Tartalom 1. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság 1.1. Építészeti-műszaki tervezői jogosultság megszerzésének feltételei 1.1.1.Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés 1.2. Építészeti-műszaki tervező feladata 1.3. Építészeti-műszaki tervező felelőssége 1.4. Építészeti-műszaki tervezői névjegyzék vezetése 1. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság Az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rendelkezik az építészeti-műszaki tervező feladatáról, felelősségéről, és a tevékenység folytatásának feltételeiről. Az Étv. meghatározza az építészeti-műszaki tervezési tevékenység fogalmát, a tevékenységet folytató természetes, és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek körét is. A törvényi meghatározás értelmében építészeti-műszaki tervezési tevékenység alatt azon építészetiműszaki tervdokumentáció elkészítését kell értenünk, amely az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges. Ezen tág építészeti-műszaki tervezési tevékenységen belül az építésügyi hatósági eljárás (elvi építési, telekalakítási, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási eljárások) lefolytatásához, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési tevékenységet csak az folytathat, aki építészeti-műszaki jogosultsággal rendelkezik, azaz, ha a tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv engedélyezi, és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe veszi. Építészeti-műszaki tervezési engedélyt az a természetes személy kaphat aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, és rendelkezik az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel (szakképzettség, szakmai gyakorlat), és a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet építészetiműszaki tervezési tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik építészeti-műszaki tervezési engedéllyel. A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. §-a az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatását kötelező kamarai tagsághoz köti. A kamarai törvény 2009. október 1-től hatályos rendelkezése szerint a kamarai tagsághoz kötött tevékenység folytatására engedélyt kapott személy az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg a kamara tagjává válik. 2009. október 1-től hatályos kormányrendeleti rendelkezés alapján nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az a köztisztviselő aki az illetékességi területén az építészeti-műszaki dokumentációt engedélyező elsőfokú építésügyi hatóságnak vagy annak felügyeletének a köztisztviselője.
2 1.1. Építészeti-műszaki tervezői jogosultság megszerzésének feltételei Az Étv. felhatalmazása alapján a Kormány a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006.(IV.28.)Korm. rendeletében (a továbbiakban: Jogosultsági rendelet) határozza meg az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályait. A Jogosultsági rendelet 2009. október 1-én hatályos rendelkezései szerint az építészetiműszaki tervezési tevékenység folytatása annak engedélyezhető aki az építészeti-műszaki tervezési szakterületnek megfelelő szakirányú mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettség), vagy alapképzésben szerzett szakképzettséggel (korábban főiskolai végzettség), és meghatározott idejű szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az építészeti-műszaki tervezési engedélyhez a törvényi feltételek (büntetlen előélet, engedélyezés, névjegyzékbe vétel, kötelező kamarai tagság) mellett a Jogosultsági rendelet előírja jogosultsági vizsga letételét, és a folyamatos szakmai továbbképzés teljesítését. Nem kell jogosultsági vizsgát tennie annak a természetes személynek aki az Európai Unióban kölcsönösen elismert és a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvben kihirdetett építész végzettséggel rendelkezik, tevékenységét a szabad szolgáltatásnyújtás keretében vagy eseti engedéllyel gyakorolja. Az engedélyt kérő személynek 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az engedélyezési eljárás lefolytatásáért az engedélyező hatóságnak. 1.1.1.Szakképzettség A Jogosultsági rendelet meghatározza az építészeti-műszaki tervezési szakterületeket és az azok engedélyezéséhez szükséges szakképzettségeket. A rendelet 1. melléklete I. része tartalmazza a területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeket, az adott szakterület tevékenységi körét, és a szükséges szakképzettség megnevezését, illetve azzal egyenértékűnek tekintendő szakképzettséget. A szakképzettség egyenértékűségét az országos mérnöki kamara által működtetett bizottság állapítja meg abban az esetben ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány nem állapítható meg. Az országos mérnöki kamara által működtetett bizottság elnökét és két tagját az országos kamara jelöli. A bizottság tagja még az illetékes miniszter által megbízott személy, valamint tagja az adott szak szerint illetékes, az országos szakmai kamara által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A tartószerkezeti tervezési szakterülethez mesterképzésben szerzett szakképzettség okleveles szerkezet-építőmérnök, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség. Az épület tartószerkezetének és bármely rendszerű alapozásának tervezése, illetve meglévő épület tartószerkezete átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése tekintetében okleveles építészmérnöki szakképzettség birtokában is folytatható. Az építmények gépészeti tervezése szakterületen belül épületgépészeti tevékenységet mesterképzésben vagy alapképzésben szerzett szakképzettség gépészmérnök vagy okl. gépészmérnöki, okl. energetikai mérnöki, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettséggel rendelkező személy folytathat. Anyagmozgatógépek, építőgépek és felvonók - tervezési jogosultsággal végezhető tevékenységi kör esetén alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség gépészmérnök vagy okl. gépészmérnök, okl. építőmérnöki, okl. villamosmérnöki, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség szükséges. Az építmények villamosmérnöki tervezése szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség villamosmérnök vagy okl. villamosmérnök, okl. mérnök informatikus, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség a követelmény. A geotechnikai tervezés szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi mérnök (szakirány: bánya- és geotechnikai mérnök) vagy okl.
