesítményû VLSI technológia árának csökkenése, valamint a CERBERUS egyedülálló, több mint fél évszázad tûzkísérleti és alkalmazási tapasztalatait tartalmazó hatalmas adattára tette lehetõvé. A Cerberus módszeresen kiaknázta ezeket a lehetõségeket az új AlgoRex®-AlgoLogic-kal mûködõ interaktív tûzjelzõ rendszer – fejlesztése során. Ez a fejlesztés – minden biztonságtechnikai szakember megkönnyebbülésére – egy olyan rendszert eredményezett, mely különösen jó ítélõképességgel analizálja a tûz által keltett jelenségeket, és a környezet egyéb befolyásoló hatásait.
Rendszer áttekintés Az AlgoRex® több, mint csupán a hagyományos technológia továbbfejlesztése. A rendszer alapját tudományos kísérletek eredményeinek hatalmas adatbázisa, és a világ legnagyobb VÉDELEM 1996/3
FÓRUM
OptoRex®: széles spektrumu optikai érzékelõ
ThermoRex®: kombinált hõ érzékelõ
tapasztalattal rendelkezõ tûzjelzõ rendszer gyártójának jól kipróbált alkalmazási know-how-ja képezi. Bár az alapstruktúra (érzékelõk, központ és kezelõ terminál) változatlan, már a készülékek külsõ megjelenése elárulja, hogy az AlgoRex® alapvetõen új rendszer. A rendszer három alap-érzékelõtípusból áll: PolyRex®: Neurális füstérzékelõ AlgoLogic®-kal OptoRex® Széles spektrumú füstérzékelõ Algo-Logic®-kal ThermoRex®: Hõérzékelõ Algo Logic®-kal valamint az AlgoControl® tûzjelzõ központból és az AlgoPilot® megjelenítõ és kezelõterminálból. (Ezen túlmenõen természetesen szerepelnek az AlgoRex® érzékelõ családban olyan speciális érzékelõk, mint a vonali füstérzékelõ,vagy a különbözõ levegõmintavételezéses berendezések is.) A rendszer legfontosabb jellemzõje az AlgoLogic®. Az AlgoLogic® elnevezés az „algoritmus” és a „signal evaluation logic”, azaz jelkiértékelõ logika fogalmakból született és leírja az olyan átfogó rendszerfunkciókat, mint adatgyûjtés, kiértékelés, kommunikáció, feldolgozás. Az AlgoLogic® kiértékelési eljárás java része az érzékelõkben, kisebb része a tûzjelzõ központban van tárolva. Az optimalizált érzékelési és diagnosztikai biztonság teszi a rendszert egyedülállóan ellenállóvá a téves riasztásokkal szemben.
A legfontosabb újítások az AlgoRex®-ben l. Az alkalmazás, az idõ és a környezet figyelembevételével kialakított paramétervezérelt algoritmusok az érzékelõben és a központban. Az algoritmusok olyan program modulok, melyek komplex jelfeldolgozó rutinokat vezérelnek az érzékelõben. Az algoritmusok alapja a tûz fejlõdés különbözõ görbéinek korrelációja. A Cerberus tûzkísérletek ezrein alapuló hatalmas karakterisztika könyvtárral, és átfogó know-how-val rendelkezik a tûzérzékelés és szenzortechnika területén. Ezek az érzékelõben tárolt programozható algoritmusok meghatározó szerepet játszanak az érzékelõ érzékelési és diagnosztikai viselVÉDELEM 1996/3
AlgoPilot® kezelõegység kedésében. Minden érzékelõt pontosan a saját környezetének megfelelõ algoritmussal lehet ellátni. (célorientált érzékelési karakterisztika) Az algoritmussal mûködõ érzékelõ folyamatosan figyeli a környezeti hatások változását, azok idõbeli lezajlását (pl. a jelmeredekség, a jelnagyság változása, a jel lengései stb.) és a benne tárolt algoritmus segítségével ennek alapján hozza meg döntéseit. Az interaktív rendszernél tehát nem csupán a pillanatnyi jelnagyság kiértékelésérõl van szó (az analóg és a határérték rendszerekkel ellentétben), és nem is egyszerûen ennek kombinálásáról a jelmeredekség figyeléssel, hanem valós tapasztalatokon alapuló intelligens, komplex jelanalízisrõl, mely lehetõvé teszi, hogy a valós tûzre való érzékenység csökkenése nélkül az érzékelõ megbízhatóan kiszûrje a megtévesztõ jelenségek hatásait.
2. PolyRex® multikritérium érzékelõ „neurális hálózattal, és Fuzzy Logic®-kal”
A PolyRex® érzékelõben zajló jelkiértékelés mûködése az emberi agyéhoz hasonló. Ahogy a szemünkrõl érkezõ információ befolyásolja fülünk mûködését, és agyunk az egyes érzékszervek jeleit egymással összefüggésben, intelligens módon értékeli ki, úgy dolgozza fel a PolyRex ® is a hõ- és a füstszenzor jeleit, a benne mûködõ neurális hálózat segítségével. A neurális hálózatok tipikus alkalmazása a mintafelismerés. Ezek a minták nagyon változatosak lehetnek: geometriai tárgyak, emberi arcok, nyelvi jelek,vagy akár a tûz kialakulásának és fejlõdésének jelei is. A PolyRex ® neurális érzékelõ alapja egy ilyen, fuzzy logic elven mûködõ neurális hálózat. A fuzzy logic olyan logika, mely nemcsak igent és nemet ismer. A képzeletbeli sorompó itt félig is nyitva lehet. A hõérzékelõ és a füstérzékelõ jelmintái a neurális hálózat bemenõ jelei. Elsõsorban a jel jellemzõk neurális hálózatban történõ intelligens összekapcsolása /feldolgozása/ a felelõs a veszély szintek végsõ definiálásáért, melyek az érzékelõ-környezet kiértékelésének lehetséges eredményei.
3. Az alkalmazás automatikus ellenõrzése A téves riasztások igen jelentõs hányadát okozza hibás applikáció. Az algoritmusokra épülõ technológia segítségével a diagnózis funkció ellenõrzi, hogy a megfelelõ algoritmus és 25
FÓRUM
a helyes paraméterkészlet került-e az érzékelõbe. Ez a szolgáltatás kiküszöböli a téves riasztások egy fontos kiváltó okát.
4. Interaktív digitális tûzjelzéstechnika – elosztott adatfeldolgozás és rendszer intelligencia Az elosztott intelligencia elve a jelanalízis és a jelfeldolgozás erõforrásainak megosztását jelenti a teljes rendszerben. Alkalmazásának célja a rendszer mûködési megbízgatóságának fokozása. Az érzékelõk és a központi egység feladatköre a rendszeren belüli feladatuknak és felelõsségüknek megfelelõen élesen elválik. Az érzékelõk felelnek a környezeti jelenségek kiértékeléséért. A központi egység pedig a riasztás kijelzésért, a riasztásszervezésért és a különbözõ vezérlési funkciókért felel. Elosztott intelligencia alkalmazását teszi indokolttá az is, hogy a környezeti hatások ily módon történõ folyamatos kiértékelése során keletkezõ hatalmas mennyiségû adatot a tûzjelzõ rendszereknél megkövetelt nagy adatátviteli biztonsággal már nem lehetne eljuttatni a központi egységbe, hogy ott kerüljön kiértékelésre, ahogy ez a hagyományos, un. analóg rendszereknél történt.
Az új rendszergenerációt, az algoritmusokkal mûködõ interaktív tûzjelzõ rendszert megalkotó svájci CERBERUS cég l94l. óta foglalkozik tûzjelzõ rendszerek fejlesztésével, gyár-
26
tásával, telepítésével, karbantartásával és az ehhez kapcsolódó alapkutatással. A cég alapítója, egy svájci fizikus alkotta meg a világ elsõ elektronikus füstérzékelõjét, az ionizációs füstérzékelõt. A szakma úttörõjeként a Cerberus azóta is meghatározó szerepet játszik a tûzjelzéstechnika fejlõdésében. Rendszerei az egész világon megtalálhatók, és olyan neves objektumok védelmét látják el, mint a Louvre, a Nemzeti Múzeum, a Szépmûvészeti Múzeum, a Capitolium, a sidney-i Operaház, az Eiffel torony, a párizsi Disney-Land, a budapesti Parlament, a Ferihegyi Repülõtér, számos bank, köztük a Magyar Nemzeti Bank, az MHB, a Budapest Bank, és sorolhatnánk. A cég magyar leányvállalata, a Cerberus Hungária Kft. (tel: 250-8685) munkatársai készséggel állnak az érdeklõdõk rendelkezésére. A Cerberus az AlgoRex® rendszer megalkotásával új irányt adott a tûzjelzéstechnika fejlõdésének.
Szirovatka Károly villamosmérnök, értékesítési vezetõ CERBERUS – HUNGÁRIA KFT BUDAPEST
VÉDELEM 1996/3
FÓRUM
CSERMELY GÉZA
Gázzal oltó rendszerek A számítóközpontokban – ahol nagy értékeket kis területre koncentráltak – valamint a folyamatos üzemet biztosító gépi berendezések, nagy teljesítményû termelési technológiák esetében tûzoltásra a gázzal oltó rendszerek a legelõnyösebbek.
Mûködése Az esetlegesen keletkezõ tûz észlelésére és jelzésére a helyiségekben (a mennyezetre, álmennyezetre, az álpadlóba, a klíma csatornába) a megfelelõ típusú érzékelõkbõl két hurkos hálózat kiépítése szükséges. Az érzékelõk darabszámát és elhelyezését nagymértékben meghatározza a meglévõ vagy telepítendõ klímaberendezés. Az érzékelõk jelzési tekintetben optimális telepítési helyét füstáramlásméréssel lehet meghatározni. Az állandó ügyeleti helyiségbe telepített tûzjelzõ- és oltásvezérlõ központon egy érzékelõkör jelzése esetén figyelmeztetõ hangjelzés (elõjelzés), majd két érzékelõkör jelzése esetén riasztó hangjelzés (vészjelzés) szólal meg, melyet a helyszínen hang-fényjelzés kísér. Vészjelzés esetén feszültségmentes váltókontaktusokat tudunk biztosítani az esetleges beavatkozásokhoz (pl. klíma berendezések leállítása). A jelzõ- és vezérlõ központ mûködtetéséhez 230 V. 50 Hz. 4 A fõkapcsoló elõtti tápellátás szükséges. Az érzékelõk, hangjelzõk mûködtetéséhez szükséges tápfeszültséget (24 V) a központ állítja elõ. Hálózatkimaradás esetén a központban elhelyezett akkumulátorok min. 48 órán keresztül biztosítják a tûzjelzõ- és oltórendszer zavartalan mûködését.
Halon kiváltó oltógáz Halon kiváltóként egy sor új oltóanyag tûnt fel, amelyek kevésbé károsítják a sztratoszférikus ózonréteget. A megfelelõ oltógáz kiválasztása során a kémiai típusán, összetételén kívül – mely a tûzoltás során kelekezõ bomlástermékek (Cl, Br) koncentrációja miatt lényeges szempont – figyelembe kell venni a környezet- és egészségkárosító hatásokat is. A meglévõ rendszer egyes elemei (tartály, szerelvények) részben felhasználhatók, ez költségmegtakarítást eredményez. MMG AM Rt. – a helyi adottságoktól függõen – az optimális üzleti ajánlat kidolgozására törekszik. Nagy elõnyünk, hogy „rendelkezésünkre áll” az FS 400 halon helyettesítõ oltógáz. Saját töltõbázissal biztosítjuk – a korábban akár halont tartalmazó – tartályok újratöltését is.
Az FS-400 Az oltóanyag jellemzõi Színtelen, szagtalan, elektromosan nem vezetõ gáz, mely zárt térben, beépített tûzoltó rendszerekben „A” és „B” osztályú tüzek hatékony oltására alkalmas. VÉDELEM 1996/3
MMG AUTOMATIKA MÛVEK Rt. 1037 Budapest, Szépvölgyi út 41. H–1300 Budapest, Pf. 59. Telefon: 188-6340, 168-4090 Telex: 22-4444 Telefax: 168-8689
MMG AUTOMATIKA MÛVEK Rt. 1037 Budapest, Szépvölgyi út 41. Telefon/fax: 168-7623 Tel.: 188-6340/1293 Vegyi képlete: HFC 134a SF6 és CO2 egyedi keveréke (CF3 CH2 F+SF6) +CO2 Összetétele: HFC 134a I.I.I.2-Tetrafluoretan CF3-CH2 F SF6 Kénhexafluorid HFC 23 Trifluormetan CHF3 CO2 HFC 125 Pentafluoretan CF3-CHF2
< 20 % < 10 % < 15 % < 15 %
Fõbb elõnyei – Ózon romboló potenciál értéke 0 (nulla). – Nem tartalmaz klórt, brómot, az oltás során nem képzõdnek mérgezõ Cl és Br vegyületek. – Kisebb mennyiségû CO–t és kormot termel, mint a Halon 1301. – Alkalmazható olyan terek védelmére is, ahol folyamatosan vagy átmenetileg személyek tartózkodhatnak. – A védett térben nem okoz kárt a gyártási folyamatban levõ anyagokban, ill. berendezésekben. – Érzékeny berendezésekben keletkezett tüzek oltására is alkalmazható. – Az elektromosságot nem vezeti, ezért a feszültség alatt lévõ villamos berendezések tûzoltására is alkalmas. – Könnyen szétterül a teljes tûzfelületen, behatol a nehezen megközelíthetõ helyekre is. – Oltási kárt nem okoz.
