matematika Az érettségi vizsga témakörei:

matematika Az érettségi vizsga témakörei: Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.  Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.  Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése.  Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban.  Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.

9-10. évfolyam anyagából

Számtan, algebra  Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.  Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.  Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.  A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.  A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).  Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.  Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján.  Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség.  A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria  Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.

           

Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). Szimmetria ismerete, használata. Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

Valószínűség, statisztika  Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.  Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.  Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.  Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.  Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése.  A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

11.- 12. évfolyam anyagából

Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.  Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.  Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése.  Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban.



Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.

Számtan, algebra  Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.  Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.  Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.  A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.  A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).  Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.  Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján.  Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség.  A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria  Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.  Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.  A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete.  Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat).  Szimmetria ismerete, használata.  Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök).  Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete.  Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.  Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben.

   

Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

Valószínűség, statisztika  Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.  Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.  Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.  Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.  Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése.  A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

angol - német A középszintű érettségi témakörei és követelményei a www. ofi. hu honlapon találhatók. A szóbeli érettségi vizsga feladatait a mindenkori érvényes törvény, törvényes rendelkezések és a vonatkozó jogszabályok előírásainak és végrehajtási utasításainak megfelelően állítjuk össze. Jelenleg ajánlott témakörök: Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus

Tudomány és technika

fizika KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2016

I.Mechanika 1.Egyenes vonalú mozgások 2.Mechanikai hullámok 3.Pontszerű és merev test egyensúlya 4.Periodikus mozgások 5.Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok tulajdonságai, állapotváltozásai 8. Halmazállapot-változások 9. A termodinamika főtételei III. Elektromágnesesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan – optikai eszközök IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. Természetes radioaktivitás 18. Maghasadás V. Gravitáció, csillagászat 19. Csillagászat 20. A gravitációs mező

Fizika középszintű érettségi vizsga kísérletei 2016

A Mikola-cső adott helyzetében mérje meg a buborék menetidejét! Mutassa be ejtőzsinórok segítségével, hogy a szabadesés gyorsuló mozgás! Mérje meg egy ismert magasságú hangvilla vagy hangsíp segítségével a hang terjedési sebességét levegőben! Rezonátorra erősített hangvillák segítségével mutassa be a hang terjedését! Állítsa egyensúlyba a rendelkezésre álló eszközt! Határozza meg egy adott tárgy tömegközéppontját! Rezgő rendszer periódusidejének mérése; periódusidő függ a tömegtől, rugóállandótól. Labda pattogása; a pattogó labda energiaátalakulásai. A súrlódási munka függése a vízszintes lapon húzott test tömegétől. A hőtágulás szemléltetése: bimetall lemez A (folyadékos) hőmérő működésének szemléltetése, értelmezése. Gáz nyomásának térfogatának megváltoztatása. A Boyle–Mariotte törvény mérése a Melde-csővel. Az olvadás jelenségének bemutatása jéggel. A párolgási hő kimutatása gyorsan párolgó folyadékba mártott hőmérővel. Mutassuk be, hogy a gyorsan kitáguló gáz lehűl, a gyorsan összenyomott gáz felmelegszik! Elektromos állapot létrehozása. Az elektromos állapotban lévő testek közötti kölcsönhatások bemutatása. Az „Öveges-féle harangjáték”. Galváneleme létrehozása. Áramkör létrehozása. Feszültség és áramerősség mérése. Mitől és hogyan függ az indukált feszültség a mozgási indukció esetén? A Lenz-törvényt bizonyító kísérletet. A kézi spektroszkóp segítségével bontsuk fel a fényt összetevőire! Mutassuk be egy CD segítségével az interferenciát! Állítsunk elő ernyőre vetíthető képet gyűjtőlencsével, illetve homorú tükörrel! Mutassuk be gázok, illetve folyadékok elkeveredését! A szokásos atom- és magfizikai ábrák elemzése.

Az atommagok feleződésének modellezése pénzérmékkel. A nap- és a holdfogyatkozás modellezése. Súly a gyorsuló (induló, megálló) liftben.