3 földtudományi mérnök, okl. építőmérnöki, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség szükséges. A geodéziai tervezés szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földmérő és földrendező mérnök, okl. földmérő- és térinformatikai mérnök, okl. építőmérnök, illetve az ezekkel egyenértékű szakképzettség a követelmény. Az építmények technológiai tervezése szakterületen belül az építmények mozgó szerkezetei tervezése, azok hajtása és irányítása a felvonó és mozgólépcső kivételével, a dinamikai méretezést igénylő gépalapok tervezése, a gépészeti jellegű egyéb építmények és egyes üzemek technológiai tervezése, és az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azt elősegítő épületgépészeti, gépesítési, mechatronikai, gyártástechnológiai (a továbbiakban együtt: technológiai) tervezése esetén alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú gépészmérnök vagy szakirányú okl. gépészmérnök, illetve az ezzel egyenértékű szakképzettség szükséges. Az energiaátalakító és -tároló rendszerek építményeinek és berendezéseinek tervezése, az energiaátviteli, elosztó és szolgáltató rendszerek építményeinek tervezése, valamint az energiafogyasztó rendszerek, építmények és berendezések tervezéséhez alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség energetikai mérnök vagy okl. energetikai mérnök, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség szükséges. Az építésszervezés tervezése, tér és időbeli organizációs tervek, építésgépesítés/építési gépek (nagy és kis gépek) alkalmazásának tervezése, mélyépítés és alapozás, felmenő szerkezetek, speciális igényű szerkezetek, műszaki állapot felmérése után meghatározható bontási technológiák, valamint a speciális technológiák (feszítések, emelések stb.) tervezése területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építészmérnök vagy okl. építészmérnöki, szakirányú építőmérnök vagy szakirányú okl. építőmérnök, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség a követelmény. Az épületfizikai tervezés szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építészmérnök vagy okl. építészmérnök, szakirányú építőmérnök vagy szakirányú okl. építőmérnök, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettség az előírás. A közlekedési építmények tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú: építőmérnök vagy okl. építőmérnök, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség a követelmény. A közlekedésmérnöki tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség közlekedésmérnök vagy okl. közlekedésmérnök, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség az előírás. A hírközlési és informatikai tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség mérnök informatikus vagy okl. mérnök informatikus, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség szükséges A vízi építmény tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építőmérnöki vagy okl. szerkezet-építőmérnöki, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség az előírás. A bányamérnöki tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi (szakirány: bánya- és geotechnikai) vagy okl. földtudományi (szakirány: okl. bánya- és geotechnikai) mérnöki, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség a követelmény. A gáz- és olajmérnöki tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi (szakirány: olaj- és gázmérnöki) vagy okl. földtudományi (szakirány: okl. olaj- és gázmérnöki), illetve ezzel egyenértékű szakképzettség az előírás.
