Tartalom 1 Ügyféljövedelmezőségvizsgálat

E-Controlling

E-Controlling Szakmai folyóirat

XVI. évfolyam 8. szám | 2016. augusztus

Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. július 25.

Ügyféljövedelmezőség-vizsgálat Az ügyfél-jövedelemezőség minden vállalkozás számára nagyon fontos információ, hiszen alapvetően ezen múlik az adott évi eredmény alakulása. Nagyon sok esetben futunk bele abba a hibába, hogy a legnagyobb bevételt nyújtó partnert véljük jó ügyfélnek. A cikk ennek kiszűrésére kíván módszertant biztosítani. A vállalat diagnosztizálása során az ügyfélérték közvetlenül nem része a könyv szerinti értéknek. Azonban mint az üzleti érték jelentős alakítója, cél ennek mérése, értékelése. Problémaként merül fel, hogy ez egy rendkívül nehezen számszerűsíthető fogalomkör. Az ügyfél vállalati értékként történő felfogása, elismerése − vállalatértékelési szempontból − kevesebb, mint két évtized leforgása alatt fontos területté vált. Menedzsment területen az ügyfélkapcsolat-menedzsment, vagyis a CRM az 1990-es években jelent meg, de alapelvei már jóval régebb óta léteznek. Így például az eladónak és a vevőnek egyaránt értékes kapcsolatok létrehozásának fontossága már a kereskedelem születése óta jelen van. A CRM

Tartalom Tartalom 1 Ügyféljövedelmezőségvizsgálat

8 Adósarok: Néhány 2017. évi változás az áfa és Tao. törvény területén Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő

E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában!

In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1

jóval bővebb területet ölel fel, melynek alapját az A hazai gyakorlatban az ügyfélmenedzsment teügyfélértékelés képezi. rületén 2001 és 2003 között indult el a „boom”, amikor a nagyvállalatok 40 százaléka ebben az A vállalatok gyorsan felismerték, hogy a CRM- időszakban kezdett ilyen projektekbe. A nemtechnológiákba történő befektetés hosszú tá- zetközi trendeknek megfelelően a CRM is alapvon nyereséget hoz a szervezetnek (Coltman, T. vető változásokon ment keresztül a tevékenység 2007). Az elmúlt évtizedekben alapvetően átala- céljait tekintve. Míg a korábbi időszakokra az kult a vevő- és ügyfélkapcsolatok értékelése, a adatbázis-építés volt a jellemző, addig ma már rövid távú, egy termékre fókuszáló bevétel–költ- a CRM a vállalat egészének működési szemléség elemzés helyett a hosszú távú, a teljes termék- letváltozását jelenti, melyben az ügyfelek foglalés szolgáltatásportfoliót felölelő befektetés–meg- nak el központi pozíciót. Így a CRM ma már térülés elemzéssel írható le. Ez utóbbi szemlélet az üzleti stratégiát és az ügyfélportfolió kezelését nyújt alapot az ügyfélkapcsolati-menedzsment- jelenti. Ennek lényeges területe az ügyfélértékhez is (Juhász P. 2014). menedzsment, amely szemléletében szintén jeA hűséges ügyfelek olyan immateriális eszközt lentősen módosult. jelentenek, amelyek értéket adnak a mérleghez, A CRM mellett ma már vállalatfinanszírozási, ők képviselik a márka által elért jó hírnevet. A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemhűséges és visszatérő ügyfelek nemcsak az árbe- zését tárgyaló hazai szakkönyvek (Birher I. − vételt növelik, hanem azon túlmenően a vállalat Pucsek J. − Sándor L. − Sztanó I. 2007) is kitértámogatójaként is működnek. Új ügyfelet hoz- nek az ügyfélértékelésre, vagyis a vevők hasznosnak, és ezzel csökkentik az akvizíciós költsége- ságának vizsgálatára. ket. Ma az ügyfeleket vállalati eszközként tartjuk 1. az ügyfélérték fogalma, értelmezése számon. A vállalatok a tranzakciók helyett egyre inkább a kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, melyet megerősít az ügyfelek vállalati eszközként Az ügyfélérték egyre fontosabb fogalmává válik történő számontartása. Az ügyfelekkel fenntar- a vállalatmenedzsmentnek, növekszik a figyetott kapcsolatot szelektíven kezelik, és tovább- lem a stratégiai tervezés e szintje iránt, még sincs fejlesztik az ügyfélmegtartás és a nyereségesség egyetértés a vállalatvezetők és a szakemberek között abban, hogy pontosan miből is épül fel az javítása érdekében. ügyfélérték. Payne (2007) CRM stratégiai modelljében a második fázis az értékteremtési folyaA vállalatok és ügyfeleik közötti kapcsolat mat, mely az alábbi elemekből áll: fejlődése • az ügyfélnek nyújtott érték: a vállalat milyen értéket tud teremteni az ügyfeleinek; • a vállalattól kapott érték: a vállalat milyen értéket kaphat az ügyfeleitől; ügyfélszegmensek • kívánatos életciklusértékének maximalizálására tett törekvések.

