Geodézia és Kartográfia 2017/1. szám előzetes
Tartalom Horváth Gábor István – dr. Ádám József: Eredmények és feladatok Dr. Plihál Katalin: Széplesek-e a Ciblesek? Dr. Albert Gáspár–Ilyés Virág–Kis Dávid–Szigeti Csaba–Várkonyi Dávid: Hogyan olvasnak térképet az egyetemisták? Dr. Székely Domokos: Politika a magyar Állami Földmérésben, avagy Állami Földmérés a magyar politikában, II. rész Közlemény a FÖMI megszűnéséről Vezetőváltás a katonai térképészetnél Testületi ülések Térképészeti Tudományos Nap az MTA-ban Földmérőnap Baranyában Dr. Plihál Katalin: Nyomtatott magyar föld- és éggömbök, 1840–1990 (Könyvismertetés) Angol nyelvű térképész mesterszak az ELTE-n Geodézia és Kartográfia 2016
Contents Results and Tasks (Gábor István Horváth – József Ádám, Dr.) Is Széples the same as Cibles? (Katalin Plihál, Dr.) How University Students Read Maps? (Gáspár Albert, Dr. – Virág Ilyés – Dávid Kis – Csaba Szigeti – Dávid Várkonyi) Politics in the Hungarian State Survey, or the Hungarian State Survey in Politics, Part II (Domokos Székely, Dr.) Announcement on Termination of FÖMI Change of Chief at Military Mapping Meetings of MFTTT’s Bodies Scientific Cartography Day at MTA Surveyors’ Day in Baranya Katalin Plihál, Dr.: Printed Hungarian Terrestrial and Celestial Globes 1840–1990 (Book review) Master Degree Program in Cartography at ELTE in English Language Geodesy and Cartography 2016
Eredmények és feladatok Gondolatok a 2017. év küszöbén Horváth Gábor István – Ádám József Tisztelt Olvasóink! Kedves Kollégáink! Új év köszöntött ránk, új tervekkel tekintünk a 2017-es évre. A Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság és a földügyi szakigazgatás szakmai irányítását ellátó Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya nevében köszöntjük a Geodézia és Kartográfia folyóirat minden kedves olvasóját, a Társaság tagságát. A hagyományos új évi visszatekintés a földügy, földmérés és térképészet valamint az egyesületi élet elmúlt évére, a 2017. év feladatainak számbavétele.
Results and Tasks Thoughts at the Beginning of the Year 2017 István Horváth Gábor – József Ádám Evaluation of the last year’s works and new year thoughts by president of Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing and chief of Department of Land Administration in the Ministry of Agriculture. Horvát Gábor István mb. főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium
Dr. Ádám József egyetemi tanár az MTA rendes tagja az MFTTT elnöke
Földügyi Főosztály
Széplesek-e a Ciblesek? Plihál Katalin Mihályi János 1900-ban rendezte kötetbe és adta közre Máramaros vármegyére vonatkozó oklevelek gyűjteményét, amelyek a 14. és 15. századokban keletkeztek. E műben azonos területre vonatkozóan a Cibles hegység neve különböző névírással fordul elő, ezek az alábbiak: Zepleshausa (1373-ból) Cybleshawasa (1435-ből) Cibles (1451-ből). Mindhárom névhez más-más magyarázatot fűzött, a Zeples szóban a Széples hegynevet vélte felismerni, bár ugyanannyi eséllyel Szeplős (=foltos) nevet azonosíthatott volna. Sajnálatosan e névalak a 20. században térképeinkre, mint „ősi” magyar domborzati név került fel. A Cibles hegységet a térségben élők ugyanakkor még 17. században is „Hagymás” néven ismerték, ami azért nem meglepő mert a cibles ruszin eredetű szó, a magyar jelentése hagymás. A fentek alapján ezért is sajnálatos, hogy mindazok, akik a Mihályi János által a ruszin névből magyaros hangzásúvá varázsolt „műnevet” a ’Széplest’ használják, valójában a ruszin névalakot tették, teszik kiemeltté, pedig − ahogy azt térképi példáink is igazolják – a Máramaros
vármegye és Erdély határán lévő hegység eredeti magyar neve ’Hagymás’ volt. Az általunk vizsgált Cibles névvel megírt domborzati nevek román változatai szintén a ruszin névalakot Muntii Tibleş őrzik tovább. E probléma ráirányította a figyelmünket arra is, hogy hasznos volna, ha az okleveleinkben megőrzött földrajzi nevek feltárásra kerülnének − az esetleges névváltozások feltüntetésével −, mivel azok éppen úgy a magyar nyelv szókészletéhez tartoznak, mint bármely más szavunk. Is Széples the same as Cibles? Katalin Plihál János Mihályi collected and published the 14–15th century documents of Máramaros County in 1900. This volume contains the name of Cibles mountain in various forms, which all refer to the same area: Zepleshausa (from 1373), Cybleshawasa (1435), and Cibles (1451). He “discovered” the name Széples in Zeples, though he could have easily identified it with Szeplős (‘freckled’) as well. Unfortunately, the name Széples began to appear on Hungarian maps in the 20th century as an “ancient” relief name. However, the inhabitants of the area used the name Hagymás for Cibles mountain even in the 17th century. No surprise, because the word cibles is of Ruthenian origin, which means hagymás (‘oniony’) in Hungarian. It is regrettable that those who use the artificial name Széples, changed from the Ruthenian name into a Hungarian-sounding name by János Mihályi, practically stress the Ruthenian form of the name. Maps demonstrate that the original Hungarian name of the mountain at the border of Máramaros County and Transylvania was Hagymás. The Romanian variant of the Cibles feature names also preserves the Ruthenian name as Muntii Tibleş. This problem should direct our attention to uncovering the place-names and their variants preserved in old Hungarian documents, because they all, like any of our other words, belong to the vocabulary of the Hungarian language. Dr. Plihál Katalin térképtörténész
