Tartalom Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei ...............................................3 A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje ........................................................................3 Közismereti munkaközösségek ........................................................................................................3 Szakmai munkaközösség .................................................................................................................4 A közismereti tantárgyak témakörei....................................................................................................7 A 2013. szeptember 1. előtt indult osztályok esetén........................................................................7 Angol nyelv .....................................................................................................................................7 Biológia ...........................................................................................................................................8 Célnyelvi civilizáció........................................................................................................................ 10 Ének zene ..................................................................................................................................... 11 Fizika............................................................................................................................................. 12 Földrajz ......................................................................................................................................... 19 Informatika ................................................................................................................................... 21 Irodalom ....................................................................................................................................... 44 Kémia ........................................................................................................................................... 48 Magyar nyelv ................................................................................................................................ 51 Magyar nyelv és kommunikáció .................................................................................................... 56 Matematika .................................................................................................................................. 57 Művelődéstörténet 12. évfolyam .................................................................................................. 61 Művészetek .................................................................................................................................. 61 Rajz és vizuális kultúra................................................................................................................... 63 Sportismeretek I. .......................................................................................................................... 64 Sportegészségtan 9 évfolyam ........................................................................................................ 64 Sportismeretek III.......................................................................................................................... 65 Sportismeretek IV. ........................................................................................................................ 65 Sportági ismeretek V. .................................................................................................................... 65 1
1/146
Sportpszichológia .......................................................................................................................... 65 Társadalomismeret 11. osztály (gimnázium).................................................................................. 66 Társadalomismeret 12. osztály (szakközép ) .................................................................................. 67 Testnevelés ................................................................................................................................... 67 Történelem ................................................................................................................................... 75 Történelmi, szociális és állampolgári ismeretek ............................................................................. 81 A 2013. szeptember 1. után indult osztályok esetén ...................................................................... 82 Angol nyelv ................................................................................................................................... 82 Biológia ......................................................................................................................................... 83 Célnyelvi civilizációból ................................................................................................................... 84 Informatika ................................................................................................................................... 86 Irodalom ....................................................................................................................................... 98 Fizika........................................................................................................................................... 103 Földrajz ....................................................................................................................................... 106 Magyar-Kommunikáció ............................................................................................................... 108 Magyar nyelv .............................................................................................................................. 109 Matematika ................................................................................................................................ 120 Társadalomismeret ..................................................................................................................... 130 Történelem ................................................................................................................................. 131
2
2/146
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg. Közismereti munkaközösségek Tantárgy elnevezése
írásbeli x
szóbeli x
magya irodalom
x
x
történelem, történelem és állampolgári ism.
x
x
x
x
x
x
bevezetés a filozófiába
x
x
művelődéstörténet
x
x
angol nyelv
x
x
német nyelv
x x
x
magyar nyelv
emberismeret és etika társadalomismeret, társadlomismeret és etika
matematika
x
informatika
gyakorlat
x
fizika
ének-zene
x x x x x
rajz és vizuális kultúra*
x
tánc és dráma
x
mozgókép és médiaism.
x
biológia kémia földrajz, földünk és körny.
x x x
célnyelvi civilizáció
művészetek testnevelés, sport
x
x
testnevelés és
x
* + otthon készített pályamunka Tantárgy elnevezése
írásbeli
sportismeretek sportági ism. sportpszichológia sporttörténet
x
szóbeli x x x x
gyakorlat
Integrált tantárgyak esetén a az átlagot az óraszámok alapján súlyozott átlaga alapján számoljuk. 3
3/146
Tantárgy elnevezése tanulásmódszertan ének-zene
írásbeli x x
szóbeli
rajz és vizuális kultúra*
gyakorlat
x
* + otthon készített pályamunka
Szakmai munkaközösség
Szakközépiskola
Viselkedéskultúra Információkezelés Kommunikáció Marketing ismeretek (elmélet) Gazdálkodási ismeretek (elmélet) Gazdálkodási ismeretek (gyakorlat) Közgazdaságtan
évfolyam
KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT A vizsga formája
A vizsga értékelése
Szóbeli írásbeli gyakorlati %
9.
X
9-10.
X
10.
X
1112. 9-12.
X
0% – 29% 30% – 49% 50% – 64% 65% – 84% 85% – 100%
X
1112. 1112.
X
1 2 3 4 5
X
Szakközépiskola
Gazdasági környezetünk Gasztronómiai alapismeretek Viselkedéskultúra Kommunikáció Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek Marketing Alapozó gyakorlat (tankonyha)
évfolyam
VENDÉGLÁTÁS–IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT
9–10. 9–10. 9. 10. 11– 12. 11– 12. 11– 12. 11.
A vizsga értékelése %–os formában
A vizsga jellege szóbeli X X X X
írásbeli
X
X
X
X
gyakorlati
0% – 29% 30% – 49% 50% – 64% 65% – 84% 85% – 100%
X X
4
4/146
1 2 3 4 5
A szakmacsoportos alapozó oktatás érdemjegye mindkét szakmacsoport esetén a tantárgyak egyszerű számtani átlagaként kerül kialakításra.
évfolyam
LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ
Szakközépiskola
üzleti adminisztráció alkalmazott számítástechnika viselkedéskultúra idegen nyelvű kommunikáció marketing és PR veszélyes áru ismeret veszélyes áru tárolása és szállítása jogi alapismeretek általános áruismeret szállítási útvonalak áruszállítás szakáruismeret beszerzés raktározás logisztika árképzés, tervezés gazdasági ismeret gépírás
13– 14. 13– 14. 13. 13– 14. 13– 14. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 13. 14. 14. 14. 1314. 13. 13.
A vizsga értékelése %–os formában
A vizsga jellege szóbeli
írásbeli
gyakorlati X
X
X X X X X X X X X X X X X X
X X
X
X
0% – 50% 51% – 60% 61% – 70% 71% – 80% 81% – 100%
X X
1 2 3 4 5
X X X
X X
Szakközépiskola Alkalmazott matematika(szakmai szám.) Munkavédelem és higiénia Húsipari technológia Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek Húsipari gépek Alapmérések Minőségbiztosítás
évfolyam
HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ A vizsga értékelése %–os formában
A vizsga jellege szóbeli
írásbeli
gyakorlati
X
9. 9. 9-11.
X X
9-11.
X
9-11. 9.,11. 9.,11.
X
0% – 29% 30% – 49% 50% – 64% 65% – 84% 85% – 100%
X X X
X 5
5/146
1 2 3 4 5
Szakközépiskola Alkalmazott matematika(szakmai szám.) Munkavédelem és higiénia Szakmai (sütőipari) technológia Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek Szakmai gépek Alapmérések Minőségbiztosítás
évfolyam
PÉK A vizsga értékelése %–os formában
A vizsga jellege szóbeli
írásbeli
gyakorlati
X
9. 9. 9-11.
X X
9-11.
X
9-11. 9.,11. 9.,11.
X
0% – 29% 30% – 49% 50% – 64% 65% – 84% 85% – 100%
X X X
X
6
6/146
1 2 3 4 5
A közismereti tantárgyak témakörei A 2013. szeptember 1. előtt indult osztályok esetén Angol nyelv Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli részben megszerezhető az összpontszám 70%-a, a szóbeli részben az összpontszám 30%-a. Értékelés: 85%-tól jeles, 70%-tól jó, 55%-tól közepes, 40%-tól elégséges. 9. évfolyam Fogalomkörök: igeidők: egyszerű jelen, folyamatos jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt, befejezett jelen, be going to, will future; birtoklás; térbeli viszonyok, időbeli viszonyok és mennyiségi viszonyok kifejezése; többes szám; modalitás: képesség, tanács, engedély, kötelezettség és tiltás kifejezése; kötőszavak; feltételes mondatok I.; a személyes névmások alany- és tárgyesete Készségek: hallott szöveg értése – kb. 100 szavas hallott szöveg lényegének kiemelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 150 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 100 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján 10. évfolyam lásd a 9. évfolyam követelményeit és még: igeidők: befejezett múlt; szenvedő szerkezet: egyszerű jelen, egyszerű múlt, és befejezett jelen; melléknév-fokozás; enough, too és quite a melléknevekkel; modalitás: lásd a 9. évfolyamnál felsoroltakat múlt időben is, bizonyosság; feltételes mondatok II; függő beszéd jelen idejű főigével Készségek: hallott szöveg értése – kb. 150 szavas hallott szöveg lényegének kiemelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 200 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 150 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján 11. évfolyam Fogalomkörök: lásd a 9. és 10. évfolyam követelményeit és még: igeidők: folyamatos befejezett jelen; szenvedő szerkezet: egyszerű jövő; should have +V3 Készségek :hallott szöveg értése – kb. 200 szavas hallott szöveg lényegének kiemelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgo7
7/146
zott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 250 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 200 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján 12. évfolyam Fogalomkörök: lásd a 9-11. évfolyamok követelményeit és még: igeidők: folyamatos befejezett jövő; műveltetés; passive modals; függő beszéd múlt idejű főigével Készségek: hallott szöveg értése – kb. 200 szavas hallott szöveg lényegének kiemelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 250 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 200 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján Biológia Sportiskola (,,a” osztályok): 10. évfolyam: 1. Az élőlények rendszerezése: prokarióták, protociszták, állatok, növények, gombák 2. A növények életműködése: szöveteik, anyagcseréjük, hormonjaik és szaporodásuk 3. Az állatok önfenntartása és reprodukciója: szöveteik, kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás, szaporodás 4. Az állatok szabályozó működése: hormonális rendszer és idegrendszer 5. Az állatok viselkedése 11. évfolyam: 1. A sejtet felépítő kémimai anyagok: biogén elemek, lipidek, fehérjék, szénhidrátok, nukleotid típusú vegyületek 2. Anyagcsere-folyamatok a sejtben: felépítő és lebontó folyamatok 3. Sejtalkotók: sejtmembrán, sejtmag, színtest, mitokondrium, endoplazmatikus retikulum, Golgi-készülék 6. Az ember önfenntartó működése: kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás, anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás 4. A hormonális rendszer és a reprodukció: hormontermelő szervek, mirigyek és hormonjaik, szaporodás és egyedfejlődés 5. Az idegi szabályozás: az idegsejt, az idegszövet, központi és környéki idegrendszer, az idegrendszer érző és mozgató működése, emberi magatartás 8
8/146
12. évfolyam: 1. Az öröklődés: egygénes és többgénes öröklődés, kapcsoltság, nemhez kötött öröklődés, öröklött betegségek 2. Populációk és az életközösségek: élő és élettelen ökológiai tényezők, anyag- és energiaforgalom, populációk szerkezete, változásai és kölcsönhatásai, társulások szerkezete és változásai, hazai fás és fátlan társulások 3. A bioszféra evolúciója: evolúciós folyamatok, földtörténet, az ember evolúciója, környezet- és természetvédelem Emelt szintű testnevelés (,,b” osztályok): 11. évfolyam: 1. Az élőlények rendszerezése: prokarióták, protociszták, állatok, növények, gombák 2. A növények és állatok életműködése: szöveteik, anyagcseréjük, hormonjaik és szaporodásuk 3. A sejtet felépítő kémimai anyagok és sejtalkotók: biogén elemek, lipidek, fehérjék, szénhidrátok, nukleotid típusú vegyületek, sejtmag, sejtmembrán, mitokondrium, színtest 4. Anyagcsere-folyamatok a sejtben: felépítő és lebontó folyamatok 5. Az ember önfenntartó működése: kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás, anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás 6. A hormonális és az idegi szabályozás: hormontermelő szervek, mirigyek és hormonjaik, szaporodás és egyedfejlődés, az idegsejt, az idegszövet, központi és környéki idegrendszer, az idegrendszer érző és mozgató működése, emberi magatartás 12. évfolyam: 1. Az öröklődés: egygénes és többgénes öröklődés, kapcsoltság, nemhez kötött öröklődés, öröklött betegségek 2. Populációk és az életközösségek: élő és élettelen ökológiai tényezők, anyag- és energiaforgalom, populációk szerkezete, változásai és kölcsönhatásai, társulások szerkezete és változásai, hazai fás és fátlan társulások 3. A bioszféra evolúciója: evolúciós folyamatok, földtörténet, az ember evolúciója, környezet- és természetvédelem Szakközépiskola (2012): 9. évfolyam: 1. Az élőlények rendszerezése: élőlények csoportjai, sejt, szövetes szerveződés 2. Növények és állatok tanulmányozása: rendszertani csoportok, szervek, az emberi rasszok, az állatok viselkedése 9
9/146
3. Evolúció és bioszféra: az emberré válás folyamata, az evolúció bizonyítékai, ökológia, élettelen ökológiai tényezők 4. Az élőlények egymásra hatása: fajtársak és fajok közötti kapcsolatok, táplálékláncok, anyag- és energiaáramlás, természetvédelem 10. évfolyam: 1. Sejtek felépítése és működése: a sejtet felépítő szerves és szervetlen anyagok, sejtosztódás, anyagcsere 2. Örökléstan: törvényszerűségek, Mendel munkássága, öröklésmenetek, a környezet hatása 3. Az ember szervezete és egészségtana: kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás, anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás, hormontermelő szervek, mirigyek és hormonjaik, szaporodás és egyedfejlődés, az idegsejt, az idegszövet, központi és környéki idegrendszer, az idegrendszer érző és mozgató működése, emberi magatartás Célnyelvi civilizáció 10. évfolyam Németország, Ausztria és Svájc természetföldrajza / Physische Geographie von Deutschland, Österreich und der Schweiz Földrajzi fekvés, tájak és vízföldrajzi jellemzők, néhány turisztikai látványosság megemlítése; a gazdaság legfontosabb ágazatai a célnyelvi országokban A német nyelvű országok történelme a germánoktól a 19. század végéig / Die Geschichte von den Germanen bis zum Ende des 19. Jahrhunderts A germánok és a Frank Birodalom; A Szent Római Birodalom és az invesztitúraharc; a Svájci Államszövetség; a Szent Római Birodalom története a 12. és 17. század között; a reformáció; a Hanza-szövetség; felvilágosodás és abszolutizmus és annak megjelenése Ausztriában és Poroszországban; a német egység a 19. században. A német nyelvű országok irodalma a középkortól a klasszika korszakáig / Literatur der deutaschsprachigen Länder vom Mittelalter bis zur Klassik A lovagi kultúra jellemzői, Walther von der Vogelweide lírája; román és gótikus stílusjegyek a középkorban; a reneszánsz és a humanizmus legfontosabb ismertetőjegyei; a barokk irodalom és művészetek 11. évfolyam A romantikától a 20. századi irodalomig / Literatur und Musik von der Romantik bis zum Anfang des 20. Jahrhunderts Német mesék, mondák, legendák; a német romantika képviselői: Heinrich Heine; Johann Strauss; a bécsi klasszikusok Mozart példáján; a 20. századi irodalom 10
10/146
jeles képviselői: Thomas Mann; modern irodalmi irányzatok (naturalizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, avantgárd) Az első világháborútól a német újraegyesítésig / Vom Ersten Weltkrieg bis zur Deutschen Wiedervereinigung Az első világháború és annak előzményei; a weimari köztársaság; a Harmadik Birodalom időszaka; a második világháború és előzményei; Németország a második világháborút követően; a német újraegyesítés A német nyelvű országok ma / Die deutschsprachigen Länder heute Gasztronómiai szokások; szokások, hagyományok, jeles ünnepek a német nyelvű országok területén; nevezetességek, látnivalók; a politikai rendszerek jellemzése az egyes országokban, a főbb pártok; a német és osztrák iskolarendszer; a média jellemzése; az egészségügyi rendszer; sport a német nyelvű országokban; környezetvédelmi törekvések; társadalmi problémák Ének zene Szóbeli: Népdal éneklése emlékezetből, majd elemzése (kottakép segítségével)az alábbiak közül: - Megrakják a tüzet - Ősszel érik babám - Érik a szőlő - Esik az eső, ázik a heveder - Erdő, erdő, erdő - Madárka, madárka Műzenei szemelvény éneklése emlékezetből. A zenei szemelvény műfajának ismertetése: - Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája (2 versszakkal) - John of Fornsete: Nyár kánon - J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek (János passió 15. sz. tétele) - Ludwig van Beethoven: Örömóda (Európai Unió himnusza) Az alábbi zenei korszakok bemutatása - Középkor zenéje - A reneszánsz zene - A barokk zene - A bécsi klasszika (Mettől-meddig tartott? Jellemezd néhány mondattal az adott kort! Mi jellemzi a kor zenéjét? Kik a korszak híres zeneszerzői? Mik a jellegzetes hangszerek? Sorold fel a korra jellemző műfajokat!) Írásbeli: 11
