TA RTA LO M ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés 1.2 Etnikai származás 1.3 Fogyatékkal élõk 1.4 Szexuális irányultság 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció 1.6 Vallás és hitbeli meggyõzõdés 1.7 Nemek 1.8 Képviselet és részvétel a társadalomban 2. Egyenlõ esélyek a foglalkoztatás terén 2.1 Hátrányként megjelölt szempontok 2.2 Foglalkoztatás, képzés, elõléptetési esély 2.3 Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések a foglalkoztatásban
4 7 10 11 13 14 16 17
*+
18 19 20
3. Diszkrimináció elleni harc 3.1 A diszkrimináció elleni harc erõfeszítéseinek értékelése 3.2 A diszkrimináció elleni harc résztvevõi 3.3 Érzékeny információ nyújtására való hajlandóság
% = + –
21 22 23
4. Figyelemfelkeltés 4.1 A diszkrimináció elleni törvények ismerete 4.2 Ismerik-e jogaikat a diszkrimináció áldozatai? Összegzés
24 25 26
Kiegészítés 1. Megítélés és hozzáállás 2. Jogok ismerete 3. Diszkrimináció elleni harc
29 32 33
1
ELÕSZÓ Két EK irányelv (a Faji egyenlõségrõl szóló irányelv valamint a Foglalkoztatásról szóló keretirányelv) határozza meg azokat az elveket, amelyek az Európai Unióban mindenki számára biztosítják a diszkrimináció elleni alapvetõ jogi védelmet. Ezek az irányelvek az etnikai alapon, valláson ill. hitbeli meggyõzõdésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, elsõsorban munkahelyi diszkriminációt igyekeznek megelõzni az Európai Unióban.
*+
Ezen túlmenõen, az elmúlt 30 évben számos törvény született a nemi alapú diszkrimináció kiküszöbölése, illetve a nõk és férfiak közötti egyenlõ munkahelyi bánásmód érdekében. A széleskörû jogvédelem ellenére a diszkrimináció továbbra is létezõ jelenség. További erõfeszítéseket kell tehát tenni annak érdekében, hogy a Bulgária és Románia csatlakozásával tovább bõvült Európában hatékonyan biztosítsuk a megkülönböztetés elleni jogok érvényesítését. Az Európai Unió már 2003-ban elindította az egyenlõ bánásmódot és diszkrimináció-mentességet hirdetõ, valamennyi tagállamra kiterjedõ tájékoztatási kampányát. Ennek tapasztalatai alapján 2007-et az „Egyenlõ Esélyek Európai Évének” nyilvánították. Az Év célja, hogy a lakosságot tájékoztassák jogaikról, elfogadtassák a sokszínûséget, és mindenki számára érzékelhetõvé tegyék az esélyegyenlõség megvalósulását az Európai Unióban.
% = + –
Az alábbi tanulmányban a TNS Opinion & Socialnak az európai diszkriminációt és egyenlõtlenséget vizsgáló közvélemény-kutatását összegezzük. A felmérés a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlõségi Fõigazgatóság megbízásából készült az Európai Unió 25 tagállamában és a két, akkor még tagjelölt országban 2006. június 7. és július 12. között. Az alkalmazott módszertan megfelel a Kommunikációs Fõigazgatóság (a Közvélemény és Média Megfigyelõ Osztályának) Standard (általános) Eurobarometer közvéleménykutatási módszertanának. A tanulmány hat, jogilag tiltott diszkrimináció-fajtát vizsgál: nemen, etnikai származáson, vallási ill. hitbeli meggyõzõdésen, életkoron, fogyatékosságon és szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt. A tanulmányban használt rövidítések: EU–25: az Európai Unió 25 tagállama, Bulgária és Románia csatlakozása elõtt EU–15: az Európai Unió 15 tagállama a bõvítés elsõ köre (2004. május 1.) elõtt NT: nem tudja
Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a közvélemény-kutatás csak becslés, amely mintavételen és százalékos alapú számításokon alapul.
2
3
*+
1.
Nem könnyû megmagyarázni, vajon mi lehet az oka az országok közötti eltéréseknek. Az emberek diszkriminációról alkotott felfogása személyes tapasztalatokon és hiedelmeken alapul, de meghatározó lehet akár egy-egy aktuális eset is. A diszkriminációról alkotott véleményt a társadalmi normák és sztenderdek is alakítják. Így a „széleskörû” kifejezés többféleképpen is értelmezhetõ annak függvényében, hogy miként is definiálják az emberek a „norma” fogalmát. Ennek ellenére vannak olyan mutatók, melyek segítenek az eligazodásban.
DISZKRIMINÁCIÓ EURÓPÁBAN: MEGÍTÉLÉS ÉS HOZZÁÁLLÁS 1.1 Áttekintés
A különbözõ társadalmi csoportok helyzetének megítélése Az európaiak szerint a diszkrimináció széles körben elterjedt Európában. Úgy gondolják: ezen belül is elsõsorban az etnikai alapon, a fogyatékosságon és a szexuális beállítottságon alapuló diszkrimináció a legelterjedtebb.
% = + –
1. kérdés: A diszkrimináció értelmezése ……. (EU-25, %) Ritka
Gyakori
Általánosságban megállapítható, hogy az európai polgárok többsége szerint a fogyatékos, a roma, az idõs, a más etnikai csoporthoz tartozó, vagy homoszexuális személyek a diszkrimináció elsõdleges áldozatai hazájukban. Tíz európai polgárból nyolc véli úgy, hogy a fogyatékos (79%), vagy roma (77%) személyeket diszkriminálják.
NT (nem tudja)
Hátrány 30
etnikai alapon
64
6
fogyatékosság alapján
42
53
6
szexuális irányultság alapján
41
50
9
életkor alapján
48
46
7
vallás vagy hitbeli meggyõzõdés alapján
47
44
8
40
8
nem alapján
53
Az átlagok mögött azonban számottevõ különbségek vannak az egyes tagállamokban mért értékek között, ez elsõsorban gazdasági, szociális, történelmi és kulturális sajátosságokra vezethetõ vissza. A különbözõ etnikai származású vagy vallású ill. hitû emberek jelenléte, illetve aránya is meghatározza az eredményt. Ezeket a késõbbiekben mutatjuk be részletesen.
4
*+
6. kérdés: Ön szerint az alábbi csoportokhoz való tartozás hátrányos, elõnyös, vagy egyik sem a társadalomban? (EU-25, %) Egyik sem
Elõny
fogyatékkal élõ
79
15 3
roma
77
15 3
50 év feletti
69
etnikai kisebbséghez tartozó homoszexuális
62
30
54
39
eltérõ vallású
39
54
nõ
33
54
25 év alatti férfi
% = + –
24 5
20 4
38 45
4 2 3 11 39 49
5
*+
1.2 Etnikai származás
A társadalom sérülékeny rétegeivel kapcsolatos beállítódások A felmérés szerint az EU polgárok általánosságban felismerik azokat a hátrányokat, amelyek a fogyatékossággal, a szexuális beállítottsággal, nemi alapon, illetve az etnikai hovatartozással járhatnak. Az európaiak empátiával viszonyulnak a fogyatékkal élõkhöz, szinte az összes EU polgár (91%) egyetért abban, hogy több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre. Az EU polgárok 68%-ának véleménye szerint nehéz a homoszexuálisoknak identitásuk kinyilvánítása, éppúgy, mint ahogy a nõk számára családi kötelezettségeik akadályt jelenthetnek a vezetõ pozíciók betöltésénél. A válaszadók 44%-a szerint a más etnikai származásúaknak nehezebb egy éjszakai szórakozóhelyre bejutni, mint a társadalom más csoportjainak, míg 34% szerint ez nem így van. Végül, a társadalom több mint fele szerint látható vallási szimbólumok viselése a munkahelyeken elfogadott (54%), ugyanakkor ezt jelentõs kisebbség (40%) cáfolja.
