Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés– nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált egyetemi docens Számonkérési forma: szigorlat Erős előfeltétel: J3:MUJ (1) Gyenge nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat gyakorlat/szeminárium? Előadások tematikája: 1. hét: A munkajogi kártérítési felelősség alapja, a munkajogi és a polgári jogi felelősség összehasonlítása, a munkáltató kártérítési felelőssége I. (felelősség az okozott kárért, mentesülés a felelősség alól, felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt ingóságaiban okozott károkért) 2. hét:
A munkáltató kártérítési felelőssége II. (a megtérítendő károk köre, a kártérítés összege, a járadék és az általános kártérítés, a megállapított kártérítés módosítása, az ún. szakaszos elévülés, a kártérítés mérséklése)
3. hét:
A munkavállaló kártérítési felelőssége (felelősség a vétkesen okozott kárért, a megőrzési és a leltárhiányért fennálló felelősség, a munkavállalói biztosíték, a kártérítés mérséklése, kárigény érvényesítése)
4. hét:
A kollektív munkajog fogalma, intézményei; a kollektív alapjogokra vonatkozó nemzetközi normák, a munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés, a munkavállalók képviselői; a kollektív szerződés (szabályozási szerepe, megkötése és megszűntetése, a kollektív szerződés hatálya és kiterjesztése, a munkáltató személyében bekövetkező változás)
5. hét:
A munkavállalók részvételi joga - az üzemi tanács és az üzemi megbízott választás, a központi- és a vállalati csoportszintű üzemi tanács, az üzemi tanács és tagja megbízatásának megszűnése, az üzemi tanács működése, feladata és jogköre, az üzemi megállapodás)
6. hét:
A szakszervezeti jogokkal kapcsolatos nemzetközi normák; a szakszervezeteket megillető jogok az Mt. alapján (a szakszervezet fogalma, a szakszervezeti tagsággal kapcsolatos garanciák, a szakszervezet jogai a munkáltatónál, a szakszervezeti képviseleti joga). A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme
7. hét:
A munkaügyi vita – a munkajogi igényérvényesítés (a fizetési felszólítás, a munkaügyi perek, az elévülés, a keresetlevél
előterjesztése, a békéltetés) és a kollektív munkaügyi vita, a sztrájk jogi szabályozása (a sztrájk fajtái, a szolidaritási- és a figyelmeztető sztrájk, a sztrájkot megelőző eljárás-s, a jogellenes sztrájk, a sztrájk, a sztrájk tilalma, a még elégséges szolgáltatás) 8. hét:
A munka közjoga I. – a közszolgálat munkajogi szabályozásának története; a szabályozás struktúrája; a közalkalmazotti és a közszolgálati tisztviselői törvény legfőbb intézményeinek összehasonlító bemutatása (a közalkalmazotti és a közszolgálati tisztviselői törvény hatálya, a jogviszony-létesítés feltételei, a kinevezés, a munkáltató jogállásának megváltozása, a jogviszony megszűnés-és megszűntetés rendszere)
9.