4 A környezetvédelmi célú építmény tervezési szakterületen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség környezetmérnöki vagy okl. környezetmérnöki, illetve ezzel egyenértékű szakképzettség szükséges. A Jogosultsági rendelet 1. melléklete II/A. része tartalmazza a területi építész kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeket, az adott szakterület tevékenységi körét, és a szükséges szakképzettség megnevezését, illetve azzal egyenértékűnek tekintendő szakképzettséget. Az építészeti tervezési szakterületen a tevékenység engedélyezéséhez mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség szükséges amelynek az okleveles építészmérnöki, 2003. január 1. után megszerzett okleveles építész tervezőművész, az okleveles építész, valamint 2002. december 31-éig megszerzett építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai végzettség kiegészítve legalább kétéves, akkreditált szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézményben - az építésügyért felelős miniszter és az országos szakmai kamara véleménye alapján - kialakított képzési terv alapján szakirányú, 2007. november 30-áig megkezdett és 2010. december 31-éig megszerzett képzéssel tekinthető szakirányúnak. Megfelelnek mindazok a szakképzettségek is amelyek ezen szakképzettséggel egyenértékűek. Egyenértékűnek kell tekinteni az Európai Bizottság által elfogadott és kihirdetett kölcsönösen elismert építészmérnöki szakképzettségeket. A kölcsönösen elismert szakképzettségeken túlmenően az egyenértékűséget az országos építész kamara által működtetett bizottság állapítja meg abban az esetben ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány nem állapítható meg. Az országos építész kamara által működtetett bizottság elnökét és két tagját az országos építész kamara jelöli. A bizottság tagja még az illetékes miniszter által megbízott személy, valamint tagja az adott szak szerint illetékes, az országos szakmai kamara által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a tevékenység engedélyezéséhez táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj építészmérnök, okleveles táj- és kertépítész mérnök szakképzettség szükséges. 1.1.2. Szakmai gyakorlat A Jogosultsági rendelet meghatározza a szakmai gyakorlati idő időtartamát, és a szakmai gyakorlati időként igazolható tevékenységet. Építészeti-műszaki tervezői jogosultsághoz a kérelmezőnek a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követően (oklevél birtokában) tervezési gyakorlatot kell igazolnia. Ezt a tevékenységet a kérelmezett szakterületének megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező mellett, társtervezőként folytathatja, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot. A szakmai gyakorlat időtartama a mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség) esetén 2 év. Ez azonban nem jogosít teljes körű építészetiműszaki tervezési tevékenység folytatására. Ezen gyakorlati időt követő 5 éves tervezési gyakorlat megszerzéséig és a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséig a tervezési jogosultság körében korlátozott tervezési tevékenységi körben lehet a tevékenységet folytatni. A korlátozott tervezési tevékenységi kör az 1. melléklet II/A. fejezete alapján állapítandó meg. Építészeti tervezési szakterületen a korlátozott tevékenységi körben folytatható: • építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig, • •
meglévő építmény bővítése maximum 2000 m2 összes szintterület nagyságig, bontási, felújítási, korszerűsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül.
A korlátozott tervezés tevékenységi köre nem terjed ki a jogszabállyal védetté nyilvánított építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség,
5 műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki tervezési tevékenység. A táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a korlátozott tevékenységi kör 2 hektár terület nagyságig • a terep és zöldfelületek kertépítészeti rendezésének (a belső út és burkolatrendszerrel együtt) kertészeti kialakításának tervezése, • az önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése, valamint • a tartószerkezeti tervező bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 százaléknál meredekebb terep kertészeti rendezése. Az alapképzésben szerzett szakképzettséggel (korábban főiskolai végzettség) rendelkező személynek a szakképzettség megszerzését követően (oklevél birtokában) 7 év tervezési gyakorlatot kell igazolnia. Ezt a tevékenységet a kérelmezett szakterületének megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező mellett, társtervezőként folytathatja, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot. 1.1.3. Jogosultsági vizsga A jogosultsági vizsga a szakmagyakorlás szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása. A vizsgát az országos szakmai kamarák szervezik, és bonyolítják le. Nem kell jogosultsági vizsgát tenni annak a kérelmezőnek aki építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere az építészeti-műszaki tervezői jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljes körűen megegyezik. Részben kap felmentést a jogosultsági vizsga alól - az országos szakmai kamara főtitkára által hozott döntésben - az a kérelmező aki a kérelemtől eltérő szakmagyakorlási jogosultság, valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere az építészeti-műszaki tervezői jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben egyezik meg. A jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, amelyből a vizsga általános részének díja 10 000 Ft. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsgadíjjal azonos. A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos szakmai kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. Az általános követelmények keretében a vizsgázónak ismernie kell: • a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia), • a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség), • vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat, • a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit, • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),
6 •
