Tartalom 1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3 2. Önköltség-számítási szabályzat célja, tartalma ...................................................................... 3 2.1. Gazdaságpolitika ............................................................................................................. 3 3. Költség, önköltség-számítási alapfogalmak ........................................................................... 4 3.1. A költség (kiadás)............................................................................................................ 4 3.2. Költségnem...................................................................................................................... 4 3.3. Költséghely...................................................................................................................... 4 3.4. A közvetlen önköltség ..................................................................................................... 4 3.5. A költségek könyvviteli elszámolása .............................................................................. 5 4. Az önköltségszámítás módszere............................................................................................. 5 4.1. Az önköltségszámítás kalkuláció formái......................................................................... 5 4.1.1. Előkalkuláció ............................................................................................................ 6 4.1.2. Utókalkuláció ........................................................................................................... 6 5. Az önköltségszámítás tárgya .................................................................................................. 6 5.1. Szolgáltatás, mint kalkulációs egység ............................................................................. 7 5.1.1. Kalkulációs egységek ............................................................................................... 7 5.2. A kalkulációs költségtényezők tartalma .......................................................................... 7 5.2.1. Közvetlen személyi juttatások költsége ................................................................... 7 5.2.2. Munkaadókat terhelő járulékok közvetlen költsége ................................................. 7 5.2.3. Egyéb közvetlen költség (kiadás) ............................................................................. 7 5.2.4. Értékcsökkenés ......................................................................................................... 8 5.2.5. A kalkulációs séma................................................................................................... 8 6. Témaszámok........................................................................................................................... 9 7. Alaptevékenység és az alaptevékenység körében végzett tevékenységek, illetve szolgáltatások kalkulációi .......................................................................................................... 9 7.1. Az Intézmények helyiségeinek, területeinek, létesítményeinek bérbeadása ................... 9 7.1.1. Bérbeadás ................................................................................................................. 9 7.2. Különféle egyéb szolgáltatások ..................................................................................... 10 8. Költségelszámolás bizonylatolása ........................................................................................ 10 9. Az önköltségszámítás és a pénzügyi- számviteli rendszer közötti egyeztetések.................. 11 10. Záró rendelkezések ............................................................................................................. 12 11. Megismerési nyilatkozat..................................................................................................... 13 12. Mellékletek ......................................................................................................................... 14 1. számú melléklet (Kalkulációs lap bérbeadáshoz) ............................................................ 14 2. számú melléklet (Kalkulációs lap, szolgáltatáshoz) ......................................................... 15 3. számú melléklet (Díjak összesítése) ................................................................................. 16
1. Bevezetés A Józsefvárosi Intézményműködtető Központ (továbbiakban JIK) a működtetési körébe tartozó intézmények Önköltség-számítási szabályzatát a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint, valamint a számviteli politikában rögzített alapelvek alapján a következők szerint határozza meg.
2. Önköltség-számítási szabályzat célja, tartalma Az Intézmény Önköltség-számítási szabályzata részletesen szabályozza az önállóan működő intézmények és oktatási intézmények, nyújtott szolgáltatásának kiemelten a bérbeadások tényleges közvetlen és közvetett önköltségének meghatározását, valamint e szabályzat alapján biztosítja az önköltségszámítás belső és külső ellenőrizhetőségét. Az Önköltség-számítási szabályzat az alábbi témakörökben tartalmaz előírásokat: költség, önköltség-számítási alapfogalmak, az önköltségszámítás tárgya, a kalkulációs tényezők tartalma, az önköltségszámítás módszere, a témaszámok, az önköltség számításához szükséges adatszolgáltatás, költségelszámolás bizonylatolása, egyeztetések rendje.
2.1. Gazdaságpolitika Az intézmény alaptevékenységeként meghatározott tevékenységként szolgáltatást nyújt, amely szorosan kapcsolódik az alaptevékenységekhez, azonban piaci értékesítés folytán bevételt eredményez. E tevékenységek mentesek a társasági adóról szóló törvény hatály alól. Az intézmény kizárólag az Alapító Okirat szerinti alaptevékenységet és kiegészítő tevékenység folytatását végzi. Az intézmény célkitűzése, hogy reális piaci áron értékesítse az alaptevékenység javait. Gazdasági hasznon, hogy az elért bevételből fedezze vagy kiegészítse az alaptevékenységhez egyébként is felmerülő kiadásokat.