Forrás: Mester Cs. 2005.

2

Piskóti et al. (2006) megfogalmazásában a vevő által realizált érték − a vevőérték − a teljes vevőérték és annak megszerzésére fordított költség közötti különbség. A vevőérték fogalom dimen-

zióinak vizsgálatának az alábbi területekre kell kiterjednie: • tárgyi dimenzió: meghatározó tényezők megállapítás; • idődimenzió: a statikus helyett dinamikus megközelítés érvényesítése; • aggregációs szint: az egyes vevő és egy adott vevőkör értékének elemzése.

Ma hosszú távon a fenti döntés eredménye versenyelőnyt nem eredeztet. A piaci verseny növekedésével a véges számú fogyasztóból álló piacon az ügyfélérték másik felfogása, értelmezése alapján is meg kell vizsgálni a vállalat által nyújtott teljesítményt. Cél, hogy az ügyfél számára tett ajánlat megfelelően vonzó és értéket képviselő, az ügyféltapasztalat folyamatosan pozitív legyen.

Payne-hez hasonlóan az ügyfélérték értelmezése Az ügyfél szintű fedezetszámítás Winkelmann (2002) modelljében is a fenti két nézőpontok alapján történhet, melyet az alábbi ábra mutat be. Az ügyfélfedezet alatt Plinke (1995) alapján „az adott ügyfélnél elért nettó bevételt (…) és az adott időszakokban közvetlenül az ügyfélhez Az ügyfélérték két nézőpontja: CV és C E rendelhető előállítási, értékesítési és igazgatási értelmezése költségek különbözetét” értjük. Az összes ügyfél-specifikus költséget belevonjuk – és nem csak azokat a költségeket, melyek szerződésteljesítéshez kapcsolódnak, hanem az ügyfélkiszolgálással kapcsolatosakat is. Ezek a költségek azonban olyan általános költségek, melyek számos költséghely teljesítményeként állnak elő, ezért azokat az ügyfelekhez kell rendelni, vetíteni (Mayer 1998). A folyamatköltség-számítás így előfeltételének tekinthető az ügyfélérték-számításnak. A vevői jövedelmezőség (vevői fedezet) számszerűsítése Forrás: Winkelmann, P. 2002.

Az ábra alapján megállapítható, hogy az ügyfélérték mindkét irányból történő elemzése, értelmezése lényeges. Sok vállalat még ma is csak arra helyezi a hangsúlyt, hogy maximalizálja a megcélozni kívánt ügyfelek életciklusértékét. Ez azonban csak bizonyos ideig tartható fenn, mert hosszú távon az nem lehet fő szempont. • Mennyi pénzt nyerhetünk, érhetünk el az ügyfélszegmens esetében? • Hogyan adható el még több neki az adott termékekből és/vagy szolgáltatásokból? • Hogyan adható el az előbbi termékekhez kapcsolódó kiegészítő termék és/vagy szolgáltatás?

