Tartalom 1 Kapacitástervezés

E-Controlling

E-Controlling Szakmai folyóirat

Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. március 25.

Kapacitástervezés A legtöbb esetben a keresleti előrejelzések kell, hogy adják a tervezés alapját. Néhány vállalatnál a vevők gyakran egy évre előre leadják a rendeléseiket a hosszú lead time (átfutási idő) vagy a gyakori késedelmes szállítások miatt. Ebben az esetben az előrejelzés könnyű – ha van egyáltalán –, hiszen a vállalatnak az aktuális megrendelések kielégítésére kell törekednie. A megrendelések esetében tisztában kell lenni a vállalkozás kapacitásaival, mivel ezek alapján képes a vállalat a megfelelő időben, megfelelő mennyiségben kielégíteni a vevőit. Az elégedett vevő a legfontosabb minden vállalkozás számára. Jelen cikkünk a kapacitástervezéshez próbál módszertani segítséget nyújtani. A jövőbeli termelési struktúra meghatározásakor figyelembe kell venni – a piackutatások eredményeképpen meghatározott – értékesítési minimumokat és maximumokat. Az értékesítési minimumok többféle okokból származtathatóak: ••korábbi szállítási szerződési kötelezettségekből,

XVI. évfolyam 5. szám | 2016. május

Tartalom Tartalom 1 Kapacitástervezés

8 Adósarok: beruházási adókedvezmény

Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő

E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában!

In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1

••a vállalkozás által preferált fogyasztói csoport

megtartásának igényéből, továbbá ••a gyártóeszközök gazdaságos üzemeltetéséből.

Az erőforrási korlátok lehetséges formái: ••rendelkezésre álló gépek, gépsorok átbocsátó képességei; ••a megfelelő minőségű munkaerő hiánya (szakértelembeli, gyakorlatbeli hiányok); ••a megfelelő minőségű energia rendelkezésre állása; ••a folyamatos működéshez szükséges nyersanyagok, alkatrészek megfelelő időben való rendelkezésre állása; ••a megfelelő szintű kooperációs kapcsolatok hiánya; ••egyéb.

A maximumok pedig az adott időszak piackutatási adataiból az eladható maximális mennyiséget jelzik. A gyártási struktúra meghatározásakor két szempontot kell egyeztetni: a profitmaximalizálás és a kapacitások maximalizálása. A profitmaximalizálás elemi érdeke minden gazdasági társaságnak, ugyanakkor a kapacitások minél magasabb szintű kihasználása szintén költségoldalról okoz eredményjavulást a vállalkozás számára. A gyártás megvalósításához szükségesek a megfelelő erőforrások, amelyek azonban nem minden esetben áll- A költségek meghatározásakor célszerű figyelembe venni a következő tényezőket: nak rendelkezésre teljes mértékben. 1. Közvetlen anyagjellegű ráfordítások: a) Közvetlen anyagköltség. b) Közvetlen igénybevett szolgáltatások értéke. 2. Közvetlen személyi jellegű ráfordítások: a) Közvetlen bérköltség. b) Közvetlen bérjárulékok. 3. Gyártáshoz kapcsolódó egyéb közvetlen költségek: a) A gyártás során alkalmazott tartós eszközök értékcsökkenési leírása. b) Az alkalmazott szerszámok költségei. c) A meghatározott költségjellemzők segítségével felosztott üzem költségek (pl.: gépköltség) d) Egyéb közvetlennek minősíthető költségek (pl.: lízingdíj, bérleti díj stb.). 4. Saját termelésű készlet továbbfelhasználásából származó költségaddíció (félkésztermékfelhasználás). I. Előállítás költségei (1+2+3+4) 5. A kalkulációs egységekre közvetlenül hozzárendelhető értékesítési költségek (pl.: bizományosi díjak, jutalékok, ügynöki díjak stb.). II. Közvetlen értékesítési költség (I + 5)

Költségtervezés A séma segítségével lehetőség nyílik minden vállalkozás számára az önköltség meghatározására, illetve tervezésére. Természetesen az önköltségszámítási séma a társasági specializációkkal tovább részletezhető. A közvetett költségek jövőbeli tervezésénél hasznos módszer a költségváltozási tényező alkalmazása. A közvetett költségek tervezését költséghelyek szintjén érdemes elkészíteni. 2

A költségtervezésnél segítségül szolgál a reagálási fok, amely a költségváltozás és a költségjellemző változása között keres kapcsolatot.

