49
A KETSZEKO GYEPA MOTO-1ERTtICE A vasi Zoitti Summary
Mineral substance content of forty-two dicolyledon species collected from different types of grassy were investigated on South Hungarian Plain. The antoant of - macroand microelement in papilionaceae and officinal herbs was higher than in the stinging and other plants. The highest amount of important macroelenients were found in Rumex, Re,veda, Taraxacian and Melandrium species. The highest amount of microeleme,nis were measured the species belongingtOeenus Planzago, :Thrazacam, Polygonum, Artemisia, Melandrium, Experiments on broiler chicken proved that the vitamin and micoeleinent contents of nettle could substitute the absence of premix. Bevezetes Egy takarmany artekenek megitelesekor tontos szempont annak energia- es feherjetartaima, hektkronk6nti szervesanyag-produkoiOi a, energia- es feherjehozama, dc a mennyisgi tulajdonsagok rneilett nem feleclkezhetiink meg feherjejonek erkekeral, az eszencialis aminOsavak harmonikus aranyar61, a nyersrost oss-zetietelerol, a makro- es mikroelernek mennyisegeroi es aranyarOl., a takarinanyban foglalt vitaminokr61, telitetlen zsirsavakrO), iz es aromaanyagokral es sok mas sokszor igen kis mennyisegben el6fordu16, de jeientos hatast kivalte - vegviletekrol sm. A gyepeirik kaszikd nOvenyei exert anyagok sokszind es gazdag tbrnAsai. Ugyanakkor gondozatian, lerornlott, szakszerftlenin hasznositott gyepeinken rendkivE11 sok a veszedehnes gyomnbveny, melyck dOnt6 tObbs6ge ugyancsak a ketszikgek koze tartozik_ Mivel a gyep a kerodzO allatok legtermeszetszerabb takarmanya, a legelteteses allattartas allatbarat tattistechnoidgia, tiieiy soran a EU piacan _01 cia.dhatO magas erteka, egeszseges "bioterrnek" allithat6 elo, veurhato, hogy a jovi5ben gyepteriiletcink gondozAsara, javitasara es szakszerii hasznositasara nagyobb gondot forditunL Szarnos irodaimi utalas szerint a gyepck hozatnartak novele. se akki- fehnvetessei, akar tiajerbp011assai vagy antozessel tcrteiiik, egytht jar a fajok sz6manak estUenesevel, es tbbbnyire a ketszika gyepalkotak swrtanaktintterbe. Irodami fittekintes A lege16111, vagy az abbal keszait gyepszena, faszilazs vagy szenazs teke nagymbrtekben ingg a bota.nikai osszeteteleti51 (HARASZTI,1973; BARCSAK es rntsi.,1986). Optirnali3 az osszetetel, ha az 50-70%-nyi pazsitfilfelek niellett 10-30% pii1angOs es mintegy 20% egyeb ketszikii gyepalkotb van jelen (KOVACS, 1991). Kozismert, hogy a Kirpat-medence sajatos nenrenytibldrajzi helyzetenel fogva fajokhan igen gazdag, V1NCZEFFY (2000) tobb szerz6 nagysziani:1 adatfelvetelezes-et osszegezve 742, sajat vizsgalatai alapjan 825 faj el6fordulasat emliti. DOHY es KOVACS (2000) szerint h4zai gyepeinken el6fordulO 1240 viragos nOvenyfajbO1 xnintegy 400-420 gyogytratdsCi. A eajok zt a. gyeptipusortkent vahozO, at/ agas 51 faj aikotja gyepeinket (YINCZEUFY, 2000), ezeknek 30-40%-a k416nbOzo gyogyhatath anyagokat tartalmaz, sok kazultil emberi fogyasztasra, faszerezesre, italok izesit6s6re, szinezekkent es mezelo
50
