Tartalom 1. BEVEZETÉS CSOPORTÖSSZETÉTEL CSOPORTPORTFÓLIÓK Pécsi kistérség (Görcsöny) Szigetvári kistérség (Szigetvár)

Baranya Ifjúságáért Kht.

Összefoglaló - Fókuszcsoport

Tartalom 1.

BEVEZETÉS .................................................................................................................... 2

2. CSOPORTÖSSZETÉTEL .................................................................................................. 2 3. CSOPORTPORTFÓLIÓK ................................................................................................. 3 Pécsi kistérség (Görcsöny) ....................................................................................................... 3 Szigetvári kistérség (Szigetvár) ............................................................................................... 3 Pécsváradi kistérség (Pécsvárad)............................................................................................ 3 Sellyei kistérség (Sellye) ........................................................................................................... 4 Sásdi kistérség (Sásd) ............................................................................................................... 4 Mohácsi kistérség (Mohács) .................................................................................................... 4 Komlói kistérség (Mohács) ...................................................................................................... 4 Siklósi kistérség (Siklós)........................................................................................................... 5 Szentlőrinci kistérség (Bükkösd)............................................................................................. 5 4. A LAKÓHELLYEL KAPCSOLATOS SZTEREOTÍPIÁK, SPONTÁN MEGNYILATKOZÁSOK....................................................................................................... 5 5. A FIATALOK ÉLETMINŐSÉGE A KISTÉRSÉGEKBEN ......................................... 11 6. MENNI VAGY MARADNI, JÖVŐTERVEZÉS ............................................................ 16 Regionális összevetés .............................................................................................................. 17 Egyéni tervek .......................................................................................................................... 17 7. A FEJLŐDÉS ELŐSEGÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................................. 20

1



BARANYA IFJÚSÁGÁÉRT KHT. FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT 1. Bevezetés A Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2005. szeptemberében a Baranya Ifjúságáért Kht. megbízásából ifjúság kutatást végzett Baranya 9 kistérségében 15-30 közötti fiatal népesség körében. A kutatás második kvalitatív részében fókuszcsoportos beszélgetésekre került sor a 9 kistérségben.

2. Csoportösszetétel A csoportszervezéskor törekedtünk a következő arányok betartására: 9 Nemek összetétele: • férfi • nő

50% 50%

9 Iskolai végzettség szerinti összetétel vegyes: • • • •

maximum 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú vagy egyetemista

9 Életkor szerinti összetétel 15 és 30 év közötti. 9 Elvándorlási hajlandóság szerinti összetétel vegyes (tervezi a máshol való letelepedést, illetve nem tervezi azt). Két megjegyzés a csoportszervezéshez: 9 Néhány csoportban – elsősorban a kisebb településeken- megengedtük, hogy alacsonyabb végzettséggel rendelkezzenek átlagban a résztvevők. A nagyobb városokban (Mohács, Komló) és a Pécshez közeli településeken (Bükkösd, Pécsvárad, Görcsöny) hívtunk olyan fiatalokat a beszélgetésre, akik egyetemisták, értelmiségi foglalkozásúak vagy egyetemre készülnek. Ennek oka az volt, hogy így jobban „elkapjuk” azokat a fiatalokat, akik életformája, mentalitása jellemzi a környéket, a kistérséget. 2



9 A résztvevők többsége a 20 év körüli korcsoportból került ki, akik még pályaválasztás előtt vannak, még nem egyértelmű a helyben maradásuk vagy máshol való letelepedésük. Emellett ők akik a nagyon aktív, „bulizós” korban vannak.

3. Csoportportfóliók Pécsi kistérség (Görcsöny) Lakóhely Görcsöny és Ócsárd. 17-28 éves, vegyes életkor. 50% nő, 50% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: fizikai dolgozók (Elcoteq), egészségügyi asszisztens, középiskolások, egyetemista (mellette Elcoteq dolgozó) Egészségügyi Főiskolát végzett diplomás, GYES-en levő. Jelen pillanatban 2 fő munkanélküli a csoportból. A csoportban 2 fő dolgozik az Elcoteq cégnél, az érdekesség, hogy az egyik párhuzamosan egyetemista is. Két családanya van a csoportban, az egyik már dolgozik (elvált), mindketten Pécsről költöztek ki. A tanulók szüleikkel élnek. A diplomás most alapít családot. Kritikus, emellett optimista, tenni akaró és hajlandó hangulat jellemezte a csoportot. A csoportbeszélgetés óta próbálnak klubot szervezni a görcsönyi résztvevők! Szigetvári kistérség (Szigetvár) Lakóhely Szigetvár és Botykapeterd. 15-23 éves, vegyes életkor. 50% nő, 50% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: középiskolások, kereskedelmi eladók, kórházi ápoló, önkormányzati dolgozó, kőműves, GYES-en levő, általában fizikai dolgozók. Jelen pillanatban 1 fő munkanélküli a csoportból. A tanulók szüleikkel élnek, egy fiú állami gondozott. Az önkormányzati dolgozó Botykapeterden tevékenykedik a hivatalban. A 22 éves ápoló a középiskolás korú barátnőjével él. Maximum érettségi volt a végzettség, kicsit fásult, „nem fiatalos” hangulat jellemezte a beszélgetést. Egy szakmunkás fiúnak van határozott elképzelése a jövőről, a többieknek egyelőre nincs. Pécsváradi kistérség (Pécsvárad) Lakóhely Pécsvárad és Nagypall. 15-22 éves, vegyes életkor. 50% nő, 50% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: középiskolások, fizikai dolgozók, GYES-en levő. Jelen pillanatban 1 fő munkanélküli a csoportból. E csoportban, többségben voltak a tanulók, akik még szüleikkel élnek. Feltűnő volt, hogy az egyetemre készülő Pécsett tanuló gimnazisták viszik a prímet a beszélgetés során. Ők nagy tervekkel vágnak az életnek, a 3



