Tartalom
Előszó Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz
19 21 24
Bevezetés 1. Az első alapkérdés 2. Demiurgosz az emberben 3. A „gyakorlati" jelentése a filozófiában 4. A valóságos dolgok értékteljessége és a bennük való részesedés 5. A második alapkérdés 6. A személy és a szituáció értéktartalma 7. Az egymás-mellett-elmenésről 8. A modern ember
25 27 29 31 33 35 37 39 41
Első rész. Az erkölcsi jelenség szerkezete (Az erkölcs fenomenológiája)
I. szakasz: Kontemplatív és normatív etika 1. fejezet A gyakorlati filozófia kompetencia kérdése a) Az erkölcsi parancsok általános jellege és érvényesülés-igénye b) Etikai relativizmus c) Etikai abszolutizmus 2. fejezet: Az erény taníthatóságáról a) Szókratész tétele b) A „bűn" keresztény fogalma c) Az etika mint tiszta elmélet Schopenhauernél d) Platón Menón-]& és az apória feloldása 3. fejezet: A normativitás igazi jelentése a) A közvetett normativitás b) A vizsgálat látható keretei és az etika eszméje c) Etika és pedagógia d) Elméleti és erkölcsi apriorizmus
http://d-nb.info/1063320062
45 47 47 48 49 51 51 51 53 54 56 56 57 58 59
6
j
Nicolai Harlmann: Etika
II. szakasz: A morálok sokasága és az erkölcs egysége 4. fejezet: Sokféleség és egység az erkölcsi tudatban a) Az erkölcsi parancsok történeti sokfélesége b) Érvényesülő morál és tiszta etika c) A sokféleség további dimenziói d) A keresett egység és az értékkutatás 5. fejezet: A jóról és a rosszról való tudás a) Parancsok, célok és értékek b) A tudás fájának mítosza c) Nietzsche felfedezése és tévedése 6. fejezet: Az értékfelfedés útjáról a) Az ethosz forradalma és az értéktudat szűkössége b) Az eszmény kifejezésre juttatója és a tömeg c) Hátratekintő és előretekintő etika d) Elméleti és etikai elv-kutatás e) Kategóriák és értékek, törvények és parancsok f) Erkölcsi valóság és a primer értéktudat bizonyossága g) Tévedési lehetőség és nem-igazi erkölcsi tudat 7. fejezet: Az erkölcsi jelenség orientációs területei a) Az adott-jelleg terjedelme az értékkutatásban b) Jog és erkölcs c) Vallás és mítosz d) Pszichológia, pedagógia, politika, történelem, művészet és művészeti képzés
:
III. szakasz: A filozófiai etika tévútjai 8. fejezet: Egoizmus és altruizmus a) Az önfenntartás és az önérvényesítés morálja b) Az egoizmus-elmélet értelme és képtelensége c) Az altruizmus metafizikája d) Beleérzés és átérzés e) Az „Én" és a „Te" alapviszonya. A két tendencia konfliktusa és értéke 9. fejezet: Eudaimonizmus és utilitarizmus a) Arisztipposz és Epikurosz b) A sztoa c) Kereszténység és neoplatonizmus d) Az újkor szociális eudaimonizmusa 10. fejezet: Az eudaimonizmus kritikája és etikai jelentése a) Az utilitarizmus természetes határai b) A következményetika jogosultsága és határai c) Elhallgatott értékek visszatérése d) Értéktévesztés a szociális eudaimonizmusban és ennek veszélyei e) Az eudaimónia önértéke és viszonya a tulajdonképpeni erkölcsi értékekhez .... f) Boldogságra törekvés és képesség a boldogságra
61 63 63 64 65 66 68 68 69 70 72 72 73 75 76 78 79 81 83 83 84 86 87 89 91 91 92 93 95 96 99 99 100 101 103 105 105 106 107 108 109 110
Tartalom
|
7