1. Az adott vevőnek értékesített termékek, szolgáltatások nettó árbevétele 2. Az adott vevőnek történt értékesítéshez hozzárendelhető költségek Értékesítés közvetlen költségei Csomagolási többletköltségek Reklámköltségek Szállítási költségek Dokumentációs költségek Kapcsolattartási költségek Jutalékok Vevőlátogatások költségei Kereskedelmi hitel költségei Egyéb, a vevőnek történő értékesítés költségei 3. Vevői szintű fedezet (Vevő eredménye) (1−2)

3

Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni az egyes vevők sabb tényező az ügyfélérték meghatározásában hasznosságát, a fedezeti összeg felhasználásával is kiemelt korrekciós tényező, a vevőmegtartási számszerűsíteni kell a fedezeti összegen a vevőn- ráta. kénti fedezet hányadát is. Esettanulmány Vevői fedezeti hányad = Vevői szintű fedezet / Értékesítés nettó árbevétele A Bizzan Manufaktúra egyedi autó alkatrészeA vevőnkénti fedezeti hányad alapján a vevők ket gyárt, amelynek legyen a neve P16-01. A már rangsorolhatók, ügyfélszegmensek hatá- cég a termékek gyártását csak a megrendelések rozhatók meg, valamint láthatóvá válnak a leg- alapján végzi el az ügyfelek számára. Így Bizzan jobban és a legkevésbé jövedelmező vevők/vevői nem vezet leltárt a P16-01-ről. A termék listaára csoportok. 100 € egységenként. A Manufaktúra piaci politikája szerint annak az ügyfélnek jár 10%-os A vevői hasznosság számítása elvégezhető múlt- árkedvezmény, aki a „nagy” megrendelésekkel beli adatok alapján, de ebben az esetben csak keresi meg a céget. Jelenleg az értékesítők feladaex-post tudunk értékelni, ebben az esetben tény- ta az, hogy eldöntsék: a megrendelés elég nagy-e adatokat tudunk felhasználni. A döntések előké- ahhoz, hogy az ügyfél jogosult legyen a kedvezszítése során azonban a jövőbe tekintő értékelés- ményre. A termék elkészültekor 10 darabonként re van szükség, amikor tervadatok segítségével csomagolják dobozokba. Ha egy ügyfél nem 10 valósul meg az előzetes értékelés akár hosszabb darabbal osztható mennyiséget rendel, akkor is időtartamra is. Ebben az esetben az egyes évek- egész csomagot kell megvásárolni (például, ha a re számszerűsített vevői szintű fedezeti érték „C” ügyfél 25 egységet rendel, akkor három csodiszkontálásával, végül a diszkontált fedezetek magra lesz szüksége). Az ügyfelek számára költösszegzésével határozható meg az ügyfélérték. séget jelent az, amíg a termék a raktáron találha(Birher I. − Pucsek J.− Sándor L. − Sztanó I. tó, amíg az ügyfél el nem viszi. A vevők termelő 2007). cégnek így, ha az alkatrészt kell cserélni, vagy javítani szükséges, az ügyfeleknek 10 napon beAz ügyfélérték jövőre vonatkozó elemzésekor lül vissza kell hozni és ingyen cserélik vagy javítegy múltorientált időszaki számításból kiindul- ják. A termék előállítási költsége 80 €/db, ehhez va eljutunk a customer lifetime, azaz az ügyfél- jön hozzá még az értékesítés költségei. A vevők életciklus szemlélethez. Eszerint az ügyfél érté- számára történő értékesítés költségeinek vetítési két az ügyfélkapcsolat teljes ideje alatt keletkező egységei a következők: diszkontált ügyfélfedezet határozza meg (Glady, N. − Baesens, B. − Croux, Ch. 2009). A vevő rendelés felvétel 390 €/rendelés élettartamértéke (customer lifetime value, CLV) termékkezelés 10 €/doboz a fogyasztó nettó jelenértékét jelenti, vagyis a raktározási költség 55 €/nap fenntartott kapcsolata idején generált pénzáram sürgősségi rendelések 540 €/rendelésenként diszkontált értéke (Bauer, H. − Hammerschmidt, csere és javítás költségei 45 €/db M.− Braehler, M. 2003). A pénzáram alakulása a klasszikus életciklus modellel párhuzamba állítható. A vállalat és a vevő közötti kapcsolat a kezdeti időszakban általában negatív előjelű, majd az idő előrehaladtával nulla, majd pozitív értéket vesz fel. A CLV alakulásában a legfonto4