3. Költség, önköltség-számítási alapfogalmak 3.1. A költség (kiadás) A költség (kiadás) egy meghatározott cél érdekében – eszköz előállítása, szolgáltatás nyújtása – felhasznált élő- és holtmunka pénzben kifejezett összege. Holtmunka jellegű költségek:
anyagköltség,
igénybe vett szolgáltatások értéke,
alvállalkozói teljesítmények,
értékcsökkenési leírás.
Élőmunka jellegű költségek személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok.
3.2. Költségnem A költségnem a költségek meghatározott címek szerinti csoportosítása, a csoportokat az egységes számlakeret 5. számlaosztályának számlacsoportjai jelölik ki.
3.3. Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye, általában területileg, fizikailag lehatárolható területi egység. A felmerült költség felmerülésének időpontjában (szolgáltatásnyújtással) közvetlen kapcsolatba hozhatók, így közvetlen költségnek minősíthetőek és az e szabályzatban foglaltaknak megfelelően az egyes kalkulációs egységekre elszámolandóak.
3.4. A közvetlen önköltség A közvetlen önköltség a termék, termékcsoport, szolgáltatás, saját előállítású eszköz meghatározott mennyiségi egységének előállítására fordított, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő élő- és holtmunka pénzben kifejezett összege. A közvetlen önköltség, bekerülési érték körébe tartoznak azok a ráfordítások, amelyek: az eszköz (termék, szolgáltatás) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással szoros kapcsolatban voltak, továbbá
az eszközre (termékre, szolgáltatásra) megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók. A közvetlen önköltség nem tartalmazhat:
értékesítési költségeket,
az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket.
3.5. A költségek könyvviteli elszámolása A felmerült költségek elszámolására a számlarendben meghatározottak szerint a következő számlaosztályok szolgálnak:
Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerinti csoportosításban tartalmazza, a költségek költségnemek szerinti gyűjtését szolgálja,
a 7. számlaosztály az eszközök előállítása, a szolgáltatások teljesítése során felmerült és az eszközök előállításával, szolgáltatásnyújtással összefüggésben közvetlenül (valamint a felosztás után a közvetetten) elszámolható költségek könyvviteli nyilvántartására szolgál.
A 7. számlaosztály az Intézmény Elemi költségvetésében meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat. A szakfeladatok kiadásai (költségei) közvetlen kiadásokból (költségekből) tevődnek össze.
4. Az önköltségszámítás módszere Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés vagy szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt, annak folyamata alatt, vagy annak befejezése után megállapítható a termék vagy a szolgáltatás várható (tervezett), illetve tényleges önköltsége. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson: a saját előállítású eszközök, szolgáltatások előállítási értékének megállapításához, a saját előállítású eszközök, szolgáltatások önköltségének tervezéséhez, megfigyeléséhez. Az önköltségszámítás módszere alatt a közvetlen költségek elszámolásának módját értjük.
4.1. Az önköltségszámítás kalkuláció formái Az önköltségszámításnak a következő formái lehetnek:
előkalkuláció, az előzetes önköltség számítása, közbenső kalkuláció, a termelés közbeni önköltség számítása, utókalkuláció, az utólagos önköltség számítása.
4.1.1. Előkalkuláció Az előkalkuláció az a tevékenység, amelynek során a feladat végrehajtása előtt meghatározásra kerül a tervezett önköltség. Az előkalkuláció feladata, hogy a JIK vezetőit tájékoztassa a feladat végrehajtásához szükséges költségráfordításokról. A JIK-nak minden évben elemi költségvetést kell készíteni. Az elemi költségvetés képezi alapját a tárgyév gazdálkodási feladatainak végrehajtására. Az elemi költségvetésben mind a várható bevételeket, mind a várható kiadásokat részletesen (bevételi és kiadási jogcímenként) meg kell tervezni. Ahhoz, hogy a költségvetés megalapozott legyen kívánatos, hogy a tervezési munkák megkezdése előtt elkészüljön a tervezett termékértékesítési és szolgáltatásnyújtási tevékenységek előkalkulációja, mert az elemi költségvetés kiadásainak, illetve bevételeinek meghatározásánál az értékesítési tevékenység költségei (önköltsége) és bevételei megalapozottan csak úgy tervezhetők, ha a tevékenységekről a kalkulált költségadatok rendelkezésre állnak. Az előzőek alapján a költségvetés készítési szempontokat figyelembe véve célszerű, ha az előkalkuláció a tervezett adatok alapján készül.
