TARTALOM
Beköszöntõ
3
Hírek Széchenyi Terv
8
Pályázatok
9
A NORRIA rendezvényei
10–11
Trendek a világhálón
12–13
Uniós hírek
Kiadó: NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Telefon: +36-46/503-770, fax: +36-46/503-779 e-mail:
[email protected] weboldal: www.norria.hu Felelõs kiadó: Dr. Nyiry Attila ügyvezetõ Fôszerkesztô: Nagy Zsuzsa Szerkesztõség: INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft. 3515 Miskolc-Egyetemváros, pf.: 24. Nyomda: SZOCIO-PRODUKT Kft.
4–7
14
Készült a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával
Beköszöntô
Kedves Olvasó! Ön egy innovációról szóló kiadványt tart a kezében. Engedje meg, hogy egy pár gondolattal kedvet csináljak magához az innovációhoz és annak miskolci vetületéhez. Kíváncsi embernek vallom magam. Ez a motiváció a természet felfedezésére késztet és folyamatos tanulásra serkent. Ez a gyermekkorból megmaradt hajtóerõ tett tudóssá, az ismeretek átadásának vágya pedig tanárrá. A tudás alkalmazása, hasznosítása és új dolgok létrehozása, azaz maga az innováció inspirál je- adott lehetõséget, hogy az itt kifejlesztett lenlegi életemben. ûrkemencét kivihessem a NASA-ba és ez az egyetem az, ahol a két Bay Zoltán-labort (naAz alkotásvágy egyre erõsebb és arra készet, notoxikológia és Nanometrológia) is üzemelhogy szakterületemen nemzetközileg is ver- tetjük. senyképes találmányok szülessenek. Két, nemzetközileg is figyelemre méltó terület is kör- Kitûzött célunk, hogy a várost még jobban szolvonalazódik körülöttem. A fémhab-találmányok gáljuk, és a városban lévõ üzemekkel és szerkapcsán számos magyar és külföldi fejlesztés- vezetekkel együttmûködve újabb fejlesztésemegrendelést teljesítünk a Bay Zoltán Alkal- ket vigyünk sikerre. Így kötöttünk szövetsémazott Kutatási Közalapítvány miskolci te- get a megyei kórházzal, ahol elindítottunk egy lephelyén. Anyagtudósként az elmúlt években új protézistermékek tesztelését szolgáló állatléptem házasságra egy új tudományterülettel: labort. Dolgozunk és mindent megteszünk azért, a nanomedicinával. A remények szerint a bio- hogy a jövõben is dolgozhassunk a miskolci technológiának ez a XXI. századi területe for- cégekkel, legyen szó akár új szigetelõanyag alradalmasíthatja a gyógyszergyártást. Miskol- kalmazásáról, fémhabgyár vagy gyógyszergyár con, a Bay Zoltán Intézetben jelenleg a Doxil létesítésérõl. Meggyõzõdésünk, hogy Misgenerikus rákgyógyszer kidolgozásában ve- kolcnak szüksége van korszerû technológiákszünk részt és elkészítettük az elsõ kísérleti ra és célzott innovációkra. gyártási tételeket is. Örülök, hogy Miskolcon élek és büszke vaDR. BABCSÁN NORBERT gyok, hogy a Miskolci Egyetemen diplomázinnovációs tanácsadó tam, doktoráltam és tanítottam. Ez az egyetem Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány
3
Hírek EFESTIVAL
2010
A MATISZ tizedik alkalommal rendezte meg a hazai online és multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatát bemutató eFestival versenyt. A 23 tagú zsûri ajánlatára az idei versenyfelhívásra több mint 100 pályamû érkezett. A versenyen részt vehet bárki, aki az online gazdaságba újonnan lép be valamilyen internetes megoldással, multimédiás alkotással. A verseny célja arra ösztönözni az alkotókat, hogy minél színvonalasabb, minõségi magyar tartalmat állítsanak elõ és szolgáltassanak a felhasználóknak. Az eFestival több nemzetközi versenynek is az elõszobája, melyekre a MATISZ támogatásával kerülhetnek be a jelentkezõk. A nevezés 2010. szeptember 15-én lezárult. Az eredményhirdetésre október 28-án, a CreaSpace konferenciát követõen került sor, ahol kilenc kategóriában 35 díjat, továbbá egy életmûdíjat adtak át. A díjazottakról a www.matisz.hu weboldalon olvashatnak.