novenykent is hasznos. Gyogynovenyeink es vedett nOvErnyeink jelentos resze elves elohelyeken forclul el6 (VINCZFITY, 1992; NAGY, 1996; AVASI, 1999; FARKAS, 1999). E sokszintiseg nemcsak termeszeti kincs botanikai ertek, harem Osszeffigg gyep takarmanyozasi ertekevel is (AVASI es intsi., 1999). Gyogynovenyekben es egyeb ketsziknekben bOvelked6 gyepben kedvez'Obb az amin6savak, mikroelernek liannoniaja, a rostfrakciok valamint a nyersrost es a nyersfeherje egyn -ashoz valo aranya (KOTA es mtsi., 1993,1994). NAGY es VINCZEFFY (1995) favelc es vegyes novenyzeta gyep tiplalaanyagtartalmat s energetikai erteket hasonlitottik ossze. Azt talaltak, liogy a vegyes gyep nyersfehErie, nyersrost es energiatartalom Madan nemileg alatta marad a ftivekenek, de nyerzsir, N-mentes kivonhato anyag es fokeppen hamutartali -nuk niagasabb- Kikiezerten gyo. gy-nOvicyck asvArivianyag-tartainianak vizsgglata sorg.ri megallapitottik, bogy azok hamutartalma 55-75%-kal meghaladja a tisztavetesil thveket (KOTA es misi, 1996, 1997). ,
Saj at vi2sgalatok
1997-99 . 'vekben a 1061-AlfOldon ki.116nb.Oz(5 tipusn gyepekral gyiljtotttink mintakat. Vizsgaltuk a botanikai osszetetelt, az egyes fajok tbrnegaranyit, a nyers taplalOanyagokat, kiszamitottuk a inintirk energiatartalmat. 42 ketszika novenyfajnal vizsgaltuk a rostfrakciokat es ICP-vel a rnakro es mikroelem-tartalmat. Nagyobb tomegben gyajtottank esalant es broilerkiserletben tnegallapitottuk, hogy milyen mertekben kepes a frissen etetett csalan a vitamin es mikroelem premix hatasat pOtolni. Jeieii cikkbeii az asvanyianyag-tartalomra vonatkoz6 eredmenyeinkrol szarnolunk be. A osalfin vitaminokban es mikroe1emekben gazdag, egyoldaliian gabonamagvalcra alapozott takarmanyozas eseten jelentos vitamin es mikroelernforras lehet. Egy broilercsirkekkel vegzett kisrlettinkben harom csoportot alakitottunk ki. A kontroll csoport egy szokvanyos broiler inditO- neve16- es befejezo tapot fogyasztott. Kiserleti esoportjaink egyik4nek tig5.ranilyen Osszetdteiii tapjabal kihagytuk a premixet, misik kis.erieti csoportunk a premix helyett 1%-nyi naponta frissen szedett es aprora vagott - csalInt kapott. A kiserlet eredmenyeit az 1. tabla - zat mu tatj a_ A "csalanos" csoport testtomege kisso el-maracit ugyan a kontrollet61, az egyedek szetnottek (nOtt a szOras), de a esaian reszben potolni tudta a premix hatasat., Ezt a beast a csalan vitamin es rnikroeleintartalnaana tulajdonithatjuk. A ket3zikil fajok awanyianyagtartalmara vonatkoz6 vizsgalati eredranyeinket a 4. tiblireathan foglaltuk dissze. Novenycsoportonkent 5sszegeztak a makroelemekre (2, tablazat) es a mikroelemekre vouatkoz6 (3, tablazat) eredmenyeinket. Megallapithat6, hogy ketszikti novenyeink mind makroelem, mind pedig niikroelem tekinteteben jelentas forrasok tehetnek. A kulonhozb novenyfajok k5zOtt, de tapasztalataink verint fajon bchl) is jelentos merteku szOrast tapasztaltunk. Ez a szords ki.ilOntisen a rnikroelemtattalom vonatkozks6ban magas. A pillangosok es gyogynovenyek fontosa.bb mairoelernek es unkroeiemek tekintetaen feltilimiljik a sztiros es egyeb gyomn5v6nyeket, ezert gyepeinken a gyompopulaciok visszaszoritasa, szahalyoz'asa ebbol a szempontbOl rem jelent l&yeges veszteseget. ,
51
