Társasági adó változásai Készítette: Enderné Lakner Hajnalka
Jogszabályi környezet Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 évi CXXII. Törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. Törvény Kihirdetés időpontja: 2016. június 15. Hatálybalépés időpontja: Kihirdetést követő napon (2016. június 16.) Kihirdetést követő 31. napon (2016. július 31.) 2017. január 01 és
T/12741. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról (kihirdetve)
Kisajátításon realizált nyereség A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII törvény 40 § (1) bekezdés szerint a kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vétel ár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes, ide nem értve az
általános forgalmi adót. 2016. június 16.-án hatályba lépett új, kedvező szabály révén csökkenti az adózás előtti eredményt a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése.
Már 2016-os adóévre is alkalmazni lehet a kisajátításon realizált nyereség adómentességét eredményező csökkentő tételt. (Tao tv. 29/A. § (26) bekezdés)
Ingatlannal rendelkező civil szervezet adóalapja I. A Tao. törvény 9. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.”
Csökkenti az adózás előtti eredményt: 9 §(2) bekezdés f) pont alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel. Adó törvény szerinti értékcsökkenési leírás, tárgyi eszköz állományból kivezetése
Ingatlannal rendelkező civil szervezet adóalapja II. Növeli az adózás előtti eredményt: 9 § (3) c pont az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel; Tervszerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás
Növeli az adózás előtti eredményt: 9 § (3) d pont az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel. A fenti korrekciós tételeket akkor is alkalmazni kell, ha a civilszervezet az adott évben nem végez vállalkozási tevékenységet, ilyen esetben a nullának tekintett adózás előtti eredményből kell kiindulni. Eben az esetben a TAONY nem nyújtható be helyette az adózó ..29 bevallás benyújtására kötelezett.
A progresszív mentesítés I. A progresszív mentesítés hazai jogszabályi alapjai 2015. július 25-ével teremtődött meg, ugyanis ekkortól irányadó az a szabály, hogy „ a külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor fegyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi. A szabályozás 2016. június 16.-i hatállyal kiegészült azzal, hogy progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított, számított társasági adó és az adóalap
hányadosaként meghatározottátlagos adókulccsal számítja ki.
Az átlagos adó kulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni.
A progresszív mentesítés II. PÉLDA
Megnevezés
Belföldről származó jövedelem
Összeg (M Ft) 380
Progresszív mentesítés alá eső külföldi jövedelem
240
Adóalap
620
Összes jövedelemre megállapított számított társasági adó
(500x10%)+(120x19%)=72,8 M Ft
Átlagos adó kulcs
(72,8/620)=11,74%
Külföldi jövedelemre jutó adó
28,176=(240x11,74%)
Belföldi jövedelemre jutó adó
44,624=(380x11,74%)
Fejlesztési adókedvezmény I. A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány - Európai
Bizottság engedélyén alapuló - határozata, ha a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;
Fejlesztési adókedvezmény II. b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem
értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.”
Fejlesztési adókedvezmény III. 2016, június 13-i hatállyal módosításra kerültek azon esetkörök, amelyekben a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele – Európai Bizottság engedélyén
alapuló – határozattól függ. Nem csak
az adózó tevékenységének
megszüntetése esetén, hanem a kapcsolt vállalkozása tevékenységének
megszüntetése esetén is szükséges bizottsági engedély, illetve akkor is, ha a megszüntetésre – a tervek szerint – a beruházás befejezését követő két naptári
évben kerülne sor.
Fejlesztési adókedvezmény IV. (2) A Tao.
törvény 22/B. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” Eddigi éves adatszolgáltatás helyett havi adatszolgáltatás.