11/146
Egyszerű dallam átírása betűskottából 5-vonalra. Hangszerek csoportosítása az alapján, hogy mely hangszercsaládba tartoznak. (vonós, fafúvós, rézfúvós, ütős, esetleg népi hangszer) 10. osztály Szóbeli: Népdal éneklése emlékezetből, majd elemzése (kottakép segítségével) az alábbiak közül: - Megkötöm lovamat - Béreslegény - Este, este - Gábor Áron rézágyúja - Által mennék - Gyújtottam gyertyát Műzenei szemelvény éneklése emlékezetből. A zenei szemelvény műfajának, stílusának ismertetése: - Franz Schubert: A pisztráng - Franz Schubert: A hársfa - Johannes Brahms: Bölcsődal - Bródy János: Ha én rózsa Zenetörténet: - A romantika zenéje (a 19. század bemutatása, a romantika stílusjegyei, zenei műfajok) - Romantikus dal (dal, dalciklus fogalma, nagy dalszerzők); Karakterdarab (fogalma, F. Chopin) - Szimfonikus költemény (fogalma, a romantikus zenekar bemutatása, Liszt Ferenc) - Romantikus opera (fogalma, irányzatai, G. Verdi, R. Wagner, Erkel Ferenc) - Bartók Béla - Kodály Zoltán Írásbeli: Egyszerű dallam átírása betűskottából 5-vonalra. Hangszerek csoportosítása az alapján, hogy mely hangszercsaládba tartoznak. (vonós, fafúvós, rézfúvós, ütős, esetleg népi hangszer) Fizika 9. évfolyam (szakközép) 13. évfolyam két tanítási nyelvű 12
12/146
Mechanika 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzői, út, pálya, elmozdulás, sebesség, út-idő grafikon 2. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, a szabadesés A sebesség változása, átlag- és pillanatnyi sebesség, gyorsulás, nehézségi gyorsulás, egyenletesen változó mozgás, grafikus leírás 3. Mozgásállapot-változás és erő Mozgásállapot-változás, tehetetlenség, Newton I., II., III. törvény 4. Erőfajták Nehézségi erő, kényszererők, súrlódási erő, rugóerő 5. A munka A munka fogalma különböző mozgásoknál számítása 6. Az energia Mozgási, helyzeti, rugalmas energia, a munkatétel 7. A teljesítmény A teljesítmény és számítása, a hatásfok Elektromosság 1. Elektromos alapjelenségek Elektromos állapot, töltés, megosztás, vezetők, szigetelők, Coulomb-törvény 2. Az elektromos tér Térerősség, feszültség 3. Az egyenáram Egyenáram fogalma, jellemzői, áramerősség, Ohm törvény, vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Soros és párhuzamos kapcsolás 4. Elektromos energia és teljesítmény Elektromos áram munkája, teljesítmény, villanyszámla (változóáram létrehozása) Fénytan 1. Geometriai optika A fény egyenes vonalú terjedése, fénysebesség, fényvisszaverődés, sík és gömbtükrök, törés, törési törvény, lencsék képalkotása, optikai eszközök 2. Hullámoptika 13
13/146
Elhajlás, interferencia, polarizáció, a fehér fény színeire bontása Termodinamika 1. Gázok állapotváltozásai Állapotjelzők, B-M és G-L törvény Egyesített gáztörvény 2. A hőtan főtételei I. főtétel – energia-megmaradás megfogalmazása II. főtétel – a folyamatok iránya 3. Halmazállapot-változások Halmazállapot-változás jellemzői, energetikai vizsgálat 4. A hőterjedés Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás Modern fizika 1. Az anyag atomos szerkezete Az atomos szerkezetre utaló jelenségek Az atomok mérete 2. Az atom szerkezet p+, no, e-, atommodellek 3. Az atommag szerkezete Nukleon, nukleáris kölcsönhatás 4. A radioaktivitás , , - bomlás, a radioaktív sugárzás környezetünkben, sugárvédelem, a természetes és mesterséges radioaktivitás alkalmazása 5. Maghasadás Maghasadás jelensége, láncreakció Atombomba, atomerőmű, az atomenergia felhasználása 6. Magfúzió A csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba 7. Egyetemes tömegvonzás Heliocentrikus világkép, bolygómozgás Kepler-törvényei, Newton féle általános tömegvonzás A mesterséges égitestek 8. Csillagfejlődés 14
14/146
Csillagok születése, pusztulása 9. A kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása, ősrobbanás elmélet 9. évfolyam gimnázium I. A fizika tárgya 1. A természettudományos módszer Információszerzés és feldolgozás Mérések, mérési hibák, Mértékegységrendszer Prefixumok II. Kinematika-mozgástan 1. Pálya, út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás leíró fogalmak ismerete Skalár- és vektormennyiségek Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Szabadesés. A négyzetes léttörvény. Változó mozgások Pillanatnyi és átlagsebesség 2. Egyenletes körmozgás A szögsebesség és kerületi sebesség fogalma, a centripetális gyorsulás III. Erők tana: dinamika és statika 1. A mozgásállapot fogalma, egyértelmű leírása. A tehetetlenségre utaló kísérletek A lendület és megmaradásának törvénye 2. Newton II. törvénye Az erő fogalma Támadáspont, hatásvonal, irányítottság értelmezése 3. Newton III. törvénye A kölcsönhatásban fellépő erők jellemzése, vizsgálata 4. Newton IV. – az erőhatások függetlenségének törvénye 5. A súly- és a súlytalanság 6. Erőtörvények 7.Konzervatív és kényszererők 7. A rugóerő 8. Súrlódás, közegellenállás 9. Statika-erők egyensúlya A merev test fogalma A forgatónyomaték vektormennyiség Tömegeloszlás, tehetetlenségi nyomaték 10. Az erőpár fogalma 15
15/146
11. Egyszerű gépek IV. Munka, energia 1. Mechanikai energiák: mozgási, magassági, rugalmassági 2. A munka és tétele 3. A teljesítmény V. Mechanikai rezgések, hullámok 1. A harmonikus rezgések kísérleti vizsgálata, matematikai leírása 2. A matematikai inga 3. A rezonancia jelensége 4. Mechanikai hullámok Longitudinális hullámok A terjedési sebesség 5. Hullámok visszaverődése, interferencia 6. A hang fizikai jellemzése 10. évfolyam gimnázium 10. évfolyam I. Hőtan 1.Anyagi halmazok -A halmazállapot és az állapotjelzők kapcsolata -A hőtágulás jelensége 2. Gázok állapotegyenlete 3. Az egyesített gáztörvény 4. Molekuláris hőelmélet 5. A hőtan I. főtétel -Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása 6. A hőtan II. főtétele 7. Halmazállapot-változások II. Elektrosztatika 1. Elektromos alapjelenségek 2. Az elektromos mező 3. Kondenzátorok III. Egyenáram 1. Az elektromos vezetés 2. Egyenáramú hálózatok 3. A félvezetők 4. Az elektromos áram munkája és teljesítménye 5. A váltakozó áram IV. Geometriai optika 16
16/146
A fény - Fényforrások, fénysugár, a fény terjedési sebessége - A fényvisszaverődés törvényei - Síktükör, gömbtükrök képalkotása - A fénytörés jelensége - Lencsék képalkotása - Optikai eszközök A Snellius-Descartes törvény Színfelbontás prizmával Lencsék származtatása prizmából Domború és homorú lencsék képalkotása A dioptria fogalma Optikai eszközök: távcső, mikroszkóp szem, szemüveg, fényképezőgép működése Az optikai eszközök által létrehozott kép elemzési szempontjainak ismerete és alkalmazása Nevezetes fénysugarak ismerete, szerepük a képalkotásban Domború tükör a közlekedésben A homorú tükrök gyakorlati jelentősége - A fénytörés jelensége Optikailag ritkább, illetve sűrűbb közeg fogalma, jellemzésük az n, c, a mennyiségekkel A Snellius-Descartes törvény Színfelbontás prizmával Lencsék származtatása prizmából Domború és homorú lencsék képalkotása A dioptria fogalma Optikai eszközök: távcső, mikroszkóp szem, szemüveg, fényképezőgép működése 11. évfolyam gimnázium I. Elektromosság 1. Az elektromágneses indukció Az állandó mágnes erőtere Pólusok, homogén és heterogén mágneses mező A térerősség szemléltetése és jellemzése A Föld mágneses tere Az áramjárta vezető, egyenes tekercs mágneses mezője Az elektromágnes és alkalmazásai 2. A Lorentz-erő 17
17/146
- Vezetők kölcsönhatása Az egyenáramú motor működése - A mozgási és nyugalmi indukció Lenz törvénye A transzformátor működése 3. A váltakozó áram - A váltakozó áram keletkezése, ellenállása Az elektromos energia szállítása A váltakozó áram hatásai Az elektromágneses hullámok terjedése - Az elektromágneses hullámok biológiai hatása 4. A fény dualisztikus modellje Fényelektromos jelenség: a fény részecske természete; Fotocella Fény elhajlás, interferencia, polarizáció: a fény hullám A fénysebesség, mint határsebesség 5. Az elektron kettős természete A Bohr-modell újszerűsége és korlátai Az elektronburok szerkezete: kvantumszámok Nukleonok fogalma, rendszám, tömegszám, izotópok Az erős kölcsönhatás; kötési energia és a tömeghiány kapcsolata, Tömegenergia ekvivalencia A természetes radioaktivitás jelensége A Röntgen-sugárzás természete és alkalmazása Radioaktív sugárzás mérése, mértékegysége Sugárzás elleni védelem 6. Az atommag szerkezete A maghasadás láncreakciói, az atomreaktor és az atombomba vázlatos ismerete Az atomenergia hasznosításának dilemmái Magfúzió, hidrogénbomba működésének elméleti ismerete, a Nap (csillagok) energiatermelése II. Csillagászat 1.Egyetemes tömegvonzás A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó A heliocentrikus világkép modell Bolygómozgás: Kepler-törvények Mesterséges égitestek A földi gravitáció 18
18/146
2.Csillagfejlődés A csillagok születése, fejlődése és pusztulása 3.Kozmológiai ismeretek - Az Univerzum általános jellemzése, ősrobbanás elmélet - A Hubble-törvény és jelentősége a csillagászatban 4. Űrkutatás A világűr megismerésének módszerei, eszközei Naprendszerünk bolygói, jellemzésük Az űrkutatás irányai Földrajz 9. évfolyamon (Gimnáziu) 10. évfolyam szakközép A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai Az osztályozás az érettségi vizsga értékelése szerint történik. 10. évfolyamon(Gimnázium) 10. évfolyam szakközép Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások, a fenntarthatóság kérdőjelei Az osztályozás az érettségi vizsga értékelése szerint történik. Szakiskola A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai 19
19/146
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások, a fenntarthatóság kérdőjelei 11. évfolyam (német nyelvű) A Föld kozmikus környezete, a földi tér ábrázolása / Unsere Erde im Weltall Világképek; a Naprendszer; a Föld alakja és mozgásai; a Hold és a fogyatkozások; földrajzi helymeghatározás, időszámítás, időmérés; térképek és műholdfelvételek A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai / Die Erde, unser Wohnort A Föld belsejének fizikája; a kőzetburok és a kőzetlemezek; a vulkanizmus és azok típusai; a hegységképződés és típusai; a Föld hegységrendszerei; lemezek és földrengés; a kőzetek osztályozása; a talaj és képződése; a felszínformáló erők jellemzése; a szárazföldek domborzata A légkör földrajza / Die Atmosphäre A légkör összetétele és szerkezete; a levegő és a földfelszín felmelegedése; időjárási és éghajlati elemek; csapadékképződés, ciklonok és anticiklonok; a nagy földi légkörzés; a monszun szélrendszerek A vízburok földrajza / Die Wasserhülle A vízkörforgás és a vízháztartás; a Világtenger és felosztása; a tengervíz mozgásai, a felszín alatti és feletti vizek jellemzése A földrajzi övezetesség / Die Geographische Zonalität Az övezetesség kialakulásának alapjai; a trópusi, a mérsékelt és a sarki övezet legfontosabb éghajlatainak jellemzése Társadalmi folyamatok a Gesellschaftliche Prozesse
21.
század
elején.
A
világgazdaság
/
Demográfiai korszakok; városodás és városiasodás; a Föld nyelvei és vallásai; globalizáció Topográfiai ismeretek (a tanév során folyamatos jelleggel) 12. évfolyam német nyelvű)
20
20/146
Európa földrajza. Társadalmi és regionális különbségek / Die Geographie von Europa Az Európai Unió földrajza (kialakulásának előzményei, tagállamok, célkitűzések); a Benelux-államok; Nagy Britannia és Franciaország földrajza; Dél-Európa legfontosabb országainak (Spanyolország, Olaszország) jellemzése; az északeurópai országok földrajza; Lengyelország földrajza a volt szocialista országok példáján Európán kívüli kontinensek földrajza / Geographie der Kontinente Európa és Ázsia határán: Törökország földrajza; Kína és Japán földrajza (a két ország összehasonlítása); az arab országok földrajzi jellemzése; Afrika természet-és gazdaságföldrajza (Dél-afrikai köztársaság); Az Amerikai Egyesült Államok; Latin-Amerika földrajzi jellemzése Magyarország földrajza helyünk a Kárpát-medencében és Európában / Ungarns Geogr. Földrajzi fekvés, tájak, határoló országok; vízrajzi adottságok; a nagytájak részletes jellemzése (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység és Dunántúli dombság, Északi középhegység, Alpokalja); a népesedés legfontosabb ismertetőjegyei; településföldrajz: falvak, városok, szórványtelepülések; a mezőgazdaság legfontosabb termékei, iparföldrajz és energiagazdaság; megyék és régiók, fontosabb központok, megyeszékhelyek Topográfiai ismertetek (a tanév során folyamatos jelleggel) Informatika SZAKKÖZÉPISKOLA Óraszámok: Osztály Heti óraszám Összes óraszám 10. évfolyam Óra- Témakörök szám
9. évfolyam -
10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 1 1 2 37 37 64
Követelmények
Információ és társadalom Ismerje az informatika fejlődéstörténetének Az informatika fejlődés- főbb fázisait, eseményeit. története Legyen elképzelése a legújabb információs és 21
21/146
A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek
kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok etikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Legyen képes az információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). A számítógép felépítése Ismerje a Neumann-elvet. A Neumann-elvű számí- Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak tógépek funkcióit és fontosabb jellemzőit. Tudja a száA (személyi) számítógép mítástechnikai eszközök angol elnevezését. részei és jellemzőik: Köz- Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és ponti feldolgozó egység, fontosabb jellemzőit. memória, buszrendszer, Ismereteket szerezzen az informatikai eszközök interfészek (illesztő), ház, működésének fizikai alapjairól tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok Jelátalakítás és kódolás Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, küAnalóg és digitális jelek lönbözőségeit. Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás 22
22/146
Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás
Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommuni-
Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele) kommunikációs 23
23/146
kációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Kommunikáció az Interneten I. Elektronikus levelezési rendszer használata
rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat.
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Képes legyen az elektronikus média útján történő kommunikációra. Képes legyen megkülönböztetni a virtuális és valós kapcsolatokat Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni, Tudjon térképi információkat, képeket és multimédiás anyagokat keresni és felhasználni. Képes legyen Interneten keresztüli ügyintézésre, Webáruházak keresése, termékek és szolgáltatások rendelése és vásárlása. Grafika Tudja az általa tanult grafikai programot indíA program indítása tani. A munkakörnyezet beállí- Ismerje a program kezelő felületét. tása Tudjon grafikát, illetve képállományokat megA program menürendsze- nyitni, menteni és nyomtatni. re Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzElemi alakzatok megraj- formálni. zolása, módosítása Tudjon képeket képfeldolgozó programmal keKépek beillesztése, forzelni, módosítani, minőségét javítani. mázása Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. Tudjon multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készíteni, kész dokumentumokat átalakítani. 24
24/146
11. évfolyam Óra- Témakörök szám A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása
Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás
Szövegjavítási funkciók Keresés és csere 25
Követelmények Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. 25/146
Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezHelyesírás ellenőrzés, szinonima szó- dést, szövegblokkot, legyen képes tár, elválasztás ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Táblázatok, grafikák a szövegben Tudjon szöveges dokumentumokTáblázatkészítés a szövegszerkesztő- ban táblázatokat szerkeszteni (sorovel, sorba rendezés kat, oszlopokat, cellákat beszúrni, Táblázatok, grafikák, szimbólumok törölni). Tudja a sorokat adott oszés más objektumok beillesztése a lop szerint sorba rendezni. szövegbe, valamint formázásuk Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. A táblázatkezelő használata Tudja az általa tanult táblázatkezelő A program indítása programot indítani. Ismerje a progA munkakörnyezet beállítása ram kezelő felületét. Tudjon adatoA táblázatkezelő menürendszere kat bevinni, illetve azokat törölni. A táblázat megnyitása, mentése, Tudjon a megjelenítési üzemmódok nyomtatása között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. A táblázatok felépítése Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az Cella, oszlop, sor, aktív cella, tarto- aktív cella és a tartomány, valamint mány, munkalap a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Adatok a táblázatokban Ismerje a szöveg, a szám és dátum Adattípusok adattípusokat. Adatbevitel, javítás, másolás, mozga- Tudjon egyszerű képleteket és tás függvényeket használni (összeg, A cellahivatkozások használata átlag, maximum, minimum, darabKépletek szerkesztése: konstans, hi- szám, feltételek a képletben, keresés vatkozás, függvény stb.) 26
26/146
Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Táblázatformázás Tudja alkalmazni a karakterformáSorok, oszlopok, tartományok kijelö- zás és a cellaformázás lehetőségeit. lése Tudja alkalmazni a cellán, illetve a Karakter-, cella- és tartománytartományon belüli igazítás lehetőformázások ségeit. Tudja beállítani az oszlopCellák és tartományok másolása szélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Táblázatok, szövegek, diagramok Tudjon egyszerű táblázatot létreEgyszerű táblázat készítése hozni. Ismerje a kapcsolatot a tábláFormázási lehetőségek zatkezelő és a szövegszerkesztő Diagramtípus kiválasztása, diagrarendszerek között. mok szerkesztése Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon matematikai modelleket alkalmazni (képlet, grafikon). Tudjon gazdasággal kapcsolatos számításokat végezni, ezáltal a gazdálkodással és pénzügyekkel kapcsolatos képességei fejlődnek 27
27/146
12. évfolyam Óra- Témakörök szám Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs
28
Követelmények Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.
28/146
Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása
Legyen képes az adatok modellezésére, egyszerű modellek megismerése. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Alapvető adatbázis-kezelési művele- Tudjon a létező adatbázisban adott tek feltételeknek megfelelő rekordokat Lekérdezések, függvények használata megjeleníteni és azokkal műveletet Keresés, válogatás, szűrés, rendezés végezni. Összesítés Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Képes legyen az adatok csoportosítására, értelmezésére, azok grafikus ábrázolására, statisztikai jellemzők kiszámolására, következtetések levonására. Képernyő és nyomtatási formátumok Tudjon az adattáblákból számítandó Űrlapok használata információkat megjeleníteni. Jelentések használata Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. 29
29/146
Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Kommunikáció az Interneten II. Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Közhasznú információs források Távoli adatbázisok használata
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.
Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
GIMNÁZIUM Óraszámok: Osztály Heti óraszám
9. évfolyam -
10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 1,5 1,5 1,5 30
30/146
Összes óraszám
-
10. évfolyam Óra- Témakörök szám Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek
A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak
54
54
48
Követelmények Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatá-sairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok etikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Legyen képes az információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Tudja a számítástechnikai eszközök angol elnevezését. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit. Ismereteket szerezzen az informatikai eszközök működésének fizikai alapjairól
31
31/146
A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, …
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. 32
32/146
A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Kommunikáció az Interneten I. Elektronikus levelezési rendszer használata
Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele) kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat.
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Képes legyen az elektronikus média útján történő kommunikációra. Képes legyen megkülönböztetni a virtuális és valós kapcsolatokat Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni, Tudjon térképi információkat, képeket és multimédiás anyagokat keresni és felhasználni. Képes legyen Interneten keresztüli ügyintézésre, Webáruházak keresése, termékek és szolgáltatások rendelése és vásárlása. Grafika Tudja az általa tanult grafikai programot inA program indítása dítani. A munkakörnyezet beállí- Ismerje a program kezelő felületét. tása Tudjon grafikát, illetve képállományokat A program menürendsze- megnyitni, menteni és nyomtatni. 33
33/146
re Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása
Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. Tudjon multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készíteni, kész dokumentumokat átalakítani. Prezentáció (bemutató) Tudja az általa tanult bemutató-készítő progA program indítása ramot indítani. A munkakörnyezet beállí- Ismerje a program kezelő felületét. tása Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és leA program menürendsze- játszani különböző módokon. re Tudjon bemutatót készíteni. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása
11. évfolyam Óra- Témakörök szám A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása
34
Követelmények Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumen34/146
tumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. Szövegszerkesztési alapok Ismerje a szövegszerkesztés alapSzövegbevitel, szövegjavítás fogalmait (karakter, szó, sor, beKarakterformázás kezdés, blokk, szakasz, oldal). Bekezdésformázás Legyen képes karakterek betűtípuFelsorolás, számozás sát, méretét, stílusát, színét megTabulátorok használata adni. Oldalformázás Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Szövegjavítási funkciók Ismerje a szövegszerkesztő kereséKeresés és csere si, cserélési funkcióit. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezHelyesírás ellenőrzés, szinonima szó- dést, szövegblokkot, legyen képes tár, elválasztás ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztő- Tudjon szöveges dokumentumokvel, sorba rendezés ban táblázatokat szerkeszteni (soTáblázatok, grafikák, szimbólumok rokat, oszlopokat, cellákat beszúrés más objektumok beillesztése a ni, törölni). Tudja a sorokat adott szövegbe, valamint formázásuk oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és 35
35/146
egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. A táblázatkezelő használata Tudja az általa tanult táblázatkezeA program indítása lő programot indítani. Ismerje a A munkakörnyezet beállítása program kezelő felületét. Tudjon A táblázatkezelő menürendszere adatokat bevinni, illetve azokat A táblázat megnyitása, mentése, törölni. Tudjon a megjelenítési nyomtatása üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. A táblázatok felépítése Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az Cella, oszlop, sor, aktív cella, tarto- aktív cella és a tartomány, valamány, munkalap mint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Adatok a táblázatokban Ismerje a szöveg, a szám és dátum Adattípusok adattípusokat. Adatbevitel, javítás, másolás, mozga- Tudjon egyszerű képleteket és tás függvényeket használni (összeg, A cellahivatkozások használata átlag, maximum, minimum, darabKépletek szerkesztése: konstans, hi- szám, feltételek a képletben, kerevatkozás, függvény sés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Táblázatformázás Tudja alkalmazni a karakterformáSorok, oszlopok, tartományok kijelö- zás és a cellaformázás lehetőségeit. lése Tudja alkalmazni a cellán, illetve a Karakter-, cella- és tartománytartományon belüli igazítás lehetőformázások ségeit. Tudja beállítani az oszlop36
36/146
Cellák és tartományok másolása
Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése
12. évfolyam Óra- Témakörök szám Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek
37
szélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon matematikai modelleket alkalmazni (képlet, grafikon). Tudjon gazdasággal kapcsolatos számításokat végezni, ezáltal a gazdálkodással és pénzügyekkel kapcsolatos képességei fejlődnek
Követelmények Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egysze37/146
rű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Tudjon különbséget tenni adattábla Az adatbázis fogalma, típusai, adat- és adatbázis között. tábla, rekord, mező, kulcs A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Az adatbázis-kezelő program interak- Legyen képes az adatok modelletív használata zésére, egyszerű modellek megisAdattípusok merése. Adatbevitel, adatok módosítása, tör- Ismerje az adatbázis-kezelőben lése használatos fontosabb mező típuAdatbázisok létrehozása, karbantartá- sokat (szöveg, különböző számtísa pusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.
38
38/146
Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés
Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Képes legyen az adatok csoportosítására, értelmezésére, azok grafikus ábrázolására, statisztikai jellemzők kiszámolására, következtetések levonására. Képernyő és nyomtatási formátumok Tudjon az adattáblákból számítanŰrlapok használata dó információkat megjeleníteni. Jelentések használata Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Ismerje a könyvtár fogalmát, típuEligazodás a könyvtárban: olvasóte- sait: hagyományos és elektronikus rem, szabadpolcos rendszer, multikönyvtárak. Tudja kiválasztani a média övezet dokumentumokat és használni az A helyben használható és a kölcsöeszközöket. nözhető könyvtári állomány Ismerje és tudja használni a gyakoA könyvtári szolgáltatások ribb könyvtári szolgáltatásokat. Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Tudja használni a kézikönyveket Nem nyomtatott dokumentumok, il- és a közhasznú információs forráletve adathordozók (kazetta, diakép, sokat. Tudja használni a gyakoribb film, CD, mágneslemez, DVD) nem nyomtatott dokumentumokat. Tájékoztató eszközök Katalógusok Tudjon keresni a betűrendes leíró Adatbázisok katalógusban. Tudjon adatokat Közhasznú információs források gyűjteni számítógépes adatbázis(pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) ból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert keresőprogramokat használni. 39
39/146
Kommunikáció az Interneten II. Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Közhasznú információs források Távoli adatbázisok használata
Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
SZAKISKOLA Óraszámok: Osztály Heti óraszám Összes óraszám
9. évfolyam 2 72
9. évfolyam Óra- Témakörök szám Kommunikációs A számítógép fő részei, jelek, kódok Perifériák I. Perifériák II. Háttértárak Az operációs rendszer I. Az operációs rendszer II. Fájlok és katalógusok I. Fájl- és gépvédelem
40
10. évfolyam 11. évfolyam 1 36 -
Követelmények A tanuló sajátítsa el a számítógépkezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben. Lássa a egyezést és különbséget az emberi és a számítástechnikai kommunikáció között. A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. 40/146
Alkotunk a számítógéppel Szövegszerkesztés A dokumentum készítés folyamata Oldalbeállítás, helyesírás-ellenőrzés Karakter- és bekezdés formázása Szegélyek, felsorolás, számozás Táblázatok készítése Sablonok használata, űrlapok kitöltése Objektumok beillesztése Rajzos dokumentumok készítése I. Rajzos dokumentumok készítése I. Alkotunk a számítógéppel Prezentációkészítés Prezentáció létrehozása Képek a prezentációban Animációk és táblázatok Bemutató-tervezés Adatok kezelése Táblázatkezelési alapfogalmak Táblázat szerkesztése Táblázat formázása Képletek használata Függvények alkalmazása Függvények alkalmazása 41
A kommunikációt segítő, népszerű és nélkülözhetetlen perifériákat tudja használni. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Az információs társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. A globális információs társadalom vizsgálata. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumokat.
Ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására.
Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Tudjon adatokat csoportosítani, értelmezni, azokat grafikusan áb41/146
Diagramkészítés Rendezés, szűrés
rázolni.
Infokommunikáció Internetes és mobil kommunikáció Internetes és mobil kommunikáció Elektronikus levelezés Elektronikus levelezés Információtechnológia Szakmai honlapok böngészése Csoportos kommunikációs eszközök ismerete Illemszabályok a neten, valóság és virtualitás Közhasznú információforrások Web-oldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra Elektronikus ügyintézés A szervezés, jelentkezés, átutalások alapvető tudnivalói Biztonsági kérdések, adatvédelem, ealáírás Könyvtárhasználat A könyvtár Könyvtárismeret Dokumentumtípusok Tájékoztató eszközök Tájékozódás a könyvtárban Tájékozódás a könyvtárban
42
Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Elektronikus kommunikáció szabályai, etikája. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. A könyvtári szolgáltatások megismerése. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtári viselkedés normáit Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni, tudjon információt gyűjteni.
42/146
10. évfolyam Óra- Témakörök szám Médiainformatika Multimédiás dokumentumok Multimédiás dokumentumok készítése I. Multimédiás dokumentumok készítése II. Multimédiás dokumentumok készítése III. Formátumok, konvertálás Mindennapi digitális eszközök Mindennapi digitális eszközök használata Digitális eszközök beállítása Kreatív alkotások képszerkesztővel Képszerkesztő használata I. Képszerkesztő használata II. Elektronikus média Hagyományos és digitális technikára épülő médiumok Nyomtatott és on-line sajtótermékek Az elektronikus média fontosabb műfajai A reklám Hirdetések Reklámtípusok Az adathalászat veszélyei Reklámkészítés Elektronikus hirdetések közzététele
43
Követelmények Tudjon saját képeket létrehozni, „szabja testre” eszközeit: mobiltelefonját, számítógépét.
Ismerje a nyomtatott és netes információfolyamok közötti különbséget. Igazodjon el az internetes médiumok között. A reklámozást, mint lehetőséget ismerje az internetes világban is. Az internetes reklámozás etikáját, hátrányait, veszélyeit ismerje. Képes legyen ízléses reklámot tervezni saját szakmájának!
43/146
Szakmai irodalom, dokumentumok készítése Szakmai irodalom keresése E-bookok Az élelmiszertermelésben használt dokumentációk Az élelmiszertermelésben használt nyomtatványok Az adatrögzítés, dokumentálás Összesítők, jelentések I. Összesítők, jelentések II.
Legyen képes az adott szakmához kapcsolódóan ismeretanyagot keresni az interneten, így lehetővé válik az élethosszig tartó tanulás. Egyszerű táblázatok készítése saját szakmákhoz, jelentések létrehozása. Saját szakmákhoz tartozó formanyomtatványok megismerése, készítése, kitöltése.
Osztályozó vizsga: Típusa: Időtartama: Értékelése:
gyakorlati vizsga 60 perc jeles: 90-100% jó: 75-89% közepes: 50-74% elégséges: 30-49% elégtelen: 0-29%
Irodalom 9. évfolyam (gimnázium és a szakközépiskola számára) 1. Irodalmi alapismeretek (Az irodalom eredete, népszerű irodalom – szépirodalom, az irodalmi alkotás mint szövegvilág) 2. Műnemek, műfajok 3. Görög mitológiai történetek 4. A homéroszi eposzok 5. A görög dráma és színjátszás 6. Szophoklész: Antigoné 7. A római irodalom (Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius) 8. A Biblia 9. A középkor vallásos és lovagi irodalma 10. Dante: Isteni színjáték 44
44/146
11. Villon költészete 12. A középkori színjátszás 13. A középkori magyar műfajok, nyelvemlékek 14. A reneszánsz korstílus jellemzői 15. Az itáliai reneszánsz irodalom (Petrarca, Boccaccio) 16. Janus Pannonius lírája 17. Balassi Bálint költészete 10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Az angol reneszánsz színház és Shakespeare A barokk korstílus jellemzői Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem A klasszicizmus általános vonásai A francia klasszicista dráma és színház; Molière: Tartuffe A felvilágosodás és stílusirányzatai A felvilágosodás angol, francia, német irodalma (Swift, Voltaire, Goethe) Kuruc költészet; Mikes Kelemen A magyar felvilágosodás képviselői (Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc) 10. Csokonai Vitéz Mihály költészete 11. Berzsenyi Dániel költészete 12. A romantika általános jellemzői 13. Az európai/amerikai romantikus költészet 14. A romantika prózairodalma 15. A realista próza (Stendhal, Balzac, Gogol) 16. A 19. századi magyar színjátszás és Katona József Bánk bán című drámája 17. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 18. Vörösmarty Mihály portréja 19. Petőfi Sándor életműve 20. Jókai Mór regényírói művészete 11. évfolyam 1. Arany János életműve 2. Madách Imre: Az ember tragédiája 3. A realista és naturalista epika jellemzői (Dickens, Tolsztoj, Dosztojevszkij) 4. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) 5. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében: Ibsen, Csehov 6. Mikszáth Kálmán prózája 7. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom 8. Juhász Gyula lírája 45
45/146
9. Tóth Árpád költészete 10. Ady Endre életműve 11. Móricz Zsigmond prózája 12. Karinthy Frigyes kisepikája 13. Krúdy Gyula írói világa 14. Kosztolányi Dezső életműve 15. Babits Mihály életműve 12. évfolyam 1. Az avantgárd irányzatok 2. József Attila életműve 3. A 20. század világirodalma 4. Radnóti Miklós portréja 5. Szabó Lőrinc költészete 6. Weöres Sándor lírája 7. Pilinszky János költészete 8. Márai Sándor portréja 9. Ottlik Géza: Iskola a határon 10. Illyés Gyula lírája; Puszták népe 11. Németh László mint regény- vagy drámaíró 12. Nagy László költői világa 13. Örkény István kisepikája 14. 20. századi magyar prózaírók 15. 20. századi magyar lírikusok 16. Kortárs magyar irodalom 17. Regionális kultúra 18. Az irodalom határterületei 10. évfolyam két tanítási nyelvű szakközépiskola 18. Irodalmi alapismeretek (Az irodalom eredete, népszerű irodalom – szépirodalom, az irodalmi alkotás mint szövegvilág) 19. Műnemek, műfajok 20. Görög mitológiai történetek 21. A homéroszi eposzok 22. A görög dráma és színjátszás 23. Szophoklész: Antigoné 24. A római irodalom (Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius) 25. A Biblia 26. A középkor vallásos és lovagi irodalma 27. Dante: Isteni színjáték 28. Villon költészete 29. A középkori színjátszás 30. A középkori magyar műfajok, nyelvemlékek 46
46/146
31. A reneszánsz korstílus jellemzői 32. Az itáliai reneszánsz irodalom (Petrarca, Boccaccio) 33. Janus Pannonius lírája 34. Balassi Bálint költészete 11. évfolyam 21. Az angol reneszánsz színház és Shakespeare 22. A barokk korstílus jellemzői 23. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 24. A klasszicizmus általános vonásai 25. A francia klasszicista dráma és színház; Molière: Tartuffe 26. A felvilágosodás és stílusirányzatai 27. A felvilágosodás angol, francia, német irodalma (Swift, Voltaire, Goethe) 28. Kuruc költészet; Mikes Kelemen 29. A magyar felvilágosodás képviselői (Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc) 30. Csokonai Vitéz Mihály költészete 31. Berzsenyi Dániel költészete 32. A romantika általános jellemzői 33. Az európai/amerikai romantikus költészet 34. A romantika prózairodalma 35. A realista próza (Stendhal, Balzac, Gogol) 36. A 19. századi magyar színjátszás és Katona József Bánk bán című drámája 37. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 38. Vörösmarty Mihály portréja 39. Petőfi Sándor életműve 40. Jókai Mór regényírói művészete 12. évfolyam 16. Arany János életműve 17. Madách Imre: Az ember tragédiája 18. A realista és naturalista epika jellemzői (Dickens, Tolsztoj, Dosztojevszkij) 19. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) 20. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében: Ibsen, Csehov 21. Mikszáth Kálmán prózája 22. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom 23. Juhász Gyula lírája 24. Tóth Árpád költészete 25. Ady Endre életműve 26. Móricz Zsigmond prózája 47
47/146
27. Karinthy Frigyes kisepikája 28. Krúdy Gyula írói világa 29. Kosztolányi Dezső életműve 30. Babits Mihály életműve 13. évfolyam 19. Az avantgárd irányzatok 20. József Attila életműve 21. A 20. század világirodalma 22. Radnóti Miklós portréja 23. Szabó Lőrinc költészete 24. Weöres Sándor lírája 25. Pilinszky János költészete 26. Márai Sándor portréja 27. Ottlik Géza: Iskola a határon 28. Illyés Gyula lírája; Puszták népe 29. Németh László mint regény- vagy drámaíró 30. Nagy László költői világa 31. Örkény István kisepikája 32. 20. századi magyar prózaírók 33. 20. századi magyar lírikusok 34. Kortárs magyar irodalom 35. Regionális kultúra 36. Az irodalom határterületei A magyar nyelv és irodalom tantárgyak végső minősítését az írásbeli és a szóbeli vizsgarész 50-50 % arányban határozzák meg. Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-29 % 1 (elégtelen) 30-46 % 2 (elégséges) 47-64 % 3 (közepes) 65-82 % 4 (jó) 83-100 % 5 (jeles) Kémia (szakközépiskolai és gimnáziumi 9. évfolyam, német kéttanítási nyelvű 10. évfolyam) Követelmények: 1. Anyagszerkezet 48
48/146
Atomok felépítése, szerkezete, az elektronszerkezet kiépülése A periódusos rendszer Ionok képződése atomokból, ionos vegyületek képlete Elsőrendű kémiai kötések (ionos, fémes, kovalens kötés) Molekulák szerkezete és polaritása Mennyiségi ismeretek (anyagmennyiség, moláris tömeg, részecskeszám és kapcsolatuk) 2. Anyagi halmazok Gázok jellemzése Moláris térfogat, Avogadro törvénye Folyadékok jellemzése Másodrendű kötések Szilárd anyagok jellemzése, kristályrács típusok, amorf anyagok Keverékek, kolloid rendszerek Oldatok, oldódás folyamata, energia viszonyai Oldatok töménysége (tömegszázalékos összetétel és mól-koncentráció) 3.