IV. szakasz: A kanti etika 11. fejezet. A gyakorlati ész szubjektivizmusa a) Kant tanítása a kellés „szubjektív" eredetéről b) Transzcendentális szubjektivizmus és akaratszabadság c) A kanti alternatíva d) Hamis következtetés a kanti apriorizmusban 12. fejezet: A formalizmus scheleri kritikája a) A „formális" jelentése a kategorikus imperatívuszban b) A forma preferálására vonatkozó történeti előítélet c) Formalizmus és apriorizmus 13. fejezet: Az intellektualizmus scheleri kritikája a) Intellektualizmus és apriorizmus b) Érzékiség, adottság és aposzterioritás c) Gondolkodás, értelem és aprioritás d) Az értékérzés érzelmi apriorizmusa e) A „materiális értéketika" eszméje
113 115 115 117 118 119 122 122 123 124 126 126 127 128 129 131
V. szakasz: Az erkölcsi értékek lényegéről 14. fejezet: Értékek mint lényegiségek a) A lényegiség ideiglenes jelentése b) Javak és jószágértékek c) Az értékek aprioritásának és abszolútságának viszonya d) Akarat, cél és morális értékítélet e) Példakép és példakövetés f) Erkölcsi eszményképzés és értéktudat g) Beszámítás, felelősség és bűntudat h) Lelkiismeret és erkölcsi értékaprioritás i) Az antik erény-fogalom mint materiális értékfogalom 15. fejezet: Az értékek relativitása és abszolút jellege a) Szubjektivitás és relativitás b) A javak szubjektumra-vonatkoztatottsága és az értékmatéria relácionális szerkezete c) Az erkölcsi értékek abszolút jellege és az őket kísérő jószágértékek viszonylagossága d) Az erkölcsi értékek materiális vonatkoztatottsága a személyekre mint objektumokra e) Az erkölcsi értékek materiális vonatkoztatottsága a személyre mint szubjektumra f) A vonatkoztatottságok egymásba-kapcsolódása és az erkölcsi értékek e mögött álló abszolút jellege 16. fejezet: Az értékek ideális magánvalóságáról a) Az értékek gnoszeológiai magán valósága b) Erkölcsi valóság és erkölcsi ideális szféra c) Az ideális magánvalóságról egyáltalában d) Az értékek erkölcsi-ideális magánvalósága e) Értéktévesztés és értékvakság f) Az értéklátás vándorlása és az értékmegismerés határai
133 135 135 137 139 141 142 143 144 145 146 149 149 150 151 153 154 155 156 156 157 159 161 162 163
8
|
Nicolai Hartmann: Etika
17. fejezet: Az értékek mint elvek a) Az értékek viszonya a valósághoz b) Az értékek mint az erkölcsi ideális szféra elvei c) Az értékek mint az erkölcsi aktuális szféra elvei d) Az értékek mint az erkölcsi reális szféra elvei e) Az értékek teleológiai metafizikája és az erkölcsi értékfenomén
165 165 166 167 169 170
VI. szakasz: A kellés lényegéről 18. fejezet: Az érték és a kellés viszonya a) Ideális lenni-kellés b) Aktuális lenni-kellés c) A lenni-kellés fesztávja, aktualitásfoka és erkölcsi dimenziója d) A dimenziók pluralitása és az értékek sokfélesége 19. fejezet: A kellésnek a szubjektumhoz való viszonya a) A lenni-kellés sarkpontja a reális létben b) A szubjektum szerepe a kellés metafizikájában c) Lenni-kellés és tenni-kellés. Az elv metafizikai gyengesége és a szubjektum ereje d) Érték és cél, kellés és akarat e) A szubjektivitás látszata a kellésben és az axiológiai determináció f) Szubjektum és személy g) A személyiség függése az értéktől és a kelléstől 20. fejezet: A kellés és a finális kapcsolat a) Érték és kellés kategóriaelemzéséhez b) Elsődleges és másodlagos determináció c) A finális kapcsolat mint háromszintű kötelék d) Szabályos, valamint visszafelé ható determináció a finális kapcsolatban e) A cél megkettőződése és azonossága f) Gondviselés és predesztináció az emberben 21. fejezet: Az értékek teleológiája és az ember metafizikája a) Természetteleológia és világteleológia b) Filozófiai antropomorfizmus és az axiológiai determináció elsődlegessége c) Az ember megsemmisülése és a kategoriális alaptörvény megfordítása d) Etika és ontológia, ember és természet e) Az ember teleológiája és a „véletlen"