Elhatárolható veszteség I. A Tao. törvény 17. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) Amennyiben az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a 7. § (1) bekezdés t)pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.” Magyarázat: Tao tv. 7 § (1) bekezdés t pont alapján SZOCHO kedvezmény
Saját tevékenységi körben végzett kutatás- fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel csökkenti adóalapját
Negatív adóalapja keletkezik
Ha az adózó a keletkezett negatív adóalapja után SZOCHO kedvezményt vesz igénybe akkor csak a veszteség 50%-át határolhatja el
Elhatárolható veszteség II. Példa: az adózó a 1529 jelű bevallásában az alábbi adatokat szerepeltette:
Adat elnevezése Adózás előtt eredmény: AEE növelő tételek összesen:
AEE csökkentő tételek összesen: Csökkentő tételekből 7 § (1) f pont szerinti: Adóalap:
Összeg e Ft 1.440.000 360.000 2.280.000
2.160.000 480.000
Elhatárolható veszteség III. Megoldás: Az adózó adóalapja:(AEE + növelő- csökkentő)
Számokkal: (1440.000 e Ft + 360.000 e Ft -2.280.000 e Ft)= -480.000 e Ft
Ha a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vesz igénybe, akkor a társasági adó tekintetében a -480.000 e Ft 50 %-a azaz 240.000 e Ft minősül elhatárolt veszteségnek. A benyújtott 1529 bevallást nem kell módosítani, mivel a bevallás nem tartalmaz a tárgyévi elhatárolt veszteséggel kapcsolatos adatot.
Jogdíj kedvezmények I. Tao tv. 7 § (1) bekezdés c), e) és s) pontok: A fogalmi rendezések illetve a korrekciós tételeket érintő szigorítás hátterében az OECD, illetve az ECOFIN tanács ( A Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa) által publikált kezdeményezések állnak, amelyek elsődleges célja a cégcsoporton belüli profitáthelyezés megelőzése a különböző országok kedvező szabályainak „kihasználásával”. A módosítás kapcsán a Tao tv újonnan beiktatott 30/E § kifejezetten utal arra, hogy a jogszabály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szabályozását
tartalmazza. Hatálybalépés: 2016. július 16., figyelemmel a kapcsolódó átmeneti rendelkezésekre.
Jogdíj fogalma (2) A Tao. törvény 4. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „20. jogdíj:
a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény, b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;”
Jogdíj kedvezmények II. A korább kapott jogdíj 50%-os kedvezményének alapja a bevétel volt, az új jogszabály szerint a csökkentő tétel a jogdíjból származó eredmény után
vehető igénybe [Tao tv. 7. § (1) bekezdés. s) pont] A jogdíjra jogosító immateriális jószágra vonatkozó kedvezmény kapcsán
előnyös változás, hogy a lekötött tartalékként kimutatott összeg tekintetében a korábbi három adóév helyett öt adóév áll rendelkezésre, hogy azt újabb jogdíjra jogosító immateriális jószágok szerzésére pótlékmentesen feloldja [Tao t. 7. § (1) bekezdés c) pontja]
Jogdíj kedvezmények III. Valamennyi jogdíj-kedvezményre, azaz a jogdíjra jogosító immateriális jószág, a bejelentett immateriális jószág, illetve a kapott jogdíj kedvezményére egyaránt arányosítás vonatkozik, de kizárólag csak akkor ha az adózó: a jogdíjra jogosító immateriális jószág, a bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve: telephelytől) kutatás-fejlesztési szolgáltatást rendelt meg, vagy a jogdíjra jogosító immateriális jószágot, bejelentett immateriális jószágot vásárolta (átvette)
Jogdíj kedvezmények IV. Az arányszámot a Tao tv. 7. § (22) bekezdése alapján az alábbiak szerint kell meghatározni: (a+b) / (a+b+c+d), ahol a: az adózónál (és telephelyénél) elszámolt K+F közvetlen költség, b: az adózó által elszámolt független féltől megrendelt K+F költség,
c: beszerzési költségek, d: kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F költségek.
A számláló 30%-kal növelhető.
Jogdíj kedvezmények V. A Tao tv. 8 § (1) bekezdés n) pontja arányos adóalap-növelési kötelezettséget ír elő abban az esetben, hogy ha a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében az adózó veszteséget számol el. Szankciós növelő tétel kapcsolódik a kapott jogdíj kedvezményhez: ha az adózó megelőző adóévben alkalmazta kapott jogdíj arányos kedvezményét, de a következő adóévben ugyanazon jogdíj vonatkozásában veszteséget realizál (több a költsége, mint a bevétele), akkor az arányos veszteség 50 %-a növeli az adóalapot [Tao tv. 8 § (1) c pont] Valamennyi adózónak alkalmaznia kell, tehát nem csak azoknak, amelyek Tao törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja szerinti csökkentő tételt arányos összegben vették figyelembe.