A csaian premix-helyettesitti hatasa broilertapokban 1. tab/Liz/it
Eletkor
Kontroll csoport
Premix nelki11
Csalari kiegeszitessel
Szamitott
n = 20
= 20
Testtomeg Szoras TesttorleL SzOas Testtomeg Szaris 40 492 1372 1683
Napos kor 2.1 napoz 42 napos 49 napos
9,7 14A 12,3 -15,6
38 478 1306 1475
5,9 16,6 24,6 25,9
38 487 1430 1677
P,5%-on 1,79 0,58 10,56 6,56*
11,3 1.3,1 14,2 18,0
SiDp5% =11,65
ulonbozii ❑ovenycsoportok itlagos makroelekritartalma es szorisuk 2. hibiazat
N6venyesoportok llan eisnk Atiag Szaras CV %
1 Na gikg szarazanyag
Szarazanyag
Mg
28,1 2,6 93
11,0 7,0 63,0
2,3 0,3 12,5
9,0 8,0 88,9
15,8 3,2 20,1
3,1 0,4 17,7
1,5 0,2 16,2
23,6
5,0
3,0
5,2
28,0
2,1
6,7 30,5
2,3 52,4
1,0 25,8
2,8 73,2
11,7 57,5
2,5 1,3 58,2
0,9 19,3
20,7 57 27,7
4,7 3,8 81,9
3,5 1,3 36,9
_
16,4 7,8 47,8
3,7 1,3 35,4
3,2 2,3 71,5
18,9 3,1 16,3
4,4 1,7 38,0
3,3 0 18,8
4,6 3,8 81,1
26,5 8,7 32,6
4,4 1,7 39,5
4,1 3,4 83,0
G At!ag Szarks CV % Sziirtis gyowok Atlag SzorAs CV% E' eb yoinok Atla Szords CV%
, 6
Ha a vizsgalt fajokat -makroeletri-tartalmuk lapjan sorba rendezztik, Ca-tartalom alapjan termeszetesen a pillangOsok kertibek az els6 helyekre, rte fig.yelemrc melto, hogy P, K, Mg, S tartalom gzempontjab61 a Rumex, Reseda, Salvia, Taraxatum es Melandriurn fajok leggaz-dagabbak. Ki.116n figyelmet erdeuael tiellany faj ktiliinlegesen, kingr6 mikroelem-tartalma (0, a szkieslevelii utifil es a pongyolapitypang vastarialina, a poresinkes,erafil es a pongyolapitypang eitiklartalma, a sisztai kutyatej es a vidrakesertifil
52
1110,110114m-tall-via es a vidiakcseraft, Nagy a fekete ta -Om reztartalma). A negy legfontosabb a-Om:4m (Fe, Zn, Mn,Cu) gazdags4a szempontjabol a ktivetkea sorrendet kaptuk az Plantago, Taraxacurn, Polygonurn, Arteinisia, Melandriurn, novenycsoportok nehany fitlagos mikroelenitartainia es szorasuk 3. tahitizat
Neivertycsoportok
Mn Cu glkg szarazanyag
SzAra2anyag
1e
u
28,1 2,6 9,3
170,6 89,2 52,3
19,5 3,1 15,9
28,3 16,5 58,4
5,5 1,3 23,6
18,7 10,0 53,3
235 219 93,4
23,6 6,7 30,5
301,4 499,0 165,6
39,7 29,4 73,9
90,5 241.7 267,1
8,8 3,6 41,1
23,0 7,8 33,8
224 288 28,2.
20,7 5,7 21,7
243,3 364,4 149,8
30,1 18,5 61,3
23,8 13,3 56,0
8,9 3,6 40,0
36,1 16,6 46,0
245 338 137,8
18,9 3,1 16,3
165,9 119,1 71,8
33,3 8,5 25 , 7
36,0 16,4 45,6
g,0 3,4 42,1
20,1 9,3 46,3
186 81 43,4
Pillan osok
Atla_g tors
CV % vo•venyek Atlag Szards CV % S uiros amok
Atlag Szoras CV% E' yeb yoinok
Allag Szords CV% Osszefogialas
A DO-Alfoldori Icaionbi5z6 tipusfi gyepeken grajtott 42 k&tszika ni5veriy awanyiatiyag-
tartalmat vizsghituk. Megallapitottuk, hog} a pilI.agosols: 6s a Itil6ntkak gy6pnOvenyek makro- es alikroelem-tartalma magasahb, mint a szaras es egyeb gyonauOvenyeke Foutosabb inakroelernekben leggazdagabbnak bizonyultak a Rurnex, Reseda, Tavaxaczna es Melandrium fajok. MikroeleTnekben legga_zdagabbak voltak a Plantago, Taraxacum, Polygonum, Arternisia„ Melandrium genusba tarlozo fajok. Broilercsirkekke1 vegzett kiserletiinkben a csalan vitamin es mikrodern-tartaLma Orszt
patolui tudta a premix hiany&t.
53
w
A vizsoilt fajokAsvanyl anYagtarta ima
06,
71.
r-
tti
.
.43
0,
r"" N("I
I(ti r"-• ti c-4
Urci
itr
5
a
-.A..