173 175 175 176 177 179 180 180 181
VII. szakasz: Metafizikai kitekintések 22. fejezet: Teleológiai kölcsönhatás a) A kauzális és finális sorok egymásba-fonódása b) Homofinális és heterofinális közösség c) Célellentmondások és értékkonfliktusok
207 209 209 209 211
183 184 185 186 188 190 190 191 192 193 194 196 198 198 199 201 202 204
Tartalom
23. fejezet: A kellés modális felépítése a) A modalitás-probléma mint az érték és a kellés lényegi problémája b) Ontológiai szükségszerűség és valóság c) Lehetőség és szükségszerűség egyensúlyának felbomlása az aktuális lenni-kellésben d) Az ideális lenni-kellésnek és az értékek magánvalóságának a modalitása e) A szabad szükségszerűség apóriái f) Szabadság, megvalósulás és lehetővé válás 24. fejezet: A személy metafizikájához a) Perszonális metafizika b) Scheler tanítása a személyről és az aktusról c) Aktusok és személyek mint tárgyak d) Személyesség és szubjektivitás. „Én" és „Te" e) Személy és világ 25. fejezet: A metafizikai perszonalizmus a) Világ-eszme és Isten-eszme b) Egyes személy és össz-személy c) „Magasabb rendű személyek" és a magasabbrendűség tudata d) Az összességek emelkedő és a személyesség csökkenő rendszerei e) Etika és teológia
(
9
213 213 214 216 216 218 220 222 222 223 224 226 228 232 232 233 235 236 238
Második rész. Az erkölcsi értékek birodalma (Az erkölcs axiológiája)
I. szakasz: Általános szempontok az értéktáblához 26. fejezet: Az erkölcsi értékek helyéről az értékek birodalmában egyáltalában a) Értékkutatás és az etika értékterülete b) Alapozottsági viszonyok az erkölcsi értékek és a jószágértékek között c) Különbség más alapozottsági viszonyokkal szemben d) A fordított megalapozás scheleri kísérlete 27. fejezet: A cselekvés célja és a morális érték a) Az erkölcsi értékek félreismerése a céletikában b) A tenni-kellés határa az értékek birodalmában c) Erkölcsi értékekre való törekvés lehetőségének határa d) A törekvés lehetőségének és a megvalósíthatóságnak a viszonya e) Erkölcsi értékek realizálhatóságának határa
243 245 245 246 247 247 250 250 251 252 255 257
10
j
Nicolai Harfmann: Efika
28. fejezet: Az értékek rangsoráról a) A rendezési elv módszertani apóriája b) Értéktudat és a rangsor tudata c) A „magasabb" és az „alacsonyabb" axiológiailag irreducibilis jelentése d) Az értékbirodalom többdimenziós jellege e) Értékerő és értékmagasság. Értékmulasztás és értékteljesülés 29. fejezet: Az értékmagasság kritériumaira vonatkozó kérdés a) A rangsor öt scheleri ismertetőjegye b) A scheleri ismertetőjegyek értékelése c) Az „értékválasz" hildebrandi elmélete d) A Nikomakhoszi etika értékprédikátumai e) Az „előnyben részesítés törvényének" scheleri elmélete és az ideális rangsor abszolút jellege 30. fejezet: A legfőbb érték problémája a) Az erkölcsi elv egységkövetelménye b) A „jó" tartalmi megismerhetetlensége c) A monizmus lehetséges típusai az értékek adott pluralitásában d) Az etika monizmusa az értékek pluralizmusán belül
260 260 261