4.1.2. Utókalkuláció Az utókalkuláció az a tevékenység, amellyel a feladat befejezése után a ténylegesen felmerült költségek alapján a feladat önköltsége megállapítható. Az utókalkulációt az előkalkulációval azonos szerkezetben kell elkészíteni. Az utókalkuláció készítésének időpontját befolyásolja az éves beszámoló készítés időpontja. Az önköltségszámítás készítésének időpontja: Előkalkuláció a költségvetés tervezéssel egyidejűleg, Utókalkuláció a beszámoló készítésével egyidejűleg történik
5. Az önköltségszámítás tárgya Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység az a termék, vagy szolgáltatás, amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyről a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegységére vonatkozik. Az önköltségszámítás tárgyához bármely természetes mértékegység választható. (év, hó, nap, óra stb.) Egy szakfeladat több tevékenységet is magában foglalhat, így egy adott szakfeladathoz az önköltség számítás tárgyaként több kalkulációs egység is kapcsolódhat.
A kalkulációs egységek meghatározásánál egy-egy szolgáltatással kapcsolatos szempontokat vesszük figyelembe. A kalkulációs egységeket az adótörvény előírásainak betartása érdekében a szolgáltatás jegyzék szerint be kell sorolni.
5.1. Szolgáltatás, mint kalkulációs egység A szolgáltatások közé tartozónak minősíti az Intézmény a helységek bérbeadását.
5.1.1. Kalkulációs egységek
ingatlan, helyiség bérbeadása
Ft/nm2, Ft/óra
5.2. A kalkulációs költségtényezők tartalma 5.2.1. Közvetlen személyi juttatások költsége Közvetlen személyi juttatások költségeként kell kimutatni a kalkulációs egység előállítása érdekében felmerült, kifizetett személyi juttatások összegét. Közvetlen személyi juttatásként kell elszámolni: a rendszeres személyi juttatásokat, a nem rendszeres személyi juttatásokat, külső személyi juttatásokat.
5.2.2. Munkaadókat terhelő járulékok közvetlen költsége Közvetlen személyi juttatások járulékai között számolandóak a munkaadót terhelő járulékok, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől.
5.2.3. Egyéb közvetlen költség (kiadás) Egyéb közvetlen költségként kell elszámolni: nem anyagi jellegű szolgáltatások bankköltség, különféle befizetések (munkáltatót terhelőszemélyi jövedelemadó, levonásba nem helyezhető általános forgalmi adó).
Biztosítási díj, bankköltség, levonásba nem helyezhető általános forgalmi adó csak akkor vehető figyelembe az egyéb közvetlen költségek között, ha az nem olyan tárgyi eszközzel kapcsolatos, amelyet a tárgyi eszköz aktiválásakor a beszerzési árba beszámítottak. Ugyanis, ha a biztosítási díj, a bankköltség, az általános forgalmi adó a beszerzési ár része, akkor e költségtényezők az önköltség számításánál az értékcsökkenés tételnél jelentkeznek. Általános költségek A számviteli törvény rendelkezése szerint anyag jellegű költségnek, illetve szolgáltatásnak minősül: a bérleti-és lízingdíj, a postai szolgáltatás, az adat-és nem adatátviteli távközlési díjak, az idegen kivitelezésben végzett karbantartás költsége, üzemeltetési kiadások.
5.2.4. Értékcsökkenés Értékcsökkenési leírás közvetlen költsége Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenését a JIK az Eszközök és források értékelési szabályzatában, valamint a Számviteli politikában előírtak szerint számolja el. A termék, szolgáltatás önköltségének számításánál az elszámolt értékcsökkenést bizonyos esetekben figyelembe lehet venni. Értékcsökkenés közvetlen költségként akkor vehető figyelembe, ha bizonyíthatóan szoros kapcsolatban van az önköltségszámítás tárgyával. Ez azt jelenti, hogy az adott gépet, berendezést, felszerelést, kizárólag az önköltségszámítás tárgyát képező termék, szolgáltatás előállításához használják, a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével felosztható. Értékcsökkenést az államháztartás szervezetei és beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24) Kormány rendeletben leírtak szerint a tényleges használatnak megfelelően a rendeletben rögzített leírási kulcsok és az eszközök bruttó értéke alapján kell meghatározni. Akkor vehető figyelembe, ha gép, berendezés felszerelés bérbeadása történik.
5.2.5. A kalkulációs séma A kalkulációs egységek közvetlen költségét az Intézmény a következő séma alapján határozza meg: Kalkulációs egység közvetlen költsége = közvetlen bérek, + közvetlen bérek járulékai, + közvetlen anyagköltség,
+ egyéb közvetlen költség.
6. Témaszámok A témaszám a kalkulációs egységet jelölő szám, amely a főkönyvi könyveléshez való kapcsolódást segíti elő. A szolgáltatás (termelés) megkezdését minden esetben a kalkulációs egységet egyedileg azonosító témaszám kiadása előzi meg. A kiadott témaszámokról folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A témaszámok kialakításának rendjéért a Gazdasági Igazgatóhelyettes a felelős. A kiadott témaszámokat az adott kalkulációs egységgel kapcsolatos valamennyi bizonylaton fel kell tüntetni.
7. Alaptevékenység és az alaptevékenység körében végzett tevékenységek, illetve szolgáltatások kalkulációi 7.1. Az Intézmények bérbeadása
helyiségeinek,
területeinek,
létesítményeinek
7.1.1. Bérbeadás A JIK az egyes intézmények helységeit, rendezvények lebonyolítása céljából alkalmanként bérbe adás útján hasznosíthatja A bérleti díj összege a mellékletben foglalt kalkuláció alapján megállapított érték. Amennyiben lehetséges, a fűtés, energia, gáz, és vízfogyasztás, a mérőóra alapján leolvasott, tényelegesen kiszámlázott díjak alapján történik. A helyiségbérlethez kapcsolódó közüzemi díjakat, ahol ezek pontos mérése biztosítható, a közüzemi díjak továbbszámlázása tényleges változatlan hatósági áron történik. Ahol a helyiségek külön mérőórával nem rendelkeznek, a díj összegébe a közüzemi díjakat is bele kell számítani kalkuláció alapján. Bérbe adás előtt kalkulációt kell elkészíteni. A tényleges önköltség megállapításához szükséges költségek gyűjtése a költségvetés alapján történik. A JIK a bérleti díj mértékét évente felülvizsgálja, és egyedi szerződésben rögzíti, melyet évente felülvizsgál. A szerződés határozott idejét célszerű úgy meghatározni, hogy az előkalkuláció után az esetleges díjváltozásról a partner értesítése megtörténhessen. A kalkuláció készítési feladat a bérbeadás engedélyezésére jogosult vezető hatáskörébe tartozik. A kalkulációs-mintát a melléklet tartalmazza.
7.2. Különféle egyéb szolgáltatások Ide tartozik az államháztartásról szóló 2011/195. (XII.31.) törvényben foglaltaknak megfelelően az állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára a térítés, a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembe vételével megállapított díj. Ide tartoznak a gép-, berendezés bérbeadás, kölcsönzés, számítástechnikai szolgáltatás, ügyviteli szolgáltatás stb. A kalkulációt szolgáltatásonként kell elkészíteni, mely a jogosult vezető hatáskörébe tartozik. Infrastruktúra magáncélú használata A távközlési szolgáltatás magán célú használata miatt fizetett költségtérítést a JIK külön szabályozza, így e szabályzatban való rögzítése nem indokolt. A gépek, berendezések, felszerelések magán célú használata miatt fizetett költségtérítés A JIK a gépek, berendezések, felszerelések tekintetében a magáncélú használatot nem engedélyezi, így költségtérítést nem alkalmaz. Amennyiben az igazgató engedélyezi az otthoni használatot az csak a tevékenységével összefüggő, nem magáncélú használat lehet. Egyéb szolgáltatás Az Intézmény köteles térítést előírni pl. a fénymásolás szolgáltatásra. A fénymásolás, mint szolgáltatás térítési díját a fénymásoló példányszám alapján számlázott díja és a ráfordított munkaóra és felhasznált energia arányában határozzuk meg.
közvetített szolgáltatás (az intézmény szellemi és anyag infrastruktúráját magáncélra igénybe vevők számára előírt térítések) Ft/oldal
Kalkuláció a mellékletben található.
8. Költségelszámolás bizonylatolása Az önköltségszámítás bizonylatolásáért felelősök, illetve határidők: A közvetlen költségek helyes témakód megadásáért és költségek jelen szabályzatban meghatározott felosztásáért a tárgyévet követő március 31-ig történő elkészítéséért az intézmény vezetője vagy általa kijelölt személy felelős.
Az elkészült kalkulációs lapokat az intézményvezető által kijelölt személy köteles egyeztetni, az esetleges eltéréseket rendezni. A feladatok jelen szabályzatban meghatározottak szerinti elvégzéséért a Gazdasági Igazgatóhelyettes felelős. A szolgáltatással összefüggő alapvető bizonylatok a következők: személyi juttatások bizonylata; értékcsökkenési leírás bizonylata; egyéb költségek bizonylatai.
9. Az önköltségszámítás és a pénzügyi- számviteli rendszer közötti egyeztetések Az elkészített utókalkulációk adatait a könyvviteli nyilvántartásban szereplő adatokkal egyeztetni kell. Az egyeztetést az utókalkuláció befejezését követő 30 napon belül el kell végezni. Az egyeztetés elvégzéséért a Gazdasági Igazgatóhelyettes felelős.