% = + –
4. kérdés: A hátrányos helyzetû csoportokhoz való hozzáállás a társadalomban (EU-25, %) Nem ért egyet
Egyetért 7
Több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre Nehéz a homoszexuálisoknak identitásukat kinyílvánítani
91
22
A nõk számára családi kötelezettségeik 29 akadályt jelentenek a vezetõ pozíciók betöltésénél 29 Az (országunkban) élõ, más etnikai csoporthoz tartozók gazdagítják a (nemzeti) kultúrát 40 Munkahelyeken a látható vallási szimbólumok viselése elfogadott
34 Más etnikai csoporthoz tartozóknak nehezebb bejutni éjszakai szórakozóhelyekre, mint a lakosság többi résznek
6
NT (Nem tudja)
68
9
68
4
65
6
54 44
2
6 23
A diszkrimináció jelen tanulmányban vizsgált hat fõ formája között a leggyakoribb diszkrimináció az etnikai alapú. Öt válaszadó közül közel egy állította biztosan, hogy országában erõs az etnikai alapú diszkrimináció (19%) és további 45% állította, hogy a diszkrimináció e formája szélesen elterjedt. Mindössze 2% állította, hogy ilyen típusú diszkrimináció nem létezik
1_1 kérdés: Meg tudja-e mondani, hogy Ön szerint a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Diszkrimináció …………..alapján Opció: etnikai származás Válaszok: szélesen elterjedt Svédország Hollandia Franciaország Dánia Belgium Olaszország Görögország Spanyolország Ciprus Finnország Málta Nagy-Britannia Magyarország Európai Unió (25) Portugália Írország Ausztria Szlovénia Cseh Köztársaság Szlovákia Németország Luxemburg Bulgária Románia Észtország Lengyelország Lettország Litvánia
85% 83% 80% 79% 78% 77% 76% 71% 71% 70% 69% 68% 66% 64% 61% 57% 56% 55% 51% 49% 48% 45% 42% 39% 37% 33% 29% 23%
*+
Jelmagyarázat 81% – 100% 71% – 80% 61% – 70% 51% – 60% 0% – 50%
% = + –
7
*+
Jelentõs eltérések mutatkoznak az EU tagállamokban annak megítélésében, hogy a diszkrimináció mikor számít etnikai alapúnak. Érdekesség, hogy az EU-10-ben az etnikai alapú diszkriminációt nem tartják olyan erõsnek (42%), míg az EU-15-ben igen (68%). A tagállami bontáskor az derült ki, hogy a megkérdezettek szerint a diszkrimináció e formája Svédországban (85%), Hollandiában (83%), Franciaországban (80%), Dániában (79%), Belgiumban (78%) és Olaszországban (77%) a legelterjedtebb, ugyanakkor Litvániában (23%) és Lettországban (29%) 10 megkérdezettbõl kevesebb mint három említett ilyen jellegû diszkriminációt. A két legutóbb csatlakozott tagállamban (Bulgária, Románia) a polgárok szerint az etnikai alapú diszkrimináció elterjedt, 10 megkérdezettbõl 4 legalábbis ezt állította. Ha a makroszintû adatokat nézzük, elemezni kell az emberek saját helyzete és az attitûd közötti kapcsolatot. A felmérés szerint ez korfüggõ: míg az 55 felettiek 58%-a gondolja úgy, hogy az etnikai alapú diszkrimináció elterjedt, a fiatalabbaknak már 69%-a állította ugyanezt. Másik tényezõ, ami befolyásolja véleményüket, az az, hogy a megkérdezetteknek van-e más etnikai csoporthoz tartozó közeli ismerõsük. Azok, akiknek van, inkább állítják, hogy létezik az etnikai alapú diszkrimináció, mint akiknek nincs (71% és 56%). Õk azok, akik szerint az elmúlt 5 évben erõsödött az etnikai alapú diszkrimináció (53% és 44%). Azaz az érintettség befolyásolja a véleményalkotást. Továbbá, a felmérés szerint azok az emberek, akik azt állítják, hogy a diszkrimináció egyéb formái is elterjedtek, ugyanezt állítják az etnikai alapú diszkriminációval kapcsolatban is. Ez különösen így van a vallás- és hit alapú diszkriminációval kapcsolatban. Utóbbiak 85%-a véli úgy, hogy az etnikai alapú diszkrimináció is elterjedt (összehasonlítva a 49%-kal, akik szerint a vallás- és hitbeli diszkrimináció csekély mértékû). Négy kivételével az összes többi tagállamban úgy vélik a polgárok, hogy más etnikai csoporthoz tartozó népcsoportok gazdagítják a kultúrát. Ugyanakkor jelentõs különbségeket fedezhetünk fel a tagállamok között, ha azt vizsgáljuk milyen mértékben fogadják el a multikulturális társadalom koncepcióját a megkérdezettek. Svédországban (86%) és Finnországban (81%) határozottan azt állítják, hogy a különbözõ etnikai csoportok együttélése erõsíti országuk saját kultúráját, míg ebben a vonatkozásban sereghajtó Málta (32%) és Ciprus (39%), ahol 10 válaszadóból kevesebb mint 4 állította ugyanezt. A multikulturális társadalom elfogadottsága szorosan összefügg a polgárok társadalmi-demográfiai hátterével: minél magasabb az iskolai végzettségük, annál inkább vallják magukénak a multikulturális társadalom elõnyeit. Egyértelmûen befolyásolja az emberek véleményét, hogy vannak-e más etnikai csoporthoz tartozó barátai vagy ismerõsei. Akiknek vannak ilyen barátai, inkább egyetértenek azzal az állítással, hogy a különbözõ etnikai csoportok gazdagítják országuk kultúráját, mint azok, akiknek nincsenek ilyen barátaik (73% ill. 56%).
% = + –
8
4_1 kérdés: Teljesen egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet, vagy egyáltalán nem ért egyet az alábbi állításokkal: Opció: Eltérõ etnikumú emberek erõsítik a (nemzeti) kultúrát Válaszok: egyetért Svédország Finnország Franciaország Luxemburg Magyarország Hollandia Lengyelország Dánia Nagy-Britannia Európai Unió (25) Németország Spanyolország Írország Portugália Belgium Olaszország Észtország Szlovákia Bulgária Románia Görögország Lettország Litvánia Cseh Köztársaság Szlovénia Ausztria Ciprus Málta
86% 81% 76% 74% 72% 69% 67% 66% 66% 65% 64% 63% 62% 61% 60% 60% 58% 58% 57% 53% 53% 53% 52% 51% 48% 46% 39% 32%
*+
Jelmagyarázat 76% – 100% 66% – 75% 56% – 65% 46% – 55% 0% – 45%
% = + –
A romákról, akik a kibõvített EU legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják, az európaiak 77%-a úgy gondolja, hogy romának lenni hátrányt jelent a társadalomban. De ez lényegesen változó érték országonként. 10 megkérdezett svéd polgár közül kilenc azt állította, romának lenni hátrányt jelent a társadalomban, míg az újonnan csatlakozott Bulgáriában és Romániában tízbõl csak hat válaszadó állította ugyanezt. 9
*+
1.3 Fogyatékkal élõk A fogyatékkal élõk diszkriminációjával kapcsolatosan jelentõs eltérések vannak a tagállamok között. Míg az EU-15 és EU-10 között általánosságban az eltérés nem jelentõs (53 és 52 %), lényeges a különbség ugyanakkor az egyes tagállamok között. Olaszországban (68%) és Franciaországban (66%) a legelterjedtebb az a vélekedés, hogy a fogyatékkal élõket diszkriminálják, legkevesebben pedig Dániában (32%) gondolják így.
