Tartalom. Eloszo. Eloszo az atdolgozott kiadashoz. Bevezetes. 1. A halal-ujjaszuletes fo1yamata A halal, mint tabu 21

(

Tartalom

,"

Magankiadas 2007.

8. atdolgozott kiadas

Eloszo

7

Eloszo az atdolgozott kiadashoz

9

Bevezetes

11

1. A halal-ujjaszuletes fo1yamata

ISBN 963 460 963 5

II111I111111111111111111 9117 8 9 6 3 4 6 0 9 6 3 6

.. 15

2. A halal, mint tabu

21

3. A haldoklas fo1yamata

25

4. A halal pillanata - eletunk tiilae 4.1. A bardo

29

34

5. A mezsgye tuloldalan 5.1. A kiserok 5.2. A szurke z6na 5.3. A foldhoz kotottek 5.4. A szenvedok 5.5. A gyasz hatasa az eltavozottakra 5.6. A megszallottsag

41

41

47

50

51

54

60

6. A koztes let allomasai 6.1. A birak 6.2. Az elet attekintese

83

83

86

5

('

6.3. A kovetkezo inkarnacio megtervezese 6.4. Az inkarnalodas

.. 92 . 98

7. A halal kozeli elmenyek

. 111

8. A halal a Tarot szemszogebol

. 125

9. A halal az asztro16gia szemszogebol

.. 127

10. A symbolon A symbolon

es a halal

Elosz6

.. 139 . 139

11. A halal es a beavatas A beavatas hagyomanyos formai A beavatas napjainkban

143 143 145

12. A halal es a megvilagosodas

149

13. A halal es az elementarok

153

14. A halal angyalai

155

Jegyzetek

. 159

Felhasznalt irodalom

. 161

"Az igazsdg nem mondatokban rejlik, hanem a torzitatlan letezesben. " WEORES SANDOR

Kedves Olvaso! E konyv celja, hogy az erdeklodok szamara attekintest adjon a halal­ r6l es a halal utani letrol, tobb vilagnezet szemszogebol, es kiemelje a kozos, archetipikus mintakat, Fontosnak tartom, hogy a kulonfele fel­ fogasu emberek egyarant meg tudjak kozeliteni a temat, es ha szukse­ ges, erot vagy tudast meritsenek ezekbol az ismeretekbol, Egyik neze­ tet sem lehet tudomanyosan teljes mertekig bizonyitani, de azt hiszem nem is ez a lenyeg, Mindenki maga donti el, hogy az 0 szamara mi az elfogadhat6 ezekbol a tenyekbol es tanitasokbol. EITe az onallo, belso megkulonboztetesre buzditom az Olvas6t. A konyvben igyekeztem osszefoglalni a halalnak es az atvaltozasi fo­ lyamatoknak azokat a motivumait, amelyek kort6l, nemtol, szarmazas­ t6l es kulturatol egyarant fuggetlenul megjelenhetnek mindenki eleteben, Osztom azt a felfogast, mely szerint a halal archetipikus jelenseg, azaz az emberi lelek melyen el kepek es belso lelki tartalmak formajaban. Meg­ hatarozott feltetelek mellett, sokszor kritikus elethelyzetekben (ez lehet baleset, de meditacio vagy kabitoszeres revulet, alom, misztikus elmeny stb.), - tehat nero mindig a halal bealltaval vagy kozeledtevel aktivalo­ dik. A tovabbiakban az egyes kulturak, hagyomanyok, vilagnezetek ha­ lalra vonatkoz6 felfogasaibol azokat mutatom be, amelyek tobb ponton is megegyeznek egymassal, Ez utal a halal archetipikus jellegere. >-

6

7

(

(

,

Tekintve, hogy tobbnyire szellemtani ismereteim vannak a kerdes­ korrol, elsosorban innen kozelitem meg. Kozlom azonban a halal ko­ zeli elmenyek es a reinkarnacios terapiak idevonatkozo eredmenyeit is, amelyek - a kozfelfogas szerint - altalaban kozelebb allnak a tudoma­ nyos magyarazathoz, mint a szellemtan. A konyv megirasaban szem elott tartottam a gyakorlati szemponto­ kat is, ezert kiterek azokra a kerdesekre, amelyeket a leggyakrabban szoktak feltenni egy-egy temakorben. A tema jellegebol adodoan nem keriilhetem ki azokat a tenyeket, arnelyektol a hetkoznapokban elo ember fel, A celom ezzel nem az, hogy felelmet keltsek, hanem ellenkezoleg: segitseget szeretnek nyuj­ tani ahhoz, hogy mindenki szembe tudjon nezni a felelmeivel, es meg­ talalja rajuk a megoldast. A halalra felkeszulni nem az utolso pillana­ tokban kell, hanem folyamatosan, egesz eletunkben. Ehhez szeretnek tampontot, iranyt mutatni, hogy ha elerkezik az idonk lelki bekevel es emberi meltosagunk megorzesevel lepjunk at az atvaltozas kapujan. Szabo Judit

c

,

EIOSZQ az dtdolqozott kicddshoz

Kedves Olvasol

E konyv eredeti valtozatat 2000-ben jelentettem meg, es azota bet kia­ clast elt meg. A konyv iranti toretlen erdeklodes szamomra azt mutatja, hogy a halal feldolgozasa es a halalra valo felkeszules orok emberi tema. Olvasoim halas szavaib6l tudom, hogy segitseget jelentett nekik a legne­ hezebb percekben, ami orommel tolt el, hiszen pontosan ez volt a celom. Azert irtam e konyvet, hogy utmutatast, vigaszt nyujtsak a legmelyebb fajdalom pillanataiban, es remenyt, hogy "van elet a halal utan" - mind konkret, mind atvitt ertelemben. Az elmult ot evben nehany tema kikristalyosodott, letisztult bennem, amit beleszovok a konyv uj kiadasaba. Az uj borito pedig ihletettebben, meltobban fejezi ki a tema komolysagat, s azt a felemelkedesi lehetose­ get, amit halal nyujt az embernek. Kivanom minden Olvasonak, hogy valaszt talaljon kerdeseire, ami­ hOI remenyt es erot merit az ujjaszuleteshez! Szabo Judit

8

9

(

,

Bevezetes

Bevezetestil tisztazni szeretnem, hogy bizonyos fogalmakat milyen erte­ lemben alkalmazok a konyvben. Tobbszor hasznalom Isten nevet, Koz­ tudott, hogy mennyire kulonbozo az emberek istenkepe, hiszen ez ero­ sen szubjektiv. En azt a legnagyobb szeretetet, beket, bolcsesseget, fenyt, gyogyulast, hazaerkezest, megvaltast, megnyugvast ertem alatta, amire minden ember vagyik, Tehat belso vilagunk legnagyobb erteket kiva­ nom ezzel a sz6val kifejezni, mivel konkretan leimi ugyis lehetetlen. Tovabbi gyakran elofordulo fogalom a hit. Ezen nemcsak az Isten­ be vetett hitunket ertem, hanem minden hiedelmet, amelyet magunkban hordozunk. Ezek alakitjak ugyanis eletunket, azzal talalkozunk a fizikai vilagban, amit lelkiink legmelyen hiszi.ink. Ezt a torvenyt tobb szellemi tanitas is hangsulyozza, Vegul pedig tisztazni szeretnem - a teljesseg igenye nelkul - a le­ lek es a szellem fogalmat, amelyek szerint e szavakat a konyvben hasz­ nalom, E ket sz6 magyarorszagi hasznalata meglehetosen zavaros, leg­ tobben nem tudjak, mi az alapveto kulonbseg kozottuk, A szellem fo­ galman sokan kiserteteket ertenek, a lelek meghatarozasaban pedig tel­ jes a kaosz, Nezetem szerint legjobb az eredeti tanitasokbol kiindulni. A korai keresztenyseg ismerte a noi es a ferfi principium minosegeit es megje­ lenesi formait, amit irasban is rogzitett. A nyugati keresztenyseg torte­ oeteben ez sajnalatos m6don elveszett, es jottek a fogalmi zavarok. Sze­ rencsere azonban az ortodox egyhaz iratai meg mai is orzik ezt az osi tanitast. Ennek alapjan: Isten a teremtesben ferfi es noi minosegre osz­ t6dott, igy letezik noi es ferfi szentharomsag, A ferfi szentharomsag re­ szei: az Atya, a Fiu es a Szent Szellem. Ebbol eleg j61 ismerjuk az elsa

11

,;

( kettot, a Szent Szellemet azonban nem. Feltetelezheto, hogy a Szent Szellem azt a minoseget jelenti, amely kulonbozo megjelenesi formak­ ban az embert kiseri, segiti es vezeti foldi inkarnacioja soran. Megnyil­ vanulhat belso hangban, orangyal, szellemi vezeto, mester stb. forma­ jaban is. Lenyege, hogy az embemek az Orok Forrasbol credo vezetest es tanitast sugalljon egesz eleteben, Nem tevesztendo ossze a kulonbo­ zo szferak szellemlenyeivel, A noi szentharomsag osszetevoi: az Anya, a Leany es a Szent Lelek". Az Anya maga a FOld Anya, - akinek parja az Eg Atya -, es teljes ege­ szeben az erett noiseg tulaj donsagait hordozza magan: a gondoskodast, a belso melegseget, a befogadast stb. A Leany aspektus a bolcsesseget kozvetiti vilagunkba, de termeszetesen nem sztikitheto le esak erre. A kereszteny noi szentharomsag hannadik aspektusa a Szent Lelek, amely a tisztasagban, a szentsegben, a spiritualitasban es a szepseg­ ben jut kifejezesre, Szeretnem hangsulyozni, hogy a ket szentharomsag nem szemelyekre vonatkozik, hanem osi minosegeket, archetipusokat, energiakat jelkepeznek, amely minden foldi teremtmenyben ott lnktet, (ezert merithetunk is beloluk). A masik fontos tudniva16, hogy a ket szentharomsag esak egyiitt tud letezni, egyutt hozzak letre az elet veg­ telen csodajat. Ha az emberben, vagy a termeszetben felborul egyensu­ lyuk, az elet arama is megakad, amelyet a hetkoznapi szinten boldogta­ lansag vagy betegseg formajaban is erzekelhetunk. Isten noi aspektusanak - a tovabbiakban az Istenno - mas kulturak­ ban is tobb, altalaban harom area van: a Leany, az Anya es a Fekete Is­ tenno, Ez az ut6bbi az erett bolcsesseget es az atvaltozas erejet hordoz­ za magaban, melyrol nem tesz emlitest a kereszteny hagyomany, ezert is fogom igen reszletesen kifejteni. A fogalmak tisztazasahoz erdemes meg egy pillantast vetni a szellem es a lelek sz6alakjaira es jelenteseire az evangeliumokban." Aszellem kifejezese a gorog eredetiben: "pneiimea", a latinban: "spi­ ritus", a nemetben: "Geise', az angolban: "spirit es ghost". A lelek fo­ galma a gorog eredetiben: "psziike", a latinban: "anima", a nemetben: "Seele", az angolban: "soul".

A gordg es latin evangeliumok nem a lelek kifejezest hasznaljak, mert az evangeliumban nem errol van sz6. Fontos tehat, hogy megku­ lonboztessuk a szellemet es a lelket, hiszen mas-mas tartalomrol van sz6. Az Ujszovetsegben a "spiritus" kifejezes tobb fogalmat takar: a meghalt ember szellemet, a testet atmenetileg elhagy6 szellemet, a tes­ tet levetett szellemet, a testen kivnli szellemet, megszallo szellemet, a gonosz szellemet, a torvenyes szellemet, egy angyal szellemet, halala utan Jezus szellemet es a Szent Szellemet. Ezert helytelen a .Jelek" forditas, mivel ez alapveto fogalmi zavar­ hoz vezet. A Szent Szellem a gorog eredetiben: "pneuma to hagion", te­ hat szellem es nem lelek. A latin szovegben: "Spiritus Sanctus", a ne­ metben: "Heiliger Geist", az angolban: "Holy Ghost". Sajnos a magyar forditasban ez elferdult. Az elso magyar bibliafor­ ditasok idejen (a XVII. sz. eleje) a magyar nyelvben a lelek es a szel­ lem fogalmara meg kozos kifejezes volt: a lelek, Az az6ta eltelt kozel negyszaz ev folyaman azonban nyelvtink differencialodott, es van kii­ Ion kifejezesunk a lelekre es a szellemre, Igy meg is tudjuk oket kulon­ boztetni, Ezen tul, mivel a polaritasok vilagaban elunk, elmondhatjuk, hogy a szellem inkabb ferfiui (yang) jellegii, tehat tuzes, hatarozott, kisugar­ z6, eroteljes, hatalmas, fenyes stb. A lelek inkabb noi (yin) jellegii, tehat lagyabb, erzelmesebb, befogad6bb, konnyebben alakul at, alkalmazko­ d6bb stb. A teljes (isteni) egyseg eleresehez ennek a kettossegenek meg kell sziinnie, a ket fel resznek egyestilnie kell. Errol tobb bibliai pel­ dabeszed sz6l a menyegzo, a volegeny es a menyasszony kulcsszavak megemlitesevel. Tehat letre kell hoznunk magunkban az ellentetek egy­ seget, hogy be tudjunk lepni az egyseg tudatallapotaba, es megtapasz­ taljuk az Egyetlen Forrast: " ... De aki abbol a vizbdl iszik, amelyet en adok, az nem szomjazik meg soha tobbe,

mert a viz, amelyet en adok, orok eletre szokello vizforrds lesz benne. "

(JANos 4. 14.)

.. Errol reszletesen a Sophia - A nlfi bOlcsesseg dmii konyvemben irtam.

12

13

(

1. A holol-ujjdsztiletes folyamata

"Aki tiszta feny, sa vildgossaghoz folyton visszater; nem eri veszely: az dllandosagban el. rr

TAOTE KING

A halal es az ujjaszuletes osszetartoznak, hiszen ugyanannak a temanak a ket oldalat jelenitik meg a foldi eletben, Mivel univerzalis fogalmak, igy nemcsak fizikai sikon jelennek meg a Iegkozismertebb formakban (halal es szuletes), hanem lelki es szellemi szinteken is, Igy egy eleten belul tobbszor is atelhetjnk fizikai testben a halalt es a feltamadast. Ho­ gyan tortenik ez? Az elet hullamzasahoz tartozik az a szakasz, amikor egy dolog mar el­ erte csucspontjat, es eIkezd hanyatlani. Ebben a hanyatlo szakaszban egyre jobban megmutatkozik a lebomlas, az adott dolog halala, mig ve­ gill eleri a megsemmisules pontjat, ami egy ido utan atvezet egy uj do­ log megszuletesehez. Ez a dolog szinte barmi lehet: targy, erzelem, kapcsolat, foglalkozas, elethelyzet. A sorsa mindegyiknek ugyanaz. Az ember eleteben is tobb­ szor ad6dik olyan helyzet, ahol veget kell vetnie valaminek, Ie kell epi­ tenie, es idovel ennek .Jiamvaibol'' valami ujat kell letrehoznia, Vannak konnyebb, es vannak nehezebb lebonto ciklusok. MiveI e konyv temaja a halal, nezzuk a nehezebbet: Az ember tobbnyire csak akkor figyel feI ezekre a folyamatokra, amikor mar melyen benne van egy fajdalmas, veszteseges helyzetben. I1~enkor sokszor nem tudja, miert kegyetlen veIe a sors, es miert ve­ SZI el tole azt, ami neki kedves. Ennek megertesehez az embert szel­ 15

lemi, lelki es testi szinten kell egyszerre nezni. Minden jelentos folya­ mat szellemi szinten indul el, majd attevodik lelki szintre, vegul pedig a testben, majd a kornyezetben jelenik meg. A sorsformalo erok idon­ kent jelzik, hogy valaminek vege van, nines tovabb, mert uj utra kell lepni. Ha valaki nem figyel sajat belso lenye uzeneteire, amely eloszor szellemi-lelki szinten jelzi a valtoztatas szuksegesseget, akkor jonnek a "durvabb" jelzesek, most mar testi szinten. Ezek kezdetben kisebb sze-. rencsetlensegek, aprobb balesetek, amelyek mar kepesek felhivni az il­ leto figyelmet, hogy valamit nem jol csinal, Ha erre sem valtoztat, ak­ kor kovetkezik be a drasztikus sorscsapas, ami fizikai sikon jatssza Ie azt, amit szellemi sikon kellett volna megtenni. (A teljesseg kedveert meg kell jegyezni: vannak sorscsapasok, amelyek semmilyen lelki fel­ keszultseggel nem kerttlhetok ki.) Az igazi ujjaszuletesi folyamat alapvetoen valtoztatja meg az em­ bert, ezert az elso szakaszaban, a leepitesben, alapveto hiedelmeket es felelmeket mozgat meg. Tobbnyire olyat, amin az ember onszantabol nem valtoztatna. A Iegalapvetobb felelmek a letfenntartashoz tartoznak, amit manapsag konnyii kivaltani az emberekbol. Ha peldaul valakinek viszonylag jo munkaja van, amibol el tudja tartani a csaladjat, akkor szamara a munkahely elvesztese komoly megrazkodtatas, Eleg gyakran fordul elo, hogy a ,j6 munkahellyel" rendelkezo ember egyszer esak erzi magaban, hogy mar nem az "igazi" ez a hely, es jo lenne valami mast csinalni, amijobban illik az egyenisegehez, amibenjobban ki tud­ ja bontakoztatni adottsagait. Ez a szellem es a lelek elso jelzese, hogy eljott a valtas ideje. Erre a leggyakoribb reakei6 az elnyomas, ugyan­ is a szellem es a lelek kivansaga ellenkezik az anyagi valosaggal. Sen­ ki sem kockaztatja meg, hogy esak ugy otthagyja a biztos megelhetest ad6 allasat, esak azert, hogy mashol kibontakozhasson. A jelzesek pe­ dig folytat6dnak: a Ielek egyre nyugtalanabb lesz, embenmk egyre kel­ lemetlenebbul erzi magat a munkahelyen, egyre tobb feladattal terhelik meg, egyre kevesebb penzert dolgozik, stb. Ez a valsag folyamata, ahol , az uj iranyba terelo ero utkozik a regihez val6 ragaszkodassal, ami em­ beri szempontb6l ertheto is. Az atalakito ero azonban mindenkeppen . at fogja hatni az embert fizikai sikon is, ezert, ha nem hajland6 kovetni szelleme utmutatasat, akkor testi szinten kell megelnie, kenyszer jelleg­ gel, azaz el fogjak bocsatani. 16

Az ujjaszuletesi es atalakulasi folyamatokban ket rendkivul eroteljes arehetipus jatszik nagy szerepet: a Szaturnusz es a PlM6* Mipdketto kepes hatalmas vesztesegeket es ajandekokat hozni az ember~let~b~Q. Ha a sajat borunkon tapasztaljuk meg a hatasukat es erejuket, akkor fe­ jet hajtunk elottuk, es onkent kovetjiik utmutatasukat. A Szaturnusz atalakit6 erejenek elso uzenete: maradj esendben, for­ .f!!:ill befele, tavolodj el a vilag zajat61, keresd a esendben a te belso ve­ MtOdet. A Szaturnusz arehetipusa azt kivanja toltink, hogy idorol-ido­ re korllitozzuk a fizikai sim tevekenysegiinket, es figyelmUnket korunk elorehaladtaval egyre inkabb befele es a transzeendens vilagok fele ira­ nyitsuk. Elvonullissal, lemondassal, bOjtOlessel, egyedullettel, elmelke­ dessel, imaval, onvizsgalattal tehetunk eleget keresenek. A Szaturnusz fajdalmas vesztesegeket is okozhat, aminek alapveto celja az archeti­ pus egyik jellegzetes tulajdonsagaban rejlik: megszabadit minden fe­ Iesleges kolonet61. Ha ugy erezznk, a Szaturnusz uzen nekunk, akkor vegiggondolhatjuk, hogy mi van az elemnkben, amitol itt az ideje meg­ valni - es jobb, ha onkent mondunk Ie r6la. Ezzel eleget teszimk a Sza­ turnusz masik kovetelesenek is: az esszencia kepzesnek. Ezt azt jelen­ ti, hogy a 16nyegesre kell koneentraInunk, meg kell szabadulnunk a fel­ ~zines, iires, ertektelen eselekedetektol, beszedtol, kapesolatokt6l, em­ !2.erektol. E redukei6 egyik kozismert .Jcivaltasi lehetosege" a bQjt. ami elsosorban szellemi eelu, mivellazitja a test es a szellem kapesolatat az !,!.t6bbi javara, masodlagos hatasa a fogyas, ami a feleslegtol va16 meg­ ~s egy formaja. A helyesen bOjtOlO (nem fogyokurazol) elcsendese­ dik, jobban atlatja egesz eletet, es kovetkezteteseket vonhat le sajat ese­ lekedeteibOl. A Szaturnusz archetipusanak egyik legfontosabb feladata, hogy az e 6t szembesiti sajat hataraival, es azzal a szellemi torvennyel, hogy ~ vet, ugy ara . z uJJasztiletesi folyamatban ugy segit bennun­ ket, hogy E torvenyszeruen bekovetkezo vesztesegek es visszavonula­ .si szakaszok reven rayezet, hogy mitol kell megszabadulnunk, hoI van­ E..ak jelenleg a hataraink, es milyen kovetkezmenyekkel jarnak eseleke­ deteink.

-*

Az archetipusokr61 kesobb, a 128-138. olda1on reszletesen lesz szo,

17

-

-----~

( Ha az ember nem veszi eszre, vagy nem akarja kovetni a Szaturnusz jelzeseit, akkor a drasztikusabb oldalaval talalkozik: mindenhol gatak­ pa iitkozik, korlatozva, beszoritva erzi magat, rosszabb esetben hosszas kOrhazi kezelesben reszesiil (meg rosszabb esetben hOrton var ra). Az ujjaszuletesi folyamat masik, igen eroteljes iranyitoja a Pluto ar­ chetipusa, amely nagy mertekben azonosithato az Istenno harmadik ar­ caval, vagy a Fekete Istennovel. Ez az ero sajnos drasztikusabbanjelenik meg minden szinten, es dramai esemenyeket, valtozasokat hoz. ~ Plu; to kepes porra zUzni mindent az eletiinkben, es kepes hamvainkb6l fel­ tamasztani is. Szimb6luma a fOnix madar, Amekkora pusztito ereje van, akkora a felepito ereje is. Az ujjaszuletesi folyamat else, leepito res~ ben ~zellemi szinten azt kivanja elerni, hogy megvaltoztassuk legalabb ~ egy, alapveto hiedelmunket. A hiedelrnek, meggyozodesek nagyon me­ lyen elnek benniink, es tobbnyire tudattalanul iranyitjak eletunket. A hi­ edelmeknek is van "eletciklusuk": eletunk bizonyos reszeben segitenek, kesobb pedig mar gatolnak benniinket. A Pluto archetipusa jelzi nekiink, hogy ideje me,gsziintetni egy hiedelmet, es ujat kell alkotni helyette. Ezek a hiedelmek tobbnyire arrol szolnak, hogy hogyan mukodik a vilag korulotttmk, vagy milyen vagyok en belulrol. Amikor eljon a megval­ toztatas ideje, akkor elkezdenek szaporodni az olyan esemenyek az em­ ber eleteben, arnelyek ellentmondanak egy bizonyos meggyozodesenek. Mivel azonban ez a meggyozodes tobbnyire mely es eros, csak megra­ zo elmenyek hatasara fog felninni, hogy valami nines rendjen, nem ugy mfikodik, ahogy megszoktuk. A Pluto gyogyito ereje abban all, hogy a tudattalan melysegebol a tudatos szintre emeli azt a dolgot, amin val­ toztatnunk kell. Ahogy a kellemetlen esemenyek sokasodnak, ugy johe­ tiink egyre inkabb ra, hogy mi a kozos ezekben az esetekben, es milyen meggyozodesunkkel fiiggnek ossze. Ez a felismeres dramai, hiszen egy alapveto hiedelmtmkrol derul ki, hogy nem igaz, aminek termeszetesen messzire hato kovetkezmenyei vannak. Joggal erzi ugy az ember, hogy kihuztak a talajt a laba alol, es nincsen mibe kapaszkodnia. Ez az allapot atvezet az ujjaszuletesj fol ovetkezo szakasza­ ba, amit ugy is jellemezhetnenk, ho ~senki foldje gz olyan belso al-, lapot, ahol a veszteseg mar bekovetkezett, ahol mar szembe kellett nez­ ,!!iink a felelmeinkkel, de leginkabb sajat tehetetlensegiinkkel. Az elso szakaszban az ember meg - akar reflexbol is - harcol az esemenyek el­

18

len. Az elsa szakasz vegen mar sejti, hogy felesleges kuzdenie, de meg neha probalkozik, mielott vegleg megadja magat._A masodik szakasz sem konnyU, mert elOszor azzal kell szembeneznie, hogy legyaztek, tehetetlen, kiszolgaltatott. Masodszor pedig azzal, hogy nem hasznal ~emmi sem. Hiaba pr6Ml bevetni mindenfele egi-fOldi praktikat, sem­ mi eredmenye, Nem nyilnak meg a kapuk, nem valaszolnak az angya-­ 10k, ~ vegtelen remenytelenseg, kilatastalansag iiI ra az emberre. E~­ nek az allapotnak a szimbolikus kepe a sziirke sivatagban va16 veg nel­ l@i meneteles. A regi vilagot mar elbagytuk, mert osszeomlott, az ujat pedig meg nem ertiik el, de nem is latszik az alagut vegen a feny. Mikor lesz mar vege"! - kerdezi ujra es ujra az ember, de nem jon valasz, Ez a szakasz megfelel a szuletes elotti csendnek es visszahuzodas­ nak. Olyan, mint tel vegen a taj, amikor meg mindent h6 borit, es ugy tiinik, soha nem jon el a tavasz. A valosagban azonban az elet hatalmas eroi a melyben nagyon erasen munkalkodnak az uj elet letrehozasan, de ida kell, amig athatjak a sikokat, es megjelennek a fizikai vilagban, Az emberi ujjaszuletesben is pontosan ez tortenik: amikor a senki iOldjen vagyunk, szellemiink, lelkiink intenziven munkalkodik az uj elet )etrehozasan, termeszetesen szellemi-Ielki sikon, amibOl fizikailag meg semmit sem erzekeliink. Mivel az elso szakaszban valami nagyon alap­ veto dolgot veszitettiink el, most egy masik alapveto dolgot kell ujjaepi­ tenunk, A legtobb era pedig mindig az alapok letrehozasahoz kell. Ebben a szakaszban az ember energiai szellemi sikon a legaktivabbak, de nem tudatosan. Az erintett ugy erzi. hogy hihetetleniil faradt, pedig alig csi­ nalt valamit (ha nem fekszik eppen betegen). Eroi a lathatatlan sikra kon­ centralodnak, mert ott mar elkezdodott az ujjaepites, Fizikailag ilyenkor nagyon tanacsos sokat pihenni, es a megszokottnal joval tobb folyadekot (asvanyviz, gyogytea, stb.) inni a belso folyamatok tamogatasahoz, Bele kell torodni, hogy agyunkat szinte semmire sem hasznalhatjuk, es nem olvashatjuk el a begyiijtott konyveket, mikozben testiink kimeriilten fek­ szik. A legtobbet a megadas, a nyugalom es a pihenes segit. Ez lelkileg nagyon kritikus szakasz, mert az ember mar belatta, hogy valamit maskent kell csinalnia, tobbnyire el is dontotte, hogy mit fog helYette tenni es hinni, de a vart eredmeny meg nem kovetkezett be. Ek­ kor elkezd ketelkedni magaban: Lehet, hogy megis tevedtem? Rosszul dontottem? Miert nemjavul meg a helyzet, ha mar maskent gondolom?

-

19

{

Ketsegek es felelmek tomege rohanja meg az embert. Itt ~sak a hit es a .!!trelem segit. Ez a szakasz szinten kozelebb viszi az embert val6di bel­ so lenyehez es a transzcendens torvenyekhez, A gyakorlatban az embe­ rek tobbsege kimeriil es elcsug ed ebben a remenytelen szakaszban ... aminek azonban egyszer megis vege szakad. Pontosa an a or, ami­ kor szellemi, lelki es eteri szinten mar felepult az uj minta, es elkezd -p1egjelenni fizikai szinten is. Az ujjaszuletesi folyamat utols6 szakasza a legkellemesebb, mert ez az uj elet megszuletese es kibontakozasa. A sok kin es gyotrodes utan rnegiscsak eljon a feny, de addigra mi mar atalakultunk. Eloszor eszre­ vesszuk a belso valtozast: .lPaskent gondolkodunk, mas ertekeket tar­ tunk fontosnak, es a hetkoznapokban is maskent reagalunk bizonyos dolgokra. Ez a valtozas oromteli, mert azt tapasztaljuk, hogy jobban rmikodik bennunk minden, mint eddig; mintha magasabb szintre emel­ kedtiink volna, mintha kitisztult volna bennunk valami. Es ez nagyonj6 erzes, Az ujjaszuletes folytat6dik, es az atalakulas megjelenik a kulvi­ lagban is: bekovetkezhetnek varatlan, j6 esemenyek, uj, nagyszeni em­ berekkel talalkozhatunk, vagy valami eddig ismeretlen tehetseg bonta­ kozik ki bennunk, ami uj celt es ertelmet ad az eletunknek. Osszessege­ ben veve ugy erezzuk: feldolgoztuk a veszteseget, megoldottuk a sors­ feladatot, es most az eletunk egy magasabb szinten, kiteljesedettebben folytat6dik. Csak innen latjuk, hogy eddig miben eltunk, es ugy erez­ zuk, megerte a szenvedest. Ez az ujjaszuletesi folyamat legaltalanosabb mintaja, amit az elet­ ben szinte mindenki megtapasztal, akar enyhebb, akar dramaibb for­ maban. Es gyakorlatilag ez a beavatasok "forgat6konyve" is, kortol es kulturatol fuggetlenul. Csak az sziiletik uj eletre, uj tudatszintre, akiben meghal a regi en, es az elavult hitrendszer. Ha valaki eleteben elindu­ -egy ujjaszuletesi folyamat, sokat segit, ha tUdja, mi var ra, mibe kapasz­ kodhat, mi segit elviselni a fajdalmakat, de a transzformacioval jaro szenvedest nem lehet elkerulni, Ugyanis, ha nincs legyozottseg, leteri­ tettseg, megsemmisules a lelek melyeig, akkor nincs ujjasziiletes, fel­ emelkedes es tudati tagulas sem -, ami pedig az emberi elet egyik leg­ fontosabb spmtuahs cella. Az ujjaszuletesek vegtelen sorozata pedig egyre kozelebb visz a kozepponthoz, es ahhoz az allapothoz, ahol mar sem megszuletni, sem meghalni nem kell mar.

Erdemes megvizsgalnunk, hogyan gondolkodunk rna a halalrol? Mit tu­ dunk r6la, milyen a viszonyunk hozza? ~em is olyan regen a halal meg a mindennapi elet resze volt. A ki­ sebb telepUleseken, falvakban otthon haltak meg az emberek, sokszor kellokeppen felkesziilve halalukra. A halalos agynal ott volt a csalad apraja-nagyja, a haldokl6 szamot vetett eletevel, igyekezett megbocsa­ tam es kibekiilni ellensegeivel, mivel tudta, hogy csak lelki bekevel hagyhatja el ezt a vilagot, A .haldoklast es a haIalt lathattak a kisgyere­ kek is, igy ez is beepiilhetett elettapasztalataik korebe. Megnezhettek es megerinthettek a halottat, reszt vehettek a temetesen es annak elokeszi­ teseben is..Megtanulhattak azokat a ritusokat, amelyek segitettek a ha­ 1M lelki feldolgozasat, es tudta~mlt kell tennl, ha valaki haldoklik. Ert­ heto, hogy egeszsegesebben, konnyebben tudtak minden halalesetet fo­ gadni, mint a mai varoslakok. A varosiasodassal es az orvostudomany, a higienia fejlodesevel a halal folyamata egyre jobban elidegenedett az embertol, a csaladi kor­ nyezettol, Egeszsegugyi okok miatt nem engedtek, hogy a halott ott­ hon legyen felravatalozva, igy lassan megsziint az otthoni elbucsuzas a halott61, helyette megjelentek a rideg ravataloz6k. A korhazak kiepu­ lesevel parhuzamosan egyre tobben haltak meg ezekben az intezme­ nyekben egyedul, magukra hagyatva, erzelmi tamasz nelkul. Manap­ sag sok korhaz falanszter jellegu: ha valaki elkezd haldokolni, egy fiig­

20

21

----

..

2. A holcl, mint tabu

"Nem a haldl rettenetes, hanem a haldlrol alkotott ama velemeny, hogy az rettenetes. " EPIKTETOSZ

.

.~

(

I)

gonnyel valasztjak el betegtarsaitol vagy maskeppen kulonitik el a tob­ biektol, (Ezzel eles ellentetben all az, hogy a televizi6 naponta mutat be szaz es szaz borzalmas halalt.) A haldok16t egyedul hagyjak, es sok­ szor hazudnak neki allapotarol. Az egeszsegugyi dolgoz6k nagy tobb­ sege sem tudja, hogy lelkileg mit kell tenni a haldokl6val. Vizsgalatok bizonyitjak, hogy az apolok es az orvosok sokkal jobban felnek a ha­ laltol, mint az atlagember, Lehet, hogy munkajuk kudarcat latjak a ha­ lalban. EmberteleniiI hal meg naponta sok-sok ezer ember fejlett eivi­ lizacionkban, A varosi ember minden leheto m6don elkeriili a halallal val6 talalko­ zast: szeretteink tobbnyire nem otthon halnak meg, nem foghatjuk a ke­ zet az utols6 oraban, nem bocsathatunk meg egymasnak az elvalas elott - es ez nem kis lelki terhet jelent nekunk, Csak nagyon kevesen Iattak halottat, azt sem megnyugtat6 korulmenyek kozott. Felnnk, irt6zunk a halott testtol. A temetes ritualei is egyre kopottabbak, sokszor nem tu­ dunk megfeleloen elvalni elhunyt szeretteinktol. A helyzetet neheziti, hogy a gyasz kezd "kimenni a divatbol". Ez pedig aztjelenti, hogy elta­ szitjuk magunkt6l a fajdalom es veszteseg feldolgozasanak evszazadok 6ta j61 bevalt ritusat. Alig ismerjiik mar a klasszikus gyaszevet, amely a zsid6 hagyomanyban a fajdalom harom napjat, a gyasz bet napjat, a gyaszolo fokozatos talpra allasanak harmine napjat, es az emlekezes es a felepules tizenegy honapjat foglalja magaba, Ha pedig nem dolgoz­ zuk fel szerettiink elveszteset, akkor egy sotet g6cot hordozunk tudatta­ lanunkban akar egesz eletunkben is, amely folyamatosan elszivja elet­ energiaink egy reszet, Alapveto emberi tulajdonsag, hogy ellentmondasosan viszonyulunk a halalhoz, Testunk fel az elmulastol, attol, hogy kukaeok fogjak meg­ enni, vagy elegetik. Eletosztonunk is tiltakozik a veg ellen. Szellemunk azonban (tudattalanul is) tudja, emlekszik arra, hogy eljott az ido, ami­ kor visszaterhet hazajaba, s ezt nagy megnyugvassal varja. Ezert sem olyan konnyu meghalni: egyik resztmk menne mar, a masik maradna. Valoszimileg nagy belso osszhangot kell teremteniink magunkban ah­ hoz, hogy bekevel, nyugodt lelekkel tudjunk meghalni. A halal sok kulturaban tartozik a sotet, arnyekos oldalhoz. Ezt annak is koszonheti, hogy felunk tole, hiszen nagyon ritkan talalkozunk vele, es tudjuk, hogy nem kerulhetjuk el. Felelmunk az ut6bbi szaz evben

meg is nott a mar emlitett civilizacios folyamatok hatasara, Mivel nem szembesiiliink a halal folyamataval, ezert javareszt a tudattalanunkba szamuzziik, ahonnan barmikor fenyegeto szornyetegkent bukkanhat ela. Manapsag mar a szulok is keveset tudnak mondani kerdezoskodo gyereldiknek arrol, hogy mi lesz velem, ha meghalok? Az iskolaban pe­ dig egyetlen sz6 sem esik errol. Barhol emlitik meg a halalt, minden­ ki megborzong, teste akaratlanul is vedekezo allapotba kerul, kifejezve a tavolsagtartas igenyet. Ezzel termeszetesen nem oldjuk fel felelmun­ ket, esak vedekeztmk. A ritusok mindig is sokat segitettek az embernek atjutni egy valsa­ gon. A racionalis gondolkodas es kultura szinte teljesen kiirtotta ezeket az eletfontossagu folyamatokat. A fajdalmas kovetkezmenyeket ismer­ juk: elidegenedes, az erzelmek befagyasa, neurozis, a teehnikai kultu­ ra, amely egyoldaluan esak az eszt szolgalja, Ha egeszseges, teljes ele­ tet akaI1lI1k elm, be kell emelniink eletiinkbe lelldink, erzelmeink apo­ lasat, gondozasat es szellemUnk megismereset is. Ehbez tartozlk az IS, hogy megismerjiik a halal folyamatat, es a veszteseg feldolgozasanak (hagyomanyos es uj) m6dszereit. Integralnunk kell eletunkbe egy kita­ szitott, tabu eletteruletet, amelyet senki sem kerulhet el.

22

23

('

(

3. A holdokkis folyamata

"Meg azt sem tudjuk a halalrol, hogy vajon nem a legnagyobb jo-e, megis ugy felilnk tole, mintha biztosan tudnank, hogy a legnagyobb rossz. " PLAT6N

A haldoklas egyszerre tortenik fizikai es lelki-szellemi sikon. Legjobb, ha tudataban vagyunk annak, hogy mi is jatszodik le az egyes fazisok­ ban. A haldoklast termeszetesen nem lehet leirni egy olyan formulaval, amely mindig es mindenkire ervenyes, de itt is vannak alapveto folya­ matok, amelyek altalaban elofordulnak. Eltereseket mindig okozhat az adott kultura, a korszellem es az egyen beallitottsaga is. A haldoklas soran a lelek vegervenyesen elhagyja a testet. Minel inkabb lazul a test es a lelek kapcsolata, annal kevesebb eletjelet mu­ tat az illeto. A spiritualis hagyomanyok szerint nem mindegy, hogy hoI .1 ep ki, hoI old6dik el a testtal a lelek. Nem szerencses, ha az als6 hli­ t;2m csakran lep ki, mert a hiedelmek szerint akkqr az alvlIagba keriil~ A sziv csakratol felfele jobb a helyzet, de legkivanatosabb a fejetetan ~T..,."....,r-,--""",---':":":"':':'=7~7-';'-;';~~ yalo kilepes, ami a tudatos halalt tukrozi, Ebben az esetben a haldokl6 tnegorzi tudatossagat, es sok ketsegbeesett bolyongast elkerulhet, A tu­ datos haldoklasnal az eloldodast altalaban spiral alaku fenynek erzik, amely kihuzza a lelket a testbol. Az etertest ilyenkor rovid ideig el van ~a regi energiaforrasat61, es most onnan szerez energilit, ahonnan ,!Ud. A fejlett tudatli ember isteni forrasMI meriti energiait, de ez nem jellernza ~ atlagemberre, ezert ok ilyenkor leginkabb a kornyezetbOl, l!ozzatartoz6kt61 veszik el az energiat. Ezert van az, hogy a haldok­ ~ellett leva emberek nagyon kimerliltnek, eratlennek erzik magu­ 25

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -. .IIIIIII!lIlII. . . . .- - - - - - - -....- ......"..-...... ~'3t~~~~~~"'~~y...;;,~~;~~~:_~'r,1i'io;"~;".,.:5:E!'~1a~:;.... --O:'-_.'WL~~~~nm!'llI

( kat. Valamennyire segithetiink ezen, ha ebben a szakaszban gyertyakat gyujtunk, friss viragokat hozunk a szobaba, hiszen ezeknek is van eteri energiajuk, amellyel a haldokl6 eterteste most taplalkozhat, Az etertest idovel felbomlik, es elvalik a fizikai testtol. Majd megkezdodik a tobbi . test felbomlasa - hazaterese - is. A tibeti tanitasok szerint' a haldoklas soran eloszor a kiilso felbom­ las megy vegbe, azaz az erzekek es az elemek szetesese, majd a bel so .felbomlas, a gondolatok es erzelmek szetesese. Az elemek felbomlasanak negy szakasza van:

Fold E.izikai testiink - amely a foldbo! vetetett - fokozatosan elveszti minden erejet. Nem tudunk kellokeppen mozogni, felkelni, barmit megtartani. .DlomsulyUnak erezhetjtik testiinket. Minden helyzetben kenyelmetle­ nul, rosszul erezzuk magunkat. Tudatunk eleinte eber, de aztan "elal­ mosodik". Ezek a jelensegek mutatjak, hogy a fold elem visszahuz6dik ~ viz elembe, egyre kevesbe lesz jelen a testiinkben. ­

( fejtetonkon forrosagot erzunk. Lelegzetunket hidegnek erezzuk, nem tu­ dunk sem enni, sem emeszteni. Tudatunk allandoan a tisztasag es a zava­ rodottsag kozott hanykodik. ~em emleksziink esaladtagjaink, barataink nevere, gyakran nem is ismerjtik fel oket. Egyre nehezebben fogunk fel barmit is a kulvilagbol. A tiiz elem szetbomlik levego elemme.

Levego Legzestink egyre nehezebbe valik, horgunk, zihalunk, A belegzes rovid es nehezkes, a kilegzes hosszabb. Tudatunk mar nem erzekeli a kiilvi­ ~t, minden elhomalyosul, eltompul. Lassan megszakad a fizlkm kor­ nyezettel val6 kapesolatunk, es a folyamatok egyre inkabb belul zajla­ nak: belso kepek, hangok jelennek meg. Ezek ebbOl az eletiinkbOl szar­ maznak, sajat gondolataink, eselekedeteink, vagyaink jelennek most meg. A belegzes egyre gyengebbe valik, majd harom hosszU kilegzes­ sel vegleg megsziinik. Ilyenkor mar esak egy kis melegseg marad a szi­ vunk korul. Az orvos megallapitja a halal bealltat,

Teljesen kiszarad a szank es az orrunk. TestiinkbOl elillan a meleg, elo­ szor altalaban a kemnkbOl es labunkb6l, majd a sziviinkbOl. Lehet, hogy.

Az erzekek felbomlasanak folyamataval kapesolatban tudnunk kell egy nagyon fontos tenyt. Erzekszerveink komI hallasunk a legfejlettebb, ez alakul ki legkorabban, es~z szlinik meg a legkesobb. Ez azt jelenti, hogy amikor a haldokl6 mar latsz6lag nines tudatanal, akkor - es meg sokaig ezutan is - meg hall! Hallja, hogy mit beszeltink komlOtte. Ezt .a tenyt a hagyomanyok nagyon j61 ismertek, es ki is hasznaltak, hi­ szen ezen alapulnak a halottas konyvek szovegei es felhasznalasai is. A nalunk Tibeti Halottaskonyvneven ismert mti eredeti cime: Bardo Thodol Csenmo (bar-do thos-sgrol ehen-mo). Megkozelito magyar je­ lentese: a koztes letbOl hallGs utjan val6 megszabadulas! A hagyomany szerint egy tanult lama vagy egy mester a haldoklas vegso 6raiban el­ .kezdi a konyv szovegenek fulbesugasat, es ezt folytatja a halott mel­ ~tt egy meghatarozott ideig. A holttestet ezutan elviszik, eltemeiik, de ~a tovabbra is mondja a szent szovegeket, osszesen negyvenkilene ~tlagosan eddig tart a valtozas bard6ja). Mindezt azzal a meg­ gyozodessel teszi, hogy a testtOl elszakadt lelek hallja szavait, es meg­ fogadja tanacsait, ezzel atsegiti ot a valtozas nehez bardojan,

26

27

Viz Ebben a szakaszban kezdjuk ~vesziteni a testfolyadekok feletti ell~g­ orzestinket. Folyadek szivaroghat orrunkb6l, szemunkbol, szankbol, hugyholyagunkbol. §zank kiszarad, osszetapad, torkunk elszorul. Min­ dig szomjasnak erezhetjuk magunkat, az orrlyukak behorpadnak, Tes­ tiink reszket es meg-megrandul, Testiinkben a fajdalom es a j6 erzes, a forrosag es a hideg valtakozik, Ingerlekenyekke, idegesse valhatunk, A viz elem a tiizben 0ld6dik fel, ez veszi at a tudatossag tamogatasat,

Tilz

.

('

(

A belsofelbomlds Ebben a folyamatban esnek szet a fontosabb gondolati es erzelmi alla­ potok, azaz az asztraIis es a mentalis test elkezd felbomlani. A tibeti ta­ nitas szerint a halal folyamata megforditott tukorkepe a fogantatasnak. Az ebbe az eletbe magunkkal hozott apai (yang) es anyai (yin) energiak elkezdenek felbomlani, szetvalni, ami olyan tudatallapot kialakulasa­ hoz vezet, amelyben nincsenek gondolatok. Visszaterunk oda, ahon­ nan jottunk. Bensonkben felragyog " a halal tiszta fenyenek tudata", amelyet ha felismerunk, felfogasunktol fuggoen nevezhetiink fenyleny­ nek, Jezusnak, Allahnak, Buddhanak stb. A dalai lama ezt mondja errol az allapotrol: .Ez a tudatossag a legbensobb kifinomult tudat, amelyet buddhatermeszetnek neveziink, ez a tudatossag val6di forrasa ... "1

4. A halol pillanata - eletGnk tiikre

.Jsmerni szeretnetek a haiti! titkat. De hogyan talalhatndtok meg, ha nem az elet sziveben keresitek?" KAHLIL GmRAN

A 4-6. fejezet informacioi nemcsak a hagyomanyos szellemtani tanita­ sokb61 szarmaznak, hanem gyakorlati tapasztalatokb61 is. Mint a ha­ lal tobbi aspektusanal, itt is megegyeznek a killonbozo kulnirak "nem­ zetkozi" tapasztalatai. Altalaban nem fogok kitemi az egyes kulturak egyedi kifejezeseire, hanem igyekszem osszefoglaloan, a mai, eur6pai ember szamara konnyen ertheto nyelvezettel fogalmazni. Amint majd a megszallottsag bemutatasanal kifejtem, bizonyos (szi­ goru feltetelekkel megszabott) korulmenyek kozott lehetoseg van arra, hogy egy elhunyt ember lelkevel beszelhessunk. Ez ugy is tortenhet, hogy egy megfeleloen kikepzett mediumon keresztul sz61al meg az il­ Ieto, Ily m6don sok hasznos informaciot nyeIiink az "odaatr61", es ar­ r61, hogy mit tehetiink, hogy a masik dimenzi6ban ne keruljunk szen­ veda allapotba. (Ezzel egyutt 6vok minden nem kepzett, ,,6njelOlt" me­ diumot a kiserletezestoll) A foldhozkotottek, a szenvedok es a megszal­ 16k olyan dobbenetes esernenyeket mondanak el sajat eletukbol, amit az emberi esz szinte nem is lenne kepes kitalalni, Az elet, mint mindig, itt is felulmulja kepzeloeronket, A legtobb ember szamara elfogadhat6 az az allitas, hogy a halal kapujat atlepve egy egeszen mas belso es kiilso allapotban talalja magat az em­ ber. Egyesek szamara ez egy uj elet kezdete, masok szamara a veg, Bel­ 28

29

'c"

<: '~--'-"i030';~:~~'2h1F''£i£~W «\i

M9,*4'W*ttt~§JJllSAOJlL I~t

:l,!

(

1

so allapotunkat alapvetoen meghatarozza az, hogy mit hiszunk. A szel­ lem belso mintai val6sulnak meg a gyakorlatban mar itt a Folden is ­ igaz az ido letezese ezt sokszor elhomalyositja -, de a fizikai test elha­ gyasaval a masik sikon meg eroteljesebben. Azt is mindenki tudja, hogy a halal beallta utan, fizikai testunkbol ki­ koltozik az elet. Hova ninik tehat? Mi lesz velem ezutan? Egyaltalan ki vagyok en? Ez a test volnek, aki elettelenul fekszik majd egyszer vala­ hoI, - vagy valami mas? A szellemtan alapveto tanitasa szerint az elet es a halal ikertestve­ rek: ahol elet van, ott halal is van. Az elethez azonban a halalon keresz­ tiil vezet az ut. Ezt sokszor megeljuk eletunk folyaman mas formaban, nem a test levetesevel. Szellemi fejlodesunk/ugy tiinikjspinilis, igy ha eljutottunk egy szintre, megeljuk, majd elkezdjiik elhagyni, lebontani, es utat kesziteni a kovetkezonek. Egyszer esak elerkezunk a knszobhoz, ahol at kell lepnunk az uj szintre. Itt minden uj, kisse idegen, de vala­ hogy vonz is. A nehezseget az szokta okozni, hogy nem vagyunk tel­ jesen tudataban annak, hogy mi megy vegbe bennunk, ezert gyakran megremulunk es igyekszunk megszilarditani a regit. Ez azonban nem megy, ha az elettel haladunk. A masik remiszto dolgot egy tanmesevel szeretnem illusztralni: Megy a vadasz az oserdoben. Egyszer csak eszreveszi, hogy egy tigris van a nyomdban. Megszaporazza lepteit, a tigris szinten. Elkezdfutni, a tigris a nyakaban liheg mar, amikor a vadasz megcsuszik es elkezd zuhanni egy szakadekba. Zuhanas kiizben azonban sikeriil elkapnia egy bokor gyoke­ ret, es igy marad logva a szakadekjelett. Emberilnk nem siiriln gondolko­ dott el az elet alapveto kerdesein, de most ugy latta, itt az ideje. Felnez az egre, majd odakidlt: He, van ott valaki? Riivid csend utan megszolal egy hang: Igen, van. Erre a vaddsz: Na, ha van ott valaki, akkor most segit­ sen! Kis sziinet, majd ismet a hang: Hat hited, az van-e? - Hitem, 6 per­ sze, hogyne lenne! - valaszol a vadasz. - Na, ha van eleg hited, akkor en­ gedd el a gyokeret! - moncija a hang. Vadaszunk erre elkomorul, gondol­ kodik, majd ismetjelkialt: He, van ott valaki mas is meg?