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerkezetét, általános fogalmait,. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait, az építményekkel szemben támasztott általános követelményeit, az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait, az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait, és az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is), • a tűzvédelem körében az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat, a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat, az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat, • a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció), • a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait, • a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit, • a minőségirányítás rendszerét, • a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat, • a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat, • a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat, • a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait. A jogosultsági vizsga különös követelményei keretében a vizsgázónak ismernie kell: • az építészeti-műszaki tervezői jogosultság feltételrendszerét, • a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit, • az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat, • az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk), • az építészeti-műszaki tervek és kivitelezési tervek tartalmi követelményeit, • az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményeit, • a tervezési és tervezői művezetési szerződés tartalmi követelményeit, • a kamarai szabályzatokat; A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzékét a szakmai kamaráknak a honlapjukon közzé kell tenni. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően. A jogosultsági vizsgát a vizsgabizottság előtt kell letenni, amelyet az országos szakmai kamarák hozzák létre és működtetik. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az illetékes miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos szakmai kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakterületek szerinti országos szakmai kamarák és az illetékes felsőoktatási intézmények képviselői. 1.1.4. Szakmai továbbképzés Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatását engedélyező döntés határozatlan időre szól. A szakmagyakorlónak azonban az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései szerint szakmai továbbképzést kell teljesítenie. Minden továbbképzési időszak (öt év) végén a továbbképzési kötelezettséget a szakmagyakorlónak igazolnia kell. A továbbképzési kötelezettség alól
7 mentesül a tevékenységet szabad szolgáltatásnyújtás keretében és a tevékenységet eseti engedéllyel folytató szakmagyakorló. A továbbképzéséről a névjegyzéket vezető szerv kérelemre állít ki hatósági bizonyítványt. A szakmai továbbképzés kötelező és szabadon választható témakörökből áll. A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, tartalma a építészeti-műszaki tervezési jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek. A továbbképzési időszak alatt az időigénye legalább 10 és legfeljebb 20 óra. A területi építész kamaráknál építészeti-műszaki tervezési jogosultságot szerzett szakmagyakorlók a kötelező továbbképzést az építészeti-műszaki tervezési tevékenység engedélyezését követő első továbbképzési időszakban, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül teljesítik oly módon, hogy a tanfolyam beszámolóval zárul. Kötelező tanfolyamot szervezhet a építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez kapcsolódó műszaki felsőoktatási, valamint az intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara. A szabadon válaszható tartalmú továbbképzés az adott építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez kapcsolódó műszaki fejlődés és a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálja, amelynek formája lehet • szakmai tanfolyam; • szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó, posztgraduális képzés; • szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként; • szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként; • szakmai tanulmányúton való részvétel; • az adott szakterületen végzett oktatói tudományos és szakirodalmi tevékenység; • szakmai díj, szakmai tudományos cím, fokozat elnyerése; • országos tervpályázaton való eredményes részvétel (helyezés, megvétel); • a tervtanács által elfogadásra ajánlott és építési engedélyt kapott terv elkészítése. A szabadon választható témakörökben a tevékenységet folytató szakmagyakorlónak az öt éves továbbképzési időszak alatt 20 pontot kell igazolnia. A szabadon válaszható témakörben tanfolyamot a területi szakmai kamarák is szervezhetnek. 1.2. Az építészeti-műszaki tervező feladata Az építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező) feladata a megbízóval megkötött tervezési szerződés alapján a megbízás tárgyát képező építészeti-műszaki tervdokumentáció, kivitelezési dokumentáció szakszerű elkészítése. A tervező készíti el a tervezési programot. A tervezési program fogalmát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. mellékletének 2008. szeptember 12-től hatályos rendelkezése adja meg, mely szerint „99. Tervezési program: a tervező és az építtető által is aláírt olyan szöveges dokumentum, mely az építészeti-műszaki tervezés tárgyát képező építési tevékenységgel kapcsolatos alapvető megbízói elvárásokat, követelményeket, valamint az ezek megvalósításával kapcsolatos tervezői álláspontot, a tervezési és az építési tevékenység ütemezését (szakaszolását) tartalmazza.” A tervező feladata hogy az elvi építési, az építési, a fennmaradási engedély megkérése (bejelentése) előtt a jogszabályban meghatározott esetekben és módon az érdekelt szakhatóságokkal leegyeztesse a tervezett építészeti-műszaki dokumentációt. Köteles biztosítani a tervellenőr számára a kivitelezési tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását. Az Étv. 32/A. §-ának 2008. szeptember 1-től hatályos rendelkezése szerint, a tervezési tevékenység folytatásához tervezőnek a megbízójával (aki általában az építtető) tervezési szerződést kell kötnie. A tervezési szerződésre a polgári törvénykönyvben szabályozott