1_6 kérdés: Meg tudja-e mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: fogyatékosság Válaszok: szélesen elterjedt
% = + –
Olaszország Franciaország Portugália Magyarország Görögország Spanyolország Európai Unió (25) Belgium Hollandia Svédország Litvánia Lengyelország Ausztria Lettország Cseh Köztársaság Észtország Románia Nagy-Britannia Ciprus Bulgária Finnország Szlovákia Szlovénia Németország Luxemburg Írország Málta Dánia
10
68% 66% 60% 58% 56% 54% 53% 53% 53% 53% 53% 53% 52% 51% 50% 49% 48% 47% 47% 45% 43% 43% 43% 37% 36% 35% 34% 32%
A két legutóbb csatlakozott tagállamban a megkérdezettek közel fele szerint a fogyatékkal élõk jelentõs diszkriminációval néznek szembe. A válaszadók társadalmi-demográfiai hátterének elemzése alapján a fogyatékkal élõk diszkriminációjának megítélése a megkérdezettek nemétõl és korától függõen változik. A nõk inkább vélik úgy, hogy a fogyatékkal élõk diszkriminációja elterjedt, mint a férfiak (56% és 49%). Továbbá minél idõsebb a válaszadó, annál kevésbé véli úgy, hogy a fogyatékkal élõk diszkriminációja szélesen elterjedt lenne (48% az 55 éven felüliek körében, szemben a 15-24 év közöttiek 57%-ával). Végül, azok, akiknek van fogyatékkal élõ barátjuk vagy ismerõsük, inkább bizonyosak abban, hogy létezik a fogyatékkal élõk diszkriminációja (55% az 50%-kal szemben). Igaz, a különbség nem jelentõs. Ugyanez a jelenség érzékelhetõ a krónikus fizikai vagy mentális problémáktól szenvedõk körében – nekik azonos a véleményük azokéval, akik nem szenvednek ilyen betegségben (53%). A társadalom egyértelmûen tisztában van a fogyatékkal élõk nehéz helyzetével, a felmérés minden tagállamban egyetértést tárt fel a tekintetben, hogy a polgárok szerint több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre (91%).
*+
1.4 A szexuális irányultság
Jelmagyarázat 61% – 100% 56% – 60% 46% – 55% 41% – 45% 0% – 40%
A szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tekintetében változatos a kép Európában. A régi és új tagállamok polgárainak megítélésében nagyjából azonos a helyzet (51% és 48%), de az egyes nemzetek között meglehetõsen nagy a különbség. A legtöbben Olaszországban (73%), Cipruson (72%), Görögországban (68%), Portugáliában (67%) vélik úgy, hogy országukban elterjedt a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció, legkevesebben Észtországban (26%) és Dániában (27%) gondolják így. Megjegyzendõ, hogy a balti országokban a "nem tudom" válaszadók száma meglehetõsen magas volt (Észtország 22%, Litvánia 20%, Lettország 14%). A legutóbb csatlakozott két tagállamot vizsgálva a kutatás szerint a szexuális irányultság szerinti diszkriminációt a válaszadók Romániában (47%) jóval elterjedtebbnek vélik, mint Bulgáriában (25%). A társadalmi-demográfiai elemzés alapján a szexuális beállítottság szerinti diszkrimináció megítélése a megkérdezettek korától függõen jelentõsen változik. A fiatalok messze súlyosabbnak ítélik meg ezt a problémát, mint az 55 év felettiek (59% és 45%).
% = + –
11
*+
A kutatás szerint a homoszexuális barát léte befolyásolja a válaszadók véleményét, habár ez a szempont az életkornál kisebb szerepet játszik. Homoszexuális baráttal rendelkezõk 56%-a szerint a szexuális irányultság szerinti diszkrimináció széles körben elterjedt, szemben azok 48%-ával, akiknek nincs ilyen barátja. A dél-európai országokban, különösen Cipruson (86%), Görögországban (85%) és Portugáliában (83%) a lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy országukban a homoszexualitás még mindig tabunak számít. A spanyol eredmények ettõl eltérnek, itt a lakosság 46%-a szerint számít még mindig tabunak a homoszexualitás (2%-kal kevesebb, mint a 48%-os EU-átlag).
1_3 kérdés: Meg tudja-e mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: szexuális irányultság Válaszok: szélesen elterjedt
% = + –
Olaszország Ciprus Görögország Portugália Svédország Szlovénia Lengyelország Franciaország Málta Európai Unió (25) Hollandia Belgium Spanyolország Finnország Nagy-Britannia Románia Ausztria Litvánia Írország Luxemburg Magyarország Szlovákia Lettország Németország Cseh Köztársaság Dánia Észtország Bulgária
12
73% 72% 68% 67% 63% 61% 59% 57% 56% 50% 50% 49% 49% 49% 48% 47% 43% 42% 38% 36% 36% 33% 32% 31% 30% 27% 26% 25%
Jelmagyarázat 66% – 100% 56% – 65% 46% – 55% 36% – 45% 0% – 35%
1.5 Életkor szerinti diszkrimináció Az európaiak 46%-a gondolja úgy, hogy az életkoron alapuló diszkrimináció elterjedt. Országok szintjén megállapítható, hogy ez a vélekedés Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a legerõsebb (66% és 63%), míg Írországban és Luxemburgban a legcsekélyebb (30% és 31%). Az EU-10 polgárai körében erõsebb ez a meggyõzõdés, mint az EU-15-ben (49% és 45%). A két új tagállam eredményei azt mutatják, hogy az életkor szerinti diszkriminációt Bulgáriában inkább tartják elterjedtnek, mint Romániában.
1_4 kérdés: Meg tudja-e mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: életkor Válaszok: szélesen elterjedt Magyarország Cseh Köztársaság Lettország Hollandia Litvánia Szlovákia Nagy-Britannia Bulgária Franciaország Olaszország Finnország Portugália Ciprus Észtország Görögország Európai Unió (25) Románia Ausztria Spanyolország Belgium Szlovénia Lengyelország Málta Dánia Svédország Németország Luxemburg Írország
66% 63% 55% 53% 53% 53% 51% 51% 50% 49% 49% 48% 48% 48% 47% 46% 46% 46% 45% 42% 41% 40% 39% 37% 36% 34% 31% 30%
*+
Jelmagyarázat 61% – 100% 51% – 60% 46% – 50% 36% – 45% 0% – 35%
% = + –
13
- *++*
%% == + –+ –
14
1.6 Vallás és hitbeli meggyõzõdés Az európai közvélemény megosztott a vallás vagy hit miatti diszkrimináció megítélésében. Átlagosan a polgárok 44%-a gondolja azt, hogy vallási alapú diszkrimináció létezik, míg 47%-uk szerint ez ritka, 5%-uk szerint pedig nem is létezik. A vallási vagy hitbeli meggyõzõdés miatti diszkrimináció eredményeinek országonkénti megoszlása többé-kevésbé megegyezik az etnikai alapúéval. Az eredmények itt is eltérnek az EU-15 és az EU-10 között, utóbbi tagállamokban sokkal kevesebben vélik úgy, hogy a diszkrimináció e formája elterjedt lenne (24% az EU-15 tagállamaiban mért 49%-kal szemben).