A tOrtenet ugyan masr61 sz61, de kival6an erzekelteti azt az allapotot, amelyet mindannyian megelUnk a halal folyaman. Azt, hogy mar el­

30

hagytuk az eddig megszokott, biztonsagos teruletet, de meg nem latjuk az ujat, es a senki foldjen jarunk, alig van valami kapaszkod6nk, ami biztonsagot nyujthat. Ilyenkor bizony nagy szuksegunk van arra a hitre, hogy elerjuk az ujat es biztonsagban lesziink, segitseget kapunk, meg­ 0ld6dik a problema. A halal folyaman be kell lepnunk erre a senki foldjere, es ez nem tul oromteli. A vigasztal6 csak az, hogy bizonyos fokig fellehet keszulni ra. Ha megfigyeljuk eletunk ritmusait, meglathatjuk azokat a peri6du­ sokat, amikor a .Jialalt" eltuk at, tehat amikor kileptunk egy elethely­ zetbol, es egy atmeneti szakasz utan bekovetkezett az uj allapot, Szam­ talan peldat lathatunk erre az ember es a termeszet eleteben, A terme­ szetben eleg esak az evszakok korforgasara gondolunk. Az embernel pedig igen szembetfino valtasok peldaul az atmenet a gyermekkorbol a felnottkorba, a munkaba allas, a gyermek szules-neveles, az eletko­ zepi valsag, a menopausa, az oregedes stb. Ezek mind egy uj allapot­ ba vezetnek el benntmket, de nem mindig gond nelkul, Vegul a leg­ tobben sikeresen atjutnak ezeken az allomasokon, szamos tapasztala­ tot gyiijtve. A test levetesevel is hason16 folyamatban lesz reszunk. Elhagyjuk megszokott kornyezetunket, szeretteinket, es ami meg ijesztobb, tes­ tunket is. Egy uj kozegbe kerulunk, ahol kisse masok a torvenyek, hi­ szen nines mar fizikai burkunk, baratainkkal nem tudunk ugy kommu­ nikalni, mint korabban. A halal pillanataban, illetve mar korabban, ami­ kor kezdjiik elhagyni testunket, erezhetunk furesa, orvenylo mozgast, hallhatunk hangokat, vagy ugy erezhetjuk, mintha egy alaguton men­ nenk keresztiil. Ezek a jelensegek arra utalnak, hogy eroteljes energeti­ kai valtozas megy vegbe testeinkben. Fizikai testiinket elhagyjuk es va­ lamelyik csakran keresztul kiemelkedunk belole. A korona csakran val6 athaladast erzekelhetjuk ugy, mintha alagutban rnennenk. A fizikai test­ bol val6 kiemelkedest nagyon j61 mutatta be a Ghost cirmi film, ahol a haldokl6 a fejen keresztul hagyta el a testet. Ennek az atmenetnek van­ nak erzelmi es ertelmi kiseroi. Erzelmi allapotunk igen sokfele lehet a halaI idejen, ami szinte don­ to a tovabbiakra nezve. Aki bekes, nyugodt lelekkel megy at, annak konnyebb odaat is a dolga. (A kesobbiekben reszletezem, hogy mi tOr­ t6nhet vele tovabb.) Aki azonban nyugtalan, ijedt, remult, duhOs, gyii.­

31

'.'j :i

:·1

r­

(

"

I,

101kodo vagy szenvedo lelekkel lepi at a halal kapujat, az altalaban ezekkel az erzesekkel fogja szembetalalni magat ott is. Ezert tanitja minden nagy vallas, hogy minden pillanatban keszen kell allnunk a halalra, vagyis lelkunknek letisztult allapotban kellene lennie, tuda~ tunknak pedig ebernek, hogy eszrevegye az atmenet eloszelet es be­ koszontet, Ez valoszimileg akkor sikerulhet a legjobban, ha eletiink esemenyeit folyamatosan feldolgozzuk, lelktinket nem nyomja sem biintudat, sem el nem vegzett feladat. Mindez azonban aktiv lelki eletet, a mindenseg fele va16 folyamatos nyitottsagot, es bizalmat feltetelez, Rajtunk all te­ hat, hogy mit teszunk eletunkkel. Kulon kerdescsoport a balesetben, haboruban, katasztrofakban el­ hunytak esete, es az ongyilkosoke, Eloszor is tudnunk kell, hogy sem­ mi sem veletlenul, "istencsapaskent" vagy buntetesbol tortenik velunk. Belso eroink, ertekrendszerunk (amely tobbnyire tudattalanul miiko­ dik) es cselekedeteink alakitjak ki azokat az elethelyzeteket, amibe be­ lekerulunk. J6 esetben kesobb rajovunk, hogy miert is kellett ennek igy tortennie, vagy ha ez nem igy alakul, akkor ez es ez sem torrent volna meg stb. Tehat egy balesetbe, katasztr6faba es egyeb remiszto helyze­ ..tekbe belso utunk visz, nagyon fontos szandekkal. Ha felepulunk belo­ Ie, valoszirnileg tobbek, bolcsebbek leszunk - ha elfogadjuk, hogy az elet minden esemenyebol tanulhatunk. Ha nem, akkor megkeseredette, gyiilOlkOdove valhatunk, Aki nem tudta megerteni a sulyos elethelyze­ tek uzenetet, az gyakran tesz ilyen kijelenteseket: "Az elet kegyetlen volt hozzam, ezert en is az leszek masokkal!" vagy "Ha Isten lenne, ak­ kor nem hagyta volna, hogy meghaljon a gyerekem!" Ezek a tragikus sorsfordu16k megkovetelik tolunk, hogy tullepjunk eddigi felfogasunkon es gondolkodasmodunkon. A megrazkodtatas gyakran egy masfajta, idokent kitagult tudatallapottal is jar, amelyben ralathatunk a .rniert-re". Ha felismerjuk az okot, azt, hogy ennek igy kellett lennie, akkor mely, belso beke tolthet el bennunket, Eltavoznak a felelmek: belepunk az uj tudati sikra, azaz tulleptunk onmagunkon. Ez az ujfajta belso allapot mar a melyben vegbement valtozast mkro­ zi, es ezert cselekedeteink is megvaltoznak. A megrazk6dtatas sulyos­ sagM6l fiiggoen elettink alapjai is megvaltozhatnak. Minel melyebbre zuhanunk a megrazk6dtatas miatt, annal magasabbra repulhemnk az -.......--

ujjasziiletesben. Csak sajnos ezt nem erzekeljuk a zuhamis es a sotet­ 8"Jgallapotaban. Ezert j6, ha legalabb ehnenk tudja ezt, es remenykedik, 111SZell erzelmeinkre most nem nagyon tudunk hatni. Eleg, ha tudjuk, hogy szellemunk vezerli ezt a folyamatot, akkor is, ha tudatos resziink oem tud r6la, de segithet az atalakulasban, ha legalabb sejtjuk, hogy mi zajlik le bennunk, Ezek embert probalo helyzetek, es senki sem kerul­ heti el. Igy lesz nemi felkesziiltsegunk a halal pillanataban. Tovabbi hatalmas segitseget jelent, ha valaki mar evilagi elete fo­ lyaman szernbesul a halal es elmulas kerdesevel, es felkeszul a halal­ ra. Erre ma mar szerencsere tobb lehetosegunk is van. Megkozelithet­ juk a temat a szellemtan oldalarol is, de nagyon hasznos, ha erzelmileg is elebe megyunk. Ehhez kereshetiink megfelelo segitot, aki mar sike­ resen feldolgozta ezt a kerdest, vagy szamot vethetunk eddigi eletunk­ kel, es felmerhetjuk, mit kell meg elvegeznunk, hogy nyugodt lelek­ kel menjunk el. Ebbe beletartozik a masokkal va16 kapcsolataink sze­ retetteljes, de legalabbis bekes lezarasa, az onmagunknak va16 meg­ bocsatas, es a belso bekenk helyreallitasa. Mindenki maga tudja, mit kell rendbe raknia legbelul. A fizikai test ugyanis siinibb, "durvabb" rezgesii, mint a tobbi finom anyagi testimk. Ezert bizonyos "szigete­ 10" funkcioja is van, tehat tompitja az erzeseket, indulatokat. Levete-, sevel azonban megsztinik a "szigeteIes" es szembetalaljuk magunkat a nyers valosaggal. Oromeink, szenvedeseink, gondolataink meg inten­ zivebben pulzalnak bennunk, Konnyfi elkepzelni, hogy mi tortenik, ha a lelki bekenk erosodik fel, vagy ha az onvadunk. Ezert is fontos ez a felkeszulesi folyamat, hiszen enelkul igen meglepo elmenyekben le­ het reszunk. A reinkarnacios hipn6zisok tapasztalatai alapjan azok kepesek leg­ konnyebben atlepni a testi letbol a test nelkuli letbe, akik egesz ele­ tukben belso hangjukat kovettek, ehhez igazitottak egyeniseguket, Ok boldogan varjak a felszabadulast, Azok a fejlett szemelyisegu embe­ rek, akik nem elegedettek elmult eletukkel, banattal vagy biintudattal gondolhatnak vissza foldi palyafutasukra, de vagynak a bardo allapot­ ra. A kevesbe fejlett szemelyisegek vagy felnek a halalt6l es ktizdeni akamak vele, hogy tesmkben maradhassanak, vagy - fOkent, ha bete­ gek - minel elobb egy uj testre vagynak, hogy visszakertilhessenek a fizikai vilagba.

~

32

33

(

,

I'

lenyeg itt az atcHes! Nem adhatjuk senkinek sem at az elmenyt azzal, hogy ilyen-olyan szavakba ontjuk, mivel a dolgok intellektualis meg­ "Az agrai maharadzsa kertesze egy hajnalom remiilten ebreszti az unit.. ertese, felfogasa nem helyettesftheti az egesz lenyunket betolto, atitato - Add, kerlek, a leggyorsabb lovaidat, menekiilnom kell! eImenyt. Ha valamilyen magasabb tudatallapotot egesz Ienyiinkkel at­ eltiink, nem kell tobbe magyarazni, egyszenien tudjuk. - Mi tortent? - Kertedben munkalkodtam eppen, amikor talalkoztam a Halallal, EbMl kovetkezoen feltetelezheto, hogy az Istenrol szolo tanitasok aki felemelt karokkal megfenyegetett engem. Hadd induljak el sebes es magyarazatok akkor szulettek meg, amikor .Jciestunk" az Istennel harci szekereden, akkor estere Delhibe erhetek; es ott elrejtozom a ren­ va16 egyseg allapotabol, es valahogyan ernlekeznunk kellett ra, Ezek a magyarazatok - barmilyen csodalatosak es bolcsek is - csak halvany geteg ember kozott, hogy ne lelhessen ram. lenyomatai annak az eksztazisnak, amit yalaha rnegeltunk, es lelkiink - J6 - mondja a maharadzsa -, indulj el marls!

A nap folyaman azutan a maharadzsa is setalgat a kertjeben, es 0 is

melyen - tudattalanul - emlekszunk ra. Aki benne van az isteni egyseg allapotflban, azt nem kell tanitani Isten mibenleterol, mert 0 ateli, talalkozik a Halallal. Megsz6/itja: A szellemtani hagyomanyok, a halal kozeli elmenyek es a reinkar­ - Te Halal, miert ijesztgeted az en kerteszemet? - Uram , en nem ijesztgetem dt, csak egnek emeltem nacios hipnozisok mind megemlitik a bardo allapotat, elmenyet, amit nehez visszaadni emberi szavakkal es fogalmakkal. Ezt az allapotot a a karomat csodalkozasomban: hogyhogy 0 meg itt van, amikor ma este modem kor metatudatnak nevezi. "A metatudat: az emlekezes es az Delhibol kell ot elvinnem?"! ontudat legparadoxabb allapota, melyben az erzekelo szemely teljesen elveszti szemelyes onazonossaganak erzetet, es magaba a lethe olvad bele, hogy azutan egy minden eddiginel intenzivebb ontudat allapotba keruljon. A metatudat - vagyis az eletkozi allapot kozvetlen emlekeinek 4.1. A bardo atelese - nilmutat a haromdimenzios realitason, es lehetoseget nyujt az " ... nines husbol es verbOl valo elet ertelmenek es a szemelyes karmikus erdekeltsegnek a vizsgalata­ fizikai tested, igy semmilyen hang, szin,

ra. Ez a vilag oly mertekben knlonbozik a megszokottol, hogy nemcsak fenysugar nem bdnthat,

a szavak, de olykor a szimb61umok is csodot mondanak, amikor a le­ es nem halhatsz meg...

nyeget probaljak megmutatni.?" "A metatudat annyit jelent, mint meg­ Tudd, hogy ez a bardo allapota!"

meritkezni a let kvintesszenciajaban, feladni sajat onazonossagunkat, TIBET! HALOTIASKONYV hogy ezaltal paradox modon minden eddiginel erosebb ontudatra te­ gyunk szert. A metatudat a testi kotottsegektol valo megszabadulas, az univerzummal vale egyesules erzese; felhonek lenni egy vegtelen fel­ A bardo, a koztes let, szinten tudatallapot, de termeszetesen bizonyos hoben. Es bar ez a szabad lebeges a vattaszeni uresseg erzetet sugall­ ertelemben testi is, mivel pont fizikai testunk elvesztesevel juthatunk hatja, az elet az eletek kozott, megsern mesebeli vilag, Azok, akik mar oda. A bardo olyan tudatallapot, amely kulonbozik mindazokt61, ame­ belek6stoltak a gazdagsagaba, tudjak, hogy a vegso realitassal talalkoz­ lyeket megszoktunk. Azt is mondhatjuk, hogy egyesules lenyunk orok tak a tudat sikjan, ahonnan az inkarnaciok egymast koveto probatetelei­ kozeppontjaval, rnagjaval, az isteni ennel. A hetkoznapi tudatt61 mine1 re indulunk, es ahova testunk halalaval megterunk" 4 inkabb eltero tudatallapotot elunk meg, annal nehezebb azt szavakba onteni, hiszen ez egy "mas vilag", Azok az emberek, akiknek mar volt istenelmenyuk, szinten nem nagyon tudjak ezt elmagyarazni, hiszen a Vegul, zarjuk ezt a fejezetet a sors hatalmarol szolo tanmesevel:

.:

34

35

i

A metatudatot (hipnozisban) atelok igy irjak ezt Ie: "Meg sohasem ereztem magam ilyen j61. Sz6t1an extazis, Ragyog6, ragyog6 feny, Nem volt a foldihez hasonl6 testem. Ehelyett inkabb arnyektestem volt, aszt­ raltestem, es amikor jartam, nem leptern semmire. Nines fold es nines ego Semmi­ fele hatar nem letezik. Minden nyitott. Vannak mas emberek is ott, es amikor erint­ kezni akarunk, anelkul tehetjuk ezt, hogy figyelnunk vagy beszelnunk kellene ... "4 .Ez olyan fenyes, olyan gyonyoni, olyan nyugodt! Olyan, mintha a napba men­ nek, es elnyelne a feny anelkul, hogy egetne. Visszamegyek a mindenseg egeszebe. Es nem is akarok onnan eljonni.?'

A halal kozeli elmenyben hasonl6t tapasztalnak az alanyok: .Viszonylag rovid ido rmilva .... egyfajta fenykort Yettem eszre, tolem igen mesz­ sze, ... es a feny - leginkabb csodalatos naplementere emlekeztetett, amibe bele le­ hetett nezni anelkul, hogy megvakulna az ember. .. Ugy nezett ki, mint egy hihetetleniil fenyesen kivilagitott terem - de a sz6 iga­ zi ertelrneben megsem volt ez olyan rettenetesen fenyesen vilagos ... fantasztiku­ san szep, narancssarga, hanem eppen, mint valami nagyszeni hely, ahol szivesen maradna az ember. Ekkor az orom erzese, ami mar az egesz reptiles alatt eltoltott, meg erosebbe valt, .... Ereztem es lattam, hogy valamennyiuket egy mely, kolcsonos rokonszenv koti ossze ... ugy latszott, mintha a szeretet axiomaja lenne az, amit valamennyien fel­ tetel nelkul kovetnek, Tunernenyes erzes volt szamomra, ... mintha a szereteten ki­ vul sernrni mas nem lenne ... "5 "Tudtam, hogy mar halott vagyok, vagy rovidesen meghalok. De aztan tortent va­ lami. Olyan szornyusegesen hatalmas, hogy meg az eletemrol is megfeledkeztem, lat­ ni akartam... es eszrevettem, ahogy lebegek, hogy valamihez odarepulok, ami ugy nezett ki, mint egy hosszu fenyalagut, De nem esak feny volt, hanem energia is, a ve­ gen pedig nagyon vilagos volt.... Semmifele foldi zaj nem hallatszott. Csak unnepe­ Iyesseg, idegenszerii zene, amelyet meg soha nem hallottam. A leirhatatlan szepseg szimfoniaja fele kozeledtem, ami a fennyel alit kapesolatban.... A vilagmindenseg energiaja volt itt osszegyiijtve orokre, ezen a meghatarozhatatlan helyen."" " ... es a legmelegebb, legcsodalatosabb szeretet uralkodott. Korulottern min­ denbol szeretet. .. konnyunek ereztem magam - j6nak, boldognak, tele orornmel - gondtalanul. Orokre - orok szeretetben. Az ido nem jelentett semmit. Csak a let. Szeretet. Tiszta szeretet. Szeretet. A feny sarga szinii volt. Ki:iri:is-koriil, mindenben es mindenbol. .. Az Isten lathat6an ... Aki maga ezt nem elte lit, nem tudja elkepzel­

36

ni. Akivel viszont megtortent, soha nem fogja elfelejteni, mindig erre a tokeletes er­ zesre vagyik, es arra, hogy ide bekerulhessen"

Ahogy a beszamolokbol is kideriil, ebben az allapotban nines ter es ida, nines logika, rend es haladas. Minden ugyanabban az idoben tortenik. Ahhoz, hogy a foldi tudatunkkal ezt valamennyire meg tudjuk erteni, ennek az allapotnak egyszerre esak egy szeletevel tudunk foglalkozni, es lehetosegek szerint leimi. Ezek azonban egyszerre es egyutt letez­ nek, nem sorrendben. Ezert a bardobeli esemenyek nem valnak el egy­ mastol, csupan a mi felfogasunk kedveert szemleljuk kulon oket. Mint mar emlitettem, van egy szeIlemi tOrveny, amely tobb tudatal­ lapotra, de kulonosen a bardora vonatkozik. Ennek ertelmeben a gon­ dolat, a tudat hozza letre azt a val6sagot, amit magunk kolin erzekelunk. !;z a foldi viszonyok kozott lassabban megy vegbe, a finomabb sikokon pedig szempillantas alatt. Ezert a bardobeli allapotok megelese is telje­ sen egyedi, de a rokon lclkek hasonl6 elmenyen mennek vegig, Tehat, ha valaki a "mennyorszagot" vagy a legcsodalatosabb tudatallapotot fenyesnek, ragyog6nak, szinesnek, bekesnek stb. kepzeli el magaban.>­ ha ez a hite - akkor ezt is fogja megtapasztalni. A bardo csodalatos allapotaban mindenki egyeni vonzalma szerint eli at a boldogsagot, szeretetet. A mtiveszet, festeszet irant rajong6 hi­ hetetlen szepsegti szineket es fenyeket lathat, a zenesz foldi erzekkel meg nem tapasztalhat6 zenet hall, a matematikus rabukkan azokra az egyenletekre, amit egesz eleteben keresett, az orvos a legcsodalatosabb es legtokeletesebb gy6gyit6 helyen talalja magat stb. Mindenki azt ta­ pasztalja itt meg, amit neki a boldogsag jelent. Hozza kell azonban ten­ nUnk, hogy a csodalatos fenyek, zene, a legmagasabb szinni matemati­ ka stb. mind az isteni minoseg kifejezesi formai - meg itt a foldon is. .Eloszor csodalatos szineket erzekeltem, a szivarvany osszes szinet, A kristalyos fenyben meg erosebben hatottak mindenhol. Olyan volt, mintha a feny egy csoda­ latos gyemant prizmajan keresztul esne ram .... Csodalatos, viragos mezon alltam ... Fiilemben olyan csodalatos zene esengett, amilyet egyetlen zeneszerzo sem kepes alkotni. Ez sem evilagr61 val6 volt. Engesztelo, gyenged es melengeto, es ugy mnt, mintha sajlit bensom legmelyerol jonne."s

37

~'

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -...............- - - - - - - - - - - -. . .I!!!IIIIIII. . .- - - -. ._ ...._""'~4ii'..~i!~,,~"'m:A_W&~!<·fin:2i'_'3f~g:~:-:~~~',~im1'f,;~:';rro::::.f·:.;~:,;;

:&"",~ .;,~,~-.:'.:;t'_:'"':: ,,~;i:i:.i<:I'::2\~:;tl'Z:::'::"'_~ ~

( A masvilagrol alkotott elkepzeleseinket idonkent egy az egyben eljuk meg. Erre is van gyakorlati tapasztalat a reinkarnacios hipn6zisokb6l: .Egy szmeszno, aki a XVII. sz. elejen Svedorszagban gyennekmenyasszony volt, ujraelte fulladasos halalat, ... Abban az eleteben hithu r6mai katolikus volt, es a metatudatba val6 erkezes pillanata teljes mertekben igazolta vallasos meggyozo­ deset. Kerubok es szerafok alltak bibor hatter elott, teljes hangerovel zugott egy ko­ rus, es a kitart karu Jezus Krisztus alakja udvozolte 01."4

A vallasos meggyozodes alapvetoen befolyasolhatj a azt, hogy mit clunk at (kivel talalkozunk) a bardo egyes szakaszaiban. A halal kozeli elme­ nyekben is gyakran feltunnek a vallasok szimb6lumai, kepviseloi, akik gyakran arehetipikus erok. Ok az erintettek legszentebb meggyozode­ set, legmagasabb erkolcsi ertekeit jelenithetik meg. A szellemtan tani­ tasai szerint i!Z embert segito szellemlenyek felvebetik szentek, istenek stb. alakjait, hogy segitsenek, his zen ha sajlit alakjukat mutatnlik - ami sokszor nines is - nem bizna benne az erintett, es egyediil maradna fe­ lelmeivel. Mindez termeszetesen nem csokkenti az elmeny intenzitasat es valodisagat, csupan azt szerettem volna erzekeltetni, hogy a tudati tartalom hogyan je1enhet meg erzelmi sikon. Nehany idevago idezet a halal kozeli elmenyekbol:

( .Arnikor megerkeztem az Aranyvarosba, a Mindenseg Ura fogadott. Nem igaz, hogy az VI' szakallas oregember: fiatalabb 6 mindenkinel, Nem ferfi es nem no­ 6 a kisugarzo kozponti szeretet." 6 " ... A helyisegben a feny valtozni kezdett; hirtelen eszrevettem, hogy vilagosabb lett, sokkal vilagosabb ... »Orulok, hogy ebben a pillanatban nines fiziol6giai sze­ mem«, gondoltam, »ez a feny a masodperc tizedresze alatt szetroncsolna a szivar­ vanyhartyamat.« Nem, nem a feny vakit el, javitottam ki magamat, Hanem Ol 6 volt annyira ragyog6, ahogy ratekintettem, Mert most lattam meg, hogy nem feny, hanem egy ferfi volt az, aki a szobaban megjelent, vagyis inkabb fenybol val6 ferfi ... Felalltam es .... csodalatos bizonyossaggal tudtam: az Isten Fianak jelenle­ teben vagyok.... Az eronel, ami lenyebol aradt, sokkal nagyobb volt a feltetel nel­ kuli szeretete."?

" ... Az ajt6n feher feny omlott be, amelybol fokozatosan kibontakozott a Szent­ haromsag. Kozepen a Szentlelek alit, es egy nagy konyvet tartott a kezeben, Az Atya pedig ram mutatott, es azt mondta: Fiam, te menj vissza! Ezt kovetoen mindez elnint, majd a harem szemely kulon-kulon jelent meg. Eloszor az Atyat lattam, tfiz­ piros palastban, magas, feher saruban, josagos, de ugyanakkor szigoru tekintetii fer­ fikent, Majd - mintha egy forg6szinpadon allnek - akaratlanul is megfordultam, es megpillantottam a Szentlelket. Zold barsonypalastban alit ott, galambosz szakallal, Iabainal feher gyo1cs hevert. Ezutan ujra fordult velem a fold, es Krisztus Urunkat lattam egy halmon allva, meztelen felsotesttel, karjait a mellkasan keresztbe fon­ va, derektol lefele biborszimi ruhaban. Amikor elnint, nagy szomonisagot ereztem, A templomb6l kifele indulva ujra hallottam a hangot: Tegy j6t! - majd ugy ereztem, zuhanok - es a testemben ebredtem."? "A lelkem rettento gyorsasaggal haladt at egy szuk folyos6n. Ennek a vegen le­ irhatatlan fenyesseg fogadott. A ragyogo fenyben Jezust lattam magam elctt. Beke es szeretet sugarzott belole. Nem lehet azt elmondani, milyen jo volt a kozeleben

lenni."

38

39

-~'J"I

5. A mezsgye tuloldoldn

" Mert mi egyeb volna meghalni, mint mezitelen allni a szelben es felolvadni a napfenyben?" KAHLIL GIBRAN :

A PR6FETA

5.1. A kiserok

(.

A 8zellemtani hagyomanyok szerint a halal pillanataban senki sines egyedul, meg ha ugy is erzi. Ahogyan szuleteskor is varnak rank itt, ugy a halal pillanataban - amely megszuletes egy masik sikon - is van­ nak segitok kortllottunk. A szellemi tanitasok a halal angyalarol beszel­ nek, aki a halalunk elotti idoszakban egyre inkabb kozelit, majd atsegit a kapun. A tisztanlatok lathatjak ezt a lenyt, de alapvetoen minden em­ ber erezheti, hogy eljott az ideje. A halallal kapesolatban van meg egy fontos torvenyszeruseg: a ha­ lal mindenkinek olyan, amilyennek elkepzelil Sz6 volt r6la, hogy a rna­ sik dimenzi6ban elkepzeleseink, vagyaink, felelmeink azonnal megele­ venednek. Ez vonatkozik a halalrol alkotott elkepzelesunkre is. Ha va­ laki remiszto, kaszas alaknak kepzeli, akkor ugy is fog megjelenni neki. Ez hiven tukrozi azt, hogy hogyan sikerult szembesulntmk itt a foldon a halal es az elmulas gondolataval, Ha nem fogadtuk el, mint az isteni rend es tokeletesseg reszet, amelybe mi is be1etartozunk, akkor kelle­ metlen alakot is olthet elottunk. A hagyomany szerint azonban a halal angyala komoly, de fenseges szepsegu. 41

.;'

,;:'~;s:

·;;~3:
"ttl)

( Miert van szukseg a kiserokre? A halallal kapesolatban van egy igen fontos reszlet, amelyet a leg­ tobben hitetlenkedve fogadnak. .Ielenlegi kultlirankban az emberek je­ lentas tabbsege nem veszi eszre, hogy meghalt! Szellemtani kozlesek szerint az emberek 90-95%-a tabbe-kevesbe zavart tudati a11apotban Iepi at a kiiszobOt, nem tudja, mi tortenik vele, es segitsegre szoml. Egy tanmese segithet megerteni e szokatlan allitas valodiasagat:

Elt valahol Tibetben egy fiu, aki nagyon szeretett volna belepni a kor­ nyekbeli kolostorba, de j61 tudta, hogy csak azokat veszikfel, akik mar sokat tudnak. Ennek ellenere elment a kolostor vezetojehez, es elmond­ ta vagyat. A mester meghallgatta, majd ellatta konyvekkel es kerte, hogy ha ezt megtanulta, akkor egy ev mulva, ugyanezen a napon, delutdn at 6rakor jojjon vissza, felveteli vizsgara. Afiut hatartalan lelkesedes tol­ totte el, es ejt nappalla teve, szakadatlanul tanult. Egyszer csak eljott a nagy nap, es elindult a felvetelire. Eppen eleredt az eso, ezert esernyot kellett magaval vinnie. Csuromvizesen ert a kolostor kapujahoz, at ora elott par perccel. Nyugtalanul dorombiilni kezdett, hiszen nem keshe­ tett el. Nem jott valasz. Erre meg idegesebben razta a kaput. Nagy soka­ ra eldkeriilt egy lassan lepkedo oreg szerzetes, es beengedte. Afiu ~ar alig latott az izgalomtol, hogy elkesik a fontos talalkozorol. Felretolta az oreg szerzetest, tlisk4jat, esernyojet valahol utkozben ledobta, tis tor­ kaban dobog6 szivvel bekopogott a mester ajtajan. Kinyllt az ajt6, es a ott alit a mester elott. Izgatottan varia az elsa kerdest, amire meg kell felelnie, hiszen erre kesziilt mar egy eve. ... - Az elsa kerdes .., - szolt a mester. - Igen! - valaszolta a fiu es feszulten figyelt. - Az elsa kerdes az, hogy hol hagytad az esernyodet fiam? - kerdez­ te a mester. Afiu dobbenten alit, es nem akart hinni a fiilenek. Hogy micsoda, a egesz evben komoly tudomanyt tanult es gyakorlatozott, erre most azt kerdezik tole, hogy hol az esemyoje? Ez csak tevedes lehet! Zavaraban nem tudott mas kinyogni, csak azt, hogy: Nem tudom, mester. - Drdga fiam, - valaszolt a mester - majd ha minden pillanatban tu­ dod, hogy hol hagytad az esemyodet, akkor gyere vissza!

Fa

--

e.DT~:>3>

( A mi eleninkben is gyakran elofordul, hogy tudattalanul tesziink dolgo­ kat, nem emlekszunk ra, hol raktuk le a szemuvegunket, papuesunkat stb., hiszen kozben mashol jar az esziink. Ha sietiink, ez a folyaroat meg jobban felerosodik, Megszoktuk, hogy megcsinalunk valamit, mikoz­ ben gondolatban mashol vagyunk. A halalba torteno atmenethez has on­ loan elalvas elott sem vessziik eszre, hogy mikor lepjuk at az ebrenlet es az alvas kuszobet. Hirtelen esak ott vagyunk, es nem is mindig em­ leksztink almaira, Tehat ertheto, hogy ~nem mindenki veszi eszre azon­ nal, hogy meghalt, hiszen nem jelentik be neki nagy harsonazas koze­ pette, nines kozlekedesi tabla, amely figyelmeztetne, hogy atlepte a ha­ tart. Pontosabban fogalmazva ~m olyan figyelmeztetok vannak, mint amilyeneket itt a feldon hasznalunk. Figyelmezteto jel lehet, hogy nagyon konnyii a testiink, hirtelen megsziintek a regi fajdalmaink, maskeppen kozlekedtink es hozzlitar­ taz6ink, ismeroseink nem vesznek eszre benntinket, es nem is valaszol­ nak. Egy humoros megfogalmazas szerint, ha mar elmultuTIk hetven 6Vesek es ugy ebredunk, hogy nem faj semmink, akkor val6sziniileg meghaltunk. .Ha kivtilroillitjuk a tesmnket, akkor meg erosebb a gyanu, hogy el­ szakadtunk tole. Ilyenkor eelszerii lenyugodni, valahol megpihenni, es segitsegert fohaszkodni, hiszen nem vagyunk tlilzottan ismerosek az ui M.myezetben, ezert el is tevedhetunk. Meg ke11 ismernunk az uj vilag rmikodesenek torvenyszenisegeit, meg ke11 talalnunk ott a helytinket. Ebben segitenek nekiink kulonfele sze11emi lenyek. Mivel~ fizikai testet elhagyva az ember az asztralis (erzelmi sik) ~gba kernl, ismernunk ke11 ennek alapvetb tarvenyelt. A hetko:zna­ pi nyelvre leforditva ez aztjelenti, hogy eloszor erzelmeink birodalma­ ba kerulunk, es.§ajat erzeseinkkel, vagyainkkal, felelmeinkkel stb. ta­ @Lkozunk. Az asztralis vilag egyik legfobb ismerve, hogy itt barki bannilyen alakat vehet feI, es kozeledhet a masikhoz. Ha nines belso llitasunk, ,..megerzestink, konnyen beesaphatnak a fonnak. Ha esak a kulsonek hi­ szunk, es nem ha11juk meg a szavak mogott megbujo uzenetet, akkor barki az orrunknal fogva vezethet. De ez a foldon sines maskepp. Er­ demes tehat mar itt, ebben a vilagban odafigyelni a fonna es tartaloID­ megktilOnbOztetesere. Egy masik, idevonatkoz6 torveny, hogy a demon

•

42

43

ii'..

( ~veszti

hatalmat felettiink, ha nijoviink a nevere. Gyakorlatilag ez azt . enti ho ha megismerjiik tudattalan felelmeinket, es felismerjiik, ..bOgy mitol is felUnk, elveszti remiszta Ie eget. a a ve em szem enal­ 16 szomyetegnek azt tudom mondani, hogy te vagy a szeretet elveszte­ setal va16 felelmem, vagy te vagy a lelkiismeret furdalasom a sikkasz­ tas miatt, akkor tudatositom, es igy mar konnyebb megbirk6zni vele. Elvesztik szornyeteg mivoltukat, mi pedig tettunk egy fontos lepest on­ magunk megismereseben. . Az emberek tObbsege azonban sem tul j6, sem tul rossz nem volt ezen a vilagon, igy altalaban hozzatartoz6ival, szeretetteivel talalkozik, akik atsegitik a kezdeti nehezsegen. Lassunk nehany ide vonatkoz6 beszamolot elobb a szellemi tanitasok korebol! Az alabbi idezetek elhunyt emberek kozleseibol szarmaznak, amit mediumon keresztiil juttattak el hozzank.

,',

" ... valarni foly6parton fekiidtem.... Fogalmam se volt, hoI vagyok. Aztan meg­ lattam valakit, amint jon felem .... Valahogy Jezusra emlekeztetett... Az alak oda­ jott hozzam es beszelni kezdett: - Hat megerkezett.

- Megerkeztem? - kerdeztem. Nem egeszen ertem, mire gondo!.

- Nem jott ra, hogy mi ez a hely?

- Nero. Csak annyit tudok, hogy meg nem jartam erre. De nagyon szep itt.

- Tudja, hogy maga meghalt? -Miesoda? - Igen. Halott. - Nem vagyok halott. Hogy is lehetnek? Akkor nem lennek kepes l~tni. Megtapogattarn magamat. - Latja? - mondom. - Nem vagyok halott. Meg tudom fogni magarn. - Ugyan. Sok ember azt hiszi, hogy amikor meghalnak, semmive valnak, vagy a mennyorszagba jutnak, vagy valami pokolhoz hasonlatos helyre. De nem letez­ nek olyan helyek, mint a mennyorszag, es a pokol sem letezik. Egyszeriien olyan allapotba kerulunk, amelynek valodisagarol nem tudunk sajat magunk rneggyozod­ ni, hiszen sose eltuk at ezt az erzest, Ami az eleten tul van, arnit halalnak hivunk, az egy furesa lelkiallapot. .. de nem boldogtalan.?"

Az idezet nagyon jellemzo a felocsudas allapotara. Az illeto nem tudja, hol van, mi torrent vele, es seglto erkezik hozza, aki felvilagositja. Ez altalaban megnyugtatja az ujonnan erkezettet, 44