(tireTjwiRos upcvotidna) pivicin4 pmsnd
OartoAinnillEr9).rtlieS921001
As
Cr
1;4
it4 1%2
-Qs Lik
U.) -rurk
1,3
ta
'no
ON
'
.14
I
Orvosisornk6r6(MelRowsofficirialis)
A
As
Okbaark kor6 (Ve rbascumphl omoides)
0,
N
Parlagipipit6r(Anthemisarven5is)
1•4 02
Szelesievolii utifli (Plantagomajor)
Tarka koromfart(Coronillavaria)
Epagoa) epazxpErA
54
th
-LA
'OD 04
1.4
ta t+.4 -P. 14
-Ca
(4,
‘N,
CZD
1■•
(aQ
'1.10 CS
Uri
06
'
1,0
N.}
US 43.
tx3.
INJ
CS
•-•
01.
wah
b
LI,J
41.
1-4
7..)1 .--..
eia T)e.
Vi
Os.
IN)
4.-
:b
7,"
--4
62 ,-.
ti ,-.0
714
40
,--1
t_a 1.4
s_a
ao
1'4
to as
1■Y
(-4
.00
,...
7 ..
NJ -4 1)0 ZJJ
4" \C
1:4
■-• -CI IA Cr -
10". pi P.
41. -00
404
•-4
4
-Or
Os
1N) Cos 6J
oa
k•W
Ca CO
Cot I■11
■.-...
Cr
OS
-Pr QS -
Ia.
I--..,
41, -cD
1-4
14
-.
00
(-01
OS. Cr
‘01
1
7.6 0 0%
1.3
6.1
,-..
,c05 . a .6ur 5 6).
Cr
55
Irodaloznjegyiel Avasi Z. - Meszaros A. Csatordai L. (1999): Gyepek diverzitasanak es takarrnalnyozasi ertekenek osszeffiggesei, Tiszantfili MeAgazdasagi Tudomanyos Napok, Debrecen, 165-173, Avasi 7. (1999): Az alfaldi sziki gyepek vedett es gyOgYtkivenyei, Agrook- ologia,-gyepvidekfej1eszte5, Debreceni Gyepgazdalkodasi Napok KEilonkiadvanya, Debrecen, 5561 Barcsik - Kert6sz I. (1 986): Gazdasagos gyeptermeles es has-znositas, MezOgazdasitgi Kiado, Budapest Doby J. - Kovacs F. (2000): Lthet6segek a legelteteses fillattartasban, A Magyar Tudomanycs Akademia Agrartudornanyok Osztalya kilIonkiadvanya, Budapest, 2024. Farkas S. (1999): Magyarorszig vedett novenyei, Mezogazdasagi KiadO, Budapest Haraszti E (1973): Az anat. es a legelo, Mezeigazdasagi KiadO, Budapest, 1-113. Kota M. - Kovics B. - Vinczeffy 1. (1997):Elemtartalom gyogyhatasti novenyekb-en, Legelteteses alattartas, Debrecen, 51-56. Kota M. - Zsupo5ne Olah A. - Vinczeffy I. (1993): A gyep nehany gyogynovenyenek taperwke es mikrobiologiai mi iositese Legelteteses allattartas, Debrecen, 159-168. Kota M, - Benedek A_ - Vinczeffy I. (1994): A gyep elettani erteke, Terrneszetes S.11Mtzsti$, Ile,We.zet‘, 467 Kota M. - Kiss Sz, - Nagy G. (1996): Gyepterrnekek a;wanyianyag-tartalma, Tertneszetes 6,11attartas, Debrecen, 13-16. Kovacs G. (1 991): A lege16 mint takarrnany, Termeszetes aliat -tartas, I-16dme46vasarhely, 57-61. Nagy G. (1996): A gyep gyakorihb vedett novenyei, Terrneszetes allattartds, Kaposvar, 65-68. Vinezeffy I. (1992): Adatok gyepeink gyogynovenyeir61, Tenneszetes allattartis, Szolnok, 161 -1 78 Vinczeffy 1. (2000): Szakszerii gyepgazdalkodas lehetbsege, Debreceni Euetem Agrarcenturna Ktionkiadvinya, Debrecen, 1-9. ,
Szerzo: Avasi Zoltan fOiskolai adjunktus SITE Me2Ogazdasagi Faiskolai Kar Fladrnezovasarliely, Andrassy u, 15.