Fizikusok koradatai az érettségi vizsgához Ampere, Andre Marie 1775–1836 Arkhimédész i. e. 287–212 Bohr, Niels Henrik David 1885–1962 Curie-család  Marie (Maria Sklodowska) 1867–1934  Pierre 1859–1906  Joliot-Curie Fréderic 1900–1958 (vő!) Einstein, Albert 1879–1955 Eötvös Loránd 1848–1919 Faraday, Michael 1791–1867 Gábor Dénes 1900-1979 Galilei, Galileo 1564–1642 Heisenberg, Werner Karl 1901–1976 Hertz, Heinrich Rudolf 1857–1894 Hertz, Gustav Ludwig 1887–1975 Huygens, Christiaan 1629–1695 Jedlik Ányos 1800–1895 Joule, James Prescott 1818–1889 Kepler, Johannes 1571–1630 Kopernikusz, Nikolausz 1473–1543 Maxwell, James Clerk 1831–1879 Newton, Isaac 1643–1727

Ohm, Georg Simon 1787–1854 Planck, Max Karl Ernst Ludwig 1858–1947 Rutherford, Ernest 1871–1937 Szilárd Leó 1898–1964 Teller Ede 1908–2003 Thomson, Joseph John 1856–1940 Watt, James 1736–1819 Wigner Jenő 1902–1995

biológia Érettségi témakörök – biológia A altétel (gyakorlat): Egy egyszerű laboratóriumi vizsgálat elvégzése: - növényi és állati szövetek vizsgálata mikroszkóppal/felismerése kép alapján - fehérjék kicsapódását bemutató kísérlet elvégzése - keményítő kimutatása jóddal - lombosmoha vizsgálata - az epe vizsgálata - szén-dioxid kimutatása meszes vízzel - térdreflex vizsgálata vagy Egy növény-, ill. állatfaj meghatározása, morfológiai jellemzése és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret, ill. az Állatismeret című könyv segítségével vagy több növény-, ill. állatfaj összehasonlítása megadott szempontok alapján vagy Egy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. valamilyen életközösség élővilágának jellemzése képek és az Állatismeret, ill. a Növényismeret című könyv segítségével B altétel (elmélet): Az ember egészsége 1. Az emberi bőr felépítése, szerepe, egészsége 2. Az ember mozgásszervrendszere és egészségtana 3. Az ember emésztőszervrendszere és egészségtana 4. A légzőszervrendszer és egészségtana

5. Az ember keringési rendszere és egészségtana 6. Az emberi vér egészségtana 7. Az ember kiválasztó szervrendszere és egészségtana 8. A női nemi ciklus és a fogamzásgátlás 9. Az ember immunrendszere 10. Az ember hormonális szabályozása 11. Az ember idegrendszere és egészségtana 12. Az emberi szem és egészségtana Környezetvédelem, ökológia 1. Környezet és tűrőképesség 2. Anyagforgalom a bioszférában 3. A populációk kölcsönhatásai 4. A hazai természetvédelem 5. Hazai fás társulások és élőviláguk 6. A savas esők kialakulása és következményei 7. Hazai folyóvizeink szennyezése 8. Talaj és talajszennyezés, hulladékok

informatika Informatika tantárgy középszintű érettségi követelményEI: A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsák: korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése) algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); önálló munkavégzés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...); együttműködőkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt);

az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit); Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok – hardver

A tanuló ismerje a jelátalakítás, kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok – szoftver

A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket; tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás-ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket;

legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; a kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások

Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket; tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat

A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; tudjon használni legalább kétféle algoritmust leíró eszközt; tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

földrajz KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK FÖLDRAJZBÓL Csillagászat 1.)A Naprendszer égitestei. Bolygók csoportosítása és jellemzői. Kőzetburok 2.)A Föld szerkezete,fizikai tulajdonságai. Az asztenoszféra szerepe, geoszférák jellemzése. 3.)Lemezszegélytípusok és a vulkáni tevékenység jellemzése. Vulkánok csoportosítása (példák),vulkáni övezetek elhelyezése a térképen, Dél-Európa vulkánjai. 4.)Röghegységek kialakulása,felszíne,ásványkincsei,elhelyezkedésük,hegységképző folyamatai. 5.)Kőzetek keletkezése,rendszerezése,előfordulása,hasznosítása(gránit,andezit,riolittufa, barnakőszén, vörösmészkő,lösz, márvány) Légkör 6.)A légkör összetétele,szerkezete,ezek jellemzői .Környezeti problémák. 7.)A levegő felmelegedése és az azt befolyásoló tényezők. Környezeti problémák. 8.)Időjárási térkép elemzése(ciklonok,anticiklonok,frontok kialakulása és összehasonlítása) Előrejelzés. Pusztító forgószelek.