Környezet- és egészségkárosító hatások LC50 (4 óra) tf % – Akut mérgezési koncentráció NOAEL (tf %) – Nem észlelhetõ káros hatást okozó szint LOAEL (tf %) – Megfigyelt legalacsonyabb káros hatást okozó szint ODP – Sztratoszférikus ózonréteg romboló potenciál HGWP – (CFC–11/100 év) ALT (év) – Atmoszférikus élettartam GWP – Globális felmelegedést okozó hatás
FS-400 > 50 > 08 > 10 0 0,35 > 40 0,85 27
FÓRUM
MMG-AM Rt. által FS-400 oltóanyaggal töltött tartályok adatai Térfogat (dm3)
Átmérő (mm)
FS-400 töltési súlya (kg)
16
219
14,4
38,4
324
14,4
44,4
219
22,5
61,5
324
22,5
40
324
36
86
63
324
56,7
128,7
100
324
90
193
25
FS-400 fajlagos töltési sűrűsége (kg/m3)
900
Az oltás mechanizmusa Az FS-400 a tûz magas hõmérsékletû zónájában, vegyi úton fejti ki oltóhatását. Fõleg olyan tüzeknél hatásos, ahol az égési folyamat az éghetõ anyag felszínén, annak lángjában koncentrálódik. Az égés folyamán az éghetõ szerves anyagokból végtermékként általában CO2 és H2O keletkezik. Ez a folyamat a valóságban láncreakciók sorozatán keresztül megy végbe, megfelelõen magas hõmérsékleten, közbensõ termékként un. szabad gyökök, illetve atomok képzõdnek, melyek beépülve az égési folyamatba megszakítják az égés láncreakcióját.
Hol alkalmazható? – Szén-hidrogének, alkoholok, oldószerek tüzeinek oltásánál, – Elektromos veszélyforrások védelmére: – transzformátorok, generátorok, szivattyúállomások, – olajkapcsolók és megszakítók, – számítógépek, adatfeldolgozó berendezések, stb. – Benzint és más gyúlékony anyagot használó motorok, repülõgépek, hajó gépházak védelmére. – Szilárd gyúlékony anyagok, pl. papír, fa, textíliák tüzeinek oltására. – Számítógéptermek, vezérlõtermek, – erõmûvek, – laboratóriumok, – telefonközpontok, – irattárak, archívumok, múzeumok tüzeinek oltására.
Az alkalmazás korlátai Nem alkalmazható: – olyan vegyszerek esetében, amelyek levegõ hiányában is gyors oxidációra képesek (cellulóznitrát, puskapor), – nagy reakcióképességû elemeknél (pl. Na, K, Mg, P, Zr, U), – hõtermelõ bomlási reakciók megszakítására (szerves peroxidok, hidrazin), – rádioaktiv folyamatok láncreakcióinak megszakítására.
FS-400 oltórendszer Kétféle oltórendszert alkalmazhatunk: a./ Teljes elárasztásos rendszer, melyen egy vagy több veszély28
A tartály súlya feltöltött állapotban (kg)
Tartály-nyomás feltöltött állapotban 20 °C-on (bar)
59,5
25,8
forrás védelmére szükséges oltógáz megfelelõ koncentrációja a zárt térbe szóródik és azt teljesen kitölti. b./ Helyi elárasztásos rendszer, melynél az oltáshoz szükséges koncentrációt csak az égõ anyag közvetlen környezetében hozzuk létre és meghatározott ideig fenntartjuk. Mindkét oltórendszer tervezésénél meg kell határozni az elárasztáshoz szükséges oltóanyag mennyiséget. Az oltási koncentrációt max. 10 sec-on belül el kell érni.
A tervezésnél figyelembe kell venni: – a tárolótartályok helyét és méretét – az elosztórendszer hosszát, a csõvezeték méreteit – a helyiségben lévõ nyílászáró elemek méretét, légáteresztési értékét – a helyiségben lévõ szabad, le nem zárható nyílásokat – a nem földelt vezetékek ürítéskor elektrosztatikusan feltöltõdhetnek (ezt potenciálisan robbanó atmoszférában vagy annak közelében kell figyelembe venni). A tárolótartályokat a beavatkozás helyéhez a lehetõ legközelebb kell elhelyezni, idõjárási és mechanikus behatásoktól védetten. Agresszív atmoszférában speciális korrózióálló anyagokra vagy felületvédõ bevonatokra lehet szükség. A fúvókák elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy az FS400 nehezebb a levegõnél, így a helyiség alja felé törekszik. A fúvókákat úgy kell irányítani, hogy az oltóanyag a védendõ helyiséget (veszélyforrást) teljesen bevonja.
Az oltóanyag mennyiség meghatározása Teljes elárasztásos módszer esetén a technológiai tér átlaghõmérsékletére vonatkoztatva a szükséges FS-400 mennyisége kg-ban az alábbi módszer szerint határozható meg:
ahol V = a helyiség térfogata (m3) S = a túltelített FS-400 fajtérfogata (m3/kg) C = az oltáshoz szükséges FS-400 koncentráció (tf%) S = 0,22515+0,000824 t = az átlagos helyiséghõmérséklet (°C) Csermely Géza villamosmérnök irodavezetõ MMG AM. Mérés– és Biztonságtechnikai Iroda Budapest VÉDELEM 1996/3
TANULMÁNY BAUMSTARK MÁRTON
A rendszerszemléletû tûzvédelem Az alább megfogalmazottakkal lehet és talán kell is vitatkozni. Egyet nem lehet, megkerülni vagy megtakarítani bizonyos - sokszor egészen kézenfekvõ – alapelvek újragondolását és rendszerbe szervezését.
Rendszerszemlélet A tûz elleni védekezés jelenlegi szabályozása több évtizedes alapokra épül. Az idõközönkénti módosítások, korszerûsítések a szabályozás felépítésében, valamint követelményrendszerében csak a toldozó-foldozó szerepet tudták betölteni. Ennek megfelelõen normarendszerünk nem tükrözi és nem teljesíti a korszerû védelmi rendszerek követelményeit.
adott biztonság mennyibe kerül /költség-haszon számítás/. A harmadik rendszerelemhez kapcsolódóan talán abból indulhatnánk ki, hogy „okos” ember más kárán tanul. Lefordítva a bekövetkezett események tapasztalatainak figyelmen kívül hagyása alapvetõ baklövésként kezelhetõ. Természetesen roppant nehéz az egyedi tapasztalatokat a tendencia jellegû tapasztalatoktól elkülöníteni. Vagyis néha azt a hibát követjük el, hogy egyedi esetbõl általánosítunk.
Az alrendszerek A tûzmegelõzés Mivel a tûzesetek bekövetkezésének kizárása teljességgel nem biztosított, ezért a megelõzés logikailag a következõkre irányul.
A védelmi rendszer elõnyei: – a rendszer célkitûzései tisztázottak, – a védelmi lépések összehangoltak és azonos szintre alakítottak, – a védelmi elemek különbözõ relációval jellemezhetõ alrendszerekbe csoportosíthatók: – hierarchikus (rangsoroló) – prefenciális (kitüntetõ) – affinitív (rokonsági) – rendezettek a mûködõ rendszer információforrásai, – megjelenik a mûködtetésért felelõ személyek és szervezetek köre, – tisztázottak kiterejedési és kapcsolódási kérdései.
A tûz elleni védekezés fõ rendszere A tûz elleni védekeézs fõ rendszere a jogszabályban is megfogalmazott. TÛZMEGELÕZÉS
TÛZOLTÁS
TÛZVIZSGÁLAT Ez a védekezési rendszer általános bölcsességre alapozódik. Vagyis bizonyos esetekben célravezetõbb a baj elkerülése, mint az esetleg bekövetkezett esemény orvoslása. A következõ logikai fõ lépés a tûzoltás. Azaz, ha már bekövetkezett a baj, mennyiben és hogyan uraljuk a bekövetkezett eseményt. A két logikai fõp lépéshez természetesen, mint mindenhez - akár tetszik, akár nem - hozzá kell tennünk, hogy az VÉDELEM 1996/3
a tûz keletkezési valószínûségének csökkentése a személyek védelmének biztosítása Tûzmegelõzés
a kockáztatott vagyon védelme a tûzoltás feltételeinek biztosítása a tûz kiterjedésének garanciális behatárolása
A tûzvizsgálat A tûz keletkezési körülményeinek vizsgálatát mint alrendszert, a vizsgálat célkitûzései szerint három rendszerelemre bonthatjuk. Úgymint: 1, a tûzzel kapcsolatos adatbázis felépítése, 2, a védelem hiányosságának feltárása, 3, az emberi tényezõ – felelõsség – szerepének megítélése. Az adatok gyûjtése és feldolgozása szakterületenként, a területek kapcsolódásának figyelembe vételével célszerû. Kiemelt elemként kezelhetjük a tûzzel kapcsolatos adatbázis felépítését, de hasonlóan fontos a bekövetkezett veszélyhelyzetek – még nem tûz – adatbázisban való megjelenítése. Az adatbázis felépítése mindenképp idõigényes és tudatos, sokrétû célirányos tevékenységet igényel. A tapasztalatok feldolgozásának minõsége az adatbázis felépítésén és a feldolgozó programon múlik. 29
TANULMÁNY
Alapkövetelmény, hogy következtetés levonására alkalmas információkat gyûjtsünk. Az adatbázis felépítésében további fontos tényezõ, hogy abból, milyen szintû – helyi, területi, országos – információ jeleníthetõ meg. A védelem hiányosságainak feltárásakor tisztázni kell, hogy milyen védelmi elemek hiánya, hibája okozta az eseményt. Ezzel párhuzamosan tisztázni kell a kötelezõ védelmi elemek és szintek körét. Mivel elõfordulhat, hogy a bekövetkezett esemény a kockázati tartományt érinti. Az emberi tényezõk szerepének megítélése még bonyolultabb, hiszen az a bûncselekmény kategóriától az elkerülhetetlen gondatlanságig tart.
A tûzoltás – beavatkozás Az erõ és eszköz biztosításának ésszerûségi rendje A tûzoltás-beavatkozás alrendszere védelmileg és gazdaságilag optimumra tervezett és biztosított erõt, eszközt jelent. Az erõ-eszköz biztosítás a kezdeti tüzek spontán kezelhetõségétõl a kiterjedt tüzek és bonyolult beavatkozások speciális védelmi igényéig tart. 1. A kezdeti tüzek spontán kezelhetõsége. Ezen védelmi szint vonatkozásában csupán azt garantálhatjuk, hogy az ott dolgozók, valamint az esetlegesen ott tartózkodók kezdeti tüzek oltására alkalmas eszközökkel be tudjanak avatkozni. 2. A helyi védelem spontanitását átváltjuk szervezet védelemmé (személyi és eszközfeltételek biztosításával). Természetesen kezelhetjük ezt is területvédelemként, hiszen egy üzem területére korlátozódik, de megfelelõ személyi és tárgyi feltételekkel a helyi védelem jelleg a meghatározó. 3. A beépített oltóberendezés kialakítási kötelezettségét úgy értékeljük, hogy a beavatkozást mûszaki megoldással és garanciákkal teljesítjük. Ennek több indoka is lehet, így a nagy tûzterhelés miatt emberi behatolásra és megközelítésre alkalmatlan a tér. Ez a mûszaki beavatkozás mindenképp helyi védelemként értékelhetõ. 4. Speciális helyi üzemi védelem biztosítása. A keletkezõ helyi feladatok az általános védelmi követelményektõl határozottan elkülöníthetõk, mindenképp speciális eszközöket és speciális felkészültséget feltételez. Itt a személyi és technikai felkészültség pontosan definiált. 5. Általános területvédelem biztosítása. A területen elõforduló leggyakoribb feladatok kezelésére biztosított technika és személyzet. Profi technika és személyzet, megfelelõen egymásra épülõ segítségnyújtással. 6. Speciális területvédelem biztosítása. A területen ritkán jelentkezõ speciális technikát és kiképzést igénylõ feladatokra biztosított védelem. (Pl. vegyi elhárítás, nagy terhek daruzása, hegyi mentõk.)