1_5 kérdés: A diszkrimináció alábbi formái közül meg tudja-e mondani, hogy melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: vallás vagy hitbeli meggyõzõdés Válaszok: szélesen elterjedt Franciaország Dánia Olaszország Belgium Hollandia Nagy-Britannia Svédország Szlovénia Ciprus Málta Európai Unió (25) Ausztria Görögország Portugália Németország Luxemburg Spanyolország Lengyelország Románia Írország Finnország Bulgária Magyarország Litvánia Észtország Szlovákia Cseh Köztársaság Lettország
63% 62% 62% 60% 59% 57% 56% 49% 48% 47% 44% 44% 43% 39% 32% 32% 31% 29% 25% 25% 24% 19% 19% 15% 14% 14% 11% 10%
Jelmagyarázat 51% – 100% 41% – 50% 31% – 40% 21% – 30% 0% – 20%
Az életkor meghatározó tényezõ a vélemények megoszlásában: míg a 15-24 évesek 52%-a szerint a vallási vagy hitbeli meggyõzõdés miatti diszkrimináció széles körben elterjedt, addig az 55 év felettiek 39%-a szerint kevésbé (a 25 és 39 év közöttiek, valamint a 40 és 54 év közöttiek körében mért adat 48% ill. 43%). Más vallású vagy hitû barát léte is meghatározza a vallás vagy hitbeli meggyõzõdésen alapuló diszkriminációról alkotott véleményt, de kevésbé, mint az életkor szerinti. Az ilyen baráttal rendelkezõk 47%-a gondolja, hogy van ilyen jellegû diszkrimináció, szemben azzal a 40%-kal, akinek nincs ilyen barátja. A vallási szimbólumok munkahelyi viselése kapcsán az eredmények különbözõek. A franciák 36%-a és a litvánok 29%-a tekinti csak elfogadottnak, míg Máltán 10 megkérdezettbõl közel 8 nem lát kivetnivalót ebben (79%).
4_5 kérdés: Teljesen egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet, vagy egyáltalán nem ért egyet az alábbi állításokkal?
*+
Opció: A vallási szimbólumok munkahelyi viselése elfogadható Válaszok: Egyetért Málta Ciprus Lengyelország Olaszország Nagy-Britannia Lettország Portugália Spanyolország Cseh Köztársaság Szlovákia Románia Görögország Európai Unió (25) Svédország Bulgária Írország Hollandia Észtország Luxemburg Finnország Magyarország Ausztria Szlovénia Dánia Németország Belgium Franciaország Litvánia
79% 70% 70% 64% 63% 63% 62% 59% 59% 59% 58% 57% 54% 54% 51% 50% 50% 50% 49% 48% 48% 47% 46% 45% 43% 41% 36% 29%
% = + –
Jelmagyarázat 71% – 100% 61% – 70% 51% – 60% 41% – 50% 0% – 40%
15
*+
1.7 Nemek Az EU polgárok 40 %-a szerint létezik nemi alapú diszkrimináció. Néhány országban különösen magas mutatószámot mértek, így Olaszországban (56%) és Spanyolországban (55%), ahol a megkérdezettek több mint fele gondolta azt, hogy a nemi alapú diszkrimináció elterjedt. A legkevesebben Németországban és Lettországban vélik úgy, hogy országukban elterjedt a nemi alapú diszkrimináció (21%).
1_2 kérdés: Meg tudja-e mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: Nemek közötti diszkrimináció Válaszok: Szélesen elterjedt
% = + –
Olaszország Spanyolország Svédország Franciaország Portugália Ciprus Magyarország Málta Görögország Cseh Köztársaság Európai Unió (25) Nagy-Britannia Szlovénia Belgium Litvánia Luxemburg Románia Szlovákia Hollandia Ausztria Lengyelország Észtország Dánia Írország Finnország Bulgária Németország Lettország
16
56% 55% 50% 49% 47% 46% 45% 45% 41% 41% 40% 40% 40% 35% 35% 33% 32% 32% 30% 30% 30% 29% 26% 26% 24% 22% 21% 21%
Amint sejthetõ, több nõ, mint férfi gondolja azt, hogy a nemi alapú diszkrimináció elterjedt (43% ill. 36%). Azt is megfigyelhetjük, hogy azok, akik szerint a nemi diszkrimináció elterjedt, inkább hajlamosak úgy vélni, hogy nõnek lenni hátrányt jelent (46% szemben azzal a 24%-kal, akik szerint a nemi alapú diszkrimináció ritka).
1.8 Képviselet és részvétel a társadalomban A felmérés vizsgálta az emberek véleményét arról is, hogy a különbözõ csoportok vajon egyenlõen vannak-e képviselve a társadalomban. Az eredmények alapján néhány társadalmi csoport alulreprezentáltnak tûnik. Amint az alábbi ábra is jelzi, a megkérdezettek többsége szerint a nõk, a fogyatékosok, valamint az idõsebbek esélyei a legrosszabbak munkaerõpiaci részvétel szempontjából. Az európaiak 72%-a azt állítja, hogy több nõi parlamenti képviselõre lenne szükség, 44%-uk szerint pedig több, más etnikai származású parlamenti képviselõre lenne szükség (figyelembe kell venni, hogy a nõk alkotják a népesség felét, ugyanakkor a más etnikai származású polgárok statisztikai szempontból lényegesen kisebb csoportot alkotnak).
*+
8. kérdés: Ön szerint több............-re lenne szükség? (EU-25, %) Igen Jelmagyarázat 51% – 100% 41% – 50% 36% – 40% 31% – 35% 0% – 30%
Nem
NT (Nem tudja)
Vezetõ pozíciót betöltõ nõ a munkahelyeken Fogyatékkal élõk a munkahelyeken
18
77
5
19
74
8
50 év felettiek a vállalatoknál
22
72
6
Nõi képviselõk
22
72
5
A népesség többségétõl eltérõ etnikai származású képviselõk
48
44
% = + –
8
17
*+
2.
Ha azt a kérdést tesszük fel, melyik szempont jelent hátrányt, amikor egy cég két azonos képességû és végzettségû jelölt között választ, a válaszadók 51%-a szerint leginkább a jelölt kinézete, öltözködése és fellépése a meghatározó. Ugyanakkor majdnem ugyanannyian tekintik a fogyatékosságot vagy a jelölt életkorát esetleges hátránynak. Ezt a két szempontot a válaszadók 49%-a jelölte meg. A származás, eredet volt a negyedik leggyakrabban választott szempont (45%). A válaszadók szerint a vallási meggyõzõdés (22%), a nem (22%) és a szexuális irányultság (19%) kevésbé jelent hátrányt ebben az összefüggésben.
E GY E N L Õ E S É LY E K A F O G L A L KO Z TAT Á S TERÉN 2.1 Hátrányként megjelölt szempontok 5. kérdés: Hátrányként megjelölt szempontok, amikor egy cég két azonos képességû és végzettségû jelölt között választ (EU-25, %)
% = + –
2.2 Foglalkoztatás, képzés, elõléptetési esély
kinézet, öltözködés vagy fellépés
51%
fogyatékosság
49%
kor
49%
bõrszín vagy etnikai származás
45% 39%
ált. fizikai megjelenés
34%
beszédmód, akcentus
22%
vallási hovatartozás kifejezése nem
19% 17%
dohányzó
13%
név
9%
lakhely nem tudja egyik sem 18
egyéb
7. kérdés: Ön szerint, azonos végzettség vagy képzettség esetén az alábbi személyeknek kevesebb, azonos vagy több esélyük van egy állás betöltésére, képzés elnyerésére, vagy elõléptetésre, mint a többinek? (EU-25, %) Kevesebb
22%
szexuális irányultság
3% 2% 1%
*+
Mint korábban megfigyelhettük, az Európai Unió polgárai úgy ítélik meg, hogy a társadalomban hátrányt jelent fogyatékosnak, romának, vagy idõsnek lenni. Ezt a megállapítást alátámasztja a felmérés azon része is, amely azt vizsgálja: kinek van nagyobb vagy kisebb esélye egy állás betöltésére, egy képzés elnyerésére, vagy elõléptetésre. Általánosságban 10 megkérdezettbõl közel 8 érzi úgy, hogy azonos képzettség mellett egy 50 éves vagy ennél idõsebb személy hátrányban van egy 50 év alatti személlyel szemben, és ugyanez igaz egy fogyatékkal élõ és egy egészséges személy esetében is. A fiatal kor az egyedüli tényezõ, amit a közvélemény egy kisebb része (23%) elõnynek tart egy állás megszerzésekor, képzés elnyerésekor, vagy elõléptetéskor. Ugyanakkor még többen állítják azt, hogy a fiatalok nem élveznek elõnyt az életkorukból adódóan (30%).