1

=

-

~~~~~,~n;:1':;t:-:~~E:1~:':j~1tE~~'Tii;:J~rt':,;::J~;r5];:~~~;:gS-;:::(l!~".'D·}; ''::.;:_:~i;:~- "-_:--r~.

.,

is-':;" '~~.\.':.:..~-"-"Y'';~

(

Nagyon fontos meg a kiseronek a mennyorszagra es a pokolra vo­ natkoz6 megjegyzese is. A mennyorszag es a pokol nem helyek a sz6 f6ldi ertelmeben, hanem tudatallapotok, amelyeket nap mint nap atel­ hetiink mar itt a foldon is. Ezt az allapotunkat magunkkal visszuk, es ott sokkal szembetunobben talalkozunk vele. Egy balesetben elhunyt beszamoloja halalarol: ,,- Arvagtam az uton, s valami, egyetJen pillanat alatt elutott. Egy teherauto volt ... Azonnal vegem volt. ... Egy esom6 embert lattam, akik valarnit neztek a foldon, En is odaneztem, s meglattam ott valakit, aki pontosan tigy nezett ki, mint en! Eloszor nem jottem ra, hogy en vagyok. Miesoda veletlen, gondoltarn. Az a fie­ k6 pont olyan, mint en. Akar ikertestverek is lehetnenk, Nem nagyon tetszett ez az egesz, Aztan eszrevettem, hogy kisirt szemmel ott all a felesegem is. Nem latta, hogy ott vagyok mellette. Betettek a testemet egy mentoautoba.... Ekkor fokozatosan raebredtem, hogy en vagyok az, aki ott fekszik .... Aztan jott a temetes, Termeszetesen odamentem... Nagyon meghat6, hogy igy siratnak, de ostoba is, hiszen elek, De ram se hederitett senki. Egy idos pap mondott beszedet, Ha valaki tudja az igazsagot, hat 0 az, gondol­ tam. Tehat odaalltam melle, es oldalba boktem a konyokommel, Ugyet sem vetett ram .... Aztan ott voltak a sirasok, Az egyikuket. .. j61 ismertem. Sokat ittunk es ne­ vettunk valarnikor a jomadarral, Betemettek a godrot. Na, mar esak ez hianyzott, mondtarn magarnban. Egy pereig se maradok itt tovabb, Azt hiszem, hetekig lebzseltem a hazban... "8

Ez az utols6 mondat fontos lesz meg a kesobbiekben, amikor az itt ma­ radottakr6l beszelunk, hiszen Ok gyakran erzekelik hozzatartozojuk je­ lenletet a hazban, es sokszor meg is ijednek toluk, Teny, hogy a halal utan sokan a testuk kozeleben tart6zkodnak meg egy ideig, reszt vesz­ nek sajat temetesukon, es legkesobb ilyenkor elkezd valami derengni nekik allapotukkal kapcsolatban. Meg ket beszamolo arr6l, hogy a segito hogyan viszi at partfogoltjat egy masik sikra: " ... A kiserojehez fordult:

- Na, de hogy jutunk oda?

45

f'

(

nenje, es intett nekem a kezevel, hogy: Gyere Zsuzsi, gyere! De en-megraztam a fe­ jern, es azt mondtam: Nem, meg nem akarok menni! Es ahogy ezt kimondtam, erez­ tern, hogy egy hatalmasat hordulok - es mar ismet lattarn a szuloszobat.:"

- Csak jojjon vel em - mondta a masik, - Egyszerfien vegigmegyunk ezen az uton .... Menet kozben egyszer csak hozzam fordult: - Fogja meg a kezem. Ez egy kicsit furcsan hangzik, gondoltam, igy megfogni valakinek a kezet. De oazt mondta, hogy fogjam, igy hat megtenem. S ahogy hozzaertem, minden olyan kulonos lett, mintha minden eltiint volna. Mintha mely alomba szenderilltem volna, pedig nem aludtam el. Valahogy nem erzekeltem a korulottem leva dolgokat. ... "8

Az erintettek gyakran tapasztalnak ~ga~_t, eneksz6t, zenet vagy harangsz6t. ".. Kozvetlenul a szules utan megkerdeztern, hogy miert harangoznak, mert en olyan gyonyoni harangszot hallok." - irja egy halal kozeli elmeny alanya."!

"... 6 (a segito) ment visszafele, en meg kovettern, egyfajta transzszeni alla­ potban.... Ekkor hirtelen olyan erzesem tamadt, mintha valaki felemelt volna..... Hirtelen enekszot hallottam, es elvesztettem az eszmeletemet, Mintha alombol eb­ redtem volna. Egy nagyon szep szobaban talaltam magam. Szep, tiszta, kenyelmes szobaban.... Feny szurodott be az ablakon. Madarakat is lattarn ... es azt kerdeztem magamtol, hoi vagyok? ... Aztan nyilt az ajto, es ott alit - az anyaml'"

" ... Zugo, morajlo hangot hallottam, es hirtelen a mi falunk templomat lattam magarn elott.?"

Ez valoszintileg szinten a magasabb (torok. homlok es komna) esakra­ athaladast, es rezgesszam emelkedest jelzi. Az alanyok ezt al­ talaban nem erzik kellemetlennek. Itt a foldon is vannak olyan hangsze­ rek es olyan hangok, amelyek emelik rezgesszamunkat, lelkileg egyen­ sulyba hoznak, testileg pedig az agyra hatnak kedvezoen. Ezek koze tartoznak peldaul a tibeti harangok is.

~on val6

Ezek - mint a szovegbol is nyilvan kiderult - hetkoznapi emberek be­ szamoloi sajat halalukrol, es a segitok megerkezeserol. Eletiikben ok nem foglalkoztak kulonosebben a halal vagy a tulvilag kerdesevel, megis feltalaltak magukat az uj helyen, es segitok jottek elebuk. A halal kozeli elmenyek beszamoloiban is talalunk olyan reszeket, amelyek a hozzatartozokkal tortent talalkozasokrol sz6lnak. Nezzunk erre is nehany peldat:

5.2. A sziirke zona

(,

" ... Aztan az alagut hirtelen veget ert - azonnal teljesen mas kornyezetben ta­ laltam magam, minden ugyanolyan fenyesnek turn, minden ezzel a fennyel atitat­ va, es voltak ott meg mas dolgok is ... egy csomo ember ... ott lattam apamat, aki 25 eve halt meg ..... "5

Miutan a lelek kiemelkedett a testbol, a kettot osszekoto ezustfonal is elszakad, ami azt jelenti, hogy az illeto vegervenyesen elvalik a testetol. Ilyenkor tobb lehetoseg is van. Ha a lelek viszonylag tiszta, nyugodt es bekes, akkor meglatja segitoit es a fenyt, amelyet kovetve egy masik vi­ lagba jut, ahol j61 erzi magat, esetleg ismerosok varjak, Az illeto belep a kozt~s letbe, es itt folytatja utjat. . Igen nehez megkulonboztetni egymastol a foldhoz kotottetek, a szenvedaket es a megszallokat, hiszen a szurke zonaban nines ida es ter, ezek a lelki-szellemi allapotok parhuzamosan leteznek, athatjak egymast. Csak az ismertetes kedveert targyalom oket kulon, mert, mint majd lathato lesz, szorosan osszefuggnek. JIa valaki olyan lelki allapotban van, amely igen alacsony rezge­ ~el jar (Mnat, duh, agresszi6, bosszUvagy, ragaszkodas, felelem

" ... Az orvos folem hajolt, es en tudtam ugyan, hogy ez a szulesz orvos, de he­ Iyette a kilenc eve halott batyamat lattam, es hallottam, hogy szolongat: Marcsol Vigyazz, ne aludj ell Marcso - mindig igy szolitott gyennekkoromban. Az orvost nem lattam, de hallottam, hogy azt mondja: Gyorsan koffeint, mert exitall Ertettem, hogy ez mitjelent, tudtam, hogy a halalt jelenti, es megnyugodtam benne.?" " ... Olyan erzesem volt, mintha ringlispilben ulnek, es kozben egy monoton, bugo hangot hallottam. Ezzel egyidejiileg tisztan hallottam a sajat szivem dobbanasat is, es eszrevettem, hogy a szivveresern halkul, es egyre ritkul. Arra gondoltam, hogy mindjart meg fogok halni. Es valoban: egyszerre csak rnegallt a szivem. Abban a pi1­ lanatban egy feher teremben talaltarn magam. Velem szemben a falon egy ajtoszeni, sotet nyilas volt. Ezen belepett a ferjemnek nehany honappal ezelott meghalt nagy-,

46

il k

~ ~

47

'I

, ~"._~'''-~~2""",r''=>'''i''0'J4'M;i~:l1.'i;l~'I&f;]ID~;;lI:~~~~'ill.'J,;,~Th1~Zi!':T[:~~~~;Q£

( stb.), akkor ~z besziikiti tudatat, es nem veszi eszre a feny! es a segi­ toket. Ez a szurke allapot, amely ~ mlvilagon a szurke zonanak felel meg. Neki igen nehez segiteni, hiszen nem 1M mast csak a sajat belso allapotat. Cyalahanyszor melyponton va~nk eleilinkben, nagyon ha­ _sonlo al.@potot elunk meg, ahol nehezen vesszuk eg!:~segitsegetes­ a megoldast.) A kovetkezo reszletek egy halal kozeli elmenybol szarmaznak, es nagyon tanulsagosan mutatjak be ezt az allapotot: "A sfksagon testetlen lenyek tomege hemzsegett; ,., Es ezek latszottak a leg­ csalodottabb, legmergesebb, legszerencsetlenebb lenyeknek, akiket eddig lattam..; Eloszor azt hittem, oriasi habonis szinpadot latunk: a emberek arra voltak karhoz­ tatva, hogy egyrnassal hareoljanak, vonaglottak, utottek-vertek egymast, .. Amikor kozelebbrol neztem, semmifele fegyvert nem lattam, csupan meztelen kezeket, la­ bakat es fogakat. Aztan arra lettem figyelmes, hogy senki sem serult meg. Itt nem folyt ver, a foldon nem fekudtek testek; az iitestol az ellenfel pontosan ugyanolyan maradt, mint volt". Nem tudtak olni, habar egyertelrmien ez volt a vagyuk, hi­ szen aldozatuk mar halott volt. Megis igy rohantak egymasnak a tehetetlen duhon­ ges omleteben.... Ezeket a teremtmenyeket az ertelern, s az erzelmek megszokasar, mint gyulolet, elvezet, pusztito gondolatok es elkepzelesek tartottak fogva. Talan itt, az eonok vagy masodpercek folyaman, mindegyik tererntmeny azok tarsasagat kereste, akik eppoly gogosek es gyulclkodok voltak, mint ok maguk.... Talan nem Jezus hagyta el oket, hanem esetleg ok menekultek a feny elol, ami a sa­ jat sotetseguket mutatta....Lassankint eszrevettem, hogy van itt meg valami ezen a szeles sfksagon, ahol az egymassal viv6d6 lenyek talalhatok. Majdnem kezdettol fogva ereztem, de sokaig nem jottern d. Amikor viszont felfogtam, ugy ert, mint egy villamcsapas, Az egesz szerencsetlen sfksagon latszolag fenybol allo alakok le­ begtek. Nagysaguk es ragyog6 fenyesseguk akadalyozott abban, hogy elobb esz­ revegyem oket, .. ezek a mertekkel nem merheto alakok a kis teremtrnenyek fole hajoltak a sfksagon. Tan meg beszeltek is hozzajuk ... .t~hetseges volt vajon, hogy ezek a tobbi halottak, ezek az undoritok es meltatlanok, akarcsak en, ugyanesak az 6 jelenleteben voltak? Egy tartomanyban, ahol terben es idoben az ime!lti ... szo­ kasok kovettek egymast, nem allhatott-e a t5bbiek mellett is ~gy, mint ahogy mel­ lettem aIlt? Nem tudtam. Amit vilagosan lattam, esak annyi volt, hogy ezekbOl a siksago~ kinl6d6 lenyekbOl egyetlenegyet sem engednek el. Kisertek, oriztek es segitettek oket. Az is vilagos volt, hogy errol egyikiik sem tudott. Ha Jezus vagy angyalai be­ szeltek hozzajuk, bizonyosan nem hallottak.,. rajottem, hogy valamennyi eddig la­ tott jelenetre ugyanaz a magyadzat. Ez pedig Jezus meglatasanak hianya volt. Hogy ennek testi vagy, f61di kivansag, onmagunkba fordulas az oka, az mindegy, blirrni is volt az, ami fenyenek utjaba esett, elvalasztott Tole es ezzel haltunk meg."?

48

. , . . . . - ' Wi!ii%Mml~}Zr?1~;'~~~J.Ji~t~1Zi:TIJ!s;f'~ZlE',ll~fS'JEg:rt;E;3r;C:;"1::'; ff.'

I

""" :,':"

',L',",;.,E~s~

( A fenti idezet ugyan hiien tukrozi a foszereplo vallasosljeallitottsagat, de nem a megnevezesek dontoek, hanem a tartalom, amely vallastol fiigg etlen. A szurke zonaban tehat zavarodott, tanacstalan lelkek keresik az utat. Ez a senki foldje. Elhagytuk mar a regit, de nem talaljuk meg az ujat, Ilyenkor bizonytalansag tolthet el bennimket, ugy erezhetjuk, hogy ininyt vesztettunk. Ebben az allapotban a szellemi tevekenyseg nagyon gyors, gondolatok cikaznak tudatunkban, es sok dolgot tudunk egyszer­ re csinalni. A tudat meg nagyon ragaszkodik a megszokott formakhoz, szokasokhoz es tapasztalatokhoz. Itt csak egy homalyos derengest esz­ leltink tobbnyire, ez vilagitja meg elottunk a teret. Magunk elott lathat­ juk a bardoban leva tobbi lenyt, de foldi sikrol csak a tisztanlatok latnak bennunket. A szurke zonaban is talalkozhatunk es kornmunikalhatunk "sorstarsainkkal", akik esetleg elottunk haltak meg, es szinten az utjukat keresik. Ez az allapot sem tart azonban orokke. Elobb-utobb (belso al­ lapotunktol fuggoen)~elenneka segitok (jobban mondva eszrevesz­ ~mk oket), es egy magasabb tudatallapotba kernlhetUnk. Ezt a .Jielyet" is mindenki a belso allapota, kepei alapjan erzeke­ li. Van, aki varosban erzi magat, van aki egy pusztaban, ahol pasztor­ tuzeket keres es bolyong. A tibeti tanitast ezt az allapotot is a valto­ zas bardojahoz sorolja, es kiemeli, hogy ilyenkor donto szerepuk van a gondolatoknak: "Ha nem ellenorzod szokasaidat es beidegzodesei­ det ebben az eletedben, es nem akadalyozod meg, hogy eluraljak tu­ datodat, akkor a valtozas bardojaban kiszolgaltatott aldozatukka valsz, erejuk babkent lokdos ide-oda."! A tibeti mesterek arra is felhivjak a figyelmunket, hogy minden gondolatunk azonnal megjelenik elOt­ .!!ink, ezert nem mindegy, hogy mire goudolunk. Ezt neheziti az a teny, hogy a tudat ebben az allapotban nagyon szetszort es nyugtalan. Azt ajanljak, hogy ha figyelmunk lankad, azonnal gondoljunk vissza a gellemi tanit6kra, gyakorlatokra es/vagy imadkozzunk. Ha az ima al­ taI egy magasabb tudatallapotba jutunk, akkor tudatunk megszabadul, es a bOlcsesseg szferajaba kernl. Az imanak tehat hihetetlen ereje van a bardoban.

.m

J:.z ima vagy mas

szellemi gyakorlat elvegzese azouban csak akkor fog

~kernlni ebben az igen zaklatott, szetszort tudati allapotban, ha fdldi

49

~.

­

rI I

(

f

t

~letOnkben

ezt mar annyit gyakoroltuk, hogy bannilyen veszhelyzetben ela tud'uk hi~i. Ez is hozzatartozik tehat a halalra va16 felkesziileshez. Fontos tudnunk azonban - amit az utolso e otti 1 ezet nagyon sze­ pen megvilagitott -, hogy ~ segitak folyamatosan ott vannak veltink, es ~den alkalmat megragadnak, hogy eszrevegylik 8ket.

5.3. A foldhoz kotottek Azok az emberek, akik testtik Ievetese utan, bizonyos okok miatt nem tudnak elszakadni a foldtdl es emberi kapcsolataiktol, itt maradnak meg egy j6 ideig. A kotest erzelmeik hozzak letre, es amig ezek ki nem tisz­ tulnak, addig nem tudnak tovabb haladni. Ezt az allapotot nehez egyer­ telmuen meghatarozni, benne van a szenvedes es a jovobeni megszal­ las eselye is, amennyiben erzeseibol nem tud kiszabadulni, es egyre du­ hodtebben akarja elerni celjat, Mi tortenik ilyenkor? A testetlen lenyek - altalaban nem tudnak arr61, hogy meghaltak - folytatjak mindennapi dolgaikat. A megszokott tartoz­ kodasi helylikon (lakas, munkahely) vannak, es kommuniklilni pr6lill=' nak a testben leva emberekkel. Ez azonban nem megy, amit nem ertenek, es gyakran ketsegbeesettek, duhosek lesznek tole. Ujra es ujra megpr6­ baljak, nem sikerul, majd kezdik elolrol. Vegtelen szenvedes ez, addig, amig ra nem jonnek, hogy valami nines rendben. Ekkor kezd tudatuk ki­ tagulni, kilepnek a megszokott mokuskerekbol, es eszrevehetik a segit­ seget. A tudati valtozas lehetove teszi a tovabbhaladast .... a koztes letben. A mar idezett halal kozeli elmeny nagyon pontosan leirja ezt az al­ lapotot: " ... az utcak valoszfmitlenul tele voltak... Ugyanezt tapasztaltam a hatalmas gyarakban es irodahazakban.... tul sok ember nyuzsgott a gepeknel es ir6asztalok­ nal. Az egyik helyisegben egy asz haju ferfi karosszekben lilt es levelet diktalt... Mogotte, alig ket centimeter tavolsagra egy masik ferfi allt, talan tiz evvel idosebb, aki minduntalan a mikrofont probalgatta elerni, mintha a masik ferfi kezebol akar­ ta volna kikapni. - Nem - kialtotta - , ha szaz nagytucatot rendelsz, tobbet fognak szamolni, Ve­ gyel ezer nagytucatot egyszerre. Pierce jobb ajanlatot adott volna neked! Miert ad­ tad at az uzletet Billnek?

50

1

Sztinet nelkul folytatta, javitgatta, megbizasokat osztogatott, pedig a szekben lila ferfi latszolag se nero latta, se nem hallotta."?

A beszamol6 tisztan tukrozi a testnelkuli lenyek allapotat. Konnyeden at tudnak .menni" az embereken, akik nem veszik eszre oket, es folya­ matosan ott vannak mellettuk, mogottuk, beszelnek hozzajuk, tanacso­ kat osztogatnak. S mindezt hiaba, Ezek a lenyek is jelet adnak magukrol, amit az erzekenyebb em­ berek felfognak. §egiteni imaval, szeretet, feny klildesevellehet ne­ kik. es kerhetjlik az angya)okat, hogy vigyek el oket a fenybe. Lel­ "'klik igen nyugtalan, zavarodott, ezert a szeretet es a beke van rajuk a legjobb hatassal, Ha ugy erezzuk, hozzatartozonk van jelen, es he­ 'ves erzelmeket valt ki belolunk, akkor esak imadkozzunk erte, de ne vegyiik fel vele a kapesolatot. Ha mar viszonylag nyugodt a lel­ klinkyele kapesolatban, akkor kuldhetunk neki szeretetet, fenyt, be­ ket, esetleg azt a gondolatot, hogy: "Te mar meghaltal, el kell hagy­ nod a foldet, menj a fenybe, mar varnak a segitok. A szeretet igy is megmarad kozottunk." Ezert jo, ha az ember tudatosan fel tud keszulni a halalra, hiszen el tudja magaban rendezni az eletet, az erzeseit, es nyitott lesz az uj elet­ re egy masik vilagban.

5.4. A szenved6k Tobb allapot is besorolhato e gytijtonev ala. Klasszikus ertelemben azo­ kat nevezziik igy, akik halala megrazo, tragikus volt, igy lelkuket nem 'tudtak felkesziteni az atmenetre, Mivel a masik dimenzioban esakjelen ~da van, ok folyamatosan atelik halalukat, es esak azt erzekelik, hogy meg mindig tart, nines vege. A nagy fajdalomtol es megrazkodtatastol nem vettek eszre, hogy meghaltak, ezert azt sem tudjak, hogy vege a szenvedesliknek. Es mivel ez nines benne a tudatukban, nem is tudjak cltelni, tehat tovabbra is gyotrodnek. Itt gyakran felmerul az a kerdes, hogy akkor minek vannak az oran­ gyalok/szellemi vezetok, segitok, es hogy Isten ezt miert engedi meg? 51

if)

~p

r Egyreszt, ahogy mar emlitettem, megfelelo tudatallapotban kell ah­ hoz lennunk, hogy erzekelni tudjuk a szellemi vezetest, segitseget, Az orangyalok/szellemi vezetok ugyanis nero a fizikai sikon leteznek, es csak a legritkabb esetben (veszhelyzet) materializalodnak, amihez ha­ talmas energiara van szukseguk, Ez szellemi torveny, amely alol terme­ szetesen mindig van kivetel. El sem tudjuk kepzelni, hogy ok mennyi mindent megtesznek ertunk, de legfokeppen azert, hogy ne keruljunk olyan allapotba, ahol katasztrofat kell megelnunk, A tragediak elott al­ talaban vannak eloszor apro, majd eros ebb figyelmezteto jelek. Ha nem vessztik eszre ezeket, es nem valtoztatunk, akkor a tragedia fogja veg­ f' hezvinni azt, amire fel akartak hivni a figyelmtinket. A masodik kerdesre nehezebb valaszolni, Tudomasom szerint nem az ember egesz lenye marad benne ebben az allapotban. Ez a nagyon szenvedo resz levalik tulajdonosar6l, aki megszabadulvan ettol az igen nehez rezgestol, tovabb tud emelkedni a koztes let allapotaiba. A re~z~ 8zinte onall6 eletet el, folytatja szenvede~eL.Egyszer azonban az illetO­ nek vissza kell vennie ezt a "ruhat" is, es meg kell tisztitania. A "Meg­ szallottsag" cimu fejezetben meg utalok erre a folyamatra. Az isteni ke­ gyelem tehat sokkal nagyobb, mint azt gondolnank, A szenvedo lelkek masik csoportjat kepezik azok, akik bizonyos r erzeseik, tulajdonsagaik foglyai maradtak. Tudatallapotuk a keple­ keny asztral sikon azonnal format olt, es ok ezt erzekelik valosagkent. Gyakran erzik ugy, hogy be vannak zarva egy bortonbe vagy egy bar­ langba, esetleg falakat latnak mindenutt. Hangsulyozom, hogy ez nem hipp-hopp teremtodik meg a halal utan, hanem a mi belso allapotun­ . kat tukrozi, • A modem mediumi korok mar a mult szazadtol foglalkoznak az ilye~ allapotban levok megmentesevel, megsegitesevel. Ok tudjak, hogy ez' nehez, gyakran hosszadalmas munka, hiszen tudatallapot valtozast kell' elerni a szenvedonel, hogy ki tudjon szabadulni sajat bortonebol. Ha meggondoljuk, hogy ezt a bezart allapotot gyakran 20-40 eves "mu~­ kaval" hozzuk letre itt a foldon, akkor lathatjuk, hogy mil yen nagy se­ gitseg, ha ezt 1 oran belul fellehet oldani. Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy az ilyen korokbe a szellemi segitok hozzak el azokat a lenyeket, akik mar megertek a valtozasra, es az atalakito munka legnagyobb re­ szet ok vegzik. Nelkuluk nero mennenk semmire.

'--~

=-~,~~.,.,~_.~.~­

( A szenvedok harmadik csoportjahoz sorolnam azokat az embereket, akik a foldon elvezeti cikkeknek hodoltak. Testuk elvesztesevel nem tudjak elvezni ezeket, ami nagy kint jelent szamukra, Ezert olyan em­ berekhez kozelitenek, akik ilyeneket fogyasztanak, es megprobalnak minel tobbet elvezni ebbol. Ez mar atvezet a megszallottsag temaba, Hogy ez a gyakorlatban hogyan valosul meg, azt tisztan latta a mar idezett halal kozeli elmeny alanya: "A ferfiak egy resze a pultnal alit ugyan, de keptelennek latszott a poharat az aj­ kahoz emelni. Lattam, hogy ujra meg ujra probalnak a poharakhoz nyulni, de ke­ ziik athatolt a tomor poharon, a nehez fasontesen, a korulottuk allo iv6k karjan es testen, Ezekrol a ferfiakrol hianyzort a fenyburkolat, ezt jol lattam, a tobbieket viszont korulvette. Eszerint a fenyburkolat az e16testekhez tartozott. Mi, halottak, akik elvesztettiik szilard testunket, egyuttal ezt a »masodik bort« is e1vesztettiik. Az pedig nyilvanva­ 16volt, hogy csak azok az e16emberek, akiket i1yen feny ovezett, ittak, beszeltek, a valosagban csak ezek lokdostek egymast, s nem lattak se a ketsegbeesett, szomjas, testetlen lenyeket maguk korul, se nem ereztek eszeveszett lokeseiket, ahogy egy poharhoz akartak hozzafemi. (... vilagos volt, hogy a testetlen lenyek lathattak, ... hallhattak egymast, Mindunta1an haragos veszekedesek tortek ki a poharak miatt, melyeket lenyegeben senki kozuluk nero erne It ajkahoz.)"?

r~

52

A szenvedok negyedik csoportjahoz tartoznak ~ ongyilkosok. Talan ok vannak a Ie ehezebb hel zetben hiszen tud'ak, hogy meghaltak, de r,ogtOn az is vilagossa valik szamukra, hogy ezzel semmit nem 0 ot­ ,.gtk meg. Ujra es ujra atelik haIalukat. yagy pedig annak kovetkezme­ ~t hatramaradottaik szamara. Rettenetes belso kinokat, biintudatot, genvedest elnek at. azzal a tudattal, hogy ezen mar nem lehet valtoz­ ~. Elobb-ut6bb ok is kikertilnek ebbOl a pokolbOl, de a megoldatlan -E!0blemat VlSZlk tovabb egy kovetkezo eletbe, ahol feWl kell majd ke­ ~ednitik ezen. Allapotukat htien tukrozi az alabbi elmeny: "Az egyik hazban egy fiatalember szobarol szobara kovetett egy id6sebbet. - Sajnalorn, apu! - isrnetelte, - Nem gondoltam, hogy anyat ennyire megviseli! Nem tudtam megerteni, .... nyilvanvalo volt, hogy a ferfi, akihez beszelt, nem hallotta meg. Az id6s em­ ber egy talcat vitt a szobaba, ahol egy id6sebb asszony fekudt az agyban,

53

~'

1'------­ i

( - Sajnalom, apu - mondta ujra a fiatalember. - Sajnalom, mama! Veg nelkul mondogatta ujra meg ujra, a fulukbe, de ok nem hallottak, ... Hasonlo jeleneteknel tobbszor is megalltunk, Egy fill tizeneves Ieanykat kovetett az iskola folyosoin. - Sajnalom, Nancy! Egy kozepkoru asszony meg egy osz haju ferfi bocsanataert esedezett. - Min sajnalkoznak ezek, Jezus? - kerdeztem, - Miert beszelnek az emberekhez, ha azok nem erthetik oket? Akkor felem szallt a gondolat a Fenybol. Ongyilkosok, akiket tettiik valamennyi kovetkezmenye fogva tart."?

~"'

t-

!r

5.5. A gyasz hatasa az eltavozottakra Bevezetesul alljon itt egy mese, amely magaba stiriti e fejezet legfonto­ sabb mondanival6it: f

A konny-korsocska

!\

(

­

egyetlen csepp konnyet is ejtesz meg ertem, kicsordul a korsocska, es akkor nem lesz nyugalmam a sirban, sem boldogsdgom az egben. Ezert, draga anydm, ne sirass engem tovabb, mert folvetettem az egbe, bol­ dog vagyok, es az angyalok a jatszotarsaim.« Ezzel eltunt a halott gyer­ mek, anyja pedig ettdlfogva nem siratta, hogy ne zavarja nyugalmat es mennyei bekejet. "9 A mese tartalmazza az eros kotodest, es az elszakadas fajdalmat, amin minden egeszseges embemek nil kelljutnia. Ezt a celt szolgalja a gyasz, arnit az anya itt meg is elt (nem evett, nem ivott, sirt, gyermeket sz6lon­ gatta). Ezen kivul benne van az az emberfeletti kuzdes is, amit gyak­ ran megteszunk azert, akit a legjobban szeretunk - hogy el ne veszit­ silk. Mint majd latni fogjuk, ez nem mindig van j6 hatassal a haldoklo­ ra. Ketsegtelen, hogy meg ettol is nagyobb ero es hit kell ahhoz, hogy elengedjuk szerettfinket, es cselekedeteinkkel is kifejezziik azt, hogy .Legyen meg a Te akaratod". Ezek mindig embert probalo es formalo helyzetek, amelyekbol megtisztulva, megerosodve juthatunk ki, ha va­ l6ban elengedtuk ot.

~,

r~

"Elt egyszer egy anya es gyermeke. Az anya teljes szivebol szerette ezt az egyetlen gyermeket, nelkiile nem tudott sem elni, sem letezni. Az VI' azonban nagy betegseget kiildott a Fiildre. Ez a gyermekeket sujtot­ ta, es utolerte ezt a gyereket is, aki agynak esett, es haldlosan megbe­ tegedett. Anyja harom nap es harom ejjel virrasztott, sirt es imadkozott szeretett gyermeke mellett, de az meghalt. Ekkor hatalmas es ki-. mondhatatlan fajdalom ragadta el az anyat, aki most egyediil maradt ebben az egesz vilagban. Nem evett, nem ivott, harom napon es hdrom ejszakdn at szunteleniil sirt, es gyermeket szolongatta. Amint fajdalommal eltelve igy iilt azon a helyen, ahol gyermeke meghalt, szinte fel­ ajultan a fajdalomtol, es kimeriilten a sirastol, csiindben kinyilt az ajto. Az anya megrettent, mert elhunyt gyermeke allt elotte. Boldog angyal­ ka lett belole, mosolygott - edesen, artatlanul es gyonyoriien - mint­ ha megdicsoult volna. Kezeben azonban egy korsocskat tartott, amely sziniiltig volt. Es a gyermek megszolalt: »Drdga anyam, ne sirj.tobbe ertem! Nezd, ebben a korsocskaban a konnyeid vannak; amit ertem on­ tottal; a gyasz angyala osszegyiijtOtte oket ebbe az edenybe. Ha csak

54

f.~

r;~

f~

F

,

,

v f·

k,

Agyasz Ennek a temanak szerencsere mar magyarul is figyelernre melto irodal­ ma van, ezert most csak igen roviden szeretnem erinteni. A megfelelo gyaszmunka hozzasegit ahhoz, hogy megeljuk es kife­ jezzuk fajdalmunkat, hogy el tudjunk valni szerettunktol. Ezzel leheto­ ve tesszuk szamara, hogy el tudja hagyni a foldi vilagot, a magunk sza­ mara pedig azt, hogy feldolgozzuk a tortenteket, es vissza tudjunk ter­ ni a mindennapi eletbe. Sajnos a gyaszrol sz6l6 regi tudas erosen feledesbe meruit mara, aminek kovetkezmenyet lelki sebeink, eletre sz6l6 vesztesegeink mu­ tatjak. Ha teljes ertekti, egeszseges emberi eletet akarunk elni, akkor ujra fel kell elevenitenunk ezeket az ismereteket, hiszen a veszteseget - a hozzank kozel allo, szeretett ember halalat - senki sem kerulheti el. Ennek kovetkezteben csokkenhet a fOldhozkotOttek es bizonyos meg­ sza1l6k szama - a mi lelki bekenk gyarapodasar6l nem is beszelve.

55

t

(

A gondolatok visszahuzo hatasa Tisztaban kell Iennunk gondolataink hatasaval, Ennek bemutatasa­ ra egy olyan jegyzokonyvbol idezek, amelyet William T. Stead (1849­ 1912) angol ujsagiro kozolt mediumi uton, a Titanicon bekovetkezett halala utan. " ... (az emberek) igen gyakran felreismerik vagy eppen lebecsulik a kozvetlen gondolati osszekottetes kiemelkedn erteket, pedig az sokkal szernelyesebb es a kul­ so konilmenyektol fiiggetlenebb, mint a tobbi forma, A tulvilaggal val6 osszekot­ tetes e sajatos formaja eleve kizar egy .. sor lenyeges hibaforrast, mint peldaul az uzenet eltorzulasat egy idegen medium ... reven, A szemelyes gondolatkozvetites vagy -atvitel kulonosen kozvetlen es hatasos, es sokkal hatekonyabb formaja az osszekcnetesnek, mint ahogy azt ... hiszik. Ha egy elkoltozott szemely szellemere koneentralsz, akkor eleven, aktiv erot fejlesz­ ~ amely elektromos hullam modjara szeli at a teret. SQsem fOgja elteveszteni celjat. Iggondolatod sugarat egy meghat:irozott tlilvilagi lenyre iranyitod, az ~ ~Ieniil tudataba keriil ennek az eranek, es fOl fogja fogni gondolataidat. A tulvila­ gon eldk... osszehasonlithatatlanul erzekenyebbek, mint a foldi emberek. ~ .@Iiranyos gondolatot kiildenek hozzank, az ugv hat, mint egy tenyleges tele[onhi­ vas, es mi gyakorlatilag mindig abban a helyzetben vagyunk, hogy az uzeno sze­ mellyel kapesolatba lepjunk. Ha terben egy foldi szemely kozeleben tart6zkodunk, akkor kepesek vagyunk arra, hogy '" alkalmazkodjunk az illeto allapotahoz, es aztan befolyasoljuk erzel­ meinkkel es gondolatainkkal. Mindazonaltal az erintett szemely rendkiviil ritkan is­ meri fol a mi befolyasunkat, .. es sajat termekeinek vagy hallucinacioinak tekinti a razudulo gondolatokat es elkepzeleseket, .. Ez azonban nemesak azokra alkalmazhat6, akik hisznek a tulvilagrol szarmazo befolyasolasban, Barki, aki nehany pillanatig nyugodtan iii, es gondolatait egy »el­ hunyt« szerettere iranyitja, kepes ezaltal vonzast gyakorolni annak szellemere. S fug­ getleniil att6l, hogy tudatosul-e benne az illeto jelenlete, annak jelenvalosaga teny, Ha a foldi emberek tisztaban lennenek a tulvilagi szemelyekre iranyulo gondo­ lataik hatasaval, akkor sokkal szigorubban ellenoriznek azokat. .. A gondolatok ira­ nyitasanak igen sok Iehetosege van, es itt a legpontosabban regisztralnak minden egyes gondolatot, annak tendenciajatol fuggetlenul. E gondolatok kozu! sok effek­ tiv hatast gyakorol az erintett tulvilagi lenyre, de ettol eltekintve, minden gondolat hatasa w}gs/i soron visszahullik a szerzOjere. .... pontosabban szeretnem definialni a »minden gondolat« megjelolest, mivel nem egeszen talal6. ... helyesebben azt kellene mondani, hogy »minden tudatos gondolatK Ezen minden aktiv - pozitiv vagy negativ - gondolatot kell erteni, ...

56

A tisztan szemelyes gondolatoknak '" addig nines jelentoseguk, amig nem nonek akadalyozo, es ezaltal pusztit6 nagysaguva."?

A fentiekhez hozza kell tenni, hogy William T. Stead mar foldi eleteben is behat6an tanulmanyozta a spiritualis tanitasokat, Va16szinii.leg ennek is koszonheto, hogy ket nappal a tragedia bekovetkezese utan jelent­ kezett egy mediumnal, pontos adatokat kozolve a szerencsetlensegrol. Esete nagyon j6 bizonyitek arra is, hogy nem mindenkibol valik szen­ vedolelek, aki balesetben halt meg. Beszamoloja osszefoglalja azokat az intelmeket, amiket j6, ha meg­ szivleliink. Gondolataink visszahivjak elhunyt szeretteinket, es meg­ hosszabbitjak mindkettonk szenvedeset, Ez nem azt je1enti, hogy el kell nyomnunk fajdalmunkat, han em azt, hogy legyiink tudatosak, es alljunk meg, ha mar az elhunytat is fenyegetheti szenvedesunk. Senki nem varja el tolunk, hogy kacarasszunk a gyasz heteiben, de ne is le­ gyen lelkifurdalasunk, ha veletlenul kepesek vagyunk ra, Merjiink se­ gitseget kemi masoktol, barataink, hozzatartozoink szeretete nagy ta­ maszunk lehet. Az alabbiakban olyan mediumi kozlesekbol idezek, ahol az elhuny­ tak arr6l szamolnak be, hogy milyen hatassal van rajuk foldi hozzatar­ toz6juk fajdalma: " ... aF(jldon hatramaradottak banata eros befolyassal van a testtol elold6dott le­ Jekre; olyan ez, mint egy horgony, amely szellemiinket a Foldhoz kotOzi. Neha nagy nehezseget jelent szamunkra, hogy ellensulyozzuk ezeket a karos befolyasokat, A hatramaradottak egeszen biztosan kevesbe adnak at magukat tartas nelkul a fajda­ lornnak, ha esak egyszer is tanui lehetnenek annak, milyen hatast gyakorol a banat az atmentekre."?

Egy fiu mondja a foldon maradt, erosen szenvedo anyjanak: "Miert siratsz engem? Vilagos szferakban tartozkodom, es boldog vagyok, hogy nines mar mit kivannom. Vagy vissza akarsz engem vinni a siralom volgyebe, amit ti Foldnek neveztek ... ? Gondolataid hatalma meg egyszer visszahtizott foldi alakomba, es ketszeresen nehez volt szamornra, hogy ismet megszabaduljak tole. Sokaig megkotOzve tartot­ tal. Teljesftsd kotelessegedet a foldon, es ha eljon az 6ra, varni foglak."9

57

>,

»L, »'>·'>,h C','

">'_,U""Q'~";:-'._i.'",,-'"l!"";","__~;:;'':;;;'':l!i~,!C~~~.m'J!I!j

or

(

f r !

A fentieket jobban megerthetjuk, ha visszaemlekszunk arra, hogy a fi­ zikai test levetesevel sokkal erzekenyebbe valunk, tehat minden erzest, gondolatot osszehasonltthatatlanul intenzivebben erzekelnek az atkol­ tozottek, mint az elo, anyagi test tompitasan keresztiil.

t ~:;

r

l' I

f ~

t

A halal kozeli elmenyekben talalunk olyan beszamolokat, amelyek egy­ ertelmtien bizonyitjak, hogy imaval (pontosabban emberi akarattal) idonkent vissza lehet hozni a foldi eletbe szeretteinket. A kerdes csupan csak az, hogy akaratunk egybecseng-e Isten akarataval?

r;

"Egy oteves fiu, aki rosszindulani agydaganatban szenvedett, mar harem hete ko­ maban volt. Ezen ido alatt csaladtagjai szinte megszakltas nelkul nala voltak. Az agya mellett alltak, es szinte egyfolytaban gyogyulasaert imadkoztak, Kozben csak rovid szunetet tartottak, hogy egyenek es pihenjenek. . A harmadik bet vegen egyhazkozsegunk lelkipasztora jott a betegszobaba, es elmeselt egy kulonos tortenetet, Almaban beszelt hozza a kisfiu: »Eljott az ideje, hogy meghaljak. Mondja meg sztileimnek, hogy ne imadkozzanak tobbet az elete­ mert, Nekem most mennem kell.« A lelkesz idegesen gondolkodott, hogyan adja at a csaladnak az uzenetet. Meg mindig olyan eros hatassal van ra, mondta, hogy nem felejtheti el egyszenien ... A csaladtagok elfogadtak a lelkesz almat a fiu uzenetekent. Irnadkoztak, simo­ gattak elettelennek tUno testet, es mondtak neki, hogy hianyolni fogjak, de most mar meghalhat. A fiu hirtelen visszanyerte eszmeletet. Megkoszonte a csaladnak, hogy menni hagyjak, es kozolte velUk, hogy nemsokara meg fog halni. Masnap meghalt."lo

Es vegul alljon itt egy ellenpelda is, ahol az illeto meg sokaig elt a ha­ lal kozeli elmeny utan, "Bar az orvos megallapitotta halalomat, en tovabb eltern. Az az elmeny, mel yen akkor atmentem, annyira oromteljes volt, hogy rossz erzes egyaltalan nem volt ben­ nem. Amikor »visszajottem« es kinyitottam a szememet, lattam a noveremet es a ferjemet, akiknek arcan megkonnyebbules latszott, Arcuk konnyes volt, de orttltek, mert felebredtem. Egeszen vilagosan ereztem, hogy noverem es ferjem szeretete hi­ vott vissza, mely mint egy magneses ero vonzott engem. Azt hiszem, hogy az egyik ember visszahozhatja a masikat, "10

f l"

1

\;

Tanacsok gyaszoloknak

t

Amint mar emlitettiik, a "szakszerii" gyaszmunka nagyon sokat segit. Ezt mindenkeppen ajanlott elvegezni. Ezen kivul: - A gyaszolo tudatosan figyelje gondolatait, es ha azon kapja magat, hogy erasen visszahuzza eltavozott szeretettjet (latni, erinteni sze­ retne), gondoljon masra, vagy imadkozzon eroert, vigasztalasert, esetleg vegezzen olyan fizikai munkat, amelyben ki tudja szabadi­ tani felgyiilemlett (banatjenergiait, Att61 rosszabbat nem tehetunk neki, mintha azt kivanjuk, hogy finomanyagi testben hozzank Ian­ colva eljen velunk tovabb. - Ne keressen halottlatot, mediumot, (kulonosen az elsa 6 h6napban), aki kapcsolatot teremt az eltavozottal, Ez csak ritka esetekben se­ git, legtobbszor feltepi a meg be sem gyogyult sebeket, megerositi a nemkivanatos kotodeseket. - Azzal tud a legtobbet segiteni neki, ha kiegyensulyozott belso alla­ potra, a tortentek feldolgozasara torekszik, hiszen csak az tud fenyt es szeretetet kiildeni neki, aki maga is ebben az allapotban van. (Amire a halaleset utan tobbnyire meg jocskan varni kell.) - Imadkozhat azert, hogy Isten segitoket kuldjon az elhunytnak, akik atsegitik a nehez allapotokon, felvilagositjak, hogy meghalt es el kell hagynia a fOldi sikot. Ezutan tisztabb tudatszintre vezetik, ahol mar j61 erzi magat. (Innen pedig fOleg ne hivjuk vissza!)

r i: r·;

1i [ f'

Egy hasonlo peldat emlit meg egy orvos:

(

Ii

Az irna visszahuzo hatasa

,,Idos nagynenemmel voltam utolso betegsege alatt es apoltarn Ot. A csaladban mindenki azert imadkozott, bogy meggyogyuljon, Lelegzete tobbszor kihagyott, de aztan magahoz tert, Egy napon kinyitotta a szemet es azt mondta: »Joan, en ott fenn voltam, ott a tulvilagon, Ott csodaszep, Szivesen ott maradnek, de arnig ti imaitok­ kal magatok mellett tartotok, nem tehetem.« Mindnyajan abbahagytuk az imat es 0 hamarosan meghalt."?

_Zlf~~1\i·i:'1i1"-'3"~;:~;g'Sili.'-]})-1;:-:;i1>i-'-'T'-iT",;1i'''1!'E!]'1'R{~'-;;;;Wl'-,m:'\);~;:~'-':,.":D"C'""i":":i"':'3t"':.l,:"J")llIl

t

~;

~.

1f-'"

t

I

t

L i~ i:!

r t:',

!}~; [;

if:.

!

tt t,

t

t~ t:

58

59

(

ietemskei. gonuotatamxxai U::­

ltavolitani (hazastarsaknal) a ko­ s dolgokat is. Fejezzuk ki fizi­ 'a egy uj eletszakasz kezdodott,

r

I

r I

t

A megszallottsag alapjai

I,

f f

r

f,

t

f

Itt elsosorban olyan megszallottsagrol beszelek, amelyet meghalt em­ berek okoznak a foldi testben eloknek. Megszallottsagot termeszetesen mas is eloidezhet: idegen gondolatformak, fekete magia, elnyomott tu­ dati tartalmak stb.

.' Hogyan lesz valakibol megszallo?

I

5.6. A megszallottsag "is aid megkorbdcsoltatna azt, aid veteu, nezze meg a lelket annak is, aki ellen vetettek. " KAHLIL GjBRAN:

A

PR6FETA

Az alabbiakban a megszallottsag szellemtani megkozeliteset fogom be­ mutatni, es egyfajta gyogyitasi modjat, A megszallottsag sokkgl tobb­ szor fordul ela kornyezetunkben, mint gondolnank, de sajnos nem tu­ dunk r6la eleget, ezert ha felismerjuk elmenekulunk felelmunkben, es nem tudunk segiteni embertarsunkon, A megszallottsag fogalma altala­ ban riadalmat valt ki az emberekbol, mivel hianyos vagy teves ismere­

60

I' t

! t t

I t

Ez az illeto rudatallapotatol, belso vilagatol fugg. A halal, a fizikai test levetese utan elofordulhat, hogy_eros, kezeletlen, fel nem dolgozott er­ zesek, vagyak maradnak az emberben. A fizikai test elvesztesevel ezek az erzesek felerosodnek, es cselekvesre inditjak az illetot. Ez akkor for­ dul altalaban elo, ha valakinek eros vligyai (szeretet. szerelem, szexua­ litas, alkohol, drog, gondoskodas, aggOdas stb.) vannak, de ebbe a kor­ be tartozik a gyi.ilOlet, bosszuallas, gonoszkodas is. Ezek egy bizonyos (alacsony) rezgesszintet hoznak letre az illetoben. A szellemvildg egyik alaptorvenye, hogy a hasonlo hasonlot vonz. Ez a megszallottsag alap­ ja is. ~ megszaIl6 rezg6sszintje, vonz6dasai, hajlamai alapjan megta- _ l,gia azt a f6ldi embert, akiben ugyanezek megvannak, igy konnyeden ~za tud kapcsolodni.Az plold6das - es egyben a gy6gyulas- csak ak­ kor Iehetseges, ha a fOldi ember megvaltozik. kimunkalja, meggy6gyit­ t~ !E..agaban azokat a homalyos tudati tartalmakat, erzeseket. hajlamo­

.

61

"

et, amelyek taptalajt adtak a megsza1l6nak. Ez a folyamat legtobbszor gyokeresen atalakitja az eletet, felfogasat. A beteg tehat sulyos valsag­ helyzetbe kertil: vagy megvaltozik es meggyogyul, vagy ki tudja med­ dig tartanak szenvedesei. Ha spiritualis szemszogbol nezzuk az ese­ tet, ugyanaz, mint barmelyik mas, sulyos betegseg: a betegnek alapve­ t6 valtozasokon kell keresztiilmennie, hogy meggy6gyulhasson. Ezert azt mondhatjuk, hogy a megszallottsag magaban hordozza az isteni ke­ gyelmet is, hiszen ha sikerul a gyogyulas, az illeto ujjaszuletik egy ma­ gasabb tudatossagi szinten. • A megszallottsag karmikus hattereben sokszor igen megrazo, dob­ benetes elettortenetek vannak, amit jobb, ha nem tud a beteg, hiszen olyan buntudatot gerjesztene, amit nem lenne kepes elviselni. Neki eleg annyi, ha megnevezik azokat a tulajdonsagait, hiedelmeit, amin valtoz­ tatnia kell gyogyulasa erdekeben. A folyamat tehat ugy zajlik Ie, hogy a fizikai testet levetett ember fel­ eszmel halala utan - altalaban a szurke zonaban - es lelki sebei felsa­ jognak. Erzi a gyiiloletet, a bosszut stb. es azonnal el is akarja intezni. Bels6 erzekszervei segitsegevel- 6k maskeppen erzekelnek, mint mi a fizikai sikon - tevedhetetlenul megtalalja azt az embert, aki neki ezt a fajdalmat okozta, es elkezdi visszaadni neki azt, ami szerinte jar. Mi­ vel ott, aho16 van, nines ter es ido, nem tudja es nem latja, hogy itt telik az id6. Ez azt jelenti, hogy az 6 tudataban orok jelen van, tehat folyto­ nosan abban a fajdalmas esemenyben el, amit most meg akar bosszulni, vagy valamilyen medon el akar intezni. Ezert azt sem veszi eszre, hogy az illet6 mar ujra inkarnalodott, es egy masik testben van. Az 6 tuda­ taban ugyanaz a film pereg folyamatosan, igy azt sem tudja eldonteni, hogy mar rnegbosszulta-e a dolgot, vagy meg tennie kell valamit. Csak a bosszu (szerelem, duh, aggodalom stb.) hajtja, ezt eli at ujra es ujra. Ez tehat egy besztikult tudatallapot, ahol segitsegre van szukseg.

i

!

f?

f

t

I I f

I b I'

C

t

! ;,t

t'

,

~i

r

r

A megszallo "tevekenysege" fizikai panaszokat okoz a megszallott­ nak. Ezek altalaban osszefuggesben vannak a megszallo problemaival. Gyakran fordul elo, hogy azt az allapotot eli at a megszallott, ami ben \l

62

Ezen kivill, az is elofordulhat, hogy a megszallott nem a megszallo ha­ lalat eli at, hanem a bosszuallas rnodjat. Tehat, ha a megszallo peldaul aldozata nyakaba tll es uti a fejet, akkor a beteg eros fej- es nyakfajas­ rol panaszkodhat. A fajdalom helye legtobbszor osszefnggesben van a regmultban lezajlott tragediaval, azaz, ahol 0 fajdalmat okozott a rna­ siknak, most visszakapja.

!' fi

[

Fokozatai

k

Arnegszallottsagnak fokozatai vannak, es az atlagos tajekozottsagu em­ ber esak a sulyos eseteket veszi eszre. Ezek a fokozatok:

t

I'

r f r

A tiinetek hattere

megsz a1l6 meghalt (hiszen sokszor ez okozta a tragediat, ez az utolso emleke az eletrol, innen nem tudott tovabbmenni). Ket gyakorlati pel­ daval szeretnem ezt illusztralni: _ Egy keteves kislanynak folyamatosan egesi sebek jelentek meg a boren, termeszetesen anelkul, hogy megegette volna magat. A se­ beket az a megszallo okozta, aki egesi serulesekben halt meg. _ Egy asszonynak sulyos asztmas rohamai voltak, ami miatt altalaban az intenziv osztalyra szallitottak be, ahol alapos vizsgalat utan min­ dig megallapitottak, hogy nines asztmaja, Megszalloja egy korabbi eleteben a szeretoje volt, akit a feltekeny ferj vizbe fojtott, tehat ful­ Iadasos halalt szenvedett el. Ahanyszor megkozelitette az asszonyt, az ujra atelte volt szeretoje fulladasos halalat. A gyogyitas utan nem volt tobb rohama.

~! ~

f

1. Szimbiozis Ebben a szakaszban a szellemleny mar kivalasztotta maganak a foldi em­ bert, es korulotte van. Ez meg altalaban artalmatlan folyamat, mivel szin­ te mindenkivel elofordul, hogy egy-egy szellemleny ,,hozzaesap6dik" hosszabb-rovidebb idore. Ennek tobb oka is lehet, a leny gyakran esak megfigyel, tanul, tapasztal az illeto kozeleben, es nem okoz neki semmi kellemetlenseget. Ezt az atlag erzekenysegu ember nem veszi eszre,

63

-~-----"'~~"""'nO"'%I'''T'''~C=1l!i1,,,;i'Q/h'''''''~:ltt,,

r

( Mivel a megszallottsagot zavart tudatallapotu lenyek okozzak, akik legtobbszor foldi vagyaikat akarjak kielni, de ehhez ninesen fizikai tes­ tuk, a folyamat kovetkezo lepese, hogy szimbiozist alkotnak a fizikai testben el emberrel. Ilyenkor olyan kozel kerulnek hozza, hogy at tud­ jak elni mindazt az elvezetet, amit a foldi ember a fizikai testevel meg tud tapasztalni. Ez elsosorban az elvezeti cikkekre vonatkozik: cigaret­ ta, alkohol, drog, etel stb. Ezek a szellemlenyek nagyon hianyoljak eze­ ket az oromforrasokat, amikben boven volt reszuk foldi eletuk soran, most viszont nem tudjak mas m6don kielegiteni vagyaikat, esak egy foldi ember testen keresztul. Egy peldat emlitenek erre egy halal kozeli elmenybol:

""¥"f'~'~"'Si2.i;.r",,;Lic:,··:}.'::L.L o:~:;:.·

r

,.,.".•;.:~

,V'..C. 0. ", .•c

"

·,0'.:'

.

\

Ebben a szakaszban a szellemleny osszeolvadasi kenyszert erez a foldi testtel, es eros energetikai kapcsolatba lep vele, melynek soran folya­ matosan elszivja annak eletenergiait. Itt is elsosorban a fizikai vagyak kielegiteserol van szo. Ezt a jelenseget azonban nemesak szellemlenyek tudjak e16idezni, hanem f6ldi testben e16 embertarsaink is. A "Mennyei prOfeciak" cimii ezoterikus regenybOl jol ismerjuk a hatalmi dramakat, amelyek arrol szolnak, hogy hogyan, milyen mOdszerekkel vessztik el embertarsaink­

tol eletenergiajukat. Ez azert johet letre, mert Iegtobbunk meg nem epi­ tett ki stabil kapesolatot az Orok Forrassal. Az energia elszivas tehat ta­ nulasi folyamatunk kiserojelensege, - amibe nem kell belenyugodnunk. Az elso lepes, hogy minel hamarabb felismerjuk, ha mar megindult a folyamat. Ha azt vesszuk eszre, hogy hirtelen, latszolag ok nelkul rosszabbul erezzuk magunkat lelkileg, fizikailag valakinek a jelenlete­ ben, vagy kellemetlen erzeseink tamadnak vele kapesolatban, ez annak a jele, hogy veszesen zuhan energia- es rezgesszintunk, tehat tennunk kell valamit. Legjobb, ha ki tudunk lepni az adott helyzetbol, el tudunk tavolodni az illetotol. Ha erre nines m6dunk, akkor keresztezzuk labain­ kat es karjainkat. Ez ut6bbi levedi valamennyire a harmadik csakrankat, ahol a legtobb energiat tudjak elvonni tolunk, Az energiavesztes kel­ lemetlen allapota gyakran a gyomor koruli rossz erzesben jelentkezik. Tovabbi lehetoseg, hogy magunkban imadkozunk, es segitseget kerunk, arany- vagy feher fenyt kepzelunk el magunk kore, amely megved ben­ nunket es emeli energiankat, rezgeseinket Meg jobb, ha kozolni tud­ juk az illet6vel, hogy ugy erezzuk, elveszi energiankat, es kerjuk, hogy hagyja abba. A leleplezes mindig dramai hatasu, bar nem minden eset­ ben alkalmazhat6. (A vehink eppen ordibalo fonok eseteben peldaul nem tulzottan tanacsos.) Ez azonban esak "tiizoItas". Tudnunk kell, hogy minden ilyen eset azt jelzi, hogy valahol van egy gyenge pontunk, ami tamadhato, "le­ teritheto". Bels6 munkaval felderithetjuk ezeket a tulajdonsagainkat, hiedelmeinket, es ha ezt sikerul meggyogyitanunk, magasabb szintre emelnunk, akkor ezek az alaesony, energiarabl6 rezgesek nem tudnak elerni bennunket. A szellemtan masik alapveto torvenye, hogy a magas, tiszta rezge­ seket nem tudja megkozeliteni az alacsony. Az alaesony rezges ugyan­ is nem tudja elviselni a magasat. Tobbek kozott ezt bizonyitja a Tabula Smaragdina egyik mondata is ; "Mert veled van a fenyek fenye, s ezert a sotetseg elcled kiter". Talan nem is kell tobb bizonyitek erre, ha fel­ idezzuk az evangeliumbol a gerazai (sulyosan) megszallott esetet, aki mar messzirol erezte Jezus tiszta fenyet, es nem tudta elviselni: "Amint kiszallt a barkabOl, a sirok felal egy tisztatalan lelekt61 meg­ szallott ember kozeledett feM. A sirboltokban lakott, es meg laneeal sem tudtak fogva tartani. Mar sokszor megbilineseltek, de szettepte a

64

65

.Lattam egy csapat futoszalagmunkast, akik a kantinban gyultek ossze, Az asz­ szonyok egyike cigarettat kert, szabalyszenien koldult, mintha a vilagon minden­ riel jobban klvanna, De a masik, aki a baratnoivel beszelgetett, ra sem figyelt. Ki­ vett egy csomag cigarettat a munkaruhajabol anelkul, hogy az asszonyt megkinalta volna, pedig az sovaran kapott utana, Kivett egyet es ragyujtott, A hoppon maradt asszony, akar egy tekcrcdo kigyo, celtudatosan kapott a meggyUjtott cigaretta utan. Ujra utana kapott, Meg ujra.... "7

Itt a hoppon maradt asszony mar nines foldi testben, ezert hiaba nyul a eigaretta utan, amire armyira vagyik. A szimbi6zist gyakorlatilag ugy kepzelhetjuk el, hogy a szellemleny allandoan a foldi testben e16 em­ berrel van egyutt, es erzekeli annak minden olyan tettet, gondolatat, amely a foldi vilaghoz kapcsolodik.

2. Vampirizmus

f

I r

!

I

l

I i

! ~

,t

( lancokat, osszetorte a bilineseket. Senkinek sem sikerult megfekeznie, Ejjel-nappal allandoan sirboltokban es a hegyekben tanyazott, kialto­ zott es kovekkel titotte-verte magat. Amikor messzirol meglatta Jezust, odafutott hozza, a foldre vetette magat elotte, es hangosan kiabalt: »Mi kozom hozzad, Jezus, a magassagbeli Istennek Fia? Az Istenre kerlek,

ne gyotorjk«; (Mark, 5, 1-9.)

I

r

, r

r

3. Az obszesszor

~

!

A sulyosabb esetekben a szellemleny megszallja a beteget. Ilyenkor mar komoly testi-lelki-szellemi tiinetekjelentkeznek, a megszallo egy­ re tobbszor birtokolja a fizikai testet.

c/ Belso monolog A megszallo gyakran sz6litja meg a beteget, aki ilyenkor hangokat hall, belso parbeszedet folytat. A megszallo stilus a durva, altalaban paran­ esolgat es leszidja a beteget. Minden egeszseges embernek vannak belso monologjai, amit a ku­ lonbozd belso szandekok, vagyak, tulajdonsagok idezhetnek elo. A meg­ szallo hangja azonban elter a megszokott belsa monologoktol paranesol­ gatasaval es fenyegeteseivel,

4. A poszesszor A megszallottsag legsulyosabb formaja, A beteg tobbe nem ura onma­ ganak. A szellemleny ilyenkor mar dominal, sat tudatosan dominal. Ez azt jelenti, hogy a beteg tudja, hogy nines egyedul a testeben, es nehany tiszta pillanataban segitsegert is kialt.

~

" A megszallottsag jelei Az alabb felsorolt tiinetek legtobbje onmagaban nem utal megszallott­ sagra, ezert jobb, ha nem is kezdunk el ondiagnozist felallitani, Tobb jelnek kell egyszerre meglennie ahhoz, hogy egy hozzaerto megallapit­ hassa a megszallottsag tenyet.

al Alland6an alacsony energiaszint, faradtsdg. Ez onmagaban termeszetesen nem jel, hiszen sok mas oka is lehet egy ilyen allapotnak. Mindenesetre a megszallottsag kisero tunete.

66

b/ Gyors hangulatvaltasok, a szemelyiseg hirtelen megvaltozasa. Ha ezt valoban egy megszallo okozza, az azert van, mert amikor belep a beteg energiaterebe es fizikai testebe, a beteg szemelyisege, erzelmei, gondolatai mar nem tudnak ervenyesulni, hanem helyette a megszalloe kezd el dominalni. Ilyenkor hirtelen megvaltozhat az egesz testtarta­ sa, hangja, arcvonasai, de leginkabb a reakcioi, hangulatai. Mintha egy csapasra egy egeszen mas ember allna velunk szemben. Vannak termeszetesen olyan teljesen egeszseges emberek, akik han­ gulata gyorsan valtozik, Naluk ez termeszetes, tehat minden bizonnyal nem megszallo okozza.

!r r r.

dl Hirtelen, meggondolatlan cselekves A megszallott maga sem tudja miert tesz bizonyos dolgokat minden elo­ zetes szandek nelkul. Ut6lag legtobbszor megdobben azon amit tett, de legfokeppen azon, hogy nem tudja miert tette. Itt kell elmondani, hogy ~ megsza1l6 nagyon pontosan tudja, mi tor­ tenik koIii16tte. Ha tebM felfedezik 6t, es lepeseket tesznek a gy6gyitas iranyaba, minden erejevel azon van, hogy ezt megakadalyozza. Ezert ~ beteg gyakran ellenall mindenfele gy6gyitasi kiserletnek, elfelejt el­ !!lenni a kezelesre stb. A megsza1l6 altalaban az utols6 pillanatig (idon­ kent igen hevesen) ragaszkodik emberehez. e/ Emlekezetkieses Amikor a megszallo uralja a fizikai testet, annak eredeti "tulajdonosa" kiszorul belale, ezert sokszor nem is emlekszik, mit tett. A vampirizmus es az obszesszor eseteben a megszallasi folyamatot ugy tudjuk elkepzelni, hogy a szellemleny szorosan hozza van tap ad­

67

~'o

va a foldi testben levo emberhez, es folyamatosan igyekszik kiszorita­ ni ot a testebol, illetve folyamatosan kinozza. Ez mindig egy belso csa­ ta ­ ami rengeteg energiat igenyel - a test tulajdonosa es a megszallo kozott. Ezert idonkent az eredeti tulajdonos van a testeben, idonkent a megszallo. Minel sulyosabb az eset, annal tobbszor dominal a megszal­ 16.A poszesszor eseteben mar csak ritkan kapja vissza testet az eredeti tulajdonos.

A fent reszletezett testi, lelki tiinetek mellett a megszallottsag eloreha­ ladasaval egyre inkabb a megszallo fizikai jellegzetessegei mutatkoz­ nak meg a megszallotton. Ennek az az egyszerii szellemtani magyara­ zata, hogy altalaban a belso tartalom alakitja a format. Ebben az eset­

ben a megszallo bizonyos tulajdonsagai alkotjak a tartalmat, a meg­ szallott fizikai teste pedig a format. A gyakorlatban ez ugy jelenik meg, hogy megvaltoznak a beteg arcvonasai, mozdulatai, beszede (gyakran nagyon tragarra valik), hanglejtese, mozgasa. Ez odaig mehet el, hogy ha a megszallo mas nemu, mint a megszal­ lott, akkor sajat nemenek vonasait is atviszi az illetore, Ilyenkor a masik nem jellegzetessegei, mozdulatai, vonasai jelennek meg a megszallot­ ton, sot komoly hormonproblemak is elofordulhatnak. Ez a fajta meg­ szallas problemakei jelenthet a beteg nemi eleteben is, hiszen a meg­ szallo ott is vele van, es altalaban nem kivan egy azonos nemiivel sze­ retkezni, igy visszatartja a megszallottat az egeszseges nemi elettol. A depresszio. Mivel a megszallo nagyon sok eletenergiat von el a megszallottol, az egyre inkabb kedvetlen, eletunt, celtalan lesz, es elobb-utobb depressziossa valik. Sajnos a folyamat ilyenkor bezarod­ hat: minel kevesebb energiaja van a megszallottnak, annal alacsonyabb lesz a rezgese es annal kevesbe tud vedekezni a megszallo ellen. Terme­ szetesen a depresszi6 sem megszallottsagi tunet onmagaban. Alkohol- es drogfiiggdseg, Az alkoholistak es a drogosok teljesen ki vannak teve a megszallottsagnak. Ezek a szerek ugyanis tonkreteszik az ember finom, magas rezgesti energiait, amely vedelmet nyujthat az alacsonyabb rezgesek ellen. Energiaszintjiik lecsokken, aurajuk meg­ nyilik, es az alkoholra, drogra vagyo szellemlenyek konnyeden hozza­ juk kapcso16dhatnak. A megszallok viszont tovabb csokkentik az ille­ to energiaszintjet, s ez lehetove teszi, hogy meg tobb megszallo tudjon csatlakozni. Sajnalatos m6don itt is bezarulhat a kor, Dohanyzas. A dohanyzasnak min dig megvan a mely oka egy ember eleteben, s ezert a leszokas nem akarat kerdese, hanem egy jelentos bel­ so konfliktus feloldasa." A megszallok kozott azonban jocskan akadnak olyanok is, akik fol­ di eletukben sokat dohanyoztak, es most nem tudnak hozzajutni, ezert vagyuk kielegitetlen marad. Ennek csillapitasara keresnek olyan embe­ reket, akik olyan mertekben dohanyoznak, ami nekik megfelel, es az 0 testukon keresztiil jutnak cigarettahoz, Ha embertik nem fustol eleget, akkor osztonzik a meg tobb dohanyzasra. Tudjuk, hogy a cigarettazas szinten csokkenti a rezgeseket, seruleseket okoz az auran, ezzel noveli a megszallas eselyeit.

68

69

!

!

f/ Koncentralasi problemak Termeszetesen ez semjel onmagaban, hiszen szamtalan egyeb oka is le­ het. A megszallo azonban csokkenti a tudati szintet, ami a koncentracio gyengulesehez vezet. gl Ok nelkiili fobiak, aggodas, szorongas Ezt sem csak megszallo tudja okozni. Ha tole ered, annak az az oka, hogy a megszallo felelmei, traumai atmennek a megszallottba, aki fo­ lyamatosan ateli a masik leny belso allapotat, Altalaban olyan fobiakrol, szorongasokrol van sz6, amelynek okat nem lehet megtalalni a meg­ szallott eleteben, De onmagaban meg ez sem utal egyertelmuen meg­ szallottsagra, hiszen ilyen erzelmeket az elozo eletben szerzett, fel nem dolgozott traumak is okozhatnak.

If

hi Olyan testi tiinetek, betegsegek, amelynek az orvosok nem talaljak az okdt Mint mar emlitettem, a megszallo sokszor folyamatosan ateli halalat, igy az ott elszenvedett fajdalmak, serulesek megjelennek a megszal­ lott testen is. Ez a j el nagyon valosziniive teszi a megszallottsag tenyet. A gyogyitas utan azonban nem jelentkeznek tobbe ezek a tiinetek.

A megszallottsag kovetkezmenyei

! I

[ I

'.' '

~.

Elhizas, mint szenvedelybeteoseo, Ha a megszallo korosan sokat ki­ van enni, akkor allando evesre kenyszeriti a megszallottat. Ilyenkor az illeto mar nem is ehes, de meg mindig eszik. Ez a tiinet jol ismert sok ember szamara, ami nem jelenti azt, hogy feltetlenul megszalloja van, csupan egy belso kon:fliktusa jelentkezik ily medon. Egyeb szexualis problemak. A mar emlitetten kivtil gondot okozhat az is, ha a mas nemii megszallonak eros szexualis vagyai vannak, amit ki akar elni. A megszallo el akarja erni, hogy a megszallort teste hason­ litson az overe, es ezert mindent el is kovet (transzvesztitcik). Ilyenkor a megszallott az azonos nemiiekhez kezd vonzodni, kulsejet pedig a rna­ sik nem jellegzetessegeihez igazitja. A homoszexualitasnak mas okai is lehetnek, mint a megszallottsag, de ennek targyalasa nem tartozik ide. A homoszexualitasnak azonban van egy szellemtani megkozelitese is. Elofordulhat, hogy valaki tobb eleten keresztul a feladatok miatt ugya­ nabba a nembe inkarnalodik, ezert felerosodnek benne a nemre jellem­ zo vonasok. Ha ezutan a masik nembe kell lesziiletnie, megtortenhet, hogy tudata nem tud teljesen atallni, ezert melyen meg a masik nemhez tartozonak erzi magat. Ezt kifejezesre is juttatja testevel, viselkedese­ vel, szexualis vonzodasaval, Tovabbi problemat okozhat, ha a megszallo halala pillanataban mar idos volt. Ebben az allapotaban termeszetesen csokkent szexualis hajto­ erok jellemeztek, amit atvisz a megszallottra is. Ez az egeszseges nemi elettol valo tartozkodasban, csokkent szexualis aktivitasban nyilvanul­ hat meg. Kevesbe ismert az incubus, succubus problematikaja. Ez azt a fajta megszallottsagot jelenti, ahol a foldi testben levo ember (jobbara nok merik bevallani) szeretkezik egy test nelkuli, ellentetes nermi lennyel, Ennek soran a foldi ember mindent ugy erez, mintha a masik is fizikai testben lenne. A problema az, hogy ez a fajta megszallo kielegithetetlen szexua­ lis vaggyal rendelkezik, igy folyamatosan szeretkezesre kenyszeriti a masikat, amiben az termeszetesen kimertil (hiszen nem tantrikus sze­ relemrol van szo). Ha a foldi embemek egyebkent vannak szexualis problemai, elofordulhat, hogy nem is akar megszabadulni megszallo­ jatol, mert (legalabbis rovid tavon) jol erzi vele magat. A veszely kicsit hosszabb tavonjelentkezik, amikor mar olyan eros a ket leny kapcsola­ 70

ta, es a foldi ember energiaszintje annyira lecsokken, hogy nagyon ne: hez ebbol - meg segitseggel is - kilepni. A megszallo termeszetesen a megszallott eros nemi vagyaihoz tud kapcso16dni. Ha a megszdllo azonos nemil, akkor tulfokozoq szexualis eletre osz­ • Wnozheti megszallottjat. Ilyen tulhajtottsagot azonban mas nermi meg­ szallo is tud okozni akkor, ha a megszallott egy korabbi eleteben sze­ xualis visszaelest kovetett el vele, amit most meg akar bosszulni az il­ ieto. Ilyenkor az is megeshet, hogy bosszujaban olyan perverzitasokie; torzult nemi viselkedesre kenyszeriti a megszallottat, ami azt ugyan­ olyan megalaztatasokban, fajdalmakban, kieleguletlensegben reszesit­ heti, amit a megszallo annak idejen tole kapott. Ezek altalaban mar a komoly megszallottsag teruletere tartoznak. Az ilyen esetek sokszor ne­ hezen felismerhetok, hiszen az illeto titkolja, szegyelli az atlagostol el­ tero viselkedeset. Erre torekszik azonban a megszallo is, hiszen addig van jo helyzetben, amig fel nem fedezik. A megszallottsag oka itt sem szukitheto le azonban az egykor lezajlott dramara. Azok az esemenyek azert kovetkezhettek be, mert az illeto tudataban valami nagyon nem volt a helyen, es ez igy jelzett fizikai sikon. Sokszor megtortenik, hogy az esemeny regi szereploi mar megbocsajtottak, de az illetoben akko­ ra a biintudat, hogy folyamatosan fenntartja a buntetes allapotat, amely igy nyilvanul meg. Ha valakinek eros buntudata van barmilyen tema­ ban, egy regi tragedia sejtheto a hatterben, A gyogyulas pedig akkor tor­ tenik meg, ha nemcsak a regi tortenet szereploi bocsatanak meg egy­ masnak, hanem valtozas kovetkezik be a megszallott tudataban. Csakis ez nyujthat biztositekot arra, hogy ne kapcso16dhasson hozza egy rna­ sik megszallo,

a

Megszallottsag es megvilagosodas Mint mar emlitettem, up~gszallottsag olyan sulyos valsaghelyzetet te­

., remt az illeto eleieben, amely lehetove teszi a melyrehat6 atalakulaso­

leat (Plut6 principium, lasd kesobb az asztro16gia fejezetben). Minden

embernek vannak medialis kepessegei, de a megszallottaknak kiilono­

.~~zen maskeppen nem tudna hozzajuk kapcso16dni egy szellem­

leny. Es forditva is igaz: a kiemelkedo mediumi kepessegii emberek na­ 71

--------'-"~::I!!I!l~

Sit'

nIii

CUJP

.... >.""••.,,"""""'C"'_·

iID.~"""~'lm"lJ(L-s'mt~\':,.;-,~2[,L:·~;·,~,..:~:_,i}t'_~"~:{:'i;:~'~~'i.)~2""~U'~r:;.;,~,~*N«,.='_'"'"

>......

>'·H,_"'''"'~_._ .M ' _' · ,' W _' ·

( _gyon ki vannak teve a megszallottsagnak egeszen addig, amig nem is­ merik ennek a torvenyeit, es nem tudjak kezelni kepessegeiket, A megszallottsag tunetei es kovetkezmenyei reszekben felsorolt je­ . lensegek jobbara a Neptunusz alaesonyabb oktavjahoz es a Venusz . principiumhoz tartoznak. Ez azt jelenti, hogy ~ gy6gyulas egyiK Uf]llaz,·­ ho a me szaHott fe"IOdeseben el"ut a Neptunusz es a Venusz maga-~ sabb oktavjara, az osprincipium fenyes reszet is kidolgozza es mege lL magaban. Mit jelent ez a gyakorlatban? .. A Venusz alapelve: a (faldi) szeretet, szerelem, az erzesek, a ha~­ ~ensuly, a kapesolatok kialakitasanak vagya. Ide tartozik,.a£~~ ..!Q<:a, a esal5iuls, a vagy az egyesiiles, az osszekapesol6das es osszeolva-_ -Ms utan. (Ez magasabb szinten megjelenik a Neptunusz felsobb oktav­ jan is, mint misztikus egyesules, a hatarok, az en feloldodasa.) A Ve­ nuszhoz tartozik meg minden esztetikai es erzeki arom is. Ez utobbihoz tartozik sok megszallottsagi ttinet vagy kovetkezmeny, mint peldaul az oralis oromok (eves, dohanyzas, csok), de a szexualis egyesules tulfo­ kozott vagya is. ~eptunusz alapelvehez alaesonyabb oktavon, mint mar emlitet-. tern a kOd, a kabulat, a szenvedelybetegsegek, a esalasok, a hatarok hi­ Anya, a hazugsagokdlJabilitas tartozik tobbek kozott. A megszallottsag ilyenkor legtObbs.~~kBholizmussales kabit6szer fogyasztassal fugg ossze, Ebben ~~ul megJ-megszallottvagya az enje hat~ainak at.::... Jrnesere, az eksztazis, a transz, a teljes odaadas, feloldodasatelesere (neptuni celok), de s~inos torzult formaban. Rossz uton keresi azt, ami nagyon fontos neki, ezert nem tudja elerni, ami tragediat valt ki belole.• Velemenyem szerint mindket esetben (Venusz es Neptunusz alap­ elvek) a,..gy6gyulas utja az, hogy az e eni tra edia tudati okereinek --:-.... -"':-;--'7""'".- -":-;-­ ." feltarasa utan (ami mar onmagaban is gy6gyit6), zokat a teveken se:- ..' .,geket fol}'t
.

(

72

A megszallottsag termeszetesen szoros osszefiiggesben van a gyulolet-, tel, a bosszuvaggyal es a ragaszkodassal is. A megszallott akkor fog tel­ jesen meggy6gyulni, ha meg tud valtozni, es felhagy ezekkel a viselke­ desekkel, tudatilag pedig folejuk emelkedik. Ez sz,ipten oriasi lelki ero­ "feszitest kovetel a betegtol, de egyuttal gyors es ugrasszeru belso fejlo­ desre ad Iehetoseget neki.

A megszallottsag gyogyitasa Sokfele, hatekony gyogyitas letezik, amit most itt nem lehet felsorolni. Az biztos, hogy a gy6gyit6nak beavatottnak kelllennie abban az erte­ lemben, hogy nagyon sok belso munkat kell elvegeznie rnagan, ha ez­ zel akar foglalkozni, mivel ez a legveszelyesebb gyogyitasok koze tar­ tozik. A megszallok ugyanis igen eros negativ energiat hordoznak ma­ .gukban, ami vegso soron nem mas, mint szeretethiany. A gyogyitok . egybehangz6 velemenye, hogy a legvadabb megsza1l6k ellen is csak .egyetlen eszkoz letezik: az isteni szeretet. Tobb olyan esetet is ismerek, ahol a gyogyito igen .felkeszult" es eros megszalloval allt szemben, es minden tudasa csodot mondott. Ekkor az inspiracio hatasara "esak" szerette a megszallot, teljes szivebol. Igy tudott egyszerre harom em­ bert megmenteni: onmagat, a megszallot es a beteget. Nines mas ut, Ba a gyogyit6 kepes ezt a szeretetet - igen magas szinten - atengedni };nagan, a megszallo kemenysege felolva
"

~"'t/'~~Gi~;;~B1t:i~~:i~i~l~\: ~:'l: ~-,!:{.j:~f.:c;i± ::_~-

;lli';;d~' ;":,~,;j}it~i;2'j~L.':,",,1.~;·;'i_·~;'~-:~~-:-~~~iL,

:i-,"

.,.~,~~":::.,i;::.i~-/~c~ ;;I;,.Yi!j

( _gyM elobb a szellemi segitoket hivja, akik a "munka" 99%-at vegzik. A i\

.gyogyito esupan atengedi a fizikai vilagba ezeket az energiakat. ~-Ki szeretnem emelni azokat a motivumokat, amelyek a sikeres gyo­ gyitasokat jellemzik, rnodszertol fuggetleniil.

1. A gy6gyit6 szemelye Ahogy mar emlitettem, a gyogyito nem onjelolt, hanem feliilrol iranyit­ jak tanulasat es kikepzeset, Az lehet j6 gyogyito, aki megelte ezeket az allapotokat, tehat 0 is volt megszallott vagy valami mas medon keriilt intenziv kapesolatba a temaval, Ennek soran olyan atalakulason ment vegig, amely megtisztitotta es kialakitotta kepessegeit, de legfokeppen novelte benne a szeretetet es a hitet (hiszen esak ezzellehet gyogyitani). A gyogyitas soran mindvegig magas rezgeseken van, de tisztultabb sze­ melyisege a hetkoznapokban is folyamatosan megnyilvanul, kihat kor­ nyezetere, Sokszor eleg ranezni az arcara, belenezni a szemebe, es az ember tudja, hogy hiteles gyogyitora talalt vagy sem.

'l'

2. A gyogyitds Istentdl szdrmazik A gyogyito mely, belso kapesolatban van Istennel, (ezt nem feltetlenul hangsulyozza kifele szertartasokkal, ruhazattal) es tole keri a gyogyito erot, a karma feloldasat, a tudat atalakitasat. A gyogyitonak tudnia kell, kik azok a szellemi erok es esoportok, akik ebben segiteni, kozvetiteni tudnak, es a gyogyitas soran az 0 csatornajukka valik. 3. A gyogyulas mindhdrom szinten (szellem, lelek: test) hat, es atalakulast idez elo. Ezutan mar nem lep be ujabb megszallo.

A megszallottsag egyeb okai

igen alaesony rezges, folyamatosan energiat von el tolunk, valamilyen • formaban tudattalanul jelez, mivel megvaltasra (feldolgozasra) vagyik, Ilyen tragedia lehet barmi: tuzvesz, fulladas, megeroszakolas, gyilkos­ sag, baleset, inkvizici6 stb. Ezek altalaban "indokolatlan" felelmekben, szorongasban, remalmokban es hason16 ttmetekben jelentkeznek. A fo­ lyamat szellemtani magyarazata az, hogy minden elozo eletunk egy on­ allo szemelyiseg, amely halalunk utan integralodik Ienyunkbe, Ha ez a szenvedes miatt nem sikerul, akkor ez a szemelyiseg kilep, ona1l6 ele­ tet el, nem talalja a helyet, es az emlitett tiinetekkel jelez. Ennek a gyo­ gyitasara is tobbfele m6dszer letezik, amelyet mindig szakavatott em­ berre kell biznunk. Ide sorolhat6k azok az okok is, amelyek az arnyekszemelyisegbOl szarmaznak, Megszallottsagi ttmeteket okozhat, ha valaki nagyon el­ nyomja valamelyik szemelyisegreszet, Ez esak egy ideig megy, hiszen az elnyomashoz sok energia kell, tehat folyamatosan csokken az altala­ nos energiaszint, mig eljut egy olyan allapotra, ahol mar nines eleg ere­ je az elnyomashoz, Ekkor megnyilvanul az elnyomott resz, felemelke­ dik a tudatos szintre, es nyilvanosan kieli azt, amit eddig elfojtott. Ez a gyogyulas, a tudatosodas, az integralas legfobb ideje.

A megszallo belepese Erre alkalmas minden olyan allapot es hely, ahol alaesonyak a rezgesek, tehat ahol felelem, szomonisag, gytilolet, faj dalom, depresszio, agresz­ szio stb. vanjelen. Konkretan:

1. Olyan helyek, ahol alkoholt, drogot jogyasztanak es dohanyoznak.

(kocsmak, sotet lebujok stb.)

Ezt a temat mar erintettern az elozoekben, mint a Jelen vagy az elozo eletekbol szarmazo elrendezetlen,feldolgozatlan tragediakat, melynek soran valakivel szemben adossagunk maradt. Ezen kivul ok lehet meg az un, ,,past life". Ez aztjelenti, hogy elozo eleteinkben elofordulhatott velunk olyan tragedia, amelyet sem akkor, sem a halal utan nem tud­ tunk feldolgozni, ezert tudat alatt magunkkal hoztuk. Mivel a fajdalom

2. Korhaz A korhazakban nagyon sok fajdalom, felelem, remenyvesztettseg van jelen. Mivel ezt mentalisan senki sem tisztitja ki (peldaul imadsaggal), ezek esak gyiilnek es erosodnek, Ezert minden ott tartozkodo ember, legyen az beteg vagy korhazi alkalmazott, fokozottabban ki van teve a megszallasnak, Ezen kivul a korhazba mar eleve beteg emberek ke­

74

75

,~?:1~'

,

. rulnek, akiknek gyenge az aurajuk, keyes az energiajuk, tehat konnyii megszallni oket, ami meg rontja a helyzetuket. Ezert lenne hihetetle­ nul nagy szukseg a korhazak mentalis megtisztitasara, hiszen emelke­ dett rezgesekben a gyogyulas is hamarabb kovetkezik be. Regen sokat szamitott e teren az apacak imaja, Ma mar ez csak ritkan van, es nines helyette semmi.

3. Eros negativ erzesek A tartosan fennallo gytilolet, duh, harag stb. csokkenti az aura frekven­ ciajat, es a rezonaneia torvenye alapjan lehetoseget kinal egy megszal­ lonak a csatlakozasra. 4. Faradtsag, kimeriiltseg Csak annyiban ad alapot a megszallashoz, hogy erosen csokkenti az il­ Ieto eletenergiait, magasabb rezgeseit, Novekszik az esely, ha mindeh­ hez meg depresszi6 is tarsul.

fa is szerettei kozeleben akar maradni, segiteni, gondoskodni akar, ami­ vel szinte megfojtja szeretete/szerelme targyat. Ez kulonosen az anyak eseteben szokott elofordulni, akik nem tudnak eloldodni a fizikai sikon maradt (teljesen mindegy hany eves) gyermekuktol. Ez a kotodes meg­ akadalyozza azt, hogy az elhunyt tovabbmehessen magasabb sikokra. Egy mindennapi peldaval illusztralhatjuk ezt: "Megfigyeltem egy asszonyt, korulbelul otveneves lehetett, aki hasonl6 koru fer­ fit kovetett az utcan. Latszolag teljesen elenk, izgatott volt, szeme konnyezett, csak­ hogy a ferfi, akihez rabeszelo szavait intezte, nem vett r61a tudomast, - Te nem alszol eleget. Marjorie tul sokat parancsolgat neked. Tudod, sose vol­ tal eros. Miert nem hordasz salat? Sose lett volna szabad olyan asszonyt felesegul Yenned, aki csak magara gondol. Meg tovabb is mondta, sokkal tovabb es a szavaib61... kivettem, hogy a ferfi anyja lehetett, habar majdnem azonos koruaknak latszottak, Mi6ta koveti fiat ezen az uton?"?

A tulzott ragaszkodas (szeretet, szerelem) eros erzelmi kotes, ami a ha­ lal utan sem bomlik fel, es kenyszerito erovel hat. Az elhunyt tovabb­

7. Es vegul meg kell emliteni az elozo eletekbe valo "utazgatis" vesze­ lyet is. Manapsag sokan kivancsiak arra, hogy kik lehettek elozo eletuk­ ben, hol elhettek, es mit csinalhattak, ezert felkeresnek valakit, aki az allit­ ja magarol, hogy 0 el tudja vinni az elozo eletbe, Ennek veszelyeirol resz­ letesen irtam A belso erzekeles kezikiinyveben, ezert most esak roviden: - Nagyon veszelyes szorakozas, .rnozizas'' cellal feltorni azt a gatat, amellyel a sors lezarta az elozo eletekre valo emlekezetunket. Ha kello szellemi szintre emelkedunk, emlekezni fogunk rajuk, addig nem lennenk eleg erosek az elviselesukre, - Ha ezt a gatat, ami az egyen pszichikus egeszseget vedi, eroszakkal attorik, akkor az elozo eletbeli szemelyiseg konnyen aktivalodhat, es megszallokent viselkedhet, amit sokszor skizofrenianak neveznek. - Minel tobbet tud valaki a lelek mtikodeserol, annal kevesbe mer be­ leavatkozni. Akik konnyeden, meggondolatlanul "utaztatnak" rna­ sokat, altalaban nagyon keyes tudassal rendelkeznek a lelek mely­ seges torvenyeirol, ezert veszelynek teszik ki nemesak az alanyt, hanem sajat magukat is. El6z6 eletbe igen mely transzban lehet csak visszamenni, amit egy­ reszt csak gyakorlassal lehet elerni, masreszt az emberek kevesebb, mint 1O%-a kepes eljutni ilyen melysegu transzba.

76

77

5. Fizikai, erzelmi megrazkodtatds Az ilyen esetek hatasara szinten drasztikusan zuhan az illeto energia­ szintje, es a negativ erzesek negativ rezgeseket vonzhatnak be. A fentiek termeszetesen nem azt jelentik, hogy minden ilyen esetben megszallas kovetkezik be, csupan a lehetosege novekszik meg. Ehhez azonban sokszor karmikus ok, vagy szenvedelybetegseg is kell. Egy gyakorlati pelda a megszallo belepesere: .Elcsodalkoztam, amikor a reszegsegtol eszmeletlen matr6zt k6riilvev5 fenyes burok egyszeriien felnyilt. A fejenel hasadt meg, es a fejerol meg a vallarol kez­ dett levalni. Abban a pillanatban hirtelen, gyorsabban, mint ahogy barkit val aha is mozogni lattarn, ott termett a testetlen lenyek egyike, aki a sontesben mellette alit. Mint egy szomjas arnyek acsorgott a matr6z oldalan es sovaran kovetett min­ den kortyot, amit a fiatalember lenyelt. Most pedig ugy latszott, raugrik, mint vad­ allat a zsakmanyara."?

6. Ragaszkodas

i,;ii ~~t

( El6z6 eletek feldolgozatlan megrazkodtatasai (past life) i~··

Elofordulhat, hogy valamelyik e16z6 eletunkben tragikus halalt eltunk at, es a koztes letben nem tudtuk feldolgozni. Ilyenkor magunkkal visz­ szuk a kovetkezo eletbe, hogy majd ott integralhassuk, Az integralt, fel­ dolgozott e16z6 eleteket elkepzelhetjuk ugy is, mint a hagymat, amely­ nek hejai szepen egymasra simulnak. Minden hagymahej egy-egy elet, es kulon szemelyiseg. Ha valamilyen megrazkodtatas miatt az e16z6 elet nem tudott beilleszkedni a tobbi koze, akkor kulon eletet elhet, igy hivva fel a figyelmet magara, hogy vegre integraljuk. Ilyenkor az el6z6 eleti szemelyiseg hasonlo tiineteket okoz, mint egy megszallo. A hozza­ ertok azonban bizonyos jelek alapjan meg tudjak ezt kulonboztetni, es maskepp is gyogyitjak, mint a megszallottsagot. Az elOzo eleti dramak feldolgozasanak ez esak egy modszere, ezen kiviil meg nagyon sok ha­ tekony eljaras letezik,

A megszallottsag akaratlagos letrehozasa

( ugyanis barkinek ki tudjak adni magukat, es ha a medium nem tiszta­ nerz6, nagyon hamar csapdaba eshet.

Hogyan elozhetjuk meg mindezt? Egyszeriien: ha kiegyensulyozottak vagyunk, es folyamatosan magas

rezgesek vannak bennunk. Ez persze nem konnyu a mai vilagban. Alap­

veto fontossagu, hogy egesz eletunkben vallaljuk a szembenezest onma­

gunkkal, hibainkkal, gyengesegeinkkel, es dolgozzunk rajtuk. Egy-egy

regi problema kitisztitasa tartosan noveli belso bekenket es energiaszin­

tunket. Ezen kiviil csokkenti a megszallok kapcsolodasanak eselyet is.

A L~ndszeres be.fiMJor.dulasQ,?1a~~.ci6~ szinten erositi auran- . / kat, mivel belulrol tolt fel, es ha hiitelen kellemetlen helyzetbe kern- ~ lunk, konnyebben tudunk feliilkerekedni energiahianyos allapotunkon, ha el kezdunk imadkozni vagy meditalni, Az e»ergiglszint novelesere nagyon sok hatekony m6dszer letezik,

mindenki keresse meg azt, ami a legjobban megfelel neki. Azoknak, akik

meg nem talaltak semmit, az alabbi egyszerii eljarast tudomjavasolni:

§!Jgwl! allilpotban k~pzeljii~ egy pici napot a 3. csakrankba (a kol­

dok felett 4-5 cm-rel), Eljuk at, ahogy Jl.!:>~J.~l~8.I~~~Jeellemes,mekg

fen~besl1garozza,beragyogja egesz testiinket, minden sejtiinket, es fel­ c:::--, '.._ ---.__._.. ~ol~Laurankat is. Erzekeljuk, hogy~feny egyszer esakragyog6 feI)J lWJ:6 yalik, amely eros intenzitasu eS.-.m!l~_~_<::.z.,gesii, es am~ly tokele­

Ez a felelotlen "szeanszozast" jelenti. Vannak emberek, akik ninesenek tisztaban a szellemi torvenyekkel, es kivancsisagbol szeanszozni kez­ denek. Felkeszuletlenul szellemeket hivnak, befogadjak oket, anelkul, hogy tudnak, mit is csinalnak valojaban, A hivasra mindig jon valasz, his zen az alaesony rezgesu (foldhoz kotott) szellemek nagyon keresik a kapesolatot az emberi vilaggal. Mivel a hiv6 fel nem ismeri a szelle­ mek megkulonboztetesenek szabalyait, az orranal fogva vezetik, es na­ gyon konnyen bekovetkezhet a megszallottsag. Sajnalatos modon ez a "sz6rakozl:ls" fokent a tizenevesek kozott ter­ jedt el. Ami meg sajnalatosabb, hogy a nevelok nem akarnak tudomast venni ennek a veszelyeirol es megelozeserol, ezert sokszor inkabb elvise­ lik, hogy egy-egy diak az idegosztalyon kosson ki (ahol pedig nines ko­ moly eselye a gyogyulasra), mintsem felvilagositsak oket, es elbeszelges­ senek veluk, Az iskolakba ilyen temat legtobbszor be sem engednek. Szinten megszallottsaghoz vezethet az automatikus iras abban az esetben, ha a medium nem eleg emelkedett, es ha nem tudja megkulon­ bOztetni, kivel is van osszekottetesben. Az asztral sikon letezo Ienyek

Ezt erdemes sokszor gyakorolni nyugodt korulmenyek kozott, hogy

ha hirtelen szuksegunk lenne ra, esak ragondoljunk, es miikodjon.

A gyakorlat hatekonysagat az adja, hogy a harmadik csakrank igen

erzekeny mindenfele ktilso behatasra, es a megszallok is itt tudnak leg­

gyakrabban belepni. Ha ezt folyamatosan feltoltjuk fennyel es szeretet­

tel, az alaesony rezgesek nem tudnak kozel jonni, (Ezenkiviil jo hatas­

sal van szemelyisegunk fejlodesere is.)

Az imat, es a ktllonbozo erosit6 gyakorlatokat hasznaljuk minden

olyan helyzetben, ahol felni kezdiink, megijediink, hiszen ilyenkor na­

gyon alaesony rezgesekre zuhanunk. Ajanlatos meg k6rhazi es egyeb

orvosi kezeles el6tt, orvosi var6ban, rossz kornyeken, temetoben, kocs­

78

79

"~_._~

tesy!1~ed ~ezgest61.

%;,***** ~

'MtMiSL

---.>

7. . . W

•

. . . .- ......~

­

- aln''''_'_ _~~p"~~_~~filllii.1I