A védelem szükségességének – igényének – célrendszere A témát vizsgálva tisztázni kell, hogy a védelem kialakításában létezik egy olyan kategória, amit normatívák alapján kikényszerített védelemnek nevezhetünk, és megkülönböztetünk igényekbõl fakadó védelmet. Természetesen a két szélsõ érték közötti közbülsõ megoldásról is fontos beszélnünk. Itt kell megemlítenünk a viszontkoc-kázatot vállalók által 30
alkalmazott kényszerítõ körülményeket, de az persze választható kategória, hiszen legfeljebb a biztosítási szerzõdés nem jön létre. Természetesen abból kiindulva, hogy biztonság valamilyen szintû kialakítása – látszatra soha vissza nem térõ – ráfordításokkal, költségvonzattal jár, nem erõsíti, ösztönzi az igényekbõl fakadó védelmet. Az igényelt védelem felkeltésében fontos szerepe van annak, hogy a kialakított vagy kialakítandó védelmi rendszer mire nyújt megoldást és mi marad a kockázati tartományban. Szintén az igényelt védelem erõsítésében van nagy szerepe a viszontkockázatot vállalónak. Nyilvánvaló, hogy a célrendszer bonyolult és összetett, itt mélységében csak a részcélok összefüggéseivel foglalkozunk, de ezek alapján egy konkrét feladat célrendszere felépíthetõ. A célrendszerbõl elsõ részcélként a védendõ környezet veszélyességébõl fakadó célkitûzéseket és védelmi igényeket szükséges tisztázni. A környezet veszélyességét a következõ bontásban jeleníthetjük meg. robbanásveszélyes tér tûzveszélyes tér környezet veszélyessége
általános kockázati tér égéskor szabadtérre is kiterjedõ jelentõs toxikussággal kell számolni.
Robbanásveszélyes tér Az anyagokból, körülményekbõl bekövetkezhetõ robbanás valószínûsége alapján ítéljük meg. Nyilván lesz olyan körülmény, amelynél a valószínûség csekély és a veszélyeztetett környezet jellege nem indokolja a kötelezõ védelmet, de nem zárja ki az igényekbõl megfogalmazódó még további kockázatcsökkentõ megoldásokat. (pl. családi lakóház gázellátása és kazánházak) A csoportosítás alsó kizáró értékhatárának megismerése után nyilvánvaló az optimális védekezés érdekében a robbanásveszélyen belül jelenleg is (villamos területen) ismert differenciált veszélyhelyzet megjelenítésének a szükségessége.
Tûzveszélyes tér A védelem ezen részcélkitûzését két érték-meghatározóval lehet jellemezni: 1, A lehetséges tûzfelület nagysága idõegység alatt. (Hol van mesterséges vagy természetese garanciális tûzlehatárolás.) 2, Ezen a területen felhalmozott jelenlévõ éghetõ anyag mennyisége, tûzterhelése. (Könnyen gyulladó anyag jelenléte 300 °C alatt.) Ebben a részcélkitûzésben a gyújtóforrások blokkolásán túl a keletkezhetõ tûz tûzoltástechnikai szempontból történõ kezelhetõsége is fontos.
Általános kockázatú tér Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy a veszélyességet az elõzõ szempontokkal nem tudjuk jellemezni, de a kockázat valamilyen mértékben ezekre a területekre is realizálható. Például nem zárható ki a tûz bekövetkezése és ezen alapulva a beavatkozás felVÉDELEM 1996/3
TANULMÁNY
tételeit, valamint a menekülés lehetõségét is biztosítani kell, mint minimális védelmet.
Toxikus tér Ha égéskor a szabadtérre is kiterjedõ jelentõs toxikussággal kell számolni. Ebben az esetben a tûz keletkezése olyan járulékos hatást eredményez, ami egyértelmûen megköveteli - kikényszeríti - a garanciális védelmi lépéseket. Természetesen a jelentõs toxikusság mint szakmai kifejezés definiálást, pontosítást igényel. Ezen részcélkitûzés alapján elõfordulhat, hogy egy ilyen terület nagyobb tûzvédelmet igényel, mint egy robbanásveszélyes vagy egy tûzveszélyes terület.
A védelmi részcélok A gyújtóforrásokból A következõ részcélként a védendõ térben jelenlevõ (vagy megengedett) gyújtóforrások alapján megfogalmazódó védelmi igényeket elemezzük. Ebben a védelmi célkitûzésben azt kell tisztázni, hogy a védendõ térben és környezetben milyen gyújtóforrás jelent gyújtásveszélyt. A robbanásveszélyes térben a kis energiaszinttel is megvalósulhat a gyújtás (pl. szikrák), viszont egy általános kockázati térben ugyanezek az energiaszintek veszélytelenek. A gyújtóforrások alapján jelentkezõ védelmi célok egy része a potenciálisan veszélyt jelentõ gyújtóforrások blokkolására terjed ki. A másik irány az elkerülhetetlen és nagy energiaszintû gyújtóforrások esetében a közvetlen környezet milyenségének meghatározásából áll. A dolog lényege, hogy a nagy energiaszintû gyújtóforrás létezését, mûködését el kell tûrni és a veszély csökkentése a környezet kialakításán múlik.
A bentlévõ vagyonból Bizonyos mértékig ebben a védelmi részvélban a tulajdonosi igény és kockázatvállalás megjelenésérõl beszélhetünk. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kockázatvállalás nem veszélyeztethet embereket, mások vagyonát, valamint a nemzetgazdaság mûködésbiztonságát. A vagyon védelmének biztosításánál a tûz összes kihatását és a beavatkozás járulékos hatásait együtt kell elemezni. A tûzvédelem más irányát jelenti, amikor pótolhatatlan értékeket kell védeni a tûztõl. Ilyenek lehetnek: – mûvészeti, kultúrális értékek – adathalmazok, – létfontosságú irányító és információs központok.
A személyek védelmébõl A tûzvédelem ezen részvélkitûzésében nem csak a kiemelten veszélyes környezetek személyi biztonságkövetelményei fogalmazódnak meg. A személyek védelme kapcsán elsõdlegesen a biztonságos menekülés lehetõségének kialakítását kell garantálni. A személyek védelmében megkülönböztetünk kockázati veszélyeztetést, amit már csekély létszám esetén is garantálni kell. A következõ védelmi szint, amikor tömegek biztonságát és menekülési lehetõségét kell biztosítani. (Pl. tömegtartózkodás, nagyforgalom). A személyek védelme kapcsán a közösségi épületek, helyiségek közül eltérõ gondoskodást igényelnek azok, amelyekben mozgásukban gátolt, korlátozott személyek (pl. kórház, börtön, stb.) valamint cselekvõ képességükben korlátozott személyek tartózkodnak (pl. óvoda, zártosztály, stb.). VÉDELEM 1996/3
Természetesen ismételten meg kell jegyeznünk, hogy a személyek védelme mellett vagyon-védelemrõl és a környezet veszélyességének megfelelõ védelemrõl egyidejûleg kell gondoskodni.
A tûzgátlás és szakaszolás rendszere A tûzgátlás és szakaszolás rendszerré szervezésében új definíciókat szükséges megfogalmazni, mivel a jelenlegi terminológiák pontatlanok. A rendszerré szervezésben pontos és jól elkülöníthetõ meghatározást kell adni a tûzgátlásnak, valamint a szakaszolásnak. A tûzgátlás szóhasználat alatt különbözõ szintû tûzterjedést megakadályozó hátráltató megoldásokat feltételezünk. Pontosabban itt a mûködés garanciája bizonytalanabb is lehet, és a füst átszivárgása is elfogadhatónak tekinthetõ egy követelmény fontos, hogy a tûzterjedés gátlása általunk megfogalmazott mértékben mûködjön. A kérdést érzékelve például a lehatároló fal tûzállósági értéket megköveteljük a benne kialakított nyílászáró csukottsági állapota már bizonytalan. Az így kialakított közbülsõ tûzterjedési gátaknak is roppant fontos szerepe van, mivel hátráltatja a gyors intenzív tûzterjedés lehetõségét és esélyt ad a beavatkozó erõknek a tûz körülhatárolására a terjedés megakadályozására. Az ilyen közbülsõ tûzterjedési gátak nélkül igen gyakran kiterjedt nagy tüzekkel kellene számolni és mindig erõk, eszközök összevonására lenne szükség a beavatkozáshoz. A kiterjedt tüzeknél a felszámolás mûködési költsége, valamint a kárérték is jelentõs. A tûzszakaszolás szóhasználat alatt a tûz összes hatásának garanciális lehatárolását feltételezzük. A szakaszolás térben és idõben meghatározott értékû. Ez a definíció azért fontos, mert a személyek biztonságámnak megítélésében kiemelt fontossága van a légtér lehatároltságának. A garanciális légtérlehatároltság alatt azt kell érteni, amikor az átszellõzés lehetõsége nagy biztonsággal és valószínûséggel kizárt. A tûzszakasz, mint garanciális lehatárolás értékrendjében, a személyek biztonságán túl a vagyoni kockáztatást és a normál körülmények között kialakulható tûzesetek kezelhetõségét célozzuk meg. A személyek biztonságát a tûzszakasz nagyságrendben tekinthetjük elfogadhatónak. Természetesen, mint lehatárolás meghatározza a veszélyeztetés és védettség körét. A vagyoni veszélyeztetés nagyságrendjének meghatározására szintén a tûzszakasz alkalmas. A tûzszakasszal lehet összhangba hozni a maximálisan kialakulható tûz nagyságát és az összevonható erõ, eszköz mértékét is. A tûzgátlás és szakaszolás rendszeréhez szorosan kapcsolódik a térlehatárolást, valamint a beavatkozás könnyítését biztosító szerkezetek tûzzel szembeni stabilitása. A szerkezetek tûzzel szembeni állékonyságának kérdésében a térlehatárolásban, valamint az épület, vagy épületrész stabilitásában betöltött szerepét kell alapul venni. A térlehatárolásban betöltött szerep tûzvédelmi szakmai tapasztalattal könnyen megítélhetõ. Az épület vagy épületrész állékonyságában betöltött szerepet statikai ismeretek nélkül lehetetlen meghatározni. Például egy többszintes tömörfalas épület földszinti, valamint legfelsõ emeleti teherhordó fala között jelentõs statikai eltérés fogalmazható meg. Szakmailag feltétlen nagy fontossággal bír a szerkezetek tûzzell szembeni stabilitásának és a kialakulható tûz hatásának összehangolása. Baumstark Márton tû. õrgy., tanszékvezetõ BM TPVI Tûzmegelõzési Tanszék Budapest 31
32
VÉDELEM 1996/3
TAKTIKA KUTAS: vasúti baleset A nagy káresetek – szerencsére – ritkák, ezért minden itt szerzett tapasztalatnak be kell épülnie a szakmai köztudatba.
Bénult percek A 104 tengelyes tehervonat a VOLÁN menetrendszerû autóbuszával egyszerre 12.04-kor érkezett a keresztezõdésbe. A buszt a vonat 350 m-en tolta maga elõtt, letarolva az állomás villanyoszlopait és mindent, ami útjába került. A szerencsésebbek az 50 m után kettényíródott hátsó harmadban ültek. A 250 liternyi gázolajtól táplálva a buszból hatalmas lángnyelvek csaptak ki. A pálya mentén mindenütt vérzõ emberek és leszakadt testrészek. Minden magyarázza, hogy a mentõk csak 12.10-kor, a tûzoltók pedig 12.13-kor kaptak jelzést.