INNOVÁCIÓS TECHSHOW 2010. december 7-én, Budapesten, a Merlin Színházban rendezik meg az új generációs magyar high-tech megoldásokat felvonultató Innovációs TechShow 2.0-t. Az idei Innovációs TechShow-n a „Múzeum vagy sikergyár?” kérdéskör mentén veszik górcsõ alá a magyar szürkeállomány potenciálját. Mire lehetünk büszkék? Melyek az elmúlt 1 év legígéretesebb magyar high-tech kezdeményezései? Mi lesz a jövõ „Rubik-kockája”? További információk: http://mmklaszter.com/ innovacios-techshow-2-0 EURÓPAI VÁLLALKOZÁS DÍJ 2011 Az Európai Bizottság ötödik alkalommal indítja útjára az Európai Vállalkozás Díjat, amely az üzleti életet és a vállalkozásokat népszerûsítõ nyilvános kezdeményezéseket díjazza. Valamennyi EU-tagállam, illetve Norvégia, Szerbia és Törökország nemzeti, regionális és helyi hatóságai, illetve PPP projektjei nevezhetnek. A pályázaton hangsúlyosabb szerepet kapnak ugyan a helyi és regionális szintû projektek, de az országos kezdeményezések is indulhatnak. A verseny két fordulóból áll. A pályázók elõször nemzeti szinten mérettetnek meg. Minden országban két jelöltet választanak ki, akiket 2010. december 10-ig neveznek az európai versenybe. Az érdeklõdõk öt kategóriában pályázhatnak díjra: * Vállalkozói Szellem Támogatása * Befektetés a Szakértelembe * Az Üzleti Környezet Fejlesztése * A Vállalkozások nemzetközi mûködésének támogatása * Felelõs és Felelõsségteljes Vállalkozás Bõvebb információ: http://ec.europa.eu
4
Hírek DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010–2014
RICOMNET 2010
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a Digitális Magyarország vitairatot, hogy a szakma véleményét is kikérve alakítsa ki végleges Infokommunikációs Stratégiáját. A vitairat a szolgáltatások elterjesztése, a hazai IKT szektor innovációs eredményességének fokozása révén, annak multiplikátor gazdaságfejlesztõ és munkahelyteremtõ hatásainak maximalizálása érdekében megfogalmazott stratégiai és módszertani javaslatokat foglalja össze. Felmérések szerint négy év múlva a munkahelyek 90 százaléka az IKT készségekkel felvértezett munkavállalók számára lesz csak elérhetõ. 2015-re pedig az EU elvárásai szerint el kell érnünk, hogy a lakosság több mint fele rendszeresen és készségszinten használja az e-ügyintézési szolgáltatásokat vagy vásároljon on-line. A legnagyobb kihívás éppen ezért a lehetõségek minél szélesebb körû kihasználása, és a csoportok felzárkóztatása.
Ha õsz, akkor RICOMNET! Festõi környezetben, Miskolc-Lillafüreden, a Hotel Palotában újra várja az érdeklõdõket a Regionális Információs Kommunikációs Hálózatok Konferencia. A rendezvény célja, hogy a résztvevõ vezetõk, szakemberek megismerhessék, megvitathassák a Magyarországon jelenleg meglévõ, illetve fejlesztés alatt lévõ országos, regionális internet alapú információs rendszerek és technológiák együttmûködési és alkalmazási lehetõségeit. Jelentkezési határidõ: 2010. november 19. Bõvebb információ: Halász Bernadett, (30)37-000-35,
[email protected]
WORLD SUMMIT IFJÚSÁGI DÍJ – KÉT MAGYAR DÍJAZOTT
Ennél kényelmesebb már nem is lehetne! A Logitech piacra dobta vezeték nélküli billentyûzetét, aminek energiaszükségletét napelemek biztosítják. A fényre a billentyûzet feltöltõdik, és legalább három hónapig használható nemcsak az irodában, de akár teljes sötétségben is. Nincs szükség vezetékre vagy akkumulátorra, a nagy hatótávolságú (2,4 GHz-es) vezeték nélküli kapcsolattal akár a pincébe is leköltözhetünk. A billentyûzethez csatlakoztatható egy eszköz is, mely érzékeli a fényerõsséget és ennek megfelelõen állítja hadrendbe a napelemeket.
A 2010 évi World Summit Ifjúsági Díj (World Summit Youth Award -WSYA) több mint 600 indulója közül két magyar csapatot üdvözülhetünk a díjazottak között. A verseny olyan harminc év alatti fiatalokat mutat be, akik az internetet és mobil megoldásokat használva fellépnek az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok (MDGs) megvalósítása érdekében. A nemzetközi zsûri 102 ország 630 pályázójának munkáját tekintette meg, egyebek mellett az éhezés és a járványok elleni küzdelemrõl, a nemek egyenjogúsításáról, oktatásról, kultúráról. A nyertes magyar tartalmak az artur.org.hu – a Kortárs Építészeti Központ építészeti túraoldala – mely a Create your Culture! kategória három gyõztesének egyike, valamint az Effemine Blog – az Effemine – Egyesület a Fiatal Nõkért nevû diákszervezet blogja, mely a Power2Women kategóriában lett különdíjas.