A következő információk állnak rendelkezésre a cég 5 legnagyobb megrendelőjéről: Megnevezés Az eladott mennyiség Adott kedvezmény

A

Rendelések száma Dobozok száma Raktározási idő (nap) Sürgős rendelések száma Cserélt/javított termékek száma

B

C

D

E

6 000

2 500

1 300

4 200

10% 10 600 14 0

0 12 250 18 3

10% 52 120 0 0

0 18 420 12 0

7 800 10% az eladott mennyég fele után 12 780 140 6

0

25

4

25

80

Az értékesítő személy a „C” vállalkozásnak 10%-os kedvezményt adott, még akkor is, ha 1300 dbot rendelt, azonban hetente (éves szinten 52 db) rendelése volt, ösztönzőként kívánta biztosítani a diszkontlehetőséget. Minden ügyfélnek azonos rendelési mennyisége van, kivéve a „E” vásárlót. Ő rendelésenként különböző mennyiséget rendelt, így átlagosan a fele rendelése után jár a kedvezmény. Vizsgáljuk meg az 5 vásárlót jövedelmezőség szerint, és rangsoroljuk őket! Megnevezés Bevétel lista ár mellett Árkedvezmény Tényleges bevétel ELÁBÉ Bruttó eredmény Értékesítési költségek Rendelésfelvétel Termékkezelés Raktározás Sürgősségi rendelés Csere/javítás Összes értékesítési költség Vevő szintű eredmény

A

B

C

D

E

600 000 60 000 540 000 480 000 60 000

250 000 0 250 000 200 000 50 000

130 000 13 000 117 000 104 000 13 000

420 000 0 420 000 336 000 84 000

780 000 39 000 741 000 624 000 117 000

3 900 6 000 770 0 0

4 680 2 500 990 1 620 1 125

20 280 1 200 0 0 180

7 020 4 200 660 0 1 125

4680 7 800 7 700 3 240 3 600

10 670 49 330

10 915 39 085

21 660 - 8 660

13 005 70 995

27 020 89 980

5

Vevőrangsor Vevő E D A B C Össz.

Vevő eredmény, € (1) 89 980 70 995 49 330 39 085 -8 660 240 730

Vevő bevétel, € (2) 741 000 420 000 540 000 250 000 117 000 2 068 000

Árbevétel arányos jövedelem (3) = (1) ÷ (2) 12,1% 16,9% 9,1% 15,6% -7,4%

Az adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy minden ügyfél nyereséges, kivéve a „C” ügyfelet. Ha még részletesebben megtekintjük az adatokat, akkor kiderül, hogy ha nem adott volna az értékesítő engedményt az ügyfélnek, akkor nyereséges lett volna. Mindegyik vevő – az „A” kivételével – a forgalommal arányos jövedelmezősége van. Az „A” vevő magasabb bevétel produkál, azonban szerényebb haszonnal jár együtt. Továbbá fontos megjegyezni az „E” ügyféllel kapcsolatban, hogy igaz, hogy legnagyobb bevételt hozza a cég számára, azonban nem a legjövedelmezőbb. Rendkívül magas a raktározási idő (140 nap), továbbá az egyenlőtlen mennyiségű rendelések kiszámíthatatlanná teszik a céggel kapcsolatos jövedelmezőséget. Célszerű lenne a rendelési mennyiséget állandó