Veszélyhelyzet A hiányos jelzés ellenére is azonnal beindult a gépezet. A Kaposvárról értesített nagyatádi tûzoltóegység parancsnoka tudta, hogy a keresztezõdésben álló szerelvény elzárja a tûzoltók útját, ezért másik útvonalat határozott meg a vonulásra. Õ maga személygépkocsival az egységeket megelõzve érkezett a helyszínre, így értékes perceket nyert a felderítéshez. Szükség is volt erre, hiszen az égõ buszt és mozdonyt csak az egyik lakóház udvarán, kertjén és a felázott talajú réten keresztül lehetett megközelíteni. Látta, hogy a felsõvezeték villamos szigetelõje eltörött és ezért a vezeték erõsen belóg. Az intenzíven égõ tûz veszélyeztette a mozdonyt, a feláramló hõtõl és a lángoktól pedig fennállt a felsõvezeték szakadásának veszélye. Ez a továbbiakban beláthatatlan következményekkel járt volna, ezért a tûz eloltása volt az elsõdleges feladat, amely tûzoltói részrõl még a mentést is háttérbe szorította. A TV. megtalálta a mozdonyvezetõt, akivel a földelõrudas helyi földelést elvégeztette. Közben a javításon lévõ IFA helyett I. VÉDELEM 1996/3
A veszély elhárítása
SZÁMOK, TÉNYEK Az ügyeleti naplók percnyi pontossággal regisztrálják az eseményeket. Riasztott erõk:
Tûzoltóság: Nagyatád I. Nagyatád viz. Nagyatád 8. Marcali I. Kaposvár II. Kaposvár Müsz. Somogy Béta Mentõk: 3 esetkocsi 5 szállítóegység 1 helikopter összesen
TÜ-2 TÜ-3 Lada TÜ.1.1. IFA Csepel Lada
6 1 1 6 6 2 3
fõ fõ fõ fõ fõ fõ fõ
17 17 17 42 33 33 33
km km km km km km km
20 perc 20 perc 20 perc 46 perc 36 perc 36 perc 30 perc
Mercedes Toyota MT-2
szerként mûködõ TÜ-2-est a TV. azonnal a kerteken keresztül a mozdonyhoz irányította, s 1 C sugárral késedelem nélkül beavatkoztak. Ez a mindenképpen szerencsés körülmény (IFA-val ezen a terepen nem tudtak volna közlekedni s az alapvezeték kiépítés idõt vett volna igénybe, hiszen mindössze 7 tûzoltó van Nagyatádon) nagyban segítette a lángok lecsapatását, s ezzel a felsõvezeték leszakadás elkerülé-
22 fõ, ebbõl 1 fõorvos, 3 mentõtiszt. sét. Közben a táplálás szerelés után a 2 C sugár is mûködésbe lépett, így a tûz eloltása biztosított volt. Kiegészítésül porral oltókkal avatkoztak be. A TV. gyorsan döntött: a mozdonyon lévõ földelõrúddal elvégeztette a földelést és azonnal beavatkozott. A MÁV hivatalos áramtalanítását nem volt lehetõsége megvárni (12.38-kor jelezték, hogy Beleg állomáson áramtalanítottak, 13.00 a nagy33
TAKTIKA
ESEMÉNYNAPLÓ: 12.04 – összeütközés 12.09 – jelzés a mentõknek 12.13 – jelzés a tûzoltóknak 12.30 – a tûzoltásvezetõ kiérkezése 12.33 – a mozdonynál a földelés elvégzése 12.34 – az elsõ mentõegység kiérkezése 12.35 – a nagyatádi tûzoltóegységek kiérkezése 12.37 – az elsõ C sugár mûködik 12.52 – 2 C sugárral oltják a tüzet 13.07 – a tûz eloltva 13.47 – az utolsó mentõ is elindult a kórházba 18.06 – a roncs levontatása 21.26 – az utolsó tûzoltóegység bevonulása Felkészítés a helikopteres szállításra kanizsai díszpécser a megyei ügyelet érdeklõdésére jelezte, hogy feszültségmentesítettek, de még nem földeltek, 13.35kor jelezte, hogy a földelés is megtörtént), így alacsony szórt sugárra adott utasítást. A helyszínre azonban nem érkezett ki az ígért szakember. 13.07-re a tüzet teljesen eloltották, s ezzel elhárult a vezetékszakadás és a mozdony teljes leégésének veszélye.
Életmentés Az eredményes tûzoltás biztosította a közben felfejlõdõ mentõk biztonságos munkavégzését, amibe a közben kiérkezõ további tûzoltó egységek a sérültek izolálásában és a kialakított ideiglenes ellátó-helyre kísérésében mûködtek közre. A helyszínen 11 erõsen összeroncsolt, csonkolt felismerhetetlen tetemet találtak. 16 élõ sérültet a helyszínen a mentõk elláttak: 5 fõ infúziót kapott, 2 fõnél közvetlen életveszélyelhárító beavatkozás történt, s közben a kiérkezõ mentõegységek és a helikopter folyamatosan szállították a betegeket a környék kórházaiba. Egy égési sérült már a helikopterben meghalt. Az utómunkálatok során a helyszíneléshez adtak segítséget (világítás), illetve a roncs eltávolításában és a vonatszerelvény széthuzatásában mûködtek közre. A terepviszonyokra jellemzõ, hogy még a tûzoltásban közremûködõ TÜ-2es is megsüllyedt, ezért erõgéppel kellett kivontatni. 34
Az információ Egy bonyolult, kiterjedt káresetnél az ügyeleteknek kiemelkedõ szerepük van. Ki kell szolgálniuk a káresetnél dolgozó egységet, számtalan információt (áramtalanítás, társszervektõl információ kérés, erõgép stb.) kell szerezniük, ill. munkafolyamatok beindítására intézkedni. Adott esetben a riasztást befolyásolta, hogy a tûzjelzés Kaposvárra futott be, amit rádión továbbítottak a nagyatádi egységnek. Egy nagyjelentõségû káresetrõl ugyanakkor a sajtó, a vezetés és más szervek felé is információt kell adni. Ez pedig a kárhelyrõl az ügyeletek felé irányuló információt igényel! Kezdetben itt sem volt pontos kép a káresetnél zajló eseményekrõl. A második hullámban kiérkezõkkel a kárhelyen a szükséges alapinformációk összegyûjtése alapján a megyei ügyeletet egy fõvel megerõsítették, így lehetõség volt a jelentõszolgálati feladatok és intézkedések végrehajtására, valamint a sajtó folyamatos tájékoztatására. Utólag hibaként értékelhetõ, hogy ugyanezt nem végezték el a híradóügyeletnél (pl. tûzmegelõzési elõadó vagy akár ügyviteli alkalmazott.) Ez a kis módosítás lehetõvé tette az operatív ügyeleti munkát és a sajtó egyidejû és folyamatos tájékoztatását. Ehhez munícióul a helyszínrõl folyamatos információval látták el az ügyeletet. Mindezt közvetlenül telefonon tették, nem akadályozva így a szervezési és jelentõszolgálati munkát. Ez azért is fontos, mert így
kiiktatható a rádiózásból eredõ közvetett információ. A megyei ügyelet így több mint 20 szervezet többszöri hivására tudott folyamatosan aktuális információt adni.
Sajtó a helyszínen A tûzoltóság és a mentõk gyors munkájának köszönhetõen a sajtó kiérkezésekor aktív, látványos tûzoltói tevékenység már nem folyt. A sajtó érdeklõdése a dolog természetébõl adódóan elsõdlegesen a felelõsség és a beavatkozás részletei. Ez utóbbi tartozik a tûzoltóság kompetenciájába, ezért a „Helyesen cselekedni és beszélni róla” elve alapján a helyszínen a sajtó részére – információt adtak az események menetérõl és a tûzoltói beavatkozásról, – a tûzoltásvezetõ pedig nyilatkozatot adott. Az információadásnál – véleményünk szerint – elsõdlegesen a tûzoltói tevékenység eredményeire és a nehézségek leküzdési módjára (nem pedig a nehézségekre) kell koncentrálni. Alapvetõen problémát jelentett tehát az áramtalanítás gyors elvégzése, ill. annak szabályos dokumentálása, valamint tapasztalatként szolgált az információáramlás megszervezése.
Felhasznált irodalom: Császár Károly tü.õrgy. értékelése Molnár Sándor tü.szds. jelentése. VÉDELEM 1996/3
TAKTIKA
Tûzoltás feszültség alatti felsõ vezeték közelében A vasuti balesetek ismét felhívják a figyelmet a nagyfeszültségû vezetékek közelében végzett beavatkozás veszélyeire.
A veszélyek A vasuti felsõvezetékek közelében végrehajtott beavatkozások veszélyeit gyakorlatilag 4 csoportba sorolhatjuk.
1./ A berendezések megközelítése, érintése A magas feszültség következménye, hogy nemcsak a feszültség alatt álló részek közvetlen érintése, hanem a közvetett tárgyak (pl. feszültségmentesítõ kampók, vizsugár) vagy a közelítés is halált okozhat. (l. számú táblázat) Fém vezetõk (pl. vezetékek és csövek), amelyek nagyobb hosszon párhuzamosan a felsõvezetékekhez vagy tápláló vezetékekhez érhetnek, feszültséget tudnak felvenni: Indukció!
2./ A vezeték elérése oltóvízzel Az elõírások szerint a tûzoltóberendezés kötött vízsugara az áramvezetõket sem függõlegesen, sem vízszintesen 2 m-nél jobban semmilyen irányból és a legkedvezõtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg.
3./ Lánghatás vagy egyéb ok miatti vezetékszakadás A lelógó vezetékek különösen veszélyesek. A föld különbözõ módon vezeti az áramot, ezért un. feszültségtölcsér alakul ki. A vezetéket l0 m-nél közelebb nem szabad megközelíteni, amig az elszakadt vezeték nincs kikapcsolva és lefödelve. Tûzoltás szempontjából a gyengeáramú berendezéseket (távbeszélõ-, távíróberendezéseket, jelzõberendezéseket) valamint fémtárgyakat úgy kell tekinteni, mintha az erõsáramú berendezésekhez tartoznának, ha a tûz hatás, vagy rombolás következtében a nagyfeszültségû berendezés részeivel érintkezhetnek.
4./ Sínszakadás A sínek visszáramot vezetnek a meghajtójármûvektõl és egyéb, a felsõveVÉDELEM 1996/3
A kétsínszorítós földelõrúd használata zetékhez és táplálóvezetékhez kötött fogyasztóktól az alépítményhez. A felsõ vezeték körzetében valamennyi földelõvezeték a sínekhez van kapcsolva. Ha a síneket vagy a kötéseket (például baleset következtében) megszakítják, életveszélyes feszültségek léphetnek fel.
A beavatkozás szempontjából a legfontosabb a feszültségmentesítés szükségességének megitélése.
feszültségmentesíteni kell. (Vasút Biztonsági Szabályzat) Egyvágányú pályán az égõ vasúti jármû felett a felsõvezetéket (a vonalát és a tápot is) minden esetben feszültségmentesíteni kell. Kétvágányú pálya esetén, ha az egyik vágányon égõ vasúti kocsi vagy vontatójármû tartózkodik, mindkét vágány felett feszültségmentesíteni kell a felsõvezetéket. Ilyen esetben fokozott mértékben fennáll a vezetékszakadás lehetõsége, igy az utánfeszítésre a TV-nek intézkednie kell.
Nyilt pályán
Vasútállomáson
Ha a legkisebb lehetõsége is megvan annak, hogy a lángok 2 m-nél jobban megközelítik a felsõ vezeték feszültség alatt álló részeit, a felsõvezetéket azonnal
Állomáson az égõ jármûtõl, illetve a tûztõl 20 méter távolságon belül minden üzemszerûen feszültség alatt álló felsõvezetéki berendezést feszültségmentesíteni
Mikor kell feszültségmentesíteni?
37
TAKTIKA
5700 mm 6000 mm
Közúti átjárónál: 6000 mm
A felsõvezeték felépítése és magassága I. függesztõ; II. munkavezeték; III. tartósodrony; IV. hosszláncsúly. A felsõvezeték hosszlánctípus szerint lehet: 1. közös utánfeszítésû, 2. külön-külön utánfeszített (az ábrán) 3. rögzített tartósodronyos, 4. tartósodrony nélküli.
Villamos berendezésektõl elõírt távolságok kell. A szakirodalom szerint, ha a tûzoltás vizzel vagy habsugárral történik, az állomáson az égõ kocsival elfoglalt vágánytól mindkét irányban 5-5 vágány felsõvezetékét, illetve a megkerülõvezetéket feszültségmentesíteni és földelni kell.
Zivataros idõben Zivataros, villámcsapásos idõben feszültség alatti felsõ vezeték közelében - a légköri túlfeszültségek veszélye miatt- csak feszültségmentesítés után célszerû megkezdeni a tûzoltást. (A MÁV szabályzata szerint ilyenkor a légköri túlfeszültségek ellen a munkavégzéskor használatos földelõrudak nem védenek kellõ biztonsággal.)
Vágánysérüléskor Feltétlenül feszültségmentesíteni kell a sérült vágány felett a felsõvezetéki be38
rendezést, ha a baleset következtében a vágány úgy sérült meg, hogy megszakadt a sínek folytonossága.