Jogdíj kedvezmények VI. Példa: Adózó saját maga fejlesztett ki immateriális eszközt 2016. július 30-át követően Nyilvántartásba vett immateriális jószágon + 100 egység nyereséget realizált 2016-ban.
1629 jelű bevallásában az adózó – erre irányúló döntése alapján - 50 egység csökkentő tételt vehet figyelembe. ( tekintettel arra hogy adózás előtti eredménye + 200 egység volt, tehát a kapott jogdíj-kedvezménye nem haladja meg az AE nyereség 50%-át.) A csökkenő tétel érvényesítése esetén figyelni kell, hogy a következő adóévben az adózó nyereséget vagy veszteséget realizál ugyanezen az immateriális jószágon. Ha az adózó 2017-ben -20 egység veszteséget realizál e jószághoz kapcsolódóan, akkor annak 50 %-a 1:1 arányban növeli az AE eredményt, vagyis 10 egység növelő tételt kell figyelembe venni a 1729 jelű bevallásban a Tao tv. 8. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Jogdíj kedvezmények VII. Változások a módosítás kihirdetését követő 31. napon, azaz 2016. július 16. –án léptek hatályba, azok alkalmazása során azonban átmeneti rendelkezéseknél leírtak szerint kell eljárni. [Tao tv. 29/A § (28)- (32) bekezdés] Azt, hogy a jogdíj kedvezményre a „régi” vagy „új” szabályokat kell-e alkalmazni tulajdonképpen attól függ, hogy az adózó mikor vette nyilvántartásba az adott immateriális jószágot. Az új szabályok – mind a fogalmak, mind pedig a növelő/csökkentő tételek vonatkozásában – a 2016. június 30-át követően beszerzett, előállított immateriális jószágokra irányadóak. A régi szabályok a legkésőbb 2016. június 30-áig beszerzett, előállított immateriális jószágokra vonatkoznak. A Tao tv. 29/A § (29) – (31) bekezdésében foglaltak szerint bizonyos esetekben 2021-ig, más esetekben 2016-ig fegyelemmel.
KKV –k kedvezményei I. KKV –k kedvezményei [Tao tv. 7 § (1) bekezdés zs) pont, 22/A. §] 2017-től megszűnik az AEE csökkentésének 30 millió forintos korlátja, tehát értékhatár nélkül igénybe vehető az adóalap-kedvezmény az új korábban még használatba nem vett tárgyi
eszközök, immateriális javak bekerülési értéke után. 2017-től nő a Tao tv. 22/A. §-a alapján igénybe vehető kedvezmény összege. Megszűnik a hitel kamat 40/60 % - a korlát Megszűnik a 6 millió Ft-os korlát is
Viszont az érvényesített kedvezmény összege továbbra sem haladhatja meg a számított adó 70 %-át.
KKV –k kedvezményei II. Első alkalommal a 2017-es adókötelezettségekre irányadók az új szabályok. A csökkentés adótartalma/ az adókedvezmény továbbra is állami támogatásnak minősül, az adózónak tehát figyelemmel kell lennie a vonatkozó közösségi rendeletek szabályaira, az azokban szereplő korlátokra (különösen támogatás halmozás esetén)
Szociális juttatások kedvezménye Tao tv. 7 § (1) bekezdés k), l) pont 3 sz.melléklet A) rész 20.pont (2016. évi 66 tv.) 12741 törvényjavaslatban a k pont kibővült k), ka) és kb) pontra „k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig „ka) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, (2016. évi 66. tv.) „kb) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,” (12741 tv. javaslat) Összegezve: Az őszi módosító csomag tehát kibővíti a munkás szállás kialakításának költségeivel, illetve a bérelt munkásszállás bérleti díjával a csökkentésként figyelembe vehető összeget.
Ingyenes juttatások Tao tv. 3. sz. melléklet A) fejezet 13. pont 2017-től szigorodnak a társasági adóalanyok közötti –nem adomány céljából – ingyenes juttatások költségének vállalkozási tevékenység költségeként történő elszámolásának szabályai. Az adózó az említett ingyenes juttatásnak költségét akkor veheti figyelembe elismert költségként, ha rendelkezik a juttatásban részesülő két megfelelő igazolásával.
A juttatásban részesülő nyilatkozik: a juttatást eredményében bevételként elszámolta, és az eredménye e juttatás bevétele nélkül sem lesz negatív. 2017-től az is feltétel, hogy a juttatásban részesülő az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevételre jutó társasági adót megfizette.
Műemléki ingatlan kedvezménye I. A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:) „sz) a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) karbantartásának az adóévben elszámolt költsége, ráfordítása az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan – törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti – vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is), de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra,” (4) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendel
Műemléki ingatlan kedvezménye II. (4) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:) „ty) a műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő kulturális örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá felújítás bekerülési értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan – törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti – vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is), a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben, figyelemmel a (26)(28) bekezdésben foglaltakra is,”
Kulturális örökségvédelem A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:) „x) a kulturális örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá felújítás bekerülési értékére, vagy a karbantartás költségére tekintettel xa) a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, a ty) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is, xb) az sz) pont szerint megállapított, de az sz) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg az sz) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, de legfeljebb a kapcsolt vállalkozás adózás előtti nyereségének 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra is,”
Műemléki ingatlan kedvezménye III. Tao tv 7 § (26) bekezdés A Tao tv 7 § (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés együtt is alkalmazható, ugyanazon ingatlanra tekintettel. Feltételek: A beruházásra ne hatósági kötelezés alapján kerüljön sor kivéve ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra új adózó vállalja a teljesítést felszólítás nélkül. Az új adózó kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) Igazolás a Tao bevallás benyújtásakor, arról, hogy a beruházás felújítás karbantartás szabályosan megtörtént. Az igazolást az örökségvédelmi hatóság állítja ki.
Műemléki ingatlan kedvezménye IV. Tao tv 7 § (27) bekezdés: Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) és xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Feltételek: az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult, amely tartalmazza adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke, vagy bekerülési érték növekménye kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.
Műemléki ingatlan kedvezménye V. Tao tv 7 § (28) bekezdés: Az (1) bekezdés sz) pontja és x) pont xb) alpontja szerint adóévenként, adózónként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. Az (1) bekezdés ty) pontja és x) pont xa) alpontja szerint érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.
Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye I. 2017-től adókedvezményt vehet igénybe az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósult élőzenei szolgáltatás ellenértéke, díja után. Az adókedvezmény érvényesítésére tehát azon adózók jogosultak, amelyek vendéglátóhelyet üzemeltetnek. Vendéglátóhelynek – a Tao. tv. alkalmazásában – az olyan melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince minősül, amelynek az ár-bevételéből legalább 75% az ott bonyolított étel-, italforgalomból, illetve szálláshelyszolgáltatásnyújtásból származik. A vendéglátóhelyet üzemeltető adózó akkor jogosult az adókedvezmény igénybevételére, ha élőzenei szolgáltatás valósul meg a vendéglátóhelyen. [Tao tv. 4 § 49. pont] Élőzenei szolgáltatásnak a zenész, énekes személyes közreműködésével tartott nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás formájában nyújtott zenei szolgáltatás minősül. [Tao tv. 4 § 12/a].
Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye II. Ha a vendéglátóhelyet üzemeltető adózó az adókedvezmény igénybevétele mellett dönt, akkor az élőzenei szolgáltatás költségeit a nem a vállalkozási tevékenység költségei között adóalap-növelő tételként kell elszámolnia, ugyanakkor a zenésznek, énekesnek kifizetett nettó ellenérték 50%-a csökkenti a számított adóját. [Tao tv. 22/F § (1)-(4) bekezdések] [Tao tv. 3 számú melléklet A) rész 3. pont
Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül, a vendéglátóhelyet üzemeltető adózónak tehát a Tao. tv. előírásai mellett az 1407/2013/EU rendelet előírásainak is meg kell felelnie. Az adókedvezmény a számított adó 70%-áig vehető igénybe.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye I. A másik, szintén a számított adó 70%-áig érvényesíthető új adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást helyez üzembe. A fogalmi rendelkezések alapján tulajdonképpen olyan beruházásokról van szó, amelyek révén a végső energiafogyasztás csökken, így energiamegtakarításra kerül sor. Az adókedvezmény 6 év alatt vehető igénybe, maximális összege beruházásonként – az összes állami támogatással együtt – nem haladhatja meg az elszámolható költségek jelenértékének 30%-át, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. [Tao tv. 22/E § (1)-(11) bekezdések]
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye II. A kisvállalkozások 20 százalékponttal, a középvállalkozások 10 százalékponttal növelhetik a támogatási intenzitást. Az adókedvezmény külön kormányrendelet szerinti igazolás birtokában vehető igénybe, amely alátámasztja azt, hogy a beruházás energiahatékonysági célokat szolgál. A Tao. tv. meghatározza azokat az eseteket, amelyekben az adókedvezmény nem érvényesítő, így például akkor, ha uniós szabvány alapján kerül sor a beruházásra, vagy az adózó ún. nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül. Ugyanazon beruházás vonatkozásában nem vehető igénybe az itt említett adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel.
Az adókedvezmény igénylésének feltételeiről, a beruházási minőség igazolásáról, az adózó adatszolgáltatási kötelezettségeiről önálló kormányrendelet fog szólni.
A látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások támogatásának adókedvezménye I. Abban az esetben, ha a támogató társasági adóalany az adóév végiéig nem utalta át az alaptámogatást és a kiegészítő támogatást, akkor az eddigi szabályok alapján végleg (az alaptámogatás átutalása és az azt követő adóévekben is) elesett az adókedvezmény érvényesítésének lehetőségétől. E szigorú előírást enyhíti az a módosítás, amely lehetőséget ad arra, hogy ha az adózó a kiegészítő támogatást az alaptámogatás teljesítésének adóévét követően, de legkésőbb az érintett adóévről szóló társasági adóbevallás benyújtásának határ idejéig átutalja, mégis jogosultságot nyer az adókedvezmény érvényesítésére. Igaz ugyan, hogy ebben az esetben az adózó csökkentett összegű adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő összeg 80%-áig. [Tao tv. 22/C § (12) bekezdés] A kapcsolódó átmeneti rendelkezések szerint e kedvező szabályok már a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatások kapcsán érvényesíthetők.
A látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások támogatásának adókedvezménye II. Ha például a naptári éves adózó 2016. december 15-én utalja át az alaptámogatást egy sportszervezet részére és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást nem teljesíti 2016. december 31-éig, akkor 2017. május 31-éig még lehetősége van átutalni a kiegészítő sportfejlesztési támogatást és egyúttal a csökkentett összegű adókedvezményt beállítani a 1629 jelű bevallásba. Az, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalása nem történt meg 2016. december 31-éig, nem eredményezi a teljes adókedvezmény elvesztését, annak „csak” 20%-a veszik el. A sportcélú támogatások esetén speciális szabály vonatkozik a kiegészítő támogatás bejelentésére a fenti esetben. Ha ugyanis a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bejelentésére nyitva álló 30 napos határidő a bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a bejelentést a társasági adóbevallásában teszi meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a SPORTBEJ nyomtatványnak a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bejelentésére vonatkozó lapjai megjelennek majd a 1629 jelű bevallásban is.
A látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások támogatásának adókedvezménye III. Ha az előző példa szerinti adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatást 2017. május 10-én utalja át, akkor a 30 napos bejelentési határidő 2017. június 9-én járna le. Amennyiben az adózó 2017. május 31-ig benyújtja a 1629 jelű bevallást, akkor az említett nyomtatványban tölti ki a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bejelentésére vonatkozó lapot. Nincs tehát szükség külön SPORTBEJ nyomtatvány benyújtására. [Tao tv. 22/C § (3d) bekezdés] Szintén kedvező változás valamennyi az alcímben jelölt adókedvezmény vonatkozásában, hogy a 7%-os mértékű ún. pótlólagos kiegészítő támogatás teljesítésére nyitva álló határidő is meghosszabbodik. Amennyiben az adózó a pótlólagos kiegészítő támogatást az adóévet követő 90 napon belül nem teljesíti, akkor nem veszíti el az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó jogát, E szabály is alkalmazható már a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére adott támogatások esetén.
Korai fázisú vállalkozás I.