Forrás: www.logitech.com
Bõvebb információ: www.matisz.hu
A vitairat letölthetõ a minisztérium honlapjáról: www.nfm.gov.hu
GO SOLAR!
5
Hírek NEM HISZNEK A INTERNETBEN
UTAZÁS A NAPBA – INDULÁS 2018-BAN
Idegenként mozognak az interneten a mikroés kisvállalkozások – derült ki a Ferling Webline szeptemberi, nem reprezentatív kutatásából. A megkérdezettek 44 százalékának nincs honlapja, de nem is nagyon igénylik, mert továbbra is a személyes kapcsolatokat tartják a legfontosabb sikertényezõnek. Aki mégis kommunikál, az inkább a sajtóban és egyéb print eszközök (pl. szórólap, brosúra) segítségével teszi (34%). Ezzel együtt kétharmaduk szeretne megjelenni valahogy a neten, de mégis halogatják a lépést, a pénzhiányra hivatkozva. Mivel ismeretlenül drágának tûnik a netes jelenlét kialakítása és fenntartása, a válaszadók fele beérné valamilyen ingyenes, vagy rokon, ismerõs által „buherált” honlappal. A legtöbben nem fizetnének többet webes megjelenésük egyedi arculatáért. A kutatásból ugyanakkor az is kiderült: nincsenek is tisztában a netes megjelenések valós költségszintjével.
A NASA olyan helyre küldene ûrszondát, ahová még sosem: közvetlenül a Nap külsõ légkörébe. A jelenleg érvényes tervek szerint a Solar Probe Plus szonda indítása 2018ig megtörténne. Az amerikai ûrügynökség már megnevezte azt az öt tudományos mûszert, amelyet elhelyeznének a Nap szomszédságába küldendõ ûreszközön. A berendezések többek közt mérnék a napszél részecskéinek öszszetételét, detektálnák a becsapódó porszemcséket, vizsgálnák a csillag elektromágneses terét, és térhatású képeket készítenének a napkoronáról. A kísérleteket a 2009ben beadott 13 javaslat közül választották ki. A kijelölt mûszerek elõzetes tanulmányai, tervezése, fejlesztése és tesztelése összesen 180 millió dollárba kerül. Ahogy a szonda közelít majd a Naphoz, 1400°C-ot meghaladó hõmérsékletet és heves kitöréseket kell majd átvészelnie. Két alapvetõ kérdésre keresi a választ: miért sokkal forróbb a napkorona, mint a csillag látható „felszíne”, a fotoszféra, valamint pontosan hogyan gyorsulnak a napszél részecskéi, amelyek többek közt a Földünk környezetére is hatással vannak.
Forrás: www.mediainfo.hu
20 ÉVES A HAZAI MOBILTELEFONÁLÁS
6
Húsz éve, október közepén kezdte meg kereskedelmi mobilszolgáltatását a Westel Rádiótelefon Kft., három budapesti bázisállomással. A 450 megahertzen szolgáltató cégnek három év múlva már négyszáz bázisállomása volt, ami óriási jelentõséggel bírt már csak azért is, mert a kilencvenes évek elején a vezetékes vonalra még nagyon sokat kellett várni. Idén tulajdonképpen a Motorola DynaTAC 8000X mobiltelefonjának huszadik évfordulóját is ünnepeljük, hiszen az ún. „téglatelefon” volt az elsõ, kereskedelmi fogalomba hozott mobil. Hiába volt nagy és drága, az emberek hazánkban is hajlandóak voltak százezreket fizetni az álomért, hogy otthonuktól távol is bármikor, bárkivel beszéljenek.