Hogyan lehet feszültségmentesíteni? Állomások területén A forgalmi szolgálattevõ (nagyobb állomásokon a raktárnok) van kiképezve, illetve feljogosítva a hálózat kikapcsolására, leföldelésére. Õ tud a feszültségmentesítés után „rakodási engedély”-t kiadni, amely megfelel a nyilatkozatnak. (A gyorsaságot figyelembe véve kell eljárni, legcélszerûbb az állomásfõnök útján intézkedni.) A villamos vonalfõnökség helyszínen lévõ dolgozója is jogosult a Feszültségmentesítést elvégezni. Errõl „munkaen-
gedély”-t állít ki, amely ugyancsak megfelel a nyilatkozat követelményének.
Nyilt vasúti pályán A legközelebbi állomás útján telefonon vagy az ügyeleteken /városi - megyei ügyeleten/ keresztül a MÁV Villamos Fõnökség diszpécserközpontját kell értesíteni. A diszpécserközpont az illetékes személyeknél intézkedik – a feszültségmentesítésre, – a forgalom leállítására. A végrehajtásról értesítse a tûzoltóság intézkedõ ügyeletét. Az ügyelet feladata: – az értesített és a visszatájékoztató személyek nevének feljegyzése, – a tett intézkedések rögzítése és az egységekhez továbbítása. A feszültségmentesítéssel párhuzamosan a legközelebbi szolgálattevõ a helyszínen vagy az állomáson le tud földelni és a feszültségmentesítésrõl szóló nyilatkozatot átadhatja a tûzoltás vezetõjének. A villamos vonalfõnökség dolgozója a helyszínen a feszültségmentesítés elvégzése után „munkaengedély”-t ad ki. A káreset helyszínén villamos mozdony jelenléte esetén a mozdonyvezetõ a hálózatot a helyszínen rövidre zárhatja, de az áramtalanításról – a vasúti elõírások szerint – nincs joga nyilatkozatot kiadni. A vasúti megállóhelyekre a nyilt vonalon elõírtakat kell betartani.
Milyen korlátokkal dolgozhatunk? A bevetésben résztvevõ tûzoltójármûveket a felsõ, illetve a tápláló vezetékektõl olyan távolságra kell felállítani, hogy VÉDELEM 1996/3
TAKTIKA
FOGALOMTÁR A témában számos olyan elõírásszerû fogalmat használnak, amelynek pontos ismerete a biztonságos beavatkozáshoz nélkülözhetetlen.
Feszültségmentesítés A tûz színhelyén feszültségmentesítésrõl kell gondoskodni, ha a villamos berendezések: – égnek, – megsérültek, – veszélyeztetik az oltást végzõk biztonságát, – akadályozzák az oltást, – veszélyeztetve vannak a tûztõl.
Feszültségmentes állapot Az olyan vezetéket, szerelvényt, berendezést, mûszert kell feszültségmentesnek tekinteni, ahol: – az elektromos leválasztást elvégezték, – feszültségmérést végeztek a leválasztott hálózaton, – a hálózatot rövidre zárták, – a hálózat bekapcsolási helyén bekapcsolást tiltó táblát helyeztek el, – felelõs szakszemély a feszültségmentesítés elvégzését kijelentette, és errõl irásban nyilatkozatot adott ki.
Biztonsági övezet A biztonsági övezet határát a szélsõ áramvezetõktõl vízszintesen és a nyomvonalukra merõlegesen a feszültségtõl függõen kell mérni. – A vasuti villamos felsõ vezeték feszültsége: 25 kV. Ennek megfelelõen a biztonsági övezet terjedelme: 5 m Ezen a biztonsági övezeten belül korlátozásokkal végezhetõ tevékenység.
Veszélyes közelség A fenti biztonsági övezeten belül a vezeték közelében tûzoltási tevékenység korlátozásokkal végezhetõ, de a veszélyes közelségen belül TILOS! Veszélyes közelségnek azt a távolságot nevezik, amikor a munkavégzéssel a vezeték megközelítésébõl baleset származhat. Ezek a távolságok a következõk: 1-15 kV névleges feszültségig: 1,2 m 15-35 kV névleges feszültségig: l,5 m 35-120 kV névleges feszültségig: 2,0 m
Megközelítési távolság A Vasút Biztonsági Szabályzat a veszélyes közelségre szigorúbb elõírást tartalmaz, igy a 25 kV-os vasúti villamos felsõ vezeték engedélyezett megközelítési távolsága 2 m.
Írásos nyilatkozat A védõtávolságot csak akkor nem kell betartani, ha a következõ intézkedéseket végrehajtották: – kikapcsolás, – ismételt bekapcsolás elleni biztosítás, – feszültségmentesítés megerõsítése, – földelés és rövidrezárás, – szomszédos, feszültség alatt álló részek letakarása vagy lekerítése. A feszültségmentesítésrõl a szakembernek írásos nyilatkozatot kell adnia. Ez a vasútnál kétféle dokumentum lehet: – állomási dolgozó esetén: „Rakodási engedély” – villamos vonalfõnökség dolgozója esetén: „Munkaengedély”. Mindkét dokumentum kielégíti a tûzoltási szabályzat követelte nyilatkozat kritériumait.
VÉDELEM 1996/3
ezek elszakadásakor ne érintkezhessenek velük, vagy a leszakadt vezeték veszélyességi övezetén kívül legyenek. Elsõ feladat annak megállapítása, hogy a bevetés azonnal lehetséges-e, vagy a beavatkozással mindaddig várni kell, amíg a felsõvezetéket kikapcsolták és földelték. Az azonnali oltási beavatkozás akkor lehetséges, ha a sugárcsõnyílások és a berendezés feszültség alatt lévõ részei között a meghatározott távolságokat betartják. Az áramvezetõket sem vizszintesen,sem függõlegesen kettõ méternél jobban nem szabad megközelíteni. (Pl. gépjármûfecskendõ) Olyan hosszúságú fémtárgyat, melyet két vagy több ember szállít, a távvezeték tartószerkezetétõl mért 15 méteren belül vinni, felhasználni tilos. A lekapcsolt, de le nem földelt vezetékek között ugyanolyan távolságot – 2 mt – kell betartani, mint a feszültség alattiak között. Ha az elõírt távolság nem tartható be, a felsõvezetéket ki kell kapcsolni és a rendszeresített földelõeszközökkel le kell földelni. A feszültségmentesítésért a vasút felel, amellyel a tûzoltásvezetõnek azonnal fel kell venni a kapcsolatot. Csak ha az írásos nyilatkozatot megkapta, intézkedhet úgy a tûzoltásvezetõ, mintha semmilyen veszély sem volna. A tûzoltásvezetõnek figyelembe kell vennie, hogy a szerkezeti kialakításból adódóan a felsõvezeték egyes részeiben – igy a 10 kN-os feszítõerõ következtében a tartósodronyban és a munkavezetékben – jelentõs potenciális mechanikai energia van felhalmozva. Ezért a tûz feletti hosszlácsúly uttánfeszítését lehetõség szerint – az estleges felsõvezetékszakadás megelõzése érdekében – meg kell szüntetni. A létrák, feszültségmentesítõ kampók stb, bevetésénél a tárgy és a vezetõ között be kell tartani a védõtávolságokat. Bevetésüknél figyelembe kell venni, hogy a kinyúló szerkezet terhelésre behajol, igy a védõtávolság csökken. A vontató és vontatott jármûvek tetejére, a rakományra – ha azzal a feszültség alatt álló felsõvezeték 2 m-en belüli megközelítése fennáll – felmenni szigorúan tilos. Tûzoltásnál az oltóvíz vagy a habsugár és az üzemszerüen feszültség alatt álló felsõvezetéki berendezések megközelítési távolsága ugyancsak 2 m. Összeállította: Heizler György tû. alez. Somogy megyei Tûzoltóparancsnokság 39
MÓDSZER ZEMPLÉN ISTVÁN
Beavatkozás mélyépítési baleseteknél I. A mélyépítési munkák végzése közben gyakran következnek be különbözõ balesetek, amelyek az ott dolgozók súlyos sérülését, vagy a halálát okozzák.
Balesetfajták A munkaárkokban, munkagödrökben folytatott földmunkák során a veszélyeztetést a földfal állékonyságának bizonytalansága jelenti. Ennek a földtömegnek a fizikai tulajdonságai jelentõsen változnak száraz és nedves állapotban. Csapadékos idõjárási viszonyok között bekövetkezett földtömeg átnedvesedéskor az állékonyság akár a felére is csökkenhet a száraz földszerkezethez képest. A veszélyeztetést fokozza a földmunkák mélysége. A súlyos kimenetelû balesetek többsége a több méter mélységben végzett közmûépítési (csatornázási) és alapozási munkáknál következik be. Különösen veszélyesek a keskeny (1-1,5 m) és mély (2,5m ) árkokban végzett munkák, mert a méretek miatt csekély az esély a kimenekülésre. Az építõipari balesetek statisztikájában is kimutatható részben e balesetfajták emelkedõ száma, részben veszélyességüket igazolja, hogy halálos kimenetelûek vagy súlyos nyomorodást okoznak. sorszám
Veszély fajtái
Veszély oka
1.
talaj beomlása, lezuhanás
– talaj természete – túlterhelés az árok szélén – víz jelenléte – rezgés – talaj állékonyság elvesztése – időjárás hatása – biztosítás eltávolítása
betemetés fulladás különböző sérülések
2.
szomszédos – árok beomlását követően szerkezet – talaj ülepedés összeomlása
betemetés
3.
meglévő építmények veszélyei
– föld feletti (épületek, elektromos vezeték) – föld alatti (közművek)
lezuhanó tárgyak, villamos balesetek gázömlés, robbanás, tűz, mérgező anyagok szabadba kerülése
4.
munkagépe gépjárműve mozgása, terhelése
– – – –
összeomlás, összemorzsolódás, gázmérgezés, halláskárosodás
5.
tárgyak lezuhanása
– földkupacok – anyagtárolás
személyek
– véletlen leesés él bál
6
1. számú táblázat 40
Veszély következménye
túlterhelés az árok szélein zaj kipuffogó gáz rezgés
sérülések betemetés
l
lezuhanás,
Az 5 m mély csatornából két órai munka után mentették ki a két betemetett munkást Hasonlóságokat tapasztalhatunk silókban, bunkerekben, terménytárolókban bekövetkezett baleseteknél. Ezekben a létesítményekben személyek bezuhanhatnak, besüppedhetnek a tárolt anyagba. Mentésükre a tûzoltóság segítségét kérik.
Ellentmondások A mélyépítési baleseteknél a Kárelhárítási Szabályzat Különös rész IV. (Az építménykárok elhárításának szabályai) Mentés talajszint alatti munkálatoknál címû fejezetének 65-80. pontjában leírtak alapján kötelesek a tûzoltók beavatkozni. A térszint alatti építési munkák során betartandó munkavédelmi szabályokat az ipari és kereskedelmi miniszter 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelétenek (Építõipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat) melléklete szabályozza. E szabályzat 8. fejezete fogVÉDELEM 1996/3
MÓDSZER
1. ábra: Talajstabilitás Termõföld, könnyû talaj. Rézsûszög 45°; Kötött, középnehéz talaj. Rézsûszög: 60°; Könnyû sziklás talaj. Rézsûszög 80°; Nehéz sziklás talaj. Rézsûszög 90°
2. ábra: Munkagödördúcolás vízszintes pallókkal 1 = pallók, 2 = ácskapocs, 3 = dúc, 4 = tartócövek
lalkozik a földmunkákkal, illetve a 16. fejezet különbözõ pontjai a földmunkagépekkel végzett munkák szabályaival. Az egyik szabályzat tehát a szakszerûen kivitelezett mélyépítés munkálatait ismerteti, a tûzoltósági szabályzat pedig a már bekövetkezett balesetnél határozza meg a cselekvés lehetséges módjait. Mindkét szabályzatot tanulmányozni kell, mert: – a beavatkozáskor megsérült dúcolásnál ismerni kell a vonatkozó szabályokat, – a szabálytalan mélyépítésnél, betemetõdésnél ismerni kell a szabályos dúcolás végrehajtásának szabályait, módját, – munkagépek igénybevétele esetén ismernünk kell a vonatkozó elõírásokat, nehogy a mentést veszélyeztetõ utasítást adjunk ki.
Alapkövetelmények A tûzoltásvezetõnek három követelményt kell a kockázat minél kisebb szinten tartása érdekében megkövetelnie: 1. A mentés (tûzoltás) során a tûzoltó biztonságos helyét biztosítani. 2. A mentéskor biztonságos munkafeltételek legyenek. 3. Valamennyi beavatkozó tûzoltó használja az elõírt egyéni VÉDELEM 1996/3
1. ábra: Munkaárok-kitámasztás (laza talaj esetén) függõleges padlózással 1 = pallók, 2 = ácskapcsok, 3 = ékek, 4 = kitámasztók
1. ábra: Munkaárok-kitámasztás (kötött talaj esetén) vízszintes padlózással 1 = pallók, 3 = ékek, 4 = kitámasztók védõfelszerelést. Gyakorlatilag a teljesen biztonságos munkafeltételek nem adottak. Elõfordulhat, hogy az elõírásokat is lehetetlen betartani. Az egyéni védõeszközök alkalmazását azonban meg kell követelni. A kockázatok egyensúlyban tartására kell törekedni.