Azonos
% = + –
Több
50 év felettiek az 50 év alattiakkal szemben
78
16 4
Fogyatékkal élõ egy fogyaték nélkülivel szemben
77
16 4
Nem fehérbõrû fehérbõrû személlyel összehasonlítva
59
32
4
Más etnikumhoz tartozó a népesség többségével összehasonlítva
58
32
4
Külföldi egy helyivel szemben
58
31
6
Nõ férfival szemben
47
45
5
Homoszexuális heteroszexuálissal szemben
45
44
3
A többségtõl eltérõ vallású személy
32
25 év alatti személy egy 25 év felettivel szemben
30
58 43
3 23 19
*+
2.3 Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések a foglalkoztatásban
3
Az Európai Unió polgárai körében széleskörû támogatottságot élvez a foglalkoztatás területén megvalósítandó esélyegyenlõség: 87%-uk támogatja a fogyatékkal élõk és idõskorúak helyzetét javító intézkedéseket, és 66%-uk a szexuális irányultságot alapul vevõ speciális intézkedéseket.
:
% = + –
9. kérdés: Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések a foglalkoztatásban Mellette vagy ellene van az intézkedéseknek, ha azok az alábbiaktól függnek? (EU-25, %) Ellene
Mellette
NT (nem tudja)
10
87
4
életkor
12
84
4
16
79 70
5 6
etnikai származás
23
vallás és hitbeli meggyõzõdés
23
70
7
szexuális irányultság
25
66
9
Az eredmények vizsgálatakor kiderült, hogy csekély különbség mérhetõ az EU-15 és EU-10 polgárainak véleménye között, fõleg, amikor az intézkedések a szexuális beállítottságra, etnikai származásra, vallásra és hitbeli meggyõzõdésre és nemre vonatkoznak. A válaszadók kora szintén befolyásolja hajlandóságukat a szexuális irányultságon, etnikai származáson, vallási meggyõzõdésen alapuló, illetve a nemi diszkriminációt felszámoló intézkedések támogatására. A legfiatalabb válaszadók támogatják leginkább ezen intézkedéseket. A válaszadók végzettség szerinti megközelítése nem befolyásolja jelentõsen az eredményt.
20
3.1 A diszkrimináció elleni harc erõfeszítéseinek értékelése A válaszadók 51%-a úgy gondolja, hogy országuk nem tesz elegendõ erõfeszítést a diszkrimináció leküzdésére, 45%-uk viszont ellentétes véleményen van. A válaszok alapján kitûnik, hogy e téren jelentõsen eltérõ vélemények mérhetõk a tagállamokban. Ha az országokat egyenként vizsgáljuk, kitûnik, hogy Cipruson érzi úgy a megkérdezettek legnagyobb része (67%), hogy elegendõ intézkedést tettek
*+
10. kérdés: Ön szerint elég erõfeszítést tesznek az Ön országában a diszkrimináció valamennyi fajtája ellen? Opció: Igen
fogyatékosság
nem
DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI HARC
Ciprus Finnország Ausztria Szlovénia Görögország Hollandia Portugália Spanyolország Nagy-Britannia Belgium Románia Németország Írország Luxemburg Szlovákia Cseh Köztársaság Európai Unió (25) Málta Olaszország Észtország Dánia Magyarország Bulgária Franciaország Litvánia Lettország Svédország Lengyelország
67% 64% 61% 58% 56% 55% 53% 52% 51% 50% 50% 49% 49% 47% 47% 46% 45% 43% 42% 41% 39% 38% 37% 36% 34% 33% 28% 24%
% = + –
Jelmagyarázat 61% – 100% 51% – 60% 41% – 50% 31% – 40% 0% – 30%
21
*+
a diszkrimináció bármely fajtájának leküzdésére, Finnországban ez az adat 64%, Ausztriában 61%. Svédországban és Lengyelországban 10 polgárból közel 7 szerint nem tettek elegendõ lépést ez irányban (69 ill. 68%). A válaszadók társadalmi-demográfiai jellemzõinek elemzése leginkább a kor és a végzettség szerinti különbségeket mutatott ki. A fiatalok és a legalább 20 éves korukig nappali oktatásban résztvevõk a legkritikusabbak. Az emberek véleménye a diszkrimináció elleni harcról jelentõsen függ attól, hogy mennyire tartják elterjedtnek a diszkrimináció különbözõ formáit.
3.2 A diszkrimináció elleni harc résztvevõi Általános vélemény, hogy a diszkrimináció elleni harcban fontos szerepet kell, hogy játszanak az iskolák és az egyetemek. A válaszadók 42%-a említette az oktatási intézeteket, amikor a diszkrimináció elleni harc résztvevõit tartalmazó listából kellett választani. A szülõket választotta tízbõl négy válaszadó, ez azt mutatja, hogy a fiatalok képezik az egyik alapvetõ célcsoportot a diszkrimináció elleni harcban. Az eredmények továbbá azt is mutatják, hogy az Európai Unió polgárainak mintegy egyharmada szerint a médiának (34%) és saját nemzeti kormányuknak (31%) is jelentõs szerepet kellene vállalnia a diszkrimináció elleni harcban.
% = + –
A11 kérdés: Ön szerint az alábbiak közül melyik játszik jelentõs szerepet a diszkrimináció elleni harcban? (EU-25, %) iskolák és egyetemek
42% 40%
szülõk média
34% 31%
(nemzeti) kormány munkaadók/vállalatok politikai pártok (nemzeti) parlament egyházi szervezetek Európai Unió helyi és regionális önkormányzatok nemzetközi szervezetek szakszervezetek civil szervezetek és szövetségek más/nincs/nem tudja 22
20% 13% 12% 11% 10% 10% 8% 8% 7% 6%
3.3 Érzékeny információ nyújtására való hajlandóság A polgárok többsége hajlandó személyes információt nyújtani a diszkrimináció elleni harc érdekében. Az ilyen információ, ami népszámlálásból vagy anonim megkérdezésbõl származik, egyik útja annak, hogy tájékozódjunk a diszkrimináció által potenciálisan érintett személyekrõl. Így jobban megérthetõ és könnyebben megelõzhetõ a megkülönböztetés. Általánosságban elmondható, hogy az európai közvéleményben széleskörû a hajlandóság személyes adatok nyújtására (népszámlálás vagy anonim véleménynyilvánítás során) a diszkrimináció elleni harc segítése érdekében. Az Európai Unió négy polgárából három hajlandó lenne személyes adatokat közölni etnikai származásáról (75%), vallásáról és hitbeli meggyõzõdésérõl (74%), ugyanakkor szexuális beállítottságáról (65%) és egészségi állapotáról (71%) valamivel kevésbé.
*+
15. kérdés: Személyes információ nyújtására való hajlandóság népszámlálás keretében, a diszkrimináció elleni harc segítése céljából. Az információnyújtás mellett vagy ellene lenne az alábbi témakörben? (EU-25, %) Ellene
Mellette
NT (nem tudja)
etnikai származás
19
75
6
vallás vagy hitbeli meggyõzõdés
21
74
5
egészségi állapot
25
71
5
szexuális irányultság
28
65
% = + –
6
Erre a kérdésre adott válaszok nagyjából megegyeznek az EU-15, az EU-10 és a két legújabb tagállam polgárainál.
23
*+
4.
4.2 Ismerik-e jogaikat a diszkrimináció áldozatai?
F I GY E L E M F E L K E LT É S 4.1 A diszkrimináció elleni törvények ismerete Általánosságban a diszkrimináció elleni törvények ismereti szintje elég alacsony Európában. A fogyatékosság az egyetlen olyan diszkrimináció-fajta, amelyrõl az európai polgárok legalább fele tudja, hogy azt törvény tiltja, például új alkalmazott felvétele esetén (51%). Tízbõl négy vagy még kevesebb polgár tudja, hogy a diszkrimináció másik öt fajtáját is törvény tiltja. A közvélemény legkevésbé a szexuális beállítottságon (30%) és életkoron (31%) alapuló diszkriminációt tiltó törvényeket ismeri. Az ismereti szint jelentõsen változó a régi (EU-15) tagállamoknál és az EU-10-ben. Az új tagállamokban mérhetõ alacsonyabb ismereti szint nem meglepõ, hiszen az erre vonatkozó törvényi szabályozásokat csak a csatlakozással ültették be saját nemzeti jogrendjükbe.