Kémiai reakciók általános jellemzése
Reakciókinetika (kémiai folyamatok hőváltozása, reakcióhő, energia diagramm, reakciósebesség, katalizátor) Reakciótípusok: - Sav-bázis folyamatok (Arrhenius-, Brönsted-féle elméletek, savak, bázisok fogalma, vizes oldatok kémhatása, pH, közömbösítés, hidrolízis) - Redoxireakciók (oxidáció, redukció, elektonátmenet, redukálószer, oxidálószer) Elektrokémiai alapjelenségek (galvánelemek, elektródpotenciál, elektrolízis, fémek korróziója és korrózió védelme) Módja: Az osztályozó vizsga lebonyolítása az érettségi vizsga menetét és szabályait követi: írásbeli és szóbeli feleletet is tartalmaz, értékelésében 67-33 %- ban, az érettségi osztályzatok megállapításának megfelelően. (szakközépiskolai és gimnáziumi 10. évfolyam, német kéttanítási nyelvű 11. évfolyam) Szerves kémia 1. Szerves anyagok a környezetünkben, a szerves vegyületek csoportosítása 2. Szénhidrogének (homológsor, izoméria, fizikai és kémiai tulajdonságai, fontosabb szénhidrogének (metán, etán, propán, bután, oktán, etén, acetilén, benzol) és kémiai reakcióik (szubsztitúció, addíció, polimerizáció, égés) 49
49/146
Kőolaj és földgáz, energiatermelés A polimerizációs műanyagok 3. Oxigéntartalmú szerves vegyületek Alkoholok (funkciós csoportja, fizikai, kémiai tulajdonságai, értékűsége és rendűsége) Fontosabb alkoholok (metanol, etanol, glikol, glicerin, szorbit, fenol) - Oxovegyületek származtatása, csoportjai (aldehidek, ketonok fizikai és kémiai tulajdonságai (formaldehid, acetaldehid, aceton) - Karbonsavak általános jellemzése, fizikai tulajdonságai, kémiai reakciói, fontosabb karbonsavak és felhasználásuk (hangyasav, ecetsav, oxálsav, citromsav, benzoesav) Nagy szénatom-számú karbonsavak tulajdonságai, elszappanosítás, szappanok - Észterek csoportosítása és jelentősége (gyümölcsészterek, viaszok, gliceridek) - Szénhidrátok a környezetünkben (glükóz, fruktóz, szacharóz, keményítő, cellulóz), élettani hatásuk - Aminosavak, fehérjék, felépítése, funkciós csoportjai, érzékenysége, élettani jelentőségük Módja: Az osztályozó vizsga lebonyolítása az érettségi vizsga menetét és szabályait követi: írásbeli és szóbeli feleletet is tartalmaz, értékelésében 67-33 %- ban, az érettségi osztályzatok megállapításának megfelelően. Szakiskolai 10. osztály Anyagok csoportosítása, kémiai jelrendszer Elemi és kémiai részecskék Periódusos rendszer felépítése, tulajdonságai Kémiai és fizikai változások összehasonlítása Az energia fogalma, energiaforrások csoportosítása, (megújuló energiaforrások jellemzése (víz-, szél-, nap-, geotermikus energiák), meg nem újuló energiaforrások jellemzése (szén, kőolaj, földgáz)) Az emberi környezet anyagai és csoportosításuk Oldatok, oldódás folyamata, hasonló a hasonlóban elv Az oldódás hőváltozásai, Oldatok töménysége Természetes és mesterséges anyagok, műanyagok Szervetlen és szerves anyagok Szénhidrátok csoportosítása, keletkezése Fehérjék felépítése, tulajdonságaik, érzékenységük Fehérjék jelentősége, előfordulása Zsírok, olajok összetétele, tulajdonságai, Zsírok, olajok romlása, tárolása 50
50/146
Vitaminok és nyomelemek jelentősége, csoportosítása, előfordulása élelmiszerekben Alkoholok tulajdonságai és élettani hatása Karbonsavak tulajdonságai, kémiai reakciói (ecetsav, tejsav) Módja: Lebonyolítása és értékelése a tanulmányok alatti vizsgák rendjét követi, írásbeli és szóbeli számonkérést is tartalmaz. Magyar nyelv 9. évfolyam (gimnázium és a szakközépiskola) 1. A kommunikáció: A kommunikáció tényezői, modellje, típusai, funkciói 2. A tömegkommunikáció 3. Hangtan Beszédhang, hangképzés, hangképző szervek, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozásának törvényszerűségei 4. Alaktan és szótan Morfémák és helyes használatuk a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában A magyar helyesírás alapelvei, alkalmazásuk és magyarázatuk A szófajok rendszere A szóalkotás módjai A szófajváltás, többszófajúság 5. Mondattan: A mondat fogalma, fajtái Az egyszerű mondat részei, felépítése Szintagmák és fajtáik Az alá- és mellérendelő összetett mondatok és fajtáik Többszörösen összetett mondatok A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben 6. A magyar helyesírás: Helyesírásunk rendszere Helyesírásunk alapelvei Helyesírásunk szabályai A kiejtés elve A hagyomány elve A szóelemzés elve Az egyszerűsítés elve Az összetett szavak helyesírása. Különírás, egybeírás Az elválasztás 51
51/146
A számok helyesírása A tulajdonnevek írása Írásjelek, központozás Rövidítések, mozaikszók írása 7. Jelentéstan: Hangalak és jelentés kapcsolata Szótári és kontextuális jelentés 10. évfolyam 1. Szövegtan: A szöveg: írásban és szóban A szöveget alakító tényezők: beszédhelyzet, cselekvés, szövegkörnyezet, tudáskeret A szöveg funkciói: tájékoztató, kifejező, felhívó, érvelő A szöveg felépítése, egységei: makro- és mikroszerkezet A szövegösszetartó erő Jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek Szövegfonetikai eszközök, írásjelek Intertextualitás A munka világában szükséges szövegtípusok (pl.: hivatalos levél, önéletrajz, pályázat, meghatalmazás stb.) Ismeretterjesztő szövegek Monologikus és dialogikus szövegek Szöveg a médiában: a publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média közlésmódjai, társadalmi hatásai A szöveg pragmatikai, szemantikai, grammatikai megközelítése Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők 2. A retorika alapjai: A retorika mint a meggyőzés tudománya A nyilvános beszéd főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés technikája, beszédhelyzete, eszközei, bizonyítás A cáfolat módszerei A kulturált vitatkozás kritériumai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei 3. Nyelv és társadalom: Nyelvváltozatok: társadalmi és területi nyelvváltozatok, norma Egyszerű szótárak ismerete 52
52/146
Kisebbségi nyelvhasználat Határon túli magyar nyelvűség Rétegnyelvi szótárak ismerete Legalább egy nyelvjárás főbb jellemzői A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben Nyelvpolitika, nyelvi tervezés 11. évfolyam 1. Jelek, jeltípusok 2. Stílus és jelentés: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvekben, a szépirodalomban Stílusrétegek: társalgási, tudományos-szakmai, publicisztikai, hivatalos, szónoki, szépirodalmi stílus A zeneiség stíluseszközei, hangszimbolika Szóképek Alakzatok Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban Stíluskorszakok, stílusirányzatok jellemzői A szójelentés változásai 12. évfolyam 1. A magyar nyelv története: Változás és állandóság a nyelvben A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel; a rokonság főbb bizonyítékai A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek Szókincsünk bővítésének forrásai A nyelvújítás történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése A nyelvrokonság bemutatásának módszerei A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenítése a szókészletben Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalomból Az egységes írott nyelvi norma kialakulása A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében 9. évfolyam (két tanítási nyelvű képzés) 53
53/146
5. A kommunikáció: A kommunikáció tényezői, modellje, típusai, funkciói 6. A tömegkommunikáció 7. Hangtan Beszédhang, hangképzés, hangképző szervek, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozásának törvényszerűségei 8. Alaktan és szótan Morfémák és helyes használatuk a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában A magyar helyesírás alapelvei, alkalmazásuk és magyarázatuk A szófajok rendszere A szóalkotás módjai A szófajváltás, többszófajúság 5. Mondattan: A mondat fogalma, fajtái Az egyszerű mondat részei, felépítése Szintagmák és fajtáik Az alá- és mellérendelő összetett mondatok és fajtáik Többszörösen összetett mondatok A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben 6. A magyar helyesírás: Helyesírásunk rendszere Helyesírásunk alapelvei Helyesírásunk szabályai A kiejtés elve A hagyomány elve A szóelemzés elve Az egyszerűsítés elve Az összetett szavak helyesírása. Különírás, egybeírás Az elválasztás A számok helyesírása A tulajdonnevek írása Írásjelek, központozás Rövidítések, mozaikszók írása 8. Jelentéstan: Hangalak és jelentés kapcsolata Szótári és kontextuális jelentés 10. évfolyam 54
54/146
1. Szövegtan: A szöveg: írásban és szóban A szöveget alakító tényezők: beszédhelyzet, cselekvés, szövegkörnyezet, tudáskeret A szöveg funkciói: tájékoztató, kifejező, felhívó, érvelő A szöveg felépítése, egységei: makro- és mikroszerkezet A szövegösszetartó erő Jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek Szövegfonetikai eszközök, írásjelek Intertextualitás A munka világában szükséges szövegtípusok (pl.: hivatalos levél, önéletrajz, pályázat, meghatalmazás stb.) Ismeretterjesztő szövegek Monologikus és dialogikus szövegek Szöveg a médiában: a publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média közlésmódjai, társadalmi hatásai A szöveg pragmatikai, szemantikai, grammatikai megközelítése Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők 11. évfolyam 1. A retorika alapjai: A retorika mint a meggyőzés tudománya A nyilvános beszéd főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érvelés technikája, beszédhelyzete, eszközei, bizonyítás A cáfolat módszerei A kulturált vitatkozás kritériumai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei 2. Nyelv és társadalom: Nyelvváltozatok: társadalmi és területi nyelvváltozatok, norma Egyszerű szótárak ismerete Kisebbségi nyelvhasználat Határon túli magyar nyelvűség Rétegnyelvi szótárak ismerete Legalább egy nyelvjárás főbb jellemzői A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben Nyelvpolitika, nyelvi tervezés 12. évfolyam 1. Jelek, jeltípusok 55
55/146
2. Stílus és jelentés: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvekben, a szépirodalomban Stílusrétegek: társalgási, tudományos-szakmai, publicisztikai, hivatalos, szónoki, szépirodalmi stílus A zeneiség stíluseszközei, hangszimbolika Szóképek Alakzatok Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban Stíluskorszakok, stílusirányzatok jellemzői A szójelentés változásai 13. évfolyam 2. A magyar nyelv története: Változás és állandóság a nyelvben A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel; a rokonság főbb bizonyítékai A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek Szókincsünk bővítésének forrásai A nyelvújítás történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése A nyelvrokonság bemutatásának módszerei A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenítése a szókészletben Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalomból Az egységes írott nyelvi norma kialakulása A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében Magyar nyelv és kommunikáció 1. A tömegkommunikáció fogalma, a sajtótermékek alapvető ismerete, jellegzetességei, osztályozási lehetőségei 2. A média nyelvhasználata, a televíziózás 3. Az elektronikus sajtó jellegzetes műfajai 4. A reklámok szerepe és hatása a tömegtájékoztatásban 5. A szavakon túli kommunikáció, a testbeszéd 6. A hivatalos levél formai követelményei, nyelvi, nyelvhelyességi követelményei 7. Az önéletrajz típusai, szerkezete, tartalma, funkciója 8. A kötetlen társalgás szabályai élőszóban és írásban 56
56/146
9. A nyelvváltozatok rendszere, az irodalmi nyelv és a művelt köznyelv bemutatása 10. A szleng, a diáknyelv legfőbb jellemzői szókészlete 11. Az adott szakma nyelvezete, szakszókincse 12. Illem és öltözködés – az emblematikusság 13. Állásinterjúhoz, munkakereséshez kapcsolódó alapvető illemtani szabályok: köszönés, bemutatkozás, kapcsolatteremtés és tartás Matematika 9. évfolyam Tájékozottság a racionális számkörben Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége A hatványozás azonosságainak ismerete és alkalmazásuk Számok abszolútértéke, normál alakja A másodfokú azonosságok alkalmazása A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban 2-vel, 5-tel, 3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete Számok prímtényezőkre való bontása Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel. Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete, képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével. Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A nevezetes vonalak és a háromszög beírt-, és köréírt körének ismerete A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián), és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése. 10. évfolyam Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. Diszkrimináns és gyöktényezős alak ismerete. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldása. 57
57/146
Négyzetgyökös egyenletek megoldása, a megoldások ellenőrzése. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Különböző típusú, egyszerű szöveges feladatok megoldása. A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű, gyakorlati feladatokban. Háromszögek hasonlóságának alapeseteinek ismerete. A geometriai képletek és tételek ismerete ill. alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható feladatoknál. / Pitagorasz tétel, magasságtétel, befogótétel, szögfelezőtétel, Thalész tétel/ Háromszögek és négyszögek kerülete, területe. Hegyesszögek szögfüggvényeinek ismerete, alkalmazása feladatokban. Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldása konkrét elemszám esetén. Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján. 11. évfolyam Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója , műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő és törtkitevő esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. Exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet egyszerű konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték ). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás) Vektorok alkalmazása. A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti személyes kapcsolat ismerete, Egyszerű valószínűségi feladatok megoldása. 12. évfolyam 1. félév Számtani sorozat és mértani sorozat fogalma, szöveges feladatok megoldása sorozatokkal. 58
58/146
Kamatszámítási feladatok. Testek felszíne, térfogata / hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb/. 2. félév Tájékozottság a racionális számkörben és a valós számok halmazán. Halmazműveletek alkalmazása feladatokban. A hatványozás fogalmának és azonosságainak ismerete és alkalmazása. Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. Oszthatósági szabályok ismerete. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. A négyzetgyök fogalmának és azonosságainak ismerete és alkalmazása. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása /elsőfokú, másodfokú, abszolútértékes, négyzetgyökös, exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus/. Egyenletrendszerek megoldása. Az alapfüggvények /lineáris, abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus függvények/ ismerete és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték ). Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat és függvénytranszformáció segítégével. Háromszögek, speciális négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A nevezetes vonalak és a háromszög beírt-, és köréírt körének ismerete Az osztályozó vizsga feladatsora a középszintű érettségi követelményei alapján készül. Az osztályozó vizsga feladatsorának megoldásának időtartama 60 perc. A vizsga értékelése: %-os határok Jeles (5) 85%-100% Jó (4) 70%- 84% Közepes (3) 50%- 69% Elégséges (2) 30%- 49% Elégtelen (1) 0%- 29% Szakiskola 9. évfolyam
59
59/146
A tanuló képes megadott számok elhelyezésére a számegyenesen. A tanuló képes az alapműveletek elvégzésére számológéppel, és gyakorlott a fejszámolásban kétjegyű számokkal. A tanuló képes az egyjegyűek gyors, hiba nélküli szorzására, egyszerű esetben néhány ismerős szám szorzattá bontására. A tanuló képes az egyszerű egyenletek, mint pl. 2x+3=7 megoldására mérlegelvvel. Képes a gyökök ellenőrzésére behelyettesítéssel Képes szöveget alkotni egyszerű egyenlethez. A tanuló képes az egyenletet értelmező, egyszerű szövegesek alapján egyenletek felírására és megoldására. A tanuló képes az újságokban, tankönyvekben található grafikonok legfontosabb információinak a leolvasására. Tud pontokat ábrázolni a koordináta-rendszerben, és észreveszi a kapcsolatokat a sakkal, a nézőtéri ülések számozásával stb. A tanuló képes a hasonlóság matematikai és hétköznapi értelmének megkülönböztetése. A tanuló képes szabadkézzel hasonló alakzatokat rajzolni. A tanuló képes az adott alakzatok közül megadottak kiválasztására. A tanuló képes megmutatni, mennyi az 1 cm, az 1 m és elmondani, mi van az iskolától 1 km-re. Képes becslést adni szögek nagyságára. A tanuló képes a gyakran előforduló százalékok értelmezésére, egyszerű számításokra. Szakiskola 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei: A tanuló képes az egyszerű sorba rendezési feladatok kiszámítására Összetettebb kombinatorikai feladatokban képes egy vagy néhány, a feltételeket kielégítő megoldást megtalálni. A tanuló képes a számára érdekes, jelentést tartalmazó adatok elrendezésére, csoportosítására, az erre alkalmas esetekben átlagszámításra. A tanuló képes azonos nagyságrendű számok összeadására és szorzására, más, de egyszerű esetekben is. A tanuló képes elvégezni a hatványozást és a gyökvonást egyszerű, fejben könnyen kiszámítható példákon. A tanuló képes parabola rajzolására a koordináta-rendszerben, parabola és egyenes metszéspontjának közelítő leolvasására. Képes látott, kézbe fogott testek összehasonlítására térfogat, illetve felszín szempontjából, szemléletes úton felismeri a nagy különbségeket és a közel azonos értékeket is. 60