A reagálási fok segítségével meghatározható, hogy a kapacitásként megjelenő erőforrás változásának következtében az adott költséghelyen értelmezett költség milyen mértékben fog változni:

A kapacitástervezés célja a termelési vezérprogram érvényességének ellenőrzése. Ennek elvégzésére két mód is kínálkozik: a durva kapacitástervezés A jövedelmezőség meghatározása a fedezeti ös�- és a részletes kapacitástervezés. A durva kapaciszeg segítségével történik, ahol egyfajta nyers tástervezés során közelítő munka- és gépórákkal eredmény számszerűsítésére kerül sor: számolnak, közvetlenül a termelési vezérprogramból, hogy a szükséglet lebontás nélkül előre Értékesítés nettó árbevétel tudják jelezni a kapacitásigényeket. Ha nem ele- Értékesítés közvetlen költsége gendő a kapacitás, akkor vagy a vezérprogramot = Fedezeti összeg módosítják, vagy a kapacitást változtatják meg, hogy megvalósítható vezértervhez jussanak. A fedezeti összeget arányosítjuk az árbevételhez akkor a fedezeti hányadhoz jutunk, amely egy Tervezési kapacitásnál nem lehet előre figyelemabszolút értékektől mentes mutatószám: be venni bizonyos karbantartási műveleteket, (mert az attól is függ, hogy mire használom azt a berendezést), nem lehet előre tudni, hogy egy termelési folyamat esetében hányszor kell a gépet átállítani stb. Ezért amikor nagy vonalakban meg A mutató értéke kifejezi, hogy mekkora az egyes kell tervezni, hogy az igény kielégítése mekkora termékek költségmentes árbevétel értéke. A szű- kapacitást köt le, akkor ezt használják. Ezért a kakösen rendelkezésre álló erőforrás korlátozza a pacitás kihasználás is csak azt mérheti, hogy egy termelés teljes körű megvalósítását, emiatt op- adott kapacitásra tervezett gép ténylegesen annyit timalizálni szükséges. Az elsődleges szempont a tudott-e kibocsátani, amire tervezték, vagy ha kejövedelmezőség, amely szerint abból a termék vesebbet, akkor mennyivel kevesebbet. gyártását kell növelni, amely a legnagyobb jövedelmet biztosítja a vállalkozás számára. Ha részletes kapacitástervezést használnak, akkor a kapacitástervezés csak az anyagszükségletek terA profitmaximalizálásnál azonban fontos köve- vezését követően kerül sorra. A kialakuló gyártási telmény, hogy azon termék a legjövedelmezőbb, rendeléseket összevetik a munkaállomások kaamely a legkevesebb szűkös erőforrás felhasználá- pacitásával. Az eredmény egy előrejelzés az egyes sával kerül előállításra. Emiatt szükséges a fedezeti munkaállomások munkaóra és gépóra felhaszösszeget „közös nevezőre” hozni, tehát az egy erő- nálásáról. Ha nem elegendő a kapacitás, akkor forrásra jutó fedezeti összeget kiszámítani. ebben az esetben is a vezérprogram változtatása, vagy a kapacitások növelése adhat megoldást. Amennyiben elég a kapacitás, akkor már rögtön Kapacitástervezés az anyagszükségletek is rendelkezésre állnak. A kapacitásszámítás felhasználási területe annak biztosítása, hogy az előre jelzett igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű termékek legyárthatók legyenek. A kapacitás definíciója: egy meghatározott időszak (nap, hónap, év stb.) alatt gyártható termék, vagy nyújtható szolgáltatás maximális mennyisége.