Forrás: Ûrvilág magazin – www.urvilag.hu
Hírek EBIK – A FENNTARTHATÓ ENERGIÁÉRT Az Energiabiztonsági Klasztert (EBIK) 2008-ban alapította 10 régióbeli KKV, a BAY-LOGI, a Miskolci Egyetem és a Károly Róbert Fõiskola (képünkön jobbra az alapítók). Megalakulása óta a klaszter megerõsödött, megszületett ágazati-, K+F+I-, valamint marketingstratégiája . A 2010-es évet az EBIK klaszter nemzetközi szakmai programmal indította. Tagjai számára Bilbaoba tanulmányutat szervezett, ahol az immár 13 éve sikeresen mûködõ spanyol energetikai klaszter – a Cluster de Energía – tagjaival találkoztak és megbeszéléseket folytattak a Tecnalia független baszk alkalmazott kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégcsoporttal, a Tekniker kutatás-fejlesztési szervezettel, valamint Európa egyik legnagyobb energetikai vállalkozásával, az Iberdrolával. Lehetõség nyílt további megbeszélésekre az áramellátás innovációja területén sikeresen tevékenykedõ Ormazabal céggel, valamint az ipar és energiaszektor kutatásával és fejlesztésével foglalkozó Ingeteammel is. Hazai kitekintésben a 2010-es év eddigi klasztereseményei közül kiemelendõ jelentõségû a „IV. budapesti RENEXPO® Nemzetközi Kiállítás és Konferencia a Megújuló Energiáról és az Energiahatékonyságról” címû rendezvényen történõ kiállítói részvétel volt. A rendezvény három napja alatt 3500 m2-en 3100 látogató 100 kiállító céget tekinthetett meg. A klaszter jövõjét tekintve biztató, hogy nem egy, az energetika területén mûködõ cég jelezte belépési szándékát is. A következõ szakmai esemény az OEC osztrák megújuló energetikai klaszterhez szervezett tapasztalatcserére épülõ tanulmányút lesz, ahol a tagok megismerhetik a legjobb gyakorlatokat a 11 éve alakult klaszter eddigi tevékenysége alapján. Bôvebb információ: www.ebik.hu
MAGYAR CSAPAT GYÕZÖTT TUDÓSOK VERSENYÉN
AZ
EU FIATAL
Az EU Fiatal Tudósok Versenyének idei döntõjét szeptemberben rendezték meg Liszszabonban. A 125 pályázó között hazánkat a Magyar Innovációs Szövetség által megrendezett 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három elsõ díjas pályázatának készítõi képviselték. A döntõn a Balassi Márton és Horváth Dávid által kifejlesztett „Informatikai modellezés és helyi hálózat az ökológia tanításának szolgálatában” c. szoftver elsõ díjat nyert. A 7000 eurós fõdíjért a fiatalok egy olyan számítógépes oktatási modellt dolgoztak ki, amely az eddigi gyakorlati tapasztalatok szerint az általános iskolától a gimnáziumokig sikerrel használható. A szoftver elsõsorban a természettudományi oktatás hatékonyságát növeli, játékos és gyors tanulási lehetõséget biztosít. Az ifjú tudósok részt vehetnek a jövõ évi London International Youth Science Forumon is. Forrás: Magyar Innovációs Szövetség 7
Széchenyi Terv
Új Széchenyi Terv: egymillió új munkahely Egymillió új munkahely, a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése hét kitörési pont mentén – ezek a legfõbb céljai a Nemzeti Együttmûködés Kormánya gazdasági programjának, az Új Széchenyi Tervnek. Az Új Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bõvítése. Számokban kifejezve, az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztõ programot, hogy tíz esztendõ alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programot tartalmaz: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés – Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság A 7 kitörési pont és fejlesztési terület kialakítását csaknem másfél éves elemzõi munka elõzte meg, amelyben – több mint 70 munkacsoport keretében – mintegy 500 elemzõ és kutató szakember vett részt. Ahogy a program elõkészítésébe, úgy annak megvalósításába is alapvetõen a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni a kormány, hiszen a sikeres magyar gazdaságnak õk a zálogai. A 2007–2013 közötti idõszakban Magyarország számára elérhetõ uniós források értéke összesen 7870,17 milliárd forint. Ebbõl jelenleg 1828,8 milliárd Ft szabad forrás áll rendelkezésre, 1480,2 milliárd Ft futó projekt, és 4126,5 milliárd Ft kötelezettségvállalással elindított projekt mellett. Jelenleg, a KKV szektor számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd Ft, amely a Gazdasági Operatív Program és a Regionális Operatív Programok keretében áll rendelkezésre. Ez az összeg rövid távon, azonnal igénybe vehetõ eszköz a kis- és középvállalkozások megsegítésére.
8
Az Új Széchenyi Terv 2011. január 15-én indul útjára, a részletekért keressék a program weboldalát: www.szechenyiterv.gov.hu.
Pályázatok ÚMFT-PÁLYÁZATOK
LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
VÁLLALATI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA GOP-2010-1.3.1/A Keretösszeg: 4,5 milliárd forint Beadási határidõ: 2011. április 25.
GOP-2009-3.2.1 Keretösszeg: 9,899 milliárd forint Beadási határidõ: 2010. december 31. Forrás: www.nfu.hu
AKKREDITÁLT KLASZTEREK VÁLLALATI INNOVÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA
GOP-2010-1.3.1/B Keretösszeg: 1,5 milliárd forint Beadási határidõ: 2011. április 25. VÁLLALATI KUTATÁS-FEJLESZTÉSI
NKTH-PÁLYÁZATOK MECENATÚRA 2009 Keretösszeg: 1,4 milliárd forint Beadási határidõ: 2010. november 30.