más iskolába tanulók szerényebb igénnyel, kisebb becsvággyal rendelkeznek. A beszélgetést a korosztályra jellemző vidámság és elégedetlenség hatotta át. Sellyei kistérség (Sellye) Lakóhely Sellye, Csányoszró és Nagycsány. 16-29 éves, vegyes életkor. 50% nő, 50% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: középiskolások, fizikai dolgozók, GYES-en levő. Jelen pillanatban 1 fő munkanélküli a csoportból. E csoportot is az alacsonyabb végzettség jellemezte. A sok középiskolás távolról sem tükrözte a korosztálytól elvárható attitűdöt, inkább a passzivitás volt észlelhető, némelyik résztvevő esetében a teljes érdektelenség. Legjobb példa e viselkedésre, hogy a beszélgetés folyamán e mentalitást egy „idősebb” családos anya is a fiatalok szemére vetette. Itt is volt 1 Elcoteq dolgozó Sásdi kistérség (Sásd) Lakóhely Sásd, Oroszló és Felsőegerszeg. 16-23 éves, vegyes életkor. 50% nő, 50% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: középiskolások, fizikai dolgozók, GYES-en levő. Jelen pillanatban 1 fő munkanélküli a csoportból. Fiatal csoport többségében tanuló. A sellyeihez hasonló hangulatú beszélgetés, hasonló problémákkal, attitűddel. Kevés kötődés észlelhető a térség iránt. E csoportban is dolgozott 1 fő Elcoteq -nél. Mohácsi kistérség (Mohács) Lakóhely Mohács és Lánycsók. 15-29 éves, vegyes életkor. 50% nő, 50% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: középiskolások, egyetemista, fizikai dolgozók, GYES-en levő. Jelen pillanatban 1 fő munkanélküli a csoportból. A tanulók természetesen itt is a szüleiknél élnek. A csoport jó hangulatú nyílt, beszélgetést produkált. Feltűnő - annak ellenére, hogy e kistérség biztosítja talán a legjobb körülményeket -, hogy itt volt észrevehető összességében talán a legnagyobb elégedetlenség, ezzel együtt a külföldi élet nyújtotta lehetőségek iránti vonzódás. Itt is észrevehető az Elcoteq-hez való kötődés (1 fő dolgozott ott GYES előtt). Komlói kistérség (Mohács) Lakóhely Komló és Mecsekpölöske. 15-28 éves, vegyes életkor. 50% nő, 50% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: középiskolások, egyetemista fizikai dolgozók, tanár, GYES-en levő. Jelen pillanatban 1 fő munkanélküli a csoportból. A legsokszínűbb csoport sokféle véleménynyel. A nehézségek ellenére kötődés is észlelhető a térség iránt. Egyértelmű4



en optimista szemléletmód jellemzi a csoportot, jó kritikai érzékkel fűszerezve. Siklósi kistérség (Siklós) Lakóhely Siklós. 16-28 éves, vegyes életkor. 60% nő, 40% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: középiskolások, GYES-en levő. Jelen pillanatban 2 fő munkanélküli a csoportból. A legérdekesebb szituáció itt alakult ki. A Nagytótfaluból érkezők nem vállalták a videó felvételt, így 5 fő részvételével bonyolítottuk le a beszélgetést. A „maradék” résztvevőre – ők maximum érettségivel rendelkező fizikai munkások (biztonsági őr) vagy munkanélküliek- a teljes érdektelenség volt jellemző. Az egyik legszebb kistérségben (Villány, Harkány) sem találnak érdekességet. E viselkedés, attitűd kilátástalanságot tükröz, amely viszonylag széles réteg sajátja néhány kistérségben a megyénkben. Szentlőrinci kistérség (Bükkösd) Lakóhely Bükkösd. 15-28 éves, vegyes életkor. 50% nő, 50% férfi résztvevő, vegyes iskolai végzettségűek. Foglalkozás: középiskolások, egyetemista, óvónő, könyvtáros, fizikai dolgozók, GYES-en levő. Jelen pillanatba 1 fő munkanélküli a csoportból. Sokszínű csoport: értelmiségi, munkanélküli, roma. Érződik, hogy a fiatalok életét meghatározza a város közelsége, vonzereje. Optimistább életszemlélet tükröződött a résztvevőkből, mint a két kisvárosban (Sellye, Sásd), igaz ez részben a végzettségbeli különbséggel is magyarázható.

4. A lakóhellyel kapcsolatos sztereotípiák, spontán megnyilatkozások A beszélgetés elején a bemutatkozás után megkértük csoporttagjainkat, hogy képzeljék el azt a szituációt, hogy egy hasonló korú idegen fiatal érkezik hozzájuk, és nekik kell bemutatni lakókörnyezetüket, a kistérséget, településeiket. A spontán hozzászólások közös jellemzői: A csoportok közös vonása, hogy legmarkánsabban hiányérzetek artikulálódnak a fiatalok körében, amikor saját környezetüket kell bemutatni. Egyöntetű pozitív irányú megnyilatkozásokat, illetve többségében pozitív irányú véleményeket semelyik csoportban nem tapasztaltunk. Senki nem próbálta úgy bemutatni lakóhelyét, ami szép, ott nagyon jó lakni vagy nem lel5



kendezett egy megkérdezettünk sem például így: örülök, hogy ide születtem, stb.

¾ Hiányérzet • munkalehetőség hiánya Egyértelműen a legégetőbb gondnak érzik ezt minden helyen. Az intenzitása a munkahelyhiány által generált problémának természetesen eltérő. A Pécs környékén élők kivételnek tekinthetők, természetesnek érzik, hogy a városba járnak dolgozni. Van, aki ki is jelentette, hogy nem szívesen dolgozna a faluban. A másik véglet Sellye, és azt követi Sásd. Sellyét a munkalehetőségek hiánya a teljes leépüléssel fenyegeti, szinte a népesség megtartása a tét. Sásd sem „valódi” kistérségi központ a mai formájában. A Pécstől távolabbi települések külön hátránya, hogy gátolja a megyeszékhelyen történő munkavállalást az is, hogy kevés cég vállalja fel a közlekedés költségeinek kifizetését, vagy részbeni támogatását. • létesítmények hiánya Az egyik legmarkánsabban megfogalmazott probléma a kisebb városokban és a falvakban is, hogy nincs egy állandó olyan helyiség, ahol kultúrált körülmények között beszélgetni, játszani, szórakozni tudnak a fiatalok, stb.. Szinte teljesen eltűntek a klubok a településekről. Ahol van valamilyen kultúrház ott is nehezen lehet hozzájutni a kulcshoz, nem szívesen adják oda a termeket a fiatalabb korosztálynak. Az ok a rongálástól való félelem (több helyen elismerték ennek részbeni jogosságát). A mohácsi Ifjúsági Centrum jó példa lehetne; emellett jellemző a mohácsiakra, hogy nem nagyon elégedettek a működéssel, az épülettel. • programok hiánya A konkrét programok közül a DISCO és a mozi kívánkozik az élre. Mohács kivételével nincs a megyében lévő kisvárosokban mozi, Pécsre kell menni mozifilmet nézni (érdekes, hogy Mohácson sem teljesen elégedettek a fiatalok a mozival, későn érnek oda az új filmek szerintük). Egyéb kulturális programokat is hiányolnak a fiatalok, elsősorban a kisebb településeken. A nagyobb helyeken, elsősorban Mohácson e probléma nem 6



annyira vagy egyáltalán nem égető. Mohácson ki is emelték a pozitívumok között, hogy jó a kulturális kínálat. A probléma a kisebb településeken, a falvakban sokkal inkább összefügg az ifjúsági klubok szinte teljes hiányával. • szórakozási lehetőség hiánya A kocsmán kívüli rendszeres és kultúrált szórakozási lehetőségeket hiányolták minden helyen. Itt a klubok hiányával szinte függvényszerű az összefüggés a kisebb, „faluszerű” kistérségi központokban és a falvakban. • szeretet hiánya Majdnem teljesen hiányzott, illetve csak néhány embernél érződött a szülőföld, a település, a térséghez való feltétlen kötődés, ragaszkodás a lakóhelyhez. ¾ közös pozitívumok • lakókörnyezet „Távol a város zajától” Az említett pozitívumok között élre kívánkozik a kisvárosi, falusi élet pozitívumainak említése. „Jó környék, kevés lehetőséggel” ezzel a pécsváradi csoportban elhangzott mondattal jellemezhető a szemlélet. A nyugodt környezet idilljét minden csoportban a pozitívumok közé sorolták. • ismerősök A másik természetesnek mondható érv a települések mellett a barátok megléte, hogy sok az ismerős. E mögött egy megszokott biztonságérzet is meghúzódik. • hagyományos rendezvények Népszerűek az elmúlt 15 évben létrehozott évről-évre megrendezésre kerülő rendezvények, amelyek már hagyománynak számítanak. Ezeket minden térségben, településen a pozitívumok között említették. Pl.: Vár Fesztivál, Szigetvár; Csirkepaprikás főző verseny, Siklós; Strand Fesztivál, Sellye; Mézes-mázos nap, Bükkösd; stb. Csoportspecifikus hozzászólások: Komlói kistérség 7



pozitívumok 9 9 9 9 9 9

Kelet-Mecsek Komlói Napok Sportközpont (sportolási lehetőség) túralehetőségek (táborozás) iskolák 15 perc alatt bárhova elér valaki Komlón

negatívumok 9 9 9 9 9 9 9 9 9

nem biztonságos a város, magas bűnözési ráta sok a roma nincs lehetőség Komlón és környékén építkezni, nincs építési telek pesszimista a hangulat kulturális lehetőségek hiánya nincs távlata a városnak beteg-lábadozó a város Mecsekpölöskén is instabil a közbiztonság sok a pletyka a faluban (Mecsekpölöske)

Mohácsi kistérség pozitívumok 9 9 9 9 9 9 9 9

Duna van egy-két szép épület a sétálóutcát szépen felújították középiskolák jó a közlekedés nemzetiségek foglalkoztatása Busójárás rendezett közterületek

negatívumok 9 nem megfelelő az uszoda, nincs fedett uszoda 9 drága a sportolási lehetőség Szigetvári kistérség pozitívumok 8


9 9 9 9 9 9 9 9


kevés olyan ház van, amelyik felújításra szorul iskola közel van, nem kell Pécsre menni bővül a lakótelep Vármúzeum áruházak épültek a kórház jó Botykapeterd közel van a városhoz Botykapeterden van egy új kultúrház

negatívumok 9 nem sok a látványosság Pécsi kistérség pozitívumok 9 közlekedési csomópont 9 közel a város 9 szép a falu negatívumok 9 nincs egy játszótér Görcsönyben 9 „alszanak” az emberek, nagy a passzivitás 9 az óvoda csak gyermekmegőrző Görcsönyben Sásdi kistérség pozitívumok 9 9 9 9

szakközépiskola indult Sásdon zeneiskola van Sásdon tánciskola Felsőegerszegen könyvtár, Teleház nyílt

negatívumok 9 1 normális bolt van, csak 6-ig van nyitva 9 lebontották Sásdon a kultúrházat 9 rossz az orvosi ellátás 9



Sellyei kistérség pozitívumok 9 strand szép 9 Múzeum 9 kastély és az előtte levő park szép negatívumok 9 kevés a szabadidős program a felnőttek részére 9 nagyon rossz közlekedés Siklós felé 9 nagyon rosszak az utak Szentlőrinci kistérség pozitívumok 9 közel van Pécs 9 kastélyok 9 fejlődik Bükkösd negatívumok 9 9 9 9 9 9

széthúzás, klikkesedés nagy az átmenő forgalom háziorvos szolgálat kommunikáció hiányzik az emberek közt egyéni érdekek felülkerekedése rosszak az utak a környéken

Siklósi kistérség pozitívumok 9 közel van Harkány, Villány 9 Vár negatívumok 9 Ha az embernek nincs pénze semmit nem tud csinálni Pécsváradi kistérség 10



pozitívumok 9 9 9 9

túrázási lehetőségek Zengő tiszta a környezet aki családdal akar letelepedni, annak jó a hely

negatívumok 9 rossz a vásárlási lehetőség Néhány megjegyzés Túlzott, nem átgondolt igények Néhány elvárás illuzórikusnak tűnik a fiatalok részéről magából a települések nagyságából következően. Nagyobb áruházak, hipermarketek, sok színvonalas szórakozóhely (éttermek, kávézók, stb.) a kereslet korlátozottsága miatt nyilvánvalóan nem fognak betelepülni a kisebb városokba. Azt ellenben mindenképpen elvárhatják a települések illetékeseitől, vezetőitől, hogy segítsék az olyan vállalkozások létrejöttét vagy vegyenek részt benne tevékenyen, amely a fiatalabb generáció közérzetét javítja, reális igényei kielégítését célozza. (legalább hétvégi disco, kulturális rendezvények (pl.: filmvetítések) szervezése, stb.). Pl.: a városban ne szavaztassák meg az utcával, hogy lehessen hétvégeken disco-t üzemeltetni, hanem segítsék annak létrejöttét, és próbáljanak kompromisszumos megoldásokra törekedni a település idősebb lakóival is. Jogos észrevételek, elvárások Véleményünk szerint leginkább olyan közösségi helyek, klubok, házak hiányoznak a falvakból és a kistérségi központokból is, ahol a fiatalok mindig összejöhetnek, beszélgethetnek. Ez szervezőmunkát, toleranciát igényel mindkét oldalról. Több türelmet, megértést a fiatalokkal szemben az önkormányzatok részéről is. Ha történik valami ne a bezárás, tiltás legyen a válaszreakció. Természetesen a fiatalok oldalról is szükségeltetik egy együttműködési készség, kultúrált viselkedésmód.

5. A fiatalok életminősége a kistérségekben

11



Tovább szőve a csoportokban a beszélgetések fonalát arra tértünk ki, hogy milyen módon jellemeznék résztvevőink a fiatalok életét az adott térségben, miket mesélnének erről egy idegen fiatalnak. Természetesen a beszélgetés előző részében is egy fiatal aspektusából figyelték településeiket résztvevőink, így többször ismételték magukat akkor, amikor a fiatal generáció életét, lehetőségeit ecsetelték kistérségükben. A fiatalok élete bemutatásának közös jellemzői: A beszélgetés során az életminőség kapcsán néhány kategóriára összpontosítottunk, amely felöleli a korosztály valószínűsíthető igényeit, összefügg az életkorban tapasztalható érdeklődéssel. ¾ A fiatalok életminőségét, lehetőségeit jellemző kategóriák • tanulási lehetőség A tanulási lehetőségekkel összefüggésben érkezett a legkevesebb panasz. Szinte minden helyen pozitívumként említették azt, hogy többféle iskola van. A „hagyományosabb”, nagyobb városokban (Mohács, Szigetvár, Komló) kiemelték, hogy nem kell a megyeszékhelyre vagy máshova menni tanulni középiskolába, csak speciálisabb szakok esetében. A kisebb kistérségi központokban (Sellye, Sásd) is értékelték, hogy az utóbbi időben új középszintű oktatási intézményekkel gazdagodott a település. •

munkalehetőség

A munkalehetőségek hiánya természetesen a már tanulmányait befejező fiatalok életét is negatívan érinti. Az elvándorlás veszélye ebből kifolyólag igen nagy. A többségnek – főleg a kvalifikáltabb fiataloknak - nagyon kevés vagy semmi esélye nincs a kistérségben elhelyezkedni. Két választási lehetőség van az elvándorlás, illetve a megyeszékhelyre történő bejárás. A kevésbé kvalifikált fiatalok esetében jelentős szerepe van a baranyai kistérségek mindegyikében az Elcoteq-nek, szinte mindegyik csoportban volt 1-2 fő, aki ott dolgozik, dolgozott vagy GYES előtt dolgozott ott. • családalapítás A kevés munkahely a családalapítást is gátolja. Többen megemlítették, hogy ilyen háttérrel, ilyen anyagi lehetőségek mellett nem lehet családot alapítani. A települések népességmegtartó képességét így ezek a problémák nagyon negatív irányba befolyásolják. A családalapítás fontos választóvíz a 12



menni vagy maradni kérdésben, itt a kényszerítő erő már erősebb, egyedül még elviselhetőbb a kevesebb fizetés, a bejárás, mint családosan. • kultúra A kevés szórakozási, kultúrálódási lehetőség már a kistérség bemutatásánál spontán említésre került. A beszélgetések e részében is minden helyen a legtöbbször említett hiányként került terítékre. Most is a közös helyiség hiánya az, ami a legmarkánsabb igényként fogalmazódott meg. A fiatalok két találkozási helye a falvakban, de még a kistérségi központokban is az utca és a kocsmák (vendéglátóipari egységek). Már ebben a korban is megfogalmazódik az emberekben, hogy káros hatású, hogy az utca nevel gyerekeket, a kocsmázást látja viselkedési mintaként, egyetlen szórakozási lehetőségként. Érdekesek a találkozási helyek: játszótér, buszforduló, futballpálya, stb. A kulturálódási lehetőségek hiányát megfogalmazó véleményekkel párhuzamosan a fiatalok passzivitása, érdektelensége is megfogalmazódott. A paszszivitás, érdektelenség, a világ dolgaival szemben való nem megfelelő nyitottság a meghívottak egy részének nyilatkozataiból, viselkedéséből, kommunikációs képességéből, mentalitásából is kiderültek, de emellett néhány „idősebb” résztvevő is megfogalmazta, hogy a fiatalok hozzáállása, igényszintje is gátolja a szélesebb körű kulturális lehetőségek kialakítását. • sport Érdekes módon a sportolási lehetőségek hiánya nem borzolta olyan mértékben a kedélyeket, mint a kulturális, szórakozási lehetőségek vélt vagy valós hiányosságai. E tekintetben is különbségek vannak a nagyobb és kisebb városok lehetőségei között. Más a probléma, és a szemlélet Mohácson, ahol több lehetőség van az átlagosnál, de drágállják a sportlétesítmények igénybevételi (bérleti) díjait. Emellett már nehezményezik, hogy bizonyos tömegsport lehetőségek nem elérhetőek csak a megyeszékhelyen (fallabda, korcsolyázás, fedett uszoda). A kisebb településeken, kisebb központokban már hiányolják, hogy nem lehet többféle sportággal foglalkozni, általában e helyeken a labdarúgáson kívül 1-2 egyéb sportolási lehetőség van, de hasonló a helyzet a tömegsport elérhetősége tekintetében is. Nincsenek kihasználva, illetve nem lehet könynyen hozzájutni az iskolai tornatermekhez sem, ha valaki sportolni akar szabadidejében. Nem szívesen bocsátják nem iskolások rendelkezésére, tanároknak kell jelen lenni a sportolás közben. Úgy tűnik nem alakult ki Pécshez hasonlóan az a rendszer az iskolákban, hogy kiadják a termeket csoportoknak.

13



A sportoláshoz való affinitás kapcsán is előkerült a passzivitás, az érdektelenség kérdése. Kiderült a beszélgetések során, hogy a fiatalok egy részének nincs is igénye ilyen típusú tevékenységre, nem tudja megfogalmazni, mit hiányolnak ha nem is ők, de kortársai e téren. Emellett egy 2 órás csapatsport összehozása is komoly szervezőmunkát igényelhet attól, aki ezt felvállalja • egyéb A kisebb kistérségi központokban (Sellye, Pécs) specifikusabban probléma, hogy hátrányt szenvednek el a bevásárlással kapcsolatban a nagyobb városok, főleg a megyeszékhellyel szemben. „Sellyéről még az útiköltséggel együtt is jobban megéri Pécsre menni bevásárolni annyival olcsóbb, mint az itteni kis boltokban”. Az árakból eredő hátrány nem kizárólag az élelmiszerekre vonatkozik, de a ruhaneműre, egyéb cikkekre is. A hátrányos helyzetű települések esetében így ez a jelenség egy halmozódást is előidéz. Csoportspecifikus hozzászólások: Sellyei kistérség 9 nagyobb áruházak hiányoznak 9 felnőttoktatás hiányzik (pl.: számítógépes tanfolyam) 9 tornázási lehetőség hiányzik felnőtteknek (aerobik) Siklósi kistérség 9 McDonalds, mozi DISCO hiányzik Sásdi kistérség 9 A városokban drága a szórakozás, drágák a belépőjegyek (DISCO). Komlói kistérség 9 Olyan alacsony színvonalú szórakozóhelyek (étterem, kávézó) vannak, ahova nincs kedve bemenni az embernek. 9 Alvóváros jellegű Komló, ezért nem alakul ki nagy kötődés a városhoz. Mohácsi kistérség 14



9 Bólyt tekintik példaértékűnek, sokan oda járnak szórakozni (elsősorban a DISCO miatt). 9 Nehezen tudják egymás kultúráját bemutatni egymásnak a különböző nemzetiségek (roma, német, horvát), nincs meg a megfelelő fogadóközeg, csak a saját rendezvényeken jelennek meg a nemzetiségek. Szigetvári kistérség 9 Önkormányzati támogatást hiányolnak a sportoláshoz, kultúrálódáshoz (túl drága a bérleti díj, belépők).

Pécsi kistérség 9 Görcsönyben hiányolják azt, hogy nincs az önkormányzati testületben egy 30 éven aluli ember, aki jobban felvállalná a fiatalok ügyeit, problémáit. Szentlőrinci kistérség 9 „Azért költözök el Bükkösdről, mert nem tudják megoldani a lakásproblémámat, nincs olyan támogatási rendszer, ami lehetővé tenné a maradást” Pécsváradi kistérség 9 Az önkormányzat partner lehetne egy klub létrehozásában, egy régi házat megvehetne átalakíthatná. 9 Összetartóbbak is lehetnének a fiatalok, lehetnének aktívabbak, ha van valami megmozdulás sokan nem vállaltják. Néhány megjegyzés Támogatási elvárások Több helyen felmerült, hogy az önkormányzatok, a város vezetése támogasson bizonyos területeket. Néhány megfontolásra érdemes terület: 15



• Munkavállalás: ha a falu, város lakója csak azért nem tud elhelyezkedni a városban, mert nem támogatják a bejárás költségeit, hozzá lehetne járulni a közlekedés költségeihez • Felnőttoktatás: igény lenne a már dolgozók körében különféle tanfolyamokra (számítástechnika) • Tömegsportolási lehetőségek: ha valós igény jelentkezik a tömegsportra természetbeli (terem biztosítása) vagy anyagi juttatások (kedvezményes bérleti díj) formájában lehetne megkönnyíteni azt. Összefogás a jobb életminőségért A komlói csoportban felsoroltak 3 tényezőt, amelyek összefogása szükséges ahhoz, hogy változzon a fiatalok életminősége, javuljon a közérzete a baranyai kistelepüléseken, kistérségi központokban. Úgy gondoljuk, ha e három „szereplőgárda” nem működik együtt, nehezen lesz előrelépés a fiatalok életminősége tekintetében. Ezek a következők: • vezetés A települések vezetéséről van szó, akik nyitottak a problémákra, emellett akarnak is tenni valamit a helyi fiatalok érdekében, nem csak egyéni érdekeik szerint cselekszenek a választott pozíciójukban. • helyi értelmiség (tanárok), vállalkozók A helyi értelmiség a nevelésben (tanárok) és az egyéb helyen dolgozók a saját területükön (pl. kistérségi társulásban, kulturális intézményekben tevékenykedők) bekapcsolódhatnának a fiatalok életminőségének javításába, egyes programok megteremtése feltételeinek megoldásába. Ez lehet szellemi, szervezési, illetve anyagi hozzájárulás is. • csoportösszefogás A fiataloknak össze kell fogni annak érdekében, hogy kommunikálják igényeiket, képviseljék érdekeiket a megfelelő helyeken (önkormányzatok, iskolák, kulturális intézmények, stb.). Amennyiben ez nem történik meg, nem sok esélyük van az előrelépésre. Az összefogást maguknak kell megteremteni, mert nincs olyan felülről irányított vagy más szervező erő, amely ezt megtenné helyettük.

6. Menni vagy maradni, jövőtervezés

16



Regionális összevetés A csoportbeszélgetéseken megpróbáltuk egy kis összehasonlításra kérni résztvevőinket. Megkértük őket próbálják elhelyezni kistérségüket fejlettség, egyéb lehetőségek tekintetében az ország többi kistérségeihez képest A fiataloknak egyéni tapasztalatok hiányában nehéz volt összehasonlításokat tenni a különböző kistérségek életminősége, lehetőségei között. Általában átlagosnak gondolják a kistérségük lehetőségeit résztvevőink. Sásd és Sellye esetében hátrányosabbnak, az átlagnál rosszabb helyzetűnek érezték csoporttagjaink kistérségüket. Két megállapítást leírhatunk, amelyben mindenki egyetért: • Budapest és környékének helyzete kiemelkedő Általános vélemény, hogy Budapest lehetőségeit tekintve - elsősorban anyagi oldalról - kiemelkedik az országban, „állam az államban”. Itt a fiatalok lehetősége is jobb, minden adva van. Megjegyezzük a döntő többségét (néhány kivételtől eltekintve) nem vonzza a fővárosi élet, • A nagyobb város közelsége előnyös A nagyobb város körzetében előnyösebb helyzetben vannak a települések, ahol ilyen elhelyezkedésű a kistérség (Pécshez közeli), ott ez az adottság a pozitívumok közt került említésre. Jobbak a közlekedési lehetőségek, munkalehetőségek, szórakozási lehetőségek. Egyéni tervek A csoportok rekrutálásánál figyelembe vettük, hogy 50%-ban legyenek olyanok, akik inkább abban gondolkodnak, hogy elhagyják a kistérséget, máshol telepszenek le, illetve 50%-ban a olyanok, akik ha lehet maradnának. Természetszerűleg a középiskolás korosztályba tartozó fiatalok között még nem mindenkinek volt konkrét elképzelése arról, hogy a későbbiek folyamán hol képzeli el az életét. Természetes az is, hogy ezek az elképzelések a későbbiek folyamán változhatnak. Az egyéni tervek közös jellemzői: • Munkahely, mint kényszerítő tényező 17



A döntési szituáció legfontosabb momentuma, hogy a kistérségben képes-e valaki munkát találni vagy nem. Amennyiben igen, sokkal nagyobb késztetés van a maradásra, mint ha nem talál munkát a környéken. A magasabb végzettségűek esetében a probléma hatványozódva jelenik meg; a Pécstől távolabb eső kisebb helyeken (Sellye, Sásd), ahol szinte lehetetlen munkát vállalni felsőfokú végzettségűeknek, kilátástalan ezen munkavállalók helyzete, igaz a maradási szándék sem jellemző itt ilyen esetekben. • A távozási szándék egyéb jellemző indokai A nagyobb városok (elsősorban Pécs) a több lehetőséggel (munkalehetőség, stb.), kulturális vonzerejével a legtöbbször említett letelepedési célpontok. • A maradási tervek jellemző indokai Aki maradni akar, annak indokai között emocionális mozgatórugó is felfedezhető. A beszélgetés elején a kistérségek spontán említésekor lanyhább kötődés jellemezte a hozzászólásokat, mint a maradás mellett voksolók érvei kifejtésekor. Ez esetben többen hivatkoztak arra, hogy megszokta, szereti a környezetet, nehezen hagyja itt a barátait, rokonait. Pécs vonzereje mellett, abban akadályozza a megyeszékhelyre igyekvőket, hogy megfelelő munkahely hiányában az albérletet sem tudja egy kisebb településről beköltözött fiatal kifizetni, emellett a lakásárak is jóval az egyéb települések árai felett vannak. (A probléma minden hasonló nagyságrendű város esetében fennáll). A maradni vágyók egy részének tervei között szerepel egy külföldi munkavállalás, illetve a néhány év külföldi munkavégzés utáni hazatelepülés. Csoportspecifikumok: Szigetvári kistérség 9 A távozási szándékkal rendelkezők elsősorban Pécsre költöznének, de szóba jött Barcs is. 9 Felfigyeltek olyan tendenciára, hogy a fiatalok az olcsóbb árak miatt a szőlőhegyekben a települések közelében vásárolnak telket, és ott próbálnak letelepedni. Pécsváradi kistérség

18



9 A távozás gondolatával foglalkozók között itt már a külföldön való letelepedés is szóba került lehetőségként (volt aki már dolgozott külföldön). 9 Akik távozni szeretnének nagyobb várost jelölték meg a letelepedés irányának, de Mohács is szóba került az ott tanuló esetében. Mohácsi kistérség 9 E városban jelent meg legmarkánsabban a külföldre távozás gondolata, illetve a végleges külföldre távozás üdvözítő volta. 9 Belföldi letelepedési irány, más város említése nem volt jellemző (kivéve ott, akinek már a szülők biztosítottak egy budapesti lakást). Komlói kistérség 9 Érdekes, hogy a legtöbben e csoportban hivatkoztak a helyhez való kötődésre, a távozási szándékot a munkahely hiányával magyarázzák. Sásdi kistérség 9 Pécs egyértelműen a jellemző mobilitási irány. Szentlőrinci kistérség 9 Itt is Pécsre kívánkoznak legtöbben, de a külföldi letelepedés is megfogalmazódott több résztvevőben. Sellyei kistérség 9 E kistérségben is Pécs a legjellemzőbb mobilitási irány. Pécsi kistérség 9 Nagyobb város fogalmazódott meg leginkább Görcsönyben, mint a távozás iránya, de emellett már itt is előkerült a külföldi munkavállalás gondolata. Siklósi kistérség 9 A távozás gondolatával foglalkozók itt is Pécset jelölik meg leginkább célpontként. Néhány megjegyzés 19



A távozni szándékozók elsőszámú hivatkozási alapja, amit inkább kényszerítő erőnek kellene nevezni, a munkalehetőségek hiánya a kistérségekben, amely probléma természetesen nem mindenhol jelentkezik egyforma intenzitással, de mindenhol jelen van. Amennyiben a népesség megtartásában gondolkodunk e helyzet javítása az első számú feladata a helyi vezetésnek, önkormányzatoknak. A nem értelmiségi szakmát választó fiatalok, - akik a legtöbb kistérségben helyi ifjúság többségét jelentik - megtartását is veszélyezteti az egyes kistérségekben jelentkező kóros munkahely hiány. Legalább e réteg többségének a megtartása kell, hogy cél legyen minden kistérségben. Az értelmiségi szakmát választókat természetesen nehezebb megtartani. A távozás egyéb indokai elenyésző jelentőséggel bírnak munkalehetőség hiányához képest. Akik dolgozni tudnak, de egyéb ok miatt költöznének nehezebben mozognak, emellett bekorlátozza lehetőségeiket a nagyobb városok magasabb megélhetési költségei, illetve sok esetben az oda történő letelepedés sokak által való megfizethetetlensége. Az önkormányzatok a népesség megtartása érdekében tehetnének olyan nem sok pénzbe kerülő gesztusokat, amelyek sokat jelenthetnének, annak, aki nem tökélte el véglegesen, hogy távozik vagy nem kényszeríti erre a munkája, szakmája. Például Sellyén említettek egy példát: „az egyik polgármester (a falu megemlítése nélkül) utánanézett milyen körülmények között szállítja az Elcoteq a falubelijeit a gyárba”.