Rövid távon a kapacitást és az igényt kell összhangba hozni. Ez alapvetően két területen tervezhető döntéseket jelent. 1. Az igény befolyásolása (ami nem a termelésszervezés módszereihez tartozik, de adott esetben kedvező lehet): ••ár változtatása, ••marketing akciók, 3

••a termék változtatása (helyettesítés más ter- Hosszú távon azt kell biztosítani, hogy mindig

mékkel), legyen elegendő kapacitás. Ennek a lehetőségét ••raktárra termelés, amikor az igény alacsony, később még megvizsgáljuk. ••rendelés átfutási idejének változtatása (később szállítjuk, vagy hamarabb), Mintaeset ••rendelések felvétele. 2. A kapacitás befolyásolása: ••a munkaórák számának változtatása, ••részmunkaidősök foglalkoztatása, ••munkarend változtatása az igény szerint (pl. műszakszám növelése), ••gyártósor ütemidejének növelése, ••karbantartás átütemezése, ••alvállalkozók alkalmazása, ••berendezések bérlése, ••termelésütemezés (pl. sorozatnagyság növelése), ••bizonyos műveleteknek a vevőre hárítása (pl. bútor-összeszerelés). Megnevezés gyártott mennyiség a közvetlen önköltség a gépköltségen kívül fajlagos gépóra felhasználás az értékesítés eladási árai: ••belföld ••export az értékesített mennyiség ••belföld ••export

Az EXPERT Zrt. 4 fajta termék gyártásával foglalkozik. Termékeinek meghatározó részét a belföldi kereskedelemben értékesíti. Jelentős men�nyiségű export tevékenységet is lebonyolít. Az export tevékenység elszámolása dollárban történik, amely a választott hitelintézet átlagárfolyama. A jövőbeli termelési tevékenységét kívánja optimalizálni a múltbeli adatok alapján. A vállalkozás bázis időszaki adatai a következők:

Mennyiségi egység darab Ft/db gó/db

A 9 500 6 550

Termékek B C 15 000 25 000 12 650 10 200

0,7

0,8

0,75

1,26

Ft/db FBK/db

10 000 54,0

20 000 99,0

18 000 90,0

15 000 80,6

db

8 000 1 500

5 000 10 000

20 000 5 000

2 000 8 000

A jövőbeli tevékenység bázis adataira vonatkozólag a következők ismeretesek: Termékek Mennyiségi Megnevezés egység A B C Rögzített megrendelés ••belföld 500 1 000 2 000 db ••export 3 000 gépköltségen kívüli közvetlen + 200 - 300 + 500 önköltség változása Ft/db fajlagos gépóraváltozás gó/db + 0,05

4

D 10 000 9 000

D 2 000 - 400 - 0,06

A várható eladási ár ••belföld Ft/db 10 500 21 000 ••export FBK/db 59 105 Értékesítési lehetőségek a jövőben (a rögzített megrendeléssel együtt): ••belföld 8 500 10 000 db ••export 3 000 15 000

17 500 102

15 200 72

20 000 10 000

5 000 15 000

Kiegészítő adatok: ••a saját termelésű készletek nyilvántartása közvetlen önköltségen történik; ••a táblázatban szereplő eladási árak nem tartalmaznak általános forgalmi adót; ••a bázisidőszak gépköltsége 24 900 000 Ft; ••a gépóra-kapacitás a következő időszakban 6%-kal növelhető; ••a gépköltség költségjellemzője a gépóra, reagálási fok: 1,071; ••az átlagos devizaárfolyam: bázisévben 200 Ft/FBK; várható tárgyévben 210 Ft/FBK. Feladat: Határozza meg a bázisidőszak adatai alapján a tervidőszak közvetlen előállítási költségeit, a gyártás jövedelmezőségi sorrendjét, és az optimális termékösszetételt! Megoldás: A bázisidőszak gépóra felhasználása:

1 gépóra költsége: Fedezeti összeg:

5

1 gépórára jutó fedezeti összeg:

Rangsor: 7. 5. 3. 4. 1. 1. 8. 6.