~~~W'U':';.:tr,l'r"g~.it~.",,}F-

f. . . .

~.~.

$4

Cd

&V·_""nJi.'~""·.:>'.J...~"""''''';''-'

.......Xi;'I'''~'..,~··'·,·'

( rna kornyeken stb. alkalmazni, ha vedeni akarjuk magunkat. A tulza­ soktol azonban ovok mindenkit. Ez nem azt jelenti, hogy mostantol kezdve rettegniink kellene minden korhaztol es temetotol. Csak any­ nyit jelent, hogy legyunk tudataban az ott jelenlevo minosegeknek, es ha ugy erezzuk, hogy szuksegunk van ra, akkor a magunk modszerevel emeljuk rezgeseinket,

,~

eg~

:~

Az alabbiakban kozreadok ami vel te me tisztithatjuk lalcist, munkah!
Az eljaras lepesei"

A lakas es a munkahely vedelme Alacsony rezgesek jelenletere utal, ha nem j61 erezzuk magunkat a lakas­ ban. Sokszor ez mar akkor is erezheto, ha belepunk valahova. Tovabbi jel, hogy furcsan viselkednek az allatok, Mivel a kutya es a macska Iatja az asztrallenyeket, jelzik is. A kutya morog, vagy farkat behuzva eIfut, ha meglat egy ilyen lenyt (amit mi legtobbszor nem). A maeska megmere­ vedik, felall a szore, nem megy a leny kozelebe, esetIeg a sarokba bujik, Nemkivanatos energiakra utalnak a mozgo targyak, a lampa fel-lekap­ csolodasa, kopogasok, reccsenesek es egyeb furesa jelensegek, esetIeg idegen, kiderithetetlen eredetti illatok. (Az alaesony rezgesti lenyeknek rossz szaguk van, a tiszta, magas rezgesueknek jo illatuk. Gondoljunk esak arra, hogy a Maria jeleneseket legtobbszor rozsaillat kiseri.) A lakas, munkahely megtisztitasanak lehetosegei: ima, nagyon szep zene lejatszasa, finom illatok (peldaul rozsa, jazmin) parologtatasa, fus­ tol6 es gyertya gyujtasa, stb. . Ha idegen lenyt erzekelunk, ne lepjunk vele kapcsolatba, imadkjg­ zunk ho szellemi segitOk jojjenek erte es vigyek a fenybe. Ha eleg erosek vagyunk, akkor enyt es szeretetet kiildhetiink feleje, de meg egyszer hangsulyozom, keriiljiik a kapesolatot vele!! Ha ennek hatasa­ ra sem tavozik, akkor jobb, ha egy hozzaerto segitseget kerjuk. Otthonunkat ugy 6vhatjuk meg, ha nem rendezunk szeanszot, nem irunk automatikusan. (Kivetelt kepeznek azok az emberek, akik tudjak ezt kezelni.) Keruljtik otthon is az alkohol- es drogfogyasztast, Rend­ szeresen vedjuk Ie imaval, fennyel otthonunkat, es tudatosan rogzitsuk ezeket a rezgeseket, Torekedjunk bekes, harmonikus, szeretetteljes ott­ honi legkorre,

8

1. Forduljon befeIe, csendesedjen el, es hivja szellemi vezetojet es se­

gitdit.

2. Kerje, hogy a tisztit6 feny jojjon el az otthonaba, es tisztitsa meg ala­

posan minden alaesony rezgestol. Ezt kepzelje is e1lelki szemeivel.

3. Kepzelje el, hogy a padlo kozepen kibontakozik egy aranyfeny, be­

teriti a padl6t, felemelkedik a falak menten (minden helyisegben),

bevonja a plafont es osszehuzodik a kozepen.

4. Kerje, hogy minden helyisegben legyen egy fenygomb, olyan mint

egy piei nap, amely folyamatosan ontja magabol az isteni szerete­

tet, fenyt, beket es harmoniat, Kerje, hogy ezek a rezgesek alaposan

toltsek feI otthonat, es maradjanak meg a kovetkezo imaig.

5. Kerjen magara is tisztit6 fenyt, erezze, ahogy tet6tol talpig vegig­

mossa, megnyugtatja es feltolti fennyel, bekevel, harmoniaval.

A kovetkezo lepeseket - a szeretet kuldeset - szellemi segitoivei, veze­ tojevel egyutt vegezze, Fenyt, szeretetet, beket es harmoniat kiildiink: 1. A Foldnek, hogy gy6gyuljon, es magasabb rezgesekre tudjon emel­

kedni.

2. Minden orszagnak, kulonosen azoknak, ahol haboru van, beket es

egyetertest kerve szamukra.

3. Orszagunknak, fokent a kormany elen alloknak, kerve, hogy be tud­

jak fogadni az isteni inspiraciokat es elo tudjak mozditani orsza­

gunkban a beket es a fejlodest.

'" A tertisztitasrol reszletesen a Szent Terek cirnti konyvemben irtam.

80

81

»>

\

4. Minden betegnek, korhaznak, szanat6riumnak, kerve Isten akarata szerint a gyogyulast szamukra, 5. Minden gyereknek, kulonosen a kicsiknek es a betegeknek, hogy el tudjak vegezni feladatukat az eletben, 6. Minden fiatalnak, hogy el tudjanak igazodni az eletben, es egyeter­ tesben eljenek. 7. Minden idos embernek, hogy eletuk utols6 szakaszanak is meglas­ sak ertelmet, es lelki bekevel tudjanak atlepni a masik dimenzi6ba. 8. Minden Jezus neveben dolgoz6 csoportnak, egyetertest es szerete­ tet kerve szamukra. 9. Minden ellensegunknek, kerve a megbocsatast es a szeretetet, hogy ismet baratok lehessunk. 10. Minden meghalt ember szamara, kulonosen azoknak, akik nem tud­ jak, hogy meghaltak, segitseget, fenyt kerve szamukra, hogy haza­ talalhassanak. 11. Minden ongyilkossagot elkovetett embernek, kerve, hogy feny gyul­ jon tudatukba, megnyugodjanak, es tovabb tudjanak haladni fejlode­ silk utjan, 12. Minden biinozrinek, alkoholistanak, kabitoszeresnek, prostitualtnak, kerve, hogy megtalaljak magukban Jezust, es 0 vezesse eletnket. 13. Minden baratunknak, kulonosen azoknak, akik most raszorulnak a segitsegre. 14. Csaladunknak, egyetertest, szeretetet, aldast kerve rnindenki szamara, 15. Sajat magunknak, kerve, hogy az elet minden esemenyebol tanulva haladhassunk tovabb fejlodesunk titjan. 16. Szellemi vezetonknek, segitoinknek, kerve Istent, hogy aldja meg oket szeretetevel, fenyevel, bekejevel, hogy ok is fejlodhessenek to­ vabb, egyre kozelebb jutva Istenhez. A vegen koszonetet mondunk minden segitsegert, es kerjuk segitoin­ ket, hogy orizzek meg a lakasban letrehozott j6 rezgeseket a kovetke­ zo imaig,

6. A koztes let dllorndsci

"Mint az ocean, olyan a ti istenlenyetek. Makuldtlan marad mindorokre. " KAHLIL GIBRAN:

A PROFETA

6.1. A birak A koztes let egyik igen fontos allomasa a "megmerettetes", amirol a szel­ lemi hagyomanyok is beszelnek, A halal utani itelet, az elet kiertekelese sok vallas, filoz6fia es misztikus hagyomany resze, evezredek 6ta. A regi egyiptomi hagyomany szerint a holtaknak be kellett menniuk az igazsag csarnokaba, mielott atleptek a tulvilag kuszobet, Ott a hol­ tak istene, Ozirisz, es 42 biro elott kellett vallomast tenniuk arr6l, hogy nem okoztak senkinek sem szenvedest, nem voltak igazsagtalanok, nem ragalmaztak meg senkit, nem atkoztak az isteneket. Mialatt az elhunyt megtette ezt a vallomast, szivet a merleg bal serpenyojebe tettek, ajob­ ba pedig egy tollat, ami az igazsag es igazsagossag istennojet, Maatot kepviselte. Ha a szive nehezebb volt, mint a toll, a pokolba kerult, es vegervenyesen meghalt. Ha nem volt nehezebb, akkor Oziriszhez ment, a holtak istenehez, es egyesult vele. E regi egyiptomi felfogast lelektani alapon rna is meg lehet erteni. Az ember szive akkor nehez, ha banat, fajdalom, gytilolet, keseniseg, irigyseg, rosszindulat, kilatastalansag, szomorusag es hason16 sulyos erzesek uraljak a lelket, Minel erosebbek ezek az erzesek, annal jobban lehuzzak nemcsak a szivunket, hanem az egesz lenyunket, Ha j6l meg­

83

82

~'~~,-

--

...
""""'~~!.'~~~7~~Pl~i;~zro:,~i"Zyi~!f:iIib_;I1~~ti~,~a::·~"~1;~:.tiiZ!!,?:'tL~!~.l.7&:!Mi;';.~

(

'f

figyeljuk magunkat, ilyen allapotban neheznek, sulyosnak erezzuk sa­ jat magunkat, es az egesz vilagot is. Ezzel szemben viszont, amikor bol­ dogok vagyunk, akkor konnyiinek erezzuk a testiinket, lelkiinket, szinte .. szarnyalunk, a fold folott lebegunk, es egyszeriben gyonyortinek erez­ zuk a vilagot, Ilyenkor olyan konnyu a szivunk, mint a tollpihe. Ilyen allapotban nyerunk bebocsatast a mennyorszagba, Visszaterve a koztes lethez, a birak el6fordulnak a gorog mitologia­ ban is, de a kereszteny tanitas sem nelkulozi, az Atya, Fiu, Szentlelek harmassagaban. Mivel ez az itelkezes szinte minden vallasban es kulturaban fellel­ heto, valoszimi, hogy egy, az emberben torvenyszenien lejatszodo fo­ lyamatot szimbolizal. Ennek soran ertekeljuk eletunket es kijeloljuk a jovobeni celjainkat. Ne felejtsiik azonban el, hogy eletunk folyaman, fokent a nagy sors­ fordulok alkalmaval, akar tobbszor is szamot vetiink eletunkkel. Atte­ kintjiik eddigi utunkat, merlegelunk, megiteljuk magunkat, eredmenye­ inket, hianyossagainkat es esetleg eltervezziik, mit szeretnenk ezentul jobban csinalni. Ezek a belso atalakulasok szuksegszeru velejaroi, amit akkor is megtesz az ember, ha soha nem hallott a torvenyszenisegekrol. Foprobat tehat mar a foldi eletben is tarthatunk. Az alapveto kulonbseg minden bizonnyal az, hogy halalunk utan mas tudatallapotba keriiliink, es tisztabban latjuk magunkat, tetteinket, erzeseinket, jobban latjuk a karmikus osszefuggesek lancolatat. Ralata­ sunk tehat sokkal szelesebb, ezert teljesebb kepet nyeriink eletunkrol. A reinkarnacios hipnozis soran a paciensek tobbszor ateltek ezt az Itelkezest, Ennek alapjan arra kovetkeztethetunk, hogy aki eljutott a metatudatba, az egy csoport idos, boles leny elott tal alta magat, Meg­ jelenesi formajuk valtozo, feltehetoen az egyen altal ismert kultura es vallas fuggvenye. Szamuk sokszor harem, negy, idonkent bet. Neha mi­ tologiai istenek vagy vallasos vezetok kepeben jelennek meg a besza­ molok szerint. A tapasztalatok alapjan valosziniisitheto, hogy egy, az emberben melyen elo archetipus megjelenesi forrnajar61 van sz6. Ez pedig a Szaturnusz archetipusa, amely magaban foglalja az oreg bOleset es a szigorU tanit6t, aki megtanit arra, hogy azt aratjuk, amit elvetettiink. (Errol tObbet az asztrol6giai fejezetben.) igy hat onmagunk magasabb aspektusai "itelik" meg foldi tevekenysegiinket, fej16desiinket. Ezt bi­

84

zonyitjak Raymond Moody tapasztalatai is, amelyrol igy ir: " ... az ite­ let az altal am tanulmanyozott esetekben nem a fenylenytol eredt, aki mindenkeppen szerette es elfogadta ezeket az embereket, hanem ma­ gabol az elitelt szemelybol'?' Mivel ez a reszunk kozelebb van Isten­ hez, szeretettel teszi mindezt. Ezt tukrozik azok beszamolok is, amely­ ben elmondjak, hogy a birakat josagosnak, szeretetteljesnek es boles­ nek erzekeltek: " ... egy szobaba vezetett, ahol negyszogletes asztalnal iiltek a blrak, Mindannyian kenyelmes, feher ruhat viseltek. Erzekeltern a korukat es a bolcsesseguket, Kisfiu­ nak ereztern magam a tarsasagukban.?' ,,Maga a teny, hogy biraim elott allok, megijesztett. De hamarosan rajottem, hogy nines mitol tartanom. Joakaratu gondoskodast sugaroztak, amitol elmult a felelem'"

A leirasokbol kiderul, hogy a birak igen magas spiritualis szinten van­ nak. Mindent tudnak az elottuk a1l6r61, es az a dolguk, hogy segitsek 5t az elete kiertekeleseben, es tanacsot adjanak a kovetkezo inkarnacio megtervezesehez, Azoknak a lelkeknek, akik foldi eletuk soran nem tekintettek maguk­ ba, nem ismerik elegge magukat, es valamilyen formaban nem dolgoz­ tak szemelyiseguk fejlesztesen, nagyon megrazo is lehet ez a szembe­ sules. Minel inkabb ,j6ban van" valaki onmagaval, minel tobbet mun­ kalkodott lelki-szellemi vilagaban, annal konnyebb es erthetobb lesz ez a folyamat. Mint mar szo volt rola, a test levetesevel megsztinik egy bizonyos vedoreteg es az elnyomott, nem tudatosult erzesek, gondolatok felero­ sodhetnek. Ilyenkor torhet fel a btintudat, onvad, a kulonfele vagyak, a be nem teljesitett feladatok es a lelek belso gyotrelmei.

85

iU ; (

r

(

6.2. Az elet attekintese "De a buntudat az elmenek elkodosiilese, nem megtisztulasa. " KAHLIL GIBRAN:

A PROFETA

A lelek egyetlen pillanatban latja elmult elete minden reszletet. Ilyen­ kor teljes mertekben ateli utols6 eletet, Ebben az attekintesben - a me­ tatudat miatt - sokkal tobbet erzekel, mint amit foldi eleteben magarol tudott. Igy a lelek ateli a masoknak okozott szenvedest es oromot, rajo­ het, mil yen alkalmakat szalasztott el, mikor volt kozel a halalhoz, mi­ kor tert le megtervezett utjarol, Felfedezi, hogy mit "teljesitett" abbol, amit erre az eletere eltervezett. Ez va16ban nem konnyu belso allapot, de ott vannak a birak, a segitok, akik szeretettel batoritjak a lelket arra, hogy minel tobbet tanuljon elmult eletebol. Gyakran beszelgetnek a le­ lekkel az elmult elet nehez sorsfordu16ir61. Segitenek az objektiv erte­ kelesben, es megerositik abban a tudatban, hogy minden tapasztalat - a fajdalmas is - a fejlodest szolgalja. Az attekintes soran felmerulo erzelmeket a birak igyekeznek csilla­ pitani, hogy a lelek realisan lathassa magat es megerthesse tetteit. Ez a szeleskoni ralatas lehetove teszi, hogy a lelek megfigyelhesse - a ko­ rabbi inkarnacioi figyelembe vetelevel - karmikus mintait, es elkezd­ hesse tervezni tovabbi utjat, Az elmult elet attekintese soran a hipn6zis alanyai gyakran lathat­ jak magukat betegen vagy serulten, ami cselekedeteiket es biintudatu­ kat tukrozi. .Felterden allok, es a jobb vallamon nagy keresztet tartok. Egesz testem ranga­ t6zik a fajdalomtol, a lelkiismeret furdalastol, a szomorusagtol, a biintudatt61, a gyasztol.. . A szegyen miatt egyszeriien nem tudok felnezni a Harmassagra, Meg­ is, a korulottem leva kek sugarak meleget arasztanak, es beke van, beke, amit nem tudok felfogni .... '"

Kiegesziteskent megjegyeznem, hogy ezeket a jelensegeket magunkkal hordozzuk termeszetesen f6ldi eletiinkben is, megoldatlan problemakent, tehat nem csak ugy hirtelen teremnek ott magukt61. A bOOtudat sokszor 86

A*DF¥fi\'Ai~;;;£~~1i~c ·~c:.. ;,: ':~ ~:;":

megjelenik a lelki terapia soran is, es hason16an viselkedik, mint az elet attekintesekor, A hatalmas kulonbseg az, hogy itt a foldon meg van lehe­ tosegunk, hogy segitsunk ezen, a halal utan mar j6val kevesebb. A terapia soran a paciens "bOO6s" resze gyakran kozli, hogy a csak buntetest erdemel, es nem mer Isten ele kerulni, mert rosszat tett. Ettol kezdve termeszetesen btmteti is magat, amit a paciens sorscsapaskenr, vesztesegekkent, kudarcokkent, fajdalmakkent, maganykent el meg, nagy fajdalmak kozepette, Igazabol itt is a lelek iteli meg mag at, ami­ kor kozli, hogy a nem mehet a .mennyorszagba", mert nem melto ra, Es teljesen mindegy, hogy masok szemszogebol bocsanatos bun-e, amit tett, vagy sem, ha neki bun. Tudjuk, hogy a kegyelem vegtelen, a ker­ des csupan az, hogy be tudjuk-e engedni a szivunkbe ezt a megbocsaj­ tast es feloldozast, vagy bunhodesre iteljuk magunkat. Ezt pedig nem lehet egy mondattal elintezni, hiszen az onertekeles tudatosan vagy tu­ dattalanul vegigkiseri eletunket. Nezzuk meg, hogy az elet attekintese es ertekelese hogyan jelenik meg a halal kozeli elmenyekben! " ... sugarzo jelenletevel azonos idoben .... eletem minden egyes esemenye meg­ jelent a szobaban, Mindaz, ami velem tortent, egyszeriien itt volt, teljes latvanyos, sagaban, egyszerre es folyamatosan, mintha ugyanabban a pillanatban minden egy id5ben tortenne ... Mit tettel az eleteddel?