8 tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tervezőnek a megbízójával a szerződést minden esetben írásban kell megkötni. A tervezési szerződésben társtervező (a szakmai gyakorlat hiányában építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal nem rendelkező tervező), illetve szakági tervező (a megbízott tervezési tevékenységhez szükséges a megbízott tervezőtől eltérő építészeti-műszaki tervezési szakterületi jogosultsággal rendelkező tervező) igénybevételének meghatározott eseteiről és módjáról is rendelkezni kell. A tervezőt a tervezési díj a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg illeti meg, e szabálytól azonban a felek eltérően is rendelkezhetnek. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 9.§-a meghatározza a kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó tervezési szerződés kötelező elemeit, melyek a következők • a szerződés tárgyában meg kell jelölni a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, • a teljesítési határidők (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), • a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formája, módja, a fizetés módja és határideje, • a tervellenőr nyilatkozata alapján a terv átdolgozásának kötelezettsége, • a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszáma és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettsége. A tervező tervezői nyilatkozatot készít mind az építési engedélyezési eljáráshoz mind a kivitelezési dokumentáció részeként. A tervezői nyilatkozaton fel kell tüntetnie a szakképesítését, szakmagyakorlási jogosultságát a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) számát. A tervezői nyilatkozatnak tartalmaznia kell a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát, az általuk tervezett építési tevékenység, illetőleg dokumentáció (rész) megnevezését, az építtető nevét, megnevezését, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését. A tervezői nyilatkozatot felelős tervezőnek és a szakági tervezőknek is alá kell írniuk. A tervezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak. A nyilatkozat tartalmazza, hogy az esetleges - a jogszabályokban meghatározottaktól - eltérés engedélyezése szükséges-e. A tervdokumentáció készítése során a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén az a szabványossal legalább egyenértékű, és az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta. A tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében maghatározott országos építési szakmai követelményeknek megfelel. A szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal történő egyeztetés esetén az egyeztetés tartalmáról is nyilatkozni kell. Ezen túlmenően a betervezett építési célú termékeknek - jogszabályban meghatározott esetekben - mi a vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusa és száma, az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet. Végül a tervező nyilatkozik arról, hogy a tervezett építmény energetikai követelményeknek való megfeleléséről, és arról, hogy az ezt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette. A kivitelezési dokumentáció részeként a tervező tervezői nyilatkozata tartalmazza a tervezett építési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit. A nyilatkozat tartalmazza továbbá a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, az építészeti-
9 műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését. A nyilatkozatban a tervező kinyilvánítja, hogy az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak. A tervező kinyilvánítja, hogy a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll. A nyilatkozat tartalmazza továbbá a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, valamint annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat, a tervezői nyilatkozatot, alá kell írnia, és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelem mellékletét képező, valamint a kiviteli tervdokumentációban szereplő tervezői nyilatkozaton a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni. A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie, és arról évenkénti nyilvántartást kell vezetnie. 1.3. Az építészeti-műszaki tervező felelőssége Az építészeti-műszaki tervező az Étv. 33. § rendelkezései felelős az általa készített építészetiműszaki tervek beleértve a kivitelezési terveket is, műszaki tartalmának szakszerűségéért. Felelős a tervek valós állapotnak megfelelő tartalmáért, az építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért. A tervezési tevékenység folytatása során a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok előírásait be kell tartania, melyért felelősséggel tartozik. A tervező felelős továbbá a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. A tervező a kivitelezési tervdokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért is felelősséggel tartozik 1.4. Építészeti-műszaki tervezői névjegyzék vezetése A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban:Kamarai törvény) rendelkezik mind a területi mérnöki illetve építész kamarák, mind az országos mérnöki, illetve építész kamara feladatairól. A területi kamarák közfeladat ellátás keretében névjegyzéket vezető szervként első fokon engedélyezik az építészeti-műszaki tervezői tevékenység folytatását, és vezetik az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét. Az országos kamarák másodfokon járnak el az építészeti-műszaki tervezői tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben. A területi, illetve országos kamara ezen feladatai körében, továbbá az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékből való törlés, a építészeti-műszaki tervezői jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a szakmai továbbképzési