KAPACITÁS ERÕSÍTÉSE
GOP-2009-1.3.2 Keretösszeg: 3,5 milliárd forint Beadási határidõ: 2011. január 10. PROJEKT ELÕKÉSZÍTÉS GOP-2010-1.5.1 Keretösszeg: 4,5 milliárd forint Beadási határidõ: 2011. február 28.
EUROSTARS Keretösszeg: 125 millió forint Beadási határidõ: 2013. november 30. Forrás: www.nkth.gov.hu
MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSE
GOP-2010-211/A Keretösszeg: 10 milliárd forint Beadási határidõ: 2010. december 31. KOMPLEX BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA GOP-2010-2.1.2 Keretösszeg: 10 milliárd forint Beadási határidõ: 2010. december 31. VÁLLALATI FOLYAMATMENEDZSMENT ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM TÁMOGATÁSA
GOP-2009-2.2.1. Keretösszeg: 3,45 milliárd forint Beadási határidõ: 2010. december 31. 9
A NORRIA rendezvényei ÚJ TAGGAL BÕVÜLT A KLASZTER AZ INNOVÁCIÓ TÁRSADALMI UTÁNPÓTLÁSA Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség, a GKI Gazdaságkutató Zrt., az Osztályfõnökök Országos Szakmai Egyesülete és az InnoEx Kft. szakértõi 2009-ben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával kezdték el „Az innováció társadalmi utánpótlása: oktatófilm és innováció-politikai vitamûsor fiataloknak (UTANPOT)” címû projektet. A munka célja felhívni a fiatalok figyelmét az innovációra, az arra leginkább fogékony (és egyre inkább rá is kényszerülõ) korcsoportban. Az innovációval kapcsolatos, a 13–18 évesek körében hasznosnak gondolt tudatformálást arra a logikára építették, hogy elsõként a téma iránti érdeklõdést keltik fel, majd az innovációk szélesebb társadalmi jelentõségét igyekszenek szemléltetni és társadalmi érzékenységet ébreszteni, végül magyarországi példákkal igazolni, hogy a diákok is részesei és alakítói lehetnek innováció-alapú sikertörténeteknek. A fenti célkitûzések figyelembevételével készült el a három 20 perces oktatófilm, amely játékfilmes keretek között igyekszik segíteni a téma feldolgozását. A filmeket elsõként a debreceni diákok nézték meg, a mintavetítésrõl négy 10 perces riport- és vitafilm készült. A NORRIA – Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség szeptember elsõ hetében személyesen juttatta el az oktatófilmet a régió kijelölt középiskoláiba, és a filmek által kiváltott hatásokat kérdõíves felmérés segítségével mérte fel. Bõvebb információ: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4028 Debrecen, Kürtös utca 4. E-mail:
[email protected] 10
A NORRIA – Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség, mint a KKV Innovációs Szolgáltató Klaszter klasztermenedzser szervezete, októberben is metartotta taggyûlését. A rendezvényen a CIG Közép-európai Biztosító munkatársa, Mocselini József ismertette a Pannónia Biztosító által nyújtott megtakarítási lehetõségeket, melyek az öngondoskodást helyezik elõtérbe. A KKV Innovációs Szolgáltató Klaszter új taggal bõvült, így a szervezet már húsz tagot számlál. Az új tag, az INTERN Kft., a céget Manner Ádám mutatta be. A cég fõ profilja a hegesztési tevékenység, ezzel összefüggõ kereskedelem, valamint oktatás.
KLASZTER MENEDZSEREK KLUBJA 2010. szeptember 28-án ismét sor került a NORRIA – Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség által szervezett Klaszter Menedzserek Klubjára. A jelenlegi aktualitásokat szem elõtt tartva a NORRIA változatos programsorral várta az érdeklõdõ klaszter menedzsereket. Az elõadók ismertették az aktuálisan futó és pályázható nemzetközi projekteket, bemutatkozott az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter, valamint a Széchenyi Terv II. aktualitásait is megvitatták a résztvevõk.