II. szakasz: A legáltalánosabb értékellentétek 31. fejezet: Az értékek antinomikája a) Pozitív ellentétesség mint a legelemibb értékek alapsajátossága b) A morális konfliktus és az értékantinómiák c) Az értékellentétek dimenziórendszere mint ideális „értéktér" 32. fejezet: Modális értékellentétek a) Szükségszerűség és szabadság értékantinómiája b) Az értékek reális létének és nem-létének értékantinómiája c) Az antinómia formulázásai és variációi 33. fejezet: Relácionális értékellentétek a) Az értékhordozó antinómiája b) Aktivitás és tétlenség értékan tinómiája c) A típus magassága, illetve szélessége d) Harmónia és konfliktus e) Egyszerűség és komplexitás 34. fejezet: Mennyiségi-minőségi értékellentétek a) Általánosság és egyediség b) A „típusban" megnyilvánuló értékszintézis c) Az összesség és az általánosság, az individualitás és az individuum kategoriális viszonya d) összesség és individuum értékellentéte e) A mennyiségi értékellentétben rejlő antinómia f) Az antinómia határa g) Állandósuló antinomikus elemek az értékek birodalmában és az ontikus reális létben
279 281 281 282 283 285 285 286 288 289 289 290 292 293 295 297 297 299
262 263 264 266 266 267 268 269 270 273 273 274 275 277
300 302 304 306 308
Tarfalom
h) Az axiológiai köztes tag. Szűkebb közösség és politikai párt i) Emberiség és nép
j
11
309 310
III. szakasz: Tartalmilag előfeltételezett alapértékek 35. fejezet: Értékcsoportok általános jellegzetessége a) Konkrétság és tartalmi teljesség b) Egyoldalú értéksorok és viszonyuk az antinómiákhoz c) A második kiegészítő alcsoport 36. fejezet: A szubjektumhoz tapadó értékalapok a) Az élet értéke b) A tudat értéke c) A tevékeny létezés értéke d) A szenvedés értéke e) Az erő értéke f) Az akaratszabadság értéke g) Az előrelátás értéke h) A céltevékenység értéke 37. fejezet: Jószágértékek a) A javak táblázatának helye az etika általános értéktábláján belül b) A létezés általános alapértéke c) A szituáció értéke d) A hatalom értéke e) A boldogság értéke f) Javak speciálisabb osztályai g) Az etika probléma-határa a javak táblázatához képest
313 315 315 316 317 319 319 321 323 324 326 327 329 332 334 334 335 336 337 337 339 339
TV. szakasz: Az erkölcsi alapértékek 38. fejezet: Az erkölcsi értékekről egyáltalában a) Az erkölcsi értékek szabadságra-vonatkoztatottsága b) Az erkölcsi alapértékek és az egyes alcsoportok 39. fejezet: A jó a) A jó mint erkölcsi alapérték b) A jó definiálhatatlansága és részleges irracionalitása c) A jóban rejlő kétértelműségek d) A jó axiológiai távolsága az előfeltételezett aktusértékektől e) A negatív értékek teleológiája és a „sátán" eszméje f) A jó mint pozitív értékek teleológiája g) Értékintenció és intenciós érték az értékek teleológiájában h) A jó materiális vonatkozása az értékek rangsorára i) Az értékmagasság-érzet rétegződése és a „szív törvénye" j) Az általánosság-jelleg a jó lenni-kellésében
341 343 343 344 346 346 347 347 348 349 351 352 354 357 357
12 |
Nicolai Hartmann: Etika
40. fejezet: A nemes a) A nemesnek a jóhoz, a közönségesnek a rosszhoz való viszonya b) A nemes viszonya az életértékhez c) A rendkívüli teleológiája d) Értékválasztás és az egyén megválasztása (arisztológia) e) Erkölcsi aszcendencia és a csoport morálja f) A nemes morális ismertetőjegyei g) Megkülönböztetés és elrendezés 41. fejezet: A teljesség a) A jóhoz és a nemeshez való viszony. A teleológia visszalépése b) Értékszintézis a teljesség ethoszában c) A lelki nagyság és viszonya a rosszhoz 42. fejezet: A tisztaság a) Ellentét a jóval és a teljességgel b) Kereszténység és antikvitás. A tisztaság mint alapérték c) A tisztaság mint morális hatalom d) A tisztaság megjelenési formái e) Elveszíthetőség és visszahozhatatlanság f) Tisztaság és teljesség belső dialektikája g) Tisztaság és szabadság, hit és ethosz