Nyilvan nem kellett megvalaszolnom ezt a kerdest, hiszen vilagosan latszott,

mit csinaltam az eletemben... Mit tettel az eleteddel? Ugy latszott a kerdes az ertekekre, nem a tenyekre iranyul: mit tettel a draga ido­ vel, ami rendelkezesedre allt? .... Ketsegbeeserten kerestem valamit, ami ertekes­ nek tiinhetne e sugarzo valosag fenyeben ... Mit tettel az eleteddel? Mit mutathatsz nekem? Vegre megertettem, hogy ... nem teljesitmenyekrol es jutalmazasokrol faggatott. Akerdes, mint minden, ami tole szarmazott, a szeretet felol erdeklodott. Mennyi szeretetet adtal az eletedben? Szerettel-e masokat ugy, ahogyan en szeretlek teged? Teljes odaadassal? Feltetel nelkul?'" "Mikor a Feny megjelent, elso szava ez volt: »Mit tettel eletedben, amit most megmutathatsz nekem?!« ... Abban a pillanatban megkezdodott a visszatekintes ... A Fenyt addig nem lattam, amig a visszatekintessel foglalkoztam. Mihelyt eletem felol kerdeztek, a Feny eltiint es megkezdodott a visszatekintes. Megis egesz ido alatt ereztem, hogy mellettem volt, es eletem megtekintese kozben vezetett. Tud­

87

;~,,-,- ~~ :·.:=~-,1,;;:'!:;<})J'5r~':;;i:-:,E~-::t;~'~~T...a:~~i.;

(

I'·

tam, hogy jelen van, mert kozbe-kozbe megjegyzeseket tett. A visszatero jelene­ tek mindegyikevel valamit mutatni akart nekem ... Majd a Leny bemutatott nehany esetet, ahol vele szemben onzo voltam, de ugyanakkor sok olyant is, amikor ked­ vesen es onzetlenul viselkedtem. Megmagyarazta, bogy probaljak masokra is gon­ dolni serre minden erombol torekedjek, A figyelmeztetesekben a legkisebb szem­ rehanyas sem volt ... Azt hiszem a Fenyleny azert engedett visszatekinteni az ele­ ternre, hogy tanitson. "10 "Egesz eletem nyitott konyvkent feklidt ez elott a csodalatos jelenes - "ISTEN" - elott. Melyen magamban ereztem, hogy eletem minden dolgat megbocsatja, ami­ ert szegyelltem magam. Ugy tiint, mintha ezeknek nem volna jelentoseguk. Kerdest kaptam - de szavak nelklil, kozvetlen lelki kornmunikacio segitsegevel: »Mit tettel azert, hogy segits az emberisegen, vagy annak tovabbfejlodeseben?« Ezzel egyide­ jiileg magam elott lattam elvonulni egesz eletemet es megertettem, hogy mi az, ami szamit. ... bocsanatot nyertem olyan valamiert, amit lenyegtelennek tartottam, ami viszont fontosnak tiint, itt nemjelentett semmit.'?"

"

"Az ember elete a szeme elott pereg Ie - es sajat maganak kell itelkeznie. Meg­ tettunk-e mindent, amit megtehettiink? Gondolkodunk: »6, igen, valakinek, akinek nem volt penze, 6 doll an: ajandekoztam, ez rendes volt tolem.« De az ilyesminek semmi jelentosege. Jelentoseguket tekintve kis dolgok - egy gyermekhez turelem­ mel lenni, akinek faj valamije, egy egyedulallo, idos emberrel baratsagosan elbe­ szelgetni, Ezek a fontos dolgok. Az ember sajat maga felett itelkezik, Egyszer min­ den bun bocsanatot nyer, de ha sajat magunknak kell megbocsatanunk, hogy amit megtehettunk volna, nem tettuk, vagy hogy neha apro aljassagokat kovettunk el? Megbocsathat-e maganak az ember? Magad hozod meg sajat Iteletedet.'"

Lehet, hogy nehany olvasoban szorongast valt ki az, amit a fentiek­ ben olvasott. Hiszen egyildink sem tokeletes, mindannyiunknak vol­ tak mar mulasztasai, viselkedtiink onzoen, szeretetleniil. Ezert bizo­ nyos fokig tarthatunk ilyen eletvizsgalattol, Az eletben azonban nem vagyunk egyediil hagyva. Az az eletfeladat, ami vel lesziilettiink, me­ lyen bennunk el, es sokszor tudattalanul is megoldjuk. Tehat, vezet­ ve vagyunk mindannyian. A masik vigasz, hogy mi is tehetiink val a­ mit magunkert. Sokan felteszik maguknak a kerdest: vajon a feladatomat vegzem? Vajon az utamatjarom? Es honnan tudhatom meg, hogy igen vagy nem? A valasz bennunk van. Aki j6 kapesolatban van belso vezetesevel, belso hangjaval, intuiciojaval, az liltalaban tudja, hoI is all. Akinek meg nem 88

----- -

r~F&P

- -­

->-_._~~ ~~~ ~

( erosodott meg az intuicioja, az is rajohet. Valoszinuleg sokfele m6dszer letezik erre, en itt most esak nehanyat emlitek meg. Fontos, hogy min­ denki megtalalja a neki legrnegfelelobbet, Mivel eletfeladatunk igen erosen lelldinkben rezeg, elettink minden pillanataban, altalaban eros vagyat, osztonzest erzunk, hogy tegyiink valamit, ami talan nem is logikus, es meg masok sem ertenek vele egyet. Ez altalaban valamilyen tevekenyseg elkezdesere, miivelesere vonatko­ zik, peldaul serultekkel va16 foglalkozas, val ami uj dolog tanitasa, iras, festes, komponalas, tanc stb. Ha kitartoan erezzuk ezt a vagyat, akkor va16sziniileg belso enunk jelez. Sokszor azonban felretoljuk, mivel ugy erezzuk ez butasag, ugysem ertek hozza, kinevetnek, nem logikus, mit szolnanak, ez esak abrand stb. Tudnunk kell azonban, hogy a bennunk rejlf tehetsegeket es impulzusokat elnyomhatjuk ugyan, de ehhez fo­ lyamatosan sok energia kell, amit mastol vonunk el. Az evangeliumbol tudjuk, hogy a talentumokat meg kell sokszoroznunk. Gyakran ezek a tehetsegek esak akkor tudnak igazan kibontakoz­ ni, ha a belso gatakat feloldottuk, utat nyitottunk a kreativ ero aramla­ sanak. Ez mindig belso atalakulasi folyamat. Ha tehat szeretnenk meg­ tudni, mi ami utunk, es azon jarunk-e, a kovetkezo kis gyakorlat sokat segithet ebben. Uljiink le egy nyugodt orankban es tegyunk magunk ele egy paPirlapoJR Az egyik felere irjuk fel: Ezt szeretnem. A masik felere: Ez van. ) Kezdjuk az .Ezt szeretnem" -mel. Tegyuk felre a logikus gondolko­ zast, amennyire esak lehet, es nyissuk meg lelkunk melyet, ahol vagya­ inkat orizgetjuk. Irjuk Ie, hogy mit szeretnenk igazabol csinalni, ha bar­ mit rnegtehetnenk. Mi az, ami a legnagyobb orommel toltene el? Nem kell most azzal torodnunk, hogy pillanatnyilag mennyi eselyunk van ezekre. Batran soroljuk fel, amire vagyunk. Belekeriilhetnek termesze­ tesen anyagi javak is, amire nagy szuksegunk lenne, de a kozponti gon­ dolat a lelki tartalom, a legbelso vagyak legyenek. Mikozben a listat keszitjuk, jobban kapesolatba kerulunk belso entmkkel, talan rajohetunk fontos momentumokra is az eletunkben. Ha keszen vagyunk ezzel, vegyuk ele a rnasik oldalt, es jegyezziik fel, hogy a vagyainkbol mi van most meg. Ha peldaul operaenekesek szeretnenk lenni, es jelenleg enekelni tanulunk, akkor nyugodtan fel­ 89

(

l',

~:

irhatjuk ide. Ha beteg gyermekekkel szeretnenk foglalkozni, de meg semmit nem tettunk erte, akkor uresen marad a sor. Oszinten Irjunk fel mindent, nem kell biintudatot ereznunk egyetlen iiresen maradt sor mi­ att sem. Fontos, hogy ne nagyon magyarazgassuk bizonyitvanyunkat: Erre egyszeriien nines idom vagy nem engedi a ferjem/anyam/fenokom ... Tudjuk, hogy ami nagyon fontos, azt ugyis megcsinaljuk - hirtelen megvaltozik a fontossagi sorrend, es lesz ra idonk, penzunk, engede­ lyiink, batorsagunk, Ha keszen vagyunk ezzel a listaval is, hasonlitsuk ossze a kettot. Jeloljuk meg azokat a vagyainkat, amelyek mar regota dorombolnek lelkunk ajtajan, es gondolkodjunk el rajta, hogyan kezdhetnenk be1e a megvalositasaba. Bontsuk kis lepesekre, ha kell, es kezdjiik el. Lehet, hogy meglepodunk, hogy mennyire maskepp alakulnak a dolgok, mint azt elotte gondoltuk. Ha ugy erezzuk belso akadaly tart vissza tole, ak­ kor keressiik meg a nekunk legmegfelelobb modjat annak, hogy felold­ juk ezt a belso blokkot, es megnyilhasson elottunk az ut, Ez persze nem egy hetes program, de az eletunkrol van sz6. Az az ember, aki az eletet eli, aki az utjan van, altalaban elegedett, Aki elka­ landozott ettol, azt belso kinok gyotrik, nem talalja a helyet, es sokszor nagy megrazkodtatas kell, hogy valtoztasson eleten. A kieletlen vagyak nemesak foldi eletunket keseritik meg, hanem halalunk utan is kiserte­ nek, sot uralkodhatnak rajtunk. Itt most esak az eletutbol fakado belso osztonzesekrol beszeltem, amelyek utmutatoul szolgalnak. Ugyanilyen erosseggel kinozhatnak olyan vagyak is, amelyek elso ranezesre nem epito, hanem rombolo jel­ Ieguek (dohanyzas, alkohol, drog stb.). Ezeket mindenkeppen tudatosi­ tanunk es gyogyitanunk kell. Ennek a konkret megoldasai azonban nem tartoznak e konyv keretei koze, Fontos tudnunk, hogy a meg nem oldott fuggosegek, lelki allapotok, halalunk utan meg erosebben gyotorhetnek - idobeli korlat nelkull

Gelenlegi allapotunk felmeresenek masik viszonylag egyszeni modja, hogy elkepzeljuk, mi lenne, ha holnap meg kellene halnom? Milyen el­ \'k- intezetlen, lezaratlan dolgokat (kapesolatok, munka, feladat stb.) kelle­ ne magam utan hagynom? Mi az, amit sajnalnek, hogy nem tettem meg es mar nem tehetem meg? Mi az, amit meg el kellene vegeznem, hogy

\ <:~i

90

nyugodt legyen a lelkem? Oszinten es alaposan tekintsiink magunkba, akkor sok ertekes informacioval gyarapodhatunk. Az elvarratlan szalak utmutatast adnak arra vonatkozoan, hogy mit tehetunk lelki bekenk er­ dekeben. Tegyiik meg, amig megtehetjiik! Ha mar meghalt az a sze­ mely, akitol bocsanatot szerettiink volna kerni, akkor is tehetimk vala­ .~mit. Errol reszletesen az 5. fejezetben irtam. Az utolso gyakorlat szinten egyszeni, de oszinte befele figyelest ~;l nyel. Tegyuk fel magunknak a kerdest: Ajelenlegi allapotomban, mire Itelnem magamat, ha most meghalnek? Megerdemlem-e, hogy bemen­ jek a "mennyorszagba" (ezt mindenki helyettesitse be azzal a fogalom­ mal, amit ez neki jelent), vagy btinhodnom kell val ami miatt; es ha igen, mi miatt es meddig? Milyen buntetest erdemlek? Kitol? Hanyszor? Minel melyebbrol jonnek a valaszok, annal ertekesebb informaciok­ hoz juthatunk belso vilagunkrol. Ez a gyakorlat elsosorban onerteke­ lesunkre, btintudatunkra vet fenyt, Ez hihetetleniil fontos! A tapaszta­ lat szerint, ha valaki btinosnek iteli magat, val6ban esak a sajat maga­ ra kirott buntetes .Jetoltese'' utan tud felemelkedni a lelke. A problema azonban az, hogy ezek a belso reszeink, akik bfinosnek erzik magukat, altalaban ter es ido nelkuli dimenzioban leteznek, tehat a buntetes akar az orokkevalosagig is tarthat. Ezt mutatjak a szenvedo lelkek esetei is. Szerencsere van azonban isteni kegyelem, amely megsegiti ezeket a lelkeket is, de ez sokszor egy lassu fejlddesi folyamat. Tehat nagyon fontos, hogy meggy6gyitsuk lelkiink sebeit, hogy megbocsassunk ma­ gunknak, hogy be tudjuk vegre fogadni Isten bocsanatat, Ezek mindig mely, le1ki folyamatok, igy nem eleg az elmenkkel elintezni a dolgokat. Nem eleg azt mondani: j6, ez nem volt szep tolem, de most megbocsa­ tok magarnnak. Minden ehhez tartoz6 erzelmunket is meg kell gyogyi­ tanunk. Ehhez ajanlatos hozzaertok segitseget igenyelni. Vigasztalasul j6, ha tudjuk, hogy barmit kovettunk is el, abbol biztos, hogy tanulunk. Ha valami nagy fajdalmat okozott bennimk, azt biztosan nem akarjuk legkozelebb is ugy csinalni. Szeretettel osztonzok mindenkit e mely lel­ ki munka megkezdesere. A .fizetseget" olyan lelki valutaban kapjuk, amelyet minden magasabb szferaban elfogadnak!

91

(

(

6.3. A kovetkezo inkarnacio megtervezese j..

"Az elet es a halal tengereben megfdradva lelkem azt a hegyet keresi, ahol mindenfolyam lecsillapodik. " JAPAN KOZMONDAs

ft

A szellemtan, az osi hagyomanyok regota tanitjak, hogy az ember meg­ tervezi foldi eletet, es ennek megfeleloen valasztja ki szuleit es eletko­ rulmenyeit. Hogyan is tortenik ez? A viszonylag fejlettebb lelkek aktivabban vesznek reszt a tervezes­ ben es felkeszulesben. A tobbiek egy alaesonyabb rezgesii tudatallapot­ ba kertilnek, amit gyakran neveznek "alomnak", es esak inkarnaciojuk elott ebrednek fel. Az elet attekintese azert is fontos, mert a megoldatlan problemak, a kuszobon a116 fejlodesi lehetosegek alapjan lehet megtervezni a kovet­ kezo eletet, termeszetesen a karmikus lancolatok alapjan, Ez nem egy­ szeni folyamat, hiszen minden reszletnek bele kell illeszkednie a "nagy egesz't-be, tehat mas emberek, a tarsadalom, orszagok, a Fold sorsa­ ba. A tervezesben ezert segitok, elsosorban a birak vesznek reszt a lelek karmajanak es egyeni fejlodesenek figyelembe vetelevel. Ezt a reinkar­ nacios hipnozisok tapasztalatai is bizonyitjak: "A megszuletesem elott megbeszeltek velem, hogy mi lesz a celom. De amikor utra bocsatott ket ismeretlen tarsam, akik segitettek, nem engedtek, hogy barmit is megtudjak arrol, hogy lesznek-e barataim az elmult eleteimbol, sem pedig az ele­ tern celjarol"12 "A szuletesem elott volt egy konferencia, es en melyseges szeretetet ereztem az egyik tanacsadom irant, Arrol beszelt, tanuljam meg, mikent teljesithetem eletern

tervet.?" .Lattam magamat mielott megszulettem.. " sok hozzam hasonlo ... arra biztatott, szulessek meg, hogy megtanuljak kiilonbseget tenni, es ezzel a kepessegemmel at tudjam tOmi a hliromdimenzios valosag es az alapvet6 val6sag kozotti korlatokat, vagyis elegyiteni tudjam oket. Azert vagyok, hogy ezt megprobaljam. es tapaszta­ latokat szerezzek rala ebben az eletemben"12

92

Az elet terve a lelek fejlodesi szuksegleteihez es egyeni teherbirasahoz igazodik. Ezt tukrozi az a mondas is miszerint: lsten annyit mer rank, amennyit el tudunk viselni! A fejlodes altalaban nehez he1yzetek meg­ oldasan, belso felismereseken keresztul vezet. Az elet megtervezese­

ben benne lehetnek mas lelkek is, akikke1 az illeto talalkozni akar kn­

16nbozo okok miatt. Ennek egyik oka lehet, hogy tobb inkarnacion ke­

resztiil egyutt eltek. A foldi eletben ilyenkor eros erzelmeket valtanak ki

egymasbol, legyen az pozitiv vagy negativ. Ezoterikus korokben gyak­

ran hallani ilyen felkialtasokat: Mi mar talalkoztunk elozo eletunkben!

Lehet, de eros erzelmeket nemesak a korabbi talalkozasok valthatnak ki. Sokszor a masik ember olyan erot kepvisel, amely altalaban nagy hatassal van rank (s ennek megvan a maga oka) , igy konnyen ossze­ tevesztheto egy arehetipikus ero megnyilvanulasa egy masik szemely­ lyel. Gyakran a masikbol arado szexualis vonzero olt alruhat, es az ille­ to meggyczodessel allitja: 6 a gyerekem volt elozo eletemben, egy rna­ sikban pedig a hazastarsam! Lehet, de az igazsag kedveert erdemes ma­ gunkba tekinteni, honnan is erednek ezek a heves impulzusok. Egy masik lelekkel valo fdldl talalkozasnak igen sok oka es celja lehet. Ebben alapveto szerepet jatszik a karma, amely az elmult evez­ redek soran valtozason ment keresztiil. Az 6kori Egyiptomban a tettes mindig elnyerte melto bunteteset, Az igazsagszolgaltatast tobbnyire be­ avatott papok vegeztek, akik ismertek a szellemvilag torvenyeit es ter­ meszetesen bele is lattak az elottuk a116 lelkebe. A m6zesi es ujszovetsegi torvenyek is ilyen szigoniak. A Jelenesek Konyveben (13.10) ezt olvashatjuk: "AId mast fogsagba hureol, fog­ sagba kertil. Aki karddal 01, annak kard elen kell elhullnia." Ez a "sze­ met szemert, fogat fogert" torvenye volt. Kesobb enyhultek a torvenyek. A kereszteny gnosztikusok es a he­ ber kabbalistak szerint a karma a kiegyensulyozas torvenye. Ezek sze­ rint annak, aki megolt valakit, nem szuksegszenien kell hasonlo m6don meghalnia. Eleg, ha vezeke1 tetteiert, peldaul masok szolgalataval, se­ gitesevel, Napjainkban pedig a karma tanulasi folyamat is, melynek soran ke­ meny pr6bakon megyiink keresztUl, es ekozben tanulunk, tisztulunk. Ha ugy tetszik a regi, misztikus beavatasokat - sajnos ritualek nelkiil - a mindennapi eletben kapjuk meg. Ha valakivel szemben e1kovettiink 93

lli

, il,

ji.

1..1

m!

1

.,

·i1::..

·!I

I.

~r

fil

II

I

~'

(

)"

valami sulyos dolgot, nem feltetlenul kell pontosan tole visszakapnunk. Johet ez mastol es mas formaban. A lelek belso atalakulasa, tanula­ sa, csiszolodasa a fontos. Az eletek saran vannak visszatero helyzetek, problemak. Ezeket addig ismeteljuk - egyre nehezebb helyzetet teremt­ ve magunknak -, amig nem tortenik meg a belso eszmeles es valtozas. A gyakorlat azt mutatja, hogy minel melyebben 61 bennunk egy helyte­ len gondolat, viselkedes, annal melyebbre kell hatolnia a fajdalomnak, hogy ki tudja mozditani a teveszmet, es helyet adjon a vilagossagnak. Ehhez elobb egy bizonyos ertelemben meg kell halnunk, hogy felta­ madhassunk (hogy megsziilethessen bennnk az uj tudatallapot), A mas lelkekkel va16 talalkozast tehat azert tervezzuk be, hogy vala­ mit kiegyenlitsunk, vagy elorevigyuk fejlodesunket, Ezert a lelkek cso­ portosan is lesziilethetnek, hogy a foldon talalkozzanak es elvegezzek feladatukat. A hipn6zisok alanyai igy szamolnak be errol:

"Rajottem, hogy az egyik elOzo eletemben az anyarn megolte az aparnat is meg engem is. Sem 0, sem az aparn nem emlekszik erre, de en mindig is almodtam errol az elmenyrol. Most, hogy megertettem ezt a kapcsolatot a hipnozis soran, felszaba­ dultam a nyomaszto erzes a16I."12

A szulok kivalasztasaval kapcsolatban meg kell emlitenunk egy fontos temat, amit a tudomany oroklesnek es genetikanak hiv, A szellem vi­ lagabol mar ismerjuk azt az alapveto torvenyt, hogy a hasonlo has on­ 16t vonz, tehat a hasonlo tulajdonsagu, erdeklodesii lelkek egymas tar­ sasagat keresik. Ez egyebkent sokszar a foldon is igaz. Ennek kovet­ kezteben tobbnyire olyan csaladot valasztunk, akiknek hasonlo a belso vilaguk, problemaik, tehetseguk. A hasonlosag torvenye alapjan von­ z6dunk be kozejuk - beleertve a karmankat is -, es ez a lelki-szellemi rokonsag az anyagi vilagban genekben, hason16 testfelepitesben es arc­ vonasokban jelenik meg. Kulon kerdes a sziiletett betegsegek temaja, A szellemtan szerint az ember szuletese elott vallalja ezt. Ennek tobb oka is lehet. Elofordulhat, hogy az elozo eletben elkovetett szomyti tettert akar igy megfizetni az illeto, peldaul ha embereket olt meg, most meg kell tapasztalnia, milyen az, amikor 0 gyenge, tehetetlen es kiszolgaltatott, Ilyenkor gyakran al­ dozatahoz sziiletik a szoros kapcsolat miatt. Mas oka is lehet egy szuletesi rendellenessegnek vagy betegsegnek. A lelek a megfelelo karmikus helyzet letrehozasahoz elfogadhat beteg testet is, es azert is, hogy ez a megprobaltatas elorevigye a fejlodesben. Egy erintett igy szamolt be errol:

"Van nehany ember, akivel nem voltam valami rendes az elmult eletemben. Ezert vissza kell mennern a foldre, es le ken dolgoznom az adossagomat, Ha most viszon­ zasul bantanak majd engem, megbocsatok, mivel a legfobb celom, hogy hazajus­ sak. Ebbe a hazaba." 4

"Az volt az erzesem, hogy megbeszelest tartok masokkal, akikkel egyiitt fogok megszuletni, es hogy ismerem oket mar korabbi eleteimbol is. A fiveremet ugy is­ mertem, mintj6 baratot, es ott volt a baratnom is... de 0 ezuttal nemjott. Ismertem anyamat es leendo apamat is .... Tudom, hogy a lanyom meg meg sem szuletett gye­ reke egy regi baratunk lesz." 12 ,,Az anyamat, ket baratomat es a legfiatalabb ocsernet ismertem elmult eleteim­ bOI. Anyam a szolgalom volt, apam pedig a szeretom az egyik korabbi eletemben. A tobbieket is ismertem, de bogy bonnan azt nem tudom." 12

"Amikor anyamat valasztottam, tudtam, bogy csaladjaban nagyon gyakori az Alzheimer-kor, es hogy valoszinuleg en is ebben a korban fogok szenvedni. Az anyamhoz fiizo karmikus kapcsolat azonban sokkal fontosabb volt, mint barrnilyen testi elegtelenseg.?"

Az eletcel beteljesiteseben fontos szerepet jatszik a sztildk es a hely megvalasztasa. " ... Vizsgald meg, hogy hova fogsz sziiletni, es va­ laszd meg a helyet!" - tanit a Bardo Thodol. A szulokkel kapcsolatos megoldand6 kerdes sokszor donto tenyezo, Ilyen szoros kapcsolatot al­ talaban azokkal vallalunk, akikkel fontos "elintezni va16nk" van.

Sokakban felmeriil a kerdes, hogy mi a helyzet az orokbefogadottak­ kal? A tapasztalatok azt mutatjak, hogy a lelek szuletese elott ezt is rnegtervezi, es nem veletlenul keriil az orokbefogadokhoz. Az okokba engednek bepillantast az alabbi beszamo16k:

.Jsmertem anyarnat, es tudtam, bogy en valasztottam ot, mert nem fejezti.ink be valamit, amit Ie kellett tudnunk egymassal szemben." 12

95

94

n2

11

~'W~~~~~f~~i~~-;]ltrlr~f$'Nk_

(

1\

"A szuleimet csupan azert a genetikus anyagert valasztottam, amelyet ok adbat­ tak. En valasztottam meg orokbefogado szuleimet is, es j6 elore tudtam, bogy adop­ talni fognak, mert szuksegem volt erre a kornyezetre, amellyel ok szolgalhattak ne­ kern. Volt egy feladatom erre az eletemre, amelyet ezert a leheto leggondosabban akartam megtervezni. Valasztottam tehat egy szulopart a genetikus better vegett, es egy masikat a komyezet vegett." 12 .Amikor azt kerdezte, bogy ismertem-e leendo anyamat es apamat, az villant at rajtam, bogy termeszetesen ismertem oket, A gyennekeim voltak egy elmult ele­ temben. Abban az eletemben konnyelmu eletet eltem, es ottbagytam mindkettojn­ ket, amikor meg egeszen kisgyennekek voltak. Vilagosan megertettem, bogy azert valasztottam ezt az eletemet, bogy megtapasztaljam, milyen az, amikor az embert elhagyjak a szttlei. Eletem leckejenek igen fontos reszet kellett megtanulnom mar a kezdet kezdeten: mi az, ha az embert odadobjak idegenek joerzesenek. Nem is­ mertem orokbefogado szuleimet, nem ismertem oket korabbi eleteimben sem. Sen­ ki mast nem ismertem elmult eleteirnbol, esak a termeszetes szuleimet.?"

Az elettervben fontos szerepet jatszik a nem megvalasztasa, Ezt is ta­ nulasi vagy karmikus feladatok dontik el tulnyomo tobbsegeben. A le­ lek bizonyos megfontolas utan altalaban sajat maga valaszt nemet, de nem mindig. "Nem en dontottem a nememrol, esak ideje volt mar visszaternem, fgy hat elfo­ gadtam azt, ami eppen hozzaferheto volt." 12

( "Azert lettem no, mert a nokben tobb a szeretet, ben so enjukkel kozvetlenebb a kapesolatuk. Enem noi resze alkalmasabb ennek kivetitesere." 12

.Azert dontottem ugy, hogy no leszek ebben az eletemben, hogy kielegithesserr; a szeretii feleseg es az anya iranti vagyat egy olyan idoszakban, amikor ez 6sdi do­ lcgga kezd valni." 12

A kevesbe fejlett lelkek nagyon reszletesen is megtervezhetik eljoven­ do eletiiket. Ebben meghatarozzak gyermekkoruk, tanulasuk korulme­ nyeit, szakmajukat, kijelolik hazastarsukat, megtervezik betegsegeiket, baleseteiket stb. A fejlettebbek csak az altalanos iranyvonalat hataroz­ zak meg, elore kijelolt sorsfordu16kkal. Tehat a "mit" meg van tervezve, a "hogyan" kevesbe. Igy sokkal tobb Iehetosegnk lehet egy-egy helyzet megoldasara es kreativabbak is lehetnek az adott alkalommal. Lehetoseg van arra is, hogy a lelek tobb inkarnaciora elore tervez­ ze meg eleteit, his zen elofordulhat, hogy "ido elott" teljesiti feladatat, Ilyenkor nem kell meghalnia es ujraszuletnie, hogy megkezdhesse a kovetkezs tanulasi szakaszt, hanem automatikusan beindul a kovetke­ zo terv. A kevesbe fejlett lelkek altalaban nagyon iparkodnak lesziiletni, hogy ujra testben lehessenek.

i!

.Nem en valasztottam meg a nememet, de ha en tettem volna, fiu lettem volna, hogy a csalad kedveben jarjak. Szuksegem volt ra, hogy ezek kozott az emberek kozott legyek." 12

"Nagyon szorongtam az eletem kilatasaival kapesolatban. Nem sokkal korabban haltam meg, es nagyon izgultam, hogy testhez jussak ismet, Ugy gondoitam, hogy az idoszak es az idopont Iehetoseget nyujt majd, hogy masmilyen eletet eljek, mint korabban, mert akkor affele utszeli alak voltam." 12

Az inkarnaciok soran tobbszor kell elnunk noi es ferfi testben egyarant, hogy megtapasztalhassunk mindent. Elofordulhat, hogy tobb eleten at ugyanazt a nemet valasztjuk, de egyszer valtani kell. Lassunk nehany peldat arra, hogy mil yen okok vezethetnek el a donteshez:

"Alig vartam mar, hogy visszajohessek egy testbe, es nekilathassak, minthogy celom az volt, hogy megtanuljak sok mindent, es szamos atelesben legyen reszem, j6ban es rosszban, amelyeken kereszntl kell mennem." 12

.Azert dontottem a ferf nem mellett, hogy fizikai ertelemben epithessek objek­

A kovetkezo elet megtervezeseben nem kotelezo elfogadni a tanacs­

tumokat, hazakat stb." 12

.Azert lettem ferfi, hogy megtanuljak uralkodni az erzekeimen." 12

96

adok segitseget, sot megtervezni sem muszaj. Az ember szabadon dont­ het errol, csupan viselnie kell dontese kovetkezmenyeit. Ha terv nel­ kUljon valaki erre a vilagra, akkor az egesz elete egy nagy kaosz lehet, nem talalja a helyet, vonzza a folosleges nehezsegeket. Hason16 allapot lephet fel akkor is, ha valaki kesz tervvel indult, de eltert tole. Ilyenkor 97

"7;J;:;);jjR$Z

JIl ..=:':"""',j£=""'.U"~,-",_:.,,

(

j'.

ugy erzi, hogy kicsuszott a kezebol a gyeplo, es semmit sem tud iranyi­ tani, csak sodr6dik. Azoknak azonban, akik terviik szerint elnek, az elet szep es boldog, meg tudnak birk6zni problemajukkal, es orom van je­ len mindennapjaikban, altalaban elegedettek az eletukkel. A megtervezett eletre sokan felkeszulnek meg a szuletes elott. A koz­ -tes letben lehetoseg van a tanulasra. Ennek soran mindenki azzal fog­ lalkozhat, amit itt a foldon majd csinalni akar. A reinkarnacios hipno­ zis alanyai beszamoltak arr61, hogy tanterrnekben, konyvtarakban es egyeb mas korulmenyek kozott magasabb szinten tanultak azt, amit a foldi inkarnaciora terveztek. Igy fellehet keszulni az egyes szakmakra es a karrnikus feladatok megoldasara is.

6.4. Az inkarnalodas .Kis id8 multdn vagyaim port es parat gyiijtenek egy uj test szamdra. Kis idiJ multan, mikor egy percre elcsitul a szel, egy masik asszony a vildgra szul engem. " KAm.IL GIBRAN:

A

PR6FETA

rint van igy, hiszen odaat nines ida. Feltetelezheto, hogy ez azert torte­ nik igy, mivel a Folden is felgyorsultak a folyamatok, esemenyek, igy gyakrabban ad6dnak olyan helyzetek, korulmenyek, ahol a lelkek ta­ pasztalhatnak, es megoldhatjak karrnikus feladataikat. Az ujra testet oltest, azaz a reinkarnaciot tekintve, mindenki egyeni­ leg donti el, mikor kell jonnie. Amikor viszont itt az ido, akkor nem na­ gyon lehet halogatni, az embert elkapja egy aramlat es lehozza a Fold­ re (ha magatol nem akar jonni). Felmeriilhet a kerdes, hogy ha a lelek olyan boles es belatja, hogy a Foldon kell elnie ahhoz, hogy fejlod­ jon, akkor egyesek miert nem akarnak leszuletni? Valoszinuleg azert van ez igy, mert nem mindegyik resziinknek van meg istentudata, azaz sok reszunk vagyik meg megvaltasra.Isteni lenyunk tudja, hogy a f51­ di let gyogyit bennunket, az lstennel meg nem egyesiilt reszeink pedig felnek az egysegbol val6 kiszakadastol (= a foldi inkarnaciotol), hi­ szen ugy erzik, hogy hatalmas veszteseg erheti oket, Sokan erzik ugy, hogy idegen nekik a Fold, a foldi let, hogy ak valahogy masok, mint az emberek, es elvagyodnak innen, magasabb dimenziokba. Ilyen ese­ tekben elofordulhat, hogy az illeto nem akart lesziiletni, de a felettes enje igy latta jobbnak. A foldi sik elutasitasa ~ amely sokszor tudat­ talan - nagyon sok fajdalmas esemenyt vonz az illeto eletebe, hiszen olyan, mintha az arral szemben uszna. Ez az ok mindenkeppen gy6­ gyitast igenyel, amit melyebb, m6dosult tudatallapotban erdemes el­

vegezni szakerto segitseggel. Ha megvan a kovetkezo inkarnacio eletterve, elobb-utobb elerkezik a megszuletes idopontja. A lelek altal kivalasztott feladatnak, adottsagok­ nak, hianyossagoknak, megvan a maguk rezgese. Akkor tud megszulet­ ni, amikor ezek a rezgesek, minosegek osszhangban vannak a foldi rez­ gesekkel. Szemleletesen ugy tudjuk ezt elkepzelni, mintha a FOld rezge­ sei egy nagy fogaskereket alkotnanak, a lelek rezgesei pedig egy kisebb fogaskereket. A kettonek pontosan kell illeszkednie egymashoz, hogy a lelek be tudjon lepni a foldi sikra, A szuletes akkor tortenik meg, amikor a ket forg6 mozgas eppen - talan csak egy pillanatra - osszhangban van. Ilyenkor kinyilik egy kapu, es a lelek be tud lepni az anyagi vilagba. Mindig izgalmas kerdes, hogy mennyi idot tolt el a lelek a koztes letben? A beszamol6kb6l ugy tiinik, hogy az inkarnaci6k kozti ido az ut6bbi evszazadokban csokken. Ez persze csak a fOldi idoszamitas sze­

Ismet sokan erzik magukrol ugy, hogy ok kuldetessel jottek egy ma­ gasabb, szellemibb vilagbol a Foldre, es ezert nem erzik ittj61 magukat. Bizonyos, hogy sokfele vilagbol inkarnalodtak ide lelkek, de aki valo­ ban kuldott, az olyan tudati szinten van mar, hogy mindenhol j61 erzi magat, es nem vagyodik vissza, mivel nines hova, hiszen az otthon ben­ ne van, igy barhova megy, magaval viszi. Tapasztalatom szerint, aki­ nek ilyen fajdalmas elvagyodasa van, annak erdemes a lelke melye­ re asnia, hogy megtalalja mi szakadt szet benne, es mi az, ami ennyi­ re hianyzik? Mar az is nagyon sokat segit, ha rajovtmk, minek a hianya okoz szenvedest. Sokat lendithet minden nehez helyzetunkon, ha fel­ tesszuk magunknak a kerdest: Mit szeretn6k most, mire vagyom? vagy Mi hianyzik most nekem? Meglepaen gyorsan jonnek a valaszok - ha nem nyomjuk el tudatos elmenkkel.

~,

( A Felejtes foly6ja )"

Mielott a lelek hozzakapcsolodik foldi testehez, tudati rezgesei csok­ kerinek, azaz besztikulnek, hogy kepes legyen itt elni. Ennek soran M­ _ halad egy eteri hataron, amit a hagyomany a Felejtes folyojanak nevez. Ettol kezdve elhalvanyulnak emlekei a bardo allapotrol es az ezzel osz­ szefuggo elmenyekrol. .Elfelejti" elozo eleteit es a jelen eletre vonat­ koz6 elettervet is. Termeszetesen ez nem torlodik ki belaIe, csak me­ lyebb tudati sikon letezik tovabb, Sokan kerdezik meg, hogy miert felejtjuk el ezeket a fontos dolgo­ kat? Ha belegondolunk, hogy a jelenlegi eletunk esemenyeit, fajdal­ mait, oromeit sem tudjuk altalaban teljes mertekben feldolgozni, ak­ kor egyenesen isteni kegyelem, hogy nem emlekezunk az elazo eletek minden hasonl6 tortenesere. Valoszinuleg nem tudnank elviselni. Ezert van az, hogy azok emlekeznek spontan elOza eleteikre, akiknek ez va­ lamilyen tudatosodasi folyamatot szolgal, vagy mar bizonyos mertekig feliil emelkedtek onmagukon, es magasabb szempontbol tudnak erre ra­ tekinteni. Nem kell agg6dnunk, hogy "elfelejtettiik" elazo eleteinket, hiszen amire azokb61 szuksegunk van, azt magunkkal hoztuk. Ezek reszben kepessegek, tehetsegek, amelyeket korabban mar fejlesztettiink, es most hasznalhatjuk oket vagy tovabb csiszolhatjuk. Ezek azok a dol­ gok, amik nekiink konnyen mennek. Az elmult eleteink el nem intezett konfliktusai - ha igy terveztiik erre az eletunkre - felbukkannak ismet, hogy vegre megtalaljuk rajuk a megoldast. Elettervunket sem felejtjuk el teljesen. Melyen belenk k6dolva rmi­ kodik egesz eletunkben, es ha engedjuk, vezet bennunket, Nem kell fel­ hoznunk a lelkiink melyerol az egesz eletunkre sz616 tervet, mert sok­ szor jobb, ha nem latjuk elore a jovot. Az viszont nagyon hasznos, ha elgondolkodunk a jelenlegi problemainkon. Feltehetjuk magunknak a kerdest, hogy vajon mit kell ebbol az esemenybol megtanulnom, miben kell megvaltoznom? Sokat segit, ha megkerdezzuk magunkat: Miert keriiltem ebbe a helyzetbe? Miert hozta elem a sors ezt a helyzetet? Mi­ lyen .memszeretem" dologgal kell most szembeneznem?

100

(

Amagzat A megszuletes elotti idoszak nem mindenki szamara egyforma. Erdekes lenne ezt megvizsgalni az edesanya es a gyennek szempontjabol is. Az anya a terhesseg folyaman sokkal erzekenyebb, nyitottabb a belso vi­ lagok fele is, igy elofordulhat, hogy megerzi a fogantatast, Ettol kezd­ ve erzi, hogy egy lelek kapcsol6dott hozza. Termeszetesen nagyon sok fugg az anya erzeseitol magzata fele. A kozmikus torvenyek lehetove teszik, hogy az anya - meg a terhesseg elso harem honapjaban - kap­ csolatot teremtsen a hozza kapcsol6dott lelekkel. Ez nagyszeru elmeny lehet mindkettojuknek, de az apanak is. Azoknak az anyaknak ajanlhato az ilyen kommunikacio, akiknek j6 kapcsolatuk van intuici6jukkal vagy/es j61 tudnak mar meditalni, benso lenyukkel kapcsolatba keriilni. Az anya - foleg az elsa harom h6napban - tudataval es szeretetevel ababa fele fordulhat, kozolheti vele, hogy szereti, es boldogan varja, esetleg fontos kerdeseket is fel­ tehet neki. Ilyenek lehetnek peldaul, hogy milyen nevet szeretne kap­ ni, mit var szuleitol, mire van kulonosen szuksege a szuletes alatt es utan. Az elorehaladottabbak megkerdezhetik a megoldand6 karmikus feladatokat is. Termeszetesen a terhesseg egesz ideje alatt lehet a babaval kom­ munikalni, de tudatosan nem szabad eroltetni a kapcsolatot. Ilyenkor a baba mar egyre kozelebb van a foldi lethez, egyre nagyobb a teste, es bucsuzik a masik vilagtol, Ezt szeretet kuldesevel lehet megkony­ nyiteni szamara. A mediumok j61 tudjak, hogy a terhesseg kozepetol kezdve mar nem tudnak kozvetlenul a babaval kommunikalni, mivel az "mas allapotban" van, mint a tiszta szellemi vilagban. Ilyenkor a fontos iizeneteket kozvetito segitsegevel juttatjak el a sziilokhoz, akik pozitiv hozzaallasa egesz eletre sz616 biztonsagot, vedettseget alakit­ hat ki a bababan. Sokszor megkerdezik, hogy mikor lep be a lelek a magzatba? Erre sok­ fele lehetoseg letezik. Elofordulhat, hogy a lelek mar koran kotodik a magzathoz, es vegig figyelemmel kiseri a fejlodeset. Erre az allapotra is vissza lehet emlekezni a reinkarnacios hipn6zis segitsegevel: 101

'1f\0Jiii"

it~?~";::_;~;-"':j::: -,­

( ,;En a fogantatas pillanatatol kotodrern, j6Ilehet tudtam, hogy meglehetosen unal­ mas kilenc h6nap kovetkezik, en meg mar nagyon fel voltam ajzva, hogy megszu­ Iessek." 12

.Hol kivul voltam a magzaton, hoI belul, hogy ellenorizzem a fejlodeset, A szuletes utan mar tobbet maradtam a babaval, de meg mindig el tudtam hagyni a testet.' 12

)" "Mar a fogamzaskor a magzathoz kotodtem, Tisztaban voltam vele, hogy anyam a batyarn halalaert akar vezekelni." 12 "Mintha az uszonyos allapot es a szem kialakulasa elotti ido kozott kapcsolod­ tam volna a magzathoz." 12

A masik lehetoseg, hogy a terhesseg kesobbi szakaszaban - ugy az 5-6. h6nap korul - kapcso16dik a lelek a magzathoz: "Az allapotossag hatodik honapjaban mintha nagyon eros vonzast ereztem vol­ na a magzathoz." 12 "A terhesseg hatodik honapja korul kapcsolodtam a magzathoz, vagy yettem tu­ domast r6Ia. "12 .Valamikor a terhesseg kozepe tajan kerultem kapcsolatba a magzattal, szorosab­ ban csak a vegen. ,,12

Az ezoterikus tanitas szerint is sokszor elofordul, hogy a lelek ki-bejar a magzatba, korulotte van:

Ez az idezet utal arra, hogy a teljes osszekapcsolodas meg nem megy vegbe a szuletessel sem, hiszen az ujszulott rengeteget alszik, ilyenkor testen kivul van mas dimenziokban, Tovabbi lehetoseg, hogy a lelek kozvetlenul a szuletes elott kapcso­ lodik a magzathoz: "En kivul voltam, es arra vartam, hogy a magzat kesz legyen a megszuletesre es belephessek.?" "Nem sokkal az elott a pillanat elott csatIakoztam a magzathoz, hogy a szulesi folyamat megindult. Erzekeltem anyam erzeseit, az anyasag melyseges erzeset is­ mertem fel." 12

.Egeszen addig nem kapcsoI6dtam a magzathoz, amig hangokat nem hallottam, (azt hiszem vezetoim voltak, akik segitetek ugy donteni, hogy megszulessek), ame­ Iyek figyelmeztettek, hogy koraszules Iesz, es biztattak, hogy »gyerunk, gyeriink, befele«, ugy a hetedik h6nap korul.?"

Mint emlitettem, a lelek a megsznletes utan is meg egy ideig ki-bejar kis testebe:

.Hol kint voltam a magzatb6I, hoI bent. Ereztem, hogy nem nilsagosan biztonsa­ gos kivul lenni a megszuletes alatt, de valahogy eIszakadtam tole, es aztan csak ak­ kor keriiltem vissza ismet, amikor mar kiemelkedtem a sziiIocsatornab6I.'''2

"Jobblira kfvul voltam a magzaton. Sokszor kivul voltam meg egeszen egyeves koromig." 12

"Ugy tetszett, hogy ki-be jarok a magzatba, es nem valami nagyon erdekel. Mint­ ha egyszerre latnam is a magzatot, meg neznek is ki belole. A latoszogern fel-le moz­ gott, mintha ketsegeim lettek volna, hogy benne vagyok-e a testben egyaltalan.' 12

" ... az volt a benyomasom, hogy kozvetlenul a sztiletes utan csatlakoztam, de nem szivesen. Idegenul ereztern magam ebben a komyezetben. A legkozelebbi be­ lepesem csak nehany het mulva kovetkezett be." 12

"Nem a magzatban voltam, hanem anyam elott, a mehe k5riil, de nem a testeben. Tudataban voltam, hogy izgatott es boldog." 12

.Kozvetlenul a szuletes utan csatIakoztam a magzathoz egy rovid pillanatra, es att61 kezdve »ort alltamx.?"

.Kivul voltam a magzaton. Csodalkozva figyeltem ezt a fejIOdoalakot, tudva, hogy o en leszek, es vedelmeztern a sajat energiaimrnal eppugy, mint az anyameival." 12

102

103

.j

,¥ "

:111

liIJ

'-"~

't

( Az abortusz es a veteles )"

A spontan veteles ugyan sokszor nagy fajdalmat okoz az anyanak, aki varja mar gyermeket, de azt jelzi, hogy a lelek nem keszult meg fel fol­ - di eletere, ezert inkabb visszavonul. Ennek tobb oka is lehet. Elofordul­ hat, hogy megremul a rea varo feladatoktol, helyzetektol, es meg kiesit maradni akar a kellemesebb kornyezetben. Az is lehetseges, hogy meg nem eleg megfeleloek a viszonyok arra, hogy meg tudjon szuletni, Es megeshet az is, hogy ezzel az esemeny­ nyel valamit tudatni akar az anyaval vagy mindket szulovel. Az esetek tobbsegeben kesobb bekovetkezik egy sikeres terhesseg es szules, Azt mar nehezebb megmondani, hogy ugyanaz a lelek jott-e, aki korabban elment, vagy egy masik. A rmivi veteles orok vita targya. Nem tudjuk eldonteni, hogy gyil­ kossag-e vagy sem? A szellemvilag kozlesei es a reinkarnacios hipno­ zisok alapjan ugy tunik, hogy a lelek altalaban tudja, mi var ra, ha annal a bizonyos anyanal fogan meg. Az okoknak megint szeles skalajuk van. Elofordulhat, hogy az anyanak kell atelnie valamilyen karmikus ados­ sagot, ezert bar lelke melyen szeretne a babat, a korulmenyek hatasa­ ra nem meri megtartani. Az is lehetseges, hogy a magzathoz kapcsolo­ do leleknek van szuksege ilyen tapasztalatokra tovabbi fejlodese erde­ keben, Megtortenhet, hogy az anya kerul igy egy probahelyzetbe, ahol egyertelmfien dontenie kell, s ez kihat talan egesz eletere. Kulon tema, ha az anya kenyelmessegbol, szeretetlensegbol, a karrier miatt stb. dont ugy, hogy bar megtarthatna a magzatot, megis inkabb elveteti. Terme­ szetesen ilyenkor is viselnie kell dontese kovetkezmenyeit. Meglehetosen felttino jel, ha valakinek sorozatban van abortusza, hiszen ez azt jelezheti, hogy egy lelek (vagy lelkek) nagyon szeretne­ nek hozza jonni, Elofordulhat, hogy az ilyen elutasitas kovetkezmenye gyermektelenseg vagy arvasag lesz az egyik kovetkezo eletben, (Meg­ forditva ez nem teljesen van igy. Tehat, ha valakinek nines gyermeke, vagy szulei elhagytak, meg nem azt jelenti, hogy 0 feltetlenul szivtelen volt elozo eleteiben.) Minden spontan vagy rmivi vetelesre ervenyes, hogy nem szabad lebecsulni az ezzel jaro erzelmi megrazkodtatast, Az anya jol teszi, ha 104

( foglalkozik erzelmeivel, es segitseggel vagy egyedul feldolgozza a tor­ tenteket, Ha ez nem tortenik meg, akkor allando banatot vagy buntuda­ tot hordoz magaban tudatosan vagy tudat alatt, ami folyamatosan csok­ kenti eletenergiajat.