60/146
Képes képletbe helyettesítésre egyszerű esetekben. Ha nem éri el a tanuló a 30%-ot, de teljesítménye legalább 15%, akkor szóbeli vizsgán vesz részt. A 15 % alatti teljesítés esetén elégtelen osztályzatot kap. A vizsga értékelése: %-os határok Jeles (5) 85%-100% Jó (4) 70%- 84% Közepes (3) 50%- 69% Elégséges (2) 30%- 49% Elégtelen (1) 0%- 29% Művelődéstörténet 12. évfolyam 1. téma: Próbatétel A sportoló gyakran kerül olyan helyzetbe, ahol tudása, ügyessége, ereje, gyorsasága megmérettetik. Az emberiség a sportokban saját próbatételeit idézi fel, játssza újra. Nem véletlen, hogy a művészetekben, mitologikus történetekben, drámában, regényben, zenében, operában, akár a reneszánsz bronzkapukon vagy filmek cselekményében megjelenik egy-egy kultikus hős próbatétele Herkulestől, Jézus kálváriáján, Orfeuszon, Taminón át a Hosszútávfutóig. 2. téma: Kell egy csapat A projekt címe Mándy Iván klasszikus filmnovelláját idézi. A sport világában nélkülözhetetlen együttműködés, sportszerűség, a csoportban/közösségben, csoportban teljesített feladat - teljesítményfokozó erejét idézi fel. 3. téma: Győztesek és vesztesek A győzelem felemel. Viktória szárnyas szobortorzója is erről szól. A veszteséget embermód, méltósággal kell tudni viselni (erre int az Antigoné kardala is, vagy a Hair pacifista hősének tragikus behajózása a háborúba induló repülőgép gyomrába). Egyszer fent, egyszer lent - erről az élményről szól a projekt. 4. téma: A pálya széle Mint ahogy a pálya szélére sodródik az a versenyző, aki valami miatt letért, lemaradt a mainstream-tól, bár teljesítménye önmagára nézve nem lebecsülendő, így van ez megannyi - éppen az ifjúsági kultúrában - művésszel, művészeti jelenséggel, megnyilvánulással. Az "extrémek" világába tekintünk be, hogy a másikat jobban elfogadva, ismerve jobban ismerjük önmagunkat. Feladat: házi projektmunka készítése az egyik kiválasztott témából, ami lehet 4-5 oldal terjedelmű írásos dolgozat vagy képes összeállítás vagy a kettő kombinációja. Művészetek Gimnázium 11. osztály 61
61/146
Művészettörténeti kérdések, fogalmak és képfelismerés Művészettörténet: Őskor művészete, építészete, szobrászata, barlangfestmények Egyiptom sírépítményei, ábrázolási rendszerük, szobrászata Mezopotámia templomépítészete, szobrászata Görög építészet, szobrászat, vázafestészet Róma építészete, császárszobrok Ókeresztény, Bizánc templomépítészete, festészete Román építészet, szobrászat, mozaik művészet Gótikus építészet, szobrászat, ablakfestészet Reneszánsz építészet, szobrászat, festészet – Michelangelo és Leonardo művészete Értékelés: 0 – 25% 26 – 40% 41 – 60% 61 – 80% 81 – 100%
elégtelen elégséges közepes jó jeles
Gimnázium 12. osztály számára Művészettörténeti kérdések, fogalmak és képfelismerés Művészettörténet: Barokk kastélyépítészet, festészet, szobrászat Klasszicizmus festészete, szobrászata, építészete Realizmus művészete, festészete Romantika festészete, festészete Eklektikus építészet Impresszionizmus, posztimpresszionizmus Szecesszió művészete Avantgarde irányzatok: Fauvizmus, expresszionizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus Modern építészet, organikus építészet, Bauhaus Fluxus Op-art Pop-art Társművészetek Értékelés: 0 – 25% 26 – 40%
elégtelen elégséges 62
62/146
41 – 60% 61 – 80% 81 – 100%
közepes jó jeles
Rajz és vizuális kultúra Gimnázium 9. osztály Szakközépiskola 11. osztály A vizsga két részre tagolódik: 50% művészettörténeti kérdések, fogalmak és képfelismerés 50% rajzok értékelése Művészettörténet: ( írásbeli ) Őskor művészete, építészete, szobrászata, barlangfestmények Egyiptom sírépítményei, ábrázolási rendszerük, szobrászata Mezopotámia templomépítészete, szobrászata Görög építészet, szobrászat, vázafestészet Róma építészete, császárszobrok Ókeresztény, Bizánc templomépítészete, festészete Román építészet, szobrászat Gótikus építészet, ablakfestészet Reneszánsz építészet, szobrászat, festészet – Michelangelo és Leonardo művészete Rajz: Természeti kép rajzolása, térábrázolás Betűvel ellátott kép készítése pl.: bélyegtervezés, iniciálé Szóbeli: rajzok bemutatása, értékelése Értékelés: 0 – 25% elégtelen 26 – 40% elégséges 41 – 60% közepes 61 – 80% jó 81 – 100% jeles Gimnázium 10. osztály és Szakközépiskola 12. osztály számára A vizsga két részre tagolódik: 50% művészettörténeti kérdések, fogalmak és képfelismerés 50% rajzok értékelése Művészettörténet: 63
63/146
Barokk kastélyépítészet, festészet, szobrászat Klasszicizmus festészete, szobrászata, építészete Realizmus művészete Romantika festészete Eklektikus építészet Impresszionizmus, posztimpresszionizmus Szecesszió művészete Avantgarde irányzatok: Fauvizmus, expresszionizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus Modern építészet XX. század második felének művészete Rajz: Tárgytervezés Betűvel ellátott kép: plakát vagy könyvborító tervezése Szóbeli: Rajzok bemutatása, értékelése Értékelés: 0 – 25% 26 – 40% 41 – 60% 61 – 80% 81 – 100%
elégtelen elégséges közepes jó jeles
Sportismeretek I. Testnevelés elmélet 9 évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Alapfogalmak A testnevelés rendszerezése A testnevelés és sport célja és tartalma Sport és egészségvédelem A testnevelés személyiségfejlesztése A testnevelés művelődési anyaga Mozgáskészség és sporttechnika Motoros képességek
Sportegészségtan 9 évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alapfogalmak Edzés, versenyzés Táplálkozás Táplálék kiegészítők Sportsérülések Egészség, betegségek, fertőzések 64
64/146
7. Magyar sportegészségügy Sportismeretek III. Edzéselmélet 10 évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az edzéselmélet története, alapfogalmak A teljesítmény és az edzés összetevői Terhelés, elfáradás Kondicionális képességek Koordinációs képességek Versenyzés Edzésterv készítése
Sportismeretek IV. Sport és szervezetei 10 évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Sport a társadalomban A magyar sporttörvények A magyar sport hierarchikus felépítése A magyar sport aktuális helyzete Utánpótlás-nevelés Sportszervezés Sportegyesület létrehozása
Sportági ismeretek V. 10 - 11 évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Forrásismeret - sportszakirodalom Atlétika Úszás Torna Labdajátékok Tradicionális magyar sportágak Olimpiai sportágak Téli sportok Nem olimpiai sportágak
Sportpszichológia 11. évfolyam 1. 2. 3. 4.
A pszichológia története, a sportpszichológia kialakulása A megismerés A tevékenység Környezet 65
65/146
5. Társas jelenségek a sportban 6. Az edzés és a versenyzés Érdemjegy Értékelés % 5 80-100 4 60-79 3 40-59 2 20-29 1 0-19
Társadalomismeret 11. osztály (gimnázium) 1. A társadalmi együttélés szabályai 2. A család 3. A csoport 4. A civilizáció belső arányainak megbomlása. A szegénység 5. A munka világa 6. A vállalkozás 7. Az önismeret 8. Lelki problémák a serdülőkorban. Táplálkozási zavarok. Káros szenvedélyek, függőségek 9. A kommunikáció. A jelrendszerek kialakulása 10. Önálló média hatalmak Írásbeli feladat: két oldal terjedelmű házi dolgozat az egyik kiválasztott témából. Szóbeli: egy tétel kifejtése. Társadalomismeret 12(b) osztály Nemzeti identitás, jelképek 1. A család 2. Káros szenvedélyek 3. Az alkotmány és alkotmányos állam 4. Az állampolgárok jogai, kötelességei 5. Választójog, választások 6. Magyarország államszervezete 7. A civil társadalom, a civil szervezetek 8. A média és a nyilvánosság 9. Hazánk és a nemzetközi szervezetek 10. A környezet védelme Írásbeli feladat: két oldal terjedelmű házi dolgozat az egyik kiválasztott témából. Szóbeli: egy tétel kifejtése. Társadalomismeret (12.a) 66
66/146
1. Nemzeti identitás, jelképek 2. A család 3. Káros szenvedélyek 4. Az alkotmány és alkotmányos állam 5. Az állampolgárok jogai, kötelességei 6. Választójog, választások 7. Magyarország államszervezete 8. A civil társadalom, a civil szervezetek 9. A média és a nyilvánosság 10. Hazánk és a nemzetközi szervezetek 11. A környezet védelme Írásbeli feladat: két oldal terjedelmű házi dolgozat az egyik kiválasztott témából Társadalomismeret 12. osztály (szakközép ) 1. Nemzeti identitás, jelképek 2. A család 3. Káros szenvedélyek 4. Az alkotmány és alkotmányos állam 5. Az állampolgárok jogai, kötelességei 6. Választójog, választások 7. Magyarország államszervezete 8. A civil társadalom, a civil szervezetek 9. Gazdasági ismeretek 10. A média és a nyilvánosság 11. Hazánk és a nemzetközi szervezetek 12. A környezet védelme Írásbeli feladat: két oldal terjedelmű házi dolgozat az egyik kiválasztott témából. Szóbeli: egy tétel kifejtése. Testnevelés 9. osztály SPORTJÁTÉKOK Kosárlabda: - szlalom labdavezetés - megindulás, megállás, sarkalás - fektetett dobás j.o, b.o. 3 v. 5 lépésből Kézilabda: - alaphelyzetek, alapmozgások 67
67/146
- átadások 1-2 kézzel - indulócsel, lövőcsel, kapuralövés Labdarúgás: -
szlalom labdavezetés dekázás j. ill. b. lábbal 15 db fejelés kapura ívelés 10-5 - jeles
Röplabda: - kosárérintés folyamatosan 12 db – 3 x lehet - alkarérintés folyamatosan 10 db – 3 x lehet - nyitás (alsó egyenes) 10-5 - jeles TORNA Gimnasztika: 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatsor bemutatása Talajtorna: - tarkóállás – fejállás – mérlegállás - gurulóátfordulás – híd tigrisbukfenc - előre-hátra, cigánykerék Kötélmászás: - lányoknak mászó kulcsolással - fiúknak függeszkedve Gyűrű: -
fiúknak: kéz és lábfüggések függések alaplendület leugrás
Gerenda: -
lányoknak: mérlegállás támadóállás, lebegőállás lábtartáscsere hintalépés homorított leugrás 68
68/146
Szekrényugrás: -
fiúknak: kismacska hosszában 5 részen felguggolás után leterpesztés lányoknak: széltében 4 részen átguggolás lebegőtartással
ATLÉTIKA Súlylökés: - lökőmozdulat oldalfelállásból v. beszökéssel - lányok: 3 kg - fiúk: 5 kg Állórajt bemutatása Térdelőrajt bemutatása Távolugrás: - guggoló technikával - 30 m-es síkfutás 10. osztály SPORTJÁTÉKOK Kosárlabda: - jobb és bal kezes fektetett dobás - büntető dobás 10-5 jeles - indulócsel c-alakú befutás fektetett dobás jobb, bal Kézilabda: - szlalom labdavezetés, lövőcsel, kapuralövés - büntető dobás - célkeret dobás Labdarúgás: - szlalom labdavezetés, rárugás zsámolyra, visszapattanó labda kapura lövése - dekázás váltott lábbal 25 db Röplabda: - Háló mellett adogatás oldalirányban haladva kosárérintéssel. - felső egyenes nyitás 10 – jeles - alkarérintés folyamatosan 18 db 69
69/146
- kosárérintés folyamatosan 18 db TORNA Gimnasztika: 16-24 ütemű gimnasztikai gyakorlatsor bemutatása Talajtorna: -
lányoknak: keringőjárás, fordulatok 1 lábon hintalépés előre-hátra spárgaugrás őzugrás fiúknak, lányoknak: kézállás fejállás cigánykerék mérlegállás tigrisbukfenc fejen átfordulás
Kötélmászás: - fiúk: függeszkedve lendületesen - lányok: mászó kulcsolással lendületesen Gyűrű: -
lendületszerzés lefüggés bicska helyzet vállátfordulás, terpeszleugrás
Gerenda: Összefüggő gyakorlat, mely összefűzi a tanult ritmikus sportgimnasztikai lépéseket egy pár tartásos elemmel. - felugrás - hármaslépés mindkét lábbal - fordulat guggolóállásban - lebegőállásból – mérlegállás – lábtartáscsere homorított leugrás Szekrényugrás: fiúk: - 5 részes szekrényen hosszában nagymacska átugrás lebegőtámasszal 70
70/146
lányok: - 4 részes ugrószekrényen széltében lebegőtámaszos átguggolás ATLÉTIKA: -
60 m-es síkfutás térdelőrajtból kislabdahajítás: 3,5 lépésből magasugrás lépő v. ollózó technikával távolugrás: homorító v. guruló technikával
11. osztály SPORTJÁTÉKOK Kosárlabda: - indulócsel c-alakú befutás ziccer mindkét oldalra - tempódobás - büntetődobás Kézilabda: - hármas nyolcas bemutatása kapuralövéssel - lövő és indulócselek bemutatása - büntetődobás 10-5 jeles Labdarúgás: - szlalom labdavezetésből kapura lövés - dekázás váltott lábbal 30 db - fejelés 20 db Röplabda: - kosárérintés 25 db folyamatosan - alkarérintés 25 db folyamatosan - alsó egyenes nyitás kijelölt helyre 10-5 jeles TORNA Gimnasztika: 24-32 ütemű gimnasztikai gyakorlatsor önálló bemutatása Talajtorna: fiúk, lányok: - fejen átfordulás - tigrisbukfenc - fejállás 71
71/146
- kézállás - mérlegállás - hátra bukfenc kiszúrás - cigánykerék lányoknak: - az akrobatikus elemeket össze kell kötni a tanult ritmikus sportgimnasztikai lépésekkel, ugrásokkal: keringőjárás - spárgaugrás, szökkenő hármas-lépés - őzugrás - ördögugrás - kadettugrás Kötélmászás: lányok: - lendületes mászás mászó kulcsolással fiúk: - lendületes függeszkedés fölfelé, lefelé lehet mászó kulcsolással Gyűrű: -
lendületszerzés, lefüggés, bicska, alaplendület, leterpesztés hátra
Gerenda: Összefüggő gyakorlat az eddig tanult elemekből és táncos lépésekből felugrással, leugrással. Szekrényugrás: fiúk: - nagymacska lebegőtámaszos ugrás hosszában felállított 5 részes ugrószekrényen lányok: - 4v. 5 részes széltében felállított ugrószekrényen lebegőtámaszos átguggolás ATLÉTIKA -
kislabdahajítás távolugrás tetszőleges technikával magasugrás flopp technikával 60 m-es síkfutás térdelőrajttal 72
72/146
KÜZDŐSPORT - judogurulás bemutatása - páros küzdelem - kitolás v. hordás kijelölt területről 12-13. osztály SPORTJÁTÉKOK Kosárlabda: - szlalomlabdavezetés ziccer jobbra, balra - tempódobás c-alakú befutásból - büntetődobás 10-5 jeles Kézilabda: - büntetődobás helyezett labdával - indulócsel, labdavezetés, kapuralövés - távolba dobás kézilabdával Labdarúgás: 3 db összetett gyakorlat bemutatása. -
labdavezetés, cselezés, kapura lövés szlalom labdavezetés – visszapattanó labdával kapura lövés dekázás: 30 db váltott lábbal fejelés: 20 db
Röplabda: -
feladás: kapott labda leütése alkarérintés 28 kosárérintés 28 nyitás meghatározott helyre
TORNA Gimnasztika: 48-64 ütemű gimnasztikai gyakorlat önálló bemutatása. Talajtorna: RSG-lépésekkel és ugrásokkal összekötött statikus és akrobatikus elemek bemutatása önállóan összeállított gyakorlat formájában. 73
73/146
lányok: - összefüggő gyakorlat bemutatása az eddig tanult statikus és akrobatikus elemekből. Kötélmászás: fiúk: - lendületesen terpeszülésből függeszkedve 12 sec-on belül lányok: - 12 sec-on belül lendületes mászás mászó kulcsolással Gyűrű: -
alaplendület lefüggés hátsó függés vállátfordulás terpeszugrás hátra
Gerenda: - felugrás után összefüggő gyakorlat bemutatása 2-3 sor terjedelemben - a tanult elemek felhasználásával az RSG lépések és szökkenések használata összekötő elemekkel Szekrényugrás: fiúk: - 5 részes hosszában felállított ugrószekrényen nagymacskaugrás lebegőtámasszal lányok: - 4-5 részes ugrószekrényen széltében lebegőtámaszos átguggolás egyenlő első és 2 ívvel ATLÉTIKA Magasugrás: flopp technikával Távolugrás: tetszőleges technikával Kislabdahajítás: - 3-5-ös lépésritmussal - 60 m-es síkfutás időre - 2000 m-es síkfutás időre Súlylökés: 74
74/146
lányok: - 3 kg becsúszós technikával hibátlan lökő mozdulattal fiúk: - 5 kg becsúszós technikával hibátlan lökő mozdulattal Küzdősport: - judo gurulás bemutatása - páros küzdelem kijelölt területről - társ kihordása vagy kitolása Történelem Vizsgarészek: A tanulmányok alatti vizsga két részből áll. Egy írásbeli részből, amely a vizsga összes pontszámának 60%-át alkotja, és egy szóbeli részből, amely a vizsga 40%-át jelenti. Az értékelés szabályai: 100%-85%.: jeles 84%-70%: jó 69%-50%: közepes 49%- 30%: elégséges 29%-0%: elégtelen TÉMAKÖRÖK: 9. osztály Az őskor és az ókori Kelet Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor forradalma, életmódváltás az újkőkorban Az első civilizáció: Mezopotámia Egyiptom története, az egyiptomi kultúra Palesztina és Fönícia Az Újbabiloni birodalom és a perzsa birodalom India és Kína Vallás és kultúra az ókori Keleten Az ókori Hellász A görög történelem kezdetei, a krétai és mükénéi kultúra A polisz születése és a görög gyarmatosítás A démosz polgárjogi küzdelme Athénban A görög mitológia A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág Spárta 75
75/146