[email protected]
Hogyan olvasnak térképet az egyetemisták? Az ELTE Kísérleti Térképészeti Kutatócsoport nemzetközi térképolvasási tesztjének eredményei Albert Gáspár–Ilyés Virág–Kis Dávid–Szigeti Csaba–Várkonyi Dávid Az itt bemutatott kísérleti kutatás célja, hogy különböző térképrajzi kategóriák olvashatóságát mérje statisztikai eszközökkel három térképolvasói csoport vonatkozásában (kezdő, közepes, haladó). Az öt-nyelvű nemzetközi kutatás 488 résztvevő (főleg egyetemi hallgató) bevonásával készült egy nyolc kérdésből álló online teszt segítségével. Mivel a résztvevők kiválasztása nem kontrollált folyamat során történt, a kísérlet feltáró kutatásnak minősül. A tesztkérdések a résztvevők kognitív képességeit és a térképrajzi kategóriák felismerésének képességét vizsgál-
ták nagy méretarányú, tájékozódást szolgáló térképeken. Az eredmények alapján kimutatható, hogy a térképolvasók fogékonysága a különböző térképi adattípusokra a térképolvasási képességük függvénye. Az úthálózat, piktogramok és a vonalas lépték nagyobb hangsúlya szinte mindegyik térképolvasót segíti a nagyméretarányú térképen való tájékozódás során. Míg a kezdő térképolvasóknak segít a nagyobb mértékű generalizálás, a közepesek és haladók sűrűbb adattartalmú térképekről is ki tudják olvasni az információt. Az eredmények alapján különbség mutatható ki a térképolvasási képességben nem, korosztály és nemzetiség szerint is." How University Students Read Maps? Results of an International Test Conducted by the Research Group on Experimental Cartography at the Eötvös Loránd University Gáspár Albert–Virág Ilyés– Dávid Kis– Csaba Szigeti– Dávid Várkonyi The aim of the present experimental research is to study the readability of different map data types with statistical methods regarding three user categories (beginner, intermediate and expert). The five-lingual intenational survey has included 488 people (mainly from the higher education), and consisted of eight questions in an online test. Because the selection of the subjects was uncontrolled, this study is considered as an exploratory analysis. The questions of the test targeted the cognitive skills and the recognition of map data types on large scale maps designed for navigation tasks. Based on the results it was demonstrated that the users’ sensitivity for the different map data types depends on their map reading skills. An emphasis on the road network, the pictograms and the scale-bar may help the most for all users if one aims to produce a large scale map for navigation. While the beginners may need more generalization, the intermediates and experts can decipher more dense maps as well. The results also revealed differences in the map reading competency regarding gender, nationalities and age.
Dr. Albert Gáspár adjunktus ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék,
[email protected] Szigeti Csaba doktorandusz ELTE, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék,
[email protected]
Ilyés Virág MSc hallgató ELTE, Társadalomtudományi Kar,
[email protected] Kis Dávid MSc hallgató ELTE, Informatikai Kar,
[email protected]
Várkonyi Dávid doktorandusz ELTE, Informatika Doktori Iskola,
[email protected]
Politika a magyar Állami Földmérésben, avagy Állami Földmérés a magyar politikában II. rész Székely Domokos Tanulmányomban eredetileg a geodézia és a politika kölcsönhatásával akartam foglalkozni. Miközben a felhasznált irodalom egyes cikkeit olvastam, úgy találtam, hogy ez túl általános lenne. Szakterületünk problémája ugyanis nem a geodézia mint tudomány és a hazai politika közötti vita, hanem a magyar Állami Földmérés és az aktuálpolitika viszonya. A tanulmány három jelentős történelmi szakaszról szól. Az első szakaszban a magyar királyi Állami Földmérés rendszeres kataszteri felmérésének kezdeteitől (1856) az első világháború befejezéséig tartó (1918) időt mutatom be. A második rész a két világháború közötti időszakról (1919–1949) szól. A harmadik részben a II. világháború végétől a rendszerváltozásig (1945–1990) terjedő szakaszt tárgyalom.
Politics in the Hungarian State Survey, or the Hungarian State Survey in Politics Part 2 Domokos Székely Originally, I wanted to deal with the interrelationship of geodesy and politics. While reading some of the sources, I found this approach would be too general. That is, the problems of our professional field are not related to the debates between geodesy as science and the domestic politics, but to the relationship between the Hungarian State Survey and the current politics. This paper discusses three major historical periods. I introduce the first period from the beginnings of the systematic cadastral surveys of the Royal Hungarian State Survey (1856) to the end of the Firs World War (1918). The second period covers the years between the two world wars (1919–1945). The third period includes the time from the end of the Second World War to the political transformation (1945–1990). Dr. Székely Domokos okleveles földmérőmérnök szakmatörténeti kutató
