Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Szintvonalas domborzatábrázolás
Dr. Sümeghy Zoltán, Rajhona Gábor
[email protected] www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
1. Feladat: A kiadott Gauss-Krüger rendszerű, 1:25.000 méretarányú térképszelvényen keressük meg a mágneses elhajlásra (deklinációra) és a meridiánkonvergenciára vonatkozó információkat! Megoldás: A térkép bal alsó sarkában a kereten kívül szöveges és grafikus információ van.
2. Feladat: A kiadott térképszelvény milyen információt szolgáltat a terület pontos földrajzi elhelyezkedéséről?
Megoldás: A térkép sarkaiban földrajzi szélesség és hosszúság adatok vannak.
3. Feladat: A térképszelvény mely pontja van a legközelebb a kilométerhálózati koordináta rendszer kezdőpontjához és melyik kilométerhálózati négyzetben található? Megoldás: A térkép bal alsó sarka van a legközelebb. Az É 4998, D 4997, Ny 6283 és K 6284 kilométerhálózati négyzetben van.
Szintvonalas domborzatábrázolás kialakulása, szintvonal - Első nyomai a XVII-XVIII. századra nyúlnak vissza, amikor kikötők környékén a tengerfenék azonos mélységű pontjait kötötték össze. Ebből lett az első izobatikus térkép (izobát = azonos mélységű pontokat összekötő vonal) -Szárazföldi területekről csak a XVIII. sz. végén jelent meg hasonló elven alapuló ábrázolás, mert sokáig problémát jelentett a tengertől távol eső felszíni pontok tengerszint feletti magasságának meghatározása. Ezért a szintvonalas domborzatábrázolás csak a XIX. sz. második felétől kezdett elterjedni. Szintvonal: az azonos abszolút (tengerszint feletti) magasságú pontokat összekötő vonal.
Szintvonalak származtatása A szintvonal a geoiddal párhuzamos, egymástól azonos távolságra lévő szintfelületek terepfelszínnel alkotott metszésvonalainak merőleges vetülete a síkban. felszín Geoiddal párhuzamos felületek
alapszintköz
Szintvonalak tulajdonságai és típusai Szintvonalak tulajdonságai: - zárt önmagukba visszatérő görbék - sohasem érnek össze, egymást nem keresztezik Szintvonalak típusai: - főszintvonal, alapszintvonal - felező és negyedelő szintvonal 4. Feladat: Állapítsuk meg a kiadott térképszelvényen alkalmazott alapszintközt és keressünk példát a térképen minden szintvonal típusra!
Szintvonalas térkép előnyei - magasság leolvasásának lehetősége (később külön tárgyaljuk) - lejtés irányának jelzése: - eséstüskével (mindig merőleges a szintvonalra, a lejtés irányába mutat)
- lejtés meredekségének jelzése: - sűrűbb szintvonal esetén meredekebb - ritkább szintvonal esetén lankásabb
300
350
- szintvonal megszakításába írt szám talpával
5. Feladat: Keressük meg a térképen az É 5002, D 5001, Ny 6286 és K 6287 kilométerhálózati négyzetet. Az itt található patak milyen irányba folyik és melyik oldala a meredekebb?
Megoldás: - A patak DDK-i irányba folyik. - A patak NyDNy-i oldala a meredekebb.
6. Feladat: Állapítsuk meg, hogy az AB vagy a BC szakasz a meredekebb-e!
A B C
Megoldás: Az AB szakasz a meredekebb.
Szintvonalas térkép készítése - Sztereofotogrametriai úton (ezzel nem foglalkozunk a kurzus során)
-Idomváz segítségével (később részletesen tanulmányozzuk) Idomváz: Bemért magasságpontok alapján szerkesztett idomvonalak összessége. Idomvonal: Vízválasztó (hát) vonal (szaggatottal) vagy vízgyűjtő (völgy) vonal (folytonossal), amelyekre a szintvonalak mindig merőlegesek.
Domborzati idomok és megjelenésük a szintvonalas térképen
Lejtők típusai: egyenes
Oldalnézet:
Felülnézet:
domború
homorú
normális
7. Feladat: Melyik lejtő típusba tartozik az 5. feladat során megkeresett patak lankásabb oldala és melyikbe tartozik a 6. feladat példája?
Megoldás: - A patak lankásabb oldala normális típusú lejtő. - A 6. feladatban szereplő példa homorú lejtő.