A gyermektelenseg Ha valakinek ohaja es lehetosegei ellenere nem szuletik gyermeke, va­ loszimileg ismet melyebben kell keresnie az okat. Lehet, hogy erre az eletere gyermektelenseget vallalt valamilyen ok miatt - peldaul hogy teljes mertekben egy bizonyos tevekenysegnek szentelhesse magat, Az is lehet, hogy az orvosok altai megallapitott .rneddoseg" belso, lelki munkaval termekenysegge alakul at. Ez azt jelenti, hogy a tudatalatti­ ban olyan traumak rejtozhetnek, amelyek megakadalyozzak a fogam­ zast. Az egyen eleteben a fejlodes utja az, hogy az esemeny tudatosi­ tasaval vagy az Isten iranti vegtelen bizalommal es odaadassal feloldja ezt a traumat, es bekovetkezhet a fogamzas. Tudjuk, hogy sokszor eleg esak az etrenden, az eletmodon valtoztatni, vagy megszabadulni egy rossz fogtol, es bekovetkezhet a varva-vart aldott allapot, Kulon kell megemliteni a "kieroszakolt" gyerekeket. A nogyogya­ szok szerint egy no ket dologert kepes a vilagon mindent megtenni: hogy legyen gyereke, es hogy ne legyen gyereke. Itt az elobbirol van szo. Ha a gyermektelenseg sorsfeladat, akkor gigantikus erofeszitesek­ kel, fogesikorgatva ki lehet ugyan eroszakolni peldaul egy lombikbebit, de nem biztos, hogy erdemes. Emberileg ugyan teljesen ertheto, hogy ha egy nonek a diagnozisok alapjan nem lehet gyereke, akkor nem adja fel a remenyt, es sok mindennel probalkozik. Vannak esetek, amikor ez a probalkozas sikerrel is jar. Itt arrol beszelek, amikor a fogamzas aka­ dalya kisebb, elharithato testi-Ielki ok (kronikus gyulladas, rejtett felel­ mek), nem pedig karma. Sok no azonban nem fogadja el, hogy nem lehet gyereke, de nem haj­ lando az esetIeges testi okokat termeszetes uton gyogyitani (szelid gyogy­ modok), es ezert az orvostudomanyra bizza a dolgot. Ebbol viragzik nem egy "nogyogyaszati iparag", amely mara mar elvezetett a klonozashoz. A sors el nem fogadasa, megeroszakolasa igy raszabaditja az emberisegre 105

( hagyja a gy6gyszer szedeset, es az else adando alkalommal teherbe esik. A megsztiletni vagyo lelkek furfangossaga szinte kimerithetetlen.

a .anuember'' remet, Arr6l sajnos nincsenek ismereteim, hogy egy ilyen mestersegesen megtermekenyitett petesejthez (az in vitro megtermeke­ nyitesnel megeroszakoljak a petesejtet!) milyen lelek kapcso16dik, de tar­ tok tole, hogy olyan, aki nem orommel jon erre a vilagra, 'Mint mar tobbszor emlitettem, a szellemtan szerint a sorsot nem I'· lehet kijatszani. A kieroszakolt gyerekek, de foleg a .Jetrehozasukhoz'' . szukseges technika, olyan folyamatokat inditott meg, amelynek kovet­ . kezmenyei konnyen kicsuszhatnak az ember kezebol. Emberileg es ezoterikusan azt tudom tanacsolni a gyermekre vagyo gyermektelen szuloknek, hogy testi-lelki egeszseguk erdekeben tegye­ nek meg mindent. Elsosorban szelid gy6gym6dokat valasszanak, hi­ szen a gy6gyszerekkel telitomott testhez nem szivesen kapcso16dik le­ lek. Konzultaljanak asztro16gussal, hiszen a kepletben egyertelrmi uta­ las van a gyerekre. Ha mindez sikertelen, akkor probaljak meg elfo­ gadni a sorsukat, es inkabb fogadjanak orokbe egy gyereket, mintsem foggal-korommel kicsikarjanak egy esetleg beteg gyermeket.

A megszuletes

Itt az elobbi tema megforditottjarol van sz6. Azokr6l a csemetekrol, akiket szuleik nem "terveztek", sot kizartnak tartottak, hogy meg gye­ rekuk legyen. Az ilyen esetekben a fogamzas nagyon konnyen bekovet­ kezik, eleg egyetlen szerelmes ejszaka, es az aprosag maris ott nyuzsog a mama mellett. Ez j6l mutatja azt, hogy aminek megvan a helye a sors­ ban, es eljon az ideje, az nagyon konnyen megtortenik, szemben azzal a kemeny erofeszitessel, amit a gyerek kieroszakolasa erdekeben tesznek azok, akiknek ez nincsen benne a sorsaban. Az elet sokszor olyan helyzeteket hoz letre, amelyet kitalalni sem volnank kepesek. Ha egy lelek nagyon meg akar foganni, sok erdekes dolgot tud produkalni. "Osszehozhatja" peldaul a szuleit egy pasztor­ orara, vagy eppen uj postast kuld abba a korzetbe es hason16k. Ezt az erintettek nem tudjak. Az is elofordulhat, hogy ha a mama fogamzas­ gatlot szed, olyan erdekes orvosi leletek (nem egy!) szuletnek, amelyek egyertelmuen azt mondjak, hogy felesleges gy6gyszert szednie, hiszen sem neki, sem a ferjenek nem lehet gyenneke. A mama elhiszi, abba­

Mint minden eddigi lepest, a megsziiletest is altalaban tudatosan eli meg a lelek. Ez azt jelenti, hogy az ujszulott pontosan erzekel min­ dent maga korul, sot talan 0 a legtudatosabb a jelenlevok kozul, Mi­ vel a szellemtan tanitasa szerint a kezdetben benne van a veg, eletunk szempontjabol donto jelentosegu a megszuletes. A meg(ujja)szliletes nagy szerepet jatszik az osi beavatasi szertartasokban is. A beavatan­ donak gyakran vegig kell mennie/kusznia egy sztik, a szulocsatomahoz hason16 nyilason, mikozben belulrol ateli a szuletest, Ha j6l megoldot­ ta a feladatot, akkor kijut a fenyre, azaz egy uj, tisztabb, magasabb tu­ datallapotra. Altalaban szuletesunk zajlik le minden dolog kezdeteben az eletunkben, Eppen ezert van akkora jelentosege, hogy hogyan var­ nak egy kisbabat. Mivel azok a benyomasok, amivel ababa eloszor ta­ lalkozik, nagyon melyen beiv6dnak a lelkebe, es tudattalanul iranyitjak viselkedeset, nagyon fontos az ujszulott fogadtatasa, es elso kapcsolata szuleivel es az emberekkel. Ha belegondolunk, hogy az utobbi evtize­ dekben a hihetetlenul erzekeny csecsemot azonnal elvettek az anyjatol, idegen kezekbe kerult, hidegbe, eros fenybe, viz ala - amital meg egy felnott is sokkot kapna hason16 helyzetben - , akkor megerthetjuk azt a kulonbseget, amit az altemativ szules kinal az elet elsa - talan legfonto­ sabb - oraira. Itt a babat azonnal (furdetes nelkul) a mama hasara teszik, az apa jelen lehet, segithet a szulesnel, tompitott fenyek es hangok var­ jak, esetleg kellemes zene, tehat min dent megtesznek azert, hogy a szu­ letes, ez a hatalmas probatetel kevesebb megrazkodtatast okozzon. Ez azert is fontos, mert mint a beszamolokbol ki fog dertilni, sokan nagy szomonisagot elnek lit a szuleteskor, A hipnozisban reszt vettek ugy erzik, hogy az ujszulottben a lelek el­ szigetelt, kisemmizett es maganyos a letkozi allapotokhoz kepest. Ez a legosibb fajdalmat idezi fel az emberben, az egysegbol valo kiszaka­ das merhetetlen fajdalmat. Ez a fajdalom kiser el benniinket tudattala­ nul eletunkben, es hajt elore, hogy ujra visszajuthassunk az egysegbe.

106

107

Furfangos babak

,;''T

~.

;:'.

(

;

A megszuleteskor az isteni eksztazist veljnk elvesziteni, ami elmondha­ tatlan fajdalmat okoz a Ieleknek, ezert utra kel, hogy ismet megtalalja, A szuletesuket hipn6zisban ujra ateltek igy szamolnak be errol az 61­ menyrol: "A szulocsatomaban eros nyomast ereztem a fejemen, es arra gondoltam, hogy sikeriilni fog. Aztan kezdtem elszomorodni. Amint kibukkantam a szulocsatorna­ bol, mindent felulmulo szomorUsagot ereztem, Sirtam. Az eros elmenyektol annyi­ ra ki voltam borulva, hogy nero lehettem valami tudatos... Nagyon szomoru va­ gyok, nagyon egyedul vagyok, es nagyon nehez lesz az eletem." 12

sebezheto vagyok. Igen erosen biztam a tobbiekben, es erzekeltem oket. Nyilvan­

va16 volt, hogy a korulottem levok teljesen gepiesen foglalkoznak a szulessel, de

olyan gyengeden nyulnak hozzam, amennyire csak lehet. Az 0 mertekuk az enyem­

hez kepest igencsak durva volt, am ugy latszik, en ezt valahogy megertettem." 12

"Az en szulocsatoma elmenyem konnyii volt es sima... Nagyon elenk erzes volt.

Megszuletesem utan egy feher szobaban voltam. Kezbe vettek, simogattak, babus­

gattak, melengettek. Tisztaban voltam vele, hogy orulnek, amiert lany vagyok... " 12

Az elet elsa evei ,,0gy ereztem, hogy be kelliepnem a magzatba, mert nem marad eletben, ha nem kapcsolom ossze a tudatunkat harnarabb, mint ahogyan terveztem. Miutan megszti­ lettem, neheznek ereztem magam meg siiriinek, mintha sokkal, de sokkal nehezebb lennek, mint amit yalaha is el tudtam kepzelni. Nagyon keserves volt." 12 "A szulocsatornaban ugy ereztem, hogy lenyuzzak az arcom meg a karjaim. Ami­ kor kibukkantam, faztam es a szoba hideg volt. Duhitett, hogy hideg van, es elvesz­ nek anyamtol a nagy fenyben. Tudtam, hogy apam agg6dik es izgul, de megindult es csendes volt." 12

I~

" ... a szellemem ellenorzott mindent. A testhez csak nehany pillanattal a meg­ szuletesem elott kapcsolodtam. A:z. volt a benyornasom, hogy a megszuletesern utan az orvos pofonjara nem volt szillcseg. Ez felhaboritott. Tudtam, hogy az orvos ero­ sen masnapos volt." 12 "Alig vartam, hogy megszUlessek. Mihelyt elobukkantam, nagy elkulonultseg erzese vett rajtam erot, nero volt tobbe melegseg es vedelem. A szuloszobaban le­ v5k kedvesek voltak, de csak a dolgukkal torodtek, es en nagyon tavolinak erez­ tern magam toluk." 12

Elofordulnak azonban kellemesebb elmenyek is: .Mihelyt kiemelkedtem a csatornabot, tudtam lelegezni, es az elso lelegzet cso­ dalatos volt. A szuloszobaban levokbOl nagy boldogsag es mcgkonnyebbules erze­ se aradt felem, Nagy, szereto kezeket ereztern es lagy, simogato hangokat. Ez az el­ meny nagyon tiszta volt. Ereztem a »szeretetet« a szobaban. Vajon azert tortent Igy, mert a csaladom volt a szobaban? A nagyapam segitett a vilagra." 12 "A szlilocsatorna elmenye szamomra kellemes volt. Csak csusztam lefele higy tolasokkal. Mihelyt megszlilettem, tudatosult bennem, hogy erzekeny es nagyon

108

A szellemtan alaptanitasai szerint a gyermek meg sokkal kozelebb van az egyseghez, a kozepponthoz, mint a felnott. Ha a felnottek ezt meg­ latjak, sokat tanulhatnak gyermekuktol. A csoppsegnek viszont arra a tudasra van szuksege, amit a foldon 616 szulei adhatnak neki: meg kell tanulnia itt elni, meg kel1 tanulnia a jatekszabalyokat, a hatarokat, ke­ reteket, - ami az 6 egysegtudtabol gyakorta hianyzik, A gyermek tehat vegigjatssza az 6si dramat: elhagyja az egyseget (a Paradicsomot), ateli a kitaszitottsagot, maganyt, hogy ujabb tapasztalatokat gyiijtson, hogy a szenvedes tuze kitisztitsa lelket, es egy magasabb tudatszintre eljutva kerulhessen vissza az egysegbe. A gyerek sokszor emlekszik el6zo eletere, eleteire, es bizonyos al­ lapotokban kozli is szuleivel. Gyakran csak azt mondja, hogy "te nem voltal mindig az anyukam, a testverem voltal" vagy "milyen jo, hogy eppen teged valasztottalak anyukamnak" - es meg sok hasonlo, elsa hallasra meghokkento kijelenteseket tesz. Elofordulhat, hogy a feltolulo emlekek felzaklatjak. Ilyenkor nem kell kulonosebben kerdezgetni, inkabb megnyugtatni, es kozolni vele, hogy ez mar elmult, vege van. A gyerekek erzekelese sokaig sokkal kifinomultabb, mint a felnotte­ ke. Testuk is tisztabb, ateresztobb, mint 20-30 ev rmilva. Ezert a legtobb gyerek lat kb. 5-8 eves koraig, amit a felnottek jo esetben is kepzelodes­ nek hisznek. A gyerek azonban nem tudja, hogy azokat a szellemlenye­ ket es asztral alakzatokat, amit erzekel, csak 6 hitja. Id6nkent megsz6­ lal, hogy itt van a nagypapa (aki mar meghalt), vagy ami meg gyakoribb, van egy "lathatatlan" jatsz6tarsa. A szellemvilag nagyon sok szeretettel, 109

,,!

14'

"

r ..

<.

vedelemmel es gondoskodassal veszi korul a gyerekeket, es megerositett vedelemben reszesiti kb. 15-17 eves korukig. A szellemlenyek ilyenkor gyakran oltenek jatekos alakot, hogy a gyermek el tudja fogadni aket. ;. Erdemes ezt figyelembe venni, es bizonyos fokig tiszteletben tartani a . gyermek erdekeben, A transzcendens vilag letezesenek tagadasahoz ve­ zethet kesobb a gyerekben, ha bizalommal kozli ilyen tapasztalatait, es a szulo megszegyeniti, leszidja es elmagyarazza neki, hogy csak kepzelo­ dik. A gyermek bizalma itt bezarul es elbizonytalanodik, azt hiszi, hogy valami rosszat tett. 10-20 ev mulva pedig ha spiritualitasrol lesz sz6, ez a rossz elmeny elevenedhet fel benne, ami elutasitast szulhet. Sajnos volt mar arra is pelda, hogy a spiritualis erdeklodesfi mama rajott, hogy gyermeke latja az aurat, a betegsegeket es a szellemlenye­ ket, igy aztan kihasznalva a helyzetet folyamatosan diagnosztizalas­ ra .Jiasznalta" gyermeket. Az eredmeny egy megszallott, erosen fejlet­ len gyermek lett. Fontos megertenunk, hogy a gyermeki let normalis velejaroja minden mediumi kepesseg. A gyermek celja azonban most nem ez, banem foldi gyokerei (gyoker csakraja) kifejlesztese, fizikai teste felepitese es a foldi let integralasa. Tehat nem a spiritualis munka. Elobb fel kell epitenie a biztos alapokat, bogy majd 20-30 ev mulva le­ gyen mire epitenie spiritualitasat, A medialis tevekenyseg komoly za­ varokat okozhat meg a serduloknel is, ezert celszeni ezzel varni, amig magatol eljon az ida. A kepessegeket pedig nem veszitjuk el kozben, de mindennek megvan a maga ideje. Osszefoglalva tehat a gyermek elsa evei a transzcendens vilagtol va16 (reszleges) elvalasrol, es ezzel parhuzamosan a foldi letbe va16 meggyokerezesrol szol, ahol a ket folyamat parhuzamosan folyik, cso­ dalatosan kiegeszitve egymast. Hiszen ebben a folyamatban is az eg es a fold egyseget, hullamzo tancat latjuk, ahol eloszor az "egbOl" a foldre szallunk, hogy elettmk kozepen visszaforduljunk, es a foldrol az "egbe", azaz ujra a kozeppontba emelkedjunk. "AjOldr61 az egbe szall, urrci lesz a feny falOtt s ismet leszdll a foldre.

Megszerzi a felsd es az also erdket. fgy lesz urrci afolott, ami fent van, es ami lent.

Mert veled van a fenyek fenye, s ezert a sotetseg eloled kiter. "

TABULA SMARAGDINA - ARAB VALTOZAT

110

7. A holril kozeli elrnenyek

"Felelmetek a halaltol nem egyeb, mint a reszketes, amely a pasztort fOgja el a kiraly eldn, ki kituntetese jeleiil kezevel fogja illetni Ot. " KAHLlL GIBRAN:

A

PR6FETA

Halal kozeli elmenyeket altalaban olyan emberek elnek meg, akik a kli­ nikai halal allapotaba kerultek, es vissza is tertek onnan. Az ott szer­ zett elmenyek vizsgalataval egy fiatal tudomanyag foglalkozik, arnely­ nek kialakulasat Dr. Raymond Moody nevehez fiizik. Moody 1975-ben megjelent "Elet az elet utan" cimfi konyveben 150, a klinikai halal­ bol visszatert ember elmenyet gytijtotte ossze. Vizsgalodasai soran ra­ jott, hogy ezek az elmenyek - az egyeni szinezet mellett - tartalmaz­ nak visszatero, szinte azonos elemeket is. Moody 15 ilyen jellegzetes tenyezot emelt ki az elmenyekbol, s ezek alapjan osszeallitott egy elme­ leti modellt arr6l, hogy milyen egy - minden reszletre kiterjedo - kli­ nikai halal elmenye: .Egy ember haldoklik. Testi nyomonisaganak csucspontjan hallja, amint az orvos 5t halottnak nyilvanitja. Egyszer csak egy kellemetlen zajt: athato, sivito harsogast kezd hallani, es azonnal az az erzese, hogy nagy sebesseggel rohan at egy sotet alaguton. Aztan hirtelen sajat testen kivul talalja magat, de ugyanabban a komyezetben, mint amiben elobb volt. Mint szemlelo, bizonyos tavolsagbol nezheti sajat testet. Tartozko­ dasi helyerol szemlelve kellemetlen erzesek toltik el, amikor latja tes­ tenek ujraelesztesi kiserleteit, Egy ida utan osszeszedi magat, es egy­ re inkabb alkalmazkodik ehhez a kulonos allapothoz. Eszreveszi, bogy

III

t

I 11

Jl

Iii !L

, Iiiii

,I

\Ljtj

il. I

11,1

(

/'

'!I.

meg mindig van "teste", de ez tulajdonsagait tekintve lenyegesen ku­ lonbozik a fizikai testetol, melyet elhagyott. Hamarosan uj esemenyek tortennek. Mas lenyek kozelednek a haldok16hoz, hogy koszontsek ot es segitsenek neki. Meghalt baratok, rokonok szellemet pillantja meg, majd egy szeretetet es melegseget araszto Fenylenyt, amilyent 0 meg nem latott. Ez a Leny - szavak nelkul - kerdeseket intez hozza, me­ lyek a haldok16t arra inditjak, hogy sajat eletet, mint egeszet ertekelje, ·Eetenek fontosabb allomasait panoramaszenien, villamgyorsan felide­ zi szamara, Egyszer esak a haldok16nak ugy ninik, mintha egy sorom­ p6hoz, vagy hatarhoz kozeledne, mely nyilvanvaloan a foldi elet es a kovetkezo elet kozotti hatarvonalat jelenti, Itt vilagos lesz elotte, hogy vissza kell ternie a foldre, mert halalanak ideje meg nem jott el. Kusz­ kodik ez ellen, mert a tulvilagi elet tapasztalatai annyira megragadtak, hogy tobbe nem szeretne visszaterni. Eltoltotte az orom, a szeretet es a beke Ienyugozo erzese, Belso ellenallasa ellenere - anelkul, hogy tud­ na, hogyan - ujra egyesul fizikai testevel, es el tovabb. Kesobb, amikor megprobalja masokkal kozolni elmenyeit, nehezsegekbe utkozik. Elo­ szor is nem talalja a megfelelo szavakat, melyekkel a foldontuli eseme­ nyeket es elmenyeket kifejezhetne, aztan az emberek kinevetik. Majd lemond arr6l, hogy ezeket masoknak elmondja. Az elmeny megis nyo­ mokat hagy eleteben, nevezetesen: hatassal van eletvitelere, megvalto­ zik gondolkodasmodja, es maskent ertekeli a sajat es mas emberek ha­ lalat." (R.A. Moody: tlet az elet utan, 27-28. oldal)

tortennek a dolgok, amit a mi hetkoznapi tudatunkkal nehezen tudunk felfogni. Ezert a sorrendnek ninesen donto jelentosege,

1. Az alagutelmeny

Ez termeszetesen esak egy modell, es nem mindenki elte at az osszes allomast, es nem is mindig azonos sorrendben. Ugy tiinik, hogy az el­ mult evtizedekben nott azoknak a szama, akiknek halal kozeli elme­ nyuk volt. Lehet, hogy korabban is sok ilyen eset tortent, esak nem de­ ritettek ki, az erintettek nem beszeltek r6la. Az viszont tenynek veheto, hogy az orvostudomany fejlodese tobb ember szamara tette lehetove a klinikai haWb6l va16 visszaterest, mint korabban. A halal es az atvaltozas arehetipusai ezekben az elmenyek­ ben is jelen vannak, ezert erdemes kozelebbrol is megvizsgalnunk. Az egyes osszetevoket nem a fenti sorrendben fogom targyalni, hiszen sor­ rendet a logikus, analitikus agyunk szokott felallitani, es amikor kile­ punk a polaritas vilagab6l, ez is megsziinik. Ilyenkor szinte egyidoben

Az erintettek ugy erzik, hogy egy sotet terrnen, alaguton kell nagyon gyorsan athaladniuk. (Ez gyakran a zaj megjelenesevel egyidoben tor­ tenik.) A terseg meghatarozasahoz kulonfele kifejezeseket hasznalnak: "barlang, folyos6, volgy, tolcser, banyaakna, cso, ala gut, henger" stb. Ezek a szavak kivetel nelkul a noi aspektus, a tudattalan intenziv je­ lenletere es hatasara utalnak. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy le­ nyunk tudattalan reszee itt a fOszerep, aki egy ideig iranyitja az ese­ menyeket. A hagyomanyok szerint a halal a szuletes forditottja. A szuletes, az eletbe va16 belepes pedig a Kos archetipusahoz tartozik, ahol eros mar­ sikus, yang erok vannak jelen. A halal ennek a forditottja, azaz az elet elhagyasa, belepes a szellemi vilagba, ami a Halak es a Neptunusz ar­ chetipusahoz rendelheto, Erre jellemzo a feloldodas, az onatadas (az is­ teni vezetesnek), mas tudatallapotok megelese, kapesolat mas dimen­ zi6kkal, az istenelmeny, Ezert talan nem meglepo, hogy a halal folyama­ taban, a halal kozeli elmenyekben, es a nagy atvaltozasi folyamatokban is sok Halak (Neptunusz) tenyezot talalunk. Mint minden archetipust, ezeket is meg lehet elni alaesony oktavon (tudatvesztes, kodosseg, b6­ dulat stb.), es magas oktavon (peldaul feloldodas az orok fenyben, ve­ zetettseg). Igy nagy reszben rajtunk mulik, hogyan eljuk ezt meg. Egesz eletunkkel a halalra keszulunk fel. A mai kor kevesbe erzelmes, sokkal inkabb racionalis, ezt megta­ pasztalhattuk az eur6pai kultura ut6bbi 200 eves fejlodeseben, Ennek egyik kovetkezmenye lehet a halal achetipusaitol va16 eltavolodasunk, felelmeink novekedese. Egyre jobban hianyzik elemnkbOl minden, ami misztikus, megfoghatatlan, es meses, mitikus. Elidegenedmnk ezektol a dolgokt6l es minosegektol, pedig arehetipusukat tekintve sok rokon­ sagot mutatnak a halallal. Ha ujra foglalkomank a nem raeionalis dol­ gokkal is, ha meritenenk az emberiseg osi kulmrkineseibOl, talan kony­ nyebben neznenk szembe az elmulassal is.

112

113

-----...--....--------lIiIZ4Jii\iTI.r:;;~.~;;;);,~{iS'

;tl&1$W~¥&~~t~::i';~.~.,...~\~::;;.,::.;:~l~, .-,J,,::.,.

(

t ~

Visszaterve az alagutelmenyhez, erdekes teny, bogy a mediumi transz (amely szinten a noi energiak hatokorebe tartozik) egy meghatarozott fazisaban a medium ehhez hasonl6 allapotot elhet at, kulonosen addig, amig gyakorl6. A transznak ebben a szakaszaban a medium bizonyos fo­ kig - vagy teljesen - elhagyja testet. Ilyenkor enyhe szedulest, forgast, WIeser allapotot, zuhanast vagy emelkedest elhet at. Feltetelezesem sze­ rint az alagutelmeny osszefuggesben lehet a test gyors elhagyasaval. A masik ezt alatamaszto teny olyan, amit egy kis gyakorlassal, er­ zekenyseggel mindenki megtapasztalhat. Elalvas elott, ha eberen vegig tudjuk kiserni tudatallapotunk megvaltozasat, nagyon gyakran erzekel­ hetunk alaguton (csovon, hengeren stb.) val6 athaladast. Ugyanez for­ ditva is mfikodik: reggel, amikor visszajovunk testtmkbe, olyan, mintha egy tagasabb, kellemesebb kozegbol fokozatosan lepnenk be egy egyre sztikebb, szurkebb, nehezebb kozegbe. Lassuk, hogyan eltek meg az erintettek az alagutelmenyt: "Ugy runt, mintha egy hengerbe dugtak voIna, ahol nines levego. Elhagyatottsa­ got ereztem, mintha felig itt, felig mashol lennek.'?" "OIyan erzesem volt, mintha egy mely, nagyon sotet volgyon mentem voIna ke­ resztiil. A sotetseg olyan suru volt, hogy semmit se tudtam felismemi - megis ez az elrneny olyan csodalatos, gondtalan erzest adott, amilyet csak ellehet kepzelni." 10 "Aztim valami sotet alagut meruit fel elottem. Es mikor kozelebb mentem, alag­ utnak lattam, Minden tovabbi gondolkodas nelkul elindultam arrafele, es beropul­ tem, most meg szebb volt a reptiles.">

2. Azaj Az erintettek arr61 szamoltak be, hogy kulonbozo, szokatlan hangokat, zajokat erzekeltek: .Jiangos reccsenes, robaj, zugas, szelsuvites' stb. Vannak, akik ezt igen kellemetlennek erzekeltek, de olyanok is vannak, akiknek jol esett, sot zenet hallottak: "Nagyon kellemetlen duborges jott a fejem belsejebol. Rossz erzes volt. Ezt a zajt sohasem felejtem el." 10

114

.Hangos zengest hallottam. Talan duborgesnek lehetne mondani. A fejemben for­

gott az egesz.v-"

"Ugy hallottarn, a messze tavolbol harangzugast hoz felem a szel, ugy hangzott,

mint a japan szelharang." 10

.Egyszercsak zenet hallottam, fenseges, csodaszep zenet." 10

Ezzel a tennyel kapcsolatban ujbol a mediumi es meditacios tapaszta­ latokhoz nyulok vissza. Amikor meditacioban, vagy transzban emelke­ dik az ember rezgese, azaz lelke, szelleme egy magasabb, tisztabb ener­ getikai allapotba kerul, nagyon gyakran erzekelheto zene, vagy kulon­ fele hangok. A rezgesek emelkedesenek folyamatat kiserheti hang. Ha nem vagyunk ebben gyakorlottak, vagy till gyorsan tortenik, akkor kel­ lemetlennek, duborgonek is erzekelhetjuk. Ha viszont mar gyakorlot­ tak vagyunk, vagy a felso harem csakrank (torok, homlok, korona) nyi­ tottabb, akkor gyonyoru zenet is hallhatunk. A hanghatasok tobbnyire a korona csakrahoz kotodnek, hiszen ennek kell nagyon intenziven ki­ nyilnia, hogy a lelek eltavozhasson, A korona csakra hangja tobbfele is lehet: halk, ritmusos, znmmoges, zugas, harangzugas, de lehet fan­ tasztikus szimfonikus zenekar zeneje is. A korona csakra egyik feladata, hogy egysegbe rendezze az osszes csakrat, es "karmesterkent" mukod­ jon. Ennek a funkciojanak szimbolikusan nagyon megfelel a szimfoni­ kus zenekar zeneje. Egy masik feladata, hogy az istenelmenyt, a meg­ vilagosodast, az ahitatot, a mely beket, az eksztazist kifejezze, - ennek pedig a halk, duruzsol6 hangok es a csend felel meg leginkabb. Torok csakrank a belso hallasert felelos. lgy tehat nem meglepo, hogy ezeket a hangokat a .fejunkben" erzekeljnk. Feltetelezem, hogy a halal kozeli elmenyekben a zajt, a kulonbozo hangokat hasonl6 tenye­ zak valthatjak ki. Igazan az lenne az izgalmas, ha a meditacioban jar­ tas, a kulonbozo tudatallapotok energiait es jelensegeit ismero embe­ reknek lett volna halal kozeli elmenyuk, akik ossze tudjak hasonlitani a ket elmenyt, Ajelensegek alapjan nekem ugy tiinik, hogy a halal fo­ lyamata, a halal kozeli elmenyek, es a m6dosult tudatallapotok kozott sok atfedes van.

115

I L

P

1;

Ii /1

,'I'

(

3. A leirhatatlansag ).

A halal kozeli elmenyt atelt emberek igen nehezen tudjak szavakba on­ teni tapasztalataikat, hiszen nyelvunk csak a korulottunk leva vilag le­ irasara kepes. Amit nem tapasztaltunk meg meg, azt nehez barmihez is hasonlitani. A legnagyobb problemat azonban az jelenti, hogy hasonli­ tani sem nagyon lehet, hiszen a halal kozeli elmenyt atelok nem a ha­ romdimenzios terben voltak. " ... mindazok a szavak, amelyeket ismerek, a haromdimenzios vilaghoz tartoz­ nak! Elmenyem kozben is gondolkodtam: Hat igen, a geometriaban azt mondtak, hogy harom dimenzi6 van; ezt en keszsegesen elhittem. De itt ez nem ervenyes ­ itt tobb van. Terrneszetesen a mi vilagunk - melyben jelenleg elunk - haromdimen­ zios, de a kovetkezo egeszen biztosan nem az. Eppen ezert nehez ezt ... elmondani. A ter es az ido fogalmaval ellentetben kell magamat kifeieznem."'"

Ezt a leirhatatlansagot szinten ismerik a rendszeresen meditalok es a mediumok. Amikor tudatunkkal kikeriiltink a harom dimenziobol, ak­ kor olyan vilagot tapasztalunk meg, amit val6ban nem lehet foldi sza­ vakkal leimi. Ha megprobaljuk, akkor is sok jelentesreteg marad kife­ jezetlenul. Ezt valoszimileg csak ugy tudnank kozolni, ha az egesz el­ meny-i.csomagot" at tudnank adni. A szavaink azonban kevesek ehhez. A tudat ilyen merteku kitagulasa sajnos nem mindennapi esemeny, ku­ Ionben mar Iennenek megfelelo kifejezeseink erre. Ezert vannak nehez helyzetben a mediumok (vagy regen a profetak), amikor szavakra kell leforditaniuk a magasabb dimenziok tizeneteit.

4. A beke es nyugalom erzese A megnyugvas, a beke erzese szinten a halalfolyamat alkotoresze lehet, ha sikeriil atelnunk. Talan ez az a pillanat, amikor ugy erezzuk, hogy mar leraktunk minden terhet magunkrol, befejezttik az eletunket, es nyugodtan rabizzuk magunkat a halal angyalaira.

,,Egyszer csak olyan j6 erzes toltott el, arnilyeneket csak ellehet kepzelni. Nem volt mas, csak beke, harmonia, tokeletes nyugalom. Ugy ereztem, minden bajom elmult, es ezt gondoltarn magamban: 6, milyen csendes es bekes minden, semmi se faj." 10 .Arnagany es a beke nagyszerii erzeset tapasztaltarn meg ... szep volt, nagy meg­ bekelest ereztem." 10

5. A testen kivuliseg elmenye A halal egyik legfontosabb jellemzoje, hogy finom testeink vegerve­ nyesen elszakadnak fizikai testunktol. Ha ez a szakadas meg nem veg­ ervenyes, akkor is megelhetunk testen kivuli elmenyeket. Ezt nem csu­ pan a halal kozeli elmenyekben lehet megtapasztalni, hanem mas, mo­ dosult tudatallapotban is, amelyek szinten a Neptunusz archetipusahoz tartoznak. Annak azonban, aki nem szokott ehhez hozza, meglepo, kti­ lonos elmeny: "Egyre feljebb kerultem a lampahoz, a mennyezet alatt megalltam, es onnan fe­ Iiilr511ebegve neztem oket, Papirdarabnak ereztem magam, amit valaki felfujt a mennyezetre. Lattam, ahogyan elesztgettek, Vilagosan es tisztan lattam a testemet fekudni az agyon." 10 "Nagyon beteg voltam... egy reggel siirii, szurke kod felhosodott koriilottem, es elhagytam a testemet. Lebego erzesem volt. Amikor testemen kiviil voltam, visz­ szaneztern, es lattam, hogyan fekszik az agyon, Nem ereztem felelmet, nyugalom, beke es csend volt." 10 .Hogy igy nezek ki? - Ember, soha az eletben nem gondoltam volna! Tudja, ren­ desen csak keprol, vagy tukorbol ismerem magamat, es akkor is termeszetesen csak sikban lathatom magam. De egyszer fekudtern - vagy inkabb a testem - ott magam elott, es lathattam azt. Vilagosan Iattam, egeszen pontosan, mintegy masfel meterre tolem. Egy ideig eltartott, mire felismertem magamat." 10

A fizikai testbol kikeriilve finom testeinkben elunk meg egy ideig, amit a koznyelv "szellemtestnek" nevez. Ebben az alakban jelennek meg a fol­ di eletet elhagyni nem tudo foldhoz kotottek is, de a halal kozeli elme­ nyekben, meditacioban, alomban, egyeb modosult tudatallapotban szin­

(

ten hasonlot tapasztalhatunk. Ennek a finom testnek a minosege terme­ szetesen tulajdonosa tudati allapotatol fligg. Aki az erzelmeiben ragad meg, az az asztral testet hordozza tovabb, aki bizonyos gondolataiban, tudati mintaiban, az esetleg a mentalis testet, Aki ilyen allapotba kerul, j" az megtapasztalja, hogy ebben az "uj" testben nem tud ugy kommuni­ kalni foldi embertarsaival, ahogy 0 azt megszokta: nem Iatjak, nem hall­ . jak, nem erzekelik ot. Ez persze riadalmat is kelthet az illetoben. "Az orvosok es a noverek utogettek a testemet, igy probaltak meginditani leg­ zesemet, hogy visszahozzanak az eletbe. Kozben allandoan azt rnagyaraztam ne­ kik: »Hagyjanak engem beken. Nem akarok mast, csak nyugalmat. Hagyjak abba az titOgetest.!« De nem hallottak, Ezert megprobaltam felretolni a kezuket, hogy ne foglalkozzanak a testemrnel, de ez sem sikertilt. Tehetetlen voltam. Latszolag sem­ mit se fogtam meg, valojaban semmi se tortent veltik, es egyszeriien nem tudtam felretolni a kezuket." 10

A korona esakra kitagulasaval, a fizikai test elhagyasaval tudatunk. is ta­ gul bizonyos mertekig, Mint tudjuk, a fizikai test, az anyag, lelassitja a rezgeseket, tompitja az erzekelest, igy azt e1hagyva, erzekelesunk ki­ tagulhat. "Mihelyt megszabadul az ember a testetol, ugy latszik, minden felgyorsul." 10

I I

"Ami a f'dldi eletben lehetetlennek latszik, az ott nem ugy van. Ott a gondolkodas csodalatosan vilagos. Az elmem egyszeriien felfogott es feldolgozott mindent." 10

:'f

". .. valahanyszor tekintetemet egy meghatarozott szernelyre iranyitottam, hogy megtudjam, mire gondol, az volt az erzesem, mintha egy teleobjektivvel egeszen a kozelebe jutnek, s kozben eredeti helyemen maradtam ... Ha bizonyos tavolsagbol latni akartam valakit, bizonyos resz csapszeruen hozzairanyult belolem. Ugy runt abban a pillanatban, mintha a vilagon mindenutt jelen lehettem volna, ahol vala­ mi tortent." 10

(

tudjuk, ez a teny sem esak a halal soran fordul elo. Ismerjuk ezt almaink­ b61, meditaciokbol, latomasokbol, az 6rangyal pedig akar materializa­ lodhat is nagyon sulyos veszhelyzetben, peldaul ongyilkossagi kiserlet elott. Tobb, halal kozeli elmenyt atelt szemely egyertelmuen azt allitot­ ta, hogy ezek a lenyek azert jottek, hogy megkonnyitsek nekik a hal alba val6 atmenetet, vagy azert, bogy visszakuldjek aket fizikai testukbe: .Egyszer csak eszrevettem, hogy emberek vannak kortilottem, akik - ugy nint - a szoba rnennyezeten lebegnek. Mindenki ott volt, akit korabban ismertem, akik mar elottem meghaltak. Felismertem a nagymamamat es egy lanyt, akit iskolas korom­ b61 ismertem, es sok mas rokont meg baratot, Csak az arcukat lattam j61, es erez­ tem a jelenletuket. Nagyon vidam benyomast tettek ram. Kellemes talalkozas volt; ereztem, azert jottek, hogy 6vjanak es vezessenek. Ugy nint, mintha most jonnek haza, es ok koszontenenek." 10

A hagyomanyokbol tudjuk, hogy sok haldok16nak megjelennek elhunyt rokonai - akar alomban, akar latomasban -, hogy "Mvigyek". A regi ore­ gek meg tudtak, hogy ez a halaljele, es fel is keszultek az atkoltozesre, "Hallottam egy hangot - nem emberi hangot, inkabb ertelemmel valo hangot -, mely megmagyarazta nekem, mit tegyek: vissza kell ternem. Egyaltalan nem fel­ tern, hogy visszakuld a fizikai testernbe." 10

Ez az elmeny elofordul sulyos betegeknel is. Altalaban egy hang vagy egy latomas formajaban tudjak meg, hogy meg nines itt halaluk ideje, nem fognak meghalni. Ettol megnyugszanak, es biztosan tudjak - bar­ milyen diagnozis ellenere -, hogy felepulnek.

7. A Fenyleny

A halal kozeli elmenyben is sokan talalkoztak korabban elhunyt isme­ roseikkel, rokonaikkal vagy szellemi vezetoikkel, orangyalaikkal. Mint

A beszamolok szerint az erintettekre a Fenyleny tette a legnagyobb ha­ tast az egesz elmeny soran. Eloszor tobbnyire esak homalyosan lattak, de fenyessege egyre fokoz6dott, szinte vakito lett, de ez a feny nem bantja a szemet, jelenleteben mas dolgokat is lehet erzekelni. Minden­ ki tudta, bogy ez a feny el, es szemelyes tulajdonsagokkal is rendelke­ zik. Leirhatatlan szeretet es melegseg Mad belale a haldokl6ra. Ezt a

118

119

6. Szellemi lenyekkel valo talalkozas

ml

1: (

;"

Fenylenyt az erintettek tobbnyire vallasos felfogasuk alapjan igyekez­ tek meghatarozni, nevet adni neki. A Leny felveszi a kapcsolatot a hal­ dokloval, es kerdeseket intez hozza: Elkeszultel a halalra? Mit tettel eleteddel, amit birtokoltal? Ezek a kerdesek azonban sohasem vadlok, inkabb abban segitenek, hogy az erintett maga j ojjon fit az igazsagra, .Amikor »halott« voltam, a hang kerdest tett fel nekem: »Ertekes az eleted?« Amit 6 gondolt, ez volt: Vajon szarnomra az elet, amit eddig leeltem, annak fenye­ ben, amit most tudok, meg mindig ertekesnek latszik?" 10 "Majd azt yettem eszre, hogy korulottem valamilyen kis felho, vagy pontosab­ ban: pirosas kod keletkezik. Aztan atlebegtem a racson ugy, mintha nem is letezne. Majd tovabb fel ebbe a tiszta, kristalytiszta fenybe - egy hofeheren ragyogo feny­ be. Csodalatos volt, es olyan vilagos, olyan sugarzo, megsem artott a szemernnek. llyen fenyt itt a foldon nem lehet leirni. A feny tulajdonkeppen nem latszott sze­ melynek, de ketsegtelenul volt szemelyes egyenisege. A tokeletes szeretet es meg­ ertes fenye volt ez." 10 " ... csodalatos bizonyossaggal tudtam: az Isten Fianak jelenleteben vagyok ... Ez a szemely maga volt az era, oregebb, mint az ida, megis barkinel modemebb, akit val aha is lattarn." 7

A Fenylennyel valo talalkozas - mint istenelmeny - termeszetesen nem­ csak a halal kozeli elmenyekben kovetkezhet be. Ez elofordulhat me­ ditacioban, szules kozben, istentisztelet alatt vagy teljesen spontan mo­ don barhol. Az alabbi beszamolo egy olyan holgytol szarmazik, aki ep­ pen baratja temetesen tartott bucsubeszedet: "Talan ha eppen harem mondatot elmondtam, mikor hirtelen ragyog6an fenyes, feher fenyt lattam, amely balr61 runt elo, Nem a szememmel lattam ezt a fenyt, ha­ nem sokkal inkabb valamilyen mas, megrnagyarazhatatlan m6don. Inkabb egyfajta »belso tudas« volt. Ezt egyszeriien nem lehet leimi. Ahogy ezt a fenyt »meglattam«, azonnal tudtam: ez Isten. Erzekeltem, hogy itt van a teremtom; nagyon izgat6 lelki erzes volt. Nem tudom megmagyarazni, hon­ nan tudtam ezt ... A feny teljesen beboritott - mintha teljesen eggye valtam volna a fennyel, mintha »hozza tartoztam volna«. Olyan erzesem volt, hogy »otthon va­ gyok« ... A szeretet, ami a fenybal aradt, olyan resze tapasztalatornnak, amit a legnehe­ zebb elmagyarazni Nem az a szeretet volt, amit az emberi tapasztalatok teriile­ ten erzekelhetiink .

120

(

ijl

iri

Orokre e feny kozeleben akartam maradni! Ugy ereztem, hogy a kegyelem allapo­ taban vagyok. Mentesitve minden buntol, es teljesen szabadnak ereztem magam... Miutan a kommunikacio befejezodott, a feny eltiint... Az egesz elmeny tobb percig tartott, es azalatt jatszodott Ie, amig a bucsuztato beszedet tartottam. Egesz ido alatt tudataban voltam, hoi vagyok es mit csinalok.?"

8. Az elet attekintese A halal kozeli elmenyek masik jelentos mozzanata, az elet attekintese. Ez tortenhet a Fenyleny jelenleteben, de nelkule is. Lenyege, hogy az erintett elete panoramaszeni kepsorokban vagy gondolatokban szinte megelevenedik, ahol ugy tiinik, hogy minden esemeny egy idoben zaj­ lik. A Fenyleny pedig min dent pontosan tud, es arra osztonzi az erintet­ tet, hogy emlekezzen vissza eletere, " ... A visszatero jelenetek mindegyikevel valamit mutatni akart nekem, Ezt nem azert tette, hogy megtudakolja, mit tettem eltemben - azt 0 tudta mar -, hanem ki­ emelt nehany esemenyt, es azokat elem helyezte ... Ismetelten hangsulyozta, hogy milyen fontos a szeretet. ... A figyelmeztetesekben a legkisebb szemrehanyas sem volt. Azoknal a jeleneteknel, ahol onzoen viselkedtem, a Leny csak annyit jegyzett meg, hogy bizony tanulhatnek beloluk." 10

Kozismert, hogy az elet esemenyeinek gyors lepergese hirtelen tamadt veszhelyzetben is, heves fiziologiai stressznel vagy serulesnel is elofor­ dulhat. "Meg emlekszem arra, az agyban fekve fer akartarn kelteni a felesegemet, hogy megmondjam neki, rosszabbul vagyok, de egyaltalan nem tudtam megmozdulni. Sot, egyszercsak teljes sotetsegbe kerultem, majd uressegben talaltam magam, es akkor az egesz eletem villamgyorsan lepergett elottem ... Semmikeppen sem akartarn most meghalni, mert voltak olyan dolgok, melyeket rnegbantam, hogy elkovettem... EI­ menyern kozben semmi mast nem lattarn ...., megis egesz ido alatt vilagosan ereztem egy nagyon hatalmas, korlatlanul szereto Leny jelenletet a kozelemben ... " 10

Az elet attekintesenek motivumat mar lathattuk egy korabbi fejezet­ ben is, azzal a kiilOnbseggel, hogy ott az elhunyt birak ele keriilt. A le­ nyeg azonban szinte ugyanaz: mindket esetben szembesiilnie kellett sa­ 121

oil

( jat eletevel, bizonyos medon ertekelnie is kellett, mindez pedig szereto es tamogato Ieny(ek) jelenleteben tortent. ).

9. Az ongyilkossag Halal kozeli elmenyeik idonkent az ongyilkossagi kiserletet elkovetok­ . nek is vannak. Ez az elmeny vagy borzaszto vagy csodalatos. Barmit is eljenek at, a beszamolok tobbsege azt kozolte, hogy ez alapjaban val­ toztatta meg eletet: ,,Egy ferfi a felesege halala utan annyira ketsegbeesett, hogy eletenek golyoval akart veget vetni. 6 mondja: »Nem jutottarn oda, ahol a felesegem volt. Egy bor­ zongassal teli helyre kerultem, Rogton rajottem, hogy milyen nagy hibat kovettern el... azt gondoltam: barcsak ne tettem volnal«'"? "Egy ferfi, aki baleset kovetkezteben jutott halal kozeli elmenyhez, ezt mondta: »Amikor ott fenn voltam, olyan gondolatom tarnadt, hogy szamomra ket dolog tilos: magamat rnegolni es masokat megolni ... Ha ongyilkossagot kovetek el, ak­ kor Isten ajandekat vetem el. .. Masokat megolni annyit jelent, mint mas eleteben Isten tervet keresztezni.«?'" ,,Egy fiatalember, aki egesz eleteben naplop6 volt ... ongyitkossagot kiserelt meg. Tul nagy adagot vett be valamilyen gyogyszerbol, es ket kulonbozo szintu elmeny­ ben volt resze, A:z elsa szint testi szenvedes, szorongas, remulet volt, amikor halal kozeli allapotba siillyedt. .. Ijesztf lenyekrol szamolt be, akik megragadtak, es kar­ mukban tartottak, Olyan volt, mintha Dante alvilagaba szallt volna Ie. HaW kozeli elmeny esete klausztrofobias, rosszindulatu, lidercnyomasos jellegii volt, a legki­ sebb pozitiv elmeny nelkul. Ez az elmeny azonban tokeletesen megvaltoztatta, Volt valami vilagossag korulotte. Egeszseges gondolkodast es eltokeltseget sugarzott,"..6 .Feltoltodtem uj remennyel es elni akarassal. .. Ugy ereztem, hogy a vilagon minden egyseges, es en egy vagyok minden emberrel. .. A tlileles megerositette az elet ertelmebe vetett hitemet. Minden olyan vilagos es tiszta volt - tudatara ebred­ tern, hogy milyen viszonyom van a teremtommel." 6

( 10. Az elmeny hatasa A halal kozeli elmenyt ateltek kozul sokan megvaltoztak az elmeny ha­ tasara. Ezek kozul a legszembeninobbek a szemelyiseg valtozasok, va­ Iamint a szernleletbeli, ertekrendszeri es azonossagtudati valtozasok. Ezt tobbnyire megiepetten es felkesztiletlenul tapasztaltak meg az erin­ tettek. Sok esetben dramai valtozasok zajIottak Ie elettikben, kulonosen a kozvetlen kornyezetukben. Azt is mondhatnank, hogy csodalatos do­ log a Fennyel talalkozni, de sokat kell tenni ahhoz, hogy egyre inkabb erezhessuk allando jelenletet, Marpedig az erintettek tobbsege erre va­ gyik. .Ennek a Lenynek a kozelseget sohase akartam elhagynil?" Ez a gyokeres atvaltozas szinten elofordul mas (megrazo) esemenyek hata­ sara is. Talan legjobb pelda erre az atalakulasi betegseg, amelyrol ke­ sobb Iesz sz6.