359 359 360 361 362 363 364 366 367 367 368 369 371 371 372 373 374 375 376 377
V. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (első csoport) 43. fejezet: Az erényekről egyáltalában 44. fejezet: Igazságosság a) Jog, egyenlőség és a személy igazságos volta b) Jogtalanságot elkövetni és jogtalanságot elszenvedni c) Igazságosság mint a legalacsonyabb, legelemibb erény-érték d) Legalitás és moralitás e) Jogosság és szolidaritás 45. fejezet: Bölcsesség a) A oocpía és a sapientia erkölcsi jelentése b) A szókratészi életeszmény c) Erkölcsi optimizmus és képesség a boldogságra 46. fejezet: Bátorság a) A személy önmagát-bevetése és a morális kockázat b) Erkölcsi bátorság és felelősségvállalási készség 47. fejezet: Önuralom a) XaxppocrúvTi és éyKpóaeia b) Engedelmesség, fegyelem és jellemfejlődés 48. fejezet: Arisztotelészi erények a) A (leaótrig elmélete b) A actxppoCTwri a (xeaórri*; fényében c) EA£i)9epiórr|<;, jipaórr|<;, neya^ojrpéjieia d) í>iA.OTt(AÍa és H£7aA,oyuxía e) Né(i£cn<; f) Atatíx;
379 381 383 383 384 385 386 387 390 390 391 392 394 394 395 397 397 398 400 400 403 403 404 406 406
Tartalom
j
13
VI. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (második csoport) 49. fejezet: Felebaráti szeretet a) A másik személy felé fordulás b) Pozitív tartalom és teremtő spontaneitás c) Antinomikus ellentéte az igazságossággal d) Sértődöttség, álszeretet, együttérzés e) Az Én-szféra emocionális transzcendálása f) A felebaráti szeretet apriorizmusa és metafizikája g) Az erkölcsi érték autonómiája a felebaráti szeretetben 50. fejezet: Őszinteség és egyenesség a) Igazság és őszinteség b) Az őszinteség és az úgynevezett „kegyes hazugság" értékkonfliktusa 51. fejezet: Megbízhatóság és hűség a) Képesség az ígéretre b) Az erkölcsi személy önazonossága és szubsztancia-jellege c) A hűség ethosza 52. fejezet: Bizalom és hit a) Kockázat, bátorság és lelki erő a bizalomban b) Vakhit c) Szolidaritás és a hit nevelő ereje d) A hit mozzanata a barátságban e) Életigenlés és remény 53. fejezet: Szerénység, alázat, távolságtartás a) A szemlesütő tekintet ethosza b) Alázat és büszkeség c) A távolságtartás 54. fejezet: A társas érintkezés értékei a) A konvencionális formaértékek erkölcsi jellege b) A „fennálló szokások" c) Az arisztotelészi társasági erények
409 411 411 412 413 414 416 417 418 420 420 421 424 424 425 425 427 427 428 428 430 430 432 432 433 434 436 436 437 438
VII. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (harmadik csoport) 55. fejezet: A legtávolabbi szeretete a) Az erkölcsi értékérzés határértékei b) A közei-lévőhöz való kötöttségünk természetessége c) A platóni £pax; d) Távolbalátás és történeti szolidaritás e) A felebaráti szeretet és a legtávolabbi szeretete f) A legtávolabbi szeretete és az igazságosság g) Erkölcsi eszmény-képzés h) A prospektív eszmény tartalmáról i) A legtávolabbi szeretetének erkölcsi értékkaraktere
441 443 443 443 445 446 447 450 451 453 454
14
|
Nicolai Hartmann: Etika