10 kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el. A Kamarai törvény a területi, illetve országos kamara titkárára, illetve főtitkárára telepíti a közigazgatási ügyek intézését. A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jogosultsági rendelet) rendelkezik az építészeti-műszaki tervezői engedélyezési eljárás részletes szabályairól. Az engedély megadása iránti kérelmet a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező, a kérelmező lakóhelye szerinti területi szakmai kamaránál kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát. A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. Ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, akkor mellékelni kell a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, melynek mértéke 30 000 Ft. Ha a kérelmező több tevékenység engedélyezését is kéri, minden további kérelem díja 15 000 Ft. A kérelmezőnek Igazolni kell a szakmai gyakorlatot. A szabad szolgáltatásnyújtás keretében építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató, továbbá a tevékenység folytatására eseti engedélyt kérő, az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kérelme kivételével igazolni kell a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását. Az a kérelmező aki az adott építészeti-műszaki tervezési szakterület tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik és saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói számára kíván építészeti-műszaki tervet elkészíteni, akkor eseti építészeti-műszaki tervezési engedély megadását kell kérelmeznie a szakterület szerinti területi kamara titkáránál. A Kamarai törvény az eseti engedéllyel rendelkező személyt mentesíti a kötelező kamarai tagság kötelezettsége alól. Az eseti tervezői engedély iránti kérelemhez a fentieken túlmenően mellékelni kell az építtető és a tervező hozzátartozói minőségét igazoló dokumentumokat, a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét. Az eseti engedély egy évig hatályos, amely a tevékenység elvégzésének idejéig, de legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Ha a benyújtott kérelem hiányos, a területi kamara tizenöt munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívja. A területi kamara titkára az engedélyezési eljárásban az illetékes területi mérnöki, illetve építész kamara elnökségének véleményét beszerzi a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. A kérelemről - a benyújtását követő 22 munkanapon belül - hozott helyt adó döntés formája egyszerűsített határozat, amely tartalmazza a kérelmező oklevélének megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, a kérelmezett tervezési szakterületek megnevezését, a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (a szakterületet kifejező betűjel, a területi kamara kódja és a regisztrációs szám). A határozatban rendelkezni kell a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatásról. Aki az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására engedélyt kapott, az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg a kamara tagjává válik. A titkárnak a kérelmet el kell utasítania, ha a kérelmező a Jogosultsági rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg. A területi szakmai kamarák a szakmagyakorló kérelmére, a névjegyzékbe feljegyezhetik azt a tervezési részterületet, amelyen a kérelmező kiemelkedő gyakorlatot igazolt. A kamara titkára az engedély megadásával egyidejűleg a tevékenységet folytató személy adatait a
11 névjegyzékbe felviszi. A névjegyzék a területi kamarák közös, az országos kamara által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzék. A folyamatosan aktualizálásról a szakmagyakorlók adatváltozásainak bejelentése, valamint továbbképzési kötelezettségének igazolása alapján a titkár gondoskodik. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A területi szakmai kamara a gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel. A Kamarai törvény rendelkezik a névjegyzék adattartalmáról. A tervezői jogosultsággal rendelkező személy családi és utóneve, állampolgárság, elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail), szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele, és nyilvántartási szám, az országos kamara által működtetett elektronikus internetes nyilvántartáson mindenki számára térítésmentesen hozzáférhető. A névjegyzék ezen adatokon túlmenően tartalmazza a jogosultsággal rendelkező személy következő adatait természetes személyazonosító adatok ( családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve), lakóhely, székhely, szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve, szakmai gyakorlat ideje, helye, hatósági igazolvány száma, engedély kiadásának napja, a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója, igazságügyi szakértői igazolvány száma, tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett), fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések időpontja, az adatváltozás bejelentésének időpontja, a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy jogalany adatait a területi kamarának bejelentheti. Az ilyen tevékenységet folytatókról is nyilvántartást vezethet a kamara, mely tartalmazza a vállalkozás nevét, a vállalkozás székhelyét, a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatait, az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatait, névjegyzéki számát, a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontjáz, cégjegyzékszámát, a nyilvántartásba történő felvétel időpontját, a nyilvántartásból történő törlés időpontját. A vállalkozás neve, a vállalkozás székhelye, adatai, valamint a vállalkozás az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi. A területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületek a tartószerkezeti tervezés, építmények gépészeti tervezése, építmények villamosmérnöki tervezése, geotechnikai tervezés, geodéziai tervezés, építmények technológiai tervezése, épületfizikai tervezés, sajátos építményfajták (közlekedési, hírközlési, vízi, bányamérnöki, gáz- és olajmérnöki, környezetvédelmi) tervezési szakterülete. A területi építész kamarák hatáskörébe tartozik az építészeti, táj és kertépítészeti tervezési szakterületek. A névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt építészeti-műszaki tervezési tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni. A továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a szüneteltetett építészeti-műszaki tervezési tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy a továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.