Nezzunk nehany peldat a valtozasokra: .Ez az esemeny meg hosszu ideig nyomot hagy eletemben, annak jelentos kor­ szakat jelenti, Uj fejezetet kezdtem - olyan fejezetet, amely eletem vegeig fog tar­ tam. Eletem minden pillanata, az arra kovetkezf pereek es orak jelentosen megval­ toztak. Olyan ember voltam, akinek nem volt belso szilard meggyozodese es esak egyet akart: anyagi joletet, Ez az ember olyanna valtozott, aki mely meggyozodes­ sel bir, felismerte az elet ertelmet, ... es meggyozodott arrol, hogy egyszer, az elet vegen jutalom varja ... "l "AtaIlitottam magam. Egesz eletemben jatszottam valamit masoknak, mert orok­ ke feltem, hogy mar nem tetszem nekik, ha eszreveszik, milyen vagyok valojaban, milyen keveset erek. 31 evig futkostam ide-oda, de szamukra eszrevetlen marad­ tam, nem ertern nekik semmit, ... Csak halal kozeli elmenyem utan ertettern meg mindent pontosan. Ereztem, hogy rendben vagyok, nines masra sziiksegem, esak arra, hogy sajat magamat adhassam ... az emberek szivesen vannak velem, ha meg­ ismertek igazi enemet... egesz 31 eves eletemben ez volt a legfontosabb esemeny; annak az embemek a .. , megszilletese, aki most vagyok."l "A halalelmeny utan ugy mnt, mintha uj lelkem lenne. Sokan mondtlik nekem az­ 6ta, hogy azonnal valami nyugtat6 hatast arasztok rajuk, ha bajba keriilnek. Lehet, hogy igy van, mert mostanaban jobban egyiitterzek az emberekkel, mintha gyor­ sabban megertenem, mi a bajuk."JO

122

·,i o

123

(

(

i'"

Sok halal kozeli elmenyt Melt ember maskeppen gondolkodik magarol a halalrol is. A legtobben azt valljak, hogy nem felnek mar a halaltol, mi­ vel "mar jartak ott". Ez nem azt jelenti, hogy siettetnek a halalt, sot sok­ szor inkabb az ellenkezojet: jobban becsulik az eletet, mint eddig. Az ongyilkossagot pedig, mint odavezeto utat, egyertelmfien elutasitjak,

(

8. A halol a Tarot szemszoqebdl

"Hiszek abban, hogy az Isten azert reszesitett engem ebben az elmenyben, mert nagyon feltem a halaltol. Persze a szuleim is vigasztaltak, de csak az Isten nyugta­ tott meg. A szuleim erre keptelenek voltak. Tovabb nem beszelek errol. Eleget tu­ dok ahhoz, hogy nyugodt es elegedett legyek." 10 "Most egyaltalan nem felek a halaltol. Ez nem azt jelenti, hogy vagyodorn a ha­ lal utan, vagy most meg akarnek halni. Most nem szeretnek a tulvilagon lenni, mert meg itt kell elnem, De egyaltalan nem felek a halaltol, mert tudom, hova megyek, ha innen elmegyek; mer! en mar voltam ott." 10

Lathattuk tehat, hogy a halal kozeli elmenyekben is talalhatunk egy sor olyan elemet, amelynek archetipikus jellege van. Ez azt jelenti, hogy az ember, mint komplex leny va16sziniileg magaban hordozza ezeknek az elmenyeknek a lehetoseget, amelyek a megfelelo pillanatban a megfele­ 10 mertekben aktivalodnak, Ezert reszei eletunknek, hiszen egyiitt elunk veluk, igy hat bolcsebb, ha tudomast vesziink r6luk es elfogadjuk.

1i

"A halal az a kerdes, amit a termeszet intez folytonosan az elethez, es arrafigyelmeztel, hogy meg nem talalta meg onmagat. " AUROBINDO

A Tarot kartyat mar az okori Egyiptomban is hasznaltak es tiszteltek, A nagy arkanum 22 kartyaja 22 eletutat mutat be, de egy eleten belul is kulonbozo allomasokat. A szakralis hagyomanyokhoz es az idotlen bolcsesseghez tartozik, ennek megfeleloen irodalma es abrazolasi for­ mai igen gazdagok. Szamunkra most csak a XIIT. kartya erdekes, amelya .Halal" fel­ iratot viseli. Abrazolasa viszonylag egyonteni a kulonbozo Tarot soro­ zatokban: altalaban egy csontvaz kaszalja a termest vagy az embere­ keto Sok kartyan a hatterben valahol feltiinik egy fenysugar, egy fenyes kapu, vagy egy uj vilag Iatomasa is. A kep leirasa is meglehetosen azonos: a kartya nem feltetlenul a fi­ zikai ertelemben vett halalt jelenti, hanem egy eroteljes belso atalaku­ lasi folyamatot. Arra utal, hogy a regi, megszokott viszonyok felbom­ lanak, es meg kell vizsgalnunk, hogy mi az, amit at kell adnunk az enyeszetnek, a halalnak, azaz, mit kell lebontanunk, Ez a folyamat jar­ hat fajdalmakkal is - ha ellenallunk a valtozasnak -, de hozhat kisza­ badulast is a regi helyzetbol. A mi hozzaallasunkon mulik, hogy me­ lyiket eljuk at. Akepen kaszalo csontvaz arra is utal, hogy eljott az aratas ideje, amit elvetettiik, most learathatjuk, azaz korabbi cselekedeteink, gondolata­ ink eredmenyevel talalkozunk. Vannak olyan abrazolasok is, ahol kira­

124

125

(

;"

lyok es puspokok hullanak a halal laba nyoman. Ez azt mutatja, hogy a vilagi ertekektol bucsut kell vennunk, nem vihetjuk magunkkal. "A halalvonalon az ember csak annyi aranyat vihet at, amennyit on­ magabol csinalt, Minden egyeb itt marad es megrotbad." (Hamvas Bela: Tabula Smaragdina) . A csontvaz minden felesleges dolog kiegeteset is jelentbeti, azaz egy tisztitotfizon kell keresztulmennunk, hogy ujjaszulethessunk ham­ vainkb6l. EITe utal sok abrazolason egy kigyo jelenlete. Van a kartyanak egy masik fontos motivuma is, amely csak a hatter­ ben huzodik meg. Ez pedig a feltamadas, az ujjaszuletes. Azert van ta­ volabb, mert itt most a halalon, az atalakulason van a hangsuly, de a ta­ voli feny, a napfelkelte azt jelzi, hogy a nehezsegek, a fajdalmak nem tartanak orokke, a sotetsegbo] kijutunk a fenyre, ha elvegeztuk felada­ tunkat, amit ez az eletszakasz megkivan tolunk. Ha ezt rnegtettuk, ak­ kor nehez sulyoktol szabadulunk meg, es valoban ujjaszuletunk. A regi eletforma befejez6dik, es megkezdodik az uj, azaz a kezdet es a veg

(

9. A hol61 oz asztrol6gia szemszdqebol

"Aki megismeri azt, aminek nincsen hangja,

nem erthetd, nines alakja, elmulhatatlan,

ize nines, szaga nines, allando, kezdete nem volt,

vege nem lesz, nagyobb a nagynal, orok>

aki megismeri est, afolot! a halalnak ninesen hatalma. "

KATHA-UPANISAD, HAMVAS BELA FORDiTAsA

osszeer, Ajanlott meditacios temak es kerdesek e kartyahoz: - Eletem mely teruletet erinti az arvaltozas? - Mihez, kihez ragaszkodom meg ilyen erosen a ktilvilagban? (Ennek az elvesztese komoly felelmeket valthat ki, ezt el kell ismernunk.) Mi hianyzik nekem legbelul, amit kivulrol akarok potolni, s ezert ragaszkodom hozza? - Hogyan tudom ezt magamban megteremteni? Mit segithetek, adha­ tok magamnak, hogy ne kelljen ketsegbeesetten kivill keresnem va­ gyaim, szuksegleteim kielegiteset? - Mi, vagy mely j6 tulajdonsagaim tudnak segiteni nekem ebben az atalakulasban? - Vajon milyen uj szemlelet, hozzaallas keszulodik most megszuletni bennem? - MitC)J, milyen bilincsektol szabadulok meg, ha ezt megvalositom?

126

Az asztrologiaban tobb planeta is van, amelynek koze van a halalhoz.

Ezeket szeretnem itt roviden bemutatni, es segitsegukkel ravilagitani

olyan alaptetelekre, amelyek eletunk epitokoveit alkotjak, Eloljaroban

annyit, hogy felfogasomban a planetak es az allatovi jegyek minosege­

ket, oriasi erovel rendelkezo archetipusokat jelolnek, ezert mindvegig ilyen ertelemben hasznalom oket.

A szellemtan es az okkultizmus szemszogebol a halal mely atalaku­ las, amely egyszerre jelzi a regi elmulasat, es az uj megszuleteset. Ezert ez a ketto (az elet es a halal) egymastol el nem valaszthato, ha ugy tet­ szik egyazon tengely ket p6lusai, melyek a polaritas vilagaban ossze­ tartoznak. Kezdjuk a sort a Szatumusszal, amely az asztrologiaban kozismer­ ten a halal szimb6luma:

127

:'

( ASzatumu8z A Szaturnusz archetfpusa

I'

A Szaturnuszt igen sokoldaluan, es kUlonbOzo melysegekben lehet jel­ lemezni. Fontos, hogy megismerjuk szinte mindegyik tulajdonsagat, - ahhoz, hogy megertsuk belso atalakito, beavat6 termeszetet. A Szatumusz elterjedt megnevezesei: a Kuszob Ore, a Tanito, a Kar­ ma Ura, a HaW, a Sors, a Beavato, Ezekbol sejthetjuk, hogy hatasa nem a felszint erinti csupan. Ezek az elnevezesek a Szatumusz principiuma­ hOI ad6dnak: A Szaturnusz a fold eIemhez tartozik, passziv. Elemi tulajdonsa­ gai a hidegseg es a szarazsag. Altalaban a noi principiumhoz soroljak, de az asztrologiaban nem veglegesen eldontott kerdes, hogy a Szatur­ nusz es a Pluto noi vagy ferfi principium. Ezt a bizonytalansagot j61 mutatja az is, hogy a Szatumuszt gyakran abrazoljak boles, oreg reme­ te (ferfi) alakjaban, maga a planeta viszont a fold elernhez tartozik, es vele kapesolatban szinten tobbszor felninik egy sarl6 is az abrazolaso­ kon, ami pedig istennoi (Demeter) szimbolum. A Szatumusz noi mi­ nosege mellett sz61meg az is, hogy mely bolcsesseget (Sophia = isteni bolcsesseg, a noi szentharomsag egyik tagja) szimbolizal. Valoszimi­ leg nines ertelme a planetakat kategorikusan besorolni az egyik vagy a masik nembe. Ettol fontosabb, hogy megismerjuk, es megeljuk mi­ nosegeiket, Arehetipusa: a boles oreg, a remete; - arnyeka: a megkeseredett, a megkemenyedett, az ellenszegulo. A Szatumusz arehetipikus jellemzoi kozul esak azokat emelem ki, ame­ lyek osszefuggesben vannak a halallal:

( lehet kicselezni, nem lehet kiterni az elol, amit megkovetel tolunk. Ha erezzuk, hogy valamit oda kell adnunk a sorsnak, akkor jobb, ha on­ kent adjuk, mielott eroszakkal elveszi tolunk. Mindezekkel egyutt vi­ szont - mint majd latni fogjuk - nagy Tanit6 is, hiszen sokszor csak sok ido elmultaval jovunk ra arra, hogy mit is tanultunk egy-egy sors­ csapasbol. A sorshoz hozzatartozik a teher es a szenvedes is. A Szatumusz egyik jellemzoje, hogy 0 a "terhek hordoz6ja", amely letrehozhat olyan ere­ nyeket is, amelyek segitik elviselni a nehezsegeket, A szaturnikus em­ berek sorsa gyakran igen nehez, amely mogott mindig ott van a megvi­ lagosodas, a szellemi ujjaszuletes, felemelkedes lehetosege is. Szenvedes, korlatozottsag, elszigeteltseg Egy kozismert mondas szerint a szenvedes az utols6 tanit6mester. A Szatumusz az az ut, ahol a szenvedesek altal jutunk el a rnegelt tu­ dashoz, a bolcsesseghez. Ez nagyonjellemzi a Szatumusz archetipusat. Eljon az ideje, amikor a megmerevedett lelki struktura mar nem bir el­ lenallni az elet valtozasainak, es osszeomlik Ezt eljuk meg szenvedes­ kent, sorscsapaskent, vesztesegkent, megprobaltataskent, A csapast ak­ kor eljuk meg fajdalomkent, ha azonositjuk magunkat strukturankkal, ami kotodesben, ragaszkodasban jut kifej ezesre. A Szatumusz jeloli meg a korlatokat, akadalyokat, a bezartsagot, a hatarokat, amely elzarja a foldi embert (az anyagot) az egtol (a szel­ lemtol). Igy a Szatumusszal val6 minden komolyabb talalkozasunk ­ amely gyakran veszteseggel, fajdalommal jar - valojaban kozelebb vi­ het a sajat szellemunkhoz. A Szatumusz tanito ereje ebben rejlik: csak a sorscsapasok elcsitultaval, bizonyos ida elteltevel latjuk meg, hogy mi­ lyen ajandekot hozott nekunk az egykor fajdalmas eserneny,

A Sors es a Karma Ura A Szatumusz egyik szellemi tanitasa: .Amit elvetsz, azt aratod". En­ nek az archetipusnak az abszolut igazsaghoz van koze, egy olyan tor­ venyhez, amely pontosan azt hozza vissza hozzank, amit kiarasztot­ tunk magunkb6l. Ebben az ertelemben nevezik Sorsnak es a Karma Uranak. Koztudott, hogy a Szatumusszal nem lehet "ujjat huzni", nem

Elvalas, bucsu, halal, bojt Ezek a fogalmak nagyon tipikusan a Szatumusz jellemzoi. Amikor a regi strukturak, mintak - amelyeket olyan nagyon meg akarunk orizni - mar nem tudnak ellenallni a elet sodrasanak, be kell kovetkeznie az elvalasnak, es a regi rend(szer) halalanak. Ez pedig fajdalmas, ha nem akarjuk elfogadni a valtozast, Ezert a Szatumusz jeloli a gyaszt, a M­ natot, a szomorusagot, az elvalast. Bizonyos kulturkorokben a gyasz­

128

129

r'" ti'l

(

it

(

r'

\~. "

hoz, mint szatumikus elemhez, hozzakapcsoljak a bOjt6t is, ami szinten a Szatumuszhoz tartozik, a fekete ruharol nem is beszelve, Kulon kell megemlitenunk a bojtot, ami nagyon jo m6dszer lehet ahhoz, hogy ,J6ban legyiink" a Szaturnusszal. A bojt" nem nulla kaloI', rias koplalast jelent, hanem egy olyan megtisztulasi folyamatot, amely mindharom szintre (test, lelek, szellem) kihat. Testi sikon valoban nul­ - la kaloriat fogyaszt a bOjto16, tehat csak folyadekot (vizet, teat, eset­ leg preselt zoldseglevet). A bojt lenyege igazabol lelki-szellemi sikon van. Mivel a nem eves passziv (yin) folyamat, ezert nagyon karos lehet, ha a bOjt61O megszokott kornyezeteben, munkaba jarva, a nagyvarosi nyuzsges kozepette akar bojtolni. Abbol nem lesz bojt, legfeljebb nulla kalorias dicta. A bOjt szinte teljes egeszeben yin folyamat, ezert a lelek­ nek is pihenesre, tisztulasra van szuksege, Legjobb tehat, ha a bOjtOlo elvonul a vilagtol nehany napra vagy hetre, es csak befele figyel. Tes­ te tisztulasat tudatosan ossze kell kotnie lelke, szelleme tisztulasaval. Ilyenkor tortenhet meg a regi fajdalmak, serelmek, traumak stb. felol­ dasa, megbocsatasa, elengedese, s ezzel kitisztitasa, A taplalek hianya lazitja a test es a szellem kapcsolatat. Bojtoleskor figyelmunk elsosor­ ban szellemtinkre, lelkunkre iranyul, ezert itt gyulik ossze tobb energia, ezek a teruletek aktivalodnak, A bOjt6l5 jol teszi, ha sokat pihen, setal a termeszetben, es valamilyen kreativ dologgal foglalkozik: kezimunka, festes, rajzolas, zeneles stb.

A Szaturnusz, mint a sotetseg Mar az eddig felsorolt tulajdonsagok is mutatjak, hogy a Szatumusz nem a hetkoznapi elet fenyes oldalat testesiti meg. Az ember, ha le­ het, kikeruli ezeket a szaturnikus esemenyeket, s5t egyenesen mene­ kill is eloluk. Ezek a jellegzetessegek mar utalnak a Szaturnusz egy rna­ sik, nagyon fontos tartalmara. Ez pedig az arnyek es a sotetseg, Van olyan felfogas, amely a Szaturnuszt azonositja az arnyek archetipusa­ val. Ez asztro16giailag azon alapulhat, hogy az allatovben a Szatumusz ket jegyben van uralomban: a Bakban es a Vizontoben, Ezek a legsote­ tebb teli h6napok, amikor a legkevesebb a feny, A Szaturnusz tehat Igy nezve, szemben all a fennyel, a tudatossaggal, es a sotetet, az amyekot szimbolizalja. A lelek szempontjabol arnyek azokat a tartalmakat jelo­ li, amelyeket az eg6 elutasitott, mivel tartalmuk miatt nem tudott azo­

nosulni .veluk, Ezek az arnyekreszek termeszetesen nem szfinnek meg azzal, hogy az ego nem vesz r6luk tudomast, Feszultseget, nyugtalansa­ got okoznak, es keresik az utat, hogy felhivjak magukra a figyelmet, es ujra integralodhassanak, Ezen a visszavezeto uton jatszik nagy szerepet a Szatumusz, amely paradox modon eppen az elfojtassal teszi meg az elso lepeseket az integralodas fele. Tortenelmileg tudjuk, hogy a kozepkorban a Gonoszt az arnyek­ kal, a Szaturnusszal azonositottak. Ez sajnos meg rna is el, es tartal­ mazza mindazt a "rosszat", amelyet a szemelyiseg vagy a tarsadalom, a kulnira, tudatos ertekrendje alapjan kitaszit magabol, A bunbak ti­ pikusan szatumuszi fogalom, ezt megerositi az is, hogy a Bak jegye a Szaturnusz otthona. A kitaszitassal megjelenik a projekcio is, hiszen a biinbakra tesszuk ra, vetitjuk ki mindazt, amit magunkban nem aka­ runk eszrevenni, amit nem tudunk elfogadni. Igy aztan az eppen ak­ tualis bunbakot btmtetjtik meg "rossz" tulajdonsagainkert. Ez a folya­ mat tarsadalmi szinten konnyen felismerheto arr6l az adaz gyuloletrol es pusztitasi vagyrol, amely a bunbakra iranyul, legyen az egy ember, vagy egy masik nemzet.

A Szaturnusz atalakito ereje "Az ember nem azaltal vilagosodik meg, hogy afeny alakjait kepzeli maga ele, hanem azaltal, hogy tudatositja magaban a sotetseget. " C. G. lUNG

A szellemi fejlodesben az Isteni Onvalo megvalositasahoz vezet6 uton mindenkinek szembe kell neznie sajat amyekaval, amit fel kell dolgoz­ nia es a tudattalanba elnyomott reszeit fel kell szabaditania. Ezt nem le­ het pusztan intellektualisan megoldani, mert az intellektus ezen a fejlo­ desi szinten meg az eg6hoz (3. csakra) tartozik. Az isteni intellektus egy magasabb fejlettsegi szinten fogja csak megmutatni magat, els6sorban bolcsesseg formajaban. A~

130

131

(

.0-"

l~" I

A mai ezoteriaban sajnos szamos tevedes van az egoval kapcsolat­ ban*. A legnagyobb tal an az, hogy a szellemi fejlodes ellensegenek te­ kintik, es erovel a megsemmisitesere torekszenek. Igy vannak manap­ sag olyan technikak, amelyek szinte ostorozzak az egot olyan felkialta­ sokkal, hogy .Jia mar tudod, mi a megoldas, akkor miert nem csinalod?" - Ez sajnos hatalmi drama, jatszma, ahol a kerdezo eljatssza a boles guru szerepet, aki majd .felebreszti" a masikat. Megprobalja eloadni a Pluto archetipusat, amely az igazi, de kellemetlen gy6gyit6. Hogy hata­ sosabb legyen, meg egy jokora biintudatot is megprobal beepiteni a rna­ sikba. Ha az meg ezek utan sem vilagosodik rneg, az a baja. APlut6 es a Szaturnusz igazi atalakito erejet csak kevesen kepesek tisztan es tudato­ san kozvetiteni. Az onjelolt "megvilagosit6k" (szerencsere) messze a11­ nak ezektol a hatalmas erejii archetipusoktol, Ok nem veszik figyelem­ be azokat a szemelyisegreszeket, amelyek integralasra varnak, es nem eltaszitasra, megsemmisitesre. Ez a folyamat egyebkent sem jatszodhat le egyik percrol a masikra, bar vannak tanitasok, melyek szerint a meg­ vilagosodas csak egy pillanat. Ez igaz, de a hozzavezeto ut nem az, es arr6l hires, hogy nem lehet kihagyni lepcsofokokat. Az arnyek olda11alva16 szembesules, es annak integralasa olyan ero­ ket mozgat meg a szemelyisegben, amelyek erosen kihathatnak fizikai allapotunkra is. Ha a folyamatot a tudattalan bolcsessegunk (az Isteni akarat) vezerlesere bizzuk, akkor mindig csak annyi fog tortenni egy­ szerre, amit el tudunk viselni. Ezutan johet a kovetkezo lepes - hogy a fizikumunk is kibirja. Figyelembe kell vennunk, hogy egy-egy ilyen in­ tegralas soran a belso atalakulas hatasara fizikai testunk is megvaltozik, magasabb rezgesszamra emelkedhet, hiszen egy lepessel kozelebb ju­ tott az egyseghez. Az anyagnak pedig legtobbszor ida kell az atalaku­ lashoz, Ha minden valtozas, minden arnyek integralasa egyetlen pilla­ natban kovetkezne be, akkor valoszinuleg a fizikai testunk nem elne tul, az era es a feny szetegetne. Ezt a folyamatot mar ismerjuk az ezoterikus hagyomanyokbol, amikor a jelolt rul tiirelmetlen volt ahhoz, hogy ve­ gigjarja a szamara kijelolt utat, es felebresztette magaban az erat, amely elpusztitotta a fizikai testet, lelki szinten pedig vegtelen kinokhoz es fajdalmakhoz vezetett.

*

T

( Szimbolikusan abrazolva, ilyenkor nem szembesul a Kuszob Orzo­ jevel, hanem azt hiszi, hogy kicselezi, atlep a kuszobon - amire meg nem erett meg - de nem birja elviselni, amit lat es erez. Ekkor jon ra, hogy a Kuszob Ore tovabbra is ott all, es csak akkor lephet be, ha 0 be­ engedi. A Kuszob Orenek tehat nemcsak az a feladata, hogy akadalyoz­ za a jeloltet, hanem, hogy vedje is, hiszen, ha nem kepes integralni ar­ nyekat, a kuszobon atlepve megsemmisulne annak energiajatol, A Szatumusznak tehat igen fontos szerepe van az Egyseghez visz­ szavezeto uton. Azzal, hogy letrehozza az eg6t, megmereviti, ellenall a valtozasoknak, ezzel pedig kitermeli a szenvedest, ami latensen megin­ ditja a fennallo helyzet bomlasat. Ez azt jelenti, hogy a Szaturnusz meg­ alkotja az egot, hogy aztan az meghalhasson. Ez a folyamat lemondas­ sal, fajdalmakkal, a kotodesek megsziintetesevel- es vegul Go esetben) ujjaszuletessel jar. Aki tudatosan akarja megelni szatumikus utjat, arvaltozasat, annak tudnia ke11, hogy nem az a legnagyobb baj, ha az ember a pokolba ke­ rill, hanem az, ha ott ragad. A poklon at kell menni, mert mogotte var a feny, A csapdat, amibe beleeshetiink es beleragadhatunk/nagyonj6l irja le a Symbolon .Depresszio" cimii kartyaja, amely asztrologiailag egy Szatumusz-Pluto allapotot mutat be: .Hihctetlen a melysegekbe taszit6 ereje. Az elet olyan nehezze valik, mint a nyak­ ba akasztott malomkerek. Vaspancel fogja korul a szivet, es egy napon mar nem is hallani, hogy ver-e meg. Az ember bensojeben elcsendesedik - halotta es uresse va­ lik. A feny lassan kialszik, es teljes sotetsegben talalja magat, Elfelejti honnan jott es hova tart. Letenek ertelme elfakul a felejtes erne belso termeben .... Minden er­ zest elnyel a feneketlen semmi. Senki, sem barat, sem terapeuta, de a megoly ked­ yes tars sem kepes elerni elvarazsolt lelkedet ezekben az idokben.. " Az alvilag ura elrabolja .. Szaturnuszt61 az idot: az ide mozdulatlanna valik, Nem Ietezik mar sem mult, sem jove, csak a szivos, surgeto, egyre suriibbe valo jelen. Osszesurit es meg­ merevit, fogva tart a remenytelenseg allapotaban.... Nem tudjuk, hogy mikor moz­ dulnak meg ujra az ora mutatoi, ami azutan meghozza a feloldozast. A depresszio, amilyen gyorsan es titokzatosanjott, ugy el is mulik. Mindaddig ki vagy szolgaltat­ va neki, mig meg nem erted, hogy te magad hivtad eletre: az elfojtas, sotetseg es fe­ lejtes belso szerepszemelyiseget. A depresszi6 mindig akkor keletkezik, ha a lelek nem akar tudni egy bizonyos dologrol. .. Sose felejtsd el: a sotetseg ideje egyszer elmulik, es megnyflik szamodra az emJekezeshez, es ezzel a fenyhez vezeto Ut."'4

Errol reszletesen irtam Az ezoteria cirnyekoldala dmu konyvemben.

132

133

1

( A kereszteny misztika igy Ir a lelek sotet ejszakajarol: "Nem kivulrol hatol belenk, hanem forrasa a lelek belsejeben van, es csak azt a le1ket arasztja el, amelyben feltor, A bensonkben letrehozott hatasai azonban na­ gyon hasonlitanak a kozmikus ejszaka hatasaihoz. Feltetelezi a ktllso vilag elhoma­ lyosodasat - meg akkor is, ha kinn ragyog6 fenyben uszik minden. - A lelket ma­ ganyba, sivar pusztasagba viszi, eroit lebilincseli, ijeszto remkepekkel szorongatja. A lelekben megis feltor az ejszakai feny, es egy l1j vilagot tar fel bennunk." KEREsZTES SZENT JANOS

I

I.

I fI

( Ettol tobbet lenyegileg nem is lehet mondani errol a folyamatr61. Talan csak meg egyet: ilyen allapotban (is) sokat segit, ha az areheti­ pusokhoz fordulunk. Minden archetipusnak van fenyes oldala, amely iizenni tud a leleknek, Segitsegukkel at lehet forditani a legnehezebb bel sa allapotot is. A gyakorlatban ez igy nezhet ki: Ha egy nehez hely­ zetbe kerulok, esetleg depresszi6ba, megfigyelem, hogy milyen jelleg­ zetes vonasai vannak, mit erzek, mit elek at? Ezek alapjan azonositani lehet a hozzatartozo arehetipust. Ezutan meditacioban, imaban kerem ennek az arehetipusnak a fenyes oldalat (a depresszi6 eseten a Szatur­ nusz es/vagy a Pluto archetipusanak magasabb oktavjat), hogy vilago­ sitson meg, segitsen at ezen a helyzeten, adjon tanacsot. A valasz na­ gyon gyorsan megerkezik,

A Szaturnusz atalakito erejenek hatasara talalkozhatunk tehat ezzel a belso allapottal, amely onmagaban meg keyes a megvilagosodashoz, 4Szatumusz ugyanis az oDW'ilkossagot isjeloli. amelyet sokan valasz­ tanak ilyen helyzetben. A Beavat6 es a Tanit6 azonban mas utat is mutat neknnk, Ez lenyegeben megegyezik a tantra egyik alapveto tanitasaval: "A tantra azt mondja: ne hareolj. Hare nelkul, akarat nelkul az ego nem letezik... csinalhatsz, amit akarsz, de figyeld magad! Csinald, de ebe­ ren .... Ez a m6dszer titka: ha tudatosan eselekszel, az energia atalakul ... A mereg atalakul, ha tudatos tudsz maradni. Ha kiizdesz a duhoddel, az mar magaban duh.... Ha megis sikerul elnyomnod a duhot, akkor olyan leszel, mint egy halott: nem lesz ott duh, mert elnyomtad - de nem lesz ott megertes sem, mert esak a diih alakithato at megertesse.... ha a vi­ lag ellen vagy, akkor a nirvana, a megvilagosodas ellen vagy, mert ep­ pen ez az a vilag, amibol nirvanat keIl csinalni.?" Vagyis a sarbol ara­ nyat, hogy az alkimiahoz kanyarodjunk, de azt is mondhatnank, hogy at kell szellemiesiteni az anyagot, ami a Szaturnusz celja. Lathatjuk, hogy ez az atalakulas fuggetlen a vilagnezettol es a kultu­ ratol, az Embert erinti, es ugy tiinik elkeriilhetetlen a fejlodes utjan. Visszaterve a lelek sotet ejszakajahoz: ami biztosan hasznal, az a tu­ datossag, a koncentracio, amiben a Szaturnusz segit. "ij;em eluta~llk a helyzetet, hanem elfogadjuk, atadjuk magunkat neki es tudatosan, ebe­ ren (magunkat alland6an figyelve) megeljuk! Ebben az elfogadasban razonban benne van egy olyan tulajdonsag is, amelyre szinten a Sza­ tumusz nevel benniinket: az alazat. Az alazat a sorssal, a sorsunkat ira­ nyit6 magasabb erokkel szemben, amelyet minden nagy szenvedesben megtapasztalunk.

"Ha a lelek elfogadja a kereszthalalt, akkor reszesedik a »sotetseg ra­ gyogasaban«, a titokzatos isteni bOIcsessegben, mely bearad a lelekbe ...

134

135

Onmagunk megismeresehez tehat alapveto fontossagu az archetipusok alapos ismerete. J7 Ami a Szaturnuszt illeti: vagy tudatosan vallaljuk es elebe megyunk befele fordulassal, a vilagtol va16 elvonulassal, meditacioval, tudatos bojttel vagy jon, es ugy rendezi a dolgot, hogy legyen eleg idonk es al­ kalmunk elgondolkodni eletunkon, es megtenni a szukseges lepeseket az atalakulashoz. Vagyis szaturnuszi helyzetbe kerulunk: betegseg, bal­ eset altal korhazba, szanatoriumba, rosszabb esetben valamilyen zart intezetbe, bortonbe. Tehat elszigetelodunk szokvanyos kornyezetunk­ tol, amit megelhetunk tragediakent is, de felhasznalhatjuk megvilago­ sodasra is. Altalaban minel melyebb a szenvedes, annal nagyobb feny aramolhat majd belenk: "Minel melyebb arkot hasit lenyetekbe a banat, annal tobb orom befogadasara lesztek kepesek." - irja Gibran. A gyaszt is - amely szinten szatumuszi principium a hozzatartozo fekete szinnel egyiitt - megelhetjuk - akar bojttel osszekapcsolva - a regitol va16 el­ valaskent, es felkeszulhetunk az uj elethelyzet befogadasara. Az a fon­ tos, hogy mindvegig tudatosak, eberek maradjunk.

A Szaturnusz ajdndeka

10

(

;"

a lelket Isten belsoleg, »szajtol szajig« erinti meg. Haladott lelekben, sot isteni kozlesek nyoman is jelentkezhet gog, hiusag, szellemi elve­ zetvagy, Ezeket az ejszakaban, a kifosztottsag altal gyogyitja meg Isten ugy, hogy »kiszolgaltatja az ertelmet a sotetsegnek, az akaratot a sza­ razsagnak, az emlekezetet a sotetsegnek, es a lelek hajlamait atengedi a szomorusagnak, kesenisegnek es a szorongatottsagnak... « Ez valoja­ ban - a tisztulas.''" Ha megerint bennunket a feny, akkor elobb utat tor maganak, ki­ tisztit benntmket, es csak utana valik megtapasztalhatova a fizikai si­ kon is. Velemenyem szerint errol van szo, amikor a misztikus hagyo­ manyok arrol beszelnek, hogy ha valaki megindul a Jo fele, akkor a Gonosz vissza akarja tartani, meg akarja kaparintani. Ezt polaris felfo­ gasnak tartom, ami eltavolit az Egyseg felfogasatol, Ahogy a feny meg­ erinti lelkiinket, ugyanugy megerinti arnyekunkat is, amely szamara el­ jott az ido, hogy integralodjon, A feny erintese mindig az Egyseg fele vezet. Az amyek integralasa pedig - bar igen kellemetlen - pontosan er­ rol szol, Ha tudatosan vallaljuk, nagy segitseget kapunk.

I

!

Ez csak egy utalas arra, hogy mil yen belso allapotokat tapasztalhat meg az, akit atengedett a Kuszob Ore. A kuszob atlepese azt is jelenti egyben, hogy Szatumusz megajandekozza felsobb oktavjai kincseivel: a bolcsesseggel, az erettseggel, az attekintf kepesseggel, a higgadtsag­ gal, a belso gazdagsaggal.

A bolcsek kove

A Szaturnusz magaban hordozza a fenyt, amelyet gorog elnevezesei mutatnak: vilagito, fenylo, a Nap, megvilagosito, fenyt hozo (latin for­ ditasban: Lucifer). A Szatumusz unnepet a Saturnaliat, a romaiak a teli napfordulo kornyeken dec. 17-21. kozott tartottak, ahol az aranykorra emlekeztek, es a fenyt vartak. Mitologiajaban van egy fontos resz, amit legtobbszor csak melleke­ sen emlitenek meg: .Kronoszhoz (= Szatumusz) fuzodik az aranykor emleke, Kiralysa­ ga egybeesik a vilag boldog korszakaval. Amikor Zeusz almaban meg­ bilincselte Kronoszt, aki a tolgyekbol csurgo meztol megittasult, elvit­ te az oreg istent oda, ahol Kronosz - s vele egyiitt az aranykor - mind­ maig tartozkodik: a Boldogok Szigetere, a fold legszelso peremere. Az Okeanosz felol lengedezo fuvalmak fujjak korul ott Kronosz tornyat. Ott kiraly 0, Rhea, a mindenki fa16tt legmagasabban tronolo istenno ferje."17

A bolcsek kovenek titkat ez a konyv sem fogja megfejteni, de egy erdekes osszefugges kinalkozik a Szatumusz analogialancolataban. Ehhez az ar­ chetipushoz tartozik a ko. A bolyg6 szimb61uma pedig egy kereszt, alat­ ta e gy felholddal, amit sarlonak is lehet ertelmezni. A kereszt az anyagba leszallt szellem szenvedeset jelzi, a felhold es a sarlo pedig utal a Szatur­ nusz noi principiumara. A sarlo a foldmuvelest is jelzi, az aratast- atvitt ertelemben is, de a mitologiat tekintve Kronosz (Szatumusz) egy sarlo­ val kasztralta apjat Uranoszt (az eget), amidon az egyesulni akart anyja­ val Gaiaval (a folddel). Tehat megfosztotta teremto erejetol a szellemet, szetvalasztotta az eget es a folder, ezzel letrejott a dualitas. "A kereszt ala vetett felhold a Szatumusz jeleben az anyagba rejtett feminin szellem, a gnosztikus Sophiajelkepe: ez az anima mundi, Isten manifesztalt resze, amely maga kore novesztette a formavilagot.?" Mivel Sophia noi minoseg, es 0 maga a bolcsesseg, benne rejlik a legsunibb anyagban is. Igy a Szatumusz kaye, ha a belso atalakulastol atfenyesedik, bolcsessegge valik, A kovek a Fold Anya csontjai, ok hor­ dozzak koncentralt formaban a foldon elt valamennyi leny kiszenvedett, atfenyesitett elettapasztalatat. Ez pedig alig felfoghato gazdagsagu bolcsesseg-tar, Ehhez azon­ ban nem mindenki juthat hozza. Elobb le kell szallnunk a fOldbe, a kobe, hogy megismerhesstik fenyesseget, hogy meglassuk a szellemet az anyagban, es rajojjunk, hogy nines es soha sem volt elszakadas, csak Egyseg van. Ezt az egyseget bizonyitja az a kiilonos-csodalatos teny is, hogy van­ nak olyan kovek (peldaul granit), amelyek hangjanak eros tudatmodosi­ to hatasa van. Az erdekes ebben az, hogy a ko a gyoker csakrahoz tarto­ zik, amely koztudottan a foldhoz kapcsol6dik. Az a hang pedig, amirol

136

137

A Szaturnusz, mint a feny

~

1

(

i itt sz6 van, a 7. csakrat nyitja, amely az eghez kot benniinket. Az Egy­ seg ott van mindenben.

(

~

I 10. A symbolon es a holdl

APllit6

)" ~

Az asztrologiaban a Pluto a masik planeta, amely osszefugg a halallal.

Pontosabban kifejezve a halal-ujjaszuletes atalakito folyamataval, ame­

lyet mindenki megtapasztalhat mar eleteben is. Ezt az atalakulasi folya­

matot irtam le az 1. fejezetben, amihez itt mar csak mitol6giai hozza­

rendeleseket emlitek meg.

Pluto vagy a gorog mitologiaban Hadesz, az alvilag nagy hatalmu istene, aki egyben a leggazdagabb is az Olymposz istenei kozott, Ez a gazdagsag a mi ertelmezesunkben lelki kincsekre vonatkozik, amelye­ kert Ie kell szaIlni sajat alvilagunkba (tudattalanunkba), ott meg kell ke­ ,resni, es a felszinre (a Dldatos elmebe) kell hozni. A Plut6 archetipusa pontosan ezt a~tudatosodasi folyamatot kepviseli: valamilyen lelki tar-~ ~mat a tudattalanb6l a tudatosba emeliink. Ha erre kepesek vagyunk, akkor eletunk gazdagabb, tudatunk szelesebb lesz .. A Pluto fenyes aspektusanak szimbolikus alakja a saman, aki beava­ tasa soran yal6ban leszall a poklokba, ott atalakul, majd ujjasztiletve emelkedik fel. Ettal kezdve lelekvezeta lesz, aki kozvetlt az emberek hetkoznapi vilaga, valamint a tudattalan als6 es felsa vilaga kozott. A Pluto tehat eroteljes lelki-szellemi atalakulast kepvisel, ami meg­ felel a halal tagabb fogalmanak.

138

"Jezus ezt mondta nekik: Amikor a kettot eggye teszitek es a bensdt olyannd, mint a kiilsot, a kiilsdt, mint a bensot, afentit, mint a lentit, s igy a ferfit mint a not egyetlen eggye, ... akkor mentek majd be a kiralysagba. " APOKR!FEK: TAMAs EVANGELIUMA, 22:

Asymbolon A .symbolon'' gorog eredetti sz6, es sz6 szerint "egybeszerkesztett"-et jelent. A gyakorlatban ezt nagyon j61 ismerjuk foleg romantikus :filmek­ bol: ket, egymast nagyon szereto embemek el kell valnia egymastol va­ lami kulso ok miatt, es tudjak, hogy csak evtizedek mulva talalkozhatnak. Hogy biztosan felismerjek egymast (hiszen kiilsejiik nagyon sokat valtoz­ hat ennyi ida alatt) egy ermet, medalt vagy egy hasonl6 kisebb targyat ket­ tetornek. Mindketten megoriznek egy-egy darabot, es amikor hosszu ida eltelteve] ujra talalkoznak, osszeillesztik a darabokat. Ha pontosan i11enek egymashoz, akkor megtalaltak egymast, es ujra egyseget alkothatnak. A symbolon lenyege tehat az, hogy egy egyseg ket darabra torik szet, es az egyik elkeriil messzire. A toresvonal egyedi, csak ez a ket fel illik pontosan ossze. A toressel egyutt egy seb is keletkezik, es a ket resz el­ kezd vagyodni a masik, a kiegeszito fele utan, hogy a seb begyogyul­ jon. Ezt az allapotot legjobban a nemek viszonyabol ismerjiik. Talan er­ demes itt idezni Plat6n kozismert leirasat: 139 '.

'I

,J"

~

~

(

Minden elvalas halal valamilyen szinten. Ezt lattuk mar a Szaturnusz archetipusanal. A symbolont vizsgalva azonban nagyon jol kirajzolodik a Szaturnusz, a Pluto es a symbolon 6sszefuggese. A symbolonban ketteWrik az egyseg, hogy az egyik resz a vilagba kilepve tapasztaljon, es visszaterve az egyseg Wbb lehessen, mint el6t­ teo A ket resz nagyon vagy6dik egymas utan, es ezert allandoan kere­ sik egymast. Hatalmas energiak elednek fel, amikor megtalaljak egy­ mast. Az elvalas fajdalmanak szeretette kell alakulnia (magasabb rez­

gesre kell eme1kednie), hogy az egyesules vegbemehessen. Az egyesu­ leskor azonban mindket resz megsziinik, hiszen mar nem reszek tobbe, nines kulon letuk, hanem egyseget alkotnak. EGY van, es nines resz. A SzatuIDusz archetipusa ezt igy jeleniti meg: az egysegbol, (a self­ bol, ami a lelek totalitasanak arehetipusa) kiszakit egy darabot, es meg­ alkotja az eg6t..t\.z egyseg tehlit kettetorik, a lelek teljessege ketteszakad ellentetparjaira, tudatra es tudattalanra. A tudattalan az ego-identitas ne­ mevel ellentetes jelleget vesz fel, igy a fertinM a Szaturnusz a maszku­ lin eg6t elvMasztja a feminin animat6l. A ketto pedig vagyakozik egy­ mas utan. Ezert az ego (reszleges vagy teljes) halalat vagy atalakulasat kiserhetik olyan belso kepek is, amelyben ket ellentetes nemii belso resz egyesul. Ebben pedig konnyfi felismemi az egyelore kulonbozo nermi tudatos es tudattalan egyesuleset, sot az atalakuloban leva ego hihetet­ lentil vagyodhat kiegeszito es ellentetes resze - a teljesseg utan. Az egy­ segesulest pedig nem veletlentil jelaltek kulonbozd kulturak a no es ferfi egyesulesevel (a Bibliaban a menyasszony es a volegeny), hiszen a ket­ teszakitott oserok ujraegyesuleserol van szo, ami egyben ujjaszuletes is. Ez pedig atvezet a Pluto halal temajahoz. A Pluto intenziven megeli a szetszakitottsagot (az egyseg halalat), az ellenteteket, es eros szexualitasa­ val magaban hordozza a gyogyulast is. Hiszen a szexualitas spiritualis le­ nyege az ellentetek, a yin es a yang egyesulese, az egyseg letrehozasa es atelese. Az igy letrejott uj egysegbol pedig hihetetlen erok aradnak, ami a Pluto fenyes oldalan mutatkozik meg, amikor a Fonix ujra felrepul. Abban az egysegesulesben, amihez a symbolon, a Szaturnusz es a Pluto vezet, kozos az ego halala..bz egysegbe esak ugy lephetiink be, J1a levetiink mindent, azaz fe1adjuk hatarainkat, azt, akivel azonositot­ tuk magunkat, vagyis eg6nkat. Ehhez pedig nem kis batorsag kell. Ha at tudtunk lepni ezen a hataron, akkor egy pillanatig ugy erezzuk, hogy meghalunk, ha nem lehetunk azok, akiknek hisszuk magunkat, de ekkor tapasztaljuk meg a feloldodast is, azt, hogy elninnek a hataraink, elve­ szitjiik anmagunkat, tudatunk kitagul, es megeljtik a letezest hihetetlen magassagait es melysegeit. Ezert is felunk a Szaturnuszt61 es a Plut6t61, mert eg6nk fel sajM ha­ laIat61, mivel nem tud semmit arr61, ami m6g6tte, es utana van. Csak annyit tudunk, hogy feItamadlis van, de amig meg nem eljiik, esak el­ menk tudja. Utana mar egesz lenyiink.

140

141

"Regen, a mitikus idokben, mondja Arisztophanesz, az embereknek nem olyan alakjuk volt, mint rna, hanem kettos-ernberek voltak, meghozza haromfelek: kettos ferfiak, kettos nok es hermafroditak. Ugy neztek ki, mint egy kettos herma, akinek ket area volt, egyik elore nezett, a masik hatra. Az embemek ez a neme lUI elbiza­ kodott volt, es vetkezett az istenek ellen. Zeusz kettevagta oket gerincuk rnenten, -hogy veget vessen a dolognak. Hatul bevarrta a sebet, es a szervalasztott ket felet szetszorta a szelben, Ekkor azonban a szetszakitott ket felben vagyakozas ebredt, hogy egyesulhessen a masik felevel, es ez a vagy az erosz. Azt, hogy kinek mi hi­ anyzik a szerelemhez, az donti el, hogy korabban mi volt. Ha kettos ferfi volt, ak­ kor egy ferfi szeretore van szuksege, ha kettos no volt, akkor egy leszbikus szere­ tore, es ha hermafrodita, - akik a mitikus osi nem tobbseget kepeztek - akkor ferj­ re vagy felesegre."

Ezt a temat erdekes modon megtalaljuk tobb osi kultura mondakore­ ben, ami azt jelzi, hogy az embert altalanosan erinto, rnely folyamatrol van sz6. A symbolon azonban tagabb ertelmii, mint a nemek kapesola­ tao Egy egyseg szettoreset jelzi, ahol az egyik resz passziv (gyakorta nem mozdul el helyerol), a masik pedig aktiv (0 megy el a nagyvilag­ ba). A tekozlo fiu tortenete is errol szol, s6t meg tobbet is mond: az ott­ hon egysege megtort, amikor a tekozlo fiu elment,de amikor visszatert, atyja kittmteto szeretettel fogadta. A symbolon vilagba kilepett resze ugyanis tapasztalatokat gyujt, amit otthon maradt resze nem tud meg­ tenni. Ezeket a tapasztalatokat viszont magaval hozza vissza az egyseg­ be. Igy mar egy uj egyseg jon letre, amely gazdagabb, magasabb szin­ ill az elozonel.