% = + –
12. Kérdés: Van az országnak olyan törvénye, amely tiltja a diszkriminációt új alkalmazott felvételekor az alábbi alapokon? (EU-25, %) Nem fogyatékosság
24
Igen
Nem tudja
30
51 40
19
nem
39
20
etnikai származás
39
36
25
vallás vagy hitbeli meggyõzõdés
42
35
23
életkor
47
31
22
szexuális irányultság
45
30
25
Általánosságban az Európai Unió polgárainak egyharmada állítja azt, hogy ismeri jogait, ha diszkrimináció vagy zaklatás éri (32%). Ugyanakkor országokra lebontva igen jelentõs az eltérés. Finnország kiemelkedik a sorból, ahol a válaszadók 65%-a jelezte, hogy ismeri jogait. Ciprus még az az ország, ahol a válaszadók több, mint fele válaszolt igennel. A másik véglet a felmérés szerint Ausztria (17%), Észtország (19%) és Spanyolország (23%), ahol az emberek kevesebb, mint negyede érzi úgy, hogy ismeri jogait. Románia 26%-kal és Bulgária 21%-kal az Európai Unió átlaga alatt marad.
*+
14. kérdés: Ismeri jogait, ha diszkrimináció vagy zaklatás éri? Opció: Igen Finnország Ciprus Nagy-Britannia Málta Írország Görögország Szlovákia Portugália Szlovénia Hollandia Dánia Olaszország Európai Unió (25) Svédország Cseh Köztársaság Magyarország Litvánia Lengyelország Franciaország Luxemburg Lettország Németország Belgium Románia Spanyolország Bulgária Észtország Ausztria
65% 53% 43% 43% 39% 38% 37% 36% 36% 35% 34% 33% 32% 32% 31% 31% 31% 30% 29% 28% 28% 27% 26% 26% 23% 21% 19% 17%
Jelmagyarázat 61% – 100% 51% – 60% 41% – 50% 31% – 40% 0% – 30%
% = + –
25
*+
ÖSSZEGZÉS Az európaiak nagy része szerint a diszkrimináció széles körben elterjedt országukban. Ezen belül elsõsorban az etnikai alapú diszkriminációt vélik a legelterjedtebbnek (három európaiból kettõ állítja ezt (64%)); ugyanakkor az eredmények országonként jelentõsen eltérnek. Közel minden második európai szerint a fogyatékosságon, szexuális beállítottságon alapuló diszkrimináció széles körben elterjedt. Az életkor (46%), vallási vagy hitbeli meggyõzõdés miatti (44%) és nemi (40%) diszkriminációt is érzékelik, igaz, csekélyebb mértékben.
% = + –
Az európai polgárok többsége szerint tehát fogyatékkal élõnek (79%), romának (77%), 50 év felettinek (69%), vagy más etnikai származásúnak (62%) lenni hátrányt jelent a társadalomban. Ezzel egyidejûleg, négy kivételével valamennyi tagállamban a polgárok többsége úgy gondolja, hogy a más etnikai származásúak gazdagítják a nemzeti kultúrát. Az Európai Unió lakosságának többsége azon a véleményen van, hogy több nõnek kellene vezetõ pozíciót betölteni (77%) és parlamenti képviselõi mandátumhoz jutni (72%). A nagy többség szerint a fogyatékkal élõk (74%) és az 50 év felettiek (72%) a munkahelyeken alulreprezentáltak, és szívesen látnák e helyzet javulását.
lentõsen változó. Az oktatási intézményeket és a szülõket tartják a diszkrimináció elleni harc kiemelkedõ szereplõinek, a fiatalokat pedig a fõ célcsoportjának. Az Európai Unió polgárainak kb. harmada szerint a médiának és a kormányoknak is jelentõsebb szerepet kellene vállalniuk. Az Európai Unió polgárainak túlnyomó többsége hajlandó lenne egy népszámlálás keretében anonim adatszolgáltatás esetén etnikai hovatartozására (75%), vallási és hitbeli meggyõzõdésére (74%), egészségi állapotára (71%), szexuális irányultságára (65%) vonatkozó kérdések megválaszolására, ha ezzel elõsegíthetik a diszkriminációellenes harcot.
*+
Végül, a felmérés kiemeli, hogy a diszkriminációt tiltó törvények ismeretének szintje meglehetõsen alacsony az Európai Unióban. A fogyatékosság az egyedüli olyan diszkriminációs fajta, amelyrõl a közvélemény több mint fele tudja, hogy azt törvény tiltja a munkavállalók felvételekor. A közvélemény a legkevésbé a kor (31%) és szexuális beállítottság (30%) alapján történõ diszkrimináció jogi tiltásáról tájékozott. Az Európai Unió polgárainak mindössze harmada (32%) ismeri a jogait, amennyiben diszkrimináció vagy zaklatás áldozatává válna.
% = + –
Amikor állás megszerzésérõl van szó, a fogyatékosság és az életkor az a két tényezõ, amelyet az Európai Unió polgárai leginkább hátrányosnak tartanak. Tízbõl közel nyolc válaszadó úgy gondolja, hogy azonos végzettséggel egy 50 éves vagy idõsebb személy kevesebb eséllyel rendelkezik, ha állás betöltésérõl vagy elõléptetésrõl van szó, összehasonlítva az 50 év alattiakkal, ugyanez a helyzet, ha egy fogyatékkal élõ esélyeit hasonlítjuk össze egy fogyaték nélküli személlyel. Bár a többség hátrányos tényezõként említi a bõrszínt (59%) és az etnikai hovatartozást (58%), de csekélyebb mértékben. Az Európai Unió polgárai között széleskörû támogatást élveznek az olyan intézkedések, amelyek mindenki számára egyenlõ esélyeket teremtenek a foglalkoztatás terén. Sokan tartják szükségesnek a fogyatékkal élõket vagy az idõseket segítõ intézkedéseket (87%), illetve a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt tiltó jogszabályokat is (66%). Általánosságban az európaiak 51%-a véli úgy, hogy országukban nem tesznek elegendõ erõfeszítést a diszkrimináció leküzdésére. A tagállamok között a diszkrimináció elleni harc erõfeszítéseinek megítélése je26
27
DISZKRIMINÁCIÓ
M A GYA R O R S Z Á G
az Európai Unióban
1.MEGÍTÉLÉS ÉS HOZZÁÁLLÁS Kérdés: van barátja, vagy ismerõse, aki….? Válasz: igen 62% 62%
55%
55% 49%
49%
43%
35%
7%
más vallású vagy hitbeli meggyõzõdésû, mint Ön
más etnikai csoporthoz tartozó
fogyatékos
homoszexuális
12%
roma
A közvélemény-kutatás szerint a magyarok 49%-a azt állítja, hogy van roma barátja vagy ismerõse (az EU-átlag 12%). Ez megegyezik azok számával, akiknek van másik etnikai csoporthoz tartozó barátjuk vagy ismerõsük (49%). Érdemes megemlíteni, hogy ötödannyi magyar válaszadó ismer homoszexuális embereket, mint az EU-ban mért átlagérték (7% az EU 35%-os átlagával szemben). Szintén igaz, hogy kevesebb magyar ismer fogyatékosokat (43%) mint az EU-átlaga (55%).