PEXTRA PCONSUM PJUNIOR

Értékesítési ár, €/db 374 272 144

PEXTRA PCONSUM PJUNIOR

6

Értékesítési ár, €/db 365 288 110

A jövedelem megoszlása (5) = (4) ÷ 240.730 37,4% 66,9% 87,4% 103,6% 100,0%

mennyiség irányában terelni, így a jövedelmezőség is emelhetővé válik. A három jövedelmező vevő („E”, „D” és „A”) adja a vállalati jövedelem 87%-át, így ezek a legértékesebb vevő – célszerű ezek esetében magasabb szintű vevőkiszolgálási tevékenységet nyújtani. Egy számítástechnikai vállalkozás három fajta szervezőprogramot gyárt: egy feltuningolt változat (PEXTRA), egy fogyasztóbarát (PCONSUM) és egy fiatalok számára készült, egyszerűsített (PJUNIOR) termék. A senior marketing igazgatóhelyettes elemezte az értékesítés adatait. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a tervhez képest elmaradás tapasztalható. Az utolsó negyedéves tervezett adatok következők:

Változó fajlagos költség, €/db 185 96 66

A negyedév tényleges értékesítési adatai:

Kumulatív jövedelem, € (4) 89 980 160 975 210 305 249 390 240 730

Változó fajlagos költség, €/db 175 94 75

Nyereség darabonként, €/db 189 176 78 Összesen

Értékesítési volumen, db 13 580 35 890 47 530 97 000

Nyereség darabonként, €/db 190 194 35 Összesen

Értékesítési volumen, db 10 120 32 200 49 680 92 000

Mindezek alapján határozzuk meg az egyes termékek értékesítési bruttó fedezetét, illetve az értékesítési mixet a tervezett és tényleges esetben. A tényleges értékesítés adatai: Termékek PEXTRA PCONSUM PJUNIOR

Tényleges eladási ár 365 288 110

Tényleges fajlagos költség 175 94 75

Bruttó fedezet 190 194 35 Összesen:

Értékesített Tényleges brut- Bruttó fedezet mennyiség tó fedezet %-ban 10 120 1 922 800 19% 32 200 6 246 800 63% 49 680 1 738 800 18% 92 000 9 908 400 100%

Az átlagos tényleges bruttó fedezet mértéke = 9 908 400 / 92 000 = 107,7 €/db Tervezett értékesítés adatai: Termékek PEXTRA PCONSUM PJUNIOR

Tényleges eladási ár 374 272 144

Tényleges Értékesített fajlagos Bruttó fedezet Tényleges brut- Bruttó fedezet mennyiség költség tó fedezet %-ban 185 189 13 580 2 566 620 20% 96 176 35 890 6 316 640 50% 66 78 47 530 3 707 340 30% Összesen: 97 000 12 590 600 100%

Az átlagos tervezett bruttó fedezet mértéke = 12 590 600 / 97 000 = 129,8 €/db Az értékesítés összetétele a tényleges értékesítés alapján: Termékek

Tényleges eladott mennyiség 10 120 32 200 49 680

PEXTRA PCONSUM PJUNIOR

Értékesítés összetétele 11 % = 10120/92000 35 % = 32200/92000 54 % = 49680/92000

Az értékesítés összetétele a tervezett értékesítés alapján: Termékek PEXTRA PCONSUM PJUNIOR Összesen:

Tervezett eladott mennyiség 13 580 35 890 47 530 97 000

Értékesítés összetétele 14% = 13580/97000 37% = 35890/97000 49% = 47530/97000 100%