56. fejezet: Az ajándékozás erénye a) A szellemi javak és a személy, ezek lényegének megfelelő habitusa b) Ajándékozni és elfogadni. Erény áldozat nélkül c) „Haszontalan erény" d) Az élet értelemadása és antropodíceája 57. fejezet: Személyiség a) Az individualitáshoz való viszony b) A személyiség reális léte és ideális ethosza (intelligibilis karaktere) c) Szubjektív általánosság és objektív individualitás d) Objektív általánosság és individualitás a személyiségértékben e) Az individuális ethosz értékelsőbbség-elve és viszonya az értékek általános rangsorához f) A személyiség erkölcsi értékmagassága g) Az értékmagasság kétszeres variabilitása h) Antinomikus viszony az általános értékekhez és a kategorikus imperatívusz megfordítása i) Igazi és nem-igazi személyiség j) A személyiségértékek megismerhetősége és aprioritása 58. fejezet: Individuális szerelem a) A személyes lét értelemteljesülése b) A saját élet és a szerelem önértéke c) Képesség-érték és akarat-érték a szerelemben d) Túl boldogságon és boldogtalanságon e) Lelki mélység és benső kötelék f) A szerelem ismeretértéke
457
VIII. szakasz: Az értéktábla törvényszerűségéről 59. fejezet: A rendszerelképzelés fogyatékossága a) Az áttekintés határai b) Eredmények az értékek rangsora tekintetében c) Az értéktábla törvényszerűség-típusai 60. fejezet: Rétegződésviszony és alapozottsági viszony a) A (yu|i.7ita>Krj dialektikus törvénye b) A negatív értékek és a pozitív értékek egymást feltételezése c) A rétegződésviszony és a rétegződési törvények d) A rétegződési törvények érvényességi határai az értékek birodalmában e) Az alapozottsági viszony bevonása a rétegződésviszonyba f) Az erkölcsi és az esztétikai értékek viszonya g) Következtetések
489 491 491 492 493 495 495 496 497
457 458 459 461 463 463 464 466 467 468 470 471 472 475 477 480 480 481 482 484 485 486
498 499 501 503
Tartalom
61. fejezet: Ellentétviszony és értékszintézis a) Az axiológiai ellentét öt típusa b) Az ellentéttábla redukciója c) Az axiológiai ellentét-típusok formális viszonya és kölcsönkapcsolataik d) A negatív értékek antitétikája és a jieaórr|<; elmélete e) A JJ£CJÓTT)(^ mint értékszintézis f) A szintézis elvének kiterjesztése a magasabb erkölcsi értékekre g) Az értékek zsarnoksága és a zsarnokság korlátja az értékszintézisben h) Az „erény egysége" és kitekintés az értékek ideális rendszerére i) Az ellentétesség áttolódása a pozitív értékekről a negatív értékekre j) Az értékantinómiák valódiságának kérdése 62. fejezet: A komplementer viszony a) Az értékek kölcsönös értelemteljesülése b) A viszony kiterjesztése az alacsonyabb értékekre c) Függetlenség a rétegződésviszonytól és az alapozottsági viszonytól d) Az ellentétviszonnyal való kapcsolat e) Az interperszonális értékszintézis 63. fejezet: Az értékmagasság és az értékerő viszonya a) Magasságviszony és rétegződésviszony b) Értékmagasság és értékszintézis c) A kategoriális alaptörvény és korroláriumai d) Az értékerő törvénye e) Az erősebb mivolt jelentése a jószágértékek szférájában f) Erő és magasság az erkölcsi értékek szférájában g) A morál kettős arca h) A jó lényegében rejlő antinómia i) A két elsőbbség-tendencia szintézisének eszméje 64. fejezet: Érték és értéksemlegesség a) Az értékskála magasságszintjeinek sokfélesége és az értéksemlegesség egysége b) A pozitív értékmagasságnak és a negatív értékalacsonyságnak az értéksemlegességre vonatkoztatottsága c) Abszolút értéksemleges és abszolút értékes d) Az értékbirodalom kezdete és vége