Kérdés: Ön szerint az alábbi csoportokhoz való tartozás hátrányos, elõnyös, vagy egyik sem a társadalomban? Válasz: hátránynak tûnik 79%
fogyatékkal élõ
89% 77%
roma
86% 69%
50 év feletti
87% 62%
etnikai kisebbséghez tartozó
71% 54%
homoszexuális
65% 39%
eltérõ vallású 28% 33%
nõ
48% 20% 24%
25 év alatti férfi
28
EU25
HU
4% 6%
Megjegyzés: az EU-ban Magyarországon állítja a legtöbb válaszadó, hogy fogyatékosnak lenni (89% az EU-átlag 79% ellenében), vagy 50 felettinek lenni (87% az EU-átlag 69% ellenében) hátrány. Más etnikai származásúnak lenni mint a lakosság többsége (71% az EU-átlag 62% ellenében) és különösen romának lenni (86% az EU-átlag 77% ellenében) hátránynak mondott. Az európaiakhoz képest (33%) a magyaroknál 15%-al többen (48%) gondolják úgy, hogy nõnek lenni hátrány a társadalomban. Csak 6%-uk gondolja úgy, hogy férfinak lenni hátrány a társadalomban.
29
DISZKRIMINÁCIÓ
M A GYA R O R S Z Á G
DISZKRIMINÁCIÓ
az Európai Unióban
M A GYA R O R S Z Á G
az Európai Unióban
Kérdés: Az alábbi diszkrimináció-típusok kapcsán meg tudná mondani, hogy Ön szerint a diszkrimináció mely fajtája szélesen elterjedt, viszonylag elterjedt, elég ritka vagy nagyon ritka (AZ ÖN ORSZÁGÁBAN)? A diszkrimináció a(z) ………alapján Válasz: szélesen elterjedt 64%
66%
66% 53%
Etnikai származás
58% 50%
46%
44%
36%
40%
45%
19%
Etnikai származás
Fogyatékosság
Szexuális irányultság
Kor
Vallás vagy hitbeli meggyõzõdés
Nemi hovatartozás
Magyarországon a legszélesebben elterjedt diszkrimináció fajta az életkoron (66%) és etnikai hovatartozáson (66%) alapuló. Az Európai Unióban a diszkrimináció legelterjedtebb fajtájának a kor szerinti diszkriminációt tartják (az EU-átlag 20%-a). Megjegyzendõ, hogy a magyar válaszadók 25%-kal kevesebben állították azt, hogy a vallási alapú diszkrimináció szélesen elterjedt (19% az EU 44%-os átlagához képest). A nemi alapú diszkrimináció a magyarok szerint szintén kevésbé elterjedt országukban, mint az Európai Unió egészében (50%).
Kérdés: Ha összehasonlítja a jelenlegi helyzetet az 5 évvel ezelõttivel, állítaná azt, hogy a diszkrimináció alábbi fajtái nagyobb mértékben elterjedtek vagy kevésbé elterjedtek (AZ ÖN ORSZÁGÁBAN)? Válasz: nagyobb mértékben elterjedt
Összes Nem férfi nõ Tanulmányok befejezése (életkor) 15 16-19 20+ még tanul
Összes Nem
63% 49%
53% 42%
31%
24%
Etnikai származás
Vallás vagy hitbeli meggyõzõdés
Kor
45%
44%
38%
35%
Szexuális irányultság
29%
Fogyatékosság
27%
Nemi alapú
A legnagyobb mértékû diszkrimináció fajtának ismét a kor alapján történõ bizonyult. A magyarok 63%-a szerint ez a jelenség jelenleg jóval elterjedtebb mint 5 évvel ezelõtt (25%-kal) magasabb mint az EU-ban. Magyarország az egyetlen olyan vizsgált ország, ahol a válaszadók relatív többsége szerint a nemi alapú diszkrimináció erõsebb, mint öt éve. 45%-uk szerint ez szélesebben elterjedt a társadalomban (18%-kal magasabb mint az EU-átlag). Sõt, a magyarországi válaszadók az EU-átlagánál nagyobb számban állították azt, hogy a vallási vagy hitbéli diszkrimináció kivételével (24% az EU-átlag 42% ellenében) valamennyi diszkrimináció típus jobban elterjedt most, mint 5 évvel ezelõtt.
30
EU25
HU
Összes Nem
HU 66%
63% 65%
69% 64%
60% 62% 69% 70%
65% 66% 72% 65%
Szexuális irányultság EU25 50%
férfi nõ Tanulmányok befejezése (életkor) 15 16-19 20+ még tanul
Összes Nem férfi nõ Tanulmányok befejezése (életkor) 15 16-19 20+ még tanul
EU25 53%
HU 58%
49% 56%
57% 59%
50% 52% 55% 55%
58% 58% 59% 56%
EU25 46%
HU 66%
43% 48%
65% 67%
48% 46% 47% 37%
66% 69% 64% 53%
EU25 40%
HU 45%
36% 43%
44% 46%
39% 38% 44% 37%
42% 48% 49% 32%
Kor HU 36%
49% 51%
36% 35%
47% 49% 53% 58%
32% 34% 42% 43%
Vallás vagy hitbeli meggyõzõdés EU25 44%
férfi nõ Tanulmányok befejezése (életkor) 15 16-19 20+ még tanul
Fogyatékosság
EU25 64%
Összes Nem férfi nõ Tanulmányok befejezése (életkor) 15 16-19 20+ még tanul Nemi alapú
HU 19%
42% 46%
21% 18%
41% 43% 46% 51%
20% 20% 18% 15%
Összes Nem férfi nõ Tanulmányok befejezése (életkor) 15 16-19 20+ még tanul
Általánosságban, az EU-szintû adatokkal összehasonlítva Magyarországon a férfiak és nõk közötti válaszok lényegesen nem térnek el egymástól. Továbbá, a férfiak az etnikai alapú (69% a nõk 64%-ával szemben), szexuális irányultságú (36% a 35%-kal szemben) vagy vallási (21% a 18%-kal szemben) diszkriminációt kissé jobban elterjedtnek tartják, mint nõtársaik. Ez az EU-átlag-trenddel ellentétes. Az EU-átlagtól lényeges eltérõ jelenség érzékelhetõ a magyar diákoknál: az oktatásban résztvevõk szerint a diszkrimináció valamennyi formája – kivéve a nemi alapú – kevésbé elterjedt, mint a többi szocio-demográfiai csoportban.
EU25
HU
31
DISZKRIMINÁCIÓ
M A GYA R O R S Z Á G
DISZKRIMINÁCIÓ
az Európai Unióban
az Európai Unióban
2. A JOGOK ISMERETE
M A GYA R O R S Z Á G
3. D I S Z K R I M I N Á C I Ó E L L E N I HARC
Kérdés: Ismeri Ön jogait, ha diszkrimináció vagy zaklatás éri? Válasz: igen Igen
Nem
Attól függ (SPONTÁN)
Kérdés: Ön szerint elég erõfeszítést tesznek az Ön országában a diszkrimináció valamennyi fajtája ellen? Nem tudja Összes „Igen”
EU25
külsõ rész
HU
külsõ rész
Összes Nem
A szocio-demográfiai trendek megfelelnek az EU-átlagának: az oktatásban résztvevõ 20 év felettiek (44%) állításuk szerint tisztában vannak jogaikkal, ha diszkrimináció éri õket, ellentétben azokkal, akik 15 évesen elhagyták az iskolát (22%). Ráadásul, azok, akiknek van más etnikai hovatartozású (39%) vagy fogyatékos (38%) barátjuk még inkább tisztában vannak jogaikkal.
32
EU25
EU25 Igen Nem 32% 56%
Igen 31%
Nem 49%
35% 29%
53% 58%
34% 29%
45% 53%
25% 32% 40% 31%
62% 55% 50% 55%
22% 33% 44% 29%
61% 47% 39% 43%
37% 26%
51% 61%
39% 23%
43% 56%
36% 27%
52% 60%
38% 26%
45% 53%
HU
HU
HU
belsõ rész
A magyar lakosság többsége szerint nem hoznak elégséges intézkedést országukban a diszkrimináció valamennyi fajtája elleni harcban. A „nem” válaszok aránya százalékban kifejezve is magasabb, mint az EU-átlagában (56% az 51%-kal szemben). Ugyanakkor azok aránya, akik szerint elegendõ intézkedést hoztak, csak 38%, míg az EU-átlag 45%).