Vízburok 9.)A Világtenger eloszlása. Óceánok és tengerek jellemzői,a tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai. Hasznosítás, környezetszennyezés. 10.)Tavak keletkezése,pusztulása. A Föld legnagyobb tavai és gazdasági jelentőségük. Földrajzi övezetesség 11.)Szavanna jellemzése,környezeti gondjai. Csapadék és növénytakaró viszonya. 12.)A hideg mérsékelt öv jellemzése. 13.)A valódi mérsékelt öv jellemzése: a kontinentalitás változása, hatásai a gazdálkodásra, életmódra Kontinensek földrajza 14.)Európa földrajzi helyzete,felszíne,nagyszerkezeti egységei,földtörténeti eseményei. A nagytájak jellemzése. 15)Észak-Amerika földrajzi helyzete,felszíne, nagytájai,földtörténeti eseményei. Magyarország természetföldrajza 16.)Magyarország éghajlata(övezetességen belül).Az éghajlat kedvező és kedvezőtlen vonásai és az azokat befolyásoló tényezők.( Atlasz tematikus térképei) 17.)Magyarország vízhálózata(folyók,tavak). A Duna és a Tisza felszínformáló tevékenysége, szakaszjellegek (atlasz) 18.)Magyarország felszín alatti vizei(keletkezés,típusok,jelentőség,környezeti problémák) Hasznosításuk helyei. 19.)Kisalföld természetföldrajzi bemutatása,résztájai és ezek jellemzői. 20.)A Dunántúli-középhegység kialakulása,tagjai, kőzettana,természeti erőforrásai,védett értékei.

Népességföldrajz

21.)A Föld népessége és alakulása napjainkig . A Föld legnagyobb népességkoncentrációi. A népesség egyenlőtlen eloszlása és annak okai. 22.)Korfa elemzés és összehasonlítás (élettartam) Hogyan utal a korfa a gazdasági fejlettségre? Településföldrajz 23.)A városok keletkezésének természeti és társadalmi tényezői (példák). Nagyvárosok létrejötte,városhalmazok kialakulása. Gazdaságföldrajz 24.)Transznacionális vállalatok szerveződése és működése. 25.)A világ energiafelhasználásának változásai. 26.)Fejlődő országok mezőgazdasági típusai.(jellemzés, előfordulás, termékek), ezek összefüggése a természeti adottságokkal és a fejlettséggel. 27.)Az ipar telepítő tényezői és azok átértékelődése. Hagyományos és korszerű iparágak szerepe. 28.)Az eladósodás folyamata, adósságválság, súlyosan eladósodott országok. Országok, országcsoportok 29.)Arab országok csoportosítása. Fejlettségbeli különbségük okai. 30.)Nagy-Britannia, Ausztria. 31.)USA gazdasági körzetei (adottságok, gazdasági tevékenység). Az ipar átalakulása. 32.)Az EU kialakulása, az integráció formái és lépcsői. Az EU szerepe a világgazdaságban. Területi különbségek. 33.)Kína helye a világgazdaságban. Működőtőke áramlása Természeti erőforrásai Iparágak és ipari központok Népesedéspolitikája és következményei Magyarország társadalom-és gazdaságföldrajza

34.)Magyarország népesedési folyamatai, ezek következményei. Korfa elemzése. 35.)Magyarország településföldrajzi jellemzői, a településhálózat kialakulása, nagyságrendi szerkezete, szerepköre, eloszlása. 36.)Magyarország éghajlati-, domborzati-, talajadottságai és a mezőgazdaság kapcsolata. Főbb terményeink és ezek területi elhelyezkedése. Történelmi borvidékek. 37.)Magyarország természeti erőforrásai és ezek szerepe a gazdaságban. Iparunk fő ágai Energiagazdaság (megújuló energiahordozók) 38.)Magyarország közlekedésföldrajzi helyzete. A közlekedési ágak szerepe, változása a személy- és áruszállításban. Gazdasági fejlettség és a forgalom eloszlása. Útépítések. 39.)A központi körzet, Budapest városszerkezete, infrastruktúrája 40.)A világ globális problémái.

Testnevelés Testnevelés –érettségi A középszintű szóbeli vizsga témakörei: 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája Pedagógiai Program 1. Melléklet Közismereti tantárgyak 585 A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai.

6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11.Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről