A 2012/1. SZÁM TARTALMA
ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ
EMLÉKEZÉS HUSZENICZA GYULA PROFESSZORRA
SZARVASMARHA Földi J., Pécsi A., Abonyi-Tóth Zs., Kulcsár M., † Hus zenic za Gy.: A puerperalis metritis kialakulását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata tejelő teheneken / 7 Jánosi S z., Rónai Zs., Dán Á., Glávits R., Barta E.: „Egzotikus” kórokozók
okozta
tőgygyulladások
Magyarországon:
Prototheca,
gombák, corynebacteriumok és mycobacteriumok / 15 Bényei
B.,
Costa
Barros,
C.
W.:
Növendék
szarvasmarha
szarvcsonkítása sebészi úton. Esetismertetés / 21
JUH Faigl V., Keres ztes M., Árnyasi M., Kulcsár M., Balogh O., Nagy S., Szenci O., Cseh S., †Hus zenic za Gy.: Melatonin alapú ciklusindukciós technikák tejelő awassi juhokban / 24
KISÁLLAT Thuróc zy J., Perge E., Müller L., Kollár E., Balogh L.: A pajzsmirigy göbös
elváltozásainak
és
daganatos
nehézségei kutyában és macskában / 30
betegségeinek
diagnosztikai
EGZOTIKUS ÁLLAT Nagy P., Juhás z J.: A tevefélék szaporodásbiológiájának legfontosabb jellemzői. Irodalmi összefoglaló és saját megfigyelések / 39 Juhás z
J.,
Nagy
P.:
A
nagyüzemi
tevetej-termelési
rendszer
kifejlesztése és működtetése. Kihívások, tapasztalatok és eredmények / 52
RENDEZVÉNY 100 éve született dr. Kádár Tibor (Nagy Gy.) / 63
Földi J. – Pécsi A. – Abonyi-Tóth Zs. – Kulcsár M. – †Huszenicza Gy.: A PUERPERALIS METRITIS KI AL AKULÁS ÁT BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK VIZSGÁL AT A TEJELŐ TEHENEKEN
A szerzők, két nagy létszámú, hazai tejelő tehenészetben vizsgálatot végeztek legalább kétszer ellett teheneken a hajlamosító tényezők hatásának értékelésére a puerperalis metritis (PM) kialakulásában és súlyosságában: (1) szülőúti manuális beavatkozás, (2) magzatburokvisszamaradás (3/a)
(MBV),
ketonuriában,
(3)
ill.
inkompenzált
(3/b)
negatív
energia-egyensúly
hyperketonaemiában
megnyilvánuló
formája. A méhgyulladásban szenvedő teheneket, a tünetek súlyossága alapján, két csoportba sorolták: az enyhébb PM (ePM) csoportban csak a betegség helyi tünetei voltak megfigyelhetők, míg az ún. toxikus PM (tPM) csoport egyedeinek, ezen túlmenően, általános tünetei (láz,
levertség stb.) is voltak. Kontrollként tünetmentes involúciójú állatok szolgáltak. Az
ellés
során
szignifikánsan
végzett
manuális
(P<0,001)
beavatkozás
gyakoribb
volt
a
és
MBV
PM
esetén
előfordulása
[esélyhányadosok (odds ratio – OR) 6,7, ill., 13,5], az MBV pedig befolyásolta
a
betegség
súlyosságát
is
(OR
3,86).
A
tehén
energiahiányos állapotának mind a hyperketonaemiás (OR PM-re 6,13; tPM-re 6,25), mind a ketonuriás (OR PM-re 3,71; tPM-re 14,0) formája szignifikáns hajlamosító tényező a PM kialakulására és súlyosságára egyaránt.
E
többváltozós
magyarázó logisztikus
változók
regressziós
igénybevételével modell pontosítása
összeállított érdekében
további tényezőket vettek vizsgáltak, és megállapították, hogy: (1) a 9400 litert meghaladó előző laktációs tejtermelés (OR tPM-re 23,11) és (2) a napi tejhozam csökkenése az ellést követő 3–5. nap között (OR PM-re
9,14;
tPM-re
6,67),
valamint
(3)
a
napi
testhőmérséklet
emelkedése az ellést követő 3–5. nap között (OR PM-re 16,27; tPM-re 12,46) hajlamosítanak a PM, ezen belül a súlyos tPM kialakulására. A többször ellett egyedek hajlamosabbak a méhgyulladás súlyosabb formájára (OR tPM-re 3,14).
Jánosi Sz. – Rónai Zs. – Dán Á. – Glávits R. – Barta E.: „EGZOTIKUS”
KÓROKOZÓK
MAGYARORSZÁGON:
OKOZTA
TŐGYGYULLADÁSO K
PROTOTHECA,
CORYNEBACTERIUMOK ÉS MYCOBACTERIUMOK
GOMBÁK,
A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján, a klasszikus, gyakori tőgypatogén baktériumok mellett több, korábban alig ismert és ritkán észlelt
kórokozó
is
halmozottan
előfordult
egyes
hazai
tehenészeteinkben. Ezek közül a legnagyobb jelentősége a Prototheca zopfii algának, az élesztőgombáknak, a corynebacteriumoknak és egyes gyorsan növő, atípusos mycobacteriumoknak van. A szerzők a jelen cikk közreadásával szeretnék ráirányítani a figyelmet e szokatlan mastitiskórokozókra,
viselkedésű
amelyek
számos
tejtermelő
tehenészetben okoznak jelentős gazdasági veszteséget.
Bényei B. – C. W . C. Barros: NÖVENDÉK SZARV ASMARH A SZARVCSONKÍTÁS A SEBÉSZI ÚTON. ESETISMERTETÉS
A
növendék
szarvasmarhák
szarvtalanítása
Magyarországon
nem
elterjedt beavatkozás. A szerző Brazíliában tapasztaltakat ismerteti, ahol nagyszámban végzik ezt a műtétet istállóban vagy karámban. A kötelekkel
rögzített
alkalmaznak,
a
állat
szarvtövén
szarvtöveken
a
bőrt
infiltrációs felpreparálják,
érzéstelenítést a
szarvakat
vasfűrésszel metszik, a sebet a bőrlebennyel fedik.
Faigl V. – Keresztes M. – Árnyasi M. – Kulcsár M. – Balogh O. – Nagy S. – Szenci O. – Cseh S. – †Huszenicza Gy:
MELATONIN
ALAPÚ
CIKLUSINDUKCIÓS
TECHNIKÁK
TEJELŐ
AW ASSI JUHOKBAN
A szerzők három különböző, a tenyészszezonon kívül alkalmazott ciklusindukciós/szinkronizációs módszer hatékonyságát hasonlították össze tejhasznú awassi juhokban. Az első kísérletbe [a kísérlet 0. napja (d0) február 10.] 85 őszi ellésű anyát vontak be. A 0., 7. és 13. napon gyűjtött tej-, ill. bélsárminták progeszteron- (P4) – bélsár esetében gesztagénmetabolit
–tartalmának
alapján
meghatározták
a
tenyészszezonon kívül ciklusos állatok arányát. A Gest csoportot áprilisban gesztagénszivacs (56–70. nap) + 600 NE eCG (70. nap) kombinációval
kezelték.
A
Mel+Gest
csoportot
a
0.
napi
melatoninimplantátum (Melovin®; CEVA, Libourne, France) beültetését követő
56.
napon
a
Gest
csoporthoz
hasonló
szinkronizációs
kezelésben részesítették. A Mel+GPG-csoportot a melatoninbeültetést (0. nap) követően GnRH (63. nap) + PGF2α (70. nap) + GnRH (72. nap) adásával szinkronizálták. Az állatokat 12 órás különbséggel kétszer termékenyítették (fix idejű AI), majd 14 nappal később háremben fedeztették.
A
45–99.
nap
között
követték
az
állatok
egyedi
progeszteronszintjét. A 99. és 133. napon meghatározták a plazma vemhességspecifikus glükoprotein- (pregnancy associated glucoprotein – PAG) mennyiségét. A fogamzás idejét az ellési adatok alapján határozták meg. A 46. naptól a fix idejű AI-t követő 28. napig gyűjtött vérmintákból IGF-I- és tiroxinszinteket mértek. A második kísérlet során a teljes protokollt megismételték 115 tavaszi ellésű anyával (0. nap
június 22.). Eredményeik arra utalnak, hogy hazai körülmények között az awassi juhok ivari működése kifejezetten szezonális. A februárban beültetett,
lassú
kioldódású
melatoninimplantátum
nem
volt
képe s
ciklust indukálni, míg júniusban alkalmazva, jótékony hatása volt. A melatoninkezelés hatására ugyanakkor csökkent a plazma IGF-I-szintje, ami laktáló állatokban negatívan befolyásolhatja a tejtermelést. A GPG módszer szerinti szinkronizálás és azt követő fix idejű inszeminálás csak abban az esetben válthatja ki a hosszú idejű gesztagénkezelést, ha a természetes tenyészszezonhoz közeli időben alkalmazzák.