Az 1 gépórára jutó fedezeti összeg alapján a C termék a legjövedelmezőbb a vállalkozás termékstruktúrájában, majd ezt követi a belföldi értékesítésű B termék, majd az export B termék. Az optimalizációkor arra kell törekedni, hogy ezen termékek kerüljenek előtérbe a termelés során. A jövőbeli maximális kapacitás: A jövőbeli teljes gépköltség: 1 gépóra jövőbeli költsége: A jövőbeli maximális igény lefedettsége gépórában:

A gépi átbocsátó képesség kapacitáskorlátba ütközött, nincs elegendő gép, amely segítségével képesek lennénk előállítani a piaci lehetőségek által meghatározott mennyiséget. Így szükség van az optimális struktúra kialakítására a jövedelmezőségi szempontok érvényesítése mellett. Fedezeti összeg:

6

1 gépórára jutó fedezeti összeg:

Rangsor: 7. 5. 3. 2. 4. 1. 8. 6.

A lekötött mennyiség által igénybe vett gépóra kapacitás:

A szabad kapacitás:

7

Lekötés:

Az eddig felhasznált kapacitás 41 300 gó

Az optimális termékösszetétel: 500 db 2 500 db 10 000 db 15 000 db 20 000 db 10 000 db 2 000 db

Adósarok: Beruházási adókedvezmény A 2015. évi társasági adóbevallás összeállításának határideje közeleg: 2016. május 31-e. Az adó mértékének meghatározásánál fontos lehet az tudni, hogy milyen adókedvezményeket lehet igénybe venni. Az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak [KKV] minősülő adózó – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – csökkentheti az adózás előtti eredményét a következő feltételeknek megfelelés esetén: ••a kedvezmény érvényesítésének adóéve egészében valamennyi tagja – az adózón kívül – csak magánszemély volt (ideértve az MRP-t is), ••a csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt, és 8

legfeljebb 30 millió forint lehet, ••kedvezményre jogosít: a) a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant, b) a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó – a tevékenységet közvetlenül szolgáló – tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke, c) az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, d) az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értéke, e) a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke. f) A csökkentő tétel támogatástartalma (a Tao. tv. 19. § szerinti adókulccsal számított

értéke) az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül; Speciális kedvezmény lehet a hitelszerződés – ideértve a pénzügyi lízinget is – megkötése adóévének utolsó napján KKV-nak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után – a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat 40, vagy 60 százalékának megfelelő összegben – adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. A pénzügyi lízingre vonatkozóan – mivel arra a Tao. tv. önálló definíciót nem ad – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti fogalmi meghatározás az irányadó, amely – 2015. január E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

1-jétől – rögzíti, hogy e tekintetben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény [Hpt.] szerinti meghatározásra kell figyelemmel lenni. A Hpt. 6. § 89. pontja értelmében a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő lízingtárgyat a lízingbevevő határozott idejű használatába adja díjfizetés – tőkerész és kamat – ellenében. A szerződés lejártakor, attól függően, hogy szerződéskötéskor a felek hogyan állapodtak meg ••zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy az utolsó tőke- és kamattörlesztő rész megfizetésével automatikusan, vagy a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a lízingbevevő tulajdonába kerül, · nyílt végű pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbevevő maga vagy az általa megjelölt személy szerez tulajdonjogot. Mindezek alapján rögzíthető, hogy a pénzügyi lízing során – függetlenül attól, hogy zárt, vagy nyílt végű a pénzügyi lízing – a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbevevő könyveiben szerepel. Ebből következően, ha pénzügyi lízing formában – akár zárt, akár nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében – történik az ügylet, úgy a lízingbevevő az adókedvezmény igénybevételére – az egyéb feltételekre is figyelemmel – jogosult. E-Controlling XVI. évfolyam, ötödik szám, 2016. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

9