A NORRIA rendezvényei
Open Days 2010 rendezvénysorozat „ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A FENNTARTHATÓ EURÓPÁBAN – INNOVÁCIÓ ÉS FOGLALKOZTATÁS” Az OPEN DAYS, a régiók és városok minden év októberében sorra kerülõ európai hete és Brüsszel legnagyobb éves eseményének számít a regionális városfejlesztés területén. A rendezvény 2002-ben indult útjára a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság Regionális Politikai Fõigazgatósága közös szervezésében. A rendezvény mára nemzetközi szintûvé érett és egyedülálló lehetõséget jelent a városok és régiók saját bemutatkozására, szakmai kérdésköreik megvitatására, és arra, hogy közösen próbáljanak megoldást találni problémáikra. A 2010-ben már nyolcadik alkalommal megrendezett esemény középpontjában a 2013 utáni kohéziós politika reformja és az „Európa 2020” stratégia helyi vetülete állt. A workshopok és szemináriumok három kulcsfontosságú kérdést, a versenyképességet, az együttmûködést és a kohéziót helyezték elõtérbe. A NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség az olasz Lazio régió által koordinált nemzetközi konzorcium részeseként, mint az Észak-magyarországi régió egyedüli képviselõje vett részt a rendezvényen, a munkatársai által tartott sikeres szakmai elõadással. 2010. október 21-én megrendezett északmagyarországi kísérõrendezvény idei témája „Észak-Magyarország a fenntartható Európában –
innováció és foglalkoztatás” volt. A témakör fontosságát jelzi, hogy nemcsak az Európai Unió 2020-ig tartó gazdasági stratégiájának képzi meghatározó elemét, hanem idõben szinte egybeesik a Széchenyi-terv II. szakmai keretprogram kidolgozásával és véglegesítésével. Különösen nagy hangsúlyt kap ez Észak-Magyarországon, amikor a fõ célkitûzések másik meghatározó eleme a foglalkoztatás komoly akadályát jelenti a gazdaság elõrelépésének. Hogyan hat egymásra ez a két elem? Hogy tudja az innovációs folyamatok erõsítése növelni a foglalkoztatottság szintjét? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a konferencián elhangzott elõadások. Forrás: www.norria.hu
11
Trendek a viláhálón HÖLGYEK A JÖVÕ INTERNETES VÁSÁRLÓI Egyre több magyarországi online áruház megjelenését alakítják át a hölgyek igényei szerint, és a jelenlegi trendek alapján 2012-re az internetes vásárlók fele már nõ lesz hazánkban. Az elmúlt egy évben interneten vásárlók száma megközelítette az 1,1 millió fõt Magyarországon, míg az internetezõk többsége már vásárlás elõtti tájékozódásra is használja a világhálót – derül ki GKIeNET – T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról kutatásából. Az internetes vásárlás „hõskorában” – vagyis a ’90-es évek végén – az a néhány online áruháztulajdonos, aki hitt benne, hogy néhány éven belül Magyarországon is tömegek fognak interneten keresztül vásárolni, még jellemzõen a férfiakat érdeklõ termékeket és szolgáltatásokat kezdett el árusítani. Ennek megfelelõen az elsõ online áruházak kategóriarendszerei is a férfiak logikáját tükrözték: tematikusak, megjelenítésükben is hierarchikusak lettek, a megjelenített képek pedig kizárólag a termékek bemutatására szolgáltak, nem érzelmek kiváltására.
nõ lesz, megtörve ezzel a férfiak dominanciját. Az online boltok megjelenése is ennek a trendnek megfelelõen változik: a leegyszerûsített kategóriarendszerek helyett egyre több kereskedõ helyezi elõtérbe a meleg színvilággal fényképezett, érzelmeket kiváltó termékbemutatókat, amelyeken már nem is az árak szerepelnek kiemelt helyeken, hanem a százalékban kifejezett kedvezmény mértéke, a hölgyek igényeinek megfelelõen. Az online áruházak nõi vásárlók felé fordulása így látványos változást eredményez mind a megjelenésben, mind a jellemzõ fogyasztói kosár összetételében.
Az internetes vásárlások világa azonban nagyot változott, és a változás Magyarországot sem kerülte el. A bevásárlásokat, vagyis a háztartásokba a napi fogyasztási cikkek beszerzését többségében a hölgyek végzik. Interneten viszont a kezdetekben leginkább tartós fogyasztási cikkekkel kezdtek el kereskedni azok magasabb értéke, illetve a férfiak nagyobb arányú internetes jelenléte miatt, az élelmiszerek, vegyi áruk, ruhák és játékok online értékesítése viszont fokozatosan hozza meg a hölgyek kedvét is az internetes vásárlás iránt. Mindez azt is eredményezi, hogy Forrás: GKIeNET – T-Mobile. Jelentés az in2012-re várhatóan az internetes vásárlók fele már ternetgazdaságról
12
2010 elsõ negyedévének végén a 14–74 év közötti magyar lakosságból 3,6 millió fõ (a teljes népesség 42%-a) töltött internetezéssel havonta legalább 1 órát, az ezt megelõzõ egy évben pedig megközelítõleg 1,1 millió fõ vásárolt is valamilyen terméket vagy szolgáltatást interneten keresztül.