| 15
504 504 505 506 507 508 511 513 515 517 518 520 520 521 522 524 525 527 527 528 528 530 533 534 535 537 538 540 540 541 543 544
16 |
Nicolai Hartmann: Etika
Harmadik rész. Az akaratszabadság problémája (Az erkölcsök metafizikája)
I. szakasz: Előzetes kritikai kérdések 65. fejezet: A probléma megközelítése a) Állásfoglaló instancia az emberben b) Az ember mint érték és valóság közvetítője c) A szabadságra-vonatkoztatottság függetlensége az aktuális döntésektől d) Extrém esetek mint lehetséges példák e) A szabadságprobléma módszertani állása 66. fejezet: Adalékok a szabadságprobléma történeti alakulásához a) Az előtörténetről b) Az erkölcsi szabadságprobléma leoldozása a vallásiról c) A kanti szabadság-antinómia 67. fejezet: Hibák a szabadság fogalmának felfogásában a) A három tipikus hibaforrás a probléma kezelése során b) Erkölcsi és jogi szabadság. Lehetőség és lehetségesség c) A cselekvés szabadsága és az akarat szabadsága d) A hamisan értelmezett „külső" szabadság e) A hamisan értelmezett „belső" (pszichikai) szabadság f) A választás negatív szabadságának alaptévedése
549 551 551 552
II. szakasz: Az oksági antinómia 68. fejezet: A kanti megoldás jelentése a) Az intelligibilis világ belenyúlása a jelenségbe b) A kauzális kapcsolat és a determinációs plusz c) A kanti gondolat leoldása a transzcendentális idealizmusról d) A világ kétrétegűsége. Kauzális kapcsolat és erkölcsi törvény 69. fejezet: Determinizmus és indeterminizmus a) A fogalmi hibák radikális kiküszöbölése b) Az etikai naturalizmus és pszichologizmus hibája c) Az indeterminizmus hibája d) A teleológiai világkép problémakövetelménye a szabadság-kérdést illetően e) A finális determinizmus hibája 70. fejezet: Kauzális determinizmus és finális determinizmus a) Metafizikai paradoxonok b) Visszautalás a függőség kategoriális törvényeire c) A finális kapcsolat ontológiai függése a kauzális kapcsolattól d) A teleológia kategoriális szabadsága a kauzális kapcsolat felett e) A kategoriális szabadság-törvény megfordítása a kauzális monizmusban f) A kategoriális alaptörvény megfordítása a finális monizmusban g) Mechanikus metafizika és panteizmus
571 573 573 574 575 576 578 578 578 580
553 555 556 557 557 559 560 562 562 563 564 565 566 569
581 582 585 585 586 587 588 590 590 592
Tartalom
| 17
71. fejezet: Az ontológiai törvényszerűségről mint a szabadság bázisáról a) A determinációs dualizmus látszata b) A determináció típusok általános ontológiai rétegződésviszonya c) Az erő és a szabadság mindenre kiterjedő kettős törvényszerűsége d) A kategoriális szabadság mindenre kiterjedtsége és az akaratszabadság különös esete
593 593 594 596
III. szakasz: A kellés-antinómia 72. fejezet: A kanti szabadságtan kritikája a) Az oksági antinómia problémahatárai b) A transzcendentális szabadság Ttpőjcov cpe'ö5o<;-a c) Kellés és akarat. A második szabadság-antinómia d) A kanti és a skolasztikus-vallási szabadságprobléma 73. fejezet: Hibás eljárások az akaratszabadság bizonyítására a) Az akaratszabadság úgynevezett „bizonyításáról" egyáltalában b) Szabadság a „tudat mögött" c) A „szabadság megsemmisítése" a késői Fichténél d) A megjelenő és az abszolút szabadság Schellingnél e) Leibniz elmélete a monászok abszolút önfejlődéséről f) Schopenhauer tanítása az intelligibilis karakterről 74. fejezet: Az új problémahelyzet a) A szabadság lényegét illető konzekvenciák b) Az erkölcsi szabadság apóriái c) Egy harmadik szabadság-antinómia a második mögött