A magyarok relatív többsége nincs tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak, ha diszkrimináció vagy zaklatás éri õket (49% a 31%-kal szemben, aki azt állítja, hogy ismeri jogait). Ugyanakkor, 16% (6%-kal több mint az EU-átlag) azt állítja, hogy ez az adott szituációtól függ.
férfi nõ Tanulmányok befejezése (életkor) 15 16-19 20+ még tanul Más etnikai származású barát Igen Nem Fogyatékkal élõ barát Igen Nem
Nem tudja
belsõ rész EU25
Összes Nem
Összes „Nem”
A nemek tekintetében, a magyar adatok eltérnek az EUátlagától: az EU 25-ben több nõ, mint férfi elégedetlen a diszkrimináció elleni harc terén az erõfeszítésekkel (53% szemben a 48% férfival); Magyarországon több férfi válaszadó állítja ezt (58% szemben a nõi 55%-al). Az elégedettség fokára vonatkozóan nincs nagy különbség azok között, akiknek más etnikai hovatartozású vagy fogyatékos barátjuk van és azok között, akiknek nincs.
EU25
HU
férfi nõ Kor 15-24 25-39 40-54 55+ Tanulmányok befejezése (életkor) 15 16-19 20+ még tanul Más etnikai származású barát Igen Nem Fogyatékkal élõ barát Igen Nem
Igen 45%
EU25 Nem 51%
Igen 38%
HU Nem 56%
48% 42%
48% 53%
38% 39%
58% 55%
40% 45% 46% 46%
56% 52% 51% 47%
46% 36% 40% 35%
51% 61% 58% 54%
48% 44% 44% 43%
45% 52% 54% 53%
31% 39% 41% 50%
56% 58% 59% 47%
44% 46%
53% 48%
40% 37%
57% 56%
42% 48%
54% 46%
37% 39%
59% 55 %
33
DISZKRIMINÁCIÓ
M A GYA R O R S Z Á G
DISZKRIMINÁCIÓ
az Európai Unióban
Kérdés: Ön szerint több…………..-re lenne szükség? Válasz: Összes „igen” Vezetõ pozíciót betöltõ nõ a munkahelyeken
77% 67%
Fogyatékkal élõk a munkahelyeken
74% 56%
Nõi képviselõk
72% 71%
50 év felettiek a vállalatoknál A népesség többségétõl eltérõ etnikai származású képviselõk
72% 71% 44% 42%
M A GYA R O R S Z Á G
az Európai Unióban
Kérdés: Ön szerint az alábbiak közül melyik játszik jelentõs szerepet a diszkrimináció elleni harcban? (max. 3 felelet)
Az életkor jelentõs tényezõ, a magyarok 71%-a szerint a vállalatoknak több 50 év feletti munkavállalót kellene alkalmazniuk. Ez kb. megegyezik a EU-átlagával (72%). A fogyatékosok nagyobb mértékû foglalkoztatása iránti igény az EUátlag alatt van (56% az EU-átlag 74%-val szemben). Továbbá, nagyobb igény lenne Magyarországon több nõi parlamenti képviselõre (71% a 72% EU-átlaggal szemben), mint több nõre a menedzseri pozíciókban: bár a magyarok 67%-a ez utóbbi gondolatot is támogatja (77% EU szinten).
Iskolák és egyetemek
42% 29%
Szülõk
40% 24%
Média
34% 29%
Nemzeti kormány
31% 33%
Munkaadók/vállalatok
20% 24%
Politikai pártok
13% 12%
Nemzeti parlament
12% 28%
Kérdés: Támogatná vagy elutasítaná speciális intézkedések bevezetését a munkahelyeken az esélyegyenlõség biztosítására?
Egyházi szervezetek
11% 6%
Helyi és regionális hatóságok
10%
Nemi alapú
Összes mellette Összes ellene Nem tudja
10% 13% 8% 6%
EU25
külsõ rész
HU
belsõ rész
Az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan a magyar lakosság túlnyomó többsége egyetértene speciális intézkedések bevezetésével az életkoron (87% az EU-átlag 84%-val szemben), fogyatékosságon (85% az EU-átlag 87%-val szemben), nemi alapon (80% az EU átlag 79%-val szemben), etnikai alapon (71% az EU átlag 70%-val szemben), vallási vagy hitbeli meggyõzõdés alapján (70% mindkettõ) létrejövõ esélyegyenlõség biztosítására a munkahelyeken. Az egyedüli lényeges eltérés az EU-átlag és Magyarország között a nemi alapú megközelítésre vonatkozik, az ilyen jellegû intézkedéseket 51% támogatná, ellentétben az EU 66%-val.
34
Európai Unió Szakszervezetek
Szexuális irányultság
Kor Vallás vagy hitbeli meggyõzõdés
Etnikai származás
Fogytékosság
8%
EU25
HU
Nemzetközi szervezetek (Európa Tanács, ENSZ, stb) Civil szervezetek és szövetségek
8% 8% 7% 15%
Az EU polgárok többségétõl eltérõen a magyarok szerint a nemzeti kormány az, amely felelõs a diszkrimináció elleni harcért (33%). A média és az oktatási intézmények (mindkettõ 29%) szintén jelentõs szerepet játszhatnak a küzdelemben. Ugyanakkor, az iskolák és egyetemek szerepe mérsékeltebb, mint az EU-átlagban (13%-al kevesebb). Magyarország egyike azon tagállamoknak, melyekben lényegesen nagyobb jelentõséget tulajdonítanak a nemzeti parlamentnek ezen a téren (28% az EU 12%-val szemben)
EU25
HU
35
M A GYA R O R S Z Á G
DISZKRIMINÁCIÓ az Európai Unióban
Kérdés: Támogatná vagy ellenezné, hogy anonim alapon információt nyújtson ………………-ról egy népszavazás keretében, ami segítené a diszkrimináció elleni harcot (az ÖN ORSZÁGÁBAN)?
Etnikai hovatartozás
Vallás vagy hitbeli meggyõzõdés
Egészségi állapot
Nemi irányultság
Személyes információk nyújtására népszavazás keretében a hajlandóság Magyarországon lényegesen alacsonyabb, mint az EU-átlag: a válaszadók egészségi állapotáról (64%, 7%-kal kevesebb), etnikai hovatartozásáról (64%, 13%-kal kevesebb), és vallási vagy hitbeli meggyõzõdésrõl (61%, 13%-kal kevesebb). Ugyanakkor a lakosság többsége még így is mellette lenne. A szexuális irányultság tekintetében a magyarok többsége megtagadná információ nyújtását magáról (48% a 43% ellenében, aki nem) ellentétben az EU-átlagával (28% és 65%).
36
EU25
HU
Speciális Eurobarometer közvélemény-kutatás
DISZKRIMINÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÖSSZEFOGLALÓ Készült: 2006. június–július
Készült a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlõségi Fõigazgatóság megbízásából, a Kommunikációs Fõigazgatóság koordinálásával A dokumentum a szerzõk véleményét tartalmazza.
A magyar kiadvány az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodájának megbízásából készült. EURÓPAI PARLAMENT TÁJÉKOZTATÁSI IRODÁJA H-1052 Budapest, Deák Ferenc u. 15. Telefon: +36 1 411 35 40, Fax: +36 1 411 35 60
[email protected] www.europarl.hu www.europarl.europa.eu Grafikai tervezés, nyomdai kivitelezés: Rétiron, Flagrans Fotó: EURÓPAI PARLAMENT FOTÓSZOLGÁLATA Az EP strasbourgi épületének tervezése és építészeti kialakítása: ARCHITECTURE STUDIO
© European Communities, 2007