Trendek a világhálón KORÁBBAN KEZDENEK NETEZNI A GYEREKEK
NINCS VÁLSÁGBAN A MAGYARORSZÁGI E-KERESKEDELEM
Az Európai Bizottság napokban publikált tanulmánya arra derített fényt, hogy a gyermekek átlagosan hétéves korukban kezdenek internetet használni, de csak a 9–12 éves korosztály egyharmada véli úgy, hogy elég, „a gyerekek számára jó dolog” van a világhálón – írja az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevele. Az összeurópai vizsgálatból az is kiderült, minden nyolcadik gyereket ért már felzaklató élmény a neten. Sokuk nem rendelkezik még a szükséges készségekkel, és nem tudja kellô magabiztossággal kezelni az internetet. E problémák orvoslására a bizottság versenyt hirdetett, ezzel ösztönözve a minõségi gyermektartalmak elõállítását.
2010 végére megközelítõleg 130-135 milliárd forintnyi termék cserélhet gazdát az interneten, szemben a tavalyi 99 milliárddal, illetve a 2008-ban mért 61 milliárddal – derül ki a GKIeNET felmérésébõl. Az internetes értékesítés a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom már több mint 1,6%-át adja, és változatlanul exponenciális növekedés látható. A gazdasági recesszió sok internet-felhasználót tett még inkább árérzékennyé, és az online vásárolni hajlandó internetezõk megkeresik a világhálón a legolcsóbb lehetõségeket. (A kosaras rendszerben értékesítõ 2700 db online áruház körében 2010 tavaszán végzett felmérés módszertani okok miatt nem tartalmazza A vizsgálat megállapította, hogy a most 15-16 éve- a világhálón bonyolított turisztikai és biztosításek átlagosan 11 évesen ismerkedtek meg az in- si ügyleteket.) ternettel, míg a 9-10 éves korosztály hétévesen kattintott elõször weboldalra. Az egyes országok Az adatok az átlagosan több mint napi 1000 láközött jelentõs különbségeket találtak. A legko- togatóval rendelkezõ áruházak dominanciáját jelrábban az északi uniós tagállamokban cseperedõk zik, a forgalom mintegy 90%-a realizálódik ezen kezdik a netezést, a legkésõbb pedig az olasz, por- vállalkozásoknál. tugál és román gyerekek. A hazai webáruházak piacára továbbra is a magas A kutatás szerint a gyerekek fele átlagosan másfél piaci koncentráció jellemzõ, s ez várhatóan a toórát tölt böngészéssel. A 15-16 évesek 77 százalé- vábbiakban is így marad. A 100 millió forint feka naponta internetezik. A megkérdezettek többsé- letti forgalmú cégek, akik az online kereskedelmi ge elsõsorban iskolai feladatok megoldásához és vi- piac résztvevõinek 3%-át jelentik, rendelkeznek deók megtekintésére használja a netet (84, illetve a teljes piaci forgalom több mint 90%-ával. 83 százalékuk). Ezt követik a játékok és az azon- Az elmúlt egy év során a legnépszerûbb ternali üzenetküldõ alkalmazások, 74 és 61 százalék- mékkategóriák: az élelmiszerek, ételek, italok; kal. A gyerekek többsége asztali gépet vagy note- a számítástechnikai és telekommunikációs eszbookot használ, de minden harmadik közülük mo- közök; a szórakoztató elektronikai termékek és biltelefonon vagy a könyvek voltak. Az összes tranzakciót figyeegyéb, hordozha- lembe véve, az egy vásárlásra jutó átlagos vátó berendezésen sárlási érték 11 000 Ft környékére tehetõ. is csatlakozik a világhálóhoz. A magyarországi lakosok 12%-a vásárolt már interneten keresztül valamilyen terméket vagy Forrás: www. szolgáltatást az elmúlt egy évben, míg a rendszeresen (havonta legalább 1 órát) internetezõk mediainfo.hu 29%-a vásárolt már a világhálón. A cikk teljes terjedelmében a GKIeNet weboldalán olvasható: http://gkienet.hu
13
UNIÓS hírek ÚJ LENDÜLETET AD AZ ICT-KUTATÁSOKNAK BIZOTTSÁG
K+F-BERUHÁZÁSOK AZ EU-BAN
A
A valaha volt egyik legnagyobb kutatási tenderét jelentette be az Európai Bizottság. Az EU kutatási programjának keretében 2011ben 780 millió eurót fordít a közösség olyan infokommunikációs kutatások fejlesztésére, mint az internet jövõje, a robottechnológia, az okos és beágyazott rendszerek fejlesztése, a fotonika, valamint az energiahatékonyságot növelõ, illetve az egészségmegõrzést és az öregedõ társadalom problémáját orvosló technológiák. Ezzel a bizottság tartja magát ahhoz a korábbi célhoz, hogy legalább 2013-ig évi 20 százalékkal növelje az infokommunikációs kiadásokat. Az Európán belüli és kívüli egyetemek, kutatóintézetek, kis- és középvállalkozások, nagy cégek és egyéb szervezetek 2011. január 18-ig pályázhatnak a keretprogramra. A támogatottak névsoráról szóló döntést független szakértõk hozzák meg. Az EU minden évben több mint 15 000 ICT-kutatást támogat.