Idõtényezõ A betemetett, besûllyedt sérült kimentését azonnal meg kell kezdeni, mert késedelmes mentés esetén megfullad (földtömeg vagy talajvíz, stb. víz közegben), nem bírja a szervezete a reá nehezedõ földnyomást elviselni, kihûl, egyéb sérülései miatt meghal, a mozgó anyagban „felmorzsolódik”, elmerül, besüpped az anyagba, kevés a lehetõség az újraélesztésre, a változékony állagú földtömeg rászakadhat. Az elõzõekben említett szabályzatok elõírásainak betartásakor a mentések egy nagy hányada eredménytelen lenne, mert az ehhez szükséges munkák elvégzését a sérült nem éli már meg. 41
MÓDSZER
A talaj
megnevezése
Földkiemelés megengedett mélysége, m
kiemelésének módja
függőlege földfal esetén
2/4
3/4
4/4
5/4
6/4
7/4
rézsű esetén
Laza szemcsés talaj
szárazon nyíltvíz tartás mellett
0 0
0,8 0
1,0 0
1,2 0,8
1,5 1,0
3,0 1,5
3,0 2,5
Tömör szemcsés talaj és sodorható iszap
szárazon nyíltvíz tartás mellett
0,8 0
1,0 0
1,2 0,8
1,5 1,0
2,0 1,5
2,5 2,0
3,5 3,0
Kemény iszap és sodorható sovány anyag
szárazon nyíltvíz tartás mellett
1,0 0,5
1,2 0,8
1,5 1,0
2,0 1,2
2,5 1,5
3,3 2,0
4,0 3,0
1,5 10
2,0 15
2,5 20
3,5 30
5,0 40
7,0 40
7,0 40
szárazon nyíltvíz tartás
Sodorható kövér anyag
2. számú táblázat
Ha a mentésben résztvevõ tûzoltók beereszkednek a munkaárokba, megkezdik a sérült kimentését, gyakran ugyanolyan veszélynek teszik ki magukat a földmunkáknál, mint a sérült, akit ki akarnak menteni. Ez egy óriási kockázat! Hol vannak itt ellentmondások? A tûzoltók tisztában vannak a mélyépítési balesetek várható veszélyeivel. Azonban e balesetfajták területileg és idõben viszonylag ritkább bekövetkezése miatt nem kellõen készülnek fel jelenleg az ilyen káresetek elhárítására. Ez a megállapítás vonatkozik az ilyen típusú gyakorlatok szervezésére és az elhárításokhoz szükséges segédanyagok, felszerelések beszerzésére és készenlétben tartására is.
Veszélytényezõk A mélyépítési munkák elvégzésénél – sajnos a mentési munkáknál is – három fõ tényezõt kell figyelembe venni: 1. Számos eltérõ veszély fenyeget (1 számú táblázat). 2. Nagy a kísértés a szükséges biztonsági intézkedések elmulasztására vagy megtakarítására. 3. Nehézség a veszély felismerésében, mivel bizonyos talajfajták hamis biztonságérzetet kelthetnek.
Dúcolás A dúcolás feladata, hogy a munkagödörbõl eltávolított talaj következtében kialakuló földfalakat kellõ biztonsággal megtámassza, hogy a dúcolás védelme mellett a munkagödörben biztonságosan lehessen dolgozni. A munkagödrök földfalainak lezárása kétféle módon történet: a.) rézsûk készítésével és b.) dúcolással. A rézsûk készítésénél a munkagödör biztonságosan és egyszerûen körülhatárolható. Ügyelni kell arra, hogy a rézsû hajlásszöge ne legyen nagyobb, mint a talaj belsõ súrlódású szöge, mert ilyenkor elõfordulhat, hogy a munkagödörbe a rézsû földjének egy része becsúszik. A rézsû hajlásszöge nagy mértékben függ a talaj minõségétõl is. A munkagödrök rézsûinek hajlására nézve száraz talaj esetén a 2. számú táblázat nyújt tájékoztatást. Sûrûn beépített területen, vagy ahol nincs hely rézsû készítésére, dúcolást kell alkalmazni. 42
Ha út, vasúti vágány van a közelben, és ezek terhe a munkagödör legalsó szintjétõl megrajzolt csúszólapon belül van, dúcolást kell alkalmazni. Mély munkagödör esetén dúcolást kell alkalmazni, mert a rézsûs földkiemelés mellett óriási földtömeget kellene mozgatni.
Dúcolás szemcsés talajnál A földkiemelést a függõleges helyzetû pallók folyamatos utánhajtása mellett kell végezni. A pallók utánhajtása azt jelenti, hogy a munkagödörbõl elõbb kiásunk egy 20-30 cm vastag réteget, majd a függõleges helyzetû pallókat leverjük. Ezután ismét mélyítés, majd pallóverés váltakozva követik egymást ,a kívánt mélység eléréséig. Elõrehajtott dúcolás esetén beverjük a dúcolást és a földet már a dúcok védelmében távolítjuk el (utánhajtásnál elõbb a földet távolítottuk el és után hajtottuk - vertük a dúcolást). A munkaárok szélességének megfelelõ hosszúságban leássuk a talajba az egymással párhuzamos helyzetû legfelsõ vízszintes hevederpárt. Ezután az egyformára vágott (kb. 2 m) és kiélezett pallókat az elhelyezett hevederek külsõ oldalán verjük úgy, hogy enyhén befelé dõlõ helyzetben hatoljanak a talajba. A pallók beverése után elhelyezzük a már fekvõ hevederek dúcait, majd elkezdõdhet a földkiemelés. A pallók védelmében kiemeljük az árokból a földet, úgy, hogy a levert pallók végei 20-30 cm hosszon a termelt talajba nyúljanak. Ezután az árok fenekénél újabb hevederpárt kell elhelyezni, majd a heveder és a már levert pallósor köré elhelyezzük a következõ pallósort, és az elsõhöz hasonlóan leverjük a munkaárok mindkét oldalán. Elhelyezzük a hevederek közötti dúcokat, majd ismét az elõzõhöz hasonlóan földkiemelés következik. (folytatjuk)
Zemplém István tû. õrgy., tanár munkavédelmi szakmérnök, szakértõ BM TPVI Mûszaki Tanszék Budapest VÉDELEM 1996/3
MÓDSZER
DR. TURY PEREGRIN
Életmentés a baleseteknél Beköszöntõ Az embermentés szolgálatában hagyományos és napi rutin a tûzoltók és mentõk kollégális, gyakran személyes baráti együttmûködése. E sorok írója több, mint három évtized mentõtevékenység eseményeivel és tanúságaival háta mögött igaz barásággal emlékezik a tûzoltó kollégákkal együtt végrehajtott mentésekre, eseményekre. Nem kevésbé baráti emlékek fûzik azon órákhoz, melyeket elõadóként a továbbképzés részeseként töltött a budapesti egységparancsnokok között. Az emlékek és tapasztalatok adnak alapot és bátorságot, hogy eleget téve a szerkesztõség megtisztelõ felkérésének megpróbáljam a hitelesség igényével összefoglalni néhány típusos baleseti helyszín egészségügyi mentésének szempontjait, ill. azokat a lehetõségeket, melyek a mûszaki mentés során a tûzoltó tevékenységét befolyásolják. Kérem fogadják e sorokat barátsággal és használják az olvasottakat a bajbajutott embertársak érdekében. Örömmel várom a tisztelt olvasó tapasztalatát, véleményét. Tisztelettel: a szerzõ.
Alapfeladatok A segélynyújtó alapvetõ magatartási szabályai megegyeznek minden szaktestületben. Egészségében hevenyen károsodott, sérült ember (továbbiakban beteg) észlelésénél alapvetõ szempont: – a beteg hozzáférhetõségének biztosítása, – állapotának tájékozódó jellegû értékelése, – az életmentõ beavatkozások szakszerû végrehajtása, – a segélynyújtó illetékességének és eszközeinek megfelelõ módon az állapotromlás megakadályozása a szaksegítség megérkeztéig, – biztosítani az egészségügyi mentéssel foglalkozók (továbbiakban men44
tõk) tevékenységi lehetõségét, gondoskodni biztonságukról, – esetenként segítséget nyújtani az egészségügyi mentéshez.
A beteg hozzáférhetõségének biztosítása Szükségessé válik beszorult, gázolás során jármû alá került, betemetett betegek eseteiben. Gyakran szükséges a mûszaki mentés igen szûk, vagy nehezen megközelíthetõ helyen talált sérült ellátásánál. Nélkülözhetetlen a speciális ismeretekkel rendelkezõ tûzoltó és mûszaki mentõ munkája repülõ tömegközlekedési jármû, vízijármû jelentõsebb káreseményeinél. Sajátos ismeretek igényeltetnek vegyi- és sugárszennyezõdés alkalmával. A mûszaki mentés egészségügyi szempontjai e körülmények között: Amíg szakember másként nem dönt, a beteg mindig élõnek tekintendõ. (A halál egyértelmû megállapításának nehézségeire utalva emlékeztetek a közelmúlt sajtóhíreire; a szerzõnek is volt esete, amikor vonatgázolt, törzsmagasságban kettévágott sérültet kórházba kellett szállítani...) A kimentés során haladéktalan feladat a légutak átjárhatóságáról meggyõzõdni, idegen test esetén a garatüreget azonnal (ujjal) kitisztítani. A kimentésre szorulónál mindig gondolni kell gerincsérülésre, emiatt amennyiben lehetséges - a mozdításban több segélynyújtó együttmûködése szükséges. Vigyázni kell, hogy a kimentés során a beteg nyaka, háta ne görbüljön. (Egységes, „merev” testként mozdítandó.) Természetesen a látható végtagtörés hasonló eljárást igényel. Sajnos ritkán alkalmazható e célra a kimentés során megfelelõ eszköz, de a helyszínen lévõ mentõegység vacuum matraca e célra igénybevehetõ. A betemettetés, súlyos tárgy alá szorulás a mûszaki mentés számára kiemelt sürgõsséget jelent, mert gyak-
ran (a légzõmozgások akadályoztatása miatt) olyanok vesztik életüket, akiknél a boncolás nem tud sérülést igazolni. A mentõk számára elvileg nem megengedett, hogy veszélyes területre behatoljanak: a szakszerû mozgáshoz képzettségük és felszerelésük sincs. Emiatt a szakszerû mentés érdemben csak veszélytelennek tekinthetõ területen történhet. Veszélyeztetett területen (fõleg több sérült esetén) az egészségügyi kárhely kijelölése a mentésvezetõ, ill. a tûzoltásvezetõ (háttérparancsnok) egyetértése alapján történjék a meleg- és hidegmentés határán; célszerû, ha a háttérparancsnok ennek megfelelõen irányítja a sérültáramlást.
Állapotának tájékozódó jellegû értékelése A vizsgálat célja: – élet? halál? valószínûsítése (nem megállapítása!), – eszmélet/eszméletlenség megállapítása, – életveszély feltételezése. A célok eléréséhez jelent segítséget a következõ algoritmus (döntési vázlat). A beteg észlelése alkalmával látom a beteg küllemét. Súlyos oxigénhiányra utal, ha a bõrszín szürkéssápadt (fakult tûzoltóegyenruhára emlékeztet), hideg, aprócseppesen verítékes. A fehéren sápadt bõr heveny, nagymennyiségû vérvesztésre utal. Az eszmélet/tudatviszonyok megítélése során elsõdleges, hogy köszönünk a betegnek. Ha reagál, biztosan nem eszméletlen! Ha nem köszön vissza, – és hozzáférhetõ - ráfújunk a szemhéjra. („pillacsapási reflex”). Amennyiben pislog, nem valószínûsíthetõ az eszméletlenség. Ha nem pislog, eszméletlennek tekintendõ, s fenyeget a félrenyelés és fulladás. A mellkas emelkedése/süllyedése jellemzi a hatásos légzést. Ha ennek száma kevesebb, mint 9/perc, a betegnek nincs hatékony légzése. ( folytatás a 45. oldalon) VÉDELEM 1996/3
MÓDSZER
Égési elsõsegély Évente többezer ember szenved égési sérülést s veszélyhelyzetben szinte tehetetlenek vagyunk a tûzbõl kimentett emberekkel. A szakemberek szerint a Water-Jel égési kötszerei forradalmasították az égési sérülések elsõdleges ellátását.