7

Az értékesítés eltérésének elemzése Értékesítés volumenének eltérése = (Tényleges eladott mennyiség – Tervezett eladási mennyiség) × Tervezett fajlagos bruttó fedezet Termékek PEXTRA PCONSUM PJUNIOR

Eltérés, € (10 120 - 13 580) × 189 = 653 940 (32 200 - 35 890) × 176 = 649 440 (49 680 - 47 530) × 78 = 167 700 Volumenváltozás miatt árbevétel eltérés 1 135 680

Az eltérés két részre osztható: összetel és mennyiségi változásra. Értékesítés összetételének eltérése = (Tényleges értékesítés összetétele – Tervezett értékesítés összetétele) * Ténylegesen eladott menynyiség × Tervezett fajlagos bruttó fedezet Termékek PEXTRA PCONSUM PJUNIOR

Eltérés, € (0,11 – 0,14) × 92 000 × 189 = 521 640 (0,35 – 0,37) × 92 000 × 176 = 323 840 (0,54 – 0,49) × 92 000 × 78 = 358 800 Összetétel változás miatt árbevétel eltérés

486 680

Értékesítés mennyiségének eltérése = (Tényleges értékesítés mennyiség – Tervezett értékesítés mennyiség) × Tervezett értékesítés öszszetétele × Tervezett fajlagos bruttó fedezet Termékek PEXTRA PCONSUM PJUNIOR

Eltérés, € (92 000 – 97 000) × 0,14 × 189 = 132 300 (92 000 – 97 000) × 0,37 × 176 = 325 600 (92 000 – 97 000) × 0,49 × 78 = 191 100 Összetétel változás miatt árbevétel eltérés

649 600

Az értékesítési tevékenység 2 682 200 €-val alacsonyabb a tervezetthez képest. A bruttó fedezet mindhárom termék esetében alul múlja a tervezettet. Az értékesített fizikai mennyiség 5 000 darabbal kevesebb, illetve az összetétel esetében is kedvezőtlen irányba mozdult el, hiszen a prémium