Thuróczy J. – Perge E. – Müller L. – Kollár E. – Balogh L.: A
P AJZSMIRIGY
BETEGSÉGEINEK
GÖBÖS
ELV ÁLTOZÁS AINAK
DI AGNOSZTIKAI
NEHÉZSÉGEI
ÉS
DAG ANATOS
KUTYÁB AN
ÉS
MACSKÁB AN
A szerzők harmincegy kutya (16 nőstény, 15 hím) és tíz (5 nőstény, 5 hím) macska tiroxin- (T 4 ), thyreoideastimuláló hormon (TSH) értékét vizsgálták
a
pajzsmirigy
technécium-pertechnetát
szcintigráfiás
vizsgálata mellett. A szövettani eredmény alapján 14 (45%) kutya szenvedett
rosszindulatú
és
17
(55%)
jóindulatú
pajzsmirigy-
elváltozásban. Macskákban az arány 4 (40%) és 6 (60%) volt. Tizenegy kutyánál az élettani értéknél kisebb és tíz betegnél az élettani értéknél nagyobb TSH-értéket mértek. A betegeket jóindulatú és rosszindulatú elváltozás alapján csoportosítva, a pajzsmirigyhormon-értékek sem csoporton belül, sem a fajok között statisztikailag jelentősen nem tértek
el. A pertechnetátfelvételben sem a jóindulatú, sem a rosszindulatú elváltozások között statisztikailag értékelhető különbség egyik fajban sem volt. A szérumtiroxin-koncentráció és a pertechnetátfelvétel között sem faji, sem szövettani besorolás alapján korreláció nem volt mérhető. Kiemelkedően
nagy
szérumtiroxin-koncentrációt
multinodularis
hyperplasia, nodularis atrophia és pajzsmirigygyulladás esetén lehetett mérni, ezzel szemben a pertechnetátfelvétel kompaktsejtes carcinoma, follicularis adenocarcinoma és follicularis kompaktsejtes carcinoma esetén volt a legnagyobb. A szérum TSH-koncentrációjának szórása follicularis adenomák esetében volt a legnagyobb.
Nagy P. – Juhász J.: A
TEVEFÉLÉK
JELLEMZŐI.
SZAPORODÁSBIOLÓGI ÁJ ÁN AK IRODALMI
ÖSSZEFOGLALÓ
LEGFONTOS ABB ÉS
SAJ ÁT
MEGFIGYELÉSEK
Az óvilági (dromedár, kétpúpú teve) és az újvilági (láma, alpaka) tevefélékkel kapcsolatban csak kevés irodalmi adat áll rendelkezésre a magyar szakirodalomban. Ebben az összegzésben e hiány egy részét igyekeztek a szerzők pótolni és a tevefélék szaporodásbiológiájának legfontosabb és legérdekesebb sajátosságait foglalják össze. Ezen belül sor kerül a nemi szervek anatómiájának, a petefészek-működés jellemzőinek, az ivar és tenyészérettség, a szezonális nemi működés és a szexuális viselkedés részletezésére. Külön foglalkoznak az embrió és magzat fejlődésével, a vemhesség megállapítással, az elléssel és az
azt követő időszakkal, valamit a mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés tevefélékben való alkalmazásával.
Juhász J. – Nagy P.: A NAGYÜZEMI TEVETEJ-TERMELÉSI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE ÉS
MŰKÖDTETÉSE.
KIHÍV ÁSOK,
TAP ASZTAL ATOK
ÉS
EREDMÉNYEK
A világ első nagyüzemi tevetejtermelő telepe 2006-ban kezdte meg működését. A szerzők röviden bemutatják a tevéknek a Közel-Keleten betöltött szerepét, a tevetej előnyeit és a tevetejtermelés történetét. A telep létrehozása és működtetése három egymásra épülő fázisból tevődött össze. Az ezen időszak alatt felmerülő problémákat, szakmai kihívásokat
mutatják
megbetegedésekre, bőrbetegségekre, élettanának,
be, a
különös
élősködők
külső
valamint
a
viselkedésének
tekintettel
a
és
tőgyegészségügyi ismerete
fertőző a
és
gombák
állapotra.
szükséges
volt
egyedi okozta
A a
tevék telep i
technológia kialakításához, mindkettőt röviden ismertetik. A telep a kezdeti mennyiségi fejlesztés után a minőségi fejlődés fázisában van. Nagy
hangsúlyt
javítására,
fektetnek
valamint
a
az
állomány
nagyszámú
tejelő
termelési teve
mutatóinak
intenzív
a
tartásából,
takarmányozásából adódó problémák okának vizsgálatára. A telepen 2250 teve van, ebből 680 a fejősteve. A tanktej összcsíratartalma átlagosan
5413±128
cfu/ml,
szomatikus
sejtszáma
405
227±3537
sejt/ml. A legjobb laktáló teve 400 napos laktációs átlaga 17,4 kg/nap,
de a tevék többségének napi átlaga 7–8 kg/nap között van. Az elmúlt öt fedeztetési idényben a szezonvégi vemhesülési arány 81,1–87,5% között volt, átlagosan 39,1% ciklusonkénti vemhesüléssel. Az élve született borjak aránya 73,0–84,2% között volt.