Water-Jel A hõálló fóliatasakban vagy a nagyobb méreteknél légmentesen zárt steril tartályban elhelyezett kötszerben a tudományosan kifejlesztett zselét egy különleges hatóanyaggal egyesítették az Egyesült Államokbeli Water-Jel Technologies Inc. kutatói. Az eredményt tesztelve az USA hadserege és az Illinois-i Mûszaki Egyetem Kutató Intézete arra a meglepõ eredményre jutott, hogy a szer még a rendkívül veszélyes fehér foszforon is hatékony. Ennek eredményeként indult az anyag világhódító útjára: – kisebb égési sérülések kezelésére különbözõ méretekben steril kötszerként, – arcsérülésekre védõálarcként, biztosítva a nyílások (száj, orr, szemek) hozzáférhetõségét, – tûzvédõ takarók formájában nagy testfelületû égési sérülések kezelésére, illetve hõ- vagy lángok elleni védelemre. (méretei: 91x76 cm, 183x152 cm 244x183 cm)
( folytatás a 44. oldalról) A hatásos vérkeringés kritériuma a nyakon tapintható verõérlüktetés. A vizsgálat értékelése részletes, személyes oktatást és gyakorlatot igényel. A végrehajtás számos gyakorlati buktatót jelenthet. (Rossz helyen keresik, a saját ujjában lüktetõ eret észleli, stb.) Az egyértelmûen tapasztalt lüktetés a megtartott keringés bíztató jele.
Az élõ beteg kritikus állapotára utal, ha – a küllem oxigén vagy vérhiányra utal; – nem felel és a pillacsapási reflex kiesett; – ha nincs kielégítõ légzés (a kívánt érték 12-24 légvétel percenként); VÉDELEM 1996/3
Hatása Az égési kötszert és takarót az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet minõsítette. A Szent János Kórházban – ahol évente közel 100 akkut égési sérüléssel beszállított gyermeket kezelnek – a kötszereket 30 ill. 60 % testfelületre kiterjedt égési sérülés befedésére alkalmazták. Tapasztalataik szerint a kötés a sebet lehûtötte, s ezzel fájdalomcsillapító hatást kiváltva a hõelvonással meggátolta a szövetkárosodás fokozódását. Ez a hatás akkor különösen nagy, ha a sérülés után azonnal vagy legalább 15-20 percen belül megkezdõdik. Ebbõl következik, hogy elsõsorban a káresetek, balesetek helyszínén alkalmazva eredményes a kötszer. Minden olyan területen, ahol égési sérülésekkel számolni lehet, ott az elsõsegély doboz tartozékaként gondolhatunk rá. Használata ennek megfelelõen egyszerû.
Fõ tulajdonságai – azonnal hûti a bõrt, – enyhíti a fájdalmat, – stabilizálja a bõr hõmérsékletét, – a sebet óvja a további fertõzéstõl, – vízben jól oldódik, s ez megkönnyíti az égett ruházat eltávolítását. – nem sérti a bõrt és a szemeket,
– ha a tapintható nyaki érlüktetés percenkénti frekvenciája nagyon szapora (>120) vagy nagyon lassú (<40).
Életveszélyt jelent továbbá, ha – a légutakba idegen test (pl. hányadék, vér) jutott; (Különösen veszélyes a homok, iszap, mert nehezen távolítható el és szorosan zár). – a vérzés nagyívben sugárzik és lüktet; – ha bármely végtag petyhüdten lóg; (Gerincvelõkárosodásra utalhat azonban az is, ha mindkét alsó végtag zsibbad és fokozatosan gyengül). – ha a koponya, a mellkas és a has kiterjedten roncsolódott, belõlük szervek látszanak;
– a folyamatos hûtéshez nincs szükség vízre. A külföldön már széles körben alkalmazott anyag hazánkba a Kintzly és fia Kft. valamint a Hesztia Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. közremûködésével jutott. Cím: HESZTIA Kft. 2096 Üröm, Görgey u. 27. Tel/Fax: 26/350-459, 350-746, 351-042
– ha tompa mellkasi sérülés után (pl. betemettetés, autógázolás – nem elütés – magasból vízbeugrás, stb.) szapora légzés mellett a beteg feje kékül, zavart lesz, majd aluszékony, s a nyakon az ered duzzadnak; – ha több végtag törött, roncsolódott, amputálódott; – a koponya/mellkas/hasi életveszélyes sérülés súlyos végtagsérülésekkel (nyílt törés, felkar vagy combcsonttörés, amputatio) társul. (folytatás várható)
Tury Peregrin dr. c. egyetemi docens igazgató fõorvos (Mentõkórház) 45
TECHNIKA KAPITÁNY SÁNDOR
Új füstelszívó ventillátorok A hatékony füstelszívás életet menthet! Megakadályozza a füstmérgezést, lehetõvé teszi a menekülést és a tûzoltói beavatkozást.
Európai norma Az épületekbe beépítendõ füstelszívó rendszerek az életvédelmet szolgálják, ezért a méretezési paraméterek és a tûz esetén biztosítandó üzemidõ szigorúan szabályozott. A legfontosabb kérdés: milyen füstgázhõmérsékletet, mennyi ideig kell egy ventillátornak teljes biztonsággal szállítani? A leggyakoribb követelmény: 400 C fok hõmérsékletû közeggel legalább 2 órán keresztül tudjon üzemelni. A hazai szabályozást az MSZ. 595-8-as szabvány reprezentálja, amely a 400 C fokos füstgázhõmérséklet elszívását 90 percig teszi kötelezõvé.
az alaptípusok katalógusaiban megadott jelleggörbék alapján lehetséges. A közvetlenül a motortengelyre ékelt kiviteleknél természetesen csak olyan fordulatszámok választhatók, amelyek a jelleggörbék használt tartományán belül vannak és megfelelnek a háromfázisú aszinkron motorok fordulatszámának. (720, 960, 1440 és 2880 f/p). A méretezésnél a fentieken túl két fontos specialitást kell figyelembe venni. Egyrészt – bár a füstgázhõmnérséklet 400 C fokon is lehet – a motort (biztonsági okokból) a közeg lehetséges legalacsonyabb hõfokának figyelembevételével kell kiválasztani. Másrészt a kiválasztásnál az elszívott légmennyiség 12 %-al megnövelt értékét kell figyelembe venni. Ezt a légmennyiséget ugyanis a gép nem a szívó csõvezetékbõl, hanem a hûtõnyílásokon át a környezetébõl fogja beszívni. Ezek a gépek, funkciójukból adódóan rövid idejû mûködésre méretezettek, de akkor a maximális üzembiztonságot kell elérni.
Hazai megvalósítás Ebbõl az igénybõl kiindulva jelentkezett új fejlesztésû ventillátoraival a Hungaropanol Rt., amelyek a normál közeghõfokra épített ventillátoroktól jelentõsen eltérnek. Ezt megkülönböztetésül a típusjelhez kapcsolt W-vel jelzik. A kétoldali közeghozzááramlást biztosítandó a ventillátorokat speciálisan kialakított szekrényszerkezetben helyezték el, amelyre felerõsítették a szívó és nyomócsonk csatlakozásokat. A kör keresztmetszetû csonkok a szelvény szembenlévõ véglapjain vannak. A belsõ szerkezetek hûtését az oldallapokon kialakított beszívó nyílásokon beáramló friss levegõ biztosítja. A szekrényszerkezeten belül a ventillátor rugózott alapon áll, így a szekrényt nem kell külön rezgéscsillapító rugókra helyezni.
Légtechnikai méretezés Az új fejlesztésû ventillátorok változatai 1-1,5-2 órás üzemidõvel képesek a 400 C fokos füstgázt az épületbõl eltávolítani. A ventillátorok légtechnikai méretezése VÉDELEM 1996/3
Elhelyezés A füstelszívó ventillátorok kialakításukból adódóan védõberendezések nélkül is szabadba (pl. tetõre) telepíthetõk. Mégis - az ilyenkor szükséges gyakoribb ellenõrzési idõ miatt - lehetõség szerint célszerû a gépeket valamilyen fedél alá helyezni. A telepítési hely meghatározásánál elsõdlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a ventillátort körülvevõ térben - a motor és az erõátviteli elemek kielégítõ hûtése érdekében - a hõmérséklet nem haladhatja meg a 60 C fokot. Tehát a ventillátor semmilyen körülmények között sem helyezhetõ el a füstmentesítendõ térben. Ugyancsak az üzembiztonságot szolgálja, hogy a megfelelõ hûtõlevegõellátás érdekében a szekrényt faltól legalább 200 mm távolságra kell elhelyezni. Ez egyben a karbantartást is segíti, hiszen az oldallapok könnyen leszerelhetõk. Mivel sok esetben tetõre telepítéssel számolhatunk, fel kell hívnunk a figyelmet az ilyenkor megkövetelt szabályszerû földelés és vilámvédelem fontosságára.
Szerelési szabályok A csatornák és csatlakozások szabad keresztmetszete legalább 20 dm2 legyen. A legkisebb keresztmetszet a legnagyobbnak legalább a fele legyen. A szintenkénti vízszintes csatlakozó csatornák a gyûjtõaknákig legfeljebb 7 m hosszúak lehetnek. Egyenes csatornánál sem lehet két elszívó nyílás között 10 mnél nagyobb távolság. A szellõzõ és az elszívó nyílások keresztmetszeteinek összege lehetõleg azonos legyen, de legalábbis az elszívó nyílásoké haladja meg a szellõzõké felét. A veszélyeztetett cirkulációban lévõ érzékelõ(k) mûködése reteszelje a többi szinten lévõ nem veszélyeztetett ajtók közvetett mûködésbe lépését. Az elszívó nyílások nyithatóságát a lépcsõházban a nyílás közelében elhelyezett készülékrõl a fenti reteszelést feloldva biztosítani kell (manuális beavatkozás.) A gépi elszívások legalább 1 m3/sec elszívást biztosítsanak egy nyílás nyitásakor. A teljes légszállításnak legalább a körben elhelyezett elszívó nyílások száma x 0,5 m3/sec teljesítményûnek kell lennie. A szellõzésnek természetes huzattal is mûködnie kell. A szabad nyílásnak ilyenkor a csatornakeresztmetszettel legalább megegyezõnek lennie kell. Az elszívó ventillátor(ok) villamos csatlakozását az épület általános áramvédelme elõtti pontról kell leágaztatni. A füstelszívó termékcsalád fejlesztése folyamatos, a lehetõségek és méretek széles skálája biztosított. Konzultációval szakembereink készséggel állnak rendelkezésre.
Kapitány Sándor Hungaropanol Rt. Csongrád T: 63/382-055, 382-155 F: 63/383-241, 1/201-2727, 1/201-2445 47
TECHNIKA
KISS NÓRA
Az ajtócsukás technológiájának forradalma A tûzgátló szerkezetekben megfelelõ tûzállóságú tûzgátló ajtókat kell elhelyezni. Ezeknek az ajtóknak – hasonlóan az “AB” tûzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtajaihoz – önmûködõen kell csukódniuk.
DORMA ITS 96 A tûzgátló ajtók csukószerkezeteivel szemben különleges követelmények vannak. A megbízható, automatikus csukódás természetes követelménye mellett, a nagy hatásfokkal mûködõ szerkezeteknek az ajtó kis erõvel történõ nyitását és a csukóerõ pontos beállítását kell lehetõvé tenni. Mindezt úgy, hogy a bonyolult és finoman szabályozott feladatot láthatatlanul végezze. A DORMA ITS 96. típusú láthatatlan ajtócsukó szerkezetének ez sikerült. Különlegessége ugyanis, hogy univerzálisan alkalmazható fa-, fém és alumíniumprofilból készült tûz- és füstgátló ajtókhoz. 35 mm-es vastagsága és 45 mm-es magassága már 40 mm vastag ajtólapba történõ beépítését is lehetõvé teszi.
Minõsítés Az ÉMI Tûzvédelmi Tudományos Osztályának szakértõi véleménye ajánlja az ITS 96 típusú ajtócsukó tûzgátló ajtókba történõ beépítését. Beépítés esetén az ajtógyártóknak minden esetben a beépített ajtócsukóval együtt kell a tûzgátló ajtótípusokat bevizsgálni.