A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia fénykora és bukása Görög hétköznapok, művészetek és tudományok A hellenizmus kora, a hellén kultúra Az ókori Róma Róma történelmének kezdetei és a köztársaság kora A plebejusok polgárjogi küzdelme és Itália meghódítása A pun háborúk A köztársaság válsága Út az egyeduralom felé, Caesar uralma Augustus egyeduralma Római hétköznapok, ünnepek, római kultúra, a római hitvilág A császárság kora A válság százada és a dominátus kialakulása A kereszténység születése és elterjedése A népvándorlás és a római birodalom szétesése A Kárpát-medence a római korban A kora középkor Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain A pápaság létrejötte Válság és fellendülés Nyugaton A feudális gazdaság és társadalom kialakulása Bizánc és Kelet-Európa a kora középkorban Az iszlám megjelenése és térhódítása A magyarság története az államalapításig A magyar őstörténet A magyarság vándorlása és a honfoglalás A kalandozások kora A magyar gazdaság és társadalom a X. században Géza fejedelem uralkodása Szent István király uralkodása 10. osztály Az érett középkor A pápaság és a császárság küzdelmei Keresztes hadjáratok A mezőgazdaság kialakulása. Az árutermelés és a pénzgazdálkodás kezdete A középkori városok, ipar és kereskedelem A rendiség kialakulása A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése 76
76/146
Válság és fellendülés Nyugat-Európában XIV-XV. században Közép-Európa és Kelet-Európa államai Az Oszmán birodalom A középkori kultúra Mindennapi élet a középkorban A magyar középkor A magyar királyság első százada: István királytól Szent Lászlóig Könyves Kálmán királysága, törvényei Gazdaság és társadalom a XII. században. III. Béla uralkodása Az Aranybulla-mozgalom és a nemesi vármegye kezdete IV. Béla és a tatárjárás Az Árpád-kori kultúra Károly Róbert hatalomra kerülése és uralkodása Az árutermelés kibontakozása, a rendi fejlődés kezdete Nagy Lajos uralkodása Luxemburgi Zsigmond kora Hunyadi János törökellenes harcai A rendi monarchia megszilárdítása Hunyadi Mátyás idején A magyar állam és társadalom a XI-XV. században Kultúra és művelődés. Életformák a XIV-XV. században A kora újkor A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás kezdete A tőkés termelés föltételeinek kialakulása Németország a XVI. Század elején A reformáció irányzatai. Az ellenreformáció A spanyol abszolutizmus Németalföld spanyolellenes szabadságharca Abszolutizmus Angliában Abszolutizmus Franciaországban A Habsburg abszolutizmus kísérlete Örökösödési háborúk Az angol forradalom és a parlamentáris monarchia kialakulása A feudális viszonyok továbbélése Kelet-Közép-Európában Oroszország a XVI-XVII. században Tudomány, művészet és életmód a kora újkorban Magyarország története a kora újkorban Rendi anarchia a Jagellók korában, a Dózsa György vezette parasztháború A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Török világ Magyarországon A Bocskai-szabadságharc A XVI-XVII. századi Magyarország gazdasága és társadalma A reformáció és az ellenreformáció Magyarországon 77
77/146
Erdély aranykora és romlása Zrínyi Miklós politikai programja és törökellenes harcai Rendi szervezkedés. A Thököly vezette felkelés. A török kiűzése Magyarországról A Rákóczi szabadságharc kibontakozása és a kuruc állam, a szabadságharc bukása Művelődés és életmód a kora újkori Magyarországon 11. osztály A felvilágosodás és a forradalmak kora A felvilágosodás A felvilágosult abszolutizmus Az egyensúly-politika százada A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi és mozgalmai Az ipari forradalom és következményei Amerika és a gyarmati világ Kísérletek és elméletek a társadalmi ellentétek feloldására Az 1848-as forradalmi hullám Európában Az újjáépítés kora Magyarországon Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Magyarország újjáépülése a XVIII. században, a gazdaság fejlődése Magyarország nemzetiségei Magyarország államszervezete, az országgyűlés A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon, Mária Terézia és II. József uralkodása A nemzeteszme ébredése, jakobinus összeesküvés Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában Művelődés, egyházak, iskolák A reformok és a forradalom kora Magyarországon A reformeszmék kialakulása és elterjedése Széchenyi István programja A reformkor kibontakozása Politikai küzdelmek a negyvenes években Kossuth Lajos programja A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora A reformkori magyar társadalom rétegződése és életviszonyai Nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés Magyarország a forradalom előcsarnokában 78
78/146
A reformkor kultúrája A márciusi forradalom és vívmányai Az „áprilisi” törvények A Batthyány-kormány kísérlete a forradalom eredményeinek megszilárdítására Nemzetiségi kérdés Összpontosított támadás a forradalmi Magyarország ellen Tavaszi hadjárat Függetlenségi Nyilatkozat A szabadságharc veresége A nemzetállamok és birodalmak kora Európa a forradalmak után A német egység és a polgári állam Az olasz nemzeti állam megalapítása Az ipari forradalom újabb hulláma és hatásai Az USA felemelkedése és az egyenlőtlen fejlődés Nagyhatalmak és gyarmatosítás Szövetségi rendszerek kialakulása A társadalmi, nemzeti és hatalmi ellentétek kiéleződése A boldog békeidők mindennapjai A polgárosodás és a modernizáció kora Magyarországon Az önkényuralom kora Út a kiegyezéshez A kiegyezés, a dualizmus felépítése A dualizmus gazdasága A dualizmus társadalma Nemzetiségi kérdés 1849-1868 között Nemzetiségi kérdés a századfordulóig Politikai viszonyok a századfordulóig A boldog békeidők 12. osztály Az első világháború Hatalmi átrendeződés Európában A szövetségi rendszerek kialakulása A világháború előzményei Az első világháború eseményei, a frontok 1916-ig Az első világháború eseményei, a frontok 1916 után Az első világháború sajátos jellegzetességei, az új típusú hadviselés jellemzői A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásai A februári orosz forradalom, A bolsevik hatalomátvétel Magyarország az első világháborúban 79
79/146
Az őszirózsás forradalom, Az első Magyar Köztársaság Polgári demokrácia Magyarországon A magyarországi Tanácsköztársaság Az ellenforradalom és a békekonferencia Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai A határainkon túli magyarság A két világháború között A győztes Európa gondjai A fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek A bolsevik Oroszország A világgazdasági válság és a kiutak keresése A szovjet szocializmus, a sztálini diktatúra A fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek kialakulása Nemzetiszocialista előretörés, francia-brit térvesztés A nemzetközi helyzet 1930-1939 A gyarmati világ A bethleni konszolidációtól a világválságig Teleki Pál miniszterelnöksége Külpolitika Magyarországon Kormányzati reformkísérlet- ellenzéki reformtervek Társadalom, népesség, életmód Magyarországon A második világháború A második világháború előzményei A második világháború jelentősebb frontjai A második világháború katonai és politikai fordulópontjai A náci ideológia és propaganda A holocaust Magyarország a második világháborúban, a hadba lépés A német megszállás és a kiugrási kísérlet Nyilas hatalomátvétel, a háború vége A nemzetiszocializmus áldozatai A háború következményei Magyarországon A kétpólusú világ A világháború utáni változások Az ENSZ létrejötte és működése A kétpólusú világ Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején A hidegháború mélypontja A szovjet blokk A keletnémet felkeléstől a magyar forradalomig 80
80/146
Magyarország 1945-től napjainkig A szovjet megszállás Választások, földosztás Küzdelem a magyar demokráciáért Gazdaság, társadalom a világháború utáni időszakban Magyarok a szomszédos országokban A kommunista diktatúra, a kommunizmus áldozatai Rákosi-korszak Nagy Imre első miniszterelnöksége Az 1956-os forradalom kitörése A Kádár-korszak Rendszerváltás kora A globális világ előnyei és gondjai A gazdaság és társadalom átalakulása a XX. század második felében Globális problémák Az Európai Unió A magyar demokrácia működése Népesedési viszonyok a XX. századi Magyarországon Nemzetiségek és etnikumok Magyarországon Társadalmi változások a XX. századi Magyarországon Történelmi, szociális és állampolgári ismeretek (szakiskola) 9. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Kultúrák térben és időben. A környezet-átalakító ember. Az emberi elme leleményei - a gépesített világ – értünk vagy ellenünk. Agresszió vagy együttműködés (versengéstől a háborúkig). A magyarság születése. A virágzó királyság. A török szorításában. A modern nagyipar hajnala. Reform, forradalom, szabadságharc és a kiegyezés. Nők és férfiak. A család, családi hagyományok. Az iskola. Norma, törvény, jog. Nemzeti identitás. Etnikum, nép, nemzetiség. Európai értékrendszer, európai polgár. 10. évfolyam 81
81/146
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
20. századi diktatúrák. Magyarok a 2. világháborúban. Az 1950-es évek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Kádár-korszak. A rendszerváltás. Társadalmi különbségek fogalma. Város és falu – migráció. Gazdag és szegény. A munkaerő piaci viszonyok - vállalkozó, alkalmazott és munkanélküli. Többség és kisebbség. Szubkultúrák és deviancia. Az emberi jogok fogalma, jelentése, története. Demokratikus jogállam, az alkotmány fogalma, tartalma, a magyar alaptörvény, jogok és kötelezettségek. Az önkormányzatiság elve, ügyintézés. Politikai véleménynyilvánítás, pártok, pártprogramok, kampány. Civil kurázsi, civilszervezetek szerepe, állampolgári kezdeményezés.
Írásbeli feladatlap értékelése: 0-29 % - elégtelen 30-49 % - elégséges 50-69 % - közepes 70-84 % - jó 85-100% - jeles A 2013. szeptember 1. után indult osztályok esetén Angol nyelv Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli részben megszerezhető az összpontszám 70%-a, a szóbeli részben az összpontszám 30%-a. Értékelés: 85%-tól jeles, 70%-tól jó, 55%-tól közepes, 40%-tól elégséges. 9. évfolyam Fogalomkörök: igeidők: egyszerű jelen, folyamatos jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt, befejezett jelen, be going to, will future; birtoklás; térbeli viszonyok, időbeli viszonyok és mennyiségi viszonyok kifejezése; többes szám; modalitás: képesség, tanács, engedély, kötelezettség és tiltás kifejezése; kötőszavak; feltételes mondatok I.; a személyes névmások alany- és tárgyesete Készségek: hallott szöveg értése – kb. 100 szavas hallott szöveg lényegének kiemelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 150 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; 82
82/146
íráskészség – kb. 100 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján 10. évfolyam lásd a 9. évfolyam követelményeit és még: igeidők: befejezett múlt; szenvedő szerkezet: egyszerű jelen, egyszerű múlt, és befejezett jelen; melléknév-fokozás; enough, too és quite a melléknevekkel; modalitás: lásd a 9. évfolyamnál felsoroltakat múlt időben is, bizonyosság; feltételes mondatok II; függő beszéd jelen idejű főigével Készségek: hallott szöveg értése – kb. 150 szavas hallott szöveg lényegének kiemelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 200 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 150 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján 11. évfolyam Fogalomkörök: lásd a 9. és 10. évfolyam követelményeit és még: igeidők: folyamatos befejezett jelen; szenvedő szerkezet: egyszerű jövő; should have +V3 Készségek :hallott szöveg értése – kb. 200 szavas hallott szöveg lényegének kiemelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 250 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 200 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján 12. évfolyam Fogalomkörök: lásd a 9-11. évfolyamok követelményeit és még: igeidők: folyamatos befejezett jövő; műveltetés; passive modals; függő beszéd múlt idejű főigével Készségek: hallott szöveg értése – kb. 200 szavas hallott szöveg lényegének kiemelése, konkrét információk kiszűrése; beszédkészség – a tanév során feldolgozott témakörökben társalgás a vizsgáztatóval; olvasott szöveg értése – kb. 250 szavas olvasott szöveg lényegének kiemelése és konkrét információk kiszűrése; íráskészség – kb. 200 szavas írott szöveg produkálása megadott szempontok alapján Biológia 10. évfolyam:
83
83/146
1. Az élőlények rendszerezése: prokarióták, protociszták, állatok, növények, gombák 2. A növények életműködése: szöveteik, anyagcseréjük, hormonjaik és szaporodásuk 3. Az állatok önfenntartása és reprodukciója: szöveteik, kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás, szaporodás 4. Az állatok szabályozó működése: hormonális rendszer és idegrendszer 5. Az állatok viselkedése 11. évfolyam: 1. A sejtet felépítő kémimai anyagok: biogén elemek, lipidek, fehérjék, szénhidrátok, nukleotid típusú vegyületek 2. Anyagcsere-folyamatok a sejtben: felépítő és lebontó folyamatok 3. Sejtalkotók: sejtmembrán, sejtmag, színtest, mitokondrium, endoplazmatikus retikulum, Golgi-készülék 4. Az ember önfenntartó működése: kültakaró, légzés, mozgás, táplálkozás, anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás 5. A hormonális rendszer és a reprodukció: hormontermelő szervek, mirigyek és hormonjaik, szaporodás és egyedfejlődés 6. Az idegi szabályozás: az idegsejt, az idegszövet, központi és környéki idegrendszer, az idegrendszer érző és mozgató működése, emberi magatartás 12. évfolyam: 1. Az öröklődés: egygénes és többgénes öröklődés, kapcsoltság, nemhez kötött öröklődés, öröklött betegségek 2. Populációk és az életközösségek: élő és élettelen ökológiai tényezők, anyag- és energiaforgalom, populációk szerkezete, változásai és kölcsönhatásai, társulások szerkezete és változásai, hazai fás és fátlan társulások 3. A bioszféra evolúciója: evolúciós folyamatok, földtörténet, az ember evolúciója, környezet- és természetvédelem Célnyelvi civilizációból 9. évfolyam Németország, Ausztria és Svájc természetföldrajza / Physische Geographie von Deutschland, Österreich und der Schweiz Földrajzi fekvés, tájak és vízföldrajzi jellemzők, néhány turisztikai látványosság megemlítése; a gazdaság legfontosabb ágazatai a célnyelvi országokban A német nyelvű országok ma / Die deutschsprachigen Länder heute Gasztronómiai szokások; szokások, hagyományok, jeles ünnepek a német nyelvű országok területén 84
84/146
10. évfolyam Németország, Ausztria és Svájc / Deutschland, Österreich und dei Schweiz A gazdaság legfontosabb ágazatai az említett országokban; sajtó, TV, rádió helyzete, szerepe, a reklám szerepe a médiában, a reklám nyelve, egységesítő hatása, sztereotípiák a reklámokban; a számítógép és az Internet szerepe; a média előnyei és hátrányai; a célnyelvi országok zenei és filmvilága 11. évfolyam A német nyelvű országok ma / Die deutschsprachigen Länder heute A politikai rendszerek jellemzése az egyes országokban, a főbb pártok; a német és osztrák iskolarendszer legfontosabb szintjeinek ismerete; a média jellemzése, előnyei és hátrányai; az egészségügyi rendszer, a biztosítások; sport a német nyelvű országokban, fontosabb versenyeredmények, neves sportolók; környezetvédelmi törekvések, szervezetek; társadalmi problémák és megoldásuk 12. évfolyam A német nyelvű országok történelme a germánoktól a 19. század végéig / Die Geschichte von den Germanen bis zum Ende des 19. Jahrhunderts A germánok és a Frank Birodalom; A Szent Római Birodalom és az invesztitúraharc; a Svájci Államszövetség; a Szent Római Birodalom története a 12. és 17. század között; a reformáció; a Hanza-szövetség; felvilágosodás és abszolutizmus és annak megjelenése Ausztriában és Poroszországban; a német egység a 19. században. A német nyelvű országok irodalma a középkortól a klasszika korszakáig / Literatur der deutaschsprachigen Länder vom Mittelalter bis zur Klassik A lovagi kultúra jellemzői, Walther von der Vogelweide lírája; román és gótikus stílusjegyek a középkorban; a reneszánsz és a humanizmus legfontosabb ismertetőjegyei; a barokk irodalom és művészetek A romantikától a 20. századi irodalomig / Literatur und Musik von der Romantik bis zum Anfang des 20. Jahrhunderts Német mesék, mondák, legendák; a német romantika képviselői: Heinrich Heine; Johann Strauss; a bécsi klasszikusok Mozart példáján; a 20. századi irodalom jeles képviselői: Thomas Mann; modern irodalmi irányzatok (naturalizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, avantgárd) Az első világháborútól a német újraegyesítésig / Vom Ersten Weltkrieg bis zur Deutschen Wiedervereinigung
85
85/146
Az első világháború és annak előzményei; a weimari köztársaság; a Harmadik Birodalom időszaka; a második világháború és előzményei; Németország a második világháborút követően; a német újraegyesítés Informatika SZAKKÖZÉPISKOLA, KÉTTANNYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA Óraszámok: Osztály Heti óraszám Összes óraszám
9. évfolyam 2 72
10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 1 1 36 36
Osztály Heti óraszám Összes óraszám
9. évfolyam 2 72
10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 1 36
9. évfolyam Óra- Témakörök szám
Követelmények
Az informatikai eszközök használata A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az egészséges munkakörnyezet megteremtése
Legyen képes a számítógépes perifériák használatbavételére. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztására. Tudja az adatokat biztonságos tárolni. Az informatikai környezet alakítsa ki tudatosan.