hét:
A munka közjoga II. (az összeférhetetlenség, a minősítés, a teljesítményértékelés, a munka- és pihenőidőre, valamint szabadságra vonatkozó különös szabályok, az illetmény- előmeneteli rendszer, a fegyelmi- és kártérítési felelősség, a közszolgálati jogvita, a kollektív jogok a közszférában)
10. hét:
A munkaügyi ellenőrzés szabályai (az ellenőrzés hatálya és tárgykörei, az ellenőrzés szervezete, a munkaügyi felügyelő eljárása, a munkaügyi ellenőrzés eredményeként alkalmazható szankciók, a jogorvoslat lehetősége) A munkavédelem (alapelvek, az állam munkavédelmi feladatai, az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményei, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések, a munkavédelmi érdekképviselet, a munkavédelem hatósági felügyelete)
11. hét:
A társadalombiztosítási szabályozás alapelvei. A társadalombiztosítási jogviszony. Az egészségbiztosítás ellátásai
12. hét:
A nyugellátás és baleseti ellátás
13. hét:
Felelősségi szabályok, jogorvoslat a társadalombiztosításban
Tananyag:
1. Munkajog (átdolgozott kiadás) szerk. Dr. Gyulavári Tamás ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2014. 2. Munkajogi feladatok és jogesetek (Gyulavári Tamás – Hős Nikolett – Kártyás Gábor) ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2013. 3. A vizsgakövetelményekben megjelölt kötelező jogszabályok 4. Előadásokon elhangzottak
Kötelező és ajánlott irodalom:
Ajánlott irodalom: A „Munkajog” tankönyv egyes fejezetei végén feltüntetve
Vizsgakövetelmények:
1. A munkajog tárgyának meghatározása és jellemzése, a munkajog helye a jogrendszerben
2. A modern munkajog kialakulásának története, a modern munkajog jellemzői 3. A Munka Törvénykönyve (Mt.), a közalkalmazotti (Kjt.), és a közszolgálati tisztviselői törvény (Kttv.) személyi és tárgyi hatálya. Az Mt. területi hatálya 4. A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai 5. A Munka Törvénykönyvében magatartási követelmények
szabályozott
általános
6. A munkáltató és a munkavállaló személyiségi jogai 7. Az egyenlő bánásmód fogalma és érvényesülése a munkajogban; az egyenlő bánásmód megsértése 8. Az elévülés fogalma és hatása. Az elévülés megszakadása és nyugvása. A határidők és az időtartam számítása 9. A jognyilatkozatok és a nyilatkozatok a munkajogban 10. A jognyilatkozatok megtételére vonatkozó szabályok a munkajogban (képviselet, alaki kötöttség, és a jognyilatkozatok közlése) 11. Az érvénytelenség fajtái (semmisség, megtámadhatóság) és orvoslása. Az érvénytelenség jogkövetkezményei. A részleges érvénytelenség 12. A munkajogviszony keletkezésének és tartalmának elméleti kérdései. Kötelező, természetes, és eshetőleges tartalom 13. A munkajogviszony fogalma, elhatárolása a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoktól. Az ún. „minősítés kérdése” 14. A munkajogviszony alanyai, a jogalanyiság cselekvőképesség kérdése a munkajogviszonyban 15. A munkaszerződés munkaszerződéstől. kötelezettsége
alakja A
és
és megkötése. Elállás a munkáltató tájékoztatási
16. A munkaszerződés módosítása 17. A munkáltató személyében bekövetkező változás és jogi következményei. A munkavállalók képviselőinek jogai 18. A munkajogviszony megszűnésének/megszüntetésének rendszere. A munkajogviszony megszűnése, valamint megszüntetése megállapodással
19. A közalkalmazotti- és a közszolgálati tisztviselői jogviszony keletkezése, időtartama, és módosítása, a vezetői státusz szabályozása a Kjt. és a Kttv. hatálya alatt 20. A munkajogviszony megszüntetése felmondással. felmondás indoklása. A felmondási és a felmentési idő
A
21. A felmondási és felmentési tilalmak és korlátozások fogalma, esetei 22. A közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony megszűnésének és megszüntetésének rendszere, a jogviszony megszüntetésének megelőzését szolgáló jogintézmények 23. A csoportos létszámleépítés szabályai. A munkaviszonyból származó jogok alakulása és munkavállalók képviselőinek jogai a csoportos létszámleépítésnél 24. A munkajogviszony megszüntetése azonnali hatállyal. 25. Eljárás a munkajogi jogviszonyok megszűnése, illetve megszüntetése esetén. A végkielégítés 26. A munkajogviszony jogkövetkezményei
jogellenes
megszüntetésének
27. A munkaszerződés teljesítése, alapvető jogok, és kötelezettségek. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetei és szabályai. Mentesülés a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól 28. Az utasítás, az utasítás fajtái, az utasításteljesítési kötelezettség és annak határai. A munkavállalóval szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények 29. A munka- és pihenőidőre vonatkozó munkajogi fogalmak. A munkaidő hosszának szabályozása. A munkaidőkeret 30. A munkaidő beosztásának szabályai 31. A rendkívüli munkaidő esetei, feltételei és díjazásuk 32. A pihenőidő fogalma és fajtái 33. A szabadságra való jogosultság, a szabadság kiadása 34. A betegszabadság, a szülési szabadság, a Munka Törvénykönyvében szabályozott fizetés nélküli szabadságok