A javaslat a startup cégek adóalap-kedvezménye kapcsán bevezeti a korai fázisú vállalkozások fogalmát, mely szerint korai fázisú vállalkozásnak a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló jogszabály szerint nyilvántartásba vett jogi személy minősül. A javaslat szerint az adótörvény alkalmazásában a minősítés további feltéve, hogy a korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben elérje vagy meghaladja a két főt, és abból legalább 1 fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutatófejlesztőnek minősüljön, továbbá a korai fázisú vállalkozás ne minősüljön a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának az igénybevétel adóéveiben. A minősítés és a regisztrációs eljárás további részleteit az említett külön jogszabály fogja meghatározni. [Tao tv. 4 § 30. pont]
Korai fázisú vállalkozás II. A javaslat szerint a Tao. törvény adóalap-kedvezménnyel támogatja a regisztrált korai fázisú vállalkozásokba történő befektetést. Ezen adóalap-kedvezmény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének a részesedés szerzésének adóévében alkalmazott adókulcs mértékéhez igazított hányada a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint. A kedvezményt 4 adóévben egyenlő részletekben lehet érvényesíteni. A kedvezmény igénybevételére az adózó akkor jogosult, ha a szerzést megelőző 3 adóéves időszakon belül sem ő, sem pedig a kapcsolt vállalkozása vagy jogelődje nem volt tagja (részvényese, üzletrész- tulajdonosa) annak a korai fázisú vállalkozásnak, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe veszi. [Tao tv. 7 § (1) m pont]
Korai fázisú vállalkozás III. Ha a kedvezmény érvényesítésére nyitva álló időtartam alatt – tőkeemelésre tekintettel – a bekerülési érték növekszik, akkor az adóalap-csökkentés ezen növekmény vonatkozásában is alkalmazható, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban adóalap- kedvezmény igénybevételére jogosította, azzal, hogy erre tekintettel az érvényesítés időtartama nem hosszabbodik meg. A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezménye csak abban az esetben érvényesíthető, ha az adózó olyan vállalkozásban szerez részesedést, amelynek korábban 3 adóéves időszakon belül nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózó, az adózó jogelődje vagy bármelyikük kapcsolt vállalkozása. Továbbá, ha az adózó az adóbevallás benyújtásáig rendelkezik egy olyan igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát, a nyilvántartásba vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát.
Korai fázisú vállalkozás IV. A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezménye alapján az adózó által adóévenként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az az adózó, amely érvényesíti a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalapkedvezményét és az érvényesítésre nyitva álló 4 adóéven belül a kedvezményre jogosító részesedést bármilyen jogcímen kivezeti, részben kivezeti (az átalakulás, egyesülés vagy szétválás miatti kivezetést kivéve), adóalap-növelő tétel alkalmazására kötelezett. Az adóalap-növelő tétel összege az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszerese. Kivezetés (részbeni kivezetés) alatt például az értékesítést, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő átadást, a térítés nélküli átadást, és a tőkeleszállítást kell érteni. [Tao tv. 7 § (8)-(8d) bekezdések]
Korai fázisú vállalkozás V. A javaslat szerint abban az esetben, ha az adózó alkalmazza a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezményét, a szerzett részesedésre elszámolt értékvesztésre az értékvesztés elszámolásának adóévében növelő tételt kell alkalmaznia (kivéve, ha bejelentett részesedésről van szó, mert ez esetben a bejelentett részesedésre vonatkozó szabály alapján lesz kötelezett növelő tétel alkalmazására). A növelő tétel összege a vállalkozásban szerzett részesedésre elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb az adóalap-kedvezményként érvényesített összeg. Amennyiben a részesedésre a későbbiekben visszaírásra kerül az értékvesztés, a Tao. törvény hatályos rendelkezése alapján csökkentő tétel lesz érvényesíthető, ha az adózó a korábbi növelést az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolja. A javaslat szerint, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre tekintettel elérhető adóalap-kedvezményt alkalmazó adózó jogutód nélkül megszűnik a szerzés adóévében, vagy az azt követő három adóévben, akkor az adóalap-csökkentésként elszámolt összeggel (feltéve, hogy korábban ezzel nem növelte adóalapját), meg kell növelnie az adózás előtti eredményét.
Köszönöm a figyelmet! Enderné Lakner Hajnalka