A symbolon es a halal osszefuggese

ill

I

I

I

(

i&

$1

11. A halol es a beovctds .t\

"Meghalni annyi, mint beavatottnak lenni." PLAT6N

. _. A beavatas hagyomanyos formai

·w

,A beavatas az emberi lelek melyen e15 osi minta, amely kort6l es kul­ turatol fuggetlenul megnyilvanul a szellemi fejlodes utjan, A beavatas olyan - ritusokb6l es tanitasokbol a116 - esemeny, amelynek celja, hogy a beavatand6t vallasi vagy tarsadalmi szempontb6l masfajta (emelke­ dettebb) letallapotba emelje. . &- archaikus tirsadalmakban igen eltetiedtek voltak az ifjuva ava­ tas es a valhisi beavatas kiilonfele formaL Az ifjuva (feln6tte) avatas lenyege egy Qlyan ritus volt, amely vegervenyesen lezarta a gyermek­ kort, az avatand6t elvalasztotta az anyjat61, es kiilonfele megpr6balta­ tasokon keresztiil felkeszitette a felnott korra, majd a ritus vegen 6ssze­ kapcsolta szellemi tamogat6javal, aki a szliloi gondoskodas transzcen­ dens megfeleloje volt. A beavatasok masik nagy kategoriaja a vallasi beavatas, amelynek ket fO formajat emelnem ki: az egyiket emberek (mesterek, vallasi ve­ zetok) vegzik, a masikat a lathatatlan szellemi erok, Az elobbi tipus a kozismertebb, amelyrol az ezoterikus irodalomban szamos mendemon­ da kering. Ez a beavatasi tipus tobb szakaszb61 allt: a mesterek kiva­ lasztottak azokat az ujoncokat, akiket megfelelonek talaltak a tanitasra, es a szent er6kbe va16 beavatasra, majd elkezdtek tanitani 6ket. A felke­ 143

szules nemcsak oktatasbol allt, hanem gyakorlatok es ritualek elvegze­ sebcl, amelynek celja az volt, hogy a beavatand6t testileg-lelkileg fel­ keszitsek a magasabb szintti erokkel val6 talalkozasra, Tehat nemcsak intellektualis tanulas volt, hanem szellemi-Iel1ci is. Ezt a folyamatot ko­ vette maga a beavatas, amelynek idopontja tobbnyire ismert volt az ujonc elott, de azt nem mindig tudhatta, hogy mi fog tortenni vele. A beavatas a halal-uijasziiletes oskepehez tartozik. A beavatas aztje­ lenti, hogy II beavatand6 addigi elete meghal, es a lelek sotet ejszakajan athaladva egy magasabb letezesi, tudati szintre jut el. Ez nemjelenti azt, -hogy megvilagosodik, csupan azt, hogy jelentosen magasabb szellemi szintre jut el onmagahoz kepest, Ugyanis nemcsak egy beavatas van, hanem tobb is, amely mindig nehany lepcsofokkal magasabbra visz. . A vallasi beavatasok klasszikus formajaban tehat a beavatand6 egy sulyosan val sagos helyzetbe kerul, amelynek megoldasrhoz nem ele~ ---.. addigi ereje es tudasa, ezert az elso lepesben legy6zottnek, tehetetlen­ nek erzi magat. Ezt nagyon mely lelki valsag kiseri 1 ahol szembe kell g,cznie onrnagaval, eddigi eletevel, es fel.kell ismemie kicsinyseget, ki­ _szolgaJtatottsagat. A beavatas ezen ponti an kovetkezik be a beavatlisC .halal, ahol a beavatand6lelkenek egy resze meghal, ami tObbnyire a sa- • jat erejerol, hatalmar6l kialakitott kepe, teMt az ego egy resze. Ezt tel­ jes megsemmistileskent, remenytelensegkent, szenvedeskent es ketseg­ beeseskent eli meg. • A beavatas feltamadas, 'elemelkedes fazisa. csak akkor .kovetkezhet be, ha a halal megtortent, hiszen ilyenkor tud a beavatand6 szelleme felemelkedni, es talalkozni az istenseggel, A magasabb szellerni szint­ re va16 emelkedes mindig egyuttjar a szentseggel vale talalkozassal, ami az archaikus nepeknel egyet jelent az oseredethez valo visszateres­ sel (religio). A beavatando tehat szinrol-szinre talalkozik azzal a legna­ gyobb szellemi erovel, amelyet el tud viselni, es amely megnyilatkozik neki a feltamadas allapotaban. A beavatando megmeritkezik ebben az eroben, es ebbol szuletik ujja egy emelkedettebb Ietallapotba, A beavatasoknak azon tipusaban, amelyet mesterek vegeznek, a be­ avatasi valsagot es halalt emberek idezik elo, gondosan elokeszitve minden lepest, beleertve a feltamadas szakaszahoz tartozo unneplest is. Itt tehat a beavatandot tamogato, segito kozeg veszi korul, amely ponto­ san tudja, hogy mirol van sz6, es mi a tet..b. beavatlis kimenetele ugyan-

J

144

1I

i

I

I

( .~ soha

nem biztos, mivel aMI fugg, hogy a beavatand6 ujja tud-e SzU­ letni. Sikertelen esetekben az ujone vagy meghal, vagy megorul. A szellemi erak altaI vezetett beavatas klasszikus peldajat a sama­ nizmusban talaljuk meg. Samanna tobbfelekeppen lehet valni, de alta­

Uban a szellemek valasztjak ki "foldi munkatarsukat", es a saman be­

avatason kereszttil keszitik fel jovendo feladataira. Ennek soran ,a je16lt

un.,saman betegseget kap, amely igen sulyos lehet, sokszor verrel fugg

ossze, esszinten teljesen kiszolgaltatott es remenytelen allapothqz; ve­

-Z..et. A saman betegseg raadasul nem egy hetig tart, hanem esetenkent ,h6napokig, sot evekig is. E sulyos valsagban a beavatand6 rakenysze­ rul, hogyJeladja fOldi erejet es enjet, es ra kell jonnie, hogy esak ugX ,tud megmenekUIni, ha onmagat gy6gyftja meg, kizar6Iag szellemj erok se itse eve!. A ~aman betegseg tipikus jellemzo]e, hogy ember nem tud rajta segiteni. Igy a betegseg soran a beavatan ona nemesa esontIg "Iepusztult allapotavaI- ami szinten a saman betegseg jellemzoje - kell p1egbirk6znia. hanem a hirtelen megnyfl6 szellemi vilaggal is. Ha sike­ rul a belso atalakulas, akkor_uj emberre valik:. teste is ujjasziiletik, lel­ ke es szelleme pedig szinte kicserelodik. A saman betegseg verrel vale osszefuggese j61 mutatja, hogy itt a valtozas a legmelyebb szinteket, a let alapjait (esont, ver) erinti. . A beavatas lenyegehez tartozik: a kozeg, amiben vegbemegy, es ez. mindig is vallasos volt. A vallas lenyege ugyanis, hogy az embert vissza­ vezesse a letbe, a legtisztabb kezdetekhez. fr- mitoszok es a kultuszok en­ nek segitoi voltak, hiszen a mitoszok lekepeztek az istenek eredeti csele­ kedeteit, amit az ember a kultusz keretei kozott igyekezett utanozni, ab­ hOI a celbol, hogy a is az istenek koze emelkedjen, eredeti hazajaba,

A beavatas napjainkban Az elsa, amit mondhatunk a modem ember es a beavatas kapcsolatarol az, hogy ez a nagyon fontos kozeg, amely rendkivul tamogato energia­ mintakat epitett ki, alapvetoen hianyzik, Tobb szaz eve elunk teljesen deszakralizalt vilagban, ahol a vallas eloszor kiuresedett, majd pedig fokozatosan eltiint. Mivel azonban a beavatas a halal-ujjaszuletes te­ 145

(

If

makorebe, s ezzel a Pluto archetipusahoz tartozik, klilso korulmenyek­ tol fiiggetleniil is letezik es rmikodik az emberi lelekben, EITe nagyon jo pelda az, hogy a samanizmust sem lehetett kiirtani semmivel, hiszen nem kultura-fuggo, hanem egy oselv megnyilvanulasa. . Mindezek alapjan felismerheto, hogyc_napjainkban a beavatas egye­ ni es kollektiv fonnaban is folyik. A tartalom a regi, a forma a mai kor­ - hoz igazodik. ~vatas egyeni szinten a hetkoznapok alruhajaban jelenik meg. Szinte mindenki eleteben egyre-rnasra keletkeznek sulyos nehezse­ gek, anyagi, erzelmi, emberrproblemak, arnelyekben van egy kaz6s: az p-intett ugyan kiizd, de hamar kiszolgaltatottnak erzi magat. Ezt tobb­ nyire..[ulyos belso valsag kaveti. amely donto az egesz folyamatban. Az egyent ero nehezsegek, arnelyek valoban le tudjak gyaZll!( es kiszolgal­ tatotta tudjak tenni, nem kuzdhetok Ie a szokasos medon, de legfokep­ pen nem fizikai sikon. Mas sz6val: rna a hetkoznapi embemek alcazott beavatandok akkor tudnak megbirk6zni az egyre novekvo valsaggal, ha tekintetiiket a foldrol az egre emelik, az agyagbol a szellernre. Egyre in­ kabb ugy tunik, hogy vizszintesen (anyagi, foldi sikon) nincsen megol­ das, csak a felelmek duzzadnak. Egyedul felfele V~Jl kijarat, A mai bea­ vatandoknak ezt kell felismemiillc, es at kell valtaniuk az anyagi polus­ r6l a szellemire, ami a legnagyobb valtozas, amit egy ember megtehet. A mai jelOltek helyzete nehezebb, mint elodeike, hiszen, mint emli­ tettiik, hianyzik a tlimogat0lo. megerto kozeg, manyzik a vallasos es egi minta, es hianyoznak a tiszta tanitasok. Mesterek sincsenek, akik veze­ 1ik, felkeszitik, azaz szinte semmilyen fOldi kapaszkod6 nincsen. Ez on­ magaban is nagyon nehez helyzetet szul, viszont a vegsokig kenysze­ rito ereje van. Az anyagba lassan bezuhano emberi tudatot a jelenlegi fojtogat6 korulmenyek faIhoz szoritjak, ahol van meg egy utolso lehe­ tosege felismemi, hogy tehetetlen, kiszolgaltatott, es hogy csak felfe­ le, a tiszta szellem fele van kijarat ebbol a pokolb61. Ha ennek hatasara kepes atalakulni, belso p61ust valtani, akkor megtortenik a katarzis, es elkezdodhet az ujjaszuletes, ahol nem unneplik mesterek, nem koszon­ tik viraggal, csupan beket es hitet lel magaban, Kornyezete lassan at­ alakul, kisebb-nagyobb csodak kisereteben megoldodnak problemai, es egy ida utan eszreveszi, hogy mar mas vilagban el, masfajta emberek veszik k6riil, es masfajta eletet folytat.

146

1 i ~-

-~ ~

i I I

( A beavatasok lehetnek egyszeri, megrazo hatasuak, mint peldaul egy nagy veszteseg vagy betegseg, ami teljesen atalakitja az erintett gon­ dolkodasat es lelkuletet, es lehetnek kisebb, folyarnatos megprobaltata­ sok is, amelyek viszonylag egyenletesen csiszoljak a lelek gyemantjat, Mivel ezek a .Jietkoznapi", egyeni beavatasok nagyon sok embert erintenek - hiszen ilyen korban eltmk - ezert jogosan beszelhetunk kol­

lektiv beavatasrol is. Civilizacionk jelenlegi helyzeteben megtalalhat­

juk az ujjaszliletest megelozo allapot es a .Iialal" szinte minden jellem­

zo elemet: a kaoszba valo belemerulest, a tudatlansag es a gyermeki fe­

lelotlenseg megjeleneset, a szokasos viselkedesek megfordulasat, orgia­

kat es a holtak visszatereset (ami a gonoszsag, sotetseg, kegyetlense\

es a retteges szinonimaja).

A spiritualis tanitasok szerint egy ilyen hatast (szenvedest) kivalto hatalmas erore.az ember ketfelekeppen reagalhat: vagy azonositja tu­ datat a pusztit6 erokkel, es megt6rik a lelke, tudata pedig belemeriil a s6tetsegbe, vagy eWnti a tiszta szellem, es Ii legnehezebb k6riilmenyek kozoti is ember marad, felUlkerekedve minden pusztit6 eron. Pontosan ez j atszodik Ie nap mint nap emberek milli6ival. Mint szo volt rola, a beavatas a Plut6 archetipusahoz tartozik, amelynek egy rna­ szelsasegesseg. Ezt nagyon konnyu felismemi sik jellegzetessege manapsag nemcsak az idojarasban, hanem az emberi viselkedesben is. Lassan eltiinik a kozepreteg, elninnek az olyan emberek, akik egy kicsit az anyagban, egy kicsit pedig a szellemben hisznek. Helyettiik ket po­ Ius korvonalazodik: azoke, akik szamara csak az anyag, a penz, a hata­ lorn es az eroszak letezik, es azoke, akik felfele keresik a kijaratot, Az else csoport nagyon eroteljesen nyilvanul meg a lathato, fizikai vilag­ ban: nekik es roluk sz6l minden a harsogo mediaban, a fejreallt ertek­ rendszerben kozuluk keriilnek ki az "istenek". A masodik csoport latha­ tatlan az else szamara, de egyre novekszik. Ok azok, akik a sajat utju­ kon-m6djukon keresik az utat felfele, akar a termeszet szeretete es tisz­ telete felol kozelitik meg, akar spiritualis osvenyen - egyre gyorsabban ugyanoda jutnak. R61uk nem szolnak hirek, oket nem celozzak meg a reklamok, ha lehet, az 0 eletuk meg nehezebb manapsag, megis egy­ re tobben dontenek a felfele mellett. Remelhetoleg hamarosan elerik a "kritikus tomeget", es akkor a minosegi valtozas lathatova es erezheto­ ve valik mindenki szamara.

I

'a

147

~ ~

(

A kereszteny jellegii profeciak szerint_~pokaliptikus korban elunk, ahol Jews ujra elj6n, es kettevaIasztja az embereket: j6kra es ro~ .ra. Nem lesz k6zeput. A j6kat magaval viszi, a rosszak a karhozatba ke- ­ riilnek. Ha leforditjuk a szimb61umokat, akkor raismerhetunk korunkra, . i\ ahol mar alig van kozeput, E nehez korszak ajandeka a hatalmas szelle­ . mi fejlodes lehetosege: olyan korban es koriilmenyek kozott elunk, ahol _nines mas valasztasunk, mint a megfordulas, es a visszateres a legtisz­ tabb forrashoz.

~

~E ~

I

II

I

I l,

I I

;

148

(

12. A holoi

es a meqvikiqosodds

" ... a kulon-letbol a szemelytelen, valodi letbe atjutas nem lecsokkenes ... nem melyalom, inkabb az eberseg teljessege, melyhez kepest a legeberebb eletbeli allapot is csak kaprazo tetovasag. " WEORES SANDOR

A mely atalakulasoknak altalaban megvan a pozitiv kovetkezmenyuk is, hiszen a polaritas torvenye szerint: amennyire alamerulunk az egyik polusban, annyira fogunk a masikban is. Amennyire tehat alamerulunk a halalban, a valtozasban, annyira fogunk eltelni az elettel is. Mind­ ket elmeny tarthat tobb hetig vagy honapig is, de egyetlen percig is. Itt nem az ido a lenyeges - hiszen ebben a tudatallapotban legtobbszor ki­ lepunk az idahOl -, hanem az elmeny melysege, intenzitasa. A kozos mindegyikben az, hogy uj emberre lesziink, eroteljesen megvaltozik a szemelyisegunk, kUlso burkok, erzesek, viselkedesi mintak hullanak le r61unk, kozelebb kerulunk onmagunkhoz es Istenhez. Ilyen elmeny az elet tobb teruleten is varhat rank. Atelhetiuk ezt be­ tegseg utan, halal kozeli elmenyben, vallasos/misztikus ahitatban, me­ ditacioban, vagy spontan, akar az utcan is. Val6sziniinek tartom, hogy meg a .Jiirtelen'' bekovetkezett megvilagosodasok elott is vannak rauta­ 16je1ek. Tudattalan szinteken biztosanjo ideig zajlanak elotte a mely at­ rendezodesek, amelyet kiserhet nyugtalansag, levertseg, .nem talalom a he1yemet" allapot, vagy barmi mas, a szokatlantol eltero jelenseg. Ez az ido feltetelezesem szerint arra szolgal, hogy melyebb es kevesbe me­ lyebb retegeink is atalakuljanak, athangolodjanak az uj letallapotra, es vegul - talan utols6 lepeskent - bekovetkezhessen a "megvilagosodas" 149

L.

1

5. Eltiinik a halaltol valo felelem, s ez nagyon sok eletenergiat szaba­ dit fel, igy a le1ki era megnovekszik, az elet megujul bennunk 6. Az erintett maskepp tekint az elet dolgaira: az anyagi javakat keves­ be fogja fontosnak talalni, mint korabban, szemben a belso ertekek­ kel es a mindenutt jelenlevo szepseggel, 7. Az intellektualis kepessegek ugrasszenien megnovekedhetnek, fug­ getleniil mindenfele elokepzettsegtol. 8. Ez az elmeny akkora erovel hat az illetore, hogy ugy erzi, meg kell osztania masokkal is. 9. Az erintett szemelyisege megvaltozik, karizmatikus tulajdonsagok bontakoznak ki benne, eros belso kisugarzasa lesz, amely nagy ha­ tast gyakorol mas okra is, azaz bizonyos fokig az isteni ero, jelenlet kozvetitojeve valik. 10. El6bb vagy ut6bb rendkivlili kepessegek alakulnak ki benne: jova­ belatas, kti16nleges erzekeles, telepatia, szellemi gyogyitas stb. s

\

Mindezek tenyek arra engednek kovetkeztetni, hogy az erintett ilyen­ kor kilep az eletbol, es belep a Letezesbe. "A sokfele keletkezo es pusz­ tu16 alakzat: ez az elet. Az orok egymasutan, melynek minden alakzat esak egy-egy allomasa: ez a letezes.... a letezes nem keletkezett, nem pusztu16, nem hatarolt, nem egyeni, nem kulon-levo. A letezes minden­ ben azonos." (Weores Sandor) Minden ilyen mely atalakulast eloidezo folyamathoz tarsulhatnak olyan jelensegek is, amelyeket az ezoterikus hagyomany Kundalini je­ lensegkent ismer. A szanszkrit kundala sz6 "osszetekeredest" jelent, es egyertelrmien a kigyoerore uta1, azaz az eleterore, Europai fogalmakra leforditva, ez egy olyan hatalmas teremto energianak felel meg, amely az emberben sokaig szunnyad. Csak a fejlodes egy bizonyos pontjan eled fel, akkor kezd felemelkedni. Ez a kigyoero testiinkben a gyoker csakraban talalhato (ahol a farkcsigolyak felso resze es a keresztesont also resze kapcsolodik egy idegcsomoba), nyugv6 allapotban, Ha eler­ kezik az ideje, fuggolegesen emelkedik fel a gerineoszlop menten az agyba. Ez az era spiral alaku, es va16ban kigy6szerii. A Kundalini az orokke letezo, magasabb rendu tudat aspektusa. Lehetnek jellemzo sa­ jatossagai, de letezhet e nelkul is, vagyis lehet szemelyes es transzper­ szonalis megjelenesi formaja is. Ez utobbi aspektusa a kozmikus tuda­ tot rejti magaban. Ajellemzo sajatossagokkal rendelkezo aspektusaban gyakran szemelyes jellegfive valik, ez az Istenno aspektusa. Minden te­ remtmenyt a Kundalini energiaja hoz rmikodesbe. Ha felemelkedett a hetedik csakraba (fejteto), akkor az erintettben egyesulnek a yang es a yin energiak, megszunik a tudat polaritasa, az egyen megvilagosodik, Amint a kigyoero felemelkedik testiinkben es tudatunkban, eleget minden utjaba a116 akadalyt. A Kundalini ugyanis erosen tiiz jellegu, ezert az erintettek gyakran ereznek oriasi hoseget, egest, testuk val6ban forr6bb, mint normal allapotban. Az eges azonban fokent lelki-szellemi szinten zajlik, amit akar tisz­ titotfiznek is nevezhetiink, hiszen kitisztit belolunk minden erzest, gon­ dolatot, viselkedesi mintat, ami nem az elet, ami nem a kozmikus tu­ dat resze, Az 6si tanitasok szerint, ha a test nines felkesziilve a Kundalini fel­ ebredesere, akkor szelsaseges esetben bele is halhat. Kevesbe rossz esetben is kieghetnek a test "elektromos vezetekei" a hatalmas energi­

150

151

vagy a misztikus elmeny tudatos szinten A "megvi1agosodas" sz6t azert irom idezojelben, mert nem olyan allapotot ertek rajta, ahonnan mar nines tovabb, Olyan elmenyt, atalakulast ertek ezen, ami alapveto­ en megvaltoztatja az elethez fiizOd6 viszonyunkat, felfogasunkat, elet­ celunkat, Ettol tehat meg nem lepunk be a ha1hatatlan istensegek esar­ )" nokaba, de kegyelemben reszesiilunk, amely lehetoseget ad arra, hogy _ szinte ujra kezdjuk az eletunket, egeszen uj, mas alapokrol. Ez az atalakulas - amelyet nyugodtan nevezhetunk istenelmenynek . ­ mindenkiben egyeni m6don zajlik Ie, de megis vannak olyan elemei, amelyek tobb elmenyben is elobukkannak: 1. Hatalmas, vakit6 feny megpillantasa, amely eltolti Ienyunket, Ez egy athato, leirhatatlan, minden jelentesen tuli feny, 2. Az erintett hatalmas oromot, elragadtatast, gyonyoniseget, mely tisz­ te1etet es csodalatot erez, ateli a letezes eksztazisat, amely jobb hi­ jan az egesz testet athato orgazmushoz hasonlithat6, de annal sok­ kal tobb ... 3. Az erintett tudata kitagul, megvilagosodik elotte minden osszefug­ ges, mindenrol tudomasa van, megerti a letezes lenyeget, felismeri Istent. 4. Tulcsordulo szeretettel es egyutterzessel telik meg minden eloleny

irant.

t

j

J

I!

I 4 i

! ~

i

I

I

I

a

I

(

atol. Ezert nem ajanlatos egyediil es felkeszules nelkul ebresztgetni ezt az erot. Kundalini jogat is csak megfelelo mester segitsegevel erdemes vegezni. Az era hatasanak szemleltetesere alljon itt nehany beszamolo: )"

"a gerincoszlopomon keresztiil egy hihetetIen ero vagott vegig rajtam, egesz a fe­ jemig Egesz testem egett, eros fejfajasok gatoltak aznap abban, hogy barmit is te­ . gyek Az volt az erzesem, hogy szetrobban a fejem a tiszta cnergiatol."! " ... olyan, mint egy aramutes, ami hirtelen keresztiilszalad rajtam. De borzaszt6 eros, valoban, rettenetes eros.:" "Ugy ereztem, mintha egnek, Testem kozepso reszea es a gerincoszlop menten szornyu forrosagot ereztem, Hatalmas mennyisegfi vizet fogyasztottam, egymas utan tobb korsoval, .. Olyan volt, mintha biologiai atalakulas jatszodott volna Ie a testemben. "5

A tapasztalatok szerint a folyamat nem egyetlen pillanatig tart, s vele egyiitt a tunetek sem. Sokszor hetekig, h6napokig is folyik az atalaku­ las. Az. eredmeny azonban mindig csodalatos, amint azt a fentiekben bemutatott tiz pont is tukrozi. ..Nemallitom.hogyIstentlatom.deegyEloSugarzasterzekelekmagamban.be­ liil es kivtil is. Mas sz6val: uj erzekelesi kepessegem van, amivel aze16tt nem ren­ delkeztem. Es a fenyesseg akkor sem tiinik el, ha ebren vagyok. Sot, meg az almaim­ ban is jelen van. Eletem minden pillanataban - ha eszem, iszom, beszelgetek, dol­ gozom, nevetek, szenvedek, setalok vagy alszom -, allandoan a feny fenseges vi­ Iagaban elek. En magam - vagy a bennem e16 megfigyelo - valtozast tapasztal; uj leny sziiletett, akit mindig varazslatos feny borit.?'

~

l !l

~a

I

es az elernentorok

I

i

"Es amikor a fOld visszakeri tagjaitokat, igazan csak akkor fogtok tancolni"

~

i

a

KABUL GIBRAN

I

I

I

I

I

II I I

152

13. A halol

Tapasztalataim szerint nalunk meg ezoterikus korokben sem tisztazott teljesen, hogy mi is az az elementar, A tovabbiakban elementarokon a Fold erzelmi sikjanak intelligencia/tudat sejtjeit ertem, amelyek tobbek kozott az eletero elosztasaban es megujitasaban vesznek reszt. Min­ den elemhez tartoznak elementarok, amelyek hierarchiaba rendezod­ nek. Szamunkra most a tiiz elementarjai fontosak, mivel ok hordozzak az atvaltozas minoseget. Az elementarokrol Marko Pogacnik ir reszle­ tesebben". Az. 6 besorolasa szerint a tiiz elementarjainak legalso kibon­ takozasi sikjahoz tartoznak a Fold kozepenek szellemei, a masodik sik­ hoz az eres es atvaltozas szellemei, a harmadikhoz a fenyszellemek, a negyedikhez a muzsak. A tii.z elementarjai segitik elo fizikai szinten a szerves anyagok ere­ set, elhalasat, oszlasat es regeneraciojat. A kerti komposztban peldaul csak ugy nyuzsognek ezek a kis lenyek, es szorgalmasan vegzik mun­ kajukat, ha hagyjuk. Mivel fizikai testiink az anyagvilaghoz kot, szule­ tesunkkor rni is kapunk egy elementart, amelynek az a feladata, hogy harmoniaban, egyensulyban tartsa testi funkcioinkat. Ugy is hivjak, hogy az ember test-tudata, Halalunkkor, vagyis amikor a fizikai test vegervenyesen elszakad a lelektol, ez az elementar befejezi rmikode­ set, test-tudatunk is megsziinik - egeszseges esetben. Az emberi ele­ mentarnak is vegig kell mennie a halal folyamatan, azaz meg kell tisz­ tulnia, es fel kell oszlania, vissza kell ternie oda, ahonnan szarmazik, a 153

(

(

,

FOld Anyahoz. Ha a halal nyugodt korulmenyek kozott kovetkezik be, akkor ez meg is tortenik, az elementaris reszunk (test-tudatunk) elva­ lik lelkunktol. Ha azonban a halal hirtelen, nagy megrazkodtatas mel­ lett tortenik, akkor elofordulhat, hogy az illeto nines tudataban annak, hogy meghalt, ezert test-tudata is tovabb letezik, eppen ezert testi szuk­ r­ segleteket (ehseg, szomjusag, dohanyzasi stb. vagy) is erez meg egy . darabig. Mivel ez a reszunk ilyen esetben nem tud azonnal meghalni, ketsegbeesetten probalja tovabbra is ellatni feladatait. Ehhez pedig sok , energiara van szuksege, amit javareszt a foldi sikrol probal megszerez­ ni. Ilyenkor jonnek letre szellem-jelensegek, es a foldi sfkon megre­ kedt reszunk hozzatartozoinktol, baratainktol igyekszik energiat elsziv­ ni. Ezert is van az, hogy azokban a helyisegekben, ahol ilyen szellem­ lenyek tart6zkodnak, mindenki rosszul erzi magat, es a helyiseg altal a­ nos energiaszintje igen alaesony. Rajtuk felvilagositassal, imaval, feny, szeretet es beke kuldesevel lehet segiteni.

~ i~

M il

I

i

I

14. A halal angyalai

n j

I Ij

I•

J.

I

~

I

tt

I

I ~

i

~

I 11

154

,

II

"Nem ajult sotetseg ez, hanem fenyen tuli ragyogas" WEORES

SANDOR

Mint ahogyan eletunk egeszeben, a halal pillanataban sem vagyunk egyednl, velunk vannak kii16nbOzo szellemlenyek. Az egyes tanitasok szerint a halal elott bizonyos idovel (ez lehet egy bet vagy egy h6nap) megjelenik a halal angyala, es uzen, Ez tortenhet alomban is. Az egyik legjellemzobb almot egy ismerosom edesanyja latta roviddel a halala elott: kiszallt az autojabol, es a hona ala vette a jarrmlvet. Az auto na­ gyon sokszor fizikai lenyunket (is) szimbolizalja az alomban, Az angyalokat sokfele szempont szerint szoktak hierarchiakba so­ rolni, Az egyik felfogas szerint a szuletes es a halal angyalai a Masodik szfera elsa rendjehez, a Hatalmassagokhoz tartoznak. Ok orzik az em­ beriseg oskepeit, es kepesek lehivni es tarolni az isteni terv energiait, A halal angyalat nem feltetlenul erzekeljuk angyal, vagy ehhez ha­ sonl6 formaban. Azon a sikon, ahonnan ok szarmaznak, ninesen ko­ tort forma, altalaban azt veszik fel (az emberek kedveert), amire eppen szukseg van. Ezert is mondjak, hogy a halal olyan, amilyennek elkep­ zeljuk. Az angyal kifejezesen ezert inkabb isteni eroket ertek, amelye­ ket el is fogadhatunk, akkor tudnak segiteni, de el is utasithatunk, arni­ hOI problema, felesleges kuszkodes szarmazik. A halal ugyanis mindig erosebb. A halal angyalainak az a feladatuk, hogy felkeszitsek a lelket az atlepesre, es magukkal is vigyek. Ez a folyamat a gyakorlatban ki­ terjed minden testiink atalakulasara, a fizikai test es a lelek elvalasara, a felbomlas elindulasara. 155

,

Illusztralasul nezzunk meg egy szellemtam leirast a halal angyalairol: -~

)-<.

f<

" ... felemelo es gyonyorii, amikor a halal angyalai Istentol kiHdve atvonulnak a szferakon. A halal angyalai a tulvilag ugynevezett szuleszei, Ezek azok a szellemek, kiknek kulonos kuldetesuk a foldon, hogy a szellemnek a testi kotelekbol valo sza­ badulasat megkonnyitsek, Ezek a magas szellemek az emberek halalos agya mellett ·allnak. lsmerik pontosan a torvenyeket, melyek a szellemet a testhez bilineselik; se­ gitik a haldokl6t a vegkuzdelemben, es el6segitik a szellem megszuleteset, vagyis megszabaditjak a testt61. E szellernektol nem kellene iszonyodnotok; a szeretet es josag szellemei 6k, es boles orvosok, akik nektek utols6 oratokban a legalkalmasabb erositoszereket nyujtjak. Minden ember reszere ki van jelolve, aki 5t a foldrol elhozza. Az ongyilkosok felebredese a szellemvilagban eppen azert oly fajdalmas es fe­ lelmetes, mert segit6 halalangyal nelkul halnak meg. Szellemiik soka fekszik vaju­ d6 fajdalmak kozott, mig magahoz ter, A halal angyalai esak pontosan meghataro­ zott idoben jelennek meg. Az ongyilkos szellem azonban ezt az idot nem varta be, es igy tanacs es segitseg nelkul all er6szakosan elszakitott teste el6tt. Fajdalmas ko­ raszuletes ez, mert szelleme meg nem erett meg a szellemvilag szamara. Senki sem varja, senki sem fogadja, nyomorult es elhagyatott, mas ok konyoruletessegere utal­ va, segitsegert kell esedeznie. "22

Osszefoghatunk a halal angyalaival, hogy megkonnyftsiik a sajat vagy egy hozzatartozonk, baratunk halalat, Ha az utobbirol van szo, akkor a latogatas elott kerjuk sajat orangyalunk/szellemi vezetonk segitseget a talalkozashoz, es kerjuk meg a halal angyalat is, hogy inspiraljon arra, amit megtehetunk a rnasik emberert. Sokszor nem is kell semmit mon­ danunk, az is eleg, ha egy emelkedettebb tudatallapotban, tobb szeretet­ tel a szivunkben vagyunk jelen, es atengedjuk magunkon ezeket a rez­ geseket, Amennyire lehet, legytmk nyitottak a masik vilag fele haldoklo embertarsunk jelenleteben, hogy erezhessuk es kozvetithessuk szamara a segito, vigasztalo eroket is. EIOfordulhat az is, hogy valakinek halala elOtt misztikus elmenyben van resze, amit61 megnyugszik, es bekevel vaIja az eltavozast. Ennek a lehetoseget is noveljuk, ha mi is nyugodtak, befogadok vagyunk a hal­ doklo mellett. Ha nem tudjuk, mi a teendonk egy adott ponton, akkor kerdezz-uk meg belso vezetonket, angyalunkat, belso hangunkat, lelki­ ismeremnket, barhogy is nevezziik a bennunk el tiszta forrast. Ha esetleg keson erkeznenk, es hozzatartozonk, banitunk mar meg­ halt, de meg lathatjuk ot, akkor is segithemnk meg neld. Ha belso meg­ 156

~ ~

I

l'

~

I

~ f, ~

I

~

~

I

II

I

Ig) M

I ~

I

II

I

~ H ~

;i

I

, ~

~

\, erzesunk azt sugallja, hogy segitsegre van szuksege, az legtobbszor azt szokta jelenteni, hogy az illeto meg nem tudja, hogy meghaIt, es azt sem tudja, hogy mi ilyenkor a teendo. Ebben az esetben megnyugta­ to stilusban, de egyertelmtien kozolni kell vele, hogy meghalt, el kell hagynia a foldi vilagot, es mindig esak a Fenyt keresse, arra induljon. Azt is tanacsolhatjuk neki, hogy imadkozzon, kerjen segitseget Istentol, keresse az orangyalat vagy mas segitoket, akik tovabb kiserik utjan. Ha sikeriil vele gondolati uton kapesolatba lepnunk, akkor mindezt gondo­ latban kozolhetjuk, ha nem, akkor a fiile melle allva halkan elmondhat­ juk neki - hisz tudjuk, hogy a hallas meg sokaig rmikodik. Tapasztalatom szerint erre legtobbszor van lehetoseg, legfeljebb a korulottunk allok egyutterzoen szolnak, hogy az illeto mar meghalt, nem hallja. Ez azonban ne zavarjon bennunket a segitseg nyujtasban. Hallja 0, nagyon is jol, Eszmeletet vesztett embernel erre az a bizonyi­ tek, hogy a megnyugtat6 szavak hatasara megnyugszik az area, egyes izmai ellazulnak. Ha bejon egy orvos vagy egy apolo, es megbolygat­ ja valamilyen, mar ugyis felesleges vizsgalattal, akkor visszaallhat a fe­ szultebb, nyugtalanabb allapot, - Tehat meg ilyenkor is segithetunk. Ha mi allunk a halal kapujaban, akkor is egyuttrmikodhetunk a halal angyalaval es sajat orangyalunkkal. Kerdezzuk meg, hogy van-e olyan dolog az eletunkben, amit meg el kell rendeznunk, meg kell-e meg va­ lakinek bocsatanunk, be kell-e meg valamit fejeznunk, s ha igen, ho­ gyan. Ezekkel a szellemlenyekkel most megint nagyon kozeli kapcso­ latban lehetunk, hiszen egyre kevesbe vagyunk mar a testtinkben, az anyagi vilagban, ezert egyre jobban erzekeljuk oket, egyre konnyebben kommunikalunk veluk. Kerjunk toluk segitseget esetleges felelmeink legyozesehez, az elvalas megkonnyitesehez, es a Fenybe vezeto utunk megtalalasahoz. A halal angyala ilyenkor atolel, es a karjaban visz at a masik dimenzi6ba.

I .~

H

;

I

i

157

'!'

(

(

Jegyzetek

i

~

~ 'i1

, J ~

i ~

t~

,f;

t

II

~ ~

i a ~

~

I

I

m

!~ ~

fi

•

I'

t~ ~

!

I

.n

~fM

~

~

\1 1~

~

~

~

1. Szogjal rinpocse: Tibeti kiinyv eletrol es halalrol, Magyar Konyv­ klub, 1995. 2. Kahlil Gibran: A profeta, Edesvfz kiad6, 1995. 3. Popper Peter: Belsd utakon, Relaxa, 1991. 4. Dr. Joel L. Whitton and Joe Fisher: Letkoz, Agykontroll Kft. Buda­ pest, 1995. 5. Kenneth Ring: A halalt atelni - az eletet megnyerni, Az Apostoli Szentszek Konyvkiadoja, Budapest, 1990.

6. Dr. Acs Geza-Pilling Janes-Dr. Zatik Istvan: Meghaltam - es elek,

Medicina Konyvkiado, Budapest, 1992. 7. George G. Ritchie: Visszateres a holnapbol, Ecclesia, 1991. 8. Neville Randall: Elet a haldl utan, Edesviz kiado, 1992. 9. Werner Schiebeler: A gyasz hatasa az elhunytakra, Szellemi Buva­ rok Egyesiilete 1997. 10. R. A. Moody: Elet az elet utan, Ecclesia, 1991. 11. R. A. Moody: Gondolatok a halal utani eletrdl, Ecclesia, 1991. 12. Helen Wambach: Hanyszor sziiletik egy ember?, Hatter Lap- es Konyvkiado, Budapest, 1991. 13. Errol bovebben lasd: Rudiger Dahlke: A tudatos bojtoles kezikonyve (Bioenergetic 1998.) es Janos evangeliuma Az Ember Fianak cso­ dalatos gyogyftasairol es tanitasairol>- Jezus Krisztus Beke (kozmi­ kus) evangeliuma (apokrif iras) - EUS Fold Kiado, 14. Peter Orban-Ingrid Zimmel-Thea Weller: Symbolon, Bioenergetic 1998. 15. Osho: Tantra, AMRITAKiad6, 1996.

159

(

( 16. Pressing Lajos: A boldogsag mint miszterium, ORIENT PRESS Bu­ dapest, 1993. , 17. Ehhez a temahoz ajanlom: . - minden regi kultura regeit, mondait, :.- C. G. Jung rmiveibol az idevonatkozo reszeket, - azokat az asztrologia konyveket, amelyek reszletesen leirjak a bolygok es az allatovi jegyek minosegeit, tartalmait, ezen kivul konkretan: Brigitte Hamann: A tizenket archetipus, Bionergetic, 1998. Jean Shinoda Bolen: Benniink elo istennok, Studium Effektive Kiad6, 1997. Hajo Banzhaf-Anna Haebler: Kulcsszavak az asztrologiahoz, Bio­ energetic, 1998. 18. Kahlil Gibran: Aprojita, Edesviz Kiad6 19. MarELPogacnik' 4z plementarok. Bioenergetic, ] 9~ 20. Forras: Makk Istvan: Az orok fejlodes kozmikus utja, Magankiadas, 1995. 21. Ehhez a temahoz ajanlom Rudiger es Margit Dahlke: A dohdnyfiist pszichologiaja cirmi konyvet. Bioenergetic, 1997. 22. Szferak a Fold es a Nap kiiziitt - kozli Agoston szellem Baro Yay Adelma medium utjan, Szellemi Buvarok Pesti Egylete, 1925

,I 1!

;t

, n

~

~

t

l'i "w

~

e~~

H ~

i'

I' <'1

~

f~

i

I

I ~

I

~

Felhnszndlt irodalom

Ii

I

I

Tibeti halottaskonyv - Hatter Kiado, Budapest, 1991.

Rudiger Dahlke: Sorsfordulok - Officina Nova, 1998.

Rudiger Dahlke: A tudatos bojtoles kezikonyve - Bioenergetic, 1998. Brigitte Hamann: A tizenket archetipus - Bioenergetic, 1998. Marko Pogacnik: Az elementarok- Bioenergetic, 1998. Marko Pogacnik: A Fold gyogyitasa - Bioenergetic, 1999. Szogjal rinpocse: Tibeti konyv eletrol es halalr61- Magyar Konyvklub,

1995.

Pressing Lajos: A boldogsag, mint miszterium - Orient Press, 1993.

Kenneth Ring: A halalt atelni - az eletet megnyerni - Az Apostoli Szentszek Konyvkiadoja, Budapest, 1990. PolczAlaine: Ahalal iskolaja Magveto Kiado, Budapest, 1989. Polcz Alaine: Ideje a meghalasnak - Pont Kiad6, 1998. Popper Peter: Belsf utakon - Relaxa, 1991. Makk Istvan: Az orok fejlodes kozmikus utja 1. kotet - Magankiadas, 1995.

Neville Randall: Elet a halal utan - Edesviz Kiado, 1992.

RA. Moody: Elet az elet utan - Eccleseia, 1991.

R A. Moody: Gondolatok a halal utani eletrtil Ecclesia, 1991

George G. Ritchie: Visszateres a holnapb61- Ecclesia, 1991.

Dr. Edith Fiore: Nyugtalan holtak - minD Budapest, 1993.

Helen Wambach: Hanyszor sziiletik egy ember? - Hatter Lap- es

Konyvkiado, 1991.

Dr. Acs Geza-Pilling Janes-Dr, Zatik Istvan: Meghaltam - es elek ­

Medicina Konyvkiado, Budapest, 1992.

Dr Joel L. Whitton-Joe Fisher: Letkoz - Agykontroll Kft. Budapest,

c

v-

~ ;!

160

~

~

I ~

161

I ':1

"I :1

ii

J

\,

elh~nytakra

Werner Schiebeler: A gyasz hatasa az - Szellemi Buvarok Egyesulete, 1997. Hajo Banzhaf: Kulcsszavak az asztrologiahoz - Bioenergetic, 1998. Alma Daniel-Timothy Wylle-Anderew Rammer: Az angyalok tudjak a valaszt - Hungra Libri, 1995. Janos evangeliuma az Ember Fianak csodalatos gyogyitasairol es ta­ nitasairol - Jews Krisztus beke (kozmikus) evangeliuma (apokrif iras) - Ela Fold Kiado, 1994. Haris Dzsohari: Csakrak - Edesviz Kiado, 1993. Hamvas Bela: Tabula Smaragdina - Eletunk konyvek, 1994. Jasmuheen: Lichtnahrung - Koha Verlag, 1997.

Mircea Eliade: Misztikus sznletesek, Eur6pa Kiado 1999.

Shatiprem-Klaus Holitzka: Klingende Mandalas, Verlag Bauer, Freiburg, 1998. Kahli1 Gibran: A profeta, Edesviz Kiado Osho: Tantra, AMRITA Kiad6, 1996 Peter Orban - Ingrid Zimmel - Thea Weller: Symbolon, Bioenergetic 1998.

A szerzo konyveirol, cikkeirol es tevekenysegeirol a www.hagiasophia.hu weboldalon lehet tajekozodni A szerzo eddig megjelent konyvei:

Az IIsifeny - Az ezoteria osi tanitdsa is mai irdnyzatai

¥ ~,

i

~

i

!

Keresoknek es uton jaroknak egyarant segitseget nyujt ez a konyv, hiszen osz­ szefoglal6an mutatja be az ezoteria celjait es alapveto tanitasait. A szerzo ko­ zertheton irja le a legfontosabb szellemi torvenyeket: az anal6gia torvenyet, a szellemi hierarchiat, az eberseget, a rezonancia torvenyet, a szinkronitast es a polaritas torvenyet, A konyv reszletezi a tanitvany klasszikus es mai utjat, a keresestol a beavatasig. Gyakorlati tanacsokat nyujt a szellemi uton felmerulo nehezsegek megoldasahoz is. A konyv egyik kiemelkedo erderne, hogy szelle­ mi utmutatast nyujt a tiszta tanitasok felismeresehez, VegllJ pedig bemutatasra kerulnek azok az osi spiritualis utak, amelyekbOl a mai ezoterikus tanitasok meritenek: az alkimia, a kabbala, a magia, az aszt­ rol6gia, a hinduizmus, a j6ga es a buddhizmus. A konyvet kozel otszaz szavas szoszedet zarja, ame1yben a ma leggyakrabban hasznalt ezoterikus kifejeze­ sek vannak kifejtve. Az osi feny hasznos olvasmany mindazoknak, akik eddig megszerzett is­ mereteiket kivanjak rendszerezni, es azoknak is, akik szeretnenek attekintest nyerni a mai ezoterikus iranyzatok felett. Ara: 2.000 Ft

E!

I

f;~

~

M

;

If

II

Spiritualis mesek A kotet gy6gyit6 spiritualis meseket tartalmaz, melyek elosegitik spiritualis celjaink es lelki egesz-segunk elereset, A lelek gyogyulasat beindit6 impulzu­ sok metaforakba agyazva jutnak el szellemunkhoz es lelknnkhoz, amely ra­ ismer az osi, gy6gyit6 folyamtokra, s sajat igenyei szerint alkalmazza egesz­ sege visszanyerese erdekeben. Ara: 1.200 Ft

~

~ ~

m

~ ~.

8

~ ~

~

£1 i~

162

M

~

m

;<;::

163

~ ~

l~ l1 ~

~ ~

I

I"

( \

A belsd erzekeles kezikonyve - Kapcsolat a szellemi vezetovel>­ A medialis kepessegek felismerese es kezelese

~

A belso erzekeles kezikonyve atfogoan es reszletesen mutatja be a belso erze­ keles szeles spektrumat, A bevezeto reszben megismerkedhetiink a finom er­ zekeles archetipusaival es a szellemi hierarchiaval. A masodik resz a szellemi vezetovel valo kapcsolatot irja le elmeleti es gyakorlati szempontb61. Megtud­ hatjuk, hogy milyen szellemi torvenyei vannak a belso vezetonkkel va16 kap­ csolatfelvetelnek, es hogyan kaphatunk valaszt szemelyes kerdeseinkre, Az el­ meleti reszt gyakorlatok kovetik, amelyek e kapcsolat kiepiteset es fejleszte­ set szolgaljak, A hannadik resz azokat a medialis kepessegeket mutatja be, amellyel min­ den ember rendelkezik. Melyebben megismerkedhetunk tobbek kozott a tisz­ tanlatassal, a tisztanhallassal es -erzessel, a pszichometriaval es a telepatiaval. A szerzo kiter a medialis kepessegek felismeresere es helyes, biztonsagos ke­ zelesere is. A reszt olyan gyakorlatok zarjak, amelyek nemcsak belso fejlode­ sunket segitik, hanem finom erzekelesunk szemelyes megtapasztalasat is. Fel­ epitese es kozertheto stilusa miatt egyarant ajanljuk kezdoknek es haladoknak ezt a nagyszerii konyvet. E konyv tobb hazai ezoterikus iskolaban kotelezo olvasmany, es va16ban hiany­ p6t16 mil. Ara: 2.500 Ft

2012
164

( Az Egyseg hivdsa Az ember es a Fold spiritudlis atalakulasa Kulonleges es nagy lehetosegeket rejto vilagban elunk, amelyet a szerzo jelen­ tos korszakvaltaskent mutat be az emberiseg eleteben, A konyv ravilagit azok­ ra a spiritualis torvenyekre, amelyek az ember es a Fold jelenlegi sorsat for­ maljak, A lehetseges jovot a szerzo a logika es a mediumi iizenetek oldalarol is bemutatja, es hangsulyozza, hogy a mai, lebonto folyamatok visszavezetnek az Egysegbe. A konyvben olvashatunk a Fold es az ember eppen zaj16 spiritualis atala­ kulasarol, a fenytest kifejlodeserol, es arrol, hogy mit jelent mindez a hetkoz­ napok szintjen. A konyv nagy segitseget nyujthat azoknak, akik szeretnek tisz­ tabban latni, hogy mi tortenik bennuk es korulottuk a globalis atalakulas e cso­ dalatos idoszakaban. Ara: 1.850 Ft

Fordulopont - A vtiltozo kor a no eleteben Korunk talan egyik legutols6 tabutemajat, a nok valtozo korat mutatja be a szerzo egy egeszen uj, meglepo, es egyben batorito nezopontbol, Amai mo­ dem elet ellenere meg min dig sok tevhit, eloitelet es tisztazatlan kerdes kap­ csolodik e fontos eletszakaszhoz. Akonyv elso resze ezert a valtozo kor szellemi hattererol, val6di okairol, es az itt megoldand6 spiritualis feladatokrol szol, hasznos gyakorlati tanacsokkal kiegeszitve. A masodik resz a valtozo kor lelektani oldalat mutatja be, felhivva a figyelmet azokra a sorsdonto lepesekre, amelyeket a nonek ezekben az evek­ ben kell megtennie, hogy elete masodik felet egeszsegesen es kiegyensulyo­ zottan elhesse, A szerzo bemutatja az anyasag es a termekenyseg atalakulasat, valamint a noi kreativitas kibontakoztatasanak lehetosegeit is. A kotet harma­ dik resze a valtozo kor testi tuneteirol szol, amihez egyedulalloan gazdag alter­ nativ gy6gyrn6d gyiijtemenyt csatolt az ir6no, hogy ezek segitsegevel minden erett asszony szabadabban es bOlcsebben donthessen egeszsege megorzeserol. A konyvet az erett kor megbecsulese, es a noi let tisztelete hatja at, amely segit feldolgozni es elfogadni eleilink egyik legnagyobb valtozasat. Ara: 1.300 Ft

165

( A szerzo tanfolyamai:

Sophia - A niH bblcsesseg

Kapcsolat a belslf vezetdvel

A noiseg evezredes vilagaba nyerhetiink bepillantast e konyv reven, A szerzo mitoszok segitsegevel vezet a noi lelek melyere, ahol talalkozhatunk a Nagy Osanyaval es felfedezhetjiik osi hiedelmeinket a noi energiakrol es a no helye­ rol a vilagban, A kotet masodik resze az Istenno hetkoznapi arcait mutatja be, szines es atfogo kepet adva a noiseg szinte kimerithetetlen megjelenesi forma­ irol. Megismerhetiink itt szamos gorog istennot, a keltak haromarcu Istennojet, a Holdistennoket, a keresztenyseg noi szentharomsagat es a noi lelek negyes felosztasat a modem pszichologiaban, A harmadik resz a tudat fejlodeset ira­ nyit6 Nagy Istennot mutatja be a finom erzekelesek birodalmaban. A szerzo nem csupan gazdag ismeretekkel megalapozott elmeleteket ir Ie, hanem gyakorlati tanacsokat is ad arra, hogy most, a harmadik evezred hajna­ Ian hogyan talalhatunk vissza a tiszta, eredeti noi minosegekhez mind onrna­ gunkban, mind a vilagban, Ara: 2.500 Ft

Szent terek A tertisztitas milveszete

~

A konyv a tertisztitas 6si tudomanyat mutatja be. Ez a kisse feledesbe meriilt eljaras mindig fontos szerepet toltott be a spiritualis hagyomanyokban. A ter megtisztitasa es rezgeseinek emelese rna is alapvetoen befolyasolja lelki-szel­ lemi egeszsegtmket, emberi kapcsolatainkat es szellemi tevekenysegeinket. A szerzo altal kidolgozott es regota alkalmazott eljarasok lehetove teszik elettertmk energia szintjenek emeleset, a zavar6 hatasok eltavolitasat, es a kel­ lemetlen energiamintak feloldasat, A konyv segitsegevel az Olvas6 megtanuj, hatja erzekelni a kulonbozo terekben levo energiakat, es feltolteni otthonat po­ zitiv, lelekemelo energiakkal. Ara: 1.200 Ft

1 napos tanfolyam A belso erzekeles kezikonyve alapjan, ahol a gyakor­ latot sajatitjuk el.

Csakrdk 7 reszes tanfolyam, ahol minden alkalommal egy-egy csakraval foglal­ kozunk elmelet es meditacio formajaban, Evente ketszer indul. Szakrdlis hangok

Egy napos tanfolyam a zene es a hangok testi-lelki es szellerni hatasairol,

;~

t. f h

~r

i

~~i

!l ~~

!-jfJ

I

2012 -A kollektiv spirltualis dtalakulas

Egy napos tanfolyam ajelenlegi es varhato spiritualis atalakulasokrol, a szellemi feladatokr6l, fejlodesi utakr61. A tanfolyamok aktualis idopontjai az Elixir magazin ,,ProgrambOrze" rovataban jelennek meg minden h6napban. A tanfolyamokra j elentkezni, valamint utanvetellel konyvet rendel­ ni lehet a [email protected] e-mail eimen.

~

~ ~

~

~ ~

t~'"

i ~

¥

i !

166

167