11. Megismerési nyilatkozat Az érintettek kötelesek a Megismerési nyilatkozatot kitölteni, amellyel nyilatkoznak, hogy az Önköltség-készítési Szabályzat rendelkezéseit megismerték és azokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Megismerési nyilatkozatot a JIK-ban kell megőrizni. Az Önköltség-készítési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
Név
Beosztás
Kelt
Aláírás
12. Mellékletek 1. számú melléklet (Kalkulációs lap bérbeadáshoz) KALKULÁCIÓS LAP Szervezeti egység neve:
(helyiség, terület, terem bérleti díjának megállapításához) Kódja:
Az ingatlan megnevezése: A bérlemény megnevezése: A kalkuláció módja, utókalkuláció. Időszak, melyre a kalkuláció készült: 2013. 04. 01.-től 2014. 03. 31- ig. SZJ száma:
Áfa mértéke:
-
%
Tervezett / Tényleges kiadások 1. Személyi juttatások kifizetések Technikai alkalmazottak személyi juttatása Személyi juttatások kifizetések összesen: 2. Munkaadót terhelő járulékok Technikai alkalmazottak személyi juttatása után fizetett járulékok
Ft
Munkaadót terhelő járulékok összesen: 3. Közvetlen anyag beszerzés és szolgáltatás megrendelés
Ft
3.1. Anyag beszerzés
Ft
3.2. Közüzemi díjak
Ft
3.3. Üzemeltetési kiadások
Ft
3.4. Egyéb kiadások
Ft
Dologi jellegű kiadások összesen:
Ft
4. Kiadások összesen (1+2+3)
Ft
Ft
Ft
5. Szolgáltatás ellenértéke 5.1. Éves bérleti díj nm2 alapján: Összes nm2:
nm2
Négyzetméter ár egy évre:
Ft/nm2/év
Kalkulált díj:
nm2
Ft
5.2. Éves bérleti díj napok száma alapján: Napok száma:
nap
Napi díj:
Ft/nap
Kalkulált díj:
nap
Ft
5.3. Bérleti díj órák száma alapján: Órák száma:
óra
Bérleti díj egy órára:
Ft/óra
Kalkulált díj:
óra
Készítette: Budapest, 20… év …………….. hó ……..nap Jóváhagyom: Budapest, 20… év …………….. hó ……..nap
Ft ………………………………. Aláírás ………………………………… Aláírás
2. számú melléklet (Kalkulációs lap, szolgáltatáshoz) KALKULÁCIÓS LAP (különféle szolgáltatási díjak megállapításához)
Szervezeti egység neve:
Kódja:
A kalkuláció módja, utókalkuláció. Időszak, melyre a kalkuláció készült: 2013. 04. 01.-től 2014. 03. 31- ig. SZJ száma:
1. Fénymásolás díja oldalanként 2. Másolásra fordított munkaóra 3. Másolásra fordított személyi juttatás 3.1. Másolásra fordított munkaórára eső illetmény 3.2. Másolásra fordított munkaórára eső járulék
Áfa mértéke:
%
óra
perc
/hó
/óra
/hó
/óra
Személyi kiadás összesen: 4. Felhasznált villamos energia:
-
Ft/óra kw/h
kw/perc
5. Felhasznált papír költsége:
Ft/lap
Másolt oldalak száma
/oldal
Másolásért fizetendő összeg:
Ft/oldal
3. számú melléklet (Díjak összesítése) Szervezeti egység Deák Diák Általános Iskola Gyerek-virág Napközi Otthonos Óvoda Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda Józsefvárosi Alapfokú Zeneművészeti Iskola Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános Iskola Józsefvárosi Intézményműködtető Központ Józsefvárosi Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Intézet Katica Bölcsőde és Napközi Otthonos Óvoda Kincskereső Napközi Otthonos Óvoda Koszorú Napközi Otthonos Óvoda Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium Losonci Téri Általános Iskola Mesepalota Napközi Otthonos Óvoda Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Napraforgó Napközi Otthonos Óvoda Napsugár Napközi Otthonos Óvoda Németh László Általános Iskola Pitypang Napközi Otthonos Óvoda Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda TÁ-TI -KA Napközi Otthonos Óvoda Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola Várunk-Rád Napközi Otthonos Óvoda
Témaszám
Bérleti díj Ft/év/nm2
Bérleti díj Ft/nap
Bérleti díj Ft/óra
Fénymásolás díja Ft/oldal