Az információs társadalom Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megis-
Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Legyen tisztában a szerzői jogokkal. Ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat. 86
86/146
merkedés Ismerje fel az elektronikus szolgáltatások Szerzői jogi alapfogalszerepét. mak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában Alkalmazói ismeretek Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Körlevél Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása Hangszerkesztés Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése Problémamegoldás táblázatkezelővel Statisztikai számítások Adatkezelés táblázatkezelővel Térinformatikai alapismeretek Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása
Legyen képes nagyobb dokumentumok létrehozására, formázására. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítsen, a megfelelő formátumot válassza célszerűen. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Tudjon multimédiás dokumentumot készíteni. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.
87
87/146
Infokommunikáció Önálló információszerzés Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban
A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítására legyen képes, azok meghatározására, megkeresésére, felhasználására. A dokumentumok önálló publikálása interneten. Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése. Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.
88
88/146
A továbbhaladás feltételei: tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. Legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. Tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni. Legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. Ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit.
89
89/146
10. évfolyam Óra- Témakörök szám Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre Könyvtári informatika Könyvtártípusok, információs intézmények Könyvtári szolgáltatások Információkeresés Dokumentumtípusok, kézikönyvek Forráskiválasztás Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás
90
Követelmények Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.
Ismerje a könyvtári rendszer szolgáltatásait és legyen képes különböző információforrások önálló felhasználására tanulmányi és egyéb feladatokhoz.
90/146
A továbbhaladás feltételei: (szakközépiskolában) Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és szerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni, nyomtatni. Tudjon táblázatkezelő segítségével egyszerűbb feladatokat megoldani, adatokból grafikonokat készíteni. Tudja az információkat könyvtári adatbázisokból megszerezni, tudja a forrásmegjelölés szabályait. 11. évfolyam (szakközépiskolában) Óra- Témakörök szám Alkalmazói ismeretek Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése Adatok tárolásához szükséges összetett adatbázis kialakítása Adott képen történő manipuláció Grafikák létrehozása
Követelmények Tudjon komolyabb, tartalmasabb dokumentumokat szerkeszteni, ellátni tartalomjegyzékkel. lábjegyzettel, stb. Tudjon adatokat képi formátumban feldolgozni (infografika), tudja a képek hibáit korrigálni képszerkesztővel. Tudjon adott témában diavetítéseket létrehozni, azokba különböző multimédiás alkalmazásokat beszúrni. Adatbázisokat tudjon használni, összetettebb, több táblás módban.
12. évfolyam Óra- Témakörök szám Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek 91
Követelmények Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, 91/146
animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Tudjon különbséget tenni adattábla Az adatbázis fogalma, típusai, adat- és adatbázis között. tábla, rekord, mező, kulcs A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Az adatbázis-kezelő program interak- Legyen képes az adatok modelletív használata zésére, egyszerű modellek megisAdattípusok merése. Adatbevitel, adatok módosítása, tör- Ismerje az adatbázis-kezelőben lése használatos fontosabb mező típuAdatbázisok létrehozása, karbantartá- sokat (szöveg, különböző számtísa pusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.
92
92/146
Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés
Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Képes legyen az adatok csoportosítására, értelmezésére, azok grafikus ábrázolására, statisztikai jellemzők kiszámolására, következtetések levonására. Képernyő és nyomtatási formátumok Tudjon az adattáblákból számítanŰrlapok használata dó információkat megjeleníteni. Jelentések használata Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. Könyvtárak Ismerje a könyvtár fogalmát, típuA könyvtár fogalma, típusai sait: hagyományos és elektronikus Eligazodás a könyvtárban: olvasóte- könyvtárak. Tudja kiválasztani a rem, szabadpolcos rendszer, multidokumentumokat és használni az média övezet eszközöket. A helyben használható és a kölcsöIsmerje és tudja használni a gyakonözhető könyvtári állomány ribb könyvtári szolgáltatásokat. A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Tudja használni a kézikönyveket Nem nyomtatott dokumentumok, il- és a közhasznú információs forráletve adathordozók (kazetta, diakép, sokat. Tudja használni a gyakoribb film, CD, mágneslemez, DVD) nem nyomtatott dokumentumokat. Tájékoztató eszközök Tudjon keresni a betűrendes leíró Katalógusok katalógusban. Tudjon adatokat Adatbázisok gyűjteni számítógépes adatbázisKözhasznú információs források ból. Tudjon információt keresni az (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Interneten, ismert keresőprogramokat használni. Kommunikáció az Interneten II. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Állományok átvitele Ismerje az állomány átvitel szolWWW gáltatást. Tudjon Internetről álloKeresőrendszerek mányokat letölteni. Közhasznú információs források Tudjon egy böngészőt használni. Távoli adatbázisok használata Ismerje a böngésző programok na93
93/146
vigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. SZAKISKOLA Óraszámok: Osztály Heti óraszám Összes óraszám
9. évfolyam 1 36
9. évfolyam Óra- Témakörök szám Kommunikációs A számítógép fő részei, jelek, kódok Perifériák I. Perifériák II. Háttértárak Az operációs rendszer I. Az operációs rendszer II. Fájlok és katalógusok I. Fájl- és gépvédelem
Alkotunk a számítógéppel 94
10. évfolyam 11. évfolyam 1,5 54
Követelmények A tanuló sajátítsa el a számítógépkezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben. Lássa a egyezést és különbséget az emberi és a számítástechnikai kommunikáció között. A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A kommunikációt segítő, népszerű és nélkülözhetetlen perifériákat tudja használni. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Az információs társadalom és az élethosszig tartó tanulás kapcsolatának beláttatása. A globális információs társadalom vizsgálata. Ismerje a legalapvetőbb dokumen94/146
Szövegszerkesztés A dokumentum készítés folyamata Oldalbeállítás, helyesírás-ellenőrzés Karakter- és bekezdés formázása Szegélyek, felsorolás, számozás Táblázatok készítése Sablonok használata, űrlapok kitöltése Objektumok beillesztése Rajzos dokumentumok készítése I. Rajzos dokumentumok készítése I. Alkotunk a számítógéppel Prezentációkészítés Prezentáció létrehozása Képek a prezentációban Animációk és táblázatok Bemutató-tervezés Adatok kezelése Táblázatkezelési alapfogalmak Táblázat szerkesztése Táblázat formázása Képletek használata Függvények alkalmazása Függvények alkalmazása Diagramkészítés Rendezés, szűrés
95
tumokat.
Ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására.
Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Tudjon adatokat csoportosítani, értelmezni, azokat grafikusan ábrázolni.
95/146
Infokommunikáció Internetes és mobil kommunikáció Internetes és mobil kommunikáció Elektronikus levelezés Elektronikus levelezés Információtechnológia Szakmai honlapok böngészése Csoportos kommunikációs eszközök ismerete Illemszabályok a neten, valóság és virtualitás Közhasznú információforrások Web-oldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra Elektronikus ügyintézés A szervezés, jelentkezés, átutalások alapvető tudnivalói Biztonsági kérdések, adatvédelem, ealáírás Könyvtárhasználat A könyvtár Könyvtárismeret Dokumentumtípusok Tájékoztató eszközök Tájékozódás a könyvtárban Tájékozódás a könyvtárban
96
Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Elektronikus kommunikáció szabályai, etikája. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. A könyvtári szolgáltatások megismerése. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtári viselkedés normáit Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni, tudjon információt gyűjteni.
96/146
A továbbhaladás feltételei: Kezelje a billentyűzetet, az egeret és perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a szakiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Ismerje az adat rögzítés és dokumentálás alapvető szabályait. A szövegszerkesztőt tudja alkalmazni az adatfeldolgozásban. Tudjon egyszerű adatokat táblázatban ábrázolni, belőle egyszerű diagramot készíteni. A táblázatbeli adatokat tudja értelmezni. Táblázatot tudjon beszúrni szövegszerkesztőbe. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. 11. évfolyam Óra- Témakörök szám Médiainformatika Multimédiás dokumentumok Multimédiás dokumentumok készítése I. Multimédiás dokumentumok készítése II. Multimédiás dokumentumok készítése III. Formátumok, konvertálás Mindennapi digitális eszközök Mindennapi digitális eszközök használata Digitális eszközök beállítása Kreatív alkotások képszerkesztővel Képszerkesztő használata I. Képszerkesztő használata II. Elektronikus média Hagyományos és digitális technikára épülő médiumok Nyomtatott és on-line sajtótermékek Az elektronikus média fontosabb műfajai A reklám 97
Követelmények Tudjon saját képeket létrehozni, „szabja testre” eszközeit: mobiltelefonját, számítógépét.
Ismerje a nyomtatott és netes információfolyamok közötti különbséget. Igazodjon el az internetes médiumok között. A reklámozást, mint lehetőséget ismerje az internetes világban is. 97/146
Hirdetések Az internetes reklámozás etikáját, Reklámtípusok hátrányait, veszélyeit ismerje. Az adathalászat veszélyei Képes legyen ízléses reklámot terReklámkészítés vezni saját szakmájának! Elektronikus hirdetések közzététele Szakmai irodalom, dokumentumok Legyen képes az adott szakmához készítése kapcsolódóan ismeretanyagot keSzakmai irodalom keresése resni az interneten, így lehetővé E-bookok válik az élethosszig tartó tanulás. Az élelmiszertermelésben használt Egyszerű táblázatok készítése saját dokumentációk szakmákhoz, jelentések létrehozáAz élelmiszertermelésben használt sa. nyomtatványok Saját szakmákhoz tartozó formaAz adatrögzítés, dokumentálás nyomtatványok megismerése, kéÖsszesítők, jelentések I. szítése, kitöltése. Összesítők, jelentések II. A továbbhaladás feltételei: Önállóan tudjon dokumentumokat, portfóliót tervezni, megszerkeszteni. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokban. Osztályozó vizsga: Típusa: Időtartama: Értékelése:
gyakorlati vizsga 60 perc jeles: 90-100% jó: 75-89% közepes: 50-74% elégséges: 30-49% elégtelen: 0-29%
Irodalom 9. évfolyam szakközépiskola 1. Irodalmi alapismeretek (Az irodalom eredete, népszerű irodalom – szépirodalom, az irodalmi alkotás mint szövegvilág) 2. Műnemek, műfajok 3. Görög mitológiai történetek 4. A homéroszi eposzok 5. A görög dráma és színjátszás 6. Szophoklész: Antigoné 7. A római irodalom (Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius) 98
98/146
8. A Biblia 9. A középkor vallásos és lovagi irodalma 10. Dante: Isteni színjáték 11. Villon költészete 12. A középkori színjátszás 13. A középkori magyar műfajok, nyelvemlékek 14. A reneszánsz korstílus jellemzői 15. Az itáliai reneszánsz irodalom (Petrarca, Boccaccio) 16. Janus Pannonius lírája 17. Balassi Bálint költészete 10. évfolyam 1. Az angol reneszánsz színház és Shakespeare 2. Cervantes: Don Quijote 3. A barokk korstílus jellemzői 4. A magyar barokk próza: Pázmány Péter 5. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6. A klasszicizmus általános vonásai 7. A francia klasszicista dráma és színház; Molière: Tartuffe 8. A felvilágosodás és stílusirányzatai 9. A felvilágosodás angol, francia, német irodalma (Swift, Voltaire, Goethe) 10. Kuruc költészet; Mikes Kelemen 11. A magyar felvilágosodás képviselői (Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc) 12. Csokonai Vitéz Mihály költészete 13. Berzsenyi Dániel költészete 14. A romantika általános jellemzői 15. Az európai/amerikai romantikus költészet 16. A romantika prózairodalma 17. A realista próza (Stendhal, Balzac, Gogol) 18. A 19. századi magyar színjátszás és Katona József Bánk bán című drámája 19. Magyar irodalmi élet a 19. század első felében 20. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 21. Vörösmarty Mihály portréja 22. Petőfi Sándor életműve 23. Jókai Mór regényírói művészete 11. évfolyam 31. Arany János életműve 1. Madách Imre: Az ember tragédiája 2. A realista és naturalista epika jellemzői (Dickens, Tolsztoj, Dosztojevszkij) 99
99/146
3. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) 4. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében: Ibsen, Csehov 5. A 19. század második felének magyar lírája (Vajda János, Reviczky Gyula/Komjáthy Jenő) 6. Mikszáth Kálmán prózája 7. A századvég és századelő novellisztikája 8. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom 9. Juhász Gyula lírája 10. Tóth Árpád költészete 11. Ady Endre életműve 12. Móricz Zsigmond prózája 13. Kosztolányi Dezső életműve 14. Babits Mihály életműve 12. évfolyam 1. Az avantgárd irányzatok 2. A magyar avantgárd és Kassák Lajos 3. Karinthy Frigyes kisepikája 4. Krúdy Gyula írói világa 5. József Attila életműve 6. A 20. század epikája a világirodalomban 7. A 20. század lírája 8. A 20. századi drámairodalom 9. Radnóti Miklós portréja 10. Szabó Lőrinc költészete 11. Weöres Sándor lírája 12. Pilinszky János költészete 13. Márai Sándor portréja 14. Ottlik Géza: Iskola a határon 15. Illyés Gyula lírája; Puszták népe 16. Németh László mint regény- vagy drámaíró 17. Nagy László költői világa 18. Örkény István kisepikája 19. századi magyar prózaírók 20. századi magyar lírikusok 21. Kortárs magyar irodalom 22. Regionális kultúra 23. Az irodalom határterületei 9. évfolyam két tanítási nyelvű szakközépiskola 1. Irodalmi alapismeretek (Az irodalom eredete, népszerű irodalom – szépirodalom, az irodalmi alkotás mint szövegvilág) 100
100/146
2. Műnemek, műfajok 3. Görög mitológiai történetek 4. A homéroszi eposzok 5. A görög dráma és színjátszás 6. Szophoklész: Antigoné 7. A római irodalom (Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius) 8. A Biblia 9. A középkor vallásos és lovagi irodalma 10. Dante: Isteni színjáték 11. Villon költészete 12. A középkori színjátszás 13. A középkori magyar műfajok, nyelvemlékek 14. A reneszánsz korstílus jellemzői 15. Az itáliai reneszánsz irodalom (Petrarca, Boccaccio) 16. Janus Pannonius lírája 17. Balassi Bálint költészete 10. évfolyam 1. Az angol reneszánsz színház és Shakespeare 2. Cervantes: Don Quijote 3. A barokk korstílus jellemzői 4. A magyar barokk próza: Pázmány Péter 5. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6. A klasszicizmus általános vonásai 7. A francia klasszicista dráma és színház; Molière: Tartuffe 8. A felvilágosodás és stílusirányzatai 9. A felvilágosodás angol, francia, német irodalma (Swift, Voltaire, Goethe) 10. Kuruc költészet; Mikes Kelemen 11. A magyar felvilágosodás képviselői (Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc) 12. Csokonai Vitéz Mihály költészete 13. Berzsenyi Dániel költészete 14. A romantika általános jellemzői 15. Az európai/amerikai romantikus költészet 16. A romantika prózairodalma 17. A realista próza (Stendhal, Balzac, Gogol) 18. A 19. századi magyar színjátszás és Katona József Bánk bán című drámája 19. Magyar irodalmi élet a 19. század első felében 20. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 21. Vörösmarty Mihály portréja 22. Petőfi Sándor életműve 23. Jókai Mór regényírói művészete 101
101/146
11. évfolyam 1. Arany János életműve 2. Madách Imre: Az ember tragédiája 3. A realista és naturalista epika jellemzői (Dickens, Tolsztoj, Dosztojevszkij) 4. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) 5. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében: Ibsen, Csehov 6. A 19. század második felének magyar lírája (Vajda János, Reviczky Gyula/Komjáthy Jenő) 7. Mikszáth Kálmán prózája 8. A századvég és századelő novellisztikája 9. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom 10. Juhász Gyula lírája 11. Tóth Árpád költészete 12. Ady Endre életműve 13. Móricz Zsigmond prózája 14. Karinthy Frigyes kisepikája 15. Krúdy Gyula írói világa 16. Kosztolányi Dezső életműve 17. Babits Mihály életműve 12. évfolyam 1. Az avantgárd irányzatok 2. A magyar avantgárd és Kassák Lajos 3. József Attila életműve 4. A 20. század epikája a világirodalomban 5. A 20. század lírája 6. A 20. századi drámairodalom 7. Radnóti Miklós portréja 8. Szabó Lőrinc költészete 9. Weöres Sándor lírája 10. Pilinszky János költészete 11. Márai Sándor portréja 12. Ottlik Géza: Iskola a határon 13. Illyés Gyula lírája; Puszták népe 14. Németh László mint regény- vagy drámaíró 15. Nagy László költői világa 16. Örkény István kisepikája 17. 20. századi magyar prózaírók 18. 20. századi magyar lírikusok 19. Kortárs magyar irodalom 20. Regionális kultúra 102
102/146
21. Az irodalom határterületei A magyar nyelv és irodalom tantárgyak végső minősítését az írásbeli és a szóbeli vizsgarész 50-50 % arányban határozzák meg. Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-29 % 1 (elégtelen) 30-46 % 2 (elégséges) 47-64 % 3 (közepes) 65-82 % 4 (jó) 83-100 % 5 (jeles) Fizika 9. évfolyam A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, tömegközéppont, forgatónyomaték, perdület). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hétköznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában saját szervezete működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában. Fogalmak: Tér, idő, földrajzi fokhálózat, vonatkoztatási rendszer. Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás,szabadesés, egyenletes körmozgás. Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendület-megmaradás. Tömegvonzás, súlytalanság, bolygómozgás, perdület. 103
103/146
Erő, egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép. Munka, teljesítmény. Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság. Mechanikai erőfajták, mechanikai energia-megmaradás. Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok. Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. Energiák átalakítása, energia-megmaradás. Megújuló energia, hasznosítható energia. Megfordítható, nem- megfordítható folyamat, rend és rendezetlenség. 10. évfolyam A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, tömegközéppont, forgatónyomaték, perdület, áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hétköznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában saját szervezete működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés, a háztartás energetikai ellátásának (világítás, fűtés, elektromos rendszer, hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában. Fogalmak Hőmennyiség, fajhő, olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség. 104
104/146
Nyomás, légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodinamikai felhajtóerő. Üvegházhatás, globális felmelegedés, fenntartható fejlődés, ózon pajzs. Rezgések leírása, frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus. Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, elektromos térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzátor. Elektromos áram, elektromos ellenállás. Soros és párhuzamos kapcsolás, joule-hő, földelés. Telep, akkumulátor, újratölthető elem. Mágnes, mágneses mező, iránytű, generátor, elektromágneses indukció, transzformátor. 11. évfolyam A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazásukat, működésük fizikai hátterét. Ismerje saját érzékszervei működésének fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotának tudatos védelmére. Ismerje a látható fény különböző hullámtulajdonságait. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra következtethetünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait. Ismerje a mag-átalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeivel. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen képes Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát, jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Legyenek ismeretei a csillagászat alapvető eredményeiről. Ismerje az Univerzum és a Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az űrhajózás elméleti és gyakorlati jelentőségét. Fogalmak Elektromágneses hullám, hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, foton, spektrum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos- és valódi kép, színfelbontás. Teljes viszszaverődés. Elektromágneses rezgés, hullám. Fényelektromos hatás, röntgensugárzás. 105
105/146
Vonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktivitás, felezési idő. Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények. Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás. A Nap sugárzása,energia termelése. Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő. Földrajz 9. évfolyamon A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai Az osztályozás az érettségi vizsga értékelése szerint történik. 10. évfolyamon Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások, a fenntarthatóság kérdőjelei Az osztályozás az érettségi vizsga értékelése szerint történik. 9. évfolyam (német nyelvű) A Föld kozmikus környezete, a földi tér ábrázolása / Unsere Erde im Weltall Világképek; a Naprendszer; a Föld alakja és mozgásai; a Hold és a fogyatkozások; földrajzi helymeghatározás, időszámítás, időmérés; térképek és műholdfelvételek A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai / Die Erde, unser Wohnort A Föld belsejének fizikája; a kőzetburok és a kőzetlemezek; a vulkanizmus és azok típusai; a hegységképződés és típusai; a Föld hegységrendszerei; lemezek és földrengés; a kőzetek osztályozása; a talaj és képződése; a felszínformáló erők jellemzése; a szárazföldek domborzata A légkör földrajza / Die Atmosphäre 106
106/146
A légkör összetétele és szerkezete; a levegő és a földfelszín felmelegedése; időjárási és éghajlati elemek; csapadékképződés, ciklonok és anticiklonok; a nagy földi légkörzés; a monszun szélrendszerek Topográfiai ismeretek (a tanév során folyamatos jelleggel) 10. évfolyam(német nyelvű) A vízburok földrajza / Die Wasserhülle A vízkörforgás és a vízháztartás; a Világtenger és felosztása; a tengervíz mozgásai, a felszín alatti és feletti vizek jellemzése A földrajzi övezetesség / Die Geographische Zonalität Az övezetesség kialakulásának alapjai; a trópusi, a mérsékelt és a sarki övezet legfontosabb éghajlatainak jellemzése Társadalmi folyamatok a Gesellschaftliche Prozesse
21.