Rendszerfejlesztés A DORMA fejlesztõ mérnökei az ITS 96 ajtócsukó teljes rendszerbefoglalását tûzték ki célul. A kétszárnyú tûzgátló ajtók ajtólapjait az ajtó felett átmenõ, a tokba beépített csúszósín köti össze. Az ajtólapok mindenkori helyes csukássorrendjét pedig tolópöckös mechanikus csukássorend-szabályozó biztosítja. A tûzgátló ajtók rögzítését a csúszósínben pontosan beállítható elektromágnes teszi lehetõvé. Ez a funkció különösen fontos azokon a helyeken, ahol a technológia (használat) az ajtók nyitvatartását követeli meg. Nyitott ajtónál a füstérzékelõ jelzésére a mágnes áramköre megszakad és az ITS 96 ajtócsukó becsukja az ajtót. Igy a használati és a tûzvédelmi funkciók harmonizálhatók. Ez a korszakalkotóan új és jövõbe mutató megoldás – az ITS 96 rendszere – 1996 végén kerül forgalomba. Kiss Nóra ügyvezetõ DORMA Magyarország Kft. Budapest 48
Fa ajtóban
Fém profil ajtóban VÉDELEM 1996/3
TECHNIKA
ADORJÁN ATTILA
Csúcstechnológia az RB. mérésben Az elõzõ számunkban feldolgozott tartályrobbanás is nyomatékosítja: a robbanásveszély méréséhez jó mûszerekre van szükség. A lehetséges eszközök bemutatása segíthet a tragédiák megelõzésében.
Kézi mûszerek A Dräger által fejlesztett és gyártott robbanásveszélyes gázok és gõzök kimutatására alkalmas hordozható készülékek a környezeti levegõben elõforduló éghetõ gázok és gõzök folyamatos mérésére és felügyeletére szolgálnak. Alkalmasak személyi mérésre, illetve nagyobb munkaterületek felügyeletére. A kompakt kivitel, a nagyfokú robosztusság (pl. üvegszálerõsítésû ház), az egyszerû kezelhetõség és a kedvezõ ár/teljesítmény aránya ideális Ex-mérõkészülékké teszi a különbözõ felhasználási területeken: tûzoltóság, vegyipar, bányászat, gázszolgáltatók, hulladéktárolók és feldolgozók, tartálytisztítás, zárt helyeken történõ munkavégzéseknél, illetve mindenütt, ahol az éghetõ gázok jelenlétével számolni lehet.
A kézi mûszerek kezelése Mindkét készülék típusra jellemzõ az egyszerû kezelhetõség. A három nyomógomb által minden paraméter egy kérdez-felelek menüstruktúrával könnyedén beállítható illetve a felhasználó részérõl egyszerûen lekérdezhetõ. A gyakorlati alkalmazást a sokrétû kiegészítõ felszerelések könnyítik meg, szinte minden felhasználási területen. Vegyük ezeket sorba: A Pac Ex mûszer diffúziós elvû, tehát a szenzor körülötti környezeti levegõbõl veszi a mintát. Ha a kívánt mérési helyhez nem tudjuk a készüléket odatenni, akkor kézipumpa és teleszkópszonda (1,5 m hosszú kihúzva) vagy úszószonda (max 10 m hosszú csõvel) segítségével tudunk mintát venni az aktuális területrõl. A Pac Ex-nél illetve a Multiwarn-nál (diffúziós kivitelnél) lehetõség van külsõ elektromos pumpa használatára, ami akár 45 m-rõl is 200 mbar-s szívással, átáramlásellenõrzéssel, tudja a készülék számára az aktuális gázkoncentrációt biztosítani. (Ugyanezt tudja a Multiwarn beépített belsõ pumpával). Amennyiben nem ismert számunkra, hogy milyen robbanásveszélyes gáz/gõz fordulhat elõ célszerû nonánra kalibráltatni a mûszerünket, így a biztonsági tényezõnk a legmagasabb lesz.
A katalítikus mérési elv A Dräger katalítikus Ex-szenzor a robbanásveszélyes gázok és gõzök légkörben történõ parciális nyomás mérésére szolgáló mérõ-átalakító, amely a hõhatás elvén mûködik. A mérendõ környezeti levegõ szinterelt fémszûrõn keresztül diffundál a szenzorba. Ott az éghetõ gázok/gõzök a felhevített detektorelemen (Pellistor) kataklítikusan elégnek. VÉDELEM 1996/3
MULTIWARN készülék család Egytõl öt gáz egyidejû mérésére alkalmas mûszer, amelybe az alábbi szenzorok választhatók: 1. Infravörös szenzor, egy darab a. Ex-szenzor (0-100 vol% CH4, és 0-100 % ARH) b. CO2 szenzor (0-25 vol%, felbontása 0,01 vol% CO2) 2. Katalitikus elven mûködõ Ex-szenzor, egy darab 3. Elektrokémiai szenzor, három darab. Több, mint 39 mérgezõ gáz illetve az oxigén mérési lehetõségével, számos intelligens szenzortípussal. Jellemzõi (a Pac Ex-nél felsoroltakon kívül): – választható diffúziós illetve belsõ pumpás kivitel, – csatornánkénti 50 órás adattárolási és kiértékelhetõségi lehetõség, – a mért adat tárolás idõköze 1 sec-tõl 1 óráig állítható, – katalitikus Ex-szenzornál 19 gáz/gõzre elõkalibrálva.
Pac Ex Kimondottan az éghetõ gázok és gõzök kimutatására fejlesztett készülék. Fõ jellemzõi: – diffúziós mérési mód, – katalítikus elven mûködõ szenzor, – mérési tartományok: 0-100% ARH (Alsó Robbanási Határ) 0-5 vol% CH4, felbontása 0.01 vol% ezért szivárgás keresésére is kitûnõen alkalmas 5-100 vol% CH4, felbontása 1 vol% automatikus átváltás a mérési tartományok határainak átlépésekor, – a vol% és az ARH mérési módban is két-két szabadon beállítható vészküszöbérték, – kicsi méret (142x66x27 mm) és súly (370 g), – megvilágítható LCD kijelzõ (rövid vagy tartós megvilágítási lehetõség), – cserélhetõ NiCd akku (10 óra üzemidõ), rövid töltési idõ, – mikroprocesszor által vezérelt akku menedzsment a túltöltés és a túlmerülés ellen, akkukontrol a kijelzõn üzem- és töltés közben is, – extra hangos (85 dB, 30 cm) és feltûnõ vörös riasztójelzés, – üzemi hõmérséklet -20 és +55 Celsius között, – IP 55 védelem.
Az égéshez szükséges oxigént a környezeti levegõ szolgáltatja. Az ekkor keletkezõ égéshõ pótlólag a detektorelemet melegíti. Ennek következménye a detektorelem ellenállásának megváltozása. Ez az éghetõ gázok/gõzök parciális nyomásával arányos. A szenzorban a kataklítikus detektorelemen kívül egy szintén felhevített nem aktív kompenzátorelem található. Mindkét elem egy Wheastone-híd része. A szenzoron mért feszültség az elektronikán keresztül erõsítve lesz, a beállított vészküszöbökkel össze lesz hasonlítva és %UEG/%LEL (=%ARH) vagy vol%ban ki lesz jelezve. ARH feletti gázkoncentrációnál (stöchimetrikus keverési arány felett) a detektorelemek érzékenysége lecsökken, mivel az elégetéshez szükséges oxigén nincs jelen. (folytatás az 50. oldalon) 49
SZAKIRODALOM Az európai elõírásokra való áttérés
Patikatûz
A vegyipar számára a tûzveszély meghatározásához két ATEX (robbanásveszélyes környezet) direktíva bevezetésére kerül sor. Milyen berendezéseket használjunk robbanásveszélyes környezetben? – ezt tartalmazza az ATEX 100a direktíva. Munkavédelem a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben! – ez az ATEX 118a direktíva tervezett tartalma. Az ATEX 100a minimális követelményeket tartalmaz. Megadja milyen biztonsági, ellenõrzõ, szabályozó rendszerek dolgozhatnak ilyen környezetben és milyen berendezéseket lehet ott üzemeltetni. Mindezeknek együtt kell biztonságosan mûködni. A direktíva meghatározásai szerint Berendezés: Készülék, alkatrész, amely robbanást okozhat ilyen környezetben. Ez lehet elektromos berendezés vagy bármi amiben mozgó alkatrész található. Védõrendszerek: A robbanás hatásának megállítására vagy csökkentésére szolgálnak. Az ATEX 118a utasítás célja a dolgozók védelme. Öt területet ölel fel: – a robbanásveszélyes környezet megelõzése, – a gyújtóforrások eltávolítása, – a megfelelõ robbanás elleni védelem, – dokumentum a robbanás elleni védelemrõl, – veszélyes övezetek osztályozása. Ha az utasítás hatályba lép, a vállalatoknál ennek alapján kell meghatározni a robbanásveszélyes övezeteket. Az elõírásokban megjelenõ összehangolt szabályozás csökkenti a veszélyt és az egyes országok szabályozása között is csökken a különbség.
1995. április 16-án reggel 8 óra körül tört ki a tûz. A hosszú, alagút jellegû patikának csak a két végén volt egy kis ki- és bejárat. Az üzlet kétharmad részében elhelyezkedõ elosztópulttól indult ki a tûz. A veszélyt növelte, hogy az ott lévõ aerosolos palackok ezrei folyamatosan gyulladtak ki, ill. robbantak fel. Az erõs hõhatás és a füst miatt a tüzet légzõkészülékkel is nehezen lehetett megközelíteni. A tûzoltók a bejárattól a kijárat felé haladva támadták a tüzet, a kijáratnál pedig védõsugarakkal akadályozták meg a tûz továbbterjedését. A nehézséget fokozta, hogy a tûz felfelé, a patika feletti fitness szalon irányába is továbbterjedt. Szerencsére csak a padlón keletkeztek kisebb tüzek, amelyeket gyorsan el is oltottak. Személyi sérülés nem történt, azonban az anyagi kár több mint 270 ezer font volt. A tûzfészek az elosztópultnál egy bekapcsolva hagyott számítógép vagy egy vészfény volt. Nem lehetett megállapítani, hogy a kettõ közül melyik okozta a tüzet. A fõ megállapítások: ne hagyjunk bekapcsolva elektromos berendezést, ill. ilyen értékeknél a sprinklerek használata nem hanyagolható el. A patikák tûzterhelése, beépítettsége hazánkban is hasonló taktikai, oltási problémákat vet fel, amelyek csak tûzmegelõzési intézkedésekkel (ellenõrzés, használati szabályok, tûzjelzõk, beépített tûzol-tóberendezések telepítése) csökkenthetõk. (szerk.)
Négyesi György Biztonságtechnika laboratóriumvezetõ Richter Gedeon Rt. Budapest
Forrás: Chilworth Technology Group: Process Safety News, Autumn 1995.
(folytatás a 49. oldalról) Ez kétértelmû mérési eredményhez vezethet. Ezért a Dräger Ex-szenzorban a kompenzátorelemmel pótlólag az ellenõrizendõ környezeti levegõ hõvezetése is mérve lesz, amely több gáznál a levegõ hõvezetésétõl különbözik. Ebbõl a mennyiségbõl a készülék a 0-100% ARH mérési tartomány számára egyértelmû mérési értéket állapít meg. A hõvezetõ jelébõl megfelelõ beállításnál és kalibrálásnál a jel az 5-100 vol% CH4 mérési tartomány számára is ki lesz értékelve. A katalítikus Ex-szenzorral kimutatható gázok/gõzök: aceton, benzol, butylacetát, ecetsav, etin, szénmonoxid, nonán, propán, styrol,
ammónia, butadién 1,3 ciklóhexán, etán, etylacetát, metán, oktán, propanpol, toulol,
benzin bután, dietylamin, etanol, heptán, metanol, pentán, propén, hidrogén,
normálbenzin, butanon, dietyléter, etén, hexán, metyl-tert-butyléter (MTBE) pentanol, propylénoxid, xylol.
réséhez a katalítikus Ex-szenzorral ellentétben nem szükséges oxigén. Szenzortípus IR EX: – 0-100 vol% CH4 – 0-100 ARH Az ARH tartományban a következõ Ex gázokat és gõzöket tudja érzékelni: propán, dimethyléter, n-heptán, oktán,
i/n-bután, ecetsav, n-hexán, pentán,
ciklóhexán, etán, metanol, i-propanol.
ciklópentán, etanol, nonán,
A hosszú élettartam melleti fõ elõnye, hogy évenként csak kétszer kell kalibrálni, s nincs keresztérzékenysége. Eszközeink a tragédiák megelõzéséhez a csúcstechnikát alkalmazzák, ehhez azonban felkészültségre és problémaérzékenységre is szükség van. Ebben is készséggel állunk rendelkezésre.
Az infravörös szenzor Az infra elõnye, hogy a robbanásveszélyes gázok/gõzök mé50
Adorján Attila mérnök Dräger Hungária Kft., Budapest VÉDELEM 1996/3