8

és alaptermék értékesítési aránya csökkent, míg a vállalkozások számára a számlázószoftverek legegyszerűsített, olcsóbb termék értékesítés arátételes adatszolgáltatásra való átállítása. nya növekedett tervhez képest. Mindez a termék • A kibocsátott számláknál az adatszolgáltadrasztikus árának csökkenésének tudható be! tási kötelezettség módja is megváltozik, miTehát rosszul pozícionálta magát a cég az egyes vel csupán a kézi számlatömbből kibocsátermékeknél, nem szabadott volna ilyen mértétott számláknál lehet 2017. július 1-jétől az kű árcsökkenést kezdeményezni, illetve célszerű áfabevallással egy időben, utólagosan teljesímegvizsgálni a termékek helyettesíthetőségét és teni az adatszolgáltatási kötelezettséget a belfunkcionalitását. földi összesítő jelentésben. • Az internet-hozzáférési szolgáltatás adómértéke 18%-ra csökken. Az áfatörvény pontosan Adósarok: definiálni fogja az internet-hozzáférési szolgáltatások fogalmát, mely az uniós rendeletekben rögzített definícióra alapul majd.  Néhány 2017. évi változás az • Az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a áfa és Tao. törvény területén helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom áfája 18%-ra csökken 2017. január Általános forgalmi adó 1-étől. • A baromfi és a tojás áfája 2017. január 1-étől • Az Országgyűlés által június 7-én elfogadott 27%-ról 5%-ra, illetve a friss tej (ide nem értés 2017 januárjától hatályos törvény alapján ve az UHT és az ESL tejet) áfája 18%-ról 5%a jelenlegi 1  000 000 forintról 100 000 fora fog lecsökkeni. rintra csökken az adózók áfa-adatszolgáltatási összeghatára, a kimenő számlákon pedig fel kell tüntetni a vevő adószámát, amennyiben Társasági adó az áfa eléri a szóban forgó értéket. Az összeghatár drasztikus csökkentésétől és az online • A törvénymódosítás alapján 2016. július 1-től pénztárgépek bevezetésétől az ellenőrzések jelentősen szűkül a törvény jogdíj fogalma. célzottabb és hatékonyabb növekedését várja Míg a hatályos szabályok alapján jogdíjnak a NAV az áfacsalások, a fiktív vállalkozások és minősül a védjegy, szabadalom, szellemi ala számlagyárak elleni küzdelemben. kotás és know-how hasznosítási engedélyé• A tételes adatszolgáltatási kötelezettség kitervel összefüggésben kapott ellenérték is, a jesztésének következtében több százezer válmódosított szabályok alapján ezek már nem lalkozás üzleti köréhez férhet hozzá a NAV, minősülnek jogdíjnak. Változik a törvény bevagyis közvetlen rálátása lesz az adott cég szinjelentett immateriális jószág, valamint jogdíjte teljes szállítói és vevői kapcsolataira. Ehhez ra jogosító immateriális jószág fogalma is. A kapcsolódik az a módosítás is, hogy 2017. módosítás szerint az adóalap kedvezmények július 1-jétől az értékesítési számlákra vonata kapott jogdíj meghatározott arányszám kozó nyilatkozattételi kötelezettséget már az szerinti összege után vehetők igénybe. A töronline adatszolgáltatás váltja fel. A különböző vénymódosítás alapján 2016. július 1-től a számlázóprogramokat úgy kell majd továbbjogdíjjal kapcsolatos adóalap csökkentő tétel fejleszteni, hogy azok az adott számla kiboalapja nem a jogdíj bevétel, hanem a jogdíjból csátásakor a NAV felé is automatikusan elszármazó nyereség (annak 50%-os mértékéig küldjék a számla adatokat. Ugyanakkor jelenvehető igénybe). tős adminisztrációs terhet jelenthet az érintett 9

• Műemlék karbantartásának költsége adóalapcsökkentő tételként érvényesíthető. A kedvezmény felső korlátja az adózás előtti nyereség ötven százaléka. A műemléki felújítás adóalap-kedvezménye bővül, 2017-től a felújítás költségének kétszeres értékében érvényesíthető adóalap-csökkentő tétel. A kedvezmény együttesen is igénybe vehető; az alkalmazás feltétele, hogy felújításra vagy karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeképpen kerüljön sor. • Új adóalap csökkentő tétel lesz alkalmazható az Szja tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben érvényesített összegére, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költséggel, ráfordítással összefüggésben az adózás előtti nyereség összegéig. • A kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés behajthatatlanná válása, illetve értékvesztés visszaírása kapcsán szigorúbb szabályozás lép életbe: az adóalap-csökkentés érvényesítése érdekében az adózónak részletes adatszolgáltatási kötelezettsége merül fel, így a kapcsolt vállalkozásról illetve az ügyletet megalapozó valós gazdasági okokról az adózó társasági adóbevallásában nyilatkoznia szükséges. • A transzferár-korrekció miatti adóalap-csökkentő tétel alkalmazása kapcsán a módosítás további feltételt szab: eszerint a kapcsolt félnek nyilatkoznia szükséges arról, hogy az alkalmazott ár és szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társasági adó megállapításakor. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a magyar adózási alól mentesülő magyar E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

10

fióktelep mentesül a transzferár dokumentációs kötelezettség alól a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti relációban. • Alapelvi rendelkezés pontosítása céljából a törvénymódosítás kimondja, hogy adóelőny nem érvényesíthető, ha a jogügylet „fő célja” adóelőny elérése (annak célja „csak adóelőny” hatályos törvényi fordulatot módosítva).

E-Controlling XVI. évfolyam, nyolcadik szám, 2016. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.