7. A fejlődés elősegítésének lehetőségei A beszélgetés végén arról kértük ki csoporttagjaink véleményét, hogy miben látják a fejlődés elősegítésének lehetőségeit, kiktől várják elsősorban, hogy próbáljon lépéseket tenni ennek érdekében. A hozzászólások közös jellemzői • Bizonytalanság abban kinek a feladata elsősorban gyorsítani a fejlesztést Bizonytalanságot tapasztaltunk, annak megállapításában, hogy milyen lehetőségei vannak az önkormányzatnak a fejlesztés gyorsításában, illetve egyáltalán van-e lehetősége, vannak-e eszközei erre, vagy az állam az, aki tehetne lépéseket az egyes területek, térségek fejlesztése érdekében. A nagyobb városokban kevesebb eszközt sejtenek az önkormányzatok kezében arra, hogy gyorsítsa a fejlesztést, mint a kisebb központokban, falvakban. 20



Valamilyen szerepet minden településen gondolnak az önkormányzatnak a fejlesztés gyorsításában. Azt sehol nem gondolják, hogy a helyi testületnek ebben nincs felelőssége, ennek mértékének megállapításában van igazából bizonytalanság: mi az állam, mi az önkormányzat feladata? Az EU szerepvállalásában egyelőre nem nagyon hisznek a résztvevők. Úgy tűnik túl messze van Brüsszel a kisebb magyar településektől, a csatlakozásnak ők semmi jelét nem látják, hatását nem érzik. • Néhány észrevétel az önkormányzatok szerepvállalását illetően A csoportokkal folytatott beszélgetések során fény derült arra, hogy sehol sem igazán elégedettek az önkormányzatok teljesítményével, nem volt egy település, ahol feltétel nélküli dicséret hangzott volna el. A fiatalok szerint érdektelenség jellemzi az önkormányzatokat a generáció problémáival szemben, nem érzik, hogy foglalkoznának velük, úgy gondolják az irányítás csak az idősebbek kezében van. Csoportspecifikus hozzászólások Sásdi kistérség 9 Még a világítást sem sikerült a téglagyár környékére telepíteni! Sellyei kistérség 9 Az önkormányzat próbált betelepíteni céget, de nem sikerült. Pécsi kistérség 9 Nincs olyan program, amit Görcsönyben az önkormányzat hirdetett volna meg. 9 Az ifjúság ügyeivel egyáltalán nem foglalkozik a testület. Szentlőrinci kistérség 9 A passzivitást kellene felszámolni a Bükkösdi Önkormányzatnak, amit a vezetőségben kellene elkezdeni. Komlói kistérség

21



9 Az önkormányzatnak is van felelőssége mindenben. A munkahely megteremtésében is, és abban is, hogy legyen kedve a településen maradni a fiatalnak.. Mohácsi kistérség 9 Az önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei a fejlesztésben, de helyi szinten elősegíthet dolgokat: időben elhúzni, hosszabbá tenni a már meglevő programokat, újabb programokat szervezni. Pécsváradi kistérség 9 Az önkormányzat segíthet a vállalkozások letelepítésében, kereskedelmi egységek és egyéb vállalkozásokban egyaránt, ezek munkahelyeket is teremtenek. Pécsváradi kistérség 9 Az önkormányzatnak a munkahelyek létrehozását kellene támogatni, emellett is több embert vehetne fel, több embernek adhatna munkát, mint munkaadó!

Néhány megjegyzés Az önkormányzatoknak kommunikálni kellene az erőfeszítéseit a település fejlesztés minden mozzanatát illetően. Azokat is közölni kell az ott élőkkel, amelyek sikerrel jártak, illetve azokat is amelyek nem. Ne félinformációi legyenek a lakosságnak ezekről a dolgokról! Kommunikálni kellene a fejlesztések terveit is, milyen szerepet vállal a testület és miben kell segítenie az államnak ebben. Milyen pályázatokat akarnak beadni, miért ezeket. Tudja a lakosság, hogy mire számíthat a jövőben! Gyakorlatilag sehol nem találkoztunk olyan résztvevővel, aki konkrétan meg tudta volna nevezni azt az önkormányzati képviselőt, felelőst, akinek feladata lenne az, hogy felvállalja a fiatalok problémáját, megkérdezze, milyen igényekkel rendelkeznek, egyáltalán rendszeresen vagy ritkán kapcsolatba lépne ezzel a generációval. Véleményünk szerint ezt minden önkormányzat szintjén pótolni kellene, sokat lendíthetne a fiatalság hangulatán. 22



Görcsönyben megfogalmazódott: „kis dolgoknak is örülnénk, de kis dolgok sem történnek”. Elengedhetetlennek érezzük valamiféle ifjúságpolitikai koncepció kidolgozását kistérségi vagy települési szinten is, amelyet kommunikálni kellene a lakosság felé. Érdemes lenne törekedni arra a településeken, hogy az önkormányzati testület tagjai között legyen vagy legyenek 30 évnél fiatalabb képviselők. Ha a választás után ilyen nem kerül be a testületbe, talán külső embert kellene keresni, aki összegyűjti a fiatalok problémáit és közvetíti az önkormányzat felé.

23

Tartalom 1. BEVEZETÉS CSOPORTÖSSZETÉTEL CSOPORTPORTFÓLIÓK Pécsi kistérség (Görcsöny) Szigetvári kistérség (Szigetvár)

Recommend Documents