601 603 603 604 605 607 609 609 610 611 612 614 616 618 618 618 620
IV. szakasz: Az erkölcsi jelenségek bizonyító ereje 75. fejezet: Metafizikai tárgyak „bizonyításáról" a) Az akaratszabadság bizonyíthatatlansága b) Jelenségek és metafizikai tárgyak c) A bizonyítási eljárások lehetséges típusai 76. fejezet: Az erkölcsi megítélés és az önmeghatározás tudata a) Az erkölcsi megítélés érve b) Az önmeghatározás tudata mint a cselekvés általános kísérőjelensége c) Az önmeghatározás tudata és a tudat önmeghatározása d) Az alternatíva másik oldala és a szkepszis bizonyítási terhe e) A jelenség metafizikai súlya 77. fejezet: Felelősség és beszámítás a) A felelősség mint reál-etikai tény b) A személyi szabadság megmutatkozása a felelősség viselésében c) Beszámítás, beszámíthatóság és igény a beszámításra d) A személy erkölcsi alapképessége e) Az erkölcsi szkepszis kategoriális önmegszüntetése f) A szabadság léte és látszata. Az érv metafizikai súlya
623 625 625 626 627 629 629
599
630 631 632 633 635 635 636 637 639 640 642
18
|
Nicolai Hartmann: Etika
78. fejezet: Bűntudat a) Bűnérzet, lelkiismeret, megbánás és a bűn akarása b) Az érv erőssége c) Az egyes személy ideális és reális lényegisége 79. fejezet: Kiegészítő ténycsoportok 80. fejezet: Kellés és akarat a) Rések az érvelésben b) Kellés és akarat nem-azonosságának jellege c) A tiszta értékantinomiák és az empirikus értékkonfliktus szerepe d) A személyiségértékeknek mint a szabadság bázisának a szerepe e) A személyiség ideális és reális autonómiája f) Törvénynek megfelelő és törvényen túli szabadság g) Az autonómiák antinómiája
645 645 647 648 650 652 652 653 654 655 657 658 660
V. szakasz: A személyes szabadság ontológiai lehetősége 81. fejezet: A személy autonómiája és az értékek determinációja a) A személyes szabadság lehetőségének kérdése b) A determinációtípusok hármas rétegzettsége c) A szabadság finális apóriája és annak megoldása 82. fejezet: A kellés-antinómia megoldásáról a) A szabad akaratban mint erkölcsi akaratban rejlő belső ellentmondás b) Az ellentmondás feloldása. A kétértelműségek felfedése c) Az erkölcsi szabadság lényegében rejlő két mozzanat ellentmondása d) Komplementer viszony a látszólagos ellentmondás mögött e) A „negatív" szabadság újbóli felbukkanása a kellés-antinómiában f) A „negatív" szabadság mozgástere, s igazi viszonya a pozitív szabadsághoz g) A pozitív és a negatív szabadság kölcsönös feltételezettsége az értékek vonatkozásában h) Kétoldalú szabadság a személy önmeghatározásában 83. fejezet: A megoldatlan maradványprobléma a) Az erkölcsi szabadság individualitásának apóriája b) Az általános és az individuális autonómiájának pozitív viszonya c) Az individuális determináns lényegének kérdése d) A személy teleológiája mint a pozitív szabadság determinációs módja e) A személyes szabadság ontológiai apóriája f) A komplex feltételviszony kategoriális szerkezete g) Erkölcsi és kategoriális szabadság h) A probléma határa
665 667 667 668 669 672 672 673 674 675 677
VT. szakasz: Függelék a szabadság-tanhoz 84. fejezet: Az elmélet látszólagos és valóságos gyengeségei 85. fejezet: Erkölcsi és vallási szabadság
693 695 701
678 679 681 683 683 684 685 687 687 688 690 691