Tavaly a vezetõ uniós vállalatok 2,6 százalékkal csökkentették K+F-beruházásaikat, ezzel sokkal jobbak, mint amerikai vetélytársaik, annak ellenére, hogy az értékesítés terén hasonló csökkenés, míg a nyereséget illetõen lényegesen nagyobb mértékû viszszaesés volt tapasztalható. A K+F-re legtöbbet költõ vállalatok tízes listáján három uniós vállalat van: a Volkswagen, amely a legnagyobb európai székhelyû K+F-beruházó (5,8 milliárd euró), valamint a Nokia és a Sanofi-Aventis. Akárcsak tavaly, az idén is két magyar cég került fel a bizottság „európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytáblázatára”. Míg a Richter Gedeon az idén a 196. helyen végzett (tavaly 217. volt), addig az Egis a 329. helyen landolt (tavaly 323. volt). A Richter tavaly 87,2 millió eurót, az Egis pedig 39,1 millió eurót költött kutatás-fejlesztésre.
INNOVÁCIÓS UNIÓ Új innovációs tervet készített az Európai Bizottság, amelyet az EU 2020-as versenyképességi stratégia zászlóshajójaként mutattak be. Az európai kamarák azonban csak félig elégedettek: szerintük a tervezet túlságosan „kínálatorientált”, és nem ad megfelelõ választ a vállalkozások gondjaira. Az „innovációs unió” olyan kihívásokra fókuszál majd, mint a klímaváltozás, az energia- és az élelmiszerbiztonság, az egészségügy és az öregedõ társadalom kérdése. Brüsszel a jövõben közösségi forrásokból segíti a kutatási központok összekapcsolását, a K+F pénzügyi fedezetének biztosítását, valamint a közbeszerzések az eddiginél nagyobb arányban történõ átcsoportosítását innovatív célokra. A bizottság kezdeményezését decemberben tárgyalja meg az Európai Tanács.
14
A hírek forrása: www.nfu.hu
„Együtt az innovációért, a régióért”
Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft.
Küldetésünk: innováció és fenntartható fejlõdés A NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. életre hívásának legfõbb célja, hogy Észak-Magyarország is tevékenyen és hatékonyan csatlakozhasson az Európai Unió lisszaboni stratégiájának megvalósításához, ill. a gazdaságfejlesztés motorja régiónkban is az innováció legyen. Ennek elérése érdekében az alábbi szolgáltatásokkal állunk szíves rendelkezésükre: 1. Innovációs szolgáltatások nyújtása * a régió innovációs tevékenységét értékelõ, illetve támogató adatbázisok létrehozása, mûködtetése * releváns hazai és nemzetközi adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása * innovációs tanácsadás a régióban tevékenykedõ vállalkozások számára folyamatosan bõvülõ tématerületeken (iparjogvédelem, partnerközvetítés, innovációs minõségbiztosítási rendszer kialakítása, stb.) * innovációhoz kapcsolódó képzések, továbbképzések szervezése 2. Regionális innovációs rendszer- és hálózatépítés * közvetítõi és koordinátori feladat ellátása a regionális innovációs infrastruktúra intézményei között
* szakmai hálózatok (klaszterek) szervezése és irányítása * K+F tevékenységek, eredmények gazdasági hasznosításának elõsegítése * innovációs díjak, rendezvények, médiakapcsolatok szervezése, valamint szakmai publikációk, marketingkiadványok megjelentetése * javaslatok kidolgozása a regionális innovációs stratégia folyamatos fejlesztésére 3. Nemzetközi és hazai projektek menedzsmentje * folyamatos pályázatfigyelés és pályázati tanácsadás * a régió fejlõdését elõsegítõ projektek menedzsmentje * az innovációban érintett nemzetközi partneri kapcsolatok kiépítése, fejlesztése * a régió képviselete nemzetközi hálózatokban
Kollégáink készséggel állnak rendelkezésükre az alábbi elérhetõségeken: NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. H-3525, Miskolc, Széchenyi u. 107. Régió Ház telefon: +36-46-503-770, fax:+36-46-503-779 e-mail:
[email protected], weboldal: www.norria.hu
NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. H-3525, Miskolc, Széchenyi u. 107. Régió Ház telefon: +36-46/503-770, fax: +36-46/503-779 e-mail:
[email protected], weboldal: www.norria.hu