század
elején.
A
világgazdaság
/
Demográfiai korszakok; városodás és városiasodás; a Föld nyelvei és vallásai; globalizáció Topográfiai ismeretek (a tanév során folyamatos jelleggel)
11. évfolyam német nyelvű)
Magyarország földrajza helyünk a Kárpát-medencében és Európában / Ungarns Geogr. Földrajzi fekvés, tájak, határoló országok; vízrajzi adottságok; a nagytájak részletes jellemzése (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-középhegység és Dunántúli dombság, Északi középhegység, Alpokalja); a népesedés legfontosabb ismertetőjegyei; településföldrajz: falvak, városok, szórványtelepülések; a mezőgazdaság legfontosabb termékei, iparföldrajz és energiagazdaság; megyék és régiók, fontosabb központok, megyeszékhelyek Topográfiai ismertetek (a tanév során folyamatos jelleggel) 12. évfolyam (német nyelvű) Európa földrajza. Társadalmi és regionális különbségek / Die Geographie von Europa Az Európai Unió földrajza (kialakulásának előzményei, tagállamok, célkitűzések); a Benelux-államok; Nagy Britannia és Franciaország földrajza; Dél-Európa 107
107/146
legfontosabb országainak (Spanyolország, Olaszország) jellemzése; az északeurópai országok földrajza; Lengyelország földrajza a volt szocialista országok példáján Európán kívüli kontinensek földrajza / Geographie der Kontinente Európa és Ázsia határán: Törökország földrajza; Kína és Japán földrajza (a két ország összehasonlítása); az arab országok földrajzi jellemzése; Afrika természet-és gazdaságföldrajza (Dél-afrikai köztársaság); Az Amerikai Egyesült Államok; Latin-Amerika földrajzi jellemzése Topográfiai ismertetek (a tanév során folyamatos jelleggel) Magyar-Kommunikáció 9. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Kommunikáció fogalma, tényezői Tömegkommunikáció A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai Hangtörvények A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. Szófajok felismerése Ismeretterjesztő szöveg folyamatos, értő felolvasása. A szöveg tartalmának összefoglalása. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása 7. Morfémák 8. Műnemek. Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai 9. Petőfi Sándor művészetének általános bemutatása 10. Arany János művészetének általános bemutatása 11. Gárdonyi Géza művészetének általános bemutatása 12. Levél, email, SMS, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett) 13. Egy kortárs alkotó bemutatása 14. Krimi az irodalomban 15. A nonverbális kommunikáció 16. Az újságírás legfontosabb műfajai 17. A mondat fogalma, mondatfajták 18. Az egyszerű mondat fajtái. Mondatelemzés 19. Az összetett mondat fajtái. Mondatelemzés 20. A szöveg fogalma, a szövegszerkesztés lépései 21. Nyelvtani szövegkohézió 22. Jelentéstani szövegkohézió 23. Hangalak és jelentés viszonya 108
108/146
24. Irodalmi szöveg folyamatos, értő felolvasása. A szöveg tartalmának öszszefoglalása. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása 25. Alakzatok, szóképek 26. Az irodalom kezdetei: népmesék, mondák, legendák 27. Mikszáth Kálmán novellisztikája 28. Móricz Zsigmond novellisztikája 29. A képregény mint műfaj. Híres képregények 10. évfolyam 1. Társalgási stílus. Az udvarias társalgás szabályai 2. Hivatalos stílus. Hivatalos írásművek 3. Publicisztikai, szónoki stílus általános jellemzői 4. A magyar nyelv eredete 5. A nyelvújítás 6. Nyelvváltozatok, nyelvjárások 7. Madách Imre: Az ember tragédiája 8. Ady költészetének általános jellemzői 9. József Attila költészete 10. A legfontosabb avantgárd irányzatok Magyar nyelv 9. évfolyam szakközépiskola 1. Kommunikáció, tömegkommunikáció A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.
109
109/146
A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. 2. Nyelvi szintek Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. 3. Helyesírás A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. 4. Szöveg A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. 110
110/146
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. 5. Szövegértés, szövegalkotás Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai 6. Jelentéstan A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvigrammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata. 10. évfolyam 1. Szöveg Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. 111
111/146
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. 2. Szövegértés, szövegalkotás Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). 3. Stilisztikai alapismeretek A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. 11. évfolyam 1. Kommunikáció Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. 112
112/146
A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. 2. Retorika A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. 3. Általános nyelvészeti ismeretek Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. 5. Pragmatikai ismeretek A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. 6. Szövegalkotás
113
113/146
Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. 12. évfolyam 1. Nyelv és társadalom Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. 2. Nyelvtörténet Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. 114
114/146
A mai nyelvállapot néhány jellemzője. 9. kny évfolyam 1. Kommunikáció, tömegkommunikáció A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. 2. Nyelvi szintek Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. 3. Helyesírási alapismeretek A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. 9. évfolyam 1. Nyelvi szintek 115
115/146
A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. 2. Helyesírás Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. 3. Szöveg A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. 4. Szövegértés, szövegalkotás 116
116/146
Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai 5. Jelentéstan A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvigrammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata. 10. évfolyam 1. Szövegértés, szövegalkotás Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). 2. Stilisztikai alapismeretek A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. 117
117/146
A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. 3. Kommunikáció Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. 11. évfolyam 1. Retorika A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. 2. Általános nyelvészeti ismeretek 118
118/146
Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. 3. Pragmatikai ismeretek A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. 4. Szövegalkotás Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. 12. évfolyam 1. Nyelv és társadalom Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. 119
119/146
A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. 2. Nyelvtörténet Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. A magyar nyelv és irodalom tantárgyak végső minősítését az írásbeli és a szóbeli vizsgarész 50-50 % arányban határozzák meg. Az osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki: 0-29 % 30-46 % 47-64 % 65-82 % 83-100 %
1 (elégtelen) 2 (elégséges) 3 (közepes) 4 (jó) 5 (jeles)
Matematika 9. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. Értsék és jól használják a matematikai logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. Számtan, algebra 120
120/146
Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria
Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. A tanult egybevágósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. Egybevágó alakzatok; két egybevágó alakzat több szempont szerinti összehasonlítása. Szimmetria ismerete, használata. Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). 121
121/146
Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal. Kerület, terület szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, probléma geometriai modelljének megalkotása. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása 10. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására. Számtan, algebra Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modell122
122/146
alkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére.
Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). Szimmetria ismerete, használata. 123
123/146
Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.
124
124/146
Tantárgyi követelmények matematikából 11. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek – – – – –
A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. 125
125/146
– A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika – Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – A valószínűség matematikai fogalma. – A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. 12. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. 126
126/146
– A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika – Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. 127
127/146
– A valószínűség matematikai fogalma. – A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. – Mintavétel és valószínűség. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét. Összességében – A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. – Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. – Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. – Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. – Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni. – A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket. – A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. – A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége. A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.
Szakiskola 9. évfolyam A tanuló képes 128
128/146
elvégezni alapműveleteket és egész kitevőjű hatványozást racionális számkörben behelyettesíteni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét megoldani egyszerű szöveges problémákat (következtetés, próbálgatás, elsőfokú egyenlet) értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (nem, és/vagy, ha, akkor, is) alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást használni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat felismerni szimmetriát, egybevágóságot tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben elismerni műveletsorokat, algoritmusokat értelmezni, ábrázolni a tanultakhoz kapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; felismerni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre; új információkat keresni (könyvtárban) interneten Szakiskola 10. évfolyam A tanuló képes behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) összetettebb (szakmai) képletek értékét matematikailag értelmezni és megoldani szöveges problémákat (következtetés, elsőfokú egyenlet) értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb) logikai kapcsolatokat (nem, és/vagy, ha-akkor, is) alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást szöveges problémákra is használni és alkalmazni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket; elvégezni geometriai számításokat felismerni szimmetriát, hasonlóságot, egybevágóságot tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben felismerni műveletsorokat, algoritmusokat értelmezni, ábrázolni a feldolgozott témakörökhöz kapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit 129
129/146
megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre új információkat keresni (könyvtárban) interneten A vizsga értékelése: %-os határok Jeles (5) 85%-100% Jó (4) 70%- 84% Közepes (3) 50%- 69% Elégséges (2) 30%- 49% Elégtelen (1) 0%- 29% Társadalomismeret 9. évfolyam 1. Tájékozódás térben és időben. 2. Magyarország Európában. 3. Az egyén szerepe a történelem, a nemzet sorsának alakításában; hősiesség, felelősség, célok és eredmények. 4. A tudás és az iskola szerepe a társadalomban. 5. Egyén és társadalom. Az emberi kultúra jellegzetességei, sokfélesége, gazdagsága. 6. A média társadalmi, gazdasági, politikai funkciói, eszközei, jellegzetességei. 7. A modern polgári állam funkciói, intézményei. A demokratikus berendezkedés, a hatalommegosztás. 8. A mai magyar állam főbb jellemzői. 9. Írott és tárgyi források, forrástípusok. 10. Az európai és magyar történelem alapvető eseményei (pl. honfoglalás, 1848/49-es szabadságharc) és az eseményekben részt vevő kiemelkedő személyiségek. 11. Nemek és szerepek a történelemben a jelen társadalmában. 12. A társadalmi rétegződés okai, integráció és szegregáció. A társadalmi mobilizáció. 13. A „vállalkozó” történelmi típusai – térben és időben (hajósok, bankárok, konkvisztádorok, újítók és gondolkodók, tudósok). . Kultúrák tájban és időben, térben. 14. Szokások, hagyományok: családi, vallási és társadalmi ünnepek. Az ünnepek szerepe a társadalomban és a családban (rítusok, kultuszok, jeles napok). 15. Hit, vallások, egyházak. Vallások és kultúrák, világvallásoktól a szektákig. 130
130/146
16. A munkaerőpiac működése. 10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5.
Világmagyarázatok, a világról alkotott kép változásai. A fogyasztói társadalom, a jóléti állam és a világgazdasági válságok. Demográfiai problémák Európában és a világban. A globalizáció és fenntartható fejlődés. A társadalmi együttélést szabályozó normák (pl. erkölcsi szabályok, etikett, iskolai házirend, KRESZ, törvények). 6. A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés. 7. A legfontosabb közgazdasági fogalmak (gazdasági ágazatok, gazdasági szereplők, tőke). Az egyén gazdálkodása, a háztartások gazdálkodása. 8. A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok, banki szolgáltatások, számlák, hitel, kamat, megtakarítás, thm, bankkártyák, valutaárfolyam, jelzálog). 9. Az Európai Unió. 10. A civil társadalom – érdekvédelem. 11. Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás. Írásbeli feladatlap értékelése: 0-29 % elégtelen 30-49 % elégséges 50-69 % közepes 70-84 % jó 85-100% jeles Történelem Vizsgarészek: A tanulmányok alatti vizsga két részből áll. Egy írásbeli részből, amely a vizsga összes pontszámának 60%-át alkotja, és egy szóbeli részből, amely a vizsga 40%-át jelenti. Az értékelés szabályai: 100%-85%. 84%-70% 69%-50% 49%- 30% 29%-0%:
jeles jó közepes elégséges elégtelen TÉMAKÖRÖK: 9. osztály
Az őskor és az ókori Kelet 131
131/146
A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. A földrajzi környezet. Az ókori Kelet kulturális öröksége. Az ókori Hellász A polisz kialakulása. Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet. A hatalommegosztás formái, szintjei. Spárta. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Az ókori Róma Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A középkor Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte. A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Hétköznapi élet a középkorban. 132
132/146
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. 10. osztály A világ és Európa a kora újkorban Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség és alávetettség. A fanatizmus jellemzői és formái. Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és termelési kultúrák. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása. Magyarország a kora újkorban A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek 133
133/146
Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A XIX. század eszméi. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az újjáépítés kora Magyarországon Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás, lemaradás. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. Kisebbség, többség, nemzetiségek. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés 11. osztály A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. 134
134/146
Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). Technikai fejlődés feltételei és következményei. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Hatalommegosztás formái, színterei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón Az első világháború és következményei Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Kisállamok, nagyhatalmak Európa és a világ a két világháború között Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. 135
135/146
A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. Magyarország a két világháború között A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. Államformák, államszervezet. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. Kisállamok, nagyhatalmak. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra és -sport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A második világháború A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. A fanatizmus jellemzői és formái. 12. osztály Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása Magyarország 1945–1956 között Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Függetlenség és alávetettség. 136
136/146
Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. A Kádár-korszak Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei. 137
137/146
A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Társadalmi ismeretek Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése. Állampolgári ismeretek Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára. Pénzügyi és gazdasági kultúra Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv. Munkavállalás A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. 138
138/146
Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba. Két tanítási nyelvű szakközépiskola Vizsgarészek: A tanulmányok alatti vizsga két részből áll. Egy írásbeli részből, amely a vizsga összes pontszámának 60%-át alkotja, és egy szóbeli részből, amely a vizsga 40%-át jelenti. Az értékelés szabályai: 100%-85%.: jeles 84%-70%: jó 69%-50%: közepes 49%- 30%: elégséges 29%-0%: elégtelen TÉMAKÖRÖK: 9. Kny osztály Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. A földrajzi környezet. Az ókori Kelet kulturális öröksége. Az ókori Hellász A polisz kialakulása. Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet. A hatalommegosztás formái, szintjei. Spárta. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Az ókori Róma 139
139/146
Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. 9. osztály A középkor Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte. A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Hétköznapi élet a középkorban. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. 10. osztály 140
140/146
A világ és Európa a kora újkorban Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség és alávetettség. A fanatizmus jellemzői és formái. Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és termelési kultúrák. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása. Magyarország a kora újkorban A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A XIX. század eszméi. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az újjáépítés kora Magyarországon 141
141/146
Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás, lemaradás. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. Kisebbség, többség, nemzetiségek. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés 11. osztály A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). Technikai fejlődés feltételei és következményei. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Hatalommegosztás formái, színterei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása. 142
142/146
A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón Az első világháború és következményei Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Kisállamok, nagyhatalmak Európa és a világ a két világháború között Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. Magyarország a két világháború között A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. Államformák, államszervezet. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. Kisállamok, nagyhatalmak. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tudomány és művészet a két világháború között. 143
143/146
Tömegkultúra és -sport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A második világháború A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. A fanatizmus jellemzői és formái. 12. osztály Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása Magyarország 1945–1956 között Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Függetlenség és alávetettség. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. 144
144/146
A Kádár-korszak Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Társadalmi ismeretek Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. 145
145/146
A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése. Állampolgári ismeretek Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára. Pénzügyi és gazdasági kultúra Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv. Munkavállalás A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.
146
146/146