35. A munka díjazása. A munkabér fogalma és összetevői, a bérpótlékok. Díjazás munkavégzés hiányában 36. A munkabérhez való jog védelmére vonatkozó szabályok 37. A közalkalmazotti és a közszolgálati tisztviselő előmeneteliés illetményrendszere 38. A munkajogi kártérítési felelősség rendszerének jellemzése 39. A munkavállaló kártérítési felelősség általános szabályai, felelősség több személy együttes károkozásáért 40. A megőrzési felelősség és a leltárhiányért fennálló felelősség 41. A munkáltató kártérítési felelősségének általános szabályai. A felelősség alóli teljes és a részbeni mentesülésre vezető okok, a kártérítés mértékét csökkentő körülmények. A munkáltatói károkozás típusai. A munkáltató felelőssége a munkavállaló ingóságaiban okozott károkért és az un. egyéb károkért 42. A munkavállalót megillető kártérítés mértéke és módja. A megtérítendő károk köre egészségkárosodás esetén. A hozzátartozók kártérítési igénye. Az ún. szakaszos elévülés szabályai 43. A fegyelmi felelősség a közszolgálatban 44. Az atipikus munkaviszonyok fogalma, a határozott idejű munkaviszonyra, a behívás alapján történő munkavégzésre, a több munkáltató, illetőleg a több munkavállaló által létesített munkaviszonyra és a távmunkára vonatkozó különös szabályok 45. A munkaerő-kölcsönzés fogalma, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó különös szabályok 46. A vezető állású és a cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó különös munkajogi szabályok, a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony speciális szabályai 47. A munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodások – a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés 48. A munkaügyi vita fogalma. Érdekviták és jogviták a munkajogban 49. A munkajogi igények érvényesítésének szabályai
50. Az alapvető szakszervezeti szabadságjogok. A szakszervezetek jogai a munkaszervezetben az Mt. alapján 51. A szakszervezeti tagok és tisztségviselők részére biztosított védelem és kedvezmények 52. A kollektív szerződés tartalma, viszonya a jogszabályokhoz és a munkaszerződéshez 53. A kollektív szerződés hatálya 54. A kollektív tárgyalások folytatására, illetve kollektív szerződés (megállapodás) megkötésére jogosultak köre az Mt., a kollektív szerződés megszűnése 55. A kollektív munkaügyi viták feloldásának rendszere 56. Sztrájk a versenyszférában és a közszolgálatban 57. A munkaügyi kapcsolatok joga. A munkaügyi kapcsolatok nemzetközi jogi forrásai 58. A közvetett és közvetlen érdekképviselet elhatárolása funkcionális, történeti és jogi-formai oldalról. A munkavállalói részvételi jog fogalma és viszonya a szakszervezeti jogokhoz 59. Az üzemi tanácsra vonatkozó általános rendelkezések (hol alakulhat, ki választhat és ki választható, a jelöltállítás szabályai) 60. Az üzemi választása (a választás lebonyolítása, a választás érvényessége, eredményessége) 61. Az üzemi tanács szervezete és működése. Az elnök és a tagok védelme, jogaik és kötelezettségeik. Az üzemi tanács és az üzemi tanácsi tagság megszűnése 62. Az üzemi tanács jogai és kötelezettségei, az üzemi megállapodás 63. A társadalombiztosítási jogviszony, a társadalombiztosítási ellátások 64. A saját jogú nyugellátások fajtái és alapvető jogosultsági feltételei 65. A hozzátartozói nyugellátások 66. Az egészségbiztosítási ellátások fő fajtái
67. Baleseti ellátás szabályai a társadalombiztosításban, az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalma 68. A társadalombiztosítás jogorvoslati rendszere 69. Felelősségi szabályok a társadalombiztosításban, visszafizetési, megtérítési felelősség 70. A munkaügyi ellenőrzés hatálya, a munkaügyi felügyelő eljárása, az ellenőrzés során alkalmazható szankciók 71. Az egészséget nem veszélyeztető, munkavégzés követelményei
és
biztonságos
72. A munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában 73. A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása, a munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Egy, a Munka Törvénykönyve szabályait érintő jogeset megoldása Jogszabályok: a Munka Törvénykönyve [2012. I. törvény], a Polgári Törvénykönyv [2013. évi V. törvény] Munka Törvénye által alkalmazni rendelt rendelkezési az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény vizsgakövetelményekkel érintett